Apróságok

1. Pótlék a magyarországi latinság szótárhoz
(1913)^[1]

Bartal úttörő szótárának egy igen érezhető hiányát kísérlem meg némiképpen pótolni azzal, hogy a XI. és XII. századi oklevelek és törvények Bartalnál föl nem sorolt – vagy tévesen értelmezett – szavainak jegyzékét közlöm. A magyar értelem megállapításainál a legújabb kutatások eredményeit vettem figyelembe. Az egyes szavaknál hosszadalmas és szükségtelen volna hivatkoznom, ezért itt említem meg, hogy elsősorban Erdélyi László, Fejérpataky László, Hajnik Imre, Nagy Gyula és Pauler Gyula értelmezéseit használtam fel, saját kutatásaim eredményei (v.ö. Történeti Szemle, 1912. 161. l. és Békefi Emlékkönyv, 1912. 61. l.) mellett.

Rövidítéseim értelme a következő:

D. St. = Decretum S. Stephani. Lib. I–II.;

D. Lad. = Decretum S. Ladislai. Lib. I–II.;             Závodszky Levente kiadásában (Budapest, 1904.)

D. Col. = Decretum Colomanni. Lib. I–II.;

Bartal = Bartal A[ntal]: A magyarországi latinság szótára. Bpest, 1901.

Baumg. = Baumgarten F[erenc]: A saint-gilles-i apátság összeköttetései Magyarországgal. Századok, 1906. (Somogyvári alapítólevél).

Du C. = Du Cange: Glossarium mediae et infimae latinitatis. 1883.

Fp. K. = Fejérpataky L[ászló]: Kálmán kir. oklevelei. Bpest, 1892.

Fp. II. I. = Fejérpataky L.: Oklevelek II. István korából. Bpest, 1895.

Fp. III. B. = Fejérpataky L.: III. Béla kir. oklevelei. Bpest, 1900.

Fp. Kvsz. = Fejérpataky L.: A Gutkeled-biblia. Magyar Könyvszemle, 1892/3. (Csatári oklevelek).

Kar. = Karácsonyi J[ános]: Szent István oklevelei. Bpest, 1891.

Kn. = Knauz N[ándor]: Monumenta ecclesiae Strigoniensis. I. Strigonii, 1874.

Ph. = A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Története, szerk. Erdélyi László, I., VIII., X. kötet. Bpest, 1902. 1910.

Vár. R. = Váradi tüzesvaspróba lajstrom. Kiadták Karácsonyi [János] és Borovszky [Samu]. Bpest, 1903.

actum (est): az oklevélben foglalt cselekmény és annak időpontja [szemben az oklevélkiállítás idejét jelentő datum-mal.] Fp. II. I. 18. l. (1116–31. k.): „Quod actum est, his testibus.”

archiabbas: főapát. Ph. I. 602. 604. (1153. k. és 1157.) V.ö. Bartal: 44. l.

archipresbiter: főesperes. D. Lad. I. 4. Col. I. 6. Bartal. 45. l. helytelenül: főáldozár.

armarius: könyvtáros. Baumg. 405. l. (1091).

augustus: császár. D. St. I. Praefacio.

aurum coctum: aurum ad purum excoctum: tiszta arany. Baumg. 405. l. (1091): „quinquaginta marcas cocti auri persolvat”. Du C. 490.l.

beneficium regale: királyi adomány. D. St. II. 2. Bartal 74. l. más értelemben.

blastus: cubicularius: kamarás, komornyik. Ph. I. 599. l. (1146): „Bacha blastus regis”’. Thesaurus Linguae Latinae. Vol. II. Lipsiae, 1900–906. 2048. hasáb: „blastus = cubicularius”. V.ö. Bartalnál 94., 186. és 398. l.: camerarius (4), cubicularius (2) és magister cubiculariorum, Du C. 677. l.: blasto címszavakat.

bulla regia: királyi pecsét. Fp. III. B. 16. l. (1182–84. k.).

calendae: sodalitates, confraternitates: kalandos társaság, [vallásos célú társulás]. D. Lad. I. 14. „De subtraccione calendarum…” I. 39.

camera regis: királyi kamara, kincstár. Fp. III. B. 30. l. (1186): „in cameram domini regis”.

capella regia: királyi kápolna, [a kancelláriai testület neve III. Béla koráig.] Fp. III. B. 28. l. (1157–8.): „per Nicolaum capelle sue comitem”. Bartal 101. l. helytelenül: királyi levéltár.

carpentarius: ács, kerékgyártó. Fp. K. 34. l. (1109). Bartal 107. l.: kocsikészítő.

cartula: oklevél. Ph. I. 599. 601. l. (1146. és 1152.) „huius cartulae scriptor”. Bartal 108. l., csak más értelemben.

castellanus: castrensis, civilis: várnép. D. Col. I. 81. tc. és Fp. K. 57. l. (1113.) Bartal 109. l.

castellensis: castrensis, castellanus, civilis: várnép. Fp. K. 57. l. (1113.): „media (pars terre est) castellensium”. Bartal 110. l.: várbeli.

centurio servorum; rabszolgák elöljárója, századosa. Kn. I. 96. l. (1138.).

centurio udvornicorum: udvarnokszázados, udvarnokok elöljárója. Ph. X. 501. l. „Panacracius centurio cum sibi sudbitis udvarnicis.”

chroaticus: horvát. Fp. III. B. 31. l. (1193.).

civilies hebdomadarii: hetes várnépek [csoportonként egy-egy hétig szolgálatot teljesítő várnépek]. D. Col. I. 45.

civilis: castrensis: várnép, [a civisekhez tartozó]. – D. Col. I. 45. Esztergomi I. zsinat. 69. tc. Vár. R. 79. eset. (1219).

(1) civis: miles castri: várkatona, vitéz [a későbbi várjobbágy; a XI. században mindig ebben az értelemben]. D. St. I. 8. Lad. III. 2. Col. I. 35., 38., 45. V.ö. Bartal 131. l.: cives castri.

(2) civis: castrensis, civilis: várnép. V.ö. Vár. R. 133., 360., 366., 367. esetek. (1234., 1229., 1221.) [a XII. század végén már ebben az értelemben.]

(3) civis: hospes: városi polgár [a XIII. század végén általánosan ebben az értelemben.]

colonus: rusticus, plebeius: pór, paraszt. D. Col. I. 19. Ph. I. 612. l. (1186.) Bartal: 142. l.

comes civitatis: comes castri: várispán, megyés ispán. D. Col. I. 28. a Thuróczi-kódex jó variánsa szerint: „a comite civitatis”. Fp. K. 43. l. (1111.)

comes confinii: várispán, megyés ispán a határszéli megyékben. D. Lad. II. 16., 17., 18. Bartalnál 143. l. tévesen: marchio: országispánja.

comes ducis: a herceg udvarispánja, nádora. – D. Lad. III. 3. tc. „palatinus comes… similiter et ducis comes…”

comes ecclesie: az egyház népeinek ispánja. Ph. VIII. 278. l. (1206.)

comes palatii: comes palatinus: nádor-ispán. Ph. X. 495. l. (1055.) „Zache comitis palatii.”

compages: comitatus, pagus, mega: megye, vidék, határ. Ld. mega.

comitatus: mega. (L. ott.)

condicio: kötelezettség, szolgáltatás. Fp. II. I. 19. l. (1116–31): „liberos, qua mihi condicione ministrabant, delegaverium…”

coniobagionatus: jobbágytársaság. Vár. R. 253. eset „de coniobagionatu… impetiisent”. V. Bartal 162. l. Conjobagio.

conscius: testis: tanú. Fp. III. B. 27. l. (1157): „Huius facti conscii sunt: Mico archiepiscopus…”

curia nobilium: nemesi udvar. D. Lad. III. 12.

custodes v. custodes confiniorum: őrök, határőrők. D. Lad. II. 17. „custodes confiniorum, qui vulgo ewrii vocantur”.

cyrographum: oklevélpár. Fp. III. B. 29. l. (1181.) Bartal 193. l. téves értelmezéssel.

debitor: condicionarius: szolgálmányosak, úrbéresek. Fp. Kvsz. 18. l. (1141–61): „5. vinitores, quorum 2 servi sunt, 3 vero debitores”,

dompnus: dominus: úr. Baumg. 404. és 405. l. (1091.)

domus: mansio, mansus, familia: háznép, család. Baumg. 406. l. (1091): „domum 300 servorum et 100 militum domus”. – Fp. Kvsz. 14. l. (1141–61): „12 domos, qui secant fenum et alia operantur in curia”.

dux exercitus: maior exercitus, princeps exercitus, hodnogio: a várjobbágyok hadnagya. Vár. R. 329. eset. V.ö. Bartal 524. l.: princeps exercitus.

episcopus parrochianus: megyés püspök. Ph. I. 603. l. (1157): „Gervassi Geuriensis episcopi parrochiani.”

equites: servientes cum equis: lovasszolgák, [előfogatos úrbéresek]. Ph. X. 493. I.

ewrii: custodes: őrök, határőrök. D. Lad. II. 17. „custodes confiniorum, qui vulgo ewrii vocantur”; D. Lad. III. 1: „qui vulgo ewrii vocantur”.

familia: mansio, mansus, domus: háznép, család. Ph. I. 592. l. (1083–95): „131 mansiones ministrorum, 140 familie servorum, 30 mansus piscatorum”.

honor: birtok, vagyon. Baumg. 398. és 404. l. (1091.) D. Col. I. 15.: „ubi prestat nos et venientes copiam honoris invenire”. Bartal. 309. I. más értelemben.

inpetrator (impetrator): proloquutor: közbenjáró, kérelmező [oklevélkiállításnál]. Fp. II. I. 19. l. (1116–31): „Inpetrator istius rei Ysaac”.

insertor: pristaldus: beiktató, poroszló. Ph. X. 495. l. (1055): „signum Preca insertoris”.

institores fisci regii: királyi vámszedők. Fp. K. 42. l. (1111): „institores fisci regii, quos hungarice caliz vocant”.

iobagio non ignobilis: nemes jobbágy, v.ö. minister (1) – Fp. II. I. 17. l. (1116–31.): „Acha verspremensis joubagio non ignobilis”.

iocuscidarius v. ioccedeth: jochszedő, a bitang jószág szedője. D. Col. I. 44.: „Si quis iocuscidarius vagum, quem tenet…” D. Lad. III. 13. tc. Bartal 353. l.: jokergech, jocorydech és jokuscidarius téves címszók alatt fordítás nélkül.

iudex regius: királybíró. Fp. II. I. 18. I. (1116–31). V.ö. Bartal 77. l.: bilochus.

iugerum: hold. Fp. III. B. 15. l. (1174–78. k.) „300 jugera terrae”.

liber hospes: szabad telepes, szabad vendég. D. Col. I. 80. l. Ph. I. 598. l. (1146.).

liberaliter: szabadon. Ph. I. 598. l. (1141.): „cuicunque voluerint, liberaliter serviant”.

liberi: szabad parasztok, félszabadok [servivel szemben] D. Lad. II. 11. III. 2. Ph. I. 601. l. V.ö. Történeti Szemle, 1912. 175–6. l.

liberti: libertini: szabadosok. D. St. I. 18.: „De libertis.” Ph. I. 595. (1131–41). Fp. Kvsz. 14. l. (1141–61).

maior exercitus: dux exercitus, princeps exercitus, hodnogio: a várjobbágyok hadnagya. Vár. R. 110. 111. eset.

maior hospitum: maior villae: falusi bíró [a hospes községekben]. Fp. III. B. 29. l. (1181).

maior preconum: archipreco: a precok tisztje, főporoszló. – Vár. R. 323. Bartal 401.: maior praeconio alatt tévesen.

mancipium: cseléd, szolga. D. St. II. l., 5. Col. I. 74., 75. Fp. III. B. 28. l. (1177.). Ph. I. 612. l. (1186.).

mansio: domus: ház. D. St. I. 432. „De incendiis mansionum. Si quis… edificia igne cremaverit”. V.ö. Du C. 225. l.: Mansio: maison.

mansio: domus, familia, mansus: háznép, család [egy háztartásban élő családtagok összessége]. Ph. X. 493. l. (1055): „inter omnes sunt servorum ecclesie mansiones 140.” Ph. I. 592. l. (1083–95. k.) „131. mansiones ministrorum, 140 familie servorum, 30 mansus piscatorum…” Ph. I. 592. I. (1091. k.): „5 mansiones et terram cum 3 aratris”. V.ö. Du C. 226. l.: „Mansio: familia; quomodo maison dicimus etiamnum pro familia”. Bartal 406. l.: házhely, telek, holott a XI–XII. században sohasem használatos ily értelemben.

mansiunculus: mansio, mansus: háznép, család. Ph. I. 603. l. (1157): „cum quatuor aratris et octo mansiunculis hominum”. Bartal 406. l. más értelemben.

mansus: domus: ház [földdel?]. D. St. II. l.: „duobus mansis, totidemque mancipiis dotent”.

mansus: mansio, domus, familia: háznép, család. Ph. I. 592. „131 mansiones ministrorum, 140 familie servorum, 30 mansus piscatorum, 88 mansus vinitorum…” Bartal 406. l. más értelemben.

mega: comitatus, compages, pagus: megye [vidék, határ értelemben]. D. Col. I. 37.: „in civitatis megam”. Kar. 58. l. (1109?): „in compage civitas”, „in comitatu civitatis”, „in pago civitatis”. Bartal 415. l.: vármegye [mint közigazgatási szerv], holott ez a XI. században: civitas.

miles: vitéz [a nemesek után követk. társadalmi osztály tagjai: 1. miles castri; 2. földesúri vitéz]. D. St. I. 23., 25. II. 9. 17. Lad. 4. 11. Col. I. 40: Baumg. 406. l. V.ö. Bartal: 420. I.

miles castri: civis: várkatona, vitéz [a későbbi várjobbágy]. Vár. R. 10 eset: „milites castri essent ad belligerandum”.

miles regis: miles castri. Vár. R. 79 eset: „dixerunt se esse de genere equestri, scilicet militum regis”.

minister: jobbágy, jobbágyúr [a.m. elöljáró, főtisztviselő, tiszt]. D. Lad.: III. 21. Col. I. 11., 12., 38. Ph. I. 596. l. (1137): „Fanzal palatinus comes… Huddis comes aliique quamplures ministri nostri”. D. Col. I. 9.: „ministri maiores regis vel ducis”.

minister: jobbágy [úrbéres földesúri nép]. Ph. I. 592. 1, Vár. r. 96., 212., 364 eset.

ministerialis regis: minister: jobbágyúr, kir. főtisztviselő. Ph. I. 606. (1177 k.): „Dionisius comes… et alii quamplures ministeriales regis.”

ministerium: condicio: szolgálat, állapot. Ph. VIII. 272. (1131): „a servicio ecclesie subtrahere… et in ministerio udvornicorum subiugare”. Bartal 422. l. csak más értelemben.

misericorditissimus: misericordissimus: nagyon könyörületes. Ph. I. 599. l. (1146): „misericorditissimi regis Geize”.

nauclerus: révész. Fp. K. 34. l. (1109). Bartal 436. l.: hajósgazda, hajósmester.

naulum portus: rév(pénz). Fp. K. 34. l. (1109).

officinarius: officialis, condicionarius: szolgálmányos, úrbéres. Kn. I. 85. (1134.): „eidem ecclesie officinarios ordinavit”. Bartal 453. l.: kézműves.

officium: szolgálat. Ph. I. 599. l. (1150): „ad officium piscationis”. Bartal 453. l. más értelemben.

pannonii: magyarok. Kar. 57. l. (1009 k.) és Ph. X. 487. l. (1055): „Pannoniorum rex”.

pauperes: coloni, rustici, plebeii: pórok, parasztok. D. St. I. 27.

pincinatici: picinatici: besenyők [franciás alak]. Baumg. 405. l. (1901): „villa Pincinaticorum”. V.ö. Ademarnál: „Pincenates…” Monum. Germaniae. Scr. IV. 130. l.

pleberius: colonus, rusticus: pór, paraszt. D. Lad. III. 21.

porcio festivalis: ünnepi ajándék [adójellegű úrbéres szolgáltatás]. Kn. I. 92. l. (1138): „Omnes isti in festo b. Margarete dant porcionem festivalem…”

predium: birtok, fekvő jószág [„mely lehet népes falu is” (Erdélyi L.)]. Fp. II. I. 19. l. (1116– 31): „predium (…Ursu…) cum servis et liberis, domibus ac vineis”.

prefectus urbis: prefectus castri, varnogio: várnagy. Vár. R. 79 eset. V.ö. Bartal 513. és 689. l.: pr. castri és varnogio címszavakat.

princepes Ultrasilvanus: erdélyi vajda. Fp. K. 44. és 62. l. (1111., 1113).

principes: optimates, primates, nobiles: nemesurak. D. Lad. II. 1. III. 15.

pristaldus: preco: poroszló [bírósági és más hivatalos aktusoknál szereplő tiszti segédszemély]. D. Lad. I. 40. „pristaldus regis et comitis”, „episcopi pristaldus”. Col. I. 28–31. „pristaldus iudicis”. Lad. III. 12. „pristaldus eius (t.i. domini nobilis)”. – Fp. K. 43. l. (1111.) „eiusdem cause pristaldus”. Ph. I. 600. l. (1150): „pristaldus eiusdem rei”. Bartal 525. l. nem magyarázza meg eléggé.

proloquutor: executor, inpetrator: közbenjáró, kérelmező. Fp. III. B. 28. l. (1177): „Farcasio… proloquutore vel executore negocii presentis existente.”

receptor: elfogadó, átvevő. Baumg. 405. l. (1091): „Receptores vero istius doni vel precepti sunt…”

refeccio: ellátás, élelem. Fp. II. I. 8. l. (1079–80): „ut inde refeccionem per singulos annos haberent…”

rusticus: plebeius, colonus: pór, paraszt. D. Lad. III. l.

servi curiales: házi cselédek, udvari rabszolgák. Kn. I. 94. l. (1138).

servientes cum equis: equites: lovasszolgák [előfogatos úrbéresek]. Fp. III. B. 29. l. (1109).

servitium: szolgálat. Fp. II. I. 8. l. (1079–80.): „non ad servitium episcopi sed fratrum dedi…” Ph. I. 601. l. (1152): „liberum… cuius servitium non aliud sit”. – V.ö. Hegedűs I.: Symbolae… Egyet. Philol. Közlöny 26. évf. 217. l.: servitium filiorum jobagionum.

teloneum fori: tributum fori: vásárvám. Fp. K. 33. l. (1109).

textus legalis: textus legis: törvény, törvényszöveg. D. Col. Praefacio: „S. Stephani legalem textum recensuit”.

tributum: vám [a XI–XII. században sohasem adó]. Ph. X. 493. l. (1055): „terciam partem in Thelena cum portu (rév) et tributo”. D. Col. I. 25.: „De tributis autem et vectigalibus”.

tributum mercati: tributum fori: vásárvám. Ph. X. 495. l. (1055): „Bezprenensis mercati tributum”.

udvornici v. udvornich: udvarnokok [a kir. v. földesúri udvar (háztartás) ellátására rendelt szabadosok]. D. St. II. 21. Ph. I. 772. l. (1240. k.): „udvornici ecclesie”. V.ö. Bartal 681. l.

[1] (Első kiadása: Századok 1913. 67–71.)