6. Az 1288. évi esztergomi vásárvámtarifa.

IV. László király 1288-ban erősítette meg az esztergomi káptalan vám- és vásárvámkiváltságait.[1] A kiváltságlevélben átírta a vámjövedelem adományozására és élvezetére vonatkozó okleveleket és a káptalan régi hiteles feljegyzéseiből összeállított vásárvámtarifát. E vásárvámtarifáról csak az imént állapította meg Domanovszky, hogy négy különböző korban keletkezett részből áll, a melyek elseje a XIII. század elején, a többi három 1255, 1284, illetve 1288-ban jött létre.[2] Domanovszky alaposan megokolt érvelése teljesen meggyőző s maga az oklevél is megerősíti, midőn a tarifát több régi feljegyzésből, könyvből és oklevélből összeállítottnak mondja.[3] A magam részéről csupán annyiban vélem módosítandónak, hogy a friesachiakban megszabott vámtételeket – a friesachiak csakis ekkor lévén forgalomban – feltétlenül a XIII. század elején keletkezett első tarifából valóknak kell tartanunk. Ez egyébként Domanovszky következtetéseit és eredményeit nem érinti. A tarifa összeállítója a legrégibb – mindenesetre II. András korában keletkezett[4] – tarifát vette alapul s czéljának megfelelően ebbe illesztette be az újabb tételeket. A régi tarifa logikus sorrendje némi változást szenvedett részben azáltal, hogy az 1255. és 1284. évi tarifákat összefüggő egészben közzéiktatták, részben pedig azáltal, hogy a régi tarifának egyes tételeit kiemelve, az 1288. évben megállapított új tételekhez kapcsolva sorolták fel, nyilván ez új betoldások hitelét emelendő. Ez okozza az utolsó résznek – Domanovszky által kiemelt – zavaros elrendezését.

Domanovszky szerint

      az első (XIII. sz. elejei) tarifához tartoztak az oklevél 8–13. és 27–31.,
      az 1255-iki tarifához tartoztak az oklevél 14–26. és 32.,
      az 1284-iki tarifához tartoztak az oklevél 33–50.,
      az 1288-iki tarifához tartoztak az oklevél 51–78. sorai.[5]

Nézetem szerint a régi, II. András-kori tarifa részei az oklevél

      8–13., 22–26., 51., 64–66., 74–75., 27–31., 68 ½–70., 57–58., 47–50., 63., 77–78. sorai voltak;
      az 1255-iki tarifához tartoztak a 14–21. és 32. sorok;
      az 1284-iki tarifához tartoztak a 33–46. sorok;
      1288-ban csatoltattak a tarifához az 52–56., 59–62., 67–68 ½, 71–73. és 76. sorok.

A megvámolt árú A vásárvám összege
korona
a) II. András korabeli tarifa.
1. Állatok.
1 külföldre vitt marha 2 friesachi 0.60
1 marha, ökör 1 friesachi 0.30
1 disznó 1 friesachi 0.30
1 juh 1/5 friesachi 0.06
1 bárány 1/5 friesachi 0.06
1 bárány husvéttól Ker. Szent Jánosig 1/10 friesachi 0.03
2. Prém.
1 drága prémet hozó oroszországi szekér ½ márka 30.61
3. Bor.
1 hordó magyar bor 1 pondus 1.28
1 hordó esztergomi polgártól hozott szerémségi bor 2 pondus 2.56
1 hordó szerémiektől hozott szerémségi bor 1/20 márka 3.06
1 hordó külföldre vitt bor, ezen felül 1 pondus 1.28
4. Egyéb.
1 mázsa (= 220 márka) viasz 20 friesachi 6.00
1 mázsa réz 2 friesachi 0.60
1 mázsa ólom 1 friesachi 0.30
1 teher komló vagy szömörcze 1 friesachi 0.30
apró árú (len, kender, üst, tál, serleg) „szokás szerint”
1 hajó élelmiszer 1 friesachi 0.30
5. Iparosok heti helypénze.
a városban levő kovács, varga, kézművesablak (üzlet) ½ friesachi 0.15
sütő 1 kenyér
korcsmáros 3 pondus 3.84
mészáros, minden vágáskor ½ friesachi 0.15
a vásáron áruló sátoros szatócs, varga, timár, kalapos, karmantyús, ószeres 1 friesachi 0.30
b) 1255-iki tarifa.
1. Posztó, vászon.
1 vég bíbor posztó 4 pondus 5.10
1 vég színes posztó 1/40 márka 1.53
1 vég szürke posztó ½ pondus 0.64
1 vég gyolcs 1/40 márka 1.53
1 vég német vászon ½ pondus 0.64
1 márka értékű barchet ½ pondus 0.64
2. Bőr.
100 nyúlbőr 5/10 pondus 0.64
100 mókus- vagy nyestbőr 6/20 pondus 0.38
3. Velenczeiek árúik után 1/100-rész érték
c) 1284-iki tarifa.
1. Gabona, hal.
1 szekér gabonaféle 1 pondus 1.28
1 szekér kis hal 1 pondus 1.28
1 mázsaszekér hal 1 uncia 7.65
1 bárka hal 2 szép hal
1 viza 1 pondus 1.28
1 tok ½ pondus 0.64
apró árúk (sajt, gyümölcs) 1/100-rész érték
d) 1288-iki tarifa.
1. Bőr.
1 ökörbőr 1/100 uncia 0.08
1 kecske- vagy juhbőr 1/100 uncia 0.08
2. Élelem.
1 vágómarha húsa ½ ökörbőr
100 só 1 só
3. Kereskedő heti helypénze.
(rab)szolga- és szolgálókereskedő 40 denár[6] 5.20


[1] Az eredeti oklevelet (Esztergomi főegyházmegyei káptalan levéltára: Lad. 41. fasc. 3. No. 3; Kn. M. II. 238. l. tévesen Lad. 40. jelzetet ad) Dedek Crescens Lajos praelátus-kanonok úr szívességéből összevethettem Knauz kiadásával s megállapíthattam, hogy e kiadás hibátlan.

[2] Domanovszky Sándor: A harminczadvám eredete. Budapest, 1916. 32–39. l.

[3] „sicut in antiquis instrumentis, privilegiis, munimentis et scriptis, libris et nocionibus eiusdem Strigon. Capituli vidimus seriatim, quibus omnes fides et certa credencia debet merito adhiberi, mercimoniorum et rerum venalium, seu bonorum forensium… hee sunt estimaciones et taxaciones.”

[4] Ezt bizonyítja – a friesachiak említése mellett – az is, hogy IV. László, a ki az átírt okleveleket időrendben írja át, Imre és IV. Béla oklevelei közé illesztve adja a vámtarifát.

[5] A sorszámok Knauz kiadására (Kn. M. II. 238–240. l.) vonatkoznak.

[6] IV. László-kori denár.