| « Bihar vármegye faunája. Irta Kertész Miksa. | KEZDŐLAP | Vízszabályozás és árvédelem. Irta Korbély József. » |
250Bihar vármegye flórája.
Irta Flatt Károly
Irta Flatt Károly
Történeti előzmények. A flóra kutatói.
Habár nagy Bihar vármegye teljes flóra-művel nem dicsekedhetik, mégis a jobban átkutatott vármegyék, illetőleg flóra-területek közé tartozik. Winterl J. Jakabnak, a nagyszombati egyetemen a botanika legelső professorának egyik nagyváradi eredetű tanítványa orvosi felavató értekezésének tárgyát a botanika köréből választotta: "Ignatii Valentini Kótzi, Hungari Magno-Varadiensis, Dissertatio inauguralis medica: De generibus plantarum," Tyrnaviae 1776. (8° 4+30+2 = 36 lap). A vármegye legelső floristája azonban a halhatatlan Kitaibel Pál, a ki a vidéket 1798-ban kutatta s kéziratát (Iter Magno-varadiense, anno 1798 susceptum) a Magyar Nemzeti Múzeum (Mnscpt. 115. Oct. germ.) őrzi. Ezt a kéziratot, több más, füvészeti utazást ismertető kéziratával egyetemben, Kanitz Ágoston "Reliquiae Kitaibelianae" czímmel a bécsi Zool.-Bot. Gesellschaft-nak 1863-ban megjelent évkönyvében adta ki. Füvészkedésének középpontja Nagyvárad volt. Ellátogatott innen a Püspök- és Félix-fürdőkbe, fűvészkedett Pecze-Szt-Márton és Betfia körül (a Rel. Kit. kiadásában a kéziratnak hibás olvasása következtében "Becsia"), a Püspökfürdőnél emelkedő Somlyóhegyen, a Katonaváros körül és Szalonta vidékén, miközben Sarkadon keresztül a szomszédos Békés és Arad megyékbe (B.-csaba, Gyula, Gyula-Varsánd, Zaránd) is behatolt, azután Biharon keresztül Szent-Jobb és Csokaly környékén, Lunkasprie körül, Papmezőn és Rézbánya körül vizsgálódott. Kitaibel ismerte fel a Püspökfürdő hévvizében az egyiptomi lótosz-virágot, a Nymphaea Lotus var. thermalis-t, de kutatását félszázados szünet váltja fel.
1841-ben Hazslinszky Frigyes látogatta meg Nagyváradot s a Püspökfürdőt, de eredményt nem közölt.
Az ötvenes évek végétől kezdve azonban már mind többen szentelik figyelmüket Bihar növényzetének. 1858- és 1859-ben Kerner Antal Nagyváradon és a Bihar-hegységben fűvészkedik. Ugyanekkor a két Frivaldszky, főleg entomologiai szempontból, Bihar barlangjait vizsgálja, de Frivaldszky Imre Csarnóháza és Remecz flóráját is kutatja. Mayer Antal Nagyvárad városának fő- és a nagyváradi hévvíznek rendes fürdőorvosa 1861-ben "A nagyváradi hévvizek" czímű művében (p. 45-49.) jelentéktelen felsorolást közöl a nagyváradi fürdők környékének növényzetéről. Nevét a Genista Mayeri Janka nevű nyúl-rekettye örökítette meg, mely az alacsonyabb fekvésű erdőknek egész Feketeerdőig és Révig jellemző apró cserjéje.
Ugyanez időben (1858) tartózkodtt Nagyváradon Steffek Adolf selmeczbányai katona-orvos és Janka Viktor, a fiatal dzsidás-hadnagy. Marsnak ez a két fia lelkes odaadással áldozott Flóra istenasszony oltárán s füvészeti dolgozatuk majd mind az "Oesterreichische Botanische Zeitschrift" hasábjain jelent meg. Steffek műve: "Übersicht der bei Grosswardein beobachteten Phanerogamen" (in Ö. B. Z. XIV. [1864] p. 169-187.) Janka hathatós segedelmével készült. Janka egész 1865 tavaszáig időzött Nagyváradon; itt 251idejét leginkább az agrostologiának szentelte, innen írta meg a Calamagrostis, Festuca, Poa, Glyceria, Polypogon, Gastridium és Phalaris európai fajainak analitikus jelkulcsát, valamint egyéb, Biharra voantkozó florisztikai közleményeit. Az "Adnotationes in plantas Dacicas nonnullasque alias Europaeas" czímű Enumeratiojában (Linnaea XXX. vol. [1859-1860.]) Nagyvárad mellett gyüjtött néhány növényről is megemlékezik (Lychnis coronaria, Lam., Cytisus banaticus Gr. & Sch., Peucedanum officinale L., Linosyris vulgaris DC., Aster canus W. Kit., Aster punctatus W. Kit., Carpesium cernuum L., Echinops exaltatus Schrad., Campanula glomerata L., Ruscus aculeatus L., Eragrostis poaeoides Beauv., Eragrostis pilosa Beauv.)
A lótusz-virág idegen botanikus figyelmét is felköltötte. Haslinger Ferencz, utóbb brünni tanár s a "Botanisches Excursionsbuch für den Brünner Kreis" későbbi szerzője, három évig tartózkodott Nagyváradon, s a "Verhandlungen des Naturfosch.-Vereins" 1863-iki évfolyamának 2-ik kötetében (p. 70-72.) röviden ismerteti a Nymphaea thermalis-t. Ő figyelte meg legelsőbben a Spiranthes aestivalis-t a wolfi erdőben s a Crocus Banaticus-t Fekete-erdő füves tisztásain. 1866-ban Riess Károly, később szebeni rendőrtanácsos s a szebeni Természettudományi Egyesület őre, szintén ismertette a lótusz-rózsát az egyesületnek 19-ik évkönyvében (p. 3-11 és 245-246. "Über Nymphaea thermalis, DC." és "Nachtrag zu den Skizzen über N. th. DC.").
A keleti vasút építésekor került Nagyváradra Freyn József vasúti mérnök s kitünő florista. Ekkor nyílt meg az az elzárt, érdekes és szép sziklaszoros Rév és Bucsa között. Ennek a hazánk egyik legszebb s legregényesebb vidékének eddig rejtett floráját legelsőbben Freyn kutatta s az eredményt a Magyar Tudományos Akadémia "Természettudományi Közleményei"-nek 1876-ban megjelent XIII-ik kötetében (p. 65-130.) közölte.
A megye flórájának felderítése körül azonban legtöbb érdmet Borbás Vincze és Simonkai Lajos tanár szerzett.
Borbás Vincze 1864. szept.-ben Nagyváradon botanizált (Abutilon Avicennae) s Mező-Telegdig haladt, s itt az amerikai Sicyos angulatust gyüjtötte. Az 1877-94. évben, több ízben kutatta megyénknek Békés vármegyével határos nyugati részét. 1878-ban Nagyvárad környékén, a Körös völgyében egészen Brátkáig, 1890-ben Belényes, Rézbánya, valamint Bihar-Füred flóráját tanulmányozta. Kirándulásairól több dolgozata számol be, mint: "Irázpuszta növényzete" (A magyar orvosok és természetvizsgálók XX. nagygyűlésének munkálatai; németül is megjelent), "Közlemények Békés és Bihar vármegyék flórájából" (U. i. a XXV. vándorgyűlés munkál.), továbbá adatokat találunk az "Oesterreichische Botanische Zeitschrift" 1877-iki évfolyamának 319. és 320. lapjain és az 1878-ik évfolyam 311. és köv. lapjain, valamint (a szomszédos) "Békés vármegye Flórájá"-ban. (Kiadta a M. T. Akadémia 1881.).
Simonkai (Simkovics) Lajos 1875. őszétől öt évig a nagyváradi állami főreáliskolában a természetrajz tanára, e vármegye flórájának felderítése körül nagy tevékenységet fejtett ki. Legelső adatai már 1876-ban a nagyváradi "Természettudományi Szemle" 20. és 21-ik számaiban jelentkeznek, azután a "Természetrajzi Füzetek" I. (1877, 237-241., II. (1878.) 145. V. (1881.) 43-56., és X. (1886.) 181-183. lapjain folytatódnak. A Nymphaea thermalis-t a "Természettudományi Közlöny" XV-ik (1883.) kötetének 340-345. lapjain ismerteti, s a heterophylliaját feltüntető képét is közli. 1878-ban Élesd, Feketeerdő, Brátka és Remecz flóráját kutatja, s az eredmény "Nagyvárad és a Sebes-Körös felsőbb vidéke", a M. T. Akad. Math. és Természettud. Közlemények XVI-ik köt. Simonkai a Bihar-hegységet is meglátogatta, s "Nagyváradnak és vidékének növényvilága", a magyar orvosok és természetvizsgálók 1890-ben Nagyváradon megtartott XXV. vándorgyűlésének alkalmával "Nagyvárad természetrajzá"-ban jelent meg. Eddig a legkimerítőbb, de még sem teljes flóra-művünk.
Borbás és Simonkai füvészeti érdemeit csak akkor méltathatjuk igazán, ha azt is megemlítjük, hogy - külön-külön - a megyénket legnagyobb részben környező vármegyék flóráját is megírták. Így Simonkai Erdélyét és Arad vármegyéét, Borbás pedig Békés vármegyéét s szükségképen Bihar-megye határos területeiről is említenek becses fűvészeti adatokat.
252Dr. Degen Árpád, az orientális flórának kiváló hazai mívelője 1899-ben a vármegye sárréti részein sok érdekes növényt gyüjtött.
E sorok írója huszonhárom évig lakott Bihar vármegyében a Sebes-Körös völgyén; ezalatt füvészkedés czéljából számtalanszor barangolta be minden irányban az élesdi járást Örvéndtől Feketetóig és Feketeerdőtől Remeczig, itt behatolt a belényesi járásba is. Bejárta a margittai járást Feketeerdőtől és Széplaktól Genyétéig, itt behatolt a szomszédos Szilágymegyébe, hol N.-Paczal, Márkaszék, Hármaspatak, Perecsen, Nagyfalu, Szilágy-Somlyó, Zilah, azután a Meszes hegységen keresztül Varsolcz, Kraszna és Csucsa vidékeit kutatta át. Több ízben fűvészkedett a székelyhídi, szalárdi, nagyváradi és szalontai járásokban, utóbbi vidéken különösen a szík és mocsár flórájának szentelvén figyelmét. Különösebben a megye európai hírű növény-nevezetességeivel foglalkozott. A Nymphaea thermalis-t a Nilusból hozatott eredeti Nymphaea Lotus-szal, a Syringa Josikaea-t pedig a Himalaya vidékéről származó eredeti Syringa Emodi-val hasonlította össze. Ez irányú dolgozatai: "A Syringa Josikaea Biharban", (Erdészeti Lapok 1886), "A nagyváradi Püspökfürdő lótusz-virágai" (Nagyvárad 1886), "Védelmet a magyar lótusz-virágnak!" (U. i.), "A Syringa Josikaea Jacq. fil. faji önállóságáról" (Erd. Lap. 1887), "A mi tündér-rózsánk" ("Nagyvárad" 1890.), "A Jósika-fáról" (U. i. 1891), továbbá Dr. H. Christ, svájczi botanikussal: "The home of certain Syringas" (New-York, in "Garden and Forest" 1891.), "Briefe über die Syringa Josikaea Jacq. fil." (1890, in "Verhandlungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt"), "A lótusz-növényekről" Term.-tud. Közl. Pótf. 1895.), "A Pirus salicifolia, Pall. hazánkban" ("Növényt. Lapok" 1889.). Richter Lajos szintén fűvészkedett a Bihar hegységben.
A flóra-terület orographiai viszonyai.
Növénygeografiai szempontból kevés vármegye dicsekedhetik oly érdekes és változatos flórával, mint Bihar megye. Ha a térképen a megye északi szélén levő Piskolttól Nagyváradig, azután innen a megye déli szélén levő Bélig vonalat húzunk, ez a törött átló vármegyénket meglehetősen egyenlő két részre osztja, s geologiai, orografiai és nagyjában florisztikai határvonal is egyszersmind.
Orografiai szempontból Bihar vármegye síksága, a nagy magyar Alföldnek legkeletibb széle s alacsonyabb és magasabb fekvésűre osztható. Az alacsonyabb síkság a tengerszín felett a száz métert meg nem haladja; ez a megye nyugati szélén kezdődik s észak-déli irányban az a vonal határolja, mely a térképen Derecske, Henczida, Nagy-Kereki, Mező-Keresztes, Berek-Böszörmény, Harsány, Ugra, Zsadány, Sarkad-Keresztúr, Sarkad és Ant községeken át vonható. Ez a terület a vármegye Mezopotámiája; ide jut ÉK-ről a Berettyó, K-ről a Sebes-Körös és DK-ről a Fekete-Körös. Itt van Nagy-Rábé és Füzes-Gyarmat között a nagy Sárrét, Csökmő és Okány között a kis Sárrét és a Holt-Körös, alább a Határér-csatorna és Sarkadnál a Gyepes-csatorna. Mindeme területek között számos víz-ér, nagy nádas, mocsár és ártér, helyenként nagy területeken nevezetes mocsári növényzetet és fűszövetkezetet táplál.
A magasabb síkságot (100-200 méterig a tengerszín felett) É-ról a szalacs-nagyváradi országút határolja, innen majdnem egyenes vonalban Bélig terjed, közben a Berettyó, Sebes- és Fekete-Körös völgyeibe hatolván, csak északon az érmelléki, székelyhídi és derecskei járásokban (Diószegnél, az Érmelléken: a Kálló-Ér és Folyó-Ér mentén) alkot nagyobb mocsarakat és nádasokat.
A Sebes-Körös a vármegyének Nagyváradról számított keleti felét, vagyis hegyvidékét két részre osztja. Északi részén a Rézhegység Csucsánál a Meszeshegységgel egyesül. Legmagasabb pontjai a Varatyek (790. m.) és a Feketeerdő feletti Pojána (707 m.). A Körös balpartjától a vármegye határáig a Biharhegység terül el. Ez a havasalja, a hó a csúcsain (Kukurbéta, Bihar, Bohogyeu, Kornu Montyilor, Zanoga stb.) egész júliusig, sőt augusztusig is megmarad. A szó szigorú értelmében vett állandó havas itt nincsen.
E vármegye flórája szorosan összefügg a geologiai és orografiai alakulással; az utóbbi a vármegye klimatikus viszonyaira is hatással van. A megye sík terletén már learattak, sőt szeptember első felében az új magot el is vetették, a midőn pl. a ponori fensíkon a rozs még lábán áll; itt a 253növénytenyészet különbsége tehát legalább is tíz hét, ennyivel későbben tavaszodik ki a hegyvidék fensíkjain. De még végsőbb példák is vannak; Bihar-Füred vidéke pl. még ennél is sokkal zordonabb, de azért ott is van oekonomia, már olyan, a milyen.
Kotzi B. Bihar vármegye flórájáról szóló művének czímlapja 1776.
alföldi Flatt Károly tulajdona.
A flóra-terület növény-geographiai viszonyai.
Bihar vármegye egész területe általában a Balkánon is terjedő magyar flóra-birodalomhoz tartozik0
, ezért flóránk egészen keleti jellemű s az Alföld magasságától kezdve egész a havas csúcsig (Kukurbeta vagy Nagy-Bihar, 1846 mt.) minden növényszövetkezetével, a magasságbeli régióknak mindenféle növényével dicsekedhetik. A síkságon kiváltképen a mocsári (Oenanthe Banatica), szíki és mezei füvek válnak ki keleti jellemökkel és társulásukkal, az erdőtlen, verőfényes, alacsonyabb hegylejtőkön azok a keleti füvek díszlenek, (Poa Pannonica), a melyek hazánk flóráját egyebütt, más területétől nagyon élesen megkülönböztetik. Bikk- és fenyőerdejének a flórája inkább olyan, mint másutt, de itt is van benszülöttje, a Syringa Josikaea; mig a havas tetőkön azoknak az őspolgároknak sajátszerű szövetkezete él, a mely valaha azt az összefüggő hegységet népesítette, a melyet hazánk keleti havasai Mármarostól kezdve dél felé a Balkán hatalmas bérczeivel együtt alkottak.1
A nagy Alföldhöz tartozó síkság, mely északon a Hortobágyba olvad, Bihar vármegye területének körülbelül a fele. Legnagyobb részét művelik s így a termesztett növények e vidéknek jellemző flóráját nagyon kis területre szorították s a kulturát kisérő idegen gyomfüvekkel is keverték. Kiterjedtebb erdőség csak a magasabb fekvésű síkság déli részén s a Hajdu vármegyével határos északi részen van, az uralkodó mocsár-tölgygyel (Quercus Robur). A síkság legkeletibb részét különösen a mocsári és vizi füvek jellemzik, 254továbbá a nagykiterjedésű vak szík, mely egyrészről a kis Sárrétet határoló Holt-Köröstől Zsadány, Atyás, Nagy-Szalonta, Sarkad-Keresztúr és Okány között, másrészről pedig a szalárdi járás síkságain terül el. Újabb időben a szík nagy részét is művelés alá fogták s a szík füve pusztul.
A vízi növények.
Physiognomiai tekintetben a vizi növényzetnek kétféle nyilvánulását észleljük: 1. a fű egészen a vízben él, egész termetével a víz alá merül, legfölebb egyes levele, virága vagy virágzata van a víz tükrén; a víz eltünésével ez a vegetáczió is megszünik.
Ilyen vizi növényeink a megye síkságán, a hol állóvizek vannak: Ranunculus aquatilis, R. Petiveri, R. paucistamineus, Nymphaea alba, Nuphar luteum N. sericeum, Ceratophyllum submersum, C. demersum, Callitrice vernalis, C. hamulata, Myriophyllum verticillatum, Utricularia vulgaris, Limnanthemum nymphoides, Stratiotes aloides, Hydrocharis morsus ranae, Potamogeton natans, P. Incens, P. interruptus, Lemna minor, L. trisulca, L. polyrrhiza, L. gibba, Naias minor, Zannichellia pedicellata, Marsilea quadrifolia, Salvinia natans.
2. A növények a vízben gyökereznek, de különben egész termetükkel a vízből kiemelkednek, gyakran a parton s közelében is vegetálnak:
Ranunculus Lingua, Caltha cornuta, Cardamina pratensis, C. Hayneana, Roripa amphibia, R. Kerneri, R. armoracioides, Viola stagnina, Elatine Alsinastrum, E. campylosperma, Lythrum Salicaria, L. virgatum, L. hysopifolium, Cicuta virosa, Sium latifolium, Oenanthe Phellandrium, Bidens cernuus, B. tripartitus, Senecio paludosus, S. Fluviatilis, Menyanthes trifoliata, Veronica Anagallis, Limosella aquatica, Rumex Hydrolapathum, R. odontocarpus, Euphorbia palustris, E lucida, Alisma Plantago, Sagittaria sagittaefolia, Butomus umbellatus, Typha latifolia, T. augustifolia, T. Shuttleworthii, Sparganium simplex, S. ramosum, Iris Pseudacorus, Carex vulpina, C. nutans, Scirpus lacustris, S. maritimus, Leersia oryzoides, Baldingera arundinacea, Alopecurus geniculatus, A. fulvus, Arundo Phragmites, Catabrosa aquatica, Glyceria spectabilis G. fluitans, Equisetum palustre, E limosum, Symphytum uliginosum és var. pseudopterum Borb.
A mint a mocsaras hely lassanként kiszárad, jellemző vegetáczióját majdnem észrevétlenül elnyomja a szárazabb talaj élelmesebb füve.
A szík-növények.
A vármegye síkságát jellemző növények másik termőhelye: a szík. Olyan, a hol a szík "kivirágzik", a hol mint szódát söpörni lehet, vagyis az "igaz szík" Biharban nincsen. A hol a szóda ki nem virágzik, hanem a talajban marad, ennek részecskéit annyira összetapasztja, hogy még az esővíz sem hat keresztül rajta, az ilyen "vak szík" Bihart is jellemzi. A rajta termő fű szigorúan alkalmazkodik a talajhoz s el sem hagyja. Ez a talaj daczol a kulturával, csak nagy költséggel, mesterséges előkészítés és alkalmas trágyázás által, sőt a jövőbe vetett reménynyel hódítható meg - úgy a hogy - a földmívelésnek. A megye szíki füvei ezek:
Trifolium angulatum, T. campestre, T. hybridum, Lotus gracilis, Peucedanum officinale, P. Alsaticum, Aster sedifolius, A. Pannonicus, Artemisia monogyna, Taraxacum leptocephalum, Statice Gmelini, Plantago maritima, P. Sibirica, P. tennuiflora, Atriplex littoralis, Salsola Kali, Camphorosma ovata, Polygonum graminifolium, Crypsis aculeata, Heleochloa schoenoides, H. alopecuroides, Atropis distans, Hordeum Gussoneanum, Pholiurus Pannonicus.
Folyó- menti növények.
A Körös, Berettyó és Pecze folyók mellékein és kiöntésein a síkságon:
Ranunculus aquatilis, Thalictrum peucedanifolium, Roripa Kerneri, Senebiera coronopus, Viola pumila, V. elatior, Melilotus paluster és var. perfrondosus, Vicia Biebersteinii, V. Pannonica, V. striata, Lathyrus Nissolia, Asperula Aparine, Galium uliginosum, G. rubioides, Echinops commutatus, Cirsium brachycephalum, Carduus acanthoides, C. nutans, C. orthocephalus Wallr. (C. crispusX nutans), Lactuca saligna, L. scariola, L. dichotoma (salignaX scariola) Veronica Biharensis, Veronica, Austriaca, Lindernia dubia L., Limosella aquatica, Mentha Skofitziana, M. Claudiopolitana Borb. ÖBZ, 1892, 186. (M. subarvensis Simk. non Marss.), M. Wierzbickiana, M. cuspidata, M. leioneura, M. reversa, M. subreversa, M. Austriaca, Plantago altissima, Rumex pulcher, R. confusus, Equisetum palustre, var. polystachyum, Glyceria spectabilis, Beckmannia erucaeformis, Carex Buekii, Aspidium Thelypteris, Scleranthus perennis, Geranium palustre, Ceratophyllum submersum, C. demersum, Myriophyllum verticillatum, Sedum galucum, Hottonia palustris, Polygonum mite, P. Hydropiper, Rumex conglomeratus, R. heteranthos Borb. R. crispus, & var. microvalvis, R. palustris, R. obtusifolius, R. sylvester és var. transiens Simk., Rumex odontocarpus, R. pratensis, var. microdontus Borb., R. Hydrolapathum, R. acetosus, Naias minor, Zannichellia pedicellata, Potamogeton interruptus. Lemna polyrrhiza, L. trisulca, Sagittaria sagittaefolia, Leersia oryzoides, Digitaria glabra, Calamagrostis littorea, Marsilea quadrifolia, Salvinia natans, Eiquisetum arvense, E. limosum ramosum, E. palustre, Valeriana officinalis, Cephalaria pilosa, Eupatorium cannabinum, Erigeron bellidiflorus, Pulicaria dysenterica, Leucanthemum vulgare, var. Carpaticum, Gnaphalium luteo-album, Senecio Fuchsii, S. fluviatilis, S. Doria, S. paludosus, var. nudiusculus Led., Centaurea Rhenana, Carduus crispus, Campanula patula, Origanum vulgare, Lycopus europaeus, L. exaltatus, Scutellaria galericulata, Galeopsis versicolor, Stachys palustria, Scrophularia alata, Angelica montana, Aethusa cynapoides, Thalictrum lucidum, Ranunculus Steveni, R. Lingua, Hypericum perforatum és var. latifolium, H. tetrapterum, Epilobium hirsutum & var. villosissimum Koch, E. Lamyi, E. parviflorum, E. stenophyllum, E. tetragonum, Astragalus glycyphyllos, Mentha incana, M. brachystachya, M. spicata L., M. aquatica, M. calaminthaefolia, M. verticillata és var abruptiflora, 255Borb, M. gentilis, M. Haynaldiana, M. hungarica, Borb., M. mollissima, M. candicans, M. nudiceps, M. serotina, Host, M. Lloydii, M. Orthmanniana, M. parietariaefolia, M. argutissima, M. gnaphaliflora, M. hydrophila, M. Jurányiana, M. Szilyana, M. Chrysii, M. Iráziana, M. Dalmatica, M. peracuta, M. Biharensis, M. calaminthaeformis, Odontites serotina.
Árok, part, útszél és szemetes helyek növényei.
Árokparton, útszélen, szemetes helyen nő:
Thalictrum nigricans, Myagrum perfoliatum, Rapistrum perenne, Sicyos angulatus, Althaea pallida, Vicia serratifolia, Fragaria elatior, Lythrum scabrum, Galium ambiguum, Gren. & Godr. Artemisia scoparia, Rumex erubescens, Equisetum arvense, Juncus conglomeratus, Eriphorum latifolium, Viola elatior, Cerastium brachypetalum, Malva borealis, Fragaria moschata, Epilobium tetragonum, Galium divaricatum, G. spurium, G. verum & var. ochroleucum Wolf, Galinsoga parviflora, Lappa ambiqua, L. tomentosa, L. maior, Centaurea decipiens, Echinops sphaerocephalus, Solanum nigrum, S miniatum, Marrubium vulgare, M. peregrinum, M. remotum, Mentha multiflora, Chenopodium polyspermum és var. acutifolium, Polygonum lapathifolium, P. Persicaria, P. tomentosum, Rumex Patientia, Euphorbia stricta, Caucalis muricata, Amaranthus viridis, Agropyrum cristatum.
A síkság nedves rétjei.
A síkság nedves rétjein:
Stellaria Laxmanni, Geranium palustre, Lotus tenuifolius, Tetragonolobus siliquosus, Oenanthe Banatica, Galium rubioides, Succisa australis, Rumex heteranthos, R. confusus, Selinum carvifolium, Cirsium brachycephalum, C. canum, Rhinanthus Alectorolophus, Mentha aquatica, M. verticillata, M. nudiceps, M. Biharensis, Orchis elegans, Juneus Gerardi, Carex vesicaria, Agrostis stolonifera, Poa serotina, Equisetum arvense, E. palutre, E ramosissimum.
Ligetek, sík erdők és erdőszélek.
Liget, sík erdő, erdőszél növénye a síkságon:
Clematis integrifolia, Isopyrum thalictroides, Anemone nemorosa, A. ranunculoides, Ranunculus heterophyllus R. triphyllos R. laterifolius, R. pedatus, R. Ficaria, R. Steveni, R. platyphyllos, Aconitum Cammarum, Dentaria bulbifera, Camelina sylvestris, Hesperis sylvestris, Bunias orientalis, Viola stagnia, V. elatior, V. mirabilis, Silene viridiflora, S. viscosa, Melandrium sylvestre, Lychnis Coronaria, Sagina depressa, Cerastium anomalum, C. glutinosum, C. sylvaticum, Elatine hexandra, E. Alsina-strum, Linum Austriacum, Hypericum commutatum Nolte, Genista sagittalis, Ononis semihircina Simk. O. pseudo hircina, Schur Melilotus palustris, Vicia sordida, Potentilla alba, Aremonia agrimonoides, Rosa solstitialis, R. morgana Borb, R. Transsilvanica, Crataegus Oxyacantha, Sedum Cepaca, Saxifraga bulbifera, Oenanthe silaifolia, Ferulago sylvatica, Galium divaricatum, G. Heuffelii Borb. Stenactis annua, Inula Helenium, Carpesium cernuum, Cirsium furiens, C. palustre, Lactuca Chaixii, L. quercina, Hieracium pratense Tausch, H. glaucescens Bess., H. pseudopratense Uechtr. Echium altissimum, Myosotis montana Bess., M. versicolor, Melampyrum Bihariense, Mentha nitida, M. silvatica, Glechoma pseudo- hederacea Simk., G. heterophylla Opiz, Euphorbia villosa, Ruscus aculeatus, R. Hypoglossum,, Vicia serratifolia, Fragaria vesca, Anthriscus sylvestris, Loranthus europaeus, Viscum album Dipsacus pilosus, Filago canescens, F. apiculata, Stenactis annua, Lappa memorosa L. major, Centaurea stenolepis, Campanula Rapunculus, Pulmonaria obscura, P. officinalis, Eu- phrasia stricta Host., Galeopsis Ladanum, Glechoma hederacea, Polygonum minus, Rumex sanguineus, Ulmus pedunculata, U. glabra Mil, Cephalanthera rubra, Epipactis latifolia, Muscari Transsilvanicum, Gagea minima, G. sylvatica, Juncus Rochelianus, J. atratus, Trichodium caninum Schrad. Luzula multiflora, Carex curvata Knaf, C. praecox Jacq., C. montana, C. tomentosa, C. pallescens, Heleocharis ovata, H. carniolica, Melica picta, Poa nemoralis L. var. firmula, Festuca heterophylla, Koeleria cristata, var. colorata, Heuff., Milium effusum, Phleum Boehmeri, Aira capillaris, Aspidium filix mas, var crenatum, Cystopteris fragilis, Stachys ramosissima, Daphne Mezereum.
Napos domb és szőlő.
Napos dombon és szőlő mentén nő:
Pulsatilla nigricans, Sisymbrium sinapistrum, S. strictissimum, Roripa armoratioides, Vilola Bihariensis, Dianthus Marisensis, var. Ohabensis Simk. D. Pontederae, D. collinus, var glabriusculus, Cytisus Ratisbonnensis, C. aggregatus, C. pallidus, Anthyllis polyphylla, Trifolium rubens, T. Pannonicum, Onobrychis inermis Stev., Astragalus asper, Medicago elongata, Amygdalus nana, Rubus dumalis Hal., Waldsteinia geoides, Rosa solstitialis, R. Transsylvanica, Trinia Kitaibelii, Bupleurum tenuissimum, B.affine, Seseli osseum, Peucedanum officinale, Smyrnium perfoliatum, Galium rubioides, var. pseudorubioides, Knautia dumetorum, Aster punctatus, W. Kit. var canescens, Simk., Inula obvallata, Echium rubrum, Androsace elongata, Xeranthemum cylindraceum, Cirsium Pannonicum, Centaurea stenolepis, C. Scabiosa, Picris hieracioides, Crepis pulchra, Veronica Biharensis, Iris Hungarica, Carex stenophylla, Avena adsurgens, Melica altissima, Agropyrum cristatum, Genista elatior, Geniste Mayeri, Cytisus pallidus, Dorycnium diffusum, Hippocrepis comosa, Lathyrus intermedius, Cerasus pumila, Rosa urbica, R. canina, R. psilophylla, R. dumetorum, Rubus thyrsoideus Wimm., Crataegus monogyna és var. flore pleno (ültetik). Hieracium pseudobrachiatum, H. glaucescens Bess. (H. Magyaricum N. et P.), H. Pilosella, Achillea setacca, Centaurea Scabiosa, Echinops sphaerocephalus, Euphrasia Kerneri, Ulmus montana, Carex natans, Rosa psilogyna, Diplachne serotina.
Mező és rét a síkságon.
Mezőn, réten s legelőn a síkságon s a völgyek mentén:
Ranunculus lateriflorus, Brassica nigra, Thlaspi alliaceum, Reseda luteola, Viola suavis, V. odorata, Althaea pallida, Ononis hircina, Trifolium arvense és var, brachyodon, T. striatum, T. laevigatum, T. angulatum, Lotus angustissimus, Vicia Biebersteinii, Lathyrus gramineus, L. hirsutus, L. latifolius, Alchemilla arvensis, Seseli varium, Filago canescens, Centaurea nigrescens, Hypochoeris radicata, Hieracium Pilosella, H. glaucescens, H. polycladum, Veronica acinifolia, Melampyrum barbatum, Marrubium vulgare, M. peregrinum, Phlomis tuberosa, Euphorbia paradoxa, E. angustata Roch. - Dianthus collinius, var. glabriusculus Kit. Scleranthus verticillatus, Malva borealis, Melilotus perfrondosus, Aethusa segetalis, Taraxacum 256corniculatum, Achillea Neilreichii, Senecio tenuifolius, S. barbareaefolius, Linaria oligotricha Borb., Verbascum australe Schrad., V. blattariforme, Veronica Persica, V. Biharensis, Polycnemum verrucosum, Atriplex oblongifolium, Euphoriba salicifolia, E. Esula, Carex nutans, Bromus arvensis, B. commutatus, B. patulus, Festuca arundinacea, Holcus lanatus, Onopordon Acanthium, Carduus nutans, Cichorium Intybus, Crepis setosa, Echium vulgare, Cynoglossum officinale.
A Somlyóhegy flórája.
A Somlyóhegy, Nagyvárad közelében a síkságon, a Püspök- és Félix-fürdők, továbbá Hájó, Kardó és Betfia községek mellett emelkedik kopár mész-csúcsával. Figyelemre méltóbb növényei:
Ranunculus Illyricus, Pulsatilla nigricans, Nigella arvensis var trachycarpa Borb., Fumaria scandens, Arabis auriculata, Viola collina, V. permixta, V. suavis, Dianthus Marisensis, var. Ohabensis Simk., Silene viridiflora, S. nutans, Althaea hirsuta, Geranium rotundifolium, Genista Mayeri, Cytisus aggregatus, Medicago elongata, Trifolium striatum, Sempervivum assimile, Saxifraga tridactylites, Bupleurum tenuissimum, Seseli varium, Libanotis leiocarpa, Galium retrorsum, Valerianella dentata DC., Achillea Neilreichii, Crupina vulgaris, Vinca herbacea, Verbascum Schmidlii, Veronica Biharensis, Himantoglossum hircinum, Crocus Heuffelianus, Crocus reticulatus, Ruscus aculeatus, Festuca montana, Cerasus pumila, Orobanche Epithymum, f. epithymoides Heuff. O. Scabiosae, O. rubens, Thymus lanuginosus, Polycnemum maius, Thesium ramosum, Cephalanthera rubra, Epipactis latifolia, Orchis ustulata, O purpurea, Carex montana, Bromus patulus, Acer campestre, var. hebecarpum, A. tataricum.
Vaskoh vidéke.
Mezey Mihály felvétele.
Vetések alatt.
A vetésben következő ismeretesebb gyom nő:
1. A len közt: Sinapis alba, var. glabrata Simk., S. dissecta Lag. var. glabrata, Camelina dentata, C. macrocarpa, Cuscuta Epilinum Lolium arvense.
2. Gabonavetésben: Conringia orientalis, Lathyrus Aphaca, Vicia torulosa Jord., V. Pannonica Aethusa segetalis, Turgenia latifolia, Papaver Rhoeas, Delphinium Consolida, és var. adenopodum, Borb., Centaurea Cyanus, C. Sadleri, Veronica Persica, V. acinifolia, Melampyrum arvense, Agrostemma Githago, Allium vineale, Bromus secalinus, Lolium temulentum, L. speciosum.
Vasút mentén.
A vasút, mint a közlekedés legfőbb tényezője, sok oly növényt telepített a töltésre, melynek természetes termőhelyeit másutt keresnők:
Ilyen a Trifolium parviflorum, T. procumbens, Anthemis Austriaca, Centaurea decipiens, Hieracium Auricula var. flagelliferum Fries, H. rotundatum Kit., Senecio vernalis, Cerastium glutinosum, Hypericum commutatum, Scabiosa australis, Artemisia scoparia, Achillea setacea, Veronica praecox, Polygonum mite, Rumex pulcher, Lolium aristatum 257Lag., Phleum Boehmeri, Digitaria ciliaris, D. sanguinalis, Glyceria fluitans, Gl. plicata, Catabrosa aquatica, Eragrostis pilosa, E. poaeoides, Vicia angustifolia Roth, Veronica opaca, V. Persica, Sedum galucum, W. Kit. és var. glareosum, Simk. Verbascum Hinkei, Bidens tripartita, Equisetum limosum f. ramosum.
A Körös és Jád folyók köves partjain, a hegyvidéken:
Alnus glutinosa, A. incana, A. barbata, Alyssum Transsylvanicum, Roripa Pyrenaica, R. Islandica, Vicia sordida, Sedum glaucum és var. glanduloso-pubescens Feicht, Genista Mayeri, Stenactis annua, Scabiosa Scopolii, Lapsana communis és var. glandulosa Wierzb., Senecio nebrodensis, Mentha Austriaca, M. cuspidata, M. Wierzbickiana, Polygonum mite, Leersia oryzoides, Festuca rubra, Dianthus Carthusianorum, var. reflexus Neilr. Valeriana exaltata Mik., Rubus memorosus Hayne, Scleranthus perennis. Oenanthe Banatica, Onoclea Struthiopteris, Equisetum ramosissimum.
Mezők, rétek, legelők a hegyvidéken.
Mezőn, réten, legelőn, a hegyvidéken:
Trifolium Sárosiense, Centaurea indurata, C. Jacea L. var. lacera Koch és var. commutata Koch, C. nigrescens Willd. var megalolepis, Borb. C. Austriaca, C. decipiens, C. stenolepis, Hypochoeris radicata, Gentiana ciliata, Orchis militaris, Crocus Banaticus Gay, Polygonatum verticillatum, Triodia decumbens, Festuca montana, Cynosurus cristatus, Selinum carvifolium, Scabiosa australis, S. Succisa, Stenactis annua, Verbascum blattariforme, Veronica Persica, Holcus lanatus, Ranunculus Steveni, Roripa pyrenaica, Cardamine hirsuta, Sambucus Ebulus, Orchis militaris, O. speciosa, O. fusca, Iris Sibirica, I. Pseudacorus, Veratrum album, Oenanthe media, Solanum flavum, Rumex crispus, R. Patientia, R. confusus, Spiranthes autumnalis, Gladiolus imbricatus, Alectorolophus goniotrichus Borb., Eriophorum latifolium, Carex grypus, C. flava, Crepis praemorsa, Tausch.
Dombok, ligetek a hegyvidéken.
Dombon, ligetben, erdőszegélyen a hegyvidéken:
Hepatica triloba, Isopyrum thalictroides, Anemone nemorosa, Cardamine hirsuta, Genista Mayeri, Anthyllis polyphylla, Crataegus oxyacantha, C. monogyna, Epilobium angustifolium, Anthriscus nitida, Smyrnium perfoliatum, Hieracium aurantiacum, Melampyrum Bihariense, Crocus Banaticus Gay, Triodia decumbens, Aspidium spinulosum, Fragaria vesca, Dipsacus pilosus, Pulmonaria obscura, Rhinanthus Alectorolophus, Euphrasia stricta Host, Glechoma hederacea, Athyrium Filix foemina, var. fissidens, Viola Riviniana, Melandrium memorale, Carpesium cernuum, Euphrasia serotina, Melissa sylvatica, Quercus lanuginosa, Erythronium dens canis, Luzula pilosa, Pteris aquilina, var. lanuginosa és var. umbrosa Borb., Amygdalus nana, Silene viridiflora, Centaurea stenolepis, C. commutata, Hieracium Pilosella H. glaucescens, H. pseudo-brachiatum, H. boreale, H. umbellatum, Physalis Alkekengi, Digi- talis ambigua, Daphne Mezereum, Colchicum autmnale, Carex pallescens.
Sziklás talajok a hegyvidéken.
A hegyi erdők sziklás talaján terem:
Aconitum Anthora, A. Vulparis, Fumaria Schleicheri, Arabis turrita, Cheiranthus erysimoides, Lunaria rediviva, Dianthus saxigenus, Silene viridiflora, Rhamuns tinctoria, Cytisus leiocarpus, Amygdalus nana, Spiraea oblongifolia, Potentilla pseudochrysantha, Rubus dumalis Hal., R. althaeaefolius Host, Seseli osseum, Scabiosa ochroleuca L. és var. Scopolii, Jurinea mollis és var macrolepis Simk., Centaurea Austriaca, Serophularia lasiocaulis Schur, Galeopsis pubescens, Teucrium prostratum, Parietaria officinalis, Carex brevicollis, Phleum ciliatum, Avena decora, Melica ciliata, M. flavescens Schur., M. Transsylvanica, Asplenium lepidum, A. ruta muraria var. pseudogermanicum, Heuff., Ceterach officinarum, Cystopteris fragilis és var. anthriscifolia, Onoclea struthiopteris, Equisetum hiemale, Scolopendrium vulgare, Helleborus Baumgarteni, Viola pseudolutea Schur, Poterium polygamum, Melandrium noctiflorum, Libanotis montana, Smyrnium perfoliatum, Doronicum cordatum, D. austriacum, Petasites albus, Filago canescens, Inula Conyza, Telekia speciosa, Lactuca Chaixii, Campanula Trachelium, Stachys alpina, S. sylvatica, Scutellaria altissima, Calamintha elatior (Gris.), Thymus lanuginosus, Aristolochia pallida, Euphorbia stricta, Allium flavum, Phleum ambiguum, Arabis crispata, Moehringia muscosa, Geranium lucidum, Saxifraga cuneifolia, Alyssum repens, Epipactis microphylla.
Hegyi erdők száraz helyen.
Hegyi erdők szárazabb tisztás és árnyékos helyein:
Arabis crispata, A. sagittata, Silene viridiflora, Melandrium memorale, Geranium lucidum, Orobus vernus, L. és var. medius Simk., O. flaccidus Kit., O. orientalis Fisch. & Mey, Rubus hirtus, Waldsteinia geoides, Fragaria vesca, F. elatior, Potentilla micrantha, P. arenaria, P. rubens, Viscum album, Circaea Lutetiana, Saxifraga cuneifolia, S. tridactylites, Veronica montana, V. latifolia, Inula vulgaris, Doronicum cordatum, Verbascum Hinkei, Sambucus racemosa, Melampyrum Biharense, Tamus communis, Paris quadrifolia, Ruscus aculeatus, R. Hypoglossum, Cephalanthera xyphophylla, C. grandiflora, Melica nutans, M. uniflora, M. altissima, Milium effusum, Phleum Boehmeri, Festuca gigantea, Agropyrum caninum, Deschampsia caespitosa, Aira capillaris, Triodia decumbens, Crocus Heuffelii Nym., Aspidium spinulosum, A . Braunii, A. aculeatum (A. lobatum), A. angulare, Onoclea Struthiopteris, Polypodium vulgare, Phegopteris polypodioides, P. Dryopteris, Equisetum sylvaticum, E. limosum.
Hegyi erdők nedves helyen.
Erdőben patak mentén, nedves, nyirkos helyen:
Caltha alpina, Cardamine umbrosa Andrz., C. sylvatica, C. impatiens, C. amara & var. macrophylla Schur, Dentaria glandulosa, Stelleria uliginosa, S. nemorum, Gypsophila serotina, Cerastium sylvaticum, Polygala amara, P. vulgaris, P. comosa, Hypericum quadrangulum, Dictammus albus, Trifolium Brittingeri, Rubus hirtus, Epilobium limosum Schur, Oenanthe silaifolia, Chaerophyllum cicutarium Vill., Petasites officinalis, P. albus, Eupatorium cannabinum, Telekia speciosa, Doronicum Austriacum, Jacq., D. Hungaricum, Verbascum thapsiforme, V. Bastardi, V. Thapsus, V. Blattaria, V. blattariforme Griseb., Onoclea Struthiopteris, Trifolium gracile, Epilobium tetragonum, E. montanum, E. parviflorum, Anthriscus nitida, Aposoerás foetida, Crepis paludosa, Symphytum cordatum, Myosotis lingulata, Glechoma 258hirsuta és var. maxima Schur, Euphorbia Carniolica, Corylus Avellana & var. glandulosa Shuttl., Leucoium Carpathicum Herbert, Carex pendula, C. bryzoides, Aspidium filix mas, A. aculeatum, A. angulare, Equisetum Telmateja, Lathraea squamaria.
A Bihar-hegység növényzete.
A Bihar-hegység növényzetéből felemlítendő:
Atragene alpina, Thalictrum aquilegifolium, Hepatica triloba, Anemone alba, A. narcissiflora, Ranunculus Hornschuchii, R. Thomasii Kern (non Ten.), R. Crantzii Baumg., Aquilegia nigricans, Aconitum Vulparia, A. cernuum, A. formosum, Caltha alpina, Arabis Hornungiana, Cardamine rivularis, Helianthemum Chamaecistus, Polygala Austriaca, Dianthus Carthusianorum L. var. saxigenus Schur, D. compactus, Sagina Linnaei, Radiola linoides, Hypericum umbellatum, Geranium alpestre, Evonymus latifolius, Genista Biharensis, Rosa spinosissima, R. subglobosa, Cotoneaster nigra, Sorbus Aria, Epilobium nutans, E. alpestre, Circaea Lutetiana, C. alpina, Sedum Carpathicum, Sempervivum arenarium, Saxifraga stellaris, S. cuneifolia, Pimpinella rubra, Astrantia maior, Cnidium silaifolium, Angelica montana, Peucedanum intermedium, Laserpitium alpinum, Libanotis leiocarpa, Pleurospermum Austriacum, Torilis aglochis, Lonicera nigra, L. xylosteum (L. leiophylla Kern.), Knautia lancifolia, Gnaphalium fuscum. Achillea distans, Tanacetum rotundifolium, Anthemis macrantha, Cirsium Erysithales, Carduus personatus, C. glaucus, C. fallax Borb. (C. Bihariensis, Simk.), Carlina brevibracteata, C. acaulis, Centaurea salicifolia, C. plumosa, C. spinulosa, Picris umbellata, Scorzonera rosea, Taraxacum nigricans, Crepis conyzaefolia, Crepis viscidula, Hieracium pratense, H. subfuscum Schur, H. aurantiacum, H. subauratum Schur, H. Csereianum, H. nigrescens, H. atratiforme Simk., H. Bihariense Kern, H. Transsylvanicum, H. subcaesium, H.porphyriticum, H. pallescens, H. vulgatum, Phyteuma tetramerum, Campanula pseudo-lanceolata, C. abietina, Syringa Josikaea, Gentiana carpaticola Borb., Veronica Bachofeni, Pedicularis limnogena, Rhinanthus alpinus, Thymus Chamaedris, Th. marginatus, Primula elatior, Cortusa pubens, Rumex subalpinus Schur, Thesium alpinum, Orchis globosa, O. cordigera, Coeloglossum viride, Typha Shuttleworthii, Polygonatum verticillatum, Majanthemum bifolium, Allium montanum, A. ochroleucum, Luzula flavescens, L. sudetica, Juncus Transsylvanicus Schur, J. Carpathicus Simk., Carex echimata, C. canescens, C. Biharica (C. canescens X echinata) Simk., C. irrigua, C. pilulifera, Sesleria rigida, Poa Pannonica, P. hybrida, Festuca nigrescens, F. Apennina, Agropyrum cristatum, Elymus Europaeus, Botrychium Lunaria, Aspidium montanum, Aspidium aculeatum, A. angulare, A. Filix mas & var. crenatum Milde & lepidotum Lange, A. dilatatum, A. Lonchitis, Asplenium septentrionale, A. viride, Asplenium Trichomanes, A. ruta muraria, var. pseudogermanicum, Scolopendrium vulgara & var. acuminatum, Borb. & var. platypterum, Borb. Dipsacus pilosus, Scabiosa Banatica és var, albiceps Borb., S. Scopolii, Eupatorium cannabinum & var. salicifolium Borb., Gnaphalium uliginosum, Senecio Fuchsii, S. rupestris, Centaurea indurata, Lapsana communis, Hieracium Transsylvanicum, H. boreale, H. Auricula, Campanula glomerata var. elliptica, C. rapunculoides, Galium Schultesii, Nepeta Cataria, N. pannonica var. bevifrons Borb., Lamium maculatum, L. cupreum, Galeopsis bifida, Ballota nigra, Pulmonaria rubra, Myosotis palustris, M. suaveolens W., Verbascum nigrum, var. paniculatum Griseb. Scrophularia Scopolii, Veronica latifolia, V. serpyllifolia, Euprhasia stricta Host. Vaccinium Myrtillus, V. vitis Idaea L. Biharfüreden másodizben is virit (Borb.), Aconitum Cammarum, A. Moldavicum, var. Hosteanum Schur, A cernuum, Cheiranthus erysimosdes L. Arabis multijuga Borg., Viola declinata, V. Dacica Borb., V. Joói, Sinene dubia, Melandrium nemorale, Tilia cordata, Mill., T. latebracteata, T. apiculata Court., T. Jurányiana Simk. var. euryptera Borb., Geranium palustre, Epilobium roseum, E. palustre, E. obscurum, E. Mátrense Borb., Alchemilla montana, Potentilla aurea, P. pseudochrysantha Borb., Rubus hirtus , R. longistylus Borb., R. Bayeri, R. subaculeatus Borb., R. diuscolor, R. corylifolius Smith, Genista Transsylvanica, Ervum tetraspermum, Vicia sordida.
Bihar-megye fái és cserjéi.
Bihar vármegye hegységeit őserdők borítják, a melyekben uralkodó a tölgy, cser, azután a bükk, legfentebb a jegenye- v. keresztes-fenyő (Abies excelsa), meg a lúczfenyő (A. pectinata). Lent a síkon sok helyen találni mocsártölgy-csoportokat, mint a rég kipusztult síki erdők utolsó maradványait.
Az erdőkben sok fa és cserje keveredik: Quercus sessilis Ehrh., Qu. Robur, Quercus lunaginosa tölgyfaj, Qu. Austriaca cserfa, Ulmus campestris, U. pedunculata, U. suberosa Ehrh., szilfa, Larix europaea, rozmaringfenyő, a Pinus sylvestris, meg a P. nigra inkább ültetve, a P. pumilio (törpefenyő), Juniperus communis (boróka), Betula alba et var. pendula, Roth, nyírfa, Carpinus Betulus, a gyertyánfa, Alnus glutinosa, A. incana, A. viridis, égerfaj, Fraxinus excelsior et var, pendula Ait, (ültetve), Fr. Ornus, körisfaj, Salix alba, S. amygdalina, S. purpurea, S. cinerea, S. fragilis, S. viminalis, S. Caprea fűzfaj, Populus alba, P. tremula, P. nigra, P. Canadensis Burgsd, P. pyramidalis Rozier (ültetve), nyárfa, Cornus sanguinea, C. mas. somfaj, Tilia-fajok, Acer psendoplatanus, A. platanoides, A. Negundo (ültetve), A. campestre, juharfaj, Rhamnus Cathartica varjutövis, Rh. Frangula, kutyafa, Rh. tinctoria, Pirus communis, vadkörte, P. Malus, vadalma, Sorbus aucuparia, S. domestica, S. Aria, berkenyefaj, S. torminalis, barkóczafa Mespilus Germanica, naspolyafa, Prunus avium, vadcseresznye, P. Padus májusfa P. spinosa, kökény, Corylus Avellana, C. tubulosa, mogyoró, Lonicera caprifolia, L. Xylosteum, L. Tatarica, Sambucus nigra, bodza, S. racemosa, L. fürtös bodza, Viburnum Opulus, V. Lantana, kányafa, Ligustrum vulgare, fagyal, Syringa Josikaea, jósikafa, Ribes nigrum, R. aureum (ültetve), Berberis vulgaris sóskafa, Clematis vitalba, iszalag, Staphylea pinnata, hólyagmogyorófa, Evonymus Europaeus, E. verrucosus, E. latifolius, papsipka, Cotoneaster vulgaria, C. nigra, C. tomentosa, Crataegus, oxyacantha, C. monogyna, galagonyafaj, Rubus Idaeus, málna és más cserjék, a Rubus sokféle faja, Spiraea salicifolia L. gyöngyvessző.
Kádvölgyi részlet.
Munkácsi L. felvétele.
A vármegye növényritkaságai.
Bihar vármegye növényritkaságaival kevés vármegye versenyezhet. A Nymphaea thermalis meg a Syringa Josikaea európaihírű ritkaság, sőt 259Európán kívül is szerepel az irodalomban. Igen szép és ritka körtefa a Pirus salicifolia, eredeti hazája a Kaukázus; egész Bihar-megyében egyetlen fája Alsó-Lugoson ültetve díszlik. A vármegye egyéb növényritkaságai:
Iráz és Kót pusztán Borbás olyan mentafajokat gyűjtött, s Kerner Flora exsiccata Austro-Hungaricájában többnyire 100-100 szárított példája terjedt szét, a minő másutt alig ismeretes, a Mentha Haynaldiana, M. Szilyana, M. Borbásiana Briq. (M. suaveolens Host, non Ehrh.) M. Hungarica, M. Chrysil, M. Iraziana, M. Jurányiana stb., továbbá a Galeopsis leiotricha stb., de azóta a kiszárított és szántott-vetett helyen többnyire elpusztult. Bihar vármegye völgyeiben azonban még remélhetőleg a botanikus szeme elé kerül. Nevezetes továbbá a Bihar-hegység havasi lápjain a Pedicularie limnogena, a Bogikövön, a Cortusa Sibirica, az Asplenium Lepidum, a révi szoros szikláin, a Trifolium Sárosiense Hollódnál, a Cardamine parviflora Kóton, Aquilegia nigricans Baumg., a Tataroea hegy petrószi lejtőjén, Glaucium corniculatum, Kozma pusztán Jankafalva és Félegyháza között, Sisymbrium orientale, a nagyváradi vár kőfalain, S. Sinapistrum Crantz, Nagyvárad és Bihar körül, helyenként kevés, Thlaspi Alliceum, szántóföldek szélén a Párispatak mentén, Senebiera Coronopus Poir., a hévjói kútnál, Viola collina a száldobágyi erdőben, ritka. V. Riviniana az élesdi Fejka-dombon, Linum Austriacum, a Félix-fürdőnél, Abutilon Avicennae Mező-Telegd körül, de a síkon is, hol előtünik, hol eltünik, Hypericum commutatum Nolte, a volfi erdő szélén, Vicia serratifolia, Kismarja erdőszélén, Rosa Transsylvanica, a Felix-fürdő erdejében, Dictamnus albus Hollódnál, ritka, Trifolium parvifiorum, a volt váradvelenczei állomásnál, nagyon ritka, T. procumbens L. ugyanitt és Betfia mellett Epilobium Mátrense Borb. a Budorászán. Sicyos angulatus, Mező-Telegdnél, Lythrum scabrum var. Tauscheri Simk. Nagy-Kágya mellett árokban, Turgenia latifolia, Petránynál, ritka, Galium Heuffelii, a száldobágyi erdő tisztásainak szélén, G. uliginosum, a Pecze vizenyős mellékein, Doronicum cordatum, a sólyomkői vár mészszikláin, Artemisia scoparia W. Kit. a nagyváradi vár kőfalain, Filago apiculata, a száldobágyi erdőben, Echinops commutatus a Félix-fürdőnél, Lappa ambigua, Cel. a Püspök-fürdőnél, Hieracium pratense Tausch, a volfi erdőnél s Rézbánya mellett, Solanum miniatum Bernh,, a nagyváradi nagypiacz utjainak szélén a szabályozás előtt bőven, Verbascum pseudophoeniceum Rehb., Nagyvárad, Lázur, Petrány mellett, V. Schmidlii Kern, a Somlyóhegyen, ritka, Veronica Austriaca L., a alsó Pecze-malomnál, Marrubium remotum Kit. Bihar város utczáin, Primula variabilis Goupil, a révi 260szoros sziklás lejtőin, ritka, Euphorbia Carniolica, Jacq., a "Weissbach" mentén a fekete-erdői üveggyár felé, Vicia picta Irázon stb.
Nymphaea thermalis.
A Nymphaea thermalis-nak, vagyis a magyar lótusz-virágnak eredeti termőhelye a nagyváradi Püspökfürdő melegvizű forrásos tava, a hol 1798-ban nagynevű fűvészünk, Kitaibel Pál fedezte fel; ugyanekkor a budai Szt.-Lukács-fürdő tavába átplántálta, a hol ma is díszlik. A Püspökfürdő lótusz-virága a nilusi lótusztól nyomatékosabb bélyegekkel nem tér el. Nagyváradon csak meleg vízben tenyészik, a Nilusban pedig közönséges hőmérséknél. A nagyváradi lótusznak háromféle levele csak vízbeli alkalmazkodás, a Nilusban is bizonyára megvan, csak eddig ott nem kutatták. Német tudósok, a kik a Püspökfürdő lótusz-virágát ismertették, éppen a termőhelyét közölték tévesen. Willkomm pl. az állította, hogy a Nymphaea thermalis eredeti hazája a Herkules-fürdő hévvizei, a Meyer-féle "Conversations-Lexicon" pedig, hogy a Nymphaea thermalis hazája "Peterwardein". Növényünk sem a Herkules-fürdő, sem Pétervárad körül nem terem. Harmadik tévedést Weiss Adolf, a lembergi egyetem tanára követett el, a ki "Beiträge zur Flora von Lemberg" cz. művének 459-ik lapján azt állítja, hogy a Nymphaea thermalis Lemberg körül is vadon nő. Ezt a tévedést Knapp "Die bisher bekannten Pflanzen Galiziens" cz. műve 319-ik lapján már kellő értékére szállította le.2
Végre Borbás3
kétségtelenül igazolta, hogy a N. thermalis Kelet-Indiában is terem s valószínüleg innen került a Nilusba s hazánkba is s valamennyi helyén kopasz- és aprószőrű levelével változik.4
A Syringa Josikaea.
A Syringa Josikaea vármegyénken kívül csak Kolozs-, Torda-Aranyos-, Mármaros-, Ung- és Bereg vármegyékben nő. Legtöbb termőhelye azonban Bihar vármegyéből ismeretes: Feketetó, Remecz és Belényes őserdeiben, távol minden emberi tanyától, sziklás törmeléken, hegyi folyók és patakok mentén. Remeczen terem a legtöbb; itt a Jád völgyének "Lunka Kotuni" nevű erdőrészén vannak a leghatalmasabb példányok, a legtöbb azonban a "Pareu Freguczár" nevű lankás fensíkon, a hol május közepe táján a jósika-cserjéknek virágzó ezre leírhatatlan szép látvány. Hazánkon kívűl egyebütt nem terem, sőt a világirodalomban is előkelő helye van; legutóbb a new-yorki "Garden and Forest" 1891-iki évfolyama ismertette s a rá vonatkozó magyar bibliografiai forrásokat is lelkiismeretesen közli.
A "Nemzeti Társalkodó" 1830-ik évfolyama, a 344-ik lapon növényünkről a következő referátumot hozza: "A Németországi Természetvizsgálóknak és Orvosoknak az idén szeptemberben Hamburgban tartott gyűlésén több megszárasztott palánták közt Bétsi Professor b. Jacquin Úr előmutatta a' Syringának új nemét, melynek felfedezését a Botanika Erdélyi Kormányszéki rendes Előlülő b. Jósika János úr ő Extzja, ezen tudományban különösen gyönyörködő, az egész ország előtt tiszteletben álló hitvesének, gr. Csáky Rosália Úr asszony Ő Extzjának köszönheti. A' plánta tiszteletül 's emlékezetűl Syringa Josikaea nevet kapott stb. " Első képe 1831-ben jelent meg Reichenbach "Plantae criticae" cz. művében (VIII. p. 780. Nr. 1049.).
Időközben Wallich Náthán az "Indiai társaságtól" megbízást kapván, India északi részén meg a Himalayán gyűjtött növényekkel ajándékozta meg Európa nevezetesebb botanikai intézeteit, köztük a Syringa Emodi Wall. nevű himalayai orgonabokorral is, a mely a mi Jósika-fánkhoz a csalódásig hasonlít. Ez után Franchet5
francia botanikus orgonafánkat a S. Emodival egyesítette, de figyelmen kívül hagyta, hogy Jacquin a jósikafát a hamburgi botanikusok előtt már 1830. évi szeptember 20-án, az első ülésen bemutatta s ugyanez a gyülekezet későbbi ülésben fejezte ki azt az óhajtandó indítványt, hogy a Wallich gyűjtése mielőbb szétosztatnék, hogy a botanikus világ azon növénykincsekkel megismerkedhessék. Ebből világos, hogy a Syringa Josikaea előbb lett Európában ismeretes s nevének prioritása kétségtelen. Hogy pedig a S. Josikaea meg a S. Emodi egymástól lényegesen 261különbözik, "A Jósika-fáról", Nagyváradon 1891-ben megjelent tanulmányomban kétségtelenűl beigazoltam, még pedig azon eredeti himalayai orgonafa nyomán, melyet Schlagintweit-Sakünlünski gyűjtött s a mely a budapesti egyetem füvészkertjének herbáriumában van.6
Bihar-tordai parkrészlet.
Saját felvételünk.
Bevándorolt gyomfüvek.
Még csak a bevándorlott gyomfüvekről röviden. A nagy közönség általában azt hiszi, hogy a "gyom" mindenütt közönséges. A bevándorlott gyomokkal azonban másként áll a dolog. Ezek észrevétlenűl annyira elszaporodnak és sok helytt annyira elnyomják hazai füveinket, hogy végre a nagy közönség ezeket is hazai növényeknek hiszi. Ilyen alkalmatlan gyom a Peruból származó Galinsoga parviflora Cav., vagyis a "zsidó paprika", mely sok helytt, különösen konyhakertben, annyira elszaporodik, hogy a termést is veszélyezteti. Ilyen továbbá a dél-amerikai "szerb tövis" (Xanthium spinosum L.), a kanadai Oenothera biennis L., Erigeron Canadense L., a keleti Orlaya grandiflora Hoffm., továbbá az Ambrosia-, Chenopodium- és Solanum-félék, valamint az Umbelliferák, Cruciferák, Labiaták, Asperifoliák és Compositák többféle faja.
Biharvármegye flórájának továbbá felderítése még nagy feladat.
Ez ismertetéssel a megye növénykincse koránt sincs még kimerítve, sok olyan növényt, mely majdnem minden vármegyével közös, elhallgattunk; másrészről pedig későbbi kutatások a fajok számát szaporítani fogják, ujabb területet is vizsgálat alá vesznek, mert pl. a tenkei járást botanikus eddig még nem látta.
0. V. ö. Borbás: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza, 197. oldal.
1. V. ö. Borbás: Földrajzi Közlemények 1900. évf. 266-69. oldalain.
2. V. ö. Flatt Károly: "A mi tündér-rózsánk" különnyomat a "Nagyvárad" 300-ik számából, 1891.
3. Pótfüzetek a Ter. tudom. Közlönyhöz 1899, 187. stb. oldalán.
4. U. i. 1894. 152. old. továbbá "A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza" 140. oldalán.
5. Bulletin de la soc. philomatique de Paris, 1885.
6. V. ö. Borbás V.: Erdészeti Lapok 1887, 251-53. oldalán.
| « Bihar vármegye faunája. Irta Kertész Miksa. | KEZDŐLAP | Vízszabályozás és árvédelem. Irta Korbély József. » |