Címszó: Szabados Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1860
SZULETESIEVTIZED 1865
CSALADTAGJA Szabados Béla
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0206.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0206.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31006.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szabados
Károly
Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531006.htm
Szócikk: Szabados Károly zeneszerző, sz. 1860. (születés
éve) jan. 28-án, Pesten, (Budapest)
megh. 1892. jan. 24.-én, u. o. Előbb Erkel Ferencnek (személy) (információ)
volt a tanítványa, később pedig, 1875-ig,
(időpont)
az Orsz. Zeneakadémián (intézmény)
tanult. Egy évig Kolozsvárott (megye) színházi
karmester volt. Midőn 1880. (időpont) máj.
1-én a kolozsvári (megye) színtársulat
Bécsben (ország)
vendégszerepelt, Sz. volt az énekes darabok karnagya. 1887. (időpont) márc.
havában az Operaház (intézmény)
(információ)
harmadik karmesterévé nevezték ki. Legjelentősebb
műve: „Viora, (cím)
balett 3 felv. Bem. 1891. (időpont) márc.
14.-én, a Magy. Kir. Operaházban. (intézmény)
(Cselekményét Jókainak: (személy) (információ)
„A Szent Anna-tó regéje (cím) alapján írta:
Váradi Antal.) (személy) (információ)
Ő írta át és hangszerelte az „Ember tragédiája
(cím) (információ)
számára betétül szolgáló „Marseillaise-t.
(cím) (információ)
Neje Ferenczy Paula, (személy) (információ)
jeles táncosnő, a Magy. Kir. Operaház (intézmény)
balett-tagja. (Lásd: Mazzantini Lajosné.) (személy) (információ)
Fivére: Sz. Béla (személy) (L.
o.). (Kereszty István.) (személy) (információ)
szin_IV.0206.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szabados Károly címszóvég 31006 Szócikk:
Szabados Károly zeneszerző, sz. 1860. jan. xtalanevtizedx 1875 28-án, Pesten, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1892. jan. 24.-én,
u. o. Előbb Erkel Ferencnek yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc
yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy volt a tanítványa, később pedig, 1875-ig,
xevtizedx 1875 az xtalanevtizedx 1885 Orsz. Zeneakadémián yintezmenyy orsz.
zeneakadémia yintezmenyy Orsz. Ze yintezmenyy orsz. yintezmenyy zeneakadémia
yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ze yintezmenyy ykodvegy tanult. Egy évig
Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy színházi karmester volt. Midőn 1880. xevtizedx 1885 máj. 1-én a kolozsvári
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színtársulat
Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégszerepelt,
Sz. volt az énekes darabok karnagya. 1887. márc. xtalanevtizedx 1895 havában az
Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház
yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy harmadik karmesterévé nevezték
ki. Legjelentősebb műve: „Viora, ycimy viora ycimy Viora ycimy viora ycimy
ycimy Viora ycimy ykodvegy balett 3 felv. Bem. 1891. xevtizedx 1895 márc. 14.-én,
a Magy. Kir. Operaházban. yintezmenyy magy. kir. operaház yintezmenyy Magy. Ki
yintezmenyy magy. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy (Cselekményét Jókainak: yszemelynevy
jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai
yszemelynevy ykodvegy „A Szent Anna-tó regéje ycimy a szent anna-tó regéje
ycimy A Szent Anna-tó regéje ycimy a ycimy szent ycimy anna-tó ycimy regéje
ycimy ycimy A ycimy Szent ycimy Anna-tó ycimy regéje ycimy ykodvegy alapján írta:
Váradi Antal.) yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy
váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy Ő írta át és hangszerelte az „Ember tragédiája ycimy
ember tragédiája ycimy Ember tragédiája ycimy ember ycimy tragédiája ycimy
ycimy Ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy számára betétül szolgáló „Marseillaise-t.
ycimy marseillaise ycimy Marseillaise ycimy marseillaise ycimy ycimy
Marseillaise ycimy ykodvegy Neje Ferenczy Paula, yszemelynevy ferenczy paula
yszemelynevy Ferenczy Paula yszemelynevy ferenczy yszemelynevy paula
yszemelynevy yszemelynevy Ferenczy yszemelynevy Paula yszemelynevy ykodvegy jeles
táncosnő, a Magy. Kir. Operaház yintezmenyy magy. kir. operaház yintezmenyy
Magy. Ki yintezmenyy magy. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy balett-tagja. (Lásd: Mazzantini
Lajosné.) yszemelynevy mazzantini lajosne yszemelynevy Mazzantini Lajosné
yszemelynevy mazzantini yszemelynevy lajosne yszemelynevy yszemelynevy
Mazzantini yszemelynevy Lajosné yszemelynevy ykodvegy Fivére: Sz. Béla yszemelynevy
sz. béla yszemelynevy Sz. Béla yszemelynevy sz. yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Sz. yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy (L. o.). (Kereszty István.)
yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0206.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szabados Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1860
SZULETESIEVTIZED 1865
CSALADTAGJA Szabados Béla
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0206.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0206.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31006.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szabados
Károly
Szócikk: Szabados Károly zeneszerző, sz. 1860. jan.
28-án, Pesten, megh. 1892. jan. 24.-én, u. o. Előbb Erkel Ferencnek volt a tanítványa,
később pedig, 1875-ig, az Orsz. Zeneakadémián tanult. Egy évig Kolozsvárott színházi
karmester volt. Midőn 1880. máj. 1-én a kolozsvári színtársulat Bécsben vendégszerepelt,
Sz. volt az énekes darabok karnagya. 1887. márc. havában az Operaház harmadik karmesterévé
nevezték ki. Legjelentősebb műve: „Viora, balett 3 felv. Bem. 1891. márc. 14.-én,
a Magy. Kir. Operaházban. (Cselekményét Jókainak: „A Szent Anna-tó regéje alapján
írta: Váradi Antal.) Ő írta át és hangszerelte az „Ember tragédiája számára betétül
szolgáló „Marseillaise-t. Neje Ferenczy Paula, jeles táncosnő, a Magy. Kir. Operaház
balett-tagja. (Lásd: Mazzantini Lajosné.) Fivére: Sz. Béla (L. o.). (Kereszty István.)
szin_IV.0206.pdf IV
