Címszó: Ligeti Juliska - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1877
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0146.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0146.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28308.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Ligeti
Juliska
Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528303.htm
Szócikk: Ligeti Juliska (Dezső Józsefné), (személy) (információ)
színésznő, a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagja, sz. 1877. (születés
éve) dec. 8-án, Budapesten. (Budapest)
Mármint színiakadémiai növendék feltűnt a »Virágfakadás« (cím) című vígjáték
vizsgaelőadásán. A fiatal növendéket a közönség zajos tapsokkal, a sajtó pedig nagy
elismeréssel tüntette ki. Erről a szerepléséről a »Fővárosi Lapok« (intézmény)
(információ)
színikritikusa így emlékezett meg: »Ma végre
találtunk az ifjú hölgyek közt is egy figyelemreméltó tehetséget, Ligeti Juliska
(személy)
(információ)
személyében. Talán ő lesz az a naiva, akit
nagy idő óta keresünk, aki a naiv elemet, a tiszta bájt nem a csucsorodó ajkon,
hanem a lényében hordja. Finom, diszkrét és mégis agilis és szeretetreméltók Erre
az elismerő kritikára s erre a nagy sikerre a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatósága 1895. (időpont) június
1-én a fiatal növendéket leszerződtette — naivának és szubrettnek. Ligeti Juliska
(személy)
(információ)
ekkor már kész művésznő volt és mégsem stagnált,
hanem úgyszólván szerepről-szerepre növekedett. 1897. (időpont) április
6-án elnyerte a Farkas — Ratkó-díjat, (személy) (információ)
1903. (időpont) nov.
14-én pedig férjhez ment Dezső Józsefhez (személy) (információ)
(L. o.), a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagjához, addig is s azután is egyik kitűnő
játszótársához. Másik játszótársa pedig Rózsahegyi Kálmán (személy) (információ)
lett, akivel különösen Gárdonyi Géza (személy) (információ)
darabjaiban nyújtott felejthetetlen alakításokat.
Mert Ligeti Juliska (személy) (információ)
nemcsak a szalonbeli bakfisokat tudta játszani,
hanem a kedves falusi li-bácskákat is. És ebben a tekintetben valamennyi elődje
fölött áll. A magyar naivákból az idősebb Lendvaynétől (személy) kezdve
hiányzott a jellegzetes magyar elem, ami Ligeti J uliskában (személy) (információ)
csaknem Blaháné-szerű (személy) mértékben
van meg. Tehetségének ezt az új oldalát Gárdonyi Géza (személy) (információ)
»A bor« (cím) című falusi
történetében mutatta meg először, amikor is olyan tőrülmetszett falusi »jércelány«-t
mutatott be, melynél különbet a zseniális szerző sem képzelhetett el. Sok kedveset
és szépet produkált addig is, de a »Bor« (cím) (információ)
Rozijában (szerep) elérte
művészete zenithjét. Kedves volt nagyon az »Egér« (cím) (információ)
Mártájában, (szerep) Cyprienne-ben,
(szerep)
Mary Ann-ben, (szerep)
Fanchett-ben (szerep)
(Figaro házassága) (cím) (információ)
és többi naiva- és szubrett -
szerepeiben, de a »Bor«-ban, (cím) (információ)
»Annuská«-ban, (cím) a »Falusi
verebek«-ben, (cím)
(információ)
»Csongor ,és Tünde« (cím) (információ)
Ilonájában (szerep) s az
»Elnémult harangok« (cím) (információ)
Kisó-jában (szerep) — ezekben
a kitűnő magyar paraszt szerepekben — mégis csak közelebb férkőzött hozzánk. Szív,
kedély, szendeség, pajkos- sági és amellett sok finomság jellemzi művészetét. Haladó
életkorával könnyűszerrel lépett át a naivákból a menyecske szerepkörbe s amilyen
kitűnő Rozi (szerep)
volt a »Bor«-ban, (cím) (információ)
később éppen olyan kitűnő Baracsné (szerep) lett.
Érdemei elismeréséül 1921. (időpont) szeptember
19-én kinevezték a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagjává, 1924. (időpont) június
21-én pedig a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
aranygyűrűjével tüntették ki. (Pataki József.)
(személy)
(információ)
szin_III.0146.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Ligeti Juliska címszóvég 28308 Szócikk:
Ligeti Juliska (Dezső Józsefné), yszemelynevy dezső józsefne yszemelynevy Dezső
Józsefné yszemelynevy dezső yszemelynevy józsefne yszemelynevy yszemelynevy
Dezső yszemelynevy Józsefné yszemelynevy ykodvegy színésznő, a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, sz. 1877. dec. xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 8-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Mármint színiakadémiai növendék feltűnt a »Virágfakadás«
ycimy virágfakadás ycimy Virágfakadás ycimy virágfakadás ycimy ycimy
Virágfakadás ycimy ykodvegy című vígjáték vizsgaelőadásán. A fiatal növendéket a
közönség zajos tapsokkal, a sajtó pedig nagy elismeréssel tüntette ki. Erről a szerepléséről
a »Fővárosi Lapok« yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy
fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy
ykodvegy színikritikusa így emlékezett meg: »Ma végre találtunk az ifjú hölgyek
közt is egy figyelemreméltó tehetséget, Ligeti Juliska yszemelynevy ligeti
juliska yszemelynevy Ligeti Juliska yszemelynevy ligeti yszemelynevy juliska
yszemelynevy yszemelynevy Ligeti yszemelynevy Juliska yszemelynevy ykodvegy személyében.
Talán ő lesz az a naiva, akit nagy idő óta keresünk, aki a naiv elemet, a tiszta
bájt nem a csucsorodó ajkon, hanem a lényében hordja. Finom, diszkrét és mégis agilis
és szeretetreméltók Erre az elismerő kritikára s erre a nagy sikerre a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatósága 1895.
xevtizedx 1895 június 1-én a fiatal növendéket leszerződtette — naivának és szubrettnek.
Ligeti Juliska yszemelynevy ligeti juliska yszemelynevy Ligeti Juliska
yszemelynevy ligeti yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Ligeti
yszemelynevy Juliska yszemelynevy ykodvegy ekkor már kész művésznő volt és mégsem
stagnált, hanem úgyszólván szerepről-szerepre növekedett. 1897. április xtalanevtizedx
1905 6-án elnyerte a Farkas — Ratkó-díjat, yszemelynevy ratkó yszemelynevy
Ratkó yszemelynevy ratkó yszemelynevy yszemelynevy Ratkó yszemelynevy ykodvegy 1903.
xevtizedx 1905 nov. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 14-én pedig férjhez
ment Dezső Józsefhez yszemelynevy dezső józsef yszemelynevy Dezső József
yszemelynevy dezső yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Dezső
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (L. o.), a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjához, addig is s azután
is egyik kitűnő játszótársához. Másik játszótársa pedig Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy
rózsahegyi kálmán yszemelynevy Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Rózsahegyi yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy lett, akivel különösen Gárdonyi Géza yszemelynevy
gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy
géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy
darabjaiban nyújtott felejthetetlen alakításokat. Mert Ligeti Juliska yszemelynevy
ligeti juliska yszemelynevy Ligeti Juliska yszemelynevy ligeti yszemelynevy
juliska yszemelynevy yszemelynevy Ligeti yszemelynevy Juliska yszemelynevy ykodvegy
nemcsak a szalonbeli bakfisokat tudta játszani, hanem a kedves falusi li-bácskákat
is. És ebben a tekintetben valamennyi elődje fölött áll. A magyar naivákból az idősebb
Lendvaynétől yszemelynevy idősebb lendvayne yszemelynevy idősebb Lendvayné
yszemelynevy idősebb yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy idősebb
yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy kezdve hiányzott a jellegzetes magyar
elem, ami Ligeti J uliskában yszemelynevy ligeti j uliska yszemelynevy Ligeti J
uliská yszemelynevy ligeti yszemelynevy j yszemelynevy uliska yszemelynevy
yszemelynevy Ligeti yszemelynevy J yszemelynevy uliská yszemelynevy ykodve csaknem
Blaháné-szerű yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne
yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy mértékben van meg. Tehetségének
ezt az új oldalát Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy
Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy
Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy »A bor« ycimy a bor ycimy A
bor ycimy a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy ykodvegy című falusi történetében
mutatta meg először, amikor is olyan tőrülmetszett falusi »jércelány«-t mutatott
be, melynél különbet a zseniális szerző sem képzelhetett el. Sok kedveset és szépet
produkált addig is, de a »Bor« ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor
ycimy ykodvegy Rozijában yszerepy rozi yszerepy Rozi yszerepy rozi yszerepy
yszerepy Rozi yszerepy ykodvegy elérte művészete zenithjét. Kedves volt nagyon az
»Egér« ycimy egér ycimy Egér ycimy egér ycimy ycimy Egér ycimy ykodvegy Mártájában,
yszerepy márta yszerepy Mártá yszerepy márta yszerepy yszerepy Mártá yszerepy
ykodvegy Cyprienne-ben, yszerepy cyprienne yszerepy Cyprienne yszerepy
cyprienne yszerepy yszerepy Cyprienne yszerepy ykodvegy Mary Ann-ben, yszerepy
mary ann yszerepy Mary Ann yszerepy mary yszerepy ann yszerepy yszerepy Mary
yszerepy Ann yszerepy ykodvegy Fanchett-ben yszerepy fanchett yszerepy Fanchett
yszerepy fanchett yszerepy yszerepy Fanchett yszerepy ykodvegy (Figaro házassága)
ycimy figaro házassága ycimy Figaro házassága ycimy figaro ycimy házassága
ycimy ycimy Figaro ycimy házassága ycimy ykodvegy és többi naiva- és szubrett -
szerepeiben, de a »Bor«-ban, ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor
ycimy ykodvegy »Annuská«-ban, ycimy annuska ycimy Annuská ycimy annuska ycimy
ycimy Annuská ycimy ykodvegy a »Falusi verebek«-ben, ycimy falusi verebek ycimy
Falusi verebek ycimy falusi ycimy verebek ycimy ycimy Falusi ycimy verebek
ycimy ykodvegy »Csongor ,és Tünde« ycimy csongor ,és tünde ycimy Csongor ,és
Tünde ycimy csongor ycimy ,és ycimy tünde ycimy ycimy Csongor ycimy ,és ycimy
Tünde ycimy ykodvegy Ilonájában yszerepy ilona yszerepy Iloná yszerepy ilona
yszerepy yszerepy Iloná yszerepy ykodvegy s az »Elnémult harangok« ycimy
elnémult harangok ycimy Elnémult harangok ycimy elnémult ycimy harangok ycimy
ycimy Elnémult ycimy harangok ycimy ykodvegy Kisó-jában yszerepy kisó yszerepy
Kisó yszerepy kisó yszerepy yszerepy Kisó yszerepy ykodvegy — ezekben a kitűnő magyar
paraszt szerepekben — mégis csak közelebb férkőzött hozzánk. Szív, kedély, szendeség,
pajkos- sági és amellett sok finomság jellemzi művészetét. Haladó életkorával könnyűszerrel
lépett át a naivákból a menyecske szerepkörbe s amilyen kitűnő Rozi yszerepy
rozi yszerepy Rozi yszerepy rozi yszerepy yszerepy Rozi yszerepy ykodvegy volt a
»Bor«-ban, ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy később éppen
olyan kitűnő Baracsné yszerepy baracsne yszerepy Baracsné yszerepy baracsne
yszerepy yszerepy Baracsné yszerepy ykodvegy lett. Érdemei elismeréséül 1921. xevtizedx
1925 szeptember 19-én kinevezték a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává, 1924. június xtalanevtizedx
1935 21-én pedig a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy aranygyűrűjével tüntették ki. (Pataki József.) yszemelynevy
pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0146.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Ligeti Juliska - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1877
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0146.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0146.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28308.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Ligeti
Juliska
Szócikk: Ligeti Juliska (Dezső Józsefné), színésznő,
a Nemzeti Színház örökös tagja, sz. 1877. dec. 8-án, Budapesten. Mármint színiakadémiai
növendék feltűnt a »Virágfakadás« című vígjáték vizsgaelőadásán. A fiatal növendéket
a közönség zajos tapsokkal, a sajtó pedig nagy elismeréssel tüntette ki. Erről a
szerepléséről a »Fővárosi Lapok« színikritikusa így emlékezett meg: »Ma végre találtunk
az ifjú hölgyek közt is egy figyelemreméltó tehetséget, Ligeti Juliska személyében.
Talán ő lesz az a naiva, akit nagy idő óta keresünk, aki a naiv elemet, a tiszta
bájt nem a csucsorodó ajkon, hanem a lényében hordja. Finom, diszkrét és mégis agilis
és szeretetreméltók Erre az elismerő kritikára s erre a nagy sikerre a Nemzeti Színház
igazgatósága 1895. június 1-én a fiatal növendéket leszerződtette — naivának és
szubrettnek. Ligeti Juliska ekkor már kész művésznő volt és mégsem stagnált, hanem
úgyszólván szerepről-szerepre növekedett. 1897. április 6-án elnyerte a Farkas
— Ratkó-díjat, 1903. nov. 14-én pedig férjhez ment Dezső Józsefhez (L. o.), a Nemzeti
Színház tagjához, addig is s azután is egyik kitűnő játszótársához. Másik játszótársa
pedig Rózsahegyi Kálmán lett, akivel különösen Gárdonyi Géza darabjaiban nyújtott
felejthetetlen alakításokat. Mert Ligeti Juliska nemcsak a szalonbeli bakfisokat
tudta játszani, hanem a kedves falusi li-bácskákat is. És ebben a tekintetben valamennyi
elődje fölött áll. A magyar naivákból az idősebb Lendvaynétől kezdve hiányzott a
jellegzetes magyar elem, ami Ligeti J uliskában csaknem Blaháné-szerű mértékben
van meg. Tehetségének ezt az új oldalát Gárdonyi Géza »A bor« című falusi történetében
mutatta meg először, amikor is olyan tőrülmetszett falusi »jércelány«-t mutatott
be, melynél különbet a zseniális szerző sem képzelhetett el. Sok kedveset és szépet
produkált addig is, de a »Bor« Rozijában elérte művészete zenithjét. Kedves volt
nagyon az »Egér« Mártájában, Cyprienne-ben, Mary Ann-ben, Fanchett-ben (Figaro házassága)
és többi naiva- és szubrett - szerepeiben, de a »Bor«-ban, »Annuská«-ban, a »Falusi
verebek«-ben, »Csongor ,és Tünde« Ilonájában s az »Elnémult harangok« Kisó-jában
— ezekben a kitűnő magyar paraszt szerepekben — mégis csak közelebb férkőzött hozzánk.
Szív, kedély, szendeség, pajkos- sági és amellett sok finomság jellemzi művészetét.
Haladó életkorával könnyűszerrel lépett át a naivákból a menyecske szerepkörbe s
amilyen kitűnő Rozi volt a »Bor«-ban, később éppen olyan kitűnő Baracsné lett. Érdemei
elismeréséül 1921. szeptember 19-én kinevezték a Nemzeti Színház örökös tagjává,
1924. június 21-én pedig a Nemzeti Színház aranygyűrűjével tüntették ki. (Pataki
József.) szin_III.0146.pdf III