MÁSODIK KIADÁS.

PEST, 1862.
KIADJA HECKENAST GUSZTÁV.

Aba nem posztó.

Lesz még Abán bucsu.

ABC. Az abc-ét sem tudja, mégis papolni akar.

Mi is tudjuk az abc-ét. ML.

Annyit tud hozzá, mint tyuk az abc-éhez.

Ablak. Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden.

Kinek isten akarja, az ablakon is beveti.

Akár az ablak, akár a fája.

Se kinn se benn, mint az ablakfa.

Abrak. Legjobb ostor az abrak.

Abrosz. Ismérem az abroszt, szöszből fonták.

Sokat viselt abrosz végre szöszszé válik. D.

A sáhos abrosznak szebb a szine, mint a visszája.

Aczél anyának tüzkő a leánya.

Aczéla jó, de kovája rosz.

Könnyebb az aczélt eltörni, mint meghajtani.

Ad. A ki kérdi: kell-e, nem örömest ad. K.

Ha nem adok, te haragszol, ha meg adok: én is.

Adj uram isten, de hamar.

Ha adtál, felejtsed, ha vettél, emlitsed.

Könnyü adni, a mi nem kell.

Szép ott adni, a hol senki se kér.

Ki nem akar adni, azt mondja: nincs.

Adakozik. Könnyü a máséból adakozni.

Adorján. Rátartja magát, mint az Adorján kutyája. Kr.

Ezt a kutyát hivták a szemetről, s meg sem mozdult, mintegy rátartásból, mivel meg volt fagyva.

Adós fizess, beteg nyögj.

Sarkalással szokott adós jól fizetni. KV.

Adós embernek sokszor kell hazudni. K.

Ki vagyonánál többel adós, semmie sincs.

Fülig adós.

Adósság. Szalma adósságnak polyva interese.

Pénzzel, nem busulással fizetik az adósságot.

Régi adósság annyira fölmegy, hogy utoljára el sem éred.

Agár. Hátrább az agarakkal.

Kan-agár a vendég, komondor a gazda.

Nyul után bottal veri az agarat.

Használ mint agárnak az ürü. Cs.

Nem örülnek a nyulak, mikor az agarak fiadzanak.

Nyujtózkodik, mint agár a pozdorján.

Agg, mint a belső vár.

A görbült aggnőnek agg ő regéje is.

Agy. Fenn kezdesz héjazni: elszédül agyad. P.

Az ő agyveleje sem uborka. P.

Agyag is tündöklik, ha rá szolgál a nap.

Nehéz az agyagot ásni. D.

Áhit. Ki mi felől nem tud, azt nem is áhitja.

Ajándék megvakitja a birót.

Ajándék marhának nem kell fogát nézni. Cs.

Ajándékkal mindent lehet hajtani. Cz.

Ajándék a jó baráttal is nótát fordittat. B.

Kéretlen ajándék legkedvesebb.

Ajándék-elvétel szabadság-letétel. Bsz.

Ajtó közé nem teszem ujjomat. P.

Kivered az ajtón, bejön az ablakon.

Nyitva az ajtó, akár föl, akár alá. Cs.

Hátulsó ajtó.

A ki utól marad, tegye be az ajtót. Cs.

Nagyur és kutya után teszik be az ajtót.

Akar. A ki akar, lel okot.

Kézzel hozzá, ha mit akarsz. Cs.

Nem mint akarnók, hanem a mint lehet. Cs.

Ki mit akar nem álmadoz. Cs.

Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.

Olyanra mondják, ki most igy, majd ugy beszél, mint a czigány, ki szamarát egyszer vemhesnek, másszor nem vemhesnek állitá, s midőn kérdeztetnék: hogyan lehet az? a felebbi kimondással felelt.

Akarat. Nagy benne az akarat, mint a | rosz lóban.
                                                          | vénleányban.

Minden nehéz utat meggyőz az akarat. Kv.

Akarathoz erő is kivántatik.

Akarás. Nemakarás fejvakarás. Cz.

Nemakarásnak nyögés a vége. Cs.

Akármi is lassan megyen véghez. Cs.

Akaró. Könnyü az akarót rábeszélni.

A könnyü is nehéz a nemakarónak.

Akasztás. Az akasztás sem esik ingyen.

Akasztással is elhiresedik az ember.

Kinek akasztófa a helye, nem hal a Dunába.

Akasztófa nem sodrófa.

Akasztófa senkit se hí, mindenkit elfogad.

Magához hivja az akasztófa.

Jobb messzi lenni az akasztófátul.

Akasztófa-virágból is lesz néha gyümölcs. D.

Rosz gyermekből is válik néha jó ember.

Alamizsna. Nincs savanyubb az alamizsna-kenyérnél. Cz.

Alamusztaságnak nem kell hinni. Cz.

Alattvaló. Süket és néma legyen, ki alattvalókkal békében akar élni.

Alázatos. Mennél alázatosb, annál gyalázatosb.

Alkalom. Üstökén kell ragadni az alkalmat.

Alkalmatosságnak kopasz a hátulja.

Alku. Jobb az ösztövér alku, mint a kövér végzés.

Alma. Édesebb az alma, ha nincs ott a pásztor.

Tiltott alma jobb izü.

Nem esik messze alma fájátul.

Későn érő alma tart sokáig.

Szép alma is gyakorta savanyu.

Almából is a szépet kötik fel.

Alpári ember. D.

Alszik. Jó mikor alszik.

Akárki is jámbor, mig aluszik. Bsz.

Mind a két fülére alszik.

Ki mennél kevesebbet alszik, annál többet él.

Eleget alhatunk, ha meghalunk.

Az aluszik legjobban, ki nem érzi, mily keményen fekszik. KV.

Alvás. Éhes embernek csel gyanánt esik az alvás.

Akkor jó elhagyni az alvást, mikor legjobban esik.

Aludttej. Ha isten akarja, aludttej is elsül.

Az aludttejet is megfujja.

Alvinczi. Kend az az Alvinczi?

Anda Pál hadába való.

Jelent felesége akaratján járó férfit, minő volt, állitólag Anda Pál, miskolczi polgár.

Angyal szól belőled.

Angyalok közt is voltak pártosok.

Kövér mint a trombitás angyal.

Anna. Föltette szent Anna kontyát.

Antal a fejed. Cs.

Antal, jelző nélkül, féleszüt jelent közmondásainkban.

Megjött Antal Budáról. K.

Ki hinné, hogy Antal is bőtöljön. Cs.

Antal harasztjára bocsátni. Cz.

Van benne módja, mint Antalnak az ebütésben. Cs.

Kiverte a szent Antal tüze.

Anya. Hol nyájas az anya, kényes a leánya.

| A milyen az anya, olyan a leánya.
| Anyja leánya.

Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.

Keserves anyának potrohos gyermeke.

Legjobb étek az anya teje.

Eb-anyának kutya a leánya.

Még rosz anya is jámbor magzatot szeret.

Hol egyszer az anya mostoha, az apa is mostoha.

Égett tőke: fekete; árva borju nincs anyja.

Maga szopta az anyját.

Megfogta az anyját.

Apa, apó. Apja fia, anyja lánya.

Nyakas apa, fejes fia.

Hol gyáva az apó, anyó nevén hiják a fiukat.

| Apánk evett almát, a mi fogunk |
| Apák ettek egrest, fiak foga      | vásik.

Apja is ember volt: vasvillával ette a szerdéket.

Apja sem volt harangöntő. (Lásd atya.)

Apácza. Csak palástja apácza. Cs.

Apát ur. Nincs eszesb apát ur, mint ki barátbul lett. Cs.

Apáturság. Hal barát, hal szamár, változik az apáturság. Sz.

Apostol. Tizenharmadik apostol.

Apostolok közt is volt egy Judás.

Aprilist járni.

Aprit. Ha apritottad, meg is edd. KV.

Van mit apritni a tejbe.

Apróbul sok kell.

Tanuld meg előbb az aprót, ugy kezdj a nagyobbhoz. Cs.

Ki aprónkint költ, tovább beéri vagyonával. K.

Aprólék. Nem jó minden aprólékot aranytollal irni. D.

Arany. Nem mind arany a mi fénylik.

Kitetszik szederjesből az arany.

Arany tüzben tisztul, polyva megég.

Ki jókor kel, aranyat lel.

Aranyból sem lesz gyürü, ha meg nem verik. D.

Fillérrel szokták az aranyat kimélni.

Tudja a halál, hogy csak sár az arany.

Arany sárban is csak arany. K.

Aranyból is cseppen el.

Ki azt igéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar csalni.

Jól nem lakik ember aranynyal.

Ha peng az arany, bátran hallgat a prókátor. Kr.

Nem használ az arany, mig a föld gyomrában hever. K.

Kinek esze nincs, aranyon sem fordithat valamit. D.

Arany elmének gyöngy a gondolatja.

Nem esik le ujjáról az arany gyürü.

Tiszta mint a mosott arany.

Nincs szebb szó az arany pengésénél. Cs.

Kinek nincs aranya, szolgálatát ajánlja.

Arat. Nem mindig az arat, a ki vet.

Ott is arat, a hol nem vetett.

Elől arass, utól szánts.

Aratás. Akkor lesz aratás, mikor a varju kepére száll.

Arcz. Sziv tolmácsa az arcz.

Bélyeges arcznak ne higyj.

Nehéz a bánatos arcznak vig kedvet mutatni. Cz.

Asszony. Jó asszony a háznak koronája.

Mérges asszonynak haragos leánya. Cz.

Nehezen egyeznek meg a szép asszonyok.

Köszönjetek ludak, én is asszony vagyok.

| Két három asszony egész sokadalom. Cs.
| Két asszony, három lud, egész vásár.

Könnyebben felejti kigyó farka vágását, mint egy asszony legkisebb boszuságát.

Süveges asszony ebszokás.

Nem jól foly a ház dolga, hol asszony visel gatyát.

Tálban koncz, ne nézz az asszonyra. Cs.

Nyelve veri meg az asszonyt.

Tüz, asszony és tenger miatt vesz sok ember. Mf.

Házban az asszony helye.

Pénz olvasva, asszony verve jó.

Az asszonynak alább egygyel.

Ha asszonyok sirnak, megnyirnak. B.

Nem kell addig hinni az asszonynak, mig egy pénz ára borsot elbir.

Ki szóbeli asszonynyal társalkodik, hamar kurafi név ragad rá. K.

Mosolygós asszonynak, görhes lónak, világos felhőnek nem kell hinni.

Nincs hamisabb viz az asszonyok könyhullatásánál.

Megódd magad szakállas asszonytól.

A mely asszony hányja veti jámborságát, fekszik ott valami.

Ha szemérmes is az asszony, ne bizd idegen kézre.

Könnyebb az asszonyt tánczba vinni, mint ránczba szedni. D.

Nem tudja részeg asszony mi a szemérem.

Elég okos az asszony, ha mikor esik, eresz alá áll, hogy ne ázzék.

Asszonyok fegyvere fenyegetés.

Két asszony közt legjobb a tojást eltenni.

Tüz a vén asszony.

Szép asszony is, ha megvénül, csunya időt ér.

A vén asszonynak is van ugy, hogy szeszenik.

Jaj oly szegény sorsa, ki gazdag asszonyt vett.

Szép asszony a ház szemefénye.

Asszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál.

Az asszony két oszlopot tart a háznál.

Okos asszony nem marad gyermek nélkül.

Egy asszony sem szemérmes a sötétben.

Teli van kiváncsisággal, mint a terhes asszony.

Hol sok asszonynép van, sok a példabeszéd.

Asztag: Könnyü asztag mellett kalászt szedni.

Asztag nem öli meg az egeret.

Tavalyi asztag nem szerez szükséget. B.

Asztagban tüt keres. F.

Asztal. Éhen marad, ki asztalnál szemérmeskedik. Cs.

Jobb kicsiny asztalhoz ülni csendességgel, mint nagyhoz boszuval. Cs.

Alacsony asztalról bátorságosb enni. K.

Asztal hazugja. KV.

Hizelkedő, tányérnyaló.

Asztal alatt keveri a kártyát.

Atya. | A mint atyák fujják, a fiak ugy ropják.
          | Mint atyák dudolnak, fiak ugy tánczolnak. B.

Komoran néz fiára az atya, de más van szivében.

Atyafi. Jobb ma az idegen, mint az atyafi.

Ne tátsd atyafira szád. Kr.

Atyafi: kas buza, teli erszény pénz.

Olyan atyafia, mint ökör a lónak. K.

Ne utáld meg atyádfiát, ha szegény is.

Atyafiság. Sógorság, komaság nem nagy atyafiság.

Ádám. Akkor még Ádám is kis inas volt.

Mindnyájan atyafiak vagyunk Ádámrul.

Atyafi: Ádámrul, Évárul, a görbe füzfárul.

Ádám látott ilyet süheder korában.

Ág. Kiverte szemét az ág.

Kezébe szakadt az ág. ML.

Szegényt az ág is huzza.

Zöld ágra jut.

Ágon mutat madarat. M.

Egyébkor is láttam ágon tar varjat. Cs.

Ágy tartsa a lábát, ne láb az ágyat. Cs.

Hitvány lazsnakért el ne hagyd ágyadat. D.

A mint veted ágyadat, ugy aluszod álmodat. Sz.

Nagyobb az ágy a lepedőnél. Cs.

Jó ágyat vetett magának. Sz.

Áldomás. Egy pénz ára szatyorért két kupa áldomás.

Áldomás áldomással jó.

Állapot. Ugyan derék állapot, beittuk a kalapot.

Álom. Egy jó álom minden fáradságot helyrehoz. Cz.

Kinek mihez kedve, azért álmát felejtse. KV.

Álomban, szerelemben nincs lehetlenség.

Nem sokat kell álmon épiteni.

Álnokság. Ki álnokságot vet, but arat. F.

Általut. Ugy keresd az általutat, hogy kerülőbe ne akadj. F.

Általvető. Az általvetőnek csak elejét látjuk.

Ángy. Bohó ángy! megölte a tojó gunárt. D.

Ne tanitsd ángyodat ágyba szállni. KV.

Ne játszszál ángyoddal. Cs.

Árnyék. Hajszálnak is van árnyéka.

Mig az ember árnyékot vet, mindig lesz nyomorusága.

Nem ijed meg a maga árnyékától.

| Árnyékot ölel.
| Árnyék után kapdos. J.

Ma is akkora árnyéka, mint tegnap. D.

Árnyékkal ijeszti az oroszlánt. KV.

Maga árnyékának is köszön.

Árnyék szolgára szorult. Kr.

Árok. Ne ugorj ott, a hol árok nincsen.

Ne ugrándozz árkon, nem esel beléje. Bsz.

Akkor mondj hoppot, ha általugrottad az árkot.

Nagy árkot ásál, nagy a szökellője. P.

Árkon kivül hegymester. KV.

Árkon, bokron tulvan.

Árpa. Hetvenkedik mint árpaczipó a kemenczében.

Árt. Ki ártani akar, nem fenyegetőzik. F.

Ártatlanságnak csak egy a szava.

Áru. Vásár nélkül is elkel a jó áru. KV.

Árulkodás. Hitvány kereset az árulkodás. Cs.

Árva az árva, ha arany is kapufája.

Nehéz kenyér az árvaé.

B. Adjon isten három b-ét.

Babot sem leveért főzik. Cs.

Egy babot sem adnék rajta. M.

Babuk. Büdös babuk berzenkedik a hattyuval. Sz.

Bagariát. Megvonja a bagariát. P.

Összehuzta a bagariát.

Bagi. Köszöntött a bagi barát.

Bagoly is | biró barlangjában.
               | vagdalkozik odujában.

Nem lesz a bagolynak sólyom fia.

Bagoly a képe, sólyom a szeme.

Bagolynak is szép a maga fia.

Bagolyhoz kapván, elszalasztotta a sólymot.

A bagoly is fényre néz. F.

Te érted is leesett a bagoly a fárul.

Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj.

Tud hozzá, mint bagoly az Ávemáriához. Cs.

Baj. Párosával jár a baj.

Kis bajt került, nagyba esett.

Kinek-kinek megvan a maga baja.

Több a baj mint a vaj.

Ezer a bajom, meg kettő.

Bajcsi. Tud hozzá, mint bajcsi asszony a kávéfőzéshez. K.

T. i. ugy főzte meg a kávét, mint a babot szokás. K.

Bajos minden ember kedve szerint tenni.

Bajusz és szakál férfiembert illet. KV.

Félre bajusz, majd csók ér. Kr.

Azt gondolod, hogy csak szőr a bajusz.

Se bajusza, se pénze. Sz.

Bajuszos. A bajuszos kétszer iszik. D.

Bak. Kecskék között bak a bika.

Bocsásd kertbe a bakot, menten káposztának esik. KV.

Nehéz a baktul tejet fejni.

Egyik bakot fej, másik rostát tart alája.

Addig őrizkedj a baktól, mig segre nem taszit.

Egy bakot nyuz. P.

Bakot nyuztál: büdös vagy.

Fenn héjaz, mint a kergeteges bak.

Bakancs. Felhuzta a bakancsot; isten hozzád bocskor!

Bakancsos. Nem rug patkót a bakancsos lova.

Sárral él, mint a bakancsos lova.

Baksai. Szuszog mint a Baksai háza. Kr.

Bakcsó. Szava árulja el a bakcsót.

Bakó. Általesett, mint Bakó a házán.

Bakszekér. Nehezen lesz abból bakszekér.

Balázs. Hüh belé Balázs, lovat ad isten.

Beszélj neki, Balázs a neve. Kr.

Adósa Balázsnak.

Hetedfél Balázsnak csak egy esze. D.

Szállj ki Balázs a hintóbul, mert nem pénzed ára.

Megbecsüli mint Balázs a hurkát. D.

Balázs vitéze.

Ért hozzá mint Balázs Máté a tánczhoz. D.

Jókor jő, mint Balázs pap a vecsernyére. BSz.

Igen találád, mint Balázs pap a vecsernyét. Cs.

Bal. Hol jámbor személy nincs, balkörmü a tánczos. M.

Balis bicsak fanyelü, ha elvesz is, megkerül.

Banó. Általesett mint Banó a szentesi parókhián.

Banyavirág. Akár fodor, akár menta: elég hogy banyavirág.

Baraczk. Fán van nála a baraczk.

Rég hogy ezen baraczkfa alá jár. BSz.

Baranya. Nem egész világ Baranya, laknak Somogyban is.

Baranyai. Egész baranyai ember lett belőle.

Oldalán kamarája, mint a baranyai embernek.

Barát. Ritka madár a jó barát.

Ügyetlen barát többet árt az ellenségnél.

Nem igaz barát, ki csak annyiból az, hogy nem árt. K.

A megbékült barát soha sem volt barát.

Megbékélt baráttal ójan bánjál.

Uj barátért el ne hagyd a régit.

Barátot szerencse hoz, szükség próbál.

Ki mindennek barátja, mindennek bolondja. KV.

Isméretes társadat, régi barátodat holtig szeresd.

Ne vesd meg barátod kis fogyatkozásért.

Sok okot lel, ki el akar szakadni barátjátul.

Ugy légy másnak barátja, hogy magad ellensége ne légy.

Ha barátodat titkon feded is: mások előtt dicsérd.

Nem minden bokorban fekszik a jó barát.

Nem mind barátod, a ki reád mosolyg. M.

Egy istened, több barátod. K.

Jobb néha egy barát mint száz atyafi.

Ebnek eb, papnak pap a barátja.

Ezt mondá Mátyás király Thuz János nevü főemberének, ki nőtelen volt; mintha mondotta volna: te is nőtlen vagy mint a papok, társalkodjál velök.

Barátodért se tagadd az igazat.

Kinn a barát a csuklyából.

Lassan, barát a kereszttel.

Dobd le barát, a vakarót. M.

Barát beszél böjtről, de hasa teli van.

Az leszen baráttá, ki egyéb módon el nem élhet.

Beszél a barát, alamizsna vége.

Nem vagy barát, hogy a pénzt el ne vedd.

Barátgatya. Kurta mint a barátgatya.

Barátkukta. Megszokta mint barátkukta a szenyet. D.

Baráttáncz. Nincs roszabb táncz, mint a baráttáncz. ML.

Barátzsák, kocsistorok nehezen telik. F.

Barátkozik. Kapás kapással, ur urral barátkozik.

Barátság. Az igaz barátság nem áll a sok boritalban.

Nem igaz barátság, mely könnyen elmulik.

Addig a barátság, mig zsiros a konyha.

Nem jó a felettébb való nagy barátság. K.

Barátságért a barát is megházasodott.

Hol megegyezés nincs: eskél a barátság. Cz.

Az igaz barátságot nem fazékban főzik.

Nincs szebb dolog az állhatatos barátságnál. ML.

Ne vess mindennel barátságot.

Barátságban egy kis veszekedés olyan jó, mint étekben a bors. ML.

Nehezebb a barátságot feltartani, mint kötni.

Nem jámbor barátság, melyért megbántod istened. K.

Bari. Tüz az esze, mint a bari czigánynak Cz.

Barom. A ki barom, nyakán járom.

Bába. Sok bába közt elvész a gyermek. Cs.

Vén bába ördögök hadnagya. KV.

Mikor pap nincs, bába is keresztel.

Nem bába lelte babona ez.

Báka. Beszélj vele! Bákán lakik.

Bálint. Félti mint beteg Bálint a haját. D.

Czifra mint a Bálint nadrága. D.

Bálvány. Képet nem arany, hanem imádás tesz bálványnyá.

Utoljára kutya sem fél a botos bálványtól.

Bán. A ki bánja, tegyen róla.

Bánat. Nem lehet oly bánat, | hogy idővel meg ne lassudjék. Cs.
                                           | kit a szép szó meg ne lágyitana.

Késő bánat ebgondolat.

Bánás. Nem mindenkor árt a gyengén való bánás. K.

Bánt. Követet, jóra intőt nem kell bántani. Cs.

Te is jó katona, én is jó katona: ne bántsuk egymást. K.

Nem bántok én senkit, engem se bántson más.

Bárány. Hol kevés a bárány, nehezebben vesz.

Még a bárányban is benn a harag. KV.

Nyakmetszett báránynak sohajtás a vége.

Azt akarja, hogy jóllakjék, a bárány is egészen maradjon. KV.

Nehéz a bárányt farkas szájábul kivonni Cs.

Nem lesz farkasnak bárány fia.

Nehéz a bárányt farkassal összebékéltetni. Cs.

Szelid mint a bárány.

Bárányfelhő. Tarka mint a bárányfelhő.

Bárányos. Ha bárányos az ég, harmad napra eső lesz. Cz.

Bársony. Nem illet szamárt bársony nyereg.

Juhászbundára bársony folt.

Föltette a bársony süveget. D.

Bátor. Isten is a bátor katona mellett hadakozik.

Nem kell a bátornak biztatás. Cz.

Terem a bátor, valamint a félénk.

Legbátrabb ember volt, ki a rákot először megette.

Nem Bátorban lakik, hanem Futakon.

Jobb szegényül élni bátran, mint gazdagul félelemmel. Cs.

Bátorságos. Falu nevében kardot kötni nem mindenkor bátorságos. Cz.

Becsül. Ki mást becsül, magát becsüli meg.

Sokba telik, a mit nagyra becsülnek.

Becsület. Előbbvaló a becsület a szalonnás káposztánál.

Nagyobb a becsület | a velős koncnál.
                               | mint a forditott kása. D.

Becsület a keresőt kerüli, a kerülőt keresi. K.

| Elveszett becsületet nem találni meg a bokornál. D.
| Nem minden sövény alatt lelni meg az elvesztett becsületet. KV.

Mind jó ott lakni, hol becsülete vagyon a jámbornak. Cs.

Asszonyverésből ember nem sok becsületet nyer.

Szenvedéssel adják a becsületet.

Bedő. Kivágták Bedőn az erdőt. D.

Befellegzik. Azt se mondta: befellegzett.

Begyibe vette.

Belgrád. Oh Belgrád!

Messze Belgrád koldulni.

Bencze. Föltette a Bencze sapkáját. Kr.

Bendák. Egyhangu mint a Bendák nótája.

Benedek zsákkal hordja a meleget.

Berekben a farkas.

Farkasnak berket mutatsz.

Bernát. Kapkod mint Bernát a mennykőhöz.

Berta. Vitézek mint a Berta kutyái. D.

Bertók. | Nyertünk benne, mint Bertók a csikban. Cs.
             | Beléveszett mint Bertók a csikba.

Beszéd. A beszéd nem enni, hanem hallani való. K.

Sok beszéd nehezen készül meg hazudság nélkül.

Sok beszédnek sok az alja.

A beszédnek egyenese jó, a mankónak horgasa.

Beszéljen más, de eszem én. Cs.

Ki sokat beszél, van ideje.

Ki sokat beszél, vagy sokat tud, vagy hazud.

Mást beszél, mint kitől a bor árát kérik.

Ugy beszélsz, mint a jól őrlött. KV.

Épen ugy beszél, mint van, mikor hazud.

Beszélgetés. Mocskos beszélgetés erkölcsvesztegetés.

Beteg. A beteg mig piheg, mindig remél. K.

Mást orvosol, maga beteg. P.

Két beteget nem szeret az ágy: részeg beteget és haragjában beteget. Cz.

Mig egy beteg sinlődik, száz egészséges is meghalhat.

Elég beteg az is, ki beteget emel.

Ha az orvos fél, kétségbe kell esni a betegnek. K.

Beteg embernek imádsága sem egészséges. D.

Sokat kér a beteg, de az egészséges nem adja. Cs.

Beteg ember böjtje. KV.

Akkor van legroszabbul a beteg, mikor nem érzi, hol fáj.

Nem mindig orvos az oka, ha meghal a beteg. K.

Beteg vigasztalja az orvost.

Ki betegen él, sokáig vonaglik.

Betegség. Az egészség izét a betegség adja.

Végső betegségnek isten az orvosa.

Hosszu betegségnek | ásó kapa vége.
                                | halál a vége.

Betegséget nem lehet titkolni.

Addig gondolkodjál betegségedről, mig egészséges vagy. Cs.

Betü. A betü megöl.

Az az ő megölő betüje.

Betyár. Két pofára eszik, mint a dolgos betyár.

Bécs. Sokat végeznek Bécsben, de elrontják az égben.

Kinek lova nincsen, Bécsben is gyalog jár. Cz.

A ki itten tulok, Bécsben sem lesz csacsi.

Kurjongat mint bécsi tyukász az utczákon. Cz.

Nagy a szája, mint a bécsi kapu.

Béka. Ha a tó kiszárad, magátul is kiugrik a béka.

| Bánja béka a deret.
| Nehéz a dér a békának. P.

Pöffeszkedik mint a béka.

Béke. Jobb egy béke száz hadnál.

Bék orvosság, a czivódás méreg. D.

Ki a békét nem szereti, hadakozni sem tud. D.

Jobb száraz kenyér békével, mint a hizlalt borju pörlekedéssel. K.

Ki békével fekszik, maga békével kel.

Ha békével akarsz élni, sokat ne szólj.

A békének üres helyét ördög foglalja el. B.

Az arany szép és jó, de még sem békesség. D.

Addig a békesség, mig szomszéd akarja.

Pénzen is meg kell venni a békességet. Cs.

Béles. Mit árt a vaj a bélesnek?

Fölébredt a béles szagára. KV.

Bélessütéshez, uri névhez sok kivántatik.

Béliál. Annyi a pénze, mint Béliálnak a tolla.

Béna. Még a csonka, béna sem ül mindig otthon. D.

Ki a bénát neveti, maga ne sántikáljon.

Bér. Nehéz a bér, ha a szolga lusta.

Papot barátságért, kántort imádságért bérben nem tart az ember. D.

Szegődött bér, osztott koncz.

Rest béres gyakran nézi a napot.

Rest béresnek henyélés az ebéde.

Bial. A bial, ha sohajt is, messze fu.

Vakon fu mint a bial. P.

Bibe. Kinek-kinek az ő bibéje fáj. Cs.

Eltalálni a bibéjét.

Biblia is csak hat betüből áll.

Paraszt ember bibliája a "hiszekegyisten."

Biborban is megterem a tetü. D.

Bicsak. Uri bicsak, fa nyele. D.

Igen feni a bicsakját. Cz.

Belétörik a bicskája.

Bika. Szénára szokott bika eljő holnap is.

Öklelős bikának széna a szarván. K.

Kerüld a bikát, mikor földet hány. Kr.

Bika alatt borjut keres.

Szabad neki, mint a falu bikájának.

Busul, mint a kivert bika.

Bimbó. Parányi bimbó, nagy gyümölcs.

Terepes rózsák is apró bimbóbul erednek. Cz.

Bir. El ne hagyd, a mit birsz, bizonytalanért.

A ki birja, az marja.

Bird meg magad, ha mással akarsz birni. Cs.

Birka. Vén birka eléli a takarmányt s kikeletre hal meg.

Biró. Jó biró felejti a komaságot.

Rosz biró, ki ajándékra néz. Cz.

Okos biró a részeget józan korában bünteti.

Jó lelkismeretnek nem kell itélő biró.

Két egyarányos füle van a jó birónak.

Kit a biró gyülöl, nehezen tesz annak igazságot.

Senki sem lehet biró a maga ügyében.

Ha biróvá lettél, | félre a komasággal.
                         | ne hagyj arany irt kenni kezedre.

Elveszti sirását, ki biró előtt jelenti siralmát.

Molnárbul lett biró.

Más biró járása. Cs.

Kevély mint a biró leánya.

Kiki magával hordja a kisbirót.

Szerelem és harag nem igaz birák.

Görbe kezüt szeretnek a birák.

Reá szorultak mint a jó biróra.

Biró hátán.

Soká késik, mint a birószó.

Sorba megy mint a falusi biróság.

Birság. Igazság a birság.

Bizik. Ki hol bizik, ott hizik. Cs.

Pipád, puskád, órád, feleséged senkire se bizd.

Gyermekre madarat, vén emberre ifju menyecskét, németre bort ne bizz.

Kire többet biznak, többről számol.

| Bizd el magad, ha szégyent akarsz vallani.
| Ki elbizza magát, könnyen megszégyenül.

Bizodalom. Nem lehet erötetni a bizodalmat.

Bizonyos. El ne hagyj bizonyost bizonytalanért.

Jobb kevés bizonyos, mint sok bizonytalan.

Nem kell ott bizonyság, hol maga szól a dolog. Cz.

Az a jó bizonyság, melynek fogát nem lehet kihuzni.

Bocskor. Csisz el, csosz el bocskor.

Lábhoz szokott bocskor jobb a legujabbnál.

Bocskorban kell keresni és csizmában költeni.

Kinek csizmája nincs, bocskort kössön.

Utcza bocskor! | ne tüszögj. Cz.
                         | meg ne mocskolj.

Bocskorhoz fapálcza.

Felkötötte a telekes bocskort.

Eloldzott a bocskorszij.

Bodóné. Mást beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik.

Bodrogközi. Ostoba mint a bodrogközi rigó.

Bodza. A büröktől a bodzáig.

Az én kardom sem bodzafa.

Bogácskoró is elbizta magát, mikor a tölgyfa leányát megkérte.

Bogár. Sok bogár gyül ott össze, hol sok a tej. Cz.

Én sem származtam a bogaraktul. BSz.

Ki bogár után indul, keringőbe készül. B.

Bogara van.

Boglya. Sok petrenczébül válik a jó boglya.

Jó a ritka rend, és sürü boglya.

Bogrács. Igaz barátságot nem bográcsban főzik. Cz.

Bogyoszlón is megcsikózott a koldus.

Bojtorján. Hamar nő, ragadós is a bojtorján. P.

Tőkre hány bojtorjánt. Cs.

Boka. Csonttal üti bokáját. P.

Bokor. Félre bokor, jön a fa.

A bokor a tolvajt is befogadja.

Nyul vitéznek bokor a vára.

Mikor isten nyulat teremtett, bokorról is gondoskodott.

Bokorral együtt lövik a nyulat.

Jobb neked a nagy bokor mellett.

Bokorból ugrott ember. M.

Mint a bokrot, minden veri. Cs.

Nem minden bokorban lelni párját.

Boldog az, kinek kezében kacska. M.

Boldog, ki más kárán tanul.

Boldogság. Első boldogság a jó ész. KV.

Nem ismeri jobb kezét, ki a boldogságot balfelül keresi. K.

A boldogság ott kezdődik, hol a nagyravágyás szünni kezd.

Bolha. Csuda féreg a bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a vizbe esik vagy a tüzbe. P.

Könnyebb egy zsák bolhát megőrizni, mint egy asszonyt.

Bolond. Terem a bolond, ha nem vetik is.

Okos a bolond is, ha meg nem szólitják. D.

Bolondnak lábán a szeme.

Azért van annyi bolond, mert kiki okosnak hiszi magát.

Bolondnak is tetszik fa-szablyája.

Két bolond egy pár.

Bolond még azzal is kérkedik, mit szégyelni kellene. Cs.

Kár nyitja bolondnak | szemét. KV.
                                 | fülét. Cs.

Kárán tanul a bolond. M.

A bolondnak bu a járása, kár a társa.

Egy bolond százat csinál.

Egy bolond oly követ dob a kutba, hogy száz okos sem birja kivenni.

Egy bolond annyit kérdez, hogy száz bölcsnek is gond leszen rá megfelelni.

Bolondnak fapénz is jó: ha elveszti sem kár.

Nem illik bolondhoz ékesszólás.

Oly bolond, hogy szabadon ur lehetne. Cs.

Bolond, ki neveti a bolondot.

A gazdag, ha bolond is, szerencsés.

Ki magának bolond, másnak sem lesz okos.

Bolonddal nem jó tréfálódni.

Kár a bolondra szép szót vesztegetni.

Bolond ütközik kétszer egy kőbe.

Bolond ki egy zabszemért lóba bujik. BSz.

Ki bolondhoz teszi magát, maga nagyobb bolond.

Azért boldog a bolond, mert esze nincs.

Bolondra vászon csuha, nem bársony ruha.

Bolondot ha mozsárban törnék is, bolond.

Bolond is mond néha okosat.

Jár a bolond Budapesten, azt sem tudja, hány az isten.

Bolond fárasztja elméjét lehetlenséggel.

Ki bolonddal kezdi dolgát, végre maga is megesztelenül.

Egyik bolond tetszik a másiknak.

Bolondtul ritkán várhatsz okos szót.

Bolondját járja.

Rájött a bolond óra.

Bolondság ebért lovat veszteni.

Bolondságból tanulni bölcseség.

Ki hamar elneveti magát, nincs messze a bolondságtól.

Boltos. Nevet mint a boltos kutyája. Kr.

Ácsorog, mint a boltos legény.

Bor, buza, szalonna égnek fő adománya. BSz.

Jó bor, pénz, szép asszony, embert kiván őrzésre. Sz.

Jó bor, szép feleség, csendes lelkismeret, drága dolgok.

A bor meghajtja a dallót.

Bor nélkül szegény a vendégség.

Nem kell a jó bornak czégér.

Büdös bornak nagy czégért szoktak emelni. P.

Nincs kormánya a bornak. BSz.

Ki a bort megiszsza, ura legyen.

Bor mellett hamar kiugrik az igaz. B.

Megmutatja a bor, kiben mi lakik. K.

A bor latorbajnok, legelőször is lábárul ejti le az embert. KV.

Borban lakik az igazság.

Többet beszélnek bor mint étel mellett. K.

Idd meg a borát, add ki a poharát. Cs.

Nem gyermeknek való a bor; nem tudja megrágni. BSz.

Szuszmát is megtanit a bor szólani.

Minden jó bornak ki kell forrni magát.

Bornak is a régie jó. Cs.

Bor és pénz tartva tart, költve fogy.

Jó bornak, jó embernek eredetét ne kutasd.

Jó bor hosszu meséje az iszákosnak.

Részegesnek a bor édes anyja teje.

Még a vén embert is tánczba viszi a bor.

Nincs oly bölcs, kit a bor meg nem bolondit. Cs.

Könnyü a jó borbul eczetet csinálni.

Jó borbul jó eczet kerül.

Késő a bort akkor kimélni, mikor anyjára szállott.

Bort sem látott, mégis részeg. Cs.

Jó a sör, jobb a márcz, de ó bor az anyjok.

Ki levesre bort iszik, nem kérnek attól tanácsot.

Ebszőlő sem terem kertedben, mégis bort válogatsz. Cs.

Jó a bor, meleg a foltos nadrág. Cz.

Többen halnak borban, hogysem a tengerben. KV.

Egy két pohár borban sok jó barát lakik.

Nincs a bornak rakonczája. Cs.

Lőrén bort cserél.

Jobb a szinbor mint a lőre.

Vagy bor, vagy viz.

Borral mosdik, kolbászszal törülközik.

Mi borital közben esik, borba kell azt irni. Cs.

Zavaros mint a megfordult bor.

Ha titkot akarsz kitanulni, jártasd a boros korsót. Cz.

Borbély. Okos borbély nem gyógyit minden sebet egy irral.

Ha nincs irod és szelenczéd, miért teszed magad borbélylyá. Cs.

Borotvája sincs, mégis borbély.

Hazud mint a borbély.

Borda. Azon bordában szőttek. M.

Borju. Szalmán hizott borju nem sokat finczál. K.

Nem sokat ugrándozik az éh borju.

Kinek borja, nyalja.

A borjunak mig szopik nincs neve.

Azt gondolom borju repül. K.

Kicsalná tehénbül a borjut.

Megfordult a borju benne. BSz.

Adj neki, hogy el ne vesse borját. Cz.

Borjuval adják a kötelet.

Kényén szokott gyermek borju neven ébred.

Bámul mint borju az uj kapura.

Neki esik mint bolond borju az anyjának.

Ugy reszket mint a részeg borju. KV.

Szintannyi borjubőrt visznek a vásárra, mint ökörbőrt.

Borotva. Nem minden botból lesz borotva.

Ritka mint a jó borotva.

Bors. Kicsin a bors, de erős. Cs.

Borsot törni az orra alá.

Nem mind bors, mit a kalmár ebe hullat. BSz.

Maradék pecsenye borslében más étek.

Borsfai. Nem szokott vele élni, mint a borsfaiak az utolsó kenettel. Kr.

Borsó. Falra hányja a borsót. M.

Lapát hátával méri a borsót.

Megettétek a borsót, adjon isten koporsót. Kr.

Zsiros borsó elcsapja a gátat.

Bosnyák. Rá-rákezdi mint Bosnyák a tánczot. D.

Boszantás minden embertől kitelik. Cz.

Boszorkány. Borzas mint a böjti boszorkány. D.

Boszut állni nem vitézség.

Pekri Lőrincz vezér monda ezt, midőn tisztjei arra beszélték, hogy erővel törjön a megyesi szászokra, kik, noha jót tett velök, nem akarták bebocsátani városukba. D.

Kis boszu nagyra viszi az embert. Cs.

Bot nem fegyver.

Minden botnak végén a feje. Cs.

Késő botnak nagyobb a sulya.

A bot, ha megaranyozzák is, sulyost üt. D.

A ki verekedni akar, könnyen talál botra.

Ki bottal köszön, doronggal felelnek.

Bottal ütheti nyomát.

A botnak két vége van.

Igen illik, mint bot a tegezhez. Cs.

Olyan a bot, minő a tőke.

Bot a feje.

Botfejtől görcs a gondolat.

Ki ebbel bolondozik, bot legyen kezében. Cz.

Bothné mondotta, Dománszkyné bizonyitotta.

Botlásban legjobb a tanácsváltoztatás. K.

Botlik. Alig botlik, mindjárt esik.

Ki soha nem botlik, soha se jár egyenest.

Boza. Föléledt mint a bozaczibere. Cz.

Bögre. Kis bögre, nagy kanál.

Böjt. Minden farsangnak van egy böjte.

Könnyü teli hassal böjtöt dicsérni.

Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha szerémi borban főtt. Cz.

Ha ebre biznák a böjtöt.

Ki sok zabáló csütörtököt tart, hosszu böjtre szorul. Cz.

Sohajt mint a böjti szél.

Kinek nincs mit enni, tudja mikor van böjt.

Bökkenő. Ez a bökkenője.

Ne kerengesd annyit; mond ki a bökkenőjét. Cz.

Bölcs ember mindenütt otthon van. K.

Tudatlanok között könnyü bölcs nevet szerezni.

Nem kell a bölcset tanácscsal terhelni. Kr.

Lám oly bölcs, mint az én macskám. KV.

Bölcsben is megterem a fogyatkozás.

Bölcs embernek bajos tudatlanok között szólani.

A bölcs is hétszer botlik egy nap.

Bölcset is megvakit a szerelem.

A bölcseség legjobb uti költség.

Nem menten nyelik ám be a bölcseséget.

Kanállal ette a bölcseséget.

Bölcső. Idétlen gyermeknek bölcső.

Bő. | Bőben büdös, szükben édes. KV.
       | Bőviben nedves, szükiben kedves.

Bőr. Nehéz a molyos bőrt kicsáválni. Cz.

Kis bőrben is ember lappang.

Forditsd a bőrt, csizma lesz belőle.

Majd kiugrott a bőriből.

Bőrire megy.

Nem fér a bőribe. M.

Könnyü más bőréből hársat hántani.

Bőrével fizet, kinek pénze nincs.

Ha nincs szőre, vagyon bőre.

Csak a csontja, bőre.

Valaki megszakad az uraság dolgán, olyat bőr haranggal fizetnek ki Budán. D.

Bőség. Ungvári bor, beregi buza, nyiri makk nem szerez bőséget.

Brugós. Vén brugós mindennap egy nótát felejt.

Bu. Egy pénz ára haszon sincs a legnagyobb buban.

Sok esztendei bu sem fizet ki egy pénz-adósságot.

Megemészti a bu az embert, mint fát a szu.

A bu sem tart örökké.

Nehéz a but eltagadni.

Ki vaktában hányja veti kincsét, but arat.

A bunak is van ideje.

Minden bunak vége boldog halál szekere.

Ha nincs bugondod, házasodjál meg.

Bucsu. Pénzzel járják a bucsut.

Faképtől vesz bucsut.

Könnyen veszik, mint a bucsujárást.

Buda. Áll Buda még.

Mi hir Budában? Török a várában.

Több is veszett Buda alatt.

Nem egy nap épült Buda vára.

Egyszer volt Budán kutyavásár.

Nem oda Buda. ML.

Messze Buda sánta | embernek. Cs.
                              | ebnek.

Ha Budáról jött volna, sem hinném.

Budára is beillenék birónak.

Megjött Antal Budáról, zöld ágat is hozott.

Annyira jársz tőle, mint Buda Bécstől.

Budai mértékkel fizet.

Budai vékával mér.

Bujaságot üző soha bölcs nem lehet. K.

Bukás. Nem esik a bukás ugrás nélkül.

Buki. Hazajár mint Buki lova az abrakra. D.

Bunda. Szakadj bunda; majd vesz gazda.

Kiforditom, beforditom, mégis bunda a bunda.

Nyáron két bunda, télre kankó se.

Bunkó. Esze bunkójára adni.

Burokban született.

Busul. Mit busulsz, midőn semmid sincsen.

Busul mintha elkapta volna kenyerét a tyuk.

Kár után késő a busulás.

Buza. Ritka buza, kiben konkoly nincsen. F.

Sokszor kivész a buza, megmarad a konkoly. K.

Régi buzából is válik jó kenyér. D.

Kevés jó válik az üszögös buzából.

Más buzájába veti sarlóját.

| Nem mind tiszta buza, a mi az ő földjén terem.
| Nem földje ő a tiszta buzának.

Könnyü kepe mellett buzafejet szedni. Cz.

Polyvába takarta isten a buzaszemet.

Büdi boszorkány.

Hamis asszonyokra mondják. Van emlékezet népünknél géczi boszorkányról is. Büd, falu Abaujban, Szabolcsban; az elnevezés alkalmasint a szabolcsi Büdről vagyon.

Üget, mint a büdi boszorkány.

Büdös. Ne piszkáld, ha nem büdös. KV.

Büdöskövet tüzre ne hints: megfuladsz. D.

Büh. Hüh, büh, báh!

Se bűt se bát nem mondott.

Azt sem tudja bü-e vagy bá.

Csendes mint a bükfa-láng. D.

Bün. Kis bün is bün.

Igaz megbánás eltörli a bünt.

Bünhődik, ki ebül cselekedik. Cs.

Bünös. Ki nem bünös, ne vegye magára.

Büntet. Ki egyet büntet, százat térithet meg.

Hol nincsen büntetés, szarvat vesznek a gonoszra.

Bürök is nagyobbra nő mint a lóher.

Büz. Rut büzzel vagyon a jámbor. M.

Büzbe keverni. P.

Büzén keresd: feltalálod.

Senki sem érzi a maga büzit.

Csacsi. Ez is isten teremtése mint a kis csacsi.

Fél haragba jő, mint a kis csacsi.

Csak. Csakra zsák kell, arra madzag is kell.

Csal. Ki senkit nem csal, könnyen másra bizza dolgát. K.

Kettőt nehéz csalni: szemet és fület.

Csalán kezébe, nem liliom.

Nyilván csalánra vizellett, hogy oly komor.

Csalárdság. Nincs oly csalárdság, hogy más meg ne játszsza.

Nem mehetni messze a csalárdsággal.

Csalással disznó sem hizik.

Csankó. Ugy van mint Csankó Teleken.

Csap. Nem oda csap, a hová néz.

Csapon venni a lisztet.

Iszik mint a csap.

Egy csapással két legyet.

Szerencse ritkán elégszik meg egy csapással.

Néha a csapósinór is kiebb üt.

Csata után okos a magyar. Cz.

Csatt. Csak a csattig vonjad. P.

Csáki. Nem Csáki szalmája.

Csákvári. Összevág mint a jó csákvári.

Csálé. Hol hütlen a cseléd, sok megy ott csáléra. Cz.

Csánk. Lityeg, figyeg, mint vén csánk a süvegen.

Csárda. Ki a legény a csárdában.

Két dudás, nem fér meg a csárdában.

Császár. Nincs nehezebb a császár kenyerénél.

Császi. Ritka mint a császi erdő.

Csáva. Ki csóválja rókafarkát, nem kerüli el a csávát.

Együvé akadtak, mint rókabőr a csávában.

Csávába esik. P.

Cseh kő. Metszhetnek a csehkőre pecsétet, még sem lesz az gyémánt.

Csehül van.

Cselefinta eblábon jár. Sz.

Cselekszik. Ki mint cselekszik, ugy veszi hasznát.

Cseléd. Rosz cselédnek kettő a mestere: szó és korbács. D.

Rosz cseléd megbántja a sajtot.

Ismért cselédet hét vétekkel inkább, mint ismeretlent egygyel.

A jó cseléd mindig talál dolgot magának.

Csepp. | Sok csepp likat vér a kövön. P.

            | Gyakor eséssel a kicsin csepp is lyukat ver.

Sok cseppből nagy eső válik.

Cseppenkint a hordó is megtelik.

Csepegő. Esőbül csepegő alá.

Cseppen. Ha nem csordul: cseppen. Cs.

Csepün csomót, tojásban gőzt keres. D.

Cserben hagyni.

Csere csalával jár.

Egyszer megcserélt könnyen megy cserébe.

Cserebogár nem jó csősze a cserjének.

Több esze van egy cserebogárnak. D.

Cseresznyét az urnak, magvát a tányérnak. K.

Nem jó nagyurral | cseresznyét enni: meglövöldöz magvával. Cs.
                           | egy tálból cseresznyét enni.

Cserepén ismerem, minemü fazék volt.

Uj cserépbe avult szag tartós szokott lenni.

Cseréptálhoz fakanál.

Cserfa. Magrul kel a cserfa is.

Cserfaerdőben almát keres.

Erős mint a cserfatüz.

Csetneki csizma.

Csettet vetett a szája.

Csélcsapó. Könnyebb a csélcsapónak meggazdagodni, mint megjámborodni. Cs.

Csép, kapa nyavalya, ki nem hiszi próbálja!

Felköti a csépet. Kr.

Csibe. Németnek, olasznak kecske, béka: csibe.

Csicsó. Lesz még Csicsón bucsu: magam is ott leszek.

Oly czifrán öltözik, mintha Csicsóba készülne. Sz.

Léva, Tátika lejtőt jár,
De Csicsó is vendéget vár. (Régi vers.)

Csiga. Magával hordja házát, mint a csiga.

Megvonja magát, mint a téli csiga, hajlékában.

Csekély dolog, csigavér.

Csigér. Alávaló csigért isznak barátságért. KV.

Csik. Legjobb a csik, mikor megnyakazzák.

Ki csikot akar fogni, rakja ki a varsát.

Csapja a csikot a lencsével. P.

Tekereg mindenfelé mint a csik.

Csikló. Eltalálni a csiklóját.

Csikó. Éhes csikó abrakkal álmodik.

Ló elli a csikót, de abrak az anyja.

A csikó is János, mikor bojtorjános. D.

Kicsiny csikó nagy derestül hámot huzni tanul restül.

Abrakos csikó könnyen viczkándozik.

Bojtorjános csikóbul válik a jó paripa.

Már mi nálunk csuda esett, a csikónak lófoga lett.

Reszket érte, mint farkas a kis csikóért.

Csillag. Sok a csillag, de föl nem ér egy nappal.

Csillagnak is van tisztulása.

Egyik csillag meg nem előzi a másikat.

Szerencsés csillag alatt született.

Annyi mint a csillag az egen.

Szerencsésebb a csillagvári ökröknél.

Csinál. Ki csinált, hogy be nem szegett?

Csipkebokor. Aggatózik mint a csipkebokor.

Csipőjén keze, szeméten szeme.

Csira. Lesült a csirája.

Csirke. Ne legyen a csirke okosabb a tyuknál.

Csirke csipog a nád alatt.

Főtt tojásbul nem sok csirke kél.

Én sem vagyok mai csirke.

Hamarább forr vize, mint a csirkét megfogta.

Csizió. Teli van kincscsel, mint a Csizió jövendőléssel.

Csizma. Ha csizmád nincs, bocskort hordasz. KV.

Uj csizma feltartja sarkát; majd félretörik.

Kiki legjobban tudja, hol szorit csizmája.

Szorit az uj csizma.

Piros csizma tánczba való, sárga csizma sárba való.

Üresen hagyta csizmáját.

Csizmadia. Akkor örül a csizmadia, mikor fáradt muzsikust lát. Cz.

Ritka csizmadiának van jó csizmája.

Csomó. Megköti csomóját. P.

Egy csomóba kötni. P.

Csonkatoronyba zárni.

Csont mellől jó a hus.

Másutt is leszokták csontról enni a hust.

Csont ez, nem pohánka.

Mesztelen csonton veszekednek.

Akad csontra kutya.

Kemény mint a csont.

Csoportos. Ha utnak indultál, törd a hol csoportos.

Csorda. Egy két tehén nem egy csorda.

Derék dolog: három tehén egy csorda.

Csordultig van.

Csoroszlya. Idővel a csoroszlya is elkopik.

Vargához viszi a csoroszlyát élesiteni.

Csók. Könnyü ruha a csók.

Jobb a szeretőnek sebe, mint a gyülölőnek csókja. Cz.

Szapora csóknak gonosz a vége.

Szabad a csók.

Csóka csókának nem vágja ki szemét.

Hiába fürdik a csóka, nem lesz hattyu belőle.

Csórál. Ne csóráld, móráld, mondd ki igazán.

Csóri csukának nincs mája. D.

Csóva. Hol a csóva, ott a tilalmas.

Csöbörbül vederbe hág. Cs.

Csődör. A jó csődör vagy megvakul, vagy megsántul.

Csősz. Néha a csősz is lop.

Szabadon jár mint a csősz lova.

Csudálkozás. Sok csudálkozás tudatlanság jele. K.

Csufolódást legjobb hevenyében félbeszakasztani. Cz.

Tréfás csufolódás nyájasság számba megy.

Csuk. Pénzes ládát, pinczét jó csukva tartani.

Csuka csukával él.

Megtalálta egyik csuka a másikat. Sz.

Csukafog tanitá az embert fürészelni. D.

Csunya nagyon: részeg asszony, rongyos pap, görhes disznó.

Nehéz a csunyát szépen kimondani.

Csupor. Piczin csupor hamar felforr. KSz.

Első izét csupor megtartja mind végig.

Föld csupor, fakalán. BSz.

Csurgóra áll a kalapja.

Csuszt. Skarlát, gránát, nyuszt: Léva, Tata csuszt! Cz.

Csáki László 1749-ben országbiró, igen pompásan jelenvén meg az országgyülésén, egy főpap mondá reá, hogy hátán uradalmak vannak. Hihetőleg ekkor csinálták e verses közmondást.

Csutora nélkül is elkél a jó bor.

Csür. Jobb a teli ól, mint az üres csür.

Nem vet az egér fészket üres csürben.

Csürhe. Egy malacz nem csürhe.

Csütörtök. Nincsen ám mindennap csütörtök.

Kinek sok zabáló csütörtöke, sok hamvazó szerdája.

Csütörtököt mondott.

Czégér nélkül is elkél a jó bor. Cs.

Virágos czégért köt, a ki mérget árul.

Nagy czégért emel.

Czékla. Izetlen czéklát is megszokhatni. Cz.

Czél mellett lőtt el.

Tullőtt a czélon.

Ne tovább a czélnál.

Ha el akarod találni a czélt, feljebb irányozz. K.

Czérna. Nem győzi czérnával. BSz.

Becsusz, mász mint tü után a czérna. P.

Czérnán huz harangot. Kt.

Czérnaszál nem hajókötél.

Czézár. Aut Czézár, aut Tóth Pál.

Czibak. Kap rajta, mint Czibak bátya a kulacson.

Czifra. Rutból lehet czifra, de nem szép.

A czifra még nem szép.

Megeszi a czifra ruhát, mint tehén a poklát. K.

Czigány is maga lovát dicséri.

Nem is czigány, ha nem cserecsaló. D.

Czigányt szapul, szerecsent mos.

Nem kell a czigányt lopásra tanitani. Cs.

Czigánynak tilt lopást.

Előbb megdolgozik a czigány, azután fizetnek.

Lazsnakot czigánytól.

Nem nagy hir a czigányokkal való harcz.

Valamely bort a czigányok szeretnek, jó bor az. Cs.

Jól tud szántani a czigányok lován. BSz.

A czigány sem mond igazat mindenkor.

Néha jó ló is czigány kézre kerül.

A czigány bélyegzett lóra is felül.

Mennyi czigány, annyi lopó.

Hat czigány is megesküdhetnék rá.

Nincs a czigánynak pondrós szalonnája.

Szokta a dolgot, mint czigány a szántást. D.

Fél, mint a czigány Szentmihálytól.

Nem ugy verik a czigányt.

Biztatja, mint czigány a lovát.

Nyakas a czigány is, mikor akasztani viszik.

Sohajt mint a kárvallott czigány.

Él, hal érte, mint czigány a veres nadrágért.

Nincs ott czigánynak csontja.

Nincs szerencséje hozzá, mint cigánynak | a buzavetéshez. Cz.
                                                              | az igazmondáshoz.

Szomoru mint böjtben a czigány.

Rátartós mint az éhes czigány.

Kénytelen mint czigány malacz az ügetéssel.

Alkuszik mint czigány a lóra.

Olcsó mint a czigányhal.

Czimbalmosnak is néha öreg hurja szakad.

Czinege is örül a tökmagnak.

A czinegének kóró a nyársa.

Czinkét fog a feje.

Czinkjátékban legnagyobb mesterség a vetés. Cz.

Czinkota. Meg van mérve mint a czinkotai itcze.

Czipó. Nem elég a szó, ha nem elég a czipó.

Másutt is esznek fehér czipót.

Kenyérrel eszi a czipót.

Fehér czipó, sós turó, éhség ellen igen jó.

Czipő. Hétköznap mezitláb, vasárnap czipőben.

Czirkos. Hallotta hirét, mint Czirkos a rétesnek.

Czirógatással is lehet ártani.

Czukor. Süvegben is megbecsülik a czukrot.

Édes mint a czukor.

Czukorrágás gyermekszokás.

Daganat. Egy kis daganatért nem kell vágni kezet.

Dajka. Nem adja dajka gyermeknek a legjobb falatot. KV.

Ki vén korában házasodik, dajkát keres.

Damaki. Hárman sem tesznek egy damaki ember számot.

Damak, felső borsodi falu. A km. gyávákra szól.

Darázst ne szurkálj. Cs.

Vén darázs legalább megdongja.

Sok darázs a legfutóbb paripát is megöli.

Dong mint darázs a tücskök között. Cs.

Az a jó szőlő, melyet a darázs megdong.

Darázsfészekbe nyulni.

Daru. Görbén hordja nyakát mint a daru.

Ő is látott darut.

Dárius. Elköltené a Dárius kincsét.

Dávid. | Hegedült arról szent Dávid.
           | Énekelt arról szent Dávid, el is magyarázta.

Deákné. Ő sem jobb a deákné vásznánál. Cs.

Debreczenbe pipáért; Szegedre dohányért.

Ő is járt Debreczentől Kisváradig.

Akkor még Debreczen is falu volt.

Vastag, mint egy debreczeni kofa.

Denevér.

Estve jár, mint a denevér.

Derecske. Becsöngettek neki mint Derecskének a tatár. D.

Derellye. A szalonnát ha egyre füstölik sem lesz belőle derellye. Cz.

Deres. | Szélrül |
           | Oldalt  | kötni a derest.

Derék. Hogy ne volna derék, mikor dereka van.

Kiesett a derékszeg.

Deszka. Lapos mint a deszka.

Deszkát mennél jobban gyalulják, annál simább lesz.

Deszkát árul Földváron.

Délben gyujtasz gyertyát. Cs.

A ki délig kurta, délután is kurta.

Délelőtt allegál, délután alig áll.

Délutáni kézfogásnak rovás a dija.

Dér után meghugyozza magát az idő.

Déván. Mihez karddal férhetsz, nem kell ahoz sok déván. KV.

Dézma. Hányják vetik, mint a dézmabuzát.

Diák. Énekel előbb a diák, azután kap alamizsnát.

Nem mind diák, a kinek tintás az ujja.

Szemérmes diáknak hió a táskája. Cs.

Diákot hasznaért nem érdemes tartani. Cz.

Ma diák, holnap katona.

Szükség vagy barátot vagy katonát tesz a diákból.

Ugy szép a diák, ha rongyos. K.

A pap is csak egy diák volt.

Lencse, borsó, kása, mind isten áldása, diák táplálása.

A ki diákul tud, a pappal is szólhat.

Nehéz a papság, ki diákul nem tud. BSz.

Dicséret. Pénzen vett dicséret czifra hazudság.

Rosz ember dicsérete nem nagy becsületedre válik. Cz.

Nagy dicséret és hazudság egy fának ágai.

Dinom. Egy két napi dinom dánom holtig való szánom bánom.

Dinnye. Ugy néz mint kinek dinnyeföld nem jutott.

Dió. Kemény dióba harapott.

Törd meg a diót, ha bélét meg akarod enni. BSz.

A jó, meg a dió.

Üres dió, üres pohár ha eltörik sem nagy a kár.

Adjon isten minden jót, diófából koporsót.

Rá tartja magát, mintha övé volna a diófáig.

Nem diósdi már a játék.

Diószegi. Megesett neki a diószegi vásár.

Megesett nekem a diószegi vásár.
Mert ellopták komám fekete pipáját,
Fekete pipáját, bőrös csutoráját.

Disznó is megeszi a makkot, de föl nem néz a fára.

Nem döglik meg a disznó a maga almátul. K.

Disznó is gyakorta buzalisztet eszik. KV.

Eszes disznó mély gyökeret ránt. Cs.

Nem disznónak való a gyömbér.

Disznó orrára arany perecz. Cs.

Éhes disznó makkal álmodik.

Ha tudná a disznó, mire hizlalják, megdöglenék bujában. K.

Ha a disznónak szarva volna, kanászt sem lehetne mellé fogadni.

Ha a disznónak szarva volna, egy kazal sem maradhatna.

Akkor volt szép a disznó, mikor még malacz volt.

Mennél koszosb a disznó, annál inkább vakarózik.

Disznón gyapjat keres.

Kicsin az ól, nagy a disznó.

Lé táplálja a disznót, kolbász a rosz szolgát.

Zöld disznórul mesét mondok.

Könnyü volna megnyirni a disznót, ha malaczkorában rászoktatták volna.

Ne legyetek mint a kutyák, hanem mint a disznók.

Disznónak, fösvénynek holta után haszna.

Ki disznó után indul, mocsárba jut.

Sok lud disznót győz.

Hallgat mint süket disznó a buzában.

Mohón esél neki, mint disznó a makknak.

A disznó-almot is eladná.

Mindennek jó, mint a disznóhus.

Mi atyánk, isten, disznóláb.

Később kopik el a disznóorr, mint a szántó vas.

Disznóólra cserép födél.

Dobbal megy nyulászni.

Sokra verik a dobot.

Ellaktam mint a dob.

Elverték, mint a két fenekü dobot.

Dobozi. Add meg magad, Dobozi.

Izzad most Dobozi.

Dohány. Nem ér egy pipa dohányt.

Kimarkolja a dohányt más zacskójából s magáéba teszi.

Dolmány. Rongyos dolmányban is van okos legény.

Dolog. A dolog nem szégyen.

Kinek semmi dolga, akaszsza fel magát.

Ezer a dolgom, meg kettő.

Dologra szegődik a szolga.

Nem sok kalácsot eszik, ki a dolgot kerüli.

Nem töri tollát a dolognak. K.

Egy dologból kettőt csinál.

Veszett dolog, mikor aztán foltozásra kerül a dolog. KV.

Előbb fordul roszra mint jóra a dolog.

Elmult dolognak felejtés a vége.

Megesett dolognak legjobb orvossága az elfeledés.

Ki a dolgot érteni nem akarja, visszamagyarázza.

Dolgozik. Ki nem dolgozik, ne is egyék.

Domb. Ördög is a dombra tojik.

Nehéz a dombra visszahömpörögni.

Dorgál. Ki mást akar dorgálni, maga fedhetlen legyen.

Dorong. Ha a pofoncsapást elszenveded, máskor dorongot hoz reád. Cz.

Dorongot vetettek eleibe. K.

Dózsa. Megelőzte mint Dózsa a macskát.

Ily nevü ember látván, hogy ablaknak ugrik a macska s azt kitöri: maga törte ki előtte.

Dög. A hol dög van, oda gyülnek a sasok.

Ha a juh szomoru, dögrováson van. Cz.

Dömötör. Neki minden nap Dömötör napja.

Dörög. Hadd dörögjön, csak ne üssön.

Dőleszkedik. Neki dőleszkedik mint egész telkes paraszt. Cz.

Dragonyos. Garázda mint a részeg dragonyos.

Drága. Kedves a mi drága.

Nem könnyen adják, a mi drága.

Legkésőbbre esik, a mi legdrágább. D.

Legdrágább mit könyörgéssel kell megnyerni.

Duda neki; nem ért ő ahoz.

Könnyü a dudát felfujni, de nehéz billegtetni.

Nem lesz abból duda.

Sok jó tánczolhat egy duda mellett.

Minek olyan duda, a mi nem szól.

Teli van szóval, mint a duda széllel.

Dudál. A mint dudálnak, ugy tánczolj.

Jó dudoló, jó köppentő. KV.

Dudvát hány a tökre.

Duna sem mossa le róla. Cs.

Nagy dolog volna, ha a Dunában nem volna viz.

A Dunáig tánczolva, a Dunán tul lánczolva.

Mely eb egyszer a Dunát átuszta, tengerre készül.

Dunába hord vizet.

Kipez, kapoz, mint a Dunába haló. K.

Átuszsza, mint kutya a Dunát s megrázkodik.

Dus. A dusok nem soká uralkodnak. Cz.

Adjon isten három e-t.

Eb. Addig játszik az eb, mig kutyó a neve.

Ölben vitt eb nyulat nem fog. BSz.

A mely ebet bottal hajtnak a nyul után eb eszik annak fogtábul.

Soha ne higyen ember az eb szájának.

Eb is megalkuszik egyszer a macskával.

Nehezen alkuszik meg két eb egy csonton.

Ki ebbel hál, bolhásan kél.

A ki ebbel játszik, fája legyen.

Tarts ebet, ha veszned kell. KV.

Ne tarts ebet, ha kenyérhajad nincs.

Csak korpád legyen, könnyü ebet kapni.

Ki más ebét tartja, csak a kötél marad nála.

Ki idegen ebnek hány kenyeret, nem veszi jutalmát.

Bakzó ebnek sok a lyuka. Cs.

Ebet is megbecsülik uraért.

Ne higy annyit az ebnek, mennyit farka hizelkedik.

Akkor busul az eb, ha éhes.

Vess az ebnek, nem harap meg.

Késő agg ebet tánczra tanitani.

Nem illet agg ebet hintószekér. Cs.

Vén ebre korpa is vesztegetés.

Jó a vén eb ugatására kitekinteni.

Eb is bánja orrát.

Nem ebre bizták a lóhalált. KV.

Ebre bizni a hájat.

Az ebnek ha aranya volna is, hájat váltana rajta. Cs.

Elég egy ebre egy kölöncz.

Nem egy ebnek kurta a neve.

Ugat a félénk eb, de meg nem mar.

Eb, ha a Dunát átuszsza is, ugyan eb. Cs.

Eb lánczon ugathat, de meg nem haraphat.

Bolond, kit a kötött eb megharap.

Ebnek ad, ha megnyálaztad. Cs.

Ebet szőriről, madarat tollárul, embert társárul.

Hamarkodó ebnek vakok a kölykei. Cz.

Ebnek se jó az első fia.

Fogas ebnek való a csontrágás. Cs.

Nem hallik eb ugatása mennyországba.

Eb a bibor közt is konczot keres.

Az ebre nem vetnek hámot, a gondolattul sem vesznek vámot.

Ebnek vonják asztalra fejét, ő pad alá vonja. Cs.

A jó ebet nem ütik agyon egy turóért. K.

Nem eszi meg az eb maga fiát. KV.

Eb is parancsol a maga farkával.

Eb sem irigyli ebnek a konczot, ha nincs.

Ütik az ebet, hadd tanuljon a kölyök.

Általszakadt eb az ugatást is rösteli.

Eb is felhág a ház tetejére, ha udvarban megszoritják.

Eb is a követ harapdálja, mikor embert nem marhat. Cs.

Eb sem rágódik csonton, ha husra talál.

Leforrázott eb esőtül is fél.

Általment az ebek harminczadján. Cs.

Ebem volna sánta, az is meggyógyulna. BSz.

Eben mult pásztorság, falu végin csontot rág.

A mely ebet megakarnak ölni, dühös nevét költik. Cs.

A mely ebnek veszett nevét közlik, el kell annak veszni.

Tátika és Rezivár dolgát ebre bizták, ebül vették hasznát. Kr.

Eblével főzd az ebet.

Aluvó ebnek jajgat a költője. Kr.

Ebnek mondják, eb mondja farkának, farka mondja: eb menjen.

Eb szeme látta, eb keze vette; akaszszák fel, aki keresi.

Eb helye, mi nem én dolgom. M.

Eb ura | kurta
           | fakó.

Hátulsót harapják az ebek.

Eb köszönje a jótartást.

Eb utól ki a világból. BSz.

Agg eb utól. KV.

Eb, a ki bánja, kutya a ki szánja.

Eb a német kutya nélkül.

Eb a czigány csere nélkül.

Akár eb, akár kutya, egy az.

Ebnek eb a munkája.

Eb vagy kutya mindegy tatár.

Eb kutyával hamar összebarátkozik.

Nosza eb után komondor.

Ebnek eb a fia.

Eb fujja nótáját, kutya járja tánczát.

Azt sem mondta; eb vagy kutya.

Ebrül ebre, paprul papra. D.

Nem megy a füst eb szemébe.

Ez is a mi ebünk kölyke.

Nehéz ebet a hájas szijról elszoktatni.

A mely eb megharap, annak szőrével kell füstölni.

Ebmarásnak kutyaszőr az orvossága.

Eb sem venné fogára, a mit mond.

Ebem volna sánta, ha ugy folyna dolgom. K.

Ebcsont beforr.

Ebrudon vetni ki.

Ebül gyült | szerzéknek ebül kell elveszni.
                | marhának komondor sáfára.

Ebül kezdi, komondorul végzi.

Bujdosik ide s tova, mint az égett lábu eb. Cs.

Tiszteli mint eb a vermet.

Ugy esett, mint vén ebnek a vaj alja.

Lerázza magárul, mint eb a vizet.

Nyujtózik mint eb a pozdorján.

Szereti mint eb a gerebennyalást.

Megszorult mint eb a gát közt.

Szapora mint az ebkapor.

Ebéd. Hol az ebéd, ott a vacsora.

Délben kimélt ebéd jó vacsora.

Hamar ebédnek hamar a vacsorája. D.

Nem derék ebéd, melynek nincsen vacsorája. D.

Szegény ebéd, a hol bor nincs. Cs.

A mely szolga elfelejt ebédet enni, megérdemli a vacsorát. K.

Ebédet nem eszik, vacsorát nem is lát.

Ebéd után forgat nyársat. D.

Ebéd után a maradékkal.

Ebédelj és meglásd, mi lesz a maradék.

Eczet. Savanyu mint az eczet.

Eczetágy a gyomra.

Megtalálta eczetes korsó dugóját.

Edény. Nem kell arany edényt pad alá tenni. Cz.

Egér nem fér lyukába, tököt köt a farkára. Cz.

Bátran czinczog egér, ha macskát nem érez.

Az egér sem fut mindig egy lyukba.

Kis egér kis csapással oda van.

Törött hajót elhagyják az egerek.

Nem tud hová lenni mint a tökbe esett egér.

Egere nőtt.

Egész. Jobb az egész, mint a fél.

Egészség. Nincs jobb, mint a jó egészség.

Bibor, bársony, vendégség: jobb egy napi egészség.

Kelletlen ott a kincs, hol jó egészség nincs. K.

Kinek szűkön elesége, annak van jó egészsége.

Jó a szép ábrázat és gazdagság, de nincs jobb a jó egészségnél. Cs.

Az egészség izét a betegség adja. (L. betegség.)

Három dolog egészséges: eleget nem enni, munkától nem futni, és nem bujálkodni. Cs.

Egres nem szőlő.

Egri. | Elnyerte  |
        | Felkapta | az egri nevet.

Egy. Szerelem, méltóság egy székbe nem férnek.

Könnyebb egygyel megalkudni, mint sokkal.

Egy életem, egy halálom.

Egyet mondok: kettő lesz belőle.

Egy két ember szaván nem lehet várat épiteni. D.

Egynek elesése, másnak felkelése. KV.

Egy ember csak egy szám.

Egy: titok, kettő: tanács, három: széles istenadta világ.

Egyedül. Jaj nekem egyedül, senki sem hegedül.

Ki egyedül iszik, az már utolsó.

Egyenlőség nem támaszt hadat. Cs.

Sok jót szűl az egyenlőség. K.

Egyes. Az egyes élet nem lehet bu nélkül. Cz.

Egyesség kicsint is nagyra visz.

Szép egyesség szokott zászlót emelni.

Egyezség. Jobb sovány egyezség kövér pörnél.

Egyetért. Szép dolog, mikor száj és sziv egyetértenek. KV.

Egyik a másikkal jó. Cs.

Egyik gubás, másik subás.

Egyik tizenkilencz, másik egy hián husz.

Egyik kutya, másik eb.

Egyszer él az ember.

No még egyszer, szegény ember!

Ugy járt, mint az egyszeri ember.

Együgyü ember ritkán megy biró elé.

Együtt tették a tüzhöz, együtt emészszék.

Eke. Sok jó fogja az eke szarvát.

Nehéz eke szarvával gazdaggá lenni.

Könnyü hat ökör után tolni az ekét.

Ekklézsia. Szegény az ekklézsia, maga harangoz a pap.

Eleje. Se eleje, se veleje.

Mindennek édesebb az eleje, mint az utolja.

Munkának jó eleje, a dolognak veleje.

Elesés. Ki fél az eleséstől, ne menjen a jégre.

Eleven. Hogy ne ugrálna az eleven, ha még a holt is mozog.

Hamis az ember, mig eleven.

Eleinte. Csak eleinte válogat ember a szilvában.

Elég. Jobb az elég, mint a sok.

Elijedtnek árnyéka is ijeszt. Kr.

Ellenkező dologban válik meg, ki mire való.

Ellenségeddel társpoharat ne igyál.

Ki ellenséggel czimborál, forrót öntenek alája, ha eszén nem jár. Cz.

Futó ellenségnek arany hid.

Becsüld ellenségedet, ő mondja ki hibádat.

Ott keresed az ellenséget, ahol nincs.

Mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb.

Elme. Mit az elme ébren forgat, avval játszik álom idétt is. BSz.

Heverő testben bujdosik az elme. Cz.

Ha elméd nem vigyáz, hallásod is elvész.

Nemes elmének visszatetszik a szolgálat.

Értebb elme később hisz.

Előbb. Jobb az előbb az utóbbnál.

Ki előbb jő, előbb örül. Cs.

Ritkán jut embernek előbbi sorsa eszébe.

Első. Aggszó szerint egyféle állatnak sem jó az első kölyke. P.

Azt gondolja, ő első személy a szentháromság után.

Elvágja, a meddig megsült.

Elvesz. Ég nyelte, föld nyelte: elveszett.

Eme. Rosz eme fiait is megeszi.

Ember emberrel jó. Cs.

Embernek embertül mindig kell tartani. K.

Ember embernek farkasa. KV.

Nagy ember nagyot botlik. Cz.

A kis ember sem szalmaszál.

Kis ember nagy bottal jár.

Addig áll az ember, mig isten akarja.

Nincsen ember hiba nélkül.

Embert illet a szó. KV.

Embert szaván, ökröt szarván.

Ember teszen fogadást, eb a ki megállja.

Nem lehet az ember hirtelen gazember.

Olcsó az ember, a hol sok van. D.

Sűrűn vetik magvát az emberséges embernek, de vékonyan kel. Cz.

Elég sok az ember, de kevés a jámbor. D.

Minden ember ember, de nem minden ember emberséges ember.

Sok embernek sok esze van.

Ember a lenben, de nem a kenderben.

Embernél a munka, istennél az áldás.

Minden ember hamis, csak a pap nem igaz.

Ember kell a gátra.

Esendő az ember, hajlandó a pendely.

Tál, fazék összezördül, hogy ne az ember.

Emberen esik a hiba.

Ember czéloz, isten határoz.

Rosz ember hamar megijed.

A milyen az ember, olyan a munkája.

Emberre makkot, disznóra gyömbért.

Nem singgel mérik az embert.

Ember szava nem isten szava.

Terem az ember, mint a subagallér.

Forgandó az ember, mint a pénz.

Esendő az ember, mint a fakutya.

Elkopik az ember, mint a kaszafén.

Emberség. Nagyobb az emberség a káposztás husnál. KV.

Elvenni emberség, adni meg istenség.

Vékony emberség, vastag embertelenség.

Emberség által senki nem sértődik.

Ene. Amint tartod enédet, ugy ihatod tejedet. D.

Enyém. A mi enyém, enyém.

Jobb egy enyém, mint két másé.

Epe. Elfutotta az epe, mint juhot a tályog.

Epéje sincs mint a galambnak.

Eper. Hires eperre nem kell kosárral menni. Cs.

Kiki maga kebelébe szedi az epret.

Lassan kullog, mint ha epret szedne.

Elszedték az epret előle.

Eperjesi. Csigára von, mint az eperjesi hóhér.

Erdő nincsen zöld ág nélkül.

Nem látja fátul az erdőt.

Erdőre tőkét, tengerbe vizet.

Erdőnek is vagyon füle és mezőnek szeme.

Erdőben ha szólasz: elhallik, mezőn ha csinálsz: meglátszik.

Véletlen erdőben gyakorta nyul fekszik. Cz.

Szál faért erdőt el nem hagyok.

Félre bokor, jön az erdő.

Erdőt szánt, gyepüt sem szánthat. Cs.

Eredet. Gonosz eredetnek, gonosz a vége.

Eretnek. Szent irásból jőnek az eretnekek. D.

Erkölcs szerez barátságot.

Többet hiszünk jó erkölcsnek, mint szapora esküvésnek.

Szép köntöst inkább mocskol a rosz erkölcs, mint a sár.

Erkölcs sokat szenved, de soha nem senyved.

A megpirulás festéke a jó erkölcsnek. K.

Erkölcsös ember is tekint a parancsolatra. K.

Ernyő. Fenn az ernyő kas nélkül. D.

Erő s pribék ellen nincs pecsétes levél. BSz.

Fontonként fogy az erő, lat számra jő vissza.

Ha erő nem használ, ravaszsággal hozzá. Cs.

Erő, ész nevel tartományokat.

Megszaggatott erőt könnyü lenyomni.

Erős az igazság, szép asszony és jó bor.

A ki erősebb, az a hatalmasabb. ML.

Nincs oly erős, kinek társa ne válnék.

Erőtlent az erős csak a zsákba rázza. KV.

Mindennél erősb, ki magát megbirja.

Erőtetés. Minden erőtetés visszaélés. D.

Erőtlen, ki elbizza magát.

Erszény. Jobb egy erszény, mint két barát.

Kinek üres az erszénye, üres a szekrénye. Cz.

Kinek teli az erszénye, elég tudós az.

Nyisd meg az erszényt, s meglesz, a mit kivánsz. Cs.

Szerelem, bor, koczka, üresíti az erszényt.

Egyik csinál erszényt, másik lemetszi azt. KV.

Nincs könnyebb a teli erszénynél.

Ha üres erszényed, vendégséget kerüld. KV.

Ebszijjal kötött erszényü.

Erszénynek egy betegsége van: a lapos guta.

Esik. Sok esik, a min örvendhetni, de több, a min busulhatni.

Ki el nem esett, nem szükség hogy felkeljen.

Hamar estél, hamar kelj.

Egyszer eshetik meg, a mi soha nem volt.

Esküszik mint a párhagyma.

Esküvés. Elhoppozta az esküvés előtt.

Eső. Késő esőnek nagyobb a sara. D.

Elmult esőnek nem kell köpenyeg.

Adtál, uram, esőt: nincs benne köszönet.

Hetes eső, hármas ünnep, jó gyomor;
Gazdamorgás, béresalvás, komondor.

Ki az esőt kerüli, sokszor vizbe tapod.

Sir mint a sebes eső.

Sir az egyik szemem, a másik könyezik,
Sirjon mind a kettő, mint a sebes eső. (Népd.)

Ott ad isten esőt, ahol akarja.

Eső tavaszkor mind annyi aranycsep.

Estve van a faluban, farkas a bokorban.

Néha reggel táncz, estve pedig láncz. KV.

Eszik. Elég hamar eszik, ki jól lakik.

Többet öl meg a rendetlen eszem iszom, mint a kard. K.

Ettél tegnap, egyél holnap.

Ne egyél belőle, megfiadzol tőle.

Megette, a mivel meg kell halni. Cs.

Elméjében eszik, ki az evőt köszönti.

Ette haszna, aludta bére. Cs.

Ha sokat akarsz enni, keveset egyél.

A hol enned adnak, egyél, a hol ütnek, fuss.

Eszköz. Nincs oly hitvány eszköz, hogy hasznát ne lehetne venni.

Esztelen. Csak egynek van hiával az esztelen.

Esztendő. Sok darab kenyeret kiván egy esztendő.

Ki husz esztendeig nem okos, negyvenig nem gazdag: soha se is lesz.

Evés. Milyen az evése, olyan a dolga.

Csak evéskor izzad, mint a pap szolgája. Cz.

Evet. Nehéz az evetet háznál megtartani.

Fris mint az evet.

Édes. A tiszta édes, csak gyermeknek való.

Minden édesnek van valami keserüje. Cs.

Ég. Ki mindig égbe néz, kutba esik.

Könyörgéssel engesztelődik az ég, de nem nyilik a rabajtó. Kr.

Égnek rendelése, kinek hová menése. D.

Égre követ ne dobj, mert fejedre fordul. KV.

Az eget soha el nem hagyhatjuk.

Égnek ereje is cselekszik, de nem kényszerit. Cs.

Száraz égből mennykő.

Ég. Nem mindenkor ég, mikor a harangot félreverik. D.

A hol éget, ott fujjad.

Mi nem égeti nyelved, ne fujjad. KV.

Égi. Ugy él mint az égi madár.

Se nem szánt, se nem vet, mint az égi madár.

Éh a jóllakottal nem egyaránt dudol. D.

Nehéz éhnek a várakozás. Cs.

Nem jó éhnek az ének.

Éhség a farkast is kihajtja cserjéből.

Alkalmatlan vendég az éhség.

Hol nincs kenyér, pöröl az éhség.

Legjobb szakács az éhség.

Keserü babot is édessé tesz az éhség. D.

Nagy nyavalya az éhhelhalás.

Legjobb enni, ha éhes vagy.

Kenyérhaj is mézes falat gyanánt esik éhes embernek. K.

Éjjel. Kurvának, bábának szabad éjjel járni.

Éket verjünk belé, ha máskép nem lehet. BSz.

Ugy verj éket a kemény fába, hogy szemedbe ne pattanjon.

Él. Az él soká, a ki jól él.

A ki jól él, királyt sem fél. BSz.

A ki tud élni, tud az valamit.

Ki nem akar élni, akaszsza fel magát.

Annyit él az ember, mennyit örömmel él.

Jeget eszik, vizet iszik, mégis alig élhet.

Éljünk mi ketten, kurvanyja a harmadiknak. D.

Él, éles. Éllel állnak össze.

Ne fend az élest.

Élet. Minemü az élet, olyan a vége is.

Ember élete ma virág, holnap hamu. Cs.

Nincs busabb élet, mint jóakarók nélkül élni.

Az élet, pénz, szalonna fogyton fogy. BSz.

Életrevaló ember kőszikla tetején is megél.

Ez az élet ugy sem sok, használják az okosok.

Élő élőnek, holt holtnak barátja.

Nehéz élő embernek orrát ugy elmetszeni, hogy meg ne érezze. D.

Élőfának döltét várni.

Ha élőfával igy bánnak, mit tesznek a levágottal.

Én. Nem az én házam ég.

Ének. Szomoru nótára válik még az ének. Cs.

Kár a hitvány éneket ujra kezdeni.

Minden éneknek van nótája.

Énekel, mint sok.

Éneklés. Jól kezdett éneklés kántornak nem nehéz.

Ép. Elég szép, a ki ép.

Épit. Malmon, ifju feleségen mindig kell épiteni. Cz.

Ki utfelen épit, sok mestere van.

Ér. Erére tapintani.

Megvágták az erét.

Ér. Nem sokat ér a csupa hallom, mondom. Cz.

Kevély koldus, tudatlan pap, félénk katona mit sem érnek.

Részeg ember imádsága, beteg ember böjtje nem sokat ér. Cz.

Kit egyben rajta érnek, másban is gyanitják.

Érdemlés után fizet isten.

Érsek. Feltartja orrát, mint az érsek disznaja.

Ért. Ki mihez nem ért, gyilkosa az annak.

Érzékenység. Hol az érzékenység nyertes, vesztes a nyugalom.

Ész jobb erőnél. KV.

Az érett ész nem egy napi munka.

Fajtája válogatja az észt is.

Észszel hozzá, fiam, ha erőd nem birja.

Kinek esze nincs, nagy marhája sincs.

Jobb észre vigyázni, mint lábra.

Észszel indulj, okkal járj.

Észt nem árulnak a vásárban.

Mind esze, mind mesze.

Szép a kinek esze van, de még szebb, a kinek nincs, nem vesződik vele. K.

Mit az ész meg nem gyógyithat, meggyógyitja idő.

Kit meg akar isten verni, eszét veszi el.

Ne adj eszedben, csak adj pénzedben. Cs.

Rövid az esze.

Ha eszed volna, nem dicsekednél vele.

Van annyi esze, mint egy esküdt ember sapkájának.

Kinek esze van, hamar észreveszi magát.

Ha zacskóba kötné eszét, megenné a kutya.

Kinek esze nincs, a kovács sem csinál.

Eb a lelke faszekere, ugyan helyén van az esze.

Mindennek hián van, ki esze hián van. M.

Elrejtett kincs, rosz feleség ki nem megy eszedből.

Szárába szállott az esze.

Föltekerte eszét, mint döglött borju a farkát.

Könnyü annak bolondozni, kinek egy csep esze sincs.

Étek. Ha étek nincs, borral hozzá. Cs.

Étel. Az étel szagaért pénzhanggal fizetnek. K.

Sem étele, sem itala.

Táltul szájig is elcsorgathatni az ételt.

A legjobb ételt soha asztalra nem teszik.

Étel, ital, álom, szükséges e három.

Drága étel urnak való.

F. Adjon isten három f-et.

Fa. Egy szálfa nem erdő. Cs.

Nagy fa, nagy gyökér.

Jó a vén fának árnyékában pihenni.

Nagy fán terem.

Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledölt.

Levelek után végre a fa is leesik.

Nyesés nélkül fa sem nő nagyra.

Aszufa mellett a nyers is megég.

Korán virágzó fának ritkán eszel gyümölcséből.

Egy fa sem tetszik senkinek, hogy reá akadjon.

Fának haszna gyümölcsén tetszik meg. P.

Ledölt fának fejét a gyermek is ránczigálja.

Vad fátul nem lehet jó gyümölcsöt várni. Kr.

Rosz fának több levele mint gyümölcse. D.

Terméketlen fára követ senki se hajit.

Ha elszárad a fa, nem nyersül az meg.

Minő a fa, olyan a gyümölcse.

Nagy fának, nagy árnyéka.

Addig kell a fát egyenesiteni, mig fiatal.

Fában is megvan a szokás.

Ne rázd a fát, mely magától hullajt.

A fát gyümölcséről, embert erkölcséről könnyü megismerni.

A fát sem ejtik le egy vágásra.

Nagy | fát mozgat
         | fába vágta fejszéjét. Cs.

A legjobb fából soha nem épitnek.

Szür, hozz fát, palást, rakj tüzet, bunda, nyugodjál. BSz.

Szür vágja a fát, ködmön hozza haza, palást rakja a tüzet, bunda nyugszik mellette. D.

Rosz fát tett a tüzre.

Görbe fához a héja legegyenesebben hozzá áll.

Maga alatt vágja a fát.

Soha több fát mint az erdőn.

Idején kitetszik, mely fából válik bot.

A mely fából horog akar lenni, idején a föld felé nő az.

Sokféle fábul farag.

A mely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd.

Bátrabb fakannából inni, mint arany pohárból. KV.

Fábul csinált vas karika.

Hallgat mint a fa.

Örvendj immár a faháznál.

Ott hagyták a faképnél.

Zörög mint a fatarisznya.

Fagy. Majd ha fagy, hó lesz nagy.

Faj. A jó faj | idején kimutatja magát.
                   | nem hagyja el faját. KV.

Fajra jár az ész is.

Fakéreg. Annyit használ, mint ebnek a fakéreg.

Fakóra jut.

Fakót is vonják, de fakó is vonja. Cs.

Többet költ a fakóra, mint érdemli a fara.

Fakó kocsi, kender hám, nemes ember, szürdolmány.

Fakutya. Nevet mint a fakutya.

Fal. Négy fal között sok történik.

Addig járt a maga esze után, hogy falnak ment tőle.

Ha a fal tudja, én is tudom. Cs.

Akár a falnak beszélj.

Dűlő falhoz ne támaszkodj.

Faltul hagyni magát.

Nem verem falba fejemet.

Vakarj falt. M.

Falu. Több a falu mint a város.

A falu kanját is megölik, de csak válik más helyébe. K.

Hét puszta faluban sincs párja.

Vén falusi mester végtére a tanitásból is kikotlik.

Fancsali. Áll mint a fancsali feszület.

Far. Nem lehet egy farral két nyerget ülni.

Nagy tönk van a farán.

Jár kel a farával mint a szitás malom.

Se ide, se oda, mint a riszált far.

Farag. A ki sokat farag, sok forgácsot ejt. Cs.

Csakugyan megvékonyodik az ember, ha gyakran faragják. D.

Farkában töri a kést. BSz.

Farkába üti a kést. KV.

Csóválja farkát.

Kin vagyon a farka beszédjének.

Farkas nem nézi a bélyeget.

Megjegyzett juhból is elvisz a farkas.

Lehányja szőrét a farkas, de bőréhez igen hozzá szokott. D.

Nem könnyen ejted meg a vén farkast. BSz.

Farkas ha koplal, sem cserél a kalmár ebével. Sz.

Többet öl le a farkas, mint egyszerre elemészthet. D.

Megeszi farkas a bárányt, ha béget is.

Csak akkor nem eszi meg farkas a bárányt, ha el nem éri.

Nem eszi meg a farkas a telet.

Erős télnek kell akkor lenni, mikor egyik farkas a másikat megeszi.

A farkas minél vénebb, annál maróbb.

Ugy szereti farkas a bárányt, hogy szeretetből meg is eszi.

Szaladj farkas, inadban az igazság. P.

Farkas után a holló is élni akar.

Hallgass! ihol jön a farkas. Cs.

Gyakorta farkas is juhbőrbe öltözik.

Nem él a farkas pénzzel. KV.

Akkor még a farkas is a földön járt.

| Ha a farkast miatyánkra tanitod, báránylábat kiált. D.
| Farkasnak mondják: pater noster, ő azt mondja: bárányláb. Cs.

Farkasnak mutatsz erdőt.

Sok bárányt elvisz addig a farkas, mig verembe kerül. D.

Farkast emlegetnek: kert alatt jár.

Nem bizzák farkasra a bárányt.

Farkasnak soha sem lesz bárány fia.

Az éhes farkasnak élesebb a körme.

Elvész, ki fegyvertelenül jár farkasok közt.

Vén farkast a bárány is neveti.

Hamar elunja, ki farkason akar szántani. K.

Nehéz a farkasnak magvát szakasztani.

Huritják a farkast, mégis elviszi a juhot.

Farkastul elfutott, s oroszlánra talált.

A farkas ritkán eszik sült hust. K.

Farkast étet. KV.

Ki farkassal tart, annak vonitni kell.

Farkast fogni. KV.

Komor, mint a verembe esett farkas. Cs.

Mint az éh farkas, ugy várja.

Kerüli, mint farkas a kutat.

Ki nem vehetni, mint fias farkast a cserjéből.

Farkasfog is végre aranyat simit. D.

Farkasfogra kelt. K.

Farkashályog van a szemén.

Farkaskomaságból igazi sógorság.

Nagy dolog, hogy farkasfi támadjon anyjára. Cs.

Farkas-nyakat vonni. P.

Farkasvacsora, ördög ebéd. D.

Hideg mint a farkasorditó.

Farmatring. Szenved mint a farmatring. K.

Farsangon kivül is esik leányvásár.

A szeretet nincs a farsang hatalmában.

Fattyu csemete mély gyökeret ver.

Fazék. Nosza rajta, kis fazék, ugyan felrotyantál. K.

Repedt fazék legrégibb a háznál.

Tört fazékkal óva bánunk.

Kiki a maga fazeka mellé szit.

Fazekat kongásán, madarat szólásán.

Tejes fazéknál hivtelen szolga a macska.

Földfazékhoz fakalán.

Fazekak hamar összezördülnek, hamar megbékélnek.

Tudja: kinek mi fő fazekában.

Fazekas korongról, varga kaptájárul.

Nevet, mint a fazekas, ha korongja kiugrott.

Idvességes dolog közé ne elegyits fazéktörést.

Fábián. Ördögüző Fábián. D.

Ily nevü pap egy szinlett némából azzal üzte ki az ördögöt, hogy leitatá előbb, mikor megszólalván, jól elverte. D.

Fáj. Kinek hol fáj, ott tapogatja.

Ráakadtak a fájósára.

Fánk. Más a kitoló fánk, más a kitoló kása.

Fántonfánttal fizetni. P.

Fáradt embert könnyü megharagitani.

Fáradt embernek édes méz az álma.

Fáradtság bér előtt jár.

Fátyol. Ha fátyol, legyen sarkig.

Szép dolog a fehér fátyol.

Fehér fátyol alatt gyakorta moly vagyon.

Fátyollal törlik a sebet. BSz.

Nincs jó fátyol.

Fázik. Nem is tudja ember, honnan fázik.

Nem ugy fázik, a mint reszket.

Fecseg. Inkább higy az ebnek, mint a fecsegőnek.

Nem jó mindent kifecsegni.

Fecske. Egy fecske nem csinál nyarat.

Nyári szállásért meg nem telel veled a fecske.

Hirmondó fecske tavaszt énekel. BSz.

Nem sirat egy fecskét egy nyár.

Sok fecske ősz jele.

Elmegy a fecske itt marad a túzok.

Idővel a fecske még házadra szállhat. BSz.

Nem jó verébnek a fecskével pörlekedni; a fecske elröpül, a veréb itt marad.

Sohse láttam télben fecskét.

Ha mézet akarsz gyüjteni, a fecskefiakat meg ne szenvedd házad körül.

Fegyver. Egyik fegyver tartóztatja a másikat hűvelyében. KV.

Ki fegyvert visel, feleséget is tarthat.

Erősséggel, nem fegyverrel. KV.

Fehér. Leghamarébb piszkosodik a fehér. D.

Tudja, mi fehér, mi fekete.

Fehéret is feketének mond.

Én fehéret kérdek, te feketét mondasz. KV.

Fehéret köp mint a prépost.

Fej. | Mennyi fej, annyi ész.
       | A hány fej, annyi gondolat.

Egy süveg alatt nehezen egyezik két fej.

Roszban töri a fejét.

Kinek reggel fáj a feje, mult estve nem tartott mértéket.

Megmosni a fejét.

Megérdemli, hogy posztóba varják a fejét. KV.

Azt se tudja hol a feje.

Fenn hordja fejét.

| Fél tanács |
| Káptalan   | a feje.

Nem fáj többé a feje.

Benőtt a feje lágya.

Feje lágyára esett.

Szeget üt a fejébe.

Fejét keresni a dolognak. KV.

Keress bár magadnak fejet, nekem az enyém is jó.

Senki feje nem illik ugy az ember nyakához mint a magáé.

Mátyás király követségbe akarta küldeni Kinizsit a törökhöz, mi fejébe kerülhete, s egyszersmind biztatta, hogy azon esetre, ha megölik, haddal megy a törökre, s harmincz ezer fejet vágat le az övéért. - Igen ám, felelé Kinizsi, de a harmincz ezer közől egy sem fog illeni az én nyakamra. D.

Elsült a feje.

Maga fejére | csinál sulykot. P.
                   | hány földet.

Maga fejére | gyüjt szenet.
                   | vakar port. KH.

Inkább beszélek a fejével, mint a lábával.

Kopasz fejre patkós tetü.

Megkócsagosodott a feje. P.

Száraz vám a feje.

Nagy a feje, kicsiny a veleje.

Nagy a feje, mint a beledi ebnek.

Feje mint egy hordó, esze mint egy dió.

Fejedet hidegen, hasadat szabadon, lábadat melegen.

Beszélhetsz a fa fejünek.

Fejedelem. Minemü a fejedelem olyan | az ország is. Cs.
                                                          | a jobbágy. KV.

Igazság, irgalom őrzi a fejedelmeket.

Fejesnek kell lenni, kit felakasztanak.

Ha feje nem volna, mégis fejes volna. D.

Fej. Ki keményen fej, vért ereszt.

Fejsze. Rosz fejsze el nem vesz a faragórul.

Veszett fejszének nyele is jó. Kr.

Minden fejszének akad nyele.

Van ott kis fejsze, nagy fejsze.

Tudja isten, ki lopta el még a kis fejszét is.

Uszik mint a fejsze.

Fel. Ki fel, ki alá. M.

Mennyit fel, annyit le.

Felnek hajts, lenek tarts.

Felel. Akkor felelj, mikor kérdeznek.

Minő a kérdés, olyan a felelet.

Feles feleslent játszik.

Feleség. Nem mindenkor nyereség a feleség.

Ki feleségét nem félti, nem szereti.

Jámbor feleséget csak isten adhat.

Ki feleségétül nem fél, istentül se fél.

Okos feleség nagy istenajándéka.

Felhő. Sokszor egy kis felhő nagy esőt vet. BSz.

Nem minden felhőbül leszen eső.

Fehér lónak, világos felhőnek nem kell hinni. Cz.

Fellegvár. Kiszöktek a fellegvárból.

Felpörösnek soha se tégy törvényt. Cs.

Fene is szereti a kis malaczot.

Fenek. Nagy feneket keritni valaminek.

Fenkő. Halkkal jár, mint fenkő a kaszán. Cz.

Fenyeget. Ki sokat fenyeget, soktul félhet.

Fenyü. Pattog mint a száraz fenyü.

Fél, fele. Néha jobb a fél, mint az egész.

Ne neked fele, szaladj el vele.

Fele sem tréfa.

Fele sirás, fele nevetés.

Fél. A ki fél, él.

Ha félsz, meg nem élsz.

Nincs veszedelemben, ki bátorságban is fél. BSz.

Ez az élet, a gyöngyélet: senkitől nem félni.

Jobb előre félni, mint utoljára rettegni.

Félni jó, de megijedni nem.

Bolondság attól félned, min által kell menned. Kr.

A nagy félsznek fele is sok.

Néha a félszgyöker hasat is csap.

Ki féltében meghal, tudod, annak mivel harangoznak? Cs.

Félelem. Hol a félelem, ott a szemérem. D.

A hol a félelem, ott a tisztesség. Cs.

Félénk nem győz ellenséget.

Féreg is | védelmezi magát. Kr.
             | meggyüremlik, ha reá hágnak.

Tormába esett féreg.

Minden szépnek, jónak vagyon rágó férge. K.

Van férge a szerencsének is.

Sivit, mint a fába szorult féreg.

Férges. Utoljára a férgese is elkel.

Hadd hulljon a férgese.

Férfi. Elég szép a férfi, csak azért hogy férfi.

Szalma férfi is arany asszonyt érdemel.

Nem illik férfinak magát csinosgatni. KV.

Férfi, ha szebb az ördögnél, már elég szép.

Kitör rajta a férfiszellet.

Férj. Jó férj hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. Cz.

Fészek. Egy fészekből valók.

Fészken kivül tollászkodik. KV.

Fi, fia. Ki apja fia vagy?

Ki lova fia. Sz.

Fia sem lehet.

Fiának szólott, menye is érthet belőle.

Jámbor szüléknek is gyakran feslett fiok.

Fiastyuk. Ő ültette a fiastyukot.

Fiatal. Jámbor fiatalból válik a csendes öreg.

Nem sokáig él, ki fiatal korában okos. D.

Fillent regementjébe való.

Fillér. A fillér is pénz.

Tallér mellett a fillért is számba kell venni.

Aranyakat nem gyüjt, ki a fillért meg nem becsüli.

Fing. Pénzen vett fingnak drága az illatja.

Nyugtalan, mint a fing a fürdőben.

Fingnak, sz...nak, kárnak nincs ura.

Fityet hány az orra alá.

Fityeg. Hogyan lötyög a fityeg?

Fityeg annak, a kinek van.

Fiu. Ökölnyi fiu többet ér egy nagy leánynál.

Azt sem tudta fiu-e vagy lány.

Rosz fiu apja koporsójának utolsó szege.

Fiu tanitja apját.

Fizet. Ki veled nem ivott, nem szükség hogy fizessen.

Busuljak vagy örvendjek: egy a fizetés.

Agg ebnek, vén szolgának egy a fizetése.

Elfelejtésnek, nemtudásnak egy a fizetése. K.

Fodros, mint a flandriai kárpit.

Utczán fodros, otthon rongyos.

Fog. Adtál isten fogat, adj kenyeret hozzá.

Törd ki fogad, feküdj a bölcsőbe. Cs.

A mi elmult, arra minek vásik fogad. Cs.

Kinek foga fáj, tartsa rajta nyelvét.

Ember a fogával ás magának vermet. ML.

Kimutatta foga fehérét.

Erős a foga; ez ám a konczrágó.

Fáj rá a foga.

Foga van rá.

Nem | vásik |
        | kopik | benne a foga.

Azt sem tudja, hány foga van. P.

Ott hagyta fogát.

Félfogra nevet. ML.

Mintha fogát huznák.

Foghegyrül beszél.

Foghegyen vette.

Fog, fogja. Ott fogja, a hol kell.

A mit tövén kellene fogni, hegyen fogod.

El sem fogtad, már melleszted.

Fogad. A mit lovon fogad, gyalog meg nem állja.

Fogadom, fogadom, kinek megadhatom.

Fogadás. Pénzzel jár a fogadás.

Ember fogad fogadást, agg eb, ki megállja. D.

Bocskai, midőn a császár hüségére fölesküdött hajduk nem akartak hozzá állani, e közmondást használta Istvánffy szerint s megnyerte őket további rábeszélés nélkül.

Megforditja fogadását, valamint a zsákot.

Addig állja fogadását, mig az ajtón kilép.

Foglalatos. Sokban foglalatos keveset hajt végre.

Fogyatkozás. Senki sincs fogyatkozás nélkül.

Nincs oly dolog, melyben valami fogyatkozás ne volna. Cs.

Fohászkodik. A mint fohászkodol, ugy üdvezülsz.

Folt hátán folt.

Becsüld meg a foltot, még hasznát veheted.

Kitelik a maga foltjábul.

Nem minden folt illik minden ruhára.

Jobb a folt, mint a lyuk.

Drágább a folt a ruhánál.

Folyó. Minden folyó végre a tengerbe ömlik.

Legnagyobb folyónak is kicsiny a feje. D.

Folyóviz vezet a tengerre.

Fonál. Vasárnap font fonál péntekig meg nem áll.

Ott szakad a fonál, a hol leggyöngébb.

Elvesztette a fonalat.

Fondor. Többet hat egy fondor, hogy nem mint sok jámbor. Cs.

Font. Egyszer veti fontra, a mit százszor nyelvre. D.

A fontnál is igazb. Cs.

Meg van mérve, mint a font.

Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak. D.

Fordul. Gyakorta fordul, mint a péntek, szombat.

Forgács. Nem esik a forgács vágás nélkül. KV.

Kiki maga lába alá vágja a forgácsot.

Ki mennyit farag, annyi a forgácsa.

Forgott ember nemcsak hátra, hanem előre is néz.

Forgószél. Könnyü a forgószelet elérni. K.

Forintja sincs, ezerekről beszél.

Ne vedd azt forinton, mit garason vehetsz.

Nem adnám száz forintért, hogy semmim sincs.

Jó forint, mely százat kimél.

Jöttünk, mentünk: száz forint; ettünk, ittunk: száz forint; kerékkopás száz forint; summa: háromszáz forint.

Forrás. Jobb a forrásbul, mint a folyásbul. Kr.

Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul felé.

Forrás jobbika száraz időben tetszik ki.

Sehol se jobb a viz, mint tulajdon forrásánál.

Tiszta mint a forrás.

Forró. Alája öntötték a forrót. BSz.

Fortély. Ha karddal nem lehet, fortélylyal neki.

Föl, föle. Fölit szedi a köcsögnek.

| Felhörpölte fölét, igya savóját is.
| Ha leszedte fölét, egye meg alját is.

Föl is veszi, le is teszi.

Föld. A föld anya, a viz mostoha.

Eltart a föld, csak legyen mit enni. K.

Ki a földön ül, nem nagyot esik.

Ha lehetne, földre sem hágna. Cs.

Földön lába égen feje.

Fekete földben terem a jó buza.

Hantos földben terem a jó buza.

Nyugodt földnek szép a termése.

Szántatlan | földön gaz szokott teremni.
                | földet Pörje Péter birja.

Föld munka után is ha terem; ha nem.

Ő is beéri három sing földdel.

Szótalan mint a föld.

Fölöstök. Egy fölöstökre is kevés.

Föltesz. A ki fölteszen játszani is kell annak. M.

Fösvény többet költ, rest többet jár.

Fösvény kivánsága aranyos szegénység.

Hol láttad, hogy fösvény fösvényt szeressen. Cs.

Fösvény elégbül sem mer enni.

Fösvénynél nincs vétek.

Fösvénynek a mie van sincs.

Fösvény magának sem jó, hogy volna másnak.

Nem gyüjthet annyit a fösvény, hogy korhely fia el ne tékozolja. D.

Fösvénynek soha sincs elég.

Fövény. Ugy áll egybe mint a fövény.

Fő. Sok fő sokat főz.

Sok fő, sok értelem.

Ha fő vagy, ne kivánj fark lenni.

Fő, megfő. Ráakadtam a főttjére.

Akkor jó a berkenye és naspolya, mikor megfő a fája alatt.

Főz. A ki keveset főz, hamar elkölti.

Szájnak, nem szemnek szoktak főzni.

A ki főzte, egye meg.

Itt mézet, ott mérget főz.

Megenném a szép asszony főztét.

Francziának hajpor, a magyarnak jó bor.

Fris. Unja már a friset, csak a lassut járja.

Frisen jár mint egy ur. Cs.

Fu. Vakon fu, hadd fujja ki magát.

Fulánk. Éget mint a fulánk.

Ki fulánkját könnyen bocsátja, nyilakat várhat helyébe.

Furcsaság néha többet végez a csontos erőnél.

Néha egy kis furcsaság sokat használ.

Furkó. Minden bornak végén a furkója.

Furulyás. Szerencsétlen furulyás.

Fut. Oda fut az ember, hová a többi tódul. D.

Fuss vagy fizess.

Szégyen a futás, de hasznos.

Könnyen futó sem ér mindenhová.

Nem kell a futónak nógatás. Cs.

A jó futót is eléri a halál.

Fü. Rosz fü nagyra nő, a jó alig terjed.

Rosz füre hágott.

Harmattal nem kell nézni a füvet.

Fühöz, fához kapaszkodik.

Mig a fü megnő, ördögé a ló.

Kutya is füvet eszik, mikor beteg.

A keserü füvet luggal forrózzák le. KV.

Mig isten nem akarja, fogóval sem vonhatni ki a füvet; de a mikor ideje vagyon, pőrölylyel sem verhetik be.

A fü növését is hallja.

Fübe harap.

Füvében, javában vagyon.

Füge. Nem terem a tövisen füge.

Fris fügét orrára.

Fügét mutat.

Kit isten meg akar gyógyítani, egy száraz fügével is meggyógyítja. ML.

Eredj, találj fügefalevelet, ha nem akarsz pirulni.

Én is tudok egy fügefészket.

Fül próbálja meg a szót.

Életrevaló ember nem fekszik a fülin.

Fülét, farkát elereszti.

Résen a füle.

Egyik fülén be, másikon ki.

Fülét sem fogja a dolognak. F.

Mozgasd a füled, ha mit akarsz.

Sok fül, hosszu kéz.

Rágni a fülét. KV.

Se füle, se farka.

Ha nagy füle volna, épen csacsi lenne.

Fülét sem vakarja.

Nagyobb füle, mint farka. D.

Fülmile. Örül a fülmile, ha hangyatojást lát.

Fülep a fülét.

Fülesbagoly. Ugy néz, mint a fülesbagoly.

Fürdő. Nem kell a gyermeket fürdővel kiönteni.

Száraz fürdőben uszkál.

Fürészporbul aranyat szed.

Fürj is megszokja a sarlót. D.

| Fris    |
| Fürge | mint a fürj.

Vörhönyeges mint a fürjmony.

Füst árán szelet ad. K.

Szépre megy a füst.

Okosra megy a füst, bolond a ki állja.

Közel a füst a lánghoz.

Füst nem megy tüz nélkül.

Nagyobb füsti mint | lángja.
                              | pecsenyéje. Sz.

Hol tüzet gyujtanak, füsti megy kivül is. P.

Ki melegedni akar, füstöt is szenvedje.

Egy füst alatt.

Füstöt farag.

Füstbe megy.

Fütő. A ki fütőben hál, mást is ott keres. BSz.

Fütyölés. Megadták neki a fütyölés árát.

Füzfa hegedühöz nád vonó illendő. Sz.

Megjön az, mint a füzfasip.

Gabona. Dölt gabona nem szerez szükséget.

Galagonya. Egyik kökény, másik galagonya.

Máskor galagonyán is kapna, most turkál benne. BSz.

Galamb. Hegyes, mint a begyes galamb.

Szelid a galamb, mégis van epéje.

Várja mig szájába repül a sült galamb. Cs.

Szelid mint a galamb.

Gömbölyü mint a töltött galamb.

Szereti mint galamb a mézes buzát.

Könnyü mint az ólom galamb.

Tipeg, topog, mint a tojó galamb.

Galambház. Szegény urnak galambház a mészárszéke.

Galambkosár. Nem galambkosár a világ.

Gallér alá pök. P.

Nincs galléromhoz varva.

Galléromnak sem hiszek.

Nem tölt galléra mellé.

Csak gallérja is alig maradt. Cs.

Ránczos mint a gallér, kerekes mint a tallér.

Nem kell a tetüt gallér mellé ereszteni, ugy is oda mász. Kr.

Ganéj. Hiába tömjénezed a ganéjt.

Nincs annál jobb ganéj, melyet a gazda, csizmáján visz a szántóföldre.

Feltalálod büzén a ganéjt.

Csunya a ganéj, de szép czipó terem utána. K.

Ne piszkáld a ganéjt, ha büzét nem türheted.

Az ó ganéjt ne piszkáld.

Érett ganéj, öreg leány hamar hasznot hajt. Cz.

Gantáron fekszik. Kr.

Garabonczás. Jár mint a garabonczás diák.

Garad. Jó garad mindent léjár.

Felöntött a garadra.

Garas. Jó garas, melyen aranyat nyerhetni.

Legjobb garas az, melyen tallért válthatni.

Segits rajta, jó garas, ne légy görbe se varas.

Mit garason vehetsz, ne adj érte tallért.

Penészes garas, öreg erszény.

Ha garas van szájában, sem ér egy pénzt.

Garasa sincs, mégis kevély.

Jobb a sürü garas, mint a ritka forint.

Letette a garast.

Van a garasok közt is czigány.

Egy garas éles, két garas fényes.

Feszit, mint két garas.

Sok kézen fordult meg, mint a kopasz garas. Cz.

Neki is három krajczár egy garas.

Annyit ér mint a régi két garasos.

Garázda. Tarka kutya, czigány szolga, gyermek gazda, egy sem volt jó, mind garázda.

Gatya. Szoros a gatya. K.

Jó helyre tette gatyáját.

Jól felkötni a gatyát.

Ránczba szedni a gatyát.

Ránczos mint a gatyakorcz.

Nosza neki, bő gatyás.

Gazt vetni rá.

Elvitték a gazra.

Gazember. Terem a gazember, a hol nem is vetik.

Gazos. Maga gazos, mást rostál.

Gazda. Minő a gazda, olyan a bor.

Sürü gazda, ritka gatya.

Rosz gazda, ki maga házára egy szeget faragni nem tud.

Gazda szeme hizlalja a jószágot.

Nyomorult gazda, kit a szolga tanit.

Gazda nélkül vet számot. Cs.

Nem jó a ház gazda nélkül. Cs.

Ha nincs kedve gazdának, egész ház szomoru.

Okos gazda kárt is jóra fordit.

Jó gazda korán kel, későn fekszik.

Árt a gazdának, ki a tolvajt szánja.

Nem kereshet annyit a jó gazda, mennyit a rosz asszony el nem tékozlana.

Részeg a szolga, hol késedelmes a gazda.

Henyélő gazdának álmos a bérese.

Vigyázó gazdának kegyetlen hire támad.

Jó gazda hajnal előtt ágyaz.

Kutya gazda, eb szolga.

Szabad a gazda maga házánál, ha ágy alá fekszik is. D.

Gazda kapálja a szőlőt, kurvanyja a vendégnek.

Nincs otthon a gazda. D.

Ugy él mint a hat ökrös gazda.

Gazdaság szemet kiván.

Gazdag hizik, szegény bizik.

A gazdagnak akárki is rokona. Cs.

Elég gazdag, ki senkinek nem adós.

Nincs oly gazdag, ki másra ne szoruljon.

A gazdagnak sok a kisérője.

Gazdag akkor eszik, mikor akarja, szegény, mikor kaphatja. ML.

Szegényből lett gazdag, hamar elhiszi magát.

A gazdag könnyen lel barátot.

Szegényből lett gazdagot ördög sem türheti.

Gazdagnak is kettő az orralika, mint a szegény ember disznajának. Cs.

Leggazdagabb, a ki semmit nem kiván.

Több gond vagyon a gazdag fejében, mint szőrszál nyusztos süvegében. K.

Gazdag ember gyermeke ritkán sir igazán apja halálán.

A gazdagnak egere is kövérebb. D.

Gazdag szóval és tetüvel de nem egyébbel. Cs.

Gazdag: pénzzel, szegény: észszel.

A gazdagnak borban veszik vérit.

Mikor ülsz a gazdag asztalánál, jól foglald elmédbe, mit raknak eléd.

Gazdagnak ad alamizsnát. Kr.

Gazdagit. Kevély és fösvény ajándéka nem igen gazdagit. K.

Nehéz jámborul gazdagulni.

Gazdagság. Igyekezeten áll a gazdagság.

Semmi gazdagság nem ér a jámbor asszonynyal.

Gazdagság jó szolgáló, de rosz uralkodó.

Szüken költve, minden nap szerezve növekedik a gazdagság.

Sok kevélyt, bolondot csinál a gazdagság.

Gazdasszony. Ha szomoru a gazda, gazdasszony is az oka.

Hozdsza gazdasszony a gyermeket, ne neked a dárda. M.

Szerencsés gazdasszony: nagyobbat tojik a tyukja, mint másnak a ludja. D.

Rosz gazdasszony, ki a ház körül dolgot nem talál.

Gácsér. Göndör mint a gácsérfark.

Gáncs. Könnyü gáncsot találni.

Nincs oly szép személy, kiben valami gáncs ne volna.

Ha birkozol, tanulj gáncsot vetni.

Gál. Isten jó napot! Gál biró. Cs.

Sovány, mint a szentgáli deszka. Kr.

Gáspár van a sajtban. Cs.

Gát. Tultenni a gáton.

Legény kell a gátra.

Száraz gáton nem sok vámot szedhetsz. B.

Gebéből lesz a tátos.

Gebei. Nem vagyok én gebei pap.

Gellérthegy. Szentgellérthegyi tánczos.

Gere. Sovány mint a Gere lova.

Gereben. Vigyorog mint a gerebencsináló.

Gereblye. Mit villával felrak, gereblyével lehuzza.

Gerenda. Nem kell minden szálkából gerendát csinálni.

Más szemében meglátja a szálkát, magáéban nem a gerendát.

Gergely. Szent Gergely vitéze.

Gerlicze. Árva mint a gerlicze.

Gersei. Heten vannak, mint a gersei ördögök. Cz.

Gesztenye. Otthon süti a gesztenyét.

Más kezével kaparja ki a tüzes gesztenyét.

Nekem is volt gesztenyeszinü hajam.

Géczi boszorkány.

Gém. Annyi, mint száz husz gémnek hatvan keszeg.

Gézenguz följebb csusz.

Kinek gézenguz az ura, kótyonfity a szolgája. KV.

Giliszta. Kis gilisztával nagy halat foghatni.

Gomb. Fületlen gomb.

Három gombig volt.

Csekély dolog: gombház, ha leszakad, lesz más. Cz.

Gomba. A gomba mag nélkül is terem.

Mai gomba, benn a féreg.

Nem mind gomba, a mi hamar jő.

Minden gomba jó gomba, csak az ember goromba.

Nem minden sövény alatt terem a szarvasgomba.

Nem ettem bolond gombát.

Szapora, mint eső után a gomba.

Gomba módra nő.

Gombolyag. Kijön a gombolyag vége.

Legnagyobb gombolyagnak is van vége.

Gombócz. Gomba nem gombócz.

Hanyatt homlok a gombóczhoz, immel ámmal a dologhoz.

Ott jó élni, hol gombóczczal hajigálják az embert.

Gond nem játék.

A gond maga képére szüli a gondot.

Gond idő előtt megvénheszti az embert.

A gondok idővel öregbednek.

Kisebb gondom is nagyobb annál.

Szögre a gonddal.

Gondolat. Jól fogant gondolat okosan születik.

Ugy jár mint a gondolat.

Gondolkozik, mintha rábizták volna az ország dolgát.

Ki miről gondolkozik, arról gyakran álmodik.

Senki sem ad gondolkozásátul vámot.

Gondviselés. Az isteni gondviselés tovább terjed a csirkének a tojásbul való kipattanásánál. D.

Gonosz a törvényt, jámbor a szerencsét féli. BSz.

Sok szemü láncz a gonosz.

Szelid intés, nem pálczaverés teszi jóvá a gonoszt. Kr.

Lépve megy az ember czégéres gonoszra.

Rühöt vakar, ki a gonoszt dicséri.

Sok mentsége van a gonosznak.

Gonoszság. Nincs oly gonoszság, mely idővel ki nem nyilatkozik. Cs.

Azon gonoszság mindenkinek mindent megengedni, mint senkinek semmit. Cz.

Gólya. Később száll el a gólya, mint a veréb.

Őt sem a gólya költötte.

Elvitte kedvét a gólya.

Árva mint a gólya.

Elemelte, mint fiait a gólya.

Gondolkodik, mint féllábon a gólya.

Sokszor megjön addig, el is megy a gólya.

Kéménye mellől a gólya is elpusztul.

Gönczöl. Ökör nélkül csak a gönczöl szekere fordul.

Azt véli: ő hajtja a gönczöl szekerét.

Görbe. Hogy ne törne, mikor görbe.

Nehéz a görbén nőttet sugárrá nőtetni.

Görény. Büdös, mint a görény.

Görgei ember.

Ostobát jelent. Mindazon adomák, melyek Dunántul rátótiakra, Nyitrában a lédecziekre, Szepességen a bélaiakra, Erdélyben a székelyekre fogatnak. Felső Tisza mentén a görgeiekre vannak illesztve.

Okos, mint a görgei malacz. BSz.

Kigördül belőle, mint görgei tökbül a nyulcsikó.

Görög. A görög mindig görög, még sem malaczozik.

Sétál, mint a görög az üres boltban.

Gözü. Alszik, mint a gözü.

Az jó mogyoró, melyet gözü hordott egybe.

Gődény. Sok gődény a tavat is elhordja. D.

Iszik, mint a gődény.

Gritti Lajos halála. M.

Gróf is nemes, ha hazafi.

Tojásbul soha sem lesz gróf.

Guba nem suba.

Guba alatt fricskát hány.

Vonják egymáson a gubát. P.

Ne hagyd magad, Guba Jakab.

Fejére tanitotta, mint bojtárját Guba. D.

Gunár. Azt véli ő verte el a gunárt.

Örül, mint a másét elverte gunár.

Gunyhó. Tulajdon gunyhó jobb a más palotájánál.

Guta. Összehuzta magát, mint Homoró végin Guta.

Meghuzta magát, mint Guta mellett a mennykő. Cz.

Simitsa meg a lapos guta.

Guzs. Kétszeres guzs nehezen szakad.

Addig tekerd a guzst, mig hajlik a vessző.

Guzs az, nem kolbász.

Sovány, mint a guzs.

Nehéz guzszsal tormát ásni.

Guzsba tenni.

Guzsaly. Kard helyett guzsalyt vitat. F.

Gügyü. Egy gügyü nem kéve.

Gyakorlás mesterré teszen. Cz.

Gyalog. Ki gyalog jár, lova mindig készen.

Kinek lova nincs, Bécsben is gyalog jár.

Okos volnál te, ha gyalog nem járnál.

Nem is beszél gyalog az emberrel.

Gyanu. Száz gyanu közt kilenczven kilencz helytelen.

Élt a gyanuperrel.

Gyanus. Ki miben tudós, abban gyanus. P.

Gyapju. Kinek gyapju kell, utána jár.

Karcsu, mint a gyapjuzsák.

Gyarló. Ha gyarlók nem volnánk, vétkesek sem volnánk.

Gyarlónak hetvenkétszer is megengedhetni.

Gyámoltalan. Könnyü gyámoltalant megnyomoritani. Cs.

Szükség idején a gyáva is megbátorodik. Cz.

Gyep. Ki a gyepre!

Elrugja körmét s gyepen marad.

Felfogta házát a gyep.

Gyepü. Ne bolygasd a régi gyepüt, kigyó jő belőle.

Gyeplő. Szedd belyebb a gyeplőt.

Közé vetni a gyeplőt.

Gyergyói. Összesugnak, minta gyergyói lovak. D.

Gyermek, részeg, bolond mondanak igazat.

Nem mondja a gyermek, ha nem beteg.

Legkésőbb érő gyümölcs a gyermek.

Otthon kedvére nevelt gyermek végre borjuból ökörré válik. K.

Gyermek nem suttyó.

Megholt a gyermek, oda a komaság. KV.

Kezeégett gyermek irtózik a tüztől. D.

Nehezen jó a gyermek, ha szülei roszak.

Mondja a gyermek, hogy megverték, de nem mondja: miért.

Kis gyermek, kicsi gond.

Játékkal ámitják a gyermeket.

Ha a gyermek lependéket fog, nem adná egy süveg ördögért. D.

Nem gyermek kezébe való a kés.

A gyermek hamar örül, hamar sir. D.

Jobb a gyermek sirjon, mint szüléi.

Gyermekeskü kiván végére menni a gyermek szavának.

Nevén kell nevezni a gyermeket.

Szóra kell szoktatni a gyermeket.

Gyermeknek legjobb feleség a nyirfa kisasszony. K.

Későn való gyermek korán való árva.

Gyermek vagy, tikmonyhoz gyónjál. K.

Csekély dolog, mely a gyermeket megnevetteti.

Száz esztendős gyermek is félbolond. D.

Egyetlen egy gyermek akasztani való.

Kedves gyermeknek sok a neve.

Gyermek az esze, tök a feje.

Ha tudná a gyermek, mire nevekedik: fincza helyett inkább sirna. K.

Átkozott a száz esztendős gyermek.

Gyermeket szoktak kankussal ijeszteni. K.

Tar gyermeknek megnő a haja.

Záratlan kapu a gyermek szája.

Szerencsés gyermek, kinek apja elkárhozott.

Sok idő eltelik, mig a gyermekből ember válik.

Korán okosodó gyermek ritkán szokott megélni.

Gyakor unszolás, szép nógatás inditja a gyermeket.

A mely gyermek megijed, anyja ölébe siet.

Ma született gyermekben is benn a vétek.

Olyan mint a váltott gyermek.

Ártatlan, mint a ma született gyermek.

Gyermekhez játszás, legényhez dolgozás.

Gyermeknevelés sok gondot ad.

Gyermekszeretetben is lehet gyarlóság. D.

Gyertya. Szolgál a gyertya, magát megemészti.

Meggyujtott gyertyát nem kell csudálni, ha fogy. ML.

Eloltották a gyertyáját.

Gyékény. Egy gyékényen árulnak.

Ki tudja, mikor rántják ki a gyékényt alólunk. Cs.

Gyémánt is elolvad, nem csuda, ha a jég.

Fényes, mint a gyémánt.

Gyémánt hasad vértül, gyöngy olvad eczettől. KV.

Gyilkos vezeti a tolvajt fogházba. K.

Gyomor. Korgó gyomornak nincs füle.

Nem kérdi a gyomor, hanyat ütött az óra.

Rosz gyomornak becsület a kevés étel.

Gyomra fáj a betegnek, s fogát huzza.

Egy itcze gyomrában, kanál viz a tengerben.

Gyomrában van.

Gyopár. A mint üszögölöd gyopárod, ugy ütsz belé. Cz.

Gyors. Nem gyorsaké csak a futás.

Gyóntató előtt káros a titkolás.

Gyórói. Elszaladt, mint a gyórói gombócz Czirákra. Cz.

Gyökér. Áll, mintha gyökeret vert volna.

Gyömbért viszek, félre bolondok! nem nektek való.

Nem mind gyömbér, mit a kalmár ebe hullat. BSz.

Gyönge. Mindenkinek van gyöngéje.

A mig gyönge, addig birhatsz vele.

Gyöngyös. Helyén van, mint Gyöngyös.

Gyönyörüség. Egy kis gyönyörüség sereges bajjal jár.

A gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát. F.

Győz. Erő, munka sokat győz.

Győzelem. Nem kell a győzelem előtt tapsolni.

Az ut közönséges, de csak a győzelmes járhat bátran rajta.

Gyüjtő. Minden gyüjtőnek akad tékozlója.

Feledékeny gyüjtőt a tél hozta észre. D.

Gyülöl. Ki mit gyülöl, annak vesztét ohajtja.

Gyülölség. Halál után szünik a gyülölség.

Gyümölcs. Idővel érik a gyümölcs.

Rosz gyümölcsnek féreg a szive.

Az a gyümölcs legédesebb, melyet a féreg megrág. Cz.

Vad a szelid gyümölcs is, mig meg nem érik.

Tiltott gyümölcs édesebb.

Nem minden gyümölcs jó, mely szépen pirosodik.

Könnyen hull az érett gyümölcs.

Gyűszű. Elbirja a poharat, de nem a gyűszűt.

Ha. Ha "HA" nem volna, minden szegény gazdag volna.

Hab. Vizbehaló ember habokhoz is kapdos. P.

Hadat, pört soha ne kivánj. Cs.

Vén elme, fiatal erő veri meg a hadat.

Hadra ifjuság, tanácsra vénség.

Késő a hadban vétkedet javitani.

Hadban legtöbb a vágott hus, legkevesebb a káposzta hozzá. D.

Nincs a hadban semmi Péter bátya.

Sok hitvány hir van a hadban. Cs.

Kállingoznak, mint a vert had.

Hadakozás oly orvosság, mely nem lehet veszedelem nélkül.

Csak annak tetszik a hadakozás, a ki nem próbálta.

Hadakozás és gonoszság együtt járó szomszédok. Cz.

Hadakozásban jobb ha lovadat az ellenség sövényéhez kötöd, mint a magadéhoz.

Hadi szerencsét, fiu magzatot, jó házasságot isten választja.

Hadviselő ember a bort távoztassa.

Hahota. Nem fogják hahotával a madarat.

Haj. Hosszu haj, rövid ész.

Fodor a haja, sik a szája. Cz.

Az ősz haj dudazaj, de a ráncz már nem táncz. D.

Belül a haja, mint az oláh kecskének. D.

Hajánál fogva.

Patkószögért is hajba kap.

Vékony mint a hajszál.

Körül hajas, kotnyeles. D.

Hajdu. Igen tud hajdu harangot önteni. Cs.

Sokat talpal hajdu, mig lóra kap.

Hajdu, ha megütik jajdul.

Nehéz két hajdunak várat oltalmazni. KV.

Annyi neki, mint hajdu seggin a kobak.

Szereti, mint hajdu a pocsétát.

Hajitó. Nem ér egy hajitó fát.

Hajma. Vékony, mint a hajmahártya.

Hajnal. Eljön a hajnal, ha kakas nem kukorikol is.

Szép mint a hajnal a kéményen.

Hajó nyomát keresi tengeren. Cs.

Ha tul a vizen a hajó, ha innét.

Hajó lesz, ha jó lesz. Cz.

Rosz hajó az, melynek dereglyéje nincsen. Cz.

Egy hajóban eveznek.

Könnyü hajó mellett uszni.

Inkább hajót huznék.

Hajótörés után okosabb a révész. B.

Halat nem foghatok, de vizet zavarok. Cs.

Veszedelmes a hal harmadik vizében.

Azt a halat tartják legszebbnek, mely a hállóbul kiugrik.

Halat szálka nélkül, embert hiba nélkül nem lehet találni.

Szótlan hal is mondhat igazat. D.

Fején rohad a hal.

Akkor szokja meg a hal a horgot, mikor elnyeli.

Megfő a maga levében, mint a hal.

Hal hallal él, ember emberrel él.

Sem hal sem hus. Cs.

Hallgat, mint a hal.

Ugy él, mint a hal a vizben.

Vergődünk, mint hal a harasztban. P.

Hal. Meg se halj, but se láss.

Szép halni a hazáért.

Akár Dunába, akár a tengerbe halni.

Halad. A mi halad, nem marad.

Halasi. Pofon ütöm Halasit.

Halasztás. Hosszu halasztás megveszti izét nagy ajándéknak is. K.

Halál ellen nincs | orvosság Cs.
                         | fü kertben. ML.

Késő akkor idvezülni, mikor a halál közelget.

Jó volna halálnak.

Két halála van, ki önmagának gyilkosa.

Ha későn jön is a halál, mégis korán jő.

Még a halál háza is kiütött rajta.

Halál kutyái ugatnak ki belőle. Cs.

Nem lehet a halált ajándékkal megkerülni.

Halál nem változik ezüstön, aranyon.

Hosszu ut a halál utja.

A halál szekere minden but, bánatot elvisz.

Jobb néha kora halál a hosszu életnél.

Késő érkezett szerencse, ha kit halála tett nagygyá.

Senki sem boldog halál előtt.

Ki gyakran gondolkodik a halálról, hamar megveti azt.

Senkinek sincs homlokára irva halála órája.

Öregnek ajtóban, ifjunak lesben a halál.

Ki halál előtt meg nem jobbul, elkésik vele.

Sápadt, mint a halál.

Egy szomoru, két bus, három halálkép. D.

Halálmadár. Megszokta, mint halálmadár a huhogást. D.

Halász, vadász éhen kórász.

Ritkán száraz a halász.

Hálló előtt halász nem fogja csukáját. K.

Halkkal jobb cselekedni, mint hirtelenséggel.

Hall. Sokat hallj, láss, de keveset szólj. Cs.

Azt hallottam felőle, semmi lesz belőle.

Irgalmas borbélyt, szent hadat soha nem hallani.

Hallgat. "Hallgass" olyan dolog, kiben sok jó forog.

Jó egyességért, csendes békességért sokat el kell hallgatni. Kr.

Hallgatva meg nem botlasz. Kr.

Hallgatás senkinek be nem töri fejét.

Hallgatással szép az asszonyember.

Káros igazságnak legjobb rejteke a hallgatás.

Hallgató. Figyelmes hallgató teszi a papot szorgalmatossá. Sz.

Halom. Sok kicsinből halom nő. Cz.

Halottról szemfödelet, koldustól botot.

Nem szokták a halottat szentegyházból haza vinni. Cs.

Hamar hamvas, késő kedves. D.

Elég hamar, ha elég jól.

Nem hinak engem hamarnak.

A hamarban egy betüje sincs a jónak.

Hamar mü hamvas szokott lenni.

Két hamar nem jó: hamar inni és hamar itélni.

Hamar kezdi, hamar unja. Cs.

A mi hamar terem, hamar is megasz. KV.

Hamar járó, hamar fáradó.

Hamar lett, roszul lett.

Megbánásra siet, ki hamar szól.

Fiatalnak hamar, öregnek késő.

Hamar munka, késő haszon.

Hamar kezdetnek, hamar a vége.

Hamari hamvasnak kormos a két füle.

Ki hamarkodik, hamar botlik.

Hamarság. Semmi itéletben nem jó a hamarság.

Hamis embert elébb megfogják a hamisságban, mint sánta ebet a lopásban. Cz.

A hamis és csalárd egy fának ágai.

Gyors hamis elmossa a rest igazat.

Hamisság. Törvényben nem jó a hamisság.

Hogy a hamisság talpon maradhasson, sok ravaszságra kell támaszkodnia. D.

A hamisságot hamisságnál egyébbel senki be nem boronálhatja. P.

Nehéz a hamisságot ugy szépegetni, hogy csontja ki ne tessék.

Hamupipőke.

Hangért fing.

Hangyának is van haragja. BSz.

Nem hangyákért van a mennyország.

Annyi mint a hangya.

Hangyanyom idővel megtetszik a kövön.

Harag vége bánat kezdete.

Nagyra viszi az embert a harag.

Rosz tanácsadó a harag.

Hol a harag nyertes, vesztes a nyugalom.

Okos harag néha az erőnek éle.

Haszontalan harag, melynek nincs ereje.

Olyan harag ingyen kél, a melytül senki se fél. Kr.

Haragnak megbánás a vége. KV.

Ne legyen oly haragod, hogy más üdőre ne halaszthasd.

Le ne menjen a nap haragodon.

Szakácscsal, kulcsárral nem jó haragot tartani. Cs.

Nagyobb a haragja, mint maga.

Haragos, ha magához tér, magára haragszik.

Haragosnak kettő a része: meg is verik, enni sem adnak. Cs.

Haragszik. Ki nehezebben haragszik meg, tovább tart haragja. Cz.

Harang. Szól a harang, de templomba nem megy.

A mint öntik a harangot, ugy szól.

Megfizet az öreg harang.

Egy harangot ver.

Hallgat, mint nagyhéten a harang.

Harangoz. Hallotta hogy harangoznak, de nem tudja hol.

Orrában hordja a harangozó pénzt.

Hozzá fogna a harangöntéshez is.

Harangszóval megy nyulászni.

Haraszt. Nem zörög a haraszt hiába.

Harasztra kel.

Harcsa. Tátog, mint a harcsa.

Harcz. Egy harcz nem győzelem. Cs.

Az vész a harczon, a ki elül megyen.

Harist nyelvén fogják meg. Cs.

Harisnya. Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnya kötésénél.

Harmad napra mind a hal büdös, mind a vendég.

Harmadnapi vendégnek czoki legyen neve.

Minden dolog harmadikban válik meg. Cs.

Harmat nem eső.

Ki jókor felkél, harmatot szed.

Harminczkét ok.

Has. Keveset hall az éh has. Cs.

Nem kérdi az éhes has, hanyat ütött az óra.

Üres hasnak nem elég a szép szó.

Legtöbb gondot ad a has.

Nincs a hasnak füle.

Nincs a hasnak lelkismérete.

A kövér has lomha.

Üres has nem jó tanácsadó.

Inkább has fakadjon, mint gombócz maradjon.

Nem esik hasára.

Hasra esett.

Hasonló hasonlóval könnyen megalkuszik. Cs.

Akárkihez is válik hasonló.

Jól lovagol, ki hasonlókkal lovagol.

Haszon. Szünő haszon, támadó kár.

Hol nagy a haszon, lehet kicsi a kár.

Semmi haszon munka nélkül.

Ki mint keresi, ugy veszi hasznát.

Szeretné a hasznot, de fut a munkától.

Nézi maga hasznát, nem bánja más vásznát.

Ha veszed hasznát, ne szánjad költségét.

Használatja teszi drágává a kevés becsü dolgot.

Hat. Ugy jóllaktam, mint hat.

Vagy hatra, vagy vakra. K.

Megtette a hat vágást.

Befogta mind a hatot.

Hat ház nem falu. D.

Kevés hat körte kilencz medvének.

Haton adják, ötön veszi.

Hatalmas. Tudatlan hatalmas mindennek ártalmas.

Hatalmasabbra bolondság haragudni.

Határ. Ne hányd fel a határt, a melyen ősöd járt.

Hattyu. Nem fehér hattyu az, kinek tarka tolla.

Ritka, mint a fekete hattyu.

Hattyu a ludak között.

Hauer. Tánczol, mint a Hauer agara.

Haza mostoha.

Hazája embernek, hol jól vagyon dolga. Cs.

Sokratestől kérdezék egyszer: micsoda ország volna hazája? "Ez a világ" felelé.

Édes, hazánk szerelme. KV.

Sokat élt, ki meghalt a hazáért.

Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. K.

Idegen ökör is hazafelé bőg.

Ló is jobban üget hazafelé.

Hazud. Ki örömest hazud, örömest lop. D.

Messzünnen jöttnek szabad hazudni. Cs.

Ki nem hazud, hamar hisz.

Hazudj egyet, állj elébb.

Ki bátran akar hazudni, messzeországi bizonyságokkal bizonyitson. K.

Ki hazudni szokott, lopást sem szégyenli.

Hazudság. Sok hazudság sem tesz egy igazat.

Tisztességes hazudság nem vétek.

Nem nő össze a hazudság. KV.

Egyik hazudság ott éri a másikat. KV.

Nincs oly hazudság, melynek ne akadna csudálója. Cs.

Csak fél lába van a hazudságnak.

Megrögzött hazudság idővel igazság. D.

Együgyünek kell lenni, ki minden hazudságot elhisz.

Huszat szól, tizenkilencz szava hazudság. ML.

Hazug ül az asztalfőre.

Nyelvén akad fel a hazug.

A hazug csakugyan hazug, ha igazmondó ruháját veszi is fel. D.

Jó fejünek kell lenni a hazugnak, hogy mindenütt egyformán hazudhasson.

Hamarább megérnek egy hazug embert, mint egy sánta | embert.
                                                                                   | ebet.

A hazug csak akkor mond igazat, mikor azt mondja: hazudok.

Akkor sem hisznek a hazugnak, mikor igazat mond.

Hazugság. Nem messze mehetni a hazugsággal.

Kutya hazugságnak eb a hitele.

Háboru időben akármi lator nagyra mehet. Cs.

Jobb a tisztességes háboru, mint a szines barátság. Cz.

Hág. Ki nagyot hág, nagyot esik. Cs.

Minden hágónak van lejtője. Cz.

Háj. Kivül a hája. BSz.

Szük ott a háj, a hol nincs zsir.

Megette a kutya a háját.

Hamis hájjal kenték a seggi táját.

Nincs ó háj a padlásán.

Hálló. Sok a lyuk a hállón, ha uj is.

Nagy vizbe veti hállóját.

Magának veti meg a hállót.

Hállóval takarózik.

Hám. Kirugott a hámból. P.

Hánt. Ne bántsd, ha nem hámlik.

Hányd el, vesd el módra.

Egyik sem hányja a másikat.

Három: haza várom. Kr.

Három gazember van a világon: Ráérek, Elfelejtettem, Majd.

Hármat néznek meg legelőször a kalendáriumban: farsangot, ünnepet, névnapot.

Még a katona is három tyukmonyat szeret.

Három görög, három török, három zsidó: kilencz pogány.

Három a szent szám.

Három a táncz.

Az első táncz lassu, komoly, illedelmes; azért neve: palotás volt hajdanta. A második táncz gyorsabb; toborzó tempóval; a harmadik fris, vagy a palotásnak ellentétéül: csárdás, mivel a mozgás benne szabálytalanabb, sőt néha kirúgó. - A km jelentése: omne trinum perfectum.

Három fa virága.

Kettő helyett hármat lát.

Hárman csendesen, ketten szerelmesen.

Nem titok, a mit hárman tudnak.

Hárs. Feslik neki a hárs.

Addig hántsd a hársfát, a mig hámlik. Cs.

Hát. Más a hát, más a kérdés.

Minden hátnak van egy hasa. D.

Borsózik a háta.

Hátán háza, kebelében kenyere.

Akkor lássam, mikor a hátam közepit.

Hupikék a háta, jajvörös a czombja. D.

Ne tekingess hátra, ha mit akarsz.

Hátibőr is megszokja a bundát.

Forditja a hátibőrt.

Terem az ember, mint a hátibőr.

Hátramenés. Roszabb a hátramenésnél.

Hátulsót harapják az ebek.

Ház. A mennyi ház, annyi szokás.

Fehér a ház, fekete a kenyér.

A mit a ház ellop, elő is adja.

Minden ember király a maga házánál.

Ház nem templom.

Se háza, se tüze, mégis vendéget hi.

Ha a kutya megvész, elhagyja a házat.

Rosz házban is jó a jó példa.

Kár a jó házban valami rosz példa.

Kiki maga háza előtt seperjen.

Sok egy házban két okos.

Nagy ház mellett kis ház.

A ki házat épit, meghal.

Rosz ház az, melyben köpenyeg kell az eső ellen.

Kit házában eső ver, isten sem szánja.

Nagy ház, nagy gond.

Elég veszett, ha elveszett a ház.

Sok háznak ékes a homloka, hideg a konyhája.

Ártalmas a háznál: haragos asszony, sürü füst, lyukas tál. K.

Háznál egy oszlopot tart a férfi, kettőt az asszony.

Szegény háztul ösztövér bárány.

Neked is csak sorban a házad.

Sással födött házban bátorságos aludni.

Két ház ebe.

Szerencsés ház, melyben megavasodik a szalonna.

Házas. Összetörődtek, mint a rosz házasok.

Házasodik. Szokásból is lehet házasodni.

Nem jó messziről házasodni.

Korán házasodol, korán bánod meg.

Házasság: rabság; özvegység: mentség; szüzeség: nemesség. B.

Hosszu alku a házasság.

Nincs nagyobb szerencse, mint a jó házasság.

Hét tél, hét nyár választja meg a házasságot.

Észszel, ne szemmel fogj a házassághoz.

Házassági esküvést nem oly könnyü felbontani, mint a rosz varrást.

Egyenetlen házasságnak ritka jó vége.

Házi. Uti czifra, házi ronda.

Háztüz látni.

Hegedü. Szépen szól a hegedü, mert üres belőlrül.

Illik, mint halottas házhoz a hegedü. P.

Hegedüs. Vén hegedüs mindennap egy nótát felejt.

Ritkán vagyon hegedüsben bornemisza. Cs.

Titkos hegedüsnek kevesen süvegelnek.

Sok hurt szakaszt a vén hegedüs.

Hegedüszóval tartja a vendéget.

Nincs drágább a hegedüszónál: el is fáradsz, meg is fizetsz érte.

Drága, mint a hegedüszó.

Nem hegedüszóval kormányozzák az országot. Kr.

Hegedüszóban szép mese.

Hegedül. Roszul hegedülnek, ebül tánczolnak ma.

Hegy. Vajudik a hegy, egeret szül.

Nincs az a nagy hegy, melyet idővel el ne lehetne hordani. K.

Hegyen, völgyön lakodalom.

A nagy hegynek nagy a szele.

Hegyre földet.

Némely hegy akkor is ég belül, mikor már tetejét ellepte a hó.

Minden hegynek szokott lejtője is lenni.

Hely. Nincs hely a világon, honnan pokolba ut ne volna. K.

Jó helyen tapogat.

Mit ember kicsin helyen megfordithat, ne keritsen annak széles feneket.

Helyén keresd, feltalálod.

Helyét sem leli.

Csak hült helyét lelék.

Henye. Nagy buzaféreg a henye ember.

Henyél. Ne henyélj; köszöntsd rám.

Henyélés a gonoszság gyökere.

Nem joval jót a henyélés.

Henyélőnek sok az ünnepe.

Here. Nem léphet a here dicsőségre.

Nem sok pálmája van a here embernek. KV.

Herélt. Mie van a herélt embernek, azt adhatja szomszéd asszonyának.

Hering. Sovány, mint a hering.

Hermán. Megharagudt Hermán, kövér ludat kiván. ML.

Hernyó. Látod-e, miből lesz a hernyó?

Hever. Szent heverd el napja.

Heverő ember szerencséjét is elheveri. D.

Héj. Majd elválik, mint héj a fájátul. D.

Hékőre öntél vizet.

Hét. Nálok is több hét nyolcznál. BSz.

Hetedhét országra szól.

Sem hete, sem hava, már is parancsol. Cs.

Heti bére hat nap, a hetedik ráadás.

Isten is megpihent a hetedik napon.

Hetedik gyermek.

Hév. Hevet, havat összehord.

Heves vármegyéből való.

Hi szürke, hi fakó! itt semmit nem adnak.

Hiba van a tavasziba.

Senki sincs hiba nélkül.

Könnyü hibát keresni.

Hid. Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon.

Bátor a kőhid alatt.

Hideg. Se hideg, se meleg.

Ki hideget ád, mentét is ád mellé. ML.

Hideg leli érte.

Him. Ne varj himet róla.

Nincs ennek hime, hogy eszedbe ne foglalhasd.

Himez. Ne himezd, ne hámozd, mondd ki igazán.

Himes. Gyöngén bánik vele, mint himes tojással.

Himlő. Ragadós, mint a himlő.

Himpellér. Ki mindenbe kap, mindenben himpellér.

Hinár. Benne van a hinárban.

Kin van a hinárból.

Hincs. Egyszer hincs, másszor nincs.

Hintó. Nem mind hintó, a mi hintáz. D.

Hip, hop hirével jár.

Hir. Rosz hir szárnyon jár, a jó alig kullog.

Drága kincs a jó hir, valaki azzal bir.

Jobb a jó hir a nagy gazdagságnál.

Hirbe akarsz jőni, akaszd fel magad.

Fondorló hirnek nem jó végére menni.

Könnyü rosz hirbe keveredni, de nehéz belőle kigázolni.

Gonosz hirnek sebesb a szárnya.

Nagyobb hire volna...

Se hire se hamva.

Hirrel erős a had.

Söprött szeméttel nem jó a hirt is kihordani a házból. K.

Jó hirnevet nem gátolja meg a sövény.

Hirmondó sem maradt.

Hisz. Többet hiszünk a szemnek, mint a fülnek.

Akkor hiszem, ha látom.

Meglásd, kinek higy.

A ki könnyen hisz, könnyen csalatkozik.

Ne higy mindennek, ha veszni nem akarsz.

Jobb elhinni, mint oda menni. Cs.

Veszteg álló viznek, hallgató embernek nem kell hinni.

Verbuválónak, czigánynak, kalmárnak, soha ne higy. F.

Mindent hinni, vagy semmit, azonegy gyarlóság.

Lónak, ludnak, leánynak nem kell hinni.

Hinni vagy fogadni.

Se el ne hidd magad, se kétségbe ne essél. Cs.

Hidd el magad, hogy szégyent vallj.

Higyje, a ki akarja.

Hit nem szellő.

Kinek szél a hite, | pokol üdvössége.
                           | tömlöcz a mennyországa.

Hit nyugtat és boldogit.

Se hite, se lelke, mint a hajóhuzó lónak.

Nem veszi pénzen a hitet.

Hitvány. Nincs oly hitvány ember, kiben valami jóság ne volna.

Hivatal nem csal.

Hivés. Kimélve adj helyet a hivésnek.

Hizelkedés mérge a barátságnak. K.

Rosz tükör a hizelkedés.

Hiábavaló a hizelkedés üres gyomornak, szomju szájnak.

A hizelkedő alattomban ellenséged.

A szerfölött hizelkedő vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. K.

Hizik. Nem tudja az ember, mitől hizik.

Hizó. Hat hizója ólban, maga a hetedik.

Hold. Ha elfogy is a hold, megmarad a neve.

Addig tündöklik a hold, mig a nap helyre ér. D.

Hadd homályogjon a hold, csak a nap tartson igazat. Cs.

A hold hol nő, hol fogy, hol megszarvasodik, de azért nehezen lehetne rá köntöst akasztani.

Hold ellen kutya ugat.

Megtelt mint a hold.

Változó mint a hold.

Holló hollónak nem vájja ki szemét.

Nem fél holló akasztott embertül.

Ritka dolog a fehér holló.

Rosz hollónak rosz tojása.

Fekete hollónak fekete a fia.

Holló volt, hattyu lett.

Hollófészken hattyut keres. D.

Hol miben kiki megesik. Sz.

Holnap is nap lesz.

Holnapról hódára halaszt. Cz.

Holnap után, kis kedden, borjunyuzó pénteken.

Senkinek sincs homlokára irva a holnapi nap.

Ma pénzért, holnap ingyen.

Holt hagyja, élő osztja.

Holtakra ne szólj. Cs.

Hadd nyugodni a holtakat.

A holt ember nehezebb.

Holtnak szemfödelét venni el.

Megfelejtkezik, mint a holt.

Mit tesz az eleven, ha a holt is mozog.

Homlok. Senkinek sincs homlokára irva, mi lakik benne.

Nagy a homloka: vagy ember vagy ökör.

Ird homlokodra.

Homok is eliszsza az esőt, de azért nem terem.

Ha csak a homokföld terem, szüken telik meg a verem.

Homokra épit.

Homokból nem fonsz ostort.

Honn lakjék az, ki kedvére akar élni. Cs.

Hop. Egyszer hop, másszor kop.

Akkor hop, ha árkon tul a top.

Hop itt is, amott is, a mi házunk előtt is.

Hopon maradt.

Hordozkodás. Hét hordozkodás egy égés.

Ki sokat hordozkodik, nehezen gazdagodik meg.

Hordó. Üres hordó jobban kong.

Meddig hordód teli, addig leszesz deli.

Lyukas hordót tölt. K.

Néha rosz hordóba is bort töltenek. D.

Ó hordóban uj bor, két kár lesz belőle. Cs.

Ugy néz ki, mint a csapot hordó.

Horogra akadt.

Arany horoggal halász. M.

Elnyelte a horgot.

Horgas. Nehéz a horgasból egyenest csinálni. Cs.

Minden horgast borgast isten fordit jóra.

Hossz. Se hossza se vége.

Hosszu. Mennél hosszasb, annál roszabb.

Hoz. Ha hoztok, esztek.

Ha hoztál bejöhetsz, ha nem hoztál, maradhatsz.

Hozó-familia ez, nem Kéri. BSz.

Hó hátán is kincset ás.

Ha hó lesz, fehér lesz. Kr.

Legtöbb a hó aratáskor.

Feljött a hava.

Hóhérnak ad szép szót.

Maga eszik, mint a hóhér.

Hólyag. Nem hólyag, hogy felfujják.

Felfujt hólyagot tol viz alá.

Egy hólyaggal világból kiüzheted.

Hóres, móres, markó füles. Sz.

Hóri horgas nagy inas. M.

Hörcsök. Aluszik mint a hörcsök.

Összeakadt hörcsök a borzzal.

Szeme szöktibe, mint a hörcsök.

Hörcsök is megkerget néha lovas embert.

Hug. Ki nem anyád, mind hugod.

Hunczut. Akad hunczut.

Hur. Egy huron pendülnek. ML.

Egy hurt penget.

Mennél véknyabb a hur, annál könnyebben szakad.

Elszakadt a hur.

Hurka. Összeesett, mint az üres hurka.

Szép mint a kiforditott hurka.

Hurokra kerül.

Hus a hust eszi. Kr.

Olcsó husnak hig a leve. Cs.

Ha megetted husát, levét is megigyad.

Itt a husa, itt a leve.

Egyet kettőt márts, mindjárt husát ránts.

Jó lével adják a büdös hust.

Husvét. El nem éri a husvéti bárányt.

Fekete vasárnapot ül a szegény husvét napján is.

Huszas. Megy belé, mint bőgőbe a huszas.

Hüség csak a kutyához illik. ML.

Hüvely. Aranyos hüvelybe fűzfa kard.

Icsó. Busul mint Icsó a bolondságán.

Idegen idegennek ritkán árt.

Idő. Az idő néha anya, néha mostoha.

Idő szolgál, senkit nem vár.

Az idő folyton foly, meg nem eszi a moly.

Egyik idő a másiknak ellensége. Cs.

Egyik idő a másiknak mestere.

Nincs oly dolog, melyet meg nem hajt az idő.

Más idők, más erkölcsök.

Nem az idő szabja magát mihozánk, hanem mi szabjuk magunkat az időhöz. Cs.

Időtül kell várni, tanácstul hallgatni. F.

Mindennek van ideje.

Nincs ideje ki az időre várakozik.

Legjobb orvos az idő.

Az eltöltött idő soha vissza nem jő.

Idő a bolondot is észre hozza.

Lesz még idő szépen járni, csak legyen ki felöltözni.

Rosznak is idővel kell válni.

Nincs drágább az időnél.

Kinek bő az idő, még kifogy belőle.

Minden jó annak idejében.

Ingre is ráhül az idő.

Idővel, pénzzel légy takarékos.

Időjárásnak nehéz módot szabni.

Ifiasszony. Tisztelem az ifiasszonyt.

Ifjanta. Kit isten szeret, ifjanta veszi el.

Mit ember ifjanta tanul, aggottan is nehezen felejti.

Ifju ember szándéka titkos ösvény.

Sok ifju többre menne, ha nem tudná hogy gazdag.

Ifjunak ereje, öregnek esze.

Ifju ur, uj csizma kedvesebb az ónál. K.

Sokra mehetne az ifju, ha eszével mindenkor tudna élni.

Ifju szokás, öreg gyakorlás.

Ifjuság: bolondság.

Elfogy az ifjuság, mint ama szép virág.

Az ifjuság arany alma, méltó megőrizni.

Ifjuságban erőnkkel, vénségünkben eszünkkel.

Iga. Én huzom az igát, más penderül.

Igába fogták.

Ökörnek az iga kemény nyakacsiga.

Fáradt, mint az igavonó barom.

Kitöri az igaszeget.

Igaz ember nem jár a nyelve ellen.

Szólj igazat, betörik a fejed.

Szólj igazat, ne hazudj rovásra.

Nem jó az igazat hangosan hegedülni.

Ha vendég vagy is, mondd ki az igazat. K.

Bolond és részeg leghamarabb mondják ki az igazat.

Nehéz az igaznak végére menni.

Akárki is restül, ha igazát meg nem adják.

Legnehezebb az igaz szó.

Régen volt, talán nem is igaz.

Tréfából is lehet igazat mondani.

Ha most igazat mondasz: a légy is madár.

Igazán. Ki igazán jár, nem botlik. Cs.

Igazmondás nem emberszólás.

Nem sok nemesség kell az igazmondáshoz.

Igazitás. Ifju asszonyon, malmon gyakori az igazitás.

Igazság. Nem sok mentség kell az igazsághoz.

Tisztelet, becsület, de igazság is.

Nem minden pecsét alatt hever az igazság. F.

Ha nincs igazság, elveszhet a világ.

Legtovább érni az igazsággal.

Jobb egy igazság kettőnél.

Igér. Ide igér, oda kinál.

Sokat igér, keveset ad.

Hol sokat igérnek, keveset nyujtanak.

Igéri, mit magával sem hozott, otthon sem hagyott.

Igérni uraság, megadni | emberség.
                                   | parasztság.

Királynak, császárnak meg van igérve, de papnak, barátnak nincs a koldusbot.

Igéret adományt vár.

Az igéret szép szó, ha megadják, igen jó.

Igéret nem szégyenit.

Fényes igéretnek kevesebbet higy.

Sok igéret sem gazdagit egy keveset.

Igéret nem tesz adóssá.

Könnyen igérő nehezen fizet.

Igézet. Ugy néz rám, mint az igézet.

Igyekszik. Ki mire igyekszik, módot talál abban. Cs.

Ugy igyekszik, majd lefekszik.

Igyekezet. Jobb a bátor igyekezet a félénk erőnél.

Ihot venni. B.

Ij. Ha madárra tárgyalsz, ijadat ne pengesd.

Ijed. Ugy megijedt, majd elsülyedt.

Ijedt ember árnyékátul is fél.

Ijedtében meghalónak tökkel harangoznak.

Illa, berek, nádak, erek.

Illet. Mi téged nem illet, ne törd azon fejed.

Illik, mint bot a tegezhez.

Jól illik szomju emberhez a boros korsó.

Jobban illik kezébe a pintes korsó, mint szájába az imádság.

Kukaczos szalonna, büdös vaj egybeillenek. KV.

Koldustáska a vállán, arany gyürü ujján nem illenek össze.

Ilosvai. Leültette, mint Ilosvai a szentháromságot.

Imád. Hogy imádjam, a mi nem istenem.

Imádkozik. Jól imádkozott!

Imádság a munka.

Csak imádság tartja benne a lelket.

Nagy mester, drága könyv, szép tudomány az imádság.

Imádságos könyvből is imádkoznak más ellen.

In. Szép az inad, elmehetsz. Kr.

Megüti az inát.

Inába szállott bátorsága.

Inaszakadt ember tánczot akar járni.

Inas se volt: legény akar lenni.

Inas esztendőben remeket csinálni.

Indul. Kiki jó széllel indul a tenger partjárul.

Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell.

Indulatos, puskaporos.

Ing. Közelebb az ing | a csuhánál. Cs.
                                | mint a suba. D.

Közelebb van az ember magához rokonok felett, ezek közelebb vannak mihozzánk idegenek felett; aztán: közelebb azaz elsőbb a becsület mint a haszon. E közmondást használta Mátyás király, midőn Bátori István azt javasolta, hogy a magyar leányokat át kellene küldeni a török táborba, kik a katonákat szerelembe vegyitvén, azalatt meg lehetne nyerni a győzedelmet. Mátyás ezt el nem fogadá és a közmondással élt.

Inged gallérának se higy.

Höss az ingének.

Se ingem, se gallérom.

Ingére esküszik. KV.

Kinek nem inge, ne vegye magára.

Egy ingben, gatyában sem fázik az ember, csak idő legyen hozzá. D.

Ingre verik, nem inget a katonán.

Az ingét is odadja.

Ingyen. Legjobb az ingyen.

Nem adják a hat ökröt ingyen.

Ingyen veszi, pénzen adja.

Ingyen fejében ritkán hajlik ember a másikhoz. B.

Inkább becsüljenek, mint féljenek.

Inkább elhiszem, mint sem oda menjek.

Innen. Tul van már az innenen.

Annyira van innen oda, mint onnan ide.

Inség. Ott az inség, hol szitával foltozzák a süveget.

Int. Ne szólj neki, csak ints neki.

Inyéhez ragadt a nyelve.

Iparkodik. Elég szerencsésen iparkodik, kinek a szerencse semmi akadályt nem tesz.

Ir. Nem lehet minden sebet egy irrel gyógyitani.

Sem ire sem szelenczéje a választételhez.

Irás. Nem hazud az irás, hanem a ki irja.

Régi irás, elkopott. Cs.

Sok irás, kevés igazság.

Arról hallgat az irás.

Irha. Hordd el az irhádat.

Félti az irhát.

Irigy. Ha az irigy szomoru, vagy őt érte baj, vagy mást szerencse.

Adjon isten sok irigyet, kevés szánakodót. Sz.

Nem jó annak dolga, kinek nincs irigye. Sz.

Irigy veszi gáncsnak az erkölcsöt.

Szerencsével frigyed ha van, sok irigyed. KV.

Irigy előtt csak azért is vétkes vagy, mert nem vétettél. K.

Veszett a szerencse, melynek nincs irigye.

Irigy mint a mirigy.

Irigyel. Mi nélkül ellehetsz, mástól ne irigyeld.

Irigység. Sokakat irigység emelt becsületre.

Nagy erkölcs után sántit az irigység.

Irigyek meghalnak, de irigység soha.

Irigység sem találna benne hibát.

Ha nem kell irigység, titkold szerencsédet.

Irósvaj. Puha mint az irósvaj.

Iskola. Legjobb iskola a tapasztalás.

Járt a fekete iskolában.

Tizenharmadik iskola.

Olvasni sem tud: iskolamester akar lenni.

Ismérd magadat.

Ismerik, mint a rosz pénzt.

Isten. Jó az isten jót ád, kopasznak hajat ád. D.

Mit ád isten, azt ád.

Az isten hatalmas, az ördög nem alszik.

Isten velünk, ki ellenünk? ML.

Jobb az isten száz papnál.

Kinek isten adja, pap is annak adja.

Ad az isten, kinek nincsen.

Kinek isten mit ad, ember el ne vallja.

Hadd istenre dolgodat, buból vigasztalást hoz.

Kit az isten megver, nem hajdu veri meg.

Hol isten őriz, pókhálló is kővár.

Ki istenben bizik, meg nem csalatkozik.

Nem rövidül meg az isten keze. Cs.

Házasság, kedvezés, király választás isten dolga.

Hiszem az istent: nekem is fölvirad még.

Mit istentől szánsz, elviszi az ördög.

Isten sem tehet mindennek eleget.

Ha isten akarja, kapanyél is elsül.

Adjon isten, a mi nincsen.

Nehéz istennel | ujjat huzni.
                       | követ vetni. Cs.

Lassan jő az isten, de ugyan elérkezik azért. KV.

Isten a szivet tekinti. ML.

Tudja isten, minek hogy kell lenni.

Tudja isten, kinek subát, kinek gubát.

Kenyérnek legjobb dagasztója az isten.

Hol istennek házat építenek, oda guggaszt kápolnát az ördög.

Ha isten akarja, veled leszen karja.

Istennek is a szépe, java kell.

Ganajos szekérnek, részeg embernek isten is kitért.

Isten szavát nem alku megvetni.

Tanit isten a kit tanit.

Isten kegyelme nagy gazdagság.

Kinek isten nem adja, János kovács sem koholja. BSz.

Nem a ki akarja, hanem a kinek isten adja.

Isten nevében, fonásért. B.

Kinőtt az isten markábul.

Isten fizessé-vel fizet.

Bizzál istenben, előgyámolit.

Néha isten se barátunk.

Jobb az isten ölte, mint az ember vágta.

Istók. Mindenütt Istók.

Rajkó vét, Istókot verik.

Betekintett, mint bolond Istók Debreczenbe.

Iszák. Nem látjuk hátunk mögött az iszákot. M.

Iszik, mint a szivárvány.

Keveset iszik, de sokszor.

Csak azért iszsza meg, hogy más meg ne igya.

Egy ebéd felett elég négyszer inni. ML.

Az elsőt minmagunkért, másodikat jóakarónkért, harmadikat vigaságért, negyediket ellenséginkért.

Inni akar, ki az evő embert köszönti.

Avagy igyál, avagy vakarj falt. Cs.

Ital. Az édes italnak keserü az ára. KV.

Itcze. Igen eljár az ál itczével. Cs.

Itél. Bánatra siet, ki hamar itél.

Ne tégy arról itéletet, a mihez nem értesz.

Ne itélj, hogy ne itéltessél.

Ki az itélettől fél, kimutatja gonoszságát.

Iván. Hosszu mint a szent Iván éneke. Cs.

Nyári vagy virágos szent János (Iván) napja táján néhutt az országban, igen régi szokás szerint, mulatságból tüzeket rak az ifjuság, melyeket átugrálnak, megtudandók főleg a leányok, hogyan mennek férjhez. Ekkor dalokat dalolnak szent János nap előtt s után egy-egy hétig; innen az ének vagy dal hosszusága.

Iványi. Dugába dől, mint az Iványi ember kutyája. Cz.

Ivóka. Csügg rajta, mint lábon az ivóka. D.

Iz. Se ize, se büze.

Ő neki is iziben esett. Cs.

Izel. Ki mint izli, ugy hiszi.

Izráel. Járatlan Izráelben.

Kemény nyaku Izráel.

Jaj baj!

Jaj az én bajom.

Jakab. Tóditsd Jakab.

Jáki. Kifogyott mint jáki pap az imádságból. Kr.

Jákób párnáján is elalunnék.

Jákób szava, Ézsau keze.

Jámbor is napjában hétszerte vétkezik.

Sok jámbor szava isten szava.

Jámbornak hazája hol jól vagyon dolga. M.

Nem jámborokért rakták a várakat.

Jertek be, itt is jámborok laknak.

A jámbort járomba fogják. BSz.

Hagyd a jámborra, mi tehető legyen.

A jámbort senki se bántja.

Régi jámborokféle.

Mindenütt otthon vagyunk jámborok között.

Jámborság tisztesit, szemérem ékesit. KV.

Jó a jámborság, de el nem élhetni vele.

Mit használ jámborságod, ha más nem hiszi.

Jámborodás. Mindenkor ideje van a jámborodásnak.

Jámborul. Akárki mit szóljon, csak te jámborul élj. BSz.

János pap országa.

Mit Jancsi nem tanult, nem tudja azt János.

A mint János fujja, Jancsika ugy ropja. KV.

Ha Jancsi lop, János bizonynyal fenn akad.

Elveszi szegény János azt is. Cs.

Öreg ember, ifju menyecske, ott terem Jancsika. K.

Gyakran megárt szent János pohara.

Szaladj török! inadban János vajda.

Jár. Ugy kell járni, a mint fujják.

Lassan járj, tovább érsz.

Járjad, járjad, majd elunod.

Járom. Kicsin tinó, nagy a járom.

Játék. Okosnak a játék, vaknak az alamizsna.

Játszik. Ki nem játszik, se nyer, se veszt.

Ki játszani akar, föl is kell tennie.

Sokan játszanak, de egygyé a nyereség.

Jegenyefa jajgatja, hogy ledölt a czédrus. P.

Jegyben, gyürüben.

Jég hátán is elél.

Ott is eltörik a jég, a hol legvastagabb.

Jégre vinni.

Ugy vagyunk, mint a jegen álló. F.

Jeget tör.

Jégre vitték, ott felejtették.

Jég hátán épitette házát.

Jézus. Én értem is meghalt a Jézus.

Megrázlak, mint Jézus a vargát.

Jobbágy. Zsidó jobbágy tár kincs, tót jobbágy zsiros konyha, magyar jobbágy pörlő társ. K.

Ha ura dolgában megsérül a jobbágy, senki se szánja.

Nem gondol a jobbágy ur dolgával.

Jó, jobb. Lassan érik a jó.

Jót a jobbért el szokták hagyni.

Jobb ellensége a jónak.

Necsak tudd a jót, hanem tedd is.

Jónak | jó a kenyerese. D.
          | tőszomszéda a jó.

A nem jó roszabb mint a semmi.

Mi neked nem jó, másnak se jó az. Cs.

A jó avul is, javul is. D.

Sok jó fogja az eke szarvát.

Végül marad a jó.

Ki kicsinben jó, nagyban is jó.

Csak az nem szereti a jót, ki nem érti.

Jónál van jobb.

Nem jókért van a törvény.

Még a jóhoz is fér szó.

Jók közt inkább utolsó, mint roszak közt első.

Sűrűn vetik a jót, de ritkán kel.

Ki mással jól teszen, az magának keres.

Hamarább válik jóbul rosz, mint roszbul jó.

Jó az ó bor s uj szalonna.

Ott se volt, a hol a jó.

Jónak ne hagyj, rosznak ne keress. K.

Vajmi nehéz soká jónak lenni. K.

Jobb helyre jobb kell.

Jót vett tőlem, s lábbal rug.

Jóakaró. Jó a jóakaró mindenütt. ML.

Jóakarat. Ha jóakaratot veszek, még azért is adós leszek.

Jól. Ki jól kezdi, jól végzi.

Jóllakásnak jóhagyás a vége.

Minden jóllakásnak meg kell adni az árát.

Jóllakik. Ha jóllakik, kevéssel beéri.

Hol öt, hat jóllakik, a hetedik sem marad éhen.

Jónás. Nyugszik, mint Jónás a hajóban.

Szárad, mint a Jónás töke.

Jóság. Jó a jószág, de jobb a jóság. Mf.

Jószág. Igaz jószág el nem vész.

Rosz uton nyert jószág elvész nemsokára.

Leányágra szállt jószágnak nincsen maradása.

Jótét helyébe jót ne várj.

Jótétemény semmit nem veszt, ha hálátlanra esik is.

Semmi sem agg meg oly könnyen, mint a jótétemény. K.

Józan a mit gondol, részeg arról csahol.

Jövedelme két pénz, mégis hármat költ.

Kinek jövedelme két pénz, s hármat költ: nehezen gazdagodik meg.

Jövendő. Mindig nagyobbnak látszik a jövendő.

Ha a jövendőt tudnók, kevesebbet hibáznánk. B.

Jő. A ki nem jő, ne is egyék.

Ha jösztök, lesztek; ha hoztok, esztek.

Szép dolog az a "jöszte", de nem tudod, mire. Cs.

Megjöttem én már onnan.

A mint jött, ugy ment.

Jött ment ember: se országa, se hazája.

Judás. Vörös, mint a Judás haja.

Judást fogott.

Juh. A jó juh nem sokat béget, sok gyapjat ad. KV.

Rosz juh, mely saját gyapját el nem birja.

Elballag a juh, de ritkán tér maga vissza.

Mely juh a bárányt szereti, a kost sem gyülöli.

Juhot nyirni, nem nyuzni kell.

Megeszi a juh a farkast.

Köhög, mint a vén juh.

Tolongnak, mint esztrengára a juhok.

Jut, ha marad. F.

Ugy kell gazdálkodni, hogy jusson is, maradjon is.

Jutalom dicsérettel jár.

Kabai. Forditsd, Kabai, a zászlót.

Megintette, mint Kabai a malaczot.

Kajdi. Elmászott, mint a kajdi ködmön.

Kajla. Nagy a kajla szarva, le kell törni.

Kaka. Ha nem kaka, nem papa.

Kakas. A jó kakas ritkán kövér. Kr.

Kakas alatt is tyukmonyat keres. Cs.

Egy kakas az egész falu kakasait fellármázza.

Kakas is hatalmas a maga szemetjén.

Ha a kakas kevély, türhető.

Kakas is kiveszi tojásbul a vámot.

Én a kakas, kend a tyuk.

Hess el kakas! a szemétről.

Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jércze ki ne kaparhassa. D.

Szeméten vitéz, mint a kakas.

Kakas király. Cs.

Akkora, mint a kakasugrás. D.

Van ott kakastej is.

Kakuk. Háládatlan kakuk, elszállott.

Hamarább meglesz, mint a kakuk szól.

Kakuknál is ravaszabb. Cs.

Sokat szólott neki a kakuk.

Kakuk nyerte. KV.

Ritka, mint a kakuk a mezőn. Cs.

Elverte a kakukot.

Nehezen ér több kakukszót.

Más alá tojik, mint a kakuk.

Kalap. Pap vagy kalap.

Nem lehet minden fejet egy kalap alá venni.

Minő kalappal köszönnek, olyannal fogadják.

Le a kalappal!

Kalapot tesz a fejébe.

Leesett a kalapja.

Csak ugy kalap alól beszél.

Kalamáris. Kifogy a kalamáris akár irnak belőle, akár nem.

Kalapács. Ha nincs furó, kalapács, nincs a purdénak kalács.

Kalács. Ha kalács nincs, kenyér is jó.

Adnak kalácsot, de nem adnak tanácsot.

Kalán. A kalánt előbb viszik tálba mint szájba.

Minden lében kalán.

Kalmár. Nem szokott a kalmár otthon gazdagodni.

Szegény kalmár, ki tartani sem birja portékáját.

Nem szánja fagyos lábát kalmár, csak legyen jó vásár. D.

Rosz kalmár: lelkismeretével kereskedik.

Hazud mint a kalmár.

Kaloda. Nem esik vigan kalodában a lejtő. K.

Falu kalodáját sem szabják egy ember lábához.

Kamara. Üres kamarának bolond a gazdasszonya.

Kamukában is el lehet inni a szürben szedett pénzt.

Kan. Elesik, mint a kan a tőkéről.

Válik más a falu kanja helyett.

Kanál. Nagy kanállal eszik.

Elejtette a kanalat.

Késő ment, ebéd után érkezett.

Elvesztene egy kanál vizben.

Beadta a kanalat.

Kanál vaj el nem olvadna szájában.

Fél-fél kanálkával a purdénak.

Kanász. Válogat, mint kanász a pergőben.

Kancsó fenekére veti a keresztet. D.

Kancza. Ménló ritkán rugja meg a kanczát.

Kanczarugás nem oly fájós.

Kandi Pál.

Kandóné. Nagyra ment, mint a Kandóné fia.

Kanta. Bőven adja a kanta.

Kantár. Még lovad sincs, már kantáron busulsz. KV.

Rövidebbre fogni a kantárszárat.

Kap az, a ki nem restelli.

A ki kapja, az marja.

Kapa. Sok próbával válik a jó kapa.

Nem a sok dudaszó, hanem a sok kapa termeszti a szőlőt.

Kapák közt is találhatni kajlát.

Megadta mind a három kapáját.

Kapának kapa, ásónak ásó az igazi neve.

Hosszu nyelü kapával nehéz kapálni.

Szőlőnek kapa a bikája.

Lehet, hogy a kapanyél is elsül.

Kapás kapással, ur urral barátkozik.

Kapar. Ő kaparta, más költi.

Kapcza. Szoros a kapcza.

Főzik a kapczáját.

Eltette a kapczát.

Kapczája sem lehet.

Kapta. Nem lehet minden sarut egy kaptára ütni.

Kapu. Nyitott kapu kedves vendég.

Ne nyiss annak kaput, mi az ajtón befér.

Kapufától vesz bucsut. Cs.

Kapuczinust nyelt.

Kapzsi. Egyik kapzsi, másik habzsi.

Karácson. Fekete karácson, fehér husvét.

Azaz, ha sáros idő van karácsonban, husvétkor hó lesz.

Lesz még nekem karácsonom.

Karádi. Eltörődött, mint a karádi menyasszony.

Kard ki! kard.

Ki kardot köt oldalára, vasat várhat a lábára. BSz.

Ha neked kardod van, nekem szablyám. Cs.

Gyermek szokott ölre, ember szokott kardra.

Kardot köszörül, békességet kér.

Szép kard ha fényes, de jobb ha éles.

Nem a kard, hanem a kar viszi helyére. Cs.

Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel.

Ugy bocsásd hüvelyébe kardod, hogy idején kiránthasd.

Az én kardom sem hül hüvelyébe. Cs.

Két élü kard.

Karika. Megy mint a karikacsapás.

Karó. A mely karó magasra nő, ritkán szokott erős lenni.

Köti az ebet a karóhoz.

Kas. Legjobb rokon a kas, ha teli van.

Kassa. Azt sem tudják Kassán, mi terem több: saláta-e vagy széna. Mf.

Kasza, kapa nyavalya.

Akad kasza kőre.

Nem mind kasza, a mi horgas.

Nem kilenczven esztendős kézbe való a kasza.

Kasza is becsap a tilalmasba.

Más rétjébe vágni a kaszát.

Reá akadt kasza az ő kövecsére.

Visszafogni a kaszát. M.

Elfogy, mint a kaszafén.

Kaszál. Maga hasznára kaszál.

Elől kaszálj, utól szánts.

Kaszás. Azt hiszi: ő vezeti a kaszást.

Kattangkórónak ebkapor a barátja.

Katona. A katona halál fia.

Vén katona gyakran megveri az ifjat. KV.

Öreg katonának élesebb a kardja. K.

Félénk katonán a mellvas is reszket.

Félénk katonának hátul van a szeme. D.

Leghamarább elesik a félénk katona.

Jó katona mellett szivet vesz az ujoncz. D.

Szebb az elesett, mint a megszökött katona.

Hátul van a sebe: vitéz katona volt.

Lóra katona, tehénre hajdu.

A katonának olcsó a vére.

Ne tréfálj vén katonával.

Katonának szép a neve, eb az élete.

Szökött katonának nincsen bére. Cz.

Ijedt katona ló farkánál kantároz.

Ki a haláltól fél, ne legyen katona.

Fiatal katonábul válik a vén koldus.

Isten is a bátor katona mellett hadakozik.

Rosz katona, ki el nem birja fegyverét.

Három katona, kilencz puska.

Hadd vegyüljön mint a katona éneke.

Félénk katonának nem sir az anyja.

Katonának sok az ura; fényes szolga.

Biztatja, mint katona a szolgáját. Cz.

Czifra nyomoruság a katonaélet.

Semmi az, katonadolog.

Kató. Könnyü Katót tánczra.

Kis Kati is tudja.

Lusta Kati rest anyának a leánya. D.

Katuska férfi.

Kazalban tűt keres.

Kazalban szénája.

Könnyü kazal mellett kalászt szedni.

Kazán a fazéknak nem hányhatja szemére a feketeséget.

Kád. Kiki maga kádjárul dézmáljon. ML.

Kákán csomót keres.

Sohsem lesz a kákábul oszlop.

Kállai. Eljárja még a kállai kettőst.

Kálvinista. Vastag nyaku kálvinista.

Kályha. A kályhát őrzi.

Mihez kályha mellett szokol, asztal fején pirulsz meg érte. K.

Lyukas kályha, mennél tovább sározzák, annál foltosabb. Cz.

Kám. Hiába Kámba bucsura! B.

Kántor. Rosz kántort is megszok a falu.

Rosz kántor a szép éneket is csunyán mondja.

Bus mint a koledátlan kántor.

Kánya. Még kánya sincs, már furja a bort. Cs.

Szemtelen mint a csibehordó kánya.

Káplár után harmadik tiszt.

Káposzta. Jó káposzta, rosz bor.

Ugy tartják, hogy mikor jó és sok káposzta terem, a bor nem igen jó, a sok eső miatt.

Káposztából a szalonnát kifelejti.

Ördög vigye a káposztát, ha a disznó eldöglött.

Szagával jó a káposzta.

Beh jó káposzta! nincs asszonyszaga.

Ki nem szereti a káposztát, husát se szeresse.

Káposztás kertbe néz.

Káposztás kertbe néző teli ravaszsággal.

Káptalan. Annyit tud, mint egy káptalan.

Baj van a káptalanban.

Kár után áldomás. Kr.

Jobb a tisztességes kár piszkos nyereségnél.

A kárt semmiért is oda lehet adni. D.

Kevés kárban sem nagy a haszon.

Egy pénz ára haszon sincs a legnagyobb kárban.

Nincs félpénzen száz arany kár.

Hamar kárt vall, ki a kincses ládát nyitva tartja.

Egy kárbul két kár.

Kár után késő a bánkódás.

Oly kár a szegénynek egy pénz, mint a gazdagnak száz.

Káros bánkódjék.

Kármáncsi. Mulat mint Kármáncsi a kutban. B.

Kártya. Kiki a maga kártyájábul játszik.

Nem jó kifititott kártyával játszani. F.

Ki szinével mutatja kártyáját, elveszti a legjobb játékot is.

Felfordult kártyával játszani se haszon, se mulatság. K.

Kártyájába nézett.

Kása nem étel.

Lassodj kása, nem téged találnak. BSz.

Csak a vajasát eszi a kásának. KV.

Megégette száját a forró kása.

Kinek a kása megégeti száját, tarhóját is fujja. Cs.

Kinek a tejes kása megégette száját, | az aludttejet is |
                                                        | a tarhót           | megfujja.

Hamu helyett kását szapul.

Nem kása, ne fujjad.

Megfőzték neki a | kitoló |
                           | czoki  | kását.

Kávé. A kávét főzik csak a leviért.

Kebel. Kiki maga kebelébe szedi az epret.

Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz.

Kecske sem menne vásárra, de csapják hátul. Cs.

Apró barom a kecske. KV.

Kecskérül gyapjut, kerecsenbül hattyut.

Képes hogy kecske, mert kurta a farka. Cs.

Vén kecske is megnyalja a sót.

Kecskét szakállárul, szamarat füléről.

Nem jó kecskére bizni a kertet.

Kecske só után baktat.

Kinek tehene nincs, kecskét fejjen.

Kecskét gyapjaért soha ne fizess.

Kecskének ágon a szeme.

Ember vagy kecske: megdöfted a juhot.

Mikor fut a kecske, akkor fehérlik a segge. K.

Kecske is legtöbbet rugdalózik, mikor döglő félen van.

Fél kecskéből válik a rosz kertész.

Szereti mint kecske a kést.

Kecsketuró, borstörés. D.

Kecskelábra kapott. Kr.

Kecskepásztorságról uraságra menni. Cs.

Kecskemét. Kevés haszna, mint a kecskeméti malomnak.

Kedv. Kinek mi kedvére, nincsen az terhére.

Mit jó kedvvel tészsz, nem esik nehezen.

Kárvallása nem kár, ki maga kedvén jár.

Kinek mihez kedve, nincs ott rövidsége. BSz.

Kedvesnek sok a neve.

Legkedvesebb, a mit önként adnak.

Kefekötő. Iszik mint a kefekötő.

Kel. Nem ugy kelt föl, a mint lefeküdt.

Kelemen. Akaratos Kelemen.

Kelés. Mérges mint az éretlen kelés.

Kell. Ha kell, menj magad, ha nem kell, küldj mást.

Kellemetes: egy órai tojás, egy napi kenyér, tiz esztendős hal, hat esztendős bor, tizenöt esztendős leány, harmincz esztendős jóakaró. F.

Kemencze nem Velencze. K.

Akkor jön meg esze, mikor Kemenczén vásár lesz.

Jó kemencze mellett könnyü a telelés.

Nem nyer a kemencze mellett ülő koronát. KV.

Egy a szoba a kemenczével. Cs.

Összeesküdött mint sut a kemenczével.

Én sem vagyok kemenczefütő uram házában.

Kend csak kend, én meg: hallja kend.

Kender. Lucskos mint a kenderáztató.

Kendő. Szines kendő egy szint sem mutat igazán.

Nem tarka kendő a házasság, hogy meg lehetne forditani.

Ugyan hosszan kihagyta kendőjét.

Kenet. Feladták neki az utolsó kenetet.

Kengyel. Jobb lábával keresi a kengyelt.

Elvesztette a kengyelt.

Egy kengyelt nyomni.

Kenőcs mellett könnyü megpiszkosodni.

Kenyér, sajt két tál étek. Cs.

Mikor szük a kenyér, nem sok sajt hever a rácson. K.

A kenyér sülve jó.

Kenyér mellé sajtot is kell adni.

Annál jobb a kenyér, mennél több a szeme. D.

Keserves a véren vett kenyér.

Egyik észszel, másik kézzel keresi kenyerét.

Hosszára szelt kenyér higan sült tyukmonyhoz.

Nincs roszabb egy kenyérnél.

Ha te nem volnál, meg a kenyér!

Könnyü elélni csak kenyér legyen.

Egy fehér kenyérnél jobb kettő.

Pénzen vesznek kenyeret, mégsem esznek eleget.

Csipi a kenyeret, a szelést restelli.

Nem csak kenyérrel él az ember.

Másutt is jó kenyeret enni. KV.

Nem vagyunk egy kenyeren.

A haragos is megbékül a maga kenyerén.

Lesz még nekünk lágy kenyerünk.

Lágy kenyérrel várt vendég.

Ha kenyered nincsen, kalácsot egyél.

Nem kölcsön kenyér a házasság, hogy meg lehetne adni.

...Nem kölcsön kenyér, hogy visszaadhatnád,
Se nem tarka kendő, hogy megfordithatnád. (Népd.)

Se kovásza kenyerének, se vize malmának. D.

Nem éri el az uj kenyeret.

Keserü kenyér a kegyelemkenyér.

Kegyelemkenyérhez nem sok fog kell.

Áldott, mint a darab kenyér.

Meghozta az igaz kenyér. Kr.

Tudja, hol kell megszegni a kenyeret.

Kenyeret piritani.

Sok darab kenyér kell addig, mig az ember egymást megismeri.

Kenyérben sem eszik eleget.

Kenyér, kenyere.

Isten dagasztja a kenyért, de botját is ő töri el.

Kerepöl. Nem kerepöltek neki.

Keres. Ki mit keres, megleli. M.

Ki mint keresi, ugy veszi hasznát.

Talál az, a ki keres.

Ubi non est, ott ne keresd. P.

Kereset. Nem száll messze a hamis kereset.

Nincs áldás a hamis kereseten. BSz.

Kereskedés. Észbül, pénzbül áll a kereskedés.

Kereskedő: már az elég. D.

Keresmény. Nem fiadzik meg a hamis keresmény. BSz.

Hamis keresmény | kincse nem száll harmad örökösre.
                            | nem száll harmad izre.

Kereszt. Isten neki, vas kereszt!

Nem mind kereszt, a mit annak tartunk.

Kiki legjobban tudja maga keresztjét.

Keresztet vethetsz reá.

Senki sem lehet kereszt nélkül.

Csuszhatik az a kereszthez, a ki egyszer meggyalázta.

Leveszem rólad a keresztvizet.

A rosz házastárs házi kereszt.

Keresztyén. Mennél jobb keresztyén, annál nagyobb keresztje.

Kerék. | Kent kerék könnyen szokott menni.
           | Ugy forog a kerék, ha kenik.
           | Megy a kerék, ha hájazod.

Első kerék után forog a másik is. D.

A kerék annyit fordul lefelé, mint fölfelé.

Felmászott a kerékre. ML.

Leesett a kerékről.

Oldani a kereket.

Nem szól, ha a kerék kiesik is.

Megbomlott a kereke.

Tolja a kereket, mint a jó szomszéd.

Ötödik kerék a szekérben.

Ha a kerék csikorog, kocsis itta meg a háj árát.

Megkötöm kerekét.

Kivették a kerekét.

Hátulsó kerék el nem éri az elsőt.

Kert. Nem a kert alatt van.

Nincs oly rosz kert, melyben ne teremne jó fü.

Jól kapált kiskert második mészárszék. KV.

Föl sem kell venni, mint kerten a rést.

Feszitsd ki melled, mint a kertajtó.

Keserü. Ki keserüt nem izlelt, nem tudja, mi édes.

Ki keserüt nem kostolt, nem érdemli az édeset.

Keszeg. A mint veted a pendelyhálót, ugy fogod a keszeget.

Keszőcze. Nem áll meg nyárson a keszőcze. K.

Kellemetes mint husvét napján a keszőcze.

Keszthelyi. Megállja, mint a keszthelyi tehén. Kr.

Kettő. Több kettőnél.

No! még ez is tudhat kettőt.

Kettő káros a háznál: rosz pénz, rosz cseléd. Kr.

Kettőt utál a ház: haragot asztalnál, csevegést konyhánál.

Kettőt nem tanácsos elvenni: vén asszonyt pénzeért, ó kocsit vasaért.

Kettőt nem lehet az országból kiirtani: pört és adósságot.

Kettőt nem jó a macska farkára kötni: álmot és gondolatot.

Kettőn áll a vásár.

Szeretet jobbára csak kettő között áll meg.

Kevély. A kevély félbolond.

Mentéjének prémje is kimutatja a kevélyt.

Nem mind kevély, | ki ünneplőben jár.
                             | a ki parancsol.

Kevélynek orvossága a lealázódás. D.

Sok gyalázaton kell a kevélynek átmenni, mig megalázódik. D.

Két kevély nehezen alkuszik meg egymással.

Kevély, mintha | ő ültette volna a fiastyukot. D.
                        | övé volna mind a diófáig.

Szegény kevélyt ördög is neveti.

Kevélység lenyomja szerencse tengelyét.

Ritka szerencse kevélység nélkül.

Kevés nem árt, sok nem használ.

Sok kevés sokra megy.

Keveset szól, de hamar üt. Cs.

Ki keveset el nem veszen, sokat sem adnak annak. Cs.

Ki keveset kiván, kevéssel beéri.

Kezd. Ki soha nem kezdi, soha nem végzi.

Nagyot kezdett, kicsinyt végzett.

Kezdet. Rosz kezdetnek roszabb a vége.

Jó kezdésnek jó hagyás a vége. Cs.

Kezes, fizess.

Légy kezes másért: nyakadban a kötél. Cs.

Kezesség. Ha veszni akarsz, vállalj kezességet.

Keztyü. Megtanitlak keztyűben fütyölni.

Akármely dolognak szapora előmozditása megérdemel egy pár keztyüt.

Fölvenni a keztyüt.

Beesett mint a kis keztyü.

Kémény is szép füstös hussal.

Hol a kémény nem füstölög, nehezen lesz ott nagy ebéd. K.

Kéménybe fölirni.

Kéményseprőnek is lehet molnár fia.

Kéneső. Eleven mint a kéneső.

Kényes, kelevényes.

Kényesség nem esik sanyaruság nélkül.

Kényességgel nem mehetni mennyországba.

Kénytelen. Hop kénytelen, nem örömest.

Kénytelenség. Nagyra viszi embert a kénytelenség. P.

Jobb szép szivvel elmenni, mintsem kénytelenségből.

Kép. Jégre metszett kép nem sokáig ép.

A fekete képnek fekete föstéke.

Képire mászni.

Képiróság. Aki képiróságot akar tanulni, nem megy a kovácshoz. KV.

Képzelődés. Édesek néha a képzelődések is.

Kér. Meglásd, kitől mit kérsz. Cs.

Ugy kért, ugy kért, majd lement a bőr a térdiről.

Kérdez. Ki sokat kérdez, sok feleletet nyer.

Többet ér egy kérdezem száz keresemnél.

Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni.

Kérdés. Jobb egy kérdés egy napi járó földnél.

Néha a kérdés is felelet. Mf.

Nincs oly kérdés, hogy ne volna felelete.

Nehéz kérdésre nehéz a válasz.

Kérdő urat nem veszt.

Kéreg. Nehéz a kérget cserzeni.

Kéri. Hosszu, mint a kéri kolbász.

Kés. Adj kést, én is tudok kast kötni.

Elejtette a kést. Cs.

Belé törött a kése.

Ha vendégségbe akarsz járni: késed legyen. BSz.

A kéz sem jó a kés sem.

Mindenfelé fog a kése.

Elejti a kis kést.

Kést üt szivébe, azt is megforgatja.

Én metszőkésről szólok, ő kapát emleget. Cs.

Ki a késlopást megtanulja, nagyobbat is meg mer cselekedni. Cs.

Késedelem veszedelem.

Késő szüken költeni kevésből.

Késő fogytán a szük költés.

Későn indulsz, későn érsz.

Későn főző, későn lakó.

Későre bántak azzal, ki csak halála előtt kapott uraságra.

Ki későre házasodik, későre bánja meg. D.

Jobb későn mint soha.

Kész. Örül a késznek.

Neveti a készet.

Készület. Gyakran csekély vége a nagy készületnek.

Két dolog visz a megalázódásra: szegénység és famankó. Kr.

Nehéz két urnak szolgálni.

Két éles tőr nem fér egy hüvelybe. Cz.

Két kulacsos.

Kétfelé kap, mint a vizbe haló. P.

Kétségbesni bolondság.

Kétségbeestekkel, busult elmékkel nem jó játszani.

Kéve. Üres kévét forgat.

Mindent egy kévébe köt. K.

Kéz kezet mos; mind a kettő tiszta.

Sok kéz hamar kész.

Áldott a sok kéz, átkozott a sok száj.

Kézzel hozzá, ha a kés nem fogja. Cs.

A mit kéz rak, el is bontja.

Egyik kézzel oda huzza, a másikkal eltaszitja.

Sok kéz könnyebbiti a terhet.

Kézen, közön elveszett.

Minden embernek maga felé hajlik a keze.

Kézzel, lábbal.

Egy kézzel épit, mással ront.

Kéz után keletlen, lapát után sületlen.

Ne nyulj ahoz kézzel, mit póznával sem érhetsz.

Kéz alatt.

Itt a kezem! nem disznóláb.

Ne mosd, ha nem kezed szenye.

Rajta hagyni keze szenyét.

Jobb kéz a balnak segitője.

Kebelében keze, egymás mellett lába.

Összedugja kezeit.

Mit jobb kezed mivel, ne tudja meg a bal.

Kezet foghatnak.

Kis ujjod mutatod, egész kezed kéri.

Mit a szeme meglát, keze ott nem hagyja.

Görbe kezüt szeretik az udvariak.

Enyves kezü.

Kezét mosni.

Ki egyre, ki másra jó. Cs.

Ki fel, ki alá. M.

Kiálhatlan: kevély szegény, gazdag fösvény, vén fajtalan.

Kiáltás. Nem ér egy irgalmas kiáltást.

Kicsi bántja a nagyot.

Se kicsi, se nagy.

Kicsinen tultesz a nagyobb.

Kicsi korban kezdik a bünt.

Ennél a kicsin is nagyobb.

Kigyó kigyót eszik, hogy sárkány lehessen.

Kit a kigyó megmar, még a gyiktól is fél.

Nem felejti kigyó farka vágását.

Sokszor menyhal helyett kigyót huzunk.

Kigyóval nem jó játékba merülni.

Őrizkedj a farkatlan kigyótul.

Fedelem, kebelem nem kigyónak való. BSz.

Kigyót melenget kebelében. Cs.

Mézes madzag helyett kigyót talált.

Kigyót, békát kiált.

Mérges mint a kurta kigyó.

Őt is megcsalta a kigyó almája.

Örül, mint vak kigyó a fiának.

Erőtlen, mint a bőrehagyott kigyó.

Kinál. Papot, mestert kell kinálni, a többinek van esze.

Látod-e hogy kinálgatja?

Kincs. Hol kincse, ott szive.

Elásott kincsben kicsi haszon.

Kicsinyenkint akármely nagy kincs elfogyhat.

Nyugtalanit a kincs, akár van, akár nincs.

Elrejtett kincs ki nem megy eszedből.

Király. Király Mátyás és Mátyás király. D.

A király is csak ember.

Igen fél király udvarbirótul. M.

A király sincs bu nélkül.

Sok szeme, sok füle van a királynak. Cs.

Messzi ér a király keze.

Többet árt királynak a hizelkedő, mint az ellenség. K.

Sokat kell türni még a királynak is.

Gonosz király nyomát sok jobbágy követi.

Királynak sincs mindenkor egyiránt. Cs.

Király haragját hamar halál követi. K.

Uj király, uj törvény.

Nem lenne jó királynak.

Nincs keserübb a király kenyerénél.

Kis. Sok kis viseli a nagy nevet.

Sok jó ember elfér egy kis helyen.

Hazugabb a Kis Ilus fiánál. D.

Száma sincs, mint Kis Ilus fiának. D.

Király fia Kis Miklós beszéde. Cs.

Mennél kisebb, annál frisebb.

Asszonyból, roszból, iborkából mindig jobb a kisebb.

Kisvárda. Ki a legény Kisvárdában?

Kiván. Ki mit kiván, azzal álmodozik.

Sokat kiván, ki a tyukot tojásostul kivánja. B.

Kisebb a kivánó, nagyobb a nemadó.

Kivánság. Jó a kivánság, de módjával.

Klastrom. Nem jó egy klastromba két gárgyán.

Kocsi. Kinek kocsija nincs, gyalog jár.

Kocsis. Olcsó kocsisnak több a pénze.

Talpon álló kocsis nagyobb a letérdepelt királynál.

Derék ember a kocsis, hogy előre ül.

Lassan kocsis! beteg a ló.

Kocsis iszsza a bort, a ló részegül megy.

Nyári kocsis, téli diák.

Átkozódik mint a kereketört kocsis.

Ugy beszél velem, mint kocsis a rudaslovával.

Kocsmának szokása templom utálása.

Kocsmába menni, protestálni mindenkinek szabad.

Kocsmáros. Mig a rosz kocsmárost rajta kapják: sok kárt tesz. K.

Kocsonya. Reszket mint a kocsonya.

Kocsord. Kis-Kocsord, Nagy-Kocsord: nem Pontus Kappadóczia.

Hallván a török tiszt a pünkösdi predikaczióban Kocsordon, hogy a keresztyén vallás szintén Pontus Kappadócziában elterjedett, figyelmessé lőn s mondá: Mit akarnak ezek a zultán birtokában! elég nektek Kis-Kocsord, Nagy-Kocsord, nem Pontus Kappadóczia.

Kocza gyermeknek koszos a feje.

Panaszos ételtől csak a kocza hizik. D.

Koczka. Vakot vet a koczka.

Ne tégy mindent egy koczkára.

Kicsin a koczka, de nagyot fordul.

Koczkás. Ritkán van a koczkásban gazdag.

Kodácsolás. Nagy a kodácsolás, kicsiny, vékony a tojás.

Kofák is tudják.

Kolbász. Jó a hosszu kolbász és a kurta predikáczió. Sz.

Késő a kolbászt akkor kimélni, mikor már elfogyott.

Több nap mint kolbász.

Könnyü eltalálni a kolbász csiklóját.

Kolbászszal hajigál a szalonnára. KV.

Ott sem fonják kolbászból a sövényt.

Fölébredt a kolbász szagára.

Véres kolbász esik. Kr.

Koldus. Ellehet a koldus egy ház nélkül.

Minden koldus a maga botját őrzi.

Koldustól a botot kéri.

Soha nem mond a koldus eleget. Cs.

Nyomorult koldus, ki egy házat el nem tud kerülni.

Szegény a koldus, ha király is a neve.

Koldustól nem kérnek adót. Kr.

Meg ne utáld a nyájas koldust.

Szemérmes koldusnak üres a táskája.

Nem fél koldus a tolvajtól.

Énekel a koldus, ugy kap alamizsnát.

Koldus kutyája: se étke se lazsnaka.

Fél mint koldus a garastól.

Kifogy mindenéből, mint a koldus az énekből.

Van benne módja, mint koldusnak a kordé hátuljában.

Egyhangu, mint a koldusének.

Sovány mint a koldusleves.

Kolomp. Felkötötte a kolompot.

Hol a kolompot meglelik, mást is keresnek ott. K.

Kolomppal madarat.

Kolompos után megy a nyáj.

Néha a kolompost is előrántják. D.

Kolozsvár. Mi haszna benne éhelhalónak, hogy Kolozsvártt jó káposztát főznek. ML.

Koma. Kötve higy a komának. D.

Komárom. Mi atyánkkal nem veszik be Komáromot.

Otthon jó, mint a komáromi leány.

Komló. Termetes mint a komlókaró.

Komondor. Nosza eb után komondor. Cs.

Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat. Cs.

Komondor nem sokat törődik vele, ha megugatja pumi.

Kompolti. Rátartja magát, mint a kompolti kisasszony.

Koncz. Ha konczát megetted, levét is hörpöljed.

Megrágják a konczot, ebnek vetik a csontot. F.

Elejtette a konczot.

Nehéz a konczot eb szájából kivonni. Cs.

Koncz nélkül adja a levet.

Megeszi konczát, másnak hagyja csontját. KV.

Nagyobb a szerezd meg a koncznál.

Aranynyal, ezüsttel ha koncz nincs, jól nem lakik ember. Kr.

Kondér nem sokat hányhat szemére a fazéknak.

Konkoly. Elég sok a konkoly, de az még sem buza.

Nehéz a konkolyt tövestül kigyomlálni.

Terem a konkoly, ha nem vetik is.

Konty. Ritkán egyeznek meg a kontyok.

Nem adna egy kontyot egy koronáért.

Félre áll a kontya.

Konyha. Ha szük a konyha, minden falat jó izű.

Fehér konyha, ritka vendégség.

Ki más konyhájára tart, nem lakik egyest a hasával.

Nehéz a konyhalónak meghizni. D.

Kop. Éh kop kaporral.

Kopasz. Könnyü kopaszt borotválni. Cs.

Nem félti kopasz a haját.

A kopasz is egyszer fésüt vett a vásárban.

Elől kopasz: okos kopasz; hátul kopasz: bolond kopasz; felül kopasz: koros kopasz.

Nehéz a kopasznak üstökébe kapni.

Kopaszon bajosan, haj nélkül jajosan.

Kopár helyen fogott ki.

Kopját kopjával, pallost pallossal szoktak visszaverni.

Koporsóban fél lába.

Kivül festett koporsó, belül teli undoksággal.

Házad a koporsó, helyed a temető.

Korán kelés hajnalt nem szerez. K.

Kordéra mondani. P.

Kormányoz. Könnyü csendes időn kormányozni. Cs.

Jobb a kormányzó hajótörés után. B.

Korom. Másra keni kormát.

Fekete mint a korom.

Kormos. Jer elő, kormos!

Korona. Királyi korona száll néha nád hajlékba.

Korpa. Kölcsön korpát is meg kell adni.

Korpája sincs, mégis lisztet árul.

Téged is megfejnek még egy tál korpán. Cs.

Egy korpán hiznak.

A ki korpa közé vegyül, megeszik a disznók.

Csak korpád legyen, könnyü ebet kapni.

Korsó. Miatyánk, isten! nagy korsó. D.

Az ezüst korsónak cserepe is jó.

Kis korsó, nagy korsó, torkomat ujitó, ruhám rongyositó.

Addig jár a korsó kutra, mig füle szakad.

Korty. Nyelni a száraz kortyot. ML.

Kos. Gyapjaért szokták megnyirni a kost.

Kosa. Még az agg kosát is tánczba viszi a bor.

Kosár. Kosarat ad.

Leány férfinak, ha nem megy hozzá nőül.

Nincs nehezebb az üres kosárnál.

Koszoru. Megkötöm koszorudat.

Koszos gyülöli a párlugot. D.

Kosztos. Van az ur istennek elég oly kosztosa.

Kovács nem sokat ér fujtató nélkül.

Nem lesz abból kovács, ki kalapácsot nem vesz kezébe. Kr.

Kovács kovácsra irigykedik. Cs.

Kovácstól vesz szenet.

Nem akad kovácsa.

Kovácsot illet a kalapács.

Kovász. Ki minő kovászt tesz, oly kenyeret eszik.

Kozma. Ne féltsd Kozmát tiz ezerig.

Kócz. Nehéz a kóczbul szép fonalat fonni.

Hogy ne égne meg a kócz, mikor a lóganéj is büzölög.

Kóficz se lesz belőle.

Kóró. Virág helyett kórót szedett.

A kórót nem szokták fűző mellé tenni. ML.

Ködmön télben jó.

Toldja a ködmönt.

Köhög. Látszik hogy tudod, azért köhögsz. Cs.

Köhents egyet, talán torkodra jő.

Köhögés jó mentsége rosz kántornak.

Kökény. Idővel, dérrel a kökény is megérik.

Kölcsön. Régi kölcsön sem ajándék.

Ne kérd kölcsön, a mit otthon találsz.

Kölcsönt kölcsönnel.

A kölcsönt vissza szokták adni.

Egy két kölcsönért nem megy a szomszédba.

Ha ellenséget akarsz szerezni, adj kölcsön.

Köles. Fizet mint a köles.

Más köleséről veri a verebet.

Költ. Ki nem költ, mintha szerezne.

Hiába költ, ki egy napra czifráz vendégszobát.

Késő szüken költeni, ha minden elfogyott.

Ki többet költ, mint a jövedelme, hamar szegénységre jut.

Kölyök. Jó kölyökből válik a jó eb.

Ez is a mi ebünk kölyke.

Könyörög. Ugy könyörögj, hogy magad is munkálkodjál. Cs.

Könnyü legény, könnyen ugrik.

Könnyü elvenni, ha adnak.

Mihez könnyen férünk, nem becsüljük nagyra.

Könnyü mást megitélni, de nehéz magát megismérni. Cs.

Könnyen hivés, könnyen csal.

Könyv. Nem diáktalannak való a könyv.

Nincs oly hitvány könyv, melyből ember nem tanulhat. Cs.

Könyvek sokasága fej háboritása. KV.

Könnyebb a könyv a kalapnál.

A könyvek néma mesterek. Cs.

Köntös. Hosszu köntös port csinál.

Jó a köntös mind télen mind nyáron. Cs.

Köntöst a testhez, tisztet az észhez kell szabni.

Köp. Nagyon fent köp, ha csendesen evez.

Egyet köp, másnak mondja: tapossa el.

Köpenyeg. Arra forditja a köpenyeget, honnan a szél fu.

Köpeny alatt mutat fügét.

Köröm. Ne kapaszkodj, ha körmöd nincs.

Nem kopott érte körme, könnyen harácsolja.

Körmére ég. F.

Körmét se vágja, hanem csak rágja.

Körömre inni.

Még körme szennyét is sajnálja elvetni.

Megütötte a körmét.

Az én körmöm kopása.

Körte. Kisded bimbóbul ered a fontos körte.

Vadkörte is akkor jó, ha megérik.

Kősi. Hallgat mint a Kősi malma.

Köszön. A mint köszönnek, ugy fogadják.

Köszönöm, de nem iszom.

Köszönet. Nincs benne köszönet.

Köszönés nem szakasztja száját senkinek.

Köszöntés. A szép köszöntésnek szép a felelete. KV.

Köszörü. Helyre viszi a köszörü.

Köt. Ki jól köt, jól old. Cs.

Ha felkötötted, zörgesd.

Kötél. Szakadhat a kötél, ha vastag is.

Roszul sodrott kötél magátul is visszasodródik. D.

Kötelet sem vehet, hogy felakasztaná magát.

Utána vetni a kötelet.

Ott szakad a kötél, hol leggyöngébb.

Köteles. Tehetsége fölött senki sem köteles.

Kötőfék. Hol a kötőfék, ott a ló is.

Kövesdi. Rá viradt, mint a kövesdi farkasra.

Molnárrá lettél, kövesdi Krisztus vagy. Sz.

Kövér emberben ritkán látsz bölcset.

Köz. Mihez közöd nincs, igazságod sincs.

Közel. Akárhány mérföld, csak közel legyen.

Közép. Legjobb a közepe.

A közép ut legjobb ut. KV.

Két hig tojásnak közepe egy pohár bor. D.

Hogy középszerüt nyerj, nagyjá iparkodjál.

Közlegény. Egy sem jó közlegény, ki ezredességre nem törekszik.

Közönséges. A mi közönséges, senkié nem lehet.

Közös. Se nem ritka, se nem drága, a mi közös.

Köszvény. | Nem bánt köszvény szegény embert. Cs.
                 | Gazdagot keres a köszvény. ML.

Összehuzta markát a köszvény.

Köszvényes ember sokat gondolkozik.

Kő. Elég egy kő száz varjunak. Cs.

Két kő közül jő ki a liszt. Cs.

Együtt fujják a követ.

Könnyü a lágy követ faragni.

Kőre tett.

Nagy követ dob a kutba.

Mely követ sokszor hengergetnek, nem mohoszik az meg.

Magánál nagyobbal vetni követ. Cs.

Kőhöz legyen mérve. Kr.

Minden követ megmozdit.

Kőbe vágod fejszédet.

Kerüli mint a meleg követ.

Elveszett mint kő a vizben.

Kőágyi préposttá lenni.

Kőrös. Maga ura, mint Nagykőrös.

Kőrösi. Magába szállt, mint Kőrösi.

Egy Kőrösi nevü ember gyakran járt egy kocsmába, melyet a birtokosától rendesen Kőrösi kocsmának hitták. Gyakran pirongatván barátai, fogadta, hogy ezután már megtér, magába száll. Ő azonban csak járt egyre a kocsmába, s rajta és róla maradt, hogy magába száll, mint Kőrösi, mivel csakugyan a "Kőrösibe" szállott.

Kőszikla. Nehéz a kősziklát meglapitani.

Krajczár. Hárman vannak, mint krajczár a garasban.

Krakai. Vékony, mint a krakai czérna.

Kristály. Tiszta mint a kristály.

Kristóf. Sokszor elmondta Kristóf imádságát.

Azon hitből maradt km., hogy a ki gyakran imádkozik Kristófhoz, meggazdagszik.

Krisztus. Jobb a Krisztus főzte, mint a Kristóf főzte.

Isten fia volt Krisztus, mégis szenvedett.

Kinek a Krisztus barátja, nem kárhozik az el.

Krisztus is kitért a részeg előtt.

Elinná a Krisztus palástját.

Mi köze Krisztusnak a Béliállal? KV.

Helybeli, mint a Krisztus Kis-Arban.

Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Cs.

Kudarczot vallani.

Kuhiban maradni.

Kukacz. Ha nagy volt is kukacza, de kicsiny a legye. D.

Kukoricza. Nyikorog, mint a kukoriczamalom.

Kukó. Se kukó, se pizse nem lett belőle. D.

Kukucsál. Himfán, palotán, kis ablakon kukucsál. Kr.

Kulacs. Itt a kulacs, itt igyál.

Kotyog, mint az üres kulacs.

Kulcs. Nem minden kulcs nyit minden ajtót.

Templomba sem az ember megy elsőbb, hanem a kulcs hangja.

Beadni a kulcsot.

Kulcsár. Rosz boros kulcsár az, ki szomjan meghal. KV.

Kulin. Minden bolondra rá veszi, mint Kulin a fiát.

Kulin ideje.

Hajdani km. Kulin nevü bosnyák bánról, kinek bánsága alatt termékeny gazdag idő járt Bosniában. Jelent jó esztendőt.

Kullancs. Ragadós mint a kullancs.

Kun Miklós kertéből élődik. D.

Elkelt a kun a Kőrösön.

Biztos mint a kun kötés.

Sétál mint kunok ebe a homokon. Cs.

Kunyhó. Félre putri, jön a kunyhó.

Alacson kunyhóbul is támad nagy ember.

Kupai. Ez is ivott a kupai kutból. Kr.

Kupi. Jár a nyelve, mint a kupi malom.

Kura barátság, marhaszaporaság hamar oda van.

Kurta. Higye a kurta. KV.

Ne arra, kurta, a buzába.

Kaparj kurta, lesz poltura.

Kapálj kurta, pénzed lesz; fonj szajha, inged lesz.

Mennél kurtább, annál kutyább.

Kurucz. Szaladj kurucz, jön a német.

Régen volt, mint a kurucz világ.

Kurva. Kinek kurva a leánya, sok a veje.

Kurvatartás tékozlással jár.

Kut. Elég egy kutra egy kölöncz.

Megfejné a kutágast.

Rosz kut, a melybe vizet kell hordani.

Kutya van a kertben.

Sokat hizelkedik a kutya, de nem hisznek neki.

Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába.

Kutya konczért a predikácziót is elhagyja.

Nem egy tarka kutya van a világon.

Annyi mint a tarka kutya.

Ugat a kutya, de a szél elhordja.

Vén kutya ebül szokott megőszülni.

Kutya is melegednék a tüznél, ha orrát nem féltené.

Ki kutya! a templomból.

Akár fehér, akár fekete, elég hogy kutya.

Kutyából nem lesz szalonna.

Kutya után ugat a kutyó.

Kutya is megvesz a jó életben.

Hadd morogjon a kutya, csak ne harapjon.

Konczon vesznek össze a kutyák.

Soha nem pirul meg a kutya.

Hányszor kellene megpirulni a kutyának, ha orczája volna.

Kutya se ugatja.

Jobb az élő kutya a holt oroszlánnál.

Kutya nem hagyja el az ugatást.

A mely kutyát éri a kő, az rivanik el. K.

Sok kutya nyulhalál.

Elbeszél órákig a kutya farkáról.

Kutyát fogni. St.

Kár a kutya szőrét megaranyfüstözni.

Ritka kutya bolha nélkül.

Az ám! a kutya farka. D.

Fekete kutya, tarka eb, mindegy ördög. D.

Ha egyszer a kutya megkóstolta a marhabelet, a hust sem hagyja abba. D.

Vadász kutyának dercze is jó.

Rosz kutya mellett a jó is eltanul.

Kis kutya nagy koncz.

Pad alá szokott kutyának fejét ha asztalra vonod is, a pad alá rántja.

Ha kutyára hagynák, egy legyecske se lenne a világon.

Kutyának kutyó a fia, kecskének gedő.

Az sem kutya.

Kutyut vertek ezen a helyen.

Szép volna, ha a kutyák megbékülhetnének.

Kutya szokott egy bőrben járni.

Kutya szokott gyalog járni.

Félénk kutyának hasa alatt farka.

Heves kutya vak kölykeit hányja.

Elszaladt a kutya a lánczczal.

Jó kutyát is könnyü házalóvá tenni.

Nem nyul a kutya, ha mindjárt vörhönyeges szine van is.

Mig a kutya sz...k, elfut addig a nyul. K.

Jobb a kutya, mint a macska, mert a kutya nagyobbacska.

Szüköl, mint a sarokba szoritott kutya.

Bekapta, mint kutya a legyet.

Csavarog, mint falusi kutya nagy városban.

Dolgozik, mint a köszörüs kutya.

Kutyabaj, kutyabaja.

Feláll, mint a kutyafark.

Nem tartós czövek a kutyafark.

Rávárják a kutyaporczióra.

Föléledt benne a kutyavér.

Kuvasz. Örvvel erős a kuvasz.

Szalonna nem leszen kuvaszból. P.

Fekszik, mint kuvasz a szénán.

A mely kuvasz egyszer általuszta a Dunát, nem fél többé a viztől. P.

Küszöbről köszönteni. Mf.

Ne tovább a küszöbnél.

Sok küszöböt nyalt a háta vége.

Általesni a küszöbön.

Labancz. Sári vári labancz. D.

Laczházi. Ha akar lenni, legyen, mint a laczházi templom ablaka.

Laczi konyhája.

Laczkó. Felült neki Laczkó.

Ladány. Megy belé, mint Ladányba a mennykő.

Lagmacz. Ég Lagmacz.

Lajtorja. Ki látta, hogy erdőn keresztben vigyék a lajtorját.

Lakat. Akkor vet lakatot, mikor már kilopták a fakót.

Vén asszony lakat a háznál.

Lakatos. Hideg lakatos.

Szene sincs, mégis lakatos.

Lakik. Ki minővel lakik, olyan lesz.

Nagy ur mellett, nagy viz mellett nem jó lakni.

Kinél lakol, annak törvényével élj.

Lakodalom. Czifra lakodalom, kevés jutalom.

Kész a lakadalom, de nincsen menyasszony.

Utczu bizony, lakodalom, magam is megházasodom.

Lantos. Tud hozzá mint Lantos a tiz parancsolathoz. D.

Lapját élire forditja. BSz.

Élit lapjára forditja. BSz.

Lapoczka. Kövér mint a felfútt lapoczka.

Lapos. Ki laposon fekszik, le nem hengeredik.

Lapáttal hányják neki. Cs.

Lassan | járj,   | tovább | jutsz. KV.
           | siess, |             | érsz.

Lassan | menjünk, tovább érünk.
           | mennek messzire.

Lat pótolja ki a fontot.

Nem sokat nyom a latban.

Lator latrul veszi hasznát. Cs.

Ki lator paripán ül, zabolábul itat.

Példás lator is szereti a jámbor nevet. K.

A ki egyszer lator, sohasem lesz jámbor. Cs.

Ki latrok közt jámbor, az igazi jámbor.

Latornak arany láncz, jámbornak nehéz táncz. KV.

Latrok szerzették a jó törvényt. Cs.

Néha a lator is szomorkodik.

Lazsnak. Hitvány lazsnakért el ne hagyd ágyadat.

Ki a szomszéd lepedőjét nem őrzi, maga lazsnakját sem becsüli.

Lazsnakosnak pokróczos a társa.

Lábod alá nézz, meglásd, kinek higyj.

Sok láb nyomja a földet, mig utnak nevezik.

Ne borulj lábához, ha fejével szólhatsz.

Egyik lába mezitelen, a másikon semmi sincsen.

Lábat mér csizmához.

Kicsi lábnak nagy talpat kerekit.

Ha valaki nyomja lábod, vedd el onnét, ha bánod.

Lógatja lábát, mint a kinek semmi dolga.

Lába szárán csapja a legyet.

Lábát is alig emeli, mégis hoppot mond.

Három lábra szorult.

Levették a lábárul.

Lába sarát se kenné hozzá.

Gyönge lábon áll.

Keresztben van a lába valakinek.

Lábat ad neki.

Jár a lába, mintha korongot hajtana.

Nem vagyok lába kapczája.

Négy lábu is megbotlik. M.

Lágyára esett a sulyok.

Lámpás. Jobb egy lámpás elül, mint kettő hátul. Sz.

Hogy a lámpás égjen, olaj is kell belé.

Lámpással ámitják a verebeket.

Lánczon az egyik szem a másikat huzza. Mf.

Nehéz lánczban tánczot járni.

Láng. Nem messzi a láng a füsttől.

Kicsi lángnak nem nagy a világa. Cs.

Lány. Várt lány várat nyer. F.

Nem mind lány, ki pártában jár. Cs.

Csunya lánynak is szép a pénze.

Czo fel sárga! nem adják a lányt.

Mindig készül, mint az eladó lány.

Ki idős lánynyal hál, alamizsnát ad. ML.

Farsang után is elkel a jó lány.

Mely lány soknak kosarat ad, végre is ahoz megy, a ki elveszi. K.

Illik annak busulni, kinek hét eladó lánya van.

Ki lányt akar a háztul, ebét is becsülje.

Megérdemli mint szüz lány a koszorut.

Lányágra szállt jószág egy a bitanggal. (L. leány.)

László. Kun László szekerére szorult. Sz.

Lengyel László kis királyunk. D.

Örül, mint vak László a fél szemének.

Lát. Annyira lát, mennyit tapint.

Nyul agarat, szunyog madarat nem örömest lát.

Látom én, a mit látok.

Ha látják: tréfa, ha nem látják: valóság. D.

Látás után mosolygás.

Nagyobb a látás, mint a hallás.

Lázár. Lehet nagyur, ha Lázárnak hivják is.

Halálos Lázárra ne vesztegess gyöngyvizet. KV.

Minden koldusnak Lázár a neve.

Leány. Vén leányból ifju menyecske.

Tánczos leányból ritkán válik jámbor asszony.

Legszebb a jó leány.

Nyalka leány, apácza, rongyos nadrág, nádpálcza.

Mennél munkásabb a leány, annál tisztább.

Hagyj valamit a leányok asztalára is. Cs.

Vén leánynak kurta mindig a farsang.

Vén leány ha férjhez mén, egybe öreg asszony.

Vén leány rózsán sem igen kap.

Vén leány mindenre későn érkezik.

Nem sokat tehetni föl oly leány szüzességéről, ki mindig a katonák után jár.

Negyven éves leánynyal ördög sem tánczol már.

Nagy leány testamentoma.

Nagy leány siralma. P.

Egy vén leány annyit ér, mint egy megirott s el nem küldött levél.

A vén leányt férjhez adják, menyecskének hivják.

Férjhez menő leány ruhájának több szekrénye számánál.

Könnyebb a leányt fölnevelni, mint férjhez adni.

Sok veje, kinek leánya szemtelen.

Gazdag leánynak böjtben is esik farsangja.

Megnő a leány, ha pad alatt is.

Leányának szólott, menye is érthet róla.

Kérkedékeny leány tudod tánczban mint jár. Cs.

Okos ember: leánya van.

Czifra, mint az eladó leány.

Irigy, mint a lakodalmas leány.

Fürge leány, mint a pereszlény.

Sok leánykérőnek több száma mint haszna.

Leányvásárnak táncz a vége.

Leczke. Jó leczke ez neki.

Ritkán válik tudóssá, kire birsággal vetik a leczkét. K.

Leföst. Várd el, majd leföstelek.

Legtöbb van a világon orvos, bolond és tanácsadó.

Legény a gáton.

Menyecskés legény nem házasodhatnék.

Nősző legény nem kiméli a költséget.

Nősző legény pénzének nagyobb hire summájánál. K.

Vén legényből válik a fiatal házas.

Minemü a legény, oly a gatyája is. KV.

Szegény legény nem nagyur.

Szegény legény gazdag városban.

Kicsi legényt kicsi pallos illet. KV.

Lehet. Mi nem lehet, kezdete sincs. Cs.

Ha nem lehet, csak nem lehet.

Lejtő. Kalodában keserü a lejtő.

Sajt és kenyér mellett is megjárják a lejtőt.

A lejtőt járja.

Lencse. Nem mind lencse, a mi lapos.

Egybeszürték a lencsét. KV.

Ebül mérik a lencsét. BSz.

Roszul fog ott főni lencséje.

Értem, uram értem hogy jó a lencse.

Rá sem néz a lencsére.

Válogat mint rosz lencse a vizben.

Lencseszem a csizmában nagyobb egy hegynél.

Lencsés prokátor.

Lengyel. Lassu mint a lengyel posta. K.

Lengyel lopó. Cs.

Lepel. Addig nyujtózzál, meddig a lepel ér. Cs.

Szedd el a leplet. KV.

Leplén kivül a lába. D.

Alig huzza a leplet. Kr.

Lepény. Elég egy sütésből egy lepény.

Lesz. Csak ugy legyen, a mint lehet.

Levegőbe épit várat.

Csak a levegőt rontja.

Levest sem tud főzni, mégis udvari szakács.

Hátra van még a fekete leves. Sz.

Hátra van még a dolog nehezebb része; mikép Tökölivel történt, ki 1685-ben ebéden levén a nagyváradi török basánál, a mint sült után fel akart kelni az asztaltól, ezen szavakkal marasztatott: hátra van még a fekete leves, vagyis: kávé. - Mert ugy volt már előre kicsinálva, hogy kávéivás után azonnal fogassák el Tököli, a mi meg is történvén, ő rabul vitetett Drinápolyba. Sz.

Ki levest akar enni, kanál legyen kezében.

Ki sokáig eszik levest, sokáig él.

Eldöntötte a levest. Sz.

Vékony mint a vajatlan leves.

Levél. | Nem mozog a levél, ha nem fu a szél.
          | Nem indul a levél fuvás nélkül.

Egy kedv szerint irott levél jobb egy táncznál. ML.

Sebesen megy, mintha levelet vinne.

Leveles szinben nehéz volna megtelelni.

Lé tartja a gazdát, átok, szitok a szolgát.

Mind egy lében sóznak. Cs.

Minden lében locs. F.

Egybeszürték a levet.

Ő itta meg a levét.

Jól feladá a levet.

Feladta levét, elfeledte konczát. KV.

Csapni a levet.

Hével, lével.

Keserü a leve.

Rátartja magát, mint fekete lé az asztalon.

Lédeczi. Hasra feküdtek mint a lédecziek.

Légy is akkor csip legjobban, mikor vesztit érzi.

Hess légy! ne szállj rám.

Légy nem madár.

Légyből is elefántot tüntet. BSz.

Legyet buzogánynyal.

Tudja: mitől döglik a légy.

Légynek se mondd: kidongja.

Légynek sem árt.

Olyan mint a légy az aludttejben.

Alázatos, mint az őszi légy.

Mindennek neki megy, mint a vak légy.

Szemtelen, mint a piaczi légy.

Légyviz. Ki veszni indult, annak a légyviz is árt. B.

Lélek. Hálni jár belé a lélek.

Hozzá nőtt a lelke. KV.

Lelkével is adós, az is az ördögé.

Nehéz abba lelket önteni, kinek szive elveszett. B.

Hamar, mig lelket érsz benne. KV.

Ő is ember, lelkétől megválva.

Lélekismeret ezer tanu.

Jó lélekismeret hamis pénzt nem szeret.

Rosz lélekismeret lidérczczel álmodik.

Jó lélekismeret nem fél száz prokátortul. Sz.

Nagy hóhér a rosz lélekismeret.

A lelkismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik.

Rosz lelkisméretü azt gondolja, hogy minden ő róla beszél.

Nagy dolog a lélekismeret. Cs.

Lép. Más lépe, más képe.

Ugy nem lép szádba az édes lép.

Hogy madarat csalják, lépet zöldre hagyják.

Lépet hány.

Lépre kerül.

Lépés. Elvéti a lépést. P.

Lésza. Jó lésza tart jó sövényt. Cs.

Lét. Más léte, mint képe. D.

Lévai fejkötő.

Nem tarthat örökké, mint a lévai kemencze.

Liba volt, most lud.

Hogy ne tojna, mikor liba.

Libábul is kitör a ludméreg.

Lidércz is tudja, hová vigye a pénzt.

Lidércze van.

Lidérczet imád, csakhogy pénzt hozzon.

Lik. Bolond likból bolond szél fu.

Likon kivül jó alkudni. KV.

Lilik. Majd, ha a lilik tojik.

Liliom. Fehér liliomnak is fekete árnyéka.

Szép a liliom, habár szaga rut is. B.

Fehér mint a liliom.

Liptai sajtot ad, hogy lovat nyerhessen.

Liszt. Se liszte, se tiszte.

Addig kell a lisztet szárogatni, mig el nem himlik. Kr.

Sok kézen át elhimlik a liszt.

Liszt is elfogy, ha sok markon megy keresztül.

A sütés liszten is elmulik.

Piros mint a lisztes zsák.

Lisztlopó. Molnárrá lettél, lisztlopó vagy.

Lomha. Templomba is későn megy a lomha.

Lonzson. Nagyot tolt, mint Lonzson az egerszegieken. Kr.

Lop. Ki egy tűt lop, ökröt is próbál az.

Bajos ott lopni, hol a gazda zsivány.

Nem jó volna vele lopni.

A ki könnyen lop, könnyen felakad.

Lovagnak mondja magát, de kenderből sem tetszenék ki.

Lovagol. Mindig azon lovagol.

Lovász. Mi, nem tud lovász harangot önteni. Cs.

Ló. A ló nyalkaság, az ökör gazdaság.

Busuljon a ló, elég nagy a feje.

Holnapra is kell a ló.

Nem használ a jó ló, ha a kocsis nem jó.

Rest ló kövérebb.