GYÓGYFÜRDŐ, Kassától délkeletre mintegy 23 kilométernyire, az Eperjes-tokaji hegyláncz nyugati lejtőjén, a 645 méter magas Szurokhegy alatt, mely teljes védelmet nyújt az északi szél ellen. A völgyhorpadás, melyen a Lapispatak foly át, föl a magaslatokig terjedő erdőségével, kellemesen enyhe levegőjével kiválóan alkalmas a csöndes üdülésre. Postája a fürdőtelepen van, táviró- és vasúti állomása a közel eső Csány. E kies fekvésü fürdőhelyet érdekes kirándulóhelyek veszik körül, mint Nagy-Szaláncz, Füzér, Radvány, Abaujvár, az Izrató, Telkibánya és Hollóháza. Gyalog kirándulásra a környező erdőség és az egész Hernádvölgye kilátást nyujtó Szurokhegy kiválóan alkalmas.

Gyógyforrását már Mátyás király idejében ismerték, sőt az e vidéken nagy számban elterjedt Mátyás-mondák szerint maga Mátyás király is gyakran fürdött volna vadászatai közben a forrás langyos vizében, melynek kékes szine adta a helységnek nevét. Kénes langyos vize csúzos bajokban, köszvénynél, izületi és csontbajokban kitünő hatásu, sőt féloldali fejfájásnál és mint erősitőt hosszas betegségek után is javalják. Hőfoka 24 c. fok, a fürdőszobákba melegitve vezetik be. 1879-ben analizálták; 1 liter vizben van 0.297 szilárd alkatrész, 86 kct. félig kötött és szabad szénsav, 0.336 kc. szénszulfid. Bénulások, hüdések és idegfájdalmak ellen villamos gyógymódot alkalmaznak. A fürdőidő május 15-től okt. 1-ig tart. Árai rendkivül olcsók. Az I., II. és III. osztályu fürdő ára egyszeri használatra 20, 30 és 40 kr., a szobák ára naponta 50 krttól 1 frtig. Két vendéglője van, keresztények és izraeliták számára. Gyógydij egy személyért 1 forint, egy családért 2 forint. A rüdő kitünő orvos vezetése alatt áll; ez dr. Nagy Béla tb. megyei főorvos, járási orvos Zsadányban. A fürdőtulajdonosok, Melczer bárónők mindent elkövetnek, hogy a vendégek, akik itt nem zajos szórakozást, hanem pihenést és üdülést keresnek, mennél jobban érezzék magukat.

A RÁNK-HERLÁNYI fürdő Kassától 20 kmr-re keletre, Abauj-Torna, Sáros és Zemplén vármegyék összeszögellésénél fekszik a Bardova-hegy és a Galambdomb alkotta kies völgykatlanban, 392 m. tengerszin fölötti magasságban, Herlein (Herlány) község mellett. Kassáról kocsin két óra alatt érünk oda, a Tárcza és az Osva völgyét keresztül vágó uton. Régebben egyedül a távolabb eső Ránkról nevezték, csak ujabb időben kapta hivatalosan a ránk-herleini, magyarosabb kiejtéssel a herlányi nevet. Régóta ismeretes fürdő, a XVII. században már használták a kassaiak és a zempléniek. II. Rákóczy Ferencz is többször megfordult ott. A hatvanas években azonban hanyatlásnak indult. Főforrása is apadni kezdett, mire a birtokos államkincstár, a helyet kedvelő Andrássy Gyula gróf miniszterelnök felhivására Zsigmondy Vilmossal mélyebb kutat furatott. Furás közben véletlenül nemcsak bő vizsugarat, de időszaki szökőforrást találtak s ez egyszerre Európa-szerte hiressé tette a helyet. A furást 1875-ben fejezték be.

Az időszaki szökőforrás pompás tüneménye, mely ma páratlanul áll Európában, mióta egy Vesztfáliában létezett időszaki szökőforrás állandóan ömlővé változott, valóban méltó arra, hogy csupán érette látogassanak el ide a külföldi turisták, a kik aránylag többen járnak oda, mint a magyarok. 406 méter mélységből tör elő 11-13 órai időközben a forrás a kis fürdősétatér közepén, a mulatócsarnok előtt levő nyolczszögletü tágas kőmedenczébe foglalt 1 1/4 méter magas, 25 cm. átmérőjü vas csőből. Rendes állapotában a víz mintegy két méternyi mélységben van a csőben, látszólag nyugodt, csak néha-néha vetődik föl szinén egy-egy szénsavbuborék. Ilyenkor szoktak meríteni belőle. Egyszerre azonban sajátságos, vizforráshoz hasonló morgás, dübörgés hallatszik a csőből. Ez a kitörés előjele, a mit azonnal tudatni szoktak a fürdőhelyen levő vendégekkel. A morgás eltart 15-20 perczig, mire alig pár arasznyira emelkedve, fehéres vizhab locscsan föl, mely rögtön ismét visszabukik a csőbe. A kilocscsanó víz átható petroleumszagot áraszt. Néhányszor még ismétlődik a felfortyanó viz játéka; de hirtelen hatalmas viztömeg, 10-15, sőt néha 20 méternyi magas oszlop robban a magasba, mint egy szálakra szakadt alabástrom kúp; fenn a magasban apró habszemekké szaggatva hull vissza a medenczébe, a hol sisteregve tördeli, csapkodja, zilálja a kerengő vizgyöngyöket a nagy erővel kiszabadult szénsav, mely oly nagy mennyiségben tör ki a földből, hogy a kut körül állóknak megnehezül a lélekzetük. Kivált holdvilágnál érezzük ennek a csodás látványnak bűvös hatását. Mintegy negyedórai szökés után hirtelen összeesik a vizkúp, s morogva visszaszáll a mélységbe. Egy szökéssel körülbelül másfélezer hektoliter víz jön fel, melyet a medenczéből bevezetnek a fürdőházba, a hol fölmelegítve vagy hidegen használják a betegek. Hőfoka a kitöréskor, a vizrészek nagy surlódása következtében 14°-ról 21°-ra emelkedik; a surlódás okozta dörzsölési villamosság következtében pedig magnetikus lesz a forrás vascsöve.

Minthogy időszakonkint nagy szénsavmennyiség kiséretében történik a kitörés, elnevezték a forrást Gejzernek; de tévesen, mert a gejzerek vulkanikus eredetü hőforrások, a rank-herlányi pedig hidrodinamikailag könnyen 363megmagyarázható időszaki forrás, mely ma egyetlen a kontinensen. Tartani lehet azonban attól, hogy hosszabb idő multán rendes folyásuvá lesz; mert a kezdetben 20 órányi kitörési időszak már jelentékenyen csökkent.

A szökőkut vizét melegitve csúzos bajok ellen, ivógyógymódra gyomor- és bélbajoknál, emésztési zavaroknál, sápkórnál, vérszegénységnél használják.

A közeli erdei sétányon még három vastartalmu, de gyöngébb hatásu forrás van, az Erdei forrás, Valeria-forrás, Rudolf-forrás. Édes víz nincs a fürdőhelyen, azt 3/4 órányiról, az erdőben levő Andrássy-forrásból vezetik be.

A fürdőhelyet első sorban páratlanul álló szökőforrásáért a kirándulók látogatják. Mint fürdőhely sok átalakitást követelne, s noha legujabban a kincstár segitett elhanyagolt állapotán, épületei a Kárpátokban, különösen a közeli Magas-Tátrában létesült előkelő, modern fürdőtelepekkel nem állják ki a versenyt. Van egy régi, a vendéglővel kapcsolatos, verandás mulatóháza (Kurszalonja), 56 fürdőkáddal fölszerelt két fürdőháza. A vendégek elhelyezésére szolgál egy 60 lakó szobából álló kincstári épület és 17 nyaraló. Egyesek herlányi, ránki, zsiri paraszt-házakban fogadnak szállást. A kis parkon kívül, melyben gyermekjátszóhely is van, sétahelyül szolgál egy ötven holdas tölgy- és fenyőerdő. Nem messze nagy kincstári erdőség terül el, s a sziklákról igen szép kilátás nyílik a három vármegye határába, a sárosi Kárpátokra és az Eperjes-tokaji hegyláncz kiemelkedő kúphegyeire.

A fürdőhelyen van róm. kath. kápolna, nyáron postahivatal, szinkör, fedett kuglizó, s különböző boltok. Mint gyógyhelynek rendes orvosa van. A zenekar naponkint játszik. A szobák ára a fürdőévad derekán julius 16-tól augusztus 15-ig 70 krtól 1 ft 60 krig váltakozik; a márványkádas fürdő 50 kr. I. oszt. bádogkádas fürdő 40 kr. Fürdődij a vendég társadalmi állásához képest 3-5 ft. Állandó vendégei többnyire Kassáról, Abauj-Torna- és Zemplén vármegye felső részéből jönnek. A fürdővendégek száma 600-700-ra rúg; de sokkal többen vannak azok a napi vendégek, a kik leginkább Kassán át, a forrás megtekintése végett rándulnak ki, s még az nap visszatérnek.

E VÁRMEGYÉNEK szepesi határán a Stósz bányavárostól mintegy húsz percznyire fekvő, forrásokban gazdag, fenyves és lombos erdőkkel fedett hegyektől környezett és csakis délnek nyitott völgye, a honnan gyönyörü kilátás nyílik, alkalmas helynek látszott vizgyógyintézet és klimatikus gyógyhely alapítására.

1881-ben alakult egy részvénytársulat a fürdő létrehozására, s a vizgyógyintézet az 1883. év nyarán már meg is nyilt, a városnak egy laikus, de a vizgyógymód alkalmazásában jártas, tekintélyes polgárának vezetése alatt. De midőn a fürdőt egy magánosokból (nyolcz tagból) álló társulat vette bérbe, ez 1887-ben a gyógyintézet élére okleveles orvost állitott és 1889-ben már a "gyógyfürdő" czimet és jelleget is megszerezte. A gyógyfürdő ez idő óta rohamosan fejlődik és ma már Magyarország egyik legismertebb gyógyfürdői közé tartozik. 1893-ban a bérlő társulat Stósz bányavárosnak - mint társnak - hozzájárulásával megvette a fürdőt.

Stósz hidegvizgyógyfürdő és klimatikus gyógyhely 632 méter magasságban fekszik a tenger szine felett. Csak délnek lévén nyitva, ártalmas szelektől ment. Vizét, mely +6-7°R. édes víz, tizenkét bő forrásból kapja, melyek mind a fürdőtelepen fakadnak. Levegője tökéletesen pormentes, üde, a léghőmérséklet nagy napi ingadozásokat nem mutat; átlaga májusban 15° C., juliusban 17.5° C., augusztusban 20° C. Nagyobb mennyiségü csapadék csakis május végétől június hó közepéig észlelhető. A harmatképződés egész nyár folyamán, reggel és este kisebb-nagyobb fokban megvan.

Stósz fürdőben 1895-ben négy nagyobb szabásu épület volt, ezeken kívül három nagy magán-nyaraló. Az épületek száma folyton szaporodik.

A fürdőt környező erdőségben számos jókarban tartott sétány van, kellő számu nyugvóhelylyel ellátva. Bővelkedik kirándulóhelyekben is, minők: a Stószi hegyen álló, bucsuiról nevezetes kápolna; a Fecskehegy, a Rablóka, a Wlaszlovits-féle késgyár, a jászói prépostság, Szomolnok városa, az uhornai tó, a regényes szádelői és áji völgy stb.

A fürdő gyógyhatását levegőjén kívül a vizgyógymód, a fenyő-fürdők, tej-gyógymód, nemkülönben a massage és villanyozás segítik elő. Fürdőorvos dr. Czirfusz Dezső.

Stósz fürdő egyike Magyarország legolcsóbb gyógyhelyeinek. A szobák napi ára 50 krtól 1 frt 50 krig. Egész napra szóló ellátás a közös asztalnál 1 frt 30-tól 1 frt 50 krig. Gyógydíj egész fürdőidőre személyenkint 3 frt. A fürdőhely ajánlható az idegrendszer, a légző és emésztő szervek bántalmainál, a rossz vérkészités eseteiben stb. A betegek legnagyobb része ideggyengeségben, tüdő- és légcsőhurutban, tudóvészben és vértorlódásokban szenvedőkből áll. Az egész fürdőidő alatt 350-400 állandó fürdővendég tartózkodik itt, kinek egy része, lakásszükség esetén, a fürdőtől 20 percznyire fekvő Stósz városban lakik, a hol betegek befogadására szintén elég alkalmas lakás és jó hirü vendéglő van.

A közlekedés és a fürdőhöz jutás elég kényelmes, a mennyiben a kassa-meczenzéfi vonal Meczenzéf állomása, valamint a gölniczvölgyi vasutvonal Szomolnok-huta állomása Stósz fürdőhöz alig másfél órányira fekszik s mind a két helyről kitünő műuton kényelmes kocsikon juthatni a fürdőbe. Posta és távirda-állomás a fürdőben van.