MIKES KELEMEN ÖSSZES MŰVEI
V/1.
CATECHISMUS FORMÁJÁRA VALÓ
KÖZÖNSÉGES OKTATÁSOK
SAJTÓ ALÁ RENDEZTE
HOPP LAJOS
TARTALOM
CATECHISMUS
Formájára valo kőzőnséges
OKTATASOK
Első Szakasz.
ELÖL JÁRÓ BESZÉD.
Leg Elsö Rész
A melyben. azt mutattyák. meg, hogy mint kel.
közönségesen gondolkodni a vallásrol.
Elsö Könyv
A Melyben meg magyarázák a vallásnak. eredetét, kezdetét és
elö menetelét világ kezdetétöl fogvást, a Messiás el jöveteléig.
Elsö Rész
Az Isten mi légyen magában
II Rész
Az Istennek munkáirol.
III Rész
Az embernek vétkiröl. és hogy mik követték azt a vétket.
IV Rész
Az ember esetétöl fogvást a Messiás el jöveteléig
rövideden valo historiája a vallásnak.
V Rész
A kristus Jésusrol.
VI Rész.
A szent lelekröl. és a keresztyéni vallásnak fel állitásárol
VII Rész
Az Anyaszent egy házrol.
MASODIK KONYV
A melyben meg magyarázák. hogy mint kel elni eföldön.
hogy az örök életet el lehesen érni
Elsö Rész
A vétekröl közönségesen
II Rész
Különösön a vétkekröl
Elsö Rész
Közönségesen a jó Erkölcsökröl
II Rész
Különösön a jó erkölcsökröl. elöször ahitröl
III Rész
A Reménségröl.
IV Rész.
Az Isteni szeretetröl.
V Rész
A keresztyéni jó erkölcsökröl a melyeket nevezik moralisoknak.
A Tridentinumi Conciliumnak. symbolumja.
Második Szakasz.
Elsö Rész
A kegyelemröl.
II Rész.
A szenttségekröl közönségesen.
III Rész
A Kereszttségröl.
IV Rész
A Bérmálásrol
V Rész
Az Eucháristiáról.
VI Rész
A Penitentia tartásnak Szenttségéröl
VII Rész
Az utolso kenetröl.
VIII Rész
Az Egy házi rendröl.
IX Rész
A házaság szenttségéröl
X Rész
Az Imádságrol közönségesen
XI Rész
Különösön az imádságrol. és elöször. az elmével valo imádságrol.
XII Rész
A szoval valo imádságrol közönségesen.
XIII Rész
Az urnak Imádságárol.
XIV Rész.
Némely Különös Imádságokrol.
XV Resz
Az Anyaszent egyháznak kozönségesen valo imádságirol
XVI Rész
A Szent Mise Áldozattyárol
XVII Rész
Az ördög üzésröl, és a szentelésröl
XVIII Rész
A Processiokrol
XIX Rész
Nemely áitatos tselekedetekröl.
Ennek a munkának rovideden valo bé fejezése. és sumája.
CATECHISMUS
A mellyek rővideden meg magyáráztatnak |
Első Szakasz.
ELÖL JÁRÓ BESZÉD.
Nintsen semi szükségeseb se mind azon által semmi ritkáb. mint a vallásnak szorgalmatosan valo meg tanulása. hogy ha látunk anyi Istentelen. és szabados életüeket. kik ditsekednek Istentelenségekröl. Annyi meg átalkodot eretnekeket tévelygésekben, kik oly idegenségel vannak a kristus. Anyaszent egy házához., Anyi sok számu új Catholicusokot., kik a Catholicus külsö szin alat, még protestans szivet tartanak magokban., Hogy ha oly kevés számu Catholicusok vannak olyanok kik az Isten törvényéhez szabják életeket, és az Anyaszent egy ház tanitásához, Hogy ha a szines. és tsalando áitatoságok oly rend szerént valo a keresztyenségben., egy szóval ha minden nap meg tsalatkoznak a vallás dolgában. és ha oly [1] tsendeségel járnak. olyan uton a mely igaznak láttatik. és a melynek vége. mind azon által. a halálra viszen. nem kel ennek a veszedelemnek más okát keresni, hanem a szivnek meg romlását, és a vallásnak tudatlanságát.
Ez a közönségesen valo tudatlanság. és meg romlása a szivnek, nem olyan dolog, a melyen tsudálkozni kellene. hogy ha tsak egy kevesé meg visgállyák hogy mint folynak közöttünk a dolgok.
Az olyanok, a kik oly szerentsétlenek, hogy a téjel együt szopták, hogy ugy mondgyam az eretnekségnek impressioit. és a kik oly nehezen térnek ki már elöre bé vet gondolattyokbol, rend szerént az olyanokot meg tartoztattya a gyermekségben. bé vet praejudicium. mert a mi vallásunkrol. utálatos gondolatokot adtanak nékik. és ezer akadályok tartoztattyák meg öket. a melyekröl vilagositást nem akarnak venni.
A mi pedig a születet Catholicusokot illeti. sokan azok közül. a vallásnak tsak a külsö reszit üsmérik. és akik pogány, vagy sidó szivet hordoznak magokban a keresztyénség közöt. ez a rendeletlenség az oktatásnak fogyatkozásátol vagyon
Rend szerént a gyermekeket holmi nehéz értelmü igazságokra tanittyák. holmi terminusokal az elméjeket meg terhelik. de azoknak értelmit, vélek meg nem értetik, a mely magyarázatot adnak némelykor amesterek, azok senem elegendö világosok. senem elegendö meg érthetök. Ez szerént telik a gyermeki idö.
Az Ember korban pedig, a tudatlanság. a melyben neveltettek. nevekedik a külsö foglalatoságok miat., ki ki az ideig tarto dolgokrol gondolkodik. és a vallásrol mindeneknél leg kevesebet., meg vetik, és el mulattyák az oktatásokot, a Catechismusnak tsak a neveis nehéz. a szent Irást nem olvasák. vagy ha olvasák is unadalomal. és értetlenül, a predikaciokot ha halgattyák is. de nem tanulnak, söt még a pásztoroknak is. a kiknek köteleségekben jár. hogy a népet meg vilagosittsák, és lassanként a vallásnak fundámentumára oktassák. nintsen mindenkoron arra elegendö talentumok, azt minden nap lehet látni. hogy vagy a hit ágazattyában. vagy a közönségesen valo imádságokban, vagy a vallásnak szokásiban, és ceremoniáiban., vannak sok olyan dolgok, a melyekröl soha a népet nem oktattyák. és a melyeknek tudatlansága ezer fö vétkekben ejti minden nap a keresztyéneket és azokot észre sem veszik. Ez az eredete, a sok számu káromlásoknak.a melyeket mondanak a hitetlenek. eretnekek és Istentelenek. S.jud.v.10.
Ez igy lévén a nép minden nap probálya az oktatások közöt.is. azt a rettentö lelki éhséget a [2] melyel fenyegeti Isten a népit a proféta által. a rosz kivánság illyen formában meg erösödik. az emberek a föld felé meg nehezednek, és lassanként a halált el érik. noha soha sem tudták rendben venni az életet.
Ezen okokra valo nézve akartuk tehát ezt a munkát ki botsatani. kivánván azt, hogy mind a, valamit szükséges és hasznos tudni a hiveknek a vallas iránt. a meg magyaráztassék. tisztán és vilagosan, és a melyben rövideden esze szedték mind azt, valamit nehezen és sok fáradságal fel találhatni sok féle. és számu. könyvekben, a melyeket nem lehet mindennek. se meg érteni, se esze szerezni, ebben a munkában az Anyaszent egy háznak tanitása. és mind a valami az Isteni szolgálatot illeti hüségesen fel vagyon téve, az igazat ugy adgyák ki mint igazat. a kéttségest, mint kétségest., el hagyták az olyan kérdéseknek meg visgálását., a melyeken a Catholicus Theologusok meg nem egyeznek., A vallásnak historiája. Az Anyaszent egy háznak hit ágazattya az imádságok., szokások, Ceremoniák iránt valo szándéka, a kristusnak az Évangyéliumban valo tanitása. mind ezek együgyü. és érthetö stylusal vannak ki fejtve.
Az uj Catholicusok fel találhattyák ebben a munkában mind azt a mi valoságal meg világosithattya kételkedéseket, a születet Catholicusok pedig, abban bízonyos [bízo nyos] rendet találnak, hogy magokot mint viselhesék.minden féle rendekben, hogy el kerülhesék a sok számu vétkeket a melyekben esnek minden nap, vagy tudatlanságbol. vagy babonaságos és szines áitatoságbol. A szabados életüek, és az Istentelenek., hogy ha tellyeségel. és vég képen nem adták magokot meg romlot sziveknek. magokot meg gyözhetik. a mi szent vallásunknak igazságival. és szenttségivel. A plébánusok készen, és rendel talállyák mind azt., valamire az Anyaszent egyház akarja hogy oktasák a népet. vasárnapokon. Egy szoval mindnyájan a keresztyének, vigasztalásal meg találhattyák. együt: mind azt. valami a vallást illeti.
ENNEK A KÖNYVNEK TÁBLÁJA.
I Rész Az Isten mi légyen magában.
Elsö Articulus. Az Istennek létéröl. 1
2 Art. Az Istennek mivoltárol. és az ö tekélletességeiröl. 5.
3 Art. Hogy tsak egy Isten vagyon 10
4 Art. A szenttséges Haromságrol 12
II Rész. Az Istennek munkáirol.
1 Art. A világ teremtésiröl. 17
2 Art Az Angyalokrol. és az ördögökröl. 20
3 Art Az embernek teremtésiröl 26
4 Art A földi paraditsomrol. és az ártatlanságnak voltárol 29
III Rész. Az embernek vétkiröl. és mik követték azt a vétket.
1 Art. Elsö emberek vétkiröl. 33
2 Art. Az elsö ember vétkinek büntetésiröl és az eredendö. vetekröl. 35
3 Art A megváltonak szükséges voltárol. és az iránt valo igéretröl. 39
IV. Rész. Az ember esetétöl fogvást. a Messiás el jöveteléig
rövideden valo historiája a vallásnak
1 Art. Hogy miért nem küldötte el Isten a Messiást mindgyárt, a vétek után. és hogy mit kelleték tselekedni az embereknek hogy magokot meg szentelhesék el jöveteléig 43.
2 Art Hogy Adam. Eva. és ezeknek maradéki miképen éltenek az eset után. 47.
3 Art Az emberi nemzet meg romlásárol., az özön vizröl. 54.
4.Art Hogy mitsoda állapotban volt avilág az özön viztöl fogvást mind adig még az Isten ki hivá Abrahamot hazájábol. 57.
5 Art Hogy mitsoda szövettséget tet Isten Abrahámal és ennek a szent embernek maradékival. 61.
6 Art Hogy Isáktol. Jákobtol származanak mindnyájan a sidok. 66.
7 Art Az Izraélitáknak. egyiptumban valo rabságokrol. 73.
8 Art Mojses hogy szabaditá meg azIzraélitákot, a husvéti bárányrol. és a veres tengeren valo által menetelröl. 76.
9 Art. Az Izraéliták, sinai hegyéhez valo érkezésekröl., a keserü vizekröl. a mannárol, a kö sziklábol valo vizröl. 83.
10 Art Az Izraélitáknak törvényiröl. a szövettségnek vériröl. 91.
11 Art Mojsesnek a sinai hegyén valo létéröl. magyarázattya mind annak valamit az Isten parantsola néki avallást illetö külsö dolgokrol. 96.
12 Art Az arany bornyurol. azért valo büntetesröl a Mojses ábrázattya bé fedéséröl., a fö paprol. és a levitákrol. 102.
13 Art A kémekröl. az Izraéliták pusztában valo zugolodásokrol. büntetésekröl. a Caleb és Josué meg jutalmaztatásokrol. 105
14 Art Az ellen mondásnak vizéröl. az réz kigyorol. a baláám tanátsárol., és a Mojses halálárol 109.
15 Art Josué alat valo el osztásárol a meg igért földnek. a birak alat valo létekröl az Izraélitáknak 115
16 Art Az Izraélitaknak akiralyok alat valo létekröl. elöször Saulrol. és Davidrol. 120.
17 Art Salamonrol. és a jerusálemi templomrol 123
18 Art. A tiz nemzettségeknek. el szakadásokrol. jerobám alat. és hogy mitsoda állapotban vala az Isten népe a sidok. és az Izrael királyi alat 126.
19 Art A profétákrol. és a jövendölésekröl 131.
20 Art A tiz nemzettségnek el oszlásárol. ababiloniai fogsagrol. és a sidoknak viszá valo térésekröl. 137.
21 Art. Hogy mitsoda rendben valának a sidok meg szabadulások után. mind addig még a romaiak el nem pusztitták mind egészen. 142.
22 Art A sidoknak a rabságbol valo meg szabadulásoktol fogvást a Messias el jöveteléig valo szokásokrol és vallásokrol. 149
23 Art. Hogy mitsoda állapotban valának apoganyok Ábrahám hivatásátol fogvást a Messias el joveteléig 154
V. Rész A kristus Jesusrol.
1 Art. A Messiás el jöveteleröl valo bizonyságok a melyek már bé tellyesedtenek a profeciak szerént a kristus Jesus személyeben 158.
2 Art. Hogy ki légyen a kristus Jesus. 169
3 Art. A kristus Jesus meg testesülésiröl 173
4.Art A kristus Jesus születésiröl. életeröl, és egyiptumban valo meneteléröl 178.
5 Art. A kristus egyiptumban valo meneteléröl. és szent Jánosnak életéröl. 186.
6 Art A kristusnak apusztában valo meneteléröl, böttyéröl. és predikálásanak elsö esztendejéröl. 190.
7.Art A kristus predikalásanak második esztendejéröl. 194
8 Art A kristus szine valtozásáig valo idöröl. 195
9 Art A kristus szine változásárol. 197.
10 Art. A kristus predikálásának harmadik esztendejéröl. 199.
11 Art A kristus szenvedésiröl. és halálárol valo jövendölések rövideden 205
12 Art. Hogy mitsoda tsudák történtek a kristus halálakor: 210
13 Art Miért és kiért holt meg kristus a kereszten. az ö halálának elég tételéröl, és annak hasznárol. 213.
14 Art A kristus lelkének a poklokra valo le szállásárol. és testének el temetetéséröl. 218.
15 Art A kristus fel támadásárol., meg jelenésiröl. 222
16 Art A kristus menyben meneteléröl. 234
17 Art. A kristus Jésusnak az Attyához és a teremtet állatokhoz valo tulajdonságinak magyarázattya 240.
18 Art A kristus Jésusnak az emberekhez valo tulajdonságinak magyarázattya. 243.
19 Art Ismét a kristus Jesusnak az emberekhez valo tulajdonságinak magyarázattya 249.
20 Art Hogy miben. és mi formában példánk nekünk eföldön a kristus 254.
VI Rész. A szent Lélekröl. és a keresztyéni vallásnak fel állitásárol
1 Art A szent Léleknek le szállásárol. 258
2.Art Az Apostoloknak predikállásokrol sok számu sidoknak meg térésekröl. és a töbinek meg vetésekröl. 262.
3 Art Az Evangyéliumnak., a samaritánusoknak.. és azután az egész világon lévö nemzettségeknek predikáltatásárol. 266.
4 Art A keresztyén vallásnak az üldöztetésekben valo fel allitatásárol. 271
VII Rész. Az Anyaszent egy házrol.
1 Art. Hogy mi legyen a kristus Anyaszent egy háza., Annak láthatoságárol. és hogy mitsoda külömbségel külömböztetik meg a töb gyülekezetektöl. 277.
2 Art Az Anyaszent egy háznak egyes voltárol és annak külömb külömb féle tagjairol. 283.
3 Art Hogy mitsoda egyeség vagyon az Anyaszent egy ház tagjai között, és a szenteknek egyeségéröl 290
4 Art Az Anyaszent egy háznak szenttséges voltárol. 295
5 Art Az Anyaszent egy háznak közönséges voltárol. 307.
6.Art Az Anyaszent egy háznak közönséges nevéröl. 310.
7 Art Hogy egyedül a romai Anyaszent egy ház a kristus Anyaszent egy háza. a melyen kivül nintsen üdveség.316.
8 Art Hogy az Anyaszent egy háznak viaskodni kel. az ördög, a hitetlenek. és az eretnekek ellen 329.
9 Art A földön lévö Anyaszent egy háznak, a hitetlenek. a sidok. az eretnekek. és symatichusok ellen valo viaskodásárol. 332
10 Art. Hogy kik voltanak. azok az eretnekek, és sysmatichusok, kik az Anyaszent egy ház ellen támadtanak mind edig. Mitsoda Conciliumok kárhoztatták azokat 337.
11 Art Az Anyaszent egyháznak a kebelében lévö rosz keresztyenek ellen valo viaskodásárol. 352
12 Art Az Anyaszent egy háznak hasznairol. 354.
13 Art Hogy a bünöknek botsanáttya leg elsö út. a mely által reszesülünk az Anyaszent egy háznak hasznaiban 356.
14 Art Hogy a hivek közül mindenikének min kel altal menni minek elötte az örök életet el érje., és leg elöbször a halálrol. 364
15 Art A különösön valo itéletröl 369
16 Art Hogy kinek kinek a lelke mitsoda állapotban lészen a különösön valo itélet után. 372
17 Art A világ végiröl. az anti kristusrol. Illyés. és Enok el jovetelekröl, a sidok meg térésekröl 374
18 Art A közönségesen valo fel támadásrol. világ végin. 379
19 Art A kristusnak utolszori el jöveteléröl. és a közönséges itéletröl 382
20 Art Az örök életröl. 385
21 Art Az öröké valo halálrol. 388.
22 Art Az Apostoli symbolumrol mely magában foglallya rövideden mind azt valamit eddig mondottunk 391
23 Art A Melyben meg mutattyák miképen kellesék élni e földön. hogy az örök életet el lehesen érni, a melyért teremtettek az Emberek.
Második könyv.
Elsö Rész. a vétekröl közönségesen
1 Art Hogy mi legyen a vétek. 397.
2 Art. A halálos és abotsánando vétekröl 399.
3 Art A fö vetkekröl közönségesen 401
II Rész különösön a vétkekröl.
1 Art A kevélységröl 402.
2 Art. A fösvénységröl. 406.
3 Art A tisztátalanságrol 409
4 Art A torkoságrol. 410
5 Art Az irigységröl 411
6 Art A haragrol 413
7 Art A resttségröl 415
Elsö Rész. közönségesen a jó erkölcsökröl. 416.
II. Rész különösön a jó erkölcsökröl. eloszór a hitröl.
1 Art Hogy mi légyen ahit 418
2 Art Az Anyaszent egy ház hatalmárol a hit dolgában 420.
3 Art A szent irásrol 424
4 Art A Traditionak a hit dolgaiban valo méltoságárol. 427.
5 Art A conciliumoknak; és a szent Atyaknak auctoritásárol. a hitnek dolgaiban 434
6 Art A hitnek szükséges voltárol
7 Art A hit ellen valo vétekröl, a hitnek jeleiröl. és a kereszt vetésröl.
III Rész A Reménségröl.
1 Art Mitsoda a reménség 446
2 Art A reménség ellen valo vétekröl 448
IV Rész Az Isteni szeretetröl
1 Art. Hogy mi legyen az Isteni szeretet 450
2 Art A magunkhoz valo szeretetröl. 454
3 Art A felebaráti szeretetröl 458
4 Art Az alamisnárol. 461
5 Art. A felebaráti intésröl. 464
6 Art A meg bantásért valo botsánatrol 466
V Rész. A keresztyéni jó erkölcsökröl a mellyeket nevezik morálisoknak
1 Art. A negy Cardinalis jó erköltsökröl 470
2 Art Hogy mitsoda jó erkölcsök követik a Cardinalis jó erkölcsöket és hogy mitsoda vétkek ellenkeznek azokal. 429
I Rész Az Isten parantsolattyárol közönségesen 476.
II Resz Az elsö parantsolatrol.
1 Art Hogy mitsoda ez a parancsolat 482
2.Art A vétkekröl melyek ellenkeznek az elsö parantsolattal. leg elöször a bálványozásrol. 486.
3 Art A szentek tiszteletéröl, és segittségül valo hivásrol 487
4 Art A reliquiák tiszteletéröl. 492
5 Art A kereszt és a képek tiszteletéröl. 493
6 Art A szenttség töresröl, babonaságrol. a melyek ellenkeznek az elsö parantsolattal. 500
III Rész. A második parantsolatrol
1 Art Hogy közönségesen mit foglal magában ez a parancsolat 502.
2 Art A fogadásrol 503
3 Art Az esküvésröl. és a káromkodásrol. 510
IV Rész. A harmadik parantsolatrol.
1 Art Hogy mitsoda napot kel a keresztyéneknek meg szentelni. 513
2 Art Hogy miképen kellesék szentelni az urnak napját 515
V Rész. A negyedik parancsolatrol.
1 Art. Az aláb valoknak a fellyeb valokhoz valo keteleségekröl 518
2 Art A felyeb valoknak az alattokhoz valo köteleségekröl. 521
VI Rész. Az ötödik parantsolatrol. 525
VII Rész. A hatodik parantsolatrol. 528
VIII Rész. A hetedik parantsolatrol. 530.
1 Art. Hogy hány féle képen lehet a más joszágát el foglalni. 530.
2 Art. Az usorárol. 534
3 Art A más ember joszágának igaságtalanul valo meg tartásárol. és más egyéb károkrol melyeket másoknak okozhatnak 536.
4 Art A más joszágának viszá adásárol. 538
IX Resz A nyolczadik parantsolatrol.
1 Art A hamis tanuságrol. és a hazugságrol. 539.
2 Art A ragalmazásrol 541
3 Art A hizelkedésröl. és a vakmerö itéletröl 544.
X Rész. A kilentzedik parantsolatrol. 546.
XI. Rész A Tizedik parantsolatrol. 547
XII. Rész. Az Anyaszent egy ház parantsolatirol 550.
XIII Rész Az Anyaszent egy háznak elsö parantsolattyárol.
1 Art közönségesen az innepekröl 555
2 Art különösön az innepekröl elöször a szent Háromságnak innepéröl. 559
3 Art A kristus Jésus fogantatásának innepéröl. 560
4 Art Az adventi napokrol. 562
5 Art karátson napjárol. 563.
6 Art A kristus környül metélkedéséröl. 567
7 Art viz kereszt napjárol 570
8 Art Gyerttya szentelö B. Aszony napjárol 573.
9 Art A nagy hétröl. elöször virág vasárnapjárol 577.
10 Art nagy tsötörtökröl. és nagy péntekröl. 580
11 Art Husvét napjárol. 587.
12 Art A kristus menyben meneteléröl 589
13 Art A pünkösd innepéröl. 590
14 Art ur napjárol. 592
15 Art A szentek innepeiröl leg elöször a B. szüz fogantatásárol. 594
16 Art kis Aszony napjárol. 598
17 Art Nagy B. Aszony napjárol 599
18 Art A szent Angyalok innepeiröl. 601
19 Art keresztelö szent János innepéröl 602
20.Art Az Apostolok Martyrok Confesorok, püspökök. A szent szüzek, vagy penitentzia tarto Aszonyoknak innepeiröl 604
21 Art Minden szentek napjárol 607
22 Art A halottak napjárol. 608
23 Art A templom dedicatiojának inepéröl. 611
XIV Rész. Az Anyaszent egy háznak második parantsolattya 615
XV Rész Az Anyaszent egy haznak harmadik parantsolattya. 618
XVI Rész. Az Anyaszent egy háznak negyedik parantsolattya 619
XVII Rész Az Anyaszent egy háznak ötödik parantsolattya. 621
1 Art közönségesen a böjtröl 621
2 Art A nagy böjtröl 625
3 Art A kántorok és a vigiliákrol 628
XVIII Rész. Az Anyaszent egy háznak hatodik parantsolattya.
Ennek az elsö szakasznak bé fejezése. 632
A Tridentinumi Conciliumnak symboluma
CATECHISMUS
Formájára valo kőzőnséges
OKTATÁSOK
A mellyek rővideden meg magyaráz- |
Leg Elsö Rész A melyben. azt mutattyák. meg,
hogy mint kel. közönségesen gondolkodni a vallásrol.
Kérdés. Mitsoda eföldön lévö leg nagyob és leg hasznosab dolga az embereknek.?
Felelet. Hogy az Istent, és a kristust meg üsmérjék. és önnön magokot is; az az hogy meg üsmérjék. hogy mikk, miért élnek. mivé lesznek ez élet után,. és hogy mit kel tselekedniek, hogy valoságal boldogok lehesenek.: egyszoval. hogy a vallást tudgyák. és életeket a hoz szabják, mit elejekben ád.
K. Mutasd meg nékünk hogy közönségesen miképpen kel gondolkodni a vallásnak igazságirol.?
F. Azok az igazságok rövideden ezek.
Egy Isten vagyon., aki egy három külömbözö szemelyiben. Ez az lsten egy. tekélletes.. és teremtöje. a menynek. és a földnek.
Az Angyalok. és az Emberek. az Istennek leg tekélleteseb teremtet állati, az Isten azért teremtette öket, hogy öket boldogoká tegye. közölvén magát vélek.
Az Angyalok közül némelyek az Isten hüségiben meg maradának. némelyek. ö tölle el válának.
Az elsök. örökösön boldogok. és az Isten vélek viteti véghez parantsolatit.
A többi pedig örökös nyomoruságra vetették magokot, és ezeket nevezik ördögoknek.
Az Isten az Embert. és az Aszonyt azért teremté. hogy olyan boldogok lennének valamint az Angyalok. és soha meg ne halnának. nagy szenttségben és igasságban teremté öket, és szivekben oltá törvényit, ugy anyira hogy jól tudták mit kelleték tselekedniek, és azt könnyen véghez vihették volna, azután igen kies helyben helyhezteté öket, a melyet paraditsomnak nevezték
De nem hogy elméjeknek világoságát. és sziveknek hajlandoságát követték. hanem Eva meg hagyá magát tsalatni az ördögtöl., és nem engedelmeskedék az Istennek., Ádám az elsö Ember, követé feleséginek példáját. és öis meg szegé a parantsolatot feleségire valo nézve.
Ezen engedetlenségért nyomoruságban hozák mind magokot. mind maradékjokot., a kikel közlék vétkeket. és azt, a miköveti ezt a vétket. ugy mint. a tudatlanságot. a roszra valo hajlandoságot, az Istennek haragját, az életnek nyomoruságit, és a halált.
Azután ki üzetének a földi paraditsombol., és az pokolnak örökös tüzére vettettek volna, ha az Isten irgalmaságot nem tett volna vélek. és ha penitentziát nem tartottak volna.
Az elsö irgalmaság amelyet az Isten tett vélek. a volt. hogy meg váltót igére nékik, aki várakozásban volt, leg aláb négy ezer esztendeig.
Azonban pedig az emberek. Ádámnak vétkiért meg romlottságok miat. minden féle vétkekre. és rendeletlenségekre adák magokot
Az Isten hogy öket meg büntesse az özön viz által el törölé öket, a melyben minden emberek el veszének., Noé, és az familiáján kivül
Ennek a familiának maradéki, a világon el szaporodván az emberek ujontában olyan hamisaká lettenek. valamint voltanak az özön viz elött
Az Isten akoron el hagyá az egész emberi nemzetet a maga meg romlottságára és választá. Ábrahamot, és az ö maradékit, hogy az ö szolgálattyára különösön valo szenteltetet nép lenne.
Ez a nép tsak egy embertöl eredvén. és mint egy tsak egy familia lévén. hebréusoknak neveztetének, és azután sido népnek. ez a nép is volt meg tartoja az Isten törvényének, igéretinek. és a jövendöléseknek, és az Isten ezért a népért. véghetetlen tsudákot tett.
Az Isten fö képen Mojses által téteté azokot a tsudákot, ugyan ö is adá a kö tablára irot törvényt nékik, és ö tanitá öket, az ur szolgálattyát illetö rendekre. és Cérémoniákra
De mind ezek az irgalmaságok. és tsudák után is, a sidó nép gyakorta el felejté az Istenét. és ugy él vala. valamint a töb népek.
Az Isten gyakorta meg is bünteté öket,. hol egy hol más képen., de mind ezen büntetések után is., tsak nem mindenkor a rendeletlenségben éltenek.
Végtire Az Emberek meg váltoja a világra jöt. azon idöben a melyben a proféták meg jövendölték volt.
Ez a meg válto az Isten Fia, emberi testet vévén magára, a Boldogságos szüz Méhiben.
Ez az Isten. s'Ember. kristus Jesusnak neveztetik
A kristus Jésus minek utánna meg tanitotta volna az embereket. példáival. és oktatásival arra, hogy mit tselekedgyenek azért, hogy boldogok lehesenek. és minek utánna meg bizonyitotta volna el küldetésit és Istenségit. tsuda tételei által, meg békéltette öket az Istenel a kereszten valo halála által.
Minek utánna akoporsoban tétetet volna. aharmadik napon ditsöségesen fel támada, és negyven nap mulva fel támadása után. menyekben fel mene.
Tiz nap mulva menyben menetele után. a szent Lelket A tanitványira le küldé, a kik mind egybe gyültenek vala Jérusálemben. az ö parantsolattyábol.
A szent Lélek, ujontában a szivekben oltá az embereknek az Isten törvényét., a melyet már onnét régen el törölte volt a vétek. és a melyet Mojses tsak a kö táblákra irta vala.
Azonnal akristus tanitványi, akik közül tizen kettöt Apostoloknak nevezet vala; a sidoknak kezdék hirdetni, és azután hogy ök bé nem vévék, az egész nemzeteknek, a kristustol vett igazságokot, és mind azokot a lett dolgokot a melyeknek ök bizonysági valának.
Ezek a predikáciok, a melyeket a nagy tsudák erösitették, a melyeket az Apostolok, az ö tanitványi, és annyi veghetetlen Mártyrok vérekel meg petsételték és a melyeket foganatosoká tette az Istennek Lelke, meg téritették a világnak nagyob részit, mind az ördögöknek, mind anyi emberi hatalmaságoknak ellent tartásokra is. végtire azok a hatalmaságok. ö magok. arra a vallásra hajolának, a melynek minden emberi okoság szerént. el kelletet volna egy nehány szor töröltetni.
A társaságát pedig azoknak, kik az Apostolok Az ö tanitványi. és utánnok valojoknak prédikálások által. a kristus hitére. tertenek, nevezik közönséges Anyaszent egy háznak.,
Az Anyaszent egy ház. láthato társaság. a melynek minden koron meg kel maradni azö láthatatlan fejének. a kristus Jesusnak igazgatása alat., a pápának, az ö láthato fejének. :/a kristus hely tartojának. szent péter Succesorának., és a Romai püspöknek./ a püspoköknek, és más egy házi szolgáknak gondviselések alat., akik munkálodnak akristus testének gyarapodásán.
A közönséges Anyaszent egy ház mindenkor meg volt. meg is külömböztetve, azoktol a társaságoktol a melyek magokot Anyaszent egy háznak neveztetik. ezen négy bélyegek által, a melyek ezek, hogy az Anyaszent egy ház. egy, szent.Apostoli. és közönséges.
Az Anyaszent egy ház mindenkor viaskodot eföldön, és mindenkor viaskodni is fog. világ végiig de mindenkor gyözedelmes volt. az is lészen ellenségin. a pokolnak kapui soha azon gyözedelmet nem vesznek. mert mindenkor a szent Lélek fogja éltetni. és az ö feje a kristus fogja vezérelni, aki is segitti, erösitti, és meg adgya néki mind azt, a mi szükséges hogy meg maradhason a szélvészekben, a melyekben vagyon szüntelen.
Ez atársaság. a földön vévén eredetét, tsak világ végin. a Menyekben lészen tekélletes, és tellyesedik bé.
De a még a véghez menyen., adig mindenik embernek meg kel halni, és mindgyárt halála után az Isten eleiben mégyen hogy ót meg itéltesék.
Ezen különösön valo itélet után. mindenik embernek a lelke. vagy paraditsomban. vagy purgátoriumban. vagy pokolban megyen
Végtire. a midön a Menyei Anyaszent egy háznak száma bé telik. minden halottak fel támadnak és a kristus nagy ditsöségben fog el jöni az Angyalokal. és a szentekel: hogy meg itéllye az embereket
A közönségesen valo itélet után. purgátorium nem lészen, hanem a jók, testben és lélekben fognak menni paraditsomban, és a gonoszok. testben. és lélekben fognak meni pokolban.
A jóknak nevezik. az olyan keresztyeneket, kik az Isten törvényével. meg egyezö életet élnek e földön. hogy az örök életet el érhesék, a melyért teremtettek az emberek.
Gonoszoknak azokot hiják., kik közönségesen. az Isten akarattya ellen valo életet élnek
Az élet, a melyet kel élni eföldön. hogy a boldogságot el lehesen érni. két dologban áll. a vétket el kel hagyni. és az Istenhez kel kaptsolni magunkot
Ha a vétket tellyeségel el akarják hagyni. azon kel lenni szüntelen, hogy meg gyözhesék a természet szerént valo hajlandoságot a melyel, vannak az emberek az eredendö vétektöl fogvást, a kevélységhez. az érzékenységhez., és a szemnek bujálkodásához, mivel ezen három hajlandoságok gyükerei minden féle vétkeknek.
Hogy az Istenhez lehesen kaptsolni magunkot ö benne kel hinni, reménleni, és szeretni ötet. mert tsak a hit, reménség, és a szeretet által lehet az Istent szolgálni. és hozája kaptsolni magunkot
A szeretet a lelke minden más keresztyéni jó erkölcsöknek, akár mit tselekedgyenek az emberek. de ha szeretetek nintsen. azok tsak semik, és a mit tselekesznek az üdveségekre nem használ
Meg üsmerhettyük arol ajelröl ha vagyoné szeretet mi bennünk. hogy ha szorgalmatoságal követtyük az Isten parantsolattyát. a melynek meg tartása mindenkor szükséges volt az embereknek.
Szükséges az Anyaszent egy háznak is meg tartani parantsolatit, a ki nem egyebet teként fiainak valo parantsolatiban., hanem hogy rendet, idöt. és helyt szabjon, az Isten parantsolatinak meg tartásokra.
Egy szoval a keresztyéni élet nem egyéb, hogy el kel távozni minden vétektöl, az Istenben hinni, reménleni. ötet szeretni. neki engedelmeskedni. ugy az Anyaszent egy háznak is, valamint ezt maga parantsollya
E szerént élvén. minden bizonyal az örök boldogságot meg nyerik a melyért teremtettek az emberek
De mi el nem érhettyük azt a boldogságot. se keresztyénül nem elhetünk a magunk erejével szükségünk vagyon ezekre valo nézve az Isten kegyelmére. és segittségire.
Az a segittség pedig, ingyen valo irgalmaságátol vagyon az Istennek, a melyel ö senkinek nem tartozik, senki azt a maga erejével meg nem érdemelheti, és az Isten azt tsak annak adgya a kinek néki tettzik és olyan mértékel a mint illendönek láttya.
A kristus halálával meg érdemlette az embereknek ezt a segittséget., és mind azok a kegyelmek. a melyeket az emberek vesznek.a vétektöl fogvást., mind azok a kristus szenvedésinek, és vérinek erdemekre adatnak meg
Tsak egyedül a kristus érdemiért Istentöl adatot kegyelem által lehet az Isten kegyelmiben viszá térni, és fiaivá lenni, holot az ördögnek rabjai, és az Istennek ellenségi voltunk a vétek által.
Az Isten forrást rendelt az ö kegyelmének vételére, ugy mint a szenttségeket, és az imádságot
A szenttségek láthato jelek. a melyek által közöli az Isten kegyelmit az emberekel., vagy különösön, vagy közönségesen azok pedik heten vannak. A kereszttség, nékünk lelki életet ád, a Bérmálás, lelki eröt ád, Az Eucharistia. táplál, és éltet, A penitentzia, az elvesztet lelki életet viszá adgya. Az utolso kenet meg könyebitti és meg érösiti a betegeket, A papi rend, az Isteni szolgálatra valo egy házi szolgákot rendel. és a Házaság fiakot ád az Anyaszent egy háznak. mind világ vegiig,
Az imadság pedig mindenkor együt vagyon a szenttségek ki szolgáltatásával. és az, mint egy lelke az egész keresztyéni életnek; az által emellyük fel szivünket az Istenhez, hogy nékie vallást tegyünk. és segittségit meg nyerhesük.
Mind a, valamit helyesen kérhetünk az Istentöl. a Mi Atyánkban foglaltatik. a melyet a kristus adta nékünk.
Közönségesen ugy tekintvén az imádságot, mint magában foglalván a hálá adásokot, a melyek által az Istenhez emelkedünk, az imádságok közöt leg föveb az Áldozat. az ó törvényben, az Isten maga rendelte el a sok féle Ceremoniákot
De azok a Ceremoniák az ó törvényben. tsak figurái, és árnyéki valának, a kristus Jésus. kereszten ajánlot nagy áldozattyának, a mely gyakoroltatik oltárinkon
Ugyan ezt az oltárinkon valo áldozatot nevezik szent Misének., ezt pedig az egész világon valo Anyaszent egy házakban ajánlották mindenkor. az élökért és a holtakért., az Apostoloktol fogvást
Nintsen semmi se szebb, se szenteb mint annak a szenttséges áldozatnak imádsági; se semmi tiszteletre méltób. mint azon imádságokot követö Cérémoniák,
Hasonlot mondhatni mind a töb imádságirol és Ceremoniáirol a közönséges Anyaszent egy háznak, valamint az Exorcissmusok, a Benedictiok. procesiok. és közönségesen mind a. valamit az Anyaszent egy ház követ, mind ezek tiszteletre méltok régiségekert és szentséges voltokért, és vaknak kellene annak lenni. a ki azokban merne gántsot találni.
Imé ezek rövideden a vallásnak igazsági. a melyeket különösön. meg fogják látni ebben a munkában.
K Hány részre lehet osztani a vallásnak igazságit?
F Három részre oszttyuk, a melyeket meg fogjuk magyarázni.
Az elsö könyvben. meg fogjuk magyarázni a vallásnak kezdetit és gyarapodását, világ kezdetétöl fogvást, az örök életnek bé tellyesedésiig. a melyért is teremtettek az emberek
A második könyvben meg magyarázuk, hogy mitsoda életet kel élni az embereknek, hogy az örök életet el érhesék.
A harmadik könyvben meg magyarázuk a modokot, a melyeket az emberek követvén. eföldön, el érhetik az örök életet.
szent Agoston azt akarja hogy ezt a rendet kövessék a vallás igazságinak magyarázattyában. Lib. de Catechisandis rudibus. Cap 6. et lib. de vera religione. Cap 7.
CATECHISMUS
Formájára valo kőzőnséges
OKTATÁSOK
Elsö Könyv
A Melyben meg magyarázák a vallásnak. eredetét,
kezdetét és elö menetelét világ kezdetétöl fogvást,
a Messiás el jöveteléig.
Elsö Rész
Az Isten mi légyen magában
Elsö Articulus.
Az Istennek Létéröl
Kérdés. Bizonyosok vagyunké mi abban hogy vagyon egy Isten?
Felelet Ez olyan világos igazság, hogy esztelennek kellene annak lenni a ki azt tagadná. vagy abban kételkednék. abolond azt mondgya a szivébén hogy nintsen Isten.
Magyarázat
[3] Ezeket a szokot a bolond azt mondgya szivében fel kel jegyezni, mert ezekböl meg láttyuk hogy mikor ez a nagy bolondság anyira viszen valakit hogy azt mondgya hogy nintsen Isten, az elmének nintsen egy képen annyira része abban mint a szivnek, az az, hogy az esztelen azt akarná hogy ne volna Isten, azért hogy magában meg fojthatná alélek üsméretnek furdalását, és eleget tehetne nagyob szabadságal. rosz kivánságának. ezért is mondattya meg romlot szive azt véle. hogy nintsen Isten.. de hejában kivánnya magát meg vakitani, az elött az igazság [4] elött, mert ez oly erösen vagyon az ember elméjében óltva, hogy lehetetlen azt onnét ki venni,
K. Mitsoda okoságokal hitethettyük el mi azt magunkal. hogy egy Isten vagyon?
F: Azokal az okoságokal, melyek az érzékenységre, a minden napi probára, a hitre. és az okoságnak kezdetére vannak epitve.
K Mit értesz azon az okoságon mely az érzékenységre vagyon epitve.?
[5] F Azon azt értem hogy az Isten asziviben óltotta minden embernek az ö Istenségit.
Magyarázat.
Az Istenségnek bé oltása tselekeszi hogy soha olyan nép nem volt, aki ne üsmérte volna az egy [6] Istenségnek létit. nintsen is olyan ember, a ki valamely hirtelen valo veszedelemben esvén. hogy mindgyárt az Istent ne hivná segittségül. Tertulliánus ezt természet szerént valo keresztyéni lélek bizonyságának nevezi.
K Mit értesz azon az okoságon mely a minden napi probára vagyon épitve?
F Értem 1. ezen az okoságon azt. hogy minden nap láttyuk az Istennek rajtunk valo gondviselését, hogy minémü kegyeségel halgattya meg imádságinkot, láttyuk mitsoda szem látomást bünteti meg némelykor a gonoszokot. sokszor is láttyuk az ö tsudálatos minden hatoságát sok dolgokban
[7] 2. E kitettzik a világnak, és minden teremtett állatoknak. szép rendel valo el helyheztetésiböl
Magyarázat.
Nézünk el valamely szép épületet. valamely szép kép irást, abol meg láttyuk az épittö mesternek, és a kép ironak okoságát., esztelenség is volna azt mondani hogy ezek történet szerént lettek. sokal szebb, nemeseb, és rendeseb azért a világnak munkája, mint sem az emberi kézi munka, nézük el az emberi testet, hogy annak részei mitsoda tsudálatosan vannak egybe foglalva, hogy mondhassa még is azután valaki hogy mind azok történetböl lettek, a [8] bizonyára esztelen volna valaki meg nem vallaná hogy mind ezek a tsudálatos dolgok nem Isten munkáji volnának
K Mit értesz azon az okoságon mely a hitre vagyon épitve?
F. Azon azt értem hogy az Isten meg üsmértette magát az emberekel. bizonyosan, és kéttség nélkül valo képen.
Magyarázat.
Mind a, valami meg bizonyittya a keresztyéni vallásnak igazságát. ugyan az, az Istennek valoságát is meg bizonyittya., mivel a vallás erre az igazságra epitti a több igazságokot is, a [9] keresztyeni vallásnak igazságárol valo bizonyságok pedig oly világosok, és meg mutathatok, hogy vaknak, és esztelennek kellene lenni, a ki azoknak hitelt nem adna.
K Mit értesz azon az okoságon mely az okoskodásra vagyon epitve?
F Értem azokot az okoságokot a melyekel. a philosophusok szokták meg mutatni az Istennek valoságát. ezekröl nem szollok mert nem minden foghattya meg, a kik pedig meg foghattyák, olyan könyveket olvashatnak a melyek ezekröl beszéllenek.
2. Articulus.
Az Istennek mi voltárol. és az ö tekélletességeiröl.
K. Kitsoda az Isten?
[10] F Az Isten az, a ki azt mondá Mojsesnek. Én vagyok az, a ki vagyok.
K. Mitsoda értelme vagyon ennek a szonak. Én. vagyok. az, a ki vagyok?
[11] F Ez az értelme. hogy az Isten olyan valoság. a ki senkitöl nem füg. a ki magában. és magátol éll. holot minden állatok teremtettek. és mástol fügenek, és életet is mástol vesznek
K Meg üsmérhettyük tehát a menyiben a földön lehet meg üsmérni az Isten állattyát?
F Ebböl meg üsmérjük hogy az Isten mérték nélkül bir minden ki gondolhato tekélleteségeket.
Magyarázat
Mivel hogy az Isten magátol éll, és marad máson kivül, abbol következik hogy ö véghetetlen, azt hiják pedig véghetetlennek a mi nintsen meg határozva, a mi pedíg tsak magátol éll, és marad., azt senki meg nem határozhattya, nem lévén tehát meg határozva, azert minden ki gondolhato tekélleteségeket bir. mert ha valamelyik héjával volna., az ö tekélleteségei meg volnának határozva, és veghetetlen nem volna, egy szoval véghetetlen lenni, és minden tekélleteségeket egészen birni. mind egy, mástol nem fügeni, tellyeségel tsak magában meg maradni, és veghetetlennek lenni mind egy, ebböl következik hogy az Isten az, a ki mástol nem füg. és tsak magában marad, és hogy öis birja az egész tekélleteségeket.
K Mellyek az Isten tekélleteségei?
F Az Isten tellyeségel valo tekélleteség. 1. ö egyedül valo valoság, 2. ötiszta lélek, 3. ö örökké [12] valo, 4. ö véghetetlen. 5. el mulhatatlan. 6. ö mindent üsmérö. 7. mindent tselekedhetö. 8. mindenekben magátol fügö, hogy ezek közül valamelyik héjával volna., nem volna tellyeségel valo tekélletes, nem volna Isten.
K Mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten egyedül valo. Deus est Ens Simplex.
F Azt értem hogy az Istennek nintsen része, hogy valamely részböl állana, mint az ember.
K Mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten Lélek?
F Azt értem hogy teste nintsen, se formája, se szine. és hogy ötet testi szem meg nem láthattya.
K. Hát a szent irás miért beszél az Istennek karjárol, kezéröl, és lábárol.?
F Azért hogy jobban meg értesse velünk az Istennek munkálkodását
K. Mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten örökké valo.
F Azt értem hogy az Istennek se kezdete. se vége, nincsen., örökké volt, vagyon, és örökké lészen
K Mit értesz azon hogy az Isten véghetetlen.?
[13] F Azt értem hogy ö mindenüt vagyon, mindent bétölt, és hogy semmi hely ötet magában nem foglallya.
K. Mit értesz azon hogy az Isten el mulhatatlan?
F Azt értem hogy az Isten soha semmiben meg nem változhatik
K Miért mondgya tehát az irás hogy az Isten meg haragszik, hogy meg bánta, és meg változtatta a mit tselekedet. mind ezek nem mutattyáké meg hogy az Istenben változás vagyon?
F. Mikor az irás azt mondgya hogy az Isten meg haragudot, ezel tsak azt akarja velünk meg értetni, hogy meg lásuk külsö képen az ö igaságának erejét; de azt nem kel gondolni hogy ö benne változás, vagy indulat volna, mert ö meg változtathattya az ö munkáját, de meg nem [14] változtattya az örökké valo szándékát., ö mindenkor egy állapotban vagyon. és olyan változást tsinál teremtett allati közöt, a mitsodást akar, ha szinte azt a változást az irás bánásnak nevezi is, de azt tsak azért tselekeszi, hogy jobban alkalmaztassa magát a mi értelmünkhöz.
K Mit értesz azon hogy az Isten mindent üsmér?
[15] F Azt értem. hogy nintsen semmi is el titkolva az ö szemei elött. és ugy láttya a jövendöt valamint a mostanit, és az el multat., és leg belsöb titkait is láttya szivünknek.
K Mit értesz azon hogy az Isten mindent tselekedhetik?
F Azt értem hogy nintsen semmi lehetetlen önála.
K Mit értesz azon midön azt mondod hogy minden az Istenen áll?
F Azt értem hogy mindeneket ö teremtet, öis tarttya azokot, ö igazgattya, és ugy bánik vélek amint néki tettzik
K Mit értesz azon hogy mindeneket az Isten teremtet,?
F Azt értem hogy mindeneket ö teremtet. és hogy annak elötte semi nem volt
K Mit értesz azon. hogy mindeneket az Isten tart meg.?
[16] F Azt értem hogy a teremtet állatok melyek most vannak meg nem maradhatnának hanem tartaná. és ha el hagyná öket oly semmivé lennének valamint teremtetések elött voltanak
K. Mit értesz azon hogy az Isten vezérel mindeneket. és azokal ugy bánik a mint néki tettzik.?
F Azt értem hogy semmi evilágban nem történik az ö rendelésin, vagy engedelmin kivül
Magyarázat
Az az, hogy az Isten ura lévén avilágnak, ö igazgat mindeneket, az ö gondviselése pedig különösön vigyáz mindenik teremtet állatnak állapottyára, mindent ö rendel. és mindent a maga ditsöségire fordit. minden jó az ö rendelésiböl történik, minden dolgot ö a maga végire vezet; aroszat meg engedi hogy abbol nagyob jót vegyen ki. gyakorta nagy nyomoruságokot küld a jókra, de soha elnem hagya öket, a gonoszokot pedig sokszor kedvekre botsáttya, de ök azal viszá élvén., az ö hamiságok az Isten igasságának, vagy irgalmaságanak meg mutatására fognak lenni, egy szoval ö mindenkor végben viszi az ö szándékát, és minden dolog az ö nagyságának, és mindenhatoságának fel magasztalására igyekezik.
3 Articulus.
Hogy tsak egy Isten vagyon.
K. Nintsené több egy Istenél?
F Nintsen több egynél. lehetetlen is hogy több legyen egynél.
K. Miért mondod hogy lehetetlen hogy több legyen egynél.?
F Mert lehetetlen meg fogni hogy két Istenek tellyeségel valo tekélletesek legyenek.
Magyarázat.
A tellyeségel valo tekélleteségnek nem kel társának lenni, mivel társ nélkül lenni az a tekélleteség. és akinek nintsen ez a tekélletesége. a valami héjával vagyon; a mely Isten pedig [17] valamely tekélleteség héjával volna, a nem volna Isten
K. Világos lévén hogy lehetetlen egy Istenél töbnek lenni. miért tehát az emberek az egész világon az elött anyi sok Isteneket imádtak?
F. Az, azö elméjeknek vakságátol, és az ö sziveknek meg romlásátol volt, melyeket avétek okozá nékik
Magyarázat.
A bizonyos hogy régenten minden nemzetek sok féle isteneket imádtanak, nemelyek anapot, a holdat, atsillagokot, némellyek az élö, vagy holt embereket, az istenek közi számlálták, a görögök. és a Romaiak sok féle utálatos dolgokot tartottak isteneknek, Romában minden féle nemzeteknek isteneit imádták, ezt pediglen nem tsak a tudatlan, és közönséges nép tselekedé. hanem még atudosok a philosophusok, is mind egy aránt. miért szenvedtek a keresztyének oly kegyetlen üldöztetéseket. három száz esztendeig? nem egyébért hanem azért hogy tsak egy Istent vallottak lenni, szent Agoston miért irá az ö tsudálatos munkáját de Civitate Dei, hanem azért hogy el rontsa sokaságát hamis. isteneknek, ugyan tsudálhattya az ember mikor ennek a könyvnek elsö részit olvasa, hogy ez a szent anyit irt a pogányok hamis istenek ellen. de abban az idöben atellyeségel szükséges volt, azt minden tudgya, mitsoda nagy bajal. lehete végben vinni szent Ambrusnak egy keresztyén császárnál hogy Romában meg ne engedgye a [18] gyözedelem óltárának fel állitását, holot atanáts erösen volt azon hogy ezen hamis istenségnek bálványozásit fel állithasa.
Mind ezekböl meg látyuk mitsoda rettentö vakságban vetette vala a vétek az embereket. ebböl [19] a példából meg üsmérhettyük azt az ígazságot melyet szent Pál mond, hogy mikor az emberek az Istent el hagyák. az Isten is el hagya öket. és akor nintsen olyan állapot a melyre nem adgyák magokot.
4 Articulus.
A szenttséges Háromságrol.
K. Nem ujontában valo meg szaporitásaé az. az isteneknek, valamint akeresztyének tarttyák hogy három személy vagyon az Istenben?
F Nem, mert ez az három személy tsak egy Isten.
K. El mondhatnié azt okoságal hogy az Isten három személyében?
F Igen is el mondhatni. hinni is kel ezt az igazságot a melyet tagadni bolondság volna.
K. Valyon nem okoság ellen vagyoné az olyat hinni a mit meg nem lehet fogni.?
F Mikor abban bizonyosok vagyunk hogy az Isten mondotta valamely dolgot azt hinni kel. akár lehesen, akár ne lehesen azt meg. fogni. mert a ki más képen tselekeszik a nem üsméri az Istent, a ki is örökké valo igazság.
Magyarázat.
A mi elménk meg vagyon igen határozva. sok száz dolgok vannak olyanok a melyek igazak. és a melyeket mi meg nem foghattyuk. azt kel azért meg visgálni hogy ha valamely dolog az Isten szavaé vagy nem, ne hogy magunkot meg tsallyuk, de a midön abban bizonyosak vagyunk hogy azt az Isten nyilatkoztatta ki, valamint a keresztyének bizonyosok mind azokban a melyeket a közönséges Romai Anyaszent egyház ád elejekben ugy mint Istentöl ki nyilatkoztatot dolgot, akor hinni kel. mind azokot a dolgokot a melyeket meg nem foghatunk., az Isten szavának hitelt kel adni. mert se magát. se mást meg nem tsalhat. az anyaszent egy ház meg üsmervén. a ki nyilatkoztatot dolgoknak valoságát. a nékünk elég, mivel tudgyuk hogy az anyaszent egy ház meg tsalhatatlan, mi olyanok vagyunk e földön mint a gyermekek, [20] most mindent homályoson látunk., mikor pedig azt a boldogságot el érjük, akor az a homály el vétetödik szemeinkröl., és világosan meg fogjuk látni a mit most meg nem foghatunk
K. Bizonyosok vagyunké abban hogy az Isten ki nyilatkoztatta a szent Háromságnak titkát.
F Igen is bizonyosak, mert ez az igazság nyilván ki tettzik a szent irásbol., atraditiobol, és az anyaszent egy ház is igy hiszi.
K Mit hiszen ez iránt az Anyaszent egy ház.?
[21] F Azt hiszi hogy az Isten állattyában egy, személyiben három
K. Kitsoda az a három személy.?
F Elsö Az Atya. második a Fiu. harmadik a szent Lélek.
K. Ez a három személy meg külömböztetiké maga közöt.?
[22] F. Igen is mert az Atya, nem a Fiu, a Fiu nem az Atya, az Atya, és a Fiu nem a szent Lélek.
K. Nem három Isteneké hát ezek?
[23] F Nem, mert ez a három személy tsak egy Isten mind a háromnak egy természete, és egy Istensége vagyon.
K. Mind a három személy Istené.?
[24] F Igen is: az Atya Isten. a Fiu Isten. a szent Lélek Isten.
K. Ez a három személy hasonloé egymáshoz?
F Hasonlo mindenben, mind régiségben, méltoságban, és tekélleteségben. a három személy tsak egy Isten.
K. Miért nevezik az elsö személyt Atyának.?
F Mert öröktöl fogva szülte a Fiat, a ki is véle egy, és hasonlo Isten. és a kit Igének, és az Isten bölcseségének nevezik.
K. Az Atya, és a Fiu szeretiké egy mást.?
[25] F. Igen is szeretik egy mást. öröktöl fogvást. és ebböl a szeretetböl származik öröktöl fogvást a szent Háromságnak harmadik személye. a kit szent Léleknek nevezik.
K. Nem egyedül az Atyátol származiké a szent Lélek?
[26] F Nem., mert az Atyátol és a Fiutol származik a szent Lélek
K. Az Atya származotté valamelyik személytöl.?
F Nem mert. az Atya eredete a más két személynek.
K. Az Atya régib tehát a Fiunál, és a szent Léleknél. mint hogy tölle származnak.?
F Nem régibb a más kettönél, mert az Atya nem volt soha egy szem pillantásig is a Fiu nélkül, az Atya. és a Fiu nem voltak soha egy szem pillantásig is a szent Lélek nélkül.
K Hogy lehet ezt meg fogni?
[27] F Az Atya nem lehet egy szem pillantásig is hogy magát ne üsmérje., és magát üsmérvén, az ö Fiát, az öröktöl fogva valo Igét szülte. az Atya és a Fiu nem lehet hogy egymást ne szerese; és ebböl a szeretetböl származik a szent Lélek.
K Lehetneé ezt az igazságot valamely hasonlatoságal értelmesebbé tenned?
F Igen távul valo hasonlatoság vagyon ateremtö és a teremtet állatok közöt, mind azon által. ez az elmédet segitheti.
A világoság anaptol származik, és a nap eredete avilágoságnak., de mind azon által a világoság olyan regi mint a nap, mert a nap nem lehet egy szem pillantásig is fényeség nélkül. ö fényeségitöl származik a világoság és a meleg. ez a hasonlatoság meg mutattya. hogy vannak a természetben olyan dolgok. a melyek olyan régiek mint az eredet a melytöl. származnak, de e meg nem mutattya az Isten személlye közöt valo több hasonlatoságokot.
II Rész
Az Istennek munkáirol.
Elsö Articulus.
A világ teremtésiröl
K Az Isten hogy üsmértette meg magát magán kivül?
F. Az ö munkái által.
K. Mellyek az Isten munkái.?
F A világ. az az, az ég, és a föld, és mind a valamit az egg és a föld magában foglal.
K Az Atyaé, a Fiué, vagy a szent Lélek teremtette a világot?
F A szent Háromság az Atya, a Fiu, és a szent Lélek. mert valamit az Atya tselekeszik. a Fiu, és a szent Lélek is tselekeszi azt.
K Miért hát a világ teremtésit az Atyának tulajdonittyák valamint a hiszek egy Istenben vagyon Hiszek egy Istenben, mindenhato Atyában menynek és földnek teremtöjében
F. Mert az égnek, és aföldnek teremtése, az Isten hatalmának ereje, az Atyának tulajdonittyák pedig mind azt. valami amindenhatoságot illeti.
Magyarázat
Hogy ezt a feleletet meg lehesen érteni, azt kel meg tudni, hogy noha a szent Háromság mind együt munkálodgyék is, de mind azon által. vannak olyan dolgok a melyeket az Atyának tulajdonittyák, némellyeket a Fiunak, másokot a szent Léleknek, az Atyának tulajdonittyak az Isten minden hatoságának munkáit. mert ö eredete a más két szemelynek, vélek is közli mindenhatoságát. és tekélleteségeit. közölvén vélek természetit. vagy állattyát..
A Fiunak tulajdonittyák az Isten bölcseséginek munkáit, mert ö öröktöl fogva valo bölcsesége az Atyának.
A szent léleknek tulajdonittyák az Isten jóságának, és szeretetének munkáit, mert ö az Atyának, és a Fiunak szeretete.
K. Miért teremtette Isten a menyet, és a földet?
[28] F A maga ditsöségiért. hogy meg üsmértesse, szeretese., imádtassa, ditsöitesse, szolgáltasa magát, és az ö jóságat, igasságát. bölcseségit. és atöb tekélleteségeit.
K Hogy teremtette Isten a menyet és a földet?
[29] F Mondotta, és lett, parantsolt, az égg, és a föld teremtetet
K Mitsoda értelme vagyon ennek. mondotta hogy legyen. és lett, leheté az Istennek beszélleni, holot se nyelve se teste nintsen.?
F Az irás nem egyébért éll ezel a szoval hogy az Isten mondotta, hanem tsak ami gyengeségünkhöz akarta ezel magát alkalmaztatni, és velünk meg értetni. hogy az Isten mihent akarta az égnek, és a földnek létit, mindgyárt meg lett, mivel az Isten mikor valamit akar mindgyárt meg lesz
K Menyi ideje annak hogy az Isten az eget és a földet teremtette?
F Mint egy ött ezer hét száz esztendeje.
K. Menyi idö alat teremtette Isten avilágot és mind azt a mi abban vagyon?
F Az irás azt mondgya hogy hat nap alat, és a hetedikén meg nyugodot, az az, meg szünt új dolgokot teremteni.
K Mit teremte Isten elsöben?
F Az eget és a földet, de a föld még akor puszta vala, setéttség is vala a mélységnek szinén, és [30] az urnak lelke avizeken hordoztatik vala, az után világoságot teremte, és el választá a világoságot a setettségtöl.
K Mit teremte Isten másod napon.?
F A világos eget. és el választá a felyül valo vizeket az also vizektöl
K. Mit teremte Isten a harmadik napon?
F El választá avizet aföldtöl. és a föld minden féle füveket és fákot hoza.
K Mit teremte Isten a negyedik napon.?
F A napot, holdat, és a tsillagokot
K Mit teremte Isten az ötödik napon?
F A madarakot, és a halakot.
K. Mit teremte Isten a hatodik napon?
F Az oktalan állatokot. tsuszo mászo. állatokot, és az után az embert és az Aszonyt. hogy uralkodgyanak minden teremtet állatokon.
2 Articulus.
Az Angyalokrol. és az ördögokröl
K. Az Isten teremtetté Angyalokot is?
[31] F Igen is, az Irás azt sok helyen mondgya de Mojses arrol világosan nem beszél.
K Mitsoda napon teremtette Isten öket?
F Mi arrol semmi bizonyost nem tudunk. az irás arol nem szol világosan, se a szent Atyák ez iránt meg nem egyeznek magok közöt
K. kitsodák az Angyalok?
F olyan lelkes és értelmes teremtett állatok, akik nem azért teremtettek hogy a testben élyenek
K Miért mondod azt hogy az Angyalok lelkes állatok?
[32] F Mert nekik nintsen se testek, se formájok, se szinek, és a magok természetekben öket meg nem lehet látni,
K Miért mondod hogy az Angyalok értelmes teremtet állatok?
F Mert üsméretek, és ertelmek vagyon. valamint az embereknek., de sokal tekélleteseb mint sem az embereké.
K. Miért mondod azt. hogy az Angyalok nem azért teremtettek hogy az testben élyenek.?
F azért teremtettek hogy magokban maradgyanak.
Magyarázat.
A mi lelkünk okos értelmes teremtet állat, de ugy teremtetet hogy meg egyesüllyön atestel, és a léleknek atestel valo meg egyesülése által lészen az ember., de az Angyalok nem eszerént vannak, ök ugyan vehetnek fel magokra emberi testet. valamint láttyuk a szent irásban. de ez az ö testel valo meg egyezések külömbözik attol a meg egyezéstöl, a melyet tet Isten a lélek és a test kozé. alélek azért teremtetet hogy az emberi testel meg egyesüllyön, a halál attol el választtya., de az utolso napon ismét meg egyesül atestel.
K Tudunké mi valami bizonyost az Angyaloknak számokrol.?
F Egyebet nem tudunk hanem hogy az ö számok igen sok,
[33] K. Mindnyájan egy rendben vannaké az Angyalok.?
F A szent irás emlékezetet tészen a seraphimokrol. Cherubimokrol, a királyi székekröl. uraságokrol. birodalmokrol. hatalmaságokrol., menyei erökröl, az Archangyalokrol., és az Angyalokrol.
Magyarázat.
[34] Harom féle rendbe oszttyák rend szerént az Angyalokot az elsö rendbe tészik a seraphimokot. Cherubimokot, és a királyi székeket, a másodikában, az uraságokot, birodalmokot. aharmadikában a menyei eröket, Archangyalokot, és az Angyalokot,
K Miért teremtette az Isten az Angyalokot?
F Hogy boldogá tegye öket, meg is adot volt az Isten nekik mindent, a mi szükséges volt az örök életnek el nyerésire,
[35] K Miben áll az örökké valo élet?
F Abban hogy az Istent meg lehesen üsmérni, ugy a mint vagyon, és ötet örökké birni.
K. Mit adot az Isten az Angyaloknak hogy ezt a boldogságot el nyerhesék.?
F Igen tiszta értelmet, a jónak meg üsmérésére, tellyes akaratot az ötet valo szeretetre., kegyelmet annak el érésére, és az örök életben végig valo meg maradásra,
K Az Angyalok mindnyájan el érteké az örökké valo boldogságot?
F Nem, mert közüllök sokan el vesztették magokot a többi pediglen álhatatosan meg maradtak az Isten kegyelmében.
K. Hogy hiják azokot az Angyalokot a kik álhatatosan meg maradtak az Isten kegyelmében?
F Jó Angyaloknak. vagy tsak Angyaloknak
K. Hogy hiják azokot az Angyalokot a kik magokot el vesztették.?
F Rosz angyaloknak. ördögöknek., gonosz lelkeknek.
K A jó Angyalok miképpen értek el az örök boldogságot?
F Az Istenhez valo hivségben meg maradtanak, alázatosok, és engedelmesek voltak parantsolatihoz., az Isten meg jutalmaztatván hüségeket. meg tartotta kegyelmiben, és az örök életet el érték.
K A rosz angyalok hogy vesztették el magokot?
F kevélységek által magokban fel emelkedtek, az Isten hatalma alol. magokot el akarták vonni, és hozája hasonlok akartak lenni, ez okáért a nyomoruságnak mélységiben vettettek.
K. A rosz angyalokot miért vetette a kevélység a nyomoruságban?
F Mert az igen nagy igaságtalanság hogy a teremtett állatok a teremtöjöktöl kiványanak meg [36] válni, ellenben pedig igen igaságos dolog hogy az Isten aki ellene áll kevélyeknek meg mutassa haragját és hatalmát ezeknek a kevély teremtett állatoknak, és hogy büntetésül az örökös tüzre vese öket.
K Az ördögök mindnyájan apokolban vannaké?
F Mindnyájan szenvedik az örökké valo kint, de sok közüllök a levegö égben vannak., valamint szent Pál is öket a levegö égben valo hatalmasoknak nevezi.
K. Az ördögök miért vannak a levegö égben. el széledve, és meddig lesznek ót.?
F Az itélet napig az Isten engedelméböl, az ö hamiságok pedig arra viszi öket hogy az embereket elveszesék., szüntelen körülöttek járnak valamint az ordito oroszlány, hogy öket el [37] nyelyék. azon is vannak hogy meg tsallyák öket, valamint akigyok., az Isten ezeket meg engedi azért, hogy az emberek magokra vigyázanak, imádkozanak, magokot meg erösittsék az Isten beszédivel. és hogy a hittel éllyenek.
K Az ördögöknek vagyoné nagy hatalmok arra hogy el veszesék az embereket?
[38] F A kristus el jövetele elött az ö hatalmok igen nagy volt, avilágban ök uralkodtak., az egész emberek alájok voltak vettetve, a vétek által, és tsak nem mindnyájan imádták öket.
[39] A kristus el jövén. el vette hatalmakot. halála és fel támadása által, meg gyözte az erös sereget. ki üzte öket az országbol. a melyet birtak, és gyözedelmet vett. az emberi nemzet ellenségin.
[40] Az oltátol fogvást az ördögnek hatalma meg vagyon kötve, nem is tarttya a keresztyéneket hatalma alat, hanem tsak azokot akik akarattal adgyák alája magokot a vétek által. de néki ezer mestersége vagyon hogy öket töriben ejttse.
Világ végin az antichristus el jövetelekor az emberek hamisági miat. az ördögnek nagyob hatalma lészen, de az igen keveset fog tartani, mert akristus azt el fogja óltani, az ördögöket, [41] és az Istenteleneket apokolba veti, és a szenteket gyözedelmesen viszi magával menyekben., hogy bennek, és ö vélek uralkodgyék örökké.
K. Az Angyalok hol vannak és mitsoda az ö foglalatoságok.?
[42] F Az égben, szüntelen az Isten elött, ötet láttyák imádgyák, áldgyák. és örökösön hozája vannak kaptsolva, ökk az Istennek szolgai, készek mindenkor néki engedelmeskedni., ö vélek is viteti végben parantsolatit, melyek az embereket illetik.
K. Mit tselekesznek az Angyalok az emberek iránt?
F 1. ök mutattyák bé Istennek az embereknek imádságokot;
[43] 2. Az Isten ö általok nyilatkoztattya ki akarattyát az embereknek, vagy ö vélek vitet végben valamely nagy dolgokot
3. Az Isten öket az Anyaszent egy házának, és minden hiveknek örzésekre rendelte.
K A hitetleneknek vagyoné örzö Angyalok?
F Ez iránt a szent Atyák meg nem egyeznek együt. a szent irás is semi bizonyost nem mond eröl.
3 Articulus.
Az Embernek teremtetésiröl.
K. Melyik leg tekélleteseb teremtet állat az Angyalok után?
F Az ember. mert ö okos teremtet állat, az Isten képére. és hasonlatoságara teremtetett.
K Miért mondod azt, hogy az ember okos teremtet állat?
F Mert az ember üsmerettségel és külömböztetésel munkálodik, tudgya mit, és miért tselekeszi.
K Miért mondod hogy az ember az Isten képére és hasonlatoságára teremtetet?
[44] F Mert az ember az Istentöl vette alelket, értelmet, akaratot, és a szabadságot: ezek nem illetvén atöbb teremtet állatokot, ki vévén az Angyalokot, az Isten mind ezek által ugy mondván. beléje oltotta az ö képit. és hasonlatoságát, mert mint hogy az Isten lélek az ö értelme, akarattya, és szabadsága., leg nagyob tekélleteségei az ö Isteni természetinek,
K Miért tekélleteseb teremtet állatok az Angyalok az embernél.
F Mert az Angyalok sokal inkáb közelitenek hasonlatoságokban az Istenhez, ök tiszta lelkek, az ember pedig testböl és lélekböl álván, tsak a lelkiért hasonlit az Istenhez, a mely is néki tsak egyik része.
K Mikor teremtette az Isten az embert?
F A világ teremtésinek hatodik napján. a mint már meg mondottuk.
K. Hogy teremtette az Isten az embert?
[45] F Földböl teremtette az ö testét. és meg elevenitette azt a testet okos lelket adván abban; mivel az emberi test életinek. leg föveb éltetöje az okos lélek.
K Mitsoda az okos lélek.?
F A meg halhatatlan lélek, az Isten azt ugy teremtette hogy az emberi testel meg egyesüllyön
K. Hogy tudgyuk mi azt hogy a mi lelkünk lélek és meg halhatatlan.? si anima sit spiritualis
F Minket arra a hit és az okoság meg tanit.
Magyarázat.
A hit és a vallás minket arra meg tanit a szent irásbol., Az okoság azt tanittya hogy ha alélek lelki állat meg is halhatatlan., mivel a halando. a mi meg rodhathat. és tsak a rodhathat meg, a melynek részei el válhatnak egymástol, a mi pedig lelki az el oszolhatatlan, és azért el rothadatlan.
A lélek tehát lelki állat, mivel minden a mi gondolkodik, és a mi a maga gondolatirol emlékezik., a lelki állat., mivel atestnek nem lehet gondolkodni, se okoskodni, lehetetlen hogy agondolat test legyen., se hogy a test gondolat legyen, abban pedig nem kételkedhetünk hogy ne gondolkodnánk, ne üsmernénk, ne akarnánk, ne emlékeznénk, tsak az a kételkedés. hogy [46] ha gondolkodunké vagy sem. önnön maga agondolat, vagyon tehát mi bennünk olyan lelki kezdet, a mely minket gondolkodtat, és ugyan ez a kezdet az, a mellyet okos léleknek nevezik.
K Miképen teremtette Isten az elsö ember lelkét.?
F Semmiböl teremtette, az Isten eszerént is teremt minden lelket
Magyarázat.
Szent Agoston nem akara semmit végezni a lélek eredetéröl. valo kérdésröl, hogy ha az Isten teremtié mindenik lelket, vagy ha mindenik embernek a lelke; noha lelki, és meg halhatatlan. [47] az Ádám lelkétöl veszené eredetet; szent Hieronimus. szent Ambrus, szent Athanásius, és tsak nem mindnyájan a szent Atyák.. azt tanittyák hogy az Isten teremti mindenik embernek a lelkét, a több theologusok is ezt tanittyák helyesen. ez is egyezik meg inkáb a szent irásal.
K Az Isten ugy teremtéé az elsö Aszonyt mint az embert?
F Mind egyikének. mind a másikának lelkét hasonlo képen teremté. de az Aszonynak testét nem földböl teremté mint a férfiét. hanem álmat botsátván Ádámra. egy oldal tsontyát kivévé néki. és abol formála Évát.
K Miért tselekedék az Isten eszerént?
[48] F Hogy meg mutassa a férfiu, és az aszony közöt lévö nagy egyeséget a házaságban, hogy az ember el mondhasa hogy az Aszony az ö tsonttyábol valo tsont. és az ö testéböl valo test,
K Jelenteé valamit az az álom melyet az Isten botsáta Ádámra.?
F Ez igen nagy titkot jelente, mert valamint az Isten az aszonyt formála a férfiu tsonttyábol álmában, ugy a kristus is az ö szent verivel és halálával formála és meg valhatatlanul [49] egyesedik meg az Anyaszent egy házal. ugyan azért is mondgya szent Pál, hogy mi a kristus tagjai vagyunk, és hogy a házaság a kristus és az Anyaszent egy ház közöt valo edgyeséget jelenti.
4 Articulus.
A földi paraditsomrol. és az ártatlanságnak voltarol
K. Hová tevé Isten Ádámot teremtése után?
F A földi paraditsomban, hogy ót lakjék és mivelye.
K Mi volt az a földi paraditsom.?
F Az igen szép kies hely volt, a melyben az Isten minden féle fákot tett volt. a melyek gyönyörködtették a szemet; azok közöt vala az életnek fája, ajó, és agonosz meg tudásának fája.
K Mitsodás volt az életnek fája.?
[50] F Az olyan fa volt, a melynek gyümölcse szent Agoston szerént meg oltalmazta volna az embert az öregségtöl, és a haláltol.
K Miért neveztetet a jó. és a gonosz meg tudása fájának?
F Bizonyos tulajdonságira valo nézve. a melyeket okozot volna.
Magyarázat
Hogy ezt a feleletet meg lehesen érteni azt meg kel tudni hogy az Isten meg engedte vala az embernek hogy ehetik aparaditsomban lévö mindenik fának gyümölcsiböl, tsak épen annak a fának nem ehetik gyümölcsiböl, a melyet az irás jonak, s'gonosznak meg tudása fájának nevezi. eszerént neveztetet, mert ha az ember az Istennek engedelmeskedet volna. és ennek a [51] fának gyümölcséböl nem ett volna, boldogságban maradot volna, és a jót meg üsmérte volna, de mint hogy Istennek nem engedelmeskedet nyomoruságban eset, és a gonoszt meg üsmérte. veszedelmére.
K Ennek a fának gyümölcse rosz volté magában.?
[52] F olyan jó volt valamint a többi, az Isten azért tiltotta vola meg az embernek hogy meg probállya az ö engedelmeségit.
K Miért teremtette Isten az embert?
F Hogy ötet boldogá tegye. valamint az Angyalokot és magát véle közöllye örökké
K Az Angyalok. és az emberek nem lehetneké más képpen boldogok. hanem ha az Istent birják
[53] F Nem, mert a tekélleteségel valo boldogság az, a midön minden meg vagyon a mit tsak lehet kivánni, ugy anyira hogy ne lehesen többet kivánni, se semitöl félni, az az örökös joszág pedig az Isten. akit hogy ha birják már többet nem lehet kivánni. se félni, minden más joszág mulando. tsak gyengén, és kevés ideig töltheti bé az elmét és a szivet.
K Mit kelletet volna Ádámnak és Évának tselekedni hogy azt a boldogságot el érhették volna, a melyért teremtettek volt?
F Az Istenhez egész engedelmeségel kelletet volna nekik lenni, ö hozája kapcsolni magokot, ötet imádni mint örökös urokot, békeségben. és edgyeségben élni magok közöt, egy szoval az Istent kelletet volna szeretniek mindenek felet, és a meg tiltot gyümölcsben nem enni.
K Hogy hogy tudhatták volna ök azt hogy eszerént kelletet volna tselekedniek?
F Az Isten a szivekben oltotta volt nékik ezt a nagy köteleséget, és nékik meg parantsolta volt hogy ne nyullyanak a meg tiltot gyümölcshöz.
K könnyü lett volnaé nékik végben vinni ezeket a köteleségeket?
[54] F Igen is könyü, mert az Isten öket teremtvén. meg áldotta volt, mind lelki mind testi áldásokal. amelyek könyüé tehették azoknak végben vitelét.
K Mellyek azok atesti áldások melyeket vettek volt Istentöl.?
[55] F A testnek mindenkori egésségben valo léte. a mely semi betegség, se ahalál alá nem vettetet volna.
K. Mellyek azok alelki áldások amelyeket vettek?
[56] F Az ö lelkek egyenes.világos, és igaságos állapotban teremtetet volt.
Magyarázat.
1. Ök minden természet szerént valo világoságot vettek volt Istentöl, semi ártalmas tudatlanság bennek nem volt., semi fogyatkozás az itéletben., és az okoságban meg nem homalyositotta az ö elméjeknek szépségit.
2 Egész szabadságban lévén azt tselekedhették a mit akartak, és az ö akarattyok egyenes és ajóra volt hajlando. és nem a roszra
3. A testi kivánságoknak ök urai voltanak., mindenkor egy aránsu állapotban, mindenkor tsendeségben.,
4. Az Isten adot volt nékik minden segittséget és kegyelmet a melyekel el érhették volna hogy ha akarták volna az örökké valo életet; de a melyek nélkül azt el nem érhették volna,
[57] 5.Mind ezeket az áldásokot ök nem tsak magokért birták volna. hanem az egész maradékokra hagyták volna.
III Rész
Az embernek vétkiröl. és hogy mik követték azt a vétket.
I Articulus.
Az Elsö embereknek vétkiröl.
K. Az emberek meg tartottáké sokáig az ártatlanságban lévö állapotnak hasznát?
F Nem, mert azokot tsak hamar el veszték. engedetlenségek miat.
K Miben valának engedetlenek az Istenhez.?
F Abban hogy a meg tiltot gyümölcsben ettenek.
K. Hogy vevék magokot arra hogy abbol agyümölcsböl egyenek.?
F Éva meg hagyá magát tsalatni az ördögtöl. és minek utánna abol ett volna Ádámnak is ada belölle, a ki is hasonlo képen evék abbol.
K. Hogy tsalá meg az ördög Évát.?
F kigyó képiben öltözék, és azt mondá Évának hogy ha abbol a gyümölcsböl ennék, hasonlok lennének az Istenhez, meg nem halnának, és meg üsmérnék ajót. és a gonoszt.
K Miért kiváná az ördög meg tsalni az embereket?
F Irigységböl. hogy azt a boldogságot a melyért teremtettek volt el vesztesse vélek. és hogy olyan nyomorultaká tegye öket valamint maga.
K Éva mitsoda indulatbol. hagyá magát meg tsalatni az ördögtöl?
F A kevélységböl. a tudásnak kivánságábol. és a mértékletlenségböl
Magyarázat.
A kevelységböl mert az Istenhez hasonlo akara lenni. fel is támada teremtöje ellen.
[58] A tudásnak kivánságábol. mert meg akará probálni hogy ha ugyan valojában meg tudgyaé a jót és a gonoszt. ha a gyümölcsböl eszik.
Mértékletlenségböl., mert mivel a gyümölcs szép vala a szemnek, meg nem türköztethetvén magát, meg akará azt is probálni ha olyan kedves volnaé a száj iznek is.
K. Ádámot hasonlo indulat vivéé arra hogy az Istent meg bánttsa., valamint Évát?
[59] F szent Agoston sok helyt mondgya, hogy az Ádám vétkinek kezdete, a kevelység vala. azután atudásnak kivánsága, a mértékletlenség, és a feleségihez valo kedv keresés.
K. Az Ádám vétke nagy volté?
[60] F szent Agoston ezt a vétket ki mondhatatlan nagyságunak mondgya.
El itélhetni ennek a véteknek nagyságát, az Istennek méltoságárol, akinek által hágta parantsolattyát, és hogy mitsoda veszedelmes dolgok kőveték ezt a vétket.
2 Articulus
Az Elsö ember vétkinek büntetésiröl és az eredendö vetekröl
K Mit tselekedének az emberek mindgyárt vétkezések után?
F Magokot mezitelen látván azt szégyenlék, és fige fának levelével bé fedezék magokot
K Miért kezdödék tsak a vétek után ez a szégyen?
[61] F Mert tsak akor kezdék érezni atestnek alélek. ellen valo fel támadását.
K Az Isten büntetetlen hagyáé az Ádám és az Éva vétkét?
F Nem, mert meg bünteté öket személyekben. és az ö maradékoknak személyekben
1. Az ö testék minden féle nyavalyák és ahalál alá vetteték.
2. Az ö lelkek atudatlanságban., és a rosz kivánságokban esék. és szabadságok meg gyengüle
3 El veszték azt a hatalmat a melyet az Isten adot volt nékik az állatokon. mert mivel hogy fel támadának teremtöjök ellen., azért minden fel támada ellenek.
4. Az Isten azt mondá az embernek, hogy a föld nem teremne többé magátol egyebet tövisnél. és hogy orczájának veritékivel enné kenyerét.
Az Aszonynak azt mondá. Meg sokasitom felette igen a te fájdalmidot, és ate méhedben valo fogadásodnak fájdalmit, fajdalomal szülöd magzatidot, az akaratod férjednek birodalmában lészen. és te, az ö hatalma alat lészesz.
5. A paraditsombol. gyalázatosan ki üzetének, a melyben azután soha viszá nem térhetének
6 Az ördög hatalma alá esének.
[62] 7 Az Égg a melyért teremtettek vala. ö elöttök bé záraték. és magoknak örök kárhozatot érdemlének.
K. Mit értesz a rosz kivánságon a melyben mondod hogy az emberek estek bünök büntetésiért.?
[63] F Értem aroszra valo hajlandoságot, ennek a hajlandoságnak harom ága vagyon. a honnét minden vétkek erednek. azért is hija ezt a három ágat szent János a test kivánságának, a szem bujálkodásának, és az élet kevélységinek.
K. Az Ádám vétke miért büntetteték meg ezekben a rosz kivánságokban valo esésel?
F Mert ezen három vétkek által. lettek akaratbol. engedetlenekké az Istenhez.
K. Az embernek szabadságát miben gyengitette meg avétek?
[64] F Abban hogy vétkezése után nem volt már olyan hajlando ajóra, mint annak elötte
K. Az Ádám és az Eva vétkinek mitsoda büntetése volt maradekjokban?
[65] F ugyan azon mely ö magokban volt, mert azért születünk mindnyájan nyomoruságokra, alája vettetve lévén ahalálnak., atudatlanságnak, ahárom féle rosz kivánságoknak. rabjai avéteknek., és az ördögnek, ellenségi pedig az Istennek. a haragnak fiai, és érdemesek a kárhozatra..
K Igaságosé hogy az Ádám, és az Eva maradéki meg büntettessenek olyan vétekért melyet ök nem tselekedték.
[66] F Az Istennek itéleti meg foghatatlanok, de véghetetlen igaságuak, az emberek mindnyájan vétkesek, a vétekért mindnyájan eredendö bünben születnek., igaságal viselik tehát abüntetést
K. Hogy hogy lehet a hogy mi bünben születesünk olyan vétekért a melyet még születésünk elött tselekedtenek?
[67] F Mi mindnyájan oly ki mondhatatlan képen voltunk foglalva ami elsö Atyánkba, hogy mindnyájan vétkeztünk mondgya szent Pál, öbenne.
K. De a nem meg foghatatlan dologé, hogy mindenik embernek a lelke, akit az Isten tisztán és motsok nélkül teremtet, atestel valo meg egyesülésiért olyan vétket vegyen magához, amelyet anyi sok száz esztendövel az elött tselekedtenek., és hogy ahalando. testnek meg romlásában a lélek is részesüllyön?
F Azt meg kel vallani hogy az eredendö bün. meg foghatatlan titok., de az ember is meg foghatatlan enélkül avétek nélkül, mindent amit látunk vagy érezünk magunkban nagyot, vagy alacsont, bizonyságot tészen olyan teremtet állat nyomoruságának nagy voltárol; a mely meg romlot, de nem amaga természete által, hanem avétek által., a hivek mindnyájan erösen hiszik az eredendö véteknek valoságát. érzik is annak nyomoruságát,. az Isten ezt világosan ki [68] nyilatkoztatta a szent irásban, az Anyaszent egy ház ezt mindenkor igy tanitotta. és ugyan erre ahitelre vagyon fel állitva a vallás.
K Miért mondod hogy az eredendö bünnek hitelére vagyon fel állitva avallás?
F Mert erre a hit ágazatra állitat fel, a kristus meg testesülésinek halálának. fel támadásának, és menyben menetelének, a kisdedeknek meg kereszteltetések. a imádságnak, a penitentziának és a keresztyéni vigyázásnak szükséges volta
3 Articulus
A meg váltonak szükséges voltárol; és az iránt valo igéretröl.
K. Hová lettek volna az emberek. hogy ha az Isten érdemek szerént bánt volna vélek.?
F Tellyeségel el hagyatattak volna az Istentöl valamint az ördögök, és az örök kárhozatra itélettek volna valamint ök.
K. Nem lehetet volnaé nékik magokban térni penitentziát tartani, botsánatot kérni, és nyerni Istentöl.
F A meg romlás melyben el merült vala az emberi nemzet a vétek által, oly nagy volt, hogy az emberek mindenkor szerették volna a vétket., nem hogy még azt siratták volna., meg sem üsmerték volna foganatosan a magok nyomoruságokot. hogy ha tsak az Isten kegyelme. meg nem világositotta volna szemeket., és meg nem szállotta volna sziveket, hogy meg láthasák nyomoruságokot.
De ámbár meg üsmerték volna is magoktol anyomoruságot, ámbár az Istenhez kiáltottak volna is, mind ezek haszontalanok lettek volna az üdveségre. mert ök soha magoktol eleget nem tettek volna az Isten ellen tett vétekért., se az ö igasságat meg nem tsendesithették volna, a mely ameg bántáshoz illendö elég tételt kivánt.
K. Az emberek nyomorusága meg orvosolhatatlan vala tehát.?
F Igen is hogy ha az Isten ingyen valo jóságábol irgalmaságát nem mutatta volna hozájok.
K. Mitsoda irgalmaságát mutatta Isten az emberekhez?
F Ez az irgalmaság ki mondhatatlan nagyságu, és meg foghatatlan, mert az Isten oly igen szerette a világot hogy az ö egy Fiát adta a bünös emberek meg váltására.
Az Ige testé lett a Boldogságos szüznek méhiben, ö minket meg békeltetet Istenel halála által. a menyeknek kapuját nékünk meg nyitotta, fel támadása által és menybe menetele által, bennünket a maga tudományára tanitta, tsuda tételeivel magához térite, a szent lélek által meg ujita, kegyelmével, és a szenttségekel. meg erösitte, és táplála, az ö maga áldozattyával meg szentele, bé mutata. és érdemeseké téve minket Isten elött., A kristus Jesus a mi közben járonk. gondviselönk, és fejünk. ö meg gyözte érettünk az ördögöt, a kereszt fán, eröt is veszen rajta mi bennünk, minden nap a kisértetekben, a midön hiven élünk kegyelmével. a mennyekben uralkodtatni fog bennünket örökösön, ha álhatatosan végig meg maradunk
K Mindgyárt a vétek után tselekedéé Isten az emberekel ezt a nagy irgalmaságot?
F Nem, hanem akor az Isten eröl igéretet téve, és a vétektöl fogvást leg aláb négy ezer esztendö mulva jött le a földre az Istennek Fia.
K. Mitsoda formában igéré Isten az embereknek hogy nékik meg váltot fog küldeni?
F Az Isten meg átkozá a kigyot. a ki is eszköze vala az ördögnek, az emberek el vesztésére, meg átkozván a kigyot mondá. hogy ellenkezést szerzek közötted és az emberek közöt, és az Aszonyi állat meg töri a kigyonak fejét.
K Mitsoda értelme vagyon ezeknek a szoknak?
F Hogy az emberek természet szerént fogják utálni a kigyot; a kin az ördögöt kel érteni, az ember és az ördögök közöt valo ellenkezés meg békélhetetlen lészen, és hogy egy szüztöl. fog születni a világ meg váltoja, a ki is el ronttya az ördög birodalmát.
K Mitsoda néven hitták az üdvezitöt minek elötte evilágra jött volna.?
F A proféták egy nehány nevet adtanak néki. de leg inkáb ezen a néven hitták meg válto. Messiás. meg váltó, kristus.
IV Rész
Az ember esetétöl fogvást a Messiás el jöveteléig rövideden valo historiája a vallásnak.
I Articulus
Hogy miért nem küldötte el Isten a Messiást mindgyárt avétek után és hogy mit kelleték tselekedni az embereknek hogy magokot meg szentelhesék el jöveteléig.
K Miért nem küldé el az Isten a Messiást a földre mindgyárt az Ádám, és az Eva esetek után?
F Sok nagy okokra valo nézve.
[69] 1. Azért hogy meg éreztesse az emberekel hoszas proba után az ö magok gyenge voltokot
2. Azért hogy az emberek látván szükségeket, suhajttsák azt a meg váltot, és aztot buzgoságal [70] kérjék. valamint tselekedtek az ó testamentumbéli szentek,
3. Azért hogy annak a meg váltonak. nagy voltárol. elöre valo jeleit adgya, ki hirdetetvén a [71] proféták által még elöre sok idövel minden részeit az ö születésinek, életének, halálának, el temetettésinek, és fel támadásának, és hogy mitsoda változást fog teni e földön
[72] 4. Végtire azt akarta az Isten. hogy önnön magok a világban történt dolgok legyenek ki hirdetöi mind annak, a minek meg kelletet lenni a Messiás alat, ugy hogy mind azok, kik meg fognak térni a Messiás predikálására, vagy az ö tanitvanyiéra, meg üsmérhesék az el mult dolgokbol azoknak figuráit, a melyek történnek idejekben. és illyen formában minden segittse tiszteletesebbé tenni elöttök a vallást, és öket a kristushoz kaptsolni.
K Mivel a Messiás negy ezer esztendö mulva jöt el a vétek után, mindnyájan az emberek kik azon idö alat éltenek, tehát el kárhoztanak., mert akár mint igyekeztenek is. de soha eleget nem tehettenek az Isten igaságának, a melyet meg bántotta volt az Adam vétke, a melyért mindnyájan vétkesen születnek?
F Az Isten még elöre meg orvosolta ezt a nyomoruságot, a Messiásnak eleget kelleték tenni minden emberek vétkiért, mind azokért kik elötte éltenek, mind pedig kik utánna jöttenek.
A Messiasnak. ezen elégtételére, és érdemeire valo nézve, az embereknek lehete még el jövetele elöt magokot meg szentelni, és bünök botsánattyát nyerni, de a menynek kapuját tsak a Messiásnak kelleték meg nyitani. önéki lehete oda bé menni elsöben. és öket oda vezetni [73] ugyan azért is mondgya szent Pál. hogy az ó testámentum béli szentek tsak velünk vehették el ajutalmat
K Mit kelleték tselekedni az embereknek a Messiás el jövetele elött hogy magokot meg szentelhesék?
F 1. Az egy Istenben kelleték hinni. ötet imádni. szolgálni. és szeretni mindenek felet
2. A meg váltot várni, és abban reménleni.
3. kelleték felebaráttyát szeretni mint önnön magát.. minden igaságtalanságot el kelleték kerülni. az egyenes okoságnak. és a lelki üsméretnek törvénye szerént élni.
Közönségesen evala kötelesége az egész földön lévö népeknek a messiás elöt., de azon kivül a sidok a kikröl fogunk szollani. tartoztanak hivségesen meg tartani a Mojses törvényit, és hinni mind azt amit az Isten ki nyilatkoztatot nékik,
E szerént élvén. lehete az embereknek meg szentelni magokot a Messias el jövetele elött, mert másként magokot el vesztették és kárhozatra vetették.
K E szerént élteneké az emberek?
[74] F A számok azoknak kik magokot meg szentelték volna a Messiás el jövetele elött igen kevés. még a sidok közöt is, annál is inkáb a több népek közöt, mind ezeket különösön meg láttyuk.
K Miért engede meg az Isten hogy anyi sok számu nép el veszen a Messiás el jövetele elöt?
F 1. Az Isten meg akarta üsmértetni az emberekel az illyen proba után az okoságnak magára el hagyatot meg romlását. és azt is hogy nem volt tekélletes atörvény mely aköre volt irva, [75] szükséges volt a Messiásnak kegyelme, hogy azt lehesen mivelni amit atermészet szerént valo okoság, és atörvény nem mivelhettek
[76] 2. Az Isten nem volt annak oka ha ök el vesztették magokot., mivel ök magok vesztették el magokot szán szándékal, és az Isten a maga igaságát tekintvén az ö meg romlásokban hagyá öket, és az által nagyob fényeségel mutatá ki irgalmaságát azokhoz a kevés szamuakhoz. kik magakot meg szentelték, és azokban akevés számuakban meg mutatá még elöre hogy mit fog munkálodni a Messiás az egész földön el jövetele után, és hogy mi légyen a keresztyéni kegyelem., az igaságos is volt, hogy az kegyelem ne legyen olyan bövséges a Messiás elött, mint a melynek kelletet lenni el jövetele után.
3. Azt is el mondhatni hogy a sidok közöt. is azok a kevés számuak kik magokot meg szentelték. a Messiás elött, azokhoz képest kik magokot el vesztették. jelentették azt, a mit maga a Messiás monda, hogy sokan vannak a hivatalosok, de kevesen aválasztottak.
2. Articulus.
Hogy Ádám Eva, és ezeknek maradéki miképen eltenek az eset után.
[77] K Ádám és Éva mi formában viselék magokot a midön ki üzettetének a a paraditsombol.?
F Az Isten irgalmaságot tett vélek, és a penitentzia tartás által meg szentelték magokot.
K. Az esetek elött volté gyermekek.?
F Tsak az esetek után lett gyermekek, ugyan ettöl is vagyon hogy az emberek eredendö vétekben születnek
K Az emberek mindnyájan Ádámtol és Evátol származnak tehát?
[78] F Igen is, ezért is nevezi az irás Evát az élök Annyának
K Miért akarta az Isten hogy az emberi nemzet egy embertöl származék.?
[79] F Azért hogy az embereket arra köteleze, hogy egymást ugy szeresék mint atyok fiait. ugyan ezért is mondgya a kristus hogy minden emberek felebarátink.
K Ádámnak és Evának sok számu gyermekei voltanaké.
F Igen sok számuak voltanak. mivel továb éltenek kilentz száz esztendönél és mivel az Isten azt akarta hogy ötöllök szaporodgyék el avilág, igen nagy szaporodást is engede nékik,
K Tudgyuké mi a számát és a neveit az Ádám Fiainak?
F Az irás nem mondgya azoknak számát, és tsak hármat nevez, Caint. Abelt. és Sethet..
K. Miért hogy az irás tsak ezt a hármat nevezi?
F Mert az Isten tsak anyiban akarta nékünk meg mutatni az irásban az emberek historiáit, a menyiben a használhat a vallás meg üsmérésére. a pedig elegendö a vallás meg üsmérésére, hogy tudgyuk különösön kainnak, Abelnek, es Sethnek a neveket. es közönségesen azt [80] tudgyuk, hogy Ádámnak sok számu fiai voltanak ezeken kivül, kik el terjedének az Egész földre ugy azután azoknak maradéki is
K Mit tanit az irás kain felöl?
F Hogy ö elsö szülötte volt Ádámnak, hogy mezei munkás volt hogy ö Földi gyümölcsöt ajánlot az Istennek. hogy se maga, se az ajándéka nem volt kedves Isten elött, hogy az öttsét Abelt meg ölé irigységböl; mert az Isten kedvesen vette az Abel áldozattyát, hogy az Isten ötet meg átkozá, és vétkeinek büntetésiért mindenkor vándorlo, és bujdoso volt a földön., hogy az Isten jelt tett réa hogy ötet meg ne ölyék, hogy ö egy várost épitte, a mely várost nevezé enoknak.
K Mit tanit az Irás Abel felöl.?
F Hogy Adámnak második fia volt. hogy juhász volt. hogy az Istennek az elsököt. a leg szebbeket. és a leg kövérebbeket ajánlotta a juhai közül. hogy az Isten kedvesen tekéntette mind magát. mind ajándékját., hogy ötet kain a báttya meg ölé, és hogy az ö vérének kiáltása fel hata az Isten széke eleiben., boszu állást kérvén.
K Mit tanit az irás Seth felöl.?
F Hogy Ábel halála után jött evilágra. hogy szentül élt, hogy azö maradéki közöt továb meg marada. a buzgoság. mint sem a kain maradéki közöt. és hogy ö tölle származot a kristus familiája.
K Mire tanit minket a kain. és az Abel historiájok a vallásra valo nézve?
F 1. Ebben a két Atyafiban két féle társaságnak képit láttyuk., a melynek együt kel élni e földön világ végiig.
2. Abel a kristust jelentette. kain a sidokot.
K Mit értesz azon akét társaságon a melyeknek együt kel élni világ végiig.
[81] F Értem a jóknak, és agonoszoknak társaságokot a kik tsak világ végin lésznek egy mástol el választva. és akik mind addíg elegyesen lesznek egyik a masikával szent Agoston az Isten varosának, vagy menyei városnak nevezi a jók társaságát. és földi városnak. a roszak társaságát,
K Miért nevezi szent Agoston az Isten városának a joknak társaságát.?
[82] F Mert ez a név sok helyt emlitetik a szent irásban, a melyen ezt a szent társaságot kel érteni, a ki is idegen eföldön, a ki a világi jokhoz nem ragaszkodik., a ki tsak Istenért éll, és aki ugy tekénti az eget mint hazáját.
K Miért nevezi földi városnak a gonoszok társaságát?
F Mert annak aki ehez atársasághoz tartozik, minden hajlandosága a, hogy a földi dolgokhoz ragaszkodgyék, minden boldogságát abban tarttsa hogy a földi jokal, gyönyörüségekel., és tiszteletekel élhesen. hogy a földön uralkodhasék., minden tselekedetit arra a mulando [83] boldogságra fordittsa. söt még avallás béli tselekedeteit is, és hogy utállya, üldöze, szomorgassa mind azokot, kik meg akarnák valamiben gátolni., abban a boldogságban melyet keres eföldön.
K Kain miben volt képe a földi városnak.
F 1. Abban hogy ö elsö szülöt volt, mivel eleinte mindgyárt, mi is a földi városhoz tartozunk [84] és tsak az ujjonnan valo születés által kezdünk a menyei városhoz tartozni, szent Pál azt mondgya hogy elöször, a mi lelkes. és testi. a kezdödik mi bennünk, azután. a lelki.
2. kain mindenkor a földhöz ragaszkodot eki tettzik abbol. hogy ö épitet leg elöbször várost a földet ugy tekéntette. mint lako helyét. és nyugodalmát.
3 Az ö szive meg vala romolva és ha külsö képen végben vivéis a vallás béli hivatalt, de aztot nem tartá leg föveb dolognak, és nem a leg jobbakot ajánlya vala az Istennek.
4. ö benne nagy kevélység, és irigység vala
5. ö utálá, üldozé, és meg ölé az öttsét. mert az öttse igazab vala nálánál.
Ilyenekel vannak meg bélyegezve mind azok akik a földi városhoz tartoznak
K Ábel. miben volt képe a menyei városnak?
F Abban hogy a földhöz épen nem ragaszkodot azon magát ugy tekéntette mint idegent, várost nem épitet, tsak az Istennek élt. leg föveb dolognak tartotta a vallás béli hivatallyát. és hazájának az eget, ö a halálával a kristust jelentette, és képe volt mind azoknak az igazaknak, kik ö utanna valo idökben üldözéseket szenvedének a gonoszoktol.
K Miben jelentette Abel a kristust, és kain a sidokot?
F Sok dolgokban.
1. kain születet elsöben, azután Abel, a sidok meg elözték a kristust, az idöben valo születésiben.
[85] 2 kain mezei munkás lévén képzette a ragaszkodást, a melyel lennének a sidok a földhöz
Abel juhász lévén. képzette a kristust a kit jó pásztornak nevezik. a pasztorok fejdelmének.
[86] 3. kain tsak nyelvel. tiszteli vala az Istent, és külsö képen, a szíve meg lévén romolva, ugyan ezeket is hánya az Isten szemekre az sidoknak
Ábel igaz lévén az ö külsö ajándéka jele volt a belsönek. a melyel ajánlotta magát az Istennek. [87] valamint szent Pál mondgya. hogy a kristus az Istennek áldozta magát a szent Lélek által.
4. Az irás azt mondgya, hogy az Isten meg vetette kaint, és az ö áldozattyát, és hogy ö elötte [88] kedves volt Ábel, és az áldozattya. igy az Isten a sidokot és az ö aldozattyokot is meg vetette. de a kristus., és az ö aldozattya kedvesek ö elötte.
[89] 5. Gyülölségböl és irigységböl ölé meg kain az ötsét. ugyan gyülölségböl, és irigységböl ölék meg a sidok a kristust. az ö attyokfiát a Dávid maradékját.
6. Az Ábel vére boszu állást kért kain ellen.
[90] A kristus vére kegyelmet kér, és Isteni boszu allás esik a sidokra, és atöbb bünösökre kik azt haszontalanná teszik meg általkodásokal
7 kain, vétkiért valo büntetésböl, bujdoso. és vándorlo életet élt, és az Isten jelt ada reá hogy senki meg ne ölye.
[91] A sidok, hamiságokért valo büntetésböl ki üzetetnek hazájokbol; és a világra el szélyednek. a környülmetélésnek jelit hordozák, mely öket meg külömbözteti másoktol., és mind végig meg maradnak.
K Az irás miért szól többet Sethröl mint sem a több fiairol Ádámnak.?
[92] F Mert ennek a maradéki inkáb meg maradának az Isteni hüségben, és az ö maradékabol valo volt a Messiás.
3. Articulus.
Az emberi nemzet meg romlásárol. az özön vizröl.
K Miképen éltenek a kain fiai, és a töb fiai Ádamnak.
[93] F Tsak nem mindnyájan tévelygésben. és vétekben éltenek, mentöl többet éltenek, a vétket is annál inkáb szaporitották, és az Istentelenség hová továb el terjede evilágon
K A Seth. fiai is hasonlo. rendeletlen életet élének tehát. mint a többi?
[94] F Nem, mert ezek többire az Attyokot követék, és ebben afamiliában továb meg marada az Isteni szolgálat, de sok idöre ezek is olyanaká levének mint a többi.
[95] K Miképen romlának ezek is meg?
F A gonoszokal valo társalkodásokal. és vélek szövettséget valo vetésel.
K Nem vala tehát senki is. a ki szentül. és igaságban élt volna?
F Anyira el hatot vala ameg romlás, hogy nem vala majd tsak egy is a földön., aki ártatlan életet élt volna,
K Az Isten büntetetlen hagyáé az emberek vétkeit?
F Nem, mert el törlé öket az özön viz által.
K Mitsodás volt az az özön viz.?
F Az Isten rettenetes esöt botsáta aföldre, azon kivül a tenger el árada ugy anyira, hogy az egész földet el boritá aviz. és az emberek mindnyajan el veszének az egész élö állatokal.
K Az emberek, és az állatok közül egy sem marada tehát meg?
F Noé nyolczad magával. meg szabadula. ugy az ö felesége, három fia, és ezeknek a három feleségek, és mindeik féle állotbol. egy nehányat meg tartá az Isten véle.,
K kitsoda vala noé.?
F Ez igaz, és tekélletes ember vala., seth. maradékábol.
K Miképen tartaték meg noé tselédestöl együt?
F A bárkában a mely oly nagy épület volt, hogy abban ök mindnyájan az állatokal. és minden féle eledelel együt el fértenek
K Az a nagy épület rövid idö alat készüleé el?
F Noé aztot száz esztendeig épité, az Isten ezt igy akará azért, hogy az embereknek elegendö idöt adna arra, hogy ki ki meg tudhatná az özön viz el jövetelét. és ki ki magában szálván penitentziát tartana.
[96] K Az emberek tartánaké penitentziát?
F Nem. meg veték a noé intésit és feddésit, ettenek. ittanak. házasodtanak, és muladták magokot valamint rend szerént. és az özön viz el lepé öket. és mindnyájan el veszének.
K Mitsoda gondolatokot kel indittani a mi elménkben ennek apéldának?
F Ebböl meg kel tanulnunk hogy kövesük azokot az intéseket amelyeket adnak nékünk az [97] Isten parancsolattyábol, aztot ne várjuk hogy egy szers mind azö haragja reánk szályon. mint a villámlás. hanem szüntelen vigyázunk magunkra
K Mind azok kik az özön viz által el vesztenek. el kárhoztaké?
F Azt el hihetni hogy azok kik a noé intésit meg fogadák, és igazán meg térének, hogy azok el nem kárhoztanak
[98] K Mit jelent a noé bárkája és az özön viz
F A közönséges Anyaszent egy házat. és a kereszttséget
Magyarázat.
[99] Tsak az Anyaszent egy házban lehet üdvezülni. azon kivül nintsen üdveség, a bárkán kivül minden el veszet, az özön vizben bünösök el veszének, minden vétkeink el vesznek hogy ugy mondgyam és el töröltetnek a kereszt vizben.
K Mit tselekedék noé. az özön viz után hogy a bárkábol ki mene.?
F Az Istennek hálákot adván, néki áldozatokot ajánla, és az Isten meg áldá noét. és a fiait, és meg igéré. hogy többé özön viz által el nem vesztené avilágot., és azt akará hogy igeretének jelül lenne az égen a szivárvány.
4. Articulus.
Hogy mitsoda állapotban volt avilág az özön viztöl fogvást. mind adig még az Isten ki hivá Ábrahámot hazájábol.
K Miképen szaporodék meg a világ az özön viz után?
F A noé három fiátol. sem, kám, Japhetöl.
K Miképen éltenek a noé maradéki?
F Az irás nékünk egyebet arrol nem mond., hanem hogy noé meg áldá Semet, és Japhetot, jó erkölcsökért, meg átkozá pedig kámot és annak fiát kanaánt, mert illendö tiszteletel. nem valának hozája.
Hogy az emberek el szaporodván, kevélységtöl viseltetvén. hiresé akarák tenni magokot; minek elötte el válnának egy mástol.
Hogy pediglen ezt végben vihesék egy tornyot kezdének épitteni, és azt akarák hogy az a torony el érje a fellegeket
Hogy azt a tornyot bábel tornyának nevezék, az az, ösze zavarodásnak, mert az Isten hogy meg büntesse öket. az ö nyelveket fel zavará; ugy hogy egy mást nem értheték. és igy félben kelleték hagyni munkájokot. és el szélyedni egymástol. ki egy felé. ki más felé.
[100] Hogy ezen az oszlás után kezdének el terjedni az egész világra.
K. Az Igaz istenben valo hit, és a neki valo szolgálat tartaé sokáig az emberek közöt?
F Az emberek mentöl többet éltenek. és töbre szaporodtanak. annál gonoszabaká lettenek. lassanként az igaz Isteni üsmerettség anépeknek elméjekböl el törölteték, és bálványozoká lettenek, az,az, a teremtet állatoknak adák a tiszteletet, a melyet tsak az Istennek kelletet volna adni.
[101] Semnek némely maradéki közöt továb meg marada az Isteni szolgálat, de végtire a meg romlás közönségesé lett, és tsak egy sem találtaték a földön a ki az Istenhez illendö szolgálattal lett volna.
K Miképen bánék Isten akoron az emberekel.?
F Az egész földnek népit az ö meg romlására, és vakságára el hagyá. sziveknek kivánságit követvén. akarattyok szerént el merülének minden féle rut vétkekben: az Isten a más életre hagyván bünökért valo büntetésit. valaszta magának egy olyan embert aki Attya lenne sok számu népnek., a mely nép az ö szolgálattyára szenteltetnék
K ki vala az az ember akit az Isten magának választa?
F Az Ábrahám volt, a Tháré fia. a Sem familiájábol. a ki is Cáldéában lakot, asia tartományában
K Az Isten miért választá inkább Abrahámot mint sem mást valakit.?
F ötet tsak az ö irgalmaságábol és jó voltábol választá
K Miképen választá ötet?
F Meg parantsolá néki hogy hagyná el hazáját nemzettségit. nemzetit, és meg igéré néki, hogy attyává tészi egy olyan nagy népnek. akihez sok kegyelmét fogja mutatni.
K Miért kiváná az Isten hogy Ábrahám el hagyná hazáját.?
F 1 Azért hogy meg válnék a rosz társaságtol., nehogy öis meg romollyék reájok valo nézve.
2. Azért hogy a földet ugy tekénttse mint bujdosasnak, és szarándokságnak helyét, és az eget ugy mint hazáját.
3. Azért hogy Attya lenne olyan népnek akinek különös szokása, vallása, és hajlandosága a töb népektöl.
K Mit tselekedék Abrahám?
[102] F. Hitt, és engedelmeskedék Istennek, aki meg jutalmaztatá engedelmeségit.
5. Articulus.
Hogy mitsoda szövettséget tett Isten Abrahámal. és ennek a szent embernek maradékirol.
K Miképen jutalmaztatá meg Isten az Ábrahám hitét, el hagyván hazáját hozája valo engedelmeségböl?
F Meg jutalmaztatá az ö hitét az erös szövettség által melyet tett véle.
K Miben áll az a szövettség?
F Az erös ígeretekböl, melyeket tett Isten ábrahámnak, a mely ígéretek az Isten részéröl ingyen és irgalmaságbol valok valának.
K Mit igér Isten Ábrahámnak?
F Hogy ötet, és a maradékit gondviselése alá vészi, hogy sok népnek Attyává tészi, hogy a bö, és gazdag kanaán földit néki, és az ö maradékinak adgya., és hogy az ö maradékábol származik a Messiás.
K Nem valaé valamely külsö jel. mely mint egy zálogul és bizonyságul let volna ennek a szövettségnek.?
[103] F Igen is, az Isten hogy meg bizonyittsa igéretit, magára meg esküvék, és ugyan akoron hagyá akörnyül metelkedést, mint olyan jelt, mely meg külömböztetné Ábrahámot és az ö maradékit a töb népektöl. akikel az Isten nem tett ilyen szövettséget.
K Kik valának az Abrahám fiai?
F Sok ideig nem vala gyermeke Sárátol, a ki is kilentzven esztendös koráig magtalan marada
Erre valo nézve akará Sára hogy venné magának a szolgáloját Ágárt. akitöl egy fia lett. Ismael.
[104] Eztet nem kel tsudálni abban az idöben, a melyben az Isten meg engedte az egy nehány feleséget
K Izmaelben és az ö maradékiban tellyesedének bé az Isten igéreti melyeket tet volt Ábrahámnak?
F Ábrahám illyen gondolatban vala. mivel látá feleséginek magtalanságát. és öregségit
[105] De az Isten elöre meg mondá hogy Sárának fia lenne., hogy abban., és annak maradékiban tellyesednének bé igéreti.
Ábrahám pedig hit az Istenben ha szinte nem látta is miképen lehesen a meg. és az Isten meg jutalmaztatá az ö hitit, mivel esztendöre Sárának fia lett, kit nevezé Isáknak.
K Ágár és Ismael. miképen éltenek sárával. és Isákal?
F Ágár meg veté Sárát. magtalanságáért, meg is bünteteték, Izmael pedig veszekedék Isákal, [106] erre valo nézve mind ö, mind az annya az Isten parantsolattyábol az ábrahám házátol el üzetének.
K Ábrahámnak valánaké meg más fiai Ismaelen és Isákon kivül.?
F Sára meg halván el vevé Cethurát. a kitöl hat gyermekei lettek.
K Ezek a hat gyermekek osztozánaké Isákal az Ábrahám joszágában?
F Nem mert egyedül Isák volt az Abrahám örököse, a kiis ajándékokot ada atöb fiainak és azt sem akará hogy azok Isákal laknának
K Mit jelente a szövettség melyet tett Isten Ábrahámal,?
F jelenté azt a szövettséget melyet tett sok idövel azután örökösön a kristus a keresztyénekel., melynek záloga a kereszttség. és a melyet jelenté a környül metelkedés.
K Miben jelentette a környül metelkedés akereszttséget?
[107] F két dologban. 1. abban hogy a kereszttség által részesülnek abban a szövettségben melyet tett Isten a keresztyénekel. a kristus által, valamint a környül metélkedés jele volt hogy részesülnek az Abrahamal tett szövettségben
2. Abban hogy a kereszttségkor vallást tésznek a szivbéli környülmetélkedésröl. tudni illik. a [108] világi kivánságok ellene mondásárol., melyet jelentette a testi környülmetélkedés.
K Mit jelente az Ábrahámnak, és az ö maradékinak meg igért föld?
[109] F A menyet, mely meg igértetet minden keresztényeknek, a kiknek ábraham a lelki attyok.
K Ágár és sára mit jelentének.?
[110] F Ágár a szolgálo jelenté a sinagogát, az az. a sidó vallást. sára szabad lévén az Anyaszent egy házat. jelenté.
K Ismael. és Isák. mit jelentettek?
F Ismael. jelenté a sido népet. Isák a keresztyéneket
Magyarázat
Tsak a keresztyén. az, a ki a kegyelemböl ujjonan születik lelki képen a kereszttségben., az örökké valo szövettségnek és életnek igéreti a keresztyéneknek tétettek., az Isten a keresztyéneket ugy tekénti mint fiait, és nem ugy mint rabjait. a szeretetnek törvénye vagyon a keresztyéneknél, a kristus öket szabaditotta fel a mojses törvényének szolgálattya alol. a mely törvény rabságban tartotta azokot akik azt követték. az Anyaszent egy ház. minek utánna magtalan lett volna sok ideig termekenyé let. a sidok ellenségi lévén a keresztyéneknek., a mikor lehete mindenkor üldözek öket. valamint ismael üldözé Isákot. de az Isten meg vetette öket, és az ö synagogájokot. mind ezeket igen könyü Ismaelre. és Isákra. Ágárra. és Sárára szabni.
K A Cethurátol valo fiai Ábrahámnak mit jelentenek.?
F A keresztyéneket kik nem a hitböl élnek hanem test szerént., az ilyen keresztyének vehetnek [111] Istentöl világi jókót, de az örökös örökségben részek nem lészen, és az Isten azt akarja hogy az olyanok kik ahitböl élnek, el távozanak a menyiben töllök lehet az olyan keresztyénektöl kik a test szerént élnek
A ki azt akarja meg tudni hogy mitsoda atest szerént élni halgassa mit mond szent Pál. a test szerént valo élet ezen Apostol szerént az, a midön uralkodik atesti és a földi kivánság, azillyen [112] ameg romlot test szerént viseli magát., azaz, követi annak kivánságit, és amagához valo szeretetet
6 Articulus
Hogy Isáktol, és Jákobtol származának mindnyájan a sidok
K Miért nevezi az irás Abrahámot a hivök Attyának..?
F Mert ö akeresztyéneknek attya. valamint a sidoké ö Attya asidoknak, mert ö tölle származnak mindnyájan, az ö fia Isák által.
[113] Attya a keresztyéneknek, kik az ö maradékátol a kristustol származának ahit által. és akit jelente Isák.
K Isák miben volt a kristusnak képe?
F 1. Az ö ártatlan és szent élete képe volt akristus szent és ártatlan életének.
2 Az Isák áldozattya nyilván jelenté a kristus halálát. és fel támadását
3. Isák az áldozat után attya lett az egész sidoknak. valamint a kristus fel támadása után attya lett akeresztyéneknek.
K Mi volt az Isák áldozattya?
F Az Isten meg akarván probálni az Ábraham hitét, parantsolá hogy néki fel áldozná a fiát Isákot a ki is mint egy harmintz hat esztendös volt.
Ábrahám ezen meg nem ütközék noha afiát igen szerette, ha ámbár tsudálatosan let is néki öregségiben az a fia, az ö magtalan feleségitöl., ha szinte az Isten meg igerte volt is néki hogy az a fia lesz örököse, es hogy nagy számu népnek lenne attya, de mind ezek a gondolatok és okok. meg nem tartoztaták, minden reménség ellen remélle, el hitetvén magával hogy az Isten aki oly tsudálatosan adta néki fiát fel. támaszthattya a halottaibol is, és a fel áldozásához foga a hegyen. a melyet szent Hieronimus Moria hegyének nevezi. akálváriához közel. Isákban is az Attyához hasonlo hit vala, és az Isten akarattya alá adá magát, ö maga vivé az áldozattyára valo fát. és meg hagyá magát kötöztetni az attyátol, a ki is. már késit ki voná hogy fel áldozná.
[114] De az Isten meg elégedvén az Atyának, és a fiunak engedelmeségekel. és hitekel, meg tartoztatá azö karját. és viszá adá fiát. ugy mondván halotaibol: ezért hogy képe lévén a kristusnak szenvedésiben. és kereszten valo halálában. légyen azö képe. fel támadásában is
Az Isten ugy adá hogy abban az orában Ábrahám hátra tekintvén hogy egy kos a szarvánál meg akadot volna a bokorban, aztot fogá és fel áldozá a fia helyet könyü meg látni hogy miben jelenté ez a kristust, a ki is fel áldozá magát az Attyának az emberek helyet, az irás ötet az Isten bárányának nevezi. magára vévén a világ büneit hogy el töröllye azokot.. másut ezekröl bövebben szollunk.
K kik valának az Isák fiai?
F Esau, és Jákób. ezek ikrek valának. egy nap szülvén öket Rebeka, Esai jöt elsöben evilágra, az Isten meg veté ötet még születése elött, azután Jákob születék, az Isten ötet szereté. noha [115] még akor azt nem érdemlé.
K Miben veté meg Isten Esaut?
F Abban hogy nem választa ötet, hogy ölenne Attya népének. hogy ö birná az Ábrahámnak igért földet. és hogy az ö maradékatol származnék a Messiás, az Isten mind ezeket, az ö ingyen valo kegyelméböl Jákobnak engedé meg.
[116] K Esau, és Jákob mit jelentének?
[117] F Esau jelenté a sidokot. és a meg vettetteket. Jákob jelenté a keresztyéneket, és a választattokot.
K Jákobnak hány fiai valának?
F Tizenkét fiai és egy leánya. ezek négy aszonytol lettenek. ezeket nevezik tizen két Pátriárkáknak, és ezektöl szarmazek az egész sidó nemzet.
K Minek nevezik a Jákob feleségeit?
F Jákob tsak rákhelt akará elvenni, de meg tsalák, és elöbször Liát véteték el véle. a rakhel nénnyét, Liának hat fia lett, rakel pedig sok ideig magtalan maradván, végtire két fiat szüle. Jákob még ezeken kivül ket feleséget véve. bálát. a rákhel. szolgáloját, és Zelphát. a lia szolgáloját
K Minek hiják a Jákob fiait?
F Ruben. Siméon, Lévi. judas Issachár. Zábulon, Dán, Neptháli, Gad, Ázer, Josef, és Benjamen. és egy leányát Dinának.
K Miért nevezik ezeket Pátriárkáknak?
F Mert ezek fejei atizen két sidó nemzettségnek a kiktöl szarmazot az egész sidó nemzettség, ez a szó. Pátriárka görög szó. a mely anyit tészen mint Atya, vagy egy familiának feje.
K Minek nevezik rend szerént ezt a tizenkét familiát?
F Tizen két sidó nemzettségnek., de arra kel vigyázni hogy a Josef familiájábol ket nemzettség lett, mert az ö két fiát Ephraimot. és Manasest, Jákob fiaivá fogadá; és mindenik feje lett egy nemzettségnek., kik nevekröl neveztetnek. ez igy lévén ugy tettzik mint ha tizen három nemzettséget kellene számlálni, a sidok közöt, de tsak tizen kettöt számlálnak, mert a lévi nemzettsége az Isteni szolgálatra lévén szenteltetve., nem osztozék atöbbivel. a meg igért földben. és abban részt nem vett mint a többi. hanem az Isten azt akará hogy el lennének szélyedve atöb nemzettségek közöt., kéttség nélkül azért. hogy példájokal. és oktatásokal az Isteni szolgálatra vezetnék. az attyok fiait.
K Melyik leg nevezeteseb a tizen két nemzettség közöt.
F A juda nemzettsége, mert az Isten ezt kedvellette leg inkáb minden idöben, a Messiás ebböl származot, és végtire azegész sido népet erre a névre nevezék
Azt mondám végtire, mert ezt a nevet Judeus közönségesen akor adák az egész nemzetre., a midön viszá tére a babiloniai fogságbol, annak elötte tsak azokot nevezik vala sidoknak, a kik juda országában laktanak, és azután, hogy az egész szent földd két felé oszlot volna. a mint továb meg mondgyuk, a Jákob maradékit Izraélitaknak vagy hebreusoknak nevezték.
K Miért nevezték a Jácob maradékit Izraelitáknak, vagy hebréusoknak?
[118] F Az ö attyokrol Jákobrol, a nevezteték Izraelnek.
A hebréus névnek eredete nem olyan bizonyos némellyek azt tarttyák hogy Jákob nagy attyát Ábrahámot, hebreusnak nevezték heberöl. a pháleg Attyárol. akinek idejében lett a nyelv meg oszlása, ugy hogy a mely nyelven beszélle heber, a meg marada, és nevezék hebreica nyelvnek, mások pedig más eredetet adnak ennek a névnek., mert a hebreica nyelv szerént [119] hebreus azt teszi tul valo., mert Ábrahám az Euphratesen tul valo volt. és ezen utolso magyarázat szerént, Abrahámot Ebreusnak nevezték a kanaán földin, hogy meg tudhasák eredetit., mint ha azt mondották volna, hogy az Euphrátes vizén tul valo. ember.
K Mit jelente a sido nemzet aki mind egészen egy embertöl származék.?
F A keresztyén népet, a ki a kristus által formáltaték.
K Mit jelentének a tizen két patriarkák. a kiktöl eredének mindnyájan a sidok?
[120] F A tizen két Apostolokot, a kik lelki Attyai a keresztyéneknek, azért mondgya szent Pál. hogy az Apostolok fundamentumira vagyunk épitve
K Mit jelentének Lia és Rakhel.?
F A szent Atyák ugy tekéntették liát az ö termékenységiért, mint a mulando életnek képit. és Rákhelt az ö szépségiért és magtalanságáért mint olyan életnek képit, a mely inkáb [121] foglalatoskodik az igaság keresésében, mint a külsö munkában. az egyik ideig valo és munkás. a másik örökös és boldog.
7 Articulus
Az Izraélitáknak egyiptumban valo rabságokrol.
K Az Izraeliták biraké mindenkor az Ábrahámnak igért földet?
[122] F Abrahám. és Isák, és jákob. ót ugy maradának mint jövevények. és ezeknek maradéki az igeret után négy száz esztendövel birák a földet
K Miért halada anyi sok idöre. és miért nem birák hamaréb azt a földet.
F Mert sok ideig valának az Egyiptiusok rabságában, és az Abrahám hazájábol valo ki menetele után. negy száz esztendövel szabadulának meg a rabságbol. és kezdék birni a földet.
K Az Izraéliták mitsoda okbol esének az Egyiptiusok rabságában.?
F. A nagy éhség miat Jákob kénszeriteték Egyiptusban menni. minden tselédivel, a mely hetven személyböl állot. az ö maradéki ót igen el szaporodának, végtire üldöztetének. és rabság alá veté öket farao az Egyiptumi király.
K Miért mene Jákob egyiptumban az éhség elött?
F Mert meg tudá azt. hogy az éhségnek hét esztendeig kellene tartani, azt is meg hallá hogy az ö fia Josef hatalmas volna abban az országban., és hogy ót szükségben nem lenne.
K Miért ment vala Josef Egyiptumban?
F Jákob ötet inkáb szeretvén mint a több fiait. ezek azt meg irigyelvén meg akarak ölni Josefet. de Ruben a leg nagyobik közöttök meg nem engedé, és Juda azt tanácsolá hogy adnák él a kereskedöknek, a kik el adák egyiptumban putifárnak. az Isten ezt a nagy vétket a josef fel magasztaltatására fordittá. és gondviselöjévé tette ötet a familiájának.
K Mit tselekedék Josef Egyiptumban?
F Mint rab ugy szolgálá sokáig putifárt, az ö jó erkölcsiért tömlöczben téteték az Aszonya hamisan vadolásara, és az Isten ugy adá hogy az ö fogsága nagy méltoságára válék.
K Miképen válék fogsága méltoságára?
F Farao álmat látván. azon meg ijede. de senki nem tudván azt meg fejteni, mondák néki hogy volna a tömlötzben egy josef nevü aki jövendölö, azonal eleiben viteté josefet a király, a ki is meg fejtvén álmát, leg elsö ministerré tévé, az országban
K Miképen tudá meg Jákob hogy Josef uralkodnék egyiptumban.?
F Az éhség a melyröl ide felyeb emlékeztünk kénszerité jákobot egyiptumban küldeni fiait buzáért kik josef eleiben vitetvén meg üsmeré öket, és magát is meg üsmérteté vélek, meg botsátá nékik vétkeket. és arra kénszeritté öket, hogy egyiptumban vinnék Jakobot minden tselédestöl, Jákob arra reá álla örömest.
K Hol holt meg jákób?
F Egyiptumban. minek utánna meg jövendölte volna a Messiásnak ideit, és ugyan akoron fogadá a Josef két fiát fiainak, Ephraimot. és Manassest, kik atöb Pátriárkák közi számláltatának., atestét Josef a kanaán földére vivé, és ót el temeté, az Ábrahám, és Isák temetö helyében.
K Josef hol holt meg?
F Egyiptumban. ahol mind holtig nagy méltoságban marada., halálakor meg hagyá hogy az ö tsonttyait a kanaán földére vinnék és az Attyai mellé temetnék
K Az egyiptiusok miképen bánának az Izraélitákal.?
F Addig mind jol bánának vélek, valamég Josef élt, de holta után más olyan király következék a el felejtven Josefnek, az orszagnak tet szolgálattyát. üldözni kezdé az Izraélitákot, és rabság alá veté.
K Mit jelente. a Josef el adatása?
[123] F Jelenté a judás vétkit, a ki el árulá és el adá a kristust, és a papi fejedelmeket, kik aromaiak kezében adák ötet.
K Mit jelente a Josef fogsága és fel emeltetése?
[124] F Jelenté akristus szenvedésit és fel támadását; aki is üdveséget szerze a sidoknak kik ötet el adák. és apogányoknak, kiket jelentének az Egyiptiusok
8. Articulus.
Mojses hogy szabaditá meg az Izraélitákot. a husvéti bárányrol. és averes tengeren valo által menetelröl
K Menyi ideig maradának az Izraéliták Egyiptumban?
F Mint egy két száz esztendeig, az Isten azután. tamasztá Mojsest. hogy fel szabaditaná népit. arabság alol.
K ki volt Mojses?
F Lévinek a Jákob fiának maradéka volt; születése után három holnap mulva az annya a nilus folyo vizire tévé; és ót az Isteni gondviselés alá hagyá; mert farao parantsolatot adot vala ki hogy meg ölnék a sido férfiu gyermeket, a farao. leánya feredvén a folyo vizben, a gyermekre talála. és meg száná, fel nevelé, és minden féle tudományokra tanitatá., és fiának fogadá. de Mojses inkáb szereté az Isten népével szenvedni. mint sem nagy uraságban lenni. negyven esztendös korában. az Attya fiainak látogatásokra mene; ót keveset marada, mert egy egyiptiust meg ölvén, ki kelleték menni Egyiptumbol. hogy akirály meg ne ölese, onnét a mádianiták tartományára mene lakni. ahol meg házasodék Jéthronak az ipjának juhait örzé, az Isten meg jelenvén néki. parantsolá hogy szabaditaná fel népit aziga alol. akoron Mojses nyolczvan esztendös vala
K Miképen szabaditá fel Mojses az Izraélitákot a farao rabságábol?
F Anyi sok tsudákot tett, anyi sok tsapásokal veré meg Egyiptumot, hogy farao kételeniteték az országbol ki botsátani a népet.
K Mivel ostorozá meg Égyiptumot?
F Az irás tiz félét teszen fel. a viznek véré változását, a békákot, atetveket., bogarakot, abarmoknak dög halálát., a fekélyt, a kö esöt, a setéttséget, sáskát. és a minden féle elsö szülötnek halálát.
K Mellyik ostorozás kénszerité faraot hogy el botsása a népet.?
F A minden féle elsö szülötnek halála.
K Mi formában történék emeg.?
F Mojses az Isten parantsolattyábol. meg hagyá az izraélitáknak. hogy minden tselédes gazda egy bárányt ölne meg, aztot meg sütné, és meg enné, a báránynak vérivel meg kenné a kapuját. azután egy Angyal éttzaka minden elsö szülötet meg öle az országban., tsak egyedül az Izraéliták házaiban nem mene bé.
K Mond meg egy kevesé bövebben, hogy mit parantsola Mojses az Izraélitaknak azon alkalmatoságal.?
F. 1. Az Isten parantsolattyábol. azt hagyá nékik, hogy mindenik kérjen a szomszédgyátol ezüst vagy arany portékát, azt meg tselekedék, az Egyiptiusok pedig mindent adának nékik. valamit kérének az Isten arra hajtván sziveket.
2. Mojses azt parantsolá nékik. hogy az elsö holnapnak atizen negyedik napján estve bárányt öllyenek aztot sütve egyék meg, fejestöl lábastol. és a belsö részeivel. és azt kovásztalan kenyérel. és keserü füvel egyék. az étel sietve legyen. fent álva. utozo köntösben. és bot a kezekben, semmi idegennek, nem volt szabad vélek enni. a bárány tsonttyait nem volt szabad meg törni, se el tenni a maradékot. hanem hogy meg égesék a mit meg nem ehetnek.
3. Azt parantsolá nékik hogy minden esztendöben hasonlo napon. hasonlo Ceremoniával. ennének bárányt, annak a tsudának emlékezetére. a melyet fog Isten tenni érettek, hogy másod napon nagy Innepet illenének meg szabadulásoknak emlékezetére., hogy azt a bárányt husvéti báránynak neveznék, és az innepet paschának, az az által menetelnek
K Miért hagyá Mojses hogy ilyen Ceremoniával ennék meg a husvéti bárányt?
F Mert egy részint kételenek valának az Izraéliták eszerént tselekedni, nagy siettségel kelleték utra indulniok, és enniek. hogy eröt vegyenek magoknak, és mint hogy siettenek, idejek nem volt se a kenyér sütésre. se a fözésre.
Az Isten azt akará hogy minden esztendöben annak az elsö husvétnak emlékezetire, husvéti bárányt egyenek.
Mind ezekel a Ceremoniákal az Isten nagy titkokot akart ki jelenteni.
K Az Isten parantsolaé még valamely más különös dolgot is az Izraelitáknak. Mojses által. hogy kénszeritessenek örökösön meg emlékezni az egyiptiusok elsö szülöttőknek halálokrol.?
[125] F Igen is, mert az Isten azt akará hogy az Izraélitáknál. minden elsö szülöt az emberek közül, és az állatok közül néki szenteltessenek örökösön
K Miért akará az Isten hogy az Izraéliták. annyi gazdagságot vegyenek el az egyiptiusoktol?
[126] F Hogy meg büntesse azt a hitetlen nemzetet mind azért a mit szenvedtetet az ö népével; és mint egy meg jutalmaztassa ezeket a munkáért melyet miveltek az országnak
K Mit tselekedének. az egyiptiusok, midön látták volna minden elsö szülöttöknek halálokot?
F. ök magok sietteték az Izraélitakot hogy mennének ki az országbol; de azután tsak hamar meg bánák, hogy el botsátották, és utánnok menének hogy viszá hoznák, és akor történék a veres tengeren valo által menetelnek nevezetes tsudája
K Miböl állot az a tsuda.?
F Abbol hogy Mojses meg ütvén a veszövel a tengert, két. felé válék. és utat ada az Izraélitáknak, a meg átalkodot egyiptiusok utánnok menének. azon a tsudálatos uton. de a midön az Izraéliták által mentenek volna, a vizek esze menének, és az egyiptiusok mindnyájan el boritatának, eszerent szabadulának meg az Izraéliták rabságokbol.
K Menyiböl álla akoron az Izrael népe?
F Mint egy hat száz ezer emberböl. ki vévén az Aszonyokot, és az gyermekeket, kik el nem érték volt a husz esztendöt.
K Hogy szaporodhaték anyira el az a nép mivel annak elötte két száz esztendövel Jákob tsak hetvened magával. ment volt egyiptumban, és azon kivül mitsoda üldözésekben valának az egyiptiusoktol.
F Ez a nép az Isten gondviselése által. szaporodék anyira az üldözésekben, aki is meg igérte volt Ábrahámnak, oly rend kivül valo szaporodását maradékának.
K Mit Jelente az a mód nélkül valo meg szaporodások az Izraélitáknak.?
F A keresztyéneket, akiknek az üldöztetésekben kelleték meg szaporodni. és el terjedni.
K Mit Jelente a Mojses által valo meg szabadulások az Izraélitáknak.
[127] F Jelenté a keresztyéneknek, a kristus által valo meg szabadulásokot
K Mit Jelente a husvéti bárány?
[128] F A kristust jelenté; a ki is az Istennek báránnya, a kinek halála meg ment minket az örökké valo haláltol, az ö keresztyének bélyegét homlokunkon viselvén., ö az a kezdet., ki a menyegben viszen minket e földröl.
K Mit jelente az atilalom a melyet tett Mojses hogy meg ne törjék. a husvéti báránynak tsonttyait
F. Jelenté azt, a mi történék a kristus halála után, mivel az ö szárait meg nem törék mint akét latornak, kik véle együt fel feszitettek volt.
K Mit jelente a husvéti báránynak étele.?
F Jelenté a szent Eucharistiát, a melyben valoságosan. eszük a kristus testét, aki minket meg váltot vérével., valamint a sidokot meg menté a báránynak vére ahaláltol.,
K Mit jelentének azok a Ceremoniák a melyekel. kelleték enni ahusvéti bárányt.?
F Jelenték azokot a készületeket a melyekel kel Communicalni.
1. A ki ahusvéti báránybol. akart enni, annak születet sidonak, vagy azon valláson lévönek kelletet lenni,
2. szükséges volt uti köntösben lenni. és páltzának a keziben
3. sietve kelleték enni.
4. kovásztalan kenyérel.
5. vad salátával
Magyarázat.
1. A ki Communicalni akar. annak keresztyénnek kel lenni. 2. uti készületben kel lenni, az az, semi ragaszkodásal ne legyen a földi dolgokhoz, melyek meg akadályoztathatnak. amenyei hazában valo menetelét., 3. nagy hittel, és buzgoságal. kel meg egyesülnünk akristusal; 4. meg kel sanyargatni a penitentzia által. a véteknek testét. a melyet hordozunk., 5 együgyü és egyenes szivüek legyünk, a hamiságnak, és a kétszinüségnek abban kovásza nem legyen.
K Mit jelente a veres tengeren valo által. menetel.?
F Jelenté a kereszttséget, mert szükséges a keresztyéneknek hogy a kereszttségnek vizén által menyenek, hogy lelki hazájokban mehesenek, valamint szükséges vala. által menni. az [129] Izraélitaknak a veres tengeren, hogy a meg igért földben mehesenek
K Mit jelentének az egyiptiusok kik a tengerben merülének.?
F Jelenték a mi büneinket, a melyek el töröltetnek a kereszttségben.
9 Articulus.
Az Izraéliták. Sinai hegyéhez valo érkezésekröl: a keserü vizekröl. a mannárol. a kö sziklábol. valo vizröl.
K A midön az Izraéliták averes tengeren által menének hová vezeté öket Mojses?
F Nagy pusztaságokon vezeté öket által a sinai hegyéig, a hová meg indulásoknak negyven hetedik napjára érkezének.
K Mojses tudtaé arra az utat.?
F Nem vala szükséges az utat tudni, mivel az Isten maga vala kalauzok, napal a felleg volt elöl. járojok, és éttzaka. atüz oszlop, midön a felleg vagy a tüz oszlop meg indult. ök is meg indultak mikor meg állapodot. ök is meg állapodtanak,
K Mivel táplálák magokot az Izraéliták a pusztában?
F Az Isten külde nékik az egböl olyan eledelt., a melyet ök mannának nevezék.
K A még az Izraéliták a Sinai hegyéhez érkezének, törteneké addig valamely nevezetes dolog közöttök.
F Három nevezetes dolog történek adig. 1. az Izraélitak panasza. 2. a gyözedelem melyet vettenek az Ámálécitákon, 3. Jethronak a Mojses táborára valo érkezése.
K Mi okbol panaszolkodának az Izraéliták?
F Háromszor panaszolkodának Mojses ellen, elöször azért mert keserü vizre találtanak., másodszor mert kenyerek nem vala,. harmadszor hogy vizek sem volt.
K Mit tselekedék olyankor Mojses?
[130] F könyörge és mindenkor botsánatot nyere a népnek,
Elöször az Isten parantsolattyábol egy darab fát vete a vizben, és a keserü viz édesé válék.
Másodszor az Isten sok számu fürjet botsáta a táborra hogy a nép eleget ehesék, és az égböl [131] manna esék. a mely minden nap esék. jó regel. szombatokon kivül. mind addig még apusztában maradának., és eza manna lett eledelek. negyven esztendeig
Harmadszor Mojses meg üté akösziklát az Isten parantsolattyábol apáltzájával. és abbol. sok viz folya.
K Mitsoda alkalmatoságal gyözék meg az Izraéliták az Ámálecitákot, és mire kel leg inkáb figyelmezni abban a gyözedelemben?
F Az Ámáleciták meg akarák állani az ö uttyokot. Mojses el küldé Josuét egy seregel. mind válogatot emberekel, az Amaleciták ellen, maga pedig egy hegyre fel mene. és imádkozék a még a hartz tarta. a midön mojses fel emelve tarttya vala kezeit, az Izraéliták gyözedelmesek valának. a midön pedig fáradságbol. le botsáttya vala kezeit. akoron az Ámáleciták [132] diadalmasok valának, erre valo nézve két felöl tartatá kezeit mind estig, es az Izraéliták egész gyözedelmet vettenek
K Mire kel vigyázni jéthronak a Mojseshez valo menetelében.?
F Jethro. Mojses látogatására menvén. a leányát, és annak gyermekeit viszá vivé Mojsesnek, mivel Mojses viszá küldötte volt a feleségit az attyához, még egyiptumbol valo ki indulása elöt. ugyan a Jéthro tanátsábol osztá el sulyos terhét a töb alatta valo birákra. a kiket rendele az igasság ki szolgáltatására, választa azért az ipja tanátsabol hatalmas férfiakot. Isten félöket, bátrakot, akik az igasságot szerették, és a fösvénységet gyülölték, illyeneknek kellene lenni minden biráknak..
K Mit jelente a pusztában valo lakások az Izraélitaknak. azután hogy a veres tengeren által menének?
[133] F Jelenté a keresztyéneknek. kereszttségek után valo maradásokot a földön. minek elötte az örökös hazában mehesenek.
K Mit jelentének a felleg. és a tüz oszlop mellyek vezetik vala az Izraélitákot?
[134] F A kristust Jelentették, a ki is azt mondgya. hogy ugy mehetünk menyekben.ha ötet követtyük.
K Mit jelentének. azok a bajok, fáradságok unadalmak a melyeket szenvedének az Izraéliták a pusztában?
[135] F Jelenték ez életben valo nyomoruságokot a melyeknek suhajtatni kel velünk a menyei hazát.
K Mit jelente a fa. mely a keserü vizet édesé tevé.?
[136] F Jelenté a kristus kereszttyét, mely meg édesiti nyomoruságinkot, és azt a lelki vizet, melyet kel innunk aboldogsagra., az az, az Isten parantsolattyának. és akarattyának követésit.
K Mit jelente a Manna.?
[137] F A kristust. a ki az égböl le szállot elö kenyér. a mi táplálásunkra. ez életnek pusztájában a ki nem tsak kegyelmével, de maga testével és vérivel táplál.
K Mit jelente a kö sziklábol folyo viz?
[138] F A kristust., a kitöl ered minden kegyelem és akit az irás lelki kösziklának nevezi. akiböl foly az az élö viz mely örök életet ád.
K Mit jelentének az Ámáleciták kik apusztában az Izraélitak ellen hartzolának.?
[139] F Jelenték az ördögöket, és mind azokot, a kiket eszközül veszen, hogy ne engedgyék a keresztyéneknek az élök földiben bé menni
K Mit Jelente Josué. és a hada kik az amaléciták ellen hartzolának.?
[140] F Jelenté azt a viaskodást amelyel kel a keresztyéneknek viaskodni, hogy meg gyözhesék üdveségek ellenségit. az anyaszent egy ház pásztori alat.
K Mit jelente mojses ahegyen imádkozván fel emelt kézekel.
[141] F Jelenté akristust, aki ki terjesztvén kezeit a kereszten meg gyözte az ördögöt, és azzal azt is mutátá hogy akristus nevében könyörögne a népért.
K Miért hogy az ámáléciták gyözedelmesek valának mihent mojses le ereszti vala kezeit. mikor pedig fel emelve tarttya kezeit. akor meg gyözetetének
F 1. Azért hogy meg lásuk, hogy tsak akristus keresztyének ereje által és az álhatatoság által gyözhettyük meg az üdveség ellenségit
2. Hogy nem elég viaskodni hanem még imádkozni is kel. és hogy ha az imádságot nem teszük a vigyázás, és a viaskodás mellé., minden bizonyal meg gyöz az ördög.
3. Hogy azok kik a rejtékben fel emelik kezeket az ég felé. és buzgoságal könyörögnek a [142] kristus nevében., a pásztorokért. és az Anyaszent egy házért, azokot nagy tisztelettel kel tekénteni, mivel. részek vagyon az anyaszent egy haztol vett gyözedelemben.
10 Articulus
Az Izraéliták törvényéröl, a szövettségnek véréröl.
K Mit tselekedének az Izraéliták a midön a sinai hegyhez érkezének?
F Meg parantsolá Mojses a népnek hogy két nap alat magát meg szentellye. hogy vehese a harmadikán az Isten törvényit, határt vete a hegy körül és meg parantsolá hogy senki azon által ne menne mert életét el vesztené.
A harmadik napon, mely ötvenedik napja vala egyiptumbol valo ki meneteleknek, a hegyet [143] atüz elfogá, és rettenetes trombita szó hallaték., és az Isten beszélle Mojsesel. a meny dörgés és villámlás közöt
K Miért ada Isten az ö törvényit oly rettentö modon?
F Mert az a nép igen kemény szivü vala, az Isten a büntetésnek félelme alat akará öket tartani. a szeretet törvényinek ideje nem jöt volt még el.
K Mit monda Isten az Izraélitaknak. a midön szozatot ada a hegyen.?
F A tiz parantsolatot ki hirdeté nékik.
Én vagyok ate urad Istened, ki ki hoztalak téged az egyiptum földéröl, másut erröl beszéllünk.
K Ezekben aparantsolatokban valanaké valamely oly dolgok melyek ujjak lehettenek volna a sidok elött?
F Nem valának mivel azok atermészet törvényét foglalták vala magokban, tudni illik. azon törvényt, a melyet oltot vala Isten minden embereknek szivekben. teremtetésekkor, az irásbol ki is tettzik hogy az emberek minden idöben köteleseknek tartották magokat ezen tiz parantsolatoknak meg tartására, még Mojses elöt is. nézd meg mit mondottunk erröl a tiz parantsolatban
K Mint hogy az emberek üsmerték atiz parantsolatot, miért adá Isten az Izraélitáknak ujontában
[144] F Mert senki nem vala a földön aki aztot meg tartotta volna. és avétek el törölte volt az emberek sziveiben a melyekben oltotta vala Isten
K Az Isten adaé meg mást törvényt az Izraelitáknak atiz parantsolaton kivül?
F Igen is ada meg más parantsolatokot is. Mojses által, melyek az igaság ki szolgáltatását tekinték, és a vallásnak külsö Ceremoniáit.
K Azokot aparantsolatokot akeresztyének ollyan köteleség alat tartoznaké meg tartani mint atiz parantsolatot?
F A Mojses parantsolati közöt két dolgot kel meg külömböztetni, némellyek szükség képen követik a tiz parantsolatot, illyen a biráknak tett parantsolat, hogy igaságot szolgáltasanak, nem tekintvén senkinek se szegénységit, se gazdagságát, az illyen parantsolatok minden idöben valok, és minden népeket illetnek, mert a térmészet szerent valo törvényre vannak fundálva.
A töb törvények szabad akarat alatt vannak.illyen vala atörvény mely meg hagyá hogy minden hetedik esztendöben miveletlen kel hagyni aföldet, az ötvenedik esztendöben minden adoságot el engedni, illyenek valának aparantsolatok melyek avallásnak külsö Cérémoniáit tekinték, és a meg tisztulás., az illyen törvények tsak a sidokot kötelezték. ugyan az illyen [145] törvény béli tselekedetekröl mondgya szent Pál. hogy meg mentet minket akristus az iga és a szolgálat alol
K Miért akará az Isten az Izraélitakot annyi sok féle tartásokal. és szokásokal terhelni mivel azok el kelletének töröltetni a kristus által?
[146] F szükséges vala iga alá vetni azt a népet mivel az a nép igen földi és kemény nép vala. és kevés értelmü.
K Az Izraéliták alázatoságal vévéké ezeket aparantsolatokot.?
F Meg igérék közönségesen azoknak meg tartását,
Az Isten is meg igéré nékik, hogy öket ugy fogja tekénteni mint a maga népét, mint olyan népet aki szent, hogy közikben helyhezteti országát. és papságát, hogy öket ellenségektöl meg [147] oltalmaza, és bé tölti öket áldásával. de olyan formában, hogy ha parantsolatit hüségesen meg tarttyák.
K Mit tselekedék Mojses ezen kötés után?
F A könyvben irá az urnak minden parantsolatit., oltárt tsinála, és azon barmokot áldoza fel az urnak., azoknak vérekböl az oltára hinte. és atöbbit el tévé. azután atett szövettséget akönyvböl el olvasá, az egész nép elött, aki ujontában igéré az urnak valo engedelmeségit, azután az el tett vérel a könyvet meg hinté, és az egész népet, mondván, ez a szövettségnek vére. melyet szerzet az ur veletek hogy mind ezeket bé tölttsétek.
[148] Az után mojses fel mene a hegyre az urhoz. hogy a két kö táblát el venné. a melyeken vala [149] irva a tiz parantsolat, és hogy meg tudhasa az urtol. mind azokot a melyeket kelleték meg tartani a sidoknak. a vallás dolgaiban.
K Mit jelente a sidoknak, egyiptumbol. valo ki jöveteleknek ötven nap mulva ki adatot törvény?
F Jelenté azt, a mit tselekedék a szent Lélek az Apostolokal. és a töb esze gyült hivekel jérusálemben pünkösd napján ötven nap mulva azután hogy akristus fel támadása által meg szabaditot volna minket az ördög rabságábol.
A szent Lélek nagy zugásal. szálla reájok, hogy az Isten törvényit ne aköre, hanem szivekben irja.
K Mit jelente akö a melyre vala irva atörvény
F Jelenté a sidoknak kemény sziveket, akiket az irás kö szivüeknek nevezi. Adok néktek új [150] szivet mondgya az ur a proféta által. és el veszem akö szivet ati testetekböl, és adok néktek hus szivet, az én lelkemet adom belétek, és azt tselekeszem hogy az én parantsolatimban jártok.
K Mit jelente a barmok vére a melyet Mojses az oltárra, és a népre hinté hogy petséttye legyen a szövettségnek?
[151] F Jelenté a kristus vérit mely meg tisztit mínket büneinkböl, és a mely petséttye az uj szövettségnek melyet tett Isten velünk, és a melynek örökké meg kel maradni.
[152] K Mit jelentének a sidoknak tett igéreti Istennek, hogy meg tarttyák a törvényt?
F jelenték a keresztyéneknek tett igéreteket
11 Articulus.
Mojsesnek a Sinai hegyen valo létéröl.
Magyarázattya mind annak valamit az Isten parantsola néki. avallást illetö külsö dolgokrol.
K Mit tselekedék Mojses a Sinai hegyén?
F Az Isten meg mutatá néki mi formában tsináltassa. 1. a hajlékot. 2 a szövettségnek ládáját. 3. a kegyelemnek tábláját. 4. az asztalt.. 5 a gyerttya tartót, 6. az illatok oltárát. 7. az áldozatok oltárát. 8 a réz kádat, 9. a papi öltözeteket, meg is parantsolá néki hogy mind ezeket ollyan formán tsináltassa a mint neki meg mutatta. végtire oda adá néki a két kö táblát. melyeken a tiz parantsolat vala irva.
K Mit jelente az a forma, a mely szerént parantsolá Isten Mojsesnek hogy mind ezeket meg tsináltassa?
[153] F A szent Lélek azt akará velünk meg értetni az által., a mint szent Pál mondgya. hogy a hajlék, a láda, a tábla, és mind a többi tsak árnyéki, és figurái valának mind annak, a minek kelleték bé tellyesedni, az uj törvényben
K Mi vala a hajlék?
F Az olyan templom volt, a melyet hordozhatták, és amelynek addig vevék hasznát a sidok, valamég a jérusálemi templom fel nem epiteték.
[154] Ez a templom két részböl állot. mely két részt. egy nagy lepedö rekesztette el. egyikét amásikátol. az elsö rekesztést nevezték szentnek. a másikát.a szentek szenttyének
K Mit jelente a hajlék.?
[155] F. A második része ahajléknak., melyet a szentek szenttyének nevezték, az eget jelenté., az elsö jelenté akristust az ö halando testében, és az Anyaszent egy házat eföldön, akiis ugy éll it mint számki vetésben és bujdosásban.,
K Mi vala a szövettségnek ládája.?
F A meg rothadatlan fábol valo láda volt, a mely. mind belöl, mind kivül, tiszta arany pléhekel volt bé boritva, ez a láda arra valo volt, hogy abban állyon a törvénynek két táblája, erröl is [156] nevezék szövettség ládájának, mert az Istenel tet szövettség abban állot., és ennek a ládának mindenkor a szentek szenttyében kelletet maradni.
K Mit jelente a szövettség ládája.?
[157] F Jelenté a kristus emberségit.
K Mi vala akegyelemnek tablája?
F E szerént nevezték a szövettség ládájának fedelét, ennek tiszta aranybol kelletet lenni, akét végin, két Cherubim volt aranybol ki tsinálva: a kik szárnyakot ki terjesztvén, a láda fedelét bé fedték., az Isten mindenkor onnét szollot, és erröl is mondgya sok helyt az irás, hogy az Isten a [158] chérubimokon ül, azért is nevezik propitiatoriumnak. az az. olyan helynek. a honnét az Isten kegyelmit mutatta az emberekhez.
[159] K Mit jelente a kegyelemnek táblája?
F A kristusnak Istenségit, a mely bé fedezi azö emberségit. ugy hogy ö benne lakik az Istenségnek minden tellyes volta test szerént, és ö a mi büneinkért. engesztelö, és tsak ö általa nyerünk irgalmaságot
K Mi volt az asztal.?
F Az. az asztal meg rothadatlan fábol volt tsinálva, és arany pléhekel volt bé boritva., a csak arra valo volt hogy kenyereket tettenek reája.
K Mik valának azok a ki tet kenyerek?
F E szerént nevezék a tizenkét kenyeret, a melyeket az asztalra tettenek. a papok hatot, hatot raknak vala egy másra. és minden héten meg ujitották
K Mit jelente az asztal. és a kenyerek.?
[160] F Az Eucharistiának oltárát jelenté. a melyen szüntelen ajánlya a kristus magát az Attyának., a mi büneinkért, az uj törvény béli papok által; akenyérnek. és a bornak szine alat
K Mit jelentének a tizenkét számu kenyerek.?
F Tizenkettöt azért tettek, mert Izraelnek tizen két nemzettségit jelentették. a tizen két nemzettség jelenté az egész keresztyénséget, a ki magát ajánlya az Istennek a kristus által. [161] akristusban, és a kristusal. a szent áldozatban mondgya szent Agoston.
K Mi vala a gyerttya tarto.?
F Tiszta aranybol volt tsinalva hét agura, és mindenik ágnak a végin egy lámpás vala., mind ezt nagy mesterségel kelleték meg tsinálni.
Ezeknek a lámpásoknak az illatok oltárja elött kelleték égni.
K Mit jelente ez a hét águ gyerttyatartó?
F A kristust, és a pásztorokot jelenté.
K Mi vala az illatok oltára?
F A rothadatlan fábol tsinált kis oltárocska vala, és egészen bé vala boritva arany pléhekel., ennek az oltárnak a szent helyen kelletet állani, etsak arra volt rendeltetve, hogy az illatokot, a mellyeket minden nap estve és regel ajánlották. apapok arra rakták. és meg égették az ur elött.
K Mit jelente az oltár. és az illatok?
F Az oltár jelenté akristust, és az illatok képzelék. az imádságot. akristus szüntelen könyörög [162] érettünk, és apapoknak minden nap kel ajánlani az Istennek a kristus által mind magokért, mind anépért, akönyörgéseknek illattyát, mint kedves illatu temjént.
K Mi vala az áldozatoknak oltára?
F Az az oltár meg rothadatlan fábol volt tsinálva. és rézel bé volt boritva, ezen az oltáron áldozták az Istennek az áldozatokot
K Mit jelente ez az oltár?
F Jelenté akeresztet a melyen fel áldozá magát akristus, akit is jelentették arégi áldozatok., [163] ugyan azért is tették ezt az oltárt a hajlék kerületin kivül, mert a kristus Jerusalemen kivül fesziteték meg.
K. Mi volt a réz kád?
F Az olyan nagy réz edény volt. amelyet meg töltötték vizel. és ahajlékon kivül tartották. azért hogy papok abbol meg mosság lábokot és kezeket, a midön a hajlékban kelletet szolgálniok
K Mit jelente ez?
[164] F jelenté a lélek üsméretnek nagy tisztaságát, amellyel kel az Anyaszent egy házban végben vinni a szent hivatalokot. erre valo nézve tesznek a templomok ajtaja mellé szentelt vizet
K Melyek valának a fö pap köntösi.?
[165] F A mely elö, és válra valo, köntös, a szoros gyolcs ruha, a süveg, és az öv.
K Melyek valának köntösi atöb papoknak?
F A gyólcs ruha, az öv, és a süveg.
K Mit jelentének mind ezek aköntösök
[166] F Jelenték azokot a jó erkölcsököt a melyekben kel öltözni az ur szolgainak.
12 Articulus.
Az arany bornyurol., azért valo büntetésröl, a Mojses ábrázattya bé fedéséröl. a föpaprol. Áaronrol. és a lévitákrol:
K. Miben foglalatoskodnak vala az Izraéliták a sinai hegyénel. a még Mojses negyven napig a hegyen vala.?
F Azt gondolák hogy Mojses meg holt volna mivel olyan sokáig maradna a hegyen. és arra kénszeritték Aaront, hogy nékik balványt tsinálna, a kit imadnának, Aaron gyengeségböl anép kivánságára álla, és arany bornyut öntete. akit anép imadá.
K Mit tselekedék Mojses midön lejöt volna ahegyröl.,
F Látván azt a fertelmes tselekedetit anépnek, el töré akét táblát, melyet viszen vala a népnek, azután porrá tévé az arany bornyut., aport a vizben veté, meg itatá az Izraélitákal; Aaront erösen meg feddé. és a lévi nemzettsége eleiben menvén. parantsolá nékik, hogy minden kegyelem nélkül ölnék meg atáboron akit elöl utol találnának., azt végben vivék, és azon anapon huszon három ezer embert ölének meg, és aléviták ezen tselekedetekért az Istennek szenteltetének.
A vulgáta enyi számut teszen fel. noha a hetven forditok, és atöb féle versiok tsak három ezeret mondanak,
K Mit tselekedék Mojses azután.
F Eleiben adá a népnek fertelmes tselekedetit. és imádságával. meg engesztelvén az ur haragját. fel. mene a hegyre. a hol negyven napig marada étel, és ital nélkül., azután viszá térvén két új kö tablát hoza le a hegyröl. a melyekre az Isten irta vala törvényit., és meg tsináltatá mind azokot a miket az Isten parantsola néki. ahajlék iránt., az Isten tsudálatosan meg is mutatta vala akor Mojseshez valo kegyelmeségit, mivel a midön le ment ahegyröl, az ö abrázattya oly fenyes volt, hogy az Izraéliták nem nézhetének reája, és kénszeriteték bé fedezni ortzáját amidön vélek beszéllet.
K Mit jelente az a fedél a melyel a Mojses ortzája vala bé fedve.?
F Jelenté a sidok vakságát. és azt a fedelet a mely nem engedé meg a sidoknak hogy meg láthasák a kristus ditsöségit., és a jövendöléseket. melyek ö rolla szollanak.
K Kit választának a fö papságra és a töb papi hivatalokra.?
F Az Isten parantsolattyábol Mojses fö papnak szentelé Ááront, és ennek fiai is fel szenteltetének a papságra, a lévi nemzettsége pedig egészen fel szentelteték. a hajlékban valo szolgálatra.
Nem emberi hajlandoságbol választá Mojses Aaront, és ennek fiait, a papságra, és a lévitákot a hajlék szolgálattyára. mivel ha a természet indulattyát akarta volna követni, inkáb választotta volna a maga fiát apapságra.
[167] Mojses nem tselekedék tehát. mind ezekben egyebet, hanem az Isten rendelésit követé., a melyet az Isten két nevezetes dologal. meg bizonyittá az Izraélitáknak.
Coré, Dáthán, és abiron két száz ötvened magokal Mojses, és Ááron ellen fel támadának. mondván hogy nékik anyi közök volna apapsághoz valamint Aaronak, aföld meg nyilék, és el nyelé ezt a hármat, az égböl eset tüz. el törölé a többit.
Az Isten parantsolá azután Mojsesnek, hogy tenne tizen két veszöt a hajlékban, a melyeken légyen a tizen két nemzettségnek nevek, különösön tett pedig egy veszöt az Aaron nemzettségiért, meg mást alévi nemzettségiért, tsak egyedül az Aaron veszeje hoza egy éttzaka alat. virágot, és gyümöltsöt, és ezen tsuda tétel által az Isten világosan meg üsmérteté a sidokal. hogy Ááront. és az ö nemzettségit választotta a papi hivatalra.
K Mit jelente a. hogy az Isten az Aaron nemzettségit választá a papságra,? és meg bünteté azokot, kik azt eröszakosan akarák magoknak tulajdonitani.? a papságot?
F Az Isten meg mutatatá ez által, hogy nem kel mi magunknak tulajdonitani az új törvénybéli papságot, hanem várni kel. hogy az Isten hijon arra mint Ááront. mert más képen olyan rettentö büntetést várhatunk magunkra, valamely vala Corén, Dáthánon. és abironon
K Mit jelentének. Coré, Dathán. és Abiron?
[168] F Jelenték mind azokot, kik hivatás nélkül veszik fel a papi hivatalt. de föképen azokot; kik az egyeséget el rontván, szakadást tsinálnak az Anyaszent egy házban.
13 Articulus
A kémekröl, az Izraéliták pusztában valo zugolodásokrol, büntetésekröl, a Caleb. és Josué meg jutalmaztatásokrol.
K. Mit tselekedék Mojses azután, midön rendelést tett volna mind arol. a mi az Isteni szolgálatot illeti?
F Tizen két kémet külde a kanaán földére, mindenik nemzettségböl, egyet, hogy onnét gyümölcsöt hoznának.
K Mit mondának akémek arrol a földröl?
F Azt mondák hogy a föld igen jó volna, és bizonyságul olyan mód nélkül valo nagy szöllö ágat hoztanak onnét gerezdestöl. hogy egy rudon két embernek kelleték vinni, de tiz akémek közül anépet zugolodásra inditták, mondván hogy oly hatalmas nép birja azt aföldet. a kit lehetetlen volna meg gyözni.
Az Izraéliták ezt halván zugolodni kezdének, és Mojses ellen támadának, azt kivánák hogy inkáb apusztában halnának meg. olyan föt akarának magoknak választani aki viszá vigye öket. egyiptumba, de ez a két kém. Caleb. és Josué igen kezdék bátoritani, és tsendesiteni anépet, mondván hogy az Isten hatalma eröseb annál anépnél.
A Cáleb, és a Josué intési és beszédi semmit nem használának a nép elöt, de söt még annál inkáb fel gerjeszték, mert a más tiz kémek egészen fel inditották, és meg ijesztették vala., és ezt a két szent embert már meg kövezték volna, azérthogy az Isten hatalma mellet szollottak., [169] hogy ha abban a szem pillantásban az ur ditsösége nagy fényeségel. lenem szállot volna ahajlékra.
K Ez a fel támadas büntetetlen maradaé.?
F Nem mert az Isten hirtelen valo halálal. el törlé a tiz kémeket. a kik indittoi valának; és meg mondá hogy mind azok kik zugolodtanak, bé nem mennek a meg igért földre., hogy negyven esztendeig apusztában maradnának., mind azok akik ahusz esztendöt meg haladták ót halnának meg. kivánságok szerént. hogy egyedül Cáleb, és Josué mennének a kanaán földére az Isten egészen el törlötte volna a népet. hogy ha mojses meg nem tsendesitette volna haragját az urnak könyörgésivel
K Mit jelentének a tizen két kémek?
[170] F Jelenték az Anyaszent egy ház pásztorit, akiket az irás, az Izrael háza kémjeinek. és vigyázoinak nevezi.
K Mit jelente a szöllö a melyet két ember vit a vállán fel fügesztve a rudon?
[171] F Jelenté akristust, a kereszt fán fügesztve,
K Mit jelente a sidok fel támadások, kéttségben esvén hogy bé mehesenek a meg igért földre. látván anagy akadályokot a melyektöl tartának.?
F Jelenté az olyan keresztyéneket kik kéttségben esvén hogy meg gyözhesék üdveségek ellenségit,. és hogy el érhesék az üdveséget, akristus ellen támadnak és rosz kivánságokra [172] adgyák magokot.
K Cáleb, és Josué kiknek valának képei?
F A hü pásztoroknak, kik az Istenben valo bizodalomra indittyák anépet, és arra hogy reméllyék a kristus segittségit., a ki velünk meg gyozeti minden akadállyit üdveségünknek
K Mit jelente az üldözes melyet szenvedének Josué, és Cáleb,? amás tiz kémeknek ingerlésekre?
F jelenté azokot a jó pásztorokot, kik Isten szerént vivén végben hivatalyokot, és minden emberi tekéntet nélkül, szenvednek az olyan rosz és magok hasznát keresö pasztoroktol., és akik nem ahit szerént viselik magokot, illyen példák minden idöben voltanak, el kezdvén, akristus, és az Apostoloktol fogvást. nézd meg mit szenvedet akristus az irás tudoktol. és a fariséusoktol., szent Pál a hamis apostoloktol. 2.epist. ad Corin. st joan. 3 epist. v.9. olvasd meg a szent Athanásius, és szent Chrysostomus életeket
K Mit jelente abüntetés amelyel bünteté Isten atiz kémeket?
F képzelé azt a büntetést, a melyel némelykor láthato képen, de mindenkor láthatatlanul bünteti meg azokot, kik üldözéseket tamasztanak ajó pasztorok ellen, és azokot kik részesek az üldöztetésben., nézd meg az árius halálát szent Athanásius életében.
K. Azt mondád hogy hat száz ezer ember közül. kik egyiptumbol ki jövének, tsak Caleb, és Josué menének bé, a meg igért földre és atöbbi mind el veszének apusztában, mit jelentet a.?
[173] F Jelenté azokot a kevés számu keresztyéneket, kik az üdveségnek földére érkeznek, mondám kevés számu, hogy ha azokhoz hasonlittom számokot akik el kárhoznak. erettentö igaság, és nehéz volna el hinni, hogy ha szent Pál ezt világosan elönkben nem adná.
14 Articulus.
Az ellen mondásnak vizéröl. aréz kigyorol. a báláám tanáttsárol. és a Mojses halálárol.
K. Mit mivelének az Izraéliták apusztában negyven esztendeig?
F Az Isten hol egy felé, hol más felé utoztatá öket, de a szüntelen valo tsuda volt, hogy azon [174] idö alat, se sarujok, se köntösök el nem szakadot, és mindennap manna hullot le nékik az égböl. szombatokon kivül.
K Hivebbek. és engedelmesebbek valánaké akoron az urhoz mint sem annak elötte?
F Nem, mert mindenkor kemények. és durvák valának, meg unván a sok utozást, gyakorta zugolodának, az Isten. és Mojses ellen., egyszer azért támadának fel hogy vizek nem volt. másodszor azon panaszolkodának hogy a mannát meg untak volna, egy szoval mindenkor panaszolkodtanak az ur ellen
K Miképen tsendesüle meg a nép aviz nem létiért?
F Mojses a paltzájával meg üté kétszer a kö sziklát., a honnét nagy bövségel folya aviz, ugyan it is történék a, hogy Mojsesnek nem vala az az egész bizodalma az Istenben; mint a melyel volt rend szerént öbenne, és az irás mint egy értésünkre adgya, hogy kételkedék tsuda [175] tételiben., de akár minémü legyen a fogyatkozás a melyben esék akor Mojses. elég ahogy, azt a vizet ellen mondás vizének nevezék, ázért, hogy a nép zugolodék.
K Az Isten nem büntetéé meg Mojsesnek ezt a fogyatkozását?
F Meg, mert büntetésül, azt mondá néki, hogy a meg igért földet meg látná., de oda bé nem menne. és hogy más vinné oda azö népit.
K Miért engedé meg Isten hogy Mojses abban a fogyatkozásban esék.?
[176] F Azért hogy ötet meg aláza., és hogy meg mutassa a népnek, hogy öis olyan ember valamint a többi. és hogy azon büntetés által nékünk nagy titkot nyilatkoztason ki, a melyröl fogunk szollani.
K Miért bünteté meg Isten Mojsesnek ezt a fogyatkozását oly hamarságal.?
[177] F Azért hogy az ideig valo büntetésel el kerültesse vele a más életben valo büntetést, mivel az Isten meg bünteti azt akit szeret, és az olyan ideig valo büntetések, azö Atyai irgalmaságának jelei.
K Az Isten meg büntetéé anépet azért. hogy a mannát meg utálá, és az ö utolso zugolodását.?
[178] F Igen is meg, mert az ur sok számu kigyokot külde közikben. a kiknek marások olyan vala mint atüz, sok embert vesztének el ezek a kigyok.
K Miképen lett vége ennek abüntetesnek.?
F Mojses réz kigyot tsináltata az Isten parantsolattyábol, és azt magosan fel emelteté., és akik arra néztek meg gyogyultak a kigyo marástol.
K Mit jelente a réz kigyó.
[179] F Az a méreg nélkül valo réz kigyó jelenté a kristust, a ki a fára fel emeltetet; és a ki meg szabadit minket akigyotol, az, az, az ördögtöl. tsak reája nézünk, a kristus maga tanyit minket erre az igazságra.
K A nép nem indittáé fel az Isten haragját azután a Mojses haláláig.?
F Fel indittá még egy szer a vétekel. melyet tselekedék a mádiánitabéli aszonyokal.
Magyarázat.
Bálák a Moábitak királya magához hivatá Báláamot, azért hogy anépre átkot mondgyon, de az Isten ugy igazgatá ennek aprofétának a nyelvét., hogy nem átkot, hanem áldást monda a népre. és meg jövendölé a Messiás el jövetelét. de az a proféta tartván attol. hogy elne veszese a jutalmat melyet akirály igért vala néki, erre valo nézve, fertelmes rut tanácsot ada akirálynak, tanácsolván azt néki, hogy küldene aszonyokot az Izraéliták táborára, a kikel valo vétkekért, az Isten haragja reájok fog szállani. és azután a király könyen meg gyözheti azt a népet a tanács tettzék, és meg fogadák, és a nép atisztátalanságban. és bálványozásban esék
K Az Isten meg büntetéé ezeket avétkeket?
F Igen is meg, mert Mojses az Isten parantsolattyábol meg öleté az eleit a népnek. és a kik vétkesek valának, azután parancsolá hogy levágnák mind azokot, kik a tisztátalanságban., és a bálványozásban estenek, huszon négy ezer embert vágának le azon anapon., azon alkalmatoságal mutatá meg phiné nagy buzgoságát mivel látván egy Izraélitát más idegen aszonyal. együt mind a kettöt meg ölé egy szers mind, és azon tselekedete által az Isten haragja meg tsendesedék
K Az Isten nem büntetéé meg a mádiánitákot és a moábitákot is?
[180] F. Igen is meg. mert az Isten phinét két ezer emberel ellenek küldé, báláe, és báláám el veszének, és a mádiánitákot mind le vágág. tsak éppen a szüzeket hagyatá meg Mojses.
K Mit tselekedék Mojses ezen gyözedelem után?
F Az Isten parantsolattyábol Josuéra adá a népre valo egész gondviselést, hogy ö vinné bé anépet a meg igért földre, azután az egész nép elött ujontába ki hirdeté mind azokot a miket az Isten parantsolt volt néki, meg jövendölé nékik hogy a sidok meg vettetnek, és apogányok vétetnek fel helyetek., azután áldást ada mindenik nemzettségre, és fel ira mindeneket egy könyvben, a mely könyvet a frigy ládájában téteté. azután fel menvén egy nagy hegyre., a honnét az Isten meg mutatá néki a meg igért földet., és ugyan ót meg hala, az Izraéliták azt soha meg nem tudhaták hol légyen az ö temetö helye, vagy azö teste.
K Azt mondád hogy Mojses nem vivé bé a népet a meg igért földre, meg büntetvén az által kételkedésiért. és hogy Josué adá. és osztá el azt a földet hogy birják. mit jelente a?
F A nagy titkot jelente, melynek ez a magyarázattya.
Az emberek avétek által az ördög rabságában valának, melyet jelente az egyiptumban valo rabságok az Izraélitáknak, az Isten meg akarván öket szabaditani, az irot törvényt adá nékik. Mojses által, ez a törvény meg üsmérteté vélek meg romlásokot. és rabságokot, azt is meg mutatá nékik hogy miképen lehesen nékik meg szabadulniok, és elejekben adá ajót, a melyre igyekezenek, de annak a törvénynek nem vala anyi ereje hogy meg gyogyithasa az emberi szivnek meg romlását., se anyi hogy minket egyedül az örök boldogságra vihesen. az a nagy [181] tsudálatos dolog a kristust illette, mint egyedül valo meg váltot. akinek Josué viselte [182] anevét. tsak egyedül a kristus az ö kegyelme által, /:mely kegyelem hatalmasab a Mojses törvényénel.:/ tisztit. és tart meg minket, és vezet minket az örök életnek birtokában, akit jelentet a meg igért föld.
15 Articulus
Josué alat valo el osztásárol a meg igért földnek,. a Birak alat valo létekröl az Izraélitáknak.
K Mit tselekedének az Izraéliták a Mojses halála után.?
F Azt fogadák hogy Josuénak mindenben fognak engedelmeskedni, és Josué birodalmok alá adá a meg ígért földet,
K könyen jutánaké ahoz a földhöz, és valaé valamely akadály?
F Igen sok vala. de ök azt mind meg gyözék Josué vezérlése alat. és mind meg ölék a népeket kik a földet birják vala
K El törölteténeké ugy mind azok a népek. kik birják vala azt a földet hogy egy sem maradot volna.?
F Az Isten ugy adá hogy tsak lassanként irták ki öket, és tsak akor. a mikor az Izraéliták anyira el szaporodának, hogy ök magok is birhatták a földet., és azért is hogy legyen mindenkor valamely tartások, és vigyázásban legyenek.
K Miképen oszták el az Izraéliták a meg igért földet.?
F Josué sorsot vettete reája, és mindenik nemzettség azt a részt el vevé a melyet az Isten rendelése ada néki.
K Mit jelentének azok az akadályok melyeket találának az Izraéliták Josué alat ameg igért földön. és azok az ellenségek a kik ellen kelleték hartzolniok, és akiket tsak lassanként fogyaták el.?
F Azok az akadályok és ellenségek. jelenték a belsö, és külsö ellenségeket. a kiket meg kel gyözni az Anyaszent egyháznak, és különösön mindenik hivnek, eföldön, hogy birhasa a menyet. melyet nevezik az élök földének
A keresztyének tsak lassanként gyözik meg azokot az ellenségeket. és az Isten hágy nékik [183] mindenkor valamely ellenséget, azért hogy gyakorollyák a jó erkölcsöt. hogy félelemben legyenek, és hogy el ne veszesék magokot. a kevélységel., és a reszttségel.
K Miért akará az Isten hogy az Izraéliták közöt, sors által osztasék a meg igért föld
F 1 Hogy veszekedés, és zugolodás ne lenne közöttök,
2.Hogy meg látnák, hogy nem az emberek hanem az Isten adná mindenik nemzettségnek azt a tartományt a mely osztásban eset néki.
3.Hogy azt észre vegyék, hogy ha szinte azután birják is a földet minek utánna eröszakal meg vették volna., mind azon által azt tsak egyedül az Istennek ingyen valo irgalmaságábol birják.
4. Hogy azt észre vegyék, ugy a keresztyének is, hogy ambár a menyekben bé menyenek is hogy ót vegyék el afáradságokért valo jutalmat, a valoságos birotol., mind azon által az örök [184] élet oly kegyelem a melyre hivatattak mint egy sorsra mondgya szent Pál az az, az Istennek ingyen valo kegyelméböl
K Miképen kezdék magokot viselni az Izraéliták az után hogy birni kezdék a földet?
F Az urat szolgálák mind addig még Josué és a régiek életben maradának. akik látták vala azokot a tsudákot melyeket tett vala az Isten vélek, de a Josué, és ezeknek halálok után, a nép gyakorta a bálványozásban esik vala
K Mi okozá az illyen rendeletlenségeket?
F A szövettség a melyet teszen vala a nép az Isten parantsolattya ellen. a hitetlenekel., a kik meg maradtak vala az országban.
K Az Isten büntetetlen hagyáé vétkeket?
F Nem. mert az Isten az Izrael népit az ellenségi kezében adá. az urnak karja meg sulyosodék rajtok. és igen nagy nyomoruságban esének, valamint Mojses, és Josué azt nékik meg jövendölték vala.
K Sokáig tartaé az a nyomoruság?
F Mind addig tarta valamég vétkekben meg maradának, a midön pedig magokban térének és az urhoz kiáltának., akoron az ur tamaszt vala olyan birákot. akik a nyomoruságbol ki veszik vala öket, de rend szerént ez a háláadatlan nép a birák halálok után ismét arendeletlenségben esik vala, és olyankor ujontában az ö ellenségek hatalmában esnek vala
Ez igy lévén, ez a nép szüntelen valo változásban forgot, hol ajóban. hol agonoszban, ahoz képest valamint ök is hol el távoznak vala az Istentöl, vétkek által, hol pedig az Isten irgalmaságát mutatván hozájok. meg hadgya vala magát engesztelni, köny hullatásokra, és penitentzia tartásokra valo nézve.
K Miért nevezék azokot a szabaditokot a kiket az Isten tamaszt vala biráknak.?
F Mert igasságot tesznek vala anépnek, és az Isten nevében. igazgattyák vala anépet.
K Mint hogy ök igazgattyák vala anépet. miért nem vevének királyi nevet magokra vagy más illyen nevet.
F Mert nem anyira ugy azok abirák igazgattyák vala a népet mint maga az Isten. valamint ezt meg is mondatá az Izraélitáknak, midön királyt kérének magoknak, azok a birák mint egy szó szóllói valának Istennek, aki ugy tekénti vala anépet, mint különösön valo maga népit, az Ábrahámal. és Mojsesel tett szövettségért.
K Az Izraélitaknak valaé meg más birájok azokon kivül akiket az Isten rend kivül támaszt vala nékik?
F Az olyan biráknak halálok után akiket az Isten küld vala nékik. ök magok is választanak vala némelykor olyanokot, kik öket igazgatták., és biráknak nevezék, és igy a birák közül némelyeket az Isten rend kivül támasztá. illyenek valának othoniél, eleg elsöb vala. Aod, és Sámgár, Debora, ez aszony vala, Gedeon, Samson, a többit anép választá, ugy mint Thola, Jáir, Jephté. Abésán, Ahiálon, Abdon. Héli. és Samuel. vannak mind azon által ezek közöt ollyanok a kiket nem tudgyák ha az Isten, vagy a nép választásábol letteké biráká.
16 Articulus
Az Izraélitáknak a királyok alat valo létekröl. elöször Saulrol. és Dávidrol.
K ki vala aleg utolso biro?
F Samuel. ez igen nagy szent és nagy proféta. vala
K Miért nem vala töb biro Samuel után?
F Mert az Izraélitak az Isten rendelése ellen azt kivánák hogy királyok legyen
K ki vala a leg elsö sidok királlya?
F Saul, a benjamen nemzettségéböl
K Miképen választaték királynak.
F Az Isten választá, de elsöben meg mondatá az Izraélitáknak hogy nem az ö akarattyábol tesznek magoknak királyt, samuel olajat hintvén saulra az Isten parantsolattyábol, és azután a sors meg üsmérteté a népel. hogy kit válaszon az Isten akarattya szerént. mivel Samuel sorsot vetvén mindenik nemzettségre., a sors a benjamen nemzettségire esék. és ebböl a nemzettségböl a Cis nemzettségire. és ennek fiára saulra
K A királyságnak fiurol fiura kelletéké szállani.?
F Igen is. de a saul engedetlensége okozá hogy az Isten el vévé tölle az országot, és más nemzettségböl valonak adá.
K. ki következék saul után.?
F David a Jessé fia. ajuda nemzettségéböl. ez a juhokot örzi vala a midön az Isten királlyá választá. és fel keneté samuelel.
K Miképen élt Dávid.?
F ö az Istennek kedve szerént valo volt. nagy próféta, és nagy király volt, eztet saul eleinte igen üldözvén., és nagy veszedelemben forogván, nagy jeleit adá bátorságának. és jó erkölcseinek, a midön tsendes birodalomban lett volna, akoron két nagy vétekben esék, házaság törésben, és gyilkoságban, de az Isten egy profétát küldvén hozája magában tére. meg üsmeré vétkeit., meg alázá magát, és penitentziát tarta az Isten meg irgalmaza néki., de ugy mind azon által. hogy meg botsátván büneit, meg bünteté ideig valo kemény büntetésel. Dávid hiven meg marada holtig az Isten szolgálattyában, és meg halván, fiát salamont királyi székiben hagyá maga után.,
K Mellyek azok a kegyelmeségek a mellyeket Dávid vett az Istentöl.
F 1. Az Isten néki egyenes és igaz szivet ada. 2. királyá választa ötet, noha leg kisebik volt a familiája közöt. 3. minden féle veszedelmekben meg oltalmazá., 4. mindenkor gyözedelmes volt ellenségein 5. vétke után meg kegyelmeze néki, és meg tisztitta ideig tarto büntetésekel, 6 meg igéré néki. hogy a Messiás az ö nemzettségéböl származnék., 7 akirályságot meg tartá az ö familiájában, 8. a jövendölésnek ajándékát meg adá néki, és azokot az Isteni énekeket sugarlá néki, a melyek mind végig oktatására, és vigasztalására lésznek az Anyaszent egy háznak
K Miképen éltenek az Izraéliták saul. és Dávid alat?
F A királlyok példáit követték, a szerént a mint ezek viselék magokot, hol jol. hol roszul. a nép is hozájok alkalmaztatá magát. de a nem láttzik hogy a nép bálványozásban eset volna, ezen két király alat
17 Articulus
Salamonrol. és a Jerusálemi templomrol.
K Miképen éle salamon?
F Eleinte mindgyárt leg bölcseb és leg tudosab vala az emberek közöt, leg gazdagab. leg hatalmasab, és leg hireseb vala akirályok közöt de nagy boldogságában fel fuvalkodék, a nagy tsendeségben valo létele az aszonyok szeretetére vezeté; és azok az aszonyok a bálványozásban ejték.
K Meg téreé halála elött?
F Azt nem tudgyuk valoságosan; kik azt tarttyák hogy meg tért. kik azt hogy nem.
K Mit tselekedék salamon leg nevezeteseb dolgot?
F Azt hogy a Jerusálemi templomot épité, anál szebb épületet mind addig nem láttak volt, azt is el mondhatni hogy a volt leg elsö templom melyet az Isten tiszteségire épitettek volna.
Salamon azt akará hogy annak az épületnek minden köveit avároson kivül faragnák, ugy hogy semi zörgés ne hallatnék avároson., a még az építés tartana. a városon kivül meg faragták a köveket. és azután mindenikét készen tették helyre.
A midön pedig atemplom el készüle, salamon azt nagy Cérémoniával meg szentelé.
K Mit jelente a salamon temploma?
F Jelenté azt a lelki épületet melyet akristus jött fel épiteni aboldogságra.
Magyarázat.
Ezt a lelki templomot tsak a menyei jérusálemben fogja egészen el végezni akristus. ez a valoságos salamon és békeséges király, mik vagyunk azok a lelki kövek, melyekböl fog állani az az épület, hogy pediglen oda helyheztethesünk, szükséges hogy elsöben a mi vétkeink, és fogyatkozásink miat anagy áts Mesternek parantsolattyábol. meg faragtasunk, és simitasunk, mint kövek, mert semmi a mi nem tiszta, és nem tekélletes a menyekben bé nem mégyen. a lelki épülettöl távul, és ezen a földön kel meg faragni a lelki köveket, tsak egy kalapáts [185] zörgésit sem hallották jérusalemben. atemplom épitésekor, nem hallatik az égben mondgya szent jános se sirás, se jajgatás. eföldön faragtatnak meg tehát a lelkí kövek, a szenttségek, keserüségek, sanyargatások, és más illyenek által, a mint már tettzik a kristusnak alelki épület Áts Mesterének banni mindenik kövel., hogy helyére tehessék, valamely kö vágatlan marad eföldön azt el vetik, és nem számláltatik az örökös ács Mestertöl a választot kövek közi, hogy helye légyen atöbivel, abban a lelki templomban vagyon az Isten sanctuariumja melyet Jelente a szekrény. ót vagyon a superlát. mely a salamon templomában el rekeszté a sanctuáriumot a szent helytöl, mely jelenté szent Pál szerént, hogy az ég zárva vala az emberek elött mind addig még a kristus nékik meg nem nyittá halála, fel támadása, és menyben menetele által, ugyan akor szakada két felé a superlát., az arany oltár pedig melyen az illatokot ajánlották, jelenté a kristust, aki által ajánlyák szüntelen a szentek a ditséretnek áldozattyát; ót volt a faragatlan köböl valo oltár, a melyen ajánlották a keritésen kivül az áldozatokot, ez is akristust Jelenté. az ö halando testében, a ki is fel áldozá magát az Attyának a kálvárián, mint hogy benne vétek nem vala, nem volt szükséges hogy meg faragtasék., ez igy lévén akristus egy szersmind Isten, áts Mester, oltár, áldozat, és aleg föveb kö abban atemplomban., amelynek örökösnek kel lenni, és hogy jelenttse örökös meg maradandoságát annak a lelki templomnak, a melyet a kristus fog meg szentelni világ végin. amidön mind az egész kövek helyekre tétetnek, ajérusalemi templom ugyan azért volt négy szegeletre épitve.
K Tsak egy templom vala tehát judéában?
F Az Isten tsak a salamon templomában akará hogy imádgyák, és abban a templomban tsak egy oltár vala, a melyen áldozták az áldozatokot
K Mit jelente az az egyesége atemplomnak, és az oltárnak,?
F jelenté az Anyaszent egy háznak, apapságnak, és az uj törvény béli áldozatnak egyes voltát, az Isteni szolgálatnak voltát. a mely törvénytelen a közönséges anyaszent egy házon kivül.
18 Articulus
A tiz nemzettségeknek el szakadásokrol. Jéroboam alat, és hogy mitsoda állapotban vala az Isten népe a sidok. és az Izrael királyi alat.
K Ki vala az Izraéliták királya salamon után?
F Az ö fia Roboám.
K Mitsoda nevezetes dolog történék az ö idejében?
[186] F Az izraéliták országa meg oszlék; a melyet meg engedé az Isten a salamon vétkiért. a mint meg mondotta vala néki meg éltében.
K Miképen lett ez az oszlás.?
[187] F Roboam nem hogy magához édesitette volna a népet, a mikor uralkodni kezdék. de még el idegenité magátol esztelenül. az Isten ezt meg engedé igaságábol tiz nemzettség ellene támada, és Jeroboamot választá királynak. tsak épen a Juda és a benjamen nemzettsége marada meg a Roboam hüségében. illyen formában az ország két felé oszlék.
K Roboam nem állaé ellene az országa meg oszlásának.?
F Igyekezék ellene állani, és száz nyolczvan ezer embert álitta fel. de az Isten meg izené neki a proféta által, hogy hagya Jeroboamot tsendeségel uralkodni atiz nemzettségen, erre valo nézve [188] három esztendeig békeségben maradának, de az után ez a két király mind végig hadakozának egy más ellen.
K Miképen nevezik ezt a két országot?
[189] F A Roboam országát nevezék juda országának. a Jeroboámét az Izrael országának
K Melyek valának a fö városi ennek akét országnak.?
F Jerusalem vala fö városa ajuda országának. és az Izrael országának Samaria.
K A sido nemzet miképen éle Roboam alat?
[190] F A három elsö esztendökben ez a király hüségel vala az Istenhez. és a nép is ötet követé; de három esztendö mulva Roboám a népel az Istentöl el távozék. és az Isten ötet egy ideig az egyiptiusok alá veté.
K Miképen éle Jeroboam.?
F Ez igen gonosz, és hamis vala. tartván attol. hogy a népe lassanként Roboám hüsége alá viszá ne térne, hogy ha a szokás szerént a Jérusalemi templomban fog járni, hogy annak eleit [191] vegye., két arany bornyut tsináltata., és a népével imádtatá; azért hogy az ö népe; mind vallásában. mind szokásában meg külömböztetnék atöb sidoktol, és hogy meg ne egyeznék atöbbivel.
K A tiz nemzettségböl álló Izraéliták mindnyájan abálványozásban eséneké.?
F Tsak nem mindnyájan követék királyoknak Istentelen példáját., akik az Isten szolgálattyában meg maradának azoknak számok kevés vala.
K Mit jelente ez a vallásbéli meg oszlás.?
F Jelenté azokot a szakadásokot és eretnekségeket a melyek minden idökben el választának sokakot a közönséges Anyaszent egy háztol. amelyen kivül nintsen üdveség.
K Ez a vallásbéli meg oszlás tartaé sokáig?
[192] F A samariták. és a sidok közöt valo gyülölség tart vala még a kristus idejében is
K Miképen éltenek a juda királyi.?
F Ezekiás és Josiás szent királyok valának., buzgok, és igaságosok, josaphát és meg mások. Istenesek valának, de tsak nem mindnyájokban nagy fogyatkozások valának. föképen a, hogy meg hagyák vala a balványozásra valo óltarokot, melyeket magos helyeknek nevezik vala, egy szoval sokan közüllök hireseké tették magokot az Istentelenségekért, illyenek valának Roboám, Abiás jorám. ochosiás, Áthália, joás a vege felé. Amáziás, Ákás, Manasses, a ki kiralyi székiben viszá térvén, Istenesen hala meg. Amon, joachás, joachim, és sedeciás, ezek mind gonoszul éltenek, ennek az utolsonak idejében vivék az egész népet a fogságra, babiloniában ugyan ez is volt utolso király.
K Miképen éltenek az Izraelnek királyi.?
F Mindnyájan Istentelenségben éltenek. mindnyájan követék Jeroboamot., és imádak az arany bornyut valamint ö.
K Miképen éltek a sidok abban az idöben
F A királyokot követék, de az Isten tarta minden idöben magának kevés számu hiveket a két országban, akik mindenkor meg maradának atörvény követésiben.
K Miképen élhetének a sidok az igaz vallásban anyi sok rosz példa közöt?
F A juda országában valának mindenkor papok a kik meg tartották atudományt és a törvényt, és azon kivül az Isten gyakorta küld vala hozájok profétákot akik meg téritik, és a törvényre vezetik vala öket
Az Isten el hagyá az Izrael országában valo népeket is tellyeségel., noha nekik is vala profétájok, akik igazgatták az igaz vallásban azokot kik nem imádgyák vala az arany bornyut, Illyés. és Élizéus: két nagy proféta, akik által az Isten anyi tsudákot tett, az Izrael országában éltenek.
19 Articulus
A profétákrol. és a jövendölésekröl.
K Kik valának aproféták.?
F Azok oly szent emberek valának akiket az Isten renden kivül tamaszttya vala fel. a népnek hasznára, és akik az ur sugarlásábol bátran beszélnek vala, a titkos dolgokot üsmérték, a jövendöt meg mondották., és gyakorta nagy tsudákot tesznek vala.
K kik valának aleg nevezeteseb profeták akirályok alat.?
F Illyés, Elizeus. és Isaiás., a két elsö semmit nem irt.
K Illyés mitsoda leg nevezeteseb dolgokot tselekedék?
F Harom esztendeig az esöt meg tartoztatá. azután eseni hagyá., nagy fényes tsudát nyere Istentöl imádsága által. hogy meg szégyenittse azokot akik a báált imadák, azutan négy száz ötven bálványozo papokot meg ölete, sokáig egy hólló vitt néki enni valot, egy özvegy aszonynak a fiát fel támasztá, egy Angyal táplálá a midön Jezábel királyné elött kelleték el szaladni., két izben, égi tüzel meg emésztete száz embert., a palástyával két felé választá a jordán vizét. és szárazon ment által rajta, az egben el ragadtaték tüzes szekeren, világ végin viszá jö a földre hogy meg térittse a sidokot.
K Élizeus mitsoda leg nevezeteseb dolgokot tselekedék.?
F száraz lábal mene öis által a jordán vizén. valamint Illyés, a jériko vizeit jokká tevé. a mely gyermekek. ötet tsufolák, azokot meg átkozá. és a medvek negyven kettöt meg ölének bennek, meg jövendölé a moábitákon valo gyözedelmét a Juda, és az Izrael királyinak, meg szaporitá egy özvegy aszonynak az olaját. egy sunámbéli gazdag aszonynak fiat igére, és meg is nyeré imádsági által. ugyan ez a gyermek meg halván fel támasztá. Náámánt abél pokloságbol meg gyogyitá. giézit, a szolgáját magátol el üzé és bél pokloságal meg bünteté. egy féjszit a viz szinén uszkaltatot. tudtára adá az Izrael királyának a syriai király titkát, meg is jövendölé az Izraélitáknak. ezen királyon valo gyözedelmeket, végtire azö holt teste.. más holt testhez érvén fel támasztá
K Isaiás mit tselekedék valamely nevezetes dolgot?
[193] F Egy könyvet ira a melyben aknstusrol. és az Anyaszent egyházrol. oly világos jövendölések vannak, hogy inkáb lehetne ötet nevezni Évangyelistának, mint sem profétának.
K Mitsoda életet éltenek aproféták?
F Igen szent életét, és rend szerént rejtékben. sanyaruán, és szegényül éltenek, tsak akor mutattyák vala meg magokot., a midön valahová küldi vala öket az Isten.
K A proféták miképen viselik vala magokot a királyokhoz?
F Semmi hizelkedö kedvezésel nem valának hozájok, nagy bátorságal meg mondgyák vala nékik vétkeket, nem félnek vala nékik meg mondani a szomoruságokra valo igaságokot, nem hajtván, se meg vetésekre, se betsületekre, egyedül tsak azt keresték. hogy az Istennek engedelmeskedgyenek. és az igaságát hirdesék
K A királyok miképen bannak vala a profétákal.?
F A jó királyok öket tisztelék és szereték, mint Istennek embereit., a gonosz királyok rend szerént öket gyülölék, üldözék, és némelykor meg is öleték, ugy tekintvén öket mint olyanokot a kiket nem lehet el szenvedni, a kik mindenkor tsak rosz hirel mennek elejekben., a kik anépet fel lázaszttyák, keserüségre, és szomoruságra indittyák
K Mint hogy a juda. és az Izrael királyi tudtak hogy ök az Isten emberei volnának., miért üldözék öket?
F Mert a proféták ellenkezöt tartottak az ö rosz kivánságokal., és szent szabadságal. beszéllettek nékik, ugyan azon idöben sok hamis proféták valának., akik ketsegtetik vala a sidokot. rendeletlenségekben, hamis jövendöléseket tesznek vala nékik, azon valának hogy le nyomasák. és gyanoságban vétesék a királyokal. és a népel. az ur profétáit. a királyok szivek meg romlása miat, a hazugságot kedvellék, az igazságot gyülölék, és üldözék az ollyanokot a kik nékik nem akarának hizelkedni, hanem üdveziteni akarák öket
Hasonlot látunk az Anyaszent egy ház historiájában, hogy bántak az olyan pásztorokal., akik Istenesen akarták végben vinni hivatalokot
K Mit jövendölnek vala a proféták?
F Meg jövendölék azt, a mi illeté az Isten népit [Isten-népit], és azon nép iránt atöb népeket. de leg gyakraban a Messiásrol jövendölének. akit várják vala a sidok. és aki által egyedül lehete üdvezülni anépeknek.
K Mit jövendölének asidok iránt?
F Meg jövendölék mind azt valami rajtok történt, de nem tsak azon idöbéli dolgokot. hanem még a jövendöbélieket is.
Magyarázat
A proféták a sidoknak nem tsak ahadakozásokot és gyözedelmeket jövendölék meg, hanem még közönségesen. azt is meg jövendölék hogy az Izrael országa egészen el pusztulna. hogy Jérusálem, és a templom el rontatnék, és fel épitetnék egy idöre, hogy a sidok a babiloniai fogságra vitetnének., és onnét viszá térnek, hogy a Messiást meg vetnék, és meg ölnék. hogy az Isten öket el hagyná., és el terjesztené az egész világra., hogy az Isten olyan népel tenne örökös szövettséget, a mely nép ötet addig nem üsmérte. és hogy a sidok világ végin meg fognak térni.
K Mit jövendöltek atöb népek iránt?
F Meg jövendölték mind azt valami illeté, és történt azokal a népekel a kikel volt dolga a sidó népnek abban az idöben, meg mondották világosan az egész földön lévö nemzeteknek meg téréseket., azt ki hirdették, hogy az Istent, akit tsak a sido nemzet üsmérte, imádta, annak idejében az egész népek fogják meg üsmerni, imádni, és szolgalni.
K Mit mondottak a Messiás felöl?
F Meg jövendölték az ö el jövetelének bizonyos idejét, az öprédikálását. halálát, az ö életenek, szenvedésének és fel támadásának minden részeit és mind azt, valami a Messiás iránt fog törtenni evilágon, végtire meg jövendölték a közönséges itéletet. és az örökké valo el választást. melyet fóg tenni az az, igaz biró a jók és a gonoszok közöt.
K Miért akará az Isten hogy a proféták szollyanak nem tsak az olyan jövendö dolgokrol melyek avallást tekéntették, hanem még az ollyanokrol is melyek a sidok hadakozásit és a szomszédságokban lévö népeket illették?
F Azért hogy ezek aprofétiak melyeknek a sidok és más nemzetek minden nap látták bé tellyesedéseket, meg bizonyittsák valoságát azoknak a nagyob dolgokra tzélozó jövendöléseknek, a melyeknek bé kelleték tellyesedni annak idejében., ugyan ezen okbol láttyuk hogy valamit a kristus, a proféták, és az Apostolok meg jövendöltek a pogányok meg térésekröl, a jérusalemi templom el pusztulásárol, a sidok el oszlásokrol, mind ezek nékünk, a kik láttyuk bétellyesedéseket, meg bizonyittyák valoságát. hogy a több jövendölt dolgok, ugy mint a sidok meg térések., az antekristus el jövetele., a fel támadás, az utolso itélet, hogy mind ezek bé tellyesednek annak idejében..
20 Articulus.
A Tiz nemzettségnek el oszlásárol., a babiloniai fogságrol. és a sidoknak viszá valo térésekröl
K. Menyi ideig tarta Judéában akirályok alat valo uralkodás.?
F Saul. Dávid, és salamon egy más után száz esztendeig uralkodának.
Az Izrael királyi uralkodának egy más után. két száz ötven ött esztendeig. és a Juda királyi uralkodának háram száz nyolczvan hét esztendeig. mindenestöl fogva a királyok négy száz nyolczvan [száz-nyolczvan] hét esztendeig uralkodának.
K Mitöl vagyon hogy az Izrael királyi száz esztendövel kevesebet uralkodának mint sem a juda királyi.?
F Ennek a népnek keménységiért, és bálványozásáért, az Isten minek utánna sok ideig intette volna a proféták által az Izrael királyit, és a népet, a penitentziára, reájok botsáttá haragját., ugy hogy a jövendölések szerént az az ország egészen el pusztula, az Assyriabéliek, atiz nemzettséget fogságra vivék, a honnét el oszlának Asiának egyik részire, és a honnét soha sokan viszá nem tértenek, de juda országa ezeknek el vitelek után. még száz esztendeig fent marada.
K Miképen lett vége ajuda országának.
F A sidok vétkekel meg tetézvén a mértéket, az Isten ellenek támasztá a babiloniai királyt, a ki ajövendölesek szerént. meg vevé az országot, Jérusálemet fel égeté. annak kö falait le rontá. a templomot fundámentumostol el rontá. és a népet Jékoniás királyával. fogságban vivé babiloniában.
K Menyi ideig tarta ez a fogság?
[194] F Hetven esztendeig valamint az Isten meg mondatta volt Jeremiás által
K Miképen éltenek babiloniában a sidok?
F Magokban szálván hiven szolgálák az Istent. a profétaknak lelki gondviselések alat. a kiket az Isten gondviselésekre külde fogságokban
K kik valának azok a proféták?
F Leg nevezetesebek. Ezekiel, Daniel, habakuk. sophonius. Aggeus, Zakariás, és Malachiás.
K kitsoda ada szabadságot a sidoknak.?
F Cyrus, apersiai király: a ki is el foglalván a nap keleti országokot, szabadságot ada a sidoknak hogy hazájokban viszá mehetnének. Jérusálemet, és a templomot meg épithetnék, a szent Edényeket viszá adatá; és nagy ajándekot ada nékik.
K Miért bánék Cyrus ilyen formában a sidokal.?
[195] F Mert meg mutaták néki hogy Isaiás aki két száz esztendövel élt ö elötte. név szerént nevezvén, ötet, meg jövendölte hogy ö fog uralkodni a nap keleti országokon, és hogy ö fogja meg épitetni jérusálemet. és a templomot
K kik vivék viszá a sidokot, és menyi számuan térének viszá Judéában.?
[196] F Mind esze valának negyven két ezer, három száz hatvanon, ezek fejek vala Jésus. a fö papnak josedeknek fia, és Zorobábel. a salathiel fia.
K Tsak a juda és a benjamen nemzettségéböl téréneké viszá judéában?
F Ezel aket nemzettségel, atöb nemzettségböl is lehet hogy viszá térének, de azután nem vala [197] semmi külömböztetés közöttök, és ajuda nemzettségéröl neveztetének mindnyájan., és akiket az olta nevezik sidoknak
K Hamar meg épitteké avárost és a templomot?
F A templom fel állitását nagyon meg akadályozák a samaritánusok. akik is irigységböl oly edictumot nyerének tsalárdsággal Cambyses királytol. a Cyrus fiátol, a mely parantsolá a sidoknak hogy félben hadnák a munkát, a mely hatvan esztendeig ugy marada., és tsak a hoszu kezü Artáxerxes király uralkodásának huszadik esztendejében adaték szabadság a sidoknak hogy a jerusálem kö falait fel álithasák, a Cyrus elsö edictuma után hetven esztendövel,. Néhemiás vala fejek akor a sidoknak., de olyan nagy bajal épittik vala azokot a falakot hogy egyik kézel dolgoztanak, a másikával. a fegyvert tartották.
K Ez a második templom valaé olyan gazdagon epitve mint az elsö?
F Sokal aláb valo volt ha akülsö ékeségeket tekénttyük, de ennek ditsösége sokal fellyeb haladá a salamon templomának ditsöségit mert emeg szentelteték a kristus jelen valo létivel.
K Mit jelentének azok az akadályok a melyeket találának a sidok a templom és a város épitésében?
F Jelente azokot az üldözéseket a melyeket támaszt az ördög akristus tanitvanyi ellen, fö képen a melyeket fog támasztani az utolso idökben., hogy bé ne mehesenek a menyei Jerusálemben.
K Mit jelente eza második templom. amelyet a fogságbol valo viszá térés után epitének?
[198] F Jelenté a keresztyéni Anyaszent egy házat. és az új testamentumot, a melynek ditsösége fö képen belsö lévén felyül haladgya a synagogának ditsöségit. a mely tsak külsö képen valo volt
K Mit jelente a, hogy a sidok egyik kézel dolgoztanak és a templomot épitették, a másikával oltalmazták magokot
F Jelenté azt. a mit kel tselekedni akeresztyéneknek, nem dolgozhatnak a menyei épületen a melynek fundámentuma a kristus, hogy ha egy szers mind nem hartzolnak az ördög ellen. a ki is mint az ordito oroszlány szüntelen körülöttök forgolodik hogy öket el. nyelye., és ne engedgye nékik a mennyei épületen munkálodni.
21 Articulus.
Hogy mitsoda rendben valának a sidok meg szabadulások után. mind adig még a romaiak el nem pusztitták mind egészen
K Mikor a sidok viszá térének a fogságbol. a királyok igazgatáké öket mint annak elötte?
F Nem, hanem a persák alat valának, azután nagy sandor alat., a ki el foglalván a nap keleti országokot. Dáriust a persák utolso királyát meg gyözé, országát el foglalá; a nagy sandor halála után akapitányi fel oszták magok közöt abirodalmat. Ptolomeus egyiptumban királyá let, seleucus babiloniában. és syriában uralkodék. ptolomeus judeát megvevé., és nagy számu sidokot vive fogságra egyiptumban., ennek helyében következék ptolomeus philadelphus., ejól bánék asidokal., és szabadságot ada azoknak a kik viszá akarának menni judeában, közönségesen azt tarttyák, hogy ennek idejében forditták a szent könyveket görög nyelvre. a hetven magyarázok ezeknek forditások nagy tiszteletben vagyon az Anyaszent egy házban, philadelphus után következék. ptolomeus Evergetes, azután ptolomeus Epiphanus. ezek igen üldözék a sidokot
Abban az idöben él vala a nagy Antiochus. a syriai király, aki szövettséget vete philipusal. a Macedoniai királyal., hogy ki foszthasa ptolomeus Epiphanust az egyiptumi királyságbol., ezek a királyok igen nagy pusztitasokot tesznek vala akoron judeában
Antiochus után következék seleucus philopator; emeg kedvelvén oniást afö papot. jó erkölcséért, bövön adata néki mindent a mi kivántaték. az áldozatokhoz.
Seleucus után következék Antiochus epiphanus. ez el hiresité magát istentelenségiért. a fö papot oniást letevé, és ezt a szent hivatalt. hol - egynek, hol másnak adgya vala, a Jerusalemi templomot fel dulá. a sidokal meg akará változtatni vallásokot., azt a szent embert Éléázárt erre valo nezve meg öleté, a hét egy testvér atyafiakot kinos halálal meg öleté anyokal együt, és egy szombaton mind meg öleté azokot kik az áldozatra esze gyültenek vala. vegtire maga is nyomorult halálal hala meg. az Isten meg büntetvén ötet.
Ezekben az üldözésekben Matathiás tized magával a pusztában el bujdosék. a hol inkáb szereté füvel élni mint sem meg tiltot hust enni.
Az után fegyvert foga és ö utánna az ö fia a hires judas Makabaeus a vallás meg oltalmazására.
Ha szinte a sidok Matathiásig a felyeb emlitet királyok alat valának is, mind azon által a nemzet respublica formában vala, és azt a fö pap igazgattya vala, a fö tanatsot nevezék sanedrinusnak, a nemzet pedig tsak adoval tartozik vala akiralyoknak
K szabad valaé Matathiásnak. és az ö fiának judásnak fegyvert fogni Antiochus ellen abbol. azókbol hogy boszut állyanak rajta avallásért?
F Soha nem szabad atörvényes hatalmak ellen támadni, a királyoknak, olyan szin alat hogy a vallást üldözi, a kristus nem akará hogy szent Péter kardgyával oltalmazná ötet, az elsö keresztyenek a pogány császárok ellen nem oltalmazák vala magokot, noha igen üldözék öket, az oltalmazás könyen meg lehetet volna töllök, de még is más fegyverel ellenek nem állának, [199] hanem az imádságal., és a békeseges türésel, és magokot meg külömbözteték atöbbitöl a fejdelmekhez valo hüségek által.
A sidok hasonlot tartottak, az Isten azt parantsolta vala nékik hogy békeségel szenvedgyék a [200] babiloniaiaknak rabságát, hogy engedelmesek legyenek fejdelmekhez. és imádkozanak érettek,
A Midön tehát Matathiás és az ö fia Judás fegyvert fogának Antiochus ellen. hogy magokot oltalmazzák, és a nyomoruság alol kivegyék, ök azt. természet felet valo, és nyilván meg üsmért Isteni sugarlásbol tselekedék, és olyan buzgoságból a mely annak elötte fel inditotta vala phinét az Istent meg bántok ellen. az irás ezt adgya elönkben, azt is fel teszi, hogy az Isten a Makabaeusokhoz valo kedvezésit sok tsudák által meg mutatta, és mint örökös ur meg [201] parantsolá a Makabaeusoknak hogy fegyvert fognának
Azt is ezekhez tehetni hogy Antiochus nem vala örökös ura a sidoknak, tsak eröszakoson birta öket, söt még a maga országa is a seleucus fiáé volt Demetriusé.
Az Isten népének vala tehát nagy igasága ahoz hogy magát az iga alol fel szabadittsa. mihent arra alkalmatoság adatnék, valamint tselekesznek az Izraéliták Gedeon, sámson, és más birák alat. akiket az Isten támaszttya vala fel. öket ki vennék az Mádiániták, amoniták. és a filisteusok igájok alol.
K Mitsoda nemzettségböl vala Matathiás?
F A lévi nemzettségéböl, és az Aaron maradékábol. mivel azt láttyuk hogy judás Makabeus és az ö fia a papi hivatalt viszik vala végben a templomban, és hogy más egyik fiát. jonathást fö papnak tevék amely tsak az Aaron maradékít illeté.
K Mellyek valának a Judás Makabeusnak leg nevezeteseb tselekedeti?
F sok számu gyözedelmet vett Antiochuson és az utánna valo királyokon, és más egyéb népeken. Jérusálemet meg vevé. atemplomot meg tisztittá. és meg szentelé., és ennek a meg szentelésnek emlékezetire innepet rendele, a melyet akristus meg tartá. az ö nagy vitézsége, és sok gyözedelme az egész földön el hiresité az ö nevét., végtire el vesze egy olyan hartzon a melyen nyolcz század magával sok számu nép ellen kelleték hartzolni., a mely hartzon nagy jelit mutatá hitének, és vitezséginek.
K ki következék Judás Makabeus után; ki vezérelé ahadat, és ki igazgatá anépet?
F Leg elsö vala jonathás. aki azután meg egyezteté amaga személyében a világi hatalmat a fö papi hivatalnak hatalmával, ez után következék simon az öttse, ez igen nevezetes vala bátorságáért, és jó erkölcsiért., eleg elsö vala anemzetin valo tsendes uralkodásban a babiloniai fogság után, eztet meg ölek árulásal. egy vendégségben és maga után hagyá a fö papságban. és a fejdelemségben a fiát Jánost. akit nevezék hircánusnak.
Ez után következék judás, a kit nevezek Aristobolusnak., evevé leg elöbször a királyi nevet magára, a babiloniai fogságok után a sidoknak ez után uralkodék Alexander Jannaeus, ennek két fia vala, az egyik hircanus, a másika Aristobolus, Alexandra királyné. az ura halála utan uralkodék a sidokon. ez hircanus fejére tevé a koronát. és fö papnak is tevé. de ez a királyné meg halván., Aristobolus ki fosztá a bátyát mind a koronábol. mind a föpapságbol.
Aristobolus idejében a nagy Pompéjus a sidokot a romaiak adozása alá veté.
Pompejus a hircanus segittségire menvén. viszá helyhezteté székiben. de meg nem engedé néki hogy a királyi nevet visellye., és el vivé magával Aristobolust, hogy nagyob ditsöségel mehesen bé romában
Azután Pachorus a parthusok királya judéában menvén Hircánust le tevé, és Antigonust az Aristobolus fiát helyhezteté helyiben
De tsak hamar ezután a nagy Hérodes, aki nem születet sidó volt, hanem Idumeus, szabadságot nyere a romaiaktol hogy viselhese a királyi nevet és azutan judéában mene hadakozni Antigonus ellen. a kit meg gyözé., és a gyözedelem után tsendeségben uralkodék, az ö uralkodásának a vége felé jöve evilágra a kristus, az emberek meg váltoja.
A Hérodes halála után az országát Augustus császár agyermekei közöt fel osztá. felét Archelausnak adá, és atöbbit fel oszta Herodes antipas, és philipus közöt.
Augustus le tevé Archelaust kilencz esztendö mulva. és szám ki vetésre külde galliaban bécsben a hol meg hala. és az Archelaus részit romai tartományok közi számlálá.
Aztot láttyuk is az Évangyéliumbol hogy a midön a kristus el kezdé tanitását a romaiak birták Jerusálemet, és az egész judeát. a melynek pilatus vala gubernátora., azt is el mondhatni hogy tsak nem mind az egész szent földet ök birták. mivel Hérodes Antipásal. és philipusal ugy bántanak valamint jobágyokal. noha ezek a fejdelmek királyi nevet viselnek vala, valamint a szent irásban láttyuk.
Végtire akristus halála után a sidok fel akarván magokot szabaditani a romaiak alol. judéábol ki üzetének. a templom, és Jerusálem egészen el rontaték. és ök az egész világra el oszlának., meg mondgyuk ez után az okát ennek a pusztulásnak
22 Articulus.
A sidoknak arabságbol valo meg szabadulásoktol fogva a Messiás el jöveteléig valo szokásokrol. és vallásokrol.
K A rabságbol valo meg szabadulás után. a sidoknak vala é profétájok mint annak elötte?
[202] F Malachiás aki Aggeus és zakariás idéjében profetizált, leg utolso volt aproféták közöt. nem is vala más utánna keresztelö szent jánosig.
K Malachiástol fogvást szent jánosig mennyi idö telék el?
F Mint egy négy szaz ötven esztendö nézd meg a Chronologistákot.
K Azon idö alat Istenesen élteneké a sidok.?
F Tsak nem olyan hamisak valának mint az elött, eki tettzik a Makabeusok könyveiböl és a josef historiájábol., mind azon által valának szent emberek is közöttök, szent Agoston azt [203] mondgya hogy akoron asidok sokal hamisabbak valának mint sem aproféták idejében
K ki valának azok. akik a szent életel meg külömbözteték magokot atöbitöl?
F oniás, afö pap. és ennek fiai simon és Éléázár, és ezeken kivül. a hét martyrok. az Annyokal együt, azután Matathiás, és más egyebek a kiknek meg lehet látni neveket a makabeusok könyveiben.
K A fogság után a sidok bálványozánaké mint annak elötte.?
F A mely üldözéseket szenvedének a egyiptumi kiraly ptolomeus., és a syriai király Antiochus alat, azok sokakot meg ejtének., de arabságbol valo viszá térések után, nem láttyuk hogy olyan hajlandok lettek volna a bálványozásra mint annak elötte.
K Mit jelente az üldözés melyet szenvedének a sidok Antiochus alat?
[204] F Jelenté azokot az üldözéseket melyeket fognak. szenvedni akeresztyének világ vége felé az Anti kristustol.
K Abban arendeletlen és homályos idöben a melyben semmi világositást nem ád vala az Isten asidoknak á proféták által, mitsoda rendben vala a nép közöt a vallás?
F A Makabeusok halálok után. sok féle vallás kezdödék, és a fariseusok. sok féle magyarázatot adának az Isten törvényihez, a melyek vagy emberi, vagy babonások. vagy tellyeségel ellenkezök valának a szent törvényel.
K Melyek valának azok avallások?
F leg nevezetesebek a fariseusoké, saducéusoké. és az essenianusoké.
K kik valának a fariseusok?
F Azok olyan sidok valának, kik külsö képen mértekletes életet éltenek, de belsö képen meg [205] valának romolva, ezek sokban meg valtoztatták a törvényt., akristus sok dolgokot hánya ezeknek szemekre
K kik valának a saduceusok?
[206] F Ezek Istentelenek, és szabados életüek valának, a lélek meg halhatatlanságat tagadták. se atestnek, fel támadását, se az örök büntetést nem hitték. a sidok közöt a nagy urak és a gazdagabbak ezen a válláson valának.
K Kik valának az Essenianusok.?
F Azok olyan sidok valának, kik Istenesen éltenek, a kiknek tiszta vallások és szokások vala, némellyek közüllök meg nem házasodtanak, akik pedig meg házasodtanak a törvényre igen vigyáztanak. ezek igen mértékletes életet éltenek., vannak olyan auctorok kik azt tarttyák. [207] hogy a mit josef és filo irnak a Esseniánusok felöl, azokot a sidokot kel rajtok érteni., a kiket meg téritének az Apostolok a szent Lélek le szállása után
K Melyek valának atöb vallások?
F Illyenek valának a samaritánusok. a hemero pabtisták, a hérodiánusok
K Kik valának a samaritánusok?
F Valoságos sismatichus sidok valának, mivel nékik különös templomok, oltárok, és papjok vala. a kik nem függöttek a fö paptol.
Magyarázat
Ez a aszakadás Jeroboám alat kezdödék. és tarta mind addig még a tiz nemzettség el nem oszlék.
Az el oszlás után babiloniábol. egy papot küldének samariában, hogy az igaz Isteni szolgálatot fel álittsa a nép közöt, atartományban lévö sok bálványozok miat, a samaritánusok igen sok babonás dolgokot elegyitettek vala a sidok Cérémoniái közi. sanaballatus, egy samaritanus fejdelem engedelmet nyere nagy sándortol hogy templomot épithetne a gárizim hegyén, hasonlot a jerusálemi templomhoz. sido papokot hivata. kik a templomában szolgályanak, sannaballátus ezeknek a vallástol el szakadot papoknak fö papjoká tevé Manasest, a fö pap Jeddus atyafiát., az oltátol fogvást mindenkor nagy vetekedés volt a sidok, és a samaritánusok közöt, amely még a kristus idejében is tarta. hogy hol kelletnék imádni az Istent., és ez a két nép soha meg nem egyezheték egy másal.
A samaritánusok többet benem vettek a szent Irásbol tsak az ött könyvét Mojsesnek. azt tagadák hogy az Isten tsak Jérusálemben akarja hogy imádgyák és szolgályák, a többiben mind inkáb meg egyeznek a sidokal.
K kik valának a hemero pabtisták?
F Ezeket a sidokot igy nevezik vala görög nyelven. a mely tészen minden napi mosodást. mivel minden szenttségeket abban tartották hogy minden nap meg mosták magokot, ezek a fel támadást nem hitték.
K kik valának a herodiánusok.?
F E szerént nevezék az olyan sidokot akik azt tarttyák vala hogy a nagy herodes volt a messiás. némellyek pedíg azt tarttyák, hogy a harodianusokon azokot a tiszteket kel érteni. akik adót szednek vala a romaiak számára
K Mi okozhatá a herodiánusok vallását?
F A hogy a sidok mindnyájan abban ahitelben valának, hogy az idö el jöt volt a melyben a Messiasnak el kelletet jöni.
[208] Mind ezekböl valamit mondottunk ki tettzik ha sidok nagy meg romlásban valának a kristus el jövetelekor.
23 Articulus
Hogy mitsoda állapotban valának apogányok Abrahám hivatásátol fogvást a Messiás el jöveteléig
K A midön a sidok ilyen meg romlásban valának miképen élnek vala atöb nemzettségek?
F Azt láttuk hogy az Isten el hagyta vala öket vétkekben, a midön Ábrahámot választá, hogy Attya lenne a sidó nemzetnek, azon idötöl fogvást apogányok a bálványozásban, és a meg [209] romlásban éltenek, es a mint szent Pál le irja az ö rendeletlenségeket az irtoztató.
K A több nemzetek anyira el hagyattattak valaé Istentöl Ábrahám hivatásátol fogvást, hogy ne lett volna egy is közöttök a ki üsmérte, és szolgálta volna az igaz Istent?
F Egyedül tsak a sido népet lehete azon idötöl fogvást nevezni az Isten népének. mondgya [210] szent Agoston de azt sem tagadhatni mondgya ez a szent Atya. hogy ne let volna valaki a töb nemzetek közöt is, a ki a szentek társaságához ne tartozot volna
K Mit kelleték tselekedni apogányoknak a Messiás el jövetele elött hogy magokot meg szentelhesék.?
F Az Istenben kelletet hinni. ötet imádni. néki engedelmeskedni, alélek üsméret, és az egyenes okoságnak törvénye szerént élni, hinni, és reménleni ameg váltoban
K Üsmérünké valakit a pogányok közöt akik eszerént éltenek volna?
F A többi közöt az irás kettöröl szól. akik igen bölcsek, és Istenesek valának, ugy mint. Jób. és Melchisedek, mindenike figurája vala akristusnak
A pogányok közül másokot is nevez az irás, illyenek valának a Ninivébéliek. kik penitentziát tartának a Jonás prédikálására. azt el lehet hinni hogy a sidok el széledvén. a nemzetek. a kik közi vivék a szent könyveket meg tanulhaták azokbol a Messiás el jövetelét.
K kivala Jób?
F Ez a Husz földin lévö nap keleti fejdelem vala. igen egyenes. és Isten félö vala eminden féle képen meg probáltaték eföldön, mind ezekben a probákban példája vala aleg tekélleteseb békeséges türésnek, az Isten meg is koronázá az ö békeséges türésit, eföldön, viszá adván néki duplán amit el vesztet volt. és Jób meg hala az Isten áldásában.
K Miben jelenté Jób a kristust?
F 1 Az ö ártatlanságában. 2 kisértetiben és szenvedésiben. 3. békeséges türésiben. 4. az ö [211] ditsöségiben mely meg koronázá békeséges türésit, és a mely képzelé akristus fel támadását. és menyben menetelét.
K kitsoda vala Melchisedek?
F Ennek se születésit. se nemzettségit nem tudgyuk, hanem tsak azt tudgyuk hogy papja volt a magoságbélinek, és sálemi király volt. hogy ez Ábrahám eleiben mene, a midön amaz meg veré az ött királyokot, hogy kenyeret és bort áldozan Istennek, a gyözedelemért valo háláadásul., hogy Ábrahámot meg áldá, és Ábrahám a nyereségböl néki meg adá a tizedet
K Miben jelenté Melchisedek akristust?
F Valamit az irás mond erröl a szent emberöl. a mind a kristust jelenti. és az ö papságát, [212] valamint ezt szent pál szépen fel teszi. a sidokhoz irt levelének hetedik résziben. ezért is nevezi az irás akristust Melchisedek szerént valo örökös papnak
K Miért engedé meg az Isten ezt a közönségesen valo meg romlását a sidoknak. és atöb népeknek el jövetele elöt.
F Azért hogy meg mutassa irgalmaságát mind egyikén, mind a másikán, hogy meg szégyenittse az emberek kevelységit, meg üsmértetvén vélek tehetetlenségit a magára el [213] hagyatot emberi okoságnak, és hogy suhajttsák. a meg szabaditot a Mesiást, és hogy észre is vegyék anyi meg orvosolhatatlan sok nyomoruság után., a meg szabaditonak szükséges voltát.
V Rész
A kristus Jésusrol.
Elsö Articulus
A Messiás el jöveteléröl valo bizonyságok. a mellyek már bé tellyesedtenek a proféciák szerént. A kristus Jesus személyében.
K Tudgyuké miazt bizonyoson hogy a Messiás a ki meg igértetet volt az embereknek már eljött, és hogy tsak hejában várják most a sidok?
F Igen is tudgyuk, mert a profétiákban nevezet idö a Messias el jövetelére már regen el mult. és ezek a profétiák mind bé tellyesedtenek a kristus Jésusban.
K Melyek azok a profétiák amelyek a Messiás el jövetelének idejét meg mondották?
F Jácob, Daniel, Aggeus. ezeknek a profétiai ez iránt leg világosabak
K Mitsoda a Jacób profetiája ez iránt?
F Jácob már halálán lévén. meg jövendöle sok féle dolgokot melyek az ö gyermekeit. és azoknak maradékit illették, Judának pedig mondá. hogy nem vétetik el tölle a birodalom, és a [214] törvény tévö. azö maradékjátol. mig el nem jö a Messiás és sok népek gyülnek ö hozája
K Miben bizonyittya emeg hogy eljött a Messiás
F Abban hogy közel vagyon tizen hét száz esztendeje hogy a sidoknak nintsen kiralyok., se valamely más elöttök valojok a magok nemzetéböl., vagyon is már tizen hat száz esztendeje hogy az országokbol. ki üzettek. és az olta viszá nem mehetnek.
K A Messiás valojában el jötté mindgyárt mihent a sidoknak magok nemzettségéböl valo királlyok vagy más elöttök valojok nem vala?
F Igen is. mert a midön a kristus Jésus a Messiás a földre jöve herodes nem vala sido nemzettségböl valo. hanem Idumeus, noha sidok királlyának hitták ötet, a romaiak uralkodnak vala ezen a nemzeten., ugy anyira. hogy a romai gubernator parantsolt az országban, és a sidoknak a kristus idejében nem vala szabad halálra itélni valakit
[215] A sidok magok meg vallák. hogy nem volna királlyok, hanem császárjok, a pedig bizonyos hogy az olta viszá nem vették magoknak ahatalmat, minek elötte pedig a romaiak birodalma alá nem estenek volna, és a hatalmok meg vala, vagy ha némelykor el vették is tölök, az igen kevés ideig tarta., aleg hoszab [aleg-hoszab] fogságok ababiloniai fogságok volt. amely hetven esztendeig tarta, de még akor volt hatalmok a halálra itélni. a mint eki tettzik a susánna historiájábol. azután is noha adot fizetének a Médusoknak, apersáknak, a Görögöknek, a syriabélieknek. az égyíptumi királynak, de mind azon által a fö papok igazgatták az országot tellyes hatalomal., akik is végtire királyi titulust vevének magokra., és ezeknek az utolso sido királyoknak hatalmok éppen a kristus el jöveteléig tarta, hogy a Jácob profetiája bé tellyesednék, hogy az ö birodalmok addig tart. mig nem eljö a Messiás.
K A Daniel profetiája mit mond a Messiás el jöveteléröl.?
F Midön a sidok babiloniában lettenek volna fogságban. az Isten Gábriel Angyalát küldé Danielhez., hogy meg mondaná néki, hogy a népnek meg szabadulása, és Jerusalemnek meg épitetése. felöl valo parancsolatnak ki adásátol fogvást a Messiás el jöveteléig hetven hetek lésznek. hogy a hetven hetedik hét közöt a Messiás halálra tétetik., hogy a maga népe ötet el hagya, ez okáért öis el fogja hagyni a maga népit, hogy aváros és a templom egészen el pusztitatik, hogy a templom el rontása elött utálatoságokot tselekesznek a szent helyben és [216] hogy azután a nép egészen valo el pusztulásra jut. a mely az idönek végiig fog tartani.
K Ez a profetica meg bizonyittyaé hogy a Messiás már el jöt.?
F Igen is meg. mert ha a daniel heteit nap számra veszük, tsak négy száz kilenczven napot [217] tészen, és hogy ha a heteket esztendökre számlállyuk valamint a szent irásban szokot lenni. tehát ugy négy száz kilenczven esztendöt tészen
Annak pedig vagyon már tizen hat száz esztendeje hogy ajérusalemi templom egészen el [218] rontatot és hogy az egész sido nép az egész világra el széledet. hordozván magokal a profétiának láthato képen valo bé tellyesedésinek jelit.
Sok ideje vagyon tehát annak hogy a Messiás el jött.
E ki is tettzik a régi dolgokbol, mert a midön pompéjus meg vette volna Jerusálemet, a sidok [219] mindnyájan azt tartották hogy a Messiás felöl valo profétia bé tölt volna, annak nagy hire is volt mindenüt, hogy nap keletröl egy olyan támadna a ki az egész világot maga alá hodoltatná.
K Ez a profetia meg bizonyittyaé hogy a kristus Jesus a Messiás?
F Igen is meg, mert valamit jövendöltek a Messiás felöl amind bé tellyesedet a kristusban.
Magyarázat
A kristus jésus a hetvenedik hétnek aközepiben öletetet meg, attol aparantsolattol fogvást számlálván a melyet a hoszu kezü Artaxerxes adot vala ki birodalmának huszadik esztendejében. hogy fel épittsék Jérusalem városát. akor a sidok el hagyák, és meg tagadák akristust. azért ök is meg vettetének. erre valo nézve a romaiak ellenek menének. a várost, és a templomot el pusztiták, meg lehet látni a josef historiájában hogy mitsoda utálatoságokot tselekedtenek akor a sidok a templomban, és a tsudalkozásra méltó hogy az olta az egész világra el vannak szélyedve és hogy menyit igyekeztenek azon hogy viszá mehesenek., avárost, és a templomot meg épithesék. söt még apogány császárok is voltanak azon hogy nékik meg épitessék. a keresztyén valláshoz valo gyülölségböl. de azt soha véghez nem vihették
K Vagyoné meg más profetiája Danielnek a Messiás el jöveteléröl.?
F Vagyon. mivel ez a proféta le irta hogy az Isten miképpen mutatta meg néki a birodalmaknak egy más után valo következéseket Nabugodonozortol fogvást a Messiás el jöveteléig. a melyek ezek, a babiloniai, apersiai, a görög, és a romai birodalmak, a romai birodalom avashoz hasonlitatik, a mely mindent meg gyöz, és el ront. az ugy is volt. mert ök az egész világnak parantsoltanak, aproféta az után mondgya. hogy "ezeknek a birodalmaknak idejében az Isten más birodalmat fog támasztani. amely hasonlo lészen az égböl le eset kis köhöz. ez a birodalom maga alá veti eröszak nélkül a töb birodalmakot, és az a kis kö, oly [220] nagy hegyé lészen, a mely bé tölti az egész földet, Az az, hogy ez az új birodalom eleinte igen kitsid lészen, de idövel az egész földre fog terjedni, és örökké fog tartani"
K Mitsoda értelme vagyon ennek a profétiának?
F Az az, értelme hogy az Isten el fogja küldeni a Messiást evilágra, a ki a szent irásban sok helyen a köhöz hasonlitatik, aki is fel fogja állitani az ö lelki birodalmát. az anyaszent egy házat, aromai birodalomnak el romlására., az Anyaszent egy ház birodalmának kitsinnek kelleték lenni. eleinte, a mint hogy az Évangyéliumban a mustár maghoz hasonlitatik. a mely igen kitsiny mag, de pálestinában nagy fák lesznek belölle.
K Ez a profetia bé tölté.
F Tellyeségel bé tölt. a kristus Jesus Augustus Császár idejében jött, el. a ki is elsö romai Császár vala. a kristus birodalma igen kitsid volt eleinte de azután lassan lassan meg nött minden emberi segittség nélkül, birodalma alá is veté a pogány császárokot Constántinustol fogvást. a ki ura vala a romai birodalomnak., és már annak sok ideje vagyon hogy a kristus lelki birodalma az egész világra el terjedet
K Mitsoda az Aggeus profetiája a Messiás el jövetelének idejéröl?
F A babiloniaiak el rontván a templomot Zorobabel fel épiteté, de mint hogy a sidok nagy külömbséget látának az elsö., és a másodszor fel épitetet templomnak szépsége közöt. azért ök nagy szomoruságban valának., hogy pedig meg vigasztaltassanak., az Isten ezeket mondatá nékik az Aggeus profétával.
Ezt mondgya a seregeknek ura, még egy kevés idö vagyon és én meg inditom az egeket, és aföldet. és a tengert, és az egész világot, és meg indittok minden népeket és el jö az egész pogány népeknek kivánsága, és bé töltöm etemplomot ditsöségel. nagyob lészen ennek aháznak ditsösége, hogy nem az elsö háznak ditsösége., azt mondgya a seregeknek ura. és [221] ezen ahelyen adok békeséget
K Miben bizonyittya meg ez a profetia hogy a Messiás eljött?
F Abban hogy ez a profetia azt mondgya hogy a Messiás kevés idö alat el fog jöni és meg ditsösitti azt a másodszor épitetet templomot a maga jelen valo létivel, a mely ditsösége nem lehete a salamon templomának, ha szinte nagyob gazdagságal valais épitve. vagyon pedig már annak tizen hat száz esztendeje hogy az a templom el rontatot, tehát még annak elötte el jött a Messiás
K Ez a profétia meg bizonyittyaé hogy a kristus Jesus a Messiás?
F Igen is meg, mert tsak egyedül akristust tekéntik ezek a profétiák
Magyarázat.
A kristus Jesus mint egy ött száz esztendövel jött el ezután a profetia után., a mely nem sok idö az elöbbeni idökhöz képest, ö a minden népeknek kivánsága, mert ö általa hivatattak minden népek az igaz Istennek üsméretire. a mint ezt meg mondották sokan a proféták, és a szükséget, a mely vala nékik el jövetelére; azt nevezék kivánságnak valamint azt szokták mondani hogy a száraz föld kiványa, és várja az esöt. A kristus Jésus meg inditotta azegész földet. az ö el jövetelével. mert ö mindeneket meg ujitot. Mondgya szent Pál. mind az égben, mind a földön, ö töltötte bé sokal nagyob ditsöségel. a második templomot az elsönél, a maga jelen valo létével, az Isten bekeséget adot azon a helyen, mivel a kristus ebben a templomban ment imadni az ö Attyát., és tanitani az embereket az üdveségnek uttyára, a midön az Istenel [222] meg békélteté az embereket, és meg nyittá a Meny országnak kapuját a valoságos sánctuariumot, ez a profetia nem szol tehát másrol. hanem a kristus Jesusrol.
K Hát a több proféták mit mondottak. valami oly nevezetes dolgot a Mesiásrol?
F Az ö születésinek, életinek,, és halálának leg kisebik resze is meg volt jövendölve, és még holta után is hogy mi fog következni, a mint ezt meg fogjuk mondani az ö életének rövideden valo historiájában.
K Bizonyosé az hogy ezeket a profetiákot nem a keresztyének tsinálták a meg lött dolog után?
F Ezek a profétiák oly világosak, hogy még a pogányok is valának ilyen gondolatban felölök, de azö igazságok oly bizonyos hogy egy okos ember azokban nem kételkedhetik, ugyan erre is [223] mondgya szent Péter hogy vagyon igen erös bizonyságunk a profétiáknak beszédekbe
K Honnét mutattyák meg a profétiáknak bizonyos és valoságos voltákot,
F A sidok igen nagy ellenségi lévén akeresztyéneknek minden idökben meg tartották ezek a profétiákot, ugyan ö töllök is vették a keresztyének. és noha tele legyenek is a sidok ellen valo fenyegetésekel. mind azon által ök azokot nagy tisztelettel meg tartották., azokot még akristus elött görög nyelvre forditották volt, és az egész világra el valának terjedve. azért ha a keresztyének leg kiseb változást tettenek volna is azokban, nem tsak a sidok de még a pogányok is meg üsmerték volna. hogy lehetet volna a sidoknak az ö profétiájokbol hamis versekel bizonyitani. hogy ök azok ellen fel ne kiáltottanak volna,? és meg nem üsmérték volna ahamiságot., etellyes lehetetlen volt, valamint szent Agoston is mondgya, hogy az egész [224] földön lévö pogányok bizonyságok voltak a sidok ellen. és a sidok a pogányok ellen
K Mint hogy ezek a profétiák oly világosak mitöl vagyon hogy asidok oly értelmesek valamint atöb emberek, még is ezeket által nem láttyák.?
F Az Istennek igaságos itéletiböl vagyon az. aki a bünért büntetésül el hagya az embert a setéttségben, nagy bölcseségéböl is tselekeszi azért hogy az irások nagyob bizonyságban maradgyanak. a melyeket a sidok nagy tiszteletben tarttyák, a keresztyének pedig a sidoktol vévén. mindenkor azokal éltenek., de még is soha öket azal nem vádolták hogy azokot meg változtatták volna, de söt még a sidoknak meg átalkodások meg bizonyittya a profétiáknak igaz voltokot, mert a meg volt mondva., hogy a sidok vakságban, és meg átalkodásban maradnak világ végiig. hogy szemekel nem látnának, és fülökel nem hallanának., hogy a szent könyvek és a profétiák elöttök bé lennének zárva a melyekböl semit nem értenének, és hogy aleg világosab igaságok is. semit nem fognak teni elméjekben
2. Articulus
Hogy ki légyen a Kristus jésus
K Kitsoda a Messiás akit az Isten az embereknek küldöt.?
F A nem más hanem a kristus Jésus a mint már meg mondottuk
K Kitsoda tehát a kristus Jesus?
F Az Istennek Fia. az örökké valo meg testesült Ige, a ki emberé lett hogy az embereket meg szabadittsa. bünökböl, és az ördög hatalmábol. hogy az Istenel meg békéltesse öket. részt is adgyon nékik az örök életben, boldogoká tegye öket, egy szóval hogy az a meg váltojok legyen nekik a ki sok ideig vala igéretben, és várakozásban
K A kristus Jésus Isten. s' ember is tehát egy szers mind?
F Igen is. mert a proféták is ezt mondották. A Messiásrol., mert ötet az Isteni természetiért Istennek, vagy Isten Fiának nevezik. az emberi természetiért pedig David fianak. [225] Emmanuelnek. (az az Isten mivelünk) akét természetnek egymásal valo meg egyesülésiért
K Mit értesz azon mikor azt mondod. akristus Isten és ember egy szers mind?
F Azt értem hogy a kristusban két természet vagyon. Isteni, és emberi természet, ami az Isteni természetet illeti, ö egy Isten az Atya. és a szent Lélek Istenel., ami az emberi természetet illeti, hasonló teste és lelke vagyon mint nékünk., és ö öröktöl fogva valo Ige. atestet fel [226] vévén. minden nyomoruságinkot magára vette üdveségunkért. avetken. es a tudatlanságon kivül.
K Mit értesz azon hogy a kristusban mind az Isteni, mind az emberi természet meg egyezet?
F Azt értem hogy a kristusban meg egyezet mind az Isteni, mind az emberi természet esze valo elegyedés nélkül, példának okáért, atest és alélek meg egyezvén egy másal. tsak egy ember lészen meg egyezésekböl. ezen egy személyben valo meg egyezésekböl a természeteknek. a következik., hogy a ket természetnek külömbségért, azt kel némelykor mondani hogy akristus hasonlo az Istenhez, némelykor meg hogy aláb valo, valamint maga is [227] mondgya, Az Atya és Én egyek vagyunk, ez ugy vagyon. a mi az Isteni természetet illeti, Az Atya nagyob én nálam. ezis nintsen külömben a mi az emberi természetet illeti
Ebböl az is következik, hogy az Istennek lehet tulajdonitani a kristusban a mi az embert illeti, és az embernek a mi az Istent illeti. mivel ugyan azon egy személy Isten. és ember egy szers mind, ez igy lévén el lehet mondani hogy az Isten szenvedet meg holt és fel támadot
K El lehete mondani hogy az Atya, és a szent Lélek testet vettek magokra, hogy szenvedtek, és meg holtak. mivel természetben egyek a Fiuval, a ki felöl el lehet mondani hogy testet vet magára, szenvedet, és meg holt?
F Nem lehet, tsak egyedül az Isten Fiárol mondhatni azt el. mert tsak a Fiunak személyében, [228] és nem az Atyának. vagy a szent Léleknek személyiben egyesült meg az emberi természet tsak egyedül az Isten Fia lett emberé. és nem az Atya. vagy a szent Lélek
K Hogy lehesen a, hogy a kristus egy természet lévén az Atyával. és a szent Lélekel. emberé lett, ö benne pedig mind az Isteni, mind az emberi természet meg egyezet, még is azt ne lehesen mondani hogy az Atya. és a szent lélek emberi testet vettek fel magokra.
F Mind ezek igen felyül haladgyák a mi értelmünket, de ezt erösen kel hinnünk. mert az Isten [229] igy nyilatkoztatta ki nékünk. és az Anyaszent egyház eretnekeknek tartotta mind azokot valakik igy nem hitték
K Mint hogy a kristusban két féle természet vagyon. vagyoné két féle akarat is benne.
F vagyon, mivel az akarat szükséges az értelmes természethez. de a kristusban a két akarat, [230] egyik a másika alá volt mindenkor vettetve, az az, hogy az emberi akarat tellyeségel az Isteni akarattol függöt
K Az Isten Fia a menyet el hadtaé. hogy emberé legyen?
F Nem. mivel az Isten mindenüt jelen vagyon: ez igy lévén nem volt szükséges hogy a menyet el hagya hogy a földre jöjjön, a midön tehát azt mondgyák. hogy az Isten Fia a menyekböl a földre le szállot, ez olyan féle mondás. a melyel azt akarják mondani, hogy a földön meg [231] egyesült az emberi természetel, a melyel nem volt egyes annak elötte. és magát láthatová tette. az emberség fel vételével. ö a ki Istenségével ki mondhatatlan képen bé tölti a menyet és a földet.
3 Articulus
A kristus Jesus meg testesülésiröl
K Az Isten Fia hogy vette magára az emberi testet?
F Az Isten Gabriel Angyalt Názáret városában küldé egy szüzhöz. akit nevezték Máriának, a ki is férjnél vala a Dávid nemzettségéböl valo Josef nevü embernél. Az Angyal bé menvén házában mondá Üdvözlégy Maria malasztal vagy tellyes; az ur vagyon te veled, meg háborodván ezen a köszöntésen. az Angyal mondá, ne fély Mária. imé mehedben fogadsz. és szülsz Fiat, és nevezed az ö nevét Jésusnak. ez nagy lészen. és a Magoságban lakozo Fiának hivatatik. és az ur Isten néki adgya a Dávidnak, az ö Attyának székit, uralkodni fog a Jákobnak házán, mind örökké. és az ö országának vége nem lészen., mondá Mária az Angyalnak, mimodon lészen a. mivel én férfiat nem üsmérek. mondá néki az Angyal., a szent Lélek szál te reád. és a magoságban lakozo Istennek ereje árnyékoz meg tégedet, annak okáért az is aki te tölled születik Isten Fiának hivatik, mondá ismét az Angyal; imé ate rokonod Ersébet az ö vénségiben fiat fogadot, és imár hatod holnapi viselös, mert az Istennél nintsen semi lehetetlen. A Boldogságos szüz ezeket halván. mondá az Angyalnak, Imhol vagyon az [232] urnak szolgálo leánya, legyen nékem a te beszeded szerént. és abban a szem pillantásban bé tellyesedék. az Isten Fia meg testesülésének titka, a szent Lélek munkája által.
K Mitsoda nemzettségböl valo volt a Boldogságos szüz?
F A David nemzettségéböl. szent Josef hasonlo képen
K A Boldogságos szüz valoságosan férjnél volté Szent Josefnél. vagy tsak jegyben voltak?
[233] F szent Agoston. és sokan a szent Atyák közül azt tarttyák hogy házasok voltak, de meg vannak sokan kik azt tarttyák. hogy tsak jegyben voltak.
K Hogy ha a Boldogságos szüz férjnél volt szent josefnél. mitöl vagyon hogy meg haborodot midön az Angyal mondá néki hogy Fia lészen?
F Mert holtig valo szüzeségben akara élni.
K Miért ment tehát férjhez ha fogadást tett volt?
F Az Istennek tsudálatosan valo rendelésiböl a ki azt ugy akará.
[234] 1. Azert hogy meg testesülésnek titka jobban titokban maradhason.
2 Azert hogy a Boldogságos szüznek betsülete meg maradhason. és semit ellene ne mondhasanak a sidok.
[235] 3. Azért hogy a Boldogságos szüznek illendö segittsége lenne. mind azokban a szenvedésiben melyeket az Isten botsátot reája. hogy meg szenteltesék
4. Azért mondgya szent Ignátz martyr hogy az ördög meg tsalatkozván abban aházaságban, [236] tsak ugy tekénttse akristust mint más embert, és az Istennek szándéka az üdvezitönek halálán végben mennyen
K Mit értesz azon mikor azt mondod hogy a kristus a szent Léleknek munkája által fogantatot?
F Azt értem hogy a kristusnak mint embernek apja nem volt, hanem az ö teste tsudálatosan [237] fogantatot a szent szüznek méhiben a szent Lélek által.
K De nem az Atyának, és a Fiunak munkája által letté meg ez a tsuda?
F Igen is. a szent Háromságnak munkája által., de különösön tsak a szent Léleknek tulajdonitatik, mivel az Istennek az emberekhez valo szeretete tselekedte azt. hogy az Istennek Fia emberi testet vett fel magára
A szent Léleknek tulajdonittyák tehát az Isten szeretetének erejét, a ki is az Atya, és a Fiu véghetetlen szeretetiböl származik; valamint hogy az Atyának tulajdonittyák a mindenhatoságot, és a Fiunak a bölcseséget.
K A Boldogságos szüz meg tartotta tehát szüzeséget, mind mikor a kristust méhében fogadta, mind mikor avilágra hozta.?
F Igen is meg tartotta. mind szülése elött, szülésekor. és mind szülése után, ezt tartották mindenkor az Anyaszent egyházban
Magyarázat
Isaiás proféta. meg jövendölte volt hogy a Messiás egy szüztöl születnék, Egy szüz mondgya [238] ez a proféta., mehében fogad. és fiat szül, és az Emmanuelnek neveztetik., az az, Isten velünk., Ember s' Isten.
[239] Az Anyaszent egy ház mindenkor eretnekeknek tartotta azokot, akik a Boldogságos szüznek, szüntelen valo szüzeségit tagadták.
K A Boldogságos szüz valoságal az Isten Annya volté?
F Igen is mivel olyan Fiat szült a ki Isten, es az Isten. s' embernek teste, az ö testéböl [240] formáltatot, amint szent Pál mondgya
K Mitsoda hivatalban volt szent Josef. a Boldogságos szüznek férje.?
F Enoha királyi nemzettségböl valo volt is de szegény volt., ugy anyira, hogy kézi munkájával kelletet életét keresni,.
Az irás azt mondgya hogy mester ember volt. de fel nem teszi mitsoda mesterséget üzöt. sokan az Atyák közül azt tarttyák hogy áts mester ember volt. némelyek hogy lakatos volt
4. Articulus
A kristus Jesus születéséröl. életéröl. és egyiptumban valo meneteléröl
K Mikor jött akristus evilágra. és mitsoda esztendöben?
F Épen abban az esztendöben jött el., a melyben a proféták meg jövendölték volt. hogy a Messiás születnek, mint egy négy ezer esztendövel a világ teremtése után.
K Hol születet a kristus?
F Bethleem városában, a proféták meg mondották volt, hogy a Messiásnak ót kelletik születni. [241] a sidok magok is ezt meg mondák a mágusoknak Herodes elött.
K Mint hogy a Boldogságos szüz Názáretbéli volt; amely város volt galiléában. hogy történt tehát, hogy a kristus Bethleemben születet?
F Augustus Császár. abban az idöben parancsolatot ada ki hogy az egész birodalmában valo népet számban vennék. erre a parantsolatra valo nézve a sidok tartozának el meni, és magokot fel iratni. ki ki a honnét valo volt. a Boldogságos szüz szent Josefel Bethleemben menének., mivel Dávid onnét valo volt. olyankor érkezének pedig oda a midön a Boldogságos szüz szülésinek ideje volt, az Isten ugy rendelé hogy se a vendég fogadoban, se más házaknál magoknak szállást nem találának a sokaság miat. hanem kénszeritetenek valamely vendég fogado mellet lévö kis istáloban vonni magokot ugyan abban a nyomorult helyben jött evilágra a világ meg valtoja. és ura
K Miért kiváná tudni Augustus Császár népének számát,?
F Akoron az egész birodalma nagy békeségben abirodalomnak hasznáért, vagy a maga hittségiért. kiváná tudni az egész birodalmában lévö népeknek számát. de leg inkáb az Isten engedelméböl tselekedé ö azt, az Isten meg akará mutatni apogányoknak bizonyoson, és a sidoknak, a proféták mondásinak bé tellyesedésit, akik meg mondották. hogy a Messiás a [242] David familiájábol lészen. és Bethleemben fog születni; azt a laistromot pedig, a melyben a népeknek száma volt bé irva Romában kelletet vinni, és a Császár Archiumjában tenni, a mely ót is volt még Tertulliánus idejében
K A proféták meg mondották volté azt. hogy az egész világ békeségben lészen, a midön a Messiás el fog jöni?
F Igen is. Isaiás ezt elég világosán meg jövendölte, mondván, hogy "akoron a szabjákbol [243] szánto vasakot, és adárdákbol sarlokot tsinálnak, nem emel egy nemzet. mas nemzet ellen kardot, és nem tanitatnak többé hadakozásra"
K A kristus miért akara egy istáloban születni?
F A kristus azért jött evilágra hogy meg gyogyittsa az emberi szivnek meg romlását, meg is akará mutatni hogy miben ályon avaloságos boldogság; és hogy melyek az igazán valo jók
Az emberek anyiban meg valának romolva. hogy a testnek kivánsága a szemeknek bujálkodása, és az életnek kevélysége alá valának vettetve. A kristus még születésekor akara nékik példát adni arra hogy meg vessék ezt a három dolgot, nagyob példát pedig arra nem adhata, mint azt hogy olyan Anyát válaszon magának, a ki noha királyi nemböl valo volt is; de alacson rendben. és szegénységben volt szent Josefel együt. ugy anyira hogy tsak egy istáloban kénszeritetének magokot bé vonni.
K A Messiás hogy alacson rendben és hogy szegénységben fog el jöni. meg jövendölték valaé azt aproféták.?
[244] F Igen is meg, Isaiás és Zakariás világosan meg mondották ilyen formában, Igen vigadgy sionnak leánya; imé ate királyod. el jö néked igaz, ö az üdvezitö, ö szegény.
K A kristus mitsoda napon és mely orában jött evilágra
F Éjfél tájban huszon ötödik decembris a régi traditio szerént.
K A proféták meg jövendölték volté a Messiás születésének oráját?
F A bölcs, az Angyalnak egyiptumban valo meneteléröl szolván., hogy az Izraélitakot meg szabaditsa, és meg őlye az egyiptumban valo elsö szülötteket; olyan formában tészi ki. hogy [245] azt az Anyaszent egyház a kristus születésének orájára magyaráza. eképen szól., mikor a tsendes halgatás mindeneket el foglalt volna, és az éj az ö járásában fél utban volna. a te mindenhato beszéded. menyböl jött a királyi székböl
K A kristus meg jelentetteé mindgyárt az embereknek születésit?
F Igen is meg, az Angyalok meg jelenték a pásztoroknak, a tsillag pedig fel tetzvén nap kelet felé, a mágusok mindgyárt meg indulának. hogy az üdvezitöt mennének imádni.
K A kristust környül metéltéké nyolczad nap mulva. mint a töb sidokot?
[246] F Igenis Mert a törvény alá akará magát vetni, hogy meg szabaditsa azokot akik a törvény alat voltanak, mondgya szent Pál
K A kristus sokáig maradaé bethleemben születése után?
[247] F Negyven napig marada ót. idöt akarván adni a sidoknak arra hogy meg tudhasák születésit.
Negyven nap mulva a templomba vivé a Boldogságos szüz., és ót bé mutatá az Istennek mint elsö Fiát, végben vivén egy szers mind atörvény szerent valo meg tisztulásának köteleségit. noha aza törvény nem illeté ötet.
K A Mágusok mikor érkezének bethleemben, a meg tisztulás elötté vagy utánna?
F Közönségesen azt tarttyák hogy a kristus születése után tizen három napal, a mely napon viz kereszt napját ülli az Anyaszent egyház
K Meg jövendölték volté azt aproféták. hogy a Mágusok imádni fogják akristust?
F Igen is. Isaiás világosan meg jövendölte. a soltárokban is vagyon olyan jövendölés a melyet [248] arra lehet magyarázni.. imé mit mond Isaiás, A pogányok a te világoságodban járnak. és a királyok, ate el jövetelednek fényeségében. Mindnyájan el jönek sábábol., aranyat, és temjént hozván, és az urnak Dicséretet hirdetvén.
[249] Imé Dávid mit mond. A Társis és a sziget királyi ajándékokot mutatnak bé: az Arabiaiak, és a saba királyi ajándekokat hoznak. ugy tettzik mint ha David it salamonrol beszéllene. de könyü észre veni a soltárbol hogy föképen a Messiásra tzéloz, a kinek figurája volt salamon, sok olyan dolgok vannak ebben a soltárban a melyek tsak a Messíást illethetik. söt még a valoságos értelme szerént is abetünek, és a melyet nem lehet salamonak tulajdonitani ugy mint [250] ezt a jövendölést. Meg marad a napal. és a holdal. nemzettségröl nemzettségre.
K A CSillagot meg jövendölték volté aproféták?
[251] F Igen is. azt meg jövendölte vala Báláám ilyen formában. csillag támad Jácóbból.
K A Boldogságos szüz. és szent Josef viszá téreneké Názáretben azután hogy bé mutaták a kristust?
F Nem, mert egyiptumban kelleték menniek hogy el kerülhesék a Hérodes üldözésit. aki is meg akará öletni akis Jésust.
K Miért akará meg öletni Herodes akristust?
F Mert a Mágusok hozája menvén tudakozák tölle hogy hol születet volna a sidok királya, herodes azon meg ijede. hogy ne talám tán az a gyermek le vesse ötet akirályságbol., azért el végezé magában hogy ötet meg ölese, de nem tudván hol létit azért parancsolá hogy Bethleemben és akörül valo helyeken a két esztendös gyermekektöl fogvást minden kis gyermeketskéket meg őlyenek, el hitetvén magával. hogy a kristus azok közöt fog találkozni, de az ö ideje nem jött volt még el., a mint el is kerülé ahalált. egyiptumban valo menetelével..
5 Articulus
A kristusnak egyiptumban valo meneteléröl és szent Jánosnak életéröl
K. A proféták meg jövendölték valaé akristusnak egyiptumban valo menetelét?
F Ezt példázá a Jácob familiájának egyiptumban valo menetele. de ezen kivül Isaiás is meg [252] jövendölte vala, mondván, Imé az ur fel jö a könyü felhöben. és egyiptumban megyen, és le esnek az egyiptus bálványi az ö szine elött.
K Mikor akristus egyiptumban érkezék, valoságal le esteké a bálványok?
F Ha szinte akor valoságal le nem estenek is de a proféta mondása bé tellyesedet, mivel az [253] Anyaszent egy ház nagy fényeségében volt sokáig egyiptumban, sokan irják hogy valoságal. a földre le is estenek a kristus elött
K Menyi ideig marada a kristus egyiptumban?
F Azt bizonyoson nem tudhattyák, de a valo hogy ót sok ideig nem volt; mivel mindgyárt viszá tért a Hérodes halála után.
[254] K A kristus egyiptumbol valo viszá jövetele után. hová mene lakni?
F Názárethben, a mely város szent Josef lako helye volt. a kristus születése elött
K Menyi ideig marada akristus Názárethbe?
F Mint egy harmintz esztendös koráig.
K Mit tudunk a kristus gyermekségéröl?
F Egyebet nem tudunk. hanem hogy tizen két esztendös korában Mária és Josef a templomban vivék ötet. akristus a templomban marada. az Annya azt észre nem vévé. hanem minek utánna harmad napig keresték volna, ugyan a templomban is találák meg. az irás tudo doktorok közöt, a kik tsudalkozának beszédin.
K Mit tselekedék azután akristus?
F Egyebet arrol nem tudhatunk hanem hogy mindenkor a szent Josef házánál marada. és hogy mind hozája, mind Boldogságos szüzhöz nagy engedelmeségel volt. példát adván a gyermekeknek hogy mitsoda engedelmeségel tartoznak szüléjekhez, azt is el lehet hini, hogy szent josefel együt dolgozot.
A kristus mint egy harmintz esztendös korában keresztelö szent Jánoshoz mene. a pusztában. ajordán vize mellé, ahol meg keresztelé ötet ez a szent ember,
K kitsoda vala szent János, és mitsoda életet élt?
[255] F keresztelö szent János az Istentöl küldetet volt, hogy a Messiásnak utat készitene, és néki elöl jároja lenne.
Gabriel Angyal meg mondá Zakariásnak. hogy a felesége fiat szülne. öregségiben. szent János még igen ifiu korában apusztában mene lakni. ót sáskával. és mézel élt, harmintz esztendös korában a jordán vize melé mene. a kristus is oda ment hogy tölle fel vegye a kereszttséget, a sidokot ót oktatá. és meg keresztelé, az ö hire mindenüt el terjedet, Herodes antipás a galileai tetrárka nagy betsulettel volt hozája. de szent János szent bátorságal meg fedvén ötet. olyan vétekröl a mely nyilvánságos vala. azért ez a fejdelem a tömlöczben téteté és fejit véteté.
K A kristus miért vevé fel szent Jánostol a kereszttséget?
F Azt nem szükségböl tselekedé, mivel ö maga vala az ártatlanság. és a tisztaság.
1. Azért hogy azal másoknak példát adgyon
2. Hogy meg szentellye a kereszttségnek vizeit, és azoknak kegyelmét adgya.
3. Hogy meg mutassa a népnek kik szent Jánoshoz jöttenek vala, az ö küldetésit, és Istenségit a bizonyság tétellel melyet tett rolla az ö Attya akoron.
K Mitsoda bizonyságot tett az Isten rola azon alkalmatoságal?
F A midön a kristus meg keresztelteték, imádkozék, és a szent Lélek galamb képiben reája [256] szálla, és szozat hallaték az égböl mondván, Ez az én szerelmes Fiam
K Mi végre tévé Isten ezt a tsudát?
F Hogy bizonyságot tenne a kristus küldetéséröl aki akoron kezdé el tanitását, és hogy meg mutassa a sidoknak a kik jelen valának., hogy ö volna a Messiás a kit szent Janos hirdet nékik.
[257] K keresztelö szent János tetté nagy tsudákot?
F Semmi tsudákot nem tett valamint az Évangyélium mondgya
Az Isten meg akará az által mutatni a sidoknak, akik tsudálkozásal tekintették rend kivül valo [258] életét az elöl járonak, hogy nem ö volna a Messiás, mivel a proféták szerént a Messiásnak sok számu tsudákot kelletet tenni.
6 Articulus
A kristusnak apusztában valo meneteléröl böjttyéröl. és predikállásának elsö esztendejéröl.
K Mit tselekedet a kristus kereszttsége után
F Az Istennek lelke a pusztában vivé ötet, ahol negyven napig marada étel nélkül, töltvén azt az idöt tsak az imádságban
K Miért mene a kristus apusztában mindgyárt kereszttsége után?
F Meg akará nékünk mutatni 1. hogy a magános élettel, böjtel. és imádságal kel készülni az egy házi rendhez, és az Évangyélium prédikálásához, 2. hogy annak aki ujonnan születet akereszttség által, szeretni kel a magános életet, aböjtöt, az imádságot; és a szent irásbol valo elmélkedest, és hogy az, aki ezek nélkül. a fegyverek nélkül magát a világban lévö veszedelmekre és kisértetekre adgya, felhet hogy meg ne gyözetesék akisértötöl, a kristus böjtinek példájára rendelék az Apostolok anegyven napi böjtöt. a szent Atyák tartása szerént
[259] A negyvén napi böjtölés után akristus meg éhezék, azt is meg engedé hogy az ördög meg kisérttse ötet, de az Isten Igéjével meg gyözé a kisértetet, a kisértö nagy gyalázatosan el hagyá. és az Angyalok szolgálának néki.
K Miért engedé meg a kristus hogy az ördög meg kiserttse ötet?
[260] F Azért, 1. hogy meg mutassa azal. hogy valoságosan ember volna., és hogy magára vette a mi nyomoruságinkot avétken kivül
2. Meg akará mutatni hogy a böjt. az imádság. és az Isten szava. nélkül, nem lehet meg gyözni az ördögöt,
[261] 3. Hogy gyözedelme által meg érdemelye nékünk a kegyelmet és az eröt, hogy mi is meg gyözhesük az ördögöt
K Mit tselekedék akristus hogy a pusztábol ki mene?
F Az Évangyélium prédikálásához kezde, melyre valo nézve. ismét viszá tere ajordán vize mellé és midön meg látá ötet keresztelö szent János mondá azoknak akik jelen valának. Imé az Istennek báránya, evészi el a világnak büneit. akarván ez által meg bizonyitani hogy ö volna a Messiás ugyan ezért is hagyá el szent Jánost. András azö tanitványa, aki akristus mellé álla. és másnap a kristushoz vivé az ö báttyát simont. akit akristus Péternek nevezé.
K Menyi ideig prédikállá akristus az Évangyeliumot?
F Mint egy három esztendeig és három holnapig, aközönséges tanitás szerént.
K Az elsö esztendöben mitsoda nevezetes dolgot tselekedék akristus?
F Galiléában menvén maga mellé vevé philepet, aki is a kristushoz vivé Náthánáelt, a Cana városában a szenttséges Annya kérésére avizet borrá változtatá. a melyröl emlékezetet tészen az Anyaszent egyház viz kereszt napján, azután kafarnaumban tölte egy kevés idöt, ahonnét az Innepekre jérusálemben mene. és ót sok tsudákot tett, az után Judeának tartományit fel járta, akik hozája meg tértenek, azokot tanitványival meg keresztelteté. Ebben az idöben téteté Hérodes keresztelö szent Janost a fogságban, akristus azt meg tudván. judeát el hagyá. és galliléában mene. samaria tartományán menvén által. a samaritána Aszonyt meg térité. és ót [262] marada két napig tanitván anépet, az után Galliléában hogy érkezék. Cana városában egy tisztnek a fiát meg gyogyitá, kevés idö mulva. maga mellé vevé másodszor. vagy harmadikszor szent Pétert, szent Andrást és a Zebedeus ket fiát, kik mindeneket el hagyván ötet követék
7 Articulus.
A kristus predikálásának második esztendejéröl
K Mitsoda nevezetes dolgot tselekedék a kristus predikálásának második esztendejében
F kafarnaumban marada egy darab ideig. a mely város Galliléában vagyon, ót meg gyogyitá a szent Péter napáját., ugyan ót tőbb tsudákot is tett, mind azon által a lakosok a magok hitlenségekben meg maradának, ugyan ezért is rettentö átkot monda reájok. akristus, a genezáreth tengerin lévén a szélvészt meg tsendesité egy szovával., azután a gergésénusok tartományaban érkezvén, ót a két ördöngösököt meg gyogyitá. kafarnaumban viszá térvén sok tsudákot tet, és szent Máthét maga mellé vevé; az után Jérusalemben mene ahusveti innepekre; ót is sok tsudákot tet. de a sidok üldözni kezdvén. a Galliléa tengere mellé mene. a hová sok nép kiséré. ugyan ebben az idöben választá a tizen két tanitványokot, akiket Apostoloknak nevezé., az az követeknek, de minek elötte öket választaná, az éttzakát imádságban tölté. hogy meg mutassa azal. miképpen kellesék választani azokot. akik az Apostolok helyekben következnek
Az Apostolok ezek valának, elsöben. szent Péter. András. Jakab, és Janos a Zebedeus két fia. philep. Bertalan, Mathé, Thamás. Jakab. az Alpheus fia, Judás, simon., és judás iskariotes aki el árulá akristust.
Mindnyájan ezek az Apostolok igen tudatlanok valának., irást nem tudtak, akristus azért választa ilyeneket. hogy tsudálatosabban ki tessék. az ö hatalma. és hogy ne ö nékik. tulajdonitassék az Évangyéliumnak gyarapodása, ebben az idöben öleté meg Herodes keresztelö szent Jánost, ugyan ebben is tére meg a bünös aszony, aki felöl azt tarttyák hogy mária magdolna let volna, némellyek pedig hogy nem a. ezt meg lehet látni az olyan auctorokban. akik erröl irtanak
Azután Názáretben mene,. de mint hogy ót nevelkedet volt. és hogy harmintz esztendös koráig elöttök tsak ugy volt mint más közönséges ember, azért alakosok benne nem hittenek, erre is mondá. hogy senki nem proféta amaga hazájában, nem is marada sokáig közöttök.
8 Articulus
A kristus szine változásaig valo idöröl
K A kristus mitsoda nevezetes dolgot tselekedék prédikálásának harmadik esztendejében?
F Az Apostolokot el küldé ketten. ketten. hogy judéában mindenütt predikálanák apenitentziát. és az Isten országát, erre valo nézve fel járá magais Izraelnek minden varosát., akristus nem mene ahusvéti innepekre ebben az esztendöben, akarván idöt adni a tanitványinak, hogy sok fáradságok után meg nyugodnának. Hérodesnek sem akará magát meg mutatni., a ki igen kivanta volna ötet látni.
Azután Tyrus. és sidonia tartományában menvén, a kananéabéli aszonynak. hitiért, és alázatoságáért. a leányát meg gyogyitá, és meg tanita minket, hogy mi formában kelletnék imádkoznunk
onnét a gallilea tengernek parttyára viszá érkezvén, sok féle betegeket meg gyogyitta. és a hét kenyeret s' az egy nehány halat tsudálatosan meg szaporitá; és négy ezer embert meg elégite vélek. az aszonyokon., és a gyermekeken kivül
kevés idö mulva akristus vevé pétert, Jakabot. és Jánost. az ö öttsét, és fel vivé öket egy magos hegyre, a melyet szent Hieronimus Thábor hegyének nevezi, ót elöttök szinét el változtatá.
9 Articulus
A kristus szine változásárol
K Mit értesz ezen a szón. hogy a kristus szinét el változtatta?
F Azt értem hogy a kristusnak orczája fényesé lett, mint a nap. és azö ruhája fejéré mint a hó. ez tsak gyenge sugára vala az ö ditsöségének. mind azon által az Apostolok ö reája nem nézhetének nagy tsudálkozásban,, és félelemben is valának.
K A kristus szine változását. nagy tsudának kelletté tartani.?
F Nem volt ugy mondván anyira tsuda, mint a tsudának el titkolása mondgya egy nagy szent; mivel az Isteni természetnek, az emberi természetel valo meg egyesülésnek, természet szerént kelleték hinteni azt a ditsöséget. és fényeséget akrístus testére., hogy pedig a kristus életében az emberek elött el fedezte ditsöségének fényeségit, azért volt, hogy az Istennek öröktöl fogva [263] valo rendelésit bé tölttse., és az embereket meg válttsa a gyalázatos kereszten valo halála által.. a mely véghez nem mehetet volna. hogy ha tsak a kristus magát meg nem alázván, gyengeségünket magára nem vette volna.
K Mitsoda tsudálatos dolog történék még akristus szine változásakor?
F Mojses, és Illyés jelen valának, beszelgetvén a kristusal. a Jérusalemben valo halálárol, a midön pedig ezek el mentenek volna, szozat hallaték az égböl. mondván. Ez az én szerelmes Fiam. ötet halgasátok. az Apostolok ezeket halván, meg rémülének. és a földre esének, [264] akristus meg illetvén öket, fel költé, és le mene vélek a hegyröl, meg tiltván nékik hogy arol ne beszélnének valamég halottaibol fel nem tamadna
K Mi okra valo nézve akará akristus szinét el változtatni az Apostolok elött?
F Azért hogy meg bizonyittsa az igaságot a melyet mondot volt nékik annak elötte egy kevés idövel., és hogy meg erösittse öket az Istensége iránt valo hitben., és hogy meg ne ütközenek szenvedésin.
K Miért hogy tsak három Apostol. elött akará a kristus szinét el változtatni., és miért nem a többi és a nép elött is
F Azért hogy a nagyob titokban maradhason. a kristus minden bizonyal olyan fényeségben mutathatta volna meg magát Judéában, és olyan eröt adhatot volna tsuda tételeinek, hogy a leg hihetetleneb is kénszeritetet volna ötet Messiásnak üsmérni, de alázatoságban akara élni, és meg halni, és. az által meg váltani az embereket. a kiket is a kevélység vesztette vala el:
K Miért akarta a kristus., hogy Mojses, és Illyés jelen legyenek ahegyen, és szenvedése felöl vélek beszélgesen?
F Mert meg akará mutatni az Apostoloknak, és utánnok mi nékünk,
1. Hogy sokal nagyob volna Mojsesnél. és Illyésnél. mivel ezek ót ugy valának jelen mint szolgák.
2. Hogy a törvény Mojses képében, és a proféták Illyés képében. bizonyságot tennének akristusrol., a kik elöre meg mondották volt.. akristus szenvedésit.
3. Azt is meg akará mutatni, hogy hamisan vádolnák ötet a sidok hogy meg szegi az Isten törvényét. mivel Mojses aki a törvényt adta ki, és Illyés aki leg eröseb oltalmazoja volt a törvénynek, jelen létekel bizonyságot tesznek. akristusrol.
10 Articulus
A kristus prédikálásának harmadik esztendejéröl
K Mit tselekedék a kristus szine változása után?
F Galliléát fel járta, és a népet tanitotta, akivel sok jót tett. sok betegeket meg gyogyitot, és sok tsudákot tett.
K Mit tselekedék akristus prédikálásának harmadik esztendeje után.?
F A husvéti Innepek közelgetvén, ugyan arra az idöre rendelte volt el halálát, Jérusálem felé indula. és elöre meg mondá atanitványinak, hogy azért mégyen. oda. hogy bé tellyesitse a proféták mondásit, azután. szenvedésiröl kezde nékik beszélleni, halálárol., és fel támadásárol., jérikoban érkezvén, Zakeushoz szálla, és meg térité, azutan nagy gyözedelmesen [265] mene bé Jérusalemben. szamáron ülvén, a melyet is eszerént jövendölte valameg Zakariás proféta. Az egész nép pedig eleiben, örvendezö fel szokal fogadá, némellyek ruhájokot teritek az utra. némellyek zöld ágakot hintének eleiben., némellyek pedig kezekben ágakot tartván, elötte mennek vala és mindnyájan kiálták. Áldot légyen a ki jött az urnak nevében. Hosánna. a Dávid Fiának. hosanna a magoságban lévö Istennek. Ez a szó Hosanna, azt tészi némellyek szerént. szabadits meg minket, és némelyek szerént, Áldás, és ditsöség. A kristus halála elött valo napon, tsötörtökön, el külde kettöt atanitványok közül, hogy a husveti bárányt el készitenék. valamely háznál. amelyet meg nevezé nékik, azután maga is oda mene. atöbb tanitványival. és elejekben adá hogy mitsoda nagy kivánságal várta hogy még halála elött. vélek együt ehessék husvéti bárányt, a vatsora után meg mosá az Apostoloknak lábokot, és ismét le ülvén asztalhoz, a szent áldozatot, atestének, és vérének szenttségit rendelé. a kenyérnek, és abornak szinek alat; erröl másut bövebben beszéllünk.
K A kristus mit tselekedék azután hogy a szent Eucharistiát rendelé.?
F Elöre meg mondá hogy egy az Apostolok közül el fogja árulni. tudtokra is adá hogy a judás volna idöt akarván adni annak anyomorultnak amagában valo térésre: de meg nem üsmeré magát, sött még ki mene aházbol. hogy véghez vinné gonosz árulását. azután ditséreteket énekelvén az Apostolokal., sok szép tanitásokot ada nékik, és elöre meg mondá péternek hogy háromszor meg tagadná. de azt is meg mondá hogy penitentziát fog tartani. de midön látá hogy az Apostolok szomorkodnának szenvedésin., és halálán. nagy kegyeségel meg vigasztalá öket.
K A kristus hogy el végezé tanitását, és imádságát. hová mene?
F Az olaj fák hegyére. a mely közél vagyon Jérusálemhez, és a getsemáne kertbe mene, tudván azt. hogy judás oda menne utánna
K A kristus miért akara oly nagy szomoruságban lenni halála közelgetésekor, holot ö azt sokszor meg mondotta volt elöre, ö azt buzgoságal várta, és ö Isteni erövel birt?
F Mi érettünk tselekedte azt mondgya szent Agoston mert magára vévén büneinket, viselni is akarta az alázatoságot és a büntetést., vigasztalni is akará gyenge tagjait, meg mutatván nékik, a maga szabad akarattyábol valo szomoruságával., hogy azö kételen valo szomoruságok és félelmek, melyeket éreznek a halálokhoz valo közelgetésekkor, nem vétek, tsak hogy ök is; ugy valamint ö, az Isten akarattya alá vessék magokot 2. Meg akará az által mutatni azt is [266] akristus, hogy valoságos halando testet vet volna fel. a mely a vétken kivül. a gyengeség alá volt vettetve., ugyan ezt az igazságot is tagadák a manicheusok. és az Apollinaristák
K Mit tselekedék a kristus a kertben imádsága után.?
F Felkölté tanitványit, a kiket is a szomoruság, és az álom el nyomta vala; és vélek együt judás eleiben mene, a kinek melléje vitézeket adtak vala a fö papok, hogy meg fogatná Jésust,. az árulo pedig hogy meg látá a kristust, hozája mene., és nagy álnokságal. ötet meg tsokolá, akristus tudván hogy a volna jele meg fogattatásának, azt nem tekinté, de kegyeségel szolla hozája. azért hogy magában szállyon mondá néki. barátom miért jöttél, tsokal árulodé el az ember fiát? azután asidokot kérdezé hogy kit keresnének, ezek felelék, hogy a Názarethi Jésust,, Én vagyok a. mondá nékik Jésus. és azonal a földre esének, meg akarván nékik mutatni hogy szabad akarattyábol menne a szenvedésre, kezekben adván pedig magát, meg hagyá magát kötöztetni
K Hát az Apostoloknak miképen lett dolgok?
F Igen meg ijedvén el szaladának. hanem szent Péter bátrab lévén, ki voná a kardgyát és el vágá a malkus fülét, akit is akristus mindgyárt meg gyogyittá. és jóvá nem hagyá a szent péter tselekedetit.
K Hány orakor fogák meg akristust?
F Az oráját nem lehet tudnunk, hanem tsak azt tudgyuk hogy tsötörtökön késön estve, volt, azért mondgya a szent irás hogy a sidok lámpásokal. és fáklyákal mentenek keresni hogy meg fogják.
K A proféták meg jövendölték volté a Judás árulását?
[267] F E nyilván kí tettzik a szent Dávid soltáribol. Zakariás meg mondotta hogy a kristust harmintz ezüst pénzen adgyák el, és hogy azt a pénzt. a templomban fogják tenni.
K A proféták meg mondották volté akristus meg fogatását?
[268] F Jeremiás elöre meg mondotta volt, de ö magais sokakban jelentette a kristust, mert az ö szent szabadságal valo beszédiért a fö papok. reája meg haraguvának, meg fogaták., és atömlötzben téteték. és más egyebeket szenvedet, a melyek sokakban jelentették a kristus szenvedésit. Josefnek báttyaitol valo el adattatása, meg fogattatása, a kristust jelenté
K Meg volté a mondva hogy az Apostolok el szaladnak a kristus meg fogatásakor?
[269] F Zakariás azt meg mondotta volt, hogy Meg verem a pásztort, és el szélyednek ajuhok
A kristus szenvedésit. halálát. az Évangyéliumban meg lehet látni
11 Articulus
A kristus szenvedésiröl. és halálárol valo jövendölések. rövideden.
K Mitsoda jövendölések vannak a soltárokban a kristus szenvedésiröl.?
F Igen sok soltárt kellene le irni, hogy ha meg akarnok mindenikéböl mutatni, mi légyen meg irva a kristus szenvedésiröl, de a többi közöt a huszon egyedikböl, és hatvan nyolczadikbol világosan ki tettzik
K Isaiás mit mondot a kristus szenvedésiröl?
F Ennek a profétának könyvében, egy rész nintsen a mely ne szollana a kristusrol. és az Anyaszent egy házrol., de a többi közöt az ötven harmadik részben, azt meg lehet látni világosan, és ezt a részt. el lehetne nevezni, a kristus Isaiás szerént valo passiojának., imé ezeket mondgya.
[270] "Ki hitt a mi hallásunknak, és az ur karja kinek jelentetet meg. Es fel nevekedik mint a veszö szál, ö elötte, és mint a gyükér a szomjuhozo földböl, nintsen neki szine, sem ékesége, és néztük ötet, és nem vala tekintete, és kivántuk ötet, A meg utaltatottat. és utólsóbbat a férfiak közöt, a fájdalmas ferfiat, és a nyomoruság tudot: és mint ha el rejtetet az ö orczája, és meg utáltatott, azert nem is betsültük ötet. Bizonyára a mi betegséginket öviselte, és fajdalminkot ö hordozta, és mi ötet mint egy poklosnak álitottuk. és az Istentöl meg ostoroztatotnak, és meg aláztatotnak, Ö pedig meg sebesitetett a mi hamiságinkért, meg rontatot a mi büneinkért, és a mi békeségünknek fégyelme vagyon rajta, és az ö kékségével gyogyultunk meg, Mi mindnyájan ajuhok el tévelyedtünk, ki ki az ö utára térült, és ö reája tette az ur mindnyájunknak hamiságát. Meg áldoztatot mert ö akarta, és meg nem nyitotta az száját. mint júh vitetik ahalálra. és meg némul mint abárány az ötet nyirö elött, és meg nem nyittya száját. A nyomoruságbol és az itéletböl ki vétetett. és az ö nemzését ki beszélli meg, mert ki vagattatot az élök földéböl, az én népem büneiért, vertem meg ötet. És Istenteleneket ád az ö el temetéséért, és gazdagokot az ö haláláért.: mivel hogy hamiságot nem tselekedet se álnokság nem volt az ö szájában: És az ur meg akarta ötet rontani betegség által; ha lelkét abünért adgya, hoszu életü magot lát, és az ur akarattya az ö keze által szerencsés leszen. Mivel hogy munkálodot az ö lelke. meg láttya és meg elégedik: az ö tudományával. ö az én igaz szolgám meg igazit sokakot. és azok hamiságit ö hordozza. Az okáért sokakot osztok néki. és az erösek ragadományit el osztya, azért hogy halálra adta lelkét, és a bünösök közzé számláltatott, és ö sokaknak bünököt viselte. és a bünösokért könyörgöt."
K Daniel mit mond a kristus szenvedésiröl.
F Ezeket mondgya. "Hetven hetek végeztettek. a néped felöl. és a te városod felöl,. hogy vége szakadgyon a gonoságnak, és bé petseteltesek abün., és hogy ki tisztitasék a hamiság., és az örök igaság meg hozatasék., és bé petsételtessék a látás, és a profetia., és fel kenetessék a szenteknek szente, Tudgyátok azért hogy hatvan két hét után halálra tétetik akristus., és a nép [271] mely ötet meg tagadgya, nem lészen az ö népe. aváros és atemplom el pusztitatik."
K Zakariás mit mondot a kristus szenvedésiröl.
F "ki öntöm Davidnak házára és jerusálemnek lakosira, a kegyelemnek. és a [272] könyörületeségnek lelkét, és én reám tekintenek kit boszuságal illetenek, és sirattyák ötet, mint az ember szokta siratni egyetlen egy magzattyát
Akoron kérdik tölle mitsoda sebek ezek a kezeden, az is feleli nékik. az én baratim hazában sebesitettek meg engemet.
Óh! fegyver serkeny fel az én pasztorom ellen. és a férfiu ellen ki nékem társam. azt mondgya [273] a seregeknek ura, verd meg a pásztort. és el oszlanak a juhok, és ki nyujtom az én kezemet az én kitsinyimre"
K A bölcseség könyvében mi vagyon meg irva? a kristus szenvedéséröl.?
F "Azt mondák magokban az Istentelen gondolatu emberek., hatalomal nyomjuk el az igaz szegényt. leselkedgyünk pedig az igaz után, mert ellenkezö a mi tselekedetünkkel, szemünkre hányván nékünk a törvény ellen valo bünöket, mondgya magát Isten üsmerönek, és az urnak Fiának mondgya magát, lött mi nékünk a mi gondolatinknak meg feddöje. tsak tekénteti is nehéz nekünk. mert külömböz az ö élete egyebekétöl, és masuvá néznek az ö ösvényi, meg vettetteknek itéltetünk tölle. és meg tartoztattya magát ami utainktol, mint valami tisztátalan dologtol., az Istent Attyának mondgya., lássuk meg ha az ö beszédei igazak. és lássuk meg mitsodák következnek ö reája, mert ha az igaz Isten Fia, gondgyát viseli néki, és meg szabadittya ötet az ö ellenséginek kezéböl, boszonttsuk, és gyötörjük ötet, hogy tudgyuk meg. az ö álhatatoságát., és tegyünk itéletet az ö türése felöl, gyalázatos halálra kárhoztassuk ötet, [274] mert az Isten az ö beszéde szerént, visel ö reája. gondot. efféle dolgokrol gondolkodtak. mert az ö gonoszságok meg vakitotta öket."
12 Articulus.
Hogy mitsoda tsudák történtenek akristus halálakor.
K A profetiákbol már láttuk akristusnak valoságos Istenségét. hanem azt mutasd meg már nékünk hogy mitsoda erejét és hatalmát mutatá halála orájakor?
F Azt már láttuk hogy akik meg akarák fogni a földre esének elötte, hogy tsudálatosan meg gyogyitá a málkus fülét, és hogy mihent a keresztre tették, a nap meg homályosodék természet ellen három oráig, de ezeken atsudákon kivül még többek is lettek halála után.
K Minek elötte a több tsudákrol beszély. magyarázd meg nékünk hogy miért mondád hogy természet ellen homályosodék meg anap?
F Mert a kristus hold töltekor holt meg. mivel asidok husvettyok napján holt meg: ezt az innepet pedíg mindenkor az elsö holnapnak hold töltekor illették, azt pedig minden tudhattya, hogy a természetnek rende szerént., soha egyébkor a napban fogyatkozás nem lehet. hanem ujságkor.
K Vagyoné valamely pogány auctor olyan aki erröl atsudálatosan valo nap béli fogyatkozásrol irt volna?
F Ha szinte nem volna egy is aki közüllök arrol irt volna, de azt kételkedesben nem lehet venni, az Évangyélistáknak hinni kel, mivel ök ezt olyan idökben tették fel. a melyben több volt egy millium bizonyságnál. akor jelen amikor etörtént. De Tertulliánus a keresztyéni vallásrol valo Apologiájában, meg bizonyitotta a Császárok elött. a masodik saeculumban, [275] hogy eröl a tsudálatos nap béli fogyatkozásrol valo irás. a romai Archiumban fel találtatik.
K Mond meg már mostanában hogy micsoda tsudák történtek akristus halála után?
F 1. A templom superláttya a mely el rekesztette a sanctuariumot a szent helytöl. ketté hasada, hogy meg láthasuk ebböl atsudábol hogy a menynek kapuja meg nyitatot az embereknek, hogy [276] a kristus halála által bé ment avaloságos sanctuariumban, hogy a törvénynek árnyeka el mulnék, és hogy, mind a templom, mind a sidó nép el hagyatatnék,
2. Föld indulás vala. a kö sziklák meg hasadozának. a koporsok meg nyilának, és sok szentek testei fel támadának. és meg mutaták magokot a városon.
K A kristus fel támadása elötté vagy utánna támadánaké fel azok ahalottak.?
F A szent irás magyarázok ezen meg nem egyeznek egy másal. mind azon által ugy tettzik [277] hogy szent Máthé a kérdésre meg felel., mivel azt mondgya hogy a kristus fel támadása után támadának fel azok a halottak
K A mely szentek akoron fel támadának testestöl, és lelkestöl menteneké fel azután a kristusal. menyekben. vagy ismét meg holtanak.?
[278] F szent Agoston azt tarttya hogy ismét meg holtanak. és hogy az ö fel támadások tsak ideig. valo volt, a szent Atyák közül némellyek más képen tarttyák, e mind bizonytalan.
K Ezek a tsudák nem tetteké valamely változást azokban akik látták ezeket?
[279] F A százados a ki jelen volt a romai seregével; látván ezeket a tsudákot, meg tére.
A vitézek is bizonyságot tettek az igazságrol. és meg vallák. hogy a kristus az Isten Fia volt, de találkozának közöttök olyanok akik pénzt vevén fel a sidoktol., el árulák az igazságot, sokan valának olyanok kik atsudákot látván, viszá térésekor, a melyeket verték. de nagyob [280] része a sidoknak, fö képen a papoknak, meg maradának vakságokban, és meg átalkodásokban., a kik is a kö sziklánál keményebbek valának., mivel ezek meg hasadozának mondgya szent Leo.
13 Articulus
Miért, és kiért holt meg a kristus: a kereszten, az ö halálának elég tételéröl. és annak hasznárol
K A kristus miért akart olyan gyalázatos es kegyetlen halálal meg halni a kereszten?
F Azért választá azt a halált. 1. hogy jobban meg üsmértesse velünk avéteknek nagyságát. 2 hogy meg orvosollya akevélységet, atestnek, és a szemnek kivánságát, tudni illik, ezen három mérges eredetit avétkeknek.
K Mitsoda vétekért holt meg akristus?
[281] F Az Ádám, és az Éva vétkiért. és az ö maradékjoknak vétkekért, holt meg, ö eleget tett a vétkekért a melyeket tettek az emberek, és tenni fognak világ végiig,
K Hogy ha akristus eleget tett az emberek vétkiért, nem következiké abbol. hogy abünösököt nem kellene azután. az örök kárhozatra itélni. semmi némü vétekért.?
F Abbol nem következik, mert noha akristus mindenekért meg holt is. de mind azon által. [282] mindenek nem veszik halálának gyümölcsit, mondgya a Tridentinumi Concilium., hanem tsak azok kik részesitetnek akristus szenvedésinek érdemiben
A természet felet valo kegyelmek a kristus szenvedésinek és halálának erdemiböl származnak, de mint hogy azok a kegyelmek nem egy aránsuak. a kristus halálának gyümölcseis nem egy aránsu képen adattatik az embereknek.
A szentségeknek erejek által osztogattatik leg bövebben a halálnak gyümölcse, mivel aszenttségekböl ered abünösnek ujonnan valo születése. meg igazulása, és meg térése, a szenttségeket pedig nem mindnyájan veszik.
Erre valo nézve akristus ámbár nagy irgalmaságábol meg holt is minden emberekért, de mind azon által azemberek közül sokan vesznek el a vétkekben, az ö Isteni igaságaért. 1. az olyanok a kik meg nem kereszteltettek. 2. a kik a kereszttségben vett kegyelmet el vesztvén meg halnak. minek elötte a penitentzia tartásal azt helyre hozhatták volna.
K Tellyeségel szükséges volté hogy a kristus eleget tegyen érettünk?
[283] F Igen is, mert ha Isten s' ember eleget nem tett volna érettünk., soha ami büneink el nem töröltettek volna. egy olyan személy a ki véghetetlen méltóságu nem lett volna; az Istennek. tsak ideig tartó elégtételt ajánlhatott volna; a pedig elegendö nem lett volna az Isten haragjának meg engesztelésire: szükséges volt. hogy Isten s' Ember tegyen eleget. véghetetlen árru elégtételel., hogy el töröllye az Istennek tett vétkit az Embereknek, a mely vétket a meg bántatot személynek Felsége, véghetetlenné tette.
K Az Isten nem engedhetet volnaé ugy meg az Embereknek hogy ne kivántatot volna se töllök, se érettek semmi elég tételt?
F Azt el hihettyük hogy az Isten meg tselekedhette volna ha akarta volna, mert ö mindenható, de ö neki jóbbnak tettzet azt az utat választani a melyet az ö bölcsesége illendöbnek itélte, hogy eleget tegyen igaságának., ennek az igaságnak pedig rendi azt hoza magával. hogy a vétek meg büntetessék, hogy ha pedig az Isten azt meg botsátotta volna elég tétel nélkül, az ö irgalmasága fényeségel ki tettzet volna, de az igaság. a mely a kegyelemtöl el válhatatlan. meg nem elégedet volna, a kristus Jésusnak veghetetlen elég tétele., mely minden vétkekre, és idökre el terjed, meg mutattya egy szers mind, mind az irgalmaságot., a mikor nékünk meg [284] botsát, mind pedig az igaságot, a melynek eleget tett az igaz. az ö drágalatos halálával, a melyet szenvedet abünösökért, az a halál bövön elegendö az egész világ bünének botsánattyára.
K A kristus miképen tett eleget a mi büneinkért?
F Kinokot. és halált szenvede mint Ember büneinkért. és ugy mint Isten véghetetlen jutalmat ada szenvedésinek.
K A kristus mitsoda jó téteményt szerze nékünk halálával?
[285] F 1. Meg mosogatot büneinkböl
[286] 2. Meg szabadita az ördögnek rabságábol. a melyben voltunk, és a kárhozattol a melyet érdemlettünk.
[287] 3. Meg nyitotta nékünk a menyeknek kapuját. a mely elöttünk bé volt zárva, a vétektöl fogvást.
[288] 4. Példát adot nékünk a jó erkölcsökre, a melyeket ha követtyük az üdveséget el nyerjük
5. Meg érdemlette nékünk mind azokot a kegyelmeket, a melyek szükségesek a jó [289] erkölcsöknek végben vitelére, mivel mi a kristus nélkül semmi jót nem tselekedhetünk, és minden kegyelmek azö halálának érdeméböl származnak
K Az ó törvényben nem valánaké olyan figurák a melyek jelentették volna azokot a kegyelmeket, és irgalmaságokot, a melyeket szerzet nékünk akristus halálával.?
F. Igen is voltanak, az Isten meg parantsolta vala hogy lennének az egész judeában olyan városok, a melyeket nevezték oltalomnak, a hová szaladtanak és ót éltenek mint egy bujdosásban. és szám ki vetésben mind azok, a kik akarattyok ellen valo gyilkoságban estenek volt., A fö pap halála után. azolyan bujdosok szabadoson házokhoz viszá térhetenek., ez igen fö modon jelenti a rendet. a melyben éltenek az igazak eföldön, a kristus, Jésus, a valoságos fö papnak halála elött.
14 Articulus
A Kristus lelkének a poklokra valo le szállásárol., és testének el temetetéséröl.
K Mit értesz azon mikor azt mondod hogy a kristus meg holt?
F Azt értem hogy olyan formában holt meg vala mint a több emberek, azö lelke meg vált testétöl.
K Az ö Istensége meg váléké testétöl, vagy lelkétöl. halála után?
[290] F Nem, mert az Isteni természet oly egyes vala mindenikével, hogy azt ahalál egyikétöl sem választhatá el.
K Hová mene akristus lelke a midön meg válék testétöl?
[291] F A poklokra szálla, az az, amint szent Pál mondgya, aföldnek also részére
K Mit értesz apoklokon vagy is azokon az also helyeken ahová akristus lelke le szálla?
[292] F Egy nehány féle képen lehet azt érteni, 1. a poklon közönségesen a szent irás szerént azt a helyet értik a hol a kárhozot lelkek szenvednek,
2. Némelykor ezen a szón azt a helyet is lehet. érteni amelyet purgátoriumnak hivunk
3. A limbust, azt az alá valo helyet, ahol nyugosznak vala a szentek lelkei akristus eljöveteléig. ugyan erre a helyreis szálla le akristus.
K A kristus miért szálla le arra a helyre?
[293] F Hogy onnét ki vinné az igaz lelkeket, es nagy ditsöségel vinné magával. a menyekbe. mivel addig bé vala zárva a menyei kapu.
K Mit értesz azokon a boldog lelkeken?
[294] F Értem azokot, akiknek az Isten meg irgalmazot még elöre akristus érdemiért, akik mind addig el nem érhették aboldogságot valamég akristus el nem jött és szenttséges vérit ki nem ontotta az emberekért.
K Tsak egyedül aboldog lelkeket vitteé ki a poklokból?
F Igen is tsak azokot., mivel azok akik az örök kárhozatra valának itéltetve., onnét meg nem szabadulhatának.
K Hová tették a kristus testét halála után?
F Azt már láttuk hogy a kristus egy pénteken délben feszitetet a keresztre; a szombatnak innepiért. a mely pénteken estve kezdödöt a sidoknál. nap le mentekor, a sidok meg nyerék pilátustol. hogy a kristusnak, és a két latornak szárokot meg törnék, hogy hamaréb meg halyanak., mivel nem akarák hogy a holt testek a kereszteken legyenek a szombati innepekben, meg törék. tehát szárokot a két latornak, a kik még éltenek., de a kristus dél után három orakor. már halva lévén, a szárait meg nem törék, ezt jelentette a husveti bárány. a kinek tsontyait nem volt szabad meg törni. a Mojses törvénye szerént.
Hanem egy a vitézek közül, hogy bizonyosab legyen a kristus halálában, vagy hogy meg halyon ha még meg nem holt volna, az oldalában ütötte lántsáját a honnét vér, és viz folyt ki, [295] ejelenté az Anyaszent egy háznak szenttségit, a melyek akristus kereszten ki ontatot véritöl veszik minden erejeket
K Miért akará akristus hogy meg nyisák oldalát holta után.?
F Hogy az egész emberi nemzet bizonyos lehesen halálában, és meg bizonyittsa az által. fel támadásának valoságát.
K Azután hová tették a kristus testét?
F Arimathiai Josef nevü gazdag ember a ki is mind addig nem meré magát a kristus tanitványának mondani, Pilatushoz mene és el kéré a kristus testét hogy el temese, azt meg nyervén. Nicodemus nevü tanitványal a keresztröl le vevé., drága kenetekel meg kené, ruhákba takará. és oly kösziklábol vágot helyre tevé a hová meg addig holtat nem tettek volt., és egy nagy kövel az ajtaját bé zárá., azután Pilátus meg engedé a sidoknak hogy örzököt tennének a koporsohoz, az Isten azt ugy rendelé hogy annál nagyob bizonyságal tessék ki az ö Fiának fel támadása.
15 Articulus.
A kristus fel támadásárol. meg jelenésiröl
K A kristus fel tamadotté?
F Igen is fel támada halála után a harmadik napon, valamint ezt gyakorta meg jövendölte vala, [296] és valamint ezt ki hirdették vala a proféták sok idövel annak elötte, pénteken holt meg, vasárnapon idején fel támadot
K Mit értesz azon a midön azt mondod hogy a kristus fel támadot.?
F Azt értem hogy a lelke meg egyesült atestével. a kitöl el választotta volt ahalál, és hogy ditsöségesen ment ki akoporsobol. és ugy mint meg halhatatlan.
K Mitsoda profétiák jövendölték meg a kristus fel támadását?
F Ezt jelenté, a jób sok szenvedési után valo böségben valo létele, Isák, a midön az Attya fel akará áldozni, Josefnek., a fogság után, ditsöségben valo létele, de leg inkáb, a kristus [297] magyarázattya szerént. Jonás, a ki is. harmad napig maradván a Ceth hal gyomrában., onnét életben szabadult meg,
Mind ezen figurákon kivül, a kristus azt sokszor meg jövendölte volt halála elött, sokan a proféták közül is meg jövendölték volt, sok volna azokot it mind le irni, Imé némellyek közüllök.
David ezeket a szokot nem másrol hanem a Messiásrol mondá, valamint szent. Péter, és szent Pál meg mutaták a sidoknak.
[298] Mert a lelkemet pokolban nem hagyod; senem engeded a te szentedet rothadást látni.
Nézd meg mit mond szent Péter ezekre és a mely mondásira három ezer sidok térének meg egy szers mind.
Atyám fiai férfiak, szabad légyen bizvást szollanom néktek Dávid pátriárkárol, mert meg holt, és el temettetett, és az ö koporsoja nálunk vagyon e mái napig, holot azért proféta volna és tudná hogy esküvésel esküt volna meg néki az Isten, hogy az ö ágyékának gyümölcsét ültetné ö székére; Eleve látván szolla a kristus fel támadásárol, mert pokolban sem hagyatatot, [299] rothadást sem látot ateste. Ezt a Jésust fel tamasztotta az Isten, kinek mi minnyájan tanui vagyunk.
[300] Szent Pal. is erre a jövendölésire Davidnak hasonlot mond a sidoknak
K A kristus miképen mehete ki akoporsobol mivel akö a melyel zárva volt. meg volt petsételve.?
F Semmi akadály meg nem tartoztathatta fel támadását annak aditsöséges és Isteni testnek. Amidön a koporsobol ki ment. az Angyal le szálván az Égböl, nagy föld indulást inditta, a [301] koporso ajtajárol. a követ el vevé., az ö fényesége, és az az föld indulás oly igen meg rémitté az örzököt hogy a földre esének mint a holtak.
K Hány orakor támada fel akristus?
[302] F Az oráját nem tudhattyák. hanem tsak azt tudgyák. hogy igen jó regel.
K Az örzök bizonyitására tudtáké meg a kristus fel támadását?
F Az örzök tudtokra adák a papoknak, akik nem hogy a Messiást meg üsmerték volna olyan nagy tsudárol: hanem a meg keményedésben, és vakságban maradának, az Istennek igaságos büntetésiböl, és az örzöket a pénzel el ámitták, és azt mondaták vélek, hogy a még aludtanak, addig a kristus tanitványi a testét el vitték., mint ha az aluvó bizonyságoknak vallásit. bé lehetne venni.
K Miképen tudtuk hát mi meg a kristus fel támadását?
[303] F Az olyan igazán valo bizonyságoktól. a kiknek maga meg jelent egy nehányszor fel támadása után. a kik sebeit tapogatták, véle ettek, és vérekel meg petsétlették ezt a bizonyitást.
K. kinek jelent meg akristus fel támadása után?
F 1. szent Magdolna volt az, az Évangyélium szerént, a kivel a kristus azt a kegyelmeséget [304] tette. hogy leg elöbször nékie jelent meg, hogy meg jutalmaztasa hitét. szeretetét. buzgoságát és álhatatoságát, a melyel ment koporsojához, és hogy meg lásuk, hogy a hitel valo keseredet lelkek, mit várhatnak a kristustol.
2. Meg jelent egy nehány szent Aszonyoknak., a kik a koporsohoz mentenek volt, hogy meg [305] kennyek a testét, és parantsolá nékik hogy mennének adnák tudtokra az Apostoloknak, a kiket attyafiainak nevezi az ö fel támadását., ezek el menének, de az Apostolok az ö mondásokot tsak mint egy álomnak tarták.
[306] 3. Meg jelent szent Péternek, az Apostolok fejének,
4. A két tanitványnak kik Emmausban mentenek volna.
5. A tizen egy Apostolinak, a hol együt valának noha az ajtok zárva valának, szemekre hányá hihetetlenségeket, meg mutatatá nékik. kezein. lábain és az oldalán valo sebeket, hogy el hitethese vélek fel támadását., :/mivel nehezen akarának hinni szemeknek is:/ elöttök halat, és [307] mezet ett, és öket is étette, ugyan akor is lehelle reájok mondván. vegyétek a szent lelket, akiknek meg botsáttyátok vétkeket. meg lesznek botsátva.. és a kiknek. meg tarttyátok. meg lésznek tartva, mind ezek a meg jelenések, a fel támadásnak napján lettek meg..
[308] 6. Mint hogy szent Thamás nem vala akor jelen a több Apostolokal; kételkedésében meg marada. és mondá atöbinek. hogy addig nem hinne valamég ne tapasztaná sebeit urának, nyolcz nap mulva a kristus meg jelenék az Apostolinak Thamás is jelen volt. a kristus meg tapasztatá véle sebeit., a ki is hitt. és tsudálkozásában fel kiáltá. Én uram, és en Istenem
7 A kristus meg mászor meg jelenék Gallileában a tiberiades tója parttyán. Péternek. Jakabnak, jánosnak, Thamásnak., Náthánáelnek. és más két tanitványoknak., egyszer a midön halasztanak volna, a kristus tsudálatos sok halat fogata velek, és vélek ett, az étel után. helyre hozatá szent péterel a szeretetnek háromszori tselekedetével. a háromszori meg tagadásának vétkit., azután reája bizá az Anyaszent egy háznak ígazgatását., meg jövendölé néki. [309] martyrságát. és a szent János haláláról valo kérdésire nem akara meg felelni.
9 Meg jelenék szent Jakabnak a ki Jérusálemi elsö püspök volt
10. És leg utolszor az Apostolinak., éppen abban az idöben a melyben fel akart a menyekben menni, erröl még fogunk szollani
Az irás tsak tiszeri jelenésröl szól. de közönségesen azt mondgya., hogy a kristus fel támadása után negyven napig maradván a földön; gyakorta meg jelent Apostolinak, hogy öket tanittsa. [310] és nékik az Isten országárol beszélyen, ez igy lévén el lehet hinni, hogy gyakorta meg jelent nékik. noha azokot az irás fel nem tészi.
K A kristus nem jelenéké meg a Boldogságos szüznek, mindgyárt fel támadása után?
F Azt tellyeségel el lehet hinni hogy meg jelent és nagy helyes okok hitethetik el velünk, valo a szent irás arol nem szol, vagy azért hogy meg mutasa Mariának nagy alázatoságát, a ki is mindenkor azt kivánta, hogy a kegyelmek. a melyeket vett, rejtékben maradgyanak., vagy azért hogy felyeb emelye hitének, és reménséginek nagyságát. a mellyek el lehettek az ilyen vigasztalások nélkül
K A kristus fel támadása után. nem mutatáé meg magát a sidoknak is vagy a pogányoknak. a kiknek részek volt halálában?
F Nem, mert tsak azoknak mutatá meg magát a kiket az Isten bizonyságoknak választotta volt [311] mondgya szent Péter. nem akará magát meg mutatni az Istenteleneknek., mert méltatlanok [312] voltanak ahoz a kegyelemhez. és az Isten meg akará tartani hitünknek erdemit, azért hogy méltób lenne a jutalomra., mondgya Tertulliánus
K Leheté egész hitelt adni azoknak a bizonyságoknak, a kik ki hirdették a kristus fel támadását?
F A tellyes lehetetlen hogy meg tsalatkoztak volna, se hogy tsalárdok lettek volna: mivel. 1. ök. többen valának ött száznál, és ezen ött száz láto bizonyság közül. tsak egy is a szavát meg nem másolta. és tsak nem mindnyájan halált szenvedtek ezen igazságrol valo bizonyság tételért. találnánaké sokat olyanokot, a kiket ha a vallásnak ereje nem segitené. meg akarnának halni még az olyan igazságért is a mellyet üsmernének., de vagyoné olyan példa hogy sok számu emberek letették volna életeket hogy lelkek üsméreti ellen valamely hamis dolgot bizonyittsanak?
2. Azok a kik a kristus fel támadását látták. és akik azt nyilván bizonyitották, együgyü, és félénk emberek valának., a kiknek nem lehetet volna magoktol illyen tsudálatos és veszedelmes gondolatot formálni, nem egyéb tehát, hanem tsak az igazságnak ereje. hirdetteté vélek olyan dolgot, a melynek hihetetlennek kelletet tettzeni., a melynek anyi eszes, hamis, és hatalmas embereknek kelleték ellene állani, és ö nékik sok üldözéseket szenvedni az igazságért.
[313] 3. Bizonyságot tévén, a vallasunk fundamentuma igazságárol., a proféták jövendölésiböl azt meg mutatták, sok nagy tsuda tételekel azt oltalmazták, a melyek sok számu embereket meg téritének, ha szinte rettentő veszedelemre tették is magokot, arra a hitre. álván, és azokot a tsudakot a kristusnak leg nagyob ellenségi elött tselekeszik vala., akik nem merének semmit mondani az igazság ellen., noha igyekezének azon hogy meg kisebittsék. tulajdonitván azokot a boszorkányságnak., mint ha az ördög arra reá állot volna, hogy az ö birodalmát el ronttsák, az Apostolok pedig gyengék. és hihetetlenek lévén a kristus éltiben, a midön a maga jelen valo léte, tanitása, hatalma, tsuda tételei anyi eröt adhattanak volna nekik, kemények, és tellyesek a hittel. ollyan idöben, a melyben a kristus, nem segithetvén hogy ha fel nem támadot volna,
4. Az Apostolok hirdetvén a fel támadást, azt mondák, hogy a régi jövendölések szerént, a kristus, az egész világon valo népet meg téritené, és vélek meg üsmértetné, és szolgáltatná avaloságos Istent, ezeket a tsudálatra méltó dolgokot pedig olyan idöben mondák; amelyben az egész világ bálványozo volt, és hogy emberi mod szerént nem láttatot hogy a véghez [314] mehesen, azt is hozája tevék, hogy az orája el jött volna, hogy a sidokot meg vetné az Isten., az egész világra el szélyednének, és hogy tsak világ vegin térnének meg, Jérusálem városa, és a templom. még fent valának amidön ezeket jövendölék, noha még akor ennek a [315] nagy változásnak semi jele nem láttzot, a bé tellyesedés, meg mutatá igazán valo jövendöléseket, a pogányok kezdék akoron üsmérni a valoságos Istent, nagy seregekel mentenek az Anyaszent egyházban, a sidok pedig meg vettetének, és el szélyedének. az egész földre. mái napon is ebben az el pusztulásban vannak
Igen gyenge elméjünek kellene annak lenni, a kí nem érzené erejét ezeknek a meg gyözhetetlen bizonyitásoknak, és a szive igen kemény volna. hogy ha azt érezvén, magát azoknak meg nem adná.
K Miért mondád hogy az üdvezitö fel támadása a vallásunk fundámentumának igazsága?
F Mert ha akristus fel támadot, a bizonyságokot., kik fel támadását hirdették, halgatni, és nékik hinni kel, a mit avallás dolgairol irtanak meg kel tartani, a profétáknak, akik az ö feltámadását meg jövendölték, hinni kel, még az egyéb dolgokot is. a melyekröl irtanak., a midön pediglen a szent könyvek Isteniségek, és az Apostoloknak hatalmok, és végezések meg [316] üsmértetnek, mitsoda nehézséget találhatni a keresztyéni igaságban., és leheté az alá nem vetni magát valakinek, hogy ha tsak ellene nem mond. az értelemnek.
K A kristus fel támadása után, miért nem élt olyan formában az Apostolokal mint annak elötte, miért hogy tsak némelykor mutatta meg magát nékik?
F 1. Hogy el rejttse magát a sidok, és az lstentelenek elött, olyan okokbol. a melyeket az ö öröktöl fogva valo bölcsesége tudta
2. Hogy meg mutassa mitsoda külömbség vagyon az ö halandó. és ditsöséges élete közöt.
3. Hogy meg mutassa a nagy titkot. a melyröl szól szent Pál, hogy a kristus fel támadása, formája a mi lelki fel támadásunknak, és hogy a kristusnak. testében fel támadot élete, például légyen, egy keresztyén lélekben fel támadot életének.
Magyarázat
A lelki fel támadás az, hogy a vétket el hadgyák. új életet élyenek, szent Pál azt mondgya, hogy valamint a fel támadot kristus többé meg nem hal, egy lelki képen fel támadot keresztyének sem kel többé avétekben esni. a kristus példájára valo nézve nem kel hogy a földi dolgokot kedvelye., hanem tsak a menyeieket, azt is hozá tehettyük. aszent pál értelme szerént, hogy valamint a fel támadot Jésus, nem éll többé ahalando emberek közöt. és tsak némelykor mutatta meg nékik magát., hogy meg bizonyittsa nékik fel támadását. és hogy oktassa öket az Isteni dolgokra, szükséges. egy lelki képen fel támadot keresztyének is hogy [317] egész életét abban tölttse. hogy az Istenröl és az ö országárol foglalatoskodgyék. ne ohajttsa avilagi emberekel valo lételt., tsak szükségböl. felebaráti szeretetböl legyen vélek. és azért hogy engedelmeskedgyék az Isten rendelésinek.
16 Articulus
A kristus Menyben meneteléröl
K A kristus menyi ideig marada eföldön fel támadása után?
F Negyven napig.
K Miért marada negyven napig.
F Hogy meg bizonyittsa az embereknek fel támadását, hogy az Apostolit meg erösittse, és meg vigasztalya, és nékik oktatást adgyon hogy az emberek meg téréseken munkálodgyanak
K Mit tselekedék a negyvenedik napon?
F Az Apostolok mindnyájan Jerusálemben lévén., akristus meg jelenék nékik,. és mondá hogy egész hatalmat vett az égben, és a földön, azt parantsollya nékik hogy menyenek el az egész világra prédikállani, és meg keresztelni az embereket az Atyának. a Fiunak, és a szent Léleknek nevében. azután azt igéré nékik hogy vélek lenne világ vegezetig. minden nap. Ez olyan nagy igéret, amelyet tett akor az Isten Anyaszent egy házának hogy soha el nem hagyná; meg nyittá elméjeket hogy meg érthetnék a szent irásoknak értelmit,. azt fogadá nékik hogy tsak hamarjában el küldené nékik a szent Lelket; és meg parantsola nékik hogy Jérusálemben maradnának mind addig még a menyböl valo eröt nem vennék magokban.
Az után Bethániában vivé a tanitványit tsak közél Jérusalemhez, és onnét az olajfák hegyére., és a midön oda érkezék áldást ada reájok, és azonal. fel emelteték az égben, és tsak hamar a felhök el rejték szemek elöl.
ökk pedig követék szemekel a még lehete, és mint hogy tsak az égre néztenek, két angyal fejérben meg jelenének nékik. és mondák. hogy a kristus, a kit fel menni [fel-menni] látták, olyan formában fóg még el jöni.
K A kristus nintsen tehát már a földön?
F Nintsen láthato képen., de láthatatlan képpen, két féle modon vagyon., 1. jelen vagyon valoságal. testi képen az óltari szenttségben., 2 jelen vagyon lelki képpen, az Anyaszent [318] egyhazra és a hivekre valo kegyelme, és gondviselése által.
K Miképpen vagyon akristus az égben?
F Az Atya Istennek jóbján ül.
K Az Istennek vagyoné jóbb keze?
F Nintsen. mivel az Isten nem testböl áll, hanem a szent Lélek., azt akarja nékünk ez által jelenteni, hogy az égben, az Atya Istenel. egyenlö hatalomban vagyon a kristus. ugy mint [319] Isten, és ugy mint ember, az ö ditsöségível, és hatalmával; ót fellyeb emeltetet minden teremtet állatoknál.
K Miért mondgyák azt. hogy a kristus üll az égben
F Az által az irás azt akarja velünk meg értetni, hogy anyi sok szenvedési és fáradsági után ot örök nyugodalomban vagyon, mint királyi székiben.
K A kristus menyben menetele hasznos volté az embereknek?
F Azt ugy kel tekénteni 1. mint az emberi természet gyözedelmének napját., 2. mint reménségünknek erös fundámentumát
K Miért mondád azt. hogy akristus menyben menetelének napja., az emberi természet gyözedelmének napja volt?
F Mert a mi természetünk amelyet magára vette volt a kristus, azon anapon kezdé birni az [320] örök ditsöséget. a melyért teremtetett volt, a kristus menybe menvén, fel vivé magával azokot a szenteket, akiket meg szabaditá apoklokbol., és akik hihetö hogy mindenkor véle valának fel támadásátol fogvást.
K Miért mondád hogy a kristus menybe valo menetele; a mi reménségünknek erös fundamentuma?
[321] F Mert a kristus menyekben fel menvén, a mi elöl járonká lett, a mint szent Pál mondgya, és ót szüntelen ajánlya vérét az Attyának, a melyet ki ontot érettünk.
K A kristus gyözedelmes menybe menetelét meg jövendölték volté aproféták?
F Igen is meg. imé mit monda arol Dávid.
[322] Emellyétek fel fejdelmek ati kapuitokot., és emelkedgyetek fel. örökké valo kapuk. és bé mégyen a ditsöségnek királya
[323] Magasztaltasál az egek fölibe Isten. és az egész földön ate Ditsöséged.
[324] Fel mentél a magoságban. meg fogtad a fogságot
K Miképen kel nékünk tekinteni a kristust menyekben.?
F Három féle képen, 1. hogy ö kitsoda, az Attyához képest, 2. kitsoda ateremtet állatokhoz közönségesen, 3. kitsoda az emberekhez különösön.
K. Hogy kel tekéntenünk akristust az Atya Istenhez képest?
F Ugy mint az Attyának képét., ditsöségének fényeségét, mint öröktöl fogva valo igéjét. erejét. és bölcseségét az Istennek.
K kitsoda ö ateremtett állatokhoz képest?
F Ö minden állatok elött valo születetnek neveztetik. ö általa, és ö érette teremtettek mindenek, mindenek ö benne élnek, az ö minden hato szava tart meg mindeneket, ö ujitot meg minden teremtet állatokot., és az Isten mindent az ö birtoka alá adot.
K kitsoda a kristus az emberekhez képest?
F ö ami meg váltonk közben járonk,, szó szóllonk, fö papunk, áldozatunk, templomunk, oltárunk, fejünk, Atyánk fia, világoságunk, Mesterünk, Apostolunk, az uj testamentumnak Angyala, ö azút a mellyen kel járnunk, ö a kapu a mellyen kel bé mennünk. ö akö, és a fundámentum a melyre vagyunk épitve, ö afa, a melynek mi vagyunk az ágai. ö az igazság, a melyet kel követnünk, ö ami életünk, kenyerünk, pasztorunk, férjünk, orvosunk, királyunk, biránk, ő a mi hitünknek kezdöje. és tekélletesége, egy szoval ö lészen az égben a mi ditsöségünk, és boldogságunk, de hogy el érhesük azt a boldogságot, a Jésus kristust kel követnünk mint példánkot.
K szükséges, és hasznosé meg tudnunk mind ezeket a tulajdonságit a kristusnak?
F Ennél se nagyob se hasznosab, se szükségeseb dolgot nem tanulhatunk, szent Pál azt [325] mondgya hogy a töb tudomanyokot meg kel vetnünk, de ezt mindenek felet kel tudnunk
17 Articulus
A kristus Jésusnak az Attyához, és a teremtet állatokhoz valo tulajdonságinak vagy minémüségeinek magyarázattya
K Miért mondád azt, hogy a kristus képe az Atya Istennek képe
[326] F Azt szent Pál mondgya, meg akarván velünk értetni hogy a kristus ugy mint Isten, tekelleteségel valo hasonlatosága vagyon az Istenel, az ö Attyával, mivel ö az Istennek Fia, Isten valamint az ö Attya.
K Miért mondád hogy akristus az ö Attya ditsöségének fenyesége?
F. Azt szent Pal mondgya, meg akarván velünk értetni, hogy akristus ugy mint Istennek Igéje, az ö Attyának fényeségétöl és ditsöségétöl származik. avilágoság származik anaptol; ez igy lévén a Fiu Istennek ditsösége és fényesége tellyeségel ki mutattya az Atya Istennek ditsöségét. és fényeségét, mert a természet, a kitöl ered ez a ditsöség, és ez a fényeség, és a [327] melyeket közli az Atya a Fiával, egy mind az egyik, mind a másik szemelyben
K Miért mondád hogy a kristus öröktöl fogva valo Igéje az Atya Istennek?
F Ezt szent Janos, és szent Pál mondgyák. Isaiás után. meg akarják velünk értetni. hogy az Isten Fia belsö képen valo szava az Atya Isten gondolattyának. és üsmerettségének,, a mi [328] külso képen valo szónk nem más, hanem külsö képen valo ki mondása a mi gondolatinknak, és üsmérettségünknek, és ugyan azon gondolatokot belsö képen valo szonak nevezik a midön azokot ki nem mondgyák.
K Miért mondád hogy a kristus az Istennek ereje és bölcsesége?
F Azt szent Pál mondgya, hogy velünk meg értesse hogy a kristus nem tsak ugy mint Istennek [329] Igéje., mindenkori bölcsesége és ereje az Istennek, hanem ugyan még a kristus által is nyilatkoztatot ki leg inkáb az teremtett állatoknak az Isten bölcsesége és mindenhatosága.
K Miért mondád hogy a kristus minden teremtett állatok elött valo elsö szülöt?
F Ezt szent Pál mondgya, meg akarván velünk értetni hogy az Isten Fia. minden teremtett [330] állatok elött volt, a mint is hogy öröktöl fogva szülte az Atya az igét, aki is születet, és nem teremtetet, mivel ö öröktöl fogva valo valamint az Atya Isten.
K Miért mondod azt. hogy mindenek akristus által, és ö érette teremtettek?
F Azt szent Pál mondgya. szent Janosal együt. meg akarván velünk értetni, hogy a kristus egy Isten az ö Attyával., és Isten valamint az Attya, és ugy mint Isten, ö teremtette avilágot, és azt a maga ditsöségire teremtette, mert az Isten mindent a maga ditsöségiért tselekeszik.
K Miért mondad hogy a kristus az ö mindenhato szava által tart meg mindeneket?
F Azt szent pál mondgya, meg akarván velünk értetni hogy az Isten Fiának mindenhatosága által tartatnak meg a teremtet állatok, mert ugyan az ö hatalma által is teremtettek, az ö szava vette ki öket a semmiségböl, ugyan az is nem engedí hogy semmivé legyenek., mind ezek a [331] szavai szent Pálnak tsak arra tzéloznak hogy meg bizonyithasa tellyeségel akristusnak Istenségit; de a tsudalatra méltó dolog hogy még is ezután valának és vannak olyan keresztyének. a kik a szent irásokot tarttyák, és akik mind azon által. olyan vakmerök hogy [332] tagadgyák ezt a fundamentumi igazságát vallásunknak; tellyeségel meg homályosodot, és meg romlot egy olyan keresztyének a szive. a kit meg nem hatt. az ilyen tiszta. és vígasztalo világoság.
K Miért mondod hogy az Isten minden teremtett állatot. a kristus hatalma alá adot?
F Ezt szent Pál és szent Janos mondgyák. szent Dávid után. meg akarván velünk értetni: hogy [333] a kristus. ugy mint ember, minden teremtet állatoknak urává tétetet, hogy ö birja az Atya Istennek minden javait, és hogy mindenekre tellyes hatalmat vett, mint olyan örökségre, a mely az ö Isten Fiuságát illeti.
18. Articulus.
A kristus Jesusnak. az Emberekhez valo tulajdonságinak. vagy minémüségeinek Magyarázattya
K Miért mondod hogy a kristus a közben járonk?
F Azt szent pál mondgya, meg akarván velünk értetni, hogy akristus minket meg békéltetet az Istennel. ezért is ötet szent pál a mi békeségünknek nevezi, és azt mondgya,. hogy el rontotta [334] halálával. az ellenkedéseket, meg is változtatta ahalálra valo itéletet. melyet mondottak volt az emberekre, vére által pedig mindent békeségben tett.
K Miért mondod hogy a kristus a mi meg váltonk. üdvezitönk?
[335] F szent.pál. és atöb Apostolok eszerént nevezik. meg akarván velünk értetni, hogy halálával meg váltot minket a bünnek rabságábol., az ördögnek kegyetlensége alol. és a pokolnak kinyátol.
K Miért mondod hogy a kristus a mi szó szóllónk?
[336] F szent János nevezi eszerént. meg akarván velünk értetni, hogy a kristus mindenkor esedezik érettünk, hogy nékünk irgalmaságot nyerjen. szent pál is ezt mondgya
K Miért mondod hogy a kristus ami fö papunk?
[337] F Azt szent pál mondgya Dávid után., mert a kristus olyan áldozatot ajánlot az ö Attyának., amely bé tellyesedése, vagy inkáb valosága volt, az ó törvénybéli áldozatnak., és a mely tsak egyedül engesztelheté meg az Isten haragját, és ugyan tsak az is békéltethete meg véle.
K Miért mondod hogy a kristus ami áldozatunk templomunk. és oltárunk.?
F Mind ezekre szent pál tanyit minket, elönkben adván hogy a kristus magát fel áldozta az ö Attyának vétkeinkért,, hogy ö bé töltötte arégi áldozatokot a mellyek meg nem engesztelhették [338] az Istent, és hogy a templom és az oltár ahol azokot az áldozatokot ajánlották, akristust jelentették., a ki magát ajánlotta az Istennek az ö halando testében.
K Miért mondod hogy a kristus mi Atyánk.?
F Mert ö tölle veszük alelki életet; azért is nevezi ötet Isaiás a saeculumok Attyanak. Pater [339] saeculorum. mivel ennek alelki életnek. tsak ajövendö idökben lészen bé tellyesedése.
K Miért mondod hogy a kristus a mi fejünk?
F Azt szent Pál mondgya., meg akarván velünk értetni, hogy az Anyaszent egy ház egy test [340] akristusal és akinek feje akristus. ahivek pedig az ö tagjai. mind ezekröl bövebben szollunk, a midön az Anyaszent egy házrol fogunk szollani.
K Miért mondod hogy a kristus a mi Atyánkfia?
F A kristus maga méltoztatik igy nevezni benünket és szent pál azt mondgya. hogy a kristus elsö szülöt sok atyafiak közöt. meg akarván velünk értetni hogy a kristus anyira szeretet hogy [341] az Istennek fiavá tet minket, és maga örökös társaivá, mind azon által. aza külömbség vagyon. hogy a kristus az Istennek. az ö Attyának. Fia, és örököse, a természet által, mi pedíglen tsak fogadot fiai vagyunk.
K Miért mondod hogy a kristus ami vilagoságunk.?
[342] F A proféták nevezték annak., némellyek közüllök ötet a jákób tsillagának nevezték. némellyek nap keletnek, a szent öreg ember siméon meg jövendölte felölle. hogy a népek [343] világosága lészen., az Évangyélium azt mondgya hogy a kristus az emberek világositoja., hogy ö avilág vilagosága,. és hogy akik ötet követik nem járnak asetéttségben ö elötte az egész népek a setettségben jártanak, és a halalnak árnyékában ültenek.
K Miért mondod hogy a kristus ami profétánk.
[344] F Mojses adgya néki azt a nevet mondván a sidoknak, az Isten néktek egy profétát fog támasztani közöttetek., azért ötet halgasátok. és néki engedelmeskedgyetek.
[345] Mojses azon profétán a Messiást érti, szent Péter, és szent István szerént.
Ugyan a kristus is a fö proféta, ö a fö mestere az embereknek, ö általa jövendöltek a proféták. ö magais jövendölt, a mely jövendölésnek bé tellyesedésit mi magunk láttyuk, és abbol bizonyoson el hihettyük, hogy a mely jövendöléseket tett az utolso idökre, hogy azok. is bé tellyesednek.
K Miért mondod hogy a kristus ami Apostolunk?
[346] F Szent pál nevezi ötet annak., az az. követnek, mivel akristus az emberekhez valo követtye az Istennek.
K Miért mondod hogy a kristus az új testámentumnak Angyala?
[347] F Malakiás proféta nevezi ötet annak, és utánna az Évangyelisták. meg akarván velünk értetni. hogy az Isten azért küldötte volt el. akristust. hogy új szövettséget tegyen az emberekel.
K Miért mondod hogy a kristus a mi utunk?
F A kristus azt maga mondgya., meg akarván velünk értetni, hogy mi nem mehetünk az ö [348] Attyához hanem tsak ö általa. és hogy tsak ugy érhetünk a menyekben. ha az ö nyomdokit követtyük
K Miért mondod hogy a kristus a kapu.?
F Ö azt maga mondgya Én vagyok akapu. meg akarván velünk értetni. hogy tsak ö általa lehet [349] az üdveségnek uttyában járni, hogy ha valaki nem a kristus által megyen valamely hivatalban vagy rendben. az olyan az üdveség uttyán kivül vagyon
K Miért mondod hogy a kristus a szegelet kö. és a fundamuntum a melyre épitettünk
F A kristus ezt maga mondgya. és ö utánna szent Pál. meg akarván velünk értetni, hogy minek utánna meg vetették volna a kristust a sidok., az ö fejeké lett, és meg egyesitette öket atöb [350] nemzettségekel., ugy hogy akár a nemzettségek. akár a sidok; de tsak akristusra kel épiteni üdveségeknek lelki épülettyét, az embereknek ugy is kel tekénteni akristust mint reménségeknek kezdetét. és fundámentumát.
Magyarázat.
Hogy ezt a feleletet. meg lehesen érteni, meg kel néznünk hogy mit mond ez iránt a száz tizenkettödik soltár. A kö mellyet meg vetettek az épittök, alet szegelet fejévé. az urtol lett ez, és tsudálatos ami szemeink elött.
A bizonyos hogy a kristus magát olyan köhöz hasonlittya a melyet az épittö mesterek meg [351] vetették, és a mely követ azután az épületnek leg föveb helyére tették. aki erre aköre esik el romol. és a kire esik el ronttya azt. szent Péter meg mondá asidoknak. hogy akristus az a kö. a [352] melyet el vetették, de azt a szegelet fejévé tették. azután, szent pál is azt mondgya, hogy a kristus megy egyeztette a sidokot a nemzettségekel, hogy a két nép tsak egy lenne. és hogy ö a fundamentum, a melyre kel mind egyik, mind a másik népnek épiteni az üdveségnek épületét. [353] az a fundamentum. mondgya szent Agoston. nem alá. hanem a magoságban tétetet, mert az olyan épület, a melyet a menyért épitették. és nem a földért, erre valo nézve a fundámentumnak a menyekben kel lenni.
19 Articulus.
Ismét a kristus Jesusnak az emberekhez valo tulajdonságinak vagy minémüségeinek. magyarázatya
K Miért mondod hogy a kristus a fa a melynek mi vagyunk az ágai.?
F A kristus maga tanittya nékünk ezt a vigasztalo igazságot mondván. Én vagyok az igaz szöllö tö. és az én Atyám a szöllö mives., minden szöllö veszöt a mely én bennem gyümölcsöt nem hoz, el mettzi, és mindent a mely gyümölcsöt hoz, meg tisztittya. hogy több gyümölcsöt hozon, maradgyatok en bennem., és én ti bennetek, miképen a szöllö veszö nem hozhat gyümölcsöt ö magátol. hameg nem marad a szöllö töben., eképpen tisem ha én bennem nem maradtok., Én vagyok a szöllö tö, ti a szöllö veszök, aki én bennem marad, és én ö benne. a [354] sok gyümölcsöt hoz. mert nálam nélkül semmit nem tselekedhetek. ha ki én bennem nem marad; ki vettetik mint a szöllö veszö, és meg szárad, azt öszve szedik. a tüzben vetik. és el ég.
K Miért mondod hogy akristus az igazság a melyet követnünk kel.?
[355] F Ezt maga mondgya., Én vagyok az igazság. magát az igazságot követik tehát. a midön akristust követik.
K Miért mondod hogy akristus a mi életünk?
[356] F Ezt maga mondgya akristus. Én vagyok az élet. szent pal is azt mondgya hogy a kristus a mi életünk. Mikor a kristus meg jelenik a ti életetek. akor ti is meg jelentek ö véle a ditsöségben.
Hogy meg lehesen ezt a mondását szent pálnak érteni, azt meg kel tudni, hogy egy keresztyénben két féle élet vagyon, atermészet szerént valo élet. amelynek kezdete az okos lélek, és a lelki élet. a melynek kezdete a kristus lelke, aki bennünk lakozik. ugyan eza lélek is tselekeszi hogy a kristus éll mi bennünk, mivel a mely lélek élteti akristust, ugyan azon éltet minket. mostanában egy keresztyenben tsak a természet szerént valo életet láttyuk. alelki élet el vagyon benne rejtve. hanem tsak az utolso napon fog a ki nyilatkoztatni.
[357] Mind ezekre szent pál tanyit minket. a ki is azt mondgya, hogy mi akristus lelkét vettük, és hogy az az lélek bennünk lakozik. azt mondgya, hogy már nem mi élünk hanem akristus éll mi [358] bennünk. Én élek, mondá. vagy is inkáb nem én élek. hanem akristus éll enbennem., meg másut azt mondgya, meg holtatok, és ati életetek. el vagyon rejtve. akristusal az Istenben, azt is mondgya. hogy a kristus élete annak idejében ki fog nyilatkoztatni mi bennünk, Mindenkoron a mi testünkben velünk hordozuk a Jesus sanyargatását. hogy a Jesus elete is ki nyilatkoztasék ami testeinkben, mindenkor halálra adatunk a Jesusért, hogy a Jesus életeis ki [359] nyilatkoztassék a mi testünkben
K Miért mondod hogy a kristus a mi kenyerünk?
[360] F Azt a kristus mondgya. Én vagyok az égböl le szállot élö kenyér., aki ezt a kenyeret eszi. örökké éll, Az én testem valoságal étel, és az én vérem valoságal ital.
K Miért mondod hogy a kristus a mi pásztorunk,?
F A kristus maga adgya magának ezt a nevet és szent Péter azt mondgya, hogy a kristus a mi lelkeinknek pásztora és püspökje: azt könyü által látni hogy hány féle okbol. lehet néki ezt a nevet adni, mivel a mi el tévelyedésünkor, ö fel kereset minket. és az akolyba vit, ö ugy vigyáz [361] reánk mint egy jó pásztor vigyáz ajuhaira, ö, malaszttya által oltalmaz meg minket ellenséginktöl, ö, minket táplál, oktat, életét érettünk adgya, és magát fel áldoza üdveségünkért.
K Miért mondod hogy akristus a mi jegyesünk?
[362] F A kristus maga adgya magának ezt a nevet., azért a szövettségért a melyet az ö nagy szereteteböl tett az Anyaszent egyházával., ez örökös szövettség, a melynek formája a keresztyéni házaság szent pál szerént.
K Miért mondod hogy a kristus ami orvosunk?
[363] F A kristus maga adgya magának ezt a nevet; mert azért jött el hogy meg gyogyittson betegséginkböl. és nyavalyáinkbol. magára vévén nyomoruságinkot
K Miért mondod hogy a kristus a mi királyunk?
F. A proféták eszerént nevezték ötet, maga is magát eszerént nevezé pilatus elött. és szent pál [364] azt mondgya hogy ö az igasságnak, és a békeségnek királya, a királyoknak királya, az uraknak ura, mind ezek valoságal illenek ö reája. mivel ö Isten, ugy pedig mint Ember minden teremtett állatok felet valo. és minden hatalom adatot néki amenyekbe. és a földön.
K Miért mondod hogy a kristus a mi biránk.?
[365] F Ezt a kristus. és az Apostolok mondgyák nékünk. A kristus maga ditsöségében fog el jöni. hogy meg itéllye az embereket., Az Atya Isten, az ö Fiát birájává tette az eleveneknek, és a holtaknak.
K Miért mondod hogy a kristus kezdöje. és el végezöje. hitünknek?
[366] F Ezt szent pál mondgya, meg akarván velünk értetni. hogy a kristus adgya nékünk kegyelméböl a hitet. ö teszi azt tekélletesé, és öis tartattya azt meg velünk mind végig.
K Miért mondod hogy a kristus lészen a mi ditsöségünk és boldogságunk az égben.?
F Mert az örök élet abbol áll. hogy meg üsmérjék a valoságos Istent. és a kristust, akit az Atya küldötte el. A szentek boldogsága amenyekbe az, hogy láttyák, szeretik, és birják örökösön [367] akristust. ök véle meg válhatatlan egyeségben vannak, ugy hogy a mint szent pál mondgya, a kristus minden mindenben. és mindeneknek minden.
20 Articulus.
Hogy miben. és mi formában példánk nékünk e földön a Kristus.
K Miért mondád hogy a kristus tsak azoknak lészen boldogsága menyekbe, a kik ötet követni fogják mint példájokot eföldön?
[368] F Ezt a kristus mondgya, és ö utánna szent pál. és atöb Apostolok is mondgyák., akristus azt mondgya, hogy A ki én utánnam akar járni. mondgyon ellene magának, visellye kereszttyét, és kövesen engemet
[369] Meg másut azt mondgya, nem nagyob atanitvány a mesternél, sem az szolga az uránál; elég a tanitványnak hogy olyan légyen mint a mestere. és a szolgának mint az ura.
[370] szent Pál azt mondgya. hogy A kiket elevé meg üsmért, elevé is el rendelte hasonloká lenni [371] az ö Fia ábrazattyához. Mint hogy a földi embernek ábrazatyát. viseltük, viselyük [372] amenyeinek is ábrázattyát. meg másut Hogy lekel tennünk az elöbbi élet szerént valo embert, aki is földi ember, és az új emberben kel öltöznünk aki akristus tudni illik. amint [373] magais mondgya másut hogy ellene kel. mondanunk a világi rosz kivánságoknak. és a kristushoz kaptsolnunk magunkot, tanitási szerént kel élnünk, és követnünk kel példáit.
[374] Szent János azt mondgya, hogy hasonlo életet kel élnünk mint a melyet élt akristus a földön. egy szoval. semit szükségesebnek nem látunk a szent irásban, mint azt hogy a kristust [375] kövesük mindenben, mint példánkot.
K Leg inkáb miben kel ugy tekéntenünk akristust mint példánkot?
F A kristus életében vannak olyan dolgok a melyeket kel követni minden keresztyének, akár minemü renden lévö legyen, vannak meg olyanok amelyeknek követése, a külömbözö alkalmatoságokon, abelsö, vagy a külsö indulatokon áll, példának okáért aközönséges hivek nem követhetik a kristust tanitásában, és prédikálásában, de nintsen olyan renden lévö aki ne tartoznék valamely részit akristus életének követni mint példáját.
K Melyek azok a dolgok amelyeket kel követni minden renden lévö keresztyénnek a kristus életében.?
F 1. követnünk kel ötet abban hogy ö meg vetette az érzékenységbéli dolgokot, a kevélységet, a haszontalan dolgoknak tudását, vagy látását., a fösvénységet.
2. ö egyedül az Istenhez ragaszkodot, mindeneket az ö ditsöségiért, és az ö ditsöségire tselekedet. ez is rövideden minden kötelesége egy keresztyénnek, ebben az indulatban kel lenni mindennek, gazdagnak, szegénynek, királynak, urnak, szolgának. minden tartozik akristus példájára nem a világhoz. hanem tsak az Istenhez ragaszkodni.
K Melyek azok adolgok, amelyeket kel követni akristusban különös rendekben és hivatalokban?
F Hogy erre a kérdésre meg lehesen felelni, igen sok féle hivatalokot és rendeket kellene meg visgálni. mind külön külön, de azt most nem tselekeszük, mivel még ezután ebben a munkában minden féle renden és hivatalban lévönek köteleségiröl eleget fogunk szollani, hanem itt tsak azt mondgyuk közönségesen., hogy az Évangyéliumban amelyet szorgalmatoságal kel olvasni. minden keresztyén meg találhattya ki ki azokot arendeket. és példákot, a melyeket követni kel., akristus /:példának okáért.:/ meg mutatta a maga személyében a királyoknak., és mind azoknak akiknek ahatalom adatot kezekben, hogy tsak az Isten ditsöségire, és az alattok valojoknak üdveségekre kel élni azal ahatalomal.
A pásztoroknak meg mutatta hogy fel kel magokot áldozniok ajuhokért, azokot kel szeretni, üsmérni, oktatni, azok elöt kel járni, ne az emberektöl félyenek. hanem tsak egyedül az Istentöl., tsak az igazsághoz kaptsollyák magokot, avilág itéletit, igéretit, és fenyegetésit meg vessék.
A prédikatoroknak meg mutatta. hogy hasznok keresök ne legyenek, hanem alázatosok, hogy ne a palotákot, és a nagy renden lévö halgatokot keressék, hanem a hová az Isten hija öket. oda menyenek, vagy a falukban, vagy a városokban, és hogy némelykor, sokal nagyob gondal kel fel keresni egy szegény goromba bünöst, egy olyan embernél. a ki nagy tiszttségben és bövölködésben vagyon.
Elé lehetne számlálni a töb renden. és hivatalban lévököt is. és elejekben adni az uraknak, és szolgáknak, a mester embereknek, az Atyáknak, és Anyáknak, a gyermekeknek, aszegényeknek, és gazdagoknak, abetegeknek, nyomoruságban lévöknek, az el hagyatattaknak, mind ezeknek mondom, elejekben lehetne adni hogy miképen kövessék akristust mind ezen külön külön fele állapotokban és rendekben, detsak az Évangyeliumot olvasák. figyelmeteségel. és abban fel talállyák akár mely hivatalban. és rendben legyenek, de az irás szerént, egyaránsu indulattal. és hajlandoságal kel lennünk akristuséhoz, ugy itéllyünk mindenekröl valamint ö, ugy beszélyünk, szenvedgyünk, tselekedgyünk valamint ö., ezeket is foglallyák magokban szent pálnak ezek a szavai. hoc sentite invobis quod et in Christo Jesu, [376] legyetek olyanok mint akristus volt. egy szoval oly telyeseknek kel lennünk akristusal., hogy valoságal el mondhasuk. hogy ö éll mi bennünk. valamint szent pál mondgya magárol., Én élek, vagy is inkáb nem én élek., hanem akristus él bennem.
VI Rész.
A szent lelekröl. és a keresztyéni vallásnak fel állitásárol
Elsö Articulus.
A szent Léleknek le szállásárol.
K A kristus menyben menetele után hová menének az Apostolok.?
F Mindnyájan viszá térének Jérusálemben. és a parantsolat szerént mind addig ót maradának, valamég a szent Lélek le nem szálla.
K Mit miveltek mind addig?
F Magános életet eltenek, de föképen az imádságban foglalták magokot
K Mitsoda idöben. és hány orakor szálla le reájok a szent Lélek?
F kilentz ora tájban regel, áldozo tsötörtök után tizedik napon. és ötvenedik napon a kristus fel támadása után, a mely napon a pünkösdöt illették a sidok.
K Miért akará az Isten hogy a szent Lélek a sidok pünkösdgyekor szállana le?
F Azért hogy jobban ki tessék avaloság a melyet jelenti vala a satoros innep, mert mivel hogy a sidok egyiptumbol valo ki menetelek után ötven nap mulva vettek az Istentöl Mojses által a kö táblára irot törvényt, az Isten azt akará hogy a szent Lélek le szálván, az embereknek szivekben irja a törvényt, ötven napal azután hogy a kristus meg válta bennünket az ördögnek rabságábol fel támadása által.
K Miképpen szálla le a szent Lélek az Apostolokra?
F Nagy zugás hallaték mint a szeleknek zugási,, a mely bé tölté aházat a melyben valának. mindnyájan atanitványok. a Boldogságos szüzel. azonal tüzes nyelvek szállának mindenikére. és bé töltetének szent Lélekel.
K Mit értesz azon, hogy az Apostolok bé töltetének szent Lélekel.?
[377] F Azt értem hogy a szent Lélek a szent Háromságnak harmadik személye, aki is kristus lelkének, és igazság lelkének neveztetik, reájok leszálván, öket meg ujitá, és bennek lakozék.
K Mitsoda változást tett a szent Lélek, az Apostolokban?
[378] F Egészen újj embereké tevé öket, mert. 1. ujj világoságal. Isteni szeretettel. buzgoságal., erövel, és jó erkölcsel. bé tölté öket. akik is annak elötte. gyengék. és homályos elméüek valának,
2. Minden féle nyelveknek szollására valo ajándékát adá nékik, hatalmat ada atsuda tételekre, [379] noha ökk annak elötte tudatlanok valának, és leg aláb valok a nép közöt.
K Az Apostolok tsak magokért vevéké a szent Lelket?
[380] F ökk azt azért is vevék hogy azt közöllyék ajándékival. és hasznaival együt., mind azokal akik hinni fognak akristusban ö általok. vagy hellyekben lévök által,
K Mikor veszik ahivek a szent lelket., az Apostolok. vagy a helyekben lévök által.?
F veszik annak sengéjit akereszttségben. de föképen azt veszik abérmalás szenttségiben.
K Mitsoda hasznot tészen a szent Lélek ahivekben kik azt veszik.?
F Az Isteni szeretetet önti szivekben, valamint az Apostolokéban, buzgoságot, eröt, és jó erkölcsöt ólt beléjek., de nem adgya nékik mindenkor azt a nagy tudományt. atsuda tételekre valo ajándékokot, mert azok a rend kivül ajándékok szükségesek lévén. eleinte., a [381] nemzettségek meg térésekre valo nézve. és a jövendölések bé tellyesedésekre. mostanában nem szükségesek, mint hogy a vallás meg gyözhetetlen igazságokal. állitatot fel.
K A proféták meg mondották valaé a szent léleknek le szállását.
F Igen is. meg. mindgyárt a szent Lélek vétele után szent Péter a sidoknak kezde prédikállani. [382] meg mutatván nékik hogy Jóel. proféta meg mondotta volt azt a nagy dolgot a melyet ökk ugy tsudállyák vala..
2 Articulus.
Az Apostoloknak prédikálásokrol: sok szamu sidoknak. meg térésekröl, és atöbbinek büntetésekröl
K Mit tselekedének az Apostolok azután hogy a szent Lélek reájok le szálla?
F A kristus parantsolattya szerént, az Évangyéliumot prédikállák a sidoknak, a samaritánusoknak, és azután apogányoknak.
K Mit értesz azon midön azt mondod, hogy az Apostolok az Évangyéliumot prédikállák?
F Azt értem 1. hogy ki hirdeték az embereknek a jó hirt. hogy az egész emberi nemzet meg ujitatot volna a kristus által,, és az Istenel meg békéltetett volna., 2. ki hirdeték a kristusnak tsudálatos életét, halálát. fel támadását, és menyben menetelét, a melyeknek ök bizonysági voltanak., egy szoval mind azokot az igazságokot a melyekre tanitotta volt akristus öket.
K Miért nevezik ezt Évangyélium predikálásának?
F Mert ez a szó Évangyélium. görög szó. a mely tészen jó hirt nem is lehete boldogab hirt hirdetni az embereknek., mint azt hogy a meg békéltetésnek titka bé tellyesedet volna, és minek utánna anyi sok ideig zárva let volna, a menyeknek kapuja nékik meg nyitatot
K Miért akará a kristus hogy elöször az Apostolok a sidoknak prédikállyák az Évangyéliumot?
F Azért mert a sidoság az Isten népe vala., Ábrahámnak maradékja, akivel szövettséget tet volt az Isten, a Messiás nékik volt igéretben, ök is voltak meg tartoji az Isten törvényének., és a jövendöléseknek
K A sidok meg téréneké az Apostolok prédikálásokra?
F Sok számuan közüllök meg térének., szent péter tsak egy napon három ezeret téritte meg közüllök. más alkalmatoságal egyszers mind ött ezeret, atöb Apostolok is sok számuakot [383] téritének meg, és azoknak számok kik meg térnek vala minden nap nevekedék, de nagyob része a népnek a proféták jövendölések szerént ahihetetlenségben marada.
K Mitsoda életet élnek vala a sidók, kik keresztyéneké lettenek?
F Igen szent életet éltenek, mindnyájoknak egy szivek. és egy lelkek vala, ajoszágokot oly kevésre betsüllék hogy azokot el adák. és azoknak az árrát az Apostolok lábaihoz tevék. hogy azt ki osztogatnák azoknak, kik szükségben valának. minden közös volt közöttök, oly igen ellene mondottak vala magoknak, hogy örültenek, és boldognak tartották magokot, amidön valamit szenvedhetének akristusért, az ö buzgoságok tsudálatra méltó volt, anapot, és az éttzakát az imádságban töltötték
K Mit tselekedének azok kik meg nem térének?
F Az Apostolokot, és atöb hiveket nagyon kezdék üldözni.
K Az Isten büntetetlen hagyaé a sidoknak vétkeket?
F Nem mert az Isten reájok botsátá mind azon büntetéseket. amelyeket meg jövendölték vala aproféták.
[384] 1. El hagyattatának vakságokban. és keménységekben.
2. Az Isten nem tartá öket többé maga népének. lenni, hellyetek a pogányokot hivá ahitre, [385] hogy azok birnák örökségül országát. amelyet meg veték a sidok,
3. Az ö városokot meg vették, fel prédálták. és el égették. a templomjokot egészen le rontották. a hazájok egészen el pusztula. ki mondhatatlan sok számuakot a romaikak meg ölének, és akik a halált el kerülheték az világra el terjedének, a hol vannak. és lesznek oseás [386] mondása szerént mind világ végiig, király. templom. oltár, és áldozat nélkül, hordozván mindenüt magokal. az Istentöl valo meg vettetéseknek láthato bélyegét.
K Ez az utolsó nyomoruság mitsoda idöben szálla a sidokra?
F Vespásiánus Császár idejében. a kristus halála után harmintz nyolcz esztendövel
K Miért nem akará az Isten hogy tellyeségel el töröltetnének mindnyájan a sidok., hanem hogy el terjedgyenek az egész földre. és hihetetlenségekben meg maradgyanak.?
F Nagy sok fö okokra valo nézve. 1. az egész földre valo el oszlások nagyon segitté a pogányoknak meg téréseket., mivel mindenüvé el vivék magokal a szent könyveket. a melyekböl apogányok meg láták, a jövendöléseknek. bé tellyesedéseket
2. A profetiák olvasása a melyeket mindenüvé el vivék a sidok. oly igen meg gyözé apogányokot, és oly igen meg szaporitá a keresztyéneket, hogy Antoninus császár. aki az ötödik üldözést indittá az Anyaszent egy ház ellen. nem talála más modot abban hogy azt meg gátolhassa és eleit vehesse. mint azt. hogy meg tilttsa büntetés alat a profétiáknak olvasását.
[387] 3. A sidoknak. meg keményedések, vakságok, és meg vettetések., mindenkori bizonyságok akeresztyéni vallásnak valoságárol., mert mind ezeket meg mondották vala aproféták.
4. Az Isten el hagyván a sidokot az által helyt ada a nemzettségeknek hogy az Anyaszent [388] egyházban menyenek., ök valának a vad olaj fák amelyröl szól szent pál de az Isten tellyeségel el nem hagyta a sidokot, hanem tsak egy ideig, mert a midön a nemzettségek közöt [389] valo valasztattaknak számok bételik, akoron a sidok is meg üsmervén magokot. meg térnek. ugyan ez az utolso hozájok valo irgalmasága Istennek, az egyik fö oka. hogy el nem törölte öket.
3 Articulus
Az Évangyéliumnak, a samaritánusoknak, és az után az egész világon lévö nemzettségeknek valo prédikáltatásárol
K A samaritánusoknak mikoron hirdeték az Évangyéliumot?
F. Akoron kezdék nékik hirdetni. a midön a sidok aleg elsö üldözést kezdék az Apostolok, és a hivek ellen. az igazságos dolog volt hogy elsöben az orthodoxus sidoknak predikáltasék az Évangyélium, és azIsten azt akará hogy az Apostolok tsak akor hirdetnék az sismaticus sidoknak., valamicsodások valának a samaritánusok, a mikor azt az elöbbeniek bé nem vennék. erre valo nézveis a midön leg elöbször el küldötte vala a kristus az Apostolit még életében az Évangyélium hirdetésére, meg parantsolta vala nékik hogy ne mennének se a [390] pogányokhoz. se a samaritánusokhoz, akarván. azt, hogy a sidokon kezdgyék el.
K A samaritánusok miképen vevék bé az Évangyéliumot?
[391] F Igen nagy örömel. és sokan közüllök meg térének.
K Miképen büntettetének meg a samaritánusok közül azok kik bé nem vevék.
[392] F Hasonlo büntetés alá vettetének mint a töb sidok
K Az Apostolok mikor kezdék hirdetni az Évangyéliumot atöb nemzettségeknek?
F Mihent a sidok azt meg veték., a sidok már sok jeleit adták vala dühöségeknek., sok Apostolokot tettek volt fogságban, szent Istvánt az elsö Diáconust meg kövezték volt., ez is volt elsö martyr. közönségesen üldözék a hiveket., Akoron az Isten tudtára adá szent Péternek, az Apostolok fejének. hogy ideje volna a nemzettségeknek prédikállani az Évangyéliumot. [393] szent Péter engedelmeskedék, és egy Cornélius nevü kapitány. volt az á boldog. a pogányok közül., a ki leg elsöben meg világositaték. az Évangyélium világoságával.
K Mitsoda tartományban prédikállák az Apostolok. a pogányoknak az Évangyéliumot.
[394] F Azokon a pogányokon kezdék el. akik judeában valának., de azután el oszlának az egesz földre. hogy tanittsák. és meg keresztellyék. a nemzettségeket a kristus parantsolattya szerént
K Az Apostolok közöt. nem volté valamelyik a kit az Isten különösön választot volna hogy az [395] nemzettségeknek hirdese az Évangyéliumot.?
F volt., mivel szent Pált; az Irás., a nemzettségek Apostolának, és Doktorának nevezi.
Ez a nagy Apostol. nem volt látható bizonysága. a kristus életének. és tsuda tételeinek., valamint a töb Apostolok, az ö meg térése. és az Apostolságra valo hivatása tsudálatoson volt, a keresztyeni vallásal igen ellenkezet, és annak fö ellensége volt. az Isten tsudálatosan meg téritette. a kristus fel támadása, és a szent Lélek le szállása után, nagy kegyetlenségel üldözi [396] vala az Anyaszent egyházat, a midön akristus néki meg jelenék, és Apostolá választá. nem volt egy is a ki nálánál hasznosaban prédikálotta volna az Évangyéliumot, és aki nevezetesebbé tette volna magát abuzgoság, az irások., amunkák, és a szenvedések által.
K Az Apostolok tetteké nagy hasznot a nemzettségeknek prédikalván az Évangyéliumot?
F olyan nagy hasznot tettek, hogy a bálványozást el rontották. a melyben az egész világ el volt merülve., és hogy fel állitván. a kristus vallását, az igaz Istennek üsmérettségit. és szolgálattyát fel állitották., A mi Atyáink bálványozok voltanak., mi pedig keresztyének vagyunk, imé ez a haszna az Apostolok predikállásinak.
K Az Apostolok miképen vihették végben azt a nagy hasznot?
F A szent Lélek ereje által, aki hathatosá tette prédikálásokot., tsuda tételeket, szent életeket, és halálokot, hogy bizonyságot tegyenek az igazságrol. melyet hirdettek., Tellyesek lévén. azal az Isteni tüzel, a mely fel gerjesztette volt sziveket, hasonlok valának, mondgya szent Agoston [397] a meg gyulladot fához, a melyet mindenüt el vetvén, és minden helyekre el vivén, végtire meg gyujtotta a világnak nagy roppant erdelyét, és bé töltötte a földet világoságal és az Isteni léleknek tüzével.
K Az Apostolok meg téritettéké ök egyedül. az egész földet.?
F Azok a meg téritések vagy ö magok által, vagy a tanitvánnyok vagy azoknak utánnok valojoktol let meg. Az ö beszédek. az egész földre el vitetet. mondgya szent Agoston, noha még az Anyaszent egyház. ne terjedet legyen is el az ö idejekben, az egész földre. az [398] Apostolok tanitványi, követték az ö prédikállásokot és tsak azokot hirdették. a miket az Apostolok
4 Articulus.
A keresztyéni vallásnak az üldöztetésekben valo fel állitatásárol.
K A keresztyéni vallásnak valánaké ellene mondoi fel állítatásakor?
F Igenis valának, mert mindenüt nagy üldöztetésekben kelleték fel állitani. de mindenüt vett [399] eröt, az emberi hatalmon. ugyan ez is tészi tsudálatosá fel állitását, és ebböl ki tettzik. hogy a világnak meg térése nem az embereké, hanem az Isten munkája volt.
K A keresztyéni vallásnak minden emberi hatalom nélkül valo fel állitatása, meg valaé mondva a proféták által.?
F Igen is mivel Danielnél ezt világosan jelenti. a követske, mely magátol el válván ahegytöl. [400] azután lassanként nagy hegy lett belölle. mely el fogá az egész világot. és maga alá veté az egész birodalmakot.
K Az Apostolok. és az ö tanitványi miképen viselék magokot az üldözésekben.?
F senki közüllök nem zugolodék. se magát nem oltalmazá, hanem bölts oktatásokal., és irásokal bizonyittyák vala meg ártatlanságokot, és a keresztyéni vallásnak igaz voltat. mindnyájan nagy békeséges türésel szenvedék. az igazságért a kinokot, és a kegyetlenségel valo halált.
K ki indittá fel. az üldözéseket?
[401] F Az ördög. mivel meg akará tartani hatalmát az embereken. és ellene allani akristus hatalmának.
K Az ördög kik által gerjeszté fel az üldözéseket?
[402] F A sidok. a pogányok. a Császárok. a fejdelmek. és az egész emberi hatalmok által.
K A világi hatalmasok miért üldözék a kristus Anyaszent egy házát.?
F Mert akeresztyéni vallás, ellene állot az ö rosz kivánságoknak., az emberek az ördögtöl ingereltetvén, nem szenvedheték hogy az ö akarattyok szerént valo életyeket meg változtasák, a fejdelmek világi okokért is kezdék üldözni akeresztyéneket
K Az ördög véghez vihetéé hogy el törölhese a kristus vallását.?
[403] F Nem, de söt még gyalázattyára válék szándéka, mivel az üldözéseket melyeket támaszta, nem hogy fogyasztották volna. de söt még szaporitották a kristus tanitványit.
K Az üldöztetések miformában szaporitták a kristus tanitványit.
F A meg számlálhatatlan martyrumokal. és azoknak számokal. kik tsudállyák vala a martyrumságra valo nagy bátorságokot
Magyarázat.
Martyr. e görög szó, a mely bizonyság tételt teszen. tehát martyrumságot szenvedni. nem egyéb, hanem halált. vagy kint szenvedni. akristusrol. vagy az igazságrol valo bizonyság tételért. azoknak pedig számok meg számlálhatatlan.kik meg holtak. vagy kint szenvedtek az igazságért.
K A martyrumok miképen szaporittyák vala a hivek szamát. nem fogyaszttyak valaé inkáb halálokal.?
F Ugyan halálokal szaporittyák vala a hivek számát, mivel egy martyrnak példájára valo nézve. gyakorta sok szamu pogányok térnek vala meg. tertullianus jól mondá, hogy a martyrumnak vére. a keresztyénségnek magja. mivel egy mag helyet a ki meg holt. száz termet helyében. az Evangyélium szerént.
K Menyi ideig tarta az üldözés?
[404] F Három száz esztendeig. mind addig valamég Constantinus császár. keresztyéné nem lett; azután atöbb fejdelmek is kéresztyén vallásra állának
K A keresztyéni vallást üldoztéké mind azok a császárok kik uralkodtanak akristus halála után. Constantinusig?
F Nem mindnyájan, az Isten meg sem engedé hogy az üldözések hoszasok legyenek. ahaboruságot gyakorta meg tsendesitette. azért hogy a hivek egybe gyülhesenek, és rend tartást tehessenek,. az elsö három saeculumok alat. tizenkét rendbéli üldözéseket látunk
K kik valának tehát azok a CSászárok kik üldözék akeresztyéneket?
F Leg elsö vala Néro. aki parantsolatot ada ki az üldöztetésre. Anno Domini 64. és tarta ez az üldözés. 68.ig. a melyben meg hala ez a császár.
A második üldözést kezdé Domitianus császár. Anno Domini 90. és tarta ennek afejdelemnek haláláig.96.
A harmadik üldözést kezdé Trájánus Császár. Anno Domini 97. ez a Császár parantsolatot nem ada ki a keresztyének ellen. hanem tsak a gyülekezetet tiltá meg közöttök, de a gubernátorok meg öleték azokot kik egyben gyülnek vala az Isteni szolgálatra. végtire a Császár meg tudván hogy a keresztyének anyin mennének a halálra hogy még hohért sem találhatnának meg öletetésekre. el hagyatá azüldözést 116.
A negyedik üldözést kezdé Adriánus CSászár., Anno. Domini 118: emeg tilta minden féle uj vallást. nem nevezvén a keresztyéni vallást, nyolcz esztendö mulva meg tiltá hogy ne kinoznák a keresztyéneket mind azon által haláláig tarta az üldözés ugy mint 137.
Az ötödik üldözes kezdödék Antoninus császár alat, 138 ban. enoha parantsolatot ada ki 153. hogy meg szünnék az üldözés. mind azon által a fö tisztek hamiságok miat., még 156. elég martyrok valának.
A hatodik kezdödék Marcus Aurelius császar alat 161 ben. és ennek a Császárnak parantsolattyábol meg szünék az üldözés 174 ben
A hetedikét kezdé Severus. 199. és tarta ennek a Császárnak haláláig ugy mint 211 ig.
A nyolczadikát kezdé Maximinus 235 ben. ez a császár noha tsak apüspökököt parantsolá meg öletni, de a gubernátorok a több egy házi renden lévököt is oda számlálák. és meg öleték akiket kaphatának. ez az üldözés ennek a Császárnak halálával végezödék el. 238 ban
A kilentzedikét kezdé Decius császár. 249. amely nagy kegyetlenségel tarta 251 ig. a melyben nyomorultul meg hala ez a Császár.
A tizedikét. valérianus és Gallianus császárok kezdék. 257 enagy kegyetlenségel tarta negyed fél esztendeig.
A tizen egyedikét kezdé Aurelianus császár. 273.ban és vege lett. 275 ben.
A tizen kettödikét kezdék Diocletianus és Maximianus császárok. 303 ban. Galerius császár a ki Diocletianus helyében következék, el hagyatá üldözéseket, 310 ben. de halála után [405] Maximinus el kezdeté 312 ben. Licinius császár nagy kegyetlenségel követé 316 tól fogvást. mind adig valamég Constantinus ura nem lévén a birodalomnak., a ki is az Anyaszent egy házat nagy nyugodalomban tévé. a keresztyeni vallásra térvén magais.
De azt jó meg tudni hogy mind azok a Császarok kik az Anyaszent egy házat üldözék. veszedelmes halálal holtak meg.
K Constántinus CSászártol fogvást az Anyaszent egyház volté üldöztetésekben?
F Igen is volt mert ö utánna nagy kegyetlenségel és hamiságal. üldözé Juliánus apostata CSaszár; de még ezen császár után is üldözteték. vagy a pogányoktol vagy a sidoktol. vagy az eretnekektöl. vagy arosz keresztyénektöl. az Anyaszent egy ház soha nem volt, nem is lészen, [406] ezen valamelyik üldöztetések nélkül. a mint azt meg fogjuk mutatni, és ezek a különösön valo üldoztetések az anti kristus közönségesen valo üldöztetésin végezödnek el. tsak világ végin.
VII Rész
Az Anyaszent egy házrol.
Elsö Articulus
Hogy mi légyen a kristus Anyaszent egy háza. Annak láthatoságárol., és hogy mitsoda külömbségel külömböztetik meg a töb gyülekezetektöl.
K Minek neveztetet az a gyülekezet a mely akristus vallására állot?
F keresztyéni. vagy Catholica Anyaszent egyháznak, vagy is egy szoval. Anyaszent egyháznak..
Magyarázat.
A hivek leg elöbször Antiochiában neveztetének keresztyéneknek, mivel az Apostolok [407] tanitványi a sidoktol valo üldöztetések miat. el szélyedvén, oda menének hirdetni az Évangyéliumot, szent Péter, az Apostoloknak feje ót is allitotta vala fel egy darab ideig az ö Apostoli székit. a melyet azután romában állitá fel. maradando képen.
Ez a szó keresztyén. akristus tanitványit teszi, eszerént hivatatnak mind azok kik meg kereszteltettek, és a kristusban hisznek.
Ez a szó Ecclesia. görög szó. mely gyülekezetet, társaságot. teszen. de közönségesen a helyet is annak hiják. a hová gyülekeznek.
K Mitsoda az Anyaszent egyház.
[408] F Nem egyéb hanem a hivekböl és a pasztorokbol álló társaság., a mely meg egyezvén akristusban, egy testé lettek ö véle, a mely testnek ö feje.
Ecclesia plebs sacerdoti adunata, et pastori suo grex adhaerens.
Magyarázat.
Ez a magyarázat az egész Anyaszent egy házat illeti, a melyben foglaltatnak a meny országban lévö boldog lelkek, a purgátoriumban szenvedö lelkek, és ahivek kik eföldön élnek, mivel közönségesen minden hiveknek a feje a kristus. és ö benne meg egyesültek, hogy tsak egy testek lennének,
Ennek az egy testnek, egy nehány tagjai vannak. Ennek a kristusban meg egyezet társaságnak. egy nehány ágai vannak, a melyek. a Menyei Anyaszent egyház. a purgátoriumi Anyaszent egy ház. és a földön valo Anyaszent egy ház. eztet lehet ugy tekénteni, vagy a Mojses törvénye elött valot. vagy a törvény alat valot. vagy a kristus eljövetelétöl fogva valot, de jól mondván, tsak az Evangyélium prédikálásátol fogvast neveztetik ez a társaság Anyaszent egy háznak, és ugyan ezen értelem szerént valo Anyaszent egy házrol. az az. a keresztyéni Anyaszent egy házrol akarunk it fö képen beszélleni.
K Mitsoda a keresztyén Anyaszent egy ház?
[409] F Az. ahivekböl álló társaság, a kik egyenlö hitet tartanak, akik egyenlö szenttségekben részesülnek, az igazán valo pasztorok alat vannak, akiknek láthato fejek a pápa. a romai püspök. szent péternek succesora, és a kristusnak földön lévö helytartoja.
Magyarázat.
Azt mondám Hogy a hivekböl álló társaság. mivel. az olyanoknak társasága., kik a kristusban hisznek.
Kik egyenlö hitet tartanak. mivel az Anyaszent egy ház. nem üsmeri az olyanokot fiainak lenni. kik meg elegyittik ahitet,
Egyenlö szenttségben részesülnek. mivel azok által lesznek a hivek egy testé akristusal. és lesznek egyeseké magok közöt.
Az igazán valo pasztorok alat; akiknek fejek a pápa., az olyan el rontaná az egyeségnek kötelét. a melyet tett akristus az Anyaszent egy ház tagjai köziben., hogy ha pasztorinak nem üsmerné azokot, akiket arra rendelte hogy az Anyaszent egyházát igazgassák.
K Ez a társaság láthatoé.?
F Igen is mivel az irás a hegyhez hasonlittya. a kristus azt mondgya hogy minden embereknek [410] kel engedelmeskedni az Anyaszent egyháznak., szent pál rendet szabván Timotheusnak [411] hogy miképen visellye magát abban a társaságban., azt. az igazság fundámentumának. és oszlopának nevezi. ugyan ezen Apostol azt mondgya hogy a szent Lélek. az Püspökököt. az Anyaszent egyház igazgatására rendelte
K Az Anyaszent egy ház nem a választottak társaságábol állé. a mely társaságot tsak egyedül az Isten üsméri, tehát ez a társaság láthatatlan?
F A valo hogy a választottak leg kedveseb részei az Anyaszent egyháznak., a választottak mindnyájan az Anyaszent egyházban vannak, vagy lésznek halálok elött. a melyen kivül nintsen üdveség, de a földön lévö Anyaszent egy ház. a melyröl vagyon itt a szó. nem tsak a választottak társaságábol áll, hanem a mint a szent Atyák mondgyák, a jó magbol. és konkolybol; a jókból, és gonoszokbol., és tsak a világ végin tisztittatik ugy meg, hogy tsak a választottak társaságábol állyon.
K Hogy ha láthato az Anyaszent egy ház miért teszünk rolla hittel valo vallás tételt. hogy fent vagyon. ezekel a szokal. hiszem az Anyaszent egyházat., azt nem kel hinni a mit látunk.?
F Mi látunk egy dolgot. és mást olyat hiszünk a melyet nem látunk., mi láttyuk a láthato társaságot, és azt hiszük hogy az a társaság az Isten Anyaszent egyháza. amely mindenkoron meg fog maradni tisztán ahitben. a kristus igerete szerént, a kristust látták, de azt hinni kelletet hogy ö légyen akristus; mi láttyuk a szenttségeknek külsö jeleit, de hinnünk kel hogy azok büneinknek botsánattyát munkálodgyák
K Sok olyan társaságok vannak kik igaz Anyaszent egyháznak mondgyák magokot, ugy mint a görögök.. kik scysmathicusok, a lhuteránusok, kálvénisták., az Angliai protestánsok. mind ezek közöt mitsoda jelekröl lehet meg üsmérni. melyik az igazán valo Anyaszent egyház?
F Négy féle jelekböl lehet azt meg üsmérni. a melyek. a szent irás, és a trádiciok szerént. meg külömböztetik az Anyaszent egy házat. a scysmathicusoktol, és a hereticusoktol, azok a jelek pedig ezek.az Anyaszent egyház, Egy, szent, közönséges, és Apostoli.
A mely társaságra illik ez a négy bélyeg. a minden bizonyal a kristus Anyaszent egy háza, atöbb társaságok pedig a kikre nem illik. a hamis ecclesia.
Azt pedig meg mutattyuk hogy tsak egyedül a közönséges Anyaszent egyházra, akik közönségesen Romai Anyaszent egyháznak nevezik. illik ez a négy bélyeg. a [412] Constancinápolyi symbolum, a melyet a több közönségesen valo Conciliumok követték.. azt mondgya hogy az Anyaszent egyház. Egy, szent. közönséges. és Apostoli.
2. Articulus.
Az Anyaszent egy háznak egyes voltárol., és annak külömb, külömb féle tagjairol.
K Miért mondod hogy az Anyaszent egy ház egy?
F Mert a hivek. a kikböl áll. társasága, tsak egy testben foglaltatnak, tsak egy fejek vagyon, [413] egy lelkek. a ki élteti ezt a testet, és ennek a testnek. mindenik élö tagja egyet hiszen. egyet remél. egy jókban részesül.
K kitsoda a feje az Anyaszent egy háznak.?
F A kristus annak láthatatlan feje. és a Pápa, ugy mint szent Péternek succesora. láthato feje eföldön.
Meg mutattuk ennek elötte hogy a kristus láthatatlan feje az Anyaszent egyháznak., meg fogjuk azt mutatni ide aláb. hogy a papa annak láthato feje.
K Mitsoda lélek. élteti. és igazgattya az Anyaszent egyháznak testét?
F A kristus Jesus lelke. az igazságnak lelke, a fönek lelke. a mely el terjed a tagokra. és [414] egymásal meg egyesiti, annak a léleknek kel. világ végiig éltetni és igazgatni az Anyaszent egy házat. a kristus igéreti szerént. szent pál azt mondgya. hogy az Anyaszent egy háznak. egy teste. és egy lelke vagyon, a mely élteti. és eleveniti azt a testet
K Miért mondod hogy a hiveknek a kikböl áll az Anyaszent egyház; tsak egy hitek vagyon.?
F Ezt szent pál mondgya., ugyan erre valo nézve is vetette el mindenkor magátol az Anyaszent [415] egy ház az olyan tagjait; kik különös hitet akartak tartani., mivel azt akarja hogy az egész tagjai egy hitben legyenek
K Miért mondod hogy a hiveknek akikböl áll az Anyaszent egyház. egyenlö reménségek vagyon?
[416] F Azt szent Pál mondgya, hogy mindnyájan egyenlö boldogságra hivatattunk.
K Miképen mondod azt hogy a hivek a kikböl áll az Anyaszent egyhaz: egy jokban részesülnek?
F Mert a kegyelmek. a szenttségek. az imádságok. a jó tselekedetek. olyan közös jók. a melyekben a hivek mindnyájan részesülnek.
K Miképen nevezik ahivek társaságát kik az égben uralkodnak akristusal.
F Gyözedelmes Anyaszent egyháznak menyei Jérusálemnek, az Isten városának, a választottak anyaszent egyházának
Magyarázat.
Ezt a társaságot gyözedelmes Anyaszent egyháznak nevezik.. mert az olyanoknak társaságábol áll, a kik gyözedelmeskednek a kristusal. Menyei Jérusalemnek, mert jérusálem városa. és a templom, ezt a társaságot jelentették Az Isten városanak, mert az Isten ót mutattya ki az ö ditsöségit leg nagyob fényeségel. ugyan azért is mondgyák hogy az Isten a menyekben lakik., A választottak Anyaszent egy házának, mert oda tsak a választottak mennek bé.
K kikböl áll, a gyözedelmes Anyaszent egy háznak társasága?
F A kristus Jesus; A Boldogságos szüz. az Angyalok. és a szentek társaságábol.
K Miképen nevezik azoknak a lelkeknek társaságokot kik a purgátoriumban szenvednek?
F szenvedö Anyaszent egy háznak, mivel azért szenvednek, hogy eleget tehesenek az Isten igasságának.
K Mikepen nevezik a földön lévö hiveknek társaságokot?
F Vitézkedö Anyaszent egyháznak, mivel valamég a földön lészen., mindenkor kel viaskodni.
Hogy meg lehesen erre a kérdésre felelni, szükséges. meg tekénteni a földön lévö Anyaszent egyháznak, három féle idöben valo létit. 1. az Ádám vétke elöt. 2. a vétektöl fogvást. a kristus el jöveteléig. 3. A kristus el jövetelétöl fogvást.
A vétek elött. minden embereknek az Anyaszent egyház tagjáva kelletet volna lenni, azert teremtettek volt hogy örökké valo boldogok legyenek, és tsak egyedül avétek távoztathatta el öket a menyektöl
Ádám, és Eva, el veszték magokért, és a maradékokért. azt a közt, a mely vala nékik az örökös boldogságban, ki is üzetének a paraditsombol. De az Isten irgalmaságot tett vélek. meg váltot igérvén nékik a kinek érdemi által, az emberek a vétektöl fogvást az Isten kegyelmében viszá terhettenek., és meg nyerhették az örökös boldogságot, de ugy, hogy ha szentül éltenek, és remélettek abban a meg váltoban., ez igy lévén. a kristus elött, mind azok, akik meg tartották a természetnek törvényét. és a kik reménlettek a meg váltoban, valoságos hivek voltak, és következendö képen. a kristus Anyaszent egy házához tartoztanak.
De Ábrahám hivatásátol fogvást, ennek a pátriárkának minden férfiu gyermekeit környül kelleték metélni, és Mojsestöl fogvást. az Izraéliták tartoztanak meg azon kivül a törvény parantsolattyát végben vinni, ugy anyira hogy akoron akristus Anyaszent egy háza két féle személyekböl állot. 1. A sidokbol, a kik a Mojses törvénye alat éltenek, ezt nevezik synagoganak, 2. A nemzettségekböl. a kik várták a messiást. és a természet törvénye alat éltenek., némellyek ezek közül környül metéltetik vala magokot, és akoron tartoztanak a törvényt meg tartani, és a sidó Anyaszent egyházhoz tartoztanak, De ha szinte nem voltanak is környül metéltetve. a héjaval. igaz hivek voltanak. és a kristushoz tartoztanak, hogy ha az egy Istenben hittenek, és a meg váltot várták, ezen okra valo nézve is hogy a Jérusálemi templomban volt különös hely a nemzettségek számokra, akik oda mennek vala imádkozni,. ez a hely el vala kö fallal rekesztve. a helytöl, a hol. a sidok voltanak a templomban, illyen állapotban vala az Anyaszent egy ház a kristus el jöveteléig.
De A kristus el jövetelétöl fogvást már nintsen külömség az Istenre valo nézve. a sidok. és a nemzettségek közöt, Ez a két nép. meg egyesült a kristusban, a ki el vette mondgya szent pál. a kö falat., mely el választotta egymástol, és tsak egy népé tette. melyet nevezik keresztyéni népnek, szükség képen ehez a néphez kel tartozni. a ki mostanában. az Anya szent egy ház tagja akar lenni. de hogy ahoz tartozék. két dolog szükséges
1. szükséges hogy meg keresztelve légyen, mivel a kristus azt mondgya., hogy azok akik nintsenek meg kereszteltetve., a menyekben bé nem mennek, tsak a kereszttség által veszik az eredendö bünért valo botsánatot. ugy anyira, hogy ha ujonan nem születünk abban a szenttségben., a kristushoz nem tartozunk, az ö tagjai nem vagyunk, és ebböl következik hogy az Anyaszent egy házon kivül vagyunk.
2. Nem kel hogy el légyen szakadva az Anyaszent egy ház testétöl., mint párt ütö, és engedetlen fiu, mivel akristus hatalmat adot az Anyaszent egy háznak hogy el vethese a maga testétöl az olyanokot a kik nem akarják az ö hatalma alá vetni magokot.; és azt akarja hogy ugy tekinttsék az ollyan el szakadot hiveket. mint nem keresztyének.et
Ez igy lévén. a vitezkedö Anyaszent egyház. mostanában. a meg kereszteltetet hivekböl áll, és azokból a kik nem exCommunicatusok, a kik a gyülekezetböl ki nem rekesztettek.
1. Ebböl következik, 1. hogy a hitetlenek. és a sidok nem tagjai az Anyaszent egyháznak., mert nem kereszteltettek.
2. Hogy az eretnekek, a sysmathicusok, és a hittöl szakadtak, nem az Anyaszent egy házhoz valok. mert ö magok váltak el az Anyaszent egy ház társaságátol. ezután erröl. bövebben fogunk szollani.
3. Hogy az ExCommunicatusok. nem az Anyaszent egy házhoz valok, mind addig még abban az állapotban maradnak., mivel az Anyaszent egy ház ki rekesztette öket a gyülekezetböl.
4. Hogy a hitetlenektöl. sidoktol. eretnekektöl sysmathicusoktol. vagy exCommunicatusoktol. meg kereszteltetet gyermekek az Anyaszent egy háznak tagjai, mivel az ezektöl fel adatot kereszttség jó. és adgya abünöknek botsánattyát. amint ezt meg fogjuk mondani.
5. Hogy a meg kereszteltetet keresztyének, akár mely. vétkesek legyenek. is. de az Anyaszent egy háznak tagjai., mind addig a még nem exCommunicatusok. mivel a kristus gyakorta [417] tanittya az Évangyéliumban, hogy a földön lévö Anyaszent egy háza. elegyes szalmával. és jó magal., jókal és gonoszokal: és hogy tsak világ végin választatnak el egy mástol.
3 Articulus.
Hogy mitsoda egyeség vagyon az Anyaszent egyház tagjai közöt, és a szenteknek egyeségéröl.
K Mind anyi sok féle tagjai az Anyaszent egy háznak egyeseké egymás közöt?
F Igen is mivel mindnyájan tsak egy testben foglaltatnak, a mely testnek a kristus a feje. ugy hogy valoságal el mondhatni hogy mindnyájan akristus tagjai.
K Az Anyaszent egy ház tagjait mi kapcsollya esze egymásal.?
F Belsö képen akaptsollya öket esze egymásal. hogy mindnyájan egy lélekböl, egy kegyelmekböl részesülnek, és egy láthatatlan fötöl fügenek. külsö képen pedig a, hogy egy hitet vallanak, egyet reménlenek, azon szenttségekel részesülnek. azon pásztoroknak engedelmeskednek, és ugyan egy látható fötöl fügenek.
K Minek nevezik azt az egyeséget a mely az Anyaszent egyháznak egész tagjai közöt vagyon?
F A szentek egyeséginek. Communionak. edeák szó. a mely anyit tészen. mint esze valo kötözés. társaság. közlés, egyeség.
A szentekének., Mert az Anyaszent egyháznak minden tagjai meg szenteltettek a kereszttség által, és szentek mind addig még annak kegyelmét meg tarttyák. vagy ha el vesztvén. a [418] penitentzia tartásal. viszá nyerik, és hogy szüntelen a szenttségre hivatatnak, azért is szent Pál mikor a hivekröl szollot, vagy nékik irt, mindenkor szenteknek nevezi öket.
K Miben áll a szenteknek egyesége?
F két dologban. 1. a belsö, vagy a külsö egyeségben. a mely vagyon az Anyaszent egy ház tagjai közöt, a mint meg mondok.
[419] 2. Abban a közlésben. a melyel közlik az Anyaszent egyháznak tagjai egy másal. a lelki jókót.
K Melyek azok alelki jók. a melyeket az Anyaszent egy haznak tagjai egymásal. közölnek?
F Azok az imádságok. a jó tselekedetek, a kegyelmek., és a szenttségek.
K Tsak a földön lévö Anyaszent egyháznak tagjai közöt vagyoné a lelki joknak közölése?
F A meg vagyon a három Anyaszent egyháznak tagjai közöt is. a földön lévö, a menyben lévö, és a purgátoriumban lévö Anyaszent egy háznak tagjai közöt. mert mint hogy ez a három Anyaszent egyház egy test. mindnyájan is egyenlö jókban részesülnek. anyiban . a menyiben mindenik. ezek közül részesülhet ki ki a maga állapottya szerént. a melyben vagyon.
K Miképen vagyon az imádságokal. és a kegyelmekel valo közlés. a menyekben lévö. szentek, és a földön lévö hivek közöt.?
F Az ugy vagyon hogy mi könyörgünk a szenteknek, és a szentek nékünk kegyelmet nyernek. bövebben beszéllünk ezután arol. a mi a szentek segittségét illeti.
K Miképen vagyon ez a közlés a földön lévö hivek és a purgátoriumban lévö lelkek közöt?
F A jó tselekedetek, imádságok., és a szent áldozatok által, a melyeket ajánlanak ahivek a purgátoriumban lévö lelkekért., ezekröl még bövebben fogunk szollani.
K Miképen vagyon eza közlés. a földön lévö egész hivek közöt?
[420] F ugy hogy mindenek részesülnek az imádságokban, az áldozatban, a jó tselekedetekbe, kegyelmekbe, szenttségekbe, az Anyaszent egyháznak hitében.
[421] 2. ugy hogy ki ki közüllök a mely kegyelmet veszen és jót tselekeszik. azokban részesülnek a többi is
K Azok kik halálos vétekben vannak részesülneké a szentek egyeségében?
F Hogy meg lehesen erre a kérdésre felelni, azt meg kel tudni. hogy a szent Lélek nem lakozik kegyelme által a halálos vétekben lévö lelekben. és hogy az olyan lélek. lelki képen meg holt Isten elött.
Egy olyan ember aki halálos vétekben vagyon nem tartozik tehát már ugy akristushoz, mint egy élö tag. de a kristushoz tartozhatik még. mint egy olyan meg holt tag a ki külsö képen az ö testéhez vagyon kötelezve a mint ide fellyeb meg mondok. és valamiben. belsö képen is lehet ahoz kötelezve. a hit, és a reménség által., De ha az a bünös tellyeségel el vettetet az Anyaszent egy háznak egyeségétöl. a nagy exCommunicatio által, akor ugy mondván nem tartozik az Anyaszent egyházhoz., a ki is titkos teste a kristusnak, ez igy lévén, azt mondom. hogy a keresztyének ha szinte halálos vétekben vannak, is. de vagyon részek. sok dolgokban a szentek egyeségében, mind addig még az exCommunicatioban nem esnek, valo hogy meg holt tagok. de mind azon által az Anyaszent egyházhoz vannak kötelezve. mert azon hitet vallanak, azont reménlenek, külsö képen azon pásztoroknak engedelmeskednek, részt tartanak ugyan azon szenttségekhez. és az Anyaszent egy ház által. sok. külsö. és belsö segittségeket vesznek meg térésekre.
K kitsodák azok akiknek részek nintsen. se abelsö se akülsö egyeségében a hiveknek.?
F 1. Az olyanok. akik soha tagjai nem voltanak az Anyaszent egy háznak, 2. akik attol el valnak szán szándékal. 3. azok, akiket az Anyaszent egyház ki vetette társaságábol., de hogy [422] világosaban meg mondgyam. 1 a sidok, és a hitetlenek, 2. az eretnekek, es a sysmathicusok, ahit tagadok, 3. az ExCommunicatusok.
K Mit értesz az eretnekeken?
[423] F Értem azokot kik vakmerö képen ragaszkodnak olyan tanitáshoz., a melyet meg tiltotta az Anyaszent egyház., vagy akik nem akarják hinni azt, a mit az Anyaszent egyház. hitt ágazattyának tart lenni.
K Mit értesz a sysmathicusokon?
F Értem az olyanokot kik el válnak az Anyaszent egyháztol, kik az igazán valo pasztorok alol el vonnyák magokot, és különös társaságot tsinálnak
K Mit értesz a hittöl szakadtakon? F Értem azokot kik minek utánna a keresztyén vallást követték volna, annak ellene mondanak
K Az eretnekeknek. sysmathicusoknak, és hittöl szakadtaknak. miért nintsen részek ahivek egyeségében?
F Mert el akarják rontani az Anyaszent egyháznak egyeségit., vagy a rendnek. és az engedelmeségnek elrontásával. a melyeknek kel lenni a pásztor, és a nép közöt vagy ahitet [424] meg osztván. a mely is egy. ebböl következik hogy ö magokot rekesztik ki az Anyaszent egy házbol, mivel az Anyaszent egy ház soha el nem vesztheti a maga egyeségit.
4. Articulus.
Az Anyaszent egyháznak szentséges voltárol.
K Az Anyaszent egyház szenté.
F "Igen is szent. mondgya szent Pál. azt. hogy a kristus ugy szerette az Anyaszent egy házat., hogy önnön magát adta érette, hogy azt meg szentelné, meg tisztitván a viznek feredöjével, az [425] igének általa, hogy tenne Anyaszent egyházát ditöségesé, melyben ne lenne makula, avagy sömörgözés, avagy valami eféle, hanem szent lenne, és meg fedhetetlen."
"Ti pediglen választot nemzet. királyi papság. szent nemzettség. meg váltot népek vagytok." [426] mondgya szent Peter.
K A földön lévö Anyaszent egyházrol, vagy a menyben levö Anyaszent egyházrol kellé érteni az irásnak ezeket a szavait?
F. Mind egyikéröl. mind amásikárol, a szenttség e földön kezdödöt. és tekélletesé lett menyben, az Anyaszent egy ház azért szent menyben, mert ugyan az is volt eföldön. ugyan eföldön tisztitatot és szenteltetet meg akristus által.
K Az Anyaszent egy ház miben szent?
F 1. Abban hogy a feje a kristus Jesus szent, és minden szenttségnek kut feje.
2. Az Anyaszent egy háznak tanitása szent. és mindenkor az is lészen. tsak ugyan az ö társaságában vannak szentek, nintsen is üdveség az Anyaszent egy házon kivül.
K Miért mondod hogy az Anyaszent egyháznak tanitása szent?
F 1. Mert az Anyaszent egyház tsak azt a tiszta tudományt tanittya hit ágazatul. a melyet vett a kristustol. az Apostolok által.
2. Az Anyaszent egyháznak tudománya. a kristus szavaibol álván, meg szenteli azokot kik azt követik.
K Honnét tudgyuk mi azt hogy az Anyaszent egy ház tsak azokot a hit ágazatokot tanittya, a mellyeket vett a kristustol. az Apostolok által.?
F ket modgya vagyon annak hogy azt meg lehesen üsmérni, az elsö tsak a tudosokot illeti, de a másodikát. minden meg értheti.
K Mellyik az az elsö modgya?
F A hogy meg kel visgálni az Anyaszent egy háznak mindenik hit ágazatit. a szent irásbol. és a tráditiobol. mivel ezen a ket ösvenyen jutottanak hozánk az Apostoloknak tanitási, meg fogjuk mondani ezután a midön a hitröl fogunk szollani. mi formában lehet a traditio oly bizonyos út, hogy abbol meg lehesen üsmérni ha az Anyaszent egyház tanitása az Apostoloktol jötté.
K Miért mondod hogy tsak atudosok visgálhattyák meg az Anyaszent egyháznak mindenik hit ágazatit a szent irásbol. és a traditiobol?
F Ezt ki ki által lathattya, tsak visgállya meg magát, mert ugyanis az együgyüek. és atudatlanok miképen visgálhatnák az olyan hoszas, és nehez dolgokot, de ha meg visgálhatnák. együgyüek és tudatlanok volnánaké.? azok kik azt tartották. hogy ki ki a hivek közül tartozik az illyet meg visgálni. lehetetlen dolgot akartak fel állitani., a mint magok is végtire által látták. mind ezekröl bövebben fogunk szollani.
K Melyik a második modgya hogy meg lehesen üsmérni ha az Anyaszent egyház tanitása meg egyeziké az Apostolokéval.?
F Tsak arra kel figyelmezni hogy mit igér a kristus az Anyaszent egyháznak., meg láttyuk hogy azok az igéretek világosak.
K Mit igért a kristus az Anyaszent egy háznak?
F 1. Hogy mindenkor a szent Lélektöl vezéreltetnék.
2. Hogy mindenkor véle lenne világ végezetiig. hogy meg ne engedgye a tévelygésben esni. ezek az igéretek. világosak., imé ezek.
"Én pedig kérem az Atyámot. és más vigasztalot küld néktek. mondgya a kristus. hogy veletek [427] maradgyon mind örökké. Az igazságnak lelkét. a kit avilág bé nem vehet. mert nem láttya ötet, és nem üsméri, Tipedig meg üsmeritek ötet. mert bennetek fog lakozni és maradni.
Midön pedig el jö az igazságnak lelke, minden igazságra oktat benneteket mondgya akristus."
A kristus az igazságnak lelkét igeri az Anyaszent egyháznak. hogy örökösön véle légyen, soha a tévelygésben nem fog tehát esni.
[428] "Te vagy Péter mondá a kristus, (az az kö szikla.) és erre a kösziklára épittem fel az én Anyaszent egyházamot. és a pokolnak kapui, (az az hatalmasi) nem vesznek azon diadalmat"
[429] "Tellyes hatalom adatot nékem mondgya a kristus. a menyben. és a földön, azért tanittsatok minden népeket, meg keresztelvén öket, Atyának, Fiunak. és szent Léleknek nevében, és imé veletek vagyok minden napon világ végezetéig."
Ezekre a szavaira akristusnak igen kel tehát figyelmeznünk, meg láthattyuk ezekböl elöször. hogy az Anyaszent egy háznak mindenkor fent kel állani. és hogy soha az ördög azt el nem ronthattya, se tévelygésben nem ejtheti; mivel ha az Anyaszent egyház oda lenne, vagy ha hitét meg változtatná., ugy nyilvánságosan ki tettzenék. hogy a pokol kapui diadalmat vettek rajta.,
Meg láttyuk ezekböl másodszor., hogy a kristus ugy tekénteti az Apostolival az Anyaszent egyhazra világ végiig valo gondviselésit. mint mindenhatoságának erejét, mindenkor véle is leszen. soha el nem hadgya., Én veletek vagyok, a kinek minden hatalom adatot a földön, és menyben. minden napon., nem kel attol félni. hogy legyen tsak. egy nap, tsak egy szem pillantás. a melyben el ne mondhasam hogy veletek vagyok világ végezetiig.
Ez az igéret nem tsak az Apostolokot tekintette tehát. hanem mind azokot kik helyekben következtenek, és következni fognak világ végiig, lészen tehát ezen igéret szerént minden idökben egy olyan Anyaszent egyház, aki tanitani, keresztelni fog, aki fent fog maradni, és akit segiteni fogja a kristus, és soha egy szem pillantásig el nem hadgya, mivel ö mindenhato lévén, bé tellyesitheti igeretét.
K Ezek az igeretek meg bizonyittyáké vilagosan, hogy az Anyaszent egyház tanitása egy az Apostolok tanitásival?
F Igen is meg, hogy ha aszent Lélek vezereli az Anyaszent egy házat., hogy ha apokol soha rajta gyözedelmet nem vehet, hogy ha akristus igérete szerént véle leszen. mindenkoron az igazságnak predikálásában. és a szenttségek ki szolgáltatásában, ebböl következik szükség képen, hogy a szenttségek mindenkor szentül fognak ki szolgáltatni az Anyaszent egy házban. hogy az igazság tisztán fog predikáltatni, tehát mindenkor azt is fogja tanitani a mire az Apostolok tanitották
K Nem következiké ebböl hogy nintsen senkiis az Anyaszent egy házban aki roszul osztogathasa ki a szenttségeket, se hogy roszat prédikálhason?
F Éppen nem következhetik, mivel ezek az igéretek közönségesen az egész Anyaszent egy házat tekéntik, és nem különösön annak tagjait. mindenkor voltanak, és lesznek olyanok, kik azon igyekeznek, hogy az Anyaszent egy házban vétkes és rendeletlen tanitásokot vigyenek bé, de mindenkor kárhoztattak, és kárhoztatni is fognak az olyanok, különösön egy ember meg tsalhattya magát. a szenttségek ki szolgáltatásiban, és atanitásban, de együt az egész Anyaszent egyház. az ö végezésiben, a szenttségek ki szolgáltatásiban, és rend szabásiban., meg nem tsalhattya magát, mert a kristus maga, és az ö szent lelke, az igazságnak lelke, [430] tselekeszi azokot a végezéseket, és adgya azokot a rendeket, ezért is mondgya szent pál. Hogy az Anyaszent egyház oszlopa, és erös támasza az igazságnak, el lehet tehát mondani [431] valoságal., hogy a szenttségek mindenkor szentül fognak ki szolgáltatni az Anyaszent egyházban., és abban mindenkor az igazságot fogják tanitani
K Miért mondod azt, hogy minden el hitetheti magával. az Anyaszent egyháznak szenttséges tanitását, tsak a kristusnak ígéretire figyelmezen?
F Mert enem olyan nehéz vetekedés, valamint avolna a hit ágazattyának külön külön valo meg visgálása, az Anyaszent egyháznak tett igéretek világosak. és minden meg értheti, atöllünk el szakadtak is azok ellen semit nem mondanak,: amidön pediglen magokal el hitetik azoknak az igéreteknek igazságát, az Anyaszent egy ház tanitásának szenttségit, az ö mindenkori meg maradását. és meg tsalatkozhatatlanságát. könyen által láthattyák. aki pedig erröl perlekedni és [432] versengeni akarna, azt mondhatni néki szent Pálal hogy a maga itéletivel kárhoztatot.
K Az Anyaszent egyháznak tanitása szenteké tészi tehát azokot a kik azt követik?
F Igen is. mivel az Anyaszent egyház azt tanittya a mit akristus tanitot, és soha nem is tanithat azal ellenkezöt, más képen nem is lehet szenté lenni. hanem ha hiszik. és követik ezeket az igazságokot
K Miért mondod hogy tsak az Anyaszent egyház társaságában vannak szentek.?
[433] F Mert az Anyaszent egyházon kivül nintsen üdveség. mind azok kik azon kivül halnak meg. el vesznek, valamint hogy el vesztenek az özön viz által. mind azok, kik a bárkában nem voltanak
Magyarázat
Hogy erre a kérdésre meg lehesen világosabban felelni. és meg mutatni az igazságot; szükséges különösön meg visgálni hogy mit hinak az Anyaszent egy házon kivül lenni,
Az Anyaszent egy házon kivül vagyon valaki, vagy azért hogy soha abban nem volt. vagy azért. hogy azt szán szándékal el hagyta, vagy azért hogy onnét ki rekesztetet
Tsak egyedül a kereszttségnek szenttsége által lehet az Anyaszent egy ház tagjává lenni, a mint már ezt meg mondottuk. akristus. azt világosan tanittya, hogy a kik meg nem [434] keresztelkednek, menyekben nem mennek. ez igy lévén, nem üdvezülhetnek tehát azok a kik az Anyaszent egy ház társaságában nintsenek.
Az Eretnekek. sysmathicusok és a hit tagadok. el hagyták szánszándékal. az Anyaszent [435] egyházat; és különös társaságot tsináltanak., szent pál azt mondgya, hogy Az eretnekektöl. egy vagy két intés után távozál el, tudván hogy a ki efféle, el fordult, és vétkezik. holot az ö tulajdon itéletivel kárhoztatot.
Ezek a szavai szent pálnak, ugy tettzik mint ha tsak a meg átalkodot eretnekeket tekintené, de lehet azokot közönségesen a sysmathicusokra és a hit tagadokra is érteni, mert mitsoda okbol nem akarja az Apostol hogy egy eretnekel. társalkodgyanak, hanem abbol, hogy egy olyan eretnek. aki meg átalkodot tévelygésiben. és meg veti az Anyaszent egy házat, és annak intésit, a maga párt ütésivel, itéletet tészen az Anyaszent egy ház ellen, holot az ollyan itélettel magát kárhoztattya, mert mint hogy a kristus azt igérte, hogy mindenkor az Anyaszent egy házal lészen, és azt szüntelen fogja segiteni. az igazságnak lelkével. azért aki az Anyaszent egy ház ellen támad, az, a kristust azal vádollya hogy az ígeretit bé nem töltötte, nem is okoza anyira az Anyaszent egy házat, mint magát akristust, a ki annak feje. fö papja, és vezére, aki [436] pedig akristust itéli. a magát kárhoztattya a maga itéletivel. szent pál szerént.
A sysmathicusok. és a hit tagadok. ugy mint az Eretnekek, az Anyaszent egyház ellen támadnak, mivel mind egyike, mind a másika aztot kárhoztattyák, és szabad akaratbol válnak el társaságatol. tehát ök magokot kárhoztattyák.a magok itéletivel., ebböl következik. hogy ök az üdveség uttyán kivül vannak. szent Judás Apostol, testi embereknek nevezi az olyanokot [437] kik. magoktol válnak meg. az Anyaszent egy ház társaságátol. Hi sunt qui segregant semetipsos animales, spiritum non habentes hos arguite judicatos.
Az is bizonyos hogy az exCommunicatusok, az üdveségnek uttyán kivül vannak. mivel az Anyaszent egyház tsak azokot exCommunikálya, a kik vétkekért. és engedetlenségekért. meg [438] érdemlik ezt a büntetést, a szent irás pedig azt mondgya, hogy azok a kik az Anyaszent egy ház pásztorinak nem engedelmeskednek, az Istennek engedetlenkednek, qui vos spernit. me spernit és azokot ugy kel tekénteni mint pogányokot. Tehát az exCommunicatusok. az eretnekek. sysmathicusok. és a hit tagadok. az üdveség uttyán kivül vannak, mind ezek meg is [439] bizonyittyák hogy az Anyaszent egy házon kivül nincsen üdveség.
K Mind azok kik az Anyaszent egyházban vanak szenteké.?
F Mindnyájan a szenttségre hivattak. de nem mindnyájan. szentek. sokan vannak a hivatalosok, mondgya a kristus. de kevesen a választottak, sokan vannak kik meg gyalázák hivataloságoknak szenttségit. rosz élettyekel, aföldön lévö Anyaszent egyház konkolybol, és jó magbol áll, ajókból, és agonoszokbol, élö, és meg holt tagokbol, ezek az utolsok többen [440] vannak az elsöknél, de azt el mondhatni. hogy az anyaszent egy házon kivül nintsen, se szenttség, se üdveség.
K Nem leheté az Anyaszent egyháznak tulajdonitani az ö fiainak meg romlásokot., fö képen a pasztorokét, és azt mondani hogy meg romlot az Anyaszent egy ház, a midön valamely pásztor botránkoztato életet éll?
F. Tellyeségel nem lehet., mert egyröl nem lehet itélni az egész Anyaszent egyházat, mivel [441] szent Pál a maga idejében valo pasztorokrol szolván, panaszolkodot irántok. hogy tsak a magok hasznokot keresik. és nem a kristusét, Az Anyaszent egy ház mindenkor keseregve nézte fiainak meg romlásokot, mindenkor is ellene volt azoknak, azért nem kel némelyeknek magok viselésekröl itélni az Anyaszent egyházat., hanem tanitásárol. és végezéséröl, aki mindenkor tiltotta aroszat, és parantsolta ajót, Az Anyaszent egy ház nem tselekeszik, se jóvá nem hadgya, se meg nem engedi mondgya szent Agoston, azt, a mi, ahit, és a jó szokások ellen volna, noha némelyekbe kételen el szenvedni aroszat. amelyet keservesen nézi, de azt mindenkor nem lehet meg orvoslani, erre valo nézve a Conciliumban lévö Cannonokot, és [442] tanitásokot kel meg olvasni.
5 Articulus.
Az Anyaszent egy háznak közönséges voltárol.
K Mit tészen ez a szó Catholica?
F E görög szó. mely tészen közönségest..
K Az Anyaszent egy ház miért neveztetik közönségesnek?
F Mert minden idöre és helyre el terjed. ez a név nem is illik más társaságra
K Miért mondád hogy az Anyaszent egyház minden idökre el terjed?
[443] F Mert minden idöben volt és lészen a hivekböl álló társaság., a kik egy hitben lévén, egy lélek által vezéreltetnek, akristustol, ezt a társaságot nevezik Anyaszent egy háznak.
K Miképen lehetet a kristus feje azoknak ahiveknek kik el jövetele elött éltenek.?
F. Mert az elsö embernek esetétöl fogvást tsak a kristus által üdvezülhettek az emberek, ugyan ö is érdemlette meg az ó testamentumbéli szenteknek a kegyelmet. és aditsöséget, ugyan öis egyesitette meg öket lelke által, valamint mostanában is egyesitti meg a keresztyéneket azon [444] lelke által.. nintsen más név az ég alat a mely által lehesen üdvezülni: mondgya szent Péter.
K Miért mondád azt hogy az Anyaszent egy ház el terjed minden helyekre?
[445] F 1. Mert az Anyaszent egy ház tanitása., predikáltatot, és predikáltatni fog az egész világon. mindenüt, a hol vannak, vagy voltak, vagy lesznek Catholicusok.
2. A világon lévö nemzettségek bálványozok lévén, akeresztyénségre tértenek., az Apostolok, és az ö utánnok valojoknak predikálások által., a proféták gyakorta meg mondották volt ezt a tsudát., és azoltátol fogvást a Catholica Anyaszent egyháznak társasága volt mindenkoron leg [446] inkáb el terjedve. az ö fiai mindenkoron el voltanak szélyedve az egész világra, és a kik egyesek magok közöt. ahitnek kötele által, ugyan azon szenttségekben valo reszesülesek által: és ugyan azon láthato föhöz valo engedelmeség által.
K Miért mondád azt hogy tsak egyedül az Anyaszent egy ház az a társaság a mely minden idökre, és helyekre terjed el.?
F Mert nintsen olyan társaság akire ez a két dolog illyék, könyü meg látni atöb társaságoknak kezdetit, tudgyuk atöb más társaságoknak kezdetit, azt is hogy mire mentenek, és az idök meg mutatták azoknak végit., azoknak el terjedések igen meg volt mindenkor határozva, vagy az idötöl, vagy a helytöl, tsak egyedül az Anyaszent egy ház maradot meg., mindenkor meg is fog maradni a maga közönségesen valo el terjedésében
Magyarázat
Jol tudgyuk hogy mint kezdöttek és végezöttek a montanisták, manicheusok, ariánusok, nestorianusok. pelagiánusok, és hogy menyire terjedtek. a lhutheránusok, és a Calvénisták. nintsen egy is ezek közül akiknek nem lehetne el mondani. ti nem voltatok tegnap ugyan tsak [447] ezel a szoval. mondgya Tertullianus meg lehet gyözni mind azokot kik el szakadtanak az Anyaszent egy háztol.
Mind ezeknek az el szakadtaknak. különösön valo kezdetek vagyon., és mindenek tudhattyák. soha ezeknek közönségesen valo el terjedések nem volt, többire közüllök már el fogytanak., a többi magokot fogyaszttyák minden nap., soha senki a közönséges névnek bélyégét nem viselte., atsak egyedül a Romai közönséges Anyaszent egy hazra illik. a mint is hogy. tsak egyedül a romai Anyaszent egy háznak adták a közönséges nevet minden idöben, amint ezt [448] meg fogjuk mondani ezután. szent Agoston tanitása szerént.
6 Articulus.
Az Anyaszent egyháznak Apostoli nevéröl
K Miért nevezed az Anyaszent egy házat Apostolinak?
F 1. Mert azt hiszi, és tanittya. valamit az Apostolok. hittek. és tanitottak.
2. Mert az Apostolok által álitatot fel., és az ö hellyetek valojoktol igazgattatik.
K Miért mondod hogy az Anyaszent egy ház. azt hiszi és tanittya. valamit az Apostolok hittek, és tanitottak?
F Mert fel menvén saeculumokrol. saeculumokra. könnyen meg lehet látni. hogy mit hiszen és tanit az Anyaszent egy ház. mindenkor egyaránsu képen hitt, és tanitot az Apostoloktol fogvást. a mai napig.
K Hogy mondod azt, hogy az Anyaszent egy ház az Apostolok által álitatot fel holot azt meg mutatád hogy még a kristus el jövetele elött is volt?
F Hogy ha közönségesen az egész hivekröl szóllunk. ugy el mondhattyuk hogy még a kristus el jövetele elöt. fent állot az Anyaszent egy ház. hogy ha pedig a keresztyén hivekböl álló társaságrol szollunk. az Anyaszent egy ház az Apostolok által fundáltatot, Ez a két társaság [449] pedig meg egyesülvén a kristusban. tsak egy Anyaszent egy ház. valamint szent pál mondgya, kik fel épitettek a profétáknak, és az Apostoloknak fundámentumokra. melynek szegelet köve a kristus. Az Anyaszent egy ház. a mely a kristus elött fent állot. a kristustol fogvást neveztetik Apostolinak.
K Mitsoda értelemel mondhatni hogy az Apostolok fundatori az Anyaszent egyháznák.?
F Azal. hogy ök hirdették az egész világon a kristus hitét. és Évangyéliumát. a sidokot. és a pogányokot keresztyéneké és a kristus tanitványivá tették. és mind ezekböl a meg tért hivekböl oly társaságot allitottanak fel. a melyet keresztyéni Anyaszent egy háznak nevezék. a mely attol az idötöl fent áll, és fent is fog állani világ végezetiig. felben szakadás nélkül.
K Miért mondád hogy az Apostolok által. fel álitatot Anyaszent egy ház. tartani fog világ végiig. és félben szakadás nélkül? sine interuptione
F Mert ezt világosan meg igérte akristus.
Az Apostolok pedig az Anyaszent egyházat, a nemzeteket valo oktatásokal., és keresztelésekel [450] állitották fel. a kristus parantsolattya szerént. a kristus pedig azt igérte hogy világ végiig. abbol atársaságbol álló Anyaszent egy házal lészek., Tanittsatok. és keresztellyetek mondgya a kristus és imé veletek vagyok minden nap világ végiig.
Tehat az Anyaszent egy ház félben nem szakadhat és akik azt tanitották valamint a protestánsok hogy az Anyaszent egyház felben szakadvan, szükséges volt hogy az Isten rend kivül valo embereket támaszon fel. a kik azt ismét fel állittsák., az illyenek nem tsak a szent irás ellen valo veszedelmes dolgokot tanitották. de mint ha még akristust azal vádolták volna, hogy igéretit bé nem töltvén. az Anyaszent egyházát el hagyta volt. a mely nagy káromkodás.
Halgasuk meg figyelmeteségel mit mond ez iránt szent Agoston
"Az olyanok akik az Anyaszent egy házat el hagyták, azt mondgyák. hogy az, az, Anyaszent egy ház a kiben mentenek a nemzettségek, már fent nem áll, óh' esztelen szó. hát az Anyaszent egyház azért már fent nem áll. mert te ki mentél annak kebeléböl, Az Anyaszent egy ház fent lészen. ha szinte te ne lész is. A szent Lélek azt elöre tudta hogy lesznek olyanok kik ilyen utálatos kevély és hamiságal valo szokot fognak mondani. a melyek nintsenek az ígazságra épitve, a melyeket semi bölcseség nem világosittya. a melyek haszontalanok. [451] vakmerök. veszedelmesek, hogy mondhattyák már nem áll fent az Anyaszent egy ház &"
K Miert mondod hogy az Anyaszent egyház az Apostolok successori által igazgattatik?
F Azért mert a püspökök igazgattyák. az Anyaszent egyházat; azért mondgya szent pál. hogy a [452] szent Lélek titeket püspökökké tett, az Isten Anyaszent egy házát vezérleni. a melyet a maga vérével kereset, a papok a püspökök alat igazgattyák az Anyaszent egy házat, tehát a szabot rend szerént tétetet püspökök az Apostoloknak succesori.
K A püspökök miért successori. vagy helyekben valoi az Apostoloknak.?
[453] F Azért mert azok a püspokök kik mostanában igazgattyák az Anyaszent egy házat. más püspökoktöl rendeltettek, a kik saeculumokrol. saeculumokra felyeb menvén. per successionem, az Apostoloktol rendeltettek; és helyekben következtek.
K A püspököknek egy más után valo successiojok fel vagyoné téve. a szent irásban?
F Igen is. szent pál azt mondgya, hogy "a kristus az Anyaszent egyháznak pasztorokot adot, a szentek tekélleteségére, a szolgálatnak munkájára, a kristus testének épülésére. míg [454] mindnyájan el jussunk a hitnek, és az Isten Fia üsméretinek egyeségire.. az az. mind világ vegiig."
[455] Szent Pál maga Titust püspöké rendelé, és azután Creta szigetében hagyá. hogy ót más püspökököt rendelne, és papokot minden faluban.
E szerént igazgattatik tehát az Anyaszent egy ház mind végig a pásztoroknak szüntelen valo succesiojok által a kik is az Apostolok successoritol rendeltetvén. másokot fognak rendelni helyekben.
K A püspököknek szüntelen valo successiojok a melynek eredete fel megyen az Apostolokig. bizonyos jeleé meg külömböztetésére az igazán valo Anyaszent egyháznak?
F Igen is. Imé mit mond szent Agoston.
"Sok féle állapotok tartoztatnak meg az Anyaszent egy házban. ugy mint a népeknek, és a nemzettségeknek meg egyezések, A hatalom melyet nyert magának ez az Anyaszent egyház, a mely hatalom atsudákal kezdödöt, a reménségel tápláltatot. a szeretettel nevekedet, a régiségel erösödöt, Abban meg tartoztat engemet a püspököknek szüntelen valo successiojok, a kik mind emái napig szent Péternek szekiben ülnek, ezen Apostoltol fogvást. a kinek a kristus örizése alá adá juhait. Abban meg tartoztat engemet az Anyaszent egyháznak Catholica, vagy közönséges neve, a mely név méltán maradot meg az Anyaszent egyházon, noha az eretnekek is vegyek magoknak ezt a nevet., mind azon által a midön valamely idegen kérdi hogy hová gyülekeztenek a Catholicusok, egy éretnek sem méri mutatni a maga templomát, vagy házát, mind ezek a kedves és nagy kötelek meg tartoztathatnak egy hü embert a közönséges Anyaszent egyházban., ámbár elegendö értelme, vagy jó erkölcse ne légyen arra, hogy meg üsmérhese nyilván az igazságot, meg aláb azt mondgya szent Agoston. hogy én az Évangyéliumnak sem hinnék, hogy ha az Anyaszent egyháznak auctoritása arra nem vinne, Azok tehát, a kiknek én engedelmeskedtem amidön azt mondották. higy az Évangyéliumnak, [456] miért nem engedelmeskedném ugyan azoknak. amidön azt mondgyák nekem, ne higy a manicheusoknak."
Ezek az emlékezetre méltó szavai szent Agostonnak, a melyek meg egyeznek a szent Atyákéval, nyilván meg bizonyittyák mind azokot a miket mondottunk a közönséges [457] Anyaszent egy háznak Apostoli voltárol., hogy ugyan azokot is tanitották ennek a szentnek idejében tudni illik. a negyedik. és az ötödik saeculumban. a melyeket magok a protestánsok az Anyaszent egyház szép napjainak. nevezik.
7 Articulus
Hogy egyedül a Romai Anyaszent egyház a kristus Anyaszent egyháza. a melyen kivül nintsen üdveség
K Melyik Anyaszent egyház az, a melyre reá illik az a négy féle jel. a melyeket meg magyaráztuk?
F A Romai Anyaszent egy ház. mivel tsak egyedül arol lehet el mondani hogy, egy, szent. közönséges, és Apostoli,. ezek a négy féle bélyegek illenek akristus Anyaszent egyházára, és épen nem atöbb társaságokra.
K Mit értesz a Romai Anyaszent egy házon?
F Értem azoknak a hiveknek gyülekezetét akik a pápát. a Romai püspököt láthato fejeknek üsmérik lenni. eföldön, és a kik néki engedelmeskednek.
K A Romai püspök miért neveztetik pápának..?
F Ez a szó pápa görög szó. a mely tészen atyát. régenten igy hitták a püspökököt, mivel ök az [458] Anyaszent egyháznak Attyai, de már egy nehány saeculumoktol fogvást. tsak a romai püspököt hiják pápának egyedül., a ki is feje lévén a püspököknek, az egész keresztyéni hiveknek Attyok, valamint nevezi szent Agoston is.
K A pápa miért feje az Anyaszent egyháznak és a pásztorok, és miért nem valamely más püspök?
[459] F Azért mert ö üll szent péternek szekiben., aki is romában helyheztetvén székit, ugyan ót is holt meg, ö feje is volt az Apostoloknak., a kristus rendelése szerént.
K Bizonyosé a hogy szent Pétert rendelte volna a kristus fejül az Apostoloknak?
F E hit ágazattya. meg is bizonyitatik a szent irásbol. 1. valamikor az Evangyélisták az [460] Apostolokrol emlékezetet tesznek, szent pétert mindenkor elöre teszik, és némelykor elsönek is nevezik.
[461] 2. A kristus azt mondotta szent péternek, Te vagy peter. (az az kö). és erre a kö sziklára épittem fel az én Anyaszent egy házamot
[462] 3. szent Bernárd mondása szerént az ö gondviselése és legeltetése ala adattak a hivek. és a pásztorok, Legeltesd az én bárányimot. legeltesd az én juhaimot.
[463] 4. Azt parantsollya néki hogy meg erösittse Attya fiait. ahitben és a vallásban.. Te pedig valamikor meg térvén. mondgya a kristus. Erösisd meg Atyád fiait.
K Bizonyosé a, hogy szent Péter romában lett volna, hogy oda helyheztette volna székit. hogy ót is holt volna meg?
F. Nintsen semi bizonyosab, az egész régi auctorok ezen meg egyeznek. akik erröl irtak azt bizonyoson tudták nem is mértek volna arol ugy irni, ha kételkedtenek volna benne, de már ebben a protestánsok sem kételkednek.
K Azért hogy szent Péter elsö volt az Apostolok közöt. és hogy romában holt meg. következiké abbol hogy a romai püspök elsö, és feje legyen a püspököknek?
[464] F Igen is mert egy püspök. az elötte valojának székiben ülvén, ahoz apüspöki székhez tartozando praerogativával, jurisdictioval. és hatalomal éll, ezen okbol is tekinté minden idökben az Anyaszent egyház a romai püspökséget ugy mint elsö püspöki széket.
K Mitöl vagyon tehát hogy a pápának ellenzik elsöségit nem tsak a protestansok, de még agörögökis
F A protestánsok el szakadván ugy a görögok is a pápa egyeségétöl. és ellenzvén az ö elsöségit, nem hogy az irás, és atraditio szerént tselekednének, de söt még az irás, és a traditio tanitások ellen bontották meg az Anyaszent egyház egyeségit. és hagyták el. Attyoknak hiteket. nyilvánságosan is lettek sysmathicusoká. láthato képen is viselik a Görögök az Isten haragját. a török rabságában
K Honnét bizonyittod azt meg hogy a protestánsok és a görögök sysmathicusok., hát ök nem mondhattyáké ugyan azon okbol., hogy sysmathicusok azok kik a romai Anyaszent egy házban vannak?
F könyü azt meg bizonyitani hogy a protestansok és a görögök sysmathicusok, mivel azok sysmathicusok kik el szakadnak akristus igazán valo Anyaszent egy házának társaságatol., ezt tselekedék aprotestansok, és a görögök. tehát sysmathicusok
Magyarázat
A bizonyos hogy minek elötte aprotestánsok. és a görögök el szakadtanak, volt a világon olyan társaság a melyet akristus Anyaszent egy házának kelletet hini, annak a társaságnak láthatonak kelletet lenni. az a pásztorokbol. és a hivekböl állot, de meg ezen kivül negy féle bélyeget kelletet viselni annak a társaságnak, hogy meg külömböztesék atobbitöl. tudni illik. annak. egynek., szentnek. közönségesnek. és Apostolinak kelletet lenni, abban az idöben. minden keresztyének azt vallották a Constancinapolyi Conciliumal; valamit mostanában. Credo, unam sanctam, Catholicam., et Apostolicam Ecclesiam. Hiszem az egy, szent, közönséges, Apostoli Anyaszent egy házat.
Mind abban az idöben, mind a mostaniban, tsak egyedül a romai Anyaszent egy házra illet. és illik ez a négy féle bélyeg, ez világosan ki tettzik, a görögök és a protestansok el hagyván tehát a valoságos Anyaszent egy házat, azért sysmathicusok,
De ha a görögök és a protestansok tagadgyák hogy az romai Anyaszent egy házra illet volna ez a négy féle bélyeg. a midön attol el szakadtanak.. arra meg felelünk mindenikének külön, elöször a protestansoknak, azután a görögöknek.
1. A protestansok azt nem tagadhattyák. hogy a midön el váltak az Anyaszent egyháztol, hogy akor nem lett volna el terjedve az egész világra, és hogy nem Apostoli let volna, ezt a reformátorok magok sem tagadgyák., azt sem tagadhattyák. hogy az Anyaszent egyház. a ki fejének üsméri lenni a pápát. ne lett volna igazán valo Anyaszent egyház. a hat elsö saeculumokban., ezt magok meg vallyák, tehát akor is igazán valo volt a midön tölle meg váltak, mivel az Anyaszent egyháznak mindenkor egyaránsunak kel lenni, mert a kristus azt meg igérte. és mindenkoron, egynek, szentnek., közönségesnek, és Apostolinak kel lenni.
2 imé meg más felelet. a melyet nem lehet tagadni:
A protestánsok. minek elötte el váltanak volna, a Constancinápolyi symbolumot ugy mondották valamint mások, a mely azt mondgya, hiszem hogy az Anyaszent egyház egy, szent, közönséges, és Apostoli,. meg vallották tehát azt, hogy volt akor avilágon olyan Anyaszent egyház a melyre illik ez a négy bélyeg. el is hagyták azt az Anyaszent egyházat, az akár mitsodás volt, mivel aromai Anyaszent egy házat el hagyván. semmi más féle társaságal [465] meg nem egyeztenek. ezt Calvinus maga meg valya. aprotestansok hogy jóbb szint adhasanak az Anyaszent egyháztol valo meg válásoknak. azt mondgyák hogy az Anyaszent egy ház. meg romlására valo nézve szükséges volt hogy az Isten rend kivül valo embereket [466] támaszon. kik az Anyaszent egyházat fel álittsák, és helyre hozák. ugyan ezt hija szent Agoston olyan káromkodásnak, amely ellenkezik a kristus igéretivel. aki világosan mondgya. hogy minden nap az Anyaszent egy házal lészen világ végiig.
De volté valaha olyan eretnekség kezdö. a ki az Anyaszent egyházat meg romlásal. ne vádolta volna., és aki azt ne tartotta volna maga felöl. hogy az Isten ötet rendelte annak meg igazitására. enagy kevélység és káromkodás, nézűk meg mit mond szent Judás. a protestánsok, és atöbb eretnekek ellen. Ti pedig szerelmesim meg emlékezetek a beszédekröl. melyek elein meg mondattak volt., a mi urunk Jesus kristusnak Apostoli által, hogy az utolso idökben lésznek hamis tanittok, kik gonosz kivánságokban járnak., kik magokot el szakaszttyák a [467] keresztyéni gyülekezettöl. testi okoságal élök, kikben nintsen szent Lélek.
K Mit mondhatnak aprotestansok ezek ellen. hogy valamely okát adhasák eretnekségeknek.?
[468] F Soha semmi jó okát nem adhatni az eretnekségnek, mivel soha semmi ók nem lehet az egyeség el rontására. mondgya szent Agoston.
Soha senki a szent Atyák közül nem magyarázta, nem is magyarázhatta a szent irást ugy, mint a protestansok magyarázák. se olyan káromlásal. hogy jobban meg menthesék el válásokot. példának okáért. ezt a verset hozák elé az apocalypsisböl. meny ki én népem babiloniábol és ne legyetek részesek az ö büneiben. hogy az ö büntetésivel meg ne büntettessetek. A [469] tellyeségel láthato dolog hogy nem akristus Anyaszent egy házárol vagyon it a szó, hanem a romai pogányokrol.. és a városrol., a melyet az Isten fel prédáltatá a barbarus nemzettségekel., hogy meg büntesse vétkeit. és bálványozásit. a mint ezt meg láthatni a szent irás magyarázoknál. és a historiákban
Egész vakság és Istentelenség a kristus Anyaszent egy házát. ahoz a meg szeplösitet. és bálványozo babiloniához hasonlitani., holot mitsoda vilagosan valo igereteket tett akristus az Anyaszent egyháznak. hogy véle lészen. minden nap világ végezetéig. és hogy gyözedelmesé teszi a pokolnak kapujin.
K Minek elötte el végezed azt. a mi a protestánsokot illeti, meg mutathatnádé azt egy kevés szoval. hogy az á négy féle bélyeg mely az Anyaszent egy házhoz illik. ugy mint. hogy az. egy, szent, közönséges, és Apostoli. hogy ezek nem illenek azö társaságokra.?
F két féle bizonyságot adhatunk erre, az egyike közönségesen az egész eretnekek ellen valo, a másodika különösön a protestansokot illeti.
1. Tsak az egy Anyaszent egy ház az, a kire illik ez a négy bélyeg, más képen nem volna tsak egy az Anyaszent egy ház. azt már meg mutattuk. hogy tsak a romai Anyaszent egy házra illik, és hogy más féle társaságra nem illik.
2. Az egyeség nem illik aprotestansokra, mivel valamint a több eretnekek, ugy ök is sok féle ágra szakadtanak, magok közöt, de abban meg egyeznek, hogy mindnyájan az ígaz Anyaszent [470] egy ház ellen vannak. ugyan ez is a szokások az eretnekeknek mondgya Tertullianus, Ángliaban vagyon harmintz. vagy negyven féle vallás., a melyek egy másal ellenkeznek., mind azon által a romai Anyaszent egy ház ellen. együt tartanak, nintsen tehát egyeség köztök.
Az ö társaságok nem szent. mivel ö magok annak ellene mondanak., tartván azt, hogy az Anyaszent egy ház tévelygésben éshetik. és ugyan abban is eset.
A közönséges név sem illik reájok., mivel nintsenek el terjedve. se minden idötöl fogvást. se minden hellyeken; ennek elötte két száz esztendövel hirek sem volt.
Azt sem mondhatni hogy Apostoli, mivel az ö pásztorokot, nem más olyan pásztorok rendelték a kik saeculumokrol. saeculumokra felyeb menvén, meg mutathatnák. hogy az ö rendelések az Apostoloktol fogvást vagyon. a Calvinistak ezt magok meg vallyák. a hitröl valo vallás tételekben., és ha valamely protestans pásztor találkoznék. is, aki ezt a successiot meg bizonyithatná.. amint is találkozhatnék Angliában., de annak ellene mondottanak., a midön el hagyták az elöttök valojoknak tanitását
K Hát a Görögök el válások ellen mit lehet mondani.?
F Azt könyü meg mutatni. hogy azok. akik közüllök. el váltanak a romai Anyaszent egy háztol. a kristusnak igazán valo Anyaszent egy házatol váltanak meg. tsak az idöt visgállyuk meg, a melyben a két Anyaszent egy ház egyeségben volt, a bizonyos hogy abban a Görögök a pápát az Anyaszent egy ház fejének üsmérték lenni. e ki tettzik a hét elsö közönséges Conciliumokbol., a melyekben mindenek elsönek üsmerték lenni, photius. maga aki kezdé az egyenetlenséget, ezt meg vallotta, a lugdunumi. és a Florenciai közönséges gyülésben a melyekben. a Görögökel valo meg egyezésröl volt avégezés, azokban magok a görögök. az elsöséget meg vallották. a Constancinápolyi Anyaszent egy ház. soha sem tulajdonitotta magának az elsöséget. hanem amásodik rendet aromai után., még azt is tsak a negyedik saeculumban nyeré meg nagy nehezen. el lehetet tehát akor is mondani hogy a pápa láthato feje az Anyaszent egyháznak és hogy roma közepe az egyeségnek, valamint ezt szent Iréneus a [471] lugdunumi püspök mondgya. a ki születet görög lévén. a második saeculumban élt. hogy ha pedig az Anyaszent egy ház aki apápát láthato fejének üsmérte lenni, igazán valo Anyaszent egy ház volt a nyolcz elsö saeculumokban; mindenkoron az is lészen a mint már ezt meg bizonyitottuk., ebböl következik hogy aki el válik attol az Anyaszent egy háztol. a ki fejének üsméri a pápát, az, avaloságos Anyaszent egyháztol válik el. és sysmathicus. tehát a nap keletiek akik attol el váltak sysmaticusok..
Azt mondám. hogy a nap keletiek. akik attol meg váltak, mível vannak még sok számu görögök. örmények maroniták, kik meg maradtanak aromai Anyaszent egy háznak egyeségében, a többi pedig igen meg oszoltak egy más közöt.
Vannak olyan protestánsok akiknek volt olyan gondolatok. hogy a meg lehetne, hogy a görög Anyaszent egy ház a successionak okáért, valoságos Anyaszent egy ház lehet szintén olyan okokbol valamint a romai Anyaszent egy ház de két tagadhatatlan dolgot kel elejekben adni. 1. hogy a protestansok el szakadván aromai Anyaszent egy háztol. meg nem egyesültenek a görög Anyaszent egy házal. 2. hogy a görög Anyaszent égy ház meg tartotta a hitnek minden fö ágazatit. a deák Anyaszent egy háztol. valo meg válása után is, a mely hit ágazatokot a protestánsok okul vették. a romai Anyaszent egy háztol valo meg válásoknak, de söt még vannak olyan dolgok. ugy mint a szentek segittségül valo hivása. és a képek tiszteleti. a melyeket nehezeben szenvedik agörögökben. mint sem a deákokban. de még továb. a midön meg visgállyák hogy a görögök mitsoda okot vettek magoknak az el szakadásra, ugy mint. a szent léleknek származását. a kovásztalan kenyeret, hogy nálunk a papok meg nem házasodnak., hogy bizonyos idöben az alleluját éneklik, és némelykor nem, a leg okosab protestansok kételenek meg vallani hogy ezekben; a deák Anyaszent egy ház jobban meg tartya a hitet, és a szokást. és engedelmeseb is az olyan dolgokban. a melyek avallást meg nem sértik., és eléb valo is ezekért. a nap keleti társaságoknál. kik ötet el hagyták.
K Hát ha az igaz volna, hogy a Catholica Anyaszent egy ház tévelygésben esnék, nem kelleneé attol el válni?
F A tellyeségel lehetetlen hogy tévelygésben esék, a kristus azt meg igerte hogy minden nap, és mindenkor véle lészen.
Ezt sok féle képen meg lehetne bizonyitani, de mint hogy sokan vannak olyanok kik azt meg nem foghatnák, azért olyanal bizonyitom meg a melyet meg foghattya mind az, a kí az igazságot szereti.
A protestánsok azt meg valyák hogy az Anyaszent egyház a ki láthato fejének üsmeri lenni apápát, igazán valo Anyaszent egy ház volt az elsö ött saeculumok alat. a melyben a görögök egyet tartottanak véle, ebböl következik hogy az Anyaszent egy ház akit romainak nevezünk akor akristus Anyaszent egy háza volt; ha ez igy vagyon a romai Catholica Anyaszent egy ház. soha tévelygésben nem eshetik, a valoságos Anyaszent egy ház soha el nem tévelyedhet. amint már ezt meg mutattuk., a mely Anyaszent egy ház egy idöben igazán valo volt. minden idökben is a leszen. mint hogy a romai Anyaszent egy ház az elött igazán valo Anyaszent egy ház volt, tehát mostanában is igazán valo, azt meg mutattuk. hogy az igazán valo Anyaszent egy ház a kristus igeretire valo nézve, se soha meg nem változhatik, sesoha el nem veszhet. és hogy mindenkoron fent fog maradni. a maga egyeségében. és szenttségeben. és szüntelen fog tartani, tehát soha attol nem szabad el válni.
Elegendö böségel beszéllettünk az Anyaszent egyházról azért. mert ennek a dolognak világosan valo ki tétele elegendö arra, egyedül, hogy az eretnekeket, vagy meg térittse, vagy meg gyöze, és a hiveket ahitben meg erösittse, mihent azt el hiszik hogy az Anyaszent egy ház infalibilis, meg nem tsalatkozhatik, már nem szükséges annyira meg visgálni a hit ágazatit. a melyre igen kevesen vannak olyanok akik alkalmatosak volnának, elegendö azt meg tudni. amit tanit az Anyaszent egyház, bizonyos lévén. ki ki abban hogy tsak az igazságot tanittya.
8 Articulus.
Hogy az Anyaszent egy háznak viaskodni kel, az ördög. a hitetlenek, és az eretnekek ellen.
K Mivel tehát akristus azö Anyaszent egy házával. vagyon. nem kel tehát néki senkivel is viaskodni.?
[472] F. Valo hogy az Anyaszent egyházával vagyon, mindenkor sok ellensége volt, de mindenkor gyözedelmes volt. az is lészen mindenkor, apokolnak hatalmasi mindenkor ellene voltak., de soha rajta diadalmat nem vettek. nem is vesznek, mivel olyan épület mely a kö sziklára vagyon épitve, és a melyet sem a szélvész, sem a viz özön el nem ronthattyák.
K kik ellen kel az Anyaszent egyháznak viaskodni?
[473] F Azok ellen kik az ö kebelén kivül vannak. ugy mint az ördög, ahitetlenek, az eretnekek, és a sysmaticusok ellen. de még ezeken az ellenségeken kivül, a kik ellen szüntelen kel viaskodni az Anyaszent egyháznak. a hivek közül is mindenikének kel viaskodni külsö vagy belsö képen. az illyen viaskodást.kisértetnek nevezik.
[474] K Miképen árt az ördög az Anyaszent egy háznak?
F Üldözéseket, eretnekségeket támasztván ellene. minden mesterségit abban vetvén. hogy mentöl több keresztyeneket veszthesen ell,
K Az ördögtöl indittatot üldöztetések gyakorta vannaké.?
F Azt már láttuk hogy az Anyaszent egyház kegyetlen üldözéseket szenvedet három száz esztendeig akristus után. azon idotöl fogvast voltanak némelykor különös és kemény üldöztetések, világ végin igen kegyetlent fog szenvedni az Anti kristustol., a kristus az ö [475] tanitványinak kereszteket igért szent pál azt mondgya hogy mind azok. a kik áitatoságal akarnak élni a kristusban. üldözéseket fognak szenvedni, ugy anyira hogy szent Agoston mondása szerént, az Anyaszent egy ház. soha nints valamely nyilván valo. vagy el rejtet. vagy közönségesen valo üldözések nélkül.
K Az Anyaszent egyház miképen oltalmaza magát az üldöztetések ellen.?
F A hittel, a békeséges türésel. az Istenben valo bizodalomal. és az imádságal. áll azok ellen, és ezen lelki fegyverekel. mindenkor gyözedelmes lészen, Az igazság, a melyet az Anyaszent [476] egy ház meg oltalmaza állando képen végtire tsak gyözedelmet veszen az ördög erején. az igazság. meg homályosodhatik. egy darab ideig. de soha meg nem gyözetetik
K Miképen vesztik az ördögök a keresztyéneket?
F Valamely tévelygésben, vagy vétekben ejtik, öket, meg gátollyák hogy abbol ki ne kelyenek. és más ezer féle mesterségekel, a melyek tsak mind arra valok hogy öket az Istentöl el válaszák, a világhoz kaptsollyák, hogy öket el veszesék.
K Mitöl vagyon hogy anyi sok számu keresztyéneket veszt el az ördög?
F Attol., mert a veszedelmet ugy kerülik el ha vigyáznak, és szüntelen imádkoznak, ha a hittel élnek, ha minden nap eröszakot vesznek, ha magoknak. és a világnak meg halnak, ha tsak az Istennek élnek, de kevessen vannak olyan keresztyének a kiknek elegendö erejek, bátorságok, és hitek volna, hogy alhatatosan adnák magokot az ilyen féle életre, a mely oly igen ellenkezik az ö hajlandoságokal. sokan közüllök tsak a mostani kedvekre valo életet szeretik leg jobban. mások vakmerö képen a jövendö meg térésekel biztattyák magokot mint ha mentöl inkáb fel [477] gerjesztik az Isten haragját. annál töb reszek lenne az ö irgalmaságában., gyakorta magokot meg vakittyák, a szines penitentziával., a mely meg nem változtattya a szivet, azután a halál eljö, és a veszedelem követi.
Az Anyaszent egyház miképen áll ellene az ördög erejének. a ki azon vagyon hogy el veszese a keresztyéneket?
F Az Anyaszent egy ház. nyög. és suhajtoz. valamint agalamb. látván fiainak sok számuan valo veszedelmit szüntelen imádkozik hogy meg nyerhese a gonoszok meg téresit. és az [478] igazaknak végig valo meg maradást. az Anyaszent egy ház, oktat, int, dorgál, és minden erejével azon vagyon hogy el ragadhasa az ördögtöl martalékját, és mind ezek után meg nyeri üdveségeket azoknak, kik az élet könyvében vannak iratva
9 Articulus.
A földön lévö Anyaszent egyháznak ahitetlenek, A sidok, az Eretnekek, és sysmaticusok ellen valo viaskodásárol.
K A hitetlenek, és a sidok. miképen támadnak az Anyaszent egy ház ellen?
[479] F A keresztyéni vallásnak igazsága ellen támadván.
K Míképen gyözi meg az Anyaszent egy ház öket?
F. Elejekben tévén 1. aprofetiáknak igazságát. a melyeknek bé tellyesedések, tellyeségel láthatok, 2. a kristus tsuda tételeit. 3 az ö tanitásának szenttséges voltát. 4. a keresztyénségnek tsudálatosan valo fel álitását, 5 a tagadhatatlan tsudákot. a melyek lettek. némely idökben. avallás igazságának meg bizonyitására.
K Az Eretnekek, és a sysmaticusok, miképen támadnak az Anyaszent egyház ellen?
F 1. Ellene álván tanitásának. és auctoritásanak.
[480] 2. Ellenkezö és hamis értelmet adván az szent irásoknak, hogy tévelygéseket segithesék.
3. Tanitván azt vakmerö képen. hogy az Anyaszent egyház meg romlot. és tsak ugy lehet üdvezülni ha azt el hagyák., ezt minden eretnekek igy tanitották, és tsak ugyan ezért lehet öket [481] karhoztatni. amint már. ezt meg mutattuk. ezért is hija öket Tertullianus az igazság gyilkosinak.
K Soké az Eretnekeknek számok?
F A keresztyéni vallásnak kezdetitol fogvást mindenkor kelletet az Anyaszent egy háznak viaskodni az eretnekek ellen. és mindenkor is kelletik. mert szükség hogy hasonlások legyenek [482] köztetek mondgya szent pál. nintsen is az Anyaszent egy háznak. olyan hit ágazattya a mely ellen valamely eretnek ne tanitot volna
K Miért engedi meg az Isten hogy az Eretnekek fel támadgyanak az Anyaszent egy ház ellen?
F 1. Hogy meg mutassa az ö igasságát azokon kik el hagyák az igasságnak részit, és az ö irgalmaságát azokon. kik abban meg maradnak álhatatosan.
[483] 2 Hogy meg probálya az ilyen szélvészekben azokot kik állandok ahitben. és meg külömböztesse azoktol akik nem állandok.
[484] 3. Hogy abékeséges türésre okot adgyon az Anyaszent egyháznak, és hogy meg szentellye választatit
[485] 4. Hogy jobban meg világositassék a vallásnak igazsága, és a szent irások. mivel az Anyaszent egyháznak egy hit ágazattya nintsen. a mely ellen valamely eretnek fel nem támadot volna.
[486] 5. Hogy a pásztorok vigyázobbak legyenek és nagyob gondviselésel tarttsák meg a hitet.
6. Hogy a traditiok világosabban ki nyilatkoztassanak. erröl még bövebben fogunk beszélleni.
Magyarázat
Az Eretnekek. és a sysmaticusok nem mindenben eretnekek, vannak sok olyan igazsági ahitnek., a melyeket az Anyaszent egy házal együt hiszik. az ö Eretnekségek abbol áll hogy meg oszttyák a hitet. a mely egy, és hogy hiszik, vagy meg vetik a magok akarattyok szerént, az igazságokot melyeket az Anyaszent egy ház tanit. nem vigyázván az Anyaszent egyház méltoságára és hatalmára. Amidön el válnak az Anyaszent egy háztol. ugyan tölle is veszik az [487] igazságokot melyeket hisznek véle együt. Ez igy lévén. helyesen tekéntik azokot az igazságokot a melyeket az eretnekek hiszik. ugy mint az Anyaszent egyházban régiebbeket; mint sem az eretnekségeknek kezdete: ugyan ezért is engedi meg az Isten hogy még az eretnekségek is tsudálatosan szolgállyanak az Anyaszent egyháznak., hogy meg bizonyittsa gyözhetetlenül. az tanitásának igazságát. régiségit: Az Anyaszent egyház e szerént éll. a pogányok ellen a sidok bizonyságával kik halálos ellenségi a keresztyéneknek; Eszerent is él. az Anyaszent egy háztol már régen el szakadot eretnekségeknek bizonyságával., példának okáért, a nap keleti sysmaticuséval, a kik mindenkor hitték, és követték a mit az Anyaszent egyház hiszen. és követ: a szent mise áldozattya iránt, a halottakért. valo imádságrol. és a szentek segittségül valo hivásárol &: hogy meg bizonyittsa az új eretnekek ellen. régiségit ezeknek a tartásoknak.. talám még idövel, a lutheránusok, és a kálvenisták. bizonyságával is élni. fog. hogy meg bizonyitsa valamely más tartásnak régiségit, valamely más eretnekek ellen a kik jövendöben támadhatnak., illyen modal. éll. az Isten még az eretnekségekel. is. hogy tagadhatatlannabbá tegye. a tráditionak igazságát
K Az Anyaszent egy ház mi formában áll ellene az eretnekeknek?
F 1 Elejekben tévén mindenik hit ágazatnak a szent irásokbol. és a tráditiobol valo valoságos rendét.
2 Elejekben tészi a kristus igeretire valo nézve. az Anyaszent egyháznak meg tsalatkozhatatlanságát. és állandoságát. és azt meg mutattya hogy minden új vallást hamisnak kel tartani, tsak egyedül a maga ujságáért.
K Az Anyaszent egy ház gyözedelmes leszené mindenkor az Eretnekeken?
[488] F Igen is. mert a szent Lélek által igazgattatván. fundamentuma, és oszlopa az igazságnak. és mint hogy arégi Eretnekségeken gyözedelmet vett, ez a példa bizonyosá tészi, hogy az ujjakon is azon gyözedelmes lészen.
10 Articulus.
Hogy kik voltanak azok az Eretnekek. és sysmaticusok, kik az Anyaszent egy ház ellen támadtanak. mind ez ideig. Mitsoda Conciliumok kárhoztatták azokot. és a szent Atyák közül. kik irtak ellenek
K kitsodák azok az Eretnekek. és sysmaticusok. kik az Anyaszent egy ház ellen támadának?
F Igen sok volna különösön mind azokot elé számlálni, hanem tsak a leg nevezetesebbeket hozom elé. saeculumonként. és hogy kikel iratot az Isten ellenek.
Az Elsö saeculumban.
Még az Apostolok idejében sok Eretnekek támadának, azok közöt leg nevezetesebbek valának simon magus. Menander, a Nicolaisták, Cerintusok, és az Ebionisták.
Simon Magus azt tanitotta hogy a szent Lélek ajándékit pénzen meg lehetne venni. a simonia név ettöl eredet. a mely nevet azokra szokták adni a kik a szent dolgokot el adgyák vagy meg veszik. ez a nyomorult Istennek akará magát üsmértetni. minden ottsmanyságokot követet és tanitot. ezt meg szégyenitté és a földre veté szent Péter imádsága által.
[489] Simon magusnak sok tanitványi valának. aleg nevezeteseb Menander, ez üdvezitönek akará magat tartatni, keresztelt is másokot. a mely kereszttségnek tsudálatos hasznait mondotta lenni. példának okáért. hogy a kiket ö meg keresztel. azok se meg nem halnak, se meg nem vénülnek.
A Nicolaisták. sokakban követék simon Magust. sokan azt tartották hogy ezeknek fejek volt Nicolaus egyik a hét diaconusok közül. de a nem bizonyos
A Cerintusok. és az Ebionitak. a több hamis tanittások közöt, ök merék leg elsöben tanitani hogy a kristus nem volt Isten., ugyan erre valo nézve is irá szent János az Evangyéliumát. szent Hieronimus szerént.
Mind ezen Eretnekek ellen. vagy magok az Apostolok, vagy más Apostoli emberek irtanak
A II saeculumban.
Ebben a saeculumban több Eretnekek támadának. a leg nevezetesebbek ezek. A saturninus, és a Basilides tanitványi. A Gnosticusok, Valentinianusok, Marcioniták. és a Montanisták.
A Saturninus, és Basilides tanitványi tsak a simon magus, és a Menander tanitványi valának, saturninus volt elsö a ki kárhoztatá a lakadalmakot. és a házaságot. basilides meré leg elöbször azt tanitani, hogy a kristus nem valoságos emberi testet vett volt fel. és hogy nem valojában feszitetet fel:
Ezek ellen irtak szent Ireneus. szent kelemen Alexandriai pap.
A montanisták feje vala a phrigyiai montanus. ez azt akarta. hogy ötet szent lélek gyanánt tarttsák, és két rosz életü aszonyokot hordozván magával. azokal. jövendöltetet. a másodszori házaságot tiltotta, arra akarta a hiveket kötelezni. hogy harom nagy böjtöt tarttsanak. noha tsak egyet tartottak az Apostolok rendelések szerént, azt tanitotta hogy sok olyan vétkek vannak. a melyekre nintsen az Anyaszent egyháznak hatalma hogy meg botsása, Tertullianus a kinek oly fényes elméje vala nyomorultul a montánisták eretnekségiben esék, noha ö nagy okoságal irt volt az Eretnekek ellen. E rettentö nagy példa, hogy miben nem eshetik a leg nagyob elme is. a midön az Isten a kevelységért, büntetésül el hagya a maga elméjire. ebböl láttzik meg nyilvánságosan, hogy mitsoda szükséges alázatoságal. az Anyaszent egy ház Authoritása alá vetni az embernek magát.
Eusébius fel teszi. hogy kik irtak ezek ellen
A III saeculumban.
Ebben a saeculumban támadának a Novatianusok. a sabellianusok, a paulianisták, a Manicheusok. és az origenisták.
A Novatius eretneksége azért kezdödék. hogy nem ötet választák pápának, hanem szent Corneliust. ez azt tanitá hogy a kereszttség után tett nagy vétkeket az Anyaszent egy ház meg nem botsáthattya.
Ez ellen irának szent Cyprianus. szent Ambrus szent Basilius. egy nehány Conciliumban Condemnáltaték
A Manichéusok. azt tartották. hogy két féle kezdet vagyon. az egyike jó. a másika rosz., hogy minden embernek két lelke vagyon. az egyike jó. a másika rosz. a házaságot tiltották. azt tartották hogy a kristusnak nem volt valoságos teste. tagadták az embernek szabadságát, az eredendö vétket, a kereszttségnek szükséges voltát. ugy a hitnek is. szent Agoston Manicheus lévén, meg keresztelkedése, és meg térése után sokat irt ellenek.
Az Origenisták azt tarttyák hogy Origenes lett volna kezdöjök. a ki is leg tudosab és leg hireseb volt abban az idöben, és aki felöl azt irják. hogy soha senki se jóbban nem irt. se nem beszélt mint ö. a midön jól beszélt, sesoha senki senem irt senem beszélt roszabul mintö. ubi bene nemo melius, ubi male. nemo pejus. azal vádolták ötet, vagy a tanitványit. hogy ezeket tanitották volna. hogy a kristus lelke meg egyesült volna az Igével, még meg testesülése elött, hogy az embernek lelke meg volna még a test fogantatása elött, hogy a kristus. nem tsak az emberekért holt volna meg. hanem még az ördögökért is. és hogy a pokolbéli kin, nem lenne örökös, némely theologusok azt tarttyák. hogy ezeket nem maga origenes tanitotta volna. hanem valamelyik a tanitványi közül.
Ezek ellen irtak szent Hieronimus. és szent Epiphanius. és egy nehány Conciliumok Condemnálták
A IV saeculumban.
Ebben az idöben támadának a donatisták. az Arianusok, a Macedonisták, a Messáliánusok. a luciferisták. az Apolinaristák, a prisciliánisták, a Jovinianisták
A Donatisták. ilyen formában kezdödének, Afrikában vala egy donatus nevü püspök, aki Majorinust szentelé Carthagobéli püspöké. noha a szabot rend szerént választatot volt Cecilianus püspöké. Mensurius halála után. ez a meg hasonlás pedig attol kezdödék. hogy Cecilianus Archidiaconus lévén. még Mensurius idejében egy nagy uri Aszonyt. és gazdagot. meg feddé arol. hogy miért tisztelné olyan Martyrnak a reliquiáját, a melyre még az Anyaszent egyház szabadságot nem adot volna. azt a tiszteletet pedig az Aszony. a Communio elött szokta vala tselekedni, az Aszony azon igen fel indulván, és fel tévén magában a boszu állást., Cecilianus püspöké tétetvén. az Aszony anyit mesterkedék ellene., hogy sok pénzivel ki téteté. és Májorinust téteté helyében, ennek halála után. egy Donat nevüt választának helyében, ez is kezdé. azt a veszedelmes, és sokáig tarto eretnekséget
A Donatisták azt tanitották,. hogy az Anyaszent egyhazon kivül valo kereszttség nem jó. és hogy másodszor is meg kellene keresztelni az eretnekeket. Hogy az Anyaszent egyház tsak az ö társaságokbol állana. erre az okra valo nézve. afrikában mindenüt a hol lehete magok közül valo püspökököt és papokot rendelének, minden féle kegyetlenségeket és szenttség töréseket követének a templomokban, a melyeket eröszakal veszik vala el a Catholicusoktol. ugy történék egyszer. hogy a szentelt ostyákot az ebeknek veték, akik is nagy dühöségel reájok rohanának.
A pápa Conciliumot tartván romában. a Concilium ezeket Condemnálá. 313.ban
Az Arianusok az Anyaszent egy ház ellen támadván. nem keveseb kárt okozának. Arius Alexandriai pap lévén a kristus ellen kezde tanitani. mondván hogy az Ige nem volna egy örökségiben. és állattyában az Attyával, ebböl következik hogy az ö tanitások szerént, a kristus nem volna valoságos Isten. az Ariánusok atöbb eretnekek modgyára. sok részre oszlának. de abban meg egyeztek. hogy mindenik rész. az Anyaszent egyház ellen volt., az ö részekre nagy hatalmasuak kezdének állani. azért meg is erösödének, kegyetlen üldözéseket támasztanak, de végtire meg szégyenitetének. és az igazság diadalmat vett.
Ezek ellen irtak szent Alexander. az Alexandriai püspök. A nagy szent Athanásius. szent hilarius. szent Basilius. szent Ambrus. szent Agoston. szent Fulgentius. mind ezek nevezetesek. mind szenttségekre. mind tudományokra valo nézve.
A leg nevezeteseb a leg nagyob és a leg elsöb Concilium generale ezek ellen tartaték Nicéában 325 ben.
Az V saeculumban.
Ebben az idöben támadának a pelagisták, semi pelagisták, a Nestorianusok.
Pelagius, és Celestius valának kezdöi a pelagistáknak, ezek mind a ketten Angliai barátok valának, ezek azt tanitották. hogy Ádám, akár vétkezet. akár ne vétkezet volna, de meg kelletet volna halni. és hogy az ö vétke tsak nékie ártot egyedül. hogy a gyermekek nem születnek eredendö vétekben. erre valo nézve. a kereszttség nem volna szükséges az üdveségre. meg töb illyeneket.
Ezek ellen sokat irt szent Hieronimus.
A Nestoriánusok feje volt Nestorius. Constancinapolyi patriárcha, ez azt tanitá. hogy a kristus nem volna a maga személyiben Isten. hanem az Istennek tsak fogadot fia volt, és azért el mondhatni hogy a Boldogságos szüz nem volt Isten Annya, mivel a Fia maga személyiben nem volt Isten.
Ez ellen ira szent Cyrillus. az Alexandriai pátriarcha. ezt a tanitást elsö Celestinus pápa Condemnálá. az Ephesusbéli harmadik Concilium generale hasonlot tselekedék.
A VII saeculumban.
Ebben az idöben támadának a Monothéliták. pauliciánusok
A Monothéliták azt tanitották hogy noha két természet volt is akristusban, mind azon által. tsak egy tselekedet, és egy akarat volt benne, amely tselekedet, és akarat. Isteni volt., ezért is neveztetének Monothélitáknak,
Ezek ellen irtak. Elemosinarius szent János. Alexandriai patriarcha, Sophronius. a Jerusalemi patriarcha. és ezeket Condemnálá. a harmadik Constancinapolyi. és hatodik Concilium generale. 680 ban
Mahumet is ebben a saeculumban kezdé hirdetni a maga fele sidobol. fele keresztyénségböl. és más imit amot ki szedegetet vallását., azt mindenek tudgyák. hogy menyire el terjedet ez a vallás, az Isten azt meg engedte a keresztyének büntetésire.
A VIII saeculumban
Ebben a saeculumban. leg föveb eretnekek az Iconoclasták valának, eképpen hivatattanak., mert a képeket kezdék rontani, és az ellen atisztelet ellen támadának, a melyel tisztelte az Anyaszent egy ház minden idökben akristus keresztit, képeit, és aszentekét, Leo Görög Császár kezdé oltalmazni ezeket az Eretnekeket, és az utanna valo két Görög császárok hasonlo képen oltalmok alá vevék. és ezek nagy rendeletlenségek követének, második Gergely pápa, és az utánna valoi ellent allának ennek az eretnekségnek, hasonlo képen szent Germanus. a Constancinápolyi patriárcha is, és az Istenes Irénéa Császárné idejében. a második Niceai, és hetedik Concilium Generale. Condemnála ezt az eretnekséget Anno 787.
A IX saeculumban.
Photius. és Scotiai janos valának leg nevezetesebbek atöbbi eretnekek közöt. kik ebben az idöben támadának fel.
Photius igen nagy tudományu és elméjü vala, még világi lévén, avaloságos Constancinápolyi pátriarchát. szent Ignátzot aszékiböl kitéteté. és magát szentelteté helyében. mind olyan püspökökel, akik exCommunicatusokra valának. Elsö Nicolaus pápa ezt meg tudván. exCommunicalá photiust. de ö nem tsak meg veté az exCommunicatiot. hanem még nagy kevélységel a pápát excommunicalni akará, azután igen kezde irni a romai Anyaszent egyház ellen. és azt tanittá hogy a szent Lélek nem származik a Fiutol. holot ez ellenkezik az Anyaszent egy ház tanitásával: Basilius CSaszárá lévén. Conciliumot hirdete, a mely negyedik Constancinápolyi, és nyolczadik Concilium Generalé. Anno 869.ben. és a mely Concilium photiust le tevé. és exCommunicálá. azután szent Ignátzot visza helyhezteté székiben de tiz esztendö mulva szent Ignátz meg halván:, photius ismét a pátriarchai székben téteté magát. ugyan acsászár segittségivel. apápa is Confirmálván választatását.. valoságos pátriarcha volt. de ismét tanitásával. a romai Anyaszent egy ház ellen támadván., erre valo nézve apápa. a letétetesnek sententiáját adá ki ellene. Leo. a Basilius fia, photiust a székböl ki iktatá. és egy klastromban záratá, ahol. meg hala.
Scotiai Janos kezdé eretnekségit. Carolus Calvus alat. és tanitani kezde. a predestinátiorol. és az Eucharistiárol
A Tizedik saeculumban semi uj eretnekek nem támadának
A XI saeculumban.
Ebben az idöben támadanak. az uj Manicheusok. és Michael. Cerularius.
Michael Cerularius Constancinápolyi patriarcha lévén, 1043 ban. kezde irni a deák Anyaszent egyház ellen. leg inkáb ezekel vádolá, 1. hogy kovásztalan kenyeret szentelne meg, 2. hogy meg fojtot hust ennének, 3. hogy a szakállakot el beretváltattyák, 4. hogy szombaton böjtölnek, 5. hogy a nagy böjtnek elsö hetin hust esznek, 6. hogy a Niceai symbolumhoz ezt a szot tették, Filioque azt Az Anyaszent egy ház. meg akarván ezel értetni. hogy a szent Lélek. az Atyátol, és a Fiutol származik. de ö ezt véteknek tartá lenni. 7. hogy a deak Anyaszent egy házban miért szabad két egy testvér atyafinak. két egy testvér leányokot el venni, 8. hogy a békeségnek tsokját a mise alat. miért adgyák a Communio elött egy másnak, 9. hogy miért nem éneklik nagy böjtben az Alléluját. meg más töb illyen tsekély okokbol szakada el a görög Anyaszent egyház.
Kilentzedik leo pápa minden tehettségivel azon vala hogy tévelygéséböl viszá hozhatná. Michael cerulariust., erre valo nézve követeket külde Constancinapolyban. a többi közöt vala Cardinalis Humbertus de silvae Candidae. a kiket nagy tisztelettel fogadá Monomachus CSászár. a követek Conferentiát tartának a patriarchával., de viszá nem hozhatván ötet, azért a szent Sophia templomában. exCommunicalák, a patriarchais nagy kevélységel. exCommunicála a követeket, és a pápát, a Császár ki küldé székiböl a pátriarchát. mind azon által mar igen el terjedet vala közöttök az el szakadás. noha válának még a görögök közöt olyan Anyaszent egy házak. a mellyek még a következendö saeculumban is a romai Anyaszent egy házal. egyet tartottak, ezen idötöl fogvást tart tehát a scysma a görög Anyaszent egy házban
A XIII saeculumban.
Az Albigensesek. noha az elébbeni saeculumban támadtanak fel., de ebben is tartának, és a többi közöt ezek valának leg inkáb el terjedve., A Circum Celliones. flagelantes, fraticelli. mind ezek egy kevés ideig háboruságot inditának az Anyaszent egy házban
A flagelánsok a közönséges népnek áitatoságábol kezdödének. de vegtire 1260 ban. eretnekeké lettenek, olosz országban sokan esze gyülvén processio formára jártak az uttzákon., ezek övig mezitelen lévén. nagy keménységel disciplinázák vala magokot erre valo nézve. eleinte mindgyárt sok bünösök meg térnek vala. de vegtire azt kezdék hirdetni hogy senki büneinek botsánattyát nem veheti hogy ha tsak az ö társaságokban nem megyen, és noha ezek világiak valának. mind azon által olyan szabadságot adának magoknak, hogy egy másnak meg gyonván, egy mást fel is oldozták bünökböl. ezek német országban is el hatának
A XIV saeculumban.
A Turlupinusok. és Joannes viclavus kezdek háborgatni az Anyaszent egy házat
A Turlupinusok igen ocsmányok valának. ezek a Delphinatusban. és Sabaudiában kezdödének. ezek mindenek elött. mezitelen jártanak. de nem tartának sokáig. mert a birák ellenek tamadván. a tüzre itélék. mind azokot a kiket meg kaphatának.
Joannes viclavus Anglus pap. volt; esok tévelygéseket tanitta. az Isten. akristus. az Anyaszent egy ház. és a szenttségek ellen. esokakban elöl jároja volt Calvinusnak. mondám hogy sokakban, és nem mindenben. mert nem tiltá a penitentziának bérmálásnak szenttségeit. se az utolso kenetet, se a Misét. se a szentekhez valo könyörgést. ezt Angliában egy nehány Concilium Condemnálá. de végtire a Constanciai Concilium. Generale. 1414.ben.
A XV saeculumban.
Joannes husz. ez tseh országi pap vala. és a prágai universitásnak rectora, evolt kezdöje a hussitáknak. és a viclavus tévelygésit kezdé tanitani., és azokhoz magátol is ada, ezt a Constanciai Concilium Generale Condemnálá, de nem akarván engedelmeskedni. a világi birák kezében adatván. törvényt látának reája és elevenen meg égeték.
Ezt a lutheránusok. és a Calvenisták Martyrnak tarttyák.
A XVI saeculumban.
Ebben a saeculumban sok ellenségi támadanak az Anyaszent egyháznak. ugy mint. lutherus, Carlostád. Zuinglius. oecolampadus. Melancton bucerus, osiandres, Brentius, az uj keresztyének, Calvinus, az anti trinitariusok. a socinianusok
Mind ezeket egy nehányszor Condemnálta a szent szék. és a Tridentinumi Concilium Generale. a mely 1545 töl, 1563 dig tarta
Nem szollunk ezeknek az Eretnekeknek tanitásokrol. azokot mindenek tudgyák
11 Articulus
Az Anyaszent egy háznak akebelében élö rosz keresztyének ellen valo viaskodásárol
K Az Anyaszent egyháznak tsak az ördögök pogányok, sidok. eretnekek. és sysmaticusok ellen kellé viaskodni.?
F Már azt meg mondottuk hogy arosz keresztyének ellen is kel viaskodni.
K A rosz keresztyének mi formában támadnak az Anyaszent egy ház ellen?
F 1. A midön el fajult rosz erkölcsökel meg gyalázák, a midön okai lesznek annak hogy rosz magok viselésekért az Istennek szent nevét káromlani fogják, a hitetlenek, és az Istentelenek.
2. A midön gyalázásokal csufságokal. fenyégetésekel, rosz példájokal, rosz tanásokal. hizelkedésekel. a valoságos hiveket az Isten uttyárol el fordittyák
K A rosz keresztyéneknek el fajulttságok hogy okoza az Isten szent nevének káromoltatását a hitetlenek és az Istentelenek közöt?
F A midön ahit nélkül valok, és az Istentelenek az Anyaszent egyháznak tulajdonittyák a különös embereknek meg romlásokot,. azt hozván ki abbol. hogy az Isten el hagyta az Anyaszent egy házat
K Az Anyaszent egy ház miformában oltalmaza magát az illyen rosz keresztyének ellen?
F Belsö suhajtozásival. imádságival; oktatásival. büntetésivel. jó példa adásival.
K Soké a rosz keresztyéneknek számok?
[490] F Sokal több mint a jóknak szamok. a veszedelemre vivö széllyes útton mindenkor többen járnak., és fognak is járni, kevesen járnak. az életre vivö keskeny uton.
K. Mitsoda gondolattal kel lennünk a sok számu rosz keresztyénekröl, és a kevés számu jókról?
F olyanal. hogy ha. ugy élünk mint a sok számuak; minden bizonyal a veszedelemnek uttyán vagyunk, az Évangyélium szerént, a mint is a veszedelemnek uttyán vagyunk ha a világ szerént élünk, hogy ha az érzékenység, a rosz kivánság, és a kevélység uralkodik rajtunk, ennél az igazságnál. semmit gyakortáb nem mond az uj testamentum, nagyob része pedig a keresztyéneknek a világ szerént éll, és tsak azt keresik. hogy rosz kivánságokot bé tölthesék. tehát. nagyob része közüllök a veszedelem uttyán jár, ez iránt magunkot meg vakithattyuk., de az igazság magában tsak meg marad.
K Mi tarttya az Anyaszent egy házat anyi sok számu viaskodási közöt?
F Azt a kristus Jesus tarttya, és igazgattya. az Anyaszent egyháznak közepette lévén, ugyan azt vezéreli és segitti szent Lelke által. a mint már ezt bövön meg mondottuk
12 Articulus
Az Anyaszent egy háznak hasznairol
K Melyek az Anyaszent egy háznak hasznai?
F Azok a hasznok vagy közönségesen az egész Anyaszent egyházat tekintik, vagy különösön az ö tagjait.
A hasznok melyek közönségesen az egész Anyaszent egy házat tekéntik. ezek, az Egyeség. szenttség. közönséges. Apostoli,
A hasznok melyek különösön az ö tagjait tekéntik, azok, vagy ezen életre, vagy a más életre valok.
Azok melyek ez életre valok., a szenteknek egyeségit, és a bünöknek botsánattyát illetik.
Azok melyek a más életre valok. a ditsöséges fel támadást, és az örök életet illetik. már azt meg magyaráztuk hogy mi légyen a szentek egyesége. atöbit is meg magyarázuk.
El fogjuk kezdeni a bünöknek botsánatyán. a mely ezen életet tekénti. és minek elötte szollyunk a fel támadásrol., és az örök életröl., meg fogjuk magyarázni azt, a mit arrol tudhatunk, hogy mi fog következni közönségesen az Anyaszent egy házal., és különösön minden emberel., minek elötte mindenek bé tellyesedgyenek, a mely a testnek fel támadása elött lesz meg.
K Az Anyaszent egyháznak mindenik tagja különösön nem részesülé azokban a hasznokban melyek az Anyaszent egy házat tekintik közonségesen?
F Mindenik tag részesül azokban a hasznokban de nem egészen. hanem valamely résziben.
Magyarázat
Mindnyájan ahivek az Anyaszent egy háznak egyeségéhez tartoznak. amint már azt meg mondottuk, de tsak egyedül atest nem vesztheti el sohais azt az egyeséget. különösön atagok attol el szakadhatnak, hasonlot mondhatunk az Anyaszent egy háznak szenttséges voltárol. az Anyaszent egy háznak minden tagjai a szenttségre hivatattak, de nem mindnyájan szentek, és akik azok, abbol le eshetnek, tsak épen az Anyaszent egy ház teste nem eshetik soha tévelygésben, ezek olyan hasznok amelyekben mindenik tag részesül, de valojában, és meg maradando képen azok tsak az Anyaszent egy háznak testét illetik, a mint már azt meg bizonyitottuk ide fellyeb
13 Articulus
Hogy abünöknek botsánattya leg elsö út. a mely által részesülnek az Anyaszent egy háznak hasznaiban.
K Mitsoda modokal részesülünk mi az Anyaszent egy háznak hasznaiban.?
F. A bünök botsánattyának modgyával. a mely igen nagy haszna az Anyaszent egy háznak.
Magyarázat
Mi mindnyájan az Isten haragjában születünk, az ördögnek rabságában. mikor pedig akristus keresztyénségre hi bennünket. akor nem talál mi bennünk avéteknél, és a meg romlottságnál egyebet, nem is lehetnénk tehát igazak, se az Anyaszent egy háznak tagjai. az Istennek Fiai, se [491] a kristusnak attyafiai. hogy ha nem vennök büneinknek botsánattyát., A bünnek botsánattyát az ö neve által veszik mindnyájan kik ö benne hisznek.
Az Isten leg elöször a bünnek botsánattyát a kereszttségnek szenttségében adgya meg, szent [492] pál mondása szerént. A kristus meg szentelte az Anyaszent egy házát meg tisztitván viznek feredöjével. az igének általa.
De mint hogy az Isten szabad ajándekival. meg botsathattya a vétket. tsak magátol, és a kereszttségnek külsö fel vétele elött is. ugyan igy is tselekeszik azokkal. kik martyrumságot szenvednek kereszttségek elött, vagy akik meg halnak erös kivánságal kivánván a kereszttséget, a bünnek botsánattyát akár mely formában engedgye meg az Isten. de tellyeségel [493] szükséges. A kristus ö magát adta érettünk hogy meg váltana minden hamiságtol. és tisztittana magának kivált képen valo népet; jó tselekedetekre igyekezöt mondgya szent pál.
A bünnek botsánattya maga az a nagy haszna az Anyaszent egyháznak. mivel tsak egyedül az Anyaszent egy háznak adta akristus azt a hatalmat. hogy meg botsáthasa a vétkeket, és tsak az Anyaszent egy házban lehet a bünnek botsánattyát venni. mivel az Anyaszent egy házon kivül. nintsen üdveség, és azok akik az ö kebelében nintsenek, bünök botsánattyát nem vehetik ha tsak tagjaivá nem lesznek.
K Honnét tudgyuk mi azt hogy a kristus hatalmat adot az Anyaszent egy háznak a bünnek botsátására.
F A kristus maga szavaibol., a ki hatalmat adot az Anyaszent egy háznak a szenttségeknek szolgáltatására. a melyek által., azt tudgyuk, akristustol. és az Apostoloktol. hogy a bünök meg botsátatnak. még eröl bövebben fogunk szollani ezután.
K Hogy tudgyuk mi azt hogy tsak az Anyaszent egy házat illeti ez a hatalom.
[494] F Mert ez a hatalom természet szerént mást nem illethet, tsak azokhoz illik. a kiknek azt adgya kegyelem által. azt pedíg akristus tsak az Anyaszent egyháznak adta, és azt nem olvasuk. hogy az Anyaszent egyházon kivül adatot volna az a hatalom senkinek is
K De a nintsené meg irva hogy tsak az Isten botsáthattya meg a vétkeket?
F A midön az Anyaszent egy ház. meg botsáttya a vétkeket, akor mindenkor az Isten botsáttya meg. az Anyaszent egy ház azt ugy követi mint Istennek szolgája. és az ö nevében tselekeszi. [495] Mi az Istennek szolgai vagyunk. mondgya szent pál. és az ö helyét tarttyuk.
K Mind azoknak kik az Anyaszent egyház. tagjai vagyoné hatalmok a bünt meg botsátani?
F Nintsen. mivel tsak egyedül az Apostoloknak adta a kristus ezt a hatalmat, az Apostolok apüspökökel közlötték, és a püspökök apapokal.
Magyarázat
Ezt a feleletet a bünöknek botsánattya iránt. más szenttségekre kel érteni. nem a kereszttségre., mert a mi a kereszttséget illeti, mint hogy az el. mulhatatlan szükség, azIsten ugy akarta hogy nem tsak az Anyaszent egyháznak tagjai. és még az Aszonyok is, hanem még a sidok. az eretnekek is keresztelhesenek. tsak azal a szándékal legyen a melyel az Anyaszent egy ház hagya.
A kereszttségen kivül pediglen. a bünnek meg bótsátására két szükséges dolog kivántatik. 1. A Canon szerent valo ordinatio. 2. A törvény szerént valo Missio.
Ezen Conditioknak fogyatkozásokért, a lutheranus. és a kalvenista papoknak semmi részek nem lehet az Anyaszent egyház szolgálattyában, mivel ök se nem küldettek, se fel nem szenteltettek az Apostolok successoritol.
A második Conditionak fogyatkozásáért., Az Eretnek, sysmaticusok. exCommunicatusok vagy el tiltot püspökök. vagy papok, a bünököt meg nem botsáthattyák ha szinte a Canon szerént szenteltettek légyenek is, mert az Anyaszent egy ház. a kinek illik adni a Missiot, azt töllök vagy el vette. vagy attol el tiltotta
K Az olyan papoknak a kik halálos vétekben vannak vagyoné hatalmok abünt meg botsatani mivel ök is bünben vannak.?
F Igen is. és az Anyaszent egyház Condemnálá a donatistakot a 4 dik saeculumban a kik ezel ellenkezöt tanitottanak.
K Miképen botsáttyák meg a papok a vétkeket?
F A kereszttség, és atöbb szenttségeknek ki szolgáltatásában, a mely szenttségekhez a bünnek botsánattya vagyon ragasztva.
K Mint hogy a kereszttséget fel adhattyák. a mint ide fellyeb mondád azok is kik nem az Anyaszent egy ház tagjai. tehát a nem igaz. hogy a bünnek botsánattya tsak az Anyaszent egy házat illese?
F Az Eretnekek, exCommunicatusok. sidok. hitetlenek., kik a bünt meg botsattyák a kereszttségnek szenttsége által. azt tsak a kristus nevében adgyák fel. és az Anyaszent egy ház nevében., akiknek abban szolgálattyát követik, ez igy lévén. mindenkoron tsak a kristus keresztel. és a kí az ö kezek, beszédek által meg botsáttya a vétkeket, ezért is vagyon hogy a gyermekek., a kiket meg keresztelnek, vagy az idösüek, a kik szükségben fel veszik töllök a [496] kereszttséget, részt nem vévén tévelygésekben, hogy ezek az Anyaszent egyházhoz tartoznak, az ö fiai. és tagjai, a szolgálo adot fiakot a valoságos Anyának.
K Szükségesé az Anyaszent egy háznak szolgaihoz folyamodni. hogy akár minémü vétkeknek botsánattyát vehesék.
F szükséges az eredendö, és a halálos vetkekért. de nem a botsánando vétekért, mert lehet botsánatot nyerni a botsánando vétekért. az imadság. az áldozat, a böjt, atöredelmeség. és a jó tselekedetek által.
K Mit értesz azon midön azt mondod hogy a bünök meg botsátattak..?
F Azt értem, hogy azok meg botsátattak. és el töröltettek.
Magyarázat
Calvinus azt mérte tanitani, hogy a mikor az Isten avétket meg botsáttya, egyebet nem tselekeszik. hanem hogy azt vétkül nem tulajdonittya, ámbár azok a vétkek fent legyenek is. de az Isten azokot meg nem bünteti.
De az Anyaszent egyház mindenkor azt hitte szent Palal, hogy az Isten azért nem tulajdonittya nékünk a vétkeket. a midön azokot meg botsáttya. mert azokot valoságal. el törli, ugy hogy azok nintsenek fent az ö szemei elött, és hogy azokot meg nem bünteti azután, azért vagyon, mert azok már nintsenek. mivel. mitsoda részesülés lehet, mondgya szent pál. a hamiság. és az igasság közöt, ami sziveink a kereszttség által. a szent Lélek templomivá lésznek, akristus abban lakozik: mi képen lakoznék tehát akristus és az ö szent Lelke olyan szivekben, a melyekben avétek lakozik, az igaz tehát. hogy az Isten nem azért az okért nem tulajdonittya nékünk a meg botsátot vétkeket, mert azok el vannak rejtve, és fedezve, hanem azért hogy [497] azok el vannak töröltetve, és nintsenek fent azután.
K A mi érdeminkért botsátatnaké meg a mi vétkeink?
F A kristus érdemlette meg egyedül halála által büneinknek botsánattyát. mi magunktol. semit nemérdemlünk. és mindenért akristusnak tartozunk.
K A bünnek botsánattya mitsoda változast. tselekeszik mi bennünk?
[498] F A szent Lélek szivünkben jö lakni, és bennünket Isten fiaivá. és a kristusnak örökös társaivá tészen.
K A midön már egyszer a bünnek botsánattyát vettük., vagyoné még azután is azon kegyelemre szükségünk.
F Igen is vagyon mind addig amég élünk, mert a mi gyarloságunk. minden nap sok számu vétekben ejt bennünket. a melyekért szükségünk vagyon arra hogy az Isten nékünk meg botsáson, ugyan ezért kel néki minden nap mondani botsásd meg a mi vétkeinket, mi képpen miis meg botsátunk ellenünk vetetteknek
Mind ezeket bövebben meg fogjuk magyarázni a midön a szenttségekröl fogunk szollani.
14 Artículus
Hogy a hivek közül mindenikének. min kel által menni minek elötte az örök életet el érje. és leg elöször ahalálrol., mely közönséges minden emberekel.
K Mitsoda ahalál.?
[499] F A léleknek a testöl valo el válása. a mely büntetést lehetetlen el kerülni, a vétektöl fogvást.
[500] Azt mondám hogy a vétektöl fogvást, mivel az ember nem ugy teremtet volt hogy meg hallyon. és a halál az olta lett el kerülhetetlenné, a miolta a vétek meg rontotta a természetet
K Mitsoda gondolattal kel lennűnk a halálról?
F Azt tudgyuk hogy minden bizonyal. mindenikünknek meg kel halni. azt pedig nem tudgyuk hogy mikor., mi formában, vagy talám hirtelenül történik. azt is tudgyuk, hogy tsak egy szer halunk meg, és a mely halál nem keresztyéni. azt nem lehet helyre hozni, mivel ahalálon áll. az örökké valo boldogság vagy az örökké valo kárhozat., szükséges tehát valojában készülnünk ahoz a rettentö szempillantáshoz. de idején kel ahoz készülni, mert ambár [501] bizonyosan tudnok is hogy nem törtenik hirtelenségel. de azt minden nap láttyuk hogy a betegség nem engedi ahoz ugy készülni a mint kellene. az öregségre halasztani a készületet. a bizonytalan idö, az Isten is akor el hagyhatná az embert.
K Miképen kel a halálhoz készülni?
F Meg kel valojában visgálni a lélek üsmeretet el kel rendelni mind a lelki, mind a világi dolgokot, és valoságos keresztyéni életet kel élni
K Egy valoságos keresztyennek irtoztatoé ahalál.?
F De söt még kivánatosnak kellene lenni, hogy ha a keresztyének ugy élnének a mint kellene. elniek. és ha tsak a mostani életet tekintenék szent pál szerént. leg nyomorultabbak volnának [502] mindeneknél, örömel kel tehát nékik azt az orát tekénteni. a mely végit veti nyomoruságoknak., bé vivén öket abban a boldogságban a melynek reménségiben áll minden vigasztalások eföldön
K Nem tsak egyedül az Apostolokra és a helyekben lévö egy házi szolgákra kellé érteni szent pálnak ezt a mondását. hogy mindennél nyomorultabbak volnánk hogy ha tsak a mostani életet tekéntenök.
F Azt lehet érteni minden keresztyénekre., mert minden valaki keresztyeni életet akar élni annak minden világi kivánságokot el kel hagyni, és tsak Istenért kell élni. magának ellene kel mondani., ellene kel állani a rosz kivánságoknak., szokásoknak, meg kel gyözni az akadályokot a melyek minden felöl támadnak, el kel szenvedni az emberek üldöztetéseket, gyülölségeket, tsufságokot, káromlásokot, gyalázattyokot, eröszakoskodásokot; meg kel magát alázni, és mindent el szenvedni inkáb, hogy sem mint igaságtalanságban élni, mind ez igen nehéz atermészetnek, de mint hogy más boldogab életet remél. az a reménség meg segitti és meg vígasztallya a valoságos keresztyént., mert másként nyomorult volna, és leg nyomorultab az emberek közöt
[503] Szent Agoston nagy bölcsen mondgya. hogy az aki nem ohajttya a más életben valo boldogságot, és aki ezen életnek boldogságában veti bizodalmát. a, karhozatos állapotban vagyon., ez a mondás meg egyezik az Abrahám. rosz gazdagnak valo mondásával.
K Rosz keresztyenek kellé tartani az olyat a ki fél a haláltol.?
F Azért felni ahaláltol hogy el választ e földön lévö javainktol és gyönyörüséginktöl, a melyekel élnénk örökké ha lehetne. eközönséges. de igen meg romlot gondolat. Az Isteni [504] szeretet ki rekesztetet az olyan szivböl. a hol arosz kivánság uralkodik, és az olyan kárhozatos állapotban volna, a ki olyan okbol felne ahaláltol.
De a természetnek gyarloságábol félni a haláltol. arra akristus kivánt példát mutatni [505] vigasztalásunkra, szabad ahaláltol félni azért hogy meg tekintvén büneinket, bizonytalanok vagyunk holtunk után valo sorsunkrol. de mind azon által ahitel, és az Istenben valo bizodalomal. erösittsük meg magunkot, az Istent meg bántanok hogy ha alázatoságal penitentzia tarto lélekel és áldozatul nem vennök tölle ahalált.
K kitsodák azok. akiknek leg irtoztatobnak tettzik a halál.
F Azok akik vétekben élnek. vagy éltenek. és penitentziát nem tartottak, kik evilágot mindenkor szerették., kik a földhöz ragaszkodtak. és azal meg elégednek, nehéz azt el hagyni [506] a mit szeretünk, de kételenek leszünk akor azt el hagyni. és azt olyan állapotban. a melyben minden irtoztatonak láttzik
K Mit kel tselekedni hogy el kerülhesük ezt a rettegést.
F Borullyunk idején az Isten irgalmaságának lábaihoz. penitentziát kel tartani, valoságal kel munkálodni azon hogy el lehesen kerülni azt a nyomoruságot. a melyel fenyegeti Isten a hamisakot ezekel a szokal.
"Hittalak és nem akartátok, kí terjesztettem kezemet és nem volt a ki nézné., meg utáltátok minden tanátsomot; és dorgalásimot, el henyéltétek, én is nevetek a ti veszedelmeteken, és meg tsufollak midön rajtatok történik a mitöl féltek. midön reátok rohan hirtelen a nyomoruság, és aveszedelem mint a szélvész érkezik, midön reátok jö a haboruság., és a szorongatás. akor segittségül hinak engem. és meg nem halgatom. reggel fel kelnek és meg nem találnak engem. azért hogy gyülölték az oktatást, és az ur félelmét bé nem vették és nem engedtek tanatsomnak. és rágalmazták minden feddésimet, az okáért az ö élettyek gyümölcsit [507] fogjak enni, és az ö tanátsokal meg elégitetnek."
Azt el hihettyük hogy ez a fenyegetö jövendölés minden nap bé tellyesedik. sok számu [508] keresztyéneken, de jaj annak a ki eröl nem gondolkodik., vagy magát meg nem jóbbittya.
K Miért akarta Isten hogy a mi utolso oránk. bizonytalan lenne.?
[509] F Azért hogy mindenik orát ugy tekénttsük mint utolso oránkot,. és hogy az illyen gondolat bennünk vigyázásban tarttson.
15 Articulus.
A különösön valo Itéletröl.
K Hová lészen a lélek minek utánna atestböl ki mégyen?
F A kristus itélö széke eleiben mégyen. hogy ót számot adgyon. jó vagy gonosz [510] tselekedeteiröl. ez a szám vétel pedig nagy igaságal és szorgalmatoságal mégyen véghez, mivel a kristus azt mondgya. hogy az emberek számot adnak az utolso napon. leg kiseb haszontalan szavokrol is.
K Miröl kel az embereknek számot adni midön az Isten eleiben mennek.?
F A vétekröl melyet tselekedtek, gondolattal. szóval., tselekedetel. vagy el mulatásal. arosz [511] példárol. melyet adtanak, amások vétkiröl melyekben részesültek, egy szoval minden féle hivatalokrol. és köteleségekröl., mert mind ezek meg lesznek fontolva a sánctuarium mértéke szerént.
K Mitsoda szabot rend szerént visgáltatnak meg az emberek tselekedeti?
F Nem az emberek szokások, tartások, és példájok szerént, hanem az örökös igazság szerént [512] itéltetnek meg az Isten igéje szerént. a kristus Évangyéliuma szerént. ez az itéletnek szabot rende. ki ki visgállya meg ha az élete meg egyeziké ezel arendel.
K Kitsoda lészen a biró.?
F A kristus Jesus, akinek az Attya hatalmat adot az itélésre. és aki halála és fel támadása által. [513] biroja lett. az élöknek, és a holtaknak
K Mitöl kel leg inkáb rettegni abünösöknek ha meg tekéntik az utolso napot.?
F 1. Attol hogy mitsoda szorgalmatoságal. kel számot adni leg kisebröl is. 2. a Bironak világos és igasságos voltátol, 3. Attol hogy az a biró akoron irgalmaság nélkül leszen. 4. Attol a gyalázattol. a melyben lészen akoron a bünös. minden segittség menttség. és vigasztalás [514] nélkül, terhelve lévén vétkeivel, gondolkodván haszontalanul. mind azokrol. a melyeket el mulatot az üdveség el nyerésére, és attol hogy mitsoda bizonytalan az az ora a melyben arra az irtoztato itéletre kel el menni.
K Mit kel tselekedni hogy ezeket anyomoruságokot el lehesen kerülni?
F 1. Most kel magunkot meg itélni hogy meg elözhesük a kristus kemény itéletit, 2. meg kel engesztelnünk aBirot penitentzia tartásunkal., és könyhullatásinkal. 3. szerezük meg [515] magunknak ajó lelki üsméretnek békeségit. és vigasztalását., akár mely nehezen tegyük is szerit., 4 tarttsuk mindenkor készen magunkot, erre valo nézve vigyázunk, és mindenkor imádkozunk, akristus hagyása szerént.
K Az itélet napja irtoztatoé az igaz lelkeknek.?
F Még az igazaknak is kel félni attol anaptol. mert senki nem tudgya ha szeretetre, vagy haragra méltoé. hogy ha az Isten irgalmaságal nem bánnék velünk senki meg nem álhatna az ö [516] szine elött, de az igazakban ez a félelem elegyes bizodalomal. és vigasztalásal. és némelyekben örömel.
K Mihez támaszttyák az igaz lelkek az ö bizodalmokot, és vigasztalásokot? az itélet iránt?
[517] F Az Isten irgalmaságához. és a kristus érdeméhez. az ö igéretihez, és magok tiszta lelkek üsméretihez.
K Mihez támaszttyák sok igaz lelkek örömeket. és ohajtásokot amelyel várják azt a napot.?
F Az Isteni szeretetnek buzgoságához, a mely ohajtattya vélek. hogy meg szabadullyanak ettöl a holt testöl, és a mely ugy tekénteti vélek. az itéletnek napját. mint a kristus gyözedelmének, [518] igazságának. szenttséginek, felséginek napját, és mint olyan boldog orát. a melyben örökösön meg egyeznek véle.
16 Articulus
Hogy kinek kinek a lelke mitsoda állapotban lészen a különösön valo itélet után.
K Hová lesznek alelkek akülönösön valo itélet után?
F Némellyek aparaditsomban, némellyek a purgátoriumban. némellyek apokolban mennek, mind ezekröl bövebben fogunk szollani.
K Mitsoda lelkek mennek a paraditsomba?
F Az ollyanok kik meg tartották vagy is helyre hozták kereszttségeknek ártatlanságát. anyira hogy még botsánando vétekben sem holtak meg.
K Mitsoda lelkek mennek purgátoriumban?
F Az olyanok akik meg nem tisztittattak botsánando bünökböl. halálok elött, vagy az Isten igasságának tellyeségel eleget nem tettek
K Mitsoda lelkek mennek pokolban.?
F Az ollyanok, akik halálos vétekben halnak meg.
K Hová lészen atest azután hogy a lélek ki megyen belölle?
F Meg rothad. a földben, és porrá lészen. a fel támadásnak napjáig. De az Isten némelykor különösön valo kegyelméböl meg oltalmaza. némely szenteknek testeket a rothadástol. hogy nagyob fényeségel. nyilatkoztassa ki szenttségeket. erröl elég példa vagyon.
K Honnét tudgyuk mi azt hogy mindenik embernek lelke holta után mindgyárt meg büntettetik. vagy meg jutalmaztatik még világ vége elött?
[519] F Azt a szent irásbol, atraditiobol. és az Anyaszent egy ház vegezésiböl tudgyuk, a szent irás erröl bizonyságot ád a dus gazdag és a szegény lázár példájában
K Menyi ideig maradnak alelkek purgátoriumban?
F A szent irás, se atraditio erröl bizonyost nem tanit. se az Anyaszent egy ház erröl nem végezet., hanem azt el gondolhattyuk hogy ót maradnak mind addig még eleget nem tesznek az Isten igaságának.
K Menyi ideig kel tartani apurgátoriumnak.?
[520] F A kristus utolso eljöveteléig és nem továb.
K A viaskodo és a szenvedö Anyaszent egyház nem fog tehát örökösön tartani
F Igen is nem, hanem tsak világ végiig, tart.
K A gyözedelmes Anyaszent egy ház medig fog tartani?
F Mostanában gyülekezik esze. és annak atársaságnak száma akor telik bé a midön a földön és a purgátoriumban lévö Anyaszent egy háznak vége lészen. akoron agyözedelmes Anyaszent egyház egyedül fog tartani. örökké.
K A gyözedelmes Anyaszent egy háznak száma eléb miért nem telik bé. hanem mikor vége lészen a földön és a purgatoriumban. lévö Anyaszent egyháznak?
F Azért mert agyözedelmes Anyaszent egy ház társaságának száma. hogy egész lehesen, es a boldogsága tellyes, szükséges hogy a választattak kik eföldön vagy purgátoriumban vannak., mindnyájan a paraditsomban menyenek, és hogy atestek. aboldog lelkekel meg egyesülvén., azok is részesüllyenek. aboldogságban mind ezeknek világ végekor kel meg lenni.
17 Articulus
A világ végiröl. az Anti kristusrol. Illyés, és Enok el jövetelekröl. a sidok meg térésekröl.
K A világnak mikor lesz vége?
F Azt az idöt nem tudhatni. hanem azt tudgyuk hogy az égnek, és a földnek el kel mulni, uj ég, és uj föld leszen, helyében, a hol fognak lakni a boldogok.
K A világ végekor mitsoda állapotok fognak törtenni?
F Leg inkáb ezek vannak meg jövendölve, ugy mint. 1. a hadakozások. dög halálok. éhségek. nagy föld indulások., az idö járásának meg bomlása. 2. a keresztyének közöt a szeretet meg kezd hülni, 3 az Évangyélium az egész földön fog prédikáltatni. 4. az Antikristus el fog jöni, 5. Illyés és Énok a földre viszá jönek, 6. a sidok meg térnek.
K A szent irás mit tanit nékünk az Anti kristusrol?
[521] F 1. Hogy gonosz és hatalmas ember lészen. ellene fog állani ajónak. de leg inkáb a kristusnak,
[522] 2 Hogy Isten gyanánt fogja magát imádtatni.
[523] 3 Hogy soha nagyob üldözés nem volt az Anyaszent egy ház ellen. mint a melyet ö fóg tamasztani., és hogy sok számu keresztyének hozája hodolnak.
4. Hogy hamis tsudákot fog tenni a melyekel sokakot el áltat.
5. A szent Atyák azt mondgyák hogy valamit Daniel meg jövendölt volt Antiochusrol hogy a jérusalemben lévö mindenkori áldozatot el fogja törölni, azt az Antikristusra kel érteni., aki is azon lészen hogy el töröllye az új törvény béli áldozatot. mindenüt valahol fog uralkodni.
6 Hogy az Anti kristusnak üldözése nem fog sokáig tartani. a szent irásbol által lehet látni. hogy tsak negyed fél esztendeig fog tartani
[524] 7 Hogy a kristus ezt az Istentelent meg emészti az ö szájának lelkével. és az ö ditsöséges el jövetele által el töröli.
8 Hogy az Anti kristus el jövetele elött nagy támadások lesznek az Anyaszent egyház ellen. és sokan meg tagadgyák ahitet
[525] 9 Hogy az Anti kristus, világ vége elöt egy kevés idövel fog el jöni, és azután minek utánna az Evangyélium az egész világon predikáltatot volna
K Bizonyosé a hogy még az Antikristus elnem jött?
F Ennek a szonak Antikristus, két magyarázattya vagyon, az egyike közönséges. a másika különös, közönségesen azokot hiják Anti kristusoknak. kik a kristus ellen támadnak., ezen [526] értelem szerént a szent irás az eretnekeket antikristusoknak nevezi, tehát ezen értelem szerént el jött.
De ha az Anti kristuson azt az Istentelent érttyük. a ki az utolso üldözést fogja támasztani, és akire a fellyeb meg mondot bélyegek illenek, a bizonyos hogy még el nem jött. mert még eddig senkire nem illettek azok a bélyegek.
Hogy pediglen az eretnekek oly Istentelenül a pápát antikristusnak nevezik. azt el mondhatni hogy ö magok az anti kristusok káromlásokért. könnyü is meg felelni nékik.
Elöször. nem lehet nékik az a káromlo gondolattyok hogy ha azt fel nem teszik, hogy a közönséges Anyaszent egy ház anyira meg romlot, hogy az ö láthato feje akivel mindenkoron egy volt, akristus ellen támadot volna, az illyen gondolat pedig tellyeségel a kristus ellen volna, aki azt igérte az Anyaszent egy háznak hogy mindenkor véle lészen, az igaságnak lelke azt soha el nem hagya, és a pokolnak kapui az ellen gyözedelmet nem vesznek, atehát az Antikristus, a ki akristusnak beszédi ellen tanit.
2. Tsak kevés értelemel is által lehet látni, hogy tsak esztelen vakságbol lehet a pápának tulajdonitani azt. a mi az Anti kristusra illik.
[527] 3 A leg okosabbak a protestansok közöt. meg vallyák hogy azok. akik apápát Antikristusnak nevezik, ók nélkül tselekeszik.
K Bizonyosé a. hogy még Illyés és Enok el fognak jöni.?
F Azt a szent irásbol, és a traditiobol tudgyuk. ugyan azért is ragadtattak el afőldröl életben.
K Illyés és Enok miért fognak el jöni.?
[528] F Azért hogy ellene ályanak az Antikristusnak. és hogy munkálodgyanak a sidok meg téréseken
K Mint fog velek bánni az Anti kristus?
F Meg öleti öket. és tsak hamar azután meg szegyenitetik a kristus el jövetelével
K Bizonyosé a hogy a sidok meg térnek világ vége felé?
[529] F Igen is emeg vagyon irva mind azó. mind az uj testamentumban
Mostanában pedig a kristus Jesus halálaért valo büntetés akadályoza öket a meg térésben. [530] mostanában mint egy lepedö vagyon szemek elött, hogy ne láthasák a jövendöléseknek bé tellyesedésit, de világ végin az a lepedö el vétetik szemek elöl, és akor meg láttyák hogy hejában vártak más Messiást a kristuson kivül. és akoron meg térnek
18 Articulus
A közönségesen valo fel támadásrol világ végin.
K Mi fog következni világ végin az Anti kristus üldözese és a sidok meg térések után?
F Az Isten parantsolattyábol az Angyalok szavokot az egész világra el terjesztik. valamint a [531] hangos trombitáknak szavait, és arra a szora az egész emberi nemzet fel támad egy szempillantásban
K Mit értesz azon midön azt mondod hogy ahalottak fel támadnak.?
F Azt értem hogy minden embernek lelke a maga testében viszá mégyen
K Miképen lehet meg atestnek fel támadása?
[532] F Az Isten minden hatoságával. a ki is olyan könyen támaszttya fel a testeket a koporsobol. valamely könyen. teremtette semiböl.
K Meg foghattyuké mi azt hogy miképen mégyen viszá mindenik lélek az elébbeni testében, a ki is anyi saeculumoktol fogvást porrá lette?
F Mi azt igen gyengén foghattyuk meg, de hiszük, mert az Isten azt ki nyilatkoztatta, látunk is valami hasonlatoságot ahoz a természetben
A buzát el vetik. meg rothad. és abbol a rothadásbol más nö, ez a példa noha tellyeségel nem [533] világos. de ebböl meg. láthattyuk az Istennek mindenhatoságát atestnek fel támadásában.
K A test hasonlo állapotban támadé fel. mint a melyben volt halála elöt
[534] F Ugyan azon test lészen de más féle állapotban. mivel más lészen az igazaknak fel támadások, más agonoszoknak fel támadások.
[535] K Az igazak miképpen támadnak fel.?
F Ditsöséges testben, és mint egy lelki testben
[536] K Mitsoda külömbségei lésznek aditsöséges testnek.?
[537] F A szent Atyák négyet tésznek szent Pál után.
Elöször hogy a világos, és fényes lészen 2. hogy olyan könyü és gyors leszen. valamint alélek. [538] 3 hogy ollyan subtilis leszen. hogy mindenen által mehet, valamicsodás volt a kristus teste fel támadása után, a ki a házban bé ment. noha az ajtok bé zárva valának. 4. szenvedhetetlen lészen, az az. hogy semit nem fog szenvedni.
K Miképen támadnak fel agonoszok.?
F Azt el lehet itélni hogy az ö testek a vétek miat olyan nyomoruságos és irtoztato állapotban lésznek, valamely nagy lészen ditsösége a szentek testeinek.
K leszené valaki aki fel ne támadgyon.?
F A bizonyos hogy minden holtak fel támadnak de a nem oly bizonyos ha az emberek mindnyájan meg halnaké. a szent Atyák ezen meg nem egyeznek., némellyek azt tarttyák. hogy mindnyájan meg halnak., és hogy azok kik életben lésznek a kristus el jövetelekor meg halnak. de mindgyárt fel támadnak., mások meg azt tarttyák. hogy a kik akor életben lesznek. azok meg nem halnak. hanem egy szem pillantásban meg változnak., és azö testek olyan [539] lészen mint ha meg holtak és fel tamadtanak volna és hogy az irás ezert mondgya hogy a kristus az élöknek és a holtaknak birája.
K Miért mondád ide fellyeb hogy a testnek ditsöségesen valo fel támadása. egyik haszna aközönségesen valo Anyaszent egy háznak.?
F Mert tsak az Anyaszent egy háznak tagjai támadnak fel ditsöségesen, mivel az Anyaszent egy házon kivül nintsen üdveség.
K Az Anyaszent egyháznak minden tagjai ditsöségesen támadnaké fel.?
F Nem. hanem tsak kik szentül holtanak meg a többi halálok után már nem tagjai az Anyaszent egy háznak, mivel az ördögnek irtoztato társaságában lesznek
K A lélek fel támadé atestel.?
F A léleknek nem szükséges fel támadni mivel halhatatlan.
K Az emberek meg halnaké még a fel támadás után?
F Nem mert azután meg halhatatlanok lesznek, és többé el nem válik a lélek atestöl.
19 Articulus
A kristusnak utolszori e! jöveteléröl, és a közönséges itéletröl.
K Mi fog törtenni a fel támadáskor?
F A nap és a hold meg homályosodnak. a csillagok hellyeket meg változtattyák, az egész természet el romol rettentö zugásal., az eget, és a földet atüz meg emeszti, és az emberek meg [540] láttyák akristust nagy ditsöségel. és hatalomal. le szállani a felhökben. kisérvén ötet a szent Angyalok, és a szentek.
K Mi követi még ezeket?
[541] F Elöször a kristus kereszttye meg fog láttzani, mint gyözedelemnek jele.
[542] 2 A kristus az ö itélö székiben fog ülni hogy meg itéllye az eleveneket és a holtakot
[543] 3 Maga mellé fogja ültetni a szenteket. hogy véle edgyütt itéllyek meg az ördögöket, és az Istenteleneket.
K Miért akarja a kristus hogy véle edgyüt itéllyenek a szentek.?
F Hogy fel magasztallya ditsöségeket, az ö meg aláztatásoknak szenvedésiért.
[544] 2. meg pirullyanak és meg aláztassanak ahamisak kik e földön meg vetették a szenteket.
3 Hogy meg mutassa azal. hogy a szentek az ö tagjai
K Mivel minden ember meg itéltetik halála után aközönséges itélet tehát haszontalan valo?
F szükséges egy nehány okokra valo nézve.
[545] 1. Hogy az egész emberi nemzet meg lássa az Istennek tselekedetit. és hogy nagyob fényeségel és gyözedelemel tessék ki az ö rendelése. a mely ellen oly gyakran káromkodnak ahamisak.
2. Hogy mindenek elött el válasza ajókót a gonoszoktol.
3. Hogy meg jutalmaztasa vagy meg büntesse az embereket testekben. valamint lelkekben
4. Hogy meg nagyobittsa. a szentek ditsöségit. vagy a hamisak szenvedésit kinek, kinek érdeme szerént.
Magyarázat.
Vagynak olyan vétkek. és jó tselekedetek. a mellyek tsak világ végin tellyesednek bé. és a melyek tsak akor jutalmaztatnak. vagy is büntetödhetnek meg. példának okáért. egy Eretnekség kezdö, nem tsak azért a bünért vétkes, hogy el szakadot az Anyaszent egy háztol. hanem még részesülni is fog mind azokban avétkekben a melyekben estek, vagy esni fognak világ végiig mind azok kik az ö tanitására való nézve, el szakadtak, vagy el szakadnak az Anyaszent egyháztol., az ö vétkei tehát bé nem telnek, se érdemek szerént meg nem büntetödhetnek hanem világ végin.
De meg ellenben., egy Apostol nem tsak azért a jó tselekedetért érdemel jutalmat a melyet tselekedet. maga, hanem még mind azért ajóért is, a melyet tselekedtek vagy tselekesznek mind azok. akiket meg téritet az urhoz predikálása vagy irása altal. vagy az ö tanitványi által. idöröl idöre. mind világ vegiig.
Ebböl akét példábol meg láthattyuk hogy mitsoda rettentö dolog követi arosz példát. és abotránkoztatást. és menyire el terjed a jó tselekedet
K Az itélö napon mi lészen meg más is.?
F Az Angyalok el választtyák a választattakot a meg vettettektöl, és a választattakot a kristus jóbb keze felöl állittyák, és ameg vettetteket bal keze felöl. akoron a kristus ki mondgya az itéletet mindenik részre.
A valasztottaknak azt mondgya, jövetek el Atyámnak áldottai birjátok az országot mely meg készitetet néktek, evilág fundámentuma fel vetése elött, mert éheztem es ennem, adtatok. szomjuhoztam és innom adtatok &.
Azután mondgya a bal felöl valoknak, Atkozottak mennyetek el töllem az örök tüzre, mely készitetet az ördögnek. és az ö Angyalinak mert éheztem. és ennem nem adtatok. szomjuhoztam, és innom nem adtatok. & akoron ameg vettettek. az örökké valo szenvedésre [546] mennek, testben. lélekben, az el választattak pedig testestöl. lelkestöl. mennek aparadicsomban. hogy az örökké valo boldogságban éllyenek a kristusal, és a szent Angyalokal.
20 Articulus
Az örök Életröl
K Mitsoda az örök élet?
F Az olyan boldogság amelyben élnek a szentek az égben.
K Mitsoda nével nevezi azirás azt a boldogságot?
F Az Isten és a kristus országának, menyeknek országának. a Bárány menyegzöjének. alakadalom vendégséginek. agyönyörüség patakának, és az ur örömének.
Az Isten és akristus országának. mert abban az életben valo boldogság a, hogy a kristus Isten. [547] s'ember lévén, tellyeségel valo ura mind azoknak kik az égben vagynak, minden örömel engedelmeskedik néki, a szenteknek, az Istennel. es a kristusal egy akarattyok vagyon
2. Mert a szenteknek addig tellyes boldogságok nem lészen, valamég akristus egész gyözedelmet nem veszen minden ellenségin. a mely tsak világ végin lesz meg.
[548] A Menyeknek országának. mert az égben vagyon helyheztetve ez az ország. és mind azok kik azt lakják. királyok, mivel a kristusnak örökös társai, akoron magokon és ateremtet állatokon tellyes birodalmok lészen.
A Bárány menyegzöjének, mert akor tellyesedik bé a szent szövettség melyet tett a kristus az [549] Istennek Báránnya az Anyaszent egy házal., ugyan akor is egyesülnek meg a szentek a kristusal., ugy anyira hogy mind egyek lesznek véle.
A gyönyörüség patakának. és az ur örömének. Mert a szentek böségel valo gyönyörüségben lesznek akoron., és azö örömök tekélletes és meg valtozhatatlan leszen.
K Minek nevezi azirás azt a helyt, ahol. az örök életnek gyönyörüségivel élnek.?
F Menynek, Paraditsomnak, szent városnak, új jérusalemnek.
[550] Menynek. mert az irás ugy adgya elönkben a menyet, mint az Isten Ditsöségének lako [551] helyét. és azt mondgya, hogy oda akristusnak kel bé vinni a szenteket
[552] Paraditsomnak, az az. gyönyörüség helyének,
Szent városnak, új jérusálemnek. Mert a város, és a jérusálemi templom, ahol az elött fénylet az Isten Ditsösége. jelentette az eget. ahol az Isten lakik. és a hol. közli magát a szentekel oly [553] kegyeségel.
K Míben áll a más életnek boldogsága?
[554] F Mi azt kinem mondhattyuk., mert azt meg kellene probálni hogy arrol lehesen szollani, [555] hanem azt tudgyuk hogy soha a szem nem látot. se a fül nem hallot, és soha az embereknek szivekben nem ment a mit az Isten készitet az ötet szeretöknek.
K Mitsoda foglalatoságok leszen a szenteknek az égben?
F Hogy az Istent mindenkor láttyák, imádgyák. szeretik. és örökké ditsérik.
F A ditsöség iránt leszené valamely külömbség az égben.?
F Igen is. mert azok kik inkáb szerették az Istent. és inkáb követték a kristust a földön, azok nagyob ditsöségben is lesznek, a boldog lelkek mindnyájan egy boldogságban vannak, de [556] némellyek, közüllök nagyob tekélleteségel birják azt másoknál, ugyan ebben is fog állani [557] azö boldogságoknak külömbözése.
K Miért tetted ide fellyeb az örök életet, az Anyaszent egyház hasznai köziben?
F Mert abban aboldog életben tsak azok lesznek. a kik az Anyaszent egy ház tagjai voltanak,, és a kristus utolszori el jövetele után, az Anyaszent egy ház tsak a boldogokbol fog állani.
K Kitsodák azok akiknek részek nem lészen az örök életben?
[558] F Mind azok kik az Anyaszent egyházon kivűl halnak meg. és mind azok kik az Anyaszent egyházban halálos vétekben meg halnak, egy szoval mind azok. akiknek nevek nintsen fel irva. az Élök könyvében.
K Az örök élet szemlélésének mitsoda gondolatot kel szivünkben. és elménkben oltani?
[559] F 1 . Hogy minden erönkel azon legyünk hogy oda juthasunk.
2. Hogy a földi állapotokot meg vesük.
3. Hogy siránkozunk eföldön mint idegenek, és suhajttsuk az eget mint lako helyünket,
[560] 4. Egyesüllyünk meg akristusal és kaptsollyuk ugy magunkot hozája, hogy annak soha vége ne légyen.
21 Articulus.
Az örökké valo halálrol.
K Mitsoda az örökké valo halál.?
[561] F Az Istentöl örökké valo meg válás., az Isten élete a mi lelkünknek, valamint alélek élete atestnek, tehát a lélek el válva az Istentöl. halálban vagyon., az Istentöl örökösön meg válva örökké valo halálban vagyon
K Hová lesznek azok kik erre az örökké valo halálra itéltetnek?
[562] F Az Isten szine elöl el lesznek örökösön rekesztve., soha menyekben nem mehetnek
[563] 2. örökké kinozni fogja öket lelkek üsméreti, de haszontalanul., mivel meg bánások. meg nem szabadithattya öket nyomoruságoktol.,
[564] 3. A tüzes tóban vettetnek, az ördögökel a pokolban mennek.
K Mitsodás tüz leszen a. testi és valoságos tüz leszé a?
F A szent irás mint egy meg érteti velünk hogy a pokol béli tüz, valoságos tüz leszen. és a mely természet felet valo erövel égeti a lelkeket. és a testeket, meg emésztés nélkül.
K Hit ágazattyaé a. hogy az el vettettek pokolban valoságos tüzben fognak szenvedni.?
F A hit ágazattya, hogy ök örökül el lesznek válva az Istentöl. és a boldogságtol., a mely leg nagyob kinya az olyan teremtet állatnak, aki az Istenért teremtetet volt, az is hit ágazattya hogy rettentö szenvedéseket éreznek örökké, testekben és lelkekben, minden vigasztalás és könyebség nélkül, az is hit ágazattya, hogy azokot akinokot. a szent irás örökké valo tüznek nevezi, de azt nem tudhattyuk bizonyosan hogy ha valoságos materialis tüz leszené a. vagy nem, a szent irás azt nyilván nem tanittya.
K A lelkek pokolban egyaránsu képen fognaké szenvedni?
[565] F A büntetés holmiben nem lészen egyaránsu. de mindnyájan szenvedik az Istentöl valo el válást. és a büntetésnek orökké valo tartását.
K Bizonyosok vagyunké abban hogy az el kárhozot lelkeknek büntetések örökké fog tartani?
[566] F Ez olyan hit ágazattya, a mely aszent irásra, és atráditiora vagyon épitve, és az Anyaszent egyház mindenkor eretnekeknek tartotta, akik ezel ellenkezöt tanitottak
K Mit kel tselekedni hogy el lehesen kerülni a kárhozatot., és az örök életben lehesen jutni.?
F Keresztyenek kel. lenni. és keresztyénül kel élni.
K El érhettyüké az örök életet magunk erejével?
F Nem. az örök élet, akristus kegyelméböl vagyon ö érdemlette azt meg nékünk halálával. és irgalmaságábol adgya azt meg nékünk.
K Miért mondgyák tehát hogy szentül élvén örök életet érdemlünk?
F Mi azt meg érdemelyük de nem amagunk erejével mivel nem élhetünk szentül a kristus kegyelme nélkül. ugyan az a kegyelem is érdemli meg nékünk aditsöséget, ez igy lévén a kristus meg koronázván szent életünket. a maga ajándekit koronáza meg, és mindenkor tsak az ö irgalmaságának tartozunk mindenért
K Mi formában adatik nékünk a szent életre valo kegyelem.?
F A szenttségekben. és azt a mi imádságink., vagy az Anyaszent egyháznak imadsági nyerik meg nékünk.
22 Articulus.
Az Apostoli symbolumrol. mely magában foglallya rövideden mind azt valamit eddig mondottunk.
K Hol talállyuk fel tsak rövideden mind azokot az igazságokot a melyeket eddig mondottál?
F Az Apostoli symbolumban
K Mit értesz az Apostoli symbolumon?
F Értem ahit tételnek formáját., a melyet az Apostoloktol vettük a traditiobol.
A Mely eképen vagyon
"1 Hiszek egy minden hato Istenben, menynek és földnek teremtöjében. 2. Es az ö egy fiában a kristus Jésusban. mi urunkban, 3. ki fogantaték a szent lélektöl. születék szüz Máriátol. 4. ki pontius pilátusnak alatta szenvedet. fel feszitetet, meg hala, és el temeteték, ki szálla alá poklokra. 5 ki harmad napon halottaibol fel támada. 6. ki mene menyekben, és ül a minden hato Atya Istennek jóbján. 7. A honnan eljö itélni az eleveneket. és a holtakot. 8 Hiszek a szent Lélekben. 9. A közönséges Anyaszent egy házat., a szenteknek egyeségit, 10. A bünöknek botsánattyát. 11. A testnek fel támadását. 12. Es az örök életet."
Ez a symbolum a mint meg lehet látni tizen két részböl áll.
Az elsö rész magában foglallya mind azt valamit mondottunk eddig az Istenröl, természetiröl, tekélleteségiröl, A szent Háromságrol. az égnek, földnek, Angyaloknak, és az embernek teremtésekröl
A második rész emlékezik az emberek meg váltojárol. a mi urunk Jésus kristusunkrol, Isten. s' Emberöl. és ebben foglaltatik mind a. valamit mondottunk az embernek esetéröl. az eredendö bünröl, és a meg váltonak szükséges voltárol, és mind avalami történt ennek ameg váltonak el jöveteléig.
A harmadik rész rövideden magában foglallya mind azt amit mondottunk a kristus születésiröl.
A negyedik részben értödik mind a valamit mondottunk a kristus életéröl. szenvedésiröl, halálárol. temetéséröl.
Az ötödik rész emlekezik rövideden mind arrol valamit mondottunk akristus fel tamadásárol.
A hatodik rész pedig mind arrol valamit mondottunk a kristus menyben meneteléröl. és tulajdonságirol,
A hetedik rész magaban foglallya mind azt a mit mondottunk a különös. és a közönséges itéletröl.
A nyolczadik mind azt valamit mondottunk a szent lélekröl, és az Anyaszent egy háznak fel állitásárol.
A kilentzedikben értödik mind az, amit mondottunk az Anyaszent egy házrol., és az ö tagjainak egyeségekröl.
A tizedikben foglaltatik a mit mondottunk az Anyaszent egy háznak hasznairol. a melyek közöt elsö a bünöknek botsánattya.
A tizen egyedikben a mit mondottunk a közönségesen valo fel támadásrol.
A tizen kettödik rész magában foglallya mind azt rövideden, valamit mondottunk az örök életröl és halalrol,
K Vagyoné az Anyaszent egy háznak még bövebben valo vallás tétele ahitröl?
F A sok féle eretnekségek okozák. hogy az Apostoli symbolumnak bövebben valo meg magyarázására az Anyaszent egyház egy nehány szót ada ehez a symbolumhoz. azt meg láthatni a Niceai és a Constantinapolyi symbolumban.
De ezen a symbolumon kivül az Anyaszent egy ház bé vette és énekli minden vasárnapon a symbolumot melyet szent Athanásius symbolumjának nevezik.
A szent szék tsinált még a hitröl valo vallást a Tridentinumi Conciliumnak végezése szerént, a melyben a Niceai, és a Constancinápolyi symbolum szerént. fel tétetnek mind azok ahit ágazatok a mellyek ellen tanitottak a protestánsok. az utolso saeculumokban. és a nem catholicus valaki nem hiszi valoságal. a mi abban a vallás tételben vagyon
Ezt a vallas tételt meg lehet látni ennek az elsö szakasznak a végin.
23 Articulus.
A Melyben meg mutattyák miképen kellesék élni eföldön. hogy az örök életet el lehesen érni,
a melyért teremtettek az Emberek. Tsak rövideden a keresztyéni életröl.
K Mit kellesék eföldön tselekedni hogy meg lehesen nyerni az örök életet a melyért teremtettünk?
F Keresztyenül kel élni.
K Mit értesz akeresztyeni életen.?
F olyan életet értek. mely meg egyezék akristus tanitásával.
K Melyek akristus tanitási?
F Tsak két dologbol állanak, a világot el kell hagyni, és az Istenhez kel ragaszkodni. Ne szeresétek. a világot mondgya szent János. sem azokot melyek a világban vannak, ha valaki szereti a világot, nintsen abban az Atyának szerelme. A kristus azt mondotta az Apostolinak [567] és minden keresztyéneknek. Nem evilágbol valok vagytok, el valasztottalak titeket evilág közül, meg másut azt mondgya. hogy nem szolgálhat senki két urnak, szeresed ate uradot Istenedet tellyes szivedböl, tellyes lelkedböl. és tellyes elmédböl. ezek akristus szavai.
K Mit értesz avilág el hagyásán?
F Azt hogy nem kel ragaszkodni atiszteletekhez., a gyönyörüségekhez., egy szoval a rosz kivánságokhoz.
K Miért szükséges a világot el hagyni.?
[568] F Mert minden valami evilágban vagyon a testnek kivánsága, szemeknek bujálkodása, és életnek kevélysége. mondgya szent jános.
K Mitsoda. a testnek kivánsága.?
[569] F Az érzékenységbéli gyönyörüségekhez valo ragaszkodás.
K Mitsoda a szemeknek bujálkodások.?
[570] F A fösvénység, vagy szent Agoston szerént, a felettéb haszontalan valo szorgalmatoság.
[571] K Mitsoda a haszontalan valo szorgalmatoság?
F Midön azt akarják tudni vagy látni a mi ártalmas. vagy haszontalan.
K Mitsoda az életnek kevélysége?
F Ezt másut meg mondgyuk a hol a vétkekröl szollunk
K Minek nevezik ezen három hajlandoságot?
F Rosz kivánságnak.
[572] K Tartozunké ezektöl el távozni?
F Igen is. egész életünkben kel azon munkálodni, és azért eröszakot kel venni magunkon.
K Miért szükséges meg gyözni ezen három hajlandoságot?
F Mert minden rosz. és vétek ezekböl erednek.
K Miért kel nékünk tsak az Istenhez ragaszkodnunk.?
[573] F Mert az Isten a mi örökös urunk, ö az örökös jó mindennel néki tartozunk. ö tehet egyedül boldogoká. és ö érette is teremtettünk.
K Miképen ragaszkodhatunk mi az Istenhez?
F A jó erkölcsöknek tselekedetek által. az az, a hit, reménség, és a szeretet által.
K Miröl lehet meg üsmérni hogy ha az Istenhez vagyunké ragaszkodva, a hit, reménség, és a szeretet által.?
F Azt meg lehet üsmérni arrol ha engedelmesek vagyunk az Istenhez. és az Anyaszent egy házhoz. mivel tsak ugy rakaszkodunk az Istenhez, hogy ha meg tarttyuk az ö parantsolatit, és az Anyaszent egy házát, Mind ezekböl a miket mondottunk a következik., hogy e földön valo keresztyéni élet abban áll. hogy a vétket el kel kerülni, a jó erkölcsöt kel gyakorolni, az Isten, [574] és az Anyaszent egyház parantsolatit meg kel tartani, ebböl áll tehát. rövideden az egész keresztyéni tanitás. ezt a négy dolgot a második könyvben meg magyarázuk.
MASODIK KONYV
A melyben meg magyarázák. hogy mint kel elni
eföldön. hogy az örök életet el lehesen érni
Elsö Rész
A vétekröl közönségesen
Elsö Articulus
Hogy mi légyen avétek.
Kérdés. Mitsoda a vétek.?
Felelet Az Isten törvényenek által hágása
K Mitsoda atörvénynek által hágása?
F A nem más. hanem vagy gondolni, mondani, vagy tselekedni, vagy el mulatni az olyat. a mi atörvény ellen vagyon.
K Mitsoda kezdetböl szegjük meg az Isten törvényét?
[575] F Azt meg szegjük vagy tudatlanságbol, vagy gyarloságbol, vagy hamiságbol. de mindenkor tsak a rosz kivánság a gyükere ennek ahárom rosz kivánságnak.
K Mikor vétünk tudatlanságbol?
F A midön tudatlanságbol olyan roszat tselekeszünk vagy olyan jót mulatunk el. a melyröl lehetet volna, és kelletet volna magunkot oktattatni.
K Mikor vétünk gyarloságbol.?
F A midön el ragadtatunk akisértetnek sebeségitöl. a magunk gyarloságátol., vagy arosz szokásnak erejétöl.
K Mikor vétkezünk hamiságból..?
F. Midön avétket tellyes szándékal. és rosz akaratbol. tselekeszük.
K Az Isten parantsolattyát tsak akor szegiké meg mikor mi magunk tselekeszük avétket?
[576] F Akor is meg szegjük mikor amás vétkeiben részesülünk.
K kitsodák azok kik amás vétkeiben részesülnek?
F Azok kik aroszat parantsollyák, azt tanatsollyák, segittik, vagy ditsérik arosz tselekedetet. vagy azok kik meg nem gátollyák aroszat, hogy ha azt meg gátolhatnák. szent Pál azt [577] mondgya hogy "méltó ahalálra, nem tsak az, aki aroszat tselekeszi. hanem az is aki oltalmaza azokot a kik azt tselekeszik"
K Hány féle vétek vagyon?
F két féle. eredendö. és tselekedendö
K Mitsoda az eredendö bün?
F Az a melyel mi születünk, mint Ádámnak fiai.
K Mitsoda a tselekedendö bün?
F Az, a melyet akarattal tselekeszük. a midön már az okoságnak idejét el értük.
K Azok kik részegen roszat tselekesznek nem vétkeznek tehát. mivel az okoságal nem élhetnek?
F A vétek nekik tulajdonitatik hogy ha akarattal. részegettek meg, mivel akor arosz., melyet tselekedtek, kezdetiben szánszándékal valo volt.
2 Articulus.
A halálos. és abotsánando vétekröl.
K Hány féle tselekedendö vétek vagyon.?
[578] F Két féle, halálos, és botsánando. a szent irásbol ki tettzik hogy nem minden vétek halálos, atraditiobol hasonlot látunk.
K Mitsoda ahalálos vétek
F Az Isten parantsolattyának által hágása. mely lelki képen a lelket meg öli.
K A halálos vétek miképen öli meg a lelket?
F Anyiban meg öli hogy abban alélekben nem lakik az Isten kegyelme és lelke.
K Az Istennek kegyelme és lelke élteti tehát alelket.?
[579] F Igen is., valamint a lélek élteti atestet, vályon el a lélek atestöl. az ember meg hal, hasonlo képen alélek vályon el az Istentöl és az ö kegyelmétöl. meg hal.
K De a lélek nem meg halhatatlané?
F Igen is halhatatlan, de it a lelki életröl és halálrol vagyon szó.
[580] K Miért neveztetik lelki halálnak az a halál. melyet a halálos vétek okoz?
F Mert el válunk a szent lélektöl midön halálos vetket tselekeszünk.
K Mikor vétűnk halálosan
F Midön nagy dologban meg szegjük az Isten parantsolattyát. tellyes akarattal.
K Mi következik ahalálos vétekért?
F Ez a vétek minket az Istennek ellenségivé tészen. az ördögnek rabjává. és a pokolnak kinya alá vett.
K Mitsoda a botsánando vétek.?
F E könnyeb, és meg botsáthatob vétek.
K Mikor vétkezünk botsánando vétekel.?
F Midön a törvény ellen valamely kevés állapotban vétünk, vagy ha szinte nagyoban vétenénk is. de nem szán szándékal.
K Mi következik a botsánando vétekért.?
[581] F Ez a vétek valo meg nem öli a lelki életet, de meg gyengitti, keszitti, és vezeti ahalálos vétekre. az Isten elöt nem leszünk oly kedvesek, noha ideig valo büntetést érdemelyen is de a gyakorta irtoztato.
K Nagy véteké a mikor kevésnek tarttyák abotsánando vétket?
F Igen is. mert elöször ha botsánando is de az Istent meg bánttya, 2. mert arra keveset hajtván lassanként nagyob bünben esnek, és magokot el vesztik. 3. mert sokszor a mely vétket [582] botsánandonak tarttyák. a halálos. igen nehez is meg külömböztetni mikor botsánando, és mikor halálos.
K Leheté nékünk botsánatot nyerni a magunk erejével. és erdemével. a botsanando vétekért?
[583] F Tsak akristus vérinek erejével. és az ö kegyelmének érdeme által nyerünk botsánatot akár mely féle vétekért.
3 Articulus
A fö vétkekröl közönségesen
K Hany reszre lehet osztani a fö vétkeket közönségesen.
F Rend szerént hét részre oszttyák, a melyeket hét fö vétkeknek nevezik.
Elöször a kevélység, fösvénység, a tisztátalanság, a torkoság, az irigység, a harag, a resttség.
K Miért nevezik ezeket a vétkeket fö vétkeknek?
F Mert rend szerént ezekböl származnak és erednek atöbbi.
K Ezek a vétkek halálosoké mindenkor
F Némelykor halálosok, nemelykor botsánandok. halálosok amidön nagy dologban tselekeszik, és tellyes akarattal, botsánandok a midön. kevés dologban tselekeszik. és nem szánszándékal.
II Rész
Különösön a vétkekröl
Elsö Articulus.
A kevelységröl.
K Mitsoda a kevélység?
[584] F "A magunkhoz valo rendeletlen szeretet, a mely nem hogy mindent az Istennek ajanlana. és tulajdonitana, hanem mindent magának tulajdonit." mondgya szent Agoston.
K Nagy véteké a kevelység.?
F E leg elsöb, leg nagyob, és leg veszedelmeseb. avétkek közöt,
Leg elsöb. mert ez által vétkeztek az ördögök, és ebben is eset az elsö ember.
[585] Leg nagyob. mert mindenek felet ebánttya meg egyedül és egyenesen az Istent, és atöb vétkek is ettöl származnak.
[586] Leg veszedelmeseb, 1. mert még ajó erkölcsök közé is bé szivárkozik, mondgya szent Agoston 2. Mert annak eredetét magunkban hordozuk. és leg utolszor is hagyuk el. 3. Mert mikor akevelység uralkodik a szivben. ajele a meg vettetésnek.
K Miért jele akevelység a meg vettetésnek?
F Elöször mert a meg vettetéshez illik akevelység. az ördög példájára, a ki is a kevélyek [587] királyának hivatatik. 2. Mert az Isten ellene áll a kevélyeknek. és kegyelmit adgya az alázatosoknak.
K Mellyek azok. akülömbféle kevélységek a melyekért vétkes lehet az ember.?
F Azok négy félék. a testi. vagy a lelki. atermészet. vagy a természet felet valo ajándékokal. magában valo ditsekedés. a mely ditsekedés ellenkezik a szent pál mondásival. Mid vagyon a [588] mit nem vettél volna. 2. Azt gondolni hogy az Isten a mi érdemünk jutalmaztatására adta ezeket az ajandekokat, vagy pediglen, azt hitetni el magunkal. hogy az Isten nékünk valamivel tartozik. magunknak többet tulajdonitani, vagy magunk felöl. többet állitani, mint sem a mint kellene. 4. másokot meg vetni.
K Melyek azok avétkek a melyeket rend szerént okoz a kevelység?
F A kevélység a mint meg mondok kut feje atöbb vétkeknek., de vannak olyanok a melyek [589] inkáb a kevélységtöl származnak mint sem mástol, szent Gergely szerént ezek azok, 1. ahejában valo ditsöség. 2. az engedetlenség. 3 aszükség nélkül valo ditsekedés. azt mondám [590] szükség nélkül valo. mert némelykor a meg lehet szent pál szerént. 4 a kepmutatoság, a mely ellen a kristus anyit mondot, 5. a vetekedések, a melyek sem az igazságtol.; sem a szeretettöl, sem a szükségtöl nem erednek, 6. az igazság ellen valamely dologhoz vakmerö képen valo ragaszkodás. 7. a viszá vonás. egyenetlenség. 8. a vallás ellen lévö uj dolgokon valo kapás. 9. a nagyra vagyás, a melyet anyiszor kárhoztatta a kristus
K Mitsoda akevelységnek az orvosága?
F Az alázatoság
K Mitsoda az alázatoság.?
[591] F Szent Agoston szerént az alázatoság nem egyéb. hanem hogy anyira vigyük az Isteni szeretetet, hogy magunkot meg vessük.
Az alázatoság szent Thamás szerént nem egyéb. hanem olyan jó erkölcs. mely meg üsmértetvén velünk. hogy mik vagyunk, meg határozuk igazán magunkot a szerént a mik [592] vagyunk, és hogy nem keresük se nem kivánnyuk. fellyeb valok lenni, se a magunk. se a mások elméjében., mint sem a mint vagyunk.
Szent Pál azt mondgya. hogy magunktol semmik vagyunk, minden valami jó vagyon bennünk az Istentöl jö. Ha valaki láttatik magának valaminek lenni; holot semmi, az illyen embert az ö [593] maga gondolattya tsallya meg. meg másut azt mondgya. mid vagyon a mit nem vettél volna [594] hapedig vetted. mit kevélykedel., mint ha nem vetted volna
Mind ezekböl a következik, hogy az alázatoság tselekeszi azt, hogy mi semmiben ne ditsekedgyünk:, hogy magunkot meg vesük. hogy senki eleiben magunkot ne tegyük, hogy senkit meg ne vessünk, hogy ne keresük az elö menetelt. betsületet, hogy jóbban szeresük engedelmeskedni. mint sem parantsolni, hogy mindenben az Isten parantsolattya alá vessük magunkot. és engedelmeskedgyünk felebaratunknak. az Isten rendelése szerént.
Ezeket az utolso szokot jól meg kel tartani, tudni illik. 1. hogy mindenben. az Isten parantsolattya alá vessük. magunkot, az, az, hogy mindenben engedelmeskedgyünk néki, hogy kivánnyunk meg maradni abban az állapotban amelyben tett, és gyengeségünkre valo nézve. jobban szeresük az alatson rendet, mind azon által engedelmeségel. és Istenben valo [595] bizodalomal. el veszük tölle a fellyeb valo rendet is. hogy ha azt. meg tudhattyuk amenyiben lehet hogy ö hi arra.
2. Az alázatoság tselekeszi hogy felebarátunknak engedelmeskedünk az Isten rendelése szerént., az az, hogy soha magunkban fellyeb nem emellyük magunkot felebaratunknál. akár mely alá valo legyen az emberek elött, vagy nemzettségiért, tiszttségiért. vagy személyiben valo voltáért, mivel lehet alázatoságal. parantsolni. büntetni, inteni, ahivatalnak méltoságát meg tartani. de jol reá kel vigyazni, hogy ezeket nem kel kevelységböl tselekedni., az Isten rendelése., az igasságnak törvénye. az okoság és a szeretet ellen. mivel kevélységböl is lehet meg alázni magát. az embernek.
K szükségesé az alázatoság?
[596] F olyan szükséges hogy a nélkül bé nem megyünk a menyeknek országában. mondgya akristus
2 Articulus
A fösvénységröl.
[597] K Mitsoda a fösvénység?
F A világi jókhoz valo rendeletlen szeretet.
K Mikor rendeletlen a világi jokhoz valo rendeletlen szeretet?
F A midön a sziv ahoz vagyon ragaszkodva.
K Hogy lehet azt meg üsmérni hogy a sziv avilagi jokhoz vagyon ragaszkodva?
F Ezen ött jeleknek valamelyikéröl 1. amidön nagy örömel kiványuk azokot birni, és hogy mód nélkül félünk azokot el veszteni, és azoktol meg fosztatni. 2. amidön azokot igasságtalanul., és az Isten törvénye ellen keresük., vagy is akarjuk meg tartani, 3. a midön [598] azokot nagy nyughatatlanságal, és szorgalmatoságal. keresük, 4. a midön azokal szükségünk felet élünk. azért hogy eleget tegyünk a kevelységnek, és a mértékletlenségnek. 5 a midön a szükségen felyül valot a szegényeknek nem adgyuk.
K Miröl lehet meg üsmerni hogy a sziv nintsen ragaszkodva a világi jókhoz.
F 1 A midön azoknak birását valoságos boldogságnak nem tarttyuk. se azoknak el vesztésit nyomorusagnak. 2. a midön jobban szerettyük szegénységben élni, mint sem rosz utakon gazdagságot szerezni., vagy azokot meg tartani, 3 a midön nem a rosz kivánságokot keresük. meg elégitteni, hanem tsak a szükség és a bé vett jó szokás szerént élni akarunk azokbol; 4. amidön másokal jól teszünk, és a szegényeknek adgyuk a szükségen felyül valot
K Ez igy lévén tehát kevesen vannak akik nem fösvények?
F Igen is mivel nagyob része a keresztyéneknek a fösvénységért vesz el. söt még az a nyomoruság hogy kevesen gondolkodnak arrol:
Magyarázat
Sokan meg tsallyák magokot a fösvénység iránt, azt tarttyák hogy nintsenek ebben avétekben, amidön olyan utakon keresik, és tarttyák meg a joszágokot, a melyek. kárára nintsenek másoknak, a midön akölttségek rendekhez képest vagyon. és hogy nem olyan sobrákok mint akik magoktol is szánnyák., de emég nem elég, mert ugy is fösvények vagyunk. ha avilági jókhoz kaptsollyuk magunkot szivünket, söt még az olyan jokhoz is a melyek ös örökünk. ilyen értelemel, kevesen vannak akik fösvények ne volnának, de még joszág nélkül is lehet [599] valaki fösvény. a szegények fösvények, a midön agazdagságot szeretik. és a midön szegénységeken suhajtoznak. és azt nyomoruságnak tarttyák.
K Mik okozák a fösvénységet?
[600] F A kevelység, a minden látásnak tudásnak kivánsága. és a mértekletlenség, mert a világi jokot nem egyébért szeretik, hanem hogy ezen három véteknek eleget tehesenek.
K A fösvénység nagy véteké.?
[601] F Igen is, mivel szent Pal azt mondgya, hogy a fösvénység gyükere minden roszaknak
K Mitsoda vétkeket okoz rend szerént a fösvénység?
[602] F A nagy szent Gergely. hetet szamlál elé. 1 arulást. 2 atsalást, 3 ahazugságot, 4. az esküvést. 5. anyughatatlanságot. 6 az eröszakoskodást. 7 a szegenyeken valo könyörületlenséget
K Mikor halálos vétek a fösvénység.
F Midön inkáb szerettyük avilági jokot az Istennél
K Mitsoda orvosága vagyon a fösvénységnek?
F Az imádság. alamisnalkodás., az akarattal. valo szegénység. és a halálrol valo elmelkedés. meg gondolván azt, hogy ahalál erövel el fogja venni töllünk azt a gazdagságot a melyet ugy szeretünk.
3 Articulus
A tisztátalanságrol.
K Mitsoda atisztátalanság.?
F olyan vétek a melytöl irtozni kellene a keresztyéneknek. söt még üsmérni sem kellene.
K Mikor esnek ebben a vétekben.?
F 1 A midön tisztátalan dolgot tselekesznek. egyedül. vagy másal. 2. a midön beszélnek, énekelnek, olvasnak. irnak, vagy halgatnak tisztátalan dolgokot 3 amidön olyan személyeket, vagy dolgokot néznek. melyek vétket okozhatnak. 4. a midön helyt adnak a rosz gondolatoknak.
K Mik okozák rend szerént a tisztátalanságot
F Az Isten arra meg tanit aproféta által., hogy a kevélység. a torkoság. a böség. a resztség. a [603] szegényekhez valo keménység, okozák a tisztátalanságot
K vagyoné meg más is. a mi atisztátalanságra vezethesen?
F Vagyon. a külömbözö személyeknek egy másal valo társalkodások; a táncz, a rosz könyvek olvasása
K Mik követik rend szerént a tisztátalanságot.?
F Az elmének vaksága. a szivnek meg keményedése, az egéségnek rontása. a házi dolgoknak rendeletlensége. a hirtelenkedés. álhatatlanság. az Istenröl, és az üdveségröl valo feledékenység. ahaláltol valo irtozás, az elmének el fajulása, és gyakorta a penitentzia tartatlanság
K Miképen lehet el hagyni, vagy el kerülni ezt a rut vétket.?
[604] F Az alkalmatoságot kel el kerülni. az imádságot szeretni, a foglalatoskodást, penitentzia tarto életet kel élni gyakorta meg gyonni, gondolkodni gyakorta a halálrol. és az örökkévaloságrol.
4 Articulus
A Torkoságrol.
K Mitsoda a torkoság.?
F A ételnek. és az italnak mértékletlen szeretete.
K Miért mondod mértekletlen szeretete.?
F Hogy meg mutasam hogy az ételnek, és az italnak szeretete lehet jó, és helyes.
K Az ételnek, és az italnak szeretete mikor jó és helyes.?
F A midön tsak a szükségre, és az egésség meg tartására vigyáznak.
K Mikor vétkeznek atorkoságal?
F A midön mód nélkül esznek. és isznak, 2. nagy kivánsagal. 3 nagy költtségel. 4. mikor kényeségböl. az ételben és az italban valogatnak. 5 mikor az egéségnek azal ártanak, 6. mikor a böjtöt meg szegik.
K Melyik torkoság leg veszedelmesebb?
F A részegség.
K Mitsoda veszedelem követi arészegeseket?
[605] F Azokot ezer féle követheti, az embereknek tsufjai, a maradékjokot szegénységben vetik, élettyeket rövidittik. az Istennek átkozottai.
K Mik követik atorkoságot?
F Az elmének meg tompulása, a helytelen valo vigaság és beszédek, a tisztátalanság.
K A torkoság nagy véteké.?
[606] F Igen is mivel szent pál azt mondgya hogy a torkosoknak. ahasok az Istenek
[607] K Mitsoda orvosága a torkoságnak.
F A mértékleteség, böjt penitentzia, ahalálrol valo gondolkodás,
5 Articulus
Az irigységröl
K Mitsoda az irigység?
F Az olyan kedvetlenség a melyet érzünk magunkban. a midön felebarátunk valamely lelki vagy testi hasznos állapotokot bir, a melyek meg sértik a mi magunkhoz valo szeretetet
K Mik okozák az irigységet,?
F A kevélység, és a fösvénység.
K Miért mondád hogy a kevélység okoza az irigységet?
[608] F Mert néhéz a nékünk, mikor valaki nagyobra megyen nálunknál, vagy hozánk hasonlo lészen., mert kevélyek lévén, nagyobra betsüllyük magunkot másoknál.
K Miért mondád hogy a fösvénység okoza az irigységet?
[609] F Mert a földi jókhoz lévén ragaszkodva., azt nehezen szenvedgyük hogy mások olyan jószágokot birjanak a mellyeket magunknak kivánnok.
K Mik követik az irigységet?
F A felebarátunkhoz valo gyülölség., kivánván néki ártani, örülünk. szomoruságán, szomorkodunk örömin. azután az ember szollás gyalázás.
[610] De a miért leg inkáb meg kellene utálnunk az irigységet, a hogy hasonloká tészen minket az ördögökhöz. a ki is tsak irigységböl kiván nékünk ártani, mert nem szenvedheti azt hogy mi boldogabbak legyünk nálánál.
K Az irigység nagy véteké.
F Mint hogy hasonlokká tészen minket az ördöghöz. hová lehet tehát ennél nagyob vétek.
K Mitsoda orvoságai vannak az irigységnek.?
F Az alázatoság. a sanyargatás. a világi jóknak ellene mondása., mivel ezek a jó erkölcsök [611] nem engedvén hogy szeresük a gyönyörüségeket, és agazdagságokot, és ezekböl következik hogy irigységel sem leszünk azokhoz a kik ezeket birják.
6 Articulus.
A Haragrol.
K Mitsoda a harag?
F A léleknek oly rendeletlen indulattya a mely sebeségel mutattya ki a mi nékünk nem tettzik.
K Mikor helyes és igaságos aharag?
[612] F Midön azal valamely jót akarunk szerezni, vagy valamely roszat meg gátolni. akristus példája szerént.
K Minek nevezik a helyes haragot?
[613] F Buzgoságnak zelus.
K Mikor rendeletlen aharag?
F Midön arosz indulatoktol ered.
K Mit hisz rosz indulatoknak.?
F A léleknek rendeletlen rosz hajlandoságit.
K Mitsoda rosz indulatok okozák a haragot?
F A kevélység, mértékletlenség. fösvénység., ezek a rosz indulatok kezdeti mind annak. valami rosz, és meg romlotság lehet szivünkben, és azt mindennap probállyuk. hogy természet szerént hajlandok vagyunk. azok ellen támadni. kik ellenkeznek kivánságinkal.
K vétkezünké olyankor a mikor azok ellen fel indulunk. kik ellenkeznek kivánságinkal. hogy ha a mi kivánságink helyesek. és igaságosok?
F olyankor is lehet az Istent meg bántani aharagal. és ugyan meg is banttyák a midön aharag mód nélkül, vagy kevélységböl valo., mert az ellenzést nem szenvedhetik. és ha azt szükség nélkül tselekeszik.
K Mikor szükséges meg haragudni.?
F Tsak épen akor. mikor gondolhattyák. hogy a harag valamely jót szerezhet. vagy valamely roszat meg gátolhat
K Mik követik aharagot?
F A viszá vonások, veszekedések, gyülölségek, bestelenkedések, boszu állások, és gyilkoságok.
K Az ígaságtalan harag nagy véteké.?
F Igen is amidön annak meg türköztetésin nem igyekeznek.
K Mit kel tselekedni hogy a haragot el lehesen kerülni?
[614] F Mindenben ahit és azokoság szerént kel tselekedni, és soha sem az indulat szerént. imadkozni kel. keveset beszélleni. és békeséges türönek kel lenni.
7 Articulus
A Resttségröl.
K Mitsoda a resztség.?
F Az olyan tunyaság és kelletlenség a mely inkáb el hagyattya velünk köteleségünket. hogy sem mint valamely eröszakot vegyünk magunkon.
K Mikor vét valaki a resttség miat?
F 1 Midön köteleségit hivatallyát el mulattya. magát nem oktattattya, valamely hivatalt amelyre az Isten hita fel nem akarja venni, 2. mikor tsak atunyaságban akarja az idöt tölteni; 3 mikor tsak a hejában valoságban foglalatoskodik, a sok beszélgetésben. játékban. szüntelen valo vadászásban, 4 mikor el mulattyák az Isteni szolgálatot., és az üdveség keresést, 5 mikor azon nem munkálodnak szüntelen hogy magokot meg jóbbittsák. fogyatkozásokbol. és elé menyenek a jó erkölcsben
K Mik okozák aresttséget?
F A kevélység. fösvénység. mértékletlenség., a részegség. mivel azért mulattyák el köteleségeket hogy eröszakot nem akarnak venni a rosz hajlandoságokon
K Mik követik a reszttséget?
F A munkához valo unalom. a sok álom. valamely nehéz dolgoknak el kezdésehez valo félelem. az igaságnak meg utálása., söt még az olyat is a ki arol beszél.
K A resztség nagy véteké.?
[615] F Ha a resttség a szivben uralkodik kárhozatos vétek. A haszontalan szolgát vessétek akülsö setéttségre monda a kristus
K Mit kel tselekedni hogy el lehesen kerülni a resttséget?
F Meg kel tanulni köteleségünket., a lelki, és vilagi hivatalunkot, mind azt valami szükséges az üdveséghez. és mind azt valami szükséges a rendhez, tiszttséghez, mesterséghez. a melyekben vannak. a munkát kel szeretni; mindenkor foglalatoságban kel lenni, és eröszakot kel venni magunkon
K Mitsoda orvoságai vannak aresttségnek.?
F Az imádság, a munkás élet, penitentzia. mindenkor hasznos életben valo foglalatoskodás.
K Mitsoda okokra valo nézve kel ilyen életet élni?
F A halálra, és az örökké valoságra nézve, és más nagy okokra nézve. amelyek köteleznek az üdveség keresésére.,
Elsö Rész
Közönségesen a jó Erkölcsökröl
K Mit kel tselekedni hogy el lehesen kerülni avétket?
F A jó erkölcsöket kel követni, mivel aki nem jó erkölcsü, a minden bizonyal avétekben él.
K Mitsoda a jó erkölcs.?
F Az olyan ajándéka az Istennek, mely mind könyüséget, mind hajlandoságot ád, a keresztyéni élet köteleséginek meg üsmerésire. és végben vitelére.
K Miért mondád azt hogy ajó erkölcs Isten ajándéka?
[616] F Mert az embernek magától nem lehetne az a hajlandosága. ajóra, ha Isten azt nem adná.
K Hány féle jó erkölcs vagyon?
F két féle, Theologalis. és moralis.
K Mit hivsz Theologalisnak.?
F Hivom azt a jó erkölcsöt a mely egyenesen az Istent tekénti.
K Mellyek a moralis jó erkölcsök?
F Azok a mellyek ajó szokásokot rendben tarttyák. és a melyek nem egyenesen az Istent tekéntik
K Hány theologalis jó erkölcs vagyon?
[617] F Három, a Hit, a reménség, és a szeretet; könyü azt, meg látni. hogy ezek egyenesen egyedül az Istent tekéntik. mivel az Istenben hiszünk a hitt által. a reménség által várjuk hogy ötet birhasuk. és ötet szeretnünk kel.
K Hány moralis jó erkölcs vagyon.?
F Noha azok sok számuak., de lehet négy részben foglalni a melyeket nevezik a deákok virtutes Cardinales mivel ezek mint egy sarkai. és fundamentumi atöb jó erkölcsöknek. ezek pedig azok. Az okoság. a mértékleteség. az erö, az igaság.
K Miért mondád. azt hogy amoralis vagy a Cardinalis jó erkölcsök nem tekéntik egyenesen az Istent.?
F Mert azok egyenesen a mi szokásinknak rendben valo vételit tekéntik., a melyeket azután az Istenhez kel forditani. mivel ami szokásink tsak akor jók és helyesek. mikor az Istenért munkálodunk.
II Rész
Különösön a jó erkölcsökröl. elöször ahitröl
Elsö Articulus
Hogy mi legyen a hitt.
K Mitsoda ahit?
F Az olyan világoság a melyet az Isten lelkünkben öntvén. erösen hiszünk az Istenben, és mind azt valamit ki nyilatkoztatot, ha szinte azt meg nem foghattyuk is.
Magyarázat
Azt mondám hogy a hit világoság. mert meg világosittya elménket. és meg üsmérteti véle azokot az igazságokot mellyeket az Isten ki nyilatkoztatot, ez a világoság tselekeszi hogy erösen hiszünk. az az minden kételkedés nélkül, és tellyes bizodalomal., ez is tselekeszi hogy az Istenben hiszünk az az. hogy bizonyosok vagyunk hogy vagyon egy Isten., akiben kel vetnünk minden bizodalmunkot., ugyan ez a világoság tselekeszi hogy hiszük mind azt. valamit ki nyilatkoztatot, ha azt meg nem fogjuk is. az az, hogy vannak olyan igaságok. a melyeket mi soha meg nem foghatunk, azt meg foghattyuk, hogy az Isten teremtette evilágot. az eget. és a földet. de azt meg nem foghattyuk hogy egy Istenségben három külömbözö személy légyen, noha azt hiszük. mert az Isten ki nyilatkoztatta.
K Mitsoda a hitnek fundamentuma?
F Az Isten szava., mert tsak azt hiszük erösen ugy mint hit ágazattyát. a mit az Isten mondot. és ki nyilatkoztatot;
K Miért hiszük azt erösen amit az Isten mondot és ki nyilatkoztatot?
[618] F Mert az Isten véghetetlen bölcseségü, és véghetetlen jó, magát meg nem tsalhattya, se minket.
K Miképen tudhattyuk mi azt a mit az Isten ki nyilatkoztatot nékünk
F Az Anyaszent egy ház által., akire bizta szavainak meg tartását és gond viselésit,
K Hol vagyon le téve az Isten beszéde?
F A szent irásban, és a traditioban, ebben a kettöben. fel találtatnak mind azok., valamiket az Isten ki nyilatkoztatot nékünk
K Mitsoda a szent irás.?
F Az Istennek irásban tétetett szavai, a mellyek zárva vannak a szent könyvekben, a melyeket Cannonicusoknak nevezik.
K Mitsoda atraditio. vagy a hagyás.?
F Az Istennek olyan szavai a melyek nintsenek a Canonicus könyvekben irva. hanem azokot az Apostoloktol vettük, mint egy kézröl kézre. az Apostoloktol fogvást
2 Articulus.
Az Anyaszent egy ház hatalmárol. a hitt dolgaiban.
K Miért mondád hogy az Isten aközönséges Anyaszent egyhazra bizta a szent irasnak, és atraditionak meg tartását?
F Mert egyedül aközönséges Anyaszent egy házat illeti meg külömböztetni az igazán valo [619] irást, és traditiot, a hamisaktol. 2. meg magyarázni és meg üsmértetni velünk avaloságos értelmit atraditionak. és a szent irásnak,
K Miért mondád azt hogy tsak aközönséges Anyaszent egyházat illeti
[620] F Mert tsak egyedül az Anyaszent egyház tsalatkozhatatlan, és hogy tsak azt is kel halgatni, hogy tévelygésben ne essenek
K Mit mondhatni tehát azok felöl kik azt tanittyák hogy mindeniknek ahivek közül kel tudni magoktol. a szent irásnak ertelmét. az Anyaszent egyház segittsége nélkül.?
F Azok kik ezt tanittyák tévelygésben vannak. mert ez által ajtot nyittanak a szabados életre, és az anyi sok féle vallásnak bé hozására, valamenyi külömbözö elme vagyon az emberek [621] közöt, mivel nintsen, és nem volt eretnek, aki nem vette volna eretnekségit aszent irásokbol. mondgya szent Hillarius. Emind a szent irás ellen valo tanitás. mind pedíg lehetetlen és az okoság ellen valo.
Magyarázat.
[622] Azt mondám hogy ez a szent irás ellen vagyon. mivel szent Péter azt mondgya. hogy az irást nem kel különösön valo magyarázattal magyarázni, soha nem volt szabad a sidoknak [623] hogy ki ki maga hatalmábol magyaráza az irásokot., Azt mondám hogy a mind lehetetlen., mind az okoság ellen valo. mivel lehetetlen hogy az együgyüek és a tudatlanok, kik leg többen vannak az emberek közöt és akik ugy hivattak a hitre valamint a tudosok, hogy azoknak lehesen magyarázni a szent irást, holot olvasni sem tudgyák, és az irásoknak eredendö nyelvit sem értik.
K Nem érthetnéké meg a szent irás forditásit. ha ö elöttök el olvasnák, és aforditások szerént. itéletet ne tehetnéneké. magoktol. az irások értelméröl?
F Minek elötte itéletet tennének magoktol. a szent irás forditásárol. szükséges volna hogy magoktol. meg tudhatnák külömböztetni az igazán valo irásokot a hamisaktol. hogy melyik könyv Cannonicus, és melyik nem a, 2. Abban bizonyosoknak kellene leniek, hogy ha azok kik a szent irást forditották. meg nem tsaltáké öket. és azt is. kellene magoktol meg tudni, ha azok a forditások meg egyezneké aleg elsöben irot könyvekel., de mind ezek tellyes lehetetlen nekik., tsak azok bizonyosok tehát ezekben akik az Anyaszent egy háznak meg tsalatkozhatatlan hatalmát tarttyák. aki is elönkben adgya mind az originalis könyveket, mind azoknak forditásit, a nélkül semmi bizonyost nem lehet tartani., azt láttyuk minden nap hogy az irás fordittok vétenek forditásokban. gyakorta kelletet a protestansok közöt is a forditásokot meg igazitani. 3. ha szinte a tudattlanok bizonyosok volnának is a hüségel valo forditás iránt,. de az ö elméjek igen meg vagyon határozva. hogy ök averseket egy másal meg egyeztethesék, amelyek gyakorta ugy tettzik mintha egy másal ellenkeznének. és ha az elsö verseket akövetkezendökel esze nem tudgyák foglalni. a könyvnek értelmit meg nem foghattyák.
K De nem mondhatnié azt. hogy a szent Lélek oktattya, és világosittya ahiveket fel nyitván szemeket belsö világoságal. hogy meg üsmérhesék az irásnak értelmét?
F Azt el nem mondhatni, mivel láttyuk hogy az illyen tartás sok eretnekségeket okoz, lutherust példának okáért maga Calvinus. igaz hivnek tartotta lenni; miért tehát nem hiszik midön azt mondgya hogy az Isten sugarlásábol magyarázta a szent irást, noha ellenkezöt tanitot Calvinusal. miért nem mondhatnának hasonlot magok felöl az uj keresztyének, a reszketök. és a fanaticusok.? mindenik ezek közül el mondhattya. hogy a mely értelmet ád a szent irásnak, a szent lélektöl vette, lehetetlen pedig a szent léleknek két embernek, két külömbözö dolgot sugarlani, mivel ö az igazságnak lelke, azt nem sugarolhattya lutherusnak hogy a kristus valoságal jelen vagyon az Eucharistiában. Zuinglusnak pedíg azt, hogy ót nintsen, mind ezekböl a következik. hogy ha az emberek közöt nem tartanak olyan meg változhatatlan tudományt. mely az ö elméjeket mint egy kötözve tarttsa, soha semmi közöttök nem lészen [624] bizonyos. avallás dolgában. és minden tanitásnak szelétöl el hagyák magokot vinni. valamint a gyermekek, a mely a szent irás ellen valo volna
Az Isten bölcsesége által látta mind ezeket elöre. meg is orvosolta, kötelezvén minket arra hogy halgasuk az Anyaszent egy házat., és néki engedelmeskedgyünk, meg igérvén azt is hogy az Anyaszent egy ház mindenkor fent marad, és soha tévelygésben nem esik.
3 Articulus
A Szent Irásrol.
K Mitsoda a szent Irás?
F Az Istennek. a szent könyvekben bé zárt beszéde, a mellyeket Cannonicusoknak nevezik.
K Miért nevezik a szent könyveket Cannonicusoknak.?
F Mert a szent könyvek, a hitnek szabot rendei, mivel Canon. görög szó lévén, szabot rendet teszen.
K Melyek a Canonicus könyvek?
F két Canonicus könyvek vannak, az ó testámentum béli Canonicus könyvek, és az uj testamentumnak Canonicus könyvei. az ó testamentum béli könyvek. a kristus elött irattak, az uj testámentumbéli könyveket akristus halála után irták.
K Mellyek az ó testamentumbéli Canonicus könyvek.?
F Azok négy félék, 1. a törvénynek könyvei. 2. a historiának könyvei, 3 a ditséretnek könyvei, 4. a proféták könyvei.
A Törvénynek könyvei ezek. Mojses ött könyvei, ugy mint a Genesis. Exod. leviticum Numerorum Deuteronum.
A historia könyvei Josué. Birák. Ruth. a kiralyok, négy könyvei, a melyek közül a két elsöt, samuel két könyvinek nevezik. A chronica két könyvei, a melyeket nevezik paralipomenesnek., az Esdrás elsö könyve, a második a Nehemiásé, a Tobiás. Judith, Esther. Jób könyvei, és a Makabeusok két könyvei.
A Ditséretnek könyvei, a David soltáros könyve, a melyben száz ötven soltárok foglaltatnak, A példa beszédek, az Ecclesiastes, az Enekek éneke, a Bölcseség könyve. és az Ecclesiasticus, ezek Isteni ditséreteket, és az életnek modgyait foglallyák magokban., noha sokszor. jövendöleseket és historiát is foglalnak magokban
A jövendölések, a négy elsö proféták könyvei, ugymint. Isaiásnak, Jeremiásnak, Ezekielnek, Danielnek, Baruk is ezekhez számláltatik. atizenkét kis proféták ezek, osiás, Joel, Abdias, Jonás, Mikaeus. Nahum, Habakuk, Zophonias, Haggeus, Zakarias, Malachiás.
K Melyek az uj testamentumbéli Canonicus könyvek,?
F A kristus négy Évangyelisták által iratot Évangyeliuma, ugy mint, Mathé, Mark, lukáts, és János, az Apostolok tselekedeti lukáts által, az Apostolok levelei, ugy mint szent Pálnak tizen négy levelei, szent jakabnak. egy, szent péternek kettö, szent Janosnak három. szent Judásnak egy, és az Apocalypsis. vagy szent János látása.
K A keresztyéneknek kellé olvasni a szent írást?
[625] F Igen is kel. az Anyaszent egy ház azt kivánnya hogy a hivek leg inkáb annak olvasásában foglalatoskodgyanak, olvasák fö képen. az uj testamentumot, a soltárokot. a példa beszédeket. és a bölcseségnek könyveit.
K Mitsoda formában kel olvasni a szent irást.?
F Tisztelettel. alázatoságal. figyelmeteségel., a mit értünk azt kövesük, a mit pedig abban nem értünk. hidgyük és tisztellyük., és mindenben az Anyaszent egy ház. itélete alá vessük magunkot.
K Mit kel tselekedni hogy hasznunkra lehesen az a szent olvasás?
F Mind az olvasás elött, mind utánna. kérjük az Istent hogy nyisa fel elménket. és szivünket beszédének., és ahoz szabjuk és intezük a magunk viselésit. hogy ne legyünk hasonlo az olyan emberhez aki atükörben nézi magát. és a ki el felejti hogy mitsodás volt, mihent a tüköröl el veszi szemeit. mondgya szent Jakab.
4 Articulus
A Traditionak a hitt dolgaiban valo méltoságárol
K Meg vagyoné mind az irva a szent könyvekben amit akarja az Isten hogy hidgyük?
F Tartozunk hinni sok olyan dolgokat, a melyek azokban nintsenek fel téve, a mi azokban meg vagyon irva nem tudhattyuk annak valoságos értelmit. más képen. hanem a tráditiobol. (a hagyásbol.)
Magyarázat.
Hogy mitsoda szükséges atraditio. a ki tettzik a szent irásbol, a szent Atyákbol. söt még azoknak szokásibol is kik azt meg vetik.
[626] A szent Irásbol. mivel szent Pál azt mondgya a Thessalonika belieknek., hogy hiven meg maradgyanak atraditio mellet, és meg tarttsák atraditiokot a mellyeket vettek tölle, vagy szoval. vagy leveleiben, szent pál sok helyen atraditiora igazittya ahiveket. mivel nem mindent magyaráz meg nékik irásban
2 A szent Atyákbol. szent Ignátz. a szent Peter tanitványa, szent Irenaeus, aki a második saeculumban élt, Alexandriai szent kelemen, Tertullianus Eusebius, szent Basilius. szent [627] Hieronimus, szent Agoston nem is szollok atöb szent Atyákrol., a kik mind egyet mondván. mindnyájan meg vallyák a traditionak szükséges voltát.
3 Azoknak szokásibol is, kik azt meg vetik. mivel a protestánsok sok olyan dolgokot követnek, és hisznek. a melyeket tsak atraditiobol tudhattyák, azt hiszik hogy a kisdedeket akár ki keresztellye meg, de a kereszttsége. jó, mi is igy hiszük, de ezt a tartást. sem ök, sem mi meg nem mutathattyuk más képen. hanem atraditiobol. ök is nem szombatot. hanem vasárnapot illik, más Innepeket is illenek, Angliában még többet illenek mint másut, [628] atraditiobol tudgyuk tehát hogy ezeket a bé vett szokásokot kel követni. valamint szent Agoston mondgya
Sok féle dolgok vannak olyanok a melyeket a protestansok. nem követik, noha a szent irásban meg legyenek is irva. és azt csak a traditiobol és az egész Anyaszent egyháznak szokásibol tudgyuk hogy nem szükséges azokot követni.
Ök nem követik aláb mosást noha azt akristus világosan hagya, és ha akristus szavait betü szerént. veszük, ugy tettzik mint ha ezt a Ceremoniát szenttségnek rendelte volna, lenni, [629] mondván szent Péternek ha meg nem mosom lábaidot nem lészen részed velem és aláb, mosátok meg egyik a másitoknak labokat valamint én tselekedtem.
Azt tsak atraditiobol tudhattyuk bizonyoson hogy ezen két szokot nem kel betü szerént érteni, és hogy nem rendeltetet szenttségnek a láb mosás.
Meg más példa. a protestánsok minden kételkedés nélkül meg eszik avért, és a fojtot hust valamint mi, epedig tellyeségel ellenkezik az Apostolok Jérusalemben tartot Conciliumnak [630] parantsolattyával. a mely ezeket hagya. Tettzet a szent léleknek és mi nékünk, hogy egyeb terhet ne vetnénk ti reátok, hanem eszükséges dolgokot, tudni illik, meg tartoztassátok magatokot azoktol a melyek a bálványoknak áldoztattak, a vértöl, és a fojtot hustol
Azt pedig tsak a traditiobol tudgyuk hogy ez a tilalma az Apostoloknak tsak idöre valo volt
A protestansok kételenek tehát amagok tanitások ellen is. sok dolgokban a traditiot halgatni.
K A tráditionak Méltosága nagyé?
F Az Isten Igéjének méltosága egyaránsunak kel lenni, akár az irásoknak, a kár atraditionak [631] uttyán jöt légyen, az, az Isten szava, akár egy képen, akár más képen. azt meg bizonyitottuk az ide fellyeb meg nevezet szent Atyák irásibol. és szent Chrysostomus erröl világosan szol
K Miképen jöhet mi hozánk az Isten szava mely irásban nintsen?
F Az Apostolok akristustol tanulván, meg tanitották azokot apüspökököt a kiket fel szenteltek, azok apüspökök meg tanitották az utánnok valojokot, azok meg másokot, eszerent tehát az igazság meg maradot az Anyaszent egy házban kézröl kézre.
K De az a fel nem iratot szó. annyi szájon menvén által idövel nem szenvedhetetté nagy változást?
F Nem. mert 1. az Anyaszent egy ház a szent Lélektöl vezetetvén. azt el nem hagya soha meg. sem. engedí hogy tévelygesben esék. 2. Anyaszent egy háznak bizonyos és meg tsalatkozhatatlan regulája vagyon hogy meg üsmérhese a valoságos traditiot a hamistol, a [632] melyet meg tanulhattyuk szent Agostontol ugy mint. Az Anyaszent egy ház tsak azt tarttya Apostoli tráditionak. a melyet közönségesen tarttyák, és tanittyák mindenüt az egész Anyaszent egy házban, noha ne tudhasák is annak kezdetit.
K Miért bizonyos és meg tsalatkozhatatlan ez a regula?
F Mert lehetetlen hogy az egész keresztyének kik az egész földön vannak, a kik egymásnak soha hirit nem halották, és akiknek külömbözö nyelvek és szokások vagyon. ahit ágazattyán kivül, ugy meg egyezhesenek hogy egyet tanittsanak, és tarttsanak a vallás dolgában. hogy ha tsak. azt a tanitást, és tartást azon egy mestertöl nem vették volna, aki el küldvén tanitványit egyenlö oktatást és rendelést adot nékik.
K Nem történhetetté meg, hogy valamely tanitás vagy szokás, mely az Apostolokéval ellenkezö volna. tsak lassanként az Anyaszent egy házban bé szivárkozván., azt mindenüt bé vették, a mely változást azután sok idövel vették észre?
F A lehetetlen hogy ha nagy dologra értödik a tanitás vagy a szokás, nagy okbol azt meg láthattyuk.
1 A kristus meg igérte Anyaszent egy házának hogy soha tévelygesben nem esik,
2 Az okoság ellen volna meg is gondolni hogy mindenüt meg változtassák az olyan tanitást és szokást. amelyet közönségesen vették bé, ugy hogy valaki azt észre ne vegye. és hogy az ellen valamely vetekedést, és ellen tartást ne inditanának.
3 Soha semi olyan nevezetes uj dolog nem támadot az Anyaszent egy házban. hogy azt meg ne üsmerték volna és azonal nem Condemnálták volna azt. akezdöivel együt.
4. Ez a változás nem lehetne meg. hogy ha tsak egyszers mind meg nem változtatnák mind azt valami a könyvekben vagyon irva. és a melyek el vannak terjedve mindenüt. az Apostolok idejétöl fogvást. azokban a könyvekben pedig fel vannak téve mind azok. a mit hiszen és tart az Anyaszent egy ház. és valamit tartot és hit minden saeculumokban. az illyen változás tehát. mind az okoság ellen volna. mind pedig lehetetlen
K Mi következik tehát mind ezekböl.?
F Midön valamely dolgot az egész Anyaszent egy házban közönségesen egyaránt hisznek, [633] tanitanak, és követnek, nem tudhatván annak kezdetét. a bizonyos jele Tertullianus, és szent Agoston szerént. hogy a nem ujontában találtatot dolog. hanem az Apostoloktol származot., a kik el terjedvén az egész világra. egy lélekben. tanitották és rendelték. mindenüt. mind azt. valamire a kristus tanitotta öket.
K Az Anyaszent egy ház. vigyázé atraditiora a mi a szent irást illeti?
[634] F Igen is vigyáz két dologban. 1. tsak azokot a könyveket üsméri szent irasoknak., a melyeket traditiobol tud azoknak lenni.
2 Hogy a szent irásokot tsak a traditio szerént magyaráza.
K Az Anyaszent egy ház mindenkor azt hitte tehát. az Apostoloktol fogvást. valamit mostanában hiszen?
F Nintsen külömben. mivel az Anyaszent egy ház tsak azt hiszi mais, a mit az Apostolok idejében hitt.
K Az Anyaszent egy házban valo bé vett szokások. az Apostoloktol maradtanaké?
F Az egész Anyaszent egy házban mindenüt közönségesen bé vett szokások, ugy mint a nagy böjt, a kereszt vetés, a kisdedek kereszteltetése, az Apostoloktol maradot. ezekröl bövebben szollunk másut.
5 Articulus
A Conciliumoknak, és a szent Atyáknak auctoritásárol. a hitnek dolgaiban..
K Mit tselekszik az Anyaszent egy ház. midön valamely vetekedés támad a hivek közöt a hit dolgában?
[635] F Az Anyaszent egy ház arol végezést tészen vagy a pápa, vagy a püspökök által., a kik is meg tartoi atraditionak szent pál szerént,
K Mikor szokás Concíliumot tartani?
F Rend szerént mikor valamely kérdés támad a hit dolgában, vagy valamely nagy dologrol kel rendelést tenni,
K Hány féle Concilium vagyon?
F A Concilium vagy Generalé. (közönséges.) vagy nationale. (nemzetbéli,). vagy provinciále, (tartomány béli) vagy diaecesisi. (egy püspökségbéli.) A Concilium generale, az egész világon lévö püspököknek gyülekezetiböl áll, A nationale. tsak egy féle nemzetböl valo püspököknek gyülekezetiböl áll, A provinciale., egy tartományban lévö püspököknek gyülekezetiböl. A diaecesisi. egy püspökségben levö Clericusoknak gyülekezetibol áll a püspök engedelméböl.
K Tsak a püspökök vannaké jelen a Conciliumokban.?
F Más fele papi renden lévöknek is lehet jelen lenni vagy szokásbol. vagy rend szerént, de tsak a püspökök voxolnak vég képen. és ök vannak ót ugy mint Birák.
K Régi szokáse a Concilium tartás?
[636] F Az Apostolok kezdék ezt a szokást. jérusálemben, és annak a Conciliumnak végezése eszerént kezdödik. ugy tettzet a szent Léleknek és mi nékünk.
K Miért éltek az Apostolok ilyen szokal.?
F Hogy meg mutassák a szent Léleknek jelen valo létit, az olyan szent gyülekezetekben, és hogy a szent Lélek teszi a végezéseket
K A Concilium ahit dolgában valo végezése tehát tsalatkozhatatlan?
F A közönségesen valo Conciliumoknak ahit dolgában valo végezések. igen is tsalatkozhatatlan., a más féle Conciliumoknak is végezések tsalatkozhatatlanok hogy ha azokot bé veszi az egész Anyaszent egy ház:
K Miért tsalatkozhatatlan a közönséges Conciliumoknak végezések ahit dolgában?
F Mert azok aConciliumok az egész Anyaszent egy háznak képit viselik; akinek meg igérte akristus hogy soha tévelygésben nem esik.
K Miért tészi az Anyaszent egyháznak bé vétele tsalatkozhatatlaná az olyan Conciliumoknak végezésit a melyek nem közönségesek?
F Mert az a bé vétel bizonyos jele hogy azoknak a Conciliumoknak végezések meg egyeznek az Anyaszent egy háznak hitével. és a traditioval. amely bizonyos régulája ahitnek
Magyarázat
Hogy meg lehesen jól érteni ezt a feleletet, azt meg kel tudni, hogy soha az Anyaszent egy ház. a Conciliumban más képpen [más-képpen] nem végez hanem a szent irás és a traditio szerént. a mely két meg tsalhatatlan régulája ahitnek, midön vetekedés támad a szent irásban lévö valamely versnek értelmin, a mint esokszor történt. mivel az eretnekek mindenkor viszá élnek annak értelmével. veszedelmekre. olyankor az Anyaszent egy ház atraditiobol meg magyaráza azt a verset., fel menvén az Apostolok idejéig. valamint azt meg mutattuk, hogy tsak a tartatik Isteni és Apostoli tráditionak, a melyet tanitanak. és tanitottak mindenkor az Anyaszent egyházban. mindenüt. Egy nehány féle képen lehet meg üsmérni hogy ha az egész Anyaszent egy ház meg egyeziké a hitben. és a tartásban., Az elsö a, hogy öszve kel gyüteni az egész világon lévö püspökököt, kik gondviselöi az Isten beszédinek, hogy adgyon számot mindenik püspök a maga püspökségiben lévö traditiorol., ugyan ezt is követik a Generale Conciliumban, de mint hogy nehezen lehetnek az olyan gyülekezetek. azért annak könyeb uttyát találták. hogy bizonyosok lehesünk az Anyaszent egy ház traditiojában. mivel mikor a [637] pápa végez valamiröl., azt az Anyaszent egy házak bé veszik, mikor pedig valamely vetekedés támad, a püspökök arol. végeznek, vagy magok, vagy a Nationalis, vagy a provincialis gyülésekben. az ö végezéseket romában viszik. a pápa Confirmálya, és mindenik Anyaszent egy ház bé veszi, ez a bévétele az egész Anyaszent egyháznak, az illyen különösön valo Conciliumnak végezésit. meg bizonyittya a traditionak meg egyezésit. és az illyen különösön tett Concilium, a melynek végezésit közönségesen veszik bé. tsak nem anyit tészen. mint egy Concilium Generale. sok volt olyan Concilium a mely noha nem volt is Generale. de mint hogy végezésit közönségesen bé vették, azert Generalenak tarthatik. az elsö Constancinapolyi Concilium, nem vala ugy hirdetve hogy Generale lenne. hanem Nationale. de mint hogy minden végezésit közönségesen bé vette az Anyaszent egyház, azért ugy tartatik mint második Concilium generale
K Miképen tekenti az Anyaszent egy ház azokot kik végezési alá nem vetik magokot ahit dolgában?
[638] F A kristus mondása szerént. ugy tekénti öket valamint apogányokot., és a hamisakot, ki vetvén kebeléböl eretnekeknek tarttya.
K Mitsoda engedelemel kel lenni a szent Atyák. tanitásihoz avallás dolgában?
F ugy kel öket tekénteni, mint ki ki a maga saeculumában lévö. anyi bizonyságit az Anyaszent egy ház traditiojának, hogy ha valamelyik egyedül tanit valamit. az ollyannak tanitása nem oly bé vehetö mint mikor atöbbivel együt meg egyezik: Az Anyaszent egy ház rend szerént nem végez az olyan dolgokrol a melyeken meg nem egyeznek a szent Atyák, mert olyankor atraditio nem lévén se oly bizonyos, se egyaránsu. azert nem is tekintik ugy mint Isteni, vagy Apostoli traditiot, ez is az oka. hogy sok féle kérdések támadnak a theologusok közöt, a mellyek jol lehet ahit ágazattyát nem tekéntik
K Mit kellesék tselekedni az olyan dologban amelyröl semit nem végezet az Anyaszent egy ház., és a melyen meg nem egyeznek a theologusok?
F olyankor szabad az olyannak értelmét választani a melyik leg igazabnak láttzik lenni. de kettöre kel vigyázni. elöször. hogy ha az Anyaszent egy ház arrol találna vegezni, ahoz a végezéshez kel hajolni, masodszor meg kel abékeséget azokal tartani kik azon dolog iránt más értelemben vannak, mivel egy keresztyének nintsen semmi drágáb mint a felebaráti szeretet. A [639] szükséges dologban egyeség legyen., a kétségesben szabadság, de a felebaráti szeretetet meg kel tartani mind egyikében mind amásikában.
6 Articulus.
A hitnek szükséges voltárol
K Szükségesé ahit az üdveségre?
F Igen is szükséges, mivel nem lehet üdvezülni hogy ha azt nem hiszik. a mit az Anyaszent egyház tanit és hiszen.
K szükségesé hogy mindenik a hivek közül. tudgya közönségesen mind azt valamit az Anyaszent egyház hiszen és tanit.
F szükséges hogy mindenik a hivek közül higye közönségesen mind azt valamit az Anyaszent egyház hiszen. és hogy annak némely fö részeit meg tanullya. különösön.
K Mellyek azok a fö részek melyeket kel tudni és hinni különösön minden keresztyénnek.?
F A szent Haromságnak titkait. az Igének meg testesülését. és az embereknek meg váltását a kristus által. az Apostolok symbolumát. az Isten, és az Anyaszent egyház parantsolatit, és mind azokot. melyek a szenttségeket illetik. fö képen a kereszttséget, az Eucharistiát, és a penitentziát.
Magyarázat.
A hit ágazattyárol valo üsmerettségnek nagyobnak vagy kevesebnek kel lenni ahoz képest a mint kinek kinek a maga rendi vagy hivatallya hoza magával., igen nehéz volna azt el intézni hogy kinek kinek menyi mértékü szükséges, nem szollok arrol hogy mit kelletet hinni a kristus elöt, hanem szollok a meg kereszteltetet keresztyénekröl a kik szabadoson elhetnek az értelemel, mivel egy sem üdvezülhet közüllök. hogy ha nem tudgya a szent Háromságnak, a meg testesülésnek és a válttságnak titkait. mindenik tartozik tudni az Isten. és az Anyaszent egy háznak parantsolatit. az Apostolok simbolumát. a kereszttségnek nagy hasznát. és szükségit. és mind azokot valamelyek a több szenttségeket és hivatallyának köteleségeit illetik.
Mind a leg együgyüebeket is tekintik. azok pedig a kik alkalmatosabbak a vallásnak mélyeben valo meg tanulására. és nem tselekeszik. veszedelmes tudatlanságban élnek, mivel nintsen semmi a mi minket ugy illetne, se a melynek tudománya hasznosab volna, mint azt meg tanulni különösön, hogy mit hiszen az Anyaszent egy ház, mit követ, és miért követi, erre valo nézve nagyob része a keresztyéneknek akarattal valo tudatlanságban éll, a melyért félö hogy irtoztato dolog ne kövesse az itéletkor.
Nintsen olyan világi életre köteleztetet keresztyén. a ki nem tölthetné könnyen a vallásnak tanulásában azt az idöt a melyet a hejában valoságban tékozol el. atudatlanság tehát meg nem menti ötet.
K A hit egyé mindenben akik hisznek?
F Nem, némellyekben élö hit vagyon. némellyekben meg holt hit vagyon
K Mikor vagyon élö hitünk?
F Mikor hitünk szerént vannak tselekedetink. az az, hogy meg egyezzék életünk ahittel, [640] példának okáért. a világhoz nem kel ragaszkodnunk, mert azt hiszük hogy az Isten ellensége az, aki a világhoz ragaszkodik. mondgya szent jakab.
K Mikor vagyon meg holt hitünk?
[641] F Mikor a hittel ellenkezöt tselekeszünk, más képpen élünk, mint sem a mint hiszünk
K szükségesé élö hitünknek lenni?
[642] F Tellyeségel szükséges. mivel azért vesznek el annyin a keresztyének. hogy meg holt hitek vagyon
7 Articulus
A hit ellen valo vétkekröl, a hitnek jeleiröl. és a kereszt vetésröl.
K kitsodák azok akik a hit ellen vétenek.?
F Azok négy féle személyek. 1. akik nem hiszik azokot az igazságokot a melyekre ahit tanit. illyenek a hitetlenek, a sidok. és az eretnekek. 2. azok kik külsöképpen ellene mondanak ezen ígazságnak. vagy is nem merik mutatni hogy azt hiszik, se magokot keresztyéneknek vallani. 3. kik akarattal kételkednek ezen igazságokban. 4. kik el mulattyák meg tanulni ahitnek igazságit. a mely noha nékik oly szükséges.
K Nem elégséges tehát tsak belsö képen hinni. azt a mit az Anyaszent egy ház hiszen.?
F Nem, mivel szükséges külsö képen is vallást tenni mikor az alkalmatoság azt kiványa. mert [643] szivel hiszünk. az igazságra. mondgya szent pál. szájjal teszünk pedig vallast az üdveségre. [644] A kristus azt mondgya, valaki meg tagad engem az emberek elött. meg tagadom en is azt. az én Menyei Atyám elött.
K Miképpen kel mutatni hitünket az embereknek?
F Azt három féle képen mutatthattyuk meg, 1. meg mutatván azt tselekedetel. és beszédel, hogy nem pirulunk meg az Evangyéliumért.
2. El mondván a midön szükséges az Apostoli symbolumot vagy más egyéb hitt tételt.
3 keresztet vetvén, a mely rövideden valo hitt tétel.
K Mitsoda a kereszt vetés.?
F Ez olyan jel. a mely azért rendeltetet hogy az elménkben tegye a hit fö ágazatinak titkait. meg mutatván másoknak is hogy azokot hiszük, és hogy az Isten áldását és segittségit vehesük a kereszten meg holt Jesus kristus érdemiért.
K A kereszt vetésel mitsoda titkokrol teszünk vallást.?
F A szent Háromságrol. a meg testesülésröl., és a válttságrol..
K Miképpen teszünk vallást ezekröl atitkokrol a kereszt vetésel?
F Anyiban hogy ezen jel. és szok által, segittségül hijuk a szenttséges szent Háromságot, a meg testesült Isten Fiának érdeme által., a ki mi érettünk a kereszten meg holt.
K Mikor kel keresztet vetni.?
F Az elsö keresztyéneket követvén igen jó keresztet vetni az imádság elött, mikor valamely dologhoz fogunk. a mester emberek. a munkások., a munkájok. elöt. és annak végin. mikor a kapun ki megyünk, utra indulunk, vagy ha veszedelemben vagyunk.
K Miröl kel gondolkodni mikor keresztet vetünk?
F Az Istent segittségül valo hivásrol. a kereszten meg holt kristus által.
K Ki rendelte a kereszt vetést?
F Az Apostolok.
K Miképen tudgyuk mi azt?
[645] F Azt mi atraditiobol tudgyuk, ez a jel mindenkoron szokásban volt az Anyaszent egy házban., és minden keresztyeneknél. minden idökben
K Hogy vagyon tehát hogy az utolso idökben olyan keresztyének támadának kik a kereszt vetést el törlék?
F Azt tsak az égben kiálto vakmeröségel törölheték el. a mely is bizonyos jele, hogy nem a szent lélek által vezettettek.
K Bizonyosé a hogy a hittel valo kereszt vetés a gonosz lelket el üzi, és más egyéb tsudát is mivelhet.?
F Igen is. mivel sok féle, tsudakrol beszelnek a szent Atyák, melyek az elsö saeculumban éltenek.
Magyarázat.
Lactantius lib. 4 Cap 27. azt mondgya. hogy az ördög nem mére Julianus Császár kérdésire meg felelni mivel egy keresztyén ót jelen lévén keresztet vetet magára. Nazionzenus szent Gergely mondgya, hogy Julianus apostata. egy szer valamely ördögségeket mivelvén. magában igen meg rettene. és keresztet vete. agonosz lélek azonal el tünt elölle. sok féle [646] tsudákot látunk atöbb szent Atyák irásiban. a melyek a kereszt vetésére lettek. Szent Athanásnál. a szent Antal életében. szent Agostonál. szent Hieronimusnál. a szent Pál elsö remete életében. mind ezek a szent Atyák a kik még aprotestánsok elött is nagy tiszteletben vannak, és még sokan többen, a kiket elé nem számlálunk. bizonyságot tésznek atsudákrol a melyeket a kereszt vetés tselekedet
K Mitsoda gondolatban lehetnek a régi, és az uj catholicusok látván az illyen szent bizonyságokot, a kik bizonyittyák a kereszt vetésnek regiségit, és ezen jel által lett tsudákot?
F 1. Szánni kel azoknak vakságokot kik inkáb szeretik egy vakmerönek rendelésit követni, mint sem. az egész Anyaszent egy háznak minden idöbéli szüntelen valo szokását, mely szokást az Isten anyi sok tsuda tételekel jóvá hagyot.
2. Hogy soha nem kel tsak szokásbol keresztet vetni, hanem mindenkor figyelmeteségel. és tisztelettel. és az elmének az Istenhez valo fel emelésével.
III Rész
A Reménségröl.
Elsö Articulus.
Hogy mitsoda a reménség.
K Mitsoda a reménség?
F Az Istennek olyan ajándéka a melyel bizodalomal várjuk azokot a jokot a melyeket az Isten meg igért.
K Miért mondád hogy a reménség az Isten ajándéka?
[647] F Mert azt az Isten adgya. a magunktol nem jöhet.
K Mire vagyon épitve a mi reménségünk?
[648] F Az Isten igéretire. a ki se meg nem. tsalhat, se meg tsalni nem akar minket, és a kristus érdemire. a ki azért jöt evilágra, azért is holt meg. hogy örök életet nyerjen nekünk.
K A bizodalom a melyel. várjuk az Isten igéretit. nem elegyesé félelemel.?
[649] F Igen is elegyes félelemel. mert el mulathattyuk azt. a mit az Isten kiván töllünk. hogy igéretinek bé töltésit el érhesük. és hogy azt sem tudgya senki., ha szeretetre méltoé vagy a gyülölségre. és ha meg maradé végig a jóban.
K Mit igért az Isten minékünk?
[650] F örökké valo életet, és modot annak el érésére.
K Mitsoda mód lehet a?
[651] F Az. az Isten kegyelme és segittsége. melyet ád a kristus által, hogy igazak lehesünk elötte. és hogy jó tselekedeteket mivelhesünk.
K kellé az Istentöl várnunk a világi jokot is.?
F Igen is mert azokot az Isten adgya, de azokot tsak anyiban kel kivánnunk és kérnünk. a menyiben az üdveségre szolgálhatnak.
K szükségesé az Istenben vetni reménségünket.?
[652] F A ki tsak az Istenben bizik, soha meg nem tsalatik. jaj annak a ki más valamiben veti reménségit.
K. Mitsoda a másban valo bizás?
F Mikor mi magunkban bizunk, vagy más teremtet állatban példának okáért agazdagságban vagy valaki jó akarattyában
K Miért kel tsak az Istenben bizni.?
F. 1. Mert egyedül tsak ö tehet minket boldogoká mivel egyedül ö véghetetlen hatalmu., és véghetetlen jó. minden más egyéb segittség. romlandó. és tsalando., 2. mert az Isten. tsak [653] azokot segitti meg, akik ö benne biznak.
K A reménség egyé minden keresztyénben?
[654] F Azt kel mondani a reménségröl. valamit a hitröl. akiben együt vagyon az Isteni szeretettel. akor a reménség élö. valamint szent péter mondgya. a kiben aszeretet nélkül vagyon, akor meg holt és elégtelen.
2 Articulus.
A reménség ellen valo vétekröl
K Hány féle képen vétenek areménség ellen?
F két féle képen. a mód nélkül valoval, és a kevésel. 1. A maga hittségel. 2. kétségben valo esésel.
K Mikor vétenek a remenség ellen a maga hittségel.?
F. 1. A midön azt gondollyuk hogy az Isten segittsége nélkül tsak a magunk erejével jót tselekedhetünk. 2. mikor az Istent kisérttyük
K Hogy kiserttyük az Istent?
F Mikor az Istentöl olyat kérünk vagy várunk szükség nélkül. és ok nélkül. a mit meg nem igért.
Magyarázat
Az Isten azt akarja hogy olyan modokal élyünk.. a melyek az ö rendelése szerént vannak., ha azokot el mulattyuk. az Istent kisérttyük. példának okáért. kisertés volna kérni, vagy várni tölle szükség nélkül, hogy mi érettünk valamely tsudát tegyen., hogy bennünket valamely veszedelemtöl meg oltalmazon, a melyre. mi vakmerö képen és rendelése ellen adtuk magunkot, hogy mi nékünk szükségünkre valot adgyon, és a henyélésben tölttsük az idöt, hogy meg halgasa imádságinkot a midön készületlenül, és figyelmetlenül imádkozunk. az Istent kisérttyük. a midön azt reméllyük hogy meg botsása büneinket ha penitentziát nem [655] tartunk is: akor is kisérttyük a mikor, abban a bizodalomban vétkeznek. hogy az Isten meg botsáttya azt.
K Hogy vétkeznek a kéttségben valo esésel.
F Egy nehány féle képen. 1. midön kéttségben esnek a bün botsánatnak meg nyerése iránt, azért hogy azok nagyságuak. és sokaságuak. 2. midön kéttségben esnek a rosz hajlandoságbol valo ki térésröl, mert érzik szokásoknak meg rögzésit., és minden nap tapasztallyák az iránt magok gyengeségit. 3. midön bizodalomal. nem vetik magokot az Isten rendelése alá. félvén [656] attol. hogy a szükségekre valo el fogy, 4. midön nem az Istenben vetik reménségeket hanem magokban vagy másokban
IV Rész.
Az Isteni szeretetröl.
Elsö Articulus
Hogy mi légyen az Isteni szeretet
K Mitsoda az Isteni szeretet?
[657] F Ez az Istennek olyan ajándéka, a mely. az Istent szereteti velünk., magáért, mindenek felet. és a fele baratot az Istenért. valamint magunkot
K Miért mondad hogy a szeretet az Isten ajándéka?
F Mert az Isten adgya azt. magunktol a nem jöhet. és a szent Lélek tölti azt szivünkben [658] mondgya szent pál.
K Mitsoda az Istent magáért szeretni?
[659] F A nem más, hanem az Istent ugy szeresük, hogy semmi egyéb jutalmat azért ne várjunk hanem tsak önnön magát.
K Mitsoda az Istent mindenek felet szeretni?
F Mikor ötet inkáb szerettyük magunknál, és inkáb mint sem evilágon lévö mindennél
K Mikor szerettyük az Istent mindenek felet?
F Mikor inkáb ellene mondunk annak a mit leg jóbban szeretünk. evilágon. hogy sem ötet meg bánttsuk.
K szükségesé mindenkor ilyen akaratban lenni?
[660] F Tellyeségel szükséges, A ki inkáb szereti Attyát. vagy Annyát. hogy sem engemet, nem meltó az én hozám. és a ki inkáb szereti fiát vagy leányát. hogy sem engemet. nem méltó az én hozám mondgya a kristus.
K Uj parantsolaté az Isteni szeretet?
F E leg régieb parantsolat, és el kerülhetetleneb. azzal az emberi természet tartozik. hogy [661] imádgya, és tisztelye az Istent mint teremtöjét, az Istent pedig ugy tisztelik ha szeretik mondgya szent Agoston.
K A sidok üsmertéké ezt a parantsolatot?
F Igen is. ez a parantsolat. leg nagyob, és leg elsöb a Mojses törvénye közöt, "szeresed ate [662] uradot Istenedet tellyes szivedböl. tellyes elmédböl. és minden erödböl, irjátok a sziveitekben ezeket a szokot, agyermekeiteket ezekre meg tanittsátok, ezekröl gondolkodgyatok, aházatokban. utozástokban, mikor alusztok. mikor fel ébredtek., ezeket a ti kezeiteken viselyétek."
[663] A kristus meg ujitotta a keresztyéneknek ezt a parantsolatot mondván hogy ugy üdvezülünk ha ezt követtyük.
K Mitsoda értelme vagyon ezeknek a szoknak, szeresed ate uradot Istenedet. tellyes szivedböl, tellyes elmédböl, és minden erödböl?
F A hogy az Istenhez tzélozanak minden kivánsagink. gondolatink, és tselekedetink, valamint egy torkos tsak az ételre. és az italra tzéloz, és egy fösvény, agazdagságra. az Isten nem akarja [664] hogy a mi szivünk fel légyen osztva, ö közötte, és a teremtet állat közöt, egyedül akarja ö azt birni, mi lehet ennél igaságosabb
K Mitsoda az értelme ezeknek aszoknak. ezekröl gondolkodgyatok, a házatokban utozástokban, mikor alusztok. mikor fel ébredtek. ezeket ati kezeiteken visellyétek, akaputokra fel irjátok.?
F Ezek a szavai mojsesnek nyilván meg mutattyák. a sidok és a keresztyének köteleségit. és azt. hogy minden tselekedetben az Isteni szeretetre kel vigyázni. és önéki ajánlani a leg közönségeseb munkánkot is.
Szent Pál hasonlo parantsolatot ád akeresztyeneknek. mondván. akár egyetek és igyatok, akár mit tselekedgyetek mindeneket az Isten ditsöségire mivellyétek.
[665] K Eszerént a parantsolat szerént szükségesé hogy szüntelen az Isteni dolgokban foglalatoskodgyunk.?
F A menyekben lészen az a boldogságunk hogy tsak egyedül az Isteni dolgokban foglalatoskodgyunk. az Istent szeretni pedig eföldön ugy amint parantsollya, az elégséges [666] hogy ö hozája tzélozanak egyenesen. vagy más okok által minden gondolatink beszedink és tselekedetink. és hogy az ö rendelése szerént legyenek.
K Véteké meg mást valamit szeretni az Istenel?
[667] F Igen is vétek hogy ha az a szeretet nem tzéloz az Istenhez, és nem az ö rendelése szerént vagyon, de ha ö hozája tzéloz és rendelése szerént vagyon nem vétek. söt jó.
K Ennek a parantsolatnak meg szegése mindenkor halálos véteké.?
F vagy halálosan. vagy botsánando képen lehet ez ellen veteni, halálosan, hogy ha valamely [668] tselekedet el olttya szivünkben az Isteni szeretetet, botsánando képen hogy ha tsak meg gyengitti.
K szerettyüké az Istent azal mikor azt mondgyuk néki hogy szerettyük?
F Nem, hogy ha tsak valoságal nem szerettyük. mivel tsak akor szerettyük, mikor néki ajánlyuk minden gondalatinkot. kivánságinkot, és tselekedetinket. egy szoval. mikor magunk viselésivel meg mutattyuk hogy a szivünkben vagyon a szeretet. hogy ha pedig tsak szoval. mondgyuk és nem tselekedetel. hazugok vagyunk. noha szoval is jó gyakorta a szeretetnek [669] tselekedetit tenni, hogy magunkban azt fel gerjeszük. de szükséges ötet szeretni minden idöben.
K szerettyüké akor az Istent ugy amint kel mikor tsak a világi jókért szerettyük.?
[670] F Tsak azért szeretni az Istent hogy világi jokot adgyon, ugy nem az Istent szeretnök. hanem avilági jókót.
K szerettyüké az Istent akor. amint kel. mikor menyei jokért szerettyük. amelyeket igért?
[671] F A menyei jók nem egyebek. hanem hogy az Istent birhasuk., az Istent Magáért szerettyük tehát., és ugy amint kel mikor a menyei jokért szerettyük.
K kitsodák azok. akik az az Isteni szeretet ellen vétenek
F Azok kik evilágot és az ö kivánságit szeretik. mivel ezen szeretet ellen valo vétek vagy halálos, vagy botsánando. halálos, hogy ha az Istent meg vetvén ateremtet állatokhoz. ragaszkodunk. ugy hogy az a ragaszkodás uralkodik a szivben. ha pedig a ragaszkodás nem uralkodik, botsánando.
2 Articulus
A magunkhoz valo szeretetröl
K A felebarati szeretet köteledzé minket arra, hogy magunkot szeresük?
F Igen is mert akristus azt parantsollya hogy ugy szeresük felebarátunkot valamint magunkot. kel tehát magunkot szeretni.
K Hogy kel magunkot szeretni?
F Az Istenért kel magunkot szeretni. az az, hogy az Istenhez kel forditanunk a magunkhoz valo szeretetet.
K Mikor fordittyuk az Istenhez amagunkhoz valo szeretetet?
F Mikor az Istenben keresük boldogságunkot, és tsak ö hozája igyekezünk
K Miért kel az Istenhez forditani a magunkhoz valo szeretetet; és tsak egyedül hozája igyekeznünk?
F Mert a magunkhoz valo szeretet a, hogy kivánnyunk boldogoká lenni. és munkálodgyunk [672] aboldogság el érésire. minket pedíglen tsak egyedül az Isten tehet boldogoká. és hogy ötet birhasuk, hozája kel sietni.
K Tsak akor szerettyük tehát mi magunkot a mit kel. mikor az Istent szerettyük?
F Nintsen külömben. mivel más képen nyomorultaká teszük magunkot és a magunkhoz valo szeretet rendeletlen és vétkes leszen.
K kitsodák azok kik magokot rendeletlenül és vétkesen szeretik?
F Azok kik eleget akarnak tenni a kevélységnek, az érzékenységnek. és a hejában valo látásnak, ugyan ezekre vezetnek minket az eredendö vétekel meg. romlot természetünk. azért is kel szüntelen magunkon eröszakot vennünk, hogy ezeket a veszedelmes hajlandoságokot meg gyözhesük.
Magyarázat.
Mikor a kristus nékünk azt parantsollya hogy magunkot meg utállyuk, hogy magunknak meg halyunk., akor a magunkhoz valo vétkes szeretetet tillya nékünk, és mivel hogy ez a vétkes szeretet minden nap uj gyökeret hajt mi bennünk. a mely meg egyezik a világi szokásal. neveltetésel, és a meg romlot természetnek hajlandoságával., tehát hogy meg lehesen magunknak halni. és azon halálal. örök életet nyerni, akristus arra tanit hogy szüntelen eröszakot vegyünk magunkon minden nap hordozuk keresztünket, ne a sokaságot kövesük. hanem a szoros kapun menyünk bé. és a keskeny uton járjunk. mind e keménynek. és nehéznek láttzik. de a jutalom véghetetlen, a kristus kedvessé és könyüvé tészi az ö terhét. kik azt akarják viselni. A szent Lélek által szivben öntetet Isteni szeretet, nagyob örömel és vigasztalásal. vétet mi velünk eröszakot a magunknak valo meg halásra, mint a mely örömel és vigasztalásal követik a bünösök. meg romlot hajlandoságokot. szent Agoston sok helyt szépen beszél erröl munkaiban
[673] K Minek nevezik amagunkhoz valo vétkes szeretetet?
F Tulajdon szeretetnek vagy rosz kivánságnak. (cupiditas.) de ez a szeretet vétkes. mert az Istent meg bánttya. és nékünk ártalmas.
K Miben bánttya meg az Istent atulajdon szeretet?
F Abban hogy el hagyattya az emberel az Istent a teremtet állatért.
K Miben árt nékünk a tulajdon szeretet?
F Abban hogy nyomorultaká tészen, mivel el hagyattya velünk az Istent, aki egyedül valo boldogságunk.
K leheté véteni botsánando képen a tulajdon szeretettel.?
F Igen is mivel minden vétkek. a tulajdon szeretettöl származnak. de nem minden vétkek halálosok.
K A magunkhoz valo szeretettel mikor vétünk halálosan, vagy botsánando képen.?
F Mikor a vétek melyet a magunkhoz valo szeretet okoz, el olttya bennünk az Isteni szeretetet. akor halálos vétek. mikor el nem olttya egészen, hanem tsak meg gyengitti, akor botsánando vétek
K A rosz kivánságu szeretettöl, vagy az Isteni szeretettöl jöé. a világi jókót kivánni.
F Azokot az Isten rendelése szerént kivánni. hogy azokal az Isten szerént éllyenek, magokot ahoz nem kaptsolván, ugy az Isteni szeretettöl jö, azért kivánni hogy eleget tehessenek a kevélységnek, fösvénységnek, vagy a torkoságnak. ugy a rosz kivánságu szeretettöl jö.
3 Articulus
A felebaráti szeretetröl.
K A felebaráti szeretet mire kötelez minket.?
F Arra hogy szeresük felebarátunkot mint magunkot.
K kitsoda a mi felebarátunk?
F Minden ember, keresztyén. eretnek, hitetlen, söt még aleg nagyob ellenségünk is.
K Mitsoda felebarátunkot ugy szeretni mint magunkot?
F Hasonlo jót kel kivánni és szerezni néki. valamint magunknak. tudni illik az üdveséget. és azt, a mi arra vezetheti.
K. Nem kellé felebaratunknak ideig valo jokot is kivánni?
F Mind azokot kel néki kivánni és szerezni valamit magunknak. egyedül az Istenért. és üdveségire valo nézve. más képen a hozája. valo szeretetünk vétkes volna.
K Kellé minden embernek azt kivánni. amit magunknak.,
F Igen is. mert mindennek kel kivánni az üdveséget, valamint magunknak, és mind azokot. valamik arra vezethetik.
K Kellé közönségesen mindennek azt szerezni a mit magunknak kel szereznünk?
F Mint hogy a nem áll mi rajtunk hogy mindenhez hasonlo segittségel lehesünk. mind azon által a felebaráti szeretetnek rendire és köteleségire igen kel vigyázni.
K Mitsoda a felebaráti szeretetnek rendgye. a melyre kel vigyázni.
F A hogy inkáb segittsük a hozánk közeleb valokot másoknál, ugy mint az Atyánk fiait, és tselédinket a keresztyéneket, inkab mint sem ahitetleneket., apásztorokot inkáb mint a közönséges hiveket.
K Miröl üsmérhettyük meg, hogy ha szerettyüké felebarátunkot?
F Arrol meg üsmérhettyük a midön nem hogy valami roszat kivánnánk, vagy okoznánk néki, de söt még tehettségünk szerént minden jót kivánunk és szerzünk néki, mikor fogyatkozásit el szenvedgyük. és gyengeségit el türjük, a midön ugy bánunk véle amint kivánnok hogy mások bánnyanak velünk.
K Mitsoda féle segittséget szerezhetünk fele barátunknak.?
F Az a segittség két féle, lelki, vagy testi, az elsöt. lelki irgalmaságnak nevezik, a másikát testi irgalmaságnak.
K Melyek a lelki irgalmaságnak tselekedeti.?
F 1. A tudatlanokot tanítani, 2. meg inteni a vétkeseket. 3 jó tanatsot adni azoknak. kiknek arra szükségek vagyon.. 4. vigasztalni a meg keseredetteket, 5 békeségel szenvedni a mások rágalmazásit. 6. jó szivel. meg botsátani azoknak. kik minket meg bántottanak. 7. imádkozni kel. az élökért. és a holtakért. és azokért kik minket üldöznek.
K Mellyek a testi irgalmaságnak tselekedeti?
F 1 Ételt adni azoknak kik éheznek. italt a szomjuhozoknak. 2. az idegeneket bé fogadni. 3 a meziteleneket ruházni. 4 a betegeket látogatni. 5 a rabokot vigasztalni. 6 rabokot váltani, 7. a holtakot el temetni.
4 Articulus
Az Alamisnárol
K Mit értesz az alamisnán?
[674] F Értem azt a segittséget melyet szerzünk felebarátunknak., vagy lelki. vagy testi képen. az elsö lelki alamisna, a másika testi.
K Az alamisnálkodás el mulathatatlan köteleségé.?
[675] F Igen is. mind azoknak. kik azt végben vihetik.
K Mire vagyon épitve ez a köteleség?
F A felebaráti köteleségre. mivel felebarátunkot nem szerettyük akor. ha szükségiröl nem [676] teszünk. mikor lehet. 2. A kristus parantsolattyára és fenyegetésire
K Az alamisnálkodás hasznosé.?
F Sokal hasznosab annak aki adgya. mint sem a ki veszi. a szegénynek mulando segittséget [677] adcz. és magadnak örök életet nyersz. mondgya szent Agoston
K Melyek a föveb hasznai az alamisnálkodásnak.?
[678] F 1 A nékünk botsánatot nyer. 2. azért az Isten irgalmaságal teként reánk. 3 azal az Isten igaságának eleget teszünk, 4. azal. nagyob bizodalomal kérjük az Istent imádságinkban és nyomoruságinkban
K Mit tartozunk adni hogy bé tölthesük ezt a parantsolatot?
F Mind azt valami a szükségen felyül vagyon.
K Mit értesz a szükségen felyül valon.?
F Mind azt valami a szükséget meg haladgya. mivel két féle szükség vagyon. az életnek. és a [679] rendnek szüksége. az életnek szükségin értem, a mi szükséges a táplálásra, és a ruházatra, arendnek szükségin értem, azt a mi szükséges ami rendünkhöz és hivatalunkhoz.
K Tartozunké a szegényeknek adni mind azt a mi a szükségtöl meg marad?
F Igen is. és ez elegendö aközönséges szükségekben. de nem elegendö a nagy szükségekben, mikor nagy drágaság. nagy éhség vagyon az országban. a közönséges szükségek azok., a melyeket rend szerént szenvedik a szegények.
K Az illyen állapotban mit kel tselekedni agazdagoknak.?
F A közönséges szükségekben a szegényeknek kel adni a szükségen felyül valot; de a nagy szükségekben, minden tehettségekel azon legyenek hogy a szegényeket meg segittsék még a szükségesböl is.
K Tartozunké tellyeségel eképen tselekedni.
F Igen is, és azok a kik nem tselekeszik vétenek.
[680] K Mit értesz a nagy szükségeken.?
F Mikor az országban éhség. drágaság vagyon. mikor nagy hidegek járnak.
K Mitsodásnak kel lenni az alamisnának hogy hasznos és érdemes lehesen?
F Alamisnát kel adni 1. serénységel. 2 örömel. 3 szánakodo szivel. 4 alázatoságal., 5 értelemel, és külömböztetésel. 6. igaságal. és a magunk saját joszágábol. mivel a másébol adni, boszu állást kérne ellenünk
K A szegények tartoznaké alamisnát adni?
F A lehetetlenségre senki nem köteleztetik. de a leg szegényeb is adhat alamisnát leg aláb lelki képen.. és meg segitheti valamiben felebaráttyát valamiben.. a mely alamisna helyet lészen. a [681] felebaráti szeretet tsak talál valamely alkalmatoságot a segittségre, hogy ha igazán valo
5 Articulus.
A felebaráti Intésröl.
K Miben áll a felebaráti intés?
F Hogy ötet meg fedgyük vétkeiröl és fogyatkozásirol.
K. E szükséges, és hasznosé felebaratunknak?
F Igen is. de azt szeretettel és okoságal. kel végben vinni.
K Tartozunké inteni másokot?
[682] F A köteleség. és az igasság erre köteledzi az hivatalban lévöket. a buzgoság. a szeretet, és a kristus parantsolattya erre kötelez másokot is.
K Mitsoda a szeretettel valo felebaráti intés.?
[683] F Nem más. hanem hogy harag nélkül, irigység nélkül. gyülölség nélkül legyen. tekintvén tsak annak hasznát. akit intünk. és azt hogy köteleségünknek eleget tegyünk.
K Mitsoda az okoságal valo intés?
F A hogy vigyázni kel mind a személyre, az idöre, és a helyre. és annak jó modgyára hogy hasznos lehesen.
K Mitsoda okos vigyázásal kel lenni az intésben a mi a személyt illeti.?
[684] F Vigyazni kel. az idöségre. a rendre. agyengeségre, és természetre; és arra hogy mitsoda állapotban vagyon mind az, a kinek inteni kel. mind az akit inteni kel;
K Mire kel vigyázni. a mi az idöt. és a helyt illeti?
[685] F Meg kel visgálni hogy ha az intésnek nyilván kellé meg lenni vagy különösön; hogy ha mindgyárt abban az idöbené a melyben a vétek eset. vagy azután, egy szoval hogy meg nyerhesük az Istennek felebarátunkot, leg alkalmatosab idöt, és helyt kel arra keresni.
K Mire kel vigyázni a mi az intésnek modgyát illeti?
F Meg tudgya a szeretet külömböztetni az intésnek modgyát. mivel némelykor. kegyeségel kel inteni, némelykor keménységel., némelykor a szent harag szükséges, némelykor ártalmas, némelykor a kérelem. nemelykor a fenyegetés. némelykor a kemény szó hasznos. de az okoság már abbol áll, hogy meg tudgya ki ki az intésnek a modgyát. meg választani., ugy hogy helyesen legyen. mind az idöhöz. mind a személyhez. és mind a vétekhez
K Mitsoda állapotban kel annak lenni a ki mást int?
F A szeretet, és az okoságon kivül; nagy alázatoságu legyen. és a feddés elött imadkozék Istennek, ugy utánna is
K Miért kel alázatosnak lenni annak a ki mást int.?
F Azert hogy magát el ne veszese a kevélységért. a midön attyafiát akarja meg menteni a más féle vétekben valo eséstöl, mivel az olyan állapotban, lehet kisertetben esni, nagyobra betsülvén magát annál akit int. a mely veszedelmes kevelység volna
K Miért kel imádkozni az intés elött. és utánna?
F Azért hogy az Isten hasznosá tegye az intést, mind annak a ki int. mind annak akit intenek
K Mitsoda elmével kel venni az intést?
F Engedelmes, alázatos. és békeséges türö elmével. söt még. (a melyet nem kel könyen el hinni.) ha szinte az intö nem vigyázot volna is a szeretetre, és az okoságra. intésiben
K Miért hogy rend szerént olyan nehezen veszik bé az intést?
[686] F. Azért mert tele vannak kevélységel; és amagokhoz valo szeretettel. és hogy szeretik fogyatkozásokot., az irás sok helyt mondgya hogy esztelen az, aki az intést bé nem veszi. és el is vész.
6 Articulus
A meg bántásért valo botsánatrol.
K Tartoznaké a keresztyének meg botsátani mikor meg bánttyák öket?
F Tellyeségel tartoznak, a nélkül nem lehet botsánatot várni Istentöl.
K Miben áll. az a botsánat?
F Hogy szivünkben semi gyülölséget, boszu állást, vagy idegenséget ne tarttsunk. az ellen a ki minket meg bántot. de söt még valoságal szeresük ötet mint átyánk fiát. és mutasuk meg néki hozája valo szeretetünket.
K Hogy ennek aparantsolatnak eleget tegyünk. szükségesé ahoz el menni a ki minket meg bántot, és véle meg békélleni.
F Annak kel hozánk jöni a ki minket meg bántot. a mi hivatalunk pedig a, hogy meg botsásunk ha botsánatot kér.
K De ha mindenikének vétke vagyon és ha mindenik meg bántodot félnek tarttya magát a mint esokszor történik olyankor mit kel tsinálni.?
F AMelyikének szivét az Isten kegyelme elöbször meg hattya. annak kel amásikához menni, és meg nyerni az Istenhez.,
K Mikor a fellyeb valo az aláb valot meg bánttya ók nélkül. kellé tölle botsánatot kérni.
F ollyan alkalmatoságok történhetnek. a melyben az okoság és az Atyafi szeretet meg nem engedi néki azt tselekedni, ne hogy hivatallyát azzal meg kisebittse, de azon tartozik minden jó akarattyát és szeretetit mutatni az alatta valojához.
K Hogy ha az. aki minket meg bántot meg nem aláza magát, és nem jö botsánatot kérni. szabadé hozája idegenséget mutatni.?
F Magát vagy meg alázza. vagy nem. de szivböl meg kel botsátani néki, és szeretni kel. ami pedig az idegenséget illeti. azt az szeretetnek. és az okoságnak kel el rendelni.
Magyarázat.
Szükséges és hasznos némelyekhez idegenséget mutatni hogy azért magokban térjenek,de némellyek hamaréb meg üsmerik vétkeket hogy ha baráttságot mutatnak hozájok, mivel az idegenség még jóbban fel gerjesztené. mind ezeket okoságal kel kormányozni.
K Hát azok kik törvény szerént keresik a meg bántodásnak helyre hozását. véteneké ezen parantsolat ellen?
F Sokszor hizelkednek magoknak. az illyen állapotban. mivel a törvenyesen valo helyre hozásnak szine alat leg gyakrabban. tsak a kevélységnek gyülölségnek, és a boszu állásnak akarnak eleget tenni, mind azon által szabad törvényesen helyre hozni a meg bántodást. mikor az ígaságnak szeretete viszen arra.
K Mikor vagyon a. hogy az ígasságnak szeretete viszen arra?
F Mikor azt nem haragbol. irigységböl, vagy boszu állásbol tselekeszik. hanem tsak tisztán az igaz uton akarják és keresik meg tartani joszágokot. jo hireket. betsületeket., a melyel tartoznak is. fö képen hogy ha nemzettségeket, vagy a közönséges jót illetné.
Magyarázat.
A mindeneket illeti. hogy a közönségesen valo személyeknek betsületek meg ne sértödgyék. hogy ha Isten félök. A papok, és a magistratusok. tartoznak betsületekre vigyázni, azért hogy az ö hivatallyok hasznos lehesen. azt oltalmazniok kel. a midön az ellen igaságtalanul támadnak. A különös személyek. is tartoznak törvényesen oltalmazni betsületeket, az ilyen oltalom szükséges lehet mind magoknak. mind familiájoknak, hanem tsak arra kel vigyázni mindenkor hogy azt ne haragbol. se ne gyülölségböl tselekedgyék. hanem a szeretet meg tarttsák ahoz. a ki ellen tartoznak törvényeskedni. az illyen szándék, és szeretet [szere tet] nélkül. a mely igen ritka., vétkeznek a törvényesen valo betsület viszá hozásban; ennek okáért nem kel magoknak hizelkedniek
V Rész
A keresztyéni jó erkölcsökröl a melyeket nevezik moralisoknak.
Elsö Articulus
A négy Cardinalis jó erkölcsökröl.
K Melyek azok a keresztyéni jó erkölcsök. a melyeket nevezik moralisoknak.?
F Közönségesen négyet számlálnak. a melyeket Cardinalis jó erkölcsöknek is nevezik. mivel fundamentumi a többinek. ezek azok. az okoság, az erö; mértekleteség. és az igasság.
K Miért hiják ezeket moralis jó erkölcsöknek.?
F Mert jóká. és rendeseké teszik a mi szokásinkot.
K Miképen teszik joká és rendeseké szokásinkot?
F Ugy hogy az Istenhez forditattyák velünk minden tselekedetinket
K Az Isten szeretetböl erednek tehát ezek a jó erkölcsök a keresztyénekben?
[687] F Igen is. el is mondhatni szent Agostonal, hogy a hivekben ezek a jó erkölcsök nem egyebek hanem tsak Isteni szeretet, amelynek egy nehány féle nevet adtanak.
K Mitsoda akeresztyéni okoság.?
[688] F Az olyan jó erkölcs. mely meg külömbözteti azt. a mi Istenhez vezethet, attol. a mi tölle el távoztathat az elsöt velünk szereteti, a másikát utáltattya
K Mitsoda amértékleteség?
F olyan jó erkölcs. mely szivünket el távoztattya evilági joktol. ugy hogy mértékleteségel élvén azokal tsak az életnek szükségit, és felebarátunknak hasznát tekénttyük. azokban.
K Mit értesz a világi jokon.?
F Értem agazdagságokot, agyönyörüségeket atiszteleteket. és mind azt, valamit az emberek kereshetik rosz kivánságbol.
K Mitsoda a keresztyéni erö?
F Olyan jó erkölcs a melyel mindent inkáb el szenvedünk, hogy sem valamit tselekedgyünk köteleségünk és az Istenhez valo szeretetünk ellen.
K Mitsoda az igasság.?
F. Olyan jó erkölcs. a melyel el járunk abban a mivel. tartozunk az Istennek, felebarátunknak. és magunknak.
K Miképen járunk el igaságal abban a mivel tartozunk az Istennek.?
F Ugy hogy tellyeségel. az Isten alá vettyük magunkot szeretetünkel.
K Miképen jarunk el igaságal abban a mivel tartozunk felebarátunknak.?
F Ugy hogy felebarátunkal. ugy bánunk valamint magunkal. és hogy egészen bé tölttyük köteleséginket. a felyeb valokhoz. hozánk hasonlokhoz. és az aláb valokhoz.
K Miképen járunk el igaságal abban a mivel tartozunk magunknak.?
F Ugy hogy. ha meg elégszünk arendel. a melyben az Isten tett minket és ha az ö rendelése alá vettyük magunkot.
Hogy tsak egy nehány szoval ki lehesen mondani valamit ebben az articulusban mondottunk. tsak szent Agostont kel halgatni. "A jó erkölcs. mondgya. nem egyéb hanem annak szeretete a mit szeretni kel. tudni abban választást tenni., ezt nevezik okoságnak, attol elnem távozni valamely akadalyért, ezt nevezik erönek, se semmi gyönyörüségért, ezt nevezik [689] mértékleteségnek, sesemmi kevélységért. ezt nevezik igaságnak."
2 Articulus
Hogy mitsoda jó erkölcsök követik a Cardinalis jó erkölcsöket, és hogy mitsoda vétkek ellenkeznek azokal.
K Melyek azok a jó erkölcsök. kik az okoságot követik?
F 1. Az el mult dolgokrol. valo figyelmeteség, 2. a jelen valo dolgokrol valo értelem. 3. a jövendöröl valo gondolkodás, 4. a mások jó tanátsokal valo élés. 5. az okoság. az az. helyesen valo okoskodás. (recta ratio.). 6. az idöröl. a helyröl, és a személyröl valo meg visgálás. és figyelmezés. 7. a veszedelmekre valo vigyázás, 8. a gyorsaság. és a serénység.
K Mitsoda vétkek ellenkeznek az okoságal.?
F Az oktalanság. a meg gondolatlanság. az álhatatlanság. az el mulatás. a tsalárdság. a mód nélkül valo nyughatatlanság. a világi dolgokban.
K Mellyek azok a jó erkölcsök a melyek a mértékletlenséget követik?
F Azok a szemérmeteség. és atiszteség. aböjt. a tisztaság. a kegyelmeség. irgalmaság. az alázatoság. jamborság, a beszédben valo meg türköztetés. a tanulásnak szeretete., a tiszteséges mulattság. és vigaság.
K Mitsoda vétkek ellenkeznek amértékleteségel.?
F A mértékletlenség. tobzodás. torkoság, tisztátalanság, a harag, keménység. szemérmetlenség. a mód nélkül valo álom. mulattság. foglalátoság, öröm. szomoruság. a beszéd, mikor halgatni kellene. a halgatás mikor beszélleni kellene.
K Mellyek azok a jó erkölcsök. melyek az eröt követik?
F A nemesi természet, abékeséges türés, az álhatatoság. a tiszteséges böségel valo költés.
K A böségel valo költés mikor tiszteséges. és mikor nem ellenkezik a keresztyéni rendel.?
F A mikor nem a rosz kivánságtol, hanem a szeretettöl vagyon.
Magyarázat
Igen ditséretes dolog szép templomokot., és Ispotályokot épitetni, és olyan fundatiokot tenni a melyek hasznosok. az Anyaszent egy háznak és az országnak., és meg egyeztetni költtséget a rendel. a melyben az Isten helyheztette., az illyen költtség meg egyezik a hitnek rendivel: 1. hogy ha nem kevélységböl, és hivalkodásbol teszik a költtséget. 2. mikor a költtséget azután teszik. minek utánna minden igaságnak eleget tettek volna. meg fizetvén adoságokot. tselédeket. 3 mikor az illyen költtség az alamisna adást el mulattattya. 4. mikor ez a költtség meg egyezik az idövel, és az állapotal. a melyben vannak.
K Mitsoda vétkek ellenkeznek az erövel.?
F A maga hittség. és a meg átalkodás. a nagyra vágyás, a hivalkodás. alágyság, avakmeröség. türhetetlenség. tékozlás.
K Mellyek azok ajó erkölcsök melyek az ígasságot követik.?
F A vallás. az áitatoság. kinek kinek abetsület meg adása, az engedelmeség, háláadoság. az igazságnak szeretete., abünnek büntetése. azok által. akiknek arra hatalom adatot. az adakozás. és a kegyeség
K Mitsoda vétkek ellenkeznek az igasságal.?
F Nintsen olyan a Mely egy részint azal ne ellenkeznék, mivel minden vétkünk abbol áll. hogy el mulattyuk azt a mivel tartozunk az Istennek. felebarátunknak. és magunknak.. meg lehet látni azokot a vétkeket a hol szollunk az Isten és az Anyaszent egy ház parantsolatirol.
I Rész
Az Isten parantsolattyárol. közönségesen
K Miröl üsmérhettyük meg ha szerettyüké az Istent?
F Arol ha meg tarttyuk parantsolatit
K. Miért.?
F Azért mert az Istent ugy szerettyük, hogy ha azt akarjuk a mit ö akar; és ha azt tselekeszük amit parantsol. aki ellenkezik akarattyával a nem szereti ötet
K Hány parantsolati vannak Istennek?
F Tiz.
K kitsoda tsinálta azokot a tiz parantsolatokot?
[690] F Az Isten maga adta a sidóknak. két kö táblára irva. mojses által
K szükségesé meg tartani az Isten parantsolatit?
[691] F Igen is. mert ha tsak egyet által hagunk halálos vétekel. el. kárhozunk., ha penitentziát nem tartunk. a kristus azt mondgya, hogy ha üdvezülni akarunk, tarttsuk meg a parantsolatokot
K Mojses elött nem tartoztanaké az emberek meg tartani a tiz parantsolatot?
F Az emberek mindenkor tartoztanak, és mindenkor tartozni fognak arra, mivel atiz parantsolat. a törvénynek, és atermészet szerént valo okoságnak parantsolatit foglallya [692] magában. soha nem volt. nem is lesz szabad az egyenes okoság ellen tselekedni. (recta ratio).
K Nem volt tehát szükséges hogy az Isten ki adgya. Mojses által ezeket a parantsolatokot a sidoknak. hogy ha azok még világ kezdetitöl fogvást az emberek szivében valának iratva?
F A vétek el törlötte volt ezeket a parantsolatokot az emberek szivéböl. és elmejéböl, azért is adá ki az Isten azokot ujontában. le irva a kö táblákon. a melyeket az után a kristus a [693] sziveinkbe irá kegyelme által a mint szent pál mondgya.
K Mitsoda jutalmat igér az Isten azoknak kik meg tarttyák parantsolatit?
F Az örök életet.
K Melyek azok a parantsolatok.?
F Ezek. 1. Én vagyok ate urad Istened ki Egyiptumnak földéböl ki hoztalak tégedet. ne legyenek te néked én elöttem idegen Istenid. ne tsinály magadnak faragot képet se semmi hasonlatoságot azoknak formájára, melyek oda fel az égben vannak, sem azoknak formájára melyek itt alat a földön vannak, hogy azokot imádgyad vagy szolgállyad.
2. A te uradnak Istenednek nevét hejában fel ne vegyed. mert nem hadgya az ur büntetés nélkül azt aki az ö nevét hejában fel veszi.
3 Meg emlékezél a szombatrol. hogy azt meg szentellyed, hat napon munkálkodgyál. és minden munkádot el végezed. hetedik napon ate uradnak Istenednek szombattya vagyon., semmi dolgot ne tégy azon a napon. se te, se fiad. se leányod, se szolgád. se szolgálod, és semmi barmod, se a jövevény ki közöttetek vagyon.
4. Tisztellyed ate Atyádot. és Anyádot, hogy hoszu életü lehess eföldön, melyet ate urad Istened ád te néked.
5 Ne öly.
6 Ne paráználkodgyál.
7 Ne lopj
8. Ne mondgy ate felebarátod ellen hamis tanu bizonyságot
9 Ne kivánnyad ate felebarátodnak feleségit
10. Ne kivánnyad ate felebarátodnak se házát. se szolgáját. se szolgálo leányát. se ökrét. se szamárát. se semmi némü marháját.
Rend szerént tsak ezen versekel mondgyák el atiz parantsolatot rövideden.
1. Tsak egy Istent kel imádnod.
szeretettel azt szolgálnod.
2. Nevét hejában ne vegyed.
A káromlot te meg fedgyed.
3. Vasárnapot meg szentellyed.
A bünt azon el kerüllyed.
4. Betsüllyed Atyádot Anyádot
öregségben láthasad magadot
5. Gyilkos ne légy semi modal.
tselekedet vagy szándékal.
6 kerüllyed a paráznaságot.
szeresed a tisztaságot.
7 Te a lopást el kerüllyed.
titkon másét. el nevegyed
8. Ne tégy hamis bizonyságot.
Utállyad a hazugságot.
9. Ne részesüly. testi kivánságban.
hanem tsak a házaságban
10. Más joszágát ne kivánnyad
azt hamisan el ne vonyad.
K Mit foglalnak magokban atiz parantsolatok
F Az Isteni. és a felebaráti szeretetet az elsö három parantsolat az Istent tekintik., ahét pedíg a [694] felebarátot, a kristus azt mondgya hogy az Isteni és a felebaráti szeretetnek [695] parantsolattyában füg az egész törvény, és a proféták. szent pál azt mondgya hogy a ki felebaráttyát szereti. bé töltötte az egész törvényt. de arra kel vigyázni szent Agostonal erre a [696] szavaira szent pálnak. hogy a felebaráti szeretet meg válhatatlan az Isteni szeretettöl. mivel nem szerethettyük felebarátunkot ugy mint magunkot ha az Istent nem szerettyük., hasonlot mondhatni az Isteni szeretetröl. mivel az Istent nem szerethettyük ha felebarátunkot nem szerettyük. a mint már ezt meg mutattuk.
K Miért mondád hogy a harom elsö parantsolat az Isteni szeretetet tekénti.?
F Mert azIstent nem lehet imádni. ugy a mint kivántatik, se szent nevét tisztelni, se meg szentelni az ö szolgálattyára rendeltetet napot. hogy ha ötet nem szeretik, hogy ha pedig szeretik ezeket a köteleségeket végben viszik, valamint szent Agoston mondgya. hogy az Istent ugy imádgyák és szolgállyák ha szeretik.
K Miért mondád. hogy a töb hét parantsolat a felebaráti szeretetet tekénti.?
F Mert a mikor a felebarátot szeretik. meg adgyák a mivel tartoznak néki, és semmi kárt néki nem tésznek. meg betsüllik azt. akit meg kel betsüleni. a gyilkoságot el kerülik. semmi kárt [697] nem tesznek felebarátyoknak. se személyében. se betsületiben. se jószágában, se szoval. se tselekedetel. söt még gondolattal sem. ezekböl áll tehát ahét parantsolat. a mint ezt meg fogjuk magyarázni,
K Mellyek az elsö táblán lévö parantsolatok?
F Azok az elsö három parantsolatok. melyek az Istent tekéntik. ugyan ezért is vagyon. hogy [698] amojses törvényében. ezek tsak nem anyi szokbol állanak. mint a töb hét parantsolatok. a melyet meg lehet látni a szent irásban.
K Melyek a második táblára irot parantsolatok?
F Azok atöb hét parantsolatok melyek a felebarátot tekéntik.
K Bé tölthettyüké mi az Isten parantsolatit?
F Igen is bé az Isten kegyelmével., az Isten meg is adgya ezt a kegyelmet azoknak, kik azt ugy [699] kérik a mint kel. mivel az Isten semi lehetetlent nem parantsol. a parantsolatban arra int. hogy azt tselekedgyük a mi lehet., és kérjük tölle azt. a mit meg nem tselekedhetünk. réá is segit. a tselekedetre, mivel az ö parantsolati nem nehezek, az ö járma kedves, és az ö terhe könyü.
II Rész.
Az elsö parantsolatrol.
Elsö Articulus
Hogy mitsoda ez a parantsolat.
K Melyik az elsö parantsolat?
F Én vagyok ate urad Istened; ki Egyiptumnak földéböl ki hoztalak tégedet. &c.
K Miért kezdi az Isten ezen parantsolatit, Én vagyok ate urad Istened, ki Egyiptumnak földéböl ki hoztalak tégedet?
F Azért hogy annál nagyob tisztelettel lennének a sidok az ö nagy ditsöséges. és hatalmas voltához, és nagyob háláadásal. hozájok valo nagy jó téteményiért, és hogy mind ezekre valo nézve nagyob köteleségel tarttsák meg törvényit. Ezek a keresztyéneket is illetik. mivel farao szolgálattyábol meg szabaditot sidok, jelentették a keresztyéneket. a kiket akristus Jesus meg szabaditotta a véteknek, és az ördögnek szolgálattyátol. ebböl következik tehát. hogy mi is a kiket a mi urunk Jesus kristusunk ki hozot az ördögnek rabságábol, tartozunk engedelmeskedni atiz parantsolatoknak., a melyeket nékünk meg ujitotta.
K Mitsoda értelmek vagyon ezeknek a szoknak Ne legyetek én elöttem idegen Istenid. ne tsinály magadnak faragot képet. se semi hasonlatoságot hogy azt imadgyad?
F Ezek a szók. tilalmat. és parantsolatot foglalnak magokban
K Mit parantsol az Isten nékünk ebben az elsö parancsolatban?
F Hogy ötet imádgyuk tisztellyük. egyedül néki szolgállyunk. mint örökös urunknak., és teremtönknek.
K Hány féle képen lehet az Istent imádni?
F két képen: belsö képen lélekben, külsö képen. testünkel..
K Hogy lehet az Istent imádni belsö képen és lélekben.?
F ugy hogy hozája kaptsollyuk magunkot egész szivünkböl. mint örökös urunkhoz.
K Miképen kaptsollyuk magunkot az Istenhez?
F Mikor ö benne hiszünk. reménlünk, és ötet szerettyük.
K Akor imádgyuk tehát az Istent lélekben és igaságban mikor szerettyük?
[700] F Igen is. mivel szivünkböl az Istenhez kaptsolni magunkot. és ötet szeretni, ez a két szó egyet tészen. szent Agoston sok helyt mondgya. hogy szeretve imádgyák és szolgályák az Istent.
K Azok kik a világot szeretik és kivánságit követik. nem imádgyak tehát az Istent lélekben és igaságban?
[701] F Nem. mert a szent irás azt mondgya. hogy avilághoz valo szeretet. ellenkezik az Isteni szeretettel.
K Mitsoda az Istent imádni külsö képen?
F A hogy külsö képen is meg mutasuk hozája minden tselekedetinkben. nagy tiszteletinket.
K Tartozunké az Istent külsö képen is tisztelni valamint belsö képen?
F Mind a két féle tisztelettel tartozunk néki, mivel a mi testünk is övé valamint alelkünk. igaságos dolog hogy ötet imádgyuk. magunknak mind a két részivel.
K Melyik kedveseb Isten elöt. a belsöé. vagy a külsö imádás?
[702] F A belsö leg kedveseb; ezt is kivánnya az Isten. de akülsöt sem kel el mulatni; valamint akristus . és az Apostolok tselekedtenek.
K Mit mondhatni az olyanokrol. kik tsak külsö képen imádgyák az Istent?
[703] F Az olyanok két szinüek, és hazugok. az Isten meg veti az olyan tiszteletet.
K Miért két szinüek, és hazugok?
[704] F Mert akülsö imádás. tsak jele abelsö imádásnak, azt mutatni pedig külsö képen. a mi a szivben nintsen. a ket szinüség. és hazugság.
K Az olyanokban a kikben a világi szeretet uralkodik. tehát két szinüek. a midön az Isten elött le borulván azt mondgyák néki. hogy imádgyák?
F Igen is, hogy ha a midön le borulnak az Isten elött. azt nem kivánnyák hogy magokot meg [705] jobbittsák, mivel. tsak akor imádgyák azIstent lélekben., és igaságban, mikor ötet szeretik. mondgya szent Agoston. és a kristus szerént, a világi szeretet meg nem egyezik az Isteni szeretettel.
2 Articulus
A vétkekröl. melyek ellenkeznek az elsö parancsolattal., leg elöször. abálványozásrol,
K Mit tilt az Isten nékünk az elsö parantsolatban?
F Tilttya mind azokot avétkeket melyek ellenkeznek a hittel, a reménségel. az Isteni szeretettel. és avallásal. ezekröl már szollottunk ide felyeb.
K Mitsoda vétek ellenkezik avallásal.?
F A bálványozás. szenttség. törés, és a babonaság.
K Mit tészen ez a szó idololatria?
F E görög szó, a mely tészi a bálvanyok imádásit.
K Mit tészen ez a szó. idolum. bálvány?
F Egörög szó. a mely irot. vagy faragot képet tészen. és a szent könyvek szerént. hamis [706] Isteneket tészen. mivel a pogányok nem tsak ateremtet állatokot imádák. hanem még a faragot képeit is azoknak, valamint szent Pál mondgya.
K Mitsoda abálványozás.
F A teremtet állatot imádni; holot tsak egyedül. az Istent kel imádni; a ki nem ötet imádgya. bálványozo.
A bálványozás két féle, belsö, és külsö, abelsö bálványozás a mikor valaki minden szeretetit, reménségit. valami másban teszi. és nem az Istenben.
A pogányok bálványokot imádván., mind belsö, mind külsö képen bálványozok valának, mivel minden bizodalmokot a bálványokban vetették. és le borulva imádták
Meg azok is bálványozok egy részint kik evilágot szeretik, mivel szereteteket, bizodalmokot [707] abetsületben gazdagságban, és a gyönyörüségekben teszik, atisztátalanság, és a fösvénység is bálványozás szent pal szerént
3 Articulus
A szentek tiszteletéröl. és segittségül valo hivásrol.
K Kellé imádni a kristust.?
F Igen is. mert a kristus Isten.
K kellé imádni a kristusnak szenttséges emberségit?
F igen is mert az emberség el válhatatlan az Istenségtöl; akristusban, az Istenség. és az emberség egy személy
K Szabadé imádni a Boldogságos szüzet, az Angyalokot. és a szenteket?
F Nem. mert a bálványozás volna. az Anyaszent egy ház se nem tanittya, se el nem szenvedi. semeg nem engedi. az olyan utálatos dolgot.
K Meg vagyoné tiltva az elsö parantsolatban hogy a Boldogságos szüzet, az Angyalokot és a szenteket ne tisztellyük.?
[708] F Nintsen. söt még szent, és ditséretes szokás. volt mindenkor az Anyaszent egyhazban. hogy azok tiszteltessenek mint szolgai, és baráti Istennek, de nem azal az örökös tiszteletel tiszteltetnek mint a melyel az Istennek tartozunk.
K Mi okbol tisztelik a szenteket?
F Azért hogy az Isten öket. böséges kegyelmével meg áldotta, azokért a gyözedelmekért [709] melyeket nyertek eföldön. a ditsöségért melyben vannak. és az ö fejekel. a kristusal valo meg egyesülésekért, akinek is adatik a tisztelet.
K leheté kérni a szenteket?
[710] F Igen is jó és hasznos öket kérni. hogy nyerhesünk esedezések által segedelmet., és kegyelmet
K Egy formában kériké az Istent és a szenteket?
[711] F Nem, az Istent. kérjük hogy adgya meg nékünk a szükségünkre valokot. a szenteket pedig kérjük. hogy sanct azokot kérjék az Istentöl mi érettünk. és mi velünk a kristus által. az Anyaszent egyháznak minden imádsága igy végezödik kérünk tégedet a mi urunk Jesus kristusunk által.
K A kristust nem bánttyáké meg azal. hogy a szenteknek esedeznek. nem keresünké akor más közben járot?
F Nem, mivel ö abban inkáb meg nem bántodik. mint mikor az élö hiveket kérjük hogy imádkozanak érettünk, egyedül a kristus Jésus aközben járó. ö általa járulunk az Istenhez, mivel ö is váltot meg minket. a szenteket ugy hijuk segittségül, mint a kristus elött. érettünk valo esedezöket. az Anyaszent egy háznak minden imádsági igy végezödnek. A mi urunk Jésus kristusunk által.
K Mint hogy mi magunk is a kristus eleiben mehetünk miért folyamodunk tehát a szentekhez?
F Noha ámbár akristus eleiben mehesünk is. de igen hasznos a szentekhez folyamodni. mivel [712] ök igazabbak. és egyesebbek a kristusal mint sem mi. ez okáért ök inkáb meg halgattatnak, az Évangyéliumbéli százados mások által kéreté akristust, meg is ditséré az ö hitét. alázatoságát. és bizodalmát.
K Nem ellenkeziké a szent irásal. a szentek segittségül valo hivása.?
F Nem hogy ellenkeznék. de söt még a szent irásbol bizonyitatik meg, mivel szent pál arra kéri a hiveket hogy. imádkozanak érette. Az Isten azt parantsollya jóbnak hogy imádkozék [713] baratiért. szent Jakab azt mondgya imádkozatok egy másért.mert igen hasznos azígaznak buzgo könyörgése. hogy ha pedíg eföldön lévö szenteknek egy másért valo imádságok meg [714] egyezik a szent irásal. és nem ellenkezik a kristus közben jároságával.. a mennyekben lévö szenteknek érettünk valo könyörgések sem ellenkezhetik a szent irásal, és a kristus közben jároságával.
[715] Elöször a szent irás azt mondgya hogy az Angyalok és a szentek az Isten eleiben viszik imádságinkot
[716] 2. Hogy az Angyalok örülnek a bünösnek meg térésin, és hogy a szentek hasonlok az Angyalokhoz
[717] 3. Hogy az Angyalok, és a szentek örülnek az égben a balványozásnak veszedelmin, melyet jelenti babilonia. a szent János látásiban
[718] 4. Hogy a szentek a kristusal együt igazgattyák a nemzeteket, és hogy véle együt fogják meg. itélni Avagy nem tudgyátoké hogy a szentek meg itélik a világot.
[719] 5 Hogy a fö pap Oniás, és Jérémiás. imádkoznak a sidokért., az Angyalok, és a szentek, vígyáznak tehát a földön lévökre is. imádkoznak érettünk, nem ellenkezik tehát a szent irásal. és a kristus közben jároságával. hogy ha hozájok folyamodunk.
K A szentek halyáké imádsaginkot?
F Mint hogy az irás azt mondgya hogy az Istennek ajánlyák könyörgésinket, hogy a bünösnek meg térésin örülnek. hogy a nemzeteket meg itélik. abban tehát nem lehet kételkedni hogy az Isten meg ne üsmértese vélek esedezésinket, valamint a profétákal meg üsmértette ajövendöket, mivel sokal nagyob kedveségbe vannak aszentek Isten elöt menyekbe. mint aproféták valának. eföldön. de ha szinte nem halhatnak is imádságinkot. (a melyet nem lehet mondani hogy ne hallanák.). még is szükséges volna öket segittségűl hini. mert a mint Szent [720] Agoston mondgya, Mit tudunk mi abban, hogy ha a szentek közönségesen nem könyörögneké az Istennek. mind azokért kik öket segittségül hiják. valamint mi könyörgünk a holtakért, noha nem láttyuk öket. se azt nem tudgyuk hol vannak. se azt hogy mit tsinálnak.
K Régi szokásé az Anyaszent egyhazban a szenteket segittségül hini.?
[721] F Ez a szokás mindenkor meg volt az egész Anyaszent egyházban. és ezt az Apostoloktol vettük.
4 Articulus
A Reliquiak tiszteletéröl
K A mely tiszteletel tisztelik az Anyaszent egyházban a szent reliquíakot nintsené meg tiltva az elsö parantsolatban?
F Nintsen, söt még helyes. és a szent irásra vagyon fundálva, az irás azt mondgya hogy az Illyes palástyával. Elizeus két felé választotta a jordán vizét. és szárazon ment által rajta Egy halot fel támadot hogy az Elizeus teste hozája ért. a kristusnak köntöse meg gyogyitotta a vér folyásban lévö aszonyt. A nép nagy sokaságal ment szent Péter eleiben. mert az ö árnyéka. a [722] betegeket meg gyogyittya vala. A ruha mely szent pál testéhez ért. a betegeket meg gyogyittá.
K Miért tisztelik a szenttségeket?
F Mert azok drága részetskéi azoknak a testeknek a melyek a szent Lélek templomi voltanak és a melyek még ditsöségesen fognak fel tamadni.
K Azon tiszteletet adnaké a szenttségeknek mint az Istennek.?
F Az Isten örizen. az utálatos bálványozás volna.
K Régi szokásé az Anyaszent egy házban a szenttségek tisztelete?
F Ez a szokás Apostoli traditio. az Anyaszent egy ház mindenkor nagy tisztelettel volt. a Martyirok és a más szentek tetemihez., akiknek szenttségek nyilvánságos volt mindenek elött. [723] A négy elsö saeculumokban a martyrok testét kezdék közönségesen tisztelni, idövel azután. a Confesorokét. az Isten meg is mutatta hogy jóvá hagyná ezt a szokást sok tsuda tételi által. melyeket tett az ö temetö helyeken; szent Agoston sok tsudákrol beszél. a melyek lettek azö idejében a szent István reliquiai által, meg lehet látni a gyonásiban.
5 Articulus
A kereszt, és a képek tiszteletéröl
K Mit parantsol az Isten. az elsö parantsolatban ezen szók által.. Ne tsinály faragot képet, se semi hasonlatoságot azoknak formájára. kik az égben, a földön. vagy a vizekben vannak.?
F Ezek által azt parantsolya az Isten, hogy nem kel. se irot, se faragot képet tsinálni hogy azt imádgyuk.
K Miért parantsolta az Isten ezeket a sidoknak?
F Azért hogy ne kövesék a bálvanyozo szomszédságokban lévö nemzeteket kik a napnak., tsillagoknak, embereknek, még az oktalan állatoknak is a képeket imádták..
K Ez által az Isten nem parantsoltaé meg hogy semi képen nem kel képeket tsinálni?
F Nem, söt még az Isten maga parantsolta Mojsesnek hogy két Cherubimokot tsináltatván, a frigy ládájára tenné. ugyan véle is tsináltatá aréz kigyot., az Isten jová hagyá a salamon templomában az állatoknak rezböl ki öntöt formáit.
K Kereszteket, faragot, és irot képeket tartani a templomban. ez a szokás nem ellenkeziké az elsö parantsolatal.?
F Nem. mert ezekközül semi nem imádtatik. a közönséges Anyaszent egy ház tsak egyedül az Istent imádgya.
K Ez a szokás régié az Anyaszent egy házban?
F Leg régieb szokásnak mondhatni. mivel Tertullianus, Eusebius, A nissai szent Gergely. szent Gergely pápa. és a több szent Atyák a régiek közül. bizonyságot tesznek ennek a szokásnak régiségéröl.
Sött még aprotestansok közöt is az értelmesek jónak tarttyák ezt a szokást. A lhuteránusok. és az Anglusok meg tartották ezt a szokást, mivel az ö templomokban közönségesen lehet látni képeket.
K Miért tarttyák a keresztet és a képeket a templomokban.?
[724] F szent Gergely azt mondgya., hogy azok a tudatlanok könyve. Azért hogy meg emlékezünk azokra a titkokra a melyeket jelentenek, és azokért háláadásal legyünk az Istenhez. és kövesük a szenteket.
K Nem vétünk tehát az elsö parantsolat ellen ha a keresztet, A kristus. és a szentek képeit tisztellyük
F Nem. 1. mert mi azokban nem tartunk lenni. semi Istenséget. se eröt. 2. nem nékik imádkozunk hanem a kristusnak. és a szentek képei elött, a szenteknek esedezünk. 3 mert mi azokban. semi reménségunket nem vettyük, valamint a pogányok vetették a bálványokban
K Hát mikor anép áitatoságal tiszteli a Boldogságos szüznek némely képeit a melyeket tsudálatos képeknek tarttyák., ez az aitatoság nem bizonyittyaé meg hogy a nép abban veti reménségit, és azt hiszi hogy abban a képben vagyon valami természet felet valo erö. mind enem ellenkeziké az elsö parantsolattal.?
F Nem. mert ez az áitatoság mikor az Anyaszent egy ház rendelése és értelme szerént vagyon, akor nem ellenkezik a parantsolatal
Magyarázat
Azt tarttyák. a kristus. vagy a szentek tsudálatos képeinek., mikor az Istennek valamely tsuda tétele lett valamely kép iránt. 1 Az Anyaszent egy ház meg nem engedi hogy az olyan képeket ki tegyék közönségesen, minek elötte a püspökök jól meg nem visgállyák atsudának valoságit. 2. Az Anyaszent egy ház. azt nem tarttya hogy a kép tselekedné a tsudát. se hogy abban valami hatalom vagy erö volna, hanem az olyan képet tiszteletben tarttya. azért, mert az Isten. meg mutatta abban hatalmát és jóságát. Mojses parantsolattya szerént, a sidok eképen tartották tiszteletben az Aaron veszejét, és a réz kigyót. azoknak atsudáknak emlékezetere, a melyeket tett volt Isten ezekben. 3. Az Anyaszent egy haz reménli azt is. hogy a nép látván azokot a képeket. a melyekben az Isten tsudákot tett, nagyob hittel. és buzgoságal fogja ötet imadni, a melyért. az Isten több kegyelmét adgya reája, a kristusnak érdemiért., A Boldogsagos szüznek, és a szenteknek esedezésekért. 4. Az Anyaszent egy ház. azt nem engedi hogy az olyan képeknek imádkozanak. sem azt hogy valaki az olyanban vesse bizodalmát. mivel azt kell segittségül hini. akit jelent a kép. és tsak egyedül az Istenben bizni. 5. hogy ha a hivek közöt találkozik olyan tudatlan a ki ez iránt valamely rendeletlenségben esik. vagy valamely helytelen viszá élés talál történni. azt nem kel az Anyaszent egy háznak tulajdonitani., mivel az olyat. soha jóvá nem hagyta, nem is hagya. sött még azt parantsollya mindenkor a pásztoroknak hogy az olyan rendeletlenségeket el ne szenvedgyék. hanem anépet arra meg tanittsák hogy hidgyen. és tarttson az illyen áitatoságokrol.
[725] Szent Agoston világosan mondgya némely leveleiben. hogy nem lehet azt tagadni. mivel azt láthatni minden nap. hogy az Isten. ne tenne tsudákat némely szentnek temetöjénél. amelyeket nem tészen. más szentnek temetöjénél. azt is mondgya, hogy tagadhatatlanok voltak mindenek elött. a tsudák a melyek lettek mediolánumban a Martyrok temetöjén, a mely tsudák pedig nem voltanak Afrikában, a Martyrok temetöjén.
K Mikor a kereszt elött le borulnak. a keresztet imádgyáké olyankor?
[726] F Nem. mondgya szent Ambrus. hanem a kristust. a ki a kereszten holt meg., a mely halálrol emlékeztet minket a kép.
K Leg aláb nem imádgyáké a valoságos keresztet a melyre a kristus fel feszitetet volt.?
F Mindenkor tsak a kristust imádgyák., mikor az elött le borulnak, bálványozás volna ha a fát imádnák. egyedül az Istent kel imádni.
K Miért énekeli tehát az Anyaszent egy ház nagy pénteken Tuam Crucem adoramus Domine. Uram ate keresztedet imádgyuk. Ecce lignum Crucis venite adoremus. Imhol a keresztnek fája. jöjjetek imadgyuk.
F Az Anyaszent egy ház ezen a szón. Adorare. imádni. nem ért mást, hanem hogy a keresztre feszitetet kristust imádgyuk. ezt világosan meg magyarázta, ezek a szok tehát nem tesznek egyebet, hanem hogy borullyunk le a kereszt elött. és imádgyuk akristus Jesust a ki arra feszitetet a mi üdveségunkért.
Magyarázat
Ezt a szót adorare. a Deák sido. és görög nyelven egy nehány féle képen lehet érteni. de közönségesen le borulást tészen, mikor valakit tisztelnek. azt minden nap láttyuk hogy az emberek elött le borulnak, de öket nem imádgyák, a szent irásban egy nehány példát látunk az adoratiorol. de más értelemel. mint sem valojában ez a szó tészen. Mikor ilyen szó találkozik az imádságokban, nem a szorol kel itéletet tenni. az Anyaszent egy ház hitéröl. hanem hogy mitsoda értelmet ád annak a szonak, és mitsoda avallása. az Anyaszent egy ház azt mindenkor meg vallotta hogy tsak egy Istent imád, nem lehet tehát káromlás nélkül más féle gondolattal lenni felölle.
K Mitsoda tehát az Anyaszent egyháznak értelme. az iránt, a midön ahivek le térdepelnek valamely kép elött. vagy azt köszöntik.?
[727] F Az Anyaszent egy ház azt akarja hogy a kristust imádgyák. vagy tisztellyék a szenteket a kiket a képek jelentenek.
K Miért füstölik meg a keresztet, és a képeket.?
F Az Anyaszent egy ház a füstölést nem tarttya imádásnak., még a hiveket is meg füstölik.
K Régi szokásé az Anyaszent egyházban hogy a keresztet. és a képeket tisztelik?
[728] F Azt az Apostoloktol vettük. Tertullianus azt mondgya hogy a pogányok azal vádollyák vala a keresztyéneket hogy ök is imádgyák a keresztet. azért hogy a hivek tisztelték a keresztet, és a kristus képit.
6 Articulus
A szenttség törésröl. babonaságrol. a melyek ellenkeznek az elsö parantsolattal.
K Mitsoda vétkek ellenkeznek még az elsö parantsolattal.?
F A szenttség törés, és ababonaság.
K Mitsoda a szenttség törés?
F A szent dolgoknak, vagy az Istennek szenteltetet dolgoknak meg szeplösitése.
K Mit értesz a szent dolgokon, vagy az Istennek szenteltet dolgokon?
F 1. Az egy házi személyeket. vagy a szerzeteseket. 2. a szent helyeket. ugy mint. a Czinteremeket. klastromokot. 3. a szenttségeket. 4. az egy házi joszágokot, 5. mind azt, valami az Isteni tisztelethez tartozik. ugy mint. a képek. keresztek., az oltári ruhák. a szent edények. és a szent olajak..
K Mitsoda ababonaság.?
[729] F Az olyan tartás vagy tisztelet; a mely haszontalan valo. vagy ártalmas.
K Hány féle képen vétkeznek ababonaságal.?
F Négy féle képen 1. mikor az Isteni tiszteletben hejában valo tartásokot elegyitnek., a melyek haszontalanok. és a melyeket az Isten tilttya, vagy a melyeket az Anyaszent egy ház jóvá nem hagya.
2 Mikor valaki bálványozásban esik, az az. mikor külsö képen a teremtett állatnak adgya azt az örökös tiszteletet, a melyet tsak az Istennek kellene adni,
3. Mikor az Isten, és az Anyaszent egy ház tilalma ellen olyan mesterséget tselekesznek, a melynek természet felet valo hasznát vagy erejét várják.
4. Mikor az ördögel valo szövettség által vagy szövettség nélkül is a jövendőt meg akarják tudni. vagy valamely varáslotol. azt tudakozák. vagy az alomnak hisznek
K Ebben a dologban tsak azok vétkeseké kik a babonaságra adgyák magokot?
[730] F Azok is vétkesek kik azoktol tudakozodnak, ámbár hitelt ne adgyanak is nékik. vagy mikor vétkekben részesülnek.. ditsérvén öket. segitvén mesterségekben.
III Rész.
A második parantsolatrol.
Elsö Articulus
Hogy közönségesen mit foglal magában ez a parantsolat
K Melyik az Istennek a második parantsolattya?
F A te uradnak Istenednek nevét hejábanfel ne vegyed.
K Mit parantsol. és mit tilt az Isten nékünk ebben a parantsolatban?
F Azt parantsollya hogy tisztellyük az ö szent nevét. és annak hejában valo fel vételét tilttya.
K Miképen tisztelik az Istennek szent nevét?
F 1. Az imádságal. 2 a hasznos és szent beszédekel. 3. a keresztyéni élettel. 4 a fogadás tételel. 5 az igaságos és törvény szerént valo esküvésel.
K Mikor veszük fel hejában az Istennek szent nevét?
F Mikor hejaban esküszünk, szitkozodunk. hazudunk. káromkodunk
2 Articulus
A fogadásrol.
K Mitsoda a fogadás?
F Az Istennek valamely jó tselekedetröl valo igéret tétel. meg gondolva.
K Miért hivod igéretnek?
F Hogy meg külömböztessem a fogadást. a fel tételtöl. példának okáért fel teszem magamban hogy a rabokot meg látogatom. ezel nem akarom magamot ugy arra kötelezni, mint ha azt mondanám. az Istennek azt igérem vagy fogadom. hogy a rabokot meg látogatom
K Miért mondád azt hogy valamely jó tselekedetröl valo igéret tétel. a fogadás.?
F Mert az Istennek jót, és kedves dolgot kel igérni, a nélkül.nintsen se fogadás. se köteleség. söt az Isten nevének hejában valo fel vétele volna, példának okáért, tsufság volna azt fogadni. hogy holnap meg részegszem.. boszut állok, vagy ha lopok a szegényeknek anyit adok belölle.
Rend szerént olyan dolgokrol tesznek fogadást a melyek szent irásbéli tanátsok. tudni illik, meg nem házasodni, minden péntekeken böjtölni, &. de olyan dolgokrol is lehet fogadást tenni, a melyek másként is parantsolatok, ugy mint soha meg nem reszegedni, sosem hazudni, és olyankor dupla köteleség alat tartozik az olyan ezen vétkeket el kerülni, a parantsolatot és a fogadást meg tartani.
K Miért mondád hogy az Istennek tett igeret?
F Mert igazán szolván. tsak az Istennek tesznek fogadást.
K Nem teszneké minden nap fogadást a szenteknek.?
F Igazán szolván. nem. azt igérik az Istennek hogy valamit fognak tselekedni valamely szentnek tiszteletire. de akor tsak az Istennek teszik a fogadást. és nem a szentnek. nem is igazán valo szollásnak a modgya azt mondani fogadást tettem egy szentnek.
[731] K Régi szokásé fogadást tenni a szentek tiszteletére?
F Ez igen régi szokás
K Miért mondád azt, hogy a fogadás olyan. igéret a mely meg gondolva légyen.?
F Mert azt meg kel tudni hogy mire köteledzük magunkot, és hogy ha szabadok vagyunké a fogadás tételre.
Magyarázat.
Mivel hogy az egész okoságnak ideje elött tett fogadás semmi, ugy az olyan fogadások is semmik. a melyek nem szabados akarattal tétettek hanem fenyegetésel, és eröszakal szükséges ezen kivül hogy a mely személy valamire köteledzi magát. a rend szerént köteledze; mivel tizen hat esztendös kora elöt senki nem köteledzheti magát valamely szerzetes rendben. egy férfiu, vagy egy leány gyermek, nem köteledzheti magát az Attya akarattya ellen valamire addig az ideig. a még a törvény szabadságot nem ád néki, arra, egy házas aszony. fogadást nem tehet a férje akarattya ellen. olyat a mely haboruságot okozhatna közöttök. ugy mint butsura járni, vagy étzakákon fel kelni áitatoságbol. de olyanokra köteledzheti magát a mi meg egyezhetik a köteleségel. ugy mint a szenttségekhez gyakrabban járulhat., a játéktol magát el vonhattya. hasonlot mondhatni egy olyan szolgárol a ki olyan fogadást tenne. a mely ellenkeznék az ura szolgálattyával, de ha az illyen személyek fogadást tettek. tartoznak azt végben vinni, hogy ha az akitöl fügenek szabadságot ád nékik arra, az illyenekben tanátsot kel kérni az okos gyontato Atyáktol. valamiket mondottunk meg egyezik a természetnek. és a szabot rend törvényivel.
K Hány féle a fogadás.?
F Egy nehány féle. 1. a fogadás. vagy tellyeségel valo. vagy Conditionalis, 2. vagy személy szerént valo, vagy valoságos. vagy elegyes. 3. simplex, vagy solemnis.
A Tellyeségel valo fogadás az, a melyben semmi Conditio nintsen.
A Conditionalis az, a mely bizony ók alat valo. ugy mint, azt fogadom az Istennek hogy száz tallért adok a szegényeknek ha az Atyám betegségéböl meg gyogyul. ez az. ók alat valo fogadás. a melyet tsak a gyogyulás után tartozom meg tartani.
A személy szerént valo fogadás az, a mely a személyt illeti. ugy mint. azt fogadom az Istennek hogy böjtölni fogok. a butsura el megyek. személyem szerént tartozom tehát ezeket végben vinni.
A valoságos fogadás az. a mely nem tsak a személyt illeti, ugy mint, azt fogadom az Istennek hogy száz tallért. adok a raboknak., a fogadás a száz tallérbol áll, ha én meg nem fizetem az én maradékim tartoznak meg fizetni.
Az elegyes fogadás az, a mely mind a személyt. illeti, mind valoságos; ugy mint. azt fogadom az Istennek hogy a betegeket segiteni fogom, mind szolgálatomal. mind pénzemel.
A solemnis fogadás az, a melyet solemniter tesznek. valamely szerzetes rendben. leg aláb esztendeig valo noviciatuság után,
A simplex fogadás az, a melyet nem solemniter veszi bé az Anyaszent. egy ház.
K Tsak könyen kellé magunkot kötelezni a fogadásra,?
[732] F Nem, hanem meg ért elmével. és tanáts kérésel. kel fogadni. mert a mint az irás mondgya jobb sokal nem fogadni. mint sem azt meg nem tartani.
K Tartoznaké bé tölteni a fogadást?
F Igen is. és igen nagy vétek azt meg szegni.
K Mit kellesék tselekedni midön nem vagyunk olyan állapotban hogy bé tölthesük a fogadást?
F A lelki pasztorunknak tudtara kel adni állapotunkot, a ki is vagy meg változtattya a fogadást, vagy dispensatiot ád. a mint leg helyesebnek itéli lenni.
K Leheté valakinek eföldön fel szabaditani fogadásunkbol?
[733] F Igen is. halgasad szent Thamás mitsoda okát adgya. A fogadás valamely jónak igérete. ugy történhetik idövel., hogy az, aki a fogadást tette. ollyan állapotban lészen., amelyben azt véghez nem viheti. ugy, hogy valamely roszat ne kövesen, vagy hogy még nagyob jót el ne hagyon., szükséges tehát a koron vagy hogy tellyeségel. fel szabaditasék fogadásábol. vagy hogy a jó a melyet fogadot más jóvá változtasék, mind ezekben a pásztorok tanácsin kel járni.
K kiknek illik a fogadást meg változtatni vagy attol fel szabaditatni.
F Azoknak akiknek hatalmok vagyon az Anyaszent egy házban. a meg kötésre, a fel oldásra. kinek kinek a maga rendihez képest.
Magyarázat.
A pápának vagyon az egész Anyaszent egy házban hatalma fel szabaditani a fogadástol. mert az ö hatalma nintsen meg határozva. és az ö juris dictioja mindenüvé ki terjed. apüspököknek arra tsak a magok püspökségiben vagyon hatalmok. de ót is nem adhatnak dispensatiot olyan fogadásrol. a mely tsak a pápát illeti, a mely dispensatio nem illeti tsak a pápát. az olyan a püspökököt illeti, azért semmi féle pap a fogadást fel nem szabadithattya, se meg nem változtathatya. hogy ha tsak arra néki különös szabadság nem adatik.
K Mikor kel kérni a fogadásbol valo fel szabadulást. vagy annak meg változtatását.?
[734] F Azt akor kel kérni. és meg engedni, mikor arra nagy és helyes ók vagyon. mert más képen a dispensatio inkáb dissipatio vagy tékozlás volna. mint dispensatio mondgya szent. Bernárd.
3 Articulus.
Az Esküvésröl. és a káromkodásrol.
K. Mitsoda eskünni vagy a hitet le tenni
F Nem egyéb, hanem az Istent bizonyságul hini, arol. a mit tselekesznek., a mit mondanak. vagy a mit fogadnak.
K Az Istent bizonyságul vesziké akor, a mikor a teremtet állatokra, esküsznek.?
[735] F Midön azokra esküsznek,, arra is esküsznek olyankor a ki azokot teremtette. és vezérli mondgya a kristus.
K Mikor tisztelik az Isten nevét az esküvésben?
F Mikor szükség képen. és ígaságos dologért esküsznek. meg, mikor a királyok a békeség meg tartására meg esküsznek., mikor az ország. a birák, vagy más tisztek. a hitet leteszik. mikor a törvényben valaki meg esküszik az ígasság meg bizonyitására.
K Mikor bántodik meg az Istennek szent neve az esküvésben?
F Mikor gondolatlanul, vakmeröül, esküsznek, szitkozodnak. vagy káromkodnak.
K Mikor esküsznek gondolatlanul, vagy vakmeröül?
F Mikor vagy az igaság ellen. vagy szükség nélkül esküsznek meg,
K Mitsoda az igaság ellen valo esküvés?
F Mikor esküvésel bizonyittyák azt. a mi nem igaz, vagy a mit nem tudnak bizonyosan, vagy esküvésel ígérni azt a mit meg nem akarnak tartani. az ilyen esküvés igen nagy vétek.
K Mitsoda szükség nélkül eskünni.
[736] F Mikor az esküvésre szükség nintsen, arra nem kénszeritetnek. még is esküsznek. enagy vétek. ámbár a mit mondanak. vagy igérnek. igaz volna, és azt meg akarnák is tartani.
K szabadé meg tartani a hamis és igaságtalan esküvést?
[737] F A hamisan valo esküvés vétek, a hamis esküvésel valo igéretet meg tartani meg más vétek.
K Melyek a leg vétkeseb esküvések?
[738] F Az a szitok, az esküvés, vagy a ki magát, vagy mást átkoza. vagy a káromkodás.
K Mitsoda a karomkodás.?
F Az olyan szó, mely meg bántására vagyon Istennek. és a szenteknek.
Magyarázat.
Valamint a Theologusok mondgyák. hogy ollyan szó. a melyel. esztelenül tulajdonitanak valamely fogyatkozást az Istennek, ugy mint, a káromkodás volna azt mondani, hogy az Isten nem igazán valo. nem igaságos, hogy a vétket ö okoza, hogy ö változo.
A szentek ellen valo szokat is káromkodásnak tarttyák, mert valamint hogy az öket valo tisztelettel. az Istent tisztelik, ugy mikor öket meg vetik, az Istent vetik meg akor.
K Nagy véteké a káromkodás.
[739] F Minden idökben irtoztato véteknek tartatot, az ó törvényben akáromkodot meg kövezték., az Isten száz huszon két ezer embert vesztet el, hogy meg büntese Benhádádot. a [740] syriai királyt. káromkodásáért. Az Assiriai királynak, sennacheribnek egy káromkodo szováért egy éttzaka száz nyolczvan öt ezer emberét ölé meg az Angyal. táborában szent Pál a [741] sátánnak adá. Himenaeust. és Alexandert. káromkodásokért, az ország törvénye is azt hagya hogy a káromkodonak a nyelvét ki vonyák.
IV Rész
A harmadik parantsolatrol.
Elsö Articulus
Hogy mitsoda napot kel a keresztyéneknek meg szentelni.
K Melyik a harmadik parantsolat?
F Meg emlékezél a szombatrol hogy azt meg, szentellyed. hat napon munkálkodgyál. hetedik napon ate uradnak Istenednek szombattya vagyon.. semmi dolgot ne tégy azon a napon.
K Miért kezdi az Isten ezt a parantsolatot ezekel a szokal. meg emlékezél.?
F Meg akará értetni azt a sidokal. hogy ez a parantsolat nem uj parantsolat lévén. hanem következése és meg ujitása annak, a melyet mindenkoron meg tartották világ kezdetitöl [742] fogvást az Isten parantsolattyábol.
K Mit parantsol az Isten ezen parantsolat által.?
F Hogy kivált képen szentellyük meg a szombatot az az, az Isten nyugodalmának napját. a mely napon meg szünék a teremtéstöl.
K A szombatot kellene tehát meg szentelnünk az Isten parantsolattya szerént.?
F Az ó törvényben a szombatot szentelték. de az Anyaszent egy ház a szent lélektöl vezetetvén. vasárnappá változtatta, azt a napot, ugy hogy az utolso nap helyet az elsöt üllik., a melyet is nevezik ur napjának.
K Az Anyaszent egy ház el változtathattaé a szombatot vasárnapá az Isten parantsolattyának meg szegése nélkül.
F Igen is, mert az Isten lelke által tette ezt a változást,
K Honnét tudgyuk mi azt.?
F A traditiobol; de a szent irásbol is ki tettzik.
Magyarázat
[743] Szent Pál azt mondgya. hogy a hivek ahétnek elsö napján gyülekeztek vala esze; mind azon által bizonyoson nem tudgyuk ezt a változást hanem atraditiobol. és az egész Anyaszent egy háznak mindenkori szokásábol. ebben egeszen meg egyeznek velünk a protestánsok
K. Az Anyaszent egy ház miért tette a szombatnak meg szentelésit vasárnapra?
[744] F Mert a kristus vasárnapon támadot fel. és akor is kezdette el nyugadalmát, minek utánna anyit szenvedet volna váltságunkért. ugyan vasárnapon is szállot le a szent Lélek az Apostolokra és az Anyaszent egy házra.
2 Articulus.
Hogy miképen kellesék szentelni az urnak. napját
K Mit kel tselekedni hogy meg szentelhesük az urnak napját?
[745] F Meg kel magunkot tartoztatni azon a napon. a szolgálat béli munkátol. és tsak a vallásnak dolgaiban kel foglalatoskodnunk.
K Mit értesz a szolgálat béli munkán?
[746] F Minden féle vétket. minden kézi munkát, a melyet magának, vagy pénzért dolgoznak.
K Miért szamlálod a vétket a szolgálat béli munka közi?
[747] F Mert az, az ördög hatalma alá vet, és rabságában tészen minket. mondgya a kristus.
K Nem lehet tehát semi kézi munkát tsinálni vasárnapon.?
F Lehet mikor a szükség vagy a közönséges jó kiványa. de a pásztoroknak engedelmivel. hogy ha a meg lehet
K Miért szükséges arra a pásztoroknak engedelmek.?
[748] F Mert ök igazgatván a népet a lelki dolgokban. ö nékik is kel meg visgálni ha vagyoné szükség a szabadságra vagy nintsen.
K Miért mondád azt, hogy ha a meg lehet?
F Mert ha a meg nem lehetne, és a munka szorgos és szükséges volna. olyankor lehetne dolgozni szabadság nélkül is, mert azt el lehet gondolni, hogy ha a pásztorhoz folyamodhattak volna. arra szabadságot adot volna, de az illyenben nem kel magunknak hizelkedni.
K Miért tilttya az Isten a dolgot vasárnapon?
F Mert a kézi munka meg nem egyezik azal a mit az Isten kiván az emberektöl azon anapon.
K Az Isten miképen kiványa hogy az emberek tölttsék azt a napot?
F A vallásnak dolgaiban. az az, az ö tiszteletiben, és szolgálattyában, ez életben lévö sok szükség és hivatal. azt meg nem engedvén. hogy egészen a hétnek minden napjait avallás dolgaiban tölthesék. az igaságos dolog hogy leg aláb egy légyen a melyet arra szentellyék.
K Mit kellesék tselekedni hogy az Isten szolgálattyában lehesen tölteni azt a napot.?
F A szent Misére., predikaciora. vetsernyére el kel menni, imádkozni kel. jo könyvet kel olvasni, Istenes dolgokrol gondolkodni, jó tselekedeteket mivelni.
K Mikor vétenek ezen parantsolat ellen?
F Mikor vasárnap szükség. vagy szabadság nélkül dolgoznak. mikor az Isten szolgálatokot el mulattyák, mikor. a napot vendégségben. részegségben játékban. tántzban, és más illetlen mulattságokban töltik el.
V Rész
A Negyedik parantsolatrol.
Elsö Articulus.
Az alábvaloknak. a felyeb valokhoz valo köteleségekröl
K Melyik a negyedik parantsolat?
F Tisztelyed Atyádot és Anyádot., hogy hoszu eletü lehess eföldön, melyet ate urad Istened ád tenéked.
K Mit foglal magában ez a parantsolat?
F Az aláb valoknak. a felyebvalokhoz, és az felyeb valoknak az aláb valokhoz valo köteleségeket.
K Miért szól tsak az Atyákrol. és Anyákrol?
F Mert az Atyák. és Anyák nevek alat. minden felyeb valok értetnek, mivel ezeknek az aláb valojokot ugy kel szeretniek. valamint agyermekeket., az aláb valoknak is ugy kel szeretni félni, és tisztelni a felyeb valokot valamint az Attyokat. a sidó nyelven az Atya név, a gazdákra, mesterekreis illik, ez igy lévén. ez a parantsolat. mind azokot is tekénti a kik felyeb valok másoknál., az Atyákot, Anyákot. az egy házi pasztorokot a földes urakot. birákot, kereszt atyákot. tutorokot, a gazdakot, gazda aszszonyokot., az öregeket. erre valo nézve a fiu név alá számláltatnak mind azok kik másoktol fügenek.
K Mitsoda a fiaknak az Atyokhoz és Anyokhoz valo köteleségek.?
F 1 Hogy öket tisztellyék. és betsüllyék. 2 hogy öket szeresék. 3 tanátsokon járjanak. 4 nékik engedelmeskedgyenek, 5 öket segittsék szükségekben. betegségekben. mind testi mind lelki segittségel legyenek hozájok. a menyiben töllök lehet. 6 fogyatkozásokot el szenvedgyék. 7 imádkozanak érettek. 8 jó erkölcsöket kövesék, 9. öket el temesék. 10 az utolso akarattyokot végben vigyék
K Hogy ha az Atyák, vagy Anyák. vagy más fellyeb valok ellenkezöt parantsolnának. az Isten parantsolattyával. az aláb valoknak kellé olyankor engedelmeskedni.?
[749] F Nem. mert inkáb kel engedelmeskedni az Istennek mint az embereknek. mondgya szent péter.
K Melyek a népnek, a pasztorokhoz valo kötelesége?
F 1. Hogy öket halgasa. oktatásokot tisztelettel fogadgya. 2. a szenttségeket töllök fel vegye. 3 az ö szükségekröl rendelést tegyen.
K Melyek a népnek köteleségi a királyokhoz Fejdelmekhez.?
[750] F A nép tartozik az ö Fejdelmének szolgálatal. hüségel., engedelmeségel. adoval; imádkozni üdveségiért. országanak lelki és testi boldogulásáért. és tsendeségiért.
K Mitsoda a népnek kötelesége a fö Ispányokhoz. és a törvény szolgáltatokhoz?
[751] F Tiszteletel. engedelmeségel. és betsülettel tartozik nékik.
K Mítsoda az ifiaknak köteleségek. az öregekhez?
F A tisztelet, engedelmeség. és hogy gyengeségeket könyen szenvedgyék
K Mitsoda a szolgáknak köteleségek az urokhoz?
[752] F Hogy öket hüségel szolgályák, mint az Istent szolgálván. az ö személyekben. az ö joszágokot meg tarttsák és kimélyék, haragra ne indittsák
K Mitsoda az Mester embereknek. munkásoknak köteleségek azokhoz kik öket dolgoztattyák?
F Hogy hiven dolgozanak. a napot adologban tölttsék, ne fogadgyanak olyat fel. a mit nem akarnak vegben vinni.
K Mitsoda az Aszonyoknak a férjekhez valo köteleségek?
F A szivesen valo szeretet. engedelmeség hüség. segittség. vigasztalás.
2 Articulus.
A felyeb valoknak. az alattokhoz valo ketelesegekröl
K Mitsoda a felyeb valoknak az alattokhoz valo köteleségek?
F A szeretet. vigyázás, oktatás. parttyok fogás, segittség, jó példa adás. érettek valo imádság.
K Az Atyák. és Anyák mivel tartoznak agyermekeknek?
F Hogy öket szeresék Istenért, és Isten szerént, öket táplállyák. ruházák, és valamely jó rendben tegyék, öket tanittsák, vagy tanitassák. reájok vigyázanak. öket inttsék szelidségel. némelykor keménységel. jó példát adgyanak nékik, érettek imádkozanak.
K Mit kel el távoztatni az Atyáknak. és Anyáknak, a gyermekek iránt valo rend választásban.?
F Azt el kerülyék, hogy az iránt semit ne tselekedgyenek. a haszon keresésért. vagy rosz indulatbol vagy az Isten rendelése ellen.
K Miképen üsmérhetik meg az Isten rendelésit?
F 1 Imádkozanak, 2. tudos, és értelmes emberektöl kérjenek tanátsot. a gyermekeket. az egyházi vagy a szerzetesi rendben ne tegyék. tsak emberi tekéntetért.
K Mitsoda a pásztoroknak. a néphez valo köteleségek?
[753] F jó példát adgyanak nékik. öket segittsék. oktassák. és imádkozanak érettek
K Mitsoda a Fejdelmeknek és a törvény szolgáltatoknak a néphez valo köteleségek?
[754] F Hogy a népet békeségben tarttsák, igaságot szolgáltasanak néki. a vétket meg büntesék. a botránkoztatásokot meg tilttsák. az Isten. az Anyaszent egy ház, és az ország törvényit véle meg tartasák, a népnek Attyai legyenek.
K Mitsoda a gazda embernek kötelesége tselédihez, és a munkás emberekhez?
F Hogy hiven meg fizese a miben alkudot vélek sokára ne halasza bérek meg fizetesét. viselyen gondot reájok. egéségekben. és betegségekben. vétkekröl meg fedgye. vigyázon az ö magok viselésekre. oktassa szeretettel. bányék vélek mint attyafiaival. házanál az olyat ne szenvedgye., ki sok intési után feslet életét meg nem akarja jóbbitani.
K Mitsoda a férjek köteleségek a feleségekhez.?
F A szeretet hüség, reájok valo gondviselés, segittség, kegyeségel valo bánás, és vigasztalás.
K Mire kel vigyázni a fellyeb valoknak tiszttségekben.?
F Az Isten ditsöségire, a magok. és az alattok valojok üdveségire.
K Mitsoda elmével kel parantsolni?
F Alázatos elmével. félelemel. meg emlékezvén arol hogy emberek vagyunk., és hogy mennél fellyeb emeltetünk. annál több számadásal tartozunk Istennek.
K Mitsoda jutalmat igér Isten azoknak, kik ezt a parantsolatot végben viszik.?
[755] F örök életet. a melyet jelentette a hoszu élet. a melyet igért Isten a sidoknak.
[756] K Miképen büntettetnek meg azok kik el mulattyák azokot a köteleségeket a melyekröl szolottunk a két articulusban?
F Azon kivül hogy a kárhozatra vetik magokot ezen a világon is nagy büntetésben esnek gyakorta.
VI Rész
Az ötödik parantsolatrol
K Melyik az ötödik parantsolat?
F Ne öly.
K Mit tilt ez a parantsolat?
F Hogy meg ne ölyük felebarátunkot a magunk hatalmábol. se néki roszat ne kiványunk. se ne árttsunk.
Azt mondám hogy felebaratunkot meg ne ölyük. szabad pedig az oktalan állatokot meg ölni szükségünkre. azt is mondám. hogy a magunk hatalmábol. nem szabad meg ölni valakit, mivel az ölés nem vétek akor a midön igaságos hadakozásban arra közönséges hatalom adatik, vagy a mikor a birák törvény szerént meg öletnek valakit.
K szabadé valakinek magát meg ölni?
F Nem. és azok. kik akarattal magokot meg ölik. ezen parantsolat ellen vétenek.
K Hány féle képen lehet felebarátunknak ártani személyében?
F két féle képen. vagy testének. vagy lelkének.
K Mikor ártunk felebarátunknak testiben.?
F Mikor ötet meg ölyük., meg sebesittyük, meg átkozuk, karomolyuk, avagy mikor részesülünk azoknak vétkiben kik ezeket mivelik.
K A midön fele barátunknak ilyen nagy kárt tettünk, mit kellesék tselekedni hogy az Istentöl botsánatot lehesen nyerni.?
F Azon kel lenni minden tehettségel hogy a kárt visza lehesen hozni., a nélkül nem lehet botsánatot reménleni. ezt kiványa, mind az Isteni, mind az emberi törvény,
K Mikor ártunk felebaratunknak lelkében?
F Mikor ötet meg botránkoztattyuk., vagy néki rosz példát adunk.
K Mitsoda a botrankozás.?
[757] F Az olyan beszéd vagy tselekedet a mely rosz, vagy rosznak tettzik lenni. és a mely azért, alkalmatoságot adhat másoknak. hogy az Istent meg bánttsák.
K Meg botránkoztathatyuk tehát felebarátunkot ha szinte roszat nem tselekszünk is?
F Ha olyat tselekeszünk a mi tsak rosznak látzik is. akor meg botránkoztathattyuk fele barátunkot. ámbár az a tselekedet rosz ne légyen is magában., és akoron. el kel magunkot attol [758] vonni, mert a tselekedet roszá válnék. a botránkoztatásért. ezt szent pál tanittya.
K Hát ha felebarátunk meg botránkoznék vagy tudatlanságbol., vagy hamiságbol, az olyan dolgon mely magában jó volna szükségesé azt el hagyni?
F Hogy ha a tselekedet nem tsak jó. de még szükséges. és hasznos. az Isten ditsöségire. [759] végben kel vinni. és nem kel hajtani a botránkoztatásra. valamint a kristus tselekedet, a ki is nem hajta arra hogy a farisaeusok meg botránkoznak vala tselekedetin, hogy ha pedig a tselekedet jó de nem szükséges. olyankor arra kel vigyázni a mi leg hasznosab. az Isten ditsöségire, és a felebarát üdveségére, szent pál azt mondgya, hogy soha inkáb hust nem ennék, hogy ha azal. meg botránkoztatná atyafiát. szabad volt néki a hus étel. de azt el is [760] hagyhatta, nem vétvén azal az Isten ditsösége se a felebaráttya üdvesége ellen.
K Tartozunké helyre hozni a botránkoztatást.?
F Igen is, igyekezvén azon. hogy a rosztol el fordittsuk azt, a kit meg botránkoztattunk., és jó példát adgyunk néki, más képen félhetünk a rettentö itélettöl. a kristus azt mondgya. hogy [761] jobb a tengerben vettettetni. mint sem a leg kisebet is meg botránkoztatni.
K Mitsoda másnak roszat kivánni?
F A midön gyülölségel, irigységel. haragal. és boszu állásal vannak hozája., mind ezeket [762] tilttya az ötödik parantsolat, ha szinte nem fokadnának is valamely bestelen szokra és tselekedetre. annal is inkáb. ha ezeket mivelik.
K Mit parantsol Isten az ötödik parantsolatban?
K Hogy felebarátunkot szeresük, néki jó példát adgyunk. minden jót kiványunk. és szerezünk néki. tehetségünk szerént. békeséges türök legyünk. tsendesek, és mindenkor készek a meg botsátásra.
VII Rész
A hatodik parantsolatrol.
K Melyik a hatodik parantsolat?
F Ne paráználkodgyál.
K Mit tilt az Isten ebben a parantsolatban.?
F Minden tisztátalan vétket. és mind azt. a mi arra vihetne.
K Mitsoda állapotok vihetnek a tisztátalanságra?
F A henyélés, a lágy és tunya élet, a torkoság. a tántz, a rosz könyvek, az énekek, a szemérmetlen öltözet, a kendözés, és más egyéb haszontalan ékeségek. a melyek tsak a tettzésért vannak, két féle személynek egy másal valo nagy nyájaságok.
K Mit hágy az Isten ebben a parantsolatban?
F Hogy tisztaságban élyünk, és kövesük azt a mi arra vezethetne.
K Mitsoda a tisztaság.?
F Ez olyan jó erkölcs mely el távoztat minket a helytelen szeretettöl.
K Vagyoné egy nehány féle tisztaság?
F Vagyon. ugy mint a szüzek, az özvegyek. és a házasok tisztasága.
K Mikor áll, a szüzek tisztasága?
F Hogy a mindenkori tiszta életben élyenek.
K Miben áll. az özvegyek tisztasága.?
F Hogy a tisztaságot meg tarttsák. és meg tartozkodásban élyenek.. mind adig még özvegységben maradnak.
K Miben áll. a házasok tisztasága.?
F Hogy szentül élyenek aházaságban, és annak szabadságával Isten szerént élyenek. ne hagyák magokban uralkodni arosz kivánságot
K parantsolaté a tisztaságban valo élet?
F parantsolat a tisztaságban élni a rend szerént a melyben vannak. de nintsen parantsolat a mely köteledzen. vagy a házaságra. vagy az özvegységben valo maradásra. vagy a szüzeségben valo egész életre.
K A három rend közöt melyik leg tekélleteseb?
[763] F A szüzeség. azután. az özvegység, ez a kristus, és szent pál tanitások.
K Hogy lehet mindenféle renden lévönek a tisztaságban élni.?
F El kel a vétekre vivö alkalmatoságot kerülni. az imádságot, és a böjtöt kel szeretni. gyakorolni a szenttségeket, gondolkodni a halálrol. és az örökké valoságrol.
VIII Rész
A hetedik parantsolatrol.
Elsö Articulus
Hogy hány féle képen lehet a más joszágát el foglalni.
K Melyik a hetedik parantsolat?
F Ne lopj.
K Mit tilt az Isten nékünk ezen parantsolat által.,?
F Hogy el ne vegyük se meg ne tarttsuk a más joszágát igaságtalanul. se kárt ne tegyünk felebarátunknak joszágában.
K Hány féle képen lehet a másét el venni igaságtalanul.?
F Azt el lehet venni lopva, tsalárdságal. erö szakal., ez a vétek sokal közönségeseb mint sem gondollyák, és minden féle renden lévök közöt kevesen vannak olyanok kiknek részek nem volna ebben a vétekben
K Az Aszonyok. a gyermekek és a tselédek miben vétkesek rend szerént a lopás iránt a gazda emberek házainál?
F Mikor a gazda hire nélkül a házhoz tartozando valami joszágot el vesznek. vagy másnak adnak.
K A kalmárok., kereskedök mikor vétkesek a lopás iránt.
F Mikor hamis mértékel és fontal. mérnek, mikor rosz portékát adnak el a jó helyet. mikor a vévönek látván szükségit, vagy tudatlanságát drágábban tarttyák árujokot mint sem a mint kellene; mikor valamely tsalárdságal. élnek. mikor monopoliumot tsinálnak
K Mit hisz monopoliumnak?
F Azt hivom. mikor valaki egy féle árut, vagy portékát. mind meg veszi, azért hogy azután azt drágán adhasa el.
A midön. a mester emberek azt magok közöt el végezik hogy egy aránsu áron dolgozanak. a mely igen sok. a midön az árusok esze beszélnek magok közöt. hogy egyaránt adgyák árujokot. a mely igen drága volna.
K A törvény szolgáltatok mikor vétkesek a lopás iránt?
F Mikor nem szolgáltattyák jól, és gyorsan az igaságot. mikor azt fizetésért szolgáltattyák, mikor tsak az ajándékot tekintik, mikor hamis birságot vetnek valakire, míkor az alattok valo tiszteknek meg engedik hogy a szegényekel igaságtalanul bánnyanak. huzást. vonást kövesenek rajtok.
K Mit hisz huzás vonásnak.?
F A midön olyan fizetést kivánnak. a mely nem igaságos, vagy mikor többet kivánnak mint sem kellene. ket féle képen lehet ez iránt veteni. 1. A midön azt kivánnyák. a mivel nem tartoznak nékik. 2. A midön olyan mesterségekel élnek., hogy mint egy kénszeritenek valakit arra, hogy tartozáson kivül adgyon., noha azt nyilván ne kiványák is. példának okáért., egy biró, egy iró deák. vagy más egyéb tiszt. sok várakozásban hadgya az olyat. a ki semmit nem ád, ellenben pedig az olyanak dolga tsak hamar végben megyen a ki nekik adhat.
K A törvénykezök mikor vétkesek a lopás iránt.
F Mikor hamisan törvénykednek. mikor valamely tsalárdságbol a törvénykezést meg hoszabittyák
K A prokátorok, és más igaság szolgaltato tisztek mikor vétkesek a lopás iránt.?
[764] F mikor több fizetést kérnek mint sem kellene mikor a két részt szükség nélkül nagy költtségben vetik. mikor tanátsokal. valamely káros állapotban ejtik.
K A mester emberek közül kik veszik el a másét hamisan.?
F Azok kik drágán fizetetik munkájokot., azok kik a napot egészen a munkában nem töltik. kik el titkollyák, vagy el tserélik a mit kezekben adnak.
Hogy pediglen a más joszáganak anyi sok féle hamisan valo el vételiért ezen vétekben ne [765] esünk. emlékezünk meg minden tselekedetinkben ezekröl a drága szokrol: Ne tselekedgyed azt másokal. a mit nem akarnád. hogy mások tselekedgyenek veled.
2 Articulus.
Az usorárol.
K A gazdagok mikor vétenek a lopás iránt?
F Mikor a szegényeket le nyomják., mikor usorara adnak költtsön.
K Mitsoda usorára.költtsön adni?
[766] F Mikor valaki költtsön ád valakinek hogy a költsönt haszonal. vegye viszá.
[767] K Az usora meg vagyoné tiltva?
F. A meg vagyon tiltva. a természetnek. az Istennek. és az Anyaszent egy háznak törvényetöl.
K Soha sem szabadé interest veni a költtsön adot pénzért?
F Az egyébkor nem szabad; hanem a mikor. a költsön valamely kárt okozhat, vagy valamely hasznot vesztenének el azért.
K szabadé olyankor interest venni mikor a Capitalis summa veszedelemben forog.?
F A meg vagyon tiltva hogy ha a vesztés együt jár a költtsönel. és ha az ados, adosan marad. de szabad olyankor hogy ha az ados magára veszi és felel a veszedelemröl.
Magyarázat.
Vagyon olyan veszedelem mely együt jár. a költtsönel. példának okáért, én költtsön adok egy olyan embernek. a kinek nem jó renden vannak dolgai, vagy is egy szegénynek. kéttség nélkül a pénzem veszedelemben forog. de ha a veszedelem elegendö ók volna az interes vévésre. az szegenynek usorára valo adás is szabad volna. noha az meg vagyon tiltva, és égre kiálto vétek volna. tehát a mind usora. mind vétek. azért kivánni az interest hogy a pénzem veszedelemben forog. mivel soha ugy költtsön nem adhattyuk pénzünket hogy azt ne lehetne felteni. evilágon lévö sok változó, és bizonytalan dolgok miat.
K Mit kel tehát a költtsön adásban tekinteni?
F Azt hogy eleget tehesünk a felebaráti szeretetnek; és a baráttsági köteleségnek. valoságos usorás az. a ki tsak agazdagodást tekénti a költsön adásban,. szabad viszá kérni a költtsönt. és a kárt melyet azért szenvedtek. de nem annál többet, akár mely szép szint adgyunk is az usorázásnak az emberek elött. de az Istent meg nem lehet tsalni.
3 Articulus.
A más ember joszágának igaságtalanul valo meg tartásárol. és más egyéb károkrol. melyeket másoknak okozhatnak
K Kitsodák azok, kik a más joszágát igaságtalanul meg tarttyák?
F 1. Azok. kik meg nem fizetik adoságokot, de a mi még nagyob. kik tselédeknek, és amunkásoknak fizetéseket meg tarttyák. 2. azok kik hejában valo költtségek miat a költtsönt meg nem fizethetik. vagy annak meg fizetésit sok idöre halogattyák. sok hamis álnokságokal: 3 Azok kik a zálagot meg tarttyák., 4. Azok kik minek. utánna.valamely jószágát birták volna [768] másnak., vagy annak gondviselöi lettek volna, valamint a tutorok. udvarbirák. tisztartok, igazán arol számot nem adnak 5. azok kik. midön valamely el veszet joszágot találnak azt viszá nem adgyák, nem is tudakozodnak felölle hogy kié lehetet.
K kitsodák azok kik másoknak kárt tesznek?
F Három féle képen lehet másnak kárt tenni. 1. mikor a másét el veszük vagy meg tarttyuk., 2. mikor kezünkben lévén a más joszága azt el hagyuk pusztulni, vagy veszni. vagy el romlani. 3. mikor részesülünk a lopásban. vagy a kártevésben.
K Miképen részesülünk amásnak tet kárban?
F két képen lehet abban részesülni. 1. mikor azt okozuk, 2. mikor azt meg engedgyük, noha azt meg gátolhatnok.
K Miképen okozunk kárt másnak.?
F Mikor parantsolatot, segittséget, tanátsot adunk a kár tevésre, mikor ellene állunk annak, a ki a kár tevést meg akarná gátolni.
K kitsodák azok, a kik a kárt meg engedvén, a kár tevésben részesülnek.?
F A tselédek, kik látván uroknak károkot. azt neki tudtára nem adgyák, a birák, kik meg [769] engedik a lopást, huzást, vonást, és mind azok. akiknek a közönséges jora kellene vigyázniok. és a kik a kár tételeket el szenvedik.
4 Articulus.
A más joszágának viszá adásárol.
K Mikor felebarátunknak valamely kárt tettünk mivel tartozunk néki.?
F Hogy azt néki meg fizesük., vagy visza adgyuk.
K Mitsoda joszágot kel meg fizetni vagy viszá adni?
F Azt a melyet el vettük, és meg tartottuk. ugy a kárt is a melyet néki ókoztuk
K Tartozunké viszá adni ugyan azt a mit el vettünk?
F Igen is, hogy ha az olyan állapot hogy viszá lehesen adni, hogy ha pedig a nem lehet, meg kel fizetni igazán.
K Elegendöé azt viszá adni a mit el vettünk?
F Még azon kivül le kel néki tenni mind azt a kárt a melyet érettünk szenvedet
K Hát ha abban nintsen modunk. hogy viszá adhasuk. a mit el vettünk?
F Azt adgyuk viszá a mi lehet
K Hát ha semmink nintsen.?
F Tegyük fel magunkban hogy mindent viszá adunk. mihent abban modunk lészen.
K kinek tartozunk viszá adni a mit el vettünk?
F Annak, akitöl el vettük, vagy holta után annak. maradékinak.
K Hát ha nem találhattyuk meg a joszágnak urát vagy annak maradékit. mit kel tselekedni?
F A szegényeknek kel osztogatni az el vett joszágot hogy hadd imádkozanak azért, a kié volt. de elöször értelmes emberektöl kel tanátsot kérni.
K Mikor kel viszá adni a másét?
F Mindgyárt mihelyt lehet, mert más képen vétkeznek.
K Mit parantsol az Isten nékünk a hetedik parantsolatban.?
F Hogy ugy bánnyunk felebarátunkal., valamint magunkal. és hogy jól tegyünk véle szükségiben.
IX Rész
A nyolczadik parantsolatrol.
Elsö Articulus
A hamis tanusagrol. és a hazugságrol.
K Melyik a nyolczadik parantsolat?
F Ne mondgy felebaratod ellen hamis tanu bizonyságot
K. Ebben a parantsolatban mit tilt nékünk az Isten?
F A szoval., vagy gondolattal valo igaságtalanságot
K Hány féle képen árthatunk felebarátunknak.?
F. Ött féle képen. 1. hamis bizonyságal 2 hazugságal. 3. gyalázattal. 4. hizelkedésel. 5 bal itélettel.
K Mitsoda a hamis tanu bizonyság?
F Mikor a törvény szék elött bizonyitnak valamit az igaság ellen.
K Mit kel tselekedni mikor hamis bizonyságot tettek valaki ellen?
F Helyre kel hozni a kárt, melyet tettek felebaráttyoknak. de söt még viszá is kel mondani amit mondottak., ha más képen nem lehet
K Mitsoda a hazugság.?
F A gondolat ellen valo beszéd.
K szabadé némelykor hazudni?
F Nem. a hazugság. mindenkori vétek. akar mitsoda féle állapotban. söt még nem is szabad el szinelni a hazugságot valamely két értelmü szokal.
Magyarázat
Az Aequivocum., olyan szó. a melynek egy nehány féle értelme, vagy magyarázattya vagyon., a melyel mást akarok meg értetni, nem azt a mit gondolok, nem is azt a mint más érti a szonak bé vett szokása szerént. A restrictio mentalis. mikor az elmémben olyan értelmet teszek fel. a melyet meg nem magyarázom. azért hogy a beszédemben mást meg tsalhasak. ugy mint. azt kérdik töllem ha. halgattamé misét. azt felelem hogy halgattam. én azt értem. azon. hogy halgattam de tegnap. holot azt akarják töllem meg tudni. ha, ma halgattamé. én azt jol látom hogy a feleletem meg tsalta azt a ki kérdezet. ezt hiják tehát restrictio mentalisnak, elme [770] szoritásnak, mind e, mind az Aequivocum. vétek., mert hazugság. mert valamikor mást akarnak meg értetni másal nem azt a mit gondolnak. a hazugság.
K Hát ha jovára akarjuk meg tsalni felebarátunkot a hazugság szabadé olyankor.?
[771] F Nem. mert nem kel roszat tselekedni hogy abbol jó következék. ezt szent pál el végezte.
2 Articulus
A rágalmazásról..
K Mitsoda a rágalmazás?
F Midön roszat mondanak valakiröl; a mely gyalázattyára lenne.
K Mitsoda nevet adnak még a rágalmazásnak.?
F Ha a nem igaz a mit más ellen mondunk. a káromlás, ha pedig igaz. az ember szollás. de az ember szolláson. minden féle ragalmazást is értenek.
K Hány féle képen lehetünk ember szollok.?
F Ött féle képen, 1. a midön a más rosz tselekedetit nagyra terjeszük, 2. mikor azt ki nyilatkoztattyuk. ha titokban volt. 3. mikor a más jó tselekedetit roszra magyarázuk. 4. mikor azt kedvetlenül ditsérjük. 5 még halgatásunkal. is lehet mást meg szollani, mikor tsak azért halgatunk., hogy mások felebarátunk kisebségire magyarázák halgatásunkot
K Nagy véteké a rágalmazás vagy az ember szollás.?
[772] F Mind ezek igen nagy vétkek., mert meg foszttyák felebarátunkot betsületitöl. és a menyeknek kapuját elöttünk bé zárják.
K Nagy véteké a rágalmazást. vagy az ember szollást halgatni?
[773] F Igen is. hogy ha azt hamiságal, vagy gyönyörüségel halgattyák.
K Mit kel tselekedni mikor mást hallunk ragalmazni?
F Azt meg nem kel engedni ha lehet. a pedig két képen lehet meg. 1. az ember szollást félben kel hagyatni. ha arra hatalmunk vagyon. 2. a beszédet másra kel forditani. 3. nem kel olyankor szollani. és szomoru ábrázatot kel. mutatni, 4. el kel onnét menni a hol ragalmaznak ha lehet
K Mivel tartoznak az olyanok kik másokra bestelen hirt költenek?
F Hogy öket meg kövesék, szavokot visza mondgyák, betsületeket helyre hozák,
K Hát mikor az ember szollásban ígazat mondottak.?
F Olyankor nem kel viszá vonni szovokot. mert a hazugság nem szabad., de tartoznak minden jó uton modon. betsületit viszá hozni másnak.
K szabadé azokot rágalmazni és meg szollani a kik felölünk roszat beszelettek.?
[774] F Soha nem szabad roszért, roszal fizetni. jót kel kivánni és tselekedni azokal kik velünk roszul bánnak. és imádkozni kel azokért kik minket gyaláznak. és üldöznek..
K Véteké mindenkor mikor roszul beszélünk más felöl?
F Lehetnek olyan alkalmatoságok a melyekben nem vétek, söt még a felebaráti szeretet kötelez arra. 1 mikor a dolog bizonyos és nyilván valo. akor nem rosz arrol beszélleni. tsak hamiságal ne légyen a beszéd, és valami haszonra legyen. 2. mikor másnak valamely rosz szándekát. vagy tselekedetit meg mondgyuk valakinek azért hogy magát attol meg örize. mivel. nem kel a vétkesnek betsületit meg tartani az ártatlannak kárával. 3. mikor okoságal. meg mondgyuk egy olyannak más rosz tselekedetit, a ki azt meg orvosolhattya. és arol tehet
3 Articulus
A hizelkedésröl. és a vakmerö itéletröl
K Mitsoda a hizelkedés?
F Ez olyan ditséret mely nem igazán valo., szines. és mód nélkül valo
[775] K A hizelkedés véteké.?
F Igen is, mert olyan hazugság. mely másnak kárt tészen.
K. Miben teszen kárt másnak a hizelkedés?
F Abban hogy neveli kevélységit, rosz erkölcsit. fogyatkozásit. táplállya, erösitti.
K Mitsoda a vakmerö itélet?
F Az olyan itélet mely másnak ártalmas,, és a melynek helyes oka nintsen.
K Mitsoda külömbség vagyon a gyanakodás. és a vakmerö itélet közöt?
F Roszul itélni más felöl a, mikor elménkben bizonyosnak tarttyuk hogy felebarátunk roszat tselekedet a gyanakodás a, mikor a roszrol. kételkedünk. azt bizonyosnak nem tarttyuk.
[776] K Véteké mindenkor roszul itélni. és gyanakodni másrol.?
F Vétek hogy ha azt vakmerö képen tselekeszik. de jó. hogy ha igaságal. és szeretettel tselekeszik.
K Kitsodák azok kik jó végre roszul itélnek vagy gyanakodnak mások felöl?
F A fellyeb valok. a kik tartoznak az alattok valo. jokra vigyázni. a kik tarthatnak attol. hogy valamely rosz állapotban ne legyenek. azok kik azért gyanakodnak alattok valojokrol hogy jobban meg üsmerjék öket. vagy hogy másoknak ne árthasanak., de igen kel vigyázni. mert sokszor a hamiság. irigység. a felebaráti szeretetnek palásttya alá veszi magát
K Mit parantsol az Isten ebben a nyolczadik parantsolatban?
F Hogy mikor beszéllünk mindenkor igaságot mondgyunk. aztot szeresük. mert az Isten igaság. 2. Mikor a birák. vagy más fö tisztek elött vagyunk. igaságal. és világosan kel felelni [777] arra a miröl kérdeznek. 3 jóra kel mindenkor magyarázni a menyiben lehet. másoknak beszédit. és tselekedetit.
X Rész
A kilentzedik parantsolatrol.
K Melyik a kilentzedik parantsolat?
F Ne kiványad ate felebarátodnak feleségit
K Mit tilt ez a parantsolat?
F Hazaság töresre valo gondolatokot, kivánságokot,. és más egyéb tisztátalan vétkeket., a melyekröl szollottunk a hatodik parantsolatban
K Vagyoné valami külömbség a tisztátalan tselekedetnek gondolattya. és kivánsága közot?
F Vagyon, a gondolat az elme eleiben terjeszti a tisztátalan dolgot. a kivánságot pedig követi az akarat. a végben vitelre.
K A rosznak kivánsága véteké mindenkor
F Igen is mert magában foglallya a rosz tselekedetre hajlando akaratot., ugyan ez is tselekeszi [778] a vétket. mivel a szivböl. az az, azakaratnak valo engedelméböl szarmazik minden vétek mondgya a kristus.
K A rosznak gondolattya véteké?
F vétek hogy ha az akaratnak abban része vagyon.
De ha a rosz. gondolatokot nem hogy kedvelnök, de még utállyuk, és ha azokra alkalmatoságot nem adunk, söt még elménkböl is ki vettyük, olyankor nem hogy vétek volna, de söt még érdemet okoz.
K szabadé a más feleségit házaságra kivánni, hogy akor el vegye mikor özvegységre jut?
[779] F Ez a kivánság vétek. mert rend ellen valo. és igen veszedelmes. mert vagy a házaság törésben. vagy valamely tisztátalanságban ejti azt aki ilyen kivánságot tart magában.
XI Resz
A Tizedik. parantsolatrol
K Melyik a tizedik parantsolat?
F Ne kiványad ate felebarátodnak. se házát, se szolgáját. se szolgálo leányát, se ökret, se szamarát. se semminémü marháját.
K Mit tilt ez a parantsolat.?
F A hetedik parantsolatban az Isten tilttya igaságtalanul el venni vagy meg tartani a más joszágát, ebben tilttya hogy tsak azt kivanyuk is felebarátunk kárával.
K Miért mondod felebarátunk kárával.?
F Mert a nem tilalmas felebarátunknak joszágát kivánni, és magunkévá tenni igaz, és jó uton modon. és az ö akarattyábol, mivel mikor valamely házat, vagy földet, vagy más féle állapotot veszünk, a nékünk meg tettzvén. meg kiványuk, és ugy veszük meg.
K kik vétenek ezen parantsolat ellen.?
F A kalmárok, kereskedök. kik a drágaságot kiványák, hogy meg gazdagodhasanak. 2. A hadi emberek kik a hadakozást kiványák., nem ahaza jováért, hanem hogy foszthasanak. prédálhasanak. 3. A doktorok, kik a betegségeket kiványák.. 4. A prokátorok, kik a perlekedést kiványák, 5. A fiak, kik oly nyomorultak hogy Attyoknak halálát kiványák, azért hogy a joszágot birhasák. egy szoval. mind azok kik a mások szerentséjit, betsületit, érdemit irigylik. és kiványák.
K Mit parantsol az Isten ezen utolso parantsolatban?
F Hogy minden kivánságinkban a hitet tekénttsük. és az okoságot.
K Miböl erednek a rosz kivánságink?
F A testnek. kivánságábol, a szemnek bujálkodásábol. és az életnek kevelységeböl. az az. agyönyörüségnek, tiszteletnek gazdagságnak szeretetitöl.
K Ez a három kivánság miért eredete minden rosz kivánságinknak?
F Mert minden rosz tselekedetink tsak arra tzéloznak., hogy azoknak eleget tegyünk
K Mit kel tselekedni hogy meg lehesen zabolázni a kivánságot?
F Az Istenhez kel kaptsolni magunkot, mert ö adgya az örökös és a valoságos jót. tsak egyedül ötet kel szeretni. és mindent ö érette.
K Az Isteni szeretetböl áll tehát az egész vallás.?
[780] F Igen is. a keresztyénségben, minden tsak az Isteni szeretetre vigyáz. mert nem lehet se hinni, se reménleni az Istenben a mint kel. ha ötet nem szeretik. a hit, a reménség. és a szeretet, mindent magában foglal.
K Miért akarta Isten törvényével rendben venni az emberek kivánságit.?
F Három fö okbol. 1. hogy meg mutassa azal. hogy ö láttya. és visgállya a sziveket, és hogy az ö törvénye felyeb valo az emberek törvényénél. a mely tsak a külsö dolgokrol tehet rendelést. [781] 2. hogy még a kezdetiben irttsa ki a vétket, mivel a kivánság kezdete a véteknek. 3 hogy senki magának ne hizelkedgyék. azal hogy ártatlan. a midön vétkes tselekedeteket nem tselekeszik. mivel tsak egyedül a kivánságokért is a vétekben. és az Isten haragjában eshetnek
XII Rész
Az Anyaszent egy háznak parantsolatirol. közönségesen.
K Az Anyaszent egy háznak vagyoné arra hatalma hogy nékünk valamit parantsollyon?
[782] F A kristustol vette azt a hatalmat. és tartozunk. néki engedelmeskedni.
K Nem elégé az Istennek engedelmeskedni?
F Az Isten azt parantsolya hogy engedelmeskedgyünk az Anyaszent egy háznak, tehát az Istennek nem engedelmeskednek azok a kik az Anyaszent egy háznak nem engedelmeskednék.
K Kitsodák azok a kik törvényt szabnak az Anyaszent egy házban?
[783] F A kristus pásztorokot rendelt az Anyaszent egy ház igazgatására, tehát azoknak kel törvényt tsinálni. és a hiveknek engedelmeskedni kel.
K Meg bizonyithatodé azt az Evangyéliumbol?
F Igen is meg,, a kristus azt mondotta az Apostolinak. és az Apostoliban minden [784] pásztoroknak., hogy a ki titeket halgat. engem halgat. a ki titeket meg vett, engemet vett meg.
K Láttyuké azt hogy az Apostolok az Isten parantsolatin kivül más parantsolatokot is adtanak volna.?
F Igen is, Az Apostolok esze gyülvén jérusálemben meg tilták a hiveknek a vérnek, és a fulva [785] holt állatnak ételét, Tettzék a szent Léleknek. és minékünk. mondák az Apostolok. hogy &c.
K Mit hosz ki ebböl?
F Azt hozom, hogy az Anyaszent egy háznak szava. a szent Leleknek szava. és hogy az Anyaszent egy házon áll olyan törvényt szabni, a mitsodást szükségesnek itéli lenni. eki tettzik mind anyi sok Conciliumokbol., a protestansok is meg egyeznek azon, hogy az Anyaszent egy ház tehet rendelést. a melynek engedelmeskedni kel.
K Nagy véteké az Anyaszent egy háznak nem engedelmeskedni?
[786] F Igen is. mivel a kristus azt mondgya hogy ugy fognak azokal bánni kik az Anyaszent egy háznak nem engedelmeskednek, mint a pogányokal. és a publikánusokal.
K Az Anyaszent egy ház miért ád parantsolatot fiainak?
F Azért hogy az áitatoságnak némely külsö tselekedetit rendben vévén. az Isten parantsolatit az által könyebben végben vihesék. 2. hogy meg mutassa idejét és modgyát az Isten parantsolatinak végben vitelére.
Magyarázat
Hogy jobban meg lehesen érteni ezt a feleletet. két vagy három példát hozok. elé.
Mi tartozunk azal. hogy gyakorta elé számlályuk elménkben az Isten jó téteményeit, hogy az örök életnek kivánságát magunkban fel gerjeszük. hogy a szentek ditsöségit meg tekintvén. öket kövesük. ugyan ezen okbol rendeltettek az innepek. a mint ezt még jobban meg láttyuk ezután.
Tartozunk az Isten parantsolattya szerént. hogy ö néki külsö tiszteletet. adgyunk. és minden héten egy napot meg szentelni, és azt az Isten szolgálattyában tölteni, az Anyaszent egy ház, hogy ezt a köteleséget végben vitesse velünk. azt parantsolya hogy vasárnapokon és innep napokon a szent Misét el ne mulasuk, mivel ez a szent áldozat, leg föveb része a vallásbéli tselekedetnek.
Tartozunk Communicalni, és halálos vétkeinket meg gyonni. a mint ezt meg fogjuk mutatni. mikor az oltári szenttségröl. és a gyonásrol fogunk szollani. az Anyaszent egy ház idöt szabot ezekre, azért hogy a hivek végben vigyék ezeket a köteleségeket
Végtire. tartozunk azal. hogy a testet sanyargasuk és a szolgálat alá vesük. szent pál mondása szerént. némelykor tartozunk böjtölni is valamint a kristus mondá a farisaeusoknak. hogy az ö tanitványi böjtolni fognak menyben menetele után. hogy pediglen ezeket a nagy köteleségeket végben vigyük; az Anyaszent egyház nékünk böjtököt, és abstinenciakot parantsol tartani.
Ezekböl meg láthatni tehát. hogy az Anyaszent egy ház parantsolati tsak arra valok hogy idöt és modot szabjanak az Isten parantsolatinak végben vitelére.
K Mellyek az Anyaszent egy ház parantsolati?
F Rend szerént tsak hat parantsolatokot számlálnak. a melyek közönségesen minden renden lévö hiveket illeti.
Az Elsö azt parantsolya hogy meg szentellyük a bé vett innepet. A második. hogy Misét halgasunk vasárnapokon. és innep napokon. A harmadik. hogy leg aláb egyszer esztendöben a magunk pasztorahoz gyonni el mennyünk. A negyedik hogy leg aláb egyszer esztendöben husvét napján az ur testét magunkhoz vegyük. A ötödik. hogy a kántort, vigiliakot, és a nagy böjtöt. meg böjtölyük. A hatodik. hogy pénteken. szombaton hust ne együnk.
Rend szerént ezen versekel mondgyák el a hat parantsolatokot
1. Innepeket meg szentellyed.
Dolgot. s' henyélést kerüllyed.
2. Misét halgas vasárnapon
Ugy a töb Innep napokon
3 Esztendöben egy szer menni.
Elne mulasd vétked gyonni.
4. Teremtödnek testét vegyed.
Buzgon husvétkor azt egyed.
5. Cantort vigiliát meg böjtölyed
Nagy böjtben a hust kerüllyed
6 Péntekeken hust ne egyél.
Ugy szombaton tselekedgyél
XIII Rész
Az Anyaszent egy ház elsö parantsolattyárol.
Elsö Articulus
Közönségesen az Innepekröl.
K Mellyik az Anyaszent egy ház elsö parantsollattya?
F Innepeket meg szentellyed, dolgot henyelést kerüllyed.
K Mit parantsol ezek által az Anyaszent egyház.?
F Hogy meg szentellyünk bizonyos innepeket, valamint a vasárnapot
K Miképen kel meg szentelni az Innepeket?
F A szolgálat béli munkát el kel kerülni. föképen a vétket. 2. nem a henyelésben, hanem az Isteni szolgálatban kel tölteni azokot a szent napokot
K Meg tiltani az Innep napokon valo dolgozást. nem ellenkeziké az Isten parantsolattyával. a ki azt mondgya hogy hat napon dolgozál. a hetedikén meg nyugodgyál.?
F Nem, mert ezek a szok nem tesznek egyebet hanem hogy a rend szerént valo hétben. hat nap rendeltetet a munkára, és egy a meg szentelésre, de ezek a szok nem rekesztik ki a köteleséget a melyel tartoznak a szolgálat béli munkátol. meg szünni. az innep napokon, a melyek rend kivül vannak a hétnek folyásában.
K Miért magyarázod eszerént ezeket a szokot?
[787] F Az Isten maga magyarázta eszerént, eki tettzik az Exodusbol. mivel azt láttyuk ebben a [788] könyvben. hogy a midön valamely héten innep napok estenek, azokon a napokon ugy meg volt tiltva a munka, valamint a szombat napján. Mojses sok innepeket hagyot a sidoknak. a melyeken a dolog meg volt tiltva.
K Az Anyaszent egyháznak vagyoné hatalmában hogy olyan innepeket rendelyen. a melyeken ne legyen szabad dolgozni?
F Ha a sido Anyaszent egyháznak volt arra hatalma. a keresztyén Anyaszent egy háznak nagyob vagyon
K. Honnét mutatod azt meg hogy a sido Anyaszent egyháznak volt arra hatalma.?
[789] F A szent irásbol. a melyben láttyuk hogy egy nehány innepet rendelt volt a törvény ki adása után. az Évangyéliumbol láttyuk hogy a kristus el ment a templomban az olyan innepre. ugy mint a templom dedicatiojára., melyet a synanoga rendelte volt a makabaeusok idejében
K Az Anyaszent egy házban kiknek illik az innepek szentelésit meg parantsolni?
[790] F A Pápának, a püspöknek,. akiket az Isten arra rendelte hogy az Anyaszent egy házat igazgasák. valamint szent pál mondgya.
K kik rendelték azokot az innepeket, a melyeket mostanában üllenek.?
F Némellyeket az Apostolok rendelésiböl vettük. illyenek leg többire a kristus innepei, némellyeket az után rendelte vagy vette bé az Anyaszent egy ház. némellyeket pedig a püspökök rendelték. a magok püspökségiben
K. Tartozunké ugy meg szentelni ezeket az utolsokot valamint az elsöket.?
F. Igen is tartozunk. mind egyikét. mind a másikát meg szentelni, és ahoz a rendhez alkalmaztatni magunkot a mely rend tartatik abban a püspökségben a melyben vagyunk.
K Miért tartozunk abban apüspökségben lévö szokáshoz alkalmaztatni magunkot, a melyben találkozunk?
[791] F Mert akár hol legyünk jó példát kel adni, a több hivekel egyenlö szokást kel tartani. és engedelmeskedni apásztoroknak; akiknek illik, kinek kinek a maga püspökségeben el rendelni az Isteni szolgálatnak modgyát. és idejét.
K Miért rendelték az innepeket?
F Az Isten tiszteletire, és hogy a hiveket oktathassák.
K Az Anyaszent egy ház miképen tiszteli az Istent az Innepekel?
F A vallásnak leg föveb titkainak szentelésivel. A Boldogságos szüz, vagy a szentek emlékezetinek meg ujitásával., a kikben az Isten leg inkáb mutatta ki ajándékit. és a melyekért az Istennek hálakot ád az Anyaszent egy ház.
K Az Anyaszent egy ház miképen oktattya. a hiveket az innepek által.
F Elméjekre adván a hitnek leg föveb titkait. vagy leg nevezeteseb tselekedetit a szenteknek.
K Melyek azok a külömb féle innepek melyeket az Anyaszent egy ház parantsolya meg ülleni?
F Az Anyaszent egy ház némely innepeket szentel aszent Háromságnak tiszteletire., a kristus tiszteletire, a Boldogságos szüz, az Angyalok, és a szentek emlékezetire. és a templomok meg szentelésinek emlékezetire.
K Miképen lehet hasznosan szentelni azokot az Innepeket?
F Elmélkedni kel azokrol a titkokrol a melyeket tisztel azokon a napokon az Anyaszent [792] egyház, vagy is a szenteknek azon jó erkölcsiröl, a melyeket elönkben adgya hogy kövesük, azokon a szent napokon szent dolgokban foglalatoskodgyunk.
2 Articulus
Különösön az Innepekröl, leg elöbször a szent Háromságnak Innepéröl
K Mikor szenteli az Anyaszent egyház a szent Háromságnak Innepét?
F Minden nap. de föképen vasárnapokon, és ugy mondván a szentek Innepei a szent Háromságnak tiszteletire szenteltetnek., mind azon által mint egy ött száz esztendötöl fogvást az Anyaszent egy ház bizonyos napot rendelt ennek a titoknak tiszteletére. a mely nap szent Háromság vasárnapjának neveztetik. némely Anyaszent egy házakban kétszer üllik ezt az innepet, ugy mint pünkösd. után valo elsö. és utolso vasárnapon
K Miért mondád azt hogy mindenik nap a szent Háromságnak tiszteletire rendeltetet?
F Azért, hogy akár mely napon, akár mely innepen tsak egyedül az Isten Három személyiben imádtatik, és ditsöitetik.
K Mit kel tselekedni a szent Háromság napján?
F Az Istent Három személyiben kel imádni. meg kel magunkot aláznunk az ö hatalma alat. és gondviselése alá kel magunkot ajánlani.
3. Articulus
A kristus Jesus fogantatásának innepéröl melyet gyümölcs óltó. B.Aszonynapjának nevezik
K Mellyek a kristus Innepei.?
F Az elsö. fogantatása, születése, környülmetéltetése, Epiphania. a templomban valo bé mutattatása, szenvedése. temetetése, fel támadása. menyben menetele, a szent Léleknek le szállása, és ur napja.
[793] K Mikor szentelik fogantatásának innepet?
F. Martiusnak huszon ötödik napján. gyümölcs óltó Boldog Aszony napján.
K Miért nevezik ezt az Innepet Annunciationak?
[794] F Mert ezen a napon küldeték Gabriel Angyal. a Boldogságos szüzhöz, hogy néki meg jelenttse a meg testesülesnek titkát.
K Miképen fogada a Boldogságos szüz ezt a követtséget?
F Eleinte mindgyárt meg háborodék, nem tudhatván hogy ki volna az, aki néki olyan nagy dolgot mondana; érdemetlennek is itélé magát arra, hogy az Isten Annyává lenne. ugyan azon [795] alkalmatoságal. mutatá meg nagy szeretetét a tisztasághoz, és az engedelmeséghez, meg mutatá szeretetet a tisztasághoz, mivel az Angyalnak meg vallá hogy soha férfiat nem üsmért., nem is akara üsmérni. Az ö alázatoságát abban, hogy magát az ur szolgálojának nevezi, a midön az Isten Annyává választatik. Az ö engedelmeségét abban, midön azt mondá. legyen nékem ate mondásod szerént. és mihelyt akarattyát ki mondá. azonnal szenttséges méhében fogadá a meg váltot. a szent léleknek munkája által. ezen a napon. mind a kristus. mind a Boldogságos szüz innepét üllik.
K Miképpen kel szentelni ezt a dupla innepet?
F Imádni kel a meg testesült öröktöl fogva valo Igét, a ki magát meg alázván. emberré lett, tisztelni követni, és esedezni kel a Boldogságos szüznek. elmélkedni kel a tsudákrol melyek benne lettek. ezen a nagy napon. tekénttsük meg a kristushoz valo köteleségünket. és utállyuk meg a bünt.
4 Articulus.
Az Adventi napokrol.
K Miért nevezik adventnek. a karátson elött valo négy hetet.?
F Mert az Anyaszent egy ház azt akarja, hogy a hivek azon idö alat készüllyenek arra hogy akristus elsö el jövetelének innepét áitatoságal. szentelhesék
K Mellyik akristus elsö eljövetelének innepe?
F A kristus születésinek innepe. melyet karátsonnak nevezik.
K Miképen kel akarátsoni innephez készülni?
F 1 Meg kel emlékeznünk arrol. hogy mitsoda nagy szükségünk vagyon akristusra, meg tekintvén büneinket. és nyomoruságinkot. 2. suhajttsuk akristust., és kérjük hogy jöjjön el. meg gyógyitásunkra, 3 szüntelen imádgyuk a meg testesült igét. 4. penitentzia tartásokal., és más áitatoságokal. készüllyünk a kristust magunkhoz venni. azon a szent napon.
A régi idökben sok helyeken böjtöltek az adventi napokon, valamint tselekesznek a görögök
K Az Anyaszent egy ház nem tészené adventben emlékezetet a kristus utolso el jöveteléröl.
F Igen is, mert ugyan az utolso el jöveteléröl a kristusnak. kezdi el oktatásit. azon ókból. hogy a penitentziára indittson bennünket. meg tekintetvén velünk az Isten itéletit. 2 hogy ohajttsuk a kristus utolso el jövetelét. mint a büntöl valo meg menekedésünknek idejét.
K. Mit tselekeszik még az Anyaszent egyház. hogy a penitentziára indíttson minket. azokban a napokban?
F Azokot az oktatásokot olvastattya nékünk. a mellyeket ada a sidoknak. a kristus elöl jároja, keresztelö Szent János. hogy öket a penitentzia által a kristus el fogadására készittse.
5. Articulus.
Karátson napjárol.
[796] K Mitsoda napon szentelik a kristus születésit.
F Huszon ötödik decembris. karátson napján.
K Mit kiván töllünk az Anyaszent egy ház azon a napon?
F Hogy a kristust imádgyuk mint gyermeket. hozája nagy háláadásal. legyünk., nagy figyelmeteségel halgasuk az oktatásit, melyeket ád a kristus születéséröl.
K Mire kel figyelmeznünk akristus születésében?
F Arra hogy ö utozásban jöt evilágra. éjfél tályban, Bethlehemben egy istáloban. és az esztendönek leg keményeb idejében.
K Miért volt utozásban a Boldogságos szüz. mikor a kristust evilágra hozta.?
F Mert kételeniteték Augustus CSászár parantsolattyára. Bethlehemben menni, az Isten azon pogány CSászár által akarta bé tölteni a jövendöléseket. a melyek meg mondották hogy a [797] Messiásnak Bethlehemben kelletnék születni, továbbá. akristus azt is akará ezel, hogy nékünk ezoktatásunkra lenne,
K Mitsoda oktatást akart a kristus nekünk adni ez által?
F 1. Hogy engedelmesek, alázatosok legyünk. és hogy ugy tekénttsük magunkot eföldön. mint idegeneket. és utozokot. 2 hogy szeresük a szegenységet, és meg vesük agazdagságot. [798] betsületet. és az elömenetelt. 3. hogy szeresük a sanyaruságot. és meg gyözük a kényeségre valo hajlandoságot.
K Miért akarta a kristus utozásban és sanyaruságban születésit?
F Mert még születésekor ellene akara állani a test kivánságának, a szemek bujálkodásinak, és az élet kevélységinek.
K Miért állot ellene a kristus ezen három kivánságnak?
F Mert még születésekor akará a vétket gyükeriböl ki irtani, hogy az után az ö példája oktatásokra lenne az embereknek.
Magyarázat
A kristusnak minden oktatása, és tselekedete nem más végre tzélozot, hanem hogy arosz kivánságoktol el távoztason minket, és egyedül az Istent szerettesse velünk. nem is adhata ennél hasznosab oktatást. az embereknek jaj annak a ki ezt nem követi. jaj annak aki azt betsülli szereti, és keresi a mit akristus meg vetett.
K Miért mondanak három Misét karátson napján.?
F Ez még az Anyaszent egy háznak régi szokásátol maradot. mivel az elött. a nagy Innepeken egy nehány Miseket mondottanak. mert mindenek nem lehettenek volna jelen tsak az egy misén. ugyan egy pap is mondotta azokot a miséket. vagy pedig azt is el mondhatni hogy a három Misében akristusnak három féle születésit tisztelik.
K Melyek azok ahárom féle születesi az Isten Fianak?
F Az Isten Fia öröktöl fogva születet az ö Attyának kebelében, idöben születet a Boldogságos [799] szüz méhében, és minden nap születik lelki képen az ö hiveinek szivekben, ahol lakozik kegyelme által. mondgya szent pál.
K Melyik születésit tisztelik az éjfélkori misében?
F Az ö idöbéli születésit, ugyan az oltaron is vagyon a kristus éjfélkor, valamint ajászolban volt Bethleemben azon idö tályban.
K Mitsoda lélekben kel jelen lenni az éjfélkori Misén.?
F Imádnunk kel az Istálóban születet kristust.
K Melyik születesit tisztelik a reggeli Mísekor?
F A reggeli Mise arra rendeltet hogy tisztellyük akristus születésének ki nyilatkoztatását apásztoroknak., azért ebben a Misében tisztelhettyük az ö hiveinek szivekben valo lelki születésit is.
K Mitsoda lélekben kel jelen lenni a reggeli Misén?
F Imádgyuk az ujonnan születet Jésust. apasztorokal és az Angyalokal együt, kik ének szoval ditsérék. mondván. Ditsöség menyben Istennek, békeség földi népeknek, jó akaratu hiveknek.
K Mellyik születésit tisztelik a harmadik misekor.?
F Mint hogy az Anyaszent egy ház a harmadik misekor a szent János Évangyéliumának a kezdetit olvastattya. ahol az Isten Fiának az Attya kebelében öröktöl fogva valo születése oly tsudálatosan vagyon fel téve, és hogy azon misében a szent pál sidokhoz irt levelének elsö részit olvastattya, a melyben ugyan ezen igaság nyilvan ki tettzik, azért lehet ezt a harmadik Miset ugy tekénteni, mint a kristus Isteni születésének meg szentelésit.
K Mitsoda lélekben kel jelen leni ezen a Misén?
F Imádgyuk az Angyalokal és a szentekel. együt az Istennek Fiát, és adgyunk hálákot néki az [800] emberekhez való jó téteményiért. mivel az Angyalok imadák ötet, mihelyt születék. mondgya szent Pál
K Tartozunké három Misét halgatni kárátson napján.?
F Valo hogy eleget teszünk az Anyaszent egy ház parantsolattyának hogy ha a három közül egyet halgatunk. mind azon által azt jovalya hogy mind a hármat meg halgasuk
6 Articulus
A kristus környülmetélkedéséröl.
K Mitsoda napon üllik akristus környülmetélkedésének innepét?
F Karátson után nyolczad napal; az esztendönek elsö napján.
K Mitsoda a környülmetélkedés.?
F Ez az ó törvénynek olyan Ceremoniája; a melyet követtek minden férfiu gyermekel, születése után nyolczad nappal.
K Miért rendeltetet vala ez a Ceremonia?
F Hogy az Isten népe meg külömböztesék az egész földön lévö népektöl.
K Mikor rendelteték ez a Ceremonia?
F Mikor az Isten szövettséget tett Ábrahámal. a környülmetelkedés jelül lett ennek a szövettségnek.
K Mit jelente leg inkáb a környülmetélkedés?
[801] F Azt hogy az emberi nemzetnek eredete tisztátalanná let az eredendö vétekért.
K A kristus nem vala tehát alája vettetve. ennek a törvénynek.
F Igen is. mert ö maga vala aszenttség.
K Miért akará tehát az alá vetni magát?
[802] F Mert a vétkes embernek formáját vévén magára. a mi vétkeinkért akara szenvedni. hogy azokat el töröllye vérével.
K Mitsoda nevezetes dologra kel vigyáznunk a kristus környülmetélkedésekor?
F A sidok szokása szerént a környülmetéléskor nevet adnak vala azoknak kik környülmetéltettek, valamint a keresztyéneknél nevet adnak a kereszttségben., ezen a napon adák a kristusnak a Jesus nevet, a mely meg váltót teszen. valamint Gabriel Angyal meg mondotta volt a Boldogságos szüznek hogy ezen a néven neveztessék.
K Nagy névé a Jesus név.?
[803] F szent pál azt mondgya, hogy a Jesus neve elött. mind az égben, mind a földön mind a pokolban meg kel hajolni minden térdnek.
K Miképen kel üllenünk ezt az innepet?
F Az esztendö kezdetin meg kel magunkot ujitani. az Isteni szolgálatban, arra kel magunkot szoktatni hogy nagy tisztelettel. hijuk segittségül a Jesus nevét, és legyünk azon, hogy lelki képen környülmetelkedtek legyünk.
K Miben áll a lelki környülmetélkedés?
F Abban hogy el távozunk a rosz hajlandoságoktol. és ellene mondgyunk a rosz [804] kivánságoknak, egy szoval, valamint szent pál mondgya. Meg tagadván ahitetlenséget, és a világi kivánságokot, mértékletesen és szentül élyünk, ejelen valo világon, várván azt a boldog reménséget, és ama nagy Istennek, és a mi meg tartonknak. a Jesus kristusnak ditsöséges meg jelenését
7 Articulus.
A Kristus Epiphánájárol, melyet viz keresztnek nevezik.
K Mitsoda innepet szentelnek hatodik Januárÿ?
F A kristus Epiphániáját
[805] K Mit teszen ez a szó Epiphania?
F E görög szó, mely tészen meg jelenést, vagy ki nyilatkoztatást.
K Miért nevezik ezt az innepet Epiphaniának.?
F Mert azon az innepen három féle titkot szentelnek a melyek által nyilatkoztatta ki akristus. az embereknek, az ö ditsöségit.
1. A Mágusoknak, a kristus imádására valo meneteleket Bethlehemben.. 2. A kristus szent János által valo kereszteltetésit. 3. A lakadalomban valo tett tsuda tételit a kristusnak, ugy mint,. a viznek. borrá valo változtatását.
K. kik valának a Magusok.?
F Nap keleti pogány filosophusok., a kiket közönségesen királyoknak nevezik. noha tellyeségel nem tudhatni mitsoda renden lévök valának., de azt el hitetthetyük magunkal. hogy nagy urak valának. ugyan ezt is tarttyák sokan a szent irás magyarázok közül. hogy pediglen királyoknak nevezik. azt a profetiákra valo nézve tselekeszik.
K Tudgyuké számát a Magusoknak?
F szent Leo pápa azt tarttya hogy hárman voltanak, de azt bizonyosan nem tudhatni.
K A Magusok neveit tudgyuké.?
F A Mi tettzet némely aucthoroknak irni a Mágusok nevek iránt. a bizonytalan. jóbb meg vallani hogy nem tudgyuk bizonyosan neveket
K Miért jöttenek imádni a kristust?
F Mert meg üsmérék az Isten sugarlásábol, és az uj tsillagnak támadásábol,. hogy ö volna a mennyeknek. és a földnek királya.
K Hová menének a Magusok imádni a kristust?
F Bethlehemben ahol születet volt.
K Honnét tudták ök azt hogy Bethlehemben születet a kristus.?
F Jérusálemben érkezvén a papi fejdelmektöl meg tudák. hogy a Messiásnak Bethlehemben kel születni a profétak szerént.
Magyarázat
Az Isten Jérusalemben küldé a Magusokot, akarván azt., hogy a sidó papoktol. tudakozák meg az igazságot, és azután mennének a kristushoz, ebböl világosan ki tettzik, hogy tsak az Anyaszent egy ház szolgaitol. akarja az Isten hogy az emberek tanitassanak az üdveség uttyára.
2. A sido papok meg tanitták a magusokot hogy hol kellene keresni a kristust. de ö magok nem menének oda vélek, rettentö jele vala ez, annak a meg vettetésnek. a melyben idövel esének. mikoron pediglen az urnak szolgai azt nem tselekeszik a mit predikálnak, akoron a [806] mágusokot kel követni, és élni kel a világositásal. melyet az urnak szolgai adnak. de nem kel öket követni szokásokban mondgya akristus.
K Ki vezeté a Magusokot Bethlehemben?
F A mely tsillagot láttak vala. nap keleten, ugyan azon tsillag vezeté öket Jérusálemtöl fogvást. mind addig a helyig ahol volt a kristus, és ót meg állapodék.
K Mit tselekedének a magusok mikor meg találák akristust.?
F Mindgyárt imádák ötet. és nekie ajándékot adának, aranyat, temjént, és myrhát. aranyat mint királynak, temjént mint Istennek. myrhát mint halando embernek.
K Mitsoda lélekel kel szentelnünk ezt az innepet?
[807] F 1 Hálákot kel adnunk az Istennek. hogy minket pogányokot ingyen valo kegyelmeségéböl a keresztyénségre hivut. holot asidokot, és anyi sok népet az ö vakságokban el hadgya.
2. Imádnunk kel a kristust valamint a mágusok és áldozatul kel néki ajánlani minden jovainkot, a melyeket jelenti az arany. az imádságinkot, melyeket jelenti a temjén. és áldozuk [808] fel rosz hajlandoságinkot, melyeket jelenti a myrha. a melynek keserüsége jelenti a szenvedést.
8 Articulus
Gyerttya szentelö Boldog Aszony Innepéröl
K Mitsoda innepet üllenek 2 februariusban?
F A kristusnak a templomban valo bé mutattását. és a Boldogságos szüznek bé avattatását.
K Ki által, és miért mutattatot bé akristus a templomban, és mitsoda idöben volt a.?
F A kristust a Boldogságos szüz mutatá bé a templomba, születése után negyven napal. hogy a Mojses törvényének eleget tenne, a mely parantsollya a sidoknak hogy az elsö fiak atemplomban. az Istennek bé mutattasanak. a szüléjek által; és ugyan azok által. meg is váltassanak
K Miért adá az Isten ezt a törvényt?
F Hogy a sidok rea emlékezenek. hogy a midön az Attyokot meg szabaditá egyiptumbol; az egesz égyiptum bélieknek elsö szülöteit meg ölé. és az sidokét meg tartá.
K Mit tselekedék akristus mikor atemplomban bé mutattatot.?
[809] F ö, az ö Attyának., az Istennek ajánlá magát áldozatul., hogy ötet meg engesztelné.
K Mitsoda nevezetes dolog történék még azon idöben?
F Egy szent öreg ember, és egy szent özvegy Aszony. akristus Jésust, Messiásnak üsmérék lenni.
K Mit tselekedék siméon?
F A kristust ölében vevé. és nagy örömel áldá. mondván. Mostan botsátod el uram szolgádot békeségel; ate igéreted szerént. mert látták az én szemeim ate üdvezitödöt
K Mit tselekedék Anna?
F Jövendölö lélek lévén ebben az özvegy Aszonyban, akristusrol beszélle mind azoknak kik várják vala az Izraelnek meg szabadulását
K Mit értesz a Boldogságos szüz bé avattatásán?
F Értem azt a Ceremoniát a mely alá akará magát vetni, hogy a Mojses törvényének eleget tenne; a mely parantsollya az Aszonyoknak el menni a templomban tisztulásnak okáért. mihelyt a gyermek ágybol fel szabadulnak.
K Miért volt ez a tisztulás.?
F Ez olyan törvény béli szokás vala, a mely jelenté hogy a mi születesünk Ádám esetetöl fogvást tisztátalanság és átok,
K Ez a törvény nem illeté tehát a Boldogságos szüzet.
[810] F Igen is nem, mert semmi tisztátalanság meg nem ílleté a kristus születését, se a Maria szülését.
K Miért veté tehát ezen törvény alá magát a Boldogságos, szüz.
F Alázatoságbol, és a jó példa adásnak kedviért.
K Mit tselekesznek vala a sidó aszonyok a templomban hogy meg tisztullyanak.?
F A törvény azt hagyta nékik hogy a gazdagja azon a napon az Istennek áldozék egy esztendös bárányt. egy galambot. vagy egy gerlitzét, és a szegénye ket gerlitzét. vagy két galambot
K Mit ajánla a Boldogságos szüz?
F A szegények áldozattyát. mert szegény vala.
[811] K Mitsoda lélekel kel szentelnünk ezt az innepet?
F Ajánlanunk kel magunkot az Istennek, fö képpen a Mise alat, hogy mindenkor az ö akarattyát követhesük
2. kövesük Máriának alázatoságát. és engedelmeségét.
3. kövesük szent simeonak szorgalmatoságát, a melyel vala akristushoz. és hogy tsak akristust suhajttsuk.
4. Tekénttsük a kristust ugy mint vilagoságunkot és ditsöségünket, és kérjük hogy világosittson meg minket.
5. kövesük a jövendö mondó Annát; és szeresük valamint ö a templomban valo lételt., és a kristusrol valo beszélgetést.
K Miért szentelnek gyerttyát azon a napon?
F Az Anyaszent egy háznak az a szokása. hogy meg szentellye mind azt a mivel élni szokot Ceremoniáiban ennek az okát másut bövebben meg mondgyuk. a mái innepnek egyik Ceremoniája a, hogy a hiveknek égö gyerttyákot osztogatnak., ezt a processioba és a Mise alat a kezekben tarttyák. hogy azal meg mutassák, szent siméonal örömben valo léteket, a ki is a kristust ölében tartván mondá. hogy ez a gyermek a népeknek világosága, és Izraelnek ditsösége.
K Miért járnak procesiot ezen a napon?
F Annak az okát meg fogom mondani hogy miért rendelte az Anyaszent egy ház a processiokot. vasárnapokon. és Innep napokon. a mai processioban elönkben tészi a Boldogságos szüznek a templomban valo menetelét., ölében vivén az ö szenttséges Fiát
9 Articulus.
A nagy hétröl. elöször virág vasárnaprol.
K Az Anyaszent egy ház mikor szenteli leg különösebben a kristus szenvedésinek titkait?
F Noha az Anyaszent egy ház az egész böjtön az üdvezitönek szenvedésiben foglalatoskodgyék is. de leg inkáb a nagy héten szenteli azon titkokot
K Miért nevezik ezen hetet nagy hétnek?
F Azért hogy ezen a héten tölt bé válttságunknak nagy titka.
K Mit kel tselekedni hogy ezt a szent hetet szentül tölthesük.
F szorosabban kel böjtölni hogy ha lehet.. 2. az imádságot inkáb kel gyakorolni. 3. A kristus szenvedésiröl minden nap kel elmélkedni. 4 A szenttségekhez kel készülni. 5. Az Isteni szolgálatokon jelen kel leni a menyiben lehet
K Mitsoda titkokot szentel az Anyaszent egy ház virág vasárnapján?
F A kristusnak Jérusálemben ditsöségesen valo bé menetelét szenvedese elöt hat napal.
K Mi formában lett az a bé menetel.?
[812] F A kristus szamáron mene bé a városban. Zakariás jövendölése szerént,. a nép és a gyermekek eleiben menvén. ágakot hintének az utra, és köntösöket le teritték, nagy örömel. kisérik vala ötet, tartván ágakot kezekben.
K A kristus miért üle szamára?
F Azon kivül hogy a profetiákot bé akará tölteni a szamára ülvén. azt is meg akará nékünk mutatni az által. hogy meg vetné az emberi nagyságokot és a világi ditsöségeket.
K Mitöl volt hogy tsak aköz nép mene akristus eleiben?
F Hogy észre vehesük ez által, hogy a nagy renden lévök, és agazdagok, nem érdemlik kevélységek miat hogy részt vegyenek a kristus gyözedelmében, és hogy az Isten szereti az együgyüeket. és az ártatlanok ditseret adásit.
K Mitsoda kiáltást mond vala a nép utánna?
F Hosánna a Dávid Fiának. áldot legyen a ki jött az urnak nevében. Hosanna a magoságbéli Istennek., ez a szó hosanna azt tészi kérünk üdvezits minket., vagy is. üdvözletet. ditsöséget.
K Miért szenteltet ágakot az Anyaszent egy ház ezen a napon
F Hogy meg emlékezünk arol a mit asidok tselekedének, midön ágakal menének a kristus eleiben. hogy mi is tisztellyük akristus gyözedelmesen valo bémenetelét. jerusálemben. hasonlo Ceremoniákal., mivel a processiokor, mindennek ágg vagyon kezében
K Mikor a processio viszá tér miért ütik meg háromszor a kaput és végtire a kapu meg nyilik.?
F Hogy meg emlékezünk arol., hogy a menyeknek kapuja. bé vala zárva mind adig valamég a kristus azt meg nem nyittá nékünk halálának érdeme által.
K Mitsoda az Anyaszent egy ház szándéka azon a napon?
F 1 Az. hogy akristust ugy tekenttsük. mint olyat, a ki halála által gyözedelmet vett az ördögön. 2. hogy részt vegyünk gyözedelmében., az ö birodalma alá vetvén magunkot, és néki adván szivünket. és hogy nagy buzgoságal legyünk jelen. a mai Isteni szolgálatokon.
10 Articulus
Nagy tsötörtokröl. és nagy péntekröl
K Mit tselekedék a kristus nagy tsötörtökön?
F Az Apostolinak lábokot meg mosá., A szenttséges Eucháristiát rendelé, és azon éttzaka késön a sidok meg fogák, és egész éttzaka sokat szenvede.
K Miért szentelik a szent olajakot ezen a napon?
F Mert a nagy szombaton valo solemnis kereszttségekhez szükséges.
Magyarázat
Hogy ezt a feleletet meg lehesen érteni, azt meg kel tudni, hogy régenten mikor a püspök Ceremoniával. keresztelt. elsöben mindenkor meg szentelte a szent olajakot., valamint mostanában meg szenteli apap a sót valahányszor keresztel., nagy szombat. és a pünkösd elött valo szombat, a Ceremoniával valo keresztelésekre voltak rendeltetve. nagy szombaton a Mise elött kereszteltenek, valamint mostanában is tselekesznek., azért a Catecumenusok olaját nem lehete meg szentelni azon a napon. se az elött valo napon. mivel Misét nem mondottak, nagy pénteken. most sem mondanak, szükséges volt tehát nagy tsötörtökön meg szentelni az olajakot.
Azon idötöl fogvást ez a szokás bé vétetödöt. hogy tsak nagy tsötörtökön szentellyék meg a szent olajakot. egész esztendöre. és ez a szokás végtire törvényé vált
K Miért nem harangoznak ezekben a napokban?
F Az Anyaszent egy ház meg akarván tartani ezt a régi szokást, olyan formán kivánnya a hiveket ezeken a napokon a templomban hini, valamint hitta öket minek elötte még harang nem volt., hogy nem harangoznak azt is mondhatni hogy az által az Anyaszent egy ház jelenti nagy szomoruságát
K Miért járják a templomokot nagy pénteken?
F Annak emlékezetire hogy a kristus külömb féle helyeken szenvedet, ugy mint az olaj fák hegyén. kaifásnál. pilátusnál. hérodesnél, a Calvaria hegyén., és sok féle személyektöl. ugy mint, a maga tanitványitol, a sidoktol. pogányoktol. a papoktol. a néptöl, és a vitézektöl.
K Miért tarttyák meg, más naprá a szent sácramentumot?
F A Communiora. mert nagy pénteken az Anyaszent egy ház a Misének szent áldozattyát nem ajánlya.
K Miért nem ajánlyák a Misének szent áldozattyát nagy pénteken.?
F E még a régi szokástol maradot, mivel az elött. nem volt szokás misét mondani böjt napokon., még mostanában is nem mondanak Médiolanumban a nagy böjti péntekeken és a görögöknél nagy böjtben tsak szombatokon. és vasár napokon mondanak
K Mit kel tsinálni nagy pénteken.?
F A kristus szenvedésiröl kel elmélkedni, ö reája valo nézve szenvedni kel. és szorosabban böjtölni. az Anyaszent egy házal imádkozni kel minden emberekért. a kereszt imádásra nagy tisztelettel kel el menni
K Miért imádkozik az Anyaszent egy ház ezen a napon minden renden lévö emberekért, még a sidokért. és a hitetlenekért is?
[813] F Meg akarja mutatni, hogy a kristus minden emberekért holt meg, és meg akarja nekik nyerni halálának érdemit.
K Miért mondád hogy nagy tisztelettel kel a kereszt imádásra menni. nem bálványozásé a keresztet imádni?
F Ez a szó. Adoratio a deák nyelven nem teszen egyebet hanem le hajolást. köszöntést., valo hogy ezen a napon le kel borulni a kereszt elött, de nem azért hogy a fát imádgyák hanem akristust aki arra volt feszitve, ez az, Anyaszent egy ház tanitása. nem is lehet káromlás nélkül néki más tanitást tulajdonitani, eröl már szolottunk az elsö parantsolatban
K A három matutinum alat. miért tesznek az oltár eleiben három szegeletü gyerttya tartot a melyen sok gyertya lévén. mindenik soltár után el oltanak egyet.
F E még az Anyaszent egy háznak régi szokásátol maradot. mivel a nagy héten sok régi szokásokot meg tartottak.
Régenten az oltárokra gyerttya tartokot nem tettek, még most is vannak olyan templomok a hol soha sem tesznek mind azon által a templomokban lámpást és gyerttyát gyujtani, aleg elsöbb, és leg régieb szokás. az egész világon lévö Anyaszent egy házban, a mint ezt meg fogjuk mutatni.
Az elött alámpásokot vagy fel fügesztették. vagy pedíg agerendákra rakták. a mely gerendák a Chorus felet végig értek, vagy pediglen az oltárhoz közel magos gyertya tartokra tettek. a melyek mindenkor helyben maradtanak ezek a gyerttya tartok sok féle formájuak voltanak. némelyek kereszt formára, némelyek három szegeletre, némelyeknek sok ágai valának, ezeket a gyerttya tartokot és lámpásokot, az éttzakai Isteni szolgalatra gyujttyák vala meg szükségböl; és napal meg nem gyujtották. hanem a nagy innepekben misekor; a nagy innepekben pedig az ettzakai officium viradtig tartot, mert nagy halkal éneklették., és a mint világasodni kezdet a templomban a gyertyákot is ahoz képest oltották el.
Tehát a régi szokásnak meg tartásáért teszik az oltár eleiben a három szegeletü gyerttya tartot a sok gyertyákal. és hogy azokot lassanként olttyák el.
Némellyek pedíg ezt a Ceremoniát lelki értelemre magyarázák. mondván. hogy az egymás után el oltot gyerttyák az Apostolokot és akristus tanitványit jelentik. a kiket is a kristus, a világ világoságának nevezi, és akik el szaladván el széledének mikor a kristust meg fogák.
K Miért szoktak zörgetést tsinálni az officium után ezen három napokon?
F E még a régi szokástol maradot, mert a pap az officiumnak a végin meg ütötte. vagy a könyvet. vagy a széket hogy azal jelt adgyon a népnek. hogy az Isteni szolgálatnak vége vagyon és ki ki el mehet, de a nagy innepekben mikor a templom tele volt népel; egy nehányszor kelletet meg ütni a széket. hogy mindenek meg halhasák., a romai bréviárium tsak egy kevés zörgést mondgya hogy tegyenek. sit fragor. et strepitus aliquantulum. hogy pedig a nép. oly nagy zörgést tsinál., a bizonyos hogy nem régi szokás. némellyek pedig azt tarttyák hogy az a zörgés azt a fel háborodást, és zür zavart jelenti. a melyben volt az egész világ a kristus halálakor. emind szép áitatos gondolat. tsak annyira ne menyen. hogy meg engedgyék a templomban valo székeket, és padokot el törni a gyermekeknek
K Miért foszttyák meg az oltárokot azokon a napokon?
F Ez is még a régi szokástol maradot, mivel az elött meg fosztották. az oltárokot minden nap a Mise után. de már régtöl fogvást hogy ennek a Ceremoniának lelki értelmet adtanak, mondván hogy akristus akit az oltár jelent. meg fosztatot köntösétöl szenvedésekor. ugyan ezért is foszttyák meg az oltárokot; és mondgyák el. a huszon egyedik soltárt. a melyben ezek a szók vannak. Fel osztották magok közöt az én ruháimot és az én köntösömre sorsot vetettek.
11 Articulus.
Husvét napjáról.
K Mitsoda nap szentelik akristus fel támadását?
F Vasárnapon. a mely mindgyárt követi a tizen negyedik napját a martiusi holdnak.
Magyarázat
Régenten nagy vetekedések voltanak az Anyaszent egyházban a husvét napja iránt, A Nicaei Concilium Generale 325 esztendöben el végezé hogy a Romai Anyaszent egy ház szokása szerént mindenüt husvét napja lenne az elsö vasárnapon mely mindgyárt követi a tizen negyedik napját á holdnak. a tavaszi Aequinoctium után. de hogy el kerüllye a sok féle változást mely származhatnék az Astronomiai Calculusokbol az Aequinoctium iránt. A szent Concilium Martiusnak huszon egyedik napjára rendelé az Aequinoctiumot, ugyen ettöl vagyon hogy az husveti Innep., és a több innepek melyek attol függenek., és a melyeket változo innepeknek nevezik. némelykor hol eléb, hol hátráb esnek.
K Miért nevezik ezt az Innepet husvétnak? páschának.?
F Tsak épen a mi nyelvünken hiják husvétnak, azért hogy már szabad hust enni ezen a napon. mivel más nyelveken paschanak nevezik. az. az. által menetelnek, a sidoknak, meg kelletet emlékezni ezen anapon hogy az Angyal meg ölé egész egyiptumban az elsö szülötteket, általmenvén pedíg a sidok kapuja elött, nem bántá öket, azután, az egyiptumbol valo ki menetelekröl,. és a farao rabságábol valo meg szabadulásokrol,.
A keresztyének pedig husvét napján. a kristus Jesus fel támadásának emlékezetit tisztelik. az az, a halálbol az életre valo által menetelét. meg egyezvén lelke testével. a melyet a halál választotta volt el: a mely által menetelnek erejével akristus meg gyözte az ördögököt, [814] hatalmok alol fel szabaditot. az örökös haláltol meg mentet. és a menyeknek kapuját meg nyitotta.
K Miért üllik ezt az Innepet olyan nagy Ceremoniával.?
F Mert azon a napon tellyesedetbé a mi válttságunknak, és az Istennel valo meg [815] békéltetésünknek munkája. A kristus a mi büneinkért halálra adatot., és fel támadot a mi meg igazulásunkért. Ezt az Innepet harom nap szokás ülleni.hogy meg mutassák az örömet, mind pedig hogy meg halállyák a jó téteményt, melyet meg érdemlet nékünk a kristus fel támadásával.: régenten egy hétig üllötték ezt az innepet.
K Mit kel tselekedni hogy jól. és az Anyaszent egy ház akarattya szerént lehesen szentelni ezt az Innepet?
[816] F Nem ahus ételnek kel örülni, hanem a fel támadot kristusnak., ötet imádni kel., és néki hálakot adni. anyi sok jó téteményiért, anyi sok szenvedésiért, és fel kel támadnunk a kristusal.
K Hogy kel a kristusal fel támadni?
[817] F Ugy valamint a kristus, vegyünk mi is uj életet magunkra. hogy többé meg ne halyunk.
K Miben áll az az uj élet.?
F Hogy ellene mondgyunk a véteknek, és tsak egyedül az Istennek élyünk.
K Honnét tudhattyuk mi azt hogy ellene mondottunk a véteknek?
F Akor ellen mondottunk a véteknek, mikor azt nem szerettyük, és az. arra valo alkalmatoságot is kerüllyük.
K Honnét tudgyuk mi azt hogy tsak az Istennek élünk.?
[818] F Akor az Istennek élünk, mikor meg vettyük azokot a miket a világi emberek szeretnek. és keresnek ugy mint a Méltoságokat. agyönyörüségeket, tzifraságokot, és mikor tsak az oda fel valokot ohattyuk.
K Mitsoda a menyei dolgokot ohajtani?
F Tsak egyedül az Istent kel szeretni, az imádságokot., a jó olvasásokot, az Isteni szolgálatot. a predikáciot, és a valoságos áitatoságot
[819] K Miért imádkoznak fent álva a husvéti idökben
F Azal meg akarják mutatni az örömet, és azal. jelentik a kristus fel támadását.
12 Articulus
A kristus Menyben meneteléröl
K Mikor szenteli az Anyaszent egy ház akristus menyben menetelét?
F Negyven napal husvét után. mivel akristus fel támadása után, negyven napíg marada eföldön.
K Miképen kel szentelni a kristus menyben menetelét.?
[820] F Imádni kel a kristust mint közben járonkot, és szószollonkot. hozája kel emelni szivünket. tekénttsük ez eget a hová a kristus ditsöségesen fel ment. valamint hazánkot, és a földet ugy mint bujdosásunknak helyit. és készüllyünk az Apostolokal. együt. hogy alázatos szivel vehesük a szent lelket
13 Articulus.
A Pünkösd Innepéröl.
K Mitsoda nap szentelik a szent Léleknek le szállását?
F Pünkösd napján, ötvenedik napon husvét után. ez a szó pentecostes. tészen. ötvenedik napot
[821] K Mely tályban szálla le a szent Lélek az Apostolokra?
F. kilentz ora tályban regel.
K Hol valának akor az Apostolok?
F Mind együt valának az imádságban. a Boldogságos szüzel. és más több szent Aszonyokal., [822] és más Jérusálemben lévö atyafiakal.
K Miképen szálla reájok a szent Lélek?
F Igen nagy zugás hallaték. és látának mint egy tüzes nyelveket, a melyek le szállának mindenikére közüllök, azonal bé töltetvén szent Lélekel., minden féle nyelveken kezdének szollani., és tsudákot tettenek, egy szoval új embereké lettenek, tellyesek böltseségel. világoságal. és buzgoságal.
K A sidok vevéké észre ezt a nagy tsudát?
F Igen is mert épen aban az idöben Jérüsalemben gyülekeztenek vala avilagnak minden részeiröl a pünkösd Innepére. és azon igen tsudalkozának, hogy. ki ki a maga nyelvén hallaná szollani az Apostolokot, és sokan meg is térének közüllök.
K Mitsoda napon volt a sidok pünkösdgye.?
F Valamelyen a miénk vagyon, husvét után ötven napal., ez nálok igen nagy innep vala.
K Miért vala ez olyan nagy innep a sidoknál?
F Mert azon a napon, az az, ötven nap után, az elsö husvét után, vagy ís egyiptumbol valo ki menetelek után, az Isten a sinaí hegy alat a meny dörgés, és villámlás közöt adá kí nékik Mojses által a kö táblákra irot törvényt., ugyan ezen a napon szoktak vala új buzából sütöt kenyeret ajánlani az Istennek.
Ez az ö pünkösdgyök a miénket jelentette. 1 ugyan azon a napon szálla le a szent Lélek. hogy az Istennek törvényét. nem a kö táblákra, hanem az Apostoloknak, és ahiveknek szivekben irja., és hogy öket bé tölttse nem félelemel, hanem Isteni szeretettel. 2. Az Apostolok is új [823] lelki gyümölcsöt ajánlyanak azon anapon az Istennek, mivel a szent Peter elsö predikálására. három ezer ember tére meg.
K Mitsoda elmével kel szentelni ezt az Innepet?
F 1. Elmélkednünk kel ezekröl a nagy dolgokrol. 2. Imádnunk kel a szent Lelket, és kérnünk, hogy bennünk is azt a kegyelmét tselekedgye. valamint az Apostolokban., az, az, hogy [824] szivünkben irja az Isten törvényét, azt velünk szeretesse, és követesse. 3 gondollyuk meg, hogy ezen a napon formálta. a kristus az ö Anyaszent egy házát. tellyesitette bé az ö titkait, és végezte el az ö munkáját.
14 Articulus
Ur napjárol.
K Mikor szentelik a szenttséges Eucharistiának Innepét?
F Szent Háromság napja után valo elsö tsötörtökön.
K Miért nem szentelik ezt a napot nagy tsötörtökön. mivel azon a napon rendeltetet a szent Eucharistia.
F Noha az Anyaszent egy ház az Eucharistianak rendelésit szentellye nagy tsötörtökön is, de mint hogy azon a napon az urnak szenvedéséröl valo dolgokban foglalatoskodik., annak okáért más tsötörtököt választot hogy különösön szentelhese ennek a nagy titoknak emlékezetit. azért is választotta pünkösd hete után valo elsö tsötörtököt. mert pünkösdkor az Anyaszent egy ház fel álitásának innepét szentelvén, illendö volt mindgyárt pünkösd után szentelni ennek a nagy titoknak emlékezetit. a mely az Anyaszent egy házat. táplállya. erösitti. és élteti.
K Miért rendelte az Anyaszent egyház ezt az Innepet?
F Hogy ellene ályon azoknak, kik a szent Eucharistia ellen támadának
Magyarázat
Negyedik Orbán pápa rendelé ezt az Innepet 1264.. hogy ellene állana azoknak, kik tagadák a kristusnak az Eucharistiaban valoságosan jelen valo létit. ezeket a káromlásokat meg ujitták a [825] mi idönkben zuinglius. kalvinus. és más több sacramentáriusok.
K Miért rendelte az Anyaszent egy ház ezen a napon a nagy Ceremoniával valo processiot, ahol. a szent Eucharistiát hordozák
F Hogy meg szentellye azt a gyözedelmet a melyet a kristus vétetet az ö Anyaszent egy házával azokon., kik ezellen a titok ellen tanitottak
K Mitsoda elmével kel jelen lenni azon a procession?
F Tsendeségel. és alázatoságal kel lenni. imádni kel a kristust a szenttségben, örülni kel gyözedelmeségin. hálakot kel néki adni a hitért, és az ajándékiért, melyeket nékünk adot.
15 Articulus.
A Szentek Innepeiröl leg elöbször a Boldogságos szüz fogantatásárol.
K Mit hivsz a szentek Innepeinek?
[826] F E szerént nevezik azokot a napokot, a melyeket az Anyaszent egy ház az Istennek szenteli a szentek emlékezetire.
K Régi szokásé az Anyaszent egyházban a szentek Innepeit szentelni.?
[827] F A Martyrok innepeit szentelni, a még Apostoli traditio; atöbb szenteknek pedíg innepeit, azoknak példájára rendelték, de ezek nem olyan régiek.
K Mit kiván az Anyaszent egy ház mi töllünk az Innepekben?
F Hogy az Istennek hálákot adgyunk a szentekel tett kegyelmeségiért, hogy az ö példájokot kövesük. és hogy nékik esedezünk.
K Mitsoda szenteknek az innepeit ülli az Anyaszent egy ház.
[828] F A Boldogságos szüzét. az Angyalokét. keresztelö szent Jánosét, az Apostolokét. az Evangyelistakét. a Martyrumokét. a szent püspökökét, a szent Confesorokét, a szent szüzekét., a szent házas Aszonyokét, vagy özvegyekét.
K Melyek a Boldogságos szüznek innepei. a mellyeket tartozunk meg szentelni.?
F Fogantatása, születése. meg tisztulása. latogatása. és fel emeltetése. már szollottunk. az annunciaciorol. és a meg tisztulásrol.
K Mikor szenteli az Anyaszent egy ház a Boldogságos szüz fogantatását.?
F Decembernek nyolczadik napján.
K A Boldogsagos szüz. eredendö bün nélkül fogantotté. és makula nélkül volté fogantatása?
[829] F Ezt igy tarttyák közönségesen., de az Anyaszent egyház erröl a kérdésröl nem végezet.
Midön a vétekröl vagyon a szó. szent Agoston azt akarja hogy semmíképen ne beszéllyenek a Boldogsagos szüzröl. azért mert nagy tisztelettel tartozunk az ö Fianak. a mi urunknak.
K Azok kik azt tarttyák hogy a Boldogságos szűz eredendö vétek nélkül volt. nem ellenkezneké a szent irásal. mely azt mondgya hogy minden emberek vétkeztek Adamban.?
F Ki tettzik a szent irásbol. hogy az illyen közönséges propositioknak mint ez, lehet exceptioja, és nem lehet vakmerönek mondani azt, a ki valamely exceptioval éll, és hogy ha azt; az Anyaszent egy ház engedelméböl tselekeszi.
K Hogy ha a Boldogságos szűz vétek nélkül fogantatot. a kristus tehát. neki nem volt meg váltoja?
F A kristus igen is az ö meg váltoja, mert tsak egyedül a kristus kegyelme oltalmazhatta meg a vétektöl. a mely alá vettetet volna valamint atöb emberek.
K Miképen kel szentelni ezt az Innepet?
[830] F Nagy tisztelettel kel lennünk az Isten Annyának fogantatásakor valo meg szentelésihez, hálakot kel adnunk Istennek a Boldogságos szüz fogantatásáért, a kitöl születet a kristus.
16 Articulus.
Kis Aszszony napjárol.
K Mikor szentelik a Boldogságos szüz születésének Innepét.?
F Nyoltzadik septemberben
K A Boldogságos szűz vétekben születetté valamint a több emberek?
[831] F Isten ilyen gondolattol. kéttség nélkül az Isten több kegyelmét adta az ö szent Annyának mint sem keresztelö szent Jánosnak, a ki is meg vala szenteltetve még az Annya méhében.
K A Boldogságos szüz vétek nélkül élté?
[832] F Igen is. ösoha semmi vétekben nem eset, még tsak botsánando vétekben is., és tellyes vala malasztal
K Mitsoda életet élt. a Boldogságos szüz?
[833] F Igen nagy szenttségben élt: nagy alázatoságban. mindenkor az Istenben, és a maga köteleségében foglalatoskodot
K Mellyik leg nevezeteseb a Boldogságos szüz jó erkölcsei közöt?
F A fogadás melyet tett volt még gyermek korában Istennek, szüzeségének meg tartásárol; holot a példa nélkül valo volt abban az idöben, ezt mindnyájan a szent Atyák is tsudállyák..
K kik valának a Boldogságos szüz szüléi.?
F közönségesen azt tarttyák. hogy leánya volt szent Annának. és szent Joachimnak
[834] K Mitsoda nemzettségböl vala.?
F Dávid király nemzettségéböl.
K Mire int az Anyaszent egy ház ezen az Innepen?
[835] F Hogy tisztellyük és kövesük a Boldogságos szüzet., és igyekezünk azon valamint, hogy érdemesek lehesünk a kristust magunkban venni.
17 Articulus
Nagy Boldog Aszszony napjárol.
K Mitsoda nap szenteli az Anyaszent egy ház a Boldogságos szüz halálát.
F Tizen ötödik napján Augustusnak.
K Mit tészen ez a szó Assumptioja a Boldogsagos szüznek?
F A Boldogságos szüznek halálát tészi. és menyben vitetésit. mivel az Anyaszent egy ház sok szor nevezi a szentek halálát is assumptionak, mert halálok után menyben vitetnek a földröl
K A Boldogságos szüz testestöl lelkestöl vitetetté menyekben?
F Közönségesen ezt igy tarttyák, és ez., egy nehány Anyaszent egy házaknak. az áitatos traditioja.
K Mire kel vigyázni leg inkáb ezen a napon?
[836] F Arra hogy a Boldogságos szüz fel emeltetet alázatoságáért, és a mint az Anyaszent egy ház énekeli, az Angyaloknál felyeb emeltetet
K Alázatos volté eföldön létekor?
F Leg alázatosab, és leg tekélleteseb volt minden teremtet állatoknál.
K Mire int minket az Anyaszent egy ház ezen az Innepen?
F Hogy bizodalomal legyünk a Boldogságos szüz esedezésihez. az ö gondviselése alá ajánlyuk magunkot, a mai napon, nagy Ceremoniával valo procesiok vannak., mivel szent István király. a magyar nemzetet gondviselése alá ajánlotta.
K Miképen érdemelhettyük meg. a Boldogságos szüz gondviselését.?
F Hogy ha követtyük az ö jó erkölcseit. fö képen alázatoságát., tisztaságát. és az Istenhez valo ragaszkodását.
18 Articulus
A szent Angyalok Innepéröl
K Mitsoda napon szenteli az Anyaszent egy ház az Angyalok innepét.?
F Huszon kilentzedik napján septembernek. második octobris az örzö Angyalok innepét szenteli: de enem üllö innep.
K Miért nevezik ezt az innepet szent Mihály innepének?
F Mert szent Mihály elsö lévén az Angyalok közöt., az ö innepekor., a több Angyalokét is szentelik.
K Miért szentelik az Angyalok innepét?
[837] F Mert az Angyalok. az Anyaszent egy házhoz tartozván, akristus az ö Fejek. valamint nékünk. azon boldogságban élnek. mint a melyet mi reméllyük. az Anyaszent egy ház, hálákot ád az Istennek azon a napon hogy oket gyözdelmeseké tette. ök viszik Isten eleiben imádságinkot.
K Mit kel tselekedni azon a napon, hogy jól lehesen szentelni az Angyalok Innepeit?
F 1. Hálákot kel adni az Istennek, hogy minket társoká tett az Angyaloknak, 2. követni kel az Angyalok alázatoságát. szeretetét. engedelmeségét. és vigyázását. ugy hogy részesülhesünk boldogságokban. 3. hálállyuk meg az Istennek hogy Angyalokot rendelt örzésünkre. 4. tisztelettel legyünk a leg aláb valohoz is a hivek közül., mivel az Angyalok szüntelen láttyák az Istennek szinét. 5 tisztellyük a melletünk lévö Angyalokat, meg ne szomorittsuk öket a [838] vétekel. 6. kérjük a szent Angyalokot hogy mutassák bé imádságinkat: az Istennek széke eleiben, valamint a jó illatu temjént.
19 Articulus
Keresztelö Szent Janos Innepéröl.
K Kitsoda vala keresztelö szent János
F Ö az Istentöl küldetet volt. hogy meg üsmértesse a sidokal a Messiást, a kinek is el jövetelére készitené az embereket. ugyán ezért is nevezik elöl járonak.
K Mitsoda Innepeket szentel az Anyaszent egy ház szent János tiszteségire?
[839] F Az ö születésinek, és halálának Innepét.
K Miért szenteli az Anyaszent egy ház a szent János születésit.?
F Mert meg volt szentelve még az Annya méhében. és egy nehány tsudák is történtek születésekor.
K Miért tsinálnak tüzet ezen a napon?
F Hogy az Angyal mondása bé tellyesedgyék. mondván. hogy sokan fognak örülni az ö születésin.
K Mitsoda oka lehet ennek az örömnek?
F A hogy a kristus el jövetele közelgetet, a kinek elöl jároja volt szent János, midön a setéttségben jár valaki, örül a hajnalnak, mert tsak hamar meg láttya a napot., mint hogy pedíg az emberek setettségben valának, méltán örülhetének a szent János el jövetelin., a ki is hajnali tsillagja vala a világ vilagositójának, de ennek az örömnek nem kel hogy valakit babonaságra vigyen szent János éttzakáján.
K Miért neveztetik szent János keresztelönek?
F Mert oly boldog volt, hogy meg keresztelte a kristust, és mind azokot kik hozája menének.
K Mitsodás volt a szent János kereszttsége.,?
F Az olyan Ceremonia volt, a mely által. meg mutatta szent János a sidoknak. hogy meg kellene magokot tisztittani vétkekböl, és penitentziát tartani, hogy készek lehesenek el fogadni a Messiást
K Miképen élt szent János?
F A pusztában lakot. rettenetes sanyaru és penitentzia tarto életet élt, tsak vizet ivut. az ö eledele tsak sáskábol állot
K Miképen holt meg szent János?
F Tömlöczben tétetvén. Hérodes ót fejét véteté, azért hogy botránkoztato életéröl. ez a szent gyakran meg feddé.
K Mit kel tanulnunk szent Jánostol?
F Hogy a világot kerüllyük, a sanyargatást, és az ártatlanságot szeresük. az Isten törvényét. életünk vesztésivel is meg tarttsuk., alázatosok legyünk. a kristust szeresük, a menyiben lehet másokot oktassunk.
20 Articulus.
A Apostolok, Martyrok, Confessorok, püspökök A szent szüzek, vagy penitentzia tarto Aszonyok Innepeiröl,
K Kitsodák az Apostolok.?
F Azok, a kiket a kristus választot. hogy el küldgye az egész világra. az Évangyélium [840] prédikálására, és az emberek meg teritésekre.
K kitsodák az Evangyélisták.?
F Azok kik a kristus életét irták.
K Miképen kel az Apostolok, és az Évangyélisták innepeit szentelni?
[841] F 1. Hálakot kel adni Istennek, hogy velünk meg üsmértette az ígazságot ö általlok. 2. kérnünk kel hogy végig meg tarttson abban ahitben. melyet ökk predikálottak. 3. hogy adgyon olyan pásztorokot nékünk. mint az Apostolok valának.
K kitsodák azok a szentek, a kiket Martyrumoknak nevezik?
F Azok, a kik a kristusban valo hitért. meg ölettek, kik az igazságért, és a vallásért kinokot szenvedtek.
K Miképen kel szentelni a Martyrumok innepeit?
[842] F Hálakot kel adni Istennek az eröért. és a jutalomért melyeket nékik adot. 2. kerjük az Istent hogy adgya meg nékünk is azon kegyelmét esedezések által.
A szent püspökök innepein hasonlo képen kel tselekedni. valamint az Apostolokén.
K Kik azok. a kiket Confessoroknak neveznek?
F A régi idökben tsak azokot hitták Confessoroknak., akik az igazságért tömlöczöt, üldözést, és kinokot szenvedtek. de meg nem ölettek, Confessoroknak nevezték. azért. mert nyilván tettek vallást a kristus hitéröl. de már egy nehány saeculumoktol fogvást Confessoroknak nevezik közönségesen. mind az olyan szenteket., kik se Apostolok. se Evangyélisták. se martyrok nem valának., neveztetnek pedig eszerént azért. mert mindnyájan vallást tettek a kristus hitéröl, és bizonyságot az igazságrol. leg aláb szent élettyekel.
K Miképen kel szentelni a szent Confessorok innepeit?
F szolgállyunk az Istennek nagyob buzgoságal igyekezünk meg gyözni a világot. az ö rosz kivánságival együt.
[843] K Miképen kel szentelni a szent szüzek innepeit?
F Elmélkedgyünk a jó erkölcsökröl, kérjük az Istent hogy esedezések által követhesük jó erkölcsöket. és példájokat. melyeket adtanak nékünk. azok a szent leányok. oly gyenge testben valo létekkor.
K Miképen kel szentelni a szent házas, és özvegy Aszonyok innepeit?
F Adgyunk hálákot Istennek; a ki minden renden lévö személyeket a szenttségre hivut, és igyekezünk szentül végben vinni hivatalunkot, valamint ezek a szent Aszonyok.
K Miképen kel szentelni a penitentzia tartó szentek innepeit?
F Kövesük öket alázatoságokban, és penitentzia tartásokban, reméllyük hogy az Isten velünk is hasonlo irgalmaságot tselekeszik. és erre valo nézve., minden rosz hajlandoságinkot igyekezük meg gyözni.
21 Articulus
Minden szentek napjárol.
K Mitsoda innepet szentel az Anyaszent egy ház elsö novemberben.?
F Mind szentek innepét.
K. Miért szenteli az Anyaszent egy ház ezt az innepet?
F 1. Hogy tisztellye azokot a szenteket, a kikröl emlékezet nintsen az esztendö forgása alat. 2. hogy minket az Isteni szolgálatra fel indittson. anyi sok féle renden lévö szenteknek példájokra, 3. hogy hálakot adgyon az Istennek az egész boldog lelkekért.
K Miért szenteli az Anyaszent egy ház ezt az innepet oly nagy Ceremoniával.?
[844] F Mert ez az innep magában foglallya mind a több innepeket, és képzeli azt az örökké valo innepet, melyet az Isten szentel maga a menyekben az egész szentekel
K Mitsoda gondolat vihet minket a szentek példájok követésire?
F Meg kel azt gondolni, hogy a szentek, hasonlo gyarloságal valának meg környékeztetve. valamint mi, azon kisértetek alá valának vettetve. mí is azon testnek vagyunk tagjai valamint [845] ök, azon lélek vezet minket, ugyan azon mester tanit minket. aki öket tanitotta, és ugyan azon jutalomra vagyunk hivatalosok. a melyre ök voltak. Ezt az innepet 3 dik Gergely Pápa rendelé 737 esztendöben.
22 Articulus
A halottak napjárol.
K Miért rendelt különös napot az Anyaszent egy ház a halottakért valo imádságra?
F Hogy könnyebülést nyerhesen nékik
K Miért rendelé arra minden szenteknek másod napját?
F Hogy meg mutassa azal. az Anyaszent egy ház tagjai közöt valo egyeséget.
Magyarázat.
A menyekben. a purgátoriumban, és eföldön lévö hivek. mindnyájan tagjaí az Anyaszent egy háznak. mindnyájan az örökké valo boldogságra hivattak. ez a három Anyaszent egy ház, tsak egy, ugyan azon egy fejek is vagyon, a ki a kristus Jesus. a földön lévö Anyaszent egy ház. örülvén minden szentek napján a szentek boldogságán., ugyan azon boldogságot akarja meg nyerni másod napon.. imádsági által., a purgátoriumban lévö Anyaszent egy háznak.
K Régi szokásé az Anyaszent egy házban a halotakért imádkozni?
F Igen is, mert az Anyaszentház mindenkor imádkozot a holtakért, ez Apostoli traditio. nézd meg mit mondottunk a purgátoriumrol.
[846] K A halotakért valo imádságot meg leheté bizonyitani a szent irásbol.?
F Meg lehet ezt a szokást bizonyitani. mind az ó. mind az uj testamentumbol.
K Kik azok a halottak. a kikért kel imádkozni?
F Azok. a kik felöl gondolhatni hogy a lelkek purgátoriumban vagyon. mert tsak ugyan [847] ezeknek is használhat az imádság, mivel a szenteknek arra szükségek nintsen. és haszontalan volna a kárhozattaknak.
Magyarázat
[848] Ez okáért a Martyromokért nem imádkozunk, mivel meg bántanok öket azal. mondgya szent Agoston. söt még esedeznünk kel nékik mondgya ugyan ezen szent. atöb szentek felöl is, a kiket az Anyaszent egy ház. szenteknek üsméri lenni. hasonlot kel mondani. ugy a kereszttség után meg holt kisdedek felöl is.
Nem imádkozunk pedig a hitetlenekért. eretnekekért, sysmatikusokért. a hittöl szakadtakért, akik ex Communicaltattak. akiket tudgyák hogy az Anyaszent egy házon kivül holtak meg. az olyan személyeknek kárhozatok bizonyos.
Hanem imádkozunk közönségesen ahivekért. a kik az Anyaszent egy háznak kebeliben holtak meg. ha szinte jó, és szent életüek voltanak is, mert mindenkor lehet öket félteni az Isten iteletitöl. vagy ha ámbár vétkes életet eltenek is. de reménleni kel. hogy az Isten meg irgalmaz nékik. az Anyaszent egyház az ilyen kéttséges dologban jóbban szereti az olyanokért imádkozni a kiknek arra szükségek nintsen, mint sem el vonni ezt a segittséget azoktol. akiknek arra szükségek volna.
K Mitsoda halotakért kel imádkozni a halottak napján?
F Az Anyaszent egy ház szándéka a, hogy az egész purgátoriumban lévö lelkekért kérjük az Istent. és más napra hagyuk a szüléinkert. atyánk fiaiért valo különös imádságot, mert ez a nap a közönségesen valo imádságra vagyon rendeltetve.
K Tsak az imádságal leheté könyebséget nyerni a purgátoriumban lévö lelkeknek?
[849] F Az imádságon, a szent Misének. áldozattyát érttyük, de ezen kivül is lehet az alamisnával., és más jó tselekedettel. segiteni. ez az innep 998 esztendöben rendeltet
23 Articulus.
A Templom dedicatiojának innepéröl
K Mitsoda a templom dedicatioja?
F Az olyan Ceremonia a melyel a püspök valamely épületet meg szentel., hogy tsak az Isteni szolgálatnak. és az imádságnak háza legyen.
K Miért vagyon ez a Ceremonia olyan nagy solemnitásal.?
F Mert e figurája és képe. annak a szentekböl alló élö templom dedicátiojának. mely a menyekben lészen meg.
Magyarázat.
Nagy hasonlatoság vagyon a materiális epület közöt. melyet a püspök szenteli meg. és a lelki épület közöt, melynek dedicatioja a menyekben leszen meg., ezen alelki épületen pedig azt a gyülekezetet kel érteni mely a szentekböl fog állani, az égben. a melyet nevezik gyözedelmes Anyaszent egy háznak, menyei Jérusalemnek, az Isten városának, Ez pedíg ahasonlatoság: Minek elötte egy épulethez kezdgyenek., a fö köfarago a köveket meg választtya, és meg faragtattya. és azután ugy téteti mindenikét a maga. helyére, és mind ezekböl az esze szedet kövekböl áll az épület. melyet a püspök meg szentel., és a melynek a fundámentumbéli elsö kövét a püspök tészi a földben. nagy Ceremoniával A lelki értelme pedíg ennek az, Az emberek élö kövei a lelki épületnek. és a fö áts mester az Isten. hogy ha pedig az Isten érdemek szerént bánnék azokal a kövekel., egyik sem tétetnék az épületben. mert arra a nagy kegyelemre érdemetlenek a vétekért, az Isten némelyeket el hágy a vétekben igaságára valo nézve, némellyeket pedig irgalmaságábol az épületiben helyhezteti, ezeket a köveket pedíg a földön faragja és simittya meg a szenttségekel, oktatásokal. kegyelemel. és ostorozásokal; Ennek a lelki épületnek pedig a kristus a fundamentum béli szegelet köve, ezeket az élö köveket a szeretet foglallya esze. de mint hogy a szeretet tsak a menyekben lészen tekélletes, ugyan tsak világ végin is foglaltatnak esze ezek akövek., akoron a fö pap. akristus Jésus meg fogja szentelni az épületet mely örökké fent marad; tudni illik, a kristus., a mint szent pál [850] mondgya. az Istennek bé mutattya az ö tiszta, és makula nélkül valo Anyaszent egy házát. hogy örökké ditsérje. nagyságát. és irgalmaságát. a minden hatonak
K Miért szentelik minden esztendöben a templom dedicatiojának innepét?
F Azt a materialis templomra valo nézve szentelik. de föképen a lelki templomra valo nézve. a mint ide fellyeb meg mondok., A materialis templomra valo nézve azért, hogy hálákot adgyunk Istennek a ki a mi templominkban méltoztatik lakni, ót imádsaginkot meg halgatni, és minket igéjével, és a kristus jesusnak testével taplálni, A lelki templomra valo nézve, azert. hogy meg emlékezünk arol. hogy az Istennek templomi vagyunk, hogy még annak idejében a [851] menyei Jérusálemnek épületiben helyheztetünk. és ezen reménségel magunkot vígasztallyuk, hogy ha mostanában a keserüségekben. és szomoruságokban vagyunk
K Miért gyujtanak anyi sok gyerttyát azon anapon?
F Hogy meg mutassák az örömet, remelvén azt hogy még alelki épuletben helyheztetünk., és hogy fel fogadgyuk az Istennek, hogy ugy akarunk égni az ö szolgálattyában, valamint azok a [852] gyertyák. Az Apostolokot is jelentik azok a gyertyák., kik a világ világositoi, és akik fundamentumi az Anyaszent egy háznak.
K Miképen lehet jól szentelni ezt az innepet?
F Tisztelni kel a templomot mely az Istennek lako helye. és annak fel ékesitését elne mulasuk. [853] a menyiben töllünk lehet. szeresük a templomban valo el menetelt akönyörgésre, meg emlékezvén arol. hogy az Istennek templomi vagyunk, ne tselekedgyünk azért semmit is ollyat a mi azt a templomot tisztátalanná tehetné; kérjük az Istent. hogy akár mint bányék velünk eföldön., itt vágjon. egészen nyomorgason, tsak irgalmaságábol helyheztesen minket a menyei épületben.
K A Templom szentelésinek Ceremoniája régi szokásé?
F Az Isten maga parantsolá a salamon templomának dedicatioját. az Anyaszent egy háznak mihelyt az a szabadsága lett hogy templomokot épithesen. ezt a Ceremoniát mindgyárt követte.
K Mit jelentet a salamon templomának dedicatioja.?
F Ugyan azt jelentette; valamit a mi templominknak dedicatioja,, az az, a Menyei templomnak, dedicátioját
XIV Rész
Az Anyaszent egy haznak második parantsolattyárol.
K Mellyik az Anyaszent egy háznak a második parantsolattya?
F Misét halgas vasárnapon. ugy az innep napokon
K Mit parantsol az Anyaszent egyház nékünk ezáltal.?
F Hogy vasárnapokon, és innep napokon. a szent Misére el menyünk.
K Régi parantsolaté ez?
[854] F Meg az elsö saeculumtol fogvást valo parantsolat. szent lukáts azt mondgya. hogy a hivek ahétnek elsö napján esze gyülnek vala. a szenttséges kenyérnek meg szegésére.
K Miképen kel jelen lenni a szent Misén?
F Egészen kel meg halgatni a Misét figyelmeteségel. és áitatoságal.
K Miért kiványa az Anyaszent egy ház hogy a szent Misére el menyünk azokon a napokon?
F Mert a szent Mise halgatása leg szenteb. és leg hasznosab dolog.
K Miképen lehet áitatoságal halgatni a Misét az Anyaszent egy ház akarattya szerént?
F Alázatoságal. tisztelettel. és figyelmeteségel kel azt halgatni,. nem is lehet jóbbat tselekedni, mint a papal együt el mondani azon imádságokot, és ö véle együt ajánlani a szent áldozatot
K Hová akarja az Anyaszent egy ház hogy el mennyünk Misére vasárnapokon, és az innepeken?
[855] F Az Anyaszent egy ház azt kivánnya hogy a hivek a magok parochiajokban halgasanak misét vasárnapokon és innep napokon
K Véteké el mulatni a parochialis Misét?
F Vétek hogy hatsak valamely helyes akadály meg nem gátollya.
K Mire vagyon épitve ez a köteleség?
F Arra hogy az Anyaszent egy ház, arégi Conciliumokban az exCommunicatiora méltonak [856] itéli lenni az olyat. a ki helyes ók nélkül három vasárnapon egy más után a parochialis misét el mulattya.
K Mitsoda okbol koteledzi ahiveket az Anyaszent egy ház arra hogy a parochialis misére el menyenek?
[857] F Két fö okbol. 1. hogy ahivek mindnyájan esze gyülvén és pásztorokal meg egyesülvén. véle együt könyörögjenek. és ajánlyák a szent áldozatot 2. Azért hogy mindnyájan a hivek jelen legyenek pásztorok oktatásin.
XV Rész
Az Anyaszent egy háznak harmadik parantsolattyárol
K Melyik az Anyaszent egy háznak harmadik parantsolattya?
F Esztendöben egyszer menni, el ne mulasd vétked gyonni
K Mire kötelez ez a parantsolat?
F Hogy meg gyonnyunk leg aláb egy szer esztendöben
K Hány esztendös korában tartozik agyermek el kezdeni a gyonást.?
F Mihelyen anyi idös hogy halálosan vétkezhetik.
K Az esztendönek mitsoda idejében kel meg gyonni, hogy ezt a parantsolatot véghez vihesék?
F Az Anyaszent egyház nem szabot idöt az esztendei gyonásra. de a husvéti Communiora valo parantsolat, meg mutattya eléggé hogy az akarattya a, hogy az a gyonás, a husvéti Communiora valo készület légyen.
K Kinek kel meg gyonni.?
F A püspöknek. a parochusnak. a püspöktöl rendeltetet papnak, ezt olyan hivekröl értem, a kiknek parochiajok vagyon, mivel a szerzetesek., vagy a más hivek, a kiknek nintsen magoknak pásztorjok, olyan papokhoz gyonhatnak, akiknek arra szabadságok vagyon a püspöktöl. ezért is mondgya aláteránumi Concilium hogy a magok papjokhoz gyonnyanak. proprio sacerdoti. Can. 21. omnis utriusquae.
K Vétkeznek tehát hogy ha a husvéti gyonásra a parochiában nem mennek?
F Igen is hogy ha ameg lehet, vagy ha arra szabadságot nem kérnek a parochustol. nézd meg a fellyeb valo Citatiot
K Miért köteledzi az Anyaszent egyház a hiveket arra hogy leg aláb egy szer meg gyonnyanak esztendöben?
F Azért hogy a vétekben el ne merüllyenek, és az urhoz meg térjenek.
K Tsak egy szer kellé meg gyonni esztendöben?
F Azt tapasztallyuk minden nap, hogy a kik tsak egyszer gyonnak, tellyesegel. nem elnek. keresztyéni életet, erre valo nézve is inti a hiveket arra hogy gyakrabban is meg gyonnyanak, de a parantsolat, tsak az egyszerire kötelez minket.
XVI Rész
Az Anyaszent egy háznak negyedik parantsolatyárol.
K Melyik az Anyaszent egy háznak negyedik parantsolattya?
F Teremtödnek testét vegyed, buzgon husvétkor azt egyed.
K Mire kötelez ez a parantsolat?
[858] F Hogy a Communiora el menyünk leg aláb egyszer esztendöben. a nagy héten. vagy a husvét hetin.
K Hány esztendös korban tartoznak Communicálni?
F Mikor a pásztor arra alkalmatosnak itéli lenni. és ahoz elegendö képen oktattatot
K. Hol kel fel venni a Communiot?
F A Parochialis templomban.
K. Hát ha valaki beteg talál lenni a husvéti napokon?
F Tartozik a husveti Communiot fel venni vagy az ágyban, vagy ha jobban kezd lenni.
K Hát ha agyontato pap el halasztattya. a penitentzia tartoval a husvéti Communiot mit kel néki tsinálni?
F Az Anyaszent egyház azt parantsollya a gyontato papoknak hogy, fel ne adgyák a Communiot azoknak kik ahoz elegendö képen nem készültek. azért, a penitentzia tartonak meg kel tellyeségel térni, a Communiohoz kel valoságal készülni. penitentziát tartani, és a Communiora menni. mikor a gyontato pap meg engedi.
K Mitsoda büntetést parantsol az Anyaszent egy ház az ellen. aki ahusvéti Communiot el mulattya szán szándékal.?
[859] F Annak egész életében nem lesz szabad a templomban menni. és holta után ugy el nem temetetik mint a töb keresztyének.
K. Meg kellé elégedni esztendöben az egy szeri Communioval.?
[860] F Az Anyaszent egy ház szándéka, az. hogy oly keresztyénül élyenek. hogy a Communiora gyakortáb is el mehesenek
XVII Rész
Az Anyaszent egyház ötödik parantsolattyárol
Elsö Articulus
Közönségesen a böjtröl.
K Mellyik az Anyaszent egy ház ötödik parantsolattya?
F Cantort, vigiliát meg böjtölyed, nagy böjtön hust enni kerüllyed.
K Mit parantsol az Anyaszent egy ház nékünk ez által?
F Hogy a negyven napi böjtöt. a kántort, vigiliát meg böjtölyük.
K Mitsoda a böjtölés?
F A hus ételt el kel kerülni, és napjában tsak egyszer kel enni.
K Miért tilttyák a hus ételt?
F Hogy atestet sanyargasák, mivel a hus étel táplálob mint sem a más féle étel.
K Nem ellenkeziké ez a parantsolat a szent Pál. mondásával valamit a mészár széken árulnak meg egyétek.?
F szent Pál itt a korintusbélieknek a bálványoknak áldoztatot husrol beszél, mert akorintusbéli hivek. körül némellyek minden tartozkodás nélkül meg eszik vala az olyan hust. némellyek pedig nem tsak meg nem eszik vala, de még a mészár széken hust sem mérnek vala venni, tartván attol. hogy a több hus közöt ne légyen olyan, melyet a bálványoknak áldoztak volna, Szent Pál hogy ezt meg orvosollya, meg irá nékik, hogy bizvást ehetnek abbol a husbol. melyet a mészár széken árulnak, arol nem is kérdezkedvén, hogy ha áldoztatott volté a [861] bálványnak vagy sem, de ha azt meg tudgyák valamely hus a bálványnak áldoztatot, akoron nem kel abbol venni, hogy másokot meg ne botránkoztassanak, mind végig el kel olvasni ezt a reszt; de itt nem arrol. vagyon a kérdés; mivel azt jol tudgya az Anyaszent egy ház hogy a hus étel jó; és meg lehet, ha pedig némely napokon azt meg tilttya, a sanyargatásnak, és a penitentzia tartásnak kedviért tselekeszi. eszerént is tselekedet anyi saeculumoktol fogvást., a böjtöt a kristus jóvá hagyta. ditsérvén szent Jánost a ki tsak sáskával és mézel élt.
K Hány orakor kel enni böjt napokon?
F A régi idökben nagy böjtben tsak estve felé ettenek, és más böjti napokon, három ora felé [862] dél után. igen ditséretes dolog volna most is ezt követni, noha az Anyaszent egy ház meg engedi mostanában hogy böjti napokon délben egyenek.
K A Collatiot meg engedié estve.?
F Mikor még a régi szokás tartatot, akor nem volt szabad töbször enni egy szernél. de mostanában hogy a déli étel szabad. az Anyaszent egy ház az estvéli Collatiot meg engedi. de ugy. hogy igen kevésböl ályon. és tsak a szükségre valot egyenek, meg tartván a szokást a hol vannak.
K Böjti napokon idö közben leheté innya?
F Böjti napokon sanyargatni kel magunkot az italban is. ugy valamint az ételben. szomjuságot. és éhséget kel szenvedni a penitentzia tartásnak kedviért, de ez iránt a theologusok egy más [863] közöt meg nem egyeznek, ha idö közben egy ital vizel a böjtöt meg szegiké vagy sem. az Anyaszent egy ház is erröl semmit nem végezet
K kitsodák azok kik tartoznak böjtölni?
F Mind azok kik a husz esztendöt meg haladták.
K kitsodák azok. akiknek engedelmek vagyon hogy ne böjtölyenek
F A dajkák, a terhes Aszonyok, a betegek. azok a kiknek nehéz munkakot kel mivelni., az öreg emberek. egy szoval azok akiknek a böjtölés egéségek meg romlására lenne.
K Mit kel tselekedni midön olyan állapotban vagyon valakí hogy nem böjtölhet?
F Minek elötte meg szegje aböjtöt tanátsot kel kérni, mástol. és ha lehet szabadságot a pásztortol., leg aláb a menyiben lehet meg kel tartani. vagy más penitentzia tartást kel tselekedni,. mert a penitentzia tartást senki el nem kerülheti.
K Miért rendeltetet a böjt.
[864] F Hogy a testet sanyargasuk. és eleget tegyünk az Istennek a penitentziával.
K Mit kel tselekedni hogy a böjt érdemes legyen?
[865] F A böjthöz, az imádságot, és más jó tselekedetet kel tenni. föképen az alamisnát.
K kitsodák azok. kik aböjtnek parantsolattya ellen vétenek.?
F 1. Azok. kik hust esznek szükség nélkül. 2. azok, kik idöközben esznek, vagy isznak, 3. [866] azok kik ebédkor sokat esznek. a Collation is hasonlo képen. 4. a gazdák kik szükség nélkül tselédeket dolgoztattyák., olyan kemény munkán. a melyért a böjtöt meg kel szegni.
2 Articulus
A nagy böjtröl.
K kitsoda rendelte a nagy böjtöt?
[867] F Ez Apostoli traditio, a melyet mínden idoben meg tartották, az Anyaszent egy házban. az Apostoloktol fogvást.
K Miért rendeltetet a negyven napi böjt?
[868] F 1. Hogy kövesük a kristus negyven napi böjtét. 2. azért. hogy a hivek a penitentzia tartásal. és a negyven napi böjtölesel. a husvét innepéhez készüllyenek.
K Miért nevezik az elsö szeredát hamvas szeredának.?
F Mert azon a napon hamvat hintenek. a hivekre
K Ez a Ceremonia régié az Anyaszent egy házban?
F Igen régi szokás; és azokért rendeltetet volt., akik nyilván tartottak penitentziát, a püspök, vagy a penitentziarius. hamvat tett azoknak fejekre. a Ninivebélieknek példájára, az [869] Anyaszent egy ház mostanában az egész hivekhez meg tarttya ezt a szokást. mivel a negyven napi böjt. az egész hiveknek penitentzia tartására rendeltetet idö.
K Mitsoda elmével kel. a hamu vételre menni?
F Alázatos. és töredelmes elmével. és olyan igazán valo szándékal.. hogy a nagy böjtöt penitentzia tartásban akarják el tölteni.
K Mint kel tselekedni hogy a nagy böjtöt szentül lehesen el tölteni, az Anyaszent egy ház szándéka szerént.?
F Böjtölni, és alamisnát kel adni. az Isteni szolgálatot. predikatiot. el nem kel mulatni. 2 a tánczot, a mulattságot. és föképen avetket el kel kerülni. 3. az imádságot inkáb kel gyakorolni, [870] az Isteni szolgálatokra gyakrabban kel el menni, 4. a husvéti Communiora kel készülni.
K Nagy böjtben miért mondgyák regel a vetsernyét?
F A régi idökben nagy böjtben tsak estve felé ettenek, és a vetsérnyét is szokás szerént mondhatták el. mint egy ött vagy hat ora tályban. de a hiveknek gyengeségére valo nézve. az ételnek idejét lassanként eléb, eléb vitték. a vetsernyét is ahoz képest eléb kezdék mondani, hogy el lehesen leg aláb mondani hogy vetsernye után szegik meg aböjtöt. szent Thamás Aquinus idejében. tudni illik a tizen harmadik saeculumban, nagy böjtben három orakor végezik vala el avetsernyét. ugyan akor is kezdettenek az ételhez, de azon idötöl fogvást az ebédnek orája mindenkor eléb eléb. viteték, egy szoval a miolta a szokás bé jött hogy délben szegik meg a böjtöt., az vetsernyét is az elött mondgyák el. hogy el mondhasák hogy vetsernyéig böjtöltek., ugyan ez a régi szokás hánya a hiveknek szüntelen a szemekre gyengeségeket. és lágyságokat. ugyan erre valo nezve kellene tehát nagyob szoroságal meg böjtölni azt a böjtöt, a mely az ö régiségiért oly méltó atiszteletre. és oly hasznos büneinkre valo nézve.
3 Articulus
A kantorok. és a vigiliákrol.
K Mitsoda a kántori böjt?
F Az Anyaszent egy háztol rendeltetet minden harmadik holnapban valo böjtök.
K Régi szokásé ez, az Anyaszent egy házban?
F Ez a szokás még az ötödik saeculumban vétetet volt bé a Romai Anyaszent egy házban., és szent Leo papa. a ki abban az idöben élt. azt mondgya hogy ezek az böjtök még Apostoli traditiok
K Miért rendeltettek ezek aböjtök?
F 1. Hogy egy napi böjtel meg szentellyük az esztendönek mindenik részit. 2. hogy az Istennek áldását kérjük a földnek gyümölcsére, és hogy meg hálállyuk azokot a melyeket már meg adot. 3. hogy az Anyaszent egy háznak jó pasztorokot adgyon. mivel azon idökben szoktak lenni az egy házi rendelések.
K Miért imádkozik. és böjtöl az egész Anyaszent egy ház ajó pasztorokért.?
F Mert rend szerént a népnek üdvesége ajó pásztorokon függ. a jókót az Isten adgya. irgalmaságábol. és a más féléket meg engedi haragjában
K Mitsoda elmével kel meg böjtölni a kántorokot?
F Az Anyaszent egy ház szándékát kel követni. a mint ide fellyeb meg mondok. és a böjthöz az imádságot, és más jó tselekedeteket kel tenni.
K Mitsoda a vigiliáknak böjtye?
F Ez olyan böjt. mely a nagy innepek elött valo napokra rendeltetet.
K Miért rendelte az Anyaszent egy ház ezeket a böjtököt?
F Azért hogy a hivek penitentzia tartásal készüllyenek az innepek szentelésihez.
K Miért nevezik ezeket a napokot vigiliaknak. vagy virasztásnak,?
F Azért mert a régi idökben ezeken a napokon éttzakákon a templomban virasztottak. az éttzakának nagyob részit. az imádságban töltötték. valamint most is tselekesznek a görögök.
K Miért nem virasztanak mostanában a templomokban?
F Az Anyaszent egy ház ezt a szokást el törlötte. mivel sok rendeletlenségek következtenek abbol. hanem tsak a karátson, és a husvét éttzakáit tartotta meg. a husvét éttzakáját sem tarttyák minden országban
XVIII Rész
Az Anyaszent egy ház hatodik parantsolatyárol
K Melyik az Anyaszent egy ház hatodik parantsalattya?
F Péntekeken hust ne egyél. ugy szombaton tselekedgyél.
K Mit kiván ez a parantsolat?
F Hogy pénteken. és szombaton magunkot meg tartoztasuk a hus ételtöl.
K Miért választotta az Anyaszent egy ház pénteket és szombatot?
F Azért hogy pénteken holt meg az üdvezitö. és a szombatot el temetésinek emlekezetire. és hogy penitentzia tartásal készüllyünk a vasárnap szentelésihez
K Régi szokásé az abstinentiara valo napok?
[871] F Ez a szokás még az Anyaszent egy ház kezdetekor jött bé. de az elött. a böjtölést is hozája tették. és némely Anyaszent egyházban szombat helyet. szeredát tarttyák.
Sokan vannak olyanok kik a böjt, és az abstinentia közöt. semi külömbözést nem tesznek. holot nagy külömbség vagyon., mivel a böjti napokon ugy kel tselekedni. valamint azt meg mondottuk. a mikor a nagy böjtröl szollottunk. péntekeken, és szombatokon pedig. mint hogy tsak abstinentia vagyon az az, tsak a hustol valo meg tartozkodás. kétszer napjában. szabad föttet enni, és idöközben inya szükségre valot.
K Miért tarttyák némely helyeken szombat helyet szeredát.?
[872] F. Mert szeredán végezék el a sidok hogy a kristust meg ölyék, judás is akor arulá el.
K Vannaké meg más böjti napok. a nagy böjtön. kántorokon és a vigiliakon kivül.?
F. Régenten az egész adventet meg böjtölték. azon kivül, minden pénteken. és szombaton. böjtöltek. és némely helyeken szombat helyet szeredán, vannak olyan Anyaszent egy házak a hol egy nehány nagy böjtöt tartottanak, a görögöknek sok olyan böjtyök vagyon. a melyek nintsenek meg nálunk, és nálunk olyanok vannak. a melyeket ök nem tarttyák., minden püspök rendelhet a maga püspökségiben renden kivül valo böjtöt., abbol el is vehet. ki ki [873] tartozik meg tartani a rendet a melyet tartanak a diecesisben a hol vagyon szent Agoston tartása. szerént
K Vannaké meg más abstinentiára valo napok is?
F. Vannak., ugy mint a rogatiok. és szent Márk napján, de sok helyeken ezeken a napokon nem szokás abstinentiát tartani. de ki ki tartozik meg tartani a szokást. a melyet tartanak, az országban a melyben vagyon.
Ennek az Elsö Szakasznak bé fejezése
A keresztyéni életnek tekélleteségéröl.
és az Évangyeliumi jovallásokrol.
K Már azt eddig meg magyaráztad hogy miben állyon a keresztyéni élet, meg mutattad külön külön hogy mitsoda köteleségel tartozunk avétektöl el távozni; a jó erkölcsöt követni. az Istennek és az Anyaszent egy háznak engedelmeskedni, azt is meg mutattad hogy miben, és mi formában kel el járni azokban. a külömb külömb féle köteleségekben, nintsené még töb is ez iránt, a mit kellene tudni.?
F Még egy igen nagy dolog vagyon hátra. a mellyet meg kel magyarázni., tudni illik hogy miben alyon a keresztyéni életnek. tekélletesége.
K Míben áll tehát akeresztyéni életnek tekélletesége?
F Az Isteni szeretetnek tekélleteségében., mert mentöl inkáb kaptsollyuk magunkot az Istenhez. és el távozunk a világtol., annál tekélletesebbek leszünk.
K Mitsoda uton lehet a keresztyéni életnek tekélleteségére jutni?
F A kristus meg tanitot arra az utra. a melyen el érhettyük azt., az az út nem más. hanem az Évangyélumi jovallásoknak követése.
K Mit értesz az Évangyéliumi jovallásokon, vagy tanátsokon?
F Azokon értek olyan szép dolgokot, a melyeknek követésit jovallya nékünk akristus., és azokra int, de azokra nem kötelez., ez igy lévén az Evangyéliumi jovallás és parantsolat közöt, az a külömbözés vagyon., hogy a parantsolatot tartozunk végben vinni. köteleség alat, nem is lehet üdvezülni, ha azt nem követik. akár mely renden lévö legyen is valaki, de üdvezülni [874] lehet ha nem követik is betü szerént az Evangyéliumi tanátsokot. hanem tsak azok kötelesek tartozás képen azokot követni betü szerént is. akik azokra köteledzik magokot fogadás tétellel.
K Mellyek az Évangyéliumi jovallások?
[875] F A leg föveb azok közöt. a tisztaság. szegénység. engedelmeség.
Az Évangyeliumi tisztaságon értem a házaságnak szabad akaratbol valo ellene mondását, [876] mikor valaki egész életét a tisztaságban akarja tölteni.
Az Evangyéliumi szegénységen értem. agazdagságoknak, és a világi joknak szabad akaratbol valo ellene. mondását. mikor valaki akristust szegénységiben akarja holtig követni. maga akarattyábol.
Az Evangyéliumi engedelmeségen. értem mikor valaki ellene mond a maga akarattyának. hogy [877] a fellyeb valo akarattyát kövesse. alája vetvén magát szabad akaratbol.
K Mint hogy ezek nélkül lehet üdvezülni miért adta tehát a krístus nékünk ezeket atanacsokot?
F Ugy adta nékünk ezeket mint igen jó tselekedeteket magokban. a mellyek a tekelleteségre vezethetnek és a mellyek nagy könyebséget adnak a parantsolat bé töltésére.
K Mutasd meg azt nékem hogy az Evangyéliumi tanatsok. jó tselekedetek magokban?
[878] F. Nintsen semmi jóbb mint az Istennek áldozni testünket. jószágunkot és akaratunkot., ugyan ezeket tselekeszik a kik az Évangyéliumi tisztaságban szegénységben. és engedelmeségben élnek,
K Mutasd meg azt hogy az Évangyéliumi tanátsok atekélleteségre vezetnek.
F A keresztyéni tekélleteség abban áll. hogy ellene mondgyunk minden rosz kivánságoknak, és egyedül az Istenhez ragaszkodgyunk. hogy pediglen eben a szándékban lehesünk semmi nem alkalmatosab minket arra vezetni, mint a tisztaságban. szegénységben, és engedelmeségben valo élet. mert a tisztaság el tavoztat minket a testi kivánságoktol., a [879] szegénység, a szemeknek bujálkodásátol, és az engedelmeség. az életnek kevélységitöl. ezek is az okai egyedül. hogy ugy nem kaptsollyuk magunkot az Istenhez a mint kellene.
K Mutasd meg azt, hogy az Évangyéliumi tanátsok könnyebbé tészik aparantsolat bé töltésit.?
F Igen könyü azt meg mutatni. mert a parantsolat hogy elne oszuk szivünket a teremtö, és a [880] teremtet állat közöt. sokal könyeb pedig egyedül az Istenhez ragaszkodni. mikor [881] tisztaságban és a házaságon kivül él valaki, mint mikor a házaságnak kötelében vagyon.
A parantsolat hogy a magunkhoz valo szeretetet meg kel sanyargatni., és magunknak meg kel [882] halni. sokal könyeb pedig ezt végben vinni mikor valakinek. parantsolattya alá vettyük magunkot, mint mikor a magunk akarattyán járhatunk.
[883] A parantsolat hogy ne ragaszkodgyunk a világi jókhoz. sokal könyeb pedig azokot meg vetni, mikor tellyeségel el hadgyuk., mint mikor azokot birjuk.
K Miképen kel követni az Evangyéliumi tanátsokot?
F Harom féle szándékban kel lenni, amelyek nélkül nem használhatnak az üdveségre. 1 tiszta igyekezettel; keresvén egyedül az Isten ditsöségét. 2. nagy alázatoságal. magunkat nem tartván [884] jóbnak annál, a ki azokot nem követi. 3. hogy a parantsolatokot végben viszi. ugyan azokon is kel el kezdeni. mert azok nélkül az Évangyéliumi tanátsokot végben vinni, tsak haszontalan volna.
K Nem történhetiké a meg, hogy azok akik a parantsolatokot követik, el hagyván atanátsokot tekélletesebbek, mint sem azok kik atanátsokot követik?
F Azok kik a világi rendekben élnek, ha ámbár az Évangyélíumi tanátsokot nem követik is, de ha avilágtol. és annak rosz szokásitol. inkáb el távoznak., az Istenhez magokot inkáb kaptsollyák. és a parantsolatokot inkáb végben viszik, mint sem azok kik az Evangyéliumi [885] tanátsokot követik., :/a mint e sokszor történik:/ illyen formában tekélletesebbek. ha nem követik is az Évangyéliumi tanátsot, mint sem azok kik követik.
Mivel a tekelleteség nem áll tellyeségel a tanátsokot valo követésben, hanem a tekélleteségel [886] valo Isteni szeretetben., és avilág meg vetésiben. ezeket meg nyerhetik. noha nehezebben. ha az Évangyéliumi tanátsokot nem követik is.
Vége az Elsö Szakasznak
A Tridentinumi Conciliumnak. symbolumja.
4. Pius Papa alat.
A mely hit ágazatokot hinni kel az egész hiveknek. és a melyekröl vallást kel tenni azoknak. kik az Anyaszent egy házban jönek.
Erös hittel hiszem, és vallom azokot a hit ágazatokot, melyek ahitnek symbolumjában vannak és a mellyeket elömben ád a Romai Anyaszent egyház. ugy mint.
Hiszek egy Istenben. Mindenhato Atyában. menynek, földnek, és minden láthato, s' láthatatlan állatoknak teremtöjében. Es az egy ur Jesus kristusban. Istennek. egyetlen egy Fiában. ki az Atyátol születet, minden idöknek elötte. Istentöl Istent világoságtol világoságot; Igaz Istentöl valo igaz Istent. A ki születet nem teremtetett, Az Atyával egyenlö természetü. ki által. mindenek alkodtatnak, ki mi érettünk emberekért, és a mi üdveségünkért. Menyekböl alá szálla, és meg testesüle, a szent Lélek által szüz Máriátol. És emberré lett, Meg is fesziteték mi érettünk. poncius pilátusnak alatta. kint szenvede. és el temetteték. és fel támada harmad napon. az irások szerént. és fel mene Menyekbe. Ül az Atya Istennek jóbján. És ismét el jövendö ditsöségben. hogy meg itélye az eleveneket, és holtakot. A kinek. országának vége nem lészen. Hiszek az elevenitö szent Lélek Urban. ki az Atyátol, és Fiutol származik., ki az Atyával. és Fiuval egyenlöül imádtatik. ki az proféták által szollot., Es egy, szent, közönséges, és Apostoli gyülekezetet, vallom az egy kereszttséget bünöknek botsánattyára, És várom a halottak fel támadását. és a jövendö boldogságnak életét Amen
Ez a Nicaeai symbolum. A mi következik a Tridentinumi Conciliumé.
Tartom, és vallom az Apostoli, és az Anyaszent egy házi tradiciokot. és a több tartásit, és rendelésit ugyan azon Anyaszent egy háznak.
Tartom a szent irást ugyan azon értelem szerént. a melyet annak ád, és adot az Anyaszent egy ház, akinek illik egyedül a szent irásoknak valoságos értelméröl. és magyarázattyárol itéletet tenni. és soha azokot., se nem értem, se magyarázni nem fogom más képen. hanem a mint a szent Atyák értették, és magyarázták.
Vallom azt is hogy az új törvénynek két valoságos szenttségi vannak, a melyeket a kristus rendelte, az emberi nemzet üdveségire. noha nem mindenik szükséges mindenikének.,. ugy mint, a kereszttség. a bérmálás, az oltári szenttség. a penitentzia, az utolso kenet. a papi rend. és aházaság. ezek mind kegyelmet osztogatnak, és ezek közül. a kereszttséget, a bérmálást. és a papi rendet töbször egy szernél fel nem vehetik szenttség törés nélkül. bé veszem és tartom az Anyaszent egy háznak mind azokot a szokásit a melyeket tart, és bé vet a fellyeb emlitet szenttségeknek ki szolgáltatások iránt.
Bé veszem. és tartom közönségesen és különösön mind azokot a dolgokot a melyeket a tridentinumi szent gyülés végezet. és ki adot az eredendö vétekröl, és a meg igazulásrol.
Vallom hasonlo képen hogy a valoságos meg kegyelmezö áldozatot A szent Misében ajánlyák. az élökért. és a holtakért. és hogy a szenttséges Eucharistiában, valoságos teste. vére, lelke, és Istensége vagyon a kristus Jesusnak., és hogy a kenyérnek állattya. (substantiája.) az ö testévé változik. és a bornak állattya. (substantiája). az ö vérivé. a mely változást a közönséges Anyaszent egy ház transsubstantiátionak nevezi. vallom azt is hogy a kristus Jesust egészen. valoságal veszik. a kenyérnek vagy a bornak szine alat
Tartom hogy vagyon purgatorium és hogy alelkek kik ót vannak, meg segitetnek a hivek imádsági által.,
Hasonlo képen a szenteket kik a kristus Jesusal uralkodnak, tisztelni és segittségül kel hini, és hogy ök az Istennek ajánlyák imádságokot érettünk. és hogy tisztelni kel az ö reliquiájokot
Tartom keményen hogy a kristus Jésus, a Boldogságos szűz, és a szentek képeit meg kel tartani. és azokhoz illendö tisztelettel. és betsülettel kel lenni.
Bizonyittom azt is hogy az Indulgentiakot a kristus hagyván az Anyaszent egy házban. és hogy igen üdveséges azokal elni a keresztyéneknek
Vallom és üsmérem a Romai közönséges és Apostoli Anyaszent egy házat., Annyának, és Aszonyának lenni a több Anyaszent egy házaknak és esküszöm, és fogadom valoságos engedelmeségel lenni a Romai Pápához, a kristus vicáriusához. szent Péternek az Apostolok fejedelme succesorához.
Vallom és bé veszem minden kételkedés nélkül mind azokot a dolgokot a melyek a tráditiobol maradtak, a melyeket rendelték, és ki adták. a szent Generale Conciliumok. és fö képen a szent Tridentinumi Concilium
Ugy hasonlo képen kárhoztatom, meg vetem, Anathematizalom minden ellenkezö dolgokot. és minden féle Eretnekségeket, a mellyeket kárhoztatot. meg vetet, és Anathematizált az Anyaszent egy ház
Ugyan ezt a valoságos és közönséges hitet a melyen kivül nintsen üdveség vallom mostanában szabad akaratombol. és tartom valoságal., esküszöm, fogadom. és igérem hogy ezt fogom tartani. és vallani álhatatosan az Isten segittségivel. életem fottáig.
Es hogy minden tehettségemel. azon leszek. a menyiben töllem lehet, hogy ez. predikáltassék tanitassek. és meg tartassék mind azoktol. kik töllem fügnek, vagy a kik gondviselésem alá adattak.
Az Isten igy segéllyen engemet. és ezek a szent Évangyéliumi Istennek
Azoknak kik vallást tesznek a szent Évangyéliumra kel tenni kezeket
CÁTÉCHISMUS
Formájara valo kőzőnséges
OKTATÁSOK.
A mellyek rővideden meg magyaráztatnak
|
Második Szakasz.
CÁTÉCHISMUS
Formájára valo kőzőnséges
OKTATÁSOK
Harmadik könyv.
A melyben foglaltaknak, a' modok, a' mellyekkel az Emberek
ugy élvén e' Főldőn a mint kel, el érhetik az őrök boldogságot.
Catechismus formájára valo
közönséges oktatások
Harmadik Kőnyv.
A mellyben foglaltatnak a Modok, a mellyekkel az Emberek
ugy élvén e Főldőn a mint kel el érhetik az Őrők Boldogságot.
Elsö Rész
A kegyelemröl.
Elsö Articulus
Hogy mi legyen a kegyelem. és a hány féle.
Kérdés. Leheté minékünk a magunk erejével. keresztyéni életet élni e földön.?
Felelet. Nem. mert arra szükséges az Isten kegyelme, és segittsége.
K Mit tészen ez a szó kegyelem. Gratia?
F Ez a szó közönségesen tészen ajándékot. irgalmaságot. és olyan adományt mely nem tartozás képen valo
K Vagyoné egy nehány féle kegyelem?
F vagyon, ugy mint természet szerént. és természet felet valo kegyelem. vagyon belsö. és külsö kegyelem. vagyon olyan kegyelem mely minket kedveseké tészen Isten elött. vagyon olyan kegyelem, mely annak üdveségire adatik a ki azt veszi,. vagyon olyan is mely a más udvesegire valo nezve adatik. vagyon még habitualis, és actualis kegyelem, vegtire, az actualis, vagy. sufficciens, vagy efficax., a jó tselekedetre adatik.
K Mit értesz a természet szerént valo kegyelmen?
F Értem azokot az ajándékokot, a melyek tisztán természet szerént valok, ugy mint az egéséget, atesti. eröt, ajó elmét, és értelmet, és több efféléket. a melyek meg adatnak a hitetleneknek. valamint akeresztyéneknek, a roszaknak, valamint ajoknak. ezeket a kegyelem közi számlálom. mert az Isten ezekel senkinek nem tartozik, és ezeket ugy adgya a mint néki tettzik
K Mit értesz a természet felet valo kegyelmen?
F Értem az Istennek azt a jó téteményit,. melyet reánk hinti, az üdveségre valo nézve.
K Mit hivsz külsö kegyelemnek?
F Azokot az Ajándékit Istennek. a mellyek kivül vannak rajtunk, ugy mint. az Igének meg testesülésit. halálát, a predikaciókot intéseket, tsudákot
K Mit hivsz belsö kegyelemnek.?
F Azokot a belsö segittségeket. melyeket az Isten ád, ugy mint. a jó gondolatokot. a hitnek, reménségnek., és a szeretetnek ajándékát.
K Mellyek azok a kegyelmek. mellyek kedveseké tésznek minket Isten elöt
F Hogy a szonak valoságos értelme szerént szollyak, tsak épen. a meg szentelö sanctificans. kegyelem. tészen minket kedveseké az Isten szemei elöt. de a theologusok szerént akegyelmek melyek minket kedveseké tésznek Isten elött, Gratiae gratum facientes azok. a melyek nékünk adatnak föképen a mi magunk üdveségire, eképen neveztetnek azért. hogy meg külömböztessenek azoktol, a melyek adatnak a felebarátunkra valo nézve, és a melyeket a theologusok nevezik Gratiae gratis datae. azért tettem fel ezeket az iskola béli terminusokot, hogy meg érthese akár ki mikor a könyvekben olvasa; vagy is a predikacio közben halya de magyarázás nélkül
K Melyek azok a kegyelmek, a melyeket az Isten ád föképen felebarátunkra valo nézve.?
F A tsuda tételeknek ajándéka, a sok féle nyelven szollásnak, jövendölésnek., prédikalásnak [887] ajándéka. az Isten ezeket a kegyelmeket azért adgya, hogy a hitetleneknek., vagy más bünösöknek. meg térésekre forditassanak, a hiveknek oktatásokra., egy szoval. a felebarátunk üdveségére,
K Mit értesz a habituális kegyelmen?
F Értem az Istennek olyan kegyelmét, a mely bennünk lakván minket meg szentel. és ö elötte kedveseké tészen. ezt meg szentelö kegyelemnek is nevezik.
K Mitsoda az actualis kegyelem?
F Ez olyan világoság. és olyan jó indulat melyet az Isten ád, hogy a roszat el kerüllyük, és jót tselekedgyünk
K Mitsoda külömbség vagyon a habitualis, és az actualis kegyelem közöt..?
F A habitualis kegyelem meg maradando ajándék a mely bennünk lakik. és minket igazaká tészen., az actualis kegyelem nem meg maradando segittség., és ha ezt veszük is, azal igazak nem vagyunk.
K Mitsoda az excitans vagy a suficiens kegyelem?
F Ez olyan actualis kegyelem mely minket a jora indit. eröt is ád. annak meg tselekedetire. de a mely azt meg nem tselekedteti velünk.
K. Mitsoda az efficax kegyelem?
F Az olyan actualis kegyelem, mely a jora indit és azt meg is tselekedteti velünk
2. Articulus
Hogy kinek érdemiért adatik akegyelem.
K Az Isten ki érdemiért adgya nékünk a kegyelmet?
F A hit ágazattya hogy Adam esetétöl fogvást. valamenyi kegyelmet adot az Isten az [888] embereknek. az ö üdveségekre, azokot mind a kristus érdeme által. adta, és adgya, mert a vétektöl fogvást. az emberek menyben nem mehetnek, se Isten elöt kedvesek nem lehetnek, hanem tsak a kristus által, azok kik a Messiás elöt kedvesek valának Istennek, tsak ö általa lehetének kedvesek.
K A mely kegyelmet adot Isten az Angyaloknak teremtetések után., és az embernek esete elött. a kristus által adtaé?
Ez olyan kérdés melyen a Catholicus theologusok egy másal meg nem egyeznek. az Anyaszent egy ház is ez iránt semmit nem végezét.
K A kegyelem melyet az Isten adot az Angyaloknak teremtetések után, és az embernek esete elöt, valaé olyan foganatos, mint a melyet ád a kristus által a bünös embernek?
F Nem, mert a mely kegyelemre abünös embernek vagyon szüksége, és a melyet az Isten ád néki a kristus által. hogy ötet miveltesse. a sokal eröseb. és hatalmasab. mint a melyet adot az Angyaloknak. és az ártatlan embernek., oka ennek akülömbségnek a, hogy az embernek ereje igen meg gyengült a vétek által, és hogy sokal eröseb és foganatosab segittség kivántatik néki a mivelésre, hogy sem mikor még az ö lelke egész erejében vala, az olyan embernek aki még gyenge. és minden felöl üldöztetik.. inkáb vagyon szüksége a hatalmas segittségre. mint az olyannak aki maga erejében vagyon., az ártatlan embernek nem valának rosz kivánsági, anyi gyengeségi, sem anyi akadályok az üdveségre, de a vétekben eset ember meg gyengült, [889] tudatlan, a roszra hajlando, minden felöl a sok kisértetek, és minden ellenzi boldogságát, el is kellene veszni, hogy ha eröseb segittséget nem venne. az ártatlan embernél.
3 Articulus.
A kegyelemnek szükséges voltárol; és a bünös embernek szabadságárol
K Tselekedhetünké valami jót a kegyelem nélkül?
F A nélkül semi jót nem tselekedhetünk, olyat a mi hasznos lenne az üdveségre. hogy ha arra [890] kegyelmet nem veszünk akristus által, mi magunktol. se a parantsolatokot. végben nem vihettyük. se nem imádkozhatunk, se üdveséges jó gondolatunk nem lehet hogy ha ezekre a kristus kegyelmét nem adgya;
K Vegben vihettyüké aparantsolatokot a kegyelemel.?
F Igen is. mert ámbár magunktol semmit ne tselekedhesünk is. de mindent tselekedhetünk abban a ki minket erösit.
[891] Az Isten semmi lehetetlent nékünk nem parantsol. hanem azt akarja hogy végben vigyük parantsolattyát a menyiben töllünk lehet., és a mi az erönket meg haladgya, arra kérjünk segittséget tölle. és meg segit hogy azt végben vigyük.
K A külsö képen valo kegyelmek. elégségeseké az udveségre?
F Nem. mert ajó tselekedetre szükséges a mi szivünkben öntetet kristus kegyelme. a mely ót is munkálodgyék.
K A kristusnak belsö képen valo kegyelme szükségesé különösön mindenik jó tselekedetre.?
[892] F Igen is mert az emberek semi jót nem mivelhetnek az üdveségre; hogy ha az Isten irgalmaságábol. öket nem segitti. mindenik jó tselekedetre.
K Az igazaknak vagyoné szükségek a kegyelemre különösön mindenik jó tselekedetre.?
[893] F Igenis. mert szükséges hogy a kristus az igazakot is segittse, kegyelmével. minden tselekedetekben, mert más képen vétekben esnének.
K Az kegyelem szükségesé az igaságnak és a jó erkölcsnek meg üsmérésére., és szeretetire.?
F Igen is mert kegyelem nélkül nem lehet meg üsmérni az igazságot, vagy a jó erkölcsöt. sem [894] azt szeretni olyan szeretettel. a mely hasznos legyen az üdveségre., mert magunktol. semmi jó nem lehet bennünk az üdveségre, mivel minden valami az üdveséghez tartozik. az Istentöl jö akristus által.
K Honnan vagyon hogy olyan nagy szükségünk vagyon a kegyelemre.?
[895] F onnét hogy szüntelen a Teremtötöl kel fügeni a teremtet állatnak, és attol a gyengeségtöl, a melyben estünk a vétek miat,
K Nem vagyunké szabadok a jó vagy a rosz tselekedetre.
[896] F Igen is szabadok vagyunk., de ezt a szabadságot igen meg gyengitette a vétek, és azoltátol fogvást. mindnyájan hajlandok vagyunk a roszra. és nem adhatnok magunkot a jóra. hogy ha akristus nem segitené kegyelmével szabadságinkot.
K Az Isten kegyelmének ellene álhatunké, és azt meg vethettyüké
F Feletéb is gyakorta történik hogy ellene állunk a kegyelemnek, és azt meg vettyük; ez iránt minden nap veszedelmes probát teszünk a szabadságunkrol. nintsen is olyan kegyelem melyet [897] meg nem vethetünk. meg lássátok. hogy valaki az Isten kegyelmétöl el ne szakadgyon mondgya szent pál.
4 Articulus
A mi tselekedetinknek érdeméröl. és a Kristus kegyelmének erejéröl.
K Meg érdemelhettyüké a Isten kegyelmét?
F Hogy ha azt meg érdemelhetnök nem volna kegyelem. hanem igaság tétel. és adoság, holot [898] az Isten nékünk semivel sem tartozik.
K Miben áll tehát a vétkes embernek érdeme.?
[899] F Abban, hogy ha jól éll a kegyelemel mely a kristustol jö. ujab kegyelmet is nyerhet azért ha azal jól éll, és igy kegyelemröl kegyelemre; az ember az örökké valo életre jút akristus által.
K A kegyelem nélkül tet tselekedetek nem érdemeseké.
F Semit nem érdemelnek atselekedetek az üdveségre hogy ha azok nem származnak a kristus által valo kegyelmétöl az Istennek, azok atselekedetek pedig melyek örök életet érdemlenek [900] akristus kegyelmének erejétöl vannak., ez igy lévén az örök életet ha meg érdemelyük is jó tselekedetinkért, de az az érdemlés mindenkor tsak a kristus által valo kegyelmétöl vagyon az Istennek.
K Az elsö kegyelmét Istennek melyet tészen valamely bünösel hogy ki vegye abbol az állapotbol. nem erdemletteé meg azt a bünös?
[901] F Nem, mert atisztán akristus által valo kegyelme az Istennek. mikor pedig azt nékünk adgya az Isten. akor tsak vétket és nyomoruságot talál bennünk,
K Mitsoda grádicsokon érkezhetünk a kegyelemhez mely minket igazaká teszen.?
F Az Anyaszent egy ház azt el végezte hogy a meg állapodot idejüek kik vétekben esnek, hat féle gráditson érik el. a meg igazulásnak kegyelmét. leg elsö kegyelme Istennek valamely bünöshöz a. hogy fel nyittya elméjének szemeit, hogy hidgye mind azt. valami ki vagyon nyilatkoztatva, A. 2. hogy félye az Isten itéletét, A. 3. hogy az Isten irgalmaságában valo reménséget adgyon néki, akristus szenvedésinek érdeme által. A. 4. hogy Isteni szeretetet [902] ólttson beléje. Az 5. hogy meg utáltassa véle abünt, A 6. hogy olyan szándékot olttson beléje. mely a szenttségekhez vezesse. bünei botsánattyának vételére. hogy uj életet élvén. meg tarttsa mind az Isten mind az Anyaszent egy ház parantsolatit.
K Miben áll a meg igazulásnak kegyelme?
F Hogy meg ujitván lelkünknek belsö reszeit. az Isten elött kedvesek lehesünk
K Miben áll abelsö kepen valo meg ujitás?
F A bünöknek botsánattyában, és ajó erkölcsöknek bé oltatásában
K kitsoda ennek a meg ujitásnak akezdete?
F A szent Lélek. a ki is szivünkben jövén lakni abban helyhezteti maradását.
K Mitsoda a haszna ennek a meg ujitásnak?
F A hogy az Istennek barátivá tészen. a kristusnak attyafiaivá, és ditsöséginek örökös társaivá.
[903] K Miképen veszük a meg ujulásnak kegyelmét.?
F A kereszttségben, vagy apenitentzia tartásnak szenttségiben, és némelykor az utolso kenetkor
5 Articulus
Azokrol. a kiknek a kegyelem adatik.
K kiknek adgya Isten kegyelmét.?
F A mit leg bizonyosaban tudhatunk ez iránt. ezek azok.
[904] 1. Az Isten azt akarja hogy minden emberek üdvezüllyenek. és az igazságnak üsméretire jussanak
2. Ezen aközönségesen valo akaraton kivül. hogy mindenek üdvezüllyenek, vagyon még az Istenben hathato akarat., hogy némellyeket közüllök üdvezittse. ugy anyira. hogy valoságal. nem mindenik ember üsméri meg az igazságot, se nem üdvezülnek mindnyájan. nem is adgya mindennek üdvezitö kegyelmit. ugy mint a jóban végig meg maradando kegyelmét. donum perseverantiae
3. Az Isten annak adgya azt a kegyelmét, és közönségesen minden kegyelmit a kinek akarja. és olyan formában a mint néki tettzik, mert ö szabad ajándekival. de mikor kegyelmit nem adgya, vagy azt viszá veszi. mindenkor tsak a véteknek büntetésiért tselekeszi.
[905] 4. Az Isten több kegyelmit adgya a hiveknek. mint a hitetleneknek., de a hivek közöt is némelyeknek többet ád. mint másoknak
K Az Isten miért nem adgya mindennek egyaránt üdvezitö kegyelmét, holot azt akarja hogy mindenek üdvezüllyenek?
F Az Isten az által fényeségel mutattya ki igasságát némellyeken. és irgalmaságát másokon
Magyarázat
Ámbár az Istenben az a közönségesen valo akarat légyen hogy mindenek üdvezüllyenek., de az a kölonösön valo akarat is vagyon hogy meg büntesse a gonoszokot mindnyájan tehát vétkesek lévén az emberek az eredendö vétekért. meg érdemlették az örök kárhozatot az Isten érdemek szerént bánik tehát vélek, mikor meg bünteti, némelyeknek meg kegyelmez irgalmaságából. adván nékik azután a meg igazulásnak, és a végig meg maradásnak [906] kegyelmét. hogy az örök életet el érhesék. másokot pedig el hágy igaságábol a vétekben., és meg engedi abban lévö halálokot. és kárhozattyokot
K Mint hogy az emberek mindnyájan vétekben születnek, mindnyájan vétkesek az eredendö vétekért. miért tészen tehát az Isten egyikével irgalmaságot inkáb. mint amásikával?
[907] F Oh.! ember te kitsoda vagy Isten ellen versengesz.? mondgya szent Pál. mindnyájan vétkesek lévén tehát senki nem panaszolkodhatik., az Isten semmivel sem tartozik nékik, ö szabad mindennel., hogy ha ö inkáb választtya az egyikét mint a másikát. ez olyan titok, a melyet nem lehet meg fogni. hanem azt imádnunk kel szent pálal. mondván. oh' Isten böltseségének és tudományának mélységes gazdagsága. ki mehetet végére az ur akarattyának, [908] vagy ki volt néki tanátsosa, mely igen meg tudhatatlanok az ö itéleti, és meg foghatatlanok az ö utai.
K leheté el veszteni a meg igazulasnak kegyelmét
F Igen is. és ez gyakarta törtenik.
K leheté azt azután viszá nyerni.?
[909] F lehet de nem kel magunknak ez iránt hizelkedni. mert sokszor történik hogy azt viszá nem nyerhetni, igen ritkán tesznek ugy penitentziát a mint kellene
K Mikor veszi el az Isten ezt a kegyelmet az embertöl.
[910] F A meg igazulásnak kegyelmét akor veszi el. mikor az ember halálos vétekben esik. mert az Isten el nem hadgya az embert. hogy ha ö elsöben el nem hagyatatik.
K Mit kel ki hoznunk mind ezekböl.?
F Azt hogy félelemel, és rettegésel. munkálodgyunk üdveségünkért, az Istenben nagy [911] bizodalomal legyünk foglallyuk magunkot szüntelen ajó tselekedetekben., az imádságokban. vígyázunk mindenkor magunkra. és legyünk nagy alázatoságal. az Istennek keze alat.
K Miért kel félelemel munkálodni üdveségünkért?
F Mert az Isten az, aki azt tselekeszi bennetek mind hogy akarjátok, mind hogy véghez [912]vigyétek. az ö ingyen valo jó. kedvéböl. mondgya szent pál. és hogy azt senki nem tudgya ha [913]a szeretetre é meltó. vagy a haragra. mondgya salamon. és hogy a végig meg [914] maradandó kegyelemel. az Isten senkinek sem tartozik.mondgya a tridentinumi Concilium.
K Mit hivsz végig meg maradando. ajandéknak? donum perseverantiae.
F Ez olyan kegyelem mely végig meg maraszt az igaságban. a melyet tsak azoknak adgya [915] Isten. akik szentül halnak meg.
K Rend szerént kinek adgya Isten a végig meg maradando ajándékját. vagy a szent halált?
[916] F Azoknak kik jól éltek. hogy ha azt meg adgya másoknak is, de a ritka tsuda. és azal nem kel magunkot biztatnunk, hanem remellyünk az Isten irgalmaságában.
K Mit kel közönségesen tudnunk a kegyelemröl?
F 1. Hogy a nélkül semmit nem tselekedhetünk az üdveségre. 2. hogy az el nem veszi az embernek szabadságát. 3. hogy azal nékünk nem tartoznak. 4. hogy. az Isten azt meg nem vonnya soha senkitöl hogy ha ugy kérik azt. a mint kel. 5. hogy a minket nem illet hogy az Istennek ez iránt valo titkait visgályuk.
K Rend szerént mitsoda modal veszük az Isten kegyelmét.
F A szenttségek, és az imádság modgya által.
Azok a kik bövebben akarnak tudni és mélyebben a kegyelemröl. el olvashattyák szent Agostonnak. a pelagianusok ellen valo irásit. a tridentinumi Conciliumnak 6. sessioját. A szent pápák leveleit. InnoCentius 1. Bonifacius 2.
II Rész.
A szenttségekröl közönségesen.
Elsö Articulus
Hogy mik legyenek a szenttségek
K Mitsoda a szenttség:?
F Ezen a szón közönségesen olyan látható jelt ertenek, a melyet akristus a mi meg szentelésünkre rendelte
K Miért mondád hogy a szenttségek láthato jelek
F Mert azok ollyan dolgok, vagy tselekedetek., a mellyeket mi láthattyuk, és halhattyuk, mi láttyuk mikor a pap keresztel. hallyuk is mit mond. ez a tselekedet, és azok a szók kegyelmet oltanak annak sziviben. akit keresztel., noha mi azt nem láttyuk.
K Mikor szentek. és kedvesek Isten elöt az emberek.?
F Midön vétkek el töröltetik, és a meg igazulásnak kegyelmét veszik.
K A szenttségek mi formában szentelik meg az embereket?
F ollyan szenttségek vannak melyek az embereket meg szentelik. a kegyelemnek életit adván nékik némellyek pedig meg szentelik öket. meg szaporitván és erösitvén bennek akegyelmet; az elsöket. a halottak szenttséginek nevezik, az utolsokot. az élök szenttséginek
K Mellyek azok a szenttségek. a mellyeket a halottak szenttséginek nevezik?
F A kereszttség. és a penitentzia tartás. és némelykor az utolso kenet
K Melyek az élök szenttsége?
F Mind a több szenttségek, mert hogy haszonal lehesen azokot fel venni, kegyelemben kel lenni.
K A szenttségek nem szerezneké meg más hasznokot a lélekben?
F Vannak olyan három szenttségek. a melyek még azon kivül, olyan lelki belyeget nyomnak a lélekben., a mely el törölhetetlenné lészen, ugyan ezért is nem vehetik azokot töbször fel egyszernél. azok a szenttségek. a kereszttség. a bérmálás, és az egy házi rend.
K A magok erejekböl okozáké a szenttségek. azokot a tsudálatos hasznokot?
F Igen is, de az az erö. nem egyéb hanem a kristus Jesus vérinek, érdeminek, és halálának azokra valo illetése. a melyet közleni akarja velünk az ur. azok a láthato jelek által.
K Mind azok akik a szenttségeket veszik, vesziké azoknak hasznait?
F A szenttségeknek kegyelme azoknak adatik meg, kik azokot illendö készülettel veszik. de a kereszttségnek. bérmálásnak. papi rendnek Caractere meg marad, ha szinte azokot rosz készülettel vennék is fel.
2 Articulus
A szenttségek Számairol. rendeltetésekröl.
ki szolgáltatásokrol.
K Hány szenttség vagyon?
F Hét, a kereszttség. bérmálás, az oltári szenttség, penitentzia tartás. utolso kenet. papi rend, és a házaság.
K A kristus rendelteé mind a szenttségeket?
F Igen is. ezt az Apostoli tradiciobol tudgyuk. de más képen is tsak az Isten rendelheti a szenttségeket mert tsak egyedül ö adhat aláthato jelnek. olyan erött. hogy természet felet valo kegyelmet okozhason
K Miért rendelte a kristus a. hét szenttségeket?
F Hogy az Anyaszentt egy háznak lelki szükségeiröl tenne. és különösön mindenik hivnek. lelki szükségiröl.
A kereszttség tselekeszi. hogy lelki képen születünk, A bérmálás neveltet. és erösit. Az oltári szenttség minket táplál., a penitentzia meg gyogyit. az utolso kenet a jó halálra segit. az egy házi rend. szolgákot.. és pásztorokot ád az Anyaszent egyháznak A házaság. fiakot ád az Anyaszent egy háznak. kik ötet szaporittsák.
K kiknek vagyon hatalmok a szenttségek ki szolgáltatására
F olyan szenttségek vannak, melyek tsak a püspökököt illetik. némellyek a papokot. szükségben pedig minden keresztelhet
K Mitsoda szándékban kel lenni annak. aki valamely szenttseget ki szolgáltat?
[917] F leg aláb az a szándéka legyen. hogy azt tselekedgye. a mit az Anyaszent egy ház tselekeszik., és hogy kegyelemben legyen.
K Hogy ha apap halálos vétekben lévén., igazán szolgáltathattyaé ki a szenttségeket?
F Igen is. noha az olyan pap. aki halálos vétekben vagyon, valamely szenttséget osztogat. /:szükség nélkül:/ ujonnan vétekben esik. mert meg szeplösiti a szent dolgot.
K Az olyan aki halálos vétekben osztogattya ki a szenttséget. kegyelemben nintsen. hogy osztogathat tehát kegyelmet?
[918] F Az aki a szenttségeket osztogattya, tsak eszköz, a kristus általa adgya kegyelmét. a kristus kegyelme pedig nem füg az eszköznek jó. vagy rosz voltátol,
K Az Anyaszent egyhaz miért tészen a szenttségek ki szolgáltatásához sok imádságokot. és Ceremoniakot?
F Hogy meg mutassa 1. a szenttségeknek hasznait. mitsoda készülettel kel azokot venni, és hogy mitsoda köteleségekre adgyák magokot
2. Hogy mind ezeket kérjék az Istentöl. azoknak. kik a szenttségeket veszik.
III Rész
A Kereszttségröl.
Elsö Articulus
Hogy mi légyen a kereszttség.
K Mellyik az elsö szenttség?
F A kereszttség.
K Mit tészen eza szó baptismus?
F Ez a szó a görögböl vétetet, a mely tészen. mártást, mosást, tisztulást
K Miért neveztetik eszerént.
F Mert meg mosa, és tisztittya a vétekböl a lelket
K Mitsoda a kereszttség.?
F olyan szenttség mely el töröli az egész vétket, és a vétekhez tartozando büntetést. és igy az Istennek. és az Anyaszent egy háznak fiaivá teszen.
K Mit értesz az egész vétkeken a melyeket el töröli a kereszttség.
F Azokon értem az eredendö bünt, és mind azokot a melyeket tet valaki kereszttsége elöt, akar mely nagyok legyenek is azok de a kereszttség azokot el töröli,
K Mit értesz a vétekhez tartozando büntetésen?
F Értem a büntetést melyet kel szenvednünk a vétekért vagy ezen, vagy a más világon, ideig vagy örökké. hogy eleget tegyünk az Isten igaságanak.
[919] K Nem tartozunké tehát már eleget tenni az Isten igasságának a mi kereszttségünk után.?
F Nem, mert ebben a szenttségben meg botsátatot nekünk mind a bün. mind a büntetés valamég uj vétekben nem esünk.
K Miképen leszen meg a kereszttségben ez az egészen valo botsánat?
K Ugy hogy az Isten ingyen valo irgalmaságábol reánk fordittya egészen a kereszttségben akristus erdemeit, a melyekért egészen meg botsátatnak büneink a büntetésel együt.
K A tudatlanság. a rosz kivánság, a testi. és lelki nyavalyák. ahalál., ezeket az eredendö vétek okozta. a kereszttség el törlié ezeket?
[920] F Mind ezeket el nem kerülheti az ember, Adamtol fogvást. a kereszttség ezeket el nem töröli, az emberek tsak a fel tamadás után menekednek meg ezektöl.
K Miért nem tette az Isten az embert a kereszttség által abban az állapotban a melyben volt Adam esete elött?
F 1. Mert a neki nem tettzet, öszabad meg adni. vagy meg nem adni a mi neki tettzik. és azért nem lehet panaszolkodni. 2. az Isten azt akarta, hogy az ember mindenkor meg emlékezék [921] hogy mitöl eset el. hogy ez a föld néki szamkivetésül lenne. és hogy it. bujdosásban. alázatoságban. és felelemben élyen.
K Miképen tészen minket akereszttség Isten fiaivá?
F Az uj élet által. melyet ád akristusban, amely uj élet olyan állapotban tészen hogy az Istent [922] Atyánknak nevezhettyük, és menyet ugy tekinthettyük, mint örökségünket, ez az uj élet a kegyelemnek élete, mely minket az Istenhez kaptsol. a hit, reménség, és a szeretet által,
K Miért mondod azt, hogy ez az uj élet akristusban adatik nékünk,?
F. 1. Mert tsak ö általa. és az ö érdemiért vehettyük az uj életet. 2. mert a kristus lelke. melyet a kereszttségben veszük, hogy bennünk lakjék. kezdete ennek az életnek, 3. mert akristus lelkének bennünk valo lakása. akristusal. ugy meg egyesit, hogy ugy mondván. egyek vagyunk [923] véle, vagy is inkáb ö éll. mi bennünk. és mi azö tagjai vagyunk.
K Miért teszen minket olyan állapotban ez az uj élet hogy az Istent Atyánknak nevezhettyük, és a menyet ugy tekénthettyük mint örökségünket.?
[924] F Mert meg egyesitvén minket a kristusal. azért az Isten fiainak fogad. örökösinek tészen. és a kristusnak örökös társaivá.
K Miképen tészen akereszttség az Anyaszent egyház fiaivá?
[925] F Mert atöb hivek közé számláltatván szabadságot ád a szenttségekel valo élésre. és részeseké tészen az Anyaszent egy ház lelki hasznaiban
K Mit okoz meg más egyebet is bennünk a kereszttség.?
[926] F A lelket olyan lelki bélyegel bélyegezi meg. a mely soha el nem törötethetik. ez okáért is vagyon hogy tsak egy szer adgyák fel a kereszttséget, és töb ször nem
2 Articulus
A keresztelésröl.
K Miképen adgyák fel a kereszttséget?
F Három szor természet szerént valo vizet öntenek kereszt formára arra, a kit keresztelnek., mondván ezeket a szokot, Én tegedet keresztellek. Atyának † és Fiunak † és szent † lélek Istennek neveben..
Még más két féle képen is lehet keresztelni.
1 Haromszor termeszet szerént valo vizben kel mártani azt a kit keresztelnek, mondván a mártáskor. Én tégedet keresztellek Atyának. † és Fiunak. † és szent † Lélek Istennek nevében
[927] 2 Három természet szerént valo vizet hintvén a gyermekre. mondván ezeket a szokot az elsö hintéskor Én. tégedet keresztellek. Atyának † és Fiunak † és a szent † Lélek Istennek nevében a harmadik hintéskor
[928] K Honnét tudgyuk hogy ez a három féle keresztelés jó.?
F A traditiobol, mert az irás a mártásal valo kereszttségröl tészen emlékezetet
K Melyik közönségeseb ezen három féle keresztelés közöt.?
F Az elöt a mártásal valo keresztelés közönségeseb volt., mostanában pedig az a szokás. hogy vizet öntenek annak fejére. akit keresztelnek
K Miért mondád hogy kereszt formára kel háromszor vizet önteni, vagy háromszor mártani., vagy háromszor vizet hinteni arra akit keresztelnek?
F Mert az Anyaszent egy ház mindenkor e szerént tselekedet. az Apostoloktol fogvást A szent Háromságnak emlékezetire. de nem tekénti ugy azt a szokást, mint ha azon állana a kereszttségnek igazán valosága, mivel. ha tsak egy szer töltenék is avizet. és nem kereszt formára a kereszttség jó volna
K. Mitsoda vizel kel keresztelni?
[929] F olyan vizel. melyet arra a végre szentelték meg, de szükségben minden féle viz jó. tsak termeszet szerént valo legyen. ugy mint a folyo viz. forrás. kut, esö. tó. viz, emind jó. tsak tsinált viz ne legyen.
K Mikor keresztelnek mitsoda részire kel a gyermeknek önteni?
F A fejire a menyiben lehet, de a kereszttség jó lesz ha más részire töltik is avizet
K Leheté két szemelynek keresztelni, hogy egyik a vizet tölttse. a másika ezeket a szokot mondgya. Én tégedet keresztellek. &c.
F Nem. aki a vizet tölti. annak is kel ezeket a szokot mondani.
K Leheté elsöben avizet tölteni. és azután mondani ell. a kereszttséghez valo szokot?
F Nem lehet . mert mikor a vizet töltik. a szokot is akor kel a töltéskor el mondani, más képen a kereszttség nem volna jó.
K kellé különösön meg nevezni a szent Háromságban lévö személyeket?
[930] F Igen is. különösön kel meg nevezni az Atyát, a Fiat, és a szent Lelket, a három személynek nevében kel keresztelni,
K Kitsodák azok akik keresztelhetnek.?
F A püspökök. papok. és némelykor a diaconusok is. ezek keresztelhetnek egyedül az Anyaszent egy ház Ceremoniáival, de szükségben, minden ember. és aszony keresztelhet., akar mely keresztyeni valáson lévö keresztelhet. tsak hogy valojában tselekedgye ezt a szent dolgot.
K Honnét tudgyuk azt hogy minden ember, aszony,, és eretnek keresztelhetnek.?
F Azt a traditiobol, és az Anyaszent egy ház szokásibol tudgyuk. a szent irás eröl nem szól,
K Az Isten miért akarta hogy mindenek keresztelhesenek.
F Az Isten mindenben el követheti akarattyát. és olyan eszköz által adhattya kegyelmit a mint néki tettzik.
2 Az Isten jóságábol. tselekedte. azt. hogy minden keresztelhesen. azért hogy minden könnyen fel vehesse ezt a szenttséget a mely nélkül lehetetlen üdvezülni.
K Mikor szükségben egy nehany féle személy találkozik a keresztelésre. melyikét kel inkáb arra választani?
F Az egy hazi renden valokot inkáb kel arra választani, mint sem a vilagiakot, a Catholicusokot. inkáb mint sem az eretnekeket., a férfiakot, inkáb mint sem az Aszonyokot.
K Egy Atya. vagy Anya meg keresztelhetié a maga gyermekét?
F Igen is meg, de igen nagy szükségben. lehet a meg, más képen nem lehet. a kereszttségben valo lelki szövettség miat, és ugy, hogy ha nalokon kivül ót más Catholikus nem találkoznék.
Magyarázat
Az Anyaszent egy ház törvénye szerént lelki szövettségben esik az, aki keresztel. azal. akit keresztelt. ugy hogy a ki keresztel., meg nem házasodhatik azal a kit keresztelt; sem annak [931] Annyával. vagy Attyával., hogy ha pedíg az Atya, vagy Anya, nagy szükség nélkül meg keresztelnék gyermekeket erre a lelki szövettségre valo nézve. a melyik a kettö közül meg keresztelte a gyermeket., a püspök engedelme nélkül. nem kivánhattya a másikátol. azt, a mire köteledzi a házaság. noha azt nem kel egy mástol meg tagadni.
K A szent irás mondgyaé hogy meg kel keresztelni a gyermekeket?
F Azt nem mondgya tellyeségel, nem is tudgyuk másként hanem atraditiobol. és az Apostoloktol fogvást az egész Anyaszent egyháznak szokásibol.
K Mítsoda helyen kel keresztelni?
F A keresztelésnek a helye. a parochiális templom. és kinek. kinek a maga parochialis templomában kel fel venni a kereszttséget, de szükségben mindenüt keresztelhetni.
3 Articulus.
A kereszttségnek szükséges voltárol; és akereszttség
nélkül meg holt gyermekekröl.
K A kereszttség tellyeségel szükségesé az üdveségre.?
[932] F Igen is. ezt a traditiobol és a kristus szavaibol tudgyuk. a kí is azt mondgya. Ha valaki nem születendik viztöl és szent lélektöl, nem mehet bé az Isten országában.
K Ez a szükség ugy tekintié a gyermekeket. valamint a töb embereket?
[933] F Igen is. az Anyaszent egy ház mindenkor igy értette, és tanitotta. és ezeken a szókón a gyermekeket is érti. valamint a több embereket. Ha valaki nem születendik
K Mi okoza a kereszttségnek ezt a nagy szükséges voltát?
F A hogy akereszttség egyedül valo orvosága az eredendö véteknek., mivel míg az ember az alat vagyon, az ördög hatalma alat vagyon. a menyekben nem mehet.
K A kereszttség nélkül meg holt gyermekek el kárhoznaké.?
F örökösön el vannak rekesztve az Istentöl. ez is leg nagyob kinnyok az el kárhozot lelkeknek. de az Anyaszent egy ház semit nem végezet ez iránt. hogy miképen szenvednek., sem a szent irásbol., sem a traditiobol. ez iránt bizonyost nem tudunk. a theologusok is ez iránt egy másal meg nem egyeznek
Magyarázat.
A kristus azt mondgya az Évangyéliumban. hogy minden emberek az ö itélö széki eleiben mennek az itéletre. a jók az ö jóbb keze felöl lesznek. és a gonoszok a bal keze felöl. azok akik a jóbb keze felöl lesznek. az örök bóldogságban mennek abal keze felöl valok pedig az [934] örökké valo tüzre. az ördögökel. a kereszttség nélkül meg holt gyermekek meg itéltetnek valamint atöbbi. emberek. mivel nem láttyuk hogy a kristus különös helyt rendelt volna nékik, [935] a mely se jóbb, se bal keze felöl nem volna. ugy tettzik hogy szent János mond valamit erre a kérdésre. az ö látásiban., hogy tsak azok mennek bé menyekben, a kik bé iratattak az életnek könyvében. és másut., valaki nem találtatot bé irva az életnek könyvében. a tüznek tavában [936] vettetik., tehát a gyermekek kik kereszteletlenül halnak meg. nem irattak bé az életnek könyvében, szent Agoston erre valo nézve azt mondgya, hogy a kereszttség nélkül meg holt gyermekek szenvedik a tüznek büntetésit, de a leg gyengéb büntetést. omnium mitissimam. szent fulgentius hasonlo gondolatban volt, a szent Atyák eröl világosan nem beszélettenek. se a theologusok erröl egyet nem értenek. a mi bizonyos ebben a dologban a hogy nem boldogok és az Istentöl valo örökös el rekesztetések. nékik leg nagyob kinok.
K Hány féle kereszttség vagyon.?
F Három. vizel valo kereszttség. kivánatal valo kereszttség. és vérel valo kereszttség.
K Mit értesz a vizel valo kereszttségen?
F Értem azt a kereszttséget a mint szoktak közönségesen keresztelni.
K Mit értesz akivánságal valo kereszttségen?
F Értem azt a buzgo kivánságot, a melyel kivánná valaki fel venni a kereszttséget, és a mikor a tellyeségel nem lehet.
K Ez a buzgo kivánság elegendöé az üdveségre?
[937] F Az olyan ember aki meg nem keresztelkedhetvén ezel abuzgo kivánságal meg hal., hogy ha ez a kivánság szeretettel. és igazán valo, az olyan mint ha akereszttséget fel vette volna., és üdvezül. az Anyaszent egyház mindenkor eszerént hitte és tanitotta
K Mit értesz a vérel valo kereszttségen?
[938] F Ertem a martyrságot mikor valaki halált szenved. a kristusért. kereszttsége elött. ezt vériben valo keresztelesnek nevezik.
K Az olyan kisdedek kik halált szenvedtek kereszttségek elött. üdvezülteké.?
[939] F Az Anyaszent egy ház azokot tiszteli mint martyrokot erre valo nézve. mindenkor szentelte az apro szentek innepét. a mint ki tettzik szent Agoston. irásibol
K leheté töbször egyszernél fel venni a kereszttséget?
F Nem lehet. igen nagy vétek azt meg keresztelni, a ki az Anyaszent egy ház. szokása szerént mar meg volt keresztelve.
K Mit kel tehát tselekedni mikor kételkednek valaki kereszttségiben.?
F Mikor nagy ók lehet akételkedésre akor meg lehet keresztelni. ilyen formában. hogy ha te meg nem vagy keresztelve. Én tégedet meg keresztellek. Atyának. &c.
Régenten meg keresztelték Conditio nélkül az ollyat akinek kereszttségéröl semmi bizonyság nem volt. a Conditio alat valo keresztelés nem régi szokás.
K. leheté el veszteni a kereszttségnek kegyelmit?
F Igen is lehet ahalálos vétekel. a melyet el veszteni nagy nyomoruság.
K Mit kel tselekedni mikor azt el vesztették.?
F Nintsen más orvosága annak. hanem a penitentzia tartáshoz kel folyamodni.
4. Articulus
A kereszt Atyákrol. és Anyákrol.
K Miért adnak kereszt Atyát. és Anyát annak. akit keresztelnek.?
F 1. Hogy a templomban bé mutassák azt. akit meg kel keresztelni. 2. hogy nevet adgyanak, és [940] bizonysági legyenek meg kereszteltetésinek. 3. hogy helyette felellyenek a templomban., és mint egy felellyenek is arol. hogy végben viszi az ígereteket. melyeket tesznek helyete.
K Leheté minden féle személy kereszt Atya. vagy Anya.
F A kereszt Atyának vagy Anyának. jó Catholicusnak kel leni. a vallást jól kel tudni., jó erkölcsüek legyenek, és ne légyen. közüllök valamelyik. se Attya. se annya annak akit akereszt viz alá tartanak
K Miért kel Catholicusoknak lenni a kereszt Atyáknak. és Anyáknak?
F Mert azok kik az Anyaszent egyházon kivül vannak, nem ajánlhatnak néki fiakot, nem is felelhetnek helyettek. mert az Anyaszent egyház nem közösül az eretnekekel imádságiban
K Mit kel tudni a kereszt Atyáknak. és Anyáknak.?
F Kel nékik tudni a hitnek. ágazatit.. az Isten és az Anyaszent egy ház parantsolatit., azt is. hogy ö magok mitsoda ígéreteket tettek volt kereszttségekor. mert azokra tartoznak meg tanitani fiokot. hogy ha pedig azokot magok nem tudgyák. hogy tanithatnak azokra másokot
K Miért kel a kereszt Atyáknak. és Anyáknak. jó erkölcsüeknek lenni?
F Mert az Anyaszent egyház bé nem veszi az olyan felelököt. kik botránkoztato életet élnek, mivel nem lehet másokért jól ellene mondani az ördögnek. az ö pompáinak., és szolgálattyának, hogy ha ö magok elsöben ezeknek ellene nem mondanak tselekedetekel.
K. Míért hogy az Atya. vagy Anya, nem lehet kereszt Attya, vagy Annya. a magok saját gyermekeknek.
F Azért a lelki szövettségért a melyben esnek akereszt Atyák. és Anyák. a kereszt fiokal., vagy leányokal. és azoknak Attyokal. és Anyokal., ettöl is vagyon hogy a kereszt Atya, vagy Anya [941] meg nem házasodhatik akereszt fiával. vagy leányával., se azoknak attyokal. vagy anyokal. még sokan azt is tarttyák. hogy ha egy atya, vagy anya a kereszt viz alá tartaná gyermekét, szükség nélkül hogy a házaságbéli szabadságal. nem élhetnének engedelem nélkül.
K A kereszt Atyák. és Anyák ebben alelki szövettségben esneké akor, mikoron a kereszttségnek tsak a ceremoniáit adgyák fel.?
F Nem hanem tsak akor, mikor a kereszttséget Cérémoniával adgyák fel.
K Mitsoda a kereszt Atyák. és Anyák. hivatallyok akereszt fiokhoz. és leányokhoz.?
F 1. A kereszt fiokot, vagy leányokot szeretniek kel. valamint lelki gyermekeket 2. vigyázanak neveltetésekre. és ha szüléjektöl meg válnak ök magok nevelyék. 3 annak idejében meg bérmáltasák. 4. meg magyarázák nékik az igéretet melyet tettek helyettek. kereszttségekor. és azt vélek meg tartassák. 5. imádkozanak érettek
5 Articulus
A Kereszttségnek Cérémoniáirol.
K Miért álittya meg a pap a templom ajtaja elött azt. a kit keresztelni visznek.?
F Azért hogy nem érdemes a bé menetelre, az eredendö vétekért. a melyért a sátánnak birodalma alat vagyon.
K Miért fuval reája a pap?
F Hogy az ördögöt el üze. a szent Léleknek erejével a melyet az Isten fuvallásának nevezik., kereszt formára fuval a gyermekre., azért hogy azal meg mutassa hogy a meg feszitetet kristusnak érdeme által kel el üzni az ördögöt.
K Miért vett keresztet a gyermek homlokára?
F Azért hogy meg ne pirullyon, hanem ditsekedgyék. a kristus keresztében
K Mit tésznek ezek a szók. ditsekedni a kristus keresztében vagy meg pirulni a kristus keresztiért.
F A kristus keresztiben valo ditsekedés a, hogy meg valyuk nyilván. hogy keresztyének vagyunk, és hogy a keresztyéni tselekedeteket is félelem nélkül mivellyük, meg pirulni pedig a kristus keresztiért a. midön szégyenellyük keresztyeneknek mutatni magunkot., és annak tselekedetit is szegyenellyük
K Miért tsinál keresztet a pap a gyermek melyére?
F Azért hogy szerese a keresztet, és minden reménségit a meg feszitetet kristusban vesse.
K Mit tesznek a több keresztek is a melyeket vett a pap a gyermekre?
F. Azt teszik hogy a kereszttség minden erejét a kristus keresztétöl veszi. és azö szenvedésének. erdemétöl.
K Miért adgyák a gyermekre valamely szentnek a nevét.?
F Azért hogy annak a szentnek példáját kövesse. és a kristus mellet valo gondviselöjének tarttsa.
K Miért exorcizállya apap anyit a gyermeket?
[942] F Hogy el üze tölle a gonosz lelket, a kinek hatalma alat volt az eredendö vétekért
K Miképen nevezi az Anyaszent egyház. azokot kiket keresztelni visznek?
[943] F Azokot Catéchuménusoknak nevezi.
Magyarázat
Ez a szó Catechumenus. görög szó. a mely olyan személyre értödik. akit tanitanak. Catechizálnak. az elött az Anyaszent egy házban hoszas oktatásokal készitették a kereszttségre a keresztelni valokot, azok sokan is valának. azokot Catechistáknak. vagy Catechuménusoknak nevezték. mostanában is eszerént nevezik mind azokot kik keresztelni valok., noha a gyermekek ne légyenek is alkalmatosak atanulásra.
6 Articulus.
Ismét a kereszttség Ceremoniáirol.
[944] K Miért tészen sót a pap a gyermek szájában?
F A jelenti a böltseséget melyet néki kér az Anyaszent egy ház.
K Miért tesznek néki nyálat az orrában. és fülében?
F Ezel a kristus példáját akarják követni, aki nyálával. gyogyittá meg a némát,, és siketet; az Anyaszent egy ház. azt kéri az Istentöl hogy a Catechuménusoknak nyitva legyenek fülei az igazságra, és hogy éreze annak kedveségit
K Miért mondattyák el a hiszek egy Istent. akereszt Atyákal. és Anyákal?
[945] F Azt a gyermek helyet mondgyák el. a melyet magának kellene el mondani. ha arra alkalmatos volna mivel az Anyaszent egy ház tsak azokot kereszteli meg a kik akristusban hisznek.
K Miért viszik bé a templomban a gyermeket midön a hiszek egy Istent mondgyák?
F Meg akarják azal mutatni hogy tsak az igazán valo hitt tétel által. érdemellyük bé menni a szent egy házban.
K Mitsoda igéreteket tétetnek a gyermekekel.?
[946] F Arra kénszerittik hogy ellene mondgyon a sátánnak, az ö pompainak. és tselekedetinek. és hogy fogadgya fel. a kristust követni., ezeket az igéreteket a kereszt Atyák, és Anyák teszik a gyermek helyet. de ha nagyot keresztelnek magának kel felelni.
K Miért kiványák ezeket az igéreteket?
F Mert a kereszttség. az Isten. és az ember közöt valo szövettség, a melyben az Isten örök életet igér azoknak kik meg keresztelkedvén. hüségel meg tarttyák igéreteket. az ember is arra igéri magát. hogy ellene mond a sátánnak, pompainak. és tselekedetinek. és hogy akristust igyekezik követni.
K Mitsoda az értelme ezeknek az igéreteknek.?
F Ellene mondok a sátánnak. az az. hogy az ö birodalma alol el álok, és azt el hagyom. Az ö pompáinak. az az, avilág hejában valoságinak, Az ö tselekedetinek az az. avéteknek. Hiszek akristusban. &c. az az. hogy tsak egyedül. akristushoz akarom magamot kaptsolni. minden ki nyilatkoztatot titkait hinni, akarom, tudomanyát. és példáját követni az ö tanitványi közöt akarok lenni, ötet is veszem mesteremnek.
K szükségesé némelykor meg ujitani akereszttségben tett ígereteket?
F Gyakorta szükséges. azért hogy meg láthasuk miben mulattuk el azokot, de föképpen illyen állapotokban szükséges. 1. mihelyt anyira valo esze lehet agyermeknek hogy arol gondolkodhatik. 2. minek elötte abérmálást fel vené. 3. az elsö Communio elött, 4. husvét, és pünkösd elöt valo napokon minden esztendöben, 5 a kereszttségnek minden esztendönként valo elö fordulásakor. és halála oráján.
K Tartozunké meg tartani azokot az igéreteket melyeket tettek helyettünk a kereszt Atyák., és Anyák. a kereszttségben.
F Igen is tartozunk. mivel azon igéretre valo nézve adta az Isten a kereszttségnek kegyelmét.
A kereszttségben tett igéretek meg ujjitásoknak formája.
Hiszek egy Istenben, mindenhato Atyában, menynek és földnek teremtöjében,. és akristus Jesusban ö egy Fiában. Isten. s' emberben. ki a kereszt által az embereket meg váltotta, És a szent Lélekben, hiszem a közönséges Anyaszent egy házat, a szenteknek egyeségét., abünöknek botsánattyát, a testnek fel támadását. és az örök életet., szivemböl ellene mondok az ördögnek. az ö pompainak. és tselekedeteinek, az az, avilági hejában valoságoknak, és avétkeknek, akristushoz akarom egyedül magamot kaptsolni, és ötet követni, és egyedül ö érette akarok élni és halni. Atyának. Fiunak, és szent Lélek Istennek nevében Amen
7 Articulus
Ismét a kereszttség Ceremoniáirol.
[947] K Mit jelent a, hogy a gyermeknek vállát, és melyét meg kenik?
F Ez a kenet jelenti a kegyelmet, mely akeresztyént a lelki életben valo munkáiban. és hartzaiban meg erösitti,. és néki kedvesé, és könyüé tészi akristus terhét..
K Miért kérdezik a Catechumenustol. hogy ha akaré meg keresztelkedni.?
F Mert az Anyaszent egy ház tsak azokat kereszteli meg akik azt kérik és kivánnyák.
K Hiszem agyermekek azt nem kérhetik
F Ugyan azért is rendelte az Anyaszent egy ház akereszt Atyákot. és Anyakot., hogy azt kérjek és felellyenek helyettek.
K Mit jelent a. mikor akereszttség után meg kenik a gyermek fejit.?
F Az a kenés jelenti, hogy a kereszttség valamenyiben ötet pappá és királyá teszi.
Magyarázat
[948] Szent Péter azt mondgya. akeresztyének felöl. Ti pedig választot nemzettség kiralyi papság. szent nép vagytok. a mely egyeségben vagyunk a kristusal, a részesit minket az ö papságában. [949] és kiralyságában., más képen is el lehet mondani hogy papok vagyunk, mivel tartozunk az Istennek szüntelen ajánlani magunkot valamint szent pál mondgya., hogy mi királyok vagyunk a hatalom által. a melyel a kegyelem eröt vétet velünk rosz hajlandoságinkon., egy szoval. arra rendeltettünk hogy akristusal. örökké uralkodgyunk, és hogy vele együt örökké ajánlyuk az Istennek. a magunkbol álló áldozatot menyekben
Mindent valamit az Anyaszent egy ház. meg szentel az Istennek, a szent olajoknak kenetivel szenteli, amint ezt meg láttyuk ezután. a keresztyenek az Istennek szenteltettek tehát. akenet által, ök az Isten templomi. tartoznak azért szent életyekel. meg felelni a meg szenteltetések szenttséges voltának..
K Mit jelent a fejér ruha melyet adnak a gyermekre kereszttsége után..?
F Jelenti a kereszttségnek ártatlanságát., a melyet meg kel néki holtig tartani.,
Magyarázat
Régenten fejér ruhát adtanak azokra akiket meg kereszteltenek, hogy a kereszttség ártatlanságát jelenttse. és hét napig kelletet azt viselni; azon idö alat az Isteni szolgálatokon jelen voltanak., és minden nap Communicáltanak a mise alat., a melyet is ö érettek mondották., valamint ekitettzik arégi imádságokbol., a melyeket mostanában is mondgyák., [950] azért is hitták azt a vasárnapot. a melyen le tették a fejér ruhát. és a rend szerént valo köntöst vették fel. magokra, Dominica post albas és még mostanában is azt nevezik Dominica in albis. fejér vasarnap. a mely fejér ruhát teritnek mostanában agyermek fejére keresztsége után. a fejér köntös helyet vagyon
K Miért adnak égö gyertyát annak kezében. akit meg kereszteltek?
F Hogy azal meg mutassák néki. hogy a fénylö jó erkölttsök, és a buzgó Isteni szeretet által, [951] mint egy. egö világoságnak kel néki lenni.. ugy világoskodgyék a ti világoságtok az emberek elött. hogy lássák ati jó tselekedetiteket és ditsöittsék. az Atyátokot. ki menyekben vagyon mondgya az ur.
K Mind ezek. a kereszttség elött, és a kereszttség után valo Ceremoniák régieké az Anyaszent egy házban?
F El lehet itélni azoknak régiségeket, mivel mind azokot a szent Atyák irásiban meg [952] találhatni. és még ök is azt tarttyák, hogy az Apostoloktol maradtanak., akik pedig erröl bövebben akarnak tudni, meg talállyák a josefus vicecomes auctor könyvében, a melynek titulusa observationes Ecclesiasticae de antiquis baptismi ritibus et Ceremoniis.
IV Rész
A Bérmálásrol
Elsö Articulus
Hogy mi légyen a bérmálás
K Melyik a második szenttség?
F A bérmalás.
K Mitsoda a Bérmálás?
F Ez olyan szenttség a mely szent lelket ád, a meg keresztelteknek. hogy öket meg erösittse ahitben, és tekélletes keresztyéneké tegye.
K Miért mondád hogy a bérmálás szenttség?
F Mert ez olyan láthato jell melyet a kristus rendelte a mi meg szentelésünkre
K Honnét tudgyuk hogy a bérmálást szenttségül rendelte volna akristus.?
F Azt mi a szent irásbol. és a traditiobol tudgyuk. mert senki más a kristuson kivül nem rendelhetet új törvénybéli szenttséget
K Mitsoda láthato jell vagyon a bérmálásban?
F A kézel valo illetés, a szent olajal valo meg kenés. és a püspök szavai.
K Honnét tudgyuk hogy a kézel valo illetésel és a szent olajal valo meg kenésel szent Lélek adatik?
F Azt a szent irásbol. és a traditiobol tudgyuk. mivel a szent irás egy nehány helyt mondgya. [953] hogy a kereszttség után, az Apostolok szent Lelket adtanak azoknak, a kiknek a fejekre [954] tették kezeket., Akor reájok teszik vala kezeket. és el veszik vala a szent Lelket. A kereszttségek tudományának, a kezek fel vetésének is. és a holtak fel támadásanak. és az örök itéletnek mondgya szent pál.
K A szent irás teszené emlékezetet a szent olajjal valo meg kenésröl. és bermálásrol.?
[955] F Szent pál eszerént tészen erröl emlékezetet. A ki pedig meg erösit minket veletek. akristusban. és aki meg kent minket az Isten. de ezt leg inkáb atraditiobol tudgyuk, mivel az [956] Anyaszent egy ház mindenkor ugy tartotta., hogy a püspökök az Apostolok helyében következvén, hatalmok vagyon a szent Lelket osztogatni az ujonnan meg kereszteltetteknek., vagy a kezekel valo illetés által, vagy a szent kenet által. vagy mind a kettö által egy szers mind.
K Miért nevezik ezt a szenttséget Confirmationak.?
F Mert meg erösitti ahiveket akereszttség által vett életben.
2 Articulus.
A Bérmalásnak hasznairol. és a szent Lélek
ajándékirol.
K Mitsoda hasznot szerez alélekben abérmalás?
[957] F Elöször azt hogy. a szent Léleknek kegyelme meg erösitti alelket akülsö vagy belsö kisértetek ellen. és minden ajándékiban közösé tészi,, másodszor olyan bélyeget nyom alélekben valamint akereszttség., a mely soha el nem töröltethetik. ugyan azért is nem szabad töbször egy szernél fel adni ezt a szenttséget,
K Mit hivsz külsö kisérteteknek?
F Az üldözéseket, gyalázatot, bestelenséget, és mind azokot, valamit az ördög indithat, és szenvedtethet az keresztyénekel., hogy meg tántorithasa hitekben, és jó erkölcsökben.
K Mit hivsz belsö kisérteteknek?
F Azokon értem arosz kivánságokot melyek gyarloságunk miat bennünk fel támadnak., és a melyeket az ördög neveli intselkedésivel., és a világ., rosz példa adásával
K Miképen ád nékünk a szent Lélek erött. hogy ellene álhasunk ezen kisérteteknek?
F Neveli és tekélletesé tészi bennünk az Isteni szeretetet
K Mellyek a szent Lélek ajándéki?
[958] F A szent Irás hetet nevez, ugy mint. a bölcseség. Értelem. tanáts, erö, tudomány., buzgoság. és Isteni félelem.
[959] A bölcseség. a szent Léleknek olyan ajándéka. a mely el vonván minket a világtol. tsak egyedül az Isteni dolgokot szereteti velünk.
[960] Az Értelem olyan ajándéka. a mely meg érteti velünk a vallásnak igazságit. és titkait.
A Tanáts. olyan ajándéka. mely mivelünk mindenkor azt választattya, a mi leg inkáb szolgálhat az Isten ditsöségire. és a mi üdveségünkre
[961] Az erö olyan ajándéka. a melyel meg gyözük azokat az akadályokot, melyek támadnak üdveségünk ellen.
[962] A tudomány olyan ajándéka, mely meg mutattya azt az utat a melyen menyekben mehetünk. és velünk el kerülteti a veszedelmet
[963] A buzgoság olyan ajándéka, mely mivelünk örömest és könyen végben viteti mind azt, a mi az Isten szolgálattyára valo.
[964] Az Isteni félelem olyan ajándéka, mely szivünkben Istenhez valo tiszteletet ólt: elegyesen szeretettel. és a mely félelemben tart minket, hogy valamiben az ö kedvetlenségiben ne esünk.
K Vagyoné valamely külömbség akereszttség és a bérmálás bélyegi közöt?
[965] F A kereszttségben az Isten Fiának bélyegit veszük. a bérmálásban az ö vitézinek bélyegit, az elsö tselekeszi hogy az Istené vagyunk. a másika, hogy érette vitézkedünk.
3 Articulus
Hogy ki adgya fel a bérmálást., annak szükséges voltárol.
és hogy mitsoda készületel kel ahoz járulni
K kinek vagyon hatalma abérmálást fel adni?
F Tsak egyedül a püspöknek., ezt a szent irásbol, a traditiobol, és az Anyaszent egy ház el [966] végezésiböl tudgyuk.. A szent irásbol láttyuk, hogy az Apostolok szent lelket adának azoknak, a kikre kezeket tévék, akik már akristus nevében meg valának keresztelve.
[967] A traditiobol azt láttyuk., mivel ez mindenkori szokása volt az Anyaszent egyháznak., és a szent Atyáknak eröl valo bizonyság tételit bövön láttyuk. szent Cyprianus. szent Chrysostomus. szent Hieronimus szent Innocentius papa.
Az Anyaszent egy ház ezt el is végezte a tridentinumi gyülésben
K kitsodák azok. kik fel vehetik abérmálást.?
F Mind azok kik meg kereszteltettek, és meg nem bérmáltattak.
K A gyermekek kik még az okoságnak idejére nem jutottak meg bérmáltathatnaké?
F Az elött meg bérmálták még a kisdedeket is, és midön a püspök keresztelt abérmalást is mindgyárt fel adta. de ezt a szokást már most nem tarttyák, anap nyugoti Anyaszent egy [968] házban., agörögöknél még most is akereszttség után mindgyárt meg bérmályák agyermekeket, a Romai Anyaszent egy ház való jóvá hagya ezt a szokást. de nem követi.
K Mitsoda idejében kel annak lenni akit meg bérmálnak. a mostani szokás szerént?
F szükséges hogy az okoságnak idejét el érje, azért hogy nagyob haszonal. vegye fel ezt a szenttséget 2. mivel abban az idöben kezdödnek a kisértetek az erö vételre is akor vagyon nagyob szüksége. 3.mert üsmerettségel vévén fel ezt a szenttséget, arra reá emlékezik, és kétszer. fel sem veszi.
K Leheté meg bérmálni ahaldoklo bérmálatlant
F Igen is lehet. eszerént is tselekedet mindenkor az Anyaszent egy ház. az olyan helyeken, ahol püspökök vanak.
K Mitsoda készülettel kel fel venni ezt a szenttséget?
F Kegyelemben kel lenni, az az. akereszttségnek ártatlanságát meg kelletet tartani, vagy is leg aláb azt helyre hozni a penitentzia tartásal. 2. kel tudni a hitnek fö ágazatit. 3 éhomra kel azt fel venni.
K szükségesé abérmálas az üdveségre?
F A bérmálás nélkül is lehet üdvezülni, de vétkeznének. hogy ha azt fel vehetnék. és fel nem veszik. vagy azt semminek tartanák, mert olyankor az Istennek, és az Anyaszent egy háznak nem engedelmeskednének, akinek is az, az akarattya hogy minden keresztyén meg bérmáltasék., de ezen kivül is nagy segittségtöl fosztanák meg magokot az üdveségre ha azt el mulatnák
4. Articulus.
A Bérmálás Cérémoniáinak magyarázattya.
K Miképen adgyák fel a bérmálást?
[969] F A püspök a fejére tészi akezét annak akit bérmálni akar; és azután az olajban mártván ahüvelykét keresztet tsinál annak homlokára, és az imádságot el mondgya.
K Mit tészen ez a szó Chrisma.?
F E görög szó lévén kenetet tészen
K Mitsoda a szent Chrisma.?
F Ez olaj magbol valo olaj. elegyes balsamumal. ezt a püspök Ceremoniával szenteli meg.
K Az olajnak és a balsamumnak. vagyoné valamely titkos értelme.?
F Az olaj természet szerént lágyitó. és erösitö. ezel azt akarják velünk meg értetni; hogy a szent Léleknek kegyelme meg enyhitti azt. a mi aparantsolatban nehéz volna, és meg is erösit. annak végben vitelére. abalsamum pedig az ö jó illattyával. meg nem engedi a rothadást., ezel azt akarják velünk meg értetni, hogy a szent Lélek kegyelme meg oltalmaz minket a vétektöl, és hogy jó példa adásinkal. el hinteti velünk a kristusnak jó illattyát.
K Miért keni meg a püspök. a homlokot?
F Azal meg akarja mutatni, hogy nem kel meg pirulni az Évangyéliumért, és hogy ez a szenttség bátorságot ád arra. hogy vallást tegyünk akristus hitéröl életünk vesztésivel is.
K Miért keni meg kereszt formára?
F Azal azt akarja velünk meg értetni, hogy a kristus keresztében ditsekedgyünk, mely eszköze volt válttságunknak.
K A püspök miért tsapja meg egy kevesé az ortzáját annak akit megbérmált?
F Hogy neki békeséget kiványon. ugyan azért is mondgya., pax tecum. bekeség veled. azt is el mondhatni hogy ezen Ceremonia által. az Anyaszent egy ház azt akarja velünk meg értetni., hogy ennek a szenttségnek anyira valo eröt kel nékünk adni, hogy a kristusért bátorságal szenvedgyünk el minden féle bestelenségeket. és kinokot, és hogy ezen avilágon akeresztyéneknek leg állandób békesége., a békeséges türésben vagyon
K Leheté abérmáláskor kereszt Atyát, és Anyát választani.?
F Igen is lehet, és ö nékik kel apüspök eleiben vinni azokot. akiket meg kel bérmáltatni, és az ö köteleségek. olyan. abérmálásban; valamint akereszttségben
V Rész
Az Eucháristiáról.
Elsö Articulus
Hogy mi légyen az Eucharistia
K Mitsoda az Eucharistia?
F A kristus Jesus Testének és vérének szenttsége és áldozattya. melyet ajánlanak és osztogatnak a kenyér és a bor szine alat
E szenttség mert láthato jel alat magában foglallya az Eucharistia. akristus Jésust. minden kegyelemnek kút fejét.
Áldozat mert akristus testét és vérét abban valoságal ajánlyák és osztogattyák.
K Mit tészen ez a szó Eucharistia?
F E görög szó lévén háláadást tészen, eszerént nevezik akristus testének, és vérinek áldozattyát. és szenttségét. mert a kristus testét, és vérét. ajánlván. vagy vévén, a kenyér. és a [970] bor szine alat. az Istennek az által leg kedveseb háláadást adunk.
K Az Eucharistiát neveziké meg más képen is?
F Nevezik ugy mint oltári szenttségnek. szent ostyának, Communionak, szent Asztalnak. viaticumnak. szent vatsorának, a gyermekek kenyerének., és az Angyalok kenyerének
óltári szenttségnek. mert az oltáron áldoztatik, és szenteltetik. a mint szent pál mondgya. [971] vagyon oltárunk a melyröl nem szabad enniek azoknak kik szolgálnak az ó testamentumban valo sátorban.
[972] szent Asztalnak. mert a lelki vendégség a melyre hija akristus ahiveket hogy öket maga tulajdon testével. és vérével táplállya.
[973] Szent vatsorának mert akristus az utolso vatsorán rendelte.
[974] Szent osttyának. mert magában foglallya akristust a ki is osttya, az az. érettünk fel áldoztatot áldozat..
A Gyermekek kenyerének. mert a hivek az Isten fiai lévén. a kristus testével és vérével [975] tápláltatnak, az Eucharistiában.
[976] Communionak mert meg egyesitti ahiveket az ö fejekel. akristus Jesusal.
[977] Viaticumnak. mert meg erösitti ahiveket uttyokban. és ez életnek szarándokságában. és eföldröl a menyekben vezeti.
Az Angyalok kenyerének. mert magában foglallya. akristust; aki valoságos kenyere az Angyaloknak. valoságosan is le szállot menyekböl, valamint a manna, mely jelenté. az Eucharistiát. Angyalok kenyerének nevezték. azért hogy az égböl szallot az Izraélitakra
2 Articulus.
Az Eucharistiának rendeléséröl.
K kitsoda rendelte az Eucharistiát?
F A kristus rendelé halála elött. az Apostolokal valo utolso vatsorája elött.
E szerént rendelé. az Évangyélisták, és szent Pál szerént.
A kristus minek utánna vatsorált volna az Apostolokal. fel kele asztaltol hogy meg mosná lábokot. azután ismét asztalhoz üle. és mikor ök ennének. vevé a kenyeret., hálákot ada. meg áldá, meg szegé. és adá a tanitványinak. mondván. vegyétek. és egyétek. ez az én testem mely ti érettetek adatik. (a görög forditás szerent mely ti érettetek adatot.) tselekedgyétek ezt az én emlékezetemre. hasonlo képen minek utánna vatsorált volna, vevé a pohárt. hálákot ada, meg áldá. és nékik adá mondván. Igyatok ebböl mindnyájan. mert ez, az én vérem, mert az uj [978] testamentumnak vére. mely sokaknak bünök botsánattyára ki ontatik. (a görög forditás szerént. ki ontatot.) tselekedgyétek ezt az én emlékezetemre.
K Közönséges kenyér valaé az, a melyet meg álda akristus. mikor a szent Eucharistiát rendelé.?
F A kristus pogátsát álda meg, az az kovásztalan kenyeret. ezt lehet tudni. mivel az Evangyelisták azt tanittyák hogy a kristus a szent Eucharistiát a husvéti bárány étele után rendelé. és olyan kenyeret álda meg, a mitsodás találkozék az asztalon., annak akenyérnek [979] pedig pogátsának kelletet lenni. mert a Mojses törvénye szerént meg vala tiltva halálnak büntetése alat. kovászos kenyeret enni. vagy tsak tartani is aháznál. azon a napon.
K A kristus meg parantsoláé az Apostolinak, és azoknak kik ö utánnok következnek. hogy a szent Eucharistiában tsak pogátsát szentellyenek.?
F Azt láttyuk atraditiobol hogy akristus szabadságokra hagyá az Apostoloknak akár kovászos kenyeret akár pogátsát szentellyenek
Magyarázat
A bizonyos hogy mostanában a Romai Anyaszent egy ház pogátsat szentel. a görög Anyaszent egy ház pedig kovászos kenyeret, mindenikének a szokása jó. és mindenik Anyaszent egy háznak meg kel tartani a maga szokását.
De hogy azt meg lehesen tudni, ha a Romai Anyaszent egy ház mindenkor pogátsát szentelté. [980] és kovászos kenyeret nem. és ha agörög Anyaszent egy ház mindenkor tsak kovászos kenyeret szentelté. és pogátsát nem. erre igen nehéz volna meg felelni. leg aláb arra a mi a Romai Anyaszent egy házat illeti, ez iránt a Catholicus theologusok egymásal meg nem egyeznek
K Mivolt a pohárban mikor a kristus meg áldota?
[981] F Bor vizel elegyitve., ezt minden saeculumokban valo traditiokbol tudgyuk. és az Anyaszent egyháznak mindenkori szokásibol.
Magyarázat
A szent irás nem mondgya hogy bor vagy viz let volna a pohárban, hanem tsak azt mondgya, hogy akristus. vevé a pohárt. és meg áldá, ebböl világosan ki tettzik hogy tellyeségel. szükséges a traditiohoz folyamodni, mert ha egy részint a szent irás ez iránt semit nem szól. más reszint az Anyaszent egy háznak. mindenkori szokása, a mely szókásnak bizonysági valának. az elsö saeculumban lévö szent Atyák., meg bizonyittyák nékünk, hogy a pohárban bór vala vizel elegyes. valo hogy azt mondá akristus. Nem iszom ez idötöl fogva., eszöllö tönek gyümölcsében, mind a napiglan. melyen ti veletek ujat iszom az én Atyámnak országában. ugy tettzik tehát. mintha ez meg mutatná, hogy bórt szentelt volna meg, és hogy a szent irás szerént. bornak kelletet lenni a pohárban., de arra kel vigyázni hogy a kristus minek elötte a szent Eucharistiát rendelné; az Apostolival vatsorált., és bort ivut vélek azon a vatsorán, és igy ezek aszavai, Nem iszom ez idötol fogvást eszöllö tönek gyümölcséböl. &c. abort tekintik. a melyet a vatsorán ivut. a szent irásbol meg nem bizonyithatni. hogy ezen szavaival. azt a bort értette volna a melyet meg áldot hogy vérivé változtasa. ebböl ki tettzik tehát hogy nem tudgyuk mit tett a kristus a pohárba. hanem. tsak a traditiobol.
3 Artículus
Az Eucharistiarol valo igéretnek magyarázattya.
a mint Szent Janosnál vagyon. ahatodik részben.
K Az Apostolok nem ütközéneké meg azon mikor a kristus mondá nékik hogy a maga testét adgya nékik. hogy egyék. és avérit hogy igyák?
F Lehet hogy meg ütköztenek atitoknak nagyságán, de ök már azt. töbször is hallották vala. mivel akristus el készitette volt öket erre. azon igérettel. a melyet tett volt nékik, amint azt [982] szent Jánosnak a hatodik résziben láttyuk. A kenyér melyet néktek adok az én testem. melyet én adok a világ életéért.
K Hát azok kik ezeket a szokot hallák. mitsoda gondolatban lehetének.?
F. Midön akristus ezeket mondá., a sidok meg ütközvén. ezen, egymástol kérdezék Hogy adhattya nékünk a maga testét eledelül? de akristus még annál nagyob bizonyitásal bizonyittá mondván. Bizony. bizony mondom néktek hanem eszitek az ember Fiának testét. és nem iszátok az ö vérit. nem lészen élet ti bennetek. A ki eszi az én testemet, és isza az én véremet örök élete vagyon annak., és fel támasztom. azt. az utolso napon, mert az én testem bizonyal étel, és az én vérem bizonyal ital. A ki észi az en testemet. és isza az én véremet, az én benem lakozik. és én is ö benne. Ez amaz kenyér aki mennyekböl jött ala, A ti atyáitok mannát ettenek. és meg holtak. de aki ekenyeret eszi éll mind örökké. ezekre valo nézve sokan atanitványok közül meg ütközvén. meg is botránkozának. és mondák. kemény beszéd e. kitsoda halgathattya öket. A kristus mondá nékiek. E bántaé meg titeket. ha azért látándgyátok az embernek fiát fel menni oda. ahonnan le szállot. mit mondatok.?
K Mitsoda az értelme ennek a feleletnek?
F Ezt a feleletet három féle képen lehet érteni. 1 hogy a kristusnak menyben valo menetele, amelynek bizonysági lésznek atanitványi. meg bizonyitaná nékik ezt a mondását. hogy az égböl szállot volna alá. és egyszersmind igéretinek valoságát is.
[983] 2 Hogy midön atanitványok látni fogják mestereket az égben fel menni. akoron meg üsmérik hogy nem darabonként akarja nékik adni eledelül a maga testét. nem is olyan formán a mint ök magyarázták akristus beszédit.
3 Hogy ha azon az igéreten meg botránkoztak. hogy nekik adgya eledelül magát azon még inkáb meg ütköznek amidön meg láttyák, hogy ha amenyekben fel megyen is de mind azon által. ahiveknek adgya magát eledelül világ végezetig.
K A kristus nem adaé még valamit ehez a felelethez,?
F Igen is mondván. A lélek az, amely meg elevenit., a test semit. nem használ a beszédek melyeket én szollok néktek. lélek, és élet., az az, hogy akristus teste egyedül nem elevenit; az [984] ö lelke. és Istensége nélkül. és hogy nem kel. az ö beszédit oly durván és testi képen magyarázni,. hanem azoknak lelki értelmet kel adni.
K Mitsoda durva és testi értelmet adának a sidok a kristus beszédinek?
[985] F Ök azt gondolák hogy a kristus darabonként fogja nékik osztagatni a maga testét. és vérit olyan formában valamint a sebböl szokot ki folyni., ezt tsak meg gondolni is irtozás.
K Miképen akará tehát akristus, hogy az ö igérete értessék.
[986] F Azt akará vélek meg értetni hogy ámbár valojában adná is eledelül a maga testét, és italul vérit, mind azon által. annak étele, és itala olyan formában lészen hogy azt tsak a lélek érezheti meg.
K A kristus beszédinek értelmét meg foghatáké az Apostolok.?
F Meg nem foghaták mind adig valamég nem láták az ígéretnek bé tellyesedésit. tsak a mikor az Eucharistiát rendelé.
K Mit mondának tehát az Apostolok mivel meg nem foghaták a kristus beszédinek értelmét.?
F Meg vallák hogy a kristusnál volna az örök eletnek beszéde. erre valo nézve. el hitték a mit monda nékik. ha szinte meg nem foghaták is.
K A tanitványok közül hitteneké mindnyájan a kristus beszédinek. és ígéretinek.?
[987] F Nem. mivel sokan meg háborodván akristus beszédin. hogy a maga testét és vérét akarná nekik adni erre valo nézve sokan el is hagyák ötet.
A Catholicusok. hasonlo képen tselekesznek mostanaban, valamint akor tselekedének az Apostolok. mivel a kristus szavainak hisznek, noha azokot meg nem foghattyák, hiszik hogy a kristus teste. valoságos étel, és az ö vére, valoságos ital. mivel ö azt ugy mondotta. ámbár azt meg ne foghasák is hogy mitsoda formában lehessen az, azt is hiszik hogy ö nála vagyon az örök életnek beszéde, és öket meg nem tsalhattya, a nékik elég.
A réformátusok pedig azokot követik kik a kristust el hagyák, meg botránkozván ök is azon. valamint amazok, hogy lehetne enni az ö testét. és inya az ö vérét, azt is mondgyák hogy a kristus az égben lévén., hogy adhattya a földön valoságos testét., igen kemény beszéd is azt mondani hogy valoságal kel enni az ö testét., azért ezeket nem is halgathattyák, erre valo nézve. inkáb szeretik akristusnak. és ahiveknek társaságát el hagyni, mint sem azt hinni amit meg nem foghatnak., mint ha ahitnek. atöbb titkai is nem volnának meg foghatatlanok
4. Articulus.
Az Eucharistiárol. ugy mint szenttségröl. és a
Transubstántiátiorol.
K Mitsoda az Eucharistia. ha ugy tekénttyük mint szenttséget?
[988] F Olyan szenttség mely magában foglallya igaságal. és valoságal. akristus testét. és vérét, lelkét. és Istenségét a kenyérnek. és bornak szine alat.
K Hát ugyan azon Jesus kristus vagyoné az Eucharistiában. aki az égben vagyon. és aki a Boldogságos szüz méhében fogantatot?
F Igen is, akristus olyan valoságal vagyon az Eucharistiaban, amely valoságal. az égben vagyon. és a Boldogságos szüznek méhiben volt., mindenüt azon Jesus kristus. azon teste es vére.
K A kristusnak teste és vére. mitsoda képpen vagyon jelen az Eucharistiában akét szin alat.?
F Azt hiszük és tudgyuk hogy valoságal jelen vannak noha azt lehetetlen meg mondani szoval. hogy mitsoda képen. mert az Isten. azt kinem nyilatkoztatta
K Hogy tudgyuk mi azt hogy akristus valoságal. jelen vagyon az Eucharistiában.?
F Mi azt tudgyuk, mert akristus azt világosan meg mondotta, és anyi saeculumtol fogva valo traditiobol is tudgyuk. hogy az Anyaszent egy ház mindenkor hitte a kristus testének, jelen valo létit., mivel akristus akenyeret vévén mondá. Ez az én Testem. a pohárt vévén mondá. Ez az Vérem.. mi lehet világosab ezeknél a szoknál.
K A kristus tehát egy szers mind az égben, és az EuCharistiában jelen vagyon.?
F Nintsen külömben, akristus mind az egben, mind a Eucharistiában. jelen vagyon egy szers mind.
K Hogy hogy lehessen e?
F Ezt mi meg nem foghattyuk., etitok, nintsen is külömben, nékünk ezt hinnünk kel. akristus igy hagyta, a nékünk elég.
K Tartozunké azt hinni amit meg nem foghatunk.?
F Mí atitkokban meg nem foghattyuk., tudni illik, a szent Háromságot, akristus meg testesülését és a fel támadást, ezek mind olyan meg foghatatlan titkok, amelyeket aprotestansok is hiszik, valamint akristus Testének az Eucharistiában valo jelen létele, amelyet ök nem akarják hinni, mi pedíg hiszük, mert az Isten mondotta.
[989] K A mi engedelmeségünknek nem kellé okoságal lenni a mint szent pál mondgya.?
F Nintsen okosab állapot mint az Isten beszédi alá vetni magunkot. olyan dolgokban is a melyeket meg nem foghatunk.
K Nem volnaé helyeseb ezeknek a szoknak Ez az én testem. ilyen értelmet adni. Ez az én testemnek. bélyege.?
F Ez az értelem épen helytelen volna. 1.mert ellenkeznék az Isten mondásával. 2. mert ez a magyarázat ellenkeznék az értelemel. amelyet adot az Anyaszent egyház anyi saeculumoktol fogvást ezeknek a szoknak.
Magyarázat.
Valahányszor a szent irás emlekezetet tészen a szent Eucharistiárol, akár szent Jánosnál. a hatodik részben, akár atöb Evangyélistaknál., akár szent Pálnál. de mindenkor akristusnak valoságos. jelen létéröl, és az ö testének valoságos ételéröl beszél., abélyeget., vagy petsétet sohult fel nem találhatni, söt még tellyeségel. ki is vagyon rekesztve a szent irásokbol., mivel a mely testet adot enni az Apostoloknak., ugyan azont adta mondása szerént a kereszten valo válttságunkra. Manicheus volna az olyan aki azt merné mondani hogy az Isten Fia nem a maga valoságos testét adta ahalálra, hanem tsak figuráját, vagy bélyegét.
Az Apostoloktol fogvást a mái napig az egész Anyaszent egy ház mindenkor hitte. hogy a kristus teste valoságal jelen vagyon az áldozatban. és hogy a hiveknek osztogattatik valoságosan., erröl pedig világosabban nem lehet szolni, valamint aszent Atyák irtanak ez iránt. az elsö saeculumokban.
K Mit értesz a kenyér, és a bór szinén, mivel. azt mondád. hogy az alat vagyon akristus?
F Értem azt. a mit az Érzékenység érezhet, vagy láthat, a kenyérben. és a borban.. ugy mint annak szinét, formáját. izét
K Mikor akristus az Eucharistiában vagyon, nintsené ót már kenyér. és bór?
F ót már nintsen se kenyér, se bór. egyéb ót nem marad tsak a mit a szem lát,, ugy mint a szine. a formája. és az ize.
[990] K Hová lészen tehát akenyér. és a bór.?
F A kenyér akristus valoságos testivé változik. és abór valoságos vérivé.
K Miképen nevezik ezt a változást.?
F Transubstántiátionak
K Ez a szó. vagy terminus. régié az Anyaszent egyházban?
F Sokal régieb mint sem gondollyák., de akár minémü régi légyen, a bizonyos hogy a mit ez a szó tészen azt az Anyaszent egy ház mindenkor hitte. holot az transubstantiátionak. és ajelen valo lételnek tanitását az Apostoloktol vettük. mindenkor is ebben az értelemben értették akristus szavait.
K szabadé illyen uj terminusokot hozni az Anyaszent egy házban.?
F Az Anyaszent egy háznak szabad, hogy jobban meg értethese a régi tanitásokot, de föképen akoron tselekeszi azt, midön valaki valamely hitt ágazattya ellen fel támad, eröl nagy példát látunk, mivel midön az Áriánusok az kristus Istenségét kezdék tagadni, az Anyaszent egy ház [991] a Consubstantialis terminust bé vevé., azért hogy meg mutassa, hogy a Fiu. Isten. egy az Atyával.
K A substántiának változása. miképen lészen az Eucharistiában.
F A Jesus kristus mindenhato szavainak ereje által. mellyeket a pap mond az üdvezitö nevében.
K.A szent irásban látunké hasonlo változásokot.?
F Igen is. a loth felesége sová változék. a Mojses páltzája. kigyová. a vizet borá., a ki mind ezeket aváltozásokot tselekedhete., a kenyeret is a maga testévé változtathattya. a mint meg is [992] tselekedte, és tselekszi, a szent Atyák igen éltek ezekel a példákal., mikor valakit az elsö Communiora oktattak.
[993] K Tsak a test vagyoné akenyér szine alat. és a vér. a bor szine alat?
F A kristus egészen vagyon mind a két szin alat.
K Mint hogy akristus azt mondotta. Ez az én testem. a kenyeret meg áldván. Ez az én vérem. abort meg áldván. tehát tsak a testnek kellene lenni a kenyér szine alat. és a vérnek a bór szine alat?
F A kristus teste az Eucharistiában élö, és lelkes test. ugy az ö véreis, atest pedig ugy élö. ha lelke. és vére vagyon. avér is ugy élö ha együt vagyon alélekel. a testben., ebböl következik tehát, hogy a kristusnak teste, vére, és lelke. egy szers mind vagyon a kenyérnek és bornak szine alat.
K Miért mondod hogy a kristusnak Istensége mindenik szin alat vagyon?
[994] F Mert a kristusnak teste, vére, és lelke. nem lehet az Istenség nélkül. és attol el válhatatlanok.
K Mikor a kenyeret ket felé szegik. akristus testét két felé oszttyaké akor.?
[995] F Nem mert akor tsak a szenttséget oszttyák két felé. tudni illik. tsak azt a mit a szem láthat. de a kristus teste meg marad egészen. mindenik darabotskában.
K Egy kis osttya alat. anyi vagyoné mint a nagy darab alat?
[996] F A leg kiseb osttya. vagy annak leg kiseb része. a kristust ugy egészen magában foglallya, valamint aleg nagyob ósttya
5 Articulus.
A Szenttséges Eucharistianak imádásárol.
K Szabadé akristust imádni az Eucharistiában?
F Nem tsak szabad: de nagy vétek volna abban nem imádni mivel akristust mindenüt kel [997] imádni. aprotestánsok okoskodása. kik azt mondgyák hogy a szent irásban nintsen hogy a kristust az Eucháristiában kellene imádni. méltó a szánakodásra, mert mivel hogy ö ót jelen vagyon már imádnunk kel. erre nem kelletet új parantsolatot adni. ezt magok is meg vallyák akálvenisták., a lutheranusok ellen valo irásokban., a mint eki tettzik a theodorus Beza könyviböl. amelyet irt. az ur vatsorájárol. egy lutheranus ellen.
K A szenttséget. vagy a külsö jelt.kellé imádni.?
F Nem a szenttséget imádgyák. hanem akristust el rejtve a szenttségben., mikor a kristus eföldön volt. nem köntösét. hanem magát imádták.
[998] K szabadé atemplomban el zárva tartani az Eucharistiát?
F Igen is. mert ez a szokás az Apostoloktol maradot, és az egész világon lévö Anyaszent egyház mindenkor követte és követi. tsak az eretnekek nem követik.
K Mi okra valo nézve tarttyák?
[999] F 1. Hogy minden orában lehesen abetegeknek utra valo lelki eledelt adni. mivel emindenkor meg volt az Anyaszent egy házban.. 2 hogy az a vigasztalások lehesen ahiveknek., hogy a templomban menvén, imádgyák. ötet.
K Miért tészik ki bizonyos napokon a szent sacramentumot?
F 1. Hogy azal. buzgoságra inditván ahiveket, el menyenek imádni akristust. 2. Azt a közönségesen valo szükségekben. nyomoruságokban tselekeszik. azért. hogy az Istennek ajánlyák. hozájok valo szeretetének zálogját, ugy hogy az ö szerelmes szent Fiára tekintvén. nékünk érette meg irgalmazon
K Miért hordozák aprocessioban a szent sacramentumot?
F 1. Azért, hogy a menyiben lehet., azal ö néki nagyob ditsöséget és tiszteletet adgyunk.. 2.. azért. hogy az által. helyre hozhasuk azokot a rendeletlenségeket, a melyekel. minden nap meg bántodik sok féle képen. 3. azért. hogy a kristus meg áldgya jelen valo létivel. ahelyeket. ahol el mégyen.
6 Articulus
Az Eucharistiának hasznairol.
K Miért rendelte akristus az Eucharistiát?
F 1 Azért. hogy nékünk adgya hozánk valo nagy szeretetének Zálagját, 2. hogy a nékünk lelki eledelül legyen.. és mi bennünk tsudálatos hasznot tselekedgyék.
K Az Eucharistia mitsoda hasznot mivel mi bennünk?
[1000] F ött föképen valokot. 1. meg egyesit minket akristusal., ugy anyira hogy ö mi bennünk lakozik. és mi öbenne, az ö bennünk valo lakása tselekeszi; hogy mi ugy szolván. egy testé és leleké leszünk akristusal. ö szent testében, és lelkében valo részesülésünk által.
[1001] 2. A hiveket egymásal. meg egyezteti. ugy annyira. hogy tsak egy szivüeknek, és egy lelküeknek kel lenni akristusal valo egyeségek által.
[1002] 3 Meg tarttya, neveli, és erösitti mi bennünk a lelki életnek kegyelmét. mellyet vettünk. a kereszttségben. és a több szenttségekben.
4. Meg gyengitti, és kisebiti aroszra valo hajlandoságinkot., és a rosz kivánságoknak buzgoságát. és eröt ád nékünk hogy elö mehesünk a keresztyéni jó erkölcsökben.
5 Nékünk a Zálogja az üdveségnek. és aditsöséges fel támadásnak, A ki eszi az én testemet és [1003] iszsza véremet mondá akristus, annak örök élete vagyon. és azt fel támasztom az utolso napon.
K Az Eucharistia egyaránt mivelié mind azokot a hasznokot kik azt veszik?
F Mindenekben ezeket a hasznokot miveli. akik azt méltán veszik. de ellenkezöt mivel azokban, kik azt. méltatlanul veszik.
K Mikor veszik méltatlanul az Eucharistiát?
F Mikor ahoz. nem azal. a készülettel járulnak. a melyet akristus kiván mi töllünk.
K Azok kik a szent Eucharistiát méltatlanul veszik. a kristus testét vesziké ugy mint mások.?
F Igen is mivel, a kristusnak az Eucharistiában valo létele. nem füg annak hitétöl a ki Communicál., azok pediglen kik olyan vak merök hogy méltatlanul. Communicalnak., A [1004] magok itéleteket eszik és iszák. meg nem választván az ur testét. mondgya szent pál., a kinek ezen mondásábol bizonyosan ki tettzik a kristus jelen valo létele az Eucharistiában, az is hogy abban valoságal. eszik az ö testét.
K Mitsoda állapotokot okoz a méltatlanul valo Communio a lélekben.?
F Az Istennek el hagyását, aléleknek vakságát. a szivnek meg keményedését., a veszekedö elmét. ajóval, és az igassággal valo ellenkezést, minden féle vétket. a penitentzia [1005] tartatlanságot,. és az örök kárhozatot. mivel semi ugy meg nem boszonttya az Istent. mint az ö testének. és vérinek. szenttség töresel valo meg szeplösitése. És szent Pál azt mondgya. hogy az Isten meg bünteti némelykor. a méltatlanul valo gyonást testi betegségekel, és a [1006] hirtelen valo halálal. Az okáért ti köztetek. sok betegek. és erötlenek vannak. és alusznak sokan.
7 Articulus.
A Communiohoz valo készületröl
K Mitsoda készülettel kel venni az Eucharistiát?
F két féle készület vagyon. némely alelket tekénti. a többi a testet
K Miben áll. a lelki készület?
F Hogy alélek tiszta legyen; tudni illik, hogy meg tartotta légyen. akereszttségnek ártatlanságát, vagy hogy azt helyre hozta a penitentzia tartásal., ezt is jelenti az [1007] Evangyéliumban a menyegzöi ruha, a mely szükséges azoknak., kik reszesülni akarnak a menyegzöi vendégségben, a melyet tsinált a király az ö Fiának.
K Midön halálos vétekben vagyon valaki mit kel annak tselekedni minek elötte Communikályon?
F A penitentzia szenttségihez kel járulni.
K Elegendö készületé az, a Communiora midön halálos vétekben vagyon valaki, ha elöször apenitentzia tartásnak szenttségihez járul?
F A bizonyos hogy ha magunkal azt el hitethettyük hogy igazán valo töredelmeségel kértük az Istent apenitentziának szenttségiben. akor bizodalomal lehet Communicalni, de ez iránt sokan meg tsallyák magokat. és sokan szenttség törésben esnek. gondolván azt hogy az Istenhez meg tértének, mert meg gyontanak., noha még a vétekben maradnak az Isten szemei elött. hogy pedíglen ezt el lehesen kerülni. 1. okos és bölts gyontato atyát kel keresni, és annak oktatása alá adni magát., nem sietvén a Communioval. 2. jól meg kel tanulni azt, a mi a penitentzia tartásnak szenttségit illeti, és azt kel követni.
K Miképen kel a Communiohoz járulni?
F Élö hittel. eröss reménségel, buzgo szeretettel., nagy alázatoságal. háláado szivel, erös [1008] kivánságal. hogy meg egyesüllyön a kristusal.
K Mitsoda testi készülettel kel járulni a Communiohoz?
F Ehomra kel lenni, ugy mint éjféltöl fogvást semmit nem kel enni vagy inya, tsak egy tsep vizet is el nyelni. hanem abeteg a kinek lelki uti eledelt adnak. szükségben Communicálhat étel után.
K Mint hogy akristus az Eucharistiát étel után rendelé, miért nem lehet étel után Communicálni?
[1009] F Az elött némely Anyaszent egy házban nagy tsötörtökön estve étel után Communicáltanak. de tsak azon a napon; de már az Anyaszent egy ház az iránt régen meg változtatta szokását., mivel az éhomra valo Communio még az Apostolok rendelése., ez is volt mindenkor az Anyaszent egy háznak szokása, engedelmeségel is kel követni ezt a szokást.
K Vagyoné még más külsö és testi készület a jó Communiohoz.?
[1010] F A Communiora nagy tsendeségel és tisztelettel kel járulni. ahoz igen jó készülni böjtölésel, és aházasok amagokot valo meg türköztetésel. de annak egy aránsu akaratbol kel lenni.
8 Articulus.
A gyakorta valo Communiorol.
K Hasznos és jó dologé gyakorta Communicálni?
F Nem lehet semmi jobb se hasznosab, tsak érdemesen legyen.
K Kellé jovallani ahiveknek. agyakorta valo Communiot?
[1011] F Lehet azt jovallani mind azoknak. kik jó életet élnek. ez az Anyaszent egy ház kivánsága, atöbbinek pedig azt kel jovallani hogy penitentziát tarttsanak. hogy azután gyakraban Communicálhasanak
K Mitsoda állapotban kel lenni hogy gyakorta lehesen Communicálni?
F szükséges hogy tiszta lelki üsmérettel legyenek. minden féle halálos vétektöl mentek legyenek. söt még a botsánando vétkeknek ellene kel mondani, és nagy kivánságal kell ohajtani a kristusal. táplálni magokot
K Miért mondád hogy még a botsánando véteknek is ellene kel mondani?
[1012] F Azért mert alankadság a melyel eziránt vannak. meg gátollya ahaszonal valo Communiot, és nem hogy kegyelmet nyernének a Communio által, de azt is el vesztik a mely volt.
K Azok akik a mulattságban., a tunyaságban. és a játékban töltik élettyeket, és a kik a világi szokás szerént élnek, kellé ezeknek gyakorta Communicalni?
[1013] F Mind ezek vétkes életet élvén Isten elött. és ellenkezöt az Évangyéliumal., azért ezeknek nem kel Communicalni adíg még meg nem jobbittyák életeket
K Az olyanok kik gyarloságbol gyakorta botsánando vétekben esnek. noha abbol kivánnanak meg térni Communikállyanaké gyakorta.?
[1014] F Igen is, mert a Communio nagy orvoság a gyarloság meg gyogyitására
K Az illyen személyek jól tselekednéneké hogy ha némelykor el vonnák magokot alázatoságbol. a Communiotol?
[1015] F Igen is tsak sokára ne halaszák. és azon okért hogy a penitentzia tartás által., még a szentebül valo Communiohoz készülhesenek, mivel tunyaságbol. és az alázatoságnak szine alat attol el vonni magát. a nyomoruság volna.
K Mit kel tselekedni mikor a Communiotol el rekesztetik valaki?
F Munkálodni kel a penitentzia tartásban. és magára nagyon kel vigyázni, hogy érdemessé tehesse magát a Communiora
9 Articulus
Az egy szin alat valo Communiorol
K Szükségesé mind akét. szin alat valo Communio.
F. A papok mikor misét mondanak, tartoznak mind a két szin alat Communicálni., de ezen [1016] kivül az Anyaszent egyháznak mostani szokása szerént tsak az egy szin alat Communicalnak. mind azon által ez a szokás nem közönséges. mivel bizonyos napokon és innepeken. nem tsak apapoknak. hanem még másoknak is lehet akét szin alat Communicalni,. romában mikor apápa Ceremonialis Misét mond,. az óltárnál szolgálo diaconusok mind akét szin alat Communicálnak talám még másut is lehet ez a szokás.
[1017] K Az elött mitsoda szokása volt ez iránt az Anyaszent egyháznak.?
F szabad volt ahiveknek mind akét szin alat Communicálni, vagy is tsak az egy szin alat..
K Az Anyaszent egy ház parantsoltaé valaha a hiveknek, hogy mind a két szin alat Communikállyanak.?
F Az Anyaszent egyház azt soha sem parantsolta. hogy közönségesen mind akét szin alat Communikállyanak. az egész világon lévö Anyaszent egy házban., sok olyan féle alkalmatoság is a melyekben tsak egy szin alat Communicáltanak.,
[1018] 1 Az elött akis gyermekeket adig is meg Communicáltatták még minek elötte az okoságnak idejét el érték volna., de akor tsak a bornak szine alat Communicáltatták
[1019] 2 Némely Anyaszent egy házakban., tsak a kenyérnek szine alat Communikáltatták az olyan gyermekeket akik már az okoságnak idejéhez közelgettek
[1020] 3 Az elött a hivek el vitték a magok házokhoz az ur testét, hogy szükségben Communicalhasanak., föképen midön üldöztetésekben valának, abór szine alat pedig akristus vérit soha meg nem engedték nékik el vinni.
[1021] 4. Az Apostoloktol maradván ez a szokás hogy a betegeknek vigyék az Eucháristiát,. emindenkor meg is volt az Anyaszent egy házban., de a betegek számára tsak a kenyérnek szine alat tartották meg az Eucharistiát
5 Az elött noha bizonyos napokon misét nem mondottak. is. de Communicaltanak. azokon a [1022] napokon., de tsak a kenyérnek szine alat., a melyet annak elötte valo napon szentelték vala meg. mivel. soha más naprá nem tartották a kristus vérit abor szine alat, tartván mindenkor valamely rendeletlenségtöl.
Még mostanában is meg tarttyák ezt a régi szokást nagy pénteken. a mely napon a papok tsak akenyérnek szine alat Communicálnak, a melyet az elöt valo napon szentelték volt meg, a régi [1023] idökben azon a napon még a nép is Communicált. akenyérnek szine alat, a görög Anyaszent egy házban ezt most is követik a böjti napokon nagy böjtben. amelyeken noha misét nem mondanak is, de Communicalnak: vasár. napokon meg szenteltet kenyérel.
K Az Anyaszent egyház nem tartotta tehát soha is a két szin alat valo Communiot akristus parantsolattyának.?
F A papoknak mikor misét mondanak akét szin alat valo Communiot az Anyaszent egy ház a [1024] kristus parantsolattyának tartotta., de ezen kivül az Anyaszent egy ház ugy tekéntette. és tekénti ezt a szokást, mint a mely néha meg változtathatik, Még a protestansok is ketelenek ezt igy tartani. mivel az ö disciplinájok meg engedi azoknak kik a bort nem szenvedhetik hogy ne igyanak apohárbol, luther de Captivitate. babilonica tsinált könyvében meg valya hogy olyan parantsolat nintsen. mely kénszerittsen akét szin alat valo Communiora
K A kristus az pohárt adván az Apostolinak nem mondottaé hogy igyatok ebböl mindnyájan?
[1025] F A kristusnak ezek a szavai az Apostolokot illették. akik is mindnyájan ittak abbol.
K Az Anyaszent egy ház miért tarttya a disciplinához tartozando résznek akét, vagy az egy szin alat valo Communiot?
F Azért mert tudgya hogy akristus egészen vagyon mindenik szin alat, és hogy anyit vesznek egy szin alat., valamint kettö alat. ezt már meg mutattuk ide fellyeb, ez iránt valo hite és [1026] szokása az Anyaszent egyháznak a szent Irásra vagyon épitve. mivel szent pál azt mondgya, hogy valaki ejendi akenyeret, vagy ijandgya az urnak pohárát méltatlanul, vétkezik az urnak teste. és vére ellen (vigyáz erre a szora) vagy ijandgya
K De szent Pál nem mondgyaé hogy ki ki probállya meg magát, és ugy egyék abbol akenyérböl, és ugy igyék abbol apohárbol.?
F valo hogy szent Pál azt mondgya, mert az ö idejében a két szin alat valo Communio [1027] szokásban volt de azt nem mondgya, hogy az illyen Communio szükséges volna sött még még más képpen érti, a mint ide fellyeb meg láttuk
K A kristus nem mondgyaé, hogy ha nem eszitek az Ember Fiának testét, és nem iszátok az ö vérét, nem lészen örök élet ti bennetek
[1028] F Igen is, de azt is m0ndgya, aki. ebböl a kenyérböl eszik. öröké éll, a ki engemet eszen, éll én általam. az egy szin alat valo Communioban ugy veszik tehát az ö vérit. valamint az ö testét. mivel egészen vagyon mind akét szin alat., ezt már meg mutattuk ide fellyeb.
K Mint hogy az elött szabad volt a két szin alat valo Communio miért most meg nem engedi az Anyaszent egy ház?
F Az egy szin alat valo Communio már szokásban vétetet volt mikor az Anyaszent egyház decretumot tsinált az egy szin alat valo Communiorol 2. Az eretnekek kénszeritették az Anyaszent egy házat ezen decretum tsinálására. akarván ellene állani ez iránt valo tévelygéseknek. 3. az Anyaszent egy ház. nem tartana ellent akét szin alat valo Communioban., ha nem látna abban sok rendeletlenséget
Magyarázat
A pohárt tsak lassanként hagyák el. az Anyaszent egy ház parantsolattya nélkül. a mi pedig okot ada erre, nem egyéb. hanem. 1. hogy a betegeket rend szerént tsak az egy szin alat Communicáltatták. 2. a bornak szüksége miat némely helyeken. 3 mert sokan valának olyanok [1029] kik abort utálták. és a szagát sem szenvedhették. 4. sok olyan tiszteletlenségek történtenek., hogy a kristus vére a földre öntödöt. hogy ezt el kerülhesék, lassanként az egy szin alat valo Communio szokásban vétetödék. közönségesen
Ebben az állapotban vala tehát a tizen kettödik saeculumban ez a szokás. az Anyaszent egy [1030] háznak minden decretuma nélkül. valamint szent thamas mondgya
A hivek abban ahitelben lévén hogy akét, vagy az egy szin alat valo Communio egy volna. két száz esztendeig az egy szin alat valo Communioval meg maradának, de azon idöben Husz János tseh országban. ez ellen fel támadván. tanitani kezdé hogy a pohár tellyeségel szükséges volna., A Constantiai gyülés 1414. ellene álla ennek atanitásnak, és mindeneket jól meg visgálván. parantsolá hogy az akori bé vett szokást meg kellene tartani. az egy szin alat valo Communio iránt. A Tridentinumi gyülés követé. a Constantiainak böltsen tsinált decretumát., de mind azon által a Pápa bölts itéletire hagyá, hogy meg engedhese. a pohárt bizonyos helyeken: és bizonyos személyeknek az Anyaszent egy ház hasznáért. erre valo nézve némely helyeken német országban a pohárt meg engedék, de olyan formában, hogy vallást tennének a Communioban. hogy hiszik az egy szin alat anyit venni valamint akét szin alat, de mint hogy azt jól meg nem tarták. azután hellyesnek itélék, tellyeségel meg tartani a Constantiai gyülésnek decretumát.
10 Articulus.
A Communionak szükséges voltárol.
K Szükségesé az üdveségre. a szent Eucharistia?
[1031] F Igen is. ekitettzik, akristus szavaibol.. Bizony Bizony mondom néktek. hanem eszitek az ember Fiának testét. és nem iszszátok az ö vérit. nem lészen élet bennetek.
K A kristusnak ezek a szavai tekéntiké közönségesen minden embereket sött még a gyermekeket is.?
[1032] F Ezek a szók tekintik minden embereket, lelki értelemel a gyermekeket is.
Magyarázat.
Lelki értelme ezeknek aszoknak a, hogy ha mi meg nem egyesülünk. és testesülünk akristusal. [1033] részünk nem lesz az üdveségben.. ezt a kegyelmet akereszttségben veszük. akereszttség pedig szükséges még a gyermekeknek is,
Betü szerént valo értelme ezeknek a szoknak a. hogy ha mi a szent Eucharistiában nem veszük akristus testét és vérét, nem lészen élet mi bennünk. ezek a szók pedig ezen értelem szerént tsak azokot illetik, kik már meg haladták agyermekségnek idejét. mert. 1. az Anyaszent egy [1034] ház anyi saeculumtol fogvást. eképen értette. 2 tsak azokot tekéntik, kik azt az idöt el érvén. hogy ehez a szent eledelhez járulhassanak., arol külömbözest tudgyanak tenni., a mely tsak azoktol lehet meg. kik az okoságnak idejét el érik.
K Leheté fel adni a Communiot a gyermekeknek.?
F Az elött az Anyaszent egy ház meg engedte de már nem szokás a nap nyugoti Anyaszent egy házban.
K Mitsoda idös korában kel meg engedni a gyermekeknek a Communiot?
F Akor mikor már jol tudgya ahit ágazatit, mikor magát meg probálhattya. és meg külömböztetheti a kristus vérit és testit aközönséges kenyértöl
K Hogy ha el vesztette a kereszttségnek ártatlanságát leheté ötet Communikáltatni?
F Addig ne Communicályon valamég azt helyre nem hoza a penitentzia tartásal, igen kel tehát a gyontato Atyáknak ezekre vigyázni.
VI Rész
A Penitentia tartásnak Szenttségéröl
Elsö Articulus
A penitentia tartásnak szükséges voltárol
K Mitsoda a penitentzia tartás.?
[1035] F A penitentziát ugy is lehet tekénteni, vagy ugy mint jó erkölcsöt, vagy ugy mint szenttséget, a penitentzia tartásnak jó erkölcse a mikor meg szánnyuk bányuk vétkeinket, és magunkban fel teszük, hogy többé azt nem tselekeszük, söt még azt meg büntettyük
[1036] A penitentzia tartásnak szenttsége olyan szenttség. a melyet a kristus rendelte, hogy meg botsása akereszttség után tett vétkeket.
K Mitsoda külömbség vagyon a penitentzia tartásnak szenttsége, és a penitentzia tartásnak jó erköltse közöt?
F A penitentzia tartásnak jó erkölcse szükséges volt mindenkor, és minden féle vétekért. de a [1037] penitentzia tartásnak szenttsége, tsak a kristustol fogvást kezdödöt. és rendeltetet
2. A penitentzia tartásnak szenttségihez értödik a véteknek meg gyonása., a penitentzia tartásnak jó erkölcsihez a nem értödik.
K Miért mondád hogy a penitentzia tartásnak jó erkölcse mindenkor szükséges volt minden féle vétekért.?
[1038] F Mert mindenkor szükséges volt az Isten kegyelmében viszá térni. a vétket meg utálni., meg bánni, annak el hagyásárol fogadást tenni, és azt meg büntetni. ugyan ezt is nevezik penitentzia tartásnak
K Mikor kel penitentziát tartani?
F Mindgyárást a vétek után., azt nem halasztván más naprá; azok kik a betegségre. vagy az [1039] öregségnek idejére halaszttyák a penitentzia tartást. és azonban a vétekben esnek. és a gyönyörüségekben élnek. azok igazan vakok és esztelenek, 1. mert azt nem tudhattyák ha el [1040] ériké az öregségnek idejét. mert meg halhatnak hirtelen valo halálal. abetegség pedig olyan állapotban teheti hogy semmiröl nem gondolkodhatnak., tsak nem minden embert meg lóp a halál, ezt a kristus elöre meg mondotta, és ez minden nap bé tellyesedik.
[1041] 2 A mely penitentziát kezdenek abetegségben., rend szerént nem a szivnek meg térése viszi arra hanem a félelem. tehát a rend szerént. mind elégtelen., mind nem igazán valo
3 A mint egy Istenel valo jádzás, mikor olyan idöt halasztunk a meg térésre., a melyben már [1042] nem lehet vétkezni, az Isten is meg neveti az olyan bünöst halála oráján., aki életében övéle igy bánt.
4. A szent irásban. az Antiochus király példáján rettegni kellene. mind azoknak kik halálok orájára halogattyák meg téréseket. és penitentzia tartásokot, Antiochus gonoszul élvén; az Istenre nem hajtot, a sidokot kegyetlenül üldözte; azután betegségben esvén, és halálahoz közelgetvén magában szálla, sok szép dolgokot téve fel magában hogy ha meg gyogyulhatna., [1043] külsö képen buzgoságal is könyörge az Istennek, a kitöl, mondgya az irás. nem kelleték neki irgalmaságot várni. orabat autem hic scelestus Dominum, a quo non esset misericordiam Consecuturus az Isten hasonlo fenyegetésel fenyegeti mind azokot kik az utolso orára [1044] hadgyák. meg téréseket
K Hogy ha ez igy vagyon kettségben kellene esni halálok oráján azoknak, akik meg nem tértenek?
F Nem, mert az Isten hasonlo tsudát tehet érettek, valamitsodást tett ajó latoral., de ezel magoknak ne hizelkedgyenek. mert ez egyedül valo példa aszent irásban.
K Mit kel tehát ez iránt tselekedni?
[1045] F Jó idején meg kel térni, és hogy ha hirtelenségel valo betegségben esnek. tarttsanak az Isten igaságátol. és hagyák magokot az ö irgalmasága alá
2 Articulus.
Hogy miben ályon a penitentzia tartásnak szenttsége
K Miben áll a penitentzia tartásnak szenttsége?
F A töredelmeségben, a gyonásban, a penitentzia tartonak elég tételiben, és a pap absolutiojában
Magyarázat
Az az, hogy aki vétekben eset kereszttsége után, azt meg bánnya, 2. azt meg gyonya, 3. azért Istennek eleget kiványon tenni, 4. hogy a paptol azért. fel oldozást kérjen.
K Honnan tudgyuk mi azt hogy a kristus rendelte volna apenitentzia tartásnak szenttségit?
F A szent irásbol, és a traditiobol tudgyuk, a szent irás azt mondgya, hogy akristus az Apostolinak adá. a meny országnak koltsait. és hatalmat a meg kötözésre és a fel oldozásra. [1046] atraditiobol azt láttyuk hogy a penitentzia tartasnak szenttsége által követik azt a hatalmat apüspökök. és a papok
K szükséges volté mindenkor a penitentzia tartásnak szenttségihez járulni abün botsánattyának vételére.?
F szükséges. mert akristustol fogvást a kereszttség után tett halálos vétkek. a penitentzia tartásnak szenttségiben botsátattak meg.
K Az olyan keresztyén aki meg hal. a penitentzia tartás szenttséginek fel vétele nélkül, el kárhozik tehát minden bizonyal. hogy ha valamely halálos vétket érez magában.?
[1047] F Nem, mert szükségben, ha nagy buzgoságal., és nagy töredelmeségel. kivánta volna fel venni a penitentzia tartásnak szenttségit., olyan mint ha azt fel vette volna. valamint a kereszttséget
K Honnét tudgyuk mi azt. hogy tekélleteségel valo töredelmeség. a szenttség fel vételének kivánságával együt. a bünnek botsánattyát meg nyeri szükségben.?
F Ezt mi atraditiobol tudgyuk. mivel e volt mindenkor az Anyaszent egy háznak tanitása, ettöl is vagyon hogy ha valamely penitentzia tarto, a penitentzia tartásának ideje alat absolutio [1048] nélkül meg holt; az ollyannak üdvesége felöl. mindenkor jó reménségben volt az Anyaszent egy ház.
K Mikor kel a penitentzia tartásnak szenttségéhez járulni.?
[1049] F Mindenkor mikor valamely vétekben esnek. fö képen ha halálos vétekben esnek.
K szükségesé ahoz járulni midön tsak botsánando vétekben érzik magokot?
[1050] F Igen jó és hasznos akor is,. de nem szükséges tellyeségel., mivel lehet más modal is botsánatot nyerni, ugy mint a töredelmes szivel.. alamisnával. böjtel.. és más jó tselekedetekel.
3 Articulus.
A Töredelmeségröl
K Mire vigyázon leg elsöben is az olyan aki a penitentzia tartásnak szenttségihez akar járulni?
F Valoságos töredelmeségel kel lenni vétkeiért.
K Mitsoda atöredelmeség?
[1051] F Ez olyan keserüsége aléleknek, a melyel meg utálván avétket., fel tészi magában hogy többé azt nem tselekeszi.
K Mit tészen ez a szó töredelmeség. Contritio.?
F Ez szó mint egy törést teszen. eszerent nevezik mert mint egy meg töri aszivet. és meg lágyittya. annak keménységit.
K Mitsodásnak kel lenni atöredelmeségnek hogy igazán valo lehesen.?
F Annak belsönek, természet felet valonak, mindennél nagyobnak. és közönségesnek kel lenni.
A töredelmeségnek belsönek kel lenni,. az az hogy a szivnek belsö részében kel azt érezni, és [1052] nem tsak szájal. kel tenni a töredelmeségnek tselekedetit mivel a szivböl ered avétek, ugyan a szivet is kel meg törni., mert a szivböl kel származni a meg térésnek.
A töredelmeségnek természet felet valonak kel lenni. az,az. hogy a hit, és a szent Lélek indittsa azt fel. és nem a természet szerént valo indulatok. példának okáért. ollyan ember aki [1053] avétket sirattya, tartván agyalázattol. és az emberek elött valo büntetestöl. az ollyannak tsak természet szerént valo keserüsége vagyon, egy olyan ember pediglen a ki bánnya vétkeit. mert azokért az Isten kedviböl ki eset. meny országbol ki rekesztetik. és kárhozatot érdemel., az olyannak természet felet valo keserüsége vagyon
[1054] A keserüségnek midennél nagyobnak kel lenni., az az, hogy minden féle keserüséget [1055] felyül haladgyon. mivel a mely jót a vétek vesztet el velünk,. nagyob minden féle jóknál, és anyomoruság.melyben a vétek ejt., nagyob minden nyomoruságoknál, szükséges tehát, hogy a keserüség is melyet érzünk, azon nyomoruságért, nagyob légyen minden keserüségeknél, de nem szükséges hogy a keserüség érzékenységel légyen. mivel nem az érzékenységböl kel azt meg visgálni. vagy arol itéletet tenni, hanem abbol; mikor azt inkáb bánnyuk hogy az Istent meg bántottuk., mint ha el vesztettük volna mind azt valami elöttünk [1056] leg kedveseb. evilágon., és hogy készebbek volnánk mindent inkáb el hagyni. még életünket is. hogy sem az Istent meg bántani. valamint ezt a kristus parantsolya.
Végtire a töredelmeségnek közönségesnek is kel leni, az az, hogy közönségesen az egész vétkeket meg kel száni, és báni, ki nem hagyván tsak egyet is, mert ha még valamely vétekhez, vagy személyhez ragaszkodásal volnánk ugy az Istenhez meg nem térnénk egészen, és ilyen formában akarattal maradnánk meg avétekben
K kitsoda olttya mi belénk atöredelmeséget?
[1057] F A szent Lélek. öutáltattya meg velünk a vétket, és szereteti velünk a jó erkölcsöt, öis keseregtett minket Isten elött vétkeinkért. ezt hiják. töredelmeségnek.
K Mit kel tselekedni hogy igazán valo töredelmeségel legyünk avétekért.?
[1058] F könyörgeni kel azért az Istennek. valamint Dávid. a nem jöhet mi töllünk. és az, a szent Lélek ajándékja.
4 Articulus
A Tekélleteségel valo töredelmeségröl.
K Vagyoné egy nehány féle töredelmeség?
F két féle vagyon., az egyike. tekélletes. amelyet nevezik Contritionak. a másika nem tekelletes. a melyet a theologusok atritionak nevezik
A tekélletes töredelmeség a véteknek meg szánása, és bánása, a melyet atekélletes szeretet indittya bennünk.
Az atritio pediglen olyan meg szánása és bánása avéteknek, a melyet rend szerént a büntetésnek félelme okoza mi bennünk. és noha a szent Lélek ne lakozék is még a szivben. de azt fel gerjeszti, és a jóra viszi.
A tekélletes töredelmeség meg békélteti Istenel az embert. minek elötte még a penitentzia tartásnak szenttségéhez járult volna. a kivánságért a melyben vagyon ahoz járulni.
Hogy ha a keserüség amelyet az atritio okoz bennünk., elegyes olyan valoságos akarattal. hogy többé nem akarunk vétkezni. és a botsánatért valo reménségel. olyan formában. nem hogy az atritio vétkesebé tenné az embert., de még arra késziti. hogy az Isten kegyelmét vegye. a penitentzia tartásnak szenttségiben.
K. Az atritio. tsak magátol. vihetié abünöst a meg igazulásra. a penitentzia tartásnak szenttség nélkül.
[1059] F Nem. mert az atritio. tsak készitti arra abünöst. hogy a meg igazulásnak kegyelmét vehesse a penitentzia tartásnak szenttségiben.
K A félelemtöl származo keserüség elegendöé abün botsánat meg nyerésére ebben a szenttségben?
[1060] F Elegendö hogy ha együt vagyon a szánásal. és bánásal; és hogy ha azokot az Isteni szeretet okoza, más képen nem elegendö, mert az Isten akor bótsáttya meg a vétket mikor a sziv meg tért., a büntetéstöl valo félelem hogy ha magánosan vagyon., valo el kezdi a meg térést, de el nem végezi, hogy ha együt nintsen az Isteni szeretettel. és az ígaságal.
K Miért nem téritheti meg a szivet a büntetéstöl valo félelem hogy ha az Isteni szeretettel és az igaságnak szeretetivel együt nintsen?
F Mert a sziv tsak akor tért meg, mikor valojában meg utállya a vétket, a vétek meg utálására [1061] pedig szükséges az igaságnak szeretete., az olyan aki tsak azért hagya el avétket mert tart az örökké valo égéstöl., nem avétektöl tart. mondgya szent Agoston. hanem atüztöl, mivel vétkeznék hanem tartana a büntetéstöl. és igy avétket mindenkor szereti. nem is az igaságnak szeretete tartoztattya meg avétektöl, hanem a büntetésnek félelme, tehát az ollyannak szive. se meg nem tért. se meg nem változot.
K Miért mondod azt. hogy a büntetésnek félelme el kezdi a meg térést. és arra készit.?
F Mert külsö képen el hagyattya a véteknek tselekedetét., és ezáltal. a meg térésre készit
Magyarázat
Ámbár a félelem egyedül meg ne változtassa is a szivet, mind azon által. meg tartoztattya a vétektöl, ne hogy azért meg büntettesünk. és lassanként el is hagyattya velünk a véteknek szokását. el hagyatván pedig velünk a vétkes szokást. el is távoztattya tölünk azt az akadályt., a mely meg nem engedte az Isteni szeretetnek. szivünkben valo menetelét, ez igy lévén. a szivet késziti a meg térésre, ugyan ezért is hasonlittya szent Agoston a félelmet a töhöz, a mely maga után viszi a materiában a selymet, a melyel esze todozák a materiát. de mint hogy tö nélkül a selyem. a matériában nem mehet, ugy a szivet is az Isteni szeretet tériti meg. és [1062] tészi valoságos keresztyéné., de rend szerént ez a szeretet. a büntetésnek félelme által mégyen a szivben.
K Miért mondod azt. hogy tsak az Isteni szeretet lehet kezdete a sziv meg térésének?
K Mert aszivnek meg térése nem egyéb. hanem egy olyan bünösnek meg változasa, aki el hagya a magában uralkodo vétket. és a teremtet állatokhoz valo szeretetet., hogy az Istenhez ragaszkodhasék. az Isteni szeretet nélkül pedig ez a változás meg nem lehet., mivel szent [1063] János azt mondgya. hogy aki az Istent nem szereti. a halálban marad. valamég tehat az Istent mindenek felet nem szeretik, addig mindenkor az elsö parantsolattya ellen vetenek az Istennek., és illyen formában. mindenkor vétkes állapotban lésznek.
K A szivnek ez a változása. miért nem lehet meg az Isteni szeretet nélkül?
F Mert a sziv nem ragaszkodhatik az Istenhez hanem tsak a szeretet által, valamint ateremtet állathoz. a szeretet által ragaszkodik. ez a két szó. szivbéli ragaszkodás, vagy szeretet. egyet tészen.
5 Articulus
A jora valo fel tételekröl. arosz szokásokrol. és a vétekre vivö alkalmatoságokrol.
[1064] K Elégségesé meg bánni a meg tselekedet vétket?
F Nem, mert azt is fel kel tenni. hogy többé azt nem tselekeszik.
K Miért szükséges ez a fel tétel.?
F Mert a nélkül a meg bánás. nem igazán valo: mivel nem mondhattyuk hogy bányuk azt a mit tselekedtünk hogy ha még azt tselekedni akarjuk
K Miröl lehet azt meg üsmérni hogy igazán tettünk arrol fogadást. hogy az Istent meg nem bánttyuk.?
[1065] F Azt meg lehet üsmérni abbol. 1. hogy ha életünket meg változtattyuk. 2. hogy ha eröszakot veszünk magunkon rosz szokásinknak el hagyására 3 hogy ha el kerüllyük avétekre vivö alkalmatoságokot.
K Mit értesz arosz szokásokon?
F Értem azokot a vétkeket, a melyekben könyen esik valaki, és a melyekhez hozá szokot; ugy mint atisztátalansághoz, akáromkodáshoz, részegeskedeshez. és az ember szolláshoz,
K Mit kel tselekedni, hogy el lehesen hagyni ezeket arosz szokásokot?
F Nagy figyelmeteségel kell magunkra vigyázni, gyakorta kel imádkozni, és el kerülni a vétekre vivö alkalmatoságokot
K Tartozunké el kerülni avétekre valo alkalmatoságokot?
[1066] F Igen is. más képen minden bizonyal. el veszttyük magunkot., a ki aveszedelmet szereti el vész abban mondgya a szent Lélek.
K Mellyek rend szerént a vétekre vivö alkalmatoságok.?
F Azok két félek. némellyek kik önnön magokban a vétekre vivö alkalmatoságok. némellyek pediglen tsak anyiban avétekre vivö alkalmatoságok. a mennyiben azokal roszul élnek.
1. Az olyan képek melyek helytelen állapotokot mutatnak. atisztátalanságrol valo könyvek, két féle személyeknek egy másal gyakorta valo létek. a mód nélkül valo játék. mind ezek magok avétekre vivö alkalmatoságok
2 Az olyan biro aki tudatlanságbol, félelemböl, vagy emberi tekéntetböl igasságot nem szolgáltathat; az illyen mind addig valamég hivatallyában marad; vétekre vivö [1067] alkalmatoságban vagyon., egy olyan ember, aki olyan helyre szokot járni, ahol hatsak valamiben is az Istent meg szokta bántani, az olyan vétekre vivö alkalmatoságban vagyon
K Mit kel annak tselekedni a ki ezen két féle vétekre vivö alkalmatoságokban találkozik?
F El kel hagyni a vétekre vivö alkalmatoságot. akar mitsodás légyen a. mert a nélkül nem lehet igazán valo töredelmeség.
K De ha annak el hagyásáért. valamely kárban esnének., vagy bestelenségekre lenne., olyankor el kellé hagyni a vétekre vivö alkalmatoságot?
F Akoron azt kel tselekedni a mit akristus mond. Ha ate jóbb szemed. és ate jóbb kezed meg botrankoztat tégedet, vajd ki szemedet., és vagd el kezedet. mert jobb fél szemel. és fél kézel. a [1068] menyekben menni, mint sem agehenára menni. két szemel. és két kézel.
Az értelme ezeknek a szoknak. a. hogy ha valamely személy, vagy valamely dolog olyan drága, és szükséges volna is nékünk mint a jóbb szemünk, vagy a jóbb kezünk. de ha a vétekre vezetnek bennünket. meg kel azoktol válni, ha el akarjuk kerülni akárhozatot
K De ha tellyeségel el nem lehet hagyni, se el kerülni avétekre vivö alkalmatoságot, a mint etörténik azokal, kik mások hatalma alat vannak, mit kel olyankor tselekedni?
F olyankor nagy eröt kel magunkon venni. nagy vigyázásban kel élni. és félteni kel magunkot. gyakorta kel imádkozni, és az alkalmatoságot el kel kerülni a menyiben lehet, és valamely okos gyontato papnak a tanátsán kel járni.
6 Articulus
A gyonásrol., és annak szükséges voltárol.
K Mitsoda a gyonás?
F A penitentzia tartonak büneiröl valo vallás tétele, amelyeket meg vallya a pap elöt; hogy tölle penitentziát, és büneiböl valo fel oldozást nyerhesen
K. szükségesé avéteknek meg gyonása?
[1069] F A kereszttség után tett halálos vétkeknek meg gyonása szükséges, hogy ha botsánatot akarnak azokért nyerni.
A mi pedig abotsánando vétkeket illeti. azokot jó. és hasznos meg gyonni. de nem szükséges. mivel más modok által is. lehet azokért botsánatot nyerni.
K Honnan tudgyuk mi, hogy szükséges ahalálos vétkek gyonása?
F Azt a szent Irásbol, és a traditiobol tudgyuk.
A szent irásbol, mivel a kristus azt mondgya az Apostolinak. Vegyétek aszent lelket, valakinek meg botsáttyátok büneiket, meg botsátatnak nékiek. akiknek meg tarttyátok. meg tartatnak. [1070] ezek aszok meg bizonyittyák szükséges voltat a gyonásnak. mivel a papok meg nem [1071] tudhattyák mitsoda vétket kel meg botsátani. vagy meg tartani, hogy ha nékik meg nem valyák.
[1072] A tráditiobol tudgyuk azt, hogy a kristus a fellyeb mondot szók által ada hatalmat apüspököknek, és a papoknak., hogy meg botsásák; vagy meg tarttsák., a kereszttség után tett vétkeket, erre valo nézve az Anyaszent egy ház mindenkor köteleségnek tartotta agyonást.
7 Articulus
A Gyontato pap meg választásárol.
K Meg leheté minden féle papnak gyonni?
F Nem. mert nagy vigyázásal. kel agyontato papot meg választani., holot gyakorta azon áll az üdveség, minden nap láttyuk azt. hogy nagyob része a keresztyéneknek azért vész el. hogy nintsen olyan okos és értelmes kalauzok akik nékik meg mutassa veszedelemben valo léteket hizelkedés nélkül.
K Nem leheté nyugodalomban alelkünk. üsmérete hogy ha jo szandékal véghez viszük mindazt, a mit a gyontato pap, nem visgálván azt. hogy ha ö okosé, és ertelmes.?
[1073] F A kristus azt mondgya., hogy mikor egy vak, más vakot vezet. mind a ketten averemben esnek. ajó szándék meg nem ment az oda valo eséstöl. ilyen formában tarthatunk hogy agyontato papnak tudatlansága miat el veszünk. mind azon által ajó szándék a melyel az együgyüek követik valamely tudatlan papnak gyontatásában valo oktatását., nem üsmervén tudosabat; az a jó szándék meg mentheti öket.
K A hiveknek nem kellé meg nyugodni a püspököknek értelmes voltokon, akik választtyák, és rendelik agyontato papokot?
F Azt minden nap láttyuk. hogy a püspökök meg tsalatkoznak a választásban. amidön valaki beteg. azal meg nem elégszik hogy ollyan doktort hivason akinek a doktori süveget meg adták. hanem aleg tudosabbat igyekezik választani., sokal drágábnak kel tartani a lelki gyogyulást atestinél, jaj is annak aki ez iránt valamely hizelkedést keres magának
K Mitsodásnak kel tehát lenni egy gyontato papnak.?
F Tudosnak, értelmesnek, felebaráttyát szeretönek, és titkosnak kel lenni. tudni, és érteni kel néki az Anyaszent egy ház szabot rendeit. azután állandonak és okosnak., hogy azokot [1074] kövesse. és követesse, szeretesse, a mi atitkot illeti azt minden tudgya hogy mitsoda keményen kell. néki azt meg tartani.
K Miképen lehet az ilyen gyontato papra szert tenni?
[1075] F Azt kérni kel az Istentöl. és szorgalmatoságal keresni. igazán valo meg térö szándékal.
K Mit kel tselekedni mikor ilyenre találtanak?
F Hálákot kel adni azért Istennek., és annak gondviselése és oktatása alá kel magunkot vetni.
8 Articulus.
A lélek üsméret meg visgálásárol. és agyonáshoz valo készületröl.
K Miképen kel a gyonáshoz készülni?
F szorgalmatoságal kel meg visgálnunk a lelkünk üsméretit. az az. hogy figyelmeteségel tekenttsük meg alelkünk állapottyát, hogy azt meg üsmértethesük a gyontato papal.
K szükségesé ez a meg visgálás?
F Ez olyan szükséges. hogy ha egy halálos vétket el hagyunk a gyonásban. azért hogy [1076] magunkot jól meg nem visgáltuk. agyonásunk haszontalan, és szenttség törés, de nem kel minden kitsidért kételkedni a visgálásban. hanem azon legyünk hogy ilyen nagy dologhoz figyelmeteségel lehesünk. és ahoz elegendö idöt vegyünk
K Miképen üsmérhettyük meg alelkünk állapottyát?
F 1. A szent Lélek segittségit. és világositását kell kérni 2 A fö vétkekröl. ajó erkölcsökröl. az Isten. és az Anyaszent egy ház parantsolatirol, egy szoval. a keresztyéni hivatalainkrol meg kel [1077] jól magunkot visgálni, mert egy nap ezekröl itéltetünk meg, akristus itéletit meg kel tehát elöznünk, meg itélvén magunkot, hogy ha mi meg itélnök magunkot,. nem büntetetnénk Istentöl.
K Miröl kel fö képen magunkot meg visgálni?
F A mí rendünknek köteleségeiröl. aszokásban vett vétkeinkröl., és a szivünkben uralkodo hajlandoságinkrol.
K Tartozunké külön külön. meg visgálni minden vétkeinket?
[1078] F Igen is amenyiben lehet. mert azokot tartozunk meg vallani apapnak
K Hogy lehet emlékeznünk minden vétkeinkre.?
F Azt meg kel visgálni hogy mitsoda helyen jártunk, mitsoda személyekel társalkodtunk, mitsoda dolgokban foglalatoskodtunk, visgállyuk meg kivánságinkot, hajlandoságinkot, szokásinkot.
K Mire kel vigyázni mind ezekben?
F Meg kel tekénteni hogy mitsoda vétekben estünk. gondolatal. szoval és tselekedetel. és el mulatásal, meg kel tudni ahalálos vétkek számát, azoknak környül álló dolgait. hogy mitsoda okok, és alkalmatoságok miat estünk mind azokban, mi következhetet mind azokbol., mi reánk. vagy másokra valo nézve.
K Mit kel tselekedni midön jól meg visgáltuk minden tett vétkeinket?
F 1 Meg kel az Istent követni szivünkböl, és botsánatot kérni tölle vétkeinkért. 2 fel kel tenni magunkban hogy soha többé azokot nem tselekeszük, 3 azon kel igyekezni hogy azokot el kerüllyük, és azokért magunkot meg büntesük..
9. Articulus
Hogy mitsodásnak kell lenni agyonásnak.
hogy jó legyen.
az egész életünkröl valo gyonásrol. és hogy mit kel
tselekedni midön a pap elött le térdepelünk.
K Miképen lehet jól meg gyónni?
F Ugy hogy meg kel vallani minden vétkeinket apapnak, azt pedig alázatoságal. együgyüségel. és okoságal
K Mit értesz azon hogy meg kel vallani minden vétkeinket?
[1079] F Azt értem, hogy meg kel vallani leg aláb az egész halálos vétkeket, azoknak számát, külömb féle mi némüségeit. és Circumstanciáit.
K Mit értesz a külömbféle minémüségü vétken.?
[1080] F Azt értem, midön némelykor egy vétek nagyob mint mászor. ugy mint meg lopni a templomot a szenttség törés. emás féle vétek mint a közönséges lopás.
K Mit értesz az aggravans Circumstantian?
F Értem azt, a mi avétket egy szer sulyosabbá tészi. mint mászor,. példának okáért, egy embertöl száz tallért loptak ell, a lopas nagyob mint ha tsak egy tallért loptak volna tölle, de még azt valamely szegénytöl lopták el, már avétek nagyob, mint ha azt gazdagtol lopták volna
K Miért kel a vétket meg vallani, azoknak. számát. minémüségeit. és Circumstantiáit?
[1081] F Mert a nélkül a pap nem üsmérhetné meg. a léleknek állapottyát, és nem adhatna ahoz illendö orvoságot
K Hát ha nem emlékezhetünk mindenröl. minek utánna magunkot jól meg visgáltuk volna?
F Az Isten nem kiván lehetetlent, az el felejtet vétket ugy meg botsáttya. mint a melyet meg vallottunk. hogy ha a feledékenység nem a mi roszaságunktol vagyon
K Hát ha agyonás után valamely vétek eszünkben jutna. mit kel tselekedni?
[1082] F Meg kel azt gyonni leg elsö alkalmatoságal.
K Hogy ha jól meg nem visgálván valaki magát vagy szégyenböl vagy valamely más okbol. egy halálos vétket el hagyna a gyonásban., mit kellene tselekedni.?
F A gyonás haszontalan és szenttség törö volna, tartoznak ujolag meg gyonni., és penitentziát tartani aszenttség törésért.
K Hát ha agyonásban egy halálos vetket felejtenének el. azért. mert nem tudták hogy halálos légyen avétek.?
F Hogy ha atudatlanság halálos volna, atudatlanságtol okozot feledékenység agyonást szenttségtelenné tenné. hogy ha pediglen a tudatlanság botsánando volna, agyonás jó volna.
A tudatlanság halálos. amidön tunyaságbol., és szán szándékal mulattyák el köteleségeknek meg tanulását.
Botsánando pediglen hogy ha nem tunyaságbol és nem szánszándékal valo, vagy mikor atudatlanság nem nagy dologbol álló.
K Sokan vannaké olyanok akik tudatlanságban esnek a gyonás iránt?
F Nem lehet arrol rettegés nélkül gondolkodni. kevés keresztyén vagyon olyan minden féle renden. aki vétkes tudatlanságban ne élne. akötelesége iránt, kevés is vagyon olyan akinek ne kellene tartani gyonásáért, és communiojáért.
Magyarázat
A te szánszándékal valo tudatlanságod az oka hogy magadot bé nem vádolod. vétkes hajlandoságodrol., ugyan ezért is olyan papot keresz magadnak aki semi kérdéseket netégyen, és absolutiot adgyon, de az absolutio semire valo. szenttség törésben is estél, talám apapodis. halálos állapotodban meg maradtál., azután Communikálsz. az ujjab szenttség törés,
K Mit értesz az alázatoságal valo gyonáson?
[1083] F Azt értem hogy alázatoságal kell meg gyonni., érezvén sulyat vétkeinknek, meg szánván és bánván azokot
K Miröl lehet azt meg üsmérni ha agyonás nem alázatos?
[1084] F Arol midön avétket szomoruság nélkül valyák meg., tsak ugy mint ha valamely historiát beszéllenének, midön magokot mentik, vagy másokot okoznak, midön apap intésit nem veszik engedelmeségel. az ilyen forma gyonás nem alázatos.
K Mit értesz az együgyüségel valo gyonáson?
F Azt értem hogy a vétket meg kel valani igazán minden menttség nélkül, abol se el nem vévén, se hozája nem tévén
K Miröl üsmérhetni meg hogy nem együgyüségel vagyon a gyonás.
F Hogy ha magunkot jóbbnak tétettyük lenni, mint sem amint vagyunk, vagy ha ugy bé hálozuk vétkeinket, hogy lehetetlen apapnak meg érteni. vagy ha ugyan azon is igyekezünk hogy meg ne érthese, és másra magyaráza, az ilyen gyonás nem együgyüségel valo; de [1085] közönséges. és nagy vétek. mivel ugy akristus akarattya ellen tselekesznek, aki azért paranttsolya agyonást, hogy a papnak ugy mutasuk bé magunkot. a mitsodások vagyunk, és hogy apapnak lehesen jó itéletet tenni. és illendö orvoságot adni.
K Mit értesz azon. hogy okoságal kel leni agyonásnak?
F Azt értem hogy tiszteséges szokal kel meg vallani avétket, és nem kel amások vétkeit elö hozni szükség nélkül. mondám szükség nélkül., mert adatik olyan alkalmatoság, amelyben szükséges ki nyilatkoztatni amás vétkit. ugy mint. amidön. a magad vétkeit ki nem terjesztheted tellyeségel. hogy ha tsak a másérol is emlékezetet nem tész
K Nagy véteké a midön a gyonásunk haszontalan valo?
F A szenttséget meg szeplösitvén. szenttség törést tselekeszünk. amely irtoztato vétek
K Mit kel tselekedni hogy helyre lehesen hozni a szenttség törést?
F ujolag kel kezdeni a gyonást. és mind az addig valokot, meg kel gyonni a szenttség törést, és azokért penitentziát kel tartani.
K szükségesé némelykor egész életünkröl valo gyonást tenni?
F Vannak olyanok akiknek szükséges., némellyek pedig magokhoz valo okos gyanakodásbol tselekeszik.
Szükséges azoknak akik soha illendö képen nem járultak apenitentzia tartásnak szenttségihez. az olyanok nem térhetnek viszá az Isten kegyelmében hogy ha életekröl valo gyonást nem tésznek
A kik pediglen magokhoz valo okos gyanakodásbol tselekeszik, kételkedvén az addig tett gyonásoknak jóságában. az ollyanok ha életekröl valo gyonást tésznek, igen hasznos dolgot tselekesznek. mind azon által elöbször tanátsot kel kérni ez iránt a gyontato paptol.
K Mit kel tselekedni mikor agyontato pap elöt le térdepelünk.?
F Alázatoságal kel az áldást kérni, azután el kel. mondani a Confitéort. (gyonom a mindenhato Istennek) vagy deakul, vagy magyarul. mind adig aszóig. mea Culpa (az en vetkem). ót meg állapodván. meg kel mondoni mikor volt az utolszori gyonásunk., ha adtak volté. absolutiot. ha végben vittüké a penitentziát, ha nem felejtettünk volté el valamely vétket. azután a vétkeket el kel mondani. penitentziát kel kérni, és el kel végezni a Confitéort töredelmeségel. azután figyelmeteségel kel halgatni apap intését, engedelmeségel. és jó szivel kel venni a penitentziát melyet ád, az ö itéletire kel hagyni magunkot ha szinte el halasztanáis az absolutiot.
K Mit tselekeszik apap azután hogy a bünösel mondotta volna a köz gyonást.?
F A pap a bünösnek szükséges oktatásokot ád, penitentziát ád néki, az absolutiot. vagy meg adgya. vagy el halaszttya. ugy mint lelki orvos. intéseket és orvoságokot ád. és ugy mint biró. meg bünteti a bünöst. és a kristus nevében sentenciát mond reája. a mely. meg oldgya vagy meg kötözi.
10 Articulus
Az Elegtételröl. és annak szükséges voltárol.
K Miért ád a pap penitentziát agyonás után?
[1086] F Mert szükséges hogy a hivek eleget tegyenek az Istennek vétkekért melyeket tettek. akereszttség után.
K Leheté az embertöl hogy eleget tégyen Istennek.?
F Magátol nem lehet. de lehet a kristusal együt. a ki eleget tett érettük. és a mely elég tétel tészi érdemesé a miéinket.
K Ha akristus eleget tett érettünk a mi elég tételünk haszontalan?
F A kristus elég tétele kivül is eleget kel nékünk tenni az Istennek., vétkeinkért. mert hogy meg nyerhesük büneink botsánattyát. anem elég hogy a kristus eleget tett érettünk. mivel még [1087] a szükséges hogy az ö elég tétele reánk illetesék. apediglen tsak ugy lészen meg., hogy ha mi is eleget teszünk. az Istennek. vétkeinkért., a menyiben lehet töllünk
K Nem volnaé illendöb az Isten joságához, és akristus elégtételének érdeméhez ha azt mondanok hogy a kristus elégtétele olyan elégséges volt hogy ami büneink az által meg botsátattak. és nem is tartozunk már. más elég tételel?
F Szabad az Isten olyan forman meg engedni nékünk amint néki tettzik. reánk illetvén a kristus elég tételének érdemit, meg botsáthattya vétkeinket ha szinte azokért eleget nem teszünk is, ugyan igy banik akereszttségben., de a penitentzia tartásnak szenttségében., az igasságos, hogy az Isten meg ne engedgyen nékünk valamég meg nem büntettyük magunkot, ez életben. ami elég tételeinkel. akristuseval együt, mert minthogy tsak az olyan háláadatlanokért rendeltetet apenitentziának szenttsége, akik meg szegtég akereszttségben tet [1088] fogadásokot, az igaságos hogy azok aháláadatlanok meg is büntessenek, és erre valo nézve az Isten is ugy botsáson meg nékik, hogy ök is asok nyomoruságban és szenvedésben részesek legyenek. ez életben, azért az örökös kinért, amelyet érdemlettek volna.
K Mitsoda külömbség vagyon akereszttségnek szenttsége, és a penitentziának szenttsége közöt. a mi a bünnek bótsánattyát illeti?
F A kereszttségnek szenttsége meg botsáttya az egész vétkeket akár mely nagyok legyenek azok, ugy a büntetést is egészen, mind az ideig mind az örökké valot, nem kötelezvén az [1089] embert. a büneiért valo elég tételre., A penitentzia tartásnak szenttsége meg botsátya a vétkeket. az örökké valo büntetést is meg botsáttya. de az ideig valot nem mindenkor, és a bünöst köteledzi abüneiért valo elég tételre, ugyan ezért is nevezik a penitentziát sulyos, és munkával valo kereszttségnek
11 Articulus
A Szent Irásbol valo példák, a melyek meg bizonyittyák
az elég tételnek szükséges voltát.
K Találunké a szent irásban valamely példát a bünnek botsánattyárol. hogy azért kelletet volna ezéletben eleget tenni az Istennek.?
F Egy nehányat találunk, láttyuk azt is hogy akristus elött a vétkek meg nem botsátattak más képen. valamint mostanában sem botsátatnak meg, hanem akristus elégtételének erdeme által.
Az Izraéliták Egyiptumbol valo ki szabadulások után. az arany bornyut imádák apusztában, és sokszor fel támadván panaszolkodának az Isten ellen, az Isten meg botsátá azt a Mojses [1090] kérésére., de hogy meg büntesse azokot a meg botsátot vétkeket, negyven esztendeig hagyá öket a pusztában és meg nem engedé hogy bé mennének a meg igért földre
Szent Dávid házaság törésben. és gyilkoságban valo esését. meg szánta és banta. az Isten meg [1091] is botsátá néki vétkeit. de Náthán proféta által meg izené néki hogy azokért a meg botsátot vétkekért., nehéz. és alázatos szomoruságokot fogna szenvedni büntetésül, azután kevélységben esvén, azis néki meg botsátaték., de azonnal. harom napig tarto dög halálal meg bünteteték
K. A valo hogy ki tettzik mind ezekböl. apéldákbol hogy büntetésére vétkeinknek, el kel szenvednünk mind azokot a nyomoruságokot a melyeket az Isten küld mi reánk de azokbol ki nem tettzik hogy akarattal valo penitentzia tartásokot és elég tételeket kellene azokhoz tenni.?
[1092] F Ez iránt valo példakot is találunk a szent irásban Dávid egész életében siratá vétkeit:, böjtöléseket tett, ciliciumot hordozot, minden éttzakákon imádkozni fél költ, noha király vala. és az Isten meg izente vala néki a proféta által. hogy meg botsátotta volna vétkeit.
A Ninivé béliek példája nem aláb valo, Jonás ninivé városában menvén. meg mondá nékik az Isten parantsolattyábol hogy negyven nap mulva vétkekért az egész város el rontatnék, a Ninivé béliek. azonal. sákban öltözének. hamuval bé hinték magokot, erösen böjtölenek. és kérni kezdék az Isten irgalmaságát aztot meg is nyerék., a kristus azt mondgya hogy eza nép [1093] fel kél ellenünk az iteletkor hogy ha öket nem követtyük, és hogy mindnyájan el veszünk ha penitentziát nem tartunk valamint ök tartottak., akristus parantsolattya tehát az akarattal valo elég tétel., olyan formában. valamint a Ninivé béliek tselekedének.
[1094] A Manases király, és a Bethulai sidoknak példájokbol. meg láttyuk hogy a böjtölésel. az alamisnával. és más egyéb jó tselekedeteknek elég tételeivel. engesztelhettyük meg az Isten haragját, és nyerhetünk botsánatot., nem tévén azokal semmi kisebséget akristus elég tételeinek., mint hogy afö az artatlan testben szenvedet az emberekért, szükséges azért. hogy [1095] abünös emberek is szenvedgyenek a fejeknek példájára., és bé tölttsék, szenvedésekel., a [1096] kristus szenvedésének maradékát, valamint szent Pál mondgya, Egész szivetekböl térjetek meg hozám mondgya az ur, aböjtölésekben. köny hulatásokban. és suhajtásokban.- - - jöjjön ki. a völegény az ö házábol, és a meny aszony az ö ágyából. Az az, hogy a házasok fel kelvén [1097] ágyokbol. böjtöjenek, penitentziát tarttsanak. ameg tartozkodásban. de azt egyenlö akaratbol kel tselekedni valamint szent pál mondgya
12 Articulus
Az Anyaszent egy háznak régi rendelése szerént valo
elég tételröl. A négy rendbéli nyilván valo
penitentzia tartásrol.
K Az Anyaszent egy ház adotté mindenkor penitentziát azoknak kik akereszttség után. tett vétkeket meg gyonták.?
F Igen is, de azok apenitentziák hol nagyobak, hol kevesebek voltak, a szerént, amint már avétek nagy, vagy kitsiny volt., eki is tettzik az egész szent Atyákbol.
K Miképen viszik vala végben azokot a penitentziákot
F Vannak olyan vétkek a melyekért nyilván kelleték penitentziát tartani, meg olyanok valának amelyekért különösön tartának penitentziát
K Miben állot arégi idöben anyilván valo penitentzia tartás?
F Sok féle probákon kelleték által menni, a melyek egy nehány esztendokig tartottanak, és némelykor holtig. amint eki tettzik arégi Conciliumokbol. és a szent Atyák irásibol, ez a proba nem volt egyaránsu formában mindenüt, de azt mindenüt egyaránt tartották, hogy a penitentzia négy rendre volt osztva, a melyeken által kelletet menni abünösnek., A kik az elsö rendben [1098] voltanak. azokot nevezték siroknak. a második rendben lévöket halgatoknak, aharmadik rendben lévöket le boruloknak. a negyedik rendben lévöket jelen lévöknek.. (Consistentes)
Midön valamely bünös magában szálván penitentziát akart tartani, annak kételen volt [1099] atemplom ajtoján kivül. le térdepleni, és kérni kelletet azokot kik melette el mentenek. hogy imádkozanak érette evolt az elsö renden lévö penitentzia tartás. az illyeneket hitták siroknak.
[1100] Idövel. azután. apenitentzia tartokot bé botsátották a templomban. az ajtohoz leg közeleb valo helyre, a honnét halgatták atanitásokot, predikátiokot. de a közönséges könyörgéseken jelen nem lehettek, ezeket nevezték halgatoknak
A harmadik rendben lévö penitentzia tartoknak szabad volt a templomban akönyörgéseken maradni, és még a misén is az Evangyélium végiig., de azután atemplombol ki kelletet meniek. mint olyanoknak kik nem érdemlették jelen lenni a szent áldozaton, de minek elötte [1101] ki küldötték volna öket atemplombol. imádságokot mondottak érettek. és az imádság alat. atemplom közepin le borulva valának. az egész nép elött. ezen renden lévöket nevezték le boruloknak., vagy tsak penitentzia tartoknak.
A harmadik rendnek vége felé amint eki tettzik a régi Conciliumokbol., apenitentzia tartoknak [1102] solemnis absolutiot adtanak. azután szabad volt nékiek jelen lenni a könyörgéseken. és a szent Aldozaton, de nem Communikalhattanak mind adig valamég. apenitentzia negyedik rendének szabot idejét bé nem töltötték amely negyedik rendet nevezték jelen lévök rendénék.
K Miképen éltenek ezek. penitentzia tartásoknak ideje alat?
F Minden féle mulattságot és hivatalt el kelletet nékik hagyni. leg gyakraban vizel. és kenyérel böjtöltenek, alamisnát adtak, és gyakorta imádkoztak.
A mi pedig azt tekénti hogy mitsoda vétkekért kelletet közönségesen és nyilván valo penitentziát tartani, ezen a Theologusok magok közöt meg nem egyeznek, némellyek azt tarttyák. hogy minden halálos vétekért, nyilvan valo penitentziát tartottak. némellyek hogy tsak a nyilván valo vétekért. tartottanak nyilvan penitentziát némellyek meg azt tarttyák. hogy ezen három vétekért ugy mint aházaság törésért, agyilkoságért, és abálványozásért. tartottanak nyilván penitentziát. akik eröl bövebben akarnak tudni meg lathattyák. az olyan auctorokban. akik eröl irtanak.
13 Articulus.
Hogy mitsoda okokra valo nezve rendelte, és rendeli
az Anyaszent egy ház apenitentzia adást.
K A régi idökben miért adot az Anyaszent egy ház oly kemény penitentziákot?
F 1. Azért hogy az által eleget tegyenek az Isten igaságának. 2 hogy az ilyen példákal meg [1103] tartoztasa ahiveket avétekben valo eséstöl. 3. hogy annál is inkáb meg utáltassa vélek avétket. 4. a közönséges jora valo nézve. 5 hogy ne engedgye az illyen szent keménysége által abünösnek ismét viszá térni avétekre. 6. hogy az olyan nehéz és hoszas proba után bizonyosab lehesen valoságos meg téréséröl.
K kiványaé azt az Anyaszent egy ház hogy mostanában is azon régi penitentziakot adgyanak?
F Nem mert az Anyaszent egy ház fiainak gyengeségekre valo nézve. sokat el hagyot ez iránt arégi szokásiban. meg engedi hogy ne adgyanak oly hoszas. és sulyos penitentziákot
De mind azon által. az Anyaszent egy ház a penitentzia tartást mostanában is szorosan akarja meg tartatni. ha olyan formában nem is mint az elött. mivel azt parantsollya hogy a nyilván [1104] valo vétkekért nyilván valo penitentziát tarttsanak, azt is hagya keményen a gyontato papoknak, hogy a penitentzia adásban a menyiben lehet arégi szabot rendekhez és a szent Atyákhoz alkalmaztasák magokot, vigyázván avéteknek nagyságára. a penitentzia adásban
K Lehetö dologé a penitentziat avétekhez képest intézni?
F Hogy ha el választanok a mi elég tételeinket a kristus elég tételétöl, tsak aleg kiseb vétekért valo leg nehezeb és leg sulyosab valo penitentzia tartás semire valo volna. de a kristus elég tételehez tévén a miéinket, lehet valamenyiben a penitentziát a vétekhez intézni.
K Mit ért hát az Anyaszent egy ház azon, midön azt parantsolya hogy a penitentziát a vétekhez képest intézék.?
F Azt hogy nagy, vagy keveseb penitenziát kel adni, a szerént valamitsodás avétek. nagy kitsiny.
K Mit mondhatni az olyan papok felöl, akik nagy vétekért is könyü penitentziát adnak.?
[1105] F A szent Atyák az elött mint egy kegyetlenségnek. és mint egy gyilkoságnak tartották a papoktol hogy ha a vétekhez nem intézték a penitentzia adást mostanában is hasonlot mondhatni., a tridentinumi Concilium azt tanittya hogy olyan állapotban apap nem hogy a bünöst fel oldozná, de magát kötözi meg. és részesül vétkében.
K Mitsoda féle penitentziát kel tehát adni a Tridentinumi Concilium szerént?
F olyat a mely büntetésül, és orvoságul legyen avéteknek., avéteknek orvosága akor, a midön nem engedi és meg oltalmaza abünöst avétekben valo eséstöl. ugy mint a magános élet, ajó könyvek olvasása, és a rosz alkalmatoságok el kerülése, által, büntetése pedig avéteknek az [1106] olyan penitentzia a mely nehéz, meg aláztató. és avétekhez hasonlo nagyságu, ugyan erre valo nézve is a Tridentinumi Concilium nevezi az egész szent Atyák után, a penitentzia tartást, sulyos és munkával valo kereszttségnek.
14. Articulus
A penitentialis szabot rendekröl.
K A papok mire vigyáztak az elött a penitentzia adás iránt?
F Tartoztanak követni szorgalmatoságal. a penitentialis szabot rendeket. ugy mint az [1107] Anyaszent egy ház parantsolatit apenitentzia iránt, erre valo nézve kelletet nékiek azokot tudni.
K szükségesé azokot tudni mostanában?
F A papoknak igen is kel tudniok, a hiveknek igen jó és hasznos ha tudgyák.
K Miért kel apapoknak tudni apenitentialis szabot rendeket?
F Hogy azokhoz alkalmaztassák magokot a mennyiben lehet. azért hogy meg értethesék másokal. mimodon büntették meg az elött avétket.
K Miért jó. és hasznos hogy a hivek is tudgyák azt?
F Azért hogy meg láthasák. miképen bánt volna vélek az Anyaszent egy ház az elött., és hogy erre valo nézve inkáb meg térjenek, és penitentziát tarttsanak
K Ezek a penitentziák sokáig valánaké szokásban?
[1108] F A Deák Anyaszent egy házban továb voltanak ezer esztendönél, a görög Anyaszent egy házban most ís követik.
A penitentialis szabot rendek rövideden.
Azért hogy a hitet meg tagadta valaki tiz esztendeig valo penitentziara kénszeritetet
Azért hogy a jövendö mondohoz ment, vagy valamely babonaságot tselekedet öt esztendeig valo penitentziára
Azért hogy szán szándékal káromkodot, és hamisan meg esküdöt; negyven napig száraz kenyérel.
Azért hogy másokot is hasonlo esküvésre kénszeritet hasonlo penitentziára.
Azert hogy törtenetböl az Isten nevére hejában meg esküdöt. elöször hét napíg kenyérel. és vizel valo böjtre. másodszor tizen ött napig valo hasonlo böjtölesre.
Azért hogy nyilván káromkodot. az Isten. a Boldogságos, és a szentek ellen. hét vasárnapon egy más után. a templom ajtaján kivül le kelletet térdepelni az egész mise alat. és ahetedik vasárnapon mezit láb. és a nyakán egy kötelel. kelletet misét halgatni. ahét vasárnap elött valo péntekeken kenyérel és vizel böjtölt, és azon idö alat nem volt szabad atemplomban meni,
Azért hogy vasárnap. vagy innepnap szükség nélkül dolgozot. három napig kenyérel. és vizel valo böjtre.
Azért hogy vasárnapon szükség nélkül utra indult. hét napig valo penitentziára
Azért hogy templom elött tantzolt vasárnap. vagy innep nap, három esztendeig valo penitentziára
Azért hogy a templomban az Isteni szolgalat alat beszélt. tiz napig valo böjtre kenyérel és vizel.
Azért hogy husvétot, pünkösdöt, és karatsont. nem alako helyin lévö parochiában szentelte, ha beteg nem volt, kenyérel. és vizel. tiz napig valo böjtölésre.
Azért hogy a nagy böjtöt meg szegte., valahány napot meg nem böjtölt. mindenik napért hét napi böjtöt.
Azért hogy akántort meg nem böjtölte. negyven napig valo böjtölésre.
Azért hogy valamely átkot mondot Attya. vagy Annya ellen. kenyérel és vizel. negyven napig valo böjtölésre
Azért hogy öket meg szidta, három esztendeig valo. penitentziára
Azért hogy öket meg ütötte, hét esztendeig valo penitentziára
Azért hogy fel támadot. püspökje. pásztora. vagy Attya ellen, egy klastromban holtig valo penitentziára
Azért hogy püspökének. oktatását. parantsolattyát. meg nevette. vagy meg tsufolta, kenyérel és vizel. negyven napig valo böjtölésre.
Azért hogy papot meg ölt. tizen két esztendeig valo penitentziára.
Azért hogy terhben esésének negyven napja után azon igyekezet. hogy idétlen szüllyön., három esztendeig valo penitentziára.
Azért hogy gondatlanságbol. meg hagyta halni gyermekét kereszttség nélkül. három esztendeig valo penitentziára. melyek közül. egyet. kenyérel, és vizel kelletet böjtölni.
Azért hogy szán szándékal egy embert meg ölt. holtig valo penitentziára. de idövel. hétre hagyták.
Azért hogy valakinek halálára igyekezet. ha azt végben nem vihette is., anyi idöre valo penitentziát, mint ha meg ölte volna.
Azért hogy valakit meg öletet hamis vádolásával, annyi idöre valo penitentziát, mint ha maga ölte volna meg.
Azért hogy történetböl valakit meg ölt. gondolván ötet valamely vad állatnak lenni, kenyérel. és vizel negyven napig valo böjtölésre. és ött esztendeig valo penitentziára
Azért hogy valakit meg sebesitet. ha a seb veszedelmes negyven napig kenyérel. és vizel valo böjtolésre, és esztendeig valo penitentziára.
Azért hogy meg ütötte felebaráttyát haragbol. ha szinte meg nem sebesitette is, kenyérel és vizel. harmad napig valo böjtölesre., hogy ha azt Clericus tselekedte. tizen nyolcz holnapig valo penitentziára
Azért hogy gyülölségben élt felebarátyával. kenyérel és vizel valo böjtölésre, mind anyi ideig még a gyülölség tartot
Azért hogy a templombol valamely joszágot el lopot a lopot joszágot viszá kel adni, kenyérel és vizel háromszor negyven napig valo böjtölésre, és hét esztendeig valo penitentziara
Azért hogy valamely relíquiakot lopot, azokot viszá kel adni. és hétszer negyven napíg valo böjtölésre.
Azért hogy ezüst, vagy arany edényeket lopot atemplombol, négy anyit kel viszá adni helyében, és hét esztendeig valo penitentziara.
Azért hogy atemplomot fel égette, vagy az égetésben része volt, akárt meg kel fizetni, és tizen ött esztendeig valo penitentziára
Azért hogy aholt teströl valamit el lopot, hét esztendeig valo penitentziára, és azok közül hármat, kenyérel. és vizel valo böjtölésre
Azért hogy valamit meg tartot abol amit atemplomra adtak, kenyérel és vizel. negyven napig valo böjtölésre
Azért hogy ha valamely nagy dolgot lopot el, hét esztendeig valo penitentziara. hogy ha Clericus. hogy ha világi. ött esztendeig valo penitentziára és a lopot joszágot viszá kel adni.
Azért hogy egyszer, vagy kétszer lopot. ámbár kevés dolgot is, esztendeig valo penitentziára
Azért hogy meg találván a más jószágát viszá nem adta, anyi penitentziát mint ha el lopta volna.
Azért hogy usorat vett., három esztendeig valo penitentziára., egyet azok közül kenyérel. és vizel valo böjtölésre.
Azért hogy egy szabad személyel paráználkodot. három esztendeig valo penitentziára
Azért hogy egy aszony házaság törésben eset. tiz esztendeig valo penitentziára
Azért hogy a felesége házaság töresét meg engedte. holtig valo penitentziára
Azért hogy egy házas aszonyal vétkezet maga nem lévén házas. hét esztendeig valo penitentziára
Azért hogy két egy testvér szemelyel vétkezet. holtig valo penitentziára
Azért hogy a második ágon lévö atyafiával vétkezet. holtig valo penitentziára
Azért hogy természet ellen valo vétket tselekedet tizen ött esztendeig valo penitentziára
Azért hogy meg kendözte magát. hogy a férfiaknak tessék. három esztendeig valo penitentziára
Azért hogy hamis tanu bizonyságot tett. hét esztendeig valo penitentziára.
Azért hogy hamis mértékel élt, akárt viszá kel adni husz napig valo böjtölesre. kenyérel és vizel
Azért hogy embert szollot. hét napig valo böjtölésre kenyérel és vizel.
[1109] Azért hogy egy aszony férfiu köntösben öltözöt, és a férfiu aszony köntösben. három esztendeig valo penitentziára.
Az ollyanok akik nem böjtölhettenek, vagy alamisnával, vagy más jó tselekedetekel vitték végben.
15 Articulus
Az elégtételi tselekedetekröl
Mitsoda tselekedetek azok amelyek által. büneinkért eleget teszünk az Istennek?
F Azok közül némellyek az imádsághoz tartoznak, némellyek aböjthöz, némellyek az [1110] alamisnálkodáshoz., valamint Raphael Angyal mondá Tobiásnak.
K Mellyek az imádsághoz tartozo elégtételi tselekedetek.?
F 1. Midön az Istennek ajánlyuk tselekedeteinket., testi vagy lelki nyomoruságinkot. szenvedésinket 2. aszoval. vagy elmével valo imádságok. 3 az Isteni szolgálaton valo jelen létel. 4. aszent dolgokrol valo olvasás
K Melyek aböjthöz tartozo tselekedetek?
F A testnek minden féle sanyargatása, ugymint a Cilicium, akemény ágy. minden féle gyönyörüségektöl valo el távozás, az elmének sanyargatása, mi a magunk akarattyát nem követtyük hanem a másét, mikor az Istenért el szenvedgyük ameg aláztatást, és a bestelenséget.
K Mellyek az alamisnához tartozo tselekedetek?
F Az alamisnához foglaltatik. minden irgalmaságbéli tselekedet. akár testi, akar lelki légyen az. eröl már szollottunk az elsö szakaszban.
K Meg kellé elégedni azal a penitentziával. mellyet a pap ád. nem kellé tselekedni anál többet?
F Igen is jó még ahoz többet is adni., tsak okoságal legyen: ez iránt hasznos tanátsot kérni a pásztortol.
K Mitsoda penitentziák leg hasznosabbak. azoké. a melyeket a pap ád nékünk, vagy azok a melyeket mi adunk magunknak?
F A két egyaránsu penitentzia közöt. érdemeseb és hasznosab az, a melyet agyontato pap ád. mert 1. a penitentzia melyet a gyontato pap ád. a penitentzia szenttséginek egyik része. 2. az Anyaszent egy ház parantsolattya szerént valo. 3. azt véghez vivén. követik az alázatoságot, és az engedelmeséget., és illyen formában több áldást. és kegyelmet vesznek.
16 Articulus
Hogy mitsoda igyekezetben. vagy szándékban kell
lenni hogy az elégtétel. hasznos légyen.
K Mitsoda szándékban kell lennünk hogy eleget tehesünk az Istennek?
F Nem kel semi hajlandoságal lenni avétekhez. az az, bannunk kel annak tselekedetit, fel tévén valoságal magunkban hogy többé azt nem tselekeszük.
K Az olyanok kik még halálos vétekben esnek, kik azt nem bánnyák, és akik még fel nem tették magokban. hogy azt többé nem tselekeszik. de sött még semi eröszakot sem vesznek magokon, az illyeneknek tehát penitentzia tartások haszontalan?
[1111] F Igen is. sött még vétkes mert két szinü 1. mert az olyan mint egy jádzik az Istenel. aki olyan vétkekért kér botsánatot, amelyeket szereti, és el hagyni nem akarja. 2. valamely penitentzia tartás nem a szivnek meg téréséböl származik. anem igazán valo, nintsen tehát meg térés azokban, kik avétket szeretik, és azt elnem akarják hagyni, ez igy lévén az ö penitentzia tartásokal. nem hogy az Isten haragját meg engesztelnék. de sött azt fel ingerelik.
K Leheté ezt a feleletet meg bizonyitanod aszent irásbol?
F Lehet mivel aszent irás azt mondgya. hogy a hamisaknak ajándeka nem kedves Isten elött, [1112] meg is veti azö áldozattyokot, hogy azokot nem szenvedheti; hogy a vétekben lévö böjtölö, ha abban gyakorta esik, semi hasznát nem veszi meg alázásának, és senki meg nem halgattya könyörgésit.
K Ezek a szent Irásbol valo versek. tekentiké azokot a bünösököt. a kik még bünökért nem vettek botsánatot, de akik sirankoznak azokért. valoságal el is akarják azokot hagyni. és akik a meg térésnek uttyára térnek.?
F Nem., mert az olyan bünösök. a szent léleknek indulattyábol kezdenek a meg téréshez, immár ök nem Istentelenek, mihent már oly szándékban vanak. nem meg vetö. de sött hasznos penitentziájok. ezt meg lehet probálni. a publicanus, a tékozlo fiu, a ninivé béliek példájokbol.
17 Articulus
A purgátoriumrol.
K Tsak az élö hivek tehetneké eleget az Istennek az ideig valo szenvedésel avétekért?
[1113] F Azok kik a kegyelemben halnak meg. az Istennek valo elég tétel nélkül., azok purgátoriumban mennek. hogy vétkekböl meg tisztittassanak.,
K Mit értesz apurgátoriumon?
F Értem azt a szenvedést melyet szenvednek alelkek az élet után., hogy meg tisztulván menyekben mehessenek.
K Mitsoda tisztaság kivántatik a menyekben valo menetelre?
F Nem kel semmi némü vétekben lenni, még tsak botsánando vétekben is, és mentnek kel [1114] lenni az ideig valo szenvedéstöl. mert oda semmi tisztátalan bé nem mégyen. és hogy oda bé vétessék, nem kel adoságban lenni., valamint akristus tanittya.
K Honnét tudgyuk mi azt hogy purgátorium vagyon?
[1115] F A szent Irásbol, és a traditiobol, elöször a Makabeusok könyvéböl láttyuk, hogy igen szent és hasznos dolog ahalotakért imádkozni. hogy bünökböl meg szabadullyanak. szent Pál timotheushoz irt levelének 1 részében azt mondgya Onesiforusrol. hogy az ur adgya meg néki, hogy nyerjen irgalmaságot az urnál. az utolso napon. anegyedik résziben láttyuk pedig hogy onésiforus már meg holt volt, mivel szent pál tsak a háza népit köszönti, nem lehet pedig ahalotakért imádkozni. ha a purgatoriumot nem tarttyák.
[1116] 2 A kristus azt mondgya. hogy vannak olyan vetkek, a melyek sem ezen, sem a más világon meg nem botsátatnak, vannak tehát olyan vétkek a melyek tsak a más világon botsátatnak meg, ezt szent Agoston igy tarttya
[1117] 3 Szent Pál azt mondgya hogy némellyek a hivek közül atüzön mennek által azüdvesegre, szent Agoston. és a több szent Atyák., ezt a purgátoriumra értik
A purgátoriumrol valo traditioban nem lehet kételkedni, az egész világon lévö Anyaszent egy házban ezt igy tartották. és mindenkor igy tanitották akristustol fogvást, és ezt meg lehet bizonyitani minden saeculumokban lévö szent Atyákbol., agörögök is ez iránt mindenkor meg egyeztenek a Romai Anyaszent egy házal. nézd meg az ide fellyeb Citalt szent Atyákot. szent Agoston kéri mind azokot, kik az ö gyonásit olvasák hogy az ö Anyáért imádkozanak
K Miböl áll apurgátoriumban valo szenvedés?
F Az Anyaszent egy ház nem végezet se annak nagyságárol. se hoszas voltárol, hanem tsak azt tudgyuk hogy vagyon purgatorium és hogy aszenvedés hasonlo nagyságu avétekhez
K Miért nevezik ezt a szenvedést purgatoriumnak?
[1118] F Mert szükséges. hogy a lélek meg tisztittatván, tisztán mehesen meny országban.
K vagyoné valamely vigasztalások az ót lévö lelkeknek.?
F Abban nem lehet kételkedni hogy ne volna. mert az Istennek eleget tévén ötet szeretik, ötet még meg is láttyák, és birni fogják. ez a reménség nagy vigasztalás nékik.
K Az ótt lévö lelkeknek leheté valamely könyebülést venni?
[1119] F Az Anyaszent egyház mindenkor azt tartotta hogy lehet az imádságok., alamisnák, és föképen a szenttséges Mise áldozattya által.
K A purgátorium fogé mindenkor tartani?
F Világ végezetig fog tartani, az után nem lészen más hely hanem tsak ameny ország. és a pokol
18 Articulus.
Az Indulgentiakrol
K Midön az Istennek eleget nem tettünk büneinkért, vagy ha olyan állapotban vagyunk hogy eleget nem tehetünk, vagyoné az Anyaszent egyházban valamely mód. a mely által. azt bé tölthesük?
[1120] F Igen is bé töltthettyük elégtételeinket az Anyaszent egy háznak indulgentiája által., vagy a hiveknek könyörgések. és jó tselekedetek által.
K Mit értesz az indulgentián?
F Értem azt akegyelmet a melyet tészen az Anyaszent egy ház abünösel, el engedvén néki egy részit azideig valo büntetesnek, amelyet adot volna néki más képen büneiért.
Magyarázat.
Mondám. azt a kegyelmet amelyet tészen az Anyaszent egy ház abünösel., mert minden indulgentia supponit peccatum. fel teszi a vétket.. mivel ha vétkünk nem volna szükségünk sem volna se abotsánatra, se az indulgentiára,
Mondam azt, is, El engedvén néki egy részit az ideig valo büntetesnek melyet adot volna néki más képen büneiért. ez az ideig valo büntetés melyet el enged. az indulgentia nem más hanem az a penitentzia a melyet látunk a penitentzialis szabot rendekben. a melyekröl ide fellyeb szollottunk.
Már azt meg magyaráztuk a 14 art. hogy az Isten abünöstöl azt kiványa, hogy az ideig tarto szenvedésekel. eleget tégyen az ö igaságának, akereszttsége után tett büneiért. amely igaságnak ha eleget nem teszen ez életben apurgátoriumban fog eleget tenni, ugyan ennek az. elég tételnek szükséges voltára valo nézve ád az Anyaszent egy ház penitentziát abünösnek, ennek a penitentziának pedig végben vitele, tsak akor menti meg abünöst az Istennek valo elég tételtöl, amidön a penitentzia hasonlo nagyságu avétekhez, amint már ezt ide fellyeb meg mondottuk, apenitentzia tartások sokal inkáb meg egyeztek avétkek nagyságival. a midön a penitentzialis szabot rendek szokásban voltanak., mint sem mostanában, erre valo nézve ami penitentziánk távul lévén arégiekétöl., sokal többel is tartozunk az Isten igaságának. mint sem arégi penitentzia tartok. ebböl következik tehát hogy rend szerént sok ideig valo szenvedéseken kel által menni hogy eleget tehesünk az Isten igaságának., az indulgentia tehát ezeket az ideig valo büntetéseket engedi el.
De tsak egy részit engedi el., mert az Anyaszent egy ház azal hogy indulgentiát ád, abünöst fel nem szabadittya a penitentzia tartástol., hanem tsak segiteni akarja gyengeségiben, azt is akarja, hogy tehettsége szerént eleget tégyen az Isten igaságának. a menyiben tölle lehet., ami azon felyül valo. azt néki meg engedi vagy egészen., vagy egy részit, a mint ezt bövebben meg fogjuk magyarázni.
K Az Anyaszent egy háznak vagyoné hatalma az Indulgentia adásra?
[1121] F Vagyon. és mindenkor élt ezel ahatalomal.
K Mi okra valo nézve veszi magának ezt a hatalmat.?
F A kristus szavaira valo nézve. Nektek adom a meny országnak kolttsait. valakiket meg [1122] kötöztök e földön. menyben is kötözve lésznek. és valakiket meg oldoztok eföldön. oldozva lesznek menyben is.
K Látunké valamely példát a szent irásban hogy az Apostolok éltenek volna ezen hatalomal.?
F Igen is mert szent Pál meg engedvén a korintusbéli paráznának. akit is ki rekesztette volt [1123] agyülekezetböl, evaloságos indulgetnia vala, mert el engedé néki abüntetést. amelyre itélte vala., és a melyet szenvedni kelletet volna,
K Ezt a hatalmat miképen bizonyitod meg atraditiobol.?
F A szent Atyák irásibol., és a Conciliumokbol.
A régi Atyák irásibol. Tertullianus, és Sz. Cypriánus azt mondgyák hogy a püspökök a [1124] fogságban lévö Martyrok kérésekre a bünösöknek indulgentiát adtanak., a melyre valo nézve. ahátra maradot penitentiájokot el. nem végezni meg engedék.
Ezt a szokást aConciliumokbol is lehet meg bizonyitani
1 A midön még apenitentialis szabot rendekel éltenek egy nehány Concilium meg engedé [1125] apüspököknek hogy meg rövidithesék apenitentziának idejét. azoknak kedvekért, kik penitentiájokot leg nagyob buzgoságal viszik vala végben.
2 A midön üldözések támadtanak szokás volt ilyen indulgentiákot adni apenitentzia tartoknak., azért hogy az absolutio., és a Communio után bátrabban szenvedhessék az üldözést.
K Mint hogy a szabot rend szerént valo penitentziák már mostanában szokásban nintsenek., tehát az Indulgentiák haszontalanok.?
F Sött még mostanában szükségesebbek. mint mikor azok szokásban voltanak, mert mostanában ami elég tételeink sokal kisebbek lévén. mint sem abban az idöben, tehát mostanában nagyob szükségünk vagyon az Anyaszent egy ház Indulgentiájának segittségire.
19 Articulus
Az Indulgentiákrol
K Mitsoda ahét, esztendeig. esztendeig. negyven napig valo Indulgentia.?
F Ezek az Indulgentiák el engedik aszabot rend szerént valo penitentziábol. a hét esztendöt. esztendöt, negyven napot, és az azokhoz tartozo ideig valo büntetést; az alá a penitentzia alá is vethettek volna minket.
K Mitsoda ajubileumnak indulgentiája?
F Nem más hanem egészen valo indulgentia. indulgentia plenaria. amelyet apápa szokot adni minden hoszon ötödik esztendöben.. azoknak kik butsura el mennek. romába lévö négy fö templomokban., ezt leg elöször száz esztendöre rendelék., azután ötvenre. azután. harmintzra, végtire minden huszon ötödik esztendöre:
Magyarázat
Bonifacius octavus rendelé ajubilaeumot, a mint mostanában tarttyák, azt parantsolá, hogy el kezdvén 1300. esztendötöl. minden századik esztendöben közönségesen valo Indulgentia adatnék mind azoknak kik romában mennek butsura a szent Péter, és szent Pál templomában. ezt pedig arra valo nézve rendelé mert 1299 temérdeki sok szarándok menvén romában. apápának mondák, hogy még az attyoktol hallották volna, hogy akik minden saeculumnak avégin romában mennek. azok Indulgentiát nyernének
Clemens sextus, aszáz esztendöt igen hoszu idönek találván, azért ajubilaeumot ötvenedik esztendöre rendelé. és 1350. a Bonifaciuséhoz hasonlo közönségesen valo Indulgentiat ada azoknak kik aromai négy fö templomokban butsura el mennének, ez a szokás tarta második Pál pápáig, aki is 1470ben ezt az Indulgentiát minden huszon ötödik esztendöre rendelé, a mely rendelést leg elöbször sixtus 4dik vivé végben 1475. azon idötöl fogvást meg maradot eza szokás mindenkor, Második Pál elött. Grégorius undecimus bullat adot volt ki rendelven minden harmintz harmadik esztendöre az Indulgentiat. de a historiábol nem lattzik hogy szokásban vették volna
K Miért nevezik a szent esztendökben lévö közönséges Indulgentiát Jubilaeumnak.?
F Sixtus quartus nevezé leg elöbször Jubilaeumnak mert hasonlit asidok Jubilaeumjához.
K Mi volt a sidok jubilaeumja?
F A sidok akik el adták vagy el zálagositották volt joszágokot, minden ötvenedik esztendöben viszá tért joszágok kezekhez, az olyanok akik kételenségböl más sidoknak rabul adták volt el magokot, ugyan azon esztendöben fel szabadultak, a mely esztendöt Jubilaeum esztendöjének nevezték. az Isten ezt a törvényt azért adta volt nékik., hogy mindenkor eszekben tarttsák hogy [1126] ingyen valo kegyelméböl szabaditotta meg öket. az Egyiptumbéli rabságbol. és hogy azért hozája hálá adásal legyenek. Ez a Jubilaeumja asidoknak, a proféták, és a szent Atyák szerént jelentette mind azt. a mit akristus munkálodot az emberekért. ö minket meg szabaditot abüntöl. amelyet az irás adoságnak nevezi. és az ördögnek rabságábol; nézük erröl mit mond a [1127] kristus képiben Isaiás. Az ur lelke reám szállot...el küldöt engemet.....hogy a foglyoknak az engedelmet predikálanám, és a bé rekesztetteknek a meg szabadulást, hogy az urnak [1128] engesztelö esztendejét predikállanám. a világosan ki tettzik. hogy a proféta ezen szavaival. a jubilaeum esztendejét tekéntette. és a kristus világosan ki adgya nékünk, hogy eza jövendölés ö benne bé tellyesedet.
K Mitsodák azok arend kivül valo jubilaeumok a melyeket ád apápa?
F Azok jubilaeum formára adatot egész Indulgentiák. a melyeket bizonyos nagy idökben adgyák. tsak nem olyan formában, mint ha a sidok közöt rend kivül adták volna meg azt a kegyelmet a melyet tsak a Jubilaeum esztendejekor engedték meg nékik
K Mitsoda szabadság adatik ajubilaeum idejekor?
F Egy nehány féle. 1. szabad kinek kinek olyan gyontato papot választani a mitsodás tettzik. 2. a papok olyan vétkeket absolvalhatnak, a melyeket nem volna szabad más idökben. 3 meg változtathattya a fogadást hogy ha arra hatalma adatik abullában, és több illyeneket. a melyeket meg lehet látni abullában.
K Midön az Anyaszent egy ház Indulgentiát ád. meg akarjaé azal menteni a hiveket a penitentzia tartástol?
F Az Anyaszent egyház távul vagyon az ilyen szándéktol, olyan formán nem hasznos. hanem ártalmas volna az Indulgentia, mivel semi meg nem mentheti öket hogy ne teremjenek [1129] apenitentzia tartáshoz illendö gyümölcsöket, az Evangyélium parantsolattya szerént. midön pedig az Anyaszent egy ház Indulgentiát ád., a mi gyengeségünknek segittségire adgya, hozánk illetvén akristus elégtételét, és aszentek érdemét., a mi elég tételeinknek segittségére.
K Az Anyaszent egyháznak vagyoné arra hatalma hogy a maga akarattyábol hozánk illese akristus érdemét?
F Ez a hatalom akristus szavaibol ered, aki is azt mondgya Valakit meg oldoztok eföldön., meg [1130] lészen oldozva az oldozás pedig ugy lehet meg. ha reánk illetik akristus érdemit.
K Miért tészed aszentek érdemit akristuséhoz?
F Mert. 1. A szentek érdemi nem választatnak el a kristus erdemitöl,. a melytöl veszik minden erejeket. 2. A krístushoz ragasztván a szenteket., atagokot, a föhöz ragaszttyuk, 3. Abban mi az Anyaszent egy háznak régi szándekját követtyük, mivel régenten az Anyaszent egy ház. Indulgentiákot adot a szent Martyrok kérésekre. és erdemekre valo nézve, a kik halalok elöt ezt a kegyelmet kérték valamely penitentzia tarto bünösnek, eki tettzik a szent Cyprianus [1131] leveleiböl.
K Mi képpen lehet hasznosan venni az Anyaszent egy ház Indulgentiait?
F 1. Valoságos töredelmeségel. kel lennünk vétkeinkért 2. kivánnyunk azokért eleget tenni az Istennek 3. ne tsak kivánságal. hanem ugyan tselekedetel tegyünk azokért eleget, 4. véghez kel vinni mind azt, a mi meg vagyon parantsolva az indulgentia adáskor. ugy mint, a böjt. az imádság, a templomban valo menetel., az alamisnálkodás; és mind azokot valamik fel vannak téve abullában., mivel az indulgentia, az illyen tselekedeteknek végben vitele alat adatik.
K Nem az Anyaszent egyház tanitásaé a, hogy valamikor Misét mondanak valamely privilegiatus oltáron. hogy az Indulgentiára valo nézve., mindenkor egy lélek szabadul ki purgátoriumbol.?
F Az illyen tanitásnak nem lehetne fundámentumát fel találni, se aszent irásban. se atraditioban nem is abban áll. aprivilegiatus oltároknak Indulgentiája
Hanem abban áll. hogy az olyan oltárokon különösön ajánlya az Anyaszent egyház a kristus elégtételeit és a szentek érdemit a szent áldozatban, ameg holt lelkekért, eki tettzik abbol. hogy az olyan oltárokon szabad haloti misét mondani. olyan napokon. a mely napokon más oltarokon nem volna szabad. azt minden pap tudgya, hogy ahalotakért bizonyos napokon. különösön misét nem mondhatni, mivel. a Misenek meg kel egyezni az officiumal., az Anyaszent egy háznak szándéka szerént, ugyan ezért engedték meg a privilegiatus oltárokot, de a romai Cancellarianak rend szerént valo stilusa szerént., az a privilégium egy. hétben., tsak egy, vagy két. naprá engedtetik meg, és az is ollyan templomokban, ahol légyen leg aláb hét oltár mivel a Romai Anyaszent egy ház. nem akarja hogy az olyan privilégium valamely bontakozást tégyen az Anyaszent egy háznak közönségesen valo rendében
K kitsoda adhattya az Indulgentiákot?
F közönségesen valo Indulgentiát a Pápa, vagy a Concilium generale adhat, a püspökök pedig amagok püspökségekben, ahoz képest. a mint az Anyaszent egy ház, ez iránt hatalmat adot nékiek
20 Articulus
Az Absolutiorol.
K Midön valaki meg szánván büneit azokat meg gyonta, magát meg jobitani fogadta, mi vagyon még azután hátra?
F Egyéb nints hanem hogy absolutiot vegyen apaptol.
K Mitsoda az az absolutio?
F Az olyan sententia. amelyet apap mond abünösre akristus nevében, a mely által abünei meg botsátatnak azoknak, kik azokért töredelmeségel vannak. és akik mindent véghez vittek tehettségek szerént, hogy azokért botsánatot nyerhesenek Istentöl.
K A pap valoságal meg botsáttyaé avétkeket?
[1132] F Igen is. A kiknek meg botsáttyátok bünöket, mondgya az ur, meg lésznek botsátatva. és akiknek meg tarttyátok, meg lesznek tartva
K Tsak egyedül az Isten botsáthattya meg avétkeket. a pap nem botsáthattya tehát meg?
F. Igen is tsak az Isten botsáthattya meg a maga nevében, de a papok akristus nevében botsáttyák meg. mivel ö tölle is. vették azt ahatalmat
K Honnét tudgyuk mi azt. hogy ök arra hatalmat vettek?
[1133] F Ezt már meg mutattuk mind aszent Irásbol. mind a tráditiobol., hanem tsak azt teszem hozája hogy még aharmadik saeculumban, az Anyaszent egy ház. eretnekeknek tartotta a [1134] novatianusokot, mert azt tanitották, hogy az Anyaszent egy háznak nintsen hatalma akereszttség után tett minden vétkek meg botsátására.
K Hogy ha apap akristus nevében botsáttya meg a vétkeket. tehát a kristus botsáttya meg azokot és illyen formában. apap nem tselekeszik egyebet hanem az absolutioval. tsak azt jelenti, hogy meg bótsátattak vétkeink.?
F A pap valoságal meg botsáttya avétkeket, mivel akristus nem mondotta hogy meg botsátatik azoknak bünök. akiknek meg jelentitek. hogy meg botsátatot bünök. hanem hogy meg botsátatik azoknak., a kiknek meg botsáttyátok.
K Vagyoné valamely példa az ó testamentumban a melyböl meg mutathatnád apapnak ez iránt valo hatalmát.?
[1135] F Azt láttyuk az ó testamentumban, hogy bél poklosok tartoztak a papokhoz menni., hogy azok meg visgállyák mitsoda féle bélpokloságban volnának. meg is kelletet nékik jelenteni a midön abol meg gyógyultanak, apapok meg is probálták azokot akiknek gyogyulásokban kételkedtenek. A tudni valo hogy a bel pokloság. avétket jelentette., szükséges tehát a bünösnek vétkeit meg mutatni apapnak, agyonásban, a papnak is kel külömbözést tenni avétek közöt; és ahoz illendö orvoságot adni, vagy pedig meg kel probalni az absolutio el halasztásával.
K Ebböl akövetkezik hogy apapok tsak meg jelentik hogy büneink meg botsátattak, valamint az ó testamentumbéli papok is egyebet nem tselekedtek hanem tsak tudtára adták abél poklosnak hogy meg gyogyult?
F Ez a külömbözés vagyon az árnyék és a valoság közöt. hogy az ó testamentumbéli papok egyebet nem tselekedtek. hanem tsak meg jelentették a gyogyulást. de az új testamentumbéli [1136] papok valoságal meg gyogyittyák alelki belpokloságbol abünöst. a bünnek botsánattya által. mondgya szent Chrysostomus.
21 Articulus
Az Absolutionak el halasztásárol
K A papoknak kellé valamely rendre vigyázni vagy tsak azö akarattyokon áll. a fel oldozás. vagy az el halasztás?
[1137] F Igen is kel arendre vigyázni. ha azt nem követik vétkeznek, és a mit eföldön tselekesznek. a nem hagyatik jóvá. mondgya szent Gergely.
K Mellyek azok arendek a melyeket követniek kell.?
F Meg lehet azokot látni a rituálékban, és aszent Carolus oktatásiban. aleg közönségesebek ezek
Hogy tsak azokot kel fel oldozni, akik valoságal. szánnyák és bányak vétkeket., és a kik el tekéllették magokban hogy többé azokot nem tselekeszik.
K Hogy ha valaki azt fogadgya apapnak hogy ebben a fel tett szándékában meg marad. az ö szovára tartoziké azt néki el hinni.?
F olyanok találkozhatnak akiknek nem kel mindgyárt hinni, hanem mind adig kel halasztani a fel oldozást, valamég meg nem mutattyák magok viselésekel. hogy se a papot. se magokot meg nem akarják tsalni.
K kitsodák azok. akiknek el kel halasztani a fel oldozást mind addig még életeket meg nem változtattyák?
F Azoknak el kel halasztani a fel oldozást 1. a kik valamely szokot vétekben élnek. mind adig még azt el nem hagyák. 2. azoknak, akik avétekre vivö alkalmatoságban élnek, mind adig még atol el nem távoznak 3. azoknak akik gyülölségben élnek egy másal. valamég meg nem békélnek egymásal a menyiben töllök lehet 4. azoknak., a kik magoknál tarttyák a más joszágát. valamég azt viszá nem adgyák, de illyen állapotban, tsak akor kel el halasztani, [1138] mikor lattyák hogy meg nem tartotta igeretit. és viszá nem adta, 5 azoknak, kik a keresztyéni, és a magok rendihez illendö hivatallyokot és köteleségeket nem tudgyák. mind adig valamég azokra magokot nem oktattattyák
K Miért kel el halasztani azoknak az absolutiot a kik valamely szokot vétekben élnek, valamég azt el nem hagyák?
F Mert tsak azokot kel fel oldozni akik töredelmeségel vannak a vétek iránt., az ö valoságos [1139] töredelmeségekröl, és meg térésekröl, nem lehet más képen itéletet tenni, hanem ha meg változtattyák életeket. mivel a fát a gyümölcséröl üsmérik meg.
K Miért kel elhalasztani azoknak az absolutiot a kik a vétekre vivö alkalmatoságban élnek?
F Mert valamég avétekre vivö alkalmatoságban szán szándékal maradnak., mind adig a veszedelemre teszik magokot, sött még el is vesznek, aveszedelemre tenni pedig valakinek [1140] magát. vétek, mert azal az Istent kisértené. tehát fel nem oldoztathatik adig még attol el nem távozik.
K Miért kel el halasztani azoknak az absolutiot a kik gyülölségben élnek egymásal. mig meg nem békéllenek ha lehet, és azoknak kik amás joszágát birják, a melyet még viszá nem adták. noha viszá adhatták volna igéretek szerént?
F Mert nem szabad fel oldozni az olyat aki avétket gyakorollya, azok pedig vétekben vannak akik gyülölségben élnek. mind addig még meg nem békéllenek., azokot sem lehet fel oldozni akik más joszágát birják, valamég azt viszá nem adgyák ha töllök lehet.
K Miért kel el halasztani az absolutiot azoknak kik nem tudgyák hivataloknak köteleségeit?
F Mert egy keresztyénben az ilyen tudatlanság nem meg menthetö dolog, vétekben is élnek azok. kik abban vannak. mind adig még azokot meg nem tanullyák. szükséges tehát mind akoráig el halasztani a fel oldozást.
K A nem elégé. hogy tsak a papok tudgyák mikor kel fel oldozni vagy mikor kel azt el halasztani, szükségesé azt. ahiveknek is tudni?
F Igen is. jó, és hasznos ahiveknek is azt tudni, azért hogy meg tudhasák ha papok jól vezetiké öket. ha követiké hivatallyokot vagy sem., ugy hogy elkerülhesék az olyanokot kik [1141] hirtelenségel adgyák az absolutiot, mivel akristus azt mondgya. orizétek magatokat ahamis profétáktol. kik hozátok jönek juhoknak ruhájokban. de belöl ragadozo farkasok ezek által azt akarja akristus hogy oltalmazuk meg magunkot azoktol. kik akedvezésnek szine alat el vesztik alelkeket. igy is tselekesznek az olyan lágy gyontato papok. a kik fel oldozák abünöst, midön meg kellene kötözni. erre valo nézve abünös meg elégedvén. minden kételkedés nélkül haszontalanul valo fel oldoztatásávál. tsak gyakorollya azonban rendeletlen [1142] életét. de mint hogy meg nem intették. ök lesznek okai. hogy végtire örökül el veszti magát.
K Mit kel annak tselekedni azon idö alat akinek el halasztották az absolutiot?
F Töredelmeségel kel ahoz készülni hogy azt meg nyerhese, magát sanyargatni kel. imádkozni. a vétekre vivö alkalmatoságot el kerülni, jó könyveket kel olvasni, az ellenséginek meg kel botsátani, a másét visza adni, uj életet kezdvén. minden féle vétektöl. el kel távozni.
K A kinek az absolutiot el halaszttyák., és az alat meg talál halni, leheté jó reménség az olyan felöl?
F Az Anyaszent egyház mindenkor jó reménségben volt az olyanak üdvesége felöl, az [1143] olyanért imádkozik, mint ha fel oldoztatot volna. mivel a valo, hogy ha tekélleteségel valo tördelmeségel holt meg. üdvezült.
22 Articulus
A püspökököt illetö absolutiorol. (casus reservatus)
a Censurakrol.
K vannaké olyan alkalmatoságok a melyekben apapok nem adhatnak absolutiot?
F Igen is vannak, mivel absolutiot nem adhatnak bizonyos meg tartot dolgokban amelyeket nevezik cásus reservatus
K Mit értesz azokon a meg tartot dolgokon. vagy Casus reservatuson
F Ertem az olyan halálos vétkeket, a melyekért valo absolutio tsak a pápát. vagy a püspökököt [1144] illeti. meg lévén tiltva. arend szerént valo gyontato papoknak azokot absolvalni, hogy ha tsak arra különösön valo hatalmat nem vesznek.
K Miért tartották meg magoknak a felyeb valok bizonyos vétkeknek absolutioját?
F 1. Azért, hogy nehéz lévén az absolutionak meg nyerése, avétek is ritkáb legyen 2. Azért. hogy üdveséges gyalázattal. büntessék meg abünösököt. akiknek a felyeb valok eleiben kel menni. 3 Azért hogy az ö meg térések bizonyosab légyen, olyanok eleiben terjesztven vétkeket, akiknek több vilagoságok vagyon mivel a nagy nyavalyák. a nagy értelmü [1145] doktorokot illetik.
K vagyoné olyan alkalmatoság a melyben minden pap adhat absolutiot minden féle vétekért?
F vagyon 1. mivel a jubilaeumkor minden pap absolválhat minden féle vétket, hogy ha [1146] bullában hatalom adatik arra, 2. mikor valaki halála oráján vagyon. akor minden pap adhat absolutiot. minden féle vétekért.
K Mitsoda a Censura?
F Az olyan egy házi büntetés. a melyel egy keresztyén valamely nagy botrankoztato vétekért. az Anyaszent [Anya-szent] egyháznak lelki jovaitol meg fosztatik:
K Az Anyaszent egy háznak vagyoné az a hatalma hogy a keresztyéneket meg büntesse a Censurák által?
[1147] F Igen is vagyon. és ez ahatalom a kristus szavaibol származik. A kiket meg kötöztök eföldön. meg lesznek kötözve menyekben
K kitsodák azok akik élhetnek ezen hatalomal.?
F A pápa, és a püspökök a magok püspökségekben, és azok. akiknek apápa erre hatalmat ád.
K Az Anyaszent egyház mikor éll az illyen Censurákal abünösök iránt?
F A midön láttya hogy minden intési. kérési. abünösök elöt haszontalanok.
K Hány féle a Censura? vagy a büntetes.
F Három féle, az ExCommunicatio. suspensio. interdictio.
23 Articulus
A ExCommunicatiorol, az.az. az egyeségböl valo
ki rekesztésröl.
K Mitsoda az ExCommunicatio?
F Ez olyan egy házi büntetés, amely el tilt valakit valamely nagy vétkiért. ahivekel valo közönséges jóknak reszesülésétöl.
K vagyoné egy nehány féle
F vagyon. nagy exCommunicatio. (major) kis exCommunicatio (minor) az elsö eltilttya a bünöst. aközönséges joban valo részesülestöl. minden ki vétel nélkül, a második tsak bizonyos jóktól rekeszti el.,
K Mitsoda joktol vannak el rekesztve azok. kik a nagy exCommunicatioban estenek.?
F Az olyanok egészen el lévén rekesztetve ahivek társaságátol. akönyörgésekben, szenttségekben. és más jó tselekedetekben nem reszesülhetnek, és ha abban meg halnak. a szent földben sem temetik el.
K Mitsoda joktol vannak el rekesztetve. azok. kik akis exCommunicatioban vannak?
F Az olyanok a szenttségekhez nem járulhatnak, se az egy házi rendben bé nem vétetödnek.
K Tartozunké el kerülni azokot, kik exCommunicatioban vannak?
F Igen is tartozunk el kerülni azokot. kik a nagy exCommunicatioban vannak, de azokot nem tartozunk kik akis exCommunicatioban vannak
K Mitsoda az exCommunicatusok büntetése?
F 1. Az Anyaszent egy ház közönségesen valo könyörgésiben nem részesülnek, mind azon által ahiveknek imádkozni kel érettek., 2 ebböl következik. hogy az Isteni szolgálaton jelen nem lehetnek., ha a misén jelen volnának is. ki kel öket küldeni. ha pedig nem engedelmeskednének. a misét félben kel hagyni. de a prédikacion. és más egyéb tanitásokon jelen lehetnek 3 ebböl következik. hogy aszenttségeket. se fel nem. vehetik. se fel nem ádhattyák, 4. a szent földben öket nem temetik. 5 ahivek vélek semmiképen nem társalkodhatnak, sehozájok nem szolhatnak., nékik nem irhatnak, öket nem köszönthetik; vélek senem imádkozhatnak, se vélek nem lakhatnak. senem dolgozhatnak, senem ehetnek, ezt rövideden ezen deák versel szokták ki mondani.
os, orare, vale, Communio, mensa negatur.
K El kellé tellyeségel ugy kerülni az exCommunicatusokot hogy semmi némü állapotban ne légyen szabad vélek társalkodni.?
F Történhetik olyan állapot amelyben társalkodni vélek az Anyaszent egyház meg bántodása nélkül. mitsoda alkalmatoság légyen az, ez a deák vers meg mondgya
Utile, lex, humile, res ignorata, necesse.
1 Utile, lehet hozájok szollani, és vélek beszélgetni alelki jovokra valo nézve, hogy öket a meg térésre, és a penitentziára vezethesük..
2 lex. A házas személyek közöt, ha valamelyike exCommunicatioban volna is. de egymáshoz ugy kel lenni valamint annak elötte., noha nem kel az exCommunicatus személynek vétkiben részesülni.
3. Humile. A fiaknak, tselédeknek ugy kel lenni. az exCommunicatus atyokhoz, urokhoz, Aszonyokhoz, valamint annak elötte, nem vévén mind azon által reszt vétkekben amelyekért exCommunicaltattak.
4. Res ignorata. Akor nem vétünk semiben, ha nem tudván exCommunicatioban valo létit valakinek. véle társalkodunk.
5. Necesse. A dolognak szükséges volta ugy hozhattya magával., hogy kel beszélleni egy exCommunicatusal; törvényben lehet hini. az adoságot meg lehet kérni, adoktorok, borbélyok hozája el mehetnek, de tsak aszükséges dolgokrol beszélhetnek vele.
K Mitsoda büntetésben esik azolyan aki szükség nélkül társalkodik egy exCommunicatusal.?
F A kis exCommunicatioban esik, hogy ha pedig közösül avétekben, a melyért exCommunicáltatot. a nagy exCommunicatioban esik.
K Mit értesz ezeken aszokon. közösülni egy exCommunicatusnak vétkiben. a melyért exCommunicaltatot?
F Ha részesülnek annak vétkiben, tanátsot adnak, segittséget. oltalmat. &c. hogy azt követhese.
K Miért bánik ilyen keményen az Anyaszent egy ház az exCommunicatusokal.?
F Azért hogy kénszerittse öket arra. az illyen üdveséges keménysége által, hogy magokban szálván, magokot meg alázák. és penitentziát tarttsanak.
K Mit kel tsinálni azoknak akik exCommunicatusok.?
F Meg alázván magokot helyre kel hozni abotránkozást melyet okoztak, penitentziát tarttsanak, és magokot tellyeségel az egy házi törvény alá vessék. egy szoval azon legyenek hogy azCommunicatiobol fel oldoztassanak
VII Rész
Az utolso kenetröl.
Elsö Articulus
A betegségröl
K Mitsoda abetegség?
F Az olyan testi vagy lelki nyavalya mely az eredendö büntöl származot, és amelyet az Isten reánk botsáttya mikor néki tettzik.
K Miért botsát az Isten mi reánk betegségeket?
F 1 Hogy minket meg alázon. 2. hogy mind avilágtol. mind pedig magunktol minket el vonyon., 3 hogy minket a halálhoz készittsen. 4 hogy avétekért meg büntessen, es hogy az [1148] által. penitentziát tarttsunk, 5 hogy az által abekeséges türésre. és a sanyaruságra tanittson. 6. hogy az ideig valo ostorozás által minket meg tisztittson.
K Mit kel egy keresztyének tselekedni midön betegségben esik.,?
F Az Isten akarattya alá kel magát vetni., nékie ajánlani betegségit., és azt jora forditani valamint jób. Dávid, Ezekiás, Tobias. tselekedtenek.
K Mit kel tselekedni egy betegnek hogy jóra fordittsa betegségit?
F Mindgyárt apenitentzia tartásnak szenttségéröl kel gondolkodni. hogy ha szükséges, békeséges türésel kel lenni, és alázatoságal, az Isten rendelése alá hadgya magát. tsendeségel legyen azokhoz kik hozája látnak., akristus szenvedésiröl elmélkedgyék, tégyen rendelést mind alelki, mind a világi dolgairol, a szenttségeket jó idején fel vegye., hogy ha abetegség nehezebedik. ahalálhoz készüllyön, és ha eljö. áldoza jó szivel életét Istennek
K. Mitsoda vétket kel el kerülni a betegnek?
F El kerülni atürhetetlenséget panaszolkodást, az élethez valo nagy ragaszkodást, a szenttségek halogatását, és akettségben valo esést.
K Mit mondhatni az olyan betegnek gyonásárol, aki tsak akor akar meg gyonni midön már igen el nehezedet?
F Az olyan vagy roszul tett gyonás, vagy haszontalanul.
Magyarázat.
Még egéséges korában is szükséges akár kinek egész elmejit arra fügeszteni hogy haszonal vehesse a szenttségeket, alélek üsméret meg visgálásához idö, és figyelmeteség kivántatik, nem könyü dolog meg gyonni az egész vétkeket,. mivel, hogy haazt valaki egésséges korában nehezen viheti végben ha magának nem akar hizelkedni., tehát, abizonyos dolog, hogy abeteg annál is inkáb veszedelemre veti magát, ha az utolso orájára hagya, mert a midön az elme akemény fajdalmakban foglalatoskodik, nem gondolkodhatik akor másrol., abban az állapotban mint egy jelen láttya lenni a halált, a mely fel háborittya az elméjit.. és nem engedi hogy abban atsendeségben legyen, a melyben kellene lenni akészületre, ez igy lévén, noha nem kel kéttségben esni az olyanak üdveségiröl aki utolso orájára halaszttya a szenttségek vételit, mert az Isten irgalmasága nagy, mind azon által igen lehet félteni az olyat. ilyen példát minden nap látunk, és azok kik abetegnek tsak az utolso oráján jovallyák hogy alelkiröl tegyen rendelést, tartván attol. hogy addig meg ijeszék. az olyanok nem igazán valo szeretettel vannak hozája, és a szánások kegyetlen, holot inkáb kel attol félteni abeteget hogy készületlen ne menyen az Isten eleiben mint attol tartani hogy meg ijed. amidön eleiben adgyák aveszedelmet, erre pedig valoságosan kel figyelmezni mindenek, mind magáért, mind másokért.
K Miképen kel tselekedni abetegnek. hogy jó rendet tehesen lelke üsméretiröl.?
F 1. Havalakivel. gyülölségben élt, meg kel békélleni. ha agyülölség nyilvan valo volt, a békéllésnekis nyilván valonak kel lenni, 2. ha valakit meg bántot személyiben., betsületiben. joszágában, ezeket mind helyre kel hozni, agyontato paptol ez iránt tanátsot kel kérni, 3. ha valakit meg botránkoztatot. azt meg kel orvosolni. 4. ugy kel el rendelni a világi dolgait, hogy még halála elött semi hátra ne maradgyon, neis hagyon maga után ha lehet semi törvénykedesre indito dolgot, erre valo nézve. idején tsinálya meg atestamentumát. akeresztyéni rend szerént.
2 Articulus
Hogy mi formában kel atestamentumot a keresztyéni
rend szerént meg tsinálni.
K Mire kel vigyázni hogy keresztyéni rend szerént lehesen atestamentumot meg tsinálni?
[1149] F 1. Azt meg kel hagyni. hogy pompáson ne temesek, el hagyván minden világi hejában valo szokásokot. hanem hogy mindenek felet, az Isteni szolgálat menyen rend szerént végben.
[1150] 2 Az is igen ditséretes, és akeresztyéni alázatosághoz illendö, hogy inkáb kiványa a tzinteremben temetetni, mint sem atemplomban
3 Hogy ha a gyermekei még kisdedek., az Atyafiak, vagy mások közül kel olyan értelmes és jó keresztyén embert választani, aki nékik atyok helyet légyen., a kristus halálakor, szent János gondviselése alá bizá az ö szenttséges szent Anyát.
[1151] 4. leg elöször is viszá kel adni amás joszágát, és jó rendelést kel tenni az adosága meg fizetéséröl.
[1152] 5 A tselédinek fizetésekröl rendelést tegyen., és azon felyül is szolgálattyokot meg jutalmaztasa a menyiben lehet
[1153] 6 Mindenekben az ország törvényére és szokására vigyázon. ajoszág iránt valo rendelésben. vagy hagyásban.
7 Mentöl világosabban és értelmesebben lehet., ugy irasa le testámentumját. ne hogy holta [1154] után. azt más képen magyarázván, abbol perlekedések támadgyanak
8 Az Attyafiai közöt inkáb vigyázon a szegényekre
9 Ha joszága vagyon leg inkáb a joszágában lévö szegényeket kel segiteni
10 A ki az egyházra akar valamit hagyni, arra vigyázon a melyik leg szegényeb, aparochiára inkáb kel vigyázni mint sem más templomokra., fö képen a mely parochia ajószágában vagyon és szegény.
11 Ha atemplomokra valamit ollyat hágy. ugy mint öltözetet, kelyhet. vagy más effélét. meg kel hagyni hogy a tzimerit azokra ne tegyék, mert az Anyaszent egy ház rende ellen volna, apapoknak sem kel azt el szenvedni.
12 Ne tégyen seminémü fundatiot olyat amely meg ne egyezék az Anyaszent egy ház rendével., az ilyen dologban magátol ne tselekedgyék. hanem okos, és értelmes emberektöl kérjen tanátsot, mindenkor aleg szükségeseb, és üdveségesebb fundatiora kel vigyázni.
13. két dolgot kel elkerülni. az egyike a, hogy mindenit a gyermekeinek hagyni, nem gondolván. a templomokal. szegényekel, és az ispotályokal. noha feles joszága vagyon, A második a, hogy a gyermekeit meg fosza, és nagyob részit joszágának a templomokra. és [1155] klastromokra hagya, abuzgoság ugy jó, ha igaságos, mivel az Isten rendelése a, hogy hagyni kel az Atyafiaknak a mi öket illeti törvény szerént, mert az Anyaszent egy ház nem hagya jóvá. midön atemplomokra holmit hagynak másoknak károkal.
14 Hogy ha papi joszágot birt, abbol nem kel hagyni az Attyafiaira. hanem az Atyai [1156] joszágbol., és nem kel esze elegyiteni apapi joszágot. az Atyaival. mivel az egyházi joszág., a szegények joszága.
Meg kel tehát ezekböl látni valamenyire mitsoda formában kel tsinálni atestámentumot, leg elöbször az Anyaszent, egy ház és az ország törvényére kel vigyázni, azután a felebarati szeretetre. és az igaságra
3 Articulus
Hogy mi légyen az utolso kenet magában.
K Mitsoda az utolso kenet?
F Ez olyan szenttség mely meg segitti abeteget hogy békeséges türésel szenvedhese [1157] nyavalyáját., ez avétket el törölvén. egéséget is ád atestnek, ha a szükséges az üdveségre.
Az utolso kenet szenttség. mivel olyan láthato jel. mely kegyelmet ád. apap meg keni abeteget, [1158] és imádságot mond reája ez a láthato jel, akegyelem pedig ez. hogy a betegnek lelki gyogyulást ád. és testit is. ha a szükséges az üdveségre
K Honnét tudgyuk azt hogy akenet, és az imádság kegyelmet ád?
F A szent irásbol. és a traditiobol
Betegé valaki közöttetek hivassa az egyházi szolgákot, és imádkozanak érette, és meg kenvén [1159] ötet olajal. azurnak nevében. és ahitböl származot imádság meg tarttya abeteget, és fel segélli ötet az ur., ha bünt tselekedet meg botsátatik néki.
[1160] A traditiobol tudgyuk mert a régi szent Atyák. eröl emlékezetet tésznek, abizonyos hogy az Anyaszent egy ház. mindenkor élt ezel aláthato jelel. hogy kegyelmet osztogáson a betegeknek.
K Miért nevezik ezt a szenttséget utolso kenetnek?
F Mert leg utolszor veszik fel ezt a kenetet, mivel már meg kenettek volt akereszttségkor, a bérmáláskor, apüspök. vagy a pap szenteltetésekor. és leg utolszor ahalálos betegségkor.
K Mitsoda féle olajal kenik meg abeteget?
F Az olaj magnak olajával. a melyet apüspöknek kel meg szentelni nagy tsötörtökön.
K Mit jelent a püspök által meg szenteltetet olajnak kenettye,?
F Jelenti a szent Léleknek belsö képen valo kenetit. mely a lelket büneiböl meg tisztittya. és meg erösitti, az ördögi kisértetekben. akristus áldásának erejével. a kinek képit viseli apüspök.
K Kit illet fel adni ezt a szenttséget?
F A püspökököt, és a papokot illeti
K Fel leheté azt adni minden féle papnak.?
F E leg inkáb a plebanusokot illeti, de szükségben minden féle pap fel adhattya
K Szükségesé egy nehány papnak jelen lenni ezen szenttség fel adásakor?
F A görögöknél hét pap vagyon jelen, az elöt nálunk is egy nehány papnak kelletet jelen leni, mikor lehetet, de egy elegendö, ez is most a szokás, hogy tsak egy adgya fel.
K kiknek adgyák fel az utolso kenetet?
[1161] F A keresztyének, kik betegségben vannak, és a kik el érték az okoságnak idejét. de föképen azoknak kik veszedelmes betegségben vannak
K Meg kellé várni hogy a beteg utolso orájára jusson. és akor adgyák fel néki.
F Nem. mert az elég ha a betegség veszedelmes, és hasznosab ha utolso orájára nem hagyák.
K Miért lészen hasznosab?
F 1. Mert azt nagyob készülettel vehetik fel. 2. ugy tettzik mint ha az Istent kisértenek ha abetegnek ollyankor kérnek testi egéséget a midön már haldoklik. hogy ha pediglen még abeteg felöl reménség lehet, akor kisértés nélkül ez a szenttség atesti orvoságot hasznosá teheti.
4 Articulus
Az utolso kenetröl.
K Mitsoda hasznot tészen az utolso kenet mi bennünk,?
[1162] F 1. A vetket meg botsáttya 2 kegyelmet és erött ad hogy békeségel szenvedhesük abetegségben lévö fájdalmakot, és hogy ellene álhasunk az ördögi kisérteteknek amelyek akoron erösebbek, 3 egéséget is ád atestnek ha a szükséges aléleknek.
K A halálos vétkek botsátatnaké meg, vagy tsak a botsánandok ebben a szenttségben?
F szent Jakab közönségesen szól. mindenikéröl mondván hogy ha a beteg vétekben vagyon, ez a szenttség meg botsáttya néki, erre valo nézve el kel hinni hogy meg botsáttya azokot a vétkeket. a melyekben a beteg találkozik,, és a melyekért igazán töredelmeségel vagyon, de az [1163] Anyaszent egy ház arol nem végezet hogy ha tsak abotsánando vétket botsáttyaé meg vagy a halálost is. a theologusok sem egyeznek meg ez iránt, szent károly. azt tanittya hogy mindenikét.
K Mivel hogy szent Jakab azt mondgya. hogy ez a szenttség meg gyogyittya a beteget, miért mondod tehát hogy egéséget ugy ád atestnek. ha szükséges aléleknek?
F noha szent Jakab nem ilyen formában mondgya is, mind azon által. természet szerént lehet azt ugy mondani. mivel a szenttségek ami hasznunkra lévén rendeltetve, atesti egéség anyiban hasznos, a menyiben szükséges az üdveségre
K Az utolso kenet szükségesé tellyeségel abetegnek.?
F Nem., mert a nélkül is lehet üdvezülni, de magunknak roszat kivánnánk, az Istent is meg bántanok, hogy ha szán szándékal meg fosztanok magunkot olyan nagy hasznoktol. a melyeket ád eza szenttség
K Mitsoda készülettel kel azt fel venni.?
F Erös hittel, penitentzia tarto elmével, büneiért valo töredelmeségel., és magát az Isten akarattya alá valo ajánlásal.
K szükségesé elsöben apenitentzia tartásnak szenttségihez járulni, minek elötte az utolso kenetet fel vegyék?
F Igen is jó. és hasznos hogy ha ameg lehet
K szükségesé hogy ha lehet a viaticumot az utolso kenet elött fel venni?
F Az Anya szent egy ház régi szokása szerént az elött az utolso kenetet adták fel elöször. azután a viaticumot, mindenüt igy tarta ez a szokás az egész Romai Anyaszent egy házban atizen harmadik saeculumig. meg most is némely szerzetesek igy tarttyák. leg aláb a Cistertianusok. de mostanában a nap nyugoti Anyaszent egy házban közönségesen a viaticumot az utolso kenet elött adgyák fel.
K Mit kel abetegnek tselekedni mikor az utolso kenetet adgyák fel?
F Imádkozni kel apapal együt, és az Istentöl büneiért valo botsánatot kel kérni.
K Mit kel azoknak tselekedni kik jelen vannak midön azt a szenttséget fel adgyák?
F Imádkozni kel a papal együt abetegért., magokban kel szálniok, meg gondolván ez életnek rövid voltát., és azt hogy még ökk is arra az orára jutnak a melyben láttyák lenni abeteget.
K Mit kel abetegnek tselekedni az utolso kenet fel vétele után?
F Tsak az Istenröl kel gondolkodni valamég éll, hálákot kel néki adni, gondolkodni kel ahalálrol, és az öröké valoságrol.
K Az utolso kenetet fel adgyáké töbször egy szernél.?
F Igen is. mindenkor mikor valamely nagy betegségben esik valaki, de a kinek egy szer fel [1164] adták, ugyan azon betegségben már töbször fel nem adgyák hanem ha hoszas betegségben esvén. jobban kezd lenni, kevés idö mulva ismét betegség találna ésni. mostanában ez a közönséges szokása adeák Anyaszent egyháznak.
VIII Rész
Az Egy házi rendröl.
Elsö Articulus
Mi légyen az Egy házi rend.
K Mitsoda az Egy házi rend?
F Ez olyan szenttség amely hatalmat és kegyelmet ád az olyan szolgálatra a mely az Isteni ditséretet, és a lélek üdveségit tekénti.
Mondám hogy az egy házi rend szenttség. mert olyan láthato jel. amely kegyelmet ád. mivel midön apüspök kezeit tészi arra a kit fel szentel., és imádságot mond reája. ebböl áll a külsö lathato jel, ahatalom, és a kegyelem. a melyel követi a szent szolgálatokot. ugymint a szent Mise áldozattyát, a bünök botsátását. a predikállást, és a szenttségek ki szolgáltatását. etehát a kegyelem. melyet ád ez a láthato jel
K Honnét tudgyuk mi azt hogy ez a jel ezeket a lelki dolgokot tselekeszi?
[1165] F Azt tudgyuk az Irásbol. és atraditiobol, az Irás tészen emlékezetet, az Apostoloknak kezekel valo illetésröl. apapság, és a Diaconusag iránt, és akegyelemröl. mely a kézel valo illetéshez. és az imádsághoz vagyon ragasztva. Tudgyuk minden saeculumoknak traditiojábol., hogy az Anyaszent egy ház az Irásokra valo nézve, mindenkor ugy tekéntette a püspököknek az ur szolgaira valo kezeknek tételét az imádságal együt. mint olyan Ceremoniát, amely kegyelmet oszt
K Kit illet fel adni az Egy házi rendnek szenttségit?
F Tsak egyedül a püspököt. ezt láttyuk a szent irásbol. hogy tsak az Apostoloknak. és a helyekben következet püspököknek. adatot ahatalom akézel valo. illetésre. ezt a traditiobol is tudgyuk., mivel az Anyaszent egy ház mindenkor azt tartotta hogy tsak egyedül apüspököknek [1166] volt arra hatalmok, és mindenkor ellene állot azoknak, kik apapoknak is akarták tulajdonitani azt a hatalmot.
K Az Egy házi rend szenttséginek melyek az effectusi?
F 1. A hatalom amelyel követi arendhez tartozo hivatalokot.
[1167] 2 A kegyelem, hogy azokot Áldásal követhese. 3. A bélyeg, amely el törölhetetlen. ettöl is vagyon hogy ezt a rendet két szer fel nem vehetik.
K Hány féle az Egy házi rend?
F Rend szerént hetet számlálnak. 1. A kapus. ki a templom kapujára vigyázot. 2. az olvaso, 3 A Exorcista, 4. az Acolysta, 5 A sub Diaconus 6. A Diaconus. 7 A papi rend. a négy elsöt alatson rendnek nevezik. a három utolsot nagynak.
K kellé azt hinni, hogy apüspökök felyeb valok apapoknál?
[1168] F Igen is mert még anegyedik saeculumban az Anyaszent egy ház eretneknek tartá Aeriust azért, hogy ezt az igazságot tagadá.
K Mind ezek a rendek Isteni rendeléseké?
F A püspökség, papság. Diaconuság. Isteni rendelések, a többit az Anyaszent egy ház rendelte
[1169] A papságnak. és a Diaconuságnak rendelése. világosan ki tettzik a szent Irásbol; a sub Diaconusrol és az aláb valo rendekröl emlékezetet tesznek még az elsö idejében az Anyaszent egy háznak.
K Az alá valo rendek tehát nem szenttségek.?
F vannak olyan theologusok kik az ala valo rendeket és a subdiaconuságot nem tekéntik ugy mint szenttségeket
K Mint hogy a szenttségeket akristus rendelte a Diaconuság nem lehet tehát szenttség mivel azt az Apostolok rendelték?
F A Diaconuság valoságos szenttség. mivel az egy része apapságnak, a melyet is a kristus rendelte.
Magyarázat
A midön azt mondgyák. hogy a Diaconuságot az Apostolok rendelték, egyebet azal nem akarnak mondani, hanem azt., hogy az Apostolok választottak olyan hiveket. a kikel tsak azt a részit közlötték a papságnak, ettöl is vagyon hogy sok nevezetes Theologusok atöbb rendeket is ugy tekéntik mint részeit az Egy házi rend szenttséginek., egy szoval azon minden meg egyezik, és ahit ágazattya, hogy az Egy házi rendnek egy szenttsége vagyon igazán szolván. mely a papság. apapok azt fel szentelésekor veszik., az elsö Diaconusokot az Apostolok rendelték a püspökök, és apapok könyebségekre, az aláb valo rendeket, a Diaconusok könyebségire rendelték.
2 Articulus.
Azokrol az akadályokrol melyek meg nem engedik az
egy házi rendben valo menetelt.
K Kitsodák azok, kik az Anyaszent egy ház rendelése szerént az Egy házi rendet fel vehetik?
F Mind azok akikben valamely akadály nem találkozik. akik alkalmatosok az egy házi szolgálatra és akik az Istentöl arra hivatalosok.
K Mit értesz azon. akikben valamely akadály nem találkozik?
F Értem az olyan fogyatkozásokot, a mellyek miat. bé nem vétethetik valaki. az egy házi rendben, vagy ha bé vétetet is nem követheti annak hivatallyát.
K Hány féle az az akadály.,?
F két féle, 1. az, amely valami fogyatkozástol jö. 2. a mely valamely vétektöl vagyon.
K Melyek azok afogyatkozások amelyek akadályt. tehetnek?
F Nyoltzat számlálnak. 1. az elmének fogyatkozása, 2. A testnek, 3 A születesnek, 4. Az idönek, 5 A szabadságnak, 6 A szenttségnek, 7 A jamborságnak. 8 A maga viselésben valo fogyatkozás.
K kitsodák azok a kiket meg akadályoztattya az elmének fogyatkozása?
F Az esztelenek, a kiket anagy nyavalya szokta törni, az ostobák, és akik. tellyeségel tudatlanok.
K kitsodák azok akiket meg akadályoztattya a testnek fogyatkozása.?
F A kik tiszteségel nem tehetik az Egyházi szolgálatot, ugy mint a kiknek. az elsö vagy a második uja el vagyon vágva. kik bal szemekre vakok, sánták. vagy görbék.
Azok kik ezekben a fogyátkozásokban estenek fel szenteltetések után., végben vihetik szolgálattyokot a mennyiben meg engedik ezek a fogyatkozások., ugy mint, egy pap akinek akezét el vágták, misét nem mondhat, de predikálhat, és gyontathat, hameg süketült, nem gyontathat, de misét mondhat.
K kitsodák azok a kiket meg akadályoztattya a születésnek fogyatkozása?
F Azok. akik nem a törvény szerént valo házaságban lettenek.
K kitsodák azok akiket meg akadályoztattya az idönek fogyatkozása?
F Azok kik még el nem érték azt az idöt hogy az Egy házi rendben vétethessenek a szabot rend szerént.
K kitsodák azok, akiket meg akadályoztattya a szabadságnak fogyatkozása?
F Azok akik rabok., vagy jobbágyok. vagy azok kik adoságban vannak
K. kitsodák azok, akiket meg akadályoztattya. a szenttségnek fogyatkozása?
F Azok, kik nintsenek meg keresztelve, kik bigamiában estenek.
K Mit értesz ezen a szón bigamia?
F Értem azokot. akik egy nehány szor házasodtanak meg.
K kitsodák azok akiket meg akadályoztattya a jámborságnak fogyatkozása.?
F Azok kik olyan tiszttségekben voltanak. a Mellyekben vér ontásokot követtek, ugy mint ahadviselök, kik hartzokon voltanak. a birák kik halálra itélték arabokot.
K kitsodák azok a kiket meg akadályoztattya a maga viseléseknek fogyatkozása?
F Azok, akiknek nyilván valo penitentziát kelletet tartani. azok kik rosz magok viselésekért. rosz hir. névben estenek.
K Mitsoda vétkek azok. a melyek meg akadályoztattyák azokot kik azokban estenek?
F A szán szándékal. valo gyilkoság. akétszer valo meg keresztelkedés. az eretnekségben valo részesülés.
K Mit kell tselekedni az olyannak aki ilyen akadályokban találkozik?
F Az olyan hogy ha nem Egy házi avilági rendben kel maradni, ha pedig egy házi. minden egy házi szolgálatot félben kel hagyni.
3 Articulus.
Hogy mitsoda készülettel. és mitsodásnak kel. annak
lenni aki az egy házi rendben akar menni, és hogy
hivatalosnak kel erre lenni.
K Mind azoknak. kik a felyeb meg mondot akadályok nélkül vannak, leheté az egy házi rendben meni?
F Nem, mert még szükséges azon kivül hogy azokra a szent szolgálatokra, hajlandok. alkalmatosok, és Istentöl hivatalosok legyenek.
K. Mitsodásnak kel tehát lenni hogy alkalmatos legyen valaki az egy házi szolgálatra?
F 1. szükséges hogy a világtol magát meg vonya. 2. amaga hasznát ne kerese, 3. felebaráttya szeretö legyen, 4. az Isten ditsöségét., és felebaráttya üdveségét kerese, 5 tudománya légyen. [1170] 6. alkalmatos az Anyaszent egy ház szolgálattyára. 7. bátor, és álhatatos legyen. 8. okos, 9 békeséges türö, 10 tiszta életü, legyen. 11 szerese amunkát, és atanulást, 12. amagános életet, 13 kerüllye akényeséget. 14. alázatos és intést szeretö légyen. 15 az imádságot szerese.
K Ezeken kivül kivántatiké még valami apapi rendhez?
F Még ezeken kivül szükséges hogy arra Istentöl hivatalos légyen.
K Honnét tudgyuk mi azt hogy nem magunknak kel ezt a rendet választanunk hanem Istentöl kel arra hivatalosnak lenni.?
F Azt tudgyuk aszent irásbol, atraditiobol. a proféták, akristus. és az Apostolok példájibol. és valamenyi szent püspökök, és szent Egy háziak voltanak azoknak példájokbol.
K kitsodák azok, akik nem hivatalosok az Istentöl az Egy házi rendre.?
F 1. Az olyanok., a kikben azok akészületek és indulatok nintsenek. a melyekröl szollottunk. 2 az olyanok akik ebben adologban tsak a szüléjek, és attyok fiai akarattyokot követik. 3. az olyanok. kik az egy házi rendre tsak az elömenetelért, és a fösvénységért vágynak, 4 az olyanok kik minden féle uton modon azon vannak, és sürgetik püspökjöket. hogy fel szentellye öket. 5 az olyanok, akik arendeletlen életböl. az egy házi rendben akarnak egy szers mind menni.
[1171] K kitsodák azok, akik felöl el lehet gondolni hogy az Istentöl hivatattak erre a rendre?
F Az olyanok, akik noha érdemesek legyenek is arra a rendre. de magoktol semit nem tselekesznek. hanem meg várják hogy a püspökjök sürgesse arra. vagy is leg aláb egy olyan okos és értelmesnek követik tanáttsát. aki mind buzgo, mind pedig tudgya az Anyaszent egy [1172] ház szabot rendit. mivel tsak kételkedhetünk abban hogy ha az Isten hivuté ebben a rendben., a midön magunk valasztyuk azt magunknak., akár mely jó légyen is a mi szándékunk.
K Miért lehetne abban kételkedni?
[1173] F Mert szent Pál azt mondgya, hogy senki nem veszi magának etisztességet hanem aki hivatatik Istentöl valamint Aaron. aképen a kristus is nem tulajdonitotta magának etisztességet hogy fö pap. lenne, hanem azt. az Atya Istentöl vette.
K Szabadé az Atyáknak. a papi rendre szánni azö gyermekeket?
F Igen szent dolog azt kivánni hogy gyermekek az egy házi rendre hivatassanak., és hogy öket ugy is nevellyék hogy arra alkalmatosok lehesenek. de el kel kerülni azokot a vétkeket. a melyekben esnek sok Atyák.
K Melyek azok a vétkek.?
F. 1 Amidön gyermekeknek hajlandoságokot eröltetik, 2. midön azt rendelik apapságra amelyikben keveseb elmét tapasztalnak 3 a midön tsak az elömenetelt. és a hasznot tekéntik. 4. amidön tsak azt keresik hogy valamelyik gyermekektöl meg menekedhesenek. vagy hogy az egy házi joszágot. a familiában meg tarthasák. mint örököst. 5. Mikor a dispensatiohoz folyamodnak. az Anyaszent egy háznak minden szüksége és haszna nélkül., 6. midön a püspököknél. és a világi hatalmasoknál. sok féle mesterségekel azon vannak hogy gyermekekért. meg szegjék az Anyaszent egy ház törvényit. és a szent Canonokot
K Mik követik rend szerént az ilyen vétkeket.?
F 1. Az Isten rend szerént meg nem áldgya az olyanokot. kik ilyen formában mentenek az egy hazi rendben. és gyakorta familiájoknak gyalázattyára. és az Anyaszent egy háznak botrankoztatására lésznek. 2. az illyen vétkekért. az Isten átka szál némelykor a familiákra., és azért meg engedi hogy régi familiák el fodgyanak. 3. ha az atyáknak büntetésit. a más életre halaszttya, azért tselekeszi hogy keményeb legyen büntetések. 4. A szent irásban nagy példákot látunk az. olyanokrol akik hivatlan akarnak az egy házi rendben menni, amelyekért [1174] rettegjenek az olyan atyák. akik az Isten rendelése ellen akarják abban a szent rendben tenni gyermekeket, nagy példa koré, Dathan. Abiron. Osias király meg belpoklosodék azért. hogy a füstölöre akará tenni kezét., ezek apéldák. az új törvénybéli papságot és szolgolatot is illetik.
4 Articulus
A Tonsurárol. az az. ahaja el nyiréséröl annak, aki
az egy házi rendben vétetik.
K Mitsoda a tonsura.?
F Ez olyan Ceremonia, a melyel az egy házi rendben vétetvén valaki. azután mind egy házi joszágot birhat mind atöbb szent rendeket fel veheti.
K Miért nevezik ezt a Ceremoniat tonsuranak?
F Mert nagyob része ennek a Ceremonianak. a haj nyirésböl áll.
K Miböl áll tehát az a Ceremonia?
F Három dologbol. 1. aki arendben akar menni apüspök eleiben mégyen hoszu köntösben., akarján tartván a superpeliciumot, és a kezében egy gyertyát. 2. annak a püspök a haját meg nyiri kereszt formára, és az alat akit nyirnek fogadást tészen hogy. egyedül az Istent veszi örökségül magának. 3 apüspök reája adgya azután a super peliciumot.
K Miért veszen hoszu ruhát magára az, aki magát tonsuráltatni akarja?
[1175] F Mert az, az egy házi rendnek ruhája, a szent szabot rend szerént.
K Miért tart gyerttyát akezében.?
F Azért hogy a püspök képében akristusnak ajánlván magát. azal meg mutassa hogy az Isten szolgálattyában ugy akar égni valamint agyerttya.
K Miért nyiri el ahaját apüspök annak. akit az egy házi rendben vészen?
F Meg akarja mutatni néki azal. hogy a világtol tellyeségel el kel magát vonni. és el hagyni mind azt. valami a szükség felet vagyon
K Miért mondgya az alat a még nyirik hogy az Istent veszi magának egyedül örökségül?
F Azt fogadgya fel akristusnak és az Anyaszent egy háznak hogy világtol tellyeségel meg válván az egy házi rendben akarja tellyes életét az urnak szolgálattyában szentelni.
K Miért adgya néki apüspök. a superpeliciumot?
F 1 Azért. hogy meg értesse véle ez által, hogy egy házi személy lévén, az egy házi ruhát viselheti, és hogy a fejér ruha ártatlanságot, és tisztaságot jelentvén, tiszta életet is kel néki élni.
K Miért nyirik el az egyházi renden lévök haját.
F Az Anyaszent egy házhoz valo engedelmeségért. a ki is azt akarja hogy az egy háziak meg külömböztessenek az által avilagiaktol
K A tonsura régi szokásé az Anyaszent egyházban?
F Közönségesen azt tarttyák hogy a hatodik saeculumban kezdödöt.
Magyarázat
Az elsö saeculumokban a püspökök. és atöb egy házi renden lévök semiben nem külömböztettenek meg külsö képen a világiaktol. mivel asok féle üldöztetések azt meg nem engedték az egy háziaknak hogy más féle köntösöket visellyenek, valamint hogy még most is anap keleti országokban a missionariusok tsak nem egészen világi köntösben járnak, hanem [1176] azt láttyuk szent Gergely pápa idejében a hatodik saeculumban hogy az egy háziak már különös köntösököt viseltenek, ami pedig atonsurát illeti. ahetedik, és a nyolczadik saeculumban már közönséges bé vett szokás volt.
K kiknek kel atonsurat meg engedni.?
F Az olyanoknak, akik felöl el lehet hinni. hogy az Isten hitta apapi rendre
K Hány esztendös korában lehet valakit tonsuralni?
[1177] F A Tridentinumi Concilium meg engedi agyermekeket is. tsak tudgyanak már irni, olvasni. meg légyenek bérmálva, és ahitnek fö ágazatit tudgyák
K Mitsoda szándékban kel annak lenni aki atonsurat fel veszi.?
F 1. olyanban hogy az egy házi rendben akar élni, és meg halni. 2. hogy abban az Istennek szenteli magát. minden haszon keresés. és kevélység nélkül. 3. hogy mindenben engedelmeskedni fog apüspökjének. és a szent szabot rendeknek. 4. hogy egész életében az egy házi jeleket fogja viselni. ugy mint a tonsurat. arövid hajat. és az egy házi köntöst. 5. hogy a világot meg veti. és a Clericusoknak meg tiltot mulattságokot el kerüli. 6. hogy magát tellyeségel a szent tudományok tanulásában. és az imádságban foglallya, 7. hogy magát meg türköztetö. és sanyaru életet fog élni
K Mitsoda hasznai vannak atonsuranak?
F 1 A tonsura azembert az egy házi rendben tészi. 2. az egy házi rendnek privilegiumával élteti. 3. atöb egy házi rendekhez közeliti, 4. szabadságot ad arra hogy egy házi joszágokot birhat.
5 Articulus
A Beneficiumrol. vagy az egy házi joszágokrol. és
a simoniárol.
K Mitsoda a beneficium?
F Az olyan egy házi titulus, a mely allando, és meg maradando részt ád annak aki azt viseli. hogy birhasa némely részit az egy házi joszágoknak., véghez vivén azokot aköteleségeket a melyek ahoz vannak foglalva
Magyarázat.
Az elsö saeculumokban, nem ilyen formában üsmerték abeneficiumokot., mivel az egy házi joszágok közösök voltak, apüspökök viseltek azokra gondot, és ök is tartották azokbol az olyanokot a kiket kivántatot, és atöbbit. alamisnára. és a templomokra forditották. de idövel. és lassanként. az egy házi joszágokbol részt kezdének szabni apüspöknek, részt az egy háziaknak, reszt a szegényeknek, részt. a templom ujitására., végtire asok változtatások után aza szokás maradot meg. a melyet mostanában látunk. és ugyan azon mostani szokás szerént is szollunk it az egy házi joszágokrol.
K Mitsodásnak kel lenni hogy lehesen beneficiumot birni?
F Tonsuratusnak kel lenni. jó életünek, és jó erkölcsünek, és hogy alkalmatos legyen végben vinni. ahivatalokot melyek kivántatnak abeneficiumhoz.
Hogy ha pedig olyan beneficiumot bir hogy köteles amások lelkére vigyázni. papnak kel lenni. predikálani, gyontatni. aszentségeket ki kel osztogatni. és ezeket jól kel vegben vini.
K leheté beneficiumot adni az Attyafiainak vagy jó akaroinak?
F lehet hogy ha azok arra méltobak másoknál. de hanem méltobak az Istent meg bánttyák, és az Anyaszent egy házat meg botránkoztattyák, igen könyü ez iránt magának hizelkedni, de jaj annak a ki ebben adologban magának hizelkedik.
K A keresztyéneknek. nem kel tehát tsak könyen arra ajánlani magokot hogy beneficiumot szerezenek attyokfiainak és jó akaroinak.?
F. Nem mert ha olyan keresztyének kik az Istent félik, könyen arra nem ajánlyák magokot, hogy másoknak egy házi joszágokot szerezenek, 1. hogy ne részesüllyenek azoknak vétkekben kik azokot osztogattyák, és akik kérésekre nem a leg érdemesebbet választották, 2. azért hogy Isten elött számot ne adgyanak azokért avétkekért a melyekben eshetik az akinek az egy házi joszágot szerzették, a joszág ki szolgáltatásáért, a mely keresztyénben, élö hitt vagyon, az [1178] olyan retteg amidön láttya hogy amások vétkiért is számot kel adni Istennek
6 Articulus
A simoniárol.
K Mitsoda a simonia?
F A nem más hanem amidön fel tett akarattal akarják meg venni. vagy el adni alelki dolgokot., vagy azt ami alelki dolgokot illeti,
K Hány féle a simonia?
F Három féle, valoságos, Conventionalis. és mentális,
K Mitsoda avaloságos simonia?
F Midön pénzt, vagy egyebet adnak. vagy vesznek valamely lelki dologért, vagy azért, ami alelki dolgot illeti.
K Mitsoda a Conventionalis simonia?
F A midön azon meg alkusznak hogy aföldi jókért lelki jokot adgyanak, hogy ha az alkut végben vitték, a valoságos simonia, hogy ha pediglen nem, Conventionalis.
K Mitsoda a mentalis simonia?
F A midön fogadás. vagy alku nélkül, olyan szándékal adnak valamely lelki dolgot hogy azért testi hasznot vegyenek, vagy hogy olyan szándékal. adnak valamely földi jót. hogy azért lelki jót vehesenek.
Példának okáért én másnak egy házi joszágot adok de azért, mert reménlem hogy azért ajándékot veszek, más képen nem adnék, valamely hasznos szolgálatot teszek, ajándékot is adok, de olyan végre, hogy én azért magamnak, vagy atyám fiának egy házi joszágot nyerhesek. én semi igéretet. se alkut nem tettem, az én szándékom tsak a, hogy a lelki jóért, földi jót szerezhesek, vagy a földi jóért, lelki jót, mind azon által. szivemben és elmémben simoniát tselekedtem.
K Simoniaé valamiben szolgálni az olyannak a ki beneficiumot adhat. vagy szerezhet?
F Simonia, hogy ha a szolgálatban a beneficiumot tekéntik, ha a szolgálat nem a béneficiumért vagyon. akor nem simonia
K Honnét jö ez a szó simonia?
[1179] F Símon magustol. a ki pénzt akart adni hogy ö is tsudákot tehesen.
K Honnét tudgyuk mi azt, hogy a simonia tilalmas?
F Az okoság meg tanyithat arra. hogy nem szabad se el adni, se meg venni a lelki dolgot, de [1180] ezen kivül mind akristus, mind az Anyaszent egy ház ezt tilalmaza. Adgyátok ingyen. mondgya akristus. a mit ingyen vettetek.
K Mitsoda büntetésel büntetik meg a simoniát?
F 1 Hogy ha a simonia nyilván valo., az exCommunicatio a pápát illeti, hogy ha titkos. [1181] apüspököt. 2. apapi joszágot tölle el veszik. 3. semmi papi joszágot többé nem birhat, gyalázatban esik. és arégi szabot rend szerént a papi hivataltol el tiltathatik,
7 Articulus
A Beneficiariusok köteleségiröl
K Mitsoda aköteleségek azoknak, akik egy házi joszágokot birnak?
F 1. Hogy nagy hüségel vigyék végben. azokot ahivatalokot melyek azon egyházi joszágokot illetik. 2 igen vigyázanak arra, hogy a joszág elne romollyék, és annak levelei elne veszenek., 3. hogy annak jövedelmét szentül költtsék el. 4. hogy az Isteni szolgálatot szorgalmatoságal. és buzgoságal vigyék végben.
K Mire kel forditani abeneficiariusoknak az egy házi joszágot?
F Az egész joszágban lévö meg romlot epületeket meg kel ujitani. 2. A joszágban lévö templomokban az oltári ruhakra és eszközökre gondgya légyen. hogy az Isteni szolgalat tiszteségel menyen végben 3. tarttson anyi számu papokot. és egyházi renden lévöket. amenyi kivántatik az egy házi joszágnak fundátiojához. 4. minek utánna mindeneket ki fizetet volna, ajövedelemböl tsak anyit tarttson meg. a menyi szükséges hogy magát betsületesen tarthasa., 5. minek utánna ki vette volna amaga szükségire valot., a mi meg marad adgya aszegényeknek.
K Mitsoda szegényeknek kel adni. minek utánna ki vette volna a maga szükségire valot?
F Fö képen az olyan szegényeknek kel adni. akik az egy házi joszághoz valok, a kik ót lakosok, az okoság hoza magával. hogy az olyanokot kik a joszágokot az Anyaszent egy háznak adták kik annak tizedet fizetnek és annak szolgálnak, inkáb kel segiteni mint sem az idegeneket., a felebaráti szeretet is azt hoza magával., mindenik egy haznak vannak olyan szegényei akiket tartani kel.
K A ki egy házi joszágot bir. adhaté az attyafiainak a jövedelemböl.
F Hogy ha az attyafiai szegények. nem tsak adhat. de kel is azokot segiteni. ugy mint [1182] szegényeket., de azért adni hogy meg gazdagullyanak, hogy kényesebben. és nagyob uraságban élyenek, avétek volna, amelyet az egész Conciliumok, és a szent Atyák kárhoztattyák.
8. Articulus.
Az Egy házi also rendekröl
K Melyek az egy házi also rendek?
F Négyet számlálnak. ugy mint akapus, azolvaso, az exorcista. és az Acolystha
K Miért nevezik ezeket also rendeknek.?
F Hogy meg külömböztessenek afö szent renden lévöktöl,. akik az oltárhoz közeleb valok, és akik tellyeségel. az Anyaszent egy háznak szenteltettek..
K Mitsoda akapusnak hivatalya.?
F 1. Hogy a templom kapuját meg nyissa. és bé zárja, 2 hogy a hitetleneket. eretnekeket, és az ExCommunicatusokot a templomban ne botsása. 3. hogy meg ne engedgye hogy mások bé menyenek a sanctuariumban hanem tsak azok. akiknek illik oda bé menni., 4 meg ne engedgye atemplomban atiszteletlen dolgokot a hejában valo beszélgetést, 5 a templomban lévö eszközököt, az oltárhoz valo ruhákot, és atemplomot tisztán tarttsa, 6. a szabot idöben harangozon
K Mitsoda az olvasonak hivatalya?
F 1. Hogy énekelye. vagy fel szoval olvassa az Epistolákot, és a szent Atyák irásit,
2. A régi idökben a midön apap magyarázta anépnek a szent irást, az olvaso fent szoval olvasta el averseket. a melyeket magyarázot, tudni illik, az olvaso el olvasot egy részt, a pap [1183] azt utánna magyarázta, midön pedig a püspök magyarázta az Évangyéliumot, akor a Diaconus olvasta el a mit meg kelletet magyarázni.
K Mitsoda az Exorcistának hivatallya.?
F. 1. Régenten az ördögöket ök üzték. ki akikben voltak, de már mostanában ezt a hivatalt. apapok viszik végben. 2. a szentelt vizhez valo sót. és vizet. néki kel el késziteni. 3 a midön apüspök, vagy egy pap exorcizálni akar valamely ördöngöst., néki kel elö kesziteni mind azt valami ahoz kivántatik.
K Mitsoda az Acolythának hivatallya?
F. 1 A gyertyákot ö gyujttya meg, 2. a nagy Misekor, aprocessiokor. a gyertyát ö viszi. 3. a füstölöt, és atemjént ö hordoza, 4. atüzet, és atemjént ö készitti el., 5. A szent áldozathoz valo bort és vizet el készitti. és azokot a sub Diáconus kezében adgya a misekor. 6. A szent áldozatkor a Diaconusok. és apap mellet vagyon.
K Nagyra kellé betsüleni mind ezeket a hivatalokot?
F Mind avalami azembert akristushoz közeliti, és részesé tészi a szenttséges titkokban. a mind nagy, és méltó atiszteletre. arégi idökben nagy jutalomnak tartották ha bé vették az olyanokot, kik apogányok elött vallást tettek ahitröl., ha tsak aleg aláb valo rendben is, ezt láttyuk a szent Cypriánus 33. és 34 leveleiböl melyeket irt a maga népének ket olvasonak ordinatioirol. akik az üldözéskor vallást tettek ahitröl.
9 Articulus.
Az Egy házi fö rendekröl
K Melyek az Egy házi fö rendek.?
F A sub Diaconuság, a Diaconuság és a papság.
K Miért neveztettnek ezek a rendek fö rendeknek?
F 1. Azért, mert akik azokot fel veszik, az Istennek. és az Anyaszent egy háznak vannak fel szenteltetve. meg változhatatlan képen. és az Anyaszent egy ház töllök, szüntelen valo tiszta életet kiván. 2. mert ezek az oltár mellet szolgálnak. és nagyob hatalmok vagyon, mint az aláb valo egy házi szolgáknak.
K Meg volté mindenkor tiltva a subdiaconusoknak. Diaconusoknak, és a papoknak aházaság?
F Igen is. mivel soha nem volt szabad a püspököknek papoknak, Diaconusoknak. [1184] subdiaconusoknak. felszenteltetések után meg házasodniok. mindenkoron e volt. a Görög, és a Deák Anyaszent egy háznak szokása.
K Nem látunké sok házas papokot Diaconusokot a görög Anyaszent egy házban.?
F Igen is. de fel szenteltetések elött házasodtanak meg.
K szabadé tehát egy házas embert sub diaconusnak Diaconusnak, papnak,. vagy püspöknek fel szentelni?
[1185] F A Deák Anyaszent egy házban nem szabad., hogy ha tsak aférfiu, és az aszony azt fel nem fogadgyák. hogy holtig különösön fognak élni egymástol. a fel szentelés után, hasonlo szokást tartanak agörög püspökök iránt, de a több egy házi renden lévöket agörög Anyaszent egy házban fel szentelik házaskorokban, nem kötelezvén öket arra hogy el vályanak feleségektöl.
K Honét vagyon ez a két féle szokás?
F Onnét vagyon hogy a Deák Anyaszent egy ház meg tartotta azt a régi szokást, mely az elött agörögöknél is meg volt. de idövel ök azt el hagyták, és uj szokást vettek bé.
K Mioltatol fogvást engedte meg a görög Anyaszent egyház a házaságot a papoknak.?
F A hatodik saeculumnak avégin apüspökök Constantinapolyban gyülvén. acsászár [1186] palotájában. arol törvényt tsináltanak
K A Romai Anyaszent egy ház nem allaé ellene annak agyülésnek.?
F Eleinte mindgyárt ellene álla, de azután látván hogy az a szokás nem tekintené ahitet. [1187] abékeségnek kedviért el szenvedé.
K Miért parantsolya az Anyaszent egy ház hogy az egy házi renden lévök meg ne házasodgyanak.?
F Azért. hogy a világi dolgoktol. bajoktol. gondoktol. melyek követik aházaságot. mentek legyenek, és hogy szabadosan járhasanak az Isteni és a felebarati szolgálatban. tiszták lévén. [1188] testben. és lélekben. jobban vihesék végben az óltári szolgálatot
10 Articulus
A sub Diaconusnak. Diaconusnak. papoknak. és
püspököknek hivatalyirol.
K Mellyek a sub Diaconus hivatalyi?
F 1. Hogy az Isteni szolgálatkor segittsen a Diaconusnak, 2. a nagy misekor az Epistolat énekelye. 3. a nagy misekor vizet tölttsön a kehelyben, 4. gondgya légyen a ruhákra, melyek szükségesek a szent áldozathoz 5 a Corporalet. és a purificatoriumot meg mosa. 6. az [1189] Evengyeliumos könyvet tarttsa a Diaconusnak. és azt a papnak vigye meg tsokolni. 7 az ajánlot ajándékokot a nép kezéböl el vegye.
K Mitsoda jó erkölcsöt kel birni a sub Diaconusnak.?
F. 1 A tisztaságot 2 atanulásnak szeretetit. 3. az Isten hazához valo nagy buzgoságot. 4. az imadságot., 5. apenitentzia tartást, 6 az Anyaszent egyházhoz valo szeretetet. 7. az alázatoságot, 8. a püspökjéhez valo engedelmeséget. apapokhoz. és Diaconusokhoz valo tiszteletet
K Mellyek a Diaconusnak hivatallyi?
F 1 Hogy az oltar elött szolgályon. apapnak kezében adgya mind azt, ami a szent áldozathoz szükséges noha ö nem szentel. de apapal együt ajánlya aszent áldozatot. anépnek nevében, 2 az Evangyéliumot énekelye, 3 oktason., és predikályon ha arra szabadságot ád apüspök, 4. Ceremoniával keresztellyen szükségben. 5 hogy anépnek hirt adgyon atemplomban amidön le kellesék térdepelni, az Isteni szolgálat után anépnek tudtára adgya, hogy ki ki el mehet. 6 A templomban mindenre vigyázon: régenten adiaconusok viseltek gondot az egy házi joszágokra apüspök parantsolattya alat. ök is osztogatták az alamisnát.
K Mitsoda jó erkölcsök szükségesek a Diaconusoknak.?
F szent pál hasonlo jó erkölcsöt kiván töllök valamint apüspököktöl., ugy mint atisztaságot. [1190] egyeneséget., ne legyenek magok hasznok keresök, tellyesek legyenek hittel. szeretettel. okoságal. buzgoságal. alázatoságal. tudományal, szegényekhez valo buzgo szeretettel., egy szoval tellyesek legyenek szent Lélekel. valamint az elsö hét Diáconusok
K Melyek a papnak hivatallyai?
F Hogy a szent Mise áldozattyát ajánlya. 2. hogy a szenttségeket ki szolgáltasa, a bérmálás, és apapi renden kivül, 3 az Isten beszédit hirdese,, 4. a lelkeket vezese, 5 anépet meg áldgya, és érette imádkozék
K Mitsoda jó erkölcsök szükségesek apapnak?
F Minden fele jo erkölcsnek kel benne lenni, mivel a pap az Isten embere., egy papnak minden tselekedetének, oktatás helyet kel leni,. szükséges is hogy tellyes légyen Isteni szeretettel., az Isteni szeretet pedig magában foglal. minden féle jó erkölcsöt.
K Melyek apüspöknek hivatallyai?
[1191] F A szent Lélek öket vigyázoká tette. az Isten Anyaszent egy házának legeltetésére, melyet tulajdon vérével kereset. mondgya szent pál. apüspökök az Apostolok helyeit tarttyák., öket is illeti, az Anyaszent egy háznak igazgatása. és annak nagyobra valo ki terjesztése.
K Mitsoda jó erkölcsök szükségesek apüspököknek.?
F A püspökség leg nagyob tekélleteségü. rend lévén szükséges tehát egy püspöknek minden féle jó erkölcsöket birni, nagy tekélleteségel., de mindenek felet. az Isteni szeretettel. okoságal. tudományal. bátorságal, álhatatoságal. buzgoságal vigyázásal, és nagy alázatoságal bövölködgyék.
A ki apasztoroknak jó erkölcseiröl bövebben akar tudni. szükséges hogy olvasa a Nazianzeus szent Gergely 1 discursusat, sz. Chrysostomusnak apapságrol valo könyveit. szent Hieronimusnak nepotianusnak irt levelét, de mindenek felet a szent pál Timotheusnak. és Titusnak irt leveleit. de hogy még jóbban mondgyam. az egész új testamentumot.
11 Articulus
Magyarázattya. a Ceremoniáknak a melyekel. fel
szentelik apüspököt.
K A valasztot püspököt, miért kel három püspöknek fel szentelni?
[1192] F Ez a szokás még Apostoli traditio, és az Anyaszent egy ház, ezt mindenkor követte
Magyarázat
A Nicaeai Concilium Can.4. azt hagya, hogy a püspököt, leg aláb az egész tartományban lévö püspokök szentellyék fel. Episcopum Convenit maxime quidem ab omnibus qui sunt in provincia ordinari. ennek a szent gyülésnek hagyásábol ugy tettzik mint ha azt kivánná az Anyaszent egy ház hogy az egész világon lévö püspökök jelen lennének egy püspöknek fel szentelésin, és mindnyájan tehetnék kezeket az új püspökre, hogy ha a meg lehetne, apüspökségnek egyeségiért, de mint hogy a nem lehetö, se nem szükséges, hogy mindnyájan jelen legyenek, atartománybéli püspökök jelentik az egész Apostoli gyülekezetet., de mint hogy azis nehéz dolog. hogy az egész tartományban lévö püspökök mindnyájan jelen lehesenek a szentelésen. a szent Nicaeai gyülés azt hagya, hogy leg aláb három háromnak jelen kel leni, ugyan ezis az Apostoli traditio. de azt hagya, hogy a mely tartománybéli püspökök jelen nem lehetnek, azok irásban fel tegyék hogy jóvá hagyák a fel szentelést.
K Miért mondgya egyik apüspökök közül a föveb Consecratornak, hogy az Anyaszent egy ház azt kiványa. hogy a mely papot néked bé mutatok püspöknek szenteltesék
F Meg akarja az által mutatni hogy a püspököt tsak valamely Anyaszent egyháznak szükségére szentelik fel.
K A föveb Consecrator miert olvastattya el a bulat minek elötte a fel szenteléshez kezdgyen?
F Mert a mostani törvénye szerént az Anyaszent egy háznak., a deák Anyaszent egy házban apüspököket fel nem szentelhetik apápa engedelme nélkül, és hogy ha fel szentelésekre valo szükséges bulát nem nyernek
K Az uj püspök miért teszi le ahitet a Consecrator kezeiben?
F Meg akarja azal mutatni hogy holtig egyeségben akar lenni a szent székel. és hogy apápához, és az utánna valoihoz tisztelettel lészen.
K Miért tudakozodik apüspök a ki Consecral az új pöspöktöl a maga hitéröl, szokásirol. és más egyebekröl a melyeket meg lehet látni a romai pontificaléban?
F Mert az Anyaszent egy ház azt akarja hogy olyan püspökököt tegyenek, kik ahitet meg tarttsák. kik a szent szabot rendet hiven kövesék
K Miért adgya eleiben a Consecrator az uj püspöknek, a püspökök köteleségeit.?
F Azért hogy azok aköteleségek. fel szenteltetésekor adatván eleiben. azokot holtig nagyob köteleségel vigye végben.
K Miért mondgyák el a minden szentek litániáját minek elötte a fel szenteléshez kezdgyenek.?
F Azért hogy a Menyei Anyaszent egy ház a földön lévö Anyaszent egy házal. az Istentöl böséges kegyelmet kérjen az uj püspökre, az Anyaszent egy ház annál nagyobat nem kérhet, mivel egy jó püspök, mitsoda jót nem tselekedhetik az Anyaszent egyházban, ellenben pedig egy rosz püspök, mitsoda roszat nem okozhat.
K A három fel szentelö püspökök miért tészik az Evangyéliumot az uj püspöknek fejére. és vállára?
F Meg akarják véle értetni hogy a fel szentelésel. az Évangyéliumnak terhét adgyák reája, a melyet holtig örömel kel viselni.
K A szentelö püspökök miért tészik kezeket a püspök fejére akit szentelnek.?
[1193] F Eza Ceremonia az imádságal együt amelyet mondanak. leg szükségeseb dolog a püspökök fel szenteltetésekhez, a mint eki tettzik aszent Irásbol. és atraditiobol.
K Miért kenik meg a szent olajal az uj pöspöknek a fejét.
F Azért, hogy azon külsö kenetel az Istent kérjék, hogy a belsö kenet. az az, a szent Léleknek kegyelme. le szállyon és bé tölttse az uj püspököt. apontificaléban lévö imádságbol meg lehet látni az okát ennek a Ceremonianak, a mely Isteni imádság. és mind a szent irásbol valo.
K A püspök miért keni meg akét elsö ujjait és kezeit az uj püspöknek?
F Hogy azon külsö kenetel. az Istent kérje hogy abelsö kenet, az az. a szent Léleknek kegyelme. foganatosá tegye azokot akezeket, és azoknak eröt adgyon azáldásra, és meg szentelésre., mind azokra a mikhez érr a püspöki szolgálattyában.
K A Consecrator miért adgya az uj püspöknek. a püspöki páltzát kezében?
F Hogy azal apüspöki hatalomban tegye
K Miért ád néki egy gyürüt
F Meg akarja néki mutatni, hogy az Anyaszent egy házal, mint egy házasági szövettseget tett.
K Miért adgya az Evangyéliumos könyvet kezében?
[1194] F Meg akarja néki azal mutatni, hogy az ö legg szorosab kötelesége a lészen hogy az Evangyeliumot hirdese a népnek, aki az ö gondviselése alá lészen bizatatva
K Miért tarttyák az Evangyélumos könyvet nyitva a vállán mind addig még kezében nem adgyák?
F Meg akarják véle értetni hogy egy püspöknek tellyesnek kel lenni az Evangyéliumal. minek elötte azt másoknak hirdese, és hogy másokot tanithason. akristus terhének viselésére, azt magának kel elsöben viselni.
K Az uj püspök miért mondgya a Misét együt. apüspökel, ki ötet fel szentelte.?
F Ez olyan Ceremonia, a mely az égész Anyaszent egyházban meg volt mindenkor., hogy meg mutasák az által, apüspökségnek, és az áldazatnak egyes voltát; agörög Anyaszent egy házban az új püspök Comunical elsöben. öis Communikáltattya apüspököt aki fel szentelte.
K Misének avégin miért teszik az uj püspöknek a fejében a püspöki süveget?
F Mert az asüveg apüspökök fejének ékesége, az olyan mint egy sisak. a melyet azért adgya nékik az Anyaszent egy ház, hogy rettentöbbek legyenek. az üdveségnek ellenségi elött, mondgya a pontificale.
K A püspök a ki Consecral. miért ád keszttyüt az uj püspöknek.?
F ugy lehet a keszttyüt tekénteni apüspök kezein. mint akristus tisztaságának és ártatlanságának képit. amelyeket magára kel venni apüspöknek. hogy az Isten elött. kedvesek, és a népnek hasznosok lehesenek az áldozatok, és az imádságok melyeket ajánlani fóg.
K A fel szentelés után miért enekelik ate Deum laudamust?
F Azért hogy hálákot adgyanak az Istennek kegyelmiért melyet tett az Anyaszent egy házal., uj püspököt adván néki, a ki ötet vezérellye.
K Miért ültetik aszékben az uj püspököt?
F Hogy püspöki székit magának el foglallya
K A két assistens püspök. miért hordozák el az uj püspököt azutan mindenüt atemplomban?
F Hogy a nép ötet vigasztalásal láthasa, és áldását vehese.
K A Tedeum laudamusnak avégin az uj püspök miért ád Ceremoniaval benedictiot?
F Ez olyan tisztelet, a melyet néki meg adgyák apüspökök. és azon is kezdi el apüspöki hivatallyának hatalmát amelyet vett.
K Az uj püspök miért mondgya három szor meg hajtván atérdit apüspöknek aki ötet fel szentelte. Ad multos annos sok esztendökig?
F Ez olyan köszönet. a melyel köszönti a fel szentelöjét, hoszu életet kivánván néki. az Anyaszent egy ház jóvára
K Mit kel tselekedni azoknak kik jelen vanak ezen a Ceremonián?
F Buzgoságal kel azoknak imádkozni azuj püspökért. és a szent léleknek kegyelmét kel reája kérni.
12 Articulus.
Hogy mivel tartoznak ahivek apüspököknek, papoknak,
és atöbb Egy hazi renden levöknek.
K Mivel tartoznak a hivek apüspököknek?
[1195] F Tartoznak nékik, tísztelettel. szeretettel., parantsolattyokhoz valo engedelmeségel. és érettek valo imádságal.
K Mikoron tartoznak föképen érettek imádkozni?
F 1. Midön papokot szentelnek, hogy olyanokot szentelhesenek, akiket az Isten választotta arra, 2. midön valamely nagy dologhoz fognak, 3 midön jó tselekedetekért valamely üldözést szenvednek, 4. midön valamely veszedelemben vannak, 5 midön az egy házi, vagy az ország gyülésiben vannak, 6. midön betegségben vannak, egy szóval a népnek. mindenben kel vigyázni a püspökjére, és részt venni mind abban ami öket tekénti.
K Mit kel tselekedni anépnek, midön apüspökje meg hal.?
F Imádkozni kel érette, kérni kel az Istent hogy adgyon néki kedve szerént valo pásztort., és meg nem kel szünni az imádságtol. valamég uj püspökje nem lészen
K Nem kellé hasonlo képen tselekedni a pápa halálakor?
F Igen is mivel az, az egész Anyaszent egy házat tekénti
K leheté visgálodni, zugolodni apüspök ellen?
F Nem. mert a nagy vétek. és az Isten keményen meg bünteti az olyan vétket
[1196] K Mitsoda rosz követi rend szerént ezt avetket?
F A bal itélet, aleg jóbb, és szentebb parantsolatinak, meg vetése, az igazságnak meg utálása, az üldözesek, és a ragalmazások.
K Míképen bünteti meg az Isten ezeket avétkeket?
[1197] F Némelykor irtoztato büntetésekel., amelyekröl példát látunk aszent irásban, de a leg [1198] nagyob büntetése ahogy, ajó püspököket, és pasztorokot magához veszi, és meg engedi hogy helyettek más roszak legyenek.
K Mit kel anépnek tselekedni ha oly nyomoruságban esik hogy a pásztora nem az Isten kedve szerént valo, és a ki nem épületre. hanem rontásra valo,?
F Mint hogy az, az Isten haragjátol vagyon., azon kellene igyekezni hogy imádságával, és penitentzia tartásával: az Isten haragját meg enyhittse. tsendeségben kel olyankor suhajtozni, [1199] el kel fedezni amenyiben lehet az ur kenetettyének fogyatkozásit. és tartani kel attol az átoktol. a melyben esék hám. egyik a Noé fia.
K Mivel tartoznak a hivek atöb pásztoroknak.?
F Mind azokal valamelyekel tartoznak apüspököknek, hanem azt kel még azokhoz tenni, hogy tartoznak nékik még a dézmát is meg adni.
K Mivel tartoznak ahivek az olyan papoknak kik nem azö pásztorok. és atöbb egy házi renden lévöknek?
F. Tartoznak nékik tisztelettel. betsülettel. mint a kristus egy házi szolgainak, ne kiványanak töllök olyan állapotot mely ellenkeznék az egy házi törvényel., és a tiszteségel. se olyan hivatalban ne tegyék. mely meg kissebitené rendeket, ámbár azt magok kivánnák is. nem hogy ki 25 nyilatkoztatnák. fogyatkozásokot. de söt még azokot el kel fedezniek, és érettek imádkozni kel.
13 Articulus
A szerzetesek rendéröl
K Tsak az urnak szolgai vannaké az Istennek el szenteltetve. arendek által?
F A keresztyének mindnyájan elszenteltetve az Istennek akereszttség által. de azon kivül, még két féle személyek vannak különösön szenteltetve az Istennek, ugy mint az egy házi renden valok, és a szerzetes személyek,
K szent állapoté aszerzeteseknek rendi?
F. Igen is szent. és tsudálatra méltó, mivel az olyan rend, a melyben ellen mondanak minden féle jószág birásának, minden féle világi gyönyörüségeknek, amaga saját akarattyának, és szabadságának, ugy hogy tsak egyedül az Isten szolgálattyában. és amásokhoz valo engedelmeségben tölttse egész életét.
K Míképen mondanak ellene mind ezeknek a szerzetesi rendben.?
F A három féle fogadás tételel. atisztaságal. ellene mondanak minden féle világi gyönyörüségnek, aszegénységel ellene mondanak minden féle földi joknak, és az engedelmeségel. ellene mondanak a saját akaratnak, és szabadságnak, az elsö fogadás meg zaboláza. atesti kivánsagot. a második. aszemnek bujálkodását., és a harmadika, az életnek kevélységét. ugyan ettöl a háromtol is erednek minden féle vétkek.
K Mitsoda idöben kezdödöt az Anyaszent egyházban szerzetesi rend?
F Eröl némely resziben, ajerusálemi elsö hivek közöt szép példát látunk, mivel közöttök, minden joszág közös volt, de a szerzetesi rend. amint most szoktuk hini, tsak a negyedik [1200] saeculumnak a kezdetin kezdödék. egyiptumban, szent Antal alat, szent Benedeket ki az ötödik saeculumban élt. ugy tekéntik mint a nap nyugoti szerzetesek Attyát. noha a nagy szent Gergely. aki az ö életét irta, azt tarttya hogy nap nyugoton ö elötte is voltanak szerzetesek.
K Sokan valánaké olyanok. akik arra a szent társaságra adták magokot?
F Valának olyan superiorok, akik kezek alat egyszersmind három ezer szerzetesek valának.
K Mitsoda életet éltenek azok a szent remeték?
F Tsudálatos életet éltenek. inkáb Angyalit mint sem emberit, eröl böven szól szent [1201] Chrysostomus, ha azt meg olvasnák azok akik oly könyen beszélnek a szerzetesi rend ellen. gondolom hogy azután nagyob tisztelettel lennének ahoz a szent társasághoz.
K Mitsoda okbol kel a szerzetesi rendben menni.?
F 1 Hogy el kerülhesék. a világnak meg romlotságát, 2. hogy a vétkekért, penitentziát tarthasanak., 3. hogy tsak egyedül az Isten szolgálattyára szentelhesék magokot.
K Hát ha valamely más okbol lenne valaki szerzetes. mi következnék abol?
F Az igen nagy vétek volna, az Istennek átkát is várhatná magára
K Melyek azok arosz szándékok a melyeket el kel kerülni midön a szerzetes rendben akar menni valaki.?
F 1. szerzetesé azért lenni hogy azután könyeb életet élhesen, 2. hogy az olyan Atyának, vagy Anyának keze alol magát el vonhasa. aki ötet sanyargattya, 3. hogy valamely superiorságra mehesen. vagy valamely beneficiumot nyerhesen. 4, hogy valamely olyan dolgot el kerülhesen. amelyért roszul lenne állapottya. 5. hirtelenségböl, és maga meg gondolatlanul., egy szoval. hogy ha más okbol, mint sem amint ide fellyeb meg mondottuk hogy ha pedig olyan szerzeteseket látunk akik nem szerzetesi életet élnek, attol vagyon, hogy nem tiszta szándékal adták magokot a szerzetesi rendre.
K Miképen lehesen magát meg szentelni valakinek a szerzetesi rendben?
F Nagy szorgalmatoságal. kövesse a szabot rendet alázatoságal kerese mindenkor az utolso helyt, kerüllye a menyiben lehet a superiorságot, fel vegye mind azon által ha azá teszik, a maga saját akarattyát letegye., semmin meg ne ütközék, mindeneket betsüllyön és tisztellyen, másokal a klastromon kivül szükség nélkül semi szövettséget ne tarttson. keveset beszéllyen, mindenkor foglalatos legyen. mindenkor kész legyen az engedelmeségre., és a mások szolgálattyára,
K Mitöl vagyon hogy mindenik szerzetes Congregationak külömb külömb féle köntösök vagyon. meg külömböztetvén egyik rend magát a másikátol. a köntösének szinével. vagy formájával.?
F Azt ne tsudállyuk hogy mindenik szerzetben. a szerzetesek egy féle ruhát visellyenek. azt láttyuk hogy sok helyeken a magistrátusoknak egy féle köntösök vagyon. ugy hasonlo képen ahadi embereknek is. mindenik ezerben a mi pedig a sok féle szint, vagy formát illeti, attol vagyon, hogy mindenik társaság. olyan köntöst vett magának, a mitsodást viseltek abban azidöben, azon országban a melyben kezdödöt a Congregatio, idövel pediglen a világiak meg változtatták. köntösöket, a szerzetesek öket nem követvén, idövel az ö köntösök tsufosnak tettzet. mitsoda külömbözés vagyon alengyel. és a magyar köntös közöt, de az országbol ne menyünk ki. tsak azt nézük meg hogy ennek elötte. két száz esztendövel. a magyarok mitsoda formáju köntöst viseltenek és mostanában. mitsoda külömbözöt viselnek, nem tsak avilágiak, de még az egy házi renden lévök is, a régi képek meg mutattyák.
A mely scapularist viselnek tsak nem mind azok a kik a szent Benedek rendit követik. és még mas Congregatio is, arégenten olyan köntös volt. amelyet tsak akor vették fel. amidön adologra mentenek., azért hogy a más ruhát meg kiméllyék véle, valamint mostanában is a mester emberek elö ruhát kötnek elejekben., szent Benedek azt mondgya, Cap 55 scapulare propter opera azt is mondgya eza szent. hogy azö szerzetesi ne vigyázanak a szinre, se a köntösöknek durvaságára, hanem az országban a melyben vannak. aleg közönségeseb posztot válaszák magoknak
Mind ezekböl ki tettzik közönségesen szolván. hogy a szerzetesek köntösében. semi titkos dolgok nintsenek, de mindenikének amaga szerzetében valo bé vet szokást kel követni,. hogy [1202] ha valamely szerzetes világi köntöst akarna viselni, abbol az okbol hogy az ö szerzetének köntöse régenten hasonlo volt avilagiakéhoz. az olyan meg érdemlené abüntetést.
IX Rész
A házaság szenttségéröl
Elsö Articulus
Közönségesen a hazaságrol
K Mitsoda aházaság?
F A férfiu. és az Aszony közöt törvény szerént valo társaság., a melyet az Isten rendelte. az emberi nemzetnek szaporodására,
K Mikoron igazán valo ez a társaság?
F Midön atörvény szerent vagyon.
K A házaság mindenkor szenttség volté.?
F. A kristus aházaságot a szenttségre emelte., a mely akristus elött tsak a varosi Contractusbol állot. amely Contractus a férfiat, és az Aszonyt, olyan társaságban tette. a mely el válhatatlan volt holtig.
K szabad volt mind azon által. a sidoknak. el válni feleségektöl?
F A valo, de az, azö sziveknek keménységiért engedtetet volt meg nékik, de a nem ugy volt [1203] annak elötte, mivel az Isten aházaságot ugy rendelte, hogy az el válhatatlan és holtig tarto társaság lenne. a férfiu. és az Aszony közöt.
K. szabadé egy férfiunak egyszersmind egy nehány feleséget tartani?
F A hazaság ugy rendeltetet, hogy tsak, egy férfiu, és egy aszony közöt valo társaság legyen., mind azon által azó testamentumban szabad volt egy nehány feleséget tartani. az emberi nemzetnek szaporodásáért, eki tettzik a szent pátriárkák példájokbol. de a kristus az elsö [1204] rendre hozá aházaságot, és meg tiltá az egynél, több feleség tartást, ki is tettzik ebböl, hogy lhuter, meláncton, és bucerus, tsalárdok valának, mivel a kristus törvénye ellen meg engedek a Hassiai landgrávnak. philipusnak hogy más feleséget vehetne. az elsö feleségének meg életeben
K A másodszori, harmadszori, vagy a negyedszeri és még a töbszöri házaságot meg engedié az Anyaszent egy ház az özvegyeknek.?
[1205] F A deák Anyaszent egy ház. azt mindenkor meg engedte., követvén szent Pált, aki közönségesen meg engedi az özvegyeknek aházaságot, nem határozván meg számát házaságoknak. agörög Anyaszent egy házban régi idöktöl fogvást meg vagyon tiltva a [1206] negyedszeri házaság.
2 Articulus
A házaságnak szenttségi voltárol.
K Honnét tudgyuk mi azt hogy a kristus szenttségnek rendelte aházaságot?
F Azon kivül hogy szent Pál nagy szenttségnek nevezi, aházaságot, azt bizonyoson tudgyuk [1207] atraditiobol. hogy az Anyaszent egy ház mindenkor ugy tekéntette a keresztyének hazaságát mint az uj törvénynek ígazán valo szenttségét:
K Miben szenttség a keresztyének házasága?
F Abban hogy olyan láthato jel. mely kegyelmet ád azoknak. kik ahoz járulnak. és a mely jelenti az Anyaszent egy háznak. a kristusal valo egyeségit.
K Mitsoda az a láthato jel a házaságban?
F A két. résznek egy másnak valo hit adása, és a pap áldasa, aki is öket esze köti a házaságnak szent kötelével.
K Mitsoda kegyelmet ád eza szenttség?
F Hogy békeségben és egyeségben élhesenek együt hogy keresztyéni képen nevelhesék gyermekeket., egy máshoz valo hüségeket meg tarthasák. egy mást segithesék, ez életben valo nyomoruságokban..
K Házaság miben jelenti a kristusnak az Anyaszent egy házal valo egyeségit?
F 1 Abban. hogy valamint akristus el hagyta az ö Attyát hogy meg egyesüllyön az Anyaszent [1208] egy házal., ugy a férfiu is el hagya attyát, és Anyát. hogy meg egyesüllyön feleségével. 2 valamint az Anyaszent egy ház a kristusbol formáltatot ugy az Aszony is a férfiubol formáltatot, 3 akristus feje lévén az Anyaszent egy háznak. aférfiu is feje az Aszonynak. 4. az Anyaszent egy ház egy test lévén akristusal. a férfiu is egy test az Aszonyal. 5 akristus szereti az Anyaszent egy házát. és az Anyaszent egy ház tiszteli a kristust., eképen kel lenni a férfiunak is feleségéhez, és az Aszonynak férjéhez, 6 A kristus soha el nem hagyta Anyaszent [1209] egy házát, hasonlo képen a férfiu és az Aszony egymástol meg nem válhatnak hanem tsak ahalála által valamelyikének. 7. A kristus mindenben az Anyaszent egy ház jovát. és hasznát tekénti, az Anyaszent egy ház is azon igyekezik hogy az ö ditsöségit kereshese. igy kel bánni a férfiunak is azö feleségivel, és az aszonynak az ö férjivel.
3. Articulus
A házaságnak akadályirol.
K kitsoda szolgáltattya ki ezt a szenttséget?
F A Theologusok eziránt meg nem egyeznek egymásal. az Anyaszent egy haz is eröl nem végezet, mivel nemellyek azt tarttyák hogy a hazasulo személyek. a parochus és más bizonyságok elött egy másnak tett fogadásokal. szolgaltattyák magoknak a szenttséget. némellyek pedig azt tanittyák, hogy a parochus fogadást tétetvén a házasulando személyekel. a [1210] bizonyságok elött, és áldást adván reájok. ö szolgáltattya ki ezt a szenttséget nezd meg mit mondanak ez iránt atheologusok.
K Kitsodák vehetik fel a házaságnak szenttségit?
F Mind azok, kik az ahoz valo idöt el érték, és a kiknek házaságokot valamely akadály meg nem gátolya
K Hány esztendös korában lehet valakinek meg házasodni.?
F A férfiunak lehet tizen ötödik esztendös korában. aleánynak tizen harmadik esztendös korában.
K Melyek azok az akadályok. amelyek meg gátollyák aházaságot?
F Azok két félek, némellyek aházaságot.. semmivé valova teszik, ámbár az esküvés már meg volt is. vagyon meg olyan akadály. a melyre valo nézve, meg nem házasodhatni. de a házaságot semmivé valová nem tészi. ha már meg volt az eskuvés. az elsöket nevezik dirimens akadályoknak, a töbit nem dirimens akadályoknak
K Melyek adirimens akadályok?
F Elöször a meg tsalatkozás. 2 arend, 3 atisztaságrol valo fogadás tétel. 4. az atyafiság. 5 abün, 6. akülömbözö vallás, 7 az eroszak tétel. 8. az egyházi rend, 9 házaságnak kötele, 10 a szövettség. 11. atehetetlenség. 12. a lopva valo házaság. 13 az el ragadás.
K Melyek a nem dirimens akadályok?
F Az Anyaszent egy háznak tilalma. a másal valo mátkasodások, a tisztaság fogadás tétele.
[1211] K leheté az Anyaszent egy háznak olyan akadályokot rendelni, melyek aházaságot semivé valová tehetik?
F Igen is lehet. és mindenkor is ugy tselekedet
Ezeket az akadályokot rend szerént ezen deák versekel mondgyák ki.
Error, Conditio, votum, Cognatio Crimen,
Cultus disparitas, vis ordo, ligamen honestas,
si sis affinis, si forté Coire nequibis,
Raptave sit mulier, nec parti reddita tutae.
si parochi et duplicis desit praesentia testis.
Haec facienda vetant. Connubia, facta retractant,
4 Articulus
Az akadályokrol melyek aházaságot semire valová
teszik. és a melyeket dirimens akadályoknak nevezik.
K Mit értesz ameg tsalatkozásnak akadályán?
F Értem azt, hogy a házaság semire valo a mikor meg tsalatkoznak aszemély iránt melyet el akarnak venni, példának okáért péternek az a szándéka hogy el vegye Ersokot., de ötet meg tsallyák, és Ilonának tészen igéretet, gondolván hogy a légyen Ersok, az ö házasága tehát Ilonával semire valo.
K Miért teszi semire valová aházaságot az illyen tsalatkozás?
F Mert az igeretnek valoságát el fedezi; a mely nélkül nintsen igazán valo házaság.
K Hát ha péter azt gondolya hogy a szemely akit el akar venni nemes, okos, és gazdag, de a házasága után meg tsalatkozik mind ezekben. akor semire valoé az ö házasága?
F Nem mivel. tsak magában a személyben valo meg tsalatkozás teszi aházaságot semire valová. ki veszem mind azon által arendben valo tsalatkozást.
K Mit értesz a rendért valo akadályon?
F Ertem azt. midön valaki valamely rab személyt veszen el nem tudva. akor aházaság semire valo.
K Miért rendelte az Anyaszent egy ház ezt az akadályt?
F Azért hogy a rabságban valo személy az ö urának hatalma alat lévén. nintsen szabadságában hogy másnak hatalma alá adgya magát. mind azon által hogy ha tudva veszi el arabságban lévö személyt, akor aházaság jó. mert szabad akarattyábol veszen el olyat, a ki más hatalma alat vagyon
K Mit értesz a fogadás tételért valo akadályon?
F Értem a szerzeteseket akik meg esküttek, az olyanok meg nem házasodhatnak, ha meg házasodnának is. az ö házaságok semire valo volna.
K A fogadás tétel miért tészi semire valová aházaságot?
F Az Anyaszent egy ház ezt igy rendelte, mert az ilyen fogadásokot lelki házaságnak tarttya., amely akristushoz kaptsolya holtig aszerzeteseket.,
K Mit értesz az Atyafiságért valo akadályon?
F Azt hogy meg vagyon tiltva az atyafiak közöt anegyed iziglen valo házaság.
K Mit értesz a szövettségért valo akadályon?
F Hogy erre meg felelhesek azt kel meg tudni hogy három féle szövettség vagyon. 1. aházasági szövettség. 2 az ollyan szövettség amelyben esik valaki a szabad, vagy házas aszonyal valo vétekért, 3 akereszttség kori, vagy abérmáláskori lelki szövettség, ezek a három féle szövettségek., dirimens akadályok lehetnek de külömb féle képen.
K Miben áll aházasági szövettségnek akadálya?
F Abban hogy a férfiu azö feleségének attyafiaival. szövettségben esik, hasonlo képen az aszony is az ö férjének attyafiaival., ha valamelyik akettö közül meg. hal. a másika el nem veheti meg holt házas tarsának negyed iziglen valo attyafiát, mivel házasága semire valo lenne,
K Miben áll a szabad, vagy aházas aszonyal vétekért valo szövettségnek akadállya?
F. Abban hogy szövettségben esnek minden attyafiaival annak aszemélynek, akivel vétkeztenek. és ha minek után közösültek volna valamely szemelyel. elveszik annak második iziglen valo attyafiát. aházaság semire valo.
K Miben áll a lelki szövettségnek akadálya?
F Abban. 1. hogy szövettségben esik az aki keresztel. a gyermekel akit keresztelt, és annak attyával. és anyával. ugy hogy aki keresztelt meg nem házasodhatik soha se a gyermekel akit keresztelt, se annak attyával. vagy anyával. 2 szövettség lévén agyermek., és akereszt atya és Anya közöt, ugy hogy meg nem házasodhatik a kereszt atya. vagy anya kereszt fiokal. vagy leányokal. 3. szövettség lévén a kereszt atya és anya közöt, és a gyermeknek attya és annya közöt, ugy hogy se akereszt atya, se akereszt anya meg nem házasodhatik a gyermeknek attyával vagy anyával ha valamelyik özvedgyé maradna, mert a házaság semire valo volna
K A testi szövettség miért akadálya aházaságnak?
F ugyan azon ókbol, a melyböl az, az atyafiság?
K Hát a lelki szövettség miért?
F Mert az Anyaszent egy ház azt ugy tekénti mint atyafiságot
K Mit értesz abünért valo akadályon?
F Értem agyilkoságban. vagy a házaság törésben valo. esést. olyan formán amint ezt meg fogom magyarázni.
1 valaki meg öli feleségit azért hogy azt a személyt akivel házaság törésben él elvehese. vagy is annak az urát öleti meg, hogy ha azután el veszi azt a személyt a házaság. semire valo, ámbár ha semi igéretet nem tet volt és elöször annak a személynek, vagy ha tudtára nem volt is az Aszonynak agyilkoság., hasonlo képen az aszony is aki meg öletné az urát hogy mást vehetne el. a kivel házaság töresben élt, vagy annak feleségit. a kivel házaság törésben éll.
2 Hogy ha azért tselekeszik agyilkoságot hogy egy másnak fogadást tettek, hogy egy mást el veszik az özvegységkor aházaság akor semire valo volna, ámbár házaság törésben nem éltenek volna is együt, anak elötte, és ha semi része nem let volna is a más resznek agyilkoságban
3. Egy házas személy házaság törésre adgya magát. olyan igéret alat. hogy el veszi az férje. vagy a felesége halála után azt akivel házaság törésben elt, azután ha a férje. vagy a felesége meg halna., aházaság törö személy. elnem vehetné azt a személyt akivel vétkezet, mivel az igéretért. a melyet még házas korában tett, és az igéretért valo házaság törésért, a házaság semire valo volna.
4. Egy olyan ember aki házas lévén ujontában meg házasodnék. még özvegysége elött, aházaság törésért amelyben eset, ha azután özvedgyé maradna az elsö feleségitöl, az ö házasága semire valo volna amásodikával, mivel még házas korában vette volt el, annál is inkáb hogy ha aszemély akit el vett. tudta hogy nem özvegyhez ment, mert ha meg tsalatot aházaság azután nem lenne semire valo.
K Miért rendelte az Anyaszent egy ház ezt az akadályt?
F Azért hogy meg gátolya aházaságban lévö személyeknek az olyan házaságokért vétekben valo eséseket, és hogy a házasági hüség jobban meg tartassék
K Mit értesz a külömbözö valláson valo akadályon.
F Értem azt hogy meg vagyon tiltva akeresztyéneknek, a hitetlenekel valo házaság, kik nintsenek meg keresztelve, más képen az olyan házaság semire valo volna
K Miért rendelte az Anyaszent egy ház ezt az akadályt?
F Azért 1. mert az olyan házaság nem lehetne szenttség. 2. azért hogy meg oltalmaza ahiveket ahitnek el vesztésétöl, ahitetlenekel valo szövettségért
K A Catholicusoknak az eretnekekel valo házaságok semire valoé?
F Ámbár meg legyen is tiltva, de nem semire valo hogy ha más képen. nintsen valami más akadály.
K Mit értesz az eröszakért valo akadályon?
F Értem azt, hogy aházaság semire valo mikor valamelyik rész nem szabad akaratbol veszi el amásikát, és hogy arra eröszakal veszik vagy köteledzik.
K Miért rendelte az Anyaszent egy ház ezt az akadályt.
F Azért, mert 1. aházasághoz tellyeségel szükséges aszabad akarat., semi pedig ugy nem ellenkezik aszabadságal mint az erö szakoság. 2. azért hogy a hatalmasok az iránt senkit ne eröltessenek.
K Mit értesz az egy házi rendért valo akadályon?
F Ertem azt. hogy aki az egy házi rendben kötelezte magát, meg nem házasodhatik., és hogy egy subdiáconusnak. házasága engedelem nélkül semire valo volna.
K Mit értesz aházaság köteliért valo akadályon?
[1212] F Értem azt, hogy aházasok másodszor meg nem házasodhatnak. hanem ha özvedgyé maradnak, mert mind adig kötélben lévén, magokal nem szabadok
K Hát sok ideig valo távul létele miat egy férfiunak, vagy aszonynak nem leheté ötet holtnak tartani és meg házasodni?
F Nem lehet akár mely sok ideig tarttson atávul valo létel, hogy ha tsak bizonyosan nem tudgyák halálát. mivel törtenik némelykor hogy husz. vagy harmintz esztendö mulva is viszá tér agazda házához.
K Mit értesz atehetetlenségen valo akadályon?
F Értem azt, amidön tellyes lehetetlen eleget tenni a házasági köteleségnek. akor aházaság semire valo. hogy ha pediglen az a tehetetlenség aházaság után kezdödöt. aházaság jó.
K Hát ha az a dolog valamely babonaságbol történt. mit kel tselekedni?
F Akor az imádsághoz kel fogni. és nem kel másféle babonaságal orvoslani, mivel anagy vétek volna
K Mit értesz a lopva házaságért valo akadályon.?
F Értem azt, hogy a házaság jó lehesen az egy háznak szine elött kel meg lenni. (in facie Ecclesiae.) aparochus és abizonyságok elött.
K Hány bizonyság kivántatik.?
[1213] F kettö vagy három elegendö. a Tridentinumi ConCilium szerént.
K Mit értesz az el ragadtatásért valo akadályon?
F Értem azt a midön valamely személyt el ragadnak a szüléi, vagy tutori akarattyok ellen, akit is el nem vehetik mind adig, valamég szabados helyre nem teszik. másként a házaság semire valo
K leheté tsak könyen az Anyaszent egy ház dispensatiojához vagy engedelméhez folyamodni. hogy meg lehesen házasodni ámbár dirimens akadálya legyen is?
[1214] F. Nem lehet, hogy ha tsak valamely nagy ók nem viszi arra, nézd meg mit mond ez iránt a Tridentinumi Concilium. A mi aházaságot illeti, vagy nem kel semi engedelmet adni, a dirimens akadályok iránt, vagy ha adnak is de ritkán legyen az, és igen nagy okért, és az engedelem ingyen legyen. A mi amásodik izen valo atyafiságot illeti, arra nem kel soha engedelmet adni. hanem tsak a nagy fejdelmeknek. és a közönségesen valo jóért,
5 Articulus.
Az olyan akadályoknak Magyarázattya, a mellyek. nem teszik semivé. hanem tilalmasá a házaságot.
K Mellyek azok az akadályok a melyek nem teszik semire valová aházaságot hanem tilalmasá?
F 1 Az Anyaszent egy ház tilalma. 2 amátkás személynek., másal valo mátkásodása, 3 atisztaság. meg tartásának, vagy valamely szerzetben valo menetelnek fogadása.
K Mit értesz az Anyaszent egy ház tilalmának akadályán?
F Értem azt, hogy vétek az Anyaszent egy ház tilalma ellen meg házasodni némely idökben., némely helyeken. némely személyekel. és bizonyos rend tartás ellen.
K Mitsoda idökben tilttya az Anyaszent egy ház aházaságot?
[1215] F Advent elsö vasárnaptol fogvást., viz kereszt másod napjáig. és hamvas szeredátol fogvást, husvét után valo elsö vasárnapig.
K Mitsoda ez iránt az Anyaszent egy ház akarattya?
F Ezel azt akarja, hogy a hivek nagyob szorgalmatoságal foglalatoskodgyanak az Isteni szolgálatban, a böjti napokban az Anyaszent egy ház ez iránt a szent péter, és szent Pál [1216] akarattyokot követi. akik arra intik a házasokot, hogy azokot a szent napokot a meg türköztetésben tölttsék, de mind azon által. egyenlö akaratbol legyen az.
K Mit kel tselekedni az olyanoknak. kik valamely nagy okért. szabadságot nyernek hogy meg házasodhasanak?
F Az olyanoknak minden pompa és vendégség nélkül kel végben vinni lakadalmakot, és mint egy tsak titkon.
K Mitsoda helyeken tilttya az Anyaszent egy ház a házaságot?
F Az Anyaszent egy ház tilttya mindenüt másut aházaságot hanem a templomban. hogy ha arra engedelem. nintsen, a templom is. a parochia temploma légyen
K Mitsoda személyekel tilttya az Anyaszent egy ház aházaságot?
F A hitetleneken kivül; akikel aházaság semire valo, tilttya aházaságot az eretnekekel. szabadság nélkül, és az exCommunicatusokal. mivel az Anyaszent egy ház. az olyanoknak osztogattya aszenttségeket akik az ö kebelében vannak
K Mire kel vigyázni az Anyaszent egy ház parantsolattya szerént aházaság elött?
F Arra hogy három vasárnapon. vagy innep napon ki hirdesék a templomban. a házasulando személyeknek házaságokot 2. jól meg visgállyák akét résznek állapottyát. hogy ha a házaságra elegendö szabadságok vagyoné.
K Miért rendelte az Anyaszent egy ház ezt a ki hirdetést.?
F 1 Azért hogy meg lehesen tudni, ha nintsené valamely akadálya aházaságnak. 2 Azért hogy ahivek imádkozanak. ahazasulando személyekért.
K Miben áll az eljedzésnek akadálya?
F Aban. hogy nem lehet el venni egy személyt aki másal jegyben vagyon, mind addig még tart amátkaság.
K A házaságot miért akadályoza ajegyben valo létel?
F Azért, mert aki igeretet tett valakinek, azt meg is kel tartani. és azt meg nem szegheti vétek nélkül
K Mikor lehet amátkásoknak meg válni, ugy hogy szabad lehesen másal meg házasodni.?
F Mikor halála történik valamelyikének., akettö közül, mikor mindenik rész reá áll a meg válásra.
K Mitsoda fogadások azok a melyek nem teszik semire valová aházaságot hanem tilalmasá?
F A tisztaságnak, vagy valamely szerzetben valo menetelnek fogadása.
K Miért teszik tilalmasá ezek afogadások aházaságot.?
F Mert nagy vétek az Istennek tett fogadás ellen tselekedni.
K Mit kel az olyannak tselekedni aki minek utánna fogadást tett volna meg házasodot?
F Hogy ha az olyan házasága elöt fel szabaditatot, meg hazasodhatik. de ha fogadását meg szegte. nagy vétket tselekedet, és mentöl hamaréb engedelmet kel kérni, és penitentziát tartani.
K Az olyan fogadás miért nem tészi semire valová aházaságot.
F Mert az Anyaszent egy ház azt tanittya, hogy tsak a solemnis fogadások tészik semire valová a házaságot., az Anyaszent egy házon áll. hogy a dirimens akadályokot ugy állittsa fel amint jóbbnak itéli.
6 Articulus.
Hogy miképen kel készülni aházasághoz. és kel.
eltölteni a lakadalmi napot
K Mitsoda végre kel meg házasodni?
F 1 Hogy az Isten félelmivel békeségben élhesen a személyel akit el veszen. 2. hogy gyermeke lévén. azt keresztyéni modra nevelhese. 3 a testi kivánságot meg zabolázhasa.
K Miképen kel tselekedni hogy békeségben lehesen élni a házaságban?
F 1 Azon kel igyekezni hogy Isten félö személyel lehesen az egyesülés. 2. arra kel vigyázni a menyiben lehet hogy egyenlöség legyen mind az esztendös korban, mind a joszágban, mind arendben, mind a természetben., mind a hajlandoságban.
K Hogy kel készülni a házasághoz.?
[1217] F A könyörgésekel., jotselekedetekel. a szenttségekhez valo járulásal.
K Mit lehet mondani az olyanokrol. akik házaságokkor. tsak ahejában valoságban foglalatoskodnak. a nagy költtségben, vigaságban., és akik noha a gyonást el ne mulasák is, de tsak szokásbol tselekeszik. vagy hogy a pap köteledzi arra, de akiknek, olyan állapotban vagyon az elméjek hogy az Isten felöl nem is gondolkodnak?
[1218] F Az olyanok nem keresztyéni modra házasodnak meg, el is távoztattyák házaságoktol az Isten áldását. és a lakadalmok után, nagy keserüségeket fognak meg kostolni.
K Mit kel tselekedni az esküvéskor. és a lakadalomkor.?
F Nagy buzgoságal kel kérni az Isten áldását. aházaságokra, akik jelen vannak, azok is kérjék az Isten kegyelmét az uj házasokra
K Miképen kel tölteni a lakadalomnak napját?
F Az olyan szent nap amelyet meg nem kel szeplösiteni az olyan rendeletlen vigaságokal., a melyek ellenkeznének a keresztyénségel.
K Nem szabadé az uj házasoknak alakadalmokon el hini attyafiokot és jó akarojokot?
[1219] F A mind szabad, mind illendö, a szent Irásban lattyuk hogy a kristus el ment a lakadalomra, hanem tsak a részegséget., tántzot, illetlen beszédet kel ki rekeszteni a keresztyeni lakadalombol.
K Leheté még mást is jovallani az uj házasoknak.?
F Jóbb tanátsot nem lehet nékik adni, mint a melyet Raphael Angyal adot Tobiasnak, hogy a [1220] három elsö éttzakát a meg türköztetésben tölttse el. az Anyaszent egy ház azt jovallya hogy az uj házasok leg aláb az elsö napon meg türköztessék magokot. de egyenlö akaratbol.
7 Articulus
A házasoknak egymáshoz valo köteleségekröl
K Miképen kel a keresztyéneknek magokot viselni aházaságban?
[1221] F Nagy okoságal tiszteségel. tisztaságal., és nem oktalan állat módgyára, valamint ahitetlenek., akik az Istent nem üsmérik. és akik el hagyák magokot merülni minden rosz kivánságokban
K A házasoknak egy máshoz valo köteleségek mitsoda?
[1222] F Azt meg lehet látni a szent péter elsö leveléböl, Tobiásnak az egész könyvéböl. de ezeken kivül azt mondhatni hogy az, azö köteleségek hogy egy mást szeresék, segittsék egymásnak szenvedgyenek, békeségben éllyenek.
K Mellyek rend szerént azok a fogyatkozások a mellyek fel háborittyák abékeséget aházaságban., és a mellyeket el kel kerülni aházasoknak.?
F A mod nélkül valo nagy szeretet, amely is anyira terjed, hogy a rosz kivánságokban és a vétekben egymásnak hizelkednek, azután az egy más ellen valo gyanakodás, hüségtelenség. veszekedés. az egy másnak valo nem szenvedés.
K Miképen kel a férfiaknak magokot viselni a feleségekhez.?
F Szeretni kel öket, kegyeségel kel vélek bánni, jó példát kel nékik adni, kedv keresésel kel hozájok lenni, adolgokot elöttök elne titkolyák. anyiban. a menyiben az okoság azt meg engedi, elne szenvedgyék azt, hogy a feleségek uralkodgyék rajtok., hanem mindenkor meg tarttsák aföséget
K Miképen kel az Aszonyoknak magokot viselni a férjekhez?
F Tisztellyék és betsüllyék öket, nékiek engedelmeskedgyenek, ha szinte haragos természetüek volnának is. igyekezenek ajó erkölcsre vezetni urokot, jó példákal nyérjék meg öket az Istennek. békeséges türök legyenek, az urok joszágát meg kimellyék.
K Miképen kel az Aszonyoknak magokot ruházniok?
F Tisztességesen kel lenni kinek. kinek amaga rendi szerént [rendi-szerént], magokot ne [1223] festtsék, a tzifraságokban ne bujálkodgyanak, mivel szent Péter tilttya akeresztyén Aszonyoknak. atzifra ruhát, és aköves öltözeteket.,
K Hátha a férjek tellyeségel azt akarják hogy tzifrán járjanak, kellé abban engedelmeskedni nékiek?
F Igen is kel. engedelmeskedni a férjeknek, de olyan formán. hogy az ö tzifraságok ne ellenkezék a szemérmeteségel. se a magok rendekel. és hogy Esthert, azt a szent királynét kövessék. az az, hogy kedvek ellen visellyék atzifraságot. és hogy ha. az urok meg engedi, akor közönségeseb ruhában járjanak. valamint keresztyén Aszszonyokhoz illik.
K Miképen kel viselni magokot aházasoknak. midön valamely bajban vagy nyomoruságban esnek?
F Még elöre kel azokot magokra várni. mivel azok meg válhatatlanok aházasági rendtöl. de békeséges türésel kel azokot el veni. és az Istennek áldozni bünöknek botsánattyára, egymást pedig segittsék és vigasztallyák. a szenvedésben.
8 Articulus
A házasoknak gyermekekhez valo hivatallyokrol.
K Mivel tartoznak az Atyák és Anyák gyermekeknek mihent születnek.?
F 1 Azal tartoznak hogy halogatás nélkül meg kereszteltessék, 2. jó életü kereszt Atyákot, és Anyákot válaszanak, 3 magokal ne hálasák egy ágyban, esztendös és egy napi koráig. 4. nagy vigyázásal legyenek reájok.
K Mitsoda fö képen az Anyák kötelesége a midön terhesek,
F 1 Hogy ugy vigyázanak magokra., és ugy meg kiméllyék magokot., hogy semi olyan veszedelemnek okai ne legyenek., amelyért idö elött kellene el szülni gyermekeket,. 2. penitentzia tarto lélekben szenvedgyék mind azokot a nyavalyákot és fájdalmakot amelyeket szenvednek terhes voltokban és szülésekben
K Mit kel tselekedni az Anyáknak agyermek ágyok után?
F. Magoknak kel szoptatni gyermekeket hogy ha lehet; valamint azok a szent Aszonyok [1224] tselekedtek akikröl szól az Irás, a szent Atyák is jovallották ezt a keresztyén Aszonyoknak, de ha tellyeségel azt véghez nem vihetik, jó erkölcsü, és jó természetü dajkáknak adgyák, és mihent a meg lehet, magokat bé avattassák.
K Mitsoda szándékal. kel az Aszonyoknak atemplomban menni, hogy magokot bé avatassák?
F 1 Hogy az Istennek hozájok, és gyermekekhez valo kegyelmiért hálákot adgyanak. 2. hogy az Istennek ajánlyák gyermekeket; kérvén hogy vegye gondviselése alá öket, 3. hogy bünöknek botsánattyát kérjék, 4. hogy gyermekek jól nevelésére kegyelmet nyerhesenek
K Mire kel vigyázni az Atyáknak. és Anyáknak hogy keresztyéni képen nevelhesék gyermekeket, gyermekségektöl fogvást. mind adig az ideig a midön már egy kevesé nagyobak?
F 1. Idején kel öket avallási dolgokhoz szoktatni, azokot szeretetni is kel vélek. 2. semi roszra valo hajlandoságokot el nem kel szenvedniek. 3 semit nem kel elöttök mondani vagy tselekedni, olyat, ami el fordithatná öket ajó erkölcstöl. 4. nem kel meg engedni hogy leány gyermekekel; vagy rosz erkölcsü férfiu gyermekekel társalkodgyanak. 5. meg kel büntetni ha szó fogadatlanok. de harag nélkül, 6. olyan mestert kel mellettek tartani. a ki jó erkölcsü legyen, a ki avallást szerese. kövese, a midön pedig azt az idöt el érték, egyedül kel öket hálatni
K Mivel tartoznak az Atyák, és Anyák az ö fiokhoz, akik már. agyermekségböl ki költenek.?
F kegyeségel kel vélek báni, meg ne szomorittsák. és ha valami kedvetlenséget kel is hozájok mutatni. azt szeretettel tselekedgyék. 2. Idején gondolkodgyanak felölök, hogy miképen helyheztessék el öket az ö rendek szerént. 3. ne eröltesék hajlandoságokot valamely rendnek választására, 4. igyekezenek azon hogy gyermekek az egyeségben élyenek, egymásal. anak okáért egyenlö szeretetet mutasanak hozájok.
K Mivel tartoznak az Anyák. aleányokhoz. akik már a gyermekségböl ki költenek.?
F Az ö elméjeket nem kel nevelni ahejában valoságban. hogy tsak. atántzot, és a tzifraságot szeresék. nagyon kel reájok vigyázni, idején kel öket szoktatni adologra, hogy had tanulhasák meg idején ajó gazdaszonyságot., és annak hivatallyát., szeretessék vélek az imádságot, ajó könyvek olvasását, és a szegényekel valo jó tételt, kegyeségel kel vélek bánni, okoságal. inteni, nem kel hajlandoságokot eröltetni. vagy a házaságra., vagy az apátzaságra.
9 Articulus
A tselédes gazdáknak, és gazdaszonyoknak tselédgyekhez
valo hivatallyokrol.
K Miképen kel a gazdáknak. és gazdaszonyoknak magokot viselni atselédgyekhez?
F Ugy kel magokot tekénteni hogy áttyok, annyok, és gondviselöjök lévén tselédgyeknek, öket [1225] szeretni kel, mind lelki, mind testi szükségekröl kel gondolkodniok. ezt a köteleséget pedig oly nagynak kel tartaniok. hogy azokrol az Isten még számot kér töllök.
K Miképen kel vigyázniok azö lelki szükségekre?
F 1. Azon igyekezenek hogy engedelmesek. legyenek, az Istennek., és az Anyaszent egy háznak. 2. oktassák öket avallásnak leg föveb részeire., és rendeknek hivatallyira. 3. hogy az Isteni szolgálatra atemplomban el menyenek, 4. azt nem kel el szenvedni hogy részegesek. esküvök, játékosok, vagy henyélök legyenek., 5 nékik jó példát adgyanak, 6. el kel botsátani az olyanokot kik magokot meg nem akarják jóbbitani, ne hogy a többit el ronttsák. 7 mutassák kegyeségel. magokot az olyanokhoz, kik keresztyéni modra élnek, és hivatallyokot végben viszik, igen nagy társalkodásban ne legyenek vélek, mert a kevélyeké tenné.
K Miképen kel vigyázniok testi szükségekre?
F Fizetéseket szorgalmatoságal. meg fizesék, és meg adgyák amiben szegödtek, amiben lehet segittsék öket, és házok népit, tisztességesen helyheztessék el mindenikét, a maga rendi szerént. és jutalmaztassák meg szolgálattyokot.
X Rész
Az Imádságrol közönségesen
Elsö Articulus
Hogy mitsoda az imádság és a hány féle
K Mitsoda az imádság?
F A léleknek az Istenhez valo fel emelkedése.
K Miképen emellyük fel lelkünket az Istenhez?
F Mikor ötet ditsérjük és imádgyuk. jótéteményiért hálákot adunk. kegyelmit kérjük, vagy amikor néki ajanlyuk magunkot, jovainkot. tselekedetinket. szenvedésinket, ez igy lévén, öt féle imádság vagyon imádás, ditséret, háláadás, kérés, és ajánlás.
K Hány féle képen lehet végben vinni az egyikét ezen ött imádságnak?
F Azt végben lehet vinni belsö vagy külsö képen közönségesen vagy különösön. abelsö képen valo imádság az, a mely aszivnek belsö részéböl származik, és a mely külsö képen ki nem tettzik, ezt az imádságot elmében valo imádságnak nevezik, Oratio mentalis. akülsö képen valo imádság az, a mely külsö képen ki tettzik. a szozat által. ezt az imádságot nevezik szoval valo imádságnak.. Oratio vocalis de azt meg kel tudni hogy a szoval valo imádságnak. belsö képen valonak is kel lenni. hogy jó legyen nem tsak külsö képen valonak. ugy hogy a sziv meg egyezék. a szájal., mert más képen semire valo volna, a közönségesen valo imádság a, midön [1226] a hivek együt imádkoznak atemplomban. akülönösön valo pedig a., mikor valaki magánoson imádkozik.
K Melyik imádság kedveseb Isten elöt., aközönségesen valóe, vagy a magánoson valo?
F Mindenik kedves az Isten elött, tsak buzgo legyen. mindenikével tartozunk, de a közonségesen valo imádság hathatosab magában. mint akülönösön valo mert az Anyaszent egy ház. együt imádkozván, ahathatosab Isten elött, mint sem akülönös embernek imádsága, mert akor, amint Tertulliánus mondgya, mint egy szent eröszakot vesznek az Istenen., a mely [1227] eröszak ö elötte kedves
2 Mert akor agyengék és abuzgoság nélkül valok. részesülnek abuzgoknak imádságokban. 3 A kristus azt mondgya., hogy amidön ketten vagy hárman ösze gyülnek az ö nevében, ö közöttök lészen, annál is inkáb közötte lészen az Anyaszent egy háznak midön együt imádkozik.
K Melyik az imádságok közöt aleg tekélleteseb imádság?
F Az, amelyre maga akristus tanitot, a melyet Mi Atyánknak nevezik. mivel ez az imádság magában foglallya rövideden mind azt; amit lehet kivánni és kérni Istentöl.
K A közönségesen valo imádságok közöt, melyik a leg tekélleteseb.?
F. A szent Mise áldozattya mert. 1. ez a szent Áldozat magában foglallya az imádást, ditséretet, háláadást, kérést, ajánlást, 2 mert akristust akitöl minden kegyelem származik. abban az egész Anyaszent egy ház ajánlya.
2 Articulus.
Az Imádságnak szükséges voltárol.
K Honnét tudgyuk az imádságnak szükséges voltát?
F A kristus parantsolattyábol. példájábol, és amimagunk szükségeinkböl
K Mit parantsol ez iránt akristus?
F Azt parantsollya hogy szüntelen imádkozunk.
K Hogy lehet szüntelen imádkozni?
F Az imádság a szivnek kivánsága, hogy ha az a kivánság az Istenhez emel minket, és ha az [1228] mindenkor meg marad., ugy az imádság szüntelen valo. és betü szerént bé tölttyük aparantsolatot mondgya szent Agoston
Magyarázat.
A nem lehet hogy mindenkor térden ályon valaki, sem ahogy mindenkor ditsérje, és kérje szájal az Istent. sem hogy mindenkor belsö képen az Isteni szeretetnek tselekedetét tégye, de lehet mindenkor szeretni az Istent és kivánni az ö véle valo meg egyesülést. hogy ha ezt igazán kiványuk. minden tselekedetinkben az Istent fogjuk tekénteni, és atselekedetek helyesek lésznek, mert ha az Isteni szeretet uralkodik szivünkben, ö érette is munkálodunk., ha szinte akoron nem gondolkodnánk is rola, ez igy lévén a mindenkori imádság, az Istenel valo meg egyesülésnek mindenkori kivánása, és az Istent szüntelen valo szeretés, olyan három féle dolog a mely tsak egyet tészen. tehát a szüntelen valo imádságnak parantsolattyát, akor [1229] viszük végben mikor az Istent szerettyük., a mi imádsagunk is akor meg szünik. a midön az Istenhez valo szeretetünk meg szünik
K Miért mondád azt, hogy a kristus példájábol meg láttyuk az imádságnak szükséges voltát?
F Mert akristus mind példa adásával, mind beszédével. arra akart minket tanitani, ö leg nagyob részit életének az imádságban foglalta., egész éttzakákot aban töltötte, és midön valamely dologhoz fogot., ahoz az imádságal készült.
K Miért mondád azt. hogy a magunk szükségiböl meg láthattyuk az imádságnak szükséges voltát?
F Mert mi magunktol semi jót és hasznost nem tehetünk. az üdveségre, tsak leg kiseb jó [1230] gondolatunk sem lehet, minden az Istentöl jö akristus által, és tsak az imádság által veszük akristus kegyelmét.
K Nem veszüké az Isten kegyelmét aszenttségben is.?
F Igen is, de a szenttségek ki szolgáltatása mindenkor imádságal vagyon. és tsak ami magunk, vagy az Anyaszent egy háznak imádságiért veszük az Isten kegyelmét, a szenttségekben valo reszesülésre, és igy mindenkor tsak az imádságért veszük akegyelmet
Magyarázat.
A bizonyos hogy az Isten tsak akönyörgésre adgya kegyelmét., minden kegyelemnek pedig kut feje a kristus. és hogy tisztán a maga irgalmasága vitte az Istent arra minden kérés nélkül, hogy a kristust a földre küldgye a vétek után. de azt is akarta. hogy az emberek sokáig suhajtozanak az ö el jövetele után, hogy meg érezék reája valo szükségeket, és hogy minek elötte ötet el küldgye, adig sok ideig kérjék ötet, A kristus el jövén az ö imádságának. és vérének érdeme által. fel álittá Anyaszent egy házát. és már most hasznos, és üdveségre valo kegyelmét. tsak az Anyaszent egy ház kérésére, és azoknak kérésekre adgya meg, kik annak tagjai. Ez igy lévén, a kik meg nem igazultak a kristus által. meg nem nyerik se nem veszik ameg igazulásnak kegyelmét,. hanem tsak az Anyaszent egy háznak, és a benne lévö hiveknek imádsági által.: de mindenkor, tsak a kristus Jesus, a maga vérinek ereje által. tészi érdemesé az imádságokot, semik jobban meg nem mutattyák az imádságnak szükséges voltát mint ezek.
K Miért mondád azt hogy az imádságnak szükséges voltát, meg mutattya, az Istennek, az embereken valo tellyes birodalma.?
F Mert az a tellyes birodalom tselekeszi. hogy mi tartozunk ötet imádni, áldani, és ditsérni, néki ajánlani tselekedetinket, személyünket, jovainkat, és kérni tölle a szükséginkre valokot.
K Az Istennek. sok velünk valo jó téteménye nem kötelezé minket az imádságra.?
F Igen is kötelez, és mindenkori háláadásal tartozunk néki.
K Mellyek azok ajó tétemények, a melyekért háláadásal tartozunk az Istennek.?
F Azok a jó tétemények. vagy közönségesek. vagy különösök, vagy személy szerént valok.
A közönségesek azok, amelyek az egész emberi nemzetet illetik, ugy mint a teremtes. akristus halála. &c.
A különösök azok, melyek sokakot illetik, de nem mindnyájan az embereket, ilyen ameg igazulásnak jó téteménye, aszentségekben. és az Isten igéjében valo részesülés. &c. mert noha a kristus minden emberekért meg holt is, de mind azon által. mindnyájan meg nem igazulnak, se mindnyájan meg nem erösitetnek aszenttségekel. se az Isten igéjével.
A személy szerént valok azok, amely jó téteményeket vett ki ki Istentöl, és veszen minden nap., tudni illik, hogy keresztyénségben neveltettek, hogy az igazságot meg üsmerték, avétket el hagyták, az ideig tarto nyomoruságokot meg probálták. arosz kivánságok végben vitelében. akadályt találtak.
Egy szoval semink nints a mit Istentöl nem vettük volna, és mind azt is valami rajtunk történik, hogy üdveségünkre szolgályon. hálakot kel tehát néki adni mindenért, imádni és ditsérni kel ötet, néki kel ajánlani személyünket, és mindenünket, kérjük kegyelmét hogy jóra fordithasuk ajándékit, és minden idöben áldhasuk ötet.
K Kiknek kel imádkozni?
F Mind azoknak. kik az okoságnak idejét el érték. mindennek kel munkálodni az üdveségre. a pedig meg nem lehet az imádság nélkül.
3 Articulus
Hogy kinek. kel könyörögni és kiért
K. kinek kel könyorögni?
F Egyedül az Istennek, mint akitöl származik minden jó és kegyelem. és a kristusnak mint [1231] egyedül valo közben járonknak, lehet kérni a Boldogságos szüzet, a szent Angyalokot, és a szenteket. hogy akristusnak esedezenek érettünk.
K Tsak magunkért kellé könyörögni?
F A felebaráti szeretet azt hoza magával hogy másért is imádkozunk. Imádkozatok egymásért [1232] hogy üdvezüllyetek, mert igen hasznos az igaznak buzgoságos könyörgése, mondgya szent Jakab.
K kiért kel imádkozni.?
[1233] F Minden emberekért. apásztorokért, királyokért. fejdelmekert, birákért, atyánk fiaiért. jó akaroinkért, ellenséginkért, tselédinkért. az eretnekekért, hitetlenekért.
K Hasznos dologé amások imádságiban ajánlani magunkot?
[1234] F Az olyan szent dolog a melyet követték az ó testámentumbéliek az Apostolok és a régi hivek.
K Az igazak meg halgattatnaké mindenkor amásokért valo imádságokban?
F Az igazak imadságira adatik meg a bünösök meg térések, de mind azok abünösök akikért az [1235] igazak könyörögnek. meg nem térnek; az Isten meg irgalmaz némelyeknek közüllök, igasságot tészen a többinek, és meg bünteti öket. meg nem halgatván az ö meg térésekért tett imádságokot
K Mit kel kérni másoknak?
F Mind azokot valamiket magunknak kel kérni. az örök életet. alelki és testi jokot. a melyek arra vezethetnének.
K Leheté ahalotakért imádkozni?
[1236] F A szent Irás azt mondgya. hogy igen jó és hasznos ahalotakért imádkozni az Anyaszent egy ház ezt mindenkor követte.
K Mitsoda halotakért kel imádkozni?
F Azokért kik purgatoriumban lehetnek, mivel a kik meny országban vannak. azokért nem kel imádkozni, és az imádság haszontalan akárhozattaknak.
K Mit kel kérni a holtakért?
F Az ö könyebüléseket. és meg szabadulásokot.
K Egy aránsu képen kellé imádkozni mind azokért akik purgátoriumban vannak.?
F Az okoságos dolog hogy leg különösebben imádkozanak azokért. akikel leg nagyob egyeségel éltenek a földön, akikhez leg több köteleségel vannak., a kiknek imádságik leg [1237] szükségesebbek lehetnek, egy szoval mindenik lélekért kel imádkozni. valamint az Anyaszent egy ház tselekeszik.
4 Articulus.
Az Imádságnak hasznairol.
K Melyek az imádságnak hasznai?
F. Sok számut lehetne elé hozni, de ezek a leg fövebbek, az imádság által. 1. Mi az Istent [1238] tisztellyük. 2 a jó erkölcsöknek tselekedetiben eléb megyünk. 3. Eröt veszünk arra, hogy a kisértetek ellen álhasunk. 4 Az Isten haragját meg tsendesittyük, és irgalmaságot nyerünk mind magunknak, mind másoknak, 5. meg nyerjük közönségesen mind azokot a miket kérünk, hogy ha azok igaságosok., és okosak, az imádsagnak erejéröl. véghetetlen példát lehet látni.
K követiké mindenkor ezek a hasznok az imádságot?
F Igen is. amidön az imádság jó, az az, amidön. jó készületben vagyon az, a ki imádkozik. aki tsak azt kéri az Istentöl, amit kel kérni, és aki azt ugy kéri. a mint kel.
5 Articulus.
Hogy mitsoda keszületben kel annak lenni a ki imádkozik
K Mitsoda készületben kel lenni hogy az imádság hasznos legyen.?
F. Hogy erre meg felelhesek, azt meg kel tudni, hogy az emberek mikor imádkoznak négy féle készületben vagy állapotban lehetnek.
Elöször. Amidön valaki akegyelemben vagyon., másodszor. midön valaki halálos vétekben vagyon. de azt el akarja hagyni, harmadszor. midön valamely eretnek. valoságal. kiványa keresni és meg üsmérni az igazságot. negyedszer. midön valaki szeretvén avétket azt el nem akarja hagyni, hanem gyakorollya, és aki minden nap vétket gyüjt a vétkekhez.
Ez igy lévén, azt mondom hogy azok akik az elsö három állapotban vannak, haszonal imádkoznak, de az utolsonak imádsága haszontalan, és nem hogy az Isten haragját meg engesztelné. de sött meg fel gerjeszti.
K Miért gerjeszti fel az Isten haragját az olyannak imádsága a ki nem akar penitentziát tartani?
F Mert az olyannak imádsága két szinü, mivel tsufság kegyelmét kérni az Istennek olyankor, a midön el nem akarják hagyni avétket, amelyel ötet ingerlik., nem kel tehát hogy az a félelem a melyben lehetnek. hogy az Istent meg bánttyák imádságokal. el nyomja bennek a kegyelemnek ezt a kis sengéjét. melynek kezdete ámbár igen kitsiny legyen is, de végtire ameg térésre vezetheti öket, ez igy lévén abünös. aki alázatoságal, és bünéhez valamely gyülölségel imádkozik. annak imádsága hasznos. ha szinte imádsága egyébre nem használna is; hanem hogy észre vegye. nyomoruságos voltát, de az olyan bünös, aki alázatoság és töredelmeség nélkül, vagy valamely kis jó szándék nélkül, az Isten eleiben mér menni, ki nem veszi észre hogy az illyen bünös még imádságával is ingerli. az Istent. hát menyi sok számtalan bünösök tselekesznek eképen minden nap. akik tsak szokásbol imádkoznak Istennek. de a szivek másut vagyon
6 Articulus.
Hogy mit kel kérni Istentöl.
K Mitsoda dolgokot kel kérni Istentöl?
F Mind azt a mi helyes és igaságos.
[1239] K Egy formában kellé kérni mind azt., a mit az Istentöl kérünk?
F Olyan állapotok lehetnek a melyeket tellyeségel kel kérni, olyanok is vannak., a melyeket bizonyos ók alat kel kérni.
K Melyek azok amelyeket tellyeségel kel kérni?
F Az örök életet, és mind azt; valami arra viszen., ugy mint a bünnek botsánattyát., a jó erkölcsöket, az Isten, és az Anyaszent egy ház parantsolatinak meg üsmérésére, és végben vitelére valo kegyelmet, és a mi rendünk köteleségének meg üsmérését.
K Melyek azok adolgok. amiket bizonyos ók alat kel kérni?
[1240] F Mind azok melyek az Isten országában és az igasságban vezethetnek minket, de a melyek nem szükséges módók az oda valo menetelre.
K Mitsoda ók alat kel kérni az Istentöl azokot a dolgokot.?
F olyan formán kel azokot kérni és kivánni, hogy az Isten ugy adgya meg azokat. ha lattya hogy üdveségünkre szolgálnak
K Miért kel sok állapotokot illyen formán kérni Istentöl.
F Mert a mi nem szolgál. üdveségünkre., anékünk ártalmas, azt pedig igaságal. senem kérhettyük, se nem kivánhattyuk. ami ártalmas.
K Melyek azok a mik minket mind az Istenhez vezethetnek, mind tölle el is távoztathatnak.?
F Mind egészen a világi dolgok, mind a, valamit testi jónak és haszonnak neveznek, ugy mint valamely hivatalban lenni inkáb mint sem másban., bizonyos személyel inkáb lenni egy szövettségben. mint sem másal, tudni, vagy nem tudni bizonyos dolgokot. egy szoval a mi egyet jóvá tehet. az el vesztheti amásikát. az ilyen állapotokot tehát tsak anyiban kel kérni a mennyiben az Isten láttya hogy az üdveségre szükségesek.
7 Articulus
Az Imádságnak formájárol
K A midön kérésünk helyes, mi formában kel kérni hogy meg halgatassunk.?
F 1 A kristus nevében kel kérni, 2 lélekben. és igazságban. 3. alázatoságal. és töredelmeségel. 4 figyelmeteségel. 5 bizodalomal. 6 gyakorlatoságal.
1 A kristus Nevében
K Miképen kel kérni akristus nevében?
F A kristus Jésus érdemi által. és véle meg egyesülvén kérni kel. ami szükséges az [1241] üdveséghez, mert ha valami mást kérünk az Istentöl. ha azö nevét emlegetnök is. de nem kérnénk azö nevében mondgya szent Agoston
K Miért kel akristus nevében kérni?
[1242] F. Mert nintsen más név a melyben lehesen üdvezülni, nintsen más közben járonk. tsak akristus., és tsak ö általa mehetünk az Istenhez.
K Midön az Anyaszent egy ház a szenteknek esedezik, a kristus nevében imádkoziké akor?
[1243] F Igen is mert az által nem akar egyebet hanem hogy a szentek. velünk együtt meg nyerjék akristus által azt amit kérünk, mivel aszentek ugy valamint mi, tsak a kristus által mehetnek az Istenhez.
K Mikor az Istent ditsérik, imádgyák, néki hálákot adnak, neki holmit ajánlanak, akristus nevében kellé mind azt tselekedni?
F Igen is mert mind ezek olyan valoságos könyörgések. amelyek által alélek az Istenhez emelkedik, de mi tsak a kristus által emelhettyük magunkot az Istenhez, tsak egyedül. ö általa is. mehetünk hozája.
Lelekben és igazságban.
K Hogy kel lélekben és igazságban kérni?
F Egész szivböl kel imádkozni., és ohajtani valoságal. hogy meg halgattassunk.
K Miért kel lélekben és igazságban imádkozni.?
[1244] F Mert az Isten lélek, és igazság, és azt akarja hogy akik ötet imádgyák, lélekben, és igazságban imádgyák, a kik más képen tselekesznek, asidokot, és a kétszinüeket. követik.
Alázatoságal, és töredelmeségel.
K Hogy kel. alázatoságal. és töredelmeségel kérni?
F ugy hogy fohászkodo. töredelmes szivel legyen a kérés, meg tekintvén nyomoruságinkot, szükséginket, gyengeséginket, és meg alázván magunkot. vétkeinknek sulyos terhe alat
K szükségesé tellyeségel. az alázatoság és atöredelmeség az imádsághoz?
F Igen is, azok nélkül meg nem halgattatunk,
K Mitsoda okra valo nézve indithattyuk magunkot az alázatos, és töredelmes imádságra?
[1245] F A mi gyengeségünkre, szegénységünkre, szükségunkre, és vétkeinkre valo nézve, és hogy mitsoda szükségünk vagyon az Isten segittségire. a mely minket fel emellyen, vagy meg tarttson.
figyelmetességel.
K Hogy kel figyelmeteségel imádkozni?
F Figyelmezni kel arra hogy mit kérünk, és kinek beszéllünk.
K A fígyelmeteség nélkül valo imádság haszontalané.?
[1246] F Hogy ha szánszándékal. nem figyelmezünk azimádságra. akor haszontalan valo. de hanem szánszándékal vagyon, az Isten ami gyengeséginket meg tekénti, és imádságinkot meg halgattya.
K Mit értesz a szánszándékal valo figyelmetlenségen?
F Értem azt. a figyelmetlenséget. amely vagy magában figyelmetlen. vagy kezdetében, a magában valo figyelmetlenség az, a mely által akaratal fordittyák el magokot az imádságrol., hogy szánszándékal. gondolkodgyanak valamely más dologrol.. a kezdetében akarattal valo figyelmetlenség az. a melyet okoza, vagy az elmének akarattal valo imide amoda valo járása, vagy avilági dolgokhoz valo nagy szeretet.
Magyarázat
[1247] Rend szerént a sziv. arrol foglalatoskodik az imádságban a mit kedvel. Az Isteni szeretet az, mondgya szent Agoston. a ki könyörög. és suhajtoz. A szeretet az, aki kér; a szeretet az. aki keres: aszeretet az, aki nékünk meg mutattya az igazságokot, a szeretet az, a ki álhatatosan meg tart minket az igazságokban melyeket nékünk ki nyilatkoztatot hogy ha szivünkben leg aláb valamely sengélye az Isteni szeretetnek nintsen, hogy ha abban tsak avilági szeretet vagyon., hogy ha tsak akülsö, és ahejában valo dolgokra figyelmez, tsak azokrol is fog gondolkodni az imádságában., és mindenkor fígyelmeteség nélkül lészen. és azok a figyelmetlenségek. kezdetekben, szánszándékal valok, mert, a vilaghoz valo szeretet, a mely kezdete. ennek a figyelmetlenségnek. akarattal valo.
K Miképen kel el kerülni azokot a figyelmetlenségeket a melyek szánszándékal valok kezdetekben?
[1248] F Az imádság elött el kel késziteni lelkünket, ne hogy ugy tekéntessünk mint olyanok kik az Istent kisértik. mondgya a szent Lélek.
K Miért kisértene valaki azal az Istent, ha az imádsághoz nem járul készülettel.?
F Mert az Istent kisértik akor, a mikor azt el nem kerülik. hogy ötet meg ne banttsák, az Isten ellen vétkeznek pedig akor; mikor szánszándékal nem figyelmeznek az imádságra, az imádság pedig nem lehet figyelmetes, hogy ha ahoz nem készülnek.
K Miképen kel az imádsághoz készülni?
F Vagyon távul. valo, vagyon közél valo készület..
K Miben áll a távul valo készület?
F Hogy rendes, és tisztességes életet élyenek. az Évangyélium tanitása szerént, olyan életet. mely a világi rosz kivánságokhoz ne ragaszkodgyék, foglalatos életet.
K Miért tekénted az ilyen életet., mint egy szükséges készületet az imádságra?
F Mert minden bizonyal. figyelmetlenek lesznek az imádságokban, hogy ha nem kivánnak élni az Evangyeliumi tanitás szerént
K Az olyan keresztyének. akiknek elméjek tele vagyon világi dolgokal. nem imádkozhatnak tehát ugy a mint kel.?
F Igen is nem. valamég nem kezdik érezni nyomoruságokot., a világot el nem akarják hagyni, és az Istenhez nem kaptsollyák magokat, ezen szándék nélkül. az imádság semire valo. és gyakorta vétkes.
K Miben áll. a közél valo készület?
F Abban hogy magunkban szályunk az imádság elött, az Isten eleiben menyünk, gondolkodgyunk valojában arrol. a mit akarunk tselekedni, és azon igyekezünk. hogy jól imádkozhasunk.
Bizodalomal.
K Hogy kel bizodalomal. imádkozni?
F Ugy hogy az imádság hittel legyen. erös bizodalomal. hogy az Isten minket meg halgathat, nékünk irgalmaságal lehet, és erös reménségel. hogy azt akarjais.
K Mitsoda ók viszen minket arra hogy az Istent bizodalomal kérjük.
F Ezek az okok. 1. hogy az Isten meg adhattya kérésünket, minket meg gyogyithat akár mely nagy légyen a mi lelki vagy testi nyavalyánk. 2 hogy tsak egyedül az Isten tehet ami lelki szükségeinkröl, öis gyógyithattya meg gyengeségeinket, és azt a kegyelmet tsak azal tselekeszi aki ötet kéri, 3. hogy akár mely nagyok legyenek vétkeink, de azokért kettségben. nem kel esnünk. mert az Isten hatalma nagyob még azoknál. 4. azt meg igérte, hogy kérésünket meg adgya, ha ugy kérjük amint kel. 5. hogy a mi üdvezitönk minket segit, nékünk közben járonk. és szószóllónk, 6. hogy sok számu hozánk hasonlo bünösök. meg halgattattak, és irgalmaságot [1249] nyertenek, 7. hogy a szent Lélek könyörög mi bennünk, és hogy annak aszenttséges léleknek könyörgése mindenkor meg halgattatik.
Gyakorlatoságal.
K Mitsoda agyakorlatoságal valo imádság?
F A hogy mindenkor kel imádkozni, soha félben nem kel. hagyni.
K Miért kel mindenkor imádkozni.?
[1250] F 1. Azért mert akristus parantsollya, 2. mert a minden napi szükségeinkért az Istennek segittsége mindenkor szükséges. 3. mert sokszor. az Isten azért nem halgat meg minket, hogy akérésben, álhatatosak, és gyakorlatosak legyünk.
K Az Isten miért halogattya meg halgatni kérésünket?
F 1 Azért hogy meg probálya hitünket, és bizodalmunkot. 2. hogy meg büntesse lágyságinkot, és buzgotalanságinkot. mivel az Isten abuzgo, és az áitatos imádságot halgattya meg, 3. hogy [1251] jobban meg üsmértetvén velünk. nyomoruságinkot, gyengeséginket., és szükségeinket, az által minket alázatosabbaká. és vigyázobaká tégyen.
K A mi imádságink olyanoké. amitsodásoknak kel lenni, hogy ha semit olyat nem kérünk a mi ne légyen igasságos, és hogy ha a fellyeb emlitet hat féle készületekel. imádkozunk.?
F. Igen is. mert akor bizodalomal. remélhettyük hogy meg halgattatunk., de vagyon még [1252] valami hátra, a mit az imádsághoz kel tenni, ugy mint az alamisnát, és aböjtöt.
8. Articulus.
Hogy miképen halgattya meg az Isten az imádkozokot
K Az Isten meg halgattyaé mindenkor azokot. kik olyan formán kérik. a mint ide fellyeb meg mondottuk.?
[1253] F Igen is, de nem mindenkor halgattya meg olyan formában amint kérik.
Magyarázat.
Az az, hogy az Isten meg adgya azt ami azüdveséget és ajó erkölcsökben valo elömenetelt illeti, de némelykor bizonyos kérésinket meg nem halgattya., noha azok jók legyenek is. oka az, mert az Isten minket szeretvén jóbban tudgya minálunknál hogy nékünk mi hasznos. és szükséges, ha valamit meg nem enged, az, azö jóságátol vagyon. ha pedig más uton akar minket vezérelni az üdveségre, nem azon amelyet mi választunk magunknak, azt irgalmaságábol tselekeszi.
K Az Isten nem halgattyaé meg abünösök kérését, amit tölle kérnek rosz kivánságal.?
F Sokszor történik hogy az Isten ahamisakot sziveknek kivánsági alá adgya. és hozájok valo haragját meg mutattya abban. hogy meg adgya amit kérnek, valamint hogy irgalmaságábol meg nem adgya sokszor azt amit tölle kérnek, hogy ha amit tölle kérünk az ártana az üdveségnek, ha az Isten azt meg adná, arettentö jele volna az ö igasságának, és haragjának, ha pedig meg nem adgya, ajele Atyai jóságának., ebböl azt kel ki hozni, hogy midön az Isten ez [1254] életben ostoroz. nem hogy azért zugolodni, vagy panaszolkodni kellene, hanem még meg kel néki köszönni. és azt kel kivánni hogy tsak azt a kérésünket halgasa meg, a melyikét láttya. hogy az üdveségre szolgálhat.
9 Articulus
Hogy mitsoda formában kel lenni atestnek az imádságkor.
K Hogy az imádság jó legyen. atestnek mi formában kel. lenni?
F. Külömböztessük meg elöbször a közönséges imádságot. akülönösös imádságtol., ami aközönséges imádságot illeti, jóbban nem tselekedhetünk mint ha az Clericusokhoz szabjuk [1255] magunkot,. a mi akülönös imádsagot illeti, az iránt nintsen semi szabot rend, hogy mitsoda formában legyen atest, de akar mi formában légyen atest az imádságkor, tsak alélek emelkedgyék az Istenhez, buzgoságal. az imádság jó. mind azon által igen jó szent Pál modgyára térden imádkozni, ahusvéti napokban., és avasárnapokon az Anyaszent egy ház szándéka a, hogy fent álva imádkozanak., igen jó némelykor le borulva imádkozni, valamint akristus tselekedet, ülve is lehet imádkozni mint Illyés. az imádságkor fel lehet emelni kezeinket és szemeinket, valamint Mojses, Dávid, és akristus. lehet nap kelet felé fordulni az [1256] imádságkor. valamint tselekedtenek az elsö keresztyének. követvén az Apostolokot, az is igen jó szokás a templom felé fordulni az imádságkor. ahol. az oltári szenttség vagyon, Ez az egy nehány féle formában lévö imádság mind jó tsak alélek imádkozék. és arra kel vigyázni hogy leg inkáb belsö képen gerjeszük fel magunkban a buzgoságot, a mely nélkül az imádság nem tetzhetik az Istennek.
K Az Anyaszent egy haz miért imádkozik vasárnapokon és ahusveti napokon fent álva?
F. A kristus fel támadásának emlékezetire.
K Az elsö keresztyének miért fordultak nap kelet felé mikor imádkoztak.?
F Meg akarták az által mutatni hogy eföldön ugy voltanak mint szarándokok. és mint szám ki vetésnek helyén, és hogy tsak a kristust sohajtották., akit nap keletnek nevezi az irás, és aki [1257] nap kelet felé fordula menyben menetelekor. amint tanittya atraditio.
K Nem kellé ez iránt valamely viszá élést el kerülni?
F Igen is. mert a viszá valo élés volna, hogy ha tsak a külsöre vigyáznának, és el mulatnák belsö képen a lelkit, akoron ugy imádkoznának valamint a sidok. de hogy ebben ne esék valaki, azt kel meg tudni, hogy az Isten leg inkáb a szivünket kiványa. azt is akarja. hogy lélekben. és igaságban szolgályuk, atestnek. térden. vagy le borulva valo létele. tsak anyiban [1258] hasznos a menyiben külsö képen jelenti a szivnek buzgoságát. mert a nélkül a többi tsak kép mutatás. mely az Istent meg bánttya. a mint eki tettzik az Irásbol. annál is inkáb meg bánttyák tehát az Istent a midön a templomban illetlenül viselik magokot, mint ha tsak azért mennének oda, hogy meg banttsák. és nem azért hogy könyörögjenek.
10 Articulus.
Az idöröl, naprol. és orárol. amelyeket az imádságban
kel tölteni.
K Tartoznaké bizonyos idöt rendelni a különös imádságra?
F Az imádságban kellene foglalni egész életünket, mivel nintsen olyan szempillantás, se nap vagy éttzaka, a melyekben. ne tartoznék minden keresztyén szeretni az Istent, és azt kivánni hogy véle meg egyesülhesen, és tsak egyedül érette élhesen, és tsak az illyen szándékal tölthetik bé betü szerént azt a mit akristus mond; hogy mindenkor kel imádkozni. és soha félben nem kel hagyni.
De az el kerülhetetlen foglalatosági az életnek, és a mi gyarloságink, meg nem engedik nékünk hogy lelkünket szüntelen az Istenhez fel emelve tarttsuk, ugyan ezért is szükséges nékünk, tartozunk is bizonyos idöket rendelni különösön erre a szent foglalatoságra.,, 1. azért, hogy magunkot fel gerjeszhesük a szüntelen valo Isteni szeretetre, és hogy elé mehesünk ebben a szeretetben. 2. azért. hogy a kivánság a melyel kel az Istent ohajtanunk, meg ne lankadgyék. 3. azért. hogy meg ujittsuk lelkünknek buzgoságát., és hogy el ne hagyuk aluni az Isteni tüzet, a melynek égni kel szivünkben, és a mely könyen el aluszik, hogy ha magunkra nem vigyázunk, 4, azért. hogy meg ne hagyuk magunkot tsalatni a hejában valoságokal, és a [1259] sok számu kisértetekben esni, a melyek környül vesznek minket, 5. azért. hogy meg üsmérhesük, és eleget tehesünk avétkekért, a mellyekben ejt minket minden nap az emberi gyarloság. és, hogy kérhesük az Isten irgalmaságát.
K Mitsoda idöket kel különösön rendelni az imádságra?
F Vannak olyan napok, a melyek különösön vannak arra szenteltetve, ugy mint avasárnapok, az innepek, és a böjti napok, hiven kel tehát azokon a szent napokon imádkozni töbet, mint a más napokon, azokon a napokon kivül amelyeket különösön rendeli az Anyaszent egy ház az imádságra, vannak még olyan idök amelyekben ezt a szent foglalatoságot inkáb kel gyakorolni a hiveknek, ugy mint. 1. amidön. betegségben vannak, keserüségben. kisértetben., üldözésben, lelki. vagy testi veszedelemben. egy szoval. minden rendkivül valo szükségekben. 2. aközönségesen valo nyomoruságokban. és szükségekben. 3. amidön valamely nagy dologhoz akarnak kezdeni. valamint akristus tselekedet., 4. amidön az Istennek valamely különös kegyelmeségit vették, 5. a felebarátunk szükségiért ugy kel könyörögnünk. valamint magunkért. a soltárokban szép imádságokot találhatni minden alkalmatoságokra.
K Nem tartoznaké. minden nap bizonyos orákot rendelni az imádságra?
F Igen is. és ez egyik modgya hogy a kristus parantsolattyát végben vihesék, aki azt mondgya. [1260] hogy mindenkor imádkozni kel, kel. leg aláb. regel. és estve imádkozni., és nintsen semi hasznosab. mint azt tselekedni idöközben is. egy nehány szor., Dávid király napjában hétszer imádkozot., és minden éttzakákon fel költ az imádságra., ha szinte anyi királyi foglalatosági valának is., az Anyaszent egy ház, hogy ezt a szent példát kövesse., hét részre osztotta az officiumnak oráit. az éttzakai imádságokon kivül, három szor imádkozik éttzaka., imádkozik. nap fel jöte elött, nap fel jötekor, kilentz orakor. délben, három orakor. nap le mente elött, és nap le mente után, ezt is nevezik. ahárom nocturnumnak, laudes, prima, tertius, sextus. nonának, vesperásnak. és Completoriumnak.
Régenten ahivek minden nap jelen voltanak a közönségesen valo officiumokon. a menyiben töllök lehetet, mostanában is a ditseretes áitatoság volna a kiktöl a meg lehetne. akiktöl ameg nem lehet. leg aláb, hétszer napjában emelyék fel magokot az Istenhez., és némelykor éttzakán [1261] is. rövid de buzgo imádságokal,.
K Mit kel tselekedni a regeli imádsagkor?
F 1 Imádni kel az Istent akristus által. 2. hálákot kel adni kegyelmeségiért, föképen azért. hogy az ettzakán. meg tartot minket, 3. botsánatot kel kérni vétkeinkért, 4. elöre kel gondolkodni hogy mit fognak tselekedni azon a napon. és azt néki kel ajánlani., 5. kegyelmit kel kérni. hogy a napot vetek nélkül tölthesék. 6. igen jó, és hasznos mind ezekért. segittségit kérni a szenttséges szent szüznek, az örzö Angyalnak. és a szenteknek.
K Mit kel tselekedni az estvéli imádságkor?
F 1. Imádni kel az Istent akristus által. 2. meg kel. halálni a kegyelmeket melyeket vettenek azon anapon. 3. meg kel visgálni hogy mitsoda vétekben estenek azon anapon. 4. Azokért Istentöl valoságosan kel botsánatot kérni, 5. fel kel valojában tenni hogy többé azokot nem tselekeszik. és azokért penitentziát tartanak., 6 kérni kel az Istent hogy meg oltalmazon. minden gonosztol. a vétektöl. és az ördögnek intselkedésitöl, 7. igen jó. és hasznos. mint regel segittségit kérni a szenttséges szent szüznek. az örzö Angyalnak. és a szenteknek.
11 Articulus.
Az Imádságnak helyéröl. és a templomhoz valo
tiszteletröl.
K Mitsoda helyen kel imadkozni?
F 1. Minden féle helyen végben kel vinni. a mindenkori imádságra valo parantsolatot, mert akár hol legyünk. de az Istent szeretni kel., hozája kel fohászkodni, és kivánni kel a véle valo meg egyezést, 2. közönségesen valo imádságnak. a templom ahelye, 3. akülönösön valo imádság mindenüt meg lehet, mert akár hol legyünk. de a szivünket gyakorta kel. az Istenhez fel emelni, a mi pedig akülönös imádságot illeti, jó az iránt. holmire vigyázni.
K Mire kel vigyázni?
F 1 különösön valo helyt kel arra keresni. ahol az emberek ne lássák. és ahol nagyob figyelmeteségel. és szabadságal lehesen imádkozni. 2. igen jó magánoson el menni atemplomban., akristusnak jelen valo léte meg ujittya bennünk a hitet, azon kivülis atemplom az imádságnak szenteltetet helye. 3. mikor atemplomban imádkoznak, igen jó. tiszteletnek okáért távul állani az oltártol. a publicanus példájára. fö képen a ki igen vétkesnek érzi magát lenni.
K Vagyoné még valami más is ami atemplomhoz valo tiszteletet illeti?
F Vagyon 1. mert szent Pál azt akarja. hogy az aszonyok bé fedet ortzával menyenek, és legyenek a templomban, mely igen távul vannak attol. hogy engedelmeskedgyenek ennek aparantsolatnak, amidön arra a szent helyre tsak azért mennek, hogy magokot nagyob ékeségel. és tzifra öltözetekel mutathasák mindenek elött. 2. nagy tiszteletel. és példa adásal kel ót lenni. 3. ót nem kel beszélgetni. hanem nagy tsendeségben lenni. 4. azt szeretni kel. hogy az Isten háza tiszteségesen legyen. és azt fel kel ékesiteni, amenyiben lehet. 5 ha valaki valamely öltözetet, vagy ezüst mivet ád atemplomnak, nem kel arra se fel varratni, se fel mettzetni atzimerét, mert az ellenkeznék a keresztyéni alázatoságal.
XI Rész
Különösön az imádságrol. és elöször. az elmével
valo imádságrol.
Elsö Articulus
Hogy mi légyen az elmével valo imádság
K Mitsoda az elmével valo imádság?
F Ez olyan könyörgés a mely nem külsö,. hanem a szivben megyen végben.
K Az ilyen könyörgés hasznosé?
[1262] F Igen jo. es hasznos. eröl példát látunk a samuel Anyaban.
K Ez az imádság nehezebbé mint sem aszoval valo imádság?
F Nem mivel nem nehezeb belsö képen könyörgeni Istennek, mint sem szoval.
K Ez az imádság oly szükségesé. mint a szoval valo imádság.?
F. Még szükségeseb; mivel szollás nélkül is lehet imádkozni, mert nem aszollásban áll az imadság. hogy ha tsak asziv meg nem egyezik aszoval., tehát a belsö képen valo imádság szükségeseb.
K Miért tekéntik tehát rend szerént az elmével valo imádságot olyan formán, mint amely mindentöl meg nem lehet,?
F Azért, mert. nem jól, és nem igazán gondolkodnak, az elmével valo imádságrol. és azt mind más féle képen képzelik, mint sem amint vagyon., azért mert az elmével valo imádságot anagy okoskodásban., és a mély elmével valo gondolatokban tarttyák, és azt gondollyák hogy azok akik oly mélyen nem gondolkodhatnak, az elmével valo imádságra sem alkalmatosok
K Miért mondod azt hogy nem igazán gondolkodnak arol.?
F Azért mert az imádság nem az okoskodásban áll, hanem a szivnek az Istenhez valo indulattyában., ez igy lévén, tsak ami szivünk az Istenhez emelkedgyék. valoságal, az imádság jó és hathatos, ámbár az elme ne légyen is alkalmatos amély, és bölcs gondolatokra.
K Mitsoda hát az igazán valo módgya az elmével valo imádságnak.?
F Az imádság jó. akár. szoval. akár belsö képen valo legyen, tsak a sziv az Istenhez emelkedgyék. tsak nyomoruságinkot meg érezük, tsak büneinket meg bánván azokrol. kiványunk valoságos penitentziát tartani, tsak életünket meg jobbitván. kiványunk munkalodni az üdveségért., erre tölle kegyelmet kérvén, tsak néki mindenekért hálakot adgyunk, tsak néki ajánlván egész életünkben tett tselekedeteinket. néki fel áldozuk minden rosz hajlandoságinkot a melyek ellenkeznek törvényével.
K Hogy mind ezek végben mehesenek, nem hasznosé hogy a szent gondolatokban foglalatoskodgyunk az imádságban?
F Azok a szent gondolatok nem tsak hasznosok, de még szükségesek. mivel ami szivünk, és akaratunk tsak a meg üsmért jora hajol, azért hogy magunkban fel gerjeszthesük avétekért valo töredelmeséget, avaloságnak, és az igazságnak szeretetit. és az Isten jó téteményiért valo hálá adást, igen szükséges meg üsmérni vétkeinket, avaloságot, az igaságot. és az Istennek jó téteményeit, gondolkodni kel tehát mind ezekröl.
K Azt mondád ide felyeb hogy az imádság nem áll se az gondolatbol. se az okoskodásbol. most pedig azt mondod hogy az imádsághoz szükséges a gondolat, nem ellenkezelé magadal.?
F Itt semi ellenkezöt nem látok, mert az imádság a szivnek, az Istenhez valo indulattyában áll. azt az indulatot pedig benne. a gondolatok gerjesztik fel., de azok a gondolatok. nem a szivnek indulati, kel tehát gondolkodni, de ahoz még töb is kel. mert a még nem volna imádság, azokhoz az áitatos gondolatokhoz, szükséges még. a szivnek töredelmeségit, és suhajtásit is foglalni.
K Tehát az igaz hogy azok kik ilyen formában nem gondolkodhatnak., elégtelenek az elmével valo imádságra?
F Az igaz, de azt is meg kel vallani hogy azok kik az okoságnak idejét el érték, elegségesek az illyen gondolatokra, ez igy lévén mindentöl meg lehet az elmével valo imádság. peldának okáért egy bünös töredelmeségel lévén, az Istentöl büneinek botsánattyát kéri. a töredelmeség pedig amint már meg mondottuk másut, nem egyéb hanem hogy szányuk és bányuk hogy az Istent meg bántottuk. és magunkban fel teszük a magunk meg jóbbitását, de hogy ilyen szándekban léhesen valaki, azt kel meg tudni. hogy miket kiván az Isten mi töllünk, és melyek azok adolgok melyek ötet meg bánttyák, meg kel visgálni ha estünké azokba, az után meg kel nézni hogy mitsoda okok vittek minket azoknak tselekedetire., mi modon lehet el kerülni a vétekre vivö alkalmatoságokot., de elsöben meg kel tudni melyek azok az alkalmatoságok., ezt hivják gondolkodásnak. és elmélkedésnek, tehát az igaz. hogy szükséges az imádsághoz az elmelkedés. és a gondolkodás., kitsoda azért aki alkalmatos lévén a vétekre, nem volna elégséges az ilyen gondolkodásra., ki ki igy gondolkodik mikor agyonásra mégyen.
K Miért tehát az elmével valo imádságot oly nagy és nehez dolognak tarttyák?
F Azért mert az emberek tsak a szón ütköznek meg, nem visgállyák meg annak értelmét. tsak a magok és hajlandoságokot követik. és el távoznak attol. a mit a szó tészen.
2 Articulus
Az Elmélkedésröl, annak szükséges, és könyü voltárol.
K Mitsoda az elmélkedés?
F Az elmélkedés a, midön az elme valamiben foglalatoskodik. és arol gondolkodik, amidön valaki valamely tiszttséget akar meg nyerni, vagy valamely hivatalban akar menni, elöre elmélkedik azokrol. és jól meg visgálya uttyát. modgyát, hogy szándékát végben vihese.
K szükségesé az Isten törvényéröl elmélkedni?
[1263] F Igen szükséges. ezt igen jovallya az irás, és a szent Atyák.
K Mitsoda idöben kel elmélkedni az Isten törvényéröl?
[1264] F Az irás azt tanittya, hogy mind éjel, mind napal.
K De meg leheté a, hogy az Isten törvényéröl elmélkedgyék valaki.?
F A mindenkor nem lehet. nem is azt kiványa az Isten. azal. midön azt mondgya. hogy éjel napal. kel elmélkedni. törvényéröl., annak értelme a, hogy mindenkor atörvény szerént kel tselekedni. és a sziv tellyes légyen a törvényel, ugy hogy mindenkor. a légyen kalauzunk, kel tehát nékünk gyakorta arol gondolkodnunk, hogy mit parantsol az Isten nékünk
K Mitsoda idö leg alkalmatosab az elmélkedésre.?
[1265] F A regeli idö valamint Dávid tselekedet, azért hogy a napot a törvény szerént tölthesük., estve pedig azért, hogy meg visgállyuk miben vétettünk atörvény ellen.
K Azok kik nem tudnak olvasni elmélkedhetneké az Isten törvényéröl.
F Igen is, és kel is elmelkedniek. gondolkodván azokrol az igaságokrol a melyekre az Isten tanittya öket akor, amidön a szent irást halyák olvasni. a midön apásztorok intésit és oktatásit halgattyák. vagy pedig avilági sok féle változásokrol, az ilyen dolgokrol. lehet elmélkedni a tudatlanoknak is.
K Az ilyen gondolkodások. és elmélkedések. szükségeseké minden féle személyeknek.?
F Igen is szükséges, a szent Lélek elönkben adgya hogy a rendeletlenségek tsak attol. [1266] származnak. hogy az emberek nem gondolkodnak valojában az igazságokrol. amelyekben kellene mindenkor foglalni magokat.
K Miröl kel leg inkáb. és leg gyakraban elmélkedni?
F A halálrol. az itéletröl, apokolrol. aparaditsomrol. avétekröl. az Isten parantsolatirol: az Évangyéliumi tanitásokrol. amagunk rendinek hivatallyárol, de arra kel vigyázni, hogy az elmelkedés ne légyen gyümölcstelen., hanem visgállyuk meg szivünket az igazság szerént a melyet olvasunk vagy hallunk, szánakodgyunk a magunk meg romlásán, gyengeségén, és nyomoruságán., kérjük az Istennek segittségét, tegyük fel magunkban. a meg térést, vigyázzunk magunkra, ezt nevezik elmével valo imádságnak.
K Tartoziké minden keresztyén eképen könyörögni?
F Meg láttzik ahol a mit edig mondottunk. hogy minden tartozik; de még ezt vilagosaban is meg mutathatom., mint hogy mindennek kel tudni az Isten törvényét, mindennek is kel meg visgálni életét. azon törvényröl. keseregni kel a vétkekért, a melyekért azt meg szegik, azokrol botsánatot kel kérni Istentöl, a maga meg jóbbitást fel kel tenni, és azt végben kel vinni, aki eszerént tselekeszik, az imádkozik, és elmélkedik.
K Nehézé az ilyen könyörgés?
F Annak aki üdvezülni akar, és a ki meg akar egyesülni az Istenel. épen nem nehéz, hanem annak nehéz aki mindenkor feslet életet akar élni, és a ki szivének rosz indulattyára valo nézve. soha ugy nem könyörög a mint kivántatik, mert nem gondolkodik. se az Istenröl. se magárol valojában.
XII Rész
A szoval valo imádságrol közönségesen.
K A szoval valo imádság hasznosé.?
[1267] F Meg láthattyuk abol nagy hasznát. tsak nézük meg a soltárokot., az énekeket. az Anyaszent egy ház könyörgéseit, szent Pál ara int hogy szoval kérjük az Istent. és énekellyünk ditséreteket az urnak.
K A szoval valo imádság szükségesé.?
F Igen is, valamint, szivel. ugy szájal is kel könyörögni, el kel mondanunk az imádságot melyet az ur hagyot nékünk, atemplomban a papal együt imádkozni kel. és énekelni az Isteni ditséreteket. mind ezekböl ki tettzik a szoval valo imádságnak szükséges volta.
F Hasznosé mind azoknak imádságok akik szóval imádkoznak.?
F Nem mert tsak azoknak hasznos imádságok. a kik bizonyos modal imádkoznak amint már meg mondotuk, ugy mint. 1. a kristus nevében, 2. lélekben, és igaságban. 3. alázatoságal. töredelmeségel. 4. figyelmeteségel., 5 bizodalomal. 6. és alhatatoságal.
K Hasznosé azokot az imádságokot mondani melyek akönyvekben találtatnak?
F Igen is. de leg hasznosab imádságok a Mi Atyánk, a soltárok., és az Anyaszent egy ház imádsági. vannak még, más szép sok imádságos könyvek is.
K Nem leheté viszá élni az ilyen könyvekben lévö imádságoknak mondásával.?
F Igen is mivel aleg szenteb állapottal is lehet viszá élni, ebben áll azért a viszá élés amelyben gyakorta eshetnek, 1. mert tsak szájal mondgyák az imádságot nem figyelmezvén arra a mit mondanak., 2. azt tarttyák hogy elegendö akönyvböl el mondani az Isteni szeretetnek atöredelmeségnek, háláadásnak, tselekedetit. 3. azt gondollyák hogy a hoszu imádság inkáb meg halgattatik., a kristus ezt nem igy tanittya.
K Mit kel tselekedni hogy ne esünk az ilyen fogyatkozásban?
F szükséges 1. hogy a sziv meg egyezék a szájal. 2. azon legyünk, hogy az akaratunk is érezze azokot a tselekedeteket a melyeket mondunk az imádságban és azt ne gondollyuk hogy azok a tselekedetek a szivünkben vannak. mert az imádságban azt olvasuk, te benned hiszek uram., te benned remenlek, és tegedet szeretlek, hanem azon kérjük az urat. hogy maga olttsa [1268] szivünkben. ezeket a tselekedeteket 3. akár hoszu imádságokot mondgyunk., akár rövideket., de azt el hitesük magunkal., hogy tsak anyiban halgattatunk meg, a menyiben, hittel, buzgoságal. és áitatoságal imádkozunk, és nem anyiban a menyiben hoszu. avagy rövid az imádság melyet mondunk.
K Mitsoda nyelven kel imádkozni?
F A különösön valo imádság hasznosab a midön értik a mit mondanak, mert akor szent Pal szerént az elme meg egyezik aszivel. és a nyelvel. ha pedig nem értik, a nyelv és a sziv könyörög. de az elme ara nem figyelmezhet., aközönségesen valo imádságokban pedig ahoz anyelvhez kel magunkot alkalmaztatni. a melyen az Anyaszent egy ház imádkozik., ennek az okát meg mondgyuk ezután., és meg mutattyuk hogy abban a közönséges Anyaszent egy ház [1269] meg egyezik a szent Pál tanitásával.
XIII Rész
Az urnak Imádságárol.
Elsö Articulus.
Ennek az imádságnak magyarázattya.
K Melyik aleg föveb és leg tekélleteseb a szoval. valo imádságok közöt?
F. Az urnak imádsága, tudni illik ami Atyánk neveztetik e képen mert a kristus adta maga ezt nékünk., ezaz Isteni imádság magában foglallya rövideden mind azt, a mit kel kérnünk, és mitsoda rendel kel azt kérnünk. hét féle kérésböl áll,
Mi Atyank ki vagy amenyekben. Elsö kérés. szenteltessék meg ate neved. 2. jöjjön el ate országod. 3. Legyen meg ate akaratod miképen menyben., azon képen . itt aföldön is. 4. A mi minden napi kenyerünket ad meg mi nékünk ma., 5. botsásad meg nékünk a mi vétkeinket, mi képen mi is meg botsátunk azoknak,, kik mi ellenünk vétettenek. 6. és ne vigy minket akisértetben. 7. de szabadits meg minket agonosztol Amen.
K Mikor kel ezt az imádságot el mondani?
[1270] F Minden nap, mivel a minden napi vétek ellen valo orvoság mondgya szent Agoston
K Miért hijuk mi Atyánknak az Istent ezen imádság kezdetin?
F Hogy irgalmaságát vehesük. fiainak nevezvén magunkot, és hogy nagyob bizodalomal kérhesük ötet. mint fiai.
K Miért mondgyuk mi Atyánk. és nem Én Atyám?
F Hogy meg mutasuk az által, hogy a mit kérünk nem tsak magunknak kérjük, hanem az egész keresztyéneknek, a kik is a mi Atyánk fiai., és hogy az egész Anyaszent egy ház. nevében [1271] kérjük., akinek tagjai vagyunk.
K Miért mondgyuk utánna ezeket a szokot ki vagy a menyegben. holot az Isten mindenüt vagyon?
F 1. Azért. mert az ég leg fövebb része lévén a vilagnak, az Isten ót nyilatkoztattya ki nagyob fényeségel az ö ditsöségit., és tekélleteségeit. 2. azért, hogy nagyob buzgoságal kiványuk azt aditsöséges helyt, a szenttséges Atyánknak. lako helyét., és ahol közli magát a szentekel. oly nagy ditsöségel.
2 Articulus
A Mi Atyánkban lévö kéréseknek magyarázatya
K Midön azt mondgyuk. szenteltessék meg ate neved. ez által azt akarjáké kérni hogy az Isten neve még nagyob szenttségü legyen.?
F Nem, mert az Istenben a szenttség és atekélleteség. véghetetlen nagyságal vagyon., hanem azt kérjük hogy azö neve meg üsmértessék, tiszteltesék. és szolgáltasék mi általunk, és minden emberek által, valamint az égben.
Ezekböl akövetkezik hogy azt kérjük az Istentöl. 1. hogy ahitetlenek meg térjenek, 2. hogy az eretnekségek el töröltessenek. és hogy azok akik az Anyaszent egy háztol el távoztanak, az igazságot meg üsmervén, viszá térjenek. 3. hogy mind azok avétkek amelyekel meg kissebitik az emberek az Istennek szent nevét. tellyeségel ki irtassanak 4. hogy minden bünös valoságos [1272] penitentziát tarttson. 5 hogy minden emberek ajó erkölcsökben foglalatoskodgyanak. 6. hogy mi, és minden keresztyének atekélleteségben elö menyenek, és abban végig meg maradgyanak.
K Miböl veszi eredetét ez akerés?
F Az Isteni szeretetböl, amagunkhoz valo helyes szeretetböl, és a felebaráti szeretetböl.
K A szeretet miben eredete ennek akérésnek.?
F Abban 1. amidön az Istent szerettyük azt kiványuk hogy ö meg üsmértessék. szolgáltassék, és tiszteltessék. 2. midön helyesen szerettyük magunkot, az Istennek szent nevét kiványuk meg üsmérni, szolgálni, és tisztelni, 3 amidön. ugy szerettyük felebarátunkot mint magunkot, hasonlot is kivánunk néki mint magunknak.
K Azok kik meg kisebittik az Istennek szent nevét esküvesel, káromkodásal. el nem mondhattyák tehát ezt az imádságot.?
F Hogy ha azt penitentzia tarto szándéknélkül tselekeszik., valahányszor káromkodnak. mind anyiszor mondgyák ki magokra az itéletet., mert aszivek meg nem egyezik a szájokal. azt mondgyák hogy ohajttyák, hogy az Istennek, neve meg szenteltessék, és tiszteltessék, és leg elöbször. ö magok gyalázák, és kisebitik azt meg.
K Miképen kel tehát azt meg mutatni hogy igazán kiványuk midön azt mondgyuk azIstennek. szenteltessek meg a neved?
F Tsak azt kiványuk amit mondunk, igyekezünk azon hogy az ö nevét meg szentelhesük magunk viselésivel. és meg szenteltessük azt másokal is.
Második kérés. Jöjjön el ate országod.
K Mit kérünk mi ez által. az Istentöl. Jöjjön el a te országod.?
F. 1. Hogy olyan tellyeségel uralkodgyék az embereken valamint az Angyalokon, tehát azt kiványuk hogy az Istennek örökös uralkodását az emberek meg üsmerjék, és magokot az alá vessék örömel., 2. hogy az igazak, az Isten Atyai gondviselésének jelit vegyék, és az ö üldözöjök meg szégyenitessenek. vagy meg térjenek, hogy az Anyaszent egy ház mindenüt el terjedgyen, az ördögnek és avéteknek birodalma el rontassék, és akristusé jöjjön el, 4 hogy a kristus uralkodgyék egyedül szivünkben kegyelme által. és hogy fel álittsa abban az igasságnak, és a szenttségnek birodalmát. 5 hogy mi is véle együt uralkodhasunk [1273] ditsöségében. 6 hogy akristus jöjjön el meg itélni az embereket. és minek utánna meg alázta volna ellenségit. egyedül gyözedelmeskedgyék.
K A penitentziát nem tarto bünösök mitsoda ortzával. mondhattyák el ezt az imádságot, amidön tsak azon vannak hogy meg gyarapithasák magokban arosz kivánságnak birodalmát. és akik minden tehettségekel azon vannak. hogy ellene álhasanak. mind magokban. másokban a kristus birodalmának.?
F A magok itéletekre mondgyák, valahányszor mondgyák ezt az imádságot, hogy ha töredelmeség nélkül mondgyák. mert azt mondgyák szájal az Istennek. hogy jöjjön el ate országod, és szivekben mind ellenkezöt mondanak.
K Miért kérjük az Istentöl azt. hogy az ö országa jöjjön el. minek utánna azt kértük volna, szenteltessék meg az ö neve.?
F Mert azon nem munkálodhatunk hogy magunk viselésivel. azö nevét meg szentelhesük, hogy ha akristus nem uralkodik kegyelme által szivünkben.
Harmadik kérés. Legyen meg ate akaratod miképen menyben it a földön is.
K Mit kérünk Istentöl ez által. Legyen meg ate akaratod. &c.
F Kegyelmet, a melyel az ö akarattya alá vesük magunkot., hasonlo buzgoságal és szeretettel. valamint az Angyalok, és a szentek tselekesznek az égben.
K Mit értesz az Isten akarattyán.?
F Elöször értem azt, amit az Isten akarja hogy meg tselekedgyük. 2. azt, a mi azö rendelesét illeti irántunk, vagy a töb teremtet állatok iránt
K Mit akar az Isten hogy meg tselekedgyük.
F 1 Azt akarja hogy ne kövesük kivánságinkot, hanem szüntelen igyekezünk azokot meg gyözni. 2. hogy minden féle vétket el kerüllyünk, és az el multakért penitentziát tarttsunk. 3 hogy minden féle jó erkölcsökben foglallyuk magunkot 4. hogy abban ahivatalban menyünk a melyre hivut minket. 5 hogy álhatatosak legyünk abban ahivatalban. a melyre hivut. és annak köteleségeit betölttsük. 6. hogy példainkal., intésinkel. kérésinkel, másokot arra vihesünk, a menyiben töllünk lehet. hogy kövesék az Isten akarattyát, egy szoval. hogy munkálodgyunk a magunk meg szentelésin.
K Mit kérünk mi Istentöl ami az ö akarattyát illeti?
F Hogy nékünk és másoknak azt a kegyelmét adgya hogy néki engedelmeskedgyünk. és hogy bé tölthesük minden köteleséginket és hivatalinkot
K Mitsoda dolgok azok, melyek az ö rendelésit illetik, mi irántunk, vagy atöb teremtet állatok iránt?
F Minden valami ezen avilágon történik, az Isten rendelése szerént vagyon. mivel semi nem lészen az ö rendelése vagy engedelme nélkül.
K Mit kérünk mi az Istentöl az ö rendelésire valo nézve midön azt mondgyuk legyen meg ate akaratod.?
F kegyelmet kérünk. hogy az ö akarattya alá vethesük magunkot. a következendö dolgokban. a melyek minket, vagy atöb teremtet állatokot tekintik.
Magyarázat
A következendö dolgok, vagy meg egyeznek, vagy ellenkeznek ami hajlandoságinkal., példának okáért, valamely pernek, jószágnak. vagy tiszttségnek meg nyerése, vagy kivánságunknak végben menetele, ellenben. valamely betegség. Atyánk fia halála., joszág el vesztése, a szerentsének meg változása, ameg aláztatás.
Az olyan következendö dolgokban, a melyek meg egyeznek hajlandoságinkal., ennek az imádsagnak, légyen meg ate akaratod, az értelme a, hogy hálákot adgyunk az Istennek jó téteményiért, és kérjük hogy vegye el tölünk a felyeb emlitet jókót, hogy ha azok árthatnak üdveségünknek, mivel az Isten akarattya a, hogy üdvezüllyünk valami tehát ellenkezik az üdveségel., az Isten akarattyával ellenkezik, midön tehát azt kérjük hogy az ö akarattya legyen meg, mint ha azt kérnök. hogy vegye el azt mi töllünk, a mi akadályára lehetne üdveségünknek
Az olyan dolgokban pedíglen a melyek ellenkeznek a mi meg romlot hajlandoságinkal. valamint szoktak lenni anyomoruságok. az inségek. ennek az imádságnak legyen meg ate akaratod az értelme. a, 1. hogy az Isten rendelése alá vessük magunkot. és mondgyuk néki akristusal. ne ugy legyen a mint én akarom. hanem amint te akarod. 2. adgyunk néki hálákot a nyomoruságokért. meg üsmervén azokban az Isten kezét, aki mint jó Atya, meg akar minket jóbbitani. 3. kegyelmit kel kérni hogy azokot anyomoruságokat jora fordittsuk és azok az ideig valo szenvedések el vonván minket avilágtol. az üdveségre vezesenek.
K Miért kel nékünk kegyelmet kérni Istentöl az ö akarattyának végben vitelére. és arra hogy az ö rendelése alá vesük magunkat.?
F Azért mert a meg romlásnak olyan kezdete vagyon bennünk, a mely szüntelen ellenkezik azal. a mit az Isten kiván tölünk, és olyan gyarlok vagyunk, hogy segittsége nélkül nem engedelmeskedhetünk néki, se abban az engedelmeségben álhatatosak nem lehetünk.
K Miért kérjük mi hogy azö akarattya légyen meg mindgyárt azután. midön már kértük hogy az ö országa jöjjön el.?
F Mert akristus ugy fog uralkodni szivünkben kegyelme által., és ugy fóg magával uralkodtatni ditsöségében, hogy ha az ö akarattyát követtyük elsöben és hogy ha az ö parantsolati alá vettyük magunkot.
Meg láthatni ezekböl. hogy mint függenek egy mástol. a három elsö kérések, azt kérjük elöször, hogy a kegyelem szentellye meg bennünk a mi magunk viselésivel az Istennek szent Nevét., azt mi nem tselekedhettyük, hogy ha akristus nem uralkodik szivünkben, ezis a második kérés, akristus pedig ugy uralkodik bennünk, hogy ha bé tölttyük akarattyát, ez a harmadik kérés.
Negyedik kérés. A mi minden napi kenyerünket ad meg mi nékünk ma.
K Mit kérünk Istentöl ezáltal, A mi minden napi kenyerünket ad meg mi nékünk ma?
F Azt hogy méltoztassek ez életben lévö minden napi lelki és testi szükségeinkröl tenni.
K Miért emlittyük a szükségeket a kenyérnek neve alat?
F Mint hogy akenyér leg szükségeseb ez életre., az szent irás rend szerént ezen a neven nevezi alelki és testi szükségeket. 2. A kristus a kenyérnek neve alat azt akarta velünk meg értetni, hogy tsak azt kel kerni ami szükséges, és ami azt meg haladgya. se kérni, se kivani nem kel.
K Miért teszük hozája ezt aszót ma.?
F Hogy meg tudgyuk. 1. hogy nem kel szorgalmatoskodni a holnapi naprol., és hogy tsak a minden napi szükségeinkért kel minden nap kérni az Istent., 2. hogy aleg gazdagabbak is meg tudgyák. hogy az Istentöl vettek mindeneket., azért szükséges nékiekis valamint aleg szegényebbeknek. a minden napi kenyeret kérni, mert tsak az Istenen áll, hogy egy szem pillantás alat. leg nagyob szegénységben ne esenek. 3. mert aleg tekélletesebnek is vagyon szüksége arra, hogy az Isten meg segittse lelki szükségiben. valamint aleg nagyob bünösnek. 4. hogy mind ezekre az okokra valo nézve. magunkot inkáb meg alázuk. és az ö rendelésitöl fügjünk.
K Miért vagyon meg tiltva a holnapi naprol valo szorgalmatoskodás.?
F Azért hogy szoktasuk magunkot az ö rendelésétöl fügeni, és hogy ezen életben nyughatatlanság nélkül legyünk.
K Az elöre valo gondviselés, amagunk vagy a tseléd szükségire, meg vagyon tehát tiltva?
F Nintsen, mivel akristus tsak azt tilttya, a mely nyughatatlanságal. és bizodalom nélkül megyen végben az Istenben valo bizodalomal., és békeségel kel tenni a szükségröl, vigyazván mindenkor az igaságra, nem ugy mint az olyanok. kik nagy nyughatatlanságal. és kételkedésel. gyüjtenek. amely az ök kevés hitektöl vagyon. és attol. hogy inkáb biznak az emberben. mint sem az Istenben.
K Mitsoda testi szükségek értetnek akenyér nevezete alat?
F Mind azok valami szükségesek az élethez, az ételhez, ruházathoz, és lako helyhez.
K szabad tehát kivánni és kérni ilyen állapotokot?
F Igen is, tsak hogy a szükséget, és az igaságot tekéntsük mindenkor, és az Isten akarattya alá vessük magunkot. ha szinte meg nem adná is kérésünket, ugyan ezért is mondgyuk el még elöre. hogy azö akarattya légyen meg és ne a miénk.
K Miért engedi meg az Isten hogy az ö szolgai nagy szükségekben legyenek?
[1274] F Hogy meg probálya az ö hiteket, evilágtol elvonya, hogy ez életben penitentziát tartasson vélek, hogy bekeséges türök legyenek, és öket meg koronáza az égben. egy szoval azért, mert öket szereti, és jóvakot akarja,
K Mellyek azok alelki szükségek. a melyeket a kenyér neve alat kérünk?
F Mind azok a melyek szükségesek a lélek táplálására, ugy mint az Istennek beszéde, akristus kegyelme, és az oltári szenttség.
K Miért nevezik alelki vagy testi kenyeret, minden napi kenyérnek?
F Mert minden nap vagyon arra szükségünk.
E nyilván ki tettzik a testi szükségben. könyü azt is meg mutatni hogy alelki eledel. hasonlo [1275] képen szükséges minden nap aléleknek, akegyelem oly szükséges, hogy a nélkül semit nem tselekedhetünk. Nálam nélkül mondgya a kristus semit nem tselekedhetek., ez igy lévén. a kegyelem nem tsak minden nap szükséges., de minden szempillantásban, azt is el mondhatni. hogy az oltári szenttség a mi minden napi kenyerünk, a szent Atyák szerént. a mi minden napi eledelünkre rendeltetet, és ha arra elegendö szenttségünk nintsen. hogy minden nap azal táplallyuk magunkot, igyekeznünk kel oly tiszta életet élni, hogy azt meg érhesük, mivel ez, akristus, és az Anyaszent egy ház akarattya, minden nap ajánlyák a szent áldozatot, azért hogy azok akik oly szent állapotban vannak, minden nap Communicalhassanak, mivel az elsö keresztyének eszerént tselekedtenek.
K Mitsoda szövettsége vagyon ennek a negyedik kérésnek. atöb három kérésekel.?
[1276] F Az Istennek, mind lelki, mind testi segittségit kérjük. ö tudgya melyek szükségesek arra hogy bé tölthesük akarattyát., azt bé töltvén, bennünk uralkodgyék, és bennünk uralkodván, és lakozván, az ö szent neve meg szenteltessék bennünk, és általunk.
Ötödik kérés. Botsasd meg ami vétkeinket miképen mi is meg botsátunk azoknak akik mi ellenünk vétettenek
K Mit kérünk mi ez által az Istentöl. botsásd meg ami vétkeinket mi képen &c.
F Azt hogy meg botsása vétkeinket valamint mi is meg botsátunk másoknak. 2. hogy irgalmaságal. bányék vélünk, az iránt a mivel tartozunk néki, valamint mi is irgalmaságal. bánunk azokal. kik nékünk tartoznak
K Miért nevezik ebben az imádságban a vétket adoságnak?
F Mert a vétek adosoká tészen minket. az Isten igaságának., mely vétek meg büntetödik vagy ezen, vagy amás világon, ezen avilágon meg büntetödik. az ostorozások. betegségek, nyomoruságok, és az inségek által., vagy is az akarattal valo penitentzia tartás által,
Meg büntetödik avétek a más életben, vagy ideig a purgátoriumban. vagy örökösön apokolban. a halálos vétekért, a melyért botsánatot nem vettek volt a földön, ideig a purgátoriumban, abotsánando vétekért, vagy még a földön meg botsátot halálos vétekért, is, de a melyért eleget nem tettek volt a penitentziával.
K Azok akik vétekben nem érzik magokot leni tartoznaké botsánatot kérni?
[1277] F Igen is, mert azért hogy vétkesnek nem érzik magokot lenni. azal meg nem igazultattak, mivel az Isten itélete aki a szivet láttya. külömbözik a miéinktöl.
[1278] Ha azt mondgyuk hogy vétek nélkül vagyunk. meg tsalyuk magunkot; és az igaság nintsen mi bennünk. mondgya szent János. Mert nintsen olyan ember, a ki vétek nélkül volna mondgya [1279] salamon. ki vévén akristust aki nem vétkezhetet. És a Boldogságos szüzet. a kiröl nem is kel szollani. a midön a vétekröl vagyon akérdés az ö Isteni Anyaságáért. mondgya szent Agoston.
K A kik Istennek el mondgyák ezt az imádságot vesziké akor mindenkor bünöknek botsanattyát.?
F 1 Hogy ha valoságos töredelmeségek nintsen, és azt fel nem teszik magokban hogy életeket meg jobbittyák, és az Istennek eleget tesznek. meg nem halgattatnak, mivel az Istentöl botsánatot kérni olyan vétekért, a melyet nem bányák, hogy meg tselekedték, és a melyet tselekedni kiványák, ez az Istenel valo jádzás volna
2. Hogy ha töredelmeségel, és avétek botsánando vétek, ez az imádság botsánatot nyer. hogy ha buzgó.
[1280] 3. Hogy ha avétkek halálosok, ez az imádság el nem töröli hanem kegyelmet nyer Istentöl apenitentzia tartásra, amely által a halálos vétek el töröltetik.
K Miért akarja akristus, hogy a kéréshez tegyük ezeket a szokot, mi képen mi is. meg botsatunk azoknak kik mi ellenünk vétettenek,?
F 1 Azért hogy az Istent irgalmaságra indittsuk, fogadván néki hogy mi jó szivel meg [1281] botsatunk azoknak kik minket meg bántottanak, 2. hogy meg mutassa nékünk mitsoda szükséges meg engedni másoknak, mivel, a nélkül meg nem halgattatunk imádságinkban.
K A kiknek valamely harag, gyülölség, boszu állás. vagyon szivekben felebarattyok ellen, az olyanok tehát haszontalanul mondgyák el tehát ezt az imádságot?
F Nem tsak haszontalanul., de amagok itéletekre. és veszedelmekre mondgyák el. mert azt kérni az Istentöl. botsás meg nékünk. valamint mi is meg botsátunk, mint ha azt kérnék tölle, [1282] bányál ugy velünk, valamint mi bánunk másokal,, meg ne botsás nékünk. ha mi is meg nem botsatunk, akristus is ugyan ezen értelmit adgya ezeknek a szoknak.
K kitsodák azok. akikröl el mondhatni hogy valojában meg botsattyák az ellenek tett vétket?
F Tsak az olyanok, akik azért semi nehézséget nem tartanak, hanem még valojában szeretik ellenségeket valamint magokot.
K Mitsoda szövettsége vagyon ennek akérésnek a felyeb valokal.?
F Ohajttyuk az Istent ditsöiteni; és véle uralkodni, ennek okáért, az ö akarattyát kel követni, de hogy követhesük. szükségünk vagyon arra. 1. hogy testi és lelki segittségit adgya nékünk 2. az ö irgalmaságára., hogy büneink meg ne gátollyák segittségit; hanem azok meg botsátassanak. és el töröltessenek.
Hatodik kérés. Nevigy minket akisértetben.
K Mit tészen ez a szó kisertet.?
F Ennek egy nehány féle értelme vagyon. 1. közönségesen azt tészi, midön valami tudatlan. vagy nehéz dolgot akarnak meg probálni, ezen értelem szerént. az Isten soha sem kisért, mivel mindeneket tud.
2. Arra is értetik, mikor az Isten meg probálya valakinek jó erkölcsit. hogy azt meg jutalmaztasa, és ki nyilatkoztassa, valamint tselekedék Ábrahámal., mikor parantsolá néki fel áldozni fiát, eszerént is kisérti az embereket az inségekel., betegségekel. szegénységekel. &c. [1283] mind ezek olyan modok., a melyekel meg probálya az Isten hitünket, és jó erkölcsünket, valamint az arany meg probáltatik. és tisztittatik az olvaszto föld edényben. ezt nevezi az Irás kisértetnek
3 Ez aszo avétekre valo vivést is tészen. amely tsak az ördöghöz illik, aki kisértönek neveztetik. és azokhoz kik azö ingerlésit követik.
K Mit értesz ezen a szón kisértetben vinni?
F Ennek egy nehány értelme vagyon., az elsö értelem szerént azt tészi, mikor valaki valamely rosz tselekedetre viszen mást, 2. mikor mást meg nem gátol hogy a kisértetben ne esék, és az Istent meg ne bánttsa, noha meg lehetne. 3. olyan helyben teni, vagy hagyni valakit, a mely magában noha rosz ne légyen is. de az ö gyengeségére valo nézve, vétekre vivö alkalmatoság lehet, amelyben beléis eshetik.
K Az Isten viszené valakit a kisértetben az elsö értelem szerént.?
F Nem, mert az Isten senkit nem viszen avétekre., azt tsak meg gondolni is irtoztato káromlás volna.
K kitsoda viszi tehát az embereket a kisértetben az elsö értelem szerént?
F Az ördög. avilág. és atest, az ördög az ö intselkedésével. és más egyéb sok féle mesterségeivel, avilág az ö rosz példa adásival. beszédivel, rosz szokásival, üldözésével. gyönyörködtetésivel, atest az ö meg romlot hajlandoságival,
K Az Isten viszené valakit a kisértetben a második értelem szerént?
[1284] F Igen is mert mind azok akik vétkeznek atol vagyon mert az Isten azt meg engedi. az ö meg foghatatlan, de igaságos itéletiből.
K Az Isten viszené valakit akisértetben aharmadik értelem szerént?
F Igen is, mivel az Isten az embereket némelykor el hadgya az ö sziveknek. kivánságira, meg [1285] is engedi nékik, agazdagságokot., méltoságokot, és töb ilyeneket, noha tudgya hogy ök azokal viszá fognak élni,
K Miért viszi az Isten az embereket a kisértetben ezen két féle képen?
[1286] F Hogy meg mutassa rajtok az ö igaságát, és némelykor az irgalmaságát.
K Miért mondád azt, hogy az Isten meg mutattya azokon igaságát, akiket el hagya akisértetben.?
F Mert azért hagya el hogy meg büntesse vétkeket.
K Mikor mutattya meg irgalmaságát azokon akiket el hagya a kisértetben?
F. Midön azok akik abban estek fel kelnek, és el esésekre valo nézve. azután vigyázobbak, és alázatosabbak
K Mit kérünk mi az Istentöl ezáltal. ne vigy minket a kisértetben?
F 1. Azt hogy meg ne engedgye az ördögnek minket kisérteni, vagy is leg aláb ane légyen erönk felet valo. 2. hogy a kisértetkor el ne hagyon minket, hanem akisértön vétesen velünk gyözedelmet, 3. hogy ne hagyon minket szivünk kivánságára, hogy ha kivánságunk nékünk ártalmas volna, hanem adgyon eröt. rosz kivánságunk meg gyözésére. 4. hogy inkáb nyomoruságban tegyen, mint sem boldogságban. hogy ha az a boldogság veszedelmünkre lehetne. 5 hogy eröt adgyon a világ meg gyözésére., hogy minket meg ne tsalyon. 6. hogy ha akisértetben hágy esni, bányek velünk irgalmaságal. kegyelmit adván a fel kelésre.
K Véteké a, mikor az ördög, atest, és a világ kisért?
F Vétek akisértetnek engedni. de érdemes dolog annak ellene állani, és azt meg gyözni.
K Mit kel tselekedni hogy a kisértetben ne esék valaki?
[1287] F. Azt meg elözvén. ahoz kel készülni. azimádsagal. a magára valo vigyázásal; vigyázatok és imadkozatok mondgya akristus, hogy a kisértetben ne esetek.
K Miben áll ez a vigyázás?
F 1 Abban hogy a vétekre vivö alkalmatoságot elkerüllyük, 2. mindenkor a magunk [1288] hivatallyában foglalatoskodgyunk, 3 amagános életet szeresük, 4 ahitnek igaságival tellyesek lévén, azokal oltalmazuk magunkat., az ellenségünk ostromozásakor.
K Mit kel tselekedni mikor valaki akisértetben vagyon?
F 1 Nagyob buzgoságal kel imádkozni. 2. keresztet kel magára vetni. 3 ahitnek igazságirol kel gondolkodni, a melyek el fordittsanak minket arosztol, 4. ha a kisértet tartana, tudtára kell adni a gyontato papnak.
K Mit kel tselekedni mikor valaki akisértetben eset?
F Botsánatot kel kérni Istentöl. és abol fel kel kelni mentöl hamaréb. apenitentzia tartásal., és [1289] azután inkáb kel vigyázni., fiam mondgya a szent lélek. vétkeztélé.? ne vétkezél többet. hanem imádkozál vétkeidért, hogy meg botsátassanak. néked.
Hetedik kérés. Szabadits meg minket agonosztol.
K Mit kérünk mi ez által az Istentöl szabadits meg minket a gonosztol.
F Hogy meg oltalmazon 1. az ördög hatalmátol; meg nem engedvén hogy az alá vettessünk. 2. minden vétektöl, meg nem engedvén hogy a hamiság uralkodgyék bennünk. 3. avétekért valo büntetéstöl apurgátoriumban, vagy apokolban. 4. az ideig valo gonosztol, ugy mint abetegségtöl, szegénységtöl, hadakozástol., éhségtöl, döghaláltol., és minden más gonosztol., de ezektöl az ideig valo gonoszoktol. ameg szabadulást tsak anyiban kérjük az Istentöl, a menyiben láttya hogy a hasznos lehet az üdveségre,, mivel ebben az imádságban egyebet nem kérünk az Istentöl hanem hogy agonosztol szabadittson meg, nintsen is igazán mondva más gonosz. hanem az, a mely ellenkezik üdveségünkel., a midön az ideig valo nyomoruságok az üdveségre használnak, azok jók mi nékünk, a midön az ideig valo boldogság akadálya üdveségünknek, és azal viszá elünk, hogy az világi rosz kivánságok szerént élyünk, akor a rosz mi nékünk.
K A gazdagok a kik viszá élnek gazdagságokal. és mind azok kik a nagy szerentsében el vesztik magokot, nyomorusagot kivánnak tehát Istentöl mikor ezt az imádságot el mondgyák.?
F Igen is, mivel agazdagságok. és a nagy szerentsék. ö nékik rósz, és gonosz, és azon kérik az Istent, hogy szabaditsa meg öket agonosztol.
K Az olyanok nem igazán kérik tehát az Istent, és néki hazudnak mikor azt mondgyák. szabadits meg minket a gonosztol.?
F Igazán el mondhatni hogy rend szerént nem tudgyák mit kérnek, nem is figyelmeznek kérésekre., mivel ha ugy imádkoznának a mint kel., azt kivánnák hogy az Isten eben ez életben küldgyön nyomoruságot reájok, hogy ha a szükséges az üdveségekre. ha ilyen [1290] szándékban nintsenek, a jele hogy a szivek meg romlot, és imádságok hamis, mivel azt kérik az Istentöl a mit nem kivánnak az imádság pedig aszivnek kivánságábol ál.
K Miért küld az Isten nyomoruságokot mi reánk?
F Hogy meg büntesse büneinket, és hogy azok által a bünök el töröltessenek, 2. hogy meg üsmértetvén velünk az emberi gyarloságot, hozája emelyük szivünket, 3. hogy ötet nagyob szeretettel szeresük. 4. hogy amás életben valo jó után suhajtozunk,
K Miképen kel venni anyomoruságokot?
F Békeséges türésel. az Isten akarattya alá ajánlván magunkot. penitentzia tarto lélekel és háláadásal.
Hogy az Amen mit tészen.
K Mit tészen ez a szó Amen. amelyet minden imádság után mondanak.?
F. E sidó szó, és teszi 1. ez igy vagyon, 2. kivánom hogy a legyen. ugy legyen, 3. reá állok arra amit mondottak, vagy kértek,
K Miért mondgyák ezt a szót minden imádságnak a végin?
[1291] F Hogy meg mutassák az által hogy rea állanak mind ara, amit Istentöl kértenek, az imádságot akár mások mondgyák. akár mi magunk
K Ennek aszonak mire kel minket indittani?
[1292] F Arra hogy figyelmetesek legyünk az Isteni szolgálaton és hogy mind szivel. mind szájal. mondhasuk az Ament.
K Hogy lehet aközségnek mondani az Ament; holot nem érti mitsoda imádságot mond apap.?
F A község gyermekségetöl fogvást halya énekelni a közönségesen valo imádságokot., azért is tudgya hogy az Anyaszent egyház mit kér az Istentöl, és az elegendö néki, hogy az Ament el [1293] mondgya, ha szinte deákul nem tud is, 2. a pásztorok tartoznak a tridentinumi Concilium szerént a népet ara oktatni.
K A misekor mikor apap a mi Atyánkot mondgya a nép azt feleli de szabadits meg minket agonosztol, és a pap egyedül mondgya az ament, holot atöb imádságoknak a végin nem apap hanem a köség mondgya az Ament honnét vagyon tehát. ez aszokás.?
F Ezt az okát adgya ennek atridentinumi Conciliumnak catechismusa., hogy apap aszent áldozatot akristus, és a nép nevében ajánlvan. a mi atyankot el mondgya, és anép akinek [1294] nevében el mondotta az imádságot ahetedik kérést feleli reá, amely magában foglallya rövideden atöb kéréseket., apap pediglen akristus képében az ament mondgya el. mint ha azt mondaná, hogy az Isten meg tekintvén. anépnek hitét. és könyörgését, meg halgatta az áldozatra valo nézve.
XIV Rész.
Némely Különös Imádságokrol.
Elsö Articulus
Az Angyali köszöntésröl
K Melyik a leg nevezeteseb imádság amelyel esedezik az Anyaszent egy ház a Boldogságos szüznek?
F Az Angyali köszönet, a melyel köszöntötte. Gabriel Angyal a szent szüzet, ilyen képen 1. Üdvözlégy Mária malasztal vagy telyes, Ur vagyon te veled., te vagy áldot az Aszonyi állatok közöt, 2. És Aldot ate méhednek gyümölcse, Jésus, 3 szent Maria Istennek Anya könyorögj érettünk bünösökért, most és halálunknak oráján Amen
Ez az imádság három féle részböl áll, 1. az Angyalnak szavaibol, a szent Ersebeth köszöntéséböl., midön a Boldogságos szüz hozája ment. 3 azokbol a szokbol. a melyeket a hivek áitatoságbol adának azokhoz, és a melyeket jóvá hagyá az Anyaszent egy ház, azt is el mondhatni hogy ez az imádság tiszteletet. háláadást, és kérést foglal magaban.
K Mitsoda tiszteletet adunk mi szent szüznek. ebben az imádságban?
F Már nagyobat nem lehet adni egy teremtet állatnak., mint mikor azt mondgyuk az Angyalal. 1. hogy tellyes vagy malasztal. 2. hogy az ur vagyon véle, hogy minden aszonyi állatok felet boldog, és áldot
K Mit tészen ez a szó tellyes malasztal.?
F Azt hogy az Isten bé töltötte minden teremtet állatok felet ajándekival, kegyeségivel. és irgalmaságival..
K Mit tészen ez a szó ur vagyon te veled.?
F Azt hogy a Boldogságos szüz különös képen valo temploma az Istennek, a szent Léleknek bövséges malaszttya által, és azö Isteni Anyasága által.
K Mitsoda értelme vagyon ezeknek aszoknak Te vagy áldot az Aszonyi állatok közöt?
F A hogy., az Aszonyi állatok közöt, akik meg voltak áldatva, vagy akik ezután meg áldatnak, soha nem volt, nem is lészen aki hasonlo kegyelmet vet volna vagy a ki végyen, mint a melyet a szent szüz vet, mivel ö választatot az egész Aszonyok közöt hogy az Istennek Annya lenne, és hogy gyermeket szüllyön szüzeségben
K Mitsoda hálaadást foglal magában ez az imádság?
F A ki tettzik leg inkáb a szent Ersebeth szavaibol. Jesus a te mehednek gyümölcse áldot, mivel ezeket a szokot mondván. az Istent áldgyuk. és hálákot adunk néki hogy Maria által. akristust adta nékünk, nem tselekedhetet az Isten az emberekel anál nagyob irgalmaságot
K Mit kérünk mi ebben azimádságban a Boldogságos szüztöl.?
F Arra kérjük és kénszerittyük hogy érettünk esedezék.
K Miért mondgyuk azt néki szent Maria Istennek Annya.?
F Mert ugyan az, valoságal. 2. mert arra valo nézve. nagyob bizodalomal kérhettyük, tudván azt hogy hatalmas. és hasznos az ö kérése Fia elött.
K Miért mondgyuk azt néki hogy mi bünösök vagyunk?
F Azért hogy meg tekintvén nyomoruságinkot, benünket meg szányon, és Fiátol nékünk irgalmaságot nyerjen
K Miért kérjük ara hogy esedezék mi érettünk most.?
F Azért, mert szüntelen ujjab vétekben esünk. ujjab. veszedelemben forgunk., ujjab szükségeink vannak, és mind ezekre, szüntelen szükséges nékünk az Isten kegyelme
K Miért adgyuk hozája és halálunknak oráján?
F Mert halálunk oráján igyekezik leg inkáb az ördög minket el veszteni, akoron nagyob ami szükségünk. és az el esésünk veszedelmeseb.
K Miért kezdgyük el a ditséreten ezt az imádságot
F Hogy tisztellyük a szent szüzet, azokal aszókal. a melyeket az Angyal mondot nékie.
K Miért teszük a ditsérethez, az Igének, a Mária mehében valo meg testesülésiért valo háláadást?
F 1 Mert az Igének meg testesülése, olyan dolog. a mely leg ditsöségeseb a szent szüznek, leg hasznosab minékünk, az is gerjesztheti fel inkáb reménsegünket, és nevelheti az imádságinkban valo bizodalmat.
[1295] 2 Mint hogy a kristus. tsak a mi üdveségünkért, testesült meg a Mária méhében, mi a szent szüznek eleiben terjeszük ezt a nagy kegyelmeséget, mint olyan nagy okot, a melyért. mi hozája folyamodhatunk hogy meg nyerhesük esedezése által azüdveséget,. a melyet a kristus az ö Fia. érdemlette meg nékünk.
K Gyakorta kellé el mondani ezt az imádságot?
F Igen szent es hasznos dolog gyakorta el mondani. a Boldogságos szüz esedezése sokal foganatosab. atöb szentekénél, mivel soha senki nem volt. nem is lesz, olyan szoros szövettségel akristusal.
K Mitsoda idöben kel leg inkáb el mondani ezt az imádságot?
F Regel. délben, estve. amidön valamely veszedelembe vannak, vagy kisértetbe. vagy betegségben.
2 Articulus
Az Angelusrol.
K Mire rendeltetet ez a szokás hogy harangoznak Angelusra, regel, délben, és estve,?
F Ez a jó szokás arra rendeltetet hogy a hivek 1. azimádságban szentellyék a napnak kezdetit, közepit. és végit. 2 hogy hálákot adgyanak Istennek háromszor napjában az ö szent Fiának meg testesülésiért, 3 kérnünk kel aszent szüzet hogy esedezék érettünk, és nyerjen kegyelmet szent Fiatol:
Az imádság pedig e.
Az Ur Angyala meg Jelenté Máriának.
Es a szent Lelektöl fogant
Üdvöz légy Maria.
Imhol az urnak szolgálo leánya.
Légyen nékem a beszéded szerént.
Üdvöz legy Maria.
Es az Ige testé lett.
Es lakozot mi közöttünk.
Üdvöz légy Mária
Imádság
Kérünk uram tégedet, önttsed szivünkben kegyelmedet
Ugy hogy meg tudván az Angyaltol a te szent Fiad meg testesülésinek titkát, aki Máriához küldetet volt, azö kin szenvedése. és kereszttye által. vezettessünk aditsöséges fel támadásra. Kérünk tégedet ami urunk Jesus kristus által. Amen.
K Tartozunké el mondani ezt akönyörgést.?
F. Arra nem vagyunk kötelesek, de ez, oly áitatos szokás, a melyet jó. és hasznos követni.
K Mitsoda elmével és lélekel. kel el mondani ezt az imádságot.
F Azon elmével és lélekel. amelyel a rendeltetet., és nem kel azt tsak szokásbol. és figyelmeteség nélkül mondani, valamint tselekesznek tsak nem mindenkor nagyob része a hiveknek.
K Miképen lehet el kerülni ezt a figyelmetlenséget?
F Ugy 1. hogy az imádság elött egy kevesé magunkban kel szállanunk. 2. azt le térdepelve mondgyuk el. ha lehet., vasárnapokon., és a husvéti napokon kivül.
XV Resz
Az Anyaszent egyháznak kozönségesen valo imádságirol
Elsö Articulus
Hogy mitsoda nyelven szokot lenni aközönségesen valo
imádság
K Miért imádkozik az Anyaszent egy ház olyan nyelven a melyet nem érti akösség?
F Az Anyaszent egy ház az Isteni szolgálatot eleinte minden országban aközönséges nyelven mondotta, de az a közönséges nyelv meg változván. és nem lévén idövel közönséges nyelv., az Anyaszent egyház azt meg tartotta, és nagy okokra valo nézve azt meg nem változtathatta.
2 Noha adeák nyelv ne légyen is közönséges mindenüt Europában, mind azon által ez a nyelv vagyon leg inkáb el terjedve., ugyan ezel is élhetnek keveseb rendeletlenségel. azt meg nem lehetne sohais bizonyitani hogy nap nyugoton valamikor más nyelvel éltenek volna a [1296] közönségesen valo Isteni szolgálatban, hanem adeákal., mind azon által szent Agoston azt mondgya, hogy azö idejében voltanak Áfrikában olyan helyek, a hol a nép nem értette meg a deák nyelvet. Cardinalis Bona. aliturgiárol valo tudos munkájában meg bizonyittya., hogy midön a Németek. a francziák, az Anglusok. a lengyelek. és más töb északi nemzetek keresztyéneké lettenek, közönségesen nem értették a deák nyelvet, mind azon által meg nem változtaták a nyelvet, a melyel addig az ideig éltenek volt nap nyugoton az Isteni szolgálatban
K Mitsoda rendeletlenség következhetnék abol. hogy ha minden országokban aközönséges nyelvet vennék bé a kozönségesen valo imádságokban?
F 1 Ha az ugy lenne,. az Anyaszent egyház közönségesen valo imádsági szüntelen valo változásokban volnának, mert az élö nyelvek szüntelen változnak, és egy nemzetnek a nyelve, száz esztendö mulva már más,
2. A szüntelen valo változás közben, nagy változások szivárkozhatnának lassanként a hitnek agazatiban. a melyek egészen meg maradtanak aközönségesen valo imádságokban,. adeák nyelv az egész Romai birodalomban közönseges nyelv volt., minden törvények, és parantsolatok azon anyelven voltanak, a Conciliumokban a deák Anyaszent egy ház azal anyelvel éll, ugyan egy részint az is tarttya meg az egyenlöséget, és az egyeséget az Anyaszent egyházban. mitsoda vigasztalás az egy Catholicusnak, hogy akár német országban, akar lengyel országban mennyen. mindenüt egy nyelven halya lenni az Isteni szolgálatot. és mindenüt felelhet a mise alat.
A bizonyos hogy a nap keleti országokban egy nehány féle nyelven volt a lyturgia, de anyelv meg változván, a lyturgia meg nem változot,. az elsö keresztyének kéttség nélkül Jérusalemben syriai nyelven mondották az Isteni szolgálatot,. de aváros el romlása után, agörögök meg épitvén avárost, görög nyelven volt az Isteni szolgálat, az egész görög szent Atyák, azon a nyelven irtanak, de idövel az a helenica nyelv meg változván, azal a lyturgiat meg nem változtatták, és az Isteni szolgálatot. most is azon anyelven mondgyák. noha apapok sem értik, hogy ha tsak ugy nem tanullyák. mint nálunk a Deak nyelvet
3. Ha a lyturgiát meg akarnák változtatni mindenkor, a midön anyelv meg változik., lehetneé mindenkor olyat találni aki azt igazán meg forditaná; de ha ameg lehetne is, hány szor kellene meg változtatni azokot a forditásokot, azért mert némely szok amelyek egy idöben jók voltak, másban illetlenek ne lennének., ha minden tartományban aközönséges nyelvre akarnák forditani az Isteni szolgálatot, az Imperiumban hány száz féle lyturgia kivántatnék hogy a kösség meg érthetné, magyar országban, és Erdélyben hány féle képen beszélnek, lehetneé ugy forditani alyturgiát magyarul., hogy idövel valamely szó, valamelyik országban illetlenné ne változnék? szuntelen kellene munkálodni aváltoztatáson. és a forditáson. még is azt végben nem vihetnék hogy mindenek meg érthesék, mivel az idegenek semit nem értenének. és olyan formában, apapok is más idegen országban misét nem mondhatnának 4. Evilágosan ki tettzik hogy mitsoda nehéz volna meg változtatni a nyelvet melyen az Isteni szolgálat vagyon. és a közönséges nyelvben a bé vett szókót., ebben akarattyok ellen is meg kel velünk egyezni aprotestansoknak.
[1297] K Mint hogy idegen nyelven vagyon az Isteni szolgalat nem ellenkeziké az, a szent Pal tanitásával?
[1298] F Nem. 1. mivel itt nem szól az Isteni szolgálatrol. amely korintusban görög nyelven volt., amelyet minden értette. 2. szent Pál nem tart abban ellent. hogy a gyülekezetben idegen nyelven ne szolyanak, tsak azt meg magyarázák azoknak. akik nem értik, az Anyaszent egyház [1299] pedig arra köteledzi apasztorokot hogy meg magyarázák anépnek a közönséges nyelven. az egész Isteni szolgálatot
K Mitsoda alkalmatoságal. beszél szent pál. az Anyaszent egy ház valo idegen nyelv ellen.?
F It akülömb féle nyelveknek ajándékárol beszél. mivel az iránt sokan viszá éltenek,
Magyarázat.
A keresztyénségnek kezdetekor, hogy több pogányok térhesenek meg, az Isten a hiveknek. külömb külömb féle nyelveken valo szollásnak ajándékát adá, de sok szor ugy történt hogy azok. kik idegen nyelveken szollottanak, arra ajándékok nem volt hogy azokot másoknak meg magyarázhasák, némellyek pedig meg magyarázhatták. az idegen nyelvet, de azon nem szolhattak. némellyek valamint szent Pál., ajándekot vettek volt az idegen nyelvnek mind meg értésére, beszéllésére, és mind meg magyarázására
A korintus beli Anyaszent egy házban két rosz kezdödöt volt, az idegen nyelvek iránt, 1. valának olyanok ahivek közül, akik agyülekezetben idegen nyelven beszélettenek, meg nem várván hogy mások el végezék beszédgyeket 2. gyakorta történt a, hogy a gyülekezetben nem találkozot olyan a ki meg magyarazhatta volna, és ez nagy rendeletlenséget okozot. szent Pál ezt meg akarván orvosolni, ket féle dolgot parantsolt akorintus béliekhez irt 1 levelének 14 reszében 1. hogy agyülekezetben aki idegen nyelven akar szollani, kettö, vagy leg fellyeb három szollyon egy más után, 2. hogy ha nem találkozik olyan aki meg magyarázhasa, az idegen nyelveket, aki idegen nyelven szól halgason agyülekezetben, tsak ö magának szollyon és az Istennek, mivel tsak azt kel mondani közönségesen, ami épületire lehet agyűlekezetnek, az idegen nyelv, amelyet senki nem érti, épületire nem lehet
Mind ezekböl ki tettzik tehát, 1 hogy ezen ahelyen szent Pál nem szól az Isteni szolgálatrol. hanem atanitásokrol., 2 hogy nem tarttya szent Pál azt rosznak, hogy ha valaki idegen nyelven szól agyülekezetben. tsak legyen valaki a ki azt meg magyarázza, 3. azt nem mondhatni hogy az Anyaszent egy haz nyelve, idegen nyelv volna tellyeségel., mivel nagyob része annak aki atemplomban jár, azt érti, és atöbbi gyermekségétöl fogvást ugy meg szokta halgatni az imádságokot. és az énekeket, hogy jól tudgya mire felelni az ament, azt is hozája adom hogy apásztorok meg magyarázák nékiek a szent miséhez valo imádságokot. és atöb könyörgéseit az Anyaszent egy háznak.
2 Articulus.
Az Anyaszent egy haznak közönségesen valo Cérémoniáirol.
K Az Anyaszent egy ház miért viszi az Isteni szolgálatot annyi sok cérémoniával végben?
F. Azok a Cérémoniák azért rendeltettek 1. hogy a nép akülsö pompára valo nézve, az Istenhez emelkedgyék, és az ö nagy Méltoságához. nagyob tisztelettel legyen.
2. Hogy a hivek nagyob tisztelettel szentellyék atitkot, es legyenek jelen az imádságokon.
3. Hogy az Isteni szolgálatra szentellyék ateremtet állatokot, és azokot az ö szolgálattyára fordittsák., mivel ugy is hozája tartoznak,
4. Leg nagyob része a Cérémoniáknak vagy szükségböl rendeltettek, vagy atisztességre valo nézve., vagy azért hogy a szokás volt az országban.
5 olyan Cérémoniákis vannak. a melyek titkosok, és holmit jelentenek, ugyan avégre is rendeltettek. hogy fel emellyük lelkünket azokhoz a miket jelentenek.
6. Az Anyaszent egy ház még eleinte vett bé egy nehány féle Cérémoniákot a melyek szokásban voltanak a sidoknál.
7 A pogányok sok féle Cérémoniákot vettek volt fel a sidoktol. a melyekel ök éltenek, az Anyaszent egy ház, hogy könyeben meg térithese a pogányokot, helyesnek találta meg tartani sokakot azokbol., és azokot az Istennek szentelni, és ditsöségire forditani.
K Azokot a cérémoniákot el kelletet volna törleni azután hogy a pogányok meg tértenek.?
F Mint hogy a sidoktol vétettek volt tehát magokban azok jók voltanak, apogányok pedig meg térvén, és meg világositatván, azokot áitatoságal. követték. és nem babonaságal. 2. ha szinte el akarták volna is törleni de azt végben nem vihették volna, mivel azt minden tudgya hogy mitsoda ereje vagyon a szokásnak, és hogy mitsoda akadályok találkoznak arégi szokások meg változtatásában. és hogy sokal hasznosab azokot meg hagyni, hogy ha semi rosz nintsen [1300] azokban. 3 hogy ha könyen el lehetet volnais törleni azokot a Ceremoniakot. de nem kelletet volna azt tselekedni mert azok hasznosok, sött még szükségesek is.
K Ezek a Ceremoniák nem ellenkezneké akristus mondásával, aki azt mondgya. hogy az Istent Lélekben. és igaságban kel imádni?
F Nem, mert akristus ezekel aszavaival nem rekeszti ki a külsö képen valo imádást, hanem azt akarja mondani azal., hogy az Istent lélekben és szivel kel imadni. és hogy ezek nélkül atöbi haszontalanok, ugyan ezért is szükséges hogy a pasztorok meg magyarázák ahiveknek a Ceremoniákot, meg értetven vélek, hogy a külsö Ceremoniák avégre rendeltettek., hogy belsö képen emelyük fel szivünket az Istenhez,
K Az a külsö képen valo pompa, azok adrága. és ékes oltári öltözetek, drága ezüst mivek, mind ezek nem ellenkezneké az Evangyéliumi együgyüségel.?
F Nem azokban áll az Évangyéliumi együgyüség. hanem az alázatoságban, a szegény szivüségben., aközönségesen valo öltözetben. avilági hejában valoságok meg vetésében, mind ezek meg egyezhetnek atemplom béli ékeségel., akristus azt. meg ditsérte, hogy drága keneteket öntöttek lábaira., és jóvá hagyá hogy ha a földnek gazdagságit az ö szolgálattyára szentelik. tsak a szivet is néki szentellyék
K Az elsö saeculumokban mitsoda szokást tartot az Anyaszent egy ház az ilyenek felöl?
F A három elsö saeculumokban az Anyaszent egyház igen nagy üldözésekben lévén, atemplomokban semmi ékeségeket nem tehetet, mivel nyilván valo gyülekezetet nem [1301] tarthatot, de mihelyt az üldöztetések meg szüntenek. templomokot épitettenek, és azokot a Keresztyen Császárok nagy drágán fel ékesitették. mely tselekedeteket. az Anyaszent egy ház mindenkor nagy buzgoságoknak tartotta.
3 Articulus.
A Gyertyáknak, lámpásoknak szokásárol
K. Miért gyujtanak gyerttyákot és lámpásokot az Isteni szolgálatkor.?
F Midön az Isteni szolgálat éttzaka vagyon, akor szükséges gyujtani, szükséges volt akoron gyertyákot gyujtani amidön az Anyaszent egyház üldöztetésekben lévén, aföld alat valo pintzékben és rejték helyekben kelletet esze gyülni ahiveknek, az üldözésnek vége szakadván, az Anyaszent egy ház ezt mindenkor követte, még nap világon is. és eza szokás az egész nap keleti Anyaszent egy házban meg volt. anegyedik saeculumtol fogvást, valamint ezt szent [1302] Hieronimus mondgya., az Anyaszent egy ház ezt a szokást meg tartotta, 1. azért, hogy arégi szokás meg tartassék, 2. avigaságnak jeliért, 3 hogy azok az egö. gyerttyák akristust [1303] jelenttsék, aki avilágnak világosága. 4. némellyek a szent Atyák közül azt, tarttyák. hogy még aharmadik saeculumban is szokás volt gyerttyákot gyujtani. napal. az Isteni szolgálatkor.
K Miért tartanak égö gyertyákot mikor az Évangyéliumot enekelik?
F Hogy azt meg tudgyuk, hogy az Évangyélium az a világoság amelyet akristus hozta el az embereknek. és annak kel meg világositani az egész földet.
K Miért tartanak égö lámpást a szent sacramentum elött?
F Az Anya szent egy ház azt akarja követni, amit az Isten parantsolt volt az elött. hogy a szent tüz mindenkor égjen a frigy ládája elött.
4 Articulus
A Temjénnek szokásárol
K Az Isteni szolgálatkor valo temjénezés régi szokásé az Anyaszent egy házban?
F Igen régi, aki tettzik 1. anegyedik szabot rendböl amelyet Apostolinak nevezik, amely [1304] rendek elönkben adgyák az elsö három saeculumokban lévö rend tartásit az Anyaszent egyháznak, 2. a szent Ambrus irásibol. 3 az egész világon lévö Anyaszent egy háznak szokásibol, 4. aleg régieb liturgiákbol., ugy mint a szent Basilius, és szent Chrysostomus [1305] lyturgiaibol,. meg azó törvényben is meg volt a parantsolva
K Mire valo tehát atemjén?
F Sok féle szent dolgokra, tudni illik atemjent az Istennek ajánlyuk mint örökös urunknak, azt is meg mutattyuk az által nékie, kiványuk hogy ami imádságink az ö széke eleiben fel hassanak., valamint ajó illatu temjén, az oltárokot meg füstölik amelyek jelentik akristust, az [1306] Apocalypsis szerént, hogy meg halgasa imádságinkot, amelyeket jelenti a temjén. az Evangyeliumos könyvet is meg füstölik., hogy meg mutassák. külsö képen is mitsoda tisztelettel vagyunk az Isten Igéjéhez,. az imádságok amelyeket mondanak a füstöléskor meg bizonyittyák ezt a magyarázatot, ahiveket is meg szokták füstölni azért hogy a hivekhez emellyék sziveket, abuzgó imádságokal és hogy mindenüt akristus jó illattyát hinttsék el. azt is el mondhatni hogy ezen füstölésekel. meg akarják mutatni., hogy mitsoda egyeség vagyon akristus, és ahivek közöt, ugyan ezért is füstölik meg leg elöször az oltárt, amely akristust jelenti., és azután a hiveket, akik az ö tagjai, és akiknek akristusban, a kristus által, és a kristusal kel könyörögni.
K Miért füstölik meg apüspökököt., papokot. királyokot fejdelmeket. és más fö renden lévököt, mindenikét különosön?
F Azal mindenikének különös tiszteletet akarnak adni, mivel anépet közönségesen füstölik meg. améltoságban lévöket pedig különösön, de mind egyikét, mind amásikát. egyenlö okbol füstölik meg.
K Miért füstölik meg aholt testeket. és a temetö helyeket?
F Nem tsak a jó illatnak kedviért, hanem azért is. hogy az Anyaszent egy ház kebelében meg holt hiveknek emlekezete jó illatban légyen, és hogy az Anyaszent egy ház mind ö érettek, mind az élökért ajánlya könyörgésinek temjényét.
K Az illyen, titkos, és mélyen valo magyarázattal. nem azt akarjáké, hogy még viszá vigyenek minket az ó törvényre, amelyben minden figura, és tsak árnyék volt. a fígurák helyében nem következetté avaloság. az uj törvényben?
F 1. Adná Isten. hogy az olyanok akik illyen kérdéseket tésznek. tellyeségel el hitetnék magokal, hogy az olyan nagy dolgokban valamitsodás az ur vatsorája, avaloság a figurának helyében következet. az uj testamentumban.
2. A bizonyos hogy már most nem minden jelentö akeresztyének közöt, valamint a sidok közöt minden a volt. de az is bizonyos hogy a jelentö dolgoknak ideje még el nem mult. most [1307] mi tsak a tükör által és homályban üsmérjük az Istent, de a menyekben minden világosan ki nyilatkoztatik. nem is lészen azután többé, se arnyék. se figura.
3. Mint hogy testböl, és lélekböl állunk, szükséges azért hogy valamely láthato dolog, minket fel emelyen aláthatatlan dolgokra
4. Némellyek ezek a titkos Cérémoniák közül nap keletröl jöttenek, az Anyaszent egy ház azokot bé vette, hogy magát a nap keletiek szokásihoz alkalmaztassa, akik igen élnek a titkos és jelentö dolgokal. még aközönséges dolgokban is.
5 Articulus.
Az Anyaszent egy háznak az Isteni szolgálatban valo
külömb külömb féle szokásirol,. arituale, és a
Cérémoniák iránt
K Az Anyaszent egy háznak szokási és Cérémoniái., miért nem egyenlök mindenüt?
F Olyan szokások. és Cérémoniák vannak, a melyek mindenüt egyenlök. olyanok is vannak, a melyek külömböznek. mindenik országban, és tartományban., ennek pedig ez az oka, valamit az Apostolok rendeltek., és amit atraditiobol vettünk., a mindenüt egyenlö képen vagyon, amit [1308] pedig az Apostolok az ö utánnok valojoknak akaratyokra és bölcseségekre hagytak, az olyan nem tartatik egyenlö formában., és változás alat vagyon, Az Apostolok nem rendeltek el mindent ö magok, mivel sok dolgok vannak olyanok amelyeknek el rendelése. az idötöl, ahelytöl. és a személyektöl füg. és a melyeket. ezekhez képest kel alkalmaztatni, az Apostolok tsak azokot rendelték el, akülsö Isteni szolgálat iránt, amik az idötöl nem fügenek, és amiket, minden nemzeteknek, és minden tartományokban meg kel tartani.
K Miért hogy azok. amiket az Apostolok nem rendeltenek. nintsenek mindenüt egyenlö képen, és hogy változás alat vannak.?
F Mert midön az emberek egy mástol távul laknak. egy másal szándekjokot nem közölhetik, és azon egy mestertöl egyenlö oktatást nem vehetnek, lehetetlen hogy egyenlö szokást és Cérémoniát tarthassanak, fö képen az olyan dolgokban, a melyek szabad itéletre vannak hagyva, 2 anemzeteknek szokási, a melyekre kel vigyázni arendtartásoknak rendelésiben nem [1309] egyaránsuak minden helyen., és sok emberi változások alá vannak vetve.
Mind ezekböl azt hozhattyuk ki, mint hogy az emberek soha meg nem egyezhettek egy más közöt. aköz dolgokban. és hogy mindenik országnak, és püspökségnek ez iránt különös szokása, és rend tartása vagyon, amidön azt láttyuk hogy a népek és az Anyaszent egy házak meg egyeznek egy másal valamely szokásban., rend tartásban. Cérémoniában. avallásban, hogy ha azoknak bizonyos eredetit nem tudgyák. el kel hinni minden kételkedés nélkül. [1310] mondgya szent Agoston., hogy azokot az Apostoloktol vették, ez igy lévén, semi az Anyaszent egyház traditioját ugy meg nem erösitti, és tiszteletesebé nem tészi elöttünk mint az a külömbözés. amelyet látunk arend tartásokban, és a Ceremoniákban. mindenik országban.
K Miképen kel tehát tekénteni az Anyaszent egy háznak, a rend tartásban, és a Cérémoniakban lévö külömbözö szokásit?
F Annak az Anyaszent egy háznak szokásához kel magunkot alkalmaztatni ahol vagyunk, és azt nem kel. rosznak tartani, amit ót látunk követni,
6 Articulus.
Az Éneklesnek, Musikának, és az orgánálásnak
szokásárol.
K Az Isteni szolgálatkor valo éneklés., régi szokásé az Anyaszent egy házban?
F Igen régi, de ez iránt volt holmi változás az Anyaszent egy ház rendelésiben., régenten egy nehány Anyaszent egy házaknak. avolt szokása, hogy agyülekezetben tsak egy éneklette a [1311] soltárokot. atöbbi tsendeségben halgatta, idövel azt a szokást vették bé. hogy változva egy más után énekellyék, valamint mostanában követik mindenüt.
K Ditséretes szokasé az Isteni szolgálatkor valo musika.?
F Igen is ditséretes szokás, hogy ha azt. avaloságos buzgoságal követik. erre a szent Lélek [1312] gyakorta int a soltárokban
K Az a szokás hogy orgonályanak a templomokban régi szokásé.?
F Vannak olyan régi templomok, ahol soha seorgonat, se semi más féle musikát nem szenvednek, valamint romában apápa kápolnájában., de meg sok számtalan templomok [1313] vannak olyanok, ahol amusika, és az orgona, igen régtöl fogva vagyon szokásban.
K Mire kel vigyázni atemplomban valo éneklésel?
F 1. Igen halkal, modoson. és sietés nélkül kel énekelni, ugy hogy az egyik rész ne kezdgye el addig. amég amasika elnem végezi, 2. a szokat jól ki kel mondani., ne tsak szájal. hanem inkáb szivel kel énekelni., meg emlékezvén arra, hogy az Isten azt akarja, hogy ötet lélekben, és igaságban szolgályuk ditsérjük, és imádgyuk.
XVI Rész
A Szent Mise Áldozattyárol
Elsö Articulus.
Közönségesen mind abelsö. mind külsö áldozatrol.
K Mellyik az Anyaszent egy ház imádsági közöt aleg fövebb imádság?
F A Mise szent Áldozattya.
K Mit értesz ezen aszón Aldozat?
F Ezen a szón értem közönségesen mind azokat a vallás béli tselekedeteket, amelyekel az okos teremtet állat ajánlya magát az Istennek. és ö hozája kaptsolya magát., ugy mint az [1314] imádságot. az Isteni ditséreteket, atöredelmeséget. az imádságot. és atöb jó tselekedeteket, mind ezeket áldozatnak nevezi az irás.
Az áldozatot lehet amaga tulajdon értelme szerént is érteni, és meg külömböztetni avallás béli tselekedetektöl. ezen értelem szerént az Aldozaton értem, valamely külsö és láthato dolgoknak ajánlását., a melyeket atörvény szerént valo egy házi szolga ajánlya az Istennek., mint teremtönek, és örökös urnak.
K Miért mondád azt hogy az Áldozaton valamely külsö és láthato dolgoknak ajánlását érted?
F. Azért hogy meg külömböztessem akülsö, és láthato áldozatot., a belsötöl. és láthatatlantol.
K Mitsoda a belsö képen valo. és láthatatlan áldozat?
F Az, a midön az Istennek ajánlyuk magunkat, hogy véle meg egyesüllyünk, de igazán szolván. ez az ajánlás. tsak akor vagyon mikor az Istent szerettyük., ezért is mondgya szent [1315] Agoston. hogy az Istent ugy tisztelik ha szeretik.
K Mitsoda akülsö képen valo és láthato Áldozat?
F Mikor az Istennek külsö képen valamit ajánlanak, valamint az elött ajánlották az állatokot, és a madarakot, és amint mostanában ajánlyák akristus testét. és vérét. akenyérnek. és abornak szine alat. de hogy az Isten tiszteltessék. akülsö képen valo áldozatban, szükséges hogy az ajánlás. belsö képen valo légyen,. mert az Isten lélek. ugyan lélekben., és igaságban is kel ötet imádni, arégi külsö áldozatokban az Isten ugy ditsértetet., amidön belsö képen nékie [1316] ajánlották magokot. ettöl is volt. hogy az Isten sokszor meg vetette a sidok áldozattyokot., valamint aszent irásbol ki tettzik., az Isten mindenkor meg vetette. az olyan külsö áldozatokot, amelyekel együt a sidok nem ajánlották néki sziveknek belsö áldozattyát., a keresztyénekröl is hasonlot mondhatni. amidön a mise szent áldozattyát ajánlyák apap által., szükséges hogy a kristusal. magokot is ajánlyák az Istennek. hogyha azt nem tselekeszik., a kristus érdemei a melyeket ajánlyák., és aki, magát is ajánlya., kedvesé tészik Isten elött mindenkor az áldozatot, de ahivek tselekedete, kik apap által ajánlyák a kristust, az Istent nem tiszteli, mert [1317] az Istent ugy tisztelik ha szeretik. mondgya szent Agoston., ez igy lévén, mindenkor azt mondhatni hogy a külsö áldozatot. a belsötöl. soha el nem kel választani.
K Miért mondád azt, hogy az áldozat. az Istennek tett ajánlás?
F Mert tsak egyedül az Istennek tartoznak az örökös. vallás tétellel, az áldozatot ugy tekintették mindenkor még ahitetlenek is valamint az Isteni tiszteletnek jelét, amelyel tartoznak az Istennek, ettöl is volt hogy a gonosz lelkek Isten gyanánt akarván magokot imádtatni, magoknak áldozatot adattak., de soha senki nem áldozot másnak ha nem tsak annak [1318] akit Istennek tartot. vagy annak gondolta lenni mondgya szent Agoston
K. Miért mondád azt, hogy az áldozat Istennek tett ajánlás. atörvény szerént valo egy házi szolga által.
F Mert az Istennek rendelése szerént. a külsö áldozatokot tsak olyan egy házi szolgáknak kelletet ajánlani akiket az Isten választotta arra hogy ajánlyák.
A Mojses törvényekor tsak az Ááron. maradékiból voltanak az áldozo papok, az uj törvényben a tsak, a törvény szerént valo püspököknek., és papoknak szabad, Mojses elött, és atermészetnek törvényekor, azt el hihettyük, hogy még akor is voltak áldozo papok, mivel az irás azt fel teszi hogy Melkisedek a magoságbélinek papja volt. amelyet az irás fel nem tette volna, hogy ha mindennek szabad lett volna áldozo papnak lenni. nem tudhatni valoságal hogy kik voltak az áldozok atermészet törvényekor, azt tarttyák közönségesen hogy a tselédes gazdák ajánlották az áldozatot, mind azon által azt láttyuk hogy kain, és Ábel. áldoztanak, de azt el mondhatni, hogy Ádamtol. és Évátol születet fiakot ugy tekintették még az Attyok éltekor is valamint tselédes fö gazdákot, de akár mint légyen az, a mit az irás mond Melkisedekröl, el lehet itélni abol., hogy nem volt szabad mindennek akor áldozatot ajánlani
Ettöl volt, hogy az ördögök hasonlo tiszteletet kivántanak a birodalomban lévö emberektöl., mint a melyel tartozunk az egy Istennek, arra valo nézve választottak magoknak különös embereket. akik nékik áldozanak, és azokot nevezték papoknak, és fö papoknak, valamint avolt szokásban az Isten népe közöt.
K Minek nevezik azt. amit az áldozatban ajánlanak?
F Áldozatnak, vagy ostyának, de az áldozat név, tsak az elö dolgokhoz illik. amelyeket áldozatul ajánlyák, az ostya név. mind egy mind más dolgokhoz illik.
K Miért mondád azt, hogy azáldozatot az Istennek ajanlyák mint örökös urnak, és teremtönek?
F Mert az okos teremtet állatok semivel inkáb nem szolgálhattyák. se nem tisztelhetik az Istent. mint azáldozatal.
K A belsö, vagy akülsö áldozattal. tiszteliké az Istent?
F Mindenik áldozatal., abelsö képen valo áldozatal annyiban, hogy kedveseb dolgot nem tselekedhetünk Isten elött mint ha önéki adgyuk magunkat; ugyan ezt is tselekeszik azok akik az Istent szeretik. mindenek felet, ebben a szeretetben is áll abelsö áldozat.
A külsö áldozatal anyiban, hogy akülsö áldozatal. amely abelsöt jelenti. az emberek meg mutattyák sziveknek Istenhez valo indulattyát.
K Miben mutattyák meg az emberek sziveknek Istenhez valo indulattyát. akülsö áldozatal.?
F 1. Abban hogy ötet ugy tekéntik. mint mindeneknek örökös urát. és ateremtet állatokat mint asemit. 2. hogy az Isten örökös ura életeknek. és haláloknak, eleteket is örömest néki áldozák, 3. hogy a vétekért ahalált meg érdemlették. de halált magoknak nem adhatván., helyettek Istennek más áldozatot ajánlanak, akinek is halálát kérik hogy vegye kedvesen, és annak érdeme tégyen eleget érettek. az ö igaságának.
K Az olyanok akik régenten az Istennek külsö áldozatokot ajánlottak, és akik nem ezen belsö indulatokal ajánlották, nem tisztelték tehát az Istent áldozattyokal.?
F Nem. ezt már meg mondottuk, sött még tiszteletlenségel illették, mert két szinüek voltanak., [1319] mivel két szinüség azt fogadni Istennek., ami aszivben nintsen., ugyan ezért is veti vala meg rend szerént az Isten az sidok áldozattyokot
K Mitsoda más tiszteletet adnak még Istennek az áldozatokban.?
F Hálákot adnak néki jó téteményiért, irgalmaságát kérik abünnek botsánattyára. és minden féle szükségekre valo kegyelmeit.
2 Articulus
A belsö képen valo áldozatnak köteleségéröl.
K Tartozunké az Istennek valamely áldozatot ajánlani.?
F Az Istennek belsö képen valo áldozatot ajánlani, az az, ötet mindenek felet szeretni, azal tellyeségel tartozik minden értelmes teremtet állat
K Ez a köteleség mire vagyon fundálva?
F Arra 1. hogy az Isten azért teremtette az értelmes állatokot, hogy ötet tisztellyék és ditsöittsék, de ötet se nem tisztelhetik, se nem ditsöithetik más képen. hanem akarattyoknak és szereteteknek szabados indulattyábol.
2. Az igaságos, hogy minden rendel légyen, és hogy az értelmes teremtet állat, azö teremtöjének alája vesse magát., ö alája pedig ugy veti magát., hogy ha tellyeségel azt akarja amit az Isten akar., de az is ugy lehet meg, hogy ha az Istent szereti.
3. Nintsen semink, amit az Istentöl nem vettük volna, mindennel néki tartozunk, magunkal is néki tartozunk tehát. de magunkot ugy adgyuk néki hogy ha ötet szerettyük, ez aleg elsöb áldozat. a melyel tartozunk néki, mivel ezel az áldozattal ö néki ajánlyuk mind azt a mink vagyon, és a mik vagyunk., és nékie hálakot adunk.
4. Az emberek meg szokták az Istent bántani, szüntelen valo szükségek vagyon az urnak irgalmaságára, meg kel engesztelniek az ö igaságát, azt az örökös igaságot pedig meg nem egesztelhetik. hanem tsak szeretetekel, az Istent ugy bánttyák meg, ha meg szünnek szeretetétöl, ugy is engesztelik meg ha ötet kezdik szeretni.
5 Az Istennek segittségére, és jó téteményére szüntelen valo szükségünk vagyon, de azokot ugy érdemelyük meg. hogy ha szeretetünkel hozája kaptsollyuk magunkot,
Mind ezekböl tehát ki tettzik. a belsö áldozatnak szükséges volta, 1 azért hogy tisztellyük az Istent mint örökös urunkot, 2. hogy hálákot adgyunk jó téteményiért, 3 hogy a vétkekért valo botsánatot meg nyerhesük, 4. hogy mind testi, mind lelki segittséget vehesünk.
K Mikor tartozunk mi az Istennek ajánlani ami szeretetünknek belsö képen valo áldozattyát.?
F Minden idöben, és minden helyen, mivel nintsen se idö, se hely, a melyben ne tartoznánk szeretni az Istent. hozája kaptsolni magunkot; ö érette munkálodni, és az ö akarattyát követni,
De a lehetetlen mi töllünk, hogy szüntelen fel emelkedgyünk az Istenhez, a szeretetnek tselekedeteivel. hanem az elég hogy azokot a tselekedeteket tegyük neha neha., hogy magunkot fel gerjeszük az Isteni szeretetre, és ahitre
3 Articulus
A külsö képen valo Áldozatnak köteleségéröl
K Tartozunké mi az Istennek valamely áldozatot tenni külsö képen is.?
F Igen is tartozunk., és azördögök tsak azért kivánták az emberektöl az elött a külsö [1320] áldozatokot. mert azt tudták hogy az emberek. azal tartoznak az Istennek mondgya szent Agoston.
K Ez aköteleség mire vagyon fundálva?
F Ara, hogy tartozunk meg mutatni külsö képen, és nyilván. valamely jel által. ami szivünknek indulattyát, az Isten örökös Felségéhez,
K Miért tartozunk mi külsö képen valamely látható jel. által. meg mutatni szivünknek indulattyát. az Isten örökös Felségéhez,?
F Azert hogy akülsö dolgokal. magunkot fel gerjeszük belsö képen, 2. hogy jó példát adván felebarátunknak, és az Istenhez téritvén ötet, meg adgya azt néki, amivel tartozik 3 hogy az Istennek engedelmeskedgyünk, aki nékünk azt parantsollya, hogy mind külsö, mind belsö tiszteletet adgyunk néki.
K Ezt abelsö indulatot, tsak akülsö áldozatal leheté meg mutatni?
F A külsö áldozatot minden féle népek ugy tekintették mindenkor, mint olyan dolgot amelyel leg inkáb meg mutathatni az Isteni Felséghez valo belsö indulattyát szivünknek,
K Mitsodak azok akülsö dolgok a melyeket. ajánlani kel az Istennek az áldozatban.
F A Mojses törvénye elöt szabad volt kinek. kinek. olyan dolgokot ajánlani. az Istennek, a melyeket leg méltobaknak itélték lenni. az ö nagyságához, és a melyekel leg inkáb meg mutatthatták ahozája valo háláadoságot, Abel azt ajánlotta az Istennek, a melyik leg jóbb volt ajuhai közöt., kain a földi gyümölcsökböl ajánlot néki. Noé a bárkábol ki szálván madarakot, és állatokot áldozék fel. Melkisedek., kenyeret. és bort ajánlot az Istennek, az irot törvényben.. az Isten a sidok közöt el rendele Mojses által. az áldozatokot., elejekben adá hogy mik legyenek az áldozatra valok, és az ostyák amelyeket néki ajánlyanak, és hogy mitsodás Céremoniákra kel vigyázni azon külömb külömb féle áldozatokban., de idövel mind azok az [1321] áldozatok el töröltetének akristus által, akit is jelentették vala az áldozatok, és már mostanában tsak egyedül akristust magát szabad az Istennek ajánlani, aki is bé töltötte atöb áldozatokot a magáéval, és aki minket olyan állapotban tett, hogy az Istennek olyan tiszteletet adhatunk amely méltó az ö nagyságához.
K Miért nem szabad valamint az elött az Istennek négy lábu állatokot, és madarakot ajánlani az áldozatban?
F Mert az Isten elött, azok az áldozatok. tsak a kristus áldozattyára valo nézve voltak kedvesek, és azt is jelentették. akristus pedig azokot el törlötte a maga áldozattyával., az árnyék, és a jel. helyt adot az igaságnak, akristust nagyon meg bántanák. hogy ha mostanában az Istennek más áldozatot ajánlanának, az ö áldozattyán kivül
K Miért mondád azt. hogy arégi áldozatok tsak a kristus áldozattyára valo nézve voltak kedvesek, és annak jelei voltak.?
F Mert alehetetlen volt, hogy a bakok. és a bikák vére, az Istent meg engesztellye, és avétket el [1322] töröllye mondgya szent Pál. A lehetetlen volt hogy az emberek magoktol meg engesztelhesék az Istent. sziveknek belsö indulattyával, és hitekel; amelyel várták a Mesiást. és akit jelentették arégi áldozatok, azt kel mondanunk, hogy mindenkor akristus vére munkálotta még akor is abün botsánattyát. arégi áldozatokban. de abün botsánattyának egészen valo ereje, és haszna, függöben volt mind adig valamég ugyan valoságal. azt a vért ki nem ontották. ugyan ezért is volt., hogy az ó testamentumbéli szentek kételenitettek meg várni [1323] hogy a kristus áldozattya bé tellyesedgyék. és akristus menyen öket meg szabaditani és fel vinni magával ditsöségel amenyben., a kinek kapuját vérivel nyitotta meg nékik.
4. Articulus
A Mojses törvénye elöt valo áldozatok figuráinak
magyarázattya.
K Mire valok valának arégi áldozatok.?
F Arra valok valának. hogy valamely láthato dologban meg mutathasák az Istenhez valo belsö áldozattyát sziveknek: 2. hogy az, akristus kereszt fán valo áldozattyát jelenttse, a melyet mostanában is ajánlyák minden helyeken. az Anyaszent egy házban, és a menyekben. valamint [1324] szent Pál mondgya
K A régi áldozatok mindnyájan egy dolgot jelentetteké?
F Nem lehetet azoknak mindnyájan, és egészen, akristus áldozattyát jelenteni. hanem [1325] némellyek, annak valamely részit jelentették, némellyek meg más részit, valamint azt különösön könyü meg mutatni.
K Mit jelentettek azok az áldozatok amelyekben anégy lábu, vagy a szárnyas állatokot meg ölték?
F Azok akristust jelentették, akinek meg kelletet halni akereszten. ezért is nevezik a szent [1326] János látásiban akristust. meg öletet báránynak. mert ö ugy mondván meg öletet arégi áldozatokban, mind azokal az állatokal. mivel tsak az ö vére, és halála tette kedvese Isten elött. azokot az áldozatokot.
K Mit jelente a kenyernek, és bornak áldozattya a melyet Melkisedek ajánla.?
[1327] F Jelenté a kristus testének és vérének áldozattyát. a melyet kelleték ajánlani az egész földön. a kenyérnek, és abornak szine alat.
K Honnét vagyon a, hogy szent Pál aki a sidokhoz irt levelében meg mutattya hogy Melkisednek akristust jelentette. arol nem szol hogy a Melkisedek áldozattya az oltári szenttséget jelentette?
F Mert szent Pál amidön Melkisedekröl szollot nem arra vigyázot hogy azt meg mutassa mitsoda hasonlatosága vagyon akristus áldozattyának a Melkisedével, hanem hogy mitsoda hasonlatoság vagyon a kristus papi személye közöt, és a Melkisedek papi személye közöt.
Magyarázat.
Szent Pál, a sidokhoz irt levelében arra vigyázot. hogy azt mutassa meg. hogy az ó törvény béli papság nem lévén tekélletes, annak el kelletet végezödni, és hogy atsak árnyéka, és figurája volt akristus papságának., azt mondgya hogy a szent lélek még elöre meg akarta velünk értetni ezt az igazságot, hogy a Messiás. a Melkisedek rendi szerent valo pap lenne., szent Pál azt fel teszi, hogy az irás nem mondgya hogy az Ááron rendi szerént valo pap lenne hanem a Melkisedek rendi szerént.
1 Mert az Ááron papsága nem volt örökös, mivel ö néki apapságát a fiára kelletet hagyni, Melkisedeket pedig az irás ugy adgya elönkben, mint Atya, Anya, és nemzettség nélkül valot., kezdet. és vég nelkül valot, aki is tsudálatosan jelenti akristus papságát, akit is az irás. a [1328] Melkisedek rendi szerént valo örökös papnak nevezi.
2. Melkisedek meg áldotta Ábrahámot. és Aaront Ábrahámban, tehát ö felyeb valo volt [1329] Ábrahámnál, és Áaronál.
3. Melkisedek király volt. és a neve magyarázattya szerént igaságnak királya. ö salemi király [1330] volt, az az, békeségnek királya mind ezek anevek nem illenek Áaronra, hanem akristusra
Mind ezekböl ki tettzik hogy a Melkisedek papsága felyeb valo volt az Aaron papságánál, mivel a szent lélek még elöre meg mondotta volt David által. hogy egy olyan pap fog támadni, [1331] a ki a Melkisedek rendi szerént valo lészen., amely papság. mind. tekélleteseb, mind nagyob lészen az Aaron papságánál, a kinek. se apapsága, se az áldozatok, nem tartának mindenkor; asidok ellen semi nem lehet eröseb mint ezek a mondási szent Pálnak,
Mind abban valamit szent Pál mond Melkisedekröl, a kristus iránt. meg lehet látni hogy szent Pál a Melkisedek személyit hasonlittya a kristus személyihez, és nem az áldozattyát, a melyröl semit nem szól, se ezt az áldozatot nem hasonlittya se az Aaronéhoz. se az kristuséhoz, hanem [1332] azt mondgya hogy Melkisedekröl sok nagy dolgokot mondhatna, de azokot el hagya.
5 Articulus.
A Mojses törvénye alat valo áldozatok figuráinak
magyarázattya.
K Mit jelentettenek a sidok vérel valo Áldozati?
[1333] F Jelentették a kristus kereszten valo áldozattyát, a melyen vérét ki ontotta.
K Mit jelentettek a vér nélkül valo áldozatok?
F Azt lehet mondani, hogy azok jelentették a Mise szent áldozattyát, amelyben vért nem ontanak
K Miért égették meg az áldozatra valokot egészen, vagy tsak azoknak némely részeit, minek utánna meg ölték volna öket?
F Azert hogy az altal meg mutassák az Istennek ateremtet állatokon valo uralkodását. 2. azért. hogy ugy mondván. azoknak füsttye, az Isten szeke eleiben fel hasanak, mint kedves illatu füstök.
K Az egészen valo áldozatban mindent meg égettek. holot a békeséges, vagy a vétkekért valo áldozatban, az áldozatnak tsak egy részit égették meg., a töbit vagy a papok magok meg ették, vagy a papok a népel együt. mit jelentettek mind ezek.?
F A holocaustum. az az, az egészen valo áldozat. leg inkáb jelentette a kereszten valo áldozatot, a mely bé tellyesedet a kristus fel támadásával., és menyben valo menetelével., mivel a kristus egészen fel támadot. és menyben ment, valamint ebben az áldozatban., az egész áldozatnak füsttye hogy fel ment.
A békeséges. és vétekért valo áldozatok jelentették a Mise áldozattyát anyiban, hogy ezekben az áldozatokban, vagy tsak a papok, vagy a papok a népel együt ettek az ajánlot áldozatokbol, tsak egyedül a papok ettek a vétekért ajánlot áldozatokbol., a békeséges áldozatokbol. a papok a népel együt ettek., de az egészen valo áldozatbol. senki nem ehetet.
[1334] K Mi az oka, hogy soha avétekért valo áldozatot ugy nem ajánlották, hogy elöször ne ajánlották volna az egészen valo áldozatot?
F Meg akarták ezel mutatni hogy a Mise áldozattya nem tsak meg válhatatlan a kereszt áldozattyátol,. de azal egy, a sidok áldozati olyanok valának. hogy tsak egy féle áldozatal. nem lehet anyi féle titkokot ki jelenteni., de a Misének áldozattya a mint azt meg fogjuk mutatni, egy szers mind egészen valo áldozat, (holocaustum). békeséges aldozat, és a vétekért valo áldozat, ugyan azon egy áldozat. akereszten valo áldozatal, és ez egyedül bé tellyesiti az egész [1335] régi áldozatokot. mondgya szent Agoston.
K Azt mondád hogy azok, akik avétekért valo áldozatot ajánlották. nem ettek azáldozatbol., mit jelentett a?
F Jelentette a lélek üsméretnek nagy tisztaságát a melyel. kel lenni hogy az uj törvénynek áldozattyában lehesen részesülni, apapok ajánlhattyák azoltári áldozatot a bünösökért, de ezeknek meg kel békélleni az Istenel. minek elötte abban reszesüllyenek.
Ebböl ki tettzik. hogy avétkekért valo régi áldozatok. nem voltak tekélletesek, mivel azok az áldozatok meg nem tisztithatták a bünösököt, és abün alat maradtak az áldozat után is, ugyan [1336] azon okbol nem részesülhetnek az áldozatban., de minékünk mondgya szent Pál. ollyan oltárunk vagyon, a melyen olyan áldozatot ajánlanak, a ki abünököt el törli, és részesülhetünk abban az áldozatban.
K Azok akik áldozatot tettek, miért tették az áldozatra valo állatra kezeket minek elötte fel [1337] áldozták.
F Meg akarták ezel a Cérémoniával mutatni, hogy a halált meg érdemelvén., azt az állatot teszik helyekben, és készek ahalált el venni ha Istennek ugy tettzik.
[1338] K A papok meg ölvén az áldozatra valo állatokot., azoknak avérit az oltár körül el hintették mit jelentett e?
F Jelentette akristus vérit. akinek halála után az oldalábol folyo vér akereszt körül el hintetet
K Mit jelentet a holocaustumok óltáran lévö áldozatoknak meg öletése, a mely oltár kivül volt a sátoron?
F Jelentette akristust, akinek akálvaria hegyén kelletet szenvedni, Jerusalemen kivül.
[1339] K Mit jelentet a veres tehén áldozattya.?
F A bizonyos hogy minden féle képen ez az áldozat a kristus halálát jelentette,
1. A föpap az áldozatra valot ki kisérte a táboron kivül, hogy meg ölesék, A fö pap itélte halálra akristust ki is vitetet avárosbol a szenvedésre.
2. Az áldozatra valo az egész nép elöt öletetet meg. A kristus az egész nép láttára feszitet fel.
3 A fö pap hét szer hintet annak véribol. a sátor ajtaja felé., a melynek superláttya le volt botsátva, ezel azt akarta meg mutatni, hogy buzgoságal óhajtya, hogy az a kinek vérit jelenti az áldozatnak vére, jöjjön el., és nyissa meg az embereknek a menyeknek kapuját vérivel.
[1340] 4. Az áldozatot böröstöl egészen meg égeték, ejelentette. akristus tellyes, és egész áldozattyát, és amint szent Agoston mondgya, az ö fel támadását, amely meg emésztette ugy mondván mind azt, ami halando volt akristusban
5 A Cedrus fa, az isop. és a scárlát, a melyeket afö pap a tüzben vetette, jelentették szent Agoston szerént, a hitet, areménséget, és a szeretetet, a melyeket akristus áldozattya tészi érdemeseké.
6 A fö pap aki meg ölte az áldozatot., és az aki azt meg égette. mind estvélig tisztátalanok voltanak, ezt ugy lehet tekénteni mint olyan dolgot amely képzeli azt az állapotot amelyben lésznek a sidok, világ végiig akristus meg öletéséért.
K Mit jelentettek a Zemlye lisztnek áldozati?
F A Mise szent áldozattyát., amelyben akristus ajánlya magát, a kenyérnek, és abornak szinek alat.
K Miért elegyitették meg a lisztet olajal. és temjénel?
F Az olaj jelenti a szent Léleknek kenetit, amelyel tellyes volt akristus. a liszt jelentette a hitet, [1341] atemjén jelentette az imádságot, az az, aszivnek az Istenhez valo emelkedésit, a mely nélkül az ajándékok, ö elötte nem lehettek kedvesek,
K Mutasd meg azt, hogy a különös embereknek vétkekért ajálot áldozatokban, apap aki azokot ajánlotta, a holocaustumok oltárának szegeleteit meg kente az áldozatnak vérével, az egész népért ajánlot áldozatokban, a fö pap a tabernaculumban vitte az áldozatnak vérit,. és azal meg hintette a sanctuarium elött valo superlátot, és meg kente a jó illatu oltárnak szegeleteit, és hogy az áldozatban a melyet tsak egy szer ajánlották esztendöben, a tabernáculum tisztittásáért, a fö pap, és az egész népnek vétkiért, a fö pap a szentek szentyében vitte az áldozatnak vérit. mind ezek mit jelentettek.?
F. A pap meg kente avétekért valo áldozatnak vérivel az óltarnak szegeleteit., meg mutatván azáltal., hogy a vétkek tsak a kristus által töröltethettek el., a kit jelentettek., vagy a holocaustumnak., vagy a jó illatoknak oltári. és hogy azok az áldozatok minden hasznokot és erejeket. a kristus áldozattyátol, és keresztyétöl vettek.,
Az áldozatnak vére, melyet a fö Pap a tabernáculumban vitte, a vétekért valo nagy solemnis áldozatokban bizonyosaban jelentették, hogy tsak a kristus törölhette el avétkeket, és tsak annak az áldozatnak erejével,. a mellyet az uj törvényben ajánlotta
A kristus menyben valo menetelét jelentette szent pál szerént a solemnis áldozat a melyet tsak egy szer ajánlották esztendöben, a fö pap. a ki a kristust jelentette., azt egyedül ajánlotta, minek után meg ölte volna az áldozatra valot a holocaustumok oltárán, mely jelentette akeresztet, azután a sanctuáriumnak az elsö résziben ment, a superlátig., a mely szent Pál szerént, képzette atestben lévö kristust, azután bé ment a szentek szentiben. a mely a menyet jelentette, bé vivén oda az áldozatnak vérit, hogy azt az Istennek ajánlya, mert akristus a menyekben menvén, szüntelen ajánlya érettünk ki ontot vérit, a fö pap esztendöben tsak egy szer ment oda, a kristus is egy szer ment fel menyekben, a fö pap minden esztendöben meg ujitotta egy szer ezt az áldozatot hasonlo Cérémoniákal., meg mutatván. hogy azok a régi áldozatok, tsak árnyeki voltanak a jövendöbélinek, hogy a vétkek tsak mindenkor fent maradtanak az áldozatok után is, az Istent meg nem engesztelték azok, de a kristus Jesus engesztelte meg az Istent., és egészen meg békéltetet minket véle. az egy szeri áldozat által., már mostanában nem kel mást ajánlani, azon egy áldozat által., a superlát, mely a menynek [1342] kapuját el zárta volt elöttünk két felé hasadot, és a meny nékünk meg nyítatot örökösön.
K Mit jelentet a bak áldozattya.?
F Jelentette a Mise áldozattyát, amelyben az áldozatra valo egészen meg maradot., mivel a kristus ót élö áldozat..
[1343] K A midön ezt az áldozatot ajánlották, két bakot vettek, az egyikét fel áldozták,, a másikára anépnek büneit tették. és el botsátották a pusztában, mit jelentettek mind ezek.?
F 1. Hogy a Mise áldozattya, minden erejét a kereszt áldozattyátol veszi, ugyan ezt is jelentette a baknak vére. a kit meg öltek, és a melynek vérivel meg kenték a másikát a kit el botsátották., ez a két áldozat. tsak egy volt.
2 Hogy az ártatlan kristusnak kelletet magára venni az egész emberi nemzetnek vétkeit.
3. A meg öletet bak. jelentette akristus emberi természetét. a ki halalt szenvedet, a másika jelentette az Isteni természetet, aki meg halhatatlan volt, ez a két bak, a kiket egy szersmind ajánlották az Istennek., ugyan egy áldozat volt, a kristus, és ember, az Istennek ajánlya magát, [1344] az ember halált szenved, az Isten meg marad. de az Isten. s'ember., magára vévén avilág büneit. és a vétkes embernek formáját, meg szabaditot minket büneinktöl.
K Mit jelentet averéb áldozattya., akit szabadon el botsátották.?
[1345] F Ugyan azt jelentette. a mit abak áldozattya. nagy hasonlatoság is vagyon ezen két áldozat közöt.
K A törvény szerént minden féle áldozatra bort kelletet hinteni mit jelentet a?
[1346] F A bort it ugy tekénttyük, mint a kristus vérinek figuráját. a mely még elöre kedvesé tette Isten elött a régi áldozatokot, azt mondgya az irás, hogy a Messiás borban fogja meg mosni ruháját. az az, hogy a vérit ki onttya akereszten.
K Meg leheté találni mind azt akristus áldozattyában. a míket láttunk a régi áldozatokban.?
F Mind azt fel talalhatni a Mise áldozattyában. ót látunk olyan népet aki apapnak kezében adgya mind azt a mi az áldozathoz szükséges. aki apap által ajánlya az Istennek az áldozatot., aki azért ajánlya. hogy imádgya az Istennek nagyságát, hogy büneinknek botsánattyát kérje, hogy néki hálákot adgyon, hogy tölle kérje a mi szükséges, a ki részesül az áldozatban.
[1347] Meg fogjuk mutatni ezután, hogy mi formában foglallya magában ezaz áldozat mind azt. valamit láttunk a régi áldozatokban, és hogy ez. miképen bé tellyesedése a többinek. mondgya szent Agoston.
6 Articulus
Hogy mindenkor volt és lészen az Anyaszent egy
házban külsö képen valo áldozat.
K Honnét tudgyuk mi azt, hogy vagyon az Anyaszent egy házban olyan külsö képen valo áldozat, a melyet világ végiig fogják ajánlani az Istennek.?
F Mi azt a szent irásbol tudgyuk, és ahagyományokbol.
K Hogy bizonyittyák azt meg a szent irásbol?
F Azt meg bizonyittyák az ó, és az uj testámentumbol. az ó testamentumban., az egész [1348] áldozatok amostanit jelentették. a proféták közöt pedig Malakiás szól ez iránt leg világosabban, Az én kedvem nintsen ti bennetek mondgya a seregeknek ura. a sidoknak. és tölletek el nem veszem az ajándékot mert nap kelettölfogva, nap nyugotig minden helyen áldoznak nekem. és az én nevemnek tiszta áldozatot ajánlanak. mert nagy az én nevem a nemzettségek közöt,
Ebben a profetiában három dolgot látunk. 1. hogy az Isten meg veti a sidok áldozatit. 2. hogy azok helyében ollyan áldozatot teszen, a mely tiszta, és szent., 3. hogy azt az áldozatot az egész világon ajánlyák.
Vísgállyuk meg tehát. mitsoda áldozat lehet a. mivel a keresztnek áldozattyát nem ajánlották az egész földön, a mi szeretetünknek áldozattya pedig. a protestansok szerent is. nem olyan áldozat a melyet tellyeségel. tisztának, és szentnek lehetne mondani, a külsö képen valo aldozatrol. vagyon tehát itt a szó. ugyan ezt is érti a proféta, ezen a szón. Mincha. a mely szó az originalisban találtatik. és a mely tészen, lisztel, olajal, és boral valo áldozatot, ez az [1349] áldozat nem lehet tehát más áldozat, hanem a Mise áldozattya, a melyet minden helyeken., és minden nemzetek ajánlanak. ugyan ezen értelem szerént is magyarázták ezen profetiát az egész szent Atyák.
Ezt meg lehet bizonyitani az uj testamentumbol.
1 Az Eucharistiának rendelésiböl, 2. az Apostolok irásibol. a melyekböl ki tettzik hogy oltárok voltanak, ahol Communicaltanak, és ö magok is ajánlották az áldozatot 3. a szent János látásibol.
1. Az Évangyélisták, és az Apostolok, az oltári szenttségnek rendeléséröl szolván. elönkben adgyák ezeket a szavait akristusnak, Ez az én testem, mely meg töretet, vagy adatot érettetek, Ez az én vérem mely ki öntetet érettetek, A kristus nem mondgya a görög forditás szerént mely meg töretik, vagy adatik. ki öntetik. hanem. mely meg töretet. vagy adatot., ki öntetet. hogy meg mutassa ez által meg elöre azö testének és vérének az Apostolokért. és minden emberekért valo titkos fel áldozását.
2. Visgállyuk meg szent Pálnak a sidokhoz irt levelének. 13 rész. v.10. abol meg láttyuk a mise áldozattyát, mondván. vagyon oltárunk melyröl nem szabad enniek azoknak akik a sátorhoz szolgálnak, mert amely állatoknak vérek. bé viteték a fö pap által a szent helyben a bünért. azoknak testek meg égettetik a táboron kivül, erre valo nézve szenvedet. a kristus a városon kivül. ebböl ki tettzik hogy az ó testamentumbéli áldozatoknak Ceremoniái, az uj testamentumbéli valosagos áldozatot jelentették.,
[1350] 3 szent lukáts tészen emlékezetet az áldozatrol. mellyet ajánlottak az Istennek az Apostolok Antiochiában., eképen szól. a görög forditás szerént. mikoron azért áldoznának, azurnak, és böjtölnének, mondá a szent Lélek, válaszátok el nékem Pált, és Barnabást. amunkára, a melyre én öket hittam.
A bizonyos hogy a görög szót., a melyet itt az áldozatra magyarázták. mindenkor a Mise szent Áldozattyara értették.
4. Meg lehet még bizonyitani az oltarinkon lévö szent Áldozatot, a szent János látásibol, aki is latot. akirályi szék közöt, és a négy lelkes állatok közöt. és vének közöt mint egy meg ölet Bárányt állani., a görög forditás szerént. mint egy fel áldoztatot Bárányt allani. A négy lelkes [1351] állatok, és a huszon négy vének le borulván a bárány elött mondák. Meg ölettél, és meg váltottál minket véred által, minden Agazatbol és nyelvböl., és népböl, és nemzettségböl, és tettél minket királyoká. és papoká. a mi Istenünknek ditsöségére. sokan az irás magyarázok közül azt böltsen tarttyák, hogy a szent lélek meg akarta ez által. mutatni szent Jánosnak, hogy mitsoda formában ajánlyák az Istennek akristust, az oltári szenttségben, mivel szent Péter azt mondgya,, hogy az Anyaszent egy ház. választot nemzettségböl, királyi papság, szent népböl [1352] álván, minden nap ajánlya Istennek ezt a Bárányt.
A traditiobol is könyen ki tettzik. és nyilván. hogy mindenkor ajánlottak az Istennek külsö képen valo aldozatot az Anyaszent egy házban., és ez az áldozat. nem egyéb hanem a kristus testének., és vérének ajánlása, a kenyér, és a bór szinek alat
1 Ezt könyü meg bizonyitani az egész Conciliumokbol., az elsö Nicaeai Conciliumbol. Can 18. 325 esztendöben. az Ancyriai Conciliumbol. Can 1. a' Laodicaeai Conciliumbol., Can.3.4. a Carthagobeli második Conciliumbol. Can.2.8. mind ezek a negyedik saeculumokban voltak., a Toletumi tizenketödik Conciliumbol, Can.5. 681. esztendöben, többet is elö számlálhatnék ha szükséges volna., ezek mind azt meg mutattyák. hogy az Anyaszent egy házban ajánlották a kristus testének, és vérinek, külsö képen valo áldozattyát, és arol Cannonokot is tsináltanak
Ezekhez azt is hozája adom., hogy a Calcédoniai közönséges Conciliumban 451 eszt. panaszt tettek Dioscorus ellen., azért hogy fösvénységtöl viseltetvén, a szent áldozatra bort nem küldöt lybiában. ez a hely egyiptumban vagyon és arra valo nézve. sok ideig misét nem mondhattak.
2 Azt meg lehet bizonyitani az egész Anyaszent egy háznak lyturgiaibol, vagy Missaléibol., szent Basilius, szent Chrysostomus, mindenik a negyedik saeculumban éltenek, ezek a szentek a lyturgiát rendben vévén., agörögök még most is azal élnek. alyturgia. a melyel a romai Anyaszent egy házban élnek, hasonlo régi, ki is tettzik mind azokbol. a könyvekböl, hogy az Anyaszent egy ház mindenkor ajánlotta a valoságos áldozatot.. akenyérnek. és a bornak szine alat.
3 Erröl az egész szent Atyák tésznek bizonyságot. az irásokban, a kiknek alkalmatoságok volt az oltári szenttségröl irni. szent Justinus, szent Irenéus lib.4. Cap 34. Tertullianus szent Cyprianus. epist 66 ad Cleri.. szent optatus lib 6. Contra donat. Nazianzenus szent Gergely. orat. 1 Apolog. et 2. Contra Julia. Jerusalemi szent Cyrillus. Catech.5. szent Chrysostomus lib 6. de sacerdo. szent Hieronimus. szent Agoston. epist.420. Conf.lib 9. Cap 13. de Civ Dei lib 10. Cap 20. serm 2. in ps.33.
4. A bizonyos hogy a Mise szent áldozattyát., az egész világon az egész keresztyének ajánlották., és azt soha más féle eretnekek el nem akarták törleni hanem tsak lhuterus, és Calvinus. nem is lehet oly idöt mondani a melyben ennek az áldozatnak ajánlása kezdödöt volna. tehát. a szent áldozatnak ajánlása. apostoli traditio., mert ameg tsalhatatlan regula., a mint ezt már másut is mondottuk. hogy a mit az Anyaszent egy ház mindenüt egy aránt tart, és [1353] a melynek kezdetit nem tudgyák. hogy az a dolog nem ujonnan találtatot, hanem Apostoli traditio, ez a szent Agoston tanitása.
7 Articulus
Eröl akét szóról. Lyturgia. és Missa, a mely szókal
szoktak élni. a midön, az Anyaszent egy háznak külsö
képen valo áldozattyárol szólnak
K Miképen nevezik az Anyaszent egy háznak külsö képen valo áldozattyát.?
F. A görögök azt lyturgiának nevezik. a déakok Missa.
K Mit tészen ez a szó lyturgia?
F E görög szó. a mely közönségesen minden féle szolgálatot teszen. de az egész traditio szerént, ezen a szón. a szent áldozatot értik, ugyan tsak egyedül erre az értelemre is vagyon szentelve ez a szó. a keresztyének közöt.
K Mit tészen ez a szó Missa?
F Némellyek azt gondolták hogy sidó szó. némellyek pedig azt tartották, hogy ezt a szót az észak felöl jött nemzeteknek, régi nyelvekböl vették ki, de azt inkáb el mondhatni hogy a deák nyelvböl vették. Missa. vagy Missio. tészen küldést, mert az elött ki küldötték a Catechumenusokot, és a penitentzia tartokot minek elötte az szent áldozathoz kezdettenek volna, és a hiveket is ki küldötték. a szent áldozat után., valamint mostanában is ki küldik, erre valo nézve szokták mondani a Catechumenusok Miséje. a hivek Miséje, idövel az egész [1354] Isteni szolgálatot Misének nevezék. eképen szentelé a szokás ezt a szót Mise. arra, hogy a szent áldozatot tegye.
K Régen vagyoné szokásban eza szó.?
F Ezen a szón értették a szent áldozatot, még a negyedik saeculumtól fogvást
8 Articulus
Hogy mi légyen a Mise szent Aldozattya
K Mitsoda a Mise áldozattya?
F A kristus testének és vérének áldozattya., a melyet akristus, és az Anyaszent egy ház ajánlya az Istennek a pap keze által., a kenyér, és abor szinek alat, a kereszt fán lévö áldozatnak emlékezetire
K Mind a valamiket mondottál ide fellyeb akülsö képen valo áldozatrol. reá illiké a Mise szent Áldozattyára?
F Igen is. mert ez az áldozat olyan külsö és láthato dolgokbol állo ajánlás, a melyet az ajánlot dolgoknak valamely változásával. ajánlya Istennek atörvény szerént valo egy házi szolga, mind azokra avégegre valo nézve a melyekre kel az Aldozatokot ajánlani az Istennek.
E külsö és láthato dolgokbol álló ajánlás. tudniillik, akristus testéböl és véreböl, amelyet ajánlyák a kenyérnek, és a bornak láthato szinek alat.
Ajánlya az Istennek. mert tsak egyedül az Istennek ajánlyák a Mise szent áldozattyát., és atöb áldozatokot. emlékezetet tésznek a misében a szentekröl, de nem ajánlyák nékiek az áldozatot [1355] mondgya szent Agoston.
A törvény szerént valo egy házi szolga, tudni illik a püspökök, apapok., akik akristus szolgai lévén. azö képit viselik. és akik ahivek nevében tészik az ajánlást.
Az ajánlot dolgoknak. valamely változásával. ez a változás valoságos volt a kereszt fán, amelyen akristus meg holt,, de az oltáron akristus halálárol tsak emlékezetet tésznek, mivel a misében nem szükséges hogy más valoságos változás legyen. mint a mely a kereszt fán volt., mert a mise áldozattya. és a kereszt fán lévö áldozat. tsak egy áldozat.
Vágyon mind azon által változás az ajánlot kenyérben, és bórban, de aza változás tsak a, hogy helyt ád akristus testének és vérének akenyérben. és aborban a mely egyedül valo. és valoságos ostyája ennek a nagy áldozatnak. valamint régenten az illatok áldozatiban., azokot a jó illatokot azért égették meg., hogy atüz kedves illatu füsté változtatván azokot., azt ajánlyák az Istennek.
K Miért mondád azt, hogy ebben az áldozatban. a püspökök és a papok., a kristus képiben vannak. és az ö szolgai?
F Mert a kristus fö papja lévén ennek az áldozatnak ugyan ö is változtattya maga testévé a kenyeret és maga vérivé a bórt, ugyan ö magais ajánlya magát az Istennek, mivelvén maga ezt a kimondhatatlan változást.
K A püspökök, és apapok miveliké ök is ezt a ki mondhatatlan változást?
F Igen is. de ugy mint elö eszközök. akikel a kristus munkálodik, mivel akristus beszél az ö szájok által, és a ki munkálodik. és ajánlya magát. azö kezek által. az Atya Istennek. ugyan ezért is vagyon hogy a szenteléskor ugy mondgyák akristus szavait. mint ha ö maga mondaná. ez az én testem. ez az en vérem.
K Hogy ha ez igy vagyon, apüspökököt apapokot tsak a kristus szolgainak kel tehát nevezni, és nem papoknak, mivel ez a név tsak azokra illik. akik áldozatokot áldoznak?
F A kristus az az. egyedül valo fö Pap, aki magát fel áldozta a kereszt fán, apüspökök, és apapok, az alat a fö Pap alat valok., de ök valoságos papok és áldozok, mivel. valoságal ajánlyák akristust az Istennek. és ötet titkoson. /Mysticae áldozák az oltáron, a szentelésnek szavait mondván.
K Miért mondád azt hogy ebben. a papok, az Anyaszent egy háznak is szolgai?
F Azért, mert az Anyaszent egy háztol választattak arra, hogy az ö nevében ajánlyák az szent Áldozatot
Magyarázat
A Mise szent Áldozattyában az Anyaszent egyház ajánllya akristust, és magát is ajánlya az Istennek akristusal. és akristus által., és ezt mind apapok által viszi végben. eképen a Mise [1356] olyan áldozat, a melyet egy szers mind. akristus. apapok., és az Anyaszent egyház ajánlya, és mindenik a hivek közül aki jelen vagyon.
K A kereszt fán lévö áldozat egyé az óltáron lévö áldozattal.
F Mind egyikében. mind amásikában egy áldozatot ajánlottak, és ajánlanak, és ugyan azon fö Pap által, hanem tsak némely dologban külömbözik
Magyarázat
A kereszt fán, és az oltáron akristus magát ajánlotta, és ajánlya., de a kereszt fán magát ajánlotta vérit ki ontván, az oltáron pedig magát ajánlya vér ontás nélkül, ez a két féle ajánlás [1357] nem szaporittya meg az áldozatokot. mivel szent Pál azt mondgya., hogy a kristus szüntelen ajánlya magát. az égben az Atya Istennek. ami vétkeinknek el törlésiért,. a kristusnak, a keresztfán mi érettünk ki ontatot vérének ajánlása az égben, és azon vérnek, apap keze által valo ajánlása, nem más. hanem ugyan azon aldozat a mely volt a kereszt fán, noha sok miseket mondgyanakis., de azt igazán el lehet mondani. hogy tsak egy áldozat vagyon az Anyaszent egy házban, a mely a keresztnek áldozattya. és a melyet gyakorollyák mindenik misében., ámbár azt szokták is mondani valamely püspöknek vagy papnak, hogy szent áldozatodban. ajánlom magamot, de ezel azt nem tarttyák. hogy sok áldozatok volnának., hanem hogy az egy áldozatban sok ajánlások vannak., melyeket meg ujittyák mindenik misében: eröl példát látunk a sidok áldozatiban, a melyeket az egész népnek büneiért ajánlották, azokban az áldozatokban, apap fel áldozván az áldozatokot., azt az Istennek ajánlotta, azután azon áldozatnak vérit a sanctuariumban vivén, ujolag az Istennek ajánlotta, akor kétszer volt az ajánlás, de tsak egy volt az áldozat.
K Mikor rendelte akristus ezt az áldozatot?
[1358] F A szenvedése elött. a midön vevé akenyeret és apohárt; mondván., Ez az én testem, mely ti érettetek meg töretet, ez az én vérem., mely ti érettetek. ki ontatot, ezt tselekedgyétek. az én [1359] emlékezetemre. ezek a szok által. ezt tselekedgyétek. az én emlékezetemre., hatalmat ada akristus az Apostolinak, és az utánnok valojinak, hogy azt tselekedgyék. a mit ö, és hogy ajánlyák az áldozatot valamint ö ajánlotta.
9 Articulus
Hogy mitsoda. vegekre. és okokra valo nézve ajánlyák
a Mise Aldozattyát.
K Mitsoda okokra valo nézve ajánlyák a Mise szent Áldozattyát?
[1360] F Mind azokra azokokra valo nézve, a melyekre ajánlották az sidok az áldozatokot, mivel a szent Mise bé tellyesedése az egész régi áldozatoknak.
Magyarázat.
A Mise szent Áldozattya egész áldozat, holocaustum. melyet az Istennek ajánlyák mint örökös nagy urnak. mivel akristus ót magát egészen ajánlya az Attyának, valamint ajánlotta magát a kereszt fán., és valamint ajánlya magát az égben, nem is lehet ahiveknek kedveseb tisztelettel tisztelni az Istennek Felségit avallásnak valamely tselekedetivel, mint mikor a kristust ajánlyák ö néki. és magokot a kristusal.
2. A Mise engesztelö Áldozat, propitiatorium az az, olyan áldozat, melyet abünnek botsánattyára ajánlyák., emeg bizonyitatik ezekböl a szokbol. Ezaz. én testem. mely meg töretet ti érettetek., Ezaz én vérem mely ki öntetet ti érettetek, és többekért a bünöknek botsánattyára.
E meg bizonyitatik az Anyaszent egyháznak traditioibol, aki is mindenkor engesztelö áldozatnak tartotta ezen áldozatot, ugyan is mi lehet a mi meg engesztelhese joban az Istent, mint a, mikor ö néki ajánlyák az ö Fiának testét és vérét, amelyet ki ontotta érettünk a kereszt fán. ha az ó törvényben az áldozatoknak vére meg engesztelte az Istennek haragját., az kristus vérének ereje által, az uj törvényben akristus teste. és vére. a melyet nem figurában, hanem valoságal. ajánlyák az Istennek. annál is inkáb meg engeszteli ötet; mivel arégi áldozatok magokban nem voltanak foganatosok, se magokban nem voltanak engesztelök, mivel tsak példái voltanak, akereszten valo áldozatnak, és attol vették minden erejeket, de a Mise Aldozattya magában engesztelö; mert aban. valoságal. akristus testét és vérét ajánlyák.
[1361] 3 A Szent Mise háláado áldozat, ugyan ezért is neveztetik Eucharistiának, egörög szó. mely háláadást tészen.
4. Ez az Aldozat. meg nyerö áldozat, impetratorium az az, olyan Istennek valo ajánlás, amelyel tölle mind lelki mind testi szükségünkre valo segittséget nyerünk, mi semit meg nem nyerhetünk más képen Istentöl, hanem akristus által, azért is ajánlyuk ö néki ebben az [1362] áldozatban az ö szenttséges szent Fiát, aki nékünk egyedül valo közben járonk, hogy az Istenhez ö általa mehesünk.
K Mint hogy abünnek botsánattyáért ajánlyák a Misét. elegendö tehát abün botsánat elnyerésire amisét hittel halgatni, és nem szükséges apenitentzia tartásnak szenttsége?
F A Misét hittel halgatni, botsánatot nyernek a botsánando vétekért., amelyért nem szükséges [1363] apenitentzia tartásnak szenttségihez járulni, de a mi a halálos vétkeket illeti, a szent Mise azokért meg engeszteli az Istent, és kegyelmét nyeri, hogy hasznosan lehesen járulni apenitentzia tartásnak szenttségihez,
Magyarázat
E szerént engesztelö Áldozat a keresztnek Áldozattya, a kitöl vészi a Misének áldozattya minden erejét, mivel a vétkek a kereszten lévö Aldozatra valo nézve. tsak a szenttségek által botsátatnak meg, de a szenttségek. minden erejeket a kereszten lévö Aldozattol veszik, és az Isten tsak annak az Áldozatnak érdemiért adgya kegyelmit arra, hogy haszonal járulhassanak a szenttségekhez.
10 Articulus
Hogy kinek ajánlyák a Mise szent Áldozattyát. és
abban miért tésznek emlékezetet a szentekröl.
K kinek ajánlyák a Mise szent Aldozattyát?
F Egyedül az Istennek., a mint azt már meg mondottuk, másut. a Mise imádságibol eki tettzik. [1364] mind a Deák, mind a görög Anyaszent egyházban.
K. Miért szokták tehát eszerént mondani, szent Péter. szent Pál miséje. a Boldogságos szüz Miséje. a halottak miséje.?
F Ez által azt akarják mondani, hogy akor emlékezetet tésznek a misében szent Péteröl. szent Pálrol. a Boldogságos szüzröl, az élökröl és a holtakrol.
Magyarázat
A szentek miséje nem egyéb, hanem azaz áldozat, a melyet ajánlyák az Istennek a szentek innepén. és a melyben emlékezetet tesznek rollok az áldozat elött valo imádságokban., ahalottak miséjinek azt nevezik, a melyet fekete öltözetekel mondanak, és a melyben az imádságok különösön mind inkáb ahalottakért vannak., de azt valoságal el lehet mondani, [1365] hogy az esztendönek mindenik napján, valahány misét mondanak, azokot mind egyedül az Istennek ajánlyák. a szentek emlékezetire, az élö hivekért, és a holtakért.
K Miért tesznek emlékezetet minden misékben. a szentekröl, az élö hivekröl, és aholtakrol.?
F Mert a mise szent Áldozattya., az egész Anyaszent egy ház áldozattya, akristus mint feje az Anyaszent egy háznak. azt ajánlya, avitézkedö Anyaszent egy ház is ajánlya azt az ö fejével a kristusal., és meg egyezvén agyözedelmes Anyaszent egy házal, mind a kettö az irgalmaságát kéri Istennek a kristus által. a szenvedö Anyaszent egy házra. ezután bövebben fogunk eröl szollani.
K Mitsoda okra valo nézve tésznek emlékezetet a szent Áldozatban az Angyalokrol. és a szentekröl.?
F 1 Azért hogy meg mutassák a földön lévö Anyaszent egyháznak, az menyegben lévö Anyaszent egy házal valo egyeségit, akivel is egy test amint ide fellyeb meg mondottuk, 2. [1366] hogy örülvén gyözedelmes voltán, azért az Istennek hálákot adgyunk 3 hogy azöketvalo követésre. magunkot fel gerjeszük. 4. hogy az ö esedezések által akristustol. kegyelmet nyerjünk
K Régi szokáse az áldozatban, a szentekröl valo emlékezet tétel?
[1367] FEz a szokás meg volt mindenkor az Anyaszent egy házban., ezt meg lehet bizonyitani aleg régieb lyturgiákbol., és az elsö saeculumokbéli szent Atyák irásibol,
11 Articulus
Hogy kiért ajánlyák a Mise szent Aldozatyát
K kiért ajánlyak a Mise szent Aldozattyát?
F Az egész emberi nemzetért, föképen ahivekért,. és apurgátoriumban lévö lelkekért
Magyarázat
A Misében közönségesen nem tésznek emlékezetet másokrol; hanem a Catholicus hivekröl. nintsen is olyan Deák lyturgiánk amely nyilván tenne emlékezetet a hitetlenekröl., hanem tsak nagy pénteken., tesznek emlékezetet ö rollok. mostanában, az elött minden misében imádkoztak érettek, leg aláb olyankor. mikor apüspök mondot misét, az Anyaszent egy ház szándéka a, hogy leg aláb titkon imádkozanak ö érettek, A mi Atyánkban fel találtatik az [1368] érettek valo imádság. szent Pál azt akarja. hogy minden emberekért imádkozanak, mivel az ilyen imádság jó; és kellemetes az ur Jesus kristus elött., aki azt akarja hogy minden ember üdvezüllyön, és az igaság üsméretire jusson.
K Honnét bizonyitod meg hogy lehet ajánlani a szent Áldozatot a purgátoriumban lévö lelkekért.?
F Az egész világon lévö Anyaszent egy háznak hagyásábol.
[1369] 1.Ezt ahagyást meg lehet bizonyitani az egész szent Atyák tanitásibol, és a Conciliumokbol.
2. Az egész lyturgiákbol, mivel egy nintsen., aki emlékezetet ne tenne ahalotakrol., az Anyaszent egy ház az egész világon követi azt a szokást. hogy a halottakért ajánlya aszent áldozatot., szent Chrysostomus idejében a szokásban volt; a ki arol világosan beszél, és szent Agoston eröl nyilván tanit, ezt a szokást mindenüt tanitották és tartották, a midön lhuterus és Calvinus azt el akarák törleni, nem is lehet meg mondani hogy ez a szokás mitsoda idöben kezdödöt; tehát Apostoli traditio szent Agoston mondása szerént.
K Mitsoda az Anyaszent egy háznak szándéka. a midön az elökért ajánlya Istennek a szent áldozatot?
F A hogy a bünösök meg téréseket kérje az Istentöl, az igazaknak meg maradásokot, és mindenikének az udveséget
12 Articulus
A halotakért valo Miséknek. bövebben valo magyarázása.
K Mitsoda az Anyaszent egyháznak szándéka midön a halotakért ajánlya az Istennek a szent Áldozatot?
F A hogy a szenvedö lelkeknek könnyebbülést nyerjen Istentöl; és hogy a szenvedéstöl meg szabadulván az örök ditsösegben mehesenek.
K Leheté azt el mondani hogy bizonyos számu misékel, vagy a privilégiátus oltáron mondot misével; bizonyoson meg szabadithatni valamely lelkeket purgátoriumbol.?
F Azt nem lehet mondani, és magunkot ahoz kel szabni a mit mindenkor hitt az Anyaszent egy ház, tudni illik, hogy a purgatoriumban lévö lelkek meg könyebittetnek az imádságok, [1370] alamisnak,és a szent áldozatok által. ezt szent Agoston tanittya. ezeknél többet mondani bizonytalan dolog. és el kel kerülni az illyen dolgokrol az olyan kérdéseket, a melyek tsak a Curiositást nevelik.
K Ajánlottáké az elött valamint mostanában. a szent Áldozatot különösön minden halotért.?
F Az elött valamint mostanában., a szent Áldozatot soha ugy nem ajánlották egy halotért, vagy [1371] élöért, hogy akoron a többiértis nem ajánlották volna, mert a mise az egesz Anyaszent egy háznak áldozattya., de a mindenkor meg volt., valamint mostanában, hogy az imádságokot, különös személyekre is forditották, eki tettzik a Conciliumokbol. és a szent Atyák irásibol.
K Mitsoda napon ajánlyák a szent Áldozatot a halotért?
[1372] F1. Azon a napon a melyen valaki meg hal, a test jelen létiben. 2. holta utan valo harmadik napon. akristus harmadik napon valo fel támadásának emlékezetire. 3 hetedik napon, mert az Isten azon a napon nyugodot meg, 4. a harmintzadik napon, a mely egy holnapja halálanak, 5 esztendö mulván. azon anapon. melyen meg holt.
K Nem babonaságé eszerént vigyázni anapokra.
F A napokra vigyázni valamely helyes ók nélkül babonaság, de mikor nagy okbol akarnak tselekedni valamely dolgot valamely napon inkáb mint sem amásikán anem babonaság, meg tartani a vasárnapot, és más napokot, a melyekben akristus titkait illik, anem babonaság mind ezekböl azt láttyuk hogy jó ókból mondanak miséket azokon anapokon., és a szent, és ditseretes dolog mostanában is meg tartani azt a régi szokást
K Nem leheté viszá élni ahalotti misék iránt?
F Igen is mivel a szent dolgokal. minden nap láttyuk hogy viszá élnek.,
K Miben áll tehát az a visza élés?
F Abban hogy nem követik az Anyaszent egy ház szándékját. aki is azt akarja hogy ahalotakért valo Isteni szolgálatban. ahejában valo költtségeket el távoztassák., és hogy azt a rendet kövessék melyet ád ez iránt, amelyet sok volna it fel tenni, azt a rubricaban meg lehet látni, mind azon által egyet szükséges fel tennem.
Az Anyaszent egyház azt parantsollya. hogy ha tsak rend kivül dolog nem történik, amise meg egyezék a napon lévö [lé vö] officiumal. de ahivek azt nem tudván. vagy arra nem vigyázván, midön valakiért akarnak misét mondatni, azt akarják hogy halotti misét mondgyanak, meg nem visgálván hogy ha, ameg leheté vagy nem azon anapon., talalkozik is olyan pap, aki ebben kedvez ahiveknek, és halotti miset mond. nem vigyázván anapra,, holot eviszá élés, mivel azt kellene tudni ahiveknek, hogy mindenik mise oly hasznos a holtaknak valamint az élöknek, A minden napi misékben szintén ugy imadkoznak különösön aholtakért. valamint a töb misekben,. és tsak a halotti solemnitásért, és atöb Isteni szolgálatokért melyek vannak aholtakért, a fellyeb fel jedzet napokon, hogy az Anyaszent egy ház rendelte azokot az imádságokot. és oktatásokot a melyeket olvasák ahalotti misékben., nem szükséges tehát hogy a hivek az Anyaszent egy háznak rendit meg bonttsák. és olyan napokon mondassanak miséket, a melyeken meg vagyon tiltva a halotti mise, és apapok kik nékik ebben kedveznek, hivatallyakat nem tudgyák egészen, mivel más képen azt nem tselekednék.
13 Articulus
Az Énekes, és a Szoval valo Misékröl
K Hány féle képen mondgyák a szent Misét?
F Két féle képen mondgyák, 1 a szokás szerént valo Cérémoniakal: 2. Ceremonia. Diaconusok. és ének nélkül, az egyikét nagy misének, a másikát kis misének nevezik.
K láttyuké azt a régi szokásokbol, hogy illyen két féle képen lett volna az Aldozat?
[1373] F A nagy misének rendit láttyuk. a szent Justinus második Apologiájában, az Apostoli Constitutiokban., egy szoval mindenüt arégi irásokban.
A kis Misének regisége nem ujjab. mivel eröl nagy bizonyságokot találunk
K szabadé misét mondani. mikor senki sem Communicál
F A papnak aki a szent áldozatot ajánlya; a szenttségel kel Communicálni, a népnek a ki jelen vagyon leg aláb lelki képen, az Anyaszent egy ház azt kivánná hogy mind azok akik a misén jelen vannak., olyan tiszták volnának hogy mind Communikálhatnának. vagy is leg aláb [1374] némellyek közüllök, de azért nem tilttya az olyan misét ahol apap tsak egyedül Communikál de sött meg szentnek, és jónak tarttya.
Magyarázat.
A papnak a ki a szent misét ajánlya Communicalni kel., mert a papnak Communioja [1375] szükséges leg aláb az áldozatnak egész voltáért, 2 mert az Anyaszent egy ház azt parantsolya apapoknak hogy Communikállyanak. mindenkor mikor misét mondanak.
A népnek a ki a szent Áldozaton jelen vagyon Communicálni kel. leg aláb lelki képen, mivel a mise a népnek olyan áldozattya valamint a papnak., együt kel tehát ajánlani azt a papal., szükséges azért hogy abban részesüljön leg aláb hittel, és lelki képen.
A Mise ahol. tsak egyedül apap Communical. jó. és szent. 1. mert azzal., nem különösön valo áldozat, hanem az egész Anyaszent egy háznak Áldozattya, közönséges, és valoságos Aldozat, a mely az Istent tiszteli, ötet engeszteli, jó téteményiért néki hálákot ád, és a mely kegyelmit nyeri, és áldozatot ezekre avégekre ajánlyák. és ezekre nem szükséges anépnek a szenttségel valo Communioja.
2. Az Anyaszent egyház soha sem tilta az olyan miséket ahol tsak egyedül apap Communical, azt nem lehetne meg mutatni, hogy mikor tiltotta volna azt meg. de azt meg lehet bizonyitani [1376] sok régi bizonyságokal. hogy az olyan misék. ahol tsak egyedül a pap Communical. igen régen vannak szokásban, meg sem lehetne mondani eredetét annak a szokásnak.
14 Articulus
Hogy mitsoda helyen kel szolgáltatni a Misét, és
a házaknál valo kápolnákrol.
K Mitsoda helyen kel szolgaltatni a szent Áldozatot?
[1377] F Az Apostolok rend szerént aházaknál szolgáltatták. mind azon által ki tettzik a szent Pál [1378] mondásábol., hogy már volt akoron arra rendeltetet hely., a melyet templomnak nevezték., az üldözésekben pedig mindenüt ajánlották a szent Áldozatot ahol lehetet., a tömlöczben, vendégfogadokban. a föld alat valo pintzékben. de a midön ahivek szabadságban kezdének lenni. mindenkor arra rendeltetet helyeken áldoztanak, szükségben most is meg lehet a [1379] házaknál, de szükségen kivül másut nem lehet hanem atemplomban. és a meg szenteltetet kápolnákban,
K Régi szokásé. aházaknál kápolnaknak lenni, ditséretes dologé. és szabadé.
[1380] F Constantinus Császár epitetet vala egyet amaga udvara számára. valamint Eusebius mondgya. már igen régi idöktöl. fogvást adnak arra szabadságot a püspökök. a Fejdelmeknek, és anagy uraknak, szükségben másoknak is meg engedik., példának okáért. midön a parochiális templom igen mesze vagyon. ugy hogy az utra, vagy más akadályokra valo nézve., sok szor el kelletnék mulatni az Isteni szolgálatot, de aházaknál lévö kápolnák iránt, igen kel vigyázni az Anyaszent egy ház rendelésire.
1 A nagy Innepekben nem szabad ót misét mondatni, hanem a parochiában kel menni ha lehet
2. Üsméretlen, vagy idegen papal nem szabad misét mondatni a püspök hire nélkül.
3 Minden harmadik vasárnapon leg aláb. aparochiális templomban kel misét halgatni.
4 Arra igen kel vigyázni hogy az oltárhoz valo szent edények, öltözetek, fejér ruhák. tisztán és tisztességesen tartassanak.
[1381] 5. A parochusnak meg kel némelykor visgálni a házaknál lévö kápolnakot., hogy ha ót minden jó rendben vagyoné.
15 Articulus
Az oltárokrol. oltári öltözetekröl., fejér ruhákrol,
és a szent Edényekröl.
K Régi szokásé az Anyaszent egy házban oltárokot tartani, a melyeken ajánlyák a szent Áldozatot?
[1382] F Ez a szokás az Apostoloktol maradot, szent Pál arol emlékezetet teszen., az egesz szent Atyák is ezt a szokást bizonyittyák.
K A régi idökben miböl voltak az oltárok.?
F Azt ellehet itélni hogy az üldöztetésekben, vagy fábol. vagy köböl voltanak. a mint lehetet, mivel abban az idöben a szent Áldozatot mindenüt ajánlották ahol alkalmatoság adatot, a negyedik saeculumban válogatás nélkül áldoztanak., a kö, vagy a fa oltáron., Nyssai szent [1383] Gergely. emlékezetet tészen a kö oltárol. szent Athanásius pedig a fa oltárol, arany oltárok is voltanak. régenten., de már régi idöktöl fogvást., tsak kö óltáron szabad áldozatot tenni
K Miért rendelte az Anyaszent egy ház hogy az óltárok köböl legyenek.?
[1384] F Mert az oltár a kristust jelenti, a ki is a szent irásban négy szegeletü könek neveztetik.
K Régi szokásé az óltárok alá Reliquiakot tenni?
[1385] F Annak akezdetit nem tudgyuk. hanem azt tudgyuk hogy ez a szokás közönséges volt a negyedik saeculumban. ami pedig leg elöbször adhatot erre okot. 1. a szent János látásiban olvasuk hogy az oltár alat látta a martyrok lelkét, 2. a szükség mivel az üldözésekben kénszeritettek misét szolgáltatni a föld alat valo helyekben a martyrok temetésin.
K Régi szokásé az Anyaszent egyházban egy nehány oltárnak lenni egy templomban?
F A Görög templomban tsak egy oltár vagyon. mivel napjában tsak egy misét mondanak [1386] mindenik templomban.. szent Ambrus a nényinek irot levelében erröl emlékezetet tészen. [1387] A nagy szent Gergely. Palladius püspöknek irot levelében., aki is tizen három oltárt tsináltatot volt egy templomban, arra. inti hogy gondviselésel legyen azokra apapokra, kik azoknak az oltároknak fognak szolgálni.
K A kö táblák melyeket apüspök szertteli meg. hogy azon ajánlyák a szent Áldozatot az olyan helyeken ahol. meg maradando szentelt oltár nintsen., régen vannaké szokásban.
[1388] F A Deák Anyaszent egy házban azok a szentelt kövek igen régen vannak szokásban., ahetedik saeculumban a venerabilis Beda ezekröl emlékezetet teszen.
A Görögök nem élnek olyan hordozhato kö oltáral, hanem ahelyet nagy Cérémoniával szentelnek nálok. olyan ruhákot. a melyeket abrosz formára le terittik ahol misét akarnak [1389] mondani, azokot a szentelt ruhákot ök nevezik, Antíminsia. ez a szokás igen régi a görög Anyaszent egy házban
K Az abrosz. melyet az oltára terittik, a Corporale., a kehely. a paténa, az oltári eszközök., mind ezek régen vannaké szokásban az Anyaszent egy házban?
F Mind ezek igen régtöl fogva vannak szokásban., hanem tsak. abban eset változás., hogy az [1390] elött más féle formájuak voltanak,
K Régi szokásé virágokot tenni az oltárokra?
F A régi idökben az oltárokra. virágokot edényekben nem tettek. és a nem is régi szokás hogy tésznek, sok számtalan nevezetes régi templomokban most sem tesznek, de az oltára, és az [1391] oltár körül virágot hinteni arégi szokás, szent Agoston eröl emlékezetet tészen. leis irja atsudát melyet tett az Isten egy emberel. aki egy virágot le vévén az oltárol. a melyen volt a szent István elsö martyr reliquiaja, és azt a virágot egy betegnek a fejére tévén, abeteg meg gyogyult., szent Agoston meg akarván pedig mutatni, hogy az a tsuda a szent István esedezése által lett volna., azt fel teszi hogy abeteg meg gyogyulván és meg térvén. mindenkor ezek a szok voltanak szájában. Uram Jesus vedd hozád az én lelkemet, noha abeteg nem tudta hogy szent István mondotta volna elöbször ezeket a szokot,. lehetneé hitelt nem adni illyen nagy szent bizonyitásának.?
16 Articulus
A Miséhez valo öltözetekröl. a mellyeket. apüspökök,
es apapok vesznek magokra, és azoknak régiségekröl
K A püspökök. és a papok miért vesznek magokra más féle köntöst a misekor, mint a magok rend szerént valo köntösök.?
F A régi idökben hasonlo formáju köntösökben szolgáltak az oltárnál apüspökök. apapok, és a Diaconusok. mint a mellyeket viseltek rend szerént., mind azon által atisztaságnak, és a tiszteségnek kedviért, más köntöst tartottak az Isteni szolgálatra.. a mely drágáb. volt., hogy ha pedig nagy külömbözés vagyon a Mise mondo öltözetek közöt. és a közönségesen valo [1392] öltözetek közöt: az az oka, hogy a világiak, meg változtatták aköntösök formáját: de az Anyaszent egy ház, azt a régi formát meg tartotta, noha abban is lett valamely változás.
K Jó és ditséretes szokásé az Isteni szolgálatra különös köntöst tartani?
F Azt tiszteletes dolognak tarttyák a midön a Fejdelmek bizonyos Ceremoniákban, arra rendeltetet köntösököt vesznek magokra, és a midön atanáts urak nagy palástokban mennek a tanátsban, hogy lehetne tehát azt rosznak tartani ha az Isteni szolgálatban különös köntöst vesznek fel, az Isten maga parantsolta volt az ó testamentumban hogy az Isteni szolgálatkor apapok különös köntöst vegyenek magokra., ez a szokás az Anyaszent egy házban mindenüt meg volt., valamég a protestánsok azt el nem hagyaták némely helyeken; mivel mindenüt azt el nem hagyathatták, de sött még Ángliában is meg vagyon eza szokás. azok közöt kik az ánglicana liturgiát követik.
K Miért változtattyák anyiszor a szint az oltari öltözetekben?
F A szinek jelentik nékünk hogy azon a napon mitsoda ünnepet üll az Anyaszent egy ház, tudni illik, a fejér szin jelenti akristus titkainak innepeit, és a szüzek Innepeit, averes a Martyrumokét, a viola szin. a penitentzia tarto napokot., a fekete a halottakért valo szolgálatot, a Zöld szin vasárnapokra, és más közönséges napokra valo.
K Mitsoda hasznát vették az elött annak a palástnak. amelyet pluvialénak nevezik?
F Az olyan köpenyeg volt a melyet aprocessiokban. az esös idökben vettek fel., idövel azokot drága matériákbol kezdék tsinalni. ugy anyira hogy végtire Ceremonialis öltözetté lett.
K A papi Casula régenten olyan formáju volté mint mostanában?
F Nem, mert egészen kerekdéd volt, hanem a közepin volt a hasitás apap azon vetette a nyakában valamint most, ugy hogy a karját. és az egész testét bé fedte, sok helyeken láthatni még ilyen Casulakot, regenten pedig azt közönségesen viselték a töb köntösön felyül. a régi Casula egy nehány Ceremoniára ada okot. a melyet még mostanában is meg tarttyák.
1 Az elött, mikor a pap a Confiteort mondotta. az egész Casula le volt eresztve, hanem akor [1393] türték fel a két karján, midön az oltárhoz fel ment,. és a manipulát is akor adták abal karjára, valamint most is tsak akor adgyák apüspököknek karjokra.
2. A Casulának nehézsége miat, apap nem emelhette jol fel szabadoson a kezeit, hanem fel [1394] kelletet emelni a Casulát, midön a kristus testét fel mutatta, innét is jött eza szokás, hogy a fel mutatáskor; a Casulát fel emelik.
A Görögöknél most is szokásban vagyon az illyen régi casula. alatinusok. azt lassanként az alkalmatoságnak kedviért a két oldalát fel hasitották. és aprodonként. addig hasogatták., hogy olyan formáju lett, a mint mostanában láttyuk., az Anyaszent egy háznak minden parantsolattya nélkül.
17 Articulus
A sz. Mise szolgáltatásának napjairol. és oráirol.
K Mitsoda napokon kel szolgáltatni a Misét?
F 1. A bizonyos hogy a kristus ugy rendelte a mise áldozattyát, hogy az Anyaszent egy házban azt világ végiig ajánlyák.
2. Azt el hihetni hogy a Jérusalemi Anyaszent egy házban melyet az Apostolok fundálták. a szent lélek le szállása után, minden nap szolgáltattak Misét, mivel szent Lukáts ezeket [1395] mondgya., Az Apostolok minden nap egyenlö akarattal. a templomban mennekvala, és a házaknál a kenyeret meg szegvén, meg fellyeb azt mondgya. hogy a hivek foglalátosok valának. akenyérnek meg szegésiben. és a könyörgésben. avilágosan ki tettzik hogy szent Lukáts a kenyérnek meg szegésin. az oltári szenttséget érti. el hihetni tehát azt. hogy az Apostolok. aházaknál minden nap áldoztanak.
3 Azt tudgyuk a szent irásbol. és a traditiobol hogy a hivek. minden vasárnapon esze [1396] gyültenek a szent Áldozatra, hasonlot kel mondani az innepekröl, a mellyeket sokat közüllök az Apostolok rendelték.
4. A mi pedig aközönséges napokot illetik. azok iránt az Anyaszent egy ház rend tartása nem [1397] volt mindenüt egyenlö. vannak olyan templomok mondgya szent Agoston., ahol minden nap ajánlyák a szent Áldozatot. vannak meg olyanok ahol tsak szombaton, és vasárnapon, másokban pedig tsak vasárnapokon. azt utánna tészi. hogy mindenik Anyaszent egy háznak a maga szokását kel követni, régenten, misét mondottanak, vagy leg aláb Communicaltanak minden nap Romában és Alexandriában. nap keleten a más Anyaszent egy házakban [egy-házakban] azt ritkában követték. a Görög Anyaszent egy háznak még mostanában is aza szokása., hogy nagy böjtben, tsak szombaton. és vasárnapon mondanak misét, A Mediolánumi Anyaszent egy házban. nagy böjtben soha sem mondanak misét. péntekeken. másut mindenüt mondanak a Deák Anyaszent egy házban minden nap. nagy pénteken kivül, nap nyugoton sok régi klastromokban rend szerént nem mondottak misét, hanem vasárnapokon, és innep napokon, és a Chartusianusok sokáig tarták ezt a szokást. az illyen külömb féle szokások olyan rend tartások, a mellyek meg változhatnak., kinek, kinek a maga Anyaszent egy házának szokását kel meg tartani mondgya szent Agoston., nem tartván rosznak a másét. de a mi ez iránt bizonyos. és a mi mindenüt szokásban volt, a, hogy vasárnapokon. és innep napokon a Mise szent Áldozattya meg volt, a protestánsok. mind ebben. mind más sok dolgokban el távoztanak az Apostolok rendelésitöl. és az egész Anyaszent egyház tartásátol, mivel ök esztendöben tsak négy szere rendelték az ur vatsoráját noha azal ditsekednek hogy ök tsak a [1398] szent irásal tartanak. de mind ebben, mind más sokakban azzal ellenkeznek.
K Egy nehány Miseket szolgáltatni napjában egy templomban régi szokásé.?
F Azt már meg mondottuk hogy a Görög Anyaszent egy házban mindenik templomban tsak egy oltár vagyon és napjában soha sem mondanak két misét egy oltáron. ez igen régi szokás a Görög Anyaszent egy házban.
Egy nehány miséket mondani mindenik templomban ugyan egy oltáron., vagy a több oltárokon, az igen régi szokás a Deák Anyaszent egy házban, és leg gyakrabban ugyan egy pap is mondotta azokot a miséket. valamint mostanában szokás karátson napján, de régenten a nem volt közönséges. hogy mindenik pap különöson mondgyon misét, leg aláb vasárnapokon. és innep napokon, hanem mindnyájan együt ajánlották a szent Áldozatot vagy apüspökel., [1399] vagy a papal. aki anagy misét mondotta, eröl példát látunk midön püspököt vagy papot szentelnek. mivel az uj püspök, vagy az uj pap, együt mond misét azal. a ki ötet fel szentelte.
A szükség. hogy eleget tegyenek. a sok féle fundatioknak. vagy más okok vivék idövel arra mindenik papot hogy a misét különösön mondgya még vasárnapokon is. és aszokás igy vétetödöt be lassankét: ez olyan disciplina, a mely az Anyaszent egy ház hitében semi változást nem tészen.
K A régi idöben hány orakor szolgáltatták a Misét?
F A kristus ezt az áldozatot tsötörtökön estve vatsora után rendelé
[1400] De az Anyaszent egy ház az Apostolok hagyása szerént, akristushoz valo tiszteletre nézve. helyesnek itélé a szent Aldozatot regel éhomra ajánlani. eszerént is tselekedet mindenkor az Anyaszent egy ház. mind azon által az elött sokáig szokás volt, hogy nagy tsötörtökön misét [1401] mondottak estve étel után, azért hogy azon a napon egészen azt tselekedgyék a mint akristus tselekedet,
Ezen traditiora valo nézve hogy éhomra mondgyák a misét, a mise szolgáltatásának is ideje, és orája, hol eléb, hol hatráb eset, ahoz képest, amint az ételnek ideje eléb vagy hátráb volt. de rend szerént anagy misét atertia után mondották., az az. kilentz ora után. regel, arend szerént valo böjti napokon a sexta után. ugy mint dél után, mert az ebéd három orakor volt. a nagy böjtben pedig a nona után, ugy mint három orakor dél után, mert tsak vetsernye után ettenek, a vetsernyét pedig ött vagy hat orakor mondották, A mostani közönséges szokás pedig a. hogy hajnaltol fogvást délig lehet misét mondani.
18 Articulus.
Hogy mitsoda készülettel kel lenni azoknak. kik
Misét mondanak
K Mitsoda belsö képen valo készülettel. és szenttségünek kel annak lenni aki misét mond?
F. Mint olyan szenttségünek aki akristus helyét tarttya, és képit viseli, a vallásnak leg nagyob dolgában, hogy ha azó testamentumban szentnek kelletet annak lenni, aki a sanctuariumban [1402] levö oltáron füstölököt égetet, és aki akenyereket az asztalra rakta, mivel az irás azt mondgya, hogy a papoknak szentül kel magokot viselni, mert ök ajánlyák. atemjént és a kenyereket., annak okáért szentek legyenek., annál nagyob szenttségünek., és nagyob készülettel kel tehát annak lenni a ki a szenteknek, szenttyét ajánlya. akinek szolgálattya fellyeb valo az Angyalok szolgálattyánál.,
Mind azon által akár mely nagy légyen eza szolgálat. de azt halando. és vétkes embereknek kel végben vinni, az is bizonyos hogy az Isten nem kivánnya azt a püspököktöl, és a papoktol. az olyan tekélletes szenttséget hogy a botsánando vétkektöl is mentek legyenek., mert ha az ugy volna. senki pappá nem lehetne, de leg aláb a nékik szükséges, hogy a szent Áldozatot méltan ajánlhassák, hogy ne legyenek ragaszkodásal. a botsánando vétekhez. hanem tellyeségel akristushoz kaptsollyák magokot, és buzgoságal. ohajttsák a mennyet,. az olyan papok, kik siettségel és hamarságal mondgyák a misét, meg mutattyák azal. hogy tsak testi képen tselekeszik a mit tselekesznek., az olyanok nagy számadásal. tartoznak, de még nagyobal tartoznak az ollyanok kik tisztátalan lelki üsmérettel mérnek a szent oltárhoz járulni. [1403] az Anyaszent egy ház azt kivánná. hogy azok kik misét mondanak meg tartották volna a kereszttségi ártatlanságokot., mind azon által meg engedi hogy papá szenteltessenek azok kik azt el vesztvén helyre hozták igazán valo penitentzia tartásokal.
19 Articulus
Hogy mitsoda készülettel. kell jelen lenni a Misén,
és hogy melyik a leg jóbb modgya a Mise halgatásának
K Mitsoda készülettel kel jelen lenni a Misén?
F Azt hittel., bizodalomal., és tisztelettel kel halgatni.
Hittel, mert tsak egyedül ahit által láttyuk azokot a nagy titkokot a melyeket ót imádunk
Bizodalomal., mert semi ugy fel nem indithattya abünöst abizodalomra mint a, hogy láttya akristust maga magát ajánlani érettünk az Attyának.
Tisztelettel., mert ez, avallásnak legg szentebb tselekedete, mivel akristus ót magát ajánlya az Istenek, nékünk is kel ajánlanunk a kristust apap kezei által., és magunkot is kel ajánlani akristusnak, ót azért vagyunk jelen. hogy az ur haragját meg engesztellyük., kegyelmét kérjük, örökös urunknak valyuk, jó téteményiért hálakot adgyunk, mind ezek minket arra köteleznek., hogy igen nagy tisztelettel legyünk a misén.
K Kitsodák azok. kik ezen tisztelet ellen vétkeznek. a mise alat?
F 1 Azok. kik ót botránkoztato képen vannak jelen., kik ót nem helyesen viselik magokat, nevetnek, beszélgetnek, ide, s'tová tekéngetnek illetlenül, magokon ruhájokot igazgattyák., 2. azok, kik halálos vétekben lévén. se a penitentzia tartásra. se a meg térésre szándékok nintsen.
K Mitsoda formában kel a Misét halgatni?
F A kis misét térden kel egészen halgatni, akét Évangyéliumon kivül, az Énekes Mise alat jobban nem lehet tselekedni, mint a Clericusokra vigyázni, fent állani mikor azok fent állanak. le ülni mikor le ülnek, és le térdepelni mikor le terdepelnek, mind azon által aki mindenkor terdepelni akar, ditséretes dolgot tselekeszik
K Miért mondád azt, hogy azok nem tisztelettel. halgattyák a misét, akiknek meg térésre valo szándékjok nintsen?
F Mert az olyanok két szinüek, és hazugok, mivel külsö képen azért mennek oda, hogy az Istent ditsérjék, és kegyelmit nyerjék. mind azon által. belsö képen az ö szivek ezekel meg nem egyezik. és nem is azért mennek oda hogy meg engesztellyék az Istent., hanem hogy még haragra ingerellyék.
K Miért kénszeritti tehát az Anyaszent egyház a bünösököt hogy a Misére menyenek.?
F Az Anyaszent egy ház arra kénszeritvén öket, azt is elejekben adgya, hogy ót hittel, alázatoságal. és töredelmeségel kel jelen lenni.
Magyarázat.
Mint hogy az Anyaszent egy ház nem itelheti a szivet., hanem a külsö maga viselésröl, itélheti a belsö szándékot, azért oly tellyeségel is akarja hogy a misét hittel, és tisztelettel halgasák, [1404] hogy tilttya a papoknak a misét el mondani, hogy ha azok kik ót jelen vannak meg nem mutattyák külsöképen is hogy nem tsak testben., hanem szivben, és lélekben vannak jelen szent figyelmeteségel
K Az olyan bünös a kinek még apenitentzia tartásra szándéka nintsen, de aki arra kegyelmet kér az Istentöl, az illyen vétkeziké mikor ilyen szándékal halgattya a misét?
F Távul légyen hogy vétkeznék, söt még ditséretes dolgot tselekeszik, ugyan ezt is kellene tselekedni minden bünösnek, aki amisére mégyen, erre is inti öket az Anyaszent egyház., hogy meg térésre valo kegyelmet kérjenek.
K Mit kel tekénteni a mise halgatásában?
F Ugyan azt kel tekénteni a mit az Anyaszent egyház, a midön ezt a szent áldozatot ajánlya.
Magyarázat.
A Mise a mint már azt gyakorta meg mondottuk. ugy anép áldozattya valamint apapé,. szükséges tehát hogy a nép azt halgatván, és ajánlván., ugyan arra figyelmezen. valamire a pap figyelmez.
Azt már meg mondottuk. hogy az Anyaszent egy ház ezt az Áldozatot négy végre ajánlya. 1. hogy az Istent azal. örökös tisztelettel tisztellye. 2 hogy hálákot adgyon néki minden jó téteményiért, 3. hogy bótsánatot kérjen büneiért., 4. hogy kegyelmit kérje az élö. és a meg holt hivekre. ilyen szándékban kel lenni. mind azoknak kik jelen vannak ezen az áldozaton.
K Mitsoda imádságot kel mondani a mise alat?
F Tsak a misét halgasák tisztelettel; bizodalomal. hittel. és hogy meg egyesülvén apapal. ö véle együt ajánlyák a szent áldozatot, arra a végre a melyre az Anyaszent egy ház ajánlya, és azt kérjék közönségesen az Istentöl a kristus által, a mit apap kér, azt mondhatni hogy ez elegendö. midön ilyen szándékban vannak. minden imádság jó. és hasznos, tsak hittel légyen, de az Anyaszent egy ház szándékja a. hogy belsö képen, minden imádságokban. és Ceremoniákban a papot kel követni, mert a misében minden közönséges, a pap és a nép közöt
Magyarázat
A nép a Chorusal együtt énekelheti az introitust. és kyrieleisont. a Gloriát, a gradualet. a Credot. offertoriumot, és a sanctust. a nép minden imádságára a papnak az ament felelheti. az Epistolat. és az Evangyéliumot a nép oktatására olvasák, a ki fent álva halgattya. az imádságokbol ki tettzik hogy a nép a papal együt ajánlya a szent áldozatot., azért akiktöl meg lehet igen hasznos hogy kövessék a papot. az imádságokban, a kiktöl pedig a meg nem lehet, leg aláb lélekben meg egyesüllyenek a papal.
20 Articulus.
A Misének rendéröl közönségesen
K Hany részben vagyon osztva a mise?
[1405] F két részben., az elsö melyet az elött a Catechuménusok misejinek nevezték, mert akor a Catechuménusok jelen lehettek, ez az elsö rész magában foglallya mind azt, valamit mondanak a Crédoig.
A masodik rész, melyet ahivek miséjinek nevezték, mert tsak a hiveknek volt szabad jelen lenni, eza második rész magában foglallya mind azt, valamit mondanak a Credotol fogvást mind végig.
K A regi idökben tsak Catechumenusoknak volté szabad jelen lenni az elsö részin amisének?
F Az Anyaszent egy ház meg engedte. hogy nem tsak ök., hanem apenitentzia tartok, az exCommunicátusok, és még ahitetlenek is jelen lehesenek, ezen az elsö részin a misének, mert mindenkor tanitások valának, de mihelyt vége volt atanitásoknak, mind ezeket ki küldötték a templombol., a diaconus fel szoval mondván, sancta, sanctis, foris Canes, A szent dolgok., a [1406] szenteket illetik, az ebek ki menyenek. A kristusnak ezen szavaira valo nézve. hogy nem [1407] kel a szent dolgokot az ebeknek adni. és valamint a szent János látásiban vagyon kivül ebek, és varáslok, és szemtelenek. és gyilkosok, és bálványozok, és mind aki szereti, és tselekeszi ahazugságot.
K Mi foglaltatik a Catechuménusok miséjiben?
F Az Introitus, a kyrieeleison, a Gloria. in Excelsis. a Collecta, epistola, graduale, Evangyélium.
K Mi foglaltatik ahivek misejiben?
F. A Credo. az offertorium, a kéz mosás, az imádságok. melyeket secretaknak nevezik. a praefacio, a sanctus, a Canon, a mely egy nehány imádságbol áll, a Consecratio, a Mi Atyánk, az ostyának meg szegése, az Agnus Dei, a Communio, a háláadás a Communio után, mind ezeket az imádságokot olyan Cérémoniák követik. a melyek igen szépek, és régiek.
K A misének rendi olyané a Görögöknél, mint alatinusoknál?
F A föveb részeiben mind egy, a miben pedig külömbözik, a nem essentiale. példának okáért, az imádságok nem azon rendel vannak mint nálunk, mind azon által meg egyeznek a mieinkel., mind egy végre is tzéloznak, ö nálok, valamint nálunk offertorium vagyon., Consecratio, Communio, a mi Atyánk, az elökért, és a holtakért való imádság. a szentekröl emlékezetet tésznek, a Credo, az Evangyélium., és más egyéb velünk meg egyezö imádságok. a melyeket meg lehet látni. az ö liturgiajokban, nékik szintén ugy vannak oltári öltözetek, és Ceremoniák valamint nálunk.
K Régieké azok az imádságok a melyeket mostanában mondanak nálunk amisében?
[1408] F Igen régiek, a leg régieb szent Atyák le irván hogy mitsoda formában ajánlották a szent Aldozatot az ö idejekben., mostanában is azon rendet tarttyák, azoknak régiségeket meg lehet látni a szent Basilius és szent Chrysostomus liturgiaibol., a mely liturgiával élnek a Romai Anyaszent egy házban szinten ollyan régi, Mediolanumban a mely liturgiaval élnek, külömbözik a Romaitol., és igen régi, ugyan szent Ambrus miséjinek is nevezik., mert azt tarttyák hogy szent Ambrus a misét ugy mondotta.
21 Articulus
A szent Mise Imádságinak. és Cérémoniáinak, betű
szerént valo magyarázattya.
1 A Catechumenusok Miséjéröl. P.s. judica
K Miért kezdik a misét akereszt jelének vetésével, segittségül hiván a szent Haromságot ezekel a szokal.
† In nomine patris. et Filii et spiritus sancti Amen
† Atyának, Fiunak, és szent Lélek Istennek nevében Amen
F Mert ahivek a szent Háromságnak nevében gyülnek esze, akristus szenvedése emlékezetinek meg szentelésire.
K Miért mondgyák el a 42 soltárt judica me Deus?
F Azért hogy apap és a község nagyob bizodalomal és örömel jarullyanak az oltárhoz, a hol ajánlani fogják a szent Aldozatot
Magyarázat
Ezt a soltárt szent David abban az idöben tsinálá a midön saultol üldöztetet, és szamkivetésben kelletet maradni, bizván, és remélvén hogy még jerusalemben viszá térhet, és az Isten oltára elött áldozatot tehet, ezt könyü mi magunkra szabni, mivel szam ki vettettek vagyunk a menyegböl a ki is a mi hazánk, de biznunk, és reméllenünk kel. hogy még oda jutunk, az oltár jelenti a menyet, a melyhez örömel és bizodalomal kel járulni. hogy pediglen jobban meg lehesen látni az egész soltárt fel teszem., az egyik verset apap mondgya. a másikát a nép.
Introibo ad altare Dei.
Az Isten oltára eleibe mégyek
Ad Deum qui laetificat juventutem meam.
Az Isten aki meg vigasztallya az én iffiuságomot.
Judica me Deus et discerne causam meam de gente non sancta., ab homine iniquo doloso erue me.
Itély meg engem Isten., és itéld meg ügyemet agonosz nemzettség ellen, a hamis és álnok embertöl ments meg engem.
quia tu es Deus fortitudo mea, quare me repulisti, et quare tristis incedo dum affligit me inimicus
Mert te vagy Isten az én eröségem., miért vetettél meg engem és miért járok szomoruán midön az ellenség sanyargat engem.
Emitte lucem tuam. et veritatem tuam. ipsa me deduxerunt et adduxerunt in montem sanctum tuum, et in tabernacula tua.
Botsásd ki világoságodot és igazságodot, azok hordoztak engem; és ate szent hegyedre hoztak, és ate hajlékodban
Et introibo ad altare Dei ad Deum qui laetificat juventutem meam.
Es bé megyek az Isten oltárához, az Istenhez, a ki ifiusagomot örvendezteti.
Confitebor in cithara. Deus Deus meus, quare tristis es anima mea, et quare Conturbas me,
Hálákot adok néked a citarához, az Istenhez, a ki ifiusagomot örvendezteti. kem. és miért haborgatz engem.
Spera in Deo quoniam adhuc Confitebor illi, salutare vultus mei Deus meus.
Bizál Istenben mert még hálákot adok néki, én ortzám szabaditoja és en Istenem
Gloria Patri et Filio et spiritui sancto
Ditsöség az Atyának, és a Fiunak és a szent Léleknek
Sicut erat. in principio et nunc et semper et in saecula saeculorum.
Valamint kezdetében volt, és most is, és mind orökön öröké
K. Miért nem mondgyák ezt a soltárt. a halottak miséjén, és a husvét elöt valo két heteken.?
F Azt tarttyák némellyek., hogy ez a soltár vigasági soltár lévén, az Anyaszent egy ház el akarja távoztatni avigaságot azokon a napokon; és a halottak napján, de azt inkáb el mondhatni. hogy ez, arégi szokástol maradot.
A Cartusianusok, Dominicanusok, a Cárméliták vagy még mások is, soha sem mondgyák ezt a soltárt a mise elött, hanem más verseket mondanak a soltárbol, a regi Romai liturgia szerént nem mondották ezt a soltárt az oltár elött, hanem a pap a segrestyében mondotta el, idövel az oltár elöt kezdék mondani.
2 A Gyonás tételröl.
K A soltár után a pap és anép, miért tészen közönségesen valo gyonást?
F Azért hogy meg tisztulván aleg kiseb vétkektöl is, nagyob bizodalomal és örömel. járulhason az oltárhoz.
K Mitsoda formában tészen gyonást apap, és a nép abüneiröl
F Azt a pap a 123 soltárnak a 8 dik versén kezdi el.
Adjutorium nostrum in nomine Domini.
A mi segittségünk az urnak nevében vagyon
A nep feleli.
qui fecit Caelum et terram
Ki az eget és a földet teremtete.
A pap igy kezdi el agyonást.
Confiteor Deo omni potenti Beatae Mariae semper virgini. Beato Michaeli Archangelo. Beato Joanni baptistae, sanctis Apostolis. Petro et paulo. omnibus sanctis et vobis fratres. (et tibi pater) quia pecavi nimis, Cogitatione, verbo et opere, mea Culpa. mea Culpa, mea maxima Culpa ideo precor Beatam Mariam semper virginem, Beatum Michaelem Archangelum Beatum Joannem baptistam., sanctos Apostolos Petrum et paulum, omnes sanctos et vos fratres (et te pater) orare pro me ad Dominum Deum nostrum.
Gyonom a minden hato Istennek,mindenkor szeplötelen szuz Marianak, szent Mihály Archangyalnak. keresztelö szent Jánosnak. sz. Peter és sz. Pál Apostolnak, és Istennek minden szenteinek. mert felette vétkeztem gonosz gondolatomal., szomal és tselekedetemel. én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem kérem azért a mindenkor szeplötelen szüz Máriát, szent Mihály Archangyalt, keresztelö szent jánost. sz péter, és szent pál Apostolt, és Istennek minden szenteit, imádgyák a mi urunkot Istenünket én érettem
Ezután a nép mondgya.
Misereatur tui omnipotens Deus. es dimissis peccatis tuis perducat te ad vitam aeternam Amen.
A Minden hato Isten irgalmazon néked., és meg botsátván vétkeidet vigyen tégedet az örök életben Amen.
A nép el végezvén a gyonás tételt, apap ugyan azon imádságot mondgya el anépért, és azután az Isten irgalmaságát kéri magára. és anépre mondván.
Indulgentiam. absolutionem et remisionem peccatorum nostrorum tribuat nobis omnipotens et misericors Dominus Amen
A minden hato irgalmas Isten légyen kegyelmeségel hozánk, és botsása meg büneinket Amen.
K A pap. és a nép miért mondgya el. különösön a köz gyonást, és az imádságot?
F Hogy Istennek irgalmaságát kérje., a nép a pap imádsági által, a pap, anép imádsági által, ugy hogy mind egyike, mind a másika, bizodalomal ajánlhassa a szent Áldozatot, remélvén azt, hogy az Isten meg tekintvén imádságokot, meg tisztittya mind az egyikét, mind a másikát., minden leg kiseb vétkektöl.
K Miért mondgyák a gyonás tételben, gyonom a minden hato Istennek, a Boldogságos szüz Máriának, szent Mihály Archangyalnak, a szenteknek, és apapnak.?
F Az által azt akarják mondani., hogy vétkeseknek üsmérik magokot lenni. az Isten. az Angyalok. és a szentek elött., az egész menyei, és Földi Anyaszent egyház elött, agyonást [1409] pedig az Istennek teszik, akit meg bántottak, és a szenteknek, akik itélni fogják avilágot akristusal, és hogy esedezenek érettünk
K Miért verik a melyeket agyonás tételben?
F A publicanus példájára valo nézve, aki is a melyét vervén meg vallotta büneit, és botsánatot nyert,
K A gyonás tétel után mitsoda imádságot mond a pap egymás után anépel?
F Azok az imádságok a szent Irásbol vannak ki véve. hogy Istentöl a bünök botsánattyát kérje, és kegyelmét, hogy tisztán ajánlhassa a szent Áldozatot
Ezek az imádságok.
Deus tu Conversus vivificabis nos
Istenünk tekénts kegyelmeségel mi reánk, azáltal uj életet adván nékünk
R. Et plebs tua laetabitur in te.
R És atenéped örvendezni fog te benned.
Ostende nobis Domine misericordiam tuam
Mutasd meg uram hozánk irgalmaságodot
R. Et salutare tuum da nobis.
R Es ad meg üdveségedet nékünk.
Domine exaudi orationem meam
Uram halgasd meg imádságomot.
R Et Clamor meus ad te veniat.
R Es az én kiáltásom jusson hozád.
Dominus vobiscum
Az ur légyen ti veletek.
R. Et Cum spiritu tuo.
R És a te lelkedel.
A pap az oltárhoz fel menvén ezen imádságot mondgya. el.
Oremus
Imádkozunk.
Aufer a nobis quaesumus Domine iniquitates nostras, ut ad sancta sanctorum puris mereamur mentibus introire per Christum Dominum nostrum Amen
Kérünk uram tégedet ved el rolunk vétkeinket, hogy tisztaságal. jarulhasunk a szentek szenttyéhez, a mi urunk Jesus kristusunk által Amen.
Oramus te Domine per merita sanctorum quorum reliquiae hic sunt, et omnium sanctorum ut indulgere digneris omnia peccata mea.
Kérünk uram tégedet azon szenteknek érdemekért a kiknek tetemek it vagyon és a töb szenteknek érdemekért, hogy botsásd meg minden vétkeimet.
K A népnek kellé el mondani ezeket az imádságokot?
F Jobban nem tselekedhetik mint ha el mondgya a papal.
K Miért mondgyák oly gyakorta ezeket a szokot a misében. Dominus vobiscum. et Cum spiritu tuo. az ur legyen veletek, és ate lelkedel.?
F Ez a pap és anép közöt valo köszöntés, apap ezekel a szokal figyelmeteségre indittya anépet., a nép is feleletevel meg mutattya figyelmeteségit.
K Miért mondgya apap minek elötte fel menyen az oltárhoz. oremus.?
F Hogy anép figyelmeteségel halgassa. és mondgya az imádságokot a melyeket fog mondani.
K Miért tsokollya meg a pap anyiszor az óltár közepit?
F A köszöntesnek jele, és azért is. hogy meg egyesüllyön a kristusal a ki avaloságos oltár, és akinek etsak képe.
Sok helyeken nem tsokollyák meg az oltárt. hanem tsak meg hajttyák magokot eza Cartusiánusok. és a Dominicanusok szokása, mind egy.
3. Az. Introitusrol, és hogy mi okért mondanak a misében némely imádságokot jobb felöl. némelyeket pedig bal felöl. és némelyeket az oltár közepin.
K Mitsoda imádság a, melyet a pap az oltárhoz fel menvén, jobb kéz felöl mondgya el.?
F Rend szerént valamely soltárnak a verseiböl vagyon az az imádság., az elött az egész soltárt magát el éneklették, azert is vagyon hogy a vers után. a Gloria patrit mondgya el a pap, mivel [1410] az Apostolok traditioja szerént., aza szokás hogy minden soltárnak a végin el mondgyák.
K Minek nevezik ezt az imádságot?
F Introitusnak., az az bémenetelnek. mivel ezt a soltárt akor énekelik mikor a pap ki jövén a segrestyéböl, az oltárhoz megyen.
K A népnek kellé mondani az introitust?
F Az Anyaszent egy ház szándéka a, hogy a nagy misékben az egész nép is énekellye azt
K A pap az oltárnak jóbb felöl mondgya az introitust, és atöbb imádságokot az Évangyéliumig az Évangyéliumot bal felöl mondgya, a Gloria in Excelsist, a Credot, és atöbb imádságit az Aldozatnak az oltár közepin, mondgya, azután jóbb felöl megyen hogy ót a háláado könyörgéseket mondgya el az Aldozat után, mitsoda oka lehet mind ezeknek a Ceremoniáknak, nem jóbb volnaé mind ezeket egy helyben el mondani, mire valo anyiszor változtatni ahelyet?
F. Hogy erre a kérdésre meg felelhesek azt kel meg tudni, hogy mind ezeknek némellyek természet, és betü szerént valo okait adgyák, nemelyek pedig lelki okokra magyarázák. azért fel teszem mindenikét, de azt meg kel vallani, hogy nem alelki okokra valo nézve jött bé ez a szokás, és tsak azután magyarázták lelki képen. a midön már bé volt véve.
Magyarázat.
A régi szokás szerént, a mint még most is láttyuk a pontificalis misekben., és minden nagy misékben, sok helyeken., a pap nem ment fel az oltarhoz., valamég a Cathecumenusok miseje tartot, hanem a szokot helyen ült az oltár mellet; onnét halgatta az epistolat, melyet a sub Diáconus énekelte, és az Évangyeliumot, melyet eneklette a Diaconus., maga pedig ezeket különösön nem olvasta, mikor pedig ezeknek vége volt, és a szent Áldozathoz kelletet kezdeni, akor apap fel ment az oltárhoz, és az oltár közepin minden imádságot el mondot, szükséges volt tehát két okra valo nézve; hogy a könyvet bal felöl tegyék, 1. apap alkalmatoságára valo nézve., aki az oltár közepin lévén. akönyvböl kelletet olvasni az áldozathoz valo imádságokot, 2 mert a jóbb felire az óltárnak, az ajándékokot szokták volt rakni; a melyet a nép ajánlotta rend szerént.
Hogy pediglen a kis misékben meg külömböztessék azokot. a miket a nagy misékben az oltárnál mondották, azoktol. a miket az oltáron kivül mondották, tehát. a miket az oltárnál mondottak., azokot az oltár közepin kezdék mondani, és jóbb felöl azokot. a miket az oltáron kivül mondottak., és lassanként ezt szokásban vevék a nagy misekben is,. a mi pedig az Évangyéliumot illeti, akis misékben a papok szokásban vevék. bal felöl mondani, mert a nagy misékben a még a Diaconus az Evangyéliumot éneklette., a pap Missaléja bal felöl volt, ahová által vitték volt a collecta után, mivel a pap abbol nem olvasot a secreta imádságáig., a melyet akor mondották a midön az ajándékok az oltárnak jóbb felin voltanak., a könyv tehát bal felöl volt, a Collectátol. fogvást, a Communionak végiig, hanem akor jobb felöl vitték a könyvet mert már üres volt aza része az oltárnak, ugy hogy azon a részin végezék el a misét. a melyen el kezdették, volt. ezek tehát abetü szerent valo okai akönyv egy helyröl más helyre valo [1411] vitelésnek, egy bizonyos auctor szerént. aki erröl irt öt, vagy hat száz esztendövel.
A mely lelki magyarázatot adnak pedig annak nem egyéb, hanem hogy az oltárnak jóbb felöl valo része a sidokot jelenti, akik leg elöbször hivatattak vala ahitre,, és abal felöl valo része. jelenti apogányokot. akik örömel vették fel a sidoktol el vettetet Évangyéliumot, de mint hogy ök is végtire meg fognak térni, arra valo nézve. viszá viszik az Áldozat után, a jóbb felöl valo részre a könyvet,
Ez a lelki magyarázat igen jó, és áitatos dolog. de azt meg kel vallani hogy a szokás. bal felöl olvasni az Évangyéliumot nem onnét jött, mivel nintsen töb hat száz esztendönél hogy romában a Diaconus az Evangyéliumot énekelvén. rend szerént jóbb felé fordult., mert mint hogy az emberek jóbb felöl voltanak az Diaconus is az emberek felé fordult., az Aszonyok helye pedig bal felöl volt, ezt a szokást tehát, a mint ide felyeb meg mondottuk a kis misékben a papok kezdék, ugyan a meg mondot okokra valo nézve, is olvasák vala az Évangyéliumot bal felöl, apapokra valo nézve vagyon tehát, hogy némely Diaconusok. kezdék ennek elötte ött [1412] száz esztendövel, rendszerént bal kéz felé fordulni mikor az Évangyéliumot énekelik., és eza szokás törvényé válek.
4. Kyrie Eleison. Gloria in Excelsis.
K Mit tészen ez az imádság kyrie eleison?
F E görög szó. a mely azt teszi. uram irgalmaz nékünk, kristus irgalmaz nékünk
K Miért mondgyák görögül és nem deákul ezt az imádságot.
F Ez olyan régi szokás a melynek kezdetit nem tudgyák. azt tarttyák ugyan. hogy a hatodik saeculumban kezdödöt volna, az Anyaszent egy ház sok sido szokal él melyeket az Apostoloktol vette. ugy mint, az Amen. Alleluja, hosanna, sabbahoth., a hivek már közönségesen értik ezeket a szokot, az Anyaszent egyház ezekel a szokal élvén meg akarja mutatni az egész Anyaszent egy háznak egyeségét. ambár a nyelvek külömbözenek is.
K Miért mondgyák kilentzer a kyrie eleisont?
F A szent Haromság közül mindenik személynek harom szor mondgyák ezt az imádságot, ezért is mondgyák a második hármat. Christe eleison, kristus irgalmaz nékünk.
Az elött romában annak száma nem volt, hanem a chorusban mind addig énekelték., valamég apap nem intette hogy hagyák el. eki tettzik aromai régi ordobol.
K Miért füstöli a pap az oltárt a nagy misekor midön akyrie eleisont énekelik?
F Hogy a népnek imádságát aki irgalmaságot kér. az Istennek bé mutassa. és azon kéri az Istent hogy vegye kedvesen azokot az imádságokot, mint kedves illatu temjént, akristus által. kit jelent az oltár.
K Mit kel tselekedni anépnek midön akyrie eleisont énekelik?
F ö néki is kel énekleni, vagy mondani, de nagy alázatoságal. töredelmeségel. meg emlékezvén arol. hogy irgalmaságot kér.
K Mitsoda könyörgés az, a melyet nevezik Gloria in Excelsis Deo?
F Az ollyan ének, a melynek kezdetit az Angyaloktol vettük., a többit az Anyaszent egy haz adta hozája, nem lehet ennél hathatosab imádság.
Gloria in Excelsis Deo. et in terra pax hominibus bonae voluntatis. laudamus te, benedicimus te. adoramus te., glorificamus te, gratias agimus tibi propter magnam gloriam tuam. domine Deus Rex Coelestis Deus pater. omnipotens, Domine Fili unigenite Jesu Christe Domine Deus Agnus Dei Filius patris. qui tollis peccata mundi, miserere nobis. qui tollis peccata mundi suscipe deprecationem nostram. qui sedes ad dexteram patris miserere nobis, quoniam tu solus sanctus, tu solus Dominus, tu solus Altissimus Jesu Christe. Cum sancto spiritu., in Gloria Dei patris Amen
Ditsöség Istennek a magosagokban és bekeség a földön a jó akaratu embereknek, ditsérünk teged, imadunk téged, és ditsöitünk teged. hálákot adunk néked, ate nagy ditsöségedért, uram Isten menybéli király, Atya, minden hato Isten uram Jesus kristus, Atyának egyetlen egy szülöttye. uram Isten Istennek Báránya Atyának Fia, ki el vészed a világ büneit, irgalmaz nékünk, ki el vészed avilág büneit fogadd bé könyörgésünket, ki az Atyának jóbjan ülsz, irgalmaz nékünk, mert te vagy egyedül ur. te vagy egyedül fölséges Jesus Kristus. a szent Lélekel az Atya Istennek ditsöségiben Amen
K Mit kel anépnek tselekedni mikor ezt az eneket énekelik vagy mondgyák.?
F Azt el kel mondani apapal. vagy a nagy misekor enekelni kel. de inkáb szivel mint szájal.
K Miért nem mondgyák ezt az éneket nagy böjtben és ahalottak miséjekor.?
F Mert az Anyaszent egy ház ezt a könyörgést ugy tekénti mint a vigaságnak énekét.
5 Dominus vobiscum, Collecta.
K Miért fordul apap a nép felé. mondván Dominus vobiscum.
F Természet szerént valo dolog ahoz fordulni akit köszöntenek, Romában olyan régi templomok vannak, a hol az oltárok ugy vannak helyheztetve., hogy apap artzal vagyon fordulva a néphez mikor misét mond. azokban atemplomokban nem szükséges hogy a pap ki fordulyon mikor Dominus vobiscumot kel mondani.
K Miért nem fordul anéphez akor is. mikor azt mondgya. oremus, imádkozunk, hanem a szemeit és kezeit emeli fel. akereszt felé, vagy a szenttség felé. mikor az oltáron vagyon?
F Mert ezekel a szokal. nem tsak a néphez szol. hanem még magát is a könyörgésre indittya., fel emeli szemeit és kezeit a kereszt felé vagy a szenttség felé; azért hogy a nép is ö reája valo nézve, fel emelye szivét az Istenhez.
K Mikor valamely püspök mond misét, miért nem mondgya valamint a pap Dominus vobiscum hanem pax vobis békeség legyen veletek.?
F Emás féle köszöntés a melyböl ki tettzik. hogy a kristus nagyob hatalmat adván apüspököknek mint sem apapoknak, öket inkáb illeti hogy a békeseget hirdesék a kristus nevében.
K Miért hogy a penitentzia tarto napokban apüspök ugy köszönti anépet valamint apap, Dominus vobiscum, és nem pax vobis.?
F Mert ez a köszöntés pax vobis vigaság béli köszöntés lévén. az Anyaszent egy ház azt el távoztattya apenitentzia tarto napokon
K A pap ki fordulván azt mondgya Dominus vobiscum., de mikor azt mondgya Dominus, a kezeit ki terjeszti, és mikor azt mondgya vobiscum akezeit esze teszi, mitsoda oka lehet ennek?
F Ez által azt akarja meg értetni, hogy az Istent azon kéri, hogy a népel légyen, és ö hozája hajollyon., regenten. és még most is a Chartusianusoknál a pap meg hajttya, magát az oltár elött, mikor azt mondgya Dominus és azután fordul a néphez. mondván vobiscum.
K Mitsoda imádság a, melyet Collectanak nevezik.?
F Ez olyan imádság melyet az Anyaszent egy ház ajánl. az Istennek apap által, hogy kegyelmit adgya reája. ezaz imádság változik az esztendöben lévö innepek szerént.
K Miért nevezték ezt az imádságot Collectának?
F Ez a deak szó. Collecta, gyülekezetet., esze szedést tészen. 1. arégi idökben anép az egy házi szolgák után ment bé a templomban, a midön az introitust énekelték, és ki ki amaga helyére ült, azután a kyrie eleisont énekelték, és a Gloria in ExCelsist. valamint mostanában., a kyrie. [1413] és a Gloria in Excelsis után valo imádságot Collectának nevezték, mert leg elöbször mondották ezt az imádságot azután hogy a nép esze gyülekezet, ezt az értelmit adták leg elöbször ennek a szonak Collecta
K Miért mondgya anép a Collecta és atöb imádságok után az Ament.?
F Azért hogy azal mint egy meg bizonyittya mind azt valamit a pap kért anép nevében, ezt már másut meg mondottuk
6 Epistola, Graduale. Alléluja. tractus
K Mitsoda az Epistola?
F A szent irásbol, anép oktatására valo olvasás. azért is nevezik épistolának mert rend szerént a szent Pál vagy más Apostoloknak leveleiböl vannak kivéve, noha gyakorta az ó testamentumbol is olvasnak, és némelykor két Epistolat olvasnak, az egyikét az ó, a másikát az uj testámentumbol. emég arégi szokástol maradot, mivel az elöt minden misekben eszerént tselekedtek, de mostanában tsak bizonyos böjti napokon követik ezt a szokást.
K Mit kel a népnek tselekedni midön az Epistolat olvasák.
F Azt figyelmeteségel kel halgatni, és az Istennek kegyelmit kel kérni hogy abol tanulhason
K Mitsoda könyörgések azok. a melyeket az Epistola és az Évangyélium közöt énekelik.?
F Azok az imádságok rend szerént a szent irásbol és a soltárokbol vannak ki véve. ezek valtoznak az innepekhez képest. ezt az eneket azért nevezik graduálénak mert Romaban in gradu ambonis énekelik
A Graduale után énekelik az Alléluját. mely tészi ditsérjed az Istent, eza vigaságnak éneke, a melyel meg akarjuk mutatni Istennek örömünket, és háláadásunkot, azö kegyelmiért, melyet adot az igazság meg üsmérésére, a penitentzia tarto napokon nem énekelik az Alléluját. hanem a helyet a soltárbol énekelnek holmi verset melyet tractusnak nevezik. mert mint egy vonva énekelik.
K Mit kel a népnek tselekedni mikor mind ezeket énekelik?
F Néki is kel mind ezeket énekleni, vagy valamely más imádságot mondani.
7 Az Évangyélium.
K Mitsoda imádsag a. melyet aDiáconus térden mondgya el az oltár elött, minek elötte áldast vegyen a paptol. hogy az Évangyéliumot énekelye?
F Imé ez, azaz imádság.
Munda Cor meum et labia mea, omnipotens Deus, qui labia Isaiae prophetae. Calculo mundasti ignito, ita me tua grata miseratione mundare dignare. ut digne sanctum Evangelium valeam nuntiare,. per Christum Dominum nostrum Amen
Minden hato Isten. tisztisd meg az en szivemet és ajakimot valamint meg tisztittottad az Isaias profetának ajakit az tüzel., ugy tisztits meg engemet is irgalmaságodbol., hogy hadd lehesen érdemesen ki hirdetnem Evangyeliumodot a mi urunk Jesus kristusunk altal
A pap is ugyan ezen imádságot mondgya el. mikor magának kel. olvasni az Évangyeliumot
K Miért teszi az oltár közepire az Evangyéliumos könyvet a Diaconus, minek elötte el mondgya ezt az imádságot?
F Ez által meg akarja mutatni hogy tsak a kristus nevében, és az ö parantsolattyábol akarja hirdetni az Evangyéliumot, és hogy az Evangyéliumnak szavai akristusnak magának beszédi.
K Mitsoda imádságot mond apap midön áldást ád a Diaconusra?
F. Dominus sit in cordetuo et in labiis tuis. ut digne et Competenter annuncies sanctum Evangelium. in nomine Patris † et Filii, et spiritus sancti Amen
F. Hogy az ur légyen ate szivedben. és ate ajakidon, hogy illendö képen hirdethesed a szent Evangyeliumot, az Atyának. † és a Fiunak. és a szent léleknek nevében Amen
K Mikor a Diaconus az Évangyeliumot megyen énekleni. miért visznek elötte füstölöt és gyerttyát?
F Azert mert az Évangyélium alélekben világoságot önt, a szivben szeretetet. és el hinti mindenüt a kristus illattyát.
K Miért mondgya a Diaconus, valamint apap Dominus vobiscum?
F Hogy a népet köszöntvén a figyelmeteségre indittsa. azal.
K Miért tsinál keresztet az Evangyéliumra?
F Meg akarja az által mutatni, hogy a kristus tanitása tsak akereszt által munkálodot evilágban.
K Miért hogy mind az aki olvasa az Evangyéliumot, mind azok akik halgattyák., keresztet tsinálnak a homlokokra. a szájokra, és a melyekre.?
F Azon jellel fogadást tésznek hogy soha meg nem pirulnak. az Évangyéliumért, hanem arol szájokal vallást tesznek. és mindenkor szivekben hordozák.
K Miért halgattyák fent álva az Evangyéliumot.?
F Hogy meg mutasák azal. hogy készek engedelmeskedni a kristus szavainak, és hogy meg mutassák azt is hogy mitsoda nagy tisztelettel akarják halgatni az igazságokot melyek az Évangyéliumban vannak.
8. A hivek Miséje. A Credo.
K Min kezdik el ahivek Miséjit?
F A Credon, már az elött itt a Catechumenusokot a penitentzia tartokot, ahitleneket, a templombol ki küldötték, mivel atanitásoknak vége volt, és áldozat kezdödöt.
K Miért éneklik a symbolumot. vagy ahit tételt az Évangyélium után?
F Mert azt fogadgyák hinni valamit az Evangyéliumban olvastak. és mind azt. valamit az Anyaszent egy ház hiszen,
K Mit formában kel mondani azt a hit tételt.?
F E szerént.
Credo in unum Deum, patrem omni potentem, factorem Coeli et terrae. visibilium, omnium et invisibilium., et in unum Dominum. Jesum Christum Filium Dei unigenitum, et ex Patre natum ante omnia saecula, Deum de Deo, lumen de lumine Deum verum, de Deo vero, Genitum non factum Consubstantialem patri. perquem omnia facta sunt. qui propter nos homines et propter nostram salutem desCendit de Coelis, et inCarnatus est de spiritu sancto. ex Maria virgine, et Homo factus est, Crucifixus etiam pro nobis sub pontio pilato, passus et sepultus est, et resurexit tertia die secundum scripturas. et Ascendit in Coelum, sedet ad dexteram patris. et iterum venturus est Cum gloria judicare vivos et mortuos. Cujus regni non erit finis et in spiritum sanctum Dominum. et vivificantem., qui ex Patre, Filioque procedit, qui cum Patre et Filio simul adoratur. et Conglorificatur, qui locutus est per profetas. et unam sanctam Catholicam et apostolicam Ecclesiam, Confiteor unum baptisma, in remissionem peccatorum, et expecto resurectionem mortuorum., et vitam venturi saeculi Amen.
Hiszek egy Istenben. minden hato Atyában, menynek, földnek, és minden láthato, s'láthatatlan állatoknak teremtöjeben. és az egy ur Jesus kristusban. Istennek egyetlen egy Fiában. ki az Atyátol születet minden idöknek elötte., Istentöl Istent, világoságtol világoságot, igaz Istentöl valo igaz Istent, a ki születet nem teremtetet, az Atyával egyenlö természetü., ki által mindenek alkottattak, ki mi érettünk emberekért, és ami üdveségünkért, menyekböl alá szálla. és meg testesüle, a szent lélek altal Mariátol. és emberé lön, meg is fesziteték mi erettünk pontius pilatusnak alatta, kint szenvede és el temeteték, és fel támada harmad napon. az irások szerént, és fel mene menyekbe. ül az Atya Istennek jobján,. és ismét el jövendö ditsöségben hogy meg itélye az eleveneket és a holtakot. a kinek országának vége nem lészen. hiszek az elevenitö szent lélek urban, ki az Atyátol. és a Fiutol származik. ki az Atyával és Fiuval egyenlöül imádtatik. és ditsértetik. ki a profeták által szollot, és egy szent közönséges és apostoli gyülekezetet, vallom az egy kereszttséget, bünöknek botsánatyára, és várom a halottak fel támadását, és ajövendö boldogságnak életét. Amen
K Miképen nevezik ezt a hit tételt?
F Niceai symbolumnak. mivel a Niceai elsö közönségesen tartot Conciliumban vették az Atyák rendben tsak nem egészen ezt a hit tételt, az Áriánusokra valo nézve, akik tagadák akristus Istenségét.
Magyarázat.
Azt mondám hogy az Atyák vették rendben tsak nem egészen ezt a hit tételt. mivel vannak olyan ágazatok a melyeket az Anyaszent egy ház adta azután hozája, A Concilium tsak ugy tette volt fel, hiszek a szent Lélekben, de azután a Constancinapolyi elsö Conciliumnak, a macedonius, és az Eunomius eretnekekre valo nézve kik tagadák a szent Léleknek Istenségét ezekhez a szokhoz. Hiszek a szent Lélekben, ezeket kelleték adni. A ki is ur, és életet ád, ki az Atyátol, és a Fiutol származik, kit imadni, és ditsöiteni kel. az Atyával. és a Fiuval ki a proféták által beszéllet. Angliában, kik az Anglicana liturgiat követik. egészen el mondgyák ezt a symbolumot
K Miért nem mondgyák minden misékben ezt a symbolumot.?
F Rend szerént a Romai liturgia szerént tsak a nagy innepekben énekelik, ugy mint vasárnapokon. és a nagy Innepeken., az Apostolok, és a szent doktorok Innepein, mivel ök voltak ahitnek oszlopai, régenten sokáig nem énekelték Romában a Credot. a mise alat. a melyen szent Henricus Császár Romában valo létekor igen tsudálkozot,, és tudakozván annak az okát. azt felelték az Diaconusok néki, hogy nem szükség Romában a symbolumot énekelni, mivel ót eretnekség soha sem támadot,. de idövel. Romában is szokásban vevék.
9 Az offertorium
K Mit tsinál apap a Credo után?
F Ki fordul. a népet köszonti mondván.
Dominus vobiscum Et Cum spiritu tuo
Az ur légyen ti veletek. Es a te lelkedel.
Azután mondgya oremus..
Imádkozunk.
K Mit tsinál azután a pap.?
F A néptöl az ajándékot el veszi. és az alat a chorusban holmi verseket énekelnek a szent Irásbol.
K Mitsoda ajándékot teszen a nép.?
F Régente anép maga vitte az oltárhoz az Aldozathoz valo kenyeret, és bort, mostanában is sok helyeken a nép kenyeret, gyerttyát, és pénzt ajánl, a pasztoroknak, és aszent egyháznak szükségire, a kenyeret meg szentelik, és agyülekezetben kis darabonként el osztogattyák mindennek., a Communionak Jelül.
Magyarázat.
A sidok közöt mikor anép áldozatot akart ajánlani az Istennek, azt apap kezében adta, és azt azután az Istennek kelletet ajánlani apapnak, a misének áldozattya, amint már azt meg mondottuk. ugy a nép Aldozattya valamint apapé. a népnek nem lehet a pap kezében adni akristus testét, akit az Istennek ajánlyák, hanem a helyet kenyeret és bort ád, ugyan ezt is tselekeszi a Diaconus által, aki kenyeret, bort, és vizet ád apapnak. a népnek képében.
A régi idökben anép maga ajánlotta akenyeret, és abort, abbol a kenyérböl, és borbol. anyit vettek, a mennyi szükséges volt. apap és anép Communiojára. és minek elötte Consecrálták volna, azokot az Istennek ajánlották, eki tettzik sok imádságokbol. amelyeket most is mondgyák a misében, és a melyekben az Istent azon kérik, hogy vegye kedvesen az ajándékokot a melyeket néki ajánlanak ahivek. quod singuli obtulerunt
Sok idövel azután az egyháziak jóbbnak találák. lenni, hogy ö magok készittsék el az Aldozathoz valo kenyeret es bort. mostanában tehát, ha szinte anép maga nem ajánlya is a kenyeret és abort, az Áldozatra, mind azon által ajándékokot adván, és fundatiot tévén a templomra. és a mi szükséges az Isteni szolgálatra. azért el mondhatni. hogy mostanában is anép ajanlya a kenyeret és abórt.
K Mit tsinál apap azután. hogy a nép ajándekát el veszi?
F Az Istennek ajánlya a nép ajándékját, és minek utánna azokot az Istennek ajánlotta volna, meg füstöli, az ajándékokot. és az oltárt.
A pap az Istennek a kenyeret és abort elgyesen vizel ajánlya, a melyeket a Diaconus adgya kezében a nép nevében, és a melyeket anép maga ajánlotta a mint azt meg mondottuk
K Mitsoda imádságot mond apap midön akenyeret ajánlya?
F Suscipe sancte pater. omnipotens Deus hanc immaculatam hostiam quam ego indignus famulus tuus, offero tibi Deo meo vivo et vero, pro innumerabilibus peccatis effensionibus et negligentiis meis. et pro omnibus circum stantibus, sed et pro omnibus fidelibus christianis vivis atque defunctis. ut mihi et illis proficiat ad salutem in vitam Aeternam Amen
Vegyed kedvesen Minden hato szent Atya Isten ezt atiszta ostyát, melyet én érdemetlen szolgád néked elö, és igazán valo Istennek ajánlok. az én meg számlálhatatlan vétkeimért és fogyatkozásimért, és mind azokért kik itten jelen vannak, ugy az élö, és meg holt keresztyén hivekért, hogy a mind nékem. mind nékik, az örökké üdveségünk légyen Amen
K Mint hogy a még tsak kenyér. a mit a pap ajánl, miért mondgya tehát. hanc immaculatam hostiam, ezt atiszta osttyát.
F A pap egy nehány szor nevezi eszerént a kenyeret. és bort, az áldás elött., nem azért hogy magokban tiszták volnának., hanem arra valo nézve hogy tsudálatosan a kristus testévé és vérévé változnak., a ki tsak egyedül a tiszta osttya.
K Mitsoda imádságot mond a pap midön vizet tölt a pohárban.?
F Deus qui humanae substantiae dignitatem mirabiliter Condidisti. et mirabilius reformasti, da nobis per hujus aquae et vini misterium, ejus divinitatis esse Consortes, qui humanitatis nostrae fieri dignatus est particeps, Jesus christus Filius tuus Dominus noster, qui tecum vivit et regnat in unitate spiritus sancti Deus per omnia saecula saeculorum Amen
oh Istenünk aki oly tsudálatosan teremtetted az embert, és még tsudálatosabban hoztad azt helyre. engedgyed hogy azon titok által amelyet jelent a viznek a boral valo elegyitése, részesülhesünk Istenségiben a mi urunk Jesus kristusunknak, aki nem sajnálta. magára venni az emberi voltunkot. aki éll és uralkodik te veled és a szent Lélekel. most és mind örökké Amen
K Miért töltenek akehelyben vizet a bór közé?
[1414] F Azal azt akarják tselekedni amit akristus tselekedet., midön az Eucharistiát rendelé, ezen elegyitésel. nagy titkot akart elönkben adni.
K Honnét tugyuk mi azt. hogy a kristus meg elegyitette abort vizel apohárban?
F A traditiobol, ugyan abol is tudgyuk hogy a pohárban bort töltöt. amint ezt már meg mutattuk.
K Mitsoda titkot jelent abornak vizel valo meg elegyitése a kehelyben?
F 1. Az emberi természetnek az Isteni természettel valoságos meg egyesülésit akristus [1415] személyiben. 2. a hiveknek, akristusal az ö fejekel valo titkos meg egyesüléseket, 3 a vizet. és a vért, mely a kristus oldalábol folyt ki.
K Miért szenteli meg a pap avizet minek elötte abór közi tölttse, és abort nem.?
F Régenten meg szentelte a vizet és a bort együt a kehelyben., mostanában pedig tsak avizet szenteli meg, mivel abór a kristust jelentvén., a viz a népet., akinek vagyon szüksége a szenteltetésre., a népnek pedig meg szenteltetése. a kristusal valo egyeségben áll, apap tehát. a vizet szenteli meg, minek elötte a bor közi tölttse, ennek a titoknak meg mutatására.
A halottak miséjekor pedig avizet meg nem szentelik, meg mutatván azáltal, hogy a meg holt hivek. már nintsenek az Anyaszent egy ház hatalma alat.
K Mitsoda imádságot mond a pap midön az Istennek ajánlya akehelyben lévö bórt. és vizet.?
F Offerimus tibi Domine Calicem salutaris tuam deprecantes Clementiam, ut in Conspectu divine Majestatis tuae. pro nostra et totius mundi salute Cum odore svavitatis ascendat Amen
Ajanlyuk uram néked ezt az üdveségnek pohárát., kérvén kegyelmeségedet hogy vegyed kedvesen, és mennyen szent Felséged eleiben mint kedves illat. a mi üdveségünkért., és az egész világnak üdveségiért Amen.
A Diaconus apapal együt mondgya el ezt az imádságot tartván véle együt a kehelynek also részit.
K A Diáconus miért mondgya apapal együt ezt az imádságot?
F Mert a viz, és abor esze elegyitésének titka láthato képen. meg mutattya nékünk hogy a misében a pap a kristusal együt ajánlya anépet., eki tettzik a fellyeb valo imádságbol., a melyet, a vizet. aboral valo elegyitéskor mondgyák el, a Diaconus a nép képit viselvén, a nép nevében ajánlya a papal együt abort elegyesen vizel.
K. Miért nevezik a kelyhet üdveség pohárának. holot még tsak bór vagyon benne?
F E szerént, a kristus Jesus vérére valo nézve nevezik, mivel az abor kevés idö mulva a kristus vérévé változik,
K Mit tsinál apap azután hogy a kelyhet ajánlota?
F Az Isten elött magát meg hajtván., a szent irásbol valo következendö imádságot mondgya el, anépnek nevében
[1416] In spiritu humilitatis et in animo Contrito suscipiamur a te Domine, ut sic fiat sacrificium nostrum, in Conspectu tuo hodie ut placeat tibi Domine Deus.
Alázatos és töredelmes lélekel lévén elötted, végy kedvesen minket, és hogy a mi áldozatunk makedves lehesen elötted
Ezen imádság után a pap fel emeli kezeit. és szemeit az ég felé. kérvén a szent Lélek kegyelmének. és erejének le szállását. és azután keresztet vet akenyére., és a bora mondván.
Veni sanctificator omnipotens Aeterne Deus, et benedic hoc sacrifium tuo sancto nomini praeparatum
Jövel meg szentelö mindenhato örök Isten. és áld meg ezt az áldozatot melyet szent nevednek ditséretire készittünk
A Diaconus kezében meg szentelvén atemjént, azután akenyeret., a bort, és az oltárt meg füstöli. a füstöléskor ezeket az imádságokot mondgya. a melyekböl ki tettzik hogy a füstölések mi végre valok
Incensum istud a te benedictum, ascendat ad te Domine et descendat super nos misericordia tua.
Ez atölled meg szenteltetet füst te hozád fel menyen. uram, és ate irgalmaságod mi reánk le szályon.
Midön pedig az oltárt füstöli ezeket mondgya a soltárbol. 140.2.
Dirigatur Domine oratio mea sicut incensum in conspectu tuo, elevatio manuum mearum. sacrificium vespertinum. pone Domine Custodiam ori meo et ostium Circumstantiae labiis meis. ut non declinet Cor meum in verba malitiae ad excusandas excusationes. in peccatis.
Hasson fel uram az én imádságom elödben. valamint ezen temjének füsti, az én kezemnek fel emelése ollyan kedves légyen elötted, mint az estvéli áldozat., tégy örizöt az én szájamra, és ajtot az én ajakimra, hogy a hamiságnak beszédire ne halyollyon az én szivem., se ne mentegesse vétkeimet
A Diaconusnak viszá adván a füstölöt mondgya.
Accendat in nobis Dominus ignem sui amoris, et flammam aeternae Charitatis.
Gerjesze fel az ur bennünk szeretetének tüzét, és az ö örökké valo szeretetének langját.
K Mit kel anépnek tselekedni midön ezeket az imádságokot mondgyák. és az oltárt füstölik?
F A népnek is igen jó ezeket az imádságokot mondani, szivét. buzgoságal. az Istenhez fel emelni, és mondani, uram az én imádságom hasson fel elödben
10. A pap az ujait mosa, suscipe sancta Trinitas.
K Miért mosa meg a pap az ujait azután hogy az oltárt meg füstölte?
F 1 Mert a füstölöhöz, és a nép ajándékihoz nyulván ha tsak kevése is meg szenyesithette ujait, mivel nem lehetnek elegendö tiszták az olyan ujak. melyek a kristus testéhez érnek.
[1417] 2. A kéz mosás jelenti azt a nagy tisztaságot a melyel kel lenni a szent áldozat ajánlására, a Jerusalemi szent Cyrillus szerént., ugyan ezért is kér tiszta szivet a pap az Istentöl mondván. ps. 25.6.
Lavabo inter innocentes manus meas. et, Circum dabo altare tuum Domine, ut audiam vocem laudis et enarrem universa mirabilia tua. domine dilexi decorem domus tuae, et locum habitationis gloriae tuae, ne perdas Cum impiis Deus animam meam, et Cum viris sangvinum vitam meam, in quorum manibus iniquitates sunt, dextera eorum repleta muneribus, ego autem in innocentia mea ingressus sum, redime me, et miserere mei, pes meus stetit in directo. in Ecclesiis benedicam te Domine. Gloria Patri. &c.
Meg mosom kezeimet az ártatlanok közöt, és környül veszem uram ate oltárodot, hogy halyam a ditséret szozattyát, és meg beszéllyem minden tsudálatos dolgaidot. uram szerettem ate házadnak ékeségit. és ate ditsöséged lako helyét, ne veszesd el Isten az én lelkemet. az Istentelenekel. és a vér szopo férfiakal. az életemet. akiknek kezekben hamiságok vannak, az ö jóbb kezek meg tölt ajándékokal., én pedig az én ártatlanságomban jártam válts meg engem. és irgalmaz nékem. az én lábam igyenesen állot. a gyülekezetekben áldalak uram téged.
K Mit kel a népnek mondani midön a kezét mosa apap?
F Jobban nem tselekedhetik mint ha azt kéri az Istentöl hogy meg tisztittsa büneiböl
K Mitsoda imádságot mond apap az oltár közepin, azután hogy az ujait meg mosta,?
F Az Istennek ajánlya ujonnan akenyeret. és abort. a melyeket már különösön az Istennek ajánlotta volt, erre valo nézve. szemeit és kezeit az égg felé emelvén és magát meg hajtván. ezeket az imádságokot mondgya,
Suscipe sancta Trinitas hanc oblationem quam tibi offerimus ob memoriam passionis, et resurectionis, et ascensionis Domini nostri Jesu christi, et in honorem Beatae Mariae semper virginis, et beati Joannis Baptistae. et sanctorum Apostolorum petri et pauli et istorum, et omnium sanctorum, ut illis proficiat ad honorem, nobis autem ad salutem, et illi pro nobis intercedere dignentur in Coelis, quorum memoriam agimus in terris, per eundem Dominum nostrum Amen.
Vegyed kedvesen szent Háromság ezt az ajándékot melyet néked ajánlunk a mi urunk Jesus kristusunk szenvedésinek fel támadásának, és menyben menetelének emlekezetire, a Boldogságos szüznek tiszteletire. keresztelö szent János, szent Péter, és szent Pál Apostoloknak, és ezeknek, azaz., a kiknek reliquiai it vannak és minden szenteknek, légyen tiszteletekre, nékünk pediglen üdveségünkre, és hogy azon szentek a kiknek emlékezeteket tisztellyük e földön. méltoztassanak esedezni érettünk menyekben, a mi urunk Jesus kristusunk által.
K Mivel már apap akenyeret és abort mindenikét különösön ajánlotta volt, miért ajánlya ismét mind a kettöt egy szers mind?
F Vannak olyan Anyaszent egyházak ahol különösön nem ajánlyák a kenyeret és a bort. hanem egy szers mind. mind a ketöt. ezen imádságal suscipe sancta Trinitás. eszerént is tselekesznek a Dominicanusok., a Carmeliták, de meg más Anyaszent egy házakban igen régen követik a Romai Anyaszent egyháznak mái szokását, hogy a kenyeret és abórt különösön ajánlya,, és [1418] azután mindenikét egy szers mind, ezek nem nagy külömbözések, kinek kinek a maga Anyaszent egyháza szokását kel követni, amely jó.
K Miért mondgya a pap hogy ezt az áldozatot akristus szenvedésének, fel támadásának., és menyben menetelének emlékezetire ajánlya?
F Mert akristus maga mondotta hogy azt tselekedgyük az ö emlékezetire. 2. Az ö fel támadásának emlékezetire, mert a kristus áldozattya azö fel támadásáig tartot; ajánlván ugyan azon életet amelyet fel vett, 3. Azö menyben menetelének emlékezetire, melyel el végezte azö Aldozattyát. bé menvén vére által avaloságos sanctuariumban
K Miért mondgyák azt, hogy a szentek emlékezetire. és tiszteletekre is ajánlyák az áldozatot?
F Azt már másut meg mondottuk., hogy az Anyaszent egyház nem ajánlya soha másnak az áldozatot, hanem egyedül az Istennek, eki tettzik a misében valo imádságokbol., és hogy az Anyaszent egy ház mindenkor azt mondotta ez iránt, valamit szent Agoston mond, Mi az Martyrok Istenének teszünk áldozatot, midön azö emlékezetekre óltarokot épittünk, mert [1419] mitsoda pap az, aki valaha azt mondotta volna az oltárnál. néked ajánlyuk. Péter, pál, Cyprianus, hanem amit ajánlanak. az Istennek ajánlyák, aki meg koronázta amartyrokot.
A szentek emlékezetire ajánlani tehát nem más, hanem hogy tisztellyük azö gyözedelmeket. a melyek akristus gyözedelmi, és igy a kristust tisztellyük az ö szenteiben. és a szenteket akristusban. távul légyen tehát. azt gondolni, hogy az Anyaszent egy ház. az Istenhez, vagy akristushoz hasonlitaná a szenteket, ez irtoztato káromlás volna, mivel a kristus áldozattyát. ugy ajánlyák. az Istennek, hogy az Isten tiszteltessék akristus által, és a szentek által, a kik fel áldozták véle magokot, és akik az üdvezitö áldozattyának érdeme által, vettek gyözedelmet a világon és az ördögön, tisztelnünk kel tehát aszenteket. és jóbb helyre nem lehet tenni tiszteleteket mint aszent áldozatban. a mely által lettek érdemeseké, és ditsöségeseké.
11 orate fratres. oratio secreta.
K Mitsoda imádságot mond azután apap.?
F Az oltárt meg tsokolván. ki fordul. és mondgya anépnek,
orate fratres ut meum ac vestrum sacrificium acceptabile fiat apud Deum Patrem omnipotentem
könyörögjetek atyám fiai hogy az én áldozatam a mely ugy a tietek is kedves légyen a minden hato Atya Isten elött.
A nép engedelmeskedvén, apapnak eszerént könyörög
Suscipiat Dominus sacrificium de manibus tuis ad laudem et gloriam nominis sui. ad utilitatem quoquae nostram totiusque Ecclesiae suae sanctae.
Vegye kedvesen az ur az Áldozatot kezeidböl amelyet ajánlasz, és a melyet mi is ajánlyuk általad. az ö nevének ditséretire, és ditsöségire, ami hasznunkra. ugy az egész Anyaszent egyháznak hasznára.
Ezekröl a szokrol eszerént kel elmélkedni. és a melyeket a népnek. ne tsak szájal. hanem szivböl kel mondani.
1. Amint már azt meg mondottuk másut; apap mind akristus nevében., mind a nép nevében ajánlya a szent Áldozatot., és ö ebben. anépnek is szolgája. valamint akristusé.
2. A népnek meg kel egyezni apapal, és együt kel véle ajánlani a szent Áldozatot, mivel az az Aldozat ugy a népé, valamint apapé.
3. Hogy az Aldozatot ajánlyák. 1. az Isten tiszteletire. anép hasznára, tudni illik meg nyerésire mind azoknak a melyek nékünk szükségesek, ugy mint a bünnek botsánattyát, lelki és testi kegyelmet, és áldást.
4. Hogy minden miséket az egesz Anyaszent egy háznak hasznára mondgyák. és nem lehet különös miséknek nevezni az olyanokot. amelyekben különös szükségünkért kérjük az Istent.
K Mit mond azután apap?
F Azt az imádságot mondgya ell. a melyet secreta vagy titkon valo imádságnak nevezik, a melyben azon kéri az Istent hogy vegye kedvesen ahivek ajándékit, ez az imádság változik az innepek szerént.
K Miért nevezik ezt az imádságot. secretának. vagy titkos imádságnak.?
F Ennek sok féle okát adgyák, atöbbi. közöt, mert ezt az imádságot nem enekelik., hanem lassan szokták mondani, sok régi misálékban ezt nevezik. oratio super oblata, de akár mitsoda okát adgyák annak. meg lehet látni az imádságokbol, mi végre mondgya azt az Anyaszent egy ház, példának okáért fel teszem azt, a melyet mondanak pünkösd után valo ötödik vasárnapon
Propitiare Domine suplicationibus nostris, et has oblationes famulorum tuorum benignus assume, ut quod singuli obtulerunt, ad honorem nominis tui Cunctis proficiat ad salutem per Dominum
Légy kegyelmeségel uram imádsaginkhoz. és vegyed kedvesen szolgaid áldozatokot, ugy hogy valamit ki ki ajánlot, nevednek tiszteletire, mindnyájunknak legyen üdveségünkre, a mi urunk Jesus kristusunk által Amen
K Miért mondgya apap ezt az imádságot lassu szoval. ugy atöbb következendö imádságokot is.?
F Az igen régi szokás mind agörögöknél. mind nálunk hogy némely imádságokot lassu szoval mondgyák, és némellyeket fel szoval. eki tettzik aleg régieb liturgiákbol,, az Anyaszent egy ház ezeket igy szokta mondani, nem azért hogy el titkolná a nép elött az imádságokot, mivel anépet azokra oktattyák, és neki azokot meg magyarázák, apap is azért emeli fel szavait minden imádságnak avégin hogy anép felelhese az Ament, hanem vagy azért szokta igy az Anyaszent egy ház, hogy tisztellye akristusnak szenvedésekor valo tsendeségit., vagy hogy aza tsendeség nagyob tiszteletre. és figyelmeteségre indittsa anépet, a melyel kérje Istentöl amit a pap kér tölle a gyülekezet nevében
K Miért mondgya a pap fel szoval ezeket a szokot per omnia saecula. saeculorum?
F Ezekel aszokal végezvén el a secreta imádságot. a szovát fellyeb emeü azért hogy anép felelhese az Ament
12 Praefatio Sanctus.
K Mit mond a secreta imádság után apap?
F A népet köszönti ezekel a szokal.
Dominus vobiscum Et Cum spiritu tuo.
Az ur legyen ti veletek Es a te lelkedel.
Azután apap ezeket a nevezetes szokat mondgya a népnek.
Sursum Corda.
Emellyétek fel sziveteket
Habemus ad Dominum
Mi azt az urhoz fel emeltük.
A pap anépet ez által arra inti hogy az elméjit fel emelvén szükséges hogy lélekben az égben legyen., hogy az Angyalokal énekelhese ezt a szent éneket, szent. szent. szent. szükséges tehát hogy a nép az Istenhez fel emellye szivét, mert más képen nem mondhattya igazán. habemus ad Dominum
A pap azután mondgya.
Gratias agamus Domino Deo nostro
Hálakot adgyunk a urunk Istenünknek
Dignum et justum est
A mélto és igaságos feleli a nép.
A pap erre feleli.
Vere dignum et justum est aequum et salutare nos tibi semper et ubique gratias agere Domine sancte pater. omnipotens Aeterne Deus, per christum Dominum nostrum. per quem Majestatem tuam laudant Angeli. Adorant Dominationes, tremunt potestates. Coeli Coelorumque. virtutes ac Beata seraphim. socia exultatione Concelebrant cum quibus et nostras voces ut admitti jubeas deprecamur, supplici Confessione dicentes, sanctus, sanctus. sanctus, Dominus Deus sabbaoth. pleni sunt Coeli et terra, Gloriâ tuâ Hosanna in excelsis, Benedictus † qui venit in nomine Domini, Hosanna in Excelsis.
Bizonyára mélto, és igaságos és üdveséges dolog te néked hálakot adnunk mindenkor és mindenüt óh mindenhato szent Atya ur Isten ami urunk Jesus kristus által a ki által ditsérik Felségedet az Angyalok, imádgyák az uraságok, rettegik ahatalmaságok, a menynek és a földnek ereji, és a boldog seraphimok, egyenlö nagy vigaságal ditsérik, vegyed közinkben a mi szavainkot kérünk. alázatos vallás tétellel. mondván. szent. szent szent, a seregeknek ura Istene. tellyesek az egek, és a föld ditsöségedel. légy segittségül ki vagy [ki-vagy] a magoságban, Áldot legyen a ki jöt az urnak nevében, légy segittségül ki vagy a magoságban
Ezt a szent háláadást, amelyet mond az Anyaszent egy ház. az Angyalokal. együt az Isten ditséretire. Praefacionak nevezik. mivel kezdete a mise rendének, ezt a görögök Eucharistiaca orationak nevezik. az az, háláadás imádságának, eváltozik az innepek szerént,, de mindenkor [1420] a sanctuson végezödik a melyet is Isaias proféta hallotta enekelni az Isten széke elött, az Anyaszent egy ház ezekhez adgya ezeket a szokot, a melyekel tisztelték a sido gyermekek akristust, midön jérusalemben ment ditsöségesen. mondván. Benedictus qui venit &c.
K Mit kel anépnek tselekedni a praefatio alat?
F A papal együt hálákot kel adni az Istennek, és szivböl kel énekleni az Angyalokal. szent. szent. szent az ur Isten
13. Canon Missae. Te igitur.
K A Praefatio után valo imádságokot miért nevezik a Mise rendének.?
F Mert azok olyan rend szerént valo imádságok, a mellyek nem változnak, és minden misékben azokot mondgyák, Canon, görög. szó. a mely rendet teszen.
K Min kezdik el a mise rendét?
F A pap az ég felé emelvén kezeit és szemeit, akövetkezendö imádsagot mondgya. a melynek kezdetin meg hajtván. magát. az oltárt meg tsokollya.
Te igitur Clementissime Pater per Jesum Christum Filium tuum Dominum nostrum supplices rogamus ac petimus uti accepta habeas ac benedicas haec † dona, haec † munera, haec † sancta sacrificia illibata, imprimis quae tibi offerimus pro Ecclesia tua sancta catholica, quam pacificare, Custodire, adunare, et regere digneris toto orbe terrarum, una Cum famulo tuo Papa nostro. N. et Antistite nostro. N. et Rege nostro N. et omnibus orthodoxis. atque Catholicae, et Apostolicae fidei Cultoribus.
Alázatoságal kérünk tegedet irgalmas Atya, a te Fiad ami urunk Jesus kristusunk által, hogy vegyed kedvesen, és meg áldgyad ezeket az † Ajándékokot, ezeket az † ajánlásokot, ezeket a † szent tiszta Áldozatokot, mellyeket néked ajánlunk, elöször a te szent közönséges Anyaszent egy házadért., hogy annak méltoztasál. adni békeséget., azt tarsd meg, vezérellyed, és egyessé tegyed, az egész világon, és azal együt a pápát, ate szolgadot, a püspökünket., és mind azokot kik a közönséges Apostoli hitben vannak,
K A pap miért tsinál keresztet akenyére és abora, a midön ezeket mondgya, kérünk hogy meg áldgyad ezeket az ajándékokot, ezeket az ajánlásokot; ezeket az áldozatokot?
F Hogy meg mutassa az által hogy tsak a kristus kereszttyének ereje által áldatnak meg, és lésznek kedvesek Isten elött. azok az ajándékok.
K Mitsoda oktatást vehetünk magunknak ebböl az imádságbol.?
F 1. Hogy minden miséket az egész Anyaszent egy házért mondanak., azután a pápáért, a püspökért, akirályért és közönségesen az egész hivekért, és ugy mondván különösön valo mise [1421] nintsen, mindenik közönséges, amint már azt meg mondottuk.
2. Emlékezetet tésznek a Pápárol, a püspökröl, a királyrol, vagy a Fejdelemröl., hogy a népet [1422] az Isten akarattya szerént vezérelhesék bekeségben, és hogy az Isten áldását vegyék.
3. Hogy minden misékben az Istentöl négy fö dolgot kérnek az egész Anyaszent egy háznak. 1. hogy békeségit adgya reája, meg oltalmazván. akülsö üldözésektöl, 2 hogy azt meg tarttsa az igaz hitben. mind azok ellen kik ellene támadnak, ugy mint a sidok. ahitetlenek, az eretnekek, 3. hogy meg egyeztesse a sysmaticusok ellen. és mind azok ellen kik egyesége ellen támadnak. 4. hogy azt vezéréllye jo pásztorokot adván néki, a roszaktol pedig meg oltalmaza.
4. Hogy a szent Áldozatot a szent Haromságnak ajánlyák, noha az Atyát emlittik a Fiu által, a szent Lélekel együt, az Anyaszent egy háznak mindenkori szokása szerént
5. Hogy az Anyaszent egy ház. tsak ahivekért ajánlya közönségesen a szent Áldozatot; a hitetleneket, eretnekeket nem nevezik. de ezekert kinek kinek lehet, és kel imádkozni különösön.
K Mit kel anépnek tselekedni midön ezt az imádságot mondgyák.
F Mint hogy a pap az ön nevében mondgya ezt az imádságot jobban nem tselekedhetik mint ha apapal együt azt el mondgya.
14. Memento. az élökért
K Melyik a mise rendiben valo második imádság?
F A pap minek utánna könyörgöt volna az Istennek az egész Anyaszent egy házért, különösön imádkozik azokért a kikért akar imádkozni, azután mind ajelen valokért.
Memento Domine famulorum. famularumque tuarum N: N:
Emlékezel meg uram szolgáidrol. és szolgáloidrol, N: N.
A pap itt egy kevesé meg állapodik hogy az Istennek ajánlya azokot, a kikért akar imádkozni. azután mondgya.
Et omnium Circum stantium, quorum tibi fides Cognita est. et nota devotio, pro quibus tibi offerimus, vel qui tibi offerunt, hoc sacrificium, laudis, pro se, suisque omnibus, pro redemptione animarum suarum pro spe salutis, et inColumitatis suae, tibique reddunt vota sua, Aeterno Deo vivo et vero.
És mind azokért a kik itt jelen vannak., a kiknek hiteket, és buzgoságokot üsméred, akikért néked ajánlyuk, vagy a kik néked ajánlyák ezt a ditséretnek áldozattyát,, magokért, vagy hozájok valokért, lelkeknek válttságára, üdveségeknek reménségére, és magok meg tartására. és akik fogadást tésznek te néked mint öröktöl fogva valo élö. és igaz Istennek.
K Mitsoda értelme lehet ezeknek a szoknak?
F 1. Ezek aszok. akikért néked ajánlyuk, vagy akik néked ajánlyák, valoságosan meg mutattyák hogy a nép ugy ajánlya az áldozatot. valamint apap., tsak azal külömbözik hogy apap amaga kezei által ajánlya, anép pedig apap kezei által.
2. A kiknek hiteket, és buzgoságokot üsméred, ezek meg mutattyák hogy mitsoda hitel, és buzgoságal kel jelen lenni ezen a szent Áldozaton.
3. Lelkeknek válttságara, azaz, bünöknek botsánattyára, üdveségeknek reménségére, és magok meg tartására, az az, hogy mind lelki, mind testi szükségekre valo kegyelmet nyerhesenek, És akik fogadást tésznek tenéked, ezen az imádást, és aháláadást kel érteni,
4 Ezek aszok, magokért, vagy hozájok valokért, meg mutattyák., hogy tartozunk másokért imádkozni, amisekor, fö képen azokért kik hozánk tartoznak.,
K Mit kel anépnek ez alat mondani?
F Különösön kel imádkozni azokért, akiket az Istennek akar ajánlani, azután apapért, és ajelen valokért.
15 Communicantes
K Mellyik a Mise rendében valo harmadik imádság
F A pap minek utánna imádkozot volna az Anyaszent egy házért, és ajelen valokért, egy nehány szenteket nevezvén kéri az Istent hogy a menyben lévö Anyaszent egy háznak esedezésére hinttse kegyelmét. és jó téteményit a földön lévö Anyaszent egyházra.,
Communicantes et memoriam venerantes imprimis Gloriosae semper virginis Mariae, Genitricis Dei, et Domini nostri Jesu christi, sed et Beatorum Apostolorum et martyrum tuorum. Petri, et pauli Andreae, jacobi, Joannis, Thomae jacobi, philippi, bartholomaei Matthei, simonis et Thadaei, Lini, Cleti, Clementis, xisti, Cornelii, Cypriani Laurentii, Chrysogoni, Joannis et Pauli, Cosmae et Damiani, et omnium sanctorum tuorum, quorum meritis precibusquae Concedas ut in omnibus protectionis tuae muniamur auxilio, per eundem Christum Dominum nostrum Amen..
Meg egyezvén. és emlékezetit tisztelvén elöször a Ditsöséges szüz Máriának., az Isten, es ami urunk Jesus Christusunk Annyának, azután aBoldog Apostolidnak, és martyrumidnak, Peternek, és pálnak, Andrasnak. jakabnak, Janosnak, Thamásnak, Jakabnak, Filepnek, Bertalannak, Mathénak, simonnak, és Thadeusnak, Linusnak, Cletusnak, kelemenek, xistusnak, Corneliusnak, Cyprianusnak, Lörintznek, Chrysogonusnak, Janosnak, és pálnak, kozmának és Damianusnak, és minden szenteidnek érdemekért engedd meg hogy mindenkor ate gondviselésed alat lehesünk a mi urunk Jesus kristus által Amen
K Mitsoda a lelki értelme ennek az imádságnak.?
F Meg lehet abban látni. amint már gyakorta meg mondottuk, hogy a földön lévö Anyaszent egy ház együt ajánlya a mennyei Anyaszent egy házal. a szent Aldozatot, azt is meg mondottuk hogy miért tésznek emlékezetet a szentekröl.
[1423] A ki mélyebben akarja meg tudni ennek a szokásnak régiségét, olvassa meg a leg régieb görög és deák liturgiákot
K Miért tésznek különösön nevezetet anyi szentröl, nem volnaé elegendö azt mondani hogy közönségesen az egész szentekel. kivánnak meg egyesülni?
F. Hogy jol meg lehesen felelni erre akérdésre. azt kel meg tudni, hogy régenten, mindenik püspökségben. három Catalogust tartottak, a melyeket Dypticumnak nevezték. amely görögül tészen két felé nyilo táblát,
Az egyik Catalogusban, a szentek neveit irták, föképen a martyrok, és a diecesis béli püspökök neveit, a kik szentül éltenek, eleinte mindgyárt tsak a martyrok neveit irták fel, mert tsak a martyrok innepeit illették, az elsö saeculumban. azután a Confessorok neveit is fel kezdék tenni, leg elöbször a szent Márton nevét tevék fel.
A második Catalogusban az élö hiveknek a neveket irták fel., fö képen azoknak neveket. kik nagy renden lévök valának, vagy akik nevezetes szolgálatot tettenek az Anyaszent egy háznak, abban fel volt téve, a pápa neve, a pátriárkaké, a diecesisbéli püspöké, és a Clericusoké, azután fel volt téve a Császáré, a Fejdelmeké,, és a magistratusok neve.
A harmadik Catalogusban ahivek neveit irták fel. kik az Anyaszent egyháznak egyeségiben holtak meg, a misében ugyan azon ahelyen olvasták fel ezeket a neveket, ahol mostanában is emlékezet vagyon ahalottakrol.
Midön valakit a szentek közi akartak irni, annak a nevét a szentek dypticumában tették, vagy is a romai. szokás szerént. a Cannonban. mert romaban a dyptycumokot tsak a Canon alat olvasták, ugyan innét is jöt bé ez a szó, Cannonizatio, és amidön valakit ex Communicaltak, annak anevét ki törlötték adypticumbol.
Ezt a három Catalogust a mise alat olvasták el. de mikor hoszu volt, tsak aleg fövebeknek olvasták el neveket. külön, külön, atöbbit közönségesen nevezték, nem is mindenkor a pap olvasta ezeket a neveket, hanem rend szerént, vagy a Diaconus. vagy a subdiaconus.
[1424] Ebböl az okbol olvasák tehát mostanábanis a Canonban. a szentek neveit.
K Ebben az imádságban miért kérjük az Isten segittségit. a szentek. érdemi és könyörgési által. nem bánttyuké meg ezel akristust a ki tsak egyedül aközben járó?
F Azt egy nehány helyt meg mondottuk hogy aszentek tsak a kristus által könyörögnek, és az ö érdemek akristus által vagyon. ez igy lévén, tsak a kristus közben jároságához folyamodunk, a szentek érdemi, és könyörgési mi nékünk tsak arra valok hogy könyebben kegyelmet nyerhesünk akristus által. amint hogy minden imádsága az Anyaszent egy háznak igy végezödik, ami urunk Jesus kristus által.
K Mit kel a népnek mivelni midön ezt az imádságot mondgyák. Communicantes.?
F Azt hogy az égben lévö Anyaszent egyházal együt ajánlya a szent Aldozatot, és kérje az Istent hogy a szenteket követhesse, és része lehesen ditsöségében.
16 Hanc igitur oblationem
K Melyik a negyedik imádsága a Canonak?
F A pap akehelyre és a kenyére terjesztvén kezeit ezt az imádságot mondgya.
Hanc igitur oblationem servitutis nostrae. sed et Cunctae familiae tuae. quaesumus Domine ut placatus accipias diesque nostros in tua pace disponas, atque ab aeterna damnatione nos eripi, et in electorum tuorum jubeas grege numerari, per christum Dominum nostrum Amen.
kérünk uram tégedet vegyed kedvesen ami, és az egész tselédid szolgálattyának ajánlását,. adgyad nékünk ez életben valo békeségedet, oltalmaz meg minket az örök kárhozattol. és számlály minket a te valasztotidnak seregében, a mi urunk Jesus kristus altal Amen
A husvéti, és apünkösdi hetekben emlékezetet tésznek ebben az imádságban azokrol. akik akoron kereszteltettek meg. mert amint már meg mondottuk, husvét és pünkösd elött valo szombatok voltak az elött rendeltetve a Ceremoniával valo keresztelésekre. és az uj kereszteltettek fejér ruhában voltak jelen amisén.
K A pap miért terjeszti kezeit akehelyre, és a kenyére. midön ezt az imádságot mondgya.?
F Azt már láttuk másut hogy az ó törvényben aki valamely áldozatot akart ajánlani az Istennek, minek elötte azt fel áldozták volna, az áldozatra tette kezeit. meg akarván azal mutatni, hogy helyében teszi halálra, az áldozatot, amely halált ö maga meg érdemlette volna, erre valo nézve tészi tehát apap az áldozat kezdetekor a kehelyre és a kenyére kezeit anép nevében, a kiért, és a kivel ajánlya azt akristus által az Istennek, hogy ö általa botsánatot és [1425] üdveséget nyerjen, magának, és az egész Anyaszent egy háznak.
K Mit kel anépnek mivelni midön ezt az imádságot mondgya apap?
F Az Istennek kel ajánlani magát, akristus által, és akristusal. mint élö osttyát, de nagy alázatoságal, és kerje azt az Istentöl, amit apap kér az ö nevében, igen jó tehát apapal. el mondani ezt az imádságot.
17 Quam oblationem
K Melyik a Canonak. az ötödik imádsága?
F A pap meg szenteli ujonan akenyeret és abort keresztet vetvén reájok, és mondgya.
Quam oblationem tu Deus in omnibus quaesumus benedictam † ascriptam † ratam rationabilem † acceptabilemque facere digneris ut nobis corpus † et sangvis † fiat dilectissimi Filii tui Domini nostri Jesu christi. Amen
A mely ajándék kérünk Istenünk hogy mindenben légyen aldot † bé vétessek † hellyes † és kedves légyen elötted, ugy hogy ate kedves Fiadnak. a mi urunk Jesus kristusunknak testévé †. és vérévé vállyék nékünk.
K Miért mondgya apap anyi féle képen az Istennek. hogy az az ajándék áldot legyen. bé vétessék, helyes, és kedves legyen ö elötté, mi oka lehet annak., ugy a kereszt vetésnek is?
F Mind ezek aszók, nagy értelmet foglalnak magokban, azt már meg mondottuk hogy az Anyaszent egy ház, tsak akristus keresztének érdeme által. kér kegyelmet és hogy a [1426] szenttségek, a kereszt jel nélkül nem munkálodnak, amint szent Agoston mondgya. quod signum nisi adhibeatur. sive frontibus, Credentium, sive sacrificio quo aluntur, nihil eorum recte perficitur.
Benedictam midön akenyeret akristus meg áldá, amaga testévéis valtoztatá, azt kérjük tehát, az Istentöl hogy mindenhatoságábol hinttse áldását akenyerre, és abora, amely változtassa azokot akristus testévé, és vérévé, az Anyaszent egy ház valamit tsak kérhet az áldozat iránt., közönségesen. ezekben a szokban foglallya mikor mondgya, in omnibus benedictam., hogy mindenben meg áldasék, dehogy jobban ki tessék eza nagy kegyelem., egy nehány féle szokal mondgya ki kérésit.
Adscriptam. hogy az oltáron lévö áldozat el vétessek, és hogy a magunkbol álló áldozatot meg ne vesse, hanem azt el vegye akristuséval együt
Ratam hogy ami áldozatunk állando, és alhatatos legyen. és hogy ugy lehesünk kaptsolva az Istenhez hogy soha tölle meg ne vályunk
Rationabilem soha ilyen féle dolgot nem kértek az kristus eljövetele elött, mert az áldozat oktalan állatokbol állot, amelyeknek nem volt okoságok, de mostanában azt kérjük Istentöl, hogy az oltáron lévö osttya a kristus testévé valtozék., aki is egyedül az okoság, és méltó az imádására, azt is kérjük hogy a magunkbol álló áldozat. okoságal. és értelemel. legyen fel ékesitve. rationabile obsequium. mondgya szent pál, és hogy fedezés nélkül valo okos [1427] áldozatok legyünk, rationabile sine dolo az az, hogy az elménk, akaratunk, szivünk, és minden valami bennünk vagyon, tellyeségel. az Isten akarattya alá vettessék, ugy hogy, lelki, és okoságal valo ditséretet adhassunk néki.
Acceptabilemque. hogy kedves légyen, abizonyos hogy az Isten elött az ö szerelmes Fiának áldozattya mindenkor kedves, de kérjük azon. hogy mi töllünk vegye kedvesen a kristus áldozattyát. mellyet néki ajánlunk, és hogy a magunkbol álló áldozat. hová továb kedveseb legyen szemei elött, bé töltvén hivatalinkot, és az ö szent akarattyát, ezeket kérjük tehát hogy vegye kedvesen akristus teste és vére áldozattyának érdeme által.
K Miért kérik azt az Istentöl hogy az oltáron lévö ostya mi nékünk akristus testévé és vérévé vállyék?
F. 1 Ezek a szók által az Anyaszent egy ház azt kéri hogy a kenyér, és abor melyeket ajánlot, akristus testévé és vérévé vállyék, noha az Anyaszent egy ház azt tudgya, hogy a kristus szavainak ereje által. ez aváltozás minden bizonyal végben megyen, mind azon által azt kéri, hogy ami meg szentelésünkre legyen ez a változás, fel találtatik ez az imádság aleg régieb [1428] liturgiáiban a deák., és agörög Anyaszent egy háznak., és szent Basilius azt tarttya hogy ezen imádság. Apostoli traditio.
2. Ez által kegyelmét kérjük az Istennek, hogy méltán, és üdveségünkre vehesük akristus testét, és vérét.
18. Consecratio.
K Mitsoda imádságot mond apap a fellyeb meg mondot imádság után?
F Meg szenteli akenyeret és abort.
K Miképen tselekeszi ezt a szentelést?
[1429] F A kristus nevében, és azö szavai által, vagy is inkáb, nem ö, hanem akristus áldgya meg az ö szája által, mivel apap nem tselekeszik egyebet, hanem a mit akristus tselekedet és mondot, veszi akenyeret, és azután apohárt, valamint akristus vette, fel emeli az ég felé szemeit. valamint ö tselekedet, meg áldgya a kenyeret. és azután abort. hálákot adván az Istennek., a kristus eszerént tselekedet, el mondgya azokot a szokot, melyeket akristus mondot, és azon szók által el változtattya valamint akristus, akenyeret., és a bort, a kristus valoságos testévé, és vérévé, és a mise vége felé meg szegi a kenyeret, és el osztogattya valamint a kristus meg szegte, és el osztogatta.
Minek utánna pedig azok az Isteni szók azt a meg foghatatlan változást tselekedték volna., a pap fel emeli ezt a szent áldozatot hogy a nép imádgya, és ezen tselekedetével, elönkben adgya akristusnak. a keresztre valo fel emeltetésit.
K A görög Anya szent egy házban eszerént megyené végben a Consecratio.?
F Igen is eki tettzik aliturgiákbol, mind azon által mostanában az a, külömbözés vagyon közöttök, és mi közöttünk, hogy nálok a Consecratiohoz valo szokat fel szoval mondgyak, a nép az Ament feleli, mi nálunk pedig már egynehány saeculumoktol fogvást akristus szavait lassan mondgyák. és a nép semit nem felel. azt mondám hogy egy nehány saeculumoktol fogvást, mert az elött a deák Anyaszent egy házban is fel szoval mondották. valamint [1430] agörögöknél, és a nép az ament felelte. a mostani szokás szent, és nem ók nélkül rendeltetet
K Miért mutattya fel a pap a kristus testét és vérét a Consecratio után.
F 1 A kristus testének a kereszten valo fel emeltetésének emlékezetire., 2. hogy anép imádgya a kristust, a kenyérnek, és a bornak szine alat.
K Régi szokásé a, hogy a kristus testét fel mutassák. a Consecratio után?
K Ezt a szokást aleg régieb deák, és görög liturgiákban meg láthatni., de a misében hogy mitsoda hellyen mutassák fel., a nem volt mindenüt egyenlö képpen, mivel agörögöknél a Communio elött mutattyák fel, romában régenten a mi Atyánk elött mutatták fel, amint azt meg fogjuk mondani, a kehelynek fel mutatása különösön se nem oly régi, senem oly közönséges szokás. mint az osttyának fel mutatása, még mostanában is a Carthusianusok az [1431] ostyát fel emelik a Consecratio után valamint mi, de a kelyhet akor fel nem emelik.
K Mit kel anépnek tselekedni mikor azur testét és vérét fel mutattyák?
F Félelemel. és tisztelettel kel imádni akristust, és irgalmaságát kel kérni.
19 unde et memores.
K Mitsoda imádságot mond apap a Consecratio után?
F A kristus testét és vérét az Istennek ajánlván ezeket azimádságokot el mondgya.
Minek utánna apap már el mondotta ezeket a szavait a kristusnak.
Haec quoties cumque feceritis. in mei memoriam facietis.
Valamikor ezeket tselekszitek, az én emlékezetemre tselekedgyétek.
E szerent követi imádságát.
Unde et memores Domine nos servi tui, sed et plebs tua, sancta. ejusdem Christi Filii tui Domini nostri tam beatae passionis nec non et ab in feris resurectionis, sed et in Coelo gloriosae ascensionis offerimus praeclarae Majestati tuae. de tuis donis, ac datis hostiam † puram, hostiam sanctam, hostiam † immaculatam panem † sanctum vitae aeternae et Calicem † salutis perpetuae.
A honnét uram mi ate szolgaid és ate sz. néped, a te Fiadnak a mi urunk Jesus kristusunknak. boldog szenvedésinek, fel támadásának. menyben menetelinek, emlékezetire ajánlyuk szent Felségednek ate tölled vett ajándékokbol a tiszta † ostyát, szent † ostyát, makula nélkül valo † ostyát. azörök életnek szent † kenyerit. és az örök boldogságnak † pohárát.
K Miképen lehet meg érteni ennek az imádságnak az értelmét?
F 1 Ezek a szok mi ate szolgaid és ate szent néped. meg mutattyák hogy a népnek ugy valamint apapnak el kel mondani ezt az imádságot, ebböl ki is tettzik amint már sokszor meg mondottuk, hogy a mise áldozattya ugy a népé, valamint a papé,. ezért is kel néki azt ajánlani apapal.
2. A Consecratio után valo kereszt vetéseket nem azért tselekeszi a pap. hogy azt meg áldaná. hanem azt akarja azokal meg mutatni, hogy a kristus testének. és vérének ajánlása, melyeket mi ajánlunk amisében. akereszten lévö. Aldozatért hasznos és érdemes.
3. Noha az Anyaszent egyház azt hiszi hogy a kenyér a kristus testévé változot.,és hogy nintsen már kenyér az ostyában, mind azon által az ostyát szent kenyérnek nevezi, mert a kenyér név alat közönségesen minden féle eledel értödik és a kristus maga mondgya magárol Én vagyok azélö kenyér. ugyan ezt az élö kenyerét, és ezt a menyei eledelét az örök életnek, ajánlya az Anyaszent egyház.
20. Supra quae
K Mitsoda imádság következik az után?
F Azon kéri az Istent a pap hogy vegye kedvesen azon elö kenyérnek ajánlását, és az üdveségnek pohárát.
Supra quae propitio, ac sereno vultu respicere digneris et accepta habere, sicuti accepta habere dignatus es munera pueri tui Abel., et sacrificium Patriarchae nostri Abrahae. et quod tibi obtulit summus sacerdos tuus Melchisedech. sanctum sacrificium immaculatam hostiam.
Méltoztassál uram kedvesen venni az életnek ezt a kenyerét. és üdveségnek ezt a pohárát, és tekénts kegyeségel ezekre, valamint kegyeségel vetted ate szolgádnak Abelnek, ajándékát, és az Abrahám áldozattyát, és ate fö papodnak melkisedeknek tiszta ostyábol álló szent áldozattyát.
K Midön az Anyaszent egy ház azon kéri az Istent hogy kedvesen vegye akristus testét, és vérét melyeket nekie ajánlunk, és hogy azokot kegyelmes szemekel tekinttse, akoron a kristus iránt imádkoziké?
F Nem. hanem mi érettünk, mert mint ha azt mondaná az Istennek, irgalmaz mi nékünk akristus testéért és véréért, amelyeket ajánlunk néked.
Magyarázat.
A bizonyos hogy az Abel. Ábrahám, és a Melkisedek Aldozattyok. azért volt kedves Isten elött, mert akristus áldozattyát jelentették, meg is bántanok akristust hogy ha azt kérnök az Istentöl, hogy vegye az ö testének, és vérének áldozattyát oly kedvesen., valamely kedveségel vétte azokot a régi áldozatokat., hogy ha tsak magokban tekéntenök azokot az áldozatokot, ennek az imádsagnak pedig ez az értelme.
Mint hogy tsak azért vetted kedvesen az Abel Melkisedek. és az Ábrahám. áldozattyokot, mert azok arégi áldozatok, azt az áldozatot jelentették. amelyet a mai napon ajánlunk néked, és hogy ugyan ezen áldozatra valo nézve is tekintettel kegyelmes szemel reájok, kérünk tekints kegyelmes szemel mi reánk is. mi akik azt avaloságos áldozatot ajánlyuk néked, amelyet jelentették a régi áldozatok.
K Az Anyaszent egy ház miért tészen emlékezetet az Ábel. Abrahám, és a Melkisedek Áldozatyokrol. és nem az Aaron áldozattyárol.?
F Mert ez a három szent mind magokban., mind áldozatyokban inkáb jelentették akristust, és az ö Aldozattyát, mint sem az ó testamentumbéli áldozatok, az irás akristust Melkisedek szerént valo, és nem Aaron szerént valo fö papnak nevezi.
Magyarázat.
[1432] Abel. azö ártatlanságáért, azö ártatlanul. valo meg öletésiért, buzgo és hüségel valo áldozatiért, az ártatlan kristust jelentette, akit is asidok irigységböl ölék meg, és aki még születésekor ajánlá maga magát áldozatul Istennek,
Ábrahám. a minden hivök Attya, az ö fiát Isákot. fel Áldozá, és azt mint egy aholtak. közül [1433] viszá veszi, a mint szent Pál mondgya., akristust jelentette. aki által vettük mi ahitet, és aki engedelmeségböl. ahalálra adta magát, egyszersmind, mind pap, mind Áldozat lévén, de ollyan áldozat. a ki maga magát fel támasztotta.
[1434] Melkisedek. ugy mint pap., és ugy mint abékeségnek és az igasságnak királlya., akristust jelentette, aki az öröktöl fogva valonak papja volt, aki Aaronál fövebb pap volt, és olyan pap, a ki az Istennek kenyérel, és boral áldozot, agyözedelem után,.
Fel találtatik eképen ezen három áldozatokban annak az áldozatnak figurája, a melyet akristus még születésekor kezdette el. a kereszt fán fel áldozta, és a menyekben bé töltötte, és a melyet még mostanában is gyakorollya az oltárokon, igen nagy böltseségel. tselekeszi tehát az Anyaszent egy ház, hogy emlékezetet tészen erröl a három áldozatrol.
21 Supplices te rogamus.
K Mitsoda imádság következik az után?
F A pap meg hajtván alázatoságal magát., akövetkezendö imádságot el mondgya
Supplices te rogamus omnipotens Deus, jube haec perferri per manus sancti Angeli tui, in sublime altare tuum, in Conspectu Divinae Majestatis tuae, ut quotquot ex hac altaris participatione sacro sanctum Filii tui Corpus et sangvinem sumpserimus, omni benedictione Coelesti et gratia repleamur. per eundem christum Dominum nostrum Amen
Minden hato ur Isten alázatosan kérünk tégedet, hogy ezek ate szent Angyalod által. szent Felséged eleiben bé mutattassanak. ugy hogy mindnyájan valakik eröl az oltárol reszesülunk. ate Fiadnak szenttséges testében, és vérében, minden menyei áldásal. és kegyelemel bé töltessünk a mi urunk Jesus kristus által Amen
K Mitsoda értelemel kel érteni ezt az imádságot?
[1435] F Ennek az imádságnak az értelme olyan nehéz és titkos hogy akik azt magyarázni akarták ennek elötte kilentz száz esztendövel., azt véghez nem vihették, ki is foghattya meg ezeket a mély, és tsudálatra mélto szokot
A betü szerént valo értelme ennek az imádságnak azt adgya elönkben, mint ha az Anyaszent egyház azon kérné az Istent hogy az oltáron lévö testét és vérét a kristusnak maga eleiben vitesse akristusnak, az Angyal által, de mint hogy az Anyaszent egy ház azt hiszi hogy a kristuson kivül senki más arra nem érdemes, hogy azt bé mutassa, azért ugyan akristust is kéri. hogy ö mutassa bé az oltáron lévö ajándékokot, de mitsoda Angyal által,? anagy tanátsbéli Angyal által, az Anyaszent egyház, akristushoz valo nagy tiszteletire, és szeretetire valo nézve, nem méri akristust nevezni, hanem az Angyal név alat nevezi., amely szó, Angyal. követet tészen, akristus az a fö követ és Messiás az az követ, ennek atsudálatos imádságnak értelmét eszerént kel pedig érteni,
Kérünk nagy Isten tégedet, hogy a kristust akit ezen az óltáron ajánlunk néked, és aki szüntelen ajánlya magát erettünk az égben, hogy a kristus, ate szent Angyalod, anagy tanácsbéli Angyal. ö maga mutassa bé néked menyekben. amaga testét és. vérét, a mellyeket mi itt eföldön ajánlunk néked, ami szivünknek buzgoságával együt. ugy hogy részesülvén Fiadnak testében, és vérében, bé töltessünk menyei áldásal. és kegyelemel. azon mi urunk Jésus kristus által.
22 Memento a holtakért.
K Mitsoda imádság következik ezután?
F A holtakért valo imádság eszerént.
Memento etiam Domine famulorum, famularumque tuarum. N.N. qui nos praecesserunt cum signo fidei et dormiunt in somno pacis.
Emlékezel meg uram szolgaidrol. és szolgáloidrol is. N.N. akik bennünket meg elöztenek ahitnek szenttségével, és kik abékeségnek álmában nyugosznak.
It apap meg állapodván egy kevesé. az Istennek ajánlya név szerént az olyan holtakot, a kikért különösön akar imádkozni, és az után ismét mondgya.
Ipsis Domine et omnibus in christo quiescentibus locum refrigerii, lucis et pacis, ut indulgeas deprecamur, per eundem Christum Dominum nostrum Amen
Kérünk uram adgyad ezeknek és mind azoknak. kik a kristusban nyugosznak a világoságnak és abékeségnek helyét., a mi urunk Jesus kristus által Amen
K Miképen kel érteni ezt az imádságot?
F 1. Az Anyaszent egy ház nem ajánlya közönségesen az egész holtakért, a szent Aldozatot. hanem tsak azokért akik ahitben és az Isten békeségében holtak meg, de akik még nintsenek avilágoságnak, és abékesegnek helyében., ez igy lévén nem ajánlya a boldog lelkekért, akik a világoságnak, és a békeségnek helyében vannak, se a kárhozot lelkekért. a kik az Istennek haragjában holtak meg.
2. Az Anyaszent egy ház minden misekben imádkozik közönségesen az egész purgatoriumban lévö lelkekért. ámbár különösön nevezen is némelyeket közüllök.
3. Tsudálhattyuk it a földön lévö Anyaszent egy háznak azt az Isteni egyeségit, aki akristus által ajánlya magát az Istennek áldozatul., aki meg egyezvén a menyei Anyaszent egyházal., együt tészi véle ezt az ajánlást, és kéri az Istentöl apurgatoriumban lévö Anyaszent egyháznak meg szabadulását. ugy hogy ez a három Anyaszent egy ház meg egyezvén menyekben az ö fejek a kristus Jesus alat, egy szivel. egy szoval szeresék., ditsérjék, áldgyák és ditsöittsék az Istent örökké, ugyan tsak erre is tzéloz a mise szent Áldozattya.
K Régi szokásé ahalotakért imádkozni amisekor?
F Ez az imádság fel találtatik mind agörög, mind a deák leg regieb liturgiákban, ezt az Apostoli traditiobol vettük, amint már ezt meg bizonyitottuk másut.
23 Nobis quoque peccatoribus
K Mitsoda imádság következik ezután?
F Ezen imádság.
Nobis quoque peccatoribus famulis tuis de multitudine miserationum tuarum. sperantibus, partem aliquam, et societatem donare digneris. Cum tuis sanctis Apostolis. et martyribus, Cum Joanne, stephano, Matthia, Barnaba, Ignatio. Alexandro, Marcellino, petro, felicitate, perpetua, Agatha, lucia, Agnete, Caecilia, Anastasia, et omnibus sanctis tuis, intra quorum nos Consortium. non aestimator meriti, sed veniae quaesumus. largitor admitte, per Dominum nostrum
Minékünk is bünös szolgaidnak kik ate irgalmaságodnak sokaságaban bizunk, méltoztassál. minket részesiteni társaságokban., a te szent Apostolidnak és Martyrumidnak, Janosal. Istvánal. Mátyásal. Barnabásal., Ignátzal, sándoral. Marcellinusal. peterel, felicitasal., perpetuával. Agathával. luciaval. Agnesel. Caeciliával. Anastásiával. és minden szenteidel, akiknek társaságokban noha nem érdemelyük. lenni, de végy oda minket irgalmaságodbol. a mi urunk Jesus kristus által.
Perquem haec omnia Domine semper bona Creas, sanctificas †. vivificas †. benedicis. † et prestas nobis. per † ipsum, et † cum ipso. et † ipso. est tibi Deo Patri. † omnipotenti, in unitate spiritus † sancti, ornnis honor et gloria per omnia saecula saeculorum.
A ki által mindeneket teremtesz, szentelsz. † éltesz, † áldasz † és nékünk adtz. minden jókót, ugyan ö † általa, ö † véle, és ö † benne illet tégedet minden tisztesseg, és ditsöség. oh' mindenhato Atya Isten. a szent lélekel egyetemben, mind örökön öröké Amen.
K Mitsoda szövettsége lehet ennek az imádságnak. az elöbenivel.
F A pap minek utánna azon kérte volna az Istent hogy a purgátoriumban lévö lelkeket vigye a szentek társaságában. hasonlo kegyelmet kér. a földön lévö Anyaszent egy háznak,
K Miért veri apap a melyét midön azt mondgya minékünk is bünös szolgaidnak?
F Hogy meg mutassa külsö képen is mitsoda alazatoságal és töredelmeségel mondgya ezeket a szokot apublicanus példájára.
K Miért kérjük az Istentöl. hogy vegyen szentei közi bennünket nem a mi érdemünkböl hanem az ö kegyelmeségéböl és irgalmaságábol.?
F Mert az Anyaszent egy ház azt tudgya 1. hogy ha az Isten irgalmaság nélkül fontolná meg [1436] tselekedetinket, senki ö elötte nem üdvezülhetne.
2. Hogy az örök életet az Isten nem ugy adgya az embernek mint adoságul. hanem [1437] kegyelméböl, és irgalmaságábol. valamint szent Pál mondgya Gratia Dei vita Aeterna azt mi meg érdemelhettyük., de a mi érdemünk tsak tisztán a kristus által valo kegyelméböl és irgalmaságabol vagyon az Istennek
K Mitsoda értelme vagyon ezeknek a szóknak, a mi urunk Jesus kristus által, aki által teremtetted ezeket a jókot, ezeket meg szenteled, ezeket élteted. ezeket meg áldod, és ezeket nékünk adod.
F Hogy ezeket jól meg lehesen érteni, azt meg kel tudni, hogy régenten, acanon végín. az oltárnál, gyümöltsőt veteményt, tejet, mézet, hust. és más egyéb efféléket meg szentelték, azért hogy szentül költhessék azt, a mit az Isten az emberek eledelére rendelt., valamint még mostanában is sok helyeken husvét napján. bárányt szentelnek meg mise után, ezekre mondotta tehát a pap ezeket a szokot, a ki által teremtetted ezeket ajókót. &c. mivel minden meg áldatot és szenteltetet akristus által, de idövel., hogy a mise rövideb legyen, a mise utánra halasztották az eledel szentelésit, mind azon által, az ahoz valo imádságokot. meg tartották, mivel ezeket a szokot, igen szép lelki értelemre is lehet magyarázni eszerént.
A kristus által Teremted, minden nap a kenyeret, és abort, melyek szükségesek az áldozathoz, mindenek is a Fiu által teremtettek. azokot meg szenteled. az Eucharistiában., azokot élteted, mivel a Consecratio elött. élet nem lévén bennek. élö kenyérré, és életet adó eledelé változnak, a Consecratio után, azokot meg áldod, mert a kenyér és abór akristus testévé és vérévé változván, az Isten ditsöségire valo áldot áldozattá lesznek. és szüntelen valo áldására az Anyaszent egy háznak, nékünk adod azokot a Communioban ahol veszük akristusnak valoságos testét, és vérét.
K Mitsoda értelme vagyon ezeknek a szoknak ebben az imádságban. ö általa, ö véle, és ö benne, minden tisztelet és ditsöség tégedet illet, óh' minden hato Atya Isten. a szent Lélekel. együt mind örökön örökké Amen.?
F Ennek az értelme az, hogy tsak akristus áldozattya tiszteli méltán az Istent., és hogy tsak a kristus által., a kristusal. és akristusban lehet az Istent ditsérni, akristus által mert egyedül ö aközben járó, tsak egyedül., ö általa is tettzhetünk Istennek, a kristusal mert az Istennek nem lehet tettzeni, hogy ha a kristusal. egyesek nem vagyunk. és ö hozája egészen nem kaptsollyuk magunkot; akristusban mert az Isten kedvében nem lehetünk hogy ha az kristusban nem vagyunk oltva mint tagjai.
K Miért tsinál keresztet a pap az ostyával a kehelyre midön ezeket a szokot mondgya, ö általa, ö véle, és ö benne.?
F Az által meg mutattya hogy tsak a kereszten lévö áldozatnak ereje által. tiszteltetik az Isten.
K A pap miért emeli fel egy kevesé az osttyát és a kelyhet. midön ezeket a szokot mondgya tégedet illet minden tisztelet és ditsöség.?
F Azzal meg akarja mutatni hogy tsak a kristus által. akristusal., és a kristusban. tiszteltetik és ditsöitetik a szent Háromság. sok helyt szokás tsengetni ezen másodszori fel mutatásra.
Magyarázat
A tizen kettödik saeculum elött nem volt a misekor más fele mutatás hanem ez, és akoron anyira fel mutatta a pap a kristus testét, és vérét, hogy anép láthatta és imádta akristust,. idövel a Consecratio után valo fel mutatás szentül szokásban vétetödvén, ezt a második fel mutatást el kezdék hagyni, és mostanában tsak egy kevesé emeli fel apap a kelyhet az ostyával együt., és sok helyeken tsengetnek, a mely igen régi szokástol maradot. ugyan ezért is meg mostanában sok helyeken akik a mise alat szolgálnak. ezeket mondgyák, Ave salus, Ave vita, Ave redemptio nostra,.: üdvözlégy. mi üdveségünk,, mi életünk, és mi meg váltonk,
K Mit kel a népnek mondani ezen imádság alat, nobis quoque peccatoribus.?
F 1 Az Isten irgalmaságát kel kérni töredelmes lélekel. és kegyelmét hogy a szent martyrok társaságában tegye öket. 2, hálákot kel adni Istennek a kristus által., velünk tett jó tétemenyiért. 3. imádni kel az Istent akristus által, akristusal. és a kristusban., a midön apap fel emeli akellyhet, az ostyával együt.
K A pap a Canonban lévö imádságokot mind lassu szoval mondván, miért mondgya fel szoval. ezeket a szokot per omnia saecula saeculorum mind örökkön örökké.?
F Ezek a szok bé fejezések a fellyeb valo imádságoknak: a melyeknek avégin apap fel emeli szavát azért hogy a nép véle meg egyezék, és jóvá hadgya ezel a feleletivel Amen. mind azt valamit apap kért az Istentöl, mivel amint már azt meg mondottuk valamit apap kér, azt mind a nép nevében kéri.
24. Pater noster - - - Libera nos.
K Mitsoda imádságot mond ezután apap.?
F A mi Atyánkot, a melynek másut meg lehet látni a magyarázattyát.
K Miért mondgya apap ezeket a szókot. minek elötte a mi Atyánkot el kezdgye.
Praeceptis salutaribus moniti, et Divina institutione formati audemus Dicere.
Pater noster. &c.
Ezt az imádságot üdveséges parantsolatbol, és Isteni szerzésböl vévén., azért is mérészellyük néked mondani Mi Atyánk. &c.
F Azt akarja velünk meg értetni hogy ez az imádság ollyan nagy és szent, hogy ez által bizodalomal mehetünk az Isten eleiben, a melyet el sem mernök mondani, hogy ha a kristus azt nem parantsolta volna
K Miért hogy sok helyeken a diaconus apaténát mutattya anépnek a midön a mi Atyánkot mondgyák.?
F Azal anépnek akarja tudtára adni hogy a Communionak az ideje közelget, a melyhez készülni kel., mivel régentén a paténa olyan táll volt. amelyben tették a kristus testét. es onnét osztogatták a népnek..
K Miért tarttya az oltár elött a subdiaconus apaténát az offertoriumtol fogvást. a mi Atyánknak végiig. akezében?
F A paténa szükséges lévén az offertoriumkor, mivel arra teszik a kenyeret amelyet meg szentelik, az offertorium után. a kenyeret az oltárra teszik, azért már akor a paténa nem lévén szükséges a Communioig., a sub diaconus tarttya mind addig bé fedezve. akis misekben pedig a Corporale alá teszi apap.
K Mitöl vagyon hogy apap fel szoval mondgya ami Atyánkot a misekor, egyébkor pedig rend szerént tsak lassant mondgya, ugy a hiszek egy Istent is tsak a misekor mondgya fel szoval.?
F Hogy jól meg lehesen felelni erre a kérdesre. azt meg kel tudni hogy régenten a közönségesen valo gyülekezetben ahol a hitetlenek és a Catechuménusok jelen lehettek, fel szoval a mi Atyánkot., se a hiszek egy Istent soha nem mondották, mivel ö elöttök el titkolták atitkokot, nem lévén érdemesek azoknak reszesülésében, attol is tartottak, hogy azokal viszá ne élyenek, és tsufságra ne fordittsák, azért tsak akor is tanitották a Catechumenusokot a Mi Atyánkra, és a hiszek egy Istenre, midön már azok közé számlaltattak, a kiket nevezték, Competentes. az az, akik már elegendö képen meg probáltattak, és akik a kereszttséget fel vehették. ezek tehát meg tanulván a mi Atyankot, és a Hiszek egy Istent. fel szoval könyvnélkül mondották el azokat kereszteltetések elött., és ezt nevezték reddere symbolum, reddere orationem Dominicam. az az, visza adni, vagy el mondani a mi Atyánkot. Ez igy lévén azt mondám. hogy egyéb Isteni szolgálatokon jelen lehettek a Catechumenusok., azért lassan is mondották a mi Atyánkot és a Hiszek egy Istent; de a Misekor éneklették. vagy fel szoval mondották, mert az Évangyélium után a Catechumenusok ki mentenek agyülekezetböl. tsak a hivek maradtanak, az olyan klastromokban ahol tsak a szerzetesek vannak jelen., az Isteni szolgálatokban., a mi Atyánkot mindenkor fel szoval mondgyák, valamint tselekesznek mostanában is mind azok kik a szent Benedek reguláját követik, ezt a régi szokást követi tehát. mostanában is az Anyaszent egyház.
A pap el végezvén a mi Atyánkot. a nép feleli sed libera nos a malo, de szabadits meg minket agonosztol., azután a pap feleli Amen.
K A nép minek utánna el mondotta volna fel szoval. az utolso részit a mi Atyánknak, apap miért feleli reája az Ament tsak lassan?
F Már ennek az okát meg mondottuk a midön az Ament meg magyaráztuk a mi Atyanknak a végin, azt is el mondhatni hogy itt az Amen. anyit tészen mint ha apap azt mondaná. igen is Istenem. az egész gyülekezetnek. nevében kérlek hogy szabadits meg minket agonosztol. a melyet még bövebben kéri a következendö imádságban
Libera nos quaesamus domine ab omnibus malis praeteritis, praesentibus et futuris, et intercedente Beata et gloriosa semper virgine Dei genitrice Mariâ, Cum beatis Apostolis tuis Petro et Paulo. atque Andrea, et omnibus sanctis da propitius pacem in diebus nostris ut ope misericordiae tuae. adjuti., a peccato simus semper liberi, et ab omni perturbatione securi, per Dominum nostrum Jesum Christum Filium tuum, qui. tecum vivit et regnat in unitate spiritus sancti Deus., per omnia saecula saeculorum Amen.
Kérünk uram szabadits meg minket. az el mult, ajelen valo és ajövendöbéli minden féle gonosztol., és a Boldogságos szüznek, és ate boldog Apostolidnak, Péter, Pál, Andrásnak. és minden szenteidnek esedezések által, adgy békeséget nékünk ami napjainkban, ugy hogy ate irgalmaságodnak segittségével,. büntöl mindenkor szabadosok lehesünk és minden nyomoruságokban meg segitessünk, a te Fiad ami urunk Jesus kristus altal, ki te veled él, és uralkodik a szent Lélekel egyetemben mind örökkön örökké Amen
K Mellyek azok. az el mult, jelen valo, és következendö gonoszok. a melyektöl valo meg szabadulást kérünk?
F Az el mult gonoszok a vétkek. ajelen valo gonoszok a belsö vagy külsö kisértetek, akövetkezendö gonoszok, a vétekért valo örökös vagy ideig tarto büntetések, ugyan ezért is az Anyaszent egy ház minden kérésit tsak kettöben foglallya, a vétektöl valo meg szabadulást. és a békeséget., a vétektöl valo meg szabadulást, mivel igazán szolván, avéteknél nintsen nagyob gonosz., és atöbbi mind ettöl származnak, a békeséget mivel minden jó. ebben foglaltatik., és [1438] minden erre tzéloz, tsak akor vagyunk békeségben, midön avétektöl meg szabadulunk, és annak rabságábol meg menekedünk. mivel a más féle békeség tsalárd és hamis; a hamisaknak nintsen békeségek mondgya az ur.
K A pap miért tsinál keresztet a paténával minek elötte ezeket mondgya, adgy békeséget nekünk.
F Meg akarja velünk értetni, hogy tsak akereszt által lehet békeségünk.
Magyarázat
A paténa jele. és eszköze abékeségnek, mivel az ollyan táll. amelyre teszik a kristus testét., a kit a békeség jeleül osztogattyák el., ugyan ezért is tsokollya meg a pap a paténát, a midön az Istennek mondgya; adgy békeséget nekünk.
K Az Anyaszent egy ház miért kéri a szenteknek esedezéseket, föképen, a Boldogságos szüzét, szent Péter, szent Pál, és szent Andrásét midön békeséget kér. Istentöl a kristus által.?
F Azért hogy az Isten hamaréb meg halgassa. ugyan ezért is nevezi a szentek közül azokot akik által adta leg inkáb az Isten azö valoságos békeségit. az embereknek, a Boldogságos szüz Annya volt a békeség Istenének, ahárom fö Apostolok pediglen az egesz világon hirdették abékeséget akristus nevében.
25 fractio panis.
K Miért szegi meg apap a kenyeret. a fellyeb meg mondot imádság után.?
[1439] F 1 A kristus példájára valo nézve, a ki meg szegé a kenyeret minek elötte el osztogatta volna., és azért is hogy kövesse az egész Anyaszent egyháznak mindenkori szokását. az Apostoloktol fogvást.
2. A pap meg szegi a kenyeret az imádságnak vége felé, amelyben az Isten békeségit kéri, meg akarván nékünk mutatni hogy a kristus azért áldozta fel magát akereszten, és azért adgya magát az oltári szenttségben hogy nékünk békeségit adgya, és bennünket meg szabadittson minden gonosztol.
K Az osttyát meg szegvén, meg szegiké. akristus testét.?
F Azt másut is meg mondottuk. hogy akristus testét meg nem szegik, hanem az osttyában ami láthato. azt szegik meg, az egész szent Atyák ezt tanittyák és hiszik.
K Hány részre szegik az osttyát?
F A görög Anyaszent egyházban négy részre szegik, spanyol országban régenten kilentz részre szegték, mostanában is abban az országban ugy tselekesznek azolyan helyen. a hol. azt a szokást követik a melyet nevezik Mozarabicum. de mostanában az egész Anyaszent egyházban tsak három részre szegik.
K Mitsoda oka lehet ennek a külömbözö szokásnak.
[1440] F A görögök négy részre szegik a kenyeret, egyik rész a pap Communiojára valo. a második a nép közül ha valaki Communicalni akarna, aharmadikát abeteg számára tarttyák, a negyedikét apap akehelyben teszi.
A kik pediglen a Mozarabicum szokást követik, kilentz részre szegik az osttyát, és mindenik résznek a kristus titkairol valo nevet adnak, az elso reszt nevezik. meg testesülésnek a másodikát születésnek, a harmadikát környül metélésnek, anegyedikét meg jelenésnek. vagy szinváltozásnak. az ötödikét szenvedésnek. ahatodikát halálnak. ahetedikét fel támadásnak, a nyoltzadikát, akristus menyben valo ditsöségének. és a kilentzedikét. akristus országának amidön el fog jöni hogy meg itéllye az eleveneket, és aholtakot
A romai Anyaszent egy házban. három részre szegik az osttyát, az egyikét akehelyben teszik, a másodikát apap magának meg tarttya, aharmadikát pedig egy nehány részre szegték, vagy anép Communiojára, vagy a betegek számára, tartották., mivel régenten az oltárra valo kenyér. mind vastagab, mind nagyob volt. mint sem mostanában. Romában még most is meg tartották [1441] ezt a régi szokást, mert midön a Pápa solemnis Misét mond, az osttyát három részre szegvén, az egyik reszt a kehelyben teszi, amásodik részel, maga Communical. a harmadik [1442] részt, ket felé osztván, a két diaconusnak osztogattya, és apüspök szentelésekor, a fel szentelö püspök az osttyát három részre szegvén, az egyik részt a kehelyben tészi, amásodikával. maga Communical, és a harmadik részel., az uj püspököt Communicáltattya
K A pap meg szegvén az ostyát. miért mondgya a népnek ezeket a szokot?
pax Domini sit semper vobiscum.
Az ur békesége légyen mindenkor ti veletek.
F A pap áldást mond a népre akristus testének érdeme által, ugyan ezért. is ezeket a szokot mondván. három keresztet tsinál az osttyával.
K A pap miért tészen egy részt az osttyábol akehelyben?
F Ezt igy szokta az egész világon lévö Anyaszent egyház, aleg régieb liturgiákban ezt fel lehet találni.
De ennek a szokásnak betü szerént valo értelme a, hogy régenten a midön akét szin alat valo Communio szokásban volt, agyakorta történt,, hogy nem volt elegendö szentelt bór mind azoknak számokra kik két szin alat akartak Communicalni, olyankor tehát szenteletlen bórt töltöttek akehelyben. és hogy az a bór meg szenteltessék. akristus teste által, akehelyben aszentelt osttyának egy részit tették, a mely részt a Diaconus magához vette. amidön a kelyhet meg törölte, valamint még mostanában is eztet követik az olyan helyeken ahol két szin alá szokták Communicáltatni az oltárnál szolgálo egy háziakot.
Ezt a régi szokást mostanában is láttyuk követni nagy pénteken, mivel nagy tsötörtökön. az oltári szenttséget tsak a kenyérnek szine alat tarttyák meg más naprá, a papnak a kinek Communicalni kell, nem Communicalhat akét szin alat, azért a szentelt ostyának egy részit akehelyben teszi, és minek utánna akenyérnek szine alat Communicált volna, meg isza akristus testével meg szenteltetet bórt.
A pap akehelyben tévén az osttyát, ezeket mondgya.
Haec Commixtio et Consécratio Corporis et sangvinis Domini nostri Jesu christi, fiat accipientibus nobis in vitam Aeternam Amen
Hogy akristus testének és vérének meg elegyitése és szentelése légyen nékünk akik azt veszük az örökké valo életre Amen
K Mit tészen ez a szó Consecratio.?
F Ez a szó it teheti akristus lelkének. és vérének az ö testével. valo titkos meg egyesülésit., mely meg lett az ö feltámadásakor; vannak olyan régi Missálék a melyekben ezen ahelyen fel nem találtatik ez a szó Consecratio,. hanem illyen formában teszik fel. Haec sacrosancta Commixtio.
K Mit kel a népnek tselekedni midön apap meg szegi az ostyát, és akristus vérével meg elegyitti.?
F 1 Hálákot kel neki adni akristusnak anyi hozánk valo szeretetiért., hogy nékünk eledelül adta szent Testét, és vérét, 2. azon kel kérni, hogy a két szinnek elegyitése, mely az ö fel támadását jelenti, légyen Záloga ditsöségesen valo fel támadásunknak
26. Agnus Dei.
K Mitsoda imádságot mondanak az után?
F Az Agnus Deit, a melyet a nép énekeli. és a melyet a pap háromszor mondgya el, amelyét vervén.
Agnus Dei qui tollis peccata mundi miserere nobis.
Istennek Báránya ki el vészed avilág büneit irgalmaz nékünk
Agnus Dei qui tollis peccata mundi miserere nobis.
Istennek Báránya ki el vészed avilág büneit irgalmaz nékünk.
Harmadikszor pedig igy mondgya
Agnus Dei qui tollis peccata mundi dona nobis pacem.
Istennek Báránnya ki el vészed a világ büneit. adgy békeséget nékünk
Az Isten Báránya pedig a kristus a mint az irás mondgya.
K Miért mondgyák ezt az imádságot?
F Ez által a Communiohoz készülnek, régenten háromszor mondották egy más után Istennek Báránya, irgalmaz nékünk, de az Anyaszent egy ház rendeléséböl hét száz esztendötöl fogvást, a harmadik Agnus Deire azt felelik. dona nobis pacem, adgy békeséget nékünk, hogy az Isten békeségit adgya az Anyaszent egy háznak és a keresztyén Fejdelmeknek.
K Mit kel a népnek tselekedni az Agnus Dei alat?
F Lassan, vagy ének szoval kel mondani ezt az imádságot. de nagy hittel. és buzgoságal.
K Mitsoda imádság következik az után?
F A pap meg hajtván magát. a következendö imádságot el mondgya, kérvén békeséget Istentöl.
Domine Jesu Christe qui dixisti Apostolis tuis. pacem relinquo vobis, pacem meam do vobis, ne respicias peccata mea, sed fidem Ecclesia tuae, eamque secundum voluntatem tuam pacificare et coadunare digneris. qui vivis et regnas Deus per omnia saecula saeculorum Amen
Uram Jesus kristus ki azt mondottad Apostolidnak, békeséget hagyok néktek, az én békeségemet adom néktek. ne tekenttsed az én vétkeimet, hanem Anyaszentegyházadnak hitét, akit is méltoztasál békeségben és egyeségben meg tartani, ki élsz és uralkodol Istenünk mind örökön öröké Amen
K Miért mondgya apap ismét ezt az imádságot?
F Mert mindgyárt ezután regenten a hivek egy mást meg tsokolták, meg mutatván azáltal. az egy más közöt valo békeséget, apap is azt kéri az Istentöl hogy atsok közöttök szeretettel valo légyen, és hogy az egész Anyaszent egyház meg egyezvén ugy hogy ahivek kik néki tagjai. egy testé, és léleké legyenek. és hogy ebben az egyeségben részesülhesenek a kristus testében.
K Miért adgyák abékeségnek tsokját a Communio elött
[1443] F Mert mindnyájan egy test vagyunk mondgya szent Pál, és mindnyájan egy kenyérben. és egy pohárban részesülünk. ugyan ezen okra valo nézve is akarta a kristus rendelni az oltári szenttséget a kenyérnek szine alat. mivel a kenyér jegye az egyeségnek.
Magyarázat.
Valamint hogy a kenyér sok buza magbol áll, és a bor sok szöllö szemböl, ugy a hivek is akik ahoz az asztalhoz járulnak meg egyesülnek akristusal. és egyé lesznek véle, ugy anyira hogy [1444] az ö szent testét vévén, egy testé is lesznek véle, és mint hogy mindnyájan egy testben részesülnek, magok közöt is egy testé kel lenniek, hogy mindnyájan egy test lehessenek a kristusal.
K Régi szokásé hogy ahivek egy mást meg tsókolyák.?
F Eza szokás még Apostoli traditio. és az egész Anyaszent egyház követi, hanem tsak az a külömbözés vagyon hogy némely helyeken a hivek valoságal meg ölelik egymást, a Communio elött, másut pedig a patenat tsokollyák meg, a mely mind egy.
K Mit kel a népnek tselekedni azon idö alat?
F Az Isten kegyelmét kel kérni, hogy mindennel békeségben élhesen. és hogy soha fel ne bonttsa azt a szent egyeséget, a melynek kel lenni a keresztyének közöt.
27 A Communio.
K Mit mond apap az alat midön anép egymásnak abékeség tsokját adgya?
F A Communiohoz készülvén ezt a két imádságot el mondgya,
Domine Jesu christe Filii Dei vivi, qui ex voluntate Patris Cooperante spiritu sancto per mortem tuam mundum vivificasti, libera me per hoc sacrosanctum Corpus et sangvinem tuum, ab omnibus iniquitatibus meis, et universis malis, et fac me tuis semper inhaerere mandatis, et a te nunquam separari permittas. qui Cum Deo Patre, et spiritu sancto vivis et regnas, in saecula saeculorum Amen
Uram Jesus kristus élö Istennek Fia, ki az Atya akarattyábol. a szent Lélek munkája altal. avilágnak életet adtál halálod által. szabadits meg engem ezen szentséges tested és véred által. minden büneimtöl, és minden gonosztol., és adgyad hogy. mindenkor parantsolatidban járjak., és ne engedgyed. hogy soha tölled el tavozam: ki élsz és uralkodol az Atyával és a szent Lélekel. egyetemben mind örökön öröké Amen
Perceptio Corporis tui Domine Jesu christe. quod ego indignus sumere praesumo. non mihi proveniat ad judicium, et condemnationem sed pro tua pietate prosit mihi ad tutamentum mentis et corporis, et ad medelam percipiendam, qui vivis et regnas cum Deo Patre in unitate spiritus sancti Deus per omnia saecula saeculorum Amen
Uram Jesus kristus kérlek hogy ate testednek. és vérednek vétele melyet én méltatlan magamhoz veszem, ne legyen itéletemre és kárhozatomra, hanem ate irgalmaságodbol. légyen, lelki és testi segittségemre, és lelkemnek orvoságára. ki élsz és uralkodol. az Atyával és a szent Lélek Istenel egyetemben mind örökön öröké Amen
K A népnek szükségesé ezeket el mondani a papal.?
F Azok akik Communicálni akarnak jobban nem tselekedhetnek mint ha szivböl el mondgyák ezt aket imádságot., akik pedig nem Communicalnak., azok leg aláb az elsöt el mondhattyák
K Mit mond ezek után a pap?
F A két kezében vévén akristus testét ezeket a szokot mondgya el a soltárbol 115
Panem Coelestem accipiam. et nomen Domini invocabo
A menyei kenyeret a kezemben vévén, az Urnak nevét segittségül hivom
Azután fel szoval mondgya ezeket a szokot. a melyét vervén.
Domine non sum dignus ut intres sub tectum meum sed tantum dic verbo et sanabitur anima mea.
Uram nem vagyok méltó hogy bé jöj hajlékomban. de tsak parantsoly. és meg gyógyul az én lelkem.
Ezeket a szokot a százados mondá a kristusnak, az Anyaszentegyház ezeket is mondattya mind azokal akik Communicalni akarnak, azért hogy fel gerjesze sziveket arra az alázatoságra amelyel kel venniek akristus testét:
K Mit tsinál ezután apap.?
F A kristus testét magához veszi, de elöbször keresztet vetvén a szenttséges ostyával., és az ur halálának emlékezetire ezeket a szokot mondgya
Corpus Domini nostri Jesu christi Custodiat animam meam in vitam Aeternam Amen
Hogy ami urunk Jesus kristusunknak teste tarttsa meg az én lelkemet az örökké valo életre Amen
A kristus testét magához vévén. figyelmetesen meg vigyáza hogy ha nem maradoté valamely részetske a Corporálén, azt a paténával nagy tisztelettel fel szedi. és akelyhet veszi mondván, ezeket a szokot a soltárbol. 115
Quid retribuam Domino pro omnibus quae retribuit mihi, calicem salutaris accipiam, et nomen Domini invocabo; laudans invocabo Dominum, et ab inimicis meis salvus ero.
Mivel hálállyam meg az urnak mind azokot ajókót a melyeket tett velem, az üdveségnek pohárát veszem., és az urnak nevét segitségül hivom, az urat ditsérvén segittségül hivom. és meg szabadit engem ellenségimtöl.
Azután akristus vérit magához veszi de elöször keresztet vetvén akehelyel mondgya.
Sangvis Domini nostri Jesu Christi Custodiat animam meam in vitam Aeternam Amen
Hogy ami urunk Jesus krístusunknak vére tarttsa meg az én lelkemet az öröké valo életre Amen
A Püspökök, és a papok. fent álva szoktak Communicálni, de a Pápa mikor solemnis misét mond a székiben Communicál,. ez igen régi szokás, inkáb is hasonlit akristus tselekedetéhez. aki ülve rendelé az Eucharistiát, az imadas nem a külömb külömb féle létiben áll atestnek. mivel mind ülve, mind térden, mind álva lehet imádni a kristust.
K Mit kel a népnek tselekedni. midön apap Communical.?
F Azoknak, kik Communicalni akarnak, a Communiohoz kel készülni, akik pedig nem Communicalnak. meg kel nagy alázatoságal magokban üsmérni arra valo érdemetlen voltokot, mondván nagy töredelmeségel. uram nem vagyok méltó.
28. A nép Communioja
K Mit tsinál a pap a Communioja után?
F A szent Communiot el osztogattya azoknak akik Communicalni akarnak, és az alat a chorusban azt az imádságot éneklik a melyet antiphonának nevezik. e valamely soltárbol vagyon ki véve, ez a szokás pedig hogy soltárt énekelyenek a Communio alat. leg elöbször [1445] áfrikában kezdödék szent Agoston idejében. a melyröl magais tészen emlékezetet., ez a szent szokás még fent vagyon az egész nap keleti országokban; és aleg régieb liturgiák erröl emlékeznek
K Régenten mitsoda rendet tartottak a Communioban?
F A pap aki amisét mondotta minek utánna Communicált volna, el osztogatta két szin alat akristus testét és vérét, apapoknak kik véle együt mondották a misét, azután maga osztogatta a szenttséges kenyeret a Diaconusoknak, és a szentelt bort,. az assistens papok osztogatták nékik, a sub Diaconusok., és a több Clericusok., a kristus testét. a Celebrans kezéböl vették., és a kelyhet a Diaconusok kezéböl,, az assistens papok pedig a papal aki celebralt a Communiot el osztogatták anépnek rendröl rendre és a Diaconusok akelyhet adták azoknak, akik két szin alat akartak Communicalni., leg elöször a férfiak, Communicáltanak, akiknek is a kezekre tették akristus testét, és magok tették szájokban., azután következtenek az Aszonyok, akik is hasonlo képen Communicaltanak, valamint a férfiak, de sok helyeken, fö képen nap nyugoton, elsöben az ö kezekre ruhát teritettenek, a mely ruhát nevezték Dominicalenak, apapok az oltár elött Communicáltanak, a Diaconusok az oltár háta meget, mivel az oltár körül el járhattanak, a sub diaconusok, és atöb Clericusok. a chorus kerületiben, anép pedig a Choruson kivül ki ki amaga helyén, mert kinek kinek a maga helyére vitték a Communiot. hogy a rendeletlenséget el távoztassák.
A Communio elött egy diaconus fel szoval mondotta, sancta sanctis, a szent dolgok, szenteknek valok. agörögöknél még most is mondgyák ezeket a szokot. a Communio elött,
Azt ellehet hinni hogy régenten fent álva Communicáltanak, közönségesen valamint a papok, agörögöknél még most is ez a szokás, apápa midön Céremoniával mond misét, a két diaconus fent álva Communicál, a kezéböl, és a két szin alat. Communicalnak.
A pap a Communiot osztogatván. azt mondotta. Corpus Christi, ez akristus teste, és erre a ki [1446] Communicalt az ament felelte; azért hogy ezel a feleletel hit tételt tegyen. erröl a nagy titokrol. minek elötte Communicályon,, ez olyan szent szokás a melyet sok helyeken követik, és minden követheti.
K A Communio iránt mitsoda rendet tartanak mostanában az Anyaszent egy házban?
F A pap Communioja után. a ministransok a Confiteort el mondgyák a nép nevében. apap azután ki fordulván. mondgya. Misereatur, et Indulgentiam &c. és azután a kristus testét kezében vévén ezeket a szokot mondgya.
Ecce Agnus Dei qui tollit peccata mundi.
Imé az Istennek Báránya ki el veszi a vilagnak büneit.
Azután háromszor mondgya akövetkezendö imadságot
Domine non sum dignus ut intres sub tectum meum &c.
Uram nem vagyok méltó hogy bé jöj az én hajlékomban. &c.
Ezután ahiveknek el osztogattya a Communiot akenyérnek szine alat mondván ezeket a szókót
Corpus Domini nostri Jesu christi Custodiat animam tuam in vitam Aeternam. R. Amen.
A mi urunk Jesus kristusunknak teste tarttsa meg ate lelkedet az örök életre R Amen
A kik Communicalnak azok eleiben abroszt teritenek azért hogy ha valami kis részecske el találna törni. az abroszra esék, mert erre rendeltetet és nem arra hogy valaki ahoz töröllye száját.
K Miért anépnek most nem adgyák a Communiot a két szin alat?
F Ezt a szokást tsak lassan lassan kezdék el hagyni. minek elötte még az Anyaszent egy ház eziránt valamely parantsolatot adot volna ki, a mint már ezt meg mondottuk másut. a hol a Communiorol szollottunk
K Midön a szenttséget magát nem veszik mit kel tselekedni?
F Akoron leg aláb lelki képen kel Communicálni, az, az, magunkot meg alazván az Isten elött, egyezünk meg szivel a kristusal. kérjük adgya kegyelmét a szentül valo Communiora, és azon kegyelmét adgya, mint ha magát a szenttséget vettük volna
K A ki misét nem halgatot, szabadé annak Communicalni?
F A tsak a betegeknek szabad.
K Mitsoda idöben Communical a nép a misekor?
F Mindgyárt a pap után
K Miért hogy sok helyeken anépnek meg kel várni a misének végit hogy Communicalhason?
F Az olyan szokás nem az Anyaszent egy ház akarattya szerént vagyon, eleg elöször valamely nagy parochiában kezdödöt, ahol sokan lévén olyanok akik Communicáltanak azért a mise utánra halasztották, hogy a misének hamaréb vége lehesen.
Magyarázat
Azt már meg mondottuk hogy a mise olyan áldozattya a népnek, valamint a papnak, ugy is kel néki abban részesülni valamint apapnak., ajó rend ellen vagyon tehát. hogy akor részesüllyön a szent Aldozatban, a midön annak vége vagyon és amidön már anépet el küldik mondván Ite Missa est más képen is a post Communio, a Communio után valo háláadás, a mely imádság ugy tekénti anépet valamint apapot, hogy mondhattya tehát apapal együt anép ezt az imádságot hogy ha még nem Communicalt,
K Miért mondgya el anép a Confiteort a Communio elöt?
F E nem oly régi szokás, mivel régenten nem mondották a Confiteort, se az Agnus Deit,, se Domine non sum dignus, mikor a nép Communicalt, a mi pedig ennek aszokásnak bé vételét okozhatta, nem más lehet, hanem a, hogy a nép az introitust énekeli akor a midön apap a Confitéort mondgya, és az Agnus Deit, a midön a Domine non sum dignust mondgya, tehát az Anyaszent egy ház szükségesnek itélte hogy ujontában el mondasa anépel. minek elötte Communicályon, idövel akis misékben is meg tartatták ezt a szokást, meg is kel tartani mivel ez, az Anyaszent egyház rendelése.
A Chartusianusok most is meg tarttyák arégi szokást mivel nálok a mise kezdetin közönségesen mondgyák el a Confitéort; elöször a pap fel szoval mondgya el, azután a chorus. és a Communiokor el nem mondgyák, a pap a Communioját el végezvén. a Communiot el osztogattya mind azoknak akik a szent asztalhoz járulnak, el nem mondván se misereatur. se Indulgentiam, se Ecce Agnus Dei, se Domine non sum dignus, kinek kinek a maga szokását kel követni,
K Miért hogy a püspök midön a Communiot osztogattya, minek elötte akristus testét adná, a kezét nyujttya hogy meg tsokollyák.?
F Ez igen régi szokás, mivel régenten apüspökök, és a papok, abékeségnek jeliért. meg ölelték mind azokot akiknek akristus testét osztogatták, emind a nap keleti, mind anap nyugoti Anyaszent egyházban igy volt; hanem azután hogy hamaréb vége legyen ennek a Ceremonianak, azt a szokást vették, hogy meg tsokollyák apüspök kezét.
29 post Communio a Misének vége
K Mit tsinál apap a Communio után?
F A kehelyre tévén ujait. bort és vizet töltenek azokra, a melyekel a kristus testéhez nyult. de elöször ezt akét imádságot mondgya lasu szoval.
Quod ore sumpsimus Domine pura mente Capiamus, et de munere temporali fiat nobis remedium sempiternum.
Adgyad uram hogy tiszta szivel vegyük azt, a mit szájjal vettünk és hogy ezen idöbéli ajándék örökké valo hasznunkra légyen.
Corpus tuum Domine quod sumpsi et sangvis quem potavi adhaereat visceribus meis. et praesta ut in me ne remaneat scelerum macula, quem pura et sancta refecerunt sacramenta. qui vivis et regnas in saecula saeculorum amen
Adgyad uram hogy ate tested melyet vettem. és ate véred ittam, az én belsö részeimhez ragaszkodgyék, és illyen szenttségekel táplaltatván adgyad hogy semi bünnek motska bennem ne maradgyon, ki élsz és uralkodol mind örökön öröké amen.
K A pap meg mosván ujait mit tsinál azután?
F Az oltárnak jóbb felére megyen. az imádságot melyet Communionak nevezik el mondgya, ezt az alat szokták énekelni a midön anép Communical. azután apap az oltar közepire menvén ki fordul. és a népet köszönti. mondván. Dominus vobiscum, és az oltár jób felin a post Communiot el mondgya., eszerént nevezik, mert ezen imádság által. apap. és a nép az Istennek. hálakot ád a Communioban vett kegyelmiért, de minek elötte el kezdgye a népet inti hogy véle együt imadkozék, mondván oremus, figyelmeteségel is kel lenni anépnek. hogy buzgoságal felelhese a végin azament.
K Miért hogy a nagy böjtben a post Communio után apap más imádságot mond, de annak elötte a Diaconus fel szoval mondgya a népnek. humilitate Capita vestra Deo. borullyatok le az Isten elött.?
F Ezt az imádságot nevezik Oratio supra populum. a népert valo imádságnak, ugyan ezért is adgya a népnek tudtára a diaconus. hogy le borulva halgasa ezt az imádságot, szükséges tehat le térdepelni, és le hajtot fövel felelni az ament. töredelmes szivel.
K Mit tsinál apap apost Communio után?
F A post Communio vége lévén a misének, apap azt el mondván. az oltár közepire mégyen, és ki fordulván a népet igy köszönti, Dominus vobiscum., apapnak, ebböl a gyakorta valo köszöntéséböl a népet, szépen ki tettzik hogy mitsoda egyeség vagyon az imádságokban, a pap és anép közöt. és hogy mitsoda figyelmeteségel. kel a népnek ö véle mondani az imádságokot., azután apap tudtára adgya a Diaconus által, vagy maga, a népnek, ezen szók által. Ite missa est., hogy ki ki haza mehet, a nép hálákot adván Istennek feleli. Deo gratias, a nagy böjtben, vagy más bizonyos napokon apap nem mondgya a népnek Ite missa est. hanem Benedicamus Domino. Aldgyuk az urat.
K Miért nem mondgyák mindenkor a misének a végin Ite missa est.?
F Mert régenten tsak akor mondották a midön a nép haza mehetet mindgyárt mise után.
Hogy ha pediglen bizonyos idökben amise után imádságokot mondottak., a melyeken jelen kelletet lenni a népnek, olyankor az Ite missát nem mondották, valamint hogy mostanában sem mondgyák aböjti napokon, és mikor a halotakért vagyon amise.
K Miért adnak tehát áldást a népre. minek utánna szabadságot adot volna ahaza menetelre,. és miért mondgyák a szent János Evangyeliumának a kezdetit mindgyárt az áldás után?
F Régenten ez nem igy volt, hanem mihelyt a Diaconus az ite missát mondotta, ki ki el mehetet, és a pap minek utánna lassan egy rövid háláado imádságot el mondot volna, a melyet most is el mondgyák, a segrestyében ment., a Chartusianusok most is eszerént tselekesznek, régenten apapok nem adtak áldást anépre, mise után, mivel a tsak apüspökököt illette, a Chartusianusoknál. most is ez a szokás, leg elöször ötödik Pius Papa rendelé a szent Janos Evangyéliumát el olvasni az oltárnál, mivel adig szabad volt mondani. vagy nem mondani., némellyek az óltárnál mondották el, némellyek a segrestyében, még most is a Chartusianusok éppen nem mondgyák.
K Mitsoda imádságot mond apap az oltár közepén, az ité missa után, minek elötte áldást adgyon a népre.?
F Ezt arövid háláadó imádságot
Placeat, tibi sancta Trinitas obsequium servitutis meae. et praesta ut sacrificium quod oculis tuae Majestatis indignus obtuli, tibi sit acceptabile, mihique et omnibus pro quibus illud obtulli, sit te miserante propitiabile per christum Dominum nostrum Amen
Vegyed kedvesen szent Haromság egy Isten az éngedelmes szolgálatomot, és adgyad hogy az áldozat melyet én érdemetlen szent Felséged szemei elött ajánlottam néked kedves légyen, és hogy mind énnékem mind azoknak a kikért ajánlottam büneinknek botsánatyára legyen. a mi urunk Jesus kristus által Amen
K Mit kel a népnek tselekedni midön apap áldást ád reája?
F Meg kel magát alázni Isten elött, és kérni kel. hogy áldását adgya reája apap által.
K Mit kel a népnek tselekedni midön a szent János Evangyéliumát olvasa apap?
F Azt tiszteletel, és fent álva kel halgatni, imádni kel az Atya kebelében lévö öröktöl fogva valo Igét. és hálákot kel néki adni a mi érettünk valo meg testesülésiért, és közöttünk valo maradásáért, kérni kel ötet hogy tarttson meg minket holtig az Isteni Fiuiságban, a mely kegyelmet, ö nyerte meg nékünk, meg testesülése, halála, fel támadása, menyben menetele által.
K Mit kel tselekedni a Mise után?
F Minek elötte a templombol ki mennyünk. egy kis buzgo fohászkodást kel tenni az Istenhez. meg emlékezvén az áldozatrol melyet tettünk, adgyunk hálákot Istennek, és kérjük kegyelmét, hogy a szent áldozaton valo jelen létünk üdveségünkre légyen.
XVII Rész
Az ördög üzésröl, és a szentelésröl
Elsö Articulus
Az ördög üzésröl
K Mit értesz ezen a szon Exorcizatio?
F E szerént nevezik azt a Ceremoniát, amelyel éll az Anyaszent egy ház midön ördögöt üz ki valamely testböl. vagy valamely más teremtet állatbol; a melyel ö viszá éll, vagy viszá élhet,
[1447] K ki adot hatalmat az Anyaszent egyháznak az ördög üzésre?
F A kristus maga.
K Miért exorcizallyák az érzekenység nélkül valo teremtet állatokot?
F Mert az ördög azokal viszá élhet, és sokszor viszáis éll. az emberek ártalmára
Magyarázat
Szent Pál azt mondgya hogy az egész teremtet állatok várják az Isten Fiának meg jelenésit, mert hejában valo, és el mulando állapot alá vettettek, nem akarattyok szerént, oly reménség alat. hogy meg szabadulnak arothadandoságnak rabságábol, az Isten Fiainak ditsöséges [1448] szabadulásoknak napján, ugyan az után is fohászkodnak, mint egy szüléshez készülvén keseregnek.
Az értelme ezeknek a szoknak a, hogy minden teremtet állatok azért teremtettek. hogy az Isten ditsöségére szolgállyanak de mint egy rabságban vannak a midön az emberektöl ahejában valoságra forditatnak, azt el is mondhatni hogy fohászkodnak. olyankor meg szabadulások után, noha világ végiig abban az állapotban fognak maradni. mert mind addig az ideig az emberek, és az ördögök. azokal viszá elnek, helyes okbol tselekeszi tehát az Anyaszent egy ház hogy exorcizallya az érzékenység nélkül valo teremtet állatokot, kérvén azon az Istent meg ne engedgye hogy az ördög azokal viszá élyen, mivel azokot a maga ditsöségére szolgálo állapotokra teremtette., a mellyeket az Anyaszent egy ház, a szent dolgokra akarja forditani.
K Mitsoda teremtet állatokot exorcizál rend szerént az Anyaszent egyház?
F 1 Az olyan személyeket akikben agonosz lélek vagyon 2. az olyan helyeket amelyeket az ördög gyakorol., 3 ehez a Ceremoniahoz tartozandokot, ugy mint, a vizet, sót, olajat, &c.
K Mire kel vigyázni midön valamely személyt akarnak exorcizálni?
F 1 Bizonyosnak kel lenni hogy ha valoságal ördöngösé a személy akit akarnak exorcizálni, leg elöbször, azt tudtára kel adni apüspöknek, 2. aböjtölésel. és az imádságal kel ahoz készülni, mert az ördögöt ezel akét fegyverel lehet el üzni. 3. szükséges hogy az exorcista nagy tisztaságban és alázatoságban élyen, 4. hogy el kerüllye a haszontalan kérdéseket; hanem tsak azt kövesse a mi akönyvben vagyon fel téve.
K Mit kel azoknak tselekedni akik jelen vannak midön valakit exorcizálnak.?
F Az Istent kérjék mind azért aki exorcizál, mind azért akit exorcizálnak.
2. Articulus
Hogy mit kel érteni ezen a szón Benedictio.
K Mit kel érteni ezen a szón Benedictio, áldás, vagy szentelés.?
F Ennek a szónak sok féle értelme vagyon. 1. ez a szó arra értödik midön valaki jót tészen [1449] valakivel. ugyan ezen értelem szerént nevezi sok helyt az irás az Isten kegyelmét Benedictionak. áldásnak. szent Pál is az alamisnát áldásnak nevezi.
2. Ez aszó arra is értödik amidön valakire az Isten áldását és kegyelmét kivánnyuk, e szerent is kel érteni midön az irás azt mondgya, hogy Melkisedek meg áldotta Ábrahámot, Isak, jakobot, jákob azö Fiait, sok volna elé hozni, a menyi helyen azt fel talállyuk a szent irásban
3. Ez a szó arra is értödik, midön a királyokot, királynékot koronázásokor fel szentelik.
4. Arra is értodik midön az Anyaszent egyház meg szenteli avizet, a kenyeret, a sót, olajat. harangokot, kápolnákot, tzinteremeket. az oltári öltözeteket, gyertyákot, és mind azokot a melyeket a szent dolgokra akarja forditani, ugyan ezen okokra valo nézve is szentelik meg az olvasokot. aköntösöket, a gyürüket, az Anyaszent egyház ebben a Cérémoniában azon kéri az Istent, hogy áldását adgya mind azokra kik ezeket viselik vagy hordozák.
K Nintsené abban valamely babonaság, midön az illyen dolgoknak természet felet valo hasznot. vagy erött tulajdonitanak.?
F A babonaság volna, ha valaki azt hinné hogy a teremtett állatok magoktol. természet felet valo hasznot vagy eröt adhatnak, az Isteni hatalom nélkül. de az Anyaszent egy ház azt nem hiszi, hogy ezeknek volna magoktol valami erejek, hanem tsak egyedül az Isten mindenhatoságátol, az Anyaszent egyház abban nem kételkedik hogy eréjek nem volna az olyan meg szenteltetet dolgoknak., a melyek, a szenttségek ki szolgáltatására valok, de a többinek, tsak anyiban tulajdonit eröt, amenyiben az Istennek tettzik azoknak adni, hogy meg jutalmaztassa az olyanoknak hitét, kik tisztelettel bánnak az olyan dolgokal., a melyek meg vannak szenteltetve az Anyaszent egyház imádságival.
K vagyoné meg más értelme ennek a szonak Benedictio.?
F Igen is vagyon mivel az Anyaszent egyház meg szenteli mind azt valami az emberek szükségire valo., a mi enni, és inya valo. a mezöt, a szöllöt, aházakot, a hajokat, a menyegzöi [1450] ágyat, zászlokot, a fegyvert. &c. mind ezekel az Isten ditsöségire kel élni az embereknek.
K Azok az imádságok amelyeket szentelésnek nevezik, regieké?
F Már szent Pal idejében szokásban voltanak, nézük mit mond ez iránt. az Istennek minden [1451] teremtet állattya jó, és semit meg nem kel vetni, amit háláadásal vettünk., tölle, mert meg szenteltetet az Istennek Igéje, és a könyörgés által. itt szent pál ahusrol szol, azt akarván velünk meg értetni hogy minden magában jó, mivel mind jó az, a mit az Isten teremtet, és noha a vétek. legyen annak az oka, hogy az ördög és az emberek viszá élnek ateremtet állatokal., de az Isten igéje, és a könyörgések által meg szenteltetnek.
Szokásban volt tehát még szent Pál idejében hogy az érzékenységnélkül valo teremtet állatokra imádságokot mondgyanak, ezeket azimádságokot nevezük mi szentelésnek, emindenkor is meg volt; mind a görög, mind a deák Anyaszent egy hazban. a mint eki tettzik aleg régieb ritualekbol.
3. Articulus
A Ceremoniakrol. a melyekel éll az Anyaszent egy ház
a szenteléskor.
K Miért vetnek egy keresztet., vagy többet is mind azokra a miket meg akarnak szentelni?
F Azon jel által. azt akarják meg mutatni hogy a vétektöl fogvást. tsak a kristus érdeme, és az ö keresztinek ereje által áldatnak meg az Istentöl minden teremtet állatok
Magyarázat
Nem tsak egyedül az embereken munkálodot a kristus keresztinek ereje, hanem még az érzékenység nélkül valo teremtet állatokon is. az embernek vétke az egész természetet rendeletlenségben hozta vala. Az ördögök, és az öket követö emberek viszá éltenek ateremtet [1452] állatokal., ugyan eröl is mondgya szent Pál. hogy ateremtet állatok ahejában valoság alá vettettek, akarattyok ellen, azért, tsak egyedül akristus érdeme, és azö keresztinek ereje által szabadulhatnak meg ateremtet állatok abol az el nyomatásbol, mivel tsak egyedül azon kegyelem által a melyet akristus érdemlet halála által az embereknek., hogy ökk Istenesen élhetnek ateremtet állatokal., a melyeken valo hatalma az ördögnek ugyan azon kegyelem által köttetet meg., ugyan erre valo nézveis mondgya szent pál. hogy mindenek meg igazitattak, helyre hozattak, és meg ujitattak. menyben és a földön, a kristus által. Instaurare omnia in [1453] christo. quae in coelis. et quae in terra sunt ugyan ezért is mikor az Anyaszent egy ház valamely teremtet állatot meg akar áldani vagy szentelni, leg elöször azt exorcizalya. minek elötte azt meg szentellye. mert noha az ördögnek ateremtet állatokon valo hatalma meg légyen is kötve, mind azon által az a hatalom még is elég nagy, az Isten azt neki meg engedvén.
K Miért füstölik meg temjénel mind azt valamit meg akarnak szentelni?
F Az által az Istent azon kérik hogy a mi imádságink a melyekel kérjük az ö áldását a teremtet állatokra, az ö széke eleiben fel menyenek. valamint a temjén füst.
K Miért hintenek szentelt vizet a személyekre, vagy más egyéb állatokra a miket meg akarnak szentelni?
F Az Istent azon kérjük hogy az ördög azoktol el távozék, és hogy azok meg tisztittassanak a szent Léleknek ereje által, erröl még bövebben fogunk szollani másut.
K Miért kenik meg olajal tsak nem mind azokot a miket meg akarnak szentelni?
F Az Istent azon kérik hogy méltoztassék azokra küldeni a szent Léleknek erejét. ugy hogy a szent léleknek ereje által. meg nyerhesék azt, a mely végre azokot szentelik.
Magyarázat
Azt már egy nehány helyt meg mondottuk hogy a szent olajal valo külsö kenet a belsö képen valo kenetet jelenti. ugy mint a kegyelemnek. és a szent Lélek erejének kenetét. mivel a szent [1454] lélek kegyelmét az uj testamentum sok helyeken kenetnek nevezi, a mint hogy ez a szó. kristus, fel kenetettet tészen, a kristus maga mondgya Isaiás profeta után, Az urnak lelke vagyon én rajtam. mivel hogy meg kent engemet.
4 Articulus
A szentelésekröl melyek tsak a püspököket illetik.
és azokrol. a melyek nem tsak öket illetik
K A papok meg szentelhetiké mind azokot a miket meg szoktak szentelni?
F Bizonyos állapotok vannak olyanok a melyek még az Apostoli hagyás szerént tsak apüspökököt illetik, ugy mint az olaj szentelés, atemplomok, és az oltárok szentelése. &c. olyan állapotok is vannak, a melyeknek meg szentelésére. apüspök szabadságot adhat apapoknak, ugy mint az oltári öltözetek, akápolnak, tzinteremek, keresztek, képek, harangok.. és zászlok szentelésekre. olyanok is vannak. a melyekre nem szükséges szabadságot kérni apüspöktöl., ugy mint, a só, viz, házak, hajok, tyuktojás, és minden valami ételnémü, a hamu, gyerttya, és az ágak szentelésekre,
K Miért rendelte az Anyaszent egy ház hogy némely szentelések tsak apüspökököt illesék, némelyek pedig az olyan papokot a kiknek arra szabadságot ád apüspök
F Az Anyaszent egy ház szándéka avolt., hogy meg akarta azal tartani apüspökséghez tartozando tiszteletet; és a jó rend tartásnak kedviért, ne hogy valami viszá élések történyenek.
Magyarázat
Elöször azt mondám hogy az Anyaszent egy ház meg akarta azal tartani a püspökséghez valo tiszteletet., hogy némely szentelések tsak öket illesék, ugy mint az Apáturokot, királyokot. királynékot.
Azután azt mondám, hogy némely szentelések az olyan papokot illetik., akiknek engedelmet ád arra a püspök hogy a jó rend meg tartassék, és viszá élések ne történyenek. ajó rend hoza magával. hogy meg ne engedgyék azt, hogy olyan oltári ruhakot tegyenek a nép eleiben, a melyek nem volnának tiszteségesek., hogy olyan képet, és keresztet tegyenek ki., a melyek illendök legyenek a jó rendhez., hogy a kápolnakot, és a tzintermeket tsak akor szentellyék meg, a midön abban a rendben vannak, a melyben kel lenniek. hogy tsak óllyan harangokot szentellyenek meg, a melyekre semmi illetlen dolgok ne légyenek fel metzve, és a melyek illendök legyenek ahelyhez., mind ezekröl apüspököknek kel itéletet tenni, hogy pedig mindenek láttára semmit olyat ki ne tegyenek a mi nem a jó rend szerént volna, az Anyaszent egyház az illyen dolgoknak meg szentelését apüspököknek meg tartotta, akik is adhatnak engedelmet ezeknek meg szentelésekre., valamely buzgó, tudos, és ertelmes papoknak
5 Articulus
A szent olajak meg szenteléséröl nagy tsötörtökön
K Nagy tsötörtökön mitsoda olajat szentel meg a püspök?
F 1. Az olajat, melyel meg kenik abetegeket: 2 a kereszteléshez valo olajat,. 3. abérmaláshoz valo olajat, a melyet szent Chrismanak nevezik.
K Régi szokáse szent olajakot szentelni?
F Ezt a szokást az Apostoli traditiobol vettük., ugyan azt onnét is tudgyuk., hogy azoknak meg szentelése tsak az püspökököt illeti.
E ki tettzik. 1. aleg régieb görög, és deák pontificalékbol, az egesz világon lévö Anyaszent [1455] egyháznak szókásibol. lhuterus, és Calvinus elött nem lehetne mondani olyan Anyaszent egy házat mely ezt ne követte volna, 3. A szent Atyákbol, és a leg régieb Conciliumokbol.
K A romai pontificale azt hadgya hogy midön apüspök az olajakot szenteli tizen két pap legyen mellette oltári öltözetekben., azon kivül hét diaconus, és hét sub diaconus szolgállyanak, néki, a mise alat., mitsoda oka lehet ennek a Ceremoniának.?
F E még arégi szokástol maradot. az Anyaszent egy házban., a mely szerént az Isteni szolgálatkor a püspök mellet sok egy házi renden lévöknek kelletet lenni, és a papok kik mellette voltanak, véle együt mondották a misét.
Magyarázat
Hogy meg lehesen jól érteni ezt a feleletet, azt meg kel tudni hogy régenten mikor apüspök miset mondot a jelen lévö papok mindnyájan mondották véle együt és mindnyájan azoltár körül voltanak fel öltözve,, ezt még követik a görög Anyaszent egy házban, a deák Anyaszent egy házban is ezt láttyuk követni amidön papokot, és püspökököt szentelnek, a diaconusok, a sub diaconusok és az aláb valo renden lévök a mise alat szolgalnak ki ki a maga rendéhez illendö köntösben., a mint ezt már meg mondottuk, a mise alat szentelték a papokot püspökököt. a fö Ceremoniák, és szentelések mind azon idö alat voltanak, a szent olajak szentelése mostanában is a mise alat vagyon, valamint hogy a misekor ajelen lévö papok együt [1456] miveltek mindent a püspökel, ugy a szentelésekben is együt miveltek mindent véle, azt láttyuk szent Pálnál hogy a kiket az Apostolok rendeltek, azokra a papok réájok tették kezeket, emostanában is igy vagyon az ordinatiokor, a jelen lévö papok mindnyájan az uj papra teszik kezeket, és a Ceremoniában a melyet itt magyarázunk. mindnyájan az olajokra funak háromszor, és azokot köszöntik, valamint a püspök tselekeszik., ök ót ugy tselekesznek mondgya a pontificale romanum, mint a püspöknek Cooperatori, A papoknak, a püspökel valo ez az egyeségek., jelenti azuj törvény béli papságnak egyes voltát; A diaconusok, és a sub diaconusok ót jelen vannak mint a kik az oltárnál szolgálok. ezek heten vannak, mivel az Apostolok tsak hét diaconusokot választának, erre valo nézve sok fö régi Anya szent egy házakban tsak hét diaconusok valának, régenten igy volt romában is, ahol eleinte mindgyárt tsak hét titularis Cardinalis diaconusok valának, a papok pedig ezen Ceremonia alat tizen ketten valának. hogy inkáb jelenthessék a tizen két Apostolok számát, a kiknek osztogatá az ur vatsoráját, a melynek is rendelésit. ugyan azon a napon szenteli az Anyaszent egy ház.
K Régi cérémoniáké azok amelyekel élnek a midön az olajakot szentelik?
[1457] F Igen is mivel a leg régieb görög, vagy deák. könyvekben meg láthatni, kezdetét noha azoknak nem tudgyuk, de azt tudgyuk, hogy több ezer esztendönél hogy ezek a Ceremoniák szokásban vannak.
K A püspök és a mellette valo papok miért funak háromszor a szent olajakra, a melyeket meg akarják szentelni?
F Azon Ceremonia által az Istent azon kérik hogy küldgye a szent Lélek erejét a szent [1458] olajakra, mivel midön akristus az Apostolinak adá a szent Lelket, reájok lehelet., mondván vegyétek a szent lelket.
K A szent olajak meg szentelése után, miért mégyen elsöben apüspök, azután apapok. köszönteni a szent olajakot. mondván háromszor., Ave sanctum Chrisma. Ave sanctum oleum., Üdvez légy szent Chrisma. üdvez légy szent olaj, enem bálványozásé.?
F 1. Ez a Ceremonia mar szokasban volt a hatodik saeculumban, a mely idöben abálványozásnak el rontásán igyekeztek., távul voltak tehát attol. hogy az Anyaszent egyház Ceremoniaiban valamely bálványozást elegyittsenek. 2. ez a köszöntés nem imadás, mivel szokás a képeket köszönteni, a szent könyveket, a reliquiákot, akirályok képeit, ágyait, de nem imádgyák. 3. Az a köszöntés nem a szent olajakot tekénti, hanem a kristust, és a szent Lelket.
6 Articulus.
A harangok szenteléséröl.
K Régi szokásé az Anyaszent egy házban meg szentelni a harangokot.
F Mint hogy nem éltenek mindenkor a harangokal. a nép esze gyüjtésére, azért a harangok meg szentelése sem lehet leg régieb szokás. Baronius azt tarttya, hogy 13 János pápa hozta [1459] volna bé ezt a szokást. 968 ban de a bizonyos hogy a harangokot meg szentelték a hetedik saeculumban
K Mellyek azok a Ceremoniák a melyekel meg szentelik a harangokot?
F Az Anyaszent egy ház egy nehányat rendelt, a melyek igen szépek, 1. apüspök, vagy a pap akinek arra szabadság adatot, egy nehány féle soltárokot énekelvén, az Istennek irgalmaságát kéri, azután meg szenteli avizet, és a sót., a mellyeket esze elegyíti, és a szentelt vizel meg mosa, mind belöl. mind kivül a harangot.
2. A harangot meg keni hét szer, akeresztelö olajal. kivül, és négy szer belöl a szent Chrysmával, és valahányszor meg keni, mind anyiszor mondgya, uram szenteltessék meg. ez a harang, az Atyának, a Fiunak, és a szent leleknek nevében, és ezen szentnek tiszteségére, meg nevezvén a szentet, hogy meg lehesen külömböztetni a harangot egyik a másikátol, a szent nevéröl.
3 A püspök meg szentelvén aharangot, temjént szentel meg. melyet a füstölöben tévén, a füstölöt a harang alá teszi. azt már ennek a resznek a harmadik articulusában meg mondottuk hogy mi végre füstölik meg, mind azt a mit meg szentelnek,
4. Végtire az Evangyéliumot éneklik szent lukácsnál a tizedik részben., a melyben meg vagyon irva, hogy Maria akristus lábainál ülvén, halgattya vala az Isten szavait. ez által azt [1460] akarják meg mutatni, hogy a harang arra rendeltetet, hogy a népet esze gyüjttse az Isten beszédinek halgatására,
Lehet ezeket a Ceremoniákot lelki képen az Anyaszent egy ház pasztorira szabni eképen.
1 A harangok magokban fent vannak fügesztve, hasonlo képen kel lenni hogy ugy mondgyam [1461] a pasztoroknak is, az ég, és a föld közöt; szivek indulattya által, a terra suspensi. Mondgya szent Agoston, az irás öket az Izrael örizöjének nevezi, a kiknek mindenkor a hegyeken kel lenni., az az, hogy el kel vonni magokat avilágtol, és a menyekben kel lenniek lélekben.
[1462] 2. Az ö szavok mesze el hallatik valamint a Apostolokrol. mondgya szent Pál., hogy az ö szavok az egész földre el terjedet.
[1463] 3. A hiveknek tudtokra adgyák köteleségeket, és öket atemplomban gyüjtik, azt mindenek tudgyák.. hogy ez a köteleségek apásztoroknak. is.
4 A szélvészeket el távoztattyák, apasztoroknak is el kel távoztatni ahivekröl a lelki szélvészt, [1464] oktatásokal, és imádságokal, olyanoknak kel ö nékik lenni, mint aréz falaknak mondgyák aproféták, hogy az ur haragjának ellene ályanak,
Ez igy lévén nézük meg lelki magyarázattyát külön külön a fellyeb le irt Céremoniáknak.
1 A harangot egészen meg mosák mind kivül, mind belöl. a soltárok éneklése után, amelyekben az Istennek irgalmaságát kérik, ezel azt akarják hogy minek elötte az Anyaszent egy háznak pásztori méltoságára fel emeltessék valaki, szükséges hogy a meg mosatassék egészen büneiböl. és meg tisztittassék a szent Léleknek ereje által, mind ezek az Isten irgalmaságábol lehetnek meg
2 A harangot meg kenik a Catechumenusok olajával. hét szer, a mely jelenti a szent Léleknek hét ajándékit, mellyeket jelenti a szent olaj, a mely ajándekokot szükséges hogy a pásztorok vették légyen, hogy azokot osztogathassák másoknak is., azután aharangot meg kenik belöl négyszer, a Chrysmával., ezt arra érthettyük. hogy a pásztoroknak szükséges tellyeseknek lenni az Isten lelkével, hogy azö szavoknak ereje, hasonlo hasznot mivellyen lelki képen; mint a melyet mivel aharang szó testi képen, anégy szeri kenet jelentheti a felebaráti szeretetet, a melyel kel vigyázni apásztoroknak az egész földön lévö Anyaszent egyháznak hasznaira, minden tehettségekböl azon kel nékik lenni, hogy el távoztathassák a lelki szélvészeket.
3 A harang alá, akenet után a füstölöt teszik ez a Ceremonia nagy igazságot ád elönkben, ugy mint, hogy a mely pásztorok meg kenettek á szent kenettel, azoknak szivekben kel hordozni a [1465] hivek szükségit, és imádságit bé mutatván azokot az Istennek. mivel ök erre rendeltettek. [1466] ök ahadak Istenének angyali, mondgya Malakias proféta az Angyaloknak pedíg az egyik hivatallyok a, hogy bé mutassák az Isten széke eleiben a hivek könyörgésit, ahivek imádságit pedig jelentik a jó illatu füstölök.
4. A Ceremonia végezetin az Évangyeliumot énekelik. a mely azt mondgya, hogy Maria akristus lábainál halgattya vala az Isten igéjit. ebböl azt tanulhattyuk hogy a leg föveb hivatallya atöbbi közöt egy papnak a, hogy esze gyüjttse a népet a templomban az Isten igéjének halgatására:
K A harang szentelésének Ceremoniáját lehete keresztelésnek nevezni.?
F Nem, mivel tsak az embereket keresztelik meg. ami pedig okot adot arra hogy aközség ugy neveze. nem egyéb, hanem hogy nagy hasonlatoság vagyon akereszttség és a harang szentelés közöt. mivel aharangot meg mosák, aszent olajakal meg kenik, és valamely szentnek a nevét adgyák reá, de nem tsak a harangokot., hanem atemplomokot. az oltárokot, is meg öntözik szentelt vizel, és meg kenik a szent olajakal, és valamely szent nevét viselik, mind azon által, a meg szentelések Ceremoniáját nem nevezik keresztelésnek,
K kit illet aharangozás.?
F Régenten tsak apapok harangoztak, szent Benedek regulája szerént. Cap 47. a Abbásnak kel harangozni, vagy valamely más személynek a barátok közül, mostanában a harangozást igen tsekély dolognak tarttyák, noha az Anyaszent egy ház szándéka a volna, hogy valamely Clericus harangozon leg aláb az olyan harangokal. a melyek nem igen nagyok.
7 Articulus
A Templom és az oltár szentelésének. Cérémoniáirol
K Miben áll a templom szentelésének Ceremoniája?
F Ez a Ceremonia leg hoszab, és leg szeb atöbi közöt eszerént megyen végben.
A püspöknek, a ki atemplomot fogja meg szentelni, és ahiveknek. akikért szentelik, annak elötte valo napon böjtölni kel.
A mely reliquiakot az oltár alá fogjak tenni, azokot annak elötte valo nap, a püspök bizonyos edényben tévén sok bizonyságok elött, az edényt bé zárja, azután areliquiakot sátor alá teszik, egész éttzaka ót marad, a templom mellet., a melyet meg akarnak szentelni, ót soltárokot énekelnek, ugyan ót is mondgyák el a matutinumot, és a laudest
A templom falaira két felöl az oltártol fogvást a kapuig, tizen két keresztet irnak, mindenik felöl hatot, és a keresztek alá egy gyertya tartot tesznek, ahová gyertyákot tehesenek.
A templom szentelésének napján igen jó regel a püspök atemplomban megyen, és rendelést teszen mind azokrol. a mik a Ceremoniahoz kivántatnak, akeresztek alat lévö gyertyákot meg gyutattya, és atemplombol ki megyen. mind azokal., a kik véle vannak. és tsak egy diaconus marad atemplomban, a ki belöl bé zárja atemplom ajtaját.
A püspök azután a Clericusokal. és a népel. azon helyre megyen ahol a reliquiak vannak ót ahét penitentziális soltárokot el mondgyák, és az alat az oltári ruhakban fel öltözik
A soltároknak vége lévén, apüspök. aclericusokal. és az egész népel. a templom kapujához megyen. ót a szent Lelket segittségül hiván, mindenek le térdepelnek és a szentek litaniáját el mondgyák.
A litania után apüspök vizet szentel., elsöben magára hinti, a Clericusokra, a népre, azutan körös körül a templom falaira, és a tzinteremre, a meg lévén a templom kapuja eleiben visza mégyen, és ót imádságokot mond el, a melyekben az Istent kéri hogy gondviselése alá vegye a templomot., agonosz léleknek, abban valo lakását meg ne engedgye, hanem hogy abban a szent Lélek által. tisztán, és szabadosan imádtassék és szolgaltasék
Az imádság után apüspök apaltzájával meg üti akaput, mondván ezeket a szokot a 23 soltárbol, Attolite portás principes vestras, et elevamini portae Aeternales et introibit Rex Gloriae Nyissátok meg ati fö kapuitokot, az örökké valo fö kapuk nyillyanak meg, és hadd mennyen bé aditsöségnek királya. A diaconus a templomban lévén, ugyan azon soltárbol feleli. quis est iste Rex Gloriae, kitsoda az a ditsöségnek királya.? apüspök erre mondgya Dominus fortis et potens, Dominus fortis in praelio. Az erös, és hatalmas ur, a hartzon valo hatalmas ur.
A diaconus atemplom kapuját meg nem nyitván. azután apüspök másod szoris szentelt vizet hint környül a templom falaira, és atzinteremre, azután viszá tér a templom kapujához., és az Istent kéri, hogy egyeségben. és békeségben tarttsa meg mind azokot kik azon egy pásztor alat fognak azon templomban esze gyülni, az imádság után másodszoris meg üti páltzájával a kaput. és mondgya valamint elöször. Attollite portas&c. a diaconus hasonlo feleleteket ád, de a kaput meg nem nyittya.
A püspök harmadszor is a templom falaira szentelt vizet hint, körös körül. és a templom kapuja eleiben viszá térvén az Istent azon kéri hogy a gonosz lélek a templombol ki menyen, és hogy a békeségnek Angyala menyen bé véle együt atemplomban., azután harmadikszor meg üti páltzájával a kaput. mondván. Attolite portas &c a diaconus ujolag feleli quis est iste Rex Gloriae. erre a püspök feleli az egész Clericusokal. Dominus virtutum ipse est Rex Gloriae. aperi, aperi, aperi. a püspök a páltzájának végivel keresztet tsinál a kapu küszöbjére, mondván, a keresztnek jele elöt. a gonosz lelkek el tünyenek., akapu meg nyilik, és a püspök a Clericusokal bé megyen. a nép pedig mind kivül marad. apüspök bé menvén mondgya. pax huic domui. békeség ennek aháznak az egész Clericusok ugyan azt kérik az Istentöl., azután apüspök le térdepel. a templom közepiben, és a veni Creatort ének szoval el kezdi, az alat még a Clericusok a hymnust énekelik. hamvat hintenek a pádimentumra., egyik végitöl a másikáig a templomnak. kereszt formára, a melyet szent András keresztének nevezik. ide aláb meg mondgyuk hogy miért hintik a hamvat
A hymnus után, a szentek litániait el mondgyák, a melyeknek a végin apüspök azon kéri az Istent hogy méltoztassék azon helyben lakni, küldgye szent Angyalát annak örizésére., áldgya, és szentellye meg azt a templomot. és az óltárt, a melyeket az ö szent nevének ditséretire szentelik meg, a szentnek neve alat
Az imádság után. a benedictust kezdik énekelni, hálákot adván az Istennek Zakariasal együt akristus meg testesülésiért,, ezen ének alat pedig a püspök apáltzájának végivel le irja a hamubol tsinált linéára az egész görög betüket, a második linéára a deák betüket, ugy hogy eza két féle alphabetum. szent Andras keresztinek formájára esik, minden alphabétumnak az elsö betüje a templomnak az egyik szegeletén kezdödik, és az utolso betü amás szegeletin végezödik, a püspök azután az oltárhoz megyen a mellyet meg fogja szentelni, és ezeket a verseket mondgya három szor a 69 soltárbol. Deus in adjutorium meum intende. aclericusok felelik három szor; Domine adjuvandum me festina
Azután apüspok vizet, sót, hamvat, és bort szentel. és ezeket esze elegyitti.
A püspök azután az oltár szenteléséhez fog. ez okáért az oltár elött el kezdi a 42 soltárt énekelni, Judica me Deus és amég ezt énekelik,. az alat az ide fellyeb emlitet szentelt vizben mártván hüvelykét., ött keresztet tsinál az oltár táblájára. egyet a közepire, és négyet a négy szegeletére., valahány szor keresztet tsinál., mind anyiszor mondgya ezen imádságot, szenteltessék meg ez az oltár. a mindenhato Istennek tiszteletére. a Boldogságos szüz, és a szentek tiszteletire, és illyen szentnek. N N. emlékezetire.. Atyának. Fiunak és szent Lélek Istennek nevében.
A püspök azután hét szer meg kerülvén az oltárt mindenkor szentelt vizet hint reája, és az alat az 50 soltárt énekelik. Miserere. atemplomot belöl meg kerüli, szentelt vizet hintvén a falaira, és a padimentumára, és az alat a 121. a 67. és a 90. soltárokot énekelik,
A püspök azután három féle imádságokot mond el; amelyekben az Istennek. kegyelmét, és irgalmaságát kéri, mind azokra., akik abban atemplomban mennek könyörögni.
Ennek vége lévén, a püspök szentelt vizet tölt a mész köziben, és abban fövenyet, ezeket jól esze elegyitvén meg szenteli, emire valo lészen. meg láttyuk ide aláb.
A püspök azután. procesioval mégyen a clericusokal a helyhez. a hol a reliquiak vannak. hogy azokot a templomban vigye, mind oda menet. mind viszá jövet soltárokot énekelnek.
Midön pedig a processio atemplom kapujához. érkezik. a chorus ót marad, hanem a püspök a papokal kik a reliquiakot a vállakon viszik, és a népel. kivül a templomot meg kerüli. és a processio alat. a nép a kyrie eleisont énekeli. kérvén az Isten irgalmaságát.
A püspök atemplom kapuja eleiben érkezvén, ót a népnek, atemplom szenteléséröl. az egy hazi joszágok meg tartásának köteleségiröl,. és a tized meg fizetéséröl valo oktatásokot adván., el olvastattya a Conciliumoknak erröl valo decretumit.
Ennek vége lévén. apüspök imádságot mond el. a melyben az Istent kéri hogy méltoztassék kegyelme által abban a házban bé menni, azután a szent Chrysmával. meg keni a templom kapuját. mondván, Atyának, Fiunak, és szent Lélek Istennek nevében kapu meg áldasál., és meg szenteltesél, és légy ami Urunk Istenünknek gondviselése alat, kapu légy uttya az üdveségnek, és abékeségnek, kapu légy békeséges kapu, a mi urunk Jesus kristus által a ki magát kapunak nevezte lenni, a ki éll, és uralkodik az Atyával. és a szent Lélekel.
Azután mindnyájan bé mennek procesioval és körül járják a templomot. areliquiakal., ameg lévén a reliquiakot le teszik az oltár mellé., a 149. és a 150 soltárokot énekelik., azután apüspök imádságot mond el. a melyben kéri az Istent hogy annak a helynek szentelése örökös légyen. azután meg szenteli. a szent olajakal a helyet a hová teszik areliquiákot az oltár alat, mondván ezeket a szokot mikor meg keni, hogy eza koporso meg szenteltessék az Atyának, Fiunak, és szent Léleknek nevében.
Azután akövet is a melyel bé zárja akoporsot meg keni, mondván hogy ez akö meg szenteltessék. Atyának, Fiunak, és szent Lélek Istennek nevében.
Ezen kövel bé zárja azután akoporsot, és körül a meg szentelt mészböl teszen; a kömives a többit el végezi, az után ismét meg keni a szent Chrysmával. a követ., mondván, hogy ez az oltár bé záratassék és meg szenteltessék. Atyának, Fiunak, és szent Léleknek nevében
Azután mindenüt meg füstöli az oltárt, és azon kéri az Istent, hogy az ö imádsági az ö széke eleiben fel hassanak, valamint akedves illatu füst, és hogy irgalmaságal legyen mind azokhoz kik áldozatot ajánlanak., vagy akik részesülnek abban az áldozatban. azon az oltáron, azután apüspök öt keresztet tsinál a füstölövel az oltáron, egyet a közepére, és négyet, a négy szegeletire.
Azután a füstölöt egy papnak kezében adgya, aki szüntelen körül járván az oltárt füstöli azt mind adig. valamég az oltár szentelése Ceremoniáinak vége nem lészen. a chorus a 83 soltárt énekeli. és az alat apüspök az oltáron lévö kö táblára irot ött kereszteket meg keni a Catechumenusok olajával., mondván mindenik kenet után, hogy ez a kö meg szenteltessék az Atyának, Fiunak, és szent Léleknek nevében, az Istennek tiszteletire, a Boldogságos szüznek, és a szenteknek tiszteségekre, és illyen szentnek N.N. emlékezetire..
Az imádságok után a 91 soltárt énekelik, a püspök ismét meg keni, és meg füstöli az oltárt., azután a 44 soltárt énekelik. az alat apüspök ujontában meg keni ött ször a szent Chrysmával. ugyan azon helyeket az oltáron. meg füstöli, és az imádságokot el mondgya, azután a 45 soltárt énekelik, az alat a püspök a Catechumenusok olajábol, és a szent Chrysmábol az oltára tölt. és esze elegyitvén, azal meg keni egészen az oltár tábláját, a 86 soltárt énekelik, a mely után apüspök arra inti anépet hogy kérje az Istent, hogy áldgya és szentelye meg azt az oltárt. a melyet meg kenték a szent olajal., és hogy tekénttse kedvesen mind azokot az ajándekokot amelyeket azon ajánlanak. azután a 147 soltárt énekelik, és holmi verseket a szent irásbol, a melyekböl meg láthatni. hogy ezeknek a Ceremoniáknak a leg föveb részei titkosok.
Az alat apüspök, atemplom falaira irot 12 keresztet meg keni a Chrysmával. mondván mindenik kenet után, hogy ez a templom meg szenteltessék. Atyának, Fiunak. és szent Léleknek tiszteletére, a Boldogságos szüz, és a szentek tiszteségekre, ezen szentnek, N.N. neve alat, és emlékezetire. mindenik keresztet meg füstöli. három szor akenet után.
A püspök azután az oltár mellé megyen., és azt meg füstöli, az imádságot el végezvén. huszon ött darabocska temjént meg szentel. és azokot kereszt formára a kö táblán lévö ött keresztekre rakja, és mindenik keresztre egy kis gyerttyát teszen, és az alat, az imádságokot el mondgya,
A püspök azután egy nehány féle imádságokot mond el, a melyekben az Istennek áldását kéri az oltárra, azt el végezvén az oltárhoz valo fejér ruhákot, edényeket, öltözeteket. meg szenteli, és ezt a Ceremoniát a szent mise mondásal végezi el. a melyet maga mondgya el. vagy pedig maga elött mondattya el másal. hogy ha fáradságát érzi.
K Régi szokásé a templomokot meg szentelni?
F Annak kezdetit nem tudgyuk., hanem a negyedik saeculumban láttyuk hogy már szokásban volt. az idötöl fogvást a bizonyos hogy mindenüt követik. tehát a szent Agoston tanitása [1467] szerént valo hogy ezt a szokást az Apostoloktol Vettük.
K Hat az oltárokot meg szentelni régi szokásé?
[1468] F Ezt is az Apostoloktol vettük, kezdetit annak nem tudgyuk., hanem hogy a negyedik saeculumban már mindenüt szokásban volt.
8 Articulus
A Templom, és az oltár szentelésekor valo legg föveb
Ceremoniáknak magyarazattya
K Az Anyaszent egy ház miért rendelt anyi imádságokot és Ceremoniákot atemplom szentelésire?
F Azert hogy meg mutassa menyi sok fáradságokban és szenvedésekben tölt akristusnak alelki épületnek fel állitása,, a melynek ö a fö Áts mestere. fundamentum béli köve, és annak meg szentelöje,
Magyarázat.
Az épület a melyet a püspök meg szenteli, a lelki épületet jelenti és képzeli, amint már ezt [1469] meg mondottuk másut. Mi vagyunk mondgya szent pál. az a lelki épület., kik aproféták, és az Apostolok. fundamentumokra épitettünk., melynek belsö szegelet köve a kristus., kiben az egész alkotmány szép rendel rakatatván nevekedik hogy légyen az urnak szent temploma
Erre a mondására valo nézve szent Pálnak. rendelte tehát az Anyaszent egy ház hogy a köböl valo templomok meg szentelések Ceremoniái oly titkosok legyenek, és hogy képzellyék a lelki templomnak meg szentelésit.
Azt mondám hogy a templom szentelésinek Ceremoniái, tsak nem mind titkosok, mivel vannak olyanok, a melyeknek betü szerént valo értelmek vagyon. valamint eki tettzik az imádságokbol., azért rövideden tsak azokot aceremoniákot teszem fel. a melyeknek lelki értelmet adhatni.
K Miért kel apüspöknek és anépnek böjtölni a Ceremonia elött valo napon.?
F Az Anya szent egy ház böjtel készül minden féle nagy munkáihoz, meg akarja azt velünk értetni, hogy szenvedésel kel ahoz a nagy örömhöz jutni, a mely a menyei lelki épületben lészen.
K A mely reliquiakot az oltár alá akarják tenni, miért tészik azokot annak elötte valo napon sátor alá a templom mellé?
F Azert hogy könyebben vihesék azokot a templomba. ameg szentelése után., ezel azt akarják velünk meg értetni, hogy ugy kel eföldön élni mint idegennek.
Magyarázat.
Már azt meg mutattuk mikor az oltárol szollottunk,. hogy az oltár akristust jelenti, és hogy a szentek reliquiait az oltár alá azért teszik. meg akarják azal mutatni, hogy a szentek meg egyesültek, és testesültek a kristusal menyégben.
2 Szent pál meg akarván nékünk mutatni. hogy nem it vagyon ami hazánk, és hogy idegenek [1470] vagyunk eföldön, azt mondgya. hogy ugy vagyunk eföldön atestben valamint egy sátorban
K Mit teszen atizen két kereszt a melyeket a falokra irtanak, és az gyerttyák a melyeket azok alá tesznek,?
F Azok jelentik az Apostolokot, kik el terjesztették az egész világra, az Evangyéliumnak világoságát. és a keresztnek tudomanyát. szent János azt mondgya látásiban hogy a menyei Jerusálem falainak tizen két fundamentuma vagyon., és hogy azokra a falakra a tizen ket Apostol nevei valának irva:
K Miért gyujttyák meg a tizenkét gyertyákot minek elötte a Ceremoniákot el kezdgyék?
F. Az által azt akarják velünk meg értetni hogy a menyei templom azután állatot fel; minek utánna az Apostolok evilágra el terjedvén, az Évangyéliumnak világoságát el hintették volna.
K A püspök miért hint szentelt vizet a templom falaira három szor.?
F Hogy azoktol a gonosz lelkeket el távoztassa.
K A püspök miért zörget harom szor akapun minek elötte bé menne atemplomban., és miért nem nyittyák meg néki mindgyárt akaput?
F Hogy meg lássuk mitsoda sok fáradság után ment bé akristus ditsöségiben, és mint egy eröszakal, és hogy sok zörgetés után lehet bé menni amenyei templomban.,
K Mit jelent atemplomban valo menetele apüspöknek?
F Jelenti akristusnak menyben valo menetelét minek utánna meg gyözte volna apokolbéli eröt
K Miért hogy apüspök egyedül megyen a ministerekel atemplomban hogy el kezdgye a szentelést. és miért végezi el tsak akor a szentelést amidön az egész nép bé ment volna véle együt.?
F Ennek abetü szerént valo oka, a, hogy ha mindgyárt az egész nép véle együt bé menne, nem vihetné oly tsendeségel végben a Ceremoniákot a szoroság miat, de ebböl azt is tanulhattyuk, hogy akristus, az elsö, menyben menetelekor tsak egy részit vitte fel magával azoknak. akikböl áll a lelki épület, és annak az épületnek meg szentelése tsak akor végezödik el., a midön az épülethez valo élö kövek együt lesznek, a kiket bé mutattya az ö Attyának, a melyet akor viszi végben a midön minek utánna meg itélte volna azeleveneket és aholtakot, az egész Anyaszent egyházal mégyen bé gyözedelmesen menyekben
K Mit jelentnek a görög és a deák betük amelyeket a püspök ir a pádimentumra kereszt formára, a midön a benedictust enekelik.
F Jelenti azt, hogy a kristus a kereszttye által egy népé tette mind azokot a nemzeteket, kik annak elötte nagy külömbözesben voltanak. magok közöt, hogy mindnyájan tsak egy templomok legyenek, a mely az Istennek szenteltessék, ugyan ezért is irjak kereszt formára a betüket, mint hogy pedig a görög, és a deák nyelv leg inkáb voltanak el terjedve., az Anyaszent egy ház a két nyelv alá foglallya a világon lévö nyelveket akor pedig a Benedictus énekét énekelik. mivel az akristus meg testesüléséért valo háláadásnak éneke
K Mit jelent a viz, abor, a só, és ahamu a melyeket apüspök meg szentelvén esze elegyiti., és azal az oltárt, és a templom falait meg hinti?
F A viz akristus emberségit jelenti, abór az ö Istenségét, ahamu ahalált,, a só, arodhadatlanságot, ez a négy féle dolog együt jelenti a kristust, Istent, és embert, a meg holt, és fel támadot kristust, mivel tsak ö általa tisztulhatunk ugy meg, hogy az Isten templomáva lehesünk.
K Mit jelent az oltáron lévö kö tablára irot ött kereszt a melyeket a püspök meg keni egy nehány szor a szent olajakal.?
F Az oltár amint azt meg mondottuk szent János után a kristust jelenti, az ött kereszt jelentheti az ö szent sebeit, az olaj a szent Léleknek kenetit, a mint hogy ötet kristusnak nevezik, az az fel kenetetetnek,
K A nép miért enekeli akyrieleisont a midön apüspök procesioval járja körül a templomot a reliquiákal?
F Azért hogy követnünk kel ez életben aszenteket az ö, és a mi fejünk akristus Jesus gondviselése alat, akinek képit viseli a püspök, és hogy tsak az Istennek irgalmaságábol mehetünk bé utannok menyekben
K A püspök miért zárja azoltár alá aréliquiákot?
F Azt akarja azáltal meg mutatni, hogy a szentek anyira meg testesültek a kristusal, hogy ugy mondván egyek ö véle.
K Miért füstöiik szüntelen az oltárt mind addig még vége nem lészen a szentelésnek,?
F Azt akarják azal meg mutatni, hogy valamég a menyei épület el nem végezödik, [1471] agyözedelmes Anyaszent egyház szüntelen ajánlya mind adig mennyekben a kristus elött, aki is az Istennek oltárja, a hiveknek imádságit mint kedves illatu temjént.
K A püspök miért teszen égö gyerttyákot az oltáron lévö ött keresztekre temjénel együt?
F Az imádságokbol meg láthatni annak okait, a püspök az egész népel akor le térdepelvén, a szent Léleknek segittségit kéri, és hogy az Isten kedvesen vegye a hiveknek imádságit; valamint ajó illatu temjént, adván nékiek kegyelmét a szent Áldozatban., méltan valo részesülésre, és hogy el érhesék az örök életet akristus által.,
K Miért hogy nem tsak az Isten tiszteletére, hanem még a Boldogságos szüz, és a szentek tiszteletire is szentelik a templomot és az oltárt?
F Azért hogy abbol meg láthasuk a Boldogságos szüznek és a szenteknek nagy egyeségeket akristusal., és ö általa a szent Háromságal.
K Miért adgyák valamely szentnek anevét a templomra és az oltára?
F 1 Azért hogy meg külömböztethesék azon név által egyik templomot és oltárt a másikátol. 2. hogy olyan gondviselöt adgyanak a kristus mellett azoknak, a kikért szentelik a templomot és az oltárt,, akit különösön hihassák segittségül.
K Miért végezik el a templom szentelésinek Cérémoniáit a szent Mise áldozattyán?
F 1. Azért hogy aleg nagyob, és a leg ditsöségeseb Aldozaton végezödgyék el. a templomnak szentelése.
2. Azért hogy midön a kristus el végezi amenyben lévö épületnek meg szentelésit világ végin, annak a templomnak nem lészen az után más foglalatosága hanem hogy szüntelen ajánlya magát az Istennek a kristus által, ötet imadgya, és ditsérje, örökké, az Anyaszent egy ház ugyan ezt is kezdi el még itt a földön aszent Áldozat által, ajanlván magát az Istennek. akristus által, akristusban, és akristusal., meg láthatni atemplom Cérémoniainak magyarázattyát bizonyos auctornak könyvében. a melyet nevezik Gemma Animae.
9 Articulus
A szentelt vizröl.
K Régi szokásé az Anyaszent egyházban a vizet meg szentelni.?
F Már azt másut meg mondottuk hogy az Anyaszent egyház meg szenteli mind azokot valamiket a szent dolgokra akarja forditani. ezt a szokást pedig szent Basilius szerent az [1472] Apostoloktol vettük. Baronius a 131 esztendöröl irván meg bizonyittya hogy ezt a szokást az Apostoloktol vettük.
K Miért szentelik meg avizet?
F Azért hogy az imádságoknak erejek által az ördögnek ne légyen semi hatalma azokon a kikre hintik azt a vizet, hanem a szent Lélek lakozék azokban kegyelme által, ezeket kéri tehát az Anyaszent egy ház az Istentöl a midön avizet meg szenteli.
K Miért elegyittik meg a szentelt sóval a szentelt vizet?
F A só aböltseséget, és az okoságot jelenti, valamint a kristus mondgya, aviz pedig a fejérséget. es a tisztaságot, az Anyaszent egyház esze elegyitvén ezt a két félét,. azt kéri az Istentöl azoknak, kik azal meg hintik magokot, hogy a szent Lélek meg tisztitván öket adgya beléjek a galambnak együgyüségit, és tisztaságát, és a kigyonak okoságát.
K Miért szentelnek vizet minden vasárnapon?
F Azért hogy abol avizböl ki ki ahivek közül a maga házához vihesen.
K Miért hintenek leg elöbször szentelt vizet az oltára, és az után a népre?
F Az által azon kérik az Istent hogy a gonosz lélek onnét el távozék. és kisérteteket ne okozon az Isten szolgainak, hanem a szent Lélek áldgya meg, és vegye el a hivek ajándékit:
K Miért hintenek szentelt vizet anépre mise elött?
F Azért hogy meg tisztitván az Isten kegyelmét kérjék arra hogy a gonosz lélek ne kisérttse anépet a szent Áldozat alat, hanem a szent Lélek erösittse meg öket kegyelmével.
K Miért énekelik az 50 soltárt midön anépre szentelt vizet hintenek.?
F Mert abban az soltárban Dávid arra kéri az Istent hogy mosogassa és tisztittsa meg büneiböl; a nép is hasonlo képen azont kéri az Istentöl.
K Miért tesznek szentelt vizet a templomok ajtaján belöl?
F Hogy a hivek szentelt vizet vévén az Isten kegyelmét kérjék hogy tisztittsa meg öket bünökböl.
K Régi szokásé a?
F Régenten a templomok elött ahol lehetet tsorgok voltanak, vagy nagy edényekben vizet töltöttek. ugy hogy ahivek minek elötte a templomban mentenek meg moshatták kezeket és szájokot. eszükséges volt abban az idöben, mivel ki ki a maga kezéböl Communicalt, az edényekben lévö vizet pedig meg szentelték, ettöl vagyon tehát az a szokás hogy a templomok ajtojánál szentelt vizet tartanak
K Mitsoda haszonra kel forditani a szentelt vizet?
F Igen hasznos magunkot meg hinteni véle midön fel kelünk, és le fekszünk, az imádság elött, amidön kisértetben vagyunk., valamely nagy szélvészkor, meg kel azal hinteni a betegeket, ahalottakot, és ahelyt, ahol a gonosz lélektöl tartanak.
K Mitsoda szándékal kel szentelt vizet venni?
F Hittel, és töredelmeségel, mert hit nélkül annak aviznek hasznát nem érezük., töredelmeségel, mert meg mosván magunkot azon vizel, kegyelmet nyerünk, a meg tisztulásra, töredelmeség nélkül pedig a nem használ, mivel az Isten meg nem botsattya büneit azoknak: kik töredelmeségel penitentziát nem tartanak
K Miért hintenek szentelt vizet aholtakra, és a temetö helyekre?
F Azért hogy az Isten méltoztassék meg tisztittani ahivek lelkét, kik békeségben nyugosznak, hogy könyebittse szenvedéseket és tölttse bé öket lelkének jelen valo létével.
XVIII Rész
A Processiokrol
Elsö Articulus
A processioknak eredetekröl, azoknak külömb külömb
féle voltárol, és hogy mitsoda szándékal tselekeszi
azt az Anyaszent egy ház.
K Régi szokásé a butsu járás?
F Már azt szokásban láttyuk az Anyaszent egyházban az elsö üldöztetések után anegyedik saeculumban., de sött még az ó törvényben is látunk eröl példát
A szekrénynek a kariathiarim városábol az obédédom házához valo vitele, és onnét azután a [1473] Hebron városában, amint ezt láttyuk akirályok második könyvében. 5. és 6. evaloságos procesio volt Antiochiában nagy processioval vitték bé a szent Babylas testét Julianus apostata idejében. eröl az egész historicusok emlékezetet tesznek.
Mediolanumban hasonlo nagy procesioval. vitték bé szent Ambrus idejében a szent Gervasius és protásius tetemit, ugyan azon alkalmatoságal. nagy tsuda is történék, mivel egy vak a [1474] tetemekhez érvén, azonal látni kezde, ezt a processiot, és tsudát mind szent Ambrus, mind szent Agoston le irják, mint jelen valo bizonyságok,
K Hogy kezdödének a processiok, és mi ada okot ezekre a Ceremoniakra?
F Termeszet szerént valo okokból kezdödének, 1 Midön valamely szent Mártyroknak atestekre találtanak, a kik rejtékben valának, az üldözésekben; azokot nagy Ceremoniával és ének szoval. vitték a templomban., hasonlo képen tselekesznek vala a midön valamely nagy [1475] okbol egy helyröl a másikára kelletet vinni a szent tetemeket.
2. A midön apüspök Ceremoniával áldozot a papok kik véle együt áldoztanak., a Diáconusok, sub Diaconusok, és mindnyájan az egyháziak, aházához mentenek, és procesioval kisérték a templomban ének szoval.
3 Ugy is történt gyakorta hogy apüspök a maga diecesisében más templomokban is el ment Ceremoniával valo Misét mondani., olyankor az egész Clericusok és a nép oda el kisérte ötet az uton mindenüt imádkozva és ének szoval mentenek., mind adig atemplomig ahol az Isteni szolgálatnak kelletet lenni. és onnét procesioval tértenek viszá.
4 A közönségesen valo nyomoruságoknak idejében., renden kivül valo könyörgések valának olyankor pediglen valamely martyrnak a temetöjéhez, vagy valamely más helyekre mentenek, ahol az Isten különösön mutatta ki kegyelmeségit és hatalmát. az olyan helyekre pedig procesioval mentenek. és ugy is tértenek viszá. soltárokot énekelvén. az illyen processiokot pedig litániáknak nevezték. az az, esedezéseknek, ugyan mostanában is igy nevezik. aprocesiokot, a szentek litaniáinak ezert is nevezik azt az imádságot, amelyet már régtöl fogvást szoktak mondani aprocesiokban
5 Midön valamely püspök vagy fejdelem ment leg elöször valamely városban, olyankor keresztel mentenek eleiben. és procesioval kiserték ének szoval atemplomban, valamint mostanaban is tselekesznek,
6 Az Anyaszent egy ház szokása a volt mindenkor hogy aholt testet procesioval vitték [1476] atemplomban. és onnét az Isteni szolgálat után atemetö helyre.
Ezekböl láttyuk tehát aprocesioknak eredetit. és hogy azok mi végre rendeltettek, avirág vasárnapi. gyerttya szentelö, ur napján, aváros körül, vagy a mezön valo procesiok, a melyek vagy az örömet, vagy a penitentziát jelentik, avasárnapokon. és nagy Innepeken valo procesiok rend szerént valo procesiok, és sok helyeken statio nélkül viszik végben.
K Mitsoda az Anyaszent egy ház szándéka ezek iránt aprocesiok iránt?
F A procesiok külömb félék lévén, az Anyaszent egy háznak ís azok iránt külömbözö a szándékja, mivel nem mind egy vegre rendeltettek.
1. Már szollottunk az Ur napján, virág vasárnapján, és a gyerttya szentelö innepén valo procesiokrol, nézd meg az innepeket.
2 Midön az Anyaszent egyház procesiokot jár a mezön, a város körül, arra a végre tselekeszí hogy az Isten meg áldgya a földnek gyümölcsit, ahazakot amelyek mellet el megyen, és a személyeket kik azokban laknak.
K A püspökök miért rendelnek rend kivül valo procesiokot aközönségesen valo szükségekben?
F Meg láttuk már ide fellyeb az illyen procesioknak eredetit, azért könyü annak által látni az okát, aközönségesen valo szükségekben a püspökök a népet arra indittyák hogy minden képen a menyiben lehet az Isten haragját meg engesztellye. ugyan arra avégre is rendelik arenden kivül valo böjtököt, imádságokot., intvén mindeneket az alamisnálkodásra, az oltári szenttséget ki teszik [ki-teszik], és magok is anépel procesiot járnak.
K Miért járnak több procesiokot ahusveti napokban. mint sem más idökben,?
F 1. Azért hogy meg emlékezünk arol hogy a kristus egy nehány szor meg jelent az Apostolinak fel támadása után, menyben meneteléig, 2 azért hogy az Istennek áldását kérjük a földi gyümölcsökre, amelyek abban az idöben vannak leg inkáb veszedelemben.
K Miért hogy sok helyeken nagy solemnitásal valo procesiokot járnak Aldozo tsötörtökön?
F Azért hogy meg mutasák a kristusnak azon a napon nagy ditsöségel valo menyben menetelét., ugyan ezen okbol szoktak lenni nagy procesiok nagy Boldog Aszony napján. mivel szent István király a Boldogságos szüz gondviselése alá ajánlotta a magyar nemzetet
2 Articulus
A procesionak rendéröl.
K Miért hogy sok helyeken a procesiokban tsengettyük vannak, a melyekel szüntelen tsengetnek?
F: Azért hogy mesze meg hallyák hogy a processio mégyen és hogy a kik jelen nintsenek oda mehessenek ez okbolis szoktak harangozni, mind ott a honnét a processio meg indul, mind ott a hová mégyen
K Miért visznek hoszu keresztet, vagy zászlot, vagy képet?
F Azal meg akarják mutatni hogy a hivek akristus keresztének zászloja alat járnak.
K Miért hogy sok helyeken akereszt elött az Évangyeliumot. és szentelt vizet viszik?
F Az Evangyéliumot azért viszik hogy meg mutasák azal., hogy a keresztyéneknek kalauza az Isten Igéje. aszentelt vizet pedig azért hogy azal meg hinttsék a helyeket ahol el mennek
K Miért hogy sok helyeken égö gyertyákot visznek a kereszt mellet?
F Azal azt akarják meg mutatni, hogy a fel feszitetet kristus a világ világosága.
K Miért hogy a nagy procesiokban akereszt elött füstölöt visznek.?
[1477] F. Azal azt akarják, hogy a hívek mindenüt a kristusnak jó illattyát hordozák, szent Pál szerént.
K. A procesiokban miért mennek elöl az iffiu Clericusok, és a fellyeb valo renden lévök utánnok?
F Ezt a Ceremoniát a világi szokás hozta bé, midön valamely Fejdelmet kisérnek, olyankor maga a töb urak után szokot járni, ezen okbol is szoktak a Clericusok az oltári szenttség elött menni a procesiokban.
K A nép miért megyen a Clericusok után?
F A természet szerent valo dolog hogy a nép kövesse pásztorát.
K Miért hogy rend szerént aprocessio nem azon az uton tér viszá mint a melyen el indult?
F Azért hogy annál töb helyekre nyerje az Isten áldását.
K Mit kel tselekedni a procesiokban?
F Arra réa kel emlékezni hogy azIsten azt akarja hogy ötet lélekben és igaságban imádgyák, és hogy nem keresztyén, hanem, sidó modgyára tselekeszik, a ki tsak a külsö Ceremoniáit tekinti avallásnak. és aki nem lelki képen tekenti azokot
2 Rendel, és tiszteségesen kel járni, Istenhez valo figyelmeteségel. ide s'tová nem kel tekéngetni, se beszélleni szükség nélkül, a procesiot végig kel követni hogy ha lehet.
XIX Rész
Nemely áitatos tselekedetekröl.
Elsö Articulus
A butsu járásrol.
K Butsura el menni valamely szent helyre azért hogy ót az Isten segittségit meg nyerhesék., ót ötet imádgyák, és a szenteket tisztellyék régi szokásé
[1478] F Igen régi szokás, meg elsö saeculumokban áitatos szokásban volt ahiveknél, hogy a martyrok temetésihez, vagy olyan templomokban, kápolnákban el menyenek ahol a szentek tetemi voltanak, vagy az olyan szent helyekre ahol a mi vallásunknak leg föveb titkait munkálodta a kristus. eröl mindnyájan a historicusok emlékezetet tesznek.
K Mint hogy az Isten mindenüt jelen vagyon mi szükség oly mesze menni hogy ötet imadgyák?
F Abban szükség nintsen, de ditséretes és szent dolog buzgoságbol olyan helyre menni., ahol az Isten meg üsmértette különösön magát valamely nagy munkája által.
K Mitsoda leg ditséreteseb az ilyen butsu járásokban?
F 1 Bizonyságot tesznek az olyanoknak hitekröl kik valoságos áitatoságbol mennek abutsura., 2 mint hogy leg gyakraban gyalog szokták azt meg járni a fáradság penitentziául esik., amely a léleknek igen hasznos., 3 ahelyeknek látása a melyeken az Isten ki nyilatkoztatta hatalmát, és jó voltát, az emberekhez, a szent tetemek a melyek ót vannak, atöb hiveknek buzgo imádságok, mind ezek fel gerjesztik a hitet. mind azokban. kik olyan helyekre mennek., 4 a tsudák melyek bizonyosok, és a melyeket nem lehet kételkedésben venni, és a mellyeket az Isten munkálodgya gyakorta azokon kik valoságos aitatoságbol butsura mennek, meg bizonyittyák hogy az illyen áitatoságot az Isten jová hadgya.
K leheté mindennek jovallani abutsu járást?
F Nem lehet, meg kel visgálni elsöben hogy ki ki mitsoda rendben és köteleségben vagyon
Magyarázat
1 A butsu járás olyan valamint más egyéb tselekedetek, a melyek nintsenek parantsolat alat, hanem tsak épen áitatoságbol valok, aparantsolat alat valoknak elötte kel járni mindeneknek, mivel helytelen áitatoság volna el mulatni aparantsolatot, és követni atanátsot, meg kel tehát visgalni hogy ha ahivatalal. és a köteleségel nem ellenkeziké a butsura valo menetel. mert egy olyan személy akinek köteleségböl másokra kel vigyazni, roszul tselekednék hogy ha azt el mulatná azért hogy áítatoságanak eleget tegyen a butsu járásal. 2. meg kel visgálni a természetet; hogy ha elegendö erö és egéség leheté arra, egy szoval mindent jól meg kel fontolni, és könyen nem kel ahoz fogni, agyontato pap tanátsaval kel élní, mivel az áitatoságnak szine alat nagy vétekben eshetnek
K Melyek azok a vétkek?
F Sokszor történik hogy a mesze földre valo butsu járásra nem egyébért adgyák magokot, hanem hogy sok féle dolgokot láthasanak, sokan vannak olyanok kik tsak azért szarandokok hogy könyü és vandorlo életet elhesenek.
2. Az uton helytelenül viselik magokot, valahol el mennek, botrankoztatást hagynak magok után.
3 Egy szoval sokan nem valoságos áitatoságbol, tselekeszik, hanem az emberi tekéntetért. ugy mondván, az áitatoságnak. nem a fájához, hanem tsak a hajához ragaszkodnak, és el hagyák a mi leg szükségeseb., az Istent külsö képen szolgályák. de belsö képen ötet meg banttyák. azt el felejtvén, hogy az Isten lélek, és ötet lélekben és igazsagban kel imádni és szolgálni.
K Mire kel tehát vigyazni abutsu járásban hogy az Isten lélekben és igazságban imádtasék?
F 1 szükséges hogy a butsu járás okos és értelmes áitatoságbol legyen, mivel ezek nélkül nem hasznos.
2. Az uton mindenüt jó példát kel adni, a szemérmeteségel, tsendeségel, és a mértékleteségel, szent és hasznos dolgokrol kel beszélgetni.
3. Midön pedig a fel tet helyre érkeznek, az Istent imádni, és néki hálákot kel adni, és segittségül hini a szenteket akiket ót tisztelnek, és ezeket valoságal, és hittel kel végben vinni, és midön mindennek vége lett, hasonlo aitatoságal kel viszá térni.
2. Articulus.
Az olvasorol.
K Miben áll az az imádság a melyet olvasonak nevezik?
F E szerént kel azt mondani akereszt vetés után, a szent léleknek segittségit kel kérni, valamint a töb imádságokban, az után a hiszek egy Istent el kel mondani, a mi Atyánkot, és a következendö három kis szemeken az üdvezletet, az után anagy szemeken a mi Atyankot kel mondani, és az aprokon az üdvezletet, és igy mind végig valamég a hat tiznek vége lesz, és hasonlo képen kel el végezni valamint el kezdették.
Lehet az olvasonak számát meg nagyobitani vagy meg kisebiteni. lehet a mí Atyánk után a Gloria patrit el mondani, és mindenik tiz után valamely imádságot, a ki ugy akarja lehet a nagy szemeken az üdvözletet mondani. és a kitsideken a mi Atyánkot,, lehet kinek kinek a maga áitatosága szerént más féle olvasot ki gondolni, példának okáért a nagy szemeken a mi Atyankot mondani és az aprokon az Istennek irgalmaságát kérni, illyen formában, én Istenem ne engedgyed hogy a vétekben élyek. nyisd fel szemeimet hogy ha láthasam meg rosz erkölcseimet, üsmértesd meg velem mind azt a mi ate akaratod., hogy meg tselekedgyem, és adgy kegyelmet hogy azt vegben vigyem, vagy valamely más ilyen imádságot
Lehet az Angyalok tiszteségekre illyen formán olvasot mondani,, a nagy szemeken a mi Atyánkot., és a kis szemeken ezt az imádságot. szent Angyalok kiket az Isten irgalmaságábol örzésünkre rendelt. oltalmazatok meg minket az ördög, a világ, és atest ellen valo viaskodásunkban, hogy meg ne szégyenitessünk az irtoztato itélet napján.
Lehet a szenteknek tiszteletekre is olvasot mondani illyen formán, a nagy szemeken a mi Atyankot, és az aprokon ezt azimádságot. keresztelö szent Janos, szent Péter, szent Pál szent N. és Istennek minden szentei imádkozatok mi érettünk most és halálunknak oráján Amen.
K Mire kel vigyázni az olvaso mondásában.?
F. Arra a mint másut meg mondottuk hogy ne tsak szájal. hanem szivböl kel imádkozni és nem kel azokot követni akik ide s'tová tekintvén tsak az ajakokot mozgattyák, mint ha nem is imádkoznának, hanem tsak az olvasot olvasnák,, az illyen nem keresztyenhez, hanem sidohoz valo imádkozás.
K Az olvasot miért kel tizes szamra osztani hogy anyi üdvözletet. vagy mi Atyánkot mondgyanak nem babonaságé a szamra vigyazni?
F Azok kik ezt az imádságot kezdették., a kristus titkainak tiszteletére vigyáztak atizes számal, vagy pedíglen a Boldogságos szüz esztendejének számára; gondolván hogy anyi esztendöt töltöt volna el eföldön. enem ellenkezik a hittel., nem is babonaság, mivel nem köteledzük magunkot a számhoz hogy azt tartanok., hogy bizonyos számu pater, vagy Ave, hathatosabá teszi imádságunkot mint sem más féle szám, valamely imádságot gyakorta mondanak hittel, jelenti buzgoságos kivánságát. annak aki imádkozik.
3 Articulus
Olyan áitatos tselekedetekröl melyeket Az Anyaszent egyház jová hagya,
és az olyanokrol a melyeket el szenvedi.
K Az Anyaszent egy ház jová hagyaé mind azokot az áitatos tselekedeteket a melyek szokásban vannak ahivek közöt.?
F Vannak olyanok a melyeket jová hagya, de meg vannak olyanok amelyeket tsak el szenvedi,
K Mellyek azok atselekedetek a melyeket az Anyaszent egy ház jová hagya.?
F Az Anyaszent egy ház tsak azokot hagya jóvá a melyek meg egyeznek ahitnek ágazatival. aszent Atyák tanitásival., és a melyek az Istenhez vezérelnek minket.
K Melyek azok. a melyeket tsak el szenvedí?
F Némely olyan dolgok. a melyek szokásban vétetödnek, vagy arendeletlen áitatoságbol. vagy a melyek valamely tudatlanságbol bé szivárkoztak, de a melyek magokban nem ellenkeznek se ahittel, se ajó szokásal. noha mind azon által. jóbb volna ha nem volnának, az Anyaszent egy ház valo hogy jová nem hagya, de el szenvedi. azért hogy valamely más nagyob [1479] rendeletlenséget azal el kerülhesen. ugy tselekszik némelykor valamint szent Agoston mondgya, hogy inkáb meg sérti a maga rendelésit, tsak hogy meg tarthasa. a maga testét.
K Míre kel vigyázni a hiveknek az olyan dolgokban a melyeket az Anyaszent egy ház tsak el szenvedi?
F Nékik is hasonlo képen tsak el kel szenvedni, de jóbb az Anyaszent egy ház akarattyát követni mint sem olyanhoz ragaszkodni, a mit tsak el szenvedi
K Az Anyaszent egy ház azt jová hagyaé vagy tsak el szenvedi midön a szenttségekhez keresztet, olvasokot, vagy valamely más efféleket értetnek?
[1480] F Ezt az Anyaszent egy ház jóvá hagya, mivel ez iránt példát láthatni aszent irásban., azt láttyuk hogy a keszkenök melyek az Apostolok ruháihoz értenek, abetegeket meg gyogyitották.
[1481] Erre az okra valo nézve értetik a szenttségekhez a ruhákot, kereszteket, és az olvasokot; szent Ambrus azt bizonyittya hogy a szent Gervasius és aszent Protasius tetemihez értet ruhák abetegeket meg gyogyitották. szent Agoston sok illyen tsudakrol szól amellyek maga jelen valo létében történtenek.
K Az Anya szent egy ház jová hagyaé, vagy tsak el szenvedi hogy a szentek kö képeire, ruházatokot tegyenek,, és hogy azok elött gyertyákot égessenek?
F Az illyen tselekedet magában nem rosz az Anyaszent egy ház azt nem tilttya, nem is parantsolya, hogy ha pedig azt látná hogy anép együgyüsége anyira megyen hogy a képben valamely el rejtet eröt tartana lenni., vagy valamely babonaságal lenne ahoz, akoron minden modal. annak ellene állana., és apüspököknek lelki számadásokban jár hogy az illyenekre vigyázanak. mind azon által adolog magában nem ellenkezik a hittel,, mível aképek ékesitése, jelenti akülsö képpen valo tiszteletet, a melyel vannak belsö képpen azokhoz a kiket jelentenek aképek, agyerttyák pedig amelyeket égetnek aképek, és a reliquiak elött, nékünk eszünkben juttattyák azt a fényes boldog és örökké valo életet amelyben élnek a szentek menyekben akristusal.
K Az Anyaszent egy ház jová hagyaé vagy tsak el szenvedi hogy Evangyéliumot olvasanak mind azokra kik azt áitatoságbol kiványák?
F E mind szent. mind igen régi szokás, és azt igen jová hagya az Anyaszent egy ház, abban nem lehet kételkedni hogy az örökké valo élet Igeinek olyan nagy ereje ne volnának hogy meg nyeresék nékünk mind azt a mit kérünk, és hogy akristus jóvá ne hagyná az olyan tselekedetet., amelyel meg mutattyák hogy tisztelettel vannak az ö Isteni szavaihoz,
Egy szoval az Anyaszent egyház tsak azt hagya jóvá., és tsak azt parantsollya, a mi az Evangyéliumal. az Conciliumokal. és a szent Atyák irásival meg egyezik
4. Articulus
Hogy miért szükséges a Püspöknek. el járni a maga püspökségét.
K A püspökök miert járjak el a diecesisekben lévö templomokot?
F 1 Hogy rendelést tegyenek és meg visgállyák a mi alelki és az egy házi dolgokot illeti, 2. hogy. a rendeletlen dolgokot meg orvosollyák,, 3 hogy nyajokot jól meg üsmerhesék. és amiben lehet öket segithesék" 4. hogy a bérmalásnak szenttségit ki szolgáltassák,, 5 hogy apásztor. és anyáj közöt valo egyeség meg erösitessék.
K Mitsoda rendet tartanak, midön a püspök a diecesisét latogattya?
F Fel teszem tsak rövideden. midön a püspök valamely városban., vagy faluban érkezik, az egy házi renden lévök nagy tiszteletel fogadgyák. és procesioval kisérik atemplomban. ót néki szentelt vizet adnak, a melyel anépet meg hinti, és az után meg füstölik, a templomban bé menvén imádsagot mondanak a püspökért és anépért, a mely szentnek a templom a nevét viseli, annak tiszteletére a soltárokbol valamely verseket énekelnek., annak vége lévén apüspők azon szentnek esedezése altal. és kristus érdeme által az Istennek egy könyörgést el mond., a nép a Confitéort el mondgya. és apüspök áldást, és absolutiot ad néki, és negyven napig valo indulgentiát, azután apüspök a fejér köntöst le teszi, és viola szinüt veszen magára,, mivel ahalotakért fognak könyörögni.
A deprofundist kezdik énekelni, és a püspök a meg holt püspökökért imádkozik, azután procesioval mégyen a tzin teremben. és ót imádkoznak a meg holt egy háziakért,, és ahivekért kik ót feküsznek, onnét viszá térvén atemplomban, ísmét imádkoznak közönségesen a meg holt hivekért.
Azután meg visgállya az oltári szenttséget, akereszteléshez valo edényt, a szent olajakot, az oltárokot., képeket, edényeket, az oltári ruhákot, azután tudakozodik az egy háziakról, a népröl, ha valami fogyatkozást talál arol rendelést tészen, a bérmalást fel adgya, és a misét el mondgya, ha néki ugy tettzik.
E meg lévén ujontában imádkoznak a halotakért, és a szállására megyen.
K Miért kezdik el ezt a Ceremoniát apüspökért valo imádságon.?
F Hogy azal meg mutassa anép mitsoda örömel láttya az ö püspökjét, és hogy mint kiványa hogy az Isten irgalmaságábol az ö látogatása hasznos legyen.
K Miért mondanak könyörgéseket elsöben a szentek tiszteletekre, és aholtakért. minek utanna anépnek absolutiot adtak volna.?
F Ebböl világosan ki tettzik, amenyekben, a purgatoriumban, és a földön lévö Anyaszent egy ház közöt valo egyeség, noha ez az egyeség tsak akor leszen tékélletes midön ez a három társaság együt leszen. menyekben hogy pediglen el lehesen érni azt a boldogságot, szükséges hogy az Isten meg szabadittsa kegyelme által. apurgátoriumban lévö lelkeket a szenvedéstöl. és a földön lévö hiveknek, kegyelmét adgya ajó életre, hogy el érhesék az örök boldogságot.,
K Mit kel a hiveknek tselekedni azon idö alat a még apüspök nálok marad?
F 1 El kel véle mondani mind azon imádságokot a melyeket ö el mond, és fö képen imadkozni kel a püspökért, 2 tisztelettel kel halgatni intésit. 3 tudtára kel néki adni, ha valamely rendeletlen. vagy botránkozásra valo dolgot tselekednének a parochiában. de azt harag és boszu állás nélkül kel tselekedni. 4. végben kel vinni szorgalmatoságal minden rendelésit.
Ennek a munkának rovideden valo bé fejezése.
és sumája.
Az olyan dolgokrol melyek boldogá tészik az embert eföldön, remélvén az örökké valo boldogságot.
K Elégségesen és világosan meg magyaraztad mind azt a mi avallást illeti és valami ahoz tartozik. mostanában tsak rövideden tedd egy sumában mind azt valamit mondottál.
F Azt könyen fel lehet tenni, az egész munkát három könyvben osztottuk, azelsö könyvben minek utánna meg magyaráztuk volna a teremtönek Istenségét a teremtet állatokrol szollottunk, leg elsöben is az emberöl, annak teremtetéséröl, esetéröl, a kristus által valo meg váltatásárol., és hogy mi formában vezérlette és vezérli az Isten az embert., hogy az örök életet, a melyért teremtette hogy el érhesse., ezt nevezik azért a vallás historiájának.
A második könyvben meg mutattuk hogy mi modon kel élni az embernek hogy az örök eletet el érhese, erre valo nézve meg magyaráztuk mind azt valami avétket., ajó erkölcsöt, az Isten, és az Anyaszent egy ház parantsolatit illeti, mind azt valami akegyelmet, a szentségeket, és az imádságot illeti.
A harmadikában rövideden fel tettük a kegyelemnek szükséges voltát akeresztyeni élethez., is ezt a kegyelmet az Isten a szenttségek, és az imádságok által adgya., meg is magyaráztuk mind azt a mit kel tudni a hiveknek a szenttségekröl. és a mi az imádsagot illeti.
Mind ezekböl tehát ki tettzik hogy az Isten arra a végre teremtette az embert hogy az örök életet, az az, az Istent birja örökösön, szükséges azért hogy arra a végre is fordittsa minden tselekedetit ugyan ezen boldogságra valo nezve kel néki valoságos háláadásal lenni akristushoz, meg gondolván mind azt valamit akristus tselekedet hogy annak aboldogságnak uttyára tehesen., hogy azt nekünk meg érdemelhese és hogy mi azt el érhesük., ugyan erre valo nézve kel az embernek minden erejéböl. avétket el kerülni, ajó erkölcsöt követni., az Istennek, és az Anyaszent egy háznak engedelmeskedni, erre valo nézve kel a szenttségekhez járulni, annak a kegyelemnek el nyerésire, meg szaporitására, és meg tartására a mely keresztyéni életet eltesen velünk,, erre valo nézve kel imádkozni, a vallásbéli szolgálatokban foglalatoskodni, az embernek ugy kel magát tekénteni eföldön mint idegent, mint olyat aki hazájábol a menyekböl el vagyon rekesztve, azután kel néki suhajtozni. és azon haza felé utozni, mert más képen mindenkor boldogtalan lenne, ebböl áll rövideden az egész keresztyénség, és az egész munka.
K Mind ezekböl ugy tettzik mint ha azt akarnád ki hozni hogy az embernek boldogsága tsak a menyekben. vagyon hát eföldön nem leheté boldog az ember?
F Tekélletes boldogsága nem lehet az embernek másut tsak menyekben., mert minden boldogsága abban áll hogy az Istent örökké birhasa, ötet pedig tsak a menyekben birhattya. örökösön, mentöl több reménségünk lehet amás élethez.. annál boldogabak vagyunk ezen életben. mentöl távulab vagyunk attol, annál boldogtalanabbak vagyunk, e földön, minden valami az Istenhez vezet minket aboldogoká is teszen, de olyan boldogságal amely nem egész,, de a mely meg egyezik a mi eföldön lévö bujdoso állapotunkal., viszontag valami az Istentöl el távoztat, a boldogtalonaká tészen, ugy mint agazdagságok, betsületek, [1482] gyönyörüségek, a bizonyos. hogy ezek nem teszik az embert boldogá, az Isten egyedül töltheti bé ami lelkünket, kivánságinkot, és távoztathattya el rettegésinket.
K Mit teheti tehát az embert boldogá anyiban a menyiben ez az élet azt meg engedi, és mi ád leg töb reménséget néki az örök boldogságra?
[1483] F Nyolcz féle dolog teheti boldogá, a mellyeket nyolcz féle boldogságoknak nevezik. és a melyekre maga akristus tanitot minket
1. Boldogok alelki szegények mert övek a menyeknek országa
2. Boldogok a szelidek., mert ök örökség szerént birják aföldet
3. Boldogok a kik sirnak, mert ök meg vígasztaltatnak
4. Boldogok akik éhezik és szomjuhozák az ígassagot, mert ök meg elégitetnek.
5. Boldogok az irgalmasok, mert ök irgalmaságot nyernek.
6. Boldogok a tiszta szivüek, mert ök az Isten meg láttyák.
7. Boldogok abékeség szeretök, mert ök Isten fiainak mondatnak
8. Boldogok a kik üldözést szenvednek az igasságért, mert azoké a menyeknek országa.
A lelki szegénységen akristus érti 1. az alazatosokot;. 2 a szegényeket., kik meg elégesznek állapottyokal., 3 agazdagokat., kik nem ragaszkodnak gazdagságokhoz.
Az szelideken a kristus érti azokot kik nem irígyek. nem veszekedök, nem zugolodok, és a föld melyet igér az illyeneknek., nem más hanem a paraditsom
A kik sirnak. a kristus érti azokot, kik sirattyák vétkeket., vagy a mások vétkeit, 2. azokot kik penitentzia tartó életet élnek, 3 kik Istenért nyomoruságot szenvednek,
A kik éhezik, és szomjuhozák az ígaságot, akristus érti azokot; kik buzgoságal kiványák kedves és igaz lenni Isten elött, és akik azon igyekeznek, hogy elé mehesenek atekélleteségben.
Az irgalmasakon a kristus érti azokot kik meg segittik felebaráttyokot amenyibe lehet, lelki és testi szükségekben., akik leg aláb szánakodásal vannak másokon., akik másoknak könyen meg engednek, és könyörülnek.
A békeség szeretökön, a kristus érti azokot akik meg gyözték rosz kivánságokat, akik békeségben élnek mind magokal. mind másokal., mind az Istenel., és akik másoknak is kiványák meg nyerni azon békeséget.
A tiszta szivüeken a kristus érti azokot kik semmi féle vétekhez nintsenek ragaszkodva és akik szüntelen azon vannak hogy meg gyözék arosz kivánságot.
A kik üldözést szenvednek az igaságért akristus érti azokot, akiket gyülölik, akiket rágalmazák, bestelenittik, üldözik, azért mert bizonyságot tésznek azigasságrol szoval vagy irásokal, egy szoval mert hivatalyokban el járnak.
K Ezek a boldogságok magokban foglallyák tehát a keresztyéni életet?
[1484] F Igen is mert nem lehet boldogá lenni a keresztyeni élet nélkül, akeresztyeni életet pedig aboldogság követi.
VÉGE.
Adassék Ditsöség az |
Ennek a konyvnek Tablája
Harmadik könyv.
Elsö Rész a kegyelemröl
Elsö Art. Hogy mi légyen akegyelem és ahany féle. 1.
2 Art Hogy kinek. érdemiért adatik akegyelem 5.
3 Art a kegyelemnek szükséges voltárol és abünös embernek szabadságarol. 7
4 Art Ami tselekedetinknek érdeméröl, és a kristus kegyelmének erejéröl 10
5 Art Azokrol akiknek akegyelem adatik. 12.
2 Rész. A szenttségekröl közönségesen
Elsö Art. Hogy mik legyenek a szenttségek. 17.
2 Art a szenttségek számairol. 20
3. Rész. a kereszttségröl.
Elsö Art. Hogy mi légyen akeresztttség. 22.
2 Art a keresztelésröl 26
3. Art akereszttségnek szükséges voltárol. és a kereszttség nélkül meg holt gyermekekröl 31
4 Art. a kereszt atyákrol és anyákrol, 35
5 Art akereszttségnek Ceremoniairol. 38
6 Art Ismét a kereszttség Ceremoniairol 41
7 Art Ismét a kereszttség Ceremoniairol 44.
4 Rész. a Bérmálasrol.
Elsö Art hogy mi légyen abérmalás.
2. Art abérmálásnak hasznairol és szent Lélek ajándekirol 49
3 Art hogy ki adgya fel abérmálást, annak szükséges voltárol. és hogy mitsoda készülettel kel azt fel venni 52.
4 Art bérmálás Cérémoniáinak magyarázattya. 54
5 Rész az Eucharistiárol
Elsö Art hogy mi legyen az Eucharistia. 56
2 Art Az Eucharistianak rendeléséröl 58
3 Art az Eucharistiarol valo igéretnek magyarázattya, a mint szent Jánosnál vagyon a hatodik részben 62
4.Art Az Eucharistiarol ugy mint szenttségröl és a transubstantiátiorol 66
5 Art A szenttséges Eucharistianak imádásárol. 73
6 Art Az Eucharistianak hasznárol. 74
7 Art a Communiohoz valo készületröl 77.
8 Art. a gyakorta valo Communiorol 80
9 Art az egy szin alat valo Communiorol 82.
10 Art a Communionak szükséges voltárol. 88.
6 Rész penitentzia tartásnak szenttségéröl
Elsö Art apenitentzia tartásnak szükséges vóltárol. 90
2 Art hogy miben alyon apenitentzia tartásnak szenttsége 93
3 Art a töredelmeségröl. 96
4 Art a tekelleteségel valo töredelmeségröl 98
5 Art a jora valo fel tételekröl. arosz szokásokrol. és a vétekre vivö alkalmatoságokrol 102
6 Art a gyonásrol. és annak szükséges voltárol. 106.
7 Art a gyontato pap meg választásarol. 107
8 Art a lélek üsméret meg visgálásárol. és a gyonáshoz valo készületröl 109
9 Art. hogy mitsodásnak kel lenni agyonásnak. hogy jó legyen., az egész életünkröl valo gyonásrol, és hogy mit kel tselekedni midön a pap elöt le térdepelnek. 112
10 Art az elégtételröl és annak szükséges voltárol 119
11 Art A szent irásbol valo példák. a mellyek meg bizonyittyák az elég tételnek szükséges voltát. 121
12 Art Az Anyaszent egy háznak régi rendelése szerént valo elégtételekröl, a negy rendbéli nyilván valo penitentzia tartásrol. 123.
13 Art hogy mitsoda okokra valo nézve rendelte. és rendeli az Anyaszent egy ház a penitentzia adást. 126
14 Art A penitentzialis szabot rendekröl 129
15 Art. az elég tételi tselekedetekröl. 136
16 Art. hogy mitsoda igyekezetben vagy szándékban kel lenni hogy az elég tétel hasznos legyen. 138.
17 Art A purgatoriumrol. 139
18 Art Az Indulgentiákrol. 142
19 Art Az Indulgentiákrol. 146
20 Art Az absolutiorol 153
21 Art Az absolutionak el halasztásárol. 156
22 Art A püspökököt illetö absolutiorol. (casus reservatus) a Censurakrol. 160
23 Art Az ex Comunicatiorol: az az, az egy házbol valo ki rekesztésröl 162
7 Rész az utolso kenetröl
1 Art A betegségröl
2 Art hogy mi formában kel atestamentumot keresztyéni rend szerént meg tsinálni. 170
3 Art hogy mi légyen az utolso kenet magában 172
4 Art Az utolso kenetröl. 175
8 Rész. az Egyházi rendröl..
Elsö Art hogy mi legyen az Egy házi rend. 178.
2. Art Azokrol az akadályokrol melyek meg nem engedik az egy házi rendben valo menetelt 182.
3 Art hogy mitsoda készületel és mitsodásnak kel lenni aki az egy házi rendben akar menni és hogy hivatalosnak kel erre lenni 185
4 Art A tonsurarol. az az. ahaja el nyiréséröl, annak akí az egy házi rendben vétetik. 190
5 Art A beneficiumrol. vagy az egyházi joszágokrol., és a simoniarol. 194
6 Art A simoniárol. 196
7 Art A beneficiariusok köteleségiröl 198
8 Art Az egy házi also rendekröl. 199
9 Art Az egyházi fö rendekröl 203
10 Art. A subdiaconusnak. Diaconusnak papoknak, és püspököknek hivatalyirol. 205
11 Art Magyarázattya a Ceremoniáknak. a mellyekel fel szentelik apüspoköt. 208.
12 Art hogy mivel tartoznak ahivek. a püspököknek, papoknak, és atöbb egy házi renden lévöknek 214.
13 Art. A szerzetesek.. rendéröl. 216.
9 Resz A házaság szenttségéröl.
Elsö Art kozönségesen aházaságrol 221
2 Art A hazaságnak szenttséges voltárol 223
3 Art A hazaságnak akadályirol. 224.
4 Art Az akadályokrol. melyek aházaságot semire valová teszik, és a melyeket dirimens akadályoknak nevezik. 226.
5 Art Az olyan akadályoknak magyarázattya a melyek nem teszik semivé hanem tilalmasá a házaságot. 234,
6 Art hogy miképen kel készülni a házasághoz, és kel el tölteni alakadalmi napot 237
7 Art A házasoknak. egymáshoz valo köteleségekröl.
8 Art A házasoknak gyermekekhez valo hivatallyokrol. 241.
9 Art A tselédes gazdáknak, és gazdaszonyoknak tseledgyekhez valo hivatalyokrol.
10 Rész. Az imádságrol. közönségesen
Elsö Art hogy mitsoda az imádság és a hány féle. 245
2 Art Az imádságnak szükséges voltárol. 248.
3 Art hogy kinek kel könyörögni. és kiért. 253.
4 Art Az imádságnak hasznárol. 255
5 Art hogy mitsoda készületben kel annak lenni a ki imádkozik 255
6 Art hogy mit kel kérni Istentöl 257.
7 Art Az imádságnak formájárol 259
8 Art hogy mi képen halgattya meg az Isten az imádkozokot 266.
9 Art hogy mitsoda formában kel lenni a testnek az imádságkor. 267
10 Art Az idöröl, naprol. és orárol. amelyeket az imádságban, kel tölteni. 270
11 Art Az imádságnak helyéröl és a templomhoz valo tiszteletröl. 274
11 Rész különösön az imádságrol és elöször az elmével valo imádságrol.
Elsö Art hogy mi legyen az elmével valo imádság. 275
2 Art Az elmelkedésröl. annak szükséges és könyü voltárol. 280
12 Rész. A szoval valo imádságrol közönségesen 283.
13 Rész. Az urnak imádságárol.
Elsö Art Ennek az imádságnak magyarazattya. 286
2 Art A mi atyánkban lévö kéréseknek magyarázattya 287.
14 Rész némely különös imádságokrol.
Elsö Art Az Angyali köszöntésröl. 309
2 Art Az Angelusrol. 313
15 Rész Az Anyaszent egyháznak, közönségesen valo imádságirol.
Elsö Art hogy mitsoda nyelven szokot lenni aközönségesen valo imádság. 314
2 Art Az Anyaszent egy háznak közönségesen valo Ceremoniairol. 319
3 Art. A gyerttyáknak, lámpásoknak szokásárol. 322
4 Art A temjennek szokásárol. 323,
5 Art Az Anyaszent egy háznak az Isteni szolgálatban valo külömb külömb féle szokásirol, a rituale, és a Ceremoniak iránt. 326
6 Art Az éneklésnek, musikának, és az orgonának szokásárol. 328
16 Rész. A szent Mise Aldozattyárol.
Elsö Art. közönségesen. mind abelsö, mind akülsö áldozatrol. 329
2 Art A belsö képen valo áldozatnak köteleségeiröl. 334
3 Art A külsö kepen valo áldozatnak köteleségéröl 336.
4 Art A Mojses törvenye elöt valo áldozatok figuráinak magyarázattya. 339
5 Art A Mojses törvenye alat valo áldozatok figurainak magyarázattya. 342.
6 Art hogy mindenkor volt és lészen az Anyaszent egy házban külsö képen valo Aldozat 351
7 Art Erröl akét szorol liturgia és Missa, a mely szokal szoktak élni a midön az Anyaszent egy háznak külsö képen valo áldozattyárol szolnak. 356.
8 Art hogy mi légyen a Mise szent Áldozattya 357
9 Art hogy mitsoda végekre. és okokra valo nézve ajánlyák a Mise áldozattyát. 362
10 Art Hogy kinek ajánlyák a mise szent Aldozattyát,, és abban miért tesznek emlékezetet a szentekröl. 365
11 Art Hogy kiért ajánlyák a Mise szent Aldozattyát. 367
12 Art A halotakért valo Miseknek böveben meg magyarázása. 368.
13 Art Az énekes. és a szoval valo Misékröl. 371
14 Art Hogy mitsoda helyen kel szolgaltatni a Misét. és a házaknál valo kápolnákrol 373
15 Art Az oltárokrol., oltári öltözetekröl. fejér ruhákrol, és a szent edényekröl. 375
16 Art A misehez valo öltözetekröl. a melyeket apüspökök. és a papok veszik magokra, és azoknak régiségekröl. 378.
17 Art A szent Mise szolgáltatásának napjairol. és oráirol. 381
18 Art Hogy mitsoda készülettel kel lenni azoknak kik misét mondanak 386.
19 Art Hogy mitsoda készülettel kel lenni a Misén. és hogy melyik a leg jóbb modgya a Mise halgatásának. 387.
20 Art A Misének rendéröl közönségesen 392
21 Art A szent Mise imádságinak. és Ceremoniáinak betü szerént valo magyarázattya. 394..
17 Rész Az ördög üzesröl es a szentelésröl
Elsö Art Az ördög üzésröl. 490.
2 Art hogy mit kel érteni ezen a szon Benedictio. 492
3 Art A ceremoniakrol. a melyekel éll az Anyaszent egy ház a szenteléskor. 494
4 Art A szentelésekröl melyek tsak a püspököket illetik, és azokrol a melyek nem tsak öket illetik. 497
5 Art A szent olajak meg szenteléséröl nagy tsötörtökön. 499
6 Art A harangok szenteléséröl. 503
7 Art A templom és az oltár szentelésének Ceremoniairol. 507
8 Art A templom és az oltár szentelésekor valo leg föveb Cérémoniáknak magyarázattya. 518
9 Art A szentelt vizröl. 526
18 Rész. A procesiokrol
Elsö Art A procesioknak eredetekröl, azoknak külömb külömb féle voltárol., és hogy mitsoda szándékal tselekeszi azt az Anyaszent egy ház. 530
2 Art A procesionak rendéröl 535
19 Rész. némely áitatos tselekedetekröl
Elsö Art A butsu járásrol. 538
2 Art Az olvasorol. 542
3 Art Az olyan áitatos tselekedetekröl amelyeket az Anyaszent egy ház jóvá hagya, és az olyanokrol a melyeket el szenvedi 545
4 Art hogy miért szükséges apüspöknek el jarni a maga püspökségit 549
Ennek a munkának rövideden valo bé fejezése. és sumaja. 553
Elsö Tábla
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
Janua |
Vasar |
Szomb |
pént |
Tsötör |
Szered |
kedd. |
Hetfü |
Apri |
Szomb |
pént |
Tsötör |
Szered |
Kedd |
Hetfü |
vasár |
Julli |
Szomb |
pént |
Tsötör |
Szered |
Kedd |
Hetfü |
Vasár |
octob |
Vasar |
Szomb |
pént |
Tsötör |
Szered |
Kedd |
Hetfü |
Hogy meg lehesen tudni akár mely Esztendöben, hogy akár melyik holnap a hétnek mitsoda napjan kezdödik
Ezt könyü meg találni ezen táblábol tsak azt kel meg keresni hogy azon esztendöben mi volt avasárnapi betü. azt pedig a harmadik táblában meg láthatni., példának okáért. 1693 ban a vasárnapi betü D. ezen táblában a D meg találván. alatta tsötörtök vagyon., tehát januarius tsötörtökön kezdödöt abban az esztendöben. és aláb menvén, februarius vasárnapon. Martius. vasárnapon. Aprilis szeredán Majus pénteken. Junius hetfün, és igy mind végig az esztendönek [esztendö nek],
Mikor pedig az esztendö bissextilis, akor két vasárnapi betü vagyon., az elsö januáriusra, s februariusra szolgál. a második a töb holnapokra., példanak okaért, 1692 két vasárnapi betü volt.. F.E. meg keresvén a F. alatta látni kedet, tehát Januarius keden kezdödöt,, Februarius pénteken., a második betü E. alatta látni szombatot. Martiusal által ellenben. tehát Martiustol fogvást. mind vegig ez a betü szolgált.
Második Tábla
VASÁRNAP |
|||||
Vasár |
1 |
8 |
15 |
22 |
29 |
Hetfü |
2 |
9 |
16 |
23 |
30 |
Kedd. |
3 |
10 |
17 |
24 |
31 |
Szered. |
4 |
11 |
18 |
25 |
|
Tsötör |
5 |
12 |
19 |
26 |
|
Pent. |
6 |
13 |
20 |
27 |
|
Szom. |
7 |
14 |
21 |
28 |
HETFÜ |
|||||
Hetfü |
1 |
8 |
15 |
22 |
29 |
Kedd. |
2 |
9 |
16 |
23 |
30 |
Szer |
3 |
10 |
17 |
24 |
31 |
Tsötör |
4 |
11 |
18 |
25 |
|
Pént |
5 |
12 |
19 |
26 |
|
Szom. |
6 |
13 |
20 |
27 |
|
Vas |
7 |
14 |
21 |
28 |
KEDD |
|||||
Kedd |
1 |
8 |
15 |
22 |
29 |
Szer |
2 |
9 |
16 |
23 |
30 |
Tsötör |
3 |
10 |
17 |
24 |
31 |
Pen |
4 |
11 |
18 |
25 |
|
Szom |
5 |
12 |
19 |
26 |
|
Vas |
6 |
13 |
20 |
27 |
|
Hetfü |
7 |
14 |
21 |
28 |
SZEREDA |
|||||
Szer |
1 |
8 |
15 |
22 |
29 |
Tsötör |
2 |
9 |
16 |
23 |
30 |
Pént |
3 |
10 |
17 |
24 |
31 |
Szom. |
4 |
11 |
18 |
25 |
|
Vas |
5 |
12 |
19 |
26 |
|
Hetfü |
6 |
13 |
20 |
27 |
|
Kedd. |
7 |
14 |
21 |
28 |
TSÖTÖRTÖK |
|||||
Tsötör |
1 |
8 |
15 |
22 |
29 |
pent |
2 |
9 |
16 |
23 |
30 |
Szom. |
3 |
10 |
17 |
24 |
31 |
Vas |
4 |
11 |
19 |
25 |
|
Hetfü |
5 |
12 |
19 |
26 |
|
Kedd. |
6 |
13 |
20 |
27 |
|
Szer |
7 |
14 |
21 |
28 |
PÉNTEK |
|||||
pent |
1 |
8 |
15 |
22 |
29 |
Szom. |
2 |
9 |
16 |
23 |
30 |
Vas |
3 |
10 |
17 |
24 |
31 |
Hetfü |
4 |
11 |
18 |
25 |
|
Kedd |
5 |
12 |
19 |
26 |
|
Szer |
6 |
13 |
20 |
27 |
|
Tsötör. |
7 |
14 |
21 |
28 |
SZOMBAT |
|||||
Szom |
1 |
8 |
15 |
22 |
29 |
Vas. |
2 |
9 |
16 |
23 |
30 |
Hetfü |
3 |
10 |
17 |
24 |
31 |
Kedd. |
4 |
11 |
18 |
25 |
|
Szer |
5 |
12 |
19 |
26 |
|
Tsötör |
6 |
13 |
20 |
27 |
|
pént |
7 |
14 |
21 |
28 |
Hogy meg lehesen tudni a hétnek akár melyik napját., akár mely esztendönek. akar melyik holnapjának hanyadik napján esik.
Könnyen meg lehet ezt találni a felsö táblábol. amely meg mutattya hogy a hétnek napjai hányadik napján ésnek a holnapnak, Nézd meg elsöben az elsö táblában hogy mitsoda napon kezdödik a holnap a melyben akarod a hétnek napját keresni, az után eszerént kel tselekedni. példának okáért azt akarják meg tudni, hogy 1693 ban. hanyadik maji volt hetfü, az elsö tablában meg keresvén. a vasárnapi betüt. a mint meg mondottuk. meg látod hogy 1693 ban. májusnak elsö napja pénteken volt., az után amásodik táblában keresd fel a nagy betükel irot pénteket, és az alat bal kéz felöl meg találod a hetfüt. és által ellenében ezeket a számokot. 4. 11. 18. 25.. a melyek meg mutattyák hogy 1693 ban majusban 4. 11 18. 25 hetfü volt., azt is meg mutattyák hogy ugyan azon esztendöben. és holnapban. 3. 10. 12. 24. és 31. vasárnap volt. és igy atöbbi
Harmadik Tábla
1600. |
1700. |
1800. |
||||
0 |
28 |
56 |
84 |
B A |
C |
E |
4 |
32 |
60 |
88 |
D C |
F E |
A G |
8 |
36 |
64 |
92 |
F E |
A G |
C B |
12 |
40 |
68 |
96 |
A G |
C B |
E D |
16 |
44 |
72 |
C B |
E D |
F G |
|
20 |
48 |
76 |
E D |
G F |
B A |
|
24 |
52 |
80 |
G F |
B A |
D C |
Mint hogy pediglen a két elsö tábla avasárnapi betüktöl fügenek, azért szükséges volt három saeculumokra avasárnapi betüket fel tenni., a szent Gergely kalendáriuma szerént, ezzel atáblával e szerént kel élni.
Hogy meg lehesen találni avasárnapi betüt arra az esztendöre amelyre akarják. peldának okáért. 1693 ra. 1600 alat bal kézre keresd fel a 93 mat., ennek ellenében az 1600. sorjában találod a D. a mely vasárnapi betü volt abban az esztendöben.
Azt akarod meg tudni. hogy mitsoda vasárnapi betü volt. 1751 ben. keresd fel. az 51 és ellenében az 1700 sorjában meg találod a C. amely vasárnapi betü volt
Hogy meg lehesen találni ezen három táblábol ahétnek olyan napját a melyet akarják. meg tudni, akár mely holnapban. és esztendöben., más fél száz esztendötöl fogvást
Peldának okáért, atörököt Béts alat meg verték 10 dik 7bris. 1683 ban azt akarják meg tudni hogy a mitsoda napon volt., aharmadik tábla meg mutattya. hogy abban az esztendöben a vasárnapi betü C volt., az elsö táblában meg tálálván a C. alatta meg láthatni. hogy september szeredán kezdödöt, a második táblában meg találván a nagy betükel szeredát; a számok között 10 kel keresni, azt meg találván, meg kel nézni. hogy annak ellenében bal kéz felöl mitsoda nap vagyon irva., meg látod hogy péntek, tehát 1683 10 7bris. pénteken volt a hartz.
Meg más példa, 1738 ban 11 junÿ Erdélyben nagy föld indulás volt. azt akarják meg tudni hogy a mitsoda napon volt. a harmadik tábla meg mutattya hogy aban az esztendöben avasárnapi betü E volt., az elsö táblában meg látod hogy az E alat vasárnapon kezdödöt junius, a masodik táblában a nagy betükel valo vasárnap alat keresd fel a 11 számot., és annak ellenében bal kéz felöl szeredát találod. tehat 1738. 11 juny szeredán volt a föld indulás
Jegyzetek
1. prov 14 12 [VISSZA]
2. Amos 8. 11 [VISSZA]
3. ps. 13. 1. [VISSZA]
4. St aug. tract. 106. supr st joan. n. 4. [VISSZA]
5. St aug. tract. 106. supr. st joan. n 4. [VISSZA]
6. Tert. apologet cap. 17. [VISSZA]
7. rom. 1 20. sap. 13. 3. [VISSZA]
8. ps. 18. [VISSZA]
9. St Aug. libr 22. de civ Dei. C. 7. [VISSZA]
10. Exod. 3. 14. [VISSZA]
11. St Aug tract 38 supr. s. joan. [VISSZA]
12. St Aug. Conf. libr 1. C 4. [VISSZA]
13. ps. 138. jób. 11. Isai 66. [VISSZA]
14. St Aug. conf. libr 1.c. 4. [VISSZA]
15. Rom 11 33. ps. 138. [VISSZA]
16. sap. 11 26. ps. 103. [VISSZA]
17. tertull. contra marcio libr 1. c. 3. [VISSZA]
18. St Ambr. epist. 17. 18. ad Imp valent. [VISSZA]
19. Rom. 1. 23. [VISSZA]
20. 1 Cor 13 12. Ephes. 4 13. [VISSZA]
21. 1 joan 5. 7. [VISSZA]
22. joan 8. 16. 15. 26. [VISSZA]
23. 1 joan. 5. 7. [VISSZA]
24. joan 1. 1. 2. 25. act. 5. 4. [VISSZA]
25. joan. 14 17. [VISSZA]
26. St. Aug. libr. 4 de trinit. cap. 20. [VISSZA]
27. St Aug. serm. 117. de verbis Domini. [VISSZA]
28. prov. 16 4. rom. 1. 20. 22. [VISSZA]
29. ps. 148. [VISSZA]
30. Genes. 1. 2. 3. 4. [VISSZA]
31. ps. 140. coloss 1. 16. [VISSZA]
32. hebr. 1. 14. [VISSZA]
33. hebr. 9. 5. Col. 1. 16. ephes. 1. 21. thes. 4. 15. [VISSZA]
34. St Greg. hom 34 supr. Evang, [VISSZA]
35. joan. 17 [VISSZA]
36. 2 petr. 2. 4. st jud. 5. 6. [VISSZA]
37. matth. 8. 2 petr. 2 4. Ephes. 6. 13. [VISSZA]
38. 1 petr. 5. 8. [VISSZA]
39. Colos. 2. 25. [VISSZA]
40. luk. 11. 2 ephes. 6. [VISSZA]
41. Apoc. 21 2. [VISSZA]
42. Tob 12. 15. matth. 18. 10. hebr. 1. 14 ps. 102. [VISSZA]
43. Josue 6. 3. judi 2. 2. Tob. 3. 25. luk. 1. 11. act. 1. 12. 27. matth. 18 10. act 12 15. St Hier. supr. st. matth. 18. [VISSZA]
44. joan. 4:24. St Aug. libr. 1. de Gen. [VISSZA]
45. St Aug. libr de civ Dei c. 24. [VISSZA]
46. St Aug. de immort ani. [VISSZA]
47. St Aug. libr. 1. de retractio. c. 1. ps. 32. 15. hebr. 12. 9. St Cyril. alex. libr. 1. supr s. joan. c. 9. St Athan. libr 1. contra gentil. [VISSZA]
48. gen. 2. 21. [VISSZA]
49. ephes. 5. 30. 32. [VISSZA]
50. de civ Dei libr 14 c. 29. [VISSZA]
51. St Aug. de civ Dei libr 14. c. 17. [VISSZA]
52. St Aug de civ Dei lib 14 c. 12. [VISSZA]
53. St Aug. libr 1 de confess. c. 1. [VISSZA]
54. St Aug. de civ Dei lib 14. c. 15. [VISSZA]
55. St Aug de civ Dei libr 14. c. 10. et 29. [VISSZA]
56. Eccles. 7. Ephes. 4. [VISSZA]
57. St Aug. de civ Dei lib 14. c. 20. 26. 29. [VISSZA]
58. St Chrysost. hom 16. supr. genes. [VISSZA]
59. de Civ. Dei libr. 14 c. 13. serm. 1 supr ps. 70 [VISSZA]
60. Manual. ad laurent c. 45 libr 8. [VISSZA]
61. St Aug. de civ Dei. libr 14. c. 17. [VISSZA]
62. Genes C. 3. [VISSZA]
63. 1 joan. 2 16. [VISSZA]
64. concil Trid. sess. 5. [VISSZA]
65. act 17. 30. rom 10. 12. 16. ephes. 2. 3. [VISSZA]
66. rom. 5 12. [VISSZA]
67. rom 5 12. [VISSZA]
68. ps. 50. 7. rom. 5. 12. 2 cor 5. 14. ephes. 2. 3. [VISSZA]
69. rom 8. 3. 11. 32. St. Aug. supr ps. 102. [VISSZA]
70. Genes. 49. 18. Exod 4. 23. luk 2. 29. [VISSZA]
71. act. 10. 43 [VISSZA]
72. 1 Cor 10. 6. Coloss 11. 17. hebr. 8. 5. St Aug. de catechisandis rudibus Cap. 20 [VISSZA]
73. hebr. 11. 33. 40. [VISSZA]
74. St Aug supr. Cap. 3. in epist ad galat. v. 20. [VISSZA]
75. rom. 8. 3. [VISSZA]
76. rom 9. 23. st leo. serm. 4 supr nativ J. Chr. [VISSZA]
77. Sap 10. 1. St Iren. libr. 3. cap. 30. 33. 34. gen. 4. 2. rom. 5. [VISSZA]
78. gen. 3. 20. [VISSZA]
79. luk. 10. 27. St Aug. libr 1. de civ. Cap. 21. [VISSZA]
80. St. Aug. de civ c. 15. [VISSZA]
81. libr 11. 15 de civ. cap 1. in ps. 61. n. 6. [VISSZA]
82. de civ. lib. 14. Cap 28. [VISSZA]
83. de civ Dei lib 14. Cap 28. [VISSZA]
84. 1 Cor. 15. 46. [VISSZA]
85. joan. 12. 14. 1 petri. 2. 25 [VISSZA]
86. Isa. 29. 13. matth 15 8 [VISSZA]
87. hebr. 9. 14. [VISSZA]
88. Dan 9. 26. 27. matth 3. 17. hebr. 8. 8. 9. [VISSZA]
89. matth 27. 12. [VISSZA]
90. hebr. 12. 24. [VISSZA]
91. S. Aug. libr 12. contr. faust C. 9. [VISSZA]
92. luk. 3. 38. [VISSZA]
93. S. Aug. de civ. lib 15 Cap 20. [VISSZA]
94. St Aug. de civ. lib. 15. cap 17. [VISSZA]
95. St Aug. de civ. lib. 15 Cap 12. [VISSZA]
96. Math. 24 37. hebr. 11. 7. 1 petr. 3. 20. 2 petr. 2. 5. [VISSZA]
97. Matth. 24. 37. [VISSZA]
98. 1 petr. 3. 21. [VISSZA]
99. S. Aug. de civ. lib 15. cap 26. st Ambr. supr noe. st grego. hom 16. in ezek. [VISSZA]
100. St Aug. de civ. lib 16. cap. 2. 4. [VISSZA]
101. St Aug. de civ. lib 16. cap 11. 12. 13. [VISSZA]
102. Gen. 12. [VISSZA]
103. Gen. 13. 14. hebr. 6. 13. 16. 17. [VISSZA]
104. St Aug. lib 22. Contr faust Cap 47. [VISSZA]
105. gen. 17 19 [VISSZA]
106. galat 4. 2. 9. 30. [VISSZA]
107. St Aug. de civ lib 16. Cap. 26. [VISSZA]
108. rom 2. 28. 29. [VISSZA]
109. hebr. 11. 14 15. 16: [VISSZA]
110. galat 4. 22. St Aug. lib 15 de civ. cap 2. 3. [VISSZA]
111. 1 cor 5. 11. St Aug de civ libr 16. cap. 34 [VISSZA]
112. rom. 8. galat 5. 16. [VISSZA]
113. rom. 4. [VISSZA]
114. hebr. 11. 17. st chrysost. hom 57. supr. genes. [VISSZA]
115. rom 9. 13 [VISSZA]
116. rom 9. [VISSZA]
117. St Aug. lib 16. de civ. cap 35. 37. [VISSZA]
118. gen 32 28. [VISSZA]
119. St Aug. de civ Dei lib 16. cap 1. [VISSZA]
120. Ephes. 2. 20. [VISSZA]
121. St Aug. lib 22. contr faust cap 52. [VISSZA]
122. hebr. 11. 9. [VISSZA]
123. St Aug. Supr ps. 80. n. 8. [VISSZA]
124. Tertul contr. marci. lib 3. cap 18. st hier. contr. jovi. lib 1. [VISSZA]
125. Exod. 13. 2. [VISSZA]
126. St Iren. lib 4. cap 49. st Aug. contr. faust lib 21. cap 71. 72. [VISSZA]
127. St Aug. in ps. 72. n. 5. [VISSZA]
128. St Aug. contr. faust lib. 12. Cap 30. [VISSZA]
129. St Aug. in ps. 72. n. 5. [VISSZA]
130. Exod. 15 25. [VISSZA]
131. Exod. 16. 13. [VISSZA]
132. Exod 17. [VISSZA]
133. S. Aug. in ps. 72. n. 5. [VISSZA]
134. S. Greg. hom 21. in Evang. [VISSZA]
135. S. Aug. in ps. 72. n. 5. [VISSZA]
136. S. Aug. in ps. 60. [VISSZA]
137. joan. 6 31. [VISSZA]
138. joan. 1. 15. 1 cor 10. 4. [VISSZA]
139. S. Aug. lib 4. de trinit Cap. 15 [VISSZA]
140. origen. hom. 11. in Exod. [VISSZA]
141. S. Iren. lib 4. cap. 41. S. Aug. lib 4 de trinit. C. 15 tertul. Contr. marcio. lib 3. C. 18. [VISSZA]
142. S. Chrys. hom 1. in Mojs. matth. 26. 41. [VISSZA]
143. Exod 19 [VISSZA]
144. S. Aug. in ps. 57 n. 1. [VISSZA]
145. rom. 7 6. galat. 4. 31 S. Aug. lib 10. contr faust. cap 2. [VISSZA]
146. Exod. 33. 3 [VISSZA]
147. Exod 19. 5. 6. Deut 28. [VISSZA]
148. Exod 24. hebr 9. 20. [VISSZA]
149. Exod 24. [VISSZA]
150. Ézék. 36. 26. [VISSZA]
151. hebr. 9. [VISSZA]
152. 1 petr. 2. 9. [VISSZA]
153. hebr. 8. 5. [VISSZA]
154. hebr. 9. 2 3. [VISSZA]
155. hebr. 8. 11. [VISSZA]
156. Exod. 25 hebr 9. 4. [VISSZA]
157. St Cyril alex. lib 4. in joan C. 28. [VISSZA]
158. Exod. 25. 17. [VISSZA]
159. colos. 2. 9. 1 joan 2. 2. rom. 5. 2. hebr 4. 16. [VISSZA]
160. st damas, lib 4. Cap 14. [VISSZA]
161. civ. lib 10. cap 20. [VISSZA]
162. St Aug. lib 10 de civ cap 4 [VISSZA]
163. hebr. 13. 12. [VISSZA]
164. S. Greg. hom. 17. in Evang. [VISSZA]
165. Exod. 28. [VISSZA]
166. S. Aug. quaest. in Exod. S. Hier. epist ad fabio. [VISSZA]
167. Exod. 28. [VISSZA]
168. S. Aug. epist 48 ad vincen. [VISSZA]
169. Num. 13. 32. [VISSZA]
170. Isa. 56. 10. [VISSZA]
171. S. Aug. in ps. 8. n. 2. S. Bern. serm 44. in Cant. [VISSZA]
172. Ephes. 4. 19. [VISSZA]
173. 1 Cor. 10. v. 1.2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. [VISSZA]
174. Deut 8. 2. [VISSZA]
175. Num. 20. 11. 12. [VISSZA]
176. Theodoretus. quaest 37. in Num. [VISSZA]
177. hebr. 12. 56. prov. 3. 11. 12. [VISSZA]
178. num. 21. 6. [VISSZA]
179. Joan. 3. 14. 15. [VISSZA]
180. num. 31. [VISSZA]
181. galat. 3. 11. [VISSZA]
182. hebr 7. 19. [VISSZA]
183. S. Hier. ad paul. epist 103. [VISSZA]
184. Rom 6. 23. Ephes 1. 2. [VISSZA]
185. Apoc. 21. 4. [VISSZA]
186. 3 reg. 11 43. [VISSZA]
187. 3 reg. 13. st Aug. lib de gratia et de lib arbit c. 21. [VISSZA]
188. 3 reg. 12 21. [VISSZA]
189. 3 reg. 15 17 [VISSZA]
190. 3 reg. 14. 22 [VISSZA]
191. 3 reg. 12 26 [VISSZA]
192. Joan. 4. [VISSZA]
193. s. Hier epist 117. ad s paulam s. Aug de civ lib 18. c. 29. [VISSZA]
194. 25. 12. 29. 10. [VISSZA]
195. Isai 44. 28. [VISSZA]
196. 1 Esdr. 2. [VISSZA]
197. Esdr 4. [VISSZA]
198. S. Aug. de civ. lib 18. Cap48. [VISSZA]
199. Matth 26. 52. Tertul. apolog. cap. 18. et 48. [VISSZA]
200. Jerem. 29. 7. baruk. 1 11 [VISSZA]
201. 1 Makab. 2. 26. 27. 2 Makab. 10. 29. [VISSZA]
202. s. Aug. de civ. libr 18. cap 35 [VISSZA]
203. De civ. lib 18 cap 45 [VISSZA]
204. s. Hier. cap 7. 8. 11. 12. in Dan. [VISSZA]
205. josef hist. lib 13. c. 9. [VISSZA]
206. josef hist lib 13. c. 18. [VISSZA]
207. Act. apost Cap 2. [VISSZA]
208. rom 3 10. [VISSZA]
209. rom. 1. 18 [VISSZA]
210. de civ. lib 18 cap 47 [VISSZA]
211. s. Greg. in jób. [VISSZA]
212. ps. 109. [VISSZA]
213. rom. 3. 9. [VISSZA]
214. 11. Gen. 49. 10. [VISSZA]
215. joan 19. 15 [VISSZA]
216. Dan. 9. [VISSZA]
217. levit 23. 16. [VISSZA]
218. osé. 3. 4. [VISSZA]
219. josef lib 6 Cap 31 [VISSZA]
220. Dan 2. 37 [VISSZA]
221. Aggeus 2. 7. 8. [VISSZA]
222. s. Hier s. cyril alex., in agge. [VISSZA]
223. 2 petr 1. 19. [VISSZA]
224. serm 374 de diversis [VISSZA]
225. paralip 18. ps. 2. 7. [VISSZA]
226. philip 2. hebr. 4. 15. [VISSZA]
227. joan. 14. [VISSZA]
228. s. Aug. epist 218. ad nebrid. [VISSZA]
229. s. leo. serm. super incarnat. epist 97. ad Impe. leo. [VISSZA]
230. s. leo. serm. 5 de passio 9. k. [VISSZA]
231. s. Aug. serm 27 de tempo. [VISSZA]
232. luk. 1. joan. 1. [VISSZA]
233. s. Hier. Cap. 1. in Matth. [VISSZA]
234. s. Hier cap 1. in matth. s. Ambr. cap 1. in luc. [VISSZA]
235. s. Ambr. in cap. 1 luc. [VISSZA]
236. S. Igna. epist ad ephes. pag. 8. [VISSZA]
237. S. Aug. manu. ad laurent Cap 38 [VISSZA]
238. Isa. 7. 14. [VISSZA]
239. s. Hier. contr. jovini. [VISSZA]
240. Galat 4. 4. Concil Ephes. contr. nestor. [VISSZA]
241. Miche. 5. 2. Matth. 2. 5. [VISSZA]
242. S. Chrys. hom 33. in Matth. Tertul. lib 4. contr marcion. C. 7 [VISSZA]
243. Isa. 2 4. [VISSZA]
244. Zak. 9. 9. [VISSZA]
245. Sap. 18. 14. 15. [VISSZA]
246. phil 2. 10. [VISSZA]
247. s. Chrys. hom 7 in Matth [VISSZA]
248. Isai 60. 3. 6. [VISSZA]
249. s. Aug. in ps. 71. [VISSZA]
250. ibid. 5 [VISSZA]
251. num. 24. 17. [VISSZA]
252. Isa 19. 1. [VISSZA]
253. s. chrys. hom. 8. in matth. [VISSZA]
254. Matth. 2. 19 [VISSZA]
255. Isa. 40. 3. Malachias 3. 1. [VISSZA]
256. Matth. 3. 17. [VISSZA]
257. Joan 10 41 [VISSZA]
258. Isa. 35. 5. [VISSZA]
259. Matth. 4. 2 [VISSZA]
260. hebr. 4. 15 [VISSZA]
261. hebr. 2. 18. [VISSZA]
262. Matth 4. 13. Mark 1. 14. luk 5. 1. [VISSZA]
263. s. thom. 3 part quest 45. art 1. [VISSZA]
264. Matth. 17, [VISSZA]
265. 9. 9. [VISSZA]
266. s. Ambr cap 22. in s. luk. s. Aug. in ps. 87. 93. n. 19 [VISSZA]
267. ps: 54. ps. 104. zak. 11 12. [VISSZA]
268. lament. 4. 20 [VISSZA]
269. 13. 7. [VISSZA]
270. Isai 53 1. [VISSZA]
271. Dan. 9. [VISSZA]
272. 12 10. [VISSZA]
273. Zak. 13 7. [VISSZA]
274. Sap 2 [VISSZA]
275. Apolog. cap 21 [VISSZA]
276. hebr. 9. s. Ambr. cap 23 in luc. [VISSZA]
277. Matth. 28. [VISSZA]
278. s. Aug. epist 164 ad Evod [VISSZA]
279. s. Chrys. hom. 89 in Matth. [VISSZA]
280. serm. 17. de passi [VISSZA]
281. 2 Cor. 5 14. 1 tim. 2 4. [VISSZA]
282. concil trid. sess. 6. cap 3. [VISSZA]
283. s. Aug. serm 1. in ps. 48. s. leo. epist 10 ad. flavi [VISSZA]
284. hebr. 10 1 joan. 2. 1. [VISSZA]
285. rom 3. 25 [VISSZA]
286. joan. 12 31 [VISSZA]
287. hebr. 5. 9. [VISSZA]
288. s. Aug. de vera religi. cap. 16 [VISSZA]
289. joan. 15 4. [VISSZA]
290. s. Aug. tract. 47. in s. joan. s. leo. epist 97. ad Imp. leo [VISSZA]
291. Ephes. 4 9 [VISSZA]
292. luk 16 22. [VISSZA]
293. Ephes 4. 8. 9. colos. 2. 15. s. Aug epist 164. ad Evod. [VISSZA]
294. s. Aug. de civ lib 20 cap 15 [VISSZA]
295. s. Aug. tract 120. in. joan. et in ps. 103. serm. 4. n. 6. [VISSZA]
296. Matth. 16. 21. [VISSZA]
297. matth. 12 40 [VISSZA]
298. ps. 15. 10. [VISSZA]
299. Act. 2. 29. [VISSZA]
300. Act. 13. 35 [VISSZA]
301. Matth. 28. 2. [VISSZA]
302. joan. 20. 1. luk. 24 1. [VISSZA]
303. Act. 10 41. [VISSZA]
304. s. Greg. hom. 25. in Evang. Matth 28. Marc. 17. 9 [VISSZA]
305. Matth 28 9 luk 24 11. [VISSZA]
306. luk 24. 34. 1 Cor 15. 5 luk 24. 13. [VISSZA]
307. Mark 16 14 luk. 24 36. joan 20 19. [VISSZA]
308. Mark 16 14 luk 24. 36. joan. 20 24 [VISSZA]
309. Joan. 21 [VISSZA]
310. Act 1. 3. [VISSZA]
311. Act 10. 41. [VISSZA]
312. ne impii errore liberarentur. et ut fides non mediocri praemio destinata difficultate constaret Apolog Cap 21 [VISSZA]
313. Act 2. 24. Mark. 16. 20. [VISSZA]
314. rom. 15.9. [VISSZA]
315. rom. 11. 23. [VISSZA]
316. 1 Cor. 15 [VISSZA]
317. rom. 6. 9 coloss 3. 1. [VISSZA]
318. Matth 28 20 Ps 109:1. rom 8. 34. 1. petr. 3. 22 [VISSZA]
319. Ephes. 1. 20. [VISSZA]
320. Ephes. 4 : 8. s. leo. serm 1. de ascen cap. 4. [VISSZA]
321. hebr 6. 20. 9. 24. [VISSZA]
322. Ps 23. 7 [VISSZA]
323. ps 56. 6. [VISSZA]
324. s. Aug. in. ps 67. 19. [VISSZA]
325. philip 2. 8. [VISSZA]
326. 2 Cor 4 4. Coloss 1. 15 [VISSZA]
327. hebr. 13. s. Aug lib 4. de trinit. cap 2. [VISSZA]
328. joan.1.1.hebr.2.3. Isai 40.: 5. [VISSZA]
329. 1 Cor.1. 24. [VISSZA]
330. Coloss 1. 15. [VISSZA]
331. joan.1. Coloss 1 16. [VISSZA]
332. hebr. 1. 3. [VISSZA]
333. hebr. 1. 2. joan 13. 3. ps 2. 7. 8. [VISSZA]
334. 1 tim. 2. 5. rom. 5. 10. [VISSZA]
335. 1 joan 4. 42. Act 5. 31 rom 5. Ephes. 5. 23. [VISSZA]
336. 1 joan 2. 1. hebr. 7.25 [VISSZA]
337. hebr. 2. 17 hebr. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. [VISSZA]
338. hebr. 9. et 10. [VISSZA]
339. Isa 9. 6. rom. 4. 17. [VISSZA]
340. Colos. 1 18. Ephes. 1 22. [VISSZA]
341. joan. 20 17 hebr. 2. 2. rom 8. 17 [VISSZA]
342. Num. 24. 17 Zaka 3. 8 [VISSZA]
343. luk. 2. 32. Isai 43 6. joan. 1. 9. joan. 8. 12. Isai. 9. 2. Matth. 4. 16. Act 13. 47. [VISSZA]
344. Deut 18. 15 [VISSZA]
345. Act 3. 22. idem 7. 37. [VISSZA]
346. 5 hebr. 3 1. [VISSZA]
347. Malak. 3. Matth. 11 10. [VISSZA]
348. joan. 14 5. 6. [VISSZA]
349. joan. 10 1. [VISSZA]
350. luk. 20. 17 Act 4. 11 Matth 24. 42 [VISSZA]
351. Matth. 21 43. Act 4. 11. 1 petr. 2. 6. [VISSZA]
352. rom 9. 32 ephes. 2. 20. [VISSZA]
353. s. Aug. in ps. 45. n. 12. in ps. 86. n. 3. in ps. 121. n. 4. [VISSZA]
354. joan. 15 1. [VISSZA]
355. joan. 14 6. [VISSZA]
356. Colos. 3. 4. [VISSZA]
357. rom 8. 9. [VISSZA]
358. Colos 3. 3. [VISSZA]
359. 2 Cor. 4 10. 11 [VISSZA]
360. joan. 6. 33. 41. 48. [VISSZA]
361. joan. 10. Isai 11. 11. Ézék. 34 23. zak. 11. 16. hebr 13. 20. 1 petr. 2. 25. [VISSZA]
362. 2 Cor. 11 2. Ephes 5. 22. [VISSZA]
363. Malth. 9. 12 Mark. 2. 17 luk. 4. 23. [VISSZA]
364. joan. 18. 37. hebr. 8. 2. [VISSZA]
365. joan 5. 22. 2 tim. 4. 1. [VISSZA]
366. hebr. 12. 2. [VISSZA]
367. Colos. 3. 11. [VISSZA]
368. Matth. 17. 24. Mark. 8 34. [VISSZA]
369. Matth. 10 24. [VISSZA]
370. rom. 8. 29. [VISSZA]
371. 1 Cor. 15. 49. [VISSZA]
372. Ephes. 4. 22. 23. 24. [VISSZA]
373. Tit 2. 12. philip 2. 5 hebr. 12. 2. [VISSZA]
374. 1 joan. 2. 6. [VISSZA]
375. joan. 13. 15. [VISSZA]
376. philip 2. 5. Ephes. 4 24. [VISSZA]
377. joan. 14. 16. 17. [VISSZA]
378. joan. 17. 13. [VISSZA]
379. Act. 2. 9. [VISSZA]
380. Act. 8. 15. rom. 5. 5. 8. 9. [VISSZA]
381. 1 Cor. 14 22. s. Aug. serm. 186. de temp. [VISSZA]
382. Act. 2. 16. joel. 2. 28. Isai. 54. 3. [VISSZA]
383. Act. 2. 41. rom 11. [VISSZA]
384. Deut 28. 28 [VISSZA]
385. osé 1. rom 9. 25 [VISSZA]
386. Dan. 9. matth. 24. mark 3. luk. 21 osé. 3. Deut. 28. [VISSZA]
387. s. Aug de civ lib 5 cap 34. s. Aug. libr de fide rerum quae non videntur [VISSZA]
388. rom. 11. [VISSZA]
389. rom. 10. 11. [VISSZA]
390. Matth 10 5. Act. 8. 5. [VISSZA]
391. Act. 8. 5. [VISSZA]
392. joseph. de bell. jud. lib 3. Cap 22 [VISSZA]
393. Act. 10 13. rom 10 19. [VISSZA]
394. Matth. 28. 19 Mark 16. 15. rom 10. 18. [VISSZA]
395. rom 11. 13. 15. 16. Galat 1. 16. 1 Tim. 2. 7. [VISSZA]
396. Act 9. Galat. 1 2. Corinth. 10 s. Aug de civ. lib. 14. C. 9. [VISSZA]
397. s. Aug. in ps. 30 v. 22. n. 9. [VISSZA]
398. s. Aug. de civ Dei lib 13 C. 50 [VISSZA]
399. s. Aug. de civ. Dei lib 18 cap. 50. [VISSZA]
400. Dan. 2 37. [VISSZA]
401. luk. 11. 21. [VISSZA]
402. Act. 4. 5. [VISSZA]
403. s. Aug de civ Dei lib 18. c. 50. [VISSZA]
404. s. Aug serm. 3. in ps. 32. n. 15. [VISSZA]
405. s. Aug de civ Dei lib 18. Cap 52 Euseb in histo. Eccle. Lactan. de mortibus persecutorum. [VISSZA]
406. s. Aug. de civ Dei lib 18. c. 52. [VISSZA]
407. Act 11. 26. s. Aug. epist 165 ad Generosum [VISSZA]
408. s Cypr. epist. 66. ad pupianum [VISSZA]
409. s. Aug. lib 19. Contr faust C. 11. [VISSZA]
410. 1 Tim. 3 15. [VISSZA]
411. Act. 20 28. [VISSZA]
412. s. Aug. liv 13. contra faust. cap. 12. et 13. [VISSZA]
413. Ephes. 4. 4. 5. [VISSZA]
414. Ephes 4 4. s. joan 14. 16. [VISSZA]
415. Ephes. 4. 5. [VISSZA]
416. Ephes. 4. 5 [VISSZA]
417. s. Aug. lib de vera relig. C 5. [VISSZA]
418. rom. 1. 7. 1 Cor 1.2. [VISSZA]
419. s. Aug. lib 1. contr. maximinum aria. Cap. 9. [VISSZA]
420. s. Aug. lib 3. de bapt. cap 17. [VISSZA]
421. s: Ambr. serm 8. in ps. 118. s. Aug trac 12. in s. joan. [VISSZA]
422. s. Aug. lib de vera relig Cap 5. [VISSZA]
423. s. Aug. lib 1. de babt. Contre donatis. Cap. 16. [VISSZA]
424. s. Aug. lib de fide. et de symbo n. 21. [VISSZA]
425. Ephes. 5. 25. 26. 27. [VISSZA]
426. 1 petr. 2. 9. [VISSZA]
427. joan. 14. 16. [VISSZA]
428. Matth. 16. 18. [VISSZA]
429. Matt. 28. 18. 19. 20 [VISSZA]
430. 1 Tim 3 15 [VISSZA]
431. 1 tim. 3 15 [VISSZA]
432. Tit. 3. 11. [VISSZA]
433. s. Cypr de unitate Eccle.. s. Hyer.. epist 57. [VISSZA]
434. joan. 3. 5. [VISSZA]
435. Tit. 3. 10. 11. [VISSZA]
436. Tit 3. 11 [VISSZA]
437. s. jud. 19. et 22. [VISSZA]
438. luk. 10. 15. Matth. 18. 17. [VISSZA]
439. s. Cypr. lib. de unitate Eccl. s. Aug. lib de unitate Eccl. lib 4. de babt. c. 16. [VISSZA]
440. s. Aug. lib de unitate Eccl. [VISSZA]
441. philip 2. 21. [VISSZA]
442. s. Aug. epist 119 ad janu. epist 209. ad felicia [VISSZA]
443. s Aug. ad Deo gratias epist 49. qu. 2. [VISSZA]
444. Act. 4. 12. s. Aug. lib 19. contr. faust. C. 14. [VISSZA]
445. s. Aug. epist. 80. ad Hesychium. c. 12. [VISSZA]
446. s. Aug. in ps. 2. ps. 21. de civ dei lib. 17. c. 8. lib. de unitate Eccl. c. 8. [VISSZA]
447. Tert. Contr. praxeam lib prescrip. c 17. [VISSZA]
448. lib. de vera religione. lib. Contr. epist. fundam [VISSZA]
449. Ephes. 2. 20. [VISSZA]
450. Matth. 28. 18. 19. 20. [VISSZA]
451. s. Aug. serm 2. in ps. 101. num. 8. [VISSZA]
452. Act 20. 28. [VISSZA]
453. s. Aug. lib 3. contr Cresconium Cap 18. [VISSZA]
454. Ephes. 4. 11. 12. 13. [VISSZA]
455. Tit. 1. 5. [VISSZA]
456. s. Aug. contra epist fundam Cap. 4. et 5. [VISSZA]
457. Tertull. de praescript. Cap. 20. 22. 23. [VISSZA]
458. s. Aug epist. 162. ad Glórium. et Eleusium. num. 16. [VISSZA]
459. s. Aug. epist. 165. ad generosum. num. 2. et 3. [VISSZA]
460. Matth. 10 2. [VISSZA]
461. Matth 16 18 [VISSZA]
462. lib. 2. de consideratione. c. 8. joan 21 15. [VISSZA]
463. luk. 22 32. [VISSZA]
464. s. Cypr. epist 52. et 55.. s. Irene lib 3. cap 3. s. Hier. epist. 67 ad damas. s. Aug. epist 65. ad generosum. epist. 162. ad Glorium. et Eleusium. n. 7. Conc. nice. Can 6. 1 Conc. Constantinop.. can. 3. Conc. Calced. can 28. Conc. in Trullo. Can 2.* [VISSZA]
465. discessionem a toto terrarum orbe fecimus. [VISSZA]
466. serm. 2. m ps. 101. n. 8. [VISSZA]
467. s. jud. v. 18. [VISSZA]
468. lib. 2 contr. parmeni. Cap 2. num 15 [VISSZA]
469. apoc. 18. 4. [VISSZA]
470. de praescrip. cap 41. [VISSZA]
471. lib. Contr. hereses. Cap 3. [VISSZA]
472. Matth. 7 25. 16. 18. s. Aug. de symbo. lib. 1. cap. 6. in ps. 6. 1. num. 5. serm. 22. de diversis. [VISSZA]
473. s. Aug. serm 3. in ps. 30. n. 6. de civ Dei lib 18. cap. 51. [VISSZA]
474. s. Aug. serm. 4. in ps. 103. num 6. in ps. 127. num. 16. [VISSZA]
475. Tim. 3. 12. s. Aug. in ps. 39. in ps. 54. n. 8. lib de utilitate jejun. Cap 10. [VISSZA]
476. s. Aug. in ps. 13. 1. num 3. [VISSZA]
477. Matth 26 4. rom. 1. 17. Matth 11. 12. [VISSZA]
478. rom 9. 2. 2. Tim. 4 2. Galat 4 9. [VISSZA]
479. s. Aug, de civ Dei lib 10. Cap. 32. num 3. lib. de utilitate credendi cap 14. lib 13. contr. faust. cap 7. [VISSZA]
480. s. Aug. epist. 56. ad Diosco. s. Aug. epist 222. ad Consentium. [VISSZA]
481. lib. de Carn. Jesu Christ cap. 5. s. Aug serm in ps. 101. num. 8. [VISSZA]
482. 1 Cor. 11 19. [VISSZA]
483. 1 Cor 11 19. [VISSZA]
484. s. Aug. de catechis. rudib. c. 24 [VISSZA]
485. s. Aug. in ps. 67. num 39. [VISSZA]
486. s Aug. in Genes. Contr Maniche c. 1. lib de vera relig c. 8. [VISSZA]
487. s Aug. epist 48 ad vincen. num 46. serm 45 de diversis mim 27. [VISSZA]
488. 1 Tim. 3. 15 s. Aug. in ps. 57. num. 16. [VISSZA]
489. s. justin. Apolog 2. Tertull. lib. de anima C. 50. [VISSZA]
490. Matth. 7. 13. [VISSZA]
491. Act 10. 43. [VISSZA]
492. Ephes. 5 26. [VISSZA]
493. Tit. 2. 14. [VISSZA]
494. s. Aug Manua ad laurent cap. 64. lib 1. contr donatist Cap 10. lib. 2. cap 13. [VISSZA]
495. 2 Cor 5. 20 Ephes 6. 20. [VISSZA]
496. s. Aug. lib. 1 2. 3. Contr.. epist petili lib 1. de babt. cap 14. [VISSZA]
497. s. Aug. serm. 2. in ps. 31 num 9. [VISSZA]
498. rom. 8. 17. conc. Trid. sess 6. de justifica cap 7. [VISSZA]
499. s. Aug. serm. 2. in ps. 48. num 2. [VISSZA]
500. rom. 6. 23. [VISSZA]
501. s. Aug. in ps. 38. n. 19. serm. 5. de verbis apost n. 15 serm 120. de diversis [VISSZA]
502. 1 Cor 15 19. [VISSZA]
503. s Aug in ps 148 num 4. luk. 16. 25 [VISSZA]
504. s. Aug. in ps 85 num 11. [VISSZA]
505. s. Aug serm 107. de diversis n. 3. et 4. 49. Tract in s. joan num. 12. [VISSZA]
506. s. Aug. serm 1. in ps. 30 num 1. [VISSZA]
507. prov. 1 24 [VISSZA]
508. s Aug serm 1 de verbis domini [VISSZA]
509. s. Aug serm 2. in ps. 34. num 14. [VISSZA]
510. Matth. 12 36. [VISSZA]
511. 2 Cor 5. 10. Apoc 20 12. 13. [VISSZA]
512. joan 12 48 [VISSZA]
513. joan 5 22. [VISSZA]
514. s. Aug. serm. 96 de tempore Hom. 28. [VISSZA]
515. 1 cor 11 41. s. Aug. serm 220. de temp in ps. 37 v. 16. serm. 47. n. 8. luk 21. 36. [VISSZA]
516. Eccles 9. 1 s Aug. in ps. 129. v. 3. n. 2. s. Hier. in ps. 100. C. 6. n. 2. [VISSZA]
517. 1 Cor 4. 45 [VISSZA]
518. 1 Cor 5. s. Aug. epist 80 ad Hesychi. n. 1. [VISSZA]
519. luk. 23 43. [VISSZA]
520. s. Aug de civ Dei lib 21. Cap 1. et 16. [VISSZA]
521. 2 thess. 2. 3. [VISSZA]
522. 2 thes 2 4. [VISSZA]
523. 2 thes. 2 9. [VISSZA]
524. 2 thess. 2. 3. 8. [VISSZA]
525. 2 thess. 2 2. 8. [VISSZA]
526. 1 joan 2 18 [VISSZA]
527. Grotius. dissert de Ant. ch. 3 vol. [VISSZA]
528. s. Aug. tract 6. in s. joan lib 1. de civ lib 20 C. 29 [VISSZA]
529. osé 1. 7. rom 11. 26. [VISSZA]
530. Malaki 4. 5. 6. Matth 14. 11. s. Aug de civ Dei lib 18. cap 28. [VISSZA]
531. Matth 24. 31 1 cor 15. 1. [VISSZA]
532. 1 Cor 15. 42. [VISSZA]
533. s. Aug de civ dei lib 22. Cap 5. Tertull. lib de resurect carnis [VISSZA]
534. 1 Cor. 15 [VISSZA]
535. 1 Cor. 15 [VISSZA]
536. 1 Cor 15. [VISSZA]
537. s Aug de civ Dei lib 22. Cap 21 [VISSZA]
538. Apoc. 21 4. phil. 3. 21. [VISSZA]
539. s. Aug de civ Dei lib 20 Cap 20. [VISSZA]
540. Matth 24 30 2 petr 3. [VISSZA]
541. Matth 24 30 s. Chrys. in s. Matth [VISSZA]
542. Matth 25 31 Matth. 19. 28. [VISSZA]
543. 1 cor. 6. 2. 3. [VISSZA]
544. s. Aug. de civ Dei lib 20. Cap 5 [VISSZA]
545. sap 4. s. Aug de civ Dei lib 20 Cap 2. [VISSZA]
546. Matth 25 31. [VISSZA]
547. hebr. 2 8 [VISSZA]
548. sap. 3. 8. Apoc. 1 6. [VISSZA]
549. joan 17. 23. [VISSZA]
550. Isa. 66. 1. [VISSZA]
551. hebr. 9. [VISSZA]
552. Apoc. 2 7. [VISSZA]
553. Apoc 21 2. [VISSZA]
554. s Aug. in ps. 145. n. 8 [VISSZA]
555. 1 Cor. 2. 9. [VISSZA]
556. Matth 20 9. [VISSZA]
557. 1 cor 15 41. [VISSZA]
558. Apoc 20 Matth. 25 1 Cor 15. 50. [VISSZA]
559. 1 cor 9. 14. 2 Cor 4. 17. s. Aug in ps. 136. 1. [VISSZA]
560. joan 15. s. Aug. in ps 122. n. 1. [VISSZA]
561. s. Aug de civ Dei lib 13 Cap 2. [VISSZA]
562. Matth. 5 20 [VISSZA]
563. Mark. 9 45 [VISSZA]
564. Apoc. 20 15 Matth. 25 s. Aug de civ Dei lib 20. Cap 22. Matth. 25. 41. Apoc 20. 15. [VISSZA]
565. Apoc. 18. 7. [VISSZA]
566. s. Aug. de Civ. Dei lib 21. Cap. 17 [VISSZA]
567. 1 joan 2. 15 joan. 15 19 Matth 6 24 Matth. 22 37. [VISSZA]
568. 1 joan 2. 16. [VISSZA]
569. s. Aug. tract in epist 1. s. joan. [VISSZA]
570. Confess lib 10 n. 51 [VISSZA]
571. s. Aug. lib de vera religione Cap 49. [VISSZA]
572. matth 11. 12. rom 6. 12. gal. 5. 24. [VISSZA]
573. s. Aug. Confess lib 1. Cap 1. [VISSZA]
574. 1 joan 2. 3. 4. 5. luk 10. 16. [VISSZA]
575. 1 Tim. 6. 10. [VISSZA]
576. rom 1. 32 [VISSZA]
577. rom 1. 32 [VISSZA]
578. 1 Cor 3. 12. 15. s. Aug. manu ad laur. cap 64. de civ Dei lib 21 C. 27. [VISSZA]
579. s. Aug. de civ Dei. lib 3. C. 2. [VISSZA]
580. s Aug de Civ Dei lib 13. Cap 2 [VISSZA]
581. s. Aug. hom 50. tract. 12 in s. joan [VISSZA]
582. s. Aug. manua. ad lauren C. 48. [VISSZA]
583. Conc Trid. sess 6. de justificatione c. 9. [VISSZA]
584. de civ Dei lib 14 cap 23. Eccli 10 14. 15. [VISSZA]
585. s. Aug. in ps. 18. [VISSZA]
586. epist 56. et 109. s Aug. serm 1. in ps. 18. n. 14. s Greg. moral. in jób lib 34. cap 18 [VISSZA]
587. job. 41. 45. Jacob. 4. 6. [VISSZA]
588. 1 Cor. 4. 7. [VISSZA]
589. 2 Cor 12. [VISSZA]
590. s. Greg. moral in job. c. 31 s. Aug epist 118. ad janu. Matth. 18. luk 22. [VISSZA]
591. de Civ Dei lib 14 c. 13. [VISSZA]
592. 3 Thom 22. quaest 61. [VISSZA]
593. Gal. 6. 3. [VISSZA]
594. 1 Cor. 4. 3. [VISSZA]
595. s Greg. pastoral. pars. 1. [VISSZA]
596. Matth 18 luk 18. [VISSZA]
597. s Aug. de civ Dei lib 4. Cap 15 [VISSZA]
598. 1 Tim 6. s. Aug. serm 43 de diversis. [VISSZA]
599. s. Aug. in ps 51 num 14 [VISSZA]
600. s. A confes. lib 3 cap 8 [VISSZA]
601. 1 Tim 5 10 [VISSZA]
602. s. Greg moral. in job. lib 31 Cap 31 [VISSZA]
603. Ezek 16 49. [VISSZA]
604. 2 Cor 12. 8. [VISSZA]
605. Isai 28 7. oseas 4 12 [VISSZA]
606. phil 3. 18. [VISSZA]
607. Tertull. lib de jejun s. Leo de jejun. [VISSZA]
608. s Aug serm 53. de verbis Domini. [VISSZA]
609. s. Basil hom. 11 de invid. [VISSZA]
610. s Cypr. tract de invid. s. Chrys. hom 4. in s. Matth [VISSZA]
611. s. Basil hom de invid. [VISSZA]
612. joan. 2. 15 [VISSZA]
613. joan 2 15 [VISSZA]
614. Matth 5 22 Ephes 4. 31 s. Ambr. in ps. 36. [VISSZA]
615. Matth 25 30 [VISSZA]
616. jacob 1. 17. [VISSZA]
617. 1 cor 13 [VISSZA]
618. hebr. 6. 18. [VISSZA]
619. s. Aug. lib 13 contr. faust Cap 4. [VISSZA]
620. 1 Tim. 3. 15. Matth. 16. 18. s. Aug. contr. cresconium cap 33. [VISSZA]
621. lib 2. ad constantium. s. Aug de Trinitate. lib 1. cap 3 [VISSZA]
622. 2 petr. 1. 20. [VISSZA]
623. Malach. 2 7. [VISSZA]
624. Ephes. 4 14. [VISSZA]
625. s. Chrys, hom 2. in Matth. hom. 10. in s. joan. hom 1. in epist. ad rom [VISSZA]
626. 2 Thess 2 14. 2 Cor 11. 23. 24: 2 Tim. 2 2. [VISSZA]
627. St Ignat apud Euseb hist Eccle Hb 3. Cap 36. s. Iren. lib 3. cap 2. 3. 4. Tertull libr. de corona milit. Cap 3. s. basil. de spiritu sancto cap 27 s Hier. dialog Contr lucif cap 4. s. Clemens Alex. lib de stromat. s. Aug lib de bapt Contr donatis. [VISSZA]
628. Epist. 118 ad janua [VISSZA]
629. joan 13 [VISSZA]
630. Act 15 [VISSZA]
631. hom 4. in 2 epist ad thessa [VISSZA]
632. lib 5. de bapt Contr donatistas Cap 24. [VISSZA]
633. Tertull. de prescrip. cap 20. 21. s. Aug. lib 5 de bapt Cap 24 et epist 118 ad Janua. [VISSZA]
634. s. Aug. lib 2. de doctrina christiana Cap 8. [VISSZA]
635. 2 Tim. 2 2 [VISSZA]
636. Act 15. [VISSZA]
637. 2 petr. 3. 16. [VISSZA]
638. Matth. 18. 17. [VISSZA]
639. s. Aug. epist. 118. ad janua. [VISSZA]
640. 4.4. [VISSZA]
641. jacob 2. 20 [VISSZA]
642. jacob 2. 14 [VISSZA]
643. rom 10 10 [VISSZA]
644. Matth 10 31. [VISSZA]
645. Tertul de corona mili cap. 3. s. Athanas. de incarnatione s. Basil. de spiri sancto. cap. 27. s. Chrys hom. 55 in Matth. s. Hier. epist 22 ad Eustochium. s. Aug. tract in s. joan. et lib 1. de Confess. cap 11. [VISSZA]
646. lib 22. de civ Dei Cap 8. [VISSZA]
647. jac 1. 17. [VISSZA]
648. hebr 6. 18. rom 8. 31. [VISSZA]
649. Eccle. 9. 1. 1 cor 9. 24. [VISSZA]
650. rom. 8. [VISSZA]
651. Ephes 1 [VISSZA]
652. ps. 24. 23. 145. 2. [VISSZA]
653. ps 90. 14. [VISSZA]
654. 1 petr. 1 3. rom 5. 5. [VISSZA]
655. rom 2. 4. [VISSZA]
656. s. Aug. serm 352. in ps. 146. [VISSZA]
657. s. Aug. lib 3. de doctrina christiana. [VISSZA]
658. rom 5. 5. [VISSZA]
659. s. Aug. in ps 72. n. 34. [VISSZA]
660. Matth 10 37. [VISSZA]
661. Epist 29. ad. s. Hier. cap 3. [VISSZA]
662. Deut. 6. [VISSZA]
663. Matth. 22 37. [VISSZA]
664. Matth 6 24 [VISSZA]
665. 1 Cor 10 3. [VISSZA]
666. s. Thom 2. 2. quae. 24. art. 8. [VISSZA]
667. s. Aug Confes. lib 10. Cap 29 n. 40. [VISSZA]
668. s. Thom 2. 2. quae. 44. art 4. [VISSZA]
669. ps 77. 36. [VISSZA]
670. s. Aug in ps 47 n. 15 [VISSZA]
671. s. Aug. in ps. 55. n. 17 [VISSZA]
672. s. Aug de Civ Dei lib 10. Cap 3. [VISSZA]
673. serm 47 de diversis. [VISSZA]
674. s: Aug manua. ad laur cap 72. 73. 74. [VISSZA]
675. Tob. 4. 8. [VISSZA]
676. Matth. 25 42 [VISSZA]
677. in ps. 102. n. 12. 13. [VISSZA]
678. Tob. 12. 8. luk 11. 41. ps. 40. 1. 2. 3. Dan. 4. 24. s. Aug. serm. 5. de verbis Domini. [VISSZA]
679. s Aug, epist. 121 ad probam cap 6. [VISSZA]
680. s. Aug. tract. 5. in 1 epist s. joan. [VISSZA]
681. s. Aug. in ps. 12. n. 12. 13. Tobiás. Tabitha. szép példák. [VISSZA]
682. Matth 18 15. luk 17. 3. [VISSZA]
683. s. Aug. serm. 16. de verbis Domini. [VISSZA]
684. 1 Tim. 5. 1.2. [VISSZA]
685. Matth. 18. 15. 16. 1 tim. 5. 20. [VISSZA]
686. prov. 15. 5. prov. 29. 1. [VISSZA]
687. s. Aug. epist 52 ad macedo cap 4 [VISSZA]
688. s. Aug. lib 6. de Musica Cap 13. [VISSZA]
689. Epist 52. ad Macedo. Cap. 4. [VISSZA]
690. Exod 34 [VISSZA]
691. Matth. 19 17. [VISSZA]
692. s. Aug. lib 22. contr faust Cap 27. [VISSZA]
693. 1 Cor. 3. 3. hebr. 8. 10. [VISSZA]
694. Matth. 22. 40 [VISSZA]
695. rom. 13 8. [VISSZA]
696. s. Aug. in epist s. paul. ad gal. Cap 5. [VISSZA]
697. rom. 13. 8. galat 5. 14. [VISSZA]
698. Exod. 34. [VISSZA]
699. Conc. Trid. sess. 6. cap 11. s. Aug. lib. de natura et de gracia Cap 43 s. Aug. in ps 30. n. 8. [VISSZA]
700. Epist 120 ad honorat cap 18. [VISSZA]
701. 1 joan. 2. 15 [VISSZA]
702. joan. 4. 21 [VISSZA]
703. Matth 15. 8 [VISSZA]
704. s. Aug de civ Dei lib 10. cap 5. [VISSZA]
705. s. Aug. epist 140. ad honorat Matth. 6 24. [VISSZA]
706. rom 1 23 [VISSZA]
707. Ephes. 5. 5. [VISSZA]
708. Conc. Trid. sess 25. Cap 3. de invoca sanct. s. Cyril. Alex. lib. 6. contr julia. s. Aug. lib 20. Contr faust cap. 21 [VISSZA]
709. s. Aug. lib 20. Contr faust. cap 21 [VISSZA]
710. s. Aug, lib 8. de civ Dei cap ult. et lib 22 Cap 10 [VISSZA]
711. Conc Trid. sess 25 Cap 3. de invoca sanct [VISSZA]
712. luk 7. [VISSZA]
713. 1 Thes. 5. 23. hebr 13 18. jób 42. 8. 9. 5. 16. [VISSZA]
714. s. Aug. tract 1. in1 epist s. joan [VISSZA]
715. Tob 12. 12 Apoc. 5. 8. [VISSZA]
716. luk. 15. 7. 10. Matth 22. 30 [VISSZA]
717. 18. 20. 19. 1. 2. 3. 4. [VISSZA]
718. 1 Cor 6. 2. [VISSZA]
719. 2 Mak. 15. 12 s. Cypr. epist. 57. [VISSZA]
720. s Aug. lib. de cura mort. Cap 16. [VISSZA]
721. s. basil. discur supr 40 mart. s. Chrys. hom 45 supr. s. Melec. s. Hier. lib Contr. vigilan. s. Aug. lib 7. de bapt. Contr. donat. cap 1. tract 84. in s. joan s. Hilar. in ps. 124. s. leo. serm 5. c. 4. [VISSZA]
722. Act. 5. 15 [VISSZA]
723. Euseb. lib 4. in hist Eccl. cap 15. lib. 7. Cap 19. s. Aug. de civ lib 22. cap. 8. de Conf. lib. 9. Cap 7. [VISSZA]
724. Conc. Trid. sess 25. [VISSZA]
725. Epist. 137. ad Cleric. et ad popu. Hippo. n. 3. [VISSZA]
726. s. Ambr de s. Helen [VISSZA]
727. Conc. trid. sess 25. [VISSZA]
728. Tertul. Cap 16. in Apolog. [VISSZA]
729. s. Aug. lib 2. de doctr. christ. [VISSZA]
730. Concil. in Trullo. Can 61. s. Aug Conf. lib 4. Cap 3. lib. 2. de doctr. christ. Cap 20. 21. 22 [VISSZA]
731. Euseb. lib 13. de praepa Evang. cap 7. Theodoretus ad Graec. lib 8. [VISSZA]
732. Eccl. 5. [VISSZA]
733. s. Thom 2. 2. quaest 88. art. 10. [VISSZA]
734. lib 4. de considera cap 4. s.. Thom. 2. 2. quaest 8. 8. art 12. ad secundum [VISSZA]
735. Matth. 5. 34. 35 [VISSZA]
736. s. Hier. in Cap. 4. jerem [VISSZA]
737. s. Basil. epist 2 ad. Amphilochium cap 29. [VISSZA]
738. s. Aug. Contr. mendacium Cap 19 [VISSZA]
739. 3 reg. 20 28 [VISSZA]
740. 4 reg, 13 22. [VISSZA]
741. 1 Tim. 1. 20. [VISSZA]
742. In. catechism conc. Trid. [VISSZA]
743. 1 Cor 16. 2 [VISSZA]
744. s. Aug. Apolog. 2. s. Leo. epist 81. ad dioscor Episcop. Alexand [VISSZA]
745. s. Aug. epist 119. ad janua [VISSZA]
746. s. Aug, tract. 3. in s. joan. serm. 18. de diversis. [VISSZA]
747. joan. 8. 34 [VISSZA]
748. Act 20. 28. [VISSZA]
749. Act 5. 20 [VISSZA]
750. Matth. 22. 21 rom 13. 1. [VISSZA]
751. rom. 13. 1. 1 petr. 2. 13. [VISSZA]
752. Ephes. 6 5. [VISSZA]
753. 1 Tim. 4. 12. Tit. 2. 7. Act. 6. 4. [VISSZA]
754. s. Aug. epist. 50. ad bonif. lib. 3. Contr. Cresconium [VISSZA]
755. s. Ambr. de Benedict patriarch. Cap 1. [VISSZA]
756. s. Aug. lib 22. de Civ. cap 8.et serm 32 de diversis. [VISSZA]
757. Tertul. lib. de vela virg. Cap 9. [VISSZA]
758. 1 Cor 8. 2. 1 Thess 5. 22. [VISSZA]
759. Matth. 15 14 [VISSZA]
760. 1 Cor 8. 13. [VISSZA]
761. Matth. 18. 6. [VISSZA]
762. Matth 5. 21. [VISSZA]
763. Matth. 19. 11. 12. 1 Cor 7, 38. 40. s. Cypr. lib. de virg. [VISSZA]
764. luk 3. 13. s Aug. epist 54. ad Macedo. [VISSZA]
765. Tob. 4. 16. Matth. 7 12. [VISSZA]
766. s. Aug. in ps 36. 5. 3. n. 6. [VISSZA]
767. Deut 23. 19. ps. 14. 1. 5. luk. 6. 14. Conc. nicae. Can 18. [VISSZA]
768. s. Aug. serm. 19. de verbis Apostoli Cap 6. [VISSZA]
769. s. Ambr. in ps. 118. serm. 8. [VISSZA]
770. s. Aug. de mendacio. Cap 3. [VISSZA]
771. rom 3. 8. s. Aug. ibid. [VISSZA]
772. 1 cor. 6. 10 [VISSZA]
773. s Hier. epist 2. a nepoti [VISSZA]
774. Matth 5 44. [VISSZA]
775. s. Hier. lib 1. Contr. pelagia [VISSZA]
776. Matth 7. 1. luk. 6. 37. [VISSZA]
777. s. Aug. in ps 147. [VISSZA]
778. Matth. 15 19. [VISSZA]
779. Catechism. Conc. Trid. [VISSZA]
780. s. Aug. lib 12. de Trinit Cap 14. [VISSZA]
781. rom 8. 27. Matth. 15 19. Matth. 5. 28. [VISSZA]
782. Matth. 18 17. [VISSZA]
783. Act. 20 28. hebr 23. 17. [VISSZA]
784. luk 10. 16. [VISSZA]
785. Act 15. 28. [VISSZA]
786. Matth. 18 17. [VISSZA]
787. 12. 16. 23. 14. [VISSZA]
788. levit 23 Deut 16. [VISSZA]
789. 1 Malc 4 39.. joan 10. 22. Ester 9. judith. 31. 2. Mak. 15. 36. 37. [VISSZA]
790. Act. 20 28 [VISSZA]
791. hebr 13. 17. s. Aug. epist 119. ad janua [VISSZA]
792. s. Chrys. hom de lazaro. [VISSZA]
793. s. Aug. lib 4. de Trinit Cap 5. [VISSZA]
794. luk 1.26. [VISSZA]
795. s. Ambr serm. 2. de virgini [VISSZA]
796. s. Aug. lib 4. de Trinit Cap 5 [VISSZA]
797. Mikae. 5. 2. [VISSZA]
798. Tit. 2. 12. [VISSZA]
799. Ephes. 3. 17. [VISSZA]
800. hebr 1. 6. [VISSZA]
801. s Aug. tract. 30 in. s. joan [VISSZA]
802. phil. 2. 7. [VISSZA]
803. phil. 2. 10. [VISSZA]
804. Tit. 2. 12. [VISSZA]
805. s. Aug. serm 64. de diversis. [VISSZA]
806. Matth. 23. 2. [VISSZA]
807. rom. 9. 10. s. Aug. serm. 199. de epiphan. [VISSZA]
808. s. Bern. serm. 3. de epiph. [VISSZA]
809. Hebr. 10. 6. 7. [VISSZA]
810. s. Bern. serm. de purifi. [VISSZA]
811. luk 2. 24. s. Aug. qu. 40 in levit [VISSZA]
812. zaka 9. 9. Matth. 21. 1. [VISSZA]
813. 2 Cor 5. 14. 15. [VISSZA]
814. rom 4. 25 [VISSZA]
815. rom. 4. 25 [VISSZA]
816. Colos. 3. 1. [VISSZA]
817. rom 6. 9. [VISSZA]
818. Colos. 3 1. [VISSZA]
819. Can. 20. Conc Nicae. [VISSZA]
820. serm. s. Aug. s. leoni. s. Chryst. s. Bern. de Ascens. 9. ch. [VISSZA]
821. Act 2. 15 [VISSZA]
822. Act 1. 14 [VISSZA]
823. Act 2. 41 [VISSZA]
824. s. Aug, serm. de pentec. [VISSZA]
825. Baronius de an. 1004. 1028. 1035. 1059. 1079. 1088. [VISSZA]
826. s. Aug. lib 2. Contr faust Cap 21. [VISSZA]
827. Tertull. lib de corona cap 3. s. Hier. in Cap 4. ad galat. Epist. 19. ad Eustochium Theodoret lib 8. de Martyr. s. Aug. in. ps. 63. [VISSZA]
828. s. Aug. serm. 115. de diversis. de Civ. lib 10. Cap4. [VISSZA]
829. Bulla Grave nimis. sixt 4. pap. anno 1483. Conc. Trid. sess 5. supr peccatum orig. s. Aug. de natura. et de gratia. Cap 36. [VISSZA]
830. Bellar. min. de Cult sanctr. lib 3. Cap 16. [VISSZA]
831. s. Ambr. in Cap 2. s. luk. [VISSZA]
832. conc. Trid. sess 6. can 23 s. Aug. lib de natura et de gracia. Cap 36 [VISSZA]
833. s. Ambr. lib 2. de virgin. [VISSZA]
834. Matth 1. luk. 1. [VISSZA]
835. s. Bern. serm. de nativit B. v. [VISSZA]
836. s. Bern serm. de Assump B. v. [VISSZA]
837. Tób 12. 15. luk. 1. 19. Matth 16. 27. Tób. 12. 12. Apoc. 8. 4. [VISSZA]
838. Apoc. 8. 4. s. Bern. serm de fest s. Mich. [VISSZA]
839. s. Aug. serm 287 de nativ. Joan. bapt et serm 307. de decolat. Luk. 1. s. Bern serm de nativ. joan bapt. [VISSZA]
840. Marc. 16. 15. [VISSZA]
841. s. Aug serm s. leo. s. Bern. de fest Apost [VISSZA]
842. serm s. Greg nazian s Chrys. s. Aug. de fest martyr. [VISSZA]
843. serm s. Greg. nazian. s. Chryst s. Aug de virg. [VISSZA]
844. s. Aug. serm. 256. de temp. [VISSZA]
845. s. Bern. serm de fest omni. sanct [VISSZA]
846. 2 Mak. 12. 46. 1 cor 15. 29. 2 tim. 1. 18. [VISSZA]
847. s. Aug de cura mort. Cap 1. [VISSZA]
848. lib 22. Contr. faust Cap 21. [VISSZA]
849. s. Aug. de cura mort. Cap 1. [VISSZA]
850. Ephes. 5. 27. s. Aug. de civ Dei lib 27. Cap 8. [VISSZA]
851. s. Aug. serm 337. [VISSZA]
852. Ephes. 2. 20 [VISSZA]
853. s. Aug. serm. 336. s. Bern. serm. 1. de dedic. [VISSZA]
854. Act 20. 7. s. justin. apolog 2. [VISSZA]
855. Conc Trid. sess 22. et sess 24. Cap 4 [VISSZA]
856. Conc. sardi Can 14 [VISSZA]
857. s. justin Apolog.2. [VISSZA]
858. Can. omnis utriusque sexus [VISSZA]
859. Can. omnis utriusque sexus [VISSZA]
860. s. Cypr. lib. de orat. Dom. s. Aug. epist 118. ad jan Conc. Trid. sess. 22. Cap 6. [VISSZA]
861. 1 Cor. 10 19 [VISSZA]
862. s. Bern. serm. 3 de quadra [VISSZA]
863. s. Thom. 2. 2. quaest 147. art. 5. [VISSZA]
864. serm. s. basil. s chryst. s. leo. s. Aug. de jejun. s. Aug. tract de utilitate jejun. [VISSZA]
865. Tób. 12. 8. [VISSZA]
866. serm. s. Aug, s. Basil. s leo. de jejun. [VISSZA]
867. s. Aug serm. 208: de jejun [VISSZA]
868. s. basil. s. Aug. s. leo serm. de quadra. [VISSZA]
869. s Bern. serm 2. in Capite jejunii [VISSZA]
870. s. Aug. s. leo. s. Bern. s. Basii. s. Chryst serm. de jejun quadra [VISSZA]
871. s. Aug. epist. 118. ad janua. [VISSZA]
872. s. Aug. epist. 86. ad Casulan. [VISSZA]
873. s. Aug. epist 118. ad janua. [VISSZA]
874. s. Aug manual. ad laurent Cap 12 [VISSZA]
875. matth. 19. 12. 21. luk. 9. 23. 1 Cor 7. 1 cor 7. s. Athan. s. Ambr. s. Aug. de virginitate. [VISSZA]
876. Matth. 19. 21. luk. 14. 33. s. Aug. serm. 49. de diversis s. Bern. serm ecce nos reliquimus omnia [VISSZA]
877. Matth. 17 24. luk 9. 23. [VISSZA]
878. Matth 16. luk 9. 23. [VISSZA]
879. s. Thom. 2. 2. quaest. 186. art. 7. in corp. [VISSZA]
880. Matth. 6. 24 [VISSZA]
881. 1 Cor 7. 32. 33. [VISSZA]
882. Matth. 16 24. luk 9. 23. [VISSZA]
883. luk 14 23 [VISSZA]
884. s. Aug. lib. de s. virginitate Cap 31 [VISSZA]
885. s. Aug. lib 16. de civ Dei Cap 36. [VISSZA]
886. s. Thom 2. 2. quaest 184. art 3 [VISSZA]
887. 1 Cor 14. [VISSZA]
888. joan. 14. 6. act. 4. 12. s. Aug. lib. 10. confe. Cap. 43. [VISSZA]
889. s. Aug: lib. de correct. et de gratia. [VISSZA]
890. joan. 15 5 s. Aug. lib 10 Conf. Cap 29. [VISSZA]
891. Conc trid. sess. 6. Cap 11. philip. 4. 13. s. Aug lib. de natura. et de gratia. [VISSZA]
892. s. Aug. epist 107 ad vital. [VISSZA]
893. 2 Cor 3. 5. [VISSZA]
894. s. Aug. de dono perseveran. Cap 12 [VISSZA]
895. s. Aug. de dono perseverantiae. Cap 12 [VISSZA]
896. s. Aug. de gratia. et liber. arbit. [VISSZA]
897. hebr. 12 15 [VISSZA]
898. rom. 11 6. [VISSZA]
899. Conc trid. sess 6. Cap 16. [VISSZA]
900. rom 6. 13 s. Celestin epist 1. cap 12. [VISSZA]
901. Conc trid sess. 6. Cap 5 [VISSZA]
902. Conc. trid. sess 6. Cap 6. [VISSZA]
903. Conc. trid sess. 6 Cap 7 [VISSZA]
904. 1 Tim. 2. 4. [VISSZA]
905. 1 tim 4. 10. joan. 14. 2. [VISSZA]
906. s. Aug. epist 105 ad sixt [VISSZA]
907. rom. 9. [VISSZA]
908. rom. 11. [VISSZA]
909. hebr 6. 10. [VISSZA]
910. Conc. trid sess. 6. Cap 11. s. Aug. lib de natura et de gratia Cap 26. [VISSZA]
911. Conc trid sess. 6. Cap 13. [VISSZA]
912. philip 2 13 [VISSZA]
913. Eccles 9.1. [VISSZA]
914. sess 6. Cap 13. [VISSZA]
915. s. Aug. de dono perseverantiae. [VISSZA]
916. Conc. trid sess 6. Cap 13 [VISSZA]
917. Conc. trid. sess. 7. Can. 11. [VISSZA]
918. s. Aug. lib de baptis. contr. donatis. [VISSZA]
919. rom. 8. 1. s. Aug. lib 2. de merit et de remissi peccator.. Cap 28. [VISSZA]
920. s. Aug. lib 3. contr pelagi Cap 3. de Civ. lib 12 cap. 4. [VISSZA]
921. Conc. trid. sess. 5. can 5 [VISSZA]
922. Conc. trid sess 6. Cap 7. [VISSZA]
923. Galat 2 10. Ephes 5. 30. [VISSZA]
924. 1 joan. 3. 1. rom 8. 17. [VISSZA]
925. Ephes. 2. [VISSZA]
926. Conc trid. sess. 7. can 11. [VISSZA]
927. a második hintéskor. [VISSZA]
928. rom 6. 4. coloss. 11. 12. s. Cypr. epist 76. ad magnum [VISSZA]
929. joan. 3. 5. act. 8. 16. [VISSZA]
930. Matth. 28. 19. s. just apolog. 2. [VISSZA]
931. Conc. trid. sess 24. de refor. matrim. Cap 2 [VISSZA]
932. joan. 3. 5. [VISSZA]
933. s. Cypr. epist 59 ad fidum [VISSZA]
934. Matth. 25 32 [VISSZA]
935. Cap. 21. 27. [VISSZA]
936. Apoc. 20. 15. [VISSZA]
937. s. Aug, lib 4. de bapt Contr donat cap 2. Conc trid. sess. 6. de justifi. cap 4. [VISSZA]
938. Tertul. de bapt Cap 16. s Aug. lib 13 de civ dei cap 7. [VISSZA]
939. serm 66. de diversis [VISSZA]
940. Tertul. lib de bapt cap 18. s. Aug. epist 98. ad Bonifacium [VISSZA]
941. Conc trid. de reforma matrim sess 24. Cap 2. [VISSZA]
942. s. Cypr. epist 76. s. Greg. naz. orat. 40 [VISSZA]
943. s. Aug. lib. 1. de nupt. et de concupis. Cap 9 [VISSZA]
944. s. Aug. Conf. lib. 1. Cap 1. [VISSZA]
945. s. Aug, de symb. ad Catech. [VISSZA]
946. Tertul. lib de corona milit. s. Basil. lib de spi sancto Cap 27. [VISSZA]
947. s. Cyrill. hierosoli. catechis 2. [VISSZA]
948. 1 petr. 2. 9. [VISSZA]
949. rom. 12. 1. [VISSZA]
950. s Aug. serm 81. de diversis [VISSZA]
951. Matth. 5. 16. Efess 5. 8 [VISSZA]
952. Tertut. de corona milit. cap 3. s. Basil. lib. de spi. sancto. cap 27. [VISSZA]
953. Act. 8. 17. [VISSZA]
954. Hebr. 6. 2. [VISSZA]
955. 2 Cor. 1. 21. [VISSZA]
956. Tertul. lib de bapt. cap 7. s. Cypr. epist 70. ad janua. s. leo. serm. 4. de nativ. J. ch. s. Aug. lib 15. de Trinit Cap 26. lib 3. de bapt. Cap. 6. [VISSZA]
957. s. Aug lib 2 contr. epist petilia. Cap 104. Conc Trid sess 7. Can. 9. de sacramen. [VISSZA]
958. Isai 11.2. [VISSZA]
959. s. Aug, manual. ad laurent Cap. 1. [VISSZA]
960. s. Aug tract in s. joan. et lib de agone Christiano Cap 13 s. Aug. lib. 1. de serm. Domini. in mont. Cap 4. [VISSZA]
961. s. Aug. in ps. 141. [VISSZA]
962. s Aug lib. 5 de conf. Cap 4. [VISSZA]
963. s. Aug lib 10. de civ Dei Cap 3 [VISSZA]
964. s. Aug. in ps. 127. lib 14. de Civ Dei Cap 9. [VISSZA]
965. Tertul. de praescriptionibus Contra hereticos. Cap 40 [VISSZA]
966. Act 8. 15 [VISSZA]
967. s. Cypr. epist 73 s. Chrys. in cap 8. act. s. Hier dialog contr. luciferia s. Innoc 1 epist ad Decentium Sess 7. Can 3. [VISSZA]
968. s. Greg. lib 3. epist 9. ad janua. [VISSZA]
969. pontifical. rom. [VISSZA]
970. 1 Cor. 11. 24. [VISSZA]
971. Hebr. 13, 10. [VISSZA]
972. prov. 9. 2. [VISSZA]
973. 1 Cor 11. 25 [VISSZA]
974. Hebr. 10. [VISSZA]
975. Joan. 6. [VISSZA]
976. 1 Cor 10. 17. [VISSZA]
977. joan. 6. 50. 52. 55. [VISSZA]
978. Matth. 26. mark. 14. luk. 22 joan. 13. 1 Cor 11. [VISSZA]
979. Exod. 12. 18. Matth. 26. 17. Mark 14. [VISSZA]
980. Cardinalis Bona liturg. lib 1. Cap 22 [VISSZA]
981. s. justin. in 2. Apolog. s. Irenae. lib 4. Cap 57. s. Cypr. epist 63 ad caecilium Conc. in trullo Cap 32 [VISSZA]
982. joan. 6. 51 [VISSZA]
983. s Aug tract 27. in s. joan. [VISSZA]
984. s. Aug tract 27. in s. joan [VISSZA]
985. s. Aug tract 27. in s. joan. et lib 3. de doctrina Christia Cap 13 [VISSZA]
986. s. Aug tract. 26. et 27. in s. joan. [VISSZA]
987. s. joan. Cap 6. [VISSZA]
988. Conc Trid. sess. 15. Cap 1. [VISSZA]
989. rom. 12. 1. [VISSZA]
990. Conc. trid sess. 13. Can 2. [VISSZA]
991. symbol. nicae. [VISSZA]
992. s. Cyril. hierosoli cateches 5. mist. [VISSZA]
993. Conc. trid sess. 13. can. 3. [VISSZA]
994. Conc. ephes. [VISSZA]
995. Conc. trid sess. 13 Can. 3. [VISSZA]
996. Conc. trid sess. 13. can. 3 [VISSZA]
997. s. Ambr. lib 3. de spirit sancto cap 12. s. Aug. in ps. 98. Hebr. 1. 6. s. Chrys. lib 6. de sacerdo. cap 4. [VISSZA]
998. Tertul. ad suam Conjugem. lib 2. Cap 5. s. Cypr lib de lapsis. [VISSZA]
999. s. Justin. apolog. 2. s. Hier. lib 4. ad rusti. [VISSZA]
1000. joan. 6. s. Cyril. Hieroso. catech. Myst. 5. s. Cyril Alex lib 4. in s. joan. [VISSZA]
1001. 1 Cor. 10. 17. s. Aug. tract 26. in s. joan. [VISSZA]
1002. s. Cyril Alex. lib 4. in s. joan [VISSZA]
1003. joan. 6. 55. [VISSZA]
1004. 1 Cor. 11. 29. [VISSZA]
1005. s Cypr. lib de lapsis. s. Aug. tract. 26. in s. joan. [VISSZA]
1006. 1 Cor. 11. 30. [VISSZA]
1007. Matth. 22 12. s. just. Apol 2. s. chrys. hom 3. in epist. ad Ephes. s. Ambr. lib 6. in s. luc. s. Aug tract 26. in s. joan. serm. 251. de peniten. Epist 118. ad janu. [VISSZA]
1008. s Aug. tract. 25 in s. joan. et in ps. 33. [VISSZA]
1009. Tertul. lib 2. ad Conjugem Cap 5. s. Cypr. epist 63. s. Chrys hom. 27. in 1. Cor. s. Aug. epist. 18. ad janu. Conc. Cartha can. 29. [VISSZA]
1010. 1 Cor 7.. s. Hier. epist 50. [VISSZA]
1011. s. Cyril d'alexand. lib 3. in s. joan. [VISSZA]
1012. s Basil lib 1. de bapt Cap 3 s. Chrys. hom 83. in s. matth. [VISSZA]
1013. s. Chrys. serm 7. in s. matth. s. franc. sales epist. 18. lib 2. [VISSZA]
1014. s. Aug. epist 118 ad janu [VISSZA]
1015. s. Aug epist 118 ad janua [VISSZA]
1016. Conc trid sess 21. Cap 2. [VISSZA]
1017. S. Leo. serm 4. de quadra [VISSZA]
1018. s. Cypr. epist 63. s Aug. epist 107. s cypr de lapsis. [VISSZA]
1019. Evagrius lib 4. de hist Eccles Cap 36. [VISSZA]
1020. Tertul. lib 2. ad Conjugem cap 5. s Cypr de lapsis. [VISSZA]
1021. Euseb histo Eccles lib 6. cap 44. paulinus de vita s. Ambr. [VISSZA]
1022. Cardi Bona lib. 1. de liturg Cap 15. num. 5 [VISSZA]
1023. Conc in trullo Can 51 [VISSZA]
1024. Conc trid. sess 21 Cap 1. Cap 12. art 7. [VISSZA]
1025. Matth. 13 23 [VISSZA]
1026. 1 Cor 11 27. [VISSZA]
1027. 1 Cor 11. 27. [VISSZA]
1028. joan. 6. 58. 59. [VISSZA]
1029. Card. Bona lib 2. de lyturg. Cap 19. [VISSZA]
1030. pars 3. quaest 80 art 12. [VISSZA]
1031. joan. 6. [VISSZA]
1032. s. Aug. epist 106. ad paulinum. [VISSZA]
1033. s. Aug. epist 106 ad paulinum [VISSZA]
1034. s. Thom pars 3. quaest 73 art. 3. Conc Trid. sess 21 Cap 4. [VISSZA]
1035. s. Aug epist 54 ad macedonium in ps. 37. [VISSZA]
1036. Conc trid sess 14. Cap 1. [VISSZA]
1037. Conc trid. sess 14 Cap 1. [VISSZA]
1038. s Aug hom 27. epist. 108. ad seleucian. [VISSZA]
1039. Eccl. 5. 8. [VISSZA]
1040. Matth 24 Mark. 13. luk 12 [VISSZA]
1041. s. Aug. serm 393. [VISSZA]
1042. prov. 1. 24. [VISSZA]
1043. 2 Makab. 9 13. [VISSZA]
1044. prov. 1.5. [VISSZA]
1045. s. Aug. epist 54. ad Macedonium [VISSZA]
1046. s. Cypr. epist 54 ad cornel. pontif. [VISSZA]
1047. Conc trid. sess 14. Cap 4. [VISSZA]
1048. s Cypr epist 12. Conc. 4. Carth Can 79. [VISSZA]
1049. Matth. 18. 22. Conc trid. sess 14. Can. 1. [VISSZA]
1050. s Aug. serm. 48. de diversis. [VISSZA]
1051. Conc trid sess 14 Cap 4. [VISSZA]
1052. s Cypr. de lapsis. [VISSZA]
1053. Conc trid. sess 14 Cap 3. [VISSZA]
1054. s Cypr. de lapsis. [VISSZA]
1055. s. Thom. in 4.. dist. 17. q 2. art 3. [VISSZA]
1056. Matth. 10. 37. 16. 25. [VISSZA]
1057. rom. 8. 26. Conc trid. sess 14 Cap 4. [VISSZA]
1058. ps. 50 [VISSZA]
1059. Conc trid sess 14. Cap 4. [VISSZA]
1060. Conc trid. sess 6. Cap 6. s. Aug serm. 18. de verbis Apost. Cap 9 [VISSZA]
1061. s. Aug. epist 245 ad Anasta serm. 15. de verbis Aposto Cap. 8. in ps. 77. [VISSZA]
1062. s. Aug. tract. 9. in 1 epist s. joan [VISSZA]
1063. 1 joan. 3. 14. luk. 10. 27. [VISSZA]
1064. Conc trid sess 14. Cap 4: s. Aug. hom 51 [VISSZA]
1065. s. Aug hom. 41. [VISSZA]
1066. Eccli 3. 27. [VISSZA]
1067. s Greg. hom 24. in Evang. Conc later. Can 22 [VISSZA]
1068. Matth. 5. 29 [VISSZA]
1069. s Chrys. hom. 9. in epist. ad hebr. s. Hyeron. in cap 16. Matth s Aug, serm. 8. de verbis Domini. in ps. 66. [VISSZA]
1070. Joan 20 23 [VISSZA]
1071. Conc trid sess. 14. Cap 5 [VISSZA]
1072. s. Chrys. lib 3. de sacerdo. Cap 5 s. Hyer. epist 1 ad Heliodorum s. Ambr. lib 1. de penitencia. Cap s. Aug. lib 20. de Civ dei Cap 9. s. Greg. hom 26. in Evang. [VISSZA]
1073. Matth. 15 14. [VISSZA]
1074. s Greg. pastoral. pars 1. Cap. 1. [VISSZA]
1075. Conc trid. pars. 2 sess. 73. [VISSZA]
1076. Catech. Conc trid pars. 2. s. 66. [VISSZA]
1077. 1 Cor. 11. 31. Instruc. s. Carl pro Confes. [VISSZA]
1078. Conc trid. sess 14. Cap 5 [VISSZA]
1079. origen. hom. 3. in leviti s. Bern serm 44 de diversis. [VISSZA]
1080. Conc trid sess 14. Cap 5 can 7. [VISSZA]
1081. conc gene latera. can. omnis utriusque sexus. [VISSZA]
1082. catech. Conc trid. pars 2. s. 65. [VISSZA]
1083. s. Bern. serm. 16. in canti. [VISSZA]
1084. s. Aug. in ps. 31. n. 15. [VISSZA]
1085. Conc trid. sess 14. cap 5 [VISSZA]
1086. conc trid sess 14. Cap 8. Tertull. lib de penit. Cap 8. 9. s Cypr. de lapsis s. Ambr lib 2. de penit Cap 10 s. Aug. hom. 5 [VISSZA]
1087. Conc trid. sess 14. Cap 8. [VISSZA]
1088. Conc trid sess. 14. Cap 8. [VISSZA]
1089. Conc trid sess 6. cap 14. et sess 14. cap 2. de penitentia. [VISSZA]
1090. num 20. 21. [VISSZA]
1091. 2 reg. 12. 10 13. 14. [VISSZA]
1092. nézd meg a 7 penitencialis soltarokot ps. 68. [VISSZA]
1093. joan. 3. 5. Matth 12. 41 luk 11. 31. [VISSZA]
1094. judith. 4 8. [VISSZA]
1095. Colos 1. 24. [VISSZA]
1096. joel. 2: 12. 16. [VISSZA]
1097. 1 Cor 7.. 5. [VISSZA]
1098. Card. Bona lib 11 de liturg. Cap 17. [VISSZA]
1099. s. Basil. epist 2. ad Amphilo. Can. 56. [VISSZA]
1100. s Greg taumat epist Canoni. Can 11. s Basil. can 56. s. Greg. niss. epist ad letoium [VISSZA]
1101. Conc Ancyr. Can 16. [VISSZA]
1102. Conc Ancyr. can 4. Conc Nicae Can 12 s Basil. epist ad Amphilo. [VISSZA]
1103. s. Cypr. de lapsis. s. leo. epist 91. s. Basil epist ad Amphilo can 39. Conc Trid. sess 14. Can 8. et Can [VISSZA]
1104. Conc trid sess 24. Cap 8. sess 14. Cap 8. [VISSZA]
1105. s. Cypr de lapsis Conc trid, sess 14. Cap 8. s. Ambr lib 2. de penitentia Cap 9 [VISSZA]
1106. sess 14. Cap 8. sess 6. Cap 14 [VISSZA]
1107. s. Celest. 1. epist 3. [VISSZA]
1108. Gratianus in fine decret [VISSZA]
1109. Gratianus in fine decre [VISSZA]
1110. Tobias 12. 8. [VISSZA]
1111. s. Aug hom. 41 [VISSZA]
1112. Isa. 50. 10. Eccli. 34. 31. Isa. 58. 3. 4. prov. 28. 9. [VISSZA]
1113. Conc trid sess 6. Can. 30 [VISSZA]
1114. Matth 5 25 Apoc 21. 27. [VISSZA]
1115. 2. Mak. 12. 43. 44. 45. [VISSZA]
1116. Matth 12 31 de Civ Dei lib 21. Cap 24. [VISSZA]
1117. 1 Cor. 3. s. Aug. in ps. 37. n. 9. s. Ambr. serm. 20 in ps. 118. s. Hier. lib 2. Contr. jovini. s. Chrys. hom. 3. in epist ad philipp. et hom. 21. in Act.
s. Aug. lib de cura mort Cap 1 [VISSZA]
1118. s. Basil. Cap. 9. in Isai. [VISSZA]
1119. Tertull. de Monogam. Cap 10. s Cyril. jerusa catech 5 myst. Euseb lib 4. de vita Constanti cap 71 s. Chrys. hom. 41 in 1 epist ad Cor. s. Hier. epist 26 ad pammachium s. Aug serm. 32 de verbis Apost lib de cura mort Cap 1. [VISSZA]
1120. s. Ambr lib 5. in s. luc. num 92 et de penitentia. lib 2. Cap 10 s. Aug. lib 21 de civ Dei Cap 24. s. Ambr. in s. luc lib 5. num. 92. et lib. 2 de penit cap 10. [VISSZA]
1121. Conc Trid. sess 25 de Indul. [VISSZA]
1122. Matt. 18 18. [VISSZA]
1123. 2 Cor 2. s. Chrys. hom 4. in epist 2. Cor. s. Ambr lib 1 de penit Cap 6. [VISSZA]
1124. Tertull. ad Martyres Cap 1 et lib de pudicitia Cap ult s. Cypr epist 9. et 10. [VISSZA]
1125. Conc. Ancyr. anno 114. Can. 5. Conc. Nicae. Can 12. Conc 4. Carthag Can 75 s Cypr. epist 54 ad Corne. [VISSZA]
1126. levit. 25. [VISSZA]
1127. Isa. 61. 1. 2. [VISSZA]
1128. luk. 4. 18. [VISSZA]
1129. s. Cypr. de lapsis 1 Conc nicae. can.12. [VISSZA]
1130. Matth 16. 19. [VISSZA]
1131. s. Cypr de lapsis. [VISSZA]
1132. Joan. 20 23. [VISSZA]
1133. Euseb. hist Eccle. lib 6. Cap 38. [VISSZA]
1134. s. Cypr. contr novat [VISSZA]
1135. levit. 13. [VISSZA]
1136. lib de sacerdot Cap 6. [VISSZA]
1137. hom. 26. in Evang. s. Cypr. de lapsis s. Hier. in Cap 16. s. Matth. Instruc. s Carol. ad Conf. [VISSZA]
1138. s Carol. Instruc ad Conf. Conc. 2. generale later. Can. 22. [VISSZA]
1139. Matth 7. 20 [VISSZA]
1140. Eccli. 3. 27 [VISSZA]
1141. Matth. 7. 15 [VISSZA]
1142. s. Hier. in s. Matth. cap 16. s. Ambr. in ps. 118. et lib 2. de penit. Cap 9. [VISSZA]
1143. s. Cypr epist 12 4 Conc. Carthag. Can 79 [VISSZA]
1144. Conc Trid. sess 14. Cap 7. [VISSZA]
1145. Conc Trid. sess. 14. Cap 7. [VISSZA]
1146. Conc. Trid sess 14. 7. [VISSZA]
1147. Matth 16 19 [VISSZA]
1148. prov 3. 12 hebr. 12. 5. 6. [VISSZA]
1149. s. Aug. lib 1. de civ Dei Cap 12. [VISSZA]
1150. Conc. 4. Mediol. p. 1. titt. de sepultura [VISSZA]
1151. s. Aug epist 54 ad Macedonium. [VISSZA]
1152. Eccli 7. 22 [VISSZA]
1153. rom 13 1 [VISSZA]
1154. Eccli 33. 24 [VISSZA]
1155. s. Aug serm 49 de diversis. [VISSZA]
1156. Conc Trid. sess 25 Cap 1. de reforma [VISSZA]
1157. jacob 5. 14. [VISSZA]
1158. Conc Trid. sess 14. Cap 1. de extr. onct [VISSZA]
1159. jacob 5. 14. 15. [VISSZA]
1160. orige. hom 2. in levit. s. Chrys. lib 3. de sacerdocio, s. Innocen. epist 1. ad decentium [VISSZA]
1161. Conc trid sess 14. de extre. unct. [VISSZA]
1162. Conc trid sess. 14. Cap 2. de extr. unct. [VISSZA]
1163. Instruct de extre. unct. [VISSZA]
1164. Conc Trid. sess 14. Cap ult [VISSZA]
1165. Act 6. 6. 1. Tim 4. 14. 2 Tim 1. 6. s. Chrys. hom de epist s. paul. s. Ambr de digni sacerd cap 5. s. Aug. lib 1. contr. epist parmeni. s. Hier. dialog. contr luciferi [VISSZA]
1166. 1. et 2. Can. Apostol. s. Chrys. hom 11. in 1 epist ad Tim. s. Hier. epist ad Evagrium [VISSZA]
1167. Conc Trid sess 23 de ord. [VISSZA]
1168. s. Epiph. heres 25 s. Aug. lib de heres. In epistolis s. Ignat Mart in 1 saeculo. [VISSZA]
1169. Joan. 20. 22. 23. 1 Cor 11. 24. Act. 6. 5. 1 Tim. 3. 8. s. Cornel. epist ad. fabium Antioch. s. Cypr. epist 24. ad optat sub diac. Conc. 4. Carthag. [VISSZA]
1170. s. Hier. epist ad nepotianum. s. Chrys. de sacerdo. s. Greg. Nazi. ora. 1. [VISSZA]
1171. Catechis. Conc. Trid. [VISSZA]
1172. s. Greg. lib 1. pastoral. [VISSZA]
1173. Hebr. 5. 4. [VISSZA]
1174. Num 16. 4. Reg. 15. [VISSZA]
1175. Conc Trid sess 23. Cap 6. de reforma [VISSZA]
1176. Hom. 4. in Evang [VISSZA]
1177. Conc Trid. sess 23. Cap 4. [VISSZA]
1178. 1 Tim. 5 22. [VISSZA]
1179. Act. 8. 19. [VISSZA]
1180. Matth. 10. 8. [VISSZA]
1181. Conc. Calcedo. Cap 2. extra de sim. [VISSZA]
1182. Conc Trid. sess 25. Cap. 1. de reform [VISSZA]
1183. Pontifi. rom. ad lector [VISSZA]
1184. Can. 27. Aposto justini Impe. lib 45. Cap de Episcopis. et Clericis. Conc in Trullo. Can 6. [VISSZA]
1185. Conc Nicae. can 2. conc. Ancir. can 9. s. Ambr. lib 1 de offic. s. Hier lib contr jovinianum [VISSZA]
1186. Conc in Trullo Can 6. [VISSZA]
1187. Conc. later. sub Innocentio III. Can. ut Clericorum mores. [VISSZA]
1188. 1 Cor 7. 32. 33. 34 [VISSZA]
1189. pontificale Missale. [VISSZA]
1190. Act. 6 3. 1 Tim. 3 8. [VISSZA]
1191. Act. 20 28. [VISSZA]
1192. 1 Tim. 4. 15 [VISSZA]
1193. 2 Tim 1. 6. s. Aug lib 5 contr. donat [VISSZA]
1194. Matth. 28. 19. Act 6. 4. 1 Cor 1. 17. Conc Trid. sess 5. cap 2. de reformatione. [VISSZA]
1195. luk 10. 16. 1 Thessa. 5. 12. Hebr. 13. 17. [VISSZA]
1196. Exod. 12. 28. Eccli 18. 13. [VISSZA]
1197. Exod 12. 18. num 12. 10. [VISSZA]
1198. osé 13. 11. Isai 56. 10. zaka 11. 16. [VISSZA]
1199. Genes. 9. 23. [VISSZA]
1200. s. Athan. in vita st Ant. [VISSZA]
1201. hom 14. in epist. 1. ad Tim. [VISSZA]
1202. Conc Trid. sess 25. [VISSZA]
1203. Genes. 2. Matth. 19. 8. [VISSZA]
1204. luk. 17. 18. [VISSZA]
1205. 1 Cor 7. [VISSZA]
1206. s. Basil. epist. ad Amphilochium. [VISSZA]
1207. s. Ambr. lib 1. de Abrah. Cap 7. s. Aug. lib. de bono matrimo. Cap 18. [VISSZA]
1208. Ephes. 5 32 [VISSZA]
1209. 1 Cor 7. Ephes 1. 23. 1 Cor 12. 27. Colos 3. 18. 19. [VISSZA]
1210. Maldonat. Estius. sylvius [VISSZA]
1211. Conc Trid. sess 24. Can. 4. [VISSZA]
1212. 1 Cor. 7. [VISSZA]
1213. sess 24. de reformat matri [VISSZA]
1214. sess. 24. de reformat matrimo Cap 25 [VISSZA]
1215. Conc Trid sess 24 Cap 10. de reformatri. [VISSZA]
1216. 1 petr. 3. 7. 1 Cor 7. 5. [VISSZA]
1217. Conc Trid. sess 24. Cap 1. de reforma matri. [VISSZA]
1218. s Chrys. hom 4 et 8 in Genes. [VISSZA]
1219. Tób. 9. 10. [VISSZA]
1220. Tób 8. 5. hebr. 13. 4. [VISSZA]
1221. Tób. 9. 12. Thes 4. 3. 1 petr. 3. 1. [VISSZA]
1222. 1 Cor 7. Ephes 5. 23. 1 petr. 3. [VISSZA]
1223. 1 petr 3. 2. [VISSZA]
1224. 2 Makab. 7. 27. s. Basil. hom. 21. s Chrys. hom in ps. 50. [VISSZA]
1225. 1 Tim. 5. 8. s. Aug. serm 51. de sanctis. [VISSZA]
1226. 1 Reg.1 13 [VISSZA]
1227. Apolog Cap 39. [VISSZA]
1228. In. ps. 37. n. 14. [VISSZA]
1229. s. Aug. epist 121 ad probam [VISSZA]
1230. joan 6. 66. 15. 5. 1 Cor 3. 5. [VISSZA]
1231. Conc Trid. sess. 25. de invocat. sanct. [VISSZA]
1232. 5. 16. [VISSZA]
1233. Act. 12. 5 Matth. 5. 44. 1 Tim. 2. 1. [VISSZA]
1234. 1 Reg 7. 8. judith. 8. 29. 2 Thess. 3. 1. 2. hebr. 13. 18. [VISSZA]
1235. 2. joan. 1. 16 s. Ambr lib 1. de penitent s. Aug tract 102. in s. joan [VISSZA]
1236. 2 Makab.12.46. s. Aug.lib.de Cura mort Cap 1.et ult Conf. lib. 9. Cap 13. [VISSZA]
1237. s. Aug. lib de cura mort. Cap ult. [VISSZA]
1238. joan. 16. 24. s. Aug. in ps. 144. n. 4. et 22. Genes. 25. 21. Exod. 17. 11. Jud. 3. 9. 1 Reg. 1. 10. 3 Reg. 17. 37. 42. 4 Reg. 13. 4. Tob 12. 12. Act. 16. 25. Act. 28. 8. [VISSZA]
1239. joan 15 7. [VISSZA]
1240. Matth 7. s. Aug. in ps. 36. [VISSZA]
1241. Tract. 102. in s. Joan [VISSZA]
1242. Act. 4. 12. 1 Tim. 2. 5. [VISSZA]
1243. Conc Trid. sess 25 de invocat sanctr [VISSZA]
1244. joan. 4. 23. matth. 6. 5. [VISSZA]
1245. s.Aug in ps.68. [VISSZA]
1246. s.Aug.in ps.68. s.Cypr.de orat Domi. [VISSZA]
1247. s.Aug. tract 6. in s.joan [VISSZA]
1248. Eccli 18. 32. [VISSZA]
1249. Rom. 8. 26. 27 [VISSZA]
1250. luk. 11. 5. Matth. 15. 22. [VISSZA]
1251. s. Aug. tract 102. in s. Joan. [VISSZA]
1252. Tob. 12. 8. s. Cypr. de orat. domini s. Aug. in ps. 41. n. 7. [VISSZA]
1253. s. Aug. tract 78. in s. joan. in ps. 55. n. 12. tract. 6. in epist. s. joan [VISSZA]
1254. s. Aug. in ps. 53. n. 5. [VISSZA]
1255. s Aug. lib 2. ad simplicia num. qu. 4. Ephes. 3. 14. [VISSZA]
1256. Matth. 26 39. Exod. 17. 11. ps. 120. 1. Joan 16. 1. Tertul. Apolog. Cap 16. s. Basil. lib de spiritu sanct cap 27. s. Aug. lib de cura mort cap. 5. [VISSZA]
1257. s. Joan Damas. lib 4. de fide orthodox. Cap 18. [VISSZA]
1258. Isai 1. 15 [VISSZA]
1259. s. Aug. epist ad probam. in ps. 37. n. 14. [VISSZA]
1260. luk. 18. [VISSZA]
1261. s. Hier. epist 7. ad laetam. [VISSZA]
1262. 1 reg. 1. [VISSZA]
1263. Deut 6. 7. s. Ambr. in Cain. et Abel. s. Aug lib. 11 de conf. cap 2. [VISSZA]
1264. Deut 6. ps. 1. 2. [VISSZA]
1265. ps. 5. 5. [VISSZA]
1266. Isa 57. 1. jerem 12. 11. s. Bern. lib de Conside. [VISSZA]
1267. Ephes 5. 9. Colos. 3. 16. [VISSZA]
1268. Matth. 6 7, [VISSZA]
1269. 1 Cor. 14. 14. 15. [VISSZA]
1270. serm. 119. de temp [VISSZA]
1271. s. Cypr. de orat Dom. [VISSZA]
1272. s. Cypr lib de orat Dom. [VISSZA]
1273. s. Cypr orat Domi. s. Aug. serm. 48 de diversis tract. 9. in s. joan. [VISSZA]
1274. s. Chrys. hom. de providentia. s. Aug lib 1. de Civ Dei Cap. 8. 9. [VISSZA]
1275. joan. 15. 5. [VISSZA]
1276. s. Aug. lib de don. perseve. s Ambr lib 8. in. s. luc. s. Hier in Cap 6. s. Matth. [VISSZA]
1277. 1 Cor 4 4. [VISSZA]
1278. 1 Joan 18. 3 Reg. 8. 46. [VISSZA]
1279. lib de natura et grat. Cap 36. [VISSZA]
1280. s. Aug. de Civ Dei lib 21 Cap 72. [VISSZA]
1281. Tert. lib de orat. Cap 10. [VISSZA]
1282. Matth. 6. 15. [VISSZA]
1283. Deut 13. 3 Tob. 12. 13. [VISSZA]
1284. s. Aug. serm 9. de diversis. [VISSZA]
1285. rom. 1. 24. [VISSZA]
1286. s. Aug de correctione, de gratia. et de dono perseverantiae. [VISSZA]
1287. Matth. 26. 41 [VISSZA]
1288. Ephes. 6. 16. [VISSZA]
1289. Eccli 21.1. [VISSZA]
1290. s. Aug in ps. 37. n. 14. [VISSZA]
1291. s. Aug. lib 2. Contr epist parme. Cap 7. [VISSZA]
1292. 1 Cor 14. s. Aug. serm 121. de diversis Cap 28. [VISSZA]
1293. Conc. Trid. sess 22. Cap 8 [VISSZA]
1294. Catech Conc. Trid. pars 4. [VISSZA]
1295. s. Bernar. serm. super Missus est. s. joan. Dam lib 4. de fide ortho. [VISSZA]
1296. s. Aug. epist 261 ad Celestinum pontif. tract. 7. in s. joan num. 18. lib 1. Cap 5 n. 4. [VISSZA]
1297. 1 Cor 14 [VISSZA]
1298. 1 Cor. 14 5 13. 26. 27. 28. [VISSZA]
1299. Conc. Trid. sess 22. Cap 8 [VISSZA]
1300. s. Aug. epist 118 ad janu [VISSZA]
1301. Euseb. lib lo. hist Cap 3. s. Hier. in Cap 8. Zaka [VISSZA]
1302. contr. vigilan. [VISSZA]
1303. s. paulinus hymnus 3. de s. faeli [VISSZA]
1304. lib. 1. in Cap 1 s. luc. [VISSZA]
1305. Exod. 29. [VISSZA]
1306. Cap 5. 8. [VISSZA]
1307. 1 Cor 13. 12. [VISSZA]
1308. Cardi Bona lib 1. de lyt. sacra. Cap 6. [VISSZA]
1309. s. Aug. epist 11 ad Janua [VISSZA]
1310. lib. 2. de baptis. Contr donatis. Cap 7. [VISSZA]
1311. Card. Bona lib de psalmod. cap 16. [VISSZA]
1312. 194. 150. [VISSZA]
1313. Card. Bona de lyturg. lib 1 cap 5. num 19. [VISSZA]
1314. ps. 49. 14. 50. 19. [VISSZA]
1315. de Civ Dei lib. 10. Cap 6. Epist 110. ad honoratum Cap 18. [VISSZA]
1316. Isai. 1. 21. jerem. 7. 21 ps. 50. 18. s. Aug. lib 10. de civit Dei. Cap 4. [VISSZA]
1317. s. Aug. lib 10. de civ Dei cap 5. 6. [VISSZA]
1318. lib. 10. de civ Dei cap 4. [VISSZA]
1319. Isai 29. 13. Matth 15. 8. [VISSZA]
1320. de Civ Dei lib 10. Cap 19 [VISSZA]
1321. s. Aug lib 10 de civ Dei Cap 19. [VISSZA]
1322. hebr. 10. 4. [VISSZA]
1323. hebr. 7. 8. 9. 10. [VISSZA]
1324. hebr 9. s. Aug lib de Civ Dei Cap 5 [VISSZA]
1325. s. Aug. ibid. [VISSZA]
1326. Apoc 13. 8. [VISSZA]
1327. s. Cypr epist 63 ad Cecilium s Aug. lib 16 de civ Dei Cap 22. lib 17. Cap 20. s. Hier. epist ad marcellam. Theodoretus in ps 109. [VISSZA]
1328. ps. 109. hebr 7. 3. [VISSZA]
1329. hebr 7. 1. 6. 7. [VISSZA]
1330. hebr. 7. 2. [VISSZA]
1331. hebr 7. 11. 15 16. 17. [VISSZA]
1332. hebr. 5. 11. [VISSZA]
1333. lev 3. [VISSZA]
1334. levit. 12. et 14. [VISSZA]
1335. De civ Dei. lib 10. Cap. 20. et lib 17. Cap 20. [VISSZA]
1336. hebr. 13 10. [VISSZA]
1337. levit 1. 4. 5. [VISSZA]
1338. lev. 4. 4. [VISSZA]
1339. num. 19. [VISSZA]
1340. s Aug. quaest 13. in Num. [VISSZA]
1341. levit 2. [VISSZA]
1342. hebr. 9. [VISSZA]
1343. levit 16. [VISSZA]
1344. Theodoret in levit. quaes. 22. levit. 16. [VISSZA]
1345. levit. 14. Theodoret in levit. quaes. 19. [VISSZA]
1346. Gen. Cap 49 [VISSZA]
1347. de civ. Dei lib 10. Cap 20. [VISSZA]
1348. Cap 1. 10. [VISSZA]
1349. s. Irene lib 4. Contr heress. Cap 32. Tertul. lib 2. Contr marci. Cap 22. s. Chrys. in ps. 95. s. Aug. lib 18 de civ Dei Cap 35 [VISSZA]
1350. Act. 13. 2. [VISSZA]
1351. Apoc. 5. 6. [VISSZA]
1352. 1 petr. 2. 9. [VISSZA]
1353. lib. 4. de baptism Contra Donatis. [VISSZA]
1354. s. leo. epist 11. vel 81. ad dioscorum. Cap 2. s. Ambr. epist 20. vel. 14. vel. 33. ad sororem Card. Bona lyturg. lib 1. Cap 3. [VISSZA]
1355. lib 20 Contr fausti. Cap 21 [VISSZA]
1356. s. Aug lib 10. de Civ Dei Cap 6. et 20. [VISSZA]
1357. 1 Cor. 11 24 [VISSZA]
1358. 1 Cor 11. 24. [VISSZA]
1359. Conc. Trid. sess. 22 Cap 1. de sacrif Missae. [VISSZA]
1360. s. Chrys. in ps. 115 s Aug. lib 17 de civ Dei cap 20 [VISSZA]
1361. s Aug. epist 120 ad honoratum [VISSZA]
1362. s Aug epist 59 ad pauli [VISSZA]
1363. Conc Trid sess 22. Cap 2. de sacrificio Missae [VISSZA]
1364. s. Aug. lib 20 Contr faustum Cap 21 Conc Trid. sess 22. Cap 3 de sacrificio Missae [VISSZA]
1365. Card. Bona liturg. lib 1 Cap 2. [VISSZA]
1366. Conc Trid. sess 22. Cap 3 de sacrificio Missae [VISSZA]
1367. s Chrys. hom 6. in epist 1 ad Tim. s. Aug epist 107. ad vitalem Tertul. Apolog. 30 1 Tim. 2. 1. [VISSZA]
1368. s. justinus Apolog 2. s. Cypr. epist 34. et 37. s Chrys. hom. 21 in Act Apost s. Aug. lib 8. de civ Dei Cap 27. [VISSZA]
1369. Tertull. de corona militum Cap 3. s. Cypr epist 66. s. Aug lib 9 de Conf. Cap 12. et 13. Conc 4. Carthag. Can 79 Anno 398. s. Chrysos hom. 69 ad populum Antioch. s. Aug. serm. 32 de verbis Apost s. Aug lib 4. de baptism. Cap 24, [VISSZA]
1370. serm. 32. de verbis Apost. lib 4 de baptis. Cap 24 [VISSZA]
1371. 4. Conc. Carthag can 79. Tertull lib. de monog. Cap 11 Euseb. lib 4: de vita Constant Cap 71. s Ambr oratio funeb. de valentin. s. Aug de conf lib 9. cap 12 [VISSZA]
1372. Tertull lib de anima. Cap 51. Euseb in vita constan lib 4. cap 71 Constitutiones Apost lib 8 Cap 42. s. Ambr. orat de fide resurecti. Amalarius lib 3 de offic Ecclesiast Tertull. de corona militum Cap 3. [VISSZA]
1373. lib 8. Cap 6. Tertull. lib de persecutione Cap 14. s Cypr epist 5 Euseb lib 4. in vita Constant Cap 45 s. Aug lib 22 de Civ Dei Cap 8. s. Greg mag. hom 37 in Evang. Card. Bona lytur. lib 1. Cap 14. [VISSZA]
1374. Conc Trid. sess 22. Cap 6. de sacrif Missae. [VISSZA]
1375. Conc. Tolet. 12. Can 5. [VISSZA]
1376. Card. Bona lyturg lib 1 Cap 14. [VISSZA]
1377. Act. 2. 46. [VISSZA]
1378. 1 Cor 11 22. Euseb. hist Eccles lib 7 Cap 17 [VISSZA]
1379. Conc Trid. sess 22. [VISSZA]
1380. in vita Const lib 4. Cap 17. [VISSZA]
1381. Conc. Trid. sess 22. [VISSZA]
1382. 1 Cor 10. 12. Tertull ad Conjug. Cap 7. s. Ireneus lib 4 cap 34. s. Cypr epist 66. s. Chrys. lib 6. de sacerdo. [VISSZA]
1383. orat. de bapt J. Ch. epist ad solita. [VISSZA]
1384. ps. 117 Matth. 21. 42. Ephes 2. 20. [VISSZA]
1385. s Hier Contr vigilan. s Aug. lib 20 Contr faust Cap 21 Apoc. 6. 9. [VISSZA]
1386. Epist 33. [VISSZA]
1387. Epist 50. lib 5 Card. Bona liturg. lib 1. cap 14. [VISSZA]
1388. hist lib 5 Cap 11 [VISSZA]
1389. Card. Bona liturg lib 1 Cap 14. [VISSZA]
1390. Card. Bona liturg. lib 1 Cap 25. [VISSZA]
1391. de civ Dei lib 22. Cap 8. [VISSZA]
1392. Card Bona liturg. lib 1 Cap 24. [VISSZA]
1393. Card Bona liturg. lib 1. [VISSZA]
1394. Card Bona ibid [VISSZA]
1395. Act 2. 42. 46. [VISSZA]
1396. Act. 20. 6 7. 8. [VISSZA]
1397. Epist 118 ad januarium [VISSZA]
1398. Card Bona liturg. lib 1 cap 14. [VISSZA]
1399. Card. Bona liturg. lib 1 cap 14. et 18. [VISSZA]
1400. s. Aug. epist ad janua. 118. s. Basil. hom. de jejunio. [VISSZA]
1401. Conc. Carthag Can. 48. Anno 397 [VISSZA]
1402. levit 21 6. [VISSZA]
1403. s Chrys. de sacerd. [VISSZA]
1404. Conc Trid sess 22. de sacrificio Missae [VISSZA]
1405. s. Aug. serm 237. de temp. [VISSZA]
1406. Matth. 7 6. [VISSZA]
1407. Apoc 22. 15. [VISSZA]
1408. s justin. Apolog 2. Card Bona liturg. [VISSZA]
1409. 1 Cor 6. 2. [VISSZA]
1410. Card. Bona lib de psalmod. cap 16. [VISSZA]
1411. Micrologus Cap 9. nézd meg a romai régi ordokot. [VISSZA]
1412. Micrologus Cap 6. [VISSZA]
1413. Card Bona liturg. lib 2 Cap 5 num 3. [VISSZA]
1414. s. just Apolog 2. s. Cypr. epist 63 ad cecilium [VISSZA]
1415. s. Cypr epist [VISSZA]
1416. Dan. 3. 39. 40. [VISSZA]
1417. Catech. 5. Mystag. Card. Bona liturg lib 2. Cap 3. num 6. [VISSZA]
1418. Card. Bona liturg. lib 2. Cap 9, [VISSZA]
1419. lib 20 Contr. faust [VISSZA]
1420. Isa. 4. 3 [VISSZA]
1421. Conc. Trid. sess 22 Cap 6. de sacrificio Missae [VISSZA]
1422. 1 Tim. 2. 1. [VISSZA]
1423. s. Aug. lib de virginitate. Cap 45. Tract 84. in st. Joan. [VISSZA]
1424. Card. Bona liturg. lib 2. Cap. 8. et 12. s. Aug. serm. 17. de verbis Apost [VISSZA]
1425. s. Aug. lib 10. de Civ Dei Cap 20. [VISSZA]
1426. tract. in joan. serm. 18 de temp. [VISSZA]
1427. rom. 12 [VISSZA]
1428. libr. de spiritu sancto [VISSZA]
1429. s. Ambr. de sacramentis lib. 4. Cap. 4. [VISSZA]
1430. Card. Bona liturg. lib 2 cap 13. [VISSZA]
1431. Card Bona liturg lib 2. Cap 13. s. Aug. in ps. 98 n. 9. [VISSZA]
1432. Hebr. 11.4. 5. s. Aug. de civ Dei lib 15 Cap 18. [VISSZA]
1433. hebr 11. 17. 18. s. Aug de civ Dei lib 16 Cap 32. [VISSZA]
1434. Hebr. 7. 1. 2. s. Aug. de Civ Dei lib 16. Cap 22. [VISSZA]
1435. flor. in can Missae. [VISSZA]
1436. ps 129 [VISSZA]
1437. rom 6. 23. [VISSZA]
1438. Isai. 11. 8. [VISSZA]
1439. 1 Cor. 10. 16, st Greg. naz. epist 240. ad Amphilochium s. Aug, epist 59 ad paulinum. [VISSZA]
1440. Card. Bona liturg. lib 1 Cap. 11. et lib 2. Cap 14. [VISSZA]
1441. Card Bona lib 2. Cap 17 n. 8. [VISSZA]
1442. pontif Rom [VISSZA]
1443. 1. Cor. 10 17. [VISSZA]
1444. s. Aug. serm 82 de diversis. [VISSZA]
1445. lib 2. de retract. Cap 11. lib 8. de Const Apost Cap 13. [VISSZA]
1446. Card Bona liturg. lib 2 Cap 17 [VISSZA]
1447. mark. 16. 17. luk. 9. 1. [VISSZA]
1448. rom. 8. 19 [VISSZA]
1449. Ephes. 1. 3 2. Cor 9. 5. [VISSZA]
1450. Pontifi et rituale [VISSZA]
1451. 1 Tim. 4. 4. [VISSZA]
1452. rom 8. 20. [VISSZA]
1453. Ephes. 1. 10. [VISSZA]
1454. luk. 4. 18 Act 4. 27. hebr. 1. 9. [VISSZA]
1455. s: Cypr. epist 69. ad janua s. Basil. de spiritu sancto. Cap 27. s. Aug. lib 5: de baptis. Contr donatis. Cap. 20. Conc. 2. Carthag. Can. 2. [VISSZA]
1456. 1 Tim. 4. 14. [VISSZA]
1457. sacramen s. Grego. ordo rom. [VISSZA]
1458. joan. 20. 22. [VISSZA]
1459. Cardi Bona liturg. lib 1 Cap 20. [VISSZA]
1460. Card Bona in liturg. lib 1. Cap 22 [VISSZA]
1461. serm 2. in ps. 18. n. 17. Ézék. 3, 17, Isai 40, 9, [VISSZA]
1462. rom. 10. 18. [VISSZA]
1463. 1 Cor 9. 16. [VISSZA]
1464. jerem. 15. 20 Ézék 13. 5 [VISSZA]
1465. Cap 2. 7. [VISSZA]
1466. Tob. 12. 12. apoc. 8. 4. ps. 111 2. Apoc 5. 8. [VISSZA]
1467. lib 4: de bapt. cap 24. s. Athanas. in Apolog. ad Imp. [VISSZA]
1468. Constantium. Euseb. lib 15 de hist Eccl. Cap 3. s. Ambr epist 7. 5. 60. a faelicem. s. Ambr. epist 22 ad soror. s. Hier Contra vigilantium s. Aug lib 20 Contra faustum. Cap 21 [VISSZA]
1469. Efes. 2. 19. [VISSZA]
1470. 2 Cor. 5. 4, [VISSZA]
1471. Apoc. 5. 8. [VISSZA]
1472. lib de st. spiri Cap 27. Const Apost lib 8 Cap 29. [VISSZA]
1473. Zozomen. lib 5. Cap 19. Theodoret lib 3. Cap 10. s. Chrys. serm. 1. de st. babyl. [VISSZA]
1474. s. Ambr. epist 22 ad soror. s. Aug. lib 9 de conf. cap 7. de Civ Dei lib 22 Cap 8. Gretzerius de proces. Eccles. [VISSZA]
1475. Nicephorus lib 13. Cap 8. Conc laodic Can. 56. [VISSZA]
1476. de Const Apost lib 6 Cap 30 s. Aug. serm. 32 de verbis Apost [VISSZA]
1477. 2 Cor. 2. 15. [VISSZA]
1478. Euseb hist Eccles lib 6 cap 11 s. Aug de Civ Dei Cap 8. lib 22. s. Hier epist 17 ad Marcell. [VISSZA]
1479. Epist 115 ad janua epist 50 ad bonifacium [VISSZA]
1480. act. 19. 12. [VISSZA]
1481. s. Ambr. epist 22 ad soror s. Aug de civ dei lib 22 Cap 8. [VISSZA]
1482. rom.8.24 s.Aug. de civ Dei lib 19. Cap 4. [VISSZA]
1483. Matth. 5 [VISSZA]
1484. s. Chrys: in cap 5. s. Matth. Cornelius a lapide in Cap. 5. s. Matth. [VISSZA]