Címszó: Szécsi Ferenc dr. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1861
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31133.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szécsi
Ferenc dr.
Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531133.htm
Szócikk: Szécsi Ferenc dr. író, kir. közjegyző,
kormányfőtanácsos, sz. 1861. (születés
éve) május 16-án, Pesten. (Budapest)
Középiskoláit Budapesten, (Budapest)
a jogot részben itt, részben a lipcsei (ország) egyetemen
végezte. 1886-ban (időpont) ügyvédi
oklevelet nyert. Beutazta majdnem egész Európát (ország) és
a Kelet egy részét. Irodalmi tevékenységét 1878-ban (időpont) kezdte
meg és részben „Franciscus (cím) álnév alatt
tárcákat, színibirálatokat, stb. írt a Pesti Hírlap, (intézmény)
(információ)
Pesti Napló, (intézmény)
(információ)
Egyetértés, (intézmény)
Budapesti Hírlap, (intézmény)
(információ)
Fővárosi Lapok, (intézmény)
(információ)
Pester Lloyd (intézmény)
és a Magyar Hírlap (intézmény)
(információ)
című lapokba. A „Borsszem Jankó-ban (intézmény)
„Bukovay Absentius (szerep) alakját
sok éven át ő írta. Első színművét, a „Bál után (cím) c. egyfelvonásost
1887-ben (időpont)
játszották először, a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
1888-ban (időpont) Rákosi
Viktorral (személy)
(információ)
együtt „Sára és Bernát (cím) címen paródiát
írt, amelyet a Népszínház (intézmény)
(információ)
adott elő először, 1888. (időpont) dec.18-án.
1891-ben (időpont)
a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
került színre először „Legénybucsu (cím) c. egyfelvonásosa,
1894.febr. (időpont)
16-án pedig u. o. a „Baba (cím) (információ)
c. bohózata. 1897-ben (időpont) Makai
Emillel (személy)
(információ)
együtt írta „Kaland (cím) c. dramolettjét
2 szakaszban, amelyet a Vígszínház (intézmény)
(információ)
adott elő, 1897. (időpont) jan.
17.-én. 1904. (időpont) márc.
20-án mutatta be a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
„Utazás az özvegység felé (cím) c. vígjátékát.
Ezt a darabot dr.Diósy Béla (személy) fordításában
a berlini Neues Deutsches Theater (intézmény)
is előadta 1905. (időpont) szeptember
19-én, franciára (nyelv) (információ)
lefordította Iréné de Neville (személy) „La
course au veuvage (cím) (információ)
címmel. 1905.március (időpont) 3-án
a Vígszínházban (intézmény)
(információ)
került színre először „A színház ördöge (cím) című három
felvonásos vígjátéka. Fordításai: „Éljen a kisiparos (cím) című életkép
4 felv. írta Carlweis, (személy) első
előadása 1898. (időpont) júl.
1-én, a Vígszínházban; (intézmény)
(információ)
ugyanitt „A hajnali vendég (cím) vj. 1 felv.
írta: Siraudin. (személy) Bem.
1899. (időpont)
febr. 28. Válogatott művei könyvalakban (3 kötet) „Derű (cím) c. alatt
jelentek meg. Sz. F. Keglevich István gróffal (személy) egyik
megalapítója és 1894-től (időpont) 1901-
(időpont)
ig első dramaturg-igazgatója volt a Vígszínháznak. (intézmény)
(információ)
1901-ben (időpont) kir.
közjegyzővé nevezték ki. 1907-ben (időpont) a
Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
rendes tagjává választotta. A jogi szakirodalom
terén is számos, a könyvpiacon is megjelent munkájával tűnt ki. A Magyarországi
Királyi Közjegyzők Országos Egyesületének (intézmény)
(információ)
alelnöke. szin_IV.0244.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szécsi Ferenc dr. címszóvég 31133 Szócikk:
Szécsi Ferenc dr. író, kir. közjegyző, kormányfőtanácsos, sz. 1861. május xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 16-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Középiskoláit Budapesten, Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a jogot részben itt, részben a lipcsei
ytelepulesy lipcse ytelepulesy lipcse yorszagy Németország ykodvegy egyetemen végezte.
1886-ban xevtizedx 1885 ügyvédi oklevelet nyert. Beutazta majdnem egész Európát
ytelepulesy európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy és a Kelet egy részét.
Irodalmi tevékenységét 1878-ban xevtizedx 1875 kezdte xtalanevtizedx 1885 meg és
részben „Franciscus ycimy franciscus ycimy Franciscus ycimy franciscus ycimy
ycimy Franciscus ycimy ykodvegy álnév alatt tárcákat, színibirálatokat, stb. írt
a Pesti Hírlap, yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti Hí yintezmenyy pesti
yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hí yintezmenyy
ykodvegy Pesti Napló, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy
pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na
yintezmenyy ykodvegy Egyetértés, yintezmenyy egyetértés yintezmenyy Egyetért
yintezmenyy egyetértés yintezmenyy yintezmenyy Egyetért yintezmenyy ykodvegy Budapesti
Hírlap, yintezmenyy budapesti hírlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti
yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy Fővárosi
Lapok, yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi
yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy Pester Lloyd
yintezmenyy pester lloyd yintezmenyy Pester L yintezmenyy pester yintezmenyy
lloyd yintezmenyy yintezmenyy Pester yintezmenyy L yintezmenyy ykodvegy és a Magyar
Hírlap yintezmenyy magyar hírlap yintezmenyy Magyar H yintezmenyy magyar
yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy H yintezmenyy
ykodvegy című lapokba. A „Borsszem Jankó-ban yintezmenyy borsszem jankó
yintezmenyy Borsszem yintezmenyy borsszem yintezmenyy jankó yintezmenyy
yintezmenyy Borsszem yintezmenyy ykodvegy „Bukovay Absentius yszerepy bukovay absentius
yszerepy Bukovay Absentius yszerepy bukovay yszerepy absentius yszerepy
yszerepy Bukovay yszerepy Absentius yszerepy ykodvegy alakját sok éven át ő írta.
Első színművét, a „Bál után ycimy bál után ycimy Bál után ycimy bál ycimy után
ycimy ycimy Bál ycimy után ycimy ykodvegy c. egyfelvonásost 1887-ben xevtizedx
1885 játszották először, a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1888-ban Rákosi Viktorral yszemelynevy
rákosi viktor yszemelynevy Rákosi Viktor yszemelynevy rákosi yszemelynevy
viktor yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Viktor yszemelynevy
ykodvegy együtt „Sára és Bernát ycimy sára és bernát ycimy Sára és Bernát ycimy
sára ycimy és ycimy bernát ycimy ycimy Sára ycimy és ycimy Bernát ycimy
ykodvegy címen paródiát írt, amelyet a Népszínház yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy adott elő először, 1888. dec.18-án. xtalanevtizedx 1895 1891-ben
xevtizedx 1895 a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy került színre először „Legénybucsu ycimy legénybucsu ycimy
Legénybucsu ycimy legénybucsu ycimy ycimy Legénybucsu ycimy ykodvegy c. egyfelvonásosa,
1894.febr. 16-án pedig u. o. a „Baba ycimy baba ycimy Baba ycimy baba ycimy
ycimy Baba ycimy ykodvegy c. bohózata. 1897-ben Makai Emillel yszemelynevy
makai emil yszemelynevy Makai Emil yszemelynevy makai yszemelynevy emil
yszemelynevy yszemelynevy Makai yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy együtt írta
„Kaland ycimy kaland ycimy Kaland ycimy kaland ycimy ycimy Kaland ycimy
ykodvegy c. dramolettjét 2 szakaszban, amelyet a Vígszínház yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy adott elő, 1897. jan. xtalanevtizedx 1905 17.-én.
1904. xevtizedx 1905 márc. 20-án mutatta be a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „Utazás az özvegység felé ycimy
utazás az özvegység fele ycimy Utazás az özvegység felé ycimy utazás ycimy az
ycimy özvegység ycimy fele ycimy ycimy Utazás ycimy az ycimy özvegység ycimy
felé ycimy ykodvegy c. vígjátékát. Ezt a darabot dr.Diósy Béla yszemelynevy
dr.diósy béla yszemelynevy dr.Diósy Béla yszemelynevy dr.diósy yszemelynevy
béla yszemelynevy yszemelynevy dr.Diósy yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy
fordításában a berlini Neues Deutsches Theater yintezmenyy berlini neues
deutsches theater yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy neues
yintezmenyy deutsches yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy berlini
yintezmenyy ykodvegy is előadta 1905. szeptember 19-én, franciára ynyelvy
francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy
ykodvegy lefordította Iréné de Neville yszemelynevy iréné de neville
yszemelynevy Iréné de Neville yszemelynevy iréné yszemelynevy de yszemelynevy
neville yszemelynevy yszemelynevy Iréné yszemelynevy de yszemelynevy Neville
yszemelynevy yk „La course au veuvage ycimy la course au veuvage ycimy La
course au veuvage ycimy la ycimy course ycimy au ycimy veuvage ycimy ycimy La
ycimy course ycimy au ycimy veuvage ycimy ykodvegy címmel. 1905.március 3-án a Vígszínházban
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy került színre először „A színház ördöge
ycimy a színház ördöge ycimy A színház ördöge ycimy a ycimy színház ycimy
ördöge ycimy ycimy A ycimy színház ycimy ördöge ycimy ykodvegy című három felvonásos
vígjátéka. Fordításai: „Éljen a kisiparos ycimy éljen a kisiparos ycimy Éljen a
kisiparos ycimy éljen ycimy a ycimy kisiparos ycimy ycimy Éljen ycimy a ycimy
kisiparos ycimy ykodvegy című életkép 4 felv. írta Carlweis, yszemelynevy
carlweis yszemelynevy Carlweis yszemelynevy carlweis yszemelynevy yszemelynevy
Carlweis yszemelynevy ykodvegy első előadása 1898. xevtizedx 1895 júl. 1-én, a Vígszínházban;
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy ugyanitt „A hajnali vendég ycimy a
hajnali vendég ycimy A hajnali vendég ycimy a ycimy hajnali ycimy vendég ycimy
ycimy A ycimy hajnali ycimy vendég ycimy ykodvegy vj. 1 felv. írta: Siraudin. yszemelynevy
siraudin yszemelynevy Siraudin yszemelynevy siraudin yszemelynevy yszemelynevy
Siraudin yszemelynevy ykodvegy Bem. 1899. febr. 28. Válogatott művei könyvalakban
(3 kötet) „Derű ycimy derű ycimy Derű ycimy derű ycimy ycimy Derű ycimy
ykodvegy c. alatt jelentek meg. Sz. F. Keglevich István gróffal yszemelynevy
sz. f. keglevich istván gróf yszemelynevy Sz. F. Keglevich István gróf
yszemelynevy sz. yszemelynevy f. yszemelynevy keglevich yszemelynevy istván
yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelyn egyik megalapítója és 1894-től 1901- xevtizedx
1905 ig első dramaturg-igazgatója volt a Vígszínháznak. yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy 1901-ben kir. közjegyzővé nevezték ki. 1907-ben a xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság
yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy rendes tagjává választotta.
A jogi szakirodalom terén is számos, a könyvpiacon is megjelent munkájával tűnt
ki. A Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egyesületének yintezmenyy
magyarországi királyi közjegyzők országos egyesülete yintezmenyy Magyaror
yintezmenyy magyarországi yintezmenyy királyi yintezmenyy közjegyzők yintezmenyy
országos yintezmenyy egyesülete y alelnöke. szin_IV.0244.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szécsi Ferenc dr. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1861
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0244.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31133.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szécsi
Ferenc dr.
Szócikk: Szécsi Ferenc dr. író, kir. közjegyző,
kormányfőtanácsos, sz. 1861. május 16-án, Pesten. Középiskoláit Budapesten, a jogot
részben itt, részben a lipcsei egyetemen végezte. 1886-ban ügyvédi oklevelet nyert.
Beutazta majdnem egész Európát és a Kelet egy részét. Irodalmi tevékenységét 1878-ban
kezdte meg és részben „Franciscus álnév alatt tárcákat, színibirálatokat, stb. írt
a Pesti Hírlap, Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap, Fővárosi Lapok, Pester
Lloyd és a Magyar Hírlap című lapokba. A „Borsszem Jankó-ban „Bukovay Absentius
alakját sok éven át ő írta. Első színművét, a „Bál után c. egyfelvonásost 1887-ben
játszották először, a Nemzeti Színházban. 1888-ban Rákosi Viktorral együtt „Sára
és Bernát címen paródiát írt, amelyet a Népszínház adott elő először, 1888. dec.18-án.
1891-ben a Nemzeti Színházban került színre először „Legénybucsu c. egyfelvonásosa,
1894.febr. 16-án pedig u. o. a „Baba c. bohózata. 1897-ben Makai Emillel együtt
írta „Kaland c. dramolettjét 2 szakaszban, amelyet a Vígszínház adott elő, 1897.
jan. 17.-én. 1904. márc. 20-án mutatta be a Nemzeti Színház „Utazás az özvegység
felé c. vígjátékát. Ezt a darabot dr.Diósy Béla fordításában a berlini Neues Deutsches
Theater is előadta 1905. szeptember 19-én, franciára lefordította Iréné de Neville
„La course au veuvage címmel. 1905.március 3-án a Vígszínházban került színre először
„A színház ördöge című három felvonásos vígjátéka. Fordításai: „Éljen a kisiparos
című életkép 4 felv. írta Carlweis, első előadása 1898. júl. 1-én, a Vígszínházban;
ugyanitt „A hajnali vendég vj. 1 felv. írta: Siraudin. Bem. 1899. febr. 28. Válogatott
művei könyvalakban (3 kötet) „Derű c. alatt jelentek meg. Sz. F. Keglevich István
gróffal egyik megalapítója és 1894-től 1901- ig első dramaturg-igazgatója volt a
Vígszínháznak. 1901-ben kir. közjegyzővé nevezték ki. 1907-ben a Petőfi Társaság
rendes tagjává választotta. A jogi szakirodalom terén is számos, a könyvpiacon is
megjelent munkájával tűnt ki. A Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egyesületének
alelnöke. szin_IV.0244.pdf IV
