MIKES KELEMEN ÖSSZES MŰVEI
II.

 

ÉPISTOLÁK

 

SAJTÓ ALÁ RENDEZTE
HOPP LAJOS

 

TARTALOM

ELSŐ SZAKASZ
Advent első Vasárnapjátol fogvást nagy bőjt IIdk. Vasárnapjáig.

MÁSODIK SZAKASZ.
Nagy bőjt IIdik. Vasárnapjátol fogvást Husvétig.

HARMADIK SZAKASZ
Husvéttol fogvást Pűnkősd után valo hatodik Vasárnapig.

NEGYEDIK SZAKASZ
Pűnkősd után valo hatodik Vasárnaptol fogvást Advent első Vasárnapig.

 


 

AZ ÉPISTOLÁKNAK
és
AZ EVANGÉLIUMOKNAK

Esztendő által valo vasárnapokra,
és leg fővebb Innepekre rendeltetett,
Kérdésekkel, és Feleletekkel
valo Magyarazattya.

ELSŐ SZAKASZ
Advent első Vasárnapjátol fogvást
nagy bőjt IIdk. Vasárnapjáig.

1741

 

AJÁNLÁS

öröktöl fogva valo Ige, a ki le szálván a földre, Szent Évangyéliumodot ki hirdetted az Emberi nemzetnek üdveségire, és aki nem tsak predikálottál, hanem még kegyelmet is adtál annak bé vételire, nyisd fel lelki szemeket mind azoknak, kik ezen könyvben lévö szavaidot, és intésidet olvasák, de egyszers mind száld meg szent Lelkedel sziveket, hogy szeretetedel olvasák, bé vegyék, és meg tarttsák. ajánlom néked ajándékodot, mellyet adtál ezen könyv forditására Légyen Szent Nevednek ditséretire, és lelkemnek üdveségére.

 

ENNEK A KÖNYVNEK TÁBLÁJA

Advent 1. vasárnapján

Epist. Ev. 1

Advent 2. vasárnapján -

11

Advent 3 vasárnapján -

25

Adventben lévö kántora

38

Advent 4. vasárnapján

68

Karátson Innepin -

80

Szent István napján

114

Szent János napján. -

122

Apro szentek napján

131

karátson után valo vasárnapon

139

kis karátson napján -

148

Viz kereszt napon -

155

Viz kereszt octávájan valo vasárnapon

167

viz kereszt után valo 2 vasár

177

viz kereszt után valo 3. vasár.

189

viz kereszt után valo 4 vasár.

202

viz kereszt után valo 5 vasár.

211

viz kereszt után valo 6. vasár

223

septuagésima. vasárnapján.

235

sexagesima vasárnapján

248

quinquagésima vasárnapján

259

Hamvas szeredán

274

Hamvas szereda után valo pénte.

286

Hamvas szereda után valo szomb.

298

nagy böjt 1 vasárnapján

307

nagy böjt 1 hetin valo hetfün

317

nagy böjt 1 hetin valo kedden

329

nagy böjt 1 hetin valo szeredán

337

nagy böjt 1 hetin valo tsötört

347

nagy böjt 1 hetin valo pénte

354

nagy böjt 1 hetin valo szomb.

362


A Szentek Innepein

 

Szent András napján. Epist Ev.

I.

Boldog. Asz. fog.. napján

XIV

Szent Tamás Apost napján

XXIII

Szent pál ford. napján.

XXVIII

Gy. Sz. Bol. Aszsz. napján

XXXIII

Szent Mátyás napján.

XXXIX

 

Esztendö altal valo vasárnapokra, és Legg fövebb Innepekre
rendeltetett Epistoláknak, és Evangyéliumoknak,
kérdésekel. és feleletekel. valo magyarázattya


ADVENT ELSÖ VASÁRNAPON.

Imádság.

Kérünk uram tégedet mutasd meg hatalmadot és jöjj el siettségel, ugy hogy ate segittséged által a veszedelmektöl meg érdemellyük meg szabaditatni, a melyekre tészen minket avétek, és üdvezits, meg szabaditatván általad aki élsz, és uralkodol. az Atya Istennel, és a Szent Lélekel egyetemben, mind örökön öröké Amen


Epistola

Szent Pál. Rom. 13. 11,

Atyám fiai tudván hogy orája vagyon már az álombol fel kelnünk, mert most közeleb vagyon a mi üdveségünk hogy sem mikor hittünk, az éj el mult, a nap pedig el közelgetet., vessük el azért a setéttség tselekedetit és öltözünk avilágoság fényeségiben. mint nappal tisztességesen járjunk, nem tobzodasokban és részegségekben-nem ágyas házakban, és szemtelenségekben, nem versenkedésben, és irigységben, hanem öltozetek az Ur Jesus kristusban


Magyarázat

K. Mit ért Szent Pál az álmon amelyböl mondgya hogy fel ébredgyünk?

F Erti a vetekben valo álmot, a melyben töltik életeket a világot szeretök,. mivel az Istenhez és az ö leg nagyob dolgokhoz, mely az üdveségek, olyanok mint akik alusznak, tévén minden nyugodalmokot a világi joknak birásában, mindenkor is abban az álomba maradnak, és mint egy el temetve, azö rosz kivánságoknak, és szokásoknak ágyában, és hogy ha fel nem ébrednek, halalok orájakor ugy talállyák magokot mint ha mindenkor aludtanak volna, Az gazdagok mondgya a proféta. az ö álmokban aludtanak, és fel ébredvén, semit kezekben nem találtanak. ps. 73. 6. az az, se jó erkölcsöket, se jó tselekedeteket, se semit olyat, a mi valamit érdemelhetet volna.

K Az Apostol tsak erröl avétkes álomrol beszéllé a bünösöknek?

F Beszél még azoknak resttségekröl is, akik az Isten szolgainak tarttyák hogy már magokot; mivel nem elégséges meg szabaditatni a rosz kivánságoknak rabságábol, hanem még el is kel kerülni azt a tunyaságot és lankadságot a mely az embereket anyira viszi hogy nem kapnak a jón. a mellyet avallás igér, és nem tartanak anyomoruságoktol, a melyekel fenyegeti, ki kel hát kelni abbol a lankadságbol., mely oly lágyságal fordit az Istenhez, és a mely lassanként sok köteleségeket mulatat el velünk, sz. Pál azt akarja hogy fel ébredgyünk az ilyen féle álombol

K. Mikor kel eröt venni magunkon hogy fel ébredgyünk az illyen féle alombol.?

F Mindenkoron azon munkálodnánk is; azélet nem volna arra elegendö hoszu, a természet béli hajlandosagunk, arra felé vezet, és ez az veszedelmes álom amely kezdete ahalálnak, ugyan arrais vinne, hogy ha szüntelen valo eröt nem vennénk magunkon, hogy abbol fel ébredhesünk,, és a menyei uton eléb eléb mehesünk

K Mitsoda okra valo nézve inti az Apostol a hiveket hogy fel ébredgyenek ezen két féle álombol?

F Nagyob okát nem adhatni, mint azt hogy mostanában közeleb vagyunk üdveségünkhöz és az Isten itéletihez, hogy sem mint mikor benne kezdettünk hinni, ezzel azt akarja mondani, hogy mentöl inkáb haladunk ebben azéletben,. annál inkáb közelittünk az örökkévalosághoz., ahol is végezödik a halando élet,. ugyan az az utolso ora is választtya el a mi sorsunkot valamely felé, vagy az örök Boldogságra, vagy az örök nyomoruságra, ez igy lévén, nem hogy meg tsökenyünk, de söt meg jóbban kel fel gerjeszteni magunkot az Isteni szolgálatra, és azt, annál is nagyob gyorsaságal,. mert pálya futásunknak végihez közelitünk.

K Mitsoda más okát adgya még sz. Pál, hogy fel ébredgyünk álmunkbol?

F Azt mondgya, hogy az éttzaka el mult, vagyis vége felé vagyon. és hogy a nap közelit. ezeket azoknak mondgya, akik el merültek avilági gyönyörüségekben., és betsületekben, és az vakságnak setéttségében, ahol tsak az álom látásal hizlallyák magokat, nem gondolkodván az Istenröl., és üdveségekröl, és arol ugy beszélnek valamint azálomrol, nem is tudgyák magok is mit mondanak, és az éttzaka hamar el mulik, és sebeségel jő az örökkévalo nap minden szem pillantásban. amely nap némellyeknek irtoztato, kinzo, és véghetetlen napja lészen és másoknak, világoságnak, ditsöségnek, és boldogságnak. napja lészen, a melyen meg láttyák homály nélkül egészen, és birni fogják aztaz igazságot a mely meg szabadittya öket bünökböl, és bétölti dicsöségel, és gazdagságokal.

K. Mit hoz ki mind ezekböl az Apostol.?

F. Azt akarja ki hozni, hogy tellyeségel szükséges nékünk el hadni a setéttségnek tselekedeteit. ellene mondván avéteknek, a mely alélek tudatlanságábol. és vakságátol származik, hogy meg szünnyünk, azö rosz hajlandoságit. és meg romlot akarattyát követni, és hogy a világoságnak fényeségében kel öltöznünk az az, akeresztyéni jó erköltsöket és jó tselekedeteket kel követni, mivel tsak egyedül ezekel afegyverekel lehet az ördög ellen állani, ötet meg gyözni, és meg szalasztani, avilágoságnak fegyverében, mert a szeretettel valo hit, a mi világoságunk és erönk. a mely azt igazgattya.

K. Mit hoz még mást is mind ezekböl sz. pál?

F Azt hoza még ki ezekböl, hogy tisztességesen és betsületesen kel járnunk, valamint napal szoktak járni, az az, hogy ha azigazságnak világoságát akarjuk követni, nem kel semit olyat tselekedni a mi az Isten elöt kedvetlen legyen, hanem mind külsö, s' mind belsö tselekedetinket nagy szemérmeteségel vigyük végben, és magánoson valo létünkor is annyi türköztetésel legyünk, mint ha mindenek látnának, mert mindenkor az Isten elöt lévén. sokal nagyob tiszteletel tartozunk néki. mint sem az embereknek,

K. Mit tészen még, ehez az Apostol.?

F Azt hadgya, hogy nem tsak aleg nagyob rendeletlenségeket kel el hagyni, hanem még akristus Jésusban kel öltözni, le vetvén az ó embert. az ujnak szándékát kel követni, mert nem elég külsö képen valo áitatoságal fel ékesiteni magunkot, szükséges hogy a kristus lakjék szivünknek belsö részében, az ö lelkének sugarlásábol kel munkálodni, és semi ne légyen valami olyan mi bennünk, mely ne jegyezze a kristus akarattyát, se semi az mely az ö példája szerént ne légyen, és az ö Evangyeliumának tanitása szerént,. ugy hogy had lehesen mondani, hogy ö, él, ö beszél, és ö munkálodik mi bennünk


Évangyélium

Sz. lukáts: 21. 25.

Az idöben mondá Jesus atanitványinak, jelek lésznek anapban, és holdban, és tsillagokban, és a földön a népek szorongatásban, atenger zugása, és haboknak fel háborodása miat. el száradván az emberek azoknak félelme, és várakodása miat, mellyek az egész világra következnek, mert azegek erei meg indulnak, és akor láttyák az Ember fiát el jöni a felhökben nagy hatalomban, és ditsöségben, ezek pedig meg kezdvén lenni fel tekentsetek, és emelyétek fel fejeteket. mert el közelget ati váltságtok, és hasonlatoságot monda nékik, lássátok a fige fát, és minden fákot, mikor immár magokbol gyümölcsöt hoznak, tudgyátok hogy közel vagyon a nyár, ugy tiis midön láttyátok ezeket meg lenni, tudgyátok hogy közel vagyon az Isten országa Bizony Bizony mondom néktek, hogy el nem mulik enemzettség. mig mind ezek meg nem lésznek, az ég, és aföld el mulnak, azén beszédim pedig el nem mulnak.


Magyarázat

K Miért adgya elönkben az Anyaszent egyház az advent kezdetin azokot ajeleket mellyek meg elözik az iteletet?

F. Azért hogy félelemel készüllyünk akristust ami örökös biránkot ugy fogadni mint meg váltonkot azö születésének titkában. ha még abban az állapotban nem vagyunk hogy szeretettel kivánnyuk, azö elsö el jövetelének malasztit. leg aláb féllyük azö utolso el jövetelének keménységit. a midön irgalmaság nélkül fogja meg itélni avétekben meg holt bünösöket, akinoktol valo félelem pedig oly Istenhez valo szeretetnek uttyara készittsen aki meg testesülvén, meg alázta magát érettünk

K Ezeknek ajeleknek szemlélése kellé felelmet inditani mi bennünk?

F kéttség nélkül kel abünösökben félelmet inditani, azért hogy magokban térjenek, és hogy állando meg térésre vezesse, de meg viszontag, avaloságos penitentzia tartokat és azigazakot. örömre, és vigasztalásra indittya, mert várván. és kivánván szivesen az üdvezitöt, el is hoza nekik a jó életre valo malasztit,. és munkájokért valo jutalmit,. a bünösök készülettel fogadgyák tehát ötet. és meg nem itéltetnek, az igazak pedig eléb, eléb menvén alhatatosak legyenek, és akristus maga lesz az ö jutalmok,

K A kristus azt mondgya hogy az utolso nap mint egy meg lopja a bünösököt hogy lehet tehát igaz ez a mondása, hogy el száradnak féltekben, várván anyomoruságokot, mellyek reájok rohannak?

F A hogy, azok anyomoruságok nem érkeznek mindgyárt az utolso nap elöt, anyugodalomban könnyen el szokták felejteni az el mult nyomoruságokat, arendeletlenségre tsak hamar viszá szoktak térni, amidön az Isten boszu állásának sulyát nem érzik, pharao ez iránt rettentö példa, ugyan azirás is int minket az Apostol által. mondván, mikoron azt mondgyák békeségben, és bátorságban vagyunk, akoron nagy hirtelen. veszedelem jö reájok, 1 Thess. 5. 3,

K Miért fog el jöni akristus olyan nagy hatalomal és ditsöségel.?

F. Az ö Nagyságában, és ditsöségeben fog el jöni. azért, hogy meg szegyenittse azokot kik meg vetették vala ötet az ö alázatos és nyomoruságos halando életeben. Elfog jöni hatalomban, hogy el töröllye rettentö itéletivel, aföldi hatalmaságokat, és közönségesen mind azokot, kik nem akarták ötet üdvezitöjöknek, és meg szabaditojoknak üsmerni.

K. A midön azok az itéletröl valo jelek el jönek. talám mi akoron nem lészünk ez életben., azért illetneké azok minket?

F Igen is illetnek, mert azokbol. 1 meg üsmérhettyük, mitsoda rettentö az Isten itélete a bünösökön és hogy mely igen kel attol felnünk, 2 mert mind azok anyomoruságok a melyekel látogat minket az Isten eföldön, azokhoz ajelekhez tartoznak amelyek az itélet elött lesznek, és amelyek ahalálra emlékeztetnek minket,, es a különösön valo iteletre, amely is követni fogja ahalált.

K Mitsoda indulatokat kel inditani mi bennünk azoknak anyomoruságoknak. és szomoruságoknak amelyet az Isten küld reánk

F Az igazaknak meg kel üsmerni amagok gyengeségeket, és az Istennek mindenhatoságát., magoknak ne hidgyenek, nagyon meg alázák magokat. szüntelen vigyázanak, és az Istenben tekélleteségel valo bizodalomban legyenek, abünösök pedig az Isten itéletitöl valo félelemben valoságal járjanak a penitentzia tartáshoz, mivel nintsen más modgyok hogy ötet meg engesztelhesék, és kedvében terhessenek, hanem hogy magokot meg itéllyék. és meg büntessék. egész életekben tarto. valoságos penitentzia tartásal.

 

ADVENT MÁSODIK VASÁRNAPON.

Imádság

Gerjeszd fel uram sziveinket, hogy készittsük el a te egy Fiadnak utyait. ugy hogy ate Fiad eljövetelének kegyelme által, meg tisztittatot lélekel szolgalhasunk tégedet, ki élsz, és uralkodik veled. egy Istenségben, és a szent Lélekel valo egyeségben mind örökön örökké Amen


Epistola.

Sz. Pál rom. 15. 4

Atyám fiai valamik meg irattak, ami tanuságunkra irattak, hogy az békeséges türés által, és az irások vigasztalása által reménségünk legyen, a békeséges türesnek, és a vigasztalásnak Istene pedig adgyon egyet értenetek egy más közöt, a Jésus kristus szerént, hogy egyenlö szivüek egy szájal tisztellyétek az Istent, és a mi urunk Jesus kristusunknak Atyát, azokáért vegyétek fel egy mást, a mint a kristus is fel vett titeket. az Isten tiszteletire, mert azt mondom, hogy a kristus Jésus szolgája volt a környül metélkedésnek az Isten igaságáért, az Atyák igeretinek meg erösitésére, apogányok pedig az irgalmaságért tisztellyék az Istent, a mint irva vagyon: Azért hálát adok uram néked apogányok közöt, és ate nevednek éneklek, És ismét mondgya, vigadgyatok pogányok az ö népével., Es ismét, ditsérjétek minden pogányok az urat, és magasztallyátok ötet minden népek, És ismét Isaiás mondgya, Jessinek gyökere lészen., és aki fel támad a pogányokat vezérleni, ö benne biznak apogányok, A reménségnek Istene pedig tölttsön bé titeket minden örömel. és békeségel. a hitelben, hogy bövölködgyetek areménségben, és a szent Lélek erejében


Magyarázat

K. Mire tanit minket az Apostol ezekel a szokal; valamik meg irattak, a mi tanuságunkra irattak?

F Arra tanit, hogy az Isten azért hadta nékünk a szent irásokat, hogy, minket oktassanak mind arra, a mi szükséges az üdveségre, vétek is el mulatni azokban nem keresni atanuságot, és az üdveségnek modgyát, az olyan atudatlanságban akar maradni. és a büneiben meg halni, aki nem akar meriteni abbol akintsböl. és abbol a világoságnak és kegyelemnek forásábol, holot arra a végre adatnak nékünk.

K. Mitsoda gyümöltsöket akárja szPal. hogy vegyünk magunknak az olvasásbol.?

F. Azok a gyümöltsök, abékeséges türések, a vigasztalás és a reménség. nagy példákot is találunk a békeséges türésröl aszentekben, akiket az Isten alázatoságok, és szenvedések által probálta meg. és az oktatások melyeket ád ezekröl ajó erkölcsökröl. nagy vigasztalásra valo okokat az ö jóságárol. amelyel meg jutalmaztatta az ö szenvedéseket, és sanyaruságokat nagy reménségre valo okok az igérétekröl melyeket tett mind azoknak, kik az ö példájokot fogják követni. részt adván nékik országában, és hogy önnön magát adgya nekik jutalomul.

K. Mitsoda modot mutat nékünk arra az Apostol. hogy meg nyerhesük azt a békeséges türést. vigasztalást. és reménséget.?

F. Azt hogy, az Isten, abékeségnek, vigasztalásnak, és reménségnek Istene lévén. öhozája kel folyamodnunk mint azoknak kut fejéhez. eredetéhez, hogy ha azakban részt akarunk venni, és azt a kegyelmet az alázatos imádság, és az ö igéjének olvasása, és elmélkedése. által nyerhetni meg.

K. Mit hágy leg inkáb sz. pál nékünk ebben a levélben

F Azt hogy egyenlöt tarttsunk ahivekel, és öket egyenlö képen szeresük;. ugy hogy egyenlö szivel és szájal. imádgyuk mindnyájan az Istent; nem lehet pediglen azt az egyeséget meg tartani nagy békeséges türes nélkül, a melyel el szenvedgyük egyik amásikunknak fogyatkozásit, és békeségel viselhesük a mások ellenkezö beszédeit, és természetit, hogy meg lehesen tartani a felebarati szeretetet; a melyel tartozik minden. egyik amásikához, kedvezésel kel lennünk másokhoz, és eza kedvezés nem tarthat, békeséges türés nélkül, ezért is tartozunk azt kérni attol. akit békeséges türö Istennek nevezik.

K Mitsoda okravalo nézve int minket arra sz. pál. hogy ebben abékeségben elyünk egyikünk. a másikával.?

F Erre a nagy okra valo nézve, hogy ambár nyomorultak, és érdemetlenek legyünk is, de a kristus azt nem tekintvén., meg egyesitet minket magával. egy testben, és egy lélekben, ezt a peldát, és ezt a nagy rendet kel tehát követni, aki el akarna válni ahivektöl illyen nagy példa után, olyan fogyatkozásokért a melyek öket el nem választtyák akristustol. ellene mondana az ö véle, és az ö Attyával valo társaságnak, valamint Sz. János mondgya 1 lev. 1. 3.

K. kitsodák azok, akik azokot a keresztény sidokat, és meg tért pogányokot követik. akiknek szemekre hányá szent pál a magok közöt valo egyenetlenségeket.?

F Azok a kik fel fuvalkodnak a magok érdemekben. gondolván azt, hogy vagyon ö bennek olyan, a mi meg külömbözteti a töbitöl. és akik nem felnek magokot nagyobra betsüleni. magok felöl nagyot állitani, akérdésre meg is felel sz. pál tsak két szoval

Mitsoda tészen külömbözést köztetek, mid van amit nem vettél volna. hogy ha vetted, miért ditsekedel véle,? mint ha nem vetted, volna, 1 Cor. 4. 7. hogy meg lehesen gyogyulni ebböl a hittségböl. azt el kel magunkal hitetni. hogy az Isten semivel nem tartozik. amely jó vagyon mi bennünk azt tsak egyedül ö tölle vettük, imádni kel és ditsérni az ö irgalmaságát, és néki tulajdonitani, és ajánlani. ha mi érdemek vannak bennünk., mint olyannak, akitöl egyedül származnak minden jók, ha ezeket az igasságokot jól el hitethetnök magunkal; nem tartanok magunkat fellyeb valoknak atöbb hiveknél

K. Mire oktat minket az Apostol ezen tselekedetivel, a midön meg aláza asidokat, hogy fel emellye apogányokot, és meg aláza apogányokot. hogy fel emellye a sidokat?

F Arra oktat, hogy a hittséget el lehesen kerülni, bé kel egy felöl hunni szemünket arra a mi minket fel magasztal, és más felöl arra, a mi másokat nálunknál aláb valová teszi. aszükséges hogy gyakorta olyan felöl tekénttsük magunkot a mely meg alázhat, és másokot a menyiben elsöbbek mi nálunknál, azért hogy öket nagyobra betsüllyük magunknál.

K. Mitsoda békeségel, és örömel kiványa sz. pál hogy ahivek bé töltessenek, meg egyezhetneké ezek, azokal a nyughatatlanságokal, és nyomoruságokal, a melyekre az ö életek tétetett?

F Az Apostol abelsö békeséget érti, és alelki örömet, a melyeket a szent Lélek hinti a szivnek belsö részében, amidön valaki ellene mond valojában a véteknek, és arosz hajlandoságinak, hogy magát az Istenek, adhassa, ugy hogy avilági tsalárd gyönyörüségek hellyet, magában igazán valo és tiszta gyönyörüségeket érezen, az Isten üsmérvén tellyeségel az emberi szivnek hajlandoságát és tudván azt hogy természete szerént. hol egy, hol más felé vonatik a gyönyörüségektöl magát abban még elöre meg kivántattya azö munkájának ereje által, meg is érezteti magát abban., és bé tölti ollyan bölcseségel. és gyönyörüségel, a mellyek el törölik avilagiakot.


Évangyélium.

Sz. Matth. 11. 2.

Az idöben, mikor hallotta volna János a kristus tselekedetit. el küldvén kettöt atanitványi közül monda néki, Te vagyé aki eljövendö vagy? vagy mást várunk? És felelvén Jésus mondá nékik. Elmenvén, jelentsétek meg Jánosnak amiket hallottatok, és láttatok, avakok látnak, asánták járnak, apoklosok tisztulnak. a süketek hallanak, a halottak fel támadnak, a szegényeknek az Evangyélium predikáltatik. és boldog aki én bennem meg nem botránkozik, azok pedig el menvén kezdé Jesus mondani a seregeknek Jánosrol. miert mentetek ki apusztában látni, a széltöl hanyatatot nádaté.? de miért mentetek ki látni? lágy ruhákban öltozöt emberté? Imé akik lágy ruhákban öltöznek. akirályok házaiban vannak, de miért mentetek ki látni,? profétaté? söt mondom néktek profétanál is nagyobat. mert ez az, akiröl irva vagyon., Imé én azén Angyalomot küldöm szemedelött. ki el készitti elötted ate utadot.


Magyarázat.

K. keresztelö sz. János miért küldé azö tanitványit a kristushoz.?

F Azért hogy öket el vonná attol azemberi ragaszkodástol. a melyel valának mesterekhez, a mely nem jó szemel nézeté vélek akristus nagy hirének el terjedését, mint ha az, meg homalyositotta volna a szJánosét, ebböl apéldábol meg tanulhattyuk, hogy el kel kerülni. azokot aragaszkodásokot amelyekel lehet valaki (:a superiorához) felyeb valojához, akár mely sz. életuek legyenek is azok, ezekröl elég példa vagyon, az mi idönkbéli auctorokban.

K. Miért kel el kerülni azokot az emberi ragaszkodásokot.?

F Mert ezektöl olyan rosz hajlandoságok származhatnak, a melyek annál is veszedelmesebek, hogy az áitatoságnak palástyában vannak öltöztetve, ez okáért nagyob szabadságal. és keveseb meg tartozkodásal. adgyak azoknak magokat. ezekböl jönek az egyenetlenségek, versengések, meg hasonlások, és az illyeneknek, egymás közöt valo. vetekedések, akik ilyen Direktorok alat vannak, mindenik oltalmazni akarja a magáét, a mások betsületinek kárával is, tsak hogy a magok mesterét fel magasztallyák. mindenben párttyát fogják mindenkor nagyobra betsüllik ötet másoknál, egy szoval az Istent az emberért el felejtik., neki tulajdonittyák munkájának végben valo menetelét és nem az Istennek, tsak azembereknek akarnak tettzeni, buzgoságal. és serénységel tselekeszik azt, a mit gondollyák hogy tudtára lészen., azt pediglen imel ámal, amit nem az ö parantsolattyábol tselekeszik egy szoval el vonyák a szivet az Istentöl, és az embernek adgyák, és gyakorta olyan szeretetnek adnak helyt,, a mely sokszor se nem tiszta, se nem tisztességes, nem is szollok az ollyan beszédekröl. a melyek nem igen jók, és a melyekre okot adnak a világban az igen nagy baráttságban valo élettel.

K. Adhatnálé ez iránt valamely példát. a szent irásbol.?

F Azt lehet tudni hogy mi képen feddé meg sz. pál az Anyaszent egyháznak kezdetekor a korintus bélieket. ki ki pártyát fogá a maga mesterének, mondván, én Cephásé vagyok, én pediglen Apolloé, a hivek közöt pedig a ki értelmesebb vala, mondá, én akristusé vagyok, az illyen állapot közöttök nagy vetekedéseket, egyenetlenségeket okoza, de sz. Pál mit monda erre, valyon a kristus részre osztatoté,? valyon Pál feszitetetté fel érettetek,? vagy a pál nevére keresztelkedteteké? 1 cor. 1 12. azért is mondgya. hogy nem szolhatot nékik mint lelkieknek, hanem mint testieknek, a kik még tsak gyermekek akristusban. akiket tsak téjel, és nem kemény eledelel kel még táplálni, mert mint hogy még ti közöttetek, irigység, -versengés, és viszá vonás vagyon, nem testiek vagytoké. és nem ember szerént jártoké? 1 cor. 3. 4

K. Az Évangyéliumban nem lehetneé meg más példát is találni.?

F Azt el lehet mondani hogy az Apostolok még gyenge voltokban lévén, egy részint illyenek valának, mivel oly ragaszkodásal valánok, akristus láthato és testi jelen valo letihez, hogy tudtokra kelleték nékiek adni hogy szükséges volna az ö el menetele, mert ha el nem menne, a vigasztalo Lélek reájok nem szállana, joan. 16. 7, ebböl ki tettzik hogy az illyen féle ragaszkodás a kegyelmet meg gátollya, és azt okoza, hogy a jó erkölcsben. eléb nem mennek, és a szent Lelket nem veszik. ugyan ezért is mondgya az Apostol; hogy minek utánna a szent Lelket vették volna. senkit nem üsmérnek test szerént, söt meg a kristust ha test szerént üsmérték is. mind azon által mostanában többé nem test szerént üsmerik. 2. cor. 5. 16.

K. A kristus miért nem felele más képen a szent János tanitványinak hanem tsudákot téve elöttök?

F Mert a tsuda tételek, és a jövendölések bé tellyesedések által. kelleték ötet az Istentöl küldetet üdvezitönek üsmérni, eképen is kel egy kereszténynek bizonyságot tenni magárol, nem abeszéde által, a mely tsalando, hanem tselekedete által, valo hogy keresztyénnek tartyuk magunkot, de arrol a széletnek, és a jó magunk viselésének kel bizonyságot tenni, A hit, ha tselekedetei nintsenek, megholt ö magában. mondgya sz. Jakab mutasd meg nékem ate hitedet ate tselekedetidböl, és én meg mutatom néked az én tselekedeteimböl az én hitemet 2. 18.

K kitsodák azok a szegények. akiknek a kristus hirdeti Evangyéliumát?

F Azok a lelki szegények, tudni illik kik alázatosok, egy ügyüek, az oktatást bé veszik. kik a földi dolgoktol el vonták magokat, vagy is valojában el kiványák attol vonni magokat. ellenben a kevély elmék, atanulást kerülök kik a világhoz, és az ö szokásihoz ragaszkodtak, valamint szoktak lenni a gazdagok, és gyakorta még azok is kik alatson rendben születtek mind ezek olyan állapotban vannak, hogy bé nem vehetik az Evangyéliumnak igaságit.

K. kitsodák azok kik meg botránkoznak a kristuson?

F Azok kik ötölle el távoznak,, mert az ö alázatos szegény penitentzia tarto élete, gyalázatos kereszte, az ö tudománya, és oktatása, öket el idegeniti egy szoval meg botránkozunk akor ö benne, és ellene mondunk az üdveségnek a melyet nékünk meg érdemlet hogy ha azt kiványuk a mit ö meg vetet, ugy mint a világi betsületet, gyönyörüseget és az gazdagságot, és hogy ha azt meg vettyük. amit ö választot. ugy mint a szegénységet, alázatoságot, és a szenvedést.

K. Mire vigyáza a kristus, hogy ditséreteket adhatna keresztelö sz. Jánosnak?

F Meg várá hogy el mennének az ö tanitványi ebböl azt tanulhattyuk, hogy nem kel ditsérni jelen létekben, még azokot is a kik azt leg jobban meg érdemlik se azok elött. akik nékik meg mondhatnák, mert a ditséret nagy okot ád a maga hittségre, föképen midön valamely nagy hiteles ember ád ditséretet, és hogy nintsen senki, a kinek a ne tettzenek. mivel nintsen senki olyan, aki magát ne szeretné. söt még azoknak is ártalmas, a kik másokot ditsérnek, mert aditséretért, ditséretet vesznek,, a mely nékik tettzvén, hizelkedik a magunkhoz valo szeretetnek,

K Mitsoda hasznot vehetünk magunknak a ditséretböl. melyet a kristus ada keresztelö sz. Janosnak?

F. Az ö álhatatosága, a melyel inkáb kivant a tömlöczben maradni és szenvedni, mint sem a nagy renden lévöknek hizelkedni, minket arra meg tanit, hogy semmitöl nem kel tartani a midön az igasságban, és az Isteni szolgálatban jár adolog. az ö sanyaru élete minket arra tanit hogy el kerüllyük a kényés és a puha életet, az ételben, ruházatban. házi öltözetben, és más egyéb illyenekben. a kristus ditséretinek melyet sz. Janosnak, ada. meg kel velünk vettetni az emberek ditséreteit, mivel azok tsalárdok, és tsak azokot kel kivánni, a melyeket fog adni az utolso napon választatinak, mivel tsak egyedül ö üsmeri azokot akik övei, és tsak egyedül ö is ditsérheti azokot valoságal, se magát meg nem tsalván. se a ditsérettel azoknak nem ártván

K. Mit mondhatni azok felöl, kik merik gyalázni a baratoknak, és más szerzeteseknek ruhájokot és sanyaru életeket?

F. Azok kéttség nélkül vakságban vannak, kik azt rosznak tarttyák, a mit a kristus ditsér sz. Jánosban, tsak anyi mint ha a kristust azzal vádolnák. hogy arol nem jó itéletet tet volna.

 

ADVENT HARMADIK VASÁRNAPON.

Imádság

Uram, halgasd meg kegyeségel könyörgésünket és irgalmaságot tévén velünk el jöveteledel, világosisd meg elménknek setéttsegit. ki élsz, és uralkodol egy Istenségben, az Atyával., és a szent Lélekel. mind örökön. öröké Amen.


Epistola.

sz. Pál. philip. 4. 4.

Atyám fiai örvendezetek az urban mindenkor. ismét mondom örüllyetek, ati tsendes magatok viselése nyilván légyen minden embereknél, az ur közel vagyon semit ne szorgalmatoskodgyatok, hanem minden imádságban. és könyörgésben., hálá adásal. ati kérésitek tudva legyenek az Istenél, és az Istennek békesége mely felyül halad minden értelmet oltalmaza meg ati sziveiteket, és elméiteket a mi Urunk Jesus kristusban.


Magyarázat

K. Szent Pál minket a vigaságra inditván nem ellenkeziké a kristusal az ö Mesterével. a ki a köny hullatásra int, mondván, boldogok a kik sirnak.

F. Ha jól meg visgáljuk, semi ellenkezöt nem találunk, mindenikében ugyan azon szent Lélek beszéllet. az Apostol minket a szent Lelek örömére indit. ugyan ezen Apostol azt mondgya másut. 1 thess 1. 6. hogy a thessálonika béliek ámbár nagy nyomoruságok közöt is, de a szent Léleknek örömivel vevék bé az Évangyéliumnak beszédét, az Apostolok tselekedetében meg vagyon irva. 5. 41. hogy az Apostolok nagy örömben valának a midön a kristus nevéért gyalázatokot. és veréseket szenvedének. és maga az üdvezitö boldogoknak mondgya azokot kik sirnak. mert meg vigasztaltatnak, ez igy lévén avigaság a melyet szent Pál beszél nem ellenkezik a szentek sirásával, és akristus mondása szerént azt az örömet az ö sirások, és szenvedések okozák, mert a sirásért, ujab, ujab vigasztalo lélekel töltetvén bé, aszivekben vígaságot indit, az Apostol azt akarja tehát, hogy a hivek., szenvedések közöt is öromben legyenek, abban is vannak minden bizonyal, a midön a magok, és a mások büneit sirattyák és a kristusért szenvednek.

K. Mit hágy hát it sz. pál minekünk?

F. Azt hadgya hogy vigaságban legyünk, de nem a világi jokban, senem a gyönyörüségben; vagy betsületben, vagy is magunkban, hanem az Urban, az Isteni szeretetben. és az igaságban vigadgyunk, azt akarja hogy egy keresztény örüllyön annak aboldogságnak hogy a kristusé lehet, hogy ö érette a gonoszoktol szenved, hogy az Isten ö véle, vagy felebaráttyával irgalmaságot tészen, hogy ö maga, vagy felebaráttya az áitatoságban elö megyen, hogy az Isten kegyelmét adgya siratni a maga és a mások büneit., a melyeket ugy kel tekénteni mint a magáét. mivel nem kel el választani a felebarattya hasznait a magáétol. köteles lévén azokal akik sirnak, és vigadni azokal akik vigadnak, örömet is szerez az illyen szomoruság. mert az örökös vigasztalásra ád reménséget

K. Miben áll az a tsendes maga viselés a melyre int minket sz. pál?

F Abban áll hogy anyira meg mérsékellyük szavainkot, külsö magunk viselését. és tselekedetinket, hogy azokban ne látassék se arosz hajlandoság, rendeletlenség. se a mod nélkül valoság, el kel hagyni a köntösben valo bujálkodást, az illetlenséget, a tettetést, még az ellenséginkhez is olyan mértékleteségel, igaságal és olyan kegyeségel legyünk hogy mindenek meg láthasák, abbol, jó példát vegyenek, és azért ditsöittsék az Istent, semmi öket ugy meg nem hattya, se foganatosabban felnem gerjeszti az igazán valo jónak szeretetére, mint az illyen vélek valo bánás.

K. Az Apostol miért adgya hozája, hogy az ur közel vagyon?

F Azért hogy a kristus el jöveteléröl valo gondolat,. vagy ugy mint üdvezitönk. vagy ugy mint Biránk, elég nagy ók arra, hogy meg tartoztasuk rosz hajlandoságinknak sebeségit,. és hogy minden dolgokban. mértékleteséget, és kegyeséget olttson mi belénk, hogy aközel valo jutalmazásnak reménsége minket meg tarttson, mind azon nyomoruságok közöt, a melyek alá vettetet az élet, és hogy azon örökös Biro el jövetelinek félelme, egy aránsu mértékben tarttson minket

K. Az anyaszent egyház. ezeket a szokot. amelyis közelit miért illeti akaratsoni Innepre?

F Azért hogy meg mutassa nékünk akristust azon anagy Innepen, az ö születésekor, és elsö el jövetelekor, és azért is hogy ennek a nagy titoknak kegyelme altal el fog jöni azon hiveknek szivekben, kik ahoz készülnek az adventi szent napok alat, ugy amint kivántatik. ezokáért is mondgya nekik az Anyaszent egyház ezeket a szokot az Apostol után, az Ur közel vagyon, ihon érkezik., keszittsétek el sziveteket., hogy abban fogadhassátok, távoztassátok el mind azt, a mi nem volna kedves szemei elött. vagy a belsö, vagy akülsö nemben hogy meg ne akadályoztassa az ö Malasztit, és hogy ne tégyen titeket érdemetleneké. az születésének haszna el vételére

K. Az Apostol mire int minket ezek a szok által semit ne szorgalmatoskodgyatok?

F. Nem tilttya nékünk aszükséges dolgokban valo helyes, és illendö elöre valo látást, és foglalatoságot. sem a természet, és rend szerent valo moddal élést mivel ugy az Istent kisértenök hogy ha dolgainkhoz tartozando segittséget és eszközt el mulatnok., és még is kivánnok azoknak jol végben valo meneteleket, hanem tilttya azokot a szorgalmatoságokot, a mellyek nem biznak az Isten rendelésében, mert azok a kivánságtol, és a magunkhoz valo szeretettöl erednek egy olyan keresztyén ki a hitnek világosága által igazgattya magát, magával azt el hitette, hogy minden az Isten rendeléséböl történik. erre valo nézve véghez vivén mind azt ami örajta áll, alázatos és tsendes elmével várja és veszi mind azt a mi leg keserveseb, mert mindenekben az Isten gond viselése alá hadgya magát, minden szorgalmatosági az embereknek igen haszontalanok. semmiben azok nem segittik., és tsak az ö elméjinek nyugodalmát háborgattyák

K. Szent Pál minek utánna az Istenben valo bizodalomra intet volna, miért hadgya az imádságot?

F Mert akéréshez, szükséges a meg nyerésre valo bizodalom, a ki semit nem remél, semit nem kér, és nem imádkozik, noha a bizodalom adgya a reménséget, hittel, és hizelkedés nélkül kel kérni mondgya sz. Jakab. mert a ki kételkedik. ne véllye hogy valamit nyerjen az Urtol. 1. 6. 7. anyughatatlanság meg zavarja az elmét, és nem engedi hogy imádkozék a mint kellene, hasonlatosá tészi a tenger habjához. mely a szelektöl meg inditatik, és idé s' tová hányatatik. abizodalom pedig el távoztattya anyughatatlanságot, és az imádságra késziti

K. Mi formában hadgya az Apostol hogy imádkozunk?

F. 1. Azt hadgya, hogy az Isten eleiben terjeszük szükségeinket, ne azért hogy véle meg üsmértesük., azokot mivel ö visgálya a sziveket. hanem hogy azokot mi magunk meg üsmervén, és érezvén, azokért magunkot meg alázuk, 2. hogy eleiben mutatván kéresünket, alázatoságal, és buzgoságal kérjük. 3. háláadásal. mert a vett kegyelemért valo háláadás. ujab kegyelmet nyer.

K. Mitsoda az az. Isteni békeség. mely. felyül halad minden értelmet, és amely meg oltalmaza a mi sziveinket, és elméinket akristus Jesusban

F Az, akristus békesége, a melyet szerzet nékünk, az ö halála, és maga meg alázási által, az Istennel, felebarátunkal, és mi magunkal valo békeséget a felyül halad minden értelmet. mert meg nem lehet fogni azt a nagy jót, a melyet magával hoz, aza szivet meg oltalmaza, mivel a külsö dolgokot abbol ki rekesztvén, tsak az örökké valo jókót kivántattya, és tsak az Istent szereteti véle, az elmét is meg oltalmaza, mivel zárva tarttya, a félelem, haboruság. és a nyughatatlanság elött, sött még a kisértetek, és anyomoruságok elöt is. ugy hogy tsak az Isteni szeretetröl gondolkodhasék, és aboldogságrol. a melyet várja.


Évangyélium,

Szent Janos, 1. 19

Az idöben küldenek a sidok Jerusalemböl papokot, és lévitákot, Jánoshoz, hogy meg kérdenék ötet, Te ki vagy, és meg vallá. és meg nem tagadá, és meg vallá. hogy nem vagyok én akristus, kérdék ötet, Mitsoda tehát, Illyés vagyé te? és mondá nem vagyok. proféta vagyé te? és felelé nem, mondának azért néki, ki vagy, hogy választ adgyunk azoknak, kik minket küldöttek, mit mondasz magad felöl, mondá. Én apusztában kiáltonak szava vagyok, egyenesittsétek meg. az ur utát. a mint meg mondotta Isaias profeta, és a kik küldettek vala,. a fariseusok közül valának,, és kerdék ötet, és mondák néki miért keresztelsz tehát ha te nem vagy kristus, sem Illyés, sem proféta, felele nékik János mondván, én vizben keresztelek, közöttetek állot pedig a kit ti nem tudtok, ö az, aki utánnam jövendö aki elöttem lett, kinek én nem vagyok mélto hogy meg oldgyam a saruja kötelét, ezek Bethániában lönek, ajordanontul., ahol János keresztel vala.


Magyarázat

K. Mire tzéloz az Anyaszent egyház azal. hogy ezt az Évangyéliumot olvastattya nékünk?

F Arra hogy meg üsmértesse velünk a kristust, az ö alatson voltában, amelyben öltözék meg testülése, és születésekor, azért is hogy az alázatoságnak szeretetére indittson. a mely szükséges arra, hogy hozája mehesünk. és hogy elönkben tégye ugyan azon jó erkölcsnek nagy példáját, az ö elötte valo járojának, szent Jánosnak személyében.

K. Miképen üsmérteti meg velünk ez az Evangyélium a kristusnak nagyságát?

F Szent János bizonyság tétele által, akinek szentsége, és erdemi olyan rend kivül valok valának, hogy ötet Messiásnak tarták lenni, és a meg váltó maga mondá felölle hogy Aszonytol nem támadott volna nagyob ö nálánál mind azon által keresztelö sz. János azt mondá maga felöl, hogy a kristus elöt tsak szó. és a kinek nem meltó hogy meg oldgya sarujának kötelét.

K. Mire vagyon épitve, ez az alázatosága szent Jánosnak?

F. Az igaságra, a miéinknek is arra kel lenni, az alázatoság ellensége ahazugságnak, azalázatoság. igaság nélkül, hejában valo alázatoság, az alázatosághoz nem szükséges hogy olyan fogyatkozásokot, és gyengeségeket keresünk magunkon kivül, amelyek bennünk nintsenek, mivel azon kivül is elegendök vannak bennünk, a melyek valoságosok, hanem meg kel vetni valojában a hejában valo érdemeséget a melyet a magunkhoz valo szeretet, és amások ditséreti adhatnak nekünk,, valamint szent János tselekeszik, a ki nem akará magára venni a haszontalan titulusokot, a melyeket néki adának., tsak azt gondollyuk meg, hogy mitsoda állapotra tett minket avétek ha alázatosok akarunk lenni, nem hajhattyuk magunkot olyan alá, hogy még is többet ne érdemlenének vétkeink, tsak épen az Isten Fia tette magát aláb valová mint sem a mint volt; a szolgájának formáját, és természetét, vévén magára, noha ö az Istennek formája, és termeszete volt; azért is mondgya az Apostol, hogy a kristus magát meg alázta szolgai formát vévén magára, hasonlatosá let az emberekhez. phil. 2. 7.

K. keresztelö szent János miert nem vallá meg addig hogy ki légyen, amég arra nem kénszeriteték?

F Azért mert az igazán valo alázatoság el titkolya a menyiben lehet amenyei ajándékokat, ne hogy azokért gondolatlanul valamely ditséreteket vegyen, a melytöl mindenkor tarthatni a mi nagy gyengeségünkért, söt még a midön kételenis azokot ki nyilatkoztatni. az Istennek ád ditséretet azokért, mert tsak egyedül ötölle erednek, ugyan illyen formában is akarja. hogy a mi világoságunk világoskodgyék az emberek elött,. nem hogy azért betsültessünk, hanem hogy mások látván jó tselekedeteinket, azért ditsérjék, és ditsöittsék A Menyei Atyát. math. 3. 16.

K. Nem lett volnaé elég szent Jánostol ha el nem vette volna a betsületet a melyet akartak néki adni?

F. A nem let volna elég, igaságal kelleték bánni a kristusal, és ö néki meg azt, a mi ötet illette, annális inkáb, hogy mint elöl járó, tartozot akristusrol bizonyságot tenni, és ötet az emberekel meg üsmértetni, eképpen is tészi abban örömét és ditsöségét a valoságos alázatoság. hogy tisztellye másokban az Istennek kegyelmét és ajándékát.. az Isteni szeretet meg válhatatlan az alázatoságtol., a mely maga az alázatoság. azt is akarna hogy minden meg gazdagulna azal. avétkes irigységnek pedig az, a szokása, hogy el fedeze. és meg homályositsa, a felebaratiban lévö jó erkölcsöket, ki nyilatkoztatván bennek egy szalma szálni érö fogyatkozásokat, és gyengeségeket, amidön a maga szemeiben agerendát meg nem láttya

K. Szent János miért vallá azt meg elöször azt a mi nem volna, minek elötte azt meg vallotta volna a mi volna?

F Azért, hogy a kevélységet el lehesen kerülni mely oly természete a bünös embernek, tellyeségel szükséges hogy magát seminek üsmérje lenni,, nem üsméri ajól magát, aki gyakorta azt nem mondgya, mindenek felet az Isten elött, hogy nem egyéb hanem semire valoság a jó erkölcsre, és az egyéb jóra. hogy magátol nem egyéb hanem hazugság és vétek, ezen formán lehet azután meg üsmérni valoságal., hogy ha valamik vagyunk, tsak épen az Isten kegyelméböl vagyunk, a mik vagyunk, valamint az Apostol mongya, az igazán valo nagysága az embernek abban áll, hogy meg vallya alázatoságal semi voltát, hogy semmit nem tehet akristus nelkül., és hogy egészen az Istené, 1 cor. 15.10 amit magam felöl gondolhatok vagy mondhatok, mondgya Thomás kempis. ahogy semi vagyok én Istenem hogy semit nem tehetek, semi jóm nintsen magamtol, hogy mindenek iránt nagy fogyatkozásban vagyok, hogy szüntelen közelgetek a semivé valo létemhez

K. Miért mondá szent János hogy ö apusztában kiáltonak szava?

F Azért hogy világosabban meg mutathassa, hogy ö magátol semi, hogy nem más, hanem az Isten Fiának, az Isteni Igének szava, és hogy ö magátol semi valamint a szó, amely tsak anyiban valami, amenyiben aki szol, akarja hogy valami légyen, egy szem pillantás alat már aszó semivé let, az a nagy szent tehát, nem mondhata kevesebet maga felöl, mind azon altal meg mondgya mind azt., a mi valoságal. és illyen formában igen jól fel tészi. akristus elöt járó hivatallyát, és midön ö szollot, akristus halgattatta meg az ö szózattyát, azért hogy magát meg üsmértesse, mihent magát meg üsmértette., azonal szent Jánosnak szava élétevel meg szünt.

K. Ez a szent miért nem monda többet magárol?

F Azt alázatoságbol tselekedé el akarván magát a sidok elméjekböl. és gondolatyokbol. a melyekel valának felölle, ö meg elégedék tudtokra adni azt a mi nem volna, de azal keveset gondola ha meg nem tudnák is hogy ö ki volna avaloságos alázatos Lélek mentöl kevesebet mondhat maga felöl azt mondgya, még akor is ha arra kénszerittik.

K. Mitsoda hasznot vehetünk magunknak ebböl a példából?

F Ez a nagy szent, arra tanit ez által minket., hogy egy kereszténynek ezen avilágon tsak amaga meg alázásárol kel gondolkodni, anyiban. a menyiben az igasság azt meg engedi. de ne arra avégre. hogy azzal magát fellyeb emellye az emberek elött, azt tsak az Istenre kel hagyni.

 

ADVENTBEN LÉVÖ KÁNTORNAK SZEREDÁJAN

Imádság.

Siess uram kérünk és ne halogasad továbrá onnét felyül segittséget és eröt adni nékünk, ugy hogy azok akik ate jóságodban biznak, ate el jövetelednek vigasztalásával tápláltassanak.


Epistola.

Isaias profé. 7. 10.

És ismét szolla az ur Akáznak és mondá kérj jelt magadnak ate uradtol Istenedtöl apokol melységében, vagy fenn a magoságban. és mondá Ákáz, nem kérek, és nem kisértem az urat. és mondá halyátok meg azért, Davidnak háza kevesé néktek, hogy az embereknek bántására vattok, hanem az én Istenemnek is bántására vattok, azokáért azur ö maga ád jelt néktek, Imé egy szüz mehében fogad, és Fiat szül, és a neve Emmanuelnek hivatatik, vajat és mézet eszik, hogy tudgya agonoszt meg vetni, és a jót választani.

K. Miért inté arra Achás királyt Isaiás proféta az Isten parantsolattyábol, hogy az urtol tsudát kérjen?

F Azért hogy az által bizonyosab lehesen a profeta szavaiban. aki is azal biztatá ötet, hogy semit ne tartana. az Izrael királyának, és a syriai királynak ellene valo készületektöl, és hogy az Isten gond viselésének bizonyságára lenne a tsuda a melyet igért néki

K. Miért nem akara tsudát kérni ez a király?

F Azért hogy ez a király Istentelen lévén semit nem vára az Istentöl. nem is akara tölle fügeni, és hogy minden bizodalmát. az Assyriai királynak segittségiben vetette vala.

K. Hogy ha Istentelen király volt. miért vevé Isten gond viselése alá. és miért nem adá kezekben. annak a két királynak, a kik meg ölhették volna ötet. mivel különösön mindenik le vágta volt az ö hadát?

F Nem ö érette akará az Isten tselekedni azt a kegyelmeséget, hanem a népiért és a Jerusalem városáért. akit meg akarván tartani, meg is akará mutatni annak az Istentelen királynak, hogy ö igazgattya a hadakozásnak ki menetelét., hogy annak adgya a gyözedelmet. akinek akarja. és hogy a nem a hadak sokaságán áll,, se az idegenek segittségin., mint hogy a maga ditsöségire igen vigyáz, nem akará hogy az király, pogány királynak adgya azt. tudni illik, az Assyriai királynak.

K. Ha Achás Istentelen volt. miért mondá tehát hogy nem akarja kisérteni az urat.?

F Azért hogy el akará fedezni hitetlenségét, a külsö, és szin mutato Isteneségnek palástyával, ez szerént tselekeszünk mi gyakorta a midön a sz. Irásban olyan példát keresünk, a melyet roszul magyarázuk, azért hogy jóvá tehesük. az Isten akarattya ellen valo tselekedetinket

K. Mit találunk még az Áchás király magaviselésiben.?

F ö jelentette az olyan keresztényeket, akik a vallásnak tsak a külsö részehez ragaszkodnak. és azonban a meg romlotságra adgyák sziveket, akik valojában meg vetik azt, engedetlenségekel.

K. Mint hogy ez a király nem akara jelt kérni, a meg gátoláé az Istent hogy jelt ne adna?

F A meg nem gátolá az Istent hogy jelt ne adna, de nem azö ellenségeinek kezekböl valo meg szabadulásárol. a melyre érdemetlen vala hitetlenségiért, hanem az egész Emberi nemzetnek meg szabadulásárol valo fényes jelét adá néki, az a jel. evala, hogy egy szüz olyan Fiat fogadna mehében., és hozna evilágra, akinek neve lészen Emmanuel. azaz az Isten mi velünk.

K. Miért igére az Isten illyen nagy tsudát ennek a királynak, a midön ö ellene áll, és fel gerjeszti haragjának tüzét oly vétkes hihetetlenségével?

F. Azért hogy meg mutassa nékünk abban a tsudában az ö ingyen valo irgalmaságát, valamint a proféta mondgya, a midön haragodban lészesz meg fogsz emlékezni irgalmaságodrol. Hab. 3.

K. Mit ért a proféta ezeken a szokon., vajat és mézet fog enni, hogy meg tudgya választani a jót a gonosztol?

F Azt érti hogy a szüznek Fia. szintén ugy fog tápláltatni valamint a több gyermekek. vajal, és mézel, de azal felyeb valo lesz a több gyermekeknél, valamint sz. Basilius, és sz. Hieronimus. mondgyák. hogy még gyermekségében Isteni világoságal meg tudgya választani a jót a gonosztol.

K. Mitsoda gondolatod vagyon a kristusnak gyermegségben valo voltárol?

F. Imádhattyuk abban az Istennek jó voltát, aki nem sajnálotta magára venni nyomoruságainkot hogy minket részesithesen ditsöségében., tartozunk tehát szeretettel lenni ahoz a véghetetlen. jósághoz, aki ötet abban a gyermekségben tette. a melyben mi voltunk, noha az ö Gyermekségben valo léte, semmiben meg nem kisebitette az ö bölcseségét. és örökös hatalmát, melyet birt ugy mint Isten.


Évangyélium

Sz. Luk. 1. 26.

Hatodik holnapban pedig küldeték Gabriel Angyal az Istentöl Galileának városában., melynek Názáret neve, egy szüzhöz ki ferfiunak vala el jegyeztetve. kinek neve vala Josef, aDavid házábol, és a szüznek neve Maria. és bé menvén az Angyal hozája. mondá, üdvöz légy Malasztal tellyes az ur teveled, Aldot vagy te az Aszszonyi állátok közöt. ki mikor hallotta volna meg háborodék. az ö beszédén, és gondolkodik vala minemü volna ez a köszöntés, és mondá az Angyal néki, ne fély Mária. mert kedvet találtál az Istennél. imé mehedben fogadsz és Fiat szülsz., és az ö nevét Jésusnak hivod. ez nagy lészen, és amagoság béli Fianak hivatatik, és néki adgya az Ur Isten Davidnak az ö Attyának székét, és országol a Jákob házában örökké, és az ö országának nem lészen vége, mondá pedig Maria az Angyalnak mint lészen ez, mert férfiat nem üsmérek és felelvén az Angyal mondá néki, a szent Lélek szál te reád, és a magoság bélinek ereje meg árnyékoz téged, és azért, a szent is ki tölled születtetik, Isten Fiának hivatatik. és imé Ersébet a rokonod ö is Fiat fogadot az ö vénségében, és ez hatodik holnapja annak, aki magtalannak hivatatik., mert nem lészen lehetetlen az Istenél. Semi Ige. Mondá pedig Mária. imé az ur szolgáloja, légyen nékem a te Igéd szerént. és el mene töle az Angyal.


Magyarázat

K. Miért akará az Isten hogy Maria férhez menne, holot a szüzeségben keletet mindenkor maradni, és mehében fogadni Fiat, a szent Léleknek munkája által?

F. Mert az emberek meg nem foghatván aszüztöl valo nagy titkot. a ki meg tartotta szüzeségét az Anyaságában, ezen meg botránkoztanak, és vétkesnek itélték volna lenni. a pedig szükséges volt, hogy az ö hire neve, tisztességben maradgyon, 2. mert szükséges volt hogy akristus elegendö hatalmat nyerjen magának tsuda tételeivel., hogy meg üsmértethese Istenségét és hogy azok által azemberek. lassanként el hitessék magokal. az ö Anyának szüzeségit. és az ö meg testesülésének, és születésének titkait. az Istennek rendelése szerént, aki gradusonként akará öket ahitre késziteni, 3 el akará titkolni az ördög elöt az ö Fiának tsudálatosan valo születését, akiis azon let volna hogy meg akadályozhassa végben menetelét rendelésenek. 4. az Isten Fiának meg testesülése az alázatoságnak titka, azért akará egy ideig titokban tartani, a házaságnak szine alat az ö nagyságát és Istenségét, elegyitvén magát a több gyermekek közé.

K. Még is azt kérdem hogy miért ada férjet az Isten a szentséges szüznek?

F Azért hogy bizonysága, és örizöje szüzeségének. és hogy akis Jésusnak Attya helyet, és tselédes fö gazdája lenne,

K. Miért akará az Isten hogy szegény mester embert venne férjül magának.?

F Hogy meg szégyenittse az emberek hejában valo kevélységeket, akik oly igen vágynak avilagi fö rendüségekre. és tiszteletekre, és hogy nékik meg mutassa meg vetni mind az illyen világi fényeségeket, és tsak az Istennek Fiui voltokban tenni ditsöségeket, a mely fiusagra. akereszttségben vettek kegyelmet

K. Miért nem adá a szent szüz mindgyárt tudtára szent Josefnek az Angyal által vet izenetét az Istennek?

F Mert az olyan titok vala., a melyet ki nem akará nyilatkoztatni az Isten parantsolattya nélkül, azon kivül is az ö alázatosága azt el titkoltatá véle, a mi fel magasztalhatta volna az emberek elött. az illyen böltseségel valo maga viseléséböl, meg tanulhattyuk hogy nem kel azemberek eleiben terjeszteni az Istenek rend kivül valo kegyelmét. melyet velünk tselekeszik, a midön minket arra nem kötelez az ö szolgálattya, és ditsösége. másként meg akadályoztatnok akarattyának végben menetelét, és ami magunk szándékát követnök, és nem az övét.

K. Miért vagyon a fel téve hogy az Angyal bémene azon helyre a hol a szent szüz vala

F Azért hogy meg lássuk, hogy az imádságban és a munkában foglalván magát, tsendés és magános életet élt, szégyenleni kellene azt sok keresztyén leányoknak. mivel tsak atársaságot, játékot, mulattságot. és a trécsélést szeretik. nem maradhatnak egy helyben, se különösön a magok házaknál, hanem szüntelen valo nyughatatlanságban vannak, mindenkor új dolgokat akarnak tudni, tsak azt keresik hogy másokot láthassanak és öket is láthasák, mind etellyeségel ellenkezik az ö köteleségekel és a szent szüz maga viselésével.

K Mit tanulhatunk abbol hogy mitsoda modon köszönté az Angyal a szent szüzet?

F Azt meg tanulhattyuk, hogy tisztelni és betsüleni kel ötet, mint Istennek Annyát, ez a szent Angyal azt mondá néki hogy tellyes malasztal. az ur vagyon véle, és áldot az Aszszonyi állatok közöt., mehében fogadgya a Magoságbélinek Fiát, ugy mint az, Istennek Fiát, leheté efoldön ennél nagyobat gondolni, a mi meltób volna a mi tiszteletünkre, leheté elegendö tiszteletet adni az illyen tsudálatos teremtet állatnak, leheté a kristus mellet ennél hatalmasab gondviselöt kivánni, ez tehát a fundamentuma a tiszteletnek melyet néki adunk, és a valoságos áitatoságnak, a mely ö hozája vezet, minden szükséginkben.

K. Mi az oka hogy a szent szüz meg ütközék mikor az Angyalt meg látá és az ö beszédét hallá.?

F Az ö nagy szemérmetesége tselekedé azt, gondolván embernek lenni az Angyalt. mivel magánoson férfiuval soha nem maradot, más részint, az ö bölcsesége atsalárdságtol valo tartásra vivé. félvén attol hogy ne légyen a setettségnek Angyala az, aki véle beszél, és néki meg jelent. a világoság Angyalának képében, a mint egyakorta meg történt az olyan leányokal; kik meg hagyták magokot tsalatni az üdveség ellenségetöl.

K. Mit kel ebböl tanulni a keresztyén leányoknak.?

F Azt meg kel nékik tudni 1. hogy az ö szelidségeknek, és szemérmeteségeknek meg kel remülni a ferfiakra valo tekéntetre. 2. hogy az ö ditséreteket gyanoban kel venniek mivel gyakorta azok tsak hizelkedések, a melyeket meg kel vetni egy keresztyének, mivel azok, tsak a hitetésre, tsalárdságra tzéloznak, rend szerént. 3 hogy igen vigyázanak a gonosz elméknek incselkedésére, nehogy öket a babonaságos áitatoságra vezesék, valamely szin alat, vagy valamely veszedelmes baráttságra

K. A szent szüz mi képen vevé fel. az Isten Annyának ditsöséges nevét?

F Nem hogy azért magát fel magasztalná, de söt még ugy tettzik mint ha azt mindgyárt el felejtené, hogy magában nem mást, hanem a maga alatson voltát tekéntse, az Isten szolgálojának mondgya magát, és mihent meg tudgya az Isten parantsolattyát, azonal azalá veti magát. tanullyuk meg ebböl apéldábol, hogy mindenkor aleg alatsonab rendben, és a mi semiségünk voltában tarttsuk magunkat, hogy valamely jó tselekedet után valo leg kiseb kevély gondolatokot is ki kel vetni. még mindgyárt eleinte, tekénttsük meg magunkot mint haszontalan szolgákot., akár mely ditséreteket adgyanak is mások. minek utánna végben vittük volna hivatalunkot., és azonban kövesük kövessük az Isten akarattyát. minden halogatás nélkül a midön azt ki nyilatkoztattya.

K. Miképen lehet meg üsmérni az Isten akarattyát a midön meg kel változtatni arendet, és fellyeb valora kel. menni?

F A ki valoságal azon igyekezik hogy meg tisztittsa aszivét a rosz kivánságtol, nagyra vágyástol. és ahaszon kereséstöl. hogy keresztyénül éllyen valamely alázatos rendben. hogy igaságal kivánnya az lstent követni. és néki engedelmeskedni midön hini fogja; noha anehéz légyen is a termeszetnek, tsak arra vigyázon hogy tudgya modgyát követni amint kel., aki buzgoságal kéri ötet, és az ö akarattyának meg üsmérésére és bé töltésére valo világoságot kér töle, az olyanak nem lehet hogy meg ne üsmérje az ö akarattyát.. tsak annak oráját békeséges türésel várja. elöre valo hirtelenkedés nélkül, de ahajlandoság a melyel inkáb követtyük a magunk akarattyát. mint sem az Istenét. és az igasághoz alatomban valo gyülölségünk a midön ellenkezik akaratunkal, arra viszen gyakorta minket. hogy olyanoktol kérünk tanátsot, akiket gondollyuk hogy leg könyebbek, és akik tsak ami hasznunkot tekintik leg inkáb. az olyan két szinü meg romlot szivnek büntetésére az Isten meg engedi hogy meg tsalatassunk az olyan vak kalauzoktol., akikel azt mondattyuk a mit akarunk

 

ADVENTBEN LÉVÖ KÁNTORNAK PÉNTEKÉRE

Imádság

Kérünk uram tégedet mutasd meg hatalmadot. és jöjj el, ugy hogy azok kik joságodban biznak: meg szabaditassanak mentöl hamaréb nyomoruságokbol, a ki az Atyával. élsz és uralkodol.


Epistola

Isai Prof. 11. 1.

És veszö jő ki a Jessé gyukeréböl, és virág nevekedik az ö gyökeréböl, és meg nyugszik azon az ur lelke, abölcseségnek. és értelemnek lelke. atanácsnak és eröségnek lelke. atudománynak, és az Isteni tiszteletnek lelke. és bé tölti ötet az ur félelmenek lelke, nem a szemek látasa szerént itél, se afülek hallása szerént nem dorgal. hanem igasságban itéli a szegényeket, és igasság szerént dorgál. a földnek szelídiért, és meg veri a földet az ö szájának veszejével és az ajakinak lelkével meg öli az Istentelent.


Magyarázat.

K. kitsoda az a Jessé gyükeréböl nevelkedet Ág. és az a virág amelyröl it beszél a proféta?

F Az az Ág akristus, aki a David familiájábol valo, akinek is Jessé, vagy Isaiás volt az Attya, a virághoz hasonlitatik az ö tiszta voltáért. fényeségel valo jó erkölcseiért. és tsuda tételiért.

K Mit ért azon a proféta midön azt mondgya hogy az Urnak lelke fog nyugodni azon akit az Ághoz, és a virághoz hasonlit?

F Azt akarja mondani hogy a kristus örökös lako helye lészen a szent Léleknek mi töllünk el távozhatik a szent Lélek mert vétkezhetünk, és ezen szenttséges Lélek nem maradhat a meg romlot lélekben, de az elnem távozhatik soha a kristustol, mert ö néki lehetetlen volt vétkezni., Isten és Ember lévén egyszers mind, és az Isteni természet az ö személyében meg egyezet az Emberi természetel., azt bé is tölti valoságosan szent Lélekel. örökösön, mert ez a két természet meg válhatatlan egy mástol.

K. A proféta miért adgya hozája hogy a kristus fogja venni minden ajándékit a szent Léleknek?

F Azért, mert ha a szent Lélek a kristus ajándékinak mértéke szerént adatik a szenteknek., valamint az Apostol mondgya, ö néki az Isten azt nem mértékel adgya., joan. 3. 34. ö benne vannak a böltseségnek, és ismeretnek kintsei el rejtve. és benne lakozik az Istenségnek minden tellyesége állattya szerént colos. 2. 3. 9. az az, valoságal és nem figurában. nem is a kegyelem által mint a szentekben., kik az ö tellyeségéböl veszik akegyelmet joan 2. 16.

K. Mitsoda az urnak félelme a melyel tellyes volt a kristus, ö hasonlo lévén az Attyához leg kiseb vétket nem tselekedhetet, hogy lehetet tehát néki félni?

F Ez, az a nagy tisztelet a melyel volt ugy mint Ember az ö Attyának minden parantsolatihoz, a fiui félelem mely a szeretetöl jö. tselekeszi, hogy a szentek félik meg bántani az Istent mert szeretik. ötet, el is távoztattya szivekböl azt a szolgához valo félelmet, a mely tsak azért kerülteti el a vétket, mert fél a büntetéstöl, de a kristusban a félelem nem a szerént volt, mivel ö neki nem lehetet vétkezni. Joan. 1 Epist 4. 18.

K. Miért mondgya Isaiás. hogy a kristus nem alátás, vagy a hallásbol fog itélni.?

F Azért hogy meg tanullyuk, hogy felebarátunkrol itéletet ne tegyünk a mások kéttséges szavára. se helytelen vádolásokra., igazán valo bizonyság nélkül. hanem az igaság szerént kel itélni

K. Mit jelent a veszö a kristus szájaban a mellyel meg üti a földet, és meg öli a gonoszt?

F Az igaságnak beszédit. a melyel meg üti, és meg öli abünösnek szivében, mind azt, valami a földi szeretethez vonnya, hogy belöle uj embert, és uj teremtet állatot tsinálna, öntvén beléje szeretetit. az az igasságnak beszéde. meg rontya, és az örök kárhozatra itéli mind azokot. kik keménységböl ellene állanak a világoságnak.

K. Miképen derekán valo öve akristus szolgájában az igaság?

F Ugy hogy az Isteni szeretet a melyböl származik az igaság, meg szorittya benne valamint az öv. és meg tartoztattya. az igaságnak, és az Isten törvényének határiban. mind azokot az indulatokat emberi., és testi értelmeket, a melyek aroszra viszik ötet

K. Miért szokták az igaságot akard szijához hasonlitani, a melyel fel szokták magokat övedzeni?

F Azért, mert akristusban valo hit és az Istenhez valo hüség, az igaznak a fegyvere. amelyel viszá nyomja a szüntelen valo ostromlását az ördögnek, a világnak. és atestnek, és hogy el olthasa az ellenségnek tüzes intselkedését, a ki is fel. akarja gerjeszteni arosz kivánságokat. és meg ölni alelket.


Evangyélium

Sz. luk. I. 39

Fel kelven pedig Mária azokban a napokban, el mene a hegyes tartományban siettségel a juda városában, és bé mene a Zakarias házába. és köszönté Ersébetet. és lön hogy hallá Ersébet a Mária köszöntését, röpöse a magzat az ö mehében., és bé telék Ersébet szent Lélekel, és nagy szóval fel kiálta és monda. Áldot vagy te az Aszszony állatok között. és áldot a te mehednek gyümölcse, és honnét vagyon ez nekem hogy az én uram Annya hozám jöjjön mert imé hogy ate köszöntesed szava lön az én füleimben örömel röpöse a magzat az én méhemben és boldog vagy aki hittél, mert bé tellyesednek azok., a melyek néked meg mondattak az urtol, és mondá Maria. Magasztallya az én lelkem az urat, és örvendezet az én lelkem az én üdvezitö Istenemben.


Magyarázat

K. Mitsoda hasznunkra valot tanulhatunk ebben az Evangyéliumban a szent szüzröl?

F Azt meg láthattyuk, mitsoda serénységel. és szeretettel mene a szent szüz szent Ersébethez, mihelt az Isten Annyává lön, hogy valamely segittségel lehesen hozája, el hagyá a magános életet, a melyet szükség nélkül soha sem tselekedte. azért hogy kövesse keresztelö szent Jánosrol valo akarattyát az Istennek., akit sz. Ersébet méhében hordoza vala. és akit akis Jesus jelen valo létével meg akará szentelni; hogy néki profétája és elötte valo jároja lenne.

F Mit tanulhatunk abbol atselekedetiböl a szent szüznek, aki noha eléb valo lévén sz. Ersébetnél. mind azon által hozája el mégyen hogy valamiben segéttse?

F Abbol azt tanulhattyuk, hogy mentöl fellyebvalok vagyunk az Isten elött. annál kisebeknek kel lennünk magunk elött, mentöl több menyei ajándékokot veszünk, annal alázatosabnak, felebaráti szeretönek, és jó tévönek kel lennünk, valamint hogy ez a szüz mehében fogadván a kristust., mindgyárt ki mutatta akegyelemnek és a jó erkölcsnek nevekedésit, ugy a Communionak, a melyben szivunkben veszük a kristust, mi bennünk is nagyob buzgoságot szeretetet és alazatoságot kel inditani; anélkül félö hogy illyen szent dolog. ne légyen inkáb ártalmas mint hasznos, és ahol az életnek nevekedését kellet volna találnunk, ótt ne talállyunk veszedelmes halált

K. Mitsoda változást tett a szent szüz jelenlétele, szent Ersébetben. és az ö gyermekében?

F. Ez a gyermek még elöre valo észböl, és kegyelemböl örömében repese az Annya méhében, hogy akis Jesus hozája közelgete. és bé töltetek szent Ersébet szent Lélekel. közelgesünk a kristushoz, és fogadgyuk ötet azal alélekel. a melyel szent Ersébet fogadá, és az ö jelen létének hasonlo erejét. és kegyelmét fogjuk erezni szivünkben

K. Mitsoda indulattal vevé Ersébet azt a látogatást.?

F Igen nagy örömel. tisztelettel. és alázatoságal, eszerént kel tehát járulni atitokhoz, igen nagy örömel. elegyesen tiszteletel valo félelemel, szent rettégesel. és nagy alázatoságal., meg tekintvén. hogy kit akarunk magunkban fogadni., és hogy mitsoda nagy külömbség vagyon a mi meg romlot szivünkközöt. és akristus ki mondhatatlan tisztasága közöt.

K. Mitsoda oktatást vehetünk magunknak a szent szüz látogatásában?

F Ehez kel intezni egy keresztyének minden látogatásit, ebböl meg tanulhattyuk, hogy minden látogatásink, tsak a felebarati szeretetnek indulattyábol legyenek,, akit látogatni megyünk ahoz el vigyük akristust; az ö nevének jó illattyát. és ajó példa adást, ót üdveséges vagy hasznos beszélgetésink legyenek, és azt az idöt a melyet kellene adni a mi hivatalunknak, az Istennek, mi magunknak, és a felebarátunknak, el neveszesük.

K. Mitsoda látogatás az, amelyre a felebarati szeretet kötelez minket?

F A nem más. hanem amelyet olyan indulatal tselekeszük, hogy meg egyeztesük a sziveket. és meg erösittsük abékeséget és az egyeséget. amelyek meg gyengülnek az illyen külsö barattság mutatás nélkül, jó peldát kel adni felebarátunknak, tölle is jó. példát kel venni, oktatni, vigasztalni, és erösiteni kel azokot ajoban. kik reánk vannak bizatatva, de az ollyan látogatás a mely tsak azért vagyon, hogy hireket hallyunk, hogy az idöt tölttsük nem tudván mit tsinálni egyebet, tsak ajátékért, mulattságért, az illyen látogatás nem a felebaráti szeretet indulattyábol vagyon., sok olyan dolgok is történnek ót, amelyekért számot kel adni az utolso napon.

K. Mit kel tselekedni hogy a kristust azokhoz vihesük. a kiknek látogatására megyünk?

F Szükséges hogy tellyesek legyünk akristus lelkével. hogy aztot vélek közölhesük, az üdveségekhez tartozando dolgokban nékiek szolgálhasunk. igyekezünk tsendeségel. és szeretettel nékiek értésekre adni hogy mi formában szolgállyák az Istent a magok rendekben. és bé tölteni hivatallyok leg föveb részeit, viszontag, az olyanok látogatásokal. kik tellyesek avilági szokásokal. és szeretetel, tsak avilági meg romlot hajlandoságra inditanak, az illyenek meg ditsérik rosz hajlandoságit azoknak, akiket látogatni mennek.

K. Miképen kel magunkot viselni a midön valakit látogatunk, hogy a hasznos. és keresztyéni légyen?

F Szükséges hogy ót külsö szelid magunk viselésével. el hinttsük akristus nevenek jó illattyát beszédinkben valo mértékleteségel, tsendeségel, és magunk meg tartoztatásával, és valamely ollyan okoságal valo modal. a mely sokal foganatosab mint sem ahoszu beszéd, el kel kerülni a sok beszédet. és az olyan elmét. a mely a beszédet félben vágja, és aki azt akarja, hogy a mit ö mond azt el hidgyék, a kiáltást, és a vetekedést. és az olyanoknak szokásokot, akiknek mint egy viszket a nyelvek, ha mások beszédének ellene nem mondhatnak, hogy ha ezen képen nem visellyük magunkat a midön másoknál vagyunk, és hogy ha el nem kerülik ezeket a fogyatkozásokat, alátogatás veszedelmes és vétkes lészen.

K. Mitsoda veszedelmes alátogatásban?

F Azidö vesztés. ember szollás, a szabados beszédek, a hejában, és helytelen valo ditséretek. a mellyeket adnak egy másnak, a világi rosz szokásokbol. a melyekre vigyáznak, ahelytelen énekek, a melyek árthatnak a szivnek, egy szoval a sok bolondság, a melyeket mondanak, vagy halgattyák. mind ezek igen ártalmasá tészik. a látogatást.

K. Mire tanit minket a szent szüz Énekének ezen szavaival. magasztallya az én lelkem az urat, és örvendezen azén lelkem az en üdvezitö Istenemben.?

F Azt akarja nékünk meg mutatni, hogy mitsoda nagy hálá adásal tartozunk az Istennek velünk tett kegyelmiért, nékie tulajdonitván aditsöséget azon jóért. melyet belénk adot. szent Ersébet nagy ditséreteket adván a szent szüznek., boldognak nevezi azért hogy hitt, de a szent szüz. azokot a ditséreteket az Istenre fordittya mondván, hogy a ditsöség tsak ötet illeti, szent Ersébet mondá hogy a gyermeke repese örömében. a méhében, mihent meg hallá a mária szavát, a szent szüz erre azt felelé, hogy az ö öröme az ö üdvezitö Istenében vagyon., eszerént kel tehát meg vallanunk., hogy az Istentöl erednek, és származnak azok a jók a mellyeket mi tselekeszünk és hozája kel forditani aditsereteket a melyeket azokért veszünk, hogy tsak akristusban. és az ö szeretetiben kel meg kostolnunk az öromet, mivel a más féle öröm tsak hejában valoság, bolondság. romlandoság, és hogy az a jó amelyért mi magunknak adgyuk a ditséretet a haszontalan lesz mi nékünk, és veszedelmünkre fordul.

 

ADVENT. LÉVÖ KÁNTORNAK SZOMBATYÁN

Imádság

Oh. Istenem aki alángnak sebeségét el forditottad ahárom Iffiakrol. adgyad hogy mi szolgaid lévén. meg ne engedgyük magunkban fel gerjeszteni avétkes hajlandoságot, kérünk ad meg ezt a kegyelmet A mi urunk által.


Epistola.

Sz. Pal. 2. Thess 2. 1.

Kérünk pedig titeket Atyám fiai ami urunk Jésus kristusunknak el jövetelére. és ami öhozája valo gyülekezetünkre, hogy hamar ki ne mozdullyatok ati értelmetekböl, se meg ne rettennyetek, se lélek által, se beszéd által, se mint töllünk küldetet levél által. mint ha közel volna az ur napja. senki titeket meg ne tsállyon semi modon, mert, hanem ha eljövend elöször apártolás. és meg jelentetik abün embere, a veszedelem fia, ki ellenkezik. és fel emelkedik minden fölöt a mi Istennek mondatik; vagy tiszteltetik. ugy hogy az Isten templomában üllyön mutatván magát. mint ha Isten volna, nem juté eszetekben, hogy még mikor nálatok volnék. ezeket mondom vala néktek, és most mi tartoztassa, tudgyátok hogy meg jelentessék azö idejében mert már ahamiságnak titka munkálkodik tsak hogy a ki most tarttya, tarttsa, miglen ki vettetik. és akor meg jelentetik ama hamis kit az ur Jésus meg öl az ö szájának lelkével, és meg ronttya azt, az ö eljövetelének fényeségével.


Magyarázat

K Miért kéri szent Pál a Thessalonikabélieket a kristus el jövetelére, és az ö hozája valo gyülekezetünkre.

F Mert nintsen semmi amit ollyan buzgoságal kellene kérni egy valoságos keresztyének mint az egybe gyüjtését atagoknak az ö Fejekel. a melynek akristus második el jövetelekor kell meg lenni.

K. Mi viszi arra szent Pált, hogy ezen második el jöveteléröl szollyon nékünk?

F. A, hogy valának ollyan hamisak, akik roszul magyarázván az ö elsö levelét, azt akarák anépel el hitetni hogy az itéletnek napja közel volna, szent pal meg akarván mutatni a hiveknek, hogy viszá magyarázták volna levelét, azért irá nékik ezt a második levelet, mivel ahivek igen nagy ijedcségben, és rettegésben kezdének lenni.

K. Mitsoda rosz követte volna azt a tanitást?

F A hogy a nép el hagyta volna ahitet, látván azt, hogy a kristus nem a meg irt idöben jöne el. azt is gondolhatták volna könyen, hogy soha el sem jöne, és kételkedhettek volna az igazságokrol, és a titkokrol. melyekre oktatták volt öket

K. Mit tanulhatunk ebböl a fel háborodásbol. amelyben estenek vala ebben az Anyaszent egyházban lévö hivek, a szent pál levelének roszul valo magyarázattyára?

F. Azt hogy, meg üsmérhettyük ebböl; az emberi szivnek rendeletlenségét. akit oly könyen fel háborittya arosz tanitás, és akit könnyen meg hat az igasság. hogy pediglen hasonlo vétekben ne essünk mint a szent Pál tanitványi, az Isten szavához kel kaptsolni magunkot, valamint az egész szent Atyák aztot magyarázták, és nem kel halgatni a rosz, és bizonytalan magyarázatot, a melyet, hatalom, és meg bizonyitás nélkül annak adnak az emberek

K Miképen elözé meg szent pál azt a mi követhette volna az illyen veszedelmes tanitást.?

F Hogy ezt meg elözhesse, azt állittá, hogy kristus el jövetele addig nem lészen, valamég a feltámadás, és a hittöl valo szakadas elöször el nem kezdödik, és hogy míg avétkes ember el nem jö. de továb nem mégyen, és bizonyosan azt azidöt fel nem teszi, mivel ameg átalkodás volna attol. aki annak határt akarna szabni, söt még tsalárdoknak nevezi azokat, kik az utolso idökben okoskodásokal. határt vetnek, holot az Isteni bölcseség hellyesnek itélte azokot el titkolni elöttünk

K. Mitsodas fel támadás. és hittöl valo szakadás az, amelynek meg kel elözni a kristus el jövetelét.?

F. Az. ahitetlenség a mely el fog terjedni az egész világra, akeresztyénség közöt, és asok számu eretnekek, kik el áltattyák ahiveket ugy anyira hogy ahittöl valo szakadás tsak nem közönséges lészen, és hogy akristus alig fog hitet talalni aföldön, amint ezt meg mondotta, luk. 18. 8. mivel ahamís proféták., és az áltatok, ollyan nagy jeleket, és tsudákot fognak tenni, hogy el áltatnák. aválasztattakot is ha lehetne Matth. 24. 23.

K. kitsoda az a vétkes ember, akinek meg kel magát mutatni akristus el jövetele elött.?

F Az, az ante kristus, akit az Apostol. vétkes embernek nevezi; emindenben ellenkezni fog akristusal, és ez azemberi nemzet közöt leg hamisab lészen. akristus pedig leg szentebb volt közöttök

K Mit mond az Apostol. erröl a vétkes emberöl?

F Azt mondgya hogy emagát fel emeli mind az ellen a mi Istennek mondatik, és amit imadnak az emberek, azon igyekezik hogy el töröllye az igaz,. és a hamis vallásokot, hogy magát Isten gyanánt imádtassa. az Isten templomában fog ülni, mert ha lehet tölle. a közönséges Anyaszent egyházban helyhezteti szekit, és annak Fiait arra fogja kénszeriteni hogy ötet imádgyák

K. Miért mondgya az Apostol hogy az álnokságnak titka; még az ö idejében kezdödöt el.

F Azért mert az álnokságnak titka, még az Apostolok idejében kezdödék el; sok keresztyéneknek a hittöl valo el szakadások miat, akiket az eretnekek el vonák az Anyaszent egyháztol. ezt is akarja nékünk jelenteni szent János, midön azt mondgya. hogy az ante kristus már el jött, és hogy sok ante kristus vagyon evilágon, tudni illik sok eretnekek, sz. Jan. 1 lev. 2. 18; és ez a titok minden nap nevekedik a hitnek, és a szeretetnek el fogyásával, a mellyet a világi meg romlás okoza, de akiröl szent Pál. beszél, a még felyül haladgya a töbit hamiságával. és akristus ellen valo támadásával; és az Anyaszent egyházat valo üldözésével, egészen le irja a képit midön azt mondgya felölle, hogy asátánnak. erejével fog eljöni minden hatalomal, jelekel., és hazug tselekedetekel., és ahamiságnak minden álnokságával., azokban kik el vesznek.

K. Mit kel tsinalni hogy meg lehesen tartani a hitet, amég az antekristus el töröltessék?

F A világ ellen kel hartzolni, aki valoságos ante kristus, és aki magában foglallya az ö hiveit, ellene kel állani rosz erkölcseinek, keresztyeni életel, és eröszakal kel fel támadni az ö sok rosz szokási, és tartási ellen, állando és meg változhatatlan áitatoságal.

K. Mit értesz akristus szájának lelkén, mely el töröli az ante kristust.?

F Értem az ö szavát. vagy az ö fényes jelen valo lételét, mivel tsak egy szavával, vagy jelen lételével, el törölheti ezt agonoszt, valamint anap el széleszti a setéttséget.

K. Miért engedi meg az Isten hogy ez a gonosz tsudákot tegyen?

F Azt az ö igaságábol engedé meg, azért hogy meg büntesse az emberek hüségtelenségit, az igasságos hogy azok akik nem akarták hinni az igazságot a mellyet a kristus hirdetet nékiek, és amellyet meg bizonyitotta tsuda tételeivel. és szenttséges életével. hogy azok el hagyatassanak az ördög hazugságára, és hamis tsuda tételeire. Azért is az Isten reájok botsáttya mondgya az Apostol. akevélységesnek erejét. hogy higyenek ahazugságnak mert nem hittek az ígazságnak, hanem engedtek a hamiságnak. 2. Thess. 2. 11

K. Az Isten meg engedvén atsuda tételeket az antekristusnak, nem vezetiké az embereket atévelygésre?

F Nem az Istenre kel vetni az embereknek hogy ha magokot meg hagyák tsalatni, hanem amagok meg romlására, és hüségtelenségére a melyek meg érdemlik az illyen rettentö büntetést, söt még az Isten arra int minket hogy vigyázunk magunkra, meg mondván még elöre mely nagy lészen atévelyges. hogy még aválasztattakot is el áltatnák ha lehetne, még elöre tudtunkra adgya az antekristus hamis tsuda tételeit. azért hogy azok meg ne tsallyanak minket, tsak magokra kel tehát vetni az embereknek, és azt meg vallani, hogy ha atevelygésben esnek, anem egyébért vagyon., hanem hogy nem akarták bé venni az igazságot., amidön fényeségel mutatta elejekben magát. és hogy nem eléggé visgálták meg az irásokot., a melyek, a mi hitünk, és áitatoságunk táplálására, erösitésére, és világositására adattak.

A mái Évangyélium: egy a holnapival

 

ADVENT 4DIK VASÁRNAPJÁN

Imádság

Mutasd meg uram hatalmodnak fényeségit. és jövel segittségünkre nagy erödel., ugy hogy a kegyelmeség amelyet meg gátollyák vétkeink. mi nekünk hamarságal meg adassék. az midön malasztod által. meg segitetünk, aki Élsz, és uralkodol.


Epistola

Sz. Pál. 1 Cor 4. 1.

Ugy álittson minket az ember mint akristus szolgait. és az Isten titkainak sáfárit,. it már a kerestetik a sáfarok közöt hogy ki hivnek találtassék, nékem pedíg leg kiseb gondom hogy töletek itéltessem, vagy az emberi naptol., de még magamot sem itélem, mert semiben lelkem üsméreti nem vádol, de abban meg nem igazultam, aki pedig engemet itél. az ur, az okáért ne itélyetek idö elött mig nem eljö az ur, ki meg világosittya a setétség titkait, és meg nyilatkoztattya a szivek tanátsit, és akor lészen kinek, kinek ditséreti az Istentöl.


Magyarázat.

K Mit tészen ez a szó; ugy alitson minket az ember. mint akristus szolgait.?

F Az Apostol gondolattya ez, hogy meg lehesen gátolni azokot az elsöségeket, és különöségeket mellyek hasonlást okozának a Corinthus béli hivek közöt, kinek, kinek a mesteréhez valo különös ragaszkodásáért, azért nem kel apásztorokot az ö emberi mi némüségek szerént tekénteni, hanem azok szerént, miket nékünk ahit jelent ki öbennek, öket akristusért kel betsülni., és szeretni mint ollyan embereket kik hozzánk küldettek, kik minket oktatnak, és vezérelnek, helyette, kik az ö engedelméböl és parantsolattyábol munkálkodnak, akik közöttünk ö helyette vannak, nem kel egyikét a másikánál fellyeb betsüleni. se senkit azok közül meg itélni, hanem mindenikét tisztelni, mert mindnyájan. akristus. hatalmát és bélyegét viselik

K Miért mondgya hogy ugy kel öket tekénteni mint az Isten titkának sáfarit?

F Azért, 1. mert azt kivánnya hogy ahivek ugy halgasák öket, mint a kristust magát, mint olyanokot, kik ö helyette oktattyák öket titkaira, és osztogattyák nékik érdemit. és malasztit., 2 azt is akarja meg értetni apásztorokal., hogy ök tsak sáfári, es gazdálkodoi az Isten szavának, akristus testének, vére erdemeinek, és szenttségeinek., hogy egész hüségel tartoznak gazdálkodni ebböl a nagy kintsböl és hivatalokhoz valo illendö képen, ne pediglen az olyanoknak, kik nével. és tsak külsö képen keresztyének, hanem azoknak, akikben elegendö készületet látnak, rettegni kel nékiek ezen safari hivatallyokért, mivel tsak szolgai, és nem urai lévén areájok bizot kintsnek, nagy számot is fognak adni az Istennek, annak ki szolgáltatásáért

K. Miért mondgya szent pál hogy szükséges asáfároknak., hogy hivek legyenek.?

F, Azért mert minden féle jó erkölcsnek kel lenni akristus kintsének sáfárában, a hüségnek leg inkáb kel benne lenni, ezek a szavai akristusnak meg mutattyák hogy mely ritka a hü sáfár kitsoda azért hiv, és bölcs szolga. Matth. 24. 45

K. Mitsoda hüséget kiván az Ur: az ö egyházi szolgaitol.?

F A kristus szolgájának hüsége vagy az Istent, vagy az Anyaszent egyházat, vagy az népet illeti, ami az Istent illeti,, akinek titka, és kintse keze közöt vagyon, tiszteségel., és meg változtatás nélkül kel az ö szavát hirdetni. osztogatván tsak azoknak szentségeit, és titkait, akiket erdemeseknek lát arra lenni, és mindenekben az Isten szolgálatyát. és ditsöségét kel keresni,, és nem amaga hasznát. vagy ditsöségét. ami az Anyaszent egyházat. és a népet illeti amelyek reája vannak bizatatva, az Isten rendelése szerént. és az ö hatalma alat, minden tálentumát. gondgyát, munkáját, minden javát hitelét, a hivek üdveségire kel forditani, öket oktatni, és jó tanátsot nékik adni, hogy maradhassanak, és eléb mehessenek, az igazán valo áitatoságban., vigyázásal is kel öket vezetni, szent élettyeknek példájával. öket bátoritani, ö érettek ajánlani az imádságokot, áldozatokot, és öket késziteni apenitentzia tartásal., és az Évangyélium igazságának követésével. a szenttségek vételere, nehogy az élet helyet, halált adgyanak nékik.

K. Azt mondgya másut szent Pál. hogy igyekezik mindennek tettzeni, mindeneket meg nyerni, hogy mondhattya tehát itt azt, hogy nem gondol az emberek itéletivel.

F Mert más helyt érti az emberek itéletit az ö magok javára valo nézve, kivánvan tsak azért tettzeni nékiek, hogy a lelkek hasznára lehesen, és hogy az Istenhez vihesse öket, de itt érti az emberek itéletit, ö magára valo nézve, azért is mondgya, hogy nem gondol itéletekel, az emberek, akár jól, akár roszul. itéllyenek felöllünk, azal. se több, se kevesebünk nem lészen., anem áll az emberek itéleteken. mivel Isten elött, mindenikünk olyan, a mitsodás valojában. az Apostol arra int tehát itt minket hogy ne gondollyunk az emberek itéletivel: akár ditsérjenek, akár gyalázanak, mivel leg gyakortáb az ö itéletek vakmerö és bizonytalan. és ha az Isten jóvá hadgya magunk viselésit. mit gondolunk azal. hogy az emberek azt ditsérjék vagy gyalázák, mind azon által. nehéz el hinni hogy mint vigyázunk tselekedetünkben az emberek ditséretekre, és hogy mely keveset gondolunk azal. hogy atessék az Isten elött.

K. Az Apostol azt mondgya hogy nem meri magát itélni, és más helyt azt mondgya, hogy mi magunkot itéllyük meg. hogy egyezteted ezt meg?

F Az Apostol, vagy is inkáb a szent Lélek, aki öáltala beszél, nem mond ellenkezöt amaga mondásával vannak olyan vétkek; és fogyatkozások, amelyeket valoságal üsmérjük, és amelyekröl meg kel. mi magunkot itélnünk, hogy azokrol meg ne itéltessünk, de sokszor nem tehetünk itéletet azoknak nagyságokrol. se arrol a mi el vagyon rejtve, jó erkölcsinkröl sem tehetünk itéletet, se jó tselekedetinknek érdeméröl, mert a fellyül haladgya a mi értelmünket, mit tudunk abban ha nintsené a szivünk belsö resziben valamely titkos magunkhoz valo. szeretet., amelytöl származhatnak ajó tselekedetek, és amely semivé tészi azokot az Isten elött. noha szemeink elött azok ditséreteseknek, és szenteknek tettzenek lenni.

K. Mit akar az által az Apostol. midön azt hagya hogy ne itellyünk idö elött, amég az ur el nem jö?

F Nem tilttya azt nékünk hogy arrol ne itéllyünk a mi valoságal jó, vagy rosz, hanem arrol ami homályos, és bizonytalan, tilttya aszabadságal valo itéletet, a melyel itéllyük felebarátunk titkos szándékát, és a mások belsö jó erkölcseit és vétkeit, a melyeket nem üsmérjük, mi tsak külsö képen üsmerünk másokot, és vakmeröség nélkül továb nem vihettyük gondolatinkot, tsak az Isten láttya a a szivek mélységit.

K Magyarázd meg ezt nékünk még jobban valamely példával.?

F Példának okáért valamely bünös a világot egy kevesé meg vesse, már azt szentnek fogják tartani, az Istennek valamely szolgája egy kis fogyatkozásban essék, már azt tarttyák felölle hogy el vetemedet., nem félnek hirtelenkedni az itéletel., és meg elözni az Istenét, aki avilág eleiben fogja terjeszteni a szivnek leg belsöb titkait, az Apostol nem akarja tehát hogy az illyenekröl itéllyünk, hanem hogy meg várjuk azt, az utolso napot, a mellyen az Isten ki nyilatkoztattya a szivek titkait.


Evangyélium

Szent luk: 3. 1.

Tiberius Császár birodalmának tizen ötödik esztendejében., pontius pilatus tisztartoja lévén Judaeanak, Hérodes tetrárkája lévén Galilaeanak, Filep pedig az ö Attyafia, tetrárkája lévén Ituraeanak, és trákonit tartományának, és lysaniás tetrárkája lévén. Abilinának Anoniás, és kaifás papi Fejdelmek alat, lön az ur Igéje Jánoshoz, a Zakariás Fiához, a pusztában, és jöve a Jordannak minden tartományiban, predikálván a penitentziának kereszttségét, abünnek botsánattyára, amint irva vagyon Isaiás profeta beszédének könyvében, A kiáltó szava a pusztában készittsétek el a Ur utát, és minden. hegy és halom meg aláztatik, és a horgasok egyeneseké lésznek, és a darabosok sima utakká, és meg láttya minden test az az Isten üdvözitöjét.


Magyarázat

K. Miért tészi azt fel az irás hogy lön az urnak szava keresztelö szent Jánoshoz, minek elötte el kezdené predikálását?

F Azt akarja nékünk meg mutatni, hogy az olyan hivatalt el nem kel kezdeni hogy ha tsak rend szerént vagy renden kivül. arra nem hivatatik az Istentöl, igen nagy vétkes vakmeröség az egyházi hivatalban avatni magát valakinek, magatol, akármely buzgo indulatbol legyen is, de a még nagyob a midön. az elö menetelért, haszonért, keresik, az egyházi hivatalt, holot arra hivatatni kel., valamint Aaron, hebr. 5. 4. a mely kegyelmek szükségesek arra, hogy azt mind mások, mind magunk iránt, érdemesen, és hasznosan vihesék végben. azok ahivatalnak kegyelmében vannak foglalva, valamint a magjokban, mivel mag nélkül nintsen gyümölcs.

K. Miröl kezdi el szent János predikálását.

F A penitentzia tartáson. valamint akristus is tselekedék, azután, meg mutatván azzal nékünk, hogy azok akik az Istenhez akarnak menni, a penitentzia tartáson kezdgyék, ezt nevezi szent Pál a vallás fundámentumának. hebr. 6. 1. mint hogy az emberek vétkesek, szükségek vagyon a penitentzia tartásra, anélkül nem lehet az Istenhez térni, avétkes hajlandoságokot tsak a penitentziával lehet el törölni. ez tehát a kezdete, a keresztyéni, és az Evangyéliumi életnek,

K. Elegendöé apenitentzia tartásra hogy a vétket el hagyák, és új életet kezdgyenek.?

F Éppen enem elegendö, ezt is tanitották az utolso idöbéli eretnekek, a mely tanitást rosznak itélé lenni a Tridentinumi Conciliumban az Anyaszent egyház, szükséges azért hogy a bünös a köny hullatások, és a penitentzia munkái által meg érezze, mitsoda keserves dolog az Istent el hagyni, szükséges tellyeségel. hogy a vétek meg büntetödgyék abünöstöl magátol ezen a világon. vagy a máson a boszszu álló igaságtol. ha penitentziát nem tartotok, mondgya az ur, mindnyájan el vesztek,

K Miképen predikállá szent János apenitentzia tartást.

F Azt inkáb predikállá példa adásával. mint sem beszédével, aleg rettentöb beszédek, és igaságok, keveset használhatnak. hogy ha tsak a beszédet, életével meg nem bizonyittya, és azt foganatosá nem tészi hogy a szivet meg hassa. az ollyan magára mondgya ki az itéletet, aki tsak, szoval, és nem példa adásal-is predikál,

K. Miképen kivánnya ez a szent, hogy akristus el jöveteléhez készüllyünk, és az ö malasztihoz: mellyeket hoz nékünk?

F Azt akarja 1. hogy minden völgy bé töltessék. 2. hogy minden hegy és halom. le nyomatassék, 3 hogy az egyenetlen utak, egyeneseké legyenek. 4. hogy adarabos utak tiszták legyenek.

K Mit tészen a. hogy a völgy bé töltessék?

F Azt hogy bé kel tölteni szivünknek üreségit a jó erkölcsökel, és jó tselekedetekel. bé kel azt tölteni az Isteni szeretetel., a melynek azt birni kell egészen. mivel minden jó erkölcsöknek az a gyükere. és lelke. A hogy, fel emellyék az Isten joságában valo erös reménségel; és tekélletes bizodalomal. a hittségben, és lankadságban eset lelkeket

K. Mit tészen a, hogy ahegy, és ahalom le nyomatassék?

F. Azt hogy, lekel nyomni avaloságos, és szivbéli alázatoságal akevélységet, és a nagyra vágyást, és bé fogadni az alázatos, és szegény kristust. egy szoval. ellene kel mondani szivesen., a világhoz valo ragaszkodásnak, a mely felyeb emelne minket. mint sem a mint vagyunk.

K. Mit tészen a, hogy az egyenetlen utak, egyeneseké legyenek,?

F Az egyenetlen utakon érti, arendeletlen. és meg romlot szokásokot, akép mutatoságot, a tettetést, a tsalárdságot, egy szoval minden félen valo uttyait. az ollyannak, a ki nem jár egyenesen az Isten elött,, meg kel mind ezeket egyenesiteni az igaságnak rendi szerént, mivel az Isten gyülöli akét szinüséget és az egy ügyüséget szereti., olyan egy ügyünek kel lenni mint agyermek, hogy tisztelni, és követni lehesen akristus gyermekségét.

K. Mit tészen a, hogy a darabos utak tiszták legyenek.?

F Ez azt tészi, hogy ha részt akarnak venni akristus malasztiban. amelyeket nékünk hoza el születésekor, szükséges valojában azon lennünk, hogy meg gyözhesük. és szelidithesük természetünket, izetlenségünket, fent héjazo és egyenetlen elménket, a mely majd vidám, majd szomoru, majd uralkodo, vagy majd mod nélkül valo alázatos. és helyheztessük magunkot abban a kegyeségben, és egyenlöségben., a mely mindenkor egyaránsu légyen., a kristus maga viselését vegyük például magunknak, ösoha semmit nem tselekedet indulatbol., hanem mindent szeretetböl és igaságbol, egyenes elmével; és szeretettel.

 

KARÁTSON NAPJÁN AZ ÉJFÉLKORI MISÉRE

Imádság.

Óh Istenünk a ki ezt az Éttzakát szenté tetted, és fényesé, annak születése által, aki az igazán valo világoság, add meg hanéked tettzik, hogy minek utánna meg üsmértük volna eföldön azon örökös világoságnak titkait, örvendezhesünk az Égben azon örömel. a melyet ád nékünk ate Fiad a kristus Jésus, aki Isten lévén, Éll, és uralkodik


Epistola

Szent Pál. Tit. 2. 11.

Atyám fiai meg jelent a mi üdvezitö Istenünk. kegyelme minden Embereknek, oktatván minket hogy meg tagadván az Istentelenséget, és a világi hivságokot, jozanon, és igazán, és áitatosan élyünk, evilágon, várván aboldog reménséget, és a nagy Isten, s' ami üdvezitö Jesus kristusunk ditsöségének el jövetelét. aki önnön magát adta érettünk hogy minket meg váltana minden hamiságtol.. és tisztitana magának kedves népet, a jó tselekedeteknek követöjét, Ezekröl szóly, és ints. a mí. urunk kristus Jésusban.


Magyarázat

K. Mire oktat minket az Apostol. ebben a letzkében.

F Elönkben teszi rövideden mind azokot a mikre tanitot minket akristus az ö elsö eljövetelekor. beszédivel, vagy példa adásával, aztot, mint egy, szempillantás alat meg láthattyuk, hogy a kristus tanitványának mit kellesék el kerülni, tselekedni, és reménleni.

K. Mire int a kristus hogy el kerüllyük?

F Arra hogy kerüllyük el. az Istentelenséget. és avilagi rosz kivánságot, az Istentelenség alá értodik mind avalami ellenkezik avaloságos áitatoságal és avallásal. a káromkodást, az Isten szent nevének szentségtelenitését, ababonaságot. vallástalanságot, és közönségesen az egész vétkeket, föképen azokat, a melyeket Isten ellen tselekesznek, és azok ellen. a melyek ö néki szenteltettek, avilagi rosz szokások alá értödnek, a rendeletlen kivánságok, a világi dolgokhoz valo szeretet, ugy mint a betsület, gazdagság, gyönyörködtetés. és mind azok, valamik azokot tekéntik. tilttya a teremtet állatot magáért szeretni,. és azt, a mi arra igyekezik. hogy azal elhesen, hogy abban tehesse boldogságát, és gyönyörüségét.

K. Miben áll az, a mivel tartozunk az ö szolgálattyára?

F Ezekben a három jó erkölcsökben foglaltatnak mindenek, a mértékleteségben, igazságban, és az Isteneségben, a mértékleteség magában foglallya mind azt., a mivel magunknak tartozunk, az igazság mind azt, valamivel tartozunk felebaratunknak, és az Isteneség azt, a mivel tartozunk az Istennek,

K Hogy kel mértékleteségben élni?

F Ugy hogy, el kel a szivünket vonni ateremtet állatoktol. és szükségért élni azokal, ez életben elsem lehetünk azok nélkül, az Isten meg engedi hogy azokal éllyünk, de szükségböl, vigyázunk az Istenre, és az ö Ditsöségére, és fordittsuk a mi magunk meg szentelésire, a világi dolgokon, a melyek környül vésznek minket. ugy kel által menni, hogy az örökké valokat el ne felejttsük, mert noha az Isten meg enged is némely dolgokot, de azt nem engedi hogy azokal élyenek, azaz, hogy a szivet azokhoz kaptsollyák., és hogy azokot, magokért szeresék, azokot ugy tekintvén. mint utolso végeket.

K. Hogy kel igazságal élni?

F ugy hogy meg adgyuk mindennek a mivel tartozunk, szent pál szerént, az adot. akinek adoval tartozunk, a tiszteletet, akinek tiszteletel., a szeretetet pedig mindennek, mert tartozunk mindeneket szeretni, mindenkor; és minden idöben, a szegényeknek adni Istenért a szükségen felyül valot, és kel tenni az ö szükségekröl; azirgalmaságnak tselekedetivel kel lenni mindenekhez, testi, vagy lelki képen, vagy akár mely modon. a mi tehettségünk szerént., egy szoval. a mi állapotunk, és az Isten rendelése szerént, tegyük mind azokot a jókot felebaratunkal, a melyeket kivánnok, hogy velünk tselekednék, és ne tegyük másal azt a gonoszt, a mellyet nem akarnok hogy velünk tenné. igy lehet tehát igazságal élni.

K. Hogy kel Istenesen élni?

F végben kel azt vinni. a mivel Istennek tartozunk, ötet imádni kell. néki könyörögni, néki engedelmeskedni, hálákot kel néki adni azokért a jókért a melyeket vettünk ö tölle, minden idöben és minden helyen kel ötet imádni nagy alázatoságal. szivesen kel ötet szeretni mindenben, és mindenek felet, kérni kel ötet szüntelen valo suhajtásal., bizodalomal. buzgoságal, alázatoságal. és álhatatoságal. engedelmeskedni kel néki gyorsaságal alázatoságal., örömel, akár mit parantsolyon, hálákot kel néki adni mindenekben. a nyomoruságban, boldogságban. agonoszért, valamint ajóért, mert mindent javokra fordit azoknak, kik ötet szeretik, és akiket szenttségre hivut, el végezése szerént, az ember egészen az Istené, lelke, teste, jóva, jó erkölcse, és mind az, a mi ötet környül veszi, avaloságos Isteneség tehát abban áll, hogy mindent viszá kel néki adni, mindenben örökös Urnak kel ötet vallani, mindent az ö Ditsöségére, és rendelésére forditani, ti nem vagytok magatokéi mondgya szent Pál, 1 Cor. 6. 19, mert nagy árron valtottattatok meg, Ditsöitsétek azért az Istent, ati testetekben, és lelketekben, melyek az Istenéi, a kristus meg holt mindenekért, hogy akik élnek, ezután ne éllyenek magoknak, hanem annak, aki ö érettek meg holt és fel támadot, 2 Cor. 5. 15.

K. Mitsoda dolgokot kel nekünk reménlenünk?

F A kristus Ditsöséges el jövetelit, és az örök boldogságot, melyet halálával érdemlette nékünk és a mellyet kéttség nélkül nékünk meg adgya, hogy ha ellene mondunk a világi kivánságoknak, és mind annak a mi ellenkezik az Istennel, hogy ha mértékleteségben, igasságban, Isteneségben élünk, és hogy ha ezekben végig meg maradunk. de akeresztyeni reménsegnek, ki kel zárni a világi reménségeket, valamint hogy nem szabad együt kivánni a Menyei jókot. avilági jokal, szintén ugy nem szabad, egyszers mind szeretni a teremtöt ateremtet álattal, és két urnak szolgálni.

K. Mitsoda modal éll az Apostol. hogy minket az Isten szolgálattyára indithason?

F A kristus ki mondhatatlan szeretetének példáját adgya elönkben, aki is halált szenvede hogy meg válthatna agonoszságbol, hogy meg tisztithatna a véteknek mocskáboll, és hogy különösön az ö szolgálattyára szenteltetet népet állithatna fel; és a mely nép buzgo lenne a jó tselekedetekben.


Évangyelium

Szent luk. 2. 1.

Az idöben parantsolat mene ki Augustus Császártol, hogy bé iratatnek az egész világ,. és ez az elsö bé iratás lön Czirinustol, syrianak tisztartojátol, és mennek vala mindenek hogy bé vallanák magokot ki ki az ö városában, fel mene pedig Josef is Galilaeábol. Názaret városábol, Judaeába, a David varosába, mely Bethlehemnek hivatatik,. mivel hogy a Dávid házábol, és nemzetségéböl vala, hogy bé vallaná magát Máriával. önéki jegyeztetet nehezkes feleségivel, lön pedig midön ót volnának. bé telének a napok hogy szülne, És szülé az ö Elsö szülöt Fiát, és bé takará ötet, polákban, és a jászolban fekteté,, mert nem vala nékik helyek a szálláson. és pásztorok valának. azon tartományban. vigyázván és örizvén az éjeli vigyázásokat az ö nyájoknál, és imé az Ur Angyala meg állaték mellettek, és az Isten fényesége környül fogá öket, és nagy félelemel meg félemlének, és mondá nékik az Angyal, ne fellyetek, mert imé nagy örömet hirdetek néktek, mely lészen minden népeknek, mert születet ma néktek üdvezitö, ki az ur kristus, aDavid varosában, és ez nektek a jel, találtok egy kis gyermekecskét, polákban bé takarva, és a jászolyban helyheztetve, és mindgyárt lön az Angyalal menyei seregnek sokasága. Ditsérven az Istent. és mondván, Ditsöség magoságban az Istennek, és eföldön bekeség a jó akaratu embereknek.


Magyarázat.

K. Miért parantsolá Augustus CSászár. hogy mindenek be iratatnának ki ki az ö városaban.?

F Az Isteni rendelés mindeneket igazgatván., ezen az uton akará bé tölteni a profetiát. a mely szerént Bethlehemben. a Dávid városában kelleték születni a Messiásnak, azert hogy meg lehesén bizonyitani a pogányoknak. az ö magok leveleiben, hogy a kristus a proféták mondasi szerént, a David familiájábol volna, és hogy ö valoságal az a Messiás., a kit anyi száz esztendöktöl fogva vártanak.

K. Mire kel vigyázni a CSászárnak ezen parantsolattyában.?

F Azt meg láthattyuk abban; hogy egy pogány császár. munkálodik nem tudva, az Isten akarattyának végben menetelében, meg is mutattya ez, hogy a Fejdelmek szive, az ö kezében vagyon., ugy is fordittya azt,. amint néki tettzik, eszközül is veszi öket, akarattyának végben valo vitelére, azért hogy az jóknak kedvezen, vagy a gonoszokot meg büntesse. Augustus hogy bé iratatá az egész népet; nem egyébre vigyáza, hanem hogy eleget tenne kevélységének, vagy fösvénységenek, de az Isten azt. az ö öröktöl fogva valo akarattyának végben vitelére forditá. ezis vigasztalhattya meg azö szolgait az üldözésekben. bujdosásokban. a melyeket szenvednek, mivel az ö ellenségek nem tehetnek nékik több roszat, tsak a menyit meg enged nékik, és azt is az öveinek jovokra, és elö menetelekre engedi meg.

K. Mit jelent a laistrom a melyben bé vagyon irva az egész Romai birodalomban lévö nép?

F Az életnek könyvét jelenti, a melyben vannak bé iratva, a szent Irás szerént a választottak, akik akereszttség által akristus birodalmában lévö népekké lettenek, akiknek részt akar adni országában.

K. Az Isten Fia testet vévén magára, a szent szüz méhében, miért engedelmeskedék egy pogány CSászárnak, parantsolattyára, elméjekben adván szent Josefnek, és Mariának, hogy Bethlehemben menyenek, és magokat bé irasák?

F Meg akará ezáltal mutatni még születésekor. hogy azért jött volna ell, hogy helyre hoza a mi elsö Atyánknak az Isten parantsolattyához valo engedetlenségit, az ö maga engedelmeségével. egy hitetlennek parantsolattyára, ezen példájábol meg tanulhattyuk, hogy az Istennek engedelmeskedik, aki aföldi hatalmasoknak engedelmeskedik. és az, az Isten ellen áll, aki azok ellen áll, hogy ha az ö parantsolattyok nem ellenkezik ahittel, és az Évangyélium tanitásával. azt is meg tanulhattyuk, hogy akár mi szállyon reánk de azt ugy vegyük mint az Isten kezéböl, ugy is tekéntsük azokot kik minket üldöznek, mint olyan eszközöket, a mellyekel éll, hogy minket meg jobbittson. hogy meg probállya hüségünket, alázatoságunkot, és hogy meg jutalmaztassa álhatatoságunkat.

K Az Isten miért kedvez oly közönséges pásztoroknak, Angyalát küldvén hozájok, és miért akarja hogy ök imadgyák a Messiást elsöben?

F. Azt akarja ezen példában meg mutatni, hogy rend szerént olyanokot választ, akik a világ szerént leg alább valok, hogy meg szégyenüllyenek azok, kik eföldön leg fellyeb valok, azért is tselekedé, hogy jóbban meg bizonyithassa születésének titkát, a melyröl azon együgyü pasztorok bizonyságot tennének, ebböl meg láthattyuk hogy szeretnünk kel. az egy ügyüséget, a munkát, az alázatos életet, ugy hogy kedvesen tekénthesen mi reánk, valamint a pasztorokra, alkalmatosoká tégyen rendelésének véghen vitelére.

K. Mitsoda hasznokra lön a Bethlehemhen lévö lakosoknak, a kristusnak közöttök valo születése, akinek születését hirdeték a pásztorok.?

F Nem hogy azt hasznokra forditották volna de az elöbbeni vakságokban meg maradának. se meg nem visgálák, se végire nem menének ilyen nagy hirnek. ebben jelenték azokot akeresztyéneket, a kik nem gondolván az üdveségel., el mulattyák az alkalmatoságokot., a szemek elött lévö igasságokra oktattatni magokat, ha jól meg visgálnák a világoságnak azt az elsö fényeségét. mely reájok süt, és követnék azt az utat melyet nyit nékik az Isten, egészen meg tanulhatnák az üdveséghez tartozando dolgokot. de a világi dolgokhoz valo ragaszkodások., el fordittyák öket. az üdveséges igaságoktol. és meg nem engedik hogy azokrol gondolkozanak. ettöl is vagyon hogy az Isteni intések meg nem hattyák öket, mivel az elméjek és a szivek más felé vannak fordulva, és hogy holtig valo tudatlanságban. vakságban., és meg átalkodásban maradnak, nem azért hogy modgyok nem volna arra, hanem ök mulattyák el a modot hüségtelenségekért, és meg romlásokal; és penitentzia tartatlanságokért, haragbol álló kintset gyüjtenek az utolso napra.

K. Mitsoda örömet hirdete az Angyal. apasztoroknak.?

F Lelki és valoságos örömet, a mely nem agyönyörüséget, se nem a világi gazdagságokot tekénti, hanem olyan üdvezitönek születésit, a ki meg szabaditani jött el az embereket, az ördögnek; és a véteknek rabságokbol., hogy nékik., az Isten Fiaihoz illendö valoságos szabadságot nyerhesen. és hogy érdemeseké tegye öket a Menyei örökségre

K Mitsoda külömbség vagyon. ezen öröm, és a világi öröm közöt?

F Tellyeségel külömbözik, mivel avilági öröm hamis. és tsalárd, tsak atsalando jokot tekénti, a mellyek akaratunk ellen is el hagynak minket., és a mellyek irtoztato üreségben, halálos keserüségben, azigazán valo joktol valo meg fosztásban, és meg orvosolhatatlan kétségben valo esésben ejtik az lelket, egy szoval azolyan öröm, a mely tsak az érzékenységben vagyon, mely a szivet el szárasztya, és a melyet a leg kiseb szomorusagis el. olttya, de viszontag az öröm, a melyet az Angyalok hirdetnek nékünk, és amelyet az üdvezitönk hozz nékünk születésekor, az aszivet egészen meg hattya, és bé tölti, az örökké valo, mert az örökévaloságot tekénti, a meg marad, a nyomoruság. és még a szenvedések közöt is. és azt semi el nem üzheti tsak avétek.

K. Tsak a pásztorokot illetéé ezaz új hir. a melyet az Angyal hirdete?

F Az Angyal mondása szerént az egész népet illette, föképen az igazakot; és mind azokot, akik részesülni fognak az Isten akarattyának bé tellyesedésében, aki el végezte volt öröktöl fogva hogy nékünk az ö Fiát meg váltoul, és szabaditóul adná, Ezen akaratnak általa, mondgya szent Pál. szenteltettünk meg, a Jesus kristus Testének, egyszer valo áldozattyának általa. hebr. 10. 10. az az akarat, szerzi mi bennünk a jó akaratot, mely nem egyéb hanem. az Isteni szeretet. a mely bé töltvén szivünket, végben viteti velünk azt a jót. a melyre a kegyelem indit. eszerént szentel meg minket az akarat, de az az akarat nem habozo akarat, nem hajol majd egy, majd más felé, hanem az az akarat erösen, és állando képen akar az Istené lenni, és néki engedelmeskedni mindenekben.

K. Azok akik a vétekben maradnak, vagyoné részek azoknak a kristus születesiért valo lelki örömben?

F Ez az öröm nem illeti öket, hanem azokot akik az Istennek hivei,. mert aki az ö testét a szenvedésekre és ahalálra jött adni, hogy el töröllye a vétket, mitsoda örömet adhat azoknak. akik tsak a gyönyörüségeket és a testi kényeségeket szeretik, nintsen se békesége, se öröme ahamisaknak. Isa. 57. 21

 

KARÁTSON NAPJÁN A 2DIK MISÉRE

Imádság

Oh! Mindenhato Isten aki oly böségel. osztod nékünk ate meg testesült Igédnek világoságát. adgyad, hogy meg mutasuk tselekedetinkben azt a világoságot melyet hint ahit lelkünkben.


Epistola

Szent Pál. Tit. 3. 4.

Atyám fiai meg jelent ami üdvezitö Istenünk kegyesége, és Embersége, nem az igaság tselekedeteiböl melyeket mi tselekedtünk, hanem az ö irgalmasága szerént üdvezitet minket, az ujonan születésnek feredöje, és szent Léleknek meg ujitása által, kit ki öntöt mi reánk böségesen a mi Üdvezitö Jésus kristusunk által. hogy meg igazulván az ö malaszttya által örökösi legyünk areménség szerént az örök életnek, ami urunk kristus Jésusban..


Magyarázat.

K. Miben tettzik ki az Istennek az Emberekhez valo josága és szeretete, melyet az Anyaszent egyház ád elönkben szent pál által.?

F Abban, hogy akristus maga mondgya, hogy az Isten ugy szerette avilágot, hogy az ö egyetlen egy Fiát adná, hogy minden valaki hiszen ö benne elne veszen, hanem örök élete legyen joan. 3. 16. lássátok mondgya szent János mi némü szeretetet adot minékünk az Atya, tudni illik, hogy az Isten Fiának hivatassunk. 1 lev. 3. 1.

K. Honnét érdemlették azt meg az emberek az Istentöl hogy az ö Fia meg testesülne váltságokért?

F ök azt semmi képen meg nem érdemlették, mivel az Apostol azt mondgya hogy az Isten nem a mi jó tselekedetinkért váltot meg minket,. az emberek mindnyájan vétekben születetvén, meg érdemlették az eredendö bünért, és más sok egyéb vétkekért. az örök kárhozatot az Isten tsak egyedül az ö joságábol., és irgalmaságábol váltot meg minket., az ö Fiának testesülése altal, azért tsak egyedül az ö kegyelmének, és az ö Fia érdemének kel adni a Ditsöséget.

K. Mitsoda modon adgya az Isten nékünk kegyelmét azüdvesegre?

F A kereszttségben adgya, amelyben a mi testünk meg tisztitatik a viz által, és a mi lelkünk meg ujitatik a szent Lélek által., szent pál azt ujolag születés vizének nevezi, mert abban ujolag születünk. és hogy az ördög fiai lévén az elsö születésünkor, az eredendö vétekért. amásodik születésünkor, az Isten Fiaivá leszünk.

K. Mitsoda haszonal jár a, hogy az Isten Fiaivá fogadot minket?

F Elöször ahogy, az Isten irgalmaságábol az egész büneinkröl valo botsánatot veszünk, másodszor ebben a szenttségben kegyelmet veszünk. a szent Lélek által, ami meg szentelésünkre, harmadszor rész adatik a Meny országnak birására.

K. Mire kötelez a minket. hogy az Isten Fiaivá fogadot.

F Arra hogy nem kel többé ugy élni mint a világ fiai, hanem ugy mint illik az Isten Fiaihoz. elkel vonni szivünket a földi dolgoktol. és fel kel emelni kivánságinkot és szeretetünket a mi örökké valo örökségünk felé, a mely a Meny ország, a mely felé kel czélozni minden reménségünknek.


Évangyélium.

Szent luk. 2. 15.

Az idöben a pásztorok szollának vala egy másnak, menyünk el Bethlehemig és lassuk meg a lött dolgot; melyet az Ur meg jelentet nékünk, és el. menének sietve, és találák Máriát és Josephet, és ajászolban tétetet gyermecskét, látván pedig meg érték adolgot mely nekik egyermek felöl mondatot vala, és mindnyájan akik hallák tsudálkozának, és azokon, mellyek a pásztoroktol mondattak vala nékik. Maria pedig magában tarttya vala mind ez igéket; sziveben forgatván, és viszá térének apasztorok ditsöitvén és Ditsérvén az Istent, mindenekben, amiket hallottak és láttak vala, amint meg mondatot vala nékik.


Magyarázat.

K. Mit tanulhatunk apásztorok tselekedetiböl akik meg nem elégedvén azal. amit az Angyal monda nékik, hanem sietve Bethlehemben menének, hogy meg láthatnák azt, akit nékik hirdettek?

F Azt tanulhattyuk hogy követnünk kel gyorsaságal. és hüségel. az Isten kegyelmét, és világoságát, melyeket ád nékünk, mivel semitöl nem felhetünk ugy, mint ha viszá élünk és ha hálá adatlanok vagyunk kegyelméhez, hogy ha nem követtyük intésit veszedelemre adgyuk magunkot, mivel az Isten el veszi atunya és rest szolgátol amije vagyon. és annak adgya akinek már vagyon, az az, annak, aki azal jóll élt, amit vett.

K. Mit tsinálnak apásztorok. hogy hivek lehesenek a kegyelemhez mely öket hija?

F Mindeneket el hagyván siettségel keresik az üdvezitöt, azért hogy ötet tisztellyék, mint örökös urokot, hogy nekie ajánlyák magokot. hogy részek lehesen születésének örömében., és békeségében,, tudni illik azokban anagy jokban., melyeket hozot az embereknek.

K. Hová menének keresni ötet?

F A jászolhoz, a hol ugy találák bé pokálva valamint egy közönséges gyermecskét. amint az Angyal meg mondotta vala nékiek, nem kel a kristust keresni a gazdagságban, és a világi nagy uraságban. hanem az alázatoságban., aszegénységben, akeresztben, és a szenvedésben,

K Miért nem kel akristust keresni agazdagságban és a világi uraságban.?

F Mert mind ezek tsak arra valok. hogy ketsegtessék rosz hajlandoságínkot, az irás tilttya a világi szeretetet, és azt ami avilágban vagyon., szent Janos azt mondgya, hogy nintsen abban az Isteni szeretet, aki avilágot szereti, 1 lev. 2. 15. ugyan azért kénszerit minket az Anyaszent egyház akereszttség elött. ellene mondani a sátánnak, aki fejedelme avilágnak, az ö tselekedetinek, ugy mint a véteknek, és az ö pompáinak, ugy mint avilági dolgoknak, mellyek okai rosz hajlandoságinknak, meg mutattya ez által az Anyaszent egyhaz, hogy illyen okon modon lettünk keresztyéneké és akristus tanitvanyivá

K. Miért mondod hogy a kristust, az alázatoságban, szegénységben, és akeresztben kel keresni?

F Azért hogy tsak ezek által üdvezit minket, és hogy büneinkböl. meg nem szabaditathatunk, hanem tsak olyan orvoságokal. melyek azokal ellenkeznek, ugy mint akevélységböl, az alázatoság által., agyönyörüségnek szeretetiböl. aszenvedés által, agazdagságnak szeretetiböl. aszegénység által, hogy példát adgyon nékünk, mind ezeket magais követte, részünk pedig ugy lehet az üdveségben, hogy ha hozája formállyuk magunkot.

K. Hogy lehete apásztoroknak meg üsmerni az Isten Fiát oly igen alatson és szegény voltában?

F Nezvén a külsö szegénységét, meg üsmérék ötet, mert nagy hitüek valának, az emberi elmének okoskodását nem halgatván, ahit, és az Isten szava nékik okoskodás hellyet vala, hogy ha a kisded, és a szegény Jésushoz akarunk menni, azt buzgoságal kel tölle kerni, a sidok testiek lévén, avilág szerént valo gazdag. és nagy hatalmu meg váltot vártanak el jöni, akristus szegénységén, és külsö gyengeségén meg botránkoztanak, mert nem ahit világosága szerént gondolkodtak, hanem az emberi elme szerént ugyan az is veté öket, az elmének vakságában, és aszivek meg átalkodásában

K Mit mond az Evangyélium a szent szüz felöl.?

F Azt mondgya. hogy ezeket magában tarttya vala, és szivében forgattya vala, semit abbol el nem [el-nem] vesztet valamit látot tselekedni, vagy amit hallot, mert tudta mind azoknak nagy drága voltát., nagy példát adot nékünk erröl a titokrol; magában valo elmélkedésével, ahitel táplálta magát, ugyan eszerént kel nékünk tselekedni atöbb titkok irant is, és az egész igasságihoz a vallásnak, hogy ha ö hozája akarjuk magunkot formálni.

K. A pásztorok mit gondolának szivekben. hogy meg láták azt az Isteni gyermeket a jászolyban fekünni, szegény modra bé pokálva?

F viszá térének nagy tsudálkozásal., örömel, és hálá adásal. avélek tett kegyelemért, ugy hogy nem gyözének elég Ditsöséget, és Ditséretet adni az Istennek. azért amit láttak, és hallottak, ezen szenttséges titoknak, kegyelmének, hasonlo buzgoságot kell mi bennünk is inditani.

 

KARÁTSON NAPJÁN A 3DIK MISÉRE

Imádság

Tselekedgyed oh' mindenhato Isten., hogy ate egy Fiad, a test szerent valo születése által, minket meg szabadittson avéteknek terhe alol. amelynek oly sok idötöl fogvást vagyunk rabságában, kérünk tégedet a mi urunk Jesus kristus által


Epistola.

Szent Pál sidok. 1. 1.

Sok féle rendben. és sok képen szolván az Isten régenten az Atyainknak, aproféták által, végezetre enapokban szolla nékünk az ö Fia által, kit mindenek örökösivé rendelt. ki által avilágot teremtette, ki mivel hogy az ö ditsöségének fényesége. és állattyának ábrázattya, és mindeneket visel az ö erejének igéjével, meg tisztitván abünökböl. ül a Felségnek jóbján, amagoságban. anyival méltosagosbá let az Angyaloknál, menyivel külömb nevet vett örökségül azoknál, mert kinek mondotta valaha az Angyalok közül, Én Fiam vagy te, én ma szültelek teged, és ismég. Én Attya lészék ö néki, és ö Fiam lészen nékem, és ismég, mikor bé hoza. az ö elsö szülöttet a föld kerekségére, azt mondgya, azt mondgya, és imadgyák ötet az Istennek minden Angyali,, és az Angyaloknak azt mondgya ugyan: ki az ö Angyalit lelkekké tészi, és az ö szolgait a tüznek langjává, a Fiának pedig, A te királyi széked Isten, örökkön örökké: igasságnak páltzája ate országodnak páltzája, szeretted azigasságot, és gyülölted ahamiságot. azért kent meg teged az Isten, ate Istened, örvendezésnek olajával, ate közösíd felet; És te kezdetben fundaltad uram a foldet, és ate kezeid alkotmányi az Egek, azok el vesznek, te pedig meg maradtz, és mint a ruha mindnyájan meg avulnak, és mint azöltözetet. el változtatod öket, és el változnak, te pedig ugyan azon vagy, és ate esztendöid, el nem fogynak.


Magyarázat

K. Miképen kel meg hálálnunk az Istennek hozánk valo kegyelmét, hogy az ö Fia által beszél hozánk?

F 1. Hogy halgassuk, hittel, és tisztelettel az ö szent Évangyeliumát., amelyben akristus beszél mi nékünk 2. hogy kövessük szeretettel. azokot az igasságokot a mellyeket abban tanit,. meg lássátok mondgya szent pál. hogy meg ne vessétek azt aki szollot, mert ha azok meg nem menekedtek, meg vetvén azt aki a földön szóll vala, sokal inkáb mi, a kik a mennyekböl nékünk szollot meg utállyuk. Hebr. 12.25

K. Miképen tette Isten az ö Fiát mindeneknek örökösivé?

F Nem ugy tette mint Istent; mivel ö az Atyával örökös ura mindeneknek., de ugy mint Ember meg érdemlette az ö tselekedeti, és szenvedési által mindeneket birjon. és hogy azt az örökséget, birja, a mely néki meg volt igérve a proféták által, mert azért holt meg mondgya az Apostol. és támadot. fel. akristus, hogy mind az holtakon., mind az élökön uralkodgyék. rom. 14. 9.

K. Hogy kel azt érteni, hogy az Isten a Fia által teremtette avilágot.?

F Ugy hogy, a Fiu Igéje, és Bölcsesége lévén az Atyának, ö áltála munkálodik, de fent álló ige, és Bölcseség, és ollyan személy aki külömbözik az Atyának személyétöl, és egyenlö az Atyával. mindenekben,

K. Miért neveztetik az Atya Ditsösége fényeségének,?

F Mert ötet az Atya nemzé, és tölle származék., valamint hogy a napból jö ki a fényeség, de attol el nem válik, mert ö benne fenyeskedik minden tekélletesége az Atyának,

K. Mitsoda értelemel mondgya szent Pál. hogy a kristus a magoságos méltoságnak jóbjára ült?

F Azt akarja velünk meg értetni, hogy akristus ugy mint Ember, az Angyaloknál, és a szenteknél. fellyeb emeltetett, és azoknak örökös urává tétetett, az Apostol azt mondgya másut. hogy helyheztette ötet az ö jóbjára menyekben minden Fejdelemségeknek., és hatalmaságnak, és erönek, és uraságnak, és minden névnek fölötte, mely neveztetik nem tsak evilágon, hanem akövetkezendön is. Efes. 1. 20. 21.

K. Az Apostol fel akarván magasztalni akristust, miért hoz egy nehány bizonyságot elö a szent irásból?

F Azért hogy meg bizonyitsa a sidoknak, akik meg kezdének gyengülni ahitben. hogy a kristus az Istennek Fia, nem kegyelem által, senem fogadot Fia, mint az Angyalok, és a szentek, hanem öröktöl, és valoságos születés által,, és valojában mondván, ö az Istennek egyetlen egy Fia, természete által

K. Mit kel tanulni ebböl a fel magasztalásbol.?

F. Azt hogy igen nagy tisztelettel legyünk akristushoz, visgállyuk meg, mitsoda boldogok vagyunk, tagjai lenni olyan Ditsöséges Fönek, és reméllyük. hogy még részünk lészen abban a Ditsöségben. hogy ha valoságos szeretettel ragaszkodunk hozája, és el nem válunk soha tölle avétek által


Évangyélium.

Szent Ján.. 1. 1.

Kezdetben vala az Ige, és az Ige Istennél vala, és Isten vala az Ige, ez vala kezdetben az Istennél, mindenek ö általa lettek, és nála nélkül semmi nem lött, a mi lött., ö benne vala, az élet, és az élet vala, az Emberek világosága, és a vilagosság a setéttségben világoskodik., és a setettség azt meg nem fogta vala, Egy Ember Istentöl küldetet, kinek János vala neve,, ebizonyságra jött, hogy bizonyságot tenne avilágoságrol, hogy mindnyájan hinnének ö általa, nem vala ö avilágoság. hanem hogy bizonyságot tenne avilágoságrol, Igaz világoság vala, a mely meg világosit minden evilágra jövö embert, evilágon vala, és avilág ö általa lött, és a világ ötet meg nem üsméré, tulajdoniba jöve, és az övéi bé nem fogadák ötet, valamenyire pedig bé fogadák ötet, hatalmat ada nékik, hogy Isten Fiaivá lennének, azoknak kik az ö nevében hisznek, kik nem a vérekböl, sem atestnek akarattyábol, sem a férfiunak akarattyábol. hanem az Istentöl születettek, És az ige testé lön, és bennünk lakék, és láttuk az ö Ditsöségét, mint az Atyának egyetlen egy szülöttének ditsöségét, tellyest malasztal, és igazságal.


Magyarázat

K kit nevez szent János Igének?

F Az Isten Fiát, Istennek is nevezi ötet, ez a szó Ige, az Görög magyarázat szerént, okoskodást, és szót teszen. midön az elme gondolkodik magával beszél belsö képen, okoskodást, és képzést formál adologról, a melyröl okoskodik, és gondolkodik. ez a képzés az ö igéje, a mely eleiben adgya néki adolgot, ugy a mint magában meg foghattya, hogy ha az elme magában gondolkodik, magának képzést formál magárol, a maga természetiröl, és a maga tekélleteségeiröl.

K. Miért nevezi tehát szent János. az Isten Fiát. Isten Igéjének?

F Mert ö az a képzés és gondolat a melyet az Isten formál magának, öröktöl fogva magárol. öis az a belsö és lelki Ige, aki tészi, és eleiben adgya néki Isteni tekélleteségeit. az Isten örökké valo meg változhatatlan és véghetetlen Tekélleteségü, ö magában gondolkodik, és magát tekélletesegel üsméri, és ugyan ezt a képzést a melyet formál. a maga véghetetlen voltárol, és Isteni tekélleteségeiröl, nevezi az Évangyélium az ö Igéjének, aki tekélleteségel valo képe az ö valoságának, vagy is inkáb hasonlo hozája, és egyszers mind valoságal valo személy, és külömbözik attol. aki ötet nemzette, és azt nevezik Atyának, aki nemzetet, Fiunak, ez a nemzés, örökké valo, lelki, ki mondhatatlan, és meg foghatatlan ateremtetett lelkeknek,

K. Mit tésznek ezek a szók, kezdetben vala az Ige?

F Azt teszik, hogy midön a világ kezdödöt, ez az Isteni Ige már volt, kezdete nem lévén. tehát örökké valo. mivel ha egy nehány millium esztendökel eléb tennék is a világ kezdetit, de mindenkor el lehetne mondani hogy kezdetben vala az Ige.

K. Mit értesz ezeken a szokon. és az Ige az Istennél vala, és az az, Ige Isten vala.?

F Szent János azt akarja velünk meg értetni, hogy a Fiu egy állattyában az Atyával. véle egy örökségü, de nem egy személy véle, mert az. aki szül, nem egy azal a kit szült,

K. Hogy lehet azt meg fogni hogy mindenek az Ige által teremtettek.?

F Eszerént lehet azt meg fogni, az Isten mindeneket teremtvén, azokot az ö szava által teremté, de az ö szava nem külsö képen valo szó, nem ollyan hangos szó, mely a fület meg hattya, hanem belsö képen valo szavával; gondolattyával, és öröktöl fogva valo rendelésével teremté a világot, az a gondolat pedig nem más hanem az Ige, az ö egy Fia: és az ö Bölcsesége, aki által teremté avilágot valamint egy mester ember, minek elötte valamely munkához fogjon., azt ki képzeli elsöben magában, és ki formálya, és aszerént viszi végben azután munkaját, az Isten öröktöl fogva formálta volt ki avilagnak formáját., és rendelése szerent adot annak lételt, és életet, azon idöben a melyben. azt végben akarta vinni, ez a gondolat, és rendelés, nem más hanem az az Ige, és az a szó, a mely által teremte mindeneket. de az a szó, valoságos személy ö benne, és ö véle, mindenekben hasonló hozzája, és aki egy aránt teremtet mindeneket ö véle.

K. Mit tésznek ezek a szók, öbenne vala az élet, és az élet vala az embereknek világoságok?

F Azt teszik hogy az élet, az Igében volt, valamint a maga eredetében, hogy övolna a valoságos és Isteni élet, ö adot testí, vagy lelki életet mind annak a mi éll. ö adgya a természetnek, kegyelemnek, és a ditsöségnek eletét.

K. Miért mondgya szent János hogy az élet vala az emberek világoságok.?

F Mert az Isten ereje örökös igasság, és bölcseség lévén, világoságot ád lelkünknek, mely azt világosittsa, és bölcseséget, mely azt éltesse, az okos lélek meg üsmérheti, és szeretheti az Istent, ebben az üsmérettségben, és szeretetben áll tehát az ö élete, és tsak annyiban éll, a menyiben, üsmeri, és szereti az Istent, ugyan az ö igassága. és bölcsesége világosittya, és eleveniti azt, beléje nyomván. az igasságnak, és a bölcseségnek bélyegeit, és éltetvén azt, tiszta, szent, és Isteni élettel, az Ige tehát maga ez az igazság. és bölcseség, örökké valo vilagosságot ád az embereknek, és ezen világoságban valo részesüles, bölcseké, és igazaká tészi ateremtet lelkeket, de az ö bölcseségek, és igazságok, abbol a véghetetlen. és valoságos bölcseségböl. és igaságbol erednek, amely, nem más. hanem az Isten Fia, az Ige.

K. Ha az Ige az emberek világosága, hogy lehet ennek a vilagoságnak világositani a setettségben mivel avilágoság tulajdonsága a, hogy a setéttséget el üze?

F Ugy hogy, az ember avétek által, el fordult. és el távozot avilágoságtol. és setéttségé löt, ez igy levén a vétkes embernek lelki szemeit, nem világosittya többé ez az Isteni vilagoság, valamint anap vilagosittya a vaknak testi szemeit, vagy olyan embernek ki a szemeit bé hunnya, avilágoság tulajdonsaga ahogy vilagosittson., de az emberek attol el forditták szemeket, minden világoságokot, boldogságokat; abban veték, és bölcseségeket arra forditák hogy ateremtet állattal élhetnének, és az Istent el felejték, avilágoság bennek világositot, de ök magokon kivül valának, és az rendeletlenségért, mely öket akülsö, és teremtet tekéntetekre vezette, és a világoságtol el választotta, tsak a setettségben maradának, és nem láthaták többé, a valosagos vilagosagot.

K. Miképen üsmértette meg magát az Emberekel. ez az Isteni világoság.?

F Mint hogy az emberek tsak testiek valának, és tsak az érzékenységbeli dolgokra, és tsak ateremtet állatokra függesztették vala szemeket, és a vilagoság., aki az Isteni Ige, mi hozánk hasonlo testet vévén magára azért hogy tsak ötet tekénttsük, fel ékesité azt a testet bölcseségel, igaságal szenttségel., és az maga Istenségével, ugy hogy az emberek láthato szin alat üsmérvén az Istent, az által aláthatatlan dolgoknak szeretetire vezettessenek,

K Miképen lehetet volna ezt az Igét meg külömböztetni atöb teremtet állatoktol, hogy ha valaki azt meg nem mutatta volna.?

F Ugyan erre a végre küldötte volt el az Isten keresztelö szent Jánost, hogy a kristus hozája menvén a keresztelkedésre, asok nép közöt ötet meg külömböztesse, és ujjával nékik meg mutassa. ök nem tudták avilágoságnak. evilágra valo jövetelét, se azt hogy közöttök volna, de szent János bizonyságot tett rolla, és az ö bizonysága annál is inkáb bé vehetöb vala, hogy ötet magát gondolák lenni annak avilágoságnak, az ö nagy szent életiért.

K. Nem kellé mindenikünknek bizonysagot tenni akristusrol?

F Minden bizonyal kell, minden keresztyenek bizonysagot tenni rola, közölni kel az ö igasságának vilagoságát azokal kik kezünk alat vagynak, vagy a kikel egy társaságban vagyunk, meg mutatván azt nékiek magunk viselésiböl, vagy beszédinkböl, és eszerént bizonyságot teszünk akristusrol., és az ö szenttséges voltárol. akoron mutattyuk meg magunk viselésiben, és beszédinkben, akristus világoságát, amidön minden szándekinkot, tselekedetinket, az Évangyeliumi tudományhoz intezzük, valamint keresztelö szent János tselekedék, mivel akristus azért lött emberré., és azért üsmértette meg magát velünk. hogy minket meg világosittson; és nékünk példánk legyen, a te beszéded mondgya a proféta, világosittya lépésimet, és ösvényimet, a mellyekben járok. ps. 118. 105. Én vagyok avilágnak világosága. mondá a kristus, aki követ engem, nem jár a setéttségben, hanem életnek világa lészen annak joan 8. 12.

K Kitsodák azok, akik a setéttségben járnak?

F Mind azok akik akristus világosága és tanitása hellyet, tsak a magok akarattyát. és kivánságát követik, inkáb követvén a magok gondolattyokat, mint az örökké valo bölcseségtöl szabot rendet, az illyenek setéttségben járnak. mondgya szent János, és nem tudgyák hová mennek, mert a setéttség meg vakitotta szemeket: 1 lev. 2. 11.

K. Mitsoda világ az, mely meg nem üsmérte akristust?

F Az, az olyanokbol álló tarsaság. kik a világot, és az világi dolgokot szeretik; kik az ö meg romlot. tartásit, és szokásit követik, kik tsak amagok kivánságira vigyáznak, vakságban hagyván öket az Isten; kik minden elméjeket, bölcseségeket, avilági joknak keresésére fordittyák kik nem láttyák a meg testesült igének világoságát, a mely bennek fénylik, és a melynek hasznát nem vehetik sziveknek meg romlása miat.

K. Miképen lett az ember Istennek Fiává?

F Az Isten az embert amaga képére teremtvén, azáltal ö az Isten Fia vala, de a vétek el törölvén azt a képet, szükséges volt azt meg ujitani, és az elöbbeni képnek formáját eleiben tenni, ugy hogy magát ahoz formalhasa akegyelem által, erre valo nezve kelletet hogy ez az elöbbeni kép, az Isteni Ige, Emberi testet vévén magára, magát láthatova tegye.

K. Mit tésznek ezek a szók. az Ige testé lön?

F Azt teszik hogy az Ige Emberé lön., egy teste, és lelke vala, és azokot meg egyesitette az Isteni személyével., a testen itt az egész Embert kel érteni, hogy meg lásuk mitsoda sokal tartozunk az Isten Fiának, az Irás fel teszi hogy ö testé löt, az az, hogy meg nem elegedet az embereknek leg nemesebb részét venni, ugy mint alelket, hanem még hozánk hasonlo gyenge és halando testet vett magára, a romlandosagon kivül, amelyböl meg akara minket szabaditani, és gyogyitani, hozánk hasonlová akara lenni, hogy minket magahoz hasonloká tehessen; az ö szenttségének követése által, és mint hogy ö az Istennek Fia természete által, minket is az Istennek, akegyelem által valo fogadot fiaivá akara tenni.

K. Miben részesülnek azok kik az Istennek Fiai?

F Azok részeltetnek az Isteni életben., a mely a világoság, és a szeretet lévén, nekik világoságát. és szeretetit osztogattya, akristus Érdemi, és kegyelme által részek is lészen nékik minden javaiban, mivel agyermekeknek reszeknek kel lenni az Atyok örökségében, az Isten maga lévén az az örökség, és az a meg igért ország. ö is lészen, az ö örökös részek.

K Miért vagyon a meg mondva, hogy a meg testesült Ige tellyes kegyelemel. és igasságal?

F Mert azért testesült meg hogy velünk közölhesse ahit által, az ö igasságának világoságát, és kegyelmét, ugy mint, amaga szeretetét, mely követesse velünk az igasságot, és éltessen ahittel, azért is mondgyák hogy Mojses adta atörvényt, de a kristus hozta el nékünk akegyelmet, a melyet tsak az ö erdemi, és közben járása altal. veszik

 

SZENT ISTVÁN NAPJÁN

Imádság

Adgyad uram hogy követhessük a szentet, kit mái napon tisztelünk., és tanullyuk meg példájábol szeretni ellenségeinket, mivel annak Innepét illyük, aki ate Fiadnak, ami urunk Jesus kristusunknak kegyelmét kérte üldözöire.


Epistola

Act. Apost. 6. 8.

A napokban István tellyes kegyelemel és erövel nagy tsudákot és jeleket tselekeszik vala, anepben, támadának pedig némellyek asynagogábol, mely neveztetik alibertinusokénak, és Czireniékenek, és Alexandriaikenak; és azokénak, kik Ciliciábol, és Ásiábol valának, vetekedvén Istvánal, és nem álhatnak vala ellene a bölcseségnek, és a léleknek, aki szol vala, halván pedig ezeket, dulfulnak vala szivekben., és fogokat tsikorgattyák vala reája, holot pedig tellyes volna szent Lélekel, az Égre tekintvén, látá az Isten Ditsöségét., és a Jésust az Isten jobján állani, és mondá, Imé nyitva látom az Egeket. és az Ember Fiat, az Isten jobja felöl állani, fel kiáltván pedig ök nagy szokal. bé dugák az ö fülöket és egyenlö akarattal reá rohanának, és ki vetvén ötet a város kivül., kövezik vala, és atanuk le tevék az ö ruhájokot egy Iffiunak lábainál. ki Saulnak hivatatik vala, és kövezik vala Istvánt, ki könyörög vala. és mondá, Uram Jesus. vedd hozád azén lelkemet, terdeire esvén pedig nagy szoval kiáltá, mondván, uram ne tulajdonisd nékik ebünt, és midön ezt mondotta volna. el aluvék az urban.


Magyarázat.

K. Miért támadának a sidok szent István ellen. ollyan nagy dühöségel.?

F Mert meg mondá nékik az igazságot., és azért hogy bizonyságot tön akristusrol. kötelesége szerént. minden idökben ameg volt, hogy azok kik hüségel vitték végben köteleségeket, el nem kerülték avilági emberek ellenkezésit, és üldözésit, amidön öket tévelygésekböl viszá akarták hozni, és követetni vélek tisztaságal, az Évangyeliumi tudományt, azért is mondgya az Apostol. hogy akik Istenesen akarnak élni, és akristusé lenni, azok üldözéseket fognak szenvedni.

K Miért teszik azt fel. hogy asidok nem álhatnak vala ellene a bölcseségnek, és aléleknek, aki szol vala szent Istvánban.?

F Azért hogy meg tudgyák a papok, hogy ha ollyan tellyesek volnának amint kellene lenniek, az Isten lelkével, és ahit igaságival. a melyeket hirdetik, hamaréb hitethetnék el azokot, és szégyenithetnék meg a roszakot

K. Mit tselekéd szent István midön ellenségi dul, fulnak vala ellene?

F Mind azt, nagy bátorságal. tekéntvén. az Égre veté szemeit, és tellyes léven szent Lélekel, akristust látá aki bátoritá, és segité, aviadalomban, aképen kel az Isten szolgainak, bizonyságot tenni az igaságrol, keresvén egyedül az Isten Ditsöségét, és afelebarátunk üdveségét, nem hajtván az emberek fenyégetésekre, és haragjokra, akik semit nem tehetnek azoknak, akiket a kristus segét kegyelmével, szükséges tehát az illyen alkalmatoságban. valamint ez a szent Diaconus tselekedék, fel emelni magunkot az Istenhez, az imadságal, és szemlélni ahitnek szemeivel. a kristust, hitünknek kezdöit, és bé töltöit, ö mindenkor készen vagyon minket meg segiteni, és meg jutalmaztatni,. hogy vegíg hüségel leszünk hozája.

K. Mit tselekedék az a szent Diaconus amidön ötet kövezék?

F A kristust hija segittségül., és keri magához venni lelkét, azután olyan nagy tsendeségben marada, mint ha nem érezte volna az ütéseket, az ö teste, és részesült volna még elöre a ditsöséges testeknek szenvedhetetlenségében, az ö elméje, és szive, tsak akristusrol. és a Menyei dolgokrol foglalatoskodék, ahol már bizonyos volt az ö meg jutalmaztatása, ezen nagy példabol meg tanulhattyuk, hogy olyan meg valtozhatatlan és hüséges szeretettel kaptsollyuk magunkat akristushoz, hogy se az nyomoruság, se az eröszak, se az üldözés, se semmi némü teremtett állat el ne valaszthasson soha minket ö tölle. el hitetvén magunkal. hogy minden féle nyomoruságokon gyözedelmet veszünk annak kegyelmével. aki minket annyira szeretet, hogy verét. és eletét adta érettünk, azt is meg tanulhattyuk., hogy halálunkor. hadgyuk el az embereknek testünket, és tsak arol gondolkodgyunk, hogy ami üdvezitönk kezeiben adgyuk lelkünket.

K. Miképen bánék ez a szent Martyr azö ellenségivel, akik oly kegyetlenségel kövezék ötet?

F Le térdepelvén fel kiálta. Uram nem tulajdonitsad nékik ebünt, tsak eszerént álla boszut ellenségin, illyenek kel lenni szeretetünknek, mivel aparantsolat hogy szeresük ellenséginket, ö érettek imádkozunk, vélek jol tegyünk, ugy illet minket, valamint szent Istvánt, akristus példájára ez a nagy szent, menté azoknak hamiságát, kik ötet kövezték, buzgoságal kivánta volna el törleni vétkeket, azon szenvedésivel, amely néki meg nyitotta a Menyeknek kapuját. az illyen tiszta, és nem hasznot keresö szeretet, sok keresztyényeket fog meg itélni, akik azt gondollyák, hogy lehetetlen., és erejek felet valo dolgot parantsolnak nékiek, a midön arra kénszerittik, hogy olttsák el haragjokot, hogy meg botsásák a bántodást, hogy szeresék azokot, kik öket gyülölik., hogy imádkozanak azokért kik öket gyalázák, és üldözik. valo hogy mind enehéz. de tsak azoknak, akik magokon eröt nem akarnak venni, és rosz hajlandoságokot meg gyözni, valo hogy semmit nem tehetünk magunktol., és akristus kegyelme nélkül de mindent tehetünk annak segittségivel., ki minket erösit.

K. Mitsoda haszna lön a szent István könyörgésinek?

F. Meg nyeré az Istentöl Saulnak, egyik leg nagyob ellenségének meg térését., aki minek utánna üldözte volna az Anyaszent egyházat, Apostolává lön, a nemzeteknek, és leg nagyob oltalmazoja az Anyaszent egyháznak, mert ha István nem imádkozot volna. mondgya szent Agoston az Anyaszent egyháznak Pál Apostola, se mestere nem lett volna, az Isten elött, igen foganatos az ellenséginkért valo imádság.


Evangyélium

Szent Matth. 23. 34..

Az idoben mondá Jésus a sido seregeknek, és az papi fejdelmeknek, imé én küldök hozátok profétákot és bölcseket, és iras tudokot, és azok közül meg öltök, és meg feszitetek, és azok közül meg ostoroztok a synagogáitokban, és üldözitek, városrol, városra, hogy reátok jöjjön minden igaz vér, mely a földre ontatot, az igaz Abel vérétöl fogva, zakariasnak, a Barakias fiának véréig, kit meg öltetek a Templom. és az oltar közöt, Bizony mondom néktek, el jönek mind ezek, erre a nemzettségre, Jerusalem, Jerusalem, ki meg ölöd a profétakot, és meg kövezed azokot, kik hozád küldettek, hanyszor akartam egyben gyüjteni a Fiaidot, mint a tik egyben gyüjti az ö csirkéit szarnyai alá, és nem akartad, imé pusztán hagyatik néktek ati házatok, mert mondom néktek, nem láttok engem. mostantol fogva. mig nem mondgyatok; Áldot aki az urnak nevében jö.


Magyarázat

K. Kitsodák azok a proféták, bölcsek, és Doktorok akiket akristus külde a sidoknak.?

F Azok a tanitványok, Apostolok, és az Évangyeliumnak predikátori, akiket el küldvén a sidok meg ölék, azok közöt vala szent István, és a két szent Jakab.

K. Miért mondgya akristus hogy el küldi azokot azért, hogy a sidokra jöjjön minden igaz vér. mely a földre ontatott?

F Azért, mert eza hálá adatlan nép meg érdemlé az ö igaságtalanságáért és hüségtelenségiért hogy az Isten boszut állyon rajta, mind azon igazaknak vérekért, akiket az ö elejek öltenek vala meg. Abeltöl fogva Zakariásig, abéis tellyesedék a Jerusalemi templomnak. el pusztulásakor.

K Miért tulajdonitá akristus azon idö béli sidoknak az ö. Atyoknak vétkeket.?

F Azért mert követék azokot, és söt még nagyob vétkekben is esének, a midön gyülölségel lévén hozája, dühöségel fel fesziték ötet, és egy nehány tanitványit és Apostolit meg ölék

K. Mint hogy azt még elöre tudta, hogy az Apostolok üldöztetni fognak, miért tevé veszedelemre öket?

F Mert azokot az üldözéseket Apostolinak érdemesé tevé, és ellenséginek. veszedelmire forditá, mivel az Isten irgalmaságát mutattya szolgaihoz, akor amidön igaságtalanul üldözik öket, mert az által meg tisztittatnak, és az üldözökön, a rettenetes ostora igasságának.

K. Miért mondgya akristus hogy ugy akarta öszve gyüjteni valamint atyuk egyben gyüjti tsirkéit?

F Ezen hasonlatoságal azt akarta jelenteni, hogy mitsoda szeretettel vagyon az övéihez, mivel semmi oktalan állat nem szereti nagyob gond viselésel az ö fiait mint tyuk, szárnyai alá veszi, hogy ót melegben, és bátorságban maradgyanak, és ha valaki közelit hozája, azon nagyon fel indul, egy szoval azt meg láthatni minden külsö tselekedetiböl, hogy valoságos Anya, eképen kaptsolta magahoz a kristus szolgait meg testesülésével, gondgyát viseli nekik, és meg oltalmaza öket, hogy ne esenek az üdveségek ellenséginek töriben, azért is szárnyai alá veszi öket, valamint a proféta mondgya.

K. Mit tanulhatunk abbol. midön azt veti szemére Jerusálem városának. hogy nem engedte fiait egybe gyüjteni szárnyai alá.?

F Azt tanulhattyuk, hogy ha nem halgattyuk akristus szavát midön minket hi, hogy ha nem akarjuk követni ötet, az ö uttyaiban járni, és az ö gond viselése alá vetni magunkot, igen félö hogy elne hagyon bennünket, és ahamis léleknek hatalma alá ne vessen. a kit is jelent a prédálo madár, ki tsak azon vagyon. hogy meg lophasson, és meg ölhessen.

 

SZENT JÁNOS NAPJÁN

Imádság

Uram mutasd meg jóságodot Anyaszent egyházadon. hogy meg világositatván azon igaságokal, a melyeket predikállot ate Apostolod. és Évangyélistád szent Janos. el érhesse az örökké valo jutalmat a mi urunk. Etc.


Epistola.

Eccl. 15. 1.

A ki az Istent féli, jókat tselekeszik. és aki az igassagnak meg tartoja. meg fogja azt. és eleiben mégyen mint egy tiszteletes Anya, és mint egy szüz aszszony állat, fogadgya bé ötet,, élteti ötet. az értelemnek, és az életnek kenyerével, az üdveséges bölcseségnek vizével itattya ötet, és még erösödik benne, és el nem hajol, és meg nem szégyenül, és fel magasztallya ötet felebaratinál, és a gyülekezetnek közepette. fel nyittya száját, és bölcseségnek, s'értelemnek lelkével. tölti bé ötet, és aditsöségnek ruhájával. ruházza meg ötet, vigasságot és örvendezést gyüjt reája, és örökké valo nével örökösiti ötet.


Magyarázat

K. A bölcs mitsoda félelemröl szól midön azt mondgya. hogy aki az Istent féli sokat tselekeszik?

F ollyan félelemröl szól amelyet az Isteni szeretet elevenit, a melyet Fiui félelemnek nevezik, tudni illik, olyan félelemnek., a melyel egy jól neveltetet gyermek féli meg bántani a jó Attyát, az ollyan tehát aki ugy fél attol mint aleg nagyob veszedelemtöl, az Istent meg szomoritani, el nem mulattya parantsolatit meg tartani, ezt is hija abölcs, jól tselekedésnek, és azt ugy tselekedni. a mint kel. szent Agoston szerént, erre is mondgya a proféta hogy boldog ember az, aki az urat féli, igen nagy örömel is viszi végben parantsolatit P. s. 111. 1. ellenben pedig az, aki szolgához illendö félelemel tselekeszik, tsak külsö képen, és akarattya ellen viszi azokot végben, félvén inkáb az égestöl. mint sem a vétkezéstöl, szent Agoston szerént

K. Mitsoda modot ád nékünk abölcs, hogy bölcseséget nyerhesünk?

F Azt hogy az igassághoz ragaszkodgyunk, mivel a mely szeretettel szerettyük szivünkböl az Istent, és felebarátunkot mint magunkot, ez az, igazán valo keresztyeni igaság. aki tehát az igasághoz ragaszkodik a bölcseséget fogja birni, mert ugy szeretvén az Istent mint örökös jóvát. és felebarattyát mint magát, minden tölle kitelhetö jót fóg tselekedni. mind az Istenért, mind pedig felebaráttyáért, és utálni fogja a roszat; és a vétket, ebböl is áll, avaloságos bölcseség, és ez a bölcseség örökös lesz néki, el sem veszti azt soha akarattya ellen.

K. Miért hasonlitatik abölcseség egy tiszteletes Anyához, és egy szüz aszszony állathoz?

F Mert az örökké valo bölcseség meg elözi azokot kik ötet keresik, és elejekben megyen mint egy olyan Anya, aki siettségel megyen kedves gyermekének eleiben és ugy fogadgya ötet valamint egy szüz aszony fogadgya az ö férjét, mi ugy megyünk az Istenhez, hogy ha ö elönkben jö, mivel ö von minket magához kegyelmének ereje által akristus mondása szerént, és ö vezet magához, szüntelen valo szavával, joan. 6. 44. 45. ö szeretet minket elsöben, mondgya szent János öis önti mi belénk szeretetét. 1. lev. 4. 10.

K. Mitsoda ez életnek, és értelemnek kenyere. amelyel élteti abölcseség azokot kik ötet szeretik?

F Az, az Isten szava, az eletnek, és az értelemnek kenyere, a világosittya és táplállya az igazakot., az élteti öket a kegyelemnek életével., ahit, areménség, és a szeretet által. az Isten ád még az ö Fiainak. más kenyerét azéletnek, és az értelemnek, a mely kenyér a kristus maga, aki az Egböl szállot le eledelekre, és a ki magává változtattya öket, szentségének ereje által.

K. Mitsoda az az üdveséges viz. amelyet ád innya a bölcseség és valoságos keresztyének?

F Az. akristus kegyelme, és az ö szent lelke, a mely lészen ö benne az örök életre forró viznek feje, joan. 4. 14. amely el olttya benne. a világi dolgokhoz valo szomjuságot, és az örökös jót kivántattya véle a mint hogy tsak az is teheti boldogá,

K A bölcseség miképen erösödik meg az igazban.?

F Ugy. hogy, a menyiben nevekedik az Isteni szeretetben., és ajó tselekedetekben, anyiban gyözhetetlenné lészen akisértetekben. és más egyéb nyomoruságokban.

K. A bölcseség miért tarttya kezein azigazat?

F Mert akár mely erösnek tessék lenni, de a bölcseséghez képest, tsak ollyan mint egy gyermek. azért szükséges hogy kezén tarttsa, és ugy vezesse hogy meg ne botollyék, és elne esék. a mely meg történnék minden bizonyal ha magára hadná.

K Miért mondgya abölcs hogy az igaz meg nem szégyenül.?

F Mert magátol semmit nem vár. se amaga erejétöl, se az emberektöl, és tsak a bölcseségben bizik. aki senkit meg nem tsalhat, areménség pedig mondgya szent Pál. meg nem szégyenit. mert az Istennek szerelme, ki ontatot ami szivünkben a szent lélek által, ki mi nékünk adatot rom. 5. 5.

K. A bölcseség mikor magasztallya fel felebaráti közöt az igazat, és nyittya meg az ö száját agyülekezetnek közepette.?

F A midön az Isten olyan hivatalra hija. a melyben másokot tanyitani fog, akor tölti bé ötet abölcseség világával. hogy aztot közöllye felebarátival., de halgatni fog alázatoságbol, mind addig meg az Isten meg nem nyittya száját, Isteni hivásával.

K. Mitsoda Ditsöséges ruházat az, amelyet neki fog adni,?

F A nem más. hanem az igaság, és a felebaráti szeretet, amely Isten elött drága öltözöt, akristus maga az az uj ember, akiben öltöztünk akereszttségkor, le vetvén az ó embert, a ki mocskos és meg romlot ruha, a ruha melyet a bölcseség ád, az igaznak ditsöséges ruhája, mert meg külömbözteti ötet atöbb emberek közöt. afényes, és jó erkölcsökel, a melyekel. fénlik az Isten, és az emberek elött

K. Mitsoda vigaság és örvendezés az, amelyet gyüjt reája?

F Nem más hanem amenyei örvendezés, amelyet bövségel hinti akegyelem az ö lelkében, a mely meg utáltattya véle a világi jót, és vigaságot, gyönyörüségel. meg kostoltatván véle a menyei dolgokot; ez az örvendezés sokal is drágáb a világi gazdagságoknál; amellyek bé nem tölthetik a szivet, abban irtoztato üreséget hagyván. és ezer nyughatatlanságokot.

K Miképen örökösiti meg ötet öröké valo nével.?

F Ugy hogy jó példát adván az Anyaszent egyháznak. bölcseségivel, jó erkölcsivel, és felebaráti szeretetinek munkájival, az ö emlékezete az emberek közöt örökké fent marad.


Evangyélium

sz.ent Jan. 21. 19

Es midön. ezt mondotta volna. mondá néki, köves engemet, fordulván Péter, látá azt a tanitványt, akit szeret vala Jesus. utánna jöni, aki avatsorán az ö mellyén feküt, és mondotta, uram kitsoda aki téged el árul, ezt azért mikor látta volna Péter, mondá Jésusnak uram ez pedig mit? mondá néki Jesus, igy akarom ötet maradni míg el jövök, mi gondod véle, te kövess engem. ki mene azér az Atyafiak közöt ebeszéd, hogy az a tanitvány meg nem hal., és nem mondotta neki Jésus meg nem hal. hanem ha igy akarom ötet maradni mig el jövök. mi gondod véle, ez az a tanitvány a ki bizonyságot teszen. ezekröl, és irta ezeket, és tudgyuk hogy igaz az ö bizonysága


Magyarázat

K Hogy kel akristust követni?

F Az Evangyeliumi tudományt kel követni. magunknak ellene mondani, és mind annak valamit eföldön szeretünk, követni kel akristus alázatoságát. békeséges türésit, szeretetit, az ö akarattyán kel járnunk, és nem a magunkén, a magunk keresztét kel viselni, és el szenvedni azokot anyomoruságokot, inségeket, és üldözéseket, mellyeket reánk botsát, egy szoval akristust kel követni. ebböl áll, az egész keresztyeni élet.

K. Leheté követnünk szent Péternek. szent János iránt valo tudakozodását.?

F Emberi gyarloság vala még ebben az Apostolban mivel tsak azt kelletet volna néki meg tudni, hogy mit parantsol az ö mestere, és követni ötet, minden nyughatatlanság nélkül, hogy hová lészen szent János, holot az ötet nem illette, minekünk tsak épen azokrol az igasságokrol kel szorgalmatoskodnunk, amelyeket Isten ki nyilatkoztatot nem tudakozodván arol. a mit el akart rejteni, mi tselekszi azt, hogy gyakorta magunkot el felejttyük, és köteleséginket el mulattyuk, nem más, hanem hogy, a mások dolgaiban. felettéb árttyuk magunkot, aleg mélységeseb tudományok is haszontalanok., söt még ártalmasok, azoknak, kik hivatalokot nem tudgyák., vagy akik azokot bé nem töltik, szent Pál meg elégszik akristust, és a meg feszitetet kristust tudni. 1 Cor. 2. 2

K Miért felele az ur néki ollyan homályoson?

F Mert észre akará véle vétetni. hogy az ö kérdése nem volna helyes, meg is akará feddeni szorgalmatoskodásárol, ezel arra tanyit minket, hogy tsak egyedül a magunk hivatallyára vigyázunk. és tsak azt az utat kövesük békeségel; és hüségel. amelyen az Isten akarja hogy hozája mennyünk. nem visgálodván. senem nyughatatlankodván azon., hogy mitsodáson vezet másokot, mi nékünk az Isten akarattyát kel követni, és azon az uton járni, a melyet mutat nékünk, másokot pedig hagyuk járni olyan utan. amelyen az Isten vezeti oket, nem is mehetünk hozája más uton, hanem amelyre tett minket, hogy ha mást keresünk el tévelyedünk, és veszedelemben esünk.

K. Miért tartozunk a szent Janos szavát el hinni, amidön azt mondgya hogy igaz az ö bizonysága?

F Mert szent János magában. tsak egy közönséges halász lévén, magátol nem beszélhetet volna az Istenröl oly bölcseségel. és Isteni képen az Evangyéliumában ha aztot nem az Isten sugarlotta volna; még ezen kivül a püspökök, és ahivek. akik iratták véle az Évangyéliumot. tudván jól azokot a dolgokot a melyeket abban irt, soha az ellen semit nem mondának, hanem igaznak vallák lenni mind azt, amit irt.

 

APRO SZENTEK NAPJÁN

Imádság

óh Istenünk akinek ditsöségit a mai napon meg vallották az ártatlan szent Martyrok. nem szájokal, hanem halálokal. töröld el bennünk a rosz kivánságokat, ugy hogy vallást tévén szájal. atölled vett hitröl egész életünkben tett tselekedetekel is igazán meg valhasuk a mi urunk által


Epistola:

Apoc 14. 1.

És láték. és imé egy Bárány áll vala a sion hegyén. és ö véle száz negyven négy ezeren., az ö homlokokon irva lévén az ö neve, és az Attya neve, és hallék szozatot az Égböl, mint sok vizek zugását,, és mint nagy meny dörgés szavát, és a szózat a mellyet hallék, oly mint a Czitarások szava, kik Czitaráznak az ö Czitarájokon., és énekelnek vala ugy mint új eneket a szék elött, és a négy lelkes állat elött, és a vének elött, és senki nem mondhattya vala az éneket, hanem tsak a száz negyven négy ezeren, akik a földröl árron vétettek meg, ezek azok, akik az Aszony állatokal meg nem ferteztettenek, mert szüzek, ezek követik a Bárányt valahová mégyen. ezek árron vétettek meg az emberek közül; az Istennek. és a Báránynak elsö zengéi. és az ö szájokban nem találtatot hazugság, mert makula nélkül valok. az Istennek királyi széke elött.


Magyarázat

K. Miért vette az Anyaszent egyház amái napra valo letzkét, a szent János látásibol.?

F Mert ezek a kis dedek, a szenteknek mint sengéi, fel áldoztattak a Báránynak, és hogy ezek legelsö áldozatok valának, kik a kristusért halált szenvedének, mert ebben a letzkében, a száznegyven négy ezer Martyr az apro szenteket jelentették az Anyaszent egyház a végre is tselekedte, hogy minket a szenvedésnek szeretetire indittson. föképen a Mártyrumságra, mert ha az Isten meg jutalmaztatta az ollyan gyermekeket kik nem akaratal valo halált szenvedének, az ö Fiáért, mitsoda jutalmat nem tart azoknak, kik szabad akaratbol szenvednek érette, és akik magok akarattyokbol követik a Bárányt, az az, kik örökösön kaptsollyák magokat hozája, magokot el szánván., az érette valo szenvedésre; és halalra.

K Mitsoda Bárányrol emlékezik szent János

F A kristusrol, a ki valoságos husvéti Bárány fel áldoztatot mi érettünk, hogy meg mosna, és meg tisztitana büneinkböl, vére ki ontásával, és kegyelmet érdemlene, hogy meg hallyunk ö érette, és ö véle a sion hegye melyen láttya szent János a Bárányt, az Anyaszent egyházat jelenti, akivel a kristus vagyon. akit szent Lelkével vezérel, és elevenit, és akiben minden nap ajánlya magát az Attyának.

K. Azok a száz negyven négy ezer lelkek kik a kristusal vannak a hegyen., kitsodák azok?

F Azok ahivek, föképen amartyrok, kik akristusal. és ö érette szenvednek., ahit által véle vannak, a melyel bé veszik tanitását, remélven öbenne, buzgoságal várják véle valo meg egyezéseket, és hogy részesülhesenek ditsöségében.

K. Mit tészen a, hogy a Báránynak. és az ö Attyának nevek, a homlokokon vagyon irva?

F Ha azt a két nevet visellyük, avaloságos keresztyének nevét visellyük, és nyilvánságosan meg mutattyuk beszédinkel, és tselekedetinkel, hogy az Istené és a kristusé vagyunk, nem szégyenelvén, se nem tartván attol., hogy a világtol meg vettetünk. és üldöztetünk, egy szoval mindenek elött, vallást teszünk akristusrol. és az ö tudományárol, minden emberi tekéntet nélkül,

K. Mitsoda szozat a, mely az Égböl jö; és a mely ollyan mint a vizeknek zugása,?

F A nem más, hanem asokaságnak szava, akiket a kegyelem meg oltalmazot a világi romlástol; de föképpen a szüzeké. akik tekélleteseben részesülnek a kristus tisztáságában, és mindnyájan éneklik az Isten, és a kristus ditséretit, ki öket meg váltotta kegyelmével, az olyan új ének, a melyet tiszta örömel eneklik, és a mely nem lészen elegyes se szomoruságal, se köny hullatásal, valamint szokot lenni a világi öröm

K. Mit jelentnek a huszon négy vének, és négy lelkes állatok.

F A huszon négy vének jelentik a patriárkákot. papokot, és az ó testamentum béli szenteket, és a négy állatok. jelentik az Evangyelistákot, és uj törvény béli predikátorokot, a Bárány, a vének, és az állatok közöt vagyon, mert ö váltotta meg az ó, és az uj törvény béli szenteket, ugyan ót is éneklik világ kezdetetöl fogva valo szentek ezt az éneket, az ö Ditsöségire. és Ditséretire. vallást tévén arrol. hogy üdveségeket, tsak az ö kegyelmétöl és irgalmaságátol vették.

K Miért teszik azt fel. hogy az ö szájokban nem találtatot hazugság, és hogy makula nélkül valok?

F Azért hogy meg mutassák mitsoda nagy szenttségben éltenek eföldön, mitsoda igazak voltanak beszédekben és hogy mitsoda bátorságal tettenek vallást akristusrol, és a hitröl; az emberektöl valo tartás nélkül.


Evangyélium.

szent Matth. 2. 13.

Az ur Angyala meg jelenék Josefnek álmában, mondván, kely fel, és ved a gyermeket. s'az Annyát. és Egyiptumban fuss, és légy ótt a míg meg mondom néked., mert keresni fogja Herodes a gyermeket, hogy el veszesse, ki fel kelvén vévé a gyermeket, s' az Annyát, éjjel, és el mene Egyiptusban., és lön ót aHérodes halálaig. hogy bé tellyesednék a mi meg mondatot az Urtol. a proféta által, mondván. Egyiptusbol híttam az én Fiamot akor Herodes látván hogy meg tsufoltatot volna a Magusoktol. igen meg haraguvék. és el küldvén. meg ölé mind a gyermekeket. kik Bethlehemben, és annak minden határiban valának. ket esztendösöktöl fogva. és aláb. az idö szerent mellyet a Mágusoktol kérdet volt. akor bé tellyesedet, ami meg mondatot Jeremias proféta által. mondván, szozat hallatot Rámában, sirás és sok orditás, Rakel. siratván a fiait. és nem akar meg vigasztaltatni, mert nintsenek.


Magyarázat

K. A kristus miért szalada el inkáb a Herodes dühösége elöl, mint sem más egyéb modal meg szabaditsa magát?

F Meg akará azt nékünk mutatni. 1. hogy magára vette gyengeséginket, közölvén erejét mi velünk, és hogy mi hozánk valoságos hasonlo Ember, 2. peldát akara nékünk adni, hogy az üldöztetésnek, inkáb kel engedni, mint sem ellene állani, 3 arra akart tanyitani. hogy az Istennek szolgai élhetnek azal az igasságos modal, melyet az Isten rendelése mutat nékik, hogy magokot meg szabadithasák a veszedelemtöl., a melyekre tétetnek ahamisaktol.

K. Mit tanulhatunk a Josef. és a Mária tselekedetekböl, kik el viszik a kis Jésust, hogy Herodes kezében ne essék.?

F Ebböl azt tanulhattyák. azAtyák. és Anyák. hogy mitsoda szorgalmatoságal, és vigyázásal kel lenni azon hogy gyermekeknek szivekben olthassák akristus Jésust, és el vonni az ollyan alkalmatoságoktol; a melyek öket tölle el távoztathatnak, és öket meg ronthatnák., értem az ollyan alkalmatoságokot, a midön szabad életüeket gyakorolnak, és ollyanokot kik rosz példát adnak, vagy rosz beszédekel, vagy rosz tanátsokal, vagy kik aroszra ingerelhetik, és értem mind azt, valami a világi szeretetre vezethetné öket, ezek mind annyi Herodesek, kik atudatlan roszra tanyitván öket, azt keresik hogy meg öllyék a kis Jésust, a gyermekek szivében, akiben születet a kereszttség által.

K. Mire tanyit még minket a szent Josef, és aszent szüz példájok.?

F Hogy tekélletes együgyüségel engedelmeskedgyünk az Isten parantsolatinak, minden késedelem nélkül, nem az emberi elmének okoskodására vigyázván, hanem az Isten rendelésire hagyuk magunkot, jól tudták ök azt, hogy a gyermek, az Isten Fia, hogy a minden hato, hogy néki, könyü volna ellenséginek gyenge kezeiböl magát meg szabaditani. és tsak egy szavával el törölni de ök ezekre nem figyelmezének, hanem mihent a parantsolatot vevék. hogy Egyiptusban menyenek a gyermekel, azonal utra indulának, eszerént kel tselekedni nekünk is.

K. Miben valának boldogok azok a gyermekek akiket Herodes meg öleté?

F Abban, hogy az a Ditsöségek, és boldogságok lehete, hogy a kristus helyet öletének meg, és az által, az ö elsö martyrumi lettenek;

K Mit jelent Rakel siratván fiait?

F Az Anyaszent egyházat jelenti, a kinek fiai martyrumságot szenvednek a hitért, az ollyan fiait is sirattya, a kiket az ördög a méhiben öli meg a gyönyörüség, bujaság, játék, és más ezer vétkek által.

 

KARÁTSON UTÁN VALO VASÁRNAPON.

Imádság

oh' örök minden hato Isten vezérellyed tselekedetinket akaratod szerént, hogy ate szent Fiadnak nevében bé töltessünk jó tselekedetekel. ami urunk. J. k. által


Epistola

szent Pál. galat 4. 1.

Mondom pedig mig az örökös kisded, semit nem külomböz a szolgátol, noha mindeneknek ura, hanem atutorok, s' agond viselök alat vagyon. az Attyátol el rendelt ideig. ugy mi is midön kisdedek volnánk, a világnak bötüi alat szolgáltunk, de minek utánna el jöt az idönek tellyes volta, el küldé az Isten az ö Fiát, ki Aszszony állatbol lött, ki a törvény alá adatott, hogy azokot a kik atörvény alat valának, meg váltaná. hogy fogadot fiuságot vennénk, mivel hogy pedig fiak vagytok, el küldötte az Isten az ö Fiának Lelkét, ati szivetekben, ki azt kiálttya, Abba, Atya, azért már nem szolga, hanem fiu, hogy ha fiu, örökös is az Isten által.


Magyarázat

K. Miért nevezi szent Pál a sidokot kis dedeknek.?

F Mert minden értelmek. és hajlandoságok hasonlo volt akisdedekéhez, akik tsak ahejában valoság után futnak, avallásnak igaságárol tsak keveset tudtak, és tsak a világi jókért folyamodtanak az Istenhez, valamint agyermekek, akiket meg lehet nyerni kis ajándékocskákal,

K. Miért mondgya, hogy noha fiak, de nem külömböznek a szolgátol?

F Mert tsak a büntetéstöl valo féltekben engedelmeskettek a törvénynek, valamint a szolgák., de még atörvény Cérémoniáinakis szolgai voltak, mert tsak azokban tartották minden vallásokot, nem keresvén azoknak avaloságos értelmeit, nem is tekenték azokot ugy mint jeleket, hanem mint valoságos dolgokot, holot, ha fel emelték volna elméjeket. meg láthatták volna, hogy azok, az uj testámentum béli igasságokot jelentették, azért mondgya az Apostol. hogy a világnak bötüi alat szolgálnak, azaz, atörvény leg durváb oktatásinak, valamint agyermekek, akiket elöször a bötükre tanittyák, hogy az után arra a fellyeb valo tudományra mehesenek, a melyet, akristus adot az Évangyéliumban.

K Vannaké a keresztyének közöt ollyanok, akiket ugy lehetne tekénteni, valamint a gyermeket, vagy szolgákot?

F El mondhatni hogy sokan vannak a keresztyének közöt, kik valamint a sidok. ugy viselik magokot, mint a gyermekek, kik a vallást külsö képen tsak a haszonért, és a jutalomért viszik végben., akikben szeretet nintsen. noha a vallás leg inkáb a szeretetböl áll, a ki eszerént tselekeszik, a tsak amaga hasznát keresi, és tsak ezen a világon is veszi el jutalmát, ámbár bötü szerént, az egész Evangyéliumot meg tartaná is, azok pedig ollyanok mint a szolgák, kik azért viszik végben az Isten parantsolatit, mert félnek, ezen, vagy a más világon lévö büntetéstöl, és nem szeretik az igazságot, mind egyike, mind a másika avallás bötüi alá vannak vettetve, mert meg elégedvén azal., hogy annak kezdetit tudgyák, annál továb nem is mennek, és keveset gondolnak azal; hogy meg tanullyák aleg tisztáb tudományát. az Évangyéliumnak, és igy a vallásnak tsak a bötüihez, és külsö szinehez ragaszkodnak, gondolván hogy az elegendö az üdveségre.

K. A kristus miért akará magát atörvény alá vetni?

F 1. Azért hogy meg mutatná, hogy a sido nép közül valo volna, a mely nép közöt kelleték születni a Messiásnak, és hogy az Évangyéliumnak hitére hozhassa azokot. kik a törvény alat valának. 2 hogy meg váltaná és szabaditaná öket a szolgálatbol. hogy minket az Isten Fiaivá tehetne, és nékünk a szent Lélek szabadságát meg szerezhetné, 3 hogy ö reája valo nézve, mi is szeretettel engedelmeskedgyünk az Isten. és az Anyaszent egyház törvényinek. hogy örömel, és jó szivel vegyük a midön mások keze alá tészen., hogy aláb valoknak tarttsuk magunkot valoságos alázatoságbol., mint sem a mint vagyunk, és jó kedvel szenvedgyük., ha másoktol le nyomatunk. ámbár igaságtalanul tselekednék is azt velünk.

K Mitsoda háláadásal tartozunk a kristusnak hogy érettünk anyira meg alázta magát?

F Lehetetlen nékünk akár mely alázatoságinkal meg hálálni akristusnak érettünk valo maga meg alázását., elégé nem tisztelhettyük azt a kegyelmet mely Isten Fiaivá tet minket, a melyet halálá által nyerte meg nékünk, igen nagy hálá adatlanság volna azt szégyennek tartani, sőt még meg kel mutatni, a világot álhatatoságal valo meg vetésünkel, hogy mindennél nagyobra betsüllyük, azt a boldogságot. hogy keresztyének vagyunk.

K Mitsoda hasznunkra vagyon anékünk, hogy Isten Fiai vagyunk.?

F Három hasznunkra vagyon. 1 akristus lelkét veszük, amely arra hatalmat ád nékünk, hogy az ö társainak, és örökös társainak hivatassunk, 2. az Istent bizodalomal hihattyuk Atyánknak, 3 ugy éllyünk mint Istennek valoságos Fiai, várván erös bizodalomal. a Meny országot, mint örökségünket


Evangyélium

szent luk. 2. 33.

Az ö Attya, és Annya tsudálkoznak vala azokon mellyek mondatnak vala ö felöle, és meg áldá ötet simeon., és mondá Máriának. az Annyának imé tétetett ez sokaknak romlására, és fel támadására Izraelben. és jelül, melynek ellene mondatik, és ate lelkedet is által jarja atör, hogy ki nyilatkoztassanak sok szivekböl agondolatok, és vala egy Anna proféta aszszony. Fánuel leánya, Aser nemzettségéböl, és nagy idös vala, és élt vala az ö férjével hét esztendeig, szüzeségétöl fogva, és ez özvegy vala nyolczvan négy esztendeig. ki el nem távozik vala a templombol; böjtölésekel, és könyörgésekel szolgálván éjjel, és napal. és ez azon orában el érkezvén. hálát ád vala az urnak, és szol vala ö felöle mindeneknek. akik várják vala Izraelnek válttságát, és hogy el végezének mindeneket, az ur törvénye szerént. meg térének Galileaba az ö városokba Názárethbe. a Gyermek pedig nevekedik és erösödik vala, tellyes bölcseségel. és az Isten malaszttya vala ö benne


Magyarázat

K Mit mond a mái Évangyélium az iránt, hogy Josef, és mária mitsoda gondolatban valának a kis Jesusrol?

F. Azt mondgya hogy eza két szent tsudálkozának adolgokon melyeket mondanak vala felölle, nem mulando vala pedig bennek az a tsudálkozás., mivel azt nem más hanem, a szemek elött lévö titokhoz valo nagy hit indittá fel bennek, és a kegyelemért valo öröm, a melyel az Isten adta maga Fiát az embereknek,, azt egy reszint a kristus, és más részint az emberekhez valo szeretet indittá bennek, a kiknek meg kelleték szabadulni ö általa, ezekböl meg láthattyuk, mi formában szentellyük ezen szent idökben a titkokot, a melyeket az Anyaszent egyház ád. elönkbe,

K. Mit tanulhatunk a Simeon mondásibol. a midön azt mondgya hogy a kristus sokaknak romlására. és fel támadásokra lészen.?

F Azt tanuhattyuk, hogy meg nem kel kisebitenünk álhatatlanságunkal, és rendeletlen életünkel, az Isten Fia meg testesülésinek hasznait, aki meg szabadulásunkra jött el, hasonloká tévén minket az ábrázattyához valamint szent Pál mondgya, rom. 8. 29. mivel ha az Évangyéliumi igaságok, nem lesznek meg szentelésünkre, el jö az az, idö, amelyben kárhozatunkra lésznek, és ha a kristus fel támadásunkra nem lészen, a mi romlásunkra lészen, mitsoda nagy vétekben esnénk, hogy ha illyen nagy ajándékot az üdveségre nem forditanok,

K Miért mondgya Simeon hogy akristusnak ellene mondanak az Emberek?

F Azért hogy magunkot attol meg oltalmazuk, mivel nintsen veszedelmeseb mint akristusal ellenkezni, mivel ö benne vagyon minden reménségünk, még is ebben az ellenkezésben esének a farisaeusok, adoktorok, és a papi renden lévök, és nagyob része a sido népnek, ugyan ebben is ésnek mostanában mind azok, kik meg vetik akristus szolgaiban a szegénységet, alázatoságot, és avilági joktol valo el távozást, a melyekre intenek minket, és a melyekröl egész életekben adnak nékünk példát. ellene mondunk szentségének meg romlot szokásinkal, szegénységinek gazdagság kivanásinkal, alázatoságának, kevélységinkel, nagyra vágyásinkal, keresztének, agyönyörüség, és alágy életnek, szeretetével. legg jóbb módgya hogy ö véle ne ellenkezünk. az hogy, mondgyunk ellene magunknak, akivánságinknak, amagunkhoz valo szeretetnek, aszüntelen valo meg türköztetésel, aki nem ellensége az ó embernek. az ellensége az kristusnak, aki is. ö, az az új Ember akiben kel öltöznünk,

K. Mit kel érteni azokon az ellen mondásokon amellyek ki nyilatkoztattyák sokakban agondolatokot?

F Azokon kel érteni az üldözéseket. kisérteteket, és a probákot, a melyekben meg külömböztetnek. némellyeknek keménységek, és másoknak lágyságok, kik hüségel az Istené, azoktol. kik nem az övéi, azok által üsmérteti meg azIsten mi velünk, hogy mik vagyunk, és hogy az a hitünk, és buzgoságunk, amelyek nékünk ollyan nagyoknak tettzenek, hogy azok valoságal. mitsoda gyengék, és tántorgok.

K kitsodák azok kik ellenkeznek az üdvezitövel?

F Mind azok kik a világot szeretik., kik a szokását követik, ezek minden tselekedetekben ellenkeznek akristusal. és azon vannak hogy az Evangyéliumi igaságot meg gyengittsék., és meg másollyák, és magokot meg menthesék a más vádlásátol, még azigazak is eshetnek ezekben, mert a bennek lévö roszra vivö hajlandoság ezer, meg ezer gondolatokot indithat bennek, a melyek ellenkezhetnek akristusal. és az ö Évangyeliumával, és öket azok mint egy meg lophattyák.

K. Mit tanulhatunk az Anna proféta Aszszony példájábol?

F. Azt hogy a menyiben a mi rendünk, és erönk meg engedi, életünket a szüntelen valo imádságban. munkában, a penitentzia tartásban., üdveségünk várásában tölttsük. ez a a szent Aszszony, a keresztyén özvegy aszszonyoknak nagy példája. akiknek szent Pál szerént. tsak az Istenben kel reméleniek, és mindenkor az imádságban kel tölteni idejeket 1 tim. 5. 5.

 

KIS KARÁTSON NAPJÁN

Imádság

oh' Istenünk aki részesé tettél minket az üdveségben. a Boldogságos szüz mehének gyümöltse által, tselekedgyed hogy szükséginkben tapasztalhasuk elötted valo foganatos esedezését annak, a ki által vetük az életnek kezdetét. a te Fiad a mi Urunk Jesus krist..

Az Epistola ugyan azon., valamint az éjfélkori misekor


Évangyélium.

szent luk. 2. 21.

És minek utánna el telék a nyolczad nap, hogy környül metéltetnék a gyermék. hivattaték az ö neve Jésusnak, melynek hivatatot az Angyaltol, minek elötte méhben fogantatnék.


Magyarázat.

K. Mitsoda okokra valo nézve adá magát akristus akörnyül metélkedésnek törvénye alá.?

F Egy nehány féle okbol tselekedé. elöször, meg akará mutatni, hogy valoságos testet vet fel magára, és nem atestnek formáját. valamint a manicheusok tanitották, 2 hogy asidoknak semi menttségek ne lenne, akik hogy ötet meg ne üsmérjék., okul adták volna. ha környül nem lett volna mételve. meg akará tehát mutatni, hogy az Abrahám nemzettségiböl valo volna., akinek akörnyül metélkedésnek törvénye, petsétül adatot vala, az Isten véle tett szövettségének, és ö benne az egész Izrael népevel, 3 el akará törleni a törvény szerent valo környül metelkedést. a lelki, és a valoságos környül metelkedést álitá helyében 4. alázatoságra akara minket tanitani. példájával, mivel ö tiszta ártatlanság lévén, azért jött el. hogy a vétket el töröllye, mind azon által oly meg aláztato törvény alá veté magát, a mely szégyenel valo jele vala a véteknek, és magát a több vétkesek köziben elegyité, pirulni kellene akevélynek ezen a példán, a ki mindenkor ártatlannak tarttya magát; a mikor még leg vétkeseb is., 5 meg akará nékünk mutatni hogy a felebarátunkhoz valo szeretet, ollyan közönséges törvény, a mely sok ollyan dolgokra kötelez, mellyek nintsenek más különös törvénybe fel téve, és hogy sok dolgot tilt olyat, amelyet nem tilt semi törvény, arra a végre, hogy felebarátunknak ne botránkozást, hanem jó példát adgyunk. ennek okáért szükséges hogy a felebarati szeretetnek törvényire valo nézve. még az ollyan dologtol is meg tartoztassa magát egy keresztyén. a mely másként nem tilalmas, és ollyat tselekednünk. a melyre nem vagyunk kötelesek, azért hogy meg ne botránkoztassuk a gyengéket.

K. Mit jelent a törvény béli és testi környül metélkedés?

F. A szivnek környül metelkedését jelenti, a melyre az üdvezitö kötelez minket, atesti környül metélkedésre nem kénszeritvén minket. mert szent Pál szerént, nem az a környül metelkedés. mely kivül van a testen, hanem az igazán valo környül metélkedés a, mely a szivben vagyon. rom. 2. 28 meg másut környül metelkedtetek. nem kézel. lött környül metélkedésel, atestnek meg fosztásaban, hanem akristus környül metélkedésével Coll. 2. 11

K. Miben áll a szivben valo környül metélkedés?

F Hogy a magunkhoz, a világhoz. és a teremtett állatokhoz valo szeretettöl magunkot el vonnyuk, és hogy szüntelen ellene állyunk akivánságoknak, melyek azokra vezethetnek, akörnyül metelkedés, akereszttségkor kezdödöt, a midön ellene mondottunk a sátánnak, azö tselekedeteinek, és pompáinak, és ezekre nagy fogadásal köteleztük magunkot

K Meg vagyon tehát tiltva ateremtet állatok szeretete, egy Anyának nem leheté szeretni a gyermekét, egy aszszonynak a férjit?

F A teremtet állatot tsak magáért szeretni, és abban tenni a boldogságát, és hogy azt birhassa, és nem az Istenhez forditani a szeretetét, az illyen szeretet meg vagyon tiltva. mert a teremtett állat nem tehet minket boldogoká, hogy ha pedig az Isten szerént élünk a világi jokal, és ollyan végre a mely néki tettzik, ugy a szeretet helyes, az Isten pedig jóvá hadgya. ha szükség képen élünk valamely dologal. példanak okáért, az eledel szükséges azélethez, ha azzal arra avégre élünk, hogy az életet az Isten. és a felebarátunk szolgálattyára fordittsuk, ejó, és ditseretes, de ha azt a gyönyörüségnek kedviért tselekeszük, a helytelen valo volna.

K. Meg vagyon tehát tiltva, aszükség nélkül elni a teremtet állatokal.?

F A nintsen külömben, mivel egy keresztyénnek el kel hagyni mind azt, ami tellyeségel nem szükséges. példának okáért, aköntösben, és aházi öltözetben valo tzifraságot, a sok mulattságot, játékot, látogatást, és több efféléket, a melyekböl a vilagiak szükséget tsinalnak,

K. Mellyek tehát azok a szükséges dolgok, a mellyekel. egy keresztyén szabadoson élhet?

F Azok a mellyek az Isten rendelése, és akarattya szerént szükségesek, ugy mint az életnek, egésségnek. és jószágnak meg tartása, de ugy hogy ezeket ne szeresük telhetetlenségel., kivánságal, és rosz uton modon., ne kivánnyuk azt meg tartani, és szaporitani, aszükség felet valot a szegényeknek adni, lehet illyen modon a világi jót meg tartani, sőt meg kel is. mert az Isten azt parantsollya, tsak hogy a sziv ahoz ne ragaszkodgyék, és az Isten ditséretire forditassék, mert a teremtett állattal valo élés szükség nélkül, a mely el von az Istentöl, és a mellyet nem fordittyák az ö ditsösegire. az üdveségre, vagy a felebaráti lelke hasznára., az ollyan a meg romlot természetnek hajlandoságátol veszi eredetét, amelynek is tartozik minden keresztyén ellene állani.

K. Az Isten Fia, miért vevé magára a Jésus nevét a környül metéléskor?

F Mert azért jött el, és azért vett testet magára, hogy az embereket meg válttsa, meg szabaditván öket bünökböl, hogy pedig a két természet ki tessék., ezt a két dolgot egyesé tészi, ugy mint, a környül metélés meg mutattya hogy ö Ember, és a Jesus neve, hogy ö Isten, mivel tsak egyedül az Isten szabadithattya meg az embert büneiböl, és üdvezitheti ötet, ki óntván vérét környül metélkedésekor, magának vevé az üdvezitö nevet. meg akarván nékünk mutatni, hogy tsak anyiban lészen nékünk részünk az üdveségben., a menyiben el vonnyuk magunkot magunktol. és mindentöl, alelki környül metelés által, és tsak anyiban is részesülünk a kristus szenvedésiben.

K Miképen kel tisztelni a Jesus nevét?

F Igen nagy tisztelettel kel ahoz lenni, mivel az Apostol azt mondgya, hogy az Isten olyan nevet ada akristusnak, a mely minden nevek felet valo. hogy az ö Nevére minden térd meg hajollyon, mind a Menyekben. mind a földön. mind a föld alat, phil. 2. 9. 10. de nem a betüböl álló névnek adgyák a tiszteletet, hanem a kristusnak magának, mint üdvezitönek, azért is mindenkor nagy figyelmeteségel, és tisztelettel. kel emliteni az ö nevét, meg emlékezvén arrol., a mit tselekedet, szenvedet, és mind arol amit mivel szivünkben, a büntöl valo meg szabadulásunkra, és arra, hogy végben vigye meg szentelésünknek munkáját.

K. Miben áll az tisztelet, a melyel kel tisztelni ötet mint üdvezitöt?

F 1 Abban hogy meg utállyuk a vétket, a melynek el törlésére jött el, ugy mint meg váltonk 2 hogy meg vallyuk alázatoságal erre a nagy kegyelemre valo érdemetlen voltunkot, 3. üsmérjük meg magunkban valoságal, hogy azö kezében vagyon a mi sorsunk, és hogy egészen ö rajta áll üdveségünk, ö is viheti azt végben, hogy az kegyelme nélkül semit nem tehetünk, még tsak üdveséges gondolatunk sem lehet, 4. hogy hozája folyamodgyunk minden féle szükséginkben, kérjük szüntelen kegyelmét, és az üdveségünkben valo elö menetelt, hogy tsak az ö nevében, közben járása, és érdemi által kérjünk mindent, az Atyátol, 5. egyszoval, szüntelen valo hálákot adgyunk néki, azért, hogy nékünk érdemetlen bünösöknek, vére ki ontása által akart üdvezitönké lenni.

 

VIZ KERESZT NAPJÁN

Imádság

. oh' Istenünk, aki atsillag után. vezetéd apogányokot, hogy meg üsmérnék Fiadot, tselekedgyed hogy meg üsmérvén tégedet, ahit által. meg láthasuk. a Ditsösegben, Méltoságodnak fényeségét. A mi urunk. Jesus kristus által.


Epistola.

Isai. 60. 1.

Kely fel világosuly meg Jerusalem. mert el jött a te világoságod és az ur ditsösége fel tamadot te rajtad. mert imé a setettség bé borittya a földet, és a homály a népeket, te rajtad pedig fel támad az ur, és az ö ditsösége meg lattatik terajtad. és a pogányok ate világoságodban járnak, és a királyok. ate eljövetelednek fényeségeben, emeld fel körös körül ate szemeidet és lassad, mind ezek egyben gyültek, hozzád jöttek, ate fiaid meszszunen jönek, és ate leanyid oldalad mellöl kelnek fel. akkor meg látod és bövölködöl., és tsudálkozik, és ki terjed szived, mikor hozád tér atengernek sokasága, és a pogányok ereje hozád jö. a tevék sokasága el borit téged, Madiánnak, és Éfának gyors tevén, mindnyájan el jönek sábábol, aranyat és temjént hozván, és az Urnak ditséretet hirdetvén.


Magyarázat

K. Miért olvastattya az Anyaszent egyház ezt a letzkét a mái napon?

F Mert az Anyaszent egyház., a pogányok hivatásának, és meg térésének titkát szenteli a mai napon, a mellyet még elöre meg jövendölte eza proféta és hogy leg elsöben a mágusok hivatatának a pogányságnak. setéttségiböl az Évangyéliumnak világoságára.

K Mire kötelez minket ez a titok.?

F Arra hogy, alázatoságal valo hálákot adgyunk az Istennek a pogányok meg térésekert, ahitnek ajándékáért, amelyet velünk közlöt, és a pogányokbol fel álitatot Anyaszent egyházért, akinek mi tagjai vagyunk, mivel ezen kegyelem nélkül, mi még a pogányságnak setéttségében hevernénk, és nem volna részünk az üdveségben

K Miképen lehet néki illendö hálákot adni azért

F. Hogy akristusban valo hitet. és üsmerettséget. ugy tekinttsük, mint a melynél nagyob kegyelem nem lehet, fellyeb tisztellyük ötet minden gazdagságnál, mutasuk meg hozája tiszteletünket, keresztyénhez, és Isten Fiaihoz illendö tselekedetinkel, az Isten hitet adván belénk., többet adot, mint ha az egész világot adta volna. meg is szabaditot minket az örökké valo nyomoruságtol., a maga Fiát adta nékünk, fogadot Fiaivá tett minket., örökségül igerte nékünk hogy birhasuk országát. és magát.

K. Mitsoda Jérusalemröl szól itt aproféta, mitsoda világoság és ditsöség a, mely fel támadot rajta?

F Jérusálemen az Anyaszent egyházát érti, a mely Jérusálemben kezdödék. a világoságon érti a kristust. a ki a világ vilagosága. a ki meg testesülése által jött el, és meg mutatá ditsöségit az ö tanitványinak, tsuda tételeinek, és szenttséges voltának fenyesége által..

K. Mitsoda setéttség a, mely az egész földet el lepte vala?

F Az pogányok tudatlansága. és vaksága kik el lévén terjedve az egész földre, avaloságos Istent nem üsmérték, hanem a bálványokot. vagy is inkáb az ördögököt imádták, a kik sok féle modon tisztelteték magokot. söt még a sidok vakságát is jelenti, a kik sok féle tévelygésel elegyitvén meg az Istenben valo hitet, gyakorta a bálványozásban esnek vala,

K. A kristus. és a Évangyélium világával meg vannaké világositva mind azok, kik az Anyaszent egyházban vannak.?

F Nintsenek mindnyájan, el is mondhatni sok keresztyénekröl,. hogy a vilagoság, a setettség közöt fénylik, és a setéttség azt nem üsméri, sokan is vannak vakságban. noha a világoság környül fogta öket, söt még az ö vakságok akaratal valo, mivel bé hunnyák szemeket avilágoság elött, és vakmeröségel választanak más utat., nem azt, a melyet a világoság mutattya nékik, mivel a rosz kivánság nem engedi hogy azon járhasanak,

K. Mit ért aproféta a tengeri gazdagságokon. és a nemzetek erején, kik az Anyaszent egyházban fognak menni?

F A pogányoknak sokaságát érti, kik a szigetekben és a tenger mellet laknak, és a kiknek az Anyaszent egyházban kelletet menniek, a Mádiániták, és az Épha, sok tevéin, kik jerusalemet el lepik, érti annak a népnek., a hitre valo hívatását, akiknél közönségesek, az illyen állatok,

K. kitsodák azok, kik sába tartományábol jönek, és a kristusnak aranyat, és temjént hoznak?

F Azok a Mágusok valának, kik Arabiábol jövén, a kristusnak, aranyat ajánlának, ugy mint királynak, temjént mint Istennek. és myrhát, mint halando Embernek.


Évangyélium

szent Matth. 2. 1.

Midön azért születet volna Jesus Juda Bethlehemében, Herodes király napjaiban. imé Magusok jövenek nap keletröl Jerusalemben. mondván hol vagyon aki született, a sidok királlya, mert láttuk a tsilagát nap keletben., és imadni jöttünk ötet, halván pedig Herodes király, meg haborodék, és egész jérusalem véle, és esze gyüjtvén mind apapi fejdelmeket, és a népnek irás tudoit, tudakozik vala töllök, hol születnék akristus, azok pedig mondának neki, juda Betlehemében, mert igy iratot meg a profétátol. és te Betlehem Juda földe, semmi képen nem vagy kisseb a Juda fejedelmi közöt., mert te belölled jö ki a vezér, ki az én népemet Izraelt vezérellye. akor Hérodes titkon hivatván a Magusokot szorgalmatoson meg tudá töllök a tsillag idejét. mely nékik meg jelent, és el küldvén öket Betlehemben. mondá, menyetek el, és kérdezkedgyetek, szorgalmatosan a gyermek felöl, és mikor meg talállyátok, izennyétek meg nekem., hogy én is el menvén imadgyam ötet, kik mikor hallották volna akirályt. el menének, és imé a tsillag melyet láttak vala nap keletben, elöttökmégyen vala, mig el jutván meg állana fenn, a hol a gyermek vala, látván pedig atsillagot, örülének nagy örömel. és bé menvén aházban meg találák a gyermeket, az Annyával Máriával., és le borulván imadák ötet. és meg nyitván kintseket, ajándékokat adának néki, aranyat, temjént, és mirrát, és feleletet vévén álmokban, hogy viszá ne mennének Hérodeshez, más uton térének az ö tartományokba.


Magyarázat

K. Mit jelent a tsillag mely meg jelenék a Mágusoknak nap keleten?

F A CSillag jelenté ahitet, mely Menyei világoság lévén, akristust fel keresteti velünk, hozája vezet. és nékünk meg mutattya, mint királyunkot, üdvezitönket, és meg váltonkat,

K Kik valának azok a Mágusok, kiknek az Isten jelét adá az Égen?

F Azok pogány bölcsek valának., kik a tsillagok járásit visgálták, és akik a szent irás magyarázok szerént, nap. keleti arabiábol jöttenek vala,

K. Ezek apogányok. hogy üsmérheték meg az új tsillágbol. a Messiásnak születesit?

F Az Isten uj tsillagot mutatván azoknak az Astrologusoknak, hogy meg üsmértetné vélek Fiának születését, meg vilagositá egyszersmind belsö képen valo világoságal az ö elméjeket, hogy meg tudhatnák mit jelentene az a rendkivül valo jel. melyet láttanak. és ingyen valo kegyelméböl arra indittá öket. hogy mennének fel keresni Fiát judaeaban.

K. Mit tselekedének a Magusok midön meg láták a tsillagot?

F Nagy hamarságal engedelmeskedének a szozatnak mely belsö képen hivá öket, erre valo nézve mindent el hagyván, arra ahoszu utra indulának, hogy fel keresnék az új királyt, és imadnák ötet, enagy példánkra vagyon nékünk, hogy mitsoda hüségel kel engedelmeskedni az Isten kegyelmének. a midön belsö képen szól hozánk, vagy is int szolgai által, hogy magunkot az ö akarattya, és parantsolattya alá vessük, a midön azt meg üsmérjük hogy hi minket.

K Rend szerént mitsoda formában szokta Isten meg mutatni az utat, a melyen hozája kel mennünk?

F Azt üsmérvén hogy mihez vagyunk leg érzékenyebek, azért azt is veszi eszközül, hogy magához fordittson, példának okáért, azt igen meg érezük ha valamely szerentséröl le esünk, joszágot el vesztünk, betegségben esünk, atyánk fiainak. vagy barátinknak halálát láttyuk, hogy ha pedig nem érezük a kegyelemnek belsö indulatit, a melyeket követik gyakorta ezek a külsö intések., akor nem követtyük az üdveségünkre küldetet tsillagot, egy olvasás. egy predikacio, egy intés, a hivatalunkrol. valo oktatás. mind ezek olyan tsillagok nékünk, mellyek az Istenhez vezetnek, mi sokszor láttyuk ezeket a tsillagokot, de utra nem indulunk. tsudállyuk az igasságot, örülünk világoságának, de tsak egy helyben maradunk.

K. Hová menének a Mágusok meg tudakozni az uj királynak születésit.?

F Jérusalemben, ahol aleg kevélyeb királytol meg tudakozák. hogy hol születet légyen a sidok királya, mert minden tartalék nélkül meg vallák hogy nap keleten látták volna tsillagját. és ötet jöttenek volna imádni az illyen nagy hit, és bátorság, meg tanyit arra, hogy a kristust, keresük, és az ö nevéröl vallást tegyünk a midön a szükség hoza magával, minden titkolás, emberi tekéntet, és félelem nélkül, ami hitünk aköre lévén epitve. ne hajttsunk atsufolásokra, fenyegetésekre, és akar mely rosz kimenetelekre, ha szinte el vesztenökis aszabadságot, jószágot, gazdagságot, és még az életet is, akár menyi akadállya legyen és üldözöje az igaságnak, de ahoz kel kaptsolni magunkot.

K. kit jelentének azok apapok kik a Magusoknak meg mondák a helyet, ahol a proféták szerént kelleték születni a Messiásnak, de ö magok oda nem menének.?

F Jelentik az olyanokot kik az Anyaszent egyházban a kristushoz valo utra tanittyák másokat., de ö magok a tévelygésnek uttyán járnak, kik meg mutattyák másoknak az életnek forrását, és magokat meg hagyák halni szomjuhan.

K. Ezek a Doktorok, meg mutatáké Hérodesnek igazán a jövendölést, mely meg jövendölte, hogy a Messiás Betlehemben fog születni?

F Éppen nem, mivel tsak az elsö részit mutaták meg, a mely azt mondgya, hogy aki Izraelben fog uralkodni, a Betlehemben születik. Mich 5. 2. a második részit el titkolák, a mely azt mondgya. hogy az ö kijövetele, eleitöl fogva, az örök napoktol fogva. (: tudni illik hogy öröktöl fogva születet:) ezek a szók meg mutatták volna Hérodesnek, hogy hejában igyekezik meg öletni azt az új királyt, akinek születése öröktöl fogva valo., ezeket el titkolák a papok Hérodes elött nagy álnokságal. erre mondá szent Chrysostomus, hogy bizonyságot tévén az igazság mellet, ök azt el árulták, meg nevezvén a helyt a hol a kristusnak kelleték születni, egy olyan kegyetlenek, aki tsak azért tudakozodék, hogy akristust meg ölesse.

K. Az Isten miért nem mutatá meg a Mágusoknak a tsillagot, hogy ne kelletet volna bé térniek Jerusálemben, hanem egyenesen mehettenek volna Betlehembe.

F Azért hogy kénszeritessenek meg tudakozni a kristus születésinek helyét a papoktol., ebböl meg láttyuk, hogy akár mely nagy világoságunk legyen is, de az Anyaszent egyház hatalma alá kel vetni magunkat. és tsak anyiban kel követni azt a világoságot, amennyiben meg egyezik az ö tanitásával, és atraditioval az is ki tettzik ebböl, hogy akár mely nagy dologban is ne mindgyárt ragaszkodgyunk a tsudákhoz., hogy ha azok a dolgok rend szerént valo képen rendben mehetnek, példa szent pál,, a kit a kristus Ananiáshoz küldé, hogy magát oktattatná, noha maga meg jelenék néki, és bé tölthette volna egy szempillantás alat minden világoságával.

K. Miben tettzik ki leg inkáb a Magusok hite?

F Abban leg inkáb ki tettzik, hogy ámbár alatson rendben, nyomoruságban, és szegénységben találák is azt az Isteni gyermeket; mind azon által. a sidok királyának, és a világ üdvezitöjének hitték lenni, ahit mindenkor elegyes homályoságal. és világoságal., és mindenkor lészen a titokban olyan mélység. ahova el nem hathat az emberi elme; mind azon által. azt hinnünk kel mert az Isten szava nékünk tsillagul lévén minket meg nem tsalhat. minden ember hazug, de az Isten önnön maga az igazság.

K. Mit kellesék tselekedni, hogy akristust ugy lehesen imádni gyermekségiben valamint a Mágusok imádák?

F Tisztelni, szeretni, és követni kel. a menyiben töllünk lehet. akristusnak szegénységit, alázatoságát, es szenvedésit, ezeket nagyobra kel betsülni agazdagságnál. a világi gyönyörüségeknél, valamint a mágusok tselekedének, azt mondgyák Mojses felöl, hogy nagyob gazdagságnak tartá lenni a kristusért valo gyalázatot, mint sem az Egyiptum bélieknek kintseket hebr. 11. 26. mint egy meg vetnök a kristust, és magunkot bölcsebnek és okosabnak tartanok lenni, hogy ha más féle életet vennénk magunknak, mint sem a melyet ö választa magának és a melyet rendelt Évangyéliumában.

K Miképen imadák a Magusok a kis Jésust?

F Le borulának, és meg alázák magokat nagy tsendeségben, eszerent is kel tselekednünk ö elötte atemplomban. azután temjént ajánlának néki, mint Istennek, aranyat mint királynak, és myrrát, mint halandó Embernek. erre valo nézve midön imádgyuk ötet. mindenkor ajánlyunk ajándékot néki.

K. Mitsoda ajándékokot kel ajánlanunk akristusnak.?

F ollyan ajándékokot kel néki ajánlanunk, a melyeket jelenték a Mágusok ajándéki, ugy mint a temjén, abuzgoságal valo imádságot, az arany, az Isteni, és a felebaráti szeretetet, a myrra, atestünknek tisztaságát. valamint a tüzben lévö temjénnek füsttye fel megyen, ugy a szent Lélek tüzétöl fel gerjesztetet szivnek imádsága, az Ég felé botsáttya kivánságit, az arany leg drágáb lévén atöbb értzek közöt, a szent irás szerént. jedczi. az Isteni szeretet, a mely leg fövebb a több jó erkölcsök közöt, és valamint a myrra. a melyel meg szokták kenni a holt testet, meg oltalmaza arothadástol., ugy a testnek, és az érzékenységnek sanyargatása. meg oltalmaza avéteknek meg romlásátol, hogy pedig rovideden meg mondgyam mit kel ajánlani akristusnak., avaloságos szeretetet, a buzgo imádságot, és a penitentzia tarto életet.

 

VIZ KERESZT. OCTÁVÁJÁN VALO VASÁRNAPON.

Imádság.

Tekinttsed uram onnét felyül az Egböl népednek alázatos imádságát, hogy hadd üsmérhesse meg akaratodot, és meg üsmérvén, azt végben vihesse kerünk tégedet a mi urunk Jesus kristusunk által:


Epistola.

szent Pal rom. 12. 1.

kérlek azert titeket Atyámfiai, az Isten irgalmaságára, hogy a ti testeteket adgyátok, élö, szent, és Istennek kedves áldozatul, a ti szolgálatotok okoságal legyen, és ne szabjátok magatokat evilághoz, hanem változzatok el, a ti értelmeteknek ujulásban, hogy meg probállyátok, mellyik légyen az Istennek jó, és kellemetes. és tekélletes akarattya, mert azt mondom. anékem adatot malaszt által, mindnyájatoknak akik közötetek vannak, hogy ne érttsetek többet annál. a mint kel érteni, hanem érttsetek józanság szerént, és a mint kinek kinek Isten osztotta ahitnek mértékét. mert a mint egy testben sok tagjaink vannak. minden tagoknak pedig nem ugyan azon egy tselekedetek vagyon, ugy sokan egy test vagyunk akristusban, mindenikünk pedig egyik a másiknak tagjai.


Magyarázat

K Miképen ajánlyuk áldozatul az Istennek testunket?

F A kristus Jésuséval ajánlyuk önéki testunket áldozatul, ami testünk valoságos áldozat akor lészen, amidön a szent Lélek segittségivel azon igyekezünk hogy a testi rosz kivánságokot el veszessük, és azon testet tagjaival, és érzékenységeivel az Isten szolgálattyára szentellyük, apenitentzia tartás, és a sanyargatás által. ugy hogy a füleink tsak azokot halgassák, és a szemeink azokot tekinttsék, amik az Istenhez vezethetnének, a mi lábaink ne járjanak, és kezeink ne munkálkodgyanak egyeben, hanem abban, ami az Isten, és felebaratunk szolgálattyát, és üdveségünket tekénti, a száj keresztyéni mértékleteségel és tsak a szükségért vegye az eledelt, anyelv. ne szollyon hanem okoságal. és tsak akor, a midön szükségeseb szolni mint halgatni, tsak az Isteni szeretettel szollyon. egy szoval. atest mindent az Istenért tselekedgyék, tsak az ö akarattyára, és igasságára vigyázon,

K. Miért akarja szent Pál hogy a mi testünk élö, és szent ostya legyen?

F Azért, mert akár mely jóknak láttassanak lenni a mi tselekedeteink, de azok meg holt tselekedetek., és nem erdemlik hogy az Istennek ajanltassanak, hogy ha nem azö szeretetéböl inditatnak, és nem azö szent lelkétöl kezdodnek. mivel azok, tsak anyiban lésznek szent tselekedetek, a menyiben meg lésznek tisztitatva a vétektöl, tsak illyen formán is lehetnek kedvesek az Isten elöt, mert a bölcs szerént, a szent Lélek nem lakik avétekel. meg ferteztetet testben., azért azt kivánnya az Apostol akeresztyénektöl, hogy élö, és szent áldozatot ajánlyanak, nem ugy mint a sidok.

K. Miért mondgya szent Pál, hogy a mi testünk áldozattyának, okos, és lelki tiszteletnek kel lenni.?

F Mert a tiszteletnek, és a tiszteségnek. melyet adunk az Istennek. atestünk áldozattyával, nem kel testinek, és tsak külsö képen valonak lenni, hanem belsö képen valonak. az az, hogy tiszta szeretettel kel azt néki ajánlani, és meg mutatni, hogy a teremtet állattol el távozván, tsak ö hozája kaptsollya magát a szivünk, és tsak önnön magát keresük jutalomul, joan. 4. 24. ugyan ezt is tanittya nékünk a kristus. mondván, hogy az Istent lélekben. és igazságban kel imadni, ez a tisztelet nem okos, hogy ha tsak avilági félelemböl, és haszonért vagyon, nem is lelki, hogy ha tsak nem az Isteni szeretettöl inditatik.

K Miképen szabjuk magunkot evilághoz?

F A midön ötet követtyük mindenben. amiben ellenkezik az Évangyéliumal, amidön szerettyük a mit ö szeret, betsüllyük a mit betsül, amidön szokásit. példáit felveszük, rosz kivánságiban követtyük, holot tsak egyedül akristust kellene követni, mivel egyedül ö ami rendünk és peldánk.

K. Mit kel tsinálni hogy ne szabjuk magunkot a világhoz. és nekövessük az ö példáit. és szokásit.?

F Meg kel változnunk, a mi elménknek ujulása által, ellene kel mondani az ó ember hajlandoságinak, szokásinak, kivánságinak gyülölni kel a mit szeret, szeretni kel a mit a kristus szeret, az új emberben kel öltözni, új elmét, és új szivet kel fel venni,

K. Miképen lészen ez a változás és ujjulás?

F Mint hogy az, akegyelemnek munkája, azt az Istentöl alázatosan kel kérni, visgállyuk meg figyelmeteségel. hogy mi az Istennek akarattya., és azt kövessük, ahoz kaptsollyuk magunkot ami jó, és kedves elötte, akik avilágot szeretik, meg tanullyák annak szokásit, ugy akik az Istent szeretik. és övéi akarnak lenni, meg tanullyák mindenben törvényit, és parantsolatit, hogy meg tudhasák mit kiván töllök.

K Mire tanit minket az Apostol a midön azt hagya. a hiveknek, hogy felettéb fel ne emellyék magokot; hanem a szerént tarttsák magokot, amint az Isten el osztogatta kinek kinek a hitnek mértékét?

F Arra tanyit hogy ne vessük azt, aki keveseb mértékel láttzik lenni, a kegyelem vételére, és ne irigyelyük annak aki nálunknál többet vett, vegyük alázatoságal azt, a menyit tettzet nékünk adni, és legyünk azért nagy hálaadásal hozája bizonyosok lévén abban, hogy azt tölle nem érdemlettük, és igasságal meg vonhatta volna az töllünk, a mit irgalmaságábol meg adot, igyekezünk hüségel. többet nyerni a tölle, vett talentumal; és ne kezdgyünk vakmeröségel olyan dologhoz a mely felyül haladgya erönket. és értelmünket.

K. Mire vagyon fundalva az Apostolnak ez a tanitása?

F Arra hogy az egész hivek, egy testben foglaltatván, mindenik különösön tagja annak atestnek, hogy mindenik tagnak különös hivatallya vagyon, és hogy egyik a másikának hivatallyában ne árttsa magát, hogy pedig abékeség. az egyeség, és a jó rend meg tartassék. szükséges hogy mindenik tag ahoz szabja magát, amit az Isten kiván tölle, és azt szorgalmatosan vigye végben, másokot ugy tekéntsen. mint maga tagjait. amit azok tselekesznek mint ha maga tselekedné, mert mondgya az Apostol. mindnyájan egymásnak tagjai vagyunk, mindenik tagnak tsak aközönséges jora kel vigyázni, minden tselekedétében.


Évangyélium

sz luk. 2. 40.

És mennek vala az ö szüléi esztendönként jérusálemben; ahusvét innep napján, és mikor tizen két esztendös lett volna, fel menvén ök jérusalembe az innep napnak szokása szerént, és el végezödvén anapok, midön viszá térnének, el marada a gyermek Jésus jérusálemben, és eszekben nem vevék aszüléi, vélvén pedig ötet az uti társaságban lenni, menének egy napi utat, és keresik vala ötet arokonok, és ismérök közöt., és meg nem találván, viszá térének Jérusalemben. keresvén ötet, és lön harmad nap után, meg találák ötet a templomban; adoktorok közöt ülve, halgatván, és kérdezvén öket. álmélkodnak vala pedig mindnyájan akik ötet halgattyák vala, az ö okoságán. és feleletin. és látván tsudálkozának, és mondá az Annya néki, Fiam miért tselekedtél igy velünk. imé az Atyád. és én bánkodva keresünk vala téged, és mondá nékik, midolog hogy engem kerestek vala, nem tudgyátok valaé. hogy azokban mellyek az Atyámé. kel nékem lennem, és ök nem érték az igét. mellyet nékik szolla, és alá mene vélek, és jöve Názaretbe; és engedelmes vala nékik, és Annya ez igéket mind szivében. tarttya vala. és Jesus nevekedik vala bölcseségben és idöben, és kedveségben Istennél. és embereknél.


Magyarázat

K. A kis Jesus tizenkét esztendös koraban miért marada a templomban, adoktorok közöt, halgatván. és kérdés tévén töllök?

F. Ezel példát akara adni az ifiaknak, akiknek atanulásban kel foglalni magokot, és abban amit az Isten kiván töllök, mindenek felet azt akará nékik meg mutatni, hogy mindennek elötte avallás dolgait, és hivatallyokot tanullyák meg, és hogy a szent doktoroktol, profétáktol, Apostoloktol. szent Atyáktol, kel meg tanulni az üdveségnek tudomanyit.

K A kis Jesus miért marada szüléi hirek nélkül Jérusalemben.?

F Meg akará mutatni a gyermekeknek, hogy ha Atyok, vagy Anyok vagyon is eföldön, de a Menyei Attyokhoz sokal nagyob engedelmeségel kel lenniek, és annak inkáb kel engedelmeskedni, a midön adolog az ö ditsöségit és üdveségeket tekénti.

K. Mit tselekedének a szent szüz, és szent Josef amidön észre vévék hogy a kis Jésus nem volna vélek?

F Mindgyárást keresni kezdék ötet az Atyafiak közöt, az után viszá térének Jerusalemben. demindgyárt meg nem találák ötet, végtire a templomban a doktorok közöt találák, ebböl meg láttzik hogy akristust nem a vilag szeretö sokaság közöt kel. keresni, hanem az Istent és a vallást tekintö dolgokban,, az imadságban, az igaságnak elmélkedésében, meg is találtatik ajóknak társaságokban és az olyanoknak, kik azö törvényéröl beszelgetnek,

K. Mitöl vagyon, hogy a szent szüz, és szent Josef olyan nagy nyughatatlanságban valának, valamég meg nem találák a kis Jésust?

F Ebböl meg tanulhattyák. az Atyák, és Anyák, hogy mitsoda vigyázásal. kel nevelni, és gondot viselni gyermekekre, hogy magokot elne veszesék. nagy gyorsaságal kel öket ki vonni aveszedelemböl, hogy ha abban estenek, az illyen állapotban az Atyák lomhaságok vétek, és rettentö számot adnak a gyermekek lelkiért, hogy ha atudatlanság, és a rosz neveltetés miat el vesztik magokot

K. Mit felele akis Jesus, az Annya panaszolkodására?

F Ugy tettzik mint ha egy kevesé keményen felelne. mondván, nem tudgyátoké hogy abban kel nékem foglalatoskodnom a mi az én Atyám szolgálattyát illeti, de mind ezek a szók az ollyan Atyákra esnek,. kik a gyermekeket, ollyan hivatalokban teszik, a melyekben tsak a hasznot., vagy az elömenetelt tekéntik, meg nem visgálván azt, hogy ha az Isten hijaé öket azokra, vagy sem, az Atyák az illyen állapotban. igen nagy igaságtalanságot tselekesznek, az Isten akarattyára kel tehát vigyáznunk mindenben, azért, az életnek rendében, vagy valamely hivatalban menni akarattya ellen, lehetetlen hogy veszedelmes ne légyen. vagy az Atyaknak, kik gyermekeket abban teszik, vagy a gyermekeknek. kik arra köteledzik. magokot.

K. Mit tselekedék a kis Jesus mind ezek után?

F Viszá tére Názáretben szent Josefel. és szent szüzel az Évangyélium fel teszi hogy engedelmes vala nékiek, enagy példa az ifiaknak, akiknek engedelmeskedni kel azoknak., akiknek gond viselések alat vannak, hogy ha egy Isteni gyermek engedelmeskedni akart üdveségünkért teremtet állatinak, egy vétkes, és tudatlan gyermek kivannaé az után, senkitöl nem fügeni, oktatatlanul, és törvény nélkül élni, minden féle vétekre ajtot nyitanának, ha ezt elszenvednék.

K. Kiknek kel engedelmeskedni a gyermekeknek.?

F Az Atyáknak, Anyáknak, agyontato Atyoknak, ezekhez nagy engedelmeségel kel lenniek, mindenekben követni kel akarattyokot, tanátsokot.

K Hogy kel azt érteni, hogy akis Jesus gyarapodik vala bölcseségben. és kegyelemben, holot ö vala maga a bölcseség, és tellyes vala az Istennek lelkével?

F Azt ugy kel érteni, hogy mentöl inkáb nevekedék, annál böségeseben tettzik vala ki benne abölcseség, és akegyelem, valamint anap hogy mentöl felyeb mégyen annál nagyob világoságot mutat, ebböl meg tanulhattyák az ifiak, hogy ha abölcseségben, és akegyelemben akarnak nevekedni, atudományra, alázatos. és magános életre kel magokot adni.

 

VIZ KERESZT UTÁN VALO 2DIK VASÁRNAPON.

Imádság

Minden hato ur Isten aki bölcseségel igazgatod a Menyei, és a földi dolgokot, halgasd meg népednek alázatos imádságát, és tarts meg minket ez életben békeségben a mi urunk etc.


Epistola.

rom. 12. 6.

Külömbözö ajándékok vannak pedig amalaszt szerént, amely nékünk adatot, akár a profétalás, ahitnek modgya szerént, akár a szolgálat, a szolgálatban, akár a ki tanit atudományban. aki int, az intésben, a ki adakozik, az együgyüségben, aki gondot visel, aszorgalmatoságban. aki könyörül a vidámságban, aszeretet tettetés nélkül, gyülölvén agonoszt, a johoz ragaszkodván, az atyafiuságnak szerelmével egy mást szeretvén, tiszteletel egy mást meg elözvén, a szorgalmatoságban nem restelkedvén, alélekben buzgok lévén, az urnak szolgálván, areménségben örülvén, ahaboruságban békével türvén, az imádságban. serénykedvén, aszenteknek szükségekben adakozok lévén, agazdálkodást követvén, áldgyátok ati üldözöiteket, áldgyátok, és ne átkozátok, örvendezetek az örvendezökel, sirjatok a sirokal. ugyan azont értvén egy más közöt. fenn nem értvén, hanem az alázatosokal egyezvén, ne legyetek okosak ti magatoknál.


Magyarázat

K Miképen lehet jól élni, az Istentöl vett ajándékal?

F Meg kel elsöben üsmérni kinek, kinek, amaga tálentumit, és azokot, segiteni kel atanulásal. és azután azon kel lenni hogy keresztyeni ártatlan alázatos élettel, és buzgo imádságal vehessük a Menyei kegyelmet és áldást, azon tálentumoknak meg szentelésékre, ugy hogy azok ne árthassanak, se magunknak,, se másoknak, és azokal az Isten rendelése, és hivatalunk szerént élhesünk., és fellyeb ne magasztallyuk magunkot az ö ajándékinál, és tölle vett kegyelminél.

K. Mit ért szent Pál ajövendölésnek ajándékán?

F Érti azt a természet felet valo tudományt, amellyel meg üsmérik az el rejtet dolgokot, ez a tudomány közönséges vala az elsö keresztyéneknél, azt el mondhatni, hogy valamely predikátor a vallást jol tudgya, atitkok dolgaiban nagy értelme vagyon, és aki jol tudgya aszentek tanitásit. hogy az ollyan proféta, az Apostol azt akarja tehát. hogy az ollyan akinél illyen ajándék vagyon, közöllye azt másokal, amit az Isten ki nyilatkoztatot néki, de azt ahitnek mértéke, és rende szerént kel tselekedni, ne hogy meg haladgya a mértéket, és többet ne mondgyon, mint sem amit az Anyaszent egyháznak nyilatkoztatot ki az Isten. és ne tanittson ellenkezöt a szent Irásal, és atraditioval. mert valamely ki nyilatkoztatás, vagy tanítás meg nem egyezik az Apostolok hitével, a mely is atraditio által maradot meg az Anyaszent egyházban, az olyan tévelygés, és tsalando.

K. Mitsoda atudománynak ajándéka.?

F Ez a titkokrol, és a vallás béli igaságokrol, valo tanitásnak. és magyarázásnak ajándéka. az Apostol azt akarja, hogy akivel ezt közli, ne másra tzélozon véle. hanem hogy a népet oktassa, és az Istenhez vezesse, nem keresvén az ékesen valo szollásban, és atudományban, a maga ditsöségit

K. Mitsoda az intésnek ajándéka?

F Ez ollyan ajándék mely a szivet meg hattya. az Isteni szeretetre, azigaságra, és ajó tselekedetre indittya. akik ezt az ajándékot vették, azoknak buzgoságal kel hirdetni az igaságot,

K. Miben áll az az egy ügyüség, a melyel kivannya szent pál. hogy alamisnálkodgyanak, és segittsék a felebarátot szükségiben

F Abol áll, hogy segittsék ötet szükségiben tiszta igyekezettel., nem azért hogy mások lássák, azért meg ditsérjék, vagy hogy valamely hasznunkra vállyék, vagy az emberi tekéntetért, hanem egyedül az Istenért.

K. Miért kivánnya azt az Apostol hogy örömel vigyék vegben az irgalmaságnak tselekedetét?

F Mert az, aki a betegeket segitti. atudatlanokot oktattya, a veszekedést meg tsendesitti, azellenkezö felet meg békelteti, a szomoruakot vigasztallya, egy szoval aki meg segitti felebaráttyát lelki vagy testi szükségiben, az ollyan akristusal magával tészi ezeket ajókot, és a maga személyivel sokal nagyob irgalmaságot tselekeszik mint másokal. mert az Isten irgalmaságát várhattya magára, a mellyért örömben lehet, a nyomorultakhoz vidám ábrázatot kel mutatnunk. hogy hasznosab lehesen segittségünk. ök is azt látván, nagyob békeséges türésel. és szeretettel szenvedik.

K. Mitsoda okravalo nézve akarja az Apostol. hogy a gonoszt utállyuk, és ajohoz ragaszkodgyunk.?

F Azt akarja hogy a gonoszt utállyuk abbol az okbol [ok bol]. mert az, azIstent meg banttya, és néki nem tettzik, és ne tsak azért utállyuk, hogy félünk abüntetéstöl, hanem szeretetböl ragaszkodgyunk ajóhoz, és azért, hogy tessünk az Istennek, és hogy reméllyük az örök jutalmat, amely nem egyéb hanem hogy az Istent magát birhasuk, igen távul vagyunk akor az illyen gondolattol., a midön szánszándékal tselekeszünk valamely vétket, azért mert nem tarttyuk azt halálosnak lenni, ha ajót tisztán tsak az Istenért szeretnök, és agonoszt azért utálnok, hogy ötet meg bánttsuk, illyen formában minden féle vétektöl irtoznánk, mert minden féle vétek gyülölséges Isten elöt.

K. Mire tanit még minket az Apostol. ebben a letzkében?

F. 1. Hogy igaz és tekélletes szeretettel szeresük az Istent magáért, és felebarátunkot az Istenért.

2. Hogy igazán valo szeretettel szeresük felebarátunkot valamint testvér atyánkfiát., mert minnyájunknak tsak egy Attya vagyon és hogy mindnyájan akristusnak és egy másnak tagjai vagyunk

3 Másokot tisztelni kel, kedveket keresni, minden féle állapotban betsületet kel nékik adni, mert azIstennek szenteltettek, akristus vére által. és kegyelme által., a szent Léleknek templomi

4 Hogy köteleségünket buzgoságal vigyük végben, ne halogatásal., vagy resttségel, mert az örökké valo boldogságnak, el nyerésiben jár az dolog,

5. Hogy a buzgoságot meg tarttsuk., mert az Istent szolgállyuk, és ö meg érdemli abuzgoságal valo szeretetet.

6 örömel várjuk a reménlet jókót, békeségel., és jó szivel szenvedgyük anyomoruságokot., és szomoruságokot, mert az Isten önnön maga lészen jutalmunk

7 Végig meg maradgyunk az imádságban, mert gyengeségel. vagyunk környül vétetve., aléleknek pedig szüksége, szüntelen valo. és az imádság az Isten segittségit reánk szálittya.

8. Segiteni kel az igazakot, és a szenteket szükségekben, és ö nékik szállást kel adni szeretettel. mert ök az Isten baráti.

9 szeretni kel valoságal ellenséginket, valoságos jókot kel nékiek kivánni, öérettek imádkozni kel, és szükségekben segiteni, minden panasz nélkül, azért hogy öket meg nyerhesük. az Istennek, és meg szerezhesük téréseket. 10 Részt kel vennünk felebarátunknak vigaságában, és szomoruságában, és éreznünk kel. az ö hasznát. és kárát, valamint a magunkét.

11. Éllyünk egyeségben a jokal., mert minnyájan egyek vagyunk, a kristusban és minnyájunkban azon egy léleknek kel lenni, a ki nem más hanem a kristus lelke.

12. Ne vágyunk felyeb valoká lenni másoknál. söt még alázuk meg ugy magunkot, hogy szolgállyunk a leg szegényeb, és aleg aláb valo atyánk fiának is, mert a kristus azt akarja, hogy az utolso helyt válaszuk magunknak,


Évangyélium.

Szent János. 2. 1.

Harmad napon menyegzö lön Galilaeai kánában. és ótt vala a Jesus Annya, el hivataték pedig Jésus is, és az ö tanitványi a menyegzöre, és el fogyván abór, mondá a Jésus Annya néki, nintsen borok. és mondá néki Jésus, mi közöm nékem, s'néked Aszszony állat, nem jött még el az én orám, mondá az ö Annya a szolgáknak, valamit néktek mond, meg tselekedgyétek, vala pedig ótt hat köveder, helyheztetve, a sidok tisztulása szerént, mindenik két vagy három mértekü. mondá nékik Jésus, tölttsétek meg a vedreket vizel, és szintén tele tölték azokat, és mondá nékik Jésus, merittsétek már., és vigyétek a násznagynak, és el vivék, hogy pedig meg kostolá a borrá lött vizet a násznagy, és nem tudgya vala honnét volna. aszolgák pedig tudgyák vala. akik a vizet meritették vala, hivá a vö legényt a násznagy, és mondá néki, minden ember elöször jó bórt ád, és midön meg részegülnek akkor azt a mely aláb valo, te pedig eddig tartottad ajó bórt, ezt tselekedé Jésus, a tsuda tételeknek kezdetit. a Gallilaeai kánában. és meg jelenté az ö Ditsöségét, és hivének ö benne az ö tanitványi.


Magyarázat

K. A kristus miért kivána jelen lenni alakadalmon?

F Meg akará azt mutatni, hogy aházaság jó, és az Isten rendelése, és még elöre meg szégyenité azokot az eretnekeket, kik idövel aházaságot karhoztaták, tudtunkra adá, hogy a ferfiu, és aszszony közöt valo egyeség. szent és hellyes volna, hogy az ö lelkében, és az ö lelke szerént kel meg házasodni, hogy el kel ötet hini alakadalomra. ha áldását akarják venni, és onnét el kel távoztatni a mértékletlenséget, atobzodást, és más egyéb rendeletlenséget, a mellyek fel találtatnak közönségesen alakadalmokban.

K. Azért hogy a kristus jelen vagyon alakadalmokban. a házaság nem eléb valoé aszüzeségnél?

F Ebböl nem következik. mivel akristus ö maga nagyobra betsülte aszüzeséget, szüz lévén önnön maga. és szüztöl is születék, de az ollyan alázatos aszszony, aki mind lelki, mind világi hivatallyát követi, és végben viszi, eléb valo az ollyan szüznél. aki tunya, és rest életet éll, aki avilági dolgokban árttyamagát. aki az idöt el veszti asok látogatásban, aki kényes életet éll, és aki a tzifraságban gyönyörködik.

K. A Boldogságos szüz, véteé abban, hogy akristusnak tudtára adá, hogy a bór el fogyot volna. és honnét vagyon hogy akristus mint egy keményen felele reá?

F Távul légyen hogy azzal vétet volna, mivel a felebaráti szeretet vivé reá, de mint hogy akristus még tsudát nem tett vala, meg akará mutatni feleletével. hogy nem atest szerént valo Annyának szavára akarná azt el kezdeni, és meg bizonyitani hatalmát hanem azö Attyának parantsolattyát. akarná az iránt meg várni, ebböl meg tanulhattyuk, hogy nem meg elözni, hanem követni kel az Isten rendelésit, és mindenben el várjuk azt az idöt, amelyben azt tselekedgyük a mit töllunk kiván,, és akor vegyük el, amit nékünk akar adni, az Isteni szolgálatban, mindenkor az ö parantsolattya, és rendelése szerént kel tselekedni, és soha sem emberi tekéntetböl.

K. A szent szüz, nem ütközéké meg ezen a feleletén a kristusnak,?

F. Nem, És reménségen kivül reménlé kérésinek meg nyerésit, tsendes lélekel valo bizodalomal mondá azoknak kik az asztalnál szolgálnak vala, valamit parantsol azt tselekedgyétek, ez a példa meg vigasztalhattya azokot, a kiknek az Isten, nem érzékenységel valo kegyelmét, és vigasztalását nyujttya, hanem fel indittya bizodalomal járni ahitnek uttyán, hozája hüségel lenni, és mindent az ö kezéböl várni, mint olyan kegyes Atyának kezéböl aki öket tisztittya, a probák által.

K Mitsoda oktatást vehetünk a viznek borrá valo változásábol, a mi az Eucharistiát illeti?

F világosan meg láttyuk abbol. hogy akristus ura lévén a természetnek, avaloságokot semivé teheti, és azok helyében másokot terempthet, vagy is azokot meg változtathattya, akarattya szerént, ez igy lévén, akenyérnek, és abornak valoságát, a maga testének, és verének valoságává változtathattya. valamint borrá változtatatá a vizet. de ez a tsuda, jelenté még azt a változást is, amelyet akristusnak mindenhato kegyelme munkálodék a pogányok szivében, midön öket ahitre hivá, aviz jelenté a természetnek gyengeségit, és abor akegyelemnek vagy a szeretetnek erejét, a mely az Isten fiaivá tevé a pogányokot, akikböl fel álitá Anyaszent egyházát, jelenté még ez a tsuda a félelemnek szeretteté valo változását, valamint történék asidokal kik az Évangyéliumra térének, kérjük az üdvezitöt, hogy változtason meg minket, és ujittsa meg szivünket.

K. Mit monda a nász nagy a vö legénynek, amidön meg kostolá a vizböl változtatot bórt,?

F Meg ditséré érette, hogy a közönséges szokást nem követvén, utollyára hadta volna ajo bort, emeg mutattya mitsoda külömbség vagyon azok közöt kik a világot szeretik. és akik az Istené. avilág nékiek joszágot, örömet, gyönyörüséget igér, utollyára. nyomoruságot, és keserüséget ád, az Isten. ellenben az övéit, a Fia pohárábol itattya, nagy munkával, és sanyaruságal, de az ö sanyaruságokot nagy öröm, és boldogság fogja követni.

K. Nem jelenté emég valami mást is.?

F E még jelenti akét féle keresztyéneket, mivel némellyek azok közül, meg téréseknek kezdetén, nagy buzgoságokot, és áitatoságokot mutatnak, de azután lassanként meg kezdenek hidegülni, gondolván magokban hogy az alázatoság nékik nem szükséges, már nékik szabad mást itélni, a más tselekedetit visgálni, azonban amagok vétkeket, és gyengeségeket el felejtik, a penitentzia tartás nékik már nem annyira tettzik. amulattságot nem kerülik. aditséretet szeretik, eleinte mindgyárt ajó boron kezdik el, de végtire aroszon végezik.

K kitsodák azok. akik utollyára hagyák ajó bort?

F Azok kik avaloságos áitatoságban töltik életeket, kik hová továb alázatosabak, penitentziát tartobbak, kik tsak magokot itélik, kik hajlandok minden töllök ki telhetö jó tselekedetre., mert ezeknek szivekben, akristus, a viznek gyengeségit, abornak buzgoságává változtatta.

 

VIZ KERESZT UTÁN VALO 3DIK VASÁRNAPON.

Imádság.

Mindenhato örök Isten tekénts ami gyengeséginkre, és addig még jóbb kezed felöl allithass minket, terjeszed reánk gond viselésedet. ami urunk által.


Epistola.

Szent Pál rom 12. 16.

Ugyan azont értvén, egy más közöt. fenn nem értvén, hanem az alázatosokal egyezvén. ne legyetek okosak ti magatoknál, senkinek gonoszért, gonoszt viszá nem adván, ajókra igyekezvén nem tsak Isten elöt, hanem minden emberek elött is, ha lehettséges a mi rajtatok áll. minden emberel békeségben lévén, magatokot nem oltalmazván szerelmesim. hanem adgyatok helyt aharagnak, mert irva vagyon Enyim az boszu állás, én meg fizetem, ugy mond az ur, deha éhezik ate ellenséged, étesd ötet, ha szomjuhozik, italt adgy néki, mert ezt tselekedvén tüzes szenet gyüjtesz a fejére, meg ne gyözetesél a gonosztol. hanem jóval gyözd meg a gonoszt.


Magyarázat

K. Szent pál mit tilt nékünk ebben alevélben?

F Azt tilttya hogy ne legyünk bölcsek, tsak a magunk értelme szerént, nem akarja hogy egy keresztyén. azt gondollya hogy magátol vagyon az ö bölcsesége, sem azt, hogy néki az elegendö volna, és nem kelletnék néki tanátsot kérni másoktol. a valoságos bölcseség Isten ajándéka, ha valaki szükölködik bölcseség nélkül, kerje azt az Istentöl, mondgya szent Jakab. 1. 5. apogány filosofusok, mondá szent pál, midön magokat böltseknek vallák lenni, balgatagoká lettenek, rom. 1. 22. mert evilágnak bölcsesége Isten elött bolondság. 1 cor. 3. 19. atehát avaloságos böltseség, ha meg üsmérjük alázatosagal magunkban. hogy magunkban semik vagyunk, akár mely jó legyen bennünk, de az, az Istentöl jött, azért mindent az ö akarattyátol kel várni, mindent ö néki ajánlani, és az ö ditsöségire forditani, nálunknál okosabaknak kel tartani másokat, és az ö tanátsokot kel követni,

K Miért akarja az Apostol hogy senkinek gonoszért gonoszal ne fizesenek.?

F Mert azt akristus parantsolya hogy szeresük ellenséginket, hogy lehetne gonoszul fizetni annak akit szeretnek, egy keresztyének nem lehet más képen boszut állani hanem hogy a gonoszért joval fizesen. ha agonoszért gonoszal fizetünk, amagunk rosz hajlandoságatol meg gyözetünk, ha pedig a gonoszért jóval fizetünk, mind magunkot. mind ellenséginket meg gyözük.

K Hogy lehesen jót tselekedni, mind Isten, mind az emberek elött?

F Az emberek elött jót tselekedni a, hogy ollyan vigyázásal, és okoságal tselekedgyünk, hogy senki az ellen semit ne mondhason. hanem másokra jó példájokra lehesen, az Isten elött jót tselekeszünk, ha az igyekezetünk egyenes, és tsak az ö ditsöségire, és a felebaratunk lelki hasznára igyekezünk

K. Hogy lehet minden féle személyel békeségben élni?

F Az apostol ollyan formán hagya azt, ha lehettséges és a menyiben lehet töllünk. tudtunkra adván, hogy ha bizonyos személyekel békeségben nem lehetünk, a fogyatkozás nem töllünk vagyon. a mi részünkröl azon kel igyekeznünk, hogy a békeséget szeresük, és azt meg tarttsuk, de ne ollyan formán hogy kárával legyen lelkünk üsméretinek, vagy az igaságnak. vagy hogy hazugságal tartassék meg.

K Miképen adunk helyt aharagnak. boszut nem álván mi magunk.?

F ugy ha boszut nem állunk mi magunkért, helyt adunk az Isten haragjának, a ki is igaságot teszen nékünk, hogy ha ameg bántó fél nem teszen, helyt adunk a felebarátunk haragjának, hogy lassanként meg tsendesedgyék. a mellyet aboszu állás jóbban fel gerjesztené.

K Miképen gyüjtünk eleven szenet ellenségünk fejére?

F A midön ollyan valoságos jelit adgyuk hozája valo szeretetünknek, hogy szivében fel gerjeszthesük azon szeretetet, és hogy azt látván magában szállyon, és botsánatot kerjen attol akit meg bántot, mivel aleg keményeb réz is meg olvad végtire, a midön sebes tüzel vagyon környül véve.

K. Ezeknek a szoknak nem leheté meg más értelmet is adni?

F Azt is hozája adhatni hogy ha ameg bántodot félnek békeséges türése, meg alázása, hoszas várása, tsak haszontalan, és hogy ha ellensége magában nem tér. magára gyüjti az Isten boszu állásának égö szenét, a mely minden féle nyomoruságoknál. irtoztatob lészen, de nem szabad nékünk azt reája kivánni. söt még azon legyünk, hogy imádságinkal ötet attol meg szabadittsuk.

K. Miképen nem kel meg gyözetetnünk a gonosztol. hanem inkáb joval gyözük meg a gonoszt?

F Ugy hogy, nem kel helyt adni aharagnak, se aharagrol gyülölségre menni, abékeséges türést el veszteni, és még boszut állani, hanem meg kel gyözni az indulatot midön meg bántodunk, de azt, az Isteni félelemböl tartoztassuk meg, és az ö parantsolattyábol valo szeretetböl. tegyünk töb jót ellenségünkel, mint arosz, melyet tölle vettünk. nyerjük meg ötet az Istennek békeséges türésünkel, és igy mind magunkon, mind ellenségünken gyözedelmet veszünk.

K. Nem volnaé jóbb. agonosznak meg büntetni gonoszságát, mint sem büntetetlen hagyni?

F A büntetés még inktáb fel inditaná, holot azon kel lenni, a meg bántodot félnek hogy meg tsendesittse. másként abüntetés veszedelmes volna még a meg bántodot félnek is, mert aharag, és aboszu állás afelebarati szeretetet meg változtathattya, aboszu állást pedig az Istenre kel hagyni és szenvedni kel a meg bántodást.


Évangyélium.

szent Matth. 8. 1.

Midön pedig le jött volna a hegyröl, követé ötet sok sereg, és imé egy poklos jövén imádá ötet, mondván, Uram ha akarod meg tisztithatz engem, és ki nyujtván Jésus kezét, illeté ötet, mondván, akarom. tisztully meg, és mindgyart meg tisztula az ö poklosága., és mondá néki Jésus, meg lásd senkinek ne mond, hanem eredgy mutasd meg magadot a papnak és ad bé az ajándékot melyet parantsolt Mojses bizonyságul nékik, mikor pedig bé ment volna kafarnaumban, egy százados mene hozája, kérvén ötet, és mondván, uram a szolgám házamban fekszik, ina szakadva, és gonoszul gyötrödik és mondá néki Jesus, Én el megyek, és meg gyogyitom ötet, és felelvén a százados mondá, uram nem vagyok méltó hogy hajlékomba jöj, hanem tsak egy szóval mondgyad, és meg gyogyul az én szolgám, mert én is birodalom alat valo ember vagyok, vitézek lévén alattam, és mondom ennek, meny el, és el mégyen, és amásiknak, jöszte, és el jö, és a szolgámnak, miveld ezt, és meg miveli, halván pedig Jésus tsudálkozék, és a követoinek mondá, bizony mondom néktek, nem találtam enyi hitet Izraelben, mondom pedig néktek, hogy sokan jönek nap keletröl, és nap nyugotrol, és letelepednek Abrahámal. és Isakal. és jákobbal, menyeknek országában., az ország Fiai pedig ki vettetnek akülsö setéttségre, ót lészen sirás. és fogak tsikorgatása, és mondá Jesus a századosnak, meny el, és amint hittél ugy légyen néked, és meg gyogyula aszolga azon orában. és mikor Jésus a Péter házában jött volna, látá az ö napát hogy fekünnék és hideg lelné, és illeté a kezét. és el hagyá ötet. ahideg lelés, és fel kele és szolgála nékik, estve pedig hozának néki sok ördöngösöket, és ki üzé a lelkeket igéjével,, és minden betegeket meg gyogyita, hogy bé tellyesednék a mi meg mondatot Isaiás proféta által, mondván, ö vette el erötlenséginket, és hordozta betegséginket látván pedig Jesus sok sereget körülle, meg hagyá hogy a tengeren tul mennének, és hozzá járulván egy irás tudo mondá néki, Mester követlek téged, valahová mégy, és mondá néki Jésus, arokaknak lyukok vagyon., és az égi madaraknak fészkek, az Ember Fianak pedig nints ahová a fejét hajtsa. mást pedig atanitványi közül mondá néki, uram engedd meg nékem. hogy elöbb el mennyek, és el temessem az Atyámat. Jésus pedig mondá néki, kövess engem, és hadd aholtaknak el temetni az ö halottyokat; és ö bé menvén a hajoban követék ötet az ö tanitványi, és imé nagy indulat lön atengeren ugy hogy ahajotska el boritatnék, ahaboktol, ö pedig aluszik vala, és hozzája járulanak atanitványi és fel költék ötet, mondván, uram szabadits meg minket el veszünk, És mondá nékik Jésus, mit féltek kitsiny hitüek, akkor fel kelvén parantsola a szeleknek. és atengernek, és nagy tsendeség lön, az emberek pedig tsudálkozának. mondván, mi némü ez, mert aszelek, és a tenger engednek néki.


Magyarázat.

K. Mit jelent a bél pokol., és a bél poklos meg gyogyulása.?

F. A bél pokol jelenti avétket, és abel poklos meg gyogyulása jelenti, abünös térésit.

K Mit kel tselekedni abünösnek, hogy meg nyerhese meg térésit?

F ugy kel tselekedni valamint a bél poklos tselekedék, azt el kel magával hitetni hogy egyedül akristus az ö orvosa, és hogy az ö meg térése egyedül a kristus akarattyán áll, 2. igazán valo alázatoságal kel hozája járulni, és valoságal kivánni büneiböl valo meg szabadulását, 3 bizodalomal kel várni, hogy jó voltábol reája terjesze kegyelmének minden hato kezeit, meg szállya szivit, és arendeletlen életböl kivegye. mondván a bél poklosal. uram ha akarod meg gyogyithatz engemet

K. Miért tiltá meg az ur abél poklosnak, hogy ne beszéllene meg gyogyulásárol

F Meg akará nékünk mutatni ezen maga meg alázása által., hogy ajó tselekedetekben nem kel keresni az emberi ditséretet, azt is akará hogy apapok meg üsmérjek elsöben agyogyulásnak valoságát, minek elötte meg tudhassák, mi formában gyogyult volna meg, hogy semit nem mondhasanak atsuda ellen.

K A kristus miért küldé abélpoklost apaphoz?

F Meg akará mutatni asidoknak hogy meg tartaná a törvényt, a mely kénszeritette a bélpoklost, hogy magat bé mutassa a papnál, és igy nem vádolhaták ötet ki is tettzik ebböl ahatalom melyet adot az Anyaszent egyházának, abünnek meg botsátására, mert valamint hogy atörvény kénszerité belpoklosokot apap eleiben menni, akristus is kénszeriti abünösököt kik meg akarnak térni, hogy az uj törvénybéli egyhazi szolgak eleiben terjeszék lelkeknek állapottyát, hogy meg gyógyulhassanak lelki bél pokloságokbol.

K. Szent Mathé azt mondgya. hogy aszázados maga kéré akristust aszolgájáért, szent lukáts pedig azt mondgya. hogy ajó akaroi által kéré ötet, hogy lehet ezt meg egyeztetni?

F könyü öket meg egyeztetni, mondván hogy a százados ajó akaroi által kéré akristust, amely annyit teszen. mint ha ö maga kérte volna, ebböl ki tettzik hogy a kalvinisták ók nélkül tarttyák, azt, hogy a kristus közben jároságát meg kisebittyük, amidön esedezünk a szenteknek, és segittségül hijuk öket., a nyilvánságos hogy ez a százados semit nem tselekedék akristusnak, az Isten. és az emberek közöt valo közben járosága ellen, amidön jó akaroi által kéré az Istentöl szolgájának meg gyogyulását, mivel mi nem kérünk kegyelmet ugy a szentektöl., mint ha az, ötöllök származnék,, valamint a százados nem a jó akaroit kéré hogy meg gyogyitanák szolgáját, hanem olyan formában folyamodék hozájok, hogy kegyelmet nyerjenek a kristustol, mint Istentöl, és az ö érdemi által.

K. A százados testi kegyelmet kérvén az ö kérése nem volté haszon keresö?

F Épen nem volt, mivel a felebaráti szeretetet tekéntette, abban. az Isten akarattyára hagyván hogy meg adgya, vagy el halgasa kérésit, ugyan ezen formán is kel kérnünk atesti kegyelmet, tiszta szivel vetvén magunkot az Isten akarattya alá,

K Miben tettzék ki a századosnak hite, a mellyröl ditséretet tet akristus?

F ki tettzék abban hogy a kristusnak nagyságárol és hatalmárol nagy gondolattal vala, el is hitetvén magával. hogy nékie tsak szava. meg gyogyithatná szolgáját, ugyan ezen hitnek is kel hasonlo alázatoságot oltani szivünkben., mint a melyet óltot aszázadosban, mivel meg üsmérvén az Istennek nagyságát, és mindenhatoságát, szállyunk magunkban, és tekéntsük meg érdemetlen, és semi voltunkot, és hogy mitsoda nagy külömbség vagyon az Isten, és az vétkes romlando teremtet állat közöt, és meg visgálván., tsak pornak tarttsuk magunkot

K. Miben tettzék ki aszázadosnak alázatosága?

F Abban hogy magát érdemesnek nem tartá lenni, hogy akristus eleiben menne, és ötet házában fogadná, akarván néki ugy engedelmeskedni, valamint önéki magának engedelmeskednek vala avitézi, tanullyuk meg ebböl apéldábol, hogy nagy tisztelettel járullyunk akristus eleiben. és hogy bünösök lévén., semi kegyelmet nem érdemlünk,

K. Mit érdemle a századosnak alázatosága, aki azt meg vallá hogy nem volna erdemes akristust házához fogadni?

F Az ö alá valo, és erdemetlenségének meg vallásáért, mondgya szent Agoston, nem tsak azt érdemlé meg hogy akristus hozája menne, hanem még hogy sziviben menvén, ót is lakjék.

K Mit jelent a sidoknak kevés hitek.

F Jelenti a keresztyéneknek kevés hiteket, akiket az Isten az Évangyeliumi köteleségekre hija. anyi sok kegyelme által, és akik azt nagy halogatásal vévén. azzal keveset élnek,

K kitsodák azok, akik nap keletröl, és nap nyugotrol jönek, és részek lészen meny országban és azok az országnak fiai, kik a setettségre vetettnek.?

F Az elsök apogányok, akiket az Isten az Évangyéliumnak kegyelmére hivá. és akik az által Abrahámnak fiaivá lettenek, az országnak pedig fiai, a sidok, a kik is fiai lévén Abrahámnak, meny országnak örökösi valának., de attol el rekesztetének hitetlen, és háláadatlanságok miat, ezekhez tehettyük az ollyan keresztyéneket, kik az Isten törvényit meg szegik, és tsak külsö képen keresztyének, ezek tsalárd ártatlanok és penitentzia tartok.

K kitsodák azok atsalárd ártatlanok és penitentzia tartok.?

F Azok akik mentek lévén a tzégéres vétkektöl. mind azon által az Istenröl valo feledékenységben, a mulattságban, és a tunya életben élnek, és el vesztik az életnek drága idejét a játekban járásban. a sok vadászatban, látogatásban, sok hejában valo beszélgetésben, azt tarttyák mind azon által, hogy hivatalokot végben viszik és akeresztyeni köteleségnek eleget tesznek, azért mert a szenttségekhez járulnak, misét halgatnak, holmi jo tselekedeteket is tselekesznek, és senkinek kárt nem tesznek, A tsalárd penitentzia tartok azok, kik azt gondollyák hogy az Isten elött meg igazultak, és véle meg békéltenek, azért mert meg gyonták rendeletlen életeket, de arol nem gondolkodnak, hogy eleget tegyenek. az Isten igasságának, apenitentzia tartásnak sulyos munkái által, sem azon hogy meg zabolázák rosz kivánságokot., hanem mindenkor követik a czifraságot, hejában valoságot, és avilágot szeretni, és mindenkor a magok hasznokhoz., és avilági jokhoz vannak kaptsolva,

K Mitsoda elmével kel halgatnunk akristus fenyegetésit mondván a sidoknak, hogy sokan fognak jöni nap keletröl, és nap nyugotrol., kik az ö helyeket el veszik?

F. Meg tekintvén ennek a népnek nyomoruságit, a kiknek mi vettük el ahelyét, minden bizonyal nagy félelemel. és alázatoságal kel lennünk az Istenhez, és nagyon meg hálálnunk hogy irgalmaságábol minket, és nem másokot választot hellyetek, fel ne fuvalkodgyál hanem fély, mondá szent pál, rom. 11. 20. 21. mert ha Isten atermészet szerént valo ágaknak nem kedvezet, neked sem kedvez.

 

VIZ KERESZT UTÁN VALO 4DIK VASÁRNAPON

Imádság

oh' Istenünk aki üsméred a mi gyarloságinkot mi magunktol el nem kerülhettyük aveszedelmeket melyekben forgunk, adgy lelki és testi eröt nékünk ugy hogy segittségedel. meg gyözhesük avétkeinkert valo szenvedésinket. kérünk tegedet a mi urunk. J. k.


Epistola

szent pál. rom. 13. 8.

Senkinek semivel ne tartozatok hanem tsak egy mást szeresétek, mert aki felebarattyát szereti, a törvényt bé töltötte mert ne paráználkodgyál, ne öly, ne lopj, hamis tanuságot, ne szoly, ne kivány, és ha más egyéb parantsolat vagyon ez ígében foglaltatik, szeresed felebarátodot mint te magadot. a felebarátunk szereteti gonoszt nem tselekeszik, a törvénynek tellyes volta azért a szeretett.


Magyarázat

K. Mire int minket az Apostol a midön azt hagya nékünk, hogy senkinek semivel ne tartozunk?

F Azt akarja hogy ki ki mindenben tekélletes igaságal. légyen felebaráttyához, arra vigyázunk tehát hogy tsak anyival tartozunk másoknak., amenyivel gondollyuk hogy viszá adhattyuk néki és azt meg fizethettyuk annak idejében, ez az intés közönségesen az igasság ki szolgáltatásának köteleségit tekénti, az Apostol azt akarja hogy tsak azzal aszeretetel tartozunk egy másnak, a melyel tartozunk lenni mindenkor egy máshoz, és ez által arra kötelez hogy szorgalmatoságal vigyük véghez az igaságnak, és a felebaráti szeretetnek köteleségeit.

K Ezen két köteleség közöt, mitsoda külömbözés vagyon.?

F Elöször, az a külömbözés vagyon. hogy az igaságnak köteleségit ugy viszük végben, ha meg fizettyük felebarátunknak, amivel néki tartozunk, de a felebaráti szeretetnek adoságát soha meg nem fizethettyük. ugy, hogy még többel adosok ne maradgyunk, ámbár akár mennyit fizesünkis, mert mentöl inkáb szerettyük felebarátunkot, annál több szeretetel tartozunk néki, és annak jelit is tartozunk adni, a második külömbözés a, hogy a rend szerént valo adoságot tsak bizonyos személyektöl veszük fel, de a mi afelebaráti szeretetnek adoságát illeti, azzal minden embereknek tartozunk, egy szent Atya szerént., afelebaráti szeretetnek, olyan közönségesnek kel lenni valamint ahitnek.

K. Miert mondgya az Apostol. hogy aki felebaráttyát szereti, abé tölti atörvényt?

F Mert akiben szeretet vagyon. és annak indulatyát követi, afelebaráttyának kárt nem teszen, se betsületiben, se életiben, se joszágában, se leg kiseb állapotban., amint is hogy ezeket tilttya az Isten törvénye, és szent Agoston szerént, minden tölle ki telhetö jót tselekeszik véle, és valamire az az szeretet ingereli ötet, ezt az Isten törvénye is igy parantsolya,

K. Az ollyan aki a felebaráttyát szereti, végben viszié akoron az Isteni szeretetet illetö parantsolatot ugy, valamint a felebarati szeretet parantsolattyát?

F Mind akettöt végben viszi. ha felebarattyát szereti, mert felebaráttyát szerethesse, valoságal kel magát szeretni, hogy pedig valoságal szerethese magát, szükséges hogy az Istent tellyes szivéböl szerese, és kiványa birni ötet, illyen nagy jót kivánni mindenek felet magunknak, ez a valoságos magunkhoz valo szeretet, és ha azt a felebarátunknak is kiványuk. ötet ugy szerettyük mint magunkot, ebböl következik, hogy nem szerethettyük felebarátunkot ugy a mint kellene, ha az Istent nem szerettyük, aki pedig az Istent szereti, a meg tarttya parantsolatit. és tartozando szeretettel, tisztelettel, és engedelmeségel vagyon hozája, de másként is a felebaráti szeretet abbol áll, hogy az Istenért, az Istenben, és az Istent ö benne szeresük, ha a mi felebarátunk Istenes. azt kiványuk. hogy nevekedgyék és gyarapodgyék szeretetiben, ha pediglen nem a, kivánnyuk azt, hogy magát az Istennek adgya, és ugy szerese valamint azzal tartozik, ezekböl következik, hogy nem lehet felebarátunkot ugy szeretni a mint kellene, ha a parantsolatokot bé nem töltik, a melyek tsak az Istenre tzéloznak.

K. Mit értesz azon hogy a felebarátot szeretni kel az Istenben, és az Istent a felebarátban?

F Azt értem hogy szeretni kel a felebaratot azért, mert az Isten munkája, mert azö képére és hasonlatoságára vagyon teremtve, mert ö arra rendeltetet, hogy az Istent birja, szerese, és ditsöitse, azért, minden modon azon kel lenni, hogy ötet erre a szeretetre ingerellyük, és hogy részesülni segittsük ezen örökös jóban.

K. Mellyik az a felebarát, akit ugy tartozunk szeretni mint magunkot?

F közönségesen az egész földön lévö embereket tartozunk szeretni, mind azokot kik a purgátoriumban szenvednek, és mind azokot, kik az Istenel vannak menyegben, mert mind ezek az Isten munkái, és parantsollya ezeket szeretnünk, de söt még alegg nagyob ellenségünket,, és agonoszokot sem kel ki rekesztenünk ezen szeretetböl, mert reménleni kel, és remélhettyük is, hogy még meg térnek. és végtire szeretni fogják az Istent. hogy ha kegyelmit méltoztatik nékik adni, tartozunk könyörögni meg téréseken. és azon lennünk, hogy ezen kegyelmet el nyerhesék, hogy ha ezekhez, igaz, és valoságos szeretettel vagyunk, nem hogy nékik roszat kivánnánk, vagy tselekednénk, de minden tehettségünkel azon leszünk, hogy vélek jót tegyünk


Évangyélium,

szent Matth. 8. 23.

És ö bé menvén ahajoban, követék ötet atanítványi, és imé nagy indulat lön atengeren, ugy hogy ahajocska el boritatnék, a haboktol. ö pedig aluszik vala, és hozája járulának atanitványi és fel költék ötet, mondván uram szabadits meg minket el veszünk, és mondá nékik Jesus, mit féltek kitsiny hituek, akkor fel kelvén. parantsola aszeleknek, és a tengernek, és nagy tsendeség lön, az emberek pedig tsudálkozának mondván. minemü ez, mert a szelek, és atenger engednek néki.


Magyarázat

K. Nem leheté az Evangyéliumnak némely részeit abetü szerént valo értelmén kivül, mást képzelö ertelemel meg magyarázni?

F Igen is lehet a szent Atyák után. mivel atenger avilagot jelenti, mely abenne valo meg romlás által ollyan mint egy mélység, és olyan viz, a mely az emberek sok féle indulatyoktol., ide s'tová hányatatik, mint anyi sebes szelektöl, aszelvész jelenti a sok féle kisérteteket, haboruságokot, és üldözéseket, amelyek közöt forgunk ezen halando életben. akristus aluvása jelenti akeresztyenekben lévö hitnek el oltását. akristusnak, az Apostoloktol álmábol valo fel serkentetése jelenti azt a buzgoságot, a melyel kel az egyházi szolgáknak fel gerjeszteni akeresztyenekben ahitet, és öket fel inditani avigyázásra, és az imádságra, hogy segittségit kérjék Istennek, a kisértetetekben, és avilági sok probákban, atengernek, és aszélvésznek meg tsendesedések, jelenti, akisértetektöl, és az üldözésektöl valo meg szabadulást, és abékeséget amelyben viszá helyhezteti alelkeket, aháboruságok után

K Miért engedé meg akristus hogy az Apostolok a kik parantsolattyábol mentenek bé ahajoban, a szélvésztöl hányatassanak?

F. Elöször azért, hogy meg probállya hiteket, és hatalmát meg mutassa, másodszor meg akará azzal mutatni, hogy ha szinte az ö rendelése, és akarattya szerént mégyen is valaki valamely hivatalban, de azért magát el ne hidgye, és tellyes bátorságban ne gondollya lenni, mert az Isten gyakorta nagy kisértetekre teszi szolgait, hogy öket meg probállya, gyengeségeket magokal meg üsmértesse, öket meg aláza, amagok erejekben valo bizodalmaktol öket el vonnya, és hogy vélek meg ereztesse, az ö malaszttyára szüntelen valo szükségiket, a mely aprobában meg tarttsa, és attol meg szabadittsa öket.

K Mit tanulhatunk abbol hogy az Apostolok oly gyengeségel félnek vala elveszni noha vélek volt akristus.?

F Azt meg tanulhattyuk hogy mitsoda szükséges mentöl jóbban lehet a kristushoz ragaszkodnunk, minden nap ahitnek tselekedetit meg ujitani, fö képen akisértetekben, aszüntelen valo imádságok által, magunkot aleg nagyob veszedelmekben meg bátoritani, a bizodalmat soha el nem kel veszteni, hanem reménlenünk kel, minden reménségünk felet. hogy mindenkor velünk lészen. segittsége által, hogy ha segittségül hijuk ötet.

K. Mit jelent a kristus fel ébredése?

F Szent Agoston szerént, a mi hitünknek fel gerjesztésit jelenti. de szükséges hogy jól tudgyuk, és magunkal el hitessük azokot az igasságokot a melyekre ahit tanyit. azokot az elménkben tarttsuk, és azokrol elmélkedgyünk. akisértetekben,

K. Hogy akisértetben magunkot jól viselhesük, és azt meg gyözhesük, elegendöé tsak az arra. hogy ahitnek igaságirol gondolkodgyunk.?

F A nem elegendö, meg kel magunkban üsmérni, a kristus Jesus malaszttyának szükséges voltát, és segittségül hini ezt az Isteni segittséget, a mely nélkül minden bizonyal avilági szélvész minket el boritana, egy szoval szüntelen kel imadkozni, mind adig, valamég a kristus meg nem parantsolya a szeleknek hogy meg tsendesedgyenek, az az, hogy az ö mindenható kegyelme meg tsendesittse ami rosz indulatinkot, és hasznunkra fordittsa ahitnek világoságit, az elméböl, a szivben oltván azokot; és a szivböl a tselekedetekben.

K. Mire tanitanak minket azok, akik tsudállyák ezt a tsuda tételit az üdvezitönek?

F Arra tanyitanak hogy nem kevesebbé kel tsudálni, akristus kegyelmének rend szerént valo ereit, a mellyeket jelentette ez a tsuda, és a mellyek nem aláb valo tsudák azoknál, a melyeket tselekedet a vizeken, és aszeleken, az emberben semmi olyan nintsen, a mi aroszra ne vinné, és ö kivülötte, minden aroszra unszollya és hija, és ha abban nem esik, tsak egyedül az Isten minden hato kegyelmének kel tulajdonitani. de ki tsudállya ezt a nagy tsudát, és kitsoda az, aki azt, tsak el is hitette volna magával, az illyenre nem is figyelmeznek, és az illyen gyözedelmet alig tulajdonittyák a kristusnak, hanem gyakorta magoknak,

K. Honnét vagyon a, hogy nem figyelmeznek egy illyen dologra., amely oly szükséges az üdveségre?

F Az onnét vagyon, hogy nem mindenik üsméri meg magában, a maga semmi voltát, és ajora valo tehetetlenségét, nem vigyáznak elégségel az ellenségek sokaságokra, és eröszakoskodásokra, és ameg szabaditojoknak hatalmára, üsmérjük meg tehát magunkban azt a hatalmat, tsudállyuk és szeresük aztot, hogy a minket, az Isten meg bántására vivö alkalmatoságokban el nem hagyot, a mely alkalmatoságok felettéb találtatnak mi bennünk, ha szinte a világ másokot nem adnais elönkben, folyamodgyunk buzgo imádságinkal akristushoz, nyugodgyunk az ö mindenhato karjának erejin, vessük öbenne bizodalmunkot, mert ö parantsolni fog a szélvésznek, és meg tsendesedik.

 

VIZ KERESZT UTÁN VALO 5DIK VASÁRNAPON.

Imádság

Meg ne szünyél uram jóságodbol házad népére vigyázni, ugy hogy amenyei kegyelemben vetvén minden reménségit, mindenkor meg tartassék gond viselésed által a mi urunk Jesus kristusunk által.


Epistola

szent Pál. Coloss 3. 12.

öltözzetek fel azért mint Istennek választotti, szentek, és szerelmesek, az irgalmaságnak indulatiba, kegyeségbe, alázatoságba, szelidségbe, békeséges türésbe, el türvén egy mást, és meg engedvén egy másnak, ha valakinek valaki ellen panasza vagyon, a mint az ur is meg engedet néktek, ugy tiis, mind ezek felet pedig szeretetetek légyen, mely atekélleteségnek kötele, és akristus békesége örvendezzen ati sziveitekben. melyre hivattattatok is egy testben, és háláadok legyetek, A kristus igéje lakjék bennetek bövséggel, minden bölcseségel tanitván, és intvén egy mást, sóltárokal, ditséretekel, és lelki énekekkel jó kedvel énekelvén sziveitekben az Istennek, valamit tselekesztek, szoval, vagy téteményel, mindeneket az ur Jésus kristusnak nevében, hálákot adván, az Istennek, és az Atyának ö általa.


Magyarázat

K Mit tészen a, hogy az Apostol. a valoságos keresztyéneket, valasztottaknak, szenteknek, és szerelmeseknek nevezi?

F A szerelmes név, a mely fundámentuma a más kettönek, közönségesen azt a szeretetet jelenti, amelyel szeretet az Isten öröktöl fogva minket, érdemetleneket, söt még akor is amidön ellenségi valánk, avalasztot név, jelenti az ö irgalmaságábol valo választást. a melyel méltoztatot minket választani, sok anyi meg számlálhatatlanok közül. akik nem valának mi nálunknál érdemetlenebbek. hogy minket részesé tenne kegyelmében, és ditsöségében, a szent név jelenti ennekaz elválasztásnak valoságát. amidön az Isten el valaszt minket a meg romlot világtol. amidön az ö sugarlásábol ellene mondunk avilág pompáinak, és az ördög tselekedetinek, a midön szeretetit hinti szivünkben, amidön ajó tselekedetek uttyán jártat minket. és a midön végig ezekben meg maradunk.

K. Mitsoda háláadást kiván mi töllünk mind ennyi malasztiért.?

F Mind enyi véghetetlen irgalmaságiért azt kivánnya hogy egy keresztyén másokhoz irgalmaságal legyen hogy másokhoz kegyeségel., alázatoságal. és békeséges türésel légyen, hogy az ö fogyatkozásokot el szenvedgye, és atöllök vett meg bántást meg botsása nékik, akristusra valo nézve, aki minékünk érdemetleneknek meg botsátotta vétkeinket.

K. Hogy kel fel öltözni azirgalmaságnak indulatiban?

F Felebaráti szeretö és szánakodo szivünknek kel lenni, hogy ha pedig ekettötöl nem származnak a szeretetnek, és az irgalmaságnak tselekedeti, akár mely ditseretesek legyenek, az emberek elött, de azok haszontalanoká lésznek, a magokhoz valo szeretetért, és akevélységért.

K. Miért nevezi az Apostol, aszeretetet tekelleteség kötelének?

F Mert az egészen meg egyezteti az embereket egy másal, hogy tsak egy szivek, és egy lelkek légyen, arosz keresztyének egyesége, nem a szeretetre lévén épitve, azért is tsak szines, és leg kiseb haszon keresés el ronthattya, de amely egyeség avaloságos szeretettöl származik, az állando, és annak nem arthatnak, se akisértetek, se egyéb más történhetö dolgok, a szeretet abban is kötele atekélletességnek, hogy az esze szorittya és köti az Isteni szeretetben, mint egy tsomoba a keresztyéni jó erkölcsököt. a mellyek ezen szeretettöl erednek.

K. Mikoron mondhatni el, hogy akristus békesége uralkodik szivünkben?

F. Akor, a midön akegyelem, és az igasság, amelyek egy keresztyének, valoságos békeséget adhatnak, meg gyözik, aharag, anagyra vágyás, és a fösvénység indulatit, és mind azokot az indulatokot a mellyek egyenetlenségeket okoznak az emberek közöt, és a midön az Isten akarattya alá vetik a szivet.

K. Hogy lakik akristus Igéje bövségel egy keresztyének szivében?

F ugy lakik, a mikor szorgalmatoságal olvasa azt, és arrol elmélkedik, a mikor ahoz szabja életét, a midön szükségiben magát azal meg erösitti, és azt mások, vagy az alatta valoinak lelki hasznokra fordittya, ezt követvén az Ige igy tölti meg szivét lelki igaságokal., és abban ujjab malasztokot hint, és aztot aszent Lélek aszivben irván. ót meg marad.

K. Mit kiván mi töllünk szent Pál amidön arra int, hogy egy mást tanittsuk, és inttsük, soltárokkal, ditséretekel, és lelki énekekel.?

F Azt akarja hogy ahivek asok hejában valo, és aszivet meg ronto beszédek helyet az udveség igazságirol beszéllyenek, és ollyanokrol. amellyek aszivet az Istenhez emellyék. és szent gondolatokot okozanak, és aszivben rosz gondolatokot gerjesztö énekek helyet, vigaságal, és örömel énekellyék az Isten ditseretire valo énekeket. a mellyek öket mind tanittyák, mind ajó erkölcsre vezetik, és másokot is az Isteni szeretetre ingerlik

K. Miért parantsollya az Apostol, hogy valamit tselekeszünk szoval, vagy téteményel, azt mind akristus nevében tselekedgyük.

F Mert azt akarja, hogy az Isteni szeretet legyen fundámentuma, minden beszédinknek, és tselekedetinknek, hogy tsak az ö ditsöségire fordittsuk azokot,, és azok ollyanok legyenek, hogy akristus., a mi közben járonk, azokot azö Attyának bé mutathassa,

K. Tartoziké azzal egy keresztyén, hogy minden beszédit és tselekedetit az Istenhez forditsa.?

F Abban nem kel kételkedni, ugyan azon Apostol. más helyt azt hadgya, hogy akár együnk, akár igyunk, és akár mit mást tselekedgyünk, de mindent, az Isten Ditsöségire kel tselekedni., mivel mindent az Istentöl vettünk, életünknek minden szem pillantása az övé, és ö tölle füg, nintsen tehát életünkben ollyan tselekedet, se bennünk, se kivüllünk olyan, amit nem tartoznánk nékie szentelni, az ö szolgálattyára, és ditsöségire forditani, ezek nélkül, szent Thamás szerént, az Isteni szeretetnek parantsolattyát végben nem vihetik. az Isten az egész szivünket, lelkünket, elménket, és erönket kiványa, leheté többet kivanni, de soké, egy ollyan nagy Istenhez? az ö szeretete vezessen tehát mindenre, és mindent fordittsunk az ö ditsöségire.

K. Tartozunké mindenik tselekedetinkben az Istenröl gondolkodni?

F Eztet kivánnunk kellene, és igyekeznünk arra, abóldóg lelkeknek az Isten mindenkor elméjekben vagyon nékünk is kel ohajtani annak el érésit, de ami gyarloságunk azt nékünk meg nem engedi, mind addig a még ebben a halando testben maradunk, mentöl inkáb szerettyük az Istent, annál könyebben gondolkodunk felölle, valának ollyan szentek, kik még ez életben is reája függesztették szüntelen szemeket, mert ötet anyira szerették, Nazianus szent Gergely, azt mondgya, hogy valahányszor lélegzetet veszünk mind anyiszor kellene ö felölle gondolkodnunk, de közönségesen. akeresztyéneknek, elegendö ha figyelmetéségel gondolkodnak rolla munkájok el kezdetekor, ha minden tselekedeteket nékie ajánlyák, és fel teszik magokban. hogy tsak az ö akarattyát követik, és ö érette akarnak munkálodni, hasonlo képen, mint egy ollyan uton járo, aki nem gondolkodván minden lépése utan. ahelyröl ahová akar menni, mind azon által azon igyekezik hogy oda juthason, valamedig az Isteni szeretet aszivben uralkodik, addig valamit tselekesznek ezen szeretet sugarlásábol., azt mind az Istenért tselekeszik, ha szinte rolla ne gondolkodgyanak is szüntelen, de ha vigyázatlanságbol valamely más ellenkezö szeretet azt meg gyözi. akoron már meg szünik az Istenért valo tselekedet. tartozunk tehát némelykor magunkban szállani, és meg visgálnunk hogy hová fordittyuk igyekezetinket


Évangyélium.

Szent Matth. 13 24.

Más példa beszédet ada eleikbe mondván, hasonlová löt menyeknek országa, az ember aki jó magot vetett az ö földében, mikor pedig alunnának azemberek el jöve az ö ellensége és felyül konkolt vete az buza közibe, és el mene. mikor pedig fel nevekedet volna a fü, és gyümölcsöt hozot volna, akor meg tettzék a konkoly is, elö jövén pedig atseledes ember szolgai mondának néki, uram; nem jó magot vetettélé a földedben, honnet vagyon tehát konkolya., és mondá nékik, az ellenséges ember tselekedte azt, aszolgák pedig mondának néki, akarodé el mennyünk és ki szedgyük azokot, és mondá nem, hogy valamiképen akonkolyt ki szedvén, ki ne gyomlállyátok együt azal abuzát is, hadgyátok mind akettöt fel nöni, az aratásig, és az aratásnak idejekor meg mondom az aratoknak, szedgyétek ki elöször akonkolyt. és kössétek azt kévékben, meg égetésre, abuzát pedig gyüjtsétek az én tsürömbe.


Magyarázat

K Magyarázd meg nékünk holmi részeit ennek a példa beszédnek.

F Az Ember aki jó magot vett, akristus. amezö pedig avilág, ajó mag jelenti ajó lelkü keresztyéneket., kiket az Isten ád az Anyaszent egyházának, és akiket abban helyhezteti, mindenikét a maga rendi szerént, ajó mag közi hintet konkoly, jelenti agonoszokot, kik az ördög eszközi, és követöi, akiket hamiságbol ajók közi elegyitti, ugyan ö maga is az az, ellenség, aki akonkolyt el hintette, az álom jelenti a pasztoroknak, areájok bizatatot lelkekre valo gond viseletlenségeket, vagy az ollyan lelkeket kik magokra nem vigyáznak, hogy készületlen ne tallálya az ördög, a ki is szüntelen veszedelmekre igyekezik.

K. Mit érttsünk ezen amondáson. hogy tsak akor tettzik ki a konkoly., a midön abuza fel nevekedik?

F Ebböl két valoságot tanulhatunk, elöször, hogy közönségesen az Anyaszent egyházban. meg nem lehet jól külömböztetni a gonoszokot, az Isten szolgaitol, hanem tsak akor, amidön ezeknek jó erkölcsei világoságra jönek, vannak meg sokan ollyanok, agonoszok közül. kik tsak amás életben fognak meg külömböztetni.

A második valoság a, hogy ki ki különösön magát nem üsméri, tsak anyiban veszi észre a maga nyomoruságit, és fogyatkozásit. amennyiben ajó erkölcs nevekedik benne, és akegyelem, mivel vannak ollyan titkos rosz kivánságok, amelyeket nem könnyü meg üsmérni, és tsak akegyelemnek világoságánal lehet azt meg látni, ez életnek setéttségiben, azért amagunkban fel talált rosz kivánságok, meg mutattyák hogy ha eléb akarunké menni a buzgoság uttyán, mentöl közeleb megyünk a naphoz, annál jobban meg láttyuk magunkon amotskot, az emberi szivnek belsö része, gyakorta tele vagyon olyan mélyen valo szeretettel. amelyet tsak az Isteni vilagoságnál lehet észre venni.

K. Mit jelent az aratásnak ideje és az aratok, kik kévében kötik akonkolyt, hogy meg égessék, és akik ajó magot atsürben gyüjtik?

F Az aratásnak ideje, jelenti az utolso itéletet, és az aratok az Angyalokot, kik el fogják valasztani azon a nagy napon ajókót, agonoszoktol. azokal le vetteti ezeket az örökké valo tüzre, és viteti fel ajókót atsürbe, az az, a Menyekben.

K. Az Isteni rendelés miért engedi meg hogy ez életben ajók esze legyenek elegyedve agonoszokal.?

F Elöször, azert, hogy a gonoszok ajoknak példájokra és intésekre valo nézve meg térjenek, és hogy a jók a felebaráti szeretetet, és abékeséges türést gyakorollyák, abékeséges türést azért, hogy békeségel szenvedgyék akáromlásokot, a gyülölségeket, és az üldözéseket, a felebaráti szeretetet azért, hogy öket az üdveségekre valo nézve szeresék, agonoszt nékik, jóval fizesék, és meg téréseken munkálodgyanak, másodszor, hogy ajók, mindenkor félelemben. és alázatoságban legyenek, félelemben azért, hogy példájok agonoszoknak, és aroszakal valo társalkodások, avétekben ne ejttse öket, alázatoságban azért, hogy meg mutassa nékik agonoszokban, hogy mitsodások volnának, és hogy mitsodásoká nem lennének az ö malaszttya nélkül, az Isten illyen formában oltalmazza meg öket a kevélységtöl, és a maga hittségtöl, és meg fogja mutatni ditsöségének gazdagságit, az irgalmaságnak edényein, a melyeket ditsöségire készitet. mondgya szent pál. rom. 9. 23

K nem szabadé az igazan valo keresztyének. meg válni az olyantol aki feslet életet éll?

F A bizonyos hogy az ollyantol meg kel válni a tölle külömbözö jó maga viselés és szokás által. gyakorta el kel távozni az ollyannak beszélgetésétöl, és avéle valo nyájaskodástol, nehogy rosz beszélgetése, és példa adása miat, miis hozája hasonlok legyünk, de azt ne gyülölségböl tselekedgyük, szükséges okosan eleve el távozni az ollyannak baráttságátol, de egyeségben kel véle maradni, valamég az Anyaszent egyház kebelében el szenvedi, szeretni kel személyit üdveségire valo nézve, de gyülölni kel rosz erkölcseit, hogy ha pedig kételenek vagyunk feslettségit látni, részt abban nem kel venni.

K. De nem volnaé bizonyosab, mind hasznosab, hogy az ollyat el kerüllyük, és tölle tellyeségel eltávozunk?

F. A nem lehet, más képen az Apostol szerént, ki kellene a világbol menni, a mely mostanában tele vagyon feslet erkölcsüekel, békeségel kel várni, hogy örökösön el valasztassanak. az utolso napon. és azon kel lenni, hogy magunk meg türköztetésivel élyünk vélek, rosz szokásokot magunkba ne vegyük, hogy ha mind azon által. olyanokal élnénk, akik veszedelmünkre, és botránkoztatásunkra volnának, és akiknek rosz beszédek, és példa adások aroszra vezethetnének, tartozunk olyankor töllök meg válni, mert jóbb egyedül lenni, mint sem mások társaságában el kárhozni, nem kel semmit nagyobra betsüleni az üdveségnél, abotránkoztato szemet ki kel vájni, de soha nem szabad, az Ecclésiában szakadást tsinálni.

K. Az Anyaszent egyházban, agonoszokal valo esze elegyedés, mi hasznokra lehet ajóknak.?

F Arra, hogy agonoszok, eszközei, ajók meg szenteltetéseknek, ha az igazak meg nem aláztatnának, nem üldöztetnének, az igaság, és avaloság ellenségeitöl, lassanként az erötelenségben, és alankadságban esnének, szükséges tehát nékik aproba, hogy az által nevekedgyenek, és állandok legyenek, a keresztyéni jó erkölcsben, és a szeretetben és mint hogy az Isten aroszak által akarja hogy meg vegyék a meny országot, meg engedi, hogy azok akik övéi, mindenüt tsak meg romlást talállyanak avilágon, azért hogy mindenüt alkalmatoságok lehesen. ajó erkölcs követésére, és ellene álhassanak, a sebes zugo patakhoz hasonlo gonoszságnak.

K. Miért tilttya az Isten az ö szolgainak, hogy az utolso nap elött. el válaszák. ajokot, agonoszoktol.?

F. Azért hogy meg mutassa nagy türésit amelyel várja a gonoszt apenitentziára, és hogy mi is a szerént tselekedgyünk, azért hogy az igazak el ne bizák magokot ajó erkölcsü magok viselésében., és hogy, ahalálokor valo bizonytalan állapottyok, öket. félelemben, és rettegés ben tarttsa, nem tudván bizonyoson, hogy ha az el választáskor nem számlállyáké öket, a meg vettettek közi. és amazokot a választattak közi, de másként is hogy ha ezen a világon az igazak különös társaságban volnának agonoszoktol. semitöl nem tarthatnának és igy a magokra valo vigyázatlanságban, és a maga hittségben eshetnének.

 

VIZ KERESZT UTÁN VALO 6DIK VASÁRNAPON

Imádság.

Adgyad mindenhato Istenünk, hogy az okoság által vezéreltetvén. minden beszédinkben. és tselekedetinkben azt tselekedgyük a mi kedves elötted, ami urunk J. k. által


Epistola.

Szent pál. 1 Thess 1. 2.

Hálakot adunk az Istennek mindenkor minnyájotokért, emlékezetet téven rollatok imádságinkban szüntelen. meg emlékezvén ati hitetek tselekedetéröl, és munkátokról, és szeretetetekröl, és türö remenségetekröl, a mi urunk Jesus kristusban, ami Istenünk. s'Atyánk elött, tudván átyám fiai, az Istennek szerelmesi, ati választástokat. mert a mi Évangyéliumunk, nem volt ti hozátok tsak beszédben, hanem eröbenis, és a szent Lélekben, és nagy tekelleteségben. a mint tudgyátok mi nemüek voltunk közöttetek, ti érettetek, és ti mi követöink lettetek, és az uré. bé fogadván az igét. sok haboruságban, és a szent lélek örömivel, ugy hogy példavá lettetek légyen minden hivöknek, macédoniában. és Ákáïában. mert tölletek hirdetetett ki az ur. beszéde, nem tsak Maczédoniában és Akáïában, hanem minden helyen is, ati hitetek, mely az Istenben vagyon ki terjedet, ugy hogy nem szükség nékünk semmit szollanunk, mert ö magok hirdetik felöllünk, mi némü bé menetelünk volt hozzátok, és mi modon tértetek meg. az Istenhez. abálványoktol, az élö. és igaz Istennek szolgálni, és várni azö Fiát mennyekböl, (: kit fel támasztot halotaibol.:) a Jesust. ki meg mentett minket a jövendö haragtol.


Magyarázat

K. Mire tanyit minket a szent pál példája, aki szüntelen valo hálakot ád a Tessalonikában lévö hivekért?

F Arra hogy örülnünk kel. ajó tételért a melyet tselekeszik Isten az ö szolgaival, mint ha önnön magunkal tselekedné, aztot, áldanunk, és ditsérnünk kel ötet azért, figyelmeznünk kel arra, a midön valamely jót vesznek arra a végre, hogy azt néki meg hálállyuk, nem tsak egy kevés ideig, hanem gyakorta valo háláadásal.

K. Mire tanyit minket azzal. amidön igen ditséri sziveket?

F Arra tanyit, hogy nem mindenkor hellyes másokot meg alázni fogyatkozásokért, szüntelen valo pirongatásokal, mivel akeresztyéni okoság, azt hoza magával hogy az olyanokot. némelykor. vigasztalni és bátoritani kel, ditséretet adván jó tselekedeteknek, a melyet az Isten malaszttya mivel bennek, az ember azon kivül is gyarlo lévén, ha még benne lévö fogyatkozásit gyakorta szemire hánnyák, akedvit el veszti, hogy ha pedig ditsérik, ugy el kevélyedik, azért mind egyikel, mind a másikal, jó modal kel élni, és tudni kel, egyikét, a másikával ugy esze elegyiteni és intézni, hogy haszonra fordullyon.

K. Miért hogy tsak ezen három dologért ditséri öket, a hitért, areménségért, és a szeretetért?

F Ez által azt akarja nékünk meg mutatni, hogy tsak ezen három jó erkölcsökért érdemel ditseretet egy keresztyén, ezek oly szükségesek lévén az üdveségre, az egész vallást magokban foglallyák és ezek lelkei a több jó erkölcsöknek

K. Miröl üsmérhetni meg valakiben ezt ahárom jó erkölcsöt?

F Meg lehet üsmérni ajó tselekedeteiröl. a mellyek ahitnek gyümölcsei, areménséghez illendö alhatatoságrol, a melyel várja ajövendö béli jokot, az ö el fáradhatatlan békeséges türesiröl, a melyel szenvedi ez életnek nyomoruságit. és akeresztyéni életnek munkáit, amelyek jelei aszeretetnek.

K. Miért nevezi az Apostol a szent Lélek örömének azt az örömet. amelyel aháboruságban bé fogadgyák az Igét.

F Azért mert örömest lehet az Isten Igéjit halgatni amidön azért semit nem kel szenvedni, és azt követhetik, vagy a magokhoz valo szeretetért, vagy tsak ahallásnak kedviért. de a midön szenvedni kel annak oltalmazásáért, de még is aztot bé fogadgyák, azon öröm nem mástol vagyon hanem attol a szeretettöl a mellyet a szent Lélek óltót asszivben. mivel a természet magánoson nem örül a szenvedésen.

K. A Thessalonikabéliek. mikeppen lettek példává a több népeknek?

F ugy hogy ök a kristust, és szent pált követték. aki a kristusnak követöje volt, amint maga mondgya, és igy az üdvezitonek, és az ö Apostolinak eleven képei lévén, atöbb keresztyéneknek valoságos példáivá löttek, ebböl meg láthattyuk. hogy tsak azok részesülnek az üdveségben. akik akristust követik, és azokot akik ö hozája szabják magokot. ajó példa a leg roszabat is meg teritheti akegyelem segittségivel, valamint eztet tapasztalták arégi keresztyénekbe, akiknek jó példa adásokra. több pogányok térének meg, mint sem atsuda tételekre valo nézve, a testi tsudákot nem lehet hasonlitani azokhoz, amelyeket munkálodik akegyelem aszivekben. ki vévén abünnek mélységiböl, és azokot az Istenhez tériti.

K. Mitsoda ditséretet ád még az Apostol a Thessalonikabélieknek?

F Ditséri öket azért hogy abálványokot elhadták, és az élö Istenhez tértenek, hogy néki szolgállyanak, ez a példa meg mutattya, hogy szükséges a földi, és a rosz indulatokra tzélozo dolgoktol meg vállyunk, hogy ha valoságal meg akarunk térni, és az Isten szolgálattyára akarjuk magunkot szentelni, mivel másként, azoknak abálványoknak adnok azt, amit tsak az Istennek kellene adni, mert valamég a szivnek hajlandoságával áldozunk azoknak az indulatoknak, addig nem lehet, az Isten elött kedves. ami magunkbol álló aldozat valamint az Apostol. mondgya rom 12. 1. hogy ati testeteket adgyátok, élö, szent, és Istennek kedves áldozatul. hogy ati szolgálatotok okoságal legyen, mivel atest tsak annyiban élö áldozat, amenyiben az Istennek áldozuk a szivnek hajlandoságát.

K. Miért mondgya szent pál. hogy azért tértek meg, mert varják mennyekböl az Istennek Fiát?

F Ezzel azt akarja elménkre adni, hogy nem a kényes, és világi életben kel várni akristust, és hogy az ö eljöveteléhez avaloságos meg térésel, és penitentzia tartásal. lehet jól készülni, mivel penitentzia nélkül nintsen meg térés, a meg terés abban áll, hogy ellene mondgyunk agyönyörüségeknek és avilágnak, és küszkodgyünk, hajlandoságink, és rosz indulatink ellen,

K. Miért hogy tsak apenitentzia tarto élet által. várják akristust?

F Azért, hogy ötet ugy várják ha szeretik, és ohajttyák, és ha ötet valoságal szeretik. és ohajttyák, ez életnek hoszaságát, mely tölle el távoztat, igen nehezen szenvedik a szenvedés, és a keserüség, a melyekben vett minket ez a várakozás., nem hogy gyönyörüségeket kostolnánk ezen avilágon, de söt meg sullyosabá tészi szenvedésünket, és szüntelen kivánságunk tzéllya felé suhajtoztat minket, és viselteti velünk ez életnek baját és terhét, azért hogy meg tisztulván, érdemesek lehesünk ötet birni. imé ez a penitentzia tartásban valo élet.


Évangyélium.

Szent Math. 13.. 31.

Más példa beszédet ada eleikbe mondván, hasonló a mennyeknek országa a mustár maghoz, mellyet vévén az ember el veté az ö földébe, mely kisseb ugyan minden magvaknál, mikor pedig fel nö. nagyob minden füveknél, és fává lészen, ugy hogy az égi madarak el jönek, és azö ágain laknak, más példa beszédet monda nékik, hasonlo mennyeknek országa, akovászhoz, mellyet vévén az Aszszony állat, el elegyiti három véka lisztbe, míg mind meg kovászosodnék. mind ezeket példa beszédekbe szóllá Jesus. a seregnek, és példa beszédek nélkül. nem szóll vala nékik. hogy bé tellyesednék a mi mondva vala a proféta által, mondván. meg nyittom példa beszédekben a számot, ki mondom a mi el rejtetett, világ alkotásátol fogva,


Magyarázat

K. Miképpen kel érteni a mai Evangyéliumnak példa beszédit?

F Az ember aki amustár magot el veté. nem más hanem maga akristus. amezö pedig avilág. ezen kis magbol valo fa, az Évangyeliumi tudomány, amely kezdetekor, kitsid, és meg vettetett vala, de idövel az egész világra el terjede, és az égi madarak kik az ágaira szálnak, jelentik a fejdelmeket, királyokot, kik idövel erre a tudományra állának, és akik meg térvén. arra helyhezteték, és gyámoliták országokot, azok jelentik az olyan buzgo lelkeket is, kik minden gondolattyokot, és reménségeket, az ég felé emelik, és akik az Évangyeliumi igazságokban talállyak nyugodalmokat, és oltalmokot, minden ellenségek ellen.

K. Mint hogy akristus azt akará hogy avallásnak gyenge, és mint egy erötelen valo kezdete, és az után annak el terjedése, jelül légyen, atöbb vallásoktol valo meg külömböztetésének, miért engedé azt meg hogy amahumet vallásának ezen jelei legyenek.?

F valo hogy a mahumet vallásának akezdetin láttyuk. de tsak külsö képen ezeket ajeleket, de mely nagy külömbség vagyon közötte, azt könnyü meg látni, amahomet vallása tsak emberi munka. de a kristus vallása egészen Isteni munka, 1. az elsönek se kezdetit, se el terjedésit senki meg nem jövendölte, a másikának pedig, mind kezdetit, mind nevekedésit, sok számu proféták meg jövendölték sok számu saeculumokal annak elötte,

2. Az elsö kezdödöt és terjedet tsuda tételek nelkül, a másika pedig. meg számlálhatatlan tsuda tételek által.

3 Az elsö durva és testi vallás, mely az embereket a testi kivánságokra, és gyönyörüségekre vezeti, és azokot meg nem tériti, amásika pedig az érzékenységeken eröt veszen, a földi dolgokot az emberekel el hagyattya, öket meg téritti, és a mennyei dolgokhoz kaptsollya,

4. Az elsö, erőszakal, és fegyverel nevekedet. és gyarapodot a másika, jovallásal. és intésekel

5 Az elsönek ahasznált, hogy a tudományt elhagyta, a másikának pedig használt, a predikatioban valo tanitás és a szent irások olvasása.

6 Az elsö nevekedet. és terjedet azért, hogy sok számu embereket meg öletet, amásodik azért, hogy sok féle kinos szenvedésre adták magokot azok, kik erre állottak.

7 végtire nagy sándor, vagy más olyan hatalmas, véghez vihette volna, a mit mahomet tselekedet, de akár mely hatalmas ember, azt véghez nem vihette, senem viheti, a mit akristus véghez vitt, meg változtatván az egész világot, és meg téritvén apogányokot, minden külsö erö, és hatalom nélkül,

K. A mustár maghoz valo hasonlitást, leheté ahivek közül valamelyiké különösön szabni?

F Igen is lehet, akristus azt akarja elönkbe adni ezen kitsid mag által, mely nagy fává lészen, hogy az Evangyéliumi igasságok, noha eleinte tsak igen gyengén hassák is meg az elmét, de idovel lassanként aszivben szivárkoznak., és onnét az egész tselekedetekre terjednek, és alelket nagyob tekélleteségre vezetik, ez a példa beszéd arra is tanit minket, hogy ha nagyobak akarunk lenni Isten elött, szeretnünk kel az alázatoságot., a magános és alatson renden valo életet, mely igen kitsid, és meg vettetet külsö képen, az olyan ember, aki akristus kedve szerént éll, aki a világi hejában valoságokot meg veti. aki tsak azon igyekezik, hogy az emberek elött alá valo légyen, és töllök el felejtessék, de Isten elött nintsen az illyennél nagyob. Mojses a pusztában, David júh pásztorságában, josef rabságában, és a tömlötzbe, igen fö példák.

K. A mustár magnak erejéböl mit tanulhatunk,?

F Ez a mag amidön egész, nem erös, de amidön meg törik. hathatos erejü, ez igen szép képe ez életben lévö egy keresztyénnek, a ki amidön semit nem szenved., se ereje, se gyorsasága nintsen, hogy ha pedig üldöztetik, le nyomatik, meg aláztatik, földig, akoron az ö hite erösebb, és elevenebb, szeretete keményeb, és inkáb égeti szivét a szent Léleknek tüze, az ujjab erött is adnéki, a nyomoruságok, és az üldözések meg mutattyák, hogy kinek, kinek mi vagyon szivében, némelyikének gyengeségét, és álhatatlanságát, másikának erejét, vették észre az elsö saeculumokban a szent Atyák szerént, abékeség meg gyengitti vala az elsö hivekben ahitet, és az üldöztetés meg keményité, a midön öket nyugodalomban hagyák, ollyanok valának, mint az izetlen só, és mihent haborgatá öket az ellenség. azonnal asónak meg jöt az ereje.

K. A kristus miért hasonlittya a maga tanitását a kovászhoz,?

F Azért, mert valamint hogy atésztában lévö kovász el oszlik. és atésztával közli erejét, ugy az ö szava is az ember sziviben lévén, rejtve, azt meg ujittya, és meg változtattya, külsö tselekedeteit. ugy anyira hogy egy ember jora fordithat. egy egész nemzetet. erröl elég példák vannak a historiákban., de nem kel mást keresni az Apostolokon kivül., a kik tsak tizen ketten lévén, alacson nemzettségböl. erö, és tudomány nélkül, még is az egész világot meg változtatták.

K. Magyarázd meg nékünk világosabban, hogy mit kiván töllünk akristus ezen példa beszédben?

F Azt kivánnya, hogy szent és példás életünkel mindenüt el terjeszük az ö nevének jó illattyát. és az ö szent Lelkének erejét, és minden erönkel. azon legyünk. hogy ötet meg üsmérjék. szeresék, és ö benne hidgyenek ahivek. és avilág szeretöi ö hozzá térjenek, és félö, hogy némely lágy., és tunya keresztyének. fö képen az egyházi szolgák miat. sok lelkek el ne veszenek, a melyekre az Isten irgalmaságát fordithatták volna, és amelyeket példájok által, ajó erkölcsre kelletet volna nékik inditani

K. Mit jelent a, hogy a kovászt meg hadgyák a tésztában nyugosztalni, és hogy arra igen vigyaznak hogy elne veszesse erejét?

F Ebböl meg láttyuk. hogy ugy hattya meg szivünket akegyelemnek kovásza, ha el vonnyuk magunkot ahaszontalan valo társaságoktol., mivel más képen el veszti erejét aszivben, ezért is mondgya a nagy szent Gergely. hogy a keresztyének közöt, tsak aleg tekélletesebbeknek kellene a fö hellyeken lenni, hogy ót mindenek láthatnák jó példájokot; és hogy a gyengéknek, rejtékben kellene lenni, hogy másokal együt, magokot elne veszesék, mivel szent Bernárd azt tarttya, hogy akiben tekélletes Isteni szeretet nintsen, annak nem kellene, hamagát el nem akarja veszteni, meg engedni, hogy az Anyaszent egyház gyerttya tartojára fel emellyék.

 

SEPTUAGESIMA VASÁRNAPJÁN

Imádság.

Halgasd meg uram népednek könyörgésit, ugy hogy meg üsmervén magunkban az igazán valo büntetéseket. melyeket meg érdemlik büneink, mi azoktol mentek lehesünk. irgalmaságodbol, kérünk tégedet a mi urunk Jésus kristus által.


Epistola

szent Pál. 1 Cor. 9. 24.

Nem tudgyátoké hogy azok akik pályát futnak noha mindnyájan futnak., egy veszi el ajutalmat, ugy fussatok hogy el vegyétek, minden pedig aki a küzdésbe tusakodik., mindenektöl meg tartoztattya magát. és azok ugyan, hogy meg rothadando koronát vegyenek. mi pedig hogy rothadatlant, én azért ugy futok, nem mint bizonytalanra ugy hartzolok, nem mint alevegö eget vervén. hanem verem atestemet, és szolgálat alá vetem, hogy ne talám, midön egyebeknek predikálottam. én magam meg ne vettessem. mert nem akarom hogy ne tudgyatok atyam fiai, hogy az atyáink, minnyájan a felyhö alat voltak, és minnyájan által mentek atengeren és minnyájan Mojsestöl kereszteltettek meg afelyhöben, és atengerben. és mindnyájan ugyan azon lelki eledelt ették. és minnyájan azon lelki italt itták, (ivának pedig az öket követö lelki kösziklábol a kö szikla pedig akristus vala.) de sokakhoz közüllök nem volt kedve az Istennek, mert apusztában meg ölettettenek,


Magyarázat

K. Mitsoda az a pállya futás. amelyröl itt emlékezik szent pál, és kitsodák azok akik arra futnak.?

F. A pállya futás a keresztyéni élet, és az Isten parantsolatinak uttya, a melyen álhatatosan kel járni mind végig, hogy atekélleteséget. és az örök életet el lehesen érni, ez is az az, egyedül valo tzél. a melyet kel tekentenünk, minden tselekedetinkben, akik pedig arra futnak, azok avaloságos keresztyének, kik az Evangyéliumnak uttyán járnak, szent buzgoságal, és serénységel, az Apostol nem tsak azt akarja hogy azon járjanak, hanem hogy fussanak, valamint aproféta mondgya, hogy örömel futot az Isten parantsolatinak uttyán, ebböl láttyuk, hogy egy keresztyének szüntelen kel munkálodni, és hová továb elö menni ajó erkölcsben, mind addig valamég atzélt el nem érik

K. Miért mondgya azt az Apostol., hogy tsak egy veszi el ajutalmat?

F Meg akarja nékünk ezáltal mutatni, hogy mely kevesen vannak akik üdvezülnek, vagy is azt, hogy tsak egyedül akristus fut, mivel tsak ö ád eröt afutásra, és ö nála nélkül, semit nem lehet tselekedni,

K. Mitöl vagyon hogy akeresztyének közül ollyan kevesen üdvezülnek, holot minnyájan futnak, és mindenikének azon reménsége vagyon, ajutalom el nyerésére?

F Mert közüllök nagyob része, vagy azon az uton nintsenek, a melyre hivatattak, vagy azon igen tunyán járnak, tsak rest szándékal, valamint az irás mondgya. hogy arest akar is, nem is, ellenben pedig az indulatyok és kivánságoknak, bé töltésire valo igyekezetek, sokal keményeb, és sebeseb bennek, és a földi dolgokot, az Isteni dolgoknál nagyobra betsülik.

K. Miért mondgya azt szent pál. hogy a küszködésben tusakodik, mindentöl meg tartoztattya magát, azért hogy rothadatlan koronát vegyen el.?

F Ezzel ujontában meg akarja mutatni hogy mely kevesen üdvezülnek, mint ha azt mondaná nékünk, az emberek azért nem érik el az üdveséget, hogy az Istenért nem tselekesznek. anyit, mint avilágért, tsak nem minnyájan sebeségel vonatatnak rosz hajlandoságoknak tzéllya felé, és avilági jók felé, a midön pediglen az Isten Ditsöségét, és üdveségeket kellene keresni, akoron tunyák, és restek, azt nem tselekszik az üdveségért, a mit ahejában valoságért tselekesznek, se azt a mit a küszködök, akik egy laurus, vagy cserfá levélböl valo koronáért viaskodnak, az illyen küszködök, a midön a viaskodáshoz készültenek,, az ollyan ételtöl vagy más ollyan egyebtöl, magokot meg tartoztatták. ami öket meg nehezithette, vagy meg gyengithette volna, igen nagy mértékleteségben éltenek. akeresztyenek. pediglen, akiknek örökös koronát igérnek jutalomul. magokot semmitöl sem akarják meg tartoztatni, ettöl vagyon hogy ollyan kevesen üdvezülnek, és hogy ollyan könnyen gyözetetnek meg ellenségektöl. ollyan ellenségel vagyon dolgunk. aki fegyveres és vigyázo, mi pedig fegyver nélkül megyünk a hartzra, leheté ennél nagyob bolondság.?

K. Mitsoda a bizonytalanságra valo futás?

F Nem egyéb, hanem a midön az ember semmi tzélt sem teszen fel futásakor. és el hadgya azt az utat a mellyet akristus adot elönkben, hogy tsak amagános uton járhasunk, az uton kivül mondgya szent prosperas mentöl sebesebben fut valaki, annál inkáb el tévelyedik és el távozik atzéltol, ahová igyekezik, ettöl vagyon hogy oly kevesen vannak a keresztyének közöt, kik el érik az üdveséget, annak leg nagyob resze a haszon keresésböl, tudatlanságbol. ollyan hivatalokra adgya magát a mellyekre alkalmatlan. és amelyekre nem Istentöl hivatatott, alig vagyon valaki, aki valamely hivatalnak választásakor, az ö akarattyát kivánná meg visgálni elsöben, vagy, ha valaki hozzája folyamodik is, de az ö akarattya gyanánt amaga hajlandoságát, és akarattyát követi

K. Mitsoda abizonytalanságra valo nem futás?

F A nem egyéb, hanem hogy ki ki bizonyosá tegye a maga üdveségit, a menyiben lehet, nagy hüségel követvén az Istent, minden maga viselésit az Évangyéliumnak meg változhatatlan rendéhez szabja, az Istenhez fusson a szeretet által, mindent az által tselekedgyék,

K Mitsoda ahartzolás; és a levegö eget verés.?

F A nem más, hanem amidön valaki valamely külsö áitatoságokhoz kaptsollya magát, a mellyekre nem köteles, és a melyekre köteles, azokot el hadgya, valamint a fariseusok, ugy tselekesznek, példának okáért, az ollyan Atyák, vagy Anyák. kik köteleségen kivül valo áitatoságokra adván magokot, atseledgyeket, rendeletlenül tarttyák. és agyermekek nevelésire nem vigyaznak, igy tselekesznek az ollyanok a kik minden nap sok idöt töltenek atemplomban, és akik semmi munkában, vagy amagok hivatalyokban nem foglallyák magokot, igy tselekeszik az ollyan biro, vagy más tiszt viselö személy,, akik nem azt tselekeszik a mit kellene tselekedniek, akik igasságot nem szolgáltatnak, akik aközönségesen valo rendeletlenségeket meg nem gátollyák, akik az igaságtalanságot, eröszak tételt meg nem. zabolázák igy tselekesznek az ollyanok, akik másokot akarnak tanitani, és amagok üdveségeket el mulattyák.

K. Mitsoda a hartzolás, és nem alevegö eget verés?

F. A nem más, hanem atest ellen valo valoságos hartzolás, amely leg veszedelmeseb ellensége egy keresztyének, azt az Isten, akarattya, és az értelem alá kellene vetni, atesten, nem tsak aleg érzékenyeb kivánságokot kel érteni, hanem közönségesen minden hajlandoságit az ó embernek, ugy mint a magunkhoz valo szeretetet, amagunk akarattyának követésit, ahejábanvaloságot, kevélységet, nagyra vágyást. fösvénységet, és több illyeneket, amelyek azembert, a vetekre vezetik.

K Mitsoda gondolatban kel lennünk amidön láttyuk szent Pált attol félni, hogy az el vettek közi ne számláltassék?

F Ebböl láttyuk, hogy mind annyi rendkivül valo malasztok után, annyi sok jó tselekedetek után, a kristus neviért, és Évangyéliumáért valo szenvedés után, és annyi sok jó Communio után, senki bizonyosnak nem tarthattya üdveségit. se ment nem lehet apenitentzia tartástol. se a sanyargatástol, ugyan is kitsoda az, aki ne rettegjen, látván azt a nagy Apostolt, anyi sok szenvedési után. attol felni hogy elne vettessék ö aki anyit sanyargatta magát, hogy az udveségit bizonyosá tehesse, azért mondgya akristus, hogy ha minden parantsolatot végben viszünk is, de haszontalan szolgák vagyunk. az Apostol amely példát hoz elö azokrol kik apusztában vesztenek ell, a rettentö, és abbol meg láthattyuk hogy mely kevesen vannak még akeresztyének közöt is, akik üdvezülnek.


Évangyélium.

szent Matth. 20. 1.

Hasonlo mennyeknek országa atselédes emberhez, ki jó reggel ki ment miveseket fogadni az ö szöllöjében, meg alkuván pedig a mivesekel egy napi pénzbe, el küldé öket aszöllöjébe, és ki menvén három ora tájban, láta más hivalkodokat állani apíatzon és mondá nékik, mennyetek tiis a szöllömbe. és ami igaz lészen meg adom néktek, azok pedig el menének, ísmég pedig ki mene hat, és kilencz ora tájban. és hasonlo képen tselekedék, tizen egy ora tájban ki mene, és talála más veszteg állokat, és monda nekik, mit állotok it egész nap hivalkodva, mondának néki, mert senki nem fogadot meg minket, mondá nékik, mennyetek ti is aszölömbe, mikor pedig estve lett volna mondá a szöllö ura, agondviselöjének. hid elö amiveseket és ad meg nékik az ö béreket, el kezdvén. az utolsoktól. az elsökig, mikor pedig el jöttek volna, akik tizen egy ora tájban jöttek vala. vevének egy, egy pénzt, el jövén pedig az elsök is. áliták hogy többet vennének. vevének pedig ök is egy egy pénzt, és el vévén morgolodnak vala. a tseledes ember ellen. mondván, ezek az utolsok. egy oráig nem munkálkodtak, és egyenlöké tetted öket hozánk. kik a napnak terhét és hévségét viseltük. ö pedig felelvén egyikének közüllök mondá, barátom nem tészek neked hamissat, nem egy pénzben szegödtélé meg velem, vedd fel a mi tiéd, és meny el, annyit akarok pedig az utolsonak is adni a mint neked., avagy nem szabadé nékem. a mit akarok tselekednem.? talám ate szemed álnok, hogy im én jó vagyok, igy lésznek az utolsok elsöké, és elsök utolsokká, mert sokan vannak ahivatalosok, kevesen pedig aválasztottak.


Magyarázat

K. Mire tanyit minket amái napra valo Evangyéliumnak példa beszéde?

F A tselédes gazda az Atya Isten, a szöllö az Anyaszent egyház, amely szöllöt minden keresztyén tartozik munkalodni, az üdveségre valo nézve, amunkások pedig azok, akik az Anyaszent egyházban arra hivatattak, hogy az igasságnak tselekedetét kövessék, és az mások üdveségekért munkálodgyanak, a munkásoknak igért bér, jelenti a jutalmat. a napnak, külömb. külömb féle oráján valo meg fogadások, amunkásoknak, jelenti azt az külömb. külömb féle idöt, a melyben az Isten szolgálattyára hivatatunk, tudni illik, az elsö ora, jelenti, agyermekségben valo idöt, a harmadik ora. az iffiuságot., ahatodik ora az meg állapodot idöt, akilentzedik ora. az öregséget, atizen egyedik ora, azéletnek végit.

K kérlek magyarázd meg, még atöbb részeit is ennek apélda beszednek?

F A piatz, ahová atselédes gazda mégyen, hogy munkásokot fogadgyon., jelenti az egész világot, amelyben valami az Anyaszent egyházon kivül, vagy az Isten rendelése nélkül megyen végben., az ö elötte mind hejábanvaloság. és haszontalanság, az egy aránt valo fizetés pedig jelenti az örök életet. amelyet egy aránt fogják meg adni aválasztattaknak, mert ambár amenyekben külömb külömb féle mértekben légyen is aditsöség, mind azon által. egy aránsu képen részesülnek az orök életben. az estve, jelenti a világ végit, és az utolso itéletet, agond viselö. aki meg fizette amunkásokot. akristus Jésus az élök, és halottak, birája, aki meg fizet kinek, kinek munkája szerént,

K. Hogy mondhatta atselédes gazda azoknak, akiket még meg nem fogadot volt., hogy az egész napot hivalkodásban töltik?

F ugy mondhatta, hogy nem hiván öket amaga szöllöjében, se jutalmat nem igérvén nékik, minden dolgok tsak hivalkodás volt, mert azok akiket az Isten nem hi, és akik ö érette nem munkálodnak, ollyan mint ha egész életeket az aluvásban töltenék., akár mely nagy munkákban, és sok féle dolgokban tölttseis valaki életét, de. ha azokra nem hivatatot, nem rendeltetett, és kegyelem nem adatott, az Isten elött, atsak hejábanvaloság. mivel az Isten tsak eppen azt tekénti, amit ö érette, és az ö rendelésiböl tselekesznek, seneca nohapogány volt., mind azon által. azt mondgya, hogy az embereknek legg nagyob része, vagy a roszban töltik életeket, vagy azt tselekeszik a mit nem kellene tselekedni, vagy pedig semit nem tselekesznek,

K Miben kel tehát egy keresztyének tölteni életét.?

F Egy keresztyének az életét, a munkában; ahasznos foglalatoságokban kel tölteni, a mely meg egyezék az ö rendével, ollyan hivatalt, és rendet válallyon magára a melyre az Isten hitta,, mivel más képpen, az üdveségnek uttyán kivül vagyon.,

K Mit kellesék tselekedni, amidön az Isten szolgálattyára hivatatik valaki, aharmadik, hatodik, kilentzedik ora tájban, vagy is már estve felé?

F Mihent arra hivatatik, azonnal hüségesen kel el menni, és szorgalmatoságal kel munkálodni, az Isten munkáját, mind végig, hogy meg ne büntettessünk, az Isten kegyelmének, hejában valo el vételiért, sokszor történik, hogy ha az alkalmatoságot el mulattyuk, a többé viszá nem jö., és félö. hogy az el vesztet kegyelmet. meg ne talállyuk.

K A midön valaki életének jóbb részit, az Istenröl és az üdveségiröl valo feledékenységben töltötte el. és arrol késön kezd gondolkodni, leheté reménleni az ollyannak.?

F Igen is lehet, kel is reménleni, de arra kel vigyázni, hogy egy ollyan szorgos, és nagy dolgot, mely az örökké valoságot tekénti, más idöre, vagy az utolso orára nem kel halasztani, alazatos hálá ado szivel kel venni az Isteni malasztot, hogy töllünk elne tavozék, az Isten botsánatot igér annak, aki meg tér, és penitentziát tart, de arra idöt nem igér, nem kel tehát az arra valo idöt el veszteni, mivel sokan vannak ollyanok, akik tsak egyszer hivatatnak, és az üdveség tsak attol füg.

K. Mitöl vagyon a, hogy azok akik kevés ideig dolgoztak, annyi jutalmat vesznek, mint azok, akik az egész napnak. terhét, és hévségét viselték.? nem hasznosabé egész életünkbe szolgálni az Istent, mint sem azt, tsak életünk vége felé kezdeni el?

F A bizonyára hasznosab aki iffuságátol fogvást mindenkor. egy aránsu jó erkölcsbe, és buzgoságban szolgálta az Istent, mint sem az ollyanok, akik tsak egy nehány esztendökig., de ha azt fel teszük, hogy egy ollyan aki sokáig szolgálta az Istent, de lankadságal., meg más egy ollyan aki kevés ideig, de tiszta szeretettel. és buzgoságal, ollyan formában, ez, bövebb jutalmat veszen buzgoságahoz képést, a jutalmat nem az idönek hoszaságához kel mérni, vagy a munkához, hanem a buzgosághoz, a szeretethez, és az alázatosághoz, a mellyekel munkálodtak, apedig meg történik gyakorta, hogy azok, kik késön kezdik helyre hozni az elvesztet idöt, azt inkáb víszá nyerik, az ö tekélletes hálá adásokal., alázatoságokal, buzgóbb hitekel., és szeretetekel, sulyos és nehéz penitentzia tartásokal., mint sem az ollyan ártatlanok, kik mindenkor az Istent szolgálták. de nem azal a nagy buzgoságal., amazok tehát elsök lésznek a Meny országban,

K. Az jó erkölcsnek, kitsiny, vagy nagysága, és annak külömbsége, tselekeszi tehát, hogy az elsök utolsoká lesznek, és az utolsok elsöké,

F Nintsen külömben. mivel az ollyanok, kik kevélysegböl, és hittségböl, gondollyák el nyerni az elsö helyt. igaságal meg érdemlik, hogy az utolso helyre tétessenek, de ellenben akik valoságos alázatoságbol., magokot valojában aláb valoknak. tarttyák másoknál. és mindenüt ezt követik. az utolso napon meg hallyák az urtol. ezt a vigasztalo szót, barátom üly fellyebb. amice ascende superias.

K Mitöl vagyon hogy ollyan kevesen vannak aválasztattak, és hogy ollyan nagy számuak a hivatalosok,?

F Attol vagyon, mert igen kevesen vannak ahivatalosok közöt ollyanok, akik ahitek szerént élnének, és tselekednének, és akik meg felelnének az Évangyeliumi köteleségnek, és tekélleteségnek. amelyre hivatattak, és a melyre kötelesek, mint keresztyének, nagyob részinek ellenkezik az élete ahítével., nem ugy éll, amint hiszen, senem ugy hiszen a mint éll, itt is kel vegtire fel kiáltani az Apostolal. oh! Isten bölcsesége, és tudomannya gazdagságinak, magossága, mely meg foghatatlanok az ö itéleti. és meg visgálhatatlanok. az ö utai. rom. 11. 33.

 

SEXAGESIMA VASÁRNAPJÁN

Imádság

oh! Istenünk látod hogy nem ami tselekedetinkben vettyük reménségünket, enged meg jó voltodbol. hogy minden féle nyomoruságoktol. el távozunk, a nemzettségek doktorának gond viselése alat. a mi urunk. J. k. által:


Epistola,

Szent Pál 2. kor 11. 19.

Mert örömel el szenveditek az eszteleneket, mivel ti bölcsek vattok, mert el türitek. ha ki titeket szolgálat alá vét, ha ki meg emészt, ha ki rajtatok vonszon, ha ki fel fuvalkodik, ha ki artzul vér titeket, gyalázat szerént mondom; mint ha mi erötlenek lettünk volna edologban, aki valamiben mérészel, (:esztelenségben mondom) én is mérészlek, sidok ök, én is Izraéliták ök, én is, Ábrahám magva ök, én is, akristus szolgai ök, (mint kevésbé eszes mondom) én inkább, igen sok munkákban, atömlötzökben, gyakrabban avereségekben, mód felet, ahalálokba gyakorta, asidoktol öttzör, egy heján negyven tsapást vettem, háromszor veretettem meg veszökel, egyszer meg köveztettem, háromszor hajo törést szenvedtem, éjjel és napal. atenger mélységébe voltam. uton járásokba gyakorta, folyo vizek veszedelmiben, tolvajok veszedelmiben, veszedelmekben a nemzetem miá, veszedelmekben apogányok miá, veszedelmekben avárosban, veszedelmekben a pusztában, veszedelmekben a tengeren, veszedelmekben ahamis atyafiak közöt. munkában, és nyomoruságban, sok vigyázásokban, éhségben, és szomjuságban, sok böjtölésekben., hidegben. és mezitelenségben, azok nélkül, amelyek kivül vannak az én minden napi szorongatásim, mind gyülekezeteknek szorgalmatos gondgya, ki nyavalyog, és én nem nyavalygok, ki botránkozik meg, és én nem égek? ha ditsekedni kel, azén erötlenségimben ditsekedem., az Isten és a mi urunk Jesus kristusnak Attya. aki mind örökké áldott, tudgya hogy nem hazudok. Damaskusban az Arétás király népének, tisztartoja, örizi vala a Damaskusiak varosát, hogy engem meg fogna, és az ablakon kosárban botsátattam ki a kö falon. és ugy menekedtem ki a kezéböl, ha ditsekedni kell, (nem használ ugyan) alátásokra, és az ur jelenésire jövök pedig. tudok egy embert akristusban tizen négy esztendö elött, (akár testben. nem tudom, akár atest kivül nem tudom. az Isten tudgya). hogy az el ragadtatott a harmadik égig, és tudom ez illyetén embert, (akár atestben, akár a test kivül. nem tudom. az Isten tudgya) hogy a paraditsomban ragadtatott, és hallot tikos igéket, mellyeket nem szabad embernek szollani, ez illyenekbe ditsekedem. magamban pedig semmit nem ditsekedem hanem tsak az én erötlenségimben, mert ha ditsekedni akarok is, nem lészek esztelen. mert igaságot mondok, de meg tartoztatom magamot, hogy valaki ne állittson engem fellyeb annál. a mit én bennem lát, vagy valamit hall én töllem. és hogy a jelenéseknek nagy volta fel ne fuvalkodtasson engem., adatott nékem az én testem ösztöne a sátán angyala, aki nyakon tsapdosson engem, ezért háromszor kértem az urat. hogy el távoznék töllem, és mondá nékem. elég néked az én malasztom, mert az erö, az erötlenségben végeztetik el. azért örömest ditsekedem az én erötlenségimben, hogy bennem lakjék akristus ereje.


Magyarázat

K Mitöl vagyon hogy szent pál annyi dolgot hozz elé a maga ditséretire?

F Ez a nagy Apostol, ezt mint egy kételenségböl tselekeszi, és Apostoli szeretetéböl, azoknak alelkeknek üdveségekre, akiknek az Évangyeliumot hirdette volt, a korintus béli hivek igen halgattyák vala némely hamis apostolokot, a kik a sátán szolgai lévén. az igasság szolgaivá akarják vala magokat változtatni. hogy hiveket el amittsák, és azon igyekezének. hogy szent pált szivekböl ki töröllyék, erre valo nézve kénszeriteték meg üsmértetni vélek azoknak tsalárdságokot, és azt is hogy ö mi képpen volna hozájok, hogy ha ez az Isten embere magát nem ditsérte volna, azok ahivek el vesztek volna, avakokhoz adván magokot, azokal együt, a mélységben estek volna,

K. szabadé egy keresztyének magát ditserni?

F szabad ollyan formában, amint szent pál tselekeszi, és abban alélekben, szeretetböl. és alélek üdveségire, de a soha nem szabad hejában valoságbol, és tsak az emberek ditséretekért, legyünk ollyan alázatosok, ollyan felabarátot szeretök. és ollyan buzgok mint szent pál, minekünk is szabad lészen ditsérni magunkot, valamint ö néki szabad volt, tsak miis, szükségben, ésa felebarátunk jovára tselekedgyük. a felebaráti szeretet minden féle formában öltözik, aléleknek külömb külömb, féle szükségi szerént, és mindennek, minden lészen, valamint szent pál mondgya.

K. Mitsoda oktatást vehetünk magunknak. azokbol, asok szenvedésiböl szent Pálnak,?

F Ez ollyan példa, amely meg vigasztalhattya, és meg gyarapithattya mind azokot; akikre az Isten gyakorta valo szomoruságokot küld, és szenvedésre valo alkalmatoságokot. az Évangyélium prédikálásáért. mert akor ugy bánik vélek mint fiaival., eszerént is bánt a leg nagyob szentekel. és ugy tekénti öket, mint barátit, méltoká tévén aszenvedésre, és azö fia,. akristus után valo keresztek hordozására.

K. szabadé szent pál szerént az Istent bizonyságul hini, a midön valamely igaságot akarunk meg bizonyitani?

F. A szabad. amidön azt valamely nagy igaság kivánnya, és abban az Isten ditsösége jár, és annak üdvesége, a ki arra kötelez, amidön a szükség azt nem kivánnya; az esküvésnek szokása. ellenkezik az Isten törvényével, aki azt tilttya hogy az ö nevét hejában fel vegyék, akár igazán, akár hamisan. ha hamisan. akor káromkodnak, ha igazán, anoha egy ügyü esküvés, de meg vagyon tiltva mert az Istennel bizonyitunk. ók nelkül, és külömböztetés nélkül,

K Miért hogy az Apostol minek utánna szollot volna ajelenésekröl, magát meg aláza gyengeségire valo nézve,?

F Azért hogy meg mutassa azoknak kik természet felet valo ajándékokot vesznek, hogy magokot meg oltalmazhassák a kisértettöl., ahejában valoságtol, és akevélységtöl, igen szükséges nékik hogy ök magokot meg kisebittsék, az önnön magok fogyatkozások, és gyengeségekre valo nezve, atöbb egyéb vétkektöl mondgya szent Agoston, tsak arosz tselekedetekben félhetni, de a maga hittségtöl inkáb tarthatni ajó erkölcsben., agyengeségben, és anyomoruságban, meg láttyuk hogy mik vagyunk, az Isten kegyelme és irgalmasága által, ugyan akor is kel mondani az Apostolal, az Isten kegyelme által vagyok ami vagyok. 1 Cor. 25. 10 és meg másut fel ne fuvalkodgyál hanem fély. rom. 11. 20

K. Mitsoda az az ösztön melyet az Apostol érez vala. testében, és a melyet a sátán angyalának nevezi?

F Az a tisztaság ellen valo kisértet, a melyel meg engedte az Isten hogy kisérttse ötet az üdveségnek ellensége, ez a példa meg mutattya, hogy a leg tekélletesebeket rend szerént. inkáb üldözi amaga hittség és a kevélység. hogy pedig magokot ezektöl meg oltalmazhasák., szükséges nékik az alázatoság.

K. Az Isten miért nem halgatá meg ezt a nagy Apostolt amidön oly buzgon kéré hogy meg mentené ettöl a kisértettöl?

F Mert ezen alázatoságert, kegyelmit akará hozája mutatni, és nagyob alázatoságban tenni, amely kegyelmet tsak az alázatosoknak adgya meg, az Isten azt is akará velünk meg éreztetni, hogy mitsoda szüntelen valo szüksegünk vagyon segittségére, és hogy nagyob fényeségel mutassa meg az ö kegyelmének erejét., és hatalmát, az embert, az emberi gyengeségben gyözedelmesé tészi aleg nagyob kisértetben, ha szinte atermészet meg romlot is, és ha az üdveség ellenséginek. dühössége ellenünk vagyon is.


Evangyélium.

szent luk. 8. 4.

Mikor pedig nagy sereg gyülne egybe, és a városokbol hozája sietnének, mondá hasonlatoság által, ki mene amag vetö, el vetni az ö magvát, és midön vetné, némely az ut félre esék, és el tapodtaték, és az égi madarak meg evék azt, és némely a kö sziklára esék, és ki kelvén meg szárada, mert nem vala nedvesége, és némely atövisek közi esék, és együt fel nevekedvén, a tövisek meg fojták azt, és némely a jó földben esék, és ki kelvén száz annyi gyümöltsöt hoza, ezeket mondván, kiált vala, akinek fülei vannak, ahallásra, hallya meg. kerdik vala pedig ötet atanitványi, mi volna e példa beszéd, kiknek ö mondá, néktek adatot tudni az Isten országa titkát. egyebeknek pedig példa beszédekben, hogy látván, ne lássanak, és halván ne értsenek, ez pedig a példa beszéd, a mag az Isten igéje, akik pedig. az ut félen, azok akik halgattyák, az után eljö az ördög, és ki veszi az igét aszivekböl. hogy hivén ne üdvezüllyenek. mert akik a kö sziklára, azok akik midön hallyák, örömel fogadgyák az igét, és ezeknek. nints gyükerek, kik egy ideig hisznek, és a kisértet idején el távoznak, amely pedig atövisek közibe eset azok akik hallották, és elö menvén, a szorgalmatoságoktol és gazdagságoktol, és az életnek gyönyörüségitol meg fojtatnak, és gyümöltsöt nem hoznak. amely pedig ajó földbe, azok, akik jó, és jeles szivel az igét meg tarttyák, és gyümöltsöt hoznak. bekeséges türésben


Magyarazat

K. Magyarázd meg nékünk a magrol valo példa beszédet?

F Az Isten az, aki vett, és a mag az ö beszéde, anégy féle föld a hová hull a mag a midön el vetik., jelentik azokot a készületeket, a melyekel a sziv azt bé veszi, és az után, vagy gyümölcsöt hozz. az örök életre, vagy semit nem hozz,

K. Mit jelent a mag, mely az út félre esék, el tapodtaték, és az égi madarak meg evék?

F Jelenti az ollyan szivet, amelyben utat tsináltak a rosz kivánságok, és amely, meg keményedet arosz szokásokban, a melyben az Isten igéje nem hozz gyümölcsöt, valamint az utra hintet mag, a madarak kik amagot meg eszik, jelentik azokot a gonosz lelkeket, kik az Isten beszedit ki szedik az ollyanoknak szivekböl, kik meg rögzöttek avétekben. akik el ragadtatván rosz kivánságoktol., avilági szokásokal; szüntelen valo vigyázatlanságban élnek, a mely nem engedi nékik hogy figyelmezenek, és meg fogják azigazságot. az ördög szüntelen vigyázván a lelkek el vesztésire, láthatatlan tört hint elejekben, és alkalmatoságot támaszt. arosz kivánság tüzenek fel gerjesztésire.

K. Mit jelent az a köves, és száraz föld. ahová. a mag esék?

F Jelenti azokot a kik mindgyárt figyelmeteségel halgattyák. az Isten igéjit, és örömel bé veszik, de akiknek szivekben el rejtve vannak arosz kivánságok, és nintsen valoságos buzgoságok, és Isteni félelmek, hanem tsak szines jó erkölcsök, a mely nem álhat ellene a kisértetnek, azért is arosz kivánságoknak tüze valamint a sebes verö fény, el szaraszttya a magot gyükerestöl, a mely mélyen nem vetette gyükerit, mert az Isteni szeretet abban gyenge, és a jó kivánságok erötelenek.

K Mit jelent a mag mely atövisek közi esik, és ót meg fojtodik,?

F Jelenti azokot kik bé veszik az Isten szavát. és szorgalmatosan elö mennek, és bizonyos ideig jó tselekedeteket tselekesznek. de akikben avilági szorgalmatoságoknak tövise, ugy mint, a nyughatatlanságok, a gyönyörködtetések, agazdagságok, az igazságnak magját meg fojttyák, és avaloságos buzgoságnak. meg érésit el nem érik, ebböl ki tettzik hogy aki az Istennek akarja magát adni. és ajót gyakorolni, szükséges hogy ellene mondgyon mind ezeknek, és valojában ki irttsa magábol mind gyükerestöl ezeket a rosz kivánságokot. mivel két urnak nem lehet egyszers mind szolgálni,

K. Mit jelent ajó föld, amelyben amag bövséges gyümölcsöt teremt,

F Jelenti azokot, kik az Isten szavát halgatván, azt figyelmeteségel bé veszik, és jeles szivel meg tarttyák, a mely szivböl, ha ki gyükeredzik arosz kivánságoknak tövisét, akövetses rosz szokásokot, aszüntelen valo sanyargatásal., az illyen sziv tellyes lévén az Isteni szeretettel. és az ö igazságival., készis lévén töredelmeségel, és alázatoságal ajó tselekedetekre. szenvedvén mindeneket békeséges türésel, az illyen sziv mondom, ajó tselekedeteknek bövséges gyümölcsit fogja hozni.

K Miért szükséges abékeséges türés ahoz, hogy az Isten szava gyümölcsöt hozon?

F Mert lehetetlen jót tselekedni, és azt hüségel gyakorolni, valamely akadályok, ellen mondások, és üldözések nélkül, szükséges tehát. abékeségnek fegyverét fel venni, ellene állani arosz hajlandoságoknak, arosz hajlandoságokat el kel törölni, avilág ellen tusakodni kel. szüntelen vigyazni alelkünk ellenségire, minden nap a keresztet kel hordozni. és el szenvedni mind azt valamit az Isten reánk küld,. mind ezekhez tehát igen szükséges abékeséges türés, ezért is mondgya szent lukáts, hogy azok, kik a jó földet jelentik, gyümölcsöt hoznak békeséges türésben, erre valo nézve is adgya az Anyaszent egyház minékünk a mái letzkében például szent pált.

K Az ur azt mondgya. hogy az illyenek gyümöltsöt fognak hozni, némely százat egyért, némely hatvant, némely harmintzat; mit tészen ez?

F Azt akarja meg mutatni, hogy az ollyanok gyümöltsöt hoznak. és jót tselekesznek., vagy többet, vagy kevesebbet, a szerént amint már. az Isteni szeretet vagyon a szivekben. mivel ez ajó erkölcs, tekélletesége akeresztyénsegnek, gyükere minden jó tselekedetnek. lelke és inditoja minden keresztyeni erkölcsöknek, ez atörvénynek bé tellyesitése mentöl inkáb el vonnyuk magunkot avilágtol. és mi magunktol., annál inkáb szerettyük az Istent és felebarátunkot, mennél több gyümölcsöt hozunk annál tekélletesebek leszünk, az el kezdet Isteni szeretet mondgya szent Agoston. el kezdet igaság. és atekelletes Isteni szeretet, tekélletes igaság, az Atyák. ezeket a szavait az urnak., az Anyaszent egyházban lévö, három féle rendre magyarázak, az ö mondások szerént. a szüzek egyért, százat hoznak. az özvegyek hatvant, aházasok harmintzat.

 

QUINQUAGESIMA VASÁRNAPJÁN

Imádság

Kérünk uram halgass meg minket, jó voltodbol. szabadits meg minket mindenféle nyomoruságoktol, és oldozz fel minket büneinknek köteléböl. ami urunk J. K.


Epistola.

szent pál 1 cor. 13. 1.

Ha emberek, és Angyalok nyelvein szollok is szeretetem pedig nintsen, ollyaná lettem mint a zengö réz, vagy a pengö tzimbalom és ha profétálásom lészen is és tudok minden titkokot, és minden tudományt, és ha minden hitem lészen is, ugy hogy ahegyeket másuvá vigyem. szeretetem pedig nem lészen semmi vagyok, és ha el osztomis a szegények eledelére minden marhámot; és ha atestemet az égetésre adom is. szeretetem pedig nem lészen. semmit nem használ nékem, a szeretet türö, kegyes, aszeretet nem irigykedik, nem tselekeszik gonoszul; fel nem fuvalkodik nem tiszteség kiváno, nem keresi azokot, amik magáé. nem gerjed haragra, nem gondol gonoszt, nem örvendez ahamiságon, örvendez pedig az igazságon, mindeneket el tür, mindeneket hiszen., mindeneket reménl, mindeneket el szenved, aszeretet soha meg nem szünik, akár aprofétálások. meg üresüllyenek, akár a nyelvek meg szünnyenek. akár atudomány el rontassék. mert rész szerént értünk, rész szerént profétálunk, míkor pedig eljö ami tekélletes, meg üresül ami rész szerént vagyon; midön kisded volnék, ugy szollok vala mint kisded, ugy értek vala mint kisded, ugy gondolkodom vala mint kisded, mikor pedig ember korban jutottam, ki üresitettem a kisdedhez valokat, most tükör által homályban látunk, akor pedig szinröl szinre, most rész szerént üsmérek, akor pedig ugy üsmérek, amint én is meg üsmértettem. most pedig meg maradnak a hit, areménség, a szeretet, ehárom, ezek közül pedig nagyob a szeretett.


Magyarázat.

K. Mitsoda az az. Isteni szeretet a melyröl beszél az Apostol.?

F Az ollyan tellyeségel szükséges az Apostol szerént, hogy ateszi jóvá és érdemesé, minden tselekedeteket, és hogy valamit anélkül, vagy más indulatbol tselekeszünk haszontalan az üdveségre, ugy anyira, hogy ha szintén ugy beszéllenénk is mint egy Angyal., de anelkül tsak ollyanok volnánk mint egy zengö réz, vagy egy pengö cimbalom, ha szinte jövendölnénk is, az egész titkokot meg értenök. ha minden féle tudományunk volna, és ha tsudákot tévö hitünk volnais, de Isten elött. anélkül semik volnánk, ha mindenünket a szegényeknek adnok, és mártyrumságot szenvednénkis, mind ezek haszontalanok volnának Isten elött, az Isteni szeretet nélkül bé nem tellyesittik atörvényt, ha szinte külsö képen végben vinnék is

K. Mitsoda az Isteni szeretet szerént tselekedni?

F A hogy tsak azért tselekedgyünk, hogy valoságal kivánnyunk az Istennek tettzeni, az ö akarattyát követni, néki engedelmeskedni, segittsük, és oktassuk az Istenért, felebarátunkot.

K. Mitsoda indulatbol munkálodnak, amidön nem az Isteni szeretetböl munkálodnak,?

F A rosz kivánságnak indulattyábol., amagunkhoz valo szeretetböl, haszon keresésböl, hejában valoságbol. nagyra vágyodásbol. vagy valamely más emberi tekéntetböl, az ember nem lehet szeretet nélkül, amely ollyan mint egy terh. amely hol egy felé, hol más felé viszi, mondgya szent Agoston., hogy ha pedig nem az Istenre tzéloz az a szeretet, szükség képen valamely teremtet állatra tzéloz, és valamint ezen szent Atya szerént az Isteni szeretet gyükere minden jóknak, ugy szent pál szerént, a Cupiditas a magunkhoz valo szeretet vagy a teremtett állatokhoz, gyükere minden gonosznak.

K. Egy keresztyének leheté meg külömböztetni hogy ha az Isteni szereteté inditoja az ö tselekedetinek?

F. Azt igen nehéz meg külömböztetni, veszedelmes volnais azt magával bizonyosan el hitetni, mivel egy ember sem tudhattya ha a szeretetre meltoé, vagy a gyülölségre. Eccl. 9. 1. azt sem tudhattya. ha az Istent vagy a teremtett állatot szeretié, ez az üsmerettség még az igazak elött is el vagyon rejtve, ha tsak némely résziben is, mert az, ollyan értelemtöl függ, a melyet tsak az Isten üsméri, mind addig még fog tartani ez életnek setéttsége, és árnyéka. a melyben ahit által kel magunkot vezetni, nem avilágoságban, hanem ahomályba, aleg igazabban is két féle lélek vagyon, az egyike az új embernek lelke. a Charitás. a mely szent, és a másika, az ó embernek lelke, a Cupiditas, (arosz kivánsag:) amely meg vagyon romolva, és kut feje avétkeknek., de azt nem tudgyák bizonyoson, mellyik akettö közül kezdöje tselekedeteknek, amely nékik igen nagy hogy magokot egészen meg alázák Isten elött, és abban atartalékban legyenek. a melyben szent pál vala, aki ha semmiröl nem vádolhatta is magát. de azért Isten elött magát igaznak nem tartotta. és attol félt. hogy ne talám amidön másoknak predikal. maga meg ne vettessék. l. Cor. 4. 4. et Cap. 9. 27.

K. Mitsodásnak akarja szent pál hogy légyen az Isteni szeretett?

F Azt mondgya. 1. hogy az Isteni szeretet békeségel szenvedteti mind azokot amiket küld Isten szolgaira, ugy a felebarátunk fogyatkozásit, és bántodásit is, mivel a magunkhoz valo szeretet zugolodik, és kárhoztattya mind azt valami ö ellene vagyon

2. Hogy aszeretet kegyes. és jót tévö, amagunkhoz valo szeretet pedig kemény, durva, és senkit nem kimél.

3. Hogy aszeretet nem irigykedik. nem örvendez ahamiságon, örvendez pedig amások jóván. mint a magáén. a magunkhoz valo szeretetnek pedig keserüség a mások boldogságok. és örvendez amások nyomoruságán.

4 A szeretet nem vakmerö, se nem hírtelenkedö; hanem okos, és értelmes. az Isten és a felebarátunk dolgaiban. a magunkhoz valo szeretet pedig, változo, vakmerö, mert tsak amaga kivánságit és gondolatit követi.

5 A szeretet fel nem fuvalkodik, mert tsak egyedül az Istent tarttya nagynak lenni. ö neki is tulajdonit minden jót, és az embernek minden roszat, a magához valo szeretet pedig érdemesnek tartván magát. azt gondollya hogy mindenel tartoznak néki, és mindent magának tulajdonit.

6. A szeretet nem tiszteség kiváno. mást magához méltatlannak nem tart, akár mely alá valo légyen, és mások felöl jól itél, amagunkhoz valo szeretet pedig, mindent kitsinnek. és aláb valonak tart, felebarattyának tsak afogyatkozásit tekinti, és ötet meg veti.

7 A szeretet nem keresi amaga hasznát, és mindenekben az Isten ditsöségit, és amások hasznát tekénti, amagunkhoz valo szeretet. mindenkor tsak amagáét keresi, és mindenkor kész annak fel áldozni az Istenét. és a felebaráttyáét.

8 A szeretet nem gerjed haragra, senki ellen, mert minden embert meg akarna nyerni az Istennek, amagunkhoz valo szeretet pedig mindgyárt haragra fokad, mert tsak magát akarná bé tölteni, és mindeneket meg vét,

9 A szeretet nem gondol gonoszt, és amenyiben tölle lehet. mindenkor jóra magyaráza a mások tselekedetit, a magunkhoz valo szeretet, mindent roszra magyaráz. söt még az ártatlan tselekedetekben is roszat talál. és ha külsö képpen nem talál, agondolatokot. és a szivet visgállya.

10 A szeretet nem örvendez az igaságtalanságon. söt törödik és busul amások vétkin, mert ameg banttya az Istent amagunkhoz valo szeretet pedig, az Isten ditsöségit nem érzi, nem szánakodik felebaráttyán, söt még örvendez szomoruságan., és avétket játeknak tarttya.

11 A szeretet örül az igazságon. abban gyönyörködik. hogy meg üsmérhese, arrol elmélkedgyék, és azt kövesse, a magához valo szeretet azt nem kedvelli, meg sem akarja üsmérni, hogy ne kövesse azt amit hágy.

12. A szeretet eltüri amások fogyatkozásit békeségel. a midön azokot meg nem jobbithattya. amagunkhoz valo szeretet semit meg nem enged másoknak, tsak egyedül magának kedvez,

13 A szeretet hiszi mind azt, valamit az Isten ki nyilatkoztatot, és minden Isteni igasságokot bé veszen. amagunkhoz valo szeretet pedig elveti azt, ami ötet meg alázná. és meg türköztetné,

14 A szeretet mindent remél, az Isten irgalmaságabol és semit nem magátol, se avilágtol. a magunkhoz valo szeretet semit nem vár az Istentöl hanem amaga erejétöl. és érdemitöl, vagy az emberektöl

15. A szeretet mindent el szenved. az Istenért, és a felebarát üdveségiért, amagunkhoz valo szeretet nem akar szenvedni se egyikért, se a másikért, mert tsak a maga alkalmatoságát keresi, és azt, ami ötet ketsegteti,

K. Az Isteni szeretethez, szükségeseké mind ezek a tulajdonságok?

F szükséges leg aláb. hogy bizonyos mértékben meg legyenek. mint egy természet szerént követik ezek aszeretetet, a mely nem mindgyárt lesz tekélletes, azért nem is adgya ezeket a tulajdonságokot abban atekélletes mértékben, mint hogy az Isteni szeretet, az embert nem tészi mindgyárt igazá. hanem tsak anyiban amint már az uralkodik a szivben, és arosz kivánságokon, ezeknek atulajdonságoknak is ót hasonlo mértékben kel lenni, és mindennek azon munkálodni. hogy azok hová továb jóbban nevekedgyenek. mind addig még el érik azt a tekélleteséget a mellyet kiván Isten mindenikünktöl.

K. A midön valamely olyan vétekben esnek. amely ellenkezik ezekel ajó erkölcsökel. olyankor leheté hogy a szivben uralkodgyék az a szeretet?

F Abbol nem következik hogy a szeretet ne uralkodgyék, ha fogyatkozásban esünk is. tsak az hogy. helyette, ne a rosz kivánságok uralkodgyanak a szivben, mivel ugy el oltanák a szeretetet, akönyü fogyatkozások valo hogy meg sértik, de el nem ólttyák, de ugy hogy azoknak ne engedgyünk szán szándékal, azokban ne essünk, magunkot meg jobbittsuk, és az Isten elött, magunkot meg alázuk, ez igy lévén nem kel azon meg háborodni, se a fogyatkozásokot szeretni. se meg engedni hogy azok nevekedgyenek, hanem azokot ki kel irtani a sanyargatásal. és a penitentziával. kerülni kel az alkalmatoságokot melyek okozhatnák, ne hogy végtire el olttsák szivünkben azt a szent szeretetett.

K. Miért mondgya az Apostol hogy ahitt, reménség, és atöbb jó erkölcsök meg szünnek, de a szeretetnek soha vége nem lesz?

F Mert ahitt, reménség, és atöbb jó erkölcsök, ez élethez valo jó erkölcsök, utak, és eszközök azüdveség el nyerésire. mihent tehát birni fogjuk azt az meg igért örökséget, azok meg szünnek, mint már nem szükségesek, amidön az utozo el érkezik a fel tett helyre már néki azok nem kivántatnak, a mi szükségesek voltak az utra, ahit meg mutattya nékünk homályban a meg igért jókót, areménség azt varattya velünk, atöb jó erkölcsök azt velünk meg érdemeltetik; azért a midön azokot meg láttyuk homály. és setéttség nélkül, és birni fogjuk azokot, akoron se a hitt. se a reménség, se atöbb külsö jó erkölcsök nem lésznek szükségesek, de az Isteni szeretet örökké fog tartani, az is mégyen bé egyedül amennyekben, mert az által fogjuk azt birni, mivel az örökké valo boldogság abban áll, hogy az Istent meg láttyuk, az ö abrázattyában ötet szerettyük, tekélletes szeretettel, és ki mondhatatlan örvendezésben. akoron tsak egyedül erre a jó erkölcsre lesz szükségünk.


Evangyélium

szent luk. 18. 31.

Melléje vévé pedig Jesus atizen kettöt, és mondá ime fel megyünk jérusalembe és be tellyesednek mindenek, mellyek meg iratattak aproféták által, az Ember Fiáról mert apogányok kezében adatik, és meg tsufoltatik, és meg ostoroztatik. és meg pökdöstetik, és minek utánna meg ostorozzák, meg ölik ötet, és harmad napon fel támad, és ök ezekben semmit nem értének, és ez ige el vala rejtve töllök, és nem érték, a mellyek mondatnak vala, lön pedig mikor jérikohoz közelgetne,. egy vak ül vala az út félen, koldulván, és mikor hallaná az által menö sereget, kérdé mi volna az, mondának pedig néki, hogy Názáreti Jésus menne által, és kiálta mondván, Jesus Dávidnak Fia könyörüly rajtam, és akik elöl mennek vala, feddik vala ötet hogy halgatna, ö pedig sokkal inkáb kiált vala, Davidnak Fia könyörüly rajtam., meg álván pedig Jésus, magához hagyá ötet hozatni, és midön el közelgetett volna. kérdé ötet mondván, mit akarsz hogy tselekedgyem veled. ama pedig mondá, uram hogy lássak, és Jésus mondá néki, láss, ate hited meg szabaditot téged, és azonnal láta, és követi vala ötet, magasztalván az Istent, és az egész nép hogy látá, ditséretet ada az Istennek.


Magyarázat

K. A kristus miért mondá meg. a maga szenvedésit és halálát még elöre az Apostolinak?

F Azért hogy meg elöze. és elméjekbe adgya abotránkoztatást amelynek kelleték lenni, és hogy meg erösittse öket ahitben. amidön sok gyalázatokat fog szenvedni, eszekben jutván hogy még elöre meg mondotta volt nékik. és hogy szabad akarattyábol, és el végezéseböl menne ahalálra, és nem eröszakos szükségböl, mivel még elöre el látván mind azt, a mi rajta fog történni, könyü lett volna néki mind azt elkerülni ha akarta volna, és ezzel alkalmatoságot is ada nékik arra, hogy meg visgállyák. hogy kel lenni öbenne. valami ollyannak., amely az embernél fellyeb valo, és hogy ö ura, ameg leendö dolgoknak, és annyi meg aláztatásnak látása, ne lenne ártalmára. az ö Istenségében valo hiteknek.

K Miért olvastattya az Anyaszent egyház amái napon ezt a jövendölést,

F Azért hogy az elménkben olttsa ezeket az igazságokot, és egyszers mind bátorittson az Isten példájára. aki is a keresztnek halálára oly buzgoságal, és bátorságal mene, hogy bennünket meg válttson, az örökös haláltol életenek fel szentelésével, mivel az Anyaszent egyház azért kénszerit minket a penitentzia tartásra, hogy részt vévén akristus szenvedésiben, azt tisztellyük amiéinkel, és vehesük gyümölcsét.

K. Az Apostolok meg értéké azt. amit akristus akara nékik mondani?

F Akor meg nem fogák, de idövel meg érték, ökk még igen ez élethez valának ragaszkodva, hogy magokal el hitethették volna, hogy meg kelletnék halni, és által menni agyalázaton. hogy el lehesen érni a ditsöséget, és részesülni akristus szenvedésiben. és reszt venni az örökségben, hogy pedig vélek meg értesse a vallás fundámentumának ezt az igazságát, minek utánna meg mondotta volna nékik elöre szenvedésit, és halálát, meg jövendöle nékik fel támadását, és ditsöségit, meg akarván. vélek, és mi velünk értetni, hogy nintsen más út a melyen a menyekben lehesen menni.

K Mit jelent a vak. akit a kristus meg gyogyita?

F Jelenti az egész emberi nemzetet, aki avétekért nagyob vakságban eset volt, mint a melyben volt ez az ember testi képen, és akit az ördög meg fosztván akegyelemnek minden jovaitol, utolso szegénységre, és kolduságra jutot vala.

K. Mit tselekedék ez a vak koldus az út félen a midön akristus el mene mellette.?

F Halván azugást, kérdé hogy mi volna a, mondák néki hogy Jésus menne ótt el, kiáltani kezde, mondvan Jesus Davidnak Fia. könyörüly rajtam. az Istennek Fia emberi testet vévén magára. avakok közi jöt. és által ment közöttök a halálra. hogy meg szabaditaná vakságokbol., és nagy nyomoruságokbol, ezt akará nékünk jelenteni az uton valo menetelével, amely mellet akoldus ül vala, mivel Emberré lévén, kegyes szemel tekinté az embert, és ki hozá a setéttségböl, az ö tsudálatos világoságára hivá öket. 1 petr. 2. 9. szegényé lett, hogy meg gazdagitaná öket szegénységivel. 2 Cor. 8. 9.

K Mit kell tselekedni hogy meg nyerhesük tölle ezt a kegyelmet?

F Az út mellet kel lennünk amelyen Jésus el megyen, a mely az alázatoságnak,, szegénységnek. és a penitentziának keskeny uttya, valamint ez a koldus ugy miis szükséges hogy meg érezük nyomoruságunkot, és kiálttsunk a Jesushoz, ne hajttsunk másokra hanem gyakorollyuk imádságunkot mind addig még az üdvezitö magához nem szolit.

K Mit jelent asereg a ki feddi vala avakot kiáltásáért?

F Jelenti az ollyan hideg és félénk keresztyéneket, kik a kristus után menvén, meg akadályoztattyák azokot a kik az Istenhez akarnak térni, és akik nem szenvedhetik hogy mások meg változtassák élettyeket, mert ö magok meg nem akarják változtatni. illyenek az ollyanok, kik ezeket a fársángi idöket arendeletlenségbe akarják tölteni, és akik azon igyekeznek, hogy azon rendeletlenségben vessék azokot is, akik azon igyekeznek hogy akristushoz mehesenek.

K. Hogy lehet ellene állani az illyen veszedelmes kisértetnek.?

F Nem kel hajtani az ollyanoknak beszédekre., hanem ahoz szabjuk magunkot amit akristus hágy az Évangyéliumban, és nem asereg példájához, a ki futa veszedelemre. egy szoval avakot kel követni, akit mentöl inkáb feddik kiáltásáért, annál inkáb kiált akristus után,

K A vak meg nyeréé, amit oly buzgoságal, és alhatatoságal kéré

F Igen is meg halgattaték. akristus ötet szolitá. asereg is látván nagy buzgoságát, kezdé ötet biztatni. és sietetni,. hogy menne akristushoz. amidön avilágiak azt reménlik hogy minket meg nyerhetnek. addig mind sürgetnek. és unszolnak, de ha láttyák hogy végig meg maradunk ajó szándékunkba. akor tsudálni és ditserni kezdik, amit annak elötte rosznak tartottanak.

K Mit tselekedék avak hogy a kristus szolittá?

F El vetvén ruháját fel ugordék, és hozája mene. mark. 10. 50. ebböl meg tanulhattyuk hogy le kel vetnünk az ó embert, ha akristushoz akarunk menni, ellene kel mondani a világhoz valo szeretetnek, és minden halogatás nélkül követni kel akegyelemnek sugarlását, mert a szent léleknek kegyelme mondgya szent Ambrus. nem szenvedi el ahalogatást, ameg történhetik hogy akristus tsak egyszer szollit, ha mindgyárt nem engedelmeskedünk. tarthatunk attol hogy meg nem talállyuk ötet, kiálltsunk tehát a kristushoz, de szivböl kiálttsunk. és mint egy sürgesük ne halgasuk atestet. és avért és ne hajttsunk a mások itéletekre. és ö bennünket meg világosit. akegyelemnek világával

 

HAMVAS SZEREDÁN

Imádság

Enged meg uram hiveidnek hogy áitatoságal kezdgyék el ezeket a szent böjti napokot, és azokot buzgoságal gyakorolhasák. ami urunk J. k.


Epistola.

Joel. prof. 2. 12.

Most azért ezt mondgya az ur, térjetek hozám tellyes szivetekböl, böjtel és sirasal. és jajgatásal, és szagassátok ati sziveiteket, és nem ati ruháitokat, és térjetek ati uratokhoz. Istenetekhez. mert kegyes. és irgalmas, türö és nagy irgalmaságu és felyül halado agonosságot. ki tudgya talám meg tér, és meg enged. és áldomást hágy maga után. eledeli, és itali áldozatot ati uratoknak Istenteknek, zengjetek trombitával sionban, szentellyetek böjtöt, hijátok bé asokaságot. gyüjttsétek egybe anépet, szentellyétek meg agyülekezetet., hijatok öszve avéneket, gyüjttsétek egybe akis dedeket, és Csecsemöket, jöjjön ki avö legény. az ö agyas házábol, és a meny aszszony az ö ágyábol, atornacz, s' az oltár közöt sirjanak apapok az ur szolgai, és mondgyák. engedgy meg uram, engedgy meg ate népednek. és adgyad ate örökségedet gyalázatra. hogy uralkodgyanak rajtok a nemzettségek, miért mondgyák anépek közöt, hol vagyon az ö Istenek, buzgoságal szerette az ur az ö földét, és meg engedet az ö népének. és felele az ur, és mondá az ö népének, imé én nektek. gabonát. és bort és olajat küldök, és bé teltek azokal; és nem adlak titeket többé gyalázatra. apogányok közibe.


Magyarázat

K. Mit értesz ezeken a szokon térjetek meg hozám tellyes szivetekböl.?

F Az Istenhez valo meg térés a, hogy ellene mondgyunk a véteknek, és a teremtet állatoknak. és hogy minden kedvünket., és szeretetünket, ahoz az örökös jóhóz fordittsuk, hogy tsak egyedül ötet szeresük. és inkáb mindennél, a szivböl valo meg térés a, hogy néki adgyuk minden szeretetünket, semmit abbol, meg nem tartván. magunkhoz, vagy a világhoz, mert az Isten elött, valamég az uralkodo szeretet meg nem változik, atselekedetek sem változnak meg, és egészen valo meg térés sem lehet.

K. Miért akarja az Isten. hogy böjtel. sirásal. és jajgatásal térjenek meg.

F Mert nem elég avétkezéstöl meg szünni. szükséges még hogy a bünös sirasa tett vétkeit. avétekért penitentziát tarttson. és magát meg büntesse, ha az Isten boszu állását el akarja kerülni. a még nem elég hogy az Isteni szeretett mely aszivet meg hatotta, véle azt fel tétesse. hogy ötet többé meg nem bánttya, szükséges még, hogy ugyan azon szeretet, arra is vigye. hogy penitentziát tarttson, az Isten haragjának meg engesztelésire, és az ö igasságának, elég tételire. a melyet meg bántotta vétkeivel.

K Mit kel érteni ezeken aszókon. szaggassatók meg ati sziveiteket, és nem ruháitokot?

F Azt kel érteni, hogy az Isten nem a szines, és akülsö penitentzia tartást kivánnya, és meg nem elégeszik akülsö sanyargatásokal, ö ollyan szivet kiván, a melyet a szánás, és bánás meg szagassa, és meg hassa, amely töredelmes, és alázatos sziv legyen, ahol nintsen Isteni szeretet, és nintsen utálása avéteknek, és ahol nintsen meg utálása avéteknek, ót nintsen se meg bánás, se valoságos töredelmeség.

K. Mitsoda indulatbol akarja aproféta a szivnek valoságos meg térésit?

F Abbol azindulatbol; mert az Isten jó, és szánakodo. mert ö békeséges türö, és gazdag irgalmaságal, és hogy azö jósága felyül haladgya ami hamiságinkot, meg akarja nyerni szeretetünket, azö nagy jóságára, és irgalmaságára valo nézve, azt akarja hogy a szeretetért, szeretetel fizesenek néki, meg akarja nékünk mutatni, hogy ameg térés, az ö véghetetlen irgalmaságának munkája, és ahoz nagy háláadásal kel lennünk, a bünös ember az ö igasságának keménységit varhatta volna magára. még is néki azt igéri, hogy bé tölti irgalmaságábol kegyelmével, hogy ha [hogy-ha] hozája meg tér.

K. Ezek aszók hellyet, az ö jósága meg haladgya gonoszságinkot, szent Hieronimus, eszerént tészi, a sido szerént., bánnya aroszat. a melyel fenyeget. az Isten nem meg változhatatlané, hogy lehet tehát meg változtatni rendelésit, meg bánván a roszat a melyel fenyeget?

F Az Isten meg nem változtattya se akarattyát, se rendelésit, hanem tsak akor láttzik meg változtatni rendelésit, a midön fenyegetése szerént meg nem büntet. amidön irgalmaságot akar tenni. igasságával fenyegeti abünöst, hogy magában térjen, üdveséges félelemel; és nem azért, hogy meg büntesse azt aki magát meg bünteti, az Isten hogy velünk jobban meg értesse a dolgot, a mi nyelvünkhöz alkalmaztattya magát, mondván. bánnya, hogy nem tselekeszi az emberel azt a roszat amelyel fenyegeti, de ö benne nintsenek azok az indulatok mint az emberbe a ki meg bán valamit.

K. Mitöl vagyon hogy a proféta minek utánna fel magasztalta volna az Isten joságát. ugy tettzik mint ha abban kételkednék, mondván, ki tudgya abban tér, vagy meg enged?

F Ezt a proféta avétkesekel mondattya nem azért hogy kételkednék az Isten irgalmaságában. hanem hogy meg mutassa néki érdemetlen voltokot, az botsánatra. az Isten hatalmában és irgalmaságaban soha sem kel kételkedni, de kel attol tartani hogy ne mutassa irgalmaságát fö képen anagy vétkek után. ez a tartalék hasznos abünösnek, hogy az alázatoságban maradgyon,

K. Mit ért aproféta azon. hogy szentellyétek meg aböjtöt, és asokaságot?

F Az irás szerént érti azt, hogy szent böjtöt hirdessenek, és hiják el asokaságot, másként is, agyülekezetre, és abün botsánatra valo kéréshez., atesti tselekedet meg tartoztatásával valo tisztulásal. készültenek, a szent Atyák mindenkor is arra intik vala ahiveket, hogy a böjtel együt, atesti meg tartozkodást gyakorollyák.

K Mitsoda apapoknak és az Isten szolgainak a hivatallyok anyomoruságoknak, és apenitentzia tartásnak idejében?

F Azö hivatallyok aproféta szerént a, hogy sirjanak atornátz, és az oltár közöt, areájok bizatatot népnek vétkekért, és indittsák fel öket is asirásra, és abünök botsánattyának kérésére, apapok akristus mellet valo közben jároi anépnek, kik anépnek fogadásit, és imádságit néki bé mutattyák, ök engesztelik meg az Isten haragját. és nékik kell mindennek jó példát adni,

K Mit jelent a sido nép a ki apogányok birodalma alá volt vetve?

F Jelenti akeresztyéneket, kik Isten fiai lévén szabadok, de avétekért, az ördög rabságában esnek, és az Isten is kegyetlensége alat hadgya,, mert ök is el hadták igaságát.

K. Nem leheté meg szabadulniok abbol arabságbol és mi formában lehet?

F Igen is meg lehet de nem amagok erejek által, hanem akristus kegyelmével., a mely kegyelemért esedezik érettek az Anyaszent egyház, és a melyet kel kérni magoknak, is, mivel az Isten békeséges türö, és irgalmas, várja öket apenitentziára, és arra inti is öket, rom. 2. 4. 5. de ha meg vetik az ö joságának gazdagságát. és hoszu várását, félö hogy szivek keménységiért, haragot ne gyüttsenek a haragnak napjára.


Évangyélium.

szent Matth. 6. 16.

Mikor pedig böjtöltök ne legyetek mint akép mutatok szomoruak, mert meg hervaszttyák orczájokot; hogy az emberektöl láttassanak böjtölni, bizony mondom néktek hogy el vették az ö jutalmokat. te pedig mikor böjtölsz, kend. meg a fejedet, és az ortzádot mosd meg. hogy ne láttassál az emberektöl böjtölni, hanem ate Atyádtol. a ki rejtékben vagyon. és az atyád aki láttya arejtékben, meg fizet néked, ne gyüjttsetek magatoknak kintset eföldön, ahol arosda, és a moly meg emészti, és ahol a lopok. ki ássák, és el lopják, gyüjttsetek pedig magatoknak kintset az égben, ahol sem a rosda. sem a moly meg nem emészti, és ahol a lopok ki nem assák, s' el nem lopják, mert ahol a kintsed vagyon, ótt vagyon a szivedis.


Magyarázat

K. Mit kel érteni a böjtön, amelyröl szól akristus a mái Evangyéliumban?

F A böjtön nem tsak ahustol valo meg tartozkodást vagy akeveseb ételt kel érteni, hanem az elmének, a szivnek, és az érzékenységeknek sanyargatásit, a véteknek, és az arra vivö alkalmatoságoknak el hagyásit.

K. Mi modon akarja akristus hogy böjtöllyenek?

F Azt akarja hogy fejünket meg kenyük, és meg mosuk orczánkot, de azt nem betü szerént kel érteni. mivel az egyik része aböjtölésnek abbol áll, hogy a kényeségeket el hadgyuk, hanem ez által azt akarja akristus meg értetni, hogy mikor böjtölünk, külsö képen is hasonlo örömet és vigaságot mutassunk mint a melyet mutatnak avilágiak amidön meg kenik fejeket és meg mosák orczájokot, egy szoval azt akarja ez által hogy tsak egyedül az Isteni szeretet, a mely meg vigasztallya a szivet, egyedül a legyen inditoja böjtölésünknek. meg kel. tisztitani lelkünket. a véteknek motskátol., és apenitentzia tartáshoz, kel fogni, örömel és nem zugolodásal, mert az Isten tsak azt veszi el töllünk, amit néki örömel és szeretettel adnak.

K. Mit kárhoztat akristus aböjtben.?

F kárhoztattya akép mutatást, és azokot kik el hervaszttyák orczájokot. azért hogy láttassanak az emberektöl böjtölni, és azért meg ditsértetni, holot akristus azt akarja hogy mikor böjtölünk mások elött vig orczával és szemérmetes örömel legyünk.

K. A kristus akarattya nem azé. hogy el titkollyuk mások elött hogy böjtölünk.?

F Nem azt akarja hogy mások elött tellyeségel el titkollyuk hanem hogy ne kivánnyunk másoknak. szomoru, és kedvetlen orczát mutatni azért hogy meg ditsérjenek, söt még tartozunk jó. példát adni másoknak, de tsak ollyan szándékal hogy Istennek tessünk., egy szoval tsak az ollyan sanyargatásokot kel el titkolni mások elött, amelyekért valamely ditséretet vehetnénk az emberektöl.

K. A kristus tsak ahejában valo ditsekedést. és akép mutatást karhoztattyaé aböjtben?

F kárhoztattya még az ollyanoknak szomoruságokot is, akik nehezen láttyák hogy anagy böjt közelget, és az esztelen vigasságát az ollyanoknak, kik anagy böjben valo szenvedésért még elöre akarják magokot meg jutalmaztatni, afársángi mulattságokal. és tobzodásokal. holot az illyen rendeletlen mulattságokban nem szabad részt venni, nem is illyen formában kel a penitentzia tartáshoz készülni, mivel a világi mulattságok, aléleknek, és atestnek meg romlásokra igyekeznek, tsak egyedül azal a szent örömel, amelyel láttyák közelgetésit az Isten irgalmasága idejének, és az üdveség napjainak, kel készülnünk apenitentzia tartáshoz.

K A kristus nem kárhoztaté még mas féle szomoruságot is a nagy böjbe?

F kárhoztattya még az ollyanoknak szomoruságokot is akik zugolodásal böjtölnek, és tsak azért, mert arra kénszeriti az Anyaszent egyház, akik igen nagy járomnak tarttyák aböjtöt, akik azon panaszolkodnak, és morgolodnak, akik azt ugy viszik végben mint arabok, és kételenségböl, és nem szeretetböl, amint illenék, az Isten, és az Anyaszent egyház fiaihoz,

F. Anagy böjti parantsolat, tsak éppen aböjtölésre kötelezé?

F kötelez még az imádságra, és a magános életre. az imádságra, hogy kegyelmet nyerjünk apenitentziára, amagános életre, azért hogy el kerülvén minden roszra vivö alkalmatoságot, azon munkálodgyunk hogy meg válhasunk ateremtet állattol.

K. kötelesek vagyunké meg válni ateremtet állattol hogy eleget tegyünk az Isten igasságának.?

F Minden bizonyal kötelesek vagyunk arra hogy meg sanyargassuk arosz kivánságokot, és az érzékenységeket, azért hogy mi magunkot meg büntessük vétkeinkért, amely meg nem lehet más képen, hanem hogy ellenkezöt tselekedgyünk atermészet rosz kivánságival, a kevélységet, alázatoságal kel meg büntetni, anagyra vágyást, az alatson rendüségel, a mértékletlenséget, amértékleteségel, arosz kivánságot, a meg tartozkodásal. a fösvénységet az alamisnálkodásal.

K Miért tilttya akristus hogy kintsetgyüjtsünk eföldön?

F Azért hogy ne ragaszkodgyunk evilághoz, nem akarja hogy ami szivünk két felé oszollyék, az Isten, és ateremtet állatok közöt, se hogy evilági jokhoz ragaszkodgyék, avilági jóktól meg fosztatunk gyakorta akaratunk ellen is. fö képen ahalál által, a mely el veszi töllünk a mit szerettünk, a kristus azt akarja hogy menyei gazdagságot gyüjttsünk. a melyet örökösön birhasuk, a menyei gazdagság pedig mind abbol áll. valamit tselekeszünk Istenért eföldön. valamit néki adunk, és ajánlunk, böjt, alamisna, imádság. jó tselekedet. keresztyéni jó erkölcsök, szenvedések. ezeka valoságos kintsek

K. Mitsoda hasznunkra válnak nékünk az illyen kintsek.?

F Arra hogy azok által az örökös joszágot fogjuk birni, az Istent magát is aki nékünk mindenünk, és aki bé tölti agazdagság után valo oly telhetetlen kivánságinkot, mert az ollyan mód nélkül valo fösvény, akinek az Isten nem elég. mondgya szent Agoston

 

HAMVAS SZEREDA UTÁN VALO PÉNTEKEN

Imádság

Kövessed uram kegyelmedet hinteni a mi el kezdet böjtölésünkre, ugy hogy igaz szivel tarthassuk meg, és tölthessük bé ezt a böjtöt. ami urunk J. k.


Epistola

Isai. 58. 1.

Kiálts meg ne szünnyél mint atrombita, emeld fel szodat, és hirdesd azén nepemnek az ö vétkeit, és a jákób házának az ö büneit, mert engem naprol napra keresnek, és az en utaimot tudni akarják, mint anemzettség mely igasságot tselekedet volna, és az ö Istenének itéletit el nem hatta volna, kérdezik töllem az igasság itéletit, az Istenhez akarnak közelgetni, miért böjtöltünk, és meg nem tekintetted, meg aláztuk lelkeinket, és nem tudtad,? imé ati böjtötöknek napján. ati akaratatok találtatik. és minden adositokat untattyátok, imé pörlödésre. és versengésre böjtöltök, és ökölel Istentelenül verekedtek ne böjtöllyetek mint enapiglan. hogy hallattassék a magoságban ati kiáltástok, valyon illyené aböjt melyet választottam, hogy nap estig gyötörje ember alelkét. avagy egybe hajtsa mint a karikát a fejét, és zákot, és hamvat hintsen alája, valyon ezt hivodé böjtnek, és az ur kedves napjának? nem ezé inkáb a böjt amelyet választottam, old meg az Istentelenségnek köteleit, old le ale nyomo kötölékeket, botsásd el azokot szabadságra, akik meg romlottak, és minden terhet el szagass. szegd meg kenyeredet az éhezöknek, és a szegényeket, és bujdosokat vid aházadba, midön mezitelent látz, fedd bé ötet, és ate testedet meg ne utállyad, akkor támad fel mint ahajnal ate világoságod, és a te egésséged hamarább fel kél, és orczád elött mégyen ate igaságod, és az ur ditsösége hozzá fogad téged, akor könyörgesz, és az ur meg halgat, kiáltasz, és mond: ihol jelen vagyok, ha el vészed belölled alántzot, és meg szünöl az ujodot ki nyujtani, és haszontalant szollani.


Magyarázat

K. kinek parantsollya Isten hogy kiálttsanak szüntelen., és hirdessék ki népének az ö vétkeit,?

F Az ó törvény alat, az profétáknak parancsolá, mostanába pedig apásztorokot, és az Évangyéliumi predikátorit tette, hogy tanittsák és fedgyék, azokot. kiket reájok bizot, hogy emellyék fel szovokot mint atrombita, az az. hogy minden emberi tekéntet nélkül beszéllyenek anépek vétkek ellen., mert parantsolattyábol beszélnek, azt akarja hogy szüntelen kiálttsanak mind addig még meg nem szünnek avétektöl, de ha apásztornak mondgya szent Gergely pápa, nintsen buzgosága tudománya, ha nem tudgya mit kellesék mondani, vagy ha ki nem méri mondani amit tud, hová lészen egy néma kiáltonak kiáltozása,

K. Miért mondgya az ur. hogy kiálttsanak az ollyanok ellen. kik ötet minden nap keresik, és akarják üsmerni az ö utait; holot editséretesnek láttzik?

F Mert nem keresik ugy amint kellene hogy meg talállyák, mert penitentziát nem tartanak, atett vétkekért ugy elnek, mintha által nem hágták volna az Isten törvényit, ollyan bátran mennek az Istenhez, mintha ártatlanok volnának., a midön az Istenhez akarunk közelgetni, a szent dolgokban részesülni, a szenttségeket fel venni, vagy valamely szent szolgálatban menni, mindennek elötte azon kel el kezdeni, hogy az Isten haragját meg engesztellyük, és eleget tegyünk az ö igaságának, alázatos, és valoságos penitentziánkal; sokan vannak ollyan keresztyének. a kik ugy tettzik mint ha az Istent keresnék, és akik tsak amagok akarattyokot keresik bé tölteni, akik ötet akarják meg üsmérni, és akik magokot nem üsmérik, a kik bátran jarulnak az ö óltárához, és akik azt meg nem tekéntik, hogy ollyan nagy vétkekben vannak a melyekért penitentziát nem tartottak, és a mellyeknek el kellene öket azoktol távoztatni, akik böjtölnek, és magokot sanyargattyák, de nem hogy alázatosabbak volnának, és magoknak meg halnának, hanem még kevélyebbek, és magokot inkáb el hiszik, egy szoval az új bort, ó edényben akarják tenni, és meg egyesiteni az ó embert, az ujal, nem akarják az elsöt levetni, hanem a másodikát akarják arra felyül venni, a mely maga meg tsufolás mondgya szent Bernárd.

K. Mitöl vagyon hogy azok akikröl szól aproféta böjtöltek, és meg alázták lelkeket, de az Isten meg nem tekéntette öket?

F Mert ugy böjtöltek, valamint az Evangyéliumi farisaeus, aki meg azal ditsekedék, és mást meg vetet, mert aböjttyökben, tsak amagok akarattyokot követték, és el nem akarták hadni avétket, se ellene mondani rosz kivánságoknak., az Isten elött az illyen böjt, mint ha nem volna, avaloságos böjt inkáb abbol áll, hogy meg hallyunk kivánságinknak, és amagunk akarattyának, mint sem abbol hogy atestet koplaltasuk, mivel ezek nélkül aböjt haszontalan.

K. Az ur miért hánnya szemekre asidoknak., hogy viszá kerik amivel nékik tartoznak?

F Mert nagy keménységel és nagy irgalmatlanságal kérik vala viszá az adoságot, mint ha ömagok nem lettek volna adosok az Isten igaságának, botsánatot kérnek tölle bünökért. és ök meg nem botsátottak se semit el nem engedtek azoknak, kik nékik adosok valának, ugy tselekedének valamint az a szolga, a kinek az ura el engedet volt tiz ezer tálentumot, és aki nagy keménységel bánék egy szolga társával egy kevés adoságért. az Isten ugy banik velünk valamint mi bánunk másokal. és azokal teszen irgalmaságot. akik irgalmasok atyok fiaihoz.

K. Mitsoda apörlödésre, és versengésre valo böjtölés?

F Az, a midön pörlekedünk, versengünk, vagy veszekedünk másokal, vagy ollyan vétket tselekedni a melynek kiáltása fel hatt az Isten füleiben, a szent irás szerént, a mely vétkeket égre kiálto vétkeknek,, nevezik. valamég az Isten az illyen kiáltásokot hallya, addig kedvesen nem tekénti az imádságokat, böjtöléseket, és más egyéb sanyargatásokot, melyeket nékie ajánlanak, elsöben azon kel elkezdeni, hogy szeresük atyánk fiait, békeségben éllyünk vélek. ellene mondgyunk a vétkeknek, hogy ha azt akarjuk hogy az Isten meg tekénttse imádságinkot, böjtölésinket, és jó tselekedetinket,

K. Miben áll Isten elött avaloságos böjt.?

F Az Isten nem elégszik meg tsak a testi böjtel, akülsö alázatoságokal, hogy valaki sákban öltözék, és hamuban feküdgyék, mind ez haszontalan az Isteni szeretet nélkül, és az irgalmaság nélkül, mindenek felet ollyan böjtöt kiván töllünk, hogy a vétket el hadgyuk, és jót tselekedgyünk, hanem perlekedünk, nem versengünk, nem nyomorgatunk másokot, ugy arosztol el távozunk, ha enni adunk az éhezöknek, ha a meziteleneket ruházuk. szállást adunk az idegennek, ugy jót tselekeszünk, az illyen böjt tészi kedvesé az Isten elött atesti böjtöt. ugyan akor is halgattya meg kiáltasunkot. és könyörgésünket, és nyerjük meg kérésünket.


Évangyélium.

szent Matth. 5. 43. és 6. 1.

Hallottátok hogy mondatot. szeresed felebarátodot. és gyülöllyed ellenségedet. én pedig mondom néktek, szeresetek ellenségiteket. jót tegyetek azokal kik titeket gyülölnek, és imádkozatok ati üldözöitekért, és ragalmazoitokért, hogy fiai legyetek ati Atyátoknak ki mennyekben vagyon., ki az ö napját fel támaszttya a jókra, és agonoszokra, és esött ád, az igazakra. és ahamisakra, mert ha azokat szeretitek kik titeket szeretnek. mitsoda jutalmatok lészen? nem azt tselekesziké apublikanusok is? és ha tsak az atyatok fiait köszöntitek, mit miveltek többet, nem azt miveliké apogányok is. legyetek azért ti tekelletesek. mint ati mennyei Atyátok tekélletes., ojátok magatokot hogy igazságtokat ne tselekedgyétek az emberek elött, hogy láttassatok azoktol. mert egyéb képen jutalmatok nem lészen a ti atyátoknál. ki mennyekbe vagyon. Mikor azért alamisnát adsz, ne trombitáltass elötted, a mint akép mutatok tselekesznek. a synagogákban, és az utzákon, hogy tiszteltessenek az emberektöl. bizony mondom néktek el vették jutalmokat, te pedig alamisnát adván, ne tudgya abal kezed mit tselekeszik a jóbb kezed, hogy ate alamisnád rejtékben legyen, és az Atyád ki a rejtékbe láttya. meg fizet néked.


Magyarázat

K. Mire tanyit minket az Anyaszent egyház a mái Évangyéliumba?

F Arrahogy mitsoda köteleségel tartozunk szeretni ellenséginket, a mely nelkül a mi böjtölesünk nem volna erdemes Isten elött, arra is meg tanyit hogy mitsoda elmével kel jót tselekedni.

K Az ó törvény parantsoláé a sidoknak szeretni ellenségeket?

F Azt nem parancsolá. hanem tsak azt hogy szeresék felebaráttyokot. vagy jó akarojokot, ök ebböl azt hozák ki, hogy szabadságot adot, vagy is parantsollya nékik hogy gyülöllyék ellenségeket, mivel ajo akaron, vagy is a felebaráton ök tsak atyok fiait értették, vagy is amagok nemzeteket. de azt továb nem terjesztették. nem tudgyák vala még azt, hogy az egész emberi nemzet, idegen vagy ellenség. az Istennek munkája. és képire vannak teremtve, és hogy mind azok felebarátink lévén. akarja hogy szeresük azokot.

K. Tartoztanak tehát az ó törvenyben. az ellenségeket ugy szeretni valamint ajó akarojokot, és gonoszokot valamint ajókót?

F Minden bizonyal tartoztanak az örökké valo törvény szerént, és az Isten példájára valo nézve. aki szereti a gonoszokot, de nem a gonoszságokot, minden embereket tartoztak szeretni, az igaságtalanokot, valamint atöbit, de kelletet gyülolni az igaságtalanságot,

K. A kristus az ellenségünkhöz valo szeretetet köteleség alat valo parantsolatul adgyaé vagy tsak mint egy tanatsul?

F Azt minekünk köteleség alat valo parantsolatul adgya, és nem lehet üdvezülni, ha ezt végben nem viszük, mivel az ö törvénye a szeretetnek törvénye mely minket arra kötelez hogy eröt vegyünk rosz kivánságinkon az Isteni szeretethez valo indulatbol. azt akarja hogy az átokért áldásal fizesünk másoknak, hogy jóval legyünk agonoszért másokhoz, hogy imadkozunk azokért kik bennünket üldöznek, vagy káromolnak,

K Honnét bizonyitod azt meg hogy eparantsolat?

F onnét hogy az üdvezitö nekünk rendül adgya az ö Attyának rajtunk valo gond viselésit, és az ö maga példaját mondván, legyetek irgalmasok, mint ati Atyátok irgalmas legyetek tekélletesek. mint a ti mennyei Atyátok is tekélletes, aki az ö napját fel támaszttya ajokra, és a gonoszokra, és esöt ad, az igazakra, és ahamisakra.

K A kristus szeretteé az ellenségit, és akarjaé hogy kövesük ötet?

F A kristus könyörgöt azokért kik ötet fel feszitették és meg ölték, mi az ö ellenségi voltunk, és ö meg holt érettünk, maga mondgya hogy a mint én tselekedtem, tiis a szerént tselekedgyetek, szent pál. azt mondgya., hogy elevé el rendelt minket hasonloká lenni az ö Fia ábrázattyához, rom. 8. 29 és hogy legyünk néki követöji, valamint ö követöje akristusnak, 1 cor. 11. 1. uj parantsolatot adok néktek, mondgya az ur, hogy szeresétek egy mást, valamint titeket szerettelek. hogy tiis szeresétek egy mást. joan. 13. 34.

K Adgy nekünk még más bizonyitást is erröl az igaságrol

F Szeresétek. ellenségiteket mondgya akristus, hogy fiai lehesetek ati menyei Atyátoknak, ebböl azt hozom ki szükség képen, hogy aki nem szereti ellenségit nem az Isten fia, és nem éll ugy mint Isten fia, szükséges tehát, hogy az Isten fiai lehesünk, és üdvezülhesünk. hogy szeresük ellenséginket

K. Mitsoda más okát adgya akristus ennek a parantsolatnak.

F Azt hogy akeresztyéneknek meg kel magokot külömböztetni apublikánusoktol, és apogányoktol, más képpen nem üdvezülhetnek, apublikánusok, és apogányok tsak azokot szeretik, akik öket szeretik, és azokal tésznek jót, akik ö vélek jót tesznek, mi azért, hogy ha ezeknél többet akarunk tselekedni, és üdvezülni. szükséges hogy még az ellenséginket is szeresük, és jót tegyünk azokal. a kik velünk roszat tésznek, ha tsak azokot szerettyük, a kik minket szeretnek, akor atermészet hajlandoságát kovettyük. aki tsak ahaszonért szeret, és amaga elég tételiért.

K. véteké jó akaroinkot szeretni, és vélek jol tenni?

F. A nem vétek, söt még anagy vétek, és nagy hálaadatlanság volna, a szeretetért. szeretettel nem fizetni, de tsak ajó akarokot szeretni, avétek, szükséges egy keresztyenek hogy szerese jó akaroit, és atyafiait, Istenes szeretettel, aki pedig illyen formában szereti, szeretni fogja az ellenségit is, mert az Isten munkája, nem ugy mint ellenséget, hanem mint embert, azert is szereti, hogy magokban szálván, az Isteni szeretetre térjenek.

K. Elégé tsak azt mondani, hogy szerettyük ellenségünket hogy néki roszat nem kivánunk, de nem akarunk vélek beszélleni, se vélek jót tenni?

F A nem elég, amagunkhoz valo szeretet könnyen meg tsallya magat és szeretetet gondol ót lenni ahol nintsen, aszeretetet tselekedetel bizonyittyák meg, ne tsak szoval. és nyelvel szeresünk, mondgya szent János. 1 lev. 3. 18. hanem tselekedetel. és igaságal, ahit tselekedet nelkül meg holt. mondgya szent Jakab 2. 17. ahitet aszeretet eleveniti, aszeretet soha nintsen munka nélkül, mondgya szent Agoston.

K De ha se tehettség se alkalmatoság nintsen arra hogy jól tegyünk ellenségünkel mit kel ollyankor érette tselekedni?

F Mindenkor lehet, és kel érette imádkozni és jó akarattal lenni hozája, ettöl senki ment nem lehet, se senki magát nem mentheti, ha magunk jót nem tehetünk vélek. leg aláb mások által igyekezünk azon, kételenek is vagyunk öket fel keresni, és meg elözni, ha láttyuk hogy ök nem akarnak minket meg elözni, mert mind atyánk fiai, és egy véren váltottak meg velünk, tartozunk mindent el követni, a mi meg térésekre szolgálhat, tsak egy kis idegenség mutatás is vétkes ollyankor,, és abbol meg láttzanék hogy nem afelebarati szeretet szerént visellyük magunkot. és hogy vagyon még valami a szivünken ami ellenkezik ezel ajó erkölcsel.

K. Mire tanit minket akristus ami jó tselekedetink iránt, ugy mint azalamisna. böjt, és penitentzia iránt?

F Arra tanit. hogy akik ezeket tsak az emberi tekéntetért tselekeszik. ezekért meg ditsérjék, vagy hasznokra légyen, az ollyanok ne várjanak jutalmat Istentöl, e földön veszik el ajutalmat. hogy ha lehet abal kéz ne tudgya mit tselekeszik ajóbb kezünk, és a mi mennyei Atyánk látván rejtékben valo jó tselekedetinket, mindenek elött meg jutalmaztattya nékünk.

K Tartozunké el rejteni jó tselekedetinket?

F Nem tartozunk azokot el titkolni, amidön azokra kötelesek vagyunk, hanem tsak annyiban. amenyiben azok különösök. és amenyiben lehet, mivel tartozunk jó példát adni felebarátunknak, akristus ezt igy akarja mondván, hogy ami világoságunk az emberek elött világosittson. azért hogy látván ami jó tselekedetinket, az Istennek ditséretet adgyanak, azt kivánnya tehát, hogy amidön jó tselekedetünknek mindenek láttára kel végben menni, mindenkor belsö képen abban a szándékban legyünk. hogy tsak az Istennek akarunk tettzeni, és az ö akarattyát követni, azt nem akarja hogy tettetésel mutogassuk azemberek elött jó tselekedetinket, a ditséretekért, és hogy azokért jóbban betsüllyenek, de még azt kivánnya töllünk, hogy a menyiben ami hivatalunk azt nekünk meg engedi. hogy magunkot el rejttsük, és el kerüllyük a ditséreteket, valamint ö maga gyakorta tselekedék. meg akarván nékünk mutatni, hogy ajó tselekedetekben, kel tartani ahejában valoságtol, és hogy az emberi ditséret, veszedelmes kisértet,

 

HAMVAS SZEREDA UTÁN VALO SZOMBATON

Imádság

Uram vegyed kedvesen ami imádságinkot, és enged meg nékünk. azt a kegyelmet, hogy áitatosan szolgalván tégedet, tarthasuk meg ezt a nagy böjtöt. a mely lelkünk, és testünk hasznára rendeltetett, ami urunk. J. k.


Epistola.

Isai 58. 9.

Akor könyörgesz, és azur meg halgat, kiáltasz, és mond, Ihol jelen vagyok, ha el vészed belölled alántzot, és meg szünöl az ujodat ki nyujtani,, és haszontalant szollani, midön ki öntöd az éhezöknek alelkedet, és anyomorult lelket bé töltöd, fel támad a setéttségben ate világoságod, és setettséged ollyan lesz mint adél, és nyugodalmat ád néked mindenkor az ur, és bé tölti ate lelkedet fényeségekel, és atsontyaidot meg szabadittya és lész mint anedves kert, és mint avizek kuttya, melynek vizei el nem fogynak, és meg épitetnek te benned arégi pusztaságok, a sok régi nemzettségektöl fogva valo fundamentumokat fel állatod, és fövények epitöjenek hivatatol, az ösvényeket nyugodalomra forditván, ha el forditod alábadot aszombatrol, hogy az én szent napomon akaratodat ne tselekedgyed. és gyönyörüséges szombatnak nevezed, és az ur ditsöséges szent napjának, és azt ditsöited. midön nem tselekeszed ate utaidot, és nem találtatik ate akaratod, hogy beszédet szóly. akor gyönyörködöl az urban, és fel emellek tégedet aföld magossága fölibe, és étetlek téged a jákob Atyád örökségéböl, mert az ur szája szollott.


Magyarázat

K. Mire tanit minket az Isten amái letzkében. aproféta által?

F A tegnapi és amái letzkében meg tanulhattyuk hogy mitsodásnak kel lenni aböjtnek, hogy kedves lehesen elötte, és kegyelmit vehesük, mivel azt akarja hogy roszul ne bánnyunk atyánk fiaval, rabságban, és nyomoruságban ne tarttsuk, az ö betsüllete ellen semi roszat ne szollyunk, hanem azon legyünk ezekben a penitentzia tarto idökben, hogy öket segittsük, és vigasztallyuk, és néki szolgállyunk mindenben, szeretettel és szanakodásal.

K Mitsoda jutalmat igér az Isten azoknak, kik eszerént bánnak felebarátyokal ezen aszent böjtön?

F. Azt igéri hogy meg világosittya vakságoknak setéttségit, kegyelmének világával, és az ö életek fényes lesz mint adél, az ö lelki szomoruságokot örökös vigaságá változtattya. békeségbe és nyugodalomba tarttya öket, anyomoruságokban lelki jókal bé tölti öket, és olyanok lésznek mint a vizel bövölködö kert, az az, az Isten kegyelmével, és mint az áldásnak forási, amelyek meg nedvesitik, és szentelik minden tselekedeteket,

K. Nem leheté ezeket az egyházi szolgákra szabni, akikre alelkek vannak bizatatva?

F Lehet betü szerént reájok szabni ugy egy tselédes Atyára. és Anyárais, akik eszerént élvén, aszent Lélek által, meg nedvesitetet kerteké lesznek, a mely minden féle jó tselekedeteknek gyümölcsit hozattya vélek, meg rakják lelki épületekel. az ollyan helyeket a melyek az elött puszták valának, és a hol az Istent, se nem üsmérték, se nem imádták.

K. Mit jelent az a tilalom melyet tett az Isten, hogy ne járjanak szombaton, és ne kövesék akarattyokot azon a néki szenteltetet napon.?

F Azt tilttya a sidoknak hogy meg ne szentségtelenitsék a szombatot, vagy utozásal, vagy mezei munkával, vagy egyéb dologal, tilttya nékik avétket, mely a meg romlot embernek akarattyábol származik, mivel azt a napot magának szentelte, annak anapnak emlékezetire, amelyen meg nyugodot világ teremtése után, mivel eza szó, sábát, nyogodalmat tészen,

K Mit jelent akeresztyének iránt a szombat meg szentelésiröl valo parantsolat.

F Ez aparantsolat másra intézet, és ha lelki értelemel veszük, inkáb tekéntette a keresztyéneket mint asidokot, egy keresztyének nyugodalomban kellene élni és mint ha minden nap innep lene. ez ugy is lenne hogy ha akristus. és az Apostol mondasa szerént az Isten országa benne volna, hogy ha az igasság, a békeség, és a szent Lélek öröme, szivében uralkodnék, mivel, avétek, nyughatatlanságot, rendeletlenséget, és fel háborodást okoz, ellenben ezek ajó erkölcsök, az igasság, és az áitatoság, azt okozák hogy az Isten benne lakik, mint templomába, és ajó lélek üsméretnek békeségét meg tarttyák, ö benne, eszerént nyugodalom egy keresztyénnek egész élete, amely kedves Isten elött, mert szüntelen kostollya azt az édeséget melyet az urban talál, és amely néki egész öröme. és boldogsága, holot, ahamisaknak, mondgya Isaiás, 57. 21. 20. nintsen se orömök, se békeségek, és ollyanok mint a fel háborodot tenger, amely meg nem tsendesithetik

K. Nem leheté vasárnapra érteni mind azt, amit a proféta mond szombatrol?

F A keresztyéneknek avasárnap az urnak napja amellyet a maga tiszteletére szentelte, fel támadásának, és az Anyaszent egyház pünkösd napján valo fel álitásának titkai által, és ezt a napot parantsollya nékünk meg szentelni, hogy ha tehát egy keresztyennek egész élete szombat napbol áll, amelyet az Isten szolgálattyára kel szentelni, annál inkáb avasárnapot arra kel szentelni, a melyen tilt minden szolgálat béli munkát, azért hogy az egész napot avallás béli foglalatoságban tölttsük, úgy mint az imádságban, imádásban, olvasásban, azö igeiröl. és titkairol valo elmélkedésben

K Mivagyon meg tiltva ezen anapon.?

F A vétek, avilági mulattság., játék, és más egyéb, ami az Istent meg bánthatná, akézi munkák, utozás, vadászás, a világi dolgok, mind a, valamit avaloságos szükség nem kiván töllünk, mind a, valamit a felebaráti szeretet, és az igaság nem parantsol nékünk, és közönségesen mind a, valami el felejtethetné velünk azt amivel tartozunk Istennek, és az üdveségnek,

K Mire vagyunk kötelesek azon anapon?

F Tartozunk aközönséges templomban menni, és ótt hittel és buzgoságal misét halgatni, apredikation jelen lenni, többet kel imádkozni mint mászor, szent dolgokról olvasni, ajó tselekedetekben foglalatoskodni, elmélkedni az Isten törvényéröl, az alattunk valokot oktatni, semmit se nem mondani, se nem tselekedni ollyat, a mi nem tzélozhatna az Isten szolgálattyára, illyen formában várhattyuk a mennyei áldást, és kegyelmet magunkra, tselédünkre, ahéti munkáinkra, és szerezhettyük magunknak a nyugodalmat, és azt a szent vigasztalást, minden gondunkban, és szomoruságunkban.

K. Mit jelent a Jákób öröksége melyet igér Isten azoknak kik ötet hiven szolgállyák?

F Az örökös boldog életet, amelyel meg jutalmaztattya Isten azokot akik aböjtben, és apenitentzia tartásban avétket el kerülik, és igyekeznek el hadni rosz kivánsagokot, és szorgalmatosagal meg tarttyák aparantsolatokat


Évangyélium.

Szent Mark. 6. 47.

És mikor estve volna, ahajo atenger közepin vala, és ö egyedül aföldön, és látvan öket munkálodni az evezesben, (:mert ellenkezö szél vala) és az éjnek negyedik vigyázása felé. hozájok mene járván atengeren, és el akar vala mellettek menni, azok pedig hogy láták ötet, atengeren járni, szemfény vesztésnek áliták lenni, és fel kiáltának, mert mindnyájan láták ötet, és meg háborodának, és mindgyárt szolla vélek, és mondá nékik, Bizzatok, én vagyok, ne féllyetek, és bé mene hozájok ahajoba, és meg szünék aszél, és annál inkáb álmelkodnak vala magokban., mert nem érték a kenyerek dolgát, mert szivek vak vala, és mikor atengeren által mentek volna. jövének a Genezáret földére, és a partra jutának, és mikor ki mentek volna ahajobol. mindgyárt meg üsmérték ötet, és el futván az egész tartományt, kezdék nyoszolyákban abetegeket széllyel hordozni, ahol hallyák vala ötet lenni, és valahová bé mégyen vala afalukba, vagy majorokba, vagy városokba, az uttzákra teszik vala abetegeket, és kérik vala ötet, hogy akár tsak a ruhája peremét illetnék, és valamenyin illeték vala ötet, meg gyogyulnak vala.


Magyarázat

K Mit jelent amái Évangyéliumban a szelvész, és a félelem a melyben akristus hadgya esni az Apostolit?

F E képe mind annak valamit az Isten meg enged hogy történnyék ahiveken ez életben, amelyben meg probállya öket a sok változásal., amagok rosz hajlandoságokal, üldöztetésekel. a mellyek egyik amásikát követik mint atenger habjai, az Isten ezeket meg engedi azért, hogy meg erösittse ahitben., a mely meg gyengül atsendeségben., az ö segittsége meg tarttya és meg szabadittya azoktol., amidön annak ideje eljö, elegyes egy keresztyének az élete jóval és gonoszal; erövel és gyengeségel. és ugyan ajó, és agonosz ellen valo viaskodása által, ad az ur gyözedelmet néki, ellenségin, és adgya néki békeségit.

K Mit kel tselekedni ezekben a kisértetekben., probákban.?

F Arra igen vigyázunk hogy meg ne tsökenyünk, ahitben és abizodalomban., meg ne rettennyünk, se éjeli látásnak netarttsuk amidön a kristus segittségünkre jö, akristus maga látogat minket midön nyomorgat., és probál, és nem az ellenség, legyünk bizodalomal, és remélyünk areménség ellen is, hogy az ö irgalmasága, kezeit nyujttya nékünk. aveszedelemböl kiveszen., és meg szabadit a nyomoruságoktol, melyeket az ö igassága küld reánk

K A kristus miképen tsendesiti meg félelmünket, amidön ollyan félelemben vagyunk, mint amelyben valának az Apostolok.?

F. Az ö szavával tsendesiti meg. és kegyelmével, mondván ami lelkünknek, bizzál, ne fély, én vagyok üdveséged, amidön parantsol aszélvésznek, meg tsendesedik, buzgoságal kel azt kérni, és meg segit minket, és jelen valo létit szivünkel meg érezteti, és ezeket a vigasztalásra valo szokot fogja nékünk mondani. Én vagyok, ne fély.

K. Mi okoza az illyen állapotban ami félénkséginket. és kitsiny szivüségünket?

F A mi magunkhoz valo szeretet, amely oka, hogy nintsen se hitünk, se bizodalmunk, az ördög látván gyengeségit az embernek, kitsiny szivüeké igyekezik tenni, az igazakot azért, hogy elé ne mennyenek az Isteni szeretetben, avilági embereket pedig tsalárd békeségben, és nyugodalomba tarttya, azért hogy avéteknek mélységében meg maradgyanak, amelybe ugy vannak, valamint az egyiptiusok valának atenger fenekén.

K Mit kel tsinálni, amidön abban afel háborodásban, és nyughatatlanságban vagyunk?

F Fel kel serkenteni az el alut kristust, abékeséges türésel, és abuzgo imádsagal., öhozája kel folyamodnunk, kérjük segittségit, hogy tsendesittse meg szivünkbe a szélvészt, és adgya kegyelmit szolgálattyában valo meg maradásunkra, hogy ha pedig hamarságal meg nem halgat, és anyughatatlanság még tart, hitesük el azt magunkal., hogy azon az uton akar minket vezetni, az üdveségre, és hogy az ö halgatása, elö menetelünkre fog szolgálni,

K Mit jelent szent Péternek kitsiny hite, amelyért tsak nem el merüle?

F Jelenté az ollyan keresztyéneket, akik azt gondollyák hogy már minden oda vagyon, a midön az emberi segittségtöl meg fosztatnak, akiknek nem igen nagy bizodalmok lévén az Isten mindenhatoságában, és véghetetlen jóságában, inkáb az emberi gond viseleshez támaszkodnak, és a magok erejekhez. mint sem az Isteni segittséghez, ettöl is vagyon, hogy nagy része akeresztyéneknek a világ tengerének habjaiban el merül, holot el kellene azt magunkal erösen hitetni, hogy amidön mindenröl ketségben éshetünk az emberek iránt, és hogy töllök semit nem remélhetünk, az Isten akor jö örömest segittségünkre. és akor mutattya meg az ö mindenhato karjának erejét.

K Mit tanulhatunk az Apostolok példájábol, akik minek utánna annyi tsudát lattak volna, még is ollyan vakok?

F Meg láthattyuk abbol. hogy mitsoda nagy a setéttség a melyet avétek a mi elmenkben hintet, és hogy mitsoda haszontalanok ami okoságink, és villámlásink, hogy ha tsak akristus meg nem világosit minket, szent lelkével. ezért is tartozunk meg vallani néki, hogy ha tsak nem méltoztatik fel nyitani szivünknek szemeit, az ö igaságára, mi egész életünkben vakságunkban fogunk maradni.

 

NAGY BÖJT. 1 VASÁRNAPJÁN

Imádság.

Oh' Istenünk aki meg tisztittod Anyaszent egyházadot, anagy böjtel. melyet meg tart minden esztendöben, ad meg nyerni népednek jó tselekedetivel, amit igyekezik meg nyerni bojtölésivel, a mi urunk. J.k.


Epistola.

Szent Pál. 2. Cor. 6. 1.

Intünk pedig segitvén, hogy az Isten malaszttyát heaban ne vegyétek, mert azt mondgya, kellemetes idöben meg halgattalak, téged, és az üdveségnek napján meg segitettelek, téged, imé most vagyon akellemetes idö. imé most az üdveségnek napja, senkinek semmi botránkozást nem adván, hogy ne szidalmaztassék ami szolgálatunk, hanem mindenekben visellyük magunkat mint Istennek szolgai sok türésben, háboruságokban, szükségekben, szorongatásokban, vereségekben, tömlotzökben, támadásokban. munkákban, vigyázásokban. böjtölésekben, tisztaságban. tudományban, hoszu várakozásban. kegyeségben, a szent Lélekben. tettetés nélkül valo szeretetben, az igaság igéjében. az Isten erejében, az igazság fegyvere által. jóbb, és bal kéz felöl. ditsöség és gyalázat által. gonosz, és jó hir álal. mint hitetök, és igaz mondok, mint üsméretlenek, és üsméretesek, mint meg halók, és imé élünk, mint meg veretettek, és meg nem öletettek, mint szomoruak, mindenkor pedig örülök, mint szükölködök, sokakot pedig meg gazdagittok. mint ha semmink nem volna, és mindennel birók


Magyarázat

K Mellyek azok akegyelmek. amellyekre int szent pál hogy hejában ne vegyük?

F A kristusban valo hitt, az Évangyéliumi igaságokrol valo üsmerettség. az ö példájának szenttsége, aszenttségeknek kegyelme, a szent indulatok, és kivánságok, melyeket a jó erkölcsre ád, ha ezekel nem élünk, ezekért alázatosabbak nem leszünk. magunknak jobban ellene nem mondunk, békeséges, türöbbek, és adakozobbak nem leszünk, igy akegyelmet haszontalanná teszük, és haszon nélkül veszük.

K. Mitsoda, az az alkalmatos idö, amelyröl szol az Apostol.?

F Az, ez életnek egész ideje, a mely az ur irgalmaságának ideje. az ollyan idö, a melyben az Anyaszent egyház tiszteli anagy titkokot, példának okáért, a negyven napi böjtnek ideje, a melyben a mennyei tárház meg vagyon nyitva; ahonnét az Isten osztogattya kegyelmét, apenitentzia tartoknak, és az ártatlanoknak bövségel; élni kel tehát azzal a szent idövel., ha abban a kegyelemben részesülni akarunk, mivel ha azt az idöt el veszttyük. magunk gondatlanságibol, félö hogy az Isten elne távozék töllünk, és magunkra ne hadgyon. attol is füg a mi örökké valoságra valo sorsunk, mert abban az idöben akarja akristus közleni velünk. halálának gyümölcseit, ha részt akarunk venni szenvedésiben a penitentzia által. hogy ha pedig hejában el hadgyuk azokot adrága orákot el mulni, mindent el vesztünk, és magunkot is, hogy pediglen ezekre figyelmeteségel legyünk, az Anyaszent egyház. azért olvastattya ezt a levelet. aböjt kezdetin, mivel ez, az aratásnak ideje. lévén, mindennek szükséges esztendöre valot gyüjteni.

K Mire tanit még minket szent pál ebben aletzkében?

F Meg akarván amaga viselésit menteni, amely ellen sokat beszéllének, le irja magát. és egyszers mind formáját is adgya a maga munkáiban., és jó erkölcseiben. egy valoságos Évangyéliumi pásztornak. amaga hivatallyát annyiban viszi méltán végben, a mennyiben az ö maga viselése hasonlit ehez anagy Apostoléhoz

K. Mitsoda jó erkölcsököt kiván az egyházi szolgáktol?

F Hogy békeséges türök legyenek, minden féle nyomoruságokban, és szükségekben. hogy készek legyenek akristusért el szenvedni, és mások üdveségekért, a szükségeket. vereségeket, tömlöczököt, támadásokot, éhségeket, vigyazásokot, hogy fenyeskedgyenek, atisztaságban., tudományban, akegyeségben joságban., aszent lélek ajándékában; tettetés nélkül valo szeretetben., az igaság igéjében, az Isten erejében, az Isten fegyverébe. hogy vitezkedgyenek jóbb, és bal felöl, az az, minden féle állapotba, mind jó, mind rosz állapottyokban., aditsöségben, és a gyalázatban.

K Miképen kel vitézkedni aditsöségben, és a gyalázatban,

F Nem kel az egyházi szolgáknak fel fuvalkodni, se ditséretekben, se atiszteletekben, amellyeket adnak nékik, se azért el ne hadgyák magokat, ha az emberek meg vetik, gyalázák, és hitetöknek tarttyák, az ollyanok kik nem üsmérik, és üsméretleneknek, noha üsméretesek ajók elött.

K. Miért mondgya hogy olyanok mint a meg halok, és mind azon által mint az élök?

F Azért 1. mert ha szinte nagy veszedelemben forog is minden nap az élettyek, de az Isten meg tartoztattya dühöségit ellenségeknek, és meg nem engedi halálokot, 2 mert egyaránsu képen kel nékik tekénteni ahalált és az életet, akár azt akarja az Isten hogy meg halyanak, akár azt hogy élyenek. 3. azt is el mondhatni hogy szüntelen munkálodnak azon, hogy mindeneknek meg halyanak, de az olyan halál nékik, kút feje az életnek, és igy ök, mint meg halok, és imé elök, mert szüntelen sietnek ahalálra, a mely öket örökké fogja éltetni, avaloságos élettel.

K Miért mondgya, hogy mint szomoruak, mindenkor pedig örülök,?

F Azért mert ha szinte nyomoruságokot, és keserüségeket szenvednek is, aszent Léleknek örömiben szenvedik, és akik vigaságal szenvednek azért, aki érettek anyit szenvedet.

K Miért mondgya hogy szükölkodök, még is sokakot meg gazdagitok. mint ha semijek nem volna mindennel birnak.?

F Mert tellyeségel ellene mondván avilági joknak., másokat meg gazdagittanak, adományokal, és reájok hintik, a kegyelemnek kintsét, a melynek ök aki osztogatói, nem lévén semmijek. szegények itt a földön, és készek mindent el veszteni, és el hagyni, mind azon által mindent birnak, mert azt birják aki mindent bir, sokal inkáb is meg elégednek amagok sorsokal., mint sem azok,, kik sok joszágokat birnak.


Évangyélium.

Szent Matth. 4. 1.

Akkor Jésus apusztában viteték alélektöl. hogy meg kisértetnék az ördögtöl, és midön böjtölt volna negyven. nap és negyven éjjel, az után meg éhezék, és hozája járula akisértö. monda néki, ha Isten Fia vagy, mondgyad hogy ekövek kenyerekké legyenek, ki felelvén mondá. irva vagyon nem tsak kenyérel él az ember, hanem minden igével, mely az Isten szájából származik, akkor fel vivé ötet az ördög a szent városba. és a templom tetejére állatá ötet, és mondá néki, ha Isten Fia vagy botsásd le magadot, mert irva vagyon, hogy az Angyalinak parantsolt felöled, és kezekbe vesznek, téged, hogy ne talám köbe ne üssed alábadot monda néki Jésus, ismég irva vagyon, ne kisérttsed ate uradot Istenedet. ismég fel vivé ötet az ördög egy igen magos hegyre. és meg mutatá neki avilágnak minden országit, és azok ditsöségét. és mondá néki, ezeket mind néked adom, ha le esvén imádandasz engem; akkor mondá néki Jésus, meny el sátán, mert irva vagyon, ate uradot Istenedet imádgyad, és tsak néki szolgály, akkor el hagyá ötet az ördög, és imé az Angyalok jövének és szolgálának néki.


Magyarázat

K. Miokra valo nézve mene akristus apusztába kereszttsége után, és menek elötte el kezdené predíkálását.?

F 1. Hogy nékünk például lehesen, és hogy meg mutassa nékünk, hogy akereszttségben vett kegyelem. meg tartására, szükséges avilágtol el távozni, akülönös életet szeretni, az imádságot, és penitentziát tartani, 2. arra akarta tanitani azokot kik az egyházi rendben akarnak menni, hogy minek elötte másokot tanittsanak. atanitáshoz, akülönös élettel, avilági dolgok el hagyásával, és a sanyaru élettel kel készülni, és azon igen lenni hogy meg gyözhese az üdveség ellenségit, és föképen. ahárom ágait atest kivanságának, a szem bujálkodásának, és az élet kevélységének, mivel ezek eredeti minden vétkeknek,

K. Miben foglalatoskodék az üdvezitö negyven napig apusztában?

F Az imádságban., aszüntelen valo kemény böjtölésbe. mindentöl meg lévén fosztatva, de tellyes volt szent Lélekel, ót akisertö meg kisérté ötet, és ezen tselekedetivel meg érdemlé nékünk az imádsagnak, akülönös életnek, és a penítentzia tartásnak kegyelmét. és akisértetek gyözedelmit..

K szükséges valaé hogy akristus meg probáltassék.?

F Arra nem vala ö néki magának szüksége, mivel ö maga vala az ártatlanság, és a szenttség. de magára vévén büneinket, szükséges vala az ö testének, az az, az Anyaszent egyhaznak, és az ö tagjainak, ugy mint ahiveknek, meg akará gyözni azördögöt, atestet, avilagot, hogy ö benne vessük minden bizodalmunkat meg gyözvén tehát ezt ahárom ellenséget, meg gyözte, ami egész életünkben valo ellenséginket, ha mi is ezeket meg gyözük, nem lészen hatalma mi rajtunk az ördögnek. és ha azokot meg gyözte amaga személyében, mi bennünk is meg gyözi, hogy ha hiven kaptsollyuk magunkot hozája.

K Mellyik kisértet ellen akara elöször az üdvezitö ellene állani?

F A test kivánságának, amely az érzekenységi gyönyörüségeknek szeretete, azördög arra akará ingerleni hogy aköveket kenyéré változtassa, hogy eleget tenne az éhségnek, melyet szenved vala, és mind azoknak a kisértö gyönyörüségeknek, amelyeket az ember érezhet atestben, és mind annak valami az érzekenységet ketsegteti,

K. Mellyik amásodik kisértet?

F A szemnek bujálkodása, ez ollyan rendeletlen kivánság amely mindent meg akarna látni, tudni, probálni, tsak abbol agyönyörüsegböl, hogy tudhason valami ujságot, ezt jelenti nékünk azzal. amidön az Isten Fiát agonosz lélek fel emelé a templom tetejére, tanatsolván azt néki hogy ugordgyék le onnét, talám az Angyalok a szent irás mondása szerént, a kezekben veszik, hogy meg ne üsse magát. és ugy magais meg lattya, ha az Isten Fiaé.

K kitsodák azok, akiket illyen formában kisért az ördög?

F Mind azok, akiket arra ingerli, noha észre nem veszik. hogy az egyházi tiszttségekre, és méltoságokra emellyék magokat ollyan tsalando bizodalomal hogy az Isten meg segitti öket, és nékik is ollyan segittségit adgya, valamint másoknak, akik azokot az ö rendelésiböl veszik fel; azzal az Istent kisértik, és azt akarják hogy tsudát tegyen, és anagyob kegyelmét azoknak adgya, a kiket arra hi, és akik a maga hittségböl, és nagyra vágyásbol. akarnak elé menni, az ördög fel emeli öket, hogy nagyobat essenek,

K Az ördög nem tsalé meg sokakot, a hejában valo látásal és tudásal?

F Meg tsal sokakot. akikel azt hiteti el, valamint ami elsö Atyáinkal, hogy ollyanok lésznek mint az Istenek, meg tudgyák ajót, és agonoszt, hogy ha amély tudományokra adgyák magokat. ha a természetet visgállyák, ha az elrejtet titkokot visgállyák, ha ugy töltik életeket, valamint az Athénes béliek, ahir mondásban. és halgatásban, act. 17. 21. és soha arrol nem gondolkodnak ami leg szükségesebb. a világon, mindent tudnak., tsak éppen azt nem tudgyák, ami [a-mi] szükséges az üdveségre, minde nagy tsalárdsága az ördögnek. aki vélek el hiteti hogy illyen modon kel felyül haladni a több embereket, és nem veszik észre. hogy tsak azért akarja öket igy fel emelni. hogy az után anyomoruságnak mélységiben vesse öket.

K Mikor atudás, és hallás leg veszedelmesebb?

F A midön azt akarják meg tudni, amit tsak egyedül az Isten tudhat, amidön atiltot tudományokhoz folyamodnak, a setéttségnek lelket segittségül hiják, aki nem egyébért igér ollyan tudományt, hanem hogy meg tsallya, és el veszese az ollyan vakmeröket, még az ollyan tudomány is a mely által akarják érteni a titkokot, és tudosok akarnak lenni avallás dolgaiban, nem más okbol, hanem tsak atudásért, még az is a szent irás szerént vétkes vakmeröség, A ki a felségnek visgáloja, le nyomatatik aditsöségtöl, prov. 25. 27. magosb dolgokat magadnál ne keress, és erösebeket magadnál ne visgály, hanem amiket neked parancsolt az Isten, azokrol gondolkodgyál mindenkor, a heában valo dolgokot ne visgáld, és sok dolgaiban ne légy nyughatatlan Eccli. 3. 22. 24.

K kitsodák azok, akik mint az ördög, a szent irásbol akarják tévelygéseket fel állitani?

F Azok az eretnekek, és mind azok, akik viszá élnek a szent irásokal., és akik azoknak rosz értelmeket adnak, hogy segithessék rosz tanitásokot. és meg tsalhasák atudatlanokot, és az egy ügyüeket. 2. petr. 3. 16. a pedig attol jö. hogy nem akarják tanulni aszent Atyák irásit, és atraditiot, akiktöl veszük avaloságos értelmit a szent irásnak, és tsak a magok tsalando elméjeket követik, amely nagy maga hittség.

K. Mellyik a harmadik kisértet?

F Az életnek kevélysége, tudni illik, avilági méltóságnak, és betsületnek, rendeletlen szereteti, az ördög fel vivé az üdvezitöt egy nagy magos hegyre ahonnét meg mutatá néki avilágnak minden országit, pompáit, és ditsöségit, és azt igéré néki, hogy mind azokot nékie adgya, tsak le borulván imadgya ötet, eszerént tsallya meg ez a kevélyeknek királlya mind azokot kik uralkodni akarnak másokon. kik a méltoságokat, avilági hejában valoságokat szeretik. azokot, kik uralkodni akarnak másokon, sok joszágokal, gazdagságokal., mitsoda tsalárdságal mondgya. hogy mindenek az övéi. és annak adhattya, akinek akarja, mind azon által az Isten hogy meg büntesse az emberek kevélységit, meg engedi, hogy ennek atsalárdnak rabjai, és imádoi legyenek,

K Miképen tanit arra akristus. hogy el üzük az ördögöt a midön kisért minket?

F A maga példájával, mivel hogy valoságal el lehesen ötet üzni. szeretni kel az imádságot. amagános életet. a penitentziát, és az Isten igéjét, az üdvezitö, hogy ezt a kisertöt meg gyöze, avilágtol el távozik, apusztában. az imádságban, a böjtölésben, és nagy szükségben élt, és a kisértetek ellen a szent irást teszi, azért hogy miis tellyesek legyünk az üdveségnek igaságival, hogy ha azt akarjuk hogy meg oltalmaztassunk akisértetben. illyen fegyvert készitet nékünk az Isten Fia, és illyen fegyverel akarja hogy ellene állyunk az üdveség ellenséginek, ezt a példát adgya elönkben az Anyaszent egyház, ezekben a szent böjti idökben. hogy ahoz szabjuk magunkot. ugyan azért is ad az egész böjtnek minden napjaira ujab, ujab oktatásokot. az ó, és az uj testamentumbol., hogy minden féle kisérteteknek ellene álhasunk,

 

A NAGY BÖJT ELSÖ HETIN VALÓ HETFÖN.

Imádság

oh' Istenünk. üdveségunknek kezdete, térits meg minket, és hogy hasznunkra lehesen eza böjt, adgyad hogy szerese ami lelkünk mennyei oktatásidot, ami urunk. J. k.


Epistola,

Ézék. 34.. 11.

Mert ezeket mondgya az ur Isten, imé én magam fel keresem az én juhaimot. és meg látogatom öket, amint meg látogattya apásztor az ö nyáját, az napon mikor az ö el szélledet juhai közöt vagyon, ugy látogatom meg az én juhaimot, és meg szabaditom öket. minden hellyekröl a mellyekre el szélledtek, volt. a fellegnek, és a homályoságnak napján. és ki viszem öket a népek közül. és egybe gyüjtöm, öket a földekröl, és bé viszem öket. az ö földekre, és legeltetem öket az Izrael hegyén. apatakoknál, és a földnek minden lako helyein, igen bövséges mezön legeltetem öket. és az Izrael magos hegyein lesznek, az ö legeltetések. ótt nyugosznak meg a zöldelö füveken. és a kövér legeltetéseken legeltetnek az Izrael hegyein. Én legeltetem az én juhaimot, és meg nyugotom öket, ugy mond az ur Isten., a mi el veszet fel keresem., és ami el vettetett viszá hozom, a mi meg töröt bé kötöm. és ami erötlen meg vastagitom. és ami kövér, és erös, meg örizem, és legeltetem azokat itéletben.


Magyarázat.

K. Magyarazd meg nékünk ahasonlatoságot, a melyröl szol a proféta!?

F A nyáj amelyröl it szól az Isten, jelenti az Anyaszent egyházat, és akeresztyéneket, akikböl áll, a pásztor pedig a kristus. aki láthatatlan képen vezéreli alelkeket ömaga, és láthato képen az ö szent szolga pásztori által. a juhok el szélyednek akor, amikor az Istent nem üsmérik, a midön a világban el szélyednek., amidön rosz kivánságokhoz köteledzik magokat., a midön rabjai az ördögnek, és a véteknek, akristus esze gyüjti abbol az el szélyedésböl, amidön szolgálattyára hija öket. magához kaptsollya, és egy testé tészi öket aszeretet által, alegeltetések jelentik az Anyaszent egyház tanitásit, a vallás béli titkokot, és a szenttségeket, a melyekel táplállya öket, és a más életben, a mennyei hazát, ahová vezeti öket.

K Mitsoda oktatást ád amái letzkében az Anyaszent egyház?

F Meg tanittya apásztorokot arra, hogy mi formában. vezessék alelkeket, akiket reájok bizot a kristus, hogy azokot vigasztallyák nyomoruságokban, és szomoruságokban. segittsék szükségekben., keresék fel öket a vétekben valo el tévelyedésekben, békeséges türésel szenvedgyék fogyatkozásokot, és annak ajó pásztornak eleiben vigyék öket, aki meg holt érettek.

K Miképen kötözi bé sebeit egy jó pásztor az ö juhainak?

F A midön azon igyekezik hogy meg gyogyittsa abünösököt, akik az Istenhez akarnak térni apenitentzia által. az ö gyengeségekböl. a melyben vannak avétek után, ne hogy lankadságok miat, ismét az ördög, és avétek szolgálattyában essenek. az orvoság pedig a melyel kel kötözni, a, hogy el távoztassa öket a vétekre vivö alkalmatoságoktol, jó rendet szabjon nékik, hogy miképen éllyenek, foglallya az imádságban, az Isten igéjéröl valo olvasásban. és elmélkedésben, tartoztassa meg öket avétektöl. jó oktatási, és példa adási által.

K Mit kel azon érteni, hogy az Isten meg örzi, ami kövér és erös?

F Azt hogy ö mindenkor vigyáz az igazakra, hogy meg tarttsa öket az igasságban, és hogy elö mennyenek az jó erköltsökben, szent Bernárd szerént, aki a jó erkölcsökben elö nem megyen. az ollyan viszá megyen

K Ebböl aletzkéböl. aközönséges hivek mit tanulhatnak?

F Azt tanulhattyák, hogy midön az ur parantsollya a pásztoroknak, hogy a nyájra nagy gondgyok legyen. ebböl következik hogy a hiveknek engedelmeskedni kel szavoknak, intéseknek, és követni kel. arendet melyet elejekben adnak, és nem amagok akarattyokot. vagy kivánságokot, engedgyetek, mondgya szent pál. hebr. 13. 17 a ti elötetek jároknak. és birtokok alat legyetek, mert ök vigyáznak. ugy mint számot adok, ati lelketekért, hogy örömel tselekedgyék azt, és nem nyögve, a mely néktek nem használna.


Évangyélium.

Szent Matth. 25. 31

Mikor pedig el jö az ember Fia az ö Felségében. és minnyájan az Angyalok véle, akkor üll az ö felségének székiben, és eleiben gyülnek minden nemzettségek, és el választtya öket egy mástol, amint apásztor el választtya a juhokat, a gödölyéktöl. és állattya a juhokat az ö jóbjára, agödölyeket pedig a ballyára, akor mond a király azoknak., kik az ö jóbjára lésznek, jöjetek el én Atyámnak áldottai, birjátok a világ kezdetétöl fogva néktek készittetett országot, mert éheztem, és ennem adtatok. szomjuhoztam, és innom adtatok., jövevény voltam. és bé fogadtatok., mezitelen, és bé fedeztetek engem, beteg és meg látogattatok. engem., atömlöczben voltam. és hozám jöttetek. akkor felelnek néki az igazak mondván, uram mikor láttunk tégedet éhezni. és tápláltunk tégedet, szomjuhozni. és italt adtunk néked. mikor láttunk pedíg jövevényül, és bé fogadtunk téged, vagy mezitelenül és bé fedeztünk téged, vagy mikor láttunk téged betegen, vagy a tömlöczben, és hozád mentünk, és felelvén a király mond nékik. bizony mondom néktek, valamig egynek ez az én leg kissebbik atyám fiai közül tselekedtétek, nékem tselekedtétek, akkor mond azoknak is kik balra lésznek, mennyetek el tölem átkozottak, az örök tüzre, mely az ördögnek készitetett, és az ö Angyalinak. mert éheztem., és nem adtatok ennem, szomjuhoztam, és nem adtatok nékem italt. jövevény voltam. és bé nem fogadtatok engem, mezitelen, és bé nem födöztetek, beteg, és a tömlöczben, és meg nem látogattatok engem, akkor felelnek néki azok is. mondván uram mikor láttunk téged éhezni, vagy szomjuhozni, vagy jövevényül. vagy mezitelenül. vagy betegen. vagy a tömlöczben, és nem szolgáltunk néked.? akor feleli nékik, mondván, bizony mondom néktek, valahányszor ezeket nem tselekedtétek egynek a kitsinyek közül, nékem nem tselekedtétek, és ezek az örök kinba mennek. az igazak pedig az örök életben,.


Magyarázat

K. Mi végre olvastattya az Anyaszent egyház ezt az Évangyéliumot anagy böjt kezdetén.?

F Azert hogy a penitentziára, és ajó tselekedetekre indittson minket, az örökös jutalomra valo nézve, és meg utáltassa velünk avétket. és hogy tarttsunk attol az örökké valo kintol. a melyel büntetödik a vétek,

K A kristust, mitsoda forma alat adgya elönkbe a mái Évangyélium?

F Egy ollyan pásztornak formája alat. aki az ö juhaihoz tellyes jóságal, és szeretettel, aki örökösön el választtya a gödölyektöl. és ollyan igaz, és kemény biro formája alat, aki meg jutalmaztattya a jókót, és meg bünteti agonoszokot. és mindenikének tselekedete szerént fizet meg.

K Mitsoda formában fog el jöni avilág itélésére?

F Más képen fog el jöni mint meg testesülésekor, az elsö eljövetelekor, alatson rendben, és gyengeségbe jöt le, de az utolso el jövetelekor nagy fényeségel, nagy ditsösegel, és nagy hatalomal. fog el jöni, hogy meg ditsöittse azokot kik részt vettek az ö meg aláztatásiban. és hogy meg szégyenittse azokot kik abban az állapottyában meg vetették, ötet, nagy hatalomal jö el, hogy boszut állyon az igaságtalanságért, és eröszak tételért, melyeket szenvedtek az ö hivei, hogy ezeknek ellenségit, érdemek szerént karhoztassa, és hogy azokot apokol béli hatalmasoknak kegyetlenségek alá vesse,

K. Mit jelentnek ajuhok, és a gödölyék?

F Jelentik aválasztattakot, akiket jóbb keze felöl állittyá, agödölyék jelentik az el vettetteket, akik bal keze felöl lésznek, az elsök a juhokhoz hasonlitatnak, az ö egy ügyüségekért, engedelmeségekért, és ártatlanságokért és az utolsok agödölyékhez, az ö utalatoságokért, rendeletlenségekért, akik tsak avétket szomjuhozták.

K. Mitöl vagyon a, hogy akristus halando életében ember Fiának nevezte magát, amái Évangyéliumban királynak nevezi.?

F. Alázatoságbol nevezte magát ember Fiának és azért hogy meg mutassa., hogy hozzánk hasonlo akart lenni. és hogy halando valamint mi, akarván magát az általis szeretetni mi velünk. és minket magához hasonloká tenni, de mostanában királynak nevezi magát, mert országában. és ditsöségében lévén, kész részesitteni mind azokot akik az övéi, és akiket vérin váltotta meg, és ki rekeszteni abbol örökösön az ö alazatoságának. és szenvedésinek ellenségeit

K Miért adgya országát azoknak. kik jóbb keze felöl állanak?

F Mert az ö Attya el készitette nékik azt az országot világ kezdetétöl fogvást, és öröktöl fogva az ö örökös el rendelése által, választván arra öket ingyen valo irgalmaságábol., és örökös fiaivá fogadván öket, bé töltötte kegyelmével, és áldásival., hogy méltoká tehesse öket ahoz az örökséghez, ajó tselekedetek, és jó erkölcsök által, mellyeket bennek tselekedet, és a melyet szent pál. szerént, eph. 2. 20. minden idök elött, készittet el nékik, ugy anyira hogy az a választás, az ö országának, nékik valo el készitése, és fiaivá valo fogadása, ö nékik nagy áldása, és kegyelme az Istennek, az ö joságátol, irgalmaságátol, és szeretetétöl is vették mind ezeket.

K Mitöl vagyon hogy akristus aválasztottak üdveségit egyedül az irgalmaság tselekedetinek tulajdonittya, és akárhozatot, ezen tselekedet el mulatásának, hát az igasság. szüzeség, és több jó erkölcsök, nem jutalmaztatnaké meg, és az ezekel ellenkezö vétkek, nem büntetödneké meg?

F kéttség nélkül az egész jó erkölcsök meg jutalmaztatnak, és minden vétkek meg büntettetnek, mind azon által. azt mondhatni, azt is kel mondani, hogy tsak az irgalmaságnak tselekedetiért üdvezülünk. és annak el mulatásáért kárhozunk el. mert tsak egyedül ez a jó erkölcs tészi érdemesé atöbbit. és enélkül nem lehet meg nyerni abünnek botsánattyát. az irgalmaság, és az Isteni szeretett mind egy, az Isteni szeretet üdveziti azt. akiben uralkodik, és anélkül bizonyoson elvesznek, azon szeretettel ha akristusnak egy pohár vizet adunk a szegénynek képiben, az Isten elött érdemet nyerünk, és anélkül, ha mind az egész szegényeket táplálnok is, ha martyrságot szenvednénk is, semmi haszna nem lenne,. 1. cor. 13. 3.

K Ha ez igy vagyon. miképen üdvezülhetnek a szegények, és az iffiak, akik nem adakozhatnak?

F Az Isten tsak azt kivánnya mindeniktöl, a mi tölle ki telhetik. és nem azt ami lehetetlen., mert ha az akarat kész, a szerént amije vagyon kellemetes, nem a szerént a mije nintsen, 2. Cor. 8. 12. de ne gondollyuk magunkot ollyanoknak, akik semmit nem adhatunk. hogy ha elegendöt találunk arra hogy bé tölttsük kevélységünket, nyalkaságunkot, és nagyra vágyásunkot., a mit adunk arosz kivánságnak, azt el vonnyuk a felabaráti szeretettöl, ez-egyik a másikával meg nem egyezhetik.

K. Hogy lehet annak mást segiteni a kinek semije nintsen?

F Az ollyan akinek egyebe nintsen tsak a jó akarattya. annyit ád valamenyit az Isten kiván töle, tsak valojában légyen szivében az a jó akarat., ajó akarat, mondgya szent Agoston, a szegények kintse. abbol a kintsböl segittik szánakozásal. és imádságokal felebaráttyokot., ha az Isten nagyob szánakozást, és irgalmaságot lát az ollyanokba kik semmit nem adhatnak, mint sem az ollyanokban kik sokat adnak, az elsöket nagy jutalom várja.

K. A kristus azt mondgya hogy ö véle magával teszünk akor jót amidön aszegényekel. és a nyomorultakal jót teszünk, hogy kel ezt érteni?

F Mert a szegények az ö attyafiai, az Istennek fiai, és tagjai az Anyaszent egyháznak,, mi kénszeritheti egy keresztyént inkáb arra, hogy segittse öket, akristus szenved ö bennek, ha öket segittyük, akristust segittyük, mitsoda boldogság-azt meg segiteni aki mindenét, még a maga vérit is érettünk adta, és akinek semmire nem lévén szüksége, aszegényeket hagyta képében, sok volnaé életünket érette adni, ö fel áldozta a magáét érettünk, ezekre valo nézve, elegendö nagy örömel. nem vihettyük végben ezt a köteleséget. mivel sokal többet veszünk. mint sem adunk, és egyebet nem adunk, hanem amit az ö bö kezéböl vettünk, és ami ötet illeti igaságal.,

K Miért hogy a kristus az el vettetteknek nem hány egyebet szemekre, hanem hogy nem voltak irgalmaságal felebarattyokhoz. noha más egyéb vétkeket is tselekedtek.?

F Azt akarja velünk meg értetni, hogy az ö leg nagyobb vétkek, és ami annak mértékit meg tetézte. a hogy, el mulatták meg váltani alamisnájokal., és jó tselekedetekel., vétkeket, kezekben volt a betegséggek ellen valo orvoság és nem éltenek véle, hogy botsánatot, és gyógyulást nyerhetenek volna. az ö rosz kivánságjok, és a földi jókhoz valo ragaszkodások, meg vakitotta. és gátolta volt öket,, az emberek tsak nem minnyájan észre veszik atselekedet béli vétket, de kevesen figyelmeznek az elmulatásnak vétkire, amely véghetetlen, és amely oka lehet kárhozattyoknak. ha szinte más vétket ne tselekednének is.

K Az irgalmaságnak tselekedetei, Évangyelium béli tanátsé. vagy köteleség?

F A bizonyos hogy azok atselekedetek. köteleség alat valok, és el mulathatatlan kötelesége mind azoknak akiktöl a meg lehet, mivel az Isten az örökké valo tüzre itéli mind azokot kik azt el mulattyák, a mi üdveségünk az Istennek ingyen valo irgalmaságán áll, és az Isten meg nem irgalmaz annak, aki irgalmason nem bánik felebaráttyával., Az, aki irgalmaságot nem tészen: irgalmaság nélkül itéltetik meg mondgya szent Jakab 2. 13. ennek atselekedetnek pedig akezdöje az Isteni szeretet, az Isteni szeretett, és a felebaráti, nékünk nagy köteleség alat vagyon meg parantsolva, ez a kettö lelke a keresztyéni vallásnak. és ekettö nélkül, minden tselekedetink meg holtanak. és haszontalanok az üdveségre.

K Mitsoda külömbség vagyon aválasztottak, és az el vettettek menttségek közöt. amidön azt felelik anagy bironak, uram mikor láttunk tégedet éhezni, szomjuhozni etc.

F Nagy külömbség vagyon mind egyikének, mind a másikának a menttségek közöt., mivel amenttségre valo indulattyok is külömböznek. magok közöt, aválasztottak, valoságos alázatoságbol mentik magokat, amely el fedezi jó tselekedeteket, az el vettettek pedig kevélységböl, a mely meg vakittya öket, hogy ne láthassák rosz tselekedetekjeket.

K. Nem lészené valamely közép, az örökké valo boldogság, és az örökké valo kárhozat közöt?

F Az ollyan mondgya szent Agoston, aki azt a közepet keresi akettö közöt. hogy oda gondollya menni bizonyos lelkeket, vigyázon hogy maga abban ne essék. nintsen. semmi köz, a keskeny, és a szélyes út közöt. se az örök elet közöt. ahová az elsö út vezeti azokot kik azon járnak mind végig. se a veszedelem közöt. amelyre vezeti amásodika mind azokot kik azt követik, az egész emberi nemzet esze fog akor gyülni. az örökös biro eleiben, mindenek kik világ kezdetitöl fogva mind világ végiig. éltenek, és élnek, két részben osztatnak, az egyik jóbb kéz felöl áll, amásika bal kéz felöl, ót nintsen közép, a jóbb kéz felöl valok, az Isten országat fogják birni, és abal kéz felöl valok, az örökké valo tüzre mennek az ördögökel., vagy egyik, vagy a más részen valonak kel lenni.

 

A NAGY BÖJT, ELSÖ HETIN VALO KEDEN.

Imádság.

Tekints kegyelmes szemeidel uram népedre. és adgyad hogy ami lelkünk, aki magát bünteti a testnek sanyargatásával; fényeskedgyék elötted, aveled valo meg egyesülésnek kivánságával. ami urunk J. k.


Epistola.

Isa. 55. 6.

keresétek az urat mig meg talaltathatik, hijátok segittségül ötet, mig közel vagyon, hadgya el az Istentelen az ö utát és ahamis férfiu az ö gondolatit, és térjen az urhoz. és könyörül rajta, és ami Istenünkhöz. mert igen kész ameg botsátásra, mert az én gondolatim, nem ati gondolatitok., sem ati utaitok. az én utaim, ugy mond az ur, mertamint felyül haladgyák az egek aföldet, ugy felyül haladgyák az én utaim, a ti utaitokat. és az én gondolatim, ati gondolatitokat. és amint leszál az esö. és ahó az égböl, és oda visza nem tér hanem meg részegitti aföldet. és meg öntözi azt, és termövé tészi azt, és magot ád avetönek. és kenyeret az évönek. ugy lészen az én igém, mely a számból ki mégyen, nem tér én hozzám üressen,, hanem meg tselekeszi valamiket akartam, és szerentsés lészen azokban. amikre azt küldöttem.


Magyarázat

K. Mitsoda oktatást ád nékünk a mái letzkében a proféta?

F Arra int hogy térjünk az urhoz valoságos penitentzia tartásal. keresük ötet mig meg találhattyuk, hijuk segittségül mig közel vagyon, azt akarja velünk meg értetni, hogy vannak olyanok kik akkor keresik, mikor meg nem találhattyák., kik közel gondollyák lenni, noha mesze vagyon. erölködgyetek mondgya akristus. luk. 13. 24. bé menni a szoros kapun. mert mondom néktek. hogy sokan kivánnak bé menni, és nem mehetnek, járjatok mig vilagoságtok vagyon., mondgya meg másut joan. 12. 35. hogy a setéttség titeket el ne lepjen.

K. Mitsoda idöben lehet meg találni az urat, és hol vagyon közel.?

F Az életnek idejében, de föképen anagy böjtnek idejében a melyben, az egész Anyaszent egyház, penitentzia tartásban sirásban., suhajtásban. imádságban, és minden jó tselekedetnek foglalatoságában vagyon, és igen félö hogy az ollyanok akik el hadgyák telni ezt a szent idöt. meg nem térnek., nem vesznek részt a kristus szenvedéseiben, sem azon nem igyekeznek hogy gyümölcsit vehesék akristus halálának, meg ölvén magokban arosz kivánságokat, és indulatokot, igen félö mondám, hogy az ollyanok fel ne talállyák az urat, amikor keresni akarják, mivel az ur beszédének igaznak kel lenni, Mert hittalak. és nem akartátok, meg utáltátok minden tanátsomot. és dorgálásomot el henyéltétek, én is nevetek ati veszedelmeteken. és meg tsufollak amidön rajtatok történik amitöl féltetek, akkor segittségül hinak engem. és meg nem halgatom., regel fel kelnek,, és nem találnak meg engem. prov. 1. 24. 25. 26.

K Miképpen kel tehát keresni az urat, hogy meg lehessen találni?

F El kel hagyni a magunk utainkot, és az Isten uttyán kel járni, az emberi uton ö fel nem találtatik, akkor pedig azon járunk amidön amagunk akarattyát és hajlandoságát követtyük, ellene kel tehát mondani amagunk értelmének, és adgyuk magunkot az Isten kezében, hadd vezérellyen mint agyermekeket, követvén az ö Evangyeliumi tanitásit, azt gondolni hogy az Istenhez mehetünk amidön ellene nem mondunk avéteknek, se magunknak, és akarattyát nem követtyük, igen nagy vakság volna, azt gondolni hogy meg térhetünk hozája amikor akarunk, amagunk erejével, és az ö minden hato segittséginek kegyelme nélkül, az illyen emberi gondolat. a mely ollyan távul vagyon az Isteni gondolattol mint az ég a főldtöl, ha hozzája nem térünk akor amikor lehet, és amikor hi minket. magához, el jö az a nap hogy meg térnénk, de nem lehet, tsak akkor is talállyuk meg ötet a szent irás szerént, amikor tiszta szivünkböl keresük, és ugy, tsak akor keresük, amikor ellene mondunk akaratinknak, és rosz kivánságinknak, és tellyeségel, az ö szent lelke vezérlése alá adgyuk magunkot

K Mit tésznek ezek aszók. az én gondolatim, nem ati gondolatitok, az én utaim, nem ati utaitok.?

F Arra tanit, hogy az üdveség dolgában, nem kel az emberek gondolatit követni. amellyek tsalandok, sem azö itéleteket, a mellyek bizonytalanok, hanem egyedül azö igéjét, amely meg tsalhatatlan,

K. Az Isten miért hasonlittya az igéjét az esöhöz. és a hóhoz, amely az égböl le esik, és többé fel nem mégyen?

F Mert valamint az esö, és ahó aföldre esvén meg nedvesittik, és termékenyé tészik, ugy az Isten igéje az ö kegyelmével, gyümöltsöt hozz a tiszta lélekben. akit meg hatván az ö lelke, mint a mennyei esö, termékenyé tészi ajó tseledetekben, föképpen anagy böjti szent idökben, amellyekben azok a szent igék, bövebben. és gyakortáb hirdetetnek.

K. Miért mondgya hogy az ö igéje tselekeszi valamiket akar., és szerentsés lészen azokban., amikre küldi, mivel azt lattyuk hogy kevesen élnek azal.?

F Mert ha azt engedelmeségel bé veszik, üdveségünkre és meg szentelésünkre válik, és ha azzal nem élünk. anékünk biránk lészen, és meg fog itélni, az utolso napon. aki engem meg vett, mondgya akristus. joan. 12. 48. és bé nem veszi az én igémet, vagyon aki meg itéllye, ötet, abeszéd. mellyet szóllottam meg itéli ötet, azutolso napon.

K. Ezeket a szokot nem leheté még más értelemel is érteni?

F Lehet érteni az igeretreis amelyet tett vala Isten az embereknek, hogy ameg váltót, atesté lett igét, el küldi nékik, a mely ige öröktöl fogva valo. és nem teremtetett.


Évangyélium.

szent Matth. 21. 10.

Es midön bé ment volna Jerusalembe, fel indula az egész város, mondván, kitsoda ez? anépek pedig mondgyák vala. ez a Jésus Galilaeábol, a Názáreti proféta, és bé mene Jésus az Isten templomába, és mind ki hánnya vala akik atemplomban árulnak, és vesznek vala, és apénz váltok asztalit, és a galamb arusok székeit, fel fordittá. és mondá nékik, irva vagyon. az én házam imádság házának hivattatik, ti pedig azt lattrok barlangjává tettétek, és hozzá járulának avakok, és sánták a templomban., és meg gyogyitá öket, látván pedig a papi fejedelmek és az irás tudok, atsudákot mellyeket tselekedet, és a gyermekeket, kik a templomban kiáltnak, és mondanak vala. Hosánna a Dávid Fiának, boszszonkodának. és mondának néki, hallodé mit mondanak ezek,? Jésus pedig mondá nékik, igen is, soha nem olvastátoké hogy a kisdedek. és a tsetsemök szájábol vetted el aditseretett, és el hagyván öket, ki mene avárosbol Betaníaba. és ótt marada.


Magyarázat

K. Mit jelent a. hogy az egész város fel indula amidön akristus Jérusalembe mene mint egy gyözedelemel.

F Hasonlo dolog történik rend szerént avilágban, amidön az Évangyéliumi igasságokot hirdetik akristus lelke által, a bünösok azokon fel háborodnak, némellyek azok közül üdveséges háborodásal., mely lelkek üsméretit fel háborittya, és magokhoz téritti, és némellyek irigy, és kevély háborodásal. ugy anyira, hogy üldözik az igazságot, és azokot kik azt hirdetik, illyenek valának apapok. és a farisaeusok, akik meg öleték az üdvezitöt, tsak hamar bé menetele után, és a kik, azon igyekezének hogy meg fojthassák az igazságot

K Mit tselekedék a kristus mihent Jérusalembe érkezék.?

F Mindgyárt atemplomba mene, ót imádá az ö Attyát és ót mindent meg visgála, ót ollyan embereket talála. a kik árultanak, és vettenek, és pénzt váltottanak. mind ezeket ki hajtá a templomból. az asztalokjót, és székjeket fel fordittá és ez által meg mutatá az egyházi szolgáknak., hogy mint utállya azokot a szenttség töréseket., szemérmetlenségeket. tiszteletlen. és disztelenségeket, a melyek mennek végben. ami templominkban., noha valoságal és igaságal ót jelen vagyon az, aki tsak figurában volt asidok templomában, példát ád nékik. hogy mitsoda buzgoságal kellene tiszteletben tartani az Isten házát, ahol ollyan dolgokot láthatni, a mellyeket el nem szenvednék, ha buzgobbak volnának,

K kitsodák azok kik vétkes kereskedést tselekesznek a templominkban, és azt alatrok barlangjává teszik?

F Azok, az ollyan egyházi renden valok, akik a szent szolgálatban. a simonia utálatos uttyán mennek bé, ahaszon keresésért, elö menetelért, vagy valamely világi állapotért. akik még misét sem mondanának. ha hasznokot nem látnák benne, és amiséért nem fizetnének, ha akristus eföldre jöne, nagy haragal. ki hajtaná házábol az ollyan egyházi szolgakot, most el szenvedi, de nem fogja örökösön el szenvedni. és eljö az az idö, hogy azö békeséges türése, haragra változik.

K Mitsoda okát adgya akristus annak. hogy tilttya a kereskedést, és más egyéb szenttség törést a templomokba?

F Azt az okát adgya. hogy az Isten háza; az imádságnak háza, amely egyedül, az imádásra, áldozatra, és más egyéb vallás béli tselekedeteknek gyakorlására rendeltetett, hogy ót halgassák az Isten igéjit. ót vegyék azö kegyelmét. és ót munkálodgyanak alelkek meg szentelésekre., ez igy lévén, valami ezeket nem tekénti, a mind szenttség törés

K Tartozunké mindenkor, azokban aszent helyekben az imádságban, imádásban, és más egyéb vallás béli tselekedetekben foglalatoskodnunk.?

F Minden bizonyal tartozunk, és minden a mi ezekel ellenkezik, a meg vagyon tiltva, és ki kel onnét rekeszteni, példának okáért, asusogást, adolgokrol valo beszélgetést., az ide, s'tova valo tekéngetést, a sétálást, aköszöngetést, avilági dolgokrol valo gondolkodást, a szemérmetlenséget, kevélységet, maga mutogatást, és sok száz illyeneket, mivel mind ezek, nem méltók aszent hellyekhez

K. Vagyoné még más templom is, a melyet nem szabad meg ferteztetni?

F A mi lelkünk és testünk. a szent Lélek templomává lettek akereszttségben, és aköböl tsinált templomok, ezeknek tsak árnyéki, ugyan ennek atemplomnak is kel föképpen szentnek lenni, amint szent pál mondgya 1 cor. 3. 16. 17. cap. 6. 19. mert ha valaki meg fertezteti az Isten templomát el veszti azt az Isten. ugyan azért is tisztittsuk meg magunkot atestnek, és a léleknek minden fertelmeségéböl. 2. Cor 7. 1. erre valo nézve tartozik egy keresztyén szüntelen, vigyázni testére, szivére, hogy valamely tisztátalan indulat el ne foglallya.

K kitsodák azok akisdedek, akiknek szájokbol az Isten ditséretet veszen.?

F Azok akik tudatlanok lévén avilági kevély böltseségben, és tudományokban, ahitnek egy ügyüségében élnek, és akik alázatoságokért, és engedelmeségekért, kisdedeké lésznek, nem hajtván arra, hogy mit fog a világ mondani, felölök, akristus azt mondgya, Matth. 11. 25. hogy az Isten el rejtette titkait. avilági tudosok, és böltsek elött, és azokot ki nyilatkoztatta a kisdedeknek, és az egy ügyüeknek, tudni illik, azoknak, akik magokot kisdedeknek tarttyák. és akik tsak egyedül az Istent tarttyák nagynak

 

A NAGY BÖJTBEN VALO KÁNTOR SZEREDÁJÁN.

Imádság

Kérünk uram tégedet, vegyed kedvesen könyörgésinket, és botsásad irgalmaságodnak eleiben. anéked szenteltetett népednek kérésit. ami urunk. J. K.


Epistola.

A királyok. 3. könyv. 19. 3.

Meg félemlék azért Illyés: és fel kelvén el mene valahová ötet viszi vala akarattya, és mene judának Bersabeéjaban. és ót hagyá az inasát, és apusztában mene egy napi járo földre, és mikor el jutot volna, és egy gyalog fenyö alatt ülne, könyörge lelkéért, hogy meg halna, és mondá, elég nékem uram, vedd el lelkemet. mert nem vagyok jóbb az Atyáimnál. és le feküvék. és el aluvék, agyalog fenyö árnyékában, és ime az ur Angyala illeté ötet, és mondá néki, kely fel. és egyél. tekinte, és imé a fejénél egy hamuban sült kenyér, és egy edény viz, evék azért. és ivék, és ismég el aluvék. és viszá tere az ur Angyala másodszor, és illeté ötet. és mondá néki. kely fel egyél. mert nagy út vagyon elötted, ki mikor fel költ volna, evék. és ivék. és annak az ételnek erejével, negyven, nap. és negyven éjjel jára: az Isten hegyéig Horebig.


Magyarázat

K. Mitsoda oktatást akar nékünk adni az Anyaszent egyház az Illyés proféta példájával; aki minek utánna olyan nagy tsudákot tett volna. apusztában szalad a Jézabel királyné haragja elött?

F Az Anyaszent egyház meg akarja mutatni aleg szentebnek is, hogy mitsoda azö gyengesége. és ha valami ereje vagyon azt a Istentöl vészi, hogy azok anagy jó erkölcsök amellyeket akegyelem munkálodik bennek. kevélységet. és hittséget okozhatnának bennek, hogy ha akisértetek. és agonoszak üldöztetések által, meg nem aláztatnának., amellyek meg éreztetik vélek az emberi nyomoruságot, ez a nagy proféta, errol világos példa, annyira valo ereje volt néki, hogy a Jézabel négy száz ötven profétáit meg ölethesse, hogy a halotat fel támasza, hogy nagy száraságot kérjen. Illyés mondgya szent Jakab, 5. 17. 18. hozzánk hasonlo ember volt. szenvedhetö, és imádságal. imádkozot, hogy ne lenne esö aföldre, és nem lett esö három esztendeig és hat holnapig., és ismég imádkozot és az ég esöt adot, és aföld meg adta gyümölcsét, mind ezek után még is el szalad. egy aszszony haragja elött, a halált, kerüli, és ahalált kivánnya, ennek anagy profétának, mondgya anagy szent Gergely. jó erkölcsi meg mutattyák hogy mi légyen kegyelemböl, az ö félelme. és szaladása, meg mutattyák. hogy mi légyen magátol.

K. Illyés miért kére az Istentöl ahalált?

F Mert az ö Attyai elnem érvén azt az idöt. amelyet ö el értevolt, ö nem tartá magát méltóbnak. hogy továb élyen azoknál, mert az ö buzgoságáért valo üldöztetések, meg unaták véle az életet, de ez az unadalom, mely gyakorta vagyon aszentekben. emberi gyarloságbol., a melyet akristus is akará szenvedni, vigasztalásunkra, meg nem gátolá Illyést, hogy ne követné az Isten akarattyát, és rendelésit, valamint akristus követé az után idövel.

K Az Isten abban alankadságban hagyaé Illyést?

F Az Isten elnem hadgya szolgait, akik érette üldöztetnek, és akarattyát követik, ugyan azért egy Angyalát küldé Illyéshez, aki ne tsak meg erösittse de még eledelt is adgyon neki, nagy vigasztalásokra lehet ez, az Isten szolgainak, a midön minden emberi segittségtöl meg fosztatnak. akoron kel valamint ábrahám reménleni areménség ellen is, aleg nagyob veszedelmekben mutattya meg az Isten. leg inkább kegyelmének hatalmát.

K. Mit jelent akenyér melyet az Angyal vit aprofétának, és amely nagy erött ada néki az igen hoszu uttra?

F Jelenté az Eucharistiát. avaloságos Angyalok kenyerét. és ahivek lelki eledelét, a mely nagy eröt ád azoknak. kik azt méltán veszik. hogy meg gyözhesék avilág pusztájában, és ez élet utozásában, mind azokot az akadályokot; és nehézségeket. mellyek az üdveségünk ellen állanak.

K Mit jelent a proféta negyven napi böjttye?

F Jelenti nem tsak a negyven napi böjtöt, melyet atörvény és a proféták jovallanak, hanem még az egész életünket. a mellyet jelenti a negyven napi böjt, és a melynek minden napjait, akeresztyéneknek, a penitentziában kel tölteni, vagyon kivált képen egy ollyan böjt. a melynek egész életunkben kel tartani, és a melyet tellyeségel tartoznak meg tartani. minden keresztyének. és a mely nélkül nem lehet üdveség, az a valoságos és szükséges böjt pedig abbol áll, hogy avétket elkerüllyük, és avilági gyönyörüségeket, ateremtet állatokhoz valo ragaszkodást, azokot magunkért ne szeresük, és azokban ne helyheztessük boldogságunkot, és gyönyörüségünket, mivel az Isten tsak annyiban engedi hogy azokal élyünk, amenyiben szükségesek az üdveségre.

K. Mit jelent ahoreb hegye ahová érkezék aproféta. negyven nap mulva.?

F Jelenti az eget, ahová annak idejében el érünk, hogy ha álhatatosan járunk annak uttyán.

K Mit tanulhatunk a proféta példájábol aki hogy az Isten parantsolattyát végben vigye, negyven napig utozik étel nélkül.?

F Ez a példa arra tanit, hogy szorgalmatoságal tarttsuk meg anagy böjtöt. engedelmeskedvén az Anyaszent egyház parantsolattyának, és akit ugy kel halgatnunk valamint akristust magát. ne igen visgálodgyunk azon, hogy ha anekünk alkalmatlané vagy sem, ne hogy magunkot ketsegtetvén, elne vonnyuk magunkot oly üdveséges penitentziátol, helyes ók nélkül valo engedelemre nézve, meg tanulhattyuk azt is hogy egész életünkben kel az Isten parantsolattyának uttyán járnunk, nem tekintvén arra, ami meg akadályozhatna utunkban, mind addig valamég el nem érjük az Isten hegyét a mely a Mennyei haza.


Évangyélium.

szent Matth. 12. 38.

Akkor felelének néki. némellyek az irás tudok, és a farisaeusok közül, mondván, Mester jelt akarunk töled látni, ki felelvén monda nékik, agonosz, és parázna nemzettség jelt keres, és jel nem adatik néki. hanem tsak ajonás proféta jele, mert amint Jonás atzet hal hasában három nap, és három ejjel volt, ugy lészen az Ember Fia. aföld szivében, három nap, és három éjjel, a Ninivei férfiak fel támadnak az itéletben enemzettségel, és kárhoztattyák ötet, mert penitentziát tartottak a jonás praedikálására, és imé nagyob vagyon itt jonásnál. a Déli királyné fel támad az itéletben e nemzettseggel, és kárhoztattya ötet, mert el jött a földnek utolso határirol a salamon böltseségét halgatni, és imé nagyob vagyon itt salamonál. mikor pedig atisztátalan lélek ki mégyen az emberböl,, száraz helyeken jár, nyugodalmat keresvén és nem talál. akor mond, hazamba viszá térek. a honnét ki jöttem, és el jövén üressen talállya azt, seprövel meg tisztitva. és fel ékesitve, akkor el mégyen. és más hét lelket viszen magával, magánál gonoszabbakot, és bé menvén ót laknak, és lésznek annak az embernek utolso dolgai gonoszabbak az elsöknél, igy lészen ennek alegg gonoszab nemzettségnek dolga. még ö szolván a seregeknek, imé az Annya, és Attyafiai. kinn állanak vala, kivánván véle szollani, monda pedig egy valaki néki, imé az Anyád, és Atyád fiai kinn állanak, keresvén téged, ö pedig felelvén a véle szóllónak., mondá,kitsoda az én Anyám, és kitsodák az én Atyám fiai, és ki nyujtván kezét a tanitványira, mondá, ihol az en Anyám. és az Atyám fiai, mert valaki az én Atyám akarattyát tselekeszi, a kí mennyekben vagyon az, az én atyám Fia, és hugom, és Anyám.


Magyarázat

K kitsodák azok az irás tudok és farisaeusok. akik annyi tsudák után is, még ujjabat kivánnak?

F Azok ollyanok, a kik hihetetlenek és tudosoknak tarttyák magokot. akik meg nem elégedvén. a vallásunk meg tsalhatatlan bizonyságival, mindenkor ujjabbat kivánnak, azokot magokal el nem akarják hitetni, mert nem akarják, és utállyák az ollyan titkokot, a mellyek ellenkeznek. kevélységekel. és rosz erkölcsökel.

K. Talám hittenek volna akristusban, ha még ujjab tsudát láttanak volna?

F Találtanak volna abban is ollyan okot, amelyért nem hittenek volna, annak, valamint atöbbinek, nem akarák látni az igasságot azért., hogy ne kénszeritessenek abban hinni, és követni, az igazságot ugy veszik bé, ha szeretik, és ugy szeretik ha a szivböl ki üzik arosz hajlandoságokat. és kivánságokot, nem lehet két urnak szolgálni, az igazságnak, ahazugság. akevélység, és az irigység ellenségei, azt is kivánnya, hogy mindent néki aldozanak, és neki adgyak, az elmét. és a szivet.

K Miért nevezi öket akristus gonosz, és parázna nemzettségnek, a midön ugy tettzik hogy hinni akarnak ö benne, tsak valami jelt mutasson nékik,?

F Azért mert nem igaz szivel voltak hozzája, és az ö kérések, két szinü és tsalárd hizelkedésel volt, ebböl azt tanulhattyuk, hogy keményen kel felelni akét szinüeknek, és a hizelkedöknek, meg mutatván az által nékik hogy utállyuk a hizelkedést, és azért ök, magokban is szálnak.

K. Hogy kel azt érteni, hogy Ninivé béliek kárhoztatni fogják a sidokot az utolso napon?

F Annyibol fogják kárhoztatni, mert ha asidok magok viseléseket, a Ninivé béliekéhez hasonlittyuk, az övék sokal vétkesebeknek találtatnak, mint sem ezeké, mert a Ninivébéliek pogányok lévén, nem üsmerték az igaz Istent, és annak vallásárol nem hallottak beszélleni, mind azon által penitentziát tartának, tsuda latás nélkül. a Jonás praedikálására, egy ollyan idegenére akit soha nem lattak, holot asidok akik az Istent üsmerték. akik abban ditsekedtek, hogy tölle vették atorvényt, akik az ö népének tartották magokot. még is penitentziát nem tartának akristus praedikalására, noha annyi sok tsudákot tett elöttök

K Mitsoda meg más példát ád elejekben akristus?

F Elejekben adgya, egy más meszünen jött kiralynénak apéldáját. aki minek utanna hallot volna beszélleni a salamon bölcseségéröl, el hagyá országát, és hozája mene, hogy holmi nehéz dolgokot véle meg fejtetne, és halhatná nagy bölcseségit, a sidok pedig meg veték az öröktöl fogva valo bölcseséget, aki maga mene hozzájok hogy a tekelleteségel valo böltseségre tanitaná öket., ámbár meg üsmértesse is magát vélek, az ö szenttséges tiszta életével, tanitásával, és tsuda tételeivel, mind azon által annyi szózatra, süketen maradnak, és annyi sok világoság után, vakságban.

K. Ezek a beszédi, és feddési akristusnak minket illetneké

F kéttség nélkül illetnek, még inkáb mint sem asidókot, mivel mi azt vallyuk hogy Isten Fiának üsmérjük ötet lenni, és hiszük, hogy szenttséges vérin váltot meg minket, hogy mi véghetetlen kegyelmit vettük néki, mi akik láttyuk az ö vallásának fel állitasát. és suhattyuk országát, hogy ha pedig nem élünk annyi hasznokal, és kegyelmeségekel. sokal vétkesebbek, és nyomorultabbak leszünk asidoknál. és véghetetlen számu lelkek fognak fel kelni ellenünk, az utolso napon. és szemünkre hányák ami gonoszságinkot, és hálá adatlanságinkot.

K. Mire kel magyarázni atisztátalan lelkekröl valo példa beszédet, aki más hét gonoszab lelkekel tér viszá a lako helyére?

F Azt lehet asidokra magyarázni, akik meg szabaditatván az ördög rabságábol., az Isten népévé lettek. meg érdemlék gyakorta valo esetekért és gonoszságokért, a melyel meg veték, és meg ölék a meg váltot, hogy az ördög nagyob hatalomal. mennyen viszá szivekben. akeresztyénekreis lehet szabni, akikböl akegyelem altal azördög ki üzetvén ujjabban viszá engedik térni, nem igyekezvén azon, hogy a keresztyeni jó erkölcsökben elö mehessenek, söt még minden nap viszá élnek atitkokal, a szenttségekel és a kristus kegyelmeivel.

K Mit kel tsinálni amidön ollyan boldogok vagyunk hogy attol meg szabadulunk avaloságos meg térés, és penitentzia által?

F Igen kel magunkra vigyázni, el kel szorgalmatoságal kerulni. mind azt, valami alkalmatoságot adhatna az esetre, vigyázunk hajlandoságinkra. fö képen az ollyanokra a mellyekre leg nagyob gyengeséget érzünk, arosz szoktatásinkra, tusakodgyunk szüntelen rosz kivánságink ellen., kerüllyük arosz alkalmatoságokot, és aveszedelmes társaságokot, de mind ezek haszontalanok volnának. hogy ha szüntelen nem esedeznek, és nem imádkoznak, amagok nyomoruságok, és gyengeségekre valo nézve. töredelmes, és alázatos szivel, hogy meg nyerhesék az Isten kegyelmének segittségit.

K. Mitöl vagyon hogy akristus ugy tettzik mint ha keveset gondolna az Attyafiaival; fö képpen az ö szenttséges Annyával amidön hivaták ötet

F Nem meg vetésböl tselekedé sem abbol, hogy keveset gondolna vélek, hanem arra akará tanitani szolgait, hogy ellene mondgyanak atestnek., és avérnek, amidön az Isten akarattyát kel követni, és alelkekért munkálodnak, aztis meg mutattya hogy attyok fiait inkáb lelki szeretettel szeresék, mint sem testi szeretettel., ö azzal meg nem veté az ö szenttséges Annyát, mivel azok közöt kik az Attyának akarattyát követték. az Annya legg elsöbb.

 

NAGY BÖJT ELSÖ HETIN VALO TSÖTÖRTÖKÖN.

Imádság

Tekénttsed kegyesem uram áitatoságát népednek., ugy hogy azok kik testeket sanyargattyák, ajó tselekedeteknek gyümölcsében lelki eledelt találhassanak magoknak. a mi urunk. J. k.


Epistola.

Ézéki. 18. 1.

És lón az ur beszéde én hozzám mondván. midolog hogy közöttetek példa beszédül veszitek emondást az Izrael földében. mondván. az Atyak ettek savanyu szöllöt, és a fioknak fogok vásnak meg. Élek én ugy mond az ur Isten. ha lészen néktek többé emondás példa beszedül Izraelben, imé minden lelkek enyimek, mint az atyának lelke, ugy a fiunak lelke is. enyim, amely lélek vétkezik a hal meg. és férfiu ha igaz lészen, és itéletet s'igasságot tselekeszik, a hegyeken nem észik, és szemeit fel nem emeli, az Izrael házának bálvanyira, és felebaráttyának feleségit meg nem szeplösitti, és a havi folyásu aszszonyhoz nem járul. és embert meg nem szomorit, azálogot az adosnak meg adgya, eröszakal semit el nem ragad; az ö kenyerét, az éhezönek adgya, és a mezitelent bé fedezi ruházattal. usorára költtsön nem ad, és többet nem vészen, ahamisaktol el fordittya a a kezét, és igaz itéletet tészen. a ferfiu, s'a férfiu közöt, az én parantsolatimban jár. és az én itéletimet meg örzi, hogy igaságot tselekedgyék, ez az igaz, elettel él, ugy mond az ur Isten.


Magyarázat

K Mit tészen ez a példa beszéd az atyák ettek savanyu szöllöt, a fioknak fogok vásnak meg?

F E szerént szoktak vala panaszolkodni Isten ellen a sidok, akarván mondani, hogy ök büntetödnek az attyok vétkekért, mint ha ö meg büntetné az ártatlant, abünösért, mostanában is eszerént tselekesznek akevélyek, a midön az Isten bünteti öket evilágon, akevélység nem engedvén meg nékik hogy bünösnek üsmerjék magokot azt hitetik el magokal. hogy az Isten amások vétkiért áll rajtok boszut, ez ollyan nagy káromlás amelyért az Isten haragja szál reájok

K. Miért hánnya az Isten ezeket szemekre?

F Hogy meg mutassa nékik, hozájok valo igasságos. és bölcs rendelésit, és hogy lehetetlen néki meg büntetni az ártatlant, meg sem büntetné, seaz attyokot, se a fiokot, hogy ha nem tselekedték volna avétkeket amellyeket elö számlál nékik, mivel mindenek egyaránt az ö teremtési, és hogy mind egyikének, mind a másikának attya, és teremtöje.

K De mást helyt azt mondgya az irás, hogy az Isten meg bünteti az atyákot a fiokban harmadik és negyedik iziglen, nem ellenkeziké ezzel.?

F Nem ellenkezö mivel azt teszi fel hogy ollyankor a fiak az attyokot követik, és hasonlo vétkeket tselekedtek., hogy az atyák rosz példákot adtak nékik. és roszul nevelték és igy az ö igassága azt kivánnya., hogy meg büntesse az atyákot a fiakban, mert ha ezek vétkesek amazok az okai, amint gyakorta történik, mind egyike, mind a másika, meg erdemlik tehát abüntetést.

K Mitsoda büntetésel fenyegeti Isten azt aki az ö törvényit által hágja.?

F Azt mondgya. hogy a mely lélek vétkezik, a hal meg, az az, hogy a vétekel, a lelki halálal öli meg magát. mert az Isten élete lévén aléleknek. el hagya azt. és abban az állapotban hagya, a melyben akarattal tette magát.

K Mit igér azoknak, kik az ö parantsolatinak uttyán járnak?

F Azt hogy valoságos élettel élnek, az az. belsö békeségben; és tsendes élettel, és ajó tselekedetekben foglallyák magokot és agonoszok rosz példája, nem fog nékik ártani.


Evangyélium

szent Matth 15. 21.

És kimenvén onnét Jésus, tére tyrus és sidon részeire, és imé egy kananaeai aszszony azokbol ahatárokbol ki jövén kiálta. mondván néki, konyörüly rajtam uram Dávidnak Fia, az én leányom gonoszul gyöttrettetik az ördögtöl, ki egy igét sem felele neki, és el jövén, atanitványi kérik vala ötet, mondván, Botsásd el ötet, mert utánnunk kiált. ö pedig felelvén monda. nem küldettem hanem tsak az Izrael házának el veszet juhaihoz, amaz pedig el jöve, és imádá ötet, mondván. uram segély engem, ki felelvén monda, nem jó el venni a fiak kenyerét, és az ebeknek vetni, ama pedig monda, ugy uram mert a kölykek is esznek a morsalékokbol, mellyek le hulnak az ö urok asztalárol, akkor felelvén Jésus monda néki, oh' aszszony nagy ate hited; legyen néked amint akarod., és meg gyogyula a leánya az orátol fogva.


Magyarázat

K. Honnét vagyon hogy a kristus nem felele mindgyárt a kananaeai aszszonynak, amidön ollyan nagy hittel, alázatoságal, és álhatatoságal. kiálta leánya meg gyogyulásáért?

F Mert meg akará probálni és mindenekel meg üsmértetni ennek az idegennek nagy hitét, és meg mutatni azt is hogy mi formában kérjünk. havalamit akarunk tölle meg nyerni.

K. A midön az Apostolokhoz, és az ö kérésekhez folyamodék, nem sértéé meg akristust. mint ha az ö érdemi, és közben járosága nem lettek volna elegendök Isten elött. hogy meg nyerhesse tölle amit kér.?

F Nem hogy azzal meg sértette volna, de söt meg mutattya hogy mitsoda nagy tisztelettel volt, azö nagy alázatosága okozá, hogy érdemetlennek tartá magát arra hogy maga mennyen eleibe, és kérje, ugyan azért is folyamodik atanitványihoz, hogy azok altal meg nyerhesse kérését, hogy ha azö kérésének modgya nem tettzet volna akristusnak, és ha látta volna hogy érdemeiben nem bizik,. ditséretet sem tett volna hitéröl, meg sem gyogyitotta volna leányát, az Apostolok sem szollottak volna mellette, ebböl ki tettzik, hogy mint meg tsallyák magokat az eretnekek, akik azt gondollyák hogy a segittségül valo hivása aszenteknek ellenkezik ahittel. a mellyel hiszünk akristus érdemeiben., és közben jároságában.

K A kananeai aszszony nem idegenédéké el azért, látván hogy meg nem halgattyák kéresit?

F Nem hogy el idegenednék. de még szaporitá kérésit, és kiáltasát, végtire alhatatoságával mint egy kénszerité a kristust hogy meg halgatná,. enagy példa. a melyböl meg tanulhattyuk, hogy azon meg ne tsökenyünk, ha ollyan hamar meg nem halgattatik kérésünk a mint kivannyuk, hanem békeséges türésel szenvedgyük az irás szerént. Eccli 2. 3. az Istennek késedelmét, reméllyünk a reménség ellen is.

K Mit kel tehát tselekedni. hogy tekélleteségel követhessük a kananaeai aszszonyt?

F Imádkozunk valamint ö, erös hittel., nagy bizodálomal. alázatoságal, buzgoságal, és békeséges türö álhatatoságal, el hitetvén magunkal hogy semmi kegyelmet nem érdemlünk, hogy ha pedig az Isten halogattya kérésünk meg halgatását, azért vagyon, hogy velünk meg üsmértesse, hogy nékünk semivel nem tartozik. mindent az ö irgalmaságátol veszünk, annál is inkáb kel könyörögnünk, és esedeznünk, és meltobbak leszünk böséges kegyelmit venni, azért is halogattya kérésünket, hogy annal nagyobra tudgyuk meg betsülni kegyelmit. az illyen készületekel valo imádságot az Isten soha meg nem veti.

K Miben tettzik ki ennek az aszszonynak alázatosága.

F Abban, hogy jó szivel reá álla, hogy a kristus akis kutyákhoz hasonlitá. és magais azon hasonlitásal éll, ugy uram mondá, a kölykek is esznek amorsalekokbol, mellyek le hulnak az ö urok asztalárol, mint ha azt mondaná, reá állok ugy bányál velem, valamint bánnak az ebekel; nem mérek vágyni anagy kegyelmeségekre a mellyek az Isten házának fiait illetik, és meg elegszem a morsalékokal., ate leg kisebik kegyelmidel, nem érdemlem hogy vélek üllyek asztalodnál, tsak az engedtessék meg nékem, hogy az asztal alat lehesek az ebekel., micas quaero, mensam non invado. mondá szent pál.

K kitsodák azok az ebek. és azok a fiak. akikröl szól a kristus, és akenyér. mely az utolsoké.?

F Az ebek, apogányok, kik minden féle vétkekben vannak, a fiak pedig a sidok kik az Isten népe valának, akenyér az Évangyéliumi kegyelem., mely önekik hirdettetett eléb, mint sem apogányoknak.

K. Hogy lehet a, hogy az Isten Fia, aki mindeneket látt még is tsudállya a kananéai aszszonynak hitét?

F Azért tsudállya, hogy mi velünk tsudaltassa, és hogy miis ugy kérjünk valamint a, meg nem szünvén mind addig a kéréstöl. valamég az Isten meg nem gyogyittya lelkünket., és meg nem botsáttya vétkeinket

K. Mitsoda idöben kel azt a kegyelmet kérni?

F Ez életnek minden idejében, apenitentzia tartok soha sem bizonyosok ameg igazulásokban azért is kérik meg téréseket mind holtig, A meg botsátatot bünröl, ne légy félelem nélkül mondgya abölts. Eccli. 9. 1. lehet, és kel is bizodalmunknak lenni, avett kegyelemre valo nézve, hogy büneinknek botsanattyát veszük. és annak abizodalomnak, nevekedni, és erösödni kel, deha abizodalom. ki rekeszti a kételkedést. és a nyughatatlanságot., a félelmet ki nem rekeszti, és nem ád egész bátorságot, de anékünk hasznos ha nem ád, mert olyan hamar nem esünk a maga hittségben, és akevélységben. hogy ha ollyan álhatatoságal kerésik avilág javait, és hogy ha azoknak szerzéséért, és meg tartásáért, annyi veszedelmekre adgyák magokat, leheté el fáradni, a kegyelem javainak keresésében, soha ennyit nem munkálodhatunk, se nem szenvedhetünk, hogy még többet ne kellene tselekednünk, az örökös jóknak el nyeréséért.

 

A NAGY BÖJTI KÁNTORNAK. PÉNTEKIN

Imádság.

uram terjeszed jóságodot népedre. és mint hogy kegyelmet adtz néki szolgálatodban valo maradására, adgyad hogy meg szánásodot is tapasztallya. a segittségben melyet tölled kér. ami urunk J. k.


Épistola

Ézéki. 18. 20.

A mely lélek vétkezik, a hal meg. a fiu nem viseli az Attya hamiságát. és az atya nem viseli a fia hamiságát. az igaznak igassága ö rajta lészen. és az Istentelennek Istentelensége. ö rajta lészen, hapedig az Istentelen penitentziát tart. minden büneiröl, melyeket tselekedett, és meg örizi minden parantsolatimot, és itéletet. s'igasságot tselekeszik. elettel él, és meg nem hal., minden hamiságrol melyeket tselekedet meg nem emlékezem, az ö igasságában mellyet tselekedett, él, vallyon én akaratomé az Istentelennek halála. ugy mond az urIsten. és nem hogy meg térjené az ö utairol, és éllyen, ha pedig el tér az igaz, az ö igaságárol., és hamiságot tselekeszik minden utálatoságok szerént. melyeket szokot tselekedni az Istentelen, vallyon élé,? minden igassági mellyeket tselekedet volt, nem lésznek emlékezetben a gonoszságban a mellyet tselekedet, és az ö bünében mellyel vétkezet, azokban hol meg. és azt mondottátok, nem igaz az urnak uttya. hallyátok azért Izrael háza, vallyon nem igazé az én utam., és nem inkáb horgasoké ati utaitok, mert mikor el tér az igaz. az ö igaságátol. és hamiságot tselekeszik, meg hal azokban; ahamiságban melyet tselekedet hal meg. és mikor ki tér az Istentelen az ö Istentelenségéböl, melyet tselekedet, és itéletet, s'igaságot tselekeszik, ö az ö lelkét meg tarttya életben, mert eszében vévén magát, és meg térvén minden hamiságibol melyeket tselekedet. élettel él. és meg nem hal.


Magyarázat

K. Mit tésznek ezek aszók. amely lélek vétkezik ahal meg?

F Azt teszik, hogy mindenik kiki a maga vétkiért, és vétkes maga akarattyáért, halált ád magának, és hogy az ö vétke nem fog annak ártani. aki ötet abban nem fogja követni. se semmi némü képpen abban részt nem fog venni, se szoval, setselekedetel

K. Mitsoda értelme vagyon ezeknek a szoknak. az igaznak igassága ö rajta leszen; és az Istentelennek Istentelensége lészen ö rajta.?

F Az az értelme, hogy az Isten mindenikével. amaga érdeme szerént bánik, az igaz jutalmát veszi jó tselekedeteinek, és a gonosz, büntetésit gonoszságinak, és mint hogy az igaznak érdeme nem fóg annak használni aki ötet nem követi, a gonosznak vétke is nem tulajdonittatik annak, aki abban nem részesül.

K. Az Isten tészen tehát irgalmaságot az Istentelenel.?

F Azt igéri néki hogy ha tellyeségel meg tér élettel él. és meg nem hal, a halálbol életre tészi, és el felejti hamiságit, az Isten maga meg tanit arra, hogy miben állyon a meg térés, hogy penitentziát tarttson nem tsak némely büneiröl hanem az egész vétkeiröl, hogy meg tarttsa minden parantsolatit és iteletét, és igaságot tselekedgyék, ha azt akarjuk hogy az Isten el felejttse vétkeinket. mi azokot el ne felejttsük, szükséges hogy abünös. az Isten helyet, avétekhez hasonlo nagyságu boszut allyon magán. mint a mellyel ötet meg bántotta, a szent Atyak szerént mentöl nagyob keménységel banik abünös magával., az Isten annál nagyob kegyeségel lészen hozzája.

K Hogy ha pedig az igaz el tér az ö igasságárol, és hamiságot tselekeszik, az Isten miképen fog véle banni?

F Azzal fenyegeti hogy minden igasságit melyeket tselekedet volt, el felejti, és vétkiben fog meg halni, ezek irtoztato szok, mind azokhoz, kik nem álhatatosok ajóban, avétek annal is utálatosabb, hogy rettentö hálá adatlanságot foglal magában. és minek útanna az Istené lettek volna, és szivekben lakozot volna, avétekel onnét ki rekesztik, azert is mondgya szent pál. 1 Cor. 10. 12. aki magát fenn allani álittya, meg lássa hogy elne essék mivel szent péter szavai szerént. 2 petr. 2. 20. 21. az utolso dolgok gonoszabbak löttek az elsöknél, jóbb lett volna azoknak meg nem üsmerni az igaság utát, hogy sem a meg üsmerés után viszá terni.


Évangyélium.

szent Ján 5. 1.

Vagyon pedig Jerusalemben. egy júh mosogato tó. mely sidoul Bet saidának neveztetik, melynek ött tornátza vala, ezekben fekszik vala aviznek meg inditását váro, betegeknek, vakoknak, sántáknak, meg száradtaknak sokasága. az ur Angyala. alá szál vala, idö szerént, atóba, és meg indittatik vala, és aki elsöbe szállot volna alá atóba. aviz inditás után, meg gyógyul vala akarmi betegségben lett volnais. vala pedig ótt egy ember, harmintz nyoltz esztendeje lévén betegségének, ezt midön látta volna Jésus fekünni. és meg üsmérte volna hogy már sok idejü volna, mondá néki, akarszé meg gyogyulni, felele a beteg néki. nints emberem. hogy midön a viz fel zavartatik engem atóban botsasson., mert míg én el érkezem. más szál alá elöttem. monda néki Jésus. kely fel. vedd fel nyoszolyádot, és járj, és mindgyárt meg gyogyula. az az ember, és fel vevé nyoszolyáját és jár vala, szombat vala pedig azon a napon, mondának azért a sidok annak a ki meg gyogyittatott vala, szombat vagyon. nem szabad fel venned nyoszolyádot, felele nekik. aki engem meg gyogyittot, az mondotta nékem, vedd fel anyoszolyádot, és járj, kérdék azért ötet kitsoda az az ember., aki azt mondotta néked, vedd fel nyoszolyádot és járj, a pedíg a ki meg gyogyittatott vala. nem tudgya vala ki volna, mert Jesus el tért vala azon ahelyen valo seregtöl, azután találá ötet Jésus atemplomban, és mondá néki, imé meg gyógyultál már ne vétkezél, hogy valami gonoszb rajtad ne történnyék. elmene az az ember, és hirré tevé a sidoknak, hogy Jésus volna, aki ötet meg gyógyitotta.


Magyarázat

K Magyarázd még nékünk mit jelent ató, abetegek, és az Angyal ki fel zavarta atót?

F A betegek kik a tornátzban várakozának, jelenti azokot, kiket avétek meg betegitette, ató jelenti a szenttségeket, fö képpen a kereszttséget, és a penitentziát, ahol a lelkek meg mosogattatnak akristus vérivel, és meg gyogyitatnak betegségekböl, az Angyal aki fel zavarja atót, hogy hasznosá tegye agyogyitásra, az aszent Lélek, aki abünösben üdveséges fel haboritást indit, a szivet fel indittya és meg hattya, és aki abbol penitentzia tartásra valo köny hullatást botsát. amely akristus vérével együt el mosa avétket, amelyek nélkül abünös meg nem gyogyulhatna lelki betegségéböl

K. Mit kel tselekedni hogy oly szükséges készületben lehessünk?

F kövessük abetegeket kik azt várják és ohajttyák hogy az Angyal fel zavarja avizet, szükséges mondám buzgoságal ohajtani aszent Lelket; és azon kérni, hogy indittson üdveséges fel háborodást bennünk, mely meg üsmertesse velünk avétkünk ruttságát, és meg visgáltassa az örökké valo kinokot melyeket érdemlettünk., éreztesse meg velünk, hogy mitsoda szükségünk vagyon, apenitentzia tartásnak kegyelmére, és az Isten itéletitöl valo félelemre; mivellye meg térésünket, szeretetét oltván belénk, és tisztittsa meg lelkünket motskaibol. kegyelmének vizével, mely elegyes légyen köny hullatásinkal.

K Mit jelent a harmintz nyoltz esztendös beteg, akinek meg gyogyulását már nemis várták.?

F Jelenti az ollyan bünöst, aki már meg rögzöt vétkes szokásiban., és akinek meg terése igen nehéz és ritka.

K. A kristus miért kérdé tölle hogy ha meg akaré gyógyulni, holot abban nem lehetet kételkedni, azért maradot mindenkor ató mellet?

F Mert ez, az ollyan bünöst jelenti, aki meg nem térhet akarat nélkül, és aki gyakorta, nem hogy akarná. de annyira szereti avétket, hogy bánná azt el hagyni, szükség mind azon által, hogy arra akarattya légyen. és valoságos akarattya. amely ki tessék tselekedetéböl. és ugy vettetik atóban, anélkül, nintsen meg térés

K. Mit kel elejekben adni azoknak, akik illyen rosz állapotban találkoznak?

F Azt kel elejekben adni, hogy gyakorta imádkozanak, böjtöljenek, avilági gyönyörüségeket kerüllyék aveszedelmes alkalmatoságoktol távozanak, adgyanak alamisnát. minden jót el kövessenek, mind addig még az Isten el nem oldgya öket rosz kivánságoktol, és oly valoságos akaratot nem ád. amelyel minden rosznak ellene mondgyanak.

K. A bünösnek., vagyoné olyan szüksége másra mint amái betegnek.?

F Igen is vagyon., és az az ember, nem más hanem a kristus, Isten, s' ember egyszers mind, enélkül az Isteni Ember nélkül, haszontalan mennénk a penitentzia tartásnak tójában ö adgya ennek a szenttségnek azt az eröt, hogy meg tisztittsa, és gyógyittsa alelkeket. öis miveli azt kegyelme által. vagyon még szüksége, egy ollyan gond viselöre, a ki Istent szeretö, értelmes, buzgó, és alhatatos légyen., aki az üdvezitö lelke, parantsolattya, és Évangyéliuma szerént vezesse ötet, de az illyen vezérlöt., az Istentöl kel kérni, azt keresni kel. tiz ezer közül, mondgya Salesius szent Ferentz. és ha illyenre talált. annak minden szive titkát kitegye bizodalomal, mert gyakorta a meg térésnek kezdete, haszontalanná lészen, hogy ha nintsen ollyan lelki pásztor, aki tudgya okoságal igazgatni.

K. A kristus mit fog néki parantsolni az egyházi szolgája által?

F A kristus meg adván amit parantsol; azt fogja néki parantsolni, valamit a mái betegnek, hogy kelyen fel. vigye el az ágyát, és járjon. afel kelés a, hogy ki kelyen. avétek mélységéböl, az alkalmatoságokot el hagya, aszivét vonnya el a földi dolgoktol, és amennyei jók felé emelye, meg változtatván gondolatit. és hajlandoságit. az ágy el vitele a, hogy erött vegyen rosz kivánságin. és szokásin, amelyeken feküt mint az ágyon, talalván abban gyönyörüségit, ajarás ahogy, az Évangyéliumnak uttyára. térjen, igyekezék azon elö menni, és azt elne hagya, mind addig. még el nem éri amennyei hazát, amely örökös háza lészen.

K Mit jelentnek a farisaeusok, kik meg botránkozának azon. hogy a mái beteg az ágyat haza vivé szombat napon. és akik erre valo nézve el végezék. hogy meg ölesék akristust?

F Jelentik azokot. kik haszontalan nehezség keresésböl helytelen okbol, és gyakorta irigységböl karhoztattyák. magok viselésit, és tanitásit az Istenes embereknek, és akik annál is inkáb üldözik, ezeket, mert azt gondollyák. hogy avallásért tselekeszik.

K. A, kristus miért inté arra a meg gyogyult beteget hogy többé ne vétkezék, hogy valami gonoszab rajta ne történnyék?

F Azt akarja nékünk meg mutatni hogy abetegségek avétekért valo büntetések. amely betegségek meg gyogyittyák a mi lelkünket abékeséges türés által,. és hogy vigyazunk álhatatlanságunkra, nehogy akövetkezendö eset, mely nagy hálá adatlanság volna, minket vétkesebbeké ne tégyen, se meltatlanabbaká az Isten irgalmaságára,. mint sem annak elötte.

 

A NAGY BÖJTI KÁNTORNAK SZOMBATTYÁN.

Imádság.

oh' Istenünk a ki meg oltalmaztad atüz langjának sebeségitöl a három ifiakot, segits minket szolgaidot, hogy semmi vétekre valo tüz bennünk fel ne gerjedgyen. add meg azt a kegyelmet. ami urunk. J. K.


Epistola.

Szent pál 1 Thess. 5. 14.

Kérünk pedig titeket atyám fiai. fedgyétek meg anyughatatlanokat, vigasztallyátok akisded szivüeket. fogadgyátok bé az erötleneket, békeséges türök legyetek, mindenekhez, meg lássátok hogy senki gonoszszal ne legyen agonoszért, hanem mindenkor ajót kövessétek, egy máshoz, és mindenekhez. mindenkor örüllyetek, szüntelen imádkozatok, mindenekben hálákot adgyatok. mert ez, az Isten akarattya. akristusban. minnyájotok felöl. a lelket meg ne ólttsátok, aprofetálásokot, meg ne utállyátok, mindeneket pedig meg probállyatok, ami jó azt tarttsátok. minden gonosz láttattol meg tartoztassátok magatokat. abékeségnek Istene pedig ö maga szentellyen meg titeket, minden képen. hogy ati egész elmétek. és lelketek, és testetek, panasz nélkül a mi urunk Jésus kristusnak el jövetelére tartassék.


Magyarázat.

K. kitsodák azok anyughatatlanok akiket akarja az Apostol. hogy meg fedgyék.?

F Azok kik ollyan nyughatatlan elméüek, hogy magok nyugodalomban nem lehetnek, se másokot nem hagynak nyugodalomban, vagy is az ollyanok. kik el mulatván amagok hivatallyokot, amásokéban mindenkor hibát találnak, és tsak abban arttyák magokot a mi öket nem illeti.

K. kitsodák azok akisded szivüek, akiket akarja szent pál hogy meg vigasztallyák,?

F Azok akik leg kiseb dolgon is meg ijednek. vagy el hagyák magokat. az illyeneknek segittség kivántatik, ne hogy meg ijedgyenek, és oktatni kel., mert azért esnek az illyen gyengeségben. hogy nintsen elegendö világoságok.

K. Hogy lehesen mindenkor vigadni?

F A midön az Isteni szeretet aszivben mindenkor meg marad. és hivek vagyunk hivatalinkhoz. ajó lelki üsméretnek, békeségével élünk. mely alelket felyeb emeli mind annál, valami azt szomoruságra tehetné, ez abekeség azt tselekeszi, hogy mindenkor a szent léleknek örömében lehet lenni,

K. Mitsoda aszüntelen valo imádság.?

F A hogy szorgalmatoságal kel viszá térni az imádságra egy nehányszor napjában., hogy az Isteni szeretetet magunkban fel gerjeszük., és az üdveségnek kivánságát, etészi az imádságot; és valamég mind emeg marad aszivben., adig az imádság szüntelen valo., hogy ha pedig azt el hagyuk alunni a szivben, akor az imádság is el aluszik.

K. Hogy lehet el oltani a szent Lelket?

F Ha magunk rosz viselésivel haszontalanná tészük az Isten ajándékit, ha a könnyü vétkeket el mulattyuk, a melyek ollyanok mint aviz tseppek, a melyek ha sok számuak. atüzet el olttyák, amelyeket a tüz meg emésztene, ha kevesebben volnának. ha ajo tselekedetben el lankadunk, mind ezekre nézve ez az Isteni tüz, magában el aluszik. valamint alámpás olaj nélkül.

K Mit tésznek ezek a szók, meg ne vessed a profetiákot

F Ezen a szon. profétia, nem tsak a jövendölésnek ajándékát kel érteni, itt, hanem még avallás béli titkoknak, és igazságoknak., meg fejtésekre; és meg magyarázásokra valo ajándékokot is., az Apostol tehát nem akarja hogy meg vessék az ollyanokot a kikben illyen ajándékok vannak., és ha az ollyanok, az Anyaszent egyház, és a traditio szerent valo tanitást tanitanak, az ollyanokot halgatni kel. és bé venni tisztelettel mind azt, valamit az egész Anyaszent egyház bé vett. és tanitott minden idökben. és meg vetni mind azt, valami azzal nem egyezik, mindent meg kel probálni. és meg tartani amijó.

K. Hogy kel ezt érteni. minden gonosz láttattol meg tartoztassuk magunkot?

F ugy hogy. nem tsak azt kel el kerülni ami rosz magában, hanem még a mi rosznak láttatnek is az egy ügyüeknek, és a tudatlanoknak, és ami öket meg botránkoztathatná. hogy nem tsak aroszat nem kel tselekedni, hanem még azt is el kel kerülni., a mi aroszra vihetne., mind mostanára, mind jövendöre, nem tsak attol kel el távozni a mi nem szabad, hanem még ami nékünk, vagy felebarátunknak hasznunkra nem lehetne, valamint szent pál mondgya ahiveknek ahus étel iránt. rom. 14. 1 cor. 8.

K A békeségnek Istene mi formában szentel meg minket minden képpen.?

F ugy hogy viszá helyhezteti bennünk az egy mástol el válhatatlan rendet. és békeséget, a melyeket fel háboritotta volt bennünk a vétek., az Isten akarattya alol valo magunk el vonásával; és amagunk ellen valo fel támadásal., azt pedig akkor helyhezteti viszá, a midön az ö láthatatlan karjának erejével. alélek alá veti atesti indulatokot, alelki kivánságokot pedig az okoság alá. és az okoságot az ö kegyelme alá.


Évangyélium.

szent Matth. 17. 1.

Es hat nap után melléje vevé Jesus pétert, és jakabot és Jánost, annak ötsét, és vivé öket egy magos hegyre külön és szinében el változék elöttök. és fénylék az ortzája mint a nap., a ruháji pedig fejérek lönek mint hó. és imé meg jelenék nékik Mojses, és Illyés, szolván véle. felelvén pedig péter, mondá Jésusnak, uram jó nékünk itt lennünk., ha akarod tsinállyunk itt három hajlékot, néked egyet, Mojsesnek egyet, és Illyésnek egyet. még ö szolván imé fényes köd árnyékozá meg öket, és imé szozat aködböl mondván. Ez az én szerelmes Fiam, kiben nékem jól kedvem tölt, ötet halgassátok, és halván a tanitványok ortzájokra esének, és igen meg félemlének, és hozájok mene Jésus, és illete öket, és monda nékik kellyetek fel. és ne félyetek, fel emelvén pedig az ö szemeket. senkit nem látának, hanem tsak egyedül Jésust, és alá jövén azok a hegyröl; parantsolá nékik jésus, mondván, senkinek ne mondgyátok alátást, míg az ember Fia halotaibol fel nem támad.


Magyarázat

K Miben áll akristus szine el változása?

F Abban, hogy minden külsö formáját meg valtoztatta, ahalandó életében, rejtékben tartá Istenséginek fényeségit. az ö testének és szegénységének fedezöje alat., az ö szine el változásakor meg akará mutatni ahárom Apostol elött, egy kis reszettskéjit annak aditsöségnek, amelyet birt, az ö Emberséginek, az Istenségivel valo meg egyesülésiért, meg engedé annak aditsöségnek, hogy ki tessek, és hogy fényesebb legyen az ö ortzája anapnál, és az ö ruháji fejérebbek ahónál.

K Mit tselekedék akristus amidön szinét el akará változtatni?

F Három bizonyságot véve maga mellé, pétert, Jakabot, és Jánost, kik az Apostolok közöt elsöbbek valának, fel mene ezekel egy nagy hegyre., hogy inkáb magánoson lehessen, és imádkozhasék, és amidön imádkozék, aditsöség, és a fényeség környül vevé, mivel rend szerent ahegyekre szokot vala fel menni, hogy ótt tsendesebben imádkozhassék, és hogy az által meg mutassa atanitványinak. hogy ök is el távozanak avilági társaságoktol., annyiban, amennyiben hivatalok azt meg engedi. hogy ótt az Istenröl, az ö igéiröl, és igazságirol elmelkedgyenek.

K Miért akará az üdvezitö, hogy abban a fényeségben lássák imadságakor?

F Hogy meg lássuk abbol. mitsoda ereje vagyon az imádságnak, a mely meg tisztittya lelkünket avétektöl. meg világosittya a kegyelemnek világával., le vetkeztet minket az ó emberböl, és ujban öltöztet., bé tölt mennyei jókal minket, és arra aboldog állapotra készit minket, amelyben, a mi testünk, aki most nyomorult. elvetö, akkor hasonlo lesz az ö ditsöséges testéhez

K Mitsoda okbol változtatá el az ur szinét. ahárom Apostoli elött?

F Abbol az ókbol, hogy még elöre meg erösittse öket a keresztének botránkoztatása ellen., meg mutatván nékik, hogy nem tsak halandó természetü volna, hanem még az ö Istensége által halhatatlan, és ditsöséges volna. és hogy még, mind halhatatlan., mind ditsöséges lenne az emberi természetiben is, minek utánna ditsöségiben bé menne, gyalázatos halála után, azt is akará nékünk meg mutatni az Apostoliban., hogy aboldogságnak egyedül valo uttya. tsak a, hogy által mennyünk a szenvedéseken, kereszteken., és az életnek minden nyomoruságin. hogy pediglen apenitentziára indittsa a hiveket ezekben a szent idökben, az Anyaszent egyház a kristust elönkben adta, az elsö vasárnapon. apusztában valo letiben, böjtölésiben, kisertetiben, amái napon pedig fényeségében. és ditsöségében, azert hogy tapasztalhato képen meg mutassa nekünk, hogy az ö fel támadásában, és ujjonnan valo életében más modal nem részesülhetünk ahüsveti innepen, hanem hogy ezeket a szent napokot, aböjtölésben. a sanyargatásban. apenitentzia tarto siralomban és az imádságban tölttsük el, és hogy ha meg halunk véle együt avéteknek, és az ó ember roszkivánságinak, véle együt fel is támadunk, hogy új életet elhessünk.

K. A szine változásakor, miért akará akristus. hogy Mojses és Illyés jelen legyenek.?

F Azt akará nékünk az által meg mutatni, hogy atörvény mellyet jelentet Mojses, és ajövendölesek, mellyeket jelentet Illyés. tsak ötet jövendölték, ötet jelentették. és ötet igérték volt meg, ö rolla tettek bizonyságot, és hogy el jövetele után, tsak egyedül ötet kel halgatni, erre valo nézve, Mojses. és Illyés, bizonyságot tévén rolla jelen valo létekel, akik az után el tünének. és egyedül hagyák ötet,

K. Miért hogy, ez a törvény ki ado, és ez a proféta. luk. 9. 31. beszélgetnek véle az ö halálárol.?

F Arra akara az altal tanitani. hogy ha ö, abban a ditsöségiben is. a melyben akor. vala, elötte viselte a keresztének gyalázatos halálát. szükséges hogy atanitványi se felejttsék el. akár mely jó, és fel emelt állapottyokban is, meg kel nékik a világi pompát vetni, akristust követni, és hordozni az ö keresztének gyalázatoságát, kövessük Mojsest, ki meg tagadá magát a farao leánya fiának lenni, inkab választván az Isten népével sanyargattatni. mint sem az ideig valo bünnek gyönyörüségiben élni, nagyob gazdagságnak itélvén akristus gyalázattyát. az egyiptiusok kintsénél. hebr. 11. 24.

K. Szent péter miért kiváná a hegyen maradni?

F Nagy gyönyörüségel nézé azt, amit láta, és meg tetzvén néki az agyönyörüséges hely, azt nem vevé észre, hogy nagy tévelygés ditsöséget. és koronát kérni, minek elötte hartzolnának, és ö még azt nem tudgya vala, hogy mitsoda drágán fizeti meg azö mestere, és annak tanitvánnyi, azt a ditsöséget, azért mondgya szent lukáts. hogy nem tudta amit kivánt, ameg válto tanitványinak köteleségek a, hogy ötet a kálvario. és nem athábor hegyére kisérjék., ez életnek ideje, szenvedésre valo. és nem aditsöséges életre,

K kitsodák azok. akiket jelent szent Péter?

F 1. Azok akik ez életet szeretik, akik tsak azon igyekeznek hogy itt lehesenek boldogoká. it lehesen minden alkalmatoságok, és semit ne szenvedgyenek, az illyeneknek számok véghetetlen. 2. az ollyan áitatos személyek akik gyakrabban igen szeretik az nyugodalmat. és kevesé amunkát. akik mindgyárt oda vannak az üldöztetésekben. és akeresztekben. és akik semit nem akarnak fel áldozni az Isten szolgálattyának, és igazságának. egy szoval sokan vannak olyan tanitványok, akik aditsöséges kristust örömest követnék, de nintsen anyi bátorságok hogy kövesék agyalázatokban., hogy a tsendes életet ne szeretnék, az elmélkedésben foglallyák magokot. a midön a munkára az Isten nem hitta öket, olyankor szent Agoston szerént, ha azon munkálodnak különösön, hogy magoknak meg halhassanak ajó, de a midön abban bizonyosok hogy a munkára, és az Isten szolgálattyára hivatattak. a keresztes. és a szenvedö életre, ollyankor mindent el kel hagyni, és ellene mondani anyugodalomnak. mert aki akor is athábor hegyén akarna maradni., tsak amaga tsendeségét keresné, olyan szin alat, hogy akristus kegyelmének kedveségivel élhesen, illyen a magunkhoz valo szeretetnek szokása. aki nem az Istent, hanem tsak magát keresi,

K Mire kötelezminket a bizonyság melyet tészen az öröktöl fogva valo Atya. az ö Fiárol, szine változásakor?

F Arra kötelez, hogy mesterünknek vegyük tsak ötet halgasuk, az ö tanitását kövesük. aztot meg tarttsuk, minden ezzel ellenkezö más tanitást utálva meg vessük, és azzal élyünk mint alázatos tanitványok...

 

A SZENTEK INNEPEIN SZENT ANDRÁS NAPJÁN.

Imádság.

Felséges Isten elödben borulván. kérünk uram azon hogy a boldog András Apostol, predikatora. és vezérlöje lévén Anyaszent egyházadnak. légyen szoszollonk is melletted a mi urunk. J. k.


Epistola.

szent pál rom. 10. 10.

Mert szivel hiszünk az igazságra, szájjal pedig lészen a vallás tétel. az üdveségre, mert az irás azt mondgya. minden aki öbenne hiszen, meg nem szégyenittetik, mert nints külömbözés a sidó, és a görög közöt, mert ugyan azon egy ura minnyájoknak. ki gazdag minnyájokhoz, kik ötet segittségül hiják, mert minden aki segittségül hija az ur nevét üdvezül. hogy hijjak azért segittségül a kikben nem hittek, avagy mint hisznek annak, akit nem hallottak, hogy hallanak pedig predikalo nélkül, hogy predikalnak pedig, ha nem küldetnek, a mint irva vagyon. melly ékesek abékeség hirdetök lábai, akik jokat hirdetnek, de nem minnyájan engednek az Évangyéliumnak, mert Isaiás azt mondgya. uram ki hitt a mi halomásunknak, azért ahit ahallásbol vagyon, a hallás pedig a kristus ígéje által, de mondom nem hallottáké, sött minden földre ki ment az ö zengések. és a föld kerekségének határira az ö igéjek.


Magyarázat

K. Mit tésznek ezek aszók. szivel hiszünk az igazságra, szájjal lészen pedig avallás tétel az üdveségre?

F A szent Lélek ezekel a szokal két dologra kénszerit minket. elöször, hogy tekélletes engedelmeségel higyük elmével és szivel, mind azt: valamit az Isten ki nyilatkoztatott minékünk ajó erkölcsök. és ahit ágazati iránt, másodszor,, hogy külsö képen is vallás tételt kel tenni mind azokrol az igazságokrol. a melyeket belsö képen is hiszünk., egy szoval a szent Lélek arra kötelez. hogy higyük. mind azt valamit az Isten tanit, és azon hit szerént legyen minden beszédünk, és tselekedetünk, minden emberi tekéntet nélkül, ha szinte mindenünket, és még az életünket el kellene is vesztenünk. mert enélkül, se meg igazulás, se üdveség nem lehet, az Isten Fia azt nékünk meg mondotta, hogy az utolso napon ellene mond azoknak, se tanitványinak nem tarttya azokot. kik meg pirulnak ö érette, és az ö Évangyeliumjáért, az emberek elött, ugyan az igazságrol valo vallás tétel tselekedé azt., hogy anyi sok martyrumok. és Confessorok valának az elsö saeculumokban, de itt nem tsak arrol abizonyság tételröl vagyon aszó, melyet a birák itélö széke elött tartozunk tenni, hanem még arról is mellyet kel tenni az emberek elött, az Évangyélium szerént valo életünkel, meg nem pirulván akristus alázatoságáért, szegénységiért, és keresztiért, ha szinte azért meg vettetnénk, és meg tsufoltatnánk is. atesti, és világi emberektöl, kötelesek vagyunk némelykor szent bátorságal oltalmazni, és vedelmezni atitkok igasságát, ahit ágazatit, midön azok ellen valaki fel támad, vagy is azok ellen valaki roszul beszél, mi tisztellyük és betsüllyük a martyromokot, ne kárhoztassuk tehát öket amagunk viselésivel. ollyan dolgokban., amelyekben ökk, köteleségnek tartották életeket veszedelemre tenni, hogy nékünk tisztán meg tarthasák azokot az igazságokot a melyeket mi hiszünk, mint hit agazatit.

K. Mire köteleznek minket ezek aszók, minden aki Istenben hiszen. meg nem szégyenitetik.?

F Arra köteleznek, hogy szüntelen kérjük az Istentöl azt ahitet, amelyet elevenittse az Isteni szeretett, mely kut feje akegyelemnek, és üdveségünknek, és amely nélkül minden jó tselekedet. haszontalan, az alamisnálkodás, és még a martyrumság is haszontalan szent pál szerént, az Isteni szeretet nélkül, mire valo volna nékünk ameg hólt hitt, amelyet az Isteni szeretet nem elevenit,? haszinte tsudákot tennénk is.? mondgya az Apostol. 1 cor. 13. 2. 3.

K. Mit tésznek ezek aszók. minden aki segittségül hija az ur nevét. üdvezül?

F Ezek meg mutattyák nékünk erejét és hathatoságát az imádságoknak, amidön szivesen kérjük az Istent, és valoságal akarjuk meg nyerni akegyelmet melyet kérünk, az Isten meg halgattya mind azokot. akik eszerént kérik, akár kik legyenek azok, és hogy ha álhatatosan végig meg maradnak. az illyen kérésben. üdvezülnek. ebböl már akövetkezik, hogy azok kik illyen formában nem kérik., kik az imádságot nem szeretik. vagy akik tsak nyelvekel kérik, nem lészen részek az üdveségben, akár mely jókót tselekedgyenek is külsö képpen.

K. Hogy mondhattya tehát azt abölcs, hogy az Isten meg nem halgattya azokot kik segittségül hiják. prov. 1. 28.

F Mert abölcs azokrol szól akik tsak nyelvekel kérik, akik tsak szokásbol kérik, akik meg nem halgatták az Isten szavát, midön hitta öket. és akik meg vetették tanátsit.

K Hogy lehesen az Istent segittségül hini, a midön ötet nem üsmérik?

F A valo hogy az Apostol szerént, hogy segittségül lehesen hini, hinni kel ö benne, és üsmérni ötet, és hogy benne lehesen hinni, hallani kel ö felölle, és hogy felölle lehesen hallani, szükséges hogy valaki hirdesse nékünk az Évangyéliumot, és hogy azt hirdethesse. szükséges hogy az Istentöl küldettessék. szükséges tehát apredikatioban az Isten szavát halgatni, vagy azt olvasni, föképpen az Évangyeliumot, de legg gyakortáb az üdveségel valo kevés gondalat tselekeszi. hogy nem hisznek, és nem hiják segittségül az urat, nem keresnek modot és alkalmatoságot atanulásra, söt még azt kerülik, ugyan azért is, tudatlanságban maradnak, vagy gyümölcstelen hitben. mind azon által az üdveségre szükséges hogy oly élö hitünk legyen mely az Isteni szeretet által munkálodgyék, ugy is is kel élnünk mint akristus élt, hogy élünk pedig ugy, ha ellene nem mondunk a mi lágyságunknak. és ha magunkot nem oktattatyuk, az olvasás, vagy apredikatio által.

K. Magyarázd meg ezeket aszokot, mely ékesek abekeség hirdetök lábai, akik jokot hirdetnek.?

F Isaiás proféta, és ö utánna szent pál. fel magasztallyák. az Évangyélium hirdetöit, és meg mutattyák hogy azok. kik elöször bé vették a hitet, mitsoda örömel fogadták az ollyan predikátorokot akiket az Isten küldöt hogy hirdesék az Évangyéliumot, mely nékik békeséget, kegyelmet, és örökös jokot igért, azoknak magok viselések szépnek tettzet nékik, mert tsak amenyei dolgokra igyekeztek, minden igyekezetek tsak avolt., hogy amennyei boldogságban vezerelhessék azokot kik öket halgatták., az Anyaszent egyház hasonlot mond ma nékünk, hogy annak az Isteni igének szeretetire indittson, hogy ha azt valoságal bé veszük és ahoz szabjuk életünket, és szándekinkot, abban annál is több gyönyörüséget találunk., mennél többet gondolkodunk azokrol. és követtyük azokot

K Ha az Évangyélium predikatorinak. magok viselések és járások olyan szép. miért Isaiás tészi utánna hogy minnyá nem engedelmeskednek?

F Mert, feleli maga, hogy azok közöt kik azt halgattyák kevesen vannak akik hitelt adnának annak amit nékik hirdetnek, vagy ha hiszik is. de elmélkedö. és visgálodo hitel. mely a tselekedetre nem mégyen, az illyen elmelkedések pedig a sziv béli engedelmeség nélkül, még vetkesebbeké tészik.


Evangyélium.

szent luk 5. 1.

Lön pediglen, mikor a seregek reája todulnának. hogy az Isten igéjét halgatnák, és ö áll vala a Genezaret tója mellet és láta ató mellet ket hajot álván, ahalászok pedig ki szállottak vala és mossák vala ahálokat, be menvén pedig egyik hajoban mely simoné vala. kéré ötet hogy a földtöl bellyebb vinné egy kevesé. és le ülvén, tanittya vala ahajótskábol a seregeket, hogy pedig meg szünék szollani mondá simonnak., vidd a mélyre, és ereszszétek meg ati háloitokat ahal fogásra, és felelvén simon mondá néki, Mester. egész étzaka munkálodván. semmit nem fogtunk de ate igédre meg eresztem ahálot, és midön azt mivelték volna, halaknak böséges sokaságát rekeszték bé; szakadoz vala pedig az ö hálojok. és intének a társoknak kik a más hajoban valának, hogy el jönének, és segitenék öket, és el jövének, és meg tölték mind a két hajotskát. ugy hogy tsak nem el merülnének, melyet midön látná simon peter, a Jesus térdeihez borula, mondván. meny ki tölem, mert bünös ember vagyok uram., mert az álmélkodás környül vette vala ötet. és mind akik véle valának ahalak sokaságán, melyet fogtak vala hasonlo képen pedig jakabot is, és Jánost, a zebedaeus fiait, kik a simon társai valának. és monda simonnak Jésus, nefély. mostantol fogva már embereket fogsz: és ki vonván aföldre ahajokat, mindeneket el hagyván követék ötet.


Magyarázat

K. Mit jelentnek azok ahalászok. kik ahálojokot mosogatták.?

F Jelentik alelki halászokot. valamint akristus mondá péternek, és Andrásnak, hogy embereket fognak halászni. ahálo mosásbol pedig meg tanulhattyák azok. kik felebarattyok üdveségire vigyáznak., hogy szükséges nékik némelykor el vonni magokot a világtol, hogy magokot meg tisztithassák., és fogyatkozásoknak motskát meg mosogasák.

K. Mit jelent a szent péter hajoja?

F Jelenti az Anyaszent egyházat, amelyben a kristus egyedül lévén afö, anépet titkaira tanittya. péternek, parantsolván hogy távoznék el a földtöl. és amélyire menne atengernek., jelenté akeresztyénségnek tekélleteségét, amelyre hija azokot, akiknek illik oktatni, és vezérleni másokot. ugy hogy el távozván aföldi állapotoktol. ahiveket is arra inttsék, példát adván nékik.

K. kitsodák azok. kik mint szent péter egész éttzaka halásznak és semit nem foghatnak.?

F Azok, kik a véteknek setéttségében sokat fáradoznak a világi gyönyörüségek, jók, és betsületek után., és halalok oráján a markokot üresen talállyák. ajó erkölcstöl, és tselekedettöl, 2. azok, kik az Anyaszent egyházban sokat munkálodnak és az egyházi szolgálatban sokat fáradoznak és nyughatatlankodnak, de akik senkit meg nem téritenek, se semmi nagy hasznot nem tselekesznek, mert az Isten rendelése, és hivatala nélkül dolgoznak, és tsak asetéttségben munkálodnak.

K. Mit jelentnek ezek aszavai szent péternek., ate igédre meg vetem ahálot?

F Azt jelentik, hogy amidön az Isten szolgálattyára, és az üdveségre valo dolgokhoz fogunk. azoknak jól végben kel menni, az ö rendelése szerént, az ö akarattyának engedelmeskedvén, az ö lelkében kel munkálodni.

K. Mit jelent az a sok számu hal. mely miat szakadozni kezde ahálo.?

F Jelenti azokot a sok számu világi keresztyéneket, akik láthato egyeségiben vannak az Anyaszent egyháznak. akik abban gyakorta hasonlásokot. és szakadásokot okoznak, a mellyek el merithetnék ahajot, vagy is inkáb az Anyaszent egyházat, ha aköre nem volna épitve, de mind annyi zür zavaros veszedelmekben is meg fog maradni, és akristus véle lészen, mind végig, mert nyilván meg igérte

K Mitsoda gondolattya lett szent péternek., látván oly rend kivül valo halászattyát?

F Azon anyira meg ütközék, hogy érdemetlennek tartá magát. akristushoz közel lenni, azért is mondá, távozál el uram tölem, mert vétkes ember vagyok, atsuda meg üsmérteté véle egy felöl a kristusnak hatalmát. más felöl pedig amaga nyomoruságát. és méltatlanságát. illyen töredelmes és alázatos szivel kellenénk lenni atitkokhoz, föképen a szent oltári szenttséghez, ahol akristus jelen vagyon, aki örömest adgya nékünk magát abban a nagy szenttségben, akihez, valamint szent péter, nagy töredelmeségel és félelemel kellene járulnunk mindenkor, a szent péter szavaira valo nézve, el kellene améltatlanoknak. attol távozni, és mind azoknak. kik azt szenttség törö rosz készületekel meg kissebbittik ugyan erre valo nézve is mondgya vala fel szoval az elött. egy diaconus amidőn aszent áldozatot el kezdették. foras Canes. sancta sanctis. mennyetek ki ebek, a szent dolgok. a szenteket illetik, az illyen félelemböl, és alázatoságbol, jó, még abuzgoknak, és az áitatosoknak is elvonni attol némelykor magokot, hogy az után az imádság, és a penitentzia által, abban méltabban részesülhessenek, de az illyen állapotban, tanátsot kel kérni.

K. Mit tselekedék szent András, midön ollyan boldog lehete. hogy meg üsméré akristust, és véle beszélhete.?

F Minden késedelem nélkül mindenét el hagyá, ötet követé, és nékie adá magát, ezzel arra tanyit minket, hogy halgassuk miis akristus szavát. amidön minket meg szollit szivünkben. és hasonlo gyorsaságal engedelmeskedgyünk parantsolatinak, ahalogatás ujjab kisértetekre vinne, azt el mondhatni, hogy szent András ellene mondván hálóinak, minden világi gazdagságnak ellene monda, mivel a nagy szent Gergely szerént. ellene monda agazdagulásra valo kivánságnak. a mely sokra terjed, az ollyan sokat hágy el; aki semmit meg nem tart magának, és mindenit oda adgya; de arra kel vigyázni, hogy két képen lehet annak ellene mondani amink vagyon az egyike a, hogy ellene mondunk annak a mit valoságosan birunk, amasika a, hogy ellene mondunk akivánságnak a melyel kiványuk birni azt, amit még nem birunk. vagy a szeretetnek., amelyel vagyunk ahoz amit birunk, szent András véghez vitte mind akettöt; ugyan ezt is nevezik Apostoli léleknek, az ollyanok, akiket az Isten arra hi, hogy el hagyák avilágot, tartoznak követni betü szerént ezt az Apostolt. mind egyikében; mind amásikában, de akeresztyének a kiknek avilágban kel élni, akereszttségben tett igéret szerént tartoznak ellene mondani aföldi dolgokhoz valo rendeletlen kivánságnak, és szeretetnek,, de annak nem amit törvény szerént birnak.

K Miképpen lehet valakinek meg üsmérni amaga hivataloságát?

F Meg üsmérheti 1. tsak keresztyéni és ártatlan életet éllyen, minden tölle ki telhetö jokot tselekedgyék. hogy kegyelmet nyerhesen az Isten akarattyának meg üsmérésire. 2. gyakorta imádkozék. hogy az Isten arra valo világoságot adgyon, 3. tanátsot kel kérni okos, és értelmes emberektöl, ahivatalrol., és annak köteleségeiröl. 4. aválasztásban igen meg kel visgálni az alkalmatoságokot, melyeket ád az Isten rendelése, keresés nélkül, 5 hizelkedés nelkül kel meg visgálni amagunk tálentumit, elegendöségünket. és értelmünket. az illyen, vagy az ollyan hivatalra, mert hivatalosok nem vagyunk valamely hivatalra vagy állapotra, hogy ha arra elegendö értelmünk, vagy tálentumonk nintsen, 6. nézük meg ha vagyoné természet szerént valo hajlandoságunk, melyet Isten ád bizonyos hivatalokra, mondám melyet Isten ád. mert az ollyan meg romlot hajlandoságok, mellyek a fösvénységtöl, nagyra vágyástol, hejában valoságtol, vagy a resttségtöl jönek, nem hogy az illyen hajlandoságokra kellene vigyázni, aválasztáskor, de sött még. a volna ajele, hogy az Isten nem hivut azokra a hivatalokra, a melyekre illyen hajlandoságokot érzenénk, 7 hogy ha pedig az egyházi rendröl vagyon akérdés, a szent Atyák szerént, az ajele hogy arra hivatalos az ollyan. aki alázatoságbol, ahoz a szolgálathoz valo tiszteletböl, és magat arra érdemetlennek valo itéletböl. ettöl arendtöl szent félelemböl el távozik, de ugy mind azon által; hogy ajó erkölcsök, tálentumok, és mind a, valami szükséges ehez arendhez, meg egyezenek az el távozásal. eszerént tselekedtenek aleg nagyob szentek., és Doktorok, ugy mint, szent Ambrus. szent Paulinus, szent Hyeronimus, szent Basilius, szent Agoston. szent Chrysostomus, a nagy szent Gergely. szent Bernárd. és más többek.

K. Nem leheté magunkot meg tsalni, hogy ha azokot a belsö indulatokot követtyük. amelyeket érzünk némely hivatalokhoz.?

F Igen is meg tsalhattyuk magunkot, és gyakorta szent lelki, indulatoknak, és Isteni sugarlásoknak tarttyuk lenni, a magunkhoz valo szeretetnek indulattyit. és hajlandoságit. amely sok féle képen tudgya magát el változtatni gyakorta meg törtenik. amit anagy szent Gergely mond, hogy az emberi elme magának hazud, és maga elött, el szineli magát, gondolván magában hogy a roszat utállya, noha nem utállya, hogy ajót szereti, noha valoságosan nem szereti, egy szoval, hogy ilyen nagy dologban meg ne tsallya magát. nem kel magának hinni, hanem tanátsot kel kérni az Atyátol. és az Anyátol, hogy ha Isten félök, ha azok, nem tekéntik a magok hasznokot hanem a gyermekek üdveségit, hogy ha pedig azegyházi rendröl vagyon akérdés, alelki atyáktol kel tanátsot kérni, akik okosak, és Isten félök, és követni kel tanátsokot,

K. Mit kel tselekedni, amidön ollyan hivaltalban ment valaki amelyre az Istentöl gondolta hogy hivatatott. mind azon által abban akadályokot talál az üdveségre,?

F Hogy abban a hivaltalban, vagy rendben, a szabot rend szerént fog élni, és ha annak minden köteleségeit. szorgalmatosan bé tölti, meg kel abban maradni, jele hogy az Isten hitta arra, ajó élet, és a hivatalban valo szorgalmatoság, az ö kegyelmétöl vagyon., de amidön az a hivatal akadályozni fogja az üdveséget, és hogy abban tsak meg esést varhat magára, ajele hogy nem arra hivatatott, és el kel hagyni,. ezt mondhattyuk agazdagságok felöl is, amelyeket meg lehet igasságal tartani hogy ha azokal szentül élnek, de el kel hagyni azokat, hogy ha azoknak meg tartások az üdveség kárára lennének, aki ellene mond mind annak, a mi az Istenhez valo kaptsolást. meg gátolhatná, az ollyan. ellene mond. az Istennek.

K Mit kel tselekedni amidön ollyan hivatalban ment valaki, amellyet se el nem hagyhattya, se az Istentöl arra nem hivatatott?

F A vakmeröségért penitentziát kel tartani, és azon lenni, hogy viszá mehesen az Isten uttyára, a melytöl el távozot, alázatoságal kel eleget tenni minden köteleséginek. igyekezék helyre hozni a hivatalban valo menetelének fogyatkozásit, imádkozék gyakorta, hogy kegyelmet, és segittséget nyerhessen. köteleséginek bé töltésire, és békeséges türést aszenvedésre., mindenkori jó tselekedetben foglallya magát, de tanáts nélkül, semit ne tselekedgyék.

K. A mi urunk miért valaszta ollyan szegény halászokot, kik az ö Évangyéliumát hirdessék. és az Anyaszent egyházat fel álittsák?

F Azért hogy inkáb tsudállyuk az ö kegyelmének hatalmát, amely reá nézve, ollyan tsekély és meg vetö eszközök által mivelé az egész népeknek meg téréseket., illyen nagy munkára. tsak egy ügyü, és tudatlan embereket választa, azért hogy meg lassa az egész világ, hogy tsak egyedül néki kel tulajdonitani ezt a rend kivül valo tsudát. hogy ha tudos, bölcs, vagy hatalmas embereket választot volna., a böltseségnek. és az emberi hatalomnak tulajdonitották volna, azt aváltozást, és nem ditsöitették volna kegyelmét.

 

BOLDOG ASZSZONY FOGONTATÁSA NAPJÁN

Imádság

Kérünk uram hinttsed szolgaidra mennyei ajándékát kegyelmednek, ugy hogy a Boldogságos fogontatásának ünnepe,. a békeségnek szaporodását nyerje meg azoknak, akiknek az ö születése el hozta sengéjit az üdveségnek, ami urunk. J. k.


Epistola

prov. 8. 22.

Az urbirt engem az ö utainak kezdetiben minek elötte valamit teremtene kezdettöl fogva, öröktöl fogva el rendeltettem., és régtöl fogva. minek elötte a föld lenne. még nem voltak amélységek. és én már fogantattam vala még avizek kutai ki nem fakadtak vala. még ahegyek meg nem állapodtak, vala nehézségel, ahalmoknak elötte születtettem vala én, még a földet nem teremtette vala és folyo vizeket, és aföld kereksége sarkait. mikor az egeket késziti vala, jelen voltam. mikor bizonyos moddal és keritessel. körül veszi vala a mélységeket, mikor az egeket ót fen meg erösitti vala, és meg meri vala avizek kutait, midön környül fel veti vala atenger határát, és törvényt ád vala avizeknek, hogy által ne mennének. az ö határokon, mikor a földnek fundamentumit veti vala, ö véle voltam mindeneket elrendelvén, és gyönyörködöm vala naponként. jatzodozván elötte minden idöben. jatzodozván a föld kerekségén és az én gyönyörüségem az emberek fiaival lenni. most azért fiaim. halgassatok engem, boldogok akik örizik az én utaimot, halgassátok az oktatást és legyetek böltsek és vessétek el azt, boldog ember aki engem halgat, és vigyáz az ajtoimnál naponként. és várakozik, az ajtomnak mellyékinél; aki engem meg talál. életet talál, és üdveséget merit az urtol.


Magyarázat

K. A mái letzke mire tanit minket.?

F Arra tanit, hogy az Isteni böltseség öröktöl fogva valo, bölts, ezeket a szokot mondattya magával a böltseségel. az ur birt engem az ö utainak kezdetiben, minek elötte valamit teremtene kezdettöl fogva. mint ha azt mondaná. az Istenben voltam. a midön el kezdé teremtésit, és még minek elötte el kezdette volna ateremtést, és igy öröktöl fogva, mert avilág teremtése elött, és azon idö elött, mely a világal el kezdödék. örökké valoság volt.

K Mitsoda az a böltseség, a mely még kezdetben vala, és a mely öröktöl fogva valo, és miképen birja azt az Isten?

F Az Isten Fia az a böltseség. aki maga aböltseség. és minden böltseségnek eredete., az Isten azt birta, mert az ö véghetetlen tekélleteségeinek üsméretit birja, az Atyának pedig ez az üsmerettsége nem más hanem az ö Fia, aki öröktöl fogva üsmervén magát, öröktöl fogva szülte és birja azon Fiát

K Mit tésznek ezek a szok hogy a böltseség az Istenel volt, és mindeneket rendelt véle?

F Azt tészik, hogy az Atya mindeneket az ö böltsesége által tselekedet, és rendelt, tudni illik az ö Fia által, aki is hasonlo Isten, aki övéle munkálodot láthatatlan képen a világ teremtésin, és aki mindent ö véle igazgat, és rendel. azt mondgya az irás, hogy ez az Isteni böltseség jádzot az ur elött, az egész világon, mert mindent ollyan könnyüségel mivelt, hogy az egész világnak teremtése ö elötte, játék, és mulattság volt.

K. Az Isten Fia a teremtetlen böltseség, miképen mutatta meg, hogy az ö gyönyörüsége az emberek fiaival lenni?

F Meg mutatta nagy szeretetivel, fel akarván venni természeteket, meg testesülése által, és ö nékik örök ditsöseget nyerni az alázatoságnak uttyain, de ami leg inkáb meg mutattya az ö hozánk valo szeretetit, ahogy, illyen nagy jóságáért, egyéb hálá adást töllünk nem kiván, hanem azt akarja. hogy az embereknek is minden gyönyörüségek alégyen. hogy véle lehessenek. az az, hogy az ö kegyelmével éllyenek, hozzája kaptsollyák magokot szeretettel, és hogy nyissák meg fülöket. és sziveket, hogy halgassák parantsolatit. és azt meg tarttsák. azért is mondgya az Évangyéliumban, hogy legyünk övéi, és maradgyunk öbenne, valamint ö bennünk marad. joan. 14. 20. Cap 15. 9. 10. hogy maradgyunk az ö szeretetiben valamint ö marad az Atyáéban., az aki az én testemet eszi, és véremet isza, bennemmarad, és én öbenne. joan 6. 57.

K Mit parantsol nékünk az Isten Fia mikor azt mondgya, hogy várakozunk naponként az ö ajtajánál?

F Azt akarja. hogy szüntelen valo szent szorgalmatoságal keresük ötet, és hogy szivesen kiványuk hovátováb jóbban, hozája közelgetni. és ötet birni. midön azt parantsollya hogy minden nap az ö ajtajánál várakozunk. azzal azt akarja hogy mindenkor egy aránsu békeséges türésel várakozunk az ö irgalmaságának ajtaján., mind addig még hozzánk jö. és bé viszen minket annak aboldogságnak birtokában, mellyet igér ez élet után, és a melyet késziteni ment el. amennyekben, legyetek hasonlok azokhoz. kik azt varják. hogy agazda viszá térjen alakadalombol., ugy hogy a midön viszá fog térni, és zörgetni fog akapun, azonnal meg nyithassák néki.

K. Az Anyaszent egyház miért magyaráza ezeket a szavait az öröktol fogvavalo bölttseségnek, a Boldogságos szüz fogantatására.?

F Mert ez az Isteni bölttseség ezen anapon kezdé bé tölteni meg testesüléséröl valo igéretit, fogantatása által annak, akitöl testet vett, amely testet magára akará venni hogy velünk maradhason és véghez vihesse üdveségünknek munkáját., szenvedési. és halála által.

 

ÉVANGYÉLIUM A KRISTUS GENELOGYÁJÁROL.
SZENT MATTH 1. 1.

Magyarázat

K. Szent Mathé le irván akristus nemzettségit. nem ellenkeziké Isaiás profétával,. aki azt mondgya, hogy ki mondhatná ki azö nemzettségit, és szent lukátsal aki külömbözö képpen irja le.?

F Szent Matthé egyikével sem ellenkezik., 1. Isaiás az Attya kebeléböl valo Igének, öröktöl fogva valo nemzettségéröl szól, amellyet meg nem lehet, se fogni, se kimondani, Szent Mathé pedig a meg testesült Igének nemzettségit irja le, és az Embersége szerént, amely által. apátriarkáktol, és Davidtol származot. 2. szent Mathé nem ellenkezik szent lukátsal, mert ö ami urunk nemzettségit atermeszet szerént valo fiusága szerént irja le. szent lukáts pedig atörvény szerént valo fiusága szerént

K. Mit értesz atörvény szerént valo fiuságon?

F Értem azt, amelyel egy fiat ugy tekintették mint más embernek fiát atörvény szerént, de nem természet szerént, atörvény azt parantsolta hogy egy atyafi vegye el a testvér attyafiának özvegyét, ha gyermeke nem maradot, és abban aházaságban valo elsö szülött, a meg holtnak nevét visellye, és ugy tekinttsék mint a meg holt fiát, ugyan erre valo nezve is kénszeriteték Jákób. elvenni, Héliásnak, az ö Annyárol valo báttyának özvegyét. a ki nem hagya maga után gyermeket, eszerént is volt, szent Josef, a szent szüz férje, Héliásnak törvény szerént valo fia, ezt is mondgya szent lukáts, noha természet szerént, jákob fia volt, valamint szent máthé irja, azt képzelé ez a törvény, hogy a kristus halála után, az Apostolok, akiket attyafiainak nevezet, fiakot nemzenének az ö Anyaszent egyházának akik az ö nevét viselnék, és keresztyéneknek hivatatnának, az illyen külömbségek. vagy is tsak tettzö ellenkezések. meg mutattyák. hogy mitsoda hivek és ígazak voltanak az Evangyelisták. és hogy nem egyik amásikábol irtak. amit irtak, ugyan ez is kénszerit minket arra, hogy függöben tarttsuk az itéletet, a szent irásnak ollyan hellyein a mellyek mi nékünk homályosoknak láttzanak és amellyek mint egy ellenkeznek egy más közöt

K. Szent Mathé. miért mondgya mindgyárt még elöre, hogy a kristus Dávidnak, és Abrahámnak Fia, mint ha nem lett volna Fia atöbb királyoknak, és patriárkáknak is.

F Azért hogy arra leg inkáb figyelmezünk. meg akarván bizonyitani azzal. hogy ö volt a Messiás, az Isten meg igérte volt. hogy különösön az Ábrahám. és a Dávid maradékátol fog származni, mondván Ábrahámnak. Minden nemzettségek meg áldatnak. ate maradékodban., és Dávidnak, A te székedben helyheztetem ate ágyékodnak gyümöltsit.

K Szent Máthé miért tette fel. akristus nemzettsége köziben. az ollyan szüléit akikben fogyatkozások, vagy idegenek valának.?

F Meg akarta nékünk mutatni, hogy akristus abünösököt jött el meg váltani, és az egyháziaknak azt, hogy bé kel venni az idegeneket az Anyaszent egyházban. és hogy ki vegyék arendeletlenségböl azokot a kik abban születtek. az Isten Fia nem tartá gyalázatnak, aszent historiában tétetni anemzettsége közi. tétetni, olyan Aszszonyokot, a kik rendeletlenek, vagy idegenek valának, mert azért jött volt a földre, hogy alázatoságával eltöröllye akevélységet, ugyan azért is választá oly alázatos modgyát születésének, hogy minden meg egyezék, és hasonlittson az ö meg testesülésinek alázatoságával. mivel Isten Fia lévén, a mi természetünket vette magára. és a szolgának formáját. azért is akara szegény Anyátol születni., akinek a férje mester ember vala. és hogy ötet ugy tekinttsék, mint egy átsnak a Fiát

K. A kristusnak az illyen tselekedeti mire tanitanak minket?

F Arra tanitanak. hogy egy keresztyének mindenben egy aránsu alázatosnak kel lenni., hogy ha nagy nemzetböl valo, hogy ha az Attyai fö renden lévök. vagy gazdagok [vagy-gazdagok]. azért nem kel kevélykedni, hogy ha pedig alatson rendüek, azért nem kel meg pirulni. se az ö szegénységeket, szükségben valo léteket nem kel szégyenleni, de söt még igen kel segiteni, a szegény attya fiait. hasonlo tisztelettel kel hozájok lenni, mint azokhoz. a kik gazdagok.

K. A kristusnak ezen tselekedetéböl mitsoda lelki épületre valot vehetnek az ollyanok, kik nagy renden valok?

F A meg testesült Istennek alázatosága, és az emberekhez hasonlo léte., aki is azért jött hogy szolgállyon, és nem azért hogy szolgáltassék. kénszeriti öket arra, hogy a szivekböl ki irttsák azt akevélységet, nagyra vágyodást. és azt a pompát. melyeket okoza a nemesi vér. és amely gyakorta akadállya az üdveségnek., mert meg gátollya rend szerént az alázatoság utyán valo járást, a mely utat a kristus adgya elönkbe, mind tanitásával. mind példájával.

K. Szent Josef miképen vala férje Máriának, mivel egesz meg türköztetésben éltenek egy másal.?

F Josef férje vala aházaságnak kötele altal, amelyel egy máshoz kötelezték vala magokot, az ö sziveknek egyeségek által, és atiszta, és Istenes szeretet által, mely egy máshoz kaptsolta azö elméjeket, ez igen szép pelda lehet aházasok elött. akiknek egy mást akristus lelkében és az Istenért kel szeretni.

 

SZENT TAMÁS APOSTOL NAPJÁN

Imádság

Enged meg uram nékünk hogy valoságos ditsöséget nyerhessünk, ate boldog Apostolodnak tamásnak az innepén., szüntelen valo esedezése legyen rajtunk. és buzgoságal kövessük az ö hitét. a mi urunk J. k.


Epistola.

Szent pál. Eph. 2. 19.

A Évangyéliumokot. és az Epistolákot, e könyvnek végin meg találhatni.


Magyarázat

K. Miért mondgya az Apostol az Éfésus bélieknek. hogy vendégek, és jövevények voltak.?

F Mert nem üsmérték az igaz Istent. mert nem voltak az ö népe közül ahit által. semi részek nem vala avallás dolgaiban, és nem valának az Isten háza népei. azok kik avilágot szeretik, noha külsö képen vallást tegyenek ahitröl, és az Isten Fiaival egyenlö szenttségben. részesüllyenek. mind azon által, nem lehetnek ö elötte a szentek polgár társai, mivel babiloniai lakosok, de az kristus hitét, az Éfésus béliek magokban vévén, a szentek polgár társaivá lettek, és az Isten háza népévé, a mely ház, az üdvezitö Anyaszent egyháza. ahivekböl alló, kiket szenteknek neveznek, mert akereszttség által, az Istennek szenteltettek, az Anyaszent egyház. azaz háza. az Istennek. amelyröl szól szent pál, mert az ollyanok. kik háza népe közi mennek, nem ugy mint arabok félelemel. hanem ugy mint a fiak szeretettel. azok lakosi. és tselédi annak.

K Miért nevezi szent pál, az Apostolokot, és a profétákot, az Anyaszent egyház fundamentumának., nem akristusé annak egyedül valo fundamentuma?

F Az Apostolok, és a proféták az Anyaszent egyház fundamentumának, mert a proféták jövendölésekre, és az Apostolok predikálásokra épitetett, az is igaz, hogy akristus annak egyedül valo fundámentuma. mert az igazságra vagyon fundalva, az igazság pedig a kristus, és hogy ö magok, a proféták. kik felölle jövendöltenek, és az Apostolok, kik ötet hirdették, ezek legg fövebb részei lévén az Anyaszent egyháznak. akristusra vannak fundálva, és ennek a lelki épületnek. annyiban fundámentumi, hogy ökk valának azok az elsö eszközök, a melyeket fel álitotta az erös köre. ami üdvezitönk pedig annak kezdöje, alkotoja, és feje, akövek melyekböl áll az a szenttséges epület, a minden idöbéli, minden ország béli, és minden renden lévö hivek, mindenikének azt a helyt kel ót bé tölteni, ahová az Isten tészi., és ótt végben vinni a maga rendének hivatallyát

K. Mi formában szegelet kö akristus?

F A kristus az Anyaszent egyháznak szegelet köve mert halálával meg egyeztette a sidokot; az pogányokal. egy hitben, és egy vallásban, és egyház népévé tette öket az Isteni szeretett, és aszenttségek által, valamint a szegelet kö meg egyezteti a két falt.

K. Mikeppen lehet bé vétetödni ebben az epületbe?

F A hit által, ha azt hiszük. amit aproféták meg jövendöltek, akristusrol, és az Anyaszent egyházrol, és azt amit az Apostolok tanitottak, azért az ollyanok kik nem követik tanitásokot, hanem valamely más uj talalmányt, nem az Anyaszent egyházbol valok., és ha szinte külsö képen abbol valok is, de Isten elött nem abbol valok. valamég tanitását nem gyakorollyák.

K Miképpen nevekedik, és végezödik el ez az épület mi bennünk?

F A reménség által, mely azt fel emeli, a midön a földi jókót el hagyuk. és a mennyei jokhoz ragaszkodik a szivünk., a szeretet által végezödik el., a midön tsak egyedül; az Istent szerettyük, és felebarátunkot ö érette, és amidön azt el nem szenvedgyük, hogy a világi szeretett meg ferteztesse azt a templomot, a mellyet a szent Lélek épitet lako helyül magának.


Évangyélium

sz jan. 20. 24.
az évangyéliumot. ide aláb keresed.


Magyarázat.

K. miért engedé meg az Isten. hogy tamás és atőb apostolok kételkednének. az ö mesterek fel támadásában, amelyet meg jövendölt volt nékik., és amelyröl annyi bizonyságot adot volt nékik..?

F meg engedé azért. hogy az ö hihetetlenségek, az anyaszent egyház hitének erösitésére lenne; azö kételkedések. még nékik arra modót nyito hogy bizonyosabak legyenek ezen titok valoságában., hogy ha pediglen mindgyárt hitelt adtanak volna., lehetet volna gyanakodni ebben a dologban. azö könnyen valo hitelekért. de nem lehet öket ezzel vádolni. mivel nehezen hiteték el magokal, fö képen ha azt meg gondollyuk. hogy minek utanna azt magokal el hiteték, minden féle veszedelemre. söt még ahalálra is adák magokot, azö mesterek fel támadásának. meg bizonyitásáért.

K. micsoda bizonyságot ád a kristus nekik. fel támadásárol.?

F. meg mutattya nékik. azö kezein, és lábain lévö sebeknek hellyeit meg tapasztattya vélek. sebes oldalát., testét. és tsonttyait; mi lehet nagyob bizonyságot adni. az élö. valoságos teströl.

K. miért hogy akristus. jobnak tarttya a hitét azoknak. kik látatlan hisznek. mint azokét. kik látva hisznek?

F mert azt akarja. hogy hidgyük amit mond, és tanyit. ö az örökös és meg csalhatatlan igazság, a mi szemeink minket meg csalhatnak., de az Isten szavaiban valo hit. meg nem csalhat; és eröseb hitel kel hinnünk mind azokot amiket a kristus cselekedet, mint ha mind azokot láttuk volna: azert is mondgya sz. pál. hebr. 11. 1. hogy a hit. a láthatatlan dolgoknak bizonyitása. ebben is áll, a hitnek erdeme.

 

SZENT PÁL FORDULÁSA NAPJÁN.

Imádság

Oh Istenünk, aki az egész világot oktatod a sz. pál apostol predikáciojában. adgyad. hogy ma tisztelvén meg térésit. kövessük is peldájit. és hozád mehessunk a mi urunk J. k.


Epistola.

apost cseleke. 9: 1.
az epistolat ide aláb keresed


Magyarázat.

K mond meg az okát. hogy miért térité meg az Isten Sault ollyan állapottyában., amelyben leg nagyob dul fulásal vagyon akeresztények ellen. fenyegetvén öldöklésel az ur tanitványit?

F hogy nagyob fényeségel meg mutassa az ö mindenhato kegyelmének erejét, és azt. hogy könnyü néki, mikor tettzik. abünöst. ki venni arosz indulatoknak mélységéböl, Saulus nagy fenyegetésel vagyon atanitványok ellen. damaskusba mégyen. ollyan hatalomal, hogy azokot meg fogathassa akár hol., volté valaha ennél ellenkezöb a kegyelemel., mind azon által, ugyan illyen álapottyában indittya meg szivét a kegyelem., lágyittya meg annak keménységit, és változtattya meg abban az akaratot. ebböl meg lattzik hogy soha sem kel kéttségben esni a bünösnek meg térése felöl. akár mely el vetemedet legyen. mivel az Isten tudgya. csak akarja; aö rosz szándékjokot is. meg térésekre forditani; illyen csudát nem tészen gyakorta., detehet. azö bölcseséginek akarattya szerént.

K. miképen történek ez a csuda saulon.?

F nagy világoság vévé ötet környül., mely jelenté azt a világoságot amely meg hattya láthatatlan képen. abünös szivét, és fel nyittya az elmének szemeit. amidön Isten meg akarja tériteni, akristus szavát halván. a földre le esék, meg rettenvén., az Isten itéletitöl.

K. a kristus miért feddi arrol Sault hogy ötet üldözi, mivel dicsöségiben lévén., az emberek nem üldözhetik ötet.

F mert a kristus feje lévén ahiveknek egy test vélek, és afő. atagok szenvedésit igen érzi, a midön a kezet, vagy a lábat meg sértik, anyelv azt mondgya a nékem fáj. nem aláb, senem akéz panaszolkodik, hanem a fö. igy vagyon tehát, a midön Saulus üldözi ahiveket, a kristus arrol. feddi, hogy ötet magát üldözi, mert ö azoknak fejek. látván azt a szoros egyeséget. mely az üdvezitö. és a szolgai közöt vagyon, az elegendö ók arra. hogy magunkot meg tartoztassuk, meg bántaní, vagy roszul bánni felebarátunkal., mivel aki öket meg bánttya, az Isten fiát bánttya meg, aki birája, mind egyikünknek, mind a másikának.

K mit tésznek ezek a szavai akristusnak. nehéz néked. az ösztön ellen rugoldoznod?

F azt tészik. hogy az ki magánál hatalmasabnak akar ellene állani, az magának árt, valamint az oktalan állat, aki az ösztön ellen rugoldozik, és nagyob fájdalmat okoz magának. az üdvezitö eszerént beszélnéki. mert ha Saulus ellene állot volna, minden féle büntetéseket. és boszu állásokot várhatot volna magara.

K mit cselekedék saulus. abban a szem pillantásban. amelyben meg üsmeré a kristus szavát.

F egészen akarattya alá adá magát. mondván. uram mit akarsz hogy tselekedgyem, e szerént kel cselekedni egy valoságos penitentzia tartónak., akinek tellyeségel el kel venni azokot abüntetéseket, a melyeket adnak neki az anyaszent egyház szabot rendi szerént., hogy meg engesztellye az Isten haragját., és hogy eleget tegyen az Isten igasságanak. a kit meg bántot vétkeivel,

K. miért küldi akristus sault ananiashoz., és miért nem tanittya meg maga akarattyára?

F. azért. hogy ahivek engedelméségel legyenek pásztorokhoz, és adoktorokhoz. a kiket rendelt az anyaszent egyházban, hogy töllök vegyek és halgassák az intést. és az oktatást, hogy ollyan emberektöl mint magok. tanullyák meg az üdveségnek tudományát., azért hogy fel álittsa az anyaszent egyházban. az egymástol valo fügést, amelyet az irás aki rendelt sereghez hasonlittya.

K. mit jelentnek nékünk asaulus szemei meg homályodások, amidön meg tére?

F azt akará ami urunk meg mutatni. hogy ellene kel mondani az emberi elme csalando világoságanak, hogy meg világositassunk a hitnek világoságával., és hogy, egy valoságos penitentzia tartonak nem kel tekinteni a teremtet állatokot, se avilági csalárd ékeségeket., hanem egyedül csak az evangyeliumi igazságokra nyisa fel szemeit. és csak az örökös jót szerese. mi nem figyelmezünk azokra amelyek látatnak. mondgya sz pál 2 cor. 4. 18. hanem amelyek nem látatnak. mert a melyek látatnak. ideig valok, alátatlanok pedig örökké valok.

K. mit kel nékünk abbol tanulni. hogy akristus az egész földre parancsollya sz. pálnak. hogy menyen predikálni, meg jelentvén még néki elöre. hogy szenvedni fog nevéért?

F. ezek a cselekedeti a kristusnak, igen felyül haladgyák az emberi cselekedetet, és az ö sziveken valo hatalmával, valoságal meg bizonyittya Istenségit, mivel az emberek, vagy kegyeségel, vagy reménségel kapcsollyák magokhoz egy mást, csak egyedül pedig az Istennek lehet, öket magához vonni, az ö szenvedésiben, és halálában valo reszesülésel

K. mit tanulhatunk a sz. pál példájábol. aki mindgyárt akristusrol predikál. meg terése után?

F azt tanulhattyuk, hogy ha egy valoságos penitentzia tarto szoval nem predikál is akristusrol. arra nem lévén hivatalos, de kel prédikálani cselekedetel., és élete meg jobitásával, hogy jó példát adgyon azoknak. akiket meg botránkoztatot, ugy hogy minden magaviselésével. hirdesse. meg üsmértesse. és szeretesse akristust.


Évangyélium.

sz. math. 19. 27.
az evangyéliumot alab keresed


Magyarázat.

K. az apostolok ollyan szegények lévén,, hogy hogy mondhaták. hogy mindeneket el hadták volna a kristusért.?

F. ök azt valoságal mondhaták. mivel nem csak azt hadták el a mit birtak, hanem még amit nem birtak. annak kivánságát is el hadták. az emberi kivánság pedig mindenre el terjed; azért is mondgya sz. ágoston. hogy sz. péter. az egész világot hadta volt. el, de azért. az Isten az egész világot adta volt néki, epéldábol ki tettzik hogy az emberek tökélletesek lehetnek, ha akarják. ha szinte el hadni valo gazdagságok ne legyen is. és ha egészen szegények is, mert ellene mondhatnak kivánságoknak és magoknak, anem sok ha csak azt hadgyuk el amit birunk, ha az egész világot bírnok is. ha magunkot el nem hadgyuk. és a sok., magunkot ugy el hadni. hogy már ne legyen egyéb semmi el hadni valo. eleg nehezeb a nagy sz. gergely szerént, mert a külsö joktól meg fosztani magunkot. ollyan mint mikor le vettyük köntösinket,, de le vetkezni magunkból, a magunkhoz valo szeretetböl. és amagunk akarattyábol,. ollyan mint ha levetnök börünket; amely meg nem lehetne fajdalom nélkül.

K. mit igér akristus azoknak, kik érette mindeneket el hadták valamint az apostolok.?

F. azt igéri nékik. hogy az uj születésben, nem tsak üdvezülni fognak. hanem még itélö székekben ülnek, és meg itélik véle együt az embereket az uj születésen, a közönséges fel támadást kel érteni. amely a szenteknek uj születés lészen. ameg rothadandoságbol. a meg rothadatlanságra; ahalálrol. ahalhatatlanságra, és anyomoruságbol; a dicsöségre viszi öket,

K. azok kik mindent el nem hadnak akristusért, nem lészen hát azon jutalmok mint az apostoloknak.?

F. nem lésznek fel emeltetve arra anagy dicsöségre, csak azoknak lészen szabadságok másokot itélni, akik mindeneket el hadgyák akristusért, azollyanok kik a világot el nem hagyván, holmijeket el hadgyák ö érette., és avilági jóktól érette sziveket el vonnyák. azollyanok érdemekhez képest valo jutalmat vésznek, de nem ollyat mint azok a nagy szentek

K. nem parancsolaté a. hogy a kristusért mindent el hadgyunk. házunkot. atyánk fiait, és világi jovainkot?

F. enem közönségesen mindennek valo parancsolat; hanem tökélleteségre vivö tanács, hogy a világot el hadgyuk. mindent akristusért el hadgyunk hogy nagyob szabadságal szolgálhasuk. de különöson. emeg szeghetetlen valo parancsolat mind azoknak. akiket Isten erre a tökélleteségre hi, meg üsmértetvén vélek akarattyát, azis parancsolat, hogy ellene mondgyunk az ollyan dolognak, a melyet meg nem tarthatunk lélek kárhozat nélkül. és egy ollyan keresztény. a ki joszágiban, vétekben valo esésit láttya. tartozik el hadni. mert az évangyelium szerént. math. 28. 8. 9. mit használ valakinek ha az egész világot birja is. ha magát el veszti, és azután mint válttya meg magát., ugyan erre valo nézve sz. Cypriánus, tract. de lapsis. azt akarja hogy azok el hadgyák gazdagságokot; akiknek botránkozást okoztak az üldözésekben., mert ahoz valo ragaszkodások miat, és a tartalék. hogy azokot el vesztik, félénké tette vala öket, és ezen okokért. ellene mondnak vala ahitnek., azt akarja hogy az után. az ollyanok a joszágokot ugy tekinttsék mint ellenségeket és hogy azokot el adgyák. és a szegényeknek osztogasák.

K. minden keresztény nem tartozik tehát mindennek ellene mondani. hogy üdvezüllyön.?

F a két dolgon kivül. melyekröl ide fellyeb szollottunk, nem tartozunk magunkot meg fosztani joszágunktol, és atyánk fiaitol, de tartozunk, az Isteni szeretetnek nagy parancsolattyábol., sziv szerént annak ellene mondani. azt ragaszkodás nélkül birni, ugy élni véle. mint ha nem élne, ugy elni a világban, mint ha ót nem volnánk., semit nagyobra ne becsüllyünk az Istennél. és akristusnál., se joszágot, se jo akarot. se atyánkfiát. se méltoságot erre pedig kötelez az évangyelium. mindeneket. személy válogatás nélkül. luk. 14. 26.

K. micsoda más jutalmat igér akristus azoknak., akik mindent el hadtak érette?

F száz annyit igér nekik mind ezen, mind a más világon., az a száz annyi maga foglallya. mind azt kegyelmet, jó erkölcsöt, sziv béli békeséget, vigasztalást, és minden lelki és testi jokot melyeket vesznek Istentöl ez életben amelyek sokal drágábak a földi joknál. melyeket el hagyunk, és boldogabbaká is tésznek., de semmit nem használ. ha el hadgyuk is a külsö jókót, ha az egész világnak ellene mondunk is, ha a véteknek. és magunknak ellene nem mondunk; ezen kel leg elöbször is el kezdeni.

 

GYERTTYA SZENTELÖ BOLDOG ASZSZONY NAPJÁN.


Az epistolat az évangyeliumot alab keresed

Imádság.

oh mindenhato örök Isten. kérjük alázatosan szent felségedet., adgyad hogy ate egy fiad példájára. a ki testet vévén magára, ma atemplomban bé mutattatot. mi is bé mutassuk elötted magunkot tiszta szivekel. ami urunk. J. k.


Epistola.

malach. prophé. 3. 1.


Magyarázat.

K. az anyaszent egyház. mi végre olvastattya a mái letzkében a malachiás jövendölésit?

F. mert ezen anapon kezdette azt akristus bé tölteni., atemplomban valo menetelével, ahová elviszik ötet. a boldogságos szüz. és sz. joseph. hogy bé mutassák az attyának. a törvény szerént. mint elsö szülőtetett.

K. kicsoda az az angyal akit az ur elküldöt. hogy el készittse utait, és az a testámentumnak angyala, a kinek atemplomba kel menni.?

F. az elsö keresztelö sz. jános. aki elöljároja vala a messiásnak., és aki néki el készité az utakot, penitentzia tartásával, predikálásával, és kereszttségivel, és a ki meg üsmerteté öket az emberekel, mutatván reája ujával, amásodik, az az, atestamentumnak angyala., akristus önnön maga, aki templomban ment, hogy bé mutassék az attyának, hogy ót imádgya az attyát. és ót tanittson, testámentum angyalának neveztetik, mert az atya Isten azért küldé ell, hogy hirdesse az embereknek az uj szövettséget. melyet tett vélek, és az igéretet melyet tett nekik., hogy örökös jutalmat ád azoknak, kik ötet szeretettel, lélekben, és igazságban szolgállyák.

K. miért mondgya a prophéta, hogy ki gondolhattya meg a messiás el jövetelét. és hogy ki marad meg hogy ötet lássa?

F. azt mondgya hogy ki gondolhattya meg azö el jövetelit. akarván mondani, hogy ki foghattya azt meg, hogy az Isten emberé legyen., hogy az ö szeretete az emberekhez ollyan nagy legyen. hogy magát ahalálra adgya, és meg válttsa öket, akik ellenségi valának avétekért., a sidok nem nézhetének reája, nagy nyughatatlanságal várák, a törvény, és a prophétiák. arra az eljövetelre készitték öket, mind azon által, ötet meg veték., mert nem jöt. azzal a fényes hatalomal: és felségel hogy meg szabadittsa öket, láthato ellenségektöl, és el terjesze. az egész földre, azö uralkodásokot, amint ezt igérik vala magoknak., nem értvén avaloságos értelmit az irásoknak, és betü szerént vévék azt, amit az irás mond, amessiásnak hatalmárol, és nagyságárol., mert a kettsegteté. azö nagyra vágyodásokot., el mondhatni, hogy még most is sokan vannak ollyan keresztények. kik nem nézhetnek a kristusra., mert keménynek láttzik nekik lenni, és hogy az ö szenttséges. élete, és tiszta tudomannya, kárhoztattya. az ö hamis tartásokot; szokásokot., és rendeletlenségeket.

K. miért hasonlittyák ötet, az olvaszto tüzhöz. és aruha festök füvéhez.

F. mert ö meg tisztittya alelkeket. aszeretetnek tüzével, a véteknek tisztátalanságátol., valamint atüz meg tisztittya az aranyat., és valamint a festök füve, hogy ki viszi amocskot

K. kicsodák azok alévi fiai, akiket meg tisztit az üdvezitö.?

F azok az anyaszent egyháznak papjai. és szolgai, akiket jelentettek ó törvényben, alévi fiai, vagy is mindnyájan a keresztények, akik részesülnek akristus papságában., 1 petr. 2. 5. meg mosa öket vérében, és meg tisztittya sz. lelkével. ebböl ki tettzik,. hogy az elsöktöl nagy tisztaságot kiván, amidön az oltárhoz jarulnak, hogy az Istennek ajánlyák atiszta bárányt, és a többitöl pedig, tiszta és szent életet; hogy meg egyesülhesenek. aszent áldozattal. melyet ajánl apap., és hogy nékie ajánlhassák testeket. lelkeket valamint, szent, élö. és ö elötte kedves osttyákot. rom. 12. 1.

K. ennek az áldozatnak óstyája, nem kedvesé mindenkor Isten elött, ámbár. a papok, és a hivek, kik azt ajánlyák. azok ne legyenek is?

F ez a szent áldozat. magában. szüntelen kedves Isten elött. de azt kivánnya., hogy azok, kik azt ajánlyák. az igasságban ajánlyák, aprophéta szerént. az az, igasságos. és tiszta szivel, az Isten aszivit nézi inkáb annak a ki neki áldozatot ajánl, mint sem az áldozatot, az oltári szenttségek. noha magokban szentek. de ö elötte nem tettzenének, hogy ha vétkes szivel, és tisztátalan kezekel ajánlánák néki. haszontalanná tennők azt a szenttséges áldozatot; és szenttség törésben esnénk. hogy ha. ahoz tisztátalan kezekel nyulnánk., és világi elmével ajánlanok, mentöl szenttyeb, és kedveseb Isten elött. annál nagyob. testi és lelki szenttséget. és tisztaságot kiván azokban., akik. azt ajánlyák, és azal magokot.


Évangyélium.

sz. luk. 2. 22.


Magyarázat.

K. az üdvezitönek az annya. miért megyen atemplomban. hogy meg tisztullyon, holot oly tiszta, és szent volt. és az ö szülése. nem hogy tisztátalaná, de söt még tisztábbá tette ötet?

F azért mégyen hogy engedelmeskedgyék amojses törvényének, amely azt hadta az aszszonynak., hogy bizonyos ideig óthon maradgyon. atemplomban ne mennyen; semmi szent dolgokhoz ne nyulyon: és meg tisztullyon. a szülésben valo tisztátalanságtól,. a boldogságos szüznek nem vala arra magának szüksége. de mint hogy akoron nem tudták valojában hogy ki légyen. afelebaráti szeretetnek kötelesége. arra vivé, hogy magát atöb aszszonyokhoz tegye. és magát a mojses törvényének. Ceremoniái alá vesse. hogy másokot meg ne botránkoztasson,

K. mit jelent atörvénybéli tisztátalanság. a mely ki rekeszté atemplombol mind addig még meg nem tisztultak, és föképen. agyermek ágyas aszonyok tisztátalansága

F jelenti abelsöképen valo tisztátalanságát aléleknek, amely ki rekeszt amennyekböl., és a szent dolgokban valo részüléstöl,. mind addig még meg nem tisztittatunk akristus vére által, és apenitentzia tartásnak köny hullatásival., különösön pedig. az aszszonyok törvény béli tisztátalansága, a gyermek agyok után, meg mutattyák, hogy tisztán az emberi cselekedetek, nem lehetnek szentek, hogy ha meg nem szenteltetnek akristus kegyelmével, és hogy mindent az Isten dicsöségire kel mivelni; minden szándékunknak. és cselekedetunknek. arra kel czélozni.

K. atörvény a gyermek ágyas aszszonyokot, csak atisztulásra köteledzéé?

F még arra köteledzé öket, hogy az Istennek szentellyék az elsö szülöt fiokot; és pénzen meg válttsák, és egy bárányt is adgyanak, hogy ha szegények két galambot adgyanak, vagy két gerlicét; az Isten annak az irgalmaságnak emlékezetire. akará hogy néki szentellyék. az elsö szülötteket; amelyel meg menté ahaláltol anépinek elsö szülötteit, ahusvéti báránynak vérivel, amelyel meg volt a kapujok kenve; amidön meg ölete minden elsö szülötetet egyiptumban., és mint hogy az elsö szülöttek, akiket nékie szenteltek., fel is kelletek volna neki áldoztatni, azzal meg elégedék, hogy helyetek egy bárányt, vagy két galambot áldoznának fel.

K. kit jelent vala az a bárány. akit áldozatul ajánlottak?

F a jelenté akristust; aki fel áldoztaték akereszt fán. hogy meg váltaná az elsö szülötteket, az az, az Isten fiait. és akinek. drága vére. meg tisztittá abünös embereket.

K. micsoda oktatást vehetünk. ezen két féle ceremoniábol. az aszszonyok meg tisztulásábol, és az elsö szülöttek meg szentelésekböl;?

F meg tanulhattyák a keresztény anyák, akik gyermek ágyban vannak., az Istent kérjék. hogy tisztittsa meg öket lelki tisztátalanságokbol., ajánlyák nékie gyermekeket, akik neki szenteltettek akereszttségben, kérjék hogy tarttsa meg ártatlanságokban., és igyekezenek azon hogy keresztényi modon nevelhessék.

K. nem leheteé akristusnak. és az ö szent annyának. magokot a törvény parancsolattya alol el vonni?

F igen is lehetet volna., de alázatoságbol. az alá veték magokot. példát akarván nékünk adni. hogy micsoda engedelmeségel kel végben vinnünk, az Isten, és az anyaszent egyház parancsolatit. az Isten fiának. és az ö szent annyának példája, akik oly nagy szorgalmatoságal viszik végben a törvénynek leg nehezeb részeit, nagy alázatoságal; meg szégyenitti még azokot, akik belsö kevélységböl, nem félnek meg szegni az anyaszent egyház törvenyit, azért hogy a közönséges népnél fellyeb valók., a kivel is nem akarnak esze elegyedni, és véle egyet tartani. mint példának okáért, a böjtröl valo törvényt, gondolván kényeségböl. hogy a meg fóg ártani egésségeknek.

K. a kristusnak az az alázatosága, amelyel abünösök közi elegyitette magát,. és azok. amelyeket követet. mindgyárt születésitöl fogva., nem magasztaltattaké fel valamely rendkivül valo jelek által.?

K. az atya Isten. azokot fel magasztalá. sok jelekel., nem csak a prophéták, és az angyalok tettek rolla bizonyságot; hanem még egy szüz gyermeket szüle, egy magtalan aszszony fiat fogada méhében,, a néma meg szóllalt, ersébet jövendöle, az ö gyermeke örömiben meg rázkodék méhiben; a mágusok imádására el mentek, egy szent özvegy aszszony ötet meg üsmérte, egy igaz, ötet akarjára vette, és meg jövendölé. hogy sokaknak. meg romlására. és fel támadására, lenne israelben,

K. mit mond az évangyelium. arrol az igazrol.?

F az evangyelium azt mondgya hogy ez azigaz, várja vala az israelnek vigaztalását., tudni illik, amessiást, akit az Isten elkülde, hogy meg szabadittsa népét. nyomoruságibol. és bé tölttse örömel, és vigasztalásal., hogy ez az igaz Isten félö vala, akinek meg vala igérve, hogy a halált meg nem látná. mig elöb meg nem látná az ur kristusát, eszép példája akeresztényi életnek. amely abol áll, hogy az igasságnak cselekedetit mivellyük, az Istent fiui szeretettel szeresük, amely szeretet eltávoztassa velünk mind azt ami néki nem tettzenék, kiványnyuk, és várjuk amásodik el jövetelét akristusnak, valamint siméon kiváná, és várá. az elsöt.

K. miképen, és micsoda, indulatbol találkozék. simeon atemplomban amidön. akis jésust. oda vivé aboldogságos szüz?

F. a szent lélek altal valo indulatbol mene atemplomban; amint ameg igértetet valanéki, kövessük simeont, ha hasonlo boldogok akarunk lenni mint ö, ha azt akarjuk hogy meg talállyuk akristust az ö szent templomában, a szent mise áldozattyában, az ö testének, és vérinek Communiojában, mennyünk atemplomban ugyan azon szent léleknek indulattyábol, és nem emberi szokásbol. hit tisztelet nélkül, buzgoság. és figyelmeteség nélkül, valamint cselekesznek mostanában sokan akeresztények., hanem oda azert mennyünk hogy a kristust keresük, hogy kegyelmet. büneinknek bocsánattyát, lelki vigasztalást, és eröt nyerhessünk, menyünk oda. könyörögni imádni, és dicsérni az Istent.; és nem azért hogy suttoglyunk., hejában valorol beszélgesünk,, mert valamint hogy ez a szent öreg ember. nagy örömet vett, a kristust vévén ölében, miis ki mondhatatlan vigasztalásokban lészünk részesek, hogy ha ötet szivünkben veszük.

K. micsoda gondolatokot inditta az üdvezitö jelen valo léte. a simeon elmejiben?

F egészen el vona avilágtol. és még az élettöl, ugy annyira. hogy csak ahalált ohajtá., mert oly boldog volt. hogy ötet láthatta. és ölében hordozhatta, minékünk is vagyon az a boldogságunk. hogy ötet vehettyük aszenttségben. nem ugy mint gyermeket. és halandot., hanem mint dicsöségest, és halhatatlant és hogy ha mi hozája. erös hitel. szeretettel; és tiszta szivel járulnánk, semmit egyebet nem kivánhatnánk eföldön,, semmit ót nem látnánk, szeretetünkre méltót, és könnyen meg válnánk mind attol., valamit avilág mutat nékünk. gyönyörüségre valót; ez az igaz minek utánna meg látta volna, nem kiván egyebet. csak abékeségben valo halált, és az igazán valo keresztényeknek, minek utánna vették aszenttségben., nem kel egyebet kivánni. hanem a halált. hogy ötet meg láthassák és birhassák. örökké.

 

SZENT MÁTYÁS APOSTOL NAPJÁN.

imádság

oh Istenünk aki apostolid köziben vetted aboldog sz. mátyást, kérünk halgasd meg érettunk valo esedezésit. és hinttsed bövségesen irgalmaságodot mi reánk. ami urunk J. k.


Epistola.

act. apos. 1. 15.
azepistolát. az evangyéliumot aláb meg találod.


Magyarázat.

K. honnét vagyon, hogy sz. péter. a töb apostoloknál elöbb, jelenté meg a gyülekezetben., hogy gondolkodgyanak. judás helyet valo apostolnak választásán.?

F. a jelenti az sz. péter elsöségét. az apostoli társaságban., és akristus juhainak szükségire valo vigyázását. egy jó pásztornak, sz. péter eleiben adgya a gyülekezetnek hogy válaszon, de ö csak maga nem választ: az egész apostoli rend, és atanitványok, egyes akaratbol. aválasztáshoz kezdenek. és két választandot neveznek az apostolságra., mindnyájan meg egyeznek azon, hogy mi modon tudhasák meg az Isten akarattyát. akettö közöt valo választásban. és mindnyájan az imádsághoz fogának.

K. miért mondgya sz. péter. hogy judás mezöt vett. ahamiságnak jutalmabol. holot ö viszá adta azt apénzt?

F. mert azon apénzen, a melyet fel vett volt. árulásáért, egy mezöt vettenek. amelyet nevezték, haczeldáma, az az, vér mezejének, ugyan ezen aneven hihatnák mind az ollyan joszágokot. a melyeket aszegények vérin vettek., tudni illik az ollyanokot. amelyeket igasságtalanul, eröszakoson. vagy usorával birnak, vagy kik egyházi joszágot vesznek. mely joszág. a szegényeké. özvegyeké. és az árváké.

K. az apostolok mikepen cselekesznek. az apostolságra valo választasban.?

F.. ökk magoktol semmit nem akarának cselekedni. azért az Istenhez folyamodának, hogy jelentené meg akarattyát, és mutatná meg nekik. hogy mellyik volna az, akit ö választot az apostolságra., ebböl meg láthattyuk. hogy a midön valakit kel választani valamely hivatalra., méltoságra, vagy a közönséges tiszttségre., ollyankor nem kel tekinteni a magunk hasznát, attyafiát, hanem egyedül az Isten akarattyát, a melyet meg mutat nékünk. hogy ha azal a modal élünk, amelyet azö bölcsesége ád elönkben, és ha vigyázunk választásban. jó erkölcsire. érdemire, alkalmatoságára, hajlandoságára, melyeket ö adot annak, akit arra hitt.,, az ollyanok, akiknek lehet abeneficiumokot osztogatni. vagy arra nevezni, jobban nem cselekedhetnek. lelkek üsméretinek bátorságára valo nézve, mint hogy az apostolokot kövessék, és tanácsot kérjenek ollyanoktol., akik üsmérnek azokra érdemeseket, és kérni kel az Istent. hogy mutassa meg akarattyát. nem vigyazván, se abarattságra. se az atyafiságra. se a mások kérésekre, mert ez adolog az Istent illeti, és nem szükséges, hogy az embernek. abban semmi része légyen, igen szükséges meg visgáltatni nagy szorgalmatoságal. ókos, és értelmes emberekel, hogy ha azok kik a béneficiumokra vágynak. azokra érdemeseké, ugy hogy aleg érdemesebbek nyerhesék el, az illyen dolog üdveségiben áll. mind a választonak, mind a választotnak., és más többeknek is, rettegve, kellene nézni ezt a szent gyülekezetet., mind annak aki az egyhazi tiszttségekre nevezhet., látván, hogy micsoda. vigyázásal. figyelmeteségel, és félelemel vannak az apostolok, amidön az Istennek apostolt választanak.


Évangyélium.

sz. math. 11. 25.


Magyarázat.

K. kicsodák. azok a bölcsek, és okosok kik elöt el rejti Isten igazságit?

F. 1. azok, az ollyan maga elhit tudosok, a kik magokot annyira magasztallyák., és magokal el hitetik. hogy nincsen szükségek amások tanácsára. 2. az ollyan világiak, kik csak amagok hasznokot keresik, kik okosabak amagok dolgok igazgatásaban, akristus mondása szerént. mint sem avilágoságnak fia az üdveségek keresésében. 3. az ollyan világ szerént valo emberséges emberek. akik semmiben nem kételkednek., mindenre alkalmatosra tarttyák magokot., de a kiket inkáb lehetne pogányoknak nevezni, mint sem keresztényeknek. 4. az ollyan magát mindenhez alkalmaztató, aki minden beszédivel. és külsö maga viselésivel. el akarja másokal hitetni hogy igen igasság szeretö; de a szivében lévö el rejtet hamiság, annyiszor által hágatattya véle az Isten törvényit, amennyiszor gondollya hogy azt észre nem veszik., és aki mindenben csak tisztán a maga hasznát keresi.

K. kicsodák azok akisdedek., akiknek az Isten ki nyilatkoztattya. titkait és igazságit.

F. azok. az alázatos. és az együgyü szivüek, ollyanok. a micsodás leg gyakortáb a közönséges nép. a ki nagyob engedelmeségel. és jobb szivel veszi bé. a hitnek világoságit. mint sem avilági tudosok és gazdagok. illyenek is valanak. az apostolok és a tanitványok., kik mindent el hagyának, és a szegény. kristust követék, nem hajtván ajövendöre, illyen vala anép. aki apusztában kiseri vala az üdvezitöt., a ki harmad napig halgatá predikácioját, és aki az üdvezitöben. nagyob külömböztetésel üsmeré meg az Isten munkáit, és az ö tanitásának igazságát. mint sem a törvénynek doktori, a papok. és a fariséusok.

K. mit akar akristus velünk meg értetni ezekel aszokal. ugy atyám. mert igy akartad.?

F jóvá hadgya. és imádgya az attyának cselekedetit., akinek akarattya minden igasságnak rendgye. és nekünk példát ád, hogy mi is azt imádgyuk, és az alá vessük magunkot mindenekben. ha szinte annak okát meg nem foghatnok is, és ha az ö akarattya. ellenkeznék is. értelmünkel, akor bizvást el mondhattyuk urunkal., uram, mert igy akartad., az illyen állapotban. az embernek, halgatni, imádni, és csudálni kel amit meg nem foghat, elegendö azt néki tudni, hogy az Isten akarattya., önnön maga az igasság. és abölcseség., akristus arra is tanyit minket, hogy a világi bölcsek, és okosak el hagyatattak az ö vakságokban. és setettségekben., hamiságokért, és kevélységekert., és hogy a kisdedek., és az egy ügyüek, kik meg vannak világositatva., csak eppén tisztán. az irgalmaságbol vannak.

K. miert mondgya az üdvezitö. hogy mindeneket néki adot az attya. mivel ö maga Isten lévén, mindeneken örökös hatalma vagyon?

F avalo hogy ugy mint Isten. az attyához hasonlo hatalma vagyon.: de ugy mint ember. az attyátol vette ahatalmat hogy meg vilagosittsa az embereket az igazságnak világoságival., és hogy meg üsmértesse vélek az Istent, és az ö titkait; azért is mondgya. hogy senki nem üsmeri az atyát, hanem a fiu, és az, akinek. afiu meg akarja jelenteni. ugyan ez is kötelezi ahiveket, hogy nagy alázatos hálá adásal legyenek. akegyelemért melyet akristus tett vélek, adván nékik azt az engedelmeséget, amelyel bé veszik, és meg tarttyák. az évangyeliumnak igazságit.,

K. mit tésznek ezek a szavai akristusnak jöjjetek hozzam mindnyájan. akik munkalkodtok; és terhelve vattok. és én meg nyugotlak titeket?

F. a kristus a bünösököt hija magához, és azokot akik suhajtoznak, a rosz kivánságoknak. és a vétekel járo nyomoruságoknak terhe alat, igérvén nékik. hogy meg nyugosztallya, és meg szabadittya attol a terhtöl. mely öket a földig le nyomja, és meg könnyebiti nyomoruságokot, hogy ha hozá kapcsollyák magokot; és ha élö hittel, és szeretettel hisznek öbenne.

K. micsoda iga az, amelyet akarja hogy hordozuk.?

F az az iga abbol áll, hogy szeretettel adgyuk magunkot. az ö évangyéliumának törvénye, és oktatása alá, mivel haminket meg szabadit az ördög hatalma alol., és vétkeinknek terhétöl, nem azért szabadit meg hogy magunké legyünk, és ami meg romlot kivánságink szerént éllyünk, hanem hogy mesterünket kövessük, akarattyát mivellyük, amelyben meg is fogjuk találni nyugodalmunkot. és vigasztalásunkot; hogy ha pedig a magunkét mivellyük, abban csak nyughatatlanságokot. nyomoruságokot és az elmének keserüségit talállyuk,

K. mire hi minket az üdvezitö ezekel aszokal. tanulyatok töllem. mert szelid vagyok. és alázatos szivü,?

F arra hi hogy tanitvánnyi legyünk. és mesterünknek fogadgyuk. mert nem hogy haragos mester volna., de szelid, és alázatos, mindenek hozája mehetnek., és senkin ki nem ád. se kicsiden, se egy ügyüen. azt mondgya hogy alázatos szivü, mert ollyan alázatoság vagyon, amelyet sz. bernárd szerent lelki alázatoságnak nevezhetni, amely az emberel meg üsmérteti hogy magátol: semmi. és csak a meg vetésre érdemes, és az alázatos szivü az, aki szereti a meg vettetést., ennek pedig az Isteni szeretet az inditoja., erröl is mondgya sz. agoston. hogy az alázatoság egyik része az az Isteni szeretetnek. és az Isteni szeretet. egyik része az alázatoságnak, ugyan erre is jöt akristus minket tanyitani, mind szoval. mind cselekedetivel, rövideden ez is az egész évangyelium. hogy alázatos szivüek legyünk. és aki nem alázatos, nem azö tanitvánnya, ámbár csudákot tenne is., egy alázatos szivü. nem támad soha senkire is. és senki ellen nem áll, hogy ha csak nem kénszeritetik oltalmazni az igasságot., akor is nagy mértékleteségel viseli magát; mert soha el nem felejti alacson. és semmi voltát.

K. akristusban nem valaé még lelki alázatoság is?

F. igen is vala ugy mint emberben, és ugy mint az ö testére valo nézvé. de nem vala ugy mint avétekre valo nézve; mivel se vétek, setudatlanság. se egyéb más emberi gyengeség ö benne nem valának.

K. míformában. gyönyörüséges az ö igája, és konnyü az ö terhe. mivel ha övé akarunk lenni ellene kel mondani magunknak, és hordozni a keresztet életünknek minden napjaiban?

F. mert akristus szeretetet hint azoknak szivekben, akik az övéi, a mely szeretet meg könyebiti sullyát az igának, és örömel is viselteti, azért is mondgya sz. agoston hogy mikor az Istent szeretik, semmi nem nehéz, a szenvedés sem tettzik nehéznek. mert szeretik a szenvedést.

 

SZENT TAMÁS APOSTOL NAPJÁN.

Epistola.

Az okáért, már nem vattok vendégek. és jövevények, ha nem aszentek polgár társai vattok, és az Isten háza népei, fel épittettetve az Apostolok, és aproféták fundámentumára, a fö szegelet kö, ömaga akristus Jésus lévén, melyre az egész épület fel rakattatván nevekedik az urnak szent templomává, melyre tiis, együt épittettök fel az Istennek lako helyévé, alélek által.


Évangyélium.

sz. Ján. 20. 24

Tamás pedig egy a tizen kettö közül ki kettösnek. mondatik, nem vala vélek, mikor el jöve Jésus, mondának azért néki a több tanitványok. láttuk az urat, ö pedig mondá nékik, hanem ha látom az ö kezeiben. a szegek liggatását. és az ujomat, a szegek helyére botsátom, és akezemet, az ö oldalában botsátom. nem hiszem. és nyoltz nap mulva, ismég benn valának az ö tanitványi, és tamás ö vélek, el jöve jésus ajtok bé téve, és meg álla középben és mondá békeség néktek., az után mondá tamásnak, erezd ide bé az ujodot, és lassad az én kezeimet,. és hozd ide akezedet, és botsásd az én oldalamba. és ne légy hitlen. hanem hiv, felele Tamás és mondá néki. én uram., és én Istenem, mondá néki Jésus, mivel hogy láttál engem Tamás hittél, boldogok. akik nem láttak, és hittek,

 

SZENT PÁL FORDULÁSA NAPJÁN. APOST TSE. 9. 1.

Epistola.

Saulus pedig még is dul fulván fenyegetésekkel, és öldökléssel az ur tanitványi ellen. apapi fejdelemhez mene, és levelet kére tölle Damaskusba a synagogakhoz, hogy ha valakiket találna ejárat béli férfiakot és aszszony állatokot. meg kötözve hozná jérusalembe, és midön az uton menne történek hogy Damaskushoz közelgetne; és hirtelen világoság vévé ötet környül az égböl. és le esvén aföldre szózatot halla, mely mondá néki, saule, saule. miért üldösz engem. ki mondá. ki vagy uram? és amaz. Én vagyok a Jesus. akit te üldösz, nehéz néked az ösztön ellen rugoldoznod, és reszkedvén, és álmélkván, mondá. uram. mit akarsz hogy tselekedgyem., és az ur felelé néki, kely fel. és meny bé avárosba. és ótt meg mondgyák néked, mit kellyen tselekedned; azok pedig a férfiak. akik kisérik vala ötet. allanak vala álmelkodván. halván ugyan aszót. de senkit nem látván, fel kele pedig saulus a foldröl, és fel nyittot szemekel semmit nem lát vala. kezen fogva vonyván pedig ötet. bé vivék Damaskusba. és ótt vala három napig nem látván., és nem evék. senem ivék. Damaskusban pedig egy Ananiás nevü tanitvány vala, és mondá néki látásban az ur, Ananiás, ö pedig mondá ihol én uram, és az ur mondá néki, kely fel. és meny az uttzába. mely egyenesnek hivatik, és keress a judás házában, egy Társusi Saulust nevüt, mert imé imádkozik, (és láta egy Ananiás nevü ferfiat, hogy bé menne, és kezeit reá tenné, hogy ismég látna) felelé pedig Ananias, uram sokaktol hallottam eférfiu felöl, mennyi gonoszokot tselekedet ate szenteidnek Jerusalemben, és itten hatalma vagyon apapi fejedelmektöl hogy meg kötozze mind akik segittségül hiják ate nevedet. mondá pedig az ur, menny el mert nékem választot edényem ez, hogy hordozza az én nevemet apogányoknak, fejdelmeknek, és az Izrael fiainak elötte. mért én meg mutatom néki mennyit kellessék az én nevemért szenvedni, néki, és el mene Ananias, és bé mene aházba, és reá tévén kezeit mondá. Saule, atyám fia, az ur Jésus küldot engem. aki meg jelent néked az uton amelyen jösz vala, hogy láss., és tellyesedgyél szent lelekkel, és mindgyárt le esének az ö szemeiröl, mint valami hal héjak, és meg jöve szeme világa. és fel kelvén meg keresztelteték. és mikor ött volna meg erösödék, lön pedig atanitványokal kik Damaskusban valának egy nehány napig és leg ottan a synagogákban predikállya vala a Jesust hogy ez, az Isten Fia. álmelkodnak vala mindnyájan akik hallyák vala, és mondának, nem ezé, aki üldözi vala jérusalemben azokot akik segittségül hiják vala ezt a nevet, és ide azért. hogy kötözve vigye azokot a papi fejedelmekhez, Saulus pedig sokal inkáb meg erösodik vala, és meg szegyenitti vala a sidokat. kik damaskusban laknak vala, bizonyitván hogy ez, akristus.


Évangyélium

sz. Matth 19. 27

Akor mondá péter, imé mi mindeneket el hattunk. és tégedet követtünk, mi lészen tehát nékünk. Jésus pedig mondá néki, bizony mondom néktek, hogy ti kik engem követtetek, az uj születesben. mikor az ember fia az ö fölségének székiben ül, tiis tizen két széken ültök, itélvén Izraelnek tizenkét nemzettségét. és minden aki el hadgya házát. vagy attyafiait, vagy nénnyeit, vagy attyát,. vagy annyát, vagy fiait, vagy szánto földeit. az én nevemért, száz annyit vészen, és az örök életet birja, sok elsök pedig utolsokká lesznek, és azutolsok. elsökké. hasonlo mennyeknek országa atselédes emberhez. ki jó reggel ki ment miveseket fogadni az ö szöllöjébe. meg szegödvén pedig a mivesekel egy napi pénzben, el küldé öket. a szöllöjébe, és ki menvén három ora tájban, láta más hivalkodot állani a piatzon. és mondá nékik, mennyetek tiis szöllömbe, és a mi igaz, meg fizetem néktek. azok pedig el menének. ismég pedig ki mene hat és kilentz ora tájban, és hasonlo képen tselekedék. tizen egy ora tájban pedig ki mene. és talála más veszteg állokot, és mondá nékik, mit áltok it egész nap hivalkodva:? mondának néki, mert senki nem fogadot meg minket. mondá nekik. mennyetek tiis a szöllömbe, mikor pedig estve lett volna. mondá a szöllö ura a gondviselöjének, hidd elé a miveseket. és add meg nékik azö béreket. el kezdvén az utolsoktol. az elsökig; mikor pedíg el jöttek volna akik tizen egy ora tájban jöttek vala, vévének egy egy pénzt. el jövének pedig az elsök is, álitták hogy többet vennének, vévének pedig ök is egy egy penzt. és el vévén morgolodnak vala. a tseledes ember ellen. mondván. ezek az utolsok egy oráig munkálkodtak, és egyenlökké tetted öket hozzánk. kik anapnak terhét. és hévségit viseltük. ö pedig felelvén. egyiknek közüllök mondá, barátom nem tészek néked hamissat nem egy pénzben szegödtélé meg velem, ved el ami tiéd, és meny el, anyit akarok pedig ez utolsoknak is adni, a mint néked. avagy nem szabadé nékem a mit akarok tselekednem. talám ate szemed álnok, hogy im én jó vagyok., igy lésznek az utolsok elsökké, és az elsök utolsokká mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen aválasztottak

 

GYERTTYA SZENT. B. ASZSZONY NAPJÁN.

Epistola

malak. prof 3. 1.

Imé én el küldöm az én Angyalomot és el keszitti az utat az én ortzám elött. és mingyárt eljö azö templomába az uralkodo, akit ti kerestek, és a testamentumnak Angyala, akit ti kivántok, imé el jö ugy mond a seregeknek ura, és ki gondolhattya meg az ö el jövetelének napját, és ki marad meg hogy ötet lássa, mert ö mint az olvaszto tüz és mint a ruha festök füve. és ülni fog olvasztván, és tisztitván az ezüstöt és meg tisztittya a Lévi fiait, és meg szüri öket mint az aranyat, és mint az ezüstöt. és az urnak áldozatokot áldoznak igasságal. és tetszeni fog az urnak, ajuda, és jérusalem áldozattya, mint az elöbbi napokban. és mint a régi esztendökben.


Évangyélium.

szent luk 2. 22

És minek utánna bé telnének az ö meg tisztulásának napjai a Mojses törvénye szerént. vivék ötet jerusalembe hogy ötet bé mutatnák az urnak. amint meg iratot az ur törvényében, hogy mind férfiu aki az annya méhit meg nyittya, az urnak szenteltnek hivatatik., és hogy áldozatot adnának a szerént amint meg mondatot az ur törvényébe egy bokor gerlitzét, vagy két galamb fiat, és imé egy ember vala jérusalemben kinek siméon vala neve. és ez ember igaz, és Isten félö vala, várván Izraelnek vigasztalását, és a szent Lélek vala ö benne. és feleletet vett vala a szent Lélektöl, hogy halált nem látna, mig nem elöb meg látná az ur kristusát, és alélek altal a templomba menvén. és mikor bé vinnék a gyermek Jésust az ö szüléi, hogy a törvény szokása szerent tselekednének ö érette. ö is ölibe vevé ötet, és áldá az Istent és mondá. most botsátod el uram ate szolgadot, ate igéd szerént békeségben. mert látták az én szemeim ate udvezitödet: kit szerzettel minden népek szine eleiben. világoságul a pogányoknak. meg világositására. és ditsöségül a te népednek Izraelnek.

 

SZENT MÁTYÁS APOST NAPJÁN.

Epistola

act apost 1. 15

Azokban anapokban, fel kelvén péter az attyafiak közöt, mondá, (:vala pedig a sereg mindenestöl, közel száz husz ember:) atyám fiai férfiak, bé kel tellyesedni az irásnak, melyet meg jövendölt a szent Lélek a David szája által, judásrol, ki vezére volt azoknak, kik meg fogtak Jésust, ki közinkbe számláltatot vala, és részes volt. ebben a szolgálatban, és ez mezöt birt ugyan a hamiságnak jutalmábol. és fel akasztván magát ketté hasada. és minden béli ki omlék. és tudtokra lött mind a jérusálemben lakóknak, ugy hogy az a mezö az ö nyelveken Hatzeldámának neveztetnék az az, vér mezejének, mert meg vagyon irva, a soltárok könyvében, légyen puszta az ö lako helyek, és ne légyen aki abban lakjék., és az ö püspökségét más vegye el. szükség azért eférfiak közül akik velünk egybe gyülekeztenek. minden idöben, a melyben, ki, s'bé járt mi közöttünk az ur Jesus, el kezdvén a János kereszttségetol., mind a napig, a melyen fel vétetett mi töllünk, hogy tanuja légyen az ö fel támadásának mi velünk. egy ezek közül. és elö állatának kettött, Josefet, ki Barsabásnak hivattatik vala, kinek vezeték neve igaz volt; és Mátyást, és imádkozván mondának, Te uram, ki mindeneknek sziveket tudod. mutasd meg melyikét választottad a kettö közül. hogy el végye. eszolgálatnak, és Apostolságnak helyét. melyböl vétkéért ki eset judás, hogy azö helyére menne, és sorsokat adának nékik, és a sors Mátyásra esék, és a tizen egy Apostol köziben számláltaték.


Évangyélium.

sz. Matth. 11. 25.

Az idöben felelvén Jésus mondá. hálát adok néked Atyám, menynek, földnek ura, hogy el rejtetted ezeket a böltsektöl és az okosoktol., és meg jelentetted azokot a kis dedeknek, ugy Atyám, mert igy volt kellemetes elötted, mindenek nékem adattak az Atyámtol. és senki nem üsméri a Fiat, hanem az Atya. az Atyát sem üsmeri senki hanem a Fiu, és akinek a Fiu meg akarja jelenteni. jöjjetek hozám minnyájan a kik munkálkodtok és terhelve vattok. és én meg nyugottlak titeket, vegyétek reátok az én igámot, és tanullyatok töllem, mert én szelid vagyok, és alázatos szivü, és nyugodalmat találtok lelkeiteknek, mert az én igám gyönyörüséges, és az én terhem. könnyü.

 

AZ ÉPISTOLÁKNAK
ÉS
AZ EVANGÉLIUMOKNAK

Esztendő által valo vasárnapokra és
leg fővebb Innepekre rendeltetett Kérdesekkel,
és Feleletekkel valo Magyarázattya.

MÁSODIK SZAKASZ.
Nagy bőjt IIdik. Vasárnapjátol fogvást Husvétig.

 

ENNEK A KÖNYVNEK TÁBLÁJA

Nagy böjt 2dik vasárnapon -

1.

Nagy böjt 2dik hetin lévö hetf.

6

N. böjt 2dik hetin valo keden

15

N. böjt 2dik hetin valo szeredán

24

N. böjt 2dik hetin valo tsötört.

33

N. böjt 2dik hetin valo pénteken

44

N. böjt 2dik hetin valo szomba.

55

N. böjt 3dik vasárnapján.

70

N. böjt 3dik hetin valo hetfün

77

N. böjt 3dik hetin valo keden

87

N. böjt 3dik het. valo szeredán

96

N. böjt 3dik het valo tsötört.

106

N. böjt 3dik het. valo pénteken.

110

N. böjt 3dik het valo szombaton

122

N. böjt 4dik het. valo vasárnap.

136

N. böjt 4dik hét.. valo hetfün -

145

N: böjt 4dik het valo kedden -

153

N. böjt 4dik het. valo szeredán

161

N. böjt 4dik het. valo tsötört.

172

N.. böjt 4dik het valo péntek.

182

N. böjt 4dik het valo szomb

191

N. böjt 5dik het valo vasárnap

199

N. böjt 5dik het. valo hetfün

206

N. böjt 5dik het valo kedden.

213

N. böjt 5dik hét valo szered.

221

N. böjt 5dik hét valo tsötört

229

N. böjt 5dik hét valo pénte

238

N. böjt 5dik hét. valo szomb.

245

virág vasárnapján. -

256

A nagy hét. valo hetfün -

259

A nagy het valo kedden -

268

A nagy hét. valo szered -

270

A nagy tsötörtökön

276

nagy pénteken. -

286

szombaton. -

318


A szentek Innepein

 

Szent Josef. napján.

1

Gyümölts olto B. A. napján

VIII

 

Esztendö által valo vasárnapokra és a Legg fövebb Innepekre rendeltetett
Epistoláknak. és Évangyéliumoknak, kérdésekel. és feleletekel. valo magyarázattya.


NAGY BÖJT 2DIK VASÁRNAPJÁN
Melyet a község nevetlen vasárnapnak hija.

Imádság

oh'Istenünk látod, hogy mi magunktol. minden erötöl meg vagyunk fosztatva. nyujttsad, külsö, és belsö gond víselésedet reánk, ugy hogy a mi testünk, semmi veszedelmes dolgokban ne essék, se semmi rosz gondolatok meg ne motskollyák lelkünket, ad meg ezt a kegyelmet nékünk, a mi urunk J. k. által.


Epistola.

szent Pál. 1 Thess. 4: 1.

Atyám fiai. tovabbá azért kérünk titeket, és igen kérünk, az ur Jesusban hogy a mint vettétek tölünk mint kellyen néktek járnotok, és Istennek kedveskednetek. ugy járjatok is. hogy bövölködgyetek., mert tudgyátok minémü parantsolatokot adtam néktek. az ur Jesus által, mert az az Isten akarattya, ati meg szentüléstek, hogy meg tartoztassatok magatokot a paráznaságtol. hogy tudgya mindenitek birni az ö edényit szenttségben és tiszteségben, nem akivánságnak indulattyában. mint apogányok is. kik nem üsmerik az Istent. és hogy senki meg ne nyomorittsa. se meg ne tsallya dologban az ö attyafiát. mert boszu álló az ur, mind ezekért, amint az elött mondottuk néktek. és bizonyságot tettünk, mert nem hivut minket az Isten tisztátalanságra, hanem szenttségre.


Magyarázat

K. Mitsoda oktatást ád az Apostol ennek alevelnek a kezdetin?

F valamint egy szerelmes Atya, arra kéri és kénszeritti öket, hogy kövessék a rendet melyet hagyot nékik, hogy mi modon járjának az Isten uttyán., és tetzhessenek néki, erre is kel tsak egyedül igyekezni, de tsak azzal meg nem elégszik-hogy azon járjanak, hanem hogy még azon hová továb elöre is haladgyanak., mert aki azon elöre nem mégyen. hátra mégyen,. mondgya szent Bernárd és azt, el is hagya.

K. Mit értesz az Isten uttyán valo elö menetelen?

F Az Isteni szeretettel járnak, az ö uttyán, aki ötet nem szereti azon nem jár, aléleknek lábai akivánságok, és kedveskedések, mondgya szent Agoston, és ezek akívánságok. a szeretetnek indulatitol vannak, aszeretetem mondgya ez az Atya, az én mértékem, és hajlandoságom. ez az mérték viszen engem mindenüvé ahová mégyek. hogy ha pedig az Isteni szeretet ez az mérték. aminket az Istenhez viszen. ez igy lévén elö menni az Isten uttyán. nem más, hanem nevelni, és szaporitani ahozzája valo szeretetett, ötet nagyob buzgoságal szeretni. ha ez a szeretet gyenge. keveset haladunk, hogy ha nagy. sokat haladunk, azért is mondgya aproféta. ate parantsolatidnak után futottam, amidön szivemet meg tágasitottad. ps. 118. 32. tekélleteseb szeretettel, eléb haladunk azon. a midön ez a szent szeretet nevekedik bennünk., hogy ha el távozunk arosztol. és a roszra vivö alkalmatoságtol, hogy ha meg vettyük magunkot, és a földi dolgokot, hogy ha buzgoságal ohattyuk a menyei hazát. hogy ha szorgalmatosabban viszük végben ahivatalunkot. hogy ha nagyob békeséges türésel és örömel szenvedgyük anyomoruságokot, hogy ha nagyob hálá adásal vagyunk a vett kegyelmekért. hogy ha nagyob szorgalmatoságal foglallyuk magunkot az imádságokban, hogy ha nagyob siettségel igyekezünk a keresztyeni tekélleteségre.

K Mit joval szent pál az után ahiveknek?

F Azt jovallya. hogy meg tartoztassák magokot minden tisztátalanságtol. hogy tisztán tarttsák testeket. azzal tisztességesen bánnyanak. atesti kivánságokot ne kövessék. mint a pogányok, kik az Istent nem üsmérik, mind ezekre kel vigyázni, mind a házaságban. mind azon kivül, azért is mondgya szent pál, 1 cor 6. 15 hogy ami testünk, akristus tagja, és a szent Léleknek temploma, nagy vétek, és mint egy szenttség törés, meg fertezni az urnak tagját. és a szent Léleknek templomát. az Isten akarattya a, hogy valami bennünk vagyon. a szent, és tiszta legyen, hogy pedíg azt meg lehesen tisztán tartani, és azt a templomot meg nem ferteztetni, el kel mindenikünknek kerülni az alkalmatoságot az apostol szerént 1 Cor 6.20. ditsérnünk, és hordoznunk kel az Istent testünkben, és elménkben, mert mindenik az Istené. menyi keresztyén vész el azért. hogy erröl nem gondolkodik. el mondhatni az irás szerént, hogy minden test meg rontotta az utait.

K Mivel fenyegeti az apostol azokot. kik ezt a rendet által hágják.?

F Az Isteni boszu állásal. az Isten., mondgya, boszut áll. ezekért avétkekért. tudni illik, az igaságtalanságért. és az eröszak tételért, amelyekel el nyomják az ártatlanokot és az tisztátalanságért. amelyben esnek, vagy magánoson, vagy másal., az emberi igasság tételt el lehet kerülni. de el nem rejhettyük magunkot az Isten haragja elött. meg nem lehet hajtani az ö örökös igasságát. és azt. tsak a valosagos penitentziával lehet meg engesztelni.

K. Mivel fejezibé az apostol ezeket az intéseket melyeket ád nékünk.

F Azzal fejezi bé hogy az Isten, nem atisztátalanságra hivut minket, hanem a szenttségre, nagy vétek mondgya egy régi Atya, akeresztyén nevet víselni, és annak köteleségeit bé nem tölteni. Crimen, immane. nomen inane. mitsoda egy keresztyén hanem egy ollyan ember a ki akristus példájára, és tanitására formáltatot, aki is maga a szenttség a nem szent, atsak nével keresztyén, mivel az apostol azt mondgya, hogy mikor a keresztyénségre hivatattunk. akor a szenttségre hivatattunk.

K. Miben áll, az a szenttség a melyre hivatattunk és hogy lehet azt el érni?

F A szenttség abban áll. hogy ellene mondgyunk a teremtett állatnak. és magunknak, hogy tsak egyedül az Istent szeresük tiszta szivünkböl, és mindenek felet, semit ne szeresünk se ne kivánnyunk más végre, hanem tsak ö érette, ugy az ez az Isteni szeretet tisztittya meg szivünket, testünket, és érzékenységinket, eszenteli meg gondolatinkot. hajlandoságinkot. és minden tselekedetinket, hogy pedig el érhesük azt a szenttséget, amelyre egyedül kel tzéloznunk, nem tsak a rosz kivánságinknak kel ellene mondani, hanem egyedül, tsak az örökké valo jókót kel ohajtani, mivel tsak éppen, ezen az uton. lehetünk szentek.

A mái Évangyélium. és annak magyárázattya egy a tegnapival.

 

NAGY BÖJT 2DIK HETIN VALO HETFÜN.

Imádság

Oh' mindenhato Isten ad meg népednek, aki testének sanyargatására valo nézve meg tartozkodik az eledelektöl. hogy avétket is elkerüllye. ragaszkodván az igazsághoz a mi urunk J. k.


Epistola.

Dan. prof 9. 15.

Es most mi urunk Istenunk aki ate népedet ki hoztad Egyiptus földéböl erös kezzel, és nevet szerzettél magadnak emái nap szerént, vétkeztünk, hamiságot tselekedtünk, uram minden te igasságod ellen. fordullyon el kérlek ate haragod, és ate busulásod, ate városodrol Jérusalemröl. és ate szent hegyedröl; mert a mi büneinkért, és az Atyáink hamiságiért, jerusálem, és ate néped, gyalazatra vannak mindeneknél, mi környulünk., most azért halgasd meg mi Istenünk. ate szolgád imádságát. és az ö könyörgésit, és mutasd meg ate ortzádot ate szent helyeden. mely el pusztult, tennen magadért. hajtsd le én Istenem ate füleidet. és halgass meg. nyisd fel ate szemeidet, és lassad a mi pusztaságunkot, és várost, a melyre segittségül hivatatot ate neved, mert nem a mi meg igazulásinkban vettyük a könyörgéseket, ate ortzád eleibe, hanem ate sok irgalmaságidban. halgass meg uram. légy kegyelmes uram. figyelmezz. reá, és tselekedd meg, ne késsél én Istenem te magadért. mert ate neved segittségül hivatatott a városra. és ate népedre


Magyarázat

K Mit ád elönkben az Anyaszent egyház ebben a letzkébe?

F Elönkben adgya aDaniel proféta imádságát, amelyben kéri az Istent, hogy szabadittsa meg népit ababiloniai fogságból, ezekben a szent idökben. nékünk is azon kel könyörögnünk, hogy meg szabadulhasunk. az ördögnek. és avéteknek rabsága alol.

K Az Isten nem igérte valaé meg Jéremiásnak hogy meg szabadittya népit hetven esztendö után valo rabságábol, miért könyörög tehát Daniel azért, mint ha abban kételkednék?

F Mert azt ö. imádságának alázatoságával akará meg nyerni, és hálá adást mutatni Istenhez, azt is meg akará mutatni abünösöknek, hogy ne mondgyák azt, hogy az Isten irgalmaságot tészen vélek, ha azt el végezte., mivel azt az irgalmaságot ugy nyerik meg, ha azért sirnak. suhajtoznak, és penitentziát tartanak.

K. Az Isten tiszta lélek lévén. miért tulajdonit néki a proféta, szemet. és fület?

F Mert tudgya azt hogy az Isten jová hadgya azemberi nyelvet, és hogy ö magát is az ember elméjének gyengeségihez alkalmaztattya, aki maga modgya szerént fogja meg a dolgokot. és aki gyakorta ugy beszél az Istenhez, mint ha más emberel bészéllene: az Isten fellyeb valo minden gondolatinknál, és mí nem gondolhatunk, se nem mondhatunk, ollyat, a mi érdemes lehetne az ö meg foghatatlan valoságához, mi tsak rebegünk mint akis gyermekek. mikor az Istenröl szolunk, de a nékünk elég. hogy az Isten láttya gondolatinkot, és tudgya mit akarunk mondani.

K. Honnét vagyon, hogy a proféta az után kéri népinek meg szabadulását, minek utánna. sokat szenvedet volna arabságban., amelyre itéltetet volt.?

F Meg akarja értetni abünösökel, hogy tsak az után várják bünök botsánattyát, minek utánna szivesen meg bánták volna, és eleget tettek volna az Isten igasságának, apenitentzia tartásal

K Mit tanulhatunk a proféta példájábol, aki meg nem elégedvén oly kemény és hoszas rabságal. hanem még ahoz tészi aböjtöt is.?

F Azt tanulhattyuk hogy egy valoságos penitentzia tartó, soha sem tarttya azt, hogy eleget tett volna az Isteni igasságnak, mind azokal a szenvedésekel. és nyomoruságokal., mellyeket az Isten botsátot reája. büneiért, hanem még azokhoz, szán szándekal valo büntetéseket is tészen, amellyekel meg engesztellye. az Istent., erröl sok példákot látunk

K. Mit kel tselekedni, hogy a profétát kovethessük. a ki le borulva. sákban. és hamuban imádkozik?

F Mennyünk eleibe annak az örökös felségnek nagy töredelmeségel [nagy-töredelmeségel]., és valoságos alázatoságal. és borullyunk le elötte. meg tekintvén semmiségünket, ugy hogy abban a magunk meg alázásában, meg találhasuk azt, amit akevélység el vesztetett volt velünk..


Évangyélium

szent Ján. 8. 21.

Mondá ismég nékik Jésus, Én el megyek, és kerestek engem, és ati bünötökben meg haltok, ahová én mégyek ti oda nem jöhettek, mondának azért a sidok, vallyon. meg ölié magát hogy azt mondgya, ahová én mégyek. ti oda nem jöhettek, és mondá nékik, ti innét alol vattok, én onnét felyül valo vagyok, ti e világbol vattok, én nem vagyok evilágból, mondottam azért néktek, hogy meg haltok ati büneitekben, mert ha nem hiszitek hogy én vagyok, meg haltok ati bünötökben, mondának azért néki, Te kivagy?, mondá nékik Jésus, A kezdet, aki szollok is néktek, sokakot kel nékem felölletek szolnom, és itélnem, de aki engem küldöt, igaz mondo az, én is amiket hallottam ö tölle, azokot mondom evilágon., és meg nem érték, hogy az Istent mondaná az ö Attyának, mondá azért nékik Jesus, mikor fel magasztállyatok az ember Fiát. akor meg üsméritek hogy én vagyok, és magamtol. semmit nem tselekeszem., hanem a mint tanitott engem az Atya, azokot szolom. és aki engem küldöt, velem vagyon. és nem hagyot engem egyedül, mert én, amik néki kedvesek, azokot tselekeszem mindenkor.


Magyarázat.

K A mái Evangyéliumban lévö fenyegetési akristusnak, tsak asidokot illetiké?

F A mostani keresztyének sokal inkáb felhetnek azoktol. mint sem asidok, mert annál inkáb kel kinek kinek inkáb rettegni az Isten itéletitöl, mentöl többröl kel számot adni. akeresztyének sokal több kegyelmet vévén. mint sem asidok., ahoz képest, inkáb is félhetnek attol a fenyegetéstöl, anyi sok kegyelemnek, és intésnek, meg vetésiért, és viszá valo élésiért.

K Mivel fenyegeti akristus asidokot?

F Ezekben ahárom szokban foglaltatnak. Én el mégyek, és kerestek engem. és ati bünötökben haltok meg. akristus el mégyen akor, a midön minden féle uton. modon. azon vagyon hogy az embereket ki vegye rendeletlenségekböl., és magához vonnya, de látván hogy nintsen haszna el távozik. töllök, és kegyelmit meg tartoztattya, és el hagya öket magokra. avétkek pedig arra vezetik öket, hogy a szivek meg keményedik, és penitentzia nélkül halnak meg.

K. A kristus azt mondgya hogy keresni fogják, ha keresni fogják. nem talállyáké meg.?

F Mint hogy a kristus kegyelmével viszá éltenek, meg is engedi hogy roszul keresék ötet, és meg ne talállyák, ez is történik az ollyanokal., akik noha keresik, de ellene nem mondanak avéteknek, akristus magais keresi öket, de haszontalanul., igasságosé a? hogy minek utánna anyiszor viszá éltenek volna jóságával, békeséges türésével, hogy akor talállyák meg. mikor akarják,? az ollyan akí nem akar jót tselekedni. a mikor lehetne. meg érdemli, hogy az után ne tselekedhesék. mikor akarná. hogy az Isten meg vonnya kegyelmét tölle. és el hagya, kitsoda az, aki nem retteg ezekre a szavaira a kristusnak.,? ati bünötökben meg haltok, az ollyan, mondgya szent Agoston, aki fel nem ébred, erre a meny dörgésre. nem tsak el alut. hanem meg holt.

K. Az illyen rettegtetö igasság nem vetheté valakit kéttségbe?

F Azért nem kel kéttségben esni, hanem rettegni, mentöl inkáb fél valaki az Isten itéletitöl, annál nagyob bátorságban lehet. ha azzal ugy éll amint kell, mentöl kevesebbet félünk, annál több okunk lehet afélelemre., az ollyan aki semit nem fél, nem esik kéttségben, mivel bátorságban éll. ellenben pedíg az ollyan aki fél. vagyon arra oka, hogy kéttségben ne essék, üdvesége felöl, mert a félelem azt tselekedteti, hogy magokot meg alázzák, hogy modot keresenek a bünböl valo ki menetelre, azon is fognak igyekezni, hogy bizonyosá tehesék üdveségeket. apenitentzia tartás. az imádság. és ajó tselekedetek által.

K. Leheté ebböl a veszedelmes állapotbol ki kelni?

F valamég eföldön elünk, addig mindenkor remélhettyük, az, aki tudtunkra adgya a fejünk felet valo veszedelmet, nem akarja veszedelmünket, mint hogy akristus modot mutata asidoknak, a reménségre, tudni illik, hogy hígyenek ö benne, hasonlot mutat akéttségben eset keresztyéneknek is, tsak hogy ollyan élö hitek legyen, amely vélek penitentziát tartason, és hogy avéteknek meg halyanak. azért hogy avétekben meg ne hallyanak.

K kitsodák azok akik leg inkáb félhetnek ettöl arettentö itélettöl?

F Minden embernek kel attol félni, mivel szent pál szerént philip 2 12, aleg igazabbaknak is rettegésel, és félelemel. kel munkálodni üdveségeken, mivel ö maga is tartot attol hogy meg ne vettessék. minek utánna másoknak prédikálotta volna az Evangyéliumot, mindeníkünk elött el rejtette Isten, az örökké valoságra valo sorsunkot, és mostanában senkí nem tudgya, ha haragra, vagy szeretetre méltoé,. de föképpen azok, kik rendeletlen életet élnek, vagy éltek, kik meg vetik az Isten jóságának kintseit, kik viszá élnek kegyelmivel; kik nem gondolkodnak vakságokbol valo kí kelésekröl. kik utollyára halogattyák meg téréseket. az illyenek mód nélkül félhetnek, és retteghetnek, mert szent Agoston szerént, aki meg igérte abotsánatot apenitentzia tartoknak, senkinek apenitentzia tartásra idöt nem igért.

K Nem leheté halalunk orájánis meg terni?

F Igen is lehet. az Isten mindenhato, ö meg adhattya abünösnek a meg térésire valo kegyelmit. halálakor is, de éppen nem igéri azt azoknak, kik éltekkor, ahalálrol nem gondolkodtanak, és ritkán adgya meg azoknak, kik meg vetették intésit, és sugarlásit. az illyen meg térések a szent Atyák szerént igen ritkán történnek meg, söt még azal fenyegeti azokot kik nem akarták halgatni egéséges korokban, hogy nevetni fog halálok oráján, erröl találunk egy példát, mondgya szent Bernárd, a szent könyvekben, hogy nem kel kéttségben esni, de arrol tsak egy vagyon, ne allittsad azt magad felöl, hogy te azok közül valo légy, akikel ezt a kegyelmet teszi, azt el mondhatni hogy a jó lator nem azok közül valo akikröl, szollunk, és azt el lehet hinni, hogy addig se nem üsmérte az üdvezitöt, se tsudáit nem látta, se az Évangyéliumrol nem hallott, és hogy tsak meg térésekor lett üsmerettsége.

K. Miért ollyan ritka ameg térés, az utolso orában?

F Mert a meg térés, a szivnek, ahajlandoságnak. és a szókásoknak meg változtatásokban áll, egy ollyan beteg aki fájdalmakot szenved, ahaláltol irtozik, keserüségel láttya jószágátol, atyafiaitol., jóakaroitol valo meg válását. azon kivül, el is kel rendelni dolgait, az ollyan ember; abban az utolso orában meg gyülölhetié egyszers mind, mind azt amit mindenkor igen szeretet, hogy lehetne könnyen. meg válni ollyan dolgoktol. a melyekhez kaptsolva volt. hoszas szoktatásbol, és magát ollyanhoz, kötelezni, amelyhez nem volt soha hajlandosága. az egésségben valo meg téréshez is munka kel, és viaskodni kel holtig arosz szokások, és hajlandoságok ellen., hát az ollyan aki [a-ki] mínden szem pillantásban várja ahalált, hogy vihetné mind ezt végben egy szem pillantás alat,? hát még az üdveségnek ellensége. meg vakittya, birtoka alat tarttya. minden jó gondolatoktol el fordittya, kéttségben ejti, egy szoval minden mesterségit meg veti, hogy térésit meg gátolhasa, azonkivül,, az Isten, aki tsak egyedül változtathatta volna meg szivét, meg vonnya segittségit, és magára el hagya, imádásra méltó itéletiböl. de tellyes igaságbol.

K. Miért mondgya akristus, hogy a sidok meg halnak vétkekben; mitsoda okát adgya annak.?

F Azért mert ökk. innét alol valok. ö pedig onnét felyül valo. ök avilágbol valok. ö pedig nem avilágbol valo., hogy valaki büneiben meg ne halyon, szükséges hogy a kristusé legyen., az ö lelke legyen benne. tsak ö általla lehet az Istenhez menni, ö nála nélkül nintsen üdveség., ajó halálhoz. a szükséges, hogy tsak a mennyei dolgokot. szeresük. és betsüllyük. és a földieket meg vessük,. a mely nem könyü dolog. hogy ha egész életünkben avilágbol valok voltunk, ezen okbol., el is mondhatni azt, hogy nagyobb része akeresztyéneknek abban aveszedelemben vannak. hogy abünökben halnak meg. mivel kevesen vannak, akik felöl el nem mondhatnák. hogy ide alá valok, mert egész életekben tsak aföldi dolgokban foglalatoskodnak, és mindenkor tsak azokhoz fordittyák sziveket.

K. Mire tanit minket a kristus ezekel a szokal. a mik kedvesek. az Atyámnak. azokot tselekeszem?

F Azt akarja velünk meg értetni, hogy egy keresztyének aki tartozik példáját követni, nem azt kel tselekedni. a mí kedves atermészetnek, hanem tsak ami az Isten elött kedves. tsak egyedül azt kell követni amit elönkben ádd. az Évangyéliumban, és tsak az Isten akarattyához kaptsolni magunkot. akár mely ellenkezö légyen. hajlandoságinkal; és szándékinkkal.

 

A NAGY BÖJT 2DIK HETIN VALO KEDDEN.

Imádság

Engedd meg uram jóságodból. szükséginkre valo segittségedet, hogy követhessük ebben a szent idöben a mivel tartozunk, légy mi velünk, és tölsd bé azokot ahivatalokot., a melyeknek köteleségire magad tanitottál minket. a mi urunk J. K.


Epistola

3dik király. könyv. 17. 8.

Lőn pedig az urbeszéde hozája mondván. kely fel, és meny el a sidoniusok sareftájában, és lakjál ót, mert meg parantsoltam ót egy özvegy aszszonynak, hogy táplállyon tégedet, fel kele, és el mene sareftában. és mikor aváros kapujához jutot volna, láta egy özvegy aszszonyt fát szedegetni, és szóllittá ötet, és mondá néki, adgy nékem egy kevés vizet az edénybe, hogy igyam. és midön amaz menne hogy hozna. utánna kiálta mondván, hozz nékem kérlek egy falat kenyeret is kezedben, ki felelé, éll ate urad Istened. hogy nints kenyerem, hanem tsak annyi lisztem avederbe, a mennyi egy marokba fér. és egy kevés olajom. akorsoban imé két fát szedek. hogy bé mennyek, és meg tsinállyam azt magamnak. és a fiamnak, hogy meg együk, és meg hallyunk, kinek mondá Illyés. ne félly. hanem meny el. és tselekedgyed amint mondád, mind azáltal; nékem tsinály. elöször, egy kis hamuban sült kenyeret, alisztetskéböl, és hozad nekem. neked, pedig, és a fiadnak, az után tsinály, ezeket mondgya pedig az Izrael ura, Istene. aveder liszt el nem fogy. sem akorso olaj meg nem kevesül, a napig melyen az ur esött ád a föld szinére., aki elmene. és tselekedék az Illyés igéje szerént. és evék ö, és amaz is, és annak háza is, és naptol fogvást aveder liszt el nem fogyot; és akorso olaj meg nem kevesült. az ur igéje szerént. melyet szollot vala Illyés által.


Magyarázat

K. Honnét vagyon hogy az Isten meg szünik Illyést oly tsudálatosan táplalni?

F Mert alkalmatoságot akara adni egy özvegy Aszszonynak., hogy magának érdemet szereszhessen. meg segitvén profétáját, és bé akará ötet tölteni mennyei áldásokal, eszerént hagya Isten gyakorta szükségben szolgait, hogy alkalmatoságot adgyon másoknak hogy meg segittsék, és meg jutalmaztassa az után jó téteményeket, kel vigyázni mindenikünknek az illyen alkalmatoságokra. amelyeket Isten ádd, hogy meg gazdagulhassunk a mennyei kintsböl.

K. Az Isten miért küldé a profetát egy idegen özvegy Aszszonyhoz., és miért, nem anépe közül valo özvegy aszszonyhoz?

F Mert 1. ebböl apéldábol azt kel meg tanulnunk, hogy azzal tselekeszik irgalmaságot akivel néki tettzik, hogy az ö népe közül valo nem érdemesebb ö elötte tsak magátol akegyelemre. mint az idegen., mert az emberek minnyájan bünösöké lettek egyben, és mind egyikének, mind a másikának, tsak az urban kel ditsekedni, 2 mert ennek az özvegy aszszonynak, az Isten bölcs rendelésiböl, apogányokbol fel álitatot Anyaszent egyházat kelleték jelenteni. akinek a kristus. akit jelente Illyés. az Évangyéliumnak kegyelmét adá, minek utánna a sidó nép ötet meg veté

K. Mit jelent ez az özvegy aszszony, aki két darab fát szed. hogy pogátsát süssön, ehessék. és az után meg halyon?

F Az Anyaszent egyházat, aki hitt. akereszt fára fel feszitetet kristusban, hogy érdemes lehesen akristus testében enni, a kit jelentet akenyér. amelyröl szól az özvegy aszszony., élö hittel kel hinni, a keresztnek titkait, kérni annak kegyelmét, és meg kel halni magunknak. és avilágnak, és azt akenyeret aszeretetnek tüzénél kel meg sütni.

K. Mimodon parantsolá az Isten annak az özvegy aszszonynak, hogy enni adgyon aprofétának.?

F Az ö kegyelmének titkos sugarlásával parantsolá. és akaratot ada néki hogy meg segittse szolgáját, eszerent tselekeszi az ember ajót. amelyet az Isten parantsollya néki, sziveben szól hozája. és ugyan abban is olttya törvényit, és szeretetit, akaratot ád beléje. hogy azt tselekedgye amit tölle kiván, és kegyelmit adgya parantsolattyának végben vitelére, erre valo nézve tartozunk engedelmeskedni a kegyelem sugarlásának. a mely köteleségünkre int minket,, az Istent kel ditsöitenünk minden jó tselekedetinkben, és azokért szüntelen valo hálá adásal lenni hozája.

K. Mitsoda oktatást akar adni az Anyaszent egyház afiainak ezekben aszent idökben, ezen özvegy Aszszonynak példájával?

F Arra akarja öket inteni, hogy nem tsak a szükségen felet valot adgyák a szegényeknek. arend szerént valo szükségekben. hanem még abbol adgyanak ami szükséges, amidön a szegények nyomoruságban vannak, az illyen példa meg itéli az ollyan gazdagoknak keménységit, akik még abbol sem adnak, a mi nekik nem szükséges. és az ollyan világiaknak igasságtalanságokat akik annyi rendeletlen költtséget tésznek. és akik semit nem akarnak el hagyni kényeségekben. és tzifraságokban., es a szegényeket. meg hagyák halni éhel, és hidegel.

K. Mit jelent nékünk a lisztnek, és az olajnak meg szaporitása, amelyel meg jutalmaztatá az Isten az özvegy aszszonyt. jó téteményiért,?

F Jelenté azt a véghetetlen irgalmaságát, és böségel valo kegyelmét az Istennek, amelyeket önté apogányokra, amidön az Apostolok. az Évangyéliumot predikállák nékik. jelenté még azt az száz anyit a melyet ád viszá akristus azoknak, kik másokal jót tésznek. és azt a ki mondhatatlan gazdagságot, a melyel bé tölti öket az örökségben. meg jutalmaztatván öket. az ideig valo segittségért, a melyel a szükölködökhöz voltanak ö érette.


Evangyélium.

szent Matth 23. 1.

Akkor szolla Jesus a seregnek, és az ö tanitványinak, mondván. a Mojses székin ültek, az írás tudok, és afarisaeusok, az okáért mind a miket mondanak. néktek, meg tarttsátok, és meg tselekedgyétek, mert mondgyák. és nem tselekeszik. mert nehéz, és el hordozhatatlan terheket kötöznek, és tésznek az emberek vállaira, ujjokal pedig nem akarják azokot illetni, minden ö tselekedeteket pedig tselekeszik hogy látassanak az emberektöl. mert ki szélesitik az ö emlekeztetö hártyájokot, meg öregbitik az ö perémeket, szeretik pedig az elsö üléseket avatsorákon, és az elsö székeket a synagogákban, és aköszöntéseket apiatzon és hogy Rabbinak hivatassanak az emberektöl, ti pedig ne hivatassatok Rabbinak. mert egy ati mesteretek, ti pedig minnyájan atyafiak vattok, és ne hijatok senkit atyátoknak e földön, mert egy a ti atyátok ki mennyekben vagyon, se ne hivattassatok mestereknek, mert ati mesteretek egy, akristus. aki nagyob köztetek, ti szolgátok légyen, aki pedig magát fel magasztallya, meg aláztatik, és aki magát meg alázza, fel magasztaltatik.


Magyarázat

K kit jelentnek, az irás tudok, és a farisaeusok, kik a Mojses székiben ülnek, és akiket akarja akristus hogy halgasuk.?

F Jelentik az Anyaszent egyháznak pásztorit., akiknek vagyon szabadságok, és hatalmok. atanitásra, és akiknek szájokbol el kel vennünk azokot az igazságokot amellyeket nékünk hirdetik. az Isten parantsolattyábol.

K. kellé mind azt hinni és tselekedni amit ök mondanak.?

F Mi azzal tartozunk akristus mondása szerént, mind azon által, ugy, hogy ha nem tanitanak ellenkezöt az Isten törvényével, és akristus tanitásával, mivel az ö hatalmok, és szabadságok, tsak az ígazság meg tartására valok, ök semmit nem tehetnek az igasság ellen mondgya szent pál. 2. Cor. 13. 8. Gal. 1. 8. hanem tsak az igazságért, hogy ha mi magunk, vagy egy Angyal. le szállana az égböl, és néktek más féle Évangyéliumot hirdetne. nem azt a melyet mi már hirdettünk. néktek, anathéma légyen.

K De ha ellenkezö életet élnek tanitásokal., kellé halgatni öket?

F A kristus azt parantsollya hogy olyankor azt tselekedgyük amit mondanak, az igazság mindenüt. és akár honnét jöjjön egyenlö tiszteletet érdemel. akár mely rendeletlen légyen az, aki azt tanittya, tselekedgyétek meg azt, a mit mondanak, mondgya az üdvezitö., de tselekedetek szerént ne tselekedgyetek, mert mondgyák, de nem tselekeszik, a fellyeb valoknak rendeletlenségek, meg nem menti az aláb valokat, a tisztelettöl, és engedelmeségtöl; a melyekel tartoznak nékik. nem aszemélyeknek, hanem ahatalomnak, melyet akristus adot kezekben, és annak azigazságnak. melyet hirdetnek parantsolattyábol, a fellyeb valoknak, rosz példájokot soha sem kel követnünk, utálnunk kel avétket, akár kiben találkozék, a mi pedig minket arra kötelez. hogy kövesük ajót. melyet elönkben adgyák. nem más, hanem hogy minden jó az Istentöl jö, és ami minket arra kötelez. hogy kerüllyük el a roszat, a melyre példát adnak., nem más. hanem hogy arosz tsak ö töllök jö.

K Az illyen pásztorok, nem igen vétkeseké?

F két képpen vétkesek, 1. mert ahelyben., amelyben vannak helyheztetve: azert vannak. hogy másokot rendben vegyenek, és az Isten uttyára vezesék. ö magok pediglen. rendeletlenek, és a veszedelemnek uttyán járnak, és oly vak merök. hogy másokot akarnak tanitani. az üdveség uttyára, 2. mert az ö példájok sokal veszedelmesebb, mint a különös hiveké. sokal könnyebben is meg ejti anépet, kik tölle fügenek, és akik öket tisztelik. és okai lésznek. örökös veszedelmeknek. ugyan azért is lészen oly irtoztato alelkekért valo szám adások, az utolso napon. mivel nem tsak magokért fognak számot adni, hanem mind azokért is kik gond viselések alat vannak, és mind azokért a szenttségekért, amelyeket szenttség törö kezekel szolgáltatták ki.

K. A kristus mit hány szemekre az irás tudoknak, és a farisaeusoknak,?

F Azt hannya. 1. hogy aleg nehezeb terhet a mások vállaira teszik, és ö magok. az ujjokal sem akarják azt illetni. az az, hogy másokot. atörvény legg nehezebb részeinek szorgalmatos végben vitelire kénszerittik, önékik pedig tunya lágyságok. meg nem engedik. hogy tsak a leg könyebet is kövessék. 2. szemekre hánnya, azt a kevélységet,. a melyért, minden tselekedetekben azon igyekeznek hogy mások lássák., és meg ditsérjék, hasonlot tselekesznek az ollyanok. akik az Isten szolgálattyában nagy buzgoságot mutatnak, a midön abban betsületet látnak. és másoktol az által tiszteletet nyernek. ez oly hathatos méreg. a mely mindenüvé el hatt, és meg ronttya aszivet, és annak minden jó tselekedetit még kezdetiben, a jó, hogy a mi jó tselekedetinket lássák, de nem azért kel tselekedni hogy lássák, ugyan ez is a farisaeusok kovásza, amelytöl parantsolá az ur a tanitványinak hogy meg oltalmazák magokot

K. Miért tiltá meg az ur az Apostolinak. hogy magokot mestereknek hivasák. és hogy attyoknak nevezenek valakit eföldön?

F Azért, hogy meg szégyenittse a farisaeusok kevélységit, a kik vágytak az illyen tiszteletre. hogy a nagyra vágyástol el tilttsa szolgait., hogy alázatoságot olttson beléjek., és azt meg tanullyák. hogy az ö ditsöségek abban áll, hogy kövessék azt, aki azt mondgya, hogy nem azért jött, hogy szolgáltassék, hanem hogy szolgállyon, ezekböl azt láttyuk ahitnek szemeivel, hogy a valoságos nagyság abbol áll, hogy magunkot semminek tarttsuk. és hogy Isten elött, az alázatoság legg ditsöségesebb; ugy anyira hogy aki legg betsületesebb helyt akar nyerni a mennyekben, annak akristusal., legg kisebnek kel magát tartani eföldön. és minden tselekedetinek fundamentuma, légyen az alázatoság;

 

NAGY BÖJT 2DIK HETIN VALO SZEREDÁN

Imádság

Uram tekénts kegyelmesen népedre. és meg tiltván néki ahus eledelt. enged meg kegyelmedet hogy meg tartozkodgyék a vétektöl. mely veszedelmes. kérünk tegedet a mi urunk J. k.


Epistola.

Ester. 13. 8.

Mardokaeus pedig könyörge az urnak, meg emlékezvén minden ötselekedetiröl mondván. uram. uram, mindenhato király, mert mindenek ate birodalmodban vannak helyheztetve. és nints aki ate akaratod ellen álhasson., ha el tekélletted meg szabaditani Izraelt, te teremtetted az eget, és a földet, és valami az ég kerekségiben foglaltatik, mindeneknek ura vagy. és nints aki ellene állyon fölségednek. mindeneket üsmérsz, és tudod, hogy nem kevélységböl, és boszuságbol, sem valami ditsöség kivánásbol tselekedtem azt, hogy nem imádnám a kevélységes Ámánt, (:mert az Izrael szabadulásáért örömest az ö lábai nyomdokit is kész volnék meg tsokolni:) hanem féltem hogy az én Istenem tiszteletit emberre ne háritanám, és hogy senkit ne imádnék. az én Istenemen kivül, és most uram királyom. Abrahám Istene. könyörüly ate népeden. mert el akarnak minket az ellenségink veszteni, és örökségedet el törölni, ne utáld meg ate részedet. melyet Egyiptusbol váltottál meg megadnak. halgasd meg könyörgésemet, és légy kegyelmes ate sorsodnak. és kötelednek, és fordisd örömre siralmunkat, hogy élvén ditserjük uram ate nevedet. és atéged ditsérök száját be ne dugjad.


Magyarázat

K. Mitsoda oktatást akar nékünk adni az Anyaszent egyház a Mardokaeus imádságát olvastatván el nékünk

F Arra tanit minket. hogy anagy kisértetekben, szorgos veszedelmekben. tsak egyedül az Istenben kel vetni reménségünket, hozzája folyamodni alázatos imádságinkal. és kel kérni mindenhato segittségit, hogy méltoztassék minket azoktol meg szabaditani.

K. Mire kel leg inkáb vigyáznunk ennek a szent embernek imádságában, aveszedelem közöt amelyben látá hogy volna a népe?

F Figyelmezünk leg inkáb arra atsudalatos hitre, a melyel várja az ö népének meg szabadulását, tsak egyedül az Istennek mindenhatoságátol. és jóságátol, uram mindenhato király, mondá, mindenek ate birodalmodban vannak helyheztetve, és nints aki ate akaratod ellen álhasson ha eltekélletted meg szabaditani Izraelt. erös reménsége vagyon népének meg szabadulása felöl., de tsak az Isten mindenhatoságában, és akarattyában veti reménségit, aki ellen senki nem álhat, mindent attol vár. és nem embertöl, tselekedgyünk mi is eszerént higyük elö hittel akegyelemnek mindenhato erejét, és az Istennek véghetetlen jóságát, nintsen ollyan hatalom, a mely minket ki vehessen akristus kezéböl, ha üdveségünket akarja, de mindent az ö kegyelmétöl várjunk, mert minden attol füg és munkalodgyunk ugy amagunk résziröl., mint ha minden rajtunk állana, akristus meg gyözte avilágot,. és mind azt a mi meg gátolhatná üdveségünket., hogy mi is meg gyözhesük lelkünk ellenségit

K. Mit jelent nékünk a Mardokaeus álhatatosága nem akarván imádni a kevély amant.?

F A meg változhatatlan álhatatosága ennek a nagy embernek, aki inkáb veszedelemre tészi magát, és népét. mint sem valamit tselekedgyék az Isten törvénye és akarattya ellen; nagy példa, a melyböl meg tanulhattyuk, hogy mindent el hagyunk az Istenhez valo hüségért. és mindent szenvedgyünk inkáb, mint sem meg sérttsük lelkünk üsméretit.

K. Mitsoda indulatbol nem akara Mardokaeus le borulni Amant elött. holot avolt akirály parantsolattya, és mindenek azt követték.?

F Azt, senem kevélységböl; se nem meg vetésböl tselekedé, hanem tsak egyedül. attol tarta, hogy embernek ne adná azt atiszteletet, amely az Istenhez illik. tanullyuk meg ebböl apéldábol, hogy mit tselekedgyünk a midon hasonlo állapotban találkozunk. és hogy mitsoda indulatban kel lennünk, azt is meg láttyuk, ebböl, hogy mitsoda veszedelmes bal itéletet tenni a jó erkölcsüeknek tselekedetek felöl. ha szinte azokban valami nem tettzenék is. és nem kel kevélységnek tulajdonitani azt, a mit ök az igaságra. és az Isten ditsöségire valo nézve tselekesznek,

K. Mardokaeus miért hozza elö az Istennek azokot akegyelmeket, melyeket tett volt népével még annak elötte régen?

F Mert Istennek atettzik. hogy atölle vett kegyelemnek emlékeztetésivel akarják meg engesztelni, azért hogy mi magunk emlékezünk azokra, és hozája valo hálá adoságunkért. többet is vehesünk tölle, másként is azt akarja, hogy mindenért néki adgyuk aditsöséget, és hogy reá emlékezünk arra hogy az ö jóságábol. és kegyelméböl vagyunk a mik vagyunk

K Miért könyörge ez a szent ember; az Izraéliták életek meg tartásáért?

F Hogy azt az Isten ditséretire fordittsák. erre is kel tzéloznunk minden imádsaginkban, és tsak azért kel világi áldásit kérni, hogy azokot az ö szolgálattyára, és ditsöségire fordittsuk. nem is kel tölle illyeneket más végre kérni. hanem hogy az üdveségünk hasznára, és azö akarattya szerént légyen.

K Miért mondgya Mardokaeus hogy az Isten meg váltotta az ö népit magának.?

F Hogy abbol meg lássuk. hogy mindenkor az Isten jó téteményiröl kel gondolkodnunk, mert mentöl többet vettünk, annál többel tartozunk néki, és annál inkáb tartozunk övé lenni.


Évangyélium.

szent Matth 20. 18

Imé fel megyünk Jérusalemben, és az Ember Fia el árultatik, a papi fejdelmeknek. és az irás tudoknak, és halálra kárhoztattyák ötet, és adgyák ötet apogányoknak meg tsufolásra. és meg ostorozásra, és meg feszitésre, és harmad nap fel támad, akkor hozzája mene a Zebedaeus fiainak annya két fiaival. imádván, és kérvén valamit töle, ki mondá néki, mit akarsz, mondá néki, mondgyad hogy üllyön az én két fiam, egyik a jobbodra, és egyik abalodra, ate országodban. felelvén pedig Jésus mondá; nem tudgyátok mit kértek, meg ihattyátoké a pohárt, melyet én meg iszom, mondának azért néki, meg ihattyuk. mondá nékik, az én poháromot meg iszátok ugyan., az én jóbbomra ülni pedig vagy balomra, nem enyim hogy néktek adgyam., hanem akiknek készitetett az én Atyámtól.


Magyarázat

K. Az ur miért mondá meg, még elöre az Apostolinak szenvedésit és fel támadását.?

F 1. Azzal meg akará nékik mutatni, hogy szabad akarattyábol. és egyedül hozzánk valo szeretetiböl menne a halálra 2. hogy öket meg oltalmaza attol abotránkozástol. a melyet halálának kelleték okozni, 3. hogy meg üsmértesse vélek, Embersége alá rejtetet Istenségit, meg mutatván nékik, hogy minden idö elötte jelen vagyon, és hogy ugy beszél halálárol; mint valamely el mult dologrol, 4. hogy öket bátorittsa avéle valo szenvedésre. ugy hogy vele együt, fel is támadhassanak.

K. Miböl áll akristus szenvedése.?

F Gyalázatból, és fajdalmakbol., agyalázatokal, eleget tészen az ember kevélységiért, és a fajdalmakal. az ö mértekletlenségiért, az Anyaszent egyház, arra avégre. adgya elönkbe ezeket illyen szent idökben, hogy ezekröl gondolkodván. részt vegyünk a kristus szenvedésiben, gyalázattyában, és halálában., hogy részünk lehesen, az ö fel támadásának, új életének. és ditsöséginek kegyelmében.

K. A kristus beszéde,. mitsoda gondolatokot ada az Apostolok elméjében?

F ök abban semit nem értének mondgya szent lukáts. az a titok, el vala elöttök rejtve, sött még kettö közulök. jakab. és János. az országaban valo két elsö helyt kérék töle, a többi ezt halván. igen boszonkodának ellenek, mert még, gyengék. és földiek valának, oh! mennyi keresztyének, de söt még az egyházi szolgák közöt is. vannak ollyanok, kik tsak amagok hasznokot. és tiszttségeket keresik, kik telhetetlenek ahivatalokban., és elömenetelekben, azonban pedig. tsak akeresztröl. penitentziárol. és azalázatoságrol prédikálanak,

K. Miért szenvedé el akristus az Apostoliban az illyen fogyatkozásokot?

F El szenvedé 1. azért., hogy magokon tapasztalhasák, és mi is övélek, hogy mi légyen a természet, a szent Lélek kegyelme nélkül, aki is az után ki törlé belölök. az ó embernek hajlandoságit. 2. hogy abbol meg tanullyuk, el szenvedni felebarátunknak gyengeségit. a mely gyengeség még maga meg jobbitására szolgálhat., erre valo nézve, hágy az Isten fogyatkozásokot még aleg igazabbakban is. hogy öket avigyázásban tarttsa, és az után az alázatoságal eléb vigye öket. az üdveség uttyán.

K. Ez a két tanitvány ki által kérék akristustol az elsö helyeket?

F Az annyok által, akristus azt meg engedé az Atyák, és az anyák oktatásokra, akik tsak az elö menetelt, és a hasznot tekintvén., igen vigyázok és serények a midön valamely egyházi hivatalt, vagy más tiszttséget akarnak szerezni fioknak, gondolván, hogy a hozájok valo szeretet köteledzi öket arra, hogy minden uton modon egyházi joszágokot. és elömeneteleket szerezenek, és betsületes helyre helyheztessék, de arra nem vigyáznak, hogy ha agyermekek buzgoké, alkalmatosoké, vagy értelmeseké, hogy ha arra ahivatalra az Isten hittaé. hogy annak köteleségit hasznoson bé tölttsék, és abban magokot meg szentellyék, mivel akristus maga mondgya nékik, hogy nem tudgyák mit kivánnak, hogy ha pedig valoságos keresztyéni szeretettel volnának gyermekekhez, tartanának kéttség nélkül oly rettentö terhet adni reájok, amely le nyomja, és meg öli mind azokot kik emberi tekéntetért, és ahaszonért adgyák alája magokot, de söt még magokot is féltenék, az Isten itéletekor, hogy számot ne adgyanak mind azokért avétkekért, a melyekben esnek gyermekek. a szenttségek, és az egyházi joszágok ki szolgáltatásában. a midön arra nem hivatatnak Istentöl, hanem tsak a fösvénységért. és az elö menetelért köteledzik arra magokat.

K Miért mondá akristus, hogy atanitványok nem tudták mit kérnek?

F 1. Mert ollyan dolgot kértenek, amelyet tsak az Isten adhattya meg, és tsak azoknak adgya akik arra érdemesek. és akiknek rendelte. 2. mert az érdemlés elöt kivánák a jutalmat. és agyözedelem elött az uralkodást, ezt pedig ollyankor, amídön az üdvezitö. a szenvedésre inté öket.

K. Mitsoda kérdést ténn nékik a kristus, és ök mit felelének arra,?

F Azt kérdé töllök. ha meg ihattyáké szenvedésinek pohárát., az az, ha készeké életeket le tenni ö érette? és felebaráttyokért, azt felelék bátran hogy meg ihattyák, az után meg jövendölé nékik hogy valojában meg fogják innya azt a pohárt, de azokot ahelyeket nékik nem igeré, mivel tsak azokot illeti. akiknek az Isten öröktöl fogva rendelte.

K Mitsoda indulatbol boszonkodának atöbb tanitványok. ekét atyafi ellen.?

F Másbol nem lehete. hanem a nagyra vágyásbol; a mely nem szenvedheté hogy ez akét atyafi az elsö helyekre vágyannak,. mivel azokot magoknak kivánták volna, ugyan illyen indulatbol is vetekedének gyakorta. egy más közöt. az elsöségért. ezekböl sokat tanulhatunk. és meg láthattyuk mitsoda szükséges a szivünk belsö indulatira vigyázni, nem tsak azért hogy mi magunk nagyra vágyok ne legyünk. hanem azért is hogy nagyra vágyásbol. amások elö menetelét meg ne gátollyuk. és hogy ne legyünk azokhoz irigységel. akiket elönkben tesznek.

K Miképpen feddé meg az ur nagyra vágyodásokrol?

F Meg mutatá nékik hogy az ö országát. alázatoságal érik el. és hogy amely hatalmat ád nékik a lelkek igazgatására. nem arra tzéloz hogy azokon uralkodgyanak. és hatalmaskodgyanak. valamint apogányok. fejedelmi. az alattok valojokon, hanem hogy lelki hasznokra legyenek, és hogy az, aki leg elsö akar lenni, annak szolgának, és leg utolsonak kel lenni.

 

NAGY BÖJT 2Dik HETIN VALO TSÖTÖRTÖKÖN

Imádság

Enged meg uram nékünk segittségednek kegyelmét. ugy hogy keresztyénhez illendö képen vivén végben a böjtnek, és az imádságnak köteleségit, meg is szabaditassunk lelki és testi ellenséginktöl, ami urunk J. k.


Epistola

jérem. 17. 5.

Ezeket mondgya az ur, átkozot ember. a ki emberben bizik, és atestet tészi az ö karjává. és az urtol el távozik a szive. mert lészen mint atamarik tsemeték apusztában, és nem láttya mikor eljö a jó, hanem szarazságban lakik a pusztában. a sovány, és alakhatatlan földön, áldot férfiu aki az urban bizik. és az ur lészen az ö bizodalma, és lészen mint a vizek mellet plántáltatot fa, mely a nedveségre erezti az ö gyükereit, és nem fél midön eljö ahévség, és az ö levele zöld lészen és aszarazságnak idején nem lészen szorgalmatos, és soha meg nem szünik. gyümöltsöt termeni. tsalárd mindenek felet a sziv, és visgalhatatlan., ki üsméri meg azt, en vagyok az ur a ki a szivet meg visgálom, és aveséket meg probálom, ki meg fizetem kinek, kinek, az ö uttya szerént, és az ö találmányinak gyümöltse szerént.


Magyarázat

K. Mitsoda emberöl beszél a proféta akit az Isten meg átkozot mert emberben teszi bizodalmát?

F Az ollyanrol. aki atestet teszi karjává, vetvén minden bizodalmát amaga erejében. elméjében., és az emberek segittségében, semit nem vár az Isten segittségitöl. és kegyelmitöl. az Isten utállya az illyen embert, mert ugy fog adolgokhoz, és ugy gondolkodik azokrol. mint ha Isten nem volna, és az embert eleiben tészi.

K. Nem leheté szükségünkben. amagunk erejével tehettségivel, és elménkel élni, de söt még ollyanokhoz is folyamodnunk. kik nékünk szolgálhatnak.?

F Nem tsak nem lehet, de ugy is kel tselekedni, és ugy az Istent kisértenök, hogy ha azt kivánnok. hogy tsudálatosan munkálodgyék érettünk, ha mi el mulatnok az emberi ezköszt, melyet az okoság. és az isteni bölcseség ád elönkben, az Isten azt akarja hogy éllyünk azokal az ezközökel. a mellyek az ö rendelése szerént vannak. és a mellyeket elönkben adgya, de azt nem akarja hogy azokban az eszközökben vessék areménséget, sem azt. hogy azoktol várják a dolgoknak. jól végben valo menetelét., mint ha ö reája szükségek nem volna, és mint ha nem az ö akarattyán. és áldásán állana azoknak végben vitelek, ugy kel tselekednünk mint minden rajtunk állana, de tsak az Istentöl kel várni arra segittséget, semit pedig ne várjunk munkánktol. vagy embertöl, hanem tsak annyiban. amenyiben. áldását akarja arra adni.

K. Nem testböl valo karunk vagyoné ollyankor., és nem számláltatunké azok köziben, kiket az Isten meg átkozot. midön a szenteket hijuk segittségül. és az ö esedezéseket kivánnyuk Isten elött?

F Nem teszük atestet karunká, se Isten átkában azért nem esünk, ha lelki, és testi szükséginkben, a szenteket hijuk segittségül, hogy ha tsak anyiban bizunk ö bennek, mert ök akristusé, és Istennek baráti, hatsak egyedül ö tölle várunk segittséget, és kegyelmet. mint minden jónak kut fejétöl, hogy ha pedig a szentekhez folyamodunk, nem egyéb képen., hanem hogy mutassák bé könyörgésinket, esedezenek érettünk, és nyerjék meg nékünk kérésinket. az ö Fiának közben járása, és érdemi által, amidön az Istentöl magátol kérünk. valamit, azt mondgyuk, ad meg mi nékünk kenyerünket, botsás meg minékünk, adgyad nékünk kegyelmedet, térits meg., és üdvezits minket, de amidön aszentekhez folyamodunk, tsak azt mondgyuk, könyörögjetek. és esedezetek érettünk, ök az Isten baráti, akik mellette vannak, és mi hozajok folyamodunk hogy kegyelmit nyerjék., mert Isten elött ök kedvesebbek mi nálunknál, illyen formában folyamodék a kananeabéli aszszony az Apostolokhoz, hogy meg nyerhesse leánya gyogyulását. és a százados a fö renden lévö sidokhoz a szolgája meg gyogyulásáért, ha a földön lévö szenteknek imádságok hasznos, hát azoknak hogy ne volna foganatos imádságok., kik Istennel élnek, és akik ötet láttyák,

K. Miért hasonlitatik a pusztában lévö tamarik tsemetéhez az ollyan aki emberben veti bizodalmát.?

F Mert mint hogy atamarik tsemete az esö után is szárazon marad a sovány földben, nem hozván soha gyümöltsöt, hanem tsak leveleket, ugy az ollyan aki tsak emberben veti bizodalmát, el távozván Istentöl, vagy a kegyelemnek harmattyát nem veszi, vagy gyümölcsit nem veszi, mert valamikor akor, a támaszal. akiben bizot le esik, és akoron külsö képen el hagyatik az embertöl a kitöl mindent várt, és belsö képpen, az Isteni segittséget nem várhattya. mivel abban nem bizot.

K. Miért hasonlittatik az ollyan aki az urban bizik a vizek mellé plántáltatot fához?

F Mert valamint hogy az ollyan fa, aviz felé botsátván gyükereit, mindenkor nedveségben vagyon, és erejében marad, ugy az ollyan aki tsak Istenben bizik, nem félhet attol hogy el veszesse kegyelmét. mert szüntelen hozzája fordittya kivánságit, mint az élö viznek kut fejéhez. amely mindenkor szent vigasztalásban tarttya.

K. Miért mondgya az irás hogy tsalárd minden emberek szive.?

F Mert Ádám esetétöl fogvást az emberek szivemeg romlot, és aroszra hajlandó. a melyet az irás Concupiscenciának nevezi, és a mely avétekben ejti ötet. amidön enged rosz indulatinak. az emberi szivnek érzékenységi. és gondolattya. mondgya az irás. a gonoszra hajlandok iffiuságától fogvást. Genes. 8. 21.


Evangyélium

szent luk. 16. 19.

Vala egy gazdag ember, ki bársonba, és biborba öltözik vala, és minden nap frissen lakik vala, és vala egy lázár nevü koldus, ki annak ajtaja elött fekszik vala, rakva fekéllyekel, kivanván meg elegittetni amorsalékokbol melyek agazdagnak asztalárol hullanak vala. és senki nem adgya vala néki, de az ebek is el jönek vala, és nyallyák vala az ö fekéllyit. lön pedig hogy meg halna akoldus és vittettetnék az Angyaloktol. az Abrahám kebelében, meg hala pedig a gazdag is, és pokolban temetteték, fel emelvén pedig a szemeit midön akinokban volna. látá Ábrahámot távul, és lázárt az ö kebelében, és ö kiáltván mondá. Atyám Ábrahám könyörüly rajtam, és küld el lázárt, hogy márttsa vizben az ujja végit, hogy hivesittse meg az én nyelvemet, mert gyöttrettetem, elángban. és mondá néki Ábrahám, Fiam jusson eszedben hogy el vetted javaidot ate életedben. és lázár azon képen gonoszit, most pedig evigasztaltatik. te pedig gyöttröttetel. és mind ezek felet, közöttünk, és közöttetek., nagy köz erösitetett meg. hogy azok akik innét által akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnét ide által ne jöhessenek. és mondá, kérlek azért téged Atyám hogy küldgyed ötet atyám házában., mert ött atyám fia vagyon. hogy bizonyságot tégyen azoknak, hogy ne jöjjenek ök is, e kinok helyére. és mondá néki Ábraham. vagyon Mojsesek és profétájok. halgassák azokat. ama pedig mondá, nem Atyám. Ábrahám. de havalaki aholtak közül hozzájok mégyen,. penitentziát tartnak., mondá pedig néki, ha Mojsest, és a profétákot nem halgattyák. ha valaki a halottak közül fel támad is nem hisznek.


Magyarázat

K. Mi okozá amái Évangyéliumban lévö gazdagnak boldogtalanságát?

F Másut azt nem kel keresni. hanem ugyan az Évangyéliumban; azzal nem vádoltaték hogy lopo, bitangolo, házaság törö, vagy káromlo let volna, az ur nem monda egyebet felölle, hanem hogy bársonyban. és biborban járt, és minden nap jól lakozot, és hogy nem szánakozot, akapujánál lévö szegényen; hová kelleték ennél több, hogy boldogtalan legyen

K. Mi rosz vagyon abban. hogy valaki pompáson. és tzifrán öltözék.?

F Ha abban rosz nem volna. mondgya anagy szent Gergely, az ur azt oly egészen fel nem tette volna, hogy agazdág bársonyban. és biborban öltözöt, a tzifra köntösök. a világ, es a sátán pompái. közi számláltatnak, amelyet az Isten kárhoztattya. és amelynek ellene mondottak a kereszttségkor. a tzifrálkodást, akét fö Apostol. 1 tim. 2. 9. 1 petre. 3. 34. még az aszszonyoknak is tilttyák,, annál inkáb, a férfiaknak, akiknek meg állapodtabb elmejüeknek kel lenni, és inkáb el kel távozni, az ollyan hejában valoságoktol.

K. A fö renden lévök nem külömböztethetiké meg magokot aköntösokben is.?

F A fö renden lévök. és az ollyanok, kik másoknál fellyeb valo hivatalban vannak, meg külömböztethetik magokot köntösökel. de annak modgyával., és rendivel

1 szükséges, hogy a keresztyéni szemérmeteségre vigyazon köntösében, egy keresztyének, akár mely fö renden lévö legyen. de meg nem kel azért pirulni, hogy akristus szemérmeteségének, egy ügyüségének, és alázatoságanak jelit viseli, mivel ö maga nem szégyenlette magát anyira meg alázni érettünk, hogy a szolgának formáját vette fel. aki ötet valoságal szereti, gyönyörüségel is követi ötet mindenben amiben lehet, és ha kételen rendire valo nézve. nagyob fényeségel lenni, azért nem kel fellyeb emelni magát másoknál, se ditsekedni, abban nem kel mást tekénteni, hanem tsak azoknak javokot akik tölle függenek.

2 Arra kel vigyázni, hogy aköntösökre, tehettsége felet valo költtséget ne tegyen. a familiát azzal meg ne ronttsa, magát adoságban ne verje, ne hogy a kalmároknak., és akiktöl hitelben vásárlot, meg ne fizethesen, amely égre kiáltó vétek volna. noha eközönséges.

3. Nem kel azzal meg gátolni a szegényeknek valo alamisnálkodást, amelyel nékik tartoznak. igaságbol. és a melyel. meg kel váltani vétkeket

4. Az egyházi szolgáknak különös rendek vagyon,. mert ök fellyebbek lévén ahiveknél. inkáb is tartoznak. az Évangyélium, és a Conciliumok szerént követni a kristusnak szegénységit, és igen el távozni a világi pompátol.

K. Mi rosz vagyon ajó lakozásban, és ajó asztal tartasba?

F Erröl hasonlot mondhatni, valamit mondottunk a tzifraságrol; ajó lakozás rend szerént, apuha életet, és atelhetetlenséget okoza, amelyek eppen ellenkeznek azal a penitentzia tarto élettel. melyet az Evangyélium parantsol. és azal az élettel, melyet éltek a szentek eföldön

K Hogy ha mentek vagyunk a nagy nevezetes vétkektöl, nem elhetünké tsendesen avilági gyönyörüségekel. és nem remélhettyüké az üdveséget?

F. 1. Nem lehet két urnak szolgálni., aki avilágot, és annak gyönyörüségit szereti, az Istent nem szereti, aki avilágért éll, nem élhet Istenért. hogy lehet tehát üdvezülni, ha az Istent nem szeretik,. és ö néki nem élnek, az egész Évangyélium egyebet nem ád elönkben hanem hogy az Istent szeresük. és avilágot utállyuk. 2. az Isten azt akarja hogy tsak éppen a szükségre éllyünk ateremtett állatokal, mivel tsak éppen az Istent kel szeretni magáért mondgya szent Ágoston. minden más egyéb tsak eszköz legyen. a melyel hozzája mehessünk., lehet a világi jókot szükségünkre forditani, tsak a mértékleteségel legyen., de nem kel azokban vetni agyönyörüséget, se aboldogságot, mert másként a hasunk volna az Istenünk, valamint az Apostol mondgya., 3 azért kárhozot el. mert pompáson élt. és lakozot, és hogy a jószagit tsak magáért szerette a mái rosz gazdag.

K Mitsoda vétekel vádoltaték még a dus gazdag?

F Azzal hogy igen kemény volt, a kapuja elött valo szegényekhez, rend szerént az illyen vétekben is esnek az ollyanok a kik abujaságot szeretik, aköntösben. az ételben, és aházi öltözetekben. ezek annyira meg emésztik agazdagságot, hogy a szegényeknek semi nem marad, mind azon által. az Isten azt akarja., hogy agazdagok, ne urok legyenek joszágoknak. hanem gond viselöjök, és ki osztogatojok. a szent Atyák tanitási szerént, ugy hogy bé töltvén amagok szükségeket, atobbit tartoznak. nem atzifraságra, és atelhetetlenségre költeni, hanem a szegényeket segiteni, mivel minnyájan, azok a szentek. kik gazdagok valának, eszerént tselekedtenek. aki ezt aköteleséget végben nem viszi, a szegényektöl vétkes keménységel veszi el a mi az övék, és ami a kristus öröksége, valamint tselekedék lázáral amai gazdag

K. Mitsoda vége lön adus gazdagnak. és lázárnak.?

F Igen külömbozö vala mind életek. mind végek, agazdag meg hala, és pokol lett atemetö helye; lázár is meg hala. és az Angyalok. az Ábrahám kebeliben vivék. tudni illik abban a nyugodalomban, a melyben valának az ó testamentumbéli szentek., mind addig még az üdvezitö el nem jött. és meg nem nyittá nékik amenyeknek kapuját, ezt várhattyák tehát magokra, mind az ollyan gazdagok, kik roszra fordittyák gazdagságokot, és a szegények. kik szegénységekel. és nyomoruságokal jól élnek, az elsöknek büntetésül, avilági, és az örökös joktol valo meg fosztatások lészen., és az utolsoknak., az örökös joknak birtoka jutalomul adatik.

K. Leheté ebböl apéldábol azt ki hozni. hogy agazdagok tartoznak el hagyni gazdagságokot, és szegénységre adni magokot.?

F A kristus öket arra nem kénszeritti, etsak atekélleteségre valo tanáts, a melyre tsak azok kötelesek. akiket az Isten arra hi különös kegyelméböl. hanem arra köteledzi öket, hogy szegények legyenek agazdagságok közöt is. az az, hogy azokhoz ne kaptsollyák sziveket, azokot ne szeresék. azokot az Isteni rendelés szerént költtsék. és aszegények szükségire valo nézve, a sziv, és a szeretet által érdemli meg mindenikünk ajutalmat. vagy abüntetést, egy gazdag üdvezülhet gazdag létiben is, ha sziviben, és elméjiben szegény, és egy szegény el kárhozhatik ha gazdag sziviben. és elméjiben és ha meg nem elégszik sorsával.

K. Mit tésznek ezek a szavai Ábrahámnak, agazdaghoz, fiam, jusson eszedben. hogy el vetted javaidot ate életedben. és lázár azon képpen gonoszit.?

F Ezekböl azt láttyuk. hogy nem lehet valaki boldog mind ezen. mind amás világon. választani kel., nagy boldogtalanság ezen a világon boldogságban élni, mivel örökké valo szenvedéseket fog okozni.

K Mitöl vagyon hogy ez a gazdag egy tsep vizet nem nyerhete. hogy tsak anyelvét meg nedvesithesse?

F Igaságos dolog volt hogy azt meg ne nyerje, mivel ö lázárnak, tsak akenyér morsalékjábol sem adot. anyelve szenved, mert a szája mértékletlenséginek. és a véteknek., eszköze volt. vagy is azért, hogy meg tiltotta volt a szegényeket segiteni. vagy azért. hogy arra parantsolatot nem adot, a kinok, avétkekhez hasonlo nagyságuak.

K Mit kel gondolni arrol a haszontalan szánakozásrol. a melyel vagyon attyafiaihoz. holot életében oly kemény volt másokhoz,?

F Ebböl láttyuk meg kel elözni jó tselekedetekel. ahalálnak idejét, hogy most tselekedgyük azt, amit akor akarnok hogy tselekedtük volna, kezdgyük el mostanában azt nem tselekedni, a mit örökké fogunk bánni, hogy tselekedtük, de akor már haszontalan lészen.

K. Miért mondgya azt Abrahám hogy ha az irásoknak nem hisznek., ahalottaibol. fel támadot embernek sem hinnének.?

F Mert aleg nagyob tsuda sem teritti azt meg, aki az igasságot utállya; azok akik az irásokot meg vetik, egy holtnak meg jelenésit is szem fény vesztesnek tartanák., mit használa a sidoknak, alázár valoságos fel támadása. akit meg akarák öletni; mit használa a kristus fel támadása azoknak. kik azö koporsoját örzötték. és az irás tudoknak, ki azt hirdeték hogy a tanitványok lopták volna el atestét akoporsobol.

 

NAGY BÖJT 2DIK HETIN VALO PÉNTEKEN.

Imádság

Enged meg minden hato Isten, azt a kegyelmedet. hogy meg tisztittassunk ebben a szent böjtben, és hogy igaz szivel érhessük el akövetkezendö innepeket, a mi urunk J. k.


Epistola.

Genes. 37. 6.

És mondá nékik hallyátok az én álmomot melyet láttam, azt álitom vala hogy mi kéveket kötnénk. a szánto földön, és az én kévém mint ha fel kelne. és fenn állana, és ati környül álló kéveitek imádnák, az én kévemet, felelének az attya fiai nem de mi királyunk lészszé, avagy birodalmad alá vettetünké, és azért, az álmoknak, és beszédeknek dolga, irigységnek, és gyülölségnek gerjesztö taploja lön, más álmot is láta, mellyet meg beszélvén az attyafiainak, mondá láttam álmomban mint ha, anap, és ahold és tizen egy tsillagok, imádnának engem, mellyet midön az attyának, és attyafiainak meg beszelette volna, meg feddé ötet az attya, és mondá. mit akar ez álom, mellyet láttál, nem de én, és az anyád, és az atyád fiai imádunk téged eföldön, irigykednek vala azért reája az attyafiai, az attya pedig edolgot halgatva az elméjében forgattya vala,. és mikor a báttyai az attyok. nyájai legeltetésiben mulatnának sikemben. mondá néki Izrael, abátyaid a juhokot sikemben legeltetik, jöszte, el küldelek hozájok, ki felkelvén, jelen vagyok mondá néki, meny el és lasd meg ha mindenek jól vannaké. abátyáid és abarmok körül, és ad hirré nékem mint vagyon adolog, el küldetvén Hébron völgyéböl, mene sikembe., és találá ötet egy férfiu, hogy a mezöben bujdosnék, és kérdé mit keresne, ö pedig felelé. abátyáimot keresem., jelensd meg nékem, hol legeltetik anyájakot, és mondá néki a férfiu, el mentek erröl ahelyröl, hallám pedig hogy mondák, mennyünk Dotáimba., el mene azért josef a báttyai után, és találá oket Dotaimban, kik midön látták volna ötet, távul, minek elötte hozzájok jutna. gondolák hogy meg ölnék ötet, és egy más közöt szolnak vala, ihol jő az álom látó, jertek öllyük ötet. és vessük egy ó kutba, és mondgyuk, hogy egy gonosz vad ette meg ötet., és akkor fog ki tettzeni mit használlyanak néki az ö álmai. halván pedig ezt Ruben. igyekezik vala ötet, kezekböl ki szabaditani. és mondá, ne öllyétek meg az ö lelket. se kine onttsátok vérét, hanem vessétek ötet, eme kutban. mely apusztában vagyon, és kezeteket tarttsátok ártatlanul, ezt pedig mondgya vala. akarván ötet ki szabaditani kezekböl, és meg adni az attyának, mindgyárt azért hogy el érkezék abáttyaihoz, meg foszták ötet, a hoszu, sok szinböl szöt köntöséböl, és ereszték ötet egy ó kutban, melyben viz nem vala, és le ülvén hogy kenyeret ennének, látának Galaádbol jövö uton járo ismaélitákot, és azoknak tevéjeket, kik egyiptusba fü szerszámot és fenyö viaszszat, és myrha zengét visznek vala, mondá azért judás az attyafiainak, mit használ nékünk ha meg öllyük az atyánk fiát, és vérét el titkollyuk, jóbb hogy el adatassék az ismaélitáknak, és kezeink meg ne ferteztessenek, mert atyánk fia, és mi testünk. meg nyugovának az atyafiak a beszéden, és elö menvén a kereskedö mádianiták, ki vonák ötet akutbol, és el adák ötet, az ismaélitáknak,. husz ezüst szikluson. kik vivék ötet Egyiptusba.


Magyarázat

K Az atyák követhetiké jákóbót, josefhez valo különös szeretetiben?

F Lehet nékik is aztot inkáb szeretni amelyik érdemesebb, és okosabb, de veszedelmes azt ki nyilatkoztatni, és külsö jelit adni, atöbb gyermeki elött, ajosef báttyainak gyülölségek, és irigységek, erröl nagy példa, egy atyának a szeretetit. el kel osztani agyermeki közöt. és hogy ha helyes okbol valamelyikét inkáb szereti atöbbinél. azt tellyeségel el kel titkolni. ne hogy atöbbinek irigységekben ejttse, és gyülölségeket ne okozon házánál, mivel az egyeségnél drágáb joszágot nékik nem hagyhat.

K. Hogy ha. egy atya, vagy anya, több szeretetet mutat valamelyikéhez agyermeki közül. leheté atöbbinek arra okok, hogy azt gyülöllyék.?

F Arra éppen semi okok nem lehet. és az ö gyülölségek igen vétkes valamint kettség nélkül vétke vala ajákób fiaié, de sött még, a mely tiszteletel, és háláadásal tartoznak azokhoz, akiktöl Isten után vették az életet. békeségel is tartoznak el szenvedni azt a külömböztetést, és nem hogy azért gyülölségel legyenek testvér atyok fiához, de még annál inkáb kel szeretniek., és követni hajlandoságát azoknak. akiknek mindenel tartoznak Isten után.

K. Mit tartasz a josef báttyainak tselekedetek felöl. akik azért hogy rajtok ne uralkodhasék. el adgyák akereskedöknek. kik Egyiptumba vivék., ahol., ugy mondván, akirályi székben emelték, es ura let báttyainak?

F Azt tartom, hogy nintsen olyan emberi okoság ki meg gátolhassa az ur akarattyának végben menetelit. nagy bolondság volna az ellen állani leg kiseben is, és meg akadályoztatni, mivel ö tudgya, ugyan azt az emberi akadályt amaga rendelésinek végben vitelére forditani. tsudálatos dolog azt látni, hogy a mitsoda modokal akarják meg gátolni öttsöknek fel magasztaltatását, ugyan azon modokal, magasztallya fel Isten ötet a fejekre. ezekböl meg láttzik hogy mitsoda haszontalan igyekezetek, az ollyan keresztyéneknek, kik azokot akarják el veszteni. akiket az Isten meg akarja szabaditani, mivel az ö káromlások. ígaságtalanságok, és üldözések. az Isteni bölcseségnek rendelése szerént, az ö elö menetelekre fóg szolgálni. valamint szent pál mondgya, hogy az Istent szeretöknek, mindenek jóra szolgálnak., azoknak kik a szándék szerént, hivatattak szenteknek, rom 8.28.

K Ez a Josef historiája, nem adé valamely más elmélkedésre valo okot is.?

F Ád egy nehány félét, hasonlatoságot látunk Josef és akristus közöt

1 Jákob el küldvén Josefet. hogy kerese fel báttyait, jelentí akristust. akit a Menyei Atya el küldé hogy fel keresné atyafiait.

2 Irigységiben, és gyülölségiben esék báttyainak. azért hogy nékik meg mondá az álmát, és a sidok halálos irigységel valának akristushoz azért, hogy igaságit hirdette nékik.

3. Josefet. irigységböl. és gyülölségböl adák el báttyai, és akristus el adását. a sidok. irigységi, és gyülölségi okozák.

4. Josef. tömlöczben lévén. és véle együt két fö tiszt, az egyikének meg jövendölé halálát. amásikának pedig tiszttségiben valo viszá térésit. akristus a kereszt fán lévén, az egyik tolvajt el hagyá. és a másikának meg igeré. hogy véle fog uralkodni országában

5. Josef meg szabadul a tömlötzböl. és akirály az egész egyiptumot keze alá adá. a kristus fel tamadván akoporsobol. örökos hatalmat vett az Attyátol, mind az égben, mind a földön.

6. Josefet meg üsmérvén báttyai, imádák ötet, és az egész Egyiptum béliek, a kristust még meg üsmérik, és imádni fogják a sidok, világ vége elött. a kit most imádgyák a nemzetek


Évangyélium.

szent Matth. 21. 33.

Más példa beszédet hallyátok, vala egy tselédes ember, ki szöllöt plantála, és bé kerité azt fövénnyel, és sajtót ása benne, és tornyot épitte, és bérbe adá azt amiveseknek, és mesze mene, mikor pedíg a gyümölcsök ideje el közelgetet volna, a szolgait amivesekhez küldé, hogy bé szednék annak gyümölcsit, és a mivesek meg fogván annak szolgait. némelyet meg verének. nemellyet meg ölének, nemelyet pedig meg kövezének, ismég más szolgakot külde, az elsöknél többeket, és hasonlo képen tselekedének azokal. utolszor pedig a fiát küldé hozzájok. mondván meg betsüllik a fiamot. a mivesek pedig látván a fiát mondák magok közöt; ez az örökös, jertek. öllyük meg ötet, és miénk lészen az ö öröksége, és ragadván ötet ki veték, a szölöböl, és meg ölék, mikor azért el jö az szöllö ura, mit tselekeszik azoknak a miveseknek, mondák néki, a gonoszokot gonoszul veszti el, és az ö szöllöjét más miveseknek adgya bérbe, kik meg adgyák neki a gyümölcsöt annak idejében, mondá nekik Jésus, soha nem olvastátoké az irásokban., a mely követ az épittök meg vetettek, a let szegelet fejévé., az urtol lött, és tsudálatos ami szemeink elött, az okáért, mondom néktek, hogy el vétetik tölletek az Isten országa, és az ö gyümöltsét hozo nemzetnek adatik, és a ki e köre esik, meg romol, akire pedig esik, el ronttya azt, és mikor hallották volna apapi fejedelmek, és a farisaeusok, az ö példa beszédit, meg érték hogy rollok mondaná. és keresvén ötet meg fogni, félének a seregektöl, mert mint egy profétát tarttyák vala ötet.


Magyarázat

K Magyarázd meg nékünk a mái Évangyéliumba valo példa beszédet.?

F: A tselédes gazda, az Atya Isten. a szöllöt melyet ültetet, a sidó nép, a kit az Isten arra választotta volt, hogy abbol álittsa fel Anyaszent egyházát, ugy hogy azt maga mivelvén, az igazságnak, és a szenttségnek gyümöltseit hoza, a sövény, a sajto, és atorony. jelentik az Isteni gond viselést., a melyel Isten meg segitette szölöjét, hogy magat meg oltalmaza azok ellen kik azt el akarják rontani. egy szóval valamit kelletet tselekedni, azt mind meg tselekedte Isten szöllöjiért, Isa. 5. 4. a szöllö mivesek akiknek bérben adta, az egyházi szolgák. és birák, a kikre bizta népének igazgatását. atselédes gazda pedíg el ment akor. a midön meg szünt atsudatételektöl. agyümölcs melyet vár szöllöjiböl, atörvénynek meg tartása, az akarattyához valo engedelmeség. az igasság és a jó élet, a gyümöltsnek pedig ideje, mind azon idö, mig a szöllö meg volt. de leg inkáb az az, idö, amiolta népének, gondviselöket. mestereket, birákot, és királyokot adot, akik tanittsák és törvénye alat tarttsák. aszolgák, akiket némely idökben külde a mivesekhez., és akiket gyalázattal illeték, azok, az egy nehány rend béli proféták., kik a szöllönek gyümoltsiért küldettek vala, és á kikel a sidok roszul bántanak, vagy meg ölték, a fiu akit a mivesék a szöllöböl, ki veték és meg ölék, a kristus Jésus maga, aki aproféták után jöve ell, és akit az irás tudok, a farisaeusok, és apapok ahalálra adák. fel feszitvén ötet jerusálemen kivül. végtire azok a más mivesek, akiknek a tselédes gazda bérben fogja adni szöllöjét, az Apostolok, és az ö utánnok valoi, akiket az Isten. az Anyaszent egyház igazgatására rendelte., a melyet jelenté a szöllö. ugy mint a synagoga.

K. A kristus tsak asidokot tekentéé midön ezt a példa beszédet mondá nékik?

F Leg inkáb amaga Anyaszent egyházára tzélozot. a mely a maga tulajdon szöllöje. a melyet. mind hivebb, mind vigyázobb miveseknek adá bérben, hogy a gyümöltsét meg adgyák néki, azok pedig az egyházi pásztorok de még ezen kivül. mindenik keresztyének bérbe adá aléleknek szöllöjét, hogy azt mivellyék az Isten áldásával. igyekezvén azon. hogy minden féle jó tselekedetnek gyümoltsét. hozhassák.

K. Hová lett a sidó nép, aki az elöt az urnak szöllöje vala.

F Azt a népet az Isten meg vetette hálá adatlanságaért. el felejtvén, és meg vetvén tölle vett kegyelmeségit, ugy anyira hogy meg ölették a profétáknak Istenét, holot azért jött volt hogy üdvezitöjök. és meg szabaditojok legyen. ez a nép meg érdemlé hitetlenségiért hogy az Isten el üzze, és el terjesze az egész földre. ugyan attol fogva is vagyon rajtok az Isten haragja, mind addig még az idök bé nem tellyesednek, hogy magában terittse, és szemeit fel nyisa. ugy hogy akor meg váltojának. és szabaditojának üsmérje azt., a kivel oly gyalázatosan bánt.

K. Mitsoda lelki hasznot vehetünk a sidó nép vakságának, és el hagyatásának példájából?

F Egy illyen irtoztato példára valo nézve, igen retteghetünk, hogy hasonlo nyomoruságban ne essünk., hogy ha ugy nem elünk amint kivántatik. a kristusban valo hittel, az ö titkaival. és Évangyéliumával, és annyi kegyelemel, amelyekel Isten bé töltöt, az üdvezitö érdemi által, azzal fenyeget. hogy más helyre viszi országát. és vallását. hogy ha háláadásal nem lészünk. az ö irgalmaságának anyi jó téteményiért.,

K. Miért hogy a kristus egy nehányszor el kerülvén a sidok dühöségit, mostanában a halálra tészi magát.?

F Azért hogy engedelmeskedgyék az Attyának. és hogy mi meg lásuk példájábol, hogy se az életet nem kel kivánni, se ahalált, hanem tsak addig élni. még Isten akarja, és akor meg halni, mikor néki tettzik, el kerülte ahalált mind addig még az ö orája el nem jöt volt, mihent az el érkezék, maga mene ellenségi eleiben, eszerént kel példáját követni egy keresztyenek az Isten kezében; minden szem pillantásban vagy az életre, vagy ahalálra készen légyen.

K A kristus azt minden bizonyal jól tudta. hogy beszéde még jobban fel gerjesztené ellene az irás tudokot, és a farisaeusokot, miért beszélle tehát nékik illyen formán.?

F. Mert másoknak kelleték annak használni,. ö elöttök szollot, de nékünk beszélt, nékünk kel tehát azokot hasznunkra forditani, haazt nem akarjuk hogy azon sorsunk ne légyen mint azoknak akristus ellenséginek., az Isten azt tudgya hogy az emberek roszra fordittyák kegyelmit, de kegyelmit adgya nékik,. mert azt mások hasznára fordittya, az ö választatinak meg szentelésekre. és amaga ditsöségire, nem kel hogy némellyek meg romlása, és hüségtelensége., meg gátollya a másokhoz valo irgalmaságát, és meg tartoztassa rendelésit.

K. Mitsoda az a szegeletes kö. amelyröl szól a mai Evangyélium?

F A maga akristus. aki magában meg egyezteti a sidó népet, atöbb nemzetekel. hogy a kettöböl egy épület légyen. a mely az ö Anyaszent egyháza., hogy akettöt ö maga által egy új emberré teremtse, békeséget szerezvén közöttök. mondgya szent pál ephes. 2. 15. és szent péter szerént. ö az az drágalátos kö. ahivöknek, anem hivöknek pedig az a kö a mellyet az épittök meg vétették., fö szegelet kövé lett, és botlásnak köve. és botránkozásnak kö sziklája. 1 petr. 2., 7. 8.

K. Mit kel azon érteni az ur azt mondgya aki arra aköre esik. Etc.

F Azt kel azon érteni, hogy ha mi meg botránkoznánk valamint a sidok., az ö szegénységin, alázatoságán, és tanitásán, hogy ha tanitásival ellenkeznék tanitásink és tselekedetink, a mint emeg történik a fél keresztyénekel., kik meg vakitván magokot, meg botlanak ebben aköben. és magokot meg ronttyák.

K Az iránt akö iránt, nem félhetneké még valamely más irtoztato dologtol is.

F A mitöl leg inkáb félhetnek, ahogy, a kristus lévén az a kö. az irás szerént, a ki reájok esik azitéletkor, és esze töri öket a kárhozatra valo itéletivel. és reájok botsáttya igazságának terhét. mely öket örökösön le nyomja. mert mind egyikének, mind amásikanak holtig ellenségi valának.

 

NAGY BÖJT 2DIK HETIN VALO SZOMBATON.

Imádság

Adgyad uram hogy böjtolésünknek üdveséges hasznai legyenek, és hogy atesti sanyaruság a mely alá vetettük magunkot ujab eröt adgyon lelkünknek, ami urunk. J. k.


Epistola.

Genes. 27. 6.

Mondá a fiának Jákobnak, hallám az atyádot Ésauval. a batyádal szollani, és mondani néki, hozz nékem ate vadászatodbol, és tsinály étkeket. hogy egyem és meg aldgyalak téged az ur elött, minek elötte meg hallyak, most azért fiam engedgy tanatsimnak, és el menvén a nyájhoz. hozz nékem két jeles jó gödölyét. hogy azokbol étkeket tsinállyak az atyádnak, a mi némüeket örömest eszik, melyeket mikor bé viszed, és észi, áldgyon meg téged minek elötte meg hallyon. kinek ö felelé, tudod hogy a bátyám Ésau szörös ember, és én sima vagyok, ha meg tapogat engem az atyám. és meg érzi, félek hogy ne vélye hogy ötet meg akartam játzottatni, és átkot hozak magamra az áldásért, kinek az anya, rajtam légyen ugy mond ez az átok, édes fiam, tsak hallyad szomat, és el menvén. hozz a miket mondottam. el mene és el hozá, és az anyának adá, ki étkeket készite amint tudgya vala hogy akarná az attya, és Esaunak igen jó ruháiba, melyek othon nála valának, fel öltözteté ötet, és a gödölyék börötskéit kezeikörül tévé, és a nyaka mezitelenét bé fedé. és odá adá az étket. és a kenyereket is melyeket sütöt vala oda adá, melyeket bé vivén mondá Atyám, ö pedig felelé, hallom, ki vagy te fiam, és mondá Jákób, én vagyok ate elsö szülötted Ésau, ugy tselekedtem a mint nekem parantsoltad, kely fel. üly le, és egyél az én vadászatombol, hogy meg áldgyon engem ate lelked, és mondá ismet Isáak a fiának. miképen talalhattál ily hamar édes fiam. ki felelé. Isten akarattya volt hogy hamar elömbe jöne a mit akarok vala, és mondá Isáak, járuly ide hogy tapogassalak meg téged fiam, és probályam meg ha te vagyé az en fiam Esau, vagy nem, ki az attyához járula, és meg tapogatván ötet. mondá Isáak, a szó ugyan jákob szava, de a kezek, Esau kezei, és meg nem üsmeré ötet, mert a szörös kezek a nagyobik hasonlatoságát jelentik vala, meg áldván azért ötet mondá, te vagyé az én fiam Esau, felelé én vagyok, ö pedíg hozd elö ugy mond nékem. ate vadászatodbol valo étkeidet, édes fiam, hogy áldgyon meg téged az én lelkem. mellyeket oda vivén. mikor meg ette volna, bort is nyujta néki, melyet meg iván, mondá néki, járuly hozzám és adgy tsokot nékem édes fiam, oda járula. és meg tsokolá ötet, és mingyárást hogy érzé az ö ruháinak jó illattyát meg álda ötet mondván. imé az én fiam illattya mint a tellyes mezö illattya. melyet meg áldot az ur, adgyon néked az Isten, az ég harmattyábol és a föld kövérségéböl. gabona, és bor böségét. és népek szolgállyanak néked, és imádgyanak téged a nemzettségek, urok légy ate atyád fiainak, és meg halyollyanak elötted. a te anyád fiai. aki téged meg átkoz, a légyen átkozot. és a ki meg áld téged, áldomásokkal bé töltessék. alig végeszte vala el beszédet Isaák. és kimenvén Jákob, el jöve Ésau, és a vadászatbol valo étkeket bé vivé az attyának, mondván. kely fel. atyám, és egyél a fiad vadászattyábol, hogy áldgyon meg engem ate lelked, és mondá neki Isaák, de ki vagy te, felelé. én vagyok ate elsö szülöt fiad Ésau, el ijede felette Isaák. nagy álmélkodásal., és inkáb mint sem hogy hihetö volna, tsudálkozván mondá kitsoda tehát amaz. aki vadászattal fogottatt régen hozott nékem, és ettem mindenekben minek elötte te jönél, és meg áldottam. ötet, és áldott lészen, halván Ésau az attya beszédít nagy kiáltásal ordita, és meg rémülvén mondá, álgy meg engem is édes atyám, ki mondá el jött az ötséd álnokul, és el vette áldásodat. ö pedig utánna veté, igazán hivatatot Jákóbnak az ö neve, mert im másod izben tsalt meg engem. az én elsö szülöttségemet az elött el vette, és most másodszor el ragadta alatomba áldásomot, és ismet mondá az attyának, nem tartottálé nékem is áldást,, felelé Isaák uraddá tettem ötet, és minden attyafiait az ö szolgálattyának igája alá vetettem, gabonával. és boral meg erösitettem ötet, és te veled fiam ezután továb mit mivellyek:? kinek mondá Ésau, tsak egy áldásod vagyoné atyám, kérlek álgy meg engemet is, és mikor nagy jajgatásal sirna, meg indulván rajta Isaák. mondá néki, a föld kövérségében. és az ég harmattyában onnét felyül lészen áldásod.


Magyarázat

K. kitsodák ollyanok mint Ésau ki el adá az elsö szülöttségit. egy tál lentséért.?

F A ollyan keresztyének. kik egy alá valo haszonért és egy kis ideig tarto gyönyörüségért, el adgyák az örökös örökségben valo részeket

K. Mit jelentnek azok az áldások melyeket Isaák ád Jákobnak.?

F. Jelentik a kegyelemnek áldásit, amelyeket hint a kristus alelkekben hogy termékenyek legyenek ajó tselekedetekben.

K Mitsoda külömbözés vagyon azemberi és az Isteni áldás közöt?

F Igen nagy külömbözés vagyon, az emberi áldás tsak kivánság., és az Istenhez valo imádság. hogy nyerhesen holmi kegyelmeket valakinek, de az Isteni áldás adomány, meg adván azokot a kegyelmeket, melyeket tölle kérnek.

K. Mit jelent Jákob ki az Ésau köntösében öltözék. és a gödölye börével bé fedezé kezeit hogy az attya áldását el nyerhese.?

F Jelenti a kristust, ki ami vétkeinket, és abünös testnek formáját magára vette, hogy meg érdemellye nékünk az Attyának áldását. és véle meg békéltessen.

K. Jákob hazudaé amidön azt felelé az attyának hogy ö volna Esau, az elsö szülöt fia.?

F Szent Agoston szerént Jákoban a nem vala hazugság. mivel valoságosan a volt, és azt a közit Esau, szabad akarattyábol adta vala el néki, valami történek közötte, és az Attya közöt, amind nagy titok., és it ajövendölés, anemzetekröl szol., akiknek ö vala képe. és akik a sido nép helyében tétetének, a kit jelente Esau, és azt is fel teszi, hogy azok a nemzetek el veszik annak idejében a kegyelemnek áldásit, a mellyekre méltatlanná tevé magát a sido nép, meg ölvén azt, akinek azok az áldások, és az örökség. meg vala igérve az Ábrahám személyében.

K. Nem valaé szabad hazudni jákobnak mind azokért anagy jókért, melyeket vett, az attya áldásábol?

F Nem szabad sohais hazudni akár mely nagy jóra fordulnais a, ha szinte valakinek az életét meg menthetnök is véle, mondgya szent Agoston; vagy ha sokaknak üdveségekre szolgálhatnánk is véle, az Istennek nintsen szüksége hazugságunkra, hogy szándekát végben vigye; szent pál meg felelt erre akérdésre a midön azon panaszolkodik hogy azal karomollyák, és azt hirdetik felölle, mint ha azt tanitotta volna. hogy szabad, roszat tselekedni, hogy abbol jó jöjjön ki., azok kik azal vádolnak, hogy ezt tanitottam, igasságosan meg itéltetnek. rom. 3. 8. a hazugság tehát. akár mely jóra fordulhatna is, de mindenkor vétek., mert tellyeségel ellenkezik az igazságal. a melyet soha meg nem kel sérteni, a sem lehet. hogy az Isten vétekül ne tulajdonittsa a hazugságot annak. a ki valamely jó végre kiván hazudni, mert ö maga az igazság, és maga ellen nem szolhat. epedig meg történnék. hogy ha jóvá hagyná. és meg engedné ahazugságot. ahazugság nem más, hanem az, a mi agondolatunkal ellenkezik, vagy azal amit érzünk. hogy tartaná az Isten jónak azt, hogy gondolatunk ellen szollyunk, holot ö azért adta aszózatot belénk, hogy az által gondolatunkot ki tegyük.


Évangyélium

szent luk. 15. 11.

Mondá pedig. egy embernek két fia vala, és mondá az iffiabik közüllök az attyának, atyám ad ki nékem az örökség részét, mely engem illet, és el osztá nékik az örökséget, és nem sok napok után. egybe gyüjtvén mindeneket, az iffiabbik fia mesze mene távul valo tartományba, és ótt el tékozolá az ö örökségét. buja élettel, és minek utánna mindeneket meg emésztet volna, nagy éhség lön abban a tartományban. és ö szükölködni kezde, és el mene, és annak atartománynak polgárához adá magát. és az ö majorjában küldé ötet, hogy a disznokot örizné, és kivánnya vala ahasát bé tölteni a malatával. melyet adisznok esznek vala, és senki nem adgya vala neki, magában térvén pedig mondá, mennyi béresek az atyám házánál bövölködnek kenyerekel, én pedig itt éhel halok meg, fel kelek és az atyámhoz megyek, és ezt mondom néki, atyám, atyám vétkeztem az ég ellen. és te ellened, már nem vagyok méltó hogy te fiadnak hivatassam. tégy engem mint egyet ate béresid közül, és fel kelvén el mene az attyához, mikor pedig még távul volna, meg látá ötet az ö attya, és irgalmaságra indittaték, és hozája futván. anyakára esék, és meg tsokolá ötet, és mondá néki a fia. atyám vétkeztem az ég ellen, és te ellened, már nem vagyok méltó hogy te fiadnak hivatassam, mondá pedig az attya a szolgainak., hamar hozzátok elö aleg jóbb ruhát. és öltöztessétek fel ötet, és adgyatok gyürüt a kezébe, és sarut alábaiba. és hozzátok elö a hizlalt borjut, és öllyétek meg, és együnk. és vigan lakjunk, mert ez az én fiam meg holt vala. és meg elevenedet, el veszet vala, és meg találtatot, és vigan kezdének lakni., az ö üdösebik fia pedig amezön vala. és midön meg jöne, és a házhoz közelgetne. hallá az éneklést. és a tántzot., és hivá egyet a szolgák közül. és meg kérdé mi dolog volna az, és a mondá néki, az ötséd jött meg, és atyád a hizlalt borjut ölette meg, hogy egésségesen meg jött, boszonkodék pedig. és nem akara bé menni, az attya azért ki jövén, kezdé kérni ötet, ama pedig felelvén, mondá az attyának, ime enyi esztendeig szolgálok néked, és soha parantsolatodot által nem hágtam. és soha nem adtál nékem egy gödölyét hogy barátimal vigal laktam volna., de minek utánna ez ate fiad, ki az ö örökségét akurvákal meg emésztette. meg jött, ahizlalt borjut öletted meg néki, ö pedig mondá néki, fiam te mindenkor velem vagy, és mindenem tiéd, vigan lakni pedig, és örvendezni kell vala, mert ez a te ötséd, meg holt vala, és meg elevenedet, el veszet vala, és meg találtatott.


Magyarázat

K. Magyarázd meg nékünk atékozlo fiurol valo pelda beszédet?

F Az Atya, akinek két fia vala, az Isten; akét fiu pedig a sidok, és a pogányok, vagy is az igazak. és abünösök. aziffiabik hagyá el az attya házát, a távozék el az Isten uttyátol; hogy szabados életet élhesen., és senkitöl ne fügjön. az ifiuságnak ideje, leg veszedelmeseb idö. mivel rend szerént az ifiak, amagok rosz kivánságok alá vetik magokot, nem léven anyi okoságok. hogy magokot rendbe vegyék. és magokot igazgassák. se elegendö engedelmeségek arra. hogy magokot igazgattathassák. azért is történik gyakorta, hogy levetik nyakokrol az atyai hatalomnak igáját. hogy szabadoson élhessenek. arész melyet kér az ifiu az attyátol, azok az Isten ajándéki, vagy a természetnek, vagy a kegyelemnek ajándéki. a melyekel viszá éll abünös, hogy senkitöl ne fügjön, és gondolattya szerént éllyen

K. Hová mégyen az az ifiu. el hagyván az attya házát, vagy is inkáb el távozván az Istentöl.?

F Mesze földre mégyen, mely jelenti az Istenröl, és az igazságrol valo feledékenységet. a melybe élnek abünösök. mivel nem ahely tselekeszi azt, hogy el távozunk, vagy közelgetünk az Istenhez. hanem a sziv béli kivánság. és akor igen mesze vagyunk tölle. a midön rola nem gondolkodunk., vagy ötet nem szerettyük.

K. Mit tselekeszik az az ifiu, abban atávul valo létiben, és az Istenröl valo feledékenységiben?

F Az Attyának minden joszágát el tékozollya. viszá élvén az Isten kegyelmével; a meg maradot ártatlanságát elveszti, az Isten félelmét, és minden jó hajlandoságit, meg ronttya, a természetnek ajándékit, testét, érzékenységit, elméjit. avétekre eszközül adgya., lassanként az elmének vakságában esik, a szivnek keménységiben, amelyek után, semi meg nem tarthattya, se meg nem határozhattya. végtire utolso szegénységre jut, irtoztato szükségben esik, minden jó erköltsök iránt, minden jótól meg fogyatkozik, és ollyan állapotban esik. a melyben kel lenni egy ollyannak aki Istentöl el távozik., az ö teremtöjétöl. és valoságos jovátol. akoron nagy éhséget fog szenvedni. éhezi rosz kivánságinak tzéllyát, a melyeknek eleget tene, ha abban mód adatnék, mindenüt azt keresi hogy bé tölttse szivének kivánságit ateremtet állatokal., a kit tsak az Isten töltheti bé. az ö nagy kivánsága, minden tisztátalan és otsmány dolgokra vezeti, hogy annak eleget tégyen, de semmi meg nem elégitheti, mert rosz kivánságitol fel inditatván, és szorongattatván, ugy vagyon mint ha anagy nyavalya törné. és szüntelen valo kinban vagyon

K. Mitsoda szolgálat a, mely oly gyalázatoságban veté és arra juttatá hogy a disznokot örizné.?

F Az., azö lelkének, és okoságának szolgálattya, el merülvén az emberhez illetlen rut kivánságokban, amelyek ötet a leg nagyob rendeletlenségekre vivék, és el temeték atestben, és agyönyörködtetésekben, az utan tsak azon volt. hogy azokot legeltesse. és azoknak eleget tegyen., és mentöl többet engede nékik, annál többet kivánának., mert az embernek szive tsak az Istenben találhattya meg békeséget, nyugodalmát, és boldogságát, illyen nyomoruságban veti avétek alelket lassanként a midön egyszer el hagya Istenét.

K. Mit tselekedék a tékozlo fiu ebben anyomorult állapottyában?

F Végtire az Isten meg könyörülvén rajta, irgalmaságal tekinte reája, és magában tére, és érezni kezdé nyomoruságát, rendeletlenséginek gyalázatoságát. lelke üsméretinek el fordulását, az attya házátol távul valo létit, az attya szolgainak jó állapottyokot, mind ezek meg haták az ö szivit, és meg nyitták szemeit, magát meg üsméré hogy mi volt, és mivé lett, és el tekéllé magában. hogy ahoz viszá térjen akit oly nagy bolondságal hagyot volt el.

K. Mit mivelének ö benne ezek a gondolatok.?

F Fel tévé magában, hogy fel kellyen. és ki menyen abbol a melységböl a melyben vetette vala a szabados életnek szeretete. hogy elhagya avétekre vivö alkalmatoságot. viszá térjen ahoz, a kit attyának üsmeri lenni, meg emlékezvén jóságirol, noha magát érdemetlennek tartá arra hogy fiának üsmérje. és ugy bánnyék véle. mint fiával, hanem hogy ötet le vesse. és szolgai közi tegye, tsak aházához fogadgya. öis azt mondá valamit szent Agoston. én Istenem én meg elégszem azzal. akár hová tégy, tsak ate házadnak kapuján kivül ne légyek, in quo cumque loco, modo non extra limen végtire fel tévé magában. hogy alázatoságal meg vallya attyának vétkeit

K. A tékozlo fiu meg elégedéké tsak ajó szándékal?

F A ki néki azokot sugarlá és szivében adá. az ö néki eröt is ada. azoknak végben vitelére, az okáért semit nem mulata, hanem fel kele. és sietve viszá tére az attyához, aki is meg üsmervén ötet még mesze. a szive meg esék rajta, eleibe futa, meg ölelé. és meg tsokolá, az az, hogy az Isten nagy jóságábol. meg elözé ötet, kegyelmének kegyeségével, nagyob böségel valo szeretetét hinté szivében. nagyob buzgoságot gerjeszte benne, magához voná, és bé tölté irgalmaságában valo bizodalomal.

K. Mit tselekedék az után ez a meg térö bünös?

F vallást tén az Attyának szivének mélységéböl, mondván, Atyám vétkeztem az ég ellen, és te ellened, már nem vagyok méltó hogy te fiadnak hivatassam. az az, meg gyaláztam szenttségedet. és örökös tisztaságodot, az én rut és fertelmes életemel. az en engedetlenségemel meg vetettem Isteni törvényedet, vétettem az emberek ellen rosz példa adásimal, és botránkoztatásimal. le tettem vala az Isteni, és az emberi hatalomnak ígáját, és tsak magamé akartam lenni, a magam szabadságában élni, és tsak amagam akarattyátol., és rosz kivánságitol akartam függeni. látom kegyeségedböl, hogy mindenkor meg tartottad hozám atyai szivedet, de az én gonoszságom méltatlanná tészen arra hogy fiadnak hivatassam, bányál ugy velem a mint néked tettzik. nintsen olyan büntetés amelyet meg nem érdemlek, de elne vess szined elöl, meg ne fosz irgalmaságod hasznaitol., illyen gondolatok valának. az ifiunak szivében, az ö büneinek alázatoságal valo meg vallásakor. és illyen indulattyoknak is kel lenni minden valoságos penitentzia tartoknak.

K. Mit jelent aleg jóbb ruha. agyürü, és a saru, melyeket az attya hozata afianak?

F Azok a meg tért bünöshöz, meg engesztelödésre valo jelek, a ruha jelenti a kereszttségnek kegyelmét. vagy is egy új embernek köntösét. ki Isten szerént teremtetett igaságban. és szenttségben., és amelyet magára vészen a meg tért bünös, apenitentzia tartásnak szenttségiben., le vetvén elsöben magárol azó embert, agyürü, melyet ujában tészen, jelenti a szent léleknek zálogját; a ki magának el foglallya lelkét., a ki meg bélyegezi bélyegével, aki munkálkodtattya, könyörögteti, az ö kegyelmének indulatibol., a saruk jelentik az Isteni eröt, a mely tarttya a meg tért bünöst, és amely meg erösitti lépésit. hogy az Isten uttyán járhason. minden bótlás, és vétekben valo esés nélkül

K Mit kel érteni a borjun, avendégségen, és amusika szón?

F A borju jelenté akristust, aki fel kenetetett a szent léleknek kenetével, a ki fel áldoztaték akereszt fán, vérit ki ontván. és akit vere ki ontása nélkül áldoznak az oltáron, hogy eledele, és gyönyörüsége, lenne, az igaz, és ártatlan lelkeknek., avendégség azö testében, és vériben valo reszesülés, amely bélyege, abünös valoságos meg térésinek, amusika szó, és tántz, jelenti azt az örömet a melyben vagyon az Anyaszent egyház. abünös meg térésin. és aháláadásokot melyeket ád Istennek.

K. Mit kel tselekedni egy olyan bünösnek, aki atékozlo fiat követte tévelygésiben?

F Penitentzia tartásában is kel ötet követni, magában kel térni, valoságosan gondolkodgyék az ártatlan lelkeknek boldogságán, és amaga nyomorult állapottyán. mert az oktalan állatok közi tette magát a midön magát rosz kivánsági alá vetette., siratni kel nyomoruságát. és kérni az Istent, hogy üsmértesse meg véle vakságát. és világosittsa meg szemeit világoságával.

K. Mit kellesék azután tselekedni ennek anagy bünösnek példájára, akinek szivit az Isten meg hatotta,

F légyen hasonlo bizodalomal az Istenhez, mint a melyel volt ez az ifiu az attya joságához; büneinek sokaságára, és nagyságára valo nézve. el ne veszesse areménséget meg gondolván azt, hogy az Isten mindenkor Atya. és ötet szereti, borullyon öliben szeretettel mert ö elnem távozik hogy el esék. de söt még eleiben mégyen. hogy meg tarttsa, meg ölellye és elsö állapottyában tégye, de arra vigyázon. hogy a véteknek nagyságához illendö nagyságu légyen penitentziája, amenyiben szerette és kivánta a világot, anyiban szerese az Istent, az igazságot. és ajó erkölcsöt,. amenyiben el távozot az Istentöl. anyiban kel hozája sietni

K. kitsoda az az idösbik fiu. ki amezön vala.

F Hogy ha az ifiabikon apogányokot érttyük. az idösbiken a sidokot kel érteni, akik amazok elött valának az Isten népei, hogy ha pedig az ifiabikon a bünösököt érttyük, az idösbik az igazakot jelenti, akik nem. amértékletlenségben, se nem a heverésben éltenek., hanem akik a munkában töltik életyeket. foglalatoskodván az Isten dolgaiban és a felebaráti szolgálatban, valamint az idösbik fiu. ki amezön dolgozék.

K. Hogy ha az idösbik fiu. a sidokot jelenté., azt észre veszem, hogy az ö zugolodási jelentik a sidoknak, apogányok ellen valo irigységeket, azért hogy ök is a hitre hivatatának. de ha az igazakot jelenté, nem látom hogy lehesen meg egyeztetni azal az igazságal. a melyet tart maga felöl.?

F Erre azt felelem hogy az idösbik fiu. nem az öttsének meg térésin, és viszá jövetelén háborodék meg. hanem a nagy vigasságon, melyet inditottak viszá jöveteliért, amelyben nékem hasonlonak láttzik az ollyan igazakhoz, kik irigyelik nem a meg téresit a bünösöknek, hanem az Istennek rajtok valo böséges áldását, mert azoknak ugy tettzik, mint ha hozájok tsak keménységet mutatna. meg vallom hogy a bennek igen nagy gyengeség, és veszedelmes kisértet, és ha az ellen nem állanának. tsak azért le eshetnének abbol az igaz voltokbol., és el veszthetnék. minden tselekedeteknek hasznát.

K. Mit kel tselekedni, hogy el lehesen kerülni ezt a fogyatkozást. és meg oltalmazni magunkot illyen veszedelmes kisértettöl?

F Igen kel vigyazni szivünknek minden indulatira, és ellene kel állani, ezt az kisértetet az imádságal kel el üzni, el kel tehát az igazaknak szenvedni alázatoságal ha. a bünösök melléjek. vagy elejekben tétetnek. és nem hogy azt neheztellyék. ha az Isten kegyelmit mutattya azokhoz, de söt még áldgyák azért az Istent, és örüllyenek azért az Angyalokal.

 

NAGY BÖJT 3DIK VASÁRNAPON.
vagy böjt közép vasárnapján

Imádság

kérünk minden hato Isten tégedet tekintsed a mi alázatos ohajtásinkot, és nyujttsad jóbb kezedet oltalmunkra, kérünk tégedet a mi urunk J. k.


Epistola

Szent Pál ephes. 5. 1.

Legyetek azért az Isten követöi mint szerelmes fiak, és járjatok a szeretetben. a mint a kristus szeretet minket, és önnön magát adta érettünk, ajándékul, és áldozatul az Istennek gyönyörüséges illatra, paráznaság. pedig és minden tisztátalanság vagy fösvénység, ne is neveztessék ti köztetek., a mint szentekhez illik, vagy ruttság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, mely nem illik a dolgokhoz, hanem inkább háláadás, mert ezt tudgyátok meg, értvén hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak. vagy fösvénynek, mely bálványi szolgálat, nints öröksége a kristusnak, s' az Istennek országában, senki titeket meg ne tsallyon heában valo szokal. mert ezekért jö az Isten haragja ahitetlenségnek fiaira, ne legyetek azért részesek azokban. mert valaha setéttség valátok, most pedíglen világoság az urban. mint a világoságnak fiai járjatok, mert a világoságnak gyümöltse minden jóságban, és igazságban, és igaz mondásban vagyon


Magyarázat

K. Az Apostol az Isten követésire intvén akeresztyéneket, miért nevezé öket szerelmes fiainak?

F Mert a természet szerént valo dolog hogy a fiak kövessék az attyokot, és semi öket ugy arra nem köteledzi mint a, hogy ha nékik meg mutattyák, hogy öket különös szeretettel szeretik, tsak azok tehát az Istennek valoságos fiai. kik ötet követik, és tsak akor viselik magokot ugy mint menyei atyának gyermekei, amikor ötet követik.

K. Hogy kel az Istent követni?

F Rendbe kel vennünk minden magunk viselésit kivánságit, beszédit, és tselekedetit. az igazságrol. és el kerülni mind azt valami nem az Isten akarattyának rendi szerént vagyon, az Apostol mindent tsak abban foglal., hogy az Istent szeresük. és felebarátunkot., valamint akristus szeretet minket, hogy néki meg botsásuk. és el szenvedgyük mikor meg bántásal illet, valamint nékünk akristus meg botsátot és el szenvedi a mi minden napi ellene tett vétkünket, hogy mindenünket, söt még életünket is oda adgyuk felebarátunk üdveségiért, amely sokal drágáb életünknél, valamint a kristus fel áldozta érettünk életét;

K. Miért hogy az Apostol atisztátalan beszédet meg tiltván, a hiveknek, azt az okát adgya, mert ök szentek.?

F Mert a keresztyéni szenttségnek, anyira meg kel vélek utáltatni azt, hogy féllyenek. szájokot. és nyelveket meg motskolni az utálatos beszédekel., és fülököt, ha azokot halgattyák, mert az után abeszédböl, és ahallásbol, könyen az elmében; és a szivben hatt, nem lehet tehát eleggé el kerülni, az alkalmatoságokot beszédeket, és a könyveket, kik a tisztátalanságra vezethetnének.

K. Miért mondgya, hogy még hallani sem kel a fösvénység felöl?

F Mert ez is oly veszedelmes mint az elsö, agyengék halván agazdagságrol valo beszédet. azt mitsoda utakon lehet keresni, és hogy az által mire lehet menni. könyen az elméjekben veszik, és a gazdagságra vágynak, tsak abbol az okbol is, hogy minden féle kivánságokot bé tölthesék.

K. Melyek azok a trágár. vagy bolond beszédek melyekröl mondgya az Apostol hogy a keresztyének közöt neis halasék?

F Tisztátalanságrol valo könyvek, a szerelemröl valo versek, és énekek, de söt még a katzágásra valo szók is, a helytelen tréfák, a két értelemre valo szók, és többek illyenek, szent pál tilttya az illyen beszélgetéseket. mint olyanokot. melyek nem méltok a keresztyéni szenttséghez, és szemérmeteséghez, akinek nem a nevetésben. és mulattságban kel az idöt elveszteni, hanem a sirásban, és a suhajtásban kellene tölteni, hogy a halálhoz készülne, és ahoz a menyei ditsöséghez, a mely tsak azoknak vagyon meg igérve, akik it alat sirnak, azt is hozája tészem, hogy az olyan beszélgetesek. szent Chrysostomus szerént lassanként mesze visznek minket, atisztátalan gondolatokra, és kivánságokra indittanak, és jó ha a tselekedet is utánna nem mégyen.

K. Mitsoda oktatást ád nékünk az Apostol ezek után.?

F Azt hogy. semiben ne közösödgyünk azokal, kik ezeket tselekeszik, és hogy jobban el távoztassa ahiveket ezektöl. eszekben jutattya. hogy ö magok az elött, setéttségek, tudatlanok és vakok valának. és hogy akristus kegyelme által lettek világoságok, azért is inti arra. hogy ugy járjanak mint világoságnak fiai, a kik nem üsmérik a setéttségnek tselekedetit, hanem avilágoságnak gyümoltsit mutattyák meg egész életekben, a mely áll a joságban, igaságban, ajoságban. hogy minden jóval légyen felebaráttyahoz, az igaságban. hogy meg adgya mindennek azt, a mivel tartozik, és senkinek kárt ne tégyen.


Evangyélium.

szent luk. 11. 14.

Es ördogöt üz vala ki, és anema vala, és midön ki üzte volna az ördögöt, szolla anéma, és tsudalkozának a seregek, némellyek pedig közüllök mondának, beelzebubnak, az ördögök fejedelmének általa üzi ki az ördögököt, és egyebek kisértvén. az égböl kérnek vala jelt tölle,. ö pedig hogy látá az ö gondolattyokot, mondá nékik, minden magában meg hasonlot ország el pusztul. és aház, aházra omol, ha pedig a sátán is meg hasonlot maga ellen, mi modon áll meg az ö országa, mert azt mondgyátok, hogy beelzebub által üzöm ki az ördögöket, ha pedig én belzebub által üzöm ki az ördögöket, ati fiaitok ki által üzik ki, az okáért ök lésznek ati birátok, ha pedig az Istennek ujjával üzöm ki az ördögöket, bizonyára el érkezet hozzátok az Isten országa, mikor az erös fegyveres az ö pitvarát örzi, békeségben vannak amiket bir, hapedig erösebb nálánál jövén meg gyözi ötet, minden fegyverit el veszi, a melyekben bizott, és az ö ragadományit el oszttya, a kivelem nintsen ellenem vagyon. és aki velem nem gyüjt. tékozol; mikor atisztátalan lélek, ki megyen az emberböl. vizetlen helyeken jár, nyugodalmat keresvén, és nem találván, mondgya, viszá térek az én házamba, a honnét ki jöttem. és mikor eljö, meg tisztitva talállya, azt seprüvel, és fel ékesitve. akoron el mégyen, és melléje veszen más hét magánál gonoszab lelkeket. és bé menvén ót laknak, és annak az embernek, utolso dolgai. gonoszabbak lesznek. az az elsöknél, lön pedig midön ezeket mondaná, fel emelvén szavát egy aszszony állat. a seregböl. mondá néki, Boldog a méh, mely téged hordozot, és az emlök mellyeket szoptál. ö pedig mondá. söt boldogok, akik az Isten igéjét, halgattyák, és meg örizik azt.


Magyarázat

K Mitsoda néma ördögröl szól amái Évangyélium?

F Egy ollyan emberöl kit agonosz lélek meg szálván némavá tette, volt, szent Mathé azt mondgya, hogy ez az ember. néma, és vak volt, akristus három féle tsudát tett ebben az emberben. ki üzé az ördögöt, a néma meg szollala, és avak láta, ez az ember. 1 képzelé azokot a sok számu keresztyéneket, akiknek sziveket meg szálotta a tisztátalanságnak ördöge, akik némák amidön meg kel vallani vétkeket, vagy predikállani az ollyan igaságokot. a melyeket a világ gyülöli. vagy a fösvénységnek, kevélységnek. és a nagyra vagyásnak ördöge. 2. Azokot jelenti, akiket meg vakittya a haszon keresés. vagy is az ollyan kevély vakokot, akik okosabbaknak tarttyák magokot másoknál, de akik magokban meg sem üsmerik azt amit minden ember lát. hasonlok azokhoz a farisaeusokhoz akiknek mondgya az ur, ha vakok volnátok nem volna bünötök, most pedig azt mondgyátok hogy látunk, ugyan azért ati bünötök, meg marad. joan. 9. 41. ha magokot vakoknak üsmérnék meg aláznák magokot. és a kristus meg világositaná kegyelmével, de mint hogy magokot igen értelmeseknek tarttyák, azért ö sem gyógyittya meg öket vakságokbol. sem azö kevélységekböl. a melytöl származik avakság.

K. kitsodák azok a farisaeusok., kik azal vádolák, az üdvezitöt hogy beelzebub által üzi ki az ördögököt?

F Azok az irigyek, kik irigyelvén az Isten szolgainak erejeket, és böltseségeket, arosz kezdetnek tulajdonittyák azokot: ugyan az illyen irigységböl származnak a bal itéletek, káromlások, üldözések, valamint történékakristusal. a farisaéusoknak, ellene valo irigységekért

K. kitoda az az erös fegyveres ki az ö pitvarát örzi. és békeségben tarttya, és az az eröseb nálánál. ki meg gyözi.

F Az elsö az ördög, ki mint egy kegyetlen urává lett volt tsak nem az egész világnak, abálványozás által, és minden féle vétkek által, a második akristus. aki erösebb, és hatalmasabb lévén agonosz léleknél; evilagra jött el rontani országát. amidön azördög rabsága alá vett valamely lelket, föképen a rosz szoktatások által. azokot tsalárd nyugodalomba, és békeségben tarttya, hogy bizvást kövessék rosz kivánságokot de a mikor akristusnak tettzik fel háboritani azt abekeséget az Isten itéletitöl valo félelemel., és szeretetit önti beléje, akor el veszi a setéttségnek hatalmátol, el üzi az erös fegyverest, és uralkodtattya benne az igasságot.

K Mit tésznek ezek a szavai akristusnak, akivelem nintsen, ellenem vagyon, és aki velem nem gyüjt tékozol.?

F Azt tészik, hogy aki tölle el távozik vagy eretnekség. vagy avétek által. ellenségévé lészen, és hogy vagy az övé, vagy az ördögé kel lenni, mert harmadik nintsen, nintsén közép. a kristus, és avilág közöt. vagy az egyiké. vagy amásiké kel lenni, ha akristus ami Istenünk. egészen övé legyünk, ö azt nem szenvedi hogy a sziv el légyen osztva, ö közötte, és valami más közöt, egy ollyan lélek ki nem egészen az övé. a vilagé, ket urnak pedig nem lehet szolgálni

 

NAGY BÖJT 3DIK HETIN VALO HETFÜN.

Imádság.

Meltoztasal uram kegyelmedet hinteni szivünkben, hogy meg tartoztatván magunkot ahus ételtöl. meg tartoztasuk az érzékenységinket is mind azoktol. melyek nékünk árhatnának, kérünk tégedet a mi urunk J. K.


Epistola.

királyok 4. könyv. 5. 1.

Náámán a syriai király seregének hadnagya, fö ember vala az ö uránál, és betsületes, mert ö általa adot az ur szabadulást syriának, erös vala, és gazdag férfiu, de poklos. syriábol pedig ki mentek vala a koborlok, és fogva vittek vala az izrael földéböl egy kis leányt, ki a náámán feleségenél szolgál vala, ki mondá az aszszonyának, vajha az én uram aprofétánál lött volna, a ki samariában vagyon., bizony meg gyogyitotta volna ötet a pokloságbol. a melyben vagyon, bé mene azért náámán az urához. és meg jelenté néki mondván, ezeket mondgya egy izrael földéböl valo leány. és mondá néki a syriai király, meny el. és levelet küldök. az Izrael királyának. ki mikor el ment volna. és magával tiz tálentum ezüstöt vit volna, és hat ezer aranyat, és tiz változtato ruhákot,. el vivé alevelet az Izrael királyának, ez igékel, mikor el veszed elevelet, tudgyad hogy hozzád küldöttem a szolgámat náámánt,, hogy meg gyogyittsad ötet pokloságábol, és mikor az Izrael királya el olvasta volna alevelet, meg szaggatá ruháit és mondá, Isten vagyoké én, hogy ölhesek. és elevenithessek, hogy hozám küldöd hogy meg gyógyittsam az embert pokloságábol, vegyétek eszetekbe, és lássátok, hogy okokat keres ellenem, mellyet mikor hallotta volna Eliséus, az Isten embere, hogy meg szaggatta volna ruháit az Izrael királlya, hozája küldvén mondá. miért szaggattad meg ruháidot. jöjjön hozám, és tudgyon profétát lenni Izraelben. el mene azért Náámán. lovakkal. és szekerekel, és meg álla az Eliséus háza ajtajánál. és követet külde Eliséus hozája, mondván, meny el és mosodgyál meg hétszer a jordánban, és meg gyogyul atested, és meg tisztulsz meg haraguván Náámán. viszá mégyen vala mondván, azt álitom vala hogy ki jöne hozám, és álván segittségül hiná az ura Istene nevét, és illetné kezével a pokloság helyét. és meg gyogyitana engem. nem jobbaké Abana, és farfár a Damaskus folyo vizei izraelnek minden vizeinél, hogy azokban mosodgyam meg, és meg tisztullyak., mikor azért el fordult volna, és el menne boszonkodván, hozája járulának a szolgai és szollának néki, atyám ha nagy dolgot mondot volnais néked a proféta. bizony kelletet volna meg tselekedned. menyivel inkáb, hogy most mondotta néked. mosodgyál meg és meg tisztulsz., alá mene, és meg mosodék a jordánban hétszer, az Isten embere beszéde szerént. és meg ujula ateste, mint a kis gyermek teste, és meg tisztula, és meg térvén az Isten emberéhez minden uti társaival, el jöve és meg álla elötte és mondá. bizonyal tudom hogy nintsen más Isten az egész földön. hanem tsak Izraelben.


Magyarázat.

K. Mitsoda gondolatod vagyon ennek arab leánynak historiájárol, akinek tanattsa egy nagy generálisnak mind tsudálatosan valo meg gyogyulását. szerzé. mind pedig lelke üdveségét?

F ollyan gondolatom vagyon. hogy az Isteni gond viselés tsudálatos az eszközben. amelyet fel veszen. végben vitelére rendelésinek, nagyob dolog nem lehet. mint az, a melyet itt ád elönkbe a szent Lélek, abbol láttyuk. hogy az Isten tudgya mikor néki tettzik. aleg alább valo személyeket., és aleg közönségesebb dolgokot. az ö választatinak üdveségekre forditani Náámán, hatalmas, és gazdag ember vala, a syriai király hadának generálisa. de poklos volt, és az Isten meg akarta ötet gyogyitani pokloságábol. ahitre hini. és üdveséget adni néki, ez okáért. meg engedi hogy egy sidó leányt rabságra vigyenek syriában, és hogy ennek anagy ur feleséginek rabja légyen, a ki is azt jovallá ennek a nagy urnak. hogy mennyen kerese fel Eliséus profétát. aki meg gyogyittya pokloságábol, és az igaz vallásra térité. egy jó tanátsnak mely boldog kimenetele lehet, akár kitöl jöjjön a.

K. Mit tselekedék Náámán a midön ilyen tanátsot adának néki?

F Mindgyárt el indula és fel keresé aprofétát. ebböl a példábol, meg tanulhattyák azok, kik avéteknek pokloságában vannak, hogy ajó erkölcsüeknek tanátsokot követni kel. halogatás nélkül. vagy is alélek üsméretinek indulatit, melyek öket arra ingerelik. hogy az ur egyházi szolgaihoz folyamodgyanak. és azoknál keresék meg gyogyulásokot. apenitentzia tartásnak orvoságával. ne hogy halogatások, vagy valamely üdveséges tanátsnak el mulatása; és az Istenhez valo meg téréseknek. alkalmatoságát, és nyavalyályoknak meg gyogyulását, haszontalanná. és meg gyogyithatatlanná ne tegye.

K. kitsoda sugarlá ennek arab leánynak hogy azt a tanátsot adgya.?

F ugyan az, aki szerzé az ö rabságát. hogy eszközül lenne az ö irgalmas szándékának, amelyel volt Náámánhoz, mivel ugyan ö is sugarlá ennek az urnak, azt asiettségel valo engedelmeséget,

K. Mitöl vagyon hogy azIsten ezt az idegent választá arra hogy ezt a kegyelmit adná néki, holot anyi sok poklos sidok maradának betegségekben, az kiket nem küldé aprofétához,?

F Hogy meg mutassa nekünk 1. hogy az Isten nem tekénti a személyt, hanem azzal tészen irgalmaságot, a kivel néki tettzik, az egyedül az ö akarattyán áll, 2. hogy amennyei kegyelem nem köteles anemzethez, vagy a nemzettséghez, nem azok nyerik azt el, kik azt kelletlen tekéntik, hanem azok kik buzgoságal kivánnyák, kik azt alázatoságal. és bizodalomal kérik, és akik siettségel engedelmeskednek az Isten parantsolattyának, de azt is meg kel tudni hogy azok ajó kivánságok., engedelmeségek. és mind a, valamivel meg nyerhettyük gyogyitásunknak kegyelmét. a kegyelemtöl származnak,

K Ez a historia. nem foglalé még magában valamely titkot, és valamely nagy igazságot?

F Mint hogy valamik történtenek az ó törvény alat, a jövendöket jelentették, mi is elmondhattyuk. 1. hogy Náámán jelenté a pogányokot, kiket el lepte vala. avéteknek poklosága, a melyet születésekor veszen magához az ember. és akik annak idejében a hitre hivatának akristus által. akit jelenté. Eliséus proféta

2. Hogy ajordán vize. a melyben ez atiszt meg mosodék, és meg gyógyula, jelenté a kereszttségnek vizét. a melyben a lelkek meg mosatatnak. és meg tisztittatnak. az eredendö véteknek motskábol. és más egyéb vetkekböl. melyekben eshetett volna,

3. Hogy Náámán, aki minek utánna meg mosodot volna ajordánban, az idegen Isteneknek ellene monda, jelenté akeresztyént aki ellene mond a kereszttségben, az ördögnek. tselekedeteinek, pompáinak. a véteknek, avilágnak, és magának.

4. Hogy ez az idegen, ki minek elötte meg nem vilagositaték ahitnek világoságával. meg nem foghatá hogy a jordán vizének nagyob ereje volna agyogyitásra, mint sem amás vizeknek, jelenti ezel nékünk. hogy ahit nélkül valo ember, meg nem foghattya azokot atsudákot melyeket mivel Isten alelkekben. semi nintsen tsudálatosabb mint amelyre tanit minket avallás, akereszttségben. amelyben egy kevés viz. egy nehany szokal el töröli avétket, meg szenteli az embert, az Isten fiává tészen. meg mutattya nékünk az eget. és részt ád, az örökös országban

5. Hogy ez az ur, mihent meg világositaték ahitnek világoságával. meg változtatá gondolatit. és más emberré lén. ebböl valoságosan meg láttyuk, hogy az a viz a melynek magában semi ereje nintsen, olyan vizé lészen. hogy meg gyógyithattya avéteknek sebeit, a kegyelemel. amelyet ahoz foglalt akristus. ebben tsudálhattyuk minden hatoságát annak, akinek lehet leg kisebb dolgokot is fel magasztalni a szenttségek köziben.


Évangyélium.

szent luk. 4. 23..

És mondá nékik, bizonyára ehasonlatoságot fogjátok nékem mondani, orvos magadot gyogyittsad, mennyit hallottunk hogy kafarnaumban lettek, tselekedd itt is ate házadban. mondá pedig, bizony mondom néktek, hogy egy proféta sem kellemetes a maga hazájában, igazán mondom néktek, sok özvegyek valának Illyés napjaiban Izraelben., mikor bé záratott az ég három esztendeig, és hat holnapig mikor nagy éhség lett volna az egész földön, és egyikhez sem küldetet azok közül Illyés, hanem tsak sidonnak sareptájába, az özvegy aszszonyhoz, és sok poklosok valának Izraelben. Eliséus proféta alat. és senki azok közül meg nem tisztittatott, hanem tsak a syriai Náámán. és ezeket halván, bé telének minnyájan haragal. a synagogában. és fel kelének, és ki vetek ötet a városbol., és vivék ötet a hegy tetejére, melyen az ö városok vala épitve, hogy onnét le vetnék ötet, öpedig által menvén közöttök, el mene.


Magyarázat

K. Mitöl vagyon hogy akristus oly kevés tsudákot tett Názarethben?

F Mert az oda valo lakosok, nem hajtának a tsudákra, de a mi leg hihetetlenebbé tevé öket, ahogy. üsmerték akristusnak alatson renden valo születésit, a Boldogságos szüznek., szent josefnek, és az attyafiainak szegénységeket, és hogy mitsoda szegényen neveltetett volt gyermek korában, mind ezekre valo nézve, nem adhatának hitelt szavainak, erre a példára, tarttsunk attol. hogy hasonlo vakságban. ne esünk. hanem éllyünk ajó erkölcsü embereknek intésekel, akár mely meg vetni valok legyenek is avilág elött, azért hogy alatson renden lévök, vagy szegények. avaloságos jó erkölcs nem ezeken áll, az jó erkölts az embert mindennél felyeb magasztallya. akár mely alá valonak tessék is külsö képen.

K. A názarethbéli lakosok mit mondhatának a kristus ellen?

F Azt hányák szemére irigységböl. hogy közöttök neveltetett fel; minden nemzettsége nálok lakik., még is más városokban jár tsudákot tenni, és amaga hazájával nem gondol, ezekért is mondá nékik illyen formán. ehasonlatoságot, fogjátok mondani, orvos magadot gyogyittsad, azért hogy az ö városokbol valo volt, azt tartották hogy hozzája több közök vagyon mint másoknak, és ugyan ezért akevélységért is. nem érdemlék meg kegyelmét.

K. Miért mondá hogy egy proféta sem kellemetes hazájában.?

F Mert valamit könnyen, és magunknál fel találhatunk, rend szerént nem ollyan betses, mint az, amit nehezen. és mesze földön találnak fel. a mi még okoza. hogy egy ember., kevesebb hitelt és engedelmeséget talál amaga hazájában mint másut, nem más hanem hogy ót üsmérik fogyatkozásit, szüléit, nemzettségit, valamint a Nazárethbéliek, meg botránkozának ók nélkül, a kristusnak. oly alatson renden valo születésin, nem igen jo szemel szokták nézni amagok hazája bélit, kit, magokhoz. hasonlonak, vagy aláb valonak tartottanak, hogy az ollyan magát meg külömböztesse erdemi, és érteki által, ettöl is vagyon. hogy a világiak az egyháziakal társalkodván, és meg üsmérvén fogyatkozásokot, el hagynak abban atiszteletben., amellyel tartoznak lenni a papi rendekhez.. és a tanitásokhoz, és el vesztik azt a betsületet, és tiszteletet. amelyekel nékik tartoznak,

K Az illyen nagy roszat miképen lehetne meg orvosolni?

F Illyen formában meg lehet, hogy az egyháziban meg kel külömböztetni az embert., aki emberi gyengeségek alá vagyon vettetve, az embertöl, aki az Isten hivatalyábol, és parantsolattyábol. emeltetet az ö szolgálattyának méltoságara. az ö akarattyának. meg magyarázására, és az ö titkainak, és kegyelminek ki osztogatására., de mint hogy nehéz volna a közönséges embereknek., illyen két féle dolgot meg külömböztetni, és egyik gondolatrol amásikára menni, az egyház béliek, ki ne terjeszék mindenek láttára fogyatkozásokot vonnyák el magokot a menyiben szolgálattyok meg engedi a világiak társaságoktol., és tsak akor menyenek közikbe a mikor hivatalok, és a felebaráti szeretet fogja öket arra kötelezni.

K. Mi indittá fel a Názárethbélieket akristus ellen.?

F A hogy szemekre hányá hihetetlenségeket, és az a két példa, a melyeket elejekben adá, az elsö az Illyes proféta példája, akit az Isten egy idegen özvegy aszszonyhoz küldé, mert a maga hazájabéli özvegyeknél, fel nem találta volna azt az engedelmeséget, és felebaráti szeretetet, melyet talála annál az idegenél., a második az Eliséus példája, akihez nem egy Izraélitát, hanem egy idegen poklost, és pogányt külde. mert az Izraéliták nem lettek volna olyan engedelmeségel és hitelel. az magok hazájok béli profétához, akristus tanitása tettzék mindgyárt eleinte a Názáreth bélieknek, és tsudálák szájában a kegyelemnek szavait, de ezek az igazságok fel háboritták öket, mert szemekre hányá hihetetlenségeket. de még azon kivül is vala bennek ollyan hamis szándék, a mely ki nyilatkozék, ugy annyira, hogy egy felöl az a kevés tisztelet a melyel valának hozája, és más felöl az irigység. gyülölségre indittá öket, és agyülölségröl, aharagra fokadának, a haragrol; a dühöségre, és az eröszak tételre

K. Mitsoda lelki hasznunkra fordithattyuk ezt a példát?

F Azt meg tanulhattyuk ebböl. hogy igen kel vigyáznunk az elsö indulatinkra, ellene kel állani még elöre rosz kivánságinknak, kerülni kel az alkalmatoságot. és az ókót, melyek azokot fel indithatnák, a melyek végtire. egy szikrábol, rettenetes gyuladást tehetnének szivünkben

 

NAGY BÖJT 3DIK HETIN VALO KEDDEN.

Imádság

Halgass meg minket mindenhato irgalmas Isten, és jóságodbol engedd meg nékünk, az üdveséges meg tartozkodásnak ajándekját. a mi urunk J. k.


Epistola

királyok. 4. könyv. 4. 1.

Egy aszszony pedig a proféták feleségi közül kiált vala Eliséusra mondván, ate szolgád az én férjem. meg holt, és te tudod hogy ate szolgád az urat félte, és imé a költsön ado eljött, hogy el vigye akét fiamot maga szolgálattyára, kinek mondá Eliséus, mit akarsz hogy tselekedgyem veled, mond meg nékem mi vagyon házadban. ama pedig felelé. nintsen nékem te szolgálodnak semmi az én házamban. hanem egy kevés olaj melyel meg kenödgyem, kinek mondá. meny el. kérj költsön minden szomszedidtol sok üres edényeket. és meny be. és zárd bé az ajtodot, mikor benn lész te, és a fiaid, és tölts abbol mind az edényekbe. és mikor tele lesznek. vidd el, el mene azért az aszszony, és bé zárá, az ajtot magára, és afiaira, azok edényeket adogatnak vala, és ö meg tölti vala, és mikor teli volnának az edények, mondá afianak, hozz még edényt nekem, ki felelé, nintsen, és meg álla az olaj, el mene pedig ö, és meg jelenté az Isten emberének, aki mondá. eredgy ad el az olajat. és fizesd meg adoságodot, te pedig, és a fiaid, éllyetek atöbbiböl.


Magyarázat

K. Magyarázd meg nékünk, ebben ahistoriában valo figurákot, mellyek illetik akristust, és az Anyaszent egyházat?

F Eliséus proféta. jelenté akristust. az özvegy aszszony aki meg nem fizetheté adoságát. és Eliséushoz folyamodék. jelenté az Anyaszent egyházat, aki tehetetlen lévén meg fizetni az Istennek. amivel néki tartozik, akristus. érdemihez, és közben jároságához folyamodik, a ki halála által. modot adot néki hogy meg fizethesse adoságit, az özvegy aszszonynak adosági, azok alelki adoságok. amelyekel tartoznak az Istennek a hivek, minden napi tet vétkekért, az a tsudálatos olaj a melyel meg fizeté adoságit ez az aszszony, jelenté az irgalmaságnak, és a szeretetnek olaját, amelyel meg fizethettyük Istennek adoságinkot. aki irgalmaságát igérte nékünk, hogy ha irgalmasok leszünk felebarátunkhoz., az üres edények, amelyeket, elö készitett aproféta az aszszonyal. jelentik azokot a sziveket. akiket meg kel üresiteni a magunkhoz. és a teremtett állatokhoz valo szeretettöl., és a kiket az Istennek kel ajánlanunk, hogy meg tölttse azokot a szent lélek kegyelmének olajával., amely a penitentzia tartásnak, és az Isteni szeretetnek tselekedetit miveltetvén velünk. meg fizetethesse adoságinkot. azok az edények jelentik még felebaratinknak sziveket, akiket segittünk, és akiket az Istennek kel ajánlanunk imádságinkban, az özvegy aszszonynak. tsak amaga edényiben valo olaj nem vala elegendö az adosága meg fizetésire, ugy az ollyan. aki tsak magáért szereti magát, és aki tsak magárol gondolkodik, nem fizetheti meg adoságit vétkeiért, szintén ugy kel fáradoznunk a mások üdveségiért, valamint a magunkéért, fö képen az ollyanokért, akik reánk vannak bizatatva és akikröl számot adunk Istennek az utolso napon, hogy ha pedig egyebet nem tselekedhetünk felebarátunkért, leg aláb jó akarattal legyünk hozzája, imádkozunk érette, és adgyunk jó példát néki,

K Mit jelent még ez az aszszony. aki meg töltvén a szomszéditol kért edényeket, elegendö olaja vala, mind maga szükségire, mind adosága meg fizetésire.

F Nyilván jelenti nékünk, hogy a midön aszegények kebeliben hinttyük jovainkot, nem tsak büneink meg botsátatnak, de még bé töltetünk Isteni szeretettel., melyet jelenti az olaj.

K Mi az oka. hogy az olaj akor állapodék meg. a mikor már több üres edények nem valának.?

F Ebböl azt tanulhattyuk, hogy mind addig tegyünk jól másokal. valamég ollyan szegényekre találunk., a kiknek szükségek vagyon reánk,. és hogy felebarátunknak, mind lelki, mind testi szükségiröl kel tennünk, mivel valamég eföldön élünk, a nyomoruság. és avétek addíg fog tartani. és a felebaráti szeretetnek, vagy egy képen. vagy más képen kel munkálodni. és nyugodalomban, soha ne légyen.

K. Ez az aszszony. miért zárá bé aháza ajtaját. a midön olajat kezde tölteni az edényekben?

F Mert a midön keresztyéni modon akarunk jót tselekedni, és alamisnát adni, azt el kel titkolni, amenyiben lehet, és a jót. tsak egyedül a kristushoz valo szeretetért, és az Istennek valo tettzésért. kel tselekedni, és nem az emberi ditséretért, egyszoval tsak azért kel irgalmaságal lenni másokhoz, hogy az Isten irgalmaságát vehesük, másokra, és magunkra.


Évangyélium.

szent Matth. 18. 15.

Ha pedig vétkezik ellened az atyád fia, meny el és fedd meg ötet te közötted, és ö maga közöt, ha téged meg halgat, meg nyerted az atyád fiát, ha pedig meg nem halgat téged, végy magadal még egyet vagy kettöt. hogy két vagy három tanu szájábol állyon minden ige,. hogy ha meg nem halgattya azokot. mond meg az anyaszent egyháznak, ha pedig, az anyaszent egyházat nem halgattya, légyen néked mint apogány, és a publikánus., bizony mondom néktek, valamiket meg kötöztök eföldön, meg lésznek kötözve menyben is és valamiket meg oldoztok eföldön, meg lesznek oldozva menyben is, ismét mondom néktek, hogy ha ketten közületek egyeznek a földön, minden dologrol a melyet kérnek. meg lészen nékik az én atyámtol, ki menyekben vagyon, mert ahol ketten. vagy hárman esze gyülnek az én nevemben, ótt vagyok közepettek. akor hozája menvén péter. mondá. uram valahányszor vétkezik ellenem az atyám fia. meg botsásaké neki. hétszeré,? mondá néki Jesus. nem mondom néked hétszer. hanem hetven hétszer.


Magyarázat

K. Mire kel vigyázni az atyafiságos intésben,?

F Azon kezdgyük el. hogy különösön meg inttsük azt aki meg bántot, vagy akinek tudgyuk vétkit, nem kel ki nyilatkoztatni atyánk fiának fogyatkozásit, se abirák elött nem kel ellene panaszt tenni, mivel ami urunk azt akarja, hogy meg menttsük ötet agyalázattol az emberek elött. és a szégyen vallástol. és ugy vigyazunk az ö betsületire valamint amagunkéra, ugy hogy az illyen mértékletes felebaráti szeretettel., és értelemel valo tselekedetinkel, az Istennek ötet meg nyerhesük, és lassanként, az intésnek bé vételire készittsük

K. Mi formában kel ötet meg feddeni?

F Meg kel ötet feddeni kegyeségel. felebaráti szeretettel. és ollyan formába, hogy magával el hitethesse, hogy tsak az üdveségét tekénttyük, azért szükséges, hogy minden kemény szót. indulatot, és haragot el távoztassunk.

K Mindenkor illyen mértékleteségel kellé meg feddeni másokot,

F A midön valoságos felebaráti szeretet vagyon szivünkben, kövesük annak indulatit. észel, és okoságal., mert valamit eszerént tselekeszünk, jól lészen tselekedve., de akár mi modon fedgyünk másokot., mindenek felet mutassuk meg azt néki, hogy se nem irigységböl, se nem haragbol, hanem igaz szivböl kiványuk magában valo térésit. annak akit feddünk, de elöször visgállyuk meg magunkot. hogy mi még nagyob vétket tselekedhetünk, mint amelyet másnak hányunk szemére. erre valo nézve, mindenkor nagy alázatos szivel kel feddeni másokot,

K. Ez aköteleség tsak a mi ellenünk tett vétket tekéntié?

F Ez el terjed, az Isten és afelebarátunk ellen tett vétkekreis, amelyeket ugy kel tekéntenünk. mint ha ellenünk tették volna, mivel az Isten ditsöségéhez, és a felebarátunk üdveségéhez valo buzgoság. arra kötelez, hogy azokban részt vegyünk. mert mindenben. az Isten ditsöségét. és a felebarátunk hasznát kel keresnünk. valamint a magunkét.

K A kristus miért mondá ezeket a szokot, ha téged meg halgat. meg nyerted atyád fiát?

F Azért hogy meg éreztesse velünk., mitsoda szükséges hogy afeddés jól légyen, mivel azon áll. az üdvesége annak, aki minket meg bántot, ezért is tartozunk eleiben adni vétkit olyan felebaráti szeretettel, hogy mint egy kénszerittsük minket halgatni, és jó neven venni amit néki mondunk, ugyan ezért is tartozunk minden képen azon lenni. ellene mondván a magunkhoz valo szeretetnek. és minden indulatoknak., tsak hogy meg nyerhesük felebarátunkot a kristusnak.

K. Mit parantsol még az ur. hogy tselekedgyünk az atyánk fiát valo feddéskor?

F Azt hogy, két vagy három tanu bizonyságot vegyünk mellénk. ha minket meg nem halgat, akik elött. mindent el kövessünk. hogy magában térittsük, atyánk fiát. és az Istennek meg nyerjük.

K. Mit kel még harmadszor is tselekednünk. hogy atyánk fiát meg térittsük?

F Azt hogy, adgyuk tudtokra, az egyházi pásztoroknak; ha amí, és abizonyságok, intéseket meg veti, vagyon valamely gyalázat ebben aharmadik orvoságban. de akristus inkáb vigyáz a lelkek üdveségire, mint sem abetsületekre.

K. Ha az Anyaszent egyházat sem hallgattya. mi vagyon még hátra?

F vagyon még egy leg utolszori orvoság, mely keményeb atöbbinél, mert arosz is. inkáb meg nevekedet, ez az orvoság, az excommunicatio a mely abbol áll, hogy el tilttyák, attol, hogy, avallásnak, semi féle dolgaiban ne közösüllyön, atöbb hivekel., és asátán hatalma alá adgyák. ugy hogy el lévén választva az anyaszent egyháznak tagjaitol., és a hiveknek egyeségétöl., valamint egy meg rothadot tag, illyen nagy gyalázat által, meg gyogyulhason kevélységéböl. és engedetlenségéböl, vagy is leg aláb, hogy mások ötet el kerülvén, rosz példáját bé ne vegyék. és ne kövessék

K. Mikor az atyánk fiát meg fedgyük, tartozunké, mindenkor ezt a rendet követni?

F Nem lehet mindenkor betü szerént ezt a rendet követni, a kristus mi nékünk. tsak ugy akarta ezt a rendet elönkben adni, mint a mely leg természet szerént valobb, és illendöbb., hogy ha nintsen valamely ók hogy azt meg változtassák, az okoság. és afelebaráti szeretet azt kivánnya, némelykor., hogy abbol. vagy el vegyenek, vagy ahoz tegyenek., az idöre. és a személyre valo nézve. akár mí formában mennyen a végben, de tsak az atyánk fiának. meg térésire kel tzélozni, mivel ez a törvénynek. lelki értelme. a melyet meg nem lehet változtatni. abetü szerént valo értelem meg változik, az idö, ahely, és a személy szerént.

K. Tartozunké mindenkor meg feddeni másokot?

F Vagy egy képen, vagy más képen., de arra tartozunk. az alattunk valokot. és azokot kik gond viselésünk alat vannak. meg kel feddeni, de arra, idöt, és helyt kel választani, ami pedig másokot illeti, azal tartozunk hogy ha avaloságos felebaráti szeretetnek indulattya viszen arra, és hogy ha gondollyuk hogy használni fog, mert másként. azt el mulathattyuk. de az érettek valo imádságot elnem kel mulatni. vannak pedig ollyanok. akiknek másokot, nem lehet meg feddeni.

K kitsodák azok. akiknek. másokot nem lehet meg feddeni?

F 1. Az ollyannak, akik ellen, a vétkesnek gyülölsége vagyon, az illyeneknek intések, meg nagyob roszat gerjesztene, 2 azok, akik azon nem munkálodnak. hogy magokot meg jobbittsák, aki másokot akar meg feddeni, annak meg fedhetetlennek kel lenni, vagy leg aláb azon kel lenni, hogy meg jobbittsa magát fogyatkozásibol., 3. azok, akiknek nintsen a feddéshez elegendö értelmek. mivel ha arra elegendök nem vagyunk., inkáb ahoz neis fogjunk, másképen nem hogy hasznot tennénk., de még annál inkáb fel inditanok, mint hogy a szent irás szerént. az Isten mindenikünkre bizta hogy gondunk legyen felebarátunk üdveségire, azért egy keresztyének ugy kel élni, hogy hasznokra lehesen attyafiainak.

K. Miért hagya azt az ur, hogy minyájan meg egyezünk az imádságban.?

F Azért hogy inkáb meg nyerhesük imádságinkban valo kérésinket. mert a mi fogadásink. és kivánságink meg egyezvén. az Istenen, mint egy eröszakot vesznek. a mely kedves ö elötte, ezért is igéri, hogy közöttök lészen azoknak., kik esze gyülnek az ö nevében, ezért is szoktak esze gyülni ahivek aparokiákban, hogy imádkozanak. a szent áldozatot ajánlyák, és az Isteni ditséreteket. énekellyék, egy szivel. és szájal.

K. Hányszor akarja az ur. hogy meg botsásunk annak aki minket meg bántot?

F Azt akarja hogy hetven hetszer botsásunk meg, az az. valahányszor meg bánt, és botsánatot kér, anyiszor botsásunk meg néki, és ez által arra tanyit, hogy a felebárátunhoz valo szeretetet anyira meg gyarapittsuk szivunkben, hogy akármiben meg bánttson is. de azért a szeretet melyel néki tartozunk, meg ne gyengülyön.

 

NAGY BÖJT 3DIK HETIN VALO SZEREDÁN.

Imádság.

böjt közép

Adgyad uram hogy ezen üdveséges böjtölések által. meg jóbbitván, magunkot. és ellene mondván rosz erkölcseinknek, irgalmaságodot meg nyerhesük. a mi urunk J. k.


Epístola.

Exod. 20. 12.

Atyádot, és anyádot tisztellyed. hogy hoszu életü lehess a földön, melyet ate urad Istened ád tenéked. ne öly, ne paráználkodgyál, ne lopj. ne szoly felebarátod ellen hamis tanuságot, ne kiványad ate felebaratod házát, se ne kivánnyad a feleségét, se szolgáját, se szolgáloját, se ökrét, se szamarát, se semit az mi övé az egész nep láttya vala aszozatokot. és villámlásokot, és atrombita zengést, és a füstölgö hegyet, és meg rettenvén, és félelemmel. meg rémülvén, távul állának, mondván Mojsesnek, szoly te nékünk. és meg halgattyuk. ne szollyon nekünk az ur, hogy talám meg ne hallyunk. és mondá Mojses a népnek, ne félyetek, mert azért jött az Isten hogy meg probálna, titeket, és hogy az ö félelme lenne bennetek, és ne vétkeznétek, és távul álla anép, Mojses pedig a homályhoz járula, a melyben az Isten vala, mondá. annak fölötte az ur Mojsesnek. ezeket mondgyad az Izrael fiainak., ti láttátok hogy menyböl szollottam néktek, ne tsinállyatok ezüst Isteneket. se arany Isteneket ne tsinállyatok magatoknak., óltárt földböl tsinállyatok nekem, és azon mutassátok bé, ati éppen égö. és békeséges áldozatotokat., ajuhaitokot, és ökreiteket. minden hellyen, amelyen emlékezeti lészen az én nevemnek, el jövök hozád, és meg áldalak téged.


Magyarázat

K Mitsoda tiszteletet akarja az Isten, hogy a fiak adgyanak szüléjeknek.

F Ez a tisztelet abban áll, hogy minden betsülettel és engedelmeségel legyenek hozájok. az Évangyélium tanitása szerént, fogadgyák szavokot. szükségekben. és betegségekben. öket könnyebittsék. és segittsék., mindenben. amiben töllök lehet. fogyatkozásokot, zugolodás nélkül békeséges türésel szenvedgyék.

K Mit igér Isten. az olyan fiaknak. kik ezt a köteleséget végben viszik?

F Hoszu életet igér nékik eföldön, de az a hoszu élet, az örök, és boldog életet példáza., amely jutalma mind azoknak kik attyoknak. anyoknak., és reájok valo gond viselöjöknek illendö igaz tiszteletet adnak szeretettel; ugy valamint az Istennek, a kinek is, ezek képei, de még hoszu életet is ád nékik némelykor eföldön, és rend szerént. ö nékik magoknak is. olyan gyermekeket ád, amitsodások ök voltak szüléjekhez tuni illik. betsület tudokot. engedelmeseket, és szó fogadokot.

K. Mit tilt az Isten ebben aparantsolatban ne öly?

F Azt tilttya. hogy roszul bánnyunk felebarátunkal. hogy testében rongállyuk,. vagy kinozuk ötet. vagy lelkében, hogy ötet a vétekre ingerellyük, rósz példánkal, vagy tanátsunkal., vagy más egyéb utakon, a melyekért el vesztetnök véle akegyelmet. és az Isteni szeretetet. a mely élete a léleknek, az illyen botránkoztatásrol szol a kristus az Évangyéliumban oly rettentö képen.

K. Mit tilt az Isten akövetkezendö parantsolatban?

F Meg tiltván aparáznaságot, meg tilttya mind azt, valami ellenkezhetnék atisztaságal., vagy tselekedetben, kivánságban. beszédben, tekintetben., illetésben. és más illyenekben., és meg tiltván alopást. meg tilttya; mind azt az igaságtalanságot, mesterséget, tsalárdságot, a mellyekel szokták keresni, vagy meg tartani amás jószágát.

K. Mi foglaltatik ahamis tanuságban, a mely tiltatik nékünk?

F A hamis tanuságon kivül. melyet mondunk atörvényben. élete, joszága, és betsülete ellen felebaratunknak, a mely irtoztato vétek minden hazugság, ember szollás, gyalázás, rágalmazás, egy szóval minden nyelv béli vétek. mely a mások betsületinek kárára igyekezik, mind ezek meg vannak tiltva ebben aparantsolatban.

K. Mitiltatik még akét utolso parantsolatban, melyek a felebarátot tekéntik?

F Az elsöben az Isten tilttya, az akarattal valo rosz gondolatot, és a szán szándékal valo rosz kivánságot. hogy valamely házas személyel, azt az otsmány vétket tselekedgyék; a melyet házaság törésnek nevezik, de söt még az ollyan kivánságot is, tilttya, a melyel kivánhatná valaki, még ferje éltében feleségével valo házaságát, vagy az aszszonynak éltében, férjéhez valo menetelét, igasságtalan ollyan joszágot kivánni. mely a felebarátunké. mert ollyan veszedelmes kivánság, a melyért veszedelem követheti, mind egyikét, mind a másikát. és amely kivánság némelykor anyira menyen., hogy halálokot kivánnyák, még gyilkoságban is eshetnek.

Az utolso parantsolatban meg vagyon tiltva, hogy ne kivánnyuk se szolgáját, se marháját. se semminémü joszágát felebarátunknak, se ne vágyunk semmi joszágára, hogy ha nem tudgyuk ha el akarjaé adni, ambár ne kivánnyuk is azokot igaságtalanul. de akivánságnak nintsen határa, és soha meg nem elégszik. azért is tilttya azt az Isten. és arra különös parantsolatot ád. mert ha ez a kivánság a szivet birja., és abban uralkodik, az Isteni szeretetet el olttya, és igy halálos vétekben esnek.

K Az Isten nem tilttyaé ebben a lettzkében. a képeket valo tisztelést. honnét vagyon tehát hogy az Anyaszent egyház nem tilttya.?

F Az Isten az ó törvényben meg tiltá hogy bálványokot tsinállyanak., hogy azokot imádgyák, és tisztellyék., mert a tsak az Istent illeti, az Anyaszent egyház meg engedi a kristus. és a szentek képeit, de azokot nem imádgya., se nem tiszteli, mert ezekel tsak az Istennek tartozunk, azt tudgya hogy azok aképek tsak aranybol. ezüstböl, köböl. fábol vannak tsinálva, atridentinumi Concilium tellyeségel tilttya. hogy azokban higyünk valamely eröt lenni, hogy ha a képeket meg engedi az Anyaszent egyház, nem egyébért, hanem hogy, azokal meg tartoztassa ahiveknek gondolatit az imádság alat., és hogy annál inkáb elméjekben vegyék, és meg tarttsák atitkokrol valo emlékezetet és azoknak a szenteknek jó erköltsöket., akiket le irnak elejekben. azért is mondgyák. hogy a képek, atudatlanok könyve., a pedig tudni valo, hogy tsak egyedül akristust imádgyák, vagy a szenteket tisztelik, a midön. meg hajttyák magokot aképek elött, hogy ha pedig ugy láttzik, mint ha ahivek valamely ragaszkodásal volnának aképekhez., és ha nem szenvedik hogy azokot meg bestelenittsék, és ollyan okbol vagyon., mint a mely okbol. egy fiu meg tarttya, és gondot visel az attya képire, vagy amikor, tisztelettel meg tarttya valaki királya képit, és nem engedi hogy azal tiszteletlenül bányanak, mert szeretik, és betsülik azokot, akiket akép elméjekre. ád, de ezen kivül. anem igaz, valamint az eretnekek tarttyák. hogy az Isten. egészen. és tellyeségel meg tiltotta volna az ó törvényben. a kép tsinálást, mivel mojses az Isten parantsolattyábol két kérubin képet tsináltata, és a frigy ládára téteté.

K A hivek nem vallás béli tiszteletet adnaké akeresztnek amidön imadgyák?

F Tellyeségel. se nem az aranyat. se nem az ezüstöt, se nem a fát imádgyák, a mely tiszteletet adnak akeresztnek. azt akristus személyének adgyák, az ö kereszte elött le borulván; akristust imádgyák, Ilona Császárné. mondgya szent Ambrus, oratio. funebr: de Theod., meg találván a keresztet, imádá akirályt, és nem a fát. mivel anagy bálványozás let volna, hanem azt imádá. aki afára volt szegezve.


Évangyélium

szent Matth 15. 1.

Akkor jövének hozája Jérusálemböl irás tudok, és farisaéusok mondván, miért hagyák el a tanitványid arégiek hagyományát, miért nem mossák meg kezeket mikor kenyeret esznek, ? ö pedig felelvén mondá nékik, miért hágjátok tiis által az Isten parantsolattyát ati hagyományotokért, mert az Isten mondotta, Atyádot és anyádot tisztellyed, és aki az attyát vagy annyát átkozza, halálal hallyon meg, ti pedig mondgyátok, valaki attyának, vagy annyának azt mondgya, valamely ajándék én töllem vagyon néked használ, és nem tiszteli az ö attyát. vagy annyát. és meg vetettétek az Isten parantsolattyát. ati hagyományotokért. kép mutatok jól profétálta felöletek Isaiás, mondván. enép ajakival tisztel engem. a szivek pedig távul vagyon töllem, ók nélkül tisztelnek pedig engem, tanitván az emberek tudományit, és parantsolatit, és hozzája hiván a seregeket. mondván. hallyátok, és értsétek nem az fertezteti meg az embert a mi bé megyen aszájába, hanem a fertezteti meg az embert. a mi aszájábol származik, akkor hozája járulván atanitványi, mondának néki, tudodé hogy a a farisaeusok halván ez igét meg botránkoztak. ö pedig felelvén mondá. minden plántálás melyet az én mennyei Atyám nem plántált, töviböl ki szaggatatik. hagyátok el öket, vakok, és vakok vezéri, a a vak pedig ha vakot vezet mind aketten a veremben esnek., felelvén pedig péter, mondá néki, magyarázd meg nékünk a példa beszédet, öpedig mondá, még tiis, értelem nélkül vagytoké; nem értiteké minden ami aszájban megyen. ahasba megyen, és az árnyék székbe botsátatik. amik pedíg aszájbol származnak, aszivböl jönek ki, és azok ferteztetik meg az embert, mert aszivböl jönek ki agonosz gondolatok, gyilkoságok, házaság törések, paráznaságok, lopások, hamis bizonyságok, káromlások, ezek a melyek meg ferteztetik azembert, mosdatlan kezel enni. pedig. nem fertezteti meg az embert.


Magyarázat.

K. Mitsodás amái Évangyéliumban lévö farisaeusoknak magok viselések?

F Az ö magok viselések igen igaságtalan, azt vétekül tulajdonitták az Apostoloknak, hogy meg nem mosdának, minek elötte ennének, mondván hogy ugy meg nem tarttyák a régiek hagyományit, ö magok pedig meg szegik az Isten parantsolatit, hogy a magok hagyományokot követhessék., ezt is hányá szemekre akristus., és ebben azokot jelentik, akik leg kiseb vétekért nagy keménységel kárhoztatnak másokot; holot az ollyanoknak nagyob vétkeket lehetne szemekre hánni, amelyekböl, még nem is gondolkodnak. magokot meg jobbitani.

K. A farisaeusok babonaságok, kik nagyobra betsülik hagyományokot az Isten törvényénél, nem szállottaké mi reánk?

F Azt kivánnok, hogy ne kénszeritetnénk azt meg mutatni, de az igen valo szent Hieronimus mondása szerént, hogy a farisaéusok szokási mi reánk szállottak, példának okáért, nagy szorgalmatoságal, és tartalékal. kötelezük magunkot bizonyos imádságokhoz, és Ceremoniákhoz, a melyek nintsenek se köteleség. se parantsolat alat. és azonban el mulattyuk aleg nagyob és szükségesebb köteleséginket, a vallás béli külsö hivatalokot szorgalmatoságal végben vinni, és azonban ki nyitani szivünket arosz kivánsagoknak, nem farisaeusi erkölcsöké ezek, ha ezeket követtyük, akeresztyénségnek., tsak a külsö részire vágyunk.

K. Nem követtyüké meg más valamiben is a farisaeusokot?

F Minden bizonyal követtyük öket sok féle képen. abban a nyomoruságban esnek példának okáért. amidön nem hogy az Évangyéliumi tudományokot követnék, hanem azoknak helyében. a magok elméjeknek találmányit helyheztetik., eleiben tévén azokot akristus tudományinak. a melyeket mindenkor tanitották az Anyaszent egyházban., és amelyeket meg nem lehet változtatni nagy vétek nélkül.

K. Az Eretnekek nem hányhatnaké hasonlo állapotokot a Chatolicusoknak szemekre. a hagyományok iránt, mint a mellyeket hánt akristus a farisaeusok szemekre?

F Igen nagy külömbség vagyon az Anyaszent egyház. és a farisaeusok hagyományi közöt. az elsö az Apostoloktol vette vagy pedig az Anyaszent egyház. akit a szent Lélek igazgattya. rendelte azokot; a mellyek tellyeségel nem ellenkeznek az Isten törvényével, de söt még annak meg magyarázására, és végben vitelére [végben-vitelére] rendeltettek. apediglen bizonyos, hogy az Anyaszent egyház. a hagyományokot nagyobra nem betsülli. az Evangyéliumnál, valamint a farisaeusok nagyobra betsülék az Isten parantsolattyánál. az emberi. és babonás hagyomásokot.

K Nem lehetneé sok keresztyének felöl azt el mondani hogy tsak szájal tisztelik az Istent. a szivek pedig távul vagyon tölle?

F Ezt mód nélkül láttyuk mostanában, és aleg nagyob részének áitatoságok tsak szóból áll, és akülsö Ceremoniákbol, ahoszu imádságok meg vagyon; de nem belsö lélekel vagyon. senem figyelmeteségel, azt sem tudgyák mit mondanak, tsak épen szokásbol imádkoznak. mind azon által azokal reménlik az üdveséget, holot azok az imádságok tsak haszontalanok, hogy ha azokhoz nintsen foglalva az Isteni szeretet. és asziv béli figyelmeteség. az igazán valo imádság. és avaloságos áitatoság, -az Isteni szeretetböl áll, amely ö hozzája fordittya kivánságit, és suhajtásit.

K. Miképpen érted akristusnak ezeket a szavit, hogy nem a fertezteti meg az embert., ami aszájban megyen., hanem ami abbol származik.?

F Azt ugy kel érteni. hogy nem az eledelek., senem akülsö dolgok teszik magokban tisztátalanná az embert, hanem ami vétkeink, amelyek aszivnek rendeletlenségitöl jönek, igen kel tehát arra vigyázni, hogy tsak ollyan jó jöjjön, amely tetzhessék Istennek, aki meg vett minden tiszteletett. és szolgálatot hogy ha tsak nem a szivböl származik, ebböl az eredetböl jö tehát az embernek minden érdeme, és érdemetlensége.

K. Miképpen nyerhettyük a szivünkre, azt a szüntelen valo vigyázást?

F Azt tsak egyedül akegyelemböl nyerhettyük el. amelyet gyakorta kel kérni Istentöl; de hogy ezt a kegyelmet meg lehesen nyerni, annak jóbb mondgya nintsen, mint a, hogy el távozunk-avilági szorgalmatoságoktol., amennyiben lehet, és azoktol a mikhez kaptsolva vagyunk, de hogy valaki azt gondollya hogy meg nyerheti azt avigyázást, amidön. a játékban, látogatásban., dorbézolásban., a sok trétsélésben tölti az idöt, egészen el merül avilági dolgokban anyira., hogy egy szem pillantásig valo ideje nintsen., az üdveségröl valo gondolkozásra, igy az Istent kisértené, és azt akarná hogy tsudát tenne, hogy ne kivántatnék. a rend szerént valo modokal élni.

K. kire tzéloznak akristusnak ezek aszavai, avak, ha vakot vezet, mind aketten averemben esnek.?

F Ezeket aszokot, amellyekel akristus feddi afarisaeusokot. kik vakok lévén, vakságban lévö népet igazgatának. lehet az ollyanokra szabni, kik lágy, és tudatlan gyontato papokot keresnek, kik ketsegtessék rosz szokásokot, és akik aveszedelemre vezetik öket magokal. együt,. ebböl ki tettzik mitsoda szükséges egy ollyan lelki vezérlöt keresni, aki tudos, és szorgalmatos légyen, hogy bizodalomal lehesen oktatásit követni, mivel rend szerént az üdveségünk azon áll, a mint igazgat minket agyontato pap, és azon is, amitsoda gondal viszük végben intésit, ez okáért is akarja szent Basylius, hogy ollyan embert keresünk. aki meg ne tsallyon, se meg ne hagya magát tsalni, aki meg holt légyen avilágnak, és akiben. se hejában valoság, se nagyra vagyás ne legyen, a kinek maga viselése meg fedhetetlen légyen

 

NAGY BÖJT 3DIK HETIN VALO TSÖTÖRTÖKÖN.

Imádság

Enged meg mindenhato Istenünk. kegyelmedet. hogy meg tisztittassunk aböjtölésnek szentül valo végben vitelével. és adgyad hogy hová továb kedvesebbek lehessünk szent Felséged elött. ami urunk J. k.


Epistola.

Jérem. 7. 1.

Az ige mely jérémiáshoz lött az urtol mondván, ály az ur háza kapujában, és hirdest ót az igét, és mondgyad, halgassátok azur igéjét egész juda, kik bé mentek akapun., hogy imádgyátok az urat, ezeket mondgya aseregek ura. az Izrael Istene, jóbbittsátok meg ati utaitokot. és ati tselekedetiteket, és veletek lakom ehellyen., ne bizzatok ahazugság igeiben, mondván, az ur temploma, az ur temploma, az ur temploma ez, mert ha jol igazgattyátok az utaitokot, és tselekedetiteket, ha igaságot tésztek a férfiu. és az atyafi közöt, ajövevényen, és az árván, és az özvegyen nem tselekesztek igaságtalanságot. sem ártatlan vért nem ontotok. ehellyen. és az idegen Istenek után nem jártok, magatok veszedelmére, veletek lakom ehellyen, a földön melyet az atyáitoknak adtam örökkön örökké.


Magyarázat.

K. Mire tzéloz ez a mai letzke.?

F A proféta, arra tzéloz, hogy szemekre hánnya asidoknak., mitsoda hittségel bizakodnak, avallás béli külsö szolgálatban, a melyel szolgállyák az Istent, nem gondolkodván azon., hogy ö néki aszivek tisztaságáért tessenek, és azö törvényihez valo szeretetekért, az anyaszent egyhaz ezeket az ollyan keresztyénekre szabja, akiknek minden vallások tsak a külsö tselekedetekböl. és Cérémoniákbol áll.

K. A sidok miképpen estek vala ebben atévelygésben.?

F Mert azt gondolák. hogy az urnak temploma közöttök lévén. és az Isten maga meg mutatván nékik az áldozatokot, és a Cérémoniakot amelyekel szolgállyák, hogy ö reájok mindenkor gond viselésel lészen, ámbár ök hüségtelenek, és törvénytelenek legyenek is,. hasonlot lehetne mondani sok keresztyénekröl, kik azüdveségekröl valo reménségeket, egyedül avallásnak külsö részeire epittik, nem szentelvén Istennek sziveket, se életeket nem szabván az Évangyéliumi tanitáshoz., azt tarttyák hogy az Isten nem akarná öket el veszteni. mivel az Anyaszent egyháznak kebelében születtek, aszenttségekel élnek, amisére el mennek, de azonban avallásnak leg szüksegeseb részeit el mulattyák, nagy tévelygés volna azt tartani, hogy az elég az üdveségre, ha az Anyaszent egyházban vagyunk. és a szenttségekhez járulunk, az Isten azoknak adgya meg az üdveséget akiknek elettyek meg egyezik az ö titkainak szenttségével, és akik hüségesen meg tarttyák parantsolatit.

K Mit kel tehát tselekedni. hogy az Isten mivelünk lakozék.?

F Meg kel változtatni életünket, magunk viselésit, és hajlandoságit, vétek nélkül valo életet éllyünk, és lassanként távoztassuk el szivünket a földi dolgoktol; és tisztittsuk meg anyira, hogy az Isten szenttségének lakó helye lehesen, és akkoron az Isten a mi szivünkben fog lakni. mint a maga tempomában. mivel tsak egyedül. a tiszta, és a szent lelkek az ö templomi.


Évangyélium

szent luk. 4. 38.

Fel kelvén pedig Jesus asynagogábol, a simon házaban mene, a simon napa pedig nagy hideg lelésben vala, és könyörgének néki érette, és melléje álván parantsola ahideg lelésnek, és elhagyá ötet, és mindgyárt fel kelvén szolgál vala nékik. míkor pedíg anap el nyugodot volna, minnyájan akiknek, külömb féle nyavalyákal valo betegi valának, hozzája viszik vala azokot, ö pedig mindenikre kezeit tévén, meg gyógyittá öket. ki mennek vala pedig az ördögök sokakbol., kiáltván. és mondván, hogy te vagy az Isten Fia, és meg fedvén, nem hagya vala azokot szollani, mert tudgyák vala ötet kristusnak lenni, meg virradván pedig ki mégyen vala egy puszta helyre, és a seregek keresik vala ötet. és szintén hozzája menének, és tartoztattyák vala ötet, hogy elne menne töllök, kinek ö mondá, mert egyéb varasoknak is szükség nékem hirdetnem, az Isten országát, mert azért küldettem. és prédikál vala. Gallilaeanak synagogáiban


Magyarázat.

K. Mit jelent ahideg lelés, amelyböl akristus meg gyogyittá a szent péter napaját?

F jelenti alelki betegségeket; melyeket alelki betegségek okozák. amelyekböl még az igazak sem vétetnek ki, ez élet folyása alat, a melyben szüntelen kel viaskodniok, arosz indulatok ellen, ami hideg lelésunk, mondgya. szent Ambrus, a fösvénység,, a mi hideg lelésunk atisztátalanság, ami hideg lelésünk, anagyra vágyás, ami hideg lelésunk aharag.

K. Mit tanulhatunk az Apostolok példáibol. kik könyörgének a betegért?

F Azt tanulhattyuk hogy imádkozunk abetegségben lévö atyánk fiaiért. akristus némelykor inkáb meg halgattya azokot. kik másokért imádkoznak. mint ha magokért imádkoznának, és gyakorta érdemeseb dolog. másokért imádkozni mint magáért, mert a felebaráti szeretet mely azt tselekedteti, nem a maga hasznát tekénti benne.

K. Az aszszony maga nem könyörgeé a meg gyogyulásáért.?

F Az Évangyélium arrol nem szól, az ö hideg lelése jelenti arosz kivánságoknak lelki hideg lelésit, akik pedig illyen nyavalyában vannak, nem hogy meg gyogyulásokért könyörögnének. de söt még szeretik nyavalyájokot. és nem kiványák meg gyogyulásokot,

K. Mit tselekedék ez az aszszony meg gyogyulása után?

F Mihent meg gyogyulását érzé, azonnal fel kele, és szolgalni kezde, akristusnak, és az Apostolinak, ez a példa arra tanyit hogy nagy siettségel adgyunk hálákot Istennek. a midön testi vagy lelki, nyavalyábol meg szabadit minket. a háláadás pedig arra kötelez, hogy az után, nagyob buzgoságal, és hüségel szolgállyunk néki, és ami hivatalunkot, serénységel, és figyelmeteségel végben. vivén, mutasuk meg az által meg gyogyulásunknak valoságát.

K Mit tselekedék akristus, minek utánna a synagogában predikállot, és tsudákot tett volna.

F A pusztában mene imádkozni. ezel példát ada tanitványinak és szolgainak,. hogy mitsoda szükséges hivatalok végben vitele után magokot el vonni egy kevés ideig. hogy ha a meg lehet. hogy imádságokal. a mennyei áldást nyerhesék munkájokra

 

NAGY BÖJT 3DIK HETIN VALO PÉNTEKEN.

Imádság.

Hinttsed uram kegyelmedet böjtölésünkre., ugy hogy meg tartván atesti böjtöt. alelki böjtöt is meg tarttsuk, ellene mondván avéteknek., a mi urunk J. k.


Epistola.

Num. 20: 2.

Es midön viz nélkül szükölködnék a nép egyben gyülének, Mojses. és Aaron ellen, és pártot ütvén mondának, bár el vesztünk volna az atyánk fiai közöt az ur elött, miért hoztátok ez ur gyelekezetit apusztában, hogy mi, és abarmaink meg hallyanak, miért hozatatok fel bennünket Egyiptusbol. és eleg roszabb helyre hoztatok, melyet bé nem vethetni, mely sem fügét nem hozz, sem szölöt, sem poma gránátot. annak felette innya valo viz sintsen, és el botsátván a sokaságot, bé menvén Mojses, és Aaron., a szövettség hajlekába, artzal esének a földre. és kiáltának az urhoz, és mondanak, ur Isten. halgasd meg enépnek kiáltását. és nyisd meg meg nékik kintsedet, az élö viznek kuttyát, hogy meg elégedvén, szünnyék meg kiáltások. és meg jelenék az ur ditsösége ö felettek, és szólla az ur Mojsesnek. mondván, vedd a veszöt, és gyüjsd egybe a népet, te, és Aaron a bátyád, és szollyatok a kö sziklának elöttök, és a vizet ád, és mikor ki hozod avizet akösziklábol. igyék az egész sokaság. és az ö barmok, vévé azért Mojses a veszszöt, mely az ur szine elött vala, amint meg parantsolta vala néki, egybe gyüjtvén a sokaságot. a kö szikla elöt. és mondá nékik, hallyátok párt ütök, és hitetlenek, vallyon ekösziklábol hozhatunké vizet néktek,? és midön fel emelte volna Mojses akezét. ütvén a veszszövel kétszer a kö sziklát. igen böséges viz jöve ki, ugy hogy innék anép, s'abarmok, és mondá az ur Mojsesnek, és Aaronnak, mivel nem hittetek nékem, hogy meg szentelnétek engem az Izrael fiai elött, bé nem viszitek a népeket a földre, melyet nékik adok, ez az ellen mondásnak vize, ahol feddöttek az Izrael fiai az ur ellen. és meg szenteltetett ö bennek.


Magyarázat.

K. Honnét vagyon. hogy az Isten meg engedé. hogy Mojses az ö hiv szolgája. aki mindenekben mindenkor oly tsudálatos hitét mutatá. ebben a tselekedetiben ahite meg gyengüllyön.

F Meg engedé azért, hogy meg alázza, meg gyógyittsa, vagy meg oltalmaza valamely belsö kevélységtöl, eszerent hagya aválasztatit némely alkalmatoságokban. bizonyos fogyatkozásokban esni, azért hogy meg üsmértesse vélek, a magok gyengeségit, és hogy magoknak ne higyenek. hanem az Istenhez folyamodgyanak. alázatoságal. és buzgoságal., és hogy vélek el hitesse, hogy tsak a kegyelemböl tselekedhetnek jót.

K Nagy volté a Mojses vétke?

F Ugy tettzik mint ha könnyü lett volna, mivel az ö kételkedése tsak attol volt; hogy fel haborodot volt. annak a háláadatlan népnek. az Isten ellen valo zugolodásán, és fel támadásán. ettöl vagyon hogy meg nem tartá azt a sziv béli békeséget, és azt az Istenhez valo bizodalmat. amelyet mutata egész életinek minden tselekedetiben. el nem hitetvén magával. hogy az ur kedvezésel lehesen ahoz a fel támadot néphez, ez a pelda meg mutattya, mitsoda szükséges tsendes elmével járulnunk az ur eleiben.

K Ha amojses vétke oly könyü volna, miért bünteté meg az Isten oly keményen, meg nem engedvén néki hogy bé menyen az meg igért földre?

F Mert 1. a Mojses kételkedése. jelenté a sidok hüsegtelenségeket. a melyért meg nem érdemlék az Anyaszent egyházban valo meneteleket, melyet jelenté a meg igért föld, 2. mert az Isten meg bünteti keményen fiainak vétkeket, azért hogy a más világon azt el kerülhesék, és vehesék jutalmát jó tselekedeteknek.

K. Mit jelent akö, a melyet meg üté Mojses, és a veszö. a melyel vizet botsáta.?

F A kö jelenté akristust, szent pál szerént., ö is az az élö viz. mely el ólttya a szomjuságunkot, és a veszszö jelenté a lántsát, a mely vért, és vizet botsáta a kristus oldalábol: jelentvén a kereszttségben lévö vizet. és kegyelmet, mely meg tisztittya alelket a bünböl, el olttya a világi jok után valo szomjuságot, és szomjuhoztattya a mennyei jókót.


Évangyélium.

szent Jan. 4. 5.

Jöve azért samariának varosában, mely sikárnak mondatik. a major mellet. mellyet Jákob az ö fiának josefnek adott, ót vala pedig ajákob kuta, jésus azért meg fáradván az utbol. ül vala akut mellet, vala ugy mint hat ora. egy aszszony jöve samariábol vizet meriteni, mondá néki Jesus adgy innom (mert a tanitványi el mentenek vala avárosba. hogy eledelt vennének) mondá azért néki a samariai aszszony., mit kérsz, te sido lévén. én töllem innod, ki samariai aszszony vagyok., mert nem társalkodnak a sidok a samariaiakkal, felelé Jesus, és mondá néki, ha tudnád az Isten ajándekát. és ki légyen aki néked mondgya, adgy innom, talám te kértél volna tölle, és élö vizet adot volna néked. mondá neki az aszszony, uram nintsen mivel meritened,. és a kut mély, honnét vagyon azért élö vized, vallyon nagyob vagyé te az atyánknál jákobnál; a ki nékünk ekutat adta. és öis abbol ivut. és a fiai, s'abarmai. felelé Jésus, és mondá néki. minden aki evizböl iszik, meg szomjuhozik, aki pedig iszik avizböl, mellyet én adok néki, nem szomjuhozik örökké. hanem a viz mellyet én adok néki, öbenne fel forro viznek kut fejévé lészen. az örök életre, mondá néki az aszszony, uram adgyad nékem azt a vizet hogy ne szomjuhozam, se ide ne jöjek meriteni. mondá néki jésus, meny el hid elé a férjedet, és jöj ide, felelé az aszszony és mondá, nintsen férjem. mondá néki Jesus, jol mondád hogy nints férjed, mert ött férjed volt. és aki most vagyon. nem te férjed, azt igazán mondád, mondá néki az aszszony., uram látom hogy proféta vagy te. a mi atyáink ehegyen imádkoztak, és ti azt mondgyátok hogy jérusálemben vagyon ahely. ahol imádkozni kel. mondá néki Jésus, aszszony állat, hidgyed nékem, hogy el jött az ora, mikor sem ehegyen. sem jérusálemben nem imádgyátok az Atyát. tí azt imádgyátok a mit nem tudtok., mi azt imadgyuk a mit tudunk, mert az üdveség az sidoktol vagyon., de eljö az ora, és most vagyon. mikor az igaz imádok, imádgyák az Atyát lélekben és igazságban, mert az Atya is illyeneket keres. a kik imádgyák ötet, lélek az Isten, és azoknak kik imádgyák ötet. lélekben, és ígazságban kell imádniok, mondá néki az aszszony., tudom hogy eljö a Messiás, (aki kristusnak mondatik) mikor azért ö el jövend, meg hirdet nékünk mindeneket, mondá néki Jésus. én vagyok aki veled szollok, és azonnal el érkezének a tanitványi, és tsudálkoznak vala, hogy az aszszony állattal beszél vala, mind azon által senki nem mondá mit kerdezkedel. vagy mit szollasz véle, el hagyá azért a vedret az aszszony. és a városba mene. és mondá az embereknek. jertek el, és lássátok az embert. a ki meg mondotta nékem mind a miket tselekedtem. nem de ö é akristus. ki menének azért avárosbol., és hozzája menének. azon közben kérik vala ötet atanitványok, mondván, Rabbi egyél., ö pedig mondá nékik. vagyon nékem enni valo étkem, melyet ti nem tudgyátok., mondának azért atanitványok egy másnak, valyon hozotté néki valaki enni, mondá nékik Jesus, az én étkem az. hogy annak akararattyát kövessem. aki engem küldöt, hogy el végezem az ö dolgát, nem ti mondgyátoké, hogy még négy holnap vagyon, és eljö az aratás. imé mondom néktek, emellyétek fel szemeiteket, és lássátok atartományokot. mert fejérek már az aratásra, és aki arat jutalmát veszi, és gyümöltsöt gyüjt az örök életre, hogy aki vet is együt örüllyön. akí arat is. mert ebben, igaz a mondás, hogy más akí vet. és más aki arat, én titeket aratni küldöttelek. a melyben ti nem munkálkodtatok, egyebek munkálkodtak, és ti azö munkájokba állottatok. abbol pedig avárosbol sok samaritánusok hivének öbenne. a bizonyság tévö aszszony beszédiért, hogy meg mondotta nékem mind azt, a miket tselekedtem. mikor azért hozzája mentek volna a samaritánusok. kérék ötet. hogy ót maradna, és két napig marada ótt. és sokkal többen hivének ö benne. az ö beszédiért és mondgyák vala az Aszszonynak. hogy már nem ate beszédedért hiszünk. mert mi magunk hallottuk, és tudgyuk, hogy bizonyára. ez avilág üdvezitöje.


Magyarázat

K. A kristus miért akara szenvedni fáradságokot. az utozások miat?

F 1. Magára akará venni nyomoruságinkot. mi hozzánk hasonlo halando testet vévén magára, azért hogy mi nékunk, eröt, és kegyelmet érdemlene., hogy békeséges türésel, és penitentzia tarto lélekel. szenvedgyük nyomoruságinkot, 2. Meg akará bizonyitani, hogy valoságos ember volna, és ez életnek, szükségi, és alkalmatlansági alá vettetet valamint mi, és hogy valojában akart szenvedni, és meg halni érettünk, az után fel támadni, menyben menni, azon testel melyet magára vett volt, és nekünk erös bizodalmat adni, hogy ha mi is szenvedünk és meg halunk, ugyan véle együt fel is támadunk és menyben menyünk.

3. Hogy példájára valo nézve, ellene mondgyunk ez élet lágyságának, és kényeséginek, és hogy az ö szolgálattyáért, és üdveségünkért, kemény, munkás életre adgyuk magunkot.

K. A kristus miért kére mindgyárt innya. a samaritana Aszszonytol.?

F. 1. Azért hogy beszédben eredhesen véle a vizröl melyet meritet, 2. azért hogy alkalmatoságot adgyon az aszszonynak., hogy ö maga is kérjen abbol a drága vizböl, melyröl néki beszél, 3. azért hogy a szegényekhez valo szeretetre indittsa. mivel agazdagok, kik az Istennek akarják magokot adni, a szegényeknek adni kel. ha azt akarják, hogy az Isten is adgyon nékik,

K. Mitsoda Isten ajándékárol szól a kristus ennek az aszszonynak?

F Arrol a kegyelemröl, melyet maga akristus érdemlet nékünk, halála által, kegyelem, a mely szent Agoston szerént, az Isteni szeretetnek sugarlása, amelyet aszent lélek adgya szivünkben, és amely nem tsak meg üsmérteti velünk ajót. hanem még azt tselekedteti is, menyei örömel, és gyönyörüségel.

K. A keresztyének. nem üsmeriké ezt az ajándékot?

F Látni valo. hogy nagyob része nem üsméri., mert ha üsmérné, kivánná is, de ahoz sokan vannak idegenységel, a mostani keresztyének közül, ki. üsméri meg betsülhetetlenségit az alázatoságnak, aszegénységnek, békeséges türésnek, mind ezek egyik részei, annak az ajándéknak, nem láttyuké minden nap, hogy ezeknél anagy jó erkölcsöknél, nagyobra betsülik ahejában valoságot. jószágot, egy kis ideig tarto gyönyörüséget. amelyektöl elkel távozni. akarattyok ellen, hogy lehetne tehát azt el hinni, hogy sokan akeresztyének közül üsmérik ezt az ajándékat.

K. Mi okbol sugarlá az ur ennek az aszszonynak hogy élö vizet kérne tölle?

F A könyörgésre akará elméjit fel indittani, hogy a kegyelmet szent kivánságal kérje., a melyet az élö vizhez hasonlittá. mert az életet ád lelkünknek, a mennyei dolgokra indittya, el ólttya benne a földi dolgokhoz valo szomjuságát, és kivánságát, arosz kivánságoknak sebeségit le tsendesitti benne., és meg tisztittya avéteknek szenyéböl, ajó tselekedeteknek gyümöltsét hozattya véle.

K Mit jelent a Jákób kuta. melynek vize tsak kevés ideig ólttya el aszomjuságot. és miben külömbözik attol aviztöl melyet a kristus igér?

F A, kut viz, jelenti avilági gyönyörüségeket; amelyek még inkáb szomjuhoztattyák azokot. kik azokbol isznák; és a melyek nem hogy meg enyhitenék,. de de söt még fel gerjesztik aszomjuságot. és soha bé nem töltik, az ember kivánságit., ellenben pedig a viz, melyet a kristus igér, egészen bé tölti azt, aki abbol iszik. és tsak a mennyei dolgokot suhajtattya véle.

K Mivégre adá értelmére a samaritana aszszonynak akristus. hogy tudva volna nála. az ö tisztátalan élettye?

F Meg akará néki mutatni, hogy ö benne fellyeb valo elme volna. az emberi elménél, hogy annál is nagyob figyelmeteségel lenne intésire, azért is tselekedé. hogy abban a szent szégyenben hoza, rendeletlenségiért, amely avaloságos meg térésre, és penitentziára vinné ötet, amelyek nélkül nem lehetne része, az örök életre fel fórró viznek kut fejében. se az üdveségnek kegyelmében.

K. Miért beszélle néki az Isteni imádásnak modgyárol. nem haladáé a felyül elméjit egy ollyán aszszonynak. aki mindenkor tisztátalan életet élt?

F Mert avallásnak legg fövebb része a, hogy az Istent imádgyuk, anélkül az Istent nem szolgállyák. egyszers mind fel is nyittá szemeit ennek az Aszszonynak. hogy meg láthatná ezt a nagy ígazságot.

K Mitsoda az Isteni imádás?

F Az Istent imádni a, hogy ötet szivesen szeresék: mivel ötet szeretve imádgyák. ezen szeretet nelkül, nem lehet valoságos vallás, se áitatoság. az Istent imádni tehát a, hogy ötet szivünkböl szeresük, mindenekben alája vessük magunkot, tsak az öakarattyátol fügjünk, és az alá vessük, minden szándékunkot, és tselekedetinket, hogy ö elötte magunkot meg alázuk, és le borulván elötte, vallyuk meg, hogy tsak nyomorultak. tudatlanok, és vétkesek vagyunk, és hogy kegyelme nélkül, semmi néki tettzhetö dolgot nem tselekedhetünk., hogy magunknak., és rosz hajlandoságinknak meg halyunk. nékie szentelvén téstünket, lelkünket. és érzékenységinket, ez tehát avaloságos imádás. illyen áldozatot kel nékie ajánlani, minden idöben. és minden helyen. a kristuséval együt, a ki fel áldoztatot akereszt fán, hogy minket meg békéltessen az attyával., és aki az oltárokon ajánlya magát velünk együt. hogy halálának érdemiben részesülhesünk.

K. Mitsoda az Istent, lélekben. és igazságban imádni?

F A lélekben valo imádás a, hogy ötet, tiszta, és haszon keresés nélkül valo szeretettel szeresük, a mely tsak egyedül ötet tekénttse, és nem ajutalmat. hogy lelki, és belsö szolgálatal imádgyuk, és ne tsak külsö Ceremoniákal. vagy a haszonért, valamint a sidok, kik tsak aföldi jókót tekéntették, az igazságban valo imádás a, hogy ötet imadni kel., a tévelygés, és hamiság, esze elegyitések nélkül, nem ugy mint a samaritánusok, kik esze elegyittik vala a bálványok tiszteletít, az Isten tiszteletével, hogy ötet imádgyuk azoknak az igazságoknak szeretetével., a melyeket ki nyilatkoztatot nékünk, és mind azokot a melyek tekéntik ahitet, és atitkokot, és mind a mellyek tekentik aszokásokot.

K Miért tsudálkozának azon atanitványok hogy akristus egy aszszonyi állatal beszélt?

F. Mert az igen ritka dolog vala elöttök, de ahitböl valo. tisztelet, melyel valának hozája, mint mesterekhez, nem engedé hogy azon meg botránkoznának, se hogy helytelen kérdéseket tennének néki, akristus azért akará hogy ezt irásban tennék. hogy ebböl meg tanullyuk el kerülni. az aszszonyokal valo beszélgetést, hogy ha arra aszükség. és aköteleség nem viszen., avélek hoszas, gyakorta valo és barattságos beszélgetes igen veszedelmes.

K. Mit jelent aveder. melyet a samaritána aszszony el hagyá.

F Jelenti szent Agoston szerént. arosz kivánságot, amelyel a világi gyönyörüségeknek meg romlot vizit merittik, melyet jelent akut, jelenti még arosz szokásokot., és a vétekre vivö alkalmatoságokot, a melyeket el kel hagyní, azoknak kik Istenhez akarnak térni,

K Mit jelent ennek az aszszonynak siettsége. amelyel akará meg üsmértetni akristust a lakosokal.?

F Ebböl ki tettzik, hogy valamint avilágnak és arosz hajlandoságnak ellene mondása, elsö jele avaloságos meg térésnek, a második jele a buzgoságnak. az, amelyet mutatnak avaloságos penitentzia tartok, hogy másokot ís az Istenhez vezethessék, és részithessék öket is abban az elrejtet gazdagságban a melyet. oly boldogok voltak, hogy meg találhatták.

K Mit tésznek akristusnak ezek a szavai az én étkem. a, hogy az én Atyámnak akarattyát tselekedgyem?

F A kristus meg akará mutatni ezek által az Apostolinak, hogy azért küldetetvén el. hogy a lelkeket oktassa. és meg szentellye, eléb valonak is tarttya azoknak szükségeket., a magáénal, és hogy ennek az aszszonynak., üdveségiért az ételt, és az italt, el felejtette volt. ezel példát akara adní. alelki pásztoroknak., hogy igen nagy figyelmeteségel adgyanak lelki eledelt areájok bizatatot lelkeknek. és hogy gyakorta a magok szükségeket is el kel mulatní, hogy végben vihesék szolgálattyokot., a hivek is meg tanulhattyák minyájan ebböl. hogy minden ételek. gyönyörüségek. tsak alégyen. hogy mindenben az Isten akarattyát kövessék. erre valo nézve. tartoznak magokot oktattatni. az Evangyéliumra., a melyben fel vagyon téve az Isten akarattya. hogy hivataljokot meg tudhasák és hogy bé tölthesék. hüségel. és szeretettel.

K. Mit tésznek ezek aszók, aki vett is örüllyön, aki arat is?

F Azt teszik, hogy a proféták el vetvén az igazságnak magvát, a lelkekben. és el készitvén az Évangyélium predikálására, mind ezek, mind az Apostolok, kik munkálodnak az aratásán. meg fogják látni. ki mondhatatlan nagy örömel. amennyekben, azokot alelkeket, a kiknek üdveségekért ök munkálodtanak, és együt el venni munkájoknak jutalmát.

K. Mit kel gondolnunk a samaritánusok hitéröl, akik hisznek egy aszszony szavára, és a sidok hitlenségéröl. akik akristus szavainak, és tsuda tételeinek nem hisznek, ?

F Imádgyuk az Istennek meg foghatatlan itéletét, aki irgalmaságot tészen némelyekel. és aki el hágy másokot a magok hitlenségekben, az ö imádásra méltó böltseségének rendelése szerént. és tekenttsük meg nagy háláadásal., hogy minket meg külömböztetett másoktol. akiket vakságokban el hagya, egy szoval, ebböl meg láthattyuk. hogy el nem kel mulatni azokot az indulatokot, a melyeket a kegyelem gerjeszti fel szivünkben, és azokot meg ne vessük., se haszontalanoká ne tegyük, a földi dolgokhoz valo ragaszkodásunkal.

 

NAGY BÖJT 3DIK HETIN VALO SZOMBATON.

Imádság

örök mindenhato Isten kérünk tégedet, mint hogy meg elözöd szánakodásodal nyomoruságinkot., ad meg minékünk azt is, hogy néked tetzhessünk. meg tisztitván magunkot a szent tselekedetekel. és az üdveséges böjtölésekel. kérünk tégedet ami urunk. J. k.


Epistola.

Dan. 13. 1.

Es vala egy férfiu. ki babylonban lakik vala, és annak neve joakím, és vön susanna nevü feleséget a Heltziás leányát ki igen szép. és Isten felö vala, mert a szüléi mivel hogy Isten félök valának, oktaták az ö leányokot a Mojses törvénye szerént. joakim pedíg ígen gazdag vala, és gyümölcsös kerte vala közel aházához. és ö hozzája gyülnek vala a sidok, mivel betsuletesebb vala minnyájoknál, és rendeltetének anép közül két vén birák, abban az esztendöben, kik felöl szollot az ur, hogy a hamiság babylonbol, a vén biráktol származot, a kít lattatnak vala a népet igazgatni, ezek gyakorollyák vala a joákim házát, és azokhoz jönek vala minyájan akiknek törvények vala, mikor pedig anép meg tért volna dél tájban., bé megyen vala susánna, és sétál vala férjének gyömölcsös kertében. és láttyák vala avének hogy mindennap bé menne, és sétálna, és fel gerjedének az ö kivánságára. és el forditták az ö elméjeket, és le hajták szemeket. hogy ne látnák az eget, se meg ne emlékeznének az igaz itéletekröl., az okáért meg sebesedve valának mind ketten annak szerelmében., és meg nem jelenték egy másnak fájdalmakot, mert szegyenlik vala meg jelenteni egy másnak az ö kivánságokot. véle akarván hálni. és figyelmeznek vala minden nap szorgalmatosaban, hogy látnák ötet, és mondá egyik amásikának, menyünk haza. mert ebédnek orája vagyon, és ki menvén el távozának egy mástol, és mikor viszá tértek volna, egybe találának, és tudakozván egy mástol az okát, meg vallák akivánságokat. és akor együt idöt rendelének, mikor találhatnák ötet egyedül. lön pedig, mikor alkalmatos napra figyelmeznének., bé mene susánna akertben szokása szerént tsak két leányal., és meg akara mosodni, mert hévség vala., és nem vala ót senki, akét el rejtezet, és ötet szemlélö véneken kivül, mondá azért aleányoknak, hozzatok nékem olajt, és szappant; és akert ajtait zárjátokbé., had mosodgyam meg, és meg tselekedék a mint parantsolta vala. és bé zárák a kert ajtait. és ki menének a hátulso ajton, hogy el hoznák a miket parantsolt vala. és nem tudgyák vala. hogy a vének ót ben el rejteztek, mikor pedig ki mentek volna aleányok. fel kelének a két vének. és hozzája futának. és mondának. imé akert ajtai bé vannak zárva, és senki minket nem lát, és mi ate kivánságodban vagyunk, azokáért engedgy nékünk, és közösüly velünk, hogy ha nem akarod; bizonságot mondunk ellened, hogy egy ifiu volt veled, és azért küldötted ki a leányokot tölled, fel fuvászkodék susánna, és mondá, szorongatásim vannak minden felöl. mert ha ezt tselekeszem, halálom az nekem., ha pedig nem tselekeszem, ki nem menekedem kezeitekböl, de jóbb nékem, tselekedet nélkül kezeitekben esnem, hogy sem vétkeznem az ur szine elött, és fel kiálta. nagy szóval susánna, és fel kiáltának avének is ellene; és el futa egyik a kert ajtaihoz, és fel nyitá. mikor azért hallották volna a kiáltást a házi szolgák a kertben., bé rohanának az hátulso ajton. hogy látnák mi volna, minek utánna pedig avének szollának, felette igen pirulának aszolgák, mert soha nem mondatott vala ollyan dolog susánna felöl, és lön másod nap, és midön el jött volna a nép joákimhoz, az ö férjéhez, el jöve akét vén is. rakva lévén hamis gondolattal. susanna ellen, hogy meg ölnék ötet, és mondának a nép elött, küldgyetek susánnához, a Heltziás leányához, a joákim feleségihez, és mindgyárt el küldének, és el jöve a szüléivel, és gyermekivel. és minden rokonival. susánna pedíg igen gyenge vala, és szép ábrázatu, azok pedíg ahamisak. meg parantsolák hogy fel fednék, (.mert bé fedve vala,:) hogy akár tsak ugy elégednének meg az ö szépségivel. sirnak vala. az övéi, és minyájan akik üsmerték vala ötet, fel kelvén pedig akét vén anép közöt. akezeket a fejére tevék. ki sirván fel tekinte az égre, mert az ö szive bizakodik vala az urban. és mondának avének, midön mi egyedül sétalnánk akertben. bé jöve ez két leányal., és bé zárá akert ajtait, és el botsátá tölle az leányokot, és hozája jöve egy ifiu, ki el rejtezve volt. és közösüle véle, mi pedig mikor akertnek szegeletiben volnánk, látván a gonoszságot hozájok futánk, és láttuk öket egy másal közösülni, és az ifiat ugyan meg nem foghattuk, mert erösebb volt. nálunknál, és fel nyitván az ajtot el szaladot. ezt pedig mikor meg fogtuk volna, meg kérdök ki volna az ifiu, és nem akará meg vallani nékünk, edolognak tanui vagyunk, hitt nékik a sokaság ugy mint véneknek, és a nép biráinak, és halálra itélék ötet, fel kiálta pedig nagy szoval susánna, és mondá. örök Isten. ki a titkoknak tudoja vagy, ki mindeneket tudsz, minek elötte meg légyenek, te tudod hogy hamis bizonyságot szollottak én ellenem, és imé meg halok, holot semmit nem tselekedtem azokban, a miket ezek gonoszul költöttek ellenem, meg halgatá pedig az ur Isten az ö szavát, és mikor ahalálra vitetnék, fel indittá az ur egy ifiu gyermeknek szent lelkét. kinek Daniel vala neve, és fel kiálta nagy szoval. tiszta vagyok én, ennek vérétöl, és az egész nép hozája fordulván, mondá, mitsoda beszéd ez, a melyet szollál, ki midön közöttök állana, mondá, Illyen balgatagok vagytoké Izrael fiai, nem itélvén, se nem üsmervén az igazat, halálra kárhoztattátoké az Izrael leányát, térjetek viszá az itéletre. mert hamis bizonyságot szollottak ellene., viszá tére azért anép siettségel; és mondának néki avének, jöj ide, és ülly közinkbe, és jelensd meg nékünk, mert néked adta az Isten a vénségnek tiszteletit. és mondá nékik Daniel, válaszszátok el öket távul egy mástol., és meg itélem öket, mikor azért el váltak volna egy mástol elé hivá az egyikét közüllök, és mondá néki. gonosz napokba viszá aggot. most jöttek elé ate büneid. melyeket ez elöt tselekedtél. hamis itéleteket itélvén. az ártatlanokot el nyomván, és el botsátván a vétkeseket., holot az ur mondotta, az ártatlant, és az igazat meg ne öllyed, most azért ha láttad ötet mond meg mitsoda fa alat láttad öket beszélgetni egy másal. ki mondá. schinus fa alat. mondá pedig Daniel; igazán hazudál a fejedre. mert imé az Isten Angyala. sententziát vévén tölle, két felé vág tégedet; és azt félre állatván, hagyá a másikát eljöni, és mondá néki, kanaának, és nem judának magva, a szépség tsalt meg tégedet, és a kivánság el forditotta ate szivedet, igy tselekesztek vala az Izrael leányival, és azok félvén, szolnak vala néktek. de a juda leánya, nem szenvedte el ati hamiságtokot, most azért mond meg nékem. mitsoda fa alat láttad öket egy másal beszelgetni, ki mondá tölgy fa alat. mondá pedig Daniel igazán hazudtál te is a fejedre. mert it vagyon az ur Angyala, fegyvere lévén. hogy két felé vágjon téged, és meg öllyön titeket, fel kiálta azért az egész gyülekezet nagy szoval. és áldák az Istent, aki meg szabadittya az ö benne bizokot, és fel támadának aket vén ellen. (mert meg gyözte vala öket Daniel az ö szájokbol, hogy hamis bizonyságot mondottak.:) és tselekedének vélek. a mint gonoszul tselekedtek vala, felebaráttyok ellen, hogy a mojses törvenye szerént tselekednének, és meg ölék öket, és meg szabadula az ártatlan vér az napon.


Magyarázat

K. Minek tulajdonittya. az irás azt, hogy susánna oly álhatatosan álla ellene a kisértetnek.?

F Annak tulajdonittya. hogy a szüléi jol nevelték volt, mert mint hogy igazak valának, az leányokot is, az Isteni félelemre intették, mivel aszülék igazsága abban áll, hogy ezt az hivatalt végben vigyék, mert elegg szükségesebb., az ö üdveségek, és a gyermekeké ezen áll, mivel ha agyermekek rendeletlenek, és rosz erköltsüek, azt tsak amagok gondatlanságoknak tulajdonittsák. mivel leg gyakortáb ettöl vagyon. havalaki mondgya szent pál. 1 tim. 5. 8. az övéire, és föképpen házanépére gondot nem visel. ahitet meg tagadta, és ahitetlennél aláb valo. Az anyák mondgya meg másut 1 tim. 2. 15. üdvezülnek a fiak szülése által, ha meg maradnak ahitben., és a szeretetben. és a szenttségben jozanságal.

K. susánna. nem álhataé avének kérésire. hogy ahalált elkerülhese?

F Nem, mert soha sem szabad leg kisebb vétket is tselekedni hogy a testi halált el lehesen kerülni, annál is inkáb nem szabad olyan nagy vétket tselekedni mint aházaság törés. vagy más egyéb tisztátalanságot, mivel el akarván atesti halált kerülni, örökös halált szereznénk magunknak, ezért is mondá ez a tisztaság szeretö aszszony. ha ezt tselekeszem, halálom ez nékem. mível az élö Isten kezeiben esem, és örökül el veszek. de jóbb nékem tselekedet nélkül kezeitekben esnem., hogy sem vétkeznem az ur szine elött, ezen példábol meg tanulhattyuk, hogy inkáb el kerüllyük avétket,. mint akár mely veszedelmet, mint hogy annál nagyob veszedelem nintsen., a léleknek üdveségit nagyobra kel betsülni. a világ jovánál,. abetsületnél. és az életnél, ezt az igazságot meg bizonyitották amartyrumok, de hová kel nagyob bizonyság erröl. mint akristus halála.

K. Susánna, miképpen vévé, halálra valo iteletét?

F Meg marada álhatatosan ahitben., és az Istenben valo reménségben., alázatos bizodalomal emelé hozája könyörgését, és eleiben tévé ahamis biraknak igaságtalanságokot, az Isten azonnal meg is halgatá könyörgésit, és egy gyermekben. hatalmas oltalmazot támaszta néki, akit nevezék Danielnek, aki is az egész népet az igaságra térité; és azokot ahamis vádolokot, azon büntetés alá itélé, a melyre itélték vala azt az ártatlan aszszonyt ez a példa nagy vigasztalásunkra lehet nékünk, a midön nagy veszedelmekben., és keserves állapotokban esünk, mivel az illyen állapotokban bizodalomal kel az Istenhez kaptsolnunk, magunkot. ö el nem távozik, hogy el esenek, azok kik hozája támaszkodnak, de söt még, ha hozzája hivek, segedelmit nyujttya, meg oltalmaza, és meg vigasztallya.

K, Az Isten miért támaszta arra egy gyermeket, hogy meg üsmértesse susánának ártatlanságát, és meg mentse ahaláltol?

F Hogy meg mutassa nékünk, hogy az ö kezében minden féle eszköz, jová lészen., hogy aleg gyengébb eszközel. haszontalanná teheti ahamisaknak igyekezeteket, hogy ha pedig némelykor avilági hatalmasokal viteti végben rendelésit. reájok szüksége nintsen., azt a leg aláb valo emberel is végben vitetheti. amint ezt meg mutatá az Anyaszent egyháza fel álitatásakor., a melyre ollyan tizen két személyt választa, akik alatson rendüek valának, erö, betsület, és tekéntet nélkül, ezekel szabaditatá meg az egész világot az ördög kegyetlensége alol, eszerént. mondgya szent péter, 2. petr. 2. 9. tudgya az ur, az Isten félöket akisértetböl meg szabaditani, ahámisakot pedig az itélet napjára a kinzásra meg tartani. kitsoda az, aki az urban bizot volna, és tölle. el hagyatatot volna. mondgya abölts.

K Miért mondgya az irás, hogy avéneknek az elött tett vétkek elö jönek?

F Mert susanna ellen valo hamis vádolások, és hamis tanu bizonyságok, melyeket az ö ártatlansága ellen tettek volt. azö hamiságoknak mértékét bé töltötték vala, és illyen formában ez az utolso vétek., az több vétkekért valo büntetést. igasságosan okoza nékik,

K Miért hogy az Isten meg nem szabadittya a veszedelemböl mind azokot a le nyomatot ártatlanokot, valamint meg szabadittá susánnát?

F Azért, mert meg akarja némelykor probálni az ö békeséges türéseket, és álhatatoságokot, hogy érdemek szerént meg koronázhasa öket, erre valo nézve meg kel bátorodni az igazaknak, kik el nyomatot állapotban vannak, akiknek mindent inkáb el kel szenvedni, mint Isten ellen., leg kisebb hüségtelenségben esni, mivel, ha ez életben láthato képen meg nem segiti is ártatlanságokot, a másikában. sokal nagyob jutalmat fog azért adni, erre valo nézve. ha sokakot meg szabaditot is ellenségek kezéböl, de sokal még többeket azoknak hatalmak alat hagyot. meg szabaditá susánnát, és a három ifiat, a kikröl szól Daniel., de meg nem szabaditá illyen formában a szent Makabaeusokot., se amaga Fiát, akit halálra adá érettünk, se azt a sok számu martyrokot. ö mindeneket, az ö bölts rendelése szerént rendel el. a mely rendelés igaságos. és méltó imádásra.


Evangyélium.

szent Jan 8. 1.

Jesus pedig az olaj fák hegyére mene, és ismég regel atemplomba jöve, és az egész nép hozzája jöve, és le ülvén tanittya vala öket, hozának pedig az irás tudok, és a farisaeusok. egy házaság törésben találtatot aszszonyt, és középre állaták azt, és mondának néki, Mester, ez az aszszony most találtatott házaság törésben. atörvenyben pedig Mojses meg parantsolta nékünk. hogy effélét meg kövezük, te azért mit mondasz, ezt pedig mondgyák vala kisértvén ötet. fel emelkedvén, mondá nékik, a ki bün nélkül vagyon közülletek, elsöben avessen követ reája, és ismég alá hajolván. ir vala aföldön, halván pedig egyik a másik után ki menének, el kezdvén avéneken, és Jesus egyedül marada, és az aszszony közepen álván, fel emelkedvén pedig Jesus, mondá néki, aszszony holvannak akik téged vádolnak vala, senki nem káhoztatoté téged, ki mondá senki uram. mondá pedig Jésus, en sem káhoztatlak teged, eredgy és már többé ne vétkezél:


Magyarázat

K. Mit gondolsz ezeknek a farisaeusoknak tselekedetiröl, kik házaság törésben találtatot aszszonyt visznek a kristus eleiben.?

F Az ö tselekedetekben. tsalárdságal valo buzgoságot látok, és hogy mitsoda vak meröségel mérik vadolni azt az aszszonyt, holot ök sokal vétkesebbek valának annál a személynél, az ö kevélységekért, és azért az irigységekért. a melyel valának akristushoz. akit is kisérteni akarák, és meg akarák fogni szavaiban, hogy had vádolhasák. ötet, kegyetlennek ha büntetésre itéli az aszszonyt. vagy törvényt nem tartonak. ha büntetésre nem itéli,

K. Mi formában kel gondolkodnunk az illyen tselekedetröl.?

F visgállyuk meg magunkot, és meg láttyuk. hogy hasonló dolgok törtennek mi velünk gyakorta. mi igen utállyuk a mások nagy, és otsmány vétkeit. annak ugy is kel lenni. de mi akik másokot itélünk. oly keménységel. sokal vétkesebbek vagyunk azoknál. az Isten elött, mi kevélységböl, és irigységböl, az Isten szolgainak tselekedeteket roszra magyarázuk. hogy öket meg kissebbittsük mások elött, ollyan dolgokot fogunk reájok, amelyekröl ök soha nem gondolkodtanak, mind ezek, annál is nagyob vétkek, hogy lelkí vétkek lévén, hasonlitnak az ördögéhez

K. Mit felele a kristus, a farisaeusok tsalárd kérdésekre.?

F Nem felele nékik mindgyárt egyébel., hanem halgatásával, le hajolván. irvala ujával a földön., mint ha nem figyelmezet volna kérdésekre, és mint ha el akarta volna kerülni, itéletet tenni erröl adologrol., és meg felelni olyan kérdésekre, amelyek tsak arra valok valának, hogy okot talalhassanak benne. hogy vádolhasák, és meg kisebithesék a nép elött. akár miképen felellyen ezen halgatásával, de meg akará vélek ereztetni az ö ellene valo tsalárdságokot. és méregel tellyes irigységeket. ezel minket arra tanit., hogy mitsoda okoságal. és vigyázásal. kel felelnünk azoknak, kik rosz szándékbol, valo kérdéseket tesznek nékünk.

K A kristus meg feleleé végtire kérdésekre?

F Tsak akor felele meg nekik mikor arra szorgalmaztaták. de az ö felelete tellyes vala böltseségel., olyan itéletet ada, a mely meg hatá lelkek üsméretit, ahoz abelsö birohoz küldé öket, akit magokban hordoznák, és aki elejekben tészi. egész életeket, de egyszers mind, meg is üsmerteté vélek, hogy nem aláb valo vétkesek, annál, akit oly keményen vádolnának, aki bün nélkül vagyon közületek, elsöben avessen követ reája. mondá nékik., avalo hogy ez az aszszony meg érdemlé akövezést. hogy meg büntettessék atörvény szerént. de nem ollyanoktol, kik ö magok is meg érdemlették volna abüntetést, mint hasonló. vagy még nagyob vétekben lévök, egyik bünös a másikát nem itélheti, illyen formában ameg válto atörvény ellen semit nem monda, se a vádlot aszszonyt nem kárhoztatá, és olly mértékletes bölcs feleletet ada, amely eleget tészen atörvény igasságának, és azt az kegyeségit is meg tartá. a mely ö néki természete szerent valo volt, de a mely egyszers mind. kárhoztatá kevélységit, és szemtelenségit a vádloknak,

K A kristusnak ezen feleleti mire tanit minket.?

F Arra hogy gyakorta magunkban szállyunk., valojában gondolkodgyunk fogyatkozásinkrol, vádollyuk bé magunkot Isten elöt, és inkáb itéllyük magunkot, mint sem felebarátunk fogyatkozásit, ha más képen tselekednénk, nagy fogyatkozás volna, és roszabbá tenne Isten elöt, mint akár mely nagy tzégéres vétekben élö bünöst, példának okáért, egy maga hit kevély szüz, az Isten itélete szerént vétkeseb, mint sem egy rendeletlen életü aszszony. de aki vétkeiért meg alázza magát.

K Mit tselekedének a farisaeusok halván ezt a választ?

F Meg ütközének ezen az igazságon. melyet akristus tett elejekben. és ollyanoká lének, mint ha lántsát ütöttek volna szivekben., és el pirulván. halgatásal ki menének egyik a másik után. nem merék azt mondani, hogy vétek nélkül volnának, tartván attol. hogy még többet is ne halyanak olyat, a mi nékik nem tettzenék., ugy anyira hogy Jésus egyedül marada, és az Aszszony középen álván,

K A kristusnak; ezekböl a szavaibol. következiké a, hogy egy biro, egy gazda, egy atya, vétekben lévén. meg ne büntethesse az alatta valóit.?

F A kivánatos dolog volna. hogy ö magok meg fedhetetlenek volnának. de azö vétkek, ki nem veszi kezekböl a hatalmat. hogy meg ne büntessék a vétkest, mind azon által kötelesek erre valo nezve. Isten elöt. hogy jóbb rendben élyenek, és nagyob ártatlanságban, mint akiknek jó példát kel adni, ami pedig ezeknek meg vagyon tiltva, ahogy, ne rosz indulatbol kiványák avétket meg büntetni, valamint a farisaeusok. hanem olyan indulatbol, hogy igaságot tegyenek, a gonoszokot meg jóbbittsák. és a vétket vélek el hagyasák, ehelyes, és rendes, és erre kötelesek mind azok, kiknek hatalmok vagyon másokon., azért egy fejdelem, egy atya, egy biró. egy gazda, meg büntethetik avétkeseket., ha szinte magokot vétkeseknek érzik is lenni, de a büntetés szánakodásal., és belsö szégyenel légyen.

K. Mitsoda lelki hasznunkra kel forditanunk, akristus példáját, aki oly kegyeségel bánik azzal az Aszszonyal.?

F Tanullyuk meg ebböl apéldábol, hogy a felebaráti szeretetnek határában kel tartani, amód nélkül valo buzgoságnak indulatit, szánakodo elmével, békeséges türésel, és szenvedésel kel lennünk, avétkesekhez, a vétkek melyeket érzünk magunkban, nem engedik meg, hogy öket meg vessük, nyomorgasuk helytelen valo buzgoságal, de söt még a felabarati köteleség arra viszen., hogy mindenben szolgállyunk. avétkeseknek, a miben töllünk lehet, hogy meg térjenek.

 

NAGY BÖJT 4DIK VASÁRNAPON.
melyet a község. gusaly vasárnapjának nevezi

Imádság

A mi büneinkért valo keserüségünkben. kérünk minden hato Isten tégedet. add meg nékünk malasztodnak. vigasztalását, és hogy élhesünk, annak kegyeségivel. ami urunk. J. k.


Epístola.

szent Pál. Galat. 4. 22.

Mert irva vagyon. hogy Ábrahámnak két fia volt, egyik aszolgálotol. amásik a szabadostol. de aki aszolgálotol. test szerént született, aki pedig aszabadostol. az igéret által, mellyek példában mondattak, mert ezek akét testamentum, egyik ugyan a sina hegyén, szolgálatra szülvén, mely az Ágár, mert a sina hegye Arabiában vagyon, mely ahoz foglaltatot mely most Jérusalem.. és szolgál az ö fiaival, ama fen lévö Jérusálem pedig szabados. mely a mi anyánk. mert irva vagyon. vigadgy magtalan., aki nem szülsz, örvendez és kiálts, aki nem nemzesz, mert sokal többek az el hagyatattnak fiai, hogy sem annak, akinek férje vagyon. mi pedig atyám fiai, Isáak szerént, az igéretnek fiai vagyunk, de a mint akor az, a ki test szerént születet vala, üldözi vala azt, aki lélek szerént. ugy most is. de mit mond az irás, vesd ki a szolgálot, és a fiat, mert nem lészen örökös. a szolgálo fia, a szabados fiával. az okáért atyám fiai, nem vagyunk a szolgalo fiai, hanem aszabadosé, mely szabadságal. akristus szabaditot meg minket.:


Magyarázat.

K Mit jelentnek azok az egy nehány féle személyek. akikröl szól a mai letzke?

F. 1. Ágár jelenti az ó testamentum béli szövettséget. mellyet tett az ur az ö népével. ki adván törvényit néki, a sinai hegyen.

2. sára példáza az uj testamentumbéli szövettséget, mellyet tett Isten az emberekel a kristusban. az ö Fiában., az ö vérinek erdeme által.

3. Ismael. Agarnak. a szolgálonak fia, jelenti asidokot. kik mint arabok, abajos. és nehéz törvénynek járma alá valának vettetve. amely törvényt ök, abüntetésnek félelméböl viszik vala végben. és a földi jutalomra valo nézve. mely igeretben vala nékik.

4. Isáak. sárának a szabadosnak fia. példáza akeresztyéneket kik az Anyaszent egyháznak fiai, szabadosok, mert szabados anyának fiai, kik az Istennek engedelmeskednek, és parantsolatiban járnak, szeretettel, és aszent léleknek szabadságával: aki öket Isten Fiáivá tészi.

K A keresztyének, élneké mindnyájan az Isteni fiuságnak szabadságával.?

F Három féle keresztyének vannak ollyanok kik nem élnek ezel a szabadságal, 1 az ollyanok. kik rabjai hajlandoságoknak, példának okáért. akikben uralkodik arosz kivánságnak szeretete, és az érzékenységnek gyönyörködtetése, vagy agazdagsághoz, vagy a nagyra vágyásnak szeretete, vagy más egyéb illyenek.

2. Az ollyanok, kik az Istent ugy tekéntik., mint olyan urat. aki kemény, és akinek mindenkor tsak abüntetés vagyon kezében

3 Az ollyanok akik az Isten parantsolatit tsak azért követik, és a vétkes tselekedeteket tsak azért kerülik, hogy félnek akinoktol.

K Miben áll aszabadságnak lelke?

F Abban hogy az Istent szolgállyuk, és parantsolatit meg tarttsuk. tiszta, és haszon keresés nélkül valo szeretettel., hogy minden tselekedetinket ö néki ajánlyuk. és ö érette tselekedgyük, hogy ötet evilágon. mindenek felet, és magunknál jobban. szeresük; hogy meg vállyunk rosz hajlandoságinktol. és tsak egyedül az Istenhez kaptsollyuk magunkot.

K kitsoda az az aszszony, aki nem szült, és a kinek sok számu fiai lettenek?

F Az, az Anyaszent egyház, aki is akristus el jövetele elöt. magtalan volt, és akinek patriarkákbol. profétákbol, és Izraélitákbol álló kevés számu fiai valának, kik a kristusnak elöre adot kegyelméböl, az Istent, lélekben. és igazságban szolgálták. de az Anyaszent egyház. a kristus születése után. termékenyé let, és véghetetlen számu fiakot ada Istennek. a kereszttség által.

K. kitsodák azok afiak, kik az igéretböl, lélek szerént születtek?

F Azok avaloságos keresztyének, kik itt alat üldöztetnek. és tsufoltatnak, atest szerént valo keresztyénektöl. de az Apostol azt mondgya, hogy a szolgálo fia, nem lészen örökös. a szabadosnak fiával. az az, hogy azok. kik rosz hajlandoságoknak rabjai, és akik az Istent tsak félelemböl szolgállyák. az igasságnak szeretete nélkül, és tsak avilági jutalomért. azok ki vettetnek atselédes gazdának házábol, és nem részesülnek a mennyei örökségben, amely örökség, tsak. az Isteni szeretetett illeti, és tsak az Isten. valoságos, és az ígéret, fiainak adatik meg, azoknak kikröl mondgya az Apostol., rom. 8. 15. nem vettétek a szolgálat lelkét, hogy a félelemben éllyetek, hanem a fogadot fiak lelkét vettétek. a melyben kiálttyátok. Atyánk, Atyánk.


Évangyélium

szent Ján. 6. 1.

Ezek után Jésus a Galilaeai tengerén tul mene mely a Tiberiásé és követi vala ötet nagy sokaság, mert láttyák vala ajeleket, melyeket tselekeszik vala azokon. kik betegek valának, fel mene azért Jésus ahegyre. és ót ül vala atanitványival, közel vala pedig ahusvét, a sidok innepe napja, mikor azért fel emelte volna szemeit Jésus, és látta volna hogy igen nagy sokaság jöne hozája, mondá Filepnek, honnét veszünk kenyereket, hogy ezek egyenek,? ezt pedig mondgyavala kisértvén öket mert ö tudgya vala, mit volna tselekedendö. felele néki filep, két száz pénz árru kenyér nem elég nékik, hogy ki ki mind tsak keveset vegyen is, mondá néki egy a tanitványok közül. András, simon péternek abáttya, vagyon it egy gyermek, kinek ött árpa kenyere vagyon, és két hala, de ezek mitsodák annyi közöt. mondá azért Jesus. telepittsétek le az embereket, vala pedig sok széna azon ahelyen le telepedének azért a férfiak. szám szerént., ugy mint öt ezeren, vévé azért Jésus a kenyeret, és mikor hálákot adot volna, el osztá aletelepedteknek, hasonlo képen ahalbol is menyit akarnak vala. hogy pedig bé telének., mondá atanitványinak szedgyétek fel. a mely morsalékok meg maradtak. hogy elne veszenek, fel szedék azért. és tizen két kosárt tölténekmeg az öt arpa kenyér hulladékibol. melyek meg maradtak vala azoktol., akik öttek vala, az okáért az emberek mikor látták volna a jelt, melyet Jésus tselekedet vala, mondának, hogy ebizonyára aproféta. ki evilágra jövendö. Jésus azért midön eszébe vette volna hogy el jönének, hogy meg ragadnák ötet, és királlyá tennék ötet, ísmég ahegyre futa maga egyedül.


Magyarázat

K. Mitsoda oktatást ád elönkben az Anyaszent egyház, amái Évangyéliumban?

F Nagy számu népet ád elönkbe. a ki minden dolgait el hagyván [el-hagyván], akristus után mégyen apusztában, hogy beszedit halgathassa, nem gondolkodván az ételröl, se egyéb testi szükségéröl, ezt a példát azért adgya elönkben, hogy ebböl meg tanullyuk, mi formában kel keresni az Isten országát, a mely keresés abbol áll, hogy azt mindenél nagyobra betsüllyük, ne is nyughatatlankodgyunk mind arrol. ami az élethez szükséges, az Isten olyan jó Atya, aki meg nem engedi, hogy a szükségekre valo élfodgyon azoknak, kik mindent el felejtenek ö érette, ezt világosan meg ígérte mondván, keresétek elöször az Isten országát, és az ö igazságát. és atöbbi meg adatnak néktek. Math. 6. 33. ö meg fogja tartani ígeretit, ha mi köteleséginket követtyük.

K. A kristus mitsoda jót tészen ezel anépel.?

F Tsudát tészen hogy táplálhasa, ött kenyérel, és két halal. meg elégite ött ezer embert, ki vévén az aszszonyokot, és agyermekeket. ebböl meg láttyuk, hogy ha akristust, az ö ígéjét, és kegyelmét azon hitel. és hüségel keresnök, valamint ez a nép, minden testi, és lelki szükséginkre gondgya lenne, mivel az eledel. melyet ád anépnek. jelenté azt az eledelt, melyet ád az ollyan lelkeknek. kik övéi akarnak lenni, akik érezvén szükségeket. tsak ötölle várják mind azt. ami szükséges. hogy szivekben táplállya, és meg erösittse az életnek kegyelmét. de ö azt akarja. hogy bizodalomal. és szüntelen kérjék azt ö tölle. és azon meg nem kel tsökenni, ha mindgyárt meg nem adgya, ö tudgya mikor kel minket meg halgatni. és reánk hinteni böségel javait, hogy ha halogattya. a meg adást, tsak azért tselekeszi hogy kivánságunk nagyobodgyék, és hogy nagyob böségel adgya meg azután a mit kérünk, mert a mihez könnyen jutunk, annak el vésztésit is könyen el felejttyük.

K. Az üdvezitö tészené hasonlo tsudákot még mostanában is, mint a melyet amái Évangyéliumban látunk?

F Minden bizonyal teszen, és még nagyobakot. az egész világot ollyan buza szemekel táplállya, a melyeket minden nap meg szaporittya. a földben. és hogy ha mi ezt nem tsudállyuk, nem attol vagyon hogy ez aláb valo tsuda volna, annál, hanem azért, hogy közönséges, és mint egy természet szerént valo, az emberek nem tsudállyák azt, amit minden nap szoktak látni., söt még arra nem is figyelmeznek, de ami még mind ezeknél tsudálatosab, ahogy, a miolta, akristus fel állitotta az Anyaszent egyházát. azolta, a maga testével táplállya az igazakot, a mely eledel soha el nem fogy, de söt még, mentöl azoknak számok nevekedik, ez a szenttséges eledel is töbre szaporodik. és szaporodni is fog világ vegiig. leg kiseb fogyatkozás nélkül, mivel mindenkor egészen meg marad.

K. A kristus miért vette azt az ött kenyeret. és akét halat hogy azt asok népet táplállya, nem táplálhatta volnaé azok nelkül is.?

F Igen is táplálhatta volna, de minket arra akara tanitani, hogy a közönséges, és természet szerént valo modokal éllyünk, és elöször azt vigyük végben. a mi hatalmunkban vagyon. minek elötte. a rend kivül valo, és atsudálatos modokhoz folyamodnánk, hogy ha pedig aközönséges eledelel akara tsudát tenni, az arra valo volt, hogy az az egy ügyü nép. atsudát inkáb észre vehesse, mivel tudta, hogy nem volt több ött kenyérnél, és két halnál. hogy ha pedig a népnek természet felet valo erött adot volna, és ezekel amodokal nem élt volna, akor azt a láthatatlan tsudát másra magyarázták volna, vagy a természet joságának, tulajdonitották volna, vagy más természet szerént valo okoknak, és nem tulajdonitották volna atsudának.

K. Mit tselekedék akristus. hogy eledelt adhason anyi népnek.?

F Az ött kenyeret maga eleiben viteté. és mint hogy anyi népnek elegendö nem lett volna, az ö mindenhatosága, elegendövé tette, meg szaporitván azt azött kenyeret, amaga. és atanitványi kezekben. kik anépnek osztogaták, eszerént is kel bánnunk szükséginkben, a modokal. melyeket Isten ád kezünkben, hogy azokrol tegyünk. hogy ha pedig azon nem elegendök. az Istent kérjük, hogy méltoztassék mindenhato akarattyával azokot meg szaporitani, ollyan formán amint ö itéli illendönek lenni, az ö iránttunk valo rendeléséhez képest, és atöbbit hagyuk reája bizodalomal., hameg adgya áldgyuk érette., ha pedig meg nem adgya, hitessük el magunkal, hogy valamely jobbat tart ami üdveségünkre.

K Az Anyaszent egyház. miért adgya elönkben ezt atsudát, most hogy husvéthoz közelgetünk.?

F Hogy abban meg mutassa nékünk világosan. ahusveti Communionak jelit, a melyben akristus, egy, és ugyan azon kenyérel, a mely az ö teste, még sokal tsudálatosabban táplállya az Anyaszent egyházban valo népit, anyi sok saeculumoktol fogvást, és hogy táplalni is fogja világ végezetig, láttyuk azt is egyszers mind, az ött kenyérel tett tsudában, hogy mitsoda készülettel kel lennünk a Communiohoz. ugy mint, ellene mondgyunk a földí dolgokhoz valo szeretetnek, kövesük akristust szeresük akülönös életet, aböjtöt. az Isten igéjit, munkálkodgyunk üdveségünken, akristus meg gyogyitá a betegeket. minek elötte enniek adna, kérjük hasonlo képen akristust hogy gyógyittsa meg lelkünket, minek elötte táplállya szent testével, mert senkinek, mondá szent Ambrus nem kel enni abbol az eledelböl mely akrístus teste. hogy ha elsöben meg nem gyógyitatik. lelki nyavalyáibol; akristus egy nehány sorjábán le ülteté a népet. a füre, azal meg mutatván nékünk, hogy meg kel gyöznünk a teremtet állatokhoz valo hajlandoságokot, a kiket jelenti a fü, az irás szerént, és azokot meg gyözük, hogy nagyob tsendeségel járulhasunk ahoz a szentséges kenyérhez, és valamint ez a nép sorjában, és ki ki a maga rendében vala helyheztetve. a jelenté azt a disciplinát és subordinatiot. melyet kel tartani az Anyaszent egyházban, a melyben tartozik kiki az maga pásztorinak, és Isten szolgainak engedelmeskedni, és alázatoságal követni azt a rendet mellyet ád az Anyaszent egyház, azoknak, kik a Communiora készülnek, azért hogy az illyen szent dologban, semi rendeletlenség ne légyen

K. A kristus miért parantsolá atanitványoknak. hogy fel szednék a morsalékokot?

F Azért. 1. hogy abbol oly világosan meg bizonyitassék a tsuda, hogy senki abban ne kételkedhesék. 2. hogy meg mutassa kegyelmének böségit melyet tészen azokal, kik mindent el hagynak ö érette igaz szivel.

 

NAGY BÖJT 4DIK HETIN VALO HETFÜN

Imádság

Adgyad minden hato Isten, hogy minden esztendöben bé töltvén ami nagy böjti köteleséginket, tetzhesünk néked, testi sanyargatásinkért, és lelki alázatoságinkért. kérünk tégedet. a mi urunk J. k.


Epistola

3 királyok. könyv. 3. 16.

Akkoron jövének, két kurva aszonyok a királyhoz, és eleiben állának, kinek egyike mondá, kérlek uram., én, és ez az aszszony egy házban laktunk. és szültem nála akamarában. harmad nap után hogy én szültem. szüle ez is és együt valánk, és senki egyéb velünk a házban nem volt, kettönkön kivül, meg hala pedig ez aszszonynak a fia éjjel, mert aluván meg nyomta ötet, és fel kelvén éj félnek tsendeségekor, el vette az én fiamot oldalom mellöl, én te szolgálod aluván, és ölébe helyhezteté, a meg holt fiát az ölömbe tette. és mikor fel költem volna reggel. hogy tejet adnék a fiamnak, halva látám, kit jobban meg nézvén fényes nappal. találám, hogy nem az én szültem volna, és mondá a másik aszony. nem ugy vagyon a mint mondod, hanem a fiad holt meg, az enyim pedig él. ama viszont mondgya vala, hazudsz, mert a fiam él, és a fiad meg holt, és illyen modon vetekednek vala a király elött, akor mondá akirály, ez azt mondgya az én fiam él, és a fiad meg holt, és amásik azt feleli nem hanem a te fiad holt meg, az enyim pedig él, mondá azért akirály. hozzatok kardot nekem, és mikor el hozták volna, akardot, akirály eleibe, mondá, vágjátok két felé ez eleven gyermeket, és adgyátok felét az egyikének, és felét amásikának, mondá pedig az aszszony, akinek a gyermeke eleven vala, akirálynak (mert meg indult vala szive afián,) kérlek uram adgyátok néki az eleven gyermeket, és ne öllyétek meg ötet, a másika viszont mondgya vala, se nékem, se néked ne légyen, hanem osztassék meg. felelé a király, és mondá. adgyátok az elsönek. az eleven gyermeket, és meg ne öletessék, mert az, az annya, meg hallá azért az egész Izrael ez itéletet, melyet a király tet vala, és félének a királytól. látván az Istennek böltseségét lenni ö benne., ezitélet tételre.


Magyarázat

K Mit jelent nékünk salamonnak ez a rend kivül valo böltsesége, melyet Istentöl vette vala.?

F Jelenti akeresztyeni böltseséget, a mely az Isten ajándékja. a mely kedvelteti velünk a menyei dolgokot, nagyobra betsülteti velünk az örökös jókót. az ideieknél, egy szoval a keresztyéni böltseség, mely a kristusétol, avaloságos salamonétol származik. nem egyéb. hanem az Isteni szeretet. de ollyan fényes szeretet, szent Agoston mondása szerént, a mely meg világositatott a szent lélek világoságával. a mely meg tudgya külömböztetni, hogy mi hasznos. kedves, és tekélletes Isten elött, és hogy mi egyezik meg az ö akarattyával.

K Mit kel tselekedni, hogy a böltseséget meg lehesen nyerni?

F Azt ohajtani, és kérni kel az Istentöl, valamint Salamon:, azt nagyobra kel betsülni az országoknál, királyságnál. ezüstnél, aranynál, és adrága köveknél, valamint ö tselekedet, ha valaki mondgya szent Jakab. szükölködik böltseség nélkül, kérje az Istentöl, ki mindennek böségel adgya, de hittel kérje, semmit nem kételkedvén. jacob. 1. 5. mint ollyan jó erkölttsöt, a mely tellyeségel szükséges, hogy magát igazgathasa, és másokot, ha ollyan hivatalban vagyon.

K. Miért mondád, hogy aböltseség tellyeségel szükséges hogy magát igazgathassa?

F Mert anélkül nem lehet el érni az örök boldogságot, mivel a tanittya az embert. arra, hogy magát. az igazság, és az igasság, rende szerént vezérellye, holot tsak ezek vezetik., az örökös jóra, mivel avaloságos bolondság, tsak amaga akarattya, és kivánsága szerént élni, és azal nem gondolni. hogy meg üsmérje, és kövesse, az Isten törvényit, és akaratit, az értelem, és az okoság ellen tselekeszik az, aki el mulattya, azokot. az örök boldogságra vivö utakot, a melyeket a kristus ád elönkben, az ö Évangyéliumában.

K. Szükséges tehát aböltseség arrais, hogy másokot igazgathason.?

F Hogy ha arra szükséges mindennek hogy magát igazgathassa, sokal szükségesebb még arra, hogy másokot igazgathason, ezért is inti salamon sap. 6. 2:3. akirályokot, abirokot, és mind azokot, kik népet igazgatnak., hogy a böltseségtöl vegyenek oktatást. magoknak, mivel az oly világoságot ád, mely a szivek titkát. meg hattya. az igazat meg külömbözteti vélek, ahamistol. ha el tévelyednek utban vezeti, ha el esnek fel emeli öket, és az igazságnak uttyán jartattya öket, erröl bizonyságot tészen a salamon tselekedete, aki ennek akét aszszonynak a szivekben keresi azt az igazságot, amelyet. beszédekböl. fel nem találhatta volna.

K. Mit jelent ez a két aszszony?

F. Az egyike, amelyik, rea álla, és kéré hogy két felé vágnák a gyermeket. jelenti az ollyan fél keresztyéneket. a kik azt gondollyák., hogy fel oszthattyák sziveket, az Isten, és avilág közöt, akik noha akarnák szolgálni az elsöt, de egyszers mind a másikát is akarnák részeltetni szeretetekben, amásika pedig, a melyik irtozva hallá. hogy a gyermeket két felé vágják. és akinek szive meg indult vala fián, mint valoságos anyának, jelenti az ollyan lelkeket, akikben avaloságos Isteni szeretet vagyon. kik sziveket egészen az Istennek szentelik, és akik nem szenvedhetik. hogy abban részt vegyen valamely teremtett állat, az elsö jelenti még az ollyan keresztyéneket, kik két felé akarják választani a kristust, el szakadván az ö Anyaszent egyházátol; amásika. jelenti az ollyat. a ki ellensége az el szakadásnak. és aki az egyeséghez. kaptsolván magát. annak meg tartásáért, mindent fel szentel.


Evangyélium.

szent Ján. 2. 13.

És közel vala a sidok husvéttya, és fel mene Jesus Jerusálembe, és találá atemplomban. az ökröknek. juhoknak, és galamboknak árusit, és a pénz váltokot ülvén, és midön köteletskékböl mint egy ostort tsinált volna, minnyájokot ki hányá a templombol. a juhokot, és azökrököt is. és a pénz váltok pénzét el ontá, és az asztalokot fel döjté. és azoknak kik a galambokot árullyák vala mondá, vigyétek el ezeket innét, és ne tegyétek az én Atyám házát, kereskedés házává, meg emlékezének pedig atanitvanyi hogy irva vagyon, ate hazadhoz valo buzgoságom meg emésztet engem. felelének pedig a sidok, és mondának néki, mitsoda jelt mutasz nékünk hogy ezeket tselekeszed, felele Jesus. és mondá nékik, bonttsátok el etemplomot. és harmad napra fel állatom azt, mondának azért asidok, negyven hat esztendeig épittetett etemplom, és te harmad napra fel állatod azt, ö pedig a maga testének templomárol mondgya vala azt, mikor azért fel támadot volna halottaibol meg emlékezének a tanitványi, hogy ezt mondotta vala, és hivének az irásnak, és a beszédnek mellyet Jesus mondott, midön pedig Jerusálemben volna, husvetban az innep napon. sokan hivének az ö nevében. látván az ö tsudáit, melyeket tselekeszik vala, Jésus pedig nem hiszen vala nékik, azért hogy ö üsmérne mindeneket, és mivel hogy nem vala szükséges néki, hogy valaki bizonyságot tenne az ember felöl, mert ö tudgya vala, mi volna az emberben.


Magyarázat

K. Mit jelent a templom melyet asidok meg fertezteték.?

F Jelenté a mi templominkot, az Anyaszent egyházat, és még a mi lelkünköt is. atemplomok ollyan épületek, amellyekben az Isten lakik, és amelyekben akristus. nem figurában, hanem valoságban munkálodgya nagy titkait. a közönséges anyaszent egyház pedig az Isten háza, a melyben akarja hogy tisztellyék, imádgyák, és neki engedelmeskedgyenek, az egész hivek, kik abban meg egyesültek, és akiknek egy testé, egy szivnek, és egy léleknek kel lenni. mindenik lélek különösön az Istennek lako helye, és temploma, akik meg szenteltettek a kereszttség által. és tsak egyedül az ö ditsösegire kel lenni azoknak, akár mi képén érttsük., de a Mennyei Atyának háza, az imádságra, akönyörgésre, és az áldozatra rendeltetet. és valami ezekel ellenkezik, ki kel azokot onnét vetni, azt kereskedö szám vetö háznak tsinálni, ót világi dolgokrol, hejában valoságrol; tréfárol beszélgetni, mind ezek meg ferteztetik az Isten templomát, a melyért haragját veszik magokra.

K A mi lelkünk miképen lészen az imádságnak háza?

F Hogy ha ki vettyük elménkböl, és szivünkböl. a világi gondolatokot, és kivánságokot. ha fel emellyük az örökös jókhoz hajlandoságinkot, Istennek ajánlván. mind azt. valamit gondolunk, mondunk, és tselekeszünk, hasonlo képen ditséretinket. háláadásinkot, és áldozatinkot, hogy ha azon munkálodunk hogy szivünkböl ki üzük mind azt. ami abuzgoságal, és a szenttségel ellenkezik, mind azt a vétkes kereskedést, a melyért szivünket, birtokában tarttya a gonosz lélek, egy szoval alélek. nem lehet imádságnak háza, se Istennek temploma. hanem tsak annyiban, a mennyiben ellene mondunk a fösvénységnek, a kevélységnek. nagyra vágyásnak, egy szoval mind annak. ami meg szenyesithetné tisztaságát.

K. Mit jelent az ostor a melyel ki üzé atemplombol. mind azokot, kik atemplomban árultanak, és vásárlottanak.?

F Jelenti anyomoruságokot. és amenyei ostort. a melyel az Isten ostoroza, hogy meg büntesse, mind azokot, kik meg ferteztetik templomát, és hogy magunkban térvén, ki hajttsuk szivünkböl, a hamiságnak áruját, ha valaki az Isten templomát meg fertezteti, mondgya szent pál. el veszti azt az Isten, mert az Isten temploma szent, a mely ti vagytok. 1 Cor. 3. 17.

K. Mit kellesék tsinálni. a midön láttyuk az Isten Fiát, kezében venni ostorát az ö szent haragjában. hogy minket meg büntessen annyi sok ferteztetésért?

F Meg kel magunkot. alázni az Istennek hatalmas keze alat, aki minket tsak azért fenyeget, és ostoroz evilágon, hogy jóbbaká tégyen. és érdemeseké mint fiait, a menyei örökségre. az igen nagy irgalmaság tölle, a midön meg érezteti velünk kezeinek tsapásit. és ki hajttya szivünkböl arosz hajlandoságokot, a melyek meg ferteztetik

K Az urnak haragja hasznosé azoknak akiket büntet?

F Az ö haragja rettenetes azoknak, kik tsapása alat meg keményednek, valamint a vas a kalapáts alat, a midön az ö templomábol, nem hogy ki vetnök azt. a mi néki nem tettzik., hanem még azt meg ferteztettyük ujjab vétkekel. akor még roszabak lészünk mint az elött voltunk, és a rosz, meg orvosolhatatlanná lészen, hogy pedíglen meg lehesen tsendesiteni, az Istennek fel gerjedet harágját. suhajtoznunk kel az ö keze alat, a mely ha rajtunk sulyos, az ö irgalmaságának kel tulajdonittani, visgállyuk meg el töltöt esztendöinket. szivünknek keserüségében, és tekénttsük ugy ez életnek nyomoruságit, mint anyi kegyelmit Istennek, a melyeket a végre küldi reánk, hogy az ö bennünk lévö templomát. meg ujittsuk, a mely templomot., el rontottuk volt, és tisztátalanná tettük volt, vétkeinkel.

K kitsodák azok, akiknek követni kel az urunk buzgoságát?

F Az ö házához valo buzgoságot követni kel apásztoroknak és az egyházi szolgáknak. akiket arra köteledzi hivatalok, hogy az Anyaszent egyházban valo rendeletlenségeket helyre hozák, meg büntessék azokot. kik az urnak templomit. meg ferteztetik, és munkálodgyanak a hivek meg szentelésin.

K Ez a buzgoság tsak az egyháziakot illetié?

F Azzal tartoznak. hogy a hivekben is fel indittsák azt a buzgoságot. mivel ha a kristus lelkétöl vezéreltetnek, a mint szükséges is a keresztyénekhez, lehetetlen hogy az Isten házához valo buzgoság meg ne emésze öket, akár mely renden legyenek, szükséges tehát, hogy minden hatalmokal. példájokal, imádságokal. meg orvosollyák. az rendeletlenségeket, melyeket látnak a szent helyeken, és a templomokban, etehát a leg nagyob hivatallyok az uraknak, a magistratusoknak. és a tselédes gazdáknak.

 

NAGY BÖJT 4DIK HETIN VALO KEDEN.

Imádság.

Adgyad uram. hogy ez a mostani böjtölésünk, minket nagyob buzgoságban éltesen, és nyerhesük meg szüntelen valo segittségit irgalmaságodnak, a mi urunk J. k.


Epistola.

Exod. 32. 7.

Szolla pedig az ur Mojsesnek, mondván, eredgy meny alá, vétkezet anéped, melyet ki hoztál Egyiptus földéböl. hamar el távoztak., az uttol, melyet nékik mutattál, és öntöt borjut tsináltak magoknak, és imádtak, és áldozván aldozatokot, mondották, ezek ate Istenid. Izrael. ki téged ki hoztak Egyiptus földéböl, és ismég mondá az ur Mojsesnek, látom hogy e nép kemény nyaku, eresz el engem, had gerjedgyen fel ellenek haragom. és töröllyem el öket, és téged nagy nemzetté tészlek, Mojses pedig kéri vala az urát Istenét, mondván, miért gerjed fel uram haragod a néped ellen, mellyet ki hoztál Egyiptus földéböl. nagy erövel. és vastag kézel. kérlek, ne mondgyák az Egyiptziusok, álnokul vitte ki öket, hogy meg ölné ahegyeken, és el törölné a földröl, tsendesedgyék meg haragod, és légy kegyelmes anéped gonoszságának, emlékezél meg Ábrahamrol, Isáakrol. és Izraelröl. ate szolgaidrol: kiknek meg esküdtél tennen magadra, mondván. meg sokasitom. ati magotokat mint az ég tsillagit, és ezt az egész földet, melyröl szollottam, ati magotoknak adom. és birjátok azt minden koron, és meg engesztelteték az ur. hogy ne tselekedné agonoszt, mellyet szollot vala az ö népe ellen.


Magyarázat.

K Mi az oka hogy az Isten., az Izraélitákrol szolván Mojsesnek, nem mondá néki, hogy az én népem vétkezet, hanem ate néped vétkezet.?

F Mert az a nép el hagyván az Istent, az arany bornyut imádá, meg is érdemlé háláadatlanságaért, hogy az Isten ne nevezné maga népinek lenni, hasonlot mondhatni egy olyan keresztyénröl, akiért az Isten sokal többet tselekedet. mint a sidó népért. és aki magának bálványt tsinál az aranybol ezüstböl. vagy a földböl. szeretvén, és kaptsolván magát a teremtett állatokhoz, arra is kénszeriti ezekért az urat. hogy el vesse ötet maga elöl, és fiának ne tarttsa többé ötet.

K. vannaké olyan keresztyének. kik az arany bornyut imádgyák?

F Felette is sokan vannak, olyanok. a fösvények, és az ollyanok, akiknek, agazdagsághoz valo szeretet vagyon szivekben, akik avallásnak aleg szenttyeb dolgait is gyakorta, arosz kivánságokra fordittyák, az illyenek szent pál szerént bálványozásban esnek, a kí is azt tanittya, hogy abálványózo, aki fösvény, aki az aranyat, és az ezüstöt szereti, imádgya ezeket, mivel szent Agoston szerént, azt imádgya az ember amit szeret. az Apostol, köny hullatásal szollot az ollyanokrol., kik akristus keresztének, ellenségi valának, akik ahasokot tartották Isteneknek, ugy mint. az érzekenységet és a mértékletlenséget., meg másut, az ördögöt. a világ Istenének nevezi, mivel aki avétek által. rabsága alá adgya magát, az ollyan urának, és Istenének üsméri ötet, nékie áldozván testét lelkét, szivit, elméjit, az ö rabságában pedig, ateremtett állatokhoz valo szeretetért esnek, ez igy lévén, mind azok arosz kivánságok. melyek. az ember szivében uralkodnak avilági dolgokért, mind anyi bálványok,

K. Az Isten miért mondá Mojsesnek., eresz el. engemet, holot meg nem könyörgöt volt néki az Izraélitákért?

F Azért, hogy meg mutassa, mitsoda nagy hitele volt Mojsesnek elötte, azért is, hogy meg elöze, ötet haragjárol. minek elötte kinyilatkoztassa a népen, de nem azért, hogy a népért valo kérésit meg gátollya, söt még azal nagyob szánakodásra akará indittani. hogy boszu állását, és haragját meg tsendesitse, könyörgésivel, az Isten abban ugy tselekeszik mint egy jó Atya, aki fel kél hogy meg büntesse az engedetlen fiát, de aki mind azon által, nem bánnya. ha meg gátollyák, és ha kérik, hogy néki meg botsáson,

K Mit tanulhatunk mi ebböl?

F Azt tanulhattyuk ebböl apéldábol. hogy az Isten adgya az ígazakban., avétkesekhez valo szeretetet, hogy meg gátollyák buzgo könyörgésekel boszu állását, mivel az ö irgalmasága ollyan, hogy kedvelli abünösökért valo esedezést. azért hogy a könyörületeségre, és a szánakodásra indittassék, és egyszers mind, meg is fenyegeti a vétkeseket abüntetésel. melyet érdemlenek, azért hogy meg elözék gyorsaságal valo meg térésekel abüntetést., a mely reájok is fog szállani minden bizonyal, hogy ha vak meröségel akarnak vétkekben meg maradni.

K. Mire akar Isten minket tanyitani, amidön az ö szolgájára, Mojsesre valo nézve meg enged anépnek?

F Arra, hogy ebböl meg tanulhattyák agonoszok., hogy mitsoda hasznos nékik, az Isten félö embereknek kedvekben lenni. mivel meg kegyelmez nékik, hogy ha szereteteket keresik azoknak a kiket ö szeret, az Isten félök is meg láthattyák ebböl, hogy mitsoda kedves ö elötte, a midön agonoszok meg térésekért esedeznek, néki.

K Miképen viselé Mojses abban az állapotban magát,?

F Az Isten meg igéré, hogy nagy nemzetté tenné ötet. mind azon által nem tekintvén a maga nagyságát., az Istent nagy buzgoságal kéré, azért aháláadatlan népért, ebböl, azt tanulhattyuk, hogy el mulasuk inkáb amagunk hasznát, mint sem az atyánk fiaiét, és nagyob szorgalmatoságal. könyörögjünk érettek, mint sem magunkért, hogy ha arra nagyob szükségek vagyon, mint magunknak, az illyen felebaráti szeretet kedves Isten elött, és nékünk hasznos, ambár a mások hasznát keresük is,. és nem a magunkét.


Évangyélium..

szent Jan. 7. 14

Midön pedig az innepnek fele el mult volna, fel mene Jesus a templomba, és tanit vala, és tsudálkoznak vala asidok mondván, miképpen tud ez irást, holot nem tanulta, felele nékik Jesus, és mondá az én tudományom nem az enyim, hanem azé aki engem küldött, aki annak akarattyát akarja tselekedni, meg üsméri atudománt, ha az Istentöl vagyoné, vagy ha én magamtol szollok, aki magátol szóll, az ö tulajdon ditsöségét keresi. aki pedig annak ditsöségét keresi, aki ötet küldötte, ez igaz mondo, és hamiság nintsen benne, nem Mojses adotté néktek törvényt, és senki közületek nem tselekeszi atörvényt, miért kerestek engem meg ölni, felele a sereg és mondá, ördögöd vagyon. ki keres tégedet meg ölni, felele Jésus- és mondá nékik, egy tselekedetet tselekedtem, és minnyájan tsudállyátok, az okáért adta mojses néktek a környül metelkedést, (nem hogy Mojsestöl volna. hanem az atyáktol.) és szombaton környül metélitek az embert. ha akörnyül metélkedést fel veszi az ember szombaton., hogy fel ne bontassék a Mojses törvénye, reám boszszonkodtoké, hogy az egész embert meg gyogyitottam szombaton, ne itéllyetek szin szerént, hanem egész itéletet itéllyetek, mondának azért némellyek jérusalemben., nem ezé akit meg ölni keresnek, és imé nyilván szól, és semit nem mondanak néki, nem de bizonyal meg üsmérteké a fejedelmek. hogy eza kristus, de ezt tudgyuk honnét valo légyen. a kristus pedíg mikor eljö, senki nem tudgya, honnét valo légyen, kiált vala Jesus atemplomban. tanitván, és mondván, engem is tudtok honnét valo légyek is tudgyátok. és én magamtol nem jöttem, de igaz az, aki engem küldöt, kit ti nem tudtok, én tudom ötet, mert ö tölle vagyok és ö küldöt engem. keresik vala ötet meg fogni, és senki nem veté kezeit reája, mert még el nem jöt vala az ö orája, asereg közül pedig sokan hivének ö benne.


Magyarázat

K Honnét volt akristusnak az a nagy tudománya, holot nem tanult volt?

F A sidok tudván azt, hogy a josef házánál neveltetet volt fel, és hogy az ö irás tudojokhoz. nem járt tanulni, azért igen tsudálkozának tudományán, mert ök azt nem tudgyák vala, hogy ugy mint Isten, Igéje, böltsesége, tudománya vala az Atyának, és ugy mint Istentöl küldetet Ember, hogy minket tanittson, az Istentöl magátol vette volt a tudománt, melyet az embereknek hirdetet, mivel ö benne aböltseségnek. és atudománynak minden kintsei el rejtve valának. Col. 2. 3. és aki ötet el küldötte, vala, eleiben adta volt hogy miket mondgyon. joan. 12. 49. ezt az igazságot ök nem tudván azért is tsudálták, mi pediglen azt tudgyuk, hogy valamit tanitot. az égböl hozta le, azt az Apostolinak adta, az Apostolok, az ö tanitványiknak hagyták. és ezt az hagyománt, meg tartotta szüntelen az Anyaszent egyház. saeculumokrol. saeculumokra, ebböl azt hozhattyuk ki, hogy ami ahit ágazattyát illeti, valami ezen az uton nem jöt hozánk, és valamit ollyan uj dolgot tanitanak, mely ezzel a hagyományal. meg nem egyezik, amind tévelygés, és hamiság.

K Mire kel forditanunk azt az üsmerettséget a melyet a krístus hozot, és hagyot nékünk,?

F Arra, hogy ahoz szabjuk hitünket, életünket, magunk viselésit, és mind azt, ami az üdveséget illetí. mivel akeresztyéneknek nem kel azal ahaszontalan tsudálkozásal lenní, a kristus. és a szentek tudományihoz, akiket bé töltötte vala világoságával. hogy ha vétkesebek nem akarunk lenni sokal a sidoknál, akiknek nem vala az a világoságok, a mely nékünk vagyon

K Mitsoda értelemel mondá akristus, hogy az ö tudománya, nem az ö tudománya?

F Azzal, hogy ugy mint Isten fia. az Attyátol vette atermészetit, tudományát. böltseségit, mivel az Istenben a böltseség, és atudomány, mind egy, ugy pedig mint ember, tsak azt tanitotta, a mit tölle tanult, és amit néki hagyot hogy tanittsa, ez igy lévén. az ö tudománya, az. Attya, tudománya.

K. Mire tanit minket ezekel.?

F Arra oktattya. apredikátorokot, akiknek ötet kel követni. hogy ne amagok. gondolattyokot hirdesék, se ne amagok elméjekböl merittsék a mit mondanak, hanem annak a tudománynak, és böltseségnek kintseiböl,. melyek szent pál szerént akristusban vannak el rejtve. még ezeken kivül arrais tanitya öket, hogy hivatalokban, ne a magok ditsöségeket keresék., mivel nem magoké atudomány. melyet kel tanitaniok. hanem tsak egyedül annak aditsöségit keresék, akitöl küldettek, és a ki közli vélek, világoságit.

K Miképen kel érteni ezeket aszavait az urnak, aki az Isten akarattyát akarja követni, meg üsmeri ha atudományom tölle vagyoné.?

F Azt ugy kel érteni, hogy a ki az Isteni igazságoknak tanulásában elö akar menni, ne nagy elme törésel, legyen a, hanem hogy hiven kövesse azokot az igazságokot. melyeket Istentöl vettünk, mivel Dávid azt mondgya, hogy a törvénynek meg tartásával. lett tudosab. a tanitoi fölöt. ps. 118. 99. de ezekböl nem következik. hogy ne kelletnék szorgalmatoságal. tanulni a szent könyveket., és a szent Atyák tanitásit,, igen is kel azokot tanulni, de alázatoságal, engedelmeségel. ugy mint illik a szentek tanitványihoz, kérni kel azt a kegyelmet. hogy azokhoz szabhasák elméjeket, kivánságokot, és minden magok viselésit, az Isten akarattyának követésével, lehet tehát. azt az ajándékot el nyerni, hogy aki mit tanit, ha az, akristus tudományaé. az ur parantsolati mondá Dávid, világosak, és meg világosittyák aszemeket ps. 18. 9. mind azoknak, kik azokot hiven meg tarttyák. az Emmausban menö két tanitványok, a nagy szent Gergely pápa szerént, azért világositatának meg, és azért üsmérék meg akristust; mert felebaráti szeretettel. valának hozája, és hogy szállást adának néki.

K. Mitsoda értelme vagyon ezeknek aszoknak. aki az Isten ditsöségit keresi ez igaz mondó.

F Ez az értelme vagyon; hogy aki nem amaga ditsöségit keresi, hanem az Istenét., nem amaga gondolatit hirdeti ki, és más egyebet nem tanit, hanem a mit az Isten nékünk ki nyilatkoztatot, és azt, amire parantsollya Isten., hogy tanittsák az embereket, az ollyan tehát igaz mondó, mivel az Isten tsak az igazságra tanit minket: Az Isten igaz, mondá az Apostol. minden ember pedig hazug. rom 3. 4. és egy predikátor. aki nem az emberi hasznot keresi. senkit meg nem tsal hizelkedésével, és tsalando igeretivel, mert olyankor semit nem mond magátol., egyebet nem tanit, hanem a mit akristustol vett, el sem halgattya azt, amit ki mondani parantsolt.

K. Mit felele akristus a sidoknak. midön mondák neki hogy ördöge vagyon?

F. Illyen nagy káromlásra. semmit nem felele., ezen nagy kegyeségével, és mértekleteségével, arra tanit minket, hogy meg ne indullyunk azon amidön szidalmaznak, és gyaláznak minket. hanem halgatásunkal., mutasuk meg, hogy azokra nem hajtunk.

K. Mi okért bannak illyen formában a sidok akristusal. és miért végezék el magokban. hogy meg öllyék?

F Egyéb okok arra nem lehete, hanem hogy egy jó tselekedetet tselekedet, meg gyógyitván egy beteget szombat napon., mivel hogy bé fedezék ellene valo irigységeket; és gyülölségeket, azt veték okul. és azal vádolák. hogy meg szegi aszombatot. az egyházi hiv szolgáknak, a nagy vigasztalás; a midön az Istenért munkálodván, üldözéseket szenvednek, a mellyeket még elöre el láthattyák., mivel a tanitvány, nem nagyob mesterénél. ha ö üldöztetett, a tanitvány is üldöztetik, a midön valamely jó tselekedetnek, sok ellene mondoi vannak, a jele, hogy az Isten elött kedves, a jó tselekedet boszszonttya az ördögöt, mert el ronttya uralkodását. de öis fel indittya, és fel támaszttya a testi embereket, azok ellen. kik azt tselekeszik.

K. Az emberi ellenzéseknek nem kel tehát minket meg tartoztatni, hogy ne mivellyük az Isten munkáját?

F Jóbban nem tselekedhetünk, mint ha az üdvezitöt követtyük, a ki ellen boszonkodának a sidok., mind pedig halálát keresék. de ö mind azon által. követé szokása szerént. az igazságot predikállani, azért., azt is akarja, hogy azok, akik az övéi, bátorságal oltalmazák az igazságot, hogy az akadályokot meg vessék. és hogy mivellyék annak dolgát. ki öket küldötte, de azt nagy állandoságal, söt még életek el vesztésével is:

 

NAGY BÖJT 4DIK HETIN VALO SZEREDÁN.

Imádság

oh' Istenünk. aki az embert. a magad képére formáltad, világi jokot adtz néki, hogy az után az örökös jókót meg engedhessed néki, ad meg lelki szaporodását Anyaszent egyházadnak, hogy azok kik elsö születések altal. földiek. a szenttségben valo új születések által. mennyeiek lehesenek. ami urunk. J. k.


Epistola

Isai 1. 16.

Mosodgyatok meg, tiszták legyetek, vegyétek el gondolatitoknak gonoszságát szemeim elöl, szünyetek meg gonoszul tselekedni, tanullyatok jól tselekedni, keresétek az itéletet, segittsétek. meg az el nyomatattat, tegyetek itéletet az árvának., oltalmazátok az özvegyet, és jöjetek elö, és fedgyetek meg engem. ugy mond az ur, ha ati büneitek leendnek mint averes festék, meg fejérülnek mint ahó, és ha pirosak lesznek is mint a piros szin. fejérek lesznek, mint a gyapju, ha akarjátok, és engem halgattok, a föld javait eszitek, hogy ha nem akarjátok, és engem haragra ingerletek. a fegyver meg emészt titeket. mert az ur szája szollot.


Magyarázat

K Az Anyaszent egyház, mire akar minket tanitani a mái letzkében.?

F Elönkbe adgya mind azt, a mi szükséges, hogy valoságos meg térésünkel, visza térhesünk az Isten kegyelmében. epedig tsak két dologból áll, hogy szünnyünk meg arosz tselekedetöl, és tselekedgyünk jót, tegyük, ajó erköltsöt, a rosznak helyében., valamég meg nem szününk arosz tselekedettöl, addig meg nem térünk. ámbár külsö képen ne tselekedgyünk is roszat; a szivnek kel meg szünni arosz tselekedettöl. és azt meg utálni, valamég jót nem tselekeszünk., adig nintsen valoságos meg térés, és tsak akor szününk meg arosztol., a midön jót kezdünk tselekedni. hogy ha a jó erkölcsnek szeretete a szivben vagyon., ót hejában nem marad, hogy ha pedig nem munkálodik, ót nintsen, mivel ajót, ez a szeretet tselekeszi, és enélkül a rosz tselekedet. meg sem szünik, és mindenkor rabságban tarttya az akaratot.

K. Miképpen szünik meg tehát egy bünös arosz tselekedetöl?

F Egy bünös meg szünik a rosztol., a midon attol irtozik. és valoságal utállya, a midön ellene áll, rosz kivánságinak, arosz szokásokat sziviböl kí irttya, és meg gyözi, abban uralkodo rosz hajlandoságokot., és elméjiben valo rosz gondolatokot, .,hogy el vethesse az Isten szemei elöl, a mí aroszat okozta, mivel haszontalan volna, tsak a tsemetét ki vagdalni, hogy ha gyükerestöl ki nem veszük,

K Mikor tanulunk jól tselekedni?

F A midön ollyanban foglallyuk magunkot valojában., a mí, az Isten törvényéhez, a keresztyéni jó erköltsökhöz, és rendünk köteleségihez valo szeretetre indithat minket. a midön magunkot arra oktattyuk, az Évangyéliumbol, és más olyan könyvekböl, melyek keresztyéni életre tanitanak, hogy az Istennek. felebarátunknak, és magunknak mivel tartozunk, a midön eröszakot veszünk magunkon, hogy akristus tanitása szerént valo tselekedetre szoktasuk magunkot., amidön azon vagyunk hogy az Istennek adgyuk magunkot, azal aszivel, és buzgoságal., mint a melyel voltunk avilághoz, amidön gyakorta kérjük az Istennek szeretetét, a mely kezdete minden jónak, és lelke minden jó erköltsnek, és jó tselekedetnek,.

K Mit kiván Isten mit öllünk, mikor azt parantsollya vegyétek el gondolatitoknak gonoszságát. szemeim elöl?

F Az Isten nem elégszik meg azzal hogy a roszat el kerüllyék, és ajót tsak az emberek látokra tselekedgyék, hanem hogy ki vessük aszivünkböl. mind azt, ami néki nem tettzik, ugy mint a magunkhoz valo szeretetet. akevélységet, nagyra vágyást, irigységet, fösvénységet, és többeket illyeneket, ö azt nem szenvedheti hogy leg kiseb ragaszkodásal legyünk. az el töltöt életünkben valo vétkekhez, és a tsufság volna, botsánatot kérni olyan vétekért, a melyet még szeretünk, jele volna a, hogy nintsen valoságos töredelmeségünk.

K Mit kiván az Isten még mi töllünk. a mai letzkében?

F Azt kivánnya, hogy ki ki a maga érteke, és rende szerént a jó tselekedetekben foglallya magát, anyomorultakot segittse, az irgalmaságnak tselekedetit mivellye, ha irgalmaságot akar nyerni Istentöl. oltalmazák, segittsék, az árvát, özvegyet, az el nyomorultattat. és itéletet tegyenek, ezekben kel tehát. egy keresztyének foglalatoskodni, amaga rendihez, és hivatallyához képest, eztet kel meg tanulni idején., fö képen ezekben a szent idökben, baj, és vigyázás nélkül nem tesznek szert ezekre a jó erköltsökre, de ezeknek gyümöltse örökké fog tartani.


Évangyélium

szent Jan. 9. 1.

Es által menvén Jesus, láta egy vakon születet embert, és kérdék ötet atanitvanyi, Rabbi, ki vétkezet, ezé, vagy a szüléi, hogy vakon születetnék. felelé Jesus, sem enem vétkezet, sem az ö szüléi, hanem hogy ki jelentessenek az Isten tselekedeti ö benne. nékem szükséges annak tselekedetit tselekednem aki engem küldöt, mig nap vagyon. el jő az éttzaka, midön senki nem munkálkodhatik, miglen evilágon vagyok, világosága vagyok avilágnak, ezeket midön mondotta volna, a földre pöke, és sárt tsinála, anyálbol, és a sárt annak szemeire kené, és mondá néki, eredgy mosdgyál meg a siloé tavában. (mely el küldötnek magyaráztatik:) el mene azért, és meg mosodék, és meg jöve látván, azért, aszomszédok, és akik látták vala ötet az elött hogy koldus vala, mondának, nem ezé. aki ül, és koldul vala, némellyek mondgyák vala, hogy ez az, némellyek pedig. nem, hanem hasonlo ahoz, ö pedig mondgya vala, hogy én vagyok., mondának azért néki, mi modon nyiltak meg néked a szemeid, felelé, az az Ember, a ki Jesusnak mondatik. sárt tsinála, és meg kené a szemeimet, és mondá nékem. meny a siloé tavára, és mosdgyál meg, és el menék, meg mosdám, és látok, és mondának néki, hol vagyon az? felelé nem tudom.,. vivék a farisaeusokhoz azt. a ki vak volt, szombat vala pedig. mikor a sárt tsinálta Jesus, és meg gyogyitotta annak szemeit; ismég kérdék ötet a farisaeusok mi modon látna, ö pedig felelé nékik. sárt tön nékem a szemeimre, és meg mosdám, és látok. mondának azért a farisaeusok közül némellyek,, ez ember nem Istentöl valo., aki a szombatot meg nem tarttya, némellyek pedig mondának, hogy tselekedheti abünös ember a jeleket, és szakadás vala közöttök, mondának azért ismég avaknak, te mit mondasz a felöl, aki meg nyitotta szemeidet, ö pedig mondá, hogy proféta az, nem hivék azért a sidók ö felölle hogy vak volt volna, mig elö nem hivák az ö szüléit, és meg kérdék öket. mondván, eze ati fiatok, kit ti mondotok hogy vakon születet, mi modon látt tehát most? felelének nékik az ö szüléi. és mondának, tudgyuk hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született, mimodon lásson pedig most nem tudgyuk. avagy ki nyitotta meg szemeit nem tudgyuk, ötet kérdgyétek, elég idös, ö maga szollyon maga felöl. ezeket mondák az ö szüléi mert félnek vala asidoktol. mert már esze tanátskoztak vala asidok hogy ha valaki ötet kristusnak vallaná lenni, a synagogábol ki vessék azért mondák az ö szüléi hogy elég idös. ötet kérdgyétek., hivak ismég az embert a ki vak volt. és mondák néki, adgy ditsöséget az Istennek, mi tudgyuk hogy ez ember bünös; ö azért mondá nékik, ha bünös nem. tudom, egyet tudok, hogy midön vak volnék, most látok. mondának azért neki, mit tselekedet néked, mi modon nyittotta meg szemeidet., felelé nékik, meg mondottam már néktek, és hallottátok, miért akarjátok ismég hallani, talám tiis, az ö tanitvanyi akartok lenni, meg átkozák azért ötet., és mondák, te légy annak tanitványa, mi pedig a Mojses tanitványi vagyunk, mi tudgyuk hogy Mojsesnek szollot az Isten. ezt pedig nem tudgyuk honnét valo légyen. felelé az az ember. és mondá nékik, hiszem tsudálatos dolog ez. hogy ti nem tudgyátok honnét valo légyen, és meg nyitotta szemeimet, tudgyuk pedig hogy a bünösököt az Isten meg nem halgatya. de aki Isten tisztelö, és az ö akarattyát tselekeszi, azt halgattya meg, öröktöl fogva nem hallatot. hogy valaki meg nyitotta volna szemeit. a vakon születetnek, ha ez az Istentöl nem volna, nem tselekedhetet volna semit, felelének, és mondának neki, mindenestöl bünökben születtél, és te tanitaszé minket, és kiveték ötet, meg hallá Jesus, hogy ki vetették ötet, és midön találta volna ötet, mondá néki, hiszé te az Isten Fiában, felel az. és mondá, kitsoda az uram. hogy hidgyek ö benne, és mondá néki Jesus, láttad is ötet, és aki teveled szóll, ö az, amaz pedig mondá, hiszek uram, és le borulván imádá ötet.,


Magyarázat

K Mire kel nékünk vigyáznunk. ebben avakon születet emberben. akiröl szól amái Évangyélium?

F Az ö testi vakságában, látnunk kel nékünk annak alelki vakságnak, és tudatlanságnak képit, a melyben vannak minden emberek, avilagban valo jötökor, és a melyböl tsak akristus gyogyithattya meg. de sokal nagyob tsudával; mint a melyel meg gyogyitta szemeit ennek az embernek.

K Miképpen gondolkodának az Apostolok ezen vakon született ember felöl.?

F Azt gondolák, hogy vagy amaga, vagy a szüléi vétkekért született vakon, de akristus feleletéböl meg láták hogy más képen volna adolog, az eredendö vétek amelyben születünk közönségesen valo oka az emberi nyomoruságnak, akár testi, akár lelki légyen a, de azon kivül, rend szerént nem kel más különös okát keresni, valamely nyomoruságnak. hanem természet szerént valo okát, mind azon által, mint hogy az Isteni rendelésnek törvénye alá vagyon vettetve. az egész természet. az Istennek vannak különös rendelési, az ollyan dolgokban is. amelyek közönségesek. és természet szerént valok. eztet láttyuk ebben az emberben, atermészet szerént valo okok, és atesti fogyatkozások okozák hogy vakon szülesen, valamint akristus mondá, de az Isten, azö vaksága által, akará meg üsmértetni az ö Fiának. a kristusnak, Istenségit, és hatalmát.

K Mit hozhatunk ki ebböl afeleletböl?

F Azt hozhattyuk ki, hogy veszedelmes felebarátunk nyomoruságban valo esésit, bizonyos vétkeknek tulajdonitani. hogy ha az Isten ki nem mutattya annak okát, mivel, más képen sok féle bal itéletben esnénk. mások felöl, és hasonlo vétekben. mint a jób baráti, akik látván hogy az Isten mitsoda nyomoruságokal ostorozná ötet, azt az okát adák, hogy igen nagy vétkeket tselekedet. és kép mutató volna, nem tsak aleg gonoszabbakot bünteti meg az Isten leg keményeben külsö képen ezen avilágon, és itt nem tsak aleg ártatlanabbaknak kedvez leg többet, adván nékik gazdagságokot, és világi boldogságokot az elsők gyakorta tsendeségben birják a világi jókót, a midön az utolsok. nyomoruságokot szenvednek, a dus gazdag, és lázár ez iránt nagy példák, de hová kel nagyob. mint a kristusnak, példája, az Evangyélium tanitása szerént, a választottaknak, leg többet kel szenvedni. eföldön. és semit nem szenvedni, jele volna, ameg vettetésnek.

K. Az üdvezitö mivel gyogyitá meg avakot.?

F Sárt tsinála anyálábol, és a sáral meg kené szemeit, ugy tettzik. mint ha az illyen orvoság nem hogy a vakot meg gyogyitaná. de még aláto embert ìs meg vakítaná, mind azon által ilyen orvoságot ád, azért, hogy nagyob fényeségel tessék ki ahatalom; mely ezt a tsudát tette, és hogy meg mutassa hogy ö ura atermészetnek, és azzal ugy bánik a mint néki tettzik.

K Mit jelent az asár, a melyel meg kené avak szemeit?

F A kristus, azt a sárt, anyálábol és földböl tsinálá, a szájábol valo nyál, jelenté az Isten igéjét. és az öröktöl valo böltseséget, a ki is azt mondgya maga, hogy a felségesnek szájábol szarmazot. Eccl. 24. 5. ez az Isteni ige, aki is örökös böltseség, a mi testünket vette fel, akit jelente. a föld, és abbol mint egy sárt tsinált, hogy meg gyogyittsa a mi lelkünk vakságát, ugyan ezt is mondgya az irás, fel tévén ezekel aszokal a testesülésnek nagy titkát. az ige testé lett, ugyan az az testé let ige. meg egyesitvén minket magában, meg keni ami lelki szemeinket kegyelmének kenetével, és meg világosit minket a hitnek világoságával.

K. A Kristus meg kenvén szemeit sáral a vaknak, miért küldé ötet hogy meg mosodgyék a siloé tavában.?

F Mert az ató jelenté azokot az üdveséges vizeit a kegyelemnek, melyet veszünk a szenttségekben. fö képen akereszttségben, melyet a kristus rendelte arra. hogy abban meg mosodgyunk., és tisztátalanságunkbol meg tisztullyunk., az elött a Chatecuménusokot meg kenték, és hittek akristusban, de amég nem vala elegendö. mert meg kelleték öket mosni. a kereszttségnek vizében is. siloé, tészi, (el küldetet) és asiloé toja, annak toja, akit az Atya elküldöt, hogy meg mosogason minket büneinkböl,

K. szent János miért mondgya. hogy azok kik üsmerték avakon születet embert, gyogyulása után meg nem üsmerték?

F Azal tudtunkra akarja adni, hogy a tekélletes meg térésnek, az a jele, a midön apenitentzia tartó mind másnak tettzik azok elöt, akik ötet üsmérték meg térése elöt, és aki anyira meg változot. hogy ugy tettzik, mint ha más emberré lett volna., és aki beszédit, gondolatit, hajlandoságit, tselekedetit szokásit, mind meg változtatta, akevélységet el hagyván, alázatosá lett, aharagosbol, kegyes lett. a fösvényböl adakozo, atisztátalanságbol. tiszta életü lett, egy szoval aki azt szereti, amit az elöt gyülölt, és azt gyülöli, amit az elött szeretet

K Mik követék, ennek avaknak meg gyogyulását.?

F Az ö testi szemeinek meg gyogyulását követé; az ö lelki szemeinek meg gyogyulások, mivel tekelletes hittel hitt akristusban, a farisaeusok ötet tsalárdnak tarták, akristusért üldözni kezdék. és ki is rekeszték asynagogábol. de ö ezen meg nem ijede, hanem nagy buzgoságal és hüségel tészen vallást akristus nevéröl, és a hitröl, noha nagy idegenségel hagyaték el szüléitöl, akik ís attol tartának hogy a synagogábol ki ne üzetessenek. jele az illyen álhatatoság. a valoságos meg térésnek, hogy akegyelemhez hivek lehessünk. meg kel vetnünk atestet, és avért, az emberi tekéntetet. és az emberi ellenzést, és maradgyunk meg köteleségünk szerént. nagy álhatatoságal. a kristusrol valo vallás tételünkben. mivel ö nem üsmeri tanitványinak lenni azokot, kik meg pirulnak az ö Évangyéliumjáért.

K Mit látz. ezen vak szüléinek példájában?

F Azt látom hogy, az igazságnak, és az ártatlanságnak, igen kevés oltalmazoji vagynak, és hogy gyakorta azoktol hagyatatnak el, akik leg inkáb tartoznának mellettek lenni, arra nem figyelmeznek, hogy ha akristus tiszteletét oltalmazák. öbenne sokal hatalmasab párt fogot találnak, mint sem az egész emberekben. valamint ez a boldog vak. ezt meg tapasztalá.

K Mitsoda oltalomal vala az ur ehez avakhoz?

F A synagogábol ki üzetetvén akristusra talála., akì is ötet Atyai szeretettel fogadá, és ujjab világosagal. és kegyelemel bé tölté eztet masokis tapasztalhattyák, hogy ha ugy mint ez a vak, avett kegyelemel jól élnek.

K. Mit értesz ezeken a szavain az urnak azért jöttem evilágra, hogy a kik nem látnak lássanak, és akik látnak, vakokká legyenek.

F Azt értem, hogy akristus azért jött el. hogy meg vilagosittsa avakokot, és azokot, kik alázatoságal; meg vallyák vakságokot. de azok, kik magok hittségekböl, meg világositataknak tarttyák magokot. a magok vakságokban meg maradnak, és asetettségben el hagyatatnak, az elsöken érti azokot, kik hozzája mennek, hogy meg világosittsa öket. az utolsokon érti akevély sidokot, és mind azokot. kik öket követik, az alázatoságal valo meg vallása. vakságuknak. és gyengeségünknek. kezdete a világoságnak, és az erönek,. és jele, az elöre adatot kegyelemnek, amely minket arra viszen. hogy a kristushoz folyamodunk imádsagunkal., ellenben pedíg, a maga hittség. meg gátollya akegyelmet. mert azt hiteti el velünk. hogy mindenre elégségesek vagyunk., és az üdveség iránt. semire szükségünk nintsen.

K. Mit tésznek ezek a szók. havakok volnátok nem volna bünötök?

F Azt tészik, hogy ha. a farisaeusok és azok. kik hozájok hasonlok., ellene mondanának magok hittségeknek, és ha tudományokrol anyit nem tartanának, igazán meg vallanák vakságokot, és nyomoruságokot, és ugy el kerülnék, avétekben valo eséseket, ne tarttsa tehát azt a bünös ember maga felöl, hogy elegendö világosága, és ereje vagyon., ajó tselekedetre, és arosznak el kerülésire, hanem üsmérje meg alázatoságal. hogy tsak magában nem egyéb. hanem tsak vakság. és gyengeség. és hogy benne egyéb jó nintsen, hanem a melyet veszen az Istentöl.

 

NAGY BÖJT 4DIK HETIN VALO TSÖTÖRTÖKÖN

Imádság

Ezekben a böjti napokban magunkot sanyargatván. kérünk minden hato Istenünk, önttsed mi belénk azt a szent örömet., mely meg válhatatlan avaloságos buzgoságtol. ugy hogy meg birván. a földi dolgokhoz valo hajlandoságinkot, könyeben vehesük a menyei jokot, ami urunk. J. k.


Epistola.

4dik király. 4. 25.

El mene azért, és juta az Isten emberéhez, akármelus hegyére. és mikor latta volna ötet az Isten embere ellenben, mondá az inasának Giezinek, ihon amaz sunamitis. eredgy azért eleiben. és mondgyad neki, jól vagyé te, a férjed, és a fiad, ki felelé jól. és mikor el jutot volna, ahegyre., az Isten emberéhez, meg ölelé lábait, és oda mene Giézi. hogy el vonná onnét, és mondá az Isten embere. hagy békit néki,, mert a lelke keserüségben vagyon, és az ur. el rejtette tölem. és nem jelentette meg nékem, ki mondá néki, vallyon kértemé fiat az én uramtol. nem mondámé néked, ne játszottas meg engem. és ö mondá Giézinek, övezd fel ágyekidot, és vedd kezedben a páltzámot, és meny el. ha ember talál elö, ne köszöntsed, és ha valaki köszönt téged, ne felely néki, és tedd a páltzámot. a gyermek ortzájára, mondá pedig a gyermek annya, él az ur, és él ate lelked, el nem botsátlak téged, fel kele azért, és követni kezdé ötet, Giézi pedig el ment vala elöttök, és a páltzát a gyermek órtzájára tette vala. és nem vala szozat, sem érzékenység, és viszá tére eleibe, és meg jelenté néki, mondván. nem támada fel agyermek, bé mene azért Eliséus aházba, és imé a meg holt gyermek, az ö agyán fekszik vala, és bé menven bé zárá az ajtot magára, és a gyermekre, és imádkozék az urnak, és felhága, és a gyermekre feküvek, a száját, annak szájára tevé, és szemeit annak szemeire, és kezeit annak kezeire, és reája borula, és meg melegedék a gyermek teste, ö pedig térülvén sétála aházban, és az után, ismég fel hága, és agyermekre borula, ásita a gyermek hétszer, és meg nyittá a szemeit. ö pedig szolittá Giézit, és mondá néki, hid elö a sunamitist, ki hivatatván, bé mene hozája, Eliseus mondá., vid el a fiadot, az aszony az ö lábaihoz esék, és imadá a földön, és fel vévé a fiát, és ki mene, és Eliséus viszá tére Galgalaba.


Magyarázat

K Hogy üsmérhette. a sunamita aszszony. Eliseus profétát?

F ugy üsmérte, hogy egyszer aproféta sunamitis városába menvén, ez az aszszony. arra kénszerité hogy menne hozája. és lenne nála szálláson. és észre vévén. hogy Isten embere volna. egy kis házatskát készite néki, hogy mikor avárosban. menne, mindenkor oda szállana. tanullyuk meg ebböl. mitsoda nagy tisztelet. és mitsoda hasznos nékünk. az Isten szolgait magunkhoz fogadni, és szükségekben segiteni. akristust fogadgyuk magunkhoz, a midön ollyanoknak adunk szállást, akik az övéi, és hogy ha ö vélek tisztelettel bánunk, akar akristushoz., meg mutattyuk valoságos szeretetünket.

K Mitsoda jutalmat vett, aprofétának valo szállás adásáért,?

F Az Isten egy fiat ada néki, aproféta könyörgésire., noha idös vala, és bé tölté házát áldásival, az Isten usorával adgya viszá, az ö érette tett jó téteményt., és gyakorta, meg adgya azokot a kegyelmeket a melyeket szükségeseknek itéli, ha szinte nem kérjük is, valamint Eliseus egy fiat nyere ennek az aszszonynak, noha azt nem kéré, tudván azt a proféta. hogy mitsoda öröme volna ha egy fia lenne, ez a fiu idövel meg hala, de a proféta. imádságival. fel támasztá, és viszá adá az annyának, igy jutalmaztaték meg ez az aszszony jó tétemenyiért, ha szinte az Isten félö emberek akiknek, szállást adunk. atest szerént valo holtat. fel nem támaszttyák is, de jó példájokal., és könyörgésekel, lelki életet nyerhetnek azoknak, kik ugy vannak avétekért. mint aholtak.

K. Magyarázd meg nékem, a mái letzkében valo titkokot.?

F 1. Ez a magtalan aszszony. jelenté az Anyaszent egyházat, aki is magtalan vala akristus el jöveteléig, de aki az után sok számu keresztyéneket szüle.

2. Az Elizéus bottya. amelynek nem vala anyi ereje hogy fel támaszthassa a gyermeket., jelenté az ó törvényt, a melynek nem vala anyi ereje, hogy az embereknek életet adhatot volna. a mely életet el vesztették volt. avétekért, a bótt, jelenti keménységit, és fenyegetésit a törvénynek. a melyek félelmet okozhatának., de szeretetet és éltetö elmét nem adhatának, Giézi aproféta szolgája az ura elött el menvén a bóttal. és fel nem támaszthatván ahalotat, jelenté az ó törvény béli szolgálatot, a mely életet nem adhatot

3. Eliséus utánna menvén. jelenté akristust. a ki is Mojses után jöve el. Eliséus. esze sugoritván magát. a gyermekre feküvék. a száját. a szájára tevé, a szemeit, a szemeire. a kezeit a kezeire. etsduálatosan jelenté mind azt, a mit az Isten Fia tselekedet érettünk a ki is magára vévén nyomoruságinkot, magát meg alázá meg testesülésiben, hogy hozánk hasonlo lehesen., és hogy a mi alá valo voltunkhoz alkalmaztathasa magát. a profétának lehelete. mely meg melegité és fel támaszta a gyermeket, az aszeretetnek lelke. melyet akristus ada az Apostolinak midön reájok fuva. és amelyel meg melegitti lelkünket., az életnek kegyelmét adván nékünk, az ö szemei meg nyittyák lelki szemeinket., ahitnek világoságával., az ö szája meg nyittya a miénket, hogy hirdesük ötet, és igazságárol vallást tegyünk az ö kezei a jó tselekedetre fordittyak amiéinket

4. Eliséus bé zára az ajtot magára, hogy nékünk meg mutassa. hogy akristusnak tsudálatosan valo kegyelme, asziveknek titkában munkálodik, a mely bé zárja az érzékenységeknek ajtaját, aveszedelmes dolgok elött. és a szivnek ajtaját arosz gondolatok, rosz kivánságok, az ördögi intselkedések, és a világi ketsegtetések elött, és mind azok elött, melyek azt meg ronthatnák, mind ezekböl amiket már mondottunk. el lehet itélni, hogy menyi sok imádságiban., szenvedésiben. fáradságiban, utozásiban, tölt akristusnak a lelkeknek fel támadások, a midön a sidoknak predikálla, és a midön el küldé apostolit hogy hirdetnék Evangyéliumát az egész földön.

K. Mi oka lehet annak hogy aproféta meg parantsolá Giezinak, hogy uttyában senkit ne köszöntene?

F Azt akará meg mutatni hogy mitsoda figyelmeteségel., és szorgalmatoságal kel végben vinni az Isten parantsolattyát. hogy az elménkben más dolog nelégyen, se a szivünkben más kivánság. hanem hogy néki engedelmeskedgyünk, és hogy azt tselekedgyük, amit töllünk kiván, hogy nem kel figyelmeznünk aditséretre, a tsufolásra, se az emberek beszédire, a melyek bennünket az ö uttyárol el térithetnének, vagy kevélységre indithatnának, hanem egyedül, az Istenre figyelmezünk és tsak ö rolla gondolkodgyunk.

K Mit tselekedék. a sunamitis aszszony látvan fiát halva.?

F A gyermeket a proféta agyára tevé. gondolván hogy talám. az Isten. a proféta ágyán. inkáb fel támaszttya agyermeket. vagy is a proféta. az ágyán találvan agyermeket, inkáb meg esik a szive rajta. az után nagy siettségel az ur szolgájához mene. a kit nagy sirasal és sziv béli keserüségel kéré, hogy meg segitené. és addig el nem botsátá, valamég meg nem ígéré. hogy el menne véle, noha már Giézit el küldötte volt. a bottyával, ennek az aszszonynak tselekedete kárhoztattya az ollyan atyáknak, és Anyáknak gond viseletlenségeket. és kedvezéseket, kik tsendeségel nézik gyermekeknek. a vétek halálában lévö voltokot. nem ígyekezvén azon. hogy abbol aveszedelemböl ki vegyék, és nem folyamodnak az Isten szolgainak könyörgésekhez. és intésekhez, valamint ez az aszszony tselekedék hogy téréseket meg nyerhesék, az Istentöl. mi lehet vétkeseb az illyen gondatlanságnál.?


Evangyélium

szent luk. 7. 11.

És lön, az után avárosba megyen vala, mely Náimnak hivattatik. és mennek vala véle atanitványi, és sokaságos sereg, mikor pedig aváros kapujához közelgetne., ime egy halotat visznek vala. ki. egyetlen egy fia az annyának, és ez özvegy vala, és avárosnak sok serege ö véle. kit mikor látot volna az ur. könyörülvén rajta. mondá néki ne sirj. és oda járula, és illeté akoporsót., azok pedig akik viszik vala meg állának. és mondá Jesus. ifiu néked mondom kely fel. és fel üle a ki meg holt vala, és szollani kezde, és adá ötet az ö annyának. el fogá pedig minnyájokot a félelem. és magasztallyák vala az Istent. mondván. hogy nagy proféta tamadot közöttünk, és hogy az Isten meg látogatta azö népét.


Magyarázat

K. Mit jelent ennek az ifiunak halála?

F Jelenti a vétekben valo lételt, a mely el választtya alelket az ö Istenétöl, akinek ö az élete, valamint ahalál el választtya a lelket atestöl; akit éltetet. ugy avétek meg foszttya a lelket. az Istenhez valo indulattyátol., és gondolattyátol; valamint ahalál el veszi atestnek mozgását. és a külsö dolgokhoz valo érzékenységit, illyen. állapotban vannak mind azok, akik tellyesek avilági szeretettel. és üresek az Isteni szeretettöl, nagy bátorságal járnak a széllyes uton, mely a veszedelemre viszi, és akik el távoznak akeskeny uttol., melyet akristus tanit nékünk, és amely egyedül vihet minket az örök életre.

K Min esék meg aszive akristusnak. amidön látá ezt ahalotat hogy temetni viszik?

F Ennek az ifiunak. nem a testi halálán, esék meg az ö szive. hanem alelki halálán, fö képen az ifiaknak lelki halálokon, kiknek képit szemlélte ebben ahalotban. az özvegy aszszonynak egy fiában, nem aholt testet. hanem aléleknek, avétekben valo létit utállya az Isten, nagy oktatásunkra lehet nékünk, az üdvezitönek ez a példája. a melyböl meg tanulhattyuk. hogy amidön holt testet látunk meg essék a szivünk. az embernek nyomoruságán, a ki ugy teremtetett volt., hogy meg ne hallyon, mert ártatlan volt, és aki azért vetteték ahalál, és annyi nyomoruságok alá. mert vétkesé lett, abban ahalotban láttyuk tehát mi képit, annak, amivé kel nékünk is lennünk, tsak kevés idö mulva, és talám egy nehány ora mulva., és annak alelki halálnak képit, a melyben vannak sok olyan keresztyének, kik el vesztették akegyelemnek életét, akik el vannak temetve avétekben. és akiket amelységben viszi vétkes kivánságok, hogy ha az Isten könyorületeségböl, meg nem állittya öket, nagy figyelmeteségel tartozunk tehát. arra vigyazni hogy meg utállyuk avétket, mely ahalált okozta, vigyazunk az itéletre melyet reánk mondottak, és annak végben menetelére, a mely talám nem mesze vagyon. és vigyázunk arra, hogy mik követik avétket az örökké valoságban., mennyi lelket öll meg minden nap avétek. akiket az Anyaszent egyház sirattya. valamint a mái Evangyéliumban valo özvegy aszszony, siratá fiát nagy anyai szeretettel, a kiknek szivek ezeken meg nem esik, tarthatnak attol., hogy alelki halottak közöt ne legyenek.

K. Az üdvezitö miért mondá ennek az anyának hogy ne sirjon, rosznak tarttyaé ha sirattyuk atyánk fiait?

F Azt rosznak nem tarttya, ha mértékleteségel szomorkodunk, ha areménséget. és a hitet meg nem sérttyük. mivel ezeknek meg kel gyözni atermészetet., nagy keménység volna nem siratni azokot, kik hozánk oly közel valok, és akiket tartozunk szeretni., mind azon által, látván az Isten akarattyát; az alá kel magunkot vetni, az üdvezitö vigasztalni akará ezt az anyát, aki az egyetlen egy fiát siratá, mert életben akará néki viszá adni. hasonlo vigasztalásunk. légyen az atyánk fiai halálokor. mivel öket tsak egy ideig veszttyük el. a mely sokáig nem tart, föképen ha Istenesen éltek, a nékünk nagy vigasztalásunkra vagyon, hogy ha pedig öket mód nélkül szánnok, anyi mint ha boldogságokot irigylenök, ahitnek kel meg mérsékelni keserüségünket. és meg törölni köny hullatásinkot, adván nékünk azt a reménséget, hogy még minyájan esze gyülünk az itéletnek napján, és hogy örökké együt fogunk élni aboldogságban,

K. Ennek az özvegy aszszonynak a sirásán. mire kel figyelmezni?

F Arra, hogy a kristus meg könyörülvén sirásán., viszá adá neki a fiát, ezt a mi oktatásunkra tselekedé. mert ez az egyes fiu. jelenté az Anyaszent egyháznak azokot a fiait. kik a vétekben holtak meg, és akiket szeretettel sirattya. a kristus meg könyörülvén sirásán, és könyörgésin, gyakorta valo kegyelmit adgya ameg térésekre. ugyan ezért is, köteleségekben jár. az Isten félöknek, hogy imádkozanak érettek, és sirasák lelki halálokot., hogy a kristust meg engesztelvén, könyörgésekel, lelki életet adgyon nékik.

K Miért mondgya az irás hogy akristus oda járula, és illeté a koporsot., és a kik viszik vala meg állának.?

F Azért közelgete. ahalothoz, hogy észre vegyük, hogy azok. kik. alelki halálban vannak. örökké is abban maradnának. hogy ha, akristus nem járulna. hozájok, hogy ha szeretetével. és irgalmaságágával meg nem elözné öket, hogy ha nem keresné öket ingyen valo kegyelméböl. a mely nélkül a bünös magátol hozzája nem térhetne. a kristus meg illeté a koporsot, azért hogy meg mutassa mitsoda szükséges hogy a bünösnek meg romlot szivét meg illesse, a melyben avétek ugy vagyon zárva, mint koporsojában., hogy fel gerjeszsze abban a félelmet, atöredelmeséget. a bizodalmat, és a szeretetett, hogy meg változtassa benne. a teremtet állatokhoz valo ragaszkodást, a mely nem engedi hogy az Istenhez fordulhason., a kik ahalotat viszik, jelentik azokot a rosz szokásinkot, és hajlandoságinkot, melyek a roszra visznek., és a melyeket meg tartoztattya akristus az ö szent Lelkének erejével.

K Mit jelentnek ezek a szavai az urnak, amelyekel parantsolá a halotnak hogy fel kelyen.?

F Jelentik azö kegyelmének belsö képen valo szozattyát. aki is beszél a bünösnek szivében, aki fel nyittya füleit hogy halhasson, aki fel álittya a vétekböl, valamint koporsojábol, és fel álitván, készen legyen. parantsolatinak végben vitelére, minden aki az Atya szavát hallotta. és meg tanulta, én hozzám jő, mondgya a kristus joan. 6.45.

K. Miért tészi fel. szent lukáts. hogy a kristus fel támasztván az ifiat, visza adá az annyának.?

F Azért, mert amidön akristus egy bünöst meg terit, viszá adgya ötet az Anyaszent egyháznak. a mi anyánknak. a ki meg térésit imádságival., és sirasival nyerte meg néki hogy az után az Anyaszent egyház tanitsa, és vezérellye ötet, az igazságnak uttyán. ez a meg betsülhetetlen kegyelem. melyet nyert a meg tért bünös. az Anyaszent egyház kérésire, arra kénszeritti ötet. hogy az ö szent Annyához nagyob köteleségel. és engedelmeségel. légyen. és kövesse parantsolatit.

K. Mit jelent ahárom halot. akiket a kristus fel támasztotta?

F Jelentenek három féle bünösököt., kiket kegyelme által támasztotta fel. a synagoga béli fejdelemnek leánya, ki az ágyán halva feküt, jelenti azokot, kik tsak a szivekben vétkeztek. gondolatokal. és kivánságokal., a mái Évangyéliumban lévö ifiu, kit temetni visznek, képe azoknak, kik külsö képen tselekedetekel is ki mutattyák a vétket., lazár. pedig akit már el temettek. és szagos volt. jelenti azokot. kik meg rögzöt vétkes szokásoknak, sullyos terhe alat vannak., és akiknek példájok veszedelmes, és botránkoztato

 

NAGY BÖJT 4.dik HETIN VALO PÉNTEKEN

Imádság

Oh' Istenünk. aki meg ujitod avilágot ki mondhatatlan szenttségidel kérünk tégedet. enged meg Anyaszent egyházadnak. azt a kegyelmet., hogy élhesen azzal amit rendeltél hogy az örök boldogságra vigye. és az idö béli segittségedet meg ne vonnyad tölle. a mi urunk J. k.


Epistola

3. király. 17. 17.

Lön pedig ezek után, meg betegedék. aház gazdaszszony fia, és igen nehéz betegség vala, ugy hogy nem maradna lélegzet benne, mondá azért Illyésnek., mi közöm nékem veled Isten embere,? bé jöttél hozám, hogy emlékezet lenne hamiságimról. és meg ölnéd afiamot. és mondá néki Illyés, ad nékem a fiadot, és el vévé ötet az öléböl, és vivé a vatsorálo házban:, ahol ö lakik vala, és tévé az ö ágyára, és kiálta az urhoz, és mondá, én uram Istenem., még az özvegy aszszonyt ís, aki engem táplál a mint lehet, meg sanyargattadé, hogy meg ölnéd fiát, és ki terjeszté magát, és meg méré a gyermeket három uttal, és kiálta az urhoz, és mondá. én uram Istenem., térjen beléje kérlek, a gyermek lelke, és meg halgatá az ur az Illyés szavát, és viszá tére a gyermek lelke. és meg elevenedék, és vévé Illyés a gyermeket, és alá vivé ötet az also házba, és adá az annyának, és mondá néki. imé él ate fiad, és mondá az aszszony Illyésnek. most ebben üsmértem meg, hogy Isten embere vagy te. és az ur igéje. igaz ate szádban.


Magyarázat.

K A mai letzkében lévö aszszony, haragjában mondáé ezeket a szokot. a profétának, mi közöm nékem veled?

F Nem haragbol. de söt meg alázatoságbol. mondá, attol is tarthata, hogy talám nem bánt ollyan szentül az Isten emberével, a mint kivántatot, és talám a fia halálával büntette meg ötet. a midön az Isten embereível élünk, ahit arra tanit, hogy ö bennek az Istent tekénttsük, nagy tisztelettel legyünk hozzájok, magunkot hozájok érdemetleneknek tarttsuk, az illyen gondolat vivé szent pétert arra, latván oly tsudálatos halászattyát. hogy az urnak lábaihoz borulván. azt mondaná néki, tavozzál el tölem. mert én bünös vagyok

K Illyés fel akarván támasztani agyermeket, miért terjesztéki magát. és méré meg a gyermeket három uttal.?

F Meg akará nékünk mutatni. hogy tselekedetében titok volna. és hogy annak mélyeb értelmét kel keresni, mint sem a betü szerént valot, mivel a profétának. az ö magát esze sugoritása, és a holtra, háromszori borulása, nem vala szükséges annak. aki a tsudát tette. agyermek testire valo maga esze sugoritását a profétának., ugy tekénthettyük mint képit, az Isten Fia maga meg alázásának, a meg testesülesben. a melyben magát meg hajtotta a mi kitsinységünkhöz képest,, hogy lelkünknek életet adgyon, ami gyengeségünkhöz hasonlo testet vett magára. azért hogy a mi testünk,. hasonlo légyen az ö ditsöségéhez. a profétának, háromszori le borulása, jelenti azt, hogy a vétekböl valo fel támadásunk. a minden ható Isteni három személynek munkája., ugyan ezt is láttyuk a kereszttségben., a midön Atyának. Fiunak. és szent Lélek Istennek nevében keresztelnek., és hogy háromszor márttyák a vizben az ó embert, hogy az uj fel támadgyon.

K. Mitsoda hálá adásal tartozunk az Isten Fiának oly nagy maga meg alázásáért, a mely meg érdemlette nékünk a lelki ujonnan valo születést.?

F Ollyan hálá adásal, hogy a menyiben töllünk lehet, mérjük magunkot annak maga meg alázásához, a ki magát. a mi gyengeségünkhöz mérte. erre valo nézve akarja azt, hogy hasonlok legyünk a kisdedekhez, és aki elsö akar lenni, hogy a leg aláb valonak tarttsa magát. és mások szolgájának.

K Mi képpen mutathattyuk meg a szent Háromsághoz valo köteleséget a melyel vagyunk hozája az új életünkért?

F Hogy ha nagy szorgalmatoságal meg tarttyuk ezt a nagy kegyelmet, az Atyához valo fiui engedelmeségel, a Fiuhoz, igazán valo szeretetünkel, és a szent Léleknek sugarlásit, hüségel valo követésünkel, mivel mi fogadot fiai vagyunk az Atyának, meg váltattunk a Fiu által, meg szenteltettünk a szent Lélek által, ennek a három Isteni szemelynek, lévén szenteltetve, tartozunk annak mindenel, ajánlyuk néki lelkünknek életit, gondolatinkot, kivánságinkot, és tselekedetinket, mert mindent tölle veszünk, és ezek után, ha a világ, a vétek, és az ördög hatalma alá adnok magunkot, nagy szenttség törés volna, és meg szeplösitenök testünket, és lelkünket, kik az Isten templomáva lettek a kereszttségben.


Evangyélium.

szent Ján. 11. 1.

Vala pedig egy beteg lázár. Betániábol Máriának, és ennek nennyének Mártának kastelyábol valo. Maria pedig a vala, a ki meg kente az urat kenettel, és meg törlötte az ö lábait az ö haja szálaival. kinek a báttya lázár beteg vala, ahugai azért hozája küldének, mondván, uram akit szeretz beteg, halván pedig Jesus, mondá nekik, ebetegég nem halálra valo. hanem az Isten ditsöségére, hogy ditsöitessék az Isten Fia az által, szereti vala pedig Jesus mártát, és az öttsét Máriát. és lázárt. midön azért meg hallá hogy beteg volna, meg marada még két nap azon ahelyen, ezekután mondá atanitványinak. mennyünk ismét Judaeába. mondának néki atanitványok. Rabbi. most keresnek vala tégedet a sidok meg kövezni. és ismég oda mégyé, felelé Jésus, nem tizenkét orája vagyoné a napnak. ha ki napal jár, meg nem ütközik, mert evilágnak világoságát láttya, ha pedig éjjel jár, meg ütközik, mert nintsen világoság benne, ezeket szollá. és ezek után mondá nékik, lázár a mi barátunk aluszik, de el mégyek hogy az álombol fel serkenttsem ötet, mondának azért atanitványi, uram ha aluszik meg gyógyul. az ö halálárol mondotta vala pedig jesus, ök pedig gondolák. hogy az álomnak aluvásárol mondaná. akkor azért Jésus. nyilván meg mondá nékik. lázár meg holt, és örülök tiérettetek, hogy higyetek, hogy ót nem voltam. de menyünk el hozzája. mondá azért tamás aki kettösnek mondatik. a tanitvány társainak, mennyünk el mi is hogy hallyunk ö véle, el jöve azért Jesus, és talála ötet. hogy már négy napig volna akoporsoban. Betania pedig Jérusalemtöl. közel tizen ött futamatnyi földön vala, a sidok közül pedig sokan jöttek vala mártához, és mariához. hogy vigasztalnak öket. a báttyok felöl. Márta meg halván hogy Jésus jöne eleibe mene. Mária pedig othon ül vala, mondá azért Márta Jesusnak, uram ha itt lettél volna. az én bátyám meg nem holt volna. de most is tudom. hogy valamiket kérsz az Istentöl meg adgya néked az Isten, mondá neki Jésus. fel támad ate bátyád, mondá neki Márta, tudom hogy fel támad az utolso napon. mondá néki Jesus. én vagyok a fel támadás, és az élet, aki én bennem hiszen.. ha szinte meg hal is él. és mind a ki él, és én bennem hiszen. meg nem hal. örökké, hiszedé ezt. mondá néki. valoban uram én el hittem hogy te vagy akristus. az élö Isten Fia, ki evilágra jöttél, és mikor ezeket mondotta volna, el mene. és el hivá az öttsét Máriát titkon mondván, a Mester jelen vagyon tegedet hi, Maria ezt halván, fel kele hamar, és hozája mene. mert még nem jött vala Jésus a kastélyba, hanem még azon helyen vala ahol Márta eleibe ment vala. a sidok azért, akik véle aházban valának, és vigasztallyák vala ötet, midön látták volna Máriát hogy hamar fel költ. és ki ment. követék ötet, mondván hogy akoporsohoz mégyen. hogy ót sirjon., Maria azért midön oda ment volna ahol Jesus vala. látván.. ötet, alábaihoz esék, és mondá néki, uram ha itt lettel volna, nem holt volna meg a bátyám, Jésus azért hogy látá ötet sirni, a sidokot is kik véle jöttek vala. hogy sirnának., meg busula lelkében, és meg háboritá magát. és kérdé. hová tettétek ötet. mondák. néki. uram, jöj el és lásd meg, és könyveze Jesus. mondák azért a sidok, imé mint szereti vala ötet. nemellyek pedig közüllök. mondának, nem tselekedhette volnaé ez, aki meg nyitotta a vakon születnek szemeit hogy ez meg ne halna. Jésus azért ismég meg busulván magában. akoporsohoz mene. vala pedig egy barlang. és kö vala arra tétetve. mondá Jesus, vegyétek fel akövet, mondá néki Márta, alázár huga, uram immár szagos. mert negyed napi, mondá Jesus, nem mondamé néked hogy ha hiszsz, meg látod az Isten ditsöségit. el vevék azért akövet, Jésus pedig fel emelvén szemeit. mondá. Atyám, hálákot adok néked. hogy meg halgattál engemet. én pedig tudom vala hogy mindenkor meg halgatz engem. de enépért, a mely környül áll, mondám azt, hogy meg hidgyék hogy te küldöttél engemet. ezeket midön mondotta volna. nagy szoval kiáltá. lázár jöj ki. és mindgyárt ki jöve a ki meg holt volt. meg kötve lévén lábai és kezei, ruhákkal, és az ortzája kezkenövel vala bé fedve. mondá nékik Jésus, oldgyátok meg ötet, és botsásátok el. sokan azért a sidok közül kik Máriához. és Mártához jöttek vala, és látták vala a miket tselekedet Jesus. hivének ö benne.


Magyarázat

K. Mitöl vagyon hogy az ur oly igen szeretvén lázárt meg engedé hogy halálos betegségben esék.?

F Azért, hogy azt ne tsudállyuk, ha az Isten félöket. betegségekben. és nyomoruságokban láttyuk, és hogy magunkot vigasztallyuk nyomoruságinkban, mivel hozánk valo szeretetinek jele, a midön ostoroz, ollyan Atya aki meg bünteti fiait hogy jóbbak. legyenek. és érdemesebbek örökségihez. ö maga az Isten Fia volt., mind azon által. nem vala ment a szenvedésektöl, az Attya gyalázatos halálra adá éretünk, mernöké arra kérni hogy más képen bányék velünk., ugy nem volnánk az ö örökös és valoságos fiai, ha semmit nem szenvednénk, valamint szent pál is mondgya hebr. 12. 8.

K. Mit tanulhatunk szent Tamásnak, ezekböl a szavaibol., mennyünk el mi is hogy meg hallyunk ö véle?

F Azt tanulhattyuk. hogy ne vigyázunk a világtol valo tartásra, se a magunkhoz valo szeretetre. hanem bátorittsuk magunkot és felebarátunkot, az Isteni szeretettel. hogy meg vessük. azokot a veszedelmeket, mellyek köteleséginket. meg akarják gátolni. valamint az elsö keresztyének tselekesznek vala, akik nem tartának attol., hogy a hatalmasoknak, és agonoszoknak haragjokban esenek, tsak meg segithessék azokot kik veszedelemben. vagy nyomoruságban valának.

K A lázár halálát miért nevezé az ur álomnak?

F Azért, hogy meg tudgyuk., hogy ö néki olyan könyü. egy holtat fel támasztani, valamint almábol fel ébreszteni valakit, és hogy az igazaknak halálok, inkáb alom. mint sem halál, mivel azö halálok. a nyomorult életröl. az örök életre valo által menetelek.

K Mit jelent nékünk. alázár halála. negy naptol fogvást. akoporsoban valo léte, és az ö rothadása?

F Jelenti az ollyan lelket, aki a vétkes szokásokban fekszik. valamint a koporsoban. el is lévén temetve. az elmének felét vakságában, le nyomatva. és bé fedve valamint egy kövel. a meg keményedet szivnek terhe alat, a mely másokot meg ront. meg rothadot példa adásival.

K Miretanitanak minket ezek az urhoz valo szavai Mártának, uram ha it lettél volna, az én bátyám meg nem holt volna?

F Arra tanitanak, hogy a mi lelkünknek halálát; nem más okoza, hanem az Istentöl valo el távozásunk, a ki is élete lelkünknek, valamég akeresztyén lélek hozája valo hüségit, félelmit, és szeretetit meg tarttya, az Isten is meg tarttya mind addig mindenhato segittségivel akegyelemnek életében, de mihent sugarlásit el kezdi mulatni, és arra kénszeriteni hüségtelenségivel és háláadatlanságival hogy ö tölle el távozék. és tsak magára el hagya. akoron minden bizonyal ahalálban esik, akristus felelé Mártának, én vagyok a fel támadás, és az élet, az az, hogy a lelkek tölle veszik az életet, és a fel támadást, ezt is jelenté a lázár fel támadása, ezt a lelki fel támadást, meg is adgya azoknak. kik azt ollyan hittel kérik, mint a melyel akarta hogy márta kérje báttyának fel támadását.

K A kristus miért busula., és haborodék magába a lázár halálán?

F Ura lévén szent Lelke indulatinak maga magát fel indittá. hogy mi is öreája valo nézve. ahit alá vessük elménket, és érzékenységinket, alázár haláláért busulást inditta magában, meg akarván nékünk mutatni, hogy irtozásal. kel lennünk a vétekben valo létünkhöz. a mellyet az emberek vakságbol, tsak játéknak tarttyák.

K A kristus miért könyveze. és parantsolá hogy fel vennék akövet?

F Meg akará mutatni azoknak, kik abünösök meg téréseken munkálodnak, hogy siratniok kel azoknak veszedelmes állapottyokot, és hogy elöllök el vegyék mind azt, valami meg akadályozhatná. az Istenhez valo meg téréseket.

K. Miért kiálta fel szoval?

F Hogy velünk meg értesse mitsoda nehéz a vétekben meg rögzöt. bünösnek meg térése, és hogy mitsoda nagy baj arosz szokásnak, sulyos terhe alol fel kelni. eza kiáltása az üdvezitönek, jelenti azon bünösnek az Istentöl valo távul létit. a kinek nagy kiáltásal kel Istentöl meg nyerni valoságos meg térésit.

K Lázár fel támadván, miért parantsolá atanitványinak. hogy meg oldanák ötet.?

F Ezel meg mutatá nékünk, hogy mitsoda szabadságot adot Apostolinak, és a papoknak, hogy meg botsásák a vétkeket, és fel oldgyák abünösököt, a szenttség szerént valo fel oldásal., de noha szabadságok is légyen arra. hogy meg tartoztassák. és meg botsásák a vétket, meg kötözék. és fel oldozák a bünöst, mind azon által. a szent Atyák szerént a fel oldozó szabadságal akor élyenek., a midön láttyák a kristus kegyelme által. valoságos töredelmeségit a bünösnek, és nem akor, a midön még abünös, a vétkeihez vagyon ragaszkodva. és rosz szokásinak koporsojában., sok szent Atyákot hozhatnék elé, de azok közül tsak szent Gergely pápát hozom elé. hom. 26. supr. Evange., láttyátok mondgya. hogy a tanitványok életiben oldgyák fel azt. akit az ö Mesterek halotaibol fel támasztot. mert ha akor oldozták volna fel. mikor még holt volt. annak inkáb meg rothadását mutatták volna meg. mint sem a kristus hatalmát. ebböl láttyuk, hogy tsak azokot kel fel oldoznunk. pásztori szabadságunkal. akiket láttyuk, hogy a mi mesterünk fel támasztotta éltetö kegyelmével.

 

NAGY BÖJT 4DIK HETIN VALO SZOMBATON.

Imádság

Enged meg uram nékünk kegyelmedböl hogy gyümoltsit vehessük a bennünk lévö áitatoságnak. mivel a mi böjtölésink, tsak ugy lésznek nékünk hasznosok. hogy ha tettzeni fognak joságodnak a mi urunk. J. k.


Epistola

Isa. 49. 8.

Ezeket mondgya az ur, kellemetes idöben meg halgattalak tégedet, és a meg szabaditásnak napján. meg segitettelek. téged, és meg tartottalak téged, és a népnek szövettségül adtalak téged, hogy fel állatnád a földet, és az el pusztult örökségeket birnád, hogy azoknak akik fogva vannak mondanád. mennyetek ki, és azoknak akik a setettségben vannak, jelennyetek meg. az utakon legeltetnek, és minden egyenes helyeken az ö legeltetések, nem éheznek, se nem szomjuhoznak, és nem süti öket a hévség., és a nap, mert a rajtok könyörülö igazgattya öket, és a vizek forrásinál itattya öket, és minden hegyeimet uttá tészem. és az ösvényim fel magasztaltatnak, imé ezek meszünnen jönek, és imé amazok északrol, és a tenger felöl. és ezek a déli földröl, ditseretet mondgyatok egek, és vigadgy föld, énekellyetek ditséretet hegyek, mert meg vigasztalta az ur az ö népit. és az ö szegényin könyörül, és mondá sion, el hagyot engemet az ur, és az ur el feletkezet rolam. vallyon el feletkezhetiké az aszszony. a magzattyárol, hogy ne könyörüllyön az ö mehe fián, és hogy ha el feletkeznék is, de én el nem feletkezem rolad:


Magyarázat

K Ezen letzkében valo elsö szokot kinek mondgya az Isten?

F A kristusnak az ö Fiának, akit a földre akará küldeni,. hogy az emberek üdveségében munkálodnék, a meg szabaditásnak napja, a melyben meg segitette Isten akristust az, az ö elsö el jövetelének ideje, az Atya Isten meg segitette ötet ugy mint embert, hogy végben vihesse; a meg váltásnak munkáját, meg is tartotta ötet, ellenséginek üldözések ellen, és gyözedelmet adot néki avétken. ahalálon. és pokolbéli hatalmaságokon.

K Magyarázd meg nékünk atöbbit is.

F A kristus fel álitotta a földet. meg váltván az embereket. és meg békéltetvén öket az Attyával., az el pusztult örökségek, jelentik. az egész nemzeteket, akiket az Atya. örökségül adta néki, el valának pusztulva, azok az örökségek, a sokaságu hamis Istenektöl., vagy is inkáb az ördögöktöl, akiket imádták, mint Istenségeket, és el valának hagyatatva Istentöl., mert el hagyá öket, amagok uttyokon járni. és sziveknek kivánságira hagyá öket. azok pedig akiket afogságbol ki vitt, és a setéttségböl ki vette. jelentik azokot, kik meg szabaditattak az ördög fogságábol, és a véteknek szolgálattyábol. az üdvezitönek kegyelme által, és akiket meg világositotta. Évangyéliumával, hogy viszá térhessenek az Istenhez. és az ö szolgálattyára állyanak azzal a szeretettel, a mely valoságos szabadakká tészi öket, ök is azok ajuhok, kik az utakon, és az egyenes helyeken legeltetnek, mert tévelygésekböl viszá térvén. az igaságnak utain járnak, a hol az ö lelkeknek eledelek az igazság:, a mellyeken vezeti öket az örökös pásztor, a maga testével. és vérivel táplállya öket, szüntelen vigyázván reájok, oltalmaza öket, ellenségektöl.

K Még atöbbit is magyarázd meg nékünk?

F Az irás mondgya, hogy se nem éheznek, se nem szomjuhoznak, és nem süti öket a hévség, és anap, mert a kegyelemnek forrási el oltván bennek. a kivánsagoknak hévségit. nem fogják többé kivánni a földi jókót, se a vilagi gyönyörüségeket, az után, a fösvénység, nagyra vágyodás. és ahejában valoság. nem fog bennek uralkodni, a proféta mondgya, hogy az Isten uttá tészi ahegyeket., és az ösvényit fel magasztallya, mert meg alázza kevélységeket, és fel magasztallya azokot. kik kitsiny szivüek, és félénkek.

K kitsoda az a sion városa a mely azon panaszolkodik hogy az ur el hagyta, és el feletkezet rolla?

F Az, az Anyaszent egyház. akit az Isten mint ha el hagyta volna ugy tettzet, anagy üldöztetések alat, mind azon által el nem hagyta volt, és soha el sem hagya, meg igérte néki hogy minden hatalmas ellenségeitöl meg oltalmaza, és veleis lészen világ végezetig.


Évangyélium.

szent Jan. 8. 12.

Ismég szolla nékik Jesus mondván, én vagyok avilágnak világosága, aki engem követ. nem jár a setettségben. hanem az életnek világosága lészen önála, mondák azért néki a farisaeusok, Te, te magad felöl tész bizonyságot, ate bizonyságod nem igaz, felelé Jésus, és mondá nékik, ha én bizonyságot tészek is magam felöl, igaz az én bizonyságom. mert tudom honnét jöttem, és hová megyek. ti pedíg nem tudgyátok honnét jövök, vagy hová megyek. ti test szerént itéltek, én nem itélek senkit, és ha én itélek, az én itéletem igaz, mert egyedül nem vagyok. hanem én, és aki engem küldött, az Atya. és ati törvényetekben irva vagyon, hogy két embernek bizonysága igaz, Én vagyok aki bizonyságot teszek magam felöl. és bizonyságot teszen én felölem a ki engem küldöt az Atya, mondának azért néki, hol vagyon ate Atyád, felelé Jesus, sem engem nem tudtok. sem az Atyámot, ha engem tudnátok, talám az Atyámot is tudnátok. ez igéket mondá Jesus akintses ládánál. tanitván atemplomban. és senki meg nem fogá ötet. mert még el nem jött vala az ö órája..


Magyarázat

K. Magyarázd meg nékunk az Évangyéliumnak elsö szavait?

F A kristus azt mondá hogy ö, avilágnak világosága., azaz, hogy ö az Anyaszent egyházát ugy világosittya, valamint a nap a világot. a kristus eljövetele elöt. az emberek setéttségben valának. és tudatlanságban., nem üsmérik vala az Istent. se magokot. se hivatallyokot. se tévelygéseket. söt még a filozofusok is a kiknek valamely üsmérettségek vala az Istenröl. szent pál szerént. rom. 1. 21. nem ditsérték ötet. se semi háláadásal nem valának hozája. a teremtet állatnak adták aditséretet és a tiszteletet; holot a teremtönek kelletet volna azokot adni. sok tévelygésekben, és rendeletlenségekben valának, az okoságnak minden világosága. meg vala homályositva. a rendeletlen rosz kivánságokal. a melyeknek rabjai valának az emberek., Az ur, mondá David ps. 13. 2. menyböl nézet az emberek fiaira, hogy lassa, ha vagyoné értelmes, és Isten keresö, mindnyájan el hajlottak.

K Hogy kelleték tehát öket tanitani?

F szükséges vala hogy az, Isteni, önnön maga aböltseség. testet vegyen magára, hogy láthato, és hozánk hasonlo légyen, hogy ö maga tanittson minket, és világositson meg világával. az Istennek meg testesült Fia. méltoztatot mesterünké, és az igazság tanitojáva lenni, senki nem üsméri a Fiat, mondá akristus. Math. 11. 27. hanem az Atya, az Atyát sem üsmeri senki is, hanem a Fiu: és akinek a Fiu meg akarja jelenteni.:. A ti Mesteretek. egy. a kristus. C. 23:10. azt parantsollya nékünk az Atya, hogy ötet halgasuk, azért ha ötet halgattyuk, bizonyosok vagyunk abban, hogy el sem tévelyedünk., az Isteni böltseségnek, és tudománynak. minden kintsei, akristusban vannak el rejtve: ö minket tsak arra tanit a mi igasságos. a mi igaz, és hasznos. az Évangyéliumban, és atraditioban hagyta nékünk tanitását. azokban fel talállyuk mind azokot a miket kel hinnünk., és tselekednünk az üdveségre. az Istenröl valo üsmérettség. a magunk meg üsmérése, az Istenhez, magunkhoz, és felebarátunkhoz valo köteleségünk, mind ezek fel találtatnak abban akét tárházban.

K Miért mondgya akristus, hogy aki ötet követi nem jár asetéttségben. hanem az életnek világosága lészen nála.?

F Mert a kristus el hozta nékünk a kegyelmet és az igazságot, az igazságot, hogy világosittson minket a menyei utunkban. és a kegyelmet, hogy követhesük magunk viselésével az igazságnak világoságát, hogy élhessünk az áitatoságban. hogy minket táplállyon igéjével, hogy eröt adgyon arosznak el kerülésére, és a jónak, szeretettel valo tselekedetire. az üdveségre szükséges, mind a meg világositás, mind az élet, akristusban valo hit,. minket ugy világosit. mint egy lámpás; a rendeli el tselekedetinket, a mutattya meg a jót, melyet kel tselekednünk, és ajutalmat, melyet kel azért várnunk, az Isteni szeretet pedig mely nékünk meg adatik a kristus által., élete a mi lelkünknek, a futtat minket. az Istenhezvivö utunkban, az is segit arra. hogy oda érkezünk, végben viven parantsolatit, az illyen világoság nélkül, a setéttségben járunk, és el tévelyedünk. és az illyen élet nélkül, ahalálnak árnyékában fekszünk., és aveszedelemre sietünk.

K Mitsoda modal lehet meg üsmérni ezt a világoságot

F A szent könyvekböl, és a szentek irásibol, meg kel tanulnunk a kristus életét, és tanitását., az illyen tanulás, mind magunknak, mind másoknak hasznos lészen., magunknak azért, hogy meg lassuk, hogy igaz uton járunk, követvén az ö Isteni tanitásit, és példáit, másoknak azért, mert öket vilagosittyuk jó példánkal., és Istenes életünkel, és részeltetvén öket abban. a mit tanulunk, az kristustol, és az Évangyéliumbol.

K Mit tésznek ezek a szok, igaz az én bizonyságom. mert tudom honnét jöttem, és hová mégyek, ti pedig nem tudgyátok?

F A kristus azt tudta, hogy az Atya Istentöl születet, és küldetet, és hogy viszá kelletet hozája menni. halála, és fel támadása után. azt tsak egyedül ö tudhatta. de hogy meg mutassa a sidoknak hitetlenségeket, mondá nékik, hogy az ö sok tsuda tételi altal, a melyeket láttyák ö magok, bizonyságot tenne rolla az ö Attya, azt hozhattyuk ki ebböl. hogy mi akik bizonyosok vagyunk az ö Istenségében. sokal vétkesebbek leszünk azoknál. a sidoknál. hogy ha egész háláadásal. és szeretettel. nem ragaszkodunk ö hozája, és hogy ha hüségel nem követtyük az ö kegyelmit.

K Mitsoda atest szerént valo itélet, valamint a farisaeusok itélének?

F Az, a midön tsak a külsö képen valo dologrol teszünk itéletet, és azt belsö képen meg nem visgállyuk. tsak a magunk indulatit követtyük. holot a hitnek. és az okoságnak. világosága szerént kellene itélnünk, az igazságnak, és a felebaráti szeretetnek rendi szerént. és minek utánna valojában meg visgáltuk volna adolgot

K A kristus miképpen mondgya azt. hogy senkit nem itél, holot ö fog meg itélni mindeneket?

F Ezt ugy kel érteni, hogy ö nem itél senkit testi képen., se haragbol. se irigységböl, valo hogy ö itél, de ö mindeneket valojában lát, és tud, és az igasságnak rendi szerent itél.

K. Mitsoda gondolatal kel lennünk akristus itéletéröl a mely mindenkor igasságos, és igazán valo.?

F Meg kel magunkot aláznunk az Isten elöt, és félelemben kel lennünk, akár mely jó itélettel legyenek is az emberek mi felölünk, mivel ök nem tudgyák. mi okra, és mi végre tselekeszünk hol mit, noha minden azon áll, az Isten aki láttya szivünknek leg belsöbb titkát, gyakorta rosznak itéli azt lenni, a mit az emberek ditsérnek bennünk.

K Szent János miért teszi azt fel., hogy senki meg nem fogá a kristust mert még el nem jöt volt az ö orája.?

F Mert az az ora, öröktöl fogva el volt rendelve. a melybe ellenségi kezében adná magát, és nem vala hatalmokban. hogy addig hozája nyulhasanak. ö az Attyához valo engedelmeségböl szenvede, és hala meg, és azért, mert ugy akarta, mondgyunk hasonlot az igazakrol. akik az Isten kezében vannak, aki ura életeknek, és haláloknak, tsak anyiban vagyon másoknak hatalmok rajtok. a menyiben ö akarja, ugyan ezért is lehetnek nyugodalomban azok, kik az Istené., hogy valamit szenvednek, az ö engedelméböl és akarattyábol szenvedik, és azt tsak az ö jóvokra. akarja. mivel ö tudgya, mitsoda. utakon kel öket vezetni, az üdveségre, ö nékik pedig tsak az, ahivatallyok., hogy ötet kövessék, hüségel vivén végben köteleségeket:

 

NAGY BÖJT 5DIK HETIN VALO VASÁRNAPON.
melyet siket vasárnapnak nevezik

Imádság

Tekénts uram kegyesen házad népére, és adgyad hogy segittségedböl, testi és lelki mértekleteségben elhesen. a mi urunk J. k.


Epistola.

szent Pal. sidok 9. 11.

A kristus pedig akövetkezendö jóknak fö papja elö álván, nagyob és tekélleteseb sátor által, mely nem kézel tsináltatot, az az, nem efféle alkotmányu, sem a bakok, vagy borjuk. vére által, hanem a maga tulajdon vére által ment bé egyszer a szent helybe, örök válttságot találván, mert ha abakok. és a tulkok vére, és az üszönek el hintet hamva, a tisztátalanokot meg szenteli a testnek meg tisztulására. menyivel inkáb akristus vére., ki a szent lélek által, önnön magát ártatlan lévén az Istennek áldozta. meg tisztittya lelki üsméretünket a meg holt tselekedetekböl. az elö Istennek szolgálattyára, és ezért az uj testamentumnak közben jároja. hogy ahalál által. azoknak abünöknek. válttságáért, melyek az elöbbi testamentum alat voltak. ahivatalosok az örökké valo örökségnek igeretét elvegyék.


Magyarázat.

K. Szent pál. miért nevezi akristust, akövetkezendö jók fö papjának?

F Hogy meg külömböztesse az ó törvény béli papoktol., a mely törvény. tsak világi jókót igére azoknak., kik azt meg tartották, az Évangyélium pedig mennyei jókót igér a keresztyéneknek. a kristus a mi örökös fö papunk., azért áldozá fel magát, hogy azokot meg érdemellye nékünk, azt hozhattyuk ki ebböl, hogy mi nem azért vagyunk keresztyének hogy avilági jókót birjuk. hogy ha pedig azokot meg adgya nékünk. akristus, és ha némelykor szabad legyen is azokot kérni, de azokot nem ugy adgya, hogy azokban tarttsuk a boldogságot. hanem hogy azokal ugy élyünk, mint ollyan segittségekel., a mellyek segithetnek, az örökös jóknak el érésire.

K. Mi következik abbol a mit mondál?

F A következik, hogy ha a kristus az örökké valo jóknak fö papja, és hogy ha azért ajánlya áldozattyát hogy nékünk azokot meg nyerje; az ollyan keresztyének, kik tsak avilági jokot szeretik. és akik tsak ez életért munkálodnak, nem veszik gyümöltsit az áldozatnak, nem ajánlván azt lélekben., se aszerént amint az áldozat rendeltetet. mert hogy annak gyümöltsit lehesen venni, a mely gyümölts. a menyei jókból áll, azokot szeretni, és ohajtani kel., akikben pedig a világi szeretet uralkodik. azokot se nem szeretik. se nem ohajttyák, és nem részesülnek abban az áldozatban, a mely szereti, és ohajttya amenyei jókót. ha ugy akarunk jelen lenni azon az áldozaton a mint kivántatik. az áldozatban kel lenni magunknak is, hogy ugyan egy áldozatra valók legyünk a kristusal., a kivel is ajánlyuk magunkot azon lélekben. és azon végre, és mint hogy ö, azért ajánlya magát, hogy minket részeltessen az örökké valo jókban, mi nékünkis arra avégre kel magunkot ajánlani. ö véle. hogy azokot el nyerhesük érdemi által.

K Mitsoda szent hely az, amelyben bé ment, és aza sator, mely által bé ment?

F Az a szent hely, ameny ország, melyet jelentet a Jerusálemi templomban a szenteknek szenttye, az a sátor a mely sokal nagyob volt a sidok sátoránál, és a melyen bé ment akristus. a valoságos szent helyben., az, az ö teste., akinek ajánlása, és halála által meg nyitotta az éget magának, és mi nékünk. ennek a sátornak a sidok sátoránál valo tekélleteseb volta. abban áll, hogy enem kézel tsináltatot mint a sidoké. hanem a szent Lélek munkája által formáltatot. és nem rend szerént valo képen.

K. Mit kel abbol ki hozni hogy az üdvezitö amaga tulajdon vérivel ment bé menyekben.?

F Azt kel ki hozni. hogy mi tagjai lévén akristusnak, a mi fejünknek, mi sem mehetünk bé a menyekbe, hanem tsak az ö vérinek érdemi által, és a magunk vére által, az az, az ö áldozattyával együt. a mi életünk áldozattya által., a melyet néki ajánlunk, meg halván minden nap Évangyéliumi halálal., és el vévén tölünk atesti halált, abban az idöben., amelybe tettzik Istennek ki venni minket evilágbol..

K Mit értesz az Évangyéliumi halálon?

F Azt értem, hogy ellene mondgyunk a véteknek, és az világi szeretetnek., egyedül Istennek szentelvén életünket, tsak néki is élyünk, és egy áldozatok legyünk akristusal., olyan életet élvén, mely meg egyezék az ö artatlan, és szenttséges életével.


Évangyélium

szent Jan. 8. 46.

Ki fedd meg engem közületek abünröl, ha igazságot mondok néktek, miért nem hisztek nékem, aki Istentöl vagyon. Istennek igéjét halgattya., az okáért nem halgattyátok, ti, mert nem Istentöl vattok, felelének azért asidok és mondák néki. nemde jól mondjuké mí. hogy samaritanus vagy te, és ördögöd vagyon., felelé Jesus. énnekem ördögöm nintsen, de tisztelem az Atyámot, és ti tiszteletlenségel illettetek engem., én pedig nem keresem az én ditsöségemet, vagyon a ki keresse. és meg itéllye, bizony. bizony mondom néktek, ha ki az én beszédemet meg tarttya. halált nem lát örökké, mondák azért a sidok, most üsmérjük hogy ördögod vagyon Ábrahám meg holt, és a proféták. és te azt mondod, ha ki az én beszédemet meg tarttya. a halált meg nem kostollya örökké, vallyon te nagyob vagyé, a mi Atyánknál Ábrahámnál, aki meg holt, a proféták is meg holtak, mivé tészed magadot. felelé Jésus ha én ditsöitem magamot., az én ditsöségem semmi, vagyon aki ditsöit engemet. az én Atyám, akit ti mondotok, hogy Istenetek és meg nem üsmértétek ötet. én pedig üsmérem ötet. és ha mondom hogy nem tudom ötet. ti hozátok hasonlo hazug lészek, de tudom ötet, és az ö beszédét meg tartom Ábráhám az Atyátok örvendezet hogy látná az én napomat. látta, és örült, mondák azért asidok néki, még nints ötven esztendöd. és Ábrahámot láttad. mondá nékik Jesus. bizony, bizony mondom néktek. minek elötte Ábrahám lenne én vagyok. köveket kapának azért hogy reája hajigálnák, Jesus pedig el rejté magát, és ki mene a templombol:


Magyarázat

K. A farisaeusok miért nem hittenek a kristusban, mivel semmi bünröl meg nem fedheték ötet?

F Mert irigységel lévén ellene. nem hogy a szájábol valo igasságot bé vették volna, de söt még hamiságal vádolák. és minden tselekedetit gyalázák, és rágalmazák. az írigység ollyan indulat, mely el olttya a szivben a vallás béli gondolatot, és a szeretetet., és meg gátollya, az ígazságnak üsméretit, egy keresztyének semit nem kel inkáb el kerülni. mint ezt az indulatot., mert ez a kevélységböl eredvén, ollyan hathatos méreg, mely meg ronttya, az áitatoságot, és alegg szentebb tselekedetet

K Mit tésznek ezek a szók, aki Istentöl vagyon. Istennek igéjét halgattya.?

F Azt tészik, hogy az, aki az Istené, és aki ötet ugy szereti mint Istenét. és Attyát, szereti is halgatni az ö szavát, és arrol gondolkodik, ezért is mondgya szent János, 1 joan 4. 5. 6. hogy azok akik avilágbol valok, a vilagrol szolnak, és a világ halgattya öket., de akik Istentöl valok, halgattyák az Apostolokot. de a kik nem Istentöl valok, nem halgattyák öket. sokan vannak olyanok. akik tsak akor szeretik hallani az igazat a midön öket nem feddi, és gyülölik akor, a mikor elejekben terjeszti hamiságokot

K. Mit felele. akristus a sidoknak a midön azt mondák néki hogy samaritanus, és ördöge vagyon?

F Ez két irtoztato káromlás; de mint hogy a samaritanus név ötet nem illette, mivel mindenek tudták, hogy se ót nem születet. se a samaritanus vallást nem tartotta, azért erre meg sem felele. de erre a mondásokra, hogy ördöge vagyon, arra meg felele, mert magára az Istenre eset ez a káromlás. akitöl vette mind szenttségit, mind a tsuda tételekre valo hatalmát, de erre a káromlásra. tsendes elmével felele. és kegyeségel tagadá, hogy ördöge volna, mondván, Én nekem ördögöm nintsen, de tisztelem az Atyámot. és ti tiszteletlenségel illettek engem., nem keresem az én ditsöségemet, vagyon aki keresse, és meg itéllye, ö magát illyen kegyeségel menté., és a káromlásra, nem káromlásal felele, igy is kel tselekedni az Isten szolgainak, a midön gyalázattal. és káromlásal illetik, az Istenre hagyván, hogy fogja pártyokot, valamint az üdvezitö, mind azon által tartoznak meg felelni., az Isten Ditsösége, és az igazság mellet, egy, egyházi szolgának. nem kel hallatlanná tenni, midön bestelenségel illetik, a papi rendit, a melyet vette Istentöl, mivel az a bestelenség. kárt tehetne abban ajóban, a melyet tselekeszik az Anyaszent egyházban, ami lelkünk üsméreti, mondgya szent Agoston. tsak minket illet,, de a mi betsületünk a felebarátunké. és még az Anyaszent egyházé is, és el szenvedni hogy azt meg gyalázák., hamis vádolásokal, a kegyetlenség volna, de azt a kristus példájára, kegyeségel, és modgyával kel tselekedni, minden indulat nélkül, és nem kel hamis vádoloinkot' bestelenségel illetni.

K Miképen mondgya akristus, és hogy kel érteni ezeket a szavait, ha én ditsöitem magamot. az én ditsöségem semmi?

F Ezt ugy kel érteni, hogy ha mint ember., a maga ditsöségét keresné. az Istenén kivül. az a ditsöség semmi volna. de elehetetlen vala, mivel tsak az Attya, és az Isteni igének ditsöségit kereste, és ezt tartotta. a maga ditsöséginek. tsak ezt is kereste az ö szenttséges embersége, minden ditsöség tsak az Istent illeti. az ember magátol. tsak semmi, valamije vagyon., azt mind vette, és azért ditséretel tartozik annak akitöl vette, ez igy lévén. ha magunkot ditsöittyük. a hejában valoság,. és ha amások ditséretekre vágyunk. ugy magunknak tulajdonittyuk aditséretet, mely az Istent illeti, aki is nem adgya másnak amaga ditsöségit, hadgyuk tehát az Istenre. hogy ditsérjen minket, vagy is hogy ditsérje ajándékit mi bennünk,. mivel tsak az ajó vagyon bennünk, a melyet tölle veszünk. ugyan ezt is tanullyuk az üdvezitötöl. a midön mondgya, hogy az ö Attya. ditsöiti ötet.

K Az Atya. miképen ditsöiti az kristust?

F Ditsöitté ötet a profétak által, kik ötet meg jövendöltek vala, a menyei szózat által, mely rolla bizonyságot tett, a tsuda tételek által, melyeket tett benne, és általa, az ö szenttséges élete által, és mind azon jó tselekedetek által., a melyeknek Isten volt a kezdete., és mind azon bizonyságok által, melyek meg bizonyitották, hogy valamiket akristus tanitot, az igaz volt és hogy ö maga, az Isten fia volt., valamint maga mondá a sidoknak, az én Atyám, akit ti mondotok. hogy ti Istenetek, minek elötte Ábrahám lenne, én voltam a sidok betü szerént vévén ezeket a szavait, az üdvezitönek, köveket kapának, hogy meg köveznék, mint káromlót, a ki Istennek, és Isten Fiának tarttya magát. nem tsak kegyelemböl. hanem természetböl.

 

NAGY BÖJT. 5DIK HETIN VALO HETFÜN

Imádság

kérünk uram tégedet, szenteld meg böjtölésünket., és irgalmaságodbol engedd meg büneinknek botsánattyát., a mi urunk. J k.


Epistola.

jonas. pro. 3. 1.

És lön az ur igéje jonáshoz masodszor mondván, kely fel és eredgy Ninivébe, a nagy városban, és predikállyad ót abeszédet a melyet én néked szollok, és fel kele jonás, és Ninivébe mene, az ur igéje szerént, és Ninivé nagy város vala, harmad napi járo földnyi. és bé kezde menni jonás avarosba, egy napi járo földön. és kiáltá, és mondá, még negyven nap vagyon. és Ninivé el süllyed, hivének a Ninivéi férfiak az Istenben. és böjtöt hirdetének, és zákokba öltözének, a nagytol fogva mind kitsinyig. és el juta az ige, a Ninivéi királyhoz, és fel kele azö királyi székéböl, és le veté magárol az ö ruházattyát, és zakba öltözék, és ahamuba üle. és meg kiáltá. és mondá. Ninivében akirálynak, és az ö fejdelmínek szájábol mondván, se az emberek, se a barmok, se az ökrök, se ajuhok semit ne kostollyanak, se ne legeltessenek, se vizet ne igyanak. és zakokal fedeztessenek bé az emberek és abarmok, és kiálttsanak az urhoz, erössen, és térjen meg a férfiu. az ö gonosz utárol, és a hamiságbol, mely azö kezekbe vagyon. ki tudgya ha talám meg tér, és meg kegyelmez az Isten. és meg tér az ö haragjának busulásátol, és elnem veszünk, és látá az Isten azö tselekedeteket, hogy meg térnek az ö gonosz utokrol, és meg engedé az Isten agonoszt. melyet szollot vala hogy tselekednék vélek, és meg nem tselekedé.


Magyarázat

K Mitöl vagyon hogy a proféta ollyan nyomoruságokot jövendöl, a melyek bé nem tellyesedének?

F ö azokot az Isten parantsolattyábol jövendölé, és az Isten azokot meg jövendölteté véle, azért, hogy azok bé ne tellyesednének, mivel ez inkáb fenyetés vala, mint sem jövendölés, a mely fenyegetés arra tzélozék., hogy elejekben tévén. a Ninivé bélieknek., a városnak el süllyedésit. a félelem ö vélek rendeletlenségeket el hagyasa, és penitentziát tartván., az Isten irgalmaságához folyamodgyanak, és el kerülhesek haragjának erejét, a mint is minden bizonyal aváros el süllyedet volna. ha meg nem térvén penitentziát nem tartot volna, a proféta. nem szolla nékik a penitentziárol. hanem tsak azt mondá, hogy negyven nap mulva. aváros el süllyed., mind azon által penitentziát tartának, mert öket meg tanitá arra, a természetnek törvénye, hogy tsak olyan modal. lehetne az Isten haragját meg engesztelni., és meg menekedni aveszedelemtöl. a melyel öket fenyegetik, ugy tettzik mint ha kételkednének az Isten irgalmaságában, és könyörületeségében, mivel, azt tudták. hogy arra nem érdemesek,, mind azon által, a penitentziához kezdének, remélvén, hogy a meg tartoztathattya. az Isten boszu állását.

K Mit tanulhatunk a Ninivébélieknek tselekedetekböl?

F Az ö tselekedetek kárhoztattya az ollyan keresztyéneknek tunyaságokot., kik el mulattyák lelkek veszedelmével. az illyen hasznos orvosághoz folyamodni, ámbár az Isten meg igérte is nékik a szent irásokban a botsánatot, hogy ha penitentziát tartanak, ugyan ezért mondá az ur, hogy ezek a pogányok meg fogják itélni a keresztyéneket az utolso napon mivel ök anyi sok, intés, fenyegetés, és példák után, se anyi sok vett kegyelem után, penitentziát nem tartanak vagy is az ö penitentziájok nem ollyan hittel, se nem olyan gyorsaságal. se nem olyan buzgoságal valo. mint a Ninivé bélieké, akik is bizonyosok voltak abban, hogy negyven napjok vagyon a penitentzia tartásra; és ök azt még az elsö napon elkezdik, a keresztyének pedig nem lévén bizonyosok abban, hogy tsak egy nap is adassék nékik arra, még is utolso orára halogattyák

K Miben tettzék ki a Ninivé bélieknek hitek, amelyel penitentziát tartának?

F Az ö hitek ki tettzék abban, hogy hittenek egy üsméretlen ember szavának. aki nékik leg kiseb tsuda tétel nélkül azt hirdeté, hogy negyven nap mulva a varosok el süllyedne, akeresztyének pedig meg mutattyák buzgotalanságokal. hogy nem hiszik az Évangyéliumi igazságokot, a mellyeket az Isten Fia, és az Apostoli hirdetének, a mely igazságokrol. anyi tsudák, és meg tért bünösök tettek bizonyságot. ezeknek apogányoknak penitentziájok. olyan nagy vala, hogy zákban öltözének., és hamura feküvének. böjtölvén, semit nem ettenek, még tsak aviz italtol is meg tartoztaták magokot, akeresztyének pedig nehezen szenvedhetik a mértékletes böjtöt; semit nem akarván el hagyni a torkoságban. se a kényesen valo életben, egy kis alkalmatlanságért, a mely gyakorta tsak kényeségböl vagyon., aböjtöt meg szegik, egy szoval. semit. se el nem akarnak hagyni, se szenvedni, az örökké valo kin. el kerülésiért, és a bün botsánattyáért, nem leheté tehát, valoságal el mondani nékik. hogy a Ninivé béliek meg itélik öket az utolso napon..

K. Mitsoda buzgoságal tartának penitentziát a Ninivé béliek?

F Egész szivekböl, és erejekböl kiáltának az Istenhez, és mint egy erö szakot vesznek irgalmaságán; a keresztyének pedig az Istentöl, kegyelmit, és életeknek meg jóbbitását kérik, de azt ollyan hidegségel, és imel, ámal, mint ha ugyan bánnák ha meg halgatná öket.

K Miben tettzik ki, azö valoságos penitentzia tartások.?

F ki tettzik az ö élettyeknek, magok viseléseknek, és tselekedeteknek meg változtatásában. ellene mondának rendeletlenségeknek, és a penitentziának méltó gyümöltsit hozák, nagyob része pedig akeresztyéneknek, hogy tsak némelykor meg gyonnyák ugyan azon vétkeket., a melyeket szászor is meg gyonták, a melyeket el nem hagyák. és a melyekben tsak hamar ismét belé esnek., hogy ök meg igazultak azért Isten elöt, azt gondollyák. arra pedig nem figyelmeznek. hogy az irás, és a szent Atyák szerént a penitentzia nem igazán valo, hogy ha tsak azt nem követi, a szivnek meg térése, a mely minden bizonyal. meg változtatná a szokást, hajlandoságot. és a magunk viselésit.


Évangyélium.

szent Jan. 7. 32.

Hallák a farisaeusok a sereget hogy ezeket suttogná ö felölle, a fejdelmek, és a farisaeusok szolgákat küldének hogy meg fognák ötet, mondá azért nékik Jesus, még egy kevés ideig veletek vagyok, és ahoz mégyek, aki engem küldöt. kerestek engem és meg nem találtok, és ahol én vagyok, ti oda nem jöhettek. mondák azért a sidok egy másnak, hová menendö ez, hogy meg nem talállyuk ötet. vallyon apogányoknak el oszlására menendöé, és apogányokot tanitandoé, mitsoda beszéd ez, a melyet, monda, kerestek engem, és meg nem találtok, és ahol en vagyok, ti oda nem jöhettek, az innepnek pedig utolso nagy napján. meg álla Jesus. és kiáltá mondván, ha ki szomjuhozik jöjjön én hozám, és igyék, aki hiszen én bennem, a mint az irás mondgya, élö viznek folyó vizei folynak az ö hasábol, ezt pedig alélekröl mondá, melyet veendök valának az ö benne hivök, mert még nem adatot vala alélek, mert még Jesus. meg nem ditsoitetet vala.


Magyarázat

K Mit tselekedének a fejdelmek. és a farisaeusok, hogy meg foghatnák az üdvezitöt?

F Anyi sok tsuda tétele után. a melyeket láttak, és hallottak, szolgákot küldének hogy meg fogják ötet. meg nem gondolván azt. hogy néki könyü volna minden erejeket semmivé tenni,. de vakságok miat. ök tehetetlenségnek tulajdonitották., békeséges, és kegyeségel valo szenvedésit., eszerént is tselekesznek mostanában az ollyanok, kik azt gondollyák hogy bizvást. meg bánthattyák. az Istent. büntetetlen is maradnak, azért, mert nem bünteti meg öket mindgyárt, arra pedig nem figyelmeznek, hogy az a büntetetlenség nem mástol vagyon, hanem tsak a halasztástol, a mely jele az ö jóságának. és nem tehetetlenséginek, és idövel reájok botsáttya haragját. a mely annál is nagyob lészen, a mennél inkáb boszontották türésit.

K. Mit tselekedék az ur akoron?

F Meg tartoztatá az ö rosz szándékjokot. láthatatlan hatalmával., és azt, atanitványi oktatásokra, és vigasztalásokra tselekedé, ugy hogy, a midön az ö ellenségek el akarják öket veszteni, meg tudhasák ebböl a példábol., hogy semmitöl nem kel félniek, bizonyosok lévén abban., hogy tsak ugy esnek ellenségek kezében, ha az Isten akarja, és azt ha akarja., tsak az ö jóvokra. és hasznokra akarja,

K A gonoszoknak az Isten félök ellen valo gyülölségek kitettziké gyakorta?

F Az ö gyülölségek nem mindenkor nyilván valo, hanem a szivnek titkában marad. és azt akor mutattyák ki, a midön öket, mások elött rágalmazák, gyalázák, magok viselésit tsufollyák nevetik. az illyenböl mi következik, ahogy, az ollyanok, akik jó erköltsüek, természet szerént, és jól neveltettek, szégyenleni fogják idövel., keresztyéni modon élni, és el távoznak hivatalyoktol.

K Mitsoda orvoságot ád a mái Évangyélium, ez ellen a veszedelmes kisértet ellen.

F Azt az orvoságot. hogy jól meg kel gondolnunk akristus példájára, hogy tsak igen kevés ideig kel maradnunk az ollyan tsufolokal, az élet rövid lévén. tsak kevés idö mulva viszá megyünk ahoz, aki minket evilágra küldöt, és akor meg menekedünk gyalázásoktol. tsufolásoktol., egy szoval ök oda nem mehetnek, a hová az Isten félök mennek. hogy ha roszaságokban. és igasságtalanságokban meg maradnak.

K. A kristus fenyegetése, a melyel fenyegeté a sidokot. mondván, hogy ö el mégyen. de ök oda nem mehetnek nem tekinté minket is ?

F A minket még inkáb teként mint sem a sidokot., hogy ha meg nem térünk, a keresztyének, nagyob tekélleteségel üsmérik akristust, mint sem a sidok üsmérték, nagyob világoságot, és több kegyelmet vettek tölle, azokhoz képest, sokal vétkesebbek is lésznek ök amazoknál, hogy ha hitetlenségekel arra kénszerittik hogy el hagya öket, mivel nem ö, hanem ök hagyák el ötet elöször,

K. Mit tésznek ezek a szók, kerestek engem. és meg nem találtok

F Ezek rettentö szók, és meg láttyuk ezekböl, hogy az Istentöl vett kegyelemért valo viszá élésért. gyakorta reá nem találunk a segittségre, melyet anyiszor meg vetettük. és a melyel nem éltünk, a mikor kelletet volna. ö is meg veti azt, aki ötet meg vetette. el hagya, aki ötet el hagyta. a mái fenyegetése szerént. ugy anyira, hogy minek utánna. viszá éltek volna türésivel., és irgalmaságával. tsak az ö igasága tételit fogják meg találni.

K Mit tésznek ezek aszók, ha ki szomjuhozik. jöjjön én hozám?

F Azt teszik hogy a kristus élö kut feje a kegyelemnek, és a ditsöségnek, a kí azokot el akarja nyerni. ollyan szorgalmatoságal kel kivánni., valamelyel a szomjuhozo ember kiványa avizet, akegyelem mely minket igazaká tészen, tsak azoknak adatik meg, kik azt szivesen kérik, és kivánnyák, a ditsöség mely örökös boldogságot ád nékünk, tsak azoké, kik azt ez életben buzgoságal suhajtották.

K Mit értesz ezeken a szokon, a ki hiszen én bennem élö viznek folyó vizei folynak szivéböl?

F Azt értem hogy a benne hivö, nem tsak tellyes lészen akegyelemnek vizeivel, hanem még bé töltetik. mint egy folyo vizel. nagy böségel, hogy másokot is részesithessen. fö képpen a papoknak, és alelki pásztoroknak, olyanoknak kel lenni mint a forásoknak, kik a kristus kegyelmének, üdveséges vizeit vészik, hogy azokot közöllyék azokal., akiket az Isten gond viselések alá adta.

 

NAGY BÖJT 5DIK HETIN VALO KEDDEN.

Imádság.

Kérünk uram tégedet tekinttsed kegyelmeségel a mi böjtölésünket. mely meg tisztitván minket., érdemesek lehesünk kegyelmedhez, és élhesünk azokal az orvoságokal., melyek az örökös boldogságra vezetnek. a mi urunk J:K.


Epistola

Daniel pro. 14.. 27.

Mellyet mikor meg hallották volna a babiloniaiak felette igen boszonkodának, és egybe gyülvén a király ellen. mondának, sidová lett akirály. belt el rontotta, a sárkányt meg ölte, a papokot is meg ölte, és mikor a királyhoz mentek volna. mondának. add kezünkben Danielt, mert egyéb képen meg ölünk téged, és ate házadot, látá azért akirály hogy felette igen reá erösödnének, és a szükségtöl rea kénszeritetvén kezekbe adá Danielt kik ötet az oroszlányok vermében veték, és hat napig vala ót, a veremben pedig hét oroszlány vala. és azoknak minden napra, két test adaték, és ket juh, és akor nem adatának nekik, hogy meg ennék Danielt. vala pedig habakuk proféta judaeában., és ö étket fözöt vala, és kenyeret apritot vala egy edénybe, és a mezöre megyen vala, hogy az aratoknak vinné. és mondá az ur Angyala Habakuknak., viddel az ebédet mely nálad vagyon babylonba Danielnek, ki az oroszlányok vermében vagyon. és mondá Habakuk, uram, babylont nem láttam, és a vermet nem tudom. és meg fogá ötet az ur Angyala, tetejénel fogva, és le tévé ötet babylonba, a verem felibe, az ö lelkének sebeségével, és kiálta Habakuk mondván, Daniel Istennek szolgája, vedd el az ebédet melyet néked az Isten küldöt. és mondá Daniel, meg emlékeztél rolam Isten. és el nem hagytad. atéged szeretöket. és fel kelvén Daniel. evék, az ur Angyala pedig azonnal helyére viszá vivé Habakukot, el jöve azért akirály heted napon. hogy siratná Danielt, és a veremhez mene. és bé tekinte, és imé Daniel az oroszlányok közöt ül vala, és fel kiálta nagy szoval akirály mondván, nagy vagy uram Danielnek Istene, és ki vonatá ötet, az oroszlányok verméböl., azokot pedig a kik veszedelmének okai voltak, a verembe vetteté, és meg emésztetének egy szem pillantásban ö elötte., akoron mondá a király, féllyék minnyájan a földön lakok.. a Daniel Istenét, mert ö a meg szabadito. jeleket, és tsudákot tselekedö a földön. a ki meg szabaditotta Danielt az oroszlányok verméböl.


Magyarázat

K Mit jelentnek az esze gyült babyloniaiak. kik halálra keresék Danielt, azért hogy le rontá abálványokot?

F Jelentik az ollyan gonoszokot, kik meg egyesülnek. szándékjokban. és akarattyokban. hogy el veszesék az Isten félöket, kik ellene állanak, rendeletlenségeknek és rosz kivánságoknak, a babyloniai király pedig, aki ijedségböl Danielt az ellenségi kezekben adgya., jelenti. az olyan félénk, és kedvezö birákot, kik nem hogy egyenlö akaratban volnának az egyházi szolgákal, hogy a közönségesen valo botránkoztatást, és rendeletlenséget, meg orvosolnák. hanem még a nép keziben adgyák öket, az ollyan birák. nem hogy párttyát fognák. az özvegyeknek, és árváknak, hanem engednek a gazdagok, és hatalmasok igaságtalanságinak, tartván, vagy fenyegetésektöl. vagy ajándékot várnak töllök, pilátus. erröl nagy példa.

K Mit tanulhatunk a Daniel példájábol. aki minden állapottyában szabadoson meg mondgya az igazságot a királynak, a ki meg is halgatá ötet?

F Ez a példa kárhoztattya az ollyan félénk hizelkedököt. kik gyakorolván a fö renden lévöket, és a földi hatalmasokot nevelik azoknak rosz erköltsököt. hizelkedö. és haszon keresö ditséretekel. holot arra kellene forditani, kedvekben valo léteket, és hiteleket. valamint a proféta, hogy meg mutatnák nékik hivataljokot. és a vallás elö menetelét tekintenék.

K Mire kel még figyelmezni ennek a szent profétának maga viselésiben?

F Arra kel figyelmezni, hogy ez a proféta egy balványozo királynak az udvarában lakván, az ót uralkodo Istentelenségben részt nem vet. ebböl meg tanulhattyák avilágiak, hogy a világ meg romlásában. részt ne vegyenek, ha magok a világtol el nem távozhatnak, leg aláb a sziveket távoztassák el, mivel a világban lévök is ugy tartoznak keresztyeni modon, és az Anyaszent egyház törvénye szerént elni, valamint azok, kik azt el hagyták, söt még inkáb tartoznak. magokra vigyázni, mivel nagyob kisértetekben és veszedelemben forognak, és több számu ellenségel környül véve.

K. Mit jelent nékünk a Daniel példája, aki az oroszlányok közöt lévén. az Istennek mindenhatosága. meg tartotta, abban aveszedelemben?

F Azt jelenti, hogy ugy tekénttsük magunkot evilágban mint olyanokot. kik környül vagyunk vétetve. a gonosz lelkektöl, azok az ordito oroszlányok, a mint szent péter mondgya, egyebet nem keresnek. hanem hogy el szagassanak, azt végben is vinnék, ha az Isten keze minket nem oltalmazna, kérjük tehát szent segittségit. és meg adgya. hogy ha minden bizodalmunkot benne vettyük. valamint Daniel, nem várván semmit az emberektöl. se magunktol.

K. Mit mondasz az Istennek, azt a szent profétát meg tartásárol?

F Azt mondom hogy tsudálatos gondviselésit látom rajta. mivel hogy meg szabadittsa. Danielt, meg kelleték tartoztatni az oroszlányoknak éhségeket. akiknek hét napig [hét-napig] enni nem adának. az után eledelt kelleték rendelni a profétának, a ki éhségben vala, az Isten mind a kettöt végben vivé; elöször bé zárá azoknak a fene állatoknak torkokot., azután judeábol. enni küld néki Habakuk által, az oroszlányok barlangjában, mitöl lehet félni a midön hüségel vagyunk az Istenhez. és benne vettyük reménségünket, semi roszat nem tehet a leg hatalmasabb ìs az ö szolgainak engedelme nélkül. hogy ha pedig hatalmok alá adgya öket, és szükségben hagya, némelykor., azt tsak azért tselekeszi, hogy nagyob fényeségel szabadittsa meg öket, és nagyob gyözedelmet adgyon nékik, valamint tselekedék a szent Makabaeusokal. és az új törvény béli martyrumokal.

K Mit tselekedék a babyloniai király, a midön hat nap mulva. az oroszlányok közöt életben találá Danielt?

F Meg ijedvén illyen nagy tsudán. fel kiálta nagy szoval., meg üsméré, és hirdetni kezdé a Daniel Istenének nagyságát, az után ki vonatá ötet a veremböl., és a vádoloit vetteté helyében, a kiket mindgyárt el szaggaták az oroszlányok, tsudálatos az Istennek az ö igassága. a ki ugy rendeli a dolgokot, hogy a gonoszoknak igaságtalanságok, és hamiságok, ö magokra fog szálni, minden bizonyal. vagy ezen, vagy a más világon, és ök fogják azt a büntetést szenvedni. a melyet az Isten szolgainak készitették volt.


Évangyélium.

szent Jan. 7. 1.

Ezek után pedig Jésus Galilaeában jár vala, mert nem akar vala Judaeában járni, mert a sidok halálra keresik vala ötet közel vala pedíg a sidok innep napjok. a sátoros innep, mondának azért néki az attya fiai, eredgy ki innét, és meny judaeába, hogy a tanitványid is lássák tselekedetidet, melyeket tselekeszel. mert senki semit rejtékben nem tselekeszik., és ö maga nyilván akar lenni, ha ezeket tselekeszed, jelensd meg magadot evilágnak, mert az attyafiai sem hisznek vala ö benne. mondá azért nékik Jesus, az én idöm még el nem jött, ati idötök pedig mindenkor készen vagyon, nem gyülölhet titeket a világ, engemet pedíg gyülöl, mert bizonyságot tészek ö felölle, hogy az ö tselekedeti gonoszok, ti mennyetek fel az innep napra, én pedíg fel nem megyek ez innep napra, mert az én idöm még bé nem tellyesedet, ezeket midön mondotta volna, ö meg marada Galilaeaban. hogy pedig fel menének az attya fiai, akor ö is fel mene az innep napra. nem nyilván, hanem ugy mint titkon a sidok azért keresik vala ötet, az innep napon, és mondgyák vala. hol vagyon amaz, és sok vetekedés vala a sereg közöt. ö felölle, mert némellyek azt mondgyák vala, hogy jó, egyebek pedig azt mondgyák vala. nem, hanem el hiteti a seregeket, mind az által. senki nyilván nem szól vala felölle. a sidoktol valo félelemért.


Magyarázat.

K. Az ur miért nem akara Judaeában menni, azért hogy a sidok halálra keresék, nem gátolhataé meg rosz szándékjokot?

F. Minden bizonyal meg gátolhatta volna, de el kerüli az alkalmatoságot, nagy okoságal. hogy a mi gyengeségünkhöz alkalmaztassa magát. tanullyuk meg ezen példábol.; mitsoda okoságal kel el kerülni az alkalmatoságot mely a veszedelemre tenné életünket. vagy szabadságunkot. hogy ha tsak a felebaráti szeretet, vagy az Isten parantsolattyanem kénszerit arra, az emberi, és rend szerént valo utakon kel el kerülni az üldöztetést, hogy gyengeségünk miat meg ne esünk, mind azon által. soha nem kel olyat tselekedni. a mi ellenkeznék hivatalunkal. és az Isten törvényével.

K. A kristus miért nem akará halgatni attyafiait. kik arra sürgeték hogy menne judaeába. hirt, nevet keresni magának, tsuda tételeivel. és predikálásival.?

F Meg akará azal mutatni hogy mitsoda veszedelmes az atya fiak tanátsokot követni, fö képen a midön az egyházi szolgálatban jár adolog. mivel leg gyakraban a szülék tsak a hasznot. és az elö menetelt tekintik. a gyermekekben.

K. Az ur mi formában menté magát midön az attya fiai oly rosz tanátsot adának?

F Azt felelé nékik, nem hogy a világi ditsöséget keresné de söt még azért gyülölik, és üldözik, hogy bizonyságot tészen a világ meg romlásárol, és rendeletlenségéröl, a kristus példáját követi tehat. egy olyan lelki pásztor., a kí beszédivel, és az Évangyélium szerént valo életével, kárhoztattya a világnak hejában valoságát, az ö gazdagságit, pompáit, és meg felel a világot szeretö attya fiainak

K. A kristus nem akarván Jérusalemben menni. miért menté azal magát, hogy az ö ideje még elnem jöt volna?

F Meg akará nékünk mutatni, hogy nem tsak követi az Attya akarattyát. de még abban a szem pillantásban viszi végben, a melyben azt néki rendelte., ha hiven akarjuk az ö példájára az Istent szolgálni, tsendeségel kel várni az idöt, melyet az ö rendelése fog mutatni. és jól meg visgálni mindent. hogy okoságal munkálodgyunk, mivel az Istennek nem tsak engedelmeskedni kel. hanem akor engedelmeskedni. a mikor akarja. ahol ö akarja, és ami formában ö akarja

K. Leheté vétenünk az Isten akarattyát követvén?

F Gyakorta azt tselekeszük amit Isten akar; de nem olyan formában, se nem ollyan indulattal. amint ö akarja, gyakorta gondollyuk azt, hogy az ö akarattyát követtyük. azonban tsak a magunkét tselekeszük.

K. kitsodák azok, kik nem mérnek szabadságal szollani akristusrol. a sidoktol valo féltekben?

F Azok, akiknek, se hitek. se bátorságok nintsen. hogy fel kellyenek, a meg üsmért igazság mellet., tartván a világi hatalmasoktol; azok, akik nem mérik parttyokot fogni. a jó erköltsüeknek, a midön hallyák hogy öket rágalmazák. de söt még kedv keresésböl, ök is ahoz tesznek,, vagy leg aláb halgatásokal. meg mutattyák hogy jóvá hagyák.

 

NAGY BÖJT 5DIK HETIN VALO SZEREDÁN.

Imádság.

A te igasságodnak elég tételére forditván a böjtöt, oh' Istenünk, hinttsed irgalmaságodbol. hiveidnek szivekben világoságodot, és valoságos buzgoságot adván nékik, halgasd meg kegyelmesen az ö alázatos könyörgéseket. a mi urunk. J. k


Epistola.

levit. 19. 1. 10. 11.

Szolla az ur Mojsesnek, mondván, szoly az Izrael fiai minden gyülekezetinek, és mondgyad nékik, én ti uratok Istentek, ne lopjatok, ne hazudgyatok, és senki meg ne tsallya felebaráttyát, ne esküdgyel hamisan az én nevemre. se meg ne ferteztessed Istened nevét. én az ur, patvart, ne tselekedgyél felebarátodon. se eröszakal el ne nyomjad ötet, béresed munkája reggelig nálad ne maradgyon, ne átkozad a siketet, se ne tégy akadékot a vak eleibe. hanem féllyed ate uradot Istenedet. mert én vagyok az ur. ne tselekedgyel hamiságot, se hamissan ne itély, ne nézzed a szegénynek személlyét, se ne tisztellyed a hatalmasnak szinét, igazán itély felebarátodnak. ne légy rágalmazo, se suttogo a nép közöt, ne ály felebarátod vére ellen. én az ur, ne gyülöllyed ate atyád fiadot szivedben hanem nyilván meg fedd ötet. hogy ne légyen bünöd miatta. ne keress boszu állást. se meg ne emlékezél apolgár társaid boszuságokrol,, szeresed barátodat mint magadot, én az ur, az en törvényemet meg örizzétek.


Magyarázat

K Mitsoda oktatást akar nékünk adni az Anyaszent egyház, a mái letzkében?

F Maga az Isten szavait adgya elönkbe. hogy annál is inkáb irtozunk a lopástol a hazugságtol. atsalárdságtol. a hamis esküvéstöl. az eröszakoskodástol. azt hagya az után. hogy a munkásnak bérit meg fizesük hamarságal., még tsak más napra sem kel halogatni. föképpen ha szükségben vagyon. mert ha szükségben nintsen, el lehet halasztani a fizetést. annyi idöre. a menyire maga akarja, azt azö szabad akarattyára kel hagyni,

K Mit parantsol az Isten nékünk ezek után?

F Azt parantsollya, hogy roszat ne mondgyunk a siketröl. avak eleiben semit olyat ne tegyünk. a miért el eshetnék. az Isten ez által kárhoztattya hamiságokot azoknak, kik nem tsak az ollyanrol beszélnek roszat. ki testi füleire süket, hanem még az olyanrol. is ki jó erköltsböl hallatlanná tészi agyalázatokot. melyeket ellene mondanak.,. és aki kegyeségel, és békeséges türésel menti magát, kárhoztattya az után azokot is. kik nem hogy szánnák. de sött még tsufollyák a mások fogyatkozásit. azért, aki valamit tenne egy vak eleiben hogy el esék. olyan hamiság volna. a melyért. büntetést kel várni az utolso napon. tegyük ezekhez, hogy az egyházi pásztoroknak, nagy böltseségel. és vígyázásal kel lenni, a midön valamely igazságokot akarnak ki tenni, azokot jol meg kel fejteni, és magyarázni; hogy a gyenge elméknek. botránkoztatásokra ne légyen . .

K Mit parantsol Isten. ezen parantsolat által. ne nézed. a szegényeknek személyét, se ne tisztellyed a hatalmasoknak szinét, igazán itély.?

F Ezek a szók, leg inkáb a birokot illetik. a kik tartoznak, mind szegénynek. mind gazdagnak. egy aránt tenni igasságot. agyengének. ugy mint ahatalmasnak, meg ne esék szive, se az egyikének szegénységin, se a másikának ajándékin, mivel nem szabad semmi féle okbol. igaságtalanságot tselekedni, a biro, mondgya szent Agoston, meg nyeretesse agazdagnak perit, mikor a perr igaságos, és ha aszegénynek nyomoruságán. meg esik aszive. meg vigasztalhattya ötet, a magáébol., az el vesztet periért, mert mint hogy az igasság nem övé. azt nem adhattya annak, akinek igaságtalan a pere.

K Magyarázd meg ezeket a szokot., ne ály felebarátod vére ellen.?

F Ez a parantsolat tilttya agyilkoságot. és hogy semmi némü képen. abban ne részesüllyunk, se magunk azt ne tselekedgyük. se azt, ne tselekedtessük. se jóvá ne hadgyuk, meg gátollyuk azt. ha töllünk lehet. vagy az ellen állyunk, ha ollyan hivatalban vagyunk.

K. A sidoknak valaé okok, ebböl a parantsolatbol. szeresed felebarátodot, azt ki hozni. hogy gyülölhetik ellenségeket?

F Tsak némellyek közüllök. magyarázák. ezt. illyen hamis magyarázatal. az ide aláb valo parantsolattya Istennek, ezt a magyarázatot. egészen el ronttya, mondván, ne gyülöllyed az atyád fiát szivedben. ugy kel tekéntenünk minden embereket, mint atyánk fiait. és barátinkot, mert mindnyájunknak egy attya vagyon, a ki az Isten, az ö munkái vagyunk, és az ö képére teremtettünk. minnyájunkban egy emberi természet vagyon., tsak avétket kel másokban utálni, mert az, az ö munkájok, de atermészetet kel bennek szeretni, az, az Isten munkája.


Evangyélium

szent. Ján. 10. 22.

Lön pedig a templom meg szentelésinek innepe Jérusálemben, és tél vala, és Jésus a templomban jár vala, a salamon tornátzában körül vévék azért ötet a sidok, és mondák néki, meddig tartod lelkünket függöben, ha te vagy akristus, mond meg nékünk nyilván. felelé nékik Jésus, szollok néktek, és nem hiszitek. a tselekedetek, melyeket én tselekeszem., az én Atyámnak nevében, azok bizonyságot tésznek én felölem, de ti nem hisztek, mert nem vagytok, az én juhaim közül. az én juhaim, az én szomot halgattyak. és én üsmérem azokot,, és követnek engem. és én örök életet adok nékik. és el nem vesznek örökké, és ki nem ragadgya azokot senki kezemböl, az én Atyám amit nékem adot. nagyob mindeneknél. és senki, ki nem ragadhattya az én Atyám kezéböl. Én. és az Atya. egy vagyunk, köveket vönek a sidok hogy meg köveznék ötet, felele nékik Jésus, sok jó tselekedeteket mutattam néktek az én Atyámtol. azok közül mellyik tselekedetért köveztek meg engem, felelének néki a sidok, a jó tselekedetért meg nem kövezünk téged, hanem a káromlásért, és hogy holot te ember vagy. Istenné teszed magadot, felelé nékik Jésus, níntsené irva. a ti törvényetekbe, hogy én mondottam Istenek vattok, ha azokot mondotta Isteneknek a kikhez az Isten beszéde lett, és az irás fel nem bontathatik, akit az Atya meg szentelt. és a világra küldöt. ti azt mondgyátok hogy káromlasz, mivel hogy azt mondottam, az Isten Fia vagyok, ha az Atyám tselekedetit nem tselekeszem. ne hidgyetek nékem. ha pedig tselekeszem, és ha nekem nem akartok hinni, atselekedeteknek hidgyetek, hogy meg üsmérjétek, és hidgyétek hogy az Atya én bennem vagyon. és én az Atyában, keresik vala azért ötet meg fogni, és ki mene azö kezekböl.


Magyarázat.

K Mitöl vagyon hogy a sidok azon panaszolkodának., hogy akristus meg nem mondá nékik világosan, hogy maga légyen a messiás, noha sokszor meg mondotta vala nékik.?

F Igen is sokszor meg mondotta vala nékik, és sok tsuda tételeivel meg is bizonyitotta vala, de ök azt nem hitték, mert nem akarák hogy ö légyen a Messiás. az igaságot utálták azö szájában. mert az irigység meg vakitotta vala öket. és anyira meg volt a szivek romolva. hogy a leg jóbb dolgokot is méregé változtatták, ha Isten Fiának üsmerték volna, kételenek lettek volna, azt is meg vallani hogy igaz azö tanitása, és bé kelletett volna venni., de ezeket az ö irigységek meg nem engedé nékik.

K. Mi végre akarák meg tudni ezt az igazságot?

F Arra avégre, hogy még annál inkáb üldöznék az üdvezitöt., hogy ötet gyaláznák mint tsalárdot., a mint is, mihent meg mondá nékik, hogy ö volna a Messiás. azonal köveket kapának. hogy meg köveznék. illyenek, az ollyanok, akik az igazságot keresik. nem azért, hogy azt szeretnék, hanem hogy az ellen beszélhessenek.

K. Mi okát adá az üdvezitö annak, hogy a sidok nem hittek szavának?

F Ti nem hisztek mondá nékik, mert nem vagytok az én juhaim közül. miért mondá nékik ezeket,? mondá szent Agoston. tract. 48 in. st. joan mert látá hogy az örökké valo halálra itéltettek . : ugyan is mi lehet nagyob jele annak. hogy meg voltak vettetve, mint a, hogy engedetlenek valának., és fel támadának a világoság ellen. az ö gonoszságok és irigységek nem engedé meg nékik, hogy meg üsmérhesék. pasztorjokot. nem ö vala oka meg vettetéseknek, hanem az ö hitlenségek, és más egyéb hamiságok. okozá meg vettetéseket.

K. Az Isten tudván azt öröktöl fogvást, hogy kik lésznek a meg vettettek közöt, nem mutatta volnaé több jóságát. ha öket nem teremtette volna. mint sem hogy teremtette.?

F Az Isten itéletit ki visgálhattya. az ö utai pedig meg foghatatlanok, a mi köteleségünk tsak a, hogy alázatoságal meg vallyuk hogy azok igasságosok, és rettegésel imádgyuk titkait. a mi az Istenben vagyon a mind imádásra meltó. az ö igassága és jósága, mindenik örökös tiszteletet érdemel. el is mondhattyuk szent Agoston után. hogy ö véghetetlen jó, és hatalmas lévén, jóbnak itélte lenni. a roszból. jót ki hozni, mint sem tellyeségel a roszat meg nem engedni.

K. Miképen leszünk a kristus juhai közül valok.?

F A mint maga mondgya. hogy ha halgattyuk. és követtyük az ö szavát, az az, ha engedelmeskedünk szavának.; és az ördög szavát nem halgattyuk., ha ellene mondunk az ördög pompainak. és tselekedeteinek. és ha követtyük. a mi szenttséges üdvezitönknek, alázatos. és sanyaru életét. aki a szerént éll, és abban végig meg marad., minden bizonyal. akristus juhainak számokban lészen.

K Mit igér az ö juhainak.,?

F Azt igéri, hogy örökké valo boldogoká tészi öket és ugy gondgyokot viseli. és meg tarttya. minden hato kezeivel eveszedelmes életben, hogy se az emberi, se az ördögi hatalom kezeiböl öket ki nem veszi, erre valo nézve. nagy bizodalommal lehetnek mind azok. kik az ö juhainak bélyegét viselik. látván, hogy maga az igazság örökké valo életet igér. nékik, tsak, végig meg maradgyanak hüségiben, noha mind azon által mindenkor tarthatnak, mert ez életnek folyása alat ha szinte juhok voltak is. de hüségtelenségekért. gödölyéké lehetnek, valamint ellenben., a nagy bünösök. a penitentzia tartásnak kegyelme által. a gödölyék közül ki vétethetnek, és a juhok közi számláltathatnak.

K. Leheté ez életben abban bizonyos valaki., hogy az örök boldogságra a juhok számában vagyon?

F Nem lehet ezen avilágon soha abban egészen bizonyosnak lenni, az ollyan titok. a melyet egyedül. tsak az Isten tudgya. de az ollyan akit alélek üsméret semi halálos vétekröl nem vádolya, vagy az ollyan aki azt gondolhattya, hogy meg jóbbitotta életét. valoságos meg térésével. és penitentzia tartásával, az ollyannak lehet az a bizodalma, remélheti is azt. de azt is ugy. hogy rettegésel. és félelemel fogja halgatni, és követni az örökös pásztornak szavát. alélek mentöl több jelit veszi az Isten irgalmaságának, annál hivebb, az ö kegyelméhez, annál is nagyob vigyázásal áll ellene rosz hajlandoságinak. és azon igyekezik., hogy alázatoságával, békeséges türésivel. és szeretetével követhesse a kristust., és igy. annál nagyob bizodalma lehet Isten elött. üdvesége felöl.

K. Az Isten miért nem tett minket bizonyosaká üdveségünk felöl?

F Ez nagy böltseségel, és igaságal valo rendelése Istennek, az emberen. 1 bünösök lévén, meg érdemlik igaságal. hogy igy bánnyék vélek. és a bizonytalanság melyben az Isten hagya öket, ez életben, a vétekért valo büntetés. 2. mint hogy az emberek természet szerént változok, és álhatatlanok szükséges hogy meg probáltassanak. az ö örökös sorsoknak tudatlanságaval., ezigen hasznos arra. hogy magokban ne bizanak, hanem szüntelen valo alázatoságban, félelemben. és magokra valo vigyázásban legyenek., 3. a bizonyoság. nem hogy hasznokra lenne, hanem még magokot el hinnék, és köteleségeket el mulatnák, a bizonytalanság pedig meg zaboláza kevélységeket., és arra ösztönözi, hogy nagy figyelmeteségel munkálodgyanak üdveségeken., ugy hogy bizonyosá tehessék. szent péter mondása szerént. hivatalokot, és választásokot 2. petr 1. 10.

K. A sidok miformában halgaták az üdvezitönek szavait?

F Noha egyebet nem monda nékik az igazságnál., és tsak azokot a jó téteményeket terjeszté elejekben. a melyeket tett, vélek, és érettek, mind azon által. fel indulának ellene, és meg akarák kövezni, ez a példa meg mutattya, hogy nintsen ezen a világon jóbb jutalma jó tselekedetinknek, mint a gonoszok háláadatlanságok. és üldözések. és hogy a ditsöséges dolog az Isten szolgainak., a midön keserüséget szenvednek a jó tételért, és hogy a kristus valoságos juhainak azon kel igyekezni. hogy abban hasonlittsanak pásztorokhoz. a ki meg engedi hogy. szenvedgyenek, azért hogy meg probállya szereteteket. és hüségeket.

 

NAGY BÖJT 5DIK HETIN VALO TSÖTÖRTÖKÖN.

Imádság

Adgyad mindenhato Istenünk. hogy az ember el veszvén azt a méltóságot a melyben teremtetted volt, mértékletlenségiért abban viszá is helyheztessék, a meg tartoztatás által, a mely néki orvoságul légyen. a mi urunk J. k.


Epistola.

Dani. prof 3. 25......34

Fent álván pedig Azariás, igy imádkozék, kérünk ne adgy kézbe minket mind örökké ate nevedért, és bonsd fel szovettségedet, se el ne vegyed irgalmaságodot tölünk, Ábrahamért a te szerelmesedért, és Isákért a te szolgádért, és Izraelért. ate szentedért, kiknek szolottál meg igérvén. hogy meg sokasitanád az ö magvokat mint az ég tsillagit. és mint a fövenyt, mely a tenger parttyán vagyon mert uram meg kevesedtünk, minden nemzettségeknél inkáb. és meg aláztattunk az egész földön ma ami büneinkért, és nintsen ez idöben fejdelem. se hadnagy, és proféta. sem éppen égö áldozat; sem eledeli áldozat, sem jó illat, sem a sengeknek helye te elötted, hogy meg találhatnok, ate irgalmaságodot, hanem töredelmes lélekkel és alázatos szivel lévén, fogadtassunk bé. mint a kosokbol, és tulkokbol. és ezer kövér bárányokbol valo éppen égö áldozatban. ugy légyen ate szined elött ma, ami áldozatunk, hogy kedves légyen néked, mert nints szégyenülések. ate benned bizoknak, és most követünk téged tellyes szivel., és félünk téged, és keressük ate ortzádot, ne szegyenits meg minket, hanem tselekedgyél velünk ate kegyeséged szerént. és ate irgalmaságodnak sokasága szerént. és ments ki minket, a te tsuda tételid szerént és adgy ditsöséget ate nevednek uram. és szegyenüllyenek meg minnyájan, akik gonoszt mutatnak ate szolgaidnak, szegyenüllyenek meg ate minden hatoságod által, és azö erejek romollyon meg, és tudgyák meg hogy te vagy egyedül az ur Isten. és ditsöséges a földnek kereksége felet.


Magyarázat

K. Az Anyaszent egyház mitsoda oktatást akar nékunk adni a mái letzkében?

F Az Azáriás imádságát adgya elönkben. a melyet tett az egö kementzében, a hová más két társaival vettet vala, a babiloniai király parantsolattyábol, azért, hogy aképit nem akarák imádni.

K Mire tanit minket Azáriás ebben az imádságban?

F Meg üsmervén azt, hogy népének rabságban valo léte. a bünöknek igazán valo büntetése, a melyböl azt tanulhattyuk hogy ugy tekénttsük büneinket, mint olyanokot. a melyek okozzák mind azokot a nyomoruságokot a melyekben esünk. és hogy imádgyuk az Istennek itéletit. aki minket igaságal és érdemünk szerént büntet, de aki azt gyakorta irgalmaságábol tselekeszi, azért hogy magunkban térjünk, hogy magához hijon. és hogy légyen mivel meg fizetnünk a mivel tartozunk igaságának, és eleget tehessünk vétkeinkért;

K Mire tanit még minket Istennek ez a szolgája. az ö két szenvedö társaival

F Tsudálatosan meg tartatván atüzben, meg vallyák vétkeket, és irgalmaságát kerik Istennek népére, ez a példa kárhoztattya háláadatlanságokot azoknak, kik meg szabadulván valamely nyavalyábol. vagy nyomoruságbol., nem gondolkodnak penitentziát tartani. vétkekért. melyek ezeket ókozák, se az Istenhez valo háláadoságokot nem mutattyák. nagyob felebaráti szeretetekkel, munkálodván azon. hogy ki vehessék a szegényeket, és anyomorultakot szegénységekböl. valamint az Isten ki vette öket szenvedésekböl.

K Az Isten miképpen ditsoitti nevét a botsánatban?

F A botsánatban fényeségel ki mutattya azö joságát. és irgalmaságát, valamint hogy Ditsöséget ád nevének a büntetésben, mert meg bizonyittya, mind a maga. igasságát, mind a maga hatalmát.

K. Ez a szent ember mi formában igyekezik az Isten igasságát meg kérelni, és kegyelemre vinni?

F Azon keri, hogy Ábrahámra, Isákra, és Jákobra valo tekéntetért. irgalmazon meg néki, ebböl ki tettzik hogy egy bünösben nem lévén semmi is a miért meg érdemelhesse az Isten kegyelmét. lehet néki az Isten mellet lévö szentekhez folyamodni. és hogy az Anyaszent egyháznak szokása szerént, a szenteket segittségül hini. enem új szokás. mivel e szokás vala az ó törvényben. minden idökben., hogy kérjék az Istennek segittségit. ezekre a szent patriárkákra valo tekintetért. noha nem az ö érdemekért adgya vala kegyelmének segittségit. hanem a Messiásnak. akit várának.


Évangyélium.

szent luk. 7. 36.

kéri vala pedig ötet,. némely a farisaeusok közül, hogy véle ennék, és bé menvén a farisaéus hazában letelepedék és imé egy aszszony állat, ki avarosban bünös vala, hogy meg érté. hogy le telepedet volna a farisaeus hazában, hoza alabástromot kenettel, és meg álván hátul alábainál. köny hullatásokal kezdé öntözni a lábait, és hajával tőrli vala, és tsokolgattya vala alábait, és a kenettel keni vala. látván pedig a farisaeus, a ki ötet hitta vala. szolla ö magában, mondván, ez ha proféta volna, tudná bizonyal kitsoda, és mi némü aszszony állat. a ki ötet illeti, mert bünös., és felelvén Jésus mondá néki, simon, vagyon valami mondásom hozád, a pedig mondá mester mond el. két adossa vala egy költsön adonak, egyik ött száz pénzel tartozik vala. és a másik ötvennel. nem lévén azoknak honnét meg adni, el engedé mind a kettönek, azért kitsoda szereti ötet inkáb, felelvén simon mondá. vélem. hogy az, akinek többet engedett el, ö pedig mondá néki, igazán itéléd, és fordulván az aszszony állathoz, mondá simonak, látodé ez aszszony állatot, bé jöttem a házadba., vizet alábaimnak nem adtál. epedig köny hullatásokal öntözte lábaimot. és a hajával törlötte meg. tsokot nékem nem adtál. epedig miolta bé jöt. meg nem szünt tsokolgatni a lábaimot. olajjal a fejemet meg nem kented. epedig kenettel kente meg alábaimat, azokaért mondom néked, meg botsátatnak néki sok bünei; mert igen szeretett., a kinek pedig keveseb botsátatik meg, kevesebbé szeret, mondá pedig Máriának, meg botsátatnak néked büneid, és akik együt le telepedtek vala, kezdék mondani magokban, kitsoda ez, a ki még a bünököt is meg botsáttya, mondá pedig az aszszony állatnak, ate hited meg szabaditod téged. meny el békével.


Magyarázat.

K Mit ád elönkben az Anyaszent egyház ebben az Évangyéliumban?

F Ennek a bünös Aszszonynak meg térésében, a valoságos penitentzia tartásnak formáját adgya elönkben, az ö nagy siettségel valo menetele a farisaéus házához. mihent meg hallá a kristusnak ót valo létit., meg mutattya a bünösöknek, hogy ne halogasák. meg téréseket, mivel se az idö, se akegyelem nintsen szabadságokban. és talám, tsak az a szem pillantás az övék. a melyben az Isten meg hattya sziveket, azért el se veszesék azt az idöt., a szent bátorság a melyel ez az aszszony mégyen ebéd felet. sokaknak eleibe, fö képen egy visgálodo farisaeus eleibe. nem szegyenelvén, apenitentziának alázatoságát, igen nagy példa lehet a penitentzia tartok elött, a melyböl meg tanulhattyák, hogy ne szégyenellyék eleget tenni, és helyre hozni a közönségesen tett botránkoztatásokot, a melyeket adtanak rendeletlenségekért. kárhoztattya ez a példa. vétkes szegyenit is azoknak, kik nem merik ezt az alázatoságot fel venni. se jót tselekedni. azért hogy az emberek felöllök ne szollyanak., vagy meg ne itéllyék

K Honnet vagyon ez a világi tekéntet, akeresztyeneknek leg nagyobb résziben., a mely nem engedi nékik hogy a penitentzia tartásnak uttyára menyenek?

F Attol vagyon. hogy kevés. hitek. kevés félelmek, és kevés Isteni szeretetek vagyon, ha élö hitek volna, nagyob tisztelettel volnának az Istenhez, aki a mi biránk. és a kinek mindenröl számot kel adni, mint sem avilághoz, a ki nem hogy meg oltalmazhatná azokot akiket az Isten meg itéli, de még maga is meg itéltetik. a fejedelmével., tudni illik az ördögel; hogy ha tartanának valoságal az Istentöl., minden modon azon igyekeznének, hogy a vétekért valo meg bántodásért. meg követnék, hogy ha pedig ötet szeretnék, igen könnyen meg vetnék a világ gyülölségit. aki mi nékünk nem árthat, ha nem akarjuk.

K Mitsoda külsö jeleit adá ez az aszszony töredelmeségenek?

F Meg mutatá töredelmeségit., böséges köny hullatásival, a melyekel meg öntözé lábait. a meg váltonak. és meg törölé azokot hajával, meg akará mutatni, hogy meg veti. azt., a mi néki az elött. kevélységire szolgált., avaloságos penitentzia tartás sohajtásal, és keserüségel jár, nem maradhat avilági örömel. se az ollyan dolgokhoz valo ragaszkodásal., a melyek avétekre szolgáltak. mind azt., mondgya a nagy szent Gergely. az Isteni igasságnak. kel fel áldozni. valamit a mi gyönyörüségünkre szolgáltattunk. és forditottunk.

K. Mire tanit minket ez az aszszony., a midön a kristus. lábait tsokolgattya. és azokra keneteket hint?

F Az elsö tselekedetével., meg mutattya nékünk. a kristushoz valo szent szeretetét. a második tselekedetéböl láttyuk, hogy az Isteni szeretet sugarlá néki, hogy az ö lábaira hintené mind azt, a mi néki leg drágáb vala, eszerent is kel egy valoságos keresztyénnek szeretni a kristus testében. a ki is az Anyaszent egyház, mind azokot, kik abban leg aláb valoknak láttzanak lenni. és lába alá tapodni mind azt. a mit leg inkáb szeretett. szeretni kel néki aleg szegényebbeket, és aleg nyomorultabbakot is, és azokra hinteni gazdagságát:, és mind azt, a mi a kényeségre valo volt. a szükségen felyül valojok a gazdagoknak mondgya szent Agoston., a szegények szükségekre valok, azokot, akristus lábaira kel hinteni.

K A farisaeusnak nem valaé oka azt ellenezni hogy akristus mágához hagyá közeliteni, egy ollyan vétkes aszszonyt, az ollyanoknak nem kellé el kerülni társaságokot?

F Igen is aközönséges rend szerént egy keresztyennek el kel kerülni az ollyan személyeket, hogy akisértetben neesék, és hogy okot ne adgyon másoknak, abal itéletre; de külömbözést kel tenni, mivel nem lehet roszul itélni egy ollyan Isten szolgája felöl. aki némelykor az ollyanokhoz el mégyen hogy a meg térésre indittsa, ennek a farisaeusnak éppen nem vala oka hogy roszul itéllyen az üdvezitöröl, mivel láthatta sok tsuda tételeit, és halhatta. hogy tanitványi menyit téritettek meg nevében, ha szinte ugy nem tekinté is ötet mint Istent, de mindenek felet azt kelletet volna néki meg visgálni, hogy az az, aszony ebéd felet és mindenek láttára közelgetet akristushoz., még ezen kivül nem láttaé annak nagy szemérmeteségét, alázatoságát, sirását; ezekböl meg láthatá, hogy az a személy nem a volt. aki az elöt. és hogy tsak az üdveségét keresné, mivel akristusnak, hatalmas kegyelme. vitte vala oda, ugyan az is sugarlá néki. a büneiért valo töredelmeséget, mind ezekre valo nézve, más gondolatban kelletet volna lenni, annak a farisaeusnak, és tsudálni kegyeségit az üdvezitönek., és jóságát, amelyel szenvedé, hogy lábait meg tsokollya. tanullyuk meg ebböl hogy ne legyünk másokhoz. rosz gyanuságal., se rosz itélettel. azokhoz. a kikben változást látunk., és jelit a meg térésnek, a rendeletlen életüböl., szent lehet.

K Magyarázd meg nékünk ezeket a szokot; meg botsátattak néki sok bünei mert igen szeretet.?

F Ezekböl azt tanulhattyuk, hogy vagyon ollyan Isteni szeretet, a mely abünöknek botsánattyát meg nyeri, a pedig igen igasságos., igen szeretni azt., a ki sok adoságot engedet, a midön a kristus magához akarja hini. az ollyan bünöst, ki ötet el hagyta, annak vétkeihez képest valo nagyságu szeretetet hint szivében. hogy meg utálván vétkeit, a meg igazulásnak kegyelméhez készittse, és amidön mindenek felet kezdí az Istent szeretni, és ugy. mint minden igasságnak kut fejét, a Tridentinumi gyülés mondása szerént, akor botsánatot enged néki, bé töltvén ötet, nagyob böségel valo szeretettel. a mely szeretet, meg igazulására lészen, ez igy lévén. sok bünei meg botsátattak annak, aki igen szeretett, és az akinek sok büneit meg botsátották, tartozik, a vett kegyelemért háláadásbol igen szeretni.

K Ez az aszszony miképpen mutatá meg. akristushoz valo szeretetétt?

F Köny hullatásival öntözé lábait, és hajával törölé azokot, szüntelen tsokolgattya vala azokot. és kenetet hinte azokra, a farisaeus pedig ezeket tsufságal tekinté, és ö, illyeneket nem tselekedék. se tsokot nem ada. néki, se kenetet nem hinte fejére, azért is mondá a kristus, hogy ez az aszszony igen szeretett, el itélhettyük ebböl. hogy a farisaeus kevesé szerette ötet. vagy talám nem is, mivel igaznak tartván magát, nem gondolá hogy sokal tartoznék az Isten igaságának

K. Következiké ez, akristus szavaibol., hogy sok vétket kel követni azért, hogy azokért botsánatot nyervén. ötet az után inkáb szeresék. vagy a, hogy a ki keveseb meg bántásal volt hozája, keveseb szeretettel is tartozik néki.

F Éppen nem következik egyik is. mivel nem tsak azért tartozunk az Istent szeretni, hogy büneinket meg botsátotta, hanem még, szent Agoston szerént. azokért is, a melyeket nem tselekedtük., mivel tsak azö gond viselése. és kegyelme tartoztatot meg attol. hogy azokot nem tselekedtük., az ártatlanságnak szine alat. soha meg nem kel bennünk hülni a szeretetnek, se a háláadoságnak, az Isten irgalmaságához, mivel egy penitentzia tarto bünös, akiben több szeretett vagyon eléb valo egy ollyan ártatlannál., a kiben a szeretet kevesebb.

 

NAGY BÖJT 5DIK HETIN VALO PÉNTEKEN.

Imádság

önttsed mi urunk szivünkben kegyelmedet., ugy hogy a midön mi magunkot büneinkért meg büntettyük, el kerülhesük az örökös büntetést. az ideig valo büntetésel melyet szenvedünk., a mi urunk J. K.


Epistola.

Jérém. 17. 13.

Uram Izraelnek reménsége, minnyájan akik tégedet el hagynak, meg szégyenülnek, a tölled el távozok, a földre irattatnak, mert el hagyták az élö viznek erét. az urat, gyogyits meg engem. és meg gyogyulok, szabadits meg engem. uram. és meg szabadulok, mert te vagy az én ditséretem. imé ök mondgyák nékem, hol az ur igéje, jöjjön el, és én meg nem haborodtam, téged pasztoromot követvén, és az ember napját nem kivántam, te tudod, a mi ki jöt ajakimbol. igaz volt ate szined elött, ne légy te nékem félelmemre. én reménségem vagy, a nyomoruságnak napján, szégyenüllyenek meg akik engem üldöznek, és ne szégyenüllyek meg én. féllyenek ök, és ne féllyek én, hozd reájok a nyomoruságnak napját. és két féle romlásal ronsd meg öket:


Magyarázat

K kitsodák azok, akik az urat el hagyák, és a földre iratatnak.?

F Azok kik hüségtelenségböl el hagyák ateremtöt., és a teremtet állatokhoz ragaszkodnak., az ollyanok a földre irják neveket., mert ót akarnak lakni, mert ót akarnak, nagyá, és nagy hirüeké lenni, de idövel el töröltetik nevek, valamint a porban valo irás. melyet a szél el viszi. hogy ha pedig a világhoz nem kaptsolnák élettyeket, egyedül az Istennek adnák magokot, állando és meg változhatatlan szeretettel. az ö nevek. a menyekben iratatnék fel, ahol örökös ditsöségben élnének.

K Miképpen hagyák el tehát. az Istent. a ki az élö viznek kuttya?

F A mikor el hagyák azt, a ki, ami örökös jónk, és aki, ki merithetetlen kut feje minden valoságos jónak, és a mikor a veszendö és tsalárd világ jóvaiban veszük ki részünket, ezt is tselekeszi, egy ollyan nagyra vágyó, aki eföldön akarja ditsöségit. és nagyságát. keresni, egy ollyan fösvény, aki it akarja gyüjteni agazdagságot, egy ollyan bujalkodo, aki atesti gyönyörüségekben tarttya boldogságát., aki ateremtö helyet. ateremtet állatot szereti, az ollyan örökösön meg büntetik, mert meg fosztatik mind attol., a mire forditotta volt ez életben, szeretetétt, és el veszti azt az örökös jót, a melyet meg vetette volt, az ollyan pedig meg jutalmaztatik azzal. a mit szeretett, aki egyedül tsak az Istenhez fordittotta szeretetét.

K. Miért mondgya Jeremiás gyogyits meg engem. és meg gyogyulok. szabadits meg engem. és meg szabadulok?

F Arra tanittya az embert. hogy meg nem gyógyulhat a véteknek betegségéböl, se attol meg nem szabadulhat más képen., hanem tsak az Isten kegyelméböl, példát ád, ez a proféta arra, hogy azt szüntelen kérjük, mert a mi szükségink szüntelen valok, és hogy minden nap új szükségünk támad. a mi gyengeségink, és meg romlásink miat, a melyektöl, tsak a halál szabadithat meg minket

K kitsodák azok, kik azt mondgyák. mint a sidok, hól az ur igéje, jöjjön el.?

F Azok kik vak merö bátorságban élnek, avétkeknek gyümöltsével, tsak szofia beszédnek tartván mind azt valamit nékik mondanak, az Isten itéletének keménységéröl. és azt gondollyák, hogy tsak ijeszteni akarják öket

K. Miképen kel ellene állani az illyen kisértetnek?

F A midön az ollyan Istentelenek igy bánnak az Istennek valamely szolgájával. annak a proféta példájára, még nagyob állandoságal kel az Istenhez ragaszkodni., mint pásztorához, el hitetvén magával. hogy mind az ö igereti, mind fenyegetési bé tellyesednek, ne suhajttsa a világi gazdagságokot, se a világi hejában valoságokot, se azokot a napokot. a melyeket a világ szeretöi, szeréntsés napoknak nevezik, de a melyek Isten elött boldogtalanok. az ollyan világ szeretöiröl mondgya szent jób, hogy gyönyörüségben töltik napjokot, de egy szem pillantásban, akoporsoban szálnak.

K A proféta boszszu állásbol mondgyaé ezeket ellenségiröl, szégyenüllyenek meg. akik engem üldöznek.?

F ugy beszél mint proféta, és nem haragbol., ez inkáb ollyan jövendölés, a melynek. bé kelleték rajtok tellyesední. mint sem boszu állásnak kérése, aproféták rend szerént. az illyen jövendöléseket könyörgés és átok formára teszik, azért hogy inkáb meg rettenttsék azokot a kiknek beszéllettek. és hogy egyszers mind. meg mutathassák az Istennek. hogy azö rendelésihez szabják magokot, ki hirdetvén mind azokot anyomoruságokot. a melyekel fenyegeti abünösököt hogy ha meg nem térnek. tegyük ehez azt is, hogy Jéremiás ebben, jelenté a kristust, meg jövendölven, azt az irtoztato boszu állást., a melynek kelleték idövel a sidokra szállani. azért hogy a kristust meg veték, és a keresztfán meg ölék.


Evangyélium.

szent Ján. 11. 47.

Egybe gyüjték azért a fö papok. és a farisaeusok atanátsot. és mondának,, mit tselekeszünk. mert ez az ember sok jeleket tészen. ha igy hagyuk ötet. minnyájan hisznek öbenne, és el jönek a Romaiak, és el veszik hellyünket. és nemzetségünket. egy pedig közüllök kaifás nevü midön fö pap volna abban az esztendöben., mondá nékik. ti semmit nem tudtok, se meg nem gondollyátok, hogy hasznosab néktek. hogy egy ember hallyon meg a népért., és az egész nemzettség elne veszen. ezt pedig magátol nem mondá, hanem hogy azon esztendöbéli főpap volna, profétalá. hogy Jésus meg halna anemzettségért. és nem tsak anemzettségért. hanem hogy az Isten Fiait, kik el valának széledve. egyben gyüjtené. azon a naptol fogvást gondolák hogy meg ölnék ötet. Jésus azért már nyilván nem jár vala a sidok közöt, hanem apuszta mellet valo tartományokba mene. a városba, mely Efremnek mondatik. és ót lakik vala, atanitványival.


Magyarázat

K Mit kel gondolni a mái Évangyéliumban lévö fö papoknak. és farisaeusoknak. tanátsot tartásokrol?

F Nem lehet meg fogni, mitsoda meg bodult elmével valának, ö magok meg vallyák, hogy mitsoda valoságosok, és hatalmások az üdvezitönek tsuda tételei., és hogy azokért mindenek hihetnek ö benne. még is ök. nem hogy benne hinnének. de veszedelmére igyekeznek. ez az irtoztato példa. meg mutattya. hogy a mely elmében. az irigység. és a gyülölség uralkodik. a, se az Istentöl, se az emberektöl nem fél; és az ö vaksága ollyan nagy, hogy tsak, azon gondolkodik; mi modon veszthesse el azt. akit gyülöl. arrol pedig nem is gondolkodik, hogy tellyeségel önnön magát veszti el. és hogy minden rosz igyekezete magára szál.

K kitsodák ollyanok. mint ezek a sidok, kik a haza meg tartásának szine alat. el akarják veszteni azt, a ki a hazát. egyedül meg tarthatta volna?

F ollyanok a nagyra vágyok., azok avilági okosok. kik. a vallás. és a közönséges jónak szine alat; bé akarják tölteni rosz kivánsagokot, üldözvén a jó erköltsüeket, de a kik gyakorta. hasonlo Isteni haragot vesznek magokra valamint a sidók, a kik azért akarják meg ölni akristust, hogy elne veszesék szabadságokot., és városokot, holot azért veszték el. mind egyikét, mind a másikát. hogy a kristust meg ölék. negyven esztendö mulva, az Isten. a Romaiakot el küldé, hogy boszut. állanának haláláért. a kik el pusztitván avárost, és atemplomot, meg számlálhatatlan népet ölének. meg. a többit pedig mint rabokot el adák, és el szélyezték az egész földre, gyakorta hasonlo történik a világi nagy renden lévökel., kik tsak a magok ditsöségeket; és hasznokot tekéntik. és irigyelvén a mások jóvait. és nagyságit, azon igyekeznek, hogy azokot meg ronttsák. a melyért a magok fejekre vonnyák mind azt, valamit másokal akarnak szenvedtetni.

K Miképen lehetne meg orvosolni ezt a nagy roszat. a mely oly igen uralkodik a törvény ki szolgáltatok, és a nagy renden lévök közöt.?

F Más orvosága annak nintsen., hanem hogy el kerüllyék azokot az indulatokot, melyek öket az uralkodásra. és az igazgatásra indittyák, és hogy magokot. annak ahatalomnak, határjában tarttsák, a melyet vettek Istentöl. másoknak jóvokra, és nem rontásokra. mivel ahatalmaskodásnak, és az uralkodásnak ereje olyan nagy, hogy akin egyszer eröt vehet, a fel áldozza joszágát. egésségit. életét, lelke üsmeretit. tsak hogy nagyobra terjeszthesse tiszttséginek méltoságát. vagy hogy meg tarthassa [meg-tarthassa], a mit el foglalt igaságtalanul.

K. A kaifás tanátsa igaságos valaé. a midön azt jovallá hogy jóbb egy embernek meg halni a népért. hogy az egész nemzettség meg maradgyon.?

F Sött még ez a tanáts, igen igaságtalan. és Istentelen vala, mivel soha nem szabad egy ártatlant meg ölni, ha szinte. az világ meg tartása forognais halálában. soha nem kel az Apostol mondása szerént. rom. 3. 8. roszat tselekedni. hogy abbol jó következék. annál is inkáb nem vala szabad meg ölni, az életnek kezdetit. az ollyanok kaifást követik. a kik mind Isteni, mind emberi törvény ellen jóvallyák. az igaságtalanságot, és az eröszakoskodast, azért mert abban a magok hasznokot, és elö meneteleket láttyák.,

K Miért mondgyák tehát hogy jövendölt?

F Azzal nem akarják mondani, hogy a szent lélek adta volna néki azt a gondolatot, de mint hogy mindeneket a szent lélek igazgat.,. ugy is fordittá a kaifás szavait. a melyekel azt az igasságtalan tanátsot adá, hogy nem tudva. igazat monda. és jövendöle.

K Miképpen követék a sidok a kaifás tanáttsát a mely oly igen ellenkezék. az igasságal, melyet meg bizonyitának a kristus tsuda tételei nagy világoságal.?

F Mert tartának a romaiaktol, a kik minden világi jovokbol ki foszthaták öket, tartván pedig attol., hogy azokot el ne veszesék, azért nem is tekinték az Isten hatalmának jeleit. attol is féltek. hogy öket bé ne vádollyák hogy a tsászaron kivül. más királyt akarnak üsmérni, esokakal meg történik. a keresztyének közöt, akik, hogy az emberek kezekben ne esenek, az élö Isten kezében esnek, akik is világi okoságbol. a magok hasznokra áldozák az igasságot. és az igazat. és akik nagyobra betsüllik. a látható, és jelen valokot. aláthatatlan, és jövendöbéli jóknál.

K. A kristus miért mene a pusztába?

F Mert nem akara ellenségi közöt maradni, ne hogy jelen valo létével. meg nagyobra ne gerjesze. hamiságokot. ezzel példát ada szolgainak, hogy éllyenek azal a modal., melyet az okoság ád elejekben. és magokot el rejttsék. mikor a szükség kivánnya, hogy veszedelemre ne tegyék gyengeségeket, és ellenségeket. annál nagyob haragra ne indittsák.

 

NAGY BÖJT 5DIK HETIN VALO SZOMBATON.

Imádság

Engedgyed uram, hogy a néked szenteltetet nép., az áitatoságban elö menyen, hogy a szent tselekedetekre meg tanitatván, mentöl inkáb fog szent Felséged elöt tettzeni. annál nagyob ajándékokal erösitessék meg a mi urunk J. k.


Epistola.

Jerem. 18. 18.

Es mondának. jertek, és gondollyunk Jéremias ellen gondolato kat, mert el nem vész atörvény apaptol. sem atanáts böltstöl, sem abeszéd aprofétátol, jertek, és verjük meg ötet nyelvel. és ne figyelmezünk semi beszédire. figyelmezz reám uram, és hallyad az én ellenkezöim szavát. vallyon a jóért gonoszul fizetneké,, hogy vermet ástak az én lelkemnek, emlékezél meg hogy szined elött állottam, hogy jót szollanék ö érettek, és el forditanám ate haragodot rollok, az okáért azö fiokat éhségre juttasd, és vidd öket a fegyver kezében, legyenek az ö feleségek. magzatok nélkül és özvegyek, és azok férjei halállal öletessenek meg. az ö fiok, verettessenek által fegyverel ahartzon, kiáltás hallassék az ö házakbol. mert hirtelen reájok hozod atolvajt. mert vermet ástak hogy meg fognának engem. és tőrőket rejtettek el az én lábaimnak, te pedig uram tudod., minden ellenem valo tanátsokot halálomra. ne kegyelmez meg az ö hamiságoknak és az ö bünök szined elöl el ne töröltessék. le omollyanak szined elöt ate haragodnak idején gonoszul bánnyál vélek.


Magyarázat

K Mit jelent a Jéremiás ellen valo fel támadások a sidoknak?

F Jelenté azt, amit idövel tselekedének akristus ellen. azoknak maradéki, Jeremiás ellen támadának azok, mert romlásal fenyegeté öket amaradékjok pedig meg ölék akristust., mint ha vallásoknak, és törvényeknek ellensége lett volna, azok azért utálák Jéremiást, mert igazságot monda nékik, és szemekre hányá vétkeket, ugyan ezen okbol gyülölék és üldözék a maradékjok is a kristust.

K. kitsodák azok, akik még mostanában is fel kelnek az igazság ellen

F Azok akik meg akarnák azt fojtani., és minden képen azon vannak hogy a népel meg gyülöltesék., de azt meg nem gátolhatván hogy kine tessék. és ne kárhoztassa tartásokot. minden gyülölségeket. az Anyaszent egyház szolgaira fordittyák, akik azt, mind szoval. mind tselekedetel hirdetik.

K Mitsoda, az averem melyet a sidok készitettek Jérémiásnak?

F Az a verem, vagy az ö hamis vádolások vala, mint valamely tör. a melyben akarák ejteni. vagy ollyan tömlötz. a melyben tevék ötet, ez a verem jelenté egyszers mind azt a halált. mellyet szenvedtetének az üdvezitövel., és akoporsot melyben téteték, a Jéremiás ellenségi, nem hogy a jóért. melyet nékik kivánt, jóval fizettek volna. de minden igyekezetek avolt. hogy el veszessék, és az üdvezitö ellenségi. a jóért, melyet tett mindenel, ugy bánának véle, mint aleg gonoszab emberel.

K. Mitöl vagyon., hogy minek utánna oly gyakran kérte volna az Isten kegyelmit reájok a proféta. itt azon kéri, hogy meg ne kegyelmezen nékik?

F Mert ezt. a szent léleknek sugarlásábol mondá. aki meg üsmérteté véle, mind azokot a nyomoruságokot, a melyek todulának. azokra az Istentelenekre., kik bé dugák fülököt. az Isten szava elöt, ebben akristust jelenté, a ki is minek utánna kérte volna az Attyát, hogy meg botsáson azoknak. kik ötet fel feszitették. mint embert, de ugy mint Isten, magában, igaságal itélé, a nyomoruságokra mind azokot. kik végig akarnák üldözni azt az igazságot melyet nékik hirdetet.


Évangyélium

szent Jan. 12. 10.

Gondolák pedig apapi fejedelmek. hogy lázárt is meg ölnék, mert sokan a sidok közül el hagyák vala öket. ö érette, és hisznek vala Jesusban. másod napon pedig anagy sereg. mely az innep napra jött vala. midön hallották volna. hogy Jésus jérusalembe jö, pálma agakot vének, és eleibe menének. és kiálttyak vala Hosánna, áldot aki az ur nevében jö, az Izrael királya. és talála Jesus egy szamárotskát. és reája üle. amint irva vagyon; ne fély sion leánya. imé ate királyod, jö, ülvén a szamárnak vemhén. ezeket nem érték a tanitványi elsöben, hanem mikor meg ditsöitet Jesus, akor meg emlékezének, hogy ezek ö felölle irattattak vala, és ezeket tselekedék néki, bizonyságot tészen vala a sereg, mely ö véle vala, mikor lázárt ki hivá a koporsobol. és fel támasztotta ötet halottaibol., az okáért ment is eleibe a sereg, mert meg hallá hogy etsudát tselekedte volna, a farisaeusok azért mondák magok közöt. láttyatoké, hogy semmit nem használunk. imé az egész világ utánna indult. valának pedig némely pogányok azok közül. kik fel mentek vala; hogy imádkoznának az innep napon., ezek azért filephez menének. ki Gallilaeanak Bedsáidájábol vala, és kérik vala ötet. mondván, uram látni akarnok a Jésust. el mene filep, és meg mondá Andrásnak. András, és filep meg mondák Jésusnak, Jésus pedig felelé nékik. mondván. el jött az ora, hogy meg ditsöitessék az Ember Fia. bizony bizony mondom néktek, ha a buza mag a földbe esvén. meg nem hal, tsak maga marad, ha pedig meg hal. sok gyümöltsöt hoz, a ki a lelkét szereti, el veszti azt. és a ki alelkét gyülöli e világon, az örök eletre meg örzi azt. ha ki nékem szolgál. engem kövessen. és a hol en vagyok, ót lészen az én szolgám is. ha ki nékem szolgál. meg tiszteli azt, az én Atyám.


Magyarázat

K. Miért akarák a farisaeusok, lázárt is meg ölni?

F Azt nem szenvedheték. hogy lázárt életben láták, mert az ö fel támadásának tsudája, igen el hiresitette vala akristust, és arra valo nézve., sokan el hagyák öket, és melléje állának. de leheteé ennél balgatagab gondolat, ennek a tsudának valoságát annyin bizonyitották., hogy minden által látta, hogy a lázár halálával, az Isten munkáját akarják el törolni; mint ha, aki ötet egyszer fel támasztotta, nem let volna ollyan hatalmas, hogy másodszor is fel támaszthassa, vagy meg ne engedhesse halálát, ebböl meg láttyuk hogy mitsoda veszedelmes arosz indulatok alá vetni magunkot, mert ha egyszer ahatárát meg haladgya a rosz indulat, az után nem okoskodik, és mint egy balgatagságban veti az embert., bé hunyván annak szemeit, hogy ne láthassa, az okoságot, mely szándékával ellenkezik.

K. A kristus, miért akara halála elött. oly gyözedelemel Jérusálemben bé menni.

F Azért 1: hogy meg mutassa mitsoda örömel megyen az emberi nemzettség meg váltásáért valo halálra, 2. hogy nyilván meg mutassa, hogy azok a bestelenségek és káromlások, mellyeket szenvedet a sidoktol., meg nem változtatták, az ö érettek meg halni valo szándékját 3. hogy még elöre meg mutassa azt a gyözedelmet melyet fog nyerni a veteken, a testen, avilágon. és a pokol béli hatalmaságon, és hogy meg mutassa. mennyekben., gyözedelmesen valo menetelét. hogy ót uralkodgyék, örökké, az ö Anyaszent egyházán.

K. Miért akara a kristus a szamárotskán, és a szamárnak vemhén, menni Jerusálembe.?

F 1. Hogy bé töltené a jövendölést., mely meg jövendölte vala, hogy a szamárnak vemhén mégyen Jérusálemben, meg mutatván nyilván, hogy ö volna aza meg szabaditoja népének., a kí meg volt ígérve. 2. meg akará mutatni hogy ez a két állat; jelenték akét féle népböl álló Anyaszent egyházat, a mely Anyaszent egyházat, birni fogja, halálának ereje, és érdeme által. az egyik a sidó nép. a ki is mind addig a törvénynek igája alat volt, ezt jelenté a szamárnak vemhe, a másika, a pogány nép, a kí ís mind addig törvény alat nem volt, ezt is jelenté, a szamárotska. aki igát nem hordozot. mind egyikére, mind a másikára fel ült. meg akarván mutatni. hogy erre akét népre, akarja fel álitani kegyelmének birodalmát. és ezt a két népet. egy új népé tenni, akik ís az elött, nagy gyülölségel valának egymáshoz., 3. egy szoval meg akará mutatni azon a gyözedelmes napon, hogy szeretné az egy ügyüséget, az alázatoságot, és a szegénységet, és hogy meg vetné a világi pompát

K Miképpen mutatá meg anép., hogy a kristust, örokös urának, és királlyanak vallaná

F Nagy sokaságu sereg. ruháit az utra teriték, mások pedig ágakot hintének az utra, a melyen el kelleték menni, és minnyájan, mind azok kik elötte mentek, mind akik kisérték, nagy fel szóval kiálták. Hosánna, áldás, Ditsöség a David Fiának, a ruhák jelentik, hogy meg kel magunkot fosztanunk a világi pompáktol. a kristus tiszteletiért. a szegénységet, mértékletességet kel választanunk, hogy ö hozzája hasonlobbak lehesünk a pálma fa ágak jelentik agyözedelmet, a melyet ád kegyelme által nékünk, rosz indulatinkon, és az üdveség ellenségin.

K Mit tselekedék a kristus, midön jérusálemhez közelgete?

F Nagy szánakodásal lön azon a nyomorult városon. a melynek elöre látá el romlását, és pusztulását, a melyet meg is jövendölé, és meg visgálván annak vétkeit, fö képpen azt a vétket a melyben tsak kevés idö mulva esék, azért hogy ötet meg veté. és a kereszten meg ölé; mind ezekre valo nézve. köny hullatásokot ejte. romlásán. és veszedelmén.

K Mire tanit minket ez a példája a kristusnak?

F Arra hogy szüntelen sirasuk az Anyaszent egyház nyomoruságit, fökeppen fiainak nyomoruságokot,, akiket meg vakitván rosz indulattyok, tsak a gyönyörüségben lévö életet ohajttyák. észre nem vévén, hogy aveszedelemre futnak, és azörökké valo nyomoruságban esnek, ebböl azt is tanulhattyuk. hogy a kristus tanitványának. soha nagyob oka nem lehet a sirásra, mint mikor avilági tiszteletben, ditsöségben, és gazdagságban láttya magát lenni.

K Mit tselekedék az üdvezitö mikor be mene avárosban.?

F Leg elöször a templomba mene, hogy ót imádná, és hálákot adna az Attyának, meg mutatván nékünk, hogy minden tselekedetinket azon kel el kezdenünk. 2. ki üzé a templombol, mind azokot, kik ót árulnak, és vesznek vala,. ollyan dolgokot melyek szükségesek valának az áldozathoz,, meg mutatván nékünk, hogy mitsoda nagy tisztelettel kel lennünk az ollyan szent helyhez, ahol az Isteni Felség lakozik., és a mely hely, tsak arra rendeltetett. hogy ót ditsérjük, áldgyuk, és imadgyuk ötet, és egyszers mind, hogy mí is meg ne engedgyük amenyiben töllünk lehet hogy illetlenségek mennyenek végben. az ollyan szent hellyeken. 3. ugyan ót is gyógyitá meg avakokot. és a sántákot, hogy abbol meg tanullyuk, hogy az olyan szent helyben kel hozzája járulnunk bizodalomal. az imádság által, és ö eleiben terjeszteni. szükséginket,, hogy meg nyerhesük. lelkünknek gyogyulását. vakságunknak. meg világositását. és büneinknek botsánattyát; a mellyek meg gátolnak minket, hogy az Isten parantsolatiban járhasunk.

K. Miért beszélle halálárol, tanitványinak. gyözedelmes bé menetele alkalmatoságával?

F Mert ez a gyözedelmes bé menetele jelenté, az ö ditsöséges fel támadását. és menyben valo menetelét., meg akarván vélek értetni, hogy tsak halála után éri azt el, és hogy mi is ne gondollyuk hogy más képen el érhesük az örökös ditsöséget. hanem hogy ha szenvedünk, és meg halunk a földi. és testi dolgoknak. aki részt akar venni az ö ditsöségében, és boldogságában, részt is kel venni szenvedésiben, aki ót akar lenni ahol vagyon, ollyannak kel lenni, a mitsodás ö volt it a földön, oda más uton nem lehet menni hanem tsak. azon a mellyet ö választot, és a melyet nékünk meg nyittott.

K. Miért hasonlittá magát a buza szemhez.?

F Mert ez a mag tsak az után hozz magot. minek utánna a földben vetették., és meg rothadot. ebböl ahasonlitásbol. azt tanulhattyuk., hogy ha azt akarjuk., hogy a mennyekben bö aratásunk légyen. tartozunk magunkban meg ölni testi kivánságinkot, és evilágon alázatoságban élni. egy szoval meg halni mind annak. valamit ót szerettünk, földi, vagy testes állatot, hogy tsak. alélek szerént elhessünk. aki magát annyira szereti, hogy tsak a gyönyörüségeket, és az életnek alkalmatoságit szereti, el akarván kerülni mind azt a mi alkalmatlan. és türésre valo. az ollyan tsak az örökös nyomoruságot várhattya magára, ellenben pedíg aki atürést, és szenvedést szereti, aveszedelemre, és ahalálra adgya magát Istenért és az igazságért; hogy ha szükséges, az ollyan örökös boldogságot szerez magának, ugyan ez is az értelme. az ur szavainak mondván a ki a lelkét szereti, el veszti azt, és a ki alelkét gyülöli evilágon, az örök életre meg tarttya azt.

K A kristus lelke miért háborodék meg a szenvedésire, és halálára valo nézve.

F 1. Ezen akarattal valo háborodásal. meg akará nékünk mutatni, hogy meg kelleték néki magát alázni, és fel venni gyengeséginket, azért hogy fel emelhesen minket ditsöségire. 2. akarattal hábórittá meg magát, a halálra valo nézve: hogy meg vigasztallya azokot; kik meg rémülnek ahaláltol. valamely veszedelemben, vagy betegségben, 3. hogy az ö példájára, azt békeségel szenvedgyük, meg tudván azt. hogy az ollyan rémülések, nem vétkesek. azokot a természetnek gyengeségi okozák benünk

K Mit tésznek ezek aszók, melyeket a sidoknak mondá járjatok még világoságtok vagyon. hogy a setettség titéket el ne lepjen.?

F Azt teszik., hogy a jó erköltsben valo elömenetel, nem tsak abban áll., hogy az üdveség igazságirol tudgyunk beszélleni, és gyakorta elmélkedni, hanem hogy tselekedetel kövessük, sokan vannak olyanok. kik tsak a modgyát akarják meg tudni, atekélleteségnek, akik szépen beszéllenek a lelki dolgokrol, és akik tudosoknak tarttyák magokot az Isten uttyaiban, de tsak az elmelkedésel maradnak, és a tselekedetet el hagyák., azzal avilágtol; jóbban el nem vonnyák magokot, se a magokhoz valo szeretettöl., de söt még magok felöl sokat állitanak, félö is., hogy az ollyanokrol azt ne mondgya szent pál. a mint mondá az ollyan aszszonyokrol kik mindenkor tanulnak, de soha el nem érik az igazságnak meg tudását.

K Mit kellesék tselekedni hogy elé mehesünk az aitatoságban?

F A vett kegyelemel, és a világoságal élni kell, ollyan formában a mint az Isten kivánnya tölünk. a mi rendünk szerént, azokot szivünkben vévén. mutasuk ki tselekedetinkben. tanullyuk meg hivatalunknak legg kiseb részeit, és azokot tölttsük bé nagy vigyázásal. kérjük alázatoságal. az Istennek segittségit., felejttsük el, valamint az Apostol. phil 3. 12. ami hátunk meget vagyon, el oldván magunkot attol a mit szeretünk, szüntelen kivannyunk elöre menni, kivánván szüntelen el érni az örökös jókót, fussunk szüntelen ahoz a tzélhoz, hogy el nyerhesük a mennyei boldogságnak jutalmát., és mind ezek után tsak azt mondgyuk hogy haszontalan szolgák vagyunk, és tsak azt tselekedtük a mivel tartoztunk., illyen formában a setettség el nem lep., de söt még elé megyünk a világoságban. melyet az ur lelke fog adni nékünk. 2. Cor. 3. 18.

 

VIRÁG VASÁRNAPJÁN

Imádság

örök minden hato Istenünk, kinek akarattyábol a mí üdvezitönk emberi testet vett magára, és halált szenvede, peldát adván az embereknek, hogy kövesek alázatoságaban, adgyad hogy kegyelmedböl, követvén az ö békeséges türésit, részesülhesünk az ö ditsöséges fel támadásában. a mi urunk J. k.


Epistola.

szent pál filip 2. 5.

Azért érezzétek magatokban amit akristus Jesusban is, ki mikor az Isten formájában volna, nem álította ragadománynak magát. az Istennel egyenlönek lenni, hanem ö magát ki üresitette szolgai formát vévén fel. az emberekhez hasonlová lett., és külsö ábrázattyában ugy találtatott mint ember, meg alázta önnön magát, engedelmes lévén mind halálig, a keresztnek haláláig, az okáért az Isten is fel magasztalta ötet. és nevet ajándékozot néki, mely minden név felet vagyon., hogy a Jesus nevére minden mennyeieknek, földieknek, és föld alat valoknak térdek meg hajollyon. és minden nyelv vallást tégyen, hogy az ur Jésus kristus az Atya Istennek ditsöségében vagyon.


Magyarázat

K. Mit akar az Apostol hogy érezzünk magunkban mint a kristus Jesusban is.

F Azt akarja, hogy azt érezzük magunkban. amit a kristus érzet, és meg vessük. a mit ö meg vetett; inkáb betsüllyük az ö példájára, az alázatoságokot, szenvedéseket. és szegénységeket, a betsületnél,. gyönyörüségeknél. és a világi jóknál, hogy ha övei akarunk lenni., mivel szent pál szerént rom. 3. 9. akinél nintsen akristus lelke, anem az övé.

K A bünös emberek hogy érezhetik azt a mit akristus?

F Az embereknek is lehet ugy érezni, hogy meg egyezék a kristus érzésével., ha szinte bennek vagyon is arosz kivánság, mely ezel ellenkezöt indit, tsak hogy annak helyt ne adgyanak., és akaratal ne engedgyék azt magokban uralkodni.

K. Leheté követni akristus meg testesülésében valo alázatoságot?

F. Az Apostol azt akarja hogy kövesük ötet a mint lehet. töllünk, az Isten Fia. sokal aláb valonak tette magát, mint sem a mint vagyon., és egy keresztyennek nem lehet aláb valonak tenni magát mint sem a mint vagyon, az ö vétkiért. és természetiért, mind egyikében. mind a másikában, az Isten Fiához hasonlitván ötet, ö tsak semmi, meg kel tehát néki maradni abban az állapotban a melyben avétek tette, a mely ollyan alá valo állapot. hogy nem lehet az embernek aláb valora tenni magát, de bünös lévén, még is kevélységböl magát fellyeb emeli mint sem a mint vagyon, kövesse tehát akristus alázatoságát., munkalkodván azon hogy el ronthassa kevélységit, mondgyon ellene a fel magasztaltatásnak, magával, ugy bánnyék, és el szenvedgye havéle ugy bánnak, mint olyan bünösel a ki méltatlan a kedvezésre, és tekintetre.

K Miképen lehesen követni azt az alázatoságot a melyel engedelmes volt akristus az ö Attyához, akeresztnek haláláig.?

F Valamint ö egész életeben követé az alázatoságot mind holtig. az Attyához, szüntelen valo engedelmeségével szeretettel vévén, mind azokot az alázatoságokot melyeket reája küldé, ugy ami alázatoságunk is a légyen, hogy ellene mondgyunk a magunk akarattyának és hajlandoságinknak, követvén mindenekben az Isten akarattyát, mint rendünket., el is vegyük szeretettel és engedelmeségel mind azt, a mit reánk küld, és a mitsoda féle halált akar reánk botsátani.

K Mitsoda név a, melyet az Isten a kristusnak adot, mely minden név felet vagyon?

F Az, az Isten neve, és amagoságban lakozo Fiának neve, mert noha Isten volt meg testesülésekor., mind azon által, e földön valo létében, magat ember fiának nevezé., a gyengeségek. melyek el fedezék az ö nagy voltát meg gátolák., hogy meg ne üsmernék az ö Istenségit, de söt még az ö Istenségit. a tanitványok elméjekböl is el törölé a keresztnek gyalázattya, ugy anyira., hogy akoron kevesen tarták, az ö Istenségit, de az Atya fel támasztván ötet, ki nyilatkoztatá ditsöségit, és nagy fényeségel ki mutatá az ö Felségit. és Istenségit, és ötet Fiának, és magához hasonlo Istennek üsmérteté az egész földön, az Apostoloknak, és az ö tanitványoknak predikálások által, ugy anyira hogy minden térd meg hajol elötte, és mindenek ö alája vettettek, a menyegben, ahol ötet láttyák az Angyalok és a szentek, a földön. mert az ö Evangyéliuma, minden nemzeteknél fog predikáltatni. és apoklokban., ahol az ö igasságát fogják örökké érezni az ö ellenségi.

A mái Évangyéliumut. és annak magyarázattyát., nagy péntekre halasztották.

 

A NAGY HÉTEN VALO HETFÜN.

Imádság

Minden hato Isten látod hogy. minden felöl környül vétettünk nyomoruságokal., adgyad hogy ate egy Fiad szenvedésinek érdeme által meg ujultassunk ami urunk. J. k.


Epistola.

Isa: 50.5.

Az ur Isten meg nyitotta fülemet, én pedig ellene nem mondok, hátra nem tértem, az én testemet a veröknek adtam. és az én ortzámot atépöknek, az én ortzámot el nem forditottam a szidalmazoktol., és az én reám pökdösöktöl, az ur Isten az en segitöm, azért nem szégyenültem meg, az okáért ollyaná tettem az én ortzámot, mint az igen kemény kö sziklát, és tudom hogy meg nem szégyenülök, közel vagyon aki engem meg igazit, ki szól ellenem, állyunk együt, kitsoda az ellenkezöm. járullyon hozzám, imé az ur Isten az én segitöm. kitsoda aki engem kárhoztat, imé mint aruházat el kopnak, amoly eszi öket, kitsoda közülletek az urat félö, halgatván az ö szolgája szavát aki a setettségben járt, és nints. világosága, bizzék az ur nevében, és tamaszkodgyék. azö Istenére,


Magyarázat

K. Mit foglal magában. ez a mái letzke?

F Az Isaiás jövendölésit, amelyben világosan elönkben adgya mind azt., valamit akristusnak kelletek tselekedni. és szenvedni az emberekért., a proféta itt, az üdvezitö képében beszél,

K Mit tesznek ezek a szók. az ur meg nyitotta fülemet ellene nem állottam.?

F A kristus mondgya ezeket, a proféta szája által., arra tanitvan minket, hogy az Attya meg nyitván néki fülét, engedelmeséget adot néki, hogy halgassa szavait, és kövesse azokot minden ellen mondás nélkül, példát adván nékünk ezel. hogy mi is halgasuk ötet, és engedelmeskedgyünk parantsolattyának, de föképpen szükséges ezekben a szent napokban, hogy szüntelen nyitva tarttsuk szivünknek füleit, hogy halgathassuk ameg váltot., aki minket oktat szenvedésiben., és a kereszten és kövessük ötet mint fejünket, és mesterünket, ugyan öis nyittya meg füleinket kegyelmével. és engedelmeséget ád. hogy tselekedgyük, és szenvedgyük ellen mondás nélkül, mind azt, amit akarja., hogy tselekedgyük, és szenvedgyük.

K A kristus hogy mondhattya azt. hogy az Isten az ö gondviselöje, holot el hagyá ötet a kereszten?

F Azt mondgya hogy az Isten az ö gondviselöje, mert mindenkor. meg segitette munkáiban. és viaskodásiban, ha az Isten ötet mint egy el hagyá halálakor, és a kereszten. a tsak ugy tettzet, és külsö képen volt, de valojában el nem hagyta volt ötet, segittségit adván néki, hogy szenvedési eröt ne vegyenek rajta, eszerént nem hagya el a szolgait is valojában. ha szinte ellenségek kezekben adgya is öket, mert belsö képen segitti meg öket. az ö kegyelmének mindenhato erejével, mert valamint az ö mesterek. ugy ök is ahalálal. vesznek gyözedelmet az üdveségnek ellenségin.

K Mit tésznek ezek a sok, ollyanná tettem az én ortzámot mint akemény kö szikla?

F Azt teszik hogy a kristus meg keményitette magát az igazságnak ki mondásában. és gyözhetetlenné a kinokban, és hogy álhatatos bátorságal mutatá meg., mind ortzáján. mind magaviselésiben, az ö nagy, és példa nélkül valo engedelmeségit. az Attyához, minden féle, veszedelmes, és nehéz állapotokban,.

K Hát ezek a szók mit tésznek. közel vagyon aki engem meg igazit?

F Ezek meg mutattyák, hogy igen vigasztalhattyák magokot az igazak, amidön öket káromollyák, és ugy bánnak vélek mint gonoszokal., valamint az ural bántanak., mivel ha minden modot el vesznek is töllök. hogy magokot menthessék, az akitöl származik igazságok., és aki láttya ártatlanságokot. közel vagyon hozájok. hogy öket meg tarttsa, bennek is vagyon hogy meg bátorittsa, és vélek vagyon, hogy öket meg óltalmazza, az emberek nyomorgatásoktol., ha Isten mi velünk. kitsoda ellenünk. mondá szent pál. rom 8. 31. 33. ki vádollya az Isten valasztottit. az Isten aki meg igazit.

K kitsodák azok. akik setettségbén. és vilagoság nélkül járván, az Istenre támaszkodgyanak.?

F Az ígazak, amidön. anyomoruságnak setettségiben vannak, és meg fosztattak minden világi vigasztalástol., nem hogy ollyankor el veszesék bátorságokot, és azt gondollyák hogy az Isten el hagyta öket. azért hogy szenvednek, de söt még inkáb kel benne bizni, és annál inkáb várni segittségét. mennél kevesebet remélhetnek az emberektöl., soha sem támaszkodnak haszontalanul arra, aki ami erönk.

K kikröl mondgya a proféta. hogy minnyájan el rothadnak, és a féreg meg emészti öket,

F A sidokrol. kik el lévén szélyedve. az egész vilagra, meg vetésben, és gyülölségben vannak, minden emberek elött, kik ollyanok lévén, mint a rothatt ruha, melyet meg rágták a férgek, világ vegiig fognak lenni abban anyomoruságban, el lehet még ezt ajövendölést terjeszteni, azokra is, akik ellenségi a kristus tanitásának, és tanitványinak, a kiket ollyan férgek fogják rágni. a kik meg nem halnak, és akik tele lévén vétkeknek rodhattságával., örokké valo kinokot fognak szenvedni.


Évangyélium.

szent Ján. 12. 1.

Jésus azért hat nappal husvét elöt Betaniaba mene a hol lázár meg holt, vala, a kit fel támasztot Jesus, vatsorát adának ót néki, és márta szolgál vala, lázár pedig egyik vala a le telepedtek közül övéle, Mária azért egy font drága tiszta spikinárd kenetet vön, és meg kené a Jesus lábait, és meg törölé lábait hajával., és a ház meg telék a kenetnek illattyával. mondá azért egy a tanitványi közül. judás Iskariotes, aki ötet el árulá, miért nem adatatot el az a kenet három száz pénzen. és a szegényeknek adták volna, ezt pedig mondá nem hogy a szegényekre lett volna gondgya, hanem hogy lopo vala, és az erszény nála lévén,, a mit adtanak, az ö keziben adták, mondá azért Jésus, hagyatok békit néki, hogy az én temetésem napjára tarttsa azt. mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok veletek., meg tudá azért sok sereg a sidok közül hogy ót vagyon. és el jövének, nem tsak Jesusért. hanem hogy lázárt látnák, kit fel támasztot vala halottaibol.


Magyarazat

K Mire tanit minket Mária, a midön drága keneteket hint akristus lábaira, és meg töröli azokot hajával.

F Arra tanit hogy alázatoságal borullyunk akristus lábaihoz, és tarttsuk magunkot a menyiben azt a rend meg engedi., az alatson helyen, kövesük hüségel nyomdokát életének, töröllyük meg lábait., kik a szegények, a mi hajunkal, adván nékik örömest, a mi a szükségen felyül valo; melyet jelent a haj, ajánlyuk néki, a szent életnek, jó illatu kenetét. és adgyunk jó példát felebarátunknak.

K Mit értesz a szükségen felyül valon, amelyet a szegényeknek kel adni.?

F Értem azt, valamit ahejában valoság. és arosz kivánság. a nagyra vágyásra, és a bujaságra forditanak., minden valami tsak arra valo hogy bé tölttse az embernek rosz indulatit, a szükségen felyül valo, a szent Atyák szerént. a szegényeket illeti, a kik a kristus lábai, és az Anyaszent egyháznak részei, a Maria szereteti, aki hajával törölé meg akristus lábait, oktatásul lehet az ollyan hivalkodo aszszonyoknak, kik hajokot, és fejek ékeségit. tsak arra fordittyák, hogy a világ elöt tessenek, arra is tanittya öket. hogy a mely költtséget tesznek az ollyan hejában valoságért, azt jobb volna a szegények szükségire forditani.

K Mitsoda rosz vagyon atzifrálkodásban?

F Azon kivül, hogy a haszontalan költtség meg emészti azt, amit a szegények szükségekre kellene forditani, és hogy az a tzifrálkodás ellenkezik az Evangyéliumi törvényel, és akereszttségben tett fogadásal, abban ollyan magához valo szeretetett láthatni. a mely vétkes, mivel avilági Aszszonyok, és leányok, akik közönségesen gyönyörködnek. hajokban, és más ollyan hejában valo ékeségekben, ezek által nevelik magokban a magokhoz valo szeretetett, a mely szeretet el olttya szivekben idövel. az Isteni szeretetett, ez a két szeretet egy szivben meg nem maradhatnak, mivel az Evangyélium szerént, két urat nem lehet szolgálni. erre valo nézve., az illyen személlyek, végtire. magokot fogják imádni. mint egy bálványt. és ezen okbol azt is fogják kivánni, hogy az emberek minden szereteteket nékik szentellyék., hogy ha pedig azt mondgyák, hogy ök abban nem gondollyák roszat tselekedni. erre azt felelik nékik, hogy a magokhoz valo szeretet meg vakitván öket., meg nem engedi nékik látni, hogy roszul tselekesznek, hagyák el a magokhoz valo szeretetett. kezdgyék szeretni az Istent., és akor meg érzik sullyát vétkeknek, és meg fogják üsmérni, hogy mind azok a haszontalanságok, mitsoda ellenkezök az Évangyéliumi szemérmeteségel, az Istenhez, és a szegényekhez valo szeretettel, és az alázatoságal., és hogy azok mitsoda meg vetésre valo dolgok, egy olyan szivnek. a ki az Istent igazán szereti,

K Mit jelentnek nékünk azok adrága kenetek, amellyeket Mária akristus lábaira hinté?

F Meg mutattyák azok nékünk, az ö hozzája valo nagy szeretetét. a melyröl példát kel vennünk., tanullyuk meg azokbol, hogy mitsoda böségel kel alamisnánkot akristus tagjaira hintenünk., és tarttsuk kevésnek mind azt. valamit ö érette tselekeszünk, mivel abölts azt mondgya. Cant. 8. 7. ha az ember az ö házának minden marháját adná is aszeretetért, mint a semit, ugy meg utállya azt. azt kel tselekedni a felebaráti szeretetnek a szegényekért, valamit ahivalkodás tselekeszik a világért., mind azon által, sokan mondgyák azt. hogy semmijek nintsen, a midön meg kellene segiteni a felebaráttyokot. arra pedig böségel elegendöt találnak, hogy magokot fel tzifrázák. legyünk tehát bökezüek, a miben ök fösvények. és fösvények a miben ök. bö kezüek.

K Mit kel gondolnunk arrol az itéletröl melyet judás, és némellyek az Apostolok tevének. a Mária tselekedetéröl?

F Az ö itéletek. igen bal itélet vala, az igasság és az okoság azt hozá magával., hogy el kelletet volna magokal hitetni, hogy ha akristus jóva nem hagyta volna, meg sem engedte volna. hogy lábaira hinttse azt a drága kenetet, meg láttyuk ebböl a példábol., mitsoda nagy vigyázásal kel lenni, a midön amások tselekedetit itéllyük, mivel némelykor meg engedi az Isten, hogy bizonyos tselekedeteknek külsö képen meg ne lassák a hasznát., hanem tsak valamely résziben a melyek mind azon által., az ö akarattyábol vannak, és a melyek olyan végre valok., hogy nem lehet meg tudni.

K Miképen felele a kristus Judásnak. és azoknak kik a Mária tselekedete ellen zugolodának,?

F A kristus nagy böltseségel hagyá jová a Maria tselekedetét. Judásnak pedig nem hányá szemére. álhatatlanságát. és fösvénységét, se haragal meg nem feddé azokot kik azért zugolodának, meg akarván nékünk mutatni, hogy ki ne nyilatkoztassuk felebarátunknak titkos vétkeit., és rendeletlenségit, hogy ha tsak a szükség. azt tellyeségel nem kivánnya., és békeségel szenvedgyük fogyatkozásit; fö képen hogy ha azok a tudatlanságtol vannak inkáb. mint sem a hamiságtol.

K. Mitöl vagyon., hogy a kristus maga mellet szenvede egy lopót. és árulot?

F A mi oktatásunkra tselekedé, példát adván a békeséges türesre. a kegyeségre, és a felebaráti szeretetre. a melyekel kel lennünk agonoszokhoz, a midön köteleségböl, hivatalbol tartozunk, vagy szükségböl is vélek élni. kel is imádkoznunk érettek. hogy az Isten tekénttse irgalmaságal öket,. és nyissa fel szemeket, mi magunkért is azért hogy hivek maradhassunk hozája, a gonoszok társaságokban, és oltalmazon meg minket rosz példa adásoknak mérgétöl.

K A kristus mit monda a Maria tselekedetéröl?

F Meg jövendölé, hogy valahol az Évangyélium fog prédikáltatni ez nagy emlékezetben lészen mindenüt. láttyuk is valoságal ennek a jövendölésnek bé tellyesedésit, tsak egyedül az Istennek lehet látni minden idöket. ugy mint jelen valokot, Mária nem vala ollyan nagy nemzettségböl valo, hogy az ö tselekedete, a mely egy házban, és kevés emberek elött történek, oly nagy emlékezetben lenne minden maradékok elöt, és hogy azt ki hirdesék. az egész földön világ végiig. amint hogy azt hirdetni is fogják minden bizonyal. ez igy lévén, emberi mod szerént feledékenységben kelletet volna esni ennek a tselekedetnek az emberek elött, a kik tsak a külsö nevezetes dolgokot szoktak fel jegyezni, de mint hogy annak emlékezete el terjedet. és meg maradot, minden nemzettségeknél, a tsak annak hatalmátol vagyon, aki azt elöre meg mondotta. és olyan idöben, a melyben. azt, tsak kevesen tudták.

 

A NAGY HÉTEN VALO KEDDEN.

Imádság

Minden hato örök Istenünk. adgyad azt a kegyelmedet hogy ugy szentelhesük a mi urunk szenvedésinek titkait hogy nyerhesük büneinknek botsánattyát. a mi urunk J. k.


Epistola.

Jerem. 11. 18.

Tepedig uram mondottad nékem. és meg tudtam, akkor mutattad meg nékem az ö igyekezeteket,. és én mint a szelid bárány, mely a meg ölésre vitetik, és nem tudtam hogy tanátsokot gondoltak ellenem. mondván. tegyünk fát az ö kenyerébe, és gyomlállyuk ki ötet az élök földéröl. és az ö neve nelégyen többé emlékezetben te pedíg seregek ura, aki igazán itélsz, és meg probálod a veséket. és a sziveket, lássam boszszu állásodot rajtok. mert neked jelentettem meg ügyemet.


Magyarázat.

K Hogy mondhattya azt a proféta, hogy nem tudta a sidoknak ellene valo támadásokot. holot mindgyárt utánna tészi. hogy az Isten meg mutatta azt néki?

F Abban semi ellenkezö nintsen., mert mint ha azt mondaná. hogy ugy tselekedet, mint ha nem tudta volna, és ugy volt kezek közöt. valamint egy bárány., aki nem tudgya hogy áldozatra viszik a templomba, it a proféta. akristust jelenté, aki valamint egy bárány. meg engedé magát fogatni; és a halálra vitetni, mint ha nem tudta volna, hogy kinokot fognak véle szenvedtetni a sidok, noha ö magais meg jövendölte volt azt

K Mit kel tanulnunk a profétának és a kristusnak példajából?

F Azt hogy, nagy engedelmeségel vegyük azokot, a nyomoruságokat., és üldözéseket, a mellyek az Isten rendelésiböl szállanak reánk, szenvedgyük azokot. és annyiban a mint ö akarja, valamint olyan bárányok, a kiket meg ölnek. az az, hogy panasz és zugolodás nélkül

K Mitsoda fa volt az, a melyet az ö eledelében akarák tenni, a sidok. és mit jelente az a fa?

F Az ollyan mérges fa volt, a melyet az ö eledelében akarák tenni. hogy meg öllye ötet. jelenté az, a keresztnek fáját. a melyre feszitek a sidok az üdvezitöt, és azt a fát ditsöségesé tette a kristus teste. a mely test, mennyei kenyéré let a szenttségben. hogy eledelül lenne lelkünknek.

K Mit mutat nékünk az a hejában valo végezése a sidoknak. a kik el akarák veszteni a kristust a jéremiás szemelyében. és eltörölni nevét az emberek elméjéböl.

F Meg mutattya azt. hogy az Isten tudgya meg szegyeniteni az emberek szándékját, a midön ellenkezök. az ö szándékjával, és hogy ö. akarattyok ellen is bé tölti a magáét, és annak bé tellyesitésére, nagy böltseségel tudgya ugyan azö gonosz akarattyokot forditani, a sidok meg ölék a kristust, de az Isten fel támasztá. viszá adván nékí. a menyei és ditsöséges életét. és halálával életet ada aholtaknak. el is akarák törölni az ö nevét. az emberek elméjiböl, de az Isten. ugyan az ö gonosz akarattyokot vévé eszközül. hogy nagyob fényeségel mutassa ki mindenüt az ö nevének fényeségit és nagyságát, és hogy azt tiszteltesse minden nemzetekel

K A proféta miért terjeszté az Isten eleiben igyét, holot az Isten mindeneket tud, még minek elötte valami meg légyen?

F Nem azt akará azal. hogy meg mutassa néki az ö igyének igasságát, hanem hogy az ö kezeiben ajánlya mind igyét, mind magát. a melyböl meg tanulhattyuk az ö akarattya alá adni magunkot, az ö igasságának ajánlani a mi igyünknek igasságát, és tsendeségel várni és venni mind azt, valami rajtunk történhetik, az ö bölts gond viselése alat.

A mái évangyéliumnak magyarázattyát nagy pénteken meg talalod.

 

A NAGY HÉTEN VALO SZEREDÁN.

Imádság

oh'Istenünk. meg engedéd hogy ate Fiad a keresztnek kinyát szenvedgye érettünk, hogy meg szabadittson minket ellenségünknek hatalma alol. adgyad kegyelmedet szolgaidnak., hogy részesülhessenek fel támadásának ditsöségében. a mi urunk. J. k.


Epistola

Isai. 53. 1.

Ki hit a mi hallásunknak, és az ur karja kinek jelentetet meg, és fel nevekedik mint a veszö szál. ö elötte, és mint a gyükér, a szomjuhozo földböl, nints néki szine. sem ékesége., és néztük ötet, és nem vala tekéntete., és kivantuk ötet, a meg utáltatottatt, és utolsobbat a férfiak közöt, a fajdalmas férfiat, és a nyomoruság tudot, és mint ha el rejtetet az ö ortzája és meg utáltatott, azért nem is betsültük ötet. bizonyára ami betegséginket ö viselte, és fajdalminkot ö hordozta,, és mi ötet mint egy poklosnak álitottuk, és az Istentöl. meg ostoroztatotnak., és meg aláztatotnak, ö pedig meg sebesitetett a mi hamiságinkért. meg rontatot a mi büneinkért, a mi békeségunk fegyelme vagyon rajta., és az ö kékségével gyogyultunk meg., mi mindnyájan mint ajuhok eltévelyedtünk, ki ki az ö utára térült, és ö rea tette az ur minnyájunknak hamiságát, meg áldoztatot mert ö akarta. és meg nem nyitotta a száját, mint a juh vitetik ahalálra, és meg némul mint a bárány, az ötet nyirö elött, és meg nem nyittya a száját. anyomoruságbol. és az itéletböl ki vétetett, az ö nemzését ki beszélli meg., mert ki vágattatot az elök földéböl, az én nepem büneiért vertem meg ötet és Istenteleneket ád az ö el temetésiért, és gazdágot. az ö haláláért, mivel hogy hamiságot nem tselekedet, se álnokság nem volt az ö szájában, és az ur meg akarta ötet rontani betegség által, ha lelkét a bünért adgya, hoszu életü magot lát, és az ur akarattya, az ö keze által szerentsés lészen, mivel hogy. munkálkodot az ö lelke, meg láttya, és meg elégedik, az ö tudományaval. ö az én igaz szolgám, meg igazit sokakot, és azok hamisagit ö hordozza, azokáért sokakot osztok néki, és az erössek ragadomanyit el osztya, azért hogy halálra adta lelkét, és abünösök közzé számláltatott, és ö sokaknak bünököt viselte. és a bünösökért konyörgöt.


Magyarázat

K Mit tanulhatunk a mai letzkében?

F A mai lettzkében aproféta oly világosan le irja akristusnak minden szenvedésit, mint ha nem jövendölést, hanem látot dolgot adna elönkben.

K Mit tanulhatunk ezekböl a szokbol, ki hitt a mi hallásunknak?

F Azt tanulhattyuk hogy a hitnek világosága nélkül meg nem láthattyuk az Istennek tsudálatos mindenhatoságát, a szenvedö kristusnak külsö gyengeségiben,. mivel azok ollyan tsudálatosok, hogy ha tsak az Istennek szent lelke sziveinket arra nem tanyitaná; senki el nem hihetné, de ez a jövendölés mely akristus elött eléb volt hét száz esztendönél., és a mely oly világosan le irja az ö szenvedéseit, és meg aláztatásit, és a melynek minden részeit láttyuk bé tellyesedni az üdvezitöben, ez oly bizonyság. a melynél nagyobat nem kivánhatni.

K Miért mondgya a proféta hogy a kristus fel nevekedet mint a veszö szál a száraz földön?

F Mert ollyan szüztöl kelleték születni a ki mindenkor magtalan vala, és ki mondhatatlan tsuda által, ha magot hoza, a minden emberi segittség nélkül vala.

K. Miért mondá az üdvezitöröl hogy nintsen ékesége, holot másut az irás azt mondgya. hogy legg szebb az emberek fiai közöt?

F Azért mert ö senem gazdag, se nem hatalmas. se nem nagy a világ szerént, és nintsen semmi is a mi ötet meg külömböztesse az emberek elött; fö képen az ö szenvedésibe. a melyben, mint egy el rejtetett, volt ortzája, meg vettetett, és gyaláztatot, de ha meg tekénttyük ahitnek szemeivel az ö tisztaságát. szenttségit, böltseségit. és fel támadásának ditsöségit, ö legg szebb az emberek fiainál.

K Miért vala szükséges hogy az Isten Fia meg sebitesék büneinkért?

F Mert minnyájan bünösök lévén., addig az Isten kegyelmeségében viszá nem térheténk, a még az ö igassága meg nem engesztelteték. mi pedig minnyájan vétkesek lévén., nem lehete mi töllünk annak eleget tenni. szükséges vala tehát erre az elégtételre hogy légyen egy olyan, aki tellyeségel, mind ártatlan volt, mind véghetetlen érdemü, mivel a véghetetlen rosz az Istent meg bántani., ez okáért tsak egyedül az Istennek meg testesült Fia, az emberi természetben, de tellyeségel tiszta természetben, vala egyedül arra méltó hogy meg engesztelye az Attya haragját. eleget tégyen igasságának. és kegyelmeségében viszá vétesse az bünös embert, ugyan ezért is vevé véghetetlen jóságábol magára a mi büneinket, hogy azokért eleget tenne, szenvedésivel. és halálával, ezokáért gyogyitattunk meg nyomoruságinkbol az ö sebeivel., és az ö sebei meg gyogyittyák a miéinket hogy ha hozzája kaptsolván magunkot a penitentzia tartásal., részt veszünk szenvedésiben, és ha azon leszünk hogy magunkban meg öllyük a vétket, a mely okozá szenvedésit

K. Mi formában irja le a proféta akristust, azö szenvedésiben?

F Ugy adgya elönkbe. mint egy ollyan embert a kinek, se szine, se tekéntete nem vala. a kit mindenek utálták, és meg vetették. mint leg aláb valot az emberek közöt, a ki tsak a nyomoruságot, és a fajdalmat tudta, akit gyalázattal illették. bél poklosnak álitották. és aki felöl azt tartották, hogy az Isten büneiért ostorozza ötet, ugy vitték a halálra mint a juhot, és néma volt mint a bárány. az ötet nyirök elöt., eszerént irja le ötet a proféta. ugyan rolla is mondá pilátus. mutatván ötet a sidoknak, Ecce homo. ihol az ember. ehez a képhez kellene hasonlitanunk., mivel az elsö teremtetésünkben, az elö Istennek képére. és hasonlatoságára teremtettünk., és a másikában szükséges hogy ujjolag, a szenvedö, haldokló, és meg aláztatott. Istennek képére és hasonlatoságára teremtessünk, visgállyuk meg ezekröl magunkot., miképen hasonlitana példának okáért ehez a képhez. egy ollyan keresztyén, a ki nagyra vágyó, hivalkódó. aki fel fuvalkodó a maga érdemiben, a ki ajó lakásban, és kényeségben éll, a ki a betsületet, gyönyörüséget, és a gazdagságot szomjuhoza, mindenkor tsak az elsö helyt. és rendet keresi., mind azon által. tsak azok fognak üdvezülni, akik hasonlitnak az Isten Fiának képéhez. szent pál szerént rom. 8. 29. luk. 13. 23: 24: kellé tehát azt tsudálni ha ollyan kevesen vannak a valasztottak, ha oly kevés keresztyén üdvezül.

K Miért mondá aproféta az üdvezitöröl, az ö nemzésit ki beszélli meg.?

F A proféta mondgya. mert ki vágattatot az élök földéböl. az az, hogy az ö halála, anyi maradékot fogna adni azokban kik öbenne hisznek, hogy azt meg nem lehet számlálni, el mondhatni még, hogy ugy mint Istennek, az Attya kebelében öröktöl valo nemzése, és ugy mint embernek. a Boldogságos szüz méhiben idöben valo nemzése. tellyeségel meg foghatatlanok

K Mit tésznek ezek a szok. Istenteleneket ád az ö el temetéséért és gazdagokot, az ö haláláért?

F Azt teszik, hogy az Istenteleneknek, és a gazdagoknak meg térések, gyümöltse lészen a kristus halálának, és el temetettésének, és hogy ezek is, a meg számlálhatatlan maradékok közöt lésznek, akiket nemzé a kereszt fán. szenvedéseivel

K Mit mondasz arra a mit a proféta mond, hogy az Isten a Fiát, a maga népinek büneiért verte meg?

F könnyü erre meg felelni., mert ha az Isten meg verte illyen formában az ö egyetlen egy Fiát. oly kegyetlen szenvedéseket szenvedtetvén véle, azért hogy maga akarattyábol magára vévé büneinket, noha ö artatlan volt, mitsoda kinokot nem érdemelünk mi. a kik vétkesek vagyunk. de mitsoda büneinkhez valo gyülölséget nem indithat bennünk, amidön láttyuk, hogy egy Isten szenved, és haldoklik büneinkért? Az Évangyélium magyarázattyát. meg találod nagy pénteken

 

A NAGY HÉTEN VALO TSÖTÖRTÖKÖN

Imádság

oh Istenünk a ki meg büntetted judást vétkiért, és meg jutalmaztattad a tolvajt vallás tétiért, adgyad irgalmaságodot nékünk. hogy valamint a kristus szenvedésekor mindenikel érdeme szerént bánék, töröllye el belölünk az ó embert, és adgya kegyelmét hogy részesülhesünk ditsöséges fel támadásában, a mi urunk J. k.


Epistola.

szent pál. 1 Cor.. 11. 20.

Azért midön egybe gyültök, immár nem az ur vatsoráját eszitek, mert ki ki az ö vatsoráját elöb meg eszi, és némely éhezik, némely pedig részeg., vallyon nintsené házatok az ételre, és italra, vagy az Isten Anyaszent egyházát vetiteké meg, és azokot szégyenittiteké meg a kiknek nintsen, mondgyak néktek, ditsérleké titeket, abban nem ditsérlek, mert én az urtol vettem, a mit elötökben is adtam hogy az ur Jésus, amely ejjel el árultaték, vévé akenyeret, és hálakot adván meg szegé és mondá., vegyétek, és egyétek, ez az én testem, mely ti érettetek adatik, ezt az én emlékezetemre tselekedgyétek, hasonlo képen a pohárt is minek utánna vatsorála, mondván, ez a pohár az uj testámentum az én véremben. ezt az emlékezetemre tselekedgyétek, valamenyiszer iszszátok, mert valamenyiszer eszitek e kenyeret., és iszszátok a pohárt, az ur halálát hirdetitek a még eljö, az okáért valaki eszi ekenyeret, vagy iszsza az ur póhárát. méltatlanul., vétkezik az ur teste, és vére ellen probállya meg azért az ember magát, és ugy egyék abbol a kenyérböl és igyék apohárbol., mert aki iszik méltatlanul. itéletet eszik, és iszik magának, meg nem választván az ur testét.


Magyarázat

K A mostani keresztyéneket nem lehetneé hasonlo képen meg feddeni, valamint szent pál meg feddé akorintus bélieket?

F valoságal lehetne hasonlot mondani a mostani gazdagoknak, ugyan is, nem égre kiálto veteké a, hogy sok számu gazdagoknak az asztalok terhelve vagyon minden féle étkekel, azonban a szegények nyomoruságban és éhségben halnak meg, és a kikel oly méltatlanul bánnak, tarthatnak is attol, hogy az örökké valo kinokra ne itéltessenek arosz gazdagal, valamint gyilkosi a szegényeknek., a Conciliumok mondása szerént, necatores pauperum. hogy ha nem tápláltad öket, mondá szent Ambrus. meg ölted öket. sinon pavisti occidisti.

K. A kristus miért választá halála elött valo éttzakát az óltari szenttségnek rendelésire?

F Mert éppen, halála elöt akará rendelni azt az áldozatot, és szenttséget, a melynek szüntelen valo emlékezetire kelleték lenni az ö halálának., és hogy szeretetének legg drágáb zálagját hagya holta után, azért mi is a szeretetért. szeretetett adgyunk néki, és szentellyük néki testünket, és lelkünket, és mindenünket, valamint ö egészen nékünk adta magát ebben a nagy titokban.

K Miképen kel az ö halálárol emlékezetet tenni.?

F ugy hogy, meg kel magunknak, avéteknek, és avilágnak halni, hogy részesülhesünk halálának érdemében, amidön jelen vagyunk a szent áldozaton, vagy veszük ezta nagy szenttséget. és tsak annak élyünk, aki meg holt érettünk, és aki ditsöséges életének élö testit adgya nékünk, hogy lelkünknek eledele légyen

K. Mit mond az Apostol, azokrol kik méltatlanul Communikálnak?

F Azt mondgya hogy azok vétkeznek. az ur teste, és vére ellen, ezeket a szokot, szüntelen elménkben kellene tartanunk és rettegnünk kellene, ezekre valo nézve, amidön a szenttséghez akarunk járulni. hogy azok közül valok ne legyünk, kik az ellen vétkeznek.

K. El kellé távoznunk ettöl a szenttségtöl az Apostol szavaira valo nézve.?

F El kel távozni attol azoknak kik minek utánna jól meg visgálták volna magokot, halálos vétket éreznek magokban, a világhoz valo szeretetnek uralkodását, vagy valamely indulatot., fösvénységet, magokhoz valo szeretetett, kevélységet. haragot. gyülölséget, tisztátalanságot. akik nem voltak azon, hogy ezeket ki irttsák magokbol apenitentziával, vagy azok, kik hivataloknak köteleségeit bé nem töltik, példának okáért egy olyan atya. vagy anya, kik roszul nevelik, és nem vigyáznak gyermekekre. és tselédgyekre, egy olyan biró. ki igasságot nem tészen. és aközönségesen valo botrankoztatásokot meg nem gátollya, egy ollyan fiu, a ki szüléit nem tiszteli, és nékik nem engedelmeskedik; egy ollyan tseléd, ki hiven nem szolgállya az urát, és aszszonyát. egy ollyan. aki az Isteni szolgálatot el mulattya, egy ollyan gazdag ki a szegényeket nem segitti, és többek illyenek. az illyen személyeknek, az Apostol szavaira valo nézve. el kel távozni a szentségektöl. mind addig valamég életeket meg nem jobbittyák, és valoságosan meg nem térnek, de az ollyan lelkeknek. kik valojában az Istené: és akik üdveségeken munkálodnak, és hivataljokot hiven bé töltik., ezekre a szokra félniek kel. és magokot meg alázni, de el nem kel magokot vonni ettöl a nagy szenttségtöl

K Miképen kel magát meg probálni minek elötte ahoz a szent asztalhoz járullyon.?

F Meg kel fö képen visgálni mitsoda életet éll, hogy ha a meg egyeziké az Évangyéliumal., hogy ha vagyoné igasság sziviben, tisztaság lelke üsméretiben, és ártatlanság szokásiban. hogy ha akristushoz valo szeretet. uralkodiké a szivben; minden indulatok. és kivánságok felet., hameg bizonyittyaé azt a tselekedetekel; ö néki szentelvén életit, hogy ha hüé az Istenhez. a vétekre valo alkalmatoságokban. és akisértetekben, e szerént kel tehát mindennek magát meg probálni, minek elötte a szent titkokhoz járullyon., a gyontato papoknak meg kel probálni azokot., akiket igazgatnak.

K. Az Isten meg büntetié mostanában az ollyan keresztyéneket, kik méltatlanul Communikálnak, valamint szent pál mondgya., hogy meg bünteté az Anyaszent egyház kezdetekor?

F Rend szerént nem bünteti mostanában az ollyan keresztyéneket külsö képen., valamint az elsö idökben, de amostani büntetése annál is irtoztatobb, hogy belsö képen valo. el hagyván öket, a lelki mély álmokban, és a belsö halálban, és észre sem veszik hogy ezek az örökös halálra vezetik öket.

K Mit értesz azon., hogy itéletet, eszik, és iszik magának?

F Azt értem, hogy az az. étel. és ital fog minket kárhoztatni. az utolso napon. az is itél meg minket, vétkünkhöz hasonlo nagyságu itélettel., nem táplálása, hanem mérge lesz lelkünknek. és ez az életet adó kenyér, halált fog adni.

K Hogy kel meg választani az ur testét?

F Nagy tisztelettel kel ahoz lenni, és nem ugy kel venni, mint a közönséges hust., minek elötte ahoz járulnánk, hitesük el magunkal annak nagyságát és szenttségit. a kit veszünk, és a magunk méltatlanságát és nyomoruságát; tekénttsük meg a magunk érdemetlenségit., és annak Felségit, a kinek asztalához akarunk menni, és ahol önnön magát kel vennünk, ez okáért hogy ha valoságal elegendö készületet nem érzünk magunkba, ahoz ne járullyunk, mind addig valamég a valoságos penitentzia tartás abban az állapotban nem tészen, hogy abban méltan részesülhesünk és valamég egy okos gyontato atya nem itéli. hogy meg egyezik valamiben készületünk, és életünk, azal a szent áldozattal a kit venni akarunk.


Évangyélium.

szent Ján. 13. 1.

A husvét innepe napja elöt. tudván Jésus hogy eljöt az ö orája. hogy el menne evilágbol az Attyához. midön szerette volna az övéit. kik evilágon valának, végiglen szerette öket és vatsora meg lévén., midön az ördög szivében botsatotta már, hogy judás a simon Iskariot fia el arulná ötet, tudván hogy mindeneket kezébe adot néki az Attya. és hogy az Istentöl jött ki, és az Istenhez mégyen. fel kele avatsorátol, és letévé az ö ruháit, és midön kendöt vett volna elö. meg övedzé magát, az után vizet tölte a medentzébe. és kezdé mosni atanitványok lábait, és meg törölni akendövel, melyel övedzve vala, jöve azért simon Peterhez és mondá néki, péter, uram te mosodé meg nékem a lábaimot? felelé Jésus. és mondá néki, a mit én tselekeszem. te most azt nem tudod, meg tudod pedig ez után. mondá neki péter, nékem örökké meg nem mosod a lábaimot, mondá néki Jésus, ha meg nem moslak téged, nem lészen részed, mondá néki simon péter. uram nem tsak a lábaimot, de a kezeimet is. és a fejemet., felelé néki Jésus, a ki meg mosodot nem szükölködik hanem hogy tsak a lábait mossa meg, de tiszta mindenestöl, ti is tisztak vagytok, de nem minyájan, mert tudgya vala, ki volna aki el arulná ötet, ez okáért mondá, nem vagytok tiszták minnyájan., minek utánna azért meg mosta volna az ö lábokat, ruháit fel vevé; és ismég le üle. mondván nekik, tudgyátoké mit tselekedtem veletek, ti engem Mesternek, és urnak hitok, és jól mondgyátok., mert az vagyok, ha azért én mostam a ti lábaitokot, ur, és Mester lévén., ti is tartoztok véle hogy egik, a másik lábait meg mosa., mert példát adtam néktek, hogy a mint és tselekedtem veletek, ti is ugy tselekedgyetek.


Magyarázat

K Az Évangyélista miért tészi azt fel. hogy a kristus szerette az övéit mind végiglen?

F Azért hogy meg mutassa bélyegit a valoságos szeretetnek, a keresztyéni atyafi szeretetnek, állandonak kel lenni minden féle állapotban., és nem változásban, valamint a kristusé, akí szerette tanitványit, noha tudta hogy el hagynák ötet, hogy az egyike el árulná, a másiká meg tagadná. és hogy minnyájan el szaladnának.

K Nem hatáé meg a judás szivit, a kristusnak hozzája mutatott szeretete.?

F Éppen nem, keményen marada mint a kö szikla, a szive keménységben., és az elméje vakságban vala, ez irtoztato példa, a melyért félhetünk, hogy ami hálaadatlanságunk haszontalanná ne tegye mind azt. valamit a kristus tselekedet és szenvedet érettünk, ugyan ezért is kérnünk kel szüntelen, hogy tarttson meg kegyelmével, és hogy szeresen, és adgya meg nékünk szeretetit, a mely végig tarttson.

K. Az Évangyélium miért teszi fel az Isten Fiának nagyságát., minek elötte azt fel tegye. hogy meg mosá az Apostolok lábait?

F Azért hogy jóbban meg mutassa nékünk az ö maga meg alázását,. és hogy mitsoda kötelesek az keresztyének, az alazatoságban élni, a nagy renden lévök. sem vétetnek ki azok közül., mint hogy az az örökös nagyság. a teremtett állatinak lábaihoz alázá meg magát. pirulni kellene az embereknek, a midön kevélységböl fel fuvalkodnak., látván. hogy egy Isten meg áláza, és meg kisebitti magát hozájok valo szeretetiért. üdveségekért, és hogy nékik példát adgyon

K Mit kel gondolnunk arrol, a midön szent péternek az ö Mestere meg akará mosni lábait, hogy ö azon el álmélkodék, és meg nem akará engedni?

F Ebben az Apostolban., nagy buzgó szeretetet látunk. és nagy tiszteletet Mesteréhez., emind jó, és igasságos dolog, de amidön nem akara engedelmeskedni annak, akinek minden akarattya igaságos, és imádásra méltó, engedetlenség elegyedék tselekedetiben, és ha a kristus feddése. és fenyegetése után, hogy ötet nem fogja többé tanitványának tartani meg maradot volna engedetlenségiben, az ollyan vétek lett volna, a mely valojában el rekesztette volna az üdvezitötöl, valamint Alexandriai. szent Cyrillus, és szent Basilius mondgyák. nem szabad akarattya ellen állani. még akor is a midön minket fellyeb akar emelni, de ugy, ha. valoságal láttyuk arra akarattyát., ne hogy a magunkhoz valo szeretet, az Isten akarattyának tulajdonittsa azt, a mi tsak a nagyra vágyástol vagyon, de az ö akarattyát látván, engedelmeskedni kel. ha szinte meg nem foghattyuk is az okát, tselekedetinek. és parantsolattyának. azal meg kel elégednünk. hogy az, az ö akarattya., mivel ateremtett állatnak. engedelmeskedni, és halgatni kel, midön, a teremtö szól, parantsol., vagy fenyeget.

K. Mit tésznek ezek a szavai akristusnak, a ki meg mosodot. nem szükölködik, hanem hogy tsak lábait mossa meg?

F Azt tészik, hogy ha szinte a kereszttség meg tisztitott is minket büneinkböl, mind azon által nintsen senki is a kinek ez életben szüksége ne volna, hogy minden nap ki tisztullyon szivének kivánságibol, és hajlandoságibol. a melyek ollyanok, mint a léleknek lábai, mint hogy aleg szentebbek is magokban hordozák a roszra valo hajlandoságot, noha nem tselekeszik azokot avétkeket, a mellyek el választtyák az Istentöl az embert, és a melyek egyszers mind meg ölik a lelket, de a lehetetlen, hogy a lábokhoz ne ragadgyon valami avilágnak porábol, szent leo mondása szerént, és hogy az ö legg jóbb tselekedetek is valamiben, meg ne szennyesedgyék. a melyért, szükséges. hogy szuntelen mosodgyanak.

K. Mit kel tselekedni, hogy le lehesen mosni az olyan motskot?

F szüntelen kel suhajtoznunk arosz kivánságnak terhe alat. a melyek minden nap vétkekben ejtenek minket, és azokot le kel mosnunk a penitentzia tartásnak köny hullatásival. az imádságal. és a meg bántodásnak engedelmével., az az ellenségünket valo szeretettel., ajó tselekedetekel, és a keserüségekben, szenvedésekben valo bekeséges türésel.

K Magyarázd meg, hogy mit kiván az ur töllünk, midön azt parantsollya hogy egyik a masikunknak meg mosuk lábait?

F A láb mosás alkalmatoságával, hagya nékünk. minden féle, felebaráti tselekedeteket., a melyekel tartozunk felebarátunknak. és aleg szegényebnek, a midön arra alkalmatoság adatik.

K. Mellyek azok a szolgálatok, a melyekel szolgálhatunk felebarátunknak?

F Példának okáért, hogy a szegényeket meg látogasuk, lako helyekben, az ispotályokban, alamisnát adgyunk nékik, oktassuk, vígasztallyuk, és inttsük. öket, jó példat adgyunk nékik.

K. Nem volnaé elegendö hogy ha az irgalmaságnak tselekedetit mások által tselekedtetnök, mint sem magunk által, valamint a gazdagok tselekesznek.?

F Egy keresztyének nem kel azt illetlennek tartani magához a mit a krístus maga tselekedet, sokal ditséreteseb. hogy ha mi magunk szolgálunk, vagy adunk atyánk fiának, hogy ha valami ók meg nem gátol, az ö szivek inkáb meg esik az adományon, és mások elött jó példa adás lesz. a mi kevélységünk is meg alázodik, és a mi szivünk inkáb meg esik a szegények nyomoruságán ha szemeinkel láttyuk,

K. Az üdvezitö. miért mosa meg elöbször az Apostolok lábait, és az után osztogatá nékik az óltári szenttséget?

F Meg akará mutatni, hogy ha érdemesen akarjuk venni ezt a szenttséget, szükséges hogy meg tisztittsa szivünknek hajlandoságit, az alázatoságal. és az Isteni szeretettel. és hogy azt méltán lehesen venni, leg kíseben sem kel a vétekhez ragaszkodni

 

NAGY PÉNTEKEN.

Epistola.

Exod: 12. 1.

És mondá az ur Mojsesnek. és Aronnak Egyiptus földében, e holnap néktek, a holnapoknak kezdeti, elsö lészen. az esztendö holnapi közöt. szollyatok az Izrael fiainak egész gyülekezetihez., és mondgyátok nékik, ehonak tizedik napján ki ki egy barányt vegyen az ö tseléde, és háza szerént, ha pedig keveseb a szám, hogy sem mint elég volna a báránynak meg ételére, vegye szomszédgyát melléje, ki az ö háza mellet vagyon. a lelkek száma szerént. mellyek elégségesek lehetnek a bárány meg ételére; a bárány pedig makula nélkül., him, esztendös legyen, mely szer tartás szerent, vegyetek egy gödölyét is. és tarttsátok azt, ehónak tizen negyedik napjáig.. és áldozza azt estvére. az Izrael fiainak egész sokasága. és vegyenek ennak véréböl, és tegyenek mind akét ajto melyékire és a felsö küszöbire ahazoknak. mellyekben azt meg eszik. és azon éjjel tüznél sült husát egyék meg, és kovásztalan kenyereket vad salátával, semmit abban nyersen meg ne egyetek, se vizben föttet, hanem tsak tüznél sütöttett, a fejét lábaival., és bélivel. fel egyétek és semmi abban reggelig ne maradgyon, hanem mi meg maradand, tüzel égessétek meg, azt pedig eképen egyétek meg, a ti veséiteket fel övedzétek, és sarutok lábatokon légyen, páltzátokot kezetekben tartván. és sietve egyetek. mert ez, az ur fáséja. az az. által menetele


Magyarázat

K. Mit jelent. az Izrael népének egyiptumbol valo meg szabadulása az elsö husvetnak éttzakáján?

F Jelenti az egész emberi nemzetnek. az ördög, és a vétek alol valo fel szabadulását, a mely a kristus halálának gyümöltse vala, és a melynek emlékezetit tiszteli a mai napon az Anyaszent egyház.

K. Mit jelente a bárány vére., mely meg szabaditá az Izrael népének elsö szülöteit. az Angyalnak kardgyátol, ki meg ölé minden elsö szülötet, az Egyiptus földén?

F A bárány vére jelenté akristus vérit, ki avaloságos husvéti bárány, aki meg szabadit minket az Isten haragjátol. és az örökös haláltol., és aki avétkekböl meg tisztittya mind azokot, kiknek lelkek. és szivek meg vagyon kenve ezel avérel, valamint az Izraéliták küszöbjök meg lévén kenve a bárány verivel. meg szabadittá ahaláltol az ö elsö szülöttököt

K. Miért akará Isten. hogy a husvéti bárány makula nélkül valo légyen. az az fogyatkozás nélkül?

F Mert az a bárány jelenté akristust, a makula, és fogyatkozás nélkül valo valoságos bárányt, aki mi érettünk. fel áldoztaték a kereszten.; és ki magát eledelül adgya nékünk., a sidok minek utánna meg ölték volna a husvéti bárányt és áldozatul ajánlották volna. azt meg ették. jelentvén azt. a mit mi boldogok tselekedhetünk mostanában., mivel minek utánna. az áldozatban ajánlottuk volna a kristust az Attyának., mi az ö testét eszük, és vérit iszuk.

K Miért parantsolák a sidoknak hogy a bárányt kovásztalan kenyérel egyék?

F Azért hogy azt meg tanullyuk, hogy aki azt a szenttséges bárányt akarja enni, aki mi érettünk fel áldoztatot, szükséges hogy elöször meg tisztittassék büneiböl., és szivének hajlandoságibol. a mely a régi kovásza, a meg romlot természetnek, tisztittsátok ki a régi kovászt. mondgya szent pál. 1 cor. 5. 7.. 8: hogy uj tészták legyetek. a mint hogy kovásztalanok vagytok, mert a mi husvétunk a kristus meg áldoztatott., az okáért lakozzunk nem arégi kovászal, sem a gonoszságnak, és alnokságnak kovászával., hanem a tisztaságnak, és igazságnak, kovásztalanival.

K. Mit jelente avad saláta, amelyel kelleték enni a husvéti bárányt?

F Jelenté azt, hogy aki haszonal akarja enni, az óltarinkon valo áldozatot, szükséges hogy annak szive apenitentzia tartásnak keserüségiben legyen, hogy atett vétkek, és a jelen valo nyomoruságok azt meg hassák, egy szoval akereszten lévö kristushoz hasonlonak kel lenni, és hirdetni halálát. egész életünkel, meg halván avéteknek, avilágnak, és magunknak.

K. Miért kelleték a sidoknak a husvéti bárányt ugy enni mint utozoknak., a derekakot bé övedzették, a lábokra sarut vontak., a kezekben páltzát tartottak.?

F Hogy meg lássuk abbol., mitsoda készülettel kel lenni a keresztyéneknek a komuniohoz. hogy avaloságos husvéti bárányt vehessék, eföldön ugy kel élni mint utozonak. és idegennek, semmihez nem kel ragaszkodni., mindenkor készen kel lenni hogy evilágot el hagya, és a mennyei hazájában viszá térjen., ezt a szenttséget ugy kel venni mint utra valot, az az, mint olyan utra valo eledelt, a melyre szükség vagyon hogy eröt adgyon az uton, a melyen a meg igért föld felé kel sietni., tudni illik a menyei jérusálem felé

K. Miért kelleték sietve enni azt a bárányt?

F Azért hogy, aki a kristusal akarja magát táplálni. annak buzgoságal kel a menyei uton járni., és sietni a keresztyéni tekélleteségben., egy szem pillantást sem kel el veszteni ennek az életnek ideje., drága és rövid, mindenik oránk utolso lehet, és azon áll, a mi örökös sorsunk, a mint azal elünk, ez a szó pascha. által menetelt tészen, hogy pedig a husvéti bárányt méltán lehesen enni, a vétekböl, a kegyelemre kel szüntelen menni., a jó életröl. még jóbra, és az idön. az örök boldogságra kel által menni.


Évangyélium.

szent Jan. 18. 1. a mái naprá.

A virág vasárnapi. Passio., szent matth 26. 2.

Tudgyátok hogy két nap után husvét lészen, és az Ember Fia el árultatik, hogy meg feszitessék akor egybe gyülének a papi fejedelmek és a népnek vénei, a fö pap pitvaraba, ki mondatik vala kaifásnak., és tanátsot tartának. hogy Jésust álnokságal meg fognák. és meg ölnék, mondák pedig ne az innep napon. hogy ne talám támadás nelégyen a nép közöt, mikor pedig Jésus Betániában volna, a poklos simon házában, járula ö hozzája egy aszszony állat, kinek drága kenetü alabástroma vala., és az asztalnál a fejére önté, látván pedig atanitványok boszonkodának mondván, mirevalo evesztegetés., mert ezt drágán el adhatták volna. és a szegényeknek adhatták volna. tudván pedig Jesus. mondá nékik, miért vagytok ez aszszony állatnak bántására. mert jó tselekedetet tselekedet velem, mert mindenkor vannak szegények veletek, én pedig nem mindenkor vagyok veletek, mert ez a kenetet a testemre öntvén, az én temetésemre tselekedte. bizony mondom néktek valahol ez Évangyélium predikáltatik. az egész világon, az is meg mondatik a mit tselekedet ez, az ö emlékezetire; akkor el mene egy a tizen kettö közül, ki mondatik vala, Judás Iskariotesnek, a papi fejedelmekhez, és mondá nékik. mit akartok nékem adni., és én ötet kezetekbe adom. azok pedig rendelének néki harmintz ezüst pénzt., és attol fogva alkalmatoságot keres vala. hogy ötet el árulná; akovásztalanoknak elsö napján., járulának atanitványok Jésushoz, mondván, hol akarod hogy készittsük néked ételedre a husvetot. Jésus mondá mennyetek avarosba egy némelyhez., és mondgyatok annak, a mester mondgya., az én idöm közel vagyon. nálad szerzem a husvetet az én tanitvánnyimal., és tselekedének a tanitványok. amint nekik rendelte vala Jesus, és el készitték a husvetet, esve lévén pedig le telepedett vala a tizen két tanitványival és midön ök ennének. mondá bizony mondom néktek, hogy egy közzületek el árul engem, és igen meg szomorodván. kezdék egyenként mondani, vallyon én vagyoké uram. ö pedig felelvén mondá, a ki a kezét velem atálba márttya az árul el engem. az Ember Fia el mégyen ugyan, a mint irva vagyon felölle. jaj pedig annak az embernek, a ki által az ember Fia el árultatik, jóbb lett volna néki, ha nem születtetett volna az az ember. felelvén pedig judás aki el árulta ötet mondván. vallyon én vagyoké Rabbi, mondá néki, te mondád, ök pedig vatsorálván, vevé Jesus a kenyeret, és meg áldá, és meg szegé és adá atanitványinak, és mondá, vegyétek., és egyétek, ez az én testem., és vévén apohárt. hálákot ada. és nékik adá mondván. igyatok ebböl minnyájan, mert ez, az én vérem., az uj testamentumé., mely sokakért ki ontatik a bünök botsánattyára, mondom pedig néktek. nem iszom mostantol fogva e szöllö terméséböl a napig, mikor amaz ujjat iszom veletek. az Atyám országában, és ditséretet mondván. ki menének az olaj fák hegyére, akor mondá nékik Jesus. ti minnyájan meg botránkoztok én bennem ez éjjel, mert irva vagyon., meg verem a pasztort, és el oszolnak a nyáj juhai, minek utánna pedig fel támadok élötöket veszem Gallilaeában. felelvén pedig péter mondá néki, ha minnyájan meg botránkoznak is benned, én soha meg nem botránkozom, mondá néki Jesus, bizony mondom néked, hogy ez éjjel minek elötte a kakas szollyon, háromszor tagatz meg engem. mondá néki péter, ha meg kel halnom is veled, meg nem tagadlak téged. hasonlo képen mondának tanitványok is minnyájan, akkor mene Jésus vélek a majorba mely Getsemaninak mondatik., és mondá atanitványinak, üllyetek itt. míg amoda megyek. és imádkozzam., és el vivén. pétert, és a zebedaeus két fiát., kezde bánkodni, és szomorkodni, akkor mondá nékik. szomoru a lelkem mind halálig, várakozatok itt. és vigyázatok velem.. és egy kevesé eléb menvén, ortzájára borula. imádkozván; és mondá Atyám ha lehetséges mullyék el epohár töllem, mind az által nem a mint én akarom. hanem a mint te, és mene atanitványihoz, és aluva találá öket, és mondá péternek, igy nem vigyázhattoké velem egy oráig. vigyázatok. és imádkozatok, hogy kisértetbe ne essetek, a lélek kész ugyan, de a test erötlen, ismég másodszor is el mene, és imádkozék mondván. Atyám ha epohár el nem mulhatik, hanem ha azt meg iszom, légyen ate akaratod, és el jöve ismég, és aluva találá öket. mert az ö szemek meg nehezitetve valának. és el hagyván öket. ismég el mene. és imádkozék harmadszor., azon beszédeket mondván. akor a tanitványihoz jöve. és mondá nékik. aludgyatok már, és nyugodgyatok., ime el közelgetet az ora. és az ember fia, a bünösök kezébe adatik kellyetek fel. mennyünk el. imé el közelgetett, aki engem el árul. még ö szolván. imé judás, egy a tizen kettö közül el jöve., és ö véle sok sereg., kardokal. és dorongokal. küldetvén a papi fejedelmektöl., és a népnek véneitöl, a ki pedig el árulta ötet jelt adot nékik, mondván. valakit meg tsokolok ö az, fogjátok meg ötet. és mindgyárt jésushoz járulván, mondá üdvöz légy Rabi. és meg tsokolá ötet. és mondá néki Jésus. barátom mire jöttél. akor hozzája menének, és kezeket Jésusra veték. és meg fogák ötet., és imé egy azok közül kik Jesussal valának. ki nyujtván a kezét. ki voná akardgyát. és tsapván a papi fejdelem szolgáját. el vágá annak fülét. akkor mondá néki Jésus. tedd hüvelyében kardodot, mert minnyájan a kik fegyvert fognak, fegyverrel vesznek el., véledé hogy nem kérhetem az Atyámot., és ad énnekem most többet tizen két légyio angyalnál, mi képen tellyesednek bé tehát az irások, mert igy kell lenni., azon orába mondá Jésus a seregeknek., mint latorra ugy jöttetek ki. kardokal, és dorongokal engem meg fogni. minden nap nálatok ülök vala. tanitván a templomban, és meg nem fogtatok engem, epedig lön. hogy bé tellyesednének a proféták irási, akkoron a tanitványok minnyájan el hagyák ötet, el futának azok pedig meg fogván Jésust. vivék a kaifáshoz, a papi fejedelemhez. ahol az irás tudok. és a vének egybe gyültek vala. péter pedig követi vala ötet távul., a papi fejedelem pitvaráig, és oda bé menvén. ül vala a szolgákal hogy látná a végét. a papi fejedelmek pedig és az egész gyülekezet, hamis bizonyságot keresnek vala Jesus. ellen. hogy ötet halálra adnák, és nem találának, noha sok hamis tanuk jöttek volna elö, utolszor pedig jövének két hamis tanuk, és mondák, ez mondotta, el ronthatom az Isten templomát, és harmad nap után. fel épithetem azt, és fel kelvén a papi fejedelem mondá néki, semmit nem felelsz azokra a mit ezek ellened bizonyitnak, Jesus pedig halgat vala, és a papi fejedelem mondá néki, kénszeritlek téged az elö Istenre hogy meg mondgyad nékünk. ha te vagy a kristus az Istennek Fia? mondá néki Jesus. te mondád, mind azáltal mondom néktek, ez után meg láttyátok az ember fiát ülni az Isten erejének jóbján, és el jöni, az égnek felhöiben, akkor a papi fejedelem meg szaggatá ruháit, mondván, káromkodék. mit szükölködünk még tanuk nélkül, imé most hallátok akáromlást. mi tettzik néktek, azok pedig felelvén mondák, méltó halálra. akkoron az ortzájára pökdösének, és nyakon tsapdosák ötet, némellyek pedig tenyerekel artzul verék, mondván, profétály nékünk. kristus, kitsoda üte téged, péter pedig kivül a pitvarban ül vala. és hozája járula egy szolgáló mondván, te is a Galilaeai jesusal valál., ö pedig tagadá mindenek elött. mondván, nem tudom mit mondasz, ki menvén pedig ö az ajton más szolgálo latá ötet, és mondá azoknak. kik ót valának, ez is a Nazareti Jesusal vala. és ismég tagadá esküvésel, hogy nem üsmérem az embert, és egy kevés vártatva hozzája menének akik állanak vala. és mondák péternek, bizonyára. teis azok közül vagy, nám a szollásod is ki jelent tégedet, akkor kezde átkozodni és eskünni, hogy nem üsmérte volna az embert, és mindgyárt. meg szóllala akakas., és meg emlékezék péter, a Jésus igéjéröl melyet mondot vala, minek elötte a kakas szóllyon, háromszor. tagatz meg engemet, és oda ki menvén, keservesen sira., reggel lévén pedig tanátsot tartának minnyájan a papi fejedelmek, és a népnek vénei, jésus ellen. hogy ötet halálra adnák, és kötve vivék ötet, és adák pontzius pilátus tisztartonak., akkoron látván judás a ki ötet el árulta, hogy halálra kárhoztatott volna, meg bánván. viszá vivé a harmintz ezüst pénzt. a papi fejedelmeknek. és a véneknek. mondván, vétkeztem, el árulván az igaz vért. ök pedig mondák. mi gondunk véle, te lássad, és el vetvén a templomba az ezüst pénzeket, viszá tére. és el menvén, fel akasztá magát, a papi fejedelmek pedig fel vévén az ezüst pénzeket, mondák, nem szabad azokot a templom pénze közzé vétni mert vér árra, tanátsot tartván pedig meg vévék azokon a fazakas mezejét. a jövevények temetésére. azért hivattaték az a mezö Hakel dámának. az az, vér mezejének a mái napig, akkor bé tellyesedet, ami meg mondatot Jéremiás proféta által mondván, és vévék a harmintz ezüst pénzt, a meg bötsültetnek árrát, kit bötsülve vettek meg az Izrael fiaitol., és adák azokot a fazakas mezejéért, a mint nékem rendelte az ur, Jésus pedig a tisztarto elött álla, és meg kérdé ötet a tisztarto, mondván. te vagyé a sidok királlya. mondá néki Jesus te mondod; és midön vádoltatnék a papi fejedelmektöl, és a vénektöl, semmit nem felele. akor mondá néki pilátus, nem hallodé menyi bizonságokot mondanak ellened; és nem felele néki egy szovára is, ugy hogy felette igen tsudálkoznék atisztarto. az innep napon pedig el szokot vala botsátani a tisztarto a népnek, egy foglyot. akit akarnának., vala pedig akor egy hires foglya ki mondatik vala barabásnak, egybe gyülvén azért azok, mondá pilátus, kit akartok hogy el botsassak néktek Barabasté. vagy a Jésust, ki kristusnak mondatik, mert tudgya vala hogy irigységböl árulták vala el ötet, ülvén vala pedig ö az itélö székben. hozzája külde a felesége. mondván, semmi közöd néked azzal az igazal., mert sokat szenvedtem ma látás által ö miatta, a papi fejedelmek pedig, és a vének el áltaták anépet, hogy Barabást kérnék, Jésust pedig el vesztenék, felelvén pedig atisztarto mondá nékik, kit akartok hogy néktek a kettö közül el botsássak. ök pedig mondák, Barabást. mondá nékik pilátus. mit tselekedgyem tehát a Jesusal. ki kristusnak mondatik. mondának minnyájan feszitessék meg, mondá nékik a tisztarto, de mi gonoszt tselekedet, azok pedig inkáb kiáltanak vala mondván feszitessék meg, látván pedig pilátus. hogy semmit nem használna, hanem inkáb támadás lenne. vizet vévén, meg mosá kezeit a nép elött. mondván, ártatlan vagyok én ez igaznak véretöl, ti lássátok. és felelvén az egész nép mondá. az ö vére mi rajtunk, és a mi fiainkon. akor el botsátá nékik Barabást, a meg ostoroztatott Jesust pedig kezekben adá hogy meg feszitetnék., akor a tisztarto vitézi el vivén Jésust a tanáts házba egybe gyüjték hozzája. az egész tsoportot, és le vetkeztetven ötet, veres karmasin szinü felsö ruhát adának reá és tövisböl koronát fonyván a fejére tevék., és nádat a jóbb kezébe. és térdet hajtván elötte tsufollyák vala ötet. mondván. üdvöz légy sidok királlya, és reá pökdösvén, vevék a nádat. és a fejét verik vala. és minek utánna meg tsufolták ötet., le vetkezteték a felsö ruhábol., és fel öltözteték az ö ruháiba, és vivék ötet. hogy meg feszitenék, ki menvén pedig, találának egy simon nevü Czyrenei embert, ezt kénszeritték hogy fel venné az ö keresztét, és jövének a helyre, mely Golgotának mondatik. mely az agy koponyának helye, és adának néki innya, epével elegyittetet bort., és mikor meg kostolá nem akará innya, minek utánna pedig meg feszitték ötet,. el oszták az ö ruháit sorsot vetvén, hogy bé tellyesedvén. a mi meg mondatott a proféta által mondván, el osztották magoknak az én ruháimat, és az én ruhámra sorsot vetettek, és ülvén örzik vala ötet, és tévén az ö feje feliben, az ö ügyét irva, Ez A Jésus; a Sidok királlya akor meg fesziteték ö véle két lator. egyik jóbja felöl. és a másik bal felöl. az elö menök pedig káromollyák vala ötet, hajtogatván a fejeket, és mondván, váh: ki az Isten templomát el rontod, és harmad naprá azt fel épitted. szabadisd meg magadot ha Isten Fia vagy, szálly le a keresztröl., hasonlo képpen a papi fejedelmek is tsufolván az irás tudokal: és a vénekel mondván, egyebet meg szabaditot., magát meg nem szabadithattya. ha Izraelnek királlya, szállyon le most a keresztröl, és hiszünk néki. az Istenben bizot, szabadittsa meg most ha akarja ötet. mert azt mondotta. hogy Isten Fia vagyok, ugyan azont hánnyák vala pedig szemére a latrok is, kik meg feszitettek vala véle, hat orátol fogva pedig setétség lön az egész földön, kilentz oráig, és kilentz ora felé kiáltá Jesus nagy szoval, mondván: Éli, Éli, lamma sabaktáni, az az. én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem, némellyek pedig ót alván. és halván. mondák, Illyést hija ez. és mindgyárt el futamodván egy közüllök. spongyiát vévén. meg tölté etzettel, és nádra tévé, és innya ád vala néki, a többi pedig mondának. had lássuk ha el jöé Illyés meg szabaditani ötet. Jésus pedig ismég kiáltván. nagy szoval., ki botsátá lelkét, és imé a templom superláttya két részre szakada, a fölitöl fogva., az allyáig, és a föld meg indula, és a kö sziklák meg repedezének. és a koporsok meg nyilának., és sok szentek testei kik el aluttak vala fel támadának, és ki menvén akoporsokból. az ö fel támadása után, jövének a szent városba, és sokaknak meg jelenének, a százados pedig. és akik véle valának, örizvén Jésust, látván a föld indulást, és azokot melyek lesznek vala, igen meg félemlének mondván, bizony ez, az Isten Fia volt, valának pedig ót sok aszszony állatok távul, kik követték vala Jésust Galilaeábol, szolgálván néki, kik közöt vala Maria, magdolna, és Mária, a Jakab, és josef annya, és a zebedaeus fiai annya, mikor pedig estve lett volna, jöve egy Arimataeai josef nevü gazdag ember; ki öis a Jésus tanitványa vala. ez el mene pilátushoz, és meg keré a Jesus testét., akor pilatus meg hagyá hogy nékie adnák atestet. és el vévén atestet. josef bé takará azt tiszta gyóltsba. és tevé azt, az ö új koporsojába, melyet a kösziklába vágot vala, és nagy követ hengeritte a koporso ajtajára, és el mene. ótt vala pedig Maria magdolna, és a Másik Mária, a koporso ellenében ülvén, másod nap pedig, mely az innep készülete után vagyon, egybe gyülének a papi fejedelmek, és a farisaeusok pilatushoz, mondván. uram meg emlékeztünk, hogy ama hitetö meg éltében mondotta, harmad nap után fel támadok, hadd meg azért, hogy örizzék a koporsót, harmad napig, hogy valami képpen. el ne jöjjenek az ö tanitványi, és el lopják, ötet, és azt mondgyák a községnek., fel támadot halotaibol., és. az utolso tévelygés, nagyob lészen az elsönél. mondá nékik pilatus. vagyon örizötök, mennyetek el. örizzétek. amint tudgyátok, azok pedig el menvén. meg erösitték a koporsot örizökel. meg petsételvén a kövét


Magyarázat

K A papi fejedelmek és a farisaeusok miért végezék el ollyan kegyetlenségel, hogy meg ölnék a kristust?

F 1. Mert tanitásával, és szenttséges életével, kárhoztattya vala két szinüségeket, kevélységeket, fösvénységeket rendeletlenségeket; és az ö gyalázatos tselekedeteket, a mellyel meg másolák az Isten törvényét., hogy bé fedezék rosz kivánságokot, 2. mert azt a nagy tiszteletet, a melyben volt oly igaságal a nép elöt, ök azt halálban irigylették, látván hogy azal az ö betsületek kissebedik. a nép elött, 3. mert tartának attol, hogy a romaiak el ne pusztittsák anemzetet.ugyan ezt is adák okul gyilkoságoknak. hogy jóbban el fedezhessék irigységeket a közönséges nép elött

K. Az üdvezitöt meg ölvén. meg szabadittáké a nemzetet?

F Nem hogy meg szabaditották volna. de söt még az Istennek tsudálatos itéletiböl, azért vesztették el mindeneket, és azért szálla ki mondhatatlan nyomoruság az egész nemzetre; és igy amely nyomoruságtol féltenek ha meg nem ölik, reájok todula azért, hogy meg ölék. és igy szégyenitté meg az Isten az ö kegyetlen és hamis okoskodásokot

K. A kristus miért akará hogy el adassék?

F Hogy bennünket meg válthason, és meg szabadithasson az ördögnek kegyetlensége alol. akinek hatalma alat valánk, büneinkért, valo büntetésböl, mert az ember, az Istent meg bántván, tölle el távozék, noha övé volt. minden féle ókból, az Isten is rettentö büntetésböl., az ördög hatalma alat hagyá.

K Miért akará harmintz ezüst pénzen el adatni, az a rabok árra vala?

F Mert az emberek formáját és természetét vette volt fel magára., akik rabjai valának avéteknek., és az ördögnek. hogy öket meg válttsa, ötet harmintz pénzen adák el. és az ember nagy árron váltatot meg, nem ezüstön, vagy áranyon, melyek romlandok, hanem akristusnak drágalátos vérin, aki makula nélkül valo bárány. 1 petri 1. 18. 19

K Mit tanulhatunk mi abbol. a mit a kristus mond szent péternek, a sátán kért tegedet hogy meg rostallyon valamint a buzát rostállyák?

F Meg láthattyuk ebböl, hogy az ördög tsak annyiban kisérthet minket, a menyiben az Isten arra szabadságot ád. néki, és igy nem az ördögtöl., hanem az Istentöl kel felni, mivel semmit ellenünk nem tehet, az Isten engedelme nélkül., az Isten pedig nékünk eröt ád. hogy ellene álhassunk, tsak alázatoságal, és hittel kérjük azt az eröt, akisértetben pedig ugy esünk, mert akarjuk, az Istent kel azon kérnünk. adgya kegyelmét, hogy ne akarjuk

K A kristus miért akara abban az ijedségben esni, az ö szenvedése. és halálának. közelgetésekor?

F Hogy minket meg vigasztalna.. a midön amagunk gyengéségét, és a természet szerént valo félelmét érezük ahalálnak. azt is meg akará nékünk mutatni., hogy azok a rettegések. és félelmek, ö elötte kedvesek lehetnek. hogy ha azokot meg gyözzük segittségivel, és azokot az Isten akarattya alá vettyük; valamint ö tselekedet, ö a mi gyengeséginket akará viselni, azért hogy közölhesse velünk erejét.

K Mire tanit minket, a kristusnak ezen könyörgése., távoztasd el tölem ezt a pohárt?

F Ebböl meg láthattyuk, hogy szabad egy keresztyénnek, azt kérni Istentöl, hogy szabadittsa meg anyomoruságtol, vagy veszedelemtöl, tsak hogy ugy kérje valamint a kristus, kész legyen az ö szive a szenvedésre., és az Isten akarattyára hagya magát., a kristus agyengék szerént szólla,, hogy a gyengék, tanullyanak ugy szollani valamint ö. és mondgyák ö véle, de ne az én akaratom, hanem a tiéd légyen meg.

K. Honnét volt akristusban az a tusakodás, a melyért meg szaporittá imádságit.?

F Attol a szomoruságtol. és félelemtöl. melyet akarattal éreze magában, maga eleiben tévén világosan azt a halált. mellyet fóg szenvedni, és hogy mik fogják azt ahalált követni, látá népének hitetlenségit., a ki a keresztre feszitené ötet. és attol a véghetetlen sok számu vétkektöl melyeket magára vette volt hogy azokért eleget tegyen, és a mely vétkek. valoságos okai valának halálának. magában által látván tehát mind ezeket az irtoztato dolgokot, mondá. szomoru az én lelkem mind halálig, az az nagy fájdalomban, és halálos szomoruságban vagyon, mint hogy szabad akarattyábol lett volt emberé. a mi természetünknek, nyomoruságit is. akaratal érezé, azért, hogy az, oktatásunkra lenne, mind pedig azért, hogy meg bizonyitaná valoságosan valo meg testesülésit., mind azok aháborodások melyek bennünk fel indulnak, a midön valamely nyomoruságot. vagy veszedelmet látunk, vagy érezünk. azok nem akaratunkbol valok. és akaratunk ellen szorongatnak minket, de akristusban azok az okoság alá valának vettetve., és akarattyátol függöttek. mert eleget akarván tenni vétkeinkért, nem tsak nagy testi fájdalmakot akara érezni, és szenvedni, hanem még magában valo nagy fel háborodásokot. és indulatokot is, azért hogy mi azokot érezvén, az Isten kegyelme alá vessük magunkot.

K. Mit kel nékünk. az üdvezitönek, ezen példájábol tanulnunk?

F Azt hogy mentöl nagyob keserüségben, szomoruságban, és fel háborodásban vagyunk., annál inkáb meg kel szaporitani imádságinkot., sokan vannak olyanok kik azon panaszolkodnak.. hogy nagy szomoruságokban, nem imádkozhatnak, söt még ugyan azon okért kellene nagyob buzgoságal imadkozniok. az ö háborodások, és szomoruságok jele kevés bátorságoknak., és hogy szükségek vagyon az eröre., és azt az eröt. ugy nyerik meg. ha azt buzgoságal., és álhatatoságal kérik.

K Mit ért az üdvezitö ezeken a szókón, a lélek, kész ugyan. de a test erötlen?

F Ezen azt kel értenünk, hogy bennünk ollyan testi akarat vagyon, mely ellene áll, a lelkünk akarattyának, ez igy lévén. noha buzgoságot érezünk is az Isten szolgálattyára, és a szenvedésre. de a nem elég; és nem kel annak hinni, könyen, hanem tartanunk kel gyengeségünktöl. ugy az emberi elmének gyengeségitöl is. vigyazunk, és imadkozunk tehát sokat, valamint ezt hadgya az ur az Apostolinak, vigyazunk azért ellenséginknek tsalárdságára, és ameg romlot természetnek gyengeségire. a mely fél a szenvedestöl, és imádkozunk azért. hogy ezeket meg gyözhesük.

K Mit jelent nékünk a judás tsokja.?

F Jelenté aroszul valo Communiot. mert valamínt hogy judás el árullya a kristust. és ellenségi kezekbe adgya, a szeretetnek, és a békeségnek jele által., ugy az ollyan aki méltatlanul Communikál., a világhoz. és a vétekhez valo szeretet lévén szivében. a kristust meg tsokollya, vévén ötet külsö képen valo áitatoságal, és az ördög kezében adgya azt a lelket, a kiben ötet fogadta.

K Miképpen bánék a kristus ezel az Apostolal, akinek elöre, el látá árulását. és meg nem térésit?

F Nagy szeretettel. kegyeségel, és türésel bánék véle, ezekel arra tanit, hogy ámbár haszontalanok valának mind azok a tehettségek, amelyekel azon voltunk hogy a bünösököt magokban szálittsuk, de azért kéttségben nem kel esni felölök, hanem sürgetnünk kel öket, idöben, idön kivül, szent pál szerént, mind végig. mert remélhettyük, hogy végtire az Isten meg áldgya felebaráti szeretetünket. és faradságunkot annak idejébe arra is tanit, hogy mitsoda szeretettel, és kegyeségel. kel lennünk ellenséginkhez, és hogy mitsoda békeseges türésel kel töllök szenvednünk

K Mitsoda gondolatod vagyon arrol. a mit olvasunk az Évangyéliumban. hogy az üdvezitönek egy szavára a földre esének avitézek. és mind azok kik ötet mentek volt meg fogni.?

F Azt gondolom, hogy ha az üdvezitö. abban a gyenge állapottyában, a melyben tettzet lenni az emberek elött, a ki kész vala, kegyetlen ellenségi kezekben adni magát, mind azon által. abban az állapottyában is meg mutatván nagy hatalmát. és kegyes szavaira. a földre esnek mind azok. kik meg akarák fogni, sokal inkáb fognak rettegni tölle az ö ellenségi az utolso napon. a midön a fellegekben fog el jöni. nagy ditsöségben. és fényeségben., hogy a világot meg itéllye. oh! hogy járulnak akor ö eleiben a gonoszok. miképpen halgathattyák. azt a meny dörgésnél irtoztatobb szókót, a melyekel. az örökké valo kinra küldi öket. és a melyekel a mélységre veti öket, hogy az ö örökös boszu állásának, örökos áldozati legyenek, hová mennek hogy magokot el rejthessék. az ö igasságanak meny köve elött, ha az igaz tsak alig üdvezül, mondgya szent péter, 1 petr. 4. 18. az Istentelen. és abünös, hol álhat elö.

K Miképen tekénté az ur szent péternek tselekedetit. a midön malkusra voná kardgyát. és el vágá néki egy fülét,

F Nem hagyá jóvá ennek az Apostolnak tselekedetit, és parantsolá néki, hogy tenné viszá hüvelyében kardgyát, és az után, szereteti tsudával meg gyógyittá a málkus fülét. a mi Isteni mesterünk, ezen nagy példájával. arra tanit, hogy egy keresztyén. tartozik, a gonoszért, jóval fizetni., és hogy nem tsak magunknak kel jóságal lenni. azokhoz kik minket meg bántottak., hanem még másokot is kel inteni az ollyan jóságra. és felebaráti szeretetre.

K Mit jelentének az Apostolok, kik el szaladának, és el hagyák mestereket?

F Jelentik az ollyanokot. kik minek utánna örömel és buzgoságal vették volna az Évangyéliumi igét, és a kristusnak adták volna magokot, leg elsö alkalmatoság el veszteti vélek bátorságokot, fö képpen. ha szenvedni kel érette. és a világ részére állanak. a kit el hagyták volt, mi pedig legyünk bátrak, és készüllyünk aviaskodáshoz. es mind ahoz, valami leg keserveseb történhetik rajtunk, de ahoz készüllyünk nagy vigyázásal, szüntelen valo imádságal. alázatoságal., és hivatalunkhoz valo nagy hüségel.

K Mitöl vagyon hogy a kristus feleletet ada annak a ki meg tsapá. és miért nem mutatá a másik ortzáját, valamint tanitotta vala a tanitványinak?

F Ö sokal többet tselekedet mondá szent Agoston mert nem tsak a más ortzáját is mutatá. hanem az egész testét, és magát ellenségi kezekben adá, ezt a parantsolatot más képen is bé töltik, tsak a sziv légyen mindenkor készen. ujjab gyalázatot szenvedni, és mind azt. valamit az Isten akarja hogy szenvedgyen. hogy valaki a másik ortzáját is mutassa, ez oly külsö tselekedet a mely tanáts, de belsö képen. abban az akaratban legyünk. hogy többet is szenvedgyünk ha szükséges., a parantsolat: sokal nehezeb ártatlanságunkot menteni mértekletes szivel., és tsendeségel, a midön szidalmaznak, és valamint akristus tselekedék, mint sem amásik ortzát is mutatni, a melyet haragbol is meg tselekedheti valaki. akülsö békeséges türés haszontalan valo. a szivbéli kegyeség, és tsendeség nélkül.

K Mitöl vagyon, hogy akristus halgatásban marada a midön vádolák, és meg szóllala, hogy meg bizonyittsa hogy ö volna a kristus az Istennek Fia?

F Meg akará mutatni tanitványinak, hogy mitsoda békeséges türésel, és mértekletes türésel. szenvedgyék, a midön. öket gyalázák. és igaságtalanul vádollyák, és hogy tartoznak meg felelni, a midön az igazságrol kel bizonyságot tenni, vagy a mikor az Isten tiszteletiben jár adolog, azért is mondgya a bölts, hogy ideje vagyon a szollásnak., és a halgatásnak., az ember, atest, és az indulat halgatásban légyen., de az igazságnak szollani kel., nagy vétek volna azt el halgatni., hogy ha annak idejében. azt meg nem üsmértetnök és a mellet nem szollanánk

K. Az ur miért engedé meg a szent péter esését.?

F Mint hogy ez az Apostol, sokat tarta maga felöl. és elegendö erejünek hogy mesterét kövesse. és meg oltalmaza, élete el vesztésivel is, az ur meg akará véle éreztetni és probáltatni a maga gyengeségit, hogy idövel az Apostoli nagy jó erköltsököt, az alázatoságnak fundámentumára épittse. arrais akara minket tanitani, hogy ennek az Apostolnak példájára; az Istent alázatoságal szeresük, és nem emberi szeretettel meg üsmérvén gyengeségünket, ne magunkban, hanem abban bizunk, a kiben mindent tselekedhetünk, és a ki nélkül semik vagyunk.,

K. Mitsoda gondolattal kel lennünk ennek az Apostolnak penitentziájárol?

F Azt kel meg gondolnunk hogy egy ollyannak, aki maga erejében sokat bizik. hasznos némelykor hogy valamely nagy vétekben esek, azért hogy látván vétkének rutságát. és gyalázatos voltát. annál alázatosab légyen, annál is inkáb meg utállya kevélységit. és vétkit, lelki hasznára fordithassa., a midön Istennek fog tettzeni nagy irgalmaságábol ötet ki venni a vakságbol,

K Judás igazán meg bánáé vétkit?

F Az ö meg bánása, nem volt se valoságos. se igazán valo. mivel az ö meg bánása nem szármozék. se az Isteni szeretettöl. se a vétek gyülölségétöl. azt fel nem tevé magában, hogy életet meg jobbittsa. és meg térjen Istenéhez. se azö irgalmaságában nem bizék, egy szoval, az a meg banás, a kéttségben valo esésre vivé ötet.

K. Judás nem adáé viszá apénzt, melyet vett vala árulásáért, és nem valláé ártatlannak a kit el árula. mind e nem valaé elegendö

F Igen is hogy nem vala elegendö, mert ö azt, a vétekért valo ellene fel támadot. lélek üsméretnek furdalásábol tselekedé; tsak éppen félelemböl; a botsánatnak reménségenélkül, se az Istenhez valo meg térése nélkül. egy szoval. szeretet nélkül, az illyen meg bánás, a meg vettettek bánása, akikröl mondgya abölts. 5. 3. hogy azoknak akárhozattaknak bánások, örökké fog tartani, de haszantalanul., hová lehet irtoztatob dolog mint a melyet a kristus monda ö felölle, hogy jóbb lett volna ha nem születtetett volna.

K. kihez hasonlithattyuk mi pilátust aki azt kérdé az üdvezitötöl, mitsoda az igazság?

F El lehet mondani hogy ö jelenté az ollyan világiakot, akik oly idegenségel és kedvetlenségel tekintik az igazságot, mint ha a nem illetné öket, és mint ha. azö örökös sorsok azon nem állana, azt el mulattyák halgatni, vagy ha halgattyák is. de nem visgállyák, de söt attol. is tartanak, hogy meg üsmérjék. azért hogy meg ne háborittsa veszedelmes tsendeségeket, és meg ne mutassa köteleségeket, a melyért tartoznak ellene mondani az élet gyönyörüséginek, az ollyan hivataloknak, a mellyekre alkalmatlanok., és viszá adni ahamisan kereset joszágot, ezért is mondá tertulliánus, hogy az igazság idegen eföldön. és mindenüt ellenségre talál.

K. Miért hogy az ur nem akara tsudát tenni ahérodes udvarában.?

F Meg akará mutatni ennek a fejedelemnek aki tsudát akara látni,. hogy nem méltó az, az Isten tsudáit látni, a ki azt, tsak ahejában valo látásért kiványa, az Isten nem azért tészi atsudát, hogy kedvünket tölttse azzal. hanem hogy lelki épületünkre legyen, és hogy meg üsmértesse velünk avallásnak igazságit. és titkáit.

K. Miért mondá pilátusnak. hogy nem volna rajta hatalma, hogy ha onnét felyül nem adatott volna.?

F Azért hogy velünk el hitesse ezt az igazságot, hogy azok akik minket üldöznek, és velünk igaságtalanul bánnak. olyan eszközök. a kikel minket ostoroz az Isten., hogy meg tisztittson aszenvedés által, ha erös hittel hinnök ezt az igazságot. örömest adnok magunkot az ö rendelése alá. azt is meg üsmernök., valamint hogy ö nagy böltseségel éll, hatalmával., ugy minket sem ostoroz sohais valoságos ók nélkül.

K Mit jelente a, hogy Barabást eléb tevék a kristusnál.?

F Jelenté azt, a mint tselekesznek minden nap sokan akeresztyének közöt. akik egy alá valo haszonért, egy kis ideig tarto gyönyörüségért füsthöz hasonlo betsületért, meg vetik az örökös jókót., a mennyei gyönyörüséget. és azt a ditsöséget. melyet akristus igér azoknak kik ötet követik., egy szoval ahamis keresztyének eléb teszik barabást. akristusnál. sok féle képen mind azon által irtozva láttyuk. hogy a sidok inkáb választtyák, és meg szabadittyák azt a halálra valot. és meg ölik azt, a ki maga volt az ártatlanság. és attol nem irtozunk. a midön igy tselekeszünk. sokal vétkesebben, bé töltvén mindenel a gonoszokot, és roszul bánnak az Isten félökel,

K. Mit jelent a veres palást, melyet a sidok tsufságbol adának a kristusra?

F El mondhatni, hogy jelenté az ollyan keresztyéneknek két szinüségeket, akik tsak külsö Cérémoniaval., és tisztelettel. tisztelvén a kristust, de szivekben, és minden magok viselésiben. meg gyalázák és banttyák. imadván ahejába valosagnak., nagyra vágyásnak, fösvénységnek., és arosz kivanságnak bálványát ennek is áldozván minden szereteteket, minden betsületeket,. és minden munkájokot,, sokan is vannak olyanok, kik meg mutattyák a szent helyekben, a szemérem nélkül, és illetlen valo magok viselésekel, hogy a vilagot követik. és imadgyák. és a kristust tsufságal illetik,

K. kitsodák azok kik a Czyrénei simont jelentik, a ki is kételen vala akristus keresztét vinni?

F Azok akik mindgyárt a kezdetin erövel, és szomoruságal veszik a kereszteket. de akik idövel azokot békeséges türesel, és szeretettel hordozák, és örülnek azon, hogy a kristus tanitványi közi számláltatnak. mert az ö kegyelme meg enyhíti szenvedéseket, és az ö igáját. kedvesnek, és terhét könyünek tartattya vélek.

K. A kristus miért nem akará hogy a jerusálemi leányok siránkozanak rajta. hanem tsak magokon?

F Mert meg akará a keresztyéneknek mutatni, hogy az ö szenvedésin nem szánakodunk ugy a mint kel. se részt nem veszünk halálaban ugy amint ö akarja. hogy ha tsak azért sirunk, mert láttyuk, hogy egy ártatlanal. oly gyalázatosan bánnak, mivel a képzelés meg hatván az elmét. sirásra indithattya, de hogy valoságal részt vehesünk szenvedésibe. és hogy ezt a titkot méltán tisztelhesük. szükséges hogy mindenikünk, a magunk büneit sirasa., avaloságos penitentzia tartásnak köny hullatásával. együt az ö szenvedésivel. hogy hadd szentelhessék meg az ö szenvedési, a miéinket, a melyek meg is szentelik, hogy ha büneinket siratván, azokot tellyeségel el hagyuk.

K. Mit jelent, avarrás nélkül valo ruha, amelyre sórsót vetének avitézek?

F. Jelenté. akristus Anyaszent egyházát, a mely egy lévén, nem kel sohais azt. részekre osztani, az attol valo el szakadásal. soha nem is lehet oly ók, hogy attol el kellesék szakadni. nem is lehet üdvezülni annak, aki nem élö tagja annak atestnek, a kinek feje akristus., és a már nem tagja, valaki attol el szakad. vagy a ki azt meg érdemli, hogy az Anyaszent egyház magátol el rekesze. tsak anyiban is élünk akristus lelkében, a menyiben tagjai vagyunk az ö testének., mihent attol el szakadtunk., meg is holtunk örökösön. hogy ha visza nem térünk, ezért is mondgyák a szent Atyák. hogy az el szakadásnál, nagyob vétek nem lehet. ha külsö képen el szakasztnak is az Anyaszentegyháztol., legyünk azon. hogy azt meg ne érdemelyük, soha pedig attol el ne szakadgyunk, és maradgyunk meg holtig annak egyeségében.

K A kristus miért nem szálla le akeresztröl, mivel a sidok azt fogadák, hogy hinnének benne. ha le szállana?

F De söt ellenben., az egész világ azért hit ö benne, mert le nem akara szállani, mivel akereszt által kelleték néki meg nyerni nékünk a hitnek kegyelmét. de ha szinte le szállot volna is, tsak találtak volna a sidok. valamely okot hogy benne ne hígyenek. a hit Isten ajándékja, a mely szent pál szerént, nem közös mindenel, akeresztröl le nem szálla, mert, az Attya akarattya avolt, hogy a kereszten hallyon meg, azt is meg akará nékünk mutatni. hogy engedelmes volt az Attyához, mind a keresztnek haláláig. példát ada nékünk abékeséges türesre. és meg bizonyittá minden hatoságát: fel támadásával, a sidoknak elég mas bizonyságok vala Istenségéröl, ha magokal. el akarták volna hitetni. de semi nem elegendö az ollyan hihetetlen lelkeknek. kik utállyák az igazságot, ök látni akartak hogy higyenek holot hinni kel. hogy lehesen látni; boldogok azok mondá az ur. a kik nem látták, és hittek, a hitre szükséges az engedelmeség, az egyeneség. és az egy ügyüség. a sidokban ezek nem valának, mert az irigység meg vakitá öket.

K Mitsoda oktatást vehetünk a jó latornak meg téréséböl

F Ebböl meg láttyuk. hogy soha sem késö az Istenhez valo meg térés, tsak valojában, és igazságal folyamodgyunk hozzája, és igyekezünk meg mutatni életünk meg jóbbitásával és jó tselekedetinkel, meg teresünk allandoságát., de ha a jó latornak példája, bizodalmat adhat. abünösöknek. kik az Istenhez akarnak térni. retteghetnek is ök erre a példára, mivel akristus, az ö leg nagyob szeretetének meg mutatása napján, a melyben az egész emberi nemzetért fel áldozá magát a véle fel feszitetet két latrok közül. tsak egyikét üdvezité. és a másikát a vétkeiben hagyá, vagyon egy, mondá szent Bernárd. kéttségben ne esél., de az egész szent irásban tsak egy helyt vagyon., azért magadnak ne igérj, de másként is azok, kik utolso orára, vagy betegségre halogattyák a meg térést. nintsen okok, hogy ehez a példához tamaszkodgyanak, mivel ez alator talám soha nem látta volt. addig az oráig az üdvezitöt, de mihent látta. engedet a kegyelemnek. hitt benne. és meg tért, mitsoda boldog az, akivel az Isten illyen irgalmaságot tészen., de ez igen ritka, fö képen azokban a kik nem akarnak hozája meg térni. mikor lehetne., eljö az a nap szent Agoston szerént. melyben akarnának, de akor meg nem térhetnek, ugyan erröl is fenyegeti Isten a bünösököt sok helyt, a szent irásban

K Mitsoda gond viselésel vala akristus halálakor az ö Annyához, a Boldogságos szüzhöz.?

F Az ö szüz, és kedves tanitványának gondviselése alá hagyá, akit is oly igen szerette. ebböl apéldábol meg tanulhattyák a fiak, hogy ne tsak a külsö képen valo tiszteletben tarttsák szüléjekhez valo köteleségeket, amely keveset használhat, hanem avaloságos hozájok valo szeretetben., a melyért segittsék öket, minden szükségekben. és ha szülejek elöbb halnak meg, gondgyok légyen reájok, és rendelést tegyenek irántok, a menyiben töllök lehet, a mely fiu azt el mulatná. természet ellen tselekednék.

K. Mit kel szivünkben mivelni, akristus halálakor történt tsudáknak.?

F Hogy ha avitézeknek kik ötet fel feszitték a szivek meg esék, és akö sziklák meg hasadozának egy Istennek halálára, keményebnek kellene szivünknek lenni, a könél, hogy ha arra meg nem hasadna., avaloságos töredelmeségnek és szeretetnek, köny hullatását kellene azért botsátanunk. egy illyen szeretetének. rend kivül valo meg bízonyitása, egy ollyan Istennek ki mi érettünk halálra adgya magát, meg érdemli szivünknek egész szeretetét. és e. nem elégséges óké arra, hogy meg lágyittsa a mi kö sziveinket. és hus szivé valtaztassa? jaj annak. kinek szive meg nem esik, és aki a keménységben. és idegenységben meg marad.

K Mit kel tselekedni, hogy az Arimataeai josef példájára, birhasuk a kristus testét, és méltok lehesünk lako helyt adni néki szivünkben?

F 1. El kel kerülni agonoszok társaságát. hogy részt ne vegyünk hamiságokban, valamint ez a szent ember. aki reá nem álla az üdvezitö halálára.

2. Buzgoságban kel élni, és tsak a menyeit kel ohajtani, valamint josefröl mondgyák hogy igaz, és jó erköltsü ember vala. és hogy öis várja vala az Isten országát, és a Messiást.

3. Meg kel vetni az emberi tekéntetet, a midön az Isten ditsöségit. és hivatalunkot kel keresnünk, valamint josef. aki akristus tanitványának vallá magát lenni minden tartalék nélkül, noha nagy veszedelemben forga., hogy a kristus testének tiszteletet adhason.,

4. kérjük gyakorta és szorgalmatoságal. ezt a szenttséges testet, a mi üdveségünknek áldozattyát; de inkáb tselekedetinkel, és tiszta életünkel, mint sem szónkal., valamint josef aki mind addig kéré: valamég oda nem adák.

5. vegyük új szivünkben. azt a drágalátos szent testet a mely tiszta légyen a vétektöl; nyitva légyen Isten elött, és zárva a világ elött, valamint josef takará azt a szent testet fejér ruhában, és uj koporsoban tevé. melyet a kö sziklában vágot vala., és a melynek ajtaját egy nagy kövel bé zárá.

K Miképen beszéllének a sidok, a kristusrol halála után.?

F Tsalárdnak, és hitegetönek nevezik vala, ötet, noha ö azon igyekezik vala. hogy a hitre. az üdveségre vigye a népet, és az Évangyeliumi szent szokásokra, és tekélleteségre tanithassa tanitványit, meg bizonyitván küldetését, és tanitását, anyi sok tsudákal, és tselekedetekel, meg engedé pedig azt, hogy az ö ellenségí igy bánnyanak véle, azért hogy meg ne ijedgyenek azon, hogy ha sok idök mulva, tsalárdoknak. és hitegetöknek fogják nevezni azokot, akiket el fog küldeni hogy a lelkeket meg térittsék hogy az Évangyéliumi igazsagoknak követésit az Anyaszent egyházban fel alittsák, hogy a keresztyeni szokásokot meg ujittsák, és hogy az ígasságnak, és a szenttségnek szeretetire tanittsák

 

A NAGY HÉT SZOMBATTYÁN

Imádság.

oh' Istenünk. a ki ezt a szenttséges éttzakát ditsöségesé tetted, a mi urunk fel támadásával. tarsd meg kegyelmedet fogadot fiaidban, ugy hogy meg ujitatván. mind testben, mind lélekben, tiszta szivel szolgállyanak téged, a mi urunk J. k.


Epistola.

Szent pál. Colos. 3. 1.

Azokáért, ha fel támadtatok a kristusal., az oda fel valokot keresétek, a hol a kristus vagyon. az Istennek jóbján ülvén, az oda fel valokrol elmélkedgyetek. nem a földiekröl, mert meg holtatok, és ati életetek el rejtetett akristusal, az Istenben, mikor a kristus meg jelenik a ti életetek. akor ti is meg jelentek ö véle.. aditsöségben.


Magyarázat

K Mitsoda akristusal valo fel támadás. és mitsoda életet kel annak élni. aki fel támadot?

F A kristusal valo fel támadás a, hogy ellene mondgyunk a véteknek. és a földieknek, mint lelkünk halálának, hogy tsak a kegyelemnek életével élhesünk. egy fel támadot keresztyének élete abban áll. hogy a hittel éllyen. és meg hallyon az érzékenységeknek. ollyan légyen mint egy holt, a ki ne kedvellye a világi dolgokot, hanem tsak az Istent kerese, és tsak. a felsö dolgokot szerese. ugy légyen a földön mint ha nem volna. minden igyekezetit a menyei haza felé igazgassa, ahol örökösön fogunk lakni. hogy ha hüségel igyekezünk azon, hogy arra méltók lehessünk, álhatatosan vivén végben hivatalinkot. amenyei segittségel.

K. Hogy mondgya az Apostol hogy avaloságos keresztyének meg holtak. és élnek mind azon által?

F Mert meg holtak avilágnak. és a rosz kivánságoknak, a melyeket el hagyták, de élnek Isten elött, mert tsak ötet szeretik, és néki szentelik gondolattyokot, kivánsagokot, és tselekedeteket, és mindent ditsöségire forditanak. egy szóval azzal meg nem elégednek. hogy többé gonoszt nem tselekesznek, és a vétket nem szeretik, hanem minden gyönyörüségeket, és vigasságokot abban tarttyák, hogy jót tselekedgyenek, és az Istent hüségel szolgállyák. abban a rendben., a melyben helyheztette öket.

K Miért hija a keresztyéni életet, el rejtet életnek?

F Mert egy keresztyének belsö, és lelki életet kel élni, mert el vonnya magát, a menyiben lehet, és a hivatallya. rendi, azt néki meg engedi, a világiaknak társaságoktol., hogy szorosabban kaptsolhassa magát akristushoz.

K Az az élet mindenkor el rejtetett lészené.?

F El rejtetett lészen mind addig még eföldön élünk,, a hol veszedelemben lenne ha el nem rejtenék avilági szeretet elött, de ki terjesztetik avilágoságra, a midön akristus el fog jöni, akor a szentek véle lésznek aditsöségben, az az hogy ditsöséges fényeségben öltözteti öket, és hasonloká tészi öket magához. de hogy abban a ditsöségben hozája hasonlithassanak., szükséges szent János szerént hogy evilágon ollyanok legyünk. a mitsodás ö volt, és hasonlittsunk hozája szenvedésiben, a választattakot ez életben nem üsmérik, és meg vetik, valamint hogy ötet magat is meg vetették volt. mert nem láthattyák az ö valoságos nagyságokot, de akoron. egészen ki mutattyák magokot, abban a ki mondhatatlan boldogságban, a melyet munkájokért, és jó tselekedetekért. meg érdemlették

K Annak aditsöségnek reménsége mire kötelez minket?

F Arra kötelez., hogy valoságal fel támadgyunk akristusal. ki üzvén szivünkböl a világhoz, és a teremtet állatokhoz valo szeretetett., és mennyei új életet élyünk. mivel aki még szereti a gyönyörüséget; és a világi hejában valoságot még a fel nem támadot, és nem részesülhet a kristus ditsöségében, melyet tsak azoknak igért, a kik kegyelméböl. fel támadnak véle. és akik azt az új lelket. és azt az uj szivet fogják venni.


Évangyélium.

szent Matth. 28. 1.

Szombat estin. pedig. mely a szombat elsö napjára virad. el jöve Mária magdolna, és a másik Maria. a koporsot látni, és imé nagy föld indulás lön. mert az ur Angyala le szálla menyböl, és oda járulván el hengeritté akövet és reá üle, az ö tekintete pedig valamint a villámlás és a ruhája valamint ahó., tölle valo féltekben pedig meg rettenének az örzök, és lének mint a holtak. felelvén pedig az Angyal. mondá az aszszony állatoknak, ne féllyetek ti, mert tudom hogy a Jésust keresitek. a ki meg feszitetett, nintsen it mert fel támadot, a mint meg mondotta; jertek, és lássátok a helyt, a hová tétetett vala az ur., és hamar el menvén, mondgyátok meg az ö tanitványinak hogy fel támadot, és imé elöttetek el mégyen Galilaeaba. ót meg láttyátok ötet, imé elöre meg mondottam néktek.


Magyarázat.

K Mitöl vagyon hogy ezek a szent Aszszonyok meg akarák kenni a kristus testét., nem hittéké azt., a mit mondot vala nékik. fel támadásarol?

F Igen is azt kelleték hinniek, de abban inkáb követék buzgoságokot, szereteteket, mint sem elméjeknek világoságát, mind azon által az üdvezitö nem tekintvén kevés hiteket, öket küldé. hogy adgyák tudtokra az Apostoloknak fel támadását. ezeknek a szent aszszonyoknak példájok oktatásunkra lehet, a melyböl meg láttyuk, hogy igen meg kel magunkot alázni, hitünknek gyengeségiért, a melynek fogyatkozását., tsak a kristushoz valo nagy szeretettel. hozhattyuk helyre.

K. Magyarázd meg nékünk, hogy mit jelentettek mind azok, a miket a mái Evangyéliumban olvasunk?

F 1. Az üdvezitö fel támadása., jele és formája a bünösök meg térésinek, és meg igazulásinak. 2. az aszszonyok, kik a koporsohoz menének, jelentik az ollyan pásztorokot, akik a bünösököt mennek fel keresni. a kik is vétkeknek koporsojában feküsznek,. intvén öket arra., hogy a valoságos meg térésel abbol ki kellyenek. 3. ezeknek az aszszonyoknak tehetetlenségek arra, hogy a követ el vegyék. a koporso elöl, és az Angyalnak segittsége a melyre szükségek vala hogy a követ el vegye. jelentik apásztoroknak, és a gyontato papoknak. tehetetlenségeket hogy a bünösököt meg térithesék. hogy ha tsak a kegyelem, kö sziveket meg nem töri., és utat nem nyit, az Isten igéjének, a melyet ök hirdetik. 4. a föld indulás jelenti, a haláltol és a pokoltol valo félelmet. és ijedséget, a melyeket az Isten adgya a bünösök szivében., hogy magokban térjenek, 5. az Angyal aki a követ el hengeritté jelenti az Istennek láthatatlan minden ható erejét, a ki meg gyözi az ember szivének keménységit.

K kire lehet szabni. az Angyaloknak. biztato szavait. mondván az aszszonyoknak. ne félyetek, ti, mert tudom hogy a Jésust keresitek, aki meg feszitetett.?

F Lehet az ollyan pásztorokra, és papokra, kik a bünösök meg térésekben, tsak a kristus ditsöségit keresik. akik mást abban nem tekintenek. hanem hogy imádságokal kegyelmet nyervén, a lelkekben., ugyan azokban fel is támaszthassák akristust, az illyen pásztorok remélhetik hogy az Isten meg áldgya munkájokot.

K Mit jelentnek ezek a szók. nintsen it fel támadot?

F Azt jelentik. hogy a bünös addig valoságosan fel nem támadot és meg nem tért. valamég vétkeinek koporsojábol ki nem kél, és ellene nem mond meg rögzöt szokásinak. a világi gyönyörüségeknek, a fösvénységnek., a melyekben el volt temetve, az ö lelke. ugy hogy, hadd mondhassa el. mind azokrol a vétkekröl. a melyekben volt. nintsen it. fel támadot.

K A kristus miért hivá az Apostolokot attyafiainak?

F 1. Meg akará mutatni. mint hogy ö termeszetböl valo Fia az Istennek, az Apostolit, az Istennek, kegyelemböl valo fiaivá tette. 2. hogy meg tudgyuk, hogy valoságosan a mi természetünket vette fel. és hogy ollyan ember. mint mi. 3. hogy meg mutassa mitsoda egyeségben akar velünk lenni. azért hogy mi is. nagyob bizodalomal. járullyunk hozája. A Szentek Innepein..

 

A SZENTEK INNEPEIN. SZENT JOSEF NAPJÁN.

Imádság

Tarts meg szüntelen uram minket gond viselésed által, valamint szent josefet adád ate egyetlen egy Fiad mellé. hogy gondviselöje lenne. és az ö szüz Annyának hüséges örizöje. kerünk tegedet a mi urunk J k.


Epistola

Böltse. 8. 16.

Bé menvén házamba. meg nyugszom véle, mert nintsen keserüség az ö nyájaságában.. sem unakodás a véle valo lakásban. hanem vigaság, és öröm, ezeket gondolván magamban. és forgatván szivemben., hogy halhatatlanság vagyon a böltseség társaságában. és az ö barátságában jó gyönyörüség. és az ö kezeinek tselekedetiben. fogyhatatlan tiszteség, és az ö szollásával valo tusakodásban böltseség. és az ö bebeszédében valo részesülesben, ditsöség. széllyel járok vala keresvén, hogy hozám fogadnám ötet.


Magyarázat

K. Mitsoda ígasságra akar minket tanitani az Anyaszent egyház. ebben a letzkében?

F Azt akarja nékünk meg mutatni. hogy mitsoda örömben., és gyönyörüségben vagyon az ollyan a ki a kristushoz kaptsollya magát, a ki is. az öröktöl fogva valo, és meg testesült böltseség. és a ki minden munkáiban, és szenvedésiben, tsak ö benne keresi nyugodalmát és vigasztalását az illyen szent egyeség, ollyan békeséget. és örömet okoz, a szivben, a mely meg unattya velünk. a világi életet. és meg vetteti a földi dolgokot

K. Az Anyaszent egyház miért olvastattya a böltseségnek ezt a részit a mái napon?

F Mert ez a szent Férje Máriának, akit az Isten arra rendelé hogy örizöje lenne szent szüzeségének, Attya helyet, és dajkája a kis Jésusnak. hogy hüségel. és tisztelettel viselné gondgyát annak a szenttséges kisdednek., a ki reája bizatatot volt, ez a szent ember meg kostolá ennek az Isteni böltseségnek gyönyörüségit, a melyhez oly szorosan kaptsolta vala Isten. a kit minden nap oly közél látta, és akivel nyájason beszélgethetet szüntelen.

K Mit tésznek ezek a szók. bé menvén házamba meg nyugszom aböltseségel.?

F El lehet mondani, hogy mikor Josef házán kivül volt soha ugy házához viszá nem tért. hogy látván akristust. magában ne érzet volna belsö örömet. és békeséget, amelyhez nem lehet hasonlitani az egész világi gyönyörüségeket, közönségesen el mondhatni, hogy valamint a világi szeretet, az ember elméjit. nyughatatlanságban, és mint egy magán kivül tarttya. ugy ellenben a böltseség, azt a szivben rekeszti. valamint lako helyében, hogy ót szent nyugodalmat, és ki mondhatatlan [ki-mondhatatlan] vigasztalást talállyon az Istenben.

K Magyarázd meg többit is.?

F A bölts azt mondgya, hogy nintsen keserüség a böltseség nyájaságában. sem unakodás a véle valo lakásban. hanem vigaság és öröm., mert aki az Istenel, és a kristusal beszélget, a vallás ígaságárol valo olvasásal, ameg kostollya a kegyelemnek, és az Isteni szeretetnek kegyeségit, a mely a lélek alá vetvén a testet, meg békélteti az embert, maga, magával és békeségben tarttya, ez a békeség, a jók része, és agonoszok azt soha meg nem kostollyák, ez is az Istennek az az országa, a mely bennünk vagyon. és a mely szent pál szerént. az igazságbol. békeségböl, és a szent Lélekben valo örömböl áll. rom. 14: 17.

K mit Mond még abölts.?

F Azt mondgya, hogy a böltseségel valo beszelgetésben. gyönyörüséget találván. azért igen gondolkodot boldogságárol., meg is visgálta, hogy mitsoda ereje, és haszna vagyon a böltseségnek, egy ollyan lélekben. akiben lakik, eszerént kel nékünk is tselekednünk, erre valo nézve, a midön akristus fel nyittya elménket, azö titkainak, és tanitásinak értelmére, sokszor kel azokrol gondolkodnunk, és elmélkednünk, és azok szerént legyenek kivánságink, és tselekedetink, de azok ellenkeznek az ollyan elmével a tsak. a teremtet állatokrol gondolkodik. és nem foglalatoskodik az Istenröl; és az örökké valoságrol

K Mitsoda ereje. és haszna vagyon, a böltseségnek a melyekröl szól a bölts?

F A hogy, meg halhatatlanná tészi alelket a mely véle meg egyesül, eröt, és egésséget ád atestnek, a melyben mindenkor meg marad, és meg menti az örökké valo haláltól., a szivben olyan menyei örömet, és gyönyörüséget hint, a melyet senki. el nem veheti, tölle, valamint a kristus mondá., egy szóval ha követtyük tselekedetinkben oktatásit, el nyerjük azt a ditsöséget, a melyet nem hasonlithattyuk a világi leg nagyob ditsöséghez.

K Mind ezeket meg visgálván. mit tselekeszik a bölts?

F Széllyel jár, és fel keresi aböltseséget hogy hozája fogadgya, méltó az illyen nagy kintsért fáradni, tsak ezt is kel keresni, és ellene mondani mind annak, a mi meg találását, meg gátolhatná, mindent el kel hagyni, mindent szenvedni. és tselekedni. tsak hogy azt lehesen birni, kevesen vannak akik ezt meg talállyák., mert nem így keresik. félö hogy magunkot ne keresük, amidön a böltseséget gondollyuk keresni. és ne tulajdonittsuk nékie azt, a mi tsak magunktol jö.


Evangyélium.

Szent Matt.. 1. 18.

A kristus nemzése pedig igy vala, mikor el jegyeztetve volna az ö Annya Mária. josefnek., minek elötte esze kelnének., terhesnek találtaték a szent Lélektöl; josef pedig a férje. mivel hogy igaz volna, és nem akarná ötet hiresiteni., titkon el akará botsátani, ö pedig ezeket gondolván. imé az ur Angyala meg jelenék néki álmában mondván, josef Davidnak fia, ne fély el venni Máriát a feleségedet. mert a mí öbenne fogantatott; a szent Lélektöl vagyon, fiat szül, pedig. és a nevét Jesusnak hivod., mert ö szabadittya meg a népét. az ö bünökböl.


Magyarázat

K Az Isten miért akará. hogy a Boldogságos szüznek férje lenne.?

F két okbol., elöször hogy el titkoltatnék az ördög elött. az Isten Fia meg testesülésének titka, másodszor hogy az emberek elött. a kik nem tudták. és nem hitték. az ö Annyának. betsülete. és tisztessége meg maradgyon.

K Miért tulajdonittyák inkáb ennek atitoknak munkáját a szent Léleknek. mint sem az Atyának, és a Fiunak?

F A bizonyos hogy abban, mind az Atya, mint a Fiu egy aránt munkálodtak, és hogy az a meg foghatatlan egyesülese az Isteni természetnek, az emberi természettel., mely lett az Isten fiában., egy aránsu munkája a szent Háromságnak, noha az irás, azt mondgya. hogy a Boldogságus szüz. a szent Léleknek munkája által fogant méhében., mert a meg testesülés ollyan munka, a melyben leg inkáb ki tettzik nagyob fényeségel az Istennek jósága, és irgalmasága, és amellyet a szent léleknek tulajdonittyák, a ki az Atyának, és a Fiunak szeretete., ugy valamint az Atyának. tulajdonittyák a hatalmat, a Fiunak aboltseséget.

K Mit tanulhatunk a szent josef tselekedetiböl, aki ha semmit észre nem vett is külsö képen, de még is nintsen jó itélettel a Boldogságos szüz iránt?

F Azt tanulhattyuk hogy könnyen itéletet ne tegyünk az Isten félökröl, akar mely okot talállyunk arra, hanem minden jól itéllyünk. tisztelvén jó erköltsököt.

K Mint kel azoknak magokot viselni; a kik felöl igaságtalanul gyanakodnak.?

F Jóbban azok nem tselekedhetnek., mint ha követik a Boldogságos szüznek halgatását., vessék az Isten rendelése alá magokot, a ki abban akeserves állapotban hagya öket, és várják alázatos bekeséges türésel, azt az idöt. melyben néki fog tettzeni, hogy el szélyeszsze a hamisan valo gyanakodást., és meg üsmértesse ártatlanságokot, mind azon által. ha az Isten alkalmatoságot mutat arra. hogy meg üsmértethessék ártatlanságokot, és az igazságot, azokal kik felölök bal itélettel voltanak, a felebaráti szeretett hoza magával. hogy azt el mulassák, mert a hamisan valo gyanakodások. örökös veszedelmekre lehetne.

K Mit tanulhatunk a Boldogságos szüz. halgatásabol a melyel volt szent josefhez az Istentöl vett kegyelem iránt?

F Azt tanulhattyuk, hogy titokban kel tartanunk akülönösön valo kegyelmeket melyeket veszünk Istentöl, és igen rosznak tartani, az ollyannak hivalkodását., aki mutogatásal hirdeti ki a maga tálentumát, és jó tselekedetinek végben menetelit, várjuk meg tehát hogy az Isten maga nyilatkoztassa ki kegyelmének munkáit.

K. Mit tanulhatunk a szent josef példájábol, aki hogy betsületét meg ne sértené feleséginek, titkon akara meg válni tölle?

F Azt tanulhattyuk hogy mitsoda szeretettel és vigyázásal. kel lennünk az Atyánk fiai betsületekre, és fö képen az Isten félökére. és hogy mitsoda szükséges egy férjnek magában meg fojtani a haragot melyet okoz agyanakodás; gyakorta ók nélkül, szent josefnek, ámbár igasságosnak lássék is lenni gyanosága. mind azon által. leg kiseb kedvetlenséget sem mutata feleségihez, tsudálatos példa, melyért pirulni kellene. sok házasoknak, kik ók nélkül valo gyanoságért, egy másra veszekedésel tamadnak., és egy másal gyalázatosan bánnak

K Mitsoda lelki haszonal kel tekénteni a házasoknak, a Boldogságos szüz. és szent Josef házaságát.?

F Ugy kel tekénteni ezeket a két szent házasokot. valamint példájokot. kövesék a tiszteletet, és a szeretetett, a mellyekel valának egy máshoz, hogy ugyan azon békeség, és egyeség uralkodhassék közöttök, ugyan erra valo nézve is kel hogy el kerüllyék az egy más közöt valo egyenetlenséget, ki kel vetni elméjekböl, vagy is el kel halgatni. az egy más ellen valo gyanakodást., mind addig még alkalmatoság adatik arra hogy egy másnak elméjit meg tsendesithessék.

K. Az Angyal miért mondá josefnek. hogy a Mária Fiának Jésus légyen a neve.? az az üdvezitö.

F Meg akará vélek üsmértetni. Istenségét., mivel tsak Istennek lehet meg váltani az embereket., és meg szabaditani vétkektöl.

 

GYÜMÖLTS ÓLTÓ B.. ASZSZONY NAPJÁN Imádság.

oh' Istenünk, a kinek akarattyábol az ige testet vén magára, a Boldogságos szüz méhében, a midön Angyalodot külded hozzája. enged meg kérünk hogy valoságos Isten Annyának hivén ötet, meg is segittessünk tölled, az ö esedezésiért. a mi urunk. J. k..


Epistola

Isa. 7. 10.

Es ismég szolla az ur Akáznak. mondván. kérj jelt magadnak ate uradtol Istenedtöl, apokol mélységében, vagy fenn a magasságban., és mondá Ákáz, nem kérek, és nem kisértem az urat, és mondá, hallyátok meg azért Davidnak háza. kevessé néktek, hogy az embereknek bántására vagytok, hanem az Istennek is bántására vagytok, az okaért, az ur, ö maga ád jelt, néktek, imé egy szüz méhében fogad, és Fiat szül, és a neve Emmanuelnek neveztetik, vajat, és mézet, eszik, hogy tudgya a gonoszt meg vetni., és a jót választani.


Magyarázat

K Miért inté arra Isaiás profeta az Isten parantsolattyábol Ákáz királyt, hogy jelt kérne az urtol.?

F Azért. hogy azzal inkáb hitelt adna szavának., és meg látná, hogy igazat mondot volna néki akor, a midön azt mondotta, hogy ne féllyen; és az országát se félttse. ellenségeitöl, az Izrael., és a syriai királyok készületektöl, és hogy az a jel. bizonyságul lenne néki, az Isten oltalmának, melyet néki igért.

K. Miért nem akara jelt kérni ez a Fejdelem.?

F Mert Istentelen király vala, aki semmit nem reménle Istentöl; se tölle nem akara függeni. és a ki minden bizodalmát. az Assyriai királyban vetette vala

K Hogy ha ez a király olyan Istentelen volt., az Isten miért oltalmazá ötet, és miért nem adá azoknak akirályoknak kezekben, akik népestöl le vághatták volna ötet.?

F Az Isten ötet nem magáért akará oltalmazni, hanem a maga népiért., és jérusálemért, akit meg akará tartani, azt is meg akará ennek a gonosz fejdelemnek mutatni; hogy ö rajta áll. a hadakozásnak ki menetele. és a gyözedelmet, annak adgya., akinek akarja, és hogy a nem áll, se a hadnak sokaságán., se az idegenek segittségin., az Isten igen vigyáz a maga ditsöségire., és nem akará, hogy ez a fejedelem, egy pogány királynak adná azt a ditsöséget

K Hogy ha Ákáz. Istentelen volt., miért mondá, hogy nem akarja kisérteni az urat?

F Mert el akará fedezni hitetlenségit. a külsö, és szines áitatoságnak fedelével, ugyan e szerent is tselekeszünk gyakorta, a midön a szent irásban keresünk, ollyat, a melynek., rosz magyarázatot adunk, hogy jová tehessük az Isten akarattyával valo ellenkezésünket.

K Mit jelent még nékünk az Ákáz király maga viselése?

F Jelenté az olyan keresztyéneket, kik avallásnok tsak a külsö héjához ragaszkodnak. és azonban. a meg romlásban hagyák sziveket, akik ugy tettzik mint ha az urat tisztelnék, holot engedetlenségekel valojában meg vetik.

K. Mint hogy ez a fejedelem nem akara jelt kérni, az Isten adaé néki jelt?

F Az Isten nem tekintvén méltatlanságát jelt ada néki, de nem az ö ellenségeinek. kezekböl valo meg szabadulására, mert arra érdemetlen vala, hanem az egész emberi nemzetnek meg szabadulására valo fényes jelit adá, az a jel pedig avolt, hogy egy szüz mehében. fogad, és fiat szül, a ki Emmanuelnek neveztetik, az az az Isten mi velünk.

K Az Isten miért igére illyen nagy tsudát ennek akirálynak, a midön ö ellene álla, és fel gerjeszté haragjának tüzét, oly vétkes hitetlenségivel?

F Azért hogy meg mutassa. nékünk. hogy ez tsuda tsak tisztán az ö irgalmaságának munkája, valamint egy proféta mondá, a midön meg haragszol., meg is emlékezel irgalmaságodrol habakuk. 3.

K. Mit ért a proféta ezeken a szokon., vajat. és mézet eszik, hogy tudgya, agonoszt meg vetni., és ajót választani.?

F Azt érti, hogy, a szüznek Fia. ugy fóg tápláltatni; valamint atöbb gyermekeket táplállyák., vajal és mézel, de azzal fellyeb valo lészen atöbbinél, valamint szent Basilius, és szent Hieronimus mondgyák., hogy aban a gyermekségiben is, Isteni világoság által meg tudgya a jót, a gonosztol választani.

K. Mint kel gondolkodnunk, akristus gyermekségében valo voltárol., amelyre akaratal adá magát?

F Tsudállyuk az Istennek jó voltát, a ki hozánk valo szeretetiböl nyomoruságinkban öltözék; azért hogy részeltethesen nagyságában, tartozunk tehát néki meg hálálni szeretettel, azt a véghetetlen szeretetett, a mely ötet, hozánk hasonlo gyermeki állápotban tette. noha mind azon által. abban az állapottyában is tekélleteségel birta az örökös böltseséget. és hatalmat. ugy mint Isten.


Évangyélium.

szent luk. 1. 26.

Hatodik holnapban pedig küldeték Gabriel Angyal az Istentöl Galilaéanak városában, melynek Názaret neve. egy szüzhöz, ki férfiuhoz vala el jegyeztetve kinek neve vala Josef a Dávid házábol és a szüznek neve Mária. és bé menvén az Angyal hozája. mondá. üdvöz légy malasztal tellyes. az ur te veled, áldot vagy te az aszszony állatok közöt. ki mikor. meg háborodot volna, e beszéden., gondolkodék mi némü volna eköszöntés, és mondá az Angyal néki, ne fély Mária, mert kedvet találtál az Istennél, imé méhedben fogadsz. és Fiat szülsz,, és az ö nevét Jésusnak hivod; ez nagy lészen, és a Magosság béli Fiának hivatatik. és néki adgya az ur Isten Dávidnak az ö Attyának székit, és országol a Jákob házában örökké, és az ö országának nem lészen vége, mondá pedig Mária az Angyalnak, mint lészen ez, mert férfiat nem üsmérek és felelvén az Angyal mondá néki, a szent Lélek szál te reád és amagasság bélinek ereje meg árnyékoz téged, és azért a szent is mely te tölled születtetik, Isten Fiának hivattatik. és imé Ersébet, ate rokonod ö is Fiat fogadot, vénségében és ez, hatodik holnapja annak., a ki magtalannak hivattatik. mert nem lészen az Istennél lehetetlen semmi ige, mondá pedig Mária,, imé az ur szolgáloja., légyen nékem ate igéd szerént.


Magyarázat

K. Miért akará az Isten. hogy a Boldogságos szüz ferfihoz menne., holot mindenkor szüzen kelleték maradni. és mehiben fogadni Fiát, a szent léleknek munkája által.?

F 1. Mert az emberek, nem könnyen adván hitelt annak a nagy titoknak, hogy egy szüz Anya lehesen, meg maradván szüzeségiben, azon ök. meg botránkoztanak volna, és vétkesnek tartották volna lenni,, apedig tellyeségel szükséges volt. hogy az ö betsülete tiszta, és makula nélkül valo légyen. 2 mert az is szükséges volt., hogy a kristus tsuda tételeivel, ollyan hatalmat nyerjen. az emberek elött, hogy meg üsmértesse vélek Istenségit, és az által ök lassanként. az Annya szüzeségit is higyék., ugy az ö meg testesülésinek, és születésinek titkait is. mivel az Isten gráditsonként akará fellyeb. fellyeb vinni a hitre. 3 mert el akará rejteni az ördög elöt Fianak tsudálatos születésit; hogy meg gátollya hamiságát. ennek az üdveségünk ellenséginek., aki minden erejével azon lett volna hogy akadályokot támaszthasson, 4. végtire az Isten Fiának meg testesülese. az alázatosságnak titka, ugyan azért is akará el fedezni nagyságát, és Istenségit egy ideig, az Annya házaságának fedelével., magát elegyitvén. atöbb rend szerént valo gyermekekhez.

K Mi okért ada még ferjet Isten a Boldogságos szüznek,

F Azért hogy az ö férje bizonysága, és örizöje lenne szüzeségének, hogy tselédes. gazda, és akis Jésusnak Attya helyet lenne.

K Miért akará Isten, hogy egy szegény mester emberhez menne,?

F Azért hogy meg szégyenittse, az emberek kevélységit. akik oly igen kivánnyák a világi nagyságot, és betsületet. meg akarván nékik mutatni, hogy mind ezeket meg kel vetni, és hogy minden ditsöségeket, tsak abban tarttsák, hogy a kereszttség által, az Isten Fiavá lesznek

K. Mitöl vagyon hogy szent szüz. nem közlötte, szent josefel, az Angyal által tett izenetet?

F Mert az oly titok vala. a melyet nem méré ki nyilatkoztatni, az Isten parantsolattya nélkül, alázatoságbol is tselekedé, nem akarván magát azal fellyeb magasztalni mások elött, ebböl meg tanullyuk, hogy ki ne nyilatkoztassuk, másoknak a midön az Isten rend kivül valo kegyelmet tselekeszik velünk, hogy ha, az ö ditsösége arra nem kötelez, hogy ki nyilatkoztassuk, mert más képen meg gátolnok az ö akarattyának bé tellyesedésit. és akor nem ötet, hanem magunkot tekintenök,

K Miért tészik azt fel., hogy bé mene az Angyal hozzája,?

F Meg akarják nékünk ezel mutatni, hogy amunkában, és az imádságban foglalatoskodván. tsendes, és magános életet élt. ez ollyan példa. amelyet szégyenleni kellene sok keresztyén, leányoknak,, hogy tsak atársalkodást, mulattságot, és a beszelgetést szeretik, akik se magánosan, se tsendeségben, nem maradhatnak magoknál. hanem szüntelen ide s'tová járnak, akik mindenkor tsak azt akarjak meg tudni. hogy mi történik másoknál; akik tsak azt keresik hogy mások láthasák, és hogy másokot láthassanak., e pedig ellenkezik hivatalokal., és a szenttséges szüz, maga viselésivel.,

K Mit tanulhatunk abbol. hogy mimodon köszönté az Angyal, a szent szüzet?

F Azt tanulhattyuk, hogy tisztellyük, és betsüllyük benne az Istennek Annyát: az Angyal mondá néki. hogy malasztal tellyes. az ur vagyon véle. áldott az Aszszonyi állatok közöt; és hogy méhében fogadgya. a Magoság bélinek fiát, az Istennek Fiát, leheté e földön ennél nagyobat ki gondolni, és méltóbbat tiszteletünkre. leheté elegendö tiszteletet adni. ennek a tsudálatos teremtett állatnak, leheté ennél hatalmasab gyámolt kívánni, az ö Fia a kristus elött, ezekre az okokra valo nézve tisztellyük mi tehát ötet, ugyan ezekért is járulunk buzgoságal hozája szükséginkben.

K Mitöl vagyon hogy Mária meg háborodék az Angyal beszédin?

F Az ö nagy szemérmetessége vivé reá. mert embernek gondolá lenni az Angyalt, emberel pedig egy házban soha nem volt egyedül, attol is tarta; hogy ne talám. a setéttségnek Angyala lenne az, aki néki meg jelent., és véle beszél. hogy meg tsallya. valamint etörtént sok ollyan leányokal a kiket meg tsalhatot ez a lelki ellenség.

K Mit tanulhatnak a keresztyén leányok mind ezekböl?

F Azt tanulhattyák 1. hogy a szemérmeteségnek meg kel háborodni az emberekel valo letekkor. 2 hogy amely ditséretet az emberek adnak nékik, annak ne higyenek. mert leg gyakortáb, a tsak hizelkedés, a melyet. mindennek meg kel vetni, mert a tsak a tsalárdságra igyekezik., 3. igen kel vigyazniok, agonosz lélek mesterségire, hogy valamely babonás, és tsak külsö képen valo áitatoságban ne vesse öket.

K. A Boldogságos szüz, miképpen vevé az Angyaltol az Isteni Anyaságra valo fel emeltetésit?

F Nem hogy azért fel magasztalná magát. de ugy tettzik mint ha azt, mindgyárt el felejtette volna, és tsak a maga alatsonságát tekéntette., szolgálonak nevézvén magát. Mind azon által az Isten rendelése alá veté magát és apélda meg tanit, hogy mindenkor alá valonak tarttsuk magunkot, és tsak semminek., valamely jó tselekedet után, fel ne fuvalkodgyunk. se elne higyük magunkot, hanem ugy tekénttsük magunkot mint haszontalan szolgákot

K Miképen kel meg üsmérni az Isten akarattyát, a midön fellyeb valo rendre kel menni?

F A ki valojában azon vagyon hogy aszivét meg tisztittsa, az emberi indulattol, a nagyra vágyástol., és a haszon kereséstöl, hogy az alatson rendben, keresztyénül éllyen, hogy igazán kivánnya az Istent követni, és néki engedelmeskedni,. a midön hini fogja, valaki ötet buzgoságal kéri arra, hogy világoságot adgyon akarattyának meg üsmérésire, és eröt., annak végben vitelére, az ollyan meg fogja üsmérni akarattyát. tsak békeségel varja annak idejét. és ne kivannya azt meg elözni hirtelenségével:

V É G E

 

AZ ÉPISTOLÁKNAK
és
AZ ÉVANGÉLIUMOKNAK

Esztendő által valo Vasárnapokra és legg fővebb Innepekre
rendeltetett Kérdésekkel, és Feleletekkel valo Magyarázattya.

HARMADIK SZAKASZ
Husvéttol fogvást Pűnkősd után valo hatodik Vasárnapig.

 

ENNEK A KÖNYVNEK TÁBLÁJA

Husvét vasárnapjá...

1.

Husvét hetfün.

5

Husvét kedin

18

Husvét het. szeredán

31

Husvét hetin valo tsötör

45

Husvet hetin valo pénte

55.

Husvét hetin valo szomba

66

Husvét után elsö vasár.

75

Husvét után 2dik vasár.

81

Husvét után. 3dik vasár.

89

Husvét után. 4dik vasár.

100

Husvét után. 5dik vasár.

109

Rogatio napján.

117

Aldozo tsötörtökön

128

Aldozo tsötörtök után. vasár.

142

pünkösd napján.

150

pünkösd másod napján.

158

pünkösd harmadik napján

165

kántor szeredáján.

171

kántor péntekin

 

kántor szombatyán

181

szent háromság vasár.

189

pünkösd után 1. vasár.

198

ur napján.

214

pünkösd után. 2. vasár.

221

pünkösd után 3 vasár.

232

pünkösd után. 4: vasár.

241

pünkösd után. 5 vasár.

254

A Szentek. Innepein

 

Sz. Márk. Ev. napján.

I

Sz. Jakab. sz. filep napján

XII

Sz. kereszt fel talá. napján

XX

keresztelö sz. János napján

XXXIV

sz péter. sz. pál napján.

XLIV

sarlos B. Aszszony napján

LVIII

 

Esztendö által valo vasárnapokra, és a legg fövebb Innepre rendeltetett Epistoláknak,
és Évangyéliumoknak, kérdésekel. és feleletekel. valo magyarázattya.


HUSVÉT VASÁRNAPJÁN

Imádság

oh' Istenünk ki mí nékünk a mái napon meg nyittottad. az örökké valo boldogságnak kapuját, agyözedelem által, a melyet a te egyetlen egy Fiad vett. ahalálon. segittsed mi bennünk kivánságinkot melyet nékünk adtál, meg elözvén kegyelmedel kérünk tégedet ami urunk J.k.


Epistola.

szent Pál. l Cor. 5. 7.

Tisztittsátok ki arégi kovászt. hogy uj tészták legyetek, a mint hogy kovásztalanok vattok, mert a mi husvétunk a kristus meg áldoztatot, az okáért lakozzunk, nem a régi kovászal. sem agonoszságnak, és álnokságnak. kóvászával., hanem a tisztaságnak. és igazságnak. kovásztalanival.


Magyarázat

K Mitsoda régi kóvász az. a melyböl az Apostol akarja hogy ki tisztullyunk.?

F Az, az ó embernek rendeletlen kivánsági, a mellyekböl ki kel tisztulnunk, hogy azt a valoságos husvéti Bárányt ehessük. a ki is akristus, részesülvén abban a nagy áldozatban, a melyben magát ajánlya érettünk. az ö Attyának, és magát adgya nékünk eledelül: ki tisztulunk akor, a régi kovászbol; a midön el hagyuk ateremtett állatokot, akiket szerettük, meg zabolázuk rosz indulatinkot. lelkünknek betegségit a penitentziával meg gyogyittyuk, és ki vettyük szivünkböl mind azt, valami még ótt meg maradot. a véteknek meg romlásából.

K Hogy lehet új tésztáknak lennünk?

F ugy hogy öltözünk az új emberben., a ki is a kristus, az ö akarattyát, és tanitását kövessük, és azö lelkében éllyünk, ugy hogy ennek a szonak Pascha, magyarázattya szerént, mely által menetelt tészen, ami husvétunk, által menetele légyen avétekböl, az igasságra, a magunkhoz valo szeretetnek., az Isteni szeretetre, az Ádám életyéböl, a kristus életére, ez idegen földröl. a Mennyei hazánkban.

K Mit kiván még töllünk az Apostol., hogy jól szentelhessük a husvétot?

F Azt kivánnya, hogy azt. ne agonoszságnak, se ne az álnokságnak kovászával tisztellyük., hanem a tisztaságnak, és az igazságnak. kovásztalan kenyerével, az az, tiszta penitentzia tarto szivel, és Istenhez ragaszkodo igaz szeretettel. az illyen tisztaság nem tsak husvétban szükséges. hanem minden idökben, mert a keresztyéni élet. szüntelen valo husvét, és egy keresztyének szüntelen kel részesülni. a fel támadot kristusnak új életében. a mely más képen meg nem lehet, hogy ha tsak szüntelen ellene nem mondunk az ó ember rosz indulatinak, és szüntelen nem nevekedünk az Isteni szeretetben, a melynek végig kel tartani.

K. Ez a tisztaságban valo létel. a melyre int az Apostol parantsolaté.?

F A nem parantsolat hogy még kezdettöl fogvást, mindenkor abban atekélletes tisztaságban legyünk, és minden motsok, és fogyatkozás nélkül, mert alehetetlen, hanem, arra int, hogy minden erönkböl azon legyünk, hogy hová továb tisztábbak lehesünk, és minden nap igyekezünk atekélletes tisztaságra, ebben ez életben azt el nem érhettyük, hogy oly tiszták legyünk, hogy már nagyobat nem lehetne kivánni, de azzal tartozunk, hogy minden tehettségünkböl igyekezünk azt el érni, hogy el hagyuk azokot a fogyatkozásokot, melyek elönkben állanak, és azon igyekezünk szüntelen. hogy magunkbol ki vessük a meg maradot ó kovászt, a mely más képen meg szaporodnék, és meg gyengittené az Isteni szeretetet, és meg rontaná szivünket.


Évangyélium.

szent Mark. 16. 1.

Es mikor el mult volna a szombat, Maria magdolna, és Mária ajakab annya, és Salomé keneteket vasárlának, hogy el menvén, meg kennék Jésust, és igen regel a szombat elsö napján, akoporsohoz menének, már a nap fel kelve, és mondgyák vala egy másnak, kitsoda hengeritti el nékünk a követ, a koporso ajtajárol. és tekintvén láták, hogy a kö el volna hengeritve. mert igen nagy vala, és bé menvén, akoporsoba, látának egy ifiat ülni. jóbb kéz felöl, fel öltözve. fejér hoszszu ruhában., és el rémülének, ki mondá nékik, ne féllyetek. a meg feszittetett Názáreti Jésust keresitek. fel támadot, nintsen itt, imé ahely, ahová tették ötet, de mennyetek el, mondgyátok meg atanitványinak, és Péternek. hogy elötöket, vészi Gallilaeában, ót meg láttyátok ötet, a mint meg mondotta néktek.

A mái Évangyéliumnak magyarázattya, egy a tegnapival..

 

HUSVÉT HETFÜN.

Imádság.

oh Istenünk. aki ahusvét innepének bé töltésével, a világnak szükségire valo orvoságot adtál., gyakorollyad népedel. menyei ajándekidot, ugy hogy boldog szabadságban élvén, az örökös élethez közelgesen. a mi urunk J. k.


Epistola.

act. apos. 10. 37.

Ti tudgyátok. hogy ige lött az egész judaeaban. mert el kezdvén. Gallilaeátol fogva. a kereszttség után, mellyet János predikállot, a Názáreti Jesust miképen kente meg az Isten szent Lélekel., és erövel. ki széllyel járt. jól tévén, és meg gyogyitván mindeneket, akik az ördögtöl le nyomatatva valának. mert az Isten vala ö véle, és mi tanui vagyunk mindeneknek. a miket tselekedet a sidok tartományában. és jérusálemben. kit meg ölték, fel feszitvén a fára. ezt az Isten fel támasztá harmad napon, és nyilván meg jelenté ötet. nem az egész népnek., hanem az Istentöl elevé el rendeltetetett tanuknak. nékünk. a kik ettünk, és ittunk övéle. minek utánna fel támadot halotaibol., és meg parantsolá nékünk., hogy predikállyuk a népnek, és bizonyittsuk, hogy ö az, aki az Istentöl. birojává rendeltetett az eleveneknek. és a holtaknak. erröl minden proféták bizonyságot tésznek. hogy a bünnek botsánattyát. az ö neve által veszik. minnyájan. akik ö benne hisznek.


Magyarázat

K. Mitsoda kenet az, a melyet akristus vett a szent Lélektöl?

F Az, az Isteni természetnek, a szent Emberségel valo meg egyezése. a mely lett az Isteni Igében, a meg testesülésekor. és akegyelmeknek bösége., melyeket vett ugy mint ember., hogy azokot az Anyaszent egyházára hinttse., az a kenet, a szent Léleknek tulajdonittatik, mint akitöl ered, minden kegyelem, és szenttség, és a kristusnak, az a szeretete, a melyel munkálodot, és munkálodik minden nap Anyaszent egyházaban.

K. Ez a szent kenet, tsak egyedül; a kristusban foglaltatiké?

F Egyedül ö benne nem foglaltatik; mivel ö azt közli a keresztyénekel, kik tagjai az ö testének. és a kik, az ö lelkével élnek. ugyan az által is részesek, az ö királyi papságában. az által is veszik azt az erött. a kereszttségben. és a bérmálásban. a melyel gyözedelmet vehessenek rosz hajlandoságokon. és magokot ö általa az Istennek fel áldozhasák, azért is neveztetnek. Christianusoknak, akristusrol. a mely tészen. fel kenettettett.

K. kitsodák azok, akiknek, bizonyságot kel tenni mostanában akristus tsudáirol. és titkairol. melyeket tselekedet, valamint azokrol tettek. az Apostolok, a martyrumok. az elsö idökben.

F Azok minnyájan akeresztyének, akik hitekel, és jó élettyekel tartoznak közönségesen bizonyságot tenni. akristus tanitásirol. tselekedetiröl, szenvedésiröl, halálárol, és fel támadásárol, ugy annyira hogy akik öket láttyák., meg emlékezenek azokrol. a miket ö tselekedet. és tanitott. eszerént tésznek rolla vallást az emberek elött. a Martyrok, vérek ki ontásával tettek vallást., az ö tanitásának igasságárol. és életének szenttségéröl; a keresztyének is tartoznak mostanában mindent el veszteni, és szenvedni, az Évangyéliumért. hogy ha, a szükséges.

K A kristus fel támadása után., miért nem mutatá meg magát, az egész népnek?

F Mert avilág az ö ellensége lévén; részt nem vett az ö szenvedö életében, méltatlan vala tehát arrais hogy részesüllyön. az ö fel támadásának titkában, és az ö új életében. meg mutatá magát baratinak, akiknek hirdetni kelleték a mit láttak, meg fogja még magát mutatni. az örökké valoságban, azoknak, kik szeretettel engedelmeskedtek néki, és reszelteti is öket, ditsöségében, mert részt vettek volt. szenvedéseiben.

K. A hiveknek. mitsoda elmével kel tekénteni., azt a szabadságot. melyet a kristus vett mint ember, hogy meg itélhesse. az eleveneket, és aholtakot?

F Félelemel kel nékik tekénteni. az ö itéletit; és erre valo nézve. idején kel ahoz készülni. hogy ötet kövessék, hüségel. és az ö elettyek, hasonlittson az ö életéhez, el kerülven szorgalmatoságal. mind azt, valami nékik nem tetzhetnék, és valami haragjában ejthetné öket, nagy vétkes vak meröség volna, meg boszontani abirót, és meg bántani azt, akinek kezében vagyon a mi örökös sorsunk. valamint tselekesznek mind azok, akik meg vetik a kristusnak szegénységit, alázatoságát, és az ö Évangyéliumának igazságit.

K. Mitsoda gondolatban kel lennünk a midön láttyuk hogy a proféták bizonyságot tésznek, akristusrol.?

F Arra abizonyságra valo nézve, el kel magunkal hitetnünk, hogy mindent, valamit tselekedet, szenvedet, és tanitot, ígaz, és azt bé kel tellyeségel vennünk, hogy ö az Isten Fia, az Attyához hasonlo, és véle egy Isten, valamint ezt maga meg mondotta, és meg bizonyitotta annyi sok tsudákal, és szenttséges életével; és mind ezek, egészen meg egyeznek azokal; a miket ö felölle mondottak a proféták, meg testesülése elött sók idövel; ez igen nagy bélyege az Istenségnek, és az ígazságnak.

K. Elegendöé, akristusban valo hitel. abünnek botsánattyára, mivel szent péter ugy tettzik ezt mondaná.?

F Elegendö a kristusban hinni, de elö, és szeretettel valo munkálodo hittel; ezis az értelme a szent péter szavainak, nem elegendö aki nyilatkoztatot igazságokot hinni, magtalan. és tsak elmélkedö hittel, hanem ahoz kel szabni életünket, és követni az Évangyéliumot, melyet hiszünk, mivel más képen nintsen üdveség; ezért mondgya szent Jakab. hogy a hit tselekedet nélkül meg holt, az ördög. is hiszen. és retteg, de azért nem üdvezül. jac. 2. 17. 19


Évangyélium..

szent. luk. 24. 13.

És imé ketten ö közzüllök azon nap mennek vala, egy Emmaus nevü kastélyban, mely hatvan futamatni földön vala Jérusálemtöl, és ök szolnak vala egy másal mind azokrol. a mik történtek vala, és lön. midön beszélgetnének, és kérdezkednének., egy más közöt. ö maga Jésus is el közelgetvén. vélek mégyen vala, az ö szemek pedíg tartoztatva valának. hogy meg ne üsmérnek ötet, és mondá nékik, mitsoda beszédek ezek, melyeket köztetek forgattok mentetekben., és szomoruak vagytok., és felelvén egyik, kinek kléofás neve, mondá néki, te vagyé egyedül jövény jérusalemben., és meg nem tudtad a mik abban lettek a napokban kinek ö mondá. mitsodák., és mondának, a Názáreti Jesus felöl: kí profeta férfiu volt, hatalmas atselekedetben, és a beszédben. az Isten, és az egész nép elött., és mi modon adták ötet a fö papok, és a mi fejedelmink a halalnak kárhoztatására, és meg feszitették ötet, mi pedig reméllyük vala, hogy ö szabaditaná meg Izraelt; és most mind ezek felet, harmad napja ma, hogy ezek lettek. de némely közüllünk. valo aszszony állatok. is. rettentének minket. kik virrata elött. a koporsonál voltak, és nem találván az ö testét, viszá jöttek. mondván. hogy ök Angyali látást is láttak volna. kik élni mondgyák ötet. és némellyek közüllünk akoporsohoz menvén, ugy találták, valamint az aszszony állatok mondották. ötet pedíg nem találták, és Jésus mondá nékik, oh' balgatagok, és késedelmes szivüek. mind azoknak el hitelére mellyeket a profétak szollottak., nem ezeket kelletté szenvedni akristusnak, és ugy bé menni az ö ditsöségébe. és el kezdvén Mojsesen. és mind a profétákon; magyarázza vala nékik, minden irásokban. a mellyek ö felöle valának, és a kastélyhoz közelgetének. a hová mennek vala. és ö tetteté hogy meszszebb menne, és kénszeritték ötet. mondván maradgy velünk., mert bé estvéledik. és már el. hanyattlot a nap. és bé mene övélek, és lön midön le telepednék vélek, vévé akenyeret, és meg áldá, és meg szegé. és nékik nyujttyavala, és meg nyilatkozának az ö szemek., és meg üsmérek ötet. és ö el enyészék szemek elöl; és mondák egy másnak. nem gerjedez valaé a szivünk mi bennünk., midön szollana az uton. és meg nyilatkoztatná nékünk az irásokot, és fel kelvén azon orában viszszá térének Jérusálembe, és találák egybe gyülve atizen egyet, és azokot akik vélek valának, mondván, hogy fel támadot az ur bizonyal. és meg jelent simonnak. és ök elö beszéllik vala. amik az uton történtek vala, és mint üsmérték meg ötet, akenyérnek szegésében.


Magyarázat

K. Mit tanulhatunk a mái Évangyéliumban lévö két tanitványoknak példájokbol., akik az uton beszélgetének az üdvezitö halálárol?

F Azt tanulhattyuk, hogy amidön Isten félökel. vagyunk egy társaságban., a sok hejában valo; és haszontalan beszéd helyet., az Istennek tsudálatos munkáirol. kellene beszélgetni., arrol., amiket a kristus tselekedet mi érettünk, ami hivatalinkrol, és az üdveségröl; vigasztalván, és oktatván. egyik amásikunkot, ahitben. és az Isteni szeretetben.

K Mire tanit minket, ezen két tanitványnak, a kristus haláláért valo szomoruságok.?

F Arra tanit; hogy egész életünkben kellene siratnunk vétkeinket. és sok ollyan keresztyéneknek vétkeket, a melyek oly gyakorta fel feszittik az urat., és másodszor is meg ölik haszontalanná tévén az ö halálát. és szenvedésit, el óltván szivekben kegyelmét, hogy ha pedig szivünkben viselnök ezt az üdveséges szomoruságot. az ö szeretetével együt, ö mi közöttünk maradna. és azon belsö vigasztalását adná. mint a melyet éreztek ezek atanitványok., az ö társaságában. noha ök azt nem tudták.

K. Miképpen gondolkodának. a kristus fel támadásárol.?

F Ugy anyira meg háborodtak vala, az ö halálán. hogy ámbár még elöre meg mondotta volna is nékik harmad napján valo fel támadását, mind azon által, ugyan azon a napon kezdének meg tsökeni, az iránt valo reménségben. ugyan, ez is történik sok olyan keresztyénekel. a kik nyughatatlanságbol., és az elmének gyengeségéböl. azt gondollyák hogy egészen oda vannak, amidön valamely keserves állapotban esnek, ugy tettzik mint ha az Isten uttyait akarnák igazgatni, a midön azok ellenkeznek szándekjokal,, és tanátsok szerént rendelni akarattyát, holot tellyeségel el kel azt magunkal hitetnünk, hogy az ollyan állapotban valo létünket, az Isten tsak azért engedi., hogy meg probállya hitünket, hogy könyörgésink buzgobbak legyenek, és hogy reméllyük reménség felet is, hogy ollyan formában tellyesiti bé akarattyát, a mely Anyaszent egyházának, és szolgainak hasznokra lészen, hidgyük tehát erös hittel, hogy minden meg lett, és leendö dolgoknak, ura az Isten, semmi az ö rendelése, és engedelme nélkül, nem történik; hogy a roszat., vagy a nyomoruságot, az ö választatinak üdveségekért, és a maga ditsöségiért engedi meg, és hogy egy szoval., minden jóvokra fordul azoknak, kik ötet szeretik.

K. Az Isten Fia tilttya nékünk hogy felebarátunkot bolondnak mondgyuk. mitöl vagyon tehát, hogy tanitványit balgatagoknak nevezi?

F Az üdvezitö ezt a szót bolond, vagy balgatag. nem magát a szót kárhoztattya, hanem, a haragot. és a mérget, a melyel azt mondgyuk felebarátunknak, gyalázattyára, az ollyan szók melyek gyalázatosoknak tettzenek. már nem azok. mondgya szent Agoston., a midön. a felebaráti szeretet mondattya azokot, ezen indulatbol. mondá az üdvezitö a tanitványinak hogy balgatagok, meg akarván vélek éreztetni hogy kitsiny hitüek, és hogy magokban szállanának, az illyen orvoságokal kel némelykor élnünk., hogy meg gyogyithasuk az Atyánk Fia lelki sebeit, fö képen, hogy ha valamiben felyül haladgyuk ötet. és hogy ha ollyan formában tselekeszük, a melyért el hitetheti magával hogy tsak az ö hozája valo szeretetért, és az ö jóvára tselekeszük, ezen okbol hivá szent János a farisaeusokot viperáknak. szent István a sidokot kemény szivüeknek, és környül metéletleneknek, szent pál a galata bélieket, balgatagoknak, és akristus maga, az ellenségit, két szinüeknek nevezi,

K. Mit monda még az ur akét tanitványinak, hogy meg gyözhese hitetlenségeket?

F Meg mondá nékik. hogy szükséges volt a kristusnak szenvedni. elméjekre adván, hogy ötet ugy tekinttsék. mint Messiást, mivel a proféták meg mondották vala, hogy szenvedni fog. és hogy a szenvedésnek uttyát választotta volt az Isten. hogy azon munkálodgya az emberi nemzetnek üdveségit, azt mondá, hogy szükséges volt. a kristusnak szenvedni, és ugy bé menni ditsöségiben, elönkben akarván adni ezt anagy igazságot, hogy ha ami fejünkben, akinek örököse a meny ország., még is szenvedésel kelleték oda bé menni. atagoknak nem lehet arra más utat keresni, ez igy lévén, egy keresztyének. hogy ne kellene utálni atunya, és kényes életet., mivel a bé zárja elötte. a menynek kapuját; és hogy ne kellene szeretni a sanyargatást, és apenitentziát., mivel a bizonyosá tészi, választatását.

K Az üdvezitö miért nem üsmérteté meg magát a tanitványival. a midön vélek beszélle, hanem a midön a kenyeret meg szegé.?

F Azért hogy nékünk meg mutassa a nagy szent Gergely szerént. hogy a szent parantsolatoknak, nem ahalgatásáért, hanem azoknak végben viteliért világosittatunk meg akegyelemel; és jol meg nem lehet fogni az Isten szavát, hogy ha tsak azt, bé nem töltik tselekedetel.

K. Az üdvezitönek beszélgetése mit okoza a két tanitványnak szivekben.?

F Meg vallák egy másnak, mihent el enyészék elöllök, hogy azö szivek éget az uton. a midön vélek. beszéllet. és magyarázta nékik az irásokot. hasonlot kel mivelni bennünk az Isten szavának, a midön azt halgattyuk, vagy olvasuk alázatoságal., ezen két tanitványnak példája, a szemünkre hánnya, nékünk lágyságinkot. a melyel halgattyuk, vagy olvasuk az Isten ígéjét. mivel minek utánna, azokot hallottuk, és olvastuk volna, ugyan abban ahidegségben maradunk amelyben voltunk annak elötte, noha mindenik azt tarttya maga felöl, hogy nagy szeretettel vagyon az Istenhez. azt pedíg tselekedetel kellene meg mutatni. mitöl vagyon. hogy meg maradunk abban. ahidegségben.? attol, hogy a szeretetett tsak abban tarttyuk hogy az elmét eröltessük a szeretetnek tselekedetire, a mely velünk el hitesse., hogy az Istent szerettyük. ezért ís vagyon. hogy tsak a földi dolgokot kiványuk, és igen kevesé a menyeieket, ugyan ez is nem engedi, hogy akristus szóllyón szivünknek, és hasonlo tüzet gerjeszen bennünk, mint a melyet éreztek atanitványok.

K Miért teszik azt fel., hogy a kenyér szegésben üsmérteté meg magát, az ur, aket tanitványival?

F Meg akarják nékünk mutatni; hogy az Eucharistia, amelyet, az irás, ezekel a szokal nevezi kenyér szegés, kut feje, a világoságnak, és a szeretetnek, és hogy a legg nagyob kegyelmit, ezen szenttségben, közli mi velünk, ugy anyira, hogy ha ollyan gyakorta, valo. Communioink után is, nagyob hitünk, és nagyob Isteni szeretetünk nintsen, hogy ha ö véle. nagyob egyesülésben nem vagyunk, attol vagyon. hogy nem járulunk ahoz tiszta szivel., és azzal a buzgoságal., a melyel akarja hogy ahoz a szent asztalhoz járullyunk, mivel amái Évangyéliumban meg láttyuk, hogy a Communiohoz valo valoságos készület. az Isten ígéjének, olvasásábol és a buzgó szeretetböl áll.

 

HUSVÉT KEDDIN

Imádság

oh' Istenünk. aki szüntelen szaporittod Anyaszent egyházadot., ujjab fiakot adván nékie. adgyad hogy szolgaid meg tarthassák. keresztyéni életekel., akereszttség szenttséginek kegyelmit., a melyet vették ahit által, ami urunk J. k


Epistola.

act. apos. 13. 26.

Atyám fiai férfiak, Ábrahám nemzetének fiai, és a kik közöttetek az Istent félik, néktek küldetett, ez üdveségnek ígéje, mert akik Jérusálemben laknak vala, és annak fejedelmi, ezt nem üsmérvén, és a proféták szózatit, melyek minden szombaton olvastatnak, meg itélvén, bé tellyesitették, és semmi okot ahalálra nem találván ö benne. meg kérék pilátustol. hogy meg ölnék ötet, és midön el végeztek volna mindeneket, mellyek ö felölle irva valának, levévén ötet a fárol. akoporsoba tevék ötet, az Isten pedíg fel támasztá ötet harmad napon. halottaibol. ki sok napokon láttatott azoktol; kik együt fel mentenek vala ö véle Galliláeábol. Jérusalembe. kik mind eddíg tanoi ö néki a községhez, mi is, azt az ígéretett hirdettyük néktek,, mely az Atyáinkhoz lött, mert ezt az Isten bé tellyesitette a mi fiainknak, fel támasztván a Jésust, a mint a második soltárban is irva vagyon. Én Fiam vagy te, én ma szültelek tégedet.


Magyarázat.

K. kitsodák azok, akiknek szent pál mondá, hogy el küldetet az üdveségnek ígéje.?

F. Azok, az Ábrahámnak fiai, és azok, akik az Istent félik, azért beszél illyen formában., mert az Istennek igéreti, a szent pátriárkákot illették; és Davidot, a kinek nemzettségéböl kelleték születni akristusnak, test szerént; de a pátriárkáknak, test szerént valo maradéki méltatlanoká tévén magokat. azokhoz az ígéretekhez, és meg vetvén, az üdveségnek, igéjét. melyet az Apostólok a pogányok közíben vitték, a kik is a sidok. helyében tétetének, és a kik nem tsak Ábrahámnak lettek fiaivá, követvén ötet hitében, hanem még a kegyelemböl, az Istennek fogadot fiaivá, mert nem minnyájan, akik Ábrahám magva, minnyájan fiak, mondgya szent pál, hanem az igéretnek fiai számláltatnak, a mag közibe. rom. 9. 7. 8. meg másut azt mondgya, hogy Attyok lenne minden hivöknek, kik környül metéletlenek, és Attyok légyen a környül metélteknek is, kik környül metéltelenségében valo hitének nyomdokit követik. rom. 4. 11. 12. ennek láttyuk bé tellyesedésit mivel a pisidiai Antiochiában lévö sidok káromlásal meg vetvén az Isten igéjit. szent pál. és szent Barnabás. vakságokban hagyván öket. a pogányokhoz vívék, act. 13. 45. 46.

K Vannaké olyan keresztyének, kik valamint a sidok, nem akarják az üdveségnek igéjit bé venni,?

F Igen is sokan vannak ollyanok, kik inkáb szeretik meg romlot sziveket követni. mint sem bé venni azokot az Évangyéliumi tanitásokot. a mellyeket nékik hirdetnek, az ur szolgai, noha tsak azoknak lésznek azok üdveségesek, akik azokot szeretettel követik. kiki maga tettzése szerént valo tudományt tsinál magának, és ugy magyaráza az Évangyéliumot, hogy kedvezen rosz hajlandoságának, egy fösvény, gyülöli a keresztyéni szegénységet, és az adakozást, egy kevély és egy nagyra vágyó. az alázatoságot, egy kényes, és egy torkos, a penitentziát, és a szenvedést, egyik is ezek közül; nem szereti halgatni az ollan igazságot. a mely ellenkezik rosz kivánságokal. és mindenik azt mondgya szivében, valamint egy profétánál olvasuk, szollyatok nékünk kedves dolgokot, lássatok nékünk tévelygéseket; vegyétek el töllem az utat; térittsétek el tölem. az ösvényt, szünnyék meg, a mi ortzánk elött. az Izrael szente. Isa. 30. 10. 11.

K. Mitsoda értelemel mondgya szent pál. hogy a sidok bé tellyesitették aproféták mondásit., halálra itélvén akristust?

F Mert a proféták meg jövendölték vala, hogy a sidok meg ölik ötet., ez igy lévén, az Isten engedelméböl a mi hitünk meg erösitésére vált, az ö hitlenségek, mivel valamit mondottak volt., a meg lett, az ö jövendölések bé tellyesedet. és abban, semit nem lehet kételkedni, hogy akit meg vetettek, és halálra itélték, hogy a ne lenne, a meg igért Messiás, és a meg váltó, ebböl a következik; hogy valamit a Messiás tanittot, a tekélletes igazság.

K kitsodák azok, akiknek bizonyságokal. akarja meg bizonyitani szent pál akristus fel támadását?

F Azok az Apostolok, és a tanitványok, akik ötet üsmérvén, véle lakván, és társalkodván, meg nem tsalhaták magokot. ezek a bizonyságok, akikhez küldi a sidokot, hogy meg tanullyák. töllök az igazságot, azok nem üsméretlenek, se felöllök nem lehet gyanakodní. ezek haza fiai, az igazságrol., életek veszedelmével tésznek bizonyságot, és azt sok számu tsuda tételekel erösittik.

K Mitsoda igeret az, a melyröl szent pál mondgya hogy az, attyokhoz lött igéret?

F Az, a melyel meg igérte vala Isten az embereknek. hogy meg váltót fog nékik adni. akinek fel támadásában, tellyesedet bé az ígéret, mivel, ha fel nem támadot volna, azt hitték volna felölle. hogy kételenségböl, és szükségböl holt meg valamint a több emberek, de fel támadván. igereti szerént, tartozunk elhinni, hogy szabad akarattyábol holt meg, valamint ezt meg mondotta vala sok idövel annak elötte, Isaias proféta. 53. 7. hasonlot mond magais az Évangyéliumban. az üdvezitö, Joan. 10. 18. ebböl következik, hogy hatalma vala. magát fel. támasztani. halála után, emeg külömbözteti tehát ötet. atöbb emberektöl. Én tészem le azt magamtol. hatalmam vagyon. annak le tételére, és hatalmam vagyon annak fel vételére, szükséges vala tehát az ö halála, hogy áldozattyával el törölné vétkeinket. de az is szükséges vala, hogy fel támadgyon. hogy valoságosan. meg bizonyithassa, igazságát, mind annak. valamiket tanittot, és hogy bizonyos zálagját adgya nékünk az üdveségnek, melyet nékünk meg érdemlet halálával.

K Mire tanit minket a kristus halálával, és feltámadásával.?

F Fel támadásával. meg mutattya nékünk a tzélt, a melyre kel igyekeznünk, a ditsöséget. melyet nékünk készit, tsak kérjük ö tölle. annak a ditsöségnek szeretetét. meg fogja halálával mutatni nékünk, azt az utat, a mely arra viszen, és a melyen oda érkezhetünk. az az út pedig nem más, hanem a keresztnek., és a sanyargatásnak uttya,


Évangyélium

sz. luk. 24. 36.

Midön pedig ezeket beszéllik, meg álla Jesus közöttök, és mondá nékik, békeség néktek, én vagyok ne féllyetek, meg haborodván pedig. és meg retenvén, azt vélik vala, hogy lelket látnának, és mondá nékik, miért haborodtatok meg, és gondolatok mennek fel ati sziveitekbe, lássátok. kezeimet, és lábaimot, mert ennen magam vagyok, tapogassátok meg, és lássátok, mert aléleknek husa, és tsonttyai nintsenek, a mint láttyátok hogy nekem vagyon, és mikor ezt mondotta volna, meg mutatá nékik kezeit, és lábait, midön pedig még sem hinnének; és örömökben tsudálkoznának, mondá nékik, vagyoné, itt valami ennetek valo, ökk. pedig hozának néki egy darab sült halat. és lépes mézet, és mikoron ett volna elöttök vévén a maradékot, nékik adá, és mondá nékik, ezek az ígék. mellyeket szollottam néktek, midön még veletek volnék. hogy szükség bé tellyesedni mindeneknek. mellyek irva vannak a Mojses törvényében. és a profétákban. és a soltárokban én felölem, akor meg nyittá elméjeket, hogy meg értenék az irásokot. és mondá nékik, mert így vagyon meg irva, és így kellet a kristusnak szenvedni, és fel támadni halottaibol. harmad napon., és predikáltatni az ö nevében. a penitentziának. és a bünök botsánattyának, minden nemzetségek közöt el kezdvén jérusálemtöl.


Magyarázat

K. Miképpen bánék akristus az Apostolival. a midön meg jelenék nékik fel támadása után?

F Nem szolla nékik se szenvedésiröl, se ellenségeinek kegyetlenségekröl, és igaságtalanságokrol. se önékik magoknak szemekre nem hányá, hogy ollyan könnyen, el hagyák ötet, hanem tsak azon igyekezék., hogy vélek el hitethesse, fel támadásának igazságát, ezen nagy példábol. tanullyuk meg hogy ellenségink ellen ne szóllyunk, se felöllök haragal ne beszéllyünk. az után, hogy üldözésektöl meg menekedtünk, se azt ne szenvedgyük, hogy mások is gyalázattal illessék,. hanem hagyuk az Isten itéletire, aki bizonysága, és itélöje hamiságoknak, és ártatlanságunknak, azt is meg tanulhattyuk, hogy meg engedgyünk jó akaroinknak, hogy ha valamely tartalékbol. el hagynak minket szükséginkben, és ha, annyiban meg nem segitnek minket, a menyiben várhatnok töllök

K. Az üdvezitö nem feddéé meg öket?

F Nem hogy meg feddette volna öket hálá adatlanságokrol, de még tsudálatra méltó, kegyes szókkal szolla hozájok, sött még békeségit adá nékik, a melyet az emberek. leg inkáb ohajttyák. felyül is haladgya ez abékeség, az emberi gondolatokot a melyet anyi munkáji, és szenvedési által érdemlette meg nékik, és nyerte meg vére árrán.

K Minek utánna békeséget adot volna nékik, miért mutatá meg kezeit. és óldalát?

F Mert meg akará velünk értetni, hogy a szivbéli békeséget, a szenvedésekel, és ajó tselekedetekel lehet meg nyerni, a melyeket jelentik akezek, és az Isteni szeretettel., melyet jelent az oldal.

K. Mit tésznek ezek a szók, valamint az en Atyám el küldöt engemet., ugy én is el küldelek titeket?

F Azt teszik, hogy valamint a mi urunk az Attyátol vette. az Évangyélium, és abün botsánattyára valo hatalmat, ugyan vélek is közli azt a hatalmat, hogy azzal, élhessenek szolgálattyában, ebböl ki tettzik hogy ugy lehet valakinek élni az Anyaszent egyházban. azal ahatalomal., hogy ha arra tölle hivattatot, és ha azt, tölle vette, ugy is lehet, annak köteleségeit haszonal bé tölteni, mivel, ha másképpen akarná magát ártani az egyházi hivatalokban, ollyan lenne, mint a ragadozo farkas.

K. Mitsoda hatalmat ád az ur Apostolinak, ezekel a szokal. A bünök meg lészen botsátva, akiknek meg botsáttyátok, és meg lészen tartva, akiknek meg tarttyátok.?

F Hatalmat ád nékik a bünöknek meg botsátására, vagy meg tartására, ugy hogy akár meg botsássák azokot, akár meg tarttsák, ugy mint néki hely tartoji, és egyházi szolgai, avétkek valoságal. meg botsátatnak, vagy meg tartatnak Isten elött. aki az ö itéleteket meg erösitti az égben., hogy ha azt. üsmerettségel. és értelemel mondgyák ki, az az, abünösnek igazán valo meg gyonására, a midön abünös. valoságos töredelmes. és penitentzia tarto. mivel anélkül, Isten elött nintsen bünbotsánat, apapnak meg kel azt tartani mind addig még nem láttya meg térésit, azt akarom mondani, hogy addíg fel ne óldoza büneiböl., valamég abünös valoságos jelit nem adgya, ne tsak szoval., hanem tselekedetel. meg térésinek

K. A vétkek meg botsátása tsak abbol áll tehát, hogy a pap meg mondgya a bünösnek. hogy a vétkei meg bótsátattak.?

F Az üdvezitö, éppen nem ezt érti ezen. roszul értik, és az Isten szavához tésznek azok, kik ezt igy magyarázák. a kristus, nem azt mondgya, hogy a papok meg jelenttsék, hogy a vétkek meg botsátattak, hanem hogy valojában meg botsásák azokot, ez ollyan törvényes hatalombol valo meg botsátásnak sententiája, a mellyet a pap., a bünös meg vallására, és vádolására mondgya ki, a mely ötet az Isten kegyelmében. viszá helyhezteti.

K. Miért engedé meg. az Isten. hogy az Apostolok föképen szent Tamás, kételkedgyenek az urok fel támadásában.

F Meg engedé azért. hogy az Anyaszent egyháznak hitét meg erösittse, mivel az ö kételkedések, abban modot kerestetet vélek, hogy bizonyosok lehesenek, ennek atitoknak igaz voltárol. az ur, hogy engedgyen gyengeségeknek, és el hagyassa vélek kételkedéseket, meg vísgáltatá vélek, a kezein, lábain, és oldalán lévö sebeknek hellyeit. meg mutattya nékik testét és tsonttyait, és az után beszélget vélek, eszik, és iszik. nem szükségböl., se nem gyengeségböl, hanem szeretetböl. és maga meg alázásábol, lehetet volnaé jóbban meg bizonyitani. hogy valoságos, és élö teste volna.

K. Miért betsüllé nagyobra. annak hitét, aki látás nélkül hiszen, mint annak hitét. aki látás után hiszen?

F Mert az Isten. azt kivánnya töllünk, hogy álhatatosan higyük mind azt, valamit ki nyilatkoztatott nékünk, ne is kivánnyunk mást, annak meg bizonyitására. hanem tsak az ö szavát, és hatalmát, mivel ö, önnön maga, az igazság, ebben is áll ahitnek érdeme, a mely szent pál szerént. aláthatatlanoknak bizonyitása. hebr. 11.1. ezért is mondgya, hogy a hit nem alátásbol vagyon. hanem, a hallásbol. azt pedig hallották, mert akristus igéje mindenüt ki hirdettetett. rom. 10. 17.

K Miért teszi azt fel az irás hogy meg nyittá elméjeket az Apostolinak, hogy meg értenék az irásokot?

F Azért. hogy abbol meg lássuk, hogy a mi magunk elméjéböl. az irásokot. meg nem érthettyük, és szükséges hogy az Isten meg nyissa elménket. és értelmet adgyon nékünk, hogy meg láthassuk a valoságos értelmét azoknak az irásoknak, az irások. nem világosak tellyeségel, azokban. sok homályos. és nehéz dolgok vannak, valamint szent péter mondgya, a szent pál leveleiröl. hogy némellyeket, nehéz meg érteni, melyeket atudatlanok, és álhatatlanok, meg hamisitnak, mint egyéb irásokot is, a magok veszedelmekre. 2. petr. 3. 16. hogy ha tellyeségel világosak volnának, a sidok minden nap olvasván a jövendöléseket, azokot meg értenék, és az eretnekek is meg értették volna, hogy pedíglen, jól meg lehesen érteni, azoknak értelmét., az irásokot, az igazságnak. szeretetével. alázatos élö hittel, és az Anyaszent egyházhoz valo engedelmeségel kel olvasni, a kinek is adta akristus. azoknak értelmét. hogy ki adgya, azoknak magyarázattyát; a szent Atyák, és a Conciliumok által., az Isten meg üsmérteti az alázatosokal. a titkokot, a melyeket el rejti, a kevélyek elött, akristus mondása szerént, a szent lélek adgya mindenben az igazságot; és az is tanittya azt belsö képen. ugyan öis hinti azt a szivben. ezért is mondgya szent Agoston. hogy az ígazságban, a szeretett által lehet menni, erre valo nézve, sokat kel könyörögni ezért akegyelemért, az Anyaszent egyház tanitásához, és a traditiohoz kel folyamodni.

K. Mitsoda gondolatban kel lennünk akristus jövendöléséröl, hogy minden nemzeteknél fogják prédikálani az ö nevében. apenitentziát, és a bünöknek botsánattyát.?

F Azt jó meg gondolnunk, hogy ez a jövendölés. minden nap bé tellyesedik, az Évangyéliumnak az egész földön valo predikáltatásával, és hogy mind ennek, mind atöbb jövendöléseknek. bé tellyesedések. arra köteleznek, hogy ne tsak azt higyük. a mit nem láthatunk, hanem hogy még mind azok ajövendölések mellyeket akristus hagyot nékünk. bé tellyesednek, annak idejében, ugy mint a fel támadásunk. és az utolso itélet.

K Mit mondasz arra, hogy a mi urunk egyszers mind parantsollya hirdetni, a penitentziát, és a bünöknek botsánattyát.?

F Azt mondom, hogy azért prédikáltattya a bünöknek botsánattyát., mert a penitentziát is predikáltattya, mivel azokot, tsak a penitentziával, lehet meg nyerni, mind azon által, azt akarjuk hogy meg botsásák büneinket, penitentzia tartás nélkül, noha ellenben, az igazság azt mondgya, hogy ha penitentziát nem tartunk, mindnyájan el veszünk, ne kiványuk tehát el választani, egy mástol., a mit az Isten oly igen esze kaptsolt., mivel nintsen olyan hatalmu ember, a földön, akinek anyi ereje légyen, hogy meg botsáthassa büneit annak. aki penitentziát nem akarna tartani, azt el is mondhattyuk, hogy az Isten sem tselekedheti., nem azért hogy arra hatalma nem volna, hanem azért, hogy az ellenkeznék az ö igasságával. és böltseségével.

 

HUSVÉT HETIN VALO SZEREDÁN.

Imádság

oh' Istenünk a ki mi nékünk minden esztendöben új örömet adtz a mi urunk fel támadásának innepén, ad meg irgalmaságodbol. hogy a mely innepeket idöben szentelünk,. azok minket az örok boldogságban vezethessenek a mi urunk J. k.


Epistola.

act. Apost 3. 13.

Abrahámnak. Istene. Isáknak Istene, és Jákobnak Istene. a mi Atyáink Istene, meg ditsöitette az ö Fiát a Jesust. kit ti el árultatok, és meg tagadtátok a pilátus szine elött, ö azt itélvén hogy el botsátatnék. ti pedig aszentet és az igazat meg tagadtátok, és a gyilkos férfiat kértétek néktek ajándékoztatni, az életnek alkotóját pedig meg öltétek, kit az Isten fel támasztot halottaibol., kinek mi tanui vagyunk. és az ö nevenek hiti által, ezt akit tí láttatok, és üsmértetek, meg erösitette az ö nevét. és ahít mely ö általa vagyon, adta ezt a tellyes gyogyulast minnyájatoknak láttára, és most atyám fiai tudom hogy tudatlanságbol tselekedtétek. mint a ti fejedelmetek is. az Isten pedig a miket elöre meg hirdetet minden proféták által, hogy a kristusa szenvedne, igy tellyesitettebé; penitentziát tarttsatok azért., és térjetek meg, hogy el töröltessenek ati büneitek.


Magyarázat.

K Mitsoda indulattal kel tekéntenünk azt a ditsöséget melyet a kristus vészen fel támadásában az ö Attyától, a halando élet helyet, melyet a sidok el vették volt tölle?

F Legyünk erös bizodalomal. hogy hasonló képen fóg bánni fiaival., kik hogy ha szenvednek, meg is ditsöitetnek véle együt, rom. 8. 17. meg jutalmaztattya véghetetlen jutalomal a gyalázatokot melyeket az emberektöl szenvednek, hogy egy hejában valo beszédért, egy kis haszonért, vagy egy mulando életért, a melyet ö érette el vesztik. örökké valo ditsöséget, véghetetlen jókót, és meg halhatatlan életet fog adni.

K. vannaké ollyanok arosz keresztyének közöt. kik mint a sidok kegyelmet nyernek egy gyilkosnak, hogy meg ölhessék az életnek eredetét?

F Ezt tselekeszik minden nap arosz keresztyének. kik nagyobra betsüllik avilágot rosz szokásival, a kristusnál, a ki nékünk meg érdemlette akegyelemnek életét, eztet tselekedték minden idökben mind azok akik üldözték, és kárhoztatták az Isten szolgait és akik meg mentették, meg is jutalmaztatták agonoszokot., kik nyomorgatták ajókót. jaj néktek, mondgya egy proféta, kik meg igazittyátok az Istentelent ajándékokért, és az igaznak igasságát el veszitek tölle. Isa. 5. 23. a világ tele vagyon az illyen igaságtalanságal. és ót gyakorta láttyák meg büntetni a jó erköltset, és avétket meg jutalmaztatni.

K. Mit tanulhatunk a szent péter példájábol, a ki a kristus hatalmának, és a benne valo hitnek tulajdonittya a tsudát melyet ö tett?

F Azt tanulhattyuk, hogy a midön jót tselekeszünk, az ö kegyelmének adgyuk a ditsöséget, és gyarapodgyunk meg ahitben, amely mindent meg nyer Istentöl; az Apostol keményen a szemekre veté a sidoknak vétkeket, de meg is enyhitté beszédit, hogy kéttségben ne ejtené öket, és azt ne mondanák mint kain. Az én gonoszságom igen nagy, hogy nyerhesek én azért botsánatot. ez okáért tsak atudatlanságnak tulajdonitá vétkeket. és modot mutata nékik a botsánat nyerésre, a mely mód nem egyéb vala. hanem hogy hinnének abban, a kinek hatalma gyogyitotta meg a sántát. és meg nyerik lelkek gyógyulását, amint azt meg is nyerték sokan, ebböl apéldábol láttyuk, kogy nem kel. gyalázattal illetni abünöst, de söt még vigasztalni kel ötet, meg tekintvén azt, hogy az Isten még jót tehet véle, és azö vétkeit, nem nagyobitani, hanem kisebiteni kel, a menyiben az igasság azt meg engedi. azért hogy bátorittsuk ötet a penitentzia tartásra, és abün botsánat meg nyerésének reménségére.

K Mint hogy a sidok a kristus meg ölésével bé tellyesitették az Isten igéretit, miért tulajdonittyák tehát azt nékik vétkül?

F Mert ha szinte az Isten meg igérte volna is hogy az által szabadittya meg avilágot, de azal azö vétkek kisseb nem volna, akristus haláláért, igen nagy vétket tselekedtenek tehát hogy meg ölték hamiságokbol az életnek eredetét. ámbár az Isten véghetetlen jóságábol az ollyan nagy roszat., igen nagy jóvá változtatta is, forditván az ö hamiságokot az emberi nemzetnek meg váltására., de mint hogy ök magok tsak a gonosz indulattyokot követték, és hogy szándékjokban nem a volt. hogy segittsék az Isten munkáját. azért öket nem lehet semmiben menteni.

K Mit tselekedék még szent péter hogy meg vigasztalná öket?

F Reménséget ada nékik. hogy meg botsáttatnak irtoztato vétkek, tsak a penitentzia tartáshoz folyamodgyanak, egyszers mind, meg is mutattya abünösöknek, hogy nem kel meg haborodniok vétkeknek sokaságán, és nagyságin, mivel ha szivekböl azokot meg utállyák. botsánatot is várhatnak azokért, akristus elégtételire, és érdemire valo nézve, a kinek irgalmasága. igen meg haladgya az ö hamiságokot., és akinek vére el törölheti nem tsak az ö vétkeket; hanem még az egész világét is..


Évangyélium.

sz. Ján. 21. 1.

Az után ismég meg jelene Jesus atanitványinak. a Tiberiás tengerénél, eképen jelene meg. együt valának simon. péter, és Tamás, a ki kettösnek mondatik., és Nátánáel, ki a Gallilaeai kánábol vala, és a zebaedeus fiai, és más kettö az ö tanitványi közül. mondá nékik simon péter, halászni megyek, mondák néki, mi is el megyünk veled, és ki menének, és bé szállának ahajoban, és azon éjjel semit nem fogának. reggel lévén pedig meg álla Jésus a parton, de nem üsmérék meg a tanitványok hogy Jesus volna. mondá azért nékik Jesus, gyermekek vagyoné valami étketek, felelének néki nintsen. mondá nékik, vessétek a hajonak jóbja felöl a hálot, és találtok. meg veték azért, és már nem vonhattyák vala azt, ahalaknak sokasága miat. mondá azért az a tanitvány akit szeret vala Jésus péternek, az ur, simon péter mikor hallotta volna, hogy az ur, a köntösit magára véve, mert mezitelen vala, és a tengerben ereszkedék. atöbb tanitványok pedig a hajoval jövének, mert nem mesze valának, a földtöl, hanem mint egy két száz könyöknyire, ahalak háloját vonván, hogy azért ki szállának aföldre, látának rakot szenet, és arra tétetett halat, és kenyeret mondá nékik Jésus, hozzatok elö ahalakban mellyeket most fogtatok, fel hága simon péter, és ahálot a földre voná. mely teli vala száz ötven három nagy halakal, és midön annyi volna, meg nem szakadoza aháló, mondá nékik Jesus. jöjjetek elö, egyetek, és senki aletelepedtek közül, nem méré ötet kérdeni, te ki vagy, tudván hogy az ur volna, és el jöve Jésus, és vévé akenyeret. és nékik adá. hasonlo képen a halat is. ezzel már harmadszor jelent meg Jésus az ö tanitványinak, minek utánna fel támadot volna halotaiból.


Magyarázat

K Mitöl vagyon a, hogy minek utánna az Apostolok, akristushoz kötelezték volna magokot; ismét viszá térének ahalászásra,?

F A halászásra viszá térének. mert az ollyan mesterség a mely magában igen ártatlan. a midön pedig a vétket el hagyák, azal nem kel el hagyni ahivatalt, vagy a munkát, a mely nem rosz, az el is kerulteti a henyélést, és egyszers mind táplálásra valot is ád, hasonlot nem mondhatni az ollyan mesterségekröl és hivatalokrol., a melyek avétekre vivö alkalmatoságok, és a mellyben nem lehet üdvezülni. amidön pedig az Istennek akarja adni valaki magát, az ollyanoknak ellene kel mondani; és viszá nem kel azokra térni, illyen vala a szent Mathé hivatallya., a mint hogy arra viszá sem tére meg térése után, valamint ezt tarttya szent Gergely pápa

K Miért tészi azt fel az irás hogy az Apostolok semmit nem fogván egész éttzaka, igen sok halat fogának., mihent a kristus parantsolattyábol veték meg a hálot.?

F Azzal minket arra tanit, hogy nem kel. magunkot a lelkek halászattyában ártani, sem az egyházi hivatalokban az ur parantsolattya nélkül, mert egy pásztornak semmi munkáji. se fáradsagi valoságos gyümöltsöt nem hoznak, hogy ha tsak az Isten azokot meg nem áldgya, azokot pedig meg nem áldgya, hogy ha nem az ö hivatallya szerént vannak, a gyümölcs hozást pedig, az Isten kegyelmének kel tulajdonittani.

K. Magyarázd meg nékünk mind azokot a figurákot. mellyek amái Évangyéliumban vannak?

F A vizpart, melyen a kristus meg jelenék az Apostolinak, jelenti azt az más életben valo nyugodalmat, és békeséget: a melyben ment fel támadása után a hajó jelenti az Anyaszent egyházat, a háló jelenti az Évangyéliumi predikatziot, a melyet a pásztorok hirdetik. hogy az Istennek lelkeket nyerhesenek, az a sok számu hal pedig a kiket fogtanak, és a partra ki vonták., jelenti azokot a sok számu hiveket., akiket az egyházi szolgák szent eröszakal., a földön lévö Anyaszent egyházbol., a menyei Anyaszent egyházban küldik; és az erö a melyel ki vonták a halakot, jelenti azt agondot, a melyel kel. hogy ki vonnyák a lelkeket a kiket az Isten reájok bizot. a világi zavaros vizböl., hogy azokot az üdveség. parttyára tehessék, azok ahalak pedig mind nagyok valának, mert a választattakot jelenték., akiknek ha külömbözö is az érdemek, mind azon által, mind nagyoká lésznek a tekélletes boldogságért. melyet birni fogják

K. Mitöl vagyon hogy az elöbszöri tsudálatos halászatkor a hálok el szakadoztak. mostanában pedig nem, noha tele valának száz ötven három nagy halakal.?

F Mert az elsö halászat mely az ur halála elöt volt, jelenté a földön lévö Anyaszent egyháznak állapottyát. amelyben gyakorta vagyon szakadás. és hasonlás, a mái Évangyéliumban lévö halászat pedig jelenti a menyei Anyaszent egyházat. a melyben soha hasonlás nem lészen. vagy vetekedés, hanem nagy egyeség, és békeség.

K Mit jelent az a buzgoság a melyel szent péter a vizben ugrék mihent meg tudá hogy az ur aparton volna. és siettségel mene hozája.?

F Jelenti azt a szent türhetetlenséget a melyel kellene lennünk, és a melyel kellene sietnünk a kristushoz, hogy ötet láthatnok, és birhatnok, jelenti még azt a buzgoságot. a melyel kellene munkálodnunk azon. hogy magunkot mindentöl el vonyuk, és avilág szélvészes tengerében ohajtani azt a partot ahol vár minket, hogy bé tölttsön az örokös boldogságal.

 

HUSVÉT HETIN VALÓ TSÖTÖRTÖKÖN

Imádság

oh' Istenünk aki anyi féle nemzetet meg egyesitettél. ate nevednek vallásában, adgyad hogy a kik ujjonnan születnek a kereszttségben, tsak egy hitek légyen lelkekben. és egy buzgoságok tselekedetekben a mi urunk. J. k.


Epistola.

act. apos. 8. 26.

Az ur Angyala szolla filepnek mondván. kely fel és meny Del felé, az utra mely alá megyen Jérusálemböl Gázaba, ez puszta, és fel kelvén, el mene, és imé egy szeretsen férfiu. fö komornyikja kándatzesnek, a szeretsenek királynéjának, ki minden kintsével bir vala. jött vala Jérusalemben imádkozni, és viszá tér vala az ö szekerében, és Isaiás profétát olvasa vala. mondá pedig alélek filepnek, járuly elö, és meny a szekér mellé, oda futván filep hallá ötet Isaiás profétát olvasni, és mondá. véledé érteni a mit olvasz. ki mondá, hogy érthetném ha valaki meg nem magyarázza nékem, és kéré filepet, hogy hágna fel szekerében, az irásnak pedig helye melyet olvasot. ez vala, Mint a júh vitetet a halálra, és mint abárány az ötet nyirö elöt szó nélkül, ugy nem nyitotta meg azö száját, az alázatoságban el vétetett az ö itélete. az ö nemzésit ki beszélli meg, mert el vétetik a földröl az élete. mondá pedig akomornyik filepnek, kérlek tégedet kiröl mondgya ezt aproféta, magárolé, vagy másrol valakiröl, meg nyitván pedig filep a száját, és el kezdvén ez irásrol, hirdeté néki a Jésust, és midön mennének az uton. jutának egy vizhez, és mondá a komornyik, ihol a viz, mi gátol meg engem. hogy ne kereszteltessem mondá néki filep, ha hisz tellyes szivböl, meg lehet. ki felelé néki, hiszem Isten Fiának lenni a Jésus kristust. és meg álita a szekeret, és le szállának mind ketten avizben. filep, és akomornyik és meg keresztelé ötet, midön pedig ki mentenek volna avizböl, az ur lelke el ragadá filepet, és többé nem látá ötet akomornyik, aki nagy örömel tér vala viszá. filep pedig Azotusban találtaték. és által menvén, hirdeti vala az Évangyeliumot. minden városoknak, mig Czésaréába jutna.


Magyarázat

K. Mitsoda oktatásunkra valot látz a mái letzkébe.?

F Azt látom, hogy mely nagy az Istennek rendelése, és jósága, a melyel az emberek üdveségekre fordittya aboldog lelkeket, azt pedig láthato képen tselekeszi., a midön Angyalát küldvén szent filephez. az Angyal meg parantsolá néki hogy járulna a szeretsének királynélyának komornyikjához, hogy hirdetné néki akristust. és keresztelné meg, hasonlot tselekeszik az Isten mostanában is, noha láthatatlan képen. az ö választatiért. szent pál azt mondgya. hogy az Angyalok szolgálo lelkek, azokért küldetvén szolgálatra, akik az üdveségnek örökségét veszik. hebr. 1. 14.

K Mit látz ennek apogány udvarbol valo tisztnek tselekedetében valamely lelki épületre valót.

F Igen is lelki épületre valo ennek az idegennek nagy buzgosága, akit se az utnak hoszas volta, se az udvarnál lévö nagy foglalatosági meg nem gátollyák. hogy jérusálemben menvén. az Istent ót imádgya, és áldozatokot tegyen néki, kivánatos dolog volna, hogy akeresztyének közöt kik hasonlo tiszttségekben vannak. annyi hittel, és buzgoságal volnának, mint ezen nagy ur, aki apogányságban élvén, egyéb világosága nem vala, hanem a melyet vett a Mojses törvényéböl, mostanában pedig ugy tettzik. mint hamár nem tartoznek akeresztyéni köteleségekre. az ollyan, a ki a világban nagy rendben, és hivatalban vagyon, a világnak mindent meg adnak, és az Istentöl el tagadgyák, aleg szükségeseb köteleséget. és tiszteletet. vagy is azt mondhatnám hogy egészen el felejtik. és ugy élnek mint ha Istenek nem volna, ezt lehet látni nem tsak anagy urak házainál, hanem még aközönséges renden lévöknél is. mind azon által azt láttyuk ennek atisztnek példájábol. hogy a keresztyéni buzgoságok, és köteleségek, nem ellenkeznek, anagy tiszttségekel. és méltoságokal.

K. Ez a nagy ur, miben foglalatoskodék uttyában?

F A profetiák olvasásában foglalatoskodék szekerében, és az Isten igéjével táplállya vala lelkét., ebböl ki tettzik, mitsoda nagy okból jovallyák vala a szent Atyák a hiveknek, a szent könyveknek olvasását a mely olvasás, aleg kedveseb gyönyörüségeknek kellene lenni, valamint a Makabaeusoknak vala, minékünk a szent könyvek mondák minden vigasztalásink 1 Mak. 12. 9. mi it a szent irást, egy nagy tisztnek kezében láttyuk. aki azt olvassa, és uttyában arrol elmélkedik., ámbár azt jól ne érttseis, ez a példa sok keresztyéneket fog kárhoztatni, ö azt meg vallá hogy nem értené a mit olvasna, de az Isten hozája küldé filepet, a ki néki meg magyarázá, és egyszers mind akristusrol valo üsmerettséget is adván néki, a keresztyénségre hozá, emeg mutattya, hogy azt nem lehet kivánni hogy magunktol, és segittség nélkül meg érthessük aszent irásban némely nehéz és homályos dolgokot, hanem az Anyaszent egyházhoz, a szent Atyákhoz, a pásztorokhoz. és értelmes emberekhez kel folyamodni, és magunkot meg alázni értetlenséginkért ugyan ezen okbol nem akará az Isten, hogy az ö igéje világos és könyü értelmü lenne, azért hogy alázatosok legyünk, és amások értelmekjétöl fügjünk, és ollyan engedelmesek legyünk, a mint illik a kristus tanitványihoz

K. Mit kel tehát tselekedni, hogy haszonal lehesen olvasni azt az Isteni igét?

F követnünk kel ezt a szeretsent; olvasuk azt figyelmeteségel, engedelmes, és alázatos szivel. elmével, kövessük az igazságokot melyek vilagosok, azért hogy értelmit vehesük azoknak, a melyek homályosok, folyamodgyunk ollyanokhoz. kik valoságos értelmét adhassák azoknak, mivel az Isten különösön meg vilagosittya azokot kik minket oktatnak.

K Mire fordittá ez a szeretsen a világositást, és a kristusban valo hitet, melyeket vett szent filep által.

F Azonnal engedelmeskedék a kegyelemnek, szent nyughatatlanságal kiváná fel venni a kristus kereszttségét tellyes, és tekélletes hite lévén, mihent vizre talála, a kereszttséget fel vévé. még uttyában., tanullyuk meg ezen példábol., hogy ne halogasuk akristusnak adni magunkot, hanem élyünk az alkalmatoságal. melyet Isten ád, ne hogy azt el veszesük örökösön.

K Mi törtenék a kereszttség után?

F A kereszttség után el ragadá az ur lelke filepet, az új keresztyén pedig követé az uttyát nagy örömel, és Istenhez valo háláadásal. emeg mutattya mitsoda szükséges.. egy jó pásztornak. a világoságaval, és segittségével élnünk, hogy ne az emberhez kaptsollyuk magunkot, hanem tsak az ember által valo parantsolattyához az Istennek, apásztortol valo meg válásért nem kel keseregni, ha az Isten töllünk el veszi, vagy halál által. vagy más képen. hanem kövessük az utat, mellyet mutat, kövesük tanatsit, kövessük az igazságokot; melyekre tanit.


Évangyélium.

szent Ján. 20. 11.

Mária pedig kin ál vala a koporsonál. sirván, midőn azért sirna, le hajola. és akoporsoba tekinte, és két Angyalt láta fejér ruhába ülvén, egyikét a fejénél, másikát alábainál, ahová a Jésus teste tétetet vala. mondák néki azok, aszszony állat mit sirsz, felelé nékik, mert el vitték az én uramat. és nem tudom hová tették ötet. ezeket midön mondotta volna. hátra fordula. és látá Jésust állani és nem tudgya vala hogy Jésus volna. mondá néki Jésus. aszszony állat mit sirsz, kit keresz, alitván azt. hogy ö kertész volna. mondá néki, uram ha te vitted el ötet. mond meg hová tetted, ötet és én el viszem ötet mondá néki Jésus. Mária fordulván amaz, mondá néki, Rabboni, mester, mondá néki Jésus, ne illess engem. mert még fel nem mentem az Atyámhoz. meny el pedig az Atyám fiaihoz mondgyad nékik, fel megyek az Atyámhoz, és ati Atyátokhoz, az én Istenemhez. és ati Istenetekhez, El mene Mária magdolna, hirt tenni a tanitványoknak. hogy látta az urat, és ezeket mondotta néki.


Magyarázat

K. Honnét vagyon, hogy az ur elsöben Maria magdolnának jelenék meg, akinek ugy tettzik hogy a hite nem vala tekélletes.?

F Mert ö nagy szeretettel vala, és nagy ohajtásal kiváná birni az urat, a ki nem abeszédet. hanem a szivet tekénti, az ollyan félelmek melyek anagy szeretettöl származnak, ö elötte sokal kedvesebbek. mint sem az ollyan tsendes elme mely szeretet nélkül vagyon. a nyughatatlanság a melyben vagyon. és amely nem engedi hogy nyugodalomban legyen. még az urat fel nem talállya, a nékünk nagy példánkra lehet., és ebböl meg láthattyuk hogy a midön az ördög meg foszt minket a vétekért valo nyugodalomtol. akor békeségünk. se vigasztalásunk nem lehet, még azt fel nem talállyuk

K Miképen keresé Magdolna akristust?

F sirva keresé, és kéré azt. akit kertésznek gondolá lenni, hogy mondaná meg hol volna, ö pedig azt nem tudá hogy a kristustol magátol tudakozodnék a kristusról., e szerént kel egy bünösnek kesergeni, ha akarja hogy ötet meg találhasa. köny hullatásokot kel Isten elött hinteni., de ugy mint magdolna, szeretetböl, a siráshoz buzgo könyörgést kel tenni, az üdvezitö szolgaihoz kel folyamodni., és töllök, meg tanulni hogy mint kel ötet keresni. és mi formában lehet meg találni, ez ollyan kegyelem. a melyet azok nyerik meg. akik könyörögnek. de nem hideg, se nem ideíg tarto könyörgésel., hanem buzgo, és állando könyörgésel. valamint magdolna.

K. Mit mondasz még arrol abuzgoságrol a mellyel keresé az üdvezitöt?

F Azt mondom hogy ollyan nagy szorgalmatoságban. és nyughatatlanságban vala, hogy tsak az üdvezitöre fügeszté elméjit. nem figyelmezvén, se az örzökre, se az éttzákának idejére, se az Angyalokra a kiket láta, és a kikel beszéllet, abenne valo nagy szeretet vezérelé, és tsak a fel feszitetet kristus vala elméjiben. e nagy példa egy penitentzia tarto bünösnek, a melyböl meg tanulhattya, hogy tsak egyedül a meg feszitetet kristust kel keresni, fel feszitvén maga magát, rosz kivánságival együt szent pál mondása szerént, de keresni kel ötet tselekedetivel., alamisnálkodásival., és minden féle modon., a mi rendéhez illik, példának okáért, a szegényeket meg látogassa házoknál, vagy az ispotályban., a keseredetteket, betegeket, vigasztallya, másoknak jó oktatásokot adgyon. fáradhatatlan légyen a jó tselekedetekben. és hivatallyának foglalatoságában., ollyan erösen kel igyekezni a kegyelem fel találásán, hogy se az emberek itéleti, se beszédi meg ne gyengithesék fel tett szándékját

K A kristus miért nem üsmérteté meg magát mindgyárt fel támadása után magdolnával, hanem azután. minek utánna sokat kereste volna?

F Azért hogy nagyobra nevellye benne kivánságának buzgoságát, és hogy az által. nagyob böségel vehesse malaszttyát, a midön ötet fel talállya, ugyan ezen okbol távozik el az üdvezitö némelykor némely lelkektöl, és mint egy magokra el hagya, azért hogy fel gerjesze buzgoságokot, és nagyobittsa kivánságokot, azért hogy meg probállya hüségeket, és szereteteket, ugy hogy, sok keresések után, fel találván ötet. valamint magdolna, annál is nagyob örömök légyen fel találásán, mennél többet keresték.

 

HUSVÉT UTÁN VALO PÉNTEKEN

Imádság

oh'Mindenhato örök Isten. ki ahusvéti szenttség által, szent szövettséget tettél az emberi nemzettel, a kit is viszá vetted szent kegyelmeségedben. önttsed lelkünkben malasztodot, hogy hadd egyezenek meg tselekedetink vallásunkal, meg szentelvén ezeket a titkokot. kérünk tégedet ami urunk J. k.


Epistola

1 petr. 3. 18.

Mert akristus is egyszer holt meg büneinkért, az igaz ahamisakért, hogy minket az Istennek bé mutatna ki meg ölettetet ugyan test szerént, meg elevenitetett pedik a lélek által, mely által azoknak alelkeknek. kik a tömlötzben valának, el menvén prédikállot., akik valaha hitlenek valának, mikor várják vala az Istennek békeséges türését Noé napjaiban. mikor abárka epitetnék, melyben kevés, ugy mint nyolcz lélek szabadult meg a viz által. titeket is most ahasonlo formáju kereszttség üdvezit, nem atest szemeinek létele, hanem ajó lelki üsméretnek kérdése az Istennél a Jesus kristusnak fel támadása által. ki az Istennek jóbján vagyon el nyelvén ahalált, hogy az örök életnek örökösi lennénk, menyekben ment. birodalma alá vetvén az Angyalokot és ahatalmaságokot. és az eröket


Magyarázat.

K. Mire int minket szent péter a mái letzkében

F Arra int hogy szenvedgyünk. ámbár ártatlanok volnánk is. hogy pediglen a szenvedésre. jóbban indithasson minket, azt mondgya hogy a kristus meg hólt érettünk, az igaz, ahamisakért, ö szenvedni akart érettünk, hozánk valo nagy szeretetéböl. noha bünösök vagyunk, és noha ö légyen maga az ártatlanság. lehetneé a, hogy mi nem akarnánk szenvedni, büneink botsánattyáért, üdveségunkért, és az ö ditsöségiért.

K. Mitsoda tömlötz az, a. melyben a kristus ment prédikállani a ót lévö lelkeknek.?

F Az ollyan hely vala, a melyben akristus elöt meg holt igazaknak lelkek várják vala nyugodalomban. hogy halálával meg érdemlené nékik az örök boldogságot. vagy is a purgátoriumnak helye vala, a melyben sokan a régiek közül. lehettenek, hogy ót meg tisztittass sanak. az el maradot bünökböl. arra ahelyre mene tehát a kristus hirdetni el jövetelét, halálát, és az üdveséget, azoknak alelkeknek kik ót várták a meg szabaditót. aki igéretben volt anyi saeculumtol fogvást, szent péter azt mondgya, hogy prédikállani ment azoknak alelkeknek. kik hitetlenek voltanak az elött. nem érti pedig azokot kik hitetlenségben holtak meg az özön vizkor., hanem azokot érti kik holtok elött az Istenhez tértek volt, valoságal, és a kiknek. nem vala ez életben anyi idejek. hogy eleget tehessenek az Isten igaságának, a deák versio. azt mondgya felöllök., hogy várják vala az Istennek békeséges türésit. de a görög versio azt mondgya, hogy az Istennek békeséges türése várja vala öket a penitentziára mikor a bárka épitetnék, ugyan eképen is olvasák vala ezt a verset szent Hiéronimus, és szent Agoston. és ugyan ezt is követték a Romai missáléban.

K. Miképen érti szent péter. hogy az özön viz figurája a kereszttségnek.?

F Mert valamint hogy Noé, és az ö tselédi abárkában meg tartatának, az özön viz közöt. a mely el borittá a bünösököt. és meg tisztittá avilágot., ugy a kereszt viz is meg szabadittya azokot, kik azal meg mosogattatnak, az Anyaszent egyházban viven öket, a kit is jelentet abárka. a mely Anyaszent egyházon kivül nintsen üdveség. és egyszers mind meg mosa, és meg tisztittya lelkeket bünökböl. azoknak kevés számok. kik meg tartanának az özön vizkor, jelenti még kevés számát azoknak, kik a kereszttség által, és a keresztyéni élet által üdvezülnek.

K. Mitsoda fogadás az, a melyet tésznek Istennek. a kereszttségben. atiszta lélek üsméretröl.

F Azok ollyan fogadások, amelyekel azt igérik az Istennek. hogy ellene mondanak a sátánnak, az ö tselekedeteinek, és pompáinak, hogy a kristusban hisznek, ötet követik. és hozája kaptsollyák magokot, de nem elegendö ezeket a fogadásokot tsak szoval tenni. ezek ollyan fogadások amelyeket tellyeségel tartoznak véghez vinni, jó szokásinkal, jó tselekedetinkel, és magunk jó viselésével, a kik ezeket hiven bé töltik, és álhatatoságal, azok az üdveséget el nyerik, a melyet az Isten igér a szövettségért. melyet akar velünk tenni a kereszttségben, de aki meg szegi ennek a szövettségnek okait. és modgyait., ugy mint, hogy semmi köze nem lesz az ördögel, utálni fogja tselekedeteit., melyek a vétkek, és hogy meg veti pompáit, melyek avilági dolgok, az ollyan azért el veszti részit a menyei örökségben., és üdveségben.

K. Miért mondgya szent péter hogy a kereszttség üdvezit minket akristus fel támadása által.

F Mert a fel támadás kezdete, és formája az új életnek, melyet veszünk a kereszttségben. valamint a kristus halva ment a koporsoban. és elevenen ment ki onnét. fel támadása által, ugy az emberis akereszttségnek vizében ugy megyen mint bünös, és abbol meg igazulva és meg ujulva megyen ki.


Évangyélium.

szent. Matth. 28 16.

A tizen egy tanitvány pedig gallilaeában mene, a hegyre, ahol rendelte vala nékik Jesus, és látván ötet imadák. némellyek pedig kételkedének, és hozzájok menvén Jesus szolla nékik mondván. adatott nékem minden hatalom menyben és a földön, el menvén azért tanittsatok minden nemzeteket, meg keresztelvén öket. Atyának. és Fiunak, és szent léleknek nevében tanitván öket meg tartani mind a miket parantsoltam néktek, és imé én veletek vagyok világ végezetig


Magyarázat

K Miért parantsolá akristus az apostolinak hogy Gallilaeában mennyenek, és ót meg láthattyák ötet

F Azért hogy mind több szabadságok, mind több idejek lehesen hogy sokan esze gyülhesenek, és azt el lehet hinni hogy szent pál ezen a jelenésröl szol, a midön azt mondgya, hogy a tanitványok többen valának ött száznál, akiknek az üdvezitö meg mutatá magát, ugyan is, anyi sok nép elött valo meg jelenés, meg erösitheté a fel támadásrol valo hitet, és minden meg láthatá hogy az Apostolok. senkit nem akartak el hitetni, hanem igazat mondottak, mivel ha meg akartak volna tsalni. nem közlötték volna atsalárdságot ött száz emberel., mert mint hogy az elmék ollyan külömbözök, és mint hogy oly természet szerént valo dolog az emberben akönyüség, és az álhatatlanság, lehetetlen lett volna hogy annyi sok számu ember közöt, ne talalkoztanak volna olyanok, kik atöbbi ellen fel neköltenek volna, és ki ne nyilatkoztatták volna az egész titkot.

K. A kristus Isten Fia lévén, nem valaé örökös hatalma, miért mondgya tehát hogy hatalom adatot néki fel támadásakor?

F Isten s'ember lévén, hatalma volt mint Istennek. öröktöl fogva., és ugy mint Ember, azt a hatalmat meg testesülésének szem pillantásakor vette volt, az Isteni természetnek, az emberi természettel valo meg egyesülésnek ereje által, de az ö böltseségének rendeléséböl, nem kelleték ki tettzeni ennek ahatalomnak, se azzal élni oly tellyeségel, mint fel támadása után, a mi üdveségünk ellenségeit meg akará gyözni nagy igaságal, és a rend azt hozá magával, hogy örökös hatalmával. akor élne, a midön a gyözedelem tellyes volna, ez okáért meg gyözvén avétket, apoklot, és ahalált., fel támad, és birni kezdi az országot, a melyet szenvedésivel, és halálával nyerte meg, ki mutattya tehát a menyben minden hatalmát, ahol ö a feje az Angyaloknak, és minden boldog lelkeknek, ahonnét el küldi szent Lelkét, és a honnét el fog jöni hogy meg itéllye az eleveneket. és aholtakot, eföldön pedig, el küldi az Apostolit az egész világra, hogy esze gyüjttsék [esze-gyüjttsék] az el széledet juhait. a nemzeteket, ahitnek járma alá vessék. nékik törvényt szabjanak, egyházi pásztorokot rendellyenek, és ki osztogassák ajándékit, és kegyelmit; ugyan ennek ahatalomnak ereje által, ö kut feje minden kegyelemnek, melyet nékünk meg érdemlet, ugyan ö is ura, és itélö birája, mind azoknak a büntetéseknek, melyeket az Isten küld abünösökre, és mind azoknak alett, vagy leendö dolgoknak, mellyek az ö igasságátol, vagy irgalmaságátol fügnek.

K. Mire kötelez minket akristusnak eza hatalma?

F Arra köteledzi mind azokot, akiknek valamely hatalmok vagyon avilágban. az Anyaszent egyházban. vagy akik gazdagságokot bírnak, hogy magokban el hidgyék, hogy mindeneket akristustol vettek, hogy az utolso napon mind azokért néki számot adnák, hogy nem szabad azokot, tsak a magok hasznokra, hajlandoságokra, vagy akarattyokra forditani., hanem egyedül akristus szolgálattyára, hogy azokal amagok, és felebaráttyok szükségekre kel élni.

K Minek elötte el küldené az Apostolit prédikállani miért mondá nékik, hogy minden hatalom adatot néki?

F Hogy meg mutassa nékik hogy szükségek volna az ö hatalmára, hogy fel álithassák az Anyaszent egyházat az egész világon. és hogy anélkül, minden munkájok haszontalan volna, mivel hogy lehetet volna tizen két szegény embernek, tudomány. böltseség és segittség nélkül vagy tsak mérni is az egész világon lévö nemzetek meg téritésinek munkájahoz fogni. hogy ha bizonyosok nem lettek volna akristus segittségében.

K Miért keresztelik meg az ollyan gyermekeket, a kiket nem lehet tanyitani, holot akristus azt parantsollya hogy oktassanak, minek elötte keresztellyenek?

F Az ur it az ollyan kereszttségröl szol, amelyet adnak azoknak, kik az okoságnak ideit el érték. akiket oktatni kel minek elötte meg keresztellyék, hogy hadd tudgyák akeresztyéni köteleségeket., a mi, akis gyermekeket illeti, az Anyaszent egyház meg szokta öket keresztelni. és eza szokás atraditiobol jö, a mely irásban nem tétetet Istennek szavait foglallya magában, ugy valamint a szent Canonicus könyvek. foglallyák magokban, a le iratot igéket, emind akettö tiszteletre méltó, vagy le legyenek irva, vagy ne legyenek,

K A kristus miért parantsolá hogy a szent Háromságnak nevében keresztelnének.?

F Hogy meg mutassa nékünk, hogy az Isteni három személy, egyaránt, és egyszers mind munkálodik az ujjonnan valo születésben, melyet akereszttségben veszünk, és hogy mind aháromhoz egyaránsu tisztelettel. és imádásal. tartozunk. mert ez a három személy állattyában egy Isten., a kereszttségben fogadot fiaivá lészünk az Atyának, tagjai a Fiunak, és templomi a szent Léleknek,

K. Nem elegendöé az Istent, az ö Állattyának. egyeségében imádni?

F Nem elegendö, mivel ahárom személyben kel imádni, mert mindenik személy Isten, erre valo nezve nem elégszik meg akristus hogy akereszttségben igy mondgyuk, az Istennek nevében, se hogy közönségesen a szent Háromságnak nevében, hanem azt akarja hogy ahárom személyt név szerént meg nevezék, azért, hogy az elmében jóbban meg külömböztessék, a három Isteni személyt, és annak egyaránt valo munkáját, az emberi üdveségnek munkájában., mind ezek nélkül a kereszttség haszontalan. mivel ahárom személynek nevezetéhez, és a vizhez, mely meg mosa azt akit keresztelnek,, foglallya a kristus a szenttségnek kegyelmét.

K. Az Isten ki nyilatkoztatta volté ezt a titkot az ó törvényben lévö sidoknak,?

F Erröl nékik igen homályoson beszélt, az Anyaszent egyházának tartotta az erröl világosan valo üsmerettséget, és azt el mondhatni, hogy a szent Háromságnak titka, különösön valo titka akeresztyéneknek, ebben az elsö szenttségben. a három Isteni személynek lévén szenteltetve, tartozunk alázatos háláadásal lenni illyen drága kegyelmiért, és még ezen életben el kezdenünk, azt a szeretetet és imadást, mellyeket néki adnak aválasztottak, örökösön a menyekben. és erre, annál is nagyob köteleségel tartozunk, hogy az ur mondása szerént, joan. 14. 23. a szent Háromság abban lakozik. a ki ötet szereti, és beszédit meg tarttya.

K Miért mondgyák mikor keresztelnek. Atyának, Fiunak, és szent Lélek Istennek nevében, és nem nevekben.?

F Azért hogy meg mutassák a három személyben lévö természetnek egyeségét, és az ö mindenekben tekélleteségel valo hasonlatoságokot, hogy ez ahárom személy tsak egy Isten, egy ur, egy mindenható Jóság, egy böltseség, egy örökös igaság, és hogy mi nékünk is az Anyaszent egyházban, tsak egy szivünknek, lelkünknek, és elméjüeknek kel lennünk, és mint egy, egy személyüeknek, valamint a szent Atyák mondgyák.

K Mit tésznek ezek a szavai az urnak, én veletek vagyok minden nap világ végezetig?

F Ezek meg mutattyák akristus földön lévö Anyaszent egyházának állandoságát., mely világ végiig fog tartani., mivel akristus mindenkor véle fog lenni, hogy azt éltesse, és vezérellye szent lelkével, hogy azt igazgassa, és oktassa az igazságra, az Apostoli. és azoknak utánnok valoi által, és azt meg szentellye kegyelmével.

 

HUSVÉT UTÁN VALO SZOMBATON.

Imádság

Adgyad mindenhato Istenünk, hogy ezek a husvéti innepek, melyeket meg szenteltük oly áitatoságal. minket az örökké valo boldogságra vezessenek. ami urunk J. k.


Epistola

sz. péter 1 lev. 2. 1.

Le tévén azért minden gonoszságot. és minden álnokságot, és képmutatásokot, és irigységeket, és minden rágalmazásokot, mint amost születet gyermekek álnokság nélkül, értelmes tejet kiványatok, hogy az által nevekedgyetek az üdveségre, ha mind az által meg kostoltátok hogy édes az ur, kihez járulván mint élö köhöz, ki noha az emberektöl meg vettettetet, az Istentöl pedig választatot, és tiszteltetet. tiis mint élö kövek felyül reá épitessetek lelki házul, szent papságul. a lelki áldozatokat bé mutatni, kedveseket az Istennek. akristus által. az okáért vagyon az irásban, imé Sionban választatot drágalátos fö szegelet követ tészek, és aki hiszen abban, meg nem szégyenül, néktek azért. hivöknek tisztesség. a nem hivöknek pedig az a kö melyet az épittök meg vetették, fö szegelet kövé lett, és botlásnak köve, és botránkozásnak kö sziklája, azoknak akik meg botlanak az igében, és nem hisznek annak, a melyre rendeltettek., ti pedig választot nemzet, királyi papság. szent nemzettség, meg váltatott nép, hogy hirdesétek annak erejét a ki titeket a setéttségböl; az ö tsudálatos világoságára hivut, kik valaha nem nép, most pedig az Isten népe, kik irgalmaságot nem nyertetek volt, most pediglen irgalmaságot nyertetek


Magyarázat

K Mire inti szent péter a meg keresztelteket amái lettzkében?

F. Le tévén akereszttség által ameg romlot természetnek, és az ó embernek hajlandoságit. és ellene mondván a sátannak., az ö tselekedeteinek, és pompainak, arra inti öket hogy keresztyéni lélekben, és jó erkölcsökben öltözenek, amelyek is ezek, az ártatlanság, egy ügyüség, alázatoság, tisztaság, kegyeség, és mind a, valami ellenkezik az ó embernek erkölcsivel, ugy mint ahamiságal, tsalárdságal, kép mutatásal, irigységel, rágalmazásal, egy szoval. azt kivánnya, hogy ugy éllyenek mint ujjonnan születet gyermekek, és azon igyekezenek hogy mentöl jóbban nevekedgyenek. és erösödgyenek az üdveségre.

K Mitsoda az a tiszta, és lelki téj, amelyet jóvallya szent péter az új keresztyéneknek hogy kivánnyák?

F 1 Az, az Isten igéje, amely olyan lévén nékik mint a kisdedeknek a téj, az öket lassanként táplálni fogja, ha azt olvasák, és követik. és idövel keményeb eledeleké válik, a mely öket az üdveségnek uttyán fogja hordozni., 2. Az, az Isten Fiának a teste, az oltári szenttségben lévö üdveségnek kenyere, a melyel táplállya mind azokot, kik az igaságnak uttyán járnak,

K. Honnét lehet meg üsmérni, hogy meg kostoltuk az urnak édeségit?

F Abbol meg lehet üsmérni, ha kivánságal olvasuk az ö beszédit, és azal oktattyuk magunkot, ha gyönyörüségel elmélkedünk az üdveségnek igaságirol ha buzgoságal kiványuk véle meg egyesülni a kommunioban, ha szomjuhoztuk, és éheztük az igasságot, és a keresztyéni áitatoságot, mind ezek az indulatok, melyek kerestetik velünk azt az édeséget, meg bizonyittyák hogy azt már meg kostoltuk,

K Mitsoda épület az, a melyben kel lenni a hiveknek, járulván ahoz az élö köhöz. aki akristus.

F Az, a lelki épület. az Anyaszent egyház., a mely a hivekböl áll, akiknek élö köveknek kel lenniek., és a kiknek fö szegelet köve akristus, hogy meg tarttsa, és meg mozdithatatlanná tegye az egész épületet, abban az épületben. a hivek, tsak kegyelemböl mennek, és ugy, ha magokot szivel lélekel az Évangyélium törvénye alá adgyák

K Miért hija szent péter ahiveket, szenteknek papoknak, és királyoknak.?

F Mert ollyan nép, aki akereszttség, és abermálás által az Istennek szenteltetet, hogy szent életet élyen, és semmiben ne ragaszkodgyék a világi dolgokhoz, ök királyi papok, mert fel áldozák az Istennek a sanyargatásal. mind azt, valami néki nem tettzik szivekben., ök uralkodnak, rosz hajlandoságokon. gondolattyokon, kivánságokon. és tselekedeteken. és lábok alá tapodgyák a világi dolgokot, hogy magokot egészen akristusnak adhassák.

K kitsodák az ollyanok, kik mint a sidok meg botlanak az Anyaszent egyház fö szegelet kövében a ki is akristus?

F Mind azok kik szivek keménységéböl ellene állanak. az Évangyeliumi igazságoknak, mivel a kristusban valo hit haszontalan, meg holt, és tselekedet nélkül valo, hogy ha a szivet az igazság alá nem nem vetik., és nem követik azokot az oktatásokot, a melyekhez kel szabni az életet, és a szokásokot.


Évangyélium

sz. Jan. 20. 1.

A szombatnak pedig elsö napján Mária magdolna regel, midön még setét volna, a koporsohoz jöve, és látá hogy el vétetett akö, a koporsorol. el futa azért, és simon péterhez mene, és a más tanitványhoz, akit szeret vala Jesus, és mondá nékik, el vitték az urat akoporsobol. és nem tudgyuk hová tették. ötet, ki mene azért péter, és ama másik tanitvány és a koporsohoz menének, futnak vala pedig együt. m ama más tanitvány hamaréb futa péternél, és elöb juta akoporsoéshoz, és midön le hajlot volna, látá a lepedöket le téve, de bé nem soene, el érkezék simon péter is utánna, és bé mene a koporsoba, és látá letéve alepedöket, és a kezkenöt, mely az ö fején volt, nem a lepedökel együt, hanem külön egy helyen bé takarva, akor azért bé mene az a tanitvány is, a ki elsöben érkezet vala akoporsohoz, és látá, és hün, mert még nem tudgyak vala az irást, hogy szükség vala néki halottaibol fel tamadni.


Magyarázat

K Mire kel figyelmezni a mái Évangyéliumnak a kezdetin?

F ót láttyuk mitsoda siettségel megyen Mária magdolna a koporsohoz, még jó hajnalban, hogy akristust láthassa, és imádhasa,: it láttyuk a szorgalmatoságnak, és buzgoságnak példáját, a melyekel kel keresni az Istent, aki ötet lágyságal, és hidegen keresi nintsen arra nagy kivánsága hogy meg talállya, ötet, minden lágyságinknak, és hidegséginknek, tsak az az oka, hogy nintsen Isteni szeretetünk, az Isten a maga ditsöségit tekinti, és nem szenvedi az ollyan lágy melegüeket, kik esze akarják tenni, az ö hozzája valo szeretetet, a teremtet állatokhoz valo szeretettel.

K Mit mond amái Évangyélium szent péter. és szent János felöl?

F Azt mongya, hogy magdolna siettségel tudtokra adván hogy az urat el vitték volna akoporsobol., ezek odá futának nagy sebeségel, szent János hamaréb futván. bé nem mene akoporsoba, szent péter pedig érkezvén bé mene, erre azt mondhatni, hogy ekét Apostol. közöt, az a külömbség volt, hogy az elsöben. buzgóbb és kegyeseb. szeretett volt, és a másikában állandóbb, ez az utolso példa arra tanit, hogy állandó, és álhatatos szeretettel kel. a kristust szeretnünk, részt vévén szenvedéseiben, mennyünk véle együt akoporsoban., és tavozunk el a világi dolgoktol., mivel gyakorta, abuzgo, és a kegyes szeretet nem tartos, és meg hidegülhet, idövel, mind azon által, az Istenre hagyuk, ö tudgya melyik drágáb, és érdemeseb ezen két szeretet közöt, és vak meröség volna azokrol itéletet tenni, a mi gyenge elménkel.

K. Mitöl vagyon hogy a kristus fel támadván, nem akará hogy a koporsoban talállyák

F Meg akará nékünk mutatni, hogy a midön a bünös valoságal fel támadot akristusal. és hogy szivesen néki adta magát, nem kel néki az után akoporsoban maradni,. tudnillik, rosz szokásiban, világi életében, a vétekre vivö alkalmatoságban, a mint is. ha a sziv meg változot, ateremtet állatot, már nem kel néki többé szeretni, nem kel viszá térni. a kényeségre, fösvénységre, nagyra vágyodásra, el kel hagyni a hejában valoságot, hivságot, és az életnek gyönyörüségit. az után tsak. az Istent, és a mennyei dolgokot kel szeretni. és keresni,

K Mit jelentnek a lepedök. a melyeket a kristus le tette fel támadádásakor.

F Jelenti a halandoságnak szükséges voltát, a melybol ki vetkezet az ur. az ö szent emberségében. azal, azt is akará nékünk meg mutatni, hogy a mely bünös meg akar térni, annak ellene kel mondani agyönyörüségeknek. tzifraságoknak, és a világi szokásnak, vetkezzék ki az ó emberböl. és hajlandoságibol, öltözék akristusban. és az ö erköltseiben, ugy mint az alázatoságban, szemérmeteségben. egy ügyüségben. ateremtett állatoktol valo el távozásban. egy olyan lélek, aki valoságal ellene mond a világi szeretetnek, ne tarttsa az után annak szokásit, és tartásit.

K Ezek az Apostolok mit gondolhatának a midön a koporsot meg nyitva találák, a lepedöket, a földön, és a kezkenöket esze takarva külön, nem találván pedig ót az üdvezitö testét.?

F Nem kelletet volna azt hinni a mint hitték, hogy a testet el vitték, mivel a testet lepedövel együt vitték volna el. ugy a mint találták. a kik el vitték volna. a keszkenöt esze nem fogták volna., hanem a a testen hagyták volna, mind ezekböl, mind pedig a kristus jövendölésiböl, és az Angyalok jelenéséböl bizonyosok lehettek volna fel támadásában. de az Isten ezt meg engedé azért, hogy oly erös bizonyitásokal. meg erösittse az üdvezitö fel támadásárol valo hitét az egész Anyaszent egyháznak, a mely fundámentuma vallásunknak,

K. Mitöl vagyon hogy az Apostolok magok hirdeték ki. hihetetlenségeket, és gyengeségeket?

F Az Isten azt ugy akarta, azért hogy meg lássuk mitsoda igaz Lélekel akarák irni az Évangyeliumot, hogy ha álnokságal akartak volna élni, és az ígasság ellen hirdetni a mesterek fel támadását, azt ök soha az egész világ eleiben nem terjesztették volna, hogy mitsoda nehezen hitték el ök magok. fel támadását, se a több fogyatkozásokot, melyeket mutattak még véle létekkor. fel nem tették volna,

 

HUSVÉT UTÁN VALO ELSÖ VÁSÁRNAPON.

Imádság

Enged meg mindenhato Isten irgalmaságodbol hogy a husvét titkaira szenteltetet napoknak szentelésit el végezvén, minden tselekedetinkben. és magunk viselésében, azokra vigyazunk. a mi urunk. J. k.


Epistola.

sz. János 1 lev. 5. 4.

Mert valami az Istentöl születet, meg gyözi evilágot, és ez a gyözedelem mely meg gyözi evilágot, a mi hitünk, kitsoda az, aki evilágot meg gyözi, hanem a ki hiszi hogy az Isten Fia a Jesus, ez az, aki viz, és vér által jött, a Jesus kristus, nem tsak vizben, hanem vizben. és vérben, és lélek az, aki bizonyságot tészen, hogy igazság akristus, mert harman vannak, akik bizonyságot tesznek menyben, az Atya, az Ige, és a szent Lélek, és aharom egy, és harman vannak akik bizonyságot tesznek e földön, a lélek, és a viz, és avér, és eharom egy, ha az emberek bizonyságát bé veszük, az Isten bizonysága nagyóbb, mert ez az Isten bizonysága mely nagyobb, hogy bizonyságot tett az ö Fiárol, a ki hiszen az Isten Fiában, az Isten bizonysaga vagyon annál ö magában.


Magyarázat

K Miért akarja szent János a világon gyözedelmet veni?

F A világot meg gyözni szent János értelme szerént a hogy magunkban meg ölyük azokot a kivánságokot melyek ateremtet állatok szeretetére vezetnek, hogy magunkot örizük a három rendeletlen kivánságoktol., a melyek okai a világ romlásának, a test kivánsága, az érzékenységbéli gyönyörüségeknek szereteti, és kivánása, a szemek kivánsága, a midön nyughatatlanságal kivánunk látni, hallani, és üsmérni, valamely ritka és új dolgokot, az élet kevélysége, a midön a világi elö meneteleket, tiszteleteket, szerettyük és ohajtyuk,

K. Azok kik az Istentöl születtek. mi képen gyözik meg evilágot?

F A szeretettel valo élö hit által, a melyet vettek a kereszttségben. és a melyért, Isten Fiaivá lettek, a hit elejekben adgya a semmi és hejában valo voltát. a világi dolgoknak, szemek eleiben teszi, drága és állandoságát a láthatatlan. és örökös jóknak, az elsöket meg utaltattya. és meg vetteti vélek, ohajtattya, és szeretteti vélek. az utolsokot, a földi dolgoknak meg vetésével. és az örökös joknak szeretetével. gyözi meg tehat a keresztyén lélek avilágot, azt akarja azért szent János hogy egy keresztyén meg gyöze a világot, ugy anyira hogy ha magához vonná is ötet tsalárd és szines javaival. a kegyelemel valo élö hite, nagyobra betsültesse véle az örökös jókót, és inkáb szeretesse véle azokot, a világon lévö leg nagyob, és leg kedveseb jóknál.

K. Miért mondgya szent János hogy meg lehesen a világot gyözni szükséges azt hinni, hogy a kristus az Isten Fia.

F Mert ha azt valoságal hiszük hogy ö az Isten Fia, azt is el hiszük hogy ö az igazság., hogy valamit tanitot igazság, hogy minden bizodalmunkot benne kel. vetnünk, mert ha tölle várjuk az eröt, és a segittséget, meg gyözük rosz hajlandoságinkot, és üdveségünk ellenségit, az ö tölle vett erö által.

K. Miképen mutattya meg ez az Apostol. hogy a kristus az Isten Fia.?

F Azt meg mutattya a szent Lélek bizonyitásábol, a mint is pünkösd napján a mint a kristus meg igérte vala, le szálla az Apostolokra, és a tanitványokra, a kik tudatlanok, és félénkek valának, bé tölté öket világoságal, és erövel, hogy szent bátorságal. és szabadságal hirdesék minden nemzeteknek, hogy a kristus az Isten Fia. ugyan azon szent Lélek, meg ujittá bizonyitását, sok sugarlásival melyeket munkálodot a bünösökben. és az elsö keresztyénekben

K Miért mondgya szent János hogy a kristus vizel, és vérel jött el?

F Meg akarja nékünk mutatni hogy akristus bé töltötte mind azt, valamit jelentet aviz, ésa vér, a Mojses törvényében a mely vizel valo hintést és mosást hágy hogy meg mosák a törvény béli tisztátalanságot, és a vérnek ki botsátását, a véteknek el törlésiért hagyá, a kristus pedig a kereszttségnek vizét adá nékünk. hogy meg mosa lelkünket a vétekböl, és a magavérit a kereszt fán, hogy a vétket el töröllye, az embereket az Attya kegyelmében viszá tégye, és öket meg szentellye.

K. A három Isteni személy miképen tészen menyben bizonyságot akristusról.

F Az Atya bizonyságot tett Istenségéröl. maga Fiának üsmervén, ötet, lenni, a profétiákban a maga szava által, és mind azok atsuda tételek által., melyeket tétetet véle, a Fiu maga tett magárol bizonyságot a maga tanitása, tselekedeti, és szenttséges élete által, a szent Lélek az egész világal meg üsmértette az ö Istenségit. le szálván galamb képiben reája keresztelésekor, az ö böséges ajándeki által, az egész nemzeteknek hite által, és az Apostolok tsuda tételek által

K A lélek. a viz, és a vér, miképen tettek bizonyságot az ö emberségéröl e földön?

F Meg halván a kereszten meg mutatá hogy valoságos ember volna, lelkét az Attyának viszá adá, az ö oldalábol. viz, és vér folya ki, ide tehettyük még az ö tsudálatos izadását, a midön vizet, és vért izada, a gethsemané kertben, mind ezekböl ki tettzik, hogy egy lelke, és egy teste volt, és valoságos ember volt. valamint mi.


Évangyélium

sz. ján. 20. 19

Midön azért estve volna azon anapon, a szombatnak elsö napján, és az ajtok bé téve volnának, ahol a tanitványok egybe gyültek vala. a sidoktol valo felelmek miat, el jöve Jésus, és meg álla középben., és mondá nékik békeség nektek, és midön ezt mondotta volna, meg mutatá nékik kezeit és oldalát, örülének azért atanitványok, látván az urat, mondá azért ismég nékik, békeség néktek, a mint engem el küldöt az Atya, én is elküldelek titeket. ezeket mondotta volna. reájok lehelle. és mondá nékik, vegyétek a szent lelket, akiknek bünököt meg botsáttyátok, meg botsátatnak nékik, és a kiknek meg tarttyátok, meg vannak tartva, Tamás pedig egy a tizen kettö közül, ki kettösnek mondatik, nem vala vélek mikor Jésus el jöve, mondának azért néki atöbb tanitványok, láttuk az urat, ö pedig mondá nékik, hanem ha látom az ö kezeiben a szegek helyeit. és az ujjomat a szegek helyére botsátom. és a kezemet az ö oldalába botsátom, nem hiszem, és nyoltz nap mulva ismég ben valának az ö tanitványi és Tamás ö vélek, el jöve Jésus ajtok bé téve, és meg álla középben és mondá. békeség néktek, az után mondá Tamásnak, erezd ide bé az ujodat és lassad az én kezeimet, és hozd ide akezedet és botsásd az én oldalamban, és ne légy hitlen hanem hiv. felélé Tamás és mondá neki, én uram. és én Istenem, mondá néki Jésus, mivel hogy lattál engem Tamás hittél. boldogok a kik nem láttak, és hittek.

A mái Évangyéliumnak amagyarázattya, egy a husvét keddin lévö Évangyéliumnak magyarázattyával.

 

HUSVÉT UTÁN VALO 2DIK VASÁRNAPON

Imádság.

oh' Istenünk aki avilágot esetiböl fel emelted ate Fiadnak meg alázása által,. tölds bé hiveidet örömel, ugy hogy minek utánna meg mentetted volna öket az örökké valo haláltol. hogy hadd élhessenek az örökké valo boldogságban., a mi urunk. J. k.


Epistola

sz. péter 1 lev. 2. 21.

Mert erre hivatattatok, mert a kristus szenvedet érettünk, néktek peldát hagyván, hogy az ö nyomdokit kövessétek, ki bünt nem tött se álnokság nem találtatot az ö szájában, ki midön szidalmaztatnék, nem szidalmazot., midön szenvedne, nem fenyegetödöt. hanem adgya vala magát, az ötet hamisan itélönek, ki a mi büneinket hordozta, az ö testében a fán, hogy a bünöknek. meg halván az igasságnak éllyünk. a kinek sebével meg gyogyultatok. mert mint a tévelygö juhok voltatok. de meg tértetek most a ti lelkeitek pásztorához, és püspökéhez.


Magyarázat

K Mitsoda oktatást ád nékünk szent péter ennek aletzkének akezdetin?

F Arra oktat, hogy akeresztyéni élet, nem puha, senem gyönyörködtetö élet. és hogy akristusnak ugy leszünk tanitványi., hogy ha követtyük szenvedéseiben, etehát egy keresztyenek ahivatallya. ugyan erre az okra, és végre is igérik néki a mennyet., onnét pedig ki rekesztetik. ha semmit nem akar szenvedni.,

K A kristus miképen szenved, és mire kötelez az ö példája,?

F El szenvedi a gyalázatokot, nem felelvén gyalázattal., ha szidalmaztatik. senkit nem szidalmaz, nem is fenyegetödzik, nem éll örökös hatalmával, hogy boszut állyon, vagy hogy ellenségeit el töröllye, noha arra tsak egy szava kivántatot volna, ez a példa arra kötelez minden bizonyal. hogy békeséges türésel., és örömest szenvedgyük a gyalázatokot, és a szidalmazásokot, zugolodás. és fenyegetés nélkül, ennek a szenttséges üdvezitönek, az ártatlansága, a ki mi érettünk. anyi gyalázatokot szenvedet. ahalgatásra kénszerit minket, mert ha szinte ártatlanok volnánk is az emberekre valo nézve. de Isten elött, mindenkor vétkesek maradunk., és nagyon meg érdemellyük mind azt, a mit ellenséginktöl szenvedünk.

K Mit tésznek ezek a szók, hogy magát a hamisan itélönek kezében adta.?

F Azt teszik, hogy szenvedgyük akristus peldájára, az Isten rendelése szerént alázatoságal., és békeségel., akár mely igasságtalanul bánnyanak velünk, az emberek, mivel az Isten részéröl. aki azt meg engedi, ostorozásunkra, és magunk meg jobbitására, azt igazságal. szenvedgyük, és azt el mondhattyuk ajó latoral. hogy tsak azt szenvedgyük, amit büneinkért meg érdemlettük, hogy ha pedig az Atya igasságosnak itélé halálra adni a maga Fiát, az ártatlant, a bünösökért, mert szabad akarattyábol magára vette volt, mitsoda nagyob igasságal. nem engedhetié azt meg, hogy ugyan abünösök magok halálra itéltessenek az emberektöl, kik igaságtalanok, és erö szakosok, mi jobbat nem tselekedhetünk, mint azt, ha jó szivel veszük az Istennek Atyai kezéböl mind azt, ami nékünk keserüségünkre lehetne, mi töllünk bünöstöl, nagy igaságtalanság volna, ha azt nem tselekednök, és ha panaszolkodnánk.

K Mitsoda értelemel mondgyák azt, hogy akristus a maga testében hordozta büneinket.?

F Ez azt tészi, hogy ö hordozta. a mi büneinkért valo büntetést, mint ha ö lett volna vétkes, hogy azokért eleget tégyen a maga vérével, és hogy az örökké valo büntetést, melyet meg érdemlettük, ideig valo büntetésre változtassa,

K Kitsodák azok atévelygö juhok., a kikröl szól szent péter, és miképen térnek meg azok, ami lelkünk pásztorához, és püspökéhez.?

F Mind azok abünösök kik rendeletlen élettyekel. az Isten uttyárol el távoznak, és tölle el szakadnak, hogy szabadoson élhessenek, azok mind el tévelyedet juhok, a kiknek a kristus nem lévén pásztora, és püspökje. martaléki lesznek a farkasoknak, az az, asátánnak, el is vannak az ollyanok rekesztve. az üdveségtöl, hogy hatsak élettyeket meg nem jobbittyák, és nem térnek szivesen ahoz az Isteni pásztorhoz, hogy ha pedig meg térések után, álhatatosán fogják gond viselése és tanitása alá adni magokot, gondgyokot viseli, valamint egy kegyes pásztor, és püspök. és a menyekben vezeti öket, a melyet meg igérte az ollyan juhoknak, kik ötet álhatatoságal. és hüségel követik.


Évangyélium

szent János. 10. 11.

Én vagyok ajó pásztor, ajó pásztor, az ö lelkét adgya, az ö juhaiért, abéres pedig, aki nem pásztor, kinek a juhok nem tulajdoni, láttya a farkast jöni és el hagya a juhokot, és el fut, és a farkas el ragadozza. és el oszlattya a juhokot, abéres pedig el fut, mert béres, és nintsen néki közi a juhokhoz, én vagyok ajó pásztor, és üsmérem az enyimeket, és üsmérnek engem az enyimek, a mint engem az Atya üsmér, én is üsmérem az Atyát, és az én lelkemet le teszem az én juhaimért, egyéb juhaim is vannak., melyek nem ez alkolbol valok, azokot is el kel hoznom, és az én szomot halgattyák, és egy akol lészen, és egy pásztor.


Magyarázat

K Mitsoda oktatást ád nékünk az ur, amái Évangyéliumban?

F A pásztorhoz hasonlittya magát, és az Anyaszent egyházát egy sereg júhoz, azt mondgya hogy ö a jó pásztor, ajuhok hozá tartoznak, és nem engedi hogy öket el ragadgyák afarkasok, ugy mint az ördög, ö ajuhait üsméri, szereti, és táplállya öket, (beszédével és testével.) minden szükségekröl tészen., és életét id adgya érettek.

K. Mitsoda béres az, akiröl szól akristus?

F Az egy olyan pásztor, aki tsak amaga hasznát keresi, a maga jovát, gyönyörüségit, és tiszteletit szereti, ajuhait nem szereti, azoknak hasznát nem keresi, aki azal nem gondol. ha mind el vesznek is, mint ha pásztorjok sem volna, az illyen gonosz pásztor, nem áll ellene a gonosznak, némán marad, az igazságot ki nem méri mondani, se a rendet meg tartani, hogy magának ellenséget ne tsinállyon, erre valo nézve mondgya az ur, hogy el szalad. mivel a szent Atyák szerént, az el szaladás, vagy ahalgatás a midön az igasságot ki kellene mondani. mind egy,

K kitsodák azok, akiket az ur amaga juhainak hija?

F Azok az ígazak, és az Isten félök. és ezekröl abélyegekröl lehet meg üsmérni öket. 1. ö üsméri ajuhait, és a juhok üsmérik ötet., 2 halgattyák az ö szavait, és az idegenek szavát nem üsmérik, 3 ötet követik. hozája ragaszkodnak, példáját követik, 4. az ördög, akit jelent a farkas, öket keze közül el nem ragadgya, avilág az ö pompaival és szokásival, el nem ámittya. atest rajtok nem uralkodik,. mert ajó pásztornak minden hatosága. öket meg segitti, vagy ha egy kevésé el tévelyednének is, de idövel hozája viszá térnek, vagy is inkáb ez a jó pásztor fel keresi öket, és az akolyban vállain viszá viszi öket, és az állandoságnak kegyelmit adván nékik, az örök életet is meg adgya, akik pedig nem az övéi, azok ezekel ellenkezö bélyeget viselnek.

K A kristus juhai. miképen üsmérik, és követik ötet?

F valoságal üsmervén ötet. a szeretetért. szeretettel fizetnek néki, az ö tanitását, szegénységit, alázatoságát szeretik, amidön hálá adásal vannak, érettek valo szenvedésiért, ötet követik akor, a midön gyors engedelmeségel mennek oda, ahová hija öket, szorgalmatoságal tselekeszik amit az Évangyéliumban hágy nékik, az ö életehez szabják életeket, szeretvén azt, a mit szeretet, meg vetvén a mit meg vetet, betsülvén a mit ö betsült,

K Vannaké a kristusnak egy nehány féle sereg juhai,?

F Maga mondgya hogy tsak egy sereg juha, és egy Anyaszent egyháza vagyon, amelynek ö az örökös pásztora, ugy hogy mind azok apásztorok akiket rendel hogy igazgassák népit, az ö tagjai lévén, ugyan egy pásztorok is ö véle, mivel hogy az ö szolgai, tsak az ö tölle vett hatalomal kel nékik élni, és azt tanitani amit ö tanitot.

K szükségesé azon sereg júh közzi számláltatni, hogy a ditsöségben részt vehesünk.?

F Tellyeségel szükséges, az Anyaszent egyházon kivül nintsen üdveség, azok kik abban nem mennek akereszttség által, és mind azok kik attol el szakadnak, el is lésznek attol örökösön rekesztve. de nem elegendö az üdveségre azon sereg júh közöt lenni, mivel szükséges még azon juhok közöt lenni, kik azt a nagy pásztort üsmerik, szeretik, és szavát halgattyák, kik az ö elettyét követik mind végig,

K Mit kel a kristustol. mint pasztorunktol kérni?

F szükséges gyakorta illyen formán könyörögni néki, szenttséges Jésus, lelkünknek egyedül valo, és örökös pásztora, ad meg kegyelmedet nékem, hogy juhaid közi számláltassam. engedelmeségel halgassam szavaidot, állandó hüségel köveselek tégedet, soha tölled el nem távozván, és hadd mehessek bé veled együt abban a mennyei legeltetö helyben., ahol egész sereg juhaidot esze fogod gyüjteni annak idejében., hogy te veled, és te benned éllyenek. és tégedet birván, örökös boldogoká tegyed öket.

 

HUSVÉT UTÁN VALO HARMADIK VASÁRNAPON

Imádság

oh' Istenünk, aki igazságodnak világoságát, hinted mind azokra, kik el tévelyedtek. hogy viszá terhessenek az igasságnak uttyára, enged meg mind azoknak. kik a keresztyéni vallást követik azt a kegyelmedet. hogy meg vethessék mind azt, valami ellenkezik ezel a szenttséges nével, és követhessék mind azt, a mi azal meg egyezik, a mi urunk. J. k.


Epistola

szent péter. 1 lev. 2. 11.

Szerelmesim kérlek titeket, mint jövevényeket, és szarándokokot, hogy meg tartoztassátok magatokot, atesti kivánságoktol., melyek vitezkednek alélek ellen, a ti magatok viselése apogányok közöt jó lévén, hogy a helyében, hogy titeket rágalmaznak, mint gonosz tévöket, a jó tselekedetekböl meg szemlélvén titeket, ditsöittsék az Istent alátogatásnak napján. engedelmesek legyetek azért minden emberi teremtet állatnak az Istenért., akár a királynak, mint leg fellyeb valonak, akár a hadnagyoknak, mint ö tölle küldetteknek, agonosz tévök büntetésére. a joknak pedig ditséretekre, mert igy vagyon az Isten akarattya, hogy jól tselekedvén, meg némittsátok. az esztelen emberek tudatlanságát. mint szabadosok, és nem mint ha a szabadságot a gonoszság palásttyának tartanátok. hanem mint Isten szolgai, mindeneket tisztellyetek, az atyafiuságot szeresétek, az Istent féllyétek, akirályt tisztellyétek. szolgák engedelmesek legyetek uraitoknak minden félelemel, nem tsak ajóknak és tsendeseknek, hanem a feslet erkölcsüeknek is, mert az kedves ha valaki az Istenes lelki üsméretért, szomoruságokot szenved, büntelen szenvedvén.


Magyarázat

K. Mellyek azok atesti kivánságok, a melyektöl szent péter akarja, hogy meg tartoztassuk magunkot?

F Mind azok akivánságok., a melyeket ateremtet állathoz valo szeretet okoza, mivel szent pál mondása szerént. a testnek ellenkezö kivánsági vannak alélekel, gal. 5. 17. ugy hogy, ami alelkünket ateremtet állatokhoz, és aföldi dolgokhoz hajttya, azt testesé is teszi, lelkesé lesz pedig akor. a midön azt az Isteni szeretetnek indulattya, és a szent Lélek, az Istenhez, és az örökös jókhoz emelik. az Apostol. ugyan magát alelket nevezi testnek, a midön ateremtet állatot szereti, és léleknek, a midön a lelki jókót szereti, azok a testi kivánságok. a melyekröl szól szent péter, nem tsak azok. a mellyek minket, atestes állapotokhoz vezetnek., hanem még azok is a melyek szerettetik velünk emberi tekéntetböl, alélekhez tartozando állapotokot; ugy mint a tudományt, ékesen valo szóllást, az emberek tiszteletit, ezekböl ered ahéjában valoság. kevélység, írigység, nagyra vágyás, ugy anyira, hogy valami nem tzéloz az Isten ditsöségére. és üdveségünkre, és valami nem örökös jónkra valo, a mind testi, és azokot nem szabad szeretni, ugyan ezért is szent pál elö számlálván atesti tselkedeteket., gal. 5. 20. 21. nem tsak atisztátalanságot és a részegséget számlállya oda, hanem még a párt ütést, viszá vonást, és az irigységet is. és meg másut azt mondgya, hogy a korintusiak testiek, mert versengés, és irigység vagyon közöttök. 1 Cor. 3. 3.

K. Miért akarja szent péter hogy a keresztyének ki vessék szivekböl azokot a kivánságokot?

F. Mert ugy kel nékik élni eföldön mint idegeneknek, és utozoknak, a föld nékik szám ki vetésnek, és bujdosásnak helye, ót nékik kevés ideig kel maradni, talám tsak egy napig, ameny az ö örökös hazájok, ide alat, minden el mulik, ö magok is el mulnak. oda fent vagyon az ö örökös joszágok, oda is kel kivánkozni, erre valo nézve, ugy kel élniek, eföldön, mint idegeneknek, nem kel magokot it semmihez kötelezni, se semmivel meg terhelni, hogy semmi meg ne gátollya pálya futásunkot. nem kel tekénteni azt a mit avilág igér, és ugy kel tselekedni valamint egy utozo aki tsak által menöleg tekénti azokot a szép helyeket ahol el megyen, illyen akeresztyéni élet, akinek egyet kel szeretni, és ahoz atzélhoz kel sietni, az Isten maga utolso vége egy keresztyének, egyedül ötet kel szeretni, és ohajtani.

K. Ez az Apostolok fejedelme. miért inti arra akeresztyéneket. hogy tisztán és szentül visellyék magokot a pogányok közöt?

F Mert akeresztyéni szeretet azt kivánnya hogy jó példát adgyunk mindennek, fö képen avallás ellenséginek, és avilágiaknak, akik mindenkor az Isten félöket visgállyák. és itélik. szükséges tehát. hogy meg fedhetetlen életünkel okot ne adgyunk nékik a szollásra, ugyan azért is inti arra ahiveket szent pál, hogy okot ne adgyanak abotránkozásra, se a sidoknak, se a pogányoknak, se az Isten Anyaszent egyházának.. 1 cor. 10. 32.

K Miért kénszeriti szent péter arra ahiveket, hogy engedelmeskedgyenek apogány királyoknak, biráknak, és hadnagyoknak.?

F Mert az Isten akarattya a, hogy engedelmeskedgyünk ahatalmasoknak, akiket rendelt, nem tekéntvén azt, hogy mitsoda valláson vannak,. vagy mitsoda életet élnek, hogy ha tsak ollyat nem parantsolnak a mi ellenkeznék ahittel, és az Isten törvényével.

K A fellyeb valoknak hatalmok, az alattok valokon meg vagyoné határozva.?

F szent péter meg határozza, a midön azt mondgya, hogy azért küldettek, hogy meg büntessék agonosz tévöket. és meg jutalmaztassák a jókót, ekárhoztattya az ollyanokot, kik viszá élnek a fejdelmektöl vett hatalomal. roszul bánván a jokal. és kedvezvén agonoszoknak, szent pál is hasonlot tanit mondván, a fejedelmek az Istennek szolgai ate jódra, ha pedig gonoszt tselekeszel., fély, mert nem ók nélkül hordoza afegyvert. rom. 14. 13. 4.

K A mely szabadságot nyert nékünk akristus azzal nem szabadultunké meg az emberek hatalmok alol?

F A keresztyeni szabadság tsak a vétek, és arosz kivánság hatalma alol szabadit meg minket, és nem azoknak hatalmok alol. akiknek az ö rendelése vetet alájok minket, ti szabadságra hivatattatok, mondgya szent pál. tsak hogy a szabadságot ne adgyátok a testnek alkalmatoságára. hanem alélek szereteti által szolgállyatok egymásnak.


Évangyélium

szent Ján. 16. 16.

Egy kevesé és már nem láttok engem. és ismég egy kevesé, és meg láttok engem, mert az Atyához megyek, Mondának azért az ö tanitványi közül egy másnak, mitsoda ez, amit nekünk mond, egy kevesé. és nem láttok engem, és ismég egy kevesé, és meg láttok engem. és mert az Atyához megyek. mondának azért, mitsoda ez a mit mond, egy kevesé, nem tudgyuk mit szól. meg üsméré pedig Jésus hogy kérdeni akarnák ötet, és mondá nekik., e felöl kérdezkedtek egy mástól, hogy mondottam, egy kevesé és nem láttok engem, és ismég egy kevesé, és meg láttok engem, bizony, bizony mondom néktek, hogy könyveztek, és sirtok ti, a világ pedig örül, ti pedig szomorkodtok, de a ti szomoruságtok örömre fordul; az aszszony midön szül, szomorusága vagyon. mert el jött az ö orája, mikor pedig szülte a gyermeket. már nem emlékezik azö szorongatásárol az örömért hogy ember születet evilágra, néktek azért most szomoruságtok vagyon, ismét pedig meg látlak titeket, és örvendez aszivetek, és ati örömeteket senki el nem veszi tölletek.


Magyarázat.

K Mit tesznek akristusnak ezek aszavai. egy kevesé, és ismég nem láttok engem, és ismég egy kevesé., és meg láttok engem.?

F Azt akará meg értetni az Apostolival. hogy a halál el választván ötet töllök fel támadása után is még meg mutattya magát nékik, vagy is szent Agoston szerént, hogy az Attyához rövid idö mulva viszá térne menyben menetelekor., és hogy se ök, se az Anyaszent egyház ötet az után nem láthatnák., de kevés idö mulva viszá fóg jöni láthato formájában, hogy avilágot meg itéllye, és aválasztatit. maga mellé vévén, meg mutassa nékik ditsöségit, mert mint hogy szent péter mondása szerént, és ahit tartása szerént, az Isten elöt ezer esztendö tsak ollyan mint egy nap. tsak egy kevés idönek mondhatni mind azokot az esztendöket a melyek fognak tartani az itélet napig.

K. Mit jelent akristus el távozásának vagy jelen valo létének el távozása?

F Jelenti azt, amint ö szókót bánni szolgaival, mivel ugy tettzik némelykor, mint ha el távoznék, és el rejtené magát elöttök. bizonyos ideig, és az után meg vigasztallya öket, jelen valo létével, némelykor meg el veszi töllök, meg érezhetö kegyelmének vigasztalását; és minek utánna abban ahomályban és mint egy száraságban hagyta volna öket, ujontában meg látogattya öket érezhetö, és mint egy láthato kegyelmével., igy bánik vélek; azért. hogy meg probállya öket, és álhatatosá tegye az élet változásiban. meg kostoltatván vélek, mind ajó, mind arosz állapotokot., mind a szenvedést; mind a vigasztalást, az egyikét azért, hogy meg alázván magokot., a maga hittség fel ne emellye öket, és a másikát azért., hogy a bizodalmat bennek meg erösittse, és meg bátorittsa öket, mind egyikét, mind a másikát azért, hogy az elméjek egyenlö mértekben légyen mindenkor, egyaránt vévén mind a jót, mind agonoszt, és hiven meg maradgyanak ajóban, ezen is kel lenni egy keresztyének minden erejével, akár mely állapotban találtassék.

K. A midön akristus azt mondgya hogy az Attyához mégyen, és többé meg nem láttyák, el leheté abbol itélni, hogy nintsen jelen az oltári szenttségben.?

F Abbol épen nem következik; avalo hogy akristus nintsen az oltári szenttségben. abban az láthato formajában. a melyben volt a földön, halando életekor, és a melyben meg mutatta magát fel támadása után, de láthatatlan, és szenttség képen ót vagyon. fel támadásátol fogvást, menyben meneteléig nem volté aföldön, noha láthatatlan volt, vagy tsak akor volté mikor meg mutatta magát tanitványinak, ? a Tridentinumi Conciliumnak mondása szerént., ha szinte mi meg nem foghattyuk is mi modon vagyon abban anagy szenttségben, mind azon által, az okoság, a kegyelemnek világoságával, azt jól meg fogja, hogy a meg lehetö dolog annak, a kinél nintsen semi lehetetlen., és aki életében ollyan dolgokot tselekedet, a melyek hihetetleneknek tettzenek az emberi elmének, de mit felelhetni a kristusnak, az örökös igazságnak, a midön akenyeret vévén azt mondgya, ez az én testem. és abort vévén. ez az én vérem. ebböl következik, hogy jelen lévén a menyekben az ö természet szerént valo. és láthato formájában, az oltári szenttségben is jelen vagyon titkos és szenttség képen., de mind azon által igazán, és valojában, és substantialiter; nagy maga hittség volna az embertöl, hogy ha azt gondolná hogy az Isten tsak azt tselekedheti a mit agyenge; meg hátorozot, és tudatlan okoság meg foghat.

K A midön akristus mondá hogy könyveztek, és sirtok ti, avilág pedig örül, tsak az Apostolinak mondáé ezt?

F Az Apostoliban. minden valoságos keresztyéneknek mondá, ez is arésze, az ollyan keresztyéneknek akik nem tsak nével, hanem valojában keresztyének. és akik annak köteleségit bé töltik, az ö részek a, hogy szenvedgyenek, ezen az idegen földön, keresztyeket visellyék. és sirankozanak nyomoruságokon. avilágiak része pedig az örömben. és gyönyörüségben valo élet, az elsök. a menyet tekéntik, az utolsok a földet mint hazájokot, azok kik itt nyomoruságban vannak, ót valoságos jóban lésznek, azok pedig kik eföldön avilági jókban, vigaságokban éltenek. amás világon örök szenvedésben, és nyomoruságban fognak lenni.

K. Mit jelent az az öröm, a melyet senki el nem veheti a kristus tanitványitol.?

F Jelenti azt az örökké valo örömet. amely következik azután a mulando szomoruság után, amelyben éltenek, jutalmais lészen az az öröm szomoruságoknak, az igazságnak mondása szerént pedig, avilág szeretöjének, szines vigasságok, örökös keserüségre valtózik, és ollyan siralmakra, a melyek soha elnem apadnak.

 

HUSVÉT UTÁN VALO 4DIK VASÁRNAPON.

Imádság

oh' Istenünk te tselekeszed azt, hogy hiveidnek egy akaratu szivek légyen, adgyad népednek azt a kegyelmet, hogy szeresék azt, amit parantsolsz, és ohajttsák a mit igérsz. hogy a világ változási közöt, ami sziveink az eget tekinttsék, ahol avaloságos öröm vagyon., a mi urunk. J. k.


Epistola.

szent jak. lev. 1. 17.

Minden jó tudomány, és minden tekélletes ajándék, onnét felyül vagyon. le szálván avilágoságnak Attyától, kinél mint változás, sem változásnak árnyékozása. mert akarattya szerént szült minket az igazságnak igéjével, hogy néminémü kezdeti legyünk az ö teremtett állattyának, tudgyátok szerelmes atyám fiai, légyen pedig minden ember gyors a hallásra, késedelmes pedig a szollásra, és késedelmes a haragra, mert az embernek haragja., az Istennek igazságát nem tselekeszi, azokáért el vetvén minden tisztátalanságot. és a gonoszságnak bövölködésit, szelidségel vegyétek bé, a bé oltatott igét, mely üdvezitheti a ti lelkeiteket.


Magyarázat

K Miért mondgya szent Jakab. hogy minden jó adomány, és tekélletes ajándék avilágoságnak Attyátol szál le, holot minden jó, az Istentöl jö,

F A valo hogy a természetnek minden adományi és ajándéki az Istennek jóságátol származnak, és mindeneket ö tölle veszünk, amelyekért örökös háláadásal tartozunk néki, de ez a szent Apostol azt akarja értésünkre adni, hogy az Isten ajándéki közöt, némellyek tekélletesebbek, amelyeket tsak az ö irgalmaságábol veszük, az ö fiának érdemi által, illyenek az ollyan ajándékok, a melyek jóbbaká, és kedvesebbeké tésznek minket ö elötte, egy szoval. a melyek meg szentelnek, ezek a fö, és tekélletes ajándékok., az Isteni szeretet; az igasság, és a szenttség, ezek az Istentöl származnak, ö is hinti ezeket szivünkben, szent lelke által.

K Miért mondgya az Apostol. hogy a világoság Attyánál nintsen változás. se aváltozásnak árnyékozása?

F Mert meg akarja mutatni hogy az az. Isteni világoság a mely az Istenben vagyon, mint maga eredetében. nem ollyan mint anap. mely a testes állapotokot világosittya, ennek világosága változo, a fellegek azt el fedezik, de az az Isteni. nap, mely ami lelkünket világosittya. soha meg nem változik. ami büneink meg vakitván minket, el rekesztik elöllünk annak világoságát, a világosittya alelkeket, az is szenteli meg azokot a kik szentek.

K Mit tésznek ezek a szók, mert akarattya szerént szült minket, az igaságnak igéjével.?

F Azt tészik, hogy tsak tisztán, a maga szeretetéböl és irgalmaságábol adot nékünk új életet a kereszttségben, és nem a mi érdemünkért, a melyben fogadot fiaivá tett minket, és elöbb tett minket annyi sok számuaknál, kik nem voltak vétkesebbek nálunknál, az Isten szült minket az igazságnak igéjével, mert a mely igazságokot tanitot, az Évangyéliumban, a kristus, keresztyéneké ugy lettünk, hogy azokot hittük. és követtük,

K Mit tésznek ezek a szok. minden ember gyors legyen ahallásra, és késedelmes a szolásra.?

F Szent Jakab arra int, hogy szorgalmatoságal halgasuk az Isten beszédit, és a jó intéseket. és azokhoz szabjuk hajlandoságinkot, és magunk viselésit. de keveset beszéllyünk, és figyelmeteségel; mert aki gondolatlanul, és sokat beszél, a sok vétekben is esik, mivel szent jakab szerént a nyelv. az egész testet meg fertezteti; és a gyehenátol fel gerjesztetvén., fel gyulaszttya életünknek. tellyes forgását., 3. 6. ritka is hogy a sok beszédben, hivalkodás, hazugság. ember szollás. rágalmazás. ne légyen.

K Miért tészi azt is hozá, hogy késedelmesek legyünk a haragra?

F Mert az ígen ritka hogy a sok beszéd közöt vetekedések ne támadgyanak, a melyek haragot indittanak, a harag idegenséget, azután gyülölséget. okoz, a harag az elmét fel haborittya, az okoságot el távoztattya, ollyat mondat, és gondoltat velünk, a mely se nem igaságos, se nem valoságos. ámbár okosan, és hellyesen inttsünk is valakit., de ha indulattal vagyon, nem lészen hasznos. ezért is mondgya szent Jakab, hogy az emberek haragja, az Isten igasságát bé nem tölti.

K. Mellyek azok atisztátalanságok, és gonosznak bövölködési, a mellyeket ki kel vetni, hogy bé vehessük az Isten igéjit szelidségel.?

F. Lehet azokon érteni azt a kevély maga hittséget, mely el hiteti hogy bövölködünk észel, elmével, azért ellene is állunk gyakorta az igasságnak, ezért is nevezi ezt az Apostol tisztátalanságnak, és agonosz bövölködésinek, mert a szivet meg rontván, sok vétket okoz, az Évangyéliumal valo ellenkezésért, holot az Évangyeliumi ige, az üdveségnek magja azokban. kik azt szelidségel veszik bé, és ahoz képest viselik magokot.


Évangyélium.

szent Jan. 16. 5.

És most ahoz megyek. aki engem küldöt, és senki közülletek meg nem kérd engem. hová mégy, de mivel hogy ezeket szollottam néktek, szomoruság töltötte bé sziveteket, de én igazságot mondok néktek, használ néktek hogy el mennyek, mert ha el nem megyek, avigasztalo nem jö hozzátok, ha pedig el megyek, el küldöm ötet hozzátok, és mikor az el jövend, meg feddi avilágot abünröl, és az igazságrol, és az itéletröl, a bünröl ugyan, mert nem hittek én bennem. az igazságrol pedig mert az Atyához megyek, és már nem láttok engem, az itéletröl pedig, mert avilág fejedelme már meg itéltetett, még sokat kellene néktek mondanom, de most elnem viselhetitek, mikor pedig el jövend amaz igazságnak lelke, meg tanit titeket minden igazságra, mert nem szól ö magátol, hanem valamiket hall, azokot szollya, és a mellyek jövendök, meg hirdeti néktek, ö engem meg ditsöit, mert az enyimböl veszi, és meg hirdeti néktek.


Magyarázat

K. Az Apostolok miért nem kérdék meg akristust hogy. hová mégyen. a midön az Attyához valo viszá meneteléröl beszél nékik?

F Mert halván atölle valo meg válásokot, azon meg szomorodának, mivel testi és emberi ragaszkodásal lévén az ö jelen létéhez. ragaszkodva, szivbéli keserüségek miat. kérdést sem tehetének néki. hogy ha ahittöl inkáb, mint sem az érzékenységtöl vezetettek volna, ugy meg kérdették volna hogy hová mégyen, remélvén azt, hogy ök is utánna mehetnek.

K. Miért mondá az ur, hogy használ nékik hogy el mennyen, mert ha el nem mégyen. avigasztalo nem jö hozzájok. nem adhatáé nékik azt a vigasztalot. minek elötte el menne az Attyához?

F Igen is meg adhatta volna, de aböltsesége nem engedte hogy azt tselekedgye.

1. Mert igen testiek lévén, nem valának még abban az állapotban: hogy azt vehessék., késziteni kelleték öket illyen nagy kegyelemhez, lelki embereké kelleték öket tenni.

2 A kristus bizonyos jelét akará adni Istenségének, és magát meg üsmértetni egyedül ahit által tsak lelki képen., erre tehát szükséges vala az ö testi képen valo el távozása, ezért is mondgya a kristus, hogy azok boldogok akik nem látták még is hittek, benne, mi nem üsmérünk senkit test szerént mondgya az Apostol., és ha üsmértük akristust test szerént, most már ugy nem üsmérjük, arégiek el multak, mindenek meg ujultak. 2 Cor. 5. 16. 17.

3. A szent Léleknek ajandéka. akristus munkáiért valo jutalomnak kelleték lenni., a mellyek még el nem végezödtek vala, az ö életének áldozattyával kelleték meg érdemelni azt az ajándékot., el törölvén avétket, szükséges vala hogy azt az áldozatot. fel mutassa, egészen el végeze, és az Attya azt kedvesen vegye, de ez egyik sem lehete meg. mind addig még mennyekben fel nem mene, ahol az Attyának jóbb keze felöl ülvén azt nékie maga mutatná bé, hogy pediglen ez az áldozat kedves és tellyes volt, annak jele és bizonysága. a szent Léleknek, az Anyaszent egyházra valo böséges ajándékinak ki ontása, ugyan ezen okokbol nem küldé nékik avigasztalot eléb, hanem az ö ditsöséges menyben valo menetele után.

K Mit tanulhatunk ezekböl az igazságokbol.?

F Azt tanulhattyuk hogy egy keresztyén lélek, nem lehet addig abban az állapotban hogy vehesse avigasztalo lelket, se hogy örömit vegye ennek a szent léleknek, szenvedésiben, és szomoruságiban., valamég ellene nem mond az emberi vigasztalásoknak, és aláthato dolgok szeretetének, akár mely ártatlanok, legyenek is azok magokban., ha a hitböl akarunk élni, el kel hagyni az érzékenységböl valo életet, a magunkhoz valo szeretetnek hajlandoságit, és tsak egyedül a kristus világoságát. és az ö lelkének indulatit kel mindenekben követni

K Mit kel ezeken a szokon érteni, mikor a szent Lélek eljö, meg feddi avilágot abünröl, és az igazságrol. és az itéletröl.

F Azt kel érteni szent Chrysostomus szerént, hogy a szent Lélek, az Apostolok, és atanitványok szájok által szolván, sok tsudákot is tévén általok, abálványozást el törölvén, és meg változtatván szinét az egész világnak, a pogányok meg térésekel, meg fogja feddeni a világot, fö képen ahitetlen sidokot, a nagy vétekröl melyet tselekedtek, hogy akristusban nem hittek, és ötet meg ölték, meg feddi öket az igazságrol., meg mutatván nékik hogy ö akezdete, és eredete az igazságnak, hogy tsak egyedül ö érette, és az ö érdemiért adatik az üdveség., meg feddi avilágot az ö fejdelmének itéletéröl, aki is az ördög, és aki az sidokot arra ingerlette. hogy ötet meg öllyék. oly igaságtalanul.

K. Miröl lehet meg üsmérni a szent lélek vételét?

F Meg üsmérheti egy keresztyén arrol, hogy a szent lelket vette, amidön életével bizonyságot tészen mindenek elött, akristus tanitásának igazságarol, és az ö szenttséges voltárol., követvén az egyikét mint szabot rendét, és a másikat mint példáját, a midön pedig egy keresztyének élete meg nem egyezik az Évangyéliumi tanitásal, és akristus szenttségével. a midön tsak ateremtet állatokhoz kaptsollya magát, rosz hajlandoságinak. mindenkor rabságban marad. és ellene nem mond tellyeségel a világ fejdelmének, ezekröl meg lehet üsmérni, hogy a szent lelket nem vette,

K Mit kel ki hozni ezekböl a szokból. mikor el jövend az igazságnak lelke. meg tanit titeket minden igazságra?

F Azt kel ki hozni, hogy az Anyaszent egyház akinek ezeket mondá akristus, és akinek képei valának az Apostolok, meg tartoja mind azoknak az igazságoknak, a mellyeket ki nyilatkoztatot nékik, és a melyeket öntöt szivekben a szent lélek, az Anyaszent egyházhoz-kel tehát folyamodni; azt kel halgatni. és annak végezésin meg kel állani.

 

HUSVÉT UTÁN VALO 5DIK VASÁRNAPON.

Imádság

oh' Istenünk, akitöl minden jók erednek, halgasd meg alázatos könyörgésinket, adgyad kegyelmedet, hogy kövesük sugarlásidot. tsak azokrol gondolkodgyunk, a mik igaságosok, azokot kövessük, és ate gond viselésed alá adgyuk magunkot, a mi urunk. J. k.


Epistola.

szent jak. lev. 1. 22.

Legyetek pedig az igének tselekedöi, és nem tsak halgatói., meg tsalván magatokot, mert haki halgatoja az igének, és nem tselekedöje, az a férfiuhoz hasonlittatik, aki meg tekénti természet szerént valo ábrázattyát atükörben, mert meg tekéntette magát és elment, és mindgyárt el felejtette minémü vólt, aki pedig bé teként a szabadságnak tekélletes törvényében, és abban marad, nem feledékeny halgato lévén, hanem a tselekedetnek követöje, ez boldog lészen. azö tselekedetében, a ki pedig magát Istent tisztelönek álittya lenni, meg nem zabolázván anyelvét, hanem meg tsalván. a maga szivét, ennek heába valo azö Isteni tisztelete, a tiszta, és makula nélkül valo Isteni tisztelet, az Isten s' az Atya elött, ez, meg látogatni az árvákot, az özvegyeket, az ö háboruságokban, és makula nélkül magát meg örizni avilágtól.


Magyarázat

K. Miképen kel azt érteni, hogy azok, kik tsak halgattyák és nem követik az igét. meg tsallyák magokot.

F Mert az ollyanok könnyen el hitetik magokal. hogy a mely jó erkölcsökre tanittya öket, azokot követik, noha valoságal nem követik. és igy magokot meg tsallyák mivel tsak egyedül a kristus kegyelme; a jó tselekedetekel együt, szeretethetik, és követtethetik a jó erköltsöket.

K. Mihez hasonlittya szent Jakab az ollyat. aki halgattya az Isten igéjit, és azt meg nem tarttya?

F Az ollyan emberhez, hasonlittya, aki meg nézvén ábrázattyát atükörben., azonnal el felejti mitsodás volt, egy kereszttyének az Evangyélium a tüköre, ugyan abban láthattya meg magát hogy mitsodás., az ollyan tükör, a mely senkinek. nem hizelkedik, abban meg láttya motskait és fogyatkozásit., ha magát jól meg nézi, azt is meg láthattya, hogy mitsodásnak kellene lenni, hogy ha a maga életét azokhoz a szabot rendekhez egyezteti, a melyeket abban talál, hogy mi kivetö a szivében, és maga viselésiben, és hogy mit kellesék tselekedni, de aki azt tsak könyen, és tsak futolag tekénti, semi hasznára nem fordul. és mindgyárt el fogja felejteni a maga valoságos képit.

K. Miért mondgya, hogy annak heába valo az Isteni tisztelete, aki amaga nyelvét meg nem tartoztattya?

F Mert aki nem bir a maga nyelvével, és nem tarttya azt az Isteni félelemnek, és a felebaráti szeretetnek határában, minden bizonyal rendeletlen az olyannak a szive, mivel az Évangyélium szerént, a szivböl származnak az ember szóllások, káromlások, tisztátalan szók, hivalkodo beszédek, a másokot valo meg vetések, és több effélék, melyek a sok beszélgetésekböl erednek, ezt pediglen, nem tsak a goromba, és vastag beszédüekre kel érteni, hanem még az ollyanokra is, kik áitatosoknak tarttyák magokot. kik gyakorollyák az imadságot, a komuniot, és más jó tselekedeteket, de azt, meg nem tekéntik, hogy a nyelvek mértékletlensége miat. egyszers mind el vesztik a jót, a mely bennek vagyon.

K Miben tarttya szent Jakab avaloságos áitatoságot?

F Abban, hogy az özvegyeket, árvákot meg latogasák, és szomoruságokban meg vigasztallyák, hogy tisztán meg tarttsák magokot avilág meg romlásátol, tudni illik. hogy a jót tselekedgyék, és aroszat el kerüllyék, mert egyik a másika nélkül, haszontalan, mert lehet bizonyos jót tselekedni, de azzal tisztán nem maradnak, a világi meg romlástol, szeretik némelykor a világot, annak szokásit, és tartásit, ámbár gyakorollyák is a jó tselekedeteket, a jót nem lehet ugy tselekedni, a mint kivántatik, hogy ha azt nem az Isteni szeretetnek indulattyábol tselekeszik, a ki a világot szereti, mondgya szent János, abban nintsen Isteni szeretet 1 lev. 2. 15. szent pál tilttya akereszttyéneknek, hogy ne avilághoz szabják magokot, hanem a kristushoz hasonlittsanak, a ki is az ö példájok, rom. 12. 2. vannak olyanok akik alamisnát adnak, sokat imádkoznak, a szenttségeket gyakorollyák. de akik a világi szokásokhoz alkalmaztattyák magokot, atársaságokot keresik, a könyü életet szeretik, a tzifraságot, a mulattságokot, a kiknek elméjek a hejában valoságban forog, melyet a bölts szem fény vesztésnek nevezi, fascinatio nugacitatis. sap. 4. 12. és mind azokot a melyeknek egy keresztyén. ellene mondot a kereszttségekor.


Évangyélium.

szent jan. 16. 23.

És azon anapon semit nem kérdetek én töllem, bizony, bizony mondom néktek, ha mit kérendetek az Atyámtol az én nevemben., meg adgya néktek, eddig nem kértetek semit az én nevemben., kérjetek, és el veszitek, hogy a ti örömetek tellyes légyen, ezeket példa beszédekben szollottam néktek, el jö az ora, midön már nem példa beszédekben szóllók néktek, hanem nyilván hirdetek néktek az Atyám felöl, azon anapon. kértek az én nevemben, és nem mondom néktek, hogy én kérem az Atyámot érettetek, mert ö maga az Atya szeret titeket, mivel hogy ti szerettetek engem. és el hittétek hogy én az Istentöl jöttem ki. ki jöttem az Atyátol, és evilágra jöttem, ismég el hagyom evilágot, és az Atyához mégyek, mondák néki az ö tanitványi, imé most nyilván szollasz, és semi példa beszédet nem mondasz. most tudgyuk hogy mindeneket tudtz, és nem szükség néked, hogy valaki téged meg kérdgyen, ebben hiszük, hogy az Istentöl jöttél ki.


Magyarázat

K Mitsoda a kristus nevében valo kérés?

F A hogy, az Atya Istennek valo imádságinkban tsak egyedül az ö halálának érdemeiben vessük bizodalminkot, és nem a magunk érdemiben, ö egyedül. az Isten, és mi közöttünk valo közben járonk, ö is mutattya bé az Attyának, fogadásinkot, és kérésinket, könyörögvén érettünk, ugyan önéki, és ö érette engedi azt meg a mit tölle kérünk, egy bünösnek nintsen magátol semmi ollyan érdeme, a melyért meg adhatná az ur kérésit, ha valamit akar meg nyerni, szükséges hogy annak érdemét vegye magára, aki ö érette meg holt, és kérni ötet, hogy méltoztassék könyörgesit bé mutatni az Attyának. drágalátos szenttséges vérivel együt. melyet a kereszt fan ontotta ki érettünk, ugyan ezért is végezi az Anyaszent egyház az imádságit illyen formában, kérünk tégedet ami urunk Jésus kristusunk által., valamint szent péter mondgya hogy más által. nem adatik üdveség. ugy nintsen se jó tselekedet, se jó könyörgés, tsak ö általa, és mint hogy nagy maga hittség volna, ha ki a maga nevében akarna kérni, és nem a közben járonak nevében, az is nagy maga hittség volna, az ö közben járosága nélkül kivanni az üdveséget, az esettöl fogvást, az Isten semmit nem engedet másképen tsak a kristus nevében, és ö általa, semmit is tölünk el nem vészen, tsak az ö érdemi által, és az ö nevében.

K. Mint hogy a kristus azt igéri nékünk, hogy meg nyerjük mind azt. valamit az ö nevében kérünk, honnét vagyon tehát hogy meg nem halgattatunk.?

F Mert gyakorta., mint szent Jakab mondgya, nem ugy kérjük a mint kellene. jak. 4. 3. a midön nem alázatoságal, bizodalomal. és álhatatoságal kérjük, hanem még az üdveségel ellenkezöt kérünk, két szinü szivel könyörgünk, kérvén az örökös jókót, de azokal. a földieket is ohajttyuk, az életnek minden alkalmatoságit., és az emberi vigasztalásokot, nem kel tehát tsudálni ha meg nem halgattatunk, a kristus nevében valo imádságoknak, ollyanoknak kel lenni, mint az övéi voltanak, mivel ö semmit nem kért az Attyátol, egyebet, hanem ami üdveséginket, és annak szükséges uttyait. hogy oda el érhessünk, valamit kérünk imádságinkban, két dologbol áll, ö nagy alázatoságal. és tekélletes bizodalomal konyörgöt. ö az imádságot mind holtig álhatatosan gyakorolta, kövesük tehát ötet, és meg halgattatunk, kövesük az Isten rendelésit, tsak egyedül az ö akarattyát kövessük. valamint akristus tsak azt követte és tselekedte, és meg fog minket halgatni.

K. Miért mondá az ur az Apostolinak. hogy még semmit nem kértek az ö nevében.

F Meg akará vélek üsmértetni, hogy el nem hitették magokal ugy a mint kivántatnék. hogy egyedül, ö, az Isten, és az emberek közöt a közben járo, és hogy nem valoságal kérnek az ö nevében, de abban bizonyosok lehetnek, hogy az Attyátol mindent meg nyernek az ö nevében, mert az Attya szereti öket. azért hogy ök is szeretik ötet. mint Fiát, és hisznek benne, mivel akristusban, az Isten Fiában valo hit nélkül, és szeretet nélkül, nem könyöröghetünk ugy amint kel, és ezek nélkül semit meg nem nyerhetünk,

K Az Istennek hozánk valo szeretetinek, és akristushoz valo szeretetünknek, mit kel bennünk okozni,?

F Azt hogy. szüntelen gondolkodgyunk. az Istennek mi hozánk örökké valo szeretetéröl. és arrol a szeretetröl, a mellyel tartozunk a kristusnak, el hitetvén magunkal., hogy az Isten tsak annyiban szeret minket, a menyiben mi szerettyük az ö Fiát, és a menyiben engedelmeskedünk néki, parantsolati szerént élvén, és az Isten minket tsak öbenne és ö érette szeret. erös bizodalomal lehetünk tehát, hogy az Isten minket az örökké valo életre készitet, és arra el is juttat, az ö Fiának érdemi által.

 

ROGATIO NAPJÁN

Imádság

Adgyad mindenhato Istenünk, hogy nyomoruságinkban, a te joságodban vetvén bizodalmunkot. meg oltalmaztassunk minden nyomoruságoktol. ate gond viselésed által, ami urunk. J. k.


Epistola.

szent jak. lev. 5. 16.

Vallyátok meg azért egy másnak ati büneiteket. és imádkozatok egy másért. hogy üdvezüllyetek, mert sokat használ az igaznak szüntelen valo könyörgése, Illyés hozánk hasonlo ember volt, szenvedö, és imádságal imádkozot. hogy ne lenne esö a földön, és nem lett esö három esztendeig. és hat holnapig, és ismég imádkozot, és az ég esöt adott, és aföld meg adta az ö gyümöltsét, atyám fiai ha ki el tévelyedik közülletek, az igazságrol, és meg tériti valaki ötet, tudni kel. hogy a ki meg téritteti abünöst, azö tévelygö utyárol, meg szabadittya annak lelkét ahaláltol. és el fedezi a bünöknek sokaságát


Magyarázat

K. Mire int minket szent Jakab. a mái levelében?

F Arra int, hogy ne tsak azoknak vallyuk meg büneinket akiknek hatalmok vagyon a meg botsátásra, hanem még az ollyanoknak is nyisuk fel szivünket, akik Isten félök, és jó tanátsot adhatnak nékünk, hogy miképen visellyük magunkot. vagy is leg aláb segithetnek imádságokal. hogy botsánatot nyerjenek Istentöl, mivel igen hasznos az igazaknak könyörgése.

K Az Isten meg halgattyaé mindenkor az ö szolgait a midön abünösökért könyörögnek,?

F Ha meg nem halgattyais mindenkor, a midön a bünösökért könyörögnek, nem azért, hogy könyörgések ö elötte kedves nem volna. hanem gyakorta azoknak fogyatkozásokért vagyon, akik az ö imádságokban ajánlyák magokot, mert nem viselik ugy magokot, hogy meg nyerhesék a mit nékik kérnek, nem kivánnyák meg változtatni életyeket, avétekre vivö alkalmatoságokban meg maradnak. el nem hagyák ragaszkodásokot., és rosz szoktatásokot, azon. nem munkálodnak, hogy meg gyözék rosz kivánságokot, magokon semmi eröszakot nem akarnak venni,

K Miért adgya szent Jakab az Illyés példáját elönkben a ki bé zárja az eget, hogy esöt ne hinttsen a földre, és azután fel nyittya, hogy az esö esék?

F Mert ez a példa, igen nagy hasznunkra vagyon, ha tudnánk azal élni. 1. tarthatunk attol. hogy a mi rut vétkeinkért. a szentek igasságot ne kérjenek Istentöl, ellenünk. és hogy bé ne zárják imádságokal. az Istennek kebelét elöttünk, és meg ne gátollyák, hogy a kegyelemnek esöjét hinttse háláadatlan szivünknek földgyében., 2. azt is meg tanulhattyuk abbol., hogy ha az Istennek, egy szolgájának. ollyan hathatos volt elötte imádsága, az egész Anyaszent egyháznak., aki suhajtoz és könyörög érettünk, imádsága hathatosab lészen., hogy nékünk irgalmaságot nyerjen, hogy ha mi is ö véle együt kérjük.

K Mit hágy nékünk szent Jakab az iránt. aki el tévelyedik az igazság uttyárol.?

F Azt hagya, igyekezünk azon., hogy viszá hozhasuk ez a köteleség. nem tsak az egyházi szolgákot tekénti, hanem mindnyájan ahiveket is, és az ollyannak veszedelmén mindennek kel szánakodni; akönyen valo hagyás ollyankor nagy vétek volna, szükséges tehát. hogy jó példánkal, intésünkel, imádságinkal., viszá hozuk atévelygésböl, és meg térésére valo kegyelmit kérjük Istennek, erre mindenek kötelesek, mivel annak lelkiért, akristus, mind vérit, mind életét adta, ha sok fáradságalis, de viszá kel ötet hozni az üdvözitönek.

K. Mitsoda jutalma vagyon annak, aki felebaráttyát segitti üdveségiben?

F. Szent Jakab azt mondgya, hogy aki meg téritti a bünöst, és ki veszi tévelygéséböl., meg szabadittya annak lelkét, és el fedezi a maga büneit, az az, hogy aki az attya fia üdveségin munkálodik, a maga üdveségin munkalodik, és másoknak botsánatot kérvén, magának hasonlo kegyelmet., és irgalmaságot nyer, ez igy lévén, a mi magunk üdvesége kötelez arra, hogy igyekezünk az atyánk fiai üdveségeken., és hogy azon legyünk. minden modal, imádságal. példa adásal., oktatásal., joszágunkal, és közönségesen, mind azokal., a mikel szolgálhatunk, üdveségeknek., ezeket el követvén. a töbit, az Istenre kel hagyni, és ha szinte hasznát nem látnok is munkánknak, de minden bizonyal: annak jutalmát veszük. hogy ha semit el nem mulatunk. hogy a bünöst magában szálittsuk, és a rosz uttbol ki térittsük.


Évangyélium.

szent luk. 11. 5.

Es mondá nékik. kinek vagyon közületek baráttya és hozzája mégyen éj félkor, és mondgya néki, barátom. adgy nékem három kenyeret költtsön, mert egy barátom jöt hozám, az utrol, és nintsen mit eleiben tennem., és az onnét belöl felelvén. azt mondgya, ne bánts engem, már az ajtot bé zárták, és az gyermekim velem vannak a hálo házamban. nem kelhetek fel, és nem adhatok néked, és ha ö álhatatosan zörget. mondom néktek, hanem ád is néki fel kelvén. azért hogy baráttya, mind az által annak untatásáért, fel kél, és ad néki valamenyi kel. én is mondom néktek, kérjetek. és adatik nektek,. keresetek, és találtok, zörgessetek, és meg nyittatik néktek, mert minden a ki kér, el veszi, és a ki keresi meg talállya, és azörgetönek meg nyittatik. kitsoda kér pedig közületek kenyeret az attyátol, vallyon követ adé néki, avagy halat, valyon ahalért, kigyot ádé néki, avagy ha tyuk tojást kér, vallyon skorpiot nyujtté néki, ha azért ti gonoszok lévén, jó adomanyokot tudtok adni ati fiaitoknak, menyivel inkáb a ti Atyátok menyböl jó lelket ád az ö tölle kéröknek.


Magyarázat

K Mit tanulhatunk amái Évangyéliumban lévö példa beszédböl

F Azt tanulhattyuk. hogy ezeken a napokon., a mellyek az imádságra és apenitentzia tartásra vannak rendeltetve., mi formában kel kérnünk, hogy meg halgattassunk, mitsoda, buzgoságal, álhatatoságal, és mint egy [mint egy] alkalmatlankodásal, az aki abarattyának kapujára megyen zörgetni éj félkor, az az, akisértetben, a nyomoruságban, az ollyan keresztyén, aki érezvén mind a maga, mind a mások lelki szükségeit., nagy siettségel keresi hogy meg orvosolhasa., mind amások, mind amaga nyomoruságit. és az ajó akaro akihez folyamodik, nem más hanem az Isten, aki minket sokal inkáb szeret, mint mi magunkot, és aki sokal gyorsab az adományra, mint mi az el vételre, de buzgo könyörgésinkre adgya meg kegyelmit.

K Ha az Isten kész az adományra, miért akarja hogy ötet serénységel, és mint egy alkalmatlanságal kérjük?

F Azért, hogy jóbban meg éreztesse velünk egy részint a mi gyengeséginket., és szükséginket, és más részint, drága voltát azoknak ajoknak, a melyeket kérünk, és hogy nagyob buzgoságal ohajttsuk azokot, ha Isten azokot könnyen meg adná: és tsak elsö kérésünkre, azokot kevésre betsülnök. és mint hogy kevés fáradságal jutnánk azokhoz, azoknak meg tartásán sem igen igyekeznénk., nem kel tehát azon tsudálkozni, ha sokan akeresztyének közül semit nem vesznek, vagy ha, hamar el vesztik, amit vettek, mert leg gyakrabban ugy mennek az imádságra, mint ha semmit nem kellene se kivánniok, se kérniek, szükségeket se nem üsmérik, se nem érzik, ez is az oka, hogy olyan figyelmetlenül imádkoznak, mint ha keveset gondolnának azal, hogy meg, vagy meg ne halgatassanak.

K. Miképen kel tehát kérnünk, hogy meg nyerhessük a mit kérünk?

F Hogy az imádság jó legyen., azt kel leg aláb valoságal kivánni, hogy az Isten kegyelmében visza térhessünk. erre valo nézve kezdgyük el abünt meg utálni. a mely ellenségivé tészen minket, legyünk azon. hogy meg gyözhesük rosz kivánságinkot, és el hagyhasuk rosz szokásinkot. a melyek aroszban vetnek, hogy ha magunkon erö szakot nem veszünk, mivel szent Agoston szerént, imádkozni., és azonban mindenkor avétekre vivö alkalmatoságban meg maradni, a nem imádkozás, hanem az Istent boszontás, és a kegyelem helyet. a melyet kérnek, az ö irtoztato boszu állását várhattyák magokra.

K. következiké ebböl, hogy a bünösnek nem kel imádkozni?

F Éppen nem következik., söt még nékik vagyon arra leg nagyob szükségek, örökös veszedelemben lévén minden orában, tartoznak ökk, örökös kárhozatnak büntetése alat nagyob buzgoságal. és szorgalmatoságal. imádkozni. de leg elsöben is azt kel. nagy fohászkodásal kérni; hogy az Isten ronttsa el irgalmaságábol a kötelet melyel avétekhez vannak kötetve, és utáltassa meg vélek avétket, hogy a szükségekre valo kegyelmet meg nyerhesék, mivel, valamég avétekhez valo szeretet uralkodik a szivben., addig az Isten irgalmaságinak kebele elöttök bé lesz zárva, és minden imádságok haszontalan

K. Mitsodásnak kel még lenni az imádságnak a melyre tanit minket akristus ebben a példa beszédben.?

F Elöször., valamint az az ember, aki ajó akarojának kapujára mégyen éttzaka, zörgetni. egyebet nem kérvén kenyérnél, a mely leg szükségeseb az élethez, ugy nékünk is nem kel egyebet kérni hanem a kegyelemnek kenyerét, mely a mi lelkünk eledele. és a mi alelkünk üdveségire, és az Isten ditsöségire szolgálhat. 2. valamint ö meg vallya alázatosan. hogy kenyere nintsen, nékünk is meg kel vallanunk szükségben valo létünket, 3. ö mind addig zörget., valamég alkalmatlanságára kénszerittetik jó akaroja fel kelni és adni néki amit kér, ugy nékünk is álhatatosan kel könyörögnünk, meg ne ütközünk ahalasztáson, és elne unnyuk avárakozást, ha szinte ugy tettzenék is. hogy meg vettettek.

K. Miben áll az alázatoság, amelyel kel imádkozni

F Abban hogy szivünkböl borullyunk le Isten elött, valamint egy koldus tselekeszik egy gazdag elött. akitöl alamisnát vár, el hitetvén magunkal, nyomoruságinkot, szegénységinket és hogy mitsoda nagy szükségünk vagyon. segittségire, ne bizunk amagunk erejében, se azt ne gondollyuk, hogy az Istennek szüksége vagyon reánk,

K. Mitsoda az az álhatatoság. amelyel kel imádkozni?

F Azal mint egy alkalmatlankodni kel, annak a jó akaronak, akihez folyamodunk sürgetö imádságinkal. és else botsásuk., valamint Jákób, valamég áldását nem adgya reánk, az illyen eröszakos alkalmatlankodás, kedves Isten elött, azért azal meg sem elégszik hogy kérjünk. hanem azt akarja, hogy ugy keresük kegyelmének kintsét, valamint az el veszet drága jószágot kerésik. és hogy mind addig zörgessünk. irgalmaságának kapuján, valamég mint egy kénszeritessék azt meg nyitani.

K Mitsoda haszna vagyon annak az álhatatoságnak az imádságban.

F A nagy böségel meg jutalmaztatik, hogy ezajó akaro. azö jó akarojának alkalmatlanságára, nem tsak három kenyeret ád, hanem még mind azt is ami kivántatot, az Isten is hasonlo képen meg adgya mind azt, amit tölle kérnek álhatatoságal. és békeséges türésel, és még többet is, a mint reméllettek volna, és inkáb tekintvén szükségeket. mint sem kéréseket. nagy böségel adgya nékik kegyelmét., jó és meg tömöt, és meg rázot, és ki folyo mérteket adnak ati kebeletekben, mondá akristus luk. 6. 38.

K Mi formában ád nékünk az ur bizodalmat. az imádságinkban?

F Az Istent ollyan Atyához hasonlittya, aki az ö Fiához, tellyes szeretettel. vagyon. a ki néki nem követ ád, kenyér helyet, se nem kigyot hal helyet., se nem scorpiot tojás helyet; a melyböl azt hozza ki, hogy ha egy ember aki magában gonosz, de a ki mind azon által jókót tud adni fiának. annál is inkáb az Isten, aki maga ajoság, jó lelket ád azoknak. kik azt kérni fogják ö tölle, minden bizonyal inkáb is szeret minket, mint az atya azö gyermekét. és ezért a szeretetért meg adgya nékünk a mit tölle kérünk. ha ugy kérjük a mint kell, akár mely nagy dolog legyen a, ha a nékünk szükséges

 

ÁLDOZÓ TSÖTÖRTÖKÖN

Imádság

Hiszük minden hato Istenünk, erös hittel, hogy a te egy Fiad, a mi meg váltonk, a menyekben fel ment a mái napon., adgyad kegyelmedet, hogy mi is abban a menyei lako helyben vitessünk lélekben, a mi urunk J. k.


Epistola.

Apost tsele. 1. 1.

Elsö beszédem ugyan ó Teofile, mind azokrol volt, a melyeket Jésus tselekedni. és tanitani kezdet. mind a napíg melyen parantsolván az Apostoloknak, a szent lélek által, a kiket választot, fel véteték, kiknek meg is mutatta magát elevenen. szenvedése után sok bizonyságok által, negyven napig jelenvén nékik, szolván az Isten országárol; és együt évén. meg parantsolá nékik hogy jérusálemböl el ne mennének, hanem meg várnák az Atya ígéretit. melyet hallottátok. (ugy mond) az én számbol, mert jános vizzel keresztelt., ti pedig szent lélekkel kereszteltettek meg, nem sok napok után. azokáért akik egybe gyültek vala, kérdik vala ötet mondván. uram az idöben állatodé helyre az Izrael országát? mondá pedig nékik, nem ti dolgotok tudni az idöket, vagy az alkalmatoságokot, melyeket az Atya, a maga önnön hatalmában helyheztetett, hanem el veszitek erejét, a felyül reátok jövö szent Léleknek, és tanoim lesztek nékem Jerusálemben., és az egész Judaeában és samariában, és mind a föld végéig. és mikor ezeket mondotta volna, szemek láttára fel emelteték, és a felhö bé takará ötet, az ö szemek elöll, és mikor néznék ötet. az égben menni, imé két férfiu álla melléjek. fejér ruhákban, kik mondák, Gallilaéai férfiak, mit állatok az égben nézvén, ez a Jesus. a ki fel vétetett ti tölletek, az égbe, ugy jö el, a mint láttátok ötet az egbe menni.


Magyarázat

Mit mondasz ezekröl az elsö szokrol, elsö beszédem azokrol volt. a melyeket Jesus, tselekedni. és tanitani kezdet?

F Azt mondom hogy az üdvezitö, akinek egész élete nékünk bizonyos példánk lehet, az után tanitot minek utánna sokáig követte volna mind azt, valamire tanitotta az embereket és hogy minden maga viselése élö Evangyélium volt, harmintz esztendös koráig. nem predikállot, ollyan alázatos, alá valo és magános életet élt, a melyet tsak az Isten tudgya, és a mely meg mutattya hogy mit kel nékünk is tselekedni mind addig a még az Isten nem hi az egyházi szolgálatra, mind ez az idö. az Évangyélium predikálásának készületire volt, a mely predikállás kevés ideig tartott, ez örökös példája lehet azoknak, akiket az Isten az egyházi hivatalokra rendel, a melyekböl meg tanulhattyuk; miképen kel azokhoz készülni, nem sok az egész iffiuságot akereszttségnek ártatlanságában el tölteni, ajó erköltsöknek gyakorlásában, az alázatos és magános életben, az imádságban, és az szent irásoknak tanulásában, hogy mind ezek fundamentumi legyenek annak az épületnek, melyet ahegyre kel épiteni, és a melynek az egész világot kel világositani., mert az Évangyéliumot hirdetni. minek elötte azt kövessék, avétkes vak meröség volna, és hejában valo munka., aki azt tanittya a mit soha nem követet. rend szerént a haszontalan. és azok az igazságok a melyeket prédikál, mind anyi birák, a kik meg itélik ötet.

K A kristus miért jelent meg sok izben. atanitványinak, menybe menetele elöt?

F Azért, hogy el hitethesse vélek fel támadását. és hogy minden kételkedést ki vegyen az elméjekböl. mivel azt igen nehéz meg fogni, hogy akereszten meg holt. és el temettetett test, a harmadik napon fel támadgyon. szükséges vala tehát. hogy sok izben meg jelennyék, ahit erösitésére, de még azis szükséges vala, hogy az a jelenés sok számu nép elött lenne, azért hogy sok számu bizonyságok bizonyithatnák meg a fel támadást. hogy azon mindnyájan meg egyezenek, és egyik amásikával ne ellenkezék, a mely természet szerént lehetetlen lett volna. anyi sok nép közöt. hogy ha adolog tellyeségel bizonyos nem lett volna, a mi pedig a menybe menetelnek titkát illeti. a Jésus menyben menetelének. tsak alátásais elegendö volt, hogy vélek el hitesse, hogy valoságosan oda fel ment. mivel a bé fejezöje volt, a fel támadás titkának, és azt könyü el hinni. hogy a fel támadot test, fel is mehet menyekben

K. Miröl oktatta a kristus az Apostolit fel támadásátol fogvást menyben meneteléig. ugy mint negyven napig?

F Az irás azt mondgya, hogy az Isten országárol beszélet nékik, az az, hogy mind azokra oktatta öket. a melyek tekéntették az igazság prédikálását. az Anyaszent egyház igazgatását, a szenttségeket, atitkokot, és meg erösitté öket ahitben, és a tudományban., mellyet tanítot volt nekik halála elöt, tartozunk tehát keresztyéneb élettel és tselekedetel tisztelni a szent negyven napokot, mivel azokban, mi érettünk oktatá eszerént az Apostolit, a kik minékünk predikálották, a mit ö tölle tanultak,

K Miért parantsolá nékik hogy Jérusalemben maradnának. mind addig még el nem veszik a felyül valo eröt?

F Azért, mert hogy méltán lehesen az Isten munkáját mivelni, és az egyházi szolgálatot. haszonal, és áldásal. követni, nem elég tsak arra hivatatni. hanem még a szent léleknek erejét is el kel venni, a midön még gyenge valaki, magánoson kel maradni, és várni az orát, a melyben teltzik Istennek eröt küldeni. mert a, mondgya szent Bernárd, igen nagy veszedelemben forog, aki magát szent szolgálatra hagya fel emeltetni, hogy ha nem tellyes Isteni szeretettel.. Jerm. 18. supr Cant hasonlonak kel lenni a tsorgo elöt valo valuhoz, a melyböl akor foly ki aviz mikor tele vagyon, és nem a tsatornához, a mely egészen ki önti a vizet. magának semit nem hágy.

K. Mit felel a kristus az Apostolinak. a midön azt kérdék hogy ha abban az idöben állittyaé helyre az Izrael országát?

F Meg feddé kérdésekröl, mondván. hogy nem azö dolgok meg tudni az idöket. és az alkalmatosagokot. mellyek az Attya hatalmában vannak, igen veszedelmes az Isten szándékit és a jövendöt visgálni. igen nagy tévelygése az elmének tsak avilági és a haszontalan dolgokban foglalni agondolatot., és azt fel nem emelni az örökös dolgokra. ahit által. a pedig nagy böltseség nem kivanni azt meg tudni a mit Isten el akart elöttünnk rejteni. el hitetvén magunkal., hogy a nem a mi üdveségünk hasznára valo; hanem a szükséges nékünk hogy éllyünk az igazságokal. melyeket ki nyilatkoztatot. és szabjuk azokhoz életünket.

K Mitöl vagyon hogy az Apostolok olyan nagy figyelmeteségel nézték az urat fel menni. még az után. is a midön már szemekel nem láthatták.?

F Mert igen nehéz vala nékik attol meg válni a kihez oly erösen voltak kaptsolva, hogy pediglen azt a testi ragaszkodást ki vegye elméjekböl. az Angyalát küldé hozájok, aki el fordittsa rolla testi szemeket, hogy tsak a hitnek szemeivel tekinttsék az után ötet, ugyan erre valo nézve is mondatá nékik, hogy a második el jövetelekor szemléllyék ötet. amikor el fog jöni mint biró, hogy meg büntesse. vagy meg jutalmaztassa az embereket. érdemek szerént. ebböl meg tanulhattyuk hogy szüntelen fel emellyük lelki szemeinket az ég felé. hogy ót szemléllyük akristust. az ö Attyának jóbján, és az ö kebelében. kövessük ötet szivünknek kivánságival. ót is imádgyuk ötet, várjuk az ö második el jövetelét, mondgyuk el gyakorta azt az imádságot,, a melyet maga hagyot, hogy jöjjön el az ö országa, hogy uralkodgyék bennünk kegyelme által, és mi is uralkodhassunk véle együt az örökké valoságban.


Évangyélium.

szent márk. 16. 14.

Utolszor a letelepedet tizen egynek jelenék meg, és szemekre hányá az ö hitlenségeket, és szivek keménységét, hogy azoknak, kik látták ötet hogy fel támadot volna, nem hittek, és mondá nékik, el menvén az egész világra predikállyátok az Evangyéliumot, minden teremtett állatnak, aki hiszen és meg keresztelkedik üdvezül. a ki pedig nem hiszen, el kárhozik, azokot pedig akik hisznek. ezek a jelek követik, az én nevemben ördögöket üznek ki, új nyelvekkel szolnak, kigyokot vesznek fel., és ha valami halálost isznak, nem árt nékik, a betegekre kezeket tészik, és meg gyógyulnak, az ur Jésus pedig minek utánna szolla nékik, fel véteték menybe. és ül az Istennek jóbjára, azok pedig el menvén. prédikálának mindenüt, az ur vélek együt munkálkodván, és a beszédet meg erösitvén. következendö jelekel.


Magyarázat

K Mit kel tselekedni hogy el lehesen kerülni a feddést mellyet tett akristus az Apostolinak, az ö hitlenségekröl. és szivek keménységéröl?

F kérjük tölle azt a kegyelmet, hogy halgassuk engedelmeségel. és alázatoságal azö igéjit, kérjük hogy lágyittsa meg sziveinket, adván belénk élö hitet, és az igasságnak szeretetét, amely amenyei jók felé emellye kivánságinkot, és meg utáltassa velünk avilági jókot.

K. A kristus azt parantsolá az Apostolinak. hogy az egész világon prédikállyák az Évangyéliumot. miért nem predikálották tehát mindenüt, hanem tsak egy részinek,

F Mert ezeket, nem tsak az Apostolinak mondá hanem az ö személyekben, az utánnok valojoknak, a kik predikálották az Évangyéliumot az Apostolok halálok után. és akik prédikállani is fogják, mind addig valamég az egész földön el légyen hirdetve

K. Elegendöé a kereszttség, és az Évangyéliumban valo hit, az üdveségre?

F Elegendö tsak az élö hit légyen, azt a jó tselekedetek kövessék, és meg tarttsák az Isten parantsolatit hüségel

K. Fel találodé azt az Évangyéliumban, hogy nem lehet üdvezülni jó tselekedetek nélkül?

F Ennél nintsen semi világosab., azt látom szent mathénál, hogy amely fa gyümöltsöt nem hozz, atüzre tétetik 3. 10. hogy az örök életet el lehesen érni, a parantsolatokot meg kel tartani. math. 19. 17. mit használ valakinek mondgya szent jakab. 2. 14. 17. azt mondani hogy hite vagyon, ha tselekedeti nintsenek, vallyon üdvezithetié azt ahit? ahit tselekedetek nélkül meg hólt önnön magában szent pál azt mondgya, hogy az Isten meg fizet kinek kinek. a maga tselekedeti szerént rom. 2. 6.

K A tsudák szükségesek valánaké az Anyaszent egyház fel állitására?

F kéttség nélkül hogy szükségesek valának, mivel az Apostolok, akik szegények, és tudatlanok valának semi hirek, se nevezetek nem lévén, mitsoda erövel. vétethették volna bé az emberekel az ollyan új, és rend kivül valo tudományt., a mely ellenkezet anyi sok hamis vallásal., az embereknek. kivánságival. és hajlandoságival, a mely azt jovalotta, hogy meg kel ölni az ó embert., a rosz szokásokot ki kel gyomlálni, a szivet meg kel változtatni, és a mely meg akará utáltatni minden nemzetekel, mind azt, valamit addig szeretet, és imádot., miképen vétethették volna bé az illyen tudományt, a mint bé is vétették, és imádtattak volna egy ollyan embert, akit agonoszok. és a tolvajok közi számlálták,. és fel feszitették, hogy ha ollyan rend kivül valo nagy tsudákot; nem tettek volna, a melyek el hitethessék az egész világal, hogy azok az egy ügyü, és alá valo emberek, a menynek, földnek Istenétöl küldettettek, és attol. aki ura atermészetnek.

K ki adta nékik azt a nagy biztatást. és bátorságot hogy ollyan nagy dologhoz fogjanak?

F Az Istennek mindenhato kegyelme adta, mert látták hogy a kristus menyekben felment, ahol az Attyának jóbján vagyon. és biztak az ö segittségiben, mert meg igérte volt nékik. erre valo nézve adák magokot oly bátorságal. akisértetekre. üldöztetésekre, szenvedésekre, kinokra, és ahalálra, szenvedének. de gyözedelmesek maradának., és a halálok ditsöségekre válék. mert éretted öldöklettetünk nap estig. mondá szent pál, ugy tartatunk mint a meg ölni valo juhok. de mind ezekben gyözedelmesek vagyunk. azért aki minket szeretett. rom. 8. 36. 37.

K. Nem nehezebbé mostanában hinni, mint sem az Apostoloknak. kik szemekel látták akristusnak fel támadását, és menyben menetelét.?

F Nem nehezeb mostanában hinni, ha testi szemeinkel nem láttyuk is, a mi vallásunknak bizonysági nyilván valok, és ugyan azok, mostanában is, valamint az elött, azok atsudák, jövendölések, melyeket olvasunk a szent irásban, és a mellyeket láttyuk hogy bé töltek. a kristusban. a tanitványiban. és az Anyaszent egyházában, azok nékünk bizonyságink, az Apostolok is azokal bizonyitottak, de még továb; azt láttyuk hogy azoknak az alá valo embereknek, tsudálatos munkájok, véghez ment. mivel abálványozás el töröltetet, a nemzettségek meg tértek, a keresztyéni vallás és az Anyaszent egyház fel álitatott, és fent áll. tizen két saeculumoktol fogvást, ez ollyan bizonyság. a mely ellen semit nem lehet mondani, ha ki az okoságal akar élni, mert ha az Istennek mindenhato keze nem segitette volna az Apostolokot, soha ökk azt, véghez nem vitték volna, vagy a sok tsuda tételek által vitték tehát azt végben, de ugy a mi vallásunk és az Anyaszent egyház fel álitasa, az Isten munkája, vagy tsuda tételek nélkül, a pedig minden tsuda tételnél nagyob volna, hogy tizen két tudatlan halász, ugy el meg változtassa az egész világnak szinét; ez is nem lehete a minden hato Istennek segittsége nélkül. de mind ezek után az Apostolok ugy hitték valamint mi, a mit testi szemekel nem láttak, látták a kristus személyében az embert, aki beszéllet, járt, mennyekben fel ment, de nem látták az ö Istenségit. aki munkálodot az emberben, aki szegény, és alá valo rendben láttzot lenni, nem látták atitkokot, a melyeket mivelt és amelyeket ök sem foghatták meg, valamint mi, de látván anyilvánságos bizonyságokot, ök azokot erösen hitték, azok abizonyságok. pedig mostanában is meg találtatnak az Évangyéliumban

K. Az Apostolok nem tsalhatáké meg magokot, vagy olyat irni, hogy meg tsallyák anépet?

F ök egyikét sem tselekedheték, 1. meg nem tsalhaták magokot, mert látták atsudákot, a melyeket akristus tett, és azoknak bizonysága volt az egész nép, ök magok is tsudákot tettek, valamint akristus elöre meg mondotta volt nékik, mert ha tsudákot nem tettek volna, hogy hihettek volna benne,? tsak jó kedvekböl. adták volnaé magokot anyi veszedelemre; hogy rolla bizonyságot tegyenek, és az ö Evangyéliumát hirdessék. anyi sok számu népeknek., kik ellenségi valának az igazságnak, és a kiknek hatalmátol retteghettek. lehetet volnaé nékik mindent fel áldazni, söt még élettyeket is, hogy bizonyságot tegyenek egy ollyan emberöl. és annak vallását oltalmazák, aki vélek tsudát nem tétetett volna, noha meg igérte.

2. ollyat nem irhattak, hogy meg tsallyák a népet. mert 1. az egész világ tudgya, hogy ezek az elsö predikátori az Évangyéliumnak, egy ügyüek, tudatlanok, és hitelek nem volt, az illyenek nem alkalmatosak arra, hogy ollyat talállyanak fel, a melyet már anyi saeculumtol fogvást követik, ök minden tartozkodás nélkül az egész világ eleiben terjesztették gyengeségeket. hitetlenségeket., és fogyatkozásokot, illyen formában pedig el nem hitethették volna. a mit mondottak, vagy irtak hogy ha tsak anépet akarták volna meg tsalni. 2. azt nem merték volna mondani hogy tsudákot tesznek, se azt, hogy a tsuda tételnek, és a nyelveknek ajándekja, a hivek közül sokaknak adatot. hogy ha az igaz nem lett volna, de sött még nyilvánságos, mert könnyü lett volna öket atsalárdságban érni, 3. hogy ha azokot az ajándékokot az Apostolokban. és más hivekben valosággal nem látták volna, mindenek el hagyták volna öket, és senkit meg nem téritettek volna.

K Miképen kel tisztelni a menyben menö kristust?

F ugy hogy magunkot mindentöl el vonyuk, minden fösvénységtöl, kevélységtöl. nagyra vágyástol; gyönyörüségektöl emellyük fel az égben szivünket akristusal. és kövesük kivánságinkal, se a kevélység. se a nagyra vagyás, se a fösvénység, fel nem mennek véle az égben mondgya szent Agoston, legyünk nagy figyelmeteségel a mái napon azon szokra. melyeket minden nap mond a pap a népnek, emellyétek fel sziveteket, és felellyük igazságal, mi azokot fel emeltük. az urhoz, eszerént kel tehát szentelni a mái innepet, de ne ugy hogy tsak a mái napon emellyük fel szivünket. és holnap a földi dolgokra le függeszük.

 

ÁLDOZO TSÖTÖRTÖK UTÁN VALO VASÁRNAPON

Imádság

Adgyad mindenhato örök Isten hogy akaratinkot akaratod alá vessük. és a mi szivünk. valoságal imádgya szent Felségedet; a mi urunk J. k.


Epistola,

szent péter. 1 lev. 4. 7.

Mindeneknek el közelgetet pedig avége, legyetek az okáért okosak, és vigyázatok az imádságokban, mindeneknek elötte pedig az egy máshoz valo szeretet, szüntelen légyen bennetek, mert a szeretet bé fedezi abünök sokaságát, gazdálkodok egy másnak zugolodás nélkül, mindenitek amint vette az ajándékot, azt egy más közöt szolgáltatván, mint az Istennek sok féle ajándékinak sáfári, ha ki szól, ugy mint az Istennek beszédit, ha ki szolgál, ugy mint az eröböl, melyet az Isten szolgáltat. hogy mindenekben tiszteltessék az Isten a kristus Jesus által, kinek ditsöség és birodalom örökkön örökké Amen.


Magyarázat

K. Miért int minket arra szent péter, hogy okosak. és vigyázok legyünk az imádságban

F Azt akarja hogy okosak legyünk, az az, hogy mértékleteségel, és ragaszkodás nélkül éllyünk ateremtett állatokal., mert a teremtet állatokhoz valo szeretet és ragaszkodás, alelket meg nehezittik., azt akarja hogy vigyázok legyünk. az az. hogy mindenkor az elmére figyelmezünk, ne hogy el merüllyön valamely veszedelmes gondolatokban, mivel az Isten meg nem halgattya., a hideg, és abuzgoság nélkül valo imádságot, a midön tsak az ajakunkal kérjük.

K. Miért akarja hogy mindennek elötte az egy máshoz valo szeretet szüntelen legyen bennünk?

F Mert a szeretet nélkül, nintsen valoságos jó erkölts, a nélkül semmink nintsen., és azal, mindenünk vagyon., mivel szent pál szerént, az alamisna, és amártyrság is haszontalan a fele baráti szeretet nélkül, az a lelke a jó tselekedeteknek, és erkölcsöknek, szent péter azt akarja, hogy a szüntelen valo légyen bennünk. az az, hogy szeresük a fele barátot. ha szinte meg bántanais minket, mert a mi szivünknek, minden idöben. és mindenben kel az Istent szeretni, az Istent pedig nem szerethettyük. ha a fele barátot nem szerettyük

K Mitsoda értelemel fedezibé abünök sokaságát a felebaráti szeretet?

F A felebaráti szeretet, bé fedezi a vétkeket, a midön másoknak meg botsátunk., és a miéinket eltöröli, aki pedig felebaráttyát ugy szereti mint önnön magát,, az el fedezi, takarja, szenvedi, és meg botsáttya az ellene tett vétket, és a sokszori meg bántodás, sziviben el nem olttya a szeretetet, de azokra okot nem ád, se azokot jóvá nem hagya, a vétek abbol áll valoságosan. ha a teremtet állatot magáért szerettyük, az Isteni szeretet, mely az Istent magáért szereti, ellenkezik azzal. a rendeletlen szeretettel.. és szivünkben, meg nem gyarapodhatik.

K A felebaráti szeretet kötelezé arra hogy meg botsásunk, felebarátunknak, és meg ne büntesük?

F A kiknek hatalom adatot kezekben., ugy kel meg botsátani vétkeket. valamint az Isten meg botsáttya, meg büntetvén öket irgalmas keménységel, amidön azok nagyok. meg kel büntetni avétkest, szeretetböl, és minden uton modon meg kel tériteni; meg nem kel engedni hogy el veszen, büntetetlen hagyván ötet, a midön pedig hatalmunk nintsen, akor kegyeségel kel véle bánni, hogy meg jóbbittsa magát; a mit pedig el nem hagyatathatunk véle, azt el kel szenvedni sohajtásal. és érette valo imádságal.

K Mitsoda azugolodás nélkül valo gazdálkodás?

F A, hogy házunkhoz fogadgyuk a szegényeket, föképen az Isten félöket, és örömel gazdálkodgyunk nékik, valamint ha akristusnak magának gazdálkodnánk, nem zugolodván se a költtségért, se a fáradságért.

K. Mire kötelez minket szent péter, a midön azt hagya. hogy szolgállyunk felebarátunknak, az ajandék szerént, melyet vettünk?

F Azt akarja. hogy kiki, amások jóvára, és üdveségire fordittsa a tálentumit, és ajándékit. mindenekben, mivel másokért vette azokot Istentöl, azokot vévén, azoknak nem ura, hanem ki osztogatoja, azokért nem kel magát el hinni, mint ha maga saját jószága volna, se azokot el nem kel ásni, és haszontalaná tenni, mert a felebaráttya, és az Anyaszent egyház jóvára vette. mert más képen. arest szolgának nyomoruságában esnék, aki akülsö setettségben vettetet, a nem tsak az egyházi szolgákot illeti. kiki a hivek közül vette valamely ajándékját az Istennek, amelyet tartozik meg szaporitani, és kinek kinek, amaga ajándéka szerént, kel szolgálni másoknak, szent péter kivánsága szerént, egy atya, egy anya, példának okáért, tartoznak arra forditani minden ajándékjokot mellyeket vettek, hogy jól nevellyék tselédgyeket, azokot oktassák., ajó erköltsben tarttsák, és üdveséget nyerjenek nékik.

K Miképpen ditsöittsük az Istent mind abban valamit tselekeszünk.?

F Nagy alázatoságal kel azt magunkban meg üsmérni, hogy a mik Isten elött vagyunk, tsak akristus kegyelméböl vagyunk; hogy ami jót tselekeszünk, tsak ö tölle vagyon, tsak ö tölle származik., egy szóval, néki kel ajánlani minden tselekedetinket,. amelyeket azért kel tselekedni, hogy ö néki tettzhessünk, és néki engedelmeskedgyünk.


Évangyélium

szent Jan. 15 26.

Mikor pedíg el jövend avigasztalo kit én néktek küldök. az Atyátol, az igazságnak lelkét, ki az Atyátol szarmazik, ö bizonyságot tészen én felölem, ti is bizonyságot tésztek, mert eleitöl fogva velem vagytok, ezeket szollottam néktek, hogy meg ne botránkozatok, a synagogáktol meg fosztnak titeket, de eljö az óra. hogy minden a ki meg öl titeket, azt állittya, hogy az Istennek szolgálatot tészen. és ezeket tselekeszik néktek, mert nem üsmérik az Atyát, se engemet. de ezeket szollottam néktek, hogy midön el jö az óra, azokrol meg emlékezetek, hogy én meg mondottam néktek.


Magyarázat

K. A szent lélek, és az Apostolok, miképen tettek bizonyságot a kristus Istenségiröl.?

F A szent Lélek belsö képen, bizonyságot tett rolla. munkálodván a szivekben., az igazságnak szeretetét adta azokban. az Apostolok pedig külsö bizonyságot tettek rolla, szent szabadságal predikálván az Evangyéliumot, és meg bizonyitván azt, sok tsuda tételekel., a hivek minden idöben tartoznak bizonyságot tenni a tudományrol, mellyet az Apostolok tanitottak,, bé vévén azt hittel, és alázatos szivel, és vallást tévén arrol. szájokal. és tselekedetekel, ugy a kristus szenttséges voltárol is, az ö életéhez szabván élettyeket.

K A szent Lélek sugarlása nem elegendöé egyedül, az Apostolok predikálása nélkül?

F Nem elegendö, ki ki meg tsalhatná magát; mert ki ki azt gondolhatná, hogy a szent Lélek sugarlása, mind a, valami az elméjére jöne. és minden valami az akarattyával meg egyeznék, ha valamely gondolat keményen meg hatná elménket. sugarlásnak tartanok, valamint etörténik a fanaticusokal., ez okáért, leg bizonyosab voltáért, szükséges, hogy az szent Léleknek belsö bizonyság tétele, és az Apostolok külsö bizonyság tétele, egy mástol meg ne vállyék az Anyaszent egyházban. valamit az Apostolok hirdettek, a szent Lélek sugarlásábol hirdették. és egyebet nem hirdettek, szükséges tehát hogy ebben a nagy dologban, valaki hogy magát meg ne tsallya, oktassa magát akristus tudományára, a mellyeket az apostolok tanitottak, és a melyet, az Anyaszent egyházban hagyták, és az utan visgállya meg a sugarlásokot, mert ha azal ellenkeznek, nem jönek az igazságnak lelkétöl, hanem, vagy ahazugságnak lelkétöl, vagy az emberi elmétöl. A szent lélek, mondgya az üdvezitö, az enyimböl veszi, és meg hirdeti néktek. joan 16. 14. ebböl következik, hogy valamit belsöképen tanit, akristustol, és az ö böltseségitöl vette, a ki is ugy származik a Fiutol, valamint az Atyátol, az ember gyenge, vétkes, és tudatlan lévén, szükséges hogy meg változhatatlan rendhez szabja magát, az a rend pedig a kristus igéje, mely a szent irásban., és a tráditioban foglaltatik, ebböl akut föböl meritti a szent lélek az oktatást, melyel oktattya az embert belsö képen. ezért is mondgya az Isten Fia, a tanitványinak, az igazságnak lelke meg tanit titeket, minden igazságra.

K A kristus miért nevezi a szent Lelket igazság lelkének?

F Hogy meg külömböztesse nékünk, az Istennek lelkét, a világ lelkétöl, a mely a hamiságnak lelke. és hogy meg üsmértesse velünk, ha ami gondolatink az Istentöl vagynaké vagy az ördögtöl. ha az igazságal meg egyeznek, az Istennek kel tulajdonitani, és ha. hamisak, az ördögtöl, és avilágtol jönek.

K A mely szenvedéseket. még elöre meg monda akristus az Apostolinak., azok tekéntiké ahiveket?

F Az a jövendöles tekénti mind azokot kik áitatoságal akarnak élni akristusban., a szent pál mondása szerént, ha az Évangyélium szerént élnek, üldöztetéseket fognak szenvedni, mind avilágtol. mind az ördögtöl, ezeket tselekedgyék tehát azok kik akristusért üldöztetést szenvednek, hitessék el azt magokal. hogy valamit szenvednek, azt mind meg jövendölte a kristus, szeresék tehát ötet igazán. és az a vigasztalások lehet. hogy az igazságért szenvednek és remélhetik az örökké valo holdogságot melyel meg jutalmaztatik hüségek, ha abban végig meg maradnak.

 

PÜNKÖSD NAPJÁN.

Imádság

oh' Istenünk a ki oktatod amái napon a hiveknek sziveket, a szent Léleknek világoságával, adgyad hogy meg elevenitetvén azon szent Lélekel., szeresük, és kedvellyük a mi igasságos, és mindenkor vigasztalásával elhessunk. ami urunk. J: k.


Epistola.

act. Apos.. 2. 1.

És midön bé telnének apünkösd napjai, minnyájan egyenlö képen, azon helyen valának és lön hirtelen az égböl mint egy sebesen jövö szélnek zugása, és bé tölté az egész házat, ahol ülnek vala, és jelenének nékik el osztatot nyelvek, mint atüz, és szálla mindenikre ö közüllök, és bé telének minnyájan szent lélekel, és kezdének szollani külömbözö nyelveken. amint a szent Lélek ád vala nékik szollaniok. valának pedig jérusalemben lako sidok Isten félö férfiak, minden féle nemzetségböl, mely az ég alat vagyon., eszozat lévén pedig sokaság gyülekezék egybe. és meg haborodék elméjében. mert halya vala kiki mind az ö nyelvén öket szollani. almélkodnak vala pedig minnyájan, és tsudálkoznak vala, mondván, imé minyájan ezek a kik szolnak, nem Gallilaéaiké,? és miképen hallottuk mi ki ki a mi nyelvünket. a melyben születtünk, pártusok, és medusok, és Élamiták, és akik mesopotámiát lakják, judéát, és kappadocziát, pontust, és asiát, frigiát, és pamfiliát, Egyiptust, és lybianak részeit, mely Czirene körul vagyon, és a Romai jövevények, a sidók, és a lött sidok, akretaiak, és Arabiaiak, hallottuk öket szollani, ami nyelveinken, az Istennek nagy dolgait.


Magyarázat

K. Az Isten miért akará hogy az Apostolok nagy sebeségel jövö szélnek zugását halyák minek elötte a szent Lélek le szállyon reájok.

F Azért hogy meg rettenttse érzékenységeket, és figyelmetesebbek legyenek., és hogy fel gerjesze szivekben. azt a félelmet, a mely nélkül nem kel menni az Isten Felsége eleiben.

K A szent Lélek miért adgya magát az Apostoloknak tüzes nyelveknek képében?

F Hogy meg mutassa azon láthato jel által, hogy az Isteni szeretetnek tüzét fogja szivekben fel gerjeszteni, hogy lángolo beszédet adgyon beléjek, a melyel hasonlo tüzet gerjeszenek az emberek szivekben

K Az Apostolok miért vettek a sok féle nyelveken valo szollásnak ajándékát?

F Mert sok féle népeknek kelleték ki hirdetni az Evangyéliumot, szükséges vala azért hogy mind öket meg érthessék, mind ök meg érthessenek másokot

K. Mit jelent az a sok számu nép aki tsudálkozot azon, hogy ki ki a maga nyelvén hallotta szollani az Apostolokot?

F Jelenti azt, hogy az Évangyéliumnak predikálása, az egész nemzetekre ki fog terjedni, annak anépnek buzgosága, a melyel halgattya az Apostolokot. és atsudalkozás, a melyben vannak azért. amit látnak, és hallanak, kárhoztattya hidegségeket és figyelmetlenségeket az ollyan keresztyéneknek akik olvasák. és halyák ezeket a tsudákot tsak ugy mint ha azok nem illetnének ugy minket, mint azokot, kik ót jelen voltanak, ha ezekel nem élünk, és ha az Istennek anyi hozánk jóságára valo nezve ötet még jobban nem szerettyük, mi menthet meg minket, a midön az ö itélö széke eleiben kel mennünk

K Mit jelentnek azok, kik némellyek a nép közül tsufolák az Apostolokot, és azal káromolák hogy részegek?

F Jelentik azokot aszabados életüeket, kik tsufságra fordittyák mostanában is. a szent dolgokot, kik meg vetik és meg szollyák, az Isten szolgait, az ollyanoknak nintsen részek, a mái titokban., a szent lélek magát nem közli vélek, hanem meg hagya öket az ö vakságokban, és meg romlottságokban.


Évangyélium

Szent Jan. 14. 23.

Felelé Jésus és mondá néki, ha ki engem szeret, az én beszédimet meg tarttya, és az Atyám is szereti ötet, és hozája megyünk, és lako helyt szerzünk nála, aki engem nem szeret, az én beszédimet meg nem tarttya, és abeszéd melyet hallottatok nem enyim, hanem azé, aki engem küldöt, az Atyáé, ezeket szollottam néktek, nállatok lévén, avigasztalo szent lélek pedig, kit az Atya az én nevemben küld., atiteket meg tanit mindenekre, és eszetekben juttat mindeneket. valamiket néktek mondok, békeséget hagyok néktek, az én békeségemet adom néktek, nem ami képen avilág adgya, adom néktek, meg ne háborodgyék ati szivetek, se ne félyen, halottátok hogy én mondottam néktek, el megyek, és eljövök hozátok, ha engem szeretnétek. örülnétek azon, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyob nálamnál. és most meg mondottam néktek, minek elötte meg légyen, hogy midön meg lészen. higyetek, immár nem sokat szollok veletek, mert el jött a világ fejedelme. és en bennem semie nintsen. de hogy meg üsmérje a világ hogy szeretem az Atyát, és amint parantsolatot adot nékem az Atya, ugy tselekeszem. kellyetek fel. mennyünk el innét.


Magyarázat

K kitsodák azok, akik az kristus igéjit, és az Isten parantsolatit meg tarttyák.?

F Azok, kik akristust szeretik, meg tarttyák mind addig még szeretik, A szeretet. mondgya szent pál. bétellyesitése atörvénynek, rom. 13.. 10. aleg nagyob parantsolat mondgya akristus., ahogy szeresük az Istent szivünkböl, emagában foglallya egyedül az egész törvényt., és a profétákot, és ez a szeretet. lako helyivé és templomává tészi, a szenttséges Háromságnak ami lelkünket, az Atya fogadot fiává tészen. a Fiu. örökös társaivá. és szent Lélek. a szeretetnek tüzét gerjeszti fel bennünk, és bé tölt ajándékival.

K Miért mondgya akristus hogy hozzája megyünk, és lako helyt szerzünk nála.?

F. Azért hogy erös reménséget adgyon nékünk, a végig valo meg maradásnak kegyelméröl., hogy ha az Istent valoságal szerettyük; és hogy ha hiven meg tarttyuk beszédit, de az illyen drága ajándék, azt kivánnya tölünk, hogy avétket meg utállyuk,, és arra kötelez. hogy leg kiseb fogyatkozástol is tarttsunk, a mely meg szomorithatná a szent lelket. vagy el is olthatná bennünk, és meg gyalázná atemplomot, a melyben az Isten akar lakni; és amelyben egyedül akarja hogy ötet szeresék. imadgyák. és néki engedelmeskedgyenek.

K Magyarázd meg ezeket a szokot, aki engem nem szeret. az én beszédimet meg nem tarttya.?

F Ezekböl azt láttyuk, hogy az Isten. nem figyelmez arra, hatsak külsö képen tselekesznek jót, és tarttyák meg az ö beszédit., hogy ha ezek nem származnak szeretetétöl; mivel szent pál. szerént aleg szenteb tselekedetek is magokban haszontalanok. Isten elött., az Isteni szeretet nélkül; 1 cor. 13.

K Mitsoda békeséget ád avilág?

F Az abbol áll, hogy bizodalomal éllyenek a földi joszágokal; gyönyörüségekel., gazdagságokal; méltoságokal., és hogy minden akivánság szerént folyon., és mennyen végben. de az illyen békeség, ahitnek szemei elött. roszab ahadakozásnál., ugyan ez a tsalárd békeség keményiti meg a bünöst tevelygésiben, és rendeletlenségiben. az is vezeti bátorságal és tartozkodás nélkül a szélyes uton. a melyen fut a veszedelemre, az üdvezitö azt mondgya, hogy nem békeséget jöt hozni; hanem kardot, és hasonlást, egy szoval a bizonyos. hogy a világ nem adhat mást azoknak kik ötet nem szeretik, hanem külsö, bizonytalan, tsalárd, és tsak kevés ideig tarto békeséget. és hogy azt, leg kiseb betegség. akadály, változás, el vesztetik velünk.

K. Mitsoda békeséget ád a kristus.?

F Az abbol áll. 1. hogy meg békélteti az embert., az Istenel, meg utáltatván véle avétket, és szeretetvén véle az igazságot, 2. abbol atsendeségböl, a melyben vagyon alélek, gyözedelmet vévén rosz hajlandoságin, és magát az Isteni akarat és rendelése alá vetvén, akár mely keserves állapottyában. 3. a felebarátunkal valo igaz egyeségböl. szeretvén ötet mint magunkot. az Istenért, meg botsátván néki a miben meg bántot, és békeségel szenvedvén az ö fogyatkozásit, az illyen békeség belsö képen valo; igaz, és állando, és az emberi hamiság az ellen nem tehet, a szegénység, nyomoruság, változás, nem hogy azt el venné tölünk, de söt még meg erösitti, az ollyan lélekben. aki hiv az Istenhez., és köteleségihez, mert olyan jót szeret, és ohajt, a mely nem áll. azokon kik azt nem szeretik, és a melyet tölle erövel el nem vehetik. hogy ha tsak maga nem akarja.

K. Miért mondá az ur az Apostolinak, hogy ha szeretnék örülnének azon. hogy viszá menyen az Attyához, hát nem szeretéké, holot szomorkodának el menetelén.?

F Azt akará nékik meg mutatni, és nékünk, hogy nem a magunkhoz valo szeretettel, vagy haszonért, kel ötet szeretni, a mint ök szereték akoron, mivel az ö testi jelen valo léte, nékik nagy gyönyörüség volt, holot lelki. és tiszta szeretettel kel ötet szeretni, tsak egyedül, az ö ditsöségit, és a lélek üdveségit kel tekénteni., eszerént szereték ötet, menyben menetele után, amidön már nem testi szemekel., hanem ahitnek szemeivel. tekénték ötet., minékünk is eszerént kel ötet szeretnünk, valamint szent pál mondgya, ez idötöl fogvást. senkit nem üsmérünk test szerént, és ha üsmértük a kristust test szerént. most már nem üsmérjük 2. Cor 5. 16.

K Miert mondgya az ur. hogy az Atya nagyob nálánál nem egyenlöé hozája mindenekben?

F Mert ugy beszél maga felöl mint ember; és nem ugy mint Isten. és ezen értelemel., aláb valo az Atyánál, a szent léleknél, és még magánál is.

K. Mitsoda értelme vagyon ezeknek a szoknak, el jött a világ fejdelme. és én bennem semie nintsen.

F Ez az értelme. hogy az ördög avilág fejdelme. lévén avétek által, és imádtatván magát avilágal. el jött hogy ötet meg öletesse; de ö benne semmi vétket nem talált.. és meg öletvén ötet igasságtalanul; azért elis vesztette, az embereken valo hatalmát, akik meg szabadultak rabsága alol. az ártatlannak halála által, erre valo nézve tartozunk szüntelen kérni az Istent hogy ronttsa el bennünk kegyelmével. arosz kivánságot, a mely bennünk gyükere minden véteknek, és gyengittse meg ugy az ördögnek hatalmát. hogy halálunknak oráján, semit ne találhason bennünk a mi övé lehessen.

 

PÜNKÖSD MÁSOD NAPJÁN

Imádság

óh Istenünk aki szent lelkedet küldötted Apostolidra, enged meg népednek igaságos kérésit, ugy hogy meg adván neki a hitnek ajándékit, táplállyad is ötet bekeségednek kegyeségivel. ami urunk J. k.


Epistola

act apos. 10. 42.

Es meg parantsolá nékünk hogy predikállyuk a népnek és bizonyittsuk hogy ö az, aki az Istentöl birojává rendeltetet az eleveneknek, és holtaknak. eröl minden proféták bizonyságot tésznek, hogy a bünnek botsánattyát az ö neve által veszik, minnyájan., akik öbenne hisznek, még péter. ez igeket szolván, a szent Lélek minnyájokra szálla. akik halgattyák vala az igét. és álmélkodának a környül metélkedet hivek. kik péterel jöttek vala., hogy a nemzettségekreis öntetet a szent lélek malaszttya, mert hallák öket nyelveken szollani, és az Istent magasztalni. akor felele péter, vallyon meg tilthattyaé valaki a vizet hogy meg ne kereszteltessenek ezek, a kik a szent lelket vették valamint mi. és meg hagyá hogy meg kereszteltetnének. az ur Jesus kristus nevében, akor kérék ötet, hogy egy nehány napig nálok maradna.


Magyarázat

K Mitsoda gondolatban kel lennünk., látván hogy a kristus mitsoda hatalmat nyert magának halálával, hogy meg itéllye az eleveneket és aholtakot?

F Igen kel attol félnünk. hogy meg ne bántsuk azt az Isteni birót, akin áll ami örökös sorsunk, enékünk igen nagy ók., hogy az ö Evangyéliuma szerént élyünk, és kövessük mindenben példáit, hogy kárhozatra valot ne talállyon magunk viselésiben, a midön az ö széke eleibe megyünk, hogy meg itéltessünk.

K. A sidok kik keresztyéneké lettenek, irigylettéké azt, hogy a pogányok is az Anyaszent egyházban bé mentenek,?

F Azok kik szent pétert kornélius századoshoz kisérék, tsudalkozának azon hogy láták a szent Lelket le szállani reája, és háza népire,, mert pogányok valának, a Jérusalemi hivek, nem tarták helyesnek, az Apostol tselekedetét. de a midön okát adta volna tselekedetének, és elö beszélette volna. hogy mint lett meg adolog. azon ök meg örülének, és ditsöitték az Istent, ez a példa arra tanit, hogy imádgyuk az Isten rendelésit. és irgalmaságát rajtunk, mi akik apogányok maradéki vagyunk, örüllyünk, az eretnekek és bünösök meg téréseken., látván az Anyaszent egyház fiainak szaporodásokot., aki nem örül az illyen nagy jón, meg mutattya hogy abban nintsen része, és hogy nem igazán valo fia az Istennek.

K. Mint hogy szent péter látta le szállani a szent Lelket reájok, miért keresztelé meg öket?

F Meg akará mutatni, hogy ha rend kivül valo utakon adgya is az Isten kegyelmét, de tartozunk atörvény alá vetni magunkot. a melyet rendelt, és élnünk kel azokal a modokal., melyeket elönkben adot, meg szentelésünkre, egy bünös, példanak okáért, tartozik a penitentiának szenttségihez járulni, noha az Isten adhat néki némelykor tekélletes töredelmeséget., és szeretetet, meg minek elötte ahoz járulna, a kegyelmek, melyek meg elözik a szenttségnek vételit, azért adatnak meg elöre., mert magát az alá arend alá akarja vetni, amelyet az Isten rendelt az Anyaszent egyházban., erre valo nézve, ezek a meg tért pogányok azért vevék akereszttség elött a szent lelket, mert készek valának azt tselekedni, valamit parantsolának nékik az Isten akarattyábol.


Évangyélium.

szent jan. 3. 16.

Mert szerette Isten evilágot, hogy az ö egyetlen egy szülöt Fiát adná hogy minden aki ö benne hiszen. el ne veszen. hanem örök élete legyen, mert nem küldötte Isten az ö Fiát evilágra hogy itéllye evilágot, hanem hogy üdvezüllyön evilág ö általa, a ki öbenne hiszen, meg nem itéltetik, a ki pedig nem hiszen már meg itéltetett, mert nem hiszen az Isten egyetlen egy szülöt Fiának nevében, ez pedig az itélet, hogy a világoság evilágra jött, és inkab szerették az emberek a setéttséget, hogy sem avilágoságot, mert az ö tselekedetek gonoszok valának, mert minden aki gonoszul tselekeszik, gyülöli avilágoságot, és nem jö avilágoságra, hogy meg ne feddessenek az ö tselekedeti. aki pedig igazságot tselekeszik, avilágoságra jö hogy ki nyílatkoztassanak az ö tselekedeti. hogy Istenben lettek.


Magyarázat

K. Miben mutatta meg az Isten., a világhoz valo szeretetit?

F Nagyob bizonyságot nem adhata. az emberekhez valo szeretetinek, és joságának. mint ahogy, egyetlen egy fiát adta nékik, akinél semi néki drágáb nem lehet, mi se eleget nem tsudálhattyuk, se meg nem hálálhattyuk az illyen nagy szeretetet. de ami még tsudálatosab., ahogy azért szeretet minket elsöben, és ollyankor amikor mi nem szerethettük ötet, hogy mi is ötet szeresük, és arra valo indulatot adgyon nékünk, a mely nélkül, soha sem szerethettük volna ötet. még nem is remélhettünk volna illyen nagy jót, adgyuk tehát önéki magunkot egészen. valamint önékünk adta szerelmes Fiát. és még magát is Fiaval. a mi leg nagyob nyomoruságunk, mondgya szent Agoston az, hanem szerettyük ötet. mind azon által az ö szeretete ollyan hozánk, hogy örökös kinnal fenyeget minket, ha nem szerettyük., mind ezekért nagy háláadásal tartozunk néki, és kénszerittetünk ö néki szentelni szeretetünket, imádásunkot, szolgálatunkot, és mind azt, valami leg drágáb elöttünk.

K Mi okra valo nézve küldötte el Isten a Fiát evilagra?

F Hogy meg szabadittsa az embereket, a vétek, és az ördög szolgálattya alol. és az örökös kárhozattol., hogy nékik igasságot, és szenttséget adgyon evilágon, és a máson örök életet, hogy ha akristusban hisznek, hogy ha alázatoságal veszik bé, az Évangyéliumi tanitásokot, de ö meg nem elégszik, a meg hólt, és tselekedet nélkül valo hittel, hanem élö, és munkálodo hittel. kel benne hinni., ollyan hittel, a mely örökösön hozája kaptsollyon minket., és a mely nagyobra betsültesse velünk az ö keresztyének gyalázattyát. a világi minden kintsnél.

K. Mitsoda akristusban nem hinni?

F A kristusban nem hinni a, ha meg vetik az igazságokot melyeket tanitot., vagy ha azokot mérsékelni akarják az emberi elmének okoskodásával., a midön azok meg haladgyák az okoságot; hanem akarnak élni arend szerént melyet a hit ád elönkben, mert az olyanal., aki a hitet vallya, és azt tselekeszi a mit tilt, vagy azt nem tselekeszi a mit parantsol, sokal keményebben bánnak, mint sem az ollyannal. a ki semit nem hiszen. mivel az olyan a maga lelke üsmérete ellen tselekeszik, a kristusban valo hitet pedig, a hitnek tselekedeteivel kel meg mutatni

K Hol láttyuk azt, hogy az el kárhozot, a ki akristusban nem hiszen?

F Ezt láttyuk az itéletben; melyet monda Isten Ádámra, a melyben minden emberek foglaltatnak; mint Ádám fiai, és mint bünösök, az eredendö bün által. nintsen más mód abban hogy el lehesen kerülni azt a kárhozatot, hanem tsak a kristusban valo hittel, akit az Isten nékünk egyedül valo szabaditonknak, és meg váltonknak adot, ugyan ezt is mondgya az ur, amái Évangyéliumban, A ki ö benne nem hiszen már meg itéltetet, mert nem hiszen az Isten egyetlen egy szülöt Fiának neveben meg másut, A ki a Fiuban hiszen. örök élete vagyon, aki pedig nem hiszen. a Fiunak, nem lát életet. hanem az Isten haragja marad rajta. joan. 3. 36.

K Mitöl vagyon tehát hogy nintsenek minden emberek ebben ahitben, mivel más képen el nem kerülhetik az itéletet,?

F. Mert mondgya az ur, inkáb szeretik a setéttséget, atudatlanságot, és ahitetlenséget. amelyekben neveltettek, mint sem avilágoságát az Evangyéliumi hitnek a mely egyedül meg szabadithattya öket, szeretik a setéttséget. mert el fedezi rosz tselekedeteket, és rendeletlenségeket, és utállyák avilágoságot, mert ezeket ki nyilatkoztattya, és kárhoztattya, nem akarják szemeket felnyitani, mert nem akarnak ellene mondani annak amit szeretnek.

K. Azok kik a hitlenségben születtek, vétkeseké, hogy ha senki meg nem mutattya nekik a világoságot, és meg maradnak vakságokban?

F kéttség nélkül vétkesek., és egy nehány féle képen, 1. mert ha szinte senki meg ne mutassa is nékik az Évangyéliumi világoságot, az eredendö vétekért az itélet ala foglaltatnak, a melyet mondot Isten Ádámra, és Adámban, az egész emberi nemzetre.

2. sok számu vétekben vagynak, a melyek ellenkeznek a természet törvényével, a mely törvényt az Isten mindennek a szivében óltotta,

3. hogy ha az Evangyéliumot hallották predikálani, és nem akartak hinni, annál is vétkesebbek. hogy ha az igazságot gyülölik, és meg vetik avilágoságot kevélységekért, mint az ollyanok kik bé hunnák szemeket, hogy anap világoságát ne lássák. a mely mindeneket világosit. az igazság a mely oly méltó magában a szeretetre, tsak azért gyülölséges elöttök., mert meg feddi öket tévelygésekröl; kevélyek lévén. nem szenvedhetik hogy a világosága meg hassa lelkek üsméretit. és meg láthassak bünös voltokot

K Mitsoda hasznokra vagyon azoknak, kiknek élettyek., és tselekedetek. meg egyeznek az igazságal.?

F Annak világosága. öket örvendezteti. nyomoruságokban vigasztallya, gyengeségekben segitti, és ditsöiteti vélek az Istent.

K. Melyek az igazságal meg egyezö tselekedetek?

F 1. Hogy magunkot bé vádollyuk. kárhoztassuk, tévelygésinket, penitentzia tarto. és munkálodo életet éllyünk, 2. hogy a kristus tanitasival. meg egyezö életet élyünk, és tölttsük bé az ö kegyelmével, és az Isten akarattyahoz valo engedelmeségböl, hivatalunknak köteleségeit

 

PÜNKÖSD HARMADIK NAPJÁN

Imádság.

Adgyad uram hogy szüntelen meg segitessünk a szent Léleknek erejével, aki irgalmaságábol meg tisztitván sziveinket., meg is oltalmazon minden féle veszedelmektöl a mi urunk. J. k.


Epistola.

act. apost 8. 14.

Midön pedig hallották volna az Apostolok, kik jérusálemben valának, hogy bé vette volna samaria az Isten igéjét, hozájok küldék. pétert, és jánost. kik midön el mentek volna, imádkozának ö érettek, hogy el vennék a szent Lelket, mert még senkire közüllök nem szállot vala, hanem tsak meg kereszteltettek vala az ur Jésus nevében. akor reájok teszik vala kezeket, és el veszik vala aszent Lelket.


Magyarázat

K. Mit tselekedének az Apostolok kik Jérusalemben valának., a midön meg hallák hogy samaria bé vette volna az Isten igéjét, és szent filep. egyik ahét diaconusok közül. meg keresztelte volna öket?

F Az ö buzgoságok, és figyelmeteségek arra vivé öket, hogy hamarságal el küldenek hozájok szent pétert és szent Jánost, hogy szent lelket adnának nékik. az az, hogy meg bérmállyák öket, mert filep diaconus lévén. fel adhatta nékik a kristus kereszttségit, de nem abérmálást. a mely a püspökököt illeti, akik az egész papi hatalom vagyon., ez a példa meg mutattya az egyház pásztoroknak, hogy semmi meg ne tartoztassa az ö buzgoságokot, a melyel kel lenniek azoknak üdveségekhez kik reájok bizatattak

K Azok az uj keresztyének, nem vettek valaé a szent lelket a kereszttségben, miért valának tehát. az Apostolok oly szorgalmatosok?

F Mert a kereszttségben a szent lélek, új fiaká. és új teremtet állatoká tészen minket a kristusban, sicut modo geniti infantes 1 petr. 2. 2. és abérmálás szenttségiben, ugyan azon szent lélek, tekélletes keresztyéneké tészen; erre valo nézve. igen szükségesnek tartották. az Apostolok., hogy az uj keresztyének, ezt a második szenttséget fel vegyék, a meg keresztelkedet keresztyén. olyan még mint az ujjonnan lett gyermek, hogy pedig nevekedhessék, és magát meg erösithesse, az ördög, a test. és avilág ellen. hogy tekélletes, keresztyén, és akristus vitéze lehesen. nagyob böségü kegyelemre és jó erköltsre vagyon szüksége, hogy meg tarthassa, és nevelhesse, a világ, és alelki ellenségek közöt, a kereszttségnek ártatlanságát. szüksége vagyon a szent Lélek ajéndekira, hogy imádkozhassék, munkálodhasék, szenvedhesen. és álhatatos lehesen, mert ö ami lelkünknek lelke, ezokáért, abermálásnak az a haszna, és ereje, hogy minket meg erösittsen, és meg gyükereztessen ahitben. reménségben, és az Isteni szeretetben., hogy bátorságot adgyon, a melyel ellene álhassunk. a tsufságoknak, meg nem pirulván az Évangyéliumért, és eröt adgyon hogy vallást tegyünk szonkal, és tselekedetinkel, a kristus nevéröl, és meg is halyunk. ha kivántatik az igazságért, és az igaságért

K. Mit kellesék tselekedni, a midön olyan nyomorultak. vagyunk, hogy el vesztettük ennek a szenttségnek akegyelmit?

F viszá kel nyerni Istentöl azt a kegyelmet, buzgo imádságokal., a penitentziának szenttségihez kel járulni, ahoz valo készülettel., ellene kel mondani az ollyan személyekhez valo ragaszkodásnak, a kik meg gátollyák. a szent Léleknek kegyelmét., és ugy kel élni, mint egy valoságos kereszténynek


Évangyélium.

szent ján. 10. 1.

Bizony bizony mondom néktek. aki nem az ajton megyen bé ajuhok aklába, hanem másut hág bé. lopo az, és tolvaj, a ki pedig az ajton megyen bé, pásztora ajuhoknak, ennek az ajton álló meg nyittya, és azö szavát a juhok hallyák, és azö tulajdon juhait nevek szerént hija, és ki viszi azokot, és mikor az ö tulajdon juhait ki botsáttya, elöttök mégyen, és ajuhok ötet követik, mert tudgyák az ö szavát., idegent pedig nem követnek, hanem futnak töle, mert üsmérik az idegennek szavát, epélda beszédet mondá nékik Jesus, ök pedig nem érték mit szollana nékik, mondá ismég nékik Jésus bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok ajuhok ajtaja, minnyájan valamenyin jöttek, lopok, és tolvajok, és nem halgatták öket ajuhok, Én vagyok az ajtó, én általam a ki bé megyen üdvezül, és bé megyen. és ki jö, és legeltetést talál. alopo nem jö, hanem hogy tsak lopjon, és öllyön, és veszessen. én jöttem hogy életek legyen, és bövebben légyen.


Magyarázat

K Mit értesz az ajton menni bé, vagy másut hágni bé a juhok aklában?

F Az ajton megyen bé az ollyan, aki apapságot, és az egyházi tiszttségeket, és méltoságokot, az Isten, és akristus rendelésiböl veszi fel. a ki is az örökös lelki pásztor, és a kihez illikezeket ahelyeket osztogatni; másut hág bé pedig az ollyan, a ki magát arra aszent szolgálatra adgya. ahaszonért, elö menetelért, vagy más egyéb emberi tekéntetért ezt a példa beszédet, a hivekre is lehet szabni, és ezen értelemel. akapun bé menni nem más hanem, az Isten szolgálattyában menni, akár mely rendben és hivatalban, az kristus által; az ö kegyelmének segittségével, azokban nem keresvén egyebet, hanem az ö országát, és igasságát, nem is tekintvén egyebet hanem az üdveségnek uttyát. másut hágni bé nem más, hanem kevélységböl venni fel valamely hivatalt. nem visgálván meg az Isten akarattyát. se tanátsot mástol nem kérni, hanem atestöl, és avértöl, és el hagyni azt az utat, melyet az üdvezitö mutatot, tsak a fejeséget követni, és a tágas uton járni, élvén avilági szokás. és tartás szerént.

K Mitsoda ki menetele és vége vagyon illyen két ellenkezö maga viselésnek.

F Mint hogy az elsök, alázatoságal. és engedelmeségel követik akristus uttyát, ez az örökös pasztor. maga bé viszi öket abban amenyei legeltetö helyre.,és a többi, élettyeknek végin, irtoztato veszedelemben fognak esni, annál is inkáb, hogy kevélységek fel emelte volt öket, az Isten rendelése ellen, ez igy lévén, kinek, kinek, az örökös sorsa, azon áll, a mitsoda rendet, vagy hivatalt. választ magának ez életben., tsak egyedül az Istent illeti aválasztás, és az, hogy ki kit, a maga rendében helyheztessen, aki maga választtya magának a hivatalt., és a ki magatol megyen valamely rendben, hogy ót maga hasznát, és kedvit kerese, az ollyan várhattya. hogy az utolso napon; ki üzettetik az urnak házábol., akinem az ö akarattyát. hanem a magáét követte, az ollyan el vettetik mint egy hamis szolga. ha proféta lett volna is,. vagy ha tsudákot tett volnais. és ördögöt üzöt volna, math. 21. 22. a kristus szavai.

K. Mellyik a jó pásztor szava, aki hija az ö juhait?

F Az, az Évangyélium, akristus kegyelmével együt, a ki hija, és kénszeritti alelkeket, hogy ötet kövessék mint juhai, hogy öket akeskeny uton, az örök életre vezesse. valakinek nintsen olyan szava mint önéki, valaki ellenkezöt tanit. tanitásával., az ollyan vagy nem jó pásztor, vagy olyan hamis pásztor, aki el fordittya az Isten uttyárol a lelkeket, hogy a veszedelem uttyára vezesse öket.

K Miért mondgya akristus, hogy ö akapu.?

F Mert akristusban valo hit által, érdemi által, és kegyelmi által, kel fel venni valamely hivatalt., és mennek bé a menyeknek országában

K. kitsodák alopok, és idegenek., kiknek szavát nem értik az a juhok,

F Azok, kik magokot a törvény. és arend ellen az egyházi hivatalokban avattyák., az olyanokot nem halgattyák az ollyan valoságos hivek, akiket az Isten meg világositotta és meg üsmértette; az ollyan hamis profétákot, a fát meg üsmérik gyümöltséröl, és ahamis profétákot tanitásokrol.

K. Mit igér akristus az ollyan juhoknak, kik halgattyák, és hiven követik ötet.?

F Azt igéri, hogy tselekedetek nem lészen jutalom nélkül., az igazságnak szeretetivel táplállya öket., az életnek kegyelmét meg adya nékik, és bé tölti öket az örökké valoságban. minden féle jóknak böségével.

 

KÁNTOR SZEREDÁJÁN

Imádság

Adgyad uram, hogy avigasztalo. aki tölled származik. világosittsa meg elménket, és üsmértesse meg velünk, az igazságot, anekünk tett igérete szerént szent Fiadnak. a mi urunk J. k.


Epistola.

act apost 5. 12.

Az Apostoloknak pedig kezek által sok jelek, és tsudák lesznek vala a nép közöt., és egyenlö akarattal valának minnyájan a salamon tornátzában, egyebek közül pedig senki nem meri vala magát hozájok adni, hanem magasztallya vala öket anép. inkáb nevekedik vala pedig az urban hivö férfiaknak és aszonyoknak sokasága, ugy hogy az uttzákra ki tennék abetegeket. és ágyakra, és nyoszolyákra helyheztetnék, hogy jövén péter, akár tsak az ö árnyéka árnyékozná azoknak valamelyikét, és meg szabaditatnának azö betegségekböl., egybe gyül vala pedig a közél valo városoknak sokasága is Jerusálembe, el hozván abetegeket, és a tisztátalan lelkektöl gyötrettetteket, kik meg gyógyulnak vala minnyájan.


Magyarázat

K Mi az oka, hogy az Isten elöször anépet, és a szegényeket téritette meg, atsudák által, minek elötte meg téritené akirályokot, és a nagy renden lévöket?

F A, hogy a bünösök meg téréseknek ditsösége, tsak egyedül akristus kegyelmének, és az ö minden ható lelkének adassék, mivel ha anép avilági hatalmások után vette volna bé a hitet, a nem tettzet volna tsudálatosnak, mert rend szerént a nép a nagy renden lévöknek példáit követi, az Isten az ö véghetetlen böltseségéböl ugy akarta tehát. hogy a fejedelmek és a foldi hatalmasok anépek után térjenek meg, és a kiknek példáit követvén. meg üsmerjék, hogy azon népet nem áltatták el, hanem az egész világnak meg változtatása, az ö mindenhatoságának erejéböl vagyon

K kitsodák olyanak., mint azok asidok kik nem mérnek vala együt lenni az Apostolokal. a salamon tornátzában.?

F Azok az ollyan keresztyének, a kik szégyenböl, félelemböl, vagy valami más emberi tekéntetböl., nem akarják követni az Isten szolgait; és átallyák magokot hozájok adni az ö szolgálattyát illetö dolgokban, anép pedig aki tisztelettel, és ditsérettel vagyon az Apostolokhoz, arra tanit, hogy ditsérjük. és szeresük másokban ajó erköltsöt. a melyet meg nyerhettyük mi is magunknak. az Istentöl.

K Miképen tselekesznek vala az Apostolok, hogy meg bizonyittsák atudományt, melyet hirdetik vala anépnek., és hogy a népet meg erösittsék a kristusban valo hitben.?

F Az irás azt mondgya hogy sok jeleket. és tsudákot. tésznek vala, hogy sok betegeket visznek vala hozájok, a kiket meg gyógyitották, és hogy szent péternek tsak az árnyéka ís sokakot meg gyogyitot, ha az Isten anyi eröt adot. egy halando ember árnyékának. kételkedhetünké abban. hogy most is ne adgyon a szentek esedezésinek, és teteminek, kik menyekben élnek, oh' ha mi olyan hittel és buzgoságal keresnök lelkünk gyogyulását, mint a melyekel keresi vala ez a nép testi gyogyulását. mi azt meg nyernök minden bizonyal. abban ne is kételkedgyünk hogy az Isten hamaréb meg nem adná azokot a kegyelmeket melyek az üdveség hasznára valok, mint azokot melyek atesti egésségre valok, hogy ha azokot illendö buzgoságal kérnök.


Évangyélium

szent Jan 6. 44.

Senki nem jöhet én hozzám, hanem ha az Atya aki engem küldöt, vonsza ötet, és én fel támasztom ötet az utolso napon, irva vagyon a profétakban, és lésznek minnyájan meg tanittottak, minden aki az Atyátol hallotta, és meg tanulta én hozám jö, nem hogy az Atyát látta valaki, hanem tsak az, aki az Istentöl vagyon, az látta az Atyát, bizony, bizony mondom néktek; a ki hiszen én bennem, örök élete vagyon, én vagyok az életnek kenyere. az Atyáitok mannát ettek a pusztában, és meg holtak, ez a menyböl alá szállot kenyér. hogy ha ki abbol eszik, meg ne hallyon, Én vagyok az élö kenyér. ki menyböl szállottam alá, ha valaki ekenyérböl eszik. örökké él; és kenyér melyet én fogok adni, azén testem avilág életéért.


Magyarázat

K Miképen mennek a kristushoz?

F Az élö, és szeretettel valo hit által. de mint hogy magunktol hozája nem mehetünk, az Isten adgya azt a hitet, és ugyan ö vonszon a kristushoz, meg hatván szivünket szeretetével,

K. Mitsoda modon hattya meg szivünket?

F Az ígazságnak üsméretit adgya belénk., meg utáltattya velünk a vétkeket, örömet ád szolgálattyára, félelmét abüntetésnek, reménségit ajutalomnak, és más egyéb ezer modon, amint már tettzik az ö joságának és böltseséginek meg hatni szivünket.

K. A kegyelemnek vonása. a melyel vonatunk akristushoz, eröltetié a mi akaratunkot.?

F Az Isteni kegyelemnek vonása. tellyes erövel, és hathatoságal, de ö nem erölteti akaratunkot, se akarattya ellen nem mivelteti, az akarásra hajttya egész szabadságal, kegyeségel; és menyei gyönyörüségel, arra amit annak elötte nem akart, és söt még a mit gyülölt., de nem eröszakal, mind azon által akarni kel, Apostol azt mondgya, hogy az Isten az, aki mibennünk. tselekeszi az akaratot, és avégben vitelt; jó akarattyábol. phi. 2. 13. mi ajót akarjuk, és azt végbe viszük, mind azon által ö munkálodgya. bennünk mind a kettöt; ez a két igazság mindenik hit ágazattya, és ha azokot meg nem foghattyuk, ez elménk gyengeséginek tulajdonittsuk, vallyuk meg azt, hogy Isten véghetetlen dolgokot tselekedhetik. ollyanokot, a melyeket lehetetlen nékünk. meg fogni, és illyen formában meg egyeztettyük ezt akét igazságot., mellyek ellenkezöknek tettzenek.

K. Miért mondgya akristus, hogy az ö Attya vonszon minket?

F Mert, az Isteni kegyelem, eröt ád, hogy erö szakot vehessünk a meg romlot természetünk hajlandoságin., a mely mindenkor ellene áll, az Évangyéliumi ígazságoknak, és ajóknak mellyeket akarunk tselekedni, de az az eröszak kedves, és gyönyörüséges, amely nem hogy meg gyengitené a szabadságunkot, de söt még, meg erösitti, fel indittya, és munkálkodtattya, ugy a mint illik, ugy hogy akarjuk, meg is tselekeszük. szeretettel, és örömel azt, a mit akegyelem tselekedtett velünk., leheté ennél valami szabadjabb.?

K. Miért vagyon ameg irva, hogy minnyájan tanittottak lésznek az Istentöl?

F Azért, hogy meg tanullyuk, hogy hejában hallyuk az Isten szavát., és olvasuk az irásokot, hogy ha aláthatatlan mester, az az, a szent Lélek, nem beszél szivünknek, hogy ha sugarlásival. nem tanittya nékünk az igazságokot, és nem adgya azokot. abelsö füleket., a melyekel halgasuk szavát.

K. Mit tésznek ezek a szók, minden aki az Atyátol hallotta, és meg tanulta. hozám jö.?

F Ezek meg mutattyák, hogy mitsoda ereje, és hathatosága vagyon az Isten szavának. a midön a szivünknek beszél; nem halhato szokal., hanem a szent Léleknek sugarlásábol, mind azok akik. eszerént tanitatnak, akristushoz mennek, tehát azok mondgya szent Agoston., akik nem tanitattak. eszerént. hozzája nem mennek.

K. Miért mondgya az ur. hogy aki ö benne hiszen örök élete vagyon. holot azt el nem érik mind azok, akik öbenne hisznek.?

F A ki akristusban, szeretettel valo munkalodo hittel hiszen. a mint az Apostol mondgya; az akegyelmet birja, amely magja, és kezdete az örök életnek, és amely magában meg maradando, és álhatatos lévén, tsak amagunk vétke, ha el veszttyük; aki azt meg tarttya, és abban végig meg marad. minden bizonyal örök élete vagyon., mivel az, az álhatatosoknak igértetett, meg, nem is kel azt tsudálni, hogy ha azok, kik végig meg nem maradnak ahitben, és akegyelemben, ha abban részek nintsen, akristus tehát azokról szól itt, akik mind végig hisznek ö benne.

K A kristus miképen élö kenyér?

F Mert ö lelki eledele lelkünknek, és kut feje az örök életnek, kik benne hisznek, és kik néki engedelmeskednek, a kenyér mely a testet táplállya, ollyan materiális kenyér, mely tsak a testi élet táplálására valo, de a kristus maga lévén az élet, ollyan kenyér, a mely életet ád a holtaknak, azt az életet ö neveli, meg tarttya, tekélletesé, és örökké valo életté tészi, és ezeket ö maga viszi végbe, a midön nékünk adgya magát, vagy az igéjében, vagy a szenttségében.

K. Miért hasonlittya magát a mannához?

F Mert valamint a manna, ugy öis menyböl le szállot kenyér meg testesülése által, és valamint amanna, az ó testámentum béli népnek eledele volt apusztában, akristus eledele az uj népnek, ki evilágon éll, mint pusztában, és mint idegen, és aki szüntelen siet a menyei haza felé de ez az új manna, sokal hasznosab aréginél. amaz tsak a testet táplálta. ez pedig alelket táplállya, amaz meg nem menthette az Izraélitákot, se atesti, se alelki haláltol, epedig lévén az életye, mind azoknak, kik ezt illendö tiszteségel eszik, a testnek meg halhatatlanságra valo magja, és a léleknek, aboldog örökös életnek kut feje.


Évangyélium.

szent luk 5. 17.

És lön némely nap, és ö üll vala tanitván, és a farisaeusok ülnek vala, és atörvény tudo doktorok, kik jottek vala Gallilaeanak és judeanak minden kastélyibol. és jerusalemböl, és az ur erejevala azok meg gyogyitására, és imé némely férfiak., agyban hozván egy embert., ki ina szakat vala, és ötet bé akarják vala vinni, és eleiben tenni. és nem találván mely felöl ötet bé vinnék a sereg miat. fel menének ahéjazatra, és apadláson alá botsatták ötet középre mind agyastol, Jesus eleiben,, kiknek hitét hogy látá, mondá, ember meg botsátatnak néked ate büneid. és kezdének gondolkodni az irás tudok, és a farisaeusok, mondván kitsodaez? aki karomlásokot szóll, ki botsáthattya meg abünököt, hanem egyedül az Isten. hogy meg üsméré pedig Jesus az ö gondolattyokot, felelvén. mondá nekik. mit gondoltok szivetekben., mitsoda könyeb. mondanié, meg botsátatnak néked büneid., vagy mondani, kely fel, és járj,? hogy pedig tudgyátok, hogy az ember Fiának hatalma vagyon eföldön, a bünök meg botsátására, mondá az inaszakatnak, néked mondom kely fel, ved fel az ágyadot, és meny a házadboz, és mindgyárt felkelvén elöttök, fel vévé az ágyát, melyben feküt vala. és házához mene, magasztalván az Istent és minnyájan álmélkodának. és magasztallyák vala az Istent, és bé telének félelemel. mondván. hogy tsudákot láttunk ma.


Magyarázat.

K. Mit jelent az az ina szakat ember. kit az ur meg gyogyitót?

F Jelenti aléleknek inaszakattságát, akinek egyedül akristus az orvossa, atesti inaszakattság, el veszi atagoknak mozgásit, és elevenségit., alelki inaszakattság pedig mely avétek, el veszi azokot ajó indulatokot és gondolatokot, melyeket Istentöl vett, és ollyan állapotban veti. hogy se nem munkálodhatik., se nem járhat az Isten uttyában.

K. Miért mondá annak az inaszakatnak, meg botsátatnak néked büneid.?

F Mert az az, ember. két féle nyavalyában vala, lelki, és testi nyavalyában, az elsö a másikát okozá. ugyan azon is kezdé el az üdvezitö mondván hogy meg botsátatnak néki bünei, azért, hogy semmi meg ne gátolná testének meg gyógyulását, meg tanulhattyuk ebböl a példábol., hogy mindenkor avétkeinknek tulajdonittsuk a betegséginket, és nyomoruságinkot, és tsak anyiban kel kivánnunk, azoktol valo meg szabadulásinkot, a menyiben azok. segithetik lelkünknek meg gyogyulását vagy is inkáb, tsak egyedül abüneinknek botsánattyát kel kérnünk, nem kérvén atestnek meg gyogyulását, valamint ez az ember tselekék., mert azt, azö jó akaroi kérék helyette. mint hogy mi azt nem tudgyuk mi hasznosab nékünk Isten elött, az ö gondviselése alá hagyuk testünket, ne hogy meg adván atesti egésséget., és meg szabaditván anyomoruságoktol. el ne vegye töllünk a mi leg hasznosab. alelkünk üdveségire

K. Mire tanit minket, ennek az inaszakat ember. jó akaroinak felebaráti szeretetek, és hitek, akiknek kérésekre meg gyógyittá akristus ezt abeteget?

F világosan láttyuk abbol. hogy mint kel betsüllenünk az Isten félö embereknek imádságokot. akiket gyakorta kel kérnünk nem emberi tékéntetböl; hanem azért hogy imádságok szükséges nékünk Isten elött, azt is láttyuk. hogy mitsoda köteleségel tartozunk Istennek ajánlani könyörgesinket felebaratunk üdveségiért.

K. Mit tésznek ezek a három szók, melyeket monda az üdvezitö, az inaszakat embernek, kely fel, ved fel az ágyadot, és meny aházadhoz.?

F 1. Fel kel kelnünk, el kel oldanunk ateremtett állathoz valo kötelet, a mely minket arosz szokásoknak ágyához kötözöt, és amely nem engedi nékünk hogy az Istent szolgállyuk, és az ö parantsolatiban járjunk.

2. El kel vinnünk az ágyunkot melyen feküttünk meg kel gyöznünk rosz kivánságinkot. viselnünk kel rosz hajlandoságinknak terhét, noha nehéz légyen is azoknak meg gyözese.

3. A házunkhoz kel mennünk. valamint az inaszakat ember. a szivünkben kel térnünk, ajó lelki üsméretnek békeségében maradnunk., ót kel áldoznunk az urat, és halákot néki adnunk hozánk valo kegyelmiért, azt is el mondhatni hogy a ház. ahová kel menni meg térésünk után. a menyei ház., oda kel sietnünk. avétektöl valo meg szabadulásunk után, és oda igyekezünk életunknek minden napjaiban

 

KÁNTOR SZOMBATYÁN

Imádság.

óh Istenünk aki meg tartoztattad alángnak sebeségit, hogy ahárom iffiunak ne árthasson, enged meg szolgaidnak hogy semi vétkes tüznek fel gerjedésit magunkban meg ne engedgyük a mi urunk. J. k.


Epistola.

szent pál. rom. 5. 1.

Meg igazulván azért ahit által, békeségünk legyen az Istennel. ami urunk Jesus kristus által. ki által vagyon járulásunk is ahit altal akegyelemre, a melyben állunk és ditsekedünk, az Isten fiai ditsöségének remenségében, nem tsak ebben pedig hanem ditsekedünk aháboruságokban, tudván hogy a haboruság türést szerez. atüres pedig probálást, aprobálás pedig reménséget., a reménség pedig meg nem szégyenit. mert az Isten szeretete ki ontatot a mi szivünkben, a szent Lélek által, aki nékünk adatot.


Magyarázat

K. Mitsoda ahit által valo meg igazulás.?

F A nem más, hanem ahalálos vétekböl, és ateremtet állathoz uralkodo szeretetböl valo ki kelés, a kegyelemre, és ateremtöhöz uralkodo szeretetre valo menetel. ugyan ezen kegyelem. és szeretet által, leszünk Isten fiaivá.

K. Mellyek azok ahasznok, a mellyeket ameg igazulásnak kegyelme. munkálodik alelkünkben;?

F A mái lettzke ötöt teszen fel, az elsö hogy békesegünk legyen az Istenel, akristusnak lelke, és érdemi által, amely békeség. belsö örömet, és menyei gyönyörüséget okoz bennünk. az Istenhez valo meg térésünkért, nem ollyan tsalárd békeséget. mint a mely vétkes örömet okoz. a földi jóknak, gazdagságoknak, tiszttségeknek birásokért, egy igaz léleknek, gyönyörüsége, a kristus szenvedéseinek gyümöltse, és a világi öröm, aszivben uralkodo véteknek és rosz kivánságoknak meg romlot gyümöltse..

K. Mellyek akövetkezendö három hasznai a meg igazulás kegyelmének?

F A második a, hogy meg erösittsen minket ajóban, álhatatosá tégyen az Istenhez, és hogy végig meg tarttson az ö szolgálattyában. a harmadik, a, hogy el távoztassa szivünket, az itt alat lévö dolgoktol, és az örökké valokhoz kaptsollya azt, a reménség által, avilágnak fiai. minden ditsöségeket a földi jóknak birtokában tarttyák, az Isten fiai pedig abban, hogy a menyei jókót várják, a negyedik a, hogy tsak egyedül a kristusban valo fogadot fiuiságinkot betsültesse velünk, és azt az örökséget, amelyre részt ád, most Isten fiai vagyunk, mondgya szent János, és még nem jelent meg. mitsoda lészünk, tudgyuk, hogy mikor meg jelenik, hasonlok leszünk hozája mert meg láttyuk ötet, amint vagyon. 1 epist. 3. 1.

K. Mellyik az ötödik haszna ameg igazulás kegyelmének,?

F A, hogy, akristusért valo szenvedésben. örömet találunk, békeségel szenvedni anyomoruságokot, ez elég volna egy filosofushoz, de azokot szeretettel. és alázatoságal szenvedni, egy valoságos keresztyenhez illik, azokban tenni pedig a ditsöséget. és az örömet, az Apostoli kegyelem., és tekélletes keresztyéni jó erkölts, ezért is mondgya az Apostol, hogy a háboruság türést szerez, atürés pedig probálást, aprobálás reménséget, a reménség pedig meg nem szégyenit, mert az Isten szeretete ki ontatot ami sziveinkben a szent Lélek által aki nékünk adatot.

K. kitsodák azok. a kikben. a haboruság keresztyéni türést szerez?

F Azok, kik a kristus lelkében élnek, kik az Évangyéliumhoz alkalmaztattyák élettyeket, és nem a világhoz, a kik meg vetik mind azt., valami az idövel el mulik, kik anyomoruságot ugy tekéntik, mint az Istennek hozájok valo szeretetének jelét, és mint magját az örökké valo jóknak. a melyek után suhajtoznak, ellenben pediglen aháboruság, türhetetlenséget, szomoruságot, panaszolkodást, kéttségben valo esést okoz mind azokban kik avilághoz. és amulando dolgokhoz ragaszkodnak, nyomorultaká is lésznek, mind ezen, mind amás világon, az ollyanok sokal többet szenvednek. a nyomoruságokban, mint avaloságos keresztyének., mert vigasztalás és reménség nélkül szenvednek, akülsö nyomoruságokon kivül, még belsököt is szenvednek, a melyek mindennél nehezebek,

K A türés miképpen szerez robálást, és aprobálás reménséget?

F Probalást szerez mert érezük magunkban a kegyelemnek hasznát., és az eröt melyet veszünk, Istentöl, meg üsmervén magunkban. hogy ö véle mindent tehetünk, és a probalás, állandób és eröseb reménséget szerez, avigasztalásal, melyet érzünk az Isten segittségiért abékeségben, és atsendeségben, melyet ád aszivnek, a kristusért valo szenvedésiben.

K. A reménség miért nem szegyenit meg?

F Mert az Isten szavára, és az ö hozánk valo szeretetire vagyon fundálva; a szent Léleknek. arra a minden hato erejére, aki minket segit, és kegyelmével bé tölt, mit nem várhatunk Istentöl a midön oly valoságal láttyuk, hogy magát, és Fiát nékünk adgya, hogy szeretetét és szent Lelkét nékünk adgya, hogy bennünk lakozzék, el mondhattyuk tehát az Apostolal., ki választ el tehát minket a kristus keresztétöl, háboruságé, szorongatásé, éhségé, mezitelenségé. a veszedelem, üldözés, vagy a fegyveré,? de mind ezekben gyözedelmesek vagyunk, azért, aki minket szeretet. rom. 8. 35. 37.


Evangyélium.

Szent luk. 4. 3.8

Fel kelvén pedig Jésus a synagogábol, a simon házában mene, a simon napa pedig nagy hideg lelésben vala. és könyörgének néki érette, és melléje álván, parantsola a hideg lelésnek és el hagyá ötet, és mindgyárt fel. kelvén szolgál vala nékik, mikor pedig anap el nyugodot volna, minnyájan akiknek külömb féle nyavalyákal valo betegi valának, hozája viszik vala azokot, ö pediglen mindenikre kezeit tévén, meg gyógyittá öket, ki mennek vala pedig az ördögök sokakbol. kiáltván, és mondván, hogy te vagy az Isten Fia, és meg fedvén. nem hagya vala azokat szollani, mert tudgyák vala ötet kristusnak lenni, meg viradván pedig; ki megyen vala egy puszta helyre. és a seregek keresik vala ötet, és szintén hozája menének, és tartoztattyák vala ötet. hogy elne menne tölök. kiknek ö mondá, mert egyéb városoknak is szükség nékem hirdetnem az Isten országát, mert azért küldettem, és predikál vala Galilaéának synagogaiban.


Magyarázat

K Mit jelent a szent péter napájának hideg lelése?

F Jelenti lelkünknek lelki betegségit. a melyet okozák a rendeletlen kivánságok. a melyek uralkodnak azokban. kik nem az Istené. és a melyeket. még ajó erkoltsüek is érzik ez életben. bizonyos mértében, Ami hideg lelésünk mondgya szent Ambrus, a fösvénység, ami hideg lelésünk anagyra vágyás, a mi hideg lelésünk, agyönyörüségeknek kivánsága,. hasonlot lehetne mondani, az irigységröl, aharagrol, boszu állásrol, és mind az ollyan indulatokrol., melyek háborodást és rendeletlenséget indittanak szivünkben. és lelkünkben,

K. Kik nyerék meg abetegnek meg gyógyulását,?

F Az Apostolok nyerék meg kérések által, ez a példa meg tanit, hogy imádkoznunk kel abetegségben lévö atyánk fiának megy gyógyulásáért, mivel akristus némelykor inkáb meg halgattya, a maga szolgait, mint sem magát abeteget. sokal érdemeseb dolog is másokért imádkoznunk., mint sem magunkért, a midön atesti nyomoruságokban forog a dolog, mert a felebaráti szeretet amelyel imádkozunk érettek, nem hasznunk keresö.

K. Ez az Aszszony könyörgeé magáért?

F Az Évangyélium arrol nem szól; mert az ö hideg lelése jelenté alelki hideg lelést, és hogy mind azok, kik abban anyavalyában vannak, nem hogy gyogyulásokot kérnék de gyakorta, anyavalyát sem érzik, söt még azt szeretik, nem hogy még agyógyulást kivánnák, szánnunk kel tehát öket, és könyörögnünk érettek, annál nagyob buzgoságal. hogy ö magok arrol nem gondolkodnak, és hogy gyakorta valamint szent Agoston mondgya maga felöl, hogy anyira félnek attol meg menekedni, mint a menyire kellene azt kivánni, hogy meg menekedgyenek.

K Mit tselekedék ez az Aszszony meg gyogulása után?

F. Mindgyárt fel kele. akristusnak, és a tanitványinak kezde szolgálni asztalnál., arra tanit minket példájával, hogy egy szem pillantásig se halogasuk, hálákot adni az Istennek, a midön valamely betegségtöl, vagy nyomoruságtol meg szabaditot. mutassuk meg néki. gyorsaságunkal. hozája valo hálá adásunkot. és buzgoságunkot. hogy ötet szolgálni akarjuk abban az állapotban, a melyben tett minket., és azö szolgálattyában valo gyorsaságunkal. és szorgalmatoságunkal; adgyuk jelét, egészen valo meg gyógyulásunknak. hogy jó példát adván azzal felebarátunknak, arrais vigyük, hogy azért ditséretet adgyon Istennek.

K. Miért mene akristus a pusztában, tanitási, és tsuda tételei után?

F Mert példát akara adni szolgainak, hogy minek utánna, végben vitték hivatallyokot, egy ideig magokban szállyanak. és magánoson éllyenek, hogy ujjab eröt vévén magokban. nagyob buzgoságal térjenek viszá a munkára, a kristus igen szereti vala. apusztában valo imádkozást. meg akarván azal mutatni, hogy mitsoda szükséges a magánoson valo létel. ajó imádságra, és ha ateremtet állatokra terjeszük elménket, és szivünket, az Isten szavát nem halgathattyuk, se ö meg nem halgattya a miéinket.

K. Mit kel gondolnunk ezen népnek buzgosága felöl aki fel találván akristust attol tart. hogy elne hagyná öket

F Fontollyuk meg ezt a példát, amely minket szégyenbe hozz, és a mely szemünkre hánya, hogy mitsoda. tunyaságal., és figyelmetlenségel halgattyuk az Isten igéjit, kövessük tehát ezt a szent szorgalmatoságot., keresven az Isteni Igéhez köttetet kegyelmet, és amidön szivünket meg hatotta, tarttsunk attol., hogy avilág, és akisértetek, el ne vesztessék velünk annak gyümöltsét, ez a félelem nékünk üdveséges lészen. mivel az igazságnak szeretetét fogja szivünkben oltani.

K. Mit tanulhatunk akristus feleletéböl aki mondá anépnek, hogy azért küldetett el. hogy egyéb városoknak is hirdese az Isten országát.?

F. Az egyházi szolgákot arra tanittya, hogy buzgoságokot meg ne határozák valamely személyhez, vagy valamely helyekhez. amidön hivatalok valamely népre terjed. hanem kövesék oda az Istent. ahová hija öket, és szolgállyák ötet azokban. amelyekben. azö rendelése tészi öket.

 

SZENT HÁROMSÁG NAPJÁN

Imádság

örök mindenhato Isten. ki hitet adván szolgaidban, a melyet ök vallyák. meg is üsmértetted vélek az örökké valo Háromságnak ditsöségit, és hogy imádgyák az Isteni természetnek egyeségit, egy hatalmas felségben. enged meg uram, hogy ehez ahithez lévén köttetve. meg menekedgyünk minden féle nyomoruságoktol. a mi urunk. J. k.


Epistola.

Szent pál. rom. 11. 33.

oh' Isten böltsesége, és tudománya, gazdagságinak magossága, mely meg foghatatlanok azö itéleti, és meg visgálhatatlanok az ö utai, mert ki üsmérte meg az ur elméjét, vagy ki volt azö tanáttsa, vagy ki adot elsöb néki, és viszá adatik annak, mert ötölle, és ö általa, és ö benne vannak mindenek, ö néki légyen ditsöség örökké Amen.


Magyarázat

K. Az Anyaszent egyház miért olvastattya a mái napon azt a mit mond szent pál aválasztásnak, és a kegyelemnek titkárol , imádtatván velünk az Isten böltsesége, és tudománya gazdagságinak magosságát?

F Mert a szent Háromságnak. az üdveségre valo, választásnak, és akegyelemnek titka, meg foghatatlan., az Anyaszent egyház, azal aszándékal olvastattya ezt a mái letzkét, hogy minket oktasson, mert noha meg ne foghasuk is azt a magoságot, mind azon által kel tudnunk azt, amit mond az irás, arrol, és a traditio, kevélység és maga hittség volna attol. aki azt meg akarná fogni, de meg más részint, hálá adatlanság volna attol, aki nem akarná azt meg tudni, ollyan szin alat. hogy a meg foghatatlan, ez okáért, ha vétkesek nem akarunk lenni, vagy egy, vagy más képen. olvassunk arrol. vagy az irásbol, vagy a szent Atyákbol, vagy ollyanoktol oktattassuk magunkot., kik arra alkalmatosok, elmelkedgyünk gyakorta, ezekröl anagy titkokrol., hittel, félelemel, tisztelettel. bizodalomal., és imadgyuk azokot alázatoságal., meg alázván magunkot. ezek amagosságos, és és imádás méltó titkok elött.

K Mit jelentnek ezek a szók, ki üsmérte meg az ur elméjét.?

F Azt jelentik, hogy gyakorta rejtékben vannak az Isten itéleti, az emberek elött, mert ö azt akarja, hogy a szentek is rettegjenek ö elötte., és az ö mindenhato keze alat, hogy tsak az ö akarattyátol fügjenek, hogy tsak benne ditsekedgyenek. hogy az ö szándékit, és akaratit imádgyák. ha azokot, meg nem foghattyák is, bizonyosok lévén abban hogy minden valami ötölle jö. az igazságos. és imádásra valo.

K. Miért mondgya a szent pál ezeket a szokot. ki adot elsöben néki, és viszá adatik annak,?

F Azért hogy minket meg alázon, és meg oltalmazon. attol. az emberi kevélységtöl. hogy magunkot el ne hidgyük, és azt ne gondollyuk, hogy ha az örök életre választattunk, atsak a magunk érdemiért vagyon., és azt, nem tsak a kristus kegyelmének kel egyedül tulajdonittani, az Apostol, meg akarván minket menteni az illyen vétkes gondolatoktol., azért mondgya nékünk. hogy semit nem adunk Istennek, a mit tölle nem vettük volna, és hogy minden érdemink, akegyelem ajándékitol jönek, valyuk meg tehát valoságal, hogy magunktol semmit nem adhatunk Istennek olyat, a miért irgalmaságot, és kegyelmet tehetne velünk, a mely kegyelem nélkül, pedig, egyebet nem lát bennünk véghetetlen nyomoruságnál., hogy mi magunktol. tsak jót sem gondolhatunk. hogy nintsen semmi is ollyan mi bennünk, a mivel ditsekedhetnénk, ha nem tsak azal., amit az ö joságátol vettünk. 2.Cor.3..5. l Cor.4.. 7. ezért is mondá szent Agoston az Istennek, uram, tekénttsed bennem a magad munkáját. és ne az enyimet. mert ha az enyimet tekénted. kárhozatra vetz engemet, de ha amagadét tekinted, meg koronász engemet. supr. ps. 137. n. 18.

K. Magyarázd meg ezeket a szokot; mert ö tölle, és ö általa, és ö benne vannak mindenek, ö néki légyen ditsöség

F Az Apostol meg akarja velünk értetni, hogy tsak az Istenhez illik a maga ditsöségit keresni mindenekben. és mindent arra forditani. mert minden ami teremtetett, és minden kegyelem ö tölle vannak, mint kut fejektöl, és az ö minden hatoságátol, ezt is teszik ezek a szok, mindenek ö tölle vannak, mindenek az ö Isteni tekélleteségének képei, azért is mondgya, mindenek ö általa, vannak, mindennek is, ö benne kel nékünk tettzeni, és tsak ö benne maradandok, és anyiban állandok, a menyiben ö azokot meg tarttya szüntelen valo gondviselésivel, ezeket is tészik ezek a szok, ö benne vannak mindenek

K. Nem lehetneé meg más értelmet adni ezeknek a szoknak.?

F Lehet még igy is magyarázni, ha ugy tekinttyük az Atyát, mint kezdet nélkül valo kezdetet; azt kel mondanunk, hogy mindenek tölle vannak, mint mindennek kezdetétöl, ha ugy tekinttyük a Fiat, mint az Atyanak igéjit. és böltseségit, azt kel mondanunk hogy mindenek ö általa vannak. ezért is mondgya szent János hogy mindenek ö általa lettek, joan. 1. 3. a szent Lelket pedíg ha ugy tekinttyük mint az Atya, és a Fiu közöt valo szeretetett, és mint, minden Isteni munkáknak végit, el lehet mondani hogy mindenek öbenne vannak, mert mindennek hozája kel tzélozni, és mindent néki ajánlani, azért is mondgya. agörög forditás. hogy mindenek ö érette vannak, az az, az ö ditsöségiért

K. Mitsoda hasznunkra kel forditanunk mind azt valamit eddig mondottál., vagy az el választásnak, és a kegyelemnek titkairol., vagy a szent Háromságnak titkairol.

F Arra. hogy higyük mind azt. valamit az Isten méltoztatot nékünk ki nyilatkoztatni, mi lehet okosab. mint azt hinni, a mit maga az igazság, és az okoság mond, tarttsuk halgatásban az emberi elmét, hogy ne kerese meg fogni azt, a mi igen meg haladgya gondolatinkot, vallyuk meg azt, hogy az Isten, számlálhatatlan dolgokot tselekedhetik ollyanokot, amelyeket mi meg nem foghatunk, hogy ö mindeneket tud, az ö tudománya ollyan véghetetlen., valamint az ö hatalma, a mi tudományink pedig igen meg vannak határozva, tsak aleg kiseb dolog iránt is, és amit minden nap látunk, és a mit leg inkáb gondollyuk üsmérni, mi azt meg nem foghattyuk, minden világi dolgok nehezek mondgya abölts, és az ember. szoval, azokot meg nem foghattya, Eccl. 1. 8.


Évangyélium

Szent Matth. 28. 18.

És hozájok menvén Jésus szolla nekik, mondván. adatot nékem minden hatalom menyben, és a földön el menvén azért, tanitsatok minden nemzeteket; meg keresztelvén öket, Atyának, és Fiunak, és szent Léleknek nevében, tanitván öket meg tartani mind a miket parantsoltam néktek, és én imé veletek vagyok minden nap világ végezetig.


Magyarázat

K. Mitsoda a kristusban az a hatalom a mely neki adatot azö halálának. és fel tamadásának érdemi által?

F szabadságot ád anéki, hogy az Attyának jóbjára üllyön, hogy az Angyaloknak, és aboldog lelkeknek fejek légyen, hogy az embereknek meg nyisa amenyeknek kapuját, hogy szent Lelket küldgyön, a mely fel álittsa, és erösittse Anyaszent egyházát eföldön, hogy Apostolokot küldgyön az egész világra, kik Évangyeliumát predikállyák, kik anemzeteket ahitnek járma alá tegyék. nékik törvényt szabjanak, szenttségeket, és egyházi szolgákot rendellyenek, azö ajándékit, és kegyelmit ki osztogasák, aválasztatit meg szentellyék, és hogy evilágon lévö minden jókót, és nyomoruságokot azoknak üdveségekre fordittsák, és közönségesen mind azt, valami történik ez életben, az Istennek itéletiböl, vagy irgalmaságábol.

K. Mire kötelez minket akristusnak ez a hatalma?

F Arra kötelez minden hiveket, hogy néki engedelmeskedgyünk. mindenekben, valamit az Évangyéliumban nékünk hágy, azokot kövesük; és tellyeségel, az ö kegyelmétöl fügjünk, akiknek pedig valamely hatalmok vagyon az Anyaszent egyházban, azokot arra köteledzi, hogy magokban meg üsmerjék, hogy mindent ötölle vettek, az ö rendelése szerént, kel magokot viselni, és nem amagok hasznok szerént, se nem avilágnak valo tettzésért, hanem tsak egyedül. az ö szolgálattyát tekinttsék, és ahivek üdveségét., és hogy rettentö számot fognak adni az ö itélö széke elött, azért, hogy a hatalmokal mint éltenek, köteledzi arra mind azokot, kik valamely világi tiszttségben, vagy méltoságban vannak, hogy minden hatalmokot fordittsák az ö Anyaszent egyházában lévö országának elömenetelére, és gyarapodására, egy szoval a rosz szokásokot el ronttsák. és ötet szolgáltassák, tiszteltessék, mind azokon ahelyeken, ahová hatalmok el terjed,

K. Miért mondá az üdvezitö az Apostolinak, minek elötte el küldené öket, hogy minden hatalom adatot néki.

F Azért hogy meg értesse vélek, hogy az Anyaszent egyház fel állitására, szükségek vagyon az ö hatalmas segittségére, a mely nélkül, vakmeröség lett volna minden igyekezetek. mert ugyan is tizen két szegény ember; a kiknek se hitelek, se tudományok. nem lévén, nem foghattak, nem is mértek volna fogni, a nemzettségek meg téritésének nagy munkájához, és annyi sok hamis vallásnak fel forditásához, hogy ha tsak. az ö Isteni segittsége vélek nem lett volna, ki tettzik tehát ebböl világosan, hogy a mi vallásunk fel állitása, a magoságban lakozonak munkája.

K Miért keresztelik meg a gyermekeket. minek elötte lehesen öket oktatni, mivel akristus azt akarja, hogy elsöben oktassák., és az után keresztellyék meg?

F Mert akristus. az ollyanokrol szól itt. akik már el érték az okoságnak idejét; akiket elsöben oktatni kelletet. a vallás titkaira, minek elötte meg keresztellyék, a mi pedig a kisdedeket illeti, az Anyaszent egyház traditiojábol tudgyuk,, hogy ez a szenttség el követi bennek hasznait, meg szabaditván öket az ördög, és az eredendö vétek rabságábol, meg szenteli öket, az Isten, és az Anyaszent egyház fiaivá tészi öket, az Isten kegyelméböl, valamint akristusért szenvedet martyrumság, meg szentelé akisdedeket., akiket hérodes meg öleté.

K. Miért akarja akristus., hogy az Atyának, és a Fiunak, és a szent Léleknek nevébén keresztellyenek.?

F Meg akarja nékünk mutatni, hogy az ujjonan valo születés. az Isteni fiuság. és amalasztok melyeket akereszttségben veszünk. a három Isteni személyektöl vannak egyenlö képen., és ahoz egyenlö tisztelettel. és imádásal tartozunk, mert egyenlö természet, és Istenség, azt is meg akarja velünk értetni, hogy ez a szenttség minket a szent Háromságnak szentel., az Atyának, mint teremtönek, a Fiunak, mint meg váltonak, a szent Léleknek, mint meg szentelésünk kezdetinek, az Atyának mint fiait, a Fiunak, mint örökös társait, és a szent Léleknek mint templomit. erre valo nézve, nem elég a, hogy az Istent az ö egyes állattyában imádgyuk, hanem még ötet imadnunk kel. három személyiben, mivel mindenik személy Isten., mind azon által külömbözök magok közöt,

K. Az Isten ki nyilatkoztatta valaé ezt a nagy titkot a sidoknak.?

F Ezt ö vélek igen homályosan üsmértette vala meg, ez a kegyelem, a kristus Anyaszent egyházának adatot meg, a kinek arrol, világos üsmerettséget adot., el is mondhatni, hogy ez a titok, a keresztyének titka,, nagy hálá adásal tartozunk tehát. illyen nagy kegyelemért, a szent Háromságnak lévén tehát szenteltetve, még ez életben tartozunk néki azokal atiszteletekel., imádásokal, és szolgálatokal; a melyeket adnak néki aválasztottak, örökösön amenyekben

K. Mit tésznek ezek a szók., veletek vagyok minden nap világ végezetig?

F Ezek meg bizonyittyák hogy a kristus Anyaszent egyháza, szüntelen fóg tartani. eföldön világ végiig. mert a kristus véle lészen. hogy azt igazgassa, vezérellye, és meg tarttsa, az ö minden hato lelkének erejével.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO ELSÖ VASÁRNAPON

Imádság

oh' Istenünk, aki benned reméllöknek. ereje vagy, tekinttsed kegyelmesen imádságinkot, és mint hogy az emberi gyengeség semit nem tehet nálad nélkül, segits minket kegyelmedel. hogy bé töltvén parantsolatidot, minden akaratink., és tselekedetink elötted kedvesek legyenek a mi urunk J. k.


Epistola.

szent jan. 1 lev. 4. 8.

A ki nem szeret, nem üsméri az Istent, mert az Isten szeretet, abbol jelent meg az Isten szeretete mi hozánk, hogy az ö egyetlen egy szülöt Fiát küldötte az Isten evilágra, hogy éllyünk ö általa, abban vagyon aszeretett, nem hogy mi szerettük volna az Istent, hanem hogy ö szeretet minket elsöben, és el küldötte a Fiát engesztelöül ami büneinkért, szerelmesim, ha igy szeretet minket az Isten, nékünk is kel egy mást szeretnünk, az Istent soha senki nem látta, ha egy mást szerettyük, az Isten mi bennünk lakik, és az ö szeretete mi bennünk tekélletes. abbol üsmérjük meg, hogy ö benne lakunk, és ö mi bennünk, hogy az ö lelkéböl adot nékünk, és mi láttuk, és bizonyságot teszünk, hogy az Atya, elküldötte az ö Fiát, evilág üdvezitöjét, valaki vallya, hogy Jésus az Isten Fia, az Isten lakik abban, és ö az Istenben, és mi meg üsmértük, és hittük az Istennek hozánk valo szeretetét. az Isten szeretet, és aki az szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten öbenne evégre lett tekélletessé az Isten szeretete mi hozánk, hogy az itéletnek napján bizodalmunk legyen. mert amint ö vagyon, mi is. vagyunk evilágon, félelem nintsen aszeretetben, hanem atekélletes szeretet ki rekeszti a félelmet, mert a félelemnek gyötrelme vagyon, aki pedig fél, nem tekélletes a szeretetben. mi azért szeresük az Istent, mert az Isten szeretet minket elöször, ha ki azt mondgya, hogy szeretem az Istent, és az ö attyafiát gyülöli, hazug az, mert aki nem szereti az ö attyafiát. akit lát, az Istent akit nem lát, mi modon szeretheti, és eparantsolatunk vagyon az Istentöl. hogy aki szereti az Istent, szeresse az ö attyafiát is.


Magyarázat

K. Miért mondgya szent János, hogy az Isten szeretet?

F Azt akarja velünk meg értetni, hogy az Isten véghetetlen szeretettel szereti fiait, ollyan szeretettel amely ö maga, mert valami az Istenben vagyon. a maga az Isten. azért is adta nékik a fiát, akiben minden kedvét tette, és az ö szent lelkét, aki az ö szeretete, ez igy lévén, aki aszeretet ellen vét., az Isten ellen vét.

K Magyarázd meg nékünk ezeket a szokot, abbol jelent meg az Isten szeretete mi hozánk, hogy az ö egyetlen egy Fiát küldötte Isten evilágra, hogy élyünk ö általa.?

F A magyarázattya a, hogy az Isten nem adhatta nagyob bizonyságát szeretetinek, mint azt, hogy nékünk el küldötte egy Fiát akit érettünk ahalálra adván. meg mentene minket az örökös haláltol, és nékünk életet adna, de örökös életet, de a mi leg inkáb fel magasztallya hozánk valo szeretetit, ahogy, ollyankor küldötte el, a midön az egész emberi nemzet a vétekben lévén el merülve, nem várhatot tölle mást, hanem boszu állást, és ha el küldötte, nem azért hogy el veszese érdeme szerént, hanem hogy meg szabadittsa, és bé tölttse örökös jokal.

K Ez a szeretete Istennek, a mi szeretetünkért valo jutalomé?

F A nem, ami szeretetünkért valo jutalom, de söt még ami szeretetünknek az a kezdete. és oka, ö szeretet minket elsöben. és mi nem szerethettük volna ötet. ha minket meg nem elözöt volna, és ha nem adta volna nékünk azt a szeretetet. a melyel kelletet ötet szeretni, szeretetet adván néki, a szeretetért, mi magunktol; tsak a teremtet állatokot szerettük volna, ugyan aza szeretet is vala ami veszedelmünk, és vétkünk, mert ugy, ateremtet állatnak adtuk azt a mit tsak egyedül az Istennek kelletet volna adni. de a mi leg inkáb háláadásra indithat minket, a, hogy ez a szeretet az ö Fiának vériben állot, a ki is, hogy meg válttsa az embereket, magát fel áldozta, a kereszten meg holt, és öket meg békéltette az Attyával, bünöknek botsánattyát nyervén nékik.

K Mit kel ki hozni illyen nagy szeretetböl?

F Azt kel ki hozni szent Jánosal. hogy ha az Isten igy szeretet minket. minékünk is kel egymást szeretnünk., annyira, hogy ha szükséges, életünket is le tegyük atyánk fiáért. az az, hogy ugy kel ötet szeretnünk, valamint az Isten szeretet minket, szeretvén még ellenséginket is, mivel az Isten szeretet minket, a midön még ellenségi valánk.

K. Mitsoda értelme vagyon. ezeknek aszoknak, hogy, soha senki nem látta az Istent?

F Mert soha senki itt alat nem látta az Istent magában, és ugy amint vagyon., az alátás, aboldog. lelkeket illeti a menyekben. és az ö szenvedéseknek jutalma, hogy ötet egészen láthassák.

K. Miért mondgya szent János, hogy ha egymást szerettyük az Isten mi bennünk lakik, és azö szeretete mi bennünk tekélletes?

F Meg akarja nékünk mutatni. hogy másképen nem, hanem tsak ugy birhattyuk. az Istent. mind ezen, mind a más életben, hogy ha keresztyéni szeretettel. vagyunk felebarátunkhoz, még az ellenséginkhez is, mert ha felebaratunkot, az Istenben, és az Istenért szerettyük, az Istent magát szerettyük. okát adom. mert a keresztyéni felebaráti szeretet abbol áll, hogy felebarátunknak azt kivánnyuk, hogy az örökös jót birhasa, apedig maga az Isten, azt kivánni pedig vagy magunknak, vagy másoknak, hogy az Istent birhasuk, akor az Istent szerettyük, és birjuk is valamely mértékben., hogy ha ötet valoságal szerettyük, mert az aki szeret, meg egyezik. szivel, és hajlandoságal. azzal akit szeret, mivel a szeretet, a szeretö dolgokal valo meg egyezésében áll a szivnek, ugyan ezt is tanittya nékünk az üdvezitö mondván. ha ki engem szeret, az én beszédemet meg tarttya, és az én Atyám is szereti ötet, és hozzája menyünk, és lako helyt szerezünk nála, joan. 14. 23. szent Janos is ezért mondgya, hogy ha egymást szerettyük, az Isten szeretete tekélletes mi bennünk;

K Magyarázd meg nékünk ezeket a szókót, abbol üsmérjük meg hogy ö benne lakunk, és ö mi bennünk, hogy az ö lelkéböl adot nékünk.?

F Ezek azt teszik. hogy az Isten ami szivünkben öntvén a szeretetet, a szent Lélek által, melyet a kereszttségben vettünk. és a bérmálásban, a szent Lélek bizonyságot tészen arrol a mi lelkünknek. és meg érezteti velünk az Istennek bennünk valo létit, a kegyelem. és ajó erkölts indulatival. a melyeket bennünk munkálodgya.

K. Miért mondgya szent János, hogy ö látta, és bizonyságot teszen hogy az Atya, el küldötte az ö Fiát evilág üdvezitöjét.?

F Mert ö bizonysága volt az ur szine változásának, fel támadásának, menyben menetelének, a szent Lélek tanitványokra valo le szállásának, ezek valoságos bizonysági, az üdvezitö eföldre valo elküldetésének

K Hogy az Isten mi bennünk. és mi az Istenben lakjunk, elégségesé arra azt vallani, hogy a kristus az Isten Fia?

F Elegséges, tsak hogy az a vallás élö hittel, és szeretettel légyen, hogy atselekedetek meg egyezenek avallás tétellel, és hogy abban a szándekban legyünk, hogy azt meg vallani, életünk el vesztésivel is készek vagyunk,

K. Szent János miért mondgya. ujontában. hogy az Isten szeretet., és aki aszeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten ö benne?

F Azért hogy annál is inkáb az elménkre adgya., hogy mitsoda köteleségel tartozunk az Istent szeretni; és a felebarátot, és hogy a mi szeretetünknek, álhatatosnak kel lenni, mivel mind addig valamég a szivünkben meg.marad, az Isten is bennünk meg marad. és mi is ö benne, ellenben pedíg, az Isten nintsen azokal, kik a felebarátot, nem szeretik, vagy akik tsak avilágért, vagy ha a magok hasznokért szeretik ötet, ennek aszeretetnek minden emberekre kel terjedni, atyafi, vagy nem atyafi, jó akaro, vagy ellenség. vagy idegen. az Istenhez valo szeretetünknek ez a tekélletesége, hogy ollyanok legyünk evilágon., amitsodás akristus volt, szeresünk mindeneket söt még ellenséginket is. valamint ö azokot szerette, és legyünk készek, az ö példájára, ha a szükség ugy hoza, életünköt is le tenni üdveségekért

K Mit okozhat bennünk. eza szeretet. és a kristushoz valo hasonlitás

F Azt okozhattya bennünk ez a két dolog., hogy nagy bizodalomal mehetünk az Isten eleiben. az utolso napon. mert ha szent Jakab szerént, irgalmaság nélkül fog meg itéltetni az, aki irgalmaságot nem tett, abizonyos hogy a ki irgalmas volt, valamint hogy az Isten irgalmas., és aki attya fiait szerette, valamint akristus minket szeretet; az itélet napján nagy bizodalomban lehet.

K. Szent János miért mondgya, hogy a félelem nints a szeretetben, hanem atekélletes szeretet, ki rekeszti a félelmet?

F Hogy ezeket meg lehesen érteni, meg kel külömböztetni, akét féle felelmet. az egyikét nevezik szolgai félelemnek, a másikát fiui félelemnek, a szolgai félelem az, a mely tsak a büntetéstöl fél, és a mely el kerülteti avétket, mert tartanak az égéstöl. és nem az Istent meg bántástol, ugy hogy a vétket gyakorolnák, ha a más életben nem volna semitöl is tartani,

K. Ez a félelem nem joé?

F Magában jó, és nem tsak szabad, de tartozunk is félni olyan nagy veszedelemtöl mint apokol., az illyen félelem magában téritti a bünöst., abölts azt mondgya, hogy a ki nem fél, ameg nem igazulhat, az igen hasznos, mert meg gátollya a külsö vétkeket. és meg tartoztattya, arosz szokásokot, és külsö jokot miveltet. a fogyatkozása. ennek a félelemnek nem a, hogy a pokoltol tart, hanem az, hogy tsak a pokoltol tart. tsak erre avegre kerüli el a roszat, és tselekeszi ajót, ugyan ezért is nevezik szolgai félelemnek, mert ugy miveltet minket. mint arabokhoz illik, és nem ugy mint a fiahoz. a fogyátkozás nem magátol a félelemtöl vagyon, hanem mi töllünk, mivel tsak avétekért valo büntetést akarjuk el kerülni, és nem magát avétket, egyedül az Isteni szeretet utáltattya meg avétket, a rekeszti ki a szivböl. meg változtatván az akaratot., atölti bé. az Isten törvényit. ugy amint kel. és az is tészi igazá, és kedvesé az embert, az Isten szemei elött, egyszers mind, el nem érhettyük azt az Isteni szeretetet, a bünöst, arra indittya a büntetéstöl valo félelem; és helyet készit a szeretetnek, atö ahegyivel utat tsinál, és maga után vonnya a selymet, amateriában, illyen szent Agoston szerént, a pokoltol valo félelem, és az Isteni szeretet, a félelem meg nyittya a szivet és maga után vonya a szeretetet, a mely onnét a vétket ki üzi, nem kel kéttségben esni az olyanrol., aki köteleségit tsak abüntetés félelméböl viszi végben, hanem arra kel inteni, hogy a félelemböl. a szeretetre menyen. tselekedgyél, mondgya ez a szent Atya, leg aláb a büntetésnek félelméböl, ha még nem tselekedhetel. az igasságnak szeretetéböl. de az Istentöl kel kérni. azt a szeretetet, mely a jót hasznosan tselekedtesse, és tsak az üdveségre valo nézve.

K Mit hinak fiui félelemnek?

F Azt hiják. amely az Isteni szeretettöl jö. mint eredetetöl, és amely azt tselekeszi, hogy a büntetéstöl nem tartunk ugy. mint az ötet meg bántástol. ugy anyira hogy aroszat el kerüllyük. és ajót tselekeszük gyönyörüségel, és tsak az ö szeretetiért. és hogy ezt mindeniket el követnök, ha szinte nem kellene is tartani abüntetéstöl. a fiui félelem, még ollyan tisztelettel valo félelem is, a mely tisztelteti velünk az Istent, és magunkot meg alázván, ötet, a szent pál mondása szerént, rettegésel szolgállyuk, ezt azért hiják fiui félelemnek., mert ajol neveltetet fiak, semitöl nem félnek. ugy, mint attol, hogy meg ne bánttsák, azö jó. és kegyes attyokot, és a kik elöt, tisztelettel, és alázatoságal vannak.

K. Miért mondgya tehát szent János hogy a félelem nints a szeretetben.?

F Mert it a szolgai félelemröl szól, az Isteni szeretet, mely az Istent mindenek felet szeretteti, és a felebarátot az Istenért, nagy bizodalmat ád. hogy az Isten nem akar minket örökösön el veszteni; és igy ez a szeretet meg gyengitti a félelmet. de a fiui szeretetröl el mondhatni, hogy mentöl inkáb szeretik az Istent, annál inkáb félnek ötet meg bántani. és leg kisebben is ötet meg sérteni.

K Miért mondgya utánna, hogy a félelemnek gyötrelme vagyon.?

F Mert akiben a büntetésnek félelme vagyon. az igasságnak szeretete nélkül. anyughatatlanságban, és gyötrödésben vagyon., fél a gyötrödéstöl. és a gyötrödésben vagyon.

K. Mivel fejezük bé mind azt. valamit mond szent János a szeretetröl?

F Azal fejezük bé, hogy tartozunk tellyeségel szeretni. az Istent, aki oly nagy jóságal szeretet elsöben minket, a midön még az ö ellenségi valánk, ugy anyira, hogy az igen nagy vetekben esik, aki önéki. szeretetiért, szeretetet nem ád, de mely kevesen vannak az ollyan keresztyének, kik illyen nagy dologrol, valoságal meg visgálnak magokot.

K Miröl üsmérjük meg. ha szerettyüké ötet?

F A Mi tselekedetinkröl, arrol ha avéteknek ellene állunké, ha szorgalmatoságal végben viszüké hivatalunkot, abban az állapotban a melyben vagyunk. ha örömel engedelmeskedünké az Isten parantsolatinak, és rendelésinek, példának okáért azt parantsollya mondgya szent János, hogy aki az Istent szereti, szerese atyafiát. is. ha ezt nem tselekeszük, hejában mondgyuk hogy szerettyük az Istent, mert az Apostol szerént, a ki azt mondgya. hogy az Istent szereti, és az atyafiát gyülöli, hazug a. mert aki nem szereti az ö attyafiát a kit lát. az Istent a kit nem lát, mi modon szerethetné.


Évangyélium

Szent luk. 6. 36.

Legyetek azért irgalmasok, mint a ti atyátok irgalmas, ne itéllyetek, és nem itéltettek., ne kárhoztassatok, és nem kárhoztattok, meg botsásatok; és meg botsátatik nektek, adgyatok, és adatik néktek, jó, és meg tömöt, és meg rázot, és ki folyo mértéket adnak ati kebeletekbe; mert azon mértékel, a melyel mértek. viszá mérettetik néktek, monda pedig hasonlatoságot is nékik, vallyon avak vezethetié avakot. nem mind aketten averemben esneké, nem fellyeb valo atanitvány amesternél, tekélletes lészen pedig minden; ha lészen mint az ö mestere; miért nézed pedig a szálkát az Atyád fia szemében, a gerendát, pedig mely ate szemedben vagyon, nem vészed eszedbe, avagy mint mondhatod az atyád fiának, atyám fia had vessem ki a szálkát a szemedböl; magad a szemedben a gerendát nem látván, kép mutato vesd ki elöször a gerendát ate szemedböl; és akkor lássad hogy ki vegyed a szálkát az atyád fia szeméböl.


Magyarázat

K Miképen lehetünk ugy irgalmasok, valamint ami menyei Atyánk irgalmas.?

F A midön szánakodo szeretettel tekénttyük a mások testi vagy lelki nyomoruságit, a midön, minden tehettségünkel [tehettségün kel] meg segittyük öket, ha más képen nem lehet, leg aláb jó akarattal., és imádságal., mindenkor készek legyünk meg botsátani ellenséginknek, és azoknak, kik meg bántottak, nem tartván leg kiseb haragot is szivünkben. ö ellenek, egy szoval követnünk kel. leg jóbban a mint töllünk lehet., azt az irgalmaságot, a melyel az Isten volt hozánk, halálra adván érettünk a maga Fiát., és meg botsátván büneinket., ezt apéldát. adgya az ur elönkben hogy kövessük.

K A midön azt mondgya ne itély, és nem itéltetel, tilttyaé tellyeségel az itélést?

F közönségesen azt nem tilttya, söt még másut parantsollya az itélést. de az igasságnak rendi szerént., meg egyeztetvén itéletünket az ö itéletivel, de tilttya, és kárhoztattya az igasságtalan, és vakmerö itéleteket., a melyek oly közönségesek, és sok számu vétkeknek eredeti, hogy ezeket el lehesen kerülni, visgállyuk meg, hogy mi nem tettzik nékünk abban, a miröl itélnek minket mások,ugy hogy, mi is, hasonlo itéletet ne tegyünk másokrol., se vélek ugy ne bánnyunk, a mint mi nem akarnok, hogy mások bánnyanak velünk

K. Tilttyaé nékünk kárhoztatni a felebarátot. akár mi féle, vagy akár mitsoda dologban?

F A fellyeb valo feleletet erre is lehet szabni, tilttya azt nékünk, hogy akár kit is kárhoztassunk igaságtalanul; és vakmerö képen, a midön lehet kételkedni adologban, akor nem kel kárhoztatni, de jová sem kel hagyni a midön elegendö ók arra nintsen, a felebarati szeretet, és az igasság. arra kötelez, hogy menttsünk másokot; a menyiben azt az igasság meg engedi. de tartozunk kárhoztatni mind azt, valami láthato képen, ellenkezik az Isten törvényével., és valami láthato képen rosz, példának okáért kárhoztatni ahitetleneket, az el szakadtakot, az eretnekeket, amidön az egész Anyaszent egyház kárhoztattya öket, és ö magok kárhoztattyák magokot, az ö magok itéletekböl. el szakadván atyok fiaitol., hasonlot kel mondani azokrol. kik rendeletlenül élnek, és akik viszá nem térnek tévelygésekböl, az illyen itélet igaságos, mert a kristus, és az Apostolok után itélünk, de nem kel kárhoztatnunk felebarátunkot, tsak valamely gyanakodásért, a gyanakodás is anagy dologban vétkes, a midön nintsen hellyes oka, és fundámentuma.

K. Mit tanulhatunk ezekböl a szokból, adgyatok, és adatik néktek?

F Igen tsudalhattyuk ezekböl az Isten jóságát. aki is hogy ugy mondgyam, amás életre valo sorsunkot, és a felebaráti szeretetért valo jutalmat, kezünk közi adgya, ezek aszok minket, arra köteleznek, hogy nagy irgalmaságal legyünk felebarátunkhoz, azt igérvén nékünk, hogy az Isten sokal nagyobbal lészen mi hozánk, de meg ellenben, sokan akeresztyének közül, retteghetnek, ezekre a szókra [szók ra] valo nézve, mert ha az Isten azon mértékel mér nékik, mint amelyel ök mértek másoknak., mindentöl félhetnek, ki is kételkedhetnék ebben. mivel ezt maga mondgya az igazság.

K. Mire kötelez minket, avakhoz valo hasonlitás. aki más vakot vezetvén, mind ketten a veszedelemben esnek.?

F Arra, kötelez, hogy ollyan jó. és okos kalauzt válaszunk magunknak, aki elégséges légyen a menyei uton vezetni minket., de azt, sálai szent Ferentz mondása szerént, tiz ezer közül kel választani, mi minnyájan vakok vagyunk, ha mi magunk vezettyük magunkot, ha ollyan kalauzt veszunk magunknak a ki vak, üsméretlen, tudatlan, haszon keresö, kedv keresö, ugy aveszedelemre futunk, öis fut mi velünk, és esetünket. bizonyosabbá tészi. jaj avakoknak, mondgya. szent Agoston, a kik vezetnek, és jaj avakoknak., akiket vezetnek, szükséges tehát, ha veszedelemre nem akarjuk tenni üdveségünket. hogy ollyan kalauzt vegyünk, aki okos, értelmes, buzgo, és Isten félö legyen., aki tsak arra vigyázon, hogy az Istenhez vezethessen., azon az uton. a melyet hagyot nékünk akristus. az Évangyéliumban

K Mit tanulhatunk a szálkához valo hasonlitásbol. a melyet meg láttyuk a felebarátunk szemében, és a miénkben meg nem láttyuk agerendát?

F Arra tanit egy részint, hogy el kel fedeznünk a felebarátunk fogyatkozásit, a menyiben lehet, és nyilatkoztassuk ki az ö jó erköltseit. ha azokot üsmérjük, és más részint, hogy el titkollyuk jó erköltsinket. ha a meg lehet botránkoztatás nékül, és hogy üsmérjük meg titkos fogyatkozásinkot. ez a hasonlitás. kárhoztattya még az ollyanoknak hamiságokot, a kik oly igen figyelmeznek, és akik oly hamar meg láttyák másoknak leg kiseb fogyatkozásit. és oly vakok, hogy meg nem láthattyák. a magok nagy fogyatkozásit, akik egy kis szálkát. ki akarnak venni a felebaráttyok szeméböl, és amagok szemében meg hagyák a gerendát, mely öket meg vakittya, emind amaga hittségböl, és az irigységtöl vagyon, amely sokal nagyob vétek, mint a melyet mások szemére hánnak., ugyan ezt is nevezi az ur kép mutatoságnak, mert azt akarja, minek elötte másokot inttsünk, legyünk azon, hogy magunkot meg jobbittsuk, ez ollyan letzke, a melyre kellene vigyázni, mind azoknak kik olyan hivatalra adgyák magokot, hogy másokra is kel vigyázniok. mert mindennek elötte, tanullyunk meg ugy élni, hogy meg fedhetetlenek legyünk

 

UR NAPJÁN

Imádság

oh' Istenünk, aki ezen tsudálatos szenttség alat. nékünk szenvedésednek emlékezetit hagytad, adgyad hogy oly méltán tisztelhessük szenttséges testednek. és vérednek titkait, hogy örökösön érezhessük magunkban. válttságunknak gyümöltsit, melyet nékünk szereztél., kérünk tégedet a mi urunk J. k.


Epistola.

szent 1 Cor. 11. 23.

Mert én az urtol vettem. amint elötökben is adtam, hogy az ur Jesus amely éjjel el árultaték, vevé akenyeret, és hálákot adván meg szegé, és mondá, vegyétek, és egyétek, ez az én testem. mely ti érettetek adatik, ezt az én emlékezetemre tselekedgyétek, hasonlo képen apohárt is, minek utánna vatsorála mondván, ez apohár az uj testamentum, az én véremben. ezt az emlékezetemre tselekedgyétek. valamenyiszer iszátok, mert valamenyiszer eszitek ekenyeret, és iszszátok apohárt, az ur halálát hirdetitek a még eljö, azokáért valaki eszi ekenyeret, vagy iszsza az ur pohárát méltatlanul, vétkezik az ur teste, és vére ellen, probállya meg azért magát az ember, és ugy egyék abbol akenyérböl, és igyék apohárbol, mert a ki iszik méltatlanul, itéletet eszik, és iszik magának, meg nem választván. az ur testét, azokáért ti köztetek, sok sok betegek. és erötlenek vannak, és alusznak sokan., hogy ha mi magunkot meg itélnök, nem iteltetnénk meg ugyan. midön itéltetünk pedig az urtol feddettetünk hogy a vilagal, elne kárhoztassunk.


Magyarázat

K. Mitsoda innepet szentel ma az Anyaszent egyház?

F A nagy áldozatnak, és az oltári szenttségnek rendelésit, a melyet mi Eucharistiának nevezük. a mely akereszten valo áldozatnak gyakorlása, és ahol kommunikálnak a hivek, évén abünök botsánattyára, és az Istennel valo meg békélésekre ajánlot áldazatot, az Anyaszent egyház egészen akristus szenvedésiben, és halálában foglalatoskodván nagy tsötörtökön. a melyen rendeltetet, atöbb titkok utánra halasztotta, ennek anagy innepnek szentelésit.

K. Akristus miért választotta az Eucharistia rendelésire az utolso éttzakát. a melyen ahalálra adaték?

F Azért 1. mert ezt az áldozatot ahusvéti bárány áldozattyának akará helyében rendelni, amely áldozat. annak jele volt, 2. mert halála elött akará rendelni ezt a titkot, a mely örökös emlékezetire lenne halálának, 3. mert minek elötte el hagyná eföldet, ezt a nagy zálagját akará hagyni, az Anyaszent egyházhoz valo szeretetinek, ebben a szenttségben, a melyben néki adgya testét. és vérit.

K Miképen tesznek emlekezetet ebben a szenttségben. akristus haláláról?

F A midön, ezt a szent áldozatot ajánlyák, és abban részesülnek, a Communio által meg emlékeznek arrol. hogy a kristus meg holt, érettünk, A midön meg mutattyuk mind magunk viselésével, hogy elménkben tarttyuk az ö halálát, meg halván magunknak, avéteknek, és a világi dolgoknak, A midön nagy hálá adásal vagyunk illyen nagy kegyelméhez, és A midön azt fel teszük magunkban, hogy az ö szolgálattyában akarunk élni, és meg halni. és mindenben, az ö Évangyéliumát akarjuk követni.

K Mitsoda gondolatban kel szivünknek lenni, a midön. az Apostol ezeket mondgya, hogy mind azok. kik méltatlanul Communikálnak, vétkeznek. akristus teste, és vére ellen,

F Ezeknek a szent Lélek szavainak, meg kel hatni szent rettegésel sziveket azoknak, kik ajánlására, vagy vételére készülnek, ezeknek a a szenttséges titkoknak, és ezektöl el kel távoztatni. mind azokot, kik a vétekben élnek, kik avilágot szeretik, kik elettyeket., és hajlandoságokot az Évangyéliumhoz, kik köteleségeket bé nem töltik, kik keresztyéni modon. nem igyekeznek nevelni gyermekeket: kik nem vigyáznak, arra. hogy tselédek mint viselik magokot, kik a szegényeket nem segittik, tehettségek szerént, kik haszontalan költtségeket tésznek, a midön másoknak kenyerek sintsen, és nyomoruságban vannak, a szent dolgok, a szenteket illetik. a világiak, azoktol el távozanak, hogy vétkeseké ne tegyék magokot akristus haláláért,, és meg ne gyalázák az ö drágalátos vérit, de mind azon által. erre arettentö fenyegetésre valo nézve, attol nem kel el távazni azoknak, kik ahoz valoságos alázatoságal, tiszta lélek üsmérettel, minden földi dolgoktol meg vált szivel, és jó tselekedetekkel tellyes élettel. járulnak ahoz, akristus, az illyeneket hija asztalához, mint baráttyit, és tanitványit, ugyan az illyenekel is akarja enni ahusvéti bárányt.

K. Mimodon probállya meg az ember magát minek elötte Communikályon.?

F Ugy hogy szorgalmatoságal. meg visgállya alelke üsméretit., aszivének minden részeit, hogy meg láthassa., ha nintsené ót. valamely rosz kivánság, valamely régi kovásza ameg romlotságnak, valamely kevélység. vagy nagyra vágyás, hogy ha akristushoz valo szeretet, uralkodiké mindenek felet a szivben, hogy ha némely alkalmatoságokban, hivek maradunké Istenhez, és köteleségünkhöz, hogy ha azt meg bizonyittyuké tselekedetinkel, szentelvén életünket az ö szolgálattyára.

K Az Isten meg büntetié mostanában is ugy valamint az elött. azokot, kik méltatlanul Communikálnak.?

F Rend szerént nem bünteti öket láthato képen. de az ö büntetése. annál is inkáb rettentöb, hogy a láthatatlan, el hagyván az ollyanokot magokra. és aláthatatlan halálra. a mely az Istenröl valo gondolatot bennek el ólttya. és végtire. az örökös halálra vezeti.

K Hogy kel meg választani az ur testét?

F Tisztelni kel. ezt a szent. és Isteni dolgot. meg kel külömböztetni. a közönséges eledeltöl. meg kel valojában visgálni, minek elötte ahoz járullyunk. hogy mit megyünk venni, és hogy mik vagyunk, nézük meg mi voltunkot, és annak szenttséges voltát. és nagyságát akinek asztalához járulunk, hogy ötet magát vegyük eledelül. el kel pedig attol távoznunk, hogy ha arra elegendö. és szükséges készületünk nintsen, mind addig, valamég azon állapotban nem leszünk, hogy abban részesülhesünk a penitentia tartás által. lelki haszonal.


Évangyélium

szent. ján. 6. 56.

Mert az én testem. bizonyal étel. és az én vérem. bizonyal ital. aki eszi az én testemet. és isza az én véremet. én bennem marad, és én öbenne, a mint engem el küldöt az élö Atya, én is élek az Atyáért, és a ki észen engem. ö is él én érettem. Ez a kenyér. mely az égböl szállot alá nem ugy a mint ati atyáitok mannát ettek, és meg holtak. aki ekenyeret eszi, örökké él.


Magyarázat

K. kitsodák azok. akik akristus testével. és vérivel tápláltatnak az oltári szenttségben.?

F Azok, kik a kegyelemben lévén. az ö lelkével élnek, és valoságal kivánnyák, hogy eléb mehessenek, és nevekedhessenek. az igasságban, és az áitatoságban, azok kik ebben az igyekezetben nintsenek, Communikálnak ugyan, de nem tápláltatnak, ámbár valoságal szájokban vegyék is az ö testét, és vérit, kárhozatyokra veszik, azon test másoknak életet adván, nékik halált ád.

K. Miröl üsmerhetni hogy valamely keresztyén. táplálására Communikál, és nem méltatlanul?

F Arrol meg lehet itélni, hogy mitsoda hasznokot szerez benne, ez a szenttség, Az, mondgya akristus, a ki az én testemet eszi, és az én véremet isza, én bennem marad és én ő benne, ezt ahasznot szerezi tehát. az oltári szenttség abban, aki azt veszi amint kivántatik., akristusban marad. álhatatosága, és hüsége által ahitben, reménségben, és szeretetben, az ö szolgálattyában, az Évangyélium meg tartásában., és akristus ö benne marad, kegyelme, és lelke által, ö nem tsak egy nehány nap akar bennünk maradni. nem kiván ollyan lako hellyet, amely szüntelen valo változásban légyen, ma gyonás, holnap ujontában valo eset, aki azt gondollya., hogy ma akegyelemben vagyon, holnap avétekre tér, maradando helyt akar ö abban, a kinek kegyelmit adgya aszenttségben,

K. Mitsoda élet az, a melyet ád akristus annak, aki eszi ezt a mennyei kenyeret?

F Azt az életet adgya, amelyet veszem az Attyátol. Isteni és szent életet, alázatos életet, mely hasonlo lesz a magáéhoz, a mely abbol, áll, hogy tsak azt akarjuk, a mit ö akar, azt szerettyük, a mit ö szeret, és meg vettyük azt, amit ö meg vetett.

K Mit tésznek ezek a szók, a mint én élek az Atyáért, aki észen engem. ö is él én érettem?

F Mint hogy az Isten kezdete akristus életének, ugyan ö is avége, valamint hogy ö az Attya által éll, ugyan ö érette is éll, mint hogy tölle vészen mindent, mindent az ö ditsöségiért is tselekeszik; hasonlo képen akristus, életek kezdete, azoknak., akik övéi, és akik, az ö testével. és vérivel táplállyák magokot. minden kegyelmek, jó erköltsök, jó tselekedetek, ö tölle vannak., és erednek, tartoznak tehát tsak ö érette élni, és mindent az ö ditsöségire tselekedni, azt akarja tehát ezekel a szokal, hogy tsak ö érette kel annak élni, akinek testét, és vérit adgya, és minden gondolatit, beszédit. és tselekedetit, ö hozája kel forditani.

K Mitsoda külömbség vagyon, az oltári szenttség; és a manna közöt.?

F két féle vagyon. az elsö a, hogy a manna tsak atestet táplálta. az óltári szenttség pedig, alelket táplállya, a másika az, hogy a manna tsak egy ideig tartotta meg atestnek életét, és nem mentette meg ahaláltol azokot., kik azt ették, az óltari szenttség pedig örökké valo életet ád azoknak, kik azal táplállyák magokot., kegyelmet ád nékik, és mind a lelket, mind atestet örökké fogja éltetni amenyekben.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 2DIK VASÁRNAPON.

Imádság.

Adgyad uram mi belénk szüntelen valo félelmét és szeretetét szent nevednek, mert soha meg nem szünöl gond viselésedet hinteni azokra, a kiket meg gyarapitod szeretetedben, kérünk tégedet, a mi urunk J.k.


Epistola.

Szent ján. 1 lev. 3. 13.

Ne tsudállyátok atyám fiai, ha gyülöl titeket e világ. mi tudgyuk, hogy ahalálbol által vitettünk az életre, mert szerettyük az atyafiakot, aki nem szeret, ahalálban marad. minden aki gyülöli azö atyafiát. gyilkos az, és tudgyátok, hogy egy gyilkosnak sints magában, meg marado örök élete, abbol üsmértük meg az Isten szeretetit. hogy ö, azö lelkét adta mi érettünk, nékünk is lelkünket kel adnunk, az atyánk fiáért, akinek evilági marhája. és láttya az ö attyafiát szükölkodni, és bé zárja szivét az elött, miképen marad meg az Isten szeretete abban., fiatskáim, ne szeresünk szoval. se nyelvel, hanem tselekedettel, és igazságal.


Magyarázat

K. Mit tésznek ezek a szók. ne tsudállyátok hagyülöl titeket evilág?

F Ezek a szok meg mutattyák hogy azok. kik avilágot szeretik. az Istent nem üsmérik, se azoknak. bóldogsagát, és érdemit, kik az övéi, mert nem kel tsudálni, hogy ha meg vetik és gyülölik akristust. és azokot, kik azö lelkével élnek,. és ugy amint ö élt, hogy szerethetnék akristus tanitványit azok., kik avilágot szeretik, várhattyáké ezek hogy más képen fognak velek bánni mint sem mesterekel bántak. hogy ha az ö Isteni fiusága meg foghatatlan nagy szenttsége, sok tsuda tételei, meg nem mentették avilág gyülölésétöl, a leg kegyetleneb és gyalázatosab haláltol., miképen remelhetik azt azö szolgai, hogy ö vélek jóbban fognak bánni?

K. Miröl tudgyuk mi azt, hogy a véteknek halálábol. által vitettünk akegyelemnek életére?

F Arrol, hogy ha szerettyük atyánk fiait, hogy ha szerettyük azokot. akik minket gyülölnek, ha nékik azon örökös jókot kivanunk, mint a melyet magunknak kiványuk, és hogy ha azon leszünk minden modon, hogy azokot meg szerezhessük nékik, a ki felebaráttyát igy szereti, a valoságos eletet birja, aki pedig nem szereti, ahalálban marad, mondgya szent János, és nintsen része a kegyelemnek életeben, tsak ez az egy is, elvesztheti ötet, mert azt a parantsolatot, amely néki azt hadgya. hogy ugy szerese felebarattyát, mint magát, bé nem tölti.

K Miképen kel azt érteni, hogy aki az attyafiát gyülöli, gyilkos az.?

F. Az ollyan akinek szivében, valoságos gyülölség vagyon, az attya fia, és söt még az ellensége ellen is, és a ki agyülölségért gyülölségel fizet, az ollyan nem szenvedheti az attya fiát, veszedelmét is akarná látni, és annak halála, titkos örömet szerezne szivében, erre valo nézve, el mondhatni. hogy gyilkosa attyafiának, de sött még ezért, magának is gyilkosa, mert elveszti azt a szeretetett, mely élete lelkének, az Isten is hasonló mértékel mér nékünk, mint a melyel. mértünk felebarátunknak, akár halálára igyekezünk tehát annak a kit gyülölünk, akár ne igyekezünk, de gyilkosok vagyunk, egyedül a szivünk hozája valo indulattyáért, és ha szinte, atésti eletét el nem veszük is, de el veszük a lelke eletét, a mely drágáb, hogy ha ki mutattyuk néki, ellene valo gyülölségünket., mert el vesztettyük véle, a felebaráti szeretetet.

K. Hogy bizonyithatod meg nékem mind ezeket?

F Igy bizonyitom meg, a midön a kristus azt mondgya. hogy egy rosz szándékal valo tekéntetért, házaság törésben estünk, azt akarja velünk meg értetni, hogy minek elötte avétek. a külsö tselekedetre menyen elsöben, a szivben veszen eredetet. és ugyan ót is megyen véghez, illyen formában kezdödik mi bennünk agyilkoság is, ámbár azt ne tselekedgyük is külsö képen, aki pedig illyen rosz indulattal vagyon felebaráttyához, abban nintsen az örök élet, szent János szerént, se ahoz része nintsen, mert kegyelem nintsen benne, a mely magva az örök életnek,

K. Miképen akarja szent János, hogy szeresük felebarátunkot.?

F ugy hogy életünket is letegyük érette, mivel az Isten Fia is ugy szeretet minket, hogy érettünk adta életet, és meg váltot az örökké valo haláltol, mint hogy pedig ö néki tartozunk, nem tsak atesti. de a lelki életunkért is, illyen hozánk valo nagy szeretetiért, hálá adásul, aldozzuk néki testi életünket, de mint hogy ö magának arra szüksége nintsen, azért arra kötelez, hogy azt fel áldozzuk. attyánk fiáért. ki az ö tagja, hogy ha aszükség ugy hoza magával.

K. Mire kötelez minket szent azokhoz. kik szükségben vannak?

F Arra hogy fel nyissuk nékik szánakodo szivünket., és segittsük öket, szükséginkben, hogy ha ameg lehet töllünk, ezek a szók, rettentö szók, némely keresztyéneknek, A kiknek világi joszági vannak, és láttya az ö attya fiát szükölködni és bé zárja szivét az elött, miképen marad meg az Isten szeretete abban. mondgya szent jános, aki nem segitti, abban nintsen tehát, se Isteni, se felebaráti szeretet

K Mire kénszerit minket, a szegényekhez valo szeretet?

F két dologra, hogy szivel szánnyuk, és kezünkel segittsük, de a kitöl a segittség nem lehet, leg aláb szánakodásal. és jó akarattal. légyen, mivel ez is kedves Isten elöt, egy szóval azt mondgya szent Agoston. hogy mindenkor találunk. mivel meg segiteni atyánk fiait, tsak a szivünk légyen tellyes jó akarattal.


Évangyélium

szent luk. 14. 16.

ö pedig mondá néki, egy ember nagy vatsorát szerze, és sokakot hiva, és elküldé a szolgáját, avatsorának oráján, meg mondani ahivatalosoknak, hogy el jönének, mert már mindenek elkészitettek, és kezdék együt minyájan magokot mentegetni, az elsö mondánéki. majort vettem, és szükséges ki mennem és azt meg látnom, kérlek téged ments meg engem, és másik mondá, öt iga ökröt vettem. és meg probálni megyek azokot, kérlek téged ments meg engem. és más mondá. feleséget vettem, és azért nem mehetek el, és meg térvén a szolga, meg jelenté ezeket az ö urának, akor meg haraguván atseledes ember, mondá az ö szolgájának, meny ki hamar az uttzákra, és avárosnak szélyire, és a szegényeket, és a bénnákot. és a vakokot, és a sántákot hozd bé ide, és mondá a szolga, uram meg lett amint parantsoltad; és még is hely vagyon, és mondá az ur aszolgának, meny ki az utakra, és a sövényekhez, és kénszerittsed bé jöni hogy meg tellyék az én házam. mondom pedig néktek. hogy senki ama férfiak közül, akik hivatattak, meg nem kostollya az én vatsorámot


Magyarázat

K. Magyarázd meg nékünk. a mai Évangyéliumban valo példa beszédet.?

F Az ember aki vatsorát szerzet, az Atya Isten. a vatsora, aboldog élet, amelyben. bé töltetnek alelkek, az örökös jókal, és az Isten házának gyönyörüségivel, a szolga akit el küld ahivatalosokért, akristus, aki is az Attya parantsolattyábol. jött, hogy el hija az embereket az üdveségre, az ora, amelyben. a szolga mégyen el hini ahivatalosokot, mert már avatsora kész, az, az életnek ideje, a mely idö kezdödöt. akristus meg testesülésétöl fogvást, és tartani fog világ végiig. a vatsora kész. mert akristus meg érdemlette nékünk halálával azt a kegyelmet, hogy a vatsorára el mehessünk. fel támadot. és menyekben ment, hogy az Attyának ajánlya. áldozattyát. a mely áldozat, meg nyeri nékünk., ahaláláért érdemlet jókót.

K. Hány féle renden lévök ahivatalosok?

F Három féle renden, az elsök agazdagok, és az elei a sidó népnek, akiket hittak volt. erre a vatsorára., a proféták, az után maga akristus, és az Apostoli, és a kik külömb külömb féle menttségekel. rekeszték el magokot ettöl a menyei vatsorátol, de sött még anyira voltak, hogy üldözték, és meg ölték a profétákot. a kristust magát, és az Apostolit, ezek az elsö hivatalosok három félék., az elsö aki majort vett, jelenti azokot, kik agazdagságokban. és az elömenetelben foglallyák magokot, a második. aki ött pár ökröt vett, és azokot meg akarja probálni, jelenti azokot, kik ahaszontalan tudományokon kapnak, kik azokot, nem atudásnak kedviért keresik, hanem tsak anyughatatlan elméböl, a mely meg akarja probálni mind azt, valami tekénti az természetnek ött érzékenységeit, és aharmadik., aki a feleség vétellel menté magát, jelenti azokot, kik el merültek a testi kivánságokban. és gyönyörüségekben

K. Mit jelentnek még ezek az elsö hivatalosok.?

F Jelentik még azokot, kik anyira el merülnek a világi dolgokban., még amelyek szabadosokis, hogy anyira valo idejek nem marad, hogy gondolkodhassanak, az üdveségek, és az Isteni szolgálatnak, leg nagyob, és leg szükségeseb dolgairol., és azok, kik oly mód nélkül való vigyázásal., és figyelmeteségel folytattyák világi dolgokot, semit nem vigyáznak üdveségek dolgára, gondolván azt, hogy mindenkor lesz arra elég idejek, a mikor nékik tettzeni fog arrol gondolkodni.

K. A kik hivatalokban., tiszttségekben vannak, és a mellyekben, egészen kel foglalatoskodniok, az ollyanok tartoznaké tiszttségeket el hagyni.?

F Meg kel külömböztetni, hogy ha azok ahivatalok, és tiszttségek. ellenkezneké a Isten törvényivel., és ha azokot nem leheté gyakorolni, vétek nélkül, el kel, a nagy szent Gergely szerént tellyeségel hagyni, hogy ha azok alkalmatoságot adnak. az esetre, és abotránkozásra, nem lehet azokban meg maradni, és ha azokban nem üdvezülhetnek, ellene kel azoknak mondani., de ha valamely hivatal, tiszttség. és mesterség. magában jó, és törvény szerént valo. és ha abban lehet üdvezülni. ollyan állapotban tartoznak ugy el osztani idejeket, hogy elegendö lehesen a jó olvasásra, az imádságra, az Isteni szolgálatra, a gyermekek nevelésire, és a tselédgyek. gondviselésire. de avilági dolgokot is ollyan formában vigyék végben hogy azok szolgálhassanak az üdveségre, hogy azok érdemesek lehessenek, Isten elött, az utolso napon. mindenkor tsak az üdveséget tekinttsék, és hogy kedvesek lehesenek Isten elött. meg fogják mutatni illyen formában, hogy nem a fösvénységet, senem anagyra vágyást tekintik, hivatallyokban, és hogy segittsék a szegényeket, mind ezek nélkül nem lehet üdveségek, hogy ha pedig sok bajos foglalatoságok miat. anyi idejek nem lehetne. hogy üdveségekröl gondolkodhassanak. és a keresztyéni hivatalokot végben vihessék, magokban fel kel tenni. hogy hivatallyoknak ellene mondanak.

K. ugy tettzik mint ha, ahivatalosok. menttsége, igazán valo, és hellyes volna, miért tehát, hogy nem hagyák jóvá?

F Azért, hogy meg lássuk, hogy a kiket a menyei vatsorára hinak, azoknak, nem kel magokot mentegetni,, semmi némü okbol, se semmi némü szin alat, semit nem szabad evilágon az üdveségnél nagyobra betsülni., és egy ollyan dolog, a mely magában jó. akadályára lehet. ha azt ragaszkodásal szerettyük, minden teremtet állat jó magában, mert az Isten munkája, de azt nem lehet vétek nélkül szeretni tsak magáért, abban tenni a gyönyörüséget. és aboldogságot, és azt nagyobra betsülleni az örökös jónál, illyen formában meg szegnök. a fövebb parantsolatot, a mely azt hagya, hogy szeresük az Istent, tellyes szivünkböl, és tellyes elménkböl.

K. kik a másik renden lévö hivatalosok?

F Azok a szegények, a sánták, a bénnák, a vakok, akik, az uttzákon, és a piatzokon vannak, ezek a gazdagok, a doktorok, és a farisaeusok helyiben tétettek,. meg akarvan az ur mutatni ez által, hogy a szegények, és a nyomorultak állapottya. hasznosab az üdveségre, mint sem a gazdagoké.

K kik a harmadik renden valo hivatalosok.?

F Azok, akiket az uttzákról, és a sövények mellöl kénszerittik bé menni., ezek jelenték apogányokot kik nem éltek olyan törvény alat mint a sidok., kénszeriteni, és eröltetni kelletet öket, hogy a kristusban higyenek, és az Évangyéliumát bé vegyék. az Isten lelkének ereje által., és a sok tsudák által.

K. Nem láttyuké azt gyakorta, hogy az Isten némelyeket erövel térit magokhoz, és arosz indulatyok ellen is?

F Erröl néha példákot látunk, vannak ollyan bünösök, a kik sebeségel futnak a veszedelemre, akik minden féle vétekben el merülnek. mind addig még böségben élnek, még nagy betsületben vannak. még minden dolgok kedvek szerént folynak, amidön pedig az Isten,irgalmaságal. akarja öket tekénteni. talál abban modot, hogy tartoztassa öket rendeletlenségekben. némelynek, fel tett szándékját meg gátolya, másnak, meg nem engedi, akarattyát végben vinni, el veszi némelytöl jószágát. mástol az egéségit, anyugodalmat ettöl, a betsületet a mástol, meg fosztván tehat azoktol, amit szerettenek, kételenek az Istenhez fordulni, és az ö irgalmas karjait meg ölelni, oh' mely boldog eröltetés az illyen, ha Isten meg engedte volna, hogy uttyokot kövessék; és meg nem tartoztatta [tartoztat ta] volna öket futásokban bizonyoson elvesztek volna, e szerént erölteté az ur sault, a földre vetvén ötet, meg téritette ötet minden hato karjával., ollyankor amidön leg nagyob üldözésel volt ahivek ellen., és egy mérges oroszlánybol. bárányt tsinála, és az Anyaszent egyház üldözöjéböl., az ö Évangyéliumának egy predikátorát. egy Apostolt, és az igazságnak egy martyrumját.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 3DIK VASÁRNAPON.

Imádság

oh' Istenünk, aki gond viselöje vagy azoknak, a kik benned biznak, és a mely nélkül, semmi sem állandó, se semmi nem szent, hinttsed böségel. reánk irgalmaságodot. hogy vezérlönk lévén nékünk. ugy élhessünk avilági jokal., hogy el érhessük az örökké valo jokot, kérünk tégedet ami urunk J k.


Epistola.

szent pet. 1 lev. 5. 6.

Alázatok meg azért magatokot az Istennek hatalmas keze alat, hogy fel magasztallyon titeket. ameg látogatásnak idején, minden szorgalmatoságtokot ö reája vetvén, mert ö néki gondgya vagyon reátok, jozanok legyetek, és vigyázatok, mert ati ellenségtek, az ördög mint az orditó oroszlány körül jár, keresvén akit el nyellyen. kinek ellene állyatok, erösek lévén ahitben. tudván hogy ugyan azont szenvedik ati atyatok fiai, akik evilágon vannak, aminden kegyelemnek Istene pedig, aki minket az ö örökké valo ditsöségire hivat. a kristus Jesusban. titeket akik egy kevesé szenvedtek,. tekélletesekké tészen. meg erösit, és álhatatosá tészen önéki ditsöség, és birodalom örökkön örökké Amen.


Magyarázat

K. Hogy kel szent péternek. ezeket a szavait érteni, alázzátok meg magatokot, az Istennek hatalmas keze alat?

F Ezek azt tanittyák, hogy egy keresztyén. az Isten keze alat lévén, aki is ötet igazgattya, tarttya, gondgyát viseli, és oltalmaza lelki ellenségitöl, meg kel üsmérni néki alávaloságát, tehetetlenségit., és semmi voltát, meg alázván magát, az ö gondviselése alat légyen, néki engedelmeskedgyék, mint egy gyermek az attyának, sene azért alázza meg magát. hogy az Isten fel emellye ötet annak idejében. ugy mint. az utolso, napon, amelyen, mind azok kik magokot meg alázák, fel emeltetnek, és akik magokot fel emelik, meg aláztatnak a mélységben

K. Mit kel tselekedni, amidön valamely szomoru állapotban estünk. vagy fel tett szándékunk meg akadályoztatik, vagy valami történik rajtunk.?

F Szent Péter nem akarja azt, hogy az Istennek hatalmas keze alat, az emberi elmének nyughatatlansága alá adgyuk magunkot, hanem, hogy mindeneket. az ö hatalmas keze alá vessünk, és tsak ö benne bizzunk., hiven maradván hivatalunkban., vessük akarattya alá magunkot, mivel meg igérte hogy gondgya lészen reájánk., mitsoda rosz dolog történhetik az ollyannak., aki az Isten kezében vagyon. aki tsak tölle vár, és benne bizik., és aki semmitöl nem tart inkáb, mint valamely mástol inkáb félni, mint ötölle.

K. Nem kel tehát magunkot örizni a nyomoruságoktol kisértetektöl, amelyeket elöre láttyuk hogy meg történhetnek, se az élet szükségiröl nem kel gondolkodni?

F Nem hogy nem kellene, de tartozunk azzal., hogy jó modal, azoktol magunkot meg oltalmazuk, és azon lennünk minden okoságal., hogy azok. meg ne történnyenek, a mi fogyatkozásink, vigyázatlanságink, vagy esztelenségink miat, ez az Isten rendelése, és tsak illyen formában adgya meg nékünk segittségit, és mind azt, valami szükséges testünknek, és lelkünknek, de mind ezeket, nyughatatlanság nélkül kel tselekedni, és a nélkül, a hozánk valo szeretet nélkül, a mely minket fel háborithatna, de arra is kel vigyázni, hogy semmit, magunknak, elménknek, fáradságinknak ne tulajdonittsunk, mindenért az Istent ditsöittsük mindenek tölle jönek., minden nap azt mondgyuk néki, ad meg nékünk kenyerünket, mind azt a kenyeret, amely a lelket erösiti, mind azt, a mely atestet táplállya.

K Mitsoda modot ád arra szent péter. hogy meg oltamazhasuk magunkot alelki ellenséginktöl.?

F kettöt ád elönkben, a jozonságat., és a vigyázást. a józanság abbol áll, hogy mértékleteségel., és tsak a szükségért éllyünk, ne tsak az eledelel. de minden világi dolgokal. a mellyekel szent pál szerént ugy kel élni, mint nem élvén, az az, ragaszkodás nélkül. a vigyázás abban áll, hogy szüntelen figyelmezünk magunkra. beszédinkre, gondolatinkra, tselekedetinkre, és szivünkre, illyen formában, mindenkor vigyazunk, és eleit veszük, az ellenség intselkedésinek., ezért is mondgya szent pál. hogy a keresztyének, avilágoságnak fiai, és nem a setettségnek, akik alusznak, a midön az üdveségre kellene vigyázni.

K Mitsoda ellenség az, akire szent péter akrja hogy szüntelen vigyázunk.

F Az, az ördög, aki ami halálos ellenségünk, aki tsak azt keresi hogy meg ejttsen. és el veszesen. az oroszlányhoz hasonlittya ötet, a ki minket el akar nyelni, a vétekben vetvén minket, és a vétekböl apokolra, ollyan mint az ordito oroszlány. a ki dühöségel vagyon hozánk, hogy szándékát véghez nem viheti, és hogy az üdvezitö meg segit minket kegyelmével, szüntelen körülöttünk jár, mert tele lévén hamiságal. és tsalárdságal, szüntelen modot keres abban, hogy meg lophasson. és árthasson, se napal. se éttzaka nyugodnunk nem hágy, soha el nem fárad, és szüntelen ostromol, némelykor hizelkedésel, és igérettel, némelykor erö szakal, némelykor ugy mint a kigyó, némelykor mint oroszlány, tartozunk tehát vigyázni, és készen lenni, hanem akarjuk. hogy nyeljen.

K. Mi formában akarja szent péter hogy ellene állyunk.?

F Az erös, és élö hittel, mert 1. ha földi jokal kisért., vagy nyomoruságokal fenyeget. ahit elönkben adgya, az örökös jókót, ha hivek leszünk az Istenhez, és azokot az örökös nyomoruságokot, ha az ellenségünk intselkedésit halgattyuk, 2. ahit elönkben adgya; gyengeségünket. meg üsmérteti velünk nyomoruságinkot., és ahoz folyamodtat minket, akitöl kel várnunk, minden erönket, és aki ollyan mindenható. hogy meg szabadithat minket ellenséginktöl, ahitnek imádsága, segittséget nyer nekünk. és ez a segittség gyözedelmet vétet a kisérteten

K. Miért nevezi szent péter, az Istent. minden kegyelem Istenének.?

F Mert ö kezdete. kut feje. és osztogatoja. minden kegyelmeknek, a melyek az üdveségre valok, annak a kegyelemnek, mely el kerülteti velünk a roszat, és ajót tselekedteti, annak a kegyelemnek. amely békeségel szenvedtett minket, ö érette, annak akegyelemnek. amely eröseké, és álhatatosoká tészen minket ajóban, egy szoval ö tölle várjuk. aditsöséget, a mely meg koronázoja a kegyelmeknek, és amely, oly békeségben tészen minket, a melyet senki el nem veheti töllünk.


Evangyélium

szent luk. 15. 1.

Közelgetnek vala pedig hozája apublikánusok, és a bünösök, hogy halgatnák ötet, és morgolodnak vala a farisaeusok, és az irástudok, mondván. hogy ez. abünösököt bé fogadgya. és vélek eszik, és szollá nékik ezen példa beszédet. mondván, kitsoda az ember közületek, akinek száz juha vagyon és ha el veszt egyet, azok közül, nem hadgyaé a kilentzven kilentzet apusztában. és az után mégyen a mely el veszet vala, mig meg nem talállya azt, és mikor azt meg talállya, vállaira veszi örülvén, és haza menvén, egybe gyüjti barátit, és szomszédit. mondván nékik, örvendezetek nékem. mert meg találtam az én juhomot aki el veszet vala, mondom néktek, hogy ugy öröm lészen, menyben, egy penitentzia tarto bünösön, inkáb, hogy sem kilentzven kilentz igazakon, kik nem szükölködnek penitentzia nélkül, avagy mely aszszony állatnak tiz garasa lévén, ha el vészt egy garast., nem gyujté gyertyát. és meg sepri aházát, és meg keresi szorgalmatosan, mig meg nem talállya, és mikor meg talállya egybe hija baratit, és szomszedit, mondván. örvendezetek nékem. mert meg találtam agarast, melyet el vesztettem vala, igy mondom néktek, öröm lészen az Isten Angyali elött, egy penitentzia tarto bünösön.


Magyarázat

K Szabadé egy keresztyének társalkodni arosz életüekel, és ebben kövesüké akristust?

F Szabad egy tekélletes keresztyének társalkodni abünösökel, valamint akristus tselekedet, ugyan azon lélekböl és okbol, hogy meg utáltassuk vélek rosz élettyeket., és öket oktassuk, de egy ollyannak. aki gyenge, félénk, kedvkeresö, nem szabad, ne hogy ajóban valo gyengét, aroszban lévö erösek, aroszban ne ejttsék. beszédekel. vagy példájokal, az irás mindenüt tsak azt jovallya, hogy kerüllyük el, a gonoszok társaságát; a rosz beszédek, mondgya szent pál, meg ronttyák a jó szokást, és arosz példák, még annál inkáb, föképen. az ollyanokal., akikel baráttságban vagyunk., a ki aveszedelmet szereti, el is vész abban, mondgya az irás

K. Magyarázd meg nékünk, a mái Évangyéliumban lévö példa beszédet

F Az, ember, akinek száz juha vagyon, akik közül egy el tévelyedet, akristus, a jó pásztor. ez a százbol álló sereg juh pedig. az igazak, és a választottak tarsasága, az el tévelyedet júh. az ollyan bünös. aki rendeletlenségiért. és tévelygésiért, el tévelyedet. ajók tarsaságoktol., és az Isten szolgálattyátol., az Isten meg engedi némelykor, hogy az igaz, meg ne maradgyon végig a jóban. és el hagya ötet, rettegésben kellene lennünk az illyenért. és nem bizni magunkban, azt is meg akarja velünk üsmértetni. hogy nintsen ollyan állapot, se rend, a melyben egész bizodalomban lehessünk, mert ö azt akarja, hogy félelemel. és rettegésel munkálodgyuk üdveségünket.

K Mitöl vagyon. hogy a jó pásztor el hagya. a kilentzven kilentz igazakot, egy bünösért, aki el tévelyedet?

F. A jó pásztor, nem hogy el hagyná az igazakot, de söt még gondgyokot viseli. és meg tarttya az ö igaz voltokban, az ur tsak azt akarja nékünk meg mutatni. hogy abünöshöz az ö szeretete, és szorgalmatosága a melyel fel keresi olyan nagy, hogy ugy tettzik, mint ha, el hagyta volna az igazakot, érette, mert nem szükséges. hogy azokot az akolyban vigye, mivel onnét el nem távoztanak. ö még példája. a pásztoroknak, és a superioroknak., a kiknek. nem hogy el kel hagyni azokot. kik reájok bizatattak., a midön el tévelyedtek az Isten uttyárol., de sött még annál nagyob szorgalmatoságal kel azon lenniek,. hogy köteleségekben viszá tehessék.

K Miért adgya az elönkbe az Angyalok példáját a kik örülnek. abünösök meg térésin?

F Azért, hogy fel gerjesze bennünk abuzgoságot, és a szeretetet azokhoz; kik a veszedelem uttyán járnak, és hogy mitsoda. ohajtásal kel várnunk, az Istenhez valo meg téréseket, és mint kel örülnünk, azon, amidön magához hija. és irgalmaságot tészen vélek. mivel egy pasztornak, és egy közönséges hivnek, mindent el kel. követni, hogy másoknak, meg térést, szerezen. és nyerjen, a kiket az Isten Fia, drágalátos vérin váltotta meg, hogy ha annak jól üsmernék betsüjét., nintsen ollyan köny hullatás, könyörgés, jószág. fáradság. hogy ne adnák olyan nagy dologért

K Magyarázd meg agarasrol valo példa beszedet?

F Az aszony aki el vesztette agarasát, jelenti akristust. a meg testesült böltseséget, az el veszet garas ollyan lélek. aki magát el vesztette avétekért, és aki magátol viszá nem térhet tévelygésiböl., hogy ha akristus nem keresi ötet. a gyerttya. amelyel azt keresik, a kristus szenttséges embersége, akit magára vett, hogy az el veszet embert kerese, mivel akristus azért jött evilágra, hogy néki világosága légyen, mivel avétektöl fogvást, tsak tudatlanság. és setéttség volt. az emberek. még meg sem üsmerték volna. setéttségben valo léteket. hogy ha, avilágoság, meg nem világositotta volna öket, szükséges volt tehát hogy meg seperjék aházat, az az, a magok lelkeket. hogy meg találhassák azokot. ugyan ezt is tselekedte akristus., el törölvén vétkeket, meg tisztitotta öket vérivel.

K. kiknek monda akristus. ezt a példa beszédet?

F Mind azoknak. akik tartoznak. a mások üdveségeken. munkálodni. illyenek a predikátorok. a superiorok, az atyák, és anyák. és mind azok. kik kötelesek az ifiakot nevelni. és oktatni, gyertyát kel gyutani, elsöben magokot kel oktatni. és az után, keresék fel. azon világoságal. az el tévelyedetteket. követni kel. ezt az aszszonyt. a ki meg sepri aházát., ki kel tisztittani a templomokbol., a klastromokbol. a botránkoztatásokot, és rendeletlenségeket. a mellyek veszedelmesek. a nélkül. soha meg térést. se üdveséget ne szerezhetnek. azoknak, akikröl számot kel adniok Isten elött.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 4DIK VASÁRNAPON.

Imádság

Kérünk uram tégedet. ad meg nékünk, evilági dolgok folyási közöt valo békeségedet, vezérelvén azokot bölts rendelésed szerént, enged meg anyaszent egyházadnak, azt az áitatoságot, a melyet semmi meg ne háborittsa, hanem még bé tölttse örömel. a mi urunk J. k


Epistola

Szent pál. rom. 8. 18.

Mert álitom, hogy nem méltók e mostani idönek szenvedési, akövetkezendö ditsöségre. mely meg jelentetik mi bennünk, mert a teremtet állatnak várakodasa, az Isten fiainak meg jelenését várja, mert hivság alá vettetet ateremtet állat nem akarva, hanem azért. aki ötet alája vetette reménségben, mert maga ateremtet állat is meg szabadittatik a romlotságnak szolgálattyátol, az Isten fiai ditsöségének szabadságára, mert tudgyuk minden teremtet állat, fohászkodik, mind eddig. nem tsak a pedig, hanem mi magunkis. kik a léleknek sengéit vettük, mi is fohászkodunk mi magunkban. az Isten fogadot fiuságát várván. a mi testünknek valtságát.


Magyarázat

K Mit tésznek, ezek a szók, ez életben valo szenvedéseket nem hasonlithatni. ahoz aditsöséghez, amely meg jelentetik mi bennünk?

F Ezek a szók azt jelentik. hogy ami szenvedésink könnyek, és keveset tartok. hogy ha azokhoz az örökös szenvedésekhez hasonlittyuk, amelyeket érdemlettünk, ellenben pedig aditsöség mely a szenvedésnek jutalma, veghetetlen, és örökös és az Apostol. utánna tészi, hogy az Isten meg jelenti bennünk annak idejében azt a ditsöséget, és noha még ez életben. birjuk is annak sengéjit. akegyelem által, el vagyon fedezve. mind mások, mind mi elöttünk, és amelyet az Isten tsak az utolso napon fogja ki nyilatkoztatni. Az Isten országa mi bennünk vagyon. mondgya akristus de anem láttzik még mostanában, most Isten fiai vagyunk, mondgya szent János. még nem jelent meg mitsoda leszünk., tudgyuk hogy mikor meg jelenik ditsöségiben., hasonlok leszünk hozája. mert meg láttyuk ötet amint vagyon. 1 joan. 3. 2.

K. Miért mondgya szent pál, hogy a teremtett állatok fohászkodnak. és mint ha szülnének?

F Mert hogy jóbban meg üsmértesse az emberel, szolgálatban valo létit. és meg romlandoságát, eleiben adgya, ateremtet állatokot. mint ha azok is fohászkodnának, szolgálatban valo létekért. akiket is olyan aszszonyhoz hasonlittya. a ki szülésben vagyon, és várja. meg menekedésit; hogy az ember is várja. ollyan buzgoságal., a szolgálat járma alol valo meg szabadulását. és az Isten fiai szabadságában valo helyheztetésit.

K Miért mondgya. nem tsak ateremtet állatok. hanem mi magunk is, kik a léleknek sengéit vettük. fohászkodunk magunkban.?

F Azért, mert ha az érzékenység nélkül valo teremtet állatok. láttzanak fohászkodni, azért hogy ellenkezö állapotban [álla potban] vannak tekélleteségekel, és mint ha valamiben, noha ártatlanul., részesülnének az ember vétkében, még inkáb kel tehát az embernek érezni nyomoruságát. és fohászkodni rabságán. valamint az Apostolok tselekedtenek.

K Magyarázd meg nékünk ezeket a szokot, az Isten fogadot fiuságát várván, a mi testünknek válttságát?

F Minek elötte meg magyarázam, három dologra kel figyelmezni. az elsö a, hogy ugy mint keresztyének, az Isten fiai vagyunk., de nem természetböl, valamint az ö maga Fia, hanem ugy mint fogadottak. és tsak ingyen valo irgalmaságábol., a második a, hogy ez a fogadot fiuság. ez életben kezdödik, és a menyben valo ditsöség által végezödik. a harmadik. a, hogy mi két részböl állunk, lélekböl. és testböl, a vétek a mi lelkünknek halált adot. el választván azt az Istentöl. az ö valoságos élettyétöl, atestünknek is. ahalál alá vetvén azt, a mely el választtya. alélektöl., a nagy haszna tehát az Isteni fogadot fiuságnak a, hogy örökösön viszá adgya életét lelkünknek, és testünknek, ugyan ezt is tanittya nékünk az Apostol. ezekel aszokal.

K Miért mondgya az Apostol. hogy mi várjuk az Isten fogadot fiuságának hasznát?

F Mert akeresztyének látván hogy it alat, mitsoda nyomoruságok, és kisértet alá vannak vettetve, és mind azon által részek lévén ugy mint Isten fiainak ameg igért örökségben. fohászkodni kel nékik, az után aditsöség után, a mely ki nyilatkoztattya nékik az ö fogadot fiuságokot, és meg mutattya valoságal. hogy az Istennek fiai, meg szabaditván öket, minden lelki. és testi romlandoságtol. és szolgálattol.


Évangyélium.

szent. luk. 5: 1.

Lön pedig midön a seregek reája todulnának, hogy az Isten igéjét halgatnák. és ö áll vala. a Genezáret tavamellet, és láta ató mellet két hajot, ahalászok pedig ki szállottak vala, és mossák vala ahálojokot, bé menvén pedig egyik hajoban. mely simoné vala, kéré ötet, hogy a földtöl bellyeb vinné egy kevesé, és le ülvén, tanyittya vala ahajotskábol. a seregeket. hogy pedig meg szünnék szollani. mondá simonnak, vid a mélyre, és ereszszétek meg ati háloitokot a hal fogásra, és felelvén simon mondá néki, Mester, egész éttzaka munkálkodván, semit nem fogtunk, de ate igédre, meg eresztem ahálot, és midön azt mivelték volna, halaknak böséges sokaságát rekeszték bé, szakadoz vala pedig az ö hálojok. és intének atársoknak, kik amás hajoban valának, hogy el jönének, és segitenék öket. és el jövének, és meg tölték mind akét hajotskát, ugy hogy tsak nem el merülnének, melyet midön látná simon péter, a Jésus térdeihez borula, mondván. meny ki töllem, mert bünös ember vagyok uram. mert az álmélkodás környül vette vala ötet. és mind akik véle valának, ahalak fogásán, melyeket fogtak vala, hasonlo képen Jakabot is. és Jánost. a Zebedaeus fiait, kik a simon társai valának, és mondá simonnak Jésus, ne fély, mostantol fogvást. már embereket fogsz és ki vonván a földre a hajokot, mindeneket el hagyván. követék ötet.


Magyarázat

K. Az Anyaszent egyház. mitsoda oktatást, akarja, hogy a fiai vegyenek a mái Évangyéliumbol?

F Igen nagy oktatásra valot, találnak abban mind azok, akik., nem a külsö részit, senem abetüt tekintik. hanem a kik tudgyák ahitnek világoságával. által látni azt az el rejtet értelmét, a melyet abban zárt az ur, 1 ahalászok, akik mossák hálojokot, meg mutattyák nékünk, hogy szükséges azoknak, kik amások üdveségire vigyáznak, és munkálodnak, hogy magokot némelykor el zárják. és meg visgállyák, mind azokrol. a fogyatkozásokrol, a melyekben eshettek, és magokot meg tisztittsák az imádságal, és a penitentziával, 2. A szent péter hajoja. amelyben ment akristus, hogy a népet tanittsa, jelenti az Anyaszent egyházat., amelyben egyedül lévén a kristus. tanittya tudományát. atanitványi által, és a szent lélek által, a ki is. a szivekbe olttya az igazságot. 3. A kristus parantsolá szent péternek, hogy bellyeb menne atengerben., a jelenté az ö titkainak, és igazságinak mélységeit, és akeresztyénségnek. tekélleteségeit, a melyekre hija a keresztyéneket, és a szolgait, atekélleteség abbol. áll, hogy ellene mondgyanak. arosz indulatoknak., avilágnak, és a világi jóknak, az Istent szivekböl, és mindenek felet szeresék, és felebaráttyokot mint magokot, 4. szent péter, aki egész éttzaka halászot, és semit nem fogot, jelenti azokot, kik avéteknek. és avilágnak. setéttségében lévén, sok fáradságal futnak. a földi jók, ahivságok, és a gyönyörüségek után, és végtire, halálok oráján, semi jó tselekedetet. nem találnak. kezekben, jelenti még az ollyan egyházi szolgákot, a kik noha sokat. fáradoznak, aprédikálásban, a szenttségek ki szolgáltatásában, és más egyéb hivataloknak, külsö képen valo végben vitelében. de rend, hivatal, és akristus lelke nélkül, és akik semi valoságos hasznot nem tesznek, se senkit meg nem téritenek, 5 ahalaknak sokasága, a melyekért szakadozni kezde ahálo, jelentik, azokot a sok számu testi keresztyéneket., kik az Isten félökel együt mentenek bé az Anyaszent egyházban. akik noha az ö egyeségében vannak külsö képpen, de akik. sok viszá vonásokot és vetekedéseket. okoznak, mert tsak. a magok hasznokot. és ditsöségeket keresik.

K. Mit tésznek ezek a szok, meny ki töllem uram, mert bünös ember vagyok?

F Ezekböl azt tanulhattyuk hogy nagy alázatoságal. kel járulnunk akristushoz, meg üsmervén, bünös és méltatlan voltunkot., ez az Apostol. nagy ijedségében, és tsudálkozásában. beszél illyen formában., látván rend kivül valo és tsudálatos halaszattyát. az üdvezitönek hatalma, és szenttsége, anyira meg hatotta szivét, hogy magában szálván, és meg valván bünös voltát,. magát érdemetlennek tarttya lenni, hogy társaságában legyen, a valoságos alázatos lelkek, a kik meg üsmérik magokban nyomoruságokot, eszerént tartyák méltatlannak arra magokot., hogy a szentségekhez járullyanak és a kristust vegyék a szenttségben, avaloságos keresztyének, tartoznak is el vonni némelykor egy ideig magokot, attol, azért hogy jóbban meg tisztulhassanak, az imádság, a penítentzia, és ajó tselekedetek által, és hogy az után. nagyob haszonal járulhassanak ahoz, de el kel kerülni, hogy ne a magunk elméjit kövessük, hanem alelki pasztorunkét.

K. Ez a tsuda, mitsoda változást tett. az Apostolok elméjiben, kik ótt jelen valának.?

F Mihent akristust mondá nékik hogy kövesék ötet, azonnal. péter, András. Jakab, és János, el hagyák hajójokot; és hálojokot, és mindeneket el hagyván, követék ötet, a két utolso, az Attyokot is el hagyák. Matth. 4. 18. 19. amitsoda gyorsaságal adák magokot akristusnak, azzal meg mutaták., hogy ellene mondának, minden kivánság és reménségnek. és ha országot birnának, azt is készek lettek volna érette el hagyni, akor el hagyunk mindent, mondgya szent Gergely. mikor semit nem tartunk meg magunknak, és söt még magunkot is, az el hagyot dolgok közi számlállyuk, sokat hagyunk el ollyankor, a midön a szerzésre valo kivánságnak is ellene mondunk, ez a példa arra tanit, hogy halgasuk akristust. a midön szivünknek beszél. és engedelmeskedgyünk parantsolattyának alázatoságal, és szorgalmatoságal. valamint az Apostolok, mivel ahalogatás, fel ébresztené bennünk arosz kivánságot, és ollyan kisértetekben vetne. a melyek el vesztetnék velünk. hivataloságunkot, de hogy a kristust követhesük, elsöben, ellene kel mondani magunknak, és a teremtet állatokhoz valo szeretetnek, semmi világi jót. nem tartván meg magunknak.

K. Miröl üsmérhettyük meg hivataloságunkot.?

F Hogy azt jól meg üsmérhesük, legyünk hivek köteleseginkhez, abban az állapotban a melyben vagyunk. keresük egyedül az Istent, abban a hivatalban. a melyre hi minket, keresük mindenek felet az ö országát, és igasságát, ártatlan, és keresztyéni élettel. készüllyünk ötet követni. kérjük, mutassa meg akarattyát. folyamodgyunk ollyan Isten félö embernek tanátsához, aki okos és értelmes légyen, abban adologban könyörögjünk sokat, és kérjük másokot is, hogy könyörögjenek érettünk. hadd tudhassuk meg az Isten akarattyát, és engedelmeskedhesünk annak, kerüllyük a fel emeltetést, és kedvünk ellen vegyük azt fel. kivánnyuk ellenben az alatson helyt. akristus, és a szentek. szerént, aki azt mondgya, hogy magunktol. tsak az utolso helyt válaszuk. és hogy az, aki elsö, utolso legyen, vigyázni kel figyelmeteségel. az Isten rendelésire. a mely bizonyos idökben, és alkalmatoságokban maga magát ki mutattya. azon alkalmatoság, és idö keresése nélkül is, végtire meg kel visgálni, ha vettünké az Istentöl elegendö ajándékot, és kegyelmet. valamely hivatalra, többet mint a másikára. nem lehet hogy az ollyan, aki mind ezeket vigyázásal véghez viszi, hogy annak idejében meg ne üsmérje, mire hivatalos, tsak hirtelenségel. ne bányék, és várja tsendeségel annak oráját.

K Nem leheté magunkot meg tsalni. hogy ha némely indulatunkot, és hajlandoságunkot követvén, azt gondollyuk, hogy az Istentöl vagyon?

F Meg tsalhattyuk könnyen magunkot: hogy ha amagunkhoz valo szeretetnek indulattyát, az Isten akarattyának tulajdonittyuk, de az illyen nagy dologban, a mely üdveségben járó dolog, és talám még másoknak is üdveségekben áll, nem kel. tsak a magunk. eszin járni, hanem tanátsot kel kérni alelki pásztorunktol., vagy valamely más Isten félö okos, és értelmes embertöl, hogy ha pedig világi rendben. vagy hivatalban áll adolog. az atyáktol, és anyáktol kel tanátsot kérni. de akiktöl tanátsot kérünk, azoknak nyisuk fel szivünket, és adgyuk elejekben, hogy mitsoda szándékot. és indulatot adot az Isten belénk, vagy mitsoda akadályokot, semit el nem titkolván elöttök olyat, a mi valamely hivatalra valo jóvalásokot, vagy nem jovallásokot okozhatná, és az után kövesük tanátsokot, engedelmeségel, a midön pedig az egyházi rendröl vagyon akérdés, nem szükséges tellyeségel. az iránt tanátsot kérni szüléitöl., mert közönségesen nintsen ahoz szükséges világoságok. hogy arrol itélhessenek, mivel sokan aszülék közül, a fiokhoz valo szeretet miat, nem adhatnak nékik üdveséges tanátsot.

K Mit kel tsinálni, a midön ollyan hivatalra vagy rendre köteleztük magunkot. a melyre azt gondoltuk hogy az Isten hivut, mind azon által, aban akadályokot látunk az üdveségre?

F A midön abban ahivatalban. vagy rendben. azon igyekezünk, hogy az Évangyélium szerént élyünk, és hogy elegendö erönk is vagyon arra, hogy meg gyözhesük az akadályokot, a jele, hogy az Isten hivut arra, és abban meg kel maradni. de a midön akadályára lenne üdveségünknek, és nem lehet abban üdvezülni, akár mint igyekezünk azon. el kel azt hagyni, mivel el nem hagyni azt, amit Isten akarja hogy elhagyuk, ugy ellene mondanánk az Istennek, de ha ollyan rendben vagyunk, a melyet tellyes lehetetlen el hagyni, példának okaért, a szerzeteséget, szükséges minden modon azon lennünk, hogy köteleségünket bé tölttsük, és az akadályokot meg gyözük.

K. Mit kel tselekedni hogy meg jóbbittsuk hivatásunkot, a midön észre veszük hogy nem jól hivatattunk,, vagy amelyben, olyan veszedelemre valo alkalmatoságot találunk, a melyet elöre által nem láttuk?

F Penitentziát kel tartanunk, és fohászkodnunk Isten elött. a vakmeröségért, és a hirtelenkedésért, a melyel köteleztük magunkot akarattya ellen. kérjük szüntelen valo segittségit, hogy köteleséginket bé tölthesük., és a békeséges türést, hogy szenvedgyük, a mit meg nem orvosolhatunk, távozunk el a gyönyörüségektöl, és avilági hejábanvaloságoktol, és éllyünk ajó tselekedetekben. ha a papságra, vagy papi tiszttségre köteleztük magunkot, nem lévén arra elegendö értelmünk,, tudományunk, se jó erköltsünk, hogy vagy egyikét, vagy a másikát végben vihesük haszonal. el kel azt hagyni, és penitentziát kel tartani, és alatson életet élni.

K. Nem választaé az ur. ollyan nagy és szent rendre, oktalan. és tudatlan embereket?

F Igen is illyeneket választa. Apostolinak., és az Anyaszent egyházának fel álitására. valokot, de erre a rendre hiván öket, bé is tölté tálentumal. világoságal. tudományal. és szenttségel. ö maga választá és hivá öket. és nem magok vállalák azt fel magokra, engedelmeskedének parantsolattyának, mert tudták hogy ollyan minden ható. aki öket meg segitheti, és meg adhattya nékik mind azt, valami szükséges hivatalok bé töltésire. és aki meg is igerte volt nékik a szent lelket, hogy öket meg tanittsa minden ígazságra, és hogy elméjekre adgya, mind azt, valamit nekik mondot volt. a midön vélek lakot.

K Miért választa arra. szegény. erötelen. és tudatlan embereket.?

F Azért hogy meg szegyenittse a világi okoságokot, és nagyságokot. hogy meg aláza a hivalkodokot, és a kevélyeket. a halászok tanitási alá vetvén öket, és azért, hogy ne tulajdonithassák másnak, az emberek üdveségét, és a világnak meg változtatását. hanem tsak az ö. mindenhato erejü kegyelmének. és az ö halála érdemeinek.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 5DIK VASÁRNAPON

Imádság

oh' Istenünk, aki láthatatlan jokot készitettél azoknak, akik tégedet szeretnek.. hinttsed szivünkben, szeretetednek indulattyát. ugy hogy tégedet szeretvén mindenekben. meg nyerhesük igeretidet, melyek felyül haladgyák kivánságinkot, a mi urunk. J. k.


Epistola

Szent peter. 1 lev. 3. 8.

Végezetre pedíg minnyájan egy akaratuak legyetek, szánakodok, atyafiuságnak szeretöi, irgalmasok, tsendesek, alázatosok, nem fizetvén gonoszszal a gonoszért, se szidalomal. a szidalomért, hanem inkáb áldván., mert arra hivatattatok, hogy az áldást örökségül birjátok, mert aki az életet akarja szeretni, és ajó napokot látni, meg tartoztassa nyelvét agonosztol, és az ö ajaki ne szollyanak álnokságot, távozzék el a gonosztol, és tselekedgyék jót, keresse a békességet; és kövesse azt, mert az ur szemei az ígazakon. és az ö fülei, azok könyörgésin. az ur tekintete pedig az gonosz tévöken, és ki árt néktek, ha a jonak követöi lésztek, de ha valamit szenvedtek is az igazságért, boldogok lésztek, azoktol valo féltetekben pedig, meg ne félemlyetek, és meg ne háborodgyatok, az ur kristus Jesust pedíg szentellyétek sziveitekben. készek lévén mindenkor meg felelni mindennek. aki okát kérdi abennetek valo reménségnek.


Magyarázat

K. Miért inti szent péter ahiveket az egyeségre?

F Mert az egyeség nélkül nintsen se jó erkölts, se üdveség, a felebaráti szeretet, atöbb jó erköltsök közöt, leg nagyob, és leg szükségesebb, az a lelke és formája atöbbinek, a felebaráti szeretet pedíg nem lehet egyeség nélkül, egy részint az Istennel, más részint a felebarátal, az Isteni szeretet., az Istennel egyezteti meg szivünket, a felebaráti szeretet, a felebaráttal., az Isten mint egy közép, a hol meg egyeznek mind azok, kik ötet szeretik, hogy tsak egy szivek és egy lelkek legyen, valamint az irás mondgya. az elsö keresztyénekröl, ebböl láthatni. hogy igen kevesen annak ollyan keresztyének, akikben valoságos felebaráti szeretet volna, mivel oly kevesen vannak, akik abban az egyeségben élnének együt. mint a melyre int minket szent péter, ki ki, tsak amaga hasznát keresi, amaga kivánságát, és szándékját tekénti, és mint hogy tsak ezektöl vezéreltetnek, ugyan az is az oka, hogy tsak viszá vonásokot, veszekedéseket, és irigységeket látunk, hogy pediglen. egy hitünk, és egy lelkünk lehesen. mondgyunk ellene aviszalkodásnak, minden emberi, és világi haszon keresésnek, minden ollyan indulatnak, mely ellenkezik akristus tanitásával, ha egyedül az Istent szeretnök, tsak egyedül ötet is ohajtanok, tsak egyedül ö tölle várnánk mindent. mind ezen, mind a más világon, e szerént lennénk minnyájan egy sziv, és egy lélek, nem léven más igyekezetünk., hanem hogy tsak az Istené lehesünk. és ötet birhasuk, minnyájan együt. tsak. ez az egy kivánság uralkodot arégi keresztyénekben.

K Mitsoda modal lehet meg tartani, és meg erösiteni akeresztyének közöt, ezt az egyeséget?

F Szent péter egy nehány félét ád elönkben. az elsö a, hogy szánakodok legyünk, szánnyunk másokot szomoruságiban. vegyünk részt, nyomoruságiban. és szenvedésiben, köny hullatásal nézük sirásokot,, vigasztallyuk, és bátorittsuk öket, és segittsük öket, tehettségünk szerént,

A második, hogy atyafiságnak szeretöi legyünk, hogy valoságal szeresük az Anyaszent egyháznak fiait, mint magunk attyafiait. mivel tsak egy atyánk vagyon, a ki is az Isten. és tsak egy Anyánk, a ki is, az Anyaszent egyház, és hogy azt ne szoval., hanem tselekedetel mutassuk meg, minden idöben, mindenben szolgálván és segitvén másokot, az Isten törvénye szerént, és az üdveségekre valo nézve,

A harmadik. hogy tsendesek legyünk, és meg nyerjük a hiveket, nem a világnak. se ne magunknak, hanem az Istennek, a ki mindennek attya, és aki akeresztyének boldogsága, szent péter, azt akarja tehát, hogy atársaságbol, ki kel üzni, minden veszekedést, haragot, izetlenkedést, hanem tsendeségel szollyunk másokhoz, és hogy ollyan kegyeségel. és tsendeségel legyünk másokhoz, a mely meg erösittse az egyeséget.

A negyedik, hogy joval fizesünk agonoszért, és soha sem gonoszal. a gonoszért, a jóért pedig, ha gonoszal fizetnénk, igen nagy hálá adtalanság volna, mert arra hivatattunk, mondgya az Apostol. hogy az áldást örökségül birjuk, tudni illik, az örökké valo jokot, a melyeket igér Isten fiainak, és a mellyeket meg nem adgya nagy igazságal. azoknak. akik boszu állok, vagy akik hálá adatlanságal fizetnek a jóért, hogy ha hüségel meg tartanák. ezeket a rendeket. a melyeket a szent Lélek ád nékünk, a szent péter szája által, nem volna a keresztyének közöt, anyi veszekedés, ellenségeskedés, viszálkodás, se irigység

K A midön szent péter azt mondgya, hogy aki az életet szereti, és aki boldog napokot akar kivánni, annak meg kel magát tartoztatni az ember szollástol. és a hazugságtol, mitsoda életet kel itt érteni?

F Az örök életet, és azokot a boldog napokot, a melyek meg nem változhatnak, aki részesülni akar abban az életben, és azokban a boldog napokban, meg kel zabolázni anyelvét az Isteni félelemel, és a felebaráti szeretettel. és meg kel magát attol tartoztatni, hogy felebaráttyárol, söt még ellenségéről, is, roszat ne mondgyon. meg ne szollya, meg ne átkoza vagy szidalmaza, vagy leg kisebet is mondgyon olyat, a mi meg sérthetné. egy szoval, el kel kerülni agonoszt, a mely vétek, és követni, aköteleség szerént valo jót.

K Mit kel meg tselekedni szent péter szerént, hogy részünk lehessen aboldog életben.?

F A felebarátal valo békeséget kel meg tartani, amely nélkül nem lehetünk se Istennel, se magunkal. bekeségben. de azt igaz uton kel keresni, kárával, ne légyen lelkünk üsméretinek, ha kárával lenne is földi joszágunknak,

K Miképen tekénti Isten azokat,, kik ezeket a rendeket meg tarttyák, és azokot, kik meg vetik. és meg szegik.?

F. kegyes szemekel nézi az elsököt, és az imádságokra fügeszti füleit, és az utolsokot, nagy haragal tekénti. azért az igazaknak meg nem kel ütközni nyomoruságokban. és szükségekben, mivel az Isten el nem veszi szemeit rollok, és meg segitti öket, se agonoszoknak azt nem kel gondolni hogy büntetetlen maradgyanak, mivel az Isten. haragal teként reájok. azért, hogy meg büntesse öket érdemek szerént.

K. Mitsoda értelemel mondgya szent péter, hogy senki nem árt nékünk ha jót tselekeszünk, nem látunké ezzel ellenkezöt minden nap?

F Tsak azt akarja velünk meg értetni. az Apostol, hogy nem természét szerént valo dolog. egy ollyanak ártani, szán szándékal. aki soha senkit meg nem sértett, se ember szollásal, se szidalomal, se igaságtalanságal, a ki mást, meg nem akar tsalni. se meg bántani, söt még azon vagyon. hogy másokal jót tegyen, és mindenel békeségben éllyen, és akinek, tudva vagyon másoknál. is, hogy az Isten meg halgattya imádságit., azonban pedig. valaki az Isten szolgainak. akar ártani. az ö jóvokot keresi. akor, mert a nékik üdveségekre válik, ezért is mondgya szent péter. nem árthatnak nékik ha ök jót tselekesznek, akik öket üldözik, azok, magoknak ártanak leg többet, példák erröl a szent martyrumok. és az ö üldözöjök.

K. Miért nem kel félnünk a szenvedéstöl, a melyel minket fenyegetnek,?

F Mert nem kel attol félnünk. hogy boldogok leszünk, egy valoságos keresztyének, nem kel attol félni, a mit az igazságért, szenvedtetnek véle, mivel a kristus azt mondgya nélkünk, hogy avaloságos boldogságot, a szerezi meg nékünk.

K Hogy ditsöittyük mi akristust. a midön ö érette szenvedünk?

F Ugy hogy szeretettel szenvedgyünk. alázatoságal, és örömel vegyünk mind azö Atyai kezéböl, mind azokot a meg bántásokot, melyeket másoktol veszünk, imádgyuk igasságát, aki azért ostoroz, hogy meg tisztittson, és jóbbaká tegyen. és hogy még az illyen gondolatok is bennünk, kegyelmétöl vannak, a melyekért, hálákot adván néki, magunknak, tsak a gyalázatot tulajdonittsuk, a mellyet meg érdemlettük, vétkeinkért.


Évangyélium.

szent Math. 5. 20

Mert mondom néktek, hogy ha fellyeb nem bövölkodik ati igazságtok, az irás tudokénál, és a farisaeusokénál, bé nem mentek mennyeknek országában, hallottátok, hogy mondatot arégieknek, ne öly aki pedig öl, iteletre köteles, én pedig mondom néktek, hogy minden aki attyafiára haragszik, köteles az itéletre, a ki pedig mondgya az attyafiának, ráka, köteles agyülekezetre, aki pedig mondgya bolond, köteles a gehenna tüzére, ha azért az ajándékodot, az oltára viszed, és ót meg emlékezel, hogy az atyádfiának vagyon valami ellened, had ót az ajándékodot, az oltár elött, és meny elöször meg békélleni az atyád fiával, és az után el jövén, ad bé ajándékodat.


Magyarázat

K Mit kiván akristus mi töllünk, hogy bé mehessünk a mennyeknek országában?

F. Azt kivánnya, hogy ami igasságunk, és jó erkölttsünk, tekélleteseb legyen, az irás tudokénál, és a farisaeusokénál, ezek, azzal ditsekedének, hogy nagy szorgalmatoságal vitték végben a Mojses törvényit, meg elégedvén, akülsö képen valo jó erköltsel, holot az udveségre, nem elég a, hogy tsak külsö képen legyünk avalláshoz, sem hogy, tsak betü szerént kövesük az Isten törvényit, azt, lélek szerént kel követni, és akristusra valo nézve, aki eredete atörvénynek. ahoz is szabjuk minden indulatit szivünknek, nem elég roszat nem tselekedni, hanem jót kel tselekednünk.

K. Mellyik tehát az a tellyes, és bövölkodö igasság, mely oly szükséges az üdveségre.?

F Az. az Isteni szeretet. a melynek egészen bé kel tölteni a szivet, ugyan ez a szeretet is utáltattya meg avétket, és szereteti velünk az igazságot, és az Isten parantsolattyát, ez a szeretet kezdöje, és indittoja a jó tselekedeteknek, és a keresztyéni jó erköltsöknek, a mely magában foglallya atörvényt, és a profétákot, ugyan az is tészi kedvesé a kristus jármát, és könnyüé az öterhét., a tészi kedvesé a mi leg keserüeb atermészetnek, és a mi leg nehezeb, a magunkhoz valo szeretetnek, atölti bé alelket. azal a mennyei gyönyörüségel, a szenvedések, és nyomoruságok közöt, a mely nélkül nem lehet bé tölteni, ugy amint kivántatik, az igazságnak köteleségit, se anélkül nintsen ollyan valoságos jó erkölts. mely meg érdemelhetné. a mennyei örökséget, példának okáért, aköteleség alat valo jó erköltsök az üdveségre ezek, hogy alázatos szivuek legyünk, magunkot meg vessük, együgyüek legyünk, tiszta szivünk légyen, hogy békeséges türesel szenvedgyük anyomoruságokot, és abestelenségeket, ha pedig ezek a jó erköltsök bennünk nintsenek, vétkesek vagyunk az Isten szemei elött, noha azok ne légyünk is az emberek elött. enélkül a szeretet nélkül pedig, se alázatosok, se békeséges türök nem vagyunk, se a magunkhoz valo szeretettöl el nem távozunk, ez, az a valoságos igazsága a keresztyéneknek, a melyet nem üsmerték a farisaeusok, se az irás tudok,

K. Mitsoda, akristus tanitása a gyilkoság iránt?

F A kristus tanitása, mind ez iránt, mind atöbbi iránt, sokal továb terjed az irás tudok, és a farisaeusok. tanitásinál, ök tsak a betühöz ragaszkodtak, a mely ahalalra itéli a gyilkost, ök tsak akülsö tselekedetet tartottak véteknek, a többi semmi sem volt nálok, de akristus, aki adolgot magában tekénti, és a ki arrol., az öröktöl fogva valo törvény által itél, kárhoztattya, ugy mint vétket, még a szán szandékal valo haragnak, indulattyát is, ámbár tsak belsö képen valo legyen is, a midön az a harag anyira mégyen, hogy gyülöllyük felebarátunkot, ötet meg vettyük, tölle el távozunk, halálát kivánnyuk, vagy valamely más roszát, ugy mint, hogy meg szegényedgyék, gyaláztassék, szidalmaztassék, akristus egynehány féle dolgot számlál elé, amelyben esnek, minek elötte a gyilkoságnak külsö tselekedetire fokadgyanak, és a mely dolog szintén ollyan vétkes Isten elött, valamint agyilkoság, volt a farisaeusok elött, mert az ö itéletek szerént, a gyilkoság. mélto volt: abüntetésre, jól is tartották, de a kristus szerént, egy ók nélkül valo harag atyánk fia ellen, vétek, ha gyalázattal illetyük, vagy gyülölséget mutatunk hozája, a sokal nagyob vétek, hogy ha még agyalázattal. bolondnak is mondgyuk, ötet, ez ollyan vétek, a mellyért, meg érdemellyük, az örökké valo tüzet, ugy annyira. hogy az üdvezitö tanitása tilttya. nem tsak agyilkoságot, hanem, még mind azt is, valami arra vihetne, vagy fordithatna, és mind ezt, ahoz képest, kel vétkesnek vagy vétkesebnek itélni, a menyiben aközelit, vagy távozik. agyilkoságtol. mert példának okáért, a fenyegetés. közeleb vagyon ahoz, a szidalomnál, a verés a fenyegetésnél, hasonlot kel mondani, aharagnak, külömb, külömb valo voltárol. ebböl láthattyuk, hogy az Évangyélium tanitása, sokal tekélleteseb a farisaeusok. tanitásoknál, mivel tsak a haragra valo indulatot is kárhoztattya. fö képen. ha, a felebaráti szeretet el ólttya a szivben, és ámbár távul légyen is ez az indulat, agyilkoságtol.

K. Miért tilttya a kristus arosz kivánságokot?

F Mert azokbol erednek arosz tselekedetek, és hogy azok magokban. ellenkeznek az Isten törvényével., és meg ronttyák a szivböl jönek ki mondgya az ur, agyilkoságok, házaság törések, a lopások, hamis bizonyságok, káromlások, és minden valami tisztátalanná tészi az embert, Matth. 15. 19 az ollyan aki meg nem haragszik. el távozik agyilkoságtol., az ollyan aki el távoztattya, atisztátalan kivánságokot, nem esik házaság törésben, se egyéb más tisztátalan vétekben

K. Miért tilttya az ur aleg kiseb fogyatkozásokot is?

F Mert azok, lassanként, a nagyokban. ejtenek, példának okáért, egy tekéntet, a szivet magához vonnya, és a vétekben ejti, vagy is leg aláb, arosz kivánságok alá veti, a mellyek. ellenkeznek az Isten törvényével, egy hirtelen, és gondolatlanul mondot szó, veszekedéseket, és gyülölségeket okoz, némely köteleségünknek el mulatása, a mely tsekély dolognak láttzik, el mulatattya velünk anagyobat, és idövel, a resttségben ejt, egy helytelen nevetés, tsufságot, és káromlást okoz, aki, a kitsid fogyatkozásokot el mulattya, mondgya abölts, nagyokban esik, erre valo nézve, akarja akristus, hogy ezeket a rosz erkölttsököt. gyükerestöl kel ki irtani, ne hogy fel nevekedvén, el ólttsa lassanként, az Isteni, és a felebaráti szeretetet, ugyan ezért mondgya, hogy számot fogunk adni, a haszontalan szóról.

K Mire köteledzi az ur azt, aki meg bántotta felebaráttyát?

F Arra, hogy hagya az oltáron az ajándekját. és mennyen, meg békélleni véle, és kérjen botsánatot tölle, minek elötte az Istennek ajánlya imádságát. és áldozattyát. azt akarja, hogy fel keresük felebarátunkot ha lehet. ha nem lehet, legyünk abban a szándékban., hogy azt véghez viszük mihent arra, alkalmatoságunk lészen. egy keresztyének, ne legyen semmi drágáb, a felebaráti szeretetnél, mert aki, az ellen vétt, aleg elsö, és aleg nagyob parantsolat ellen vétt, és meg sérti, a vallásnak szivét.

 

A SZENTEK. INNEPJEIN

SZENT MÁRK EV. NAPJÁN

Imádság

oh' Istenünk, aki fel emelted szent Márk Evangyélistádot, kegyelmedet adván néki az Evangyélium ki hirdetésire, enged meg nékünk, hogy követhesük tanitásit, és érezük meg imádságinak segedelmét, a mi urunk J. k


Epistola

Ézék. prof. 1. 10.

Az ö ortzájok hasonlatosága pedig emberi ortza, és oroszlány ortza a négynek jóbja felöl, ökör ortza pedig a négynek ballya felöl, és sas ortza. a negy felet az ö ortzájok, és szarnyok ki terjesztve felyül, mindeniknek két szárnyok, egy mást erik vala, és kettei, be fedezi vala az ö testeket, és mindenik közüllök, eleibe mégyen vala artzal, ahová alélek indulattya vala, oda mennek vala, és meg nem fordulnak vala midön járnának, és a lelkes állatok szine, az ö tekéntetek, mint az égö tüzes szemek, és mint a lámpásoknak tekintete. ez vala alátás futosván a lelkes állatok közöt, atüznek. fényesége, és atüzböl ki menö villámlás, és a lelkes állatok,. mennek és jönek vala, mint a tsillámló villámlás.


Magyarázat.

K Mit jelentnek, ezek a négy titkos állatok, akiknek. emberi, oroszlány, ökör, és sas ortzájok vala.?

F Jelenti az Angyalokot akiket az Isten elküldi, mint szolgait, hogy véghez vigyék némelykor. az ö irgalmaságának, némelykor igasságanak akarattyát. ezek a profétának, négy ortzájuaknak tettzenek, külömb, külömb féle ábrázatban adgya elönkben azért, hogy meg lásuk, mitsoda külömb féle képen viszik végben szolgálattyokot. Emberi ábrázattyok vagyon., mely jelenti, hogy ókal, és jóságal tselekesznek, oroszlány ábrázattyok vagyon, mely jelenti, hogy gyözhetetlen erövel viszik végben. az urok parantsolattyát, és akihez, rettegésel legyenek ellenségi, az ökör ábrázat jelenti, hogy ök el faradhatatlanok és lassuak, a midön az Isten türésel várja a bünöst apenitentziára. a sas ábrázat jelenti, hogy tellyesek világoságal, és hogy amidön kivántatik, olyan nagy sebeségel munkálodnak, hogy semi meg nem tartoztathattya öket.

K. Miért mondgya az irás, hogy ollyanok mint atüz, hogy mindenik eleiben mégyen artzal, és oda mennek a hová a lélek indulattya viszi, és meg nem fordulnak jártokban.?

F Azt akarja elönkben adni, hogy azok amenyei lelkek, atüzhöz hasonlo sebeségel engedelmeskednek az Istennek, és nagy buzgoságal, és hogy ök, tsak az Isten lelkének indulattyábol. és parantsolyattyábol tselekesznek, és oda mennek, ahová küldi öket, nem fordulván., se jobra, se balra, és hogy akor fordulnak viszá, a midön aparantsolatot végben vitték.

K. Mit tésznek azek aszók. hogy bé fedezik magokot két szárnyokal. és a más kettöt ki terjesztik, a melyekel egy mást érik.?

F Bé fedezvén magokot két szárnyokal, azal meg mutattyák, az Isteni felséghez valo nagy tiszteleteket, és hogy mitsoda méltatlanok arra, hogy ö elötte legyenek, a más kettöt pedig hogy ki terjesztik, azal meg mutattyák., hogy szüntelen készek parantsolattyára, és oda menni, ahová küldi öket, szárnyokol egy mást érik, meg mutatván hogy minnyájan egyenlö akarattal, és egyeségel tselekesznek.

K. Miért olvastattya az Anyaszent egyház ezt a mái letzkét, az Évangyélisták innepein?

F Mert szent Hieronimus szerént, azoknak az állatoknak, négy ábrázattyok, a négy Évangyéliumnak kezdetén fel találtatik, az emberi ábrázat. jelenti a szent Mátthé Évangyéliumját, aki a kristus nemzettségin kezdi el, ugy mint emberen. az oroszlány abrázat jelenti a szent Márk Evangyéliumját, a ki a szent János pusztában valo predikálásán kezdi el, valamint egy oroszlánynak orditásán, az ökörnek ábrázattya, aki rend szerént valo áldozat volt az ó törvényben, jelenti a szent lukáts Évangyéliumját. aki a zakariás papságán kezdi el, ez szent János Attya volt, a sas ábrázat pedig jelenti a szent János Évangyéliumját, a ki is mint egy sas, nagy magosan repül, és a napban néz, fel repül az Istenhez, hogy le irhassa az igének nemzettségit, az igasságnak valoságos napját.

K. Nem leheté az Évangyélistákra mint predikátorokra, és az Istennek szolgaira szabni mind azokot, amiket mondottunk. az Angyalokról, a kiket a négy állatok jelentik?

F A meg egyezik az Anyaszent egyház szándékjával., a ki is azö innepjen napján olvastattya ezt a letzkét, mivel az Évangyéliumnak predikátori ollyanok valának. mint a kristusnak láthato. Angyali. akiket el küldé. hogy hirdessék parantsolatit, és meg üsmértessék az egész világal. az ö tanitását, és nevét, ök tsak az Isten Lelkének indulattyábol irtak, és tanitottak, ök mindenüvé el mentek, valahová küldötte öket, és senki viszá nem térithette, a szent Lélektöl vévén bátorságot, az egész földre el vitték a szeretetnek tüzét, és el hatot azö szavok, ö magok égtek azon tüzel, a melyet akristus hozot evilágra.

K. Mitsoda hasonlatoság vagyon. az állatok negy ábrázattyok közöt, és ezen szent Évangyélisták közöt?

F Az emberi ábrázat, jelenti. hogy mitsoda jóságal, és magok meg alázásával. beszéllettek az embereknek, és mint alkalmaztatták magokot. azö értelmekhez, tejet adván agyengéknek, és eröseb eledelt, az erösöknek, fel emelték magokot mint a sasok az Istenhez, hogy ötölle tanulhassák ki, azokot az igazságokot, és titkokot, a mellyekre tanitották másokot, tudták követni az oroszlány orditását, prédikálván kemény, és hangos szoval, és rettegtetvén abünösököt, elejekben adván az Isten itéletit, szenvedni is tudtanak. mint akristusért áldozatra valo ökrök, fel áldozván magokot, néki, és ki ontván [ki-ontván] véreket az ö ditsöségiért, és az emberek üdveségekért, és valamint azok az állatok, ugy ök is el fáradhatatlanok valának, szolgálattyoknak, sullyos munkáiba.


Évangyélium

szent luk. 10. 1.

Ezek után pedig rendele az ur. más hetven kettött is, és el küldé öket kettönként. az ö szine elött, minden városba és helyre, a hová menendö vala, és mondá nékik, az aratás sok ugyan, a munkások pedig kevesek, kérjétek azért az aratásnak urát, hogy küldgyön munkásokot az ö aratására, mennyetek el, imé én el küldelek titeket, mint abárányokot, a farkasok közé. ne hordozzatok zatskot, se táskát, se sarut, és senkit az utón ne köszonttsetek, valamely házba bé mentek, elöször azt mondgyátok. békeség eháznak, és ha ót lészen abékeség fia, meg nyugszik ö rajta ati békeségtek, hapedig nem, ti hozzátok tér, azon házban maradgyatok pedig, évén, és iván amelyek nálok vannak, mert méltó a munkás az ö bérére, ne mennyetek házrol, házra, és valamely városba mentek, és bé fogadnak titeket, egyetek a mik elötökben tétetnek, és gyogyittsátok meg a betegeket. akik abban vannak, és ezt mondgyátok nékik, hozzátok közelgetet az Isten országa.


Magyarázat

K Miért olvasák a hetvén két tanitványok el küldetésekröl valo Évangyéliumot szent Márk, és szent lukáts napján?

F Mert ezek, az Apostolok tanitványi valának, és társok szenvedésekben. szent Márk, szent Péter mellé adá magát, és szent lukáts, szent pált követé.

K. A kristus, a tizen két Apostolin kivül miért választa még hetven két tanitványt?

F Mint hogy az aratás nevekedet, az aratoknak számát is meg kelleték szaporitani. a kristus ugyan azon oktatásokot adá nékik. valamelyeket az Apostoloknak, és ugyan azon hatalmat ada. az ö igéjének ki hirdetésire, és a tsuda tételekre, ketten küldé el öket, hogy jobban segithessék egy mást, és hogy jobban hitelt adgyanak, az ö bizonyság tételeknek.

K. Mitsoda nagy aratásrol szól it akristus nékik.

F A sidó népnek. egy részit értette, a mely részt, akristus belsö képen készitté arra. hogy bé vegyék az Évangyéliumát, a melyet ahitre akará hini, mind azon által azt mondá atanitványinak, hogy ugy küldi öket, mint a bárányokot a farkasok közé. mert sokal nagyob volt a számok azoknak. akik meg veték az Isten igéjét, és akik üldözék. az Evangyéliumnak predikátorit, a bárányokhoz hasonlittá öket. mert ök kegyeséget, és együgyüséget mutattak üldözöjökhöz. mind azon által, ezek atanitványok, a kegyelemnek hatalmával, mely vélek munkálodék. sokakot azon farkasok közül meg szelidittének. és valoságos bárányoká változtaták.

K. kitsodák azok, akiket ezek az aratások jelentnek?

F Mint hogy az Apostolok az ö hellyekben lévö püspökököt jelenték, ugy a hetven két tanitványok, jelenték a papokot, kik utánnok következtek. és akiket akristus el küldi az Évangyélium predikálására, meg is mutattya azt, az elküldésben, hogy az ész, és ajó erkölts, nem ád még arra, elegendö hatalmat. hogy valaki az ur szölöjében munkálkodhassék, mert szükséges még ezen kivül szükséges, hogy a szöllö gazdájátol küldessék abban, mind azon által aközönséges hivekis munkálodhatnak abban az ö modgyok szerént, mivel akiket az Isten arra amunkára nem hija, ugy mint szolgait, és pásztorait, leg aláb azoknak, jó példával, és imádságal kel szolgálni. és igyekezni az Anyaszent egyház jóván., ahivek tartoznak az aratásnak urát kérni hogy küldgyön jó munkásokot, és mikor azokot meg adgya imádkozni kel, hogy az Isten áldya meg munkájokot, a tselédes gazdák, és gazdaszszonyok tartoznak munkálodnia gyermekek, és tselédgyek üdveségin, ezért is mondgyák a szent Atyák, hogy a tselédes gazda házánál, olyan mint egy püspök, a kinek oktatni, inteni, dorgálni kel. az Isteni félelemben tartani, fiait, tselédgyit, és vigyázni kel szokásokra, és magok viselésekre.

K. Miért nem akarja az ur, hogy atanitványok hordozanak, se zatskot, se táskát, se sarut, se senkit ne köszönttsenek az uton?

F Meg akarja mutatni azal, hogy mint kel el távozni a földi dolgoktol. és gondoktol., az egyházi szolgának, hogy magát egészen, és figyelmeteségel., szolgálattyának hivatallyaira adhassa, és hogy minden gondgya tsak alégyen, hogy a mások üdveségin munkálodgyék, ha pedig tilttya hogy másokot koszönttsenek, azal azt nem tilttya. hogy egy máshoz tartozando. betsülettel, és tisztelettel. ne legyünk, hanem tsak azt akarja meg mutatni, hogy az ö szolgait. semminek nem kel meg tartoztatni, se el forditani szolgálattyátol, hanem azal, a világhoz hejában valo kedvezést tilttya nékik, a mód nélkül valo köszöntéseket, a haszontalanvalo látogatásokot., és avilági mulattságokot, mivel egészen kel magokot foglalni a valojában valo nagy dolgokban. a melyekre köteledzi öket hivatallyok.

K Mit tésznek ezek a szók, ha ati bekeségtek meg nem nyugszik azon. ki házához fogad, viszá tér hozátok.

F A kristus azt kivánnya, hogy az ö tanitványi mindenüvé békeséget vigyenek, valahová küldi öket, és azt, mind kivánnyák, mind szerezék, a menyiben töllök lehet mind azoknak, akikel élnek, fö képen azoknak, kik házokhoz fogadgyák, nem a világi békeséget, hanem a kristus békeségit, a mely az Istennel valo, valoságos meg békéllésböl áll, és a kegyelem javainak birtokában, utánna tészi, hogy ha azok a személyek, nem békeség fiai, és ha arra méltatlanok, minek utánna pedig az ö szolgai véghez vitték volna mind azt, a mi töllök lehetet., és ha azok a személyek meg vetik. az ö buzgo fáradságokot. és munkájokot, azon ne törödgyenek, mert az ö jutalmok bizonyos. és magoknak veszik el azokot a jókót. melyeket másoknak akartak szerezni.

K. Miért mondgya az ur, hogy aki dolgozik, meg érdemli ajutalmat, a mely segittséget ád a nép, kellé azt ugy tekinteni, mint a szolgálatnak jutalmát?

F Meg akarja ez által értetni ahivekel. hogy tartoznak tartani azokot kik öket oktattyák, és részeltetni azokot földi jovokbol. szent pál mondása szerent, a lelki jókért, melyeket nékik osztogatnak, ebböl ki tettzik, hogy a mit nekik adnak szolgálattyokért, azt nem kel ugy tekénteni, mint ha, alamisnát adnának, hanem mint ollyan tartozást, amelyel tartoznak. azoknak, akik munkálodnak, az egyházi szolga, aki tsak hivatallyiban munkálodik. ugy mint az imádságban, tanitásban. a szenttségek ki szolgáltatásában, nem keresheti maga magának azokot, a mi szükséges az életre, és ha magának is nintsen másunan valamely jövedelme, a nép tartozik. tartására valot adni néki, nehogy a földi gondok, el fordittsák, ollyan szent, és szükséges foglalatoságtol, e mind a természet, mint Isten szerént valo törvény, a midön az ur azt mondgya, hogy a ki dolgozik, meg érdemli ajutalmat, nem érti azon azt, hogy valamit adgyanak néki, munkájáért valo fizetésben, vagy a szent dolgokért valo ki szolgáltatásért, e simonia volna, hanem tsak mint ollyan dolgot, a mely táplálására szükséges, a mely nélkül nem munkálodhatnék, ezért is mondgya az ur. meg másut, hogy aki dolgozik, meg érdemli, hogy táplállyák, matth. 10.10. annál is inkáb tartoznak ezzel, hogy az egyházi szolga nem a maga hasznáért dolgozik. hanem a felebaráti szeretetért, és tsak az Istentöl várja jutalmát, mert az Évangyélium, mondgya, szent Agoston, nem ollyan dolog, a melynek árrát lehetne szabni, valamint az arrunak, az egyházi szolgák, anéptöl veszik. a mi szükséges táplálásokra, de tsak az urtol várják, szolgálattyoknak jutalmát,

K. Miért parantsolá az ur, atanitványinak hogy a port, mely reájok ragadot, azokra hánnyák, kik öket bé nem fogadgyák?

F Hogy a jele lenne az Isten átkának, azokon, kik a hitet bé nem veszik, és nem akarják halgatni, az Isten igéjét, azal atselekedettel, azt akarták nékik meg mutatni, hogy ugy tekéntik öket, mint az Isten átkában valokot, és mint ki rekesztetteket, akikel nem akarnak semmiben közösülni, még tsak, alábokra ragadot port is le rázák, az illyen büntetés irtoztato. de igasságos.

 

SZENT JAKAB. ÉS SZENT FILEP NAPJÁN

Imádság

oh' Istenünk. a ki bennünket bé töltesz örömel, ate Apostolidnak szent. Jakab. és szent filep innepjeken. adgyad uram, hogy örvendezvén érdemeken. követhessük példájokot, ami urunk J. k.


Epistola,

bölts könyv. 5. 1.

Akor fognak az igazak, nagy álhatatoságal állani azok ellen, kik öket nyomorgatták, és akik el vették az ö munkájokot, azt látván meg háborodnak iszonyu félelemel, és tsudálkoznak avéletlen szabadulásnak hirtelenségén, mondván magokban, bánkodván, és alélek szorongatása miat, fohászkodván, ezek akiket valaha tsufnak tartottunk, és szidalom hasonlatoságának, mi balgatagok, az ö életeket bolondságnak álittyuk vala, és az ö végeket tisztelet nélkül, imé mint számláltattak az Isten fiai közé, és a szentek közöt az ö sorsok.


Magyarázat

K. Mitsoda oktatást ád nékünk abölts. ennek a letzkének akezdetin?

F Arra tanit, hogy az Isten igasságot fog tenni, ameny; és a föld láttára, az ollyan igazaknak, akik hiven meg maradnak az igasság szeretetében, abölts szerént. akor is fognak fel kelni álhatatoságal, azok ellen. kik öket üldözték, és nyomorgatták, és akik üldözésekel, és rágalmazásokal. el vették amenyiben töllök lehetet, munkájokot, mely kivánatos dolog volna. mondgya szent Bernárd, ha az Isten szolgai. mindenkor szemek elött viselnék azt a ditsöséget, mely az utolso napra tartatik nékik. mert ha azt tekéntenék. azoknak fenyegetésekért. kik el akarják forditani öket az Isteni félelemtöl, abban a félelemben nem esnének, ollyanak elött, akik még egy nap; rettegni fognak ö elöttök,

K Mitsoda gondolatban lésznek ahamisak azon a nagy napon, látván az igazak ditsöségit.?

F Irtoztato rettegésben esnek, a mely nagyob lészen, mind azoknál arettentö dolgoknál. a melyeket, vagy láttunk, vagy hallottunk, ez életben, lehetetlen is a mi elménknek tsak leg kiseb részit is annak elönkben adni. erre valo nézve, azok, kik el akarják kerülni ezt a nagy veszedelmet, arra vigyázanak, hogy meg ne vessék semmiben is azt, a mit az ö meg tartásokra tselekeszik az Isten, szolgai által, szükséges tehát ez életben, az Istenhez térni, halogatás nélkül, valoságos meg térésel, és nem kel azt várni a meg térésre, hogy a nyavalya meg gyogyithatatlanná vállyék, és hogy a penitentzia, tsak a kéttségben valo eséstöl legyen.

K. Nagy véteké az ollyan világi emberektöl, akik tsufollyák azokot. kik a keskeny uton járnak.?

F Hogy ne volna mivel, az ollyanok. magát akristust gyalázák. mondgya szent Agoston, és azal, arra a veszedelemre tészik magokot, hogy azt fogják haszontalanul mondani az utolso napon, és a midön aditsöségben fogják látni az Isten félöket, mely esztelenek valánk, mi bolondságnak tartottuk az ö élettyeket, mind azon által, ök az Isten fiai közi számláltattak, és az ö részek a, hogy a szentekel legyenek, akoron rettentö sziv szorongatásokban fognak bánkodni, és suhajtozni, de az a bánkodás, és suhajtás. mind haszontalan, mind örökös lészen. leg kiseb vigasztalásnak., vagy könyebülésnek reménsége nélkül.

K Mit kel tehát mostanában tselekedni annak, aki azt ohajttsa. hogy az Isten fiai közi számláltassék, és része, a szentekel légyen?

F Akár mely tsufságot tégyen rajta avilág, de nagy álhatatoságal kel meg maradni köteleségiben, nem halgatván ahamisak tanátsit, se az ö veszedelemre vivö uttyokon nem kel járni. akár mit mondgyanak, hanem abban tegye minden ditsöségit hogy az ur törvényit kövesse, a mellöl soha el ne térjen, és vesse meg, avilág hejában valo beszédit. tartásit, és meg romlot szokásit.


Evangyélium.

szent ján 14. 1.

Meg ne háborodgyék aszivetek, hisztek az Istenben, én bennem is hidgyetek, az Atyám házában sok lako hellyek vannak, ha külömben volna, meg mondottam volna néktek, mert helyt késziteni megyek néktek, és ha elmegyek, és helyt készittek néktek, ismég el jövök, és magamhoz vészlek titeket, hogy a hol én vagyok, ti is ót legyetek, és a hová én megyek, tudgyátok. s' az utat is tudgyátok. mondá néki Tamás, uram, nem tudgyuk hova mégy, s'mint tudhattyuk az utat, mondá néki Jesus, én vagyok az út. az igazság. és az élet, senki az Atyához nem mégyen, hanem tsak én általam. ha engem üsmértetek volna, az Atyámot is üsmértétek volna., és mostantol fogvást, meg üsméritek ötet, és láttátok ötet, mondá néki filep, uram mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk. mondá néki Jesus, ennyi ideig vagyok veletek, és nem üsmérteteké engem. filep, aki engem lát. láttya az Atyát is, miképen mondod te, mutasd meg nékünk az Atyát, nem hisziteké hogy én az Atyában. és az Atya én bennem vagyon, az ígéket melyeket én néktek szollok, magamtol nem szollom. az Atya pedig én bennem lakván, ö tselekeszi atselekedeteket. nem hisziteké hogy én az Atyában, és az Atya én bennem vagyon. ha külömben nem, a tselekedetekért hidgyetek, bizony bizony mondom néktek, a ki én bennem hiszen. a mely tselekedeteket én tselekeszem. öis tselekeszi, nagyobakot is tselekeszik ezeknél, mert én az Atyához megyek, és valamit az Atyátol az én nevemben kértek, azt tselekeszem, hogy ditsoittessék az Atya, aFiuban


Magyarázat

K. Miképen tsendesitté meg az ur az Apostoloknak fel háborodot elméjeket azért hogy még elöre meg mondá nékik halálát, és hitlenségeket.?

F. Elöször azt mondá nékik, hogy ha az Atyában hisznek, ö benne is higyenek, mivel ö egy az Atyával, ha az Atyában vetik reménségeket, ö benne is reméllyenek, mivel nem lehet nagyob vigasztalása a meg haborodot léleknek, se hasznosab orvoság. a nyomoruság. és a kisértetek ellen, mint az Isten Fiában, akristusban valo hitt, aki emberré lett, és meg holt üdveségiért. másodszor, azt mondá nékik, hogy az Attya házában sok lako helyek vannak, ezzel, azt akará vélek meg értetni, hogy lako helyt, örökös jókót, és ditsöséget készit nekik mennyekben, tsak hogy ök is meg maradgyanak. álhatatoságal hüségiben

K Kinek mondá az ur ezeket a szokot. Én vagyok az út, az igazság, és az élet?

F Az Apostoloknak, és ö bennek az egész hiveknek, azt mondgya tehát 1. hogy ha az Istenhez akarunk menni, hozzája kel ragaszkodni, mert tsak azö érdemi, közbe járosága, és kegyelme által mehetni az Istenhez, és ha az ö példáit követik, 2. ha világoságot keresnek mely öket világosittsa ezen az uton. az élet setéttségiben, ö maga az az igazság, ö fogja öket világositani, és meg oltalmazni, az el tévelyedéstöl, 3 ha ugy akarnak élni, a mint az Istenhez, akeresztyénséghez, és az Isteni fiusághoz illik, ö akegyelem által. az az élet, mely meg menti öket ahaláltol, és örökké élteti öket, fel szoval kiálttya azoknak, kik eltévelyedtek, avilág uttyain, Én vagyok az út. és más mod nintsen abban, hogy az Istenhez lehesen menni, hanem bennem kel hinni, és engemet követni, azt kiálttya azoknak kik setéttségben, és gyenge hitben vannak, Én vagyok az igazság és meg nem tsalhatom azokot, akik hozám jönek, és nálam nélkül meg tsallyák magokot, és el tévelyednek, a hamis világoságban., azt mondgya azoknak kik avéteknek halálában vannak. Én vagyok az élet én azért jöttem hogy aholtakot fel támaszam, és tsak én általam veszik az életnek kegyelmét., és érik el aditsöségnek kegyelmit.

K A kristust usmervén, miképen üsmerik az Attyát is?

F Az Apostoloknak nem ugy kelleték üsmérni az Atyát, a mint ök látták a kristust testi szemekel, ugy mint embert, hanem ahitnek szemeivel Istennek üsmervén ötet, mind anyi bizonyság után, melyeket ada néki Istenségéröl, tsak Istennek lehetet azt tselekedni, amiket ö tseleket, azért hogy meg bizonyittsa, hogy az Isten Fia, a Fiu pedig tekélletes képe az Atyának, ö az Attyában vagyon. az Attya pedig ö benne. ez igy lévén. aki a Fiat láttya, láttya az Atyát, mivel a Fiu egy ö véle, és birja valamint ö, az Istenségnek gazdagságit

K Nem leheté szent filepel igy kérni akristust, uram mutasd meg nékünk az Atyát, és az elég nékünk?

F Nem tsak lehet, de azal tartozunk is, nem azért hogy hitunk nem volna, hanem azért, hogy valoságal akarjuk meg üsmérni, kérjük tehát gyakorta hogy mutassa meg az Attyát, mert valamint maga mondgya, senki nem üsmeri az Atyát, tsak a Fiu, és az, akinek a Fiu ki akarja nyilatkoztatni, minden kivánságunk tsak a legyen tehát, hogy ötet meg üsmérjük, szeresük, és birjuk, és el vévén szemeinket a világrol, tsak ö hozája emellyük sziveinket, aki egyedül tehet minket boldogoká.

K Miröl feddé meg az ur filepet?

F Arrol hogy minek utánna anyi ideig maradot volna véle, még is nem üsmerné ötet, mi még inkáb tarthatunk az illyen feddéstöl; és attol hogy szemünkre ne hánnya. menyi idötöl fogvást vagyon velünk az igazságok által, melyeket hirdetet nékünk. és amellyeket meg tanultuk tölle, annyi esztendöktöl fogvást, avilágoságok által, melyekel világositot, akegyelmek által, melyeket szivünkben öntötte, anyi szenttségek által, melyeket vettünk, anyi sok szép példák által, melyeket elönkben tett, még is ollyan gyenge még a mi hitünk és tántorgo, és hogy még oly keveset halattunk az ö uttyán.

K. Mit tésznek ezek a szók, én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem.?

F A kristus rend szerént illyen formában mutattya meg azt a tekélletes hasonlatoságot, és atermészetnek egyeségit. mely ö közötte, és az Attya közöt vagyon, és ez az egyeség, mely okoza, hogy ö tsak az Attya által beszél, és tselekeszik, formája annak a szoros egyeségnek, a melyel kel nékünk lennünk a kristusal., és ö általa, az Atyával, ezért mondgya, hogy ö mi bennünk, és mi ö benne vagyunk, ugyan ezért is tartozunk oly erösen kaptsolni magunkot ehez az Isteni fejünkhöz, hogy valoságal el mondhasuk, hogy nem mi élünk, hanem ö éll mi bennünk.

 

SZENT KERESZT FEL TALÁLÁSA NAPJÁN.

Imádság

oh' Istenünk aki meg mutattad szenvedésednek tsudáit, meg engedvén azt, hogy meg talállyák tsudálatosan keresztedet, üdveségünknek eszközét, enged meg, hogy azon éltetö fának érdemiért, meg nyerhesük az örök életnek javait, ami urunk. J. k.


Epistola

szent pál, philep 2. 5.

Mert azt érezzétek magatokban, amit akristus Jésusban is. ki mikor az Isten formájában volna, nem álitotta ragadománynak magát az Istennel egyenlönek lenni, hanem magát meg alázta. szolgai formát vévén fel, az emberekhez hasonlová lett, és külsö ábrázattyában ugy találtatot mint ember, meg alázta önnön magát, engedelmes lévén mind ahalálig, a keresztnek haláláig pedig. az okáért, az Isten is fel magasztalta ötet, és nevet ajándékozot néki, mely minden név felet vagyon., hogy a jésus nevére minden mennyeieknek, földieknek, és föld alat valoknak térdek meg halyollyon. és minden nyelv vallást tégyen, hogy az ur Jesus kristus, az Atya Istennek ditsöségében vagyon


Magyarázat

K. Mit kiván szent pál mitöllünk, midön azt mondgya, hogy azt érezzük magunkban, a mit a kristus Jesusban is,

F Azt, hogy betsüllyük azt, amit ö jónak tartot, és vessük meg azt, a mit ö meg vetett, betsüllyük nagyobra, öreá valo nézve, az alázatoságokot, szenvedéseket,, és a szegénységet, a tiszteletnél, gyönyörüségnél, és a világi jovaknál, ha övéi akarunk lenni, mivel szent pál szerént, akiben akristus lelke nintsen, anem az övé. rom. 8.9.

K. Hogy lehesen abünös embereknek azt érezni, amit a kristus érzet?

F Az embereknek lehet egyet érezni akristusal, ha szinte bennek légyen is arosz kivánság, mely azal ellenkezik, a midön azt a rosz kivánsagot magokbol. ki üzik, amennyiben lehet, és meg nem engedik, hogy bennek uralkodgyék,

K Leheté ameg testesülésben valo alazatoságát követni akristusnak.?

F Az Apostol azt akarja hogy kövessük amenyiben töllünk lehet, az Isten Fia, sokal aláb valonak tette magát mint sem amint vagyon, egy keresztyén pedig nem teheti magát alábvalonak amint vagyon. vétkiért, és természetiért, hogy ha egyikében, és amásikában. az Istenhez hasonlittyuk, ö tsak tellyeségel valo semmi, elég tehát ö néki hogy abban a rendbe tarttsa magát. a melyben a vétek tette, a mely rend oly alá valo, hogy embernek, nem lehet már aláb valonak tenni magát. de mint hogy abban a bünös voltaban is, kevélységböl sokal nagyobnak tarttya magát mint sem amint vagyon, akristus alázatoságát követi akor, a midön azon vagyon, hogy kevélységit le nyomja, és ellene mond a fel magasztaltatásnak, és a midön magával ugy bánik, és meg engedi hogy véle ugy bánnyanak., mint egy méltatlan bünösel, aki nem érdemli hogy tekinttsék

K. Miképen lehet követni azt az alázatoságot, a mellyel akristus engedelmeskedet az Attyának a keresztnek haláláig?

F Mint hogy ö, az alázatoságot követte, engedelmeskedvén szüntelen az Attyának, fogantatásátol fogvást mind holtig, el vévén szeretettel mind azokot az alázatoságokot melyeket néki küldöt, ami alázatoságunk is alégyen, hogy ellene mondgyunk akaratunknak, és hajlandoságinknak, és kövesük az Isten akarattyát mindenben, mint elönkben szabot rendünket, el vévén tölle szeretettel, és engedelmeségel a szenvedést, és ollyan halált, a mint néki tettzik reánk küldeni

K. Mitsoda az a mindenek felet valo név, a melyet az Isten adot a kristusnak?

F Az, az Isten, és a magosság béli Fiának a neve, mert noha Isten Fia volt is, meg testesülésének szem pillantásátol fogvást. de magát ember fiának nevezte halando életeben, az ö külsö gyengeségei. melyek az ö nagy voltát el fedezték, meg nem engedék, hogy az ö Istenségét meg üsmérhesék, söt még atanitványoknak is elméjekböl, is, ki törlötte volt azt, a keresztnek gyalázattya, ugy anyira, hogy igen kevesen. üsmérik vala ötet annak, a mi volt, de az Attya, fel támasztván ötet. ki nyilatkoztatta mindenüt nagy fényeségel. az ö ditsöségit, Felségit, és Istenségit, Fiának üsmérteté ötet, és magához hasonlo Istennek az egész világal, az Apostolok, és az utánnok valo predikaciojok által, ugy hogy minden térd meg hajol ö elötte, és mindenek alája vettetnek, amennyekben, ahol láttyák ötet az Angyalok, és a szentek, a földön, mert mindenüt fogják hirdetni az ö Évangyéliumát, és a föld alat. ahol örökké fogják azö ellenségei érezni igazságát.


Évangyélium

szent Jan. 3. 1.

Vala pedig egy Nicodemus nevü ember, a farisaeusok közül, sidok fejedelme. ez Jésushoz jöve éjjel, és mondá néki, Rabbi, tudgyuk hogy Istentöl jöttél mesterül, mert senki ejeleket nem tselekedheti, a melyeket te tselekeszel. hanem ha az Isten lészen véle, felele Jesus, és mondá néki, bizony, bizony mondom néked, ha ki ujonnan nem születik, nem láthattya az Isten országát, mondá néki Nicodemus, mi modon születhetik az ember. mikor vén, vallyon bé meheté ismég az annya méhében, és ujjonnan születiké. felele Jésus bizony, bizony mondom néked, ha ki ujonnan nem születik vizböl és szent Lélekböl, nem mehet bé az Isten országába. a mi atestül születet test az, és a mi a lélektöl születet, lélek az. ne tsudállyad hogy azt mondottam néked, szükség néktek ujonnan szuletnetek, a szél ahol akarja ót fuj. és a szavát hallod, denem tudod honnét jöjjön, avagy hová mégyen, igy vagyon minden a ki alélektöl született. felele Nicodemus, és mondá néki,, miképen lehetnek ezek, felelé Jésus és mondá néki, te mester vagy Izraelben. és nem tudod ezeket, bizony bizony mondom néked, hogy amit tudunk azt mondgyuk, és a mit láttunk, azt bizonyittyuk, és a mi bizonyságinkot bé nem veszitek, ha földieket mondottam néktek, és nem hiszitek; mint hiszitek, ha mennyeieket mondok néktek, és senki fel nem ment menybe. hanem tsak az, aki le szállot menyböl. az Ember Fia. ki menyben vagyon. és a mint mojses fel magasztalta akigyot apusztában, ugy kel fel magasztatni az ember Fiának, hogy minden aki öbenne hiszen, el ne veszen. hanem örök elete légyen.


Magyarázat

K. Nicodémus miért mene éjjel a kristushoz?

F Mert mint hogy ö farisaeus. és törvény magyarázo volt, és talám még a nagy tanátsbol valo tanáts ur, akit nevezik vala, sanedrinusnak, igen tarta attol., hogy akristus tanitványának ne mondassék, mert akristusnak aleg nagyob ellenségi. a farisaeusok valának, Nicodemus látván sok tsuda tételeit, elhiteté magával okosan. hogy anyi tsudát nem tehetne, hogy ha tsak ollyan doktor nem volna; akit az Isten a sido nép oktatására küldöt el, de nem vala még anyi ereje, hogy magát egészen ki nyilatkoztassa, és tarta, az üldözéstöl, a melyet el nem kerülheti az, aki nyilván akarja kvöetni az Évangyélium tanitását, okoságbol is tselekedhette, nem bizván alázatoságbol a maga erejében. és várni akarta azt az orát, a melyben tessék az Istennek. bátrab hitet adni néki, és anyira fellyeb vinni, hogy meg vethesse az emberek itéletit, amint hogy, azt meg is vetette. mindgyárt akristus halála után, mivel az Isten azt a kegyelmit adá néki, hogy ö takargatá ruhákban az üdvezitö testét, és öis temeté el. az Arimatiai Josefel együt.

K. Miképen fogadá az ur, ezt az uj tanitvánt, aki még félénk, és tudatlan vala.?

F kegyeségel fogadá, szeretettel oktatá ötet, arra a mi szükséges volna, az üdveséghez, és mitsoda uton. mehetne. amenyeknek országában.ebböl azt tanulhattyuk hogy nem kel elidegeniteni kevelyen valo fogadásal. az ollyanokot kik hozája jönek, ha tudatlanok is, és ha bátorságal. nem szolgállyák is, hanem oktatni kel öket, és okoságal bánni vélek,. meg térések kezdetin, a midön az igazságot. valojában keresik, a meg találástol.nem mesze vannak.

K. Mitsoda igazságokra tanitá az ur ezt atörvény magyarázo doktort?

F Arra tanitá, hogy az Isten országában. ugy reszesülhetünk, hogy ha ellene mondunk a meg romlot születésnek, mellyet Ádámtol vettünk, és ha uj születést veszünk, és mint hogy Nikodemus ezeket testi modon értette, megnem foghatván azt, hogy egy öreg ember, ujonnan születhessék, gondolván hogy azért az annya mehiben kelletnék viszá térni, azért az ur világosabban mondá néki, hogy az ujonnan valo születésen, az Isteni, és lelki születést kel érteni, atesti születés által az ember, tsak test, mert alélek, az eredendö vétekért, atest alá vettetet. és rabjává lett., atesti kivánságoknak, de az ember, alelki születés által, lelki emberré lesz, mert nem követvén az érzékenységeket, se a testi kivánságokot, az Istenhez ragaszkodik alelke, és lelkesé tészi atestet is, a lélek kivánsági alá vetvén azt, a mi a testöl születet, test a, mondgya a kristus, ami pedig alélektöl születet, a lélek.

K Miképen leszen meg, az az ujonnan valo születés?

F A kereszttség által lesz meg. ezt hija az ur, vizböl, és szent Lélekböl valo ujonnan születésnek, mert amidön aviz meg mosa a testet, a szent Lélek is, ugyan akor meg tisztittya alelket, minden motskaibol, a szent Lélek abban kegyelmit hinti, amelyet a viz jelenti, mert valamint aviz meg mosa atestet, ugy a kegyelem is meg tisztittya alelket, akristus érdemi által az Istennek szenteli mind akettöt. abünösböl egy igazat tsinál, az ördög fiábol, Isten fiává tészi, az ö országának örökösivé, és a kristusnak örökös társává, az Isten ollyan modon adhattya lelkét, és kegyelmét az embereknek, amint néki tettzik, az a mód pedig amelyet arra rendelt az Anyaszent egyházban, a kereszttség, ahol avizben mártatnak, az Atyának, a Fiunak és a szent Léleknek nevében, ez ahárom személy egyaránt, és egyenlö képen munkálodgya, az ö meg szenteléseket, ebben a szenttségben.

K. A kereszttség tellyeségel szükségesé az üdveségre?

F Ezt a szenttséget, mely elsö atöbbi közöt, köteleség alat tartozik minden ember fel venni, és ez ollyan modgya az üdveségnek, a mely tellyeségel szükséges, mivel anélkül akristus mondása szerént, senki az Isten országában nem mehet, amely születést vettünk Ádámtol, avétkesé, és az ördög fiáivá tészen minket, és méltoká. az örökké valo kinra, hogy pediglen az Isten fiai lehesünk., és az ö országanak örökösi, uj teremtet állatoká kel lennünk, meg ujitván magunkot, és ez az ujitás más képen nem lehet, hanem az ujonnan valo születés által, melyet ád ebben aszenttségben, az Anyaszent egyház, mindenkor. a kristus szavait, a magok együgyü, és termeszet szerént valo értelmek szerént értette, és azért is vegezte el böltsen, hogy még akisdedeket is meg kel keresztelni, meg nyitván nékik a menyeknek kapuját, ahová nem lehet menni akereszttség nélkül,

K Mit gondolhatni az ollyanok felöl akik halogattyák meg kereszteltetni agyermekeket?

F A kereszttségnek. tellyeségel valo szükséges volta miat, a pásztoroknak, az atyáknak, anyáknak, nagy szorgalmatoságal kellene azt nékik fel adni, mivel az örök kárhozatra tenni gyermekeket, halogatván akereszttséget valamely emberi okbol. mint sokan tselekesznek, ez igen nagy vakság. és örökös gyilkosi lésznek gyermekeknek, a mi pedig az idös embert illeti, ha valoságal meg tér, és az Évangyélium szerént éll, és buzgoságal kivánván a kereszttséget, azt fel nem veheti, s'meg hal, az Istentöl meg lehet, hogy azö kivánságát. a szenttség helyet el veszi, azt mindenkor hitte az Anyaszent egyház, hogy a martyrok meg keresztelkedtek vérekben és üdvezültek holtok után. ha fel nem vehették is avizel valo kereszttséget, az ollyan meg nem halhat a kristusért, a kinél nintsen akristus lelke. és az irás szerént, a kik az Isten lelkétöl vezetetnek, azok az Isten fiai rom. 8. 14. és közök lehet az Isten országahoz, ezt kel hinnünk a gyermekek felöl is. kik a kristusért halnak meg, valamint ezt hitték mindenkor agyermekek felöl, akiket hérodes öletet Bethlehemben,

K. Magyarázd meg nékünk ezeket aszokot, aszél ahová akarja ót fuj.

F Azt akarja ezek által meg értetni, az ur Nicodémusal, hogy abünösnek meg ujulása, és meg igazulása olyan titok, hogy arol. nem az érzékenységek szerént kel itélni, hanem ahitnek világosága szerént, mivel a szent Lélek ót fuj ahová akarja, az ö szenttséges sugarlásival. akegyelemel senkinek nem tartoznak, és az Isten azt, tsak, tisztán amaga irgalmaságábol adgya, akinek akarja, a mikor akarja és a menyit akar, mondgya a Naziai szent Gergely, hallod a szavát a szent Léleknek, és látod külsö képen annak erejét, és munkáját, amidön látod hogy valamely keresztyén ellene mond magának, ellene áll, rosz hajlandoságinak, alázatoságban, és szegénységben éll, de azt nem látod hogy mi indittya arra, mi végre tselekeszi, sem azt ajót amit remél. de azt nem tudod honnét jöjjön, sem azt hogy hová menyen, azt nem tudod mi képen megyen alélekben., miképen vezeti, és munkálkodtattya azt. sem azt, hogy mi formában távozik el attol. az ö rendeletlenségiért, és háláadatlanságáért,

K. Mit hánya a szemére akristus. ennek adoktornak.?

F Azt hogy mester lévén Izraelben, és tanitván anépet, az irás igazságira. ö maga nem tudgya az ember meg igazulásának titkát. melyet anyiszor meg mondottak a proféták, az üdvezitö illyen formában beszélle néki, azért hogy meg alázná kevelységit, és tanitványhoz illendö engedelmeségre forditaná ötet. a mely nélkül atitkokban semit meg nem foghatnak, amelyeket el rejti avilági bölttsek, és kevély tudosok elött; és tsak, az alázatosoknak nyilatkoztattya ki, az együgyüeknek hitek könnyüé tévén a mi nehez, meg érteti vélek az igazságokot. a maga hittség pedig atörvény mestereit meg vakittya, és hihetetlenné tészen mindent elöttök. mostanában is sokan vannak ollyanok közöttünk, a kik egész élettyeket az irások tanulásában töltik, valamint ez a farisaeus, de akik nem tudgyák valamint ö azoknak valoságos értelmét. titkait, és végit, akiis a kristus.

K Mivel bizonyittá azur. mind azt. amit monda néki,

F Mint hogy ez a farisaeus meg vallá hogy ö volna az a mester. akit az Isten küldöt el, mivel anyi jeleket tészen., a kristus is az ö vallásárol felel néki, mondván, a mit tudunk azt mondgyuk, és mit látunk azt bizonyittyuk. és a mi bizonyságinkot bé nem veszitek, mint ha, azt mondaná. egy olyan bizonyságnak, aki adolgot látta, inkáb kel hinni mint másnak, kel tehát nékem hinned, mivel. azt hiszed, hogy az Isten küldöt engem, a proféták azt mondották néked, amit az Isten parantsolt nékik, hogy mondgyák, de ök azt nem látták amit hirdettek. de én láttam a mit hirdetek, én mennyei dolgokrol szollok néked, azokot pedíg tsak a láthatta aki ótt volt, én pedig ótt voltam., és onnét szálottam le, hogy annak titkait ki nyilatkoztassam. az embereknek, én mennyei mester lévén, onnét hoztam világoságot néked, azt prédikálom amit ótt láttam. és én, nem tsak Istentöl küldetet mester vagyok, hanem még az ö születet Fia, és hozája hasonlo Isten.

K. A következendö szavaival mit akar az ur mondani?

F Azt akarja, hogy az Istent senki nem látta, az egyetlen egy szülöt Fiu, aki az Atyának kebelében vagyon. az üsmértette meg velünk joan 1. 18. ö egyszers mind Isten s'ember,. ugyan azon személy, öröktöl fogva valo Isten, és idötöl fogva valo ember, azért el mondhatá, hogy nem tsak ugy volt menyekben mint Isten, hanem még az ember fia ís ót volt, mert ugyan az, aki ember fia volt, az, az Isten Fia is volt. ez igy lévén, könyü ezeket a szokot meg magyarázni. senki fel nem ment menybe, hanem tsak aki le szállot, menyböl, az ember fia, ki menyben vagyon, mint ha azt mondaná, hogy semmi féle ember nem ment menyekben. hogy ót ki tanullya az Isten titkait, de az Ember Fia. aki veled beszél. ót volt, mert ö magais Isten. és ki tanulhattya az Attyának minden titkait. ö az égböl le szállot, de azt el nem hagyta, testben. és lélekben mutatta meg magát eföldön. a mennyekben abban nem volt, egy szóval, a midön az ur igy beszélle, akor a földön volt mint Ember Fia, és amenyben. mint Isten Fia. mert ugyan azon szemely, Isten s'ember volt, egyszers mind.

K Miért olvastattyák amái napon ezt az Évangyéliumot?

F Azért, mert minek utánna az ur meg tanitotta volna Nikodemust, akereszttsegnek szükséges voltára, akegyelem munkájának, és meg testesülésének titkára, az után, halálának, és kereszttyének titkára tanittá ötet, és hogy a, mely nagy hasznokot fog szerezni azokban, kik benne hisznek, bizodalomal. mint Mojses fel magasztalta akigyot apusztában, ugy kel fel magasztaltatni az ember Fiának, hogy minden aki ő benne hiszen., el ne veszen. hanem örök élete légyen, meg jövendölé néki, ezen szokal. akereszten valo halálát, amelyre fel kelleték emeltetni valamint aréz kigyó, fel emeltetet, az Isten az Izraélitákra. kigyokot botsáta zugolodásokért, akiknek marások ollyan volt mint atüz, sokan meg is halának a marásokért, Mojses imádkozék anépért, és az Isten parantsolá néki, hogy egy réz kigyot emeltesen fel., ugy hogy, valakiket akigyó meg mar, tsak arra nézenek hittel, a marásbol megy gyógyulnak, az a fel emeltetet réz kigyó pedig jelenté a kereszten fel emeltetet kristust. hogy ö reá nézenek minden féle nemzetek, az a kigyó pedig az ördög, a ki, ahalált szerzé az embereknek, annak akigyonak a marása avétek, aréz kigyo, azért emeltetet volt fel a pusztában, hogy a kigyó marásbol meg gyógyullyanak, a kik arra hittel néztek, és az Ember Fia, akeresztre emeltetet, azért, hogy meg gyogyittsa avéteknek sebeiböl. mind azokot, kik ahitnek szemeivel: ötet tekintvén hozája folyamodnak. alázatos bizodalomal.

K. A bünösöknek mitsoda hasznot szerez. akristus halálának, és keresztyének titka?

F Azt hogy, senki, aki ameg feszitetet kristusban hiszen elne veszen, hanem örök élete légyen, tsak a hogy, élö, munkálodo, és hathatos hittel higyen. mert nem elég azt hinni hogy a kristus az Isten Fia, hogy a kereszten holt meg, és hogy a mi valttságunkért holt meg, az ördög is hiszi, mondgya szent Jakab. ahit tselekedetit kel mivelni, és azt az igazságnak szeretetiért, és az Istenért kel tselekedni, ahittel meg egyezö életet kel élni, fel kel fesziteni atestet. az ö rosz kivánságival. akristust kel követni, és az üdveséget keresni, meg kel vetni azt, ami arra nem szolgál, vagy ami attol el távoztat, hordozni kel a keresztet. az életnek minden napjaiban. az Évangyéliumnak uttyán kel járni mind holtig, az üdveséget, és ameg szenteltetést, tsak azö érdemeiböl és minden hato kegyelméböl kel várni.

 

KERESZTELÖ SZENT JÁNOS NAPJÁN

Imádság

oh' Istenünk aki mi érettünk bé töltötted ditsöségel ezt a napot, szent János születésével. adgyad kegyelmedet népednek, hogy bé töltessünk lelki örömel ami urunk. J. k.


Epistola

Isai 49. 1.

Hallyátok szigetek, és figyelmezetek távul valo népek, az ur, az Anyám mehétöl fogva, hivut engem, mikor az Anyám mehében volnék. meg emlékezet nevemröl. és tette azén számot, mint az éles kardot, az ö keze árnyékával fedezet bé, engem, és tett engem, mint a választot nyilat az ö tegzébe rejtett el engem., és mondá nékem, én szolgám vagy te. Izrael, mert benned ditsekedem., és mondék én, heában munkalkodtam ok nélkül, és hivsagosan emésztettem meg erömet, azokáért az én itéletem az urral. és az én munkám, az én Istenemel. és most, azt mondgya az ur, az Anyám méhétöl fogva szolgául magának formálván engem., hogy viszá hozam Jákobot ö hozája. és Izrael egybe nem gyüjtetik, és meg ditsöittettem az ur szemei elött., és az én Istenem lett én eröségem, és mondá, kevés nékem hogy szolgám légy a jákob nemzettségének fel állatására,, és az Izrael söprejének meg téritésére, imé világoságul adtalak téged apogányoknak, hogy üdvezitöm légy, a földnek végsö határáig, ezeket mondgya az ur, az Izrael megváltoja, az ö szente, a meg vetet léleknek, a meg utáltatot nemzettségnek, az urak szolgájának, meg látnak a királyok, és fel kelnek a fejedelmek, és imádnak az urért; mert hiv, és az Izrael szentéért, aki téged választot.


Magyarázat

K. Mitsoda szigetek, és távul valo népek azok, a kiknek, aproféta mondgya hogy ötet halgassák, az Isten parantsolattyábol?

F Az, apogányokbol fel álitot Anyaszent egyház a kik ahitre tértenek, és akik üldözéseket szenvedtenek. a kristus nevéért.

K. kiröl beszél itt aproféta?

F A kristusrol, szent Hieronimus szerént, akiröl azt mondgya, hogy az ur meg emlékezet, és hitta ötet még az Annya méhében, hogy munkálodgyék avilág üdveségin, ugyan ezt is teszik szent Josefnek mondot szavai, Gabriel Árkangyalnak, Jésus lészen az ö neve, mert ö fogja meg szabaditani népét.

K Miért mondgyák azt felölle, hogy az Isten, akristus száját tette, mint az éles kardot.?

F Mert akard, mind vág, mind választ, ugy akristus igéje, kegyelmével együt, el választtya. az ember szivét. mind attol., valami nem Istenhez valo, maga is azt mondgya nékünk, hogy nem békeséget jött hozni, a földre, hanem kardot, és hogy el válasza a fiat, az attyátol, és a leányt, az annyátol.

K. Az Isten, mi képen fedezte bé ötet, keze árnyékával?

F Mert, szent Hieronimus szerént, az emberi természetnek gyengeségit, melyet az Isten Fia vette magára, bé fedezte. azö mindenhato Istensége, hogy annak az ö ellenségi ne árthassanak, valamint az Angyal mondá a Boldogságos szüznek, A szent Lélek szál. te reád. és a magoság bélinek ereje meg árnyékoz téged.

K Mitsoda értelemel tette el az Isten ötet, mint a választot nyilat?

F Ennek az, az értelme. hogy az ö Istensége el lesz rejtve az ö embersége alat, valamint anyil ategezben, mind addig valamég, azö szenvedésinek ideje el nem telik.

K. A kristust miért nevezik szolgának. mivel ö az Isten Fia, és hogy ditsekedik az ur ö benne.

F Mert ö hasonlo lévén az Istenhez, maga magát meg alázta, meg testesülésivel, a szolgának formáját vette magára. és emberré lett, és hogy meg mutassa, hogy nem ollyan lesz mint atöbb szolgák, az ur azt mondgya, hogy ditsekedik ö benne. mert egész életében azon munkálodik és azért is hal meg, hogy ditsöséget adasson az Attyának, a melyel néki tartoznak

K Miben adta ötet világoságul apogányoknak, és üdvezittöül a földnek, végsö határáig?

F Abban, mert azért jöt le, hogy meg világosittsa apogányokot, az igazságnak, és a kegyelemnek világoságával, ugyan ezért is. küldé el Apostolit, predikálani az egész földre, hogy hirdessék az Évangyéliumnak üdveségit

K Magyarázd meg nékünk ezeket aszokot, meg látnak akirályok, és fel kelnek a fejdelmek, és imadnak az urért

F A proféta ezekel azt jövendöli, hogy a nagy renden lévök, söt még akirályok is. akik leg inkáb ellenzik az Évangyéliumnak tanitását, vegtire akristushoz jönek, szeretni, és követni fogják. igéjét, köteleségek szerént valo tisztelettel. és imádásál lesznek az Istenhez, mint örökös urokhoz, és akristushoz, aki elküldetet, hogy a nemzettségek világosága lenne.

K. Miért olvastattya az Anyaszent egyház ezt a letzkét. keresztelö szent János napján, mivel abetü szerent valo értelemel. itt a kristusrol vagyon a szó.?

F Mert sok ollyan dolgok vannak ebben aletzkébe a mellyek szent Jánosra illenek, az Isten meg fogantatása elött meg üsmértette az ö nevét, ollyan volt. mint az éles kard, hathato, és foganatos szavaival, apusztában ollyan volt, mint a tegzében el rejtetet nyil. ugyan ót is formálta az Istennek lelke, hogy elöl jároja lenne fiának, ót készitette el, amagános élettel. az imádságal, és apenitentziával, a szolgálattyának hivatallyira, ki hozá tegzéböl ezt a nyilat, a midön ki hozá apusztábol, és ajordán mellet, hirdeteté véle az igazságot, kemény és hathato szokal; minden féle személyeknek, a népnek. apublikánusoknak, hadi embereknek, farisaeusoknak, akirályoknak, egy szoval. hogy meg üsmértethese az emberekel a Messiást, szükséges volt, hogy hozája hasonlittson sokakban, és ne tsak szoval, hanem életével és tselekedetével is mutassa meg ötet másoknak.


Évangyélium

szent Luk. 1. 57.

Az Ersébet szülésének pedig ideje el telvén fiat szüle, és meg hallák a szomszédi, és rokoni, hogy fel magasztalta az ur azö irgalmaságát övéle. és örvendeznek vala néki, és lön nyolczad napon. el jövének, hogy környül metélnék agyermeket, és hiják vala azt., az Attya nevére, Zakariásnak, és felelvén az annya mondá, semiképen nem. hanem jánosnak hivatatik. és mondának néki, lám senki nintsen, ate rokonságodban a ki enével neveztessék. intének pedig az attyának, kinek akarná hivatatni ötet. és jedzö táblát kérvén irá, mondván, János az ö neve, és tsudálkozának minyájan., meg nyilék pedig mindgyárt a szája, és a nyelve, és szolla, áldván az Istent, és félelem lön minden ö szomszédin, és judaeanak minden hegyes tartományiban, ki hirdettetének mind ez igék, és szivekbe vévék minyájan akik hallották vala mondván, véledé ki lészen egyermek. mert az ur keze vala ö véle, és zakariás az ö attya. bé telék szent Lélekel, és profétála mondván, Aldot az ur, Izraelnek Istene, mert meg látogatta, és meg váltotta az ö népét.


Magyarázat

K Mitöl vagyon hogy az Anyaszent egyház szent Jánosnak születése napját szenteli. atöbb szenteknek pedig holtok napját?

F Mert sok tsudákal tettzet Istennek ékesiteni az ö születését, azért hogy az emberek inkáb bé fogadgyák azö Fiát, akinek is ö hirdette el jövetelét, az atyafiak, és a szomszédságban lévök el mentenek születésére, hogy bizonysági lennének atsudáknak, és azért, hogy annak emlékezete. inkáb fent maradna judaéában, egy Angyal jelenté meg az ö fogantatását, az attya, meg némula azért, hogy hitelt nem ada ennek a menyei lélek szavának, szent János még az annya mehében meg üsméré akis Jésust, és röpöse örömében, az ö neve, a menyekböl hozatot le, az ö annya jövendöle, az attya, szolni kezde, mihent a nevét le irá. és meg jövendölé, hogy az ö fia, a magosság béli profétája lészen, a kristus meg fogja váltani népét, és hatalmas üdvezitö lészen, a Dávid házában, az Isten, azért tette nevezetesé anyi jelek által, ennek a gyermeknek születésit, mert rend kivül valo emberé akará tenni, azért hogy méltó lenne, elöljároja lenni Fiának, és hogy, az ö bizonysága, mind fontosab, mind hathatosab lenne,

K. A szent Ersébet atyafiai, és jó akaroi, miért valának ollyan örömben. a fia születésin?

F Azt az örömet. az Isten indittá fel bennek, még elöre meg éreztetvén vélek, tsak hamar idö mulva, valo születésit az üdvezitönek, aki igéretben volt anyi idöktöl fogvást, és akit várták a sidok, és akinek, elöl jároja kelleték lenni ennek agyermeknek, akeresztyének még mostanában is nagy örömet mutatnak születésin, és az Isten szava bé tellyesedik, meg mondván még elöre, az Angyal által, hogy sokan fognak örülni, egyermek születésin, ugyan ezen okb paraolntsolta az Anyaszent egyház, fiainak hogy a mái napnak emlékezetit belsö, és lelki örömel szentellyék, ugyan ezt is kéri amái napon valo imádságában, de azt nem parantsolta. hogy meg gyalázák valamint sokan tselekeszik a keresztyének közül, világi örömel, tántzal, illetlen mulattságokal, a mi még nagyob. babonás tartásokal., nem az illyen örömet kivánnya az Anyaszent egyház, a mái napon az Istentöl.

K. Mitsoda uton vezeté Isten ezt a gyermeket. hogy meg szentellye és például adgya az embereknek.?

F Azt az indulatot adá beléje, még gyermek korában, hogy apusztában menyen., és távozék el az emberek társaságátol, amely oly veszedelmes az ifiaknak, hogy meg tarthassa ártatlanságát, az imádságal, és az Isten törvényéröl valo elmélkedésel. meg tanit ez a példa minket arra, hogy el távozunk avilágtol. és azoktol. ami arosz indulatoknak inditoi, leg aláb szível, hogy ha testel ezektöl magunkot tellyeségel el nem távoztathattyuk. illyen modon ateremtett állatoktol el távozhatunk. és az Istenhez kaptsolhattyuk magunkot.

K. Az ifiak mitsoda példát és oktatást vehetnek ebböl anagy példából?

F Meg tanulhattyák ebböl mitsoda szükséges hogy meg tarttsák, és vigyázanak szorgalmatoságal. arra a kegyelemre. melyet Isten adot nékik, még gyermekségekben., azon is kel lenniek.. hogy aza kegyelem nevekedgyék bennek, és azért, szeresék amagános életet, kerüllyék arosz társaságot, és avétekre vivö alkalmatoságot, a melyben. sokan el vesztik, a kereszttségi ártatlanságokot, lassanként meg romlanak, és végtire, a rendeletlen indulatokra adgyák magokot, az atyáknak, az anyáknak, és azoknak, kik az ifiak neveltetésekre, rendeltettek, ezekre igen kel vigyázni, mivel rettentö számot adnak erröl az utolso napon

K. kitsodák az ollyanok mint Zakariás., kik meg némulnak, mert nem hisznek, és tsak akor szolalnak meg mikor hisznek?

F Azok, az ollyan lelki némák, kik az imádságban, se az Istennek nem tudnak szollani, se az embereknek olyat a mi lelki hasznokra lehetne. és az Istenhez vezethetné. mert az Istent nem halgattyák, minek elötte szollyanak, és belsö képen nem hitették el magokal. az üdveségre valo igazságokot., nem is adatik meg nékik az üdveségre valo szollás, valamég Zakariást követik. és valamég az ö példájára az Istenben nem hisznek élö hittel, és ötet nem halgattyák, de ha engedelmeségel fogják halgatni az Isten szavát, ahit meg nyittya szájokot. a melyet bé zárta volt ahitlenség. és hálá adásal. fogják énekelni az ö ditséretit, és hirdetni fogják irgalmaságit.

 

SZENT PÉTER. ÉS SZENT PÁL NAPJÁN.

Imádság

oh' Istenünk. aki meg szentelted ezt a napot. szent Péter, és szent Pál. Apostolidnak halálokal. enged meg Anyaszent egyházadnak, azt a kegyelmet, hogy mindenekben kövesse parantsolatit azoknak, kik abban. leg elsöben. állitották fel avallást, a mi urunk J. k.


Epistola.

act. apos. 12. 1.

Azon idöben pedig Hérodes király ki nyujtá kezeit hogy meg sanyargatna némellyeket az Anyaszent egyházbol, meg ölé pedig Jakabot a János báttyát, kardal. látván pedig hogy tettzenék a sidoknak, el tekéllé hogy meg fogatná pétert is, valának pedíg akovásztalanok napjai. kit midön meg fogot volna, a tömlötzbe tevé. adván ötet négy negyedes vitézeknek, hogy öriznék, husvét után ki akarván ötet hozni a népnek, és péter atömlötzben tartatik vala, az Anyaszent egyháztol pedig szüntelen imádság lészen vala az Istenhez. ö érette, midön pedig ki akarná ötet hozatni Hérodes, azon éjjel péter két vitéz közöt hál vala, két lántzal meg kötöztetve, és az örzök az ajto elött örzik vala a tömlötzöt. és imé az ur Angyala, melléje álla, és világoság tündöklék ahazban., és meg ütvén apéter oldalát fel költé ötet, mondván, kely fel gyorsan, és le esének a lántzok az ö kezeiröl, mondá pedig az Angyal néki, övedzél fel. és vond fel a sarudot, és ugy tselekedék, és mondá néki, edv reád aruhádot és kövess engemet; és ki menvén követi vala ötet, és nem tudgya vala, hogy valoságos a mi az Angyal által lészen vala, álittya vala, pedig, hogy látást látna, által menvén, az elsö, és a második örizeten, jutának avas kapuhoz, mely avárosra viszen, mely magátol meg nyilék nekik, és ki menvén, által menének egy utzán, és mingyárt el mene töle az Angyal. és péter ö magához térvén, mondá, most tudom bizonyal. hogy el küldötte az ur az ö Angyalát, és ki mentet engem a Herodes kezéböl, és a sidó népnek minden várakozásábol.


Magyarázat

K. Mit lehet gondolni a Hérodes tselekedetiröl aki meg öletvén szent Jakabot. szent Pétert is meg fogattya mert látá hogy a tettzenék a sidoknak.?

F Egyebet nem gondolhatni, hanem hogy veszedelmes dolog azt a hatalmat. melyet az Istentöl vettek, ö ellene forditani., azal ahatalomal el rontani országát, igazságát, és vallását, holot azt arra vették, hogy azt terjeszék, és azokot meg tartassák. de söt még eszerént bánni tsak azért, mert a tettzik a gonoszoknak, és az Isten ellenségeinek, mitsoda szükséges még mindgyárt akezdetin ellene állani arosznak, és nem adni magát az igaságtalanságra, azért hogy kedvezenek a hamisaknak, a midön pedig egyszer arra adgyák magokot, az után aleg nagyob vétekhez is hozá szoknak, mindent seminek tartanak, és tsak könnyen fel áldozák elö meneteleknek, hasznoknak, az emberek életit, és azt a mi leg szenteb avallásban.

K. Szent lukáts miért teszi azt fel. hogy husvétban fogatá meg Hérodes szent pétert?

F Mert abbol meg láttzik, hogy az ollyan nagy innepekben fö képen husvétban. az ördög aki ingerli vala ezt a fejdelmet, dühösködik leg inkáb az Isten szolgai ellen. tudván hogy ollyan szent napokban., akeresztnek áldozattya, és az üdvezitönek a vétken valo gyözedelme, ditsöségesen valo fel támadásával, fosztották ki ötet minden hatalmábol, de az ur az ö hamiságát arra tudgya forditani, hogy mi tisztellyük ezt az áldozatot. és ezt az gyözedelmet, és meg szentellyük a mai napon, az egyik Apostolának halálát, és amásikának rabságát.

K. Mire valo, az az okoskodás. és vigyázás a melyel Hérodes meg fogatá szent pétert, és örizteté ötet.?

F A tsak arra valo. hogy abbol meg tanullyuk ezt az igazságot, hogy mennél inkáb mesterkedik azon, az emberi okoság, hogy az Isten rendelésit. el ronthassa, annál nagyob fényeségel. mutattya ki, az ö minden hatoságát, valamint ezt láttyuk a szent péter meg szabadulásában, ugyan ezért is mondgya a btsöl, hogy nintsen böltseség, nints okoság, nintsen tanáts, az ur ellen, prov. 21. 30. aleg hatalmasab, és rettentöbb ember, az irás szerént, az Isten kezében tsak ollyan mint egy veszö,, a melyel meg bünteti azokot, kik ötet meg bántották. vagy is meg probállya, tisztittya, és meg koronáza szolgait, és amidön a veszöre szüksége nintsen, atüzben hajttya,

K. Mit tselekszik vala az Anyaszent egyház. azon idö alat, a még szent péter atömlötzben marada?

F Szüntelen ajánlya vala az egész Anyaszent egyház imádságit az Istennek, az ö meg szabadulásáért, nintsen is más mód a melyhez folyamodhassunk. nyomoruságinkban, hanem tsak ez, nékünk más fegyverünk. se erönk nintsen, ahivek más modal nem oltalmazhattyák az egyhaz szolgait, azoktol kik vélek igaságtalanul bánnak, hanem hogy a mennyekben emellyék kezeket, és alázatoságal imadkozanak érettek, annak, a kezében tarttya ahatalmasok szivét. aki azt ugy fordittya, a mint néki tettzik, az irás szerént, és aki az ö irgalmaságanak, és igaságának rendelése szerént bánik minden hatoságal, eszerént kel tehát tselekednünk mind magunkért, mind atyánk fiaiért, akár mitsoda állapotban legyenek, alázatoságal, tellyes hittel, és bizodalomal lévén ahoz, aki mindent akarattya szerént tselekeszik a menyekben, és a földön.

K. Az Isten meg tekéntéé az Anyaszent egyház kérését?

F Igen is meg halgatá tsudálatos képen. a tömlötzbe küldé Angyalát, a ki fel költé álmábol szent pétert, a kiis két lántzal léven meg lántzolva, két örzö közöt feküt, a lantzot le vévén kezeiröl, a tömlötzböl ki vezeté. a sok örzök közöt kik a kapun valának, senki ötet nem látá, a vas kapuhoz érkezvén, a magátol meg nyilék.

K. Mit jelent ennek a menyei léleknek tselekedete, aki meg szabadittá szent pétert.

F képzeli az Isten segittségit, a melyet adgya, vagy kegyelme, vagy az örzö Angyal által, az olyan léleknek, aki a setettségben, és a vétek kötelében el alut. az ördög hatalma alat, ö az ollyat kegyelmével meg világosittya oldalát meg üti, és fel költi álmából, a lántzot rolla le veszi, a mely miat az imádságra kezeit fel nem emelhette, az ég felé, és azokot ki nem nyujthatta a szegényeknek valo adásra, és más jó tselekedetekre. ez igy lévén, alkalmatosá tészi, abünöst. hogy az ö parantsolatinak uttyain járhason, és az uj emberben öltözék, akoron azö örzö Angyala. kalauzza, és társa lesz néki az üdveségnek uttyában.

K. Az irás miért tészi azt fel. hogy szent péter mind azokot álomnak tulajdonittya vala?

F Azért hogy meg lássuk mitsoda könnyen munkoálgdya akegyelem valamely bünösnek meg térésit, el távoztatván rendeletlen szokásitol, amelyekben rabságban volt, és ollyan dolgokot tselekedtet véle, melyek annak, elötte lehetetleneknek tettzettek néki, ugy anyira, hogy tsak nem álomnak tulajdonittya mind azt, valamit magában érez, és nehezen foghattya meg az Istennek hozája valo jóságát, és a segittséget melyet néki ád. vagy maga, vagy az Angyali által, anyi sok hüségtelenségi után. melyekért arra méltatlan volt.,

K Mitsoda oktatást vehetünk mi abbol hogy mi formában szabaditá meg Isten Apostolát. ellenségi kezéböl?

F Azt, hogy el hitessük magunkal. hogy azok. kik öbenne valoságal biznak, anyomoruságban. és a veszedelemben segittségit veszik néki, vagy egy. vagy más képen. és a rend szerént valo modal ugy meg szabadithat minket, valamint a tsudák által.

K. Mit tselekedék szent péter, amidön észre vévé hogy az Isten szabaditotta meg atömlötzböl, és a Hérodes kezéböl

F Magában szálván, nagy háláado szivel. mondá. most tudom bizonyoson. hogy el küldötte az ur az ö Angyalát, és meg szabaditot engem. eszerén kel egy meg tért bünösnek tsudálni hogy az Isten mi modon bánt véle, meg térésében, és meg vallani alázatoságal., hogy meg térése tsak az ö joságátol, és minden hatoságátol vagyon. és mint egy el rejtette volt elötte azokot az akadályokot, a melyeket soha meg nem gyözhette volna., az ur kegyelme nélkül.


Évangyélium

szent Matth. 16. 13.

Jöve pedig Jésus filep Caesaraeájának részeire, és kérdé a tanitványit mondván, kinek mondgyák lenni az emberek az Ember Fiát, ök pedíg mondának, némellyek keresztelö Jánosnak, némellyek pedig. Illyésnek, némellyek pedig Jérémiásnak. avagy egynek aproféták közül, felelvén simon péter, te vagy a kristus az élö Isten Fia, felelvén pedíg Jésus mondá néki, boldog vagy Simon Jonás fia, mert atest, és avér nem jelentette néked, hanem az Atyám, ki mennyekben vagyon. én is mondom néked hogy te péter vagy, és e köszálon fogom épitteni az Anyaszent egyházamot. és a pokol kapui eröt nem vesznek rajta, és néked adom amennyeknek országa kolttsait, és valamit meg kötösz a földön, meg lészen kötözve mennyekben is, és valamit meg oldasz eföldön, meg lészen oldozva mennyekben is.


Magyarázat

K. Mi okbol kérdezé az ur atanitványitol hogy mit mondanak felölle az emberek.?

F A bizonyos hogy se nem tudatlanságbol., se nem hivalkodásbol kérdezé, öket, mivel ö jol tudta hogy mit mondanak felölle, hanem atsak arra valo volt, hogy öket oktathassa, és nekik meg mutathassa, miformában kel felölle gondolkodni, ne hogy a társaság, a melyben véle éltenek, lassanként ugy ne tekéntesse ötet vélek. valamint egy más embert, de még azzal a kérdésel, arrais tzélozot, hogy minket tanittson, az ö Istenségire, és arra, hogy ö volna az a Messiás, akit az Isten el küldöt. üdveségünk munkájára, egyszers mind arra is tanit példájával, hogy ne keresük atitkoknak, és avallás igazságinak. tudományit, tsak épen azért, hogy tudosok legyünk, és értelmeseknek tartasunk, hanem azért, hogy meg üsmérhesük az Istent, és az kristust az ö Fiát, hogy ötet illendö képen tisztelhesük. és szolgálhasuk, másokal is ötet meg üsmértethesük, és nékik üdveséget nyerhesünk

K. kitsodák azok, akiktöl akristus kérdé. hogy mit gondolnának felölle?

F Azok se nem az irás tudo doktorok, se nem a farisaeusok, mivel az ö kevélységek. nem engedte volna meg nekik hogy igazán itéltek volna felöle, a nép tészen ö felölle hamiság nélkül valo egy ügyü itéletet, noha ugy itéllyen is mint emberek, ugyan embereknek is nevezé, hogy meg mutassa atanitványinak, hogy az emberi elmének okoságánál., mélyeb gondolatal kel lenni felölle, hogy meg lehessen ötet üsmérni, és hogy az ö nagyságahoz illendö gondolattal lehesenek.

K. szent péter mitsoda gondolattal vala felölle.?

F Ö éppen nem ugy itéle felölle mint az emberek, ö meg vallá az egész Apostoloknak képekben, hogy az ur, volna a kristus, az Istentöl küldetet Messiás, Az élö Isntenek Fia és hasonlo az Attyához, ezért mondá néki az ur, hogy ö boldog, mivel nem test, se nem avér, hanem a mennyei Atya, maga jelentette meg néki ezt az igazságot. mert a hit, az Istennek nagy ajándékja lévén, minket tellyeségel valo boldogoká tészen., hogy ha azzal ugy élünk a mint kivántatik, és ha életünket ahoz szabjuk, a mire tanit, etsak Isteni ajándék, ezt az emberektöl nem vehettyük, se mi magunknak nem adhattyuk, tanulásunkal., hanem ezt egyedül, a világoságnak Attyátol veszük:

K Mitsoda jutalmat igére az ur szent péternek azért hogy meg vallá Istenségit.?

F Péternek, az az, könek nevezé, és meg igeré néki hogy ö lészen fundamentumi köve az Anyaszent egyháznak, akristus szent pál szerént, az Anyaszent egyháznak egyedül valo fundámentuma, de arra a fö, és szükséges fundamentumra, ö maga tizen ketöt rendele, a kik is szent János látása szerént, a tizen két Apostolok, apoc. 21. 14. azok részesülnek az ö fundámentumiságában, mint ollyanok, kik reája vannak fundáltatva, és épitetve. és mint elsö szolgai, mint elsö, és élö kövei az épületnek, a mellyekre a töb kövek., az az, ahivek, vannak tétetve, ezértis mondgya szent pál, hogy ahivek az Apostolok fundámentumira vannak épitetve.. efes. 2.20. ezen fundamentumok közöt, elsö szent péter, mint az Anyaszent egyház egyeségének közepe, de meg válhatatlan atöbitöl, és akitöl meg válhatatlanok atöbbi. ö egyedül tet vallást atöb Apostoloknak képekben. ezért is mondá néki, mint olyannak. aki a többinek képit viselte. Erre a köre épitem Anyaszent egyházamot, ezek az szok azt teszik, erre afundamentumára az Apostoloknak, melynek te vagy a közepe, épittem Anyaszent egyházamot. tudni illik, azoknak társaságát, kik énbennem fognak hinni, és akik az Évangyélium alá vetik magokot. de ezeknek az elsö köveknek, és azoknak, kik erre tétettek,a fundamentuma akristus, mert ö érdemlette azt meg vére által, az Anyaszent egyháznak, akivel közli a hitet, mely meg világosittya, a kegyelmet, mely meg szenteli, és az eröt, mely meg tarttya, és gyözhetetlenné tészi,

K. Az ur hogy nevezheté az elsö Apostolt könek, holot még elöre tudta az ö esetét.?

F Mert abban az állapottyában tekénté ötet, amelyben a szent Lélek tette az után, adván néki eröt, és állandoságot, mely szükséges volt, azö Apostoli szolgálattyához, és hogy bé tölthesse., a maga nevének értelmét.

K Mit tésznek ezek a szók, apokol kapui eröt nem vesznek rajta, az az, az Anyaszent egyházon

F Azok azt teszik, hogy a pokolnak minden hatalma. tsalárdsága, ereje, soha az Anyaszent egyházat fel nem fordithattya, és soha azon gyözedelmet nem vehet, mter ez erös, és meg mozdulhatatlan köre vagyon épitve, a mely kö a kristus, a pokolbéli hatalom sokáig üldöztette apogányokal, mostanában is üldözi, a szakadásokal. eretnekségekel, és sok keresztyéneknek. rosz életyekel., kik gyalázattyára vannak, annak aközönséges szent Anyának, de mind soha eröt nem vesznek rajta, mert a kristus tarttya, meg is igérte hogy tartani fogja, és hogy közte lészen világ végiig, milehet ennél vigasztalob. és mi gyarapithat meg ennél jobban az igazság, és az egyeség szeretetében, hogy ha hitünk vagyon, a szélvész közöt, mely az Anyaszent egyház ellen támad, mind külsö, mind belsö képen, akristusnak. igéreti meg másolhatatlanok, és meg változhatatlanok, és el itélhettyük, ajövendöt. az el multrol, eddig mindenkor tartotta, ez után is meg fogja tartani, hogy ha akarunk részesülni abban az épületben, két Apostolok mondási szerént, élö köveknek kel lennünk, és az épületben tétetni, akristus a mi fundámentumunk, de ö tsak azokot tarttya, akik meg alázák magokot véle együt. kik mindentöl el távoznak, és tsak hozája ragaszkodnak, a kik szenvednek, és szeretik a szegényeket. és a szegénységet, az ö akarattya szerént, el is veti azokot, kik hozája nem hasonlitnak, és akik nem abban aszándékban,. és igyekezetben munkálodnak mint ö.

K. Mit értesz akoltsokon. melyeket igér szent péternek, és ö benne. az Anyaszent egyháznak,?

F Értem ahatalmat mely adatik alelkek igazgatására, és az Istenhez valo vezetésre, az ur azokot meny ország koltsainak nevezi, és azokon., a földön lévö Anyaszent egyházat is érti, mert ót álitotta fel országát, a melyet az ö szent Lelke igazgattya, és aki vezéreli alelkeket a pásztorok által, ebböl azt kel ki hoznunk, hogy a hatalom. melyet ád szent péternek, és ö benne. az Apostoloknak,, lelki hatalom, a mely tsak arra rendeltetet, hogy a meny országban. emellye fel az embereket.

K. Mit ért az ur akötözésen, vagy a meg oldáson valo hatalmon?

F Az elsnö érti, a hatalmat, a melyel törvényt szabhatnak, a lelkek igazgatására. és vezérlésére, abünöknek meg tartását. vagy a fel oldozásnak el halasztását, a penitentzia tartásnak székiben. a midön abünös meg nem változtattya szokásit, és a bünt el nem hagya, hogy ötet, az Anyaszent egyházbol ki tilthassák. és a kebeléböl. ki zárhassák, a midön azt meg érdemli, a roszban valo meg átalkodásáért, vagy botsánatot, a midön a szükséges, hogy viszá tehesék az Anyaszent egyháznak egyeségében, azokot, kik attol el rekesztettek, volt, és hogy tegyenek azokrol az akadályokrol., melyek a meny országban valo menetelt meg gátolhattyák, azon hatalomnak erejével, melyet akristus adot pásztorinak, de hogy viszá ne éllyenek ezen két hatalomal., az üdvezitö akarattya ellen. az Évangyéliumban adatot szabot rendet kel követni tellyeségel, és azokot. a mellyeket az Anyaszent egyház hagyot a Conciliumokban., és a szent Atyákáltal, mivel nints olyan ember akár mely hatalmas légyen is, aki fel óldozhason egy olyan bünöst, aki vétkiben meg marad, aki valoságal meg nem tért, se abban a szándékban nintsen. hogy penitentziát tartson, se hogy meg kötözhesen. egy olyan igazat, aki Isten elöt nintsen meg kötözve, hogy pediglen lehesen itéletet tenni ezen két dologrol. mindeneket jól meg kel tekénteni, meg kel abünösnek maga viselésit, és igyekezetét különösön visgálni. és arrol az Évangyélium tanitása szerént itélni, külömbözést kel tenni a bél pokloságok közöt, és a léleknek sok féle nyavalyái közöt, meg kel üsmérni, meg kel üsmérni az orvoságokot, a melyek anyavalyákhoz illendök, és azokot ugy osztogatni kinek kinek, szükségihez, és készületihez képest, a dolgot jól meg tudván ugy kel az itéletet ki mondani, vagy az oldozásra, vagy a kötözésre.

K. Mitsoda gondolatot adhat az elménkben, látván mely nagy hatalmat adot akristus az egyházi szolgainak?

F Egy felöl tsendeségben tészi az, az igaz, és a félénk lelkeket, és az igazán meg tért alázatos bünösököt, a fel oldoztatásokért, de más felöl rettegni kel azért, az olyan bünösöknek, kik ellene nem mondanak vétkeknek, és rettegni kel. az itélettöl. melyet ellenek mondanak, mivel annak az itéletnek anyi ereje vagyon, mint ha az égböl jött volna alá, ahol a meg erösittetik a kristus mondása szerént.

 

SARLOS BOLDOG ASZSZONY NAPJÁN

Imádság

Adgyad szüntelen valo segittségedet. Anyaszent egyházadnak, és tisztisd meg kebelében lévö fiaidot, oh' irgalmas Isten, aki Mária méhében lévén meg szentelted Ersébet méhében lévö Jánost, kérünk tégedet Etc.


Epistola.

Cant. 2. 8.

Az én szerelmesem szava, imé ö jö ugrálván ahegyeken, által ugordván ahalmokot, hasonlo az én szerelmesem avad ketskéhez, és a szarvasok fiához, imé ö ami falunk mellet áll, nézvné az ablakok által, nézdegelvén arostélyok által, imé az én szerelmesem szól nékem, kely fel. siess én szeretöm, én galambom, én szépem, és jöj el. mert már atél el mult. a zápor esö el ment, és el távozot, virágok láttattanak a mi földünkön, a szöllö metzésnek ideje el jött, a gerlitze szava hallatot a mi földünkön, a fige fa, el hozta elsö gyümoltsit, a virágozo szöllök ki eresztettek illattyokot. kely fel én szeretöm, én szépem, és jöj el. én galambom, a kö szikla lyukaiban., a gyep hasadekjában. mutasd meg nékem az ortzádot, zengjen ate szozatod afüleimben mert ate szozatod édes, és az ortzád ékes.


Magyarázat

K. Mitsoda az énekek éneke, a melyböl valo a mái letzke?

F A mind egészen ollyan példa beszéd, mely homályos szok alat, magában foglallya. az Isteni igének a meg testesülesben. valo szövettségit, az emberi természetel., és az Isten s'ember szövettségit a Anyaszent egyházal. az ö szent jegyesével,

K. Mit akar mondani a meny aszszony ezen szokal. hallom az én szerelmesem szavát?

F Az Anyaszent egyház lévén ez a meny aszszony, azt akarja mondani a Nyssai szent Gergely szerént, valamit szent pál mondot, hogy az elött az Isten a mi Atyainknak sok féle képen szollot., de az utolso idökben a maga Fia által szollot. hebr. 1.1. ebböl láttyuk. hogy az Isten igéjének. az emberi nemzet meg váltására valo szenttséges szándékja, eleinte mindgyárt, a profétak által hirdettetet ki, és az után nyilatkoztatot ki a meg testesülés, az Évangyélium, predikálása által, mivel az Isten szava, melyet a proféták hirdettek, valoságal meg bizonyitatot, a kristus, és atanitványi tsuda tételeivel. és az Évangyélium ki hirdetésivel.

K. Miért mondgya a meny aszszony, hogy a a völegény jö ugrálván a hegyeken, által ugordván a halmokot, mitsoda hegyek és és halmok azok,?

F szent Ambrus szerént, az égböl le szállot, a Mária méhében, abbol a szenttséges méhböl, az istáloban, az istalobol., a jordán vizeben., hogy ót meg kereszteltessék, a jordánbol. akálvaria hegyére, és a keresztre ment, a keresztröl le szállot, a koporsoban. és a koporsobol., ismét fel ment menyekben

K Miért hasonlitatik a kristus avad ketskéhez, és a szarvashoz.?

F Mert mondgya szent Ambrus, tsudálatosan meg mutatta magában a természetet. melyet adot azokban az állatokban, akiknek egy ügyüségekröl azt mondgyák hogy a midön el nem szalathatnak azok elött, kik öket kergetik, hozájok adgyák magokot. igy az ur is. mondgya ez a szent Atya, mint ha nem tudta volna a veszedelmet amelyben volt, asidok közi elegyitette magát. a kik azt keresték hogy a törben ejthessék ötet, és judást maga mellé vette, mint ha nem üsmérte volna, a ki is árulásával ugy mondván. az ellenségi töriben ejté ötet.

K. Mit tésznek ezek a szók, a fal meget áll?

F Azt tészik szent Gergely pápa szerént, hogy az Isten Fia, testet vévén magára, azö Istenségit el fedezte az a test, és az ö szenttséges emberi természetét. melyet jelente a fal. és a mely mellé, el rejtezik valaki, e szerént pedig az emberi gyengeségre valo nézve tselekedék, a mely nem tekinthette volna az ö Istenséginek fényeségit, és ki mondhatatlan nagyságát, hogy ha ezeket el nem fedezte volna elötte. azért hogy homályosittsa nagy fényeségit. emberi testben mutatta meg magát elötte, mint valamely felhöben., a melyen által. tsak anyi fényeség látzot. a menyit az emberi gyengeség el szenvedhetetet. erre valo nézve, el mondhatni, hogy valamit tselekedet az emberek elött nagy dolgot, azt az emberi test fala meget valo rejtékben tselekedte.

K. Mit jelent atavasz, mely atél után következet, a zápor esö, mely el távozot, és azok avirágok, és gyümöltsök. melyekröl a vö legény beszél?

F A tavasz jelenti azt a tsudálatosan valo meg változását, és ujulását az egész világnak, amidön az idö bé telvén, amint szent pál mondgya. az Isten el küldé egyetlen egy Fiát, hogy meg változtassa szinét avilágnak, és hogy ki vegye az embereket abbol akemény idöböl, az az, az ördög rabságábol, melyet jelenti atél, és tegye öket abban akedves idöben, tudni illik, a meg szabadulásban, melyet jelenti atavasz, azápor esök, jelentik azokot a veszedelmes rendeletlenségit arosz kivánságnak, és tisztátalanságnak, melyek meg szüntek az Isten Fia meg testesülésekor., avirágok, és gyümöltsök, jelentik. ajó erkoltsököt, és ajó tselekedeteket, melyek azok után következtek.

K. Miért mondgya az irás, hogy a gérlitze. szava hallatot, ami földünkben.?

F Mert mondgya szent Agoston. meg találta amaga fészkit, az a fészek pedig az Anyaszent egyház, atisztaság háza, melyet jelenti a gerlitze.

K. Mitsoda virágozo szöllök azok, melyek ki eresztették illattyokot.?

F Azok, apogányokbol fel állitatot Anyaszent egyházak, akik jó erköltsököt virágoztak, és el szélyeztették a kristus nevének jó illattyát,

K Mit tésznek a vö legénynek ezek aszavai a meny aszszonyhoz, mutasd meg nékem ortzádot, zengjen ate szozatod füleimben, mert ate szozatod édes, és az ortzád ékes?

F ollyan mint ha ezeket mondaná néki, ideje immár hogy ate ortzád. fedezetlen légyen, és el vegyed rolla, a jelentéseknek ruháját; és atörvénynek árnyékit, és hogy ate szozatod, az egész világra ki hassék. az Évangyélium predikálásával, mivel ate szozatod olyan édes, hogy a kik oly boldogok lehetnek, hogy halhattyák, gyönyörüségel és engedelmeségel. fogják halgatni, és ate ortzád ollyan ékes, hogy boldogok kik anyoknak üsmérhetnek. és gyönyörködni fognak szépségedben, az ur. azért beszélle igy az Anyaszent egyháznak, azö jegyesének, mert sok ideig marada elrejtve, akevés számu, patriárkák, proféták, és atöb ó törvény béli igazak közöt, és bé volt fedezve, a profétiáknak, figuraival, és példa beszédivel.


Evangyélium

szent luk. 1. 39

Fel kelvén pedig Mária azokban az napokban, el mene ahegyes tartomanyba. siettségel. a juda városaban. és bé mene a Zakariás házaban és köszönté Ersébetet, és lön, hogy hallá Ersébet. a Mária köszöntesit, röpöse a magzat az ö méhében, és bé telék Ersébet szent Lélekel. és nagy szoval fel kiáltá. és mondá. áldot vagy te az aszszony állatok közöt, és áldot ate méhednek gyümöltse, és honnét vagyon ez nékem, hogy az én uram annya én hozám jöjjön, mert imé ahogy ate köszöntésed szava lön az én füleimben., örömel röpöse a magzat az én méhemben, és boldog vagy aki hittél mert bé tellyesednek azok, mellyek néked mondattak az urtol., és mondá Mária.. magasztallya az én lelkem az urat. és örvendezet az én lelkem, az én üdvezitö Istenemben.


Magyarázat

K Mire tanit minket a szent szüz. szent Ersébethet valo látogatásával..?

F Meg mutattya példájával, hogy mentöl több kegyelmit veszük Istennek. annal nagyob alázatoságal kel lennünk ö elötte, és az emberek elött., ez a szent szüz, mihent Isten annyává lett, nohafellyeb valo volt Ersébetnél, látogatására indula. ámbár oly ritkán szokot volt is ki menni házábol, és siettségel mene hogy rokonának szolgálhason, meg alázván magát. a meg testesült igével, a kit méhében hordozot, e szerént kellene magokot meg alázni akeresztyéneknek, a komunioban. mivel az üdvezitö meg aláza magát ebben a szenttségben. más képen félö, hogy komunio nékik inkáb ne árttson, mint használlyon.

K. Mitsoda elmével fogadá szent Ersébet ezt a látogatást?

F Igen nagy örömel fogadá. és nagy boldogságnak tartá. hogy az Istennek annya, méltoztatnék hozája menni, ebböl azt tanulhattyuk, hogy a szent asztalhoz, belsö örömel kel járulnunk, de elegyes légyen tisztelettel valo félelemel., meg tekintvén,. hogy mitsoda véghetetlen külombség vagyon. a mi szivünknek tisztátalansága, és meg romlása közöt, és az ö örökös tisztasága közöt, vagy is inkáb, a mi semi voltunk, és azö véghetetlen Felsége közöt.

K. Mit tanulhatunk mi ebböl a szent látogatásbol.?

F Azt tanulhattyuk, hogy minden látogatásunknak elégyen a formája, hogy minden látogatásunknak indittoja, a felebaráti szeretet légyen. akikhez megyünk. azokhoz el vigyük a kristust, és a mi beszélgetésink., szentek, épületre valok, és hasznosok legyenek.

K. Mellyek azok alátogatások a mellyeknek a felebarati szeretet az indittoja?

F Azok, a melyeket tsak azért tselekeszük., hogy meg tarttsuk a felebaráti egyeséget, a mely egyeség. nem volna tartos, enélkül a külsö baráttság mutatás nélkül. vagy azért, hogy felebaratunknak lelki, vagy világi hasznára lehesünk, mert az ollyan látogatások a melyek tsak a hir hallásért, idö töltesért, és a mulattságért vannak, az ollyanoknak nintsen közi a felebaráti szeretettel.

K. Mitsoda fogyatkozások vannak rend szerént atársalkodásokban.?

F Leg elsöben is az idö vesztés. a sok ember szollás, trágár beszédek, tsufságok. hizelkedések. haszontalan ditséretek, ditsekedések, a mértékletlen ítal, egy szoval a száz féle hejában valoság melyet ót mondanak,

K. Mit tanulhatunk a szent szüznek ezekböl a szavaibol. Magasztallya az én lelkem az urat, és örvendezet az én lelkem, az én üdvezitö Istenemben.?

F Azt tanulhattyuk, hogy nagy alázatos háláadásal kel vennünk, az Istennek. bennünk valo kegyelmét. és nagy örömel érezük az ö szeretetének indulatit. mert mi tselekeszi a szivnek örömét, hanem az, ha azt birja a mit szeret; az Isteni szeretet tehát kezdete annak az örökös jó. birtokának, de azt meg kel tekénteni, hogy a Boldogságos szüz, nem hogy magának tulajdonittaná az Isten ajándékit, de azokért, minden ditsoséget, és ditséretet ád néki, hogy mi is eszerént tselekedgyünk, mivel a mit tölle veszünk, azt néki visza kel adni, hogy hadd tarttsa meg szivünkben a mit oda tett, ez igy lévén, mennél több jokot veszünk tölle, annál szegényebbeknek kel lennünk lelkünkben. és szivünkben, meg üsmervén magunkban, hogy mindent tölle veszünk, és mindennek viszá kel menni, mint kut fejéhez.

VÉGE

 

AZ ÉPISTOLÁKNAK és AZ EVANGELIUMOKNAK

Esztendő által valo Vasárnapokra és leg fővebb Innepekre
rendeltetett Kérdésekkel és feleletekkel valo Magyarazattya.

NEGYEDIK SZAKASZ
Pűnkősd után valo hatodik Vasárnaptol fogvást Advent első Vasárnapig.

 

ENNEK AKÖNYVNEK TÁBLÁJA

pünkösd után valo 6dik vasárnapon - -

1

pünkösd után valo 7dik va. -

9

pünkösd utan valo 8dik va. -

23

pünkösd után valo 9dik va. -

37

pünkösd után valo 10dik va.

49

pünkösd után valo 11dik va.

61

pünkösd után valo 12dik va

70

pünkösd után valo 13dik va.

82

kántor szeredáján - -

92

kántor péntekin. - -

104

kántor szombattyán. - -

115

pünkösd után valo 14dik va.

125

pünkösd után valo 15dik va -

138

pünkösd után valo 16dik va

154

pünkösd után valo 17dik va

166

pünkösd után valo 18dik va

178

pünkösd után valo 19dik va

186

pünkösd után valo 20dik va

198

pünkösd után valo 21dik va

207

pünkösd után valo 22dik va.

215

pünkösd után valo 23dik va

223

pünkösd után valo utolso va

233


A szentek Innepein

 

szent M: Magdolna -

I

szent Jakab Apostol.

VI

ur szine változása -

XIII

szent lörintz - -

XX

Nagy Boldog Aszszony -

XXVIII

szent Bertalan -

XL.

kis Aszszony. - -

XLIX

szent Máthé - -

LIX

szent Mihály -

LXX

szent Simon. és judás -

LXXVIII

Minden szentek, -

LXXXIV

A halottak napján -

XCVIII

szent Márton - -

CIV

 

Esztendö által valo vasárnapokra, és legg fovebb Innepekre rendeltetett Epistolaknak,
és Evangyéliumoknak, kérdésekel, és feleletekel valo magyarázattya.


PÜNKÖSD UTÁN VALO 6DIK VASÁRNAPON.

Imádság

Minden jó erkölttsöknek Istene, akitöl származik avaloságos jó, hinttsed sziveinkben szent nevednek szeretetét, és gyarapits meg minket abban a gondolatba. melyet avallás ád, ugy hogy foganatosá tévén azt a jót, melyet belénk adtz, meg is tarttsad azt ajót. fel gerjesztvén bennünk, az áitatoságnak buzgoságát, ami urunk. J. k.


Epistola.

Szent pál. rom 6. 3.

Nem tudgyatoké, hogy valakik meg kereszteltettunk a kristus Jésusban, az ö halálában kereszteltettünk meg, mert el temettettünk véle együt akereszttség által ahalálban, hogy a mint akristus fel támadot halottaibol. az Attyának ditsösége által. ugy mi is az életnek ujságában járjunk, mert ha bé oltattunk az ö halálának hasonlatosága szerént, a fel támadásban is ugy leszünk, azt tudván hogy a mi régi emberünk, véle egyetemben meg feszitetett, hogy el rontassék abünnek teste. és többé ne szolgályunk abünnek, mert aki meg holt, meg ígazult a büntöl, ha pedig meg holtunk akristusal. hiszük: hogy együt is élünk akristusal., tudván hogy a kristus halottaibol fel támadván, már meg nem hal., ahalál többé örajta nem uralkodik, mert hogy meg holt abünnek, egyszer holt meg,: hogy pedig él, az Istennek él, igy álittsátok ti is magatokot, meg holtaknak abünnek, élöknek pedig az Istennek, a mi urunk Jésus kristus által.


Magyarázat

K. Mitsoda a kristusban. és az ö halálában valo kereszttség?

F A kristusban valo kereszttség a. hogy meg legyünk keresztelkedve. azon kereszttségel. amelyet rendelt, hogy ö benne hidgyünk, ö hozája ragaszkodgyunk, és véle meg egyesüllyünk, az ö halálában valo kereszttség a, hogy meg halyunk avéteknek, valamint ö meg holt, az Ádám életének, valamint szent pál mondgya, el temettettünk véle együt, akereszttség által, ahalálban. mert a kereszttség elönkben adgya az ö halálát, és el temetésit, valamint hogy ö holtan szállot akoporsoban, és elevenen jöt ki abbol., ugy az ember is akereszttségnek vizében, bünösön mégyen, és abbol ki kél mint igaz, és Isten fia, ugyan ezt is jelentette az elött, akereszttségnek Ceremoniája, a midön egészen avizben meritették azt, akit kereszteltek, és onnét mindgyárt ki vonták, a véteknek meg halni a, hogy azt el hagyuk, annak ellene mondgyunk, meg menekedgyünk a vétek birodalma alol. valamint hogy a kristus fel támadván, el hagyá halando életét, és meg szabadult ahalál birodalma alol.

K. Mit tésznek ezek a szók, a mint akristus fel támadot, az Atyának ditsösége által, ugy mi is ez életnek ujságaban járjunk?

F Ezek a szok azt teszik, hogy valamint akristus halottaibol fel támadot, ugy mint ember, az Atyának hatalmával, és hogy tölle, ditsöséges, tsendes, szenvedhetetlen. és halhatatlan életet vett, mi is meg halván a véteknek, a kereszttség által, új életbe kel járnunk, a mely anyira külömbözék a vétek, és az ó ember élettyétöl, valamint a fel támadot kristus élettye külömbözék az ö halandó élettyétöl, egy szoval. az uj életben valo járás, nem más, hanem hogy az igasságban., a felebarati szeretetben, és Istenesen élyünk, és hogy többé ne más igazgassa szándekinkot, beszédinket, és tselekedetinket, hanem az Isten törvénye, és az ö akarattya, és az ö lelke légyen élete életünknek, és igy nem követtyük többé, az ó ember akarattyát, hanem az ujjét, aki is akristus.

K. Magyarázd meg nékünk ezeket aszókót, mert ha bé oltattunk az ö halálának hasonlatosága szerént, afel támadásában is ugy leszünk,?

F Ezek a szók meg mutattyák hogy akristusal meg testesültünk akereszttség által, és ö belé oltattunk szoros egyeségel, valamint az oltó ág, afájában, hogy egy test legyünk ö véle, valamint az óltó ág, hogy a fájátol veszen életet, a melyben oltatott, ugy mi is akristusban oltatván, és tagjaivá lévén, az ö lelkével kel élnünk, ugy hogy, ha részt veszünk, szenvedésiben és halálában, meg ölvén magunkban a vétket, és atesti kivánságokot, apenitentzia tarto és sanyaru élettel, azö fel támadásában is részünk lészen.

K kitsoda az az, ó ember akiröl szent pál mondgya hogy fel feszitetet akristusal.?

F Az, arendeletlen természet, aroszra valo hajlandoságunk, amely velünk ateremtö helyet. ateremtet állatot szereteti, és avilági dolgokhoz kaptsol. efeszitetet fel tehát a kristusal, aki is abünös testhez. hasonlo testet vévén magára, a mi büneinkel együt akeresztre feszitette, meg érdemelvén nékünk halálával a kegyelmet. hogy avétek ellen álhassunk, valamint hogy a fel feszitetet senem mozoghat, senem mivelhet, ugy a rosz kivánság, amely nem egyéb, hanem a bennünk lévö rosz hajlandoság, meg zaboláztatván kegyelmének erejével, ne légyen többé se mozgása, se tselekedete, a melyekel a vétekre vihessen minket, és az Istentöl el válaszon.

K Mitsoda az a bün és abünnek teste. a melyröl szól az Apostol.

F A nem más, hanem ugyan azon rosz kivánság, mely büntetése az elsö ember vétkinek, emagában nem vétek, hanem akor vétek, mikor ennek engednek, erre hajlanak, és követik indulatit, ez a vétektöl jö, mondgya, atridentinumi gyülés, ezt a kereszttség le nem ronttya, az Isten azt bennünk meg hagya. azért, hogy szüntelen az ellen hartzolván, gyözedelmet ís vegyünk. rajta, akristus kegyelmével., szent pál ezt bün testének nevezi. mert sok féle rosz hajlandoságokbol áll, a melyek, minden vétkeknek magjai, azt mondgya tehát. hogy az ó ember fel feszitetet, hogy el rontassék abünnek teste, és többé ne szolgállyunk abünnek, az az, hogy magunkban meg ölyük a tisztátalanságot, és atöb vétkeket, melyek annak tagjai, ugyan ezt is tselekeszik amidön el hagyák azoknak tselekedetit, ha azokot meg utállyák, az Istenhez valo szeretettböl, és azokért eleget tésznek, apenitentzia tartásal.

K. Mit tésznek ezek a a szók, aki meg holt, meg igazult a bünnek.?

F Azt. teszik, hogy a ki meg holt rosz kivánságinak, és avilágnak, a meg igazult, valamint egy meg holt rab, nintsen már az ura hatalma alat, ugy egy ollyan keresztyén, aki meg holt a véteknek, akereszttség által, meg szabadult, az ördög, és avétek rabságábol,, mind végig is kel meg maradni abban a szabadulásban, mert meg halván, valamint akristus meg holt, élni is kel néki a kristusal, mivel akristus fel támadot, és többé meg nem hal, minékünk sem kel tehát viszá térnünk abünre, az után hogy annak ellene mondottunk, nem is kel annak többé szivünkben uralkodni, ezért is mondgya szent pál, hogy a kristus egyszer holt meg abünért, mert magára vette volt, a bünért valo büntetést, hogy azt el töröllye, és hogy alolla az embereket fel szabadittsa, de most élvén, az Istennek éll, Isteni élettel,, és az ö élete örökös lészen.

K. Az Apostol miért akarja hogy magunkot ugy tekénttsük mint meg holtakot avéteknek., és mint élöket az Istennek a kristusban,?

F Azt akarja még egyszer meg mutatni, hogy ez után nem kel a véteknek, és arosz kivánságnak uralkodni, mi bennünk, és többé rendeletlen kivansági alá ne vessen., meg menekedvén egyszer hatalma alol, minden szándékinkot és tselekedetinket az Isten ditsöségire kel szentelnünk, és egyedül ö nékie élnünk, álhatatoságal kaptsolván magunkot hozája, de ezt akristusban vihettyük végben, aki is ami fejünk. és közben járonk, akiben oltattunk, és a kiben vagyon ami életünk.


Évangyélium

szent Mark. 8. 1.

Azokban a napokban midön ismég sok sereg volna. és nem volna mit enniek, egybe hiván atanitványokot, mondá nékik, szanom a sereget. mert imé már harmad napja. hogy velem vannak, és nints mit enniek, és ha éhen botsátom el öket, házokhoz, el fogyatkoznak az uton, mert némellyek közüllök meszünen jöttek, és felelének néki az ö tanitványi, honnét elégitheti meg ezeket valaki kenyerekkel it apusztában, és kérdé öket, hány kenyeretek vagyon. hét, mondának néki, és parantsolá aseregnek, hogy le telepednék a földön, és vévén a hét kenyeret. halákot adván. meg szegé, és adá atanitványinak, hogy eleikbe tennék. és a sereg eleibe tevék, kevés halatskajok is vala. azokot is meg áldá, és eleikbe hagyá tenni. és evének, és meg elégedének, és a meg maradot hulladékokbol hét kosárt szedének fel., valának pedig akik ettek vala, ugy mint négy ezeren, és el botsátá öket.


Magyarázat.

K. Mit tanulhatunk a mái Évangyéliumban lévö népnek példájábol?

F 1. Azt tanulhattyuk, hogy mitsoda buzgo indulattal. kellene keresnünk akristust, és mind azt, valami avallásra, és ami köteleséginkre oktathatna. 2. az a példa szemünkre hánya a mi lágyságunkot, amelyel meg tsökenünk mihent valamely akadályt látunk azüdveség uttyában, 3 erre apéldára valo nézve, nagyob bátorságal. és álhatatoságal kellene járnunk azüdveség uttyában, és nagy örömel, mivel ez a nép akristust kisérvén, harmad napig tsak ötet halgatta, nem gondolkodván atesti szükségekröl, és tsak a lelki szükségekröl foglalatoskodván, a fáradságot anyira szenvedék, hogy tsak nem el fogyatkozának, hol találhatni hasonlo keresztyéneket ezekhez a sidokhoz.? menyin vannak kik aleg kiseb alkalmatlanságtol is tartanak, és tsak hamar el vesztik minden kedveket

K. kitsodák azok, akikhez az ur, leg több szánakodásal vagyon.?

F Azok akik meszünen térnek viszá, tudni illik., akik minek utánna sokáig maradtanak volna a vétekben. és arosz szokásokban, az Istenhez viszá térnek, az ilyeneknek, sokal többet kel szenvedni, és munkálodni, mint sem másoknak, és több szükségek is vagyon a segittségre, de bizodalmok is lehet, a midön akegyelemnek indulattyát érzik szivekben. és fel indittya bennek az akaratot, akristushoz valo meg térésre, és remélhetik hogy a mit el kezdet bennek, el is végezi, mi lehet nékik, nagyob vigasztalásokra, mint ezek akegyes szók, szánom anépet, ha éhen botsátom el öket házokhoz, el fogyatkoznak az uton, mert némellyek közüllök. meszünen jöttek, ezek aszók, meg bizonyittyák, hogy mitsoda jóságal veti reájok irgalmas tekéntetit, hogy meg segittse öket, el fogyatkozásokban. és gyengeségekben.

K. Mit jelent ahét kenyér. meg szaporitásának nagy tsudája?

F Jelenti azt a nagy tsudát. a melyel munkálodik akristus. a hivekben, akiket táplállya belsö képen. amaga lelkének titkoson valo erejével, azt is akarja, hogy szüntelen tsudállyuk, az ö kegyelmének el fogyhatatlan gazdagságit, amely mind azokban akik az Istené, azokot a jókót miveli, a melyeket ök mivelik, és amely, a maga munkáiban., magát, veghetetlen képen meg szaporittya, és valtoztattya, ugyan ezért is tartozunk néki örökös hálá adásal, mivel kegyelme nélkül semi jót nem tselekedhetnénk, de azzal nintsen nékünk semi se lehetetlen, se nehéz.

K. Mit jelent ahét kenyér., a mely böségel elegendö volt, az egész sereg táplálására?

F Jelenti a szent Léleknek hét ajándékit, a melyek böségel táplállyák. lelki eledelel. az egész világra el terjedet fogadot fiakot, ahét kenyérnek ki osztogatása. a melyeket akristus a népnek ki osztogatá, nem maga, hanem az Apostoli által, jelenti vilgosan. azt a függést, a melyben akarja hogy legyenek ahivek. az egyházi szolgáktol., és apásztori hatalomtol, akik által is osztogattya ki szolgainak, az ö kegyelmének, és beszédének kenyerét. és attol igen tarthatunk, hogy érdemetleneké ne tegyük magunkot, ehez az Isteni eledelhez, és hogy éhen. el ne veszünk, hogy ha hiven meg nem maradunk ebben a függésben. és ha alelki eledelt másut keresük, és nem a magunk plébániájában.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 7DIK VASÁRNAPON

Imádság

oh' Istenünk akinek rendelése. meg nem tsalatkozik, igazgatásában, kérünk tégedet alázatoságal, hogy távoztasd el töllünk, mind azt, a mi nékünk árthatna, és ad meg mind azt, a mi nékünk hasznos. ami urunk. J. k.


Epistola.

szent pál. rom. 6. 19

Ember szerént mondom, ati testeteknek erötlenségéért, mert amint adtátok ati tagjaitokot atisztátalanságnak szolgálattyára, és ahamisagnak ahamiságra, ugy adgyátok most ati tagjaitokat. az igazságnak szolgálattyára, ameg szenteltetésre, mert midön abünnek szolgai voltatok, szabadosok az igazságtol, mitsoda gyümöltsötök volt. azért akor azokban, a melyeket most szégyenletek, mert azoknak vége ahalál, most pedig meg szabaditatván, abüntöl, az Isten szolgai lévén pedig, gyümöltsötök vagyon a meg szenteltetésre, végetek pedig az örök élet, mert abünnek zoldgya ahalál, az Isten malaszttya pedig azörök élet, a mi urunk Jésus kristusban.


Magyarázat

K. Honnét jö az a testi gyengeség, amelyre az Apostol vigyáz, amidön hivatalunkra oktat?

F. A testnek gyengesége, atestnek meg romlásától vagyon, aki is oly igen meg romlot, avétektöl fogvást, hogy az embert mint egy erövel viszi aföldi dolgok felé, aki inkáb éll, atest, és érzékenységek kivánsági szerént, mint sem a lélek kivánsági szerént, a roszat tselekeszi, melyet nem akarja, és ajót nem tselekeszi, amelyet akarná.

K. Mitsoda értelemel mondgya az Apostol. hogy emberi mód szerént szól, ami testi gyengeségünkért?

F Mert nem kénszeritti ahiveket mind arra, amire kénszerithetné, mivel meg elégszik azzal. hogy tsak anyit tselekedgyenek, az Istenért, amenyit tselekedtek avilágért, és anyit az igazságért, amenyit ahamiságért, mint ha lehetne valami hasonlitást teni aközöt. a mivel az Istennek tartoznak, és amit azö ellenségiért tselekesznek, atehát akeresztyéni aitatoságnak leg aláb valo gradusa, hogy az Istent hasonlo hüségel, és buzgoságal szolgállyák, valamint azvilágot, szolgállyák, ugy adgyák tagjokot az igasságra, valamint azt adták ahamiságra, és atisztátalanságra, mind azon által. tsak ez is ritka mostanában, de mit lehet többet tselekedni Istenért, mint az, amit a világot szeretök tselekesznek a világért,? azt lehet tselekedni, hogy készek legyünk mindent el veszteni, és mindent szenvedni, söt még életünket is fel áldozni avallásért, és az Isteni szolgálatért,; ezt rend szerént nem tselekeszik avilágért, és avétekért, mivel kitsoda akarna. vétket tselekedni. ha bizonyoson tudná. hogy mindgyárt el veszti minden joszágát, vagy életét, az Istenért, és avallásért pediglen. sok számu martyrumok elvesztették joszágokot, és életeket, ugyan eszerént is készek tselekedni mind azok, kik azon igyekeznek hogy meg nyerhesék akeresztyéni tekélleteséget.

K. Véteké a mindenkor, a midön valaki atisztátalanságra, és ahamiságra adgya tagjait, nem történhetiké ameg, hogy az indulatnak sebesége ollyan. hogy az el ragadgya erövel gondolatlanul. és szabadság nélkül.

F Az elsö indulat, mely meg elözi az okoságot, magában nem vétek, mert a nintsen hatalmunkban., hanem ha, a mi azt okozhattya, mivel, példának okáért, aki azon nem igyekezik amenyiben azal tartozik, hogy rosz indulatit. meg zaboláza, vétkes azért az elsö indulatért, mivel a fel nem indult volna benne, ha magára vigyázot volna, és ha az ellen állot volna, számot is ád az elsö indulatokért az olyan, aki meg részegszik, és akinek abor el veszi azeszét, mivel olyan sok rosz dolgokot tselekeszik részeg korában, a melyekért vétkes lészen Isten elött, aki vétkezni nem akar, el kerüli az alkalmatoságot, a ki aveszedelmet szereti, mondgya abölts. el is vész abban, az elsö indulat tehát magában nem vétkes, hogy ha arra se okot, se alkalmatoságot nem adnak, de ezeken kivül vétkes, mert az elmének magára kel vigyázni, és az akaratnak. ellene kel állani az indulatnak, mihent valamely tagunkal segittyük azt a rendeletlen indulatot, már az, nem elsö indulat, vétek nélkül meg sem lehet, szent Thamás tanitása szerént, példanak okáért, a soha sem szabad hogy a kézel segittsük aharagot, akár mely hirtelen valo légyen is a, hogy valakit meg ölyünk, hogy lopjunk, hogy valakivel roszul bányunk, se hogy eleget tegyünk valamely rendeletlen kivánságnak, se hogy a szemet ollyanra fordittsuk. a mi kisérthetne, sefüleinket arosz beszédek halgatására, se nyelvünket, hogy valakit meg szollyunk, vagy szidgyunk, és igy atöbbi, mivel akár mely nagy légyen is az elsö indulat, de mind ezek tilalmasok, az Apostol azt hagya nékünk, hogy meg ne engedgyük avétek uralkodását, az az, arosz kivánságét, ami halando testünkben, és hogy ne engedelmeskedgyünk arendeletlen kivánságoknak. rom. 6. 12.

K. Miért nem szabad avétekre adni tagjainkot?

F Mert akereszttség által. akristus tagjaivá lettünk. az Apostol szerént, és a szent Léleknek templomivá, az lsten vérin váltattunk meg, nem vagyunk tehát mi magunké, hogy azt tselekedhesük testünkel, és tagjainkal., amit akarjuk, mind azok, az Istennek szenteltettek, ebben a szenttségben, 1 cor. 6. 15. 19. 20. azért szoros köteleségel. tartozunk az Istent ditsöiteni, és azon Apostol szerént, ötet testünkben, és lelkünkben hordozni, mivel mindenik az övé, hogy ha másra, és nem erre avégre élünk atestel. és atagokal. a rendeletlenségre,, és a vétekre. tzélozunk.

K. Hogy kel az igazságra adni atagokot.?

F ugy hogy azokal. tsak az Évangyelium szerént kel élni, kövesük akeresztyéni jó erköltsöket, és mivellyük ajó tselekedeteket, példának okáért. arosz kivánság arra ingerel. hogy valamely személyre tisztátalanságra vivö tekénteteket vessek, az Évangyelium ezt nékünk tilttya, ha szemeimet arra a személyre vetem, eszközi lésznek avéteknek, hogy ha pedig el forditom rola, akoron azokot az igazságra adom, atöbb tagok felöl is hasonlot mondhatni, mindennek kel engedelmeskedni akristusnak, mert mindent meg váltot, és hogy minden néki szenteltetett.

K. Miért mondgya szent pál, hogy szolgája lévén a véteknek, szabadok vagyunk az igazság iránt, és hogy meg szabadulván avétektöl. az Isten, és az igazság szolgájává lettünk.? rom. 6. 18.

F Mert az ember nem azért teremtetet, hogy senkitöl ne fügjön., hanem hogy szolgája lenne az Istennek. az ö örökös urának, és teremtöjének, ha pedig ö tölle nem akar fuggeni, avéteknek rabjává lészen. és annak a teremtet állatnak, akinek szeretete uralkodik benne, két urnak pedig nem lehet szolgálni. se egyszers mind nem engedelmeskedhetik. atest, és alélek törvényének, aki egy alá vettetet, nem lehet hogy a másik alat is legyen. ellenben pedig aki avétek alol meg szabadult, az Isten, és az igazság szolgájává lett, mivel azért mond ellene avéteknek, hogy az Istennek engedelmeskedhesék és ötet szolgálhasa, követvén akeresztyéni igasságot, valoságos szabadság az Istent szolgálni, mivel ötet, tiszta szeretettel szolgállyák, és nem másért. hanem tsak magáért, ö is az egyedül valo jó, és jutalom. mivel egy régi szent Atya szerént, az Isteni szolgálat uralkodás. az is avaloságos szabadság., a midön szeretettel szolgállya valaki az örökös urát, tsalárd szabadság, a világot, a testet, és az ördögöt szolgálni, mert ezek olyan kegyetlen urak, akik azért kivánnak rajtunk uralkodni, hogy el veszesenek.

K. Mik követik. a véteknek valo szolgálatot.?

F Annak gyümöltse az Apostol szerént, az otsmányság: és agyalázat, és annak vége ahalál, és az örökös halál, egy valoságos meg tért bünös, szégyenli ha esziben jut, vétkeinek tselekedetit, hát még amidön abban el vala merülve, mit vett abbol egyebet magának, hanem gyalázatot, az ollyan tselekedetért, amelytöl irtoznak, ajó erköltsüek, annak vége ahalál, de az örökös halál, mert az Isten örökös életünk lévén. avétek mely tölle el távoztat, az örökös halálra vett minket, hogy ha penitentziát nem tartunk.

K. Mik követik az igasságot?

F. Annak gyümöltse atisztelet, az öröm, melyet okoza. az Isteni szeretet. ajó lelki üsméretnek nyugodalma, és annak vége az örökké valo élet, amely abbol áll, hogy az Istent tekélletes szeretettel szeresük, és ötet örökösön birhasuk, ez az örök élet. az irás szerént, jutalma a jó tselekedeteknek, mind azon által, az Apostol azt mondgya, hogy az, az Isten kegyelme, és ajándékja, mivel a jó tselekedetek melyek azt meg érdemlik, az Istennek irgalmasága, és kegyelmének ajandéki, aki meg koronáza ajándékit, mondgya szent Agoston. amidön meg koronáza érdeminket,

K. Miért mondgya szent pál. hogy a halál soldgya avéteknek?

F Mert akik avéteknek szolgálnak, és annak hamiságára adgyák magokot, nem ollyanok mint a soldosok kik akirályokot szolgállyák. hogy töllök soldot vévén, élhesenek, mivel avétek gyalázattal, és veszedelmes halálal fizet azoknak, kik ötet szolgályák, meg öli lelkeket, el távoztatván azokot az Istentöl. a ki avaloságos élet, meg öli a testeket, mivel avétek, oka, aléleknek, atestöl valo meg válásának, és az egész embert meg öli az örökké valo halálra vetvén lelkét és testét.


Evangyélium.

szent Matth. 7. 15.

Ójátok magatokot, ahamis profétaktol, kik hozzátok juhok ruháiban jönek, belöl pedig, ragadozo farkasok, az ö gyümöltsökröl üsmeritek meg öket, vallyon szedneké atövisekröl szöllöket, vagy az bojtorjánokrol fügéket, igy minden jó fa, jó gyümöltsöket terem. agonosz fa, pedig gonosz gyümöltsöket terem. nem teremhet ajó fa gonosz gyümöltsöket, sem agonosz fa jó gyümöltsöket nem teremhet. minden fa, amely jó gyümöltsöt nem hoz, ki vágattatik, és atüzre vettetik, azokáért, az ö gyümöltsökröl üsmeritek meg öket, nem minden aki mondgya nékem, uram, uram, megyen menyeknek országában, hanem aki az Atyám akarattyát tselekeszi, aki mennyekben vagyon., amegyen mennyeknek országába.


Magyarázat

K. kitsodák azok ahamis proféták, akiktöl parantsollya az ur hogy ójuk magunkot,?

F Azok, kik eretnekségeket kezdenek, kik hamis szin alat el válnak az Anyaszent egyháztol, és az óllyanok, kik az Anyaszent egyházban lévén, hamisan igazgattyák alelkeket, az elsök szines igazságal, és reformálásal fedezik bé magokot, az utolsok, akülsö áitatoság alá rejtik magokot, amely tsalandó, és a mely, az ördög keleptzéjiben ejti alelkeket, ezekröl szól akristus, hogy ajuhok böriben öltöznek, szent pál is ezeket, szépen le irja, amidön azt hagya ahiveknek, hogy vigyázanak azokra, kik viszá vonásokot, és botránkozásokot szereznek, atudományon kivül, amelyet tanultak, és távozanak el azoktol, mert effélek akristusnak nem szolgálnak, hanem az ö hasoknak, és az édes beszédekkel, és áldásokal. el hitetik az ártatlanok sziveit, rom. 16. 17. 18. az ur az illyeneket nevezi ragadozo farkasoknak. mert mindenik, a maga modgya szerént, el ragadgya, akristus nyájábol valo juhokot, hogy azokot maga mellé vévén, amaga részire hodittsa,

K. Mitsoda. a szokások, az illyen hamis igazgatoknak, vagy direktoroknak,?

F A hogy, emberi okoskodásal., és elmével. másokot el áltassanak, azal, hogy a széllyeseb, és alkalmatosab. uton is lehet üdvezülni, hogy nem tartoznak, oly szoros, és nehéz utat követni, hogy atsak atekélleteségre valo tanáts, hogy az Évangyéliumi tudományokot, melyek oly nehezeknek tettzenek, lehet más képen magyarázni, egy szoval. hogy mindeneket üdvezithessenek, az üdveséget, könyebbé akarják tenni, akristusnak mondása ellen. aki azt mondgya, hogy kevesen. vannak, akik üdvezülnek, kevesen talállyák meg, az üdveségnek uttyát, hogy kel annak igen igyekezni, aki a szoros kapun akar bé menni, mivel aszéllyes útt, aveszedelemnek uttya, evégre is akarja. hogy az ollyanoknak beszédgyektöl ojuk magunkot, kik ezekel ellenkezöt tanitanak.

K. Miröl akarja hogy meg üsmérjük mind az egyikét, mind amásikát,?

F két jelt ád, melyekröl meg lehet öket üsmérni, az elsö a, hogy az ollyanok magoktol jönek, nem az Isten küldi öket, valamint avaloságos pásztorokot küldi. az eretnekek nem küldettek. se rend szerént, mert nem az Anyaszent egyházbol valok, és hogy succesiojok nintsen. az Apostoloktol fogvást, az ö idejekig. se rend kivül, mivel azt meg nem bizonyithattyák., se a jelek, se aproféták által., a második jel a, hogy meg lehet üsmérni mind egyikét, mind a másikát tselekedetekböl, valamint a fát gyümöltséröl, ha kép mutatok, sokáig el nem titkolhattyák magokot., ameg romlot sziv hamar ki mutattya magát, akevélység. nagyra vágyás, fösvénység, irigység, amásokon valo uralkodás, és más egyéb ilyen természet, mely az ollyanokban szokot lenni, ki mutattya magát, ha egyszer nem, mászor, magok viselésében, meg üsmérhetni még öket, azö uj dolgokot valo tanitásokrol., ameg gazdagulásra valo igyekezetekröl. arrol. hogy a nagy renden lévöknek, és agazdagoknak, kedveket keresik, és több illyen effélékröl.

K Mit ért az ur, a jó, és arosz fán?

F Meg láthattyuk az ur beszédiböl. aki azt akarja hogy kövesük ajó pásztorokot, és ójuk magunkot a roszaktol. és hogy ezeket meg üsmérhettyük tselekedetekröl, valamint a fát gyümöltséröl, mert minden jó fa jó gyümöltsöt terem, igy egy valoságos pasztor, akinek igaság vagyon lelkében, és szeretet szivében. ollyan mint egy jó fa, a mely jó gyümoltsöt hoz, és nem hozhat roszat, se magában, se másokban., mind addig valamég az igaságot, és a szeretetet követi, ellenben pedig egy hamis pásztor, akinek elméjiben atévelygés, és a vilagi tudomány vagyon, és sziviben arosz kivánság, a magához valo szeretet, és anagyra vágyás, rosz gyümöltsét hoza. és jót nem hozhat, se magának. mind addig valamég elméje, és szive szerént éll, se másoknak, kik ötet halgattyák, és követik.

K. Nem leheté ezt minnyájan akeresztyénekreis magyarázni,

F Igen is lehet, vagy jó, vagy rosz fa, minden keresztyén, a szerént, amint már az elméjiben vagyon az igaság, vagy a hamiság, és a szivben, az Isteni, vagy a magához valo szeretet, az elsö szent Agoston szerént, gyükere minden jónak, és a másika, szent pál. szerént, minden gonosznak agyükere, mindenik meg üsmérteti tehát magát. amaga tselekedeteiböl, és maga viselésiböl, könnyen meg üsmérhetik hogy mitsoda indulatbol munkálodik. és mitsoda szeretet uralkodik szivében, ha jóé, vagy rosz fa.

K Mit tesznek ezek a szók, minden fa, mely nem hoz jó gyümöltsöt, ki vágattatik, és a tüzre vettetik.?

F Azt teszik, hogy nem elegendö az üdveségre., hogy rószat ne tselekedgyünk, hogy külsö, otromba, és otsmány vétekben ne esünk, hanem jót kel tselekedni, ajó tselekedeteknek gyümöltsét kel hozni, és az Évangyélium tanitása szerént kel élni, aki ezt nem tselekeszi, bizonyára az örökké valo tüzre vettetik, ha szinte más roszat nem tselekedet volna is, hanem hogy a maga rendének, és hivatallyának gyümöltsét nem hozta, és keresztyéni munkákot nem tselekedet, a gyümöltstelen fát, szintén ugy ki vágják és meg égetik, valamint arosz gyümöltsöt hozó fát, jó tselekedetek nélkül nem lehet részesülni az örökös jutalmakban, igen nagy tévelygés volna azt gondolni magunkban, hogy azok nelkül lehet üdvezülni. tsak a szenttségekhez járullyunk, némelykor, ahit ágazattya, hogy a hit jó tselekedetek nélkül meg holt, meg holt hittel, és jó tselekedetek nélkül. a menyeknek országában bé nem lehet menni, mivel szent jakab, szerént, az ördögökis hisznek, és hogy szent Agoston, az Isteni szeretet nélkül valo hitet, ördögi hitnek nevezi.

K. Mind azoknak, akiknek jó szándékjok, és jó gondolattyok vagyon, akik az Istenröl sokat beszélnek, és hoszas imádságokot mondanak, üdvezülneké?

F Mind ezek nem elegendök az üdveségre, mind azok mondgya akristus, akik nékem azt mondgyák, uram, uram, nem mennek bé azért, amenyeknek országaba. az üdveséget, nem a sok beszédért, és a jó szándékért nyerik el. azt az egész életünkben valo jó tselekedetünkel kel keresni, egy szoval a menyei Atyának akarattyát kel követni, mivel tsak azok mennek menyekbe, akik azt követik, söt még azok is kik jövendöltek, tsudákot tettek, ördögököt üztek, oda bé nem mehettek, hogy ha tsak az ö akarattyát nem követték, hogy pediglen részünk lehesen abban a menyei örökségben. szükséges, hogy egész életünk. tselekedetünk, minden magunk viselése meg egyezék az ö akarattyával.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 8DIK VASÁRNAPON.

Imádság.

kérünk uram. tölts bé minket lelkedel. a mely minket a jónak gondolattyára, és tselekedetére vezesen, mert mint hogy lehetetlen nékünk, te nálad nélkül maradnunk, mindenkor a te akaratod szerént élhessünk. ami urunk. J. k.


Epistola.

szent pál. rom. 8. 12.

Azokáért atyám fiai. adosok vagyunk nem atestnek, hogy atest szerént éllyünk, mert ha atest szerént éltek, meg haltok, hapedig lélekel atest tselekedetit meg öldöklitek, éltek, mert valakik az Isten lelkétöl vezetetnek, azok az Isten fiai, mert nem vettétek a szolgálat lelkét, ismég a félelemben. hanem a fogadot fiak lelkét vettétek, a melyben kiálttyuk. Abba, (atyánk). mert ö maga alélek bizonyságot tészen a mi lelkünknek hogy az Isten fiai vagyunk, ha pedig fiai, örökösi is. az Istennek örökosi ugyan. a kristusnak pedig örökös társai, de ugy ha együt szenvedünk, hogy együt meg is ditsöitessünk


Magyarázat

K. Miért mondgya az Apostol. hogy nem vagyunk adosok a testnek, hogy atest szerént élyünk, tartozunké hát mi annak valami másal:

F Mint hogy két részböl állunk, testböl. és lélekböl, és hogy atest egyik része lévén létünknek, mi annak valamiben tartozunk, de nem mindenben, tartozunk arra gondot viselni. azt táplálni, a menyiben lehet, az ö természet szerént valo rendiben. azért hogy eszközül légyen a léleknek, a keresztyeni jó erköltsök végben vitelébe. de nem hogy tartoznánk néki hajlandosági szerént élni, és engedelmeskedni rendeletlen kivánságinak, de söt tartozunk azok ellen állani, azokot meg zabolázni, sanyargatni, és azokal keményen bánni, követvén szent pált, és atöbb szenteket. hogy atestet, alélek engedelmesége alá vessük. mint szolgáját, egy szoval Isten fíaivá lettünk. ne légyünk többé avétek szolgai, hogy atest szerént élyünk, az igasságnak pedig szolgai lévén, tsak az Isten lelkének igazgatásit kövesük ez után.

K. Miért mondgya az Apostol. hogy azok meg halnak. a kik test szerént élnek?

F Mert avétektöl fogvást. atestnek minden hajlandosági, meg romlottak, azért azokot követvén, és azoknak engedelmeskedvén, a test, aléleknek ura lészen, az után avétekben valo esése miat. az örökös halálra adgya magát, atesten. az Apostol., nem tsak a testi vétkeket adgya magát, atesten. az Apostol., nem tsak a testi vétkeket érti, hanem közönségesen mind azokot a roszra válo hajlandoságokot. is, a melyeket a vétek hagyot atermészetben, de söt még alelki vétkeket is, ugy mint akevélységet, irigységet, a magunkhoz valo szeretetet, a nagyra valo vágyást, azért az Apostol. mondása szerént, testi lenni, és az ember szerént járni, mind egy. 2. Cor. 3. 3.

K. Mit kel tselekedni. hogy a kegyelemnek élettyével élhesünk,?

F El kel fogyasztani alélekel, atestnek rosz kivánságait, és tselekedetit, mert valamint hogy. ahalál büntetése atest szerént valo életnek, az élet, jutalma, alélek szerént valo életnek, és azoknak, kik alélekel. ellene állanak, atest rosz kivánságinak, az a lélek pedig, az Istennek lelke, aki szeretetét hinti szivünkben, ezzel is lehet ellene állani, és meg gyözni rosz kivánságinkot. mert egyedül ez is olthattya el azokot bennünk.

K. AMidön a szent lélek igazgattya az Isten fiait, a nem a szabadság ellen valoé,?

F A nem hogy a szabadság ellen valo volna, nem hogy azt meg gyengittené, de söt még neveli, és erösiti, azt, soha az ember nem szabadgyab, mint mikor meg válván avétek szolgálattyátol. magát egészen az Istennek adgya, és a jót tellyes, és tekélletes akarattal tselekeszi, ugyan azt is miveli, a midön az Isten lelkétöl. igazgattatik, mert ugyan azon lélek szeretetvén, és akartatván véle ajót, olyan tiszta, és gyözedelmes gyönyörüséget is hint szivében, amely meg vettetvén véle ameg romlot testet, az igasságot kedvessé tészi elotte, és meg érezteti véle, hogy mely kedves az ur, és hogy mitsoda hasznos ötet szolgálni.

K. Az Isten lelke igazgatván az embert, ö tehát nem munkálodik,?

F Távul légyen az ilyen gondolat töllünk, söt még azért igazgattatik hogy munkálodgyék. mondgya szent Agoston. a szent lélek munkálodik benne, és munkálkodtattya ötet, ugy hogy a munka egészen az Isten lelkétöl vagyon, és egészen az embertöl, az egyikétöl mint az elsö oktol, amásikátol, mint a második oktol, vallya meg tehát az ember, hogy az Isten lelke igazgattya, és vezéreli. arra, hogy jól élyen szabadságával, egy betegnek. mind lába, mind keze vagyon. de ezeknek ugy veszi hasznát. ha meg segittik, avétek után az emberi szabadság néki meg maradot, de beteg lévén, szükséges hogy az Isten meg gyógyittsa, és munkálodgya benne, szent pál szerént. az akaratot, és atselekedetet, hogy munkálodhasék, és jót tselekedhessék.

K. Az embernek szabadsága nem elegendö tehát arra hogy jót tselekedhessék?

F A hit ágazattya, hogy nem elegendö, evolt a pelágiánusok tévelygése, arra elegendö hogy vétkezhesék, és magát el veszeshese, mivel anyira el erötlenedet, és meg romlot, a vétek által, hogy jót nem tselekedhetik. még azt nem is akarhattya, akristus kegyelme nélkül., azt sem kel gondolnunk., hogy arra a segittségre tsak anyiban vagyon szüksége, hogy a jót könyebben és tekélletesebben követhesse, ez is még a pélagianusok tanitása volt, a melyet kárhoztatta az Anyaszent egyház, ez a segittség tehát néki tellyeségel szükséges, mivel szent Agoston szerént, amidön akristus azt mondá. az Apostolinak, és ö bennek az egész Anyaszent egyháznak, Én nálam nélkül semit sem tselekedhetek, azt nem mondá hogy tsak kevés dolgot tselekedhettek, vagy hogy a jót nehezen tselekedhetitek, hanem tellyeségel mondá hogy nálam nélkül semit sem tselekedhettek,

K. Mit ért az ur, a szolgálat lelkén, és a fogadot fiak lelkén?

F Érti szent Agoston szerént, magát az Isten lelkét, a ki magát meg külömböztetvén. az ö böltseséginek rendelésihez képest, némellyekben. félelmet ólt, másokban szeretetet, ugyan ezt a szent lelket is nevezik az Isten ujjának, a mely irá az ó törvényt akö táblákra, hogy meg mutassa, hogy a félelem által irta az Izraéliták szivében, akiknek, a köhöz hasonlo kemény szivek vala, ugyan az is irja az uj törvényt a szeretet által a keresztyének szivében, a kikben fel gerjeszti szeretetét.

K A büntetéstöl valo félelem nem rosz tehát?

F Rosz nem lehet magában, mivel a szent Lélektöl származik, akit az irás félelem lelkének nevezi, mind természet szerént valo, mind igaságos az Isten haragjátol, és boszu állásátol félni, de a nem elegendö abünös meg igazulására. az Isten. és az igasság szeretete nélkül, mivel az egyedül meg nem változtattya a szivet, és szolgáká tészen, hanem a szeretet változtattya azt meg, és a tészen Isten fiaivá, ugyan ezért is mondgya az. Apostol. hogy nem vettük a szolgálat lelkét, hogy még félelemben élyünk, hanem a fogadot fiak lelkét, az az, hogy az Isten minket fiainak fogadván, akereszttségben. a szent Lélek által, melyet sziveinkbe öntötte. azért már nem ugy kel néki engedelmeskeni, és szolgálni, mint szolgáknak, és tsak félelemböl, mint arabok, kik a vétket nem gyülölik, akik tsak avétekért valo büntetéstöl félnek, hanem szeretettel, és örömel, a mint illik a fiakhoz, ezért is mondgya, hogy ugyan azon szent Lélek által kiálttyuk Atyánk. Atyánk, az az, hogy a szent léleknek indulattyábol és kegyelméböl imádkozunk, azal abizodalomal., a melyel kérik a gyermekek az attyokot, azt mondgya hogy kiálttyuk, mert a bünösöknek imádságok, akik érzik terheket, és nyomoruságokot, a suhajtásban, és kiáltásokban áll, a melyeket a kegyelem indittya fel bennek.

K. Szent pál miért mondgya, hogy az Isten lelke tészen bizonyságot a mi lelkünknek, hogy az Isten fiai vagyunk.?

F Mert a mi lelkünk bizonyságanak. nem lehet hitelt adni hogy ha egyedül vagyon. a magahoz valo szeretet, el áltathattya, és meg vakithattya, szükséges tehát hogy a szent lélek maga tégyen néki bizonyságot, hejában mondgyuk, Atyánk, hogy ha nem a szent lélek által mondgyuk, és hogy ha nem igyekezünk ötet követni, a menyiben lehet töllünk, ugy kel gondolkodni és élni, a mint illik az Isten fiaihoz. hogy bizodalomal szolgálhassunk néki, irtoztato vakmeröség ötet Atyának nevezni, egy ollyannak, aki ugy éll. mint az ördögnek fia, és a világnak fia, az ollyan ötet boszonttya,

K. Miképen vagyunk, az Istennek örökösi, és akristusnak örökös társai?

F Ugy hogy részünk vagyon abban ameny országban, a melyet az Isten fiainak el készitette öröktöl fogvást, mint örökségeket, és mint hogy akristus azt nékünk meg érdemlette. halála által, és a ki az Istennek Fia, a minket atyafiainak nevezet. hatalmat adván nékünk arra, hogy Isten fiaiva lehesünk, kegyelméböl, ö örökös társaságában fogadot minket. és örökös társaivá tett, de mint hogy szenvedésekel nyerte meg nékünk azt arészt, tsak anyiban részesülünk miis abban, a menyiben véle szenvedünk, és az ö lelkében.


Évangyélium.

szent luk. 16. 1.

Mondá pedig az ö tanitványinak is. vala egy gazdag ember, kinek safára vala, és az bé vádoltaték nála, mint ha el tékozlotta volna az ö jóvait, és hivá ötet, és mondá néki. mit hallok felölled, adgy számot sáfárságodrol. mert már nem sáfárkodhatol. mondá pedig a sáfár önnön magában. mit mivelyek hogy im az uram el veszi tölem a sáfárságot. nem kapálhatok, koldulni szégyenlek. tudom mit tselekedgyem, hogy mikor ki vettetem a sáfárságbol. bé fogadgyanak engem az ö házokban. egybe hiván azért, az urának minden adosit. mondá az elsönek, menyivel tartozol az uramnak, apedig mondá, száz tonna olajal. és mondá neki ved elö a szám tarto könyvedet, és üly le hamar. irj ötvent, az után mondá a másiknak, te pedig menyivel tartozol., ki mondá, száz köböl buzával. mondá neki, vedd elé ate leveledet és irj nyoltzvant, és ditséré az, ur, ahamiságnak safarát. hogy eszesen tselekedet volna, mert evilág fiai eszesebbek., a világoság fiainál. az ö nemekben, én is mondom néktek, szerezetek magatoknak, barátokot, ahamiság mamonájábol, hogy mikor meg fogyatkoztok, bé fogadgyanak titeket, az örök hajlékokba.


Magyarázat

K. kitsoda az a gazdag akiröl szól a mái Évangyélium?

F A maga az Isten. aki el fogyhatatlan kut feje minden testi. és lelki gazdagságoknak, aki azokot közli az emberekel, és amelyekért. kemény szám adasal tartoznak néki az utolso napon., mivel nem ugy adgya nékik hogy ugy birják mint sajátyokot, és hogy azt tselekedgyék azokal amit akarnak, hanem mint ki osztogato sáfárok, és az ö akarattyának szolgai, ö pedig azokon. mindenkor meg tarttya hatalmát. és tulajdon uraságát, az övét más nem birhattya, aki pedig. azt magának akarná tulajdonitani, avétkes eröszakoskodás volna, a más joszágával élni, örökös ura lévén tehát. mindennek, ajoszágokot el veheti másoktol, és annak adgya, akinek akarja,

K Mit jelent nékünk ez a sáfár?

F Jelenti az embereket, akik evilágra, a földi, és alelki jók iránt, mezitelenségben, és szegenységben jönek, egyebek nem lévén, hanem amit az Istentöl vesznek, és akik azt is tsak azért veszik, hogy arol számot adgyanak, halálok oráján, nintsen olyan szegény ember, aki valamit ne vett volna, és a melyröl nem kelletnék számot adni, példának okáért, ki ki tartozik számot adni az egéségröl, atesti eröröl, a jó gondolatokrol, a maga rendihez valo köteleségekröl. söt még a szegenységröl, és a szenvedésröl is. minden vett kegyelmekröl, hogy abetegségeket mire forditotta, ajó erköltsökröl, amelyeket kelletet volna követni; ajó példákot, oktatásokot, és mind arrol, hogy mitsoda modgya volt az üdveségit keresni, ki ki számot ád arrol., hogy ha ezeket jóra, vagy roszra forditottaé, mind ezek szolgálhattak volna üdveségire, és mind ezek okozhattyák veszedelmit.

K. Mitsoda gondolatot okozhat. minnyájunkban ez a szám adás, a melyel tartozunk mind ezekröl?

F Üdveséges félelmet kel bennünk okozni. és szüntelen tartanunk attol. hogy talám, jóra nem fordittyuk mind azt, valamit Istentöl veszünk. akár mi legyen a, akár gazdagság, betsület, érték, kegyelem, meg aláztatások, és több effélék, a melyek jonkra fordulnak, ha jól élünk vélek, vagy veszedelmünkre ha roszra fordittyuk., az illyen gondolatoknak., a melyeket szüntelen kel elménkben forgatni. arra kel minket eröltetni, hogy igen vigyázunk magunkra, ugy hogy, meg ne fojttsuk magunkban alelkünk üsméretinek dorgálását, azért hogy el tekozoltuk az Isten jovait, és hogy jobban vigyázunk. azoknak meg kimélésekre, és meg tartásokra.

K. Mit kel egy gazdagnak tselekedni, hogy ahoz aszám adáshoz készülhesen, a melyel tartozik gazdagságáért?

F. Ugy kel magát tekénteni, mint gazdagságának tsak ki osztogatoját, és sáfárját, és nem akivánsági szerént viselni magát, hanem, akeresztyéni okoságnak rendi szerént, és a felebaráti szeretet szerént, el hagyván ahejában és szükség felet valo költést, böségel adakozék a szükölködöknek. hogy büneit meg válthasa, és helyt készithesen magának menyekben. de emég nem elegendö, hogy a szegényekre hinttse alamisnáit, hanem szükséges még ehez tenni, az igazán valo meg térést, és a valoságos penitentzia tartást, az Isten soha meg nem botsát az olyan bünösnek, aki nem akar penitentziát tartani. de gyakorta meg adgya az alamisnáért., és más jó tselekedetekért, a penitentziára valo ajándékot, a midön arra avégre tselekeszik, hogy azt az ajándékot el nyerhesék, és mint hogy az Apostol szerént semit nem használ ha mindent a szegényeknek adunk is az Isteni szeretet nélkül, azért mindenek felet azon kel lennünk, hogy azt a szivünkben helyheztesük. 1 Cor. 13. 3. az Istent kel szeretnünk mivel az ö szeretetiért kel meg segiteni felebarátunkot, a kristust szeretnünk kel. mivel ha alamisnát adunk a hitnek lelkében. akristust tekénttyük a szegényekben. akik neki tagjai, és ugyan ö néki magának kel azt adni, hogy ha pedig valoságal. szerettyük az Istent, és akristust, a felebarátunkban. aparantsolatokot bé tölttyük, és ugy élünk, mint valoságos keresztyének, ez is az igazán valo modgya, hogy el ne veszesük adakozásinknak hasznait. és meg nyerhesük a menyet. a földi jókal,

K. Mitsoda gondolattal. kel lenni agazdagoknak a szegények felöl. a midön segittik öket?

F Ugy kel öket tekénteni mint baráttyokot, és mint olyanokot. kik érettek esedeznek az örökös bironál, hogy öket kegyeségel tekinttse, amidön széke eleibe vitetnek, és akik helyt nyerhetnek nékik a menyeknek országába, azt el kel magokal hitetni, hogy több szükségek vagyon arra, hogy a szegényeket segittsék, mint a szegényeknek az ö segittségekre. abölts azt mondgya., hogy a gazdag és a szegény esze találkoztak., és egyik, amásika nelkül nem lehet, agazdag ugy üdvezül, ha a szegényt segitti, és a szegény ha a gazdagért könyörög, amái Evangyéliumban, az ur azt mondgya, hogy a gazdagoknak szükséges jo akarokot tsinálni a szegenyekböl., agazdagságokal, hogy bé fogadgyák öket az örök hajlékokban, és ha egy szent Atya szerént, a gazdag Istene a szegénynek, mivel az Isten ád néki agazdag által, a szegény is amaga résziröl, üdvezitöje agazdagnak, mert a segittség, melyet néki ád, helyt készit néki, ameny országban. aszegénynek szüksége vagyon agazdagra, hogy táplálhasa ideig tarto, és nyomorult életét, de agazdagnak, azért vagyon szüksége a szegényre, hogy örökös, és boldog életet nyerhesen, ez elegendö ók tehát arra hogy szeresék aszegényeket, és soha azokot meg ne vessék, mivel az öket valo segitésel, sokal többet vesznek, mint sem a mit nékik adnak.

K. A szegények meg vannaké fosztatva. attol a segittségtöl, amelyröl most szollánk, mivel nintsenek abban az állapotban hogy alamisnát adhassanak.?

F A legg szegényeb sintsen attol meg fosztva, és agazdagnak állapottya nem olyan hasznos mint a szegényeké, mivel 1. ha abban. az állapotban nintsenek is hogy testi alamisnat adhassanak, adhatnak lelki alamisnát, a jó akarat az ö kintsek, szent Agoston szerént, és ha másbol nem adhatnak is, abbol kel nékik adni, szeretetet, szánakodást, imádságot, és jó példát, segithetik atöb szegényeket. oktatásokal, tanátsokal, vigasztalhattyák azokot nyomoruságokban, ezek ollyan gazdagságok, a melyek el fogyhatatlanok, 2. aszegények az ö állapottyokban., minden féle modot találnak, apenitentziára, abékeséges türésre, hogy magokot mindentöl el vonván, tsak az Istenhez ragaszkodgyanak. az alázatoságra, aszüntelen valo imádságra, emind anyi kints, amelyet agazdagok fel nem talalhattyák, amagok rendiben.

K. Mitsoda értelemel mondgya az ur, hogy avilág fiai eszesebbek, avilágoság fiainál, az ö nemekben?

F Mert avilágiak, akiket világ fiainak neveznek, azért, hogy tsak a jelen valo világért élnek, mint ha más élet nem volna, tsak amostani, azok okosabbak, vigyázobbak, figyelmetesebbek, azö elömenetelek keresésére, és szándékjok végben vitelére, aveszedelmek, és az akadályok öket meg nem ijesztik, a midön lehet joszágot gyüjteni, és lehet fel menni atiszttségekre. ezek tehát eszesebbek, mint sem az Isten fiai, ajó erköltsök, és az örökös jutalmaknak keresésében, a világ fiaibol nagy szentek lennének. hogy ha akeresztyéni okoság azt tselekedtetné vélek az üdveségért. a mit atesti okoság tselekedtet vélek., hogy a világi dolgokot véghez vihesék. epedig attol vagyon., hogy a világi jókhoz valo szeretet sokal eröseb. és buzgóbb. az örökös jókhoz valo szeretetnél, szeresük tehát ugy az Istent. valamint avilagiak szeretik avilágot. és azt fogjuk tselekedni az üdveségért, a mit ezek tselekesznek veszedelmekre

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 9DIK VASÁRNAPON.

Imádság

Nyisd meg uram irgalmaságodnak füleit kérésünkre, és hogy meg adhasad kérésünket. adgyad, hogy tsak azt kérjük, a mi elötted kedves. ami urunk. J. k.


Epistola.

szent pál. 1. Cor. 10. 1.

Mert nem akarom atyám fiai, hogy ne tudgyátok, hogy az atyáink minnyájan a felhö alat voltak, és minyájan által mentek atengeren. és minyájan Mojsestöl kereszteltettek a felhöben. és atengerben, és minyájan ugyan azon, lelki eledelt ették, és minyajan ugyan azon lelki italt itták, ivának pedig az öket követö lelki kösziklábol, aköszikla pedig akristus, vala, de sokakhoz közüllök nem volt kedve az Istennek, mert apusztában meg ölettettenek, ezek pedig nékünk példában lettek, hogy gonoszt kivánok ne legyünk, a mint azok is kivánták., se balványozok ne legyetek, mint némellyek ö közüllök, a mint irva vagyon, le üle anép, enni, és innya, és fel kelének játzani, se ne paráználkodgyunk mint némellyek azok közül paráználkodtak, és el estek egy nap huszon három ezeren, se ne kisérttsük akristust, mint némellyek azok közül kisértették, és a kigyok miá vesztek el, se ne zugolodgyatok, mint némellyek azok közül zugolodtak, és el veszének apusztito miá, ezek pedig mind példában történtenek vala nékik, meg irattak pedig a mi oktatásunkra, kikre. az az. utolso idök jutottak, azért, aki magát fent állani álittya, meg lássa hogy elne essék, emberi kisértetnél egyéb meg ne fogjon titeket, hiv pedig az Isten, aki nem hágy titeket a felet kisértetni, a mit el szenvedhettek, de akisértettel elö menetelt is szerez, hogy el szenvedhessétek.


Magyarázat.

K. Miért hozza elé szent pál amái letzkében az Izraéliták. példáját. hogy avétek el kerülésire, és ajóban valo meg maradásra inttse akeresztyéneket.?

F Mert amint maga mondgya, minden valami dolog meg lett, az Izraéliták közöt, az, azt jelentette, a minek meg kelletet lenni, akeresztyének közöt. és mind azok a mi oktatásunkra irattattak fel, ugy hogy az öpeldájok minket okosoká tegyenek. és irtozásal kerültessék el velünk avétkeket. amelyek öreájok, ollyan rettentö bószu állását okozák az Istennek, akeresztyének vétke sokal. nagyob, lenne, mint ennek arégi népnek vétke., mert inkáb meg világositattak, és töb modgyok vagyon az üdveségre, és mint hogy azok figurái valának ezeknek, tarthatunk attol., hogy az ö büntetések, ne jelenttse azt a büntetést, amelyel az Isten fenyeget minket ha vétkezünk.

K Mellyek azok arosz kivánságok, amelyekre int az Apostol hogy ne adgyuk magunkot, valamint az Izraéliták tselekedének.?

F Azok, amértékletlenségnek kivánsagi, amelyekre adák magokot, amidön egyiptumból valo ki jövetelek után a második esztendöben meg unván amannát, igen nagy kivánságok volt, ahus ételre. az Isten meg halgatá igasságábol kivánságokot, és látván hogy meg vetették volna azt a tsudalatos eledelt., és nem hogy meg elégednének azzal. amit minden nap szükségekre rendelt, hanem még bé akarnák tölteni torkoságokot és, mértékletlensegeket. is, meg boszonkodék reájok, és sok számu fürjet botsáta táborokra.

K. Hasznos valaé a nékik hogy az Isten meg halgatá kéréseket?

F De söt még anagy veszedelmekre volt, mert az Isten haragjábol engedé meg kéréseket, az ö sziveknek rendeletlen kivánságira botsátá öket. hogy keményen meg büntetné öket mértékletlenségekért, amint azt meg is tselekedé hogy meg elégedének, a hus még a szájokban vala, mondgya az irás, és még az ételt el nem végezték vala, amidön az Isten haragja ellenek támadván, rettentö büntetésit botsátá reájok, meg láthattyák ezen példábol, hogy tarthatunk attol. ha az Isten meg halgattya rendeletlen kivánságinkot., és mitsoda tisztelettel kel vennünk azt a kegyelmét, amidön irgalmaságábol meg nem adgya. azért, hogy üdvezüllyünk, a mit meg engedhetne haragjában de veszedelmunkre, ezért is int minket az Apostol. hogy ne adgyuk magunkot az olyan kivánságokra. és hogy soha ne kiványuk azt, a mi meg vagyon tiltva, vagy veszedelmes, vagy pedig roszul ne kiványuk azt, ami magában jó.

K. Hogy kiványák roszul ajó dolgokot?

F Roszul kiványák ajó dolgokot, amidön azokot az Isten rendelése ellen kiványák, azért hogy valamely rosz kivánságnak eleget tegyenek, valamint az Izraéliták kivánnák torkoságbol. a hus ételt, a mely magában jó, az Isten teremtése lévén, roszul lehet kivánni még aleg szentebb dolgokot is, példának okáért, hogy ha azért kivannak komunikálni, hogy jó erköltsünek tartassanak. apapságot kivánni ahaszonért, mind ezekre valo nézve, igen tartozunk vigyázni kivánságinkra, és hajlandoságinkra, és azokot az Isten törvénye alá vetni, mert mi nem tudhattyuk, mi hasznos, vagy ártalmas a mi meg szentelésünkre, sem azt, hogy az Isten mit kiván mi töllünk, azért átallyában. tsak az örökös jókót kel kivánni, a többit mind olyan formába kel kérni, hogy ha az, az Isten akarattya.

K. Miért inti az Apostol akorintus béli hiveket arra hogy bálványozok nelegyenek, mint némellyek az Izraéliták közül valának,?

F Mert azok a keresztyének ellene mondottak vala a bálványoknak, amidön a kristus hitét bé vevék. mind azon által. még is követnek vala holmi bálványozást, meg évén a balványoknak valo szentelt hust, amely mint egy tisztelet volt, és alkalmatoságot is adtak azal apogányoknak, kik azt gondolhatták, hogy valamely tisztelettel vannak még az ö bálványokhoz., ezekel a szokal, mint némellyek közüllök tudni illik az Izraéliták közül, meg akarja vélek utáltatni, annak a népnek tselekedetit, aki is az alat, hogy Mojses a hegyen vala, az Isten törvényiért, arany bornyut tsinála, imádá, és annak áldozék, nem akarja hogy ezt a példát kövesék. ahivek valamiben

K. Mitsoda vétket hágy még ahiveknek az Apostol. hogy el kerüllyék?

F A tisztátalanságnak vétkit, a mely otsmány vétket ha aházaságon kivül tselekeszik, és hogy meg mutassa. mint nem tettzik az, az Istennek. elejekben adgya. a büntetést. a melyel meg bünteté azokot, az Izraélitak. közül. kik abban estenek vala. mivel tsak egy nap, huszon három ezer embert ölete meg.

K Mitsoda vétket akarja még hogy a hivek meg utállyák?

F Azt hogy akristust ne kisérttsék, ebben esének az Izraéliták, meg is bünteté öket, mert az Isten kigyokot külde reájok, a kik marásokal égeték, és meg is ölék öket, az urat kisérteni az, amidön, nem hisznek igéretinek., a midön meg akarják probálni hatalmát, kérvén jeleket tölle szükség nélkül, vagy békeséges türésit. gyakorolván avétket, olyan szin alat, hogy ö jó, hogy ö elötte nehéz abüntetés, és könyü a meg botsánat, elejekben adván az Izraéliták példáját, akiket a kigyok meg ölének ezen vétekért, azt mondgya hogy kisérték akristust. noha sok saeculumokal jött el még az után. de Isten lévén, még Abrahám elöt volt, a mint maga is mondgya, ez igy lévén, az Izraeliták ugy kisértették mint Istent, a kik Ábrahám maradéki valának.

K. Mitsoda zugolodás az, a melyröl el akarja az Apostol forditani ahiveket, az Izraéliták példájára valo nézve?

F Ez olyan vétek, a mely a fellyeb valok, de söt még az Isten ellen is, kevélységböl valo fel támadásbol áll, vádolván öket keménységekröl, holot meg kellene üsmérni vétkeket, és alázatoságal. venni abüntetést, melyet meg érdemlették, szent pál ahivek eleiben teszi ismét, az irtoztato büntetést, a melyel bünteté az Isten az Izraélitákot, a Mojses ellen valo zugolodásokal. és panaszolkodásokal. valo fel támadásokért, az Isten rettentö halálal bünteté meg öket mind anyiszor, valahányszor zugolodának ellene, mint ha önnön magát bántották volna meg. azon gyalázatos szókal, amelyeket merének mondani hü szolgája ellen, aki is tsak az ö parantsolati szerént tselekedék, zugolodni ók nélkül azok ellen kik az Isten képit viselik, és az ö tölle vett hatalomal élnek rajtunk, akor ö maga ellen zugolodnak, Aki titeket vett meg, engemet vett meg. mondgya akristus, A ki ellene áll ahatalmaságnak, mondgya szent pál, az Isten rendelésinek áll ellene, akik pedig ellene állanak, azok magoknak szereznek kárhozatot.. rom. 13. 2.

K. Mitsoda oktatást akarja szent pál hogy vegyenek magoknak ahivek. az Isten keménységének anyi példájibol, a mellyekel meg büntette vétkit népinek.?

F Azt akarja hogy ki ki tarttson amaga gyengeségitöl, és még azok is, kik azt álittyák hogy álhatatosok, vigyázanak hogy meg ne esenek, aki amaga erejében bizik, ha az Anyaszent egyház oszlopa volna is, de romlandob volna anád szálnál, de mindenek felet az ollyan vigyázon magára, aki még tsak rend szerént valo kisérteteket probált, mivel ha rend kivül valoban esik. ugy mint valamely üldöztetésekben, vagy ha arosz kivánságok, inkáb fel gerjednek benne, az ollyan állapotokban szükséges. még aleg erösebnek is vigyázni magára, és nagy alázatos bizodalomal kérni az Istennek segittségit, de mi erösitheti meg inkáb az Istennek szolgait hitekben, mint az, amit mond az Apostol., hogy az Isten hiven bé tölti igéretit. és meg nem engedi hogy erejek felet kisértessenek, tsak ö magok ne tegyék vak meröül magokot a veszedelemre, hogy az Istent kövessék, és hogy semit se ne várjanak, se ne kiványanak, mástol. tsak azö joságátol, és minden hatoságátol.

K. Az Isten miképen tölti bé igéretit azokhoz, kik a kisértetben vannak,?

F Ugy hogy akisértetnek nagyságához képest adgya kegyelmét, tsak az ö keze tarttya azt, aki akisértetben vagyon. hogy abban el ne veszen, ha az igaz meg esik mondgya aproféta, meg nem üti magát, mert az ur alája teszi kezit. ps. 36. 24. az Isten segittsége nélkül szüntelen el esnénk, mert egy nagy pápa mondása szerént. mint hogy meg gyözük avétket, a midön az Isten meg segit. ugy attol szükséges, hogy meg is gyözetessünk, ha segittsége meg szünik, necesse est, ut quo auxiliante vincimus, eo iterum non auxiliante vincamur. Innocent. 1.


Evangyélium

szent luk. 19. 41.

És hogy el közelgete látvan avarost sira azon mondván, mert ha meg üsmerted volna teis, és föképen ezen ate napodon, mellyek a te békeségedre vannak, most pedig el rejtve vannak ate szemeid elöl, mert reád jönek a napok, és környül vesznek téged, ate ellenségid árokkal, és kornyül fognak téged, és meg szorongatnak téged minden felöl, és a földig le rontnak téged, és a fiaidot kik benned vannak, és nem hagynak te benned követ akövön, azért hogy meg nem üsmérted ate látogatásod idejit, és bé menvén a templomban, ki kezdé hánni azokot a kik abban árulnak és vesznek vala, mondván nékik, irva vagyon, hogy az én házam, imádságnak háza, ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek, és tanit vala minden nap atemplomban.


Magyarázat

K. Akristus miért sira Jérusálem városán?

F Meg siratá a várost, és a népet, mert elöre el látta, hogy mitsoda nyomoruság szál reája, büntetésül. azért arettentö bünért, a melyben fognak esni, egy nehány napok mulva, meg öletvén Istenét, és meg váltoját, akiben kelletet volna egyedül minden boldogságát, és örömét vetni, sira pedig az ö gyözedelmesen valo bé menetelekor. meg akarván nékünk mutatni, hogy tartanunk kel, aboldogságunkban valo létünkor, hogy a minket meg ne ronttson. ugyan akor leg szükségeseb, hogy ö eleiben terjeszük lelki nyomoruságinkot, hogy a halálrol valo gondolatban foglalatoskodgyunk, és az Isten itéletinek keménységiröl, a melyet el nem kerülhetni, epedig azért leg szükségeseb [leg-szükségeseb] akor, hogy a szivünk el ne merüllyön, agyönyörüségben, és avilági ditsöségben.

K. A kristus jérusalemen sirván, tsak a sido népet tekintéé akor,

F. Egyszers mind sok számu keresztyének nyomoruságát, és veszedelmét is siratá, a mellyeket jelenté a sidok nyomorusági. siratá az ö titkainak, és Évangyeliuma világoságával valo viszá éléseket, és arettentö büntetést, amelyel büntetni fogja öket az Isteni boszu állás, az ö példájára, valo nézve, suhajtozni kel a szent lelkeknek a bünösökön, és siránkazni nyomoruságokon, ajánlyák Istennek imádságokot., és köny hullatásokot, hogy könyörülvén rajtok, tölttsék élettyeket atöredelmeségben,, és apenitentziában, amidön avilágiak avigasságban töltik, az övéket.

K. Mit kel tselekedni hogy meg elözhesük, és el kerülhesük az Isten boszu állásának erejét?

F Azt hogy, jól élyünk a kegyelemel melyet Isten ád, hozzánk küldvén valamely szolgáját, aki hirdesse az ö igéjét, és ki vigyen minket, avéteknek setéttségéböl, vagy amidön valamely keserüséget, betegséget küld reánk, jóra fordittsuk mind ezeket aprobákot, magunkban szálván, térjünk az Istenhez, és szerezük meg ajó lelki üsméretnek békeségit, igyekezünk azon, hogy az el mult látogatásinak viszá valo élesit, helyre hozhasuk, és ajövendö béliekel., jobban élhesünk, ezokáért, két dolgot kel tselekedni, elsöben, szoktasuk magunkot arra, hogy semmit se tekénttsünk, rosz akaratunknak, és kivánságinknak szemeivel., hanem ahitnek világoságival, másodszor, hogy szüntelen folyamodgyunk Istenhez, ujjab, ujjab kegyelmiért, hogy meg tarthasuk azokot, amelyeket vettünk, és hogy álhatatosak legyünk, az el kezdet jó tselekedetekben.

K. Mit hosz ki abbol. ajövendölésböl, amelyet tett az ur Jérusálem el romlásárol, és a mely oly világos?

F Azt lehet természet szerént abbol ki hozni, hogy tsak az akarattal. valo vakság gátolhattya meg, hogy ne higyenek az kristusban. holot oly világosan jövendöli meg ennek avárosnak, meg szállását, és el rontását, példának okáért, azt a rettenetes környül valo vételit, irtoztato meg szorulását, és egészen valo veszedelmit, mind ezek bé tellyesedtenek valoságal, negyven, vagy negyven ött esztendö mulva, aki ezt a világoságot nem láttya., nem tsak vak, hanem ugyan megis hólt,

K. A kristus miért haragudot meg. azokra, kik atemplomban, holmit árultanak.?

F Példát akara nékünk adni, hogy mitsoda buzgoságal. kel lennünk az Isten házának tiszteletihez, tisztességihez, és szépségihez, a sidok temploma, tsak árnyékja, és figurája volt, a mi matériális templominknak, amelyekben nagyob valoságal lakik, és ahol munkálodgya azokot anagy titkokot., és osztogattya malasztit a szenttségekben. a melyeket a lelkek meg szentelésire rendelte, hogy ha az üdvezitö harag nélkül nem nézheté abban az ó templomban azokot., kik vettek vagy árultak. ollyan dolgokot., mellyek az Attyának valo áldozatokra szolgáltak, mitsoda haragal nem nézheti mostanában, hogy akeresztyének mitsoda gyalázatos állapotokot követnek. a néki szenteltetet helyekben, és a melyek sokal szenttyeb dolgokra rendeltettek,? tsudálatos türésel szenvedi azt most, de nem fogja azt mindenkor szenvedni, és az utolso napon., rettentö képen fogja ki mutatni haragját. mind azok ellen, kik mostanában meg szeplösittik az ö házát, de nem tsak azok ellen kik abban mérnek menni kevélységel, hivalkodásal. szemérmetlenségel, és tiszteletlenségel, amelyek meg mutattyák, hogy se hit, se Isteni félelem nintsen bennek, de sokal inkáb meg mutattya az egyházi szolgai ellen, akik kötelesek az oktatásra, és hogy az illyen nagy rendeletlenségeket meg nem orvosollyák., és ezeket el szenvedik, mint ha nem öket illetné, és olyan gondatlanságal., a mely nem illik az üdvezitö tanitványihoz,

K. A kristus ki hajtván haragal azokot. kik atemplomot. meg gyalázák, nem szemléleé még mást is mely inkáb meg érdemlette haragját?

F ki mondhatatlan sokakot láta még másokot is, a melyeknek ezek tsak képei valának, a mi köböl valo templomaink, tsak figuráji, a lelki és az élö templomoknak, akik akereszttségben, valoságosan az Istennek szenteltetet lelkekböl állanak. azoknak a szent helyeknek meg szeplösitések, a melyekröl beszélettünk, tsak képei alelkek meg szeplösitésének, ahol uralkodik, arosz kivánságnak, kevélységnek, tisztátalanságnak, vétkes kereskedése, a melyel az ördögnek adgya magát. atisztátalan gyönyörüségért, abetsületnek füstiért, a meg vetést érdemlö jószágért. hejában valoságért, a mellyek meg ronttyák benne, az Isten lelke templomának. szenttségit, ugy anyira hogy az ö ellenségének, lako helyévé lészen. etehát akut feje. mind azoknak a rendeletlenségeknek, a melyek uralkodnak, ami templominkban. ugyan azokon is követi el boszu állását az utolso napon. ki hajtván házábol örökösön agyalázokot a kik is, az imádságnak. és a szenttségnek házát, alatroknak barlangjává tsinálták.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 10dik VASÁRNAPON.

Imádság

oh' Istenünk aki fényeségel ki mutatod minden hatoságodot. fö képen abban hogy meg botsátasz abünösöknek, és meg vigasztalod a keseredetteket, hinttsed hová továb töb irgalmaságodot reánk, ugy hogy buzgoságal futván igéretid után. részeseké tégy minket amenyei jókban, kérünk tégedet ami urunk Jk.


Epístola.

szent pál. 1 Cor. 12. 2,

Tudgyátok hogy midön pogányok voltatok, a néma balványokhoz mentetek. amint vitettettek vala, azért tudtotokra adom. hogy senki az Isten lelke által szolván, nem mond átkot a Jesusnak. és senki nem mondhattya. ur Jesus, hanem tsak a szent Lélek által, külömbségek vannak pedig az ajándékokban, de ugyan azon lélek, és külömbségek vannak a szolgálatokban. de ugyan azon az ur. és külömbségek vannak atselekedetekben, de ugyan azon az Isten aki mindeneket tselekeszik mindenekben., mindenek pedig haszonra adatik a léleknek meg jelenése, némellynek ugyan alélek altal, adatik aböltseségnek beszéde, másnak pedig atudománynak beszéde azon lélek szerént, másnak a hit, azon lélek által, másnak agyogyitásoknak ajándéka, azon lélek által, másnak atsudáknak tselekedete, másnak aprofétálás, másnak alelkeknek meg választása, másnak a nyelveknek külömbségi, másnak abeszédeknek magyarázása, ezeket pedig mind azon egy lélek tselekeszi, osztogatván mindennek amint akarja


Magyarázat

K vannaké még mostanában is olyan keresztyének a kik meg hadgyák magokot vitetni a néma bálványokhoz?

F Igen is sokan vannak, még ollyanok kik ugy élnek mint a pogányok. ámbár most ne vitessenek is egy jupiternek, egy junonak, egy vénusnak képek eleiben, vagy valamely oktalan állat képe eleiben., de ki ki istent tsinál magának, amagában uralkodo rosz kivánságokbol, vagy amértékletlenségböl. telhetetlenségböl., gazdagságból, vagy a világi betsületböl. az Istent ugy imádgyák ha szeretik mondgya szent Agoston., a rosz kivánságot imádgyák tehát, ha az Isten helyet azt szeretik, az illyen bálványokhoz vitetnek, a természetnek hajlandoságátol, a szokástol., a rosz példátol, erre valo nézve ót. pogány modra élnek. ahol az Istenre nem hajtanak, és ugy tettzik mint ha az emlékezetit elméjekböl és szivekböl ki törlötték volna. amint is ki tettzik az irásbol. hogy arendeletlen kivánságok hozták bé a világban akülsö bálványozásokot, és azok találták fel a hamis isteneket, hogy avétkeket szabadabban követhessék, azért is imádtatták aházaság törö, tolvaj, boszu álló otsmány isteneket, ez igy lévén, ameg romlot kivánságok hozák avilágban apogányságot, és ugyan azok miat tart még mostanában is.

K. Mitsoda, atkot mondani a Jésusnak?

F Az abbol áll, a midön káromollyák az ö szenttséges nevét, meg vetik és üldozik ötet, valamint tselekedének a sidok, és apogányok, az Anyaszent egyház kezdetekor, mostanában nem mondanak átkot néki, szoval, ö rolla vallást tésznek, a nevit viselik, de meg tagadgyák tselekedetekel, tit, 1. 16. élettyekel káromollyák, mondgya szent Agoston., a midön szájokal. ditsérik, és vallyák, ki vetik Évangyéliumábol, és tanitásábol mind azt valami ellenkezik. ahaszon keresésel. akevelységel., a gyönyörüségel, mind azon által. azal ditsekednek hogy keresztyének, hogy pedíg néki átkot ne mondgyanak, az ö lelke által kel lenni a beszédnek., és a tselekedetnek, el kel kerülni mind azt, valami tölle el választ. vagy el választhatna, illyenek avetkek, és a világi szokások.

K. Leheté kegyelem nélkül azt vallani hogy akristus az ur.?

F Erre meg felel maga az Apostol. mondván, senki nem mondhattya ur Jesus, hanem tsak a szent Lélek által, aki ötet urnak valya, annak azö tanitása alá is kel magát adni. mivel tsak egyedül ötet kel halgatnunk mint mesterünket. meg kel üsmérnünk hogy ö ura a mi lelkünknek, hogy tellyeségel valo hatalma vagyon rajtunk, mint meg váltonknak, és üdvezitönknek. engedelmeségel halgatni az egyházi szolgákot. kik az ö tanitásit tanittyák, követni kel azokot az áitatoságokot, melyek az ö tiszteletire rendeltettek, az ö tudományához kel szabni minden gondolatinkot, és kivánságinkot, egy szoval az ö nyomdokán kel járni, minden beszédinkel, tselekedetinkel, és minden magunk viselésivel.

K. Mellyek azok akülömbözö ajándékok, amelyekröl szól it az Apostol.?

F Azok a profétálásnak. alelkek meg választásának, a nyelvek külömbséginek. és anyelvek magyarázásának ajándéki, és utánna tészi, hogy mind ezek az ajándékok, egy lélektöl erednek és származnak, meg akarván nékünk mutatni, hogy ezek nem ami elménktöl jönek., és nem kel magunknak tulajdonittani,

K. Mellyek azok a külömbözö szolgálatok. amelyekröl szól szent pál.?

F Azok az Apostoli, püspoki, papi, és diaconusi szolgálatok, ezekböl áll, az Anyaszent egyház guberniumja, de tsak egy ur rendelé ezeket az Anyaszent egyházban, aki bennek, és ö vélek munkálodik, és tsak egyedül ötet is illeti hogy ezeket arendeket osztogassa, országában, a melyet maga vérivel szerzette.

K. Mellyek a külömb féle munkák?

F A betegeket meg gyogyitani, ördögököt üzni, tsudákot tenni, de tsak azon egy Isten tselekeszik mindent, mindenben mondgya az Apostol., ezek azö mindenhatoságának külömb külömb féle erejétöl jönek, ezek igen közönségesek valának az Anyaszent egyház kezdetekor, meg is mutaták ezek, hogy a ki annak feje, és fel álitoja, az ura, és Istene atermészetnek,

K Mind ezek az ajándékok. szolgálatok, tselekedetek, nem egyaránt jöneké az Isteni három személytöl?

F Igen is egyaránt jönek attol., az Atya, a Fiu, és a szent Lélek, egyaránt, és egy mástol. meg válhatatlanul munkálodik mindenben, valamit tselekeszik, a három személynek munkája. másban meg nem külömböztetik, hanem tsak ahárom személyt illetö dologban, az Atya egyedül szülte a Fiat, a Fiu születet egyedül, az Atya, és a Fiu. kezdete a szent Léleknek., és a szent Lélek származik egyedül az Atyátol, és a Fiutól., de ámbár a Három személy egyaránt munkálodgyék is mindenekben, mind azon által. a szent Léleknek tulajdonittyák az ajándékokot, mert azok bizonysági az Isten emberekhez valo jóságának, és ajóság az szent Léleknek tulajdonittatik, mert a szent Lélek, az Atyának. és a Fiunak szeretete, a Fiunak tulajdonittatik a szolgálat, mert amaga vérin váltván meg Anyaszent egyházát. ö is annak az ura, és fel álitoja, és ötet illeti egyházi szolgákot rendelni, kik azt igazgassák, a munkák pedig az Atyának, mert néki tulajdonitatnak, aminden hatoságnak munkái, mint amás két személy kezdetinek, ö néki magának kezdete nem lévén, mindent, mindenben ö munkálodik.

K. Hány féle ajándéki vannak a szent Léleknek?

F két félék, némellyek belsö képen valok, illyenek az ollyan ajándékok, amelyek kedvesé tészik alelket Isten elött, azt meg szentelvén, az Istenhez kaptsollyák, illyenek, ahit, a reménség, és a szeretet, és akeresztyéni jó erköltsök, ezek kezdeti ajó tselekedeteknek, némelyek pedig külsö képen valok, ezek nem tsak annak meg szenteltetésire adatnak, aki ezeket veszi, hanem az Anyaszent egyház hasznára, hogy munkálodgyék, ahiveket oktassa, inttse, az Apostol azt mondgya, hogy azok az ajándékok adatnak, mert senki, se magának nem adhattya, se senki azokot nem szerezheti fáradsága után, mivel azokot az Istentöl veszik ajándékon, és érdemles nélkül,

K. Miért mondgya szent pál hogy a szent Lélek osztogattya azokot, mindennek amint akarja?

F Azért hogy ahivek ne legyenek irigységel egyik a másikához, az illyen ajándékokért, és hogy azokért magokot fel ne emellyék, ezért is mutattya meg nékik, hogy az egyenetlen valo osztogatása az ajándékoknak, nem más ókból vagyon, hanem hogy az Istennek ugy tettzik, az, az ö akarattya, fel fuvalkodni pedig azokért, ugy az Istentöl akarnák el venni aditsöséget, amely tsak ötet illeti, ajókót irigyleni, ugy az Isten ellen támadna valaki. és azal vádolná, hogy nem igasságosan osztogattya ajándékit,, mint ha ö tartoznék azokot egyaránt osztogatni.


Évangyélium.

szent luk. 18. 9.

Mondá pedig némellyeknek. kik magokban biznak vala, mint igazak, és meg utálnak vala egyebeket., a példa beszédet is, ket ember mene fel a templomba, hogy imádkoznának, egyik farisaeus, és a másik publikánus, a farisaeus álván, igy imádkozik vala magában. Isten, hálakot adok néked, hogy nem vagyok mint egyéb emberek, ragadozok, hamisak. paráznák, a mint epublikanus is. kétszer böjtölök egy hétben, dézmát adok mindenekböl, a miket birok, és publikánus távul álván, szemeit sem akarja vala fel emelni az égre, hanem a mellyét veri vala, mondván, Isten légy kegyelmes nékem bünösnek, mondom néktek alá mene ez a házához, inkáb meg igazitatván amannál, mert minden aki magát fel magasztallya, meg aláztatik, és aki magát meg alázza, fel magasztaltatik.


Magyarázat

K. kitsodák azok, akikröl mondgya akristus hogy magokban biznak. mint igazak, és meg vetnek egyebeket?

F Azok az ollyanok. akiket meg vakitván amagokhoz valo szeretet, és amagok felöl valo sokat álitás, és meg elégedvén magokal. magokot, magok elött mentegetik, tsak magokot tartván igazaknak, és ugy tekéntik másokot, mint bünösököt, ök magokban tsak jó erköltsöt tapasztalnak, másokban pedig tsak vétket, és fogyatkozást látnak, mert magokot igen szeretik, és másokhoz tsak meg vetésel vannak, ugy anyira hogy azt gondolhatnák, hogy az Istenhez hasonlittyák magokot, tulajdonitván magoknak. az elegyes, és fogyatkozás nélkül valo jó erköltsöt,

K. Mitsoda atulajdonsága a valoságos igazaknak,?

F A nagy alázatoság, akik érezvén magokban nyomoruságokot, magokhoz nagy meg vetésel vannak, amagok tselekedeteket, tsak azért tekéntik, hogy azokért hálákot adgyanak az Istennek, mint olyan jókért, amellyek ö tölle származtak, ugyan ezért is tekintik magokot ugy mint haszontalan szolgákot, akik tsak azt tselekeszik a mivel tartoznak, ha szinte bé töltenék is amit az Isten törvénye parantsol, magokot nagy bünösöknek tartanák. mert nagy bünököt botsátot meg Isten nékik, vagy ha szinte azokban nem estek is, de tsak egyedül a kegyelem örzötte meg öket, azt is el hitették magokal., hogy nem élnek ugy amint kellene, avéghetetlen sok kegyelemel., a melyeket vettek, és ha mások vették volna, azon kegyelmeket. meg tértenek volna, és penitentziát tartotak volna, a mi a felebarattyok fogyatkozásit illeti, arol el veszik szemeket, és tsak az ö jó erköltsököt, és tselekedeteket szemlélik, a fogyatkozásit, a menyiben lehet el fedezik, és ugy tekéntik, mint emberi gyarloságot, a melyben ö magok is vannak, amások vétkeit, ugy sirattyák valamint amagokét, és azokért ugy fohászkodnak Isten elöt, valamint amagokéért, hogy botsánatot nyerhessenek nékik, etehát aleg nagyob modgya, hogy senkit meg ne vessünk, hanem tsak magunkot,

K. Mitsoda a mái Évangyélium béli farisaeusnak tulajdonsága?

F Ez ollyan ember. aki magával tellyeségel. meg elégedet, aki magában tsak atiszta jó erköltsöket, és atartozás felet valo jó tselekedeteket láttya., aki magát gazdagnak tartván, azt gondollya, hogy nintsen semire szüksége, aki tsak szájal ád hálákot Istennek, azért hogy ö nem olyan mint mások, ö nem tolvaj, nem igaságtalan, nem házaság törö, aki tsufságal tekintette apublikánust, atemplomban, aki magának tulajdonittya ajót melyben. nem vagyon. és aki tsak azért köszöni azt, meg az Istennek, hogy a maga ditséretire vállyék, egy szoval ez ollyan ember, a ki magát, mindenre alkalmatosnak itéli lenni, aki azt gondollya hogy mindene vagyon, és mindent tselekeszik, és akinek mind azon által. semmije nintsen. és minden nélkül szükölködik, mi pediglen hitessük el magunkal, hogy semink nintsen, semit nem tehetünk, semit nem tselekedhetünk magunktol, és várjunk mindent Istentöl, és mindenre alkalmatosok lészünk, fedezük el ajót, melyet tselekeszünk, mind mások, mind magunk elöt, hogy az ördög azt elne ragadgya tölünk, ne keresük azt, hogy mások elöt tekintetbe legyünk, hanem tsak azt. hogy az Istennek tessünk, és igy el kerullyük a farisaeus vétkit., amely olyan vétek szent Agoston szerént, hogy abban. avaloságos igaz is részesülhet.

K. Mit tselekedék a publikanus, hogy könyörületeségit nyerhese az urnak,?

F ö távul áll vala az oltártol, hogy azal meg mutatná érdemetlenségit, és büneiért rettentö távul valo létit az Isten tisztaságahoz, és az üdveségéhez, nagy fájdalomal érzé szivében azt az ellenkezést, mely az Isten, és a vétek közöt vagyon. valamint szent péter midön mondá. uram távozál töllem, mert én bünös vagyok.

2. A szemeit nem meré fel emelni az ég felé. szégyenletiben. hogy meg bántotta a menyeknek Istenét.

3. A melyét veré. hogy meg mutatná azal. szivének töredelmeségiit és alázatoságát, és szándékját, amelyben vagyon, hogy magán boszut állyon, az Isten ellen tett vétkiért, 4. Ollyan igen meg hatotta volt szivét avétkiért valo töredelmeség, hogy tsak ezeket akevés szokot mondhatá, Isten légy kegyelmes nékem bünösnek, de elegendök valának ezek, az irgalmaság el nyerésire, mert meg vallá büneit. és azokért botsánatot kére töredelmes szivel., emagában foglallya a penitentzia méltó gyümölts hozásának kivánságát. és az Istent, meg bántásáért valo büntetésnek kivánságát. aki meg nem veti atöredelmes és alázatos szivet. és aki fel szokta emelni azt, aki magát meg aláza, és aki mindenkor meg aláza azt, a ki magát fel emeli.

K. Mit tanulhatunk illyen két ellenkezö példábol

F Azt 1. hogy utálva kerüllyük el a farisaeus maga hittségit, amelyel, mindennél nagyobra betsüllé magát. és másokot meg vetet mint hamisakot. az ollyan hálá adást. mely tellyes hivalkodásal., és kérkedékenységel, az ollyan bátorságal valo imádságot, a melyben semit sem kérnek, mint ha semmire szükség nem volna. és mint ha az Isten mindenel tartoznék.

2. A publikánus imádságát vegyük például. magunknak. alázuk meg magunkot. tarttsuk magunkot méltatlanoká akegyelemre, távozunk el a szent dolgoktol. üdveséges szégyenel., a midön azokot meg ferteztettük, hogy nagyob haszonal járulhasunk az után azokhoz, az imádságinknak pedig, szivünknek fohászkodásibol. kel állani. és nem a sok szóból, verjük meg magunkot a sanyargatásal. és a penitentziával., hogy az Isten haragját meg engesztelhesük, és kegyelmében vétethesünk.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 11DIK VASÁRNAPON.

Imádság

Minden hato örökké valo Isten. aki ki mondhatatlan jóságodal. felyül haladod érdemit. és kivánságit azoknak, kik tégedet kérnek. önttsed mi reánk irgalmaságodot. meg botsátván nékünk, amitöl lelkünk üsméreti tart, és ad meg azt, a mit magunktol meg nyerni nem tarttyuk, a mi urunk J. k


Epistola

Szent pal. 1 cor. 15. 1.

Tudtotokra adom pedig néktek atyám fiai az Évangyéliumot, amellyet néktek prédikálottam. amelyet bé is vettétek, amelyben állotok is, mely által üdvözültök is, miképen prédikálottam néktek, ha meg tarttyátok, hanem ha heában hittetek, mert elöször elötökben adtam, amit vettem is, hogy a kristus meg holt ami büneinkért, az irások szerént, és hogy el temettetett, és hogy fel támadot harmad napon. az irások szerént, és hogy meg jelent Czéfásnak, és az után atizen egynek, az után meg jelent egyszers mind töbnek ött száz atyafiaknál, kik közül sokan meg maradtak mind ez ideig, némellyek pedig el aluttak, az után meg jelent Jakabnak, az után mind az Apostoloknak, mindeneknél utobszor pedig, ugy mint idétlenül szültnek, meg jelent nékem is, mert én leg kiseb vagyok az Apostolok közöt. ki nem vagyok méltó Apostolnak hivatatni, mert az Isten Anyaszent egyházát üldöztem, az Isten malaszttyábol vagyok pedig ami vagyok, és az ö malaszttya. hivalkodo én bennem nem volt, hanem bövebben munkálodtam minnyájoknál, nem én pedig. hanem az Isten malaszttya én velem


Magyarázat

K. Elegendöé az Evangyélium prédikálásának hallása az üdveségre?

F A nem elegendö, azt engedelmeségel kel venni, azt vallani kel. ahoz szabván életünket, és szokásinkot és azt követni kel szeretettel. de emég nem elegendö, azt meg is kel tartani, ahoz kel kaptsolni magunkot, és abban meg is kel maradnunk holtig., akristus kegyelmével valo Évangyélium üdvezit minket, de tsak azokot üdveziti, akik azt meg tarttyák és követik., minden résziben, ezért is szükséges apásztoroknak, és aprédikátoroknak., hogy meg ne elégedgyenek azon, hogy tsak egyszer hirdessék., ha haszonal volna is, szükséges némelykor meg visgalni, ha anép akit oktattak, követié az oktatást. és ha nem hagytaé el, avilági szokásért, az Apostolok szerént. eszekben kel juttatni amit tanitottak, és meg visgálni, ha meg tartottáké, és ha eléb menneké az Isten uttyában. enélkül hejában vették volna ahitet és az igazságot, melyeket nékik prédikálottak, nem elég jól kezdeni, nem kel félben hagyni az utat, hanem eléb kel meni, jó erkölcsröl, jó erkölcsre, mind végig, mivel avégig valo meg maradás. koronáza meg bennünk az Isten munkáját. a nélkül, mindent elvesztettünk:

K Miért mondgya szent pál ahiveknek. hogy elejekbe adgya amit vett?

F. Hogy meg mutassa, mind azoknak, akik a népet tanittyák, hogy tsak a szent Irás, és atráditio béli tudományokot tanittsák. és azt kinek. kinek. az Istentöl vett érteke szerént kel tanitani. valamit az Anyaszent egyház ád elönkben, hogy higyük, minden saeculumoktol fogvást, a kristus hozta azt nékünk, azokra az Apostolit meg tanitotta, és kezekben adta, hogy azt meg tarttsák, és örizzék, nem szabad tehát az ö szolgainak, más félét tanitani. az Apostolok, más tanitványokot, hagyának magok után, és akristus tudományát, örizések alá hagyák, az ö tanitványok, másoknak hagyák, és igy idöröl, idöre, a mi idönkigg, ezt is nevezik traditionak, hagyásnak, a mely által ez a tudomány kézröl kézre ment az elsö saeculumtol fogvást, a mostaniig, ha valaki tészen ehez valamit, mondgya akristus, az Isten meg veri, és ha valaki valamit el vészen ebböl, az Isten ki vonnya az életnek könyviböl apoc. 22. 18. 19

K. Mit mond szent pál. hogy predikálotta ahiveknek,?

F Azt predikálotta nékik, hogy a kristus meg holt a mi büneinkért. az irások szerént, hogy el temettetet, és fel támadot. harmad napján, ugyan azon irások szerént, hogy egy Isten meg halyon, és azért halyon meg, hogy meg békéltesse ellenségeit az Istenel., és hogy el töröllye vétkeket, vérével, oly igen felyül haladgya. az emberi okoságot. ez az igazság, hogy az Apostol nem mér arrol szollani, az irások auctoritása, vagy bizonysága nélkül, akristus fel támadásárol szolván, ismét hozája tészi. az irások szerént. mert ez atitok leg nehezeb ahitelre, és mindennél felyeb haladgya az érzékenységeket. és az okoságot, ugyan ezért is az Apostolok tselekedetében, igy bizonyittya meg egy sóltárbol, meg nem engeded ate szentedet. arothadást látni. act. 13. 35. ps. 15 10

K. Mitsoda még más bizonyságot is hoz elé it az Apostol a kristus fel támadásárol?

F Az apostolok bizonyságát hoza elé, akik ötet feltámadva látták, kezekel tapasztották, a kik övéle ettek, és akik valoságal. meg visgálták, bizonyoson valo feltámadását. és az ött száz tanitványnak bizonyságit, végtire azt teszi fel, hogy atöbbi után, néki is meg jelent, ámbár olyan légyen is. mint egy idétlenül szült, és leg aláb valo a töbinél, nem érdemelvén. hogy az Apostoli nevet visellye, epéldája egy nagy Apostolnak, aki valoságos alázatos, aki magát olyannak hiszi, amint mondgya, meg tanulhatnok ebböl magunkot meg alázni, és azt soha el nem felejteni, hogy mik voltunk. hogy mik vagyunk. magunktol, és hogy még milehetunk. se semiben ne ditsekedgyünk, mivel nem ditsekedhetünk, semivel ollyanal., hogy az Istentöl nem vettük volna.

K Mire tanit minket a mái lettzkének utolso versében?

F két nagy fö igaságra tanit, mely mind valoságos, mind pedig hit ágazattya, az elsö, akegyelemnek az emberben valo munkálodása, a második, az együt valo munkálodása, (Cooperatio) az emberi szabad akaratnak. Az Isten akarattyábol vagyok ami vagyok, mondgya az Apostol., igy beszélvén. akegyelemnek tulajdonittya. mind azt. valami jó vagyon benne, hozája tészi, Az ö malaszttya én bennem hivalkodo nem volt. hanem bövebben munkálodtam minnyájoknál. ez az együt valo munkálodasa a szabad akaratnak. de, mondgya szent Agoston, hogy azt ne gondollyák, hogy az akarat munkálodhatot, magátol a kegyelem nélkül, mert utánna tészi. nem én pedig. hanem az Isten malaszttya én velem. ebböl világosan ki tettzik, hogy az igaz, hogy az embernek akarattya tselekeszi a jót, és hogy azt egész szabadságal. és szeretettel tselekeszi. de azt akegyelem tselekedteti véle, munkálkodván benne. az Apostol szerént, az akaratot, és atselekedetet, szent pál, mondgya szent Chrysostomus, bizonyságot tévén maga magárol. szükséges képen., hogy tekintettel legyenek azokhoz a miket mondot; mindent az Isten ajánl, és az ö kegyelmének tulajdonittya, mind azt, amit tselekedet jót, meg valván azt, hogy tsak általa tselekedte.


Évangyélium

szent márk. 7. 31.

És ismég ki menvén a Tyrus határibol, jöve sidon által a Gallilaeai tengerhez, a Decapolis határi közöt, és hozának néki egy siketet és némát. és kérik vala ötet, hogy reá tenné kezét, és félre vivén ötet a seregböl, annak füleiben botsátá ujjait, és pökvén, illeté annak nyelvét, és fel tekintvén menybe fohászkodék, és mondá néki effeta, az az, nyilatkozzál meg, és mindgyárt meg nyilatkozának a fülei. és meg oldaték az ö nyelvének kötele, és igazán szol vala, és meg parantsolá nékik, hogy valakinek, ki ne mondanák. menyivel inkább parantsollya vala pedig nekik, anyival inkáb hirdetik vala, és annál inkáb tsudálkoznak vala mondván, mindeneket jól tselekedet, a siketeket is halloká tette, és a némákot is szóllókká.


Magyarázat

K. Mit jelent ez a süket és néma ember?

F Jelenti az ollyan akarattal valo lelki süketeket, kik az Isten igéjét nem akarják hallani. se a szent Léleknek szavát. ki szivekben beszél. mert el kellene hagyni azt, a mit oly igen szeretnek, jelenti még az ollyan némákot, kik meg nem vallyák vétkeket, kik az Istennek nem könyörögnek, kik az Évangyélium szerént nem beszélnek, az illyenek mind süketek, mind némák, mert a midön nem akarják az Isten szavát halgatni, és az ö igéjéröl szollani, akor lelki süketek, és némák,

K. Mit jelent ez az ember, akinek mind a szollás, mind ahallás meg adaték.?

F Jelenti az ollyanokot, akiknek akristus kegyelméböl ajándékját adgya. hogy halhassák beszédit, és az igazságnak szavát, és azt gyermeki engedelmeségel halgathassák, fel is szabadittya nyelveket, hogy vallást tehessenek bünökröl, és hirdethessék irgalmaságát, és ditséretit, ez a kegyelem drága, és ritka, a mi idönkben, a melyben sokan a keresztyének közül, el merültek a világi hivságokban. tsak a világ beszédit halgattyák, és tsak a világi dolgokrol beszélnek, a mely beszéd. meg fojtotta az igazságnak beszédit szivekben:

K. A kristus miért vivé félre ezt a süket, és néma embert hogy meg gyógyittsa?

F Meg akará nékünk mutatni, hogy ha meg akarunk gyogyitatni a lelki sükettségböl., a magános életet kel keresni, és el kerülni avilágiakot, mert az érzékenységek a világi dolgokra figyelmezvén, azok meg gátollyák az elmét, és a szivet, hogy az Isten beszedit halgassák, ugyanis, hogy lehetne azt halgatni, agyönyörüségek, a hivalkodások, és a világi sok dolgok közöt.

K. A kristus miért tevé az ujját ennek az embernek. a fülében, és nyálát anyelvére, és miért fuhászkodék?

F Az ujjai melyeket a fülében tevé, jelenté a szent Lelket, aki az Isten ujának neveztetik, és akit az embereknek adá. hogy meg nyissa sziveknek füleit, és meg értesse vélek beszédit, anyál jelenté az Istentöl valo böltseséget., amelyet közölni akará az emberekel. hogy az Isteni dolgokrol szolhassanak, fohászkodék mondván, effeta, az az, nyilyál meg. azért hogy siránkozunk. és suhajtozunk büneinkért, amelyek okozák alelki sükettséget,

K. Az ur miért tiltá meg hogy ki ne nyilatkoztassa a tsudát melyet tett?

F Meg akará nékünk mutatni, hogy amidön jót akarunk tenni másokal. abban ne keresük az emberek ditséretit., mind azon által. menyivel inkáb parantsolá. anál inkáb hirdeték. hogy meg lássuk, hogy vannak ollyan alkalmatoságok, a melyekben, hálá adásbol tartozunk atiltás ellen is ki hirdetni ajót. melyet velünk tselekedtek, azért hogy mások is azt meg tudván, arra valo nézve, ök is az Isten ditséretire valo jókót tselekedgyenek. akik nagy dolgokot tselekesznek, azoknak köteleségek a, hogy magokot meg alázák. és kerüllyék ahivalkodásnak kisértetit. köteleségek pedig azoknak kik valamit vesznek, a, hogy ki hirdesék azokot, akiknek jó hirek nevek. szükséges az Anyaszent egyháznak.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 12DIK VASÁRNAPON.

Imádság

Oh' Istenünk akinek hatalma, és irgalmasága véghetetlen, akinek segittségitöl vagyon. hogy hiveid tégedet méltán és ditséretesen szolgálhasanak, enged meg nékünk hogy minden akadály nélkül futhasunk a jók felé, melyeket nékünk meg igértél. ami urunk J k.


Epistola.

szent pál. 2. Cor. 3. 4.

Illyen bizodalmunk vagyon pedig akristus által az Istenben, nem hogy elegendök volnánk mi magunktol valamit gondolni, ugy mint mi magunktol, de ami elégséges voltunk az Istentöl vagyon., ki minket az új testámentomnak. alkalmatos szolgaivá tett, nem abetüvel, hanem alélekel, mert abetü meg öl, alélek pedig meg elevenit, hogy ha ahalálnak ki szolgáltatása, betükel kövekre irattatván, ditsöségbe volt, ugy hogy nem nézhetnének az Izrael fiai a Mojses ortzájára, az ö ábrázattyának ditsösége miat, mely meg üresül, miképen nem lészen inkáb, aléleknek szolgálattya ditsöségben, mert ha a kárhozatnak szolgáltatása ditsöségbe vagyon, sokkal inkáb bövölködik ditsöségel. az igazságnak szolgálattya, mert ditsöséges sem volt, a mi fénlet erészböl, a fö ditsöséghez képest, mert ha ami meg üresül ditsöséges, sokal inkáb ditsöséges. ami meg marad.


Magyarázat

K. Miért mondgya az Apostol; hogy a kristus által követi szolgálattyát ollyan bizodalomal.?

F Mert ö azt kivánnya; hogy tsak az üdvezitö kegyelmének adgyák aditsöséget, ajóért, melyet ö tselekeszik szolgálattyában, vak meröség lett volna az Apostoloktol., avilág meg téritésihez kezdeni, és az Évangyéliumi hitet, a bálványok romlására épiteni, ha tsak a magok erejében vetették volna bizodalmokot, ha az Isten Fia nem küldötte volna öket, és ha vélek együt nem munkálodta volna azokot a sok jeleket, leg nagyob bizonysága. ami Isteni vallásunknak a, hogy tizen két ollyan ember, aki mind leg aláb valo, mind leg eröteleneb volt avilágon. még is avilág meg téritésihez mertenek fogni, és azt véghez is vitték. ebböl ki tettzik hogy a kristus beszéllet ö általok, ugyan. öis munkálodta ö általok. ezt a tsudálatos változást, ugyan az is adá nékik azt a bizodalmat, és bátorságot, hogy ollyan erövel, és hatalomal. munkálodgyanak. még mostanában is, egy, egyházi szolga tsak anyiban tehet jót hivatallyában, a menyiben akristus parantsolattyábol munkálodik., a menyiben benne veti bizodalmát, és ha ditsöitti kegyelmét. munkájának elö meneteliért

K. Szent pál nem bizhatéké tudományában, nagy értelmiben, és ékesen valo szollásában, a mely néki, mint egy természet szerént valo volt.?

F Halgasuk hogy mitsoda itéletet teszen maga felöl, és mi képen hasonlittya magát a többihez, nem hogy elegendök volnánk mi magunktol jót gondolni, mint magunktol, de a mi elégséges, voltunk, az Istentöl vagyon. etehát hit béli igazság hogy az embernek avétektöl fogvást, atermészetnek erejével nem lehet leg kiseb gondolattya az üdveségre. se jó kivánsága, se jó indulattya, mert hogy. szent Agoston szavaival élyek, az embernek nintsen egyéb magátol, hanem ahazugság, és avétek, az Apostol mondgya, hogy azö elégséges voltok, az Istentől vagyon, mert szent Celestinus pápa szerént, ollyan formában munkálodik az emberek szivében. és a szabad akaratban. hogy a szent gondolatok, jó szándékok, ajó akaratok, tsak ö tölle jönek, és tsak az által tselekedhetünk valamit, aki nélkül semit sem tselekedhetünk. és az Apostol szerént, az Isten nem tsak annak a jónak kezdöje, amely mi bennünk vagyon. a mi magunk meg szentelésire. hanem még azoknak is a melyeket tselekesznek. az egyházi szolgák, kik, ahivek üdveségekért munkálodnak, ki minket, mondgya, az uj testamentumnak alkalmatos szolgaivá is tött, nem abetüvel, hanem alélekel, nem azért, hogy az emberekel, tsak az igazságot üsmértessük meg, hanem még a szent lelket, és akegyelmeket is meg nyerhesük nékik, amelyek, az ö meg szenteltetéseket munkálodgyák, követetvén vélek szeretettel azt, amit nékik tanyitanak.

K. Mit ért szent pál abetün, és alelken.?

F Érti abetün egyedül atörvényt, és az igazságokot. akegyelmen kivül, a mely szükséges ezeknek bé töltésekre, és a lelken érti a szeretetet, melyet a szent lélek hint a szivben, mert a szeretet viteti vegben atörvényt, az is szereteti, és követeti az üdveséghez valo igazságokot, szent pál azt mondgya, hogy abetü meg öll, a midön tsak az elmében vagyon. és nem a szivben, mivel az Isten törvényéröl valo üsmerettségért, arosz kivánság fel támad, és elegendö erönk nintsen hogy az ellen ályunk, és azt meg gyözük, nem hogy roszra vinne atörvény, mivel atörvény magában szent, mondgya az Apostol másut, aparantsolat is szent, igaz, és jó, de avétek, az az arosz kivánság, alkalmatoságot vévén aparantsolat által, meg tsalt engem, és az által meg ölt, hogy fölötte igen bün tévö legyen. abün, aparantsolat által, rom. 7.12.11. 13. az Apostol hozája tészi, hogy alélek életet ád, az, az, hogy a szeretet, mely az új törvénynek kegyelme, abetüvel együt, bé tölteti atörvényt, és szeretteti, és életet ád lelkünknek,

K. Mí volt akö táblára irot ó törvény szolgainak ditsösége?

F A, hogy, az Izraéliták nem nézheték a Mojses ortzáját a nagy fényesége miat, ugy anyira, hogy a midön az Isten parantsolattyát kelletet nékik meg mondani, akor kételenittetet bé fedezni ortzáját, ez azt jelenté. hogy a sidok. nem nézhetnének annak idejében arra, akinek Mojses tsak képe vala, tudni illik akristusra, aki is vége vala a törvénynek, és hogy vakságokban meg maradnának, a mint is hogy, a mái napig mondgya az Apostol., az ó testamentum olvasásában azon fedél fel fedetlen marad, mert akristus által üresül meg. de a mai napig. midön Mojses olvastatik, fedél tétetet az ö szivekre. midön pedig meg térnek az urhoz. el vétetik a fedél. 2 Cor. 3. 14.

K. Mit hoz ki az Apostol mind ezekböl?

F Azt hogy, az uj törvénynek szolgálattya. sokal ditsöségeseb, mert az ó törvénynek szolgálattya, halál szolgálat volt, az új törvénynek pedig szolgálattya, életet, és igasságot ád, nem hasonlithatni az ideig tarto szolgálatot, ahoz, a melynek örökösön kel tartani. ebböl ki tettzik, mitsoda nagy tisztelettel kel lennünk akristus szolgaihoz. a mely rend anyival is nagyob a Mojsesénel, hogy ö az ur házának szolgája volt, a kristusnak pedig mint Fiunak, abban egész hatalma vagyon. hebr. 3. 5. 6.


Évangyélium

szent luk. 10. 23.

Es fordulván atanitványihoz mondá, boldogok a szemek. mellyek láttyák. a miket ti láttok, mert mondom néktek, hogy sok proféták, és királyok akarták látni a miket ti láttok, és nem látták, és hallani a miket hallotok, és nem hallották, és imé egy törvény tudo fel kele kisértven ötet, és mondván, Mester, mit tselekedvén birhatom az örök életet, ö pedig mondá néki, atörvényben mi vagyon irva, mint olvasod, amaz felelvén mondá, szeresed ate uradot Istenedet, tellyes szivedböl, és tellyes lelkedböl, és minden erödböl, és minden elmédböl, és felebaratodot mint tennen magadot, és mondá néki, igazán felelél, ezt tselekedgyed és élsz, amaz pedig akarván magát igazitani, mondá Jésusnak, kitsoda az én felebarátom, felelvén pedig Jesus. mondá. egy ember alá megyen vala Jérusálemböl, jerikoba, és atolvajok közé akada, kik meg is foszták ötet, és meg sebesitvén. holt elevenen hagyván ötet. el menének, történek pedig egy pap menne alá azon az uton. és látván ötet. el mene melölle, hasonlo képen egy lévita is midön a hely mellet volna, és látná ötet, elmene melölle., egy samaritánus pedig uton járván, melléje mene, és látván ötet, könyörületessegre indula, és hozzája közelgetvén, bé köté az ö sebeit, olajat, és bort töltvén azokba, és fel tévén ötet a barmára, vivé a szállásra, és gondgyát viselé, és másod nap két penzt vön elé, és agazdának adá, és mondá, viseld gondgyát ennek, és valamit ezen felyül költesz, én mikor meg térek, meg adom néked, ehárom közül ki láttatik néked hogy felebaráttya volt annak. aki a tolvajok köziben akadot, ama pedig mondá, aki irgalmaságot tselekedet véle, és mondá néki jesus. meny el. teis hasonlo képen tselekedgyél.


Magyarázat

K. Mostanában leheté akeresztyéneknek részesülni az Apostoloknak boldogságában, akik látták azt, amit a proféták. és az Apostolok nem láthattak.?

F Igen is részesülnek azon boldogságban, mivel láttyák a hitnek, szemeivel. atitkoknak bé tellyesedésit, azoknak hasznait veszik, hallyák az egyházi szolgáktol. ugyan azon igazságokot, a mellyeket akristus hirdetet az Apostolinak, kik azokban meg erösödtenek, anemzettségeknek egyenlö akarattyokbol., kik akristusban; és azö Évangyéliumában hittenek, tizenkét saeculumoktol fogvást, de ha nagy boldogság a kristust üsmérni, ez a boldogság tsak azoknak valo a kik ötet szeretik is, néki engedelmeskednek, és követik, az igazságnak, és az életnek uttyát, ellenben igen nagy boldogtalanság az ollyanoknak kik ötet üsmérik de nem szeretik, nem követik, söt még meg vetik, viszá élvén kegyelmével, és titkaival, ugyan ezért is lésznek ahamis keresztyének leg nyomorultabbak minden embereknél, az ö számadások annál is irtoztatob lesz, mennél több kegyelmet vettek, és Isten Fia mennél többet tselekedet., és szenvedet érettek, számot adnak arrol is, hogy eléb valo, és jóbb állapotban voltak atöbb embereknél, ugy mint apogányoknál, sidoknál, törököknél, és eretnekeknél,

K. Mit felele az ur atörvény tudonak aki azt kérdé hogy mit tselekedgyék hogy üdvezülhesen.?

F Az Isten törvényihez igazittá ötet, és kénszeritté hogy maga felelne meg magának, kérdésire, a mely feleletet tén, igen rövid, de mindent magában foglal. az üdveségre két dolog kivántatik, az Isteni, és a felebarati szeretet, az Isteni szeretet a, hogy ötet lelkünkböl és szivünkböl szeresük, és mindent valami bennünk vagyon., ennek a szeretetnek nevelkedésire fordittsuk, a testet, az érzékenységeket, és az elmét, a felebaráti szeretet a, hogy ötet ugy szeresük mint magunkot, kiványuk néki azon örökös jót, melyet reménlünk magunknak, hasonlo mértékel mérjünk néki, valamint magunknak., és ugy bányunk véle, valamint akarjuk hogy mások bányanak velünk, evala tehát a törvény tudonak felelete, a mely tettzék az urnak, és mondá néki, ezt tselekedgyed és élsz, ez elegendö az üdveségre.

K. Ez a törvény tudo azal a szándékal kérdéé a kristustol ezt a tanátsot hogy tanulhasson tölle?

F Tsak kisérteni akará kérdésével, és azért, havalamit nem mondanaé atörvény ellen, hogy azért bé vádolhassa ötet, az illyen szándék tellyes hamiságal., mitsoda vétkes dolog valamely tanátsot kérni az Isten szolgájátol. azért hogy a törben ejthessék ötet. sokan vannak ilyen elméjüek, a kik irigységböl tsak azért vigyáznak az Isten félöknek beszédékre, és tselekedetekre, hogy valami vétekben találhassák., akik tsak azért tanullyák, és visgállyák a vallás béli igasságokot, és titkokot, hogy azok ellen szolhassanak és itélhessenek.

K. Ugyan azon törvény tudó, miért kérdé, hogy ki volna az ö felebarattya?

F Azt akará meg mutatni. hogy ö igaz, és ezel meg elégedvén, azt gondolá hogy ö aparantsolatot bé tölti, ha baráttyát, attyafiát, szereti, de a kristus meg mutatá néki, hogy igen meg határozná a felebarati szeretetet, valamint tselekesznek mostanában is sok számu keresztyének, kik azt igen kitsid mértekben zárják és továb nem terjesztik familiájoknál, jó akarojoknál, és régi üsmeröjöknél, mitsoda ritka avaloságos felebaráti szeretet, sokan akeresztyének közül azt tarttyák, hogy tsak azokot kel szeretni, kik öket szeretik, akiktöl valamit várnak, vagy vettek, aki eszerént tselekeszik. annak nintsen felebaráttya, az ollyan tsak a maga hasznát keresi, a maga gyönyörüségiért szeret mást, vagy is inkáb tsak magát szereti, mindenben, és tsak magáért, egy szoval az ollyan akristus mondása szerént tsak azt tselekeszi a mit apogányok. és a publikánusok tselekesznek,

K. Magyarázd meg nékünk akövetkezendö példa beszédet?

F A meg sebesitetet, és fel holtan hagyatot ember, jelenti az egész emberi nemzetet, akit meg rontotta, és meg sebesitette az Ádám vétke, Jérusalem. a honnet ez az ember le mégyen, jelenti azt az eredendö igazságot, a melytöl eleset, engedetlenségiért. jériko a hová lemégyen, jelenti a világot, és a világi életet, a melyre le szállot a földi dolgokhoz valo szeretetiért, a tolvajok akik meg sebesitették azok az ördögök, akik az embert meg ejtették, és meg sebesitették, a köntösböl valo meg fosztás, jelenti, az ártatlanságot, melyet el vették töle, gyalázatos mezitelenségben tették. a pap, és alevita, jelentik atörvényt, és aprofétákot, amelyek meg nem gyogyithatták az embert sebeiböl, és akik látván a beteget. nem hogy meg segitették volna, de tsak el mentek mellette, jelentik még ezek az uj torvénynek ollyan szolgait, kiknek nintsen valoságos buzgoságok, amások üdveségéhez, akik azon meg elégesznek, hogy meg halgasák a szoval valo gyonást, és meg nézék, a léleknek sebeit. de az után akarattyokra hagyák, hogy éllyenek, és nem illetik avaloságos orvoságal., jelentik még az ollyanokot, kik minek utánna el téritették volna abünösököt, a veszedelemnek uttyárol, és az üdveségnek uttyában tették volna, azonnal azt meg unnyák, és nem igyekeznek többé gyogyitásokon, fel holtan hagyák öket. mint ha, a felebaráti szeretetet felben kellene hagyni, és nem kellenék gyakorolni, és orvosolni a lelket mind addig még egészen ki nem gyogyul. és egésségire egészen viszá nem tér.

K Magyarázd meg a töb részeit is ennek a példa beszédnek?

F A könyörületes samaritánus, a kristus, a mi lelkünknek orvosa, a ki is az égböl le szállot, hogy meg orvosolná azokot, a nyomoruságokot, a melyekben az emberek valának el merülve, az olaj, és abor, melyet a samaritanus a sebre tölté, jelentik a szeretetnek kegyeségit, és a dorgálásnak erejét, amelyet el nem kel mulatni, egy értelmes lelki atyának, hogy a mi lelki betegséginkhez valo orvoságot adhason., a samaritanus bé köté sebeit annak az embernek. a mely jelenté, hogy a kegyelem. a mely a mi meg térésünket munkálodgya. meg tartoztattya sebeségit rosz kivánságinknak, és rosz szokásinknak, a sanyargatásal, és a penitentzia tartásal, és el kerülteti velünk az alkalmatoságokot., melyek fel nyithatnák sebeinket, és roszab állapotban tehetnék, az elsönél, a barmára tevé, a samaritánus abeteget, és a vendég fogadoban vivé, mely jelenté annak az örökös orvosnak jóságát, a ki viseli a bünösöknek gyengeségit, és fogyatkozásit, meg téréseknek kezdetekor, és minden módot, és alkalmatoságot ád nékik hogy az Isten kegyelmében viszá mehessenek, és abban meg maradgyanak.

K Mit jelent még a hogy avendég fogadoban viszi abeteget, és a gazda kezében adgya hogy meg gyogyittsa.

F Azt jelenti, hogy a kristus a penitentzia tarto bünöst, az Anyaszent egyház kezében adgya, akit jelente a vendég fogado, és valamely pasztornak gond viselése alá adgya, hogy gyogyittsa, azon orvoságokal. amelyeket az Anyaszent egyház rendelt, hogy azt oktassa. tanittsa, és vezérellye tsak lassan, az igazságnak uttyán, mivel akristus abeteget, nem gyogyittya meg egyszers mind, nem kel azt gondolni, hogy egészen meg gyogyul. mihent büneinek botsánattyát veszi. mivel nagy gyengeségek maradnak még benne, és tsak ahalál szabadittya meg azoktol., alélek gyors. mondgya az ur, de atest gyenge, kinek, kinek arra kel vigyázni. hogy a kevélység, és amaga hittség, meg ne gatollyák, meg gyogyulását., mert a meg történik, hogy ameg térésnek kezdetekor., olyan dolgokhoz akarnak fogni, amelyek tsak azokot illetik, kik már jól elé mentenek az Isten uttyában, agyengeségihez kel magát mérsékelni, félelemben, és magához valo gyanakodásban kel élni, és Istentöl várni, minden eröt, meg. hagyván magát vezetetni, valamint egy gyermek, az Anyaszent egyház bé fogadgya mind azokot kik az üdvezitö kezeiböl mennek hozzája, az ö kebeliben, meg talállyák gyogyulásokot, és mind azt, valami alelki egésséghez kivántatik, azon kivül nintsen se meg gyogyulás, se egésség, se üdveség, de hogy hasznát vehesük gond viselésinek, nagy alázatoságal kel néki engedelmeskedni. és az ö rendelési szerént élnünk, és nem ami magunk akarattya, és hajlandosága szerént.

K. Magyarázd meg végig a példa beszédet.

F A két pénz melyet a samaritanus ád agazdának, hogy gondgya, legyen abetegre. jelenti az ó, és az új testamentumot, mely ebböl áll, a szent irás, a melyeknek értelmit adgya az ur szolgainak, hogy a lelkeket táplállyák az ö szent igéjével, tanitván, és oktatván, azokot avallás igazságira, jelentik még akét nagy parantsolatot, ugy mint, az Isteni, és a felebaráti szeretetet, a melyeknek követésit hagya, mind a pásztorinak, mind a juhainak. és amelyek. a mi lelkünknek, mind élete, mind egéssége, mind ereje. a samaritanus visza térése jelenti az üdvezitö második el jövetelét. akoron. keményen fog számot kerni apásztoroktol, azö reájok bizattatot lelkekröl, meg is itéli mindenikét. érdemi szerént. és meg jutalmaztattya azokot, kik azt meg érdemlik

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 13DIK VASÁRNAPON.

Imádság

örök mindenhato Isten, nevellyed bennünk ahitet, areménséget, és a szeretetet, és hogy meg nyerhesük igéretidet. adgyad hogy szeresük a mit parantsolsz. a mi urunk J. k.


Epistola,

szent pál. Gal. 3. 16.

Ábrahámnak mondattak az igéretek, és azö magvának. nem mondgya és magvainak, ugy mint sokakban, hanem ugy mint egyben. és ate magodnak. ki akristus., ezt mondom pediglen. hogy az Istentöl meg erösitetet testamentum. atörvény. mely négy száz és harmintz esztendö után lett, nem tészi erötlené az igéretnek el törlésére. mert ha atörvény által az örökség, már nem az igéret által, Ábrahámnak pedig igéret által ajándekozta az Isten, mitsoda tehát atörvény, az által hágásokért tétettetett, mig el jöne amag, amelynek igérte vala, mely az Angyaloktol rendeltetett, aközben járonak keze által, a közben járó pedig nem egyé, az Isten pedig egy, atörvény tehát az Isten igéreti, ellené, távul légyen, mert ha törvény adatot volna, mely meg elevenithetne. bizony atörvényböl volna az igazság de az irás, mindeneket abün alá rekesztet, hogy az igéret, a Jesus kristus hiti által adatnék ahivöknek.


Magyarázat

K. Melyek az Ábrahámnak, és az ö maradékinak tett igéretek.?

F Hogy minden nemzetek meg áldatnak ö benne, és az ö magvában., nagyságu igeret, mely minden helyekre és idökre terjed, és a mely magában foglallya mind azokot, a lelki jokot, a melyeket idövel. az Isten hinté mind azokra, kik az Ábrahám hitet követvén hinnének a kristusban, az Ábrahám magvában, test szerént, és akik fiaivá lennének, ennek a szent pátriárkának, ez igy lévén, ezen szók által, az Isten meg igeré néki a világ meg váltoját, hitét, meg térését, és üdveségét a sidoknak, és a pogányoknak, és az egész földön valo fel álitását az Anyaszent egyháznak.

K. A törvény sok idövel adatatván ki ezen igéret után, nem tevéé semmivé azt?

F A törvény semmi képen nem teheté semmivé azollyan igéretet, a melyet az Isten maga tette, és maga által, és azt egy nehányszor meg ujitotta a maga Fiának a kristusnak. az Abrahám személyében, és azt ollyan formában., hogy lehetetlen volt, azt meg változtatni, tellyeségel igéré meg áldani, az az, meg szentelni, és meg szabaditani minden nemzeteket abban, aki az Ábrahám maradékábol születik. minden féle modot igér nékünk az üdveségre, meg váltot igérvén, aki meg érdemlette, és bé töltötte az igeretet. ezért is mondgya másut az Apostol. hogy Ábrahám az Isten igéretiben nem kételkedet hitlenségel., hanem meg erösitetet ahitel, ditsöséget adván Istennek, tellyeségel tudván, hogy valamiket igért, hatalmas meg tselekedni is. rom. 4. 20. 21.

K. Magyarázd meg ezeket a szókót, mert ha atörvény által az örökség, már nem az igéret által, Ábrahámnak pedig igéret által ajándékozta az Isten.?

F. Ezek aszók azt tanittyák nékünk, hogy a menyei örökség, nem árra, se nem jutalma, a Mojses törvénye megtartásának, valamint ezt gondolták a sidok, hanem az ingyen valo ajándékja, az Isteni irgalmaságnak, a melyet meg igérték Ábrahámnak, és mind azoknak kik ötet követik hitében, az Apostol elleniben tészi az igéretet. atörvénynek, és világosan azt mondgya, hogy ha az örökség atörvény által adatatnék, az igéret semmivé, és haszontalanná lenne, leheté nagyob ingyen valo igéret, mint amelyel az Isten arra igéri magát, hogy a maga Fiában meg áldgya a nemzeteket, meg szenteli, és örökséget ád nekik, annak érdemire valo nézve, érdemek, melyek az ö kegyelmének ajándéki, mind a föben, mind atagokban.

K. Miért mondgya szent pál hogy atörvény az által hágásokért tétettetet?

F. Azért, hogy meg üsmértesse velünk hogy a törvény nem azért adatot, hogy bé tölttse az igéretet, vagy hogy meg szentellye, és az üdveségre vezesse az embereket., hanem hogy meg üsmértesse vélek avétket, a melyben esnek ha azt által hágják, és hogy meg mutassa nékik, gyengeségeket, és romlandoságokot, és nem azért, hogy kegyelmet adgyon, avétek el kerülésire, atörvény által üsmértem meg avétket, mondgya másut az Apostol, mert akivánságot nem tudnám, ha a törvény nem mondaná. ne kivány. rom. 7. 7.

K. A törvény mindenkorá adatot volté?

F Tsak egy idöre adatot volt, és tsak addig a még Ábrahámnak az a Fia el jöne, a kinek tétetet volt az igéret a mi pedig az igéretet illeti, annak nints határja, mert annak akristusban kelleték bé telni, a ki örökké meg marad, és a meg igért jók, örökösök, a mely jokot pedig atörvény adot, ideig valo jók valának.

K. Magyarázd meg, amit az Apostol mond, hogy atörvény aközben járó által adatot.?

F Az Apostol azt akarja velünk meg értetni, hogy atörvény sokal aláb valo az igéretnél., meg bizonyitom; az Isten részéröl, az embereknek. atörvény az Angyalok által adaték, a kik az ö képit viselték. és egy közben járo által, olyan mint Mojses, aki anép résziröl munkálodék, a midön pedig az Isten kötést tett amaga Fiával. az Ábrahám személyében. ót közben járo nem vala, annak oka ez, hogy ez a kötés tellyeségel ingyen valo igéretböl álván. nem volt szükség a közben járora, aki nem szükséges ót, ahol tsak fél rész vagyon. aki tsak épen azt igeri meg adni, a mi az övé, és ami tsak ö tölle füg.

K Miért mondgya szent pál, hogy a közben járó, nem tsak egyé. az Isten pedig egy?

F Mert nem szükséges a közben járó az olyan kötesben, ahol valaki szabad akarattyábol köteledzi valamire valakinek magát, és azt igéri hogy véle jót tészen, tsak épen abbol az indulatbol hogy ötet szereti, az Isten tsak egyedül köteledzi magát a Fiának tett igéretben, hogy neki adgya örökségül az egész nemzeteket. igéret, mely oly meg változhatatlan, és oly örökös, mint maga az Isten, de másként is, közben járó nem kivántatik, az Isten, és amaga Fia közöt, akinek teszi az igéretet, mert véle egy Isten lévén, köz nem adatik, az Atya, és a Fiu közöt,

K. A törvény nem ellenkezik tehát az Isten igéretivel?

F Eppen nem mondgya szent pál, mert ha törvény adatot volna mely meg elevenithetne, bizony atörvényböl volna az igazság, és ugy az ellenkeznék az igérettel, de anem lehet, mert amint az Apostol mondgya, az irot törvény, mindeneket abün alá rekesztet, hogy az igéret, a Jesus kristus hiti által adatnék a hivöknek, az Apostol azt mondgya meg másut, atörvény pedig bé jött, hogy a bün bövölkodnék, rom. 5. 20. ebböl ki tettzik világosan, nem hogy igasságot adot volna, vagy semmivé tette volna az igéretet, söt még ennek bé töltésire szolgált, a bünnek bövölködése által, amelyet okozot, noha atörvény magában szent vala, mert meg tekintetvén az emberel amaga romlását. azzal meg alázta, és meg éreztetvén véle hogy mitsoda szüksége volna ameg váltora, és a meg szabaditora. arra vivé ötet, hogy az Istenhez fordulna, és kérne tölle hathatobb orvoságot a törvénynél, a mely akristusban valo hitt, és azö kegyelme, amely nélkül Ádámtol fogvást, világ végezetig semmi féle ember nem üdvezülhetet, se soha nem üdvezülhet.


Évangyélium

szent luk. 17. 11.

És lön midön Jérusálembe menne. által mene samarián, es Galilaean. és mikor bé menne egy kastélyba., eleiben jövének tiz poklos férfiak, kik távul meg állának, és fel emelék szavokot mondván, Jesus Mester. könyörüly rajtunk, kiket hogy meg látá, mondá, menyetek el mutassátok meg magatokot, a papoknak, és lön midön mennének, meg tisztulának, egy pedig közüllök, hogy látá hogy meg tisztult, viszszá tére, nagy szoval magasztalván az Istent. és orczájára borula az ö lábai elöt, hálákot adván, és ez samaritanus vala, felelvén pedig Jésus, mondá nem de tizen tisztultaké meg, és akilentze hol vagyon, nem találtatott aki meg térne és ditsöséget adna az Istennek, hanem tsak ez idegen nemzet. és mondá néki, kely fel, meny el, mert ate hited, meg szabaditot téged.


Magyarázat

K Ezek atiz poklos férfiak miért valának mind együt?

F Az ö egy eránsu nyavalyályok egyeztette vala meg öket egymásal, akik nyomoruságban, vannak, mint egy vigasztalás azoknak., a midön hasonlo nyomoruságban lévökel vannak, de azt is el mondhatni, hogy jelentik az ollyan bünösököt, akik egy társaságra adgyák magokot. az ollyanokal. akiknek vélek egy aránsu hajlandoságok, és elméjek vagyon., hogy egy mást meg tarttsák rosz kivánságokban. a rosz példával, melyet egy másnak [egy-másnak] adnak, ugyan eszerént is egyeznek meg egy másal hogy az Isten szolgait üldözék, és hogy meg fojttsák ha lehetne ajó erköltsöt, és az igazságot, amelytöl egy aránt el távoztak, mert azokban láttyák rendeletlenségeknek kárhoztatását, holot azért kellene esze adni magokot, valamint atiz poklosok. hogy fel szóval kiáltván, akristushoz, meg nyerhetnék tölle lelki betegségekböl valo meg gyogyulásokot.

K. Miért állának távul akristustol., mikor fel szoval kérék meg gyogyulásokot.?

F Mert nem vala szabad a poklosoknak az egéségesekhez közeliteni, és senkivel nem társalkodhatának. ezek jelentik az olyan bünösököt, kik valoságal meg bánván rendeletlenségeket, magokot belsö képen méltatlanoknak tarttyák. és ezen okbol, a szent oltártol, el távoznak, és magokot el vonyák a szenttségektöl. egy ideig, alelki atyának jovallásábol, és az Istenhez kiáltanak szivekböl, hogy irgalmaságot nyerhesenek, és penitentziát tartván; haszonal részesülhesenek a szenttségekben

K. Az üdvezitö miért nem gyógyitá meg ezeket apoklosokot, minek elötte apapokhoz küldené, és meg gyogyittá öket. midön oda mennének.?

F Azért hogy meg probállya az ö hiteket. és nékünk meg mutassa hogy az Isten tsak azoknak adgya kegyelmét. kik engedelmeskednek akaratinak, kik hiven követik az Anyaszent egyhazban valo rendelésit. kik erös bizodalomal vannak hozája. kik ahoz készülnek, hogy akarattyát vehessék. és azért életeket meg változtattyák, el hagyván rosz szokásokot, és el kerülvén a veszedelmes társaságokot. és avilág szeretököt.

K Nem gyógyithatta volnaé meg, ha apapokhoz nem küldötte volna is?

F Igen is meg gyogyithatta volna, valamint meg gyógyittá midön utban volnának. de meg akará nékünk világosan mutatni arendet, melyet akara szabni az Anyaszent egyházban, ugy mint, hogy tsak a papok által botsása meg avétkeket. mert ha szinte a papok eszköze nélkül meg botsáttya is némelykor avétkekat. valamint meg gyogyittá ezeket a poklosokot minek elötte a papokhoz mennének, de akor is ugy botsáttya meg, ha láttya, szándekunkot az egyházi szolgákhoz valo engedelmeségre.

K Mit tanulhatunk annak apoklosnak példájábol aki viszá tére mihent meg gyógyulását érzé, hogy azért hálákot adgyon akristusnak.?

F Azt tanulhattyuk, hogy a midön valamely kegyelmét veszük Istennek. a leg elsöb, és leg nagyob köteleségünk a, hogy azért alázatoságal. adgyunk hálát néki, és ditsöittsük ötet, akegyelemért valo háláadásért. többet is várhatunk magunkra, ahálá adatlanság szent Bernárd szerént, ollyan mint a meleg szél, mely el szárazttya, és el fogyazttya az Isteni irgalmaságoknak eredetét, a mely követte volna hozánk valo folyását, ha hálá adok lettünk volna, az Istennek nintsen semmi szüksége javainkra, de nékünk véghetetlen szükségünk vagyon ö szent Felségire., ami hálá adoságunkért veszük tehát az ö kegyelminek áldásit, de az a háláadás kegyelem, és azt kérni kel az Istentöl. ha hajlandoságunkot érezük a hálá adatlanságra, az irás fel teszi, hogy ez apoklos, samaritanus, és idegen vala, azért is volt, mind alázatosabb, mind hálá adob, mert idegen lévén, magában meg üsmérte hogy az a kegyelem nem illette ötet anyira, mint atöbbit, ellenbe pedig a töb kilentz poklosok sidok lévén, azt gondolák hogy azal ö nékik tartoznak. ez is vala a sidok termeszete, hogy magokot ugy tekinttsék, mint ollyan népet. akinek több része vagyon az Isten kegyelméhez mint atöbb embereknek, ugyan ezert is valának olyan irigységel, amidön látnák, hogy a pogányoknak is hirdetik az Évangyéliumot, mivel az eredete aháláadatlanságnak., és az irigységnek, az a belsö kevélység, a mely azt gondollya, hogy mindenel tartoznak néki, és amely mindeneket meg vett, hogy hálá adok lehesünk, legyünk alázatosok, el hitetvén magunkal, hogy az Isten nékünk semivel sem tartozik, tekenttsük magunkot, mint idegeneket Isten elött. és irgalmaságal fog reánk tekénteni.

K. kire esik még a kristus panaszolkodása, melyet tett a kilentz poklos hálá adatlanságokrol.?

F Sok számu ollyan keresztyénekre., kik meg szabaditatván a külsö nyomoruságoktol. aháláadatlanságnak betegségibe esnek, a mely veszedelmeseb a nyomoruságnál, amidön pedig valamely veszedelemben. vagy betegségben vagyunk, akoron buzgoságal imádkozunk, másokot is imádkoztatunk. és jövendöre szép dolgokot teszünk fel magunkban,. de mihent az Isten segittségiböl, meg szabadulunk a veszedelemtöl, el felejttyük minden jó szándékinkot, és igéretinket, és ismét, szokás szerént valo életünkhöz fogunk, nem gondolkodván arrol, hogy meg hálállyuk életünk meg jóbbitásával., az Isten joságátol vett kegyelmet, mondgyunk hasonlot, alelki nyomoruságokrol., mitöl vagyon, hogy ollyan gyakorta esünk viszá avétekben, hanem attol, hogy minek utánna, atett vétkeinkért botsánatot, és kegyelmet vettünk volna, Istentöl, azokot mindgyárt el felejttyük, és az illyen háláadatlanság által. sokal roszab állapotban esünk az elsönél

 

KÁNTOR SZEREDÁJÁN-

Imádság

Enged meg uram, alázatos könyörgésire tselédidnek, hogy a szivek a vétektöl el távozék, amidön el távoztattyák a rend szerént valo eledeleket testektöl; a mi urunk J. k.


Epistola.

Esdras 2. könyv. 8. 1.

Es el jöt vala ahetedik holnap, az Izrael fiai pedig az ö varasokban valának, és egyben gyüle az egész nép, mint egy férfiu, avizek kapuja elött valo uttzára. és azt mondák az irás tudok Esdrásnak, hogy elö hozná á Mojses törvénye könyvét, melyet parantsolt vala az ur Izraelnek, elö hozá azért Esdras pap, atörvényt, aférfiak, és az aszszonyok sokasága eleibe. és minnyájoknak., akik érthetik vala, ahetedik honak elsö napján, és olvasa abbol nyilván az utzán mely avizek kapuja elött vala, regeltöl fogva délig, a férfiak, és aszszonyok. és böltsek elött, és az egész nép fülei, figyelmetesek valának akönyvre, fel álla pedig az irás tudo Esdrás egy fa garáditsra, melyet a szollásra tsinált vala, és mellette állának matatiás, és semeia és Ania, és uria, és Heltzia, és Maásia. jóbja felöl, és bal felöl fádáia, Misael, és Melkia, és Hásum, és Hasbadana, zakaria, és mosollam, és fel nyittá Esdrás a könyvet, az egész nép elött, mert az egész népen ki lattzik vala, és mikor azt fel nyitotta volna, fent álla az egész nép, és álda Esdrás anagy ur Istent, és felelé az egész nép. Amen, Amen. fel emelvén kezeit, és meg hajlának, és imádák az Istent, artzal borulván a földre, Josue pedig, és Bani, és Serebia, jamin, Akkub, septai, odia. Maásia, Czélita, Ázárias. jozabed. Hanán, fáláia, a leviták tsendeséget szereznek vala anép közöt, atörvény halgatására, anép pedig helyén áll vala, és olvasának az Isten törvénye könyviben. világosan, és nyilván, hogy meg érthetnék. és meg érték mikor olvastatnek, mondá pedig Nehemiás, (:ö az Atersata:) és Esdrás, pap. és irás tudo, és a leviták magyarázván az egész népnek,: Meg szenteltetet napja ez a mi urunknak, Istenünknek. ne szomorkodgyatok, és ne sirjatok, mert sir vala az egész nép, midön hallaná atörvény igéit, és mondá nékik, menyetek el, és egyetek kövért, és igyatok édest, és külgyetek részeket. azoknak, kik nem készitettek. magoknak, mert az urnak szent napja vagyon., és ne bánkodgyatok, mert az ur öröme a mi eröségünk.


Magyarázat

K Mit tanulhatunk a sido nép példájábol. aki arra kéré a irás tudo Esdrast hogy olvasná el néki az Isten törvényit?

F Ez a példa sokakot szégyenbe hoz amostani keresztyének közül, kik olyan tudatlanságban élnek, nem tudván a vallásnak leg föveb, és leg szükségeseb részeit. és akik oly keveset gondolnak mind azal; a mi az üdveségeket illeti, az ó testamentum vala a sidok rende, az uj pedig amiénk, tartozának a Mojses törvénye szerént élni, mi is tartozunk élni az Évangyélium szerént, azok a sidok. képei, és árnyéki valának a keresztyéneknek, mind azon által, egy irás tudo eleiben gyülekeznek, és kérik hogy tanittsa öket, akeresztyének pedig egész életekben sem gondolkodnak arrol. hogy az olyanokhoz menyenek kik azért rendeltettek az Anyaszent egyházban. hogy öket tanittsák. az Évangyéliumi igazságokra,, és az Isten uttyan valo járásra, lehete ennél nagyob gondolatlanság, vannak pásztorok. és doktorok, de majd senki sem gondolkodik arrol, hogy azt meg tanulhassa, miképpen kerülhesse el az örökös veszedelmet. és üdvezülhesen. söt még a midön apásztorok prédikállyák az igazságokot, nem halgattyák öket, hát még hogy oktatnák magokot a szent könyvekböl. és hogy halgatnák azokban. az örökös pásztor szavait.

K. Mit tselekedék anép, a midön Esdrás fel nyittá a törvénynek képit,?

F Az egész nép fel álla, atorvényhez. és az Isten igéjéhez valo tiszteletéböl, ugyan ezen okbol kelnek fel mostanában is a midön az Évangyéliumot kezdik olvasni a mise alat, mivel ahiveknek ugy kel magokot tekénteni mint szolgákot, kik fent álva halgattyák az urok parantsolatit, hogy hamaréb vihesék azokot végben., amidön az Évangyéliumot olvasák. akor akristus maga szól hozánk, és elönkben adgya szent akarattyát, kövesük azt gyorsaságal, akár mit kiványon töllünk.

K Mire tanit minket Esdrás, a ki az urat meg áldgya, minek elötte az olvasást elkezdgye.?

F Ezel, igen nagy példát ád elönkben, hogy mi is az Istenhez emellyük szivünket, minek elötte az ö igéjének olvasásához, és más egyeb tselekedetekhez fogunk. imádván ötet, mint mindennek kezdetit és végit, kérjük a szent Léleknek meg világositását, és segittségét, amely nélkül semi hasznost nem tselekedhetünk az üdveségre, egyeztesük meg lelkünket, és szivünket akristusal, akinek nevében kel tseleknünk szent pál szerént mind azt, valamit tselekeszünk, ditsérni kel az Istent, és meg hálálni néki mind azokot akegyelmeket. a melyeket vettünk az ö jóságátol, kérjük hogy azokot tarttsa meg, és nevellye bennünk,

K. Mitsoda elmével halgatá anép, atörvénynek olvasását?

F Az irás azt mondgya, hogy az egész nép sir vala. a midön hallá a törvénynek igéjét. ugy anyira, hogy Esdras. és a leviták kételenitetének a népet vigasztalni, hasonlo dolgokot kellene okozni a sziveinkben, az olvasásoknak, és az igeknek, a melyeket hallunk, de sokan akeresztyének közül, oly keveset gondolnak az igazságokal., hogy minek utánna azokot hallották, vagy olvasták volna, azon keménysegben maradnak mint annak elötte, mi okoza azt a meg keményedést, hanem avilági szeretet, mely a szivekben uralkodik, és tsak a földi jókót kedvelvén, a menyeiekel nem gondolnak,

K. Mitsoda okal akará Esdrás meg vigasztalni keserüségében?

F Elejekben adá, hogy az a nap szent volna, és az urnak szenteltetett, és azért örömben kel lenni, az Anyaszent egyház, elönkben adván ezt apéldát, meg érteti velünk, hogy vagyon ideje a szomoruságnak, és ideje az örömnek, a nagy böjt, akántorok, avigiliak. olyan idök. a mellyekben ahiveknek penitentzia tarto szomoruságban, és sirásban kel lenni, ellenben pedig ahusveti idök, ollyanok, a melyeket belsö, és lelki örömben kel tölteni, meg hatván sziveket azok atsudák, amelyeket az Isten tett üdveségekért. olyan idök, amelyekben amenyei tárház meg nyitatik, és a menyei kints azokra hintetik, akiknek elegendö tiszta szivek vagyon hogy azt be vehessék, az, akegyelemnek, és az áldásnak ideje, a melyben, a földön lévö igazaknak meg kel egyezni amenyeiekel, hogy együt ditserhesék az Istent.

K. A midön Esdrás azt jovallá anépnek. hogy egyék kövér hust, és uj bort igyék, és reszeltesse azokbol azokot akiknek nintsen, az Anyaszent egyház mitsoda oktatást akarja hogy vegyünk ezekböl magunknak.

F Azt akarja ezekel meg mutatni, hogy mi formában kel az innepeit meg szentelni, ez által arra int, hogy legyünk abban az állapotban., a melyben méltán ehesünk a szent áldozatbol. melyet ajánlanak a mi oltárinkon, táplállyuk lelkünket a makula nélkül valo báránynak testével, igyuk, az érettünk ki ontot vérit, hogy a lelkünk tápláltasék akegyelemel. melyet azokban ád nékünk, azt is meg láthattyuk ezen példábol, hogy a midön enni adunk jó akaroinknak, és atyánk fiainak, tsak az atyafi szeretet. abékeség. és az egyeség meg tartásának kedviért kel tselekedni. és nem a mértékletlensegnek, és adorbézolásnak kedviért, a mellyek nem illenek akeresztyénekhez, de akor is, a sok költtségel kárt nem kel tenni a szegényeknek. hanem tiszteségel, mértekleteségel, és keresztyéni modon menyen végben avendéglés, és hogy a szegények akik eleget nem tehetnek szükségekröl, leg aláb az olyan vendégségben., valamely könyebülésit vehessék nyomoruságoknak, valamint erre inté Esdras a sidokot.


Évangyélium.

szent Mark. 9. 16.

Es felelvén egy a sereg közül. mondá, Mester hozád hoztam a fiamot kiben néma lélek vagyon. ki valahol ötet meg ragadgya. le tsapja ötet, és tajtékozik, és a fogait tsikorgattya, és el szárad, és mondám atanitványidnak hogy ki üznék azt, és nem tselekedhették, ki felelvén nékik mondá. oh' hitlen nemzettség, meddig leszek nálatok, meddig szenvedlek titeket, hozátok hozám ötet, és el hozák ötet, és midön látta volna ötet, alélek mindgyárt meg haborittá ötet, és a földre vettetvén, fetreng vala tajtékozván, és kérdé az attyát, menyi ideje vagyon hogy ez esett rajta, amaz pedig mondá, gyermekségétöl fogva, és ötet gyákorta atüzbe, és a vizekbe vetette, hogy el vesztené ötet, de hamit tehetz. segély bennünket, könyörülvén rajtunk, Jesus pedig mondá neki, ha hihetz. mindenek lehetségesek ahivöknek. és azonnal fel kiáltván agyermek attya, köny hullatásokal mondá, hiszek uram, segéllyed az én hitlenségemet. és midön látná Jésus az egybe futo sereget, meg fenyegeté a fertelmes lelket, mondván néki, siket, és néma lélek, én parantsolom néked meny ki belölle, és többé beléje ne meny. és fel kiáltván, és igen szaggatván, ötet, ki mene belölle. és lön mint a hólt, ugy hogy sokan mondanák hogy meg holt, Jésus pedig akezét fogván, fel emelé ötet, és fel kele, és mikor bé ment volna aházba, a tanitványi kérdék ötet tikon. miért nem üzhettük mi ki azt. és mondá nékik, ez a néma, semmivel ki nem mehet., hanem tsak. imádságal. és böjtel.


Magyarázat

K. Mit jelent az a nagy eröszakal valo küszködés a melyet tészen az ördög hogy ki ne menyen az iffiubol a kiben anyi esztendökig lakot, és akit süketté, és némává tette vala

F Ez a példa meg mutattya hogy mitsoda nehéz elhagyatni az ördögel az ollyan lelket, akit birt, arosz szokások által, arra szükséges akegyelemnek hatalmas munkája, nagy eröszakot kel vennünk rosz kivánságinkon. hogy azokot meg zabolázhasuk, és arra a szabadságra viszá mehesünk. a melyekben az Istent szolgálhasuk. szeretettel. szabadság. a melynek erejét. az üdveségnek ellensége igyekezik el rontani. hogy a maga, és arosz kivánságoknak rabjává tévén a lelket, azok azt a vétekre vigyék.

K. Mitöl vagyon. hogy azt az ifiat az ördög hol atüzben. hol a vizben vetvén, se meg nem egétte, se a vizben nem ölte. hanem tsak a veszedelmin igyekezet?

F Mert az ö dühössége meg lévén határozva, tsak anyiban vagyon hatalma rajtunk. a menyiben az Isten azt néki meg engedi. jóbnak tsak egy juhát sem ölhette volna meg, ha arra engedelmet nem vett volna. ordithat. mint egy oroszlány, ugathat mint a komondor, de lántzon lévén, senkit el nem nyelhet., se senkit meg nem sebesithet mást, hanem aki hozája közelit, állyatok ellene az ördögnek, mondgya szent Jakab. és el szalad tölletek, közelittsetek az Istenhez, és hozátok közelit. 4. 7. 8. meg örizvén minket, hamiságátol. egyedül az Istentöl. kel félnünk, és nem az ördögtöl. ami hüségtelen. és hitlenségünkel engedgyük néki lelkünkben valo menetelét, mivel, ha hivek volnánk az Istenhez, egy haj szálat. sem vehetne el fejünkröl.

K. Mitöl vagyon hogy az Apostolok akik hatalmat vettek volt, atsuda tételekre. meg nem gyógyithaták ezt az ifiat?

F Az ö hiteknek gyengesége okozá azt, ugy valamint a mi hitünknek, és bizodalmunknak kitsinysége, meg akadályoza az Isten kegyelmét, és kénszeritti is még némelykor arra, hogy viszá vegye töllünk adományát.

K. A kristus miért szolla olyan keményen az Apostolokhoz,?

F Azért hogy meg gyógyitaná öket hitlenségekböl. valamint egy ollyan orvos aki abetegnek keserü orvoságot ád, hogy meg gyogyithasa. eszerént bánik akristus a bünösökel, akiket meg akar tériteni, fel indittya bennek alélek üsméretnek dorgálásit, és keményen bánván vélek betegségeket. joszágokban. valo kár vallásokot, és nyomoruságokot küld reájok, amelyek kegyelméböl üdveségekre szolgálnak, ámbár azok nékik igen keményeknek, és keserüeknek láttassanak is lenni.

K. Miért mondá akristus. hogy minden lehetö annak a ki hiszen?

F Meg akará ezel mutatni az Apostolinak kitsiny hitüségeket, mivel ha anyi hitek lett volna. a mint kivántaték, meg szabadithatták volna az ifiat agonosz lélektöl. az ollyan aki, élö és tekélletes bizodalomal valo hittel hiszen. annak mint egy kezében vagyon az Isten minden hatosága, és semmi nem lehetetlen néki, de az unadalom a melyel vagyunk az üdveségi dolgokhoz, és a mi lágyságunk hogy meg gyözük az akadályokot, melyek az Isteni szolgálatban találtatnak. a mi kevés állando, és álhatatlanságunk a jóban, melyet az ö ditsöségére akarunk kezdeni, mind ezek ahitlenségtöl jönek. minden lehetetlennek láttzik nékünk, mert magunkban igen bizván, magunkal azt el nem hitettük, hogy ha magunktol semmit nem tselekedhetünk. is, de mindent tehetünk akegyelemnek segittségivel. tsak egyedül az Istentöl várjunk tehát mindent akristus által, élö hittel kérjük azt tölle, a mi nélkül szükölködünk, kérjük hitünknek nevelésit, és alhatatoságal könyörögjünk, és nem tsak meg lehetö lesz nékünk minden. de könyüis lesz, a kristus járma nékünk kedves lészen, és azö terhe könyü.

K Mint hogy az iffiunak az attya hitt a kristusban. miért kéré tehát hogy segittse hitlenségiben?

F Mert nem méré azt tartani maga felöl hogy meg érdemlené hitiért meg nyerni kérésit, ezért is kéré. hogy segitené meg hitének gyengeségit. agyengének, kételkedönek, és tétovázonak hítet, agonosz lélek, hamar fel fordittya hogy ha tsak akristus kegyelmét nem kérik segittségül., hittel kérje pedig mondgya szent Jakab, semmit nem kételkedvén, mert aki kételkedik, hasonlo atenger habjához, mely a széltöl meg indittatik, ide s'tová, hányattatik, ne álittsa tehát az ilyen hitü, hogy valamit nyerjen az urtol. 1. 6. 7.

K. Mit jelent nékünk ez az ifiu a ki sok esztendökig az ördög hatalmában lévén, más képen onnét megnem szabadulhatot, hanem az imádság, és a böjt által,

F Azt jelenti, hogy az ollyanok, kik régi vétkes szokásokban vannak. fö képen a mértékletlenségben, és atisztátalanságban, különös szükségek vagyon arra, hogy azon rabság alol. ki szabaditassanak, hogy az imádságal, és aböjtel., a penitentzia tartásra adgyák magokot, sanyargassák, és meg büntessék. abünös testet. mint ollyan ezközt, a melyet az ördög roszra forditotta, ez a gonosz lélek. a mi tagjainkot, és rosz kivánságinkot veszi ezköszül, hogy azokal kisérttsen, a midön mi is azoknak engedünk, és kényeztettyük, hogy pedig meg gyözhesük. és el üzhesük. azt a gonosz lelket, leg jóbb modgya, a, hogy arosz kivánságokot meg sanyargasuk, és a testet apenitentzia tartásnak szolgálattya alá vessük.

 

KÁNTOR PÉNTEKIN

Imádság

Kérünk mindenhato Istenünk tégedet, segits meg minket, és amidön testünköt böjtöltettyük. méltoztassad táplálni lelkünket, parantsolatidnak végben vitelével, kérünk tegedet a mi urunk. J. k.


Epistola.

oséás prof. 14. 2.

Térj meg Izrael ate uradhoz Istenedhez, mert el estél ate hamiságodban. vigyetek igéket magatokal. és térjetek az urhoz, és mondgyátok néki, minden hamiságot végy el, vedd bé ajót, és ajakink borjait néked adgyuk, assur nem szabadit meg minket, lora fel nem ülünk, se nem mondgyuk többé, a mi Istenink, a mi kezeink alkotmányi, mert abenned valo árván könyörülsz, meg gyógyitom az ö romlásokot, szeretem öket jó akaratbol, mert el fordult az én haragom ö rollok, én mint aharmat, Izrael virágozni fog mint a liliom, és a gyükere, meg foganodik mint alibanusé, nevekednek az ö ágai, és lészen azö ditsösége, mint az olaj fáé, és az ö illattya, mint alibánusé, meg térnek, le ülvén az árnyékan. buzával élnek, és virágoznak mint a szölö, az ö emlékezete, mint alibanus bora, Efraim, mire többé nékem abálványok, én meg halgatom, és én igazgatom ötet. mind a zöldellö jegenye fát, én általam találtatot meg. ate gyümöltsöd, kitsoda bölts, és érti ezeket, értelmes és tudgya ezeket. mert igazak az ur utai. és az igazak járnak azokon, az engedetlenek pedig el esnek azokon


Magyarázat

K. Mitsoda modot ád nékünk a proféta, arra, hogy meg engesztelhesük az Isten haragját, amidön ostorát botsáttya reánk?

F Azt a modot adgya, hogy valoságal térjünk meg az Istenhez, mert ami gonoszságunk, ejtet minket, a nyomoruságokban. az ostorozás akor szünik meg, amidön ellene mondunk avétkeknek, melyek azt okozták, avéteknek pedig ugy mondunk ellene, ha szivünkböl meg térünk, de mint hogy mi magunktol, semeg nem térhetünk Istenhez, se avétket el nem hagyhattyuk, kegyelme nélkül, azért, ö azt akarja, hogy abünös meg alázván magát. meg vallya elötte igazán vétkeit, és kérje azon, hogy azokot meg botsása, és töröllye ki szivéböl, leg elsöben is azt kel tehát tselekednünk. hogy magunkot vétkeseknek üsmervén, vallyuk meg az egyházi szolgákban, büneinket, aminden hato orvosnak, és kerjük, hogy azokot töröllye el maga.

K. Miért mondgya a proféta, vedd bé ajót. és néked adgyuk az ajakink áldozatit?

F Azt akarja velünk meg értetni, hogy az ollyan bünös, a ki nem kezd az Istenhez térni, semit olyat néki nem ajálhat a mi kedves légyen, se semit olyat nem tselekedhetik. mind adig még gonoszságában meg marad; de mihent a kegyelem meg szabadittya a nyelvét, hogy vallást tehesen vétkeiröl, és nyomoruságárol, az a vallás, ugyan maga, ollyan ajándéké lészen, amelyet ajánlhattya néki, mivel ö meg nem veti atöredelmes és alázatos szivnek áldozattyát, de a proféta szerént, szükséges. hogy a vallás tételt ahálá adás kövesse, hogy pedig háláadatlan ne legyen meg szabaditojához, meg kel köszönni a meg térésnek drága kegyelmét, hogy lehesen ujjabbakot is nyerní,

K. Mit jelentnek még azok a szók. a melyeket abünösel mondattya a proféta, nem várunk többé segittséget Assurtol. se lovainkban. nem vettyük reménségünket?

F Ezek azt tészik, hogy meg térése után, nem veti reménségit a teremtet állatban, mint annak elötte, se többé nem bizik az emberi segittségben, ebböl meg láthattyuk, hogy meg térésünket. ne tulajdonittsuk. a magunk erejének, se annak kezdetit, se végit., hanem a kegyelemnek, amely egyedül tselekedteti velünk ajót, melyet tselekeszünk, és tsak Istentöl kel várnunk meg igazulásunkot. és a nyomoruságokbol valo meg szabadulásunkot, a melyeket okozta avétek, hogy ha valoságal meg térünk, azt fogjuk mondani az Istennek,, valamint az Izraéliták. tellyes szivünkböl lelkünkböl, hogy többé nem akarunk magunk kezeivel tsinált bálványoknak szolgálni. és abban a szándékban vagyunk. hogy tsak egyedül az Istent imádgyuk, szeresük, és szolgállyuk, és ellene mondgyunk a rosz kivánságoknak, melyek bálványi szivünknek, az illyen szándék pedig, az Isten irgalmaságára légyen épitve, aki meg könyörül, az olyan árván, aki tsak ö benne bizik, a ki minden dolgát ö reája hagya, a ki minden nyughatatlanságit ö eleiben terjeszti, és aki mindent, tsak ö tölle vár.

K. Mit jelentnek azok a földi jók, melyeket böségel igér Isten az Izraélitáknak kik hozája meg térnek.?

F Jelentik akegyelmet, és az áldást, amelyeket böségel hinti az Isten azokra, kik az ö parantsolatinak uttyan járnak, meg gyogyittya lelkeknek sebeit. szeretetét adván beléjek. mert tsak épen jóságábol szereti öket, és nem azért hogy meg érdemlének, le botsáttya reájok szent lelkét, valamint Isteni harmatot, hogy termékennyé tegye szivekben igéjét, és abban keresztyéni jó erköltsöket formályon, a melyek aliliumhoz, az olaj fahoz, és a szöllöhöz hasonlitatnak, mert azok a kristusnak jo illattyát el hintik, hogy azok a szivben tisztaságot, ártatlanságot, és kegyeséget teremptsenek, és hogy táplállyák erösittsék, és vígasztallyák alelket.


Évangyélium.

szent luk. 7. 36.

Kért vala pedig némely ötet a farisaeusok közül, hogy véle ennék, és bé menvén a farisaeus házban. le telepedék. és imé egy aszszony állat. ki avárosban bünös vala, hogy meg érté hogy le telepedet volna. a farisaeus házában, hoza alabastromot kenettel. és meg álván hátul alábainál, köny hullatásokal kezdé öntözni lábait, és fejének haj szálaival. töröli vala. és tsokolgattya vala lábait, és akenettel keni vala, látván pedig a farisaeus aki ötet hitta vala, szolla ö magaban. mondván, ez ha proféta volna, tudná bizonyal kitsoda. és mi némü aszszony állat aki ötet illeti, mert bünös, és felelvén Jesus mondá néki, Simon vagyon valami mondásom hozád, az pedig mondá, Mester mond el, két adossa vala egy költtsön adonak, egyik ött száz pénzel tartozik vala, és amásik ötvenel. nem lévén azoknak a honnét meg adnák, meg engedé mind a kettönek. azért melyike szereti ötet inkáb, felelvén simon mondá. vélem hogy az, akinek többet engedet el. öpedig mondá néki, igazán itéléd. és fordulván az Aszszony állathoz, mondá simonnak., látodé ez Aszszony állatot, bé jöttem aházadba, vizet a lábaimnak nem adtál, ez pedig köny hullatásokal öntözte alábaimot., és haj szálaival törlötte meg, tsokot nékem nem adtál. epediglen miolta bé jöt, meg nem szünt tsokolgatni lábaimot. olajjal a fejemet meg nem kented. epedig kenettel kente meg a lábaimot, ez okáért mondom néked. meg botsáttatnak. néki sok bünei, mert igen szeretett, a kinek pedig kevesebb botsátatik meg. kevesebbé szeret; mondá pedig az aszszonynak., meg botsátatnak néked büneid, és a kik együt le telepedtek vala, kezdének mondani ö magokban., kitsoda ez, aki még a bünököt is meg botsáttya. mondá pedig az aszszony állatnak, ate hited meg szabaditot téged. meny el. békével.


Magyarázat

K. Az Anyaszent egyház mivégre olvastattya nékünk amái Évangyéliumot,?

F Hogy elönkben adgya, apenitentzia tartásnak tekélletes formáját, abban az aszszonyban., akinek meg téréséröl emlékezet vagyon, ez akristushoz, a mi lelki orvosunkhoz mene, mihent meg tudá hol létit, ebéd közben mene eleiben. nem vigyázván arra, hogy mit mondhatnak mások felölle, se attol nem tarta, hogy mit gondolhatnak akevély farisaeusok kik a kristusal valának, hanem lábaihoz borulván, azokot köny hullatásival mosogatá, és hajával törölgeté, meg tsokolgatá, és azokra kenetet tölte,

K. Mit tanulhatunk mi mind ezekböl?

F Azt tanulhattyuk, 1. hogy egy bünösnek, tsak egy szem pillantásig sem kel. halogatni meg térésit, amidön akegyelemnek indulattyát érzi magában, hanem ezt az aszszonyt kel követni. akit, se az emberi tekéntet, se egyéb akadály meg nem tartoztattya., hogy a kristushoz ne menne, mihent meg tudhatá, hogy egy farisaeus házánál volna, az ember nem ura, se az idönek, se a kegyelemnek, és talám nem is lészen több azon a szem pillantáson kivül, a melyben, az Isten maga szolittya, hogy ha azt, valaki el mulattya, tarthat attol, hogy mindent el vesztet, és az Isten is eltávozhatik tölle.

2. Az a szent szemérmetlenség, valamint egy Atya mondgya, a melyel nem tarta anyi asztalnál lévö emberek eleiben menni. oly alázatoságal, meg mutattya az olyan bünösnek, aki az Istenhez akar térni, hogy ne szégyenellye a penitentzia tartást, és mindenek láttára helyre hozni abotránkoztatást, melyet okozot vétkeivel, ez a példa pedig kárhoztattya. vétkes félékenységit azoknak. a kik szégyenlik követni, hivatallyokot. tartván attol. hogy az emberek ne beszéllyenek felöllök, vagy helyben ne hagyák tselekedeteket.

K. Honnét vagyon az a sok emberi tekéntet, a melyekel anyi sok keresztyének vannak avilághoz, és amelyek meg tartoztattyák öket. apenitentzia tartásnak uttyában

F Az, az ö kevés, hitektöl, kevés Isteni félelmektöl, és szeretetektöl vagyon. hogy ha élö hittel hinnök avilágnak semmi voltát, az Isten itéletit. az örökös büntetést, és jutalmat, sokal inkab keresnök az Istennek kedvét, mint sem avilágét. hogy ha félnénk az Istentöl, attol is felnénk hogy kedvetlenségiben ne esünk, és haragjában ne legyünk. és ha az ö szeretete uralkodnék szivünkben, semminek tartanok. a világ gyülölésit.

K Magyarázd meg, még a több részeit is ennek a bünos aszszony penitentzia tartásának?

F Egy valoságos penitentzia tartonak szükséges, valamint ez az aszszony tselekedék, akristus háta megé állani, érdemetlennek tartván magát eleiben menni, borullyon az ö lábaihoz. és magát mindeneknél aláb valonak tartván, sirassa vétkeit, suhajtozék töredelmes alázatos szivel, hinttse lábaira köny hullatásit, könyorületeségel lévén a szegényekhez, akik akristusnak lábai, töröllye meg azokot hajával. az az, segittse azokot. a szükségin felyül valobol, melyet jelenti ahaj, hinttsen keneteket azokra, könyörögvén érettek, és jó példákot adván nékik,

K. Miröl feddé meg az ur a farisaéust, aki asztalához hitta vala ötet,

F Meg feddé ötet, arrol az igasságtalan és bal iteletröl melyet tett mind ö rolla, mind az aszszonyrol, aki lábainál sira, igasságtalan dolog volt tölle, ugy tekinteni azt az aszszonyt, mint egy rosz életü személyt, amidön oly nagy változást láta benne, mivel. emagát meg alázván, büneit siratá, és apenitentzia tartásra fordittá mind azokot a mik az elött ahivalkodásra szolgáltak, ugy mint, szemeit, haját, szépségit, kenettyit, látá a farisaeus hogy mind ezeket meg vetette, de még is kárhoztatá ötet, igen igasságtalan, és vak merö itélet volt., azt gondolni, hogy a kristus nem volt proféta, azért mert magához hagyá közelgetni egy olyan aszszonyt, mind enem titkos helyt ment végben, hanem nyilvánságosan, és mind azoknak láttokra, kik asztalnál valának, nem más okbol tehát, hanem meg vetö kevélységböl itéle illyen formán. a farisaeus, ezen aszszony felöl, az üdvezitö felöl is belsö irigység tén olyan vak merö itéletet, el kel kerülni, okoságal, arosz erköltsüeknek társaságokot. de nem meg vetésböl, vagy kevelységböl.

K. Miért mondá az ur, hogy meg botsátattak néki sok bünei?

F Maga meg mondgya nékünk az okát. mert sokat szeretet, és egyszers mind, el is igazittá a nagy kérdést, tudni illik, ha szükségesé az Isteni szeretet abün botsánat meg nyerésire, kel tehát szeretni az Istent, hogy ha botsánatot akarnak tölle nyerni, de mérték nélkül, kel ötet szeretni, mivel sok vétkek botsátatnak meg annak, aki sokat szeret. és a kevés szeretetért, kevés vétek botsátatik meg, keveseb dolgot nem tselekedhetik egy olyan bünös. aki penitentziát akar tartani, mint azt, hogy az Istent ugy szerese, valamint ateremtet állatot szerette, apedig igasságos volna, hogy ötet sokal inkáb szeretné, mint sem avilági dolgokot, szerette, az Isten véghetetlen szeretetre méltó magában., és lehetetlen ötet ugy szeretni ez életben., a mint kivántatnék., de mint hogy nem lehet ötet véghetetlenül szeretni, legg aláb azzal. tartozunk, hogy ötet inkáb szeresük magunknál, és mind annál, a mit leg inkáb szerethetünk evilágon. nem is lehet vétek nélkül, szivünkben eleiben tenni ateremtet állatot, de mint hogy az életbéli dolgokhoz valo szeretet okoza avétket, azért. azt a szeretetet nem lehet el törleni, hanem tsak avéle ellenkezö szeretettel., a mely egyedül az Isteni szeretet. ez igy lévén, valamég azt az örökös jót nem szerettyük, mindenek felet, addig arendeletlen szeretet meg marad a szivben, és abün is meg nem botsátatik.

K Nem lehetneé azt ki hozni akristus szavaibol, hogy az Istent inkáb szerethesük sokat kel vétkeznünk, vagy hogy a ki leg kevesebszer bántotta meg. annak kevesebet is kel ötet szeretni?

F Isten ne adgya., hogy az ö szavaival. olyan vétkesen, és igaságtalanul élyünk viszá. soha sem szabad roszat tselekedni, hogy abbol jó következék., se az Istent azért meg bántani, hogy inkáb szeresék., az illyen, igen vétkes dolog volna, hogy ha ameg történik némelykor, hogy ahol. avéteknek bösége volt, ót az után akegyelemnek, és az. Isteni szeretetnek is fellyeb halado bösége is volt, etsak, az ö ki mondhatatlan irgalmaságátol volt, hogy ha ez az aszszony sok vétkei után sokat szeretet, atsak, egyedül akegyelemnek erejétöl volt, a melyel néki nem tartoztanak, mivel vétkes volt, söt még azt érdemlette, hogy az Isten tsak magára el hagyta volna, az illyen kegyelem ritka, a mi pedig azt illeti, a ki leg kevesebszer bántotta meg az Istent, az ollyannak nem kel. semmi képen magával azt el hitetni, hogy kevesebet is kel neki szeretni, emeg más vétkes hüségtelenség volna, tartozunk az Istent szeretni szent Agoston szerént, nem tsak azért, avétekért melyet meg botsátot, hanem még azért is a mellyet nem tselekedtünk, mivel tsak azö különös kegyelme oltalmazot meg attol. nintsen olyan vétek, mondgya ez az Atya, melyet egy ember tselekeszi, hogy azt más is ne tselekedhetné, hogy ha az Isten aki az embert teremtette, ötet el hagyná magára, a mi ártatlan életünkre valo nézve, nem kel. hogy meg hidegedgyünk a szeretetben., a melyel tartozunk az ö véghetetlen jóságának, egy ollyan bünös, aki inkáb szereti ötet, eléb valo egy olyan ártatlannál. a ki kevesebet szereti.

 

KÁNTOR SZOMBATTYÁN

Imádság

oh' Istenünk aki alángnak sebeségit meg tartoztattad, a három ifjuért, engedgyed nékünk szolgaidnak, hogy semmi vétkes indulat bennünk fel ne gerjedgyen. ad meg ezt a kegyelmedet a mi urunk J.k.


Epistola.

szent pal. sidok. 9. 2.

Mert az elsö sátor meg tsináltatot, melyben agyertya tartok valának, és az asztal, és aki tött kenyerek, mely szentnek mondatik, a második superlát után pedig a sátor, mely szentek szentinek mondatik, benne lévén az arany temjénezö, és a szövettség szekrénye, minden felöl aranyal bé boritatván, melyben a manna tarto arany veder vala, és az Aaron veszeje, mely meg leveletzet, és a szövettség táblái, és azon felyül a ditsöségnek kerubimi valának, bé árnyékozván a kegyelem táblát, melyekröl egyenként most nem kel szollani. ezek pedig igy lévén el rendelve. az elsö sátorba ugyan mindenkor bé mennek vala a papok, az áldozatok szolgálattyát el végezvén, amásodikban pedig, esztendöben egyszer, egyedül a fö pap. nem vér nélkül, melyet bé mutat az ö maga, s'anép tudatlanságáért, azt jelentvén a szent Lélek, hogy még nem nyilatkoztatot volna meg a szentek uta, az elsö sátor még fent álván, mely a jelen valo idönek példája. mely szerént ajándékok, és áldozatok mutattatnak bé. melyek lelki isméret szerént, tekélletesé nem tehetik a szolgáltatót, ha nem tsak az ételekben., és italokban., és külömb féle mosodásokban, és atestnek igazságiban. melyek a meg jobbitásnak idejéig voltak rendelve. a kristus pedig a következendö jóknak fö papja, elö álván, nagyob és tekélleteseb sátor által, mely nem kézel tsináltatot, az az, nem efféle alkotmányu, sem a bakok. vagy borjuk vére által, hanem atulajdon maga vére által, ment bé egyszer a szent helybe, örök válttságot találván.


Magyarázat

K. Magyarázd meg nékünk mind azokot, a miket szent pál mond az ó törvényröl a mái letzkének a kezdetin.

F Az Izraéliták sátora. olyan templom vala, a melyet hordozhatták, ejelentette akristust, az ö halando életében, és az Anyaszet egyházat, az ö eföldön lévö idegen, és utozo voltában, valamint a Jérusálemi templom képzelé akristust, az ö feltámadot, és ditsöséges életében, és amenyei Anyaszent egyházat, örökös és meg maradando voltában, az Isten elött ki tett kenyerek, jelenték akristus emberségit, aki élö kenyér lévén, azt minden nap ajánlyák az Istennek. atemplomban, és a mely kenyér eledele avaloságos hiveknek, agyertya tarto jelenti az Isteni szeretetet, és annak ahét ágai, a szent léleknek hét ajándékit.

K. Mit jelent még. amit az irás szentek szentinek nevezi, és mind azok valamik azokban valának?

F A szentek szenttye, leg belsöb, és titkosab része vala a sátornak, és a templomnak, ebben vala a szövettség szekrénye, ejelenté amenyei tekélletes vallást, mely a földön kezdödik, ót minden aranybol volt, mert menyben minden tiszta, mert ót egyedül az Isteni szeretet uralkodik, és a ditsöség tellyes, az arany temjénezö, jelenté a szentek szivét, akiknek szivek tellyes lévén Isteni szeretettel., és a szent léleknek tüzével, azokbol ditséretek, és háláadások szivárkoznak, a melyek mint kedves illatok. fel hatnak az Isten széke eleiben. a szövettségnek szekrénye, jelenti a ditsöséges kristust, a ki magában foglallya, minden kegyelmeknek tellyeségit, és tekélleteségit. melyeket jelenté amanna, a királyi, és apapi szenttséget. és hatalmat, melyet jelenté az Aaron. veszeje, az Isteni, és a felebaráti szeretet, melyeket jelenté az Isten ujával., akét kö táblára iratot törvény, aditsöségnek két kerubimi, kik bé fedezék szárnyokal. a kegyelemnek táblaját, ahonnét az Isten ád szozatot, azt jelentik nékünk, hogy aleg tekélleteseb teremtet állatok is tsak az Isten ditsöségére valok.

K. Mit mind az Apostol. a sidok fö papja felöl?

F Azt mondgya, hogy tsak egyedül ö ment bé a szentek szentiben, esztendöben tsak egyszer, akór is nem vér nélkül, a melyet az Istennek ajánlotta, ejelenté a kristust, egyedül valo fö papját az uj törvénynek, ajövendö beli jóknak fö papját, melyek a menyei jók, aki is a maga tulajdon vérit vivé a sanctuariumban. ditsöséges fel menetele napján, hogy az embereket meg békéltesse, és vétkeket el töröllye, oda bé menvén. az ö halálának, és örökös áldozattyának érdemeivel, azt is láthattyuk, hogy az Istenhez tsak az ö közben járása által mehetünk, hogy nintsen foganatos. és kedves áldozat Isten elöt, tsak az üdvezitöé, nem is lehet más képen. irgalmaságot, és üdveséget várni. tsak az ö érdemi által.

K. Miért mondgya nékünk az Apostol. hogy a szent Lélek azt jelenti, nékünk, hogy avaloságos sanctuáriumnak uta, kinem nyilatkoztatot mind addig, meg az elsö sator fent állot?

F Hogy nékünk meg mutassa, hogy a menyei szenteknek szente, bé vala zárva az emberek elött. mind addig még az ó törvény fent állot, tudni illik akristus haláláig, ö nyittá meg nékünk azt az uj utat, és ö, tagjaival együt, kik aválasztottak, aki bé mégyen. az Istennek, azö Attyának kebelében. a mely is avaloságos sanctuarium, hogy ót helyeket készittsen nékünk. követvén ót apapi, és aközben jároságnak hivatallyát, és szent lelkét küldvén meg szentelésünkre, és hogy méltoká tégyen minket. ahoz a mennyei örökséghez, a melyet halálával érdemlette meg nékünk.

K. Mit mond szent pál. a Mojses törvényének ajándékirol, és áldozatirol?

F Azt mondgya, hogy ezek tisztává nem tehették a lelki üsméretét, azoknak, kik ezek szerent szolgálták az Istent, mert a mi tsak tsupan külsö, és testi, anyira nem mégyen hogy az ember szivét meg változtassa, és meg szentellye, amind a példákhoz, és a sidó valláshoz valo. ami Isteni szeretet nélkül vagyon. mint hogy akristus meg igazitotta ezt a vallást, és nékünk azt tanitotta. hogy az Istent. lélekben. és igazságban kel imádni, ha ki az illyenekben vetné bizodalmát. az ollyan nem üsmerné vallását, és esze elegyitené az ó törvényt, az ujal.

K. Az apostol miért nevezi akristust. a jövendö jók fö papjának?

F Meg akarja velünk értetni. hogy azért követte a papi hivatallyát. amidön az Attyának ajánlotta, és fel áldozta magát a kereszten., hogy örökös jokot nyerjen nékünk, mivel az ó törvénynek papjai, tsak az ideig tartó, és a jelen valo joknak voltak fö papjai, ez igy lévén, aki a világi jókót szereti, és azokban veti reménségit, annak nintsen része, akristus. áldozattyának hasznaiban, ugyan ezért is tartozunk, ha jelen akarunk lenni, és részesülni az oltári szent áldozatban., hogy szivböl mondgyunk ellene, a földi dolgoknak. halyunk meg magunknak, és a világnak, és ne kivánnyunk, se ne kérjünk, Istentöl mást, azon nagy áldozatnak. érdemi által, hanem tsak az örökös jókót, és azt, ami azokhoz vezethet.

K. A kristus miképen ment bé amenyei sanctuariumban.?

F ö oda szent pál szerént, nagyob. és tekélleteseb sátor által ment bé. mint sem az ó törvény béli sator, a mely által. a fö pap ment bé a sanctuariumba, az új törvény béli sátor, nem emberi kéznek alkotmánya, mivel az. a kristus szenttséges Embersége, az ö maga teste, aki egy szüznek mehében formáltatot, a szent Léleknek munkája által, avolt az út, a melyen menyekben ment, minékünk is azon kel oda mennünk, jaj annak, aki, akristuson. az ö szenvedésein. és halálán kivül más utat keres, az Apostol azt mondgya, hogy oda bément, nem a bakok vére által, hanem amaga vére által.


Évangyélium.

szent luk. 13. 6.

Mondá pedig ehasonlatoságot is. egynek szölöjében füge fa vala plántálva, és el mene gyümöltsöt keresvén azon. és nem talála, mondá pedig a szöllö mivesnek, imé harom esztendeje vagyon miolta jövök gyümöltsöt keresni e füge fán, és nem találok, azért vagd ki azt, miért foglal tsak földet is. amaz pedig felelvén mondá néki. uram. hadd meg azt ez esztendöben is, mig meg kapállyam körös körül, és meg ganéjozam, és ha gyümöltsöt hoz, jó, ha pedig nem, jövendöben vagd ki azt, tanit vala azö synagogájokban szombat napokon. és imé egy aszszony kinn abetegségnek lelke. tizen nyolcz esztendeig vala, és meg görbedet vala, és tellyeségel fel nem nézhet vala, kit midön látná Jesus, hozája hivá ötet, és mondá néki, aszszon el hagyattattál a tebetegségedtöl, és reája tévé kezeit, és azonnal fel egyenesedék, és ditsöitti vala az Istent. felelvén pedig a synagogának fejdelme. boszonkodván. hogy szombaton. gyogyitot volna Jesus. mondá a seregnek, hat nap vagyon, a mellyeken dolgozni kel. azokon jöjjetek, azért. és gyogyitassatok meg, és ne szombat napon. felelvén pedig néki az ur mondá, kép mutatok, ki ki közülletek szombaton nem oldgyaé el ökret, vagy szamarát a jaszoltol, és nem viszié itatni, ezt pedig az Ábrahám leányát. kit meg kötözöt asátán, tizen nyolcz esztendeig. nem kelletté meg oldozni akötéstöl szombat napon., és mikor ezeket mondaná. pirulnak vala minden ö ellenkezöi. és az egész nép örül vala mindeneken, melyek ditsöségesen lesznek vala ö tölle.


Magyarázat

K. Magyarázd meg nékünk a füge fárol valo példa beszédet?

F A ki füge fát plántála szöllöjében, a maga az Isten, a szöllö, az Anyaszent egyház, a füge fa, akeresztyének, akik az Anyaszent egyhazban vétettek, akereszttség által, hogy abban jó gyümöltsöt hozanak, a gyümölts melyet atselédes gazda keres a fán, ajó tselekedetek, amelyeket vár, és kiván az Isten akeresztyénektöl, a szöllö mives jelenti a pásztorokot, és az ollyan szent lelkeket, kik felebarattyok üdvesegeken munkálodnak, a fuge fa, amelyröl panaszolkodik a tselédes gazda, hogy hejában foglallya ahelyt, jelenti az ollyan lágy keresztyéneket, akiknek annak idejében szemekre hánya akristus. avett kegyelmekel valo viszá élést, és a melyekel mások jóbban éltenek volna.

K Mit tészen az, a mit az irás mond atselédes gazdárol. hogy fel számlálta az esztendöket, a melyekben a füge fa nem termet. és aki azt akarja hogy ki vágják. hogy ha még bizonyos ideig nem fog hozni?

F Az ur, arra int minket ezzel. hogy az Isten fel számlállya az esztendöket. anapokot, az orákot, amelyeket hejában töltünk el. és a melyekben gyümöltsöt nem hozunk, az örökké valoságra, hogy ö azt meg visgállya mire fordittyuk az életet, és az idöt, melyet nékünk ád, és ha láttya, hogy azt haszontalanul tölttyük, az ö irgalmasága ád még egy kevés idöt arra hogy üdveségünkért munkálodgyunk de az után ha láttya. hogy azal az idövel sem élünk jól, meg röviditti napjainkot, és több idöt nem ád.

K Mit jelent a szöllö mives aki a füge fa mellet szól az urának, hogy kine vágassa, hanem hagya meg még egy ideig mert ö meg kapállya atövit?

F Jelenti apásztorokot, az Isten félöket, és a szenteket. a kiknek könyörgések meg tartoztattyák. az Isten haragjának erejét abünösökön, és függöben tarttyák iteletinek végben vitelét. és nékik idöt nyernek, hogy a penitentziának, méltó gyümöltsét hozhasák, deha, amások igyekezetek sem fog rajtok, hogy meg térjenek, és gyümöltsöt hozanak, nem érdemlik a botsánatot, és attol tarthatnak, hogy végtire az Isten türése el ne unnya öket a földön. szenvedni.

K. Az Anyaszent egyház mitsoda igazságokra akar minket oktatni a meg görbedet aszszonyrol.

F A gonosz lélek ezt az aszszonyt anyira nyavalyásá, és görbévé tette vala, hogy tsak a földet kelletet nézni, eképe a meg romlot természetnek, az ember avétekért, agonosz lélek hatalma alá esvén, kemény szolgálat alat tarttya ötet, és olyan meg nyomoritásban, hogy azt tselekeszi vélek amit akar, az ember szivének, olyan hajlandosága vagyon a földi dolgokhoz. hogy magátol fel nem nézhet, nem szeretheti, senem kivánhattya a menyei jókót, nem is lehet már néki, mondgya szent prosperus, fel emelni rabságban lévö szemeit a felsö világoság felé, nints anyi java, hogy meg üsmérhesse a gonoszt

K. Miért szolittá a kristus ezt az aszszonyt. hogy meg gyógyitaná, és miért nem várá hogy maga kérje ötet, valamint tselekedének tsak nem mindnyájan azok, a kik kegyelmét vették?

F Azért hogy meg éreztesse velünk, mitsoda szükségünk vagyon a vétekben valo létünkor. hogy meg elözön kegyelmével, fel emelvén bennünk azt a hajlandoságot, mely tsak a földi dolgokhoz hajlandoztat minket, és hogy azt az egyenes szívet és elmét adgya nékünk, mely az Istenhez emeltesse velünk gondolatinkot, és kivánságinkot, ateremtet állathoz hajlot bünös, nem gondolkodnék sohais az Istenhez valo meg térésröl, hogy ha a kristus magához ne szolittaná ötet.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 14.DIK VASÁRNAPON

Imádság

Tarsd meg uram Anyaszent egyházadot. szüntelen valo irgalmaságodot hintvén reája. és mint hogy az ember, ahalál alá vettetett, tsak ameg esésre alkalmatos., hogy ha nem tartod ötet, engedgyed, hogy ate segittséged meg oltalmaza szüntelen mind attol., ami néki árthat, és vigye mind arra, a mi üdveségire szolgálhat: a mi urunk J.k.


Epistola

szent pal. gal. 5. 16.

Mondom pedig lélek szerént járjatok., és atestnek kivánságit véghez nem viszitek, mert atest alelek ellen kiván, alélek pedig atest ellen, mert ezek egy másal ellenkeznek, hogy nem mind azt tselekedgyétek amit akartok, hogy ha alélektöl viseltettek, nem vagytok atörvény alat, nyilván valok pedig atestnek tselekedeti, melyek ezek, aparáznaság, atisztátalanság. szemtelenség, bujaság, bálványozás, büvölések, ellenkezések, öszve veszések, irigységek, haragok, versengések, viszszá vonások, part ütések, irigykedések, gyilkoságok, részegségek. tobzodások, és ezekhez hasonlok, melyekröl mondom néktek, a mint ez elöt is mondottam. hogy a kik efféléket tselekesznek, az Isten országát nem veszik. a léleknek gyümöltse pedig ez, a szeretet, öröm, békeség, türés, kegyeség, jóság, hoszszu várakozás, szelidség, hit, mértékleteség, maga meg tartoztatása, tisztaság, effélék ellen nints törvény, a kik pedig a kristusé, az ö testeket meg feszitették a vétkekkel, és kivánságokal.


Magyarázat

K. Mitsoda lélek szerént akarja szent pal hogy a hivek járjanak.. és mitsoda testi kivánságot ne vigyenek véghez?

F A lélek, amely szerént akarja az Apostol., hogy a hivek járjanak, más nem lehet, hanem a szent Lélek a ki az Isteni szeretetet hinti a szivekben, és az Istennek törvényit olttya azokban, tsak egyedül az is gátolhattya meg, hogy atesti kivánságokot véghez ne vigyék. az az, az embernek minden kivánságit, a melyek ellenkezhetnek a szent Léleknek sugarlásival, és amelyek az ö sziviböl származnak, az Apostol. azokot mind testi kivánságoknak nevezi, mert a lélek testié let avétek által, és annak kivansági testié lettenek, a melyet nevezik Cupiditasnak, Concupiscentianak, rosz kivánságnak, a tagok törvényének, ó embernek, meg romlot természetnek, vagy tsak természetnek,

K. különösön ad elönkben, az ellenkezö kivánságit a testnek, és a léleknek.?

F Egy nehányat elé hozok azokbol., egy aitatos auctor után. de imitatione Christi. aki is azt mondgya, hogy a természet gyönyörkodik abban. hogy betsültessék. és tiszteltessék, a kegyelem ellenben. huségel, és szorgalmatoságal adgya az Istennek a tiszteletet, és aditsöséget, a természet szereti ahenyélést, és a nyugodalmat, a kegyelemnek nem lehet henyélésben lenni, és szivesen meg öleli a munkát, a természet, a teremtet állatokhoz vonszon., és ingerel a test kedve bé töltésire, a természet szereti ahejában valo mulattságot, a sétálást, és a futkozást, ellenben a kegyelem az Istenhez, és a jó erköltsök szeretetire vonszon. ellene mond ateremtet állatoknak, kerüli avilágot, gyülöli a testi kivánságokot. fent hágy, a hejában valo beszélgetésen, és látogatáson. és szégyenli, midön, mindenek eleiben kel menni.

K. Mitsoda indulatokot okoznak az ember sziviben ezek a testi. és lelki kivánságok.?

F Ezek tusakodást, és ellenkezést okoznak. mind abban valamit kellene tselekednünk hogy boldogok lehesünk, amidön az üdveségen munkálodunk, erre valo nézve, hogy a lélek meg gyözhese atestet, és akegyelem alá vethesse, szükséges egy keresztyének, vigyázásban lenni. és szüntelen figyelmezni magára, gondolatira, és indulatira, magát meg aláza, nyomoruságára valo nézve, magát bátorittsa, erösittse, vigasztallya, az Isten irgalmaságára valo nézve, a melyet ahit ád eleiben, akitöl kel várni segittségit, folyamodgyék hozája mint Attyához, eleiben terjesztvén szükségit, ne várjon semit a természettöl, se amaga erejétöl, hanem egyedül abban vesse reménségit, akinek kegyelmével mindent tehet,

K. Mit tesznek ezek a szók. ha alélektöl viseltettek, nem vagytok a törvény alat.?

F Ezek azt teszik, hogy azok akik azon szeretetnek indulattyábol tselekesznek, amelyet a szent Lélek hinti a szivben, azok nem szolgai atörvénynek, a mely erölteti, fenyegeti, és meg bünteti avétkeseket, hanem az Isten fiaihoz valo szabadságal élnek, szeretettel., és gyönyörüségel szolgálván ötet, nem is ugy vannak már most atörvény alat mint szolgák. mivel azt, kedvesen viszik végben.

K. Mind azok avétkek, a melyeket szent pál a test tselekedeteinek nevezi, ki zárnaké minket amenyeknek országábol.?

F Vannak olyanok, azok közöt, amelyek ki nem zárnak örökösön, ugy mint, egy kis izetlenség, valamely kevés indulat, és irigység. vagy az olyan veszekedés mely nagyra nem fokad, ezek is mind azon által ki zárnak, hogy ha anyira terjednek, hogy a felebaráti szeretetet el ólttyák a szivben. és arosz kivánságot teszik helyében. atöbbi pediglen mind olyan vétkek, a melyek egyszers mind. meg ölik a lelket. és tsak azok közül egynek végben vitele, poklot érdemel., de söt még tsak akivánságért is. ámbár anyira ne menyenek is hogy külsö képen meg tselekedgyék. illyen aházaság törés, paráznaság. tisztátalanság, és töb efféle, ugyan ezért is tartozunk valoságal azon lenni minden tehettségünkel, hogy ki irttsuk magunkbol. ahajlandoságokot melyek azokra visznek. és hogy el fogyaszszuk azokot, az érzékenységek, és az elme sanyargatási által, ne hogy némellyek azok közül lassanként eröt vegyenek rajtunk, és egyszers mind a vétekben ejttsenek minket, ez igy lévén igen szükséges dolog. ellene állani a leg kiseb kezdetin arosz kivánságnak, és szüntelen elménkben tartani ezt a rettentö mondását az Apostolnak, hogy azok akik eféléket tselekesznek, nem lésznek örökösi az Isten országának.

K. Mit mondasz arrol amit szent pál mond a léleknek gyümöltsiröl

F Azt mondom szent Agoston után. hogy nem ók nélkül. teszi fel leg elöbször a szeretetet. meg akarván velünk értetni, hogy atöb gyümöltsi tsak anyiban ditséretesek, a menyiben azok, a szeretettöl jönek. és indittatnak, mivel az a gyükere, minden valoságos jóknak, és atöbbi anélkül haszontalanok Isten elöt, még a böségel valo alamisnálkodás, és a martyrumság is. 1 Cor. 13.

K Miért mondgya. hogy nintsen törvény azok ellen akikben a szeretet. és a szent Lélek gyümöltsi vannak.?

F Mert mind azok, akikben a szent Lélek. azokot a mennyei gyümöltsököt hoza. a törvénynek minden parantsolatit bé töltik. szeretettel, és az által nem tarthatnak azoktol., a mikel fenyegeti a törvény azokot. akik azt által hágják. de söt még várhattyák azt a jutalmat, a melyet igér azoknak., kik hiven azt meg tarttyák. és igy atörvény. nem ellenek, hanem mellettek vagyon.

K. Miröl lehet azt meg üsmérni hogy akristusé vagyunk, és hogy ha valoságos keresztyének vagyunké?

F Arrol, amidön fel feszittyük atestet rendeletlen kivánságival. együt, ugyan ezt is tselekeszik, a midön el kerülik az alkalmatoságot mely arosz kivánságokot fel indithatná, a midön az érzékenységeknek kapuját bé zárják, meg fosztván öket agyönyörüségektöl. a melyeket ohajttyák a midön a szüntelen valo tusakodásal atestet meg gyözik, és sanyargattyák. hogy meg tsendesithessék sebeségit, és el olthassák kivánságit. amidön minden magunk viselésiben aléleknek kivánságit követtyük. és azokot ajó erkölttsököt mivellyük, a melyek ellenkeznek a természet hajlandoságival., illyenek a szeretet, az alázatoság, a békeséges türés, a tisztaság, és több illyenek.


Évangyélium

szent matth. 6. 24.

Senki két urnak nem szolgálhat, mert vagy egyikét gyülöli. és a másikát szereti, vagy egyikét el szenvedi. és a másikát meg veti, nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak, az okáért mondom néktek, ne legyetek szorgalmatosok lelketekröl, mit egyetek, se testetekröl miben öltözetek, nem jóbbé alélek az eledelnél, és atest nem jóbbé az öltözetnél, tekintsétek az égi madarakot mert nem vetnek, se nem aratnak, sem tsürökben nem gyüjtenek, és ati menyei atyátok táplállya azokot. nem betsületesebbek vattoké ti azoknál. kitsoda pedig közületek gondolkodván adhat magosságához egy könyöknit, és aruházatrol miért vattok szorgalmatosok. nézzétek a mezei liliumokot, mint nevekednek, nem munkálodnak, se nem fonnak. mondom pedig néktek, hogy salamon sem volt minden ö ditsöségében fel öltözve. mint egy ezek közül. ha pedig amezei füvet mely ma vagyon, és holnap a kementzében vettetik, az Isten igy ruháza, menyivel inkáb titeket kitsiny hitüek, ne legyetek azért szorgalmatosok mondván, mit eszünk, vagy mit iszunk, vagy mivel ruhaztatunk, mert mind ezeket apogányok keresik, mert tudgya ati Atyátok, hogy mind ezek nélkül mind szükölködtök. keresétek azért elöször az Isten országát, és az ö igazságát., és mind hozzá adatnak néktek ezek.


Magyarázat

K. kitsoda az a két ur. akiknek nem lehet egyszers mind szolgálni?

F Az a két ur, az Isten, és avilág, mind az egyikét, mind a másikát, a szivben uralkodo szeretettel szolgállyák, hogy ha a szivben, az Isteni szeretet uralkodik, az Istent szolgállyák, hogy ha pedig avilági szeretet, akor avilág az ura, ami lelkünk illyen formában lészen szolgája annak. a mit szeret, abban is tészi gyönyörüségit, és örömit, attol várja boldogságát, és nyugodalmát, de nem szeretheti ezel az uralkodo szeretettel egyszers mind, az Istent, és avilágot, mert az ö törvények, és tanitások, tellyeségel. ellenkeznek egy másal, az egyike, az alázatoságot, és a sanyaruságot parantsollya, a másika a fel menetelt, a hivalkodást, agyönyörüséget, agazdagságnak szeretetit, az egyike azt akarja hogy aboldogságot, a szegénységben, szenvedésben. és akeresztekben keresék, és a másika, a világi jókban, és a teremtet állatokban.

K. kitsodák azok, akik két urnak akarnak szolgálni?

F A kik egyé akarják tenni az Istent avilágal., egyszers mind akarnának lenni mind akettöé. el osztván sziveket a menyei jókk, és a földi jók közöt, holot az Isten nem akarja az osztást a mi szeretetünkben, és a lehetetlen is. szükség képen kel egyikét, a másik eleiben tenni, ö egyedül akar ura lenni szivünknek, minden féle okból ötet is illeti hogy birja, és a midön láttya hogy azt el akarják osztani, ö közötte, és a teremtet állatok közöt, akor el távozik, és mindent el hágy. ötet boszonttyák akor. a midön ateremtet állatokhoz hasonlittyák. nem is lehet azért rettentöbb büntetést, mint ha az embertöl el távozván, a maga rosz kivánságira hagya.

K. Nem voltanaké olyan nagy szentek, kik nagy gazdagságokot birtanak, és a kik az Istent is szolgálták egyszers mind?

F Igen is voltanak olyanok, de azok nem szolgálták gazdagságokot, se azokot nem szerették, se fellyeb nem betsülték az Istennél, nem agazdagságok birták öket. hanem ök birták agazdagságokot, azokal szentül éltenek, az Isten rendelésit tekintették, aki azért adta volt nékik a gazdagságot, hogy az ö rendelésit követvén, gazdálkodgyanak azokbol. a szegényeknek, és azoknak osztogasák szüksegekhez képest, minek utánna magoknak meg tartottak volna anyit. a menyi szükséges volt. a kristus nem mondgya hogy nem birhattyátok az Istent, és agazdagságot, hanem, hogy nem szolgálhattok Istennek, és a pénznek, nem vétek tehát gazdagságot birni, de vétek, ha az bir minket, és ha ugy annak adgyuk szivünket, hogy tsak azt kövessük a mit arosz kivánság tanátsol, annak szerzésére, vagy meg tartására, ö azt nem akarja, hogy magunkot ugy tekenttsük mint jószágunknak örökös és tellyeségel valo urát, hanem mint a szegények ki osztogatoit, és ki szolgáltatoit, az ö akarattya az, hogy agazdagságot meg vessük. és tsak hozzája ragaszkodgyunk. mint örökös urunkhoz.

K. Miért nem akarja az ur, hogy szorgalmatosok legyünk az eledel, és az öltözet iránt.?

F Mert az ur kárhoztattya arosz kivánságot, a mint már ezt láttuk, ugyan ez az indulat kaptsollya a szivet a földi jókhoz, és el felejtetvén véle az örökösököt, azokot anyughatatlanságokot okoza, a melyekben el merülnek az emberek, az élet szükségiért, pedig tsak attol vagyon. hogy, sehitek, se bizodalmok nintsen. az Isten gondviselésiben, és rendelésiben, mind azon által, nem tilttya, az élet szükségiröl valo okos gondot, és foglalatoságot, tsak hogy, az a foglalatoság az Évangyélium rendi szerént legyen. hanem azt akarja, hogy a nyughatatlanság nélkül mennyen végben. mert a nyughatatlanság, atesthez, és avilági dolgokhoz valo titkos ragaszkodástol vagyon. de még másként is, a haszontalan. és hejában valo.

K. Miért mondád. hogy a nyughatatlanság hejában valo?

F A hejában valo. 1. mert szintén olyan lehetö nékünk hogy minden nyughatatlanságinkal az élethez valo szükségest meg szerezük magunknak, valamitsoda lehetö, hogy valamivel meg toldgyuk. testünk hoszaságát, 2. mert az Isten. a ki kezdete, a mi létünknek, ö kezdete is meg tartásunknak, és a mi nyughatatlansagink, nem segithetnek többet egyikén. mint amásikán, meg bántanok az Istennek jóságát, és minden hatoságát. hogy ha néki nem tulajdonittanok az állatoknak meg tartását. és táplálását. akiket teremtett, mind azon által ha a meg törtenik, hogy nyomoruságban. és szegénységben esünk, és még az életet is el veszttyük, minek utánna azon voltunk minden igaságos tehettségünkel hogy azokot el kerülhesük, az, az Isten rendelésitöl jö, a ki is hasznosabnak itéli nékünk, hogy töllünk el vegye a szükséges dolgokot, mint sem hogy meg adgya, ahalálra is, az ö rendelése itél, a mi üdveségünkért, ki merne az ö rendelése ellen zugolodni. és igasságtalannak mondani, a nagy káromkodás volna, hálá adásal kel az alá vetni magunkot, és meg üsmérni, hogy az ö itéleti igaságosok. és imádásra méltok, el kel magunkal hitetnünk. hogy a mi nyughatatlanságink, el nem kerültethetik velünk anyomoruságokot, a melyek az ö bölts itéletiböl vannak, de söt még azokban ejthetnek, a mi kitsiny hitünkért valo igaságos büntetésért, az Isten tudgya mitsoda modal kel meg tartani szolgainak élettyeket, és ha töllök azt el veszi, tsak azért tselekeszi, hogy jobbat adgyon helyette, a mely nem lészen aváltozás alá vettetve

K. Az ur miért küld minket amadarakhoz, a kik senem vetnek, se nem aratnak, és a mezei liliumokhoz, kik senem dolgoznak., senem fonnak,

F Azért, 1. hogy meg bátorittson az eledel., és az öltözet iránt valo félelmünkben, és nyughatatlanságinkban, mint hogy az ö gond viselése el terjed amadarakra. és a mezei liliumokra, lehetneé atölle hogy el hagyná szolgait szükségekben. 2. hogy tsudállyuk az Istennek ki mondhatatlan jóságát. áldgyuk, imádgyuk kut fejét ki merithetetlen gazdagságinak, ditsérjük mind abban valamit tselekeszik. kezeinek leg kiseb munkáit. és hogy hálákot adgyunk néki, mind azokért ateremtett állatokért, a melyeket az emberek szolgálattyára teremtette.

K. Mitsoda rend az, amelyet akristus akarja hogy kövesük egész életünkben, valo magunk viselésiben, a mi a test szükségeit illeti?

F Azt a rendet adgya elönkben, hogy mindenek felet. az Isten országát keresük, és az ö igasságát. azt akarja, hogy elménkben, szivünkben, és minden igyekezetinkben, leg inkáb, az Isteni szolgálatra. és az örök üdveségre vigyázunk, és tsak ezek után valok legyenek a világi dolgok, az Istennek országát, a mely ami boldogságunk, ugy kel tekéntenünk mint mindennek végit, és az igazságot, ugy mint; az Isten törvényének, és a keresztyéni jó erköltsöknek követésit, mely magában foglallya mind azt, valami oda vezethet, mind azt, valami arra nem vezet, és valamit arra nem fordithatni; el kel vetni, mint olyat, a mi artalmas üdveségünknek. nem kel tehát avilágiakot kovetni, akik fel forditván a kristus szabot rendét., leg nagyob részit életeknek. a magok dolgainak, és gyönyörüséginek adgyák. és a mi meg marad az Istennek, adgyuk tehát az Istennek. leg jóbb részit életünknek. és a mi meg marad a mi szükséges dolgainknak, vagy is inkáb, adgyuk egészen az Istennek, forditván az igazságra. mindent, a mi dolgaink közöt is, és hagyuk reája, munkáinknak végben menetelét, és gondgya lesz reánk.

K. Mit igér az ur azoknak: a kik ezt a nagy szükséges rendet követik.?

F Ha az üdveségen munkálodunk, ha mást nem keresünk tsak az Isten országát. és az ö igazságát. azt igéri nékünk hogy gondgya lészen dolgainkra. és hogy anyi jószágot, egésseget, és életet ád. a menyi szükséges lészen, hogy meg nyerhesük azt az országot, ha mulando jókot ád a gonoszoknak. mit nem fog adni azoknak., kik tsak az ö szolgálattyában foglalatoskodnak, nagy böségel meg adgya nékik, a mit keresnek. ugy mint országát. igazságát, és magát, mind azon által. ha szükségben hagynáis öket. attol volna, mert azt hasznosabnak itélné nékik, és a hellyet, ki mondhatatlan jobbat adna nekik, tudni illik, boldog, és örök életet.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO. 15DIK VASÁRNAPON

Imádság

Kérünk uram tégedet hinttsed szüntelen valo irgalmaságodot, Anyaszent egyházadra. hogy azt meg tisztittsa, és bé tölttse erövel, és mint hogy nálad nélkül, üdveségit meg nem nyerheti, töltsd bé ötet ajándekidal, és vezérellyed szüntelen, a mi urunk J. k.


Epistola.

Szent pál. Gal. 5. 25.

Ha lélek szerént élünk, lélek szerént járjunk is, ne legyünk heában valo ditsöségnek kivánoi, egy mást ingerlök, egy másra irigykedök, atyám fiai, ha az ember hirtelen valami bünben találtatik is, ti kik lelkiek vattok, az ollyant oktassátok. a szelidségnek lelkével. meg gondolván magadot, hogy te se kisértettessél meg, egy más terheteket visellyétek, és ugy tellyesititek bé akristus törvényit, mert ha valaki magat valaminek álittya lenni, holot semmi. ö maga tsallya meg magát. a maga tselekedetit pedig probállya meg ki ki, és ugy tsak önnön magában lészen ditsösége, és nem másban, mert kiki amaga terhét viseli, közöllye pedig minden javait. az, aki tanittatik az igével, azzal. aki ötet tanittya. meg ne tsalatkozatok, az Isten meg nem tsufoltatik., mert amiket az ember vetend, azokot arattya, mert a ki az ö testében vet. atestböl arattya aveszedelmet is, aki pedig alélekben vet, a lélekböl arattya az örök életet. jót tselekedvén pedig meg ne szünnyünk., mert idejekor, aratunk meg nem szünvén. azért a mig idönk vagyon mindenekel jót tselekedgyünk., fö képen pedig ahitnek tselédivel.


Magyarázat.

K. Magyarázd meg ezeket a szokot, ha lélek szerént élünk, lélek szerént is járjunk.?

F Ezek a szok azt teszik, hogy ha a szent lélek elevenitti, és élteti lelkünket, azt nékünk meg kel mutatnunk tselekedetinkböl, és életünknek minden maga viselésiböl. kovetvén annak indulatit, és sugarlásit, ez az, Isteni lélek, nem sugorollya nékünk a hasznunk keresésit, a nagyra vágyást, a kényeséget, a fát meg üsmérik gyümoltséröl, és az Istennek lelke ki nyilatkoztattya magát. egy keresztyenben, tselekedeteiben,

K. Mitsoda az a heában valo ditsöség a melyet el kel kerülni?

F A nem más, hanem a másoknál felyeb valo emeltetésnek kivánsága. hogy betsületet, tiszteletet, és heában valo ditséretet nyerhessünk magunknak, hogy tudományunkért, ékesen valo szollásunkért. gazdagsaginkért, tzifra köntösinkért. házainkért, meg külömböztessük magunkot., kivánság, amely kut feje, a boszonkodásnak, és az irigységnek. melyek el távoztattyák a felebaráti szeretetet, fel háborittyák abékeséget, és meg gátollyák az egyeséget, a melyeknek kel lenni a keresztyének közöt.

K. Miképen akarja az Apostol. hogy oktassák az ollyat, aki hirtelen valo bünben. és gyengeségben esik?

F Azt akarja, hogy kegyeségel. és szeretettel légyen az oktatás. mert azt, nem egyéb végre kel tselekedni, ha nem hogy az olyanokot, fel emellyük esetekböl. el kel tehát kerülni a kemény, és durva szokot. mert a nem oktatás, hanem haragra valo ingerlés volna, hogy ha az atyafiságos intést nehez ugy végben vinni. a mint kivántatik, azt még nehezeb jól venni, ezért is biza ezt szent pál azokra akik lelkiek, az az, akik meg holtak. atesti indulatoknak, akik tsak felebaráti szeretettel vannak, és akik tsak az üdveségit tekéntik annak akit intenek.

K. Miért akarja, hogy az intés elöt ki ki gondolya meg magában hogy hasonlo kisértetben ne esék, mint az, akit inteni akar?

F. Mert semi ugy fel nem gerjeszti bennünk. a könyörülö szeretetet. a melyel kel lenni az intésnek, mint ha meg tekénttyük elsöben amagunk gyengeségit. és ha attol tartunk, hogy hasonlo kisértetben ne esünk. az illyen gondolatra valo nézve, ugy fogunk bánni felebarátunkal. a mint akarnok. hogy mások is bányanak velünk, hogy ha ollyan állapotban esnénk.

K. Mitsoda egyik a másikunknak terhét viselni?

F A nem egyéb, hanem hogy békeséges türesel, és kegyeségel szenvedgyük. felebarátunknak. gyengeségit. fogyatkozását, és még vétkit is, meg botsátván azokot, ha ellenünk vannak, kérjünk irgalmaságot néki, bátorittsuk apenitentziára. a melyet tarttsunk mi is véle együt., inttsük, oktassuk ötet. kegyeségel. a midön azokban mint egy akarattya ellen eset, de ugy kel azt viselni, hogy elne esünk véle együt, és ne táplállyuk benne fogyatkozásit. helytelen lágyságinkal. és hizelkedésinkel, ehez szelidség, és békeséges türés kivántatik, de ehez, elevenség, és buzgoság is kivántatik. a vétek meg ölésire, és a vétkes meg tartására., de mind ezekre. alkalmatos orát kel keresni, és el kerülni. a helytelen idöt.

K. Miért mondgya az irás, hogy aki amás terhét viseli, akristus törvényit bé tellyesiti.

F Mert semmi jóbban meg nem mutattya akeresztyéneknek egy máshoz valo szereteteket, mint az illyen egy máshoz szeretettel valo engedelmeség., a melyel ki ki szenved attyafiátol. és ki ki arra vigyáz hogy okot ne adgyon a szenvedésre, ez is tarttya meg leg inkáb a hivek közöt. az egyeséget, és az egyet értést, ugyan ez is valojában a kristus törvénye, ebben foglaltatik egeszen az ö Évangyéliuma, ezért is mondgya maga, hogy az illyen egy máshoz valo szeretetröl., üsmérhetik. hogy kik az ö valoságos tanitványi.

K. Miért mondgya szent pál. hogy ha valaki valaminek álittya lenni, magát, meg tsallya magát, mivel semmi, mitsoda hasonlatoság vagyon ezen mondása közöt, és a miket ide fellyeb mondot.?

F Mert mint hogy magunk felöl alatomban sokat álittunk, azért meg is vettyük azokot akikben fogyatkozásokot, és gyengeségeket látunk, és azokot nem szenvedhettyük, tartozunk tehát annál is inkáb ki irtani magunkbol. az illyen magunkrol valo jó gondolatot. hogy tsak semmik vagyunk, és hogy magunktol. egyebünk nintsen, ahazugságnál. és a véteknél, a természet rendi szerént az Isten a mi teremtönk, és örökös urunk, a kegyelemnek rendi szerint pedig, egyebünk nintsen hanem tsak az, a mit vettünk az ö irgalmaságatol. az ö kegyelméböl vagyunk mind azok, a mik vagyunk. mindenel ö néki tartozunk, és semiröl nem ditsekedhetünk, mitsoda okbol betsülhettyük tehát fellyeb magunkot másoknál. akár fogyatkozások legyenek is bennek, Isten elött pedig. aki láttya szivünk titkát, leheté nagyob fogyatkozás, mint az a belsö kevélység, a melyel meg vettyük azokot akik jobbak nálunknál.

K. Hogy kel szent pálnak ezeket a szavait érteni. a maga tselekedetit probállya meg ki ki, és ugy tsak önnön magában leszen ditsösége, és nem másban?

F Az Apostol szándékja az. hogy el töröllye azt az betsületet, a melyel az ember betsüli magát, ollyanokhoz hasonlitván magát, akikben fogyatkozásokot lát. az magáét pedig nem üsméri, azt nem akarja tehát az Apostol. hogy azzal ditsekedgyék. mert tsak alatomban valo kevélységböl visgállya amások tselekedetit. hogy azokban valamit ollyat találhason, a miért aláb valoknak tarthassa öket magánál, erre valo nézve akarja azt, hogy ki ki, inkáb amaga tselekedeteit visgállya, mint sem amásokét. azért, hogy ha hizelkedés nélkül magában valami jót talál, néze meg ha az egyeziké az Isten törvényével, és ugy ditsekedgyék, de nem magában, mint ha az magátol volna, hanem az Istenben., aki kezdete minden jóknak. és mindeneket néki kel ajánlani, ha másban fogyatkozások vannak. azért mi jobbak nem vagyunk, de söt még ez az egy fogyatkozás hogy magunkot nálánál fellyeb valoknak tarttyuk, és meg vettyük ötet fogyatkozásiért, sokal aláb valoká tészen minket nálánál. kiki, mondgya az Apostol; hordozni fogja a maga terhét. az urnak napján, amelyen mindennek számot kel adni amaga tselekedetéröl, és nem a másérol, hogy ha abban valami része nem volt, ki ki visgállya meg tehát magát. és ollyan figyelmeteségel. nem fog vigyázni a mások fogyatkozásira

K. Mellyek az Apostol szerént hivatallyi azoknak a kiket oktatnak, azokhoz, kik öket oktattyák.

F. Azok. hogy segittsék mestereket magok jóvokbol. ennél mi igasságosab. ki ki tartozik háláadásal lenni az Évangyélium szolgaihoz fáradságokért. a melyel tanittyák, meg segitvén öket, hogy ha szegények, mivel mind a természetnek, mind az Istennek törvénye szerént, akik az oltárnak szolgálnak. az oltárol élyenek.

K. Miért mondgya az Apostol, hogy az ember azt fogja aratni amit el vetet.?

F Azt akarja velünk meg értetni, hogy nem elég tsak valamiben segiteni meg az Évangyélium szolgait, hanem az Istenért kel néki adni, és az ö szeretetiért, mivel e nélkül ajó tétel. nem érdemel örökös jutalmat, az alamisnában is erre kel vigyázni. sokat kel vetnünk. ha sokat akarunk aratni, mert ha az adásban nem az Istent tekénttyük, és ha nem akristust szemléllyük tagjaiban, és szolgaiban., a mit vetünk, nem fogjuk meg aratni, az örökké valoságra.

K. Mitsoda. atestben, vagy alélekben valo vetés?

F A testben valo vetés az, a midön magunkot inkáb szerettyük Istenél. és hogy nem más végre adunk alamisnát, hanem hogy tsak kedvünket bé tölttsük, illyen formában, tsak az emberi tekéntetre vigyázunk, tsak magunkot keresük, és a jó tételben. az emberek ditséretit, a lélekben vetni az, amidön minden jó tselekedetinket Istenért tselekeszük. és az ö szeretetivel valo hittel, a midön tsak az ö ditsöségit, a magunk üdveségit. és a másokét keresük, azok kik atestben vetnek, tsak romlandoságot, vétket, és veszedelmet aratnak, érdemek szerént, de a kik a lélekben vetnek. az örök életet arattyák.

K Mivel fejezi bé az Apostol. mind azokot a miket mondot.?

F Azzal hogy meg ne szünnyünk ajó tselekedettöl, mert ha szinte ajutalom ki nem tettzik is ez életben, azt annak idejében el veszük, és hogy mindenekel jót tegyünk, amég idönk vagyon. az életnek minden része drága. azzal jól kel élnünk. és annak egyik részit se tölttsük ugy el. hogy véghez ne vigyük mind azt ajót. a melyet az Isten kiván töllünk, abban arendben. amelyben tett minket. de a jó tételböl, senkit ki nem kel rekeszteni, mert a keresztyeni szeretet, mindenekre el terjed. valamint a mennyei Atyáé, akit például ád nékünk az Évangyélium.

K. Az Apostol, nem hagyaé hogy leg inkáb bizonyos személyeket tartozunk segitteni szükségekben.?

F Igen is azt hagya, hogy leg inkáb ahitnek tselédivel tegyünk jót, akik velünk egy hitben vannak. tartozunk tehát. fö képen. az Isten szolgait segitenünk, azokot akik Istenesen élnek, akik nyomoruságban estenek. valamely véletlen történetbol., vagy mások igaságtalanságokért, az illyenek valoságal. a kiket nevezik az ur tselédinek


Évangyélium

szent luk 7. 11.

És lön. az után avárosban mégyen vala, mely Náimnak hivatatik, és mennek vala véle atanitványi, és sokaságos sereg, mikor pedig aváros kapujához közelgetne. imé egy halot vitetik vala ki. egyetlen egy fia az annyának. és ez özvegy vala. és avárosnak sok serege ö véle, kit mikor látot volna az ur, könyörülvén rajta, mondá néki ne sirj, és oda járula, és illeté akoporsot, azok pedig akik viszik vala, meg állának, és monda. ifiu, néked mondom kely fel, és fel üle, aki meg holt vala, és szollani kezde, és adá ötet az ö annyának, el fogá pedig minnyájokot a félelem. és magasztallyák vala az Istent, mondván, hogy nagy proféta támadot közöttünk, és hogy az Isten. meg látogatta az ö népit.


Magyarázat

K. Mit példáz nékünk a mái özvegy aszszony fiának halála?

F Példáza avétekben valo lételt, a mely el választtya lelkünket az Istentöl, aki ami életünk, valamint a halál el választtya a testtöl a lelket., aki azt élteti, a vétek el veszi alélektöl, az Istenhez valo indulatokot, valamint a halál el veszi atesttöl amozgásokot, és az érzékenységeket. ebben az állapotban vannak mind azok akik tellyesek a világi szeretettel. és üresek az Isteni szeretettöl, mind azok, akik a szélyes uton járnak, mely a veszedelemre viszi öket, és a kik gyülölik a keskeny utat, noha egyedül tsak a vezethetné öket amenyekben.

K. Mit jelent ennek az Aszszonynak sirása. amelyel könyörületeségre inditá akristust?

F Ez az. anya példáza az Anyaszent egyházat, és ennek fia, jelenti az Anyaszent egyház fiait. kik a vétekben halnak meg, ez az özvegy siratá egy fiának halálát. az Anyaszent egyház olyan lévén mint egy özvegy, férjének menyben menetelétöl fogvást, sirattya fiainak veszedelmeket, az özvegynek sirása meg hatá a kristus szivét, azért hogy meg lásuk, hogy az Anyaszent egyhaznak sirása, a könyörületeségre indittya akristust, ugyan az is nyeri meg tölle a bünösök meg terésit, ki ki tartozik tehát a kristusra valo nézve, aholt testhez, szánakodásal lenni. és valoságal meg visgálni, hogy a bünösök mitsoda állapotban vannak, meg tekintvén azt, hogy abün hozta avilágban ahalált, amidön az itélet ki mondaték, minyájunkra, világ kezdetekor, és hogy annak az itéletnek végben kel rajtunk menni. talám hamaréb mint sem gondolnok, mi hathattya meg inkáb szivünket, mint a hogy minden nap láttyuk. mennyi sok számu lelkeket öll meg avétek. akiket sirattya az Anyaszent egyház. és akiket siratnunk kel véle együt keservesen, a kinek az illyenen meg nem esik a szive, tarthat attol. hogy azok közöt a lelki és láthatatlan halottak közöt ne légyen. akiket annál is inkáb kel siratni. hogy ök magokot nem sirattyák

K. A midön az üdvezitö mondá ennek a keseredet anyának hogy ne sirjon, azal tilttyaé hogy sirasuk a meg holt atyánk fiait?

F Azt nem tilttya, hogy ha sirásunkot meg enyhittyük a fel támadásnak hitével, és hogy ha. szivünket az Isten rendelése alá vettyük, az üdvezitö azért mondá hogy ne sirjon, mert meg akará ötet vigasztalni. és fiát. néki viszá adni, hasonlo képen a midön halál által, el veszttyük valamely jó akaronkot. atyánk fiát. atsak kevés ideig lészen. amely idö semi. hogy ha azt az örökké valosághoz hasonlittyuk, erre valo nézve kel tehát keserüséginket meg mérsékelni., reménlvén a hittöl valo reménségel. hogy az Isten kegyelméböl tsak hamar utánnok megyunk, és meg fogjuk öket találni. a fel támadásnak napján, és meg adgya hogy együt élhessünk aboldogságban. és az örökké valo életben

K. A kristus miért közelgete a holt testhez hogy fel támasza?

F Meg akará nékünk világosan mutatni., hogy abünösnek viszá adhassa akegyelemnek életét, szükséges hogy hozzája közelgesen, és meg elözze irgalmaságával. mivel más képen ahalálban maradna, örökösön, szükséges hogy ö mennyen elsöben hozája, és fel támasza kegyelméböl. a melyet ö meg nem érdemelheti. és a melyre méltatlan

K. Miért illeté meg akoporsot, minek elötte fel támasza?

F Mert 1. minek utánna abünöshöz járult volna, kegyelme által, annak szivét meg illeti, a felelem, a toredelmeség, abizodalom., és a szeretet által, 2. meg aláza öket, joszágok. tiszttségek. el vesztésivel, sok féle szomoruságokal, és keserüségekel, illeti öket, sok féle modon bánik vélek, hogy ki üzhesse belölök, uralkodo rosz kivánságokot.

K. Mit jelentnek azok. kik a koporsot vitték és akik meg állapodának mihent a kristus meg illeté akoporsot?

F Jelenték azokot a rosz szoktatásokot. és rendeletlen kivánságokot. a melyek aroszra vivén abünöst, azok az után a sirban viszik, és a melyek, tsak a kristus minden hato kegyelmének ereje által szünnek meg.

K. Mit tselekedék az után az ur?

F Parantsolá aholtnak. hogy fel kellyen, aki is azonnal engedelmeskedék. fel üle, és kezde szollani. ugyan eszerént is szól belsö képen. minden hato kegyelme által a bünöshöz. akit meg akar téritteni., a mely fel költi ötet a véteknek koporsojábol, szószatot ád néki, hogy könyöröghesen. vétkeit meg valhassa, és ditsérhesse az Istent. lelkében tett tsuda tételeiért, ha az ö szózattyát hallyátok mondgya aproféta, ne legyetek süketek, se meg ne keményittsétek sziveiteket. ps. 94.

K. A midön az ur elevenen viszá adá az annyának a fiát, mitsoda oktatást akar nékünk azal adni?

F A jelenté azt, amit tselekeszik, a midön a meg tért bünöst, viszá adgya az Anyaszent egyháznak., a ki is sirásival és könyörgésivel meg nyerte térésit, hogy az Anyaszent egyház ötet tanittsa, erösittse. nevellye ajó erköltsökben, a szenttségekben részeltesse. és abban az állapotban tegye, hogy bizodalomal mehessen eleiben az utolso napon. abünös pediglen, meg térésinek, meg betsülhetetlen kegyelmiért, a melyet. az Anyaszent egyház kérésire vette, tartozik hozzája alázatos háláadásal. engedelmeségel, és könyörögni véle együt hogy atöbb fiainak is nyerhesse meg fel támadásokot, akik még ahalálnak árnyékában feküsznek.

K. Hány féle halottakot támaszta fel az ur, halando életében.?

F Három féléket. a synagogabéli fejdelemnek aleányát. a háznál, a mái Évangyéliumban valo özvegy aszszonynak a fiát, a kit vitték már temetni. és lázárt. a kit már eltemették volt, annak elötte négy napal, és akinek már szaga volt, és mint hogy azok atsudák a melyeket akristus tett a testeken, jelenték azokot, a melyeket tselekeszik alelkekben, a mellyek sokal nagyobak, el mondhattyuk szent Agoston után. hogy ezek ahárom féle fel támasztot halottak, képei ahárom féle bünösöknek, akiket az üdvezitö tamaszt fel. láthatatlan képen. az Anyaszent egyházban. az elsök azok, akik belsö képen valo kivánságal vétkeztenek, és akiknek vétkek, nem hatot a külsö tselekedetekre, ezeket jelenté a synagogabéli fejdelemnek a leánya, amásodik félék, azok, akiknek vétkek külsö képen [külsö-képen] is ki tettzenek, és akiket viszik temetni, azaz, akik rosz példát kezdenek adni, és rosz szokásokot bé venni, ezeket jelenté az özvegy aszszony fia, aharmadik félék azok, akik a rosz szoktatásoknak terhét már nem birhattyák, és a melyeknek mérge, másokot is meg ront. ezeket jelenté lázár, akristus gyakorta támaszt fel. ilyen három féle bünöst. kegyelmének láthatatlan munkája által,. de az utolsobbaknak meg térések mind ritkáb, mind nehezeb, ugy mondom. hogy ha azt el lehetne mondani, hogy vagyon valami nehéz, a lelkek örökös orvosa elött.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 16DIK VASÁRNAPON

Imádság

Kérünk uram tégedet. hogy elözön meg minket kegyelmed, és légyen mindenben mi velünk, és követesse szüntelen velünk ajó tselekedeteket a mi urunk J. k.


Epistola.

szent Pál. Ephes. 3. 13.

Azokáért kérlek, meg ne fogyatkozatok az érettetek valo háboruságimért, mely ati ditsöségtek, edolog kedviért hajtom meg térdeimet a mi urunk Jésus kristusnak Attya elött, kitöl minden Atyaság neveztetik mennyekben, és a földön, hogy néktek azö ditsöségének gazdagsága szerént adgya, hogy hatalmason meg erösödgyetek az ö Lelke által, a belsö. emberben., hogy akristus ahit által. a ti sziveitekben lakjék, a szeretetben meg gyükerezvén, és fundamentumot vetvén, hogy meg foghassátok minden szentekel, melyik légyen a széleség, a hoszszaság, a magosság, és a mélység, és hogy tudgyátok a kristusnak minden tudományt felyül haladó szeretetit, hogy bé tellyesedgyetek az Istennek minden tellyes voltával., annak pedig aki hatalmas mindeneket böségesben meg tselekedni, hogy sem mi kérjük. vagy érttyük, az erö szerént, mely mi bennünk munkálodik, Ditsöség annak az Anyaszent egyházban, és akristus Jésusban. minden idöben, örökkön örökké Amen.


Magyarázat.

K. Az Apostol mitsoda okokal akará meg gátolni, hogy az Efésius béliek el ne veszesék bátorságokot, a midön anyit láttyák ötet szenvedni, üdveségekért?

F Azt adgya nékik elejekben., hogy az ö szenvedési nékik ditsöségekre lészen. az az, hogy ditsöségekre szolgál szenvedési, mivel az Évangyélium predikálása által, azon örökségnek birtokára hivatattak a melyre a sidok, akikel egy testek legyenek, és éllyenek vélek együt, ugyan azon igéretnek hasznaival akristusban., noha ök apogányok közül valok legyenek is, a kiknek nem tétetett volt az igéret.

K. Mire tanit szent pál minket azzal. amidön azt mondgya, hogy meg hajttya térdeit ami urunk Jesus kristusunk Attya elött?

F Arra tanyit, hogy az Atya kezdete lévén atöbb Háromság béli személyeknek, leg elsöb, és legg jóbb az atyák közöt, hozája kel leg inkáb folyamodnunk imádságinkban. hálá adásinkban, és ditséretinkben. az a sok számu tseléd, ki a mennyekben, és a földön vagyon., a ki felöl mondatik. hogy az atya annak kezdete és feje. magában foglallya az Angyalok társaságit. és az emberekét., a sidokét, és a meg tért pogányokét, a kik mind anyi külömb tselédek. akikböl áll az Anyaszent egyház., és akik ötet közönségesen üsmérik Attyoknak.

K. Mit kér szent pál az Atyátol. az Efésius béli keresztyéneknek, és azokban. az egész földön lévö hiveknek.?

F Három dolgot kér, a melyeket kel kérni minden pásztoroknak. az egész hiveknek, és a melyeket kel kérni magoknak ahiveknek. és az Anyaszent egyház pásztorinak, mint az üdveségre szükségeseket. Az elsö a, hogy az Isten. akinek irgalmasága el fogyhatatlan.és aki abban tarttya ditsöségit, hogy reánk hinttse jóságának hasznait., nevellye öket az eröben. és akegyelemben, és tegye öket, abban az állapotban. hogy ellene álhassanak a kisérteteknek. a melyekel meg engedi hogy kisértessenek,

A második, hogy a kristus lakozék ahit által a szivekben., az az, hogy azon lehesenek, hogy meg gyözek rosz kivánságjokot. és ki irthassák magokbol. mind azt, valami néki nem tettzik, abelsö képen valo szándékjokban. hogy tsak tellyeségel. ö birhassa sziveket. és azokban maradando lako hellye lehesen.

A harmadik, hogy állando és maradando szeretetet adgyon beléjek, a melyet meg ne birhassa a kisértet, és hogy meg üsmértesse vélek, az egész szentekel együt, hogy melyik legyen szélyesége, hoszasága, magossága és mélysége a meg testesülés titkának, és meg láthassák a kristus hozájok valo szeretetének nagyságát.

K. Mit akar az Apostol. ezekel a mondásival.

F Ezek a négy mértekek jelentik azt a véghetetlen szeretetit Istennek az emberekhez, a melyet hozájok mutatot a maga Fiának meg testesülésekor, a szélyeség, jelenti, hogy az ö szeretete nintsen meg hátározva. tsak a sidokhoz. vagy valamely nemzethez. hanem az elterjed az egéz nemzettségekre, a hoszaság jelenti. hogy a kegyelem., és ennek a titoknak ereji, nem tsak bizonyos idöket. vagy saeculumokot tekéntenek, hanem minden idöket, világ kezdetétöl fogvást. mind végig, söt még az örökké valoságot is, a melyben meg maradnak a meg testesülésnek hasznai, a magosság jelenti, hogy erre a titokra valo nézve, el kel nékünk hagyni a földi dolgokot, és fel emelkednünk, hogy az Istent magát, és a menyei jokot birhassuk. a melység jelenti, hogy az üdveség, amelyet meg érdemlette nékünk. az Istennek meg testesült Fia. a predestinationak, (:vagy az öröktöl fogva valo el választásnak.:) melysége, és meg foghatatlan titkára vagyon fundálva., vagy épitve, a mely által. azö örökös el rendelésiben, el készitette nékünk az ö Fiában akristusban., a menyei örökséget, és minden utat modot, hogy azt el érhesük, ezért is mondgya az Apostol. hogy akristusnak, hozánk valo szeretete, minden tudománt felyül halad.

K. Mit kel ki hoznunk, ami oktatásunkra, az Istennek ebböl ahozánk valo meg foghatatlan szeretetéböl?

F Azt hogy, ha ötet nem szerethettük leg elöbször, azal tartozunk. hogy szeretetért. szeretetel fizesünk néki, szeresük ötet mérték nélkül, és egész szivünkböl, szeresük ötet szellyesen, hogy szerethesük akristus lelkében. nem tsak üsméröinket, hanem minden embereket. söt még ellenséginket is, hoszaságban. hogy szeretettel szenvedgyük és hoszas békeséges türésel mind azokot anyomoruságokot. a melyeket néki tettzik reánk küldeni. és hogy mind végig meg maradhasunk az igasságban, magoságban. hogy semi alá valot, se ideig valot, ne tekénttsünk, jó tselekedetinkben, hanem egyedül az Isten ditsöségét. és az örökös jutalmakot. mélységben, hogy le borullyunk elötte melységes alázatoságal, a mint illik a valoságos keresztyéni jó erkölcshöz. két szoval, a szelyeségel jelentik az Isteni szeretetet. ahoszaságal, abékeséges türést, a magoságal, az örökös jóknak reménségét. és a mélységel. a magunk meg alázását.

K. Hogy tellyesedünk bé, az Istennek tellyes ajándékival?

F Az Apostol., azt akarja velünk meg értetni. hogy semmi üreségnek nem kel lenni egy keresztyén életében., se semmi osztozás, az Isten. és ateremtet állat közöt, az ö szivenek tellyesnek kel lenni egészen, az Isteni. és a felebaráti szeretettel, minden nap eléb kel menni ajó erköltsben, mind addig még bé nem tellyesedik egészen az Istennek ajándékival, aki azt mondaná már elég, a már el veszet. mondgya szent Agoston.


Évangyélium

szent luk. 14. 1.

És lön midön bé menne Jesus. egy farisaeusok fejdelme hazába szombaton kenyeret enni, és rea vigyáznak vala, és imé egy vizkorságos ember vala elötte, és felelvén Jésus, mondá atörvény tudoknak, és farisaeusoknak, mondván ha szabadé szombaton gyogyitani, azok pedig halgatának, ö pedig fogván ötet meg gyógyitá, és el botsátá, és felelvén nékik mondá, kinek közületek szamara vagy ökre esik akutba, és nem mindgyárt ki vonnyaé azt szombat napon, és nem felelhetének ezekre néki, mondá pedig ahivatalosoknak is példa beszédet, nézvén miképen válogatnák az elsö üléseket, mondván nékik, mikor menyegzöre hivattatol, ne üly az elsö helyre, hogy valami képen. betsülleteseb náladnál hivattatot ne légyen attol, és az eljövén, a ki tégedet és azt hitta, mondgya néked, adgy helyt ennek, és akor kezdgyed pirulásal az utolso helyt tartani. de mikor hivattatol. eredgy. üly az utolso helyre. hogy midön el jövend. aki teged hivut. mondgya néked, barátom, meny fellyeb. akor lészen ditsöséged. aveled együt le telepedtek elött, mert minden aki magát fel magasztallya, meg aláztatik, és aki magát meg alázza, fel magasztaltatik.


Magyarázat

K. Mitsoda szándékal, és mivégre társalkodék akristus az emberekel. az ö halandó életében?

F Ez a szenttséges üdvezitö nem egyébért jövén avilágra hanem hogy fel kerese az el tévelyedet juhokot, és munkálodgya. azoknak üdveségeket, egyebet nem tekéntet az emberekel valo társalkodásában, hanem tsak az ö jovokot, és hasznokot, némelykor ett apublikánusokal., hogy meg téréseken munkálodhasék, némelykor a farisaeusokal. hogy öket tanittsa, a szeretetre, alázatoságra, és avaloságos jó erkölttsre, és azért, hogy meg üsmértesse, és meg utáltassa vélek, a magok két szinüségeket, egy farisaeusnak házához menvén, hogy egy viz korságos embert meg gyogyittson szombaton. meg akará néki mutatni, és nékünk is, hogy nem kel oly babonaságal ragaszkodnunk atörvénynek betüjéhez, hanem annak lelkéhez, amely az igasságnak és a szeretetnek lelke, és a mely tsak alelkek üdveségit tekénti, eszerént kel egy keresztyének, annál is inkáb egy egyházi szolgának keresni az emberek társaságit. hogy tsak hasznokra lehen, és magának is hasznára, jó példa adásával. mert tsak idö töltésért keresni atársaságot, ugy nem akristust követnék, atsak azokhoz illik, a kik haszontalanul, és naprol. napra élnek, a kik nem tudgyák meg betsüleni az idöt. amely azért adatot. hogy az üdveséget keresük, és az örökké valosághoz készüllyünk,

K. Mit példáz nékünk amai Évangyéliumbéli vizkorságos?

F Jelenti az ollyan lelkeket akik agyönyörüségekbe, a világi haszontalan jókban és betsületekben merültek el, a kik bé töltik magokot. az illyen haszontalan vizekel, és a kik soha sem tudnak meg elégedni. mert azokot, mindenkor szomjuhozák., és mentöl többet isznak. azokbol., annál többet ihatnának, aki ebböl avizböl iszik. mondgya az ur., a még szomjuhozni fóg. joan. 4. 13.

K. Mitsoda orvoságal lehet meg gyógyitani az illyen lelki viz korságosokot.?

F Az illyen betegeket más orvoság meg nem gyógyithattya, hanem egyedül a kristus kegyelmének élö vize, tsak ez ólthattya el szomjuságokot. a kristus eleiben kel tehát menni, és abbol a vizböl kel tölle kérni, a mely el oltván a szomjuságot többé ne szomjuhozanak, és a mely a szivben, kut feje légyen az örökké valo életnek. tsak ez a viz is utáltattya meg velünk, avilági vizeket. és meg vetteti velünk mind azt. valamit az emberek. kivánhatnak eföldön.

K. A kristus miért találkozik oly gyakorta azokal az farisaeusokal., akik tsak rea vigyáztanak. hogy valamit találhassanak maga viselésiben, és beszédiben. és hogy törben ejthessék ötet?

F Azért hogy az ö maga viselése nékünk példánkra lehesen. amidön hamis atyafiaknak találkozunk társaságokban, a kik minden beszédinket. és tselekedetinket. meg visgállyák, hogy azokba valamit találhassanak., illyeneket tsak várhatunk magunkra, mivel atanitvány nem nagyob a mesterinél.

K. kitsodák azok, a kik követik ezeket a farisaeusokot. a kik nagy véteknek tarták., hogy a kristus meg gyógyittá a betegeket szombat napján, és akik azt magoknak meg engedik hogy a kutbol ki huzanak valamely állatot ha abban esik?

F Az ollyanok követik ezeket, akik ahejában valo dologban is fogyatkozást találnak, holot ö magok nagy dolgokban hágják által az Isten törvényit, vannak olyanok. akik magokban nagy fogyatkozásnak tarttyák az imádságokban valo valamely kevés figyelmetlenségeket., de arra nem vigyáznak, hogy egész életeket avilági dolgokban töltik, a melyek egy orát sem engednek nékik. hogy üdveségekröl gondolkodhasanak, a keveset érö, és külsö dolgoknak el mulatása fel háborittya lelkek üsméretit, és tsak könyen meg engedik magoknak, a gyönyörüségben., és ahejában valoságban valo életet, egy áitatos aszszony. nagy véteknek tartaná ha el nem mondaná az olvasoját. és ha egy pénzt nem adna a templom ajtajánál lévö szegénynek, de abban nem lát semi fogyatkozást, ha nagy summa pénzt költ el. a hejában., és szükség nélkül valo dolgokra, nehezen halgattyuk, a midön valaki valamely kevés fogyatkozásunkrol szól másoknak, magunknak pedig meg engedgyük a másokot valo rágalmazást, és ember szollást.

K Mitsoda oktatást ád nékünk akristus a mái Évangyéliumban lévö példa beszédel.?

F Arra tanit, hogy ne keresük az elsö helyeket, se a méltoságokot, hanem a nagyra vágyást kerüllyük el, a mely mindenkor fellyeb akarna menni, másokot fellyeb akarna haladni, és magát meg akarná külömböztetni. az illyen mind az emberi kevelységtöl vagyon, és ezt igen nehez el hagyni. ha szinte leg kiseb nagyra vágyás nem volna is bennünk. ha szinte semmiben nem igyekeztünk is azon. hogy, arra az elsö helyre fel emeltessünk a melyben vagyunk. még is nehéz volna nékünk meg tartani az alázatoságot. a mely oly szükséges egy keresztyének, a gyalázat és az alázatoság., abünös része, és ö magátol más helyt. nem foglalhat magának hanem az utolsokot. igasságtalanság nélkül. és a nélkül aveszedelem nélkül, hogy meg aláztatik gyalázatosan az Isten keze által

K. Mint hogy mások is ollyan bünösök valamint mi, nem kellé nekik is aláb valoknak tartani magokot nálunknál.?

F A mi hivatalunk tsak. a, hogy mi magunkot meg alázzuk, és aláb valoknak tarttsuk, nem visgálván azt. hogy kik mások, és hogy mit kel. nékik tselekedni. mi kövesük amagunk köteleségit. ök is amagokét. ki ki magárol fog számot adni az utolso napon., magunkot ugy kel tekéntenünk mint bünösököt, mert érezük a magunk nyomoruságát. és azért az utolso helyt kel választanunk hagyuk másokra azt. hogy meg alázák magokot, és az Istenre azt, hogy minket fel emelyen a midön néki tettzik. emeg változhatatlan törvény. hogy aki magát fel magasztallya. meg aláztatik. és aki magat meg alázza, fel magasztaltatik..

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 17DIK VASÁRNAPON

Imádság

Kérünk uram tégedet, enged meg népednek. azt az eröt hogy el kerülhesse ahamiságnak lelkét, és tselekedgyed azt a kegyelmet véle, hogy te hozzád ragaszkodgyék tiszta szivel ami urunk J. k.


Epistola

szent pal. Éfés. 4. 1.

Kérlek azért titeket én fogoly az urban. hogy méltán jarjatok, a hivatal szerént, melyel hivattattatok, minden alázatoságal, és szelidségel, békeséges türésel.. el szenvedvén egy mást. szeretettel., szorgalmatosok lévén, meg tartani a léleknek egyeségét, abékeségnek kötelében., egy test, és egy lélek amint ati hivatalotoknak egy reménségében hivattattatok. egy az Ur. egy a hit, egy akereszttség. egy az Isten. és mindeneknek Attya, ki mindenek felet vagyon. és mindeneken. és minnyájunkban.


Magyarázat

K. szent pal arra intvén ahiveket hogy éllyenek mint valoságos keresztyének, miért nékik lántzairol?

F Mert mint hogy ö afogságban. és a lántzban akristusért, és az ö üdveségekért volt, azért arra inthette öket. hogy ök is a magok részéröl méltán járjanak ahivatalban. a melyre hivatattak, az az, hogy ugy élyenek mint valoságos tanitványi a kristusnak, az üldözés, melyet egy egyházi szolga szenved, elegendö ók, és ösztön, hogy azok akik alatta vannak kövessék azokot az igazságokot melyeket tölle tanulták. és az ö szenvedése, áldást. és kegyelmet fog nékik nyerni.

K Mit kel tselekedni az Apostol szerént, hogy keresztyeni modon élhessünk?

F Mindenkor az alázatoságot, akegyeséget kel követni. és a békeséges türést, egyik amásikunknak kel szenvedni. és azon lennünk, hogy az egyeség meg maradgyon, abekeség meg tartására.

K. Mitsodásnak kel lenni. egy keresztyén alázatoságának?

F Mindenekben egyenlönek kel lenni., beszédiben, tekéntetiben, járásaban. köntösiben. és tselekedetiben. az alázatoság szükséges hogy ki tessék belöllünk minden idöben, és mindenekhez, szegényhez, gazdaghoz, jó akaro, vagy ellenséghez,

K. Mitsodásnak kel lenni az ö szelidséginek

F Annak közönségesnek, és mérték nélkül valonak kel lenni, valamint a szeretetnek, és az alázatoságnak. félre nem tévén semi féle olyan bántodásokot., amelyeket el nem akarnák szenvedni, egy szoval a szelidségnek olyannak kel lenni. hogy azt el ne mondhassák. hogy ettöl akarok szenvedni. és hogy amatol nem akarok szenvedni.

K. Mellyik a harmadik jó erkölts a melyre int az Apostol.?

F A békeséges türés, a melyel békeségben várják az örökös, és láthatatlan jóknak birását. a melyekre hivatattunk. valamint a munkás békeségben várja az aratást, minek után meg mivelte volna földét, és el vetette volna magját. ugyan ez a békeséges türés tselekeszi hogy minek elötte el vegyük szenvedésinknek jutalmát., szenvedgyük el, arra valo nézve, a gyalázatokot. bántodásokot, nyomorgatásokot, a melyeket el kel egy keresztyének szenvedni, az igasságtalanoktol.

K Miert hadgya nékünk. hogy egy mást el szenvedgyük?

F Mert minnyájunkban fogyatkozás lévén. lehetetlen volna egy társaságban. és békeségben élni, ha egy mást el nem szenvednök, nintsen olyan tekélletes ember. aki azt elmondhassa maga felöl. hogy másoknak ne adot volna okot atürésre, nintsen tehát ollyan ember. akinek ne kellene türni másoktol., el kel tehat szenvedni másokot, mivel ebböl áll az egyik keresztyéni jó erkölts. ezért is mondgya szent Agoston. tolera, quia toleralus es. avalo hogy azon kel lennünk, hogy el hagyatathasuk fogyatkozásokot, de arra a keresztyéni szeretettel. és okoságal kel idöt és alkalmatoságot keresni, mind addig türésel kel öket el szenvedni.

K. Mit hágy még szent pál a hiveknek?

F Azt hagya nékik, hogy szorgalmatosak legyenek meg tartani az egy lélekbe valo egyeséget, a békeségnek kötelivel hogy pediglen egyes lélekben élhessenek., az, abékeség nélkül meg nem lehet. békeségben pedíg ugy lesznek, hogy ha ellene mondanak mind annak, a mi okozhattya a háboruságot, és az egyenetlenséget. ha az emberi, és az ideig valo haszon keresésnek rendeletlen kivánságoknak, és más egyéb illyeneknek ellene mondanak, igyekezven minden tehettségekel azon. hogy egyes elmében. és akaratban éllyenek, ettölis volt hogy az elsö keresztyéneknek. tsak egy szivek. és lelkek vala. mert mindennek meg holtak volt, és tsak az örökös jót szerették, a mellyet fel osztás, és irigység nélkül birhattya minden. az illyen egyeségre, és békeségre, ritkán, és nehezen lehet szert tenni, azért is mondgya az Apostol hogy azon munkálodni kel, szüntelen valo szorgalmatoságal

K. Mitsoda okal. akar minket fel indittani arra, hogy meg szerezhessük és meg tarthassuk, az illyen nagy jót.?

F Azzal: hogy egy testnek. és léleknek kel lennünk hogy minnyájan ugyan azon jónak birására hivatattunk, hogy minnyájunknak, ugyan azon egy ura vagyon. egy hite, és egy kereszttsége, mindnyájunknak ugyan azon Istent kel imádnunk, azon egy Atyánk vagyon, akinek mindnyájan fiai vagyunk, aki mindenekre gondot visel. és a ki minnyájunkban lakik kegyelme által. ez igy lévén, mind atyafiasok vagyunk, és egy tselédek, akik közöt az egyeségnek, az egyet értésnek, és a békeségnek kel uralkodni


Evangyélium.

szent Matth. 22. 34.

A farisaeusok halván hogy bé dugta volna a sadduczaeusok száját, egybe gyülének és kérdé ötet egy törvény tudo doktor, közüllök, kisértvén ötet, Mester melyik anagy parantsolat atörvényben, mondá néki Jesus., szeresed ate uradot Istenedet. tellyes szivedböl, és tellyes lelkedböl, és tellyes elmédböl, ez aleg nagyob, és elsö parantsolat. a másik pedig hasonlo ehez, szeresed felebarátodot., mint tennen magadot, ekét parantsolatban füg az egész törvény, és a proféták, öszvegyüjtvén pedig a farisaeusokot kérdé öket Jesus. mondván, mit allitotok ti akristus felöl, ki fia, mondának néki, Dávidé, mondá nékik, miképen hija tehát ötet Dávid, lelkében urának, mondván, mondá az ur, az én uramnak, üly az én jobbomra, mig az ellenségidet sámollyá tészem ate lábaidnak, ha azért David ötet urának. hija, mi modon ö fia. és senki egy igét sem felelhete néki, se nem méré ötet senki anaptol fogvá töbször kérdeni.


Magyarázat

K. Mitsoda lélekben tevé ez a törvény tudo doktor akristustol. az elsö parantsolatrol valo kérdést?

F kisérteni akará ötet, és azt akará meg visgálni ha nem mondanaé valamit ollyat, ami ellenkeznék a mojses törvényével. azt kérdvén tölle, hogy mellyik a leg nagyob, és aleg elsöb aparantsolatok közöt.? az üdvezitö felelé néki, hogy szeresed ate uradot Istenedet, tellyes szivedböl, ezen példa arra tanyit, hogy hozzája kel folyamodnunk, és kérnünk, hogy oktasson minket, mert ö a mi egyedül valo doktorunk, akit halgatnunk kel, de nem kel kisérteni valamint ez a farisaeus, hanem egyenes és igaz szivel. kel kérni, olyan szándékban, hogy meg tudhasuk az Istennek irántunk valo akarattyát, hogy önéki mivel tartozunk, és mivel felebarátunknak, és az után követnünk kel. az ö oktatásit, utállya ö, azokot, kik ket szinüséggel kisértik ötet. tanátsot kérvén az ö szolgaitol nem azért, hogy azokot kövessék, hanem hogy azokban. valamely gántsot találhassanak.

K. Ez a parantsolat szükségesé tellyeségel. az üdveségre?

F Mint hogy e leg elsöb, és leg nagyob aparantsolatok közöt. és mint hogy atörvény, és a proféták ebben foglaltatnak. tehát tellyeségel szükségesnek kel lenni, vagy is azt kellene mondani, hogy egy sintsen szükséges. epedig ollyan rettentö tévelygés volna, a mely el törölné a törvént. aprofétákot, az Évangyéliumot., és az egész vallást, közönségesen a szeretet leg elsö indittoja. minden emberi kivánságnak. ugyan az is vezeti arra avégre a mellyet magában fel tett, ha az a vég nem az Isten., tehát a teremtet állatnak kel lenni. hogy ha pedig az Isten helyet ateremtet állatot szeretik. és azt veszik végül, akoron. nagy igasságtalanságal vannak hozája. és oly ígen meg bánttyák. hogy azt ki nem lehet mondani. más képen. hanem hogy a bálványozás. mert akor a teremtet állatot üsmérik örökös jóknak. és ö néki adgyák azt a tiszteletet, a melyel tsak az Istennek tartoznak, tehat hogy Istené lehesünk, és részesülhesünk az üdveségben., azon legyünk, hogy a teremtet állathoz valo szeretetet olttsuk el szivünkben, szeresük Istenünket, és fordittsuk hozzája azon szeretetböl minden tselekedetinket. és magunk viselésit, ahol nem uralkodik ez az Isteni szeretet, ót arosz kivánságok uralkodnak, és a teremtet állat alá vetik az embert.

K. Magyarázd meg ezeket a szokot. szeresed az Istent, tellyes szivedböl,?

F Valojában tsak a sziv szeret, tellyes szivböl szeretni pedig az Istent a, hogy ötet egész szeretettel szeresük, ugy hogy a meg ne légyen osztva. ne hogy egyik részit az Istennek adgyuk, és a másikát a teremtet állatnak, mint hogy az Isten a mi egyedül valo örökös jónk, és egyedül valo tzéllya reménségünknek, öis egyedül ami boldogságunk, azért tsak ö érdemli egyedül szeretetünket, ateremtet állat. ö elötte tsak semmi. és tsak szines jó lévén, azért tölle semmi jót nem várhatunk, ö nem tehet minket se jóbbaká. se boldogabbaká, nem érdem lik tehát rendeletlen tiszteletünket, se szeretetünket, a mi lelkünk sokal nagyob. és drágáb, az egész világnál, az Istentöl vévén minémüségeit, azért magát. meg kissebitti, és le veti, hogy ha az örökös jó helyet. ateremtet állatot szereti. és ha rabjává tészi magát. rosz kivánságinak, és ha abban keresi boldogságát.

K. Nem szabadé,. vagy is inkáb nem tartoznaké szeretni, fiokot, atyafiokot, és jó akarojokot.?

F A szabad, söt még tartoznak is azokot szeretni, de ollyan szeretettel. mely az Istentöl származik, mint annak kezdetétöl, és amely öhozzája fordullyon mint végéhez, az az, hogy ö bennek, az Istent kel szeretni, vagy az Istenért kel öket szeretni., arra inteni öket, hogy az Istent szeresék, de nem szabad öket magokért szeretni, se magunkért, vagy gyönyörüségünkért, vagy hasznunkért.

K. Hogy kel az Istent tellyes elménkböl, tellyes lelkünkböl és minden erönkböl szeretni.?

F Az Istent szeretni tellyes elménkböl a, hogy minden tudományunkot, értelmünket, tsak arra fordittsuk, hogy az Isteni szeretet nevekedgyék bennünk. és másokban. az okoságot pedig ahit alá kel vetni. ötet tellyes lelkünkböl szeretni. a, hogy arosz kivánságnak. minden indulatit, az Isten törvénye alá vessük. testi életünket, az ö szeretetire, és ajó erköltsök tselekedeteire fordittsuk, ötet minden erönkböl szeretni a, hogy minden külsö tselekedetinket, minden tagjainkot, az Isten szolgálattyára. és az ö ditsöségire szentellyük, ugy anyira hogy a külsö embernek. minden tselekedete, az Istenhez igyekezék, egy szoval. egy keresztyének minden hitele, tiszttsége, joszága, és minden valamit bir, valami hatalmában lehet, mind ezeknek tsak az Isteni szeretetet kel. szomjuhozni, és hirdetni.

K. Hogy ha ez igy vagyon. hogy lehesen végben vinni e földön ezt a parantsolatot. ahol nem lehet hogy ateremtet állathoz valamely szeretet ne maradgyon a szivben, vagy valami világi kivánság?

F A mi nehéz az embernek akegyelem nélkül. alehetövé, és könyüé lesz néki a kegyelem segittségivel, de másként is, a könyü fogyatkozások, a melyekben eshetnek. aleg igazabbakis, a meg szentelö kegyelmet el nem vesztetik vélek, fö képpen az ollyan fogyatkozások, a melyek, atudatlanságtol, ahirtelenvaloságtol. vagy agyengeségtöl jönek, tsak az Istennek szeretete. uralkodgyék szivünkben, minden más hajlandoságink, és kivánságink felet, az elegendö, és hogy mindenek felet szeresük az Istent, és azon legyünk valoságal. hogy aza. szeretet nevekedgyék bennünk. és hogy meg birhasuk. és meg erötlenithesük a rosz kivánságnak indulatit, ez az élet tsak utozás, mindenkor járnunk kel, és elö mennünk az igazságnak uttyán, vigyázván mindenek felet arra, hogy a mi járásunkot, félbe ne hagyasa velünk az ollyan vétek, mely egyszers mind meg ölheti lelkünket. és ki zárhattya a menyeknek országábol, és hogy a teremtet állatokhoz valo ragaszkodás, elne kezdgye. a szivben valo uralkodást, szent Bernárd. azt mondgya. hogy aki elö nem menyen. a jó erkölcsben, az ollyan hátra menyen.

K Ez a második parantsolat, szeresed felebarátodot, miben hasonlit az elsöhöz,?

F Hasonlit abban. mert hagya, és magában foglallya. a szeretetet, valamint az elsö. és hogy a felebaratot, ugy szeretik amint kivántatik. ha az Istent szeretik, mert mitsoda az felebarátot szeretni, hanem az Istent szeretni a felebarátban. és azt az örökös jót kivánni néki, a melyet magunknak kivánnyuk, igy szeretik tehát valojában az Istent. és a felebarátot az Istenért, mi tsak anyiban szerettyük az Istent, amenyiben kivánnyuk hogy ötet birhasuk. nem kivánván semmit mást. tsak ötet. tehát szerettyük akor is ötet, ha ugyan azon jót kiványuk felebarátunknak [fele-barátunknak], hogy ötet birhassa, ez igy lévén. az elsö parantsolat. hasonlo az elsöhöz.

K. kitsoda az a felebarát. akit kel szeretnünk ezen parantsolat szerént.

F Minden ember a mi felebarátunk., senkit ki nem vévén, mert azok valamint mi az Isten munkái, az ö képére teremtettek, ötet szerethetik, és birhattyák az örökké valoságban. ez a parantsolat el terjed az idegenekre, és a mi ellenséginkre is, mert mind ezek ö reájok is illenek, és hozzánk, hasonlo emberek.

K. Miért köteleztetünk arra. hogy ugy szeresük felebarátunkot mint magunkot, a szeretetnek rendi nem kivánnyaé azt, hogy inkáb szeresük üdveségünköt a másokénál.?

F Ez aparantsolat nem kivánnya töllünk, a magunk, és a felebarátunk közöt valo egyenlö szeretetet, hanem az egyenlö indulatot a szeretetre, a melyel néki tartozunk, ez a parantsolat nem tilttya nékünk, hogy magunkot jobban ne szeresük felebarátunknál, a mi az üdveséget tekénti, hanem azt akarja, hogy valamint tsak az Istenért kel magunkot szeretnünk, ugy másokot is tsak az Istenért szeresük. hogy hasonlo jót kivánnyunk nékik, valamint magunknak, és hogy segittsük el kerülni azokot a nyomoruságokot, a melyeket mi akarunk el kerülni.

K. Mitöl vagyon hogy nintsen különös parantsolat arra hogy magunkot szeresük?

F Mert az a parantsolat hogy magunkot szeresük, elegendö képen foglaltatik abban aparantsolatban, hogy az Istent szeresük. és abban, hogy ugy szeresük felebarátunkot, valamint magunkot. mivel ha az Istent szerettyük, azt is kiványuk. hogy élhesünk az örökös jóval. ha pedig azt kiványuk, ugy valoságal szerettyük magunkot. mert abban örökös boldogságot találunk, magunknak, a felebarátot pedig ugy szeretni mint magunkot, nem egyéb, hanem hogy hasonlo boldogságot kivánnyunk néki mint magunknak. ebböl ki tettzik. hogy azt leg elöbször. és mindennek elötte kivánnyuk magunknak.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 18DIK VASÁRNAPON.

Imádság

Kérünk uram tégedet szány meg minket, és igazgassad szivünket, mert nálad nélkül lehetetlen hogy néked tetzhesünk., a mi urunk. J k.


Epistola

szent Pál. I Cor. 1. 4.

Hálákot adok az én Istenemnek érettetek, mindenkor, az Isten malaszttyáért, melyet néktek adot az kristus Jesusban hogy mindenekben gazdagok lettetek öbenne, minden igében, és minden tudományban, a mint akristus bizonyság tétele meg erösittetett bennetek, ugy hogy semmi némü malaszt, héjával ne legyetek, várván ami urunk Jésus kristusunknak meg jelenését, ki meg is erösit titeket mind végig, vétek nélkül, ami urunk Jésus kristusnak el jövete napján.


Magyarázat

K. Mire oktat minket szent pál amái lettzkébe?

F Arra oktat, hogy hálá adásal, élö hittel. buzgo szeretettel legyünk, mind azokért akegyelmekért, a melyeket vettünk, és a melyeket a töb hivek is vettek, mert mindnyájan egy test lévén. és egy lélektöl elevenitetvén. a mások jóvain ugy kel örülnünk, valamint amagunkén.

K. Miért mondgya hogy a kegyelem a kristusban adatot nékünk.?

F Meg akarja velünk értetni hogy mind azok a kegyelmek a melyek az üdveségre szolgálnak. tsak a kristus érdemiért adatnak. és anyiban, a menyiben az ö testének tagjai vagyunk, az Apostol azokot gazdagságoknak nevezi, mert azok drágábbak avilág egész jovainál, és hogy meg mutassa, hogy ha gazdagok vagyunk akegyelemben. azoknak is kel lennünk ahálá adásban. hogy hálá adatlanok ne legyünk Istenhez, minden jó tölle jö, mint eredetétöl, és viszá is kel annak térni hozája. hálá adásink által.

K. Mellyek azok agazdagságok., a mellyeket mondgya az Apostol, hogy az Isten el hintette akorintus béliekre.?

F Azok nem egyebek, hanem az igének, és atudománynak adományi. a tudományon érti avallás béli igasságoknak tudását és az igén érti, a könyen, és világosan valo beszédet, ismét azt mondgya, hogy a kristusrol. valo bizonyság tétel, meg erösittetet közöttök, mert az igének, és atudománynak drága adományi meg bizonyitották, hogy ök bé vették mind azt, valamit hirdettek nékik. akristusrol. és az ö parantsolattyábol, mivel ezek az ajándékok bennek., nem az ö tanulásoktol., vagy munkájoktol volt, hanem a szent léleknek erejétöl,

K. Magyarázd meg nékünk továb is az Apostol mondásit.

F Azt mondgya. hogy semmi féle ajándék héjával nem voltanak, mert a szent Léleknek minden ajándéki, a melyek nékik szükségesek valának, az Anyaszent egyházban lévö hivekben töltettek volt, utánna tészi., várván ami urunk Jesus kristusunknak meg jelenésit hogy meg mutassa a keresztyéneknek, a kik semmi héjával nem vannak, az üdveségek iránt. a kiket az Isten fel gazdagitotta akristusban valo ajándékival. hogy kivánni kel. nékik. békeségben, viszá valo jövetelit akristusnak, akinek el kel jöni az utolso napon. hogy meg jutalmaztassa öket tselekedetek szerént, és meg szabaditván öket nyomoruságokbol., országának birtokában helyheztesse öket.

K. Miért mondgya nékik hogy az Isten meg erösitti öket mind végig vétek nélkül akristus eljövetele napján.?

F Azért hogy abban abizodalomban tegye öket, a melyben ö vagyon, hogy az Isten aki elkezdette. bennek, akegyelemnek munkáját, követteti is vélek akeresztyéni jó erköltsöket, mind az utolso napig. eszerént is kel. a pásztoroknak., az Apostol példájára, kik áldásal munkálodnak, a kristustol reájok bizatatot juhaiért. hogy jól itéllyenek a hivekröl; kik. oktatásokal élnek, de söt még szükséges is. hogy ollyan formában beszéllyenek nékik, amely abban az igasságos bizodalomban tegye. öket, hogy ök az Istennek fiai, és választotti közöt vannak.


Évangyélium.

szent luk. 5. 17.

Es lön némely nap. és ö ül vala tanitván, és a farisaeusok ülnek vala, és atörvény tudo doktorok, kik jöttek vala Galilaeának, és Judaeának minden kastélyibol. és Jerusalemböl, és az ur ereje vala azok meg gyogyitására, és imé némely férfiak ágyban hozván egy embert, ki ina szakat vala. és ötet bé akarják vala vinni, és eleibe tenni, és nem találván mely felöl ötet bé vinnék a sereg miat, fel menének ahéjazatra. és a padláson alá botsátták ötet, középre, mind ágyastol. Jesus eleibe, kinek hitit hogy látá mondá. ember meg botsátatnak néked ate büneid. és kezdének gondolkodni az irás tudok. és a farisaéusok. mondván, kitsoda ez, aki káromlásokot szol. ki botsáthattya meg abünököt hanem egyedül az Isten, hogy meg üsméré pedig Jésus az ö gondolattyokot, felelvén mondá nékik. mit gondoltok szivetekben., mitsoda könnyebb. azt mondanié, meg botsátatnak néked büneid. vagy azt mondani kely fel, és járj.? hogy pedig meg tudgyátok, hogy az ember Fiának hatalma vagyon a földön, abünök botsátására, mondá az inaszakatnak, néked mondom. kely fel. vedd fel az ágyadot, és meny a házadba, és mindgyárt fel kelvén elöttök. fel vevé az ágyát. melyben feküt vala. és házába mene. magasztalván az Istent. és mindnyájan el álmélkodának. és magasztallyák vala az Istent. és bé telének félelemel. mondván. hogy tsudákot láttunk ma.


Magyarázat

K. Mit példáz ez az inaszakadt ember akit az ur meg gyogyitta.

F Példáza alelki inaszakadtságot, akinek egyedül a kristus az orvosa, atesti inaszakadtság el veszi atagoknak mozgásit. és érzékenységeit. aléleknek inaszakadtsága mely a vétek, el veszi tölle azokot az indulatokot és mozgásokot, melyeket Istentöl veszen vala, és abban atehetetlen állapotban teszi, amelyben se Istenért, ne munkálodhatik, se az ö uttyán nem járhat, és el olttya benne azt az Isteni szeretetet, mely a menyei dolgokra adot volt néki indulatot. és mozgást

K. Miért mondá még elöre néki az ur, ate büneid meg botsátattak.?

F Mert az ö betegsége, mind a lelki, mind atesti inaszakadtságbol állot, és hogy az elsö vala oka. amásikának, ezért is kezdé el az ur. a gyógyitást. abüneinek botsánattyán, hogy elvenné az akadályt, mely meg gátolhatná testének gyógyulását, ezt pedig azoknak kérésekre engedé meg. akik abeteget eleiben vivék. tanullyuk meg ebböl apéldábol, hogy ami betegséginket. nyomoruságinkot, a vétkek okozák. és hogy tsak anyiban kivánnyuk a testünk meg gyogyulását, a menyiben a szolgálhat, lelkünk üdveségire, vagy is inkáb tsak egyedül abüneinknek botsánattyát kel kérnünk, valamint ez az ember tselekedék, nem kérvén atesti egésséget. amelyet az ö jó akaroi kérék helyette, mint hogy azt nem tudgyuk mi hasznos nékünk Isten elöt. azért tsak az Isten gond viselésire kel hagyni. a mi, atestünk állapottyát illeti, ne hogy atesti egéséget meg adván. és meg szabaditván, más egyéb nyomoruságoktol. el ne vegye töllünk. a mi leg szükségeseb lelkünk üdveségire.

K. Mit kel tanulnunk ennek az ina szakadt ember jó akaroinak hitekböl. és szeretetekböl, a melyekre gyogyulását meg adá a kristus?

F Ót világosan láttyuk hogy mint kel betsülnünk az Isten félöknek imádságokot, akiket gyakorta is kel arra kérnünk nem betsületböl, hanem azért, hogy erezük arra valo szükséginket Isten elött, azt láttyuk meg más felöl, hogy mitsoda köteleségel tartozunk Istennek ajánlani, imádságinkot felebaratunkért, hozzája valo szeretetböl.

K. Mit jelent ez a három szó, melyet monda az ur az inaszakatnak, kely fel, vedd fel az ágyadot, és meny a házadhoz.?

F Azokban meg láttyuk mind azt, valamit kel tselekednünk, lelkünk gyógyulására.

1 fel kel kelnünk, és el kel oldanunk a kötelet a melyel a teremtet állathoz voltunk köttetve, a mely a rosz szoktatásinknak ágyában tartot minket, és a mely meg nem engedte hogy az Istent szolgállyuk, és az ö parantsolatinak uttyan járjunk

2. Szükséges hogy fel vegyük az ágyat, a melyen feküttünk, meg gyözvén rosz hajlandoságinkot. szükséges hordoznunk rosz hajlandoságinknak terhét, akár mely nehéz légyen az, meg kel azokot zabolázni., az igasságnak rendi hoza magával hogy a bünös érezze azoknak sulyát, és suhajttsa nyomoruságát, mivel annak elötte azt nem érzette, a midön hajlandoságit követte, vétkes gyönyörüségel.

3. szükséges az ina szakat modgyára a házunkhoz menni, magunkban szállani, ót tsendeségben, és ajó lelki üsméretnek [lelki-üsméretnek] békeségében maradni, áldani, és hálákot adni Istennek. kegyelmiért, és nem kel többé avilágot tekénteni. el mondhatni még, hogy az a ház, amelyben kel menni a meg térés után, a menyei haza., ahová kel, igyekezni egy ollyan léleknek, akit avéteknek köteléböl fel oldotta az Isten. és minden nap ahoz kel közeliteni.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 19DIK VASÁRNAPON

Imádság

oh' véghetetlen hatalmu és irgalmaságu Isten. távoztasd el tölünk. jóságodbol mind azt. ami nékünk árthatna, ugy hogy mind lelkünk, mind testünk attol meg szabaditatván, szabad elmével. mivelhessük mind azt, ami tégedet illet, ami urunk. J. k.


Epistola.

szent pál. Efaesus. 4. 23.

Ujullyatok meg pedig ati elméteknek lelkében. és öltözzetek uj emberben. aki Isten szerent teremtetett az igazságban. és az igazságnak szenttségében, azokáért le tévén ahazugságot. ki ki igazságot szóllyon, felebaráttyával, mert egy másnak tagjai vagyunk, haragudgyatok, és ne vétkezzetek, a nap elne enyeszék a ti haragotokban., ne adgyatok helyt az ördögnek, aki lop vala, már ne lopjon. hanem inkáb munkálkodgyék, kezeivel munkalkodván. a mi jó, hogy légyen honnét adni a szükölködönek.


Magyarázat

K. Miröl mondgya szent pál, hogy a hivek meg tanultak a kristusnak iskolájában?

F Azt mondgya, hogy ót meg tanulták az elméjeknek lelkében valo meg ujulást, mert akeresztyénségre hivatatván, nem kel azután nékik gondolatyoknak hejában valoságát követni. se elméjeknek vakságát, se az ó embernek hajlandoságit, hanem azon igyekezenek hogy minden nap ujjabbak lehesenek belsö képen, minékünk új mesterünk vagyon akristusban. ki azért jöt el hogy mindeneket meg ujittson. azért ha valojában övé akarunk lenni, új elménknek, új szivünknek, és új életünknek is kel lenni, eddig a földi embernek viseltük a képit, visellyük ez után a menyei ember képit, aki is akristus, de ha abban akarunk öltözni aki az Isten szerént teremtetet., nagy igazságban és szenttségben. ki kel vetkeznünk az ó emberböl. és ellene mondani akarattyának, kivánságának. és mind annak amit szeret.

K. Miképen lehet meg ez a belsö ujulása lelkünknek,?

F A meg lehet a sirás. és a penitentzia által, az elmének sanyargatása által, az alázatoság, és az imádság által, az olvasás. és az Isten igéjéröl valo elmélkedés által, ajó tselekedetekben valo foglalatos élet által, szükséges meg ölni egyszers mind avétket is. ellene álván az ö rendeletlen kivánságinak. hogy többé ne kövessük se szándékában. se tselekedetében, a meg romlot természetet, se azt a roszra vivö hajlandoságot. a melyben születtünk, és mely nélkül nintsen senki is ez életben.

K Miképpen öltozünk az új emberben?

F ugy ha akristus éll mi bennünk, ha az ö lelkévél elünk, ha az ö szándekja szerént élünk mindenben., ha azt betsüllyük a mit ö betsült, ha azt szerettyük a mit ö szeretet, ha meg vettyük azt, amit ö meg vetet, ha utállyuk amit ö utalt, ha követtyük az ö alázatoságát, szeretetét. békeséges türését, szenttségét, ha szeretettel engedelmeskedünk mind annak, amit hágy az Évangyéliumban. nem hajtván arosz kivánságnak ellenkezésire, avilágirosz példákra, és a gonosz léleknek intselkedésire, ugy hogy el mondhasuk, hogy már nem mi élünk, hanem akristus éll mibennünk.

K. Magyarázd meg ezeket a szokot. aki az Isten szerént teremtetett, az igazságban. és az igasságnak szenttségiben?

F Ezek azt teszik, valamint hogy az elsö ember aki mindgyárt az Isten képire. és hasonlatoságára teremtetett volt. de a ki el törlötte ezt a hasonlatoságot vétkeivel. és el eset attol az igasságtol. és szenttségtöl melyeket az Isten oltotta volt lelkében, az uj ember ujontába teremteték az igazságban. és a szenttségben., és azon Isteni tekélleteségeknek formájára formáltatot. a melyeknek bélyegét el törlötte vala avétek, ugy hogy maga magát oltván szivünkben., meg ujittsa bennünk azokot a bélyegeket. és meg ujittson minket arra aképre. a melyet eltöröltük volt a vétekel. mivel aki teremtette a lelkeket. tsak az is ujithattya meg azokot, és mint hogy az Isten Fia, tekélletes képe az Attyának. szükséges volt. hogy ujontába teremtessünk akristus képire, azért hogy még ujonnan meg ujitathassunk és teremtethessünk az Isten képire.

K Az Apostol miképen akarja hogy szollyunk felebarátunknak?

F Mint hogy az ó emberhez illik ahazugság. és az újhoz az igazság. szükséges hogy az ollyan keresztyén, a ki. ki vetkezet az ó emberböl. és az ujban öltözöt. távozék el a hazugságtol. és tsak igazságal szollyon felebaráttyának, utálni kel néki a két szinüséget. atétetést, a tsalárdságot. hanem minden beszédiben és magaviselésiben, igaságal, egyeneségel, és jó szivel. legyen hozája.

K A midön szent pál azt mondgya. haragudgyatok, de ne vétkezetek. meg engedié aharagot.?

F Ö azt meg nem engedi, hanem azt akarja mondani szent Agoston szerént, hogy ha valamely harag gerjed fel bennünk, amelyre hatalmunk nintsen hogy meg gátolhasuk, nyomoruságink miat. hogy leg aláb alelkünk, a ki uj születést vett Istentöl, aharagra ne állyon, hanem azt le tsendesittse, és a szivböl ki zárja, ezért is mondgya az Apostol., hogy a nap le ne szállyon haragunkban. mivel ha aharagban fekszünk le, agondolatok melyek akoron böségel jönek az elmében, hová továb jóbban fel gerjesztik bennünk tüzet, aharagot gyülolségé változtattyák, és agyülölség el ólttya a felebaráti szeretetett, eszerént adnak helyt agonosz léleknek, aki mind addig neveli azt a tüzet, amég lehet.

K. Mitsoda rendet szab az Apostol. azoknak kik amás joszágát birják. vagy lopva, vagy eröszakosan, vagy valamely mesterségel.?

F Azt akarja hogy ellene mondgyanak avéteknek, hogy azt el hagyák. hogy valamely jó hasznos munkát mivellyenek, és nem hejaban valo, vagy haszontalan munkát., mivel eszerént kerülik el a vétekre valo alkalmatoságot, a mely gyakorta ahenyélés, és ugy viszá is adhattyák amás jószágát, amelyet igaságtalanul. vették el, mert másként, meg tartván ahamis keresetet. a lopásban meg maradnának, avétket, és az igaságtalanul valo birást gyokorolnák.

K Mit hágy még nékik.?

F Azt akarja, hogy minek utánna eleget tettek volna az igasság köteleséginek, amely parantsollya. hogy viszá adgyák a más joszágát, hogy az után a szeretetnek köteleségit kövessék. amely azt kiványa. azoktol. kik amásét birták, hogy adgyanak munkájoknak. és kereskedéseknek hasznábol azoknak. kik szegénységben. és szükségben vannak.


Évangyélium

szent Math. 22. 1.

És felelvén Jesus, ismég példa beszédekben szolla nékik, mondván, hasonlová lett menyeknek országa. egy ember királyhoz, ki menyegzöt szerze a fiának, és el küldé a szolgait hogy el hinák ahivatalosokot, a menyegzöre és nem akarnak vala el jöni, ismég más szolgákot külde mondván, mondgyátok meg a hivatalosoknak, imé el készitettem az ebédemet, tulkaim, és hizlalt állatim meg ölettettek, és mindenek készek, jöjetek amenyegzöre, azok pedig el mulaták. és el menének. némely amajorjába, némely pedig akereskedésére, atöbbi pedig meg fogák az ö szolgait, és boszszuságokal illetvén meg ölék, akirály pedíg midön hallotta volna. meg haraguvék, és el küldvén az ö hadait, el veszté azokot agyilkosokot, és azok városát fel gyujtá. akkor mondá aszolgainak, a menyegzö kész ugyan. de ahivatalosok nem voltak méltok. menyetek azért az utak végeire, és valakiket találtok, hijátok a menyegzöre, és ki menvén a szolgai az utakra, öszve gyüjték mind akiket találának, gonoszokot. és jokot. és bé telék a menyegzö ale telepedetekel., bé mene pedig a király. hogy látná a letelepedeteket, és láta ót egy embert, nem menyegzös ruhába lenni. mondá néki. barátom, hogy jöttél ide bé menyegzös ruhád nem lévén, amaz pedig el némula. akkor mondá akirály a szolgainak., meg kötözvén kezeit, és lábait, vessétek ötet akülsö setettségre. ót lévén sirás és fogak tsikorgatása, mert sokan vannak ahivatalosok, de kevesen a választottak.


Magyarázat

K Magyarázd meg amái Évangyéliumban lévö példa beszédet.?

F A király., aki menyegzöt készit a fiának az Isten, a fiu, a kristus. a meny aszszony. az Anyaszent egyház a menyegzöi ebéd, jelenti az Évangyélium tanitását. és a kegyelmet, amelyek el készitettek az ollyan lelkek táplálásokra. kik egyenlö hitben meg egyeznek akristusal, ennek amenyegzöi ebédnek, akristus halálátol fogvást, világ végiig kel tartani. akoron is kezdödik el. az örökös vatsora, a mely, aválasztattaknak készitetett., az Istentöl el küldetet elsö szolgák valának, Mojses. és aproféták. az elsö hivatalosok. kik nem akarának a menyegzöre menni, azok a sidok, kik nem akarának hinni akristusban, a más rend béli szolgák., akiket az Isten elküldé ahivatalosok után, azok az Apostolok, kik a feltámadás, és a felmenetel után. ki hirdeték asidoknak. hogy minden el készitetett, és minden bé tellyesedet. valami az emberek válttságát. és üdveségét illette. de ezek el mulaták amenyegzöre valo menetelt. az az, az Évangyéliumban valo hitelt, mert, azö szivek oly foglalatos volt, avilági dolgokban. és oly igen ragaszkodot a földi gyönyörüségekhez. hogy az üdveségek dolgára nem hajtottanak, se avaloságos örökös jón nem kaptanak,

K. Magyarázd meg a töb részit is a példa beszednek?

F A szolgák, a kiket ahivatalosok bestelenségel illeték. és meg is ölék. példának okáért azok, szent István, és a két szent Jakab. a had amelyet a király külde haragjában reájok. hogy öket el veszese. aromai hadd, a ki ellenek mene az Isten parantsolattyábol, vespasianus. és Titus császarok alat, és meg számlálhatatlan sidokot veszte el fegyverel. tüzel, és éhségel., fel égetvén Jerusálem városát, és a templomot, az utak végei pedig, ahová küldé akirály szolgait, hogy a menyegzöre bé gyüjttsék mind azokot akiket találnak. jelentik avilág részeit, ahová az Apostolok, és az utánnok valok., el küldetének hirdetni az Évangyéliumot, apogányoknak. minden féle nemzettségeknek. és minden féle lelkes teremtet állatnak,

K. kitsodák azok agonoszok. és jók, kik a menyegzös házba menének?

F Azok ajók., kik ellene mondanak avilágnak, és a rosz kivánságoknak, a gonoszok pedig azok, kik el fedezik hamiságokot, ajóságnak szinével. de akikben nintsen se Isteni, se felebaráti szeretet, a mely nélkül, lehetetlen jónak lenni.

K. Mind azok, kik a menyegzös házban le telepedének. ót maradánaké?

F Minnyájan ót nem maradának., mivel a király bé menvén hogy meg lássa ale telepedeteket, látván hogy egynek közöttök nem volna menyegzöi ruhája, azért. azt, akülsö setéttségre vetteté, ebböl ki tettzik hogy az ur. az utolso napon meg visgállya mindenikünknek köteleségeit. és leg titkosab szándekit. és ki fogja nyilatkoztatni mindenek elött avétkeket, a melyek ez életben, a szivnek leg belsöb résziben voltak el rejtve, a menyegzöi ruha jelenti a szeretetet. a mely aléleknek tisztasága. és szépsége. és amely el oltván bennünk arosz kivánságot. abban az állapotban tészen. hogy meg kostolhattyuk a lelki menyegzönek gyönyörüségit., mert ámbár az Anyaszent egyháznak kebelében legyünk is, de hatsak a magunkhoz valo szeretetnek, és atermészetnek indulatit követtyük, akár mely szines jó erkölcsüek legyünk is más képpen. de arra méltatlanok vagyunk, hogy részesülhesünk a menyegzöi ebédben, az az, az Évangyéliumi kegyelmekben. és a kristus titkainak hasznaiban

K. Mitsoda vétekben találtatot tehát. az az ember, akinek kezit, lábát, meg köték, és ugy veték ki. a menyegzöi házbol

F Egyébel nem vádoltaték hanem hogy nem vala menyegzöi ruhában, ez által világosan meg mutattya az ur nékünk, hogy az Isteni, és a felebaráti szeretetnek fogyatkozása, elegendö aveszedelmünkre, mivel enélkül a szeretet nélkül., minden külsö tselekedetink, ugy mint aböjtölés. az alamisnálkodás. az imádság, mind ezek tsak ollyanok, mint a lélek nélkül valo test, holot tsak egyedül ez a két szeretet tészi minden tselekedetünket ö elötte kedvesse, ezt is tanittya [ta nittya] szent pál világosan amidön azt mondgya, hogy ha minden joszágát a szegényeknek adnáis, ha az égetésre adnais atestét, de emind haszontalan volna, az Isteni szeretet nélkül, 1 cor. 13. 3. az Isteni szeretet élteti ami lelkünket, ha abban Isteni szeretet nintsen, ahalálban marad, szent János szerént, és atselekedetei is meg holtak, 1 joan. 3. 14. az Isteni szeretet nélkül valo lélek tiszta nem lehet, a sziv ót meg romlot, amagához valo szeretettöl, atisztátalan sziv pedig tisztátalan gyümöltsöt teremt, meg üsmérik a fát, agyümöltséröl.

K. Miformában szólla akirály ahoz az emberhez, szemére hányván vak meröségét?

F Barattyának nevezé, meg mutatván nékünk, hogy kegyeségel., és szeretettel. kel felebarátunkot meg feddeni, fogyatkozásirol, és ha tartozunk valamiben meg inteni ötet, azt tsak egyedül, az igasságnak buzgoságábol kel tselekedni, és nem gyülölségböl. vagy haragbol., ugyan ezért is hivá akristus baráttyának judást, a midön szemére hányá irtoztato vétkét.

K Mivel menté ez az ember magát a király elött?

F. Tsak meg némula, és semit nem felelhete., látván maga vétkit. és gyalázatos voltát, az Istennek tsak egy szava bé fogja száját a gonoszoknak. az utolso napon., akik halgatni, és reszketni [resz ketni] fognak, abban az idöben nem lészen. helye amenttségnek, mostanában kel tehát azon lennünk. hogy magunkot meg jobbittsuk, és hogy az egész világ láttára. örökös gyalázatra ne vettesünk. tanullyuk meg azt is ebböl, hogy viszá ne felellyünk amidön minket intenek, és feddenek, hanem még magunk illesük magunkot gyalázatal, a felebarátunkott valo botránkoztatásunkért. és mutasuk meg halgatásunkal. hogy mi magunk itéllyük magunkot. hogy ha el akarjuk kerülni, azt az örökös, és mindenek elött valo halgatást, és gyalázatot.

K. Mit jelent nékünk az a setét tömlötz, ahová vetteték kötözve az az ember. és az a sirás, és fogaknak tsikorgatása?

F Az az irtoztato tömlötz. amelyet az ur. külsö setettségnek nevezi, apokol.,. ahová veti az Isten. az elvettetteket, mind kezek. mind lábok kötözve lészen. alábok kötözve lészen., mert lehetetlen lesz nékik örökösön. hogy az Istenhez meg térhessenek. és akezek is kötözve, mert soha semmi jó tselekedetet nem tselekedhetnek, hogy ötet meg engesztellyék. és eleget tehessenek igasságának, a sirás jelenti, anyughatatlanságot, keserüséget, és a fájdalmat. a melyekben lésznek, és afogaknak tsikorgatása. jelenti akéttségben valo esést. és adühöséget, amelyekben lésznek., látván örökös nyomoruságokot.

K Az ur miért végezé el apélda beszédet ezekel a szokal. hogy sokan vannak ahivatalosok., és kevesen aválasztottak,?

F Mert mind azok közül, akiket elsö és második izben hittanak amenyegzöre, egy sem ment el, és tsak egyet vetettek ki amenyegzös házbol, szent Agoston azt mondgya, hogy ez az ember jelenté. az egész keresztyéneket, akik annak idejében ki üzetnek az Isten házábol., azért hogy gonosz élettyekel, és meg romlot szivekel., meg ferteztették mind azt, a mi leg szenttségeseb az Anyaszent egyházban; ez igy lévén, mind azok közöt. kik a keresztyénségre hivatattak az Évangyélium predikálásával. és azok közöt. kik az Anyaszent egyháznak láthato egyeségében vannak, igen kevesen lésznek, kik részesülnek az üdveségben. és az örök boldogságban, az igazság világosan ki tettzik. ezekben a szokban., ha meg tekinttyük azokot a sok számu keresztyéneket, a kik pogány, és világi modra élnek. és azokot a kevés számu keresztyéneket, kik az Évangyélium szerént élnek.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 20DIK VASÁRNAPON.

Imádság

Kérünk uram tégedet. engeszteld meg rajtunk valo haragodot, és engedgy botsánatot, és békeséget hiveidnek, ugy hogy meg tisztittatván bünökböl, tsendes elmével szolgálhassanak tégedet, kérünk uram tégedet ami urunk J. k.


Epistola.

Szent. pál. Efess. 5. 15

Meg lássátok azért atyám fiai mint járjatok óva, nem ugy mint esztelenek, hanem mint böltsek, meg váltván az idöt, mert anapok gonoszok, az okáért ne legyetek esztelenek, hanem meg érttsétek mi légyen az Isten akarattya, és meg ne részegedgyetek boral, melyben bujaság vagyon, hanem tellyesedgyetek bé szent Lélekel, szolván magatok közöt soltarokal. és ditséretekel, és lelki énekekkel, énekelvén. és ditséretet mondván ati sziveitekben az urnak, hálákot adván mindenkor. mindenekért. ami urunk Jesus kristusnak nevében., az Istennek, s' az Atyának.


Magyarázat

K. Mitsoda az a vigyázás a melyel akarja szent pál hogy a hivek visellyék magokot; és az esztelenség amelyet hadgya hogy el kerüllyék.?

F A vigyázás egyik része az értelemnek, a mely ahitnek világánál meg mutattya nékünk atört, a melyet nékünk vetet üdveségünknek, látható, vagy láthatatlan ellensége, az a vigyázás meg is tanit arra, hogy miképen kerüllyük azt el, akor pedig esztelenek vagyunk, ha vigyázásal nem élünk,

K kitsodák azok, akiket az Apostol. böltseknek nevezi?

F Azok, akik nem tamaszkodnak, amagok böltseségekre, se az emberi elmének világoságára, hanem akiknek minden tselekedetek., és magok viselések, ahitnek világoságához vannak mérsékelve, ugy anyira hogy méltán hihatni öket világoság fiainak, akik tsak. az üdveségeket, és az Isten ditsöségit tekintik,

K. Mit ért agonosz napokon, és az idö váltásán?

F Gonosznak nevezi, avéteknek, akisértetnek, az üldözésnek, tévelyedésnek napjait, amely napokon az embernek gonoszsága gyozedelmeskedik, amelyeken pedig agyengék meg botránkoznak, és az igazak meg gyengülnek, az idö váltásán érti, hogy minden tehettségünkel meg oltalmazuk magunkot. azoktol agonosz napoktol, vigyázván akisértetekre, azt is érti, hogy helyre hozuk a penitentzia tartásal, atévelygésben el töltöt életünket, és ahejában valoságban el vesztet idöt, hogy a következendö életünknek minden szem pillantásit. tölttsük bé jó tselekedetekel, el hagyván avilági rosz dolgokot, perlekedéseket, és a veszedelmés másokhoz valo ragaszkodásokot, nyerjünk idöt arra, hogy az Isteni dolgokban foglallyuk elménket szabadosan, és tsak egészen az üdveség dolgában szorgalmatoskodgyunk,

K Mitsoda esztelenségröl szól az Apostol, és mi formában kel azt el kerülni.?

F Igen nagy esztelenség ollyan hivatalra, köteleségre, tiszttségre, vagy dologra adni magát. valakinek. amelyekben nehéz, vagy is inkáb lehetetlen volna magát el nem veszteni, hogy pedig azt el lehesen kerülni, meg kel külömböztetni az ur akarattyát. meg kel tudnunk hogy mit kiván töllünk, mitsoda jó, és kedves ö elötte, mitsoda tekélletes, hogy magunkot ahoz szabván, ö néki engedelmeskedgyünk, és tessünk, igen nagy esztelenség volna, valamely hivatalra adni magunkot, Isten akarattya ellen, és nagy böltseség az Isten akarattyára vigyáznunk, minden lépésünkben, valamint a pátriárkák, David, és arégi igazak tselekedének.

K. Mond meg nékünk, miért tilttya szent Pál akeresztyéneknek, a mód nélkül valo bór italt?

F Mert 1. semmi annál nem ellenkezöb akeresztyéni élettel, a melynek, mértékletesnek, sanyarunak, penitentzia tartonak, és szent életnek kel lenni, 2. mert a mód nélkül valo bor ital. atisztátalanságra, haragra, veszedésre, káromkodásra, gyilkoságra, és minden rendeletlenségre viszi az embert, 3. mert eröt ád atestnek, alélek ellen valo támadásra. arosz kivánságokot, és a vak merö bátorságot fel gerjeszti, 4. az eszet fel haborittya, meg tompittya., az egésséget el ronttya, az életet meg röviditti 5. az Istent, és az örökké valoságot, el felejteti.

K. Mivel akarja szent pál hogy a keresztyének tellyesek. legyenek; a bor helyet;?

F. Azt akarja hogy szent Lélekel legyenek tellyesek, aki alélekben. mind ellenkezö dolgokot okoz aboral. mert a bennek szent örömet indit, tiszta, és lelki gyönyörüséget, alázatos és mértékletes bátorságot, atest ellen valo eröt. avilágot el felejteti. és annak gyönyörüségeit, ameg romlot észnek erejét el veszi, hogy tsak ahit által valo örökös okoságot kövesse.

K Miröl akarja; hogy a keresztyének beszélgessenek. egy más közöt

F. Azt akarja., 1. hogy tsak a soltárol. és a lelki énekekröl beszélgessenek, abór testi vigasságot inditván bennünk, tisztátalan, és világi énekeket énekeltet velünk, amelyekre az ördög ingerel bennünket. a mely énekek tsak arra valok., hogy tisztátalan gondolatokot adgyanak., az elmét bolondságal bé tölttsék, a szivet meg ronttsák, és roszra indittsák. hogy azokot meg botránkoztassák, akik halgattyák. mind ezek rettentö képen meg szeplösittik, az élö Isten templomát, a melyben tsak a szenttségnek kellene lakozni., ellenben pedig, a szent lélek, oly lelki örömet indit bennünk. amely szent énekeket énekeltet velünk, és meg utáltattya velünk azokot az ördögi énekeket. amelyeket tellyeségel el kellene hagyni akeresztyéneknek. mivel ök szenttségre hivatattak.

2. Azt akarja, hogy azokot alelki énekeket szivböl énekellyék. nem szokásbol., vagy idö töltésért. hanem szent buzgoságbol. mivel az Isten elött énekelnek. a ki az irásban. meg átkoza azt. aki azö munkáját, henyélve tselekeszi,

3 Azt akarja. hogy az Isten ditséretire énekellyenek, mert az ö ditséretit énekelvén. tsak arra kel vigyáznunk, hogy az ö nagyságát, és tsuda tételeit hirdesük, azért ahivalkodást, és a magunkhoz valo szeretetet el kel üzni, hogy szép szavunkban, és szép éneklésünkben ne kevélykedgyünk, az éneklés Angyali hivatal, ugyan amenyiben lehetne, Angyali tisztaságal is kellene éneklenünk, mert ugy illenék, az Isten szenttségéhez.

K. Mire int minket az Apostol. ennek a letzkének utolso szavaiban.?

F Arra hogy hálákot adgyunk minden idöben, és mindenért, anyomoruságban., valamint ajó állapotban. ajóban, valamint agonoszban. az Atya Istennek a Jesus kristusnak nevében, mert ö benne. és ö általa veszünk mindent Istentöl. azt is akarja, hogy egy másnak engedgyünk akristusban. ditsérvén az Istent egy szivel. és szájal, mivel az illyen engedelmeség meg tarttya a hivek közöt a békeséget. és az egyeséget. rom. 15. 7. 6.


Évangyélium.

szent Jan. 4. 46.

Jöve azért ismég a Galilaeai kánába, ahol avizet borra valtoztatta, és egy királyi ember vala, kinek fia beteg vala kafarnaumban, ez midön hallotta volna, hogy Jésus Judaeábol Galilaeában jöne, hozzája mene, és kéré ötet, hogy alá menne, és meg gyógyitaná az ö fiát, mert meg kezd vala halni, mondá azért Jesus néki, hajeleket, és tsudákot nem láttok, nem hisztek, mondá néki akirályi ember, uram jöj alá minek elötte meg hallyon a fiam., mondá néki Jesus, meny el, ate fiad él. hitt az ember a beszédnek, melyet Jesus monda néki, és megyen vala, már pedig ö alá menvén, a szolgák eleiben jövének, és tudtára adák. meg mondván, hogy a fia élne, meg kérdé azért az órát töllök, a melyben meg könyebedet volna, és meg mondák néki, hogy tégnap hét orakor hatta el ötet a hideg lelés, eszébe vevé azért az attya, hogy az az ora volt. a melyben mondotta néki Jesus, ate fiad él, és hitt ö, és az egész háza.


Magyarázat

K. kitsodák azok. akiket ez a királyi ember példáz?

F Példáza, az ollyan gyengéket, akik tsak amagok hasznokért keresik akristust, akik tsak anyomoruságban gondolkodnak felölle. és akik tsak atesti jókért folyamodnak hozája, akristus nem idegenitté el magátol, noha szemére hányá hitlenségét. eszerént is kel bánni a pásztoroknak. azokal. kik gond viselések alat vannak., a szeretet nem engedi azt, hogy öket meg vessék, és el idegenittsék. hanem békeséges türésel., és engedelemel kel hozájok lenni: meg mutattya ez a példa, hogy mely szükséges nékünk anyomoruság, mert valamint hogy, a jó állapotban valo létünk, ateremtett állathoz kaptsol. minket, és ateremtet állathoz valo ragaszkodás, az Istenröl valo feledékenységet okoza, ellenben anyomoruság, ateremtet állattol el vonszon. és akor az Istenhez folyamodunk,

K. Mitöl vagyon hogy a kristus azt hánya szemére annak az embernek. hogy nem hiszen ha tsak tsudát nem lát, nem kivántateké tsuda arra. hogy hidgyen?

F Igen is kivántaték de az ö kitsiny hitéröl feddé ötet, mivel atsudák a melyeket látot. vagy hallot, keveset használtak volt néki., az ö lankadsága pedig képzeli, az ollyan keresztyéneket, kik mint egy fel ébredvén némely eseteken, ugy mint, valamely hirtelen halálon, hajo törésen, vagy valamely nyomoruságban valo esésen, azonnal a meg térésröl valo gondolat jö elméjekben. de a kik arend szerént valo álmokban viszá esnek, mihent nem láttyák a veszedelmet,, mert a veszedelem tsak az elmét, és az érzékenységeket hatotta volt meg, de a szivet meg nem változtatta, eszerént tselekeszik vala farao, a ki amidön asok féle ostort látá, meg vallá ígaságtalanságát, de az ö szive, mind anyiszor meg keményedék, valamenyiszer látá hogy attol meg menekedet volna,

K Ez az ember el idegenedéké azért, hogy a kristus meg feddé ötet?

F Eppen nem, söt még álhatatosan kéré fiának meg gyógyitását, tanullyuk meg ebböl, hogy nem kel mindgyárt meg ijednünk, azon, ha valamely akadályt látunk az üdveségnek uttyában, hogy meg nyerhesük kivánságinkot, azt álhatatosan kel kérni, az álhatatlanság attol vagyon., hogy nintsen se hitünk, se szeretetünk, se bizodalmunk, és azért, meg nem érdemellyük akegyelmet. melyet kérünk.

K Mit tanulhatnak a szülék abbol, hogy mitsoda gondgya vagyon ennek az embernek a fiara?

F Azt tanulhattyák ebböl apéldábol, hogy sokal inkáb szánnyák gyermekeket lelki betegségekért. mint ez az ember szánnya fiát, testi betegségiért, alelki betegségek sokal nagyobbak, atestieknél, hameg tekénttyük. hogy mik követik azokot az örökké valoságban. atesti betegségeknek, ahalál avége, de alelki betegségek, örökös nyomoruságokban vetik gyermekeket, hogy ha meg nem orvosollyák a penitentziával, ezért is vagyon. hogy az atyák. eleget nem sirathattyák rendeletlenségeit gyermekeknek, annál is inkáb tartoznak azzal. hogy leg gyakortáb ők annak az okai. el mulatván öket inteni, oktatni, és jól nevelni, de söt még rosz példát, és rosz tanátsot adnak nékik, annak az atyanak példája, akiröl mondgya az irás, hogy hitt ö, és az egész háza akristusban, önékik igen nagy oktatásokra lehet, egy atya, és anya, egyedül nem üdvezülhet. szükséges hogy munkálkodgyanak az egész házoknak üdveségin, ha azt akarják, hogy gyermekek. és tselédek. keresztyénül, és rendesen éllyenek, magoknak kel arra példát adni, de nem tsak szoval, és intésel, hanem amagok jó viselésivel, a leg elsöb, és leg nagyob hivatallyok a, hogy rendben vegyék házakot, és arra, imádságokal nyerjék meg az Isten áldását, ezekre tellyeségel kötelesek, de mindenek felet. ök adgyanak példát mind azokra, valamit kivánnak tselédgyektöl.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 21DIK VASÁRNAPON

Imádság

Kérünk uram tégedet. tarsd meg jó voltodbol. tselédedet, ugy hogy gond viselésed alat lévén, minden féle nyomoruságtol. meg menekedgyék, és hogy ajó tselekedeteket mivelvén, ate nevednek szentellye magát, ami urunk. J.k.


Epistola

szent pál Efess 6. 10.

Végezetre atyám fiai, erösödgyetek meg az urban. és az ö erejének hatalmaságában, öltözetek fel az Isten fegyverébe, hogy az ördög leselkedésinek ellene álhassatok, mert nintsen mi nékünk tusakodásunk atest és avér ellen., hanem a fejedelmek, és hatalmaságok ellen, ezeknek avilági setéttségeknek vezéri ellen, alelki gonoszságok ellen, amenyeiekben. azokáért vegyétek fel az Isten fegyverét, hogy ellent álhassatok agonosz napon., és mindenekben. tekélletesen meg maradgyatok, állyatok azért fel övedzvén ati agyékitokot valosággal, és fel öltözvén az igazság pántzéllyában, és sarut vonván lábaitokra, abékeség Évangyéliumának készületivel, mindenekben fel vévén ahitnek paisát, melyben az igen gonosznak minden tüzes nyilait meg olthassátok, és az üdveségnek lelki sisakját vegyétek, fel, és aléleknek kardgyát, mely az Isten igéje.


Magyarázat.

K. Mire tanit minket szent pál. a mái lettzkében.?

F Meg mutattya. hogy mitsoda ellenségel lesz bajunk ezen avilágon, meg tanit arra, miképen gyözük meg, és elönkben adgya hogy mitsoda. féle fegyverel kel az ellen menni, és magunkot oltalmazni, erösödgyetek meg az urban, mondgya, és az urnak hatalmában, öltözzetek fel az urnak fegyverében., hogy az ördög leselkedésinek ellene alhassatok, meg erösödni az urban. nem más, hanem hogy. a kristushoz kaptsollyuk magunkot, álhatatoságal, és hogy ötet magunkban vegyük az imádság, és hüségünk által, ugy hogy ö ótt gyözedelmeskedgyék ellenséginken mindenhato kegyelme által, amely kegyelemböl áll, minden erönk, és bátorságunk. az urnak fegyveriben öltözni nem egyéb, hanem hogy bé töltessünk új kegyelemel, szeretettel, és buzgoságal, ezek magokban foglalnak minden jó erköltsököt, amelyek az Isten fegyveri, a melyekel ellene álhatunk üdveségünk ellenséginek. akiknek tsak anyi hatalmok vagyon rajtunk, amenyit mi adunk nékik. lankadságunkal.

K kitsoda az az ellenség aki ellen kel állanunk.?

F A mi ellenségink nem tsak ollyan emberekböl allanak, a kiknek rosz példájok el vesztetik velünk akegyelmet, hanem még agonosz angyalokbol is, akiket az Apostol. fejedelemségeknek, és hatalmaságoknak nevezi, akik meg nem maradván az igazságban. ki estek abbol az boldog állapotbol., a melyben, az Isten teremtette volt öket, asetéttségnek angyalivá lettek, akik minden modon tsak azon igyekeznek hogy minket is azon nyomoruságban ejthessenek, amelyben ök estenek, kevélységekért, és azért minden féle tsalárdságot el követnek,

K Mit kel tehát tselekednünk hogy ellenek álhassunk a rosz napon, akisertetnek idejében. és hogy magunkot oltalmazhasuk.?

F Az Apostol arra int, hogy az Istennek minden fegyverében fel öltözünk, mivel rettentö ellenségekel vagyon dolgunk. akik mindenkor azon vannak., hogy nékünk árthassanak, akik minket igen felyül haladnak, mind erövel. mind elmével, mind mesterségel., az ö dühös kivánságok a, hogy minket el veszesenek., és arra ezer modot találnak, amelyek el vannak rejtve, és el kerülhetetlenek, folyamodgyunk tehát az Isten fegyveréhez hogy magunkot meg oltalmazhasuk, arosz napon., a mely egész életünkre terjed, szükségünk vagyon tehát, az Istennek minden fegyverére, mivel tsak az egyikének el maradásais, el vesztetheti velünk agyözedelmet. az Apostol. pedig mind különösön elönkben adgya azokot.

K. Add elönkben azokot a fegyvereket, és magyarázd meg nékünk?

F Allandok legyetek, az valoság öve légyen ágyékotokon. az igazság legyen. pántzélotok, lelki saru legyen lábaitokon. hogy mindenkor készek lehesetek hirdetni, az Évangyéliumnak békeségit. mindenek felet vegyétek fel ahitnek paisát. az üdveségnek sisakját, vegyétek fel, és a léleknek kardgyát. mely az Isten igéje, az állandoság. a jónak szeretete, álhatatoságal, a melyet semmi meg nem tántorithattya, avaloság az, a mely belsö képen. el hiteti velünk, hogy tsak ugy lehetünk boldogok, hogy ha tsak az Istenhez kaptsollyuk magunkot. ez ollyan mint egy öv, amely szoritva tarttya az ó embernek hajlandoságit, hogy az világi dolgokon. ne kapjunk. az igasság. amely maga a szeretet., ollyan mint egy pántzél, a mely bé fedez minket a jó tselekedetekel, a mellyekért az ellenség szivünkben nem hathat, az engedelmeség, a melyel. engedelmeskedünk az Isten akarattyának, mindenkor készek lévén oda menni ahová hi minket, hogy ót hirdesük tselekedetinkel. és beszédinkel. az Évangyéliumnak igazságit, azért ez az engedelmeség olyan mint a saru, hogy bátran járhassunk. az Isten uttyán.

K. Mit jelentnek azok atüzes nyilak. a melyekröl szól szent pál, és mitsoda fegyverel lehet azokot el oltani?

F Azok atüzes nyilak. atisztátalanságnak kivánsági, és kisérteti, hogy azokot el lehesen oltani. élö hittel kel hinni, az örökös jókót, és nyomoruságokot, ez ollyan paiss, mely ellene áll anyilaknak, elönkben tévén anyomoruságit azoknak, kik arosz kivánságoknak engednek, és boldogságit azoknak, kik azok ellen állanak, az üdveségnek reménsége, mely tsak amenyei jót kivánnya. ollyan mint egy sisak, mely a fejet bé fedi, az Istennek igéje, ollyan mint a két élü pallos, ugyan erröl is ada nékünk példát akristus. apusztában, az Isten igéjével., mint egy pallosal. oltalmazván magát, agonosz lélek kisértése ellen.


Évangyélium.

szent Matth. 18.-23

Azokáért hasonlitatot menyeknek országa. egy ember királyhoz, ki számot akara vetni az ö szolgaival, és mikor számot kezdet volna vetni, eleiben viteték egy, ki tizezer tálentumal tartozik vala neki, mikor pedig nem volna honnét meg fizetné, parancsolá az ura, hogy el adattatnék, ö és a felesége, és a fiai, és mindene amie vala, és meg fizettetnék, le borulván pedig az a szolga, kéri vala ötet, mondván légy békével. hozám, és mindeneket meg fizetek néked, könyörülvén pedig az ur azon a szolgán, el botsáttá ötet, és az adoságot meg engedé néki, ki menvén pedig az a szolga talála egyet, a szolga társai közül, ki száz pénzel tartozik vala néki, és meg fogvan, fojtogattya vala otet, mondván, fizesd meg amivel tartozol, és le borulván a szolga társa, kéri vala ötet, mondván, légy békével hozzám, és mindeneket meg fizetek néked, amaz pedig nem akará. hanem el mene, és a tömlötzbe veté ötet, mig meg nem fizetné az adoságot. látván pedig annak szolgatársai, a mik történnék vala, igen meg szomorodának, és el jövének, és meg beszéllék az ö uroknak, mind a mik löttek vala, akor hivá ötet az ura, és mondá néki, álnok szolga minden adoságot meg engedtem néked. mivel hogy kértél engem. azért nem kelletet volnaé néked is könyörülnöd a szolga tarsodon; a mint én könyörültem rajtad, és meg haraguván az ura, a hohéroknak ada ötet. mig meg nem fizetné minden adoságát. igy tselekeszik az én menyei Atyám is veletek, ha meg nem botsátotok, ki ki az ö Attya fiának, a ti szivetekböl.


ÉVANGYÉLIUM.

Szent Matth. 18. 23.

Magyarázat

K. Mitsoda indulatot kel szivünkben adni amái Évangyéliumban lévö példa beszédnek.?

F Szükséges hogy a szivünkben olttsa, az Isten véghetetlen irgalmaságához, és jóságához valo tiszteletet, amelyekel vagyon az olyan bünöshöz, aki valoságal meg tér hozzája, aki azt igéri, hogy meg enged nékik, tsak a bünösökis meg engedgyenek atyok fiainak., a ki számtalan sok adoságit el engedi azoknak, akik készek kevés adoságit el engedni felebaráttyoknak.

K Mit tanulhatunk ennek a szolgának tselekedetéböl aki mindgyárt meg alázá magát, az ura elöt. és idöt kére tölle.

F Azt tanulhattyuk tölle, hogy alázatos töredelmeségel kel folyamodnunk az Isten békeséges türéséhez, nem kivánván hogy meg kisebittse adoságunknak számát, olyan szin alat, hogy valamely jó tselekedeteket tselekedtünk, vallyuk meg, és ne hizelkedgyünk magunknak, mind azokot a vétkeket a melyeket tselekedtünk. és azt a tehetetlenséget. a melyben vagyunk, hogy magunktol eleget tehesünk..

K. Hogy ha tehetetlenek vagyunk, az Istennek eleget tennünk. mitöl vagyon tehát hogy ez a szolga azt igéri hogy mindent meg fizet, tsak az ura békeséges türésel várakozék.

F A midön valamely bünös abban avaloságos szándékban vagyon. hogy eleget tegyen az Isten igasságának. apenitentzia által, fel tévén magában hogy azt egész életében fogja gyakorolni, az ígéretben nintsen semi maga hittség, mert ajó tselekedetit, nem magában betsülli, hanem akristus érdemiben. és ugyan egyedül tsak azokra támaszkodik.

K. Adosoké minden emberek valamivel az Istennek.?

F Igen is adosok. és véghetetlen adoságal, hanem szóllokis anagy bünösökröl. de még azokis kik ártatlanabbaknak láttzanak, ö néki tartoznak sok számu fogyatkozásokért, az el vesztet idöért, a sok hejában valo gondolatokért, a sok gondolatlan. és haszontalan szóért, amagához valo szeretetért, rosz példa adásért, abal itéletért; a jónak el mulatásáért, az Isten jó téteményihez valo hálá adatlanságért, az imádságban valo tiszteletlenségért. és figyelmetlenségért, akegyelemel, szenttségekel, az üdveségi gazdagságokal. és a lelki ajándékokal. valo viszá élésért, a szomoruságokban valo nyughatatlanságért, és minden jó erköltsöknek és jó tselekedeteknek. fogyatkozásiért.

K Mitsoda háláadásal köszöné meg ez a szolga az ö urának a kegyelmet, melyet tett véle, nem tsak azért hogy idöt ada néki, hanem még hogy el engedé néki tiz ezer talentumbol állo adoságát?

F Nem hogy még háláadásal let volna hozája, de söt még rettentö háláadatlanságot mutata hozája, mivel fojtogatni kezdé. egyikét a szolga társai közül. aki néki tsak száz pénzel vala ados, és kegyetlenségel bánék véle.

K. Mit jelent a száz pénznek sumája, hasonlitván azt, a tiz ezer tálentumnak summájához?

F száz pénznek summaja amelyel egyik szolga tartozot a társának. és a mely nem tészen egészen husz forintot, jelenti a vétket, amelyel egy ember meg bánthattya a másikát. a tiz ezer talentumnak summája, a mely 23 millium forintra megyen. jelenti avétket, a melyel az ember meg bánttya az Istent., és a melyért adossá marad az ö igasságának, ugy annyira hogy a vétek. amelyel meg bánttyák az Istennek felségit. sokal fellyeb haladgya mind azokot a gyalázatokot és bestelenségeket., a melyeket szenvedhetünk az emberektöl., noha mi tsak semmik legyünk is Isten elött., azért ha ollyan kemény szivüek leszünk, hogy atyánk fiainak meg nem botsátunk. arra kénszerittyük az Istent igaságtalanságinkal., és hálá adatlanságinkal, hogy nékünk se botsáson meg. söt még viszá vonnya irgalmaságit, és hogy igasságának keménységével bánnyék velünk.

K. Mitsoda büntetésel büntetödek meg ennek a szolgának háláadatlansága, és embertelensége?

F Az ura viszá vevé tölle avéle tett kegyelmét, és ahohérok kezében adá, míg meg nem fizetné minden adoságát. eszerént is bánik az Isten mind azokal. kik szivekböl meg nem botsattyák felebaráttyoknak ellenek tett vétkeket, viszá is veszi töllök ugy mondván. abotsánatot, melyet engedet volt nekik, atöbb tett vétkekért, mert ez az utolso vétkek, fellyül haladván atöbbit. ollyan keményen meg bünteti öket, mint ha semmit nem engedet volna el nékik, ahóhérok pedig az ördögök, akiknek adgya abünöst holtakor, hogy kinozák mind addig, még meg nem fizeti adoságit, de mint hogy már az után eleget nem tehet az Isteni igasságnak, azért örökösön kezek közöt, és hatalmok alat lészen azoknak a kegyetlen dühös lelkeknek.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 22DIK VASÁRNAPON.

Imádság

Oh' Istenünk te vagy a mi erönk és hajlékunk, tekintsed kegyesen anyaszent egyházadnak áitatos könyörgésit, mivel te adod beléje azt az áitatoságot., és adgyad hogy meg nyerhesük amit hittel kérünk. tölled a mi urunk J.k.


Epistola.

Szent pál philip. 1. 3.

Hálákot adok az én Istenemnek, minden ti rolatok valo emlékezetben. mindenkor minden imádságimban, minnyájotokért, örömel könyörögvén, hogy részesek lettetek akristus Évangyéliumában. az elsö naptol fogva mind eddig, bizván abban, hogy aki kezdette bennetek ajó dolgot, el végezi akristus Jésus napjáig. amint méltó nékem azt itélnem minnyájotok felöl, azért hogy szivemben tartalak titeket, és az én fogságomban. és az Évangyélium oltalmazásában, és erösitésében, hogy minnyájan társaim legyetek, az én örömömben. mert bizonyságom az Isten. mint kivánnyalak minnyájotokot. a Jésus kristusnak szeretetiben. és azért imádkozom. hogy ati szeretetetek inkáb s'inkáb bövölködgyék atudományban, és minden értelemben, hogy a jelesbeket jovallyátok, hogy legyetek tiszták, és botránkozás nélkül akristus napjára, tellyesek lévén az igazság gyümölcsével. a Jésus kristus által, az Istennek ditsöségére, és ditséretire


Magyarázat

K. Mire fundállya szent pál azt ajó vélekedést, amelyel vagyon a filipiek felöl, amelyért bizik üdveségekröl?

F 1. Arra fundállya hogy az Isten el kezdvén bennek üdveségeknek munkáját. hiszi hogy elis fogja azt végezni, 2. arra aszeretetre, a melyel szivében hordozta öket, és a mely tsak az Istentöl volt, 3 arra hogy a hozájok valo szeretetért, szeretettel feleltek néki, részt vévén az ö oltalmazásában, és az Évangyélium erösitésében.

K. Mint kel tselekedni apásztoroknak szent pál példájára, azokal, akik azö szeretettel valo munkájokal jól élnek?

F Hogy ha hasonlo lélektöl igazgattatnak, hasonlo bizodalmat kel nékik mutatni üdveségek felöl.

K Mitöl vagyon hogy szent pál esküvésel bizonyittya hogy szereti öket., az Istent hiván bizonyságul., a kristus nem tilttyaé az esküvést?

F A kristus nem tilttya tellyeségel az esküvést. mivel az esküvés vallásbéli tselekedet. és hogy a szent Lélek, aki szent pálban szollot, magával nem ellenkezet, amit akristus szája által szollot, hanem akristus a könyen, és szükség nélkül valo esküvést tilttya. a midön hamis, vagy igaságtalan dolgot akarunk esküvésel bizonyitani, vagy is amidön, nem vagyunk bizonyosok abban., amiért esküszünk, mivel akor hejában vennök fel az ur nevét, és káromkodnánk. a mely igen nagy vétek, három féle dolog kivántatik az esküvéshez. avaloság, az igazság. és az itélet. a tellyeségel meg üsmért valoság, a bizonyos igazság, és az itélet, az az, a voloságos szükség, és a helyes ók.

K. Hogy szeretünk valakit akristus szeretetében?

F A midön azon lélekben, és szeretettel szerettyük, mint a melyel akristus szeretet minket., és tsak egyedül ö érette szeresük, eszerént kel alelkeket szeretni apásztoroknak, készek lévén azoknak üdveségekért elettyeket adni, a kristus, és szent pál példájára, eszerent is kel ahiveknek egy mást szeretni, szent János szerént, és nem emberi, szines, vagy haszonért valo szeretettel, a mely éppen nem felebaráti szeretet.

K Mit kér szent pál az Istentöl: a filippibéli hiveknek

F Azt kéri nékik, hogy az ö szeretetek hová továb nevekedgyék a tudományban. és az értelemben. hogy meg tudgyák külömböztetni a mi jóbb, és hasznosab, hogy tiszták, és igazak legyenek, és mind holtig az Isten uttyan járjanak, minden botránkoztatás nélkül.

K. Mit tésznek ezek a szók, botrankozás nélkül akristus napjáig?

F Az Apostol azt akarja mondani, hogy egy keresztyének minden maga viselésivel meg kel mutatni hogy egyebet nem tekint, tsak azt, hogy a kristushoz mehesen; az ö birájához akinek egész életéröl valo számot kel adni; nagy vigyázás kel. arra, hogy holtig azon az uton járhasunk, a mely ahoz a tzélhoz vezet, szüntelen kel kérnünk, a szeretetnek, és az értelemnek nevekedésit,

K. Miért kéri az Apostol. hogy ahivek tellyesek legyenek az igasságnak gyümöltsével?

F Mert az igasság. mely maga aszeretet. soha sem henyénlö, senem magtalan. annak gyümöltsököt kel hozni, tudniillik, jó tselekedeteket, és keresztyéni jó erköltsöket. a melyek gyükere a szeretet, azt mondgya hogy ezek agyümöltsök, akristus által adatatnak, mivel a szeretetet, az ö érdemi által veszük azt mondgya, hogy a hivek az Isten ditsöségire, és ditséretire legyenek tellyesek azon gyümöltsökel, mert valamit a szeretet teremt, azt mind az Isten ditsöségire és ditséretire kel forditani, aszeretet az Istentöl jö mondgya szent János, és viszá is siet szüntelen hozája, amit pedig az ö ditsöségire és ditseretire nem fordittunk, a se nem az igasságnak, se nem a szeretetnek gyümöltse, hanem a magunkhoz valo szereteté. a mely tsak a maga ditsöségit keresi.


Évangyélium

szent Matth. 22. 15.

Akor el menvén a farisaeusok. tanátsot tartának hogy meg fognák ötet beszédében, és hozzája küldék atanitványokat, aHerodiánusokal, mondván, Mester, tudgyuk hogy igaz vagy, és az Isten utát igazságban tanitod, és nints néked gondod valakire, mert nem nézed az emberek személlyét, mond meg azért nékünk mit álitasz, szabadé adót adni a Császárnak vagy nem, ? értvén pedig Jesus az ö álnokságokat, mondá, mit kisértetek engem kép mutatok, mutassátok meg nékem az adó pénzt azok pedíg elö hozának néki egy pénzt, és mondá nékik Jesus, kié ez a kép, és a felyül valo irás? mondák néki, a Csaszáré, akkor mondá nékik, adgyátok meg tehát a Császárnak, ami a császáré, és ami az Istené, az Istennek.


Magyarázat

K. kitsodák hasonlitnak azokhoz a farisaeusokhoz, kik meg akarák fogni akristust beszédében?

F Az ollyanok kik hizelkedvén rosz kivánságoknak, keresnek magoknak okot, és menttséget. a szent irásban, és akik hogy el fedezék feslet elettyeket és szokásokot, tsak. azon részek, és hellyek mellé állanak, az irásoknak. amelyek az Isten irgalmaságarol szolnak, és el hagyák azokot. amelyek. azö igasságárol emlékeznek, az ollyan mint ha magát a szent lelket akarná kisérteni, ha lehetne, azt akarván véle mondatni. a mit nem mondot, és amit nem mondhat, valamint ezek a farisaeusok, akik azt akarák mondatni akristusal, amit se nem kelletet mondani, senem mondhatta,

K. kitsodák azok, kik valamint a farisaeusok, és a herodianusok, fel támadnak akristus, és az ö tanitása ellen. ámbár ök magok közöt ellenkezöt tarttsanak is?

F Azok az eretnekek, kik meg egyeznek egy másal. az Anyaszent egyház ellen. aki a kristusnak jegyese. és teste, noha magok közöt ellenkezöt tanitsanak is, de azon meg egyeznek hogy az Isten szolgait., és az igazságot üldözék

K. Mitsoda kérdést tevének a farisaeusok és a herodiánusok az urnak.?

F Azt kérdék tölle, ha szabadé adot fizetni a Császárnak vagy nem. az ö szándékjok avala, hogy meg fogják szavában. akár mi némü választ adgyon. ha azt felelné hogy nem szabad. a romai gubernátor kezében esnék. a hérodiánusok is jelen lévén, bizonyságot tettek volna, ellene, hogy ha pedig azt felelné hogy szabad adot fizetni. a Császárnak, azal anép haragjában esnék, aki azt tartotta. hogy tsak az Istentöl füg, és aki kételenségböl vagyon idegen hatalom alat, afarisaeusok pedig anép mellet tartván, keszen valának bizonyságot tenni anépnek ellene, de ollyan bölts, és okos feleletet ada nékik, hogy se a Császárnak, se anépnek haragjában nem esheték, se ellenségi abban semit nem találhatának, tanullyuk meg ebböl a példábol, hogy mindenkor ollyan eszesek legyünk, mint akigyók, és egy ügyüek mint a galambak, és hogy meg ne sérttsük amenyiben töllünk lehet. a fellyeb valokot.

K. Nem kellé ki mondani azal a szent nemesi szabadságal. gondolatunkot, a midön az Isteni szolgálatrol. és az igazságrol. vagyon akérdés.?

F A meg lehet, tartozunk is azt ki mondani szabadságal. a midön aszükséges. az Anyaszent egyháznak. és másoknak lelki jovokra. de semmit olyat nem kel mondani, a mi meg sérthetné atiszteletet, a melyel tartozunk atiszttségben lévöknek, se más felöl el nem kel árulni a lélek üsméretet, se az igazságot, a keresztyéni szabadság se nem félénk, se nem illetlen, se nem kevély, arra vigyáz, hogy helytelenül magának bajt ne tsinállyon, se hogy ajót el ne ronttsa a melyet tselekedhetik, de meg más felöl kész mindenre adni magát inkáb, mint sem köteleségit el mulasa.

K. Nem kellé mindenkor az igazságot ki mondani?

F El lehet, és el is kel azt némelykor halgatni, a midön a szükség nem hoza hogy szollyanak. vagy is amidön több roszat tselekednének mint jót, ha szollanának, de a midön kénszeritetünk a szollásra, ugy szollyunk hogy senkit meg ne serttsünk. mind azon által; igazán, tisztán, és homályoság nélkül kel szollani, soha sem szabad ellenkezöt mondani az igazságal. se két értelmü szót. hogy azal el fedezük.

K. Honnét vagyon, hogy a kristus. aki mindent tudot, még is az ado pénzt akará meg látni elsöben. minek elötte meg felellyen akérdésre?

F 1. Mert az önnön magok feleletekel akará meg szégyeniteni azokot, kik ötet kisérték, mivel azt felelvén hogy a Császár képe vagyon apénzen, azt magok láttyák hogy tartoznak adoval a Császárnak. mert a pénz. a Császár képire vagyon verve. 2 azt is meg akará nékik mutatni, hogy meg vetette volna a földi gazdagságokot, azért is akará látni apénzt, mert azt nem üsmérte.

K. Mitsoda feleletet ada tehát nékik akristus?

F Azt felelé nékik, hogy adnák meg a mi a Császáré, de tartoznak azal is. hogy meg adgyák az Istennek, a mi az Istené; mint ha azt mondaná nékik, valamint a pénzre nyomatatot képe a Csaszárnak. jelenti a földi dolgokon valo hatalmát, közit, ugy az Istennek lelkünkben nyomtatot képe, jelenti az ö örökös hatalmát azokon. ebböl azt kel ki hoznunk, hogy ha tellyes engedelmeségel tartozunk az örökös urunknak, minden világi dolgokban. annál is inkáb tartozunk., szorgalmatoságal: és hüségel engedelmeskednünk az Istennek mindenekben., mind a lelki, mind a testi dolgokban, és mint hogy mindeneket. ö tölle vettünk, és mindenekel. ö néki tartozunk., ö néki is tartozunk viszá adni mindeneket, azt ellehet mondani, hogy kevesen vannak a kik a. fejdelmek törvényi ellen tselekednének. de még kevesebben vannak, akik engedelmeskednének az Isten törvényének.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO 23DIK VASÁRNAPON.

Imádság

Kérünk uram tégedet botsásd meg népednek büneit., mert ami gyarloságink., abünnek köteliben ejtvén minket, a te jóságodbol; attol. meg szabaditassunk. ami urunk J. k.


Epistola.

szent pál filip. 3. 17.

Legyetek én követöim atyám fiai, és vegyétek eszetekbe azokat a kik ugy járnak. amint ami példánk nálatok vagyon. mert sokan járnak, kiket gyakorta mondottam néktek, (.most pedig sirvais mondom:) a kristus keresztének ellenségi, kiknek végek aveszedelem. akiknek hasok az Istenek, és ditsöségek, az ö gyalázattyokban vagyon. kik a földieket kedvellik, a mi nyájaskodásunk pedig mennyekben vagyon. a honnét várjuk az üdvezitöt is a mi urunk Jesus kristust, a ki meg ujittya, ami alázatos testünket, hasonlová tévén, az ö ditsöséges testéhez, a tselekedet szerént, melyel mindeneket maga alá vethet. az okáért. szerelmes, és kivánatos atyám fiai, én örömem. és én koronám, igy állyatok az urban, szerelmesim. Evodiát kerem., és Syntikesnek könyörgök, hogy egyet érttsenek az urban. kérlek tegedet is igaz társam, segittsed meg azokot, akik én velem munkálodtak az Évangyéliumban kelemennel, és az én több segitöimmel. akiknek nevek az élet könyvében vannak.


Magyarázat

K. A pásztorok, és a fellyeb valok, nem mondhattyáké azt el szent pálal, legyetek a mi követöink?

F Igen is vagyon ollyan alkalmatoság. amelyben el mondhattyák, el is kel mondaniok. de ugy hogy meg fedhetetlenek legyenek magok viselésiben, és szokásokban. amidön példának okáért az alattok valojok. kisértetben, vagy háboruságban vannak, akor amagok példájokot kel elejekben adni, de egyedül ahozájok valo szeretetböl, és azért. hogy meg oltalmazhasák öket az eséstöl.

K. kik valának azok. akikröl szól szent pál. hogy a hivek ohják töllök magokot, követvén az ö példáját.?

F Azok ollyanok valának. akikröl sirás nélkül nem szolhatot, mert ellenségi valának a kristus keresztének., azok hamis apostolok valának kik engedtek, tanitványok meg romlot hajlandoságinak. azt mondgya, hogy sirva szól azokrol. mert nagy kárt tesznek vala a filippi hiveknek, a kiket ö igen szerette.

K. Mitsodások valának még azok ahamis doktorok?

F A hasokat tartották Isteneknek. mindent. az étel, és az ital gyönyörüségire forditottak, holot tsak az Isten ditsöségire kel mindent forditani, minden ditsöségeket, a fertelmes, és vétkes tselekedetekben tették, azokot tartották boldogságnak, ditsekedvén abban. amit szégyenleni kelletet volna, tsak a földi dolgokot kivánták, és szerették. ugy mint agazdagságokot, a testi gyönyörüségeket, mely kivánatos dolog volna, ha sokan a keresztyének közül söt még az egyházi szolgák közül is ezekhez nem hasonlitanának.

K. Mit várnak avaloságos keresztyének akristustol. az ö második el jövetelekor, a mi atesteket illeti?

F várják az Istentöl valo fogadot fiuságoknak egész betellyesedésit, mely, atesteknek válttsága, és meg szabaditása, suhajtva várják hogy meg változtassa azt a rothadot testet., hasonlová tévén amaga ditsöséges testéhez, mert amint másut mondgya az Apostol. hogy a mi testünk mint amag. rothattságban, nemtelenségben. és erötlenségben vettetik el, de rothadatlanságban, ditsöségben. és eröben támad fel. 1 cor. 15. 42. 43. 44. epedig annak az erönek hatalmával megyen végben, a melyel a kristus maga alá vett mindeneket.

K. Mire int minket az Apostol. mind ezekre valo nézve?

F Arra int, hogy hiven meg maradgyunk az urban, mivel a nem elég hogy ugy kezdgyünk élni. mint a menynek lakosi, mint ollyanok kik már a keskeny utra mentenek, hanem álhatatoságal kel járni, és meg gyözni az akadályokot, egy szoval mind végig álhatatosnak kel lenni.

K. Mit értesz az élök könyvében valo bé iratatáson?

F Azt értem, hogy azok közöt lehesünk akiket még elevé üsmért, és szeretet, és akiket világ teremtése elött választotta el, az ö akarattyának szándéka szerént. hogy szentek, és makula nélkül valok lennének, az ö szine elött, és akiket fogadot fiaivá rendelte. a kristus által, ö magában. rom 8. 24. Efes. 1. 4. 5. nintsen más mod abban hogy azok közöt a boldogok közöt lehesünk. és hogy meg tudhasuk ha azok közöt vagyunké, vagy sem, hanem hogy menyei életet élyünk, és szeretettel. járjunk az Évangyéliumnak uttyán.


Evangyélium.

szent Matth 9. 18.

Mondván ö ezeket nékik, imé egy fejdelem jarula elö, és imádá ötet, mondván uram. a leányom most holt meg, de jere, tedd reá a kezedet, és meg élled, és felkelvén Jesus. követi vala ötet, és az ö tanitványi, és imé egy aszszony ki vér folyást szenved vala, tizen két esztendeig, hátul járula. és illeté az ö ruházattya peremét. mert mondgya vala magában, ha tsak aruházattyát illetem is meg gyogyulok. Jesus pedig fordulván és látván ötet, mondá, bizzál leányom, ate hited meg gyógyitot teged, és meg gyogyula. az aszszony azon orában. és midön Jésus a fejdelem házába jöt volna. és látta volna a siposokot, és atolyongo sereget mondá, távozzatok el, mert nem holt meg a leánzó, hanem aluzik, és tsufollyák vala ötet. és midön ki vettetett volna a sereg., bé mene és a kezét fogá., és fel kele a leánzo. és ehir ki mene az egész földre


Magyarázat

K. A kristus miért tett uttyában meg más tsudát is minek elötte fel támasztaná a fejdelem leányát?

F Azért hogy meg erösitené ahitét annak a fejdelemnek, aki még gyenge volt ahitben., mint hogy szükségesnek tartálenni az üdvezitönek személyében valo jelen lételét, és kezeinek holt leányára valo tételét. hogy fel támadhason, azt is akará példájával meg mutatni, hogy szüntelen kel munkálodni, és hogy egyik jó tselekedetünknek, a másikát kel követni, hogy semmi üreség ne légyen életünkben.

K. kit jelent ez a beteg aszszony a ki vér folyást szenvede tizen két esztendeig?

F Jelenti az ollyanokot., kik meg vénülnek a vétekben, fö képen atesti. és fertelmes vétekben., azok kik erre az otsmányságra adták magokot, ritkán hagyák el, és keveset látunk ollyat, aki ellene mondgyon azoknak aveszedelmes szoktatásoknak, az Évangyélium azt mondgya, hogy az orvosok semit nem segithettek ezen az aszszonyon, söt még orvoságok ártot nyavalyályának., ebböl azt láttyuk, hogy amely lélek meg akar gyógyulni betegségéböl. ne ragaszkodgyék az emberhez, se benne ne bizék, se magában. hanem egyedül abban. az örökös orvosban, aki egyedül gyogyithattya meg ötet, nintsen ö elötte meg gyógyithatatlan nyavalya, mert mitöl vagyon hogy gyakorta. egy nehány esztendök mulva. szintén ollyan betegségben vannak. még nagyobban mint sem eleinte. hanem attol, hogy tsak az emberben biznak, és nem folyamodnak akristushoz bizodalomal, tsak az embernek beszélnek anyavalyárol, és nem akristusnak.

K. Mit találsz még valamit ollyast ennek az aszszonynak tselekedetében?

F Nagy hitet, és nagy alázatoságot találok, olyan nagy tisztelettel vala akristushoz, oly seminek tartá magát lenni, és oly érdemetlennek hogy véle szollyon. és eleibe menyen, hogy rettegve. és titkon közelite hozája, el rejtvén magát anép közöt, el hitetvén magával., hogy hatsak, a köntösét illetheti is meg, hogy meg gyógyul.

K. Noha akristust a sereg igen szorongatta, miért mondá tehát hogy valaki meg illette, a többi nem illettéké meg?

F Mert tsak azok illetik meg ötet. akik élö hittel járulnak hozája, az Anyaszent egyházban lévö testi emberek valo hogy ötet szorongattyák. de nem illetik, külsö képen igen közelgetnek hozája, de a szivek mesze vagyon tölle, ö tsak, az alázatos penitentzia tartokot tekénti. atöbbit számban sem veszi, hogy ötet meg illethesük. illessük meg elöbször magunkot, tekénttsük a magunk nyomoruságát egy felöl, és más felöl az üdvezitönek tisztaságát. és szenttségét.

K. A kristus miért akará hogy aköntösének also részit illesse meg ez az aszszony, hogy meg gyogyittsa ötet?

F Meg akará nékünk mutatni, hogy ollyan eszközel. amitsodásal néki tettzik. mutattya meg, vagy atestben, vagy alélekben az ö minden hatoságának erejét. hogy ha pedig az érzéketlen és még az alá valo dolgokban is ki mutattya munkálkodását, azért vagyon. hogy annál nagyob fényeségel tessék ki az ö örökös hatalma, és hogy ne az eszköznek tulajdonittsák az ö kegyelmének, és jóságának tsudáit, hanem az elsö oknak, és azokért, ditséreteket adgyanak néki, eszerént adgya kegyelmének leg nagyob erejét akülsö, és láthato jelekben, a melyek tsak alá valo dolgok magokban, illyenek a szenttségek, amelyeket rendelt az Anyaszent egyházban, eszerént tselekeszik, a szentek tetemivel, és aláb valo dolgokal amelyek hozzájok tartoztanak, hogy tsudakot tegyen, és hogy meg változtassa atermészetnek rendét, szent péternek az árnyékja, a keszkenö, vagy a ruha. melyek szent pál testét érték. eszerént gyogyittyák vala meg abetegeket, és üzik vala el az ördögöt még éltekben. act. 5. 15. C. 19. 12. etehát a kezdete. annak a tiszteletnek, a melyel vannak a hivek a szentek tetemihez, akik az Istennek baráti, akristusnak tagjai, és a szent léleknek templomi.

K. Ez az aszszony volté valamely háláadásal akristushoz. atölle vett jó téteményiért?

F Eusébius irja az Anyaszent egyház historiájaban. hogy látta akö képet filippi Caesáriában, amelyet ez az aszszony tsináltatot volt akristus tiszteletire, ebböl láttzik mely régi szokás a kép az Anyaszent egyházban.

K. A kristus miért üzeté ki a sereget kik aholt leány mellet nagy zajgásal valának.?

F. Meg akará nékünk mutatni hogy ugy nyerjük meg lelkünknek meg gyogyulását, és meg térésit. hogy ha abbol ki üzzük arendeletlen hajlandoságokot, és a földi dolgokhoz valo kivánságokot, a mellyek abban rendeletlenségeket okoznak, el kel távoznunk, avilági tolyongo seregtöl, a melyek közöt. nehéz az Istenhez térni, ö magát békeség Istenének nevezi, azért nem akar. a zürzavar és rendeletlenség közöt lenni.

K. Hogy mondhatá azt az ur, hogy a leány nem holt meg tsak aluszik.?

F Azt akará meg mutatni, hogy ö néki olyan könyü egy halotat fel támasztani, valamint fel ébreszteni valakit álmábol, és hogy az igazaknak halálok, kezdete aboldog életnek, és álom a testnek, a ki nyugszik fel támadásáig,.

K. Mit tselekedék az ur, midön fel támasztá a leányt?

F Meg foga néki a kezét, és parantsolá hogy fel kelne, a ki is azonal engedelmeskedvén fel kele, az után parantsolá hogy néki enni adnának. és járni kezde, epéldáza mind azt, valamit ö tselekszik láthatatlan képen. az ollyan bünösben, kit meg akar téríteni, meg illeti belsö képen ötet, mindenhato kegyelmének kezével, meg fogja néki kezét hogy jó tselekedeteket mivellyen, parantsollya néki hogy fel kelyen, avéteknek mélységéböl. és hagya el aroszra vivö alkalmatoságot, és azonal engedelmeskedik. abünös fel kél; és meg mutattya tselekedetéböl, hogy életben vagyon., penitentziát tart, az Isten parantsolatinak uttyán kezd járni, az Isten igéjének kenyerével taplállya magát, és hová továb jóbban készül ahoz, hogy magát akristusal táplálhasa, a szenttségben.

K. Mitsoda oktatást vehetnek ebböl az iffiu leányok?

F Azt hogy mód nélkül igen féllyenek alelki haláltol, és hogy még eleinte igen vigyázanak a leg kiseb rosz hajlandoságokra, a mellyek lassanként arendeletlenségekben vetik, a midön azoknak eleit nem veszik, hogy pediglen azokot meg lehesen orvosolni, meg kezdetekkor. kel azokot meg sanyargatni, hasonlo képen. avilági hejában valoságokhoz valo szeretetet is, amely véghetetlen vétkeket okoz, hogy ha az alkalmatoságokot el nem kerülik, amái Évangyéliumban lévö leánynak a szüléi akristust házokhoz hiván. imádságokal nyerék meg fel támadását, apedig keserves dolog, hogy leg gyakortáb az atyák és az anyák adgyák leányokot avilági szokásokra, és hejában valoságira, meg ölik öket rosz példájokal, és tanátsokal.

 

PÜNKÖSD UTÁN VALO UTOLSO VASÁRNAPON.

Imádság

kérünk uram tégedet, ujisd meg sziveinket, ugy hogy nagyob buzgoságal. hozván gyümöltseit abennünk munkálodo kegyelmednek, hová továb jobban élhessünk az orvoságokal. mellyeket ate jóvoltod enged nékünk. a mi urunk. J. k.


Epistola.

szent pál. Coloss. 1. 9.

Azokáért mi is amely naptol fogva hallottuk, meg nem szününk érettetek imádkozni, és könyörgeni, hogy bé töltessetek az ö akarattyának üsmerétivel, minden böltseségel, és lelki értelemel. hogy járjatok méltán az Istennek mindenekben kedveskedvén, minden jó tselekedetben, gyümöltsözvén, és nevekedvén, az Isteni tudományban, minden erövel meg erösittetvén, azö ditsöséges hatalma szerént, minden békeséges szenvedésben, és hoszu türésben örömel, hálákot adván az Atya Istennek, ki méltokká tett minket a szentek örökségének részesülésére, avilágoság által, ki meg szabaditot minket a setétség hatalmábol, és által vitt azö szerelmes fiának országába. kiben válttságunk vagyon. az ö vére által. a büneinknek botsánattya.


Magyarázat.

K. Mire tanit minket a szent pál példája, szüntelen imádkozik ahivekért?

F Arra tanit hogy egy pásztornak, a ki azon lélektöl vezéreltetik, szüntelen valo pásztori szorgalmatoságban kel lenni. az ö reaja bizatatot juhokért. akikért kemény számadásal tartozik az utolso napon. szüntelen kel érettek imádkozni, kérvén az Istentöl abünösöknek meg téréseket, és hogy ajókót azokban meg tarttsa mind végig

K Mit kér az Apostol. akolossa béli hiveknek?

F Azon kéri az Istent, hogy tölttsebé akarattyának üsméretivel, adván nékik minden böltseséget. és lelki értelmet, hogy az Isten elött. méltán visellyék magokot. és hogy mindenekben az ö kedviben járjanak, valamit az ember tselekszik, és valamihez fog. tsak amaga akarattyábol, amind néki nem tettzik, mind ötet meg sérti, tsak azok üdvezülnek kik azö akarattyát követik, szükséges tehát, mind magunknak, mind másoknak azt kérni, hogy tölttsön bé akarattyának üsméretivel. és szeretetivel, mivel egész életünk. és üdveségünk azon áll, és azon kivül, tsak a setéttségben kel járnunk.

K. Hogy kel az Isten elöt méltán viselni magunkot?

F Ugy hogy minden tselekedetünkben tsak arra vigyazunk, hogy ö néki tessünk. hozván rendünkhöz valo jó tselekedetinknek gyümöltsét., igyekezvén azon, hogy minden nap nevekedhesünk az Isteni szeretetben. és félelemben.

K. Mit kel tselekedni hogy az Istennek tetzhessünk mindenben?

F Szükséges hogy mentek legyünk minden féle halálos vétektöl, ki irtván magunkbol. arosz kivánságoknak gyükereit. még tsak abotsánando vétkekhez sem lévén semmi hajlandoságunk. és azokot el kel kerülni amenyiben az emberi gyarloság azt meg engedi.

K. Mit kel tselekedni hogy ajó tselekedeteknek gyümöltsit hozhasuk.?

F A kertészeket kel követni, a kik egész élettyeket abban töltik, hogy arosz füvet ki gyomlállyák. és ajót mivellyék, egy keresztyének, egész életében eszerent kel tselekedni, azon igyekezni hogy arosz kivánság meg ne gyükeredzék szivünkben, és hogy a jó fa, minden féle jó gyümöltsöt teremttsen. amely nem egyéb hanem az Isteni szeretet, melyet a szent Lélek hinti szivünkben erre valo nézve. szükséges hogy ki ki meg tanullya egészen rendének, és hivatallyának köteleségit, amelyben az Isten tette, mert a gyümölts tsak anyiban jó. a menyiben illik. kinek kinek rendéhez, vagy hivatallyához, példának okáért, más az Atyáknak, és az Anyaknak jó tselekedetek, más a fiaké, más a gazdagoké, más a szegényeké. más egy hivatalban lévöé, más egy különös emberé, mindenik fa, amaga nemeszerént valo gyümöltsöt hozza, eszerént kel tselekedni. akülömb, külömb féle renden lévöknek is, szükséges hogy ki ki, bé tölttse hivatallyának köteleségit, és azt tsak az Istenre valo nézve mivellye,

K. A jó tselekedeteknek gyümöltsi mi magunktol vannaké?

F A vétektöl fogvást az emberi sziv meg lévén romolva, semmi jó gyümöltsöt nem hozhat magátol., a rosz fa, jó gyümöltsöt nem teremhet, mint hogy ajó tselekedeteknek gyümöltsi ajó fátol jönek, tsak a szeretettöl is kel azoknak jöni, mivel a fát, atészi jová, a szeretet pedig szent János szerént, az Istentöl jö, 1 joa. 4. 7. és szent pál szerént, a szent Lélek hinti azt a szivünkben, rom. 5. 5. ne tulajdonittsuk tehát atermészetnek, se erönknek, se munkánknak, ami tsak egyedül akegyelemtöl jö, ajó tselekedethez, az akarat, és a munka kivántatik, szent pál szerént, az Isten tselekeszi bennünk az akaratot, és a véghez vitelt, a mint néki tettzik, filep 2. 13. önékie kel tehát adni aditsöséget, minden jó tselekedetinkért.

K. Mitsoda az Isteni tudományban valo nevekedés?

F Az Apostol. itt, nem tsak aközönséges tudományt érti, hanem a szeretettel valo tudományt. ugyan ezen értelemel is mondgya, az irás, hogy az Isten üsméri a juhait és ajuhai is üsmérik ötet, azokot üsméri kik az övéi, azokot pedig nem üsméri, kik gonoszságot mivelnek, ezen értelemben mondgya szent János, hogy aki azt mondgya hogy az Istent üsméri, és meg nem tarttya parantsolatit. az ollyan hazug. 1 Joa. 2. 4. ebböl következik. hogy az Isteni tudomanyban valo nevekedés nem egyéb, hanem az Isteni szeretetben valo nevekedés. mentöl inkáb szeretik az Istent, annál inkáb üsmérik ötet. mert az Isten szeretet lévén. aki ötet szereti, ötet magában. birja, ti pedig mondgya az ur, meg üsméritek az ígasságnak lelkét, mert nálatok marad, és bennetek lészen. joa. 14. 17. titeket pedig barátimnak mondottalak, mondgya meg másut. mert mindeneket. melyeket hallottam az atyámtol. tudtotokra adtam. joa. 15. 15. mentöl inkáb nevekedünk az ö szeretetiben, annál inkáb meg üsmérjük az ö akarattyát, és annál inkáb hiszük az ö titkainak igazságit.

K. Mit kér még szent pál az Istentöl ahiveknek.

F Azt kéri nékik hogy tellyesek legyenek erövel. az ö ditsöséges hatalma szerént., és hogy minden féle állapottyokban; békeséges türök. és örömel valo hoszu türök legyenek. kéri azért nékik ezeket ajó erköltsököt. mert akik méltán járnak Isten elött. azok. ellenségeket tsinálnak magoknak, és szüksegek vagyon az eröre. hogy ellenek álhassanak. abékeséges türésre. hogy keresztyéni modon szenvedgyenek, ahoszu türésre. hogy a gonoszért jóval fizesenek. és örömel, el hitetvén magokal; hogy az Isten irgalmaságábol. szenvedteti öket. és hogy szenvedésünkért. az Isten meg koronáz örökös nyugodalomal. és ditsöségel.

K. Mire int minket az utolso szavaiban?

F Arra int hogy adgyunk hálákot az Istennek, az igazságnak, világoságáért, a melyel. meg világositot, és azért az ajóságért, a melyel. meg szabaditot minket, a setéttségnek hatalmábol. az ördög, és avétek szolgálattyábol, által is vitt minket az ö szerelmes fiának országában, és méltoká tett minket a szentek örökségének részesülésére., ezek mind ollyan nagy és drága kegyelmek. a melyek meg érdemlik alázatos hálá adásinkot, és az ö parantsolatinak meg tartásit, mind enyi irgalmasági után semmitöl ugy nem félhetünk. se semmi vétkeseb nem volna, mint ahálá adatlanságunk. de söt még mint azö szolgálattyához és üdveségünkhöz valo vigyázatlanságunk, azokot a kegyelmeket. akristus nyerte meg nékünk vérinek ki ontásával


Évangyélium

szent Matth. 24. 15.

Midön azért láttyátok apusztaság utálatoságát. mely meg mondatot Daniel profétátol, álván a szent helyen, a ki olvasa érttse, akor akik judaéában vannak., fussanak ahegyekre és aki ahéjazaton. le ne szállyon, valamit el vinni aházábol. és aki a mezön, viszá ne térjen ruhaját el vinni, jaj pedíg a nehezkeseknek, és a szoptatoknak. azokban anapokban., imádkozatok pedig hogy ne légyen ati futástok télben, vagy szombaton., mert nagy háboruság lészen akor, minémü nem volt világ kezdetitöl fogva adig nem is lészen. és ha meg nem rövidittettek volna azok a napok, egy ember sem szabadulna meg, de aválasztattakért meg rövidittettnek azok anapok, akor ha ki néktek mondgya, imé it vagyon akristus, vagy amot. ne hidgyétek, mert támadnak hamis kristusok, és hamis proféták, és nagy jeleket és tsudákot tésznek, ugy hogy tévelygésbe vitessenek (:ha lehet) még a választattak is, imé eleve meg mondottam néktek, ha azért mondgyák néktek. imé apusztában vagyon, ki ne mennyetek, imé rejték helyekben. ne hidgyétek, mert amint a villámlás ki megyen nap keletröl, és fel tettzik nap nyugotig ugy lészen az Ember Fiának el jöveteleis, valahol atest lészen., oda gyülnek, a sasok is, mindgyárt pedig azok anapok haborusága után, a nap meg homályosodik. és a hold nem adgya világoságát, és a tsillagok le esnek az égböl, és az egek erei meg indulnak, és akor fel tettzik az ember Fiának jele az égen. és akor sirnak a földnek minden nemzetségi és láttyák az ember Fiát az ég felhöiben jöni nagy hatalommal, és felségel, és elküldi az ö Angyalit trombitával, és nagy szozattal. és egybe gyüjtik az ö választottit anégy szelekröl, az egek végeitöl fogvást, azok határiig. a füge fárol pedig tanullyatok példát, midön immár az ága gyenge lészen. és a levelei ki fokadtak, tudgyátok hogy közel vagyon anyár, azon képen ti is midön láttyátok mind ezeket, közel vagyon az ajtokban. bizony mondom néktek, hogy el nem mulik enemzettség, mig nem mind ezek meg lésznek, az ég, és a föld el mulnak. de az én beszédim el nem mulnak.


Magyarázat

K. Mitsoda a pusztaságnak utálatosága, amelyet meg jövendölt Daniel profeta?

F A nem más, hanem a jérusálemi templomnak irtoztato képen valo meg szeplösitése, amely abban az idöben lett, a melyben azt a nyomorult várost, aromaiak. meg vették, és el rontották, mivel sok számu szabad életü és háboruság szerzö ifiak. a sidó nép közül, akikhez sok tolvajok adák magokot, akik zélatoroknak nevezék magokot, ezek atemplomban zárkozván, avárost prédállyák vala, és onnét oltalmazván magokot mint valamely eröségböl. amidön anép kergette öket, és ót anyi gyilkoságot, és tolvajságot miveltenek, hogy aszent helyben. toval állot avér, és tele volt holt testekel, etehát az a szenttség törö utálatoság. amelyért avárosra szálla, az Istennek rettenetes boszu allása. és egészen valo el romlása. és veszedelme. atemplomnak., avárosnak és az egész judaeanak.

K Mit jelent ez a pusztaságnak utálatosága?

F Jelenti a szent dolgoknak., és az egyházi szolgáknak szenttség töréseket, mivel az Istennek szenteltetet dolgokal valo viszá élés, a pásztoroknak, és apapoknak rendeletlenségek, okozák anépeknek, és az országoknak veszedelmeket, anépek azért szenvednek, és azért büntetödnek. mert rend szerént, ök is részesülnek a fellyeb valoknak rendeletlenségekben. és követik rosz példájokot. az Isten illyen pasztorokot ád nékik haragjában. büntetésül az ö vétkekért. valamint hogy egy jó pásztor az Isten áldása, és sokaknak üdveségekre leszen, ellenben egy rosz pásztor igen nagy ostora néki, és sokaknak lelki romlásokra lészen.

K Mit kel tselekedni amidön az Isten haragjának illyen nagy jeleit láttyuk.?

F Ki ki tarthat attol. hogy oka lehet az ollyan nagy nyomoruságnak, hálá adatlanságáért, lagyságáért, az Isten kegyelmivel valo viszá élésért. és a szenttség törésekért. szükséges azért ollyankor. magunkot még jobban meg aláznunk, az ö mindenhato karja alat, és azon igyekeznünk, hogy fohászkodásinkal, penitentzia tartásinkal, meg engesztellyük az ur haragját, és hogy irgalmas tekintetét vesse reánk, el kel hagyni babiloniát. ne hogy részt vévén vétkeiben. részt ne vegyünk büntetésiben, ahegyekre kel szaladni, az az, ki kel kelni avilági romlásbol, és eröt kel venni magunkon fellyeb emelkedvén, hogy közeleb lehesünk, és követhesük a szent Doktoroknak, és pásztoroknak példájokot, és tanitásokot, a kiket jelentik ahegyek.

K Mit tésznek ezek a szók. aki aház tetején vagyon le ne szállyon, valamit el vinni házábol.

F Ezek azt tészik, hogy ha egyszer azon voltunk hogy avilágot, és annak szokásit meg vessük. az után már nem kel ahoz viszá térni, el kel szaladnunk agonosztol. és az Istenhez kel sietnünk, legyünk készek az Istenért, és az üdveségért mindent el hagyni, és el veszteni, nem kel követnünk a lóth feleségét. nem kel viszá tekéntenünk., ha egyszer az ekét kezünkben vettük. sokan akeresztyének közül, kiványák ugyan az üdveséget, de azt tsak ingyen kivánnyák. leg kiseb hasznoknak sem akarnának ellene mondani, avétekre vivö alkalmatoság el kerülésiért. és el hagyni azt, ami megakadályozhattya üdveségeket.

K. Mit jelentnek azok az Aszszonyok. kik nyomorultak ha nehezesek, vagy szoptatosok lésznek?

F Jelentik az olyan sok számu keresztyéneket. kik a világhoz valo ragaszkodást táplállyák magokban, akik mód nélkül szeretnek bizonyos dolgokot, gondolván hogy azok szükségesek, noha ellenkeznek az üdveségekel. akik szükségesnek tarttyák a minden féle alkalmatoságban valo életet, és az emberi tekéntetet, és irtozva szemlélik a magános, és a penitentzia tarto életet.

K Magyarázd meg ezeket aszokot, imádkozatok, hogy ne légyen a ti futástok télben vagy szombaton.

F Az ur arra int, hogy ami szeretetünk se meg ne hüllyön se meg ne lankadgyon., hogy se heverésben, se tunyaságban ne találtassunk. amidön avilágtol el kel távoznunk. valamely üldöztetésért, vagy a midön valamely veszedelmes. kisértetekben esünk, mivel akor lészen. leg nagyob szükségünk abuzgo Isteni szeretetre. az eröre, és az álhatatos jó erkölcsre.

K. A mit az ur mond hogy nem kel halgatni azokot a kik azt mondgyák akristus. itt. vagy amot vagyon. nem ellenkeziké a mint aprotestánsok tarttyák, a tanitásal., kik a kristusnak az oltári szenttségben valo jelen létit tanittyák?

F Eppen nem ellenkezik. azzal atanitásal. ezek a szok nem is illenek az oltári szenttségre. avilágosan ki tettzik, hogy az üdvezitö ezekel a szokal. még elöre akará tudtokra adni ahiveknek, hogy lésznek ö utánna ollyan tsalárdok, kik messiásnak neveztetik magokot. a mint emeg is történt jérusalem romlása idejében, Titus birodalma alat, mivel mi nem magunktol mondgyuk az oltári szenttség felöl, hogy a kristus, it, vagy amot vagyon. hanem akristus maga mondgya, ez az én testem. ót vagyon tehát a kristus, az Anyaszent egyház, ezt a tanitást, a kristustol magátol vette. és ezt tizen hét saeculumtol fogvást tanittya, a tsalárdok, akikröl itt szol az ur, a népel akarják azt el hitetni hogy akristus itt, vagy amot vagyon a pusztában. vagy valamely rejték helyekben, mí pedíg nyilvánságosan mondgyuk, és tarttyuk. hogy valahová el terjedet a közönséges Anyaszent egyház. a kristus ót mindenüt vagyon, és minden az ö nevére szenteltetet templomokban.

 

A SZENTEK INNEPEIN

SZENT M. MAGDOLNA NAPJÁN

Imádság.

Oh' Istenünk akinek egyetlen egy Fia fel támadása után leg elöbször Maria Magdolnának jelenék meg. adgyad uram. hogy ezen szentnek esedezése által, meg láthasuk ate Fiadot ami urunk Jesus kristust ate jóbb kezed felöl ülni, kerünk tégedet ami urunk J. k.


Epistola.

Cant 3. 2.

Fel kelék. és meg kerülém avárost, a szorosakon. és uttzákon keresem, a kit szeret az én lelkem. kerestem ötet és nem találtam. reám találának az örizök, kik avárost örzik, láttátoké akit szeret az én lelkem. egy kevesé midön meg haladtam volna öket. meg találám akit szeret az én lelkem., és meg fogám ötet, el sem botsátám. mig nem bé viszem ötet az anyám házában. és a szülém kamarájaba.


Magyarázat.

K. Mivégre olvastattya az Anyaszent egyház amái napon. a salamon énekét?

F Mert szent Magdolna. akinek ma az innepét üllyük, magát meg külömböztette akristushoz valo buzgo szeretetével, és hogy másut nem lehetet volna találni olyan szokot, a melyek ugy a hivek eleiben tették volna az ö égö szeretetét, mint ebben az énekben. példának ókáért, ezek a szók, fel kelek és meg kerülöm avárost, a szorosakon, és az uttzákon, keresem akit szeret az én lelkem. meg mutattyák mitsoda szorgalmatoságal kereste a kristust életében, és fel támadása után. jó regel fel kelvén akristus koporsojához ment, hogy atestét kenetekel meg kenye, és mind addig kereste vala még meg nem jelent néki fel támadása után, ugyan ötet is küldé hogy adná tudtokra az Apostoloknak fel támadását, ezekböl meg láttyuk. hogy mitsoda buzgo szeretetben kel lennünk a várost, fel kel járnunk. az az, atemplomokot, ót kel keresnünk az Istent, és az üdveségünket., a szent könyveket kel venni, és azokban keresni akristust. a lelkünknek táplálását, és vigasztalását.

K. Mit tésznek a jegyesnek ezek a szavai, kerestem és meg nem találtam ötet?

F Azt adgyák értésünkre, hogy az Isten nem halgattya meg mindenkor kérésinket, mindgyárt. mihent hozája folyamodunk, el halaszttya kérésinket meg adni, azért hogy nagyob buzgoságal. és álhatatoságal kérjük.

K. kitsodák azok alelki örizök, kik avárost örzik?

F Azok alelki pásztorok, akik arra rendeltettek hogy az Anyaszent egyházra vigyázanak, és az hiveket igazgassák. a jegyes, az örzöktöl kérdi, hanem láttáké azt aki szeret, és keres, ugyan alelki örzökhöz is kel folyamodni, hogy töllök meg tanulhasuk atitkokot, és az Évangyéliumi tudományokot, ugyan töllök is kel meg tudni azt. hogy mikor lehet akristust meg találni, és az, utat, mely az Istenhez vezet.

K. Mit kel tselekedni hogy el mondhassuk ajegyesel. meg fogtam. el sem botsátom ötet.?

F Hogy azt el lehesen mondani. szükséges hogy buzgo szeretetünkért a kristus jegyesi lehesünk. és oly igen kaptsollyuk magunkot aboltseséghez, az igazsághoz. és avalosághoz. hogy szent pál szerént, semmi azoktol. el ne vonhasson. nem elég akristust, és az Évangyéliumát meg fogni. hanem még álhatatoságal. kel hozája ragaszkodni, minden kisértetinkben; és szenvedésinkben. ugy hogy valoságal el mondhassuk, a jegyesel. el sem botsátom ötet.

K. Mitsoda az a ház, és az a kamara., a melyben a jegyes akarja vinni a vö legényt.?

F Az, az Anyaszent egyház, a mi Anyánk, a ki mehében fogadot minket és szült minket a kereszttség által, az, a mennyei Jerusálem. a lelkeknek örökös lako hellyek, a kiknek a bárány lészen férjek.


Évangyélium

szent Jan. 20. 11.

Mária pedig kin áll vala akoporsonál sirván, midön azért sirna, le hajla és akoporsoba tekénte. és két Angyalt láta fejér ruhában ülvén, egyikét afejénél, és a másikát alábainál ahová a Jesus teste tétetett vala, mondának néki azok, aszszony állat mit sirsz felelé nékik. mert el vitték az én uramat. és nem tudom hová tették ötet, ezeket midön mondotta volna, hátra fordula és látá Jesust állani, és nem tudgya vala hogy Jésus volna. mondá néki Jésus aszszony állat, mit sirsz? kit keresz, állitván ö hogy kertész volna, mondá néki, uram ha te vitted el ötet, mond meg nékem hová tetted, és én el viszem ötet, mondá néki Jésus Maria, fordulván amaz. mondá néki Rabboni. mely mesternek mondatik. monda néki Jésus. ne illess engem. mert még fel nem mentem az Atyámhoz, meny el pedig az atyám fiaihoz. mondgyad nékik, fel megyek az én Atyámhoz, és ati Atyátokhoz. az én Istenemhez, és ati Istenetekhez, el jöve Mária Magdolna. hirt tévén atanitványoknak, hogy láttam az Urat. és ezeket mondotta nekem.


Magyarázat

K A kristus miért jelenék meg leg elöbször Maria Magdolnának. akinek ahite oly gyengének láttzik lenni?

F Mert a szeretet benne nagy vala. és igen ohajtá ötet birni. ö a szivröl itéli a szót, és nem a szivet a szóról., anyughatatlanság a melyben volt, nem nyugodván mind addig még fel nem talállya az urat, enékünk nagy példa. és meg mutattya hogy amidön tölle el távoztunk avétekért., addig semi békeségünk, se vigasztalásunk ne légyen. mig fel nem talállyuk.

K Miképen keresé Maria Magdolna akristust?

F Siránkozva keresé ötet., kérvén azt, akit kertésznek álittá lenni, hogy mondaná meg, hová tette akristus testét. nem tudván, akristustol tudakozodék. akristusrol. eszerént kel abünösnek keresni ötet. fohászkodván, és siránkozván Isten elött. szeretetböl. valamint magdolna. ahoz kel folyamodnunk aki akristus képit viseli, hogy attol meg tanulhassuk miképen kel keresni, és meg tanalni ötet. ez ollyan kegyelem., amely tsak azoknak adatik meg. akik azt buzgoságal, ás álhatatoságal keresik mint magdolna.

K Mire lehet még vigyázni abban abuzgoságban, a melyel keresé az üdvezitöt?

F Arra lehet még vigyázni, hogy mitsoda nagy szorgalmatoságban, és foglalatoságban vagyon az üdvezitö felöl, nem tekinti az örzököt, se az éttzakát. se az Angyalokot, akiket lattya, és akik hozája szolnak. a szeretet vezetvén ötet, mas nintsen elméjiben, tsak a meg feszitetet kristus. enagy példa lehet egy bünös elöt, akinek tsak a meg feszitetet kristust kel keresni, fel feszitvén maga, amaga testét, rendeletlen kivánságival együt. szent pál mondása szerént, kerese ötet jó tselekedetivel. jó téteményivel, és minden modon amint arendéhez illik, példának okáért látogassa meg a szegényeket, abetegeket azokot vígasztallya,és segittse. a menyiben lehet, az alatta valoit oktassa. inttse, jó tanátsot, és jó példát adgyon mindennek, el fáradhatatlan légyen ajó tselekedetekben., a hivatallya szorgalmatoságában; azon pedig oly igen kel ígyekezni hogy akegyelmet viszá nyerhesse, hogy semmi emberi tekéntet, se semmi más egyéb meg ne gátollya igyekezetiben.

K. A kristus fel támadása után miért nem jelenék meg mindgyárt Mária magdolnának, hanem az után, minek utánna sokat kereste volna.?

F Azért hogy azzal inkáb nevekedgyék az ö buzgo kivánsága, és hogy az által. érdemeseb légyen bövebb kegyelmet venni, a midön meg fogja találni, ugyan ezen okbol is láttzik némelykor, mint ha el távoznék töllünk, és tsak magunkra hagyna, azért hogy fel indittsa bennünk abuzgoságot, meg is akarja probálni hüségünket, és szeretetünket. azért hogy sok kérésink után meg talállyuk ötet valamint Magdolna, és akor annál nagyob légyen az örömünk, mennél továb kerestük. ötet, és mennél nagyob buzgoságal.

 

SZENT JAKAB. APOSTOL NAPJÁN

Imádság

Szenteld meg, és tarsd meg uram népedet, ugy hogy segitöje lévén szent Jakab Apostolod, ugy viselhese magát, hogy elötted tessék. és te néked szolgálhason. tsendes elmével, kérünk tegedet ami urunk. J. k.


Epistola

szent pál. 1 Cor. 4. 9.

Mert vélem hogy az Isten minket leg utolso Apostoloknak mutatot, ugy mint halálra valokat, mert tsudaja lettünk a világnak, és az Angyaloknak. és az embereknek, mi bolondok vagyunk akristusért, ti pedig okosok akristusban, mi erötlenek, ti pedíg erösek. ti nemesek, mi pedig nemtelenek, mi ez oráig éhezünk. és szomjuhozunk, és mezitelenek vagyunk. és artzul verettetünk. és ide s'tová bujdosunk., és munkálkodunk. kezeinkel dolgozván, átkoztatunk., és áldunk, üldözést szenvedünk, és el türjük, káromlattatunk. és könyörgünk, mint evilágnak szemeti lettünk, mindenek mosléki mind ez ideig. nem irom ezeket, hogy meg szégyenittselek titeket, hanem ugy mint szerelmes fiaimat intlek., mert ha tiz ezer tanittotok vagyon is akristusban, de nem sok Atyátok, mert akristus Jesusban, az Evangyélium által, én szültelek titeket.


Magyarázat.

K Mint kel tselekedni egy egyházi szolgának. a midön szent Jakab példájára valo nézve nyomoruságokot, és gyalázatokot szenved?

F Ámbár az emberek ellene legyenek is, de nagy hüségel kel hivatallyában el járni, nagy bátorságal, és tsendeségel, a sok gyalázatok., és szenvedések közöt is, és igy lészen valamint szent Jakab tiszteletire az embereknek, az Angyalok tsudálni fogják, és az Isten tekinteni fogja.

K. Mit tésznek ezek a szok. mi bolondok vagyunk akristusért, ti pedig okosak akristusban.?

F Ezek a szók meg mutattyák mitsoda külömbség vagyon az Évangyéliumi böltseség, és az emberi okoság közöt, az elsö abban áll, hogy inkáb mindent szenvedgyünk, és el veszesünk, hogy sem el mulasuk azt, a mivel Istennek tartozunk, az igazságnak, és afelebarátunknak, ezt nevezi tehát szent pál, avílági tartás szerént a kristusért valo bolondságnak, mivel avilági emberek nem üsmérvén avaloságos jókót, bolondságnak tarttyák el hagyni a földi jokot, és szenvedni azért, hogy amazokot el ne veszesék.

K. Miért mondgya szent pál hogy az Apostolok el vetésben. vannak,?

F Mert meg akarja mutatni az Évangyélium szolgainak. hogy a kristus magát a féreghez hasonlitván. a kit az emberek lábokal tapodgyák, szenvedgyék ök is, ha öket meg vetik, az igazságért, hogy ha a kristus tanitványi akarnak lenni.

K. A gyalázat, és averésen kivül. mit szenvednek vala még az Apostolok az ö szolgálattyokban.?

F Az éhséget, szomjuságot, és amezitelenséget szenvedik vala, szent pál kezeivel dolgozván nagy fáradságal keresi vala mind azt, ami szükséges volt az élethez, ez apélda kárhoztattya, atunya, kevély, és pompával valo élettyeket azoknak, kik avilág szerént élnek, és az ollyan egyházi szolgákot, kik a szegények joszágibol hizlallyák magokot, semmi hasznot nem tévén az Anyaszent egyháznak, mind ezek után, az Apostolokot, mind átkozák, mind üldözik vala mindenüt, ugyan ezért is kellene pirulni azoknak, kik nem Apostoli fáradságal, és türésel élnek a szegények joszágibol, de söt még azt, a kényes életre fordittyák.

K. Miképpen bánnak vala az Apostolokal.

F Ugy tekéntik vala öket valamint a szemetet, a melyet ki hányák az uttzára, ebböl azt láttyuk, hogy azok kik részesülni akarnak az Apostolok boldogságában. ugy munkálodván valamint ök, azt várhattyák, hogy vélek is ugy bánnak valamint amazokal. bántanak

K. Mitsoda elmével mondá mind ezeket szent pál. a korintus béli hiveknek,?

F A szemekre akará hánni az ö hozzaja valo kevés buzgoságokot. és szereteteket., azt fogadgya mind azon által nékik, hogy ha ugy szol is hozájok, de azt nem azért tselekeszi hogy nékik gyalázatot akarna okozni, hanem azért hogy köteleségekre inttse. valamint az atya inti a fiát szeretettel, ezen példával, arra tanittya apásztorokot, hogy mindenkor kegyes szeretettel. elegyittsék meg az intéseket,, a mellyeket tartoznak adni azoknak, kik gondviselések alat vannak, tudni kel meg egyeztetni akegyeséget. a keménységel.


Évangyélium

szent matth 20. 20.

Akkor hozája mene a Zaebedaeus fiainak annya a fiaival. imádván és kérvén valamit tölle. ki mondá néki mit akarsz, mondá néki, mondgyad hogy üllyön az én két fiam. egyik ate jobbodra, és egyik ate balodra, ate országodban, felelvén pedig Jesus mondá, nem tudgyátok mit kértek, meg ihattyátoké apohárt, amelyet én meg iszom. felelék néki, meg ihattyuk. mondá nékik, az én poháromot meg iszátok ugyan, az én jobbomra ülni pedig. vagy balomra. nem enyim hogy néktek adgyam. hanem akinek készitetett az Atyámtól.


Magyarázat

K. Szent Jakab, és szent János mitsoda elmével kéreték az Anyokal az urtol akét elsö helyt. az országában?

F A nagyra vágyásnak elméje vezeti vala még öket. tsak atiszteletröl, és az elö menetelröl gondolkodának. ollyankor is amidön nékik a keresztröl, és a szenvedésröl beszéle, ugy tekéntik vala még akristus uralkodását, valamint gondolkodnak vala az iránt. avilág szeretö sidok, akik azt várták hogy a Messiás ugy fog a földön uralkodni valamint atöbb királyok. és hogy az ö birodalmok alá fogja vetni az egész nemzeteket, illyen értelemel magyarázák vala az igéreteket, és a jövendöléseket, ebben sok számu világi keresztyéneket példáztak, akik is nem gondolván azt meg hogy az ur az Évangyéliumában nékünk tsak lelki jókót és örökös jutalmakot igér, és atanitványit durva, és szenvedö életre inti, ök pedig tsak a kényes életet, az elö menetelt, és amagok hasznokot keresik.

K. Az ur miért engedé meg az Apostoliban ezt a fogyatkozást?

F Meg engedé azért, hogy meg mutatná nékünk ö bennek, hogy az ember mi légyen tsak magátol., és hogy mi is el türjük a mások gyengeségit, remélvén. hogy még az, az Isten kegyelme által, üdveségekre szolgálhat.

K. Miért engedé azt meg hogy ennek akét Apostolnak az annyok, ollyan nagyra vágyó dolgot kérjen tölle?

F Meg akará mutatni hogy ennek az Aszszonynak szándékában mitsoda ellenkezö vagyon az ö Évangyéliumával, az ollyan Atyáknak, és anyáknak szándekjok, kik az elö menetelért, és a haszonért minden féle modon azon igyekeznek hogy agyermekeknek joszágokot, tiszttségeket. és egyházi méltoságokot szerezenek, de az ur. mind más képen itéle azö gondolattyokrol, mondván. nem tudgyátok mit kivántok.

K. Miért mondá az ur atanitványinak hogy nem tudgyák mit kivánnak.?

F Mert ök azt gondolák, hogy az ö országa földi ország volna, a jutalmat. még az érdem elöt akarák meg nyerni, a gyözedelmet aviaskodás elött, azért is kérdé töllök hameg ihattyáké apohárt, amelyet ö meg fogja inya, akereszten valo halála által, aszenvedesre inté öket. meg akarván azal mutatni. hogy az ö országa. nem ollyan féle ország volna. amint ök gondollyák. és hogy tsak anyiban részesülnek az ö országában, amenyiben. részt vesznek szenvedésiben, az után mondá nékik, hogy amely helyeket kérnek. tsak azoké, akiknek az ö Attya fogja adni.

K Mitsoda indulatbol, kezdének boszonkodni az Apostolok ezen két atyafi ellen?

F A nagyra vagyás. és az irigység vivé öket arra, nehezen ésvén nékik a más kettönek kérések, ezért is vetekedének gyakorta egy más közöt, az elsöségen., tanullyuk meg ebböl apéldábol, hogy vigyazunk szivünk indulattyára, és ne tsak amagunk elö menetelét keresük. hanem még amások elömeneteleket se gátollyuk meg. és ne irigyellyük ha másokot elönkben tesznek.

K. Miképen feddé meg az ur az ö nagyra vágyásokot?

F Arra oktatá öket, hogy az ö országában; tsak az alázatoságal lehet bé menni, és hogy a mely hatalmat ád nekik. a lelkek igazgatására., nem arra tzéloz, hogy azokon uralkodgyanak., se hogy azokon hatalmaskodgyanak, valamint a földi királyok. a népeken, hanem hogy hasznokra legyenek az alattok valojoknak, és hogy azoknak. üdveségeket keresék. minden tehettségekel. az után ezel fejezé bé, hogy aki elsö, és nagyob akar lenni az ö országában, a mely az Anyaszent egyház, leg aláb valo, és szolgája légyen atöbbinek, mind ezekböl ki tettzik. hogy nem az elsö helyt kel keresni, hanem az utolsora kel vágyni.

 

UR SZINE VÁLTOZÁSA NAPJÁN

Imádság

oh Istenünk aki egyetlen egy fiadnak ditsöségesen valo szine változásakor, meg bizonyitottad ahitnek titkait, az ö törvény béli szenteknek bizonysági által, és aki meg mutattad oly tsudálatosan a fiaknak fogadot fiuságit. a fényes felhökböl valo szózat által. enged meg nékünk jó voltodbol. hogy örökös társai lehesünk annak. az örökös ditsöség királyának, és hogy részesülhesünk azon ditsöségben. ami urunk. J. k.


Epístola.

Szent Peter. 2 lev 1. 16

Mert nem mesterséges meséket követvén. adtuk néktek tudtokra. ami urunk Jesus kristusnak erejét. és jelen létét, hanem látoi lévén az ö Felséges voltának., mert az Atya Istentöl tiszteletet vett. és ditsöséget. illyen szozat jövén alá hozzája. anagyságos ditsöségtöl. Ez az én szerelmes Fiam kiben nékem kedvem tölt, ötet halgassátok, és ezt az égböl adatot szozatot, mi hallottuk, mikor ö véle volnánk aszent hegyen, és aprofétáknak erösb beszéde vagyon nálunk, melyre figyelmezvén. jól tselekesztek, mint ahomályos helyen vilagoskodo szövétnekre, mig a nap meg világosodgyék. és ahajnal tsilag. fel támadgyon sziveitekben.


Magyarázat

K. Mikeppen kel tekéntenünk akristus szine változását.?

F Mint az ö hatalmának ditsöséges erejét., és ugy mint formáját. az ö fel támadása után valo létének, ezért is akará, hogy ezen titkon három bizonyság lenne jelen; hogy arrol bizonyságot tennének az egész világon, azok pedig valának, Péter, Jakab, és János. hogy ezek inkáb az elméjekre adhassák az után az embereknek azt a boldogságot, amely igéretben vagyon azoknak, kik fel támadnak akristusal., minek utánna szenvedtenek volna ö véle.

K. Miért akará hogy gyaláztatásának és halálának anyi bizonysági lennének, ditsöségének pedig tsak hármat akara hogy legyenek.?

F Meg akará nékünk mutatni, hogy az ö gyaláztatásának, és szenvedésének példája. nékünk sokal hasznosab, és szükségeseb ez életben. mint sem az ö ditsöséges voltának látása. mert mi még természet szerént is szeretnök ötet ditsöségében kisérni. és örömest el mondanok szent péterel; jó itt lennünk de ellenben, minden indulatunk, és hajlandoságunk, irtozik a szenvedéstöl, ugyan ezen okbol. többet harmintz esztendönél. az alatson rendben töltvén, aditsöségben pedig tsak egy nehány szem pillantásig mutatá magát., ami szenvedésünk. tsak ez életben valo ideig tart, a mely rövid, de az örökké valo ditsöséget örökösön fogjuk birni, itt kel tehát azt meg érdemelni, akereszt, és a szenvedés által, és várnunk a jutalmat. szükséges vala azért hogy nékünk arra példát mutasson a maga személyében. és kegyelmet nyerjen halando életében.

K. Mit foglal magában abizonyság tétel, amelyet tett felölle az Attya, szine változásakor?

F A vallásnak három fö nagy igazságit foglallya magában. az elsö a, hogy ö az Istennek Fia, a második. hogy az Attya. egyedül ötet szereti. és mindent tsak ö benne, és ö általa szeret. aharmadika. hogy ö, az az. egyedül valo mester. akit halgatnunk kel, és hogy az Attya. azért küldötte el hogy minket oktasson., és az üdveségre tanittson, mint hogy ö az Istennek Fia, tartozunk ötet imádni, és néki szentelni szivünknek minden indulatit, és minden tselekedetit, mivel az Attya tsak ötet szereti. tartozunk mi is tsak ötet szeretni, és az Istent, imádni szeretni ö benne, és ö általa. mivel hogy ö, az az egyedül valo mester. akit halgatnunk kel. nem kel tehát többé halgatnunk se a testet, se avért, se a világot. se az ollyan embereket, a kik új dolgokot tanitanak, nem lehet azért menttségek azoknak, kik az ollyan hamis doktorokot halgattyák., kik emberi tudományt és a magok, találásit tanittyák és azokot ugy tanittyák, mint ha az Anyaszent egyház tanitása volna, aki mást nem tanyit, hanem amit vett az ö örökös mesterétöl, hogy tanittsa, ugyan tsak egyedül. az ö tanittását is kel halgatni, mivel maga mondgya akristus. hogy aki az Anyaszent egyházat halgattya, ötet magát halgattya,

K. Mit tanulhatunk még a mái lettzkének utolso szavaibol,?

F Azt tanulhattyuk. hogy életünknek. és hitünknek valoságos szabot rende nem más. hanem az Isten igeje, melyet az Anyaszent egyház ád elönkben, aki is annak magyarázoja, és aki szent Péter szerént ollyan lámpás, mely a setettségben világosit. mivel ez életben ugy járunk mint a setéttségben, és szükségünk vagyon ollyan valoságos világoságra, mely minket meg világosittson, más világoság pedig nintsen. hanem azok az Isteni igék, mellyek a profétiákban, az Évangyéliumban, és az Apostolok irásiban vannak, járjunk tehát ennek alámpásnak világánál. mind addig valamég anap nem világosit. és a reggeli tsilag fel nem kél szivünkben, tudni illik, valamég akristus meg nem jelenik fényeségében, és ditsöségében. és bé nem tölti sziveinket világoságával., mivel akoron nem lészen már többé se árnyék. se setéttség, se irás, se hit, hanem ötet egészen meg fogjuk látni.


Évangyélium.

szent Matth. 17. 1.

Es hat nap után melléje vévé Jesus pétert, jakabot, és Jánost, annak öttsét, és vivé öket egy magos hegyre külön, és szinében el változek elöttök és fénylék az ortzája mint anap. aruhái pedig fejérel lönek mint ahó, és imé meg jelenének nékik mojses és Illyés szolván véle, felelvén pedig péter mondá Jésusnak, uram jó nékünk it lennünk ha akarod tsinállyunk itt három hajlékot, néked egyet, Mojsesnek egyet. Illyésnek egyet, meg ö szolván. imé fényes köd árnyékozá meg öket, és imé szozat aködböl. mondván, Ez az én szerelmes Fiam, kiben nékem jól kedvem tölt, ötet halgassátok, és halván atanitványok. ortzájokra borulának. és meg félemlének. és hozzájok mene Jesus. és illeté öket, és mondá nékik. kellyetek fel. és ne féllyetek, fel emelvén pedig az ö szemeket. senkit nem látának, hanem tsak egyedül Jesust, és alá jövén azok ahegyröl, parantsolá nékik Jésus, mondván. senkinek ne mondgyátok alátást, mig az Ember Fia halottaibol fel nem támad.


Magyarázat

K. Miképpen lett meg akristus szine változása?

F Az Imádsága közben. anapnál fényesebbé lett az ö ortzája, ahonál fejérebbé az ö köntöse. az ö Isteni ditsösége meg hatván testét, és ruháját, külsö képen is ki mutatta magát, ezt a ditsöséget, és fényeséget. tsak kevés ideig mutatá ki, az ö halando életében, söt még fel támadása után is, még eföldön marada, el fedezé mindenkor az ö emberséginek fedelével. mert ahalando, és vétkes emberek méltatlanok valának arra, hogy ötet lássák. az ö ditsöséges állapottyában, azt is meg akará nékünk mutatni. hogy tsak az alatson, és az alázatos állapotot kel keresnünk. ez életben; és elkel kerulnünk mind azt, valami mások elött, fel magasztalhatná, és nevelhetné kevélységünket, és nagyra vágyásunkot.

K Miért akará az ur meg mutatni abban afényeségben magát,?

F 1 Hogy meg mutassa nékünk még elöre aditsöséges testeknek fényeségit. valamint meg mutatta azok könyüségit, amidön avizen jára. és valamint meg mutatá azoknak hathatosagit, amidön akoporsobol ki mene. noha a kö rajta vala, és amidön az Apostoloknak meg jelenék aházban, noha bé zárva vala, 2 azért, hogy arrol aditsöséges állapotrol valo gondolat, areménség, a melyre hivatattunk, amás életben, meg enyhittse eföldön valo szenvedésinket. és nyomoruságinkot.

K. Miért hogy Mojses és Illyés jelenének meg ahegyen akristusal. és nem mások az igazak közül?

F Meg akará az ur mutatni nékünk. hogy a törvény mellyet Mojses adot ki, és a proféták. akiket jelentette Illyés. tsak akristust tekéntették, és ö rolla tettek bizonyságot, és tsak ötet is kel halgatni, atörvény. és ajövendölesek, tsak arra valok valának, hogy ö rolla bizonyságot tegyenek. és ötet meg igérjék. a figuraknak. homályosági alat, de a kristus el jövén maga hogy azokot bé tölttse. azoknak el kelleték mulni. és tünni. valamint hogy Mojses, és Illyes. meg jelenvén,. és beszélgetvén véle. halálárol. tsak hamar el tünének. és egyedül hagyák a kristust, az Apostolival., akik ennek adolognak bizonysági lévén. ki nyilatkoztaták az egész világon. az uj törvénynek predikálásával.

K. Miért kiványa vala szent péter ahegyen maradni akristusal.

F Nem tudta mit kivánt, mondgya az irás, ahartz elött kiváná el venni akoronát, és a munka elött, ajutalmat. ebben ö sok számu keresztyéneket példázot, akik is szeretvén az életet, és annak kedveségit., mindenkor az életben akarnának maradni ha lehetne, akik tsak azon igyekeznek. hogy it lehesenek boldogságban., és akik a szam ki vetésnek helyét hazájoká akarnák tenni, ezért is rekesztetnek ki a valoságos Mennyei hazábol; sok keresztyének akarnák követni a kristust a Thábor hegyére, de igen kevesen vannak ollyanok, kik a kálvaria hegyére kövesék, igen kivánnák a ditsöséges kristusnak tanitványi lenni, de nem akarnak tanitványí lenni ugyan azon kristusnak ki szenvedet a kereszt fán, és meg holt. a Menyei ditsöséget kivánnák, tsak a ne telnék valamely szenvedésben.

 

SZENT LÖRINTZ. MARTYR NAPJÁN

Imádság.

Oh' Minden hato Istenünk kérünk tégedet, adgyad azt az eröt nékünk, hogy rosz kivánsaginknak tüzét el olthassuk, mivel aboldog lörintznek testi kinyaiban, azt a kegyelmedet adtad. hogy azokot meg gyözhesse, ami urunk J. k


Epistola.

szent pál 2 Cor. 9. 6.

Azt mondom pedig. aki szüken vett, szüken is arat, és aki áldásokal vet, áldasokal is arat. ki ki mind amint el tekéllette szivében, nem szomoruságbol., vagy kételenségböl, mert jó kedvü adakozot szeret az Isten, hatalmas pedíg az Isten minden malasztot meg böviteni ti bennetek, hogy mindenekben mindenkor minden elégségtek. legyen, bövolkodgyetek minden jó tétemenyre, amint irva vagyon, osztogatot, a szegényeknek adot, az ö ígazsága meg marad örökkön örökké, aki pedig magot ád avetöknek., kenyeret is ád az eledelre, és meg sokasittya ati magotokot. és meg öregbitti ati igazságtok veteményinek nevekedesit..


Magyarázat

K. Mit ért szent pál ezeken a szokon, vetni, és aratni.?

F A vetésen érti az alamisnalkodást., és az aratáson. a jutalmat, aki vet. ugy tettzik mint ha el vesztené abuzáját, de az aratásnak idejében, harmintzat, hatvant. száz magot veszen egyért, az Évangyélium mondása szerént, hasonlo képen aki alamisnát ád, atesti szemnek ugy láttzik mint ha el vesztené joszágát. mivel ollyanoknak adgya, akik viszá nem adhattyák. de amit a szegényeknek ád, akristusnak adgya, aki meg igérte. hogy ahelyet száz anyit ád viszá még evilágon. a másikán pedig. még sokal többet, ebben az életben. akegyelemnek jovait adgya. a melyek szászorta drágábbak a világi jóknál, a melyeket el veszttyük egy szem pillantás [szem-pillantás] alat, és a más életben, az Isten magát adgya nékünk hogy birjuk. és olyan boldog örök életet. a mely drágáb az egész világnál. aki nem vet. nem arat. és aki alamisnát nem ád. noha adhatna, az ollyannak nem lészen része a fellyeb meg mondot jokban; az Anyaszent egyház azért olvastattya a mai Innepen ezt a letzkét. a melyben láttyuk, hogy tartozunk meg segiteni a szegényeket, mert ennek a nagy Martyrnak kezében lévén ahivek alamisnái, és az Anyaszent egyház kintse, melyek a szegények örökségi, ö azokot nagy böségel osztogattya vala nékik.

K. Hány féle lehet az alamisnálkodás?

F Lehet három féle, akét szinüeké. a fel keresztyéneké. és a valoságos keresztyéneké, az elsök adnak ugyan., de mint egy kételen. és eröszakal., azt akarják, hogy adakozoknak tartassanak, a második renden valok, adnak de keveset, és nehezen, és tsak emberi tekintetért, aharmadik renden lévök valamint vala a mái szent Diaconus, örömel. és böségel hintik jovokat a szegényekre, el hitetvén magokal, hogy a kristusnak adgyák, alamisnájokot, az elsöket az Isten el szenvedi és gyülölségel tekénti, a második renden lévöket, kegyeségel tekenti, anyiban hogy jót tselekesznek, tsak azon igyekezenek, hogy tekélletesebbek legyenek, aharmadik renden lévöket szeretettel tekénti, és reájok hinti, kegyelmének és ditsöségének gazdagságit.

K. Mit kel tselekedni. egy pásztornak szent lörintz példájára, a midön sok szegényeket kel segiteni.?

F Tellyes szeretettel kel azokot segiteni. az egyházi jószágokbol., melyek keze közöt vannak, tsak épen anyit tartván meg magának azokbol,. a mi szükséges a szent Atyák tanitási szerént. hogy ha pedig akeze közöt valo joszág nem volna elegendö, folyamodgyék a szegények Attyához., és imádkozék érettek. hogy minden napi kenyeret nyerhesen nekik, azonban inttse a gazdagokot. arra, hogy a szegényeket segittsék meg annak nevében, a kinek tagjai a szegények, hogy ha pedig az ollyanok ötet nem halgattyák. azon meg ne ütközék, ha nem tsendeségel hagya a mindenhato Isten rendelésire. a kinek könyü leszen, a midön ö akarja, adakozo szivet adni azokban. kiknek jószágok lévén. a szegényeket meg segittsék. legyünk pedig bizonyosok abban, hogy tsak azok vannak fogyatkozásban ez életben., akiknek anyi hitek nintsen, hogy magokot a földi jóktol el vonnyák, se bizodalmok, a szükségek iránt valo tápláltatásra. se felebaráti szeretetek., hogy a kevésböl is részesittsék a szegényeket, se reménségek az örökös jóknak igéreti iránt.

K. Mit tanulhatunk amái letzkének az utolso szavaibol.?

F Azt tanulhattyuk, hogy azok. akik aszegényeket szeretik, négy féle alamisnát vesznek Istentöl, minden nap. eledelt, annak idejében minden féle magot, minden esztendöben böségel valo bé takaritását, minden féle földi gyümöltsnek, minden idöben, és minden orában, az igazságnak, és ajó erköltsnek. gyümöltseit. meg kel tehát azt tekénteniek, hogy tsak azt adgyák a szegényeknek, amit az Istentöl vettek, és attol nem tarthatnak. hogy szükségben, essenek, mivel rend szerént sokal többet vesznek, mint adnak, de ami leg drágáb, ahogy, böségel valo kegyelmét veszik evilágon. és amásikában, az örökös ditsöséget.


Évangyélium

szent jan. 12. 24.

Bizony bizony mondom néktek, ha a buza mag a földben esvén meg nem hal, tsak maga marad, ha pedig meg hal, sok gyümöltsöt hoz, aki alelkét szereti, el veszti azt, és aki alelkét gyülöli, evilágon, az örök életre, meg örzi azt, ha ki nékem szolgál, engem kövesen., és ahol én vagyok. ót lészen az én szolgám is, ha ki nékem szolgál, meg tiszteli azt. az én Atyám, most az én lelkem meg háborodot. és mit mondgyak. Atyám szabadits meg engem ez orátol fogva. de azért jöttem ez orára. Atyám Ditsöisd meg ate nevedet. szozat jöve azért az égböl Meg is ditsoitettem. és ismég meg ditsöitem. a sereg azért mely ót áll vala. és hallotta vala, azt mondgya vala. hogy meny dörgés lett volna, egyebek mondgyák vala. Angyal szollot néki, felele Jésus és mondá, nem érettem jött eszozat., hanem ti érettetek. most vagyon evilág itéleti. most evilág fejedelme ki vettetik, és én ha fel magasztaltatom, a földtöl, mindeneket magamhoz vonszok, ezt pedig mondgya vala, jelentvén mi némü halálal halna meg, felelé néki a sereg, mi azt hallottuk a törvényböl, hogy a kristus meg marad mind örökké, és mint mondod te, szükség fel magasztaltatni az ember fiának, kitsoda ez az Embernek Fia, mondá azért nékik Jesus, még egy kevesé avilágoság ti veletek vagyon. járjatok mig világoságtok vagyon. hogy a setéttség titeket elne lepjen. és aki a setettségben jár, nem tudgya hová mégyen. amig világoságtok vagyon, hídgyetek avilágoságban. hogy a világoság fiai legyetek., ezeket szollá Jésus. és el mene, és el rejté magát elöttök.


Magyarázat

K. Mit kel érteni abuza magon, amely gyümöltsöt nem terem ha meg nem hal, de amely sokat teremt, ha meg holt.

F A kristus maga magát hasonlittya abuza maghoz. valamint hogy szükséges abuza magot el vetni, és a földben el takarni, hogy ót meg halyon, meg fogonnyék, és gyümöltsöt hozon., ugy a kristus is a világ meg térése által valo gyümöltsöt az után hozta, minek utánna meg holt, és el temettetet volna. ugyan akor is láttyuk abuza magnak véghetetlen el szaporodását, az egész világra minden népekre, és számlálhatatlan meg téréseket munkálodni, akristus azt is akarja nékünk meg mutatni ezen hasonlitás által, hogy az egyházi szolgai, akik ötet nagyob tekélleteségel tartoznak követni, semmi állando gyümöltsöt nem hozhatnak szolgálattyában hogy ha tsak meg nem halnak a véteknek, avilágnak, és magoknak, és hogy ha tsak a szent léleknek segittségivel meg nem fojttyák magokban az ó embernek rosz kivánságit, és hajlandoságit, hiveknek is kel ezen igyekezni. mivel aki azt akarja hogy böséges aratása lehesen az örökké valoságban, azon kel lenni, hogy magában meg fojttsa a magához valo szeretetet, akevélységet, nagyra vágyást, ahivalkodást. fösvénységet, és atöbb rosz kivánságokot, és a szent Lélek szerént éllyen, amag tsak magában marad, és gyümöltsöt nem hoz, hogy ha tsak elsöben meg nem rothad, és hogy ha a magon lévö hartyátska. le nem esik, hogy ki tzirázhassék, igy hasonlo képen., egy, egyházi szolga. egy keresztyén, hasznára nem lehet se magának. se másoknak, se gyümöltsöt nem hozhat. az üdveségre, hogy ha a szivet, ki nem vetkezteti vétkes szokásibol, és rosz kivánságibol. ugy hogy az örök életnek tzirája, aki is a szent Lélek, abban az után, jó tselekedeteket mivelhesen.

K. Magyarázd meg nékünk ezeket a szókót. aki az életét szereti. el veszti azt?

F Ezek azt tészik, hogy az ollyan. aki atestét, amaga alkalmatoságit, kedve bétöltésit, tsendeségit, szereti, aki el kerüli mind azt. valami ellenkezik rosz kivánságival, aki semmit nem akar szenvedni. se magán valami eröt venni, az ollyan örökösön el veszti magát, és boldogtalanná lészen, ellenben pedig. aki magát meg gyözi. mind ezeknek ellene mond, akeresztet szereti. magát meg aláza, az Istenért, az igazságért, és az üdveségiért, az illyen nem hogy valamit el vesztene. ha az életét el vesztenéis, de magának örök életet szerez, valamit az Istenért el vesztünk, annak száz annyi jutalma evilágon és a másikában. az örök ditsöség.

K. A kristus lelke miért háborodék meg. az ö halálának közelgetésire valo nézve.

F A nem tsak azért volt hogy nékünk meg mutassa, hogy a mi ditsöségünkért meg kelleték magát alázni. gyengeségünket fel venni, félelemben. és háborodásban lenni, hanem, hogy még meg vigasztallya azokot, félelemben, és haborodásban esnek, valamely veszedelmes betegségkor, vagy nagy inségben eséskor. példát akara adni. hogy azokot az indulatokot meg gyözük, vagy leg aláb azokot békeségel szenvedgyék. értésünkre adván, hogy az ollyan félelmek nem vétkesek. hogy ha magunkot el nem hadgyuk, és ha az Isten rendelése alá ajánlyuk, és ha ö reája valo nézve, miis az Isten akarattyára hadgyuk magunkot, bizodalomal. fel vévén magára az emberi gyengeségeket, meg akará egyszers mind bizonyitani. az Anyaszent egyházának, avaloságos meg testesülésit, és Emberségét, és hogy meg gyöze az ollyan eretnekeket. kik azt tanitották, hogy tsak külsö képen, valo, és nem valoságos emberi teste volt.

 

NAGY B ASZSZONY NAPJÁN

Imádság.

Kérünk uram tégedet. botsásd meg szolgaidnak vétkeket, mert nem tetzhetvén néked tselekedetinknek érdemiért. ate Fiad a mi urunknak Annya esedezvén érettünk, nyerje meg üdveségünket, kérünk tégedet ami urunk. J. k.


Epistola.

Eccli. 24. 14.

Kezdettöl fogva. és az idök elött teremtettem, és mind ajövendö világig meg nem szünöm. és a szent lako helyben. elötte szolgáltam. és igy sionban meg erösitettem, és a meg szentelt városban hasonlo képen meg nyugodtam. és Jérusálemben az én hatalmom. és meg gyükereztem a betsülletes nép közöt, és az én Istenem részében az ö öröksége, és a szenteknek tellyes voltában az én lakásom. mind a tzedrus, alibanuson fel magasztaltattam. és mint a Cyprus a Sion hegyén. mint a pálma fel magasztaltattam kadesben. és mint a rosa plántálása jerikoban. mint a szép olaj fa. a mezökön, és mint a plátanus fa fel magasztaltattam a viz mellet az uttzákon. mint a fa héj, s' a szépen illatozo balsamum. illatoztam, mint avalogatot myrha. adtam a jó illatnak gyönyörüségét.


Magyarázat

K. Mitsoda az a nyugodalomnak helye, a melyet mindenüt kereste aböltseség, és az urnak az az öröksége ahol fog maradni?

F A nyugodalomnak helye. nem más, hanem a szentek chorusa, és az örökség, melyben a böltseség fog maradni, az Istennek országa., melyet kezdettöl fogva készitet el: aválasztattaknak, el mondhatni még, hogy a hely ahol nyugszik, és az örökség a hol lakik. az Anyaszent egyház, valojában, az a nyugodalomnak helye, és az örökség, melyet az Istennek Fia, a meg testesült böltseség nyerte meg magának. vére árrával. a melyben is fog maradni világ végiig, eföldön, és örökösön a menyekben. holot aböltseség tsak ugy maradot a sidok synagogájokban., valamint egy sátor alat. és tsak egy ideig.

K. Az Isten Fia, hasonlo lévén az Attyához, mitsoda értelemel mondgya tehát az irás, hogy a mindeneknek teremtöje parantsolatot adot néki?

F Mert itt akristus. ameg testesült böltseség. az embersége szerént szol, akiben parantsolattyát vette az Attyának, és minden beszédiben, tselekedetiben., és szenvedésiben; az ö akarattyát, és parantsolattyát követte.

K. Mit tesznek ezek a szok. a ki engemet teremtett, az én hajlékomban nyugodot.

F Azt teszik. hogy az Isteni Ige, az Istennek Fia. ugy nyugodot az ö emberségében, és testében, valamint egy hajlékban. és templomban. meg testesülese által.

K Magyarázd meg akövetkezendö szokot is Jákóbban lakjál?

F Az öröktöl fogva Atya evilágra küldvén Fiát, eleiben adgya akarattyát, hogy Jákobban lakjék, azaz. a sidok közöt, a test szerént valo attya fiai közöt, és azt igéri, hogy örökségül adgya néki Izraelt, de mint hogy ez a régi nép, az Istennek valoságos népit peldázta, kik a valoságos keresztyének, azt kel mindenkor eszünkben tartani, hogy avaloságos Jákób, a kristus Anyaszent egyháza. ez is az az örökség a melyet az Attya adta néki, halálának jutalmáért, és a mellyet szent pál nevezi az Isten Izraelének, ugyan abban is álitotta fel örökös meg maradását.

K. Mit tésznek ezek szok. kezdettöl fogva, és az idök elött teremtettem, és mind a jövendö világig meg nem szünöm.

F Ezt aböltseségröl magárol kel érteni, nem kezdödöt a világal. mivel minden idök elöt volt, öröktöl fogva valo, mivel kezdete nem lévén. véginek sem kelletik lenni, azt mondgya maga felöl hogy teremtetett, de tsak azért éll ezel a szoval., hogy jóbban ki mondhassa az Attya kebelében valo örökös és Isteni születésit. ezen aszón teremtetett, nem kel érteni azt a tselekedetet a melyel lételt ád annak a mi az elött nem volt, hanem tsak azt a tselekedetet, a melyel ki ád, vagy ki nyilatkoztat valamit. akár mi formában légyen az a ki adás. vagy ki nyilatkoztatás,

K. Miért mondgya aböltseség hogy az Isten elött a szent helyben szolgált?

F Mert ugyan ö rendelte el az ó törvény béli papoknak, és lévitáknak, szolgálattyokot, el is mondhatni, hogy ö maga vitte végben a szolgálatot. mivel minden az ö értelme és rendelése szerént volt, de azon értelem szerént amelyre leg inkáb vigyázot a szent Lélek, a kristust kel érteni, aki mint ha maga mondaná ezeket a szokot, mivel ö követte papságának szolgálattyát, életében, és halálakor., fel áldozván magát Attyának, az egész emberi nemzet büneinek botsánattyáért ugyan ö is rendelt a szent helyben, mely az Anyaszent egyház, uj renden lévö papokot, és lévitákot. kik az ur elött szolgállyanak, az ö rendelése, és lelke szerént, és azt el mondhatni, hogy ezekben ö maga viszi végben a szolgálatot.

K. Magyarázd meg ezeket a szokot, és igy sionban meg erösitettem, és a szent városban meg nyugodtam.?

F Ezek a szok azt teszik hogy a böltseség el hagyván ahajlék alat valo szolgálattyát, a mely egy sátor vala, és a mely gyakorta változtatta ahelyét, magának állando, és maradando helyet választot sionban., és Jérusálemben meg nyugodot. ahol Salamon maradando templomot épitete. és azt Sionnak nevezék, a hegyröl, melyen volt épitve, és szent városnak azért. mert ót szolgálták az Istent, az ö rendelése szerént. de leg inkáb ezt mind az Anyaszent egyházra kel magyarázni, a melyet az irás sionnak, és szent városnak nevezi. ahol az Istent imádgyák. valoságal. lélekben és igazságban. és a melynek Jérusálem. és a sion hegye. tsak példái valának. ugyan abban is választot maradando helyt magának, a meg testesült böltseség, és abban fog nyugodni mind világ végiig, lehet még itt érteni, mélyeb értelemel. a menyei Anyaszent egyházat. a hol akristus választatival lakik, mint nyugodalmának helyében, és ahol fog lakni örökösön szenttyeiben.

K. Miért mondgya abölts hogy Jérusálemben helyheztette hatalmát?

F Mert abban avárosban alitotta fel a sidok királyinak székit, és onnet igazgatta az Isten népit, vagy akirályok által, vagy a nagy tanáts által, ezt még felyeb valo értelemel lehet az Anyaszent egyházra magyarázni. a melyben vagyon helyheztetve. a királyok királyának szeke, ahol a Dávid székiben ül a kristus. és ahol uralkodik örökösön a valoságos házán Jákobnak.

K. Miért mondgya azt, hogy meg gyükeredzet abetsületes nép közöt.

F Meg gyükeredzet. mert állando maradását atiszteletben fel emeltetet nép közöt választotta, ugy mint a sidó nép közöt, a melyet az Isten magának választotta volt. hogy szolgálattyára szentellye., és a mely népet ditsöségesé tette volt, a sok jelek által., melyeket tett érette, hogy arabságbol ki szabadittsa. és ameg igert földre helyheztesse, ez a nép, mind ezel anagy ditsöségével. tsak példája vala más egy olyan népnek, akinek, ditsösége sokal felyeb haladgya a sidó nép ditsöségit, és aki közöt álitotta fel a böltseség lako helyét, és meg gyükeredzet, hogy ót maradgyon örökösön.

K. Mitsoda nevet ád aböltseség a sido népnek, tekintvén ugy ezt a népet, mint példáját az Isten valoságos népének.

F Az Isten részének, és örökségének nevezi, és a szentek gyülekezetének, mert annak az Isten volt az ura, ö ót uralkodot, ót tiszteltetett. és az a nép szent lévén, az urnak volt szenteltetve, de mind ezek valojában tsak akeresztyéneket illetik, akiket jelentették a sidok., akik is igazán, az a rész, és örökség, a melyet az Isten adot akristusnak, a ki is azt vérével nyerte meg, ez ollyan nép aki nagy szenttségek által szentetetet az ö szolgálattyára, amelyek valoságos ígazaká tészik, annak az igazságnak, az Isteni szeretet a kezdete.

K Mit tésznek mind azok afák, amelyekhez hasonlittya magát a böltseség?

F A libanuson valo Cedrusok, és a sion hegyén valo Cyprusok, jelentik az ö meg halhatatlan voltát, tisztaságát, nagyságát, és fel emeltetésit anépe közöt, ajerikoi rosa, az olaj fa, jelentik az ö szépségit, erejit, böségit, és a bünösökhöz valo irgalmaságát, a fa héj, balsamum, a myrha, a kristus jésus illattyát jelentik, és azt is meg mutattyák nékünk, hogy nintsen semmi kedveseb aböltseségnél, az elöt, kik azt szeretik.

K. Mit kel mind azokbol tanulnunk. amiket mondottál nékünk?

F Az Isten meg tisztitván minket, hogy belölünk különös népet tsinállyon. ki az ö szolgálattyára légyen szentelve, és bövölködgyék ajó tselekedetekben., azért el mondhattyuk hogy bennünk kel lakozni aböltseségnek, bennünk kel el hinteni jó illattyát, és hogy bennünk kel munkálodni, végben vitetvén mind azt, valamire az ö kegyelme tanit minket.

K. Miért olvastattya az Anyaszent egyház amái napon. ezt a lettzkét?

F Mert a Boldogsagos szüzben testesült meg örökké valo böltseség. és benne is lakozot, és ugyan ö altala is ment a sido néptöl, az Anyaszent egyházban, hogy abban válaszon, magának, új, és örökös lako helyet.


Évangyélium

szent luk. 10. 38.

Lön pedig midön mennének., öis bé mene egy kastélyba, és egy márta nevü Aszszony állat bé fogadá ötet az ö házaba, és ennek egy Mária nevü öttse vala, ki az Urnak lábainál ülvén, halgattya vala az ö igéjét. Márta pedig szorgalmatoskodik vala agyakor szolgálattyában, ki meg álla. és mondá, Uram nem gondolszé véle, hogy az ötsém egyedül hagyot engemet szolgálni, mondgyad azért néki. hogy segéttsen engem., és felelvén mondá néki az ur, Marta. Márta. szorgalmatos vagy, és sokakban törödöl, de egy a szükséges, Mária leg jóbb részt választot, mely el nem vétetik töle.


Magyarázat

K. Az Anyaszent egyház miért olvastattya ezt az Évangyéliumot a mai innepén a Boldogságos szüznek?

F Mert végben vitte egyszers mind, mind a Martha, mind a Maria hivatallyát. mivel az ö leg nagyob, és szüntelen valo foglalatosága avolt. hogy halgassa, és elmélkedgyék az Isten Igéjéröl, a mely tselekedetet, oly igen ditséri a kristus ebben az Évangyéliumban, az ö házi gondgya, és tselédiröl valo foglalatosági, a mellyeket nyughatatlanság nélkül viszi vala véghez, az elmélkedésröl el nem forditották. mert az Isteni szeretet, a melyel tellyes volt, az ö szive, meg nem engedte hogy a földi dolgokra fordittsa. elméjit, ezért is mondgya az irás felölle, hogy halgatta az ö szenttséges szent Fiátol, az Isten igéjit, és a szivében tartotta mind azokot a miket hallot felölle, és amiket látot benne. tanullyuk meg ebböl a példábol, hogy meg kel szentelnünk valamint a szent szüz, a leg közönségeseb foglalatoságinkot is. az Évangyéliumi igazságokboz valo nagy szeretettel, munkálodgyunk ugy mint az Isten szemei elöt, és valamint tselekeszünk. hittel. és szeretettel. tselekedgyük, ilyen formában., aleg közönségeseb tselekedetinket is, meg szentellyük, és az Isten elött kedves, és üdveségünkre valo dolgokot tselekeszünk,

K. Mit tanulhatunk a Martha., és a Maria példájokbol, kik hazokhoz fogadgyák akristust,?

F Azt tanulhattyuk, hogy nagy tiszteletnek. tarttsuk a szegényeket bé fogadni, és nékik szállást adni, és ugy banni vélek, valamint bánni akarnánk a kristusal, mivel maga mondgya, hogy aki a szegényeket bé fogadgya, ötet magát fogadgya bé.

K A Szent Atyák szerént mit jelent Martha, és Mária?

F Martha jelenti amunkás életet, Mária pedig, az elmélkedö életet, az elsö abban áll, hogy akülsö jó tselekedetekre adgyuk magunkot, vigasztallyuk abetegeket, és akeseredetteket, oktassunk másokot, és hogy kövessük mind azokot ajó tselekedeteket, melyek az Isten ditsöségit, és a felebarátunk hasznát tekéntik, a másika abban áll, hogy foglallyuk magunkot az elmélkedesben, az Isteni dolgok tanulásában. atitkokban, és mind azokban az igazságokban, melyekre ahit tanit, ezeket a szivünkben tarttsuk, és ezekröl gondolkodgyunk, nintsen, ollyan keresztyén, akinek az illyen élet szükséges ne volna, és akinek ne kellene ebben foglalni magát. amidön akülsö dolgok arra idöt adnak, az illyen lelki eledel ollyan szükséges aléleknek, valamint atestnek az étel, mint hogy, a sok dolgok közöt is arra elegendö idöt találnak, hogy a testnek eledelt adgyanak, szükséges azért idöt venni arra is, hogy magunkban szálván, elmélkedgyünk az üdveségnek igaságirol, és hogy azokhoz szabjuk magunkot.

K. A kristus miért feddé meg Márthát, az ö maga viselésiröl

F Nem az ö maga viselésiröl feddé meg ötet, mivel ö jót tselekedet, gazdálkodván, és szolgálván akristusnak, hanem az ö nagy szorgalmatoskodásárol, és nyughatatlanságárol, feddé meg, ötet, ebböl azt kel meg tanulnunk, hogy meg kel egyeztetnünk a munkálodo életnek szorgalmatoságát, az elmélkedö életnek tsendeségével. és azok, akik, felebaráttyokot szolgállyák, vagy hasznát keresik, örömel vigyék azt végben, és elkerüllyék az emberi nyughatatlankodásokot, tsendes elmével és mindenkor, az Istenre valo figyelmeteségel mivellyék a mit mivelnek, akristus maga mondgya, hogy Mária jóbb részt választot volt magának, mivel ö tsendeségben halgatta az Isten igéjét, arrol elmélkedet, és a sziviben forgatta, és hogy aleg szükségeseb dolog, tsak a, hogy az Istenhez kaptsollyuk magunkot., és ö néki adgyuk magunkot, igyekezünk tehát, hogy azt a jóbb részt nyerhesük el, nem adván magunkot akülsö tselekedeteknek.

K Tartoznaké minnyájan akeresztyének meg egyeztetni az elmélkedö életet, a munkálkodo élettel?

F Mind azok, akiknek köteleségek hoza magával. hogy gondgyok légyen felebaráttyoknak testi vagy lelki szükségire, kel igen is azon lenni, hogy el ne válaszák egyikét amásikátol, hogy ha veszedelemre nem akarjak magokot adni, a munkálodás, az elmélkedés nélkül, hejában valo. külsö., és nem állando tselekedet, az elmélkedés pedig tselekedet nélkül az ollyanokban, akik tartoznak másokra gondot viselni, lelki, vagy testi képen, tsak hejában valo elmefuttatás, és maga meg tsalás, anem elegendö egy pásztornak, egy atyanak, és anyának. akiknek gyermeki, és tselédi vannak, hogy élettyeket, az elmélkedésben, és az imádságban tölttsék, az illyenek tartoznak tellyeségel munkálodni, és hivatallyokot bé tölteni, alattok valojoknak, gyermekeknek, tselédgyeknek lelki és testi szükségekben fáradozni.

 

BERTALAN APOSTOL NAPJÁN

Imádság

Örök mindenhato Isten. ki minket bé töltesz szent örömel a mái napon. amelyen illyük ate Apostolodnak. aBoldog Bertalanak innepét. ad meg azt a kegyelmedet Anyaszent egyházadnak, hogy szeresse a mit ö hitt, és hirdesse amit ö tanitot, a mi urunk. J k.


Epistola.

szent pál 1 Cor 12. 27

Ti pedig akristus teste vattok, és tagbol valo tagok, és némellyeket helyheztetett ugyan az Isten az Anyaszent egyházban elöször Apostolokot, másodszor profétakot, harmadszor doktorokat, az után eröket, az után agyogyitásoknak ajándékit, segittségeket, vezérléseket, anyelveknek külömbségit, abeszednek magyarázásit, vallyon minyájan Apostoloké, vallyon minyájan profétáké, vallyon minyájan doktoroké, vallyon minyájan eröké, vallyon minyájoknak vagyoné gyógyitásokra valo ajándékja, vallyon minyájan nyelveken szollanaké, vallyon minyájan magyaráznaké, igyekezetek pedig jóbb ajándékokra..


Magyarázat

K. Mit kel abbol tanulnunk amit szent pál mond, hogy minnyájan akristus teste vagyunk?

F Két igazságot tanulhatunk, az elsö a, hogy a kristus teste azért vagyunk, hogy kövessük az életet, melyet élt eföldön, bé töltvén az ö szenvedésit, és hogy hordozuk keresztünket, mivel ezek nélkül, nem fog testének üsmérni az utolso napon., amásodik a, valamint hogy a testünk tsak a lelkünk által éll, ugy nékünk is tsak a kristus lelkével lehet életünk, és minnyájunknak tsak egy szivünknek, és lelkünknek kel lenni, valamint a tagjainknak, hogy tsak egy szive, és lelke vagyon.

K. Mire tanit azal., amidön azt mondgya, hogy az Isten az Anyaszent egyházban. némelyek az Apostolságra rendelte, Etc.

F Arra tanit, hogy az Istent illeti, hogy válaszon, hijon. és rendellyen. egyházi szolgákot, az Anyaszent egyházában, és nem az embereket, hogy magok válaszák, hiják, és rendellyék magokot, az igen vétkes nagyra vágyodás volna, és magunknak tulajdonittanok, azt, a mi az Istent illeti, a mit az Apostol mond akülömb külömb féle szolgákrol. a kiket ád az Anyaszent egyházának, ami töllünk nagy háláadást kiván, mind azokért az ajándékokért, a melyeket hintet, arra a szent testre, akinek, olyan boldogok vagyunk, hogy tagjai lehetünk, a ki anyi saeculumoktol fogvást, fent áll, és fent is fog állani, az idöknek végiig, és akit, se a szokásoknak, se a népnek meg romlási. el nem ronthattyák, még mostanában ís látunk abban Apostolokot, apüspökökben, kik utánnok következtenek, és akikben az Apostoli bélyeg, és hatalom meg vagyon. abban látunk profétákot. az Évangyélium predikátoriban., és Doktorokot kik tanittyák abban tisztán az Évangyéliumi tudománt. meg tartotta az Anyaszent egyház meg tartotta mindenkor egyenlö képen, a szent Irásban, és a traditioban az Isten igéjét, és a titkokot, amelyek ollyan ki merithetetlen kut fejek, hogy azokban fel találhatni, mind azt valami szükséges az üdveségre.

K. Mit akar az Apostol, amidön azt kérdi, ha minden Apostolé, profétaé, vagy doktor,?

F Arra tanit minket azal. hogy egyik amásikának ne irigyelye az ajándékokot, és az értelmeket. hanem ki ki jora fordittsa azokot, a melyeket vett az Istentöl, nem lehet mindennek egy aránsu ajándékot venni, mert nem hivatattak mindnyájan. egy aránsu hivatalra, és szolgálatra, de mindennek lehet részt venni, egyik a másikának ajándékiban, a szeretet, és az egyeség által, ez igy lévén, el mondhatni, hogy ki ki birja mind azokot az ajándékokot. az egyeségben, mert minyájan tagjai azon testnek. a melynek akristus a feje, és hogy amásoknak adatot ajándekok a miénké lésznek, hogy ha örülünk a mások tselekedetin mint ha azt magunk tselekednök. és ha azért hálát adunk az Istennek, hogy ha pedig azt irigyellyük, mind a nékünk, mind a másoknak adatot ajándékoknak hasznát nem veszük, szükséges tehát, hogy minyájan. örüllyünk azokért az urban, és ditsöittsük ötet.

K. Mit tésznek ezek a szok., igyekezetek pedig jóbb ajándékokra?

F Arra tanit, hogy nem a legg fövebb, se nem alegg tiszteleteseb ajándékokot kel keresnünk. hanem aleg jóbbakot, és a melyek aléleknek leg hasznosabbak, a, magunkhoz valo szeretet, és kevelység volna, hogy ha az ollyanokot keresnök, a melyek legg fényesebbek, és a melyeket legg inkáb tsudálnák az emberek, ollyan formában. az Anyaszent egyház szolgálattyában a magunk ditsöségét keresnök. és nem az Istenét, ezért is mondgya az ur, hogy az utolso napokban, lésznek olyanok, kik jövendölnek, ördögököt üznek, és jeleket tesznek, az ö nevében, de akik meg vettetnek Istentöl, mint hamiságnak munkási, anem elegendö hogy valaki rend kivül valo ajándékokot., és értelmet birjon, hanem azokal szentül kel élni. és azokal ugy élnek szentül, hogy ha azokot az Anyaszent egyház szolgálattyára fordittyák, és tsak egyedül az Isten ditsöségit keresik.

K. Az ajándékok közöt melyik az. a melyet leg nagyób buzgoságal kel kivánni?

F Az, a szeretet, hogy az Istent szeresük tellyes szivünkböl, és a felebarátot mint magunkot, ezel az ajándékal. atöbbi mind hasznosok, és üdveségesek, és enélkül atöbbi veszedelmesek,


Évangyélium.

szent luk. 10. 1.

Ezek után rendele az ur más hetven kettöt is, és el küldé öket, kettönként az ö szine elöt, minden városba, és helyre, ahová menendö vala, és mondá nékik, az aratás sok ugyan, amunkások pedíg kevesek, kérjétek azért, az aratásnak urát, hogy küldgyön munkásokot az ö aratására, menyetek el, imé én el küldelek titeket, mint abárányokot a farkasok közé, ne hordozzatok, zatskot, se táskát, se sarut, és senkit az uton ne köszönttsetek, valamely házba bé mentek, elöször azt mondgyátok, békeség eháznak, és ha ót lészen abékeség fia, meg nyugszik ö rajta ati békeségtek, hapedig nem, ti hozzátok tér, azon házba maradgyatok pedig, evén, és iván, a melyek nálok vannak, mert méltó amunkás az ö bérére, ne menyetek házrol, házra, és valamely városba mentek, és bé fogadnak titeket, egyetek amik elötökbe tétetnek, és gyógyittsátok meg abetegeket, kik abban vannak. és ezt mondgyátok nékik, hozátok közelgetet az Isten országa.


Magyarázat.

K. Miért olvasák amái Évangyeliumot szent Márk, és szent lukáts innepein?

F Mert ezek tanitványi valának az Apostoloknak, szent Márk, szent Péter mellé adá magát. és szent lukáts, szent pál mellé,

K. A kristus miért választa. az Apostolokon kivül még hetven két tanitványokot,

F. Mert az aratás meg szaporodván, a munkások számát is meg kelleték szaporitani. akristus hasonlo parantsolatot ada nékik, valamelyet az Apostoloknak adot vala, és hatalmat is hasonlot, az Isten igéjenek hirdetésére, és a tsuda tételekre, ketten. ketten küldé el öket, hogy egy mást segithesék. és hogy az ö bizonyság tételeknek nagyob ereje légyen.

K. Mit kel érteni abö aratáson. a melyröl szól nékik akristus?

F A sidó népnek egy részit kel érteni, akiben akristus belsö képen munkálodék, hogy a hitre hiván. az Évangyéliumot bé venné, mind azon által, azt mondá nékik, hogy ugy küldi öket, mint bárányokot, a farkasok köziben, mivel sokal többen valának az ollyanok kik meg veték az Évangyéliumot. és üldözék annak predikátorit, mint sem akik ahoz hajlának, abárányokhoz hasonlittá öket, mert tsak akegyeségel, és az egy ügyüségel., kelleték ellene állani azoknak, kik öket üldözék. ezek atanitványok mind azon által, a farkasok közül sokakot meg szelidittének, és valoságos bárányoká tevék.

K. kitsodák azok, akiket jelentnek, az aratásnak munkási?

F Mint hogy az Apostolok jelenték az utánnok lévö püspökököt, ugy a hetven két tanitványok, jelentik apásztorokot. és a papokot, kik helyekben következének, és a kiket a kristus az Évangyélium predikálására küldötte el, azt is láttyuk a mái Évangyéliumbol, hogy a tudomány, és a jó erkölts, nem elegendö arra, hogy valaki az ur szölöjében munkálodhasék, hanem még az is szükséges hogy arra hívatassék a szöllö gazdátol, aközönséges hivek is munkálodhatnak-abban. az ö modgyok szerént, mivel azoknak, akiket az Isten nem hija a munkára valamint az egyházi szolgákot, és pásztorokot, mind azon által abban kel munkálodni, az imádságal, a jó példa adásal, és az Anyaszent egyház jovát keresni, a hivek tartoznak azal, hogy kérjék az aratásnak urát, hogy jó munkásokot küldgyön, az Atyák, az Anyák., és közönségesen atseledes gazdák, tartoznak azal, hogy gyermekeknek, és tselédgyeknek üdveségeken munkálodgyanak. ugyan ezért is mondgyák a szent Atyák, hogy atselédes gazdák házoknál, ollyanok mint apüspökök, akiknek oktatni, inteni, és feddeni kel gyermekeket, és tselédeket, és vigyázni kel reájok,

K Miért nem akará az ur, hogy atanitványi, se erszényt, se sákot, se sarut vigyenek magokal. se hogy köszönttsenek valakit az uton.

F Meg akará azal mutatni, hogy mely szükséges az egyházi szolgaknak. hogy a földi dolgoktol., és avilági gondoktol. el távozanak. és hogy magokot tellyeségel. az egyházi szolgálatra adgyák, a köszöntést meg tiltván, nem tiltá azt meg hogy egyik, amásikának tiszteletet ne adgyon. holot a még szükséges az egység, és a szeretet meg tartására, hanem azt akará velünk meg értetni, hogy semminek nem kel meg tartoztatni az ö szolgait. hivataloknak végben vitelében. és hogy el kel nékik távoztatni. avilághoz valo kedvezést, ahaszontalan valo látogatást. és avilági mulattságokot. mivel tsak egyedül a magok hivatallyokban kel magokot foglalni,

K. Mit tésznek ezek a szok., ha ót lészen a békeség fia, meg nyugszik ö rajta, ati békeségtek, hapedig nem, viszá tér hozátok,

F A kristus azt akarja, hogy valahová küldi tanitványit, magokal el vigyék mindenüvé abékeséget, és azt, mind kivánnyák, mind meg szerezék amenyiben töllök lehet, mind azoknak, a kikel élnek, föképen azoknak, kik öket házokhoz fogadgyák., de ne avilág békeségét, hanem akristusét a mely az Istennel valo meg egyesülésböl áll, és akegyelem javainak birásábol, és utánna tészi, hogy a mely házhoz mennek ha ót nem laknak a békeségnek fiai. azon meg ne ütközenek, mivel ök veszik el jutalmát munkájoknak, és azokot ajókot, melyeket másoknak akarták szerzeni.

K. Miért mondgya az ur, hogy aki munkálodik, meg erdemli ajutalmat, ahivek segittségit ugy kellé tekinteni mint jutalmat?

F Azt akarja ahivekel meg értetni hogy tartoznak meg segiteni azokot, kik öket óktattyák, és részesiteni aföldi jovokbol szent pál mondása szerént. alelki jókért. melyeket vesznek töllök, ettöl vagyon., hogy amit ahivek adnak nekik, azt ne ugy tekinttsék mint alamisnát, hanem ugy mint olyan részt, a melyel tartoznak azoknak, kik munkálodnak, az egyházi szolga, amaga hivatallyában, az imádságban, oktatásban, és a szenttségek ki szolgáltatásában foglalatoskodván, nem szerezheti maga magának mind azt, a mi szükséges az élethez, föképen ha másunan nintsen valamely jövedelme, anép annál is inkáb tartozik gondgyát viselni, ezt mind a természetnek., mind az Istennek törvénye hozza magával, a midön az ur mondgya, hogy aki munkálodik meg érdemli ajutalmat, nem érti azt, hogy amit adnak néki, ugy adgyák, mint a munkájáért valo fizetést, vagy mint a szent dolgokért. a simonia volna, hanem ugy mint olyan dolgot, mely szükséges táplálására. a mely nélkül nem munkálodhatnék, ezért is modgya az ur meg másut. hogy méltó a munkás azö ételére. matth. 10. 10. szent Agoston azt mondgya. hogy az Évangyélium nem ollyan dolog. hogy annak árrát lehetne szabni, mint valamely árunak, az egyházi szolgák a neptöl veszik a szükségekre valo táplálásokot, de tsak egyedül az urtol várják szolgálattyoknak jutalmát. aug. libr. de post. C. 2.

K. Mi lehet annak az oka, hogy az ur. azt parantsollya, a tanitványinak, hogy a hol bé nem fogadgyák öket, rázzák le azokra a sarujokra ragadot port,?

F Ez az Isten átkának jele. mind azokra, kik bé nem akarják venni a hitet. és akik még halgatni sem akarják az ö igéjét, az illyen tselekedetel azt akarák nékik meg mutatni. hogy ugy tekintsék az olyanokot. mint Isten átkában lévöket, és mint szám ki vettetteket, akikel semiben sem akarnak közösülni, söt még alábokra ragadot port is le törölik, az illyen büntetés rettentö. de igasságos.

 

KIS ASZSZONY NAPJÁN.

Imádság

Kérünk uram tégedet. hinttsed szolgaidra menyei ajándékodot, ugy hogy a B. szüz születésének innepe. melyet ma a szentelünk, a békeségnek szaporodását szereze azokban. akiknek azö születése az üdveségnek sengéjit el hozta. ami urunk J. k.


Epistola.

prov. 8. 22.

Az urbirt engem, azö utainak kezdetiben, minek elötte valamit teremtene, kezdettöl fogva, öröktöl fogva el rendeltettem, és régtöl fogva minek elötte a föld lenne, még nem voltak a mélységek, és én már fogantattam vala, még a vizek kutai ki nem fokattak vala, még ahegyek meg nem állapodtak vala nehézségel, ahalmoknak elötte születtettem vala én, még a földet nem teremtette vala, és a folyo vizeket, és a föld kereksége sarkait, mikor az egeket késziti vala, jelen voltam, mikor bizonyos moddal és keritéssel körül veszi vala amélységeket, mikor az egeket. ótt fen meg erösitti vala, és meg méri vala vizek kutait, midön környül fel veti vala a tenger határát, és törvényt ád vala avizeknek, hogy által ne mennének a határokon, mikor a földnek fundámentumit veti vala, ö véle voltam mindeneket el rendelvén, és gyönyörködöm vala naponként, játzodozván elötte minden idöben, jatzodozván a föld kerekségén, és az én gyönyörüségem, az emberek fiaival lenni, most azért fiaim. halgasatok engem, boldogok a kik örzik az én utaimat, halgasátok az oktatást, és legyetek böltsek, és ne vessétek el azt, boldog ember, a ki engem halgat. és aki vigyáz az ajtoimnál naponként. és várakozik az ajtomnak mellyékinél, aki engem meg talál, életet talál, és üdveséget merit az urtól:


Magyarázat

K Mire tanit minket amái letzke?

F Arra tanit. hogy az Istennek böltsesége öröktöl fogva valo., valamint azt a bölts mondattya magával. aböltseségel. mondván. az ur birt engem az ő utainak kezdetében. minek elötte valamit teremtene kezdettöl fogva. mint ha azt mondaná, az Istenben voltam. amidön teremtésit el kezdette, és még annak elötte is, minek elötte valamit teremtett volna, az az, öröktöl fogva, mivel avilág teremtése elött, és az idö elött, mely avilágal kezdödöt. örökké valoság volt,

K. kitsoda, az az. böltseség, aki még kezdetben volt. aki örökös volt, és az Isten hogy birta azt.?

F Az a böltseség az Isten Fia, aki önnön maga aböltseség. és eredete minden böltseségnek, az Isten azt birta mivel semmit inkáb nem bir, mint amaga véghetetlen, tekélleteségeinek üsmérettségit, az Isten Fia pedig, az az, üsmérettsége az Atyának, a ki öröktöl fogva üsmervén magát. öröktöl fogva szülte. és birta ugyan azon Fiát.

K. Mit tésznek ezek a szok, hogy a böltseség az Istennel volt, és mindeneket ö véle rendelt?

F Azt teszik, hogy az Isten mindeneket amaga böltsesége által teremtet. és rendelt, ez a böltseség pedig az ö Fia, hozzája hasonlo Isten, aki véle együt munkálodot az egész teremtésben., és aki véle együt igazgat, és rendel mindeneket. azt mondgya az irás., hogy ez az Isteni böltseség jádtzot az ur. elött minden idöben, mert mindeneket. ollyan könyen mivelte hogy a világ teremtése elötte tsak játék, és mulattság volt.

K. Az Isten Fia, anem teremtetet boltseség. miképen mutatta meg hogy az ö gyönyörüsége a, hogy az emberek. fiaival legyen.?

F Meg mutatta azt, nagy szeretete által, emberi természetet vévén magára. meg testesülése által, és nékik örök üdveséget szerzet, sok szenvedési által, de ami az ö. hozánk valo szeretetét meg jóbban ki mutattya, ahogy anyi sok jó téteményiért, tsak azt a hálá adást kivánnya, hogy az embereknek is minden gyönyörüségek a légyen, hogy véle lehesenek, az az, hogy az ö lelkével, és kegyelmével élhesenek, szeretettel kaptsollyák hozája magokat, szivesen halgasák, és tarttsák meg parantsolatit, ezért is mondgya az Évangyéliumban, hogy maradgyunk ö benne, valamint ö bennünk marad., joan. 14. 20. hogy maradgyunk az ö szeretetiben, valamint ö marad az Attyának szeretetiben, ezt a hasznát akarja hogy vegyék annak anagy szenttségnek, amelyben eledelül adgya nékünk magát. mondván, a ki az én testemet eszi, és az én véremet isza, a bennem lakik, és én ö benne, joan. 6.57.

K. Mit ád elönkben az Isten Fia, a midön azt parantsollya, hogy az ö ajtoinál vigyázanak naponként?

F Azt akarja hogy szüntelen valo szent szorgalmatoságal keresék ötet, és hogy szivbéli kivánságal kivánnyanak hozája közelgetni. és ötet birni, amidön azt parantsollya hogy minden nap az ö ajtojánál legyenek. azal azt akarja, hogy békeséges türésel várakozanak az ö irgalmaságának ajtojánál, mind addig még hozánk nem jö, hogy bé vigyen minket abban a boldogságban, melyet igér ez élet után, és a melyet készit amenyekben. legyetek hasonlok mondgya az ollyanoknak. kik várják hogy a gazdájok. viszá térjén, alakadalombol, ugy hogy viszá térvén, és a kapun zörgetvén. azonal meg nyithassák néki.

K. Az Anyaszent egyház miért olvastattya a böltseségnek szavait a B. szüznek születése napján?

F Mert ez az Isteni böltseség. azon a napon kezdé bétölteni meg testesülésinek igéretit. annak születése által, akiben testet vett magára. hogy az emberek közöt lakjék. és hogy üdveségünkben munkálodgyék, szenvedési, és halála által.


Évangyélium.

szent Matth 1. 1.

A Jesus kristus. ki Dávidnak, az Ábrahám Fiának fia. nemzettségének könyve, Abrahám nemzé Isaákot, Isaák pedig nemzé Jákobot, Jákob pedig nemzé judát, és annak attya fiait, Judás pedig nemzé fárest, és Zarámot tamártol, fáres pedig nemzé Esront, Esron pedig nemzé Arámot, Arám pedig nemzé Aminádábot, Aminadab pedig nemzé Náássont, naasson pedig nemzé Salamont, Salamon pedig nemzé Boozt, Ráhabtol, Booz pedig nemzé obedet, Ruttól, obéd pedig nemzé Jessét, Jesse pedig nemzé Dávid királyt, Dávid király pedig nemzé Salamont, attol, aki uriásé volt, Salamon pedig nemzé Roboámot, Roboám pedig nemzé Abiást, Abiás pedig nemzé Ását. Asa pedig nemzé Josafátot, Josafát pedig nemzé jorámot, Jorám pedig nemzé oziást oziás pedig nemzé joatámot, Joatam pedig nemzé Akazt, Akaz pedig nemzé EZekiást. Ezekiás pedig nemzé Manasest. Manasses pedig nemzé Amont, Amon pedig nemzé Josiást, Josias pedig nemzé Jékoniást, és annak attya fiait, a babyloniaba valo költözésben, és a Babyloniaba valo költözes után. Jékonias nemzé Salatielt. Salatiel pedig nemzé Zorobabelt. Zorobabel pedig nemzé Abiudot, Abiud pedíg nemzé Eliatzimot, Eliatzim pedig nemzé Azort, Azor pedíg nemzé Sadokot, Sadok pedig nemzé Akimot, Akim pedig nemzé Eliudot, Eliud pedig nemzé Eléazárt. Eléazár pedig nemzé Mátant, Matan pedig nemzé Jákobot, Jákób pedig nemzé Josefet. a Mária férjét, kitöl születtetett a Jesus, ki kristusnak hivattatik.


Magyarázat.

K. szent Mathé le irván akristus nemzettségit. nem ellenkeziké Isaias profétával, aki azt mondgya, hogy ki beszélheti ki. az ö nemzettségit. és szent lukátsal. aki azt külömbözö képen irja le,?

F szent Mathé egyikel sem ellenkezik, l. az Atya kebeléböl valo Igének, öröktöl fogva valo nemzettségéröl szól. a kit nem lehet meg fogni, se ki mondani. szent Mathé pedig a meg testesült Igének nemzettségit irja le, és az Embersége szerént, aki által, a Pátriárkaktol. és Davidtol származot, 2. szent Mathé nem ellenkezik szent lukátsal., mert ö, a mi Urunk nemzettségit, atermészet szerént valo fiusága szerént teszi fel. szent lukáts pedig atörvény szerént valo fiusága szerént.

K. Mit értesz atörvény szerént valo fiuságon.?

F Értem azt, hogy egy fiat ugy tekéntették mint más embernek fiát a törvény szerént, de nem természet szerént, a törvény azt parantsolta hogy egy atya fi, vegye el a testvér attyafiának özvegyét, ha gyermeke nem maradot, és hogy abban a házaságban valo elsö szülöt, a meg holtnak nevét visellye, és ugy tekinttsék mint a meg holtnak fiát, erre valo nézve kénszeriteték Jákób. Heliásnak elvenni az ö Annyárol valo báttyának feleségit, a ki is nem hagya maga után gyermeket, e szerént volt tehát szent Jósef, a Boldogságos szüz férje, Héliásnak, törvény szerént valo fia, eztet is mondgya szent lukáts. de természet szerént Jákob fia volt, valamint szent Mathé irja, ez a törvény azt képzelé, hogy a kristus halála után az Apostolok. a kiket Attya fiainak nevezé, fiakot nemzenének az Anyaszent egyháznak, akik az ö nevét viselnék, és keresztyéneknek, (: vagy is kristusiaknak) neveztetének. az illyen külömbségek, vagy is tsak tettzö ellenkezések, meg mutattyák hogy mitsoda hivek, és igazak valának az Évangyélisták. és hogy, nem egyik amásikábol irták. amit irtak, ugyan ekénszerit minket arra, hogy függöben tarttsuk az itéletet, a szent irásnak, ollyan hellyein, a melyek mi nékünk homályosoknak. tettzenek, és a mellyek mint ha ellenkeznének egy másal, és ne a magunk elméjit kövessük. hanem az Anyaszent egyház magyarázattyát.

K. szent Máthé miért mondgya még elöre mindgyárt, hogy a kristus Davidnak, és Ábrahámnak fia, mint ha nem lett volna fia a több királyoknak, és Patriárkáknak is?

F Azért hogy arra leg inkáb figyelmezünk, meg akarván bizonyitani azal, hogy ö volt a Messiás, mivel az Isten meg igérte vala. hogy különösön az Ábrahám, és a Dávid maradékábol fog származni, mondván Ábrahámnak, minden nemzettségek meg áldatnak ate maradékodban. és Dávidnak, ate székedben helyheztetem ate ágyékodnak gyümöltsét.

K. szent Mathe miért tette fel akristus nemzettsége köziben az ollyan szüléit, akikben fogyatkozások, vagy a kik idegenek valának.?

F Meg akará nékünk mutatni. hogy akristus a bünösököt jöt meg váltani, és hogy az egyházi szolgáknak bé kel venni az egyházban, ki vévén arendeletlenségböl azokot. kik abban születtek, nem tartá az Isten Fia gyalázatnak. a nemzettsége közi tétetni az ollyan aszszonyokot a kik rendeletlenek, vagy idegenek valának, mert azért jött volt a földre. hogy alázatoságával. el töröllye a kevélységet, ugyan azért választá ollyan alázatos mondgyát születésinek. hogy meg egyezék, és hasonlittson az ö meg testesülésének alázatoságával. ö Isten Fia lévén, a mi természetünket vette magára, és a szolgának formáját. szegény Anyatol. akara születni. akinek mester ember vala a férje, azért, hogy ötet is ugy tekinttsék mint egy átsnak fiát.

K A kristusnak illyen tselekedeti mire tanitanak minket?

F Arra, hogy egy keresztyének, mindenben egy aránsu alázatosnak kel lenni. ha ámbár nagy nemzetböl valo, ha a szüléi fö renden lévök, vagy gazdagok, mind azon által. azért, nem kel kevélykedni. hogy ha pedig alatson rendüek, nem kel azért meg pirulni, se az ö szegénységeket. szükségben valo léteket, szégyenleni. söt még igen kel segiteni a szegény attyafiait, hasonlo tisztelettel lévén azokhoz, valamint agazdagokhoz,

K. A kristusnak ezen tselekedetiböl mitsoda lelki épületre valot vehetnek magoknak az ollyanok, kik nagy renden valok?

F A meg testesült Istennek alázatosága, és az emberekhez hasonlo léte, aki is azért jöt hogy szolgállyon, és nem azért hogy szolgáltassék. arra kénszeritti öket, hogy ki irttsák szivekböl, azt a kevélységet, nagyra vágyodást, és azt a pompát, amelyeket okoz. a nemesi vér, és a mely gyakorta akadállya az üdveségnek, mert meg gátollya rend szerént az alázatoság uttyán járni, mely utat a kristus adgya elönkben. mind tanitásával, mind példájával.

K. szent Josef miképen vala férje Máriának mivel egész meg türköztetésben éltenek egy másal.?

F Josef férje vala aházaság kötele által, a mellyel egy máshoz kötelezték vala magokot, sziveknek egyesége által. atiszta és Istenes szeretet által, mely egy máshoz kaptsolta az ö elméjeket. ez igen szép példa a házasok elött, a kiknek. egy mást, akristus lelkében, és az Istenért kel szeretni.

 

SZENT MÁTÉ APOSTOL NAPJÁN

Imádság

Adgyad uram hasznos segittséget találhassunk a boldog Apostol. és Évangyélista Máténak imádságiban., ugy hogy a mit mi magunktol meg nem nyerhetünk, az ö esedezése által, azt el nyerhesük, a mi urunk. J. k.


Epistola.

Ézéki prof. 1. 10.

Az ö ortzájok hasonlatosága pedig, emberi ortza, és oroszlány ortza anégynek jóbja felöl, ökör ortza pedig anégynek ballya felöl, és sas ortza a négy fölöt, az ö ortzájok, és szárnyok ki terjesztve felyül, mindeniknek két szárnyok egy mást érik vala. és kettei bé fedezi vala az ö testeket, és mindenik közüllök eleiben mégyen vala artzal. ahová alélek indulattya vala, oda mennek vala, és meg nem fordulnak, midön járnának. és alelkes állatok szine, az ö tekéntetek, mint az egö tüzes szemek, és mint a lámpásoknak tekintete, ez vala a látás. futosván a lelkes állatok közöt. atüznek fényesége, és atüzböl ki menö villámlás, és a lelkes állatok mennek, és jönek vala mint a tsillámlo villámlás.


Magyarázat

K. Mit jelentnek ezek anégy titkos állatok akiknek emberi, oroszlány, ökör. és sas ábrázattyok vagyon.?

F Jelenti az Angyalokot, a kiket el küldi az Isten mint szolgait, hogy véghez vigyék némelykor az ö irgalmaságának, némelykor. az ö igasságának. akarattyát, ezek a profétának négy ortzájuaknak tettzettek, külömb külömb féle ábrázatban is adgya elönkben. öket. hogy meg lássuk mitsoda külömb féle képen viszik végben szolgálattyokot, emberi ábrázattyok vagyon mely jelenti hogy ókal, és jóságal tselekesznek, oroszlány ábrázattyok. vagyon. mely jelenti, hogy meg gyözhetetlen erövel viszik végben az urok parantsolattyát; és hogy ök el fáradhatatlanok, és lassuak, a midön az Isten türésel várja abünöst apenitentziára, a sas ábrázat jelenti, hogy tellyesek világoságal, és hogy a mikor kivántatik. olyan nagy sebeségel. munkálodnak, hogy semmi meg nem tartoztattya öket.

K. Miért mondgya az irás hogy ollyanok mint atüz, hogy mindenik artzal mégyen eleiben, és oda mennek ahová alélek indulattya viszi, és meg nem fordulnak jártokban.?

F Azt akarja elönkben adni, hogy azok a mennyei lelkek atüzhöz hasonlo sebeségel engedelmeskednek az Istennek. és nagy buzgoságal. és hogy ök tsak az Isten lelkének indulattyábol., és parantsolattyábol tselekesznek, és oda mennek, ahová küldi öket. nem fordulván. se jóbra. se balra, és hogy akor fordulnak viszá. a midön aparantsolatot végben vitték.

K. Mit tésznek ezek a szók, hogy bé fedezik magokot a két szárnyokal. és a más kettöt ki terjesztik. a mellyekel egy mást érik.?

F Bé fedezvén magokot két szárnyokal, azal meg mutattyák az Isteni Felséghez valo nagy tisztelettyeket, és hogy mitsoda arra hogy ö elötte legyenek, a más kettöt pedig hogy ki terjesztik, azal meg mutattyák hogy szüntelen készek parantsolattyára, és oda menni, ahová küldi öket, szárnyokal egy mást érik, meg mutatván. hogy minnyájan egyenlö akarattal., és egyeségel tselekesznek,

K. Miért olvastattya az Anyaszent egyház ezt a mái letzkét az Évangyélistak innepein?

F Mert szent Hieronimus szerént azoknak az állatoknak négy ábrázatok, a négy Évangyéliumnak kezdetén fel találtatnak, Az emberi ábrázat jelenti a szent Maté Évangyéliumát, a ki akristus Nemzettségin kezdi el, ugy mint az emberen. Az oroszlány ábrázat jelenti a szent Márk Évangyéliumát. aki a pusztában valo szent János prédikálásán kezdi el, valamint egy oroszlánynak orditásán, Az ökörnek ábrázattya., aki rend szerént valo áldozat volt az ó törvényben, jelenti a szent lukáts Évangyéliumát. a ki a Zakariás papságán kezdi el, ez Attya volt szent Jánosnak, A sas ábrázat pedíg jelenti a szent János Évangyéliumát, a ki is mint egy sas. magosan repülvén. a napban néz, fel repül az Istenhez, hogy le irhassa az Igének nemzettségit, valoságos napját az igasságnak.

K. Nem leheté az Évangyélistákra, mint predikátorokra és az Isten szolgaira szabni mind azokot valamiket mondottunk az Angyalokrol. akiket jelentik a négy állatok?

F A meg egyezik az Anyaszent egyház szándékával, aki is az ö innepek napján olvastattya ezt a letzkét, mivel az Évangyéliumnak predikatori ollyanok valának. mint akristusnak láthato Angyali. akiket el küldötte hogy hirdessék parantsolatit. és meg üsmértessék az egész világal. az ö tanitását. és nevét, ök tsak az Isten lelkének indulattyábol irtak, és tanitottak, ök mindenüvé el mentenek valahová küldé öket, és senki viszá nem térithette. a szent lélektöl vévén bátorságot az egész földre el vitték a szeretetnek tüzét. és el hatot az ö szavok, ö magok égtek azon tüzel. a melyet akristus hozot evilágra.

K. Mitsoda hasonlatoság vagyon az állatok negy ábrázatok közöt, és ezen szent Évangyélisták közöt.?

F Az emberi ábrázat jelenti hogy mitsoda jóságal és magok meg alázásával. beszéllettek az embereknek, és mint alkalmaztatták magokot az ö értelmekhez, tejet adván a gyengeknek, és eröseb eledelt. az erösöknek, fel emelték magokot mint a sasok, az Istenhez, hogy ö tölle tanulhassák ki azokot az igazságokot. és titkokot. melyeket másoknak tanitották, tudták követni az oroszlány orditását, predikalván, kemény és hangos szoval; és rettegtetvén a bünösököt. elejekben adták az Isten itéletit, szenvední is tudtanak., valamint a kristusért áldozatra valo ökrök. fel áldozván magokot néki, és ki ontván véreket. az ö ditsöségiért, és az emberek üdveségekért. és valamint azok az állatok ugy ök is el faradhatatlanok valának., szolgálattyoknak sulyos munkáiban.


Évangyélium.

szent Maté 9. 9.

És mikor onnét el menne Jesus. láta egy Maté nevü embert a vámon ülni, és mondá néki. kövess engemet, és fel kelvén követé ötet. és lön le telepedvén ö a házban, imé sok publikánusok, és bünosök jövén, le telepedének Jesusal. és az ö tanitványival, és látván a farisaeusok. mondák az ö tanitványinak. miért eszik a publikánusokal, és abünösökel a ti Mesteretek, Jesus pedig halván, mondá. nem szükség az egéségeseknek az orvos. hanem abetegeknek, el menvén pedig tanullyátok meg mi légyen, irgalmasagot akarok, és nem áldozatot, mer nem jöttem az igazakot hini, hanem abünösököt.


Magyarázat

K. A kristus miért marada leg gyakortáb kafarnaum városában. a mely város igen gonosz vala, és miért hivá szent Mátét az Apostolságra, a ki is publikánus vagy is ado szedö volt?

F Azért, hogy abbol meg tanullyuk, hogy mennél inkáb uralkodik valamely helyben a vétek, annál nagyob buzgoságal kel az egyházi szolgának munkálodni, a bünosök meg térésin, és hogy a vétek sokasága. és nagysága. miat, nem kel kéttségben esni. a bünösök meg térésiért, mert a mint szent pál mondgya, az Isten gyakorta böségel hinti oda kegyelmét. a hol avéteknek bösége vagyon, az ur maga mellé vévé szent Mátét ollyan idöben, a melyben oly veszedelmes hivatalban volt, meg akarván nékünk mutatni. hogy nintsen semmi lehetetlen az ö mindenhato kegyelmének. és hogy a mikor néki tettzik, könyen ki vehet akár kit aveszedelemnek mélységéböl. és el oldhattya a kötelet, melyel a vétekhez volt köttetve.

K. Mit tselekedék szent Máté a midön az ur magához hivá?

F Azonnal el hagyá mindenét, hivatallyát, és jószágát, követé ötet. példát adván nékünk, hogy mitsoda gyorsaságal kel engedelmeskednünk az Isten parantsolattyának, mihent meg világosit minket. és meg üsmérteti velünk, hogy roszul kereset jószágát birunk, vagy hogy az ö törvényével ellenkezö hivatalban vagyunk, ollyankor azon szem pillantásban el kel azokot hagynunk., valamint szent Máté. a gyorsaság. kedvesebbé. és érdemesebbé tészi az Isten elöt az el hagyást, és el is kerülteti akisértetet, a melyben a halogatás vethetne.

K. Miképen kel tekéntenünk az üdvezitönek tselekedetét, aki a publikánusokal, és a bünösökel ül egy asztalhoz?

F Eléggé nem lehet tsudálni az ö joságát. és szeretetét, és ha anyira meg alázta magát, hogy még az ellenségi is szó nélkül nem hagyhaták, azt egyedül tsak a bünösök meg térésiért tselekedte, és ha szent Mátéhoz annyi kedvezésel volt, hogy kérésére el ment hozája vendégségben; azt azért tselekedé, hogy ötet jobban meg erösittse szándekjában. másokot pedig hogy nyerhesen és oktathason, az üdvezitönek ez a példája, tsudálatra méltó, kevesen vannak kik azt kövesék, mivel mi minnyájan gyengék és bünösök vagyunk, és a vendégségek sok keresztyéneket rontanak meg, mivel ót sok rosz példákot, és hejában valo beszédeket látunk, és hallunk, a mértekletlenség ót uralkodik, a leg okosabnak is nehéz magát meg tartoztatni, ót a sok étel, és ital, ahelytelen nevetés, ember szollás, illetlen beszéd, ót az éteknek, és abornak, böségel valo ditséret adása, és több effélék, egy keresztyének nem kellene részt venni az ollyan vendégségekben. leg gyakortáb az ollyanokbol. mind akristust, mind a szemérmeteséget, mind a mértekleteséget ki rekesztik, ahol pedig akristus nintsen, atanitványinak nem kel oda el menni, a midön pedig a mod nélkül valo rendeletlenségek, mértekletlenségek, avendégségböl ki rekesztetnek, az egyeség, és a szeretet. ót jelen lésznek, el lehet ugy oda menni, hogy ót valami lelki hasznára lehesünk másoknak, a melyre is kel vigyázni mindenkor egy keresztyének.

K. Mi vivé szent Mátét arra hogy az urat magánál meg vendégellye.

F Az öröm. melyben volt meg térésiért, és aháláadás, az ö tölle vet kegyelmiért, lehetetlen egy olyannak aki valoságosan meg tért, hogy külsö jelek által is ki ne mutassa az örömét. melyet szivében érzi, és hogy. meg ne hálállya azt, jó tévöjének, hogy ha a kristust el hinák avendégségekre, a melyeket a keresztyének adnak egy másnak, ót meg látnák aszeretetet, a szemérmeteséget, és a mértékleteséget, és minden az ur ditséretire menne végben, de hol látunk illyen példát,? hogy ha pedig szent Máté a kristusal. el hivá apublikánusokot és. a bünösököt, azt el kel hinnünk hogy felebaráti szeretetböl tselekedé, akarván azoknak is hasonlo kegyelmet nyerni, mint amelyet magának nyert volt az urtol.

K. A kristus vendégségben valo jelen létin. valaé okok a farisaeusoknak, hogy meg botrankozanak, és azt szemekre hánnyák a tanitványinak?

F Semmi okok nem vala a meg botránkozásra, nem is más hanem az irigység tarthatá azt rosznak, az üdvezitönek, az ö ártatlan., és tsudálatos életiért, arágalmazásnak el kelletet volna tölle távozni, és jól itélni, hogy nagy okokbol mégyen az ollyan vendégségekben, de az ö gonosz szivek irigyelvén az urnak szent erköltseit. és emlékezetét. minden modon azon igyekeztenek hogy valamely okot találhassanak a rágalmazásra. hogy a tanitványit tölle el idegenithessék. és ötet magát, el veszesék, a midön a hiveket, vagy az egyházi szolgákot, akiket tudgyuk hogy Isten félök, a hamisak társaságában. vagy asztalnál láttyuk. jól itéllyünk felöllök. és hitesük el magunkal., hogy azt jó végre tselekeszik

K Mit felele az ur. a farisaeusok rágalmazásokra.?

F Azt felelé, hogy az egéségeseknek nintsen szükségek az orvosra, hanem a betegeknek, meg akarván azt vélek értetni. hogy ha abünösökel társalkodik. azért tselekeszi, mert ö alelki orvos. hogy ha pedig az orvos abetegekhez mégyen. nem megyen. hogy részt vegyen nyavalyályokban, hanem hogy meg gyógyittsa öket. de ök, akik azt tarttyák magok felöl hogy egéségesek, és akiket a rosz kivánság anyira meg vakitotta, hogy se nem láttyák. se nem érzik nyavalyályokot; azért nintsen is nékik szükségek. az orvosra. ezeket pedig azért mondá nékik. hogy magokban térnének.

K. A kristus tsak a bünösökért jötté el?

F Azért jöt el. hogy minden embereknek orvosa légyen mivel minnyájan bünösök, és nyavalyások, és mindennek. vagyon szüksége az orvosra, és az orvoságra, az igazak is tsak azok, akik hozája folyamodnak, és egéséget vesznek tölle, de abban az igaz voltokban is. tartoznak tölle orvoságot, az az kegyelmet kérni, a gyengeségekért, a lelki gyógyitás, nem ollyan mint a testi, a rend szerént valo orvos, a testet meg gyógyittya., el vévén az orvoságokal a betegségnek okát, de a midön az Isten valamely lelket meg gyógyit, a rosz kivánságot abban meg hagya, a mely gyükere és oka avéteknek, és a mely szüntelen valo gyengeségben tarttya életünket.

 

SZENT MIHÁLY NAPJÁN

Imádság

Oh' Istenünk aki oly tsudálatos rendel osztogatod a külömbözö hivatalokot. az Angyaloknak, és az embereknek, enged meg jóvoltodbol. hogy azok atiszta lelkek, kik mindenkor elötted állanak, a menyekben. mi nékünk gondviselöink legyenek. ez életben. a mi urunk J. k.


Epistola.

Apocal. 1. 1.

A Jesus kristus jelentése melyet néki adot az Isten. hogy meg jelentené az ö szolgainak., a melyeknek hamar kell lenni, és meg jelentette, el küldvén az ö Angyalátol az ö szolgájának Jánosnak, ki bizonyságot tett az Isten igéjéröl. és bizonyságot a Jesus kristusrol, mindeneket a miket látot, boldog a ki olvassa, és hallya eprofétálásnak Igéit, és meg tarttya azokot, melyek abban meg irattattak, mert az idö közel vagyon, János ahét Anyaszent egyháznak, melyek Ásiában vannak, malaszt néktek. és békeség attol, aki vagyon, és a kivala, és aki el jövendö, és a hét lelkektöl, kik az ö királyi székének szine elöt vannak, és a Jesus kristustol. a ki hiv tanu, elsö szülöt a halottak közül, és eföld királyinak fejdelme, aki minket szeretett, és meg mosot minket, a mi büneinkböl, az ö vére által.


Magyarázat

K. Mit tanulhatunk amái letzkének elsö szavaibol?

F Azt tanulhattyuk, valamint hogy az Isten ki nyilatkoztatta szent Jánosnak a jövendöt, mert az Isten igéjét ki hirdette, és hogy bizonyságot tett mind azokrol a miket látot, és hallot, a kristustol, ugy az egyházi szolgák is ha ujjab világoságot akarnak venni, hasonlo képen kel nékik is hirdetni akristust, és rolla bizonyságot tenni.

K. Mit tésznek ezek a szok. boldog aki olvassa, és hallya eprofétálásnak igéit, és meg tarttya azokot mellyek abban irattattak?

F Azt teszik hogy ugy tanállyuk boldogságunkot, és vigasztalásunkot a szent Lélek igereti szerént ebben a szent könyvben, és atöbb szent könyvekben, hogy ha azokot hittel, és alázatoságal olvasuk, ha azoknak értelmit engedelmeségel veszük az Anyaszent egyháztol, és ha azokban lévö igazságokot hüségel, és halogatás nélkül követtyük, mivel az idö közelget, a melyben számot kel adni az igazságokrol. a melyeket a kristus ki nyilatkoztatot nékünk, ámbár ollyan keveset gondolkodgyanak is arrol.

K szent János miért kivánnya hogy a kegyelem, és a békeség velünk legyenek. az által aki vagyon, a ki volt, és aki el jövendö az az, akristus által?

F Meg akarja nékünk mutatni, hogy haszontalan volna az igazság meg üsmérése, hogy ha a kristus azt nem szerettetné, és nem követtetné velünk, és hogy ha a szent Léleknek békesége meg nem kostoltatná it velünk a kegyelemnek gyümöltsét. és reménséget nem adna a menyekben valo lakásunkrol, szent János akristust nevezi annak a ki volt, vagyon, és a ki el jövendö. mert volt tegnap, mondgya szent pál, ma is vagyon. és ugyan azon, lészen minden idökben hebr. 13. 8. ö mindenkor ugyan azon., mert ö Isten. és nem vettetet változás alá, mint az ember, ö ugyan azon, minden idökben, mert fel támadása által, bé ment ditsöségében, az ö igazsága, titkai, Evangyéliuma, és Anyaszent egyháza, meg maradnak eföldön. minden idökben, és az utolso napon el fog jöni hogy meg itéllye az egész világot, és számot kérjen malasztirol. a melyeket meg testesülésekor hozta volt ell.

K Miért adgya hozája, és a hét lelkek által; tudni illik. az Angyalok kik széke elöt vannak.?

F Azt akarja velünk meg értetni, hogy az Isten a kezdete, és kut feje akegyelmeknek, az Angyalok pedig ollyan szolgai, akiket el osztogattya az Anyaszent egyházban. hogy munkálodgyák a választattak üdveségeket, ebböl meg láttyuk hogy nem roszul tselekeszünk, ha az Angyalokhoz folyamodunk könyörgésinkben, mivel ha a rosz volna. szent János nem mondaná. hogy a kegyelem és a békeség azok aboldog lelkek által adatnak nékünk. de ök azt ugy tselekeszik mint Istennek szolgai. ugyan ök is ajánlyák néki a hivek könyörgéseket. és nyernek nékik kegyelmet, nem a magok érdemek által, hanem akristus érdemi által, mivel tsak az ö érdemiért adatik akegyelem, tsak az ö beszédiben avilágoság. tsak az ö fel támadásában az élet, az ö vériben. és halálában az üdveség, és az ö szeretetében aremenség, ugyan ezért tartozunk azon kérni ötet hogy meg nem szünvén minket szeretni, meg se szünnyék minket meg mosogatni, és meg tisztittani.


Évangyélium

szent Maté 18. 1.

Azon orában járulának atanitványok Jesushoz. mondván, kit vélsz mennyeknek országaban nagyobnak lenni, és hozzá hiván Jesus egy kisdedet, közikbe állatá ötet, és mondá. bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és nem lesztek mint a kisdedek, nem mentek bé, menyeknek országába, valaki azért magát meg alázza. mint ekisded, a nagyob mennyeknek országaban. és aki bé fogad egy illyen kisdedet, én nevembe, engem fogadbé, a ki pedig meg botránkoztat egyet ekisdedek közül, kik én bennem hisznek, hasznosab annak hogy egy malom kö köttessék anyakára, és atenger mélységiben el merittessék, jaj evilágnak abotránkoztatásokért. mert szükség hogy botránkozások jöjjenek, mind azon által, jaj annak az embernek aki által botránkozás jö [botránkozás-jö], ha pedig akezed, vagy lábad meg botránkoztat téged, vágd el azt, és vesd el töled, jóbb néked az életre bé menned bénnán, vagy sántán, hogy sem két kezed, vagy két lábad lévén az örök tüzre vettetned, és ha a szemed meg botránkoztat téged, vájd ki azt, és vesd el töled. jóbb néked egy szemmel az életre bé menned hogy sem két szemed lévén, a gehenna tüzébe vettetned, meg lássátok hogy meg ne utállyátok. egyet akisdedek közül, mert mondom néktek, hogy ezeknek Angyali mennyekben mindenkor láttyák az Atyám ortzáját, ki menyekben vagyon.


Magyarázat

K. Mit értettek it az Apostolok a mennyeknek országán. és mit ért maga az kristus azon az országon?

F Az Apostolok követvén még akor atesti sidoknak gondolattyokot, ök azon. világi és földi országot értettenek, valamint a földi királyok uralkodnak, de akristus azon az örökké valo boldogságot értette, ahol uralkodni fog választattiban, és ahol az ö választatti uralkodni fognak ö véle, és ö benne; birván az Istent, az ö örökös jóvokot. az Apostolok tehát amidön azt kérdék hogy ki lenne. leg nagyob a mennyeknek országában. meg mutaták azal. hogy az elsö helyekre vágytanak, abban a földi országban. a melyet a sidok várják vala.

K. A kristus mit felele nékik. hogy az ollyan nagyra vágyo gondolatokot el hagyasa vélek?

F Ez az, alázatoságnak Mestere, és doktora, egy kis gyermeket hiván magához, közikben állittá, és meg mondá nékik. hogy ha hasonlok nem lésznek akis gyermekekhez, a meny országban részek nem lészen. akár mely nagy renden lévö gyermek örömest adgya magát az alatson renden lévöhöz, se az utolso, se az elsö helyben nem válogat, eszerént is kel tselekedni az olyannak, aki nagy akar lenni a menyekben, mivel a meny ország az alázatosoknak adatik, meg. és azoknak akik magokot meg vetik.

KMit tésznek ezek aszok., aki bé fogad egy illyen kisdedet, az én nevemben, engemet fogad bé,?

F Az ur azt akarja, hogy ugy tisztellyék az alázatosokot, mint az ö országának fejedelmit. és hogy azokal jót tegyenek, mint hogy pedig ö az ollyanokot szereti, büntetés nélkül nem hagya ha azokot meg vetik. vagy meg bótránkoztattyák. avagy meg bánttyák. ha rosz példával, rosz beszédel, vagy rosz tanátsal avétekben ejtik. azért is mondgya az ur, hogy hasznosab volna egy embernek ha egy malom kövel a tengerben vetnék mint sem botránkoztatására lenni egy olyan kisdednek. a ki ö benne hiszen

K. Mitsoda értelemben mondgya az ur hogy szükséges hogy botránkozások jöjenek?

F Azt akarja azal mondani, valamint világosan mondgya szent lukátsnál 17 1. lehetetlen hogy botránkoztatás ne légyen. mivel a gonoszoknak nagy számok el terjedet evilágon. a kiknek rosz példa adások veszedelmire vannak sok számuaknak. az Isten azt meg engedi a gonoszokon valo rettenetes igasságábol, és a jokon valo irgalmaságábol, meg akarván mutatni, hogy ditsöségire, és választatinak üdveségekre tudgya forditani, ugyan azon vétkeket, a mellyekel ötet meg bánttyák. és másokot avétekben ejtenek. meg engedi abbol az okbol is abotránkozásokot, hogy félelemben, vigyázásban, köny hullatásban., alázatoságban. tarttsa szolgait, de jaj annak aki által abotránkozás jö, mert meg büntettetik, mind a maga, mind a mások vétkiért. mind azért agonoszért. a melyet akart tselekedni, ha szinte a tellyeségel végben nem ment is, mivel mind példájával, mind tanátsával. azon volt. hogy végben vihesse, hogy ha tsak az Isten meg nem gátolta volna. kegyelméböl, ez igy lévén, abotránkozás azon vagyon hogy el ronttsa az Isten munkáját. szolgaiban. és azért meg érdemli az ö rettentö boszu állását.

K Magyarázd meg nékünk ezeket a szokot., vájd ki a szemedet, vagd el a kezedet, ha ezek meg botránkoztatnak?

F Meg akarja az ur velünk értetni, az ilyen példa beszéd által, hogy mitsoda szükséges üdveségünkre, hogy el kerüllyük a vétekre vivö alkalmatoságot, hogy vályunk, és magunkot meg foszuk mind azoktol., a mik botránkozásunkra lehetnének, és a vétekben ejthetnének, ha szinte azok leg drágábbak volnának is elöttünk evilágon, és oly leg szükségesebbek, valamitsoda szükséges a kéz, a láb. és a szem, mihent valami örökös veszedelmünket okozhattya, azt ugy tekénttsük, mint ellenségünket, és mint a mérget, mit használ egy embernek, ha a világot meg nyerné is, ha a lelkét el veszti,? az üdvezitö nem érti azt betü szerént hogy valaki el vágja a kezét. és ki vája a szemét, hanem hogy ezekel ne élyenek az ö törvénye ellen. és hogy el távozanak mind attol. valami fel gerjeszthetné a rosz indulatot, és fel indithatná a rosz kivánságot

K Mit kel tselekedni hogy az igazakot meg ne vessük, a kik a kisdedek, mert alázatosok, és akik a testi szemnek alázatosoknak láttzanak?

F A hitnek szemével kel öket tekénteni. hogy meg láthassuk ök kik légyenek az Isten szemei elöt, ne külsö képen tékénttsük öket, hanem azt visgállyuk meg. hogy az Isten mint tekinti öket. mivel menyei lelkeket ád melléjek, kik öket örizzék, reájok gondot visellyenek. mondom néktek. hogy ezeknek Angyali, menyekben, szüntelen láttyák az Atyám ortzáját. ezeket azért mondá, hogy annál is nagyob tisztelettel legyünk a kisdedekhez, és az alázatosokhoz, meg tekintvén, mitsoda szolgait rendelte melléjek, hogy gondgyokot visellyék, és a kik által boszut áll azokon, kik azokot meg vetik, vagy avétekben ejtik.

 

SZENT SIMON ÉS SZ. JUDÁS NAPJÁN

Imádság

Oh' Istenünk, aki ate boldog Apostolid által, hittál minket szent nevednek üsméretire, adgyad hogy tsudálván, szent simon. és szent Judásnak örökös ditsöségeket, mi azt haszonal tisztelhesük, ami urunk. J. k.


Epistola.

szent pál. ephes. 4. 7.

kinek kinek közüllünk malaszt adatot akristus ajándékozásának mérteke szerént az okáért mondgya, fel menvén amagoságban. fogva vitte a fogságot, ajándékokot adot az embereknek, hogy pediglen fel ment, mitsoda, hanem hogy le is szállot, elöb a földnek also részeire, a ki le szállot, ö aki fel is ment, minden egek feliben, hogy mindeneket bé töltene. és ö adot némellyeket ugyan. Apostolokot, némellyeket pedíg profétákot, némellyeket pedig Évangyélistákot. némellyeket pedig pasztorokot. és doktorokot. a szenteknek tellyes voltokra, a szolgálatnak munkájára, a kristus testének épülésére, mig minnyájan el jussunk a hitnek és az Fia üsméretinek egyeségére, hogy tekélletes férfiakká legyünk, akristus meg állapodot idejének mértéke szerént.


Magyarázat

K. Miért mondgya szent Pál, hogy malaszt adatot nékünk a kristus ajándékozásának mérteke szerént.

F Mert ki ki különös kegyelmét vészi az Istennek, rendéhez, és hivatallyához képest, akristusnak, rendelése, és akarattya szerént, aki is azt akarja hogy ki ki avett ajándék szerént munkálodgyék. ugyan ezért is tartozunk imádni az Isten akarattyát; az ö malasztinak el osztogatásában, el hitetvén magunkal., hogy ö azokot, azoknak adhattya. akinek akarja, amikor akarja, és ollyan formában a mint néki tettzik, szeresük, és tisztellyük másokban is az Isten ajándékit, munkálodgyunk pedig mi magunk is az ö akarattya. és rendelése szerént, a munkán a melyre rendelt, és a melyre adta ajándékját.

K Mitsoda ajándékok azok a melyeket akristus az emberekre hintette, menyben menetelekor?

F 1. Azok amalasztok, a melyeket nevezik meg szentelö malasztoknak, amelyek kedvesé tészik Isten elött az igazak lelkeit, és a mellyek azoknak üdveségekre adatik, kik azokot veszik, 2. amalasztok a melyeket nevezik ingyen valo kegyelmeknek, a melyek amások üdveségekre adatnak. és az Anyaszent egyház hasznára. illyenek a jövendölésre, az idegen nyelvekre, tsuda tételekre, valo ajándékok, a mellyek meg nem szentelik, és a melyekel jól vagy roszul élhetnek, azok, kik azokot veszik az illyen rend kivül valo ajándékok, szükségesek valának eleinte, akristus Istenségének meg bizonyitására, hogy a népek a hitre teritessenek, és az Anyaszent egyház fel állitására, és meg erösitésére,

K. Miért mondgya az Apostol. hogy a kristus fel ment a magoságba, mert le is szállot vot elöb a földnek also részeire?

F Mert az Istennek Fia, meg alázta magát eföldön, emberi testet vévén magára, le szállot halála után alimbusba, a földnek also részeiben hogy onnét meg szabadittsa az ó testamentum béli szenteket, fel emelte menyben menetelekor Emberségit a magoságba, az az, minden teremtet állatoknál, az Apostol mondgya, hogy oda fel ment, hogy bé töltene mindeneket hatalmával, és jóságával, a földet bé töltötte malaszttyával, és szent lelkének ajándékival, apoklokot meg gyözte, és a mennyekben helyheztette országát. el mondhatni még hogy bé töltötte és bé tellyesitette az ó törvénynek fíguráit, és jövendölésit, ugyan azon törvényt tekélletesé tette, és kegyelmet nyert az embereknek, hogy azt meg tarthassák.

K. Miért mondgya az irás hogy akristus maga adta az Anyaszent egyházának némelyeket hogy Apostolok legyenek Etc.

F Meg akarja velünk értetni, hogy a kristust illeti hogy válaszon és rendellyen magának egyházi szolgákot, nem ti választottatok engemet, mondá atanitványinak, hanem én választottalak titeket, joan. 15. 16. külömb féle renden lévö szolgakot adot Anyaszent egyházának. hogy ki ki ajándéki szerént munkálodgyék, hivatallyában, a lelkek meg szentelésire az ö testének, az az, az Anyaszent egyház épületire, mind addig valamég mindenek. ahitnek egyeségére jöjjenek, az az. hogy a kristus, azért választotta öket. hogy azon legyenek, hogy a lelkeket meg térittsék, vagy a hitre, vagy ajóbb életre, és azokot vezessék a szenttségre, és tekélleteségre, a melyekre rendelte Isten. az Apostolokot, ezt atekélleteséget. akristus meg állapodot ideje. mértékének nevezi. a melyet követni fogja a ditsöségnek tekélletesége, a midön, ö minden lészen minden választatiban, és a midön bé tölti öket minden gazdagságival.


Évangyélium.

szent Ján. 15. 17.

Ezeket parantsolom néktek hogy szeresétek egy mást, ha vílág titeket gyülöl, tudgyátok hogy engem elöbb gyülölt nálatoknál, ha evilágbol valok lettetek volna, avilág ami övé volna szeretné azt, mivel hogy pedig evilágbol valok nem vattok, hanem én választottalak titeket evilágbol. azért gyülöl titeket evilág. meg emlékezetek az én beszédemröl, melyet én mondottam néktek, nem nagyob a szolga az uránál, ha engem üldöztek, titeket is üldöznek, ha az én beszédemet meg tartották, atiéteket is meg tarttyák, de ezeket mind az én nevemért tselekszik néktek, mert nem tudgyák azt, aki engem küldöt, ha elnem jöttem volna, és nékik nem szollottam volna. bünök nem volna, most pedig menttség nints az ö bünökröl, aki engem gyülöl, az Atyámot is gyülöli, ha atselekedeteket nem tselekedtem volna közöttök, mellyeket senki más nem tselekedet, bünök nem volna, most pedíg láttak is, és gyülöltek is, engemet is, s' az Atyámot is, de hogy bé tellyesedgyék, a beszéd, mely az ö törvényekben bé iratot, hogy ók nélkül gyülöltek engem.


Magyarázat

K kitsodák azok. akiknek akristus parantsollya hogy egy mást szeresék. valamint ö szerette öket.?

F Ez a parantsolat tekénti különösön az Apostolokot, és mindnyájan az egyházi szolgákot, mivel az ö hivatallyok, köteledzi öket a hiveket tanitani szoval, és példa adásal, de arra köteledzi minnyájan akeresztyéneket is, akristus azt akarja, hogy egy mást szeresük, a mint ö szeretett minket. ö minket ollyan idöben szeretet, a melyben. arra tellyeségel méltatlanok voltunk, söt még életét s adta érettünk, tartozunk tehat mi is szeretni az ollyanokot., a kik nem hogy azt meg érdemlenék. de söt még gyülölségel vannak hozánk, életünket is készek legyünk üdveségekért adni, az illyen szeretetért akarja az üdvezitö hogy meg külömböztessenek az ö tanitványi másoktol.

K Miért nem szereti avilág akristust, se az ö szolgait?

F Mert avilág tsak azokot szereti kik az övéi, és hozája hasonlitnak, a kristus tanitása pedig kárhoztattya a világ tanitásit. és tartásit.

K. A világ szeretöi kik nem tudgyák az Évangyéliumi igazságokot vagy akik azokot nem hiszik, menttségre valoké, ha akristust, és az ö tanitványit nem szeretik?

F Az ollyan világiak. kik tudatlanoká teszik magokat, vagy szán szándékal, valo hihetetleneké, minden bizonyal vétkesek, nyisák fel egy kevesé szemeket, meg láttyák az igazságnak világoságát. és azokat a fényeségel valo bizonyságokot, a mellyeket hagyot az ur nékünk Istenségéröl. és tanitásának igaz voltárol, azt pedig ollyan tselekedetek által, a mellyeket soha senki nem tselekedte, se senkí nem tselekedheti, a proféták tettek tsudákot, de azokot. ugy nem tsudálták, mint a kristus tsudáit. se ollyan hatalomal ök azokot nem tselekedték, ö magok meg jövendölték volt. akristus tsuda tételeit, a melyekel meg bizonyitotta Istenségit.

 

MINDEN SZENTEK NAPJÁN

Imádság

örök minden hato Isten. ki nékünk meg engeded hogy tisztellyük szenteidnek érdemit a mái napon, kérünk tégedet hogy meg szaporitván érettünk valo esedezöknek számokot, annál is nagyob böségel hinttsed mi reánk. irgalmaságodot. a melyet ohajttyuk. a mi urunk. J. k.


Epistola,

apoca. 7. 2.

És láték más Angyalt fel jöni nap keletröl, nála lévén az elö Istennek jele, és nagy szoval kíálta a négy Angyalnak. akiknek adatot hogy ártsanak a foldnek, és a tengernek, mondván ne árttsatok a földnek, és atengernek, se a termö fáknak, mig meg jegyezzük a mi Istenünk szolgait az ö homlokokon, és hallám a meg jegyeztettek számát, száz negyven négy ezeren. valának, meg jegyezve, az Izrael fiainak minden nemzetiböl., A juda nemzetéböl tizen két ezer jegyeztetett, a Ruben nemzetéböl tizen két ezer jegyeztetet, a Gád nemzetéböl, tizen két ezer jegyeztetet, az Aser nemzetéböl tizen két ezer jegyeztetet, a Neftáli nemzetéböl, tizen két ezer jegyeztetet, a Manasses nemzetéböl, tizen két ezer jegyeztetet, a Simeon nemzetéböl, tizen két ezer jegyeztetet, a Lévi nemzetéböl tizen két ezer jegyeztetett, az Isakár nemzetéböl tizen két ezer jegyeztetett, a Zábulon nemzetéböl. tizen két ezer jegyeztetet, a Josef nemzetéböl, tizen két ezer jegyeztetett, a Benjamen nemzetéböl tizen két ezer jegyeztetett, ezek után láték nagy sereget, melyet senki meg nem számlálhat vala, minden nemzetekböl, és nemzettségekböl, és nepekböl, és nyelvekböl, álván akirályi szék elött, és a Bárány szine elött. fejér hosszu ruhákba. öltözve, és pálma a kezekben, és kiáltnak vala nagy szoval, mondván, üdveség ami Istenünknek, ki akirályi székben ül, és a Báránynak, és az Angyalok minnyájan akirályi szék, és a vének, és a négy lelkes állatok körül állanak vala, és akirályi szék elött, ortzájokra borulának, és imádák az Istent, mondván. Amen, Áldás, és fényeség. és böltseség, és hálá adás, tisztelet, és erö, és eröség ami Istenünknek, örökkön örökké Amen.


Magyarázat

K. Mit jelent az az Angyal. aki nagy szoval kiált amás négy Angyaloknak.?

F Meg tanulhattyuk ebböl hogy még amenyekben is vagyon subordinatio. és hogy az Isten némellyek által üsmérteti meg akarattyát atöbivel, ebböl következik, hogy a földön lévö Anyaszent egyhazban. is kel lenni subordinationak, a melyben, alá valo renden lévök. vezéreltessenek, és igazgattassanak a fellyeb valo renden lévöktöl, ugyan az is tartattya meg az egyeséget. abékeséget. és a rendet, amidön, minden a menyei Hierarchia szerént igazgattatik, ahol minden a szeretet, és az Isten lelke szerént mégyen végben. kevelység. és eröszak tétel nélkül, ahol tsak az Istennek ditsöségire. és az Anyaszent egyház jóvára tzéloznak, és a midön a fellyeb valok tsak az Isten parantsolattyát adgyák ki, nem parantsolván mást az aláb valoknak, ha nem tsak ami azoknak hagyatott hogy tselekedgyék. és az aláb valok is szeretettel, és alázatoságal engedelmeskednek nékik, mint az Istennek magának.

K. Mitsoda parantsolatot ád ez az Angyal a többinek az Isten részéröl.?

F A négy Angyalok hatalmot vévén az Istentöl hogy árthassanak a földnek és a tengernek, és boszut állyanak a bünösökön, ez az Angyal pedig hozájok küldetek hogy a parantsolatot addig véghez ne vigyék még az Istennek szolgai meg nem jegyeztetnek. a homlokon., adgyanak idöt is azoknak a kiket öröktöl fogva el választot arra hogy vagy meg térjenek, vagy el érhessék a kegyelmet mely nékik rendeltetett.

K. Mitsoda bélyeg az, a melyel meg jegyeztetnek az Isten szolgai a homlokokon

F Az a kristus keresztének bélyege. hogy részünk lehesen az ö ditsöségében. részünknek is kel lenni az ö keresztének gyalázattyában. azt a szivünkben is kel hordoznunk., mert szeretnünk kel a szenvedést, a homlokunkon kel azt viselnünk, meg nem pirulván azért, az emberek elött, vallást kel tenni a meg feszitetet kristusrol. és a hitnek igazságirol. halált is szenvedgyünk az ö neviért ha kivántatik, tarttsuk azt a mint Mojses tartotta. hogy a kristusnak gyalázattya. drágább a egész világ kintsénél. szent Pál szerént nem elég az, az üdveségre hogy szivböl higyünk, hanem szájunkal, és tselekedetinkel is vallást kel tennünk, hebr. 11. 26. rom. 10. 10. az Angyal azért küldeték el tehát hogy meg jegyeze az Isten szolgainak homlokjokot. a kiknek eröt, és bátorságot ád hogy élettyek el vesztésivel is vallást tehessenek a kristusban valo hitröl, ez a jegy, minden idökre valo. nintsen olyan keresztyén aki ne tartoznék nyilván, és közönségesen vallást tenni az Évangyéliumrol., és mind azokot a nyomoruságokot békeségel és szeretettel el szenvedni, a mellyek a keresztyéni életet követik.

K Mit tésznek azok az egy aránsu számok az Izraelnek minden nemzetéböl.?

F Jelentik az sido népnek választatit, akik valoságos Izraéliták, és valoságos fiai Ábrahámnak, nem atesti környül metélkedésnek jegye által, se nem a Mojses törvénye által, hanem akristus keresztének és kegyelmének jegye által, ezek a számok jelentik hogy a választattaknak számok az Isten örökös el rendelésiben meg vannak határozva, és hogy ö azokot mind üsméri, a ki pedig azt ohajttya. hogy az Isten ötet annak idejében az ö választot népe közül valonak üsmérje, azon igyekezék, hogy meg tarthassa a szent Léleknek bélyegét, az alázatoságnak, békeséges türésnek., és az Isteni szeretetnek jelét.

K. Mit jelent az a nagy sereg, a melyet senki meg nem számlálhattya vala?

F Jelenti apogányok közül valo meg számlálhatatlan szenteket, kik az Évangyéliumra állottanak, a sidok tiszteltetnek az elsöségel, mivel az Üdvezitö közöttök vette fel az emberi testet, de a pogányok közül sokal több, aválasztottak száma, ezek a szentek mind fent álva vannak a Báránynak széke elött, a melyel meg mutattyák, hogy egy keresztyének., nem kel a földhöz ragaszkodni, hanem mindenkor készen kel lenni az Isten parantsolattyára, azok fejérben vannak, pálma fa ágat tartván akezekben, amelyel jelentik akereszttségben vett ártatlanságot, és igazulást, avilágon, és vetken vett gyözedelmet. azok fent szoval énekelnek, arra tanitván minket, hogy a mely lelkek tellyesek az Istennel. és az ö kegyelmével, azoknak ditsérni kel az ö irgalmaságit, örömel, és hálá adásal kel lenni elötte.

K. Mitsoda oktatást kel magunknak venni mind azokbol. valamiket mond az irás az Angyalokrol és a vénekröl?

F Látván öket az Istenhez, és az érettek fel áldoztatot Bárányhoz szüntelen valo szent félelemben. nagy tiszteletben, és imádásban lenni, szégyenlenünk kellene azt, hogy mitsoda tiszteletlenül vagyunk az Isten, és akristus elött. az ö szent templomában. mitsoda kevés hittel és buzgoságal, és hogy meg szeplösittyük az ö házát anyi sok botránkoztato illetlen magunk viselésivel.

K. Mire intenek minket az ö éneklésekel.?

F Arra hogy vélek együt imádgyuk, és hálákot adgyunk az Istennek, és akristusnak, és vallyuk meg, hogy ö néki tartozunk mind azokért a gyözedelmekért, a mellyeket veszünk üdveségünk ellenségin.


Évangyélium

szent Máté 5. 1.

Látván pedig Jesus a seregeket fel mene ahegyre, és midön le ült volna, hozzája járulának az ö tanitványi és meg nyitván száját, tanittya vala öket, mondván. Boldogok alelki szegények, mert övék menyeknek országa, Boldogok a szelidek, mert ök birják a földet, Boldogok a kik sirnak. mert ök meg vigasztaltatnak, Boldogok a kik éhezik, és szomjuhozák az igazságot. mert ök meg elégittetnek, Boldogok az irgalmasok, mert ök irgalmaságot nyernek. Boldogok atiszta szivüek, mert ök meg láttyák az Istent, Boldogok, abékeségesek. mert Isten fiainak hivattatnak, Boldogok. akik üldözést szenvednek. az igazságért. mert övék mennyeknek országa, Boldogok vagytok. midön szidalmaznak titeket, és üldöznek titeket, és hazudván, minden gonoszt mondanak ellenetek, én érettem, örüllyetek, és vigadgyatok, mert ati jutalmatok. böséges mennyekben.


Magyarázat

K. Miért tészi fel az Évangyélium, hogy nagy sokaság követi vala akristust, hogy halgassa beszédit. és hogy meg gyógyittassék betegségiböl.? matth. 4. 25. mark. 3. 7. luk. 6. 17.

F Azért hogy meg mutassa mitsoda halogatásal, és idegenségel vagyunk az Isten igéjéhez, és hogy nagyob buzgoságal tanullyuk, halgasuk, és olvasuk azt, és hogy azal élvén, a mi lelki nyavalyáinknak orvoslására fordittsuk, abizonyos. hogy ha abban olyan hittel, és szorgalmatoságal. keresnök a lelki gyógyulást. mint a melyekel kereste ez a nép atesti gyogyulást. meg éreznök valamint ök, akristus minden hatoságának erejét.

K. Miért mene akristus ahegyre hogy imádkozék. Apostolokot válaszon, és azokot tanittsa?

F l. Azért, hogy különösebben imádkozhassék, és tavulabb a világtol. 2. azért, hogy nagy gondolatot adgyon szolgainak, az Évangyéliumi tekélleteségröl, a melyre hivattattak, és az ö mennyei tanitásárol, melyet prédikállot tanitványinak, és a népnek, 3. meg akará nékünk mutatni, hogy azokot az igazságokot se meg nem lehet jól fogni, se követni, hogy ha elménket és szivünket fellyeb nem emellyük, a földi dolgoknál.

K Mit foglal magában az a tsudálatos predikatio., melyet tett a kristus a hegyen?

F A nyolcz Évangyéliumi boldogságot foglallya magában. tudni illik. mind azt, valami boldoggá teheti az embert eföldön. minden ember kíván boldog lenni, ugyan erre avégre is tzéloznak minden munkájokban. és szivek indulatyokban, ebben meg is egyeznek minnyájan. de ez a természet szerént valo hajlandoság bennek nagy tévelygést okoz, avétektöl fogvást, és sok vétekben veti öket, mert nem üsmervén, és nem kedvelvén az örökös jót. a mely egyedül teheti öket boldogoká, és mint egy tapogatva járnak, ót keresvén aboldogságot. ahol nintsen, és ót nem keresik ahol vagyon, ugy anyira, hogy a magok meg romlot hajlandoságokot követvén, ollyan dolgokhoz ragaszkodnak, a mellyek öket el ámittyák, és meg tsallyák, és a melyek tsak boldogtalanoká tehetik öket. ugyan ezért is kezdé el ezen. a meg váltó predikátioját, hogy meg mutassa mitsoda boldogságot kel nékik keresni, és hogy mitsoda modon nyerhetik azt meg, ez a boldogság pedig nem más, hanem hogy az Istent birhasuk mint örökös jónkót, ötet szeresük tekélleteségel. illyen formában birják ötet. és ha birjuk, ugy uralkodunk is, az örökös uralkodás pedig a, hogy tsak egyedül ö tölle fügjünk, ugyan ezt is nevezi a menyeknek országának.

K A mely modokot ád az ur a mái Évangyéliumban. hogy bóldogok lehesünk, azok boldogoká tészneké minket ez életben is?

F Azokal az örök boldogságot meg nyerjük, mert azok vezethetnek oda, ez életben is boldogoká tésznek anyiban, hogy remélhettyük valoságal azoká lenni egy nap, az Istent örökösön birván. meg kostoltattyák velünk még elöre, a belsö békeség, és öröm által, a nékünk meg igért boldogságnak sengéjit, azt is meg mutattyák egyszers mind nékünk, hogy mitsoda nagy külömbség vagyon az Isten, és az emberek itéleti közöt, mivel ezek azokot hiják boldogoknak. a kiket akristus boldogtalanoknak nevezi, és azokot tekéntik boldogtalanoknak,, akiket akristus boldogoknak hija.

K. kitsodák azok a lelki szegények akiké amenyeknek országa.?

F Azok akik valoságos alázatos szivüek, akiknek elméjekben nintsen se fel fuvalkodás, se hivalkodás. a kik amagokban lévö roszat magoknak, ajót pediglen az Istennek tulajdonittyák, azok kik avilági szeretettöl meg foszttyák magokat. és avilági gazdagságokot nem ohajttyák, abban tartván minden jovokot, és gazdagságokot. hogy az Istenhez kaptsollyák magokot, mint hogy azok az Istennek adgyák testeket, lelkeket, elméjeket, az Isten is egészen nékik adgya magát.

K kitsodák azok a szelidek, kik birni fogják a földet, és mitsoda föld a?

F Azok a szelidek, akik gyülölik az egyenetlenséget, veszekedést. harag tartást, akik szeretettel engedelmeskednek a mások igaságtalanságinak, és hamiságinak, azokban se részt nem vévén, se jóvá nem hagyván, akik nehézség nélkül és tsendeségel szenvedik rosz természetit és keménységit azoknak, akikel együt kel élni, akik engedelmeségel, és szeretettel veszik az Isten kezéböl, mint kegyes attyoktol mind azokot a szomoruságokot, a melyekel tettzik öket meg látogatni, és mind azokot aprobákot a melyekel probállya és tisztittya öket, az illyeneknek igérik tehát a más életnek új földét, a menyei paradítsomot.

K. kitsodák azok akik sirnak. akiknek akristus jutalomul. vigasztalást igér?

F Nem azokot kel itt érteni akik az élet nyomoruságiért sirnak, vagy valami nagy kár vallásokon. hanem azokot. kik a magok, és a felebaráttyok vétkeket sírattyák., kik lelki veszedelmeket. és a földön hoszas bujdosásokot sírattyák. akik élettyeket békeséges türésel töltik, a szegénységben, anyomoruságban, és akeserüségben, kik az Isten rendelése alá vetvén magokot, meg elégednek sorsokal, és anyomoruságokot szeretettel veszik az Istennek Atyai kezéböl. az illyeneknek igéri tehát az Isten vigasztalásának kegyelmét, ez életben, és a másikában az örök boldogságot, mivel az illyeneknek sirások szent Agoston szerént. sokal kedveseb. mint sem avilágnak minden öröme.

K. kitsodák azok akik éhezik, és szomjuhozák az igazságot, és akiknek az Isten igéri hogy bé töltetnek.

F Az ollyanok, kik ohajttyák az Istené lenni, ötet hová továb jobban szeretni, szolgálni, felebarátyokal jól tenni, hivatallyokot tekélleteségel végben vinni, egy szóval minden nap eléb menni. ajó erkölcsben, és akik ezeket ollyan buzgosagal kivánnyák, valamelyel kivánnya az éhségben. és szomjuságban lévö ember az ételt, és italt, az Isten még ez életben bé tölti öket igazságával. és malaszttyával, el oltván szivekben a világi jókhoz valo éhséget. és szomjuságot. a menyekben pedig meg részegitti öket, házának böségével, és agyönyörüségnek patakábol itattya öket. a proféta szerént, és anyira bé tölti kivánságokot. hogy többet nem kivánhatnak ps. 35. 9. meg elégszem mondgya a proféta. mikor meg jelenik ditsöséged. ps. 16. 15.

K. kitsodák azok akiknek az Isten irgalmaságot igér?

F Azok, akik felebaráttyokhoz irgalmaságal vannak., akik szánakodásal lévén nyomoruságokhoz, meg segittik nem tsak testi szükségekben., hanem lelki szükségekben is, követvén az irgalmaságnak lelki tselekedetit, példának okáért, akik szivekböl meg botsátanak, és szeretik ellenségeket. agonoszért. joval fizetnek nékik, oktattyák atudatlanokot, és intik aroszul tévöket. könyörögnek abünösökért. az illyenek sokal. nagyob irgalmaságot vesznek Istentöl, mint a melyet másokal tesznek, ugyan az illyeneknek is igéri akristus, hogy jó, és meg tömöt, és meg rázot, és ki folyo. mértéket adnak, kebelekben., mert azon mértekel a melyel mértek, viszá mérettetik nekik. luk 6. 38. a mely irgalmaságot tészen az Isten vélek, meg mentvén az örökké valo. nyomoruságtol., az örökös jókkal tölti abé öket. a mellyet pedig ök tettek másokal. atsak ideig tarto volt. mert az Isten az irgalmaságot ugy teszi mint Isten. az az, böségel, és mérték nélkül, az emberrek pedig ugy teszik mint emberek, az az. az ö gyengeségek és szegénységek szerént.

K. kitsodák azok, akiknek jutalomul azt igérik. hogy az Istent meg láttyák?

F Azok, az ollyanok. akiknek tiszta szivek vagyon, az az, a kik, se a teremtet állatokhoz, se magokhoz nintsenek ragaszkodva, akik tsak az Istent szeretik, boldogsagokot tsak benne keresik, kik minden kivánságokot, és reménségeket tsak abban teszik, ebben áll tehát a szivnek tisztasága, ezért is erdemli meg jutalomul, hogy az Istent egészen, és valoságosan meg láthassa, mert nem lévén benne. avéteknek kivánsága, semmi meg nem homályosithattya. alelki szemeket, a melyekel meg láthatni az Istent, az örök boldogságban.

K kitsodák azok. akik Isten fiainak neveztetnek?

F Azok abékeségesek., tudni illik, nem tsak azok akik a szivnek békeségét meg nyerték, meg gyözvén rosz kivánságokot, meg tértek az Istenhez, és felebaráttyokal. egyesek, hanem még azok is kik buzgoságal vannak azon, hogy masoknak is meg nyerjék azon békeséget, meg békéltetvén azokot kik egy másal. viszá vannak., az illyenek Isten fiainak neveztetnek, mert követik a menyiben töllök lehet, az Isten fiát, aki is magát meg alázván. emberi testet vett magára, és meg holt, hogy az embereket meg békéltesse az Attyával.

K. kitsodák azok akik üldözést szenvednek az igazságért?

F Azok akik üldöztetnek ahitért, az igazságért, ajó erköltsért, az Istenért, vagy az Anyaszent egyházért, az illyenek mentöl alázatosabbak, és mennél inkáb üldöztetnek, és meg vettetnek eföldön, annál nagyob részek vagyon aboldogságban, és annál inkáb fel emeltetnek aditsöségben.

K. A kristus itt tsak az Apostolinak, és tsak az egyházi szolgáknak szóllé?

F Az Apostolinak ugy szól, mint az egész világ Doktorinak, és akik fundálták az Anyaszent egyházat. szól az egyházi szolgaknak, kik tartoznak másokot ezen ígazságokra tanitani, eszerént vezérleni, és példát adni. de szól ahiveknek is, akiket jelenté a sokaság. ki ötet követé, azt akarja tehát hogy mindenek boldogságnak, és örömnek, tarttsák, a midön gyalázatot, üldözést, bestelenséget szenvednek, söt még halált is, de az Istenért. az ígazságért. és az Anyaszent egyházért, azt akarja, hogy midön szenvednek örüllyenek, mert mentöl nagyob lesz a szenvedés, annál nagyob lesz ajutalom is, ugyan azért választotta az Anyaszent egyház a mái innepre a kristus hegyen valo prédikátioját, mivel a szentek közöt minden féle renden lévök, és idösüek valának, amái Évangyélium pedig rövideden az ö élettyeket adgya elönkben, hogy meg lássuk, hogy azért lettek szenteké mert ezeket az igazságokat követték, és hogy tsak azok boldogulnak, kik ezeket követik.

 

A HALOTTAK NAPJÁN

Imadság

Oh' Istenünk, a ki teremtetted, és meg váltottad hiveidet. botsásd meg szolgaidnak, és szolgáloidnak, vétkeket. ugy hogy, az Anyaszent egyházadnak alázatos imádsága által, botsánatot nyerhesenek, a melyet mindenkor ohajtották. tölled. a mi urunk J k


Epistola.

szent pál 1 cor. 15. 51.

Imé titkot mondok néktek, minnyájan fel támadunk ugyan, de nem minyájan változtatunk el, egy pontban, egy szem pillantásban az utolso trombitára, mert szól atrombita, és aholtak fel támadnak, rothadatlanok, és mi el változtatunk, mert a rothadandonak rothadatlanságban kel öltözni, és ehalandoknak, halhatatlanságba kel öltözni, mikor pedig ez ahalando a halhatatlanságba öltözik akkor lészen meg abeszéd, mely irva vagyon, el nyelettettett ahalál agyözedelemtöl, hol vagyon halál ate gyözedelmed, hol vagyon halál ate ösztönöd, ahalál ösztöne pedig abün, abünnek ereje pedig atörvény, az Istennek pedig hálá legyen, ki nékünk gyözedelmet adot a mi urunk Jesus kristus által.


Magyarázat

K. Mit tanit nékünk szent pál amidön azt mondgya hogy minnyájan fel támadunk, de nem minnyájan változunk el?

F Azt akarja velünk meg értetni, hogy két féle fel támadás vagyon, az egyik az életre, a másika ahalálra, az 1. az ditsöséges kristus hasonlatoságában támadunk fel, az 2. hogy avéteknek testét az örökké valo kinra tegyék, aválasztattak, a fel támadáskor meg változtatnak, mert ahalhatatlanságban, és aditsöségben öltöztetnek, és hasonlitani fog az ö testek. akristus ditsöséges testéhez. de agonoszok, meg nem változtatnak, és örökösön fogják. viselni, mind testekben, mind lelkekben. avéteknek gyalázattyát, filip. 3. 21. ajó, vagy a rosz életen válik el. ez akét féle fel támadás, és azt. ajó, vagy arosz halál fogja követni, a jó halált, aditsöséges, és aboldog fel támadás fogja követni, és aroszat, a nyomoruságos fel támadás.

K. Mit jelent atrombita a melyröl szól az Apostol?

F Jelenti azt ajelt; a melyet fognak adni az Angyal szova által., és aki az örökös bironak itéletire hija mindnyájan ahalottakot.

K. Hogy kel azt meg nyerni, hogy ami testünk meg változtassék, és részünk lehesen a szentek gyözedelmében?

F A munkában, és a penitentzia tartásban kel élnünk, el kerülni alágy, és tunya életet. meg kel szivünket változtatni, el vonván, mind attol. ami romlando és halandó.

K. El leheté mostanában mondani, oh' halál hol vagyon. ate gyözedelmed, oh' halál hol vagyon ate ösztönöd?

F Ezt nem lehet ez életben el mondani, a melyben még ahalál, és avétek alat vagyunk. nintsen még annak itt ideje hogy az ellenséget boszonttsuk. hanem magunkot meg alázván, suhajtozunk. és rettegjünk ahalál el jövetelén, vigyázni, és imádkozni kel, ellene állani rosz kivánságinknak, utálnunk avétket. inkáb ahalálnál, ahalált ugy gyözik meg, ha avétek ellen hartzolnak. és avétek ellen ugy hartzolnak. ha az Isten törvényit bé töltik szeretettel.

K Mit hozz ki szent pál abbol. amit mond ahalálon valo gyözedelemröl?

F Azt hoza ki, hogy hálákot kel adni Istennek, aki adgya nékünk azt a gyözedelmet. akristus által., néki kel tulajdonittani aditsöséget, mivel az. az ö kegyelmének ajándékja. azt pedig akristus által kel tselekedni, mivel az ö érdemiért adatik meg nékünk

K. Az Anyaszent egyház miért olvastattya a mái letzkét a halottak napján?

F Mert ahalottak. akikért könyörgünk amái napon., ollyan ígazak, akik meg tisztittattak a purgátoriumban lévö szenvedésekel., akik várják aditsöséges fel támadásokot, az Anyaszent egyház azt is akarja elönkben adni. hogy ha részesülni akarunk a szentekel. valo fel támadásban. tartozunk avétek ellen állani. hogy gyözedelmet vehessünk ahalálon, a melyet, avétek hozta bé avilágban.


Évangyélium.

szent Jan. 5. 25.

Bizony bizony mondom néktek, hogy eljö az ora, és most vagyon, midön ahalottak. meg hallyák az Isten Fiának szavát, és akik halyák élnek, mert miképen az Atyának élete vagyon ö magában, azon képen adta a Fiunak is, hogy élete legyen ö magában. és hatalmat adot néki, hogy itéletet tégyen, mert embernek Fia, ne tsudállyatok ezt, mert eljö az ora, melyben minnyájan. akik koporsokban vannak, meg hallyák az Isten Fia szavát, és eljönek akik jokot tselekedtek, az életnek fel támadására, akik pedig gonoszokot tselekedtek, az itéletnek fel támadására.


Magyarázat.

K. Mitsoda fel támadásrol szól az ur amái Evangyéliumban?

F szól, szent Chrysostomus, és atöbb szent görög Atyák szerént, azokrol aholtakrol akiket fel támasztotta halála elöt. és szent Agoston szerént. abünösöknek lelki fel támadásokrol. akikel meg értette kegyelmének minden hato szavát. rosz szokásoknak koporsojában., és az után szól, az utolso napon valo fel támadásrol., de elöször azt mondgya. hogy eljö az ora, és el is jött. hogy meg hallyák az halottak az Isten Fiának a szavát, amelyet arra az idöre kel érteni a melyben ezeket mondá, az után pedig szól a közönségesen valo fel támadásrol., amely némelyeknek boldogságokra, némellyeknek pedig kárhozattyokra lészen.

K. Hogy ha az ur itt azokrol aholtakrol szól, akiket halála elött támasztotta fel, akaráé azzal., hogy ugy tekénttsük azt a fel támasztást, mint olyan dolgot, amely jelentette. abünösöknek lelki fel támadásokot, akiket meg téritette.?

F Abban nem kel kételkedni, hogy a ne jelentette volna. azt a fel támasztást, amelyet mivel az ollyan lelkekben. kik avéteknek koporsojában vannak. el temetve, mert mint hogy azok alelki halottak., másnak szavát nem halhattyák hanem tsak az Isten Fiáét, ugyan tsak az is támaszthattya fel öket az életre, az emberek haszontalanul szollanak nékik. hogy ha akristus nem szól. sziveknek., mind azon által a bünösnek halgatni apredikátorokot, akik arra rendeltettek hogy ki osztogasák kegyelmét., mivel a midön a predikator a testi füleinknek szól, ö szállya meg a szivet. és akaratot ád a meg térésre, és igy irgalmaságát kérvén abünös, az üdveségit keresi.

K. Hogy mondhatni azt, hogy a Fiunak élete vagyon magában. mert az Attyátol vette azt.?

F Mert valamint hogy az Atya kezdete az életnek., ugy a Fiunak is az öröktöl fogva valo születése által adta, hogy kezdete lenne az életnek valamint önnön maga, ez igy lévén, az Isten Fiának. nem tsak vagyon élete. mint ha abban tsak részesülne. mivel hasonlo lévén az Attyához, ö benne ugy vagyon. az életnek kut feje, valamint az Atyában, ö azt magában, és magátol birja, noha azt, az Attyátol vegye.

K. A kristus Isten Fia lévén, hasonlo az Atyához, mondgya tehát az irás, hogy hatalmat vett tölle, hogy meg itéllye az embereket.?

F Ö Isten, s' ember lévén, egyszers mind, ugy mint Istennek, hatalma vagyon az embereket itélni, valamint az Atyának, ugy mint ember magát meg alázta, és mi érettünk ahalálra hagyta magát itéltetni az emberektöl, az Isten hogy meg jutalmaztassa, ezt a meg foghatatlan alázatoságát, és igasságot tegyen néki, azt akarta, hogy ugy mint Embernek, hatalma lenne néki, itélni az embereket, és mint hogy közönségesen valo bestelenséget szenvedet a gyalázatos halál által, azért azal ahatalomal élyen is az egész világ láttára. annak idejében.

K. Az üdvezitö miért szól olyan gyakorta az Évangyéliumban. az utolso itéletröl?

F Azért, hogy ha az ö hozánk valo nagy jósága nem elegendö ók arra hogy ötet szeresük., leg aláb féllyük az ö igasságát, és hogy az a félelem. magunkban szálitván minket, szeretettel szolgályuk ötet. amái napon ahalottakrol lévén emlékezet, az Évangyéliumnak két féle dolgot kel oltani szivünkben, elöször a félelmet, ugy tekintvén akristust mint biránkot, másodszor a szeretetet. ugy tekintvén ötet mint üdvezitönket. mint biro, rettegésel szállya meg elméjeket agonoszoknak. szoknak. mivel kárhozattyokra támaszttya fel öket, és mint üdvezitö. hálá adást és szeretetet ólt ajóknak elméjekben., mivel azt ígéri nékik, hogy az örök életre támaszttya fel öket.

 

SZENT MÁRTON NAPJÁN

Imádság.

Oh'Istenünk látod hogy semi erönk nem lévén, mi magunktol nem élhetünk. enged meg jóságodbol., hogy ate bóldog fö papodnak mártonnak esedezésiért meg oltamaztasunk minden nyomorusaginktol. ami urunk. J. k.


Epistola.

Eccli 44. és 45.


Magyarázat

K. Honnét vagyon ki véve amai letzke, és miért olvasák a mai napon?

F A mái letzke ki vagyon szedegetve. a Jesus Sirák könyvének negyven, négy, és negyven ötödik részeiböl, a melyekböl sok verseket válogattak. a szent Márton tiszteletére; azok betü szerént a régi igazakra értetodnek, fö képen Enokra, Noéra, Ábrahamra, Mojsesre. és Aaronra, de az Anyaszent egyház azokot szent Mártonra szabja igaságosan. mert azt el mondhatni., hogy magában foglalta azoknak anagy embereknek jó erkoltsöket.

K Mit mond abölts Énokrol?

F Azt mondgya hogy kedves volt Isten elött, és szent pál azt mondgya, hogy a hitért tettzet Istennek, mert hit nélkül lehetetlen néki tettzeni. hebr. 11. 5. 6. és mint hogy az Anyaszent egyház ezt egy nagy püspökre fordittya, meg mutattya ez apélda, hogy az egyházi szolgák, kik hivatallyok szerént tartoznak meg engesztelni az Isten haragját, amidön anép ötet meg bántotta, és irgalmaságát kérni, szükséges azért, hogy az Istennek tessenek, valamint ez a pátriárka, mivel ugy engesztelik meg az ö haragját, ha ö magok nékie tettzenek, valamint szent Bernárd mondgya, si non places, non placas. hit nélkül pedig néki nem lehet tettzeni.

K. Mit mond abölts Noérol.?

F Azt mondgya. hogy igaznak találtatot., minden test pedig a mint az irás mondgya, meg rontotta volt uttyát, és minnyájan az emberek rendeletlenségben estenek,, hanem Noé volt meg békéltetöje aharagnak annak idejében, mert az Isten el akarván öket veszteni az özön vizel, Noé, igasságáért meg békélteté véle avilágot, mert önnön magát meg szabaditván az özön viztöl, az ö fiai meg népesiték aföldet, ebben ö példája az egyházi pásztoroknak, akik igazabbaknak kel lenni a midön az Isten haragja fel gerjed az emberekre, hogy azt meg engesztelhesék, az ö bószu állásának erejét meg álithassák. és meg békéltethesék véle abünösököt.

K. Mit mond az Ábrahám felöl?

F Azt mondgya hogy nem volt hozája hasonlo. aki oly hüségel tartotta volna meg a felségesnek törvényét, aki engedelmeségéért méltó volt arra hogy az Isten szövettséget tenne véle, meg igérvén néki hogy Attya lenne sok számu népnek, és hogy meg áldaná az ö magvában. a földön lévö nemzettségeket. akristus által, akit az irás, Ábrahám fiának nevezi. a ki is valoságal avolt test szerént, ebböl meg láttyák az egyházi szolgák, hogy mitsoda hüségel tartoznak lenni Istenhez, és peldát adni anépnek, az ö törvényéhez valo engedelmeségröl., igy is nyerik meg anépnek akristus áldását, és kegyelmét, valamint szent Márton., igy is lesznek attyok azoknak. a lelkeknek, akiket az Istennek szül az Apostol mondása szerént.

K. Mit mond Mojsesröl?

F Azt mondgya. hogy fel magasztalta ötet akirályok elöt, tsudákot tétetvén véle farao elöt, ebböl azt hozuk ki, hogy egy ollyan pásztor aki valamely méltoságban emeltetett fel.. és akinek még nagyobnak kel lenni jó erkölcsiért. a királyok elött, tsak egyedül amaga hivatallyában kel foglalatoskodni, el nem hagyván anyájat, valamint Mojses, és szent Márton., hogy a nagy urakot kerese, hanem tsak a midön az Isten küldi ötet, vagy ha a szükséges az Anyaszent egyházának.

K. kit rendele az Isten. hogy anépnek papja lenne?

F Aaront, a Mojses báttyát választá Isten. hogy az Izrael népének fö papja lenne, jelenté tehát az Anyaszent egyház pásztorit, akiknek az Apostol tanitása szerént nem kel magoknak tulajdonittani ezt a tiszteletet. se magokot ártani, illyen nagy hivatalban. hanem hogy arra hivatassanak valamint Áaron. mivel a kristus maga. Isten Fia lévén., nem ditsoitette magát hogy fö pap lenne, hanem azt az Attyátol vette, a ki ötet a Melkisedek rendi szerént valo örökös papnak nevezi. hebr. 5. 4. 5. 6.

K. Mitsoda oktatást vehetünk amái lettzkéböl.

F Azt az oktatást, hogy Isten elött járjunk, és néki tessünk valamint Énok, az az, hogy az Isten szerént élyünk, és mindenekben ahitnek világosága szerént járjunk, kerüllyük a meg romlot világot valamint Noé, az igasságban, és a szenttségben tölttsük egész életünket, kövesük az Ábrahám engedelmeségit, követvén mind azt, valamit az Isten kiván töllünk. nékie áldozván mind azt, valamit leg inkáb szeretünk, valamint ez a patriárka, aki néki áldozá egyetlen egy fiát, és valamint az Isten maga ahalálra adá kedves Fiát. büneink botsánattyáért. és vessük magunkot az ö akarattya alá, valamint Mojses. és Aaron.


Évangyélium.

szent luk. 11. 33.

Senki gyertyát nem gyujt, s'arejtékbeteszi, se avéka alá, hanem agyerttya tartora, hogy akik bé mennek, lássák avilágoságot, ate testednek gyerttyája ate szemed, ha ate szemed egy ügyü lészen, az egész tested világos leszen, ha pedíg álnok lészen, ate tested is setétes lészen, meg lássad azért, hogy avilágoság mely benned vagyon, setettség ne legyen,. ha azért ate egész tested világos, lészen, nem lévén benne valamely setéttségnek része, világos lészen egészen, és mint a fényeségnek gyerttyája, meg világosit téged


Magyarázat.

K. Mire tanit minket akristus alámpásrol valo példa beszédben.

F Ez a hasonlatoság arra tanit hogy az Istennek josága meg gyujtván lámpásunkot. az az, okoságunkot, meg világositván minket ahitnek világoságival. tartozunk másokot világositani jó tselekedetinkel, és jó életünkel, és jó példát adni mindennek, az Anyaszent egyháznak fö papjai, és szolgai. tartoznak a Évangyélium világoságit hinteni anépre. és tiszta tanitásit avallásnak, még jó példájokal is, mivel a kristus azt akarja, hogy ök legyenek avilágnak világosittói.

K. Mire tzéloz az ur az egy ügyü szemnek hasonlitásában?

F Azt akarja velünk meg értetni hogy a szándék amelyel munkálodunk. ollyan a külsö tselekedetekben. valamitsodás a szem atestnek., és hogy ami tselekedetink, anyiban jók, vagy roszak., amenyiben a szándék jó, vagy rosz, szent Agoston szerént atselekedetek tiszták és kedvesek Isten elöt, ha azokot egy ügyü szivel tselekeszik az Istenért. és ahozzája valo szeretetért. tsak az Isten tehet itéletet akülsö szándékjokrol azoknak. kik ötet szolgállyák. de ki ne rettegne az irásnak ezen szavaira. hogy az ember nem tudgya ha szeretetre méltóé vagy haragra.?

K Mivel kel bé fejezni mind azt a mit mondottunk.?

F Azzal, hogy a ki, jó tselekedeteit nem a szeretettel valo élö hitnek szándékjával miveli, bizonyos lehet abban. hogy minden jó tselekedete setétes, és homályos, avétkek miat, a melyeket a magunkhoz valo szeretet okoza. Aug. lib 4. Contr Juli C. 3.

K. Mit tésznek ezek az utolso szók. meg lássad azért hogy a világoság mely benned vagyon. setettség ne legyen?

F Azt teszik, hogy ahitnek kel igazgatni szándekunkot, szent Agoston szerént. és kalauzunknak lenní a mennyei uton. arra vigyázunk tehát hogy azt meg ne homalyosittsa a haszon keresés, arosz kivánság, vagy az emberí okoskodás, mivel ha az indulat rosz, a tselekedeteket is meg ronttya, söt még az ollyanokot is, a mellyek magokban ígen jók.

Gloria in Excelsis Deo.




Hátra Kezdőlap Előre