347Társadalom.
Irta Winkler Lajos
Nagyvárad harmincz-negyven év óta oly rohamosan haladt, mint talán hazánk egyetlen városa sem. Nemcsak külseje változott meg előnyösen, nemcsak köz- és magánépületei szaporodtak nagy számmal, hanem társadalmi életében is oly élénkség lüktet, mely az egészséges haladás, a fejlődés, megizmosodás félreismerhetetlen tanúbizonysága.
Rendkívül nagy segitségére van és bizonyára lesz Nagyvárad város előhaladásának és felvirágzásának; a társadalom, mely sokkaru támogatásával, jóakaratával, áldozatkészségével és szellemével minden téren segítő kezet nyújt.
Nincs oly eszme vagy törekvés, nincs oly jótékony- vagy kultur-czél, oly emberbaráti, irodalmi, vagy művészeti vállalkozás, melyet a nagyváradi társadalom ne pártolna. A baj csak az, hogy az egyleti életben résztvevők száma, az egyesületek számához képest csekély s így ha tekintetbe vesszük, hogy Nagyváradon, nem számítva a hivatalos testületeket, negyvennél több egyesület van, akkor könnyen érthető egyrészről a túlterheltetés, valamint ennek természetes következményeül a kimerülés. De nemcsak e miatt szenved Nagyváradon akárhány nemes, közhasznú törekvés hajótörést, vagy sinylődik annak tevékenysége, hanem azért, mert az egyesületek száma határozottan sok és akárhányat lehetne egyesíteni egy közös czélra.
Erre nézve boldogult emlékezetü Rómer Flóris kanonok annak idején meg is indította az akcziót, de siker nélkül.
Nagyvárad társadalma a legélénkebb tévékenységet fejt ki a jótékonyság és a közművelődés terén. Itt találjuk a város legelőkelőbb, legkiválóbb férfiait és hölgyeit.
Előljár e téren dr. Schlauch Lőrincz biboros püspök, v. b. t. t., Winkler József vál. püspök, nagyprépost, valamint a 1. sz. káptalan tagjai; Ritoók Zsigmond kir. tan., a kir. itélő-tábla elnöke; dr. Beőthy László, Bihar vármegye és Nagyvárad főispánja; Szunyogh Péter alispán, br. Kőnigswarter Herman, dr. Bulyovszky József polgármester, Tisza Kálmánné, özv. báró Gerliczy Félixné, özv. Des Echerolles Sándorné, Ritoók Zsigmondné, dr.Bulyovszky Józsefné, Sal Ferenczné, Schlauch Jozefin, Szokol Vilburg Szilvia bárónő, és még sokan.
Köz-, jótékony és humanitárius czélok előmozdításában érdemeket szerzett Mezey Mihály kir. közjegyző, kinek több közhasznu intézmény nemcsak létesítését, hanem fennállását is köszöni; ki mint kezdeményező és rendező egyaránt fáradhatatlanul dolgozik a közintézetek érdekében és javára.
Közéletünk főbb alakjai: Hlatky Endre, az ügyvédi kamara, a nagyváradi szabadelvü párt elnöke, a törvényhatóság és közigazgatási bizottság tagja, Rádl Ödön, a hires védőügyvéd, a Szigligeti társaság elnöke, a Petőfi társaság tagja; Hegyesi Márton ügyvéd, a szabadságharcz történetének alapos kutatója; Bunyitay Vincze apátkanonok, a m. tud. akadémia tagja, jeles egyháztörténetíró; dr. Berkovits Ferencz ügyvéd, dr. Konrád Márk kir. tan., 348a m. k. bábaképző igazgatója, a Biharmegyei orvos-egylet és az Orvosok szövetsége nagyváradi fiókjának elnöke; dr. Hoványi Ferencz ny. főorvos, dr. Baráthy Ákos, Nagyvárad város főorvosa, dr. Berkovits Miklós, dr. Fráter Imre, Bihar-megye közkórházának igazgatója, dr. Kornstein Lajos, dr. Bodor Károly, dr. Schiff Ernő, dr. Grósz Albert (szemorvos), az orvosok nesztora, ki legutóbb hunyt el, dr. Hoványi Géza takarékpénztári vezérigazgató, a kereskedelmi iskolai bizottság elnöke, Schöpflin Ágost kir. tan., posta- és távíró-igazgató, Papp Miklós kir. tan. pénzügyigazgató, Nátafalussy Kornél tankerületi főigazgató, Osterlamm Ármin kir. erdőfelügyelő, Sipos Orbán m. oszt. tan., kir. tanfelügyelő, Rácz Mihály, Nagyvárad város volt ékes tollu főjegyzője és poéta. Dús László városi ügyész, szépirodalmi író, dr. Bozóky Alajos a kir. jogakadémia igazgatója, jogi író, dr. Nagy Ernő, az akadémia lev. tagja, a nemrég elhalt dr.Sipos Árpád, Molnár Imre, dr. Persz Adolf, dr. Hoványi Gyula szakírók, dr. Károly Irén, a premontrei rend kitünő fizika tanára, dr. Karácsonyi János akadémiai tag és nagyérdemü történetiró; Sulyok István és Csák Máté ev. ref. lelkészek, Janky József, az Ipar és kereskedelmi kamara elnöke, Reismann Mór, a Biharmegyei kereskedelmi ipar- és termény-hitel bank vezérigazgatója, Szabó József, a Biharmegyei gazdasági egyesület és a Biharmegyei és nagyváradi rabsegélyző-egyesület elnöke; Szmazsenka Ernő, m. áll. felügy. és üzletkezelő, Kuncz Gusztáv, Huzella Gyula nagykereskedők, Moess Károly, az Osztrák-magyar Bank fiókjának főnöke, Cziffra Gerő, Bihar vármegye főpénztárnoka, a Bihari Nemzeti Casinó alelnöke, dr. Várady Zsigmond, Némethy Károly, dr. Vallner Ödön, a megye főügyésze, Kovács Béla, Frankó Endre, Mihályfi Adolf, Pallay Lajos ügyvédek, Bertsey György, az ipartestület elnöke, az Ipar és kereskedelmi kamara, alelnöke.
Társadalmi életünk tevékenységét és működését leghívebben tükrözik társadalmi, közművelődési és jótékonyczélu egyesületeink, melyeknek rövid leirását a következőkben adjuk:
Nemzeti casino.
A legrégibb társadalmi körök egyike a "Bihari nemzeti Casino". Biharmegye és Nagyvárad előkelőségeinek találkozó helye. Még 1833-ban alakult; Fényes Károly volt az elnöke, Reviczky Frigyes alelnöke. Tagjai között találjuk: Csengery Antalt, br. Gerliczy Józsefet, dr. Dőry Józsefet, Reviczky Lászlót, Klobusiczky Jánost, Szilágyi Lajost (Szilágyi Dezső atyját), Toperczer Ödönt és más nevezetes férfiakat. 1839-ben elnöke volt a hires Hodossy Miklós, alelnöke dr. Pollák Herman; 1847-ban Toperczer Ödönt választották elnökké, alelnök: dr. Lukács János ügyvéd és Szacsvay Imre (a vértanú); 1847-ben Szlávy László foglalta el az elnöki széket; 1848-ban Beőthy Ödönt emelték a díszes elnöki állásra.
Utána (1849-től 1858-ig) a kaszinó hanyatlásnak indult; Maschek császári rendőrigazgató elnöksége alatt egészen megbénult a társadalmi élet. 1858-ban br. Gerliczy Félix lett az elnöke, s az maradt 25 évig (1890), a midőn egyhangulag Nagyvárad város országgyűlési képviselőjét: Tisza Kálmánt választották elnökül. Már Gerliczy alatt élénkebbé vált az élet s különösen Cziffra Gerő alelnök alatt, ki 22 év óta emelte a kaszinót társadalmi életünk központjává. Mint jegyző és könyvtárnok 1868., illetőleg 1876 óta Cseresnyés Albert ügyvéd működik.
A "Bihari Casinó"-nak már 1849-ben becses könyvtára volt; ekkor nagy része megsemmisült, más részét elvitték. 1863-ban fogtak hozzá újra szervezéséhez és jelenleg könyvtárában 2300 nagyrészt szépirodalmi mű van, 3200 kötettel. Magyar folyóiratokra kb. 1200 koronát ad évenként, 48 lapot járat, ezek között több németet, angolt és francziát.
Polgári kör.
Korra nézve a "Nagyváradi Polgári Kör" követi a kaszinót. Ez a polgári elem képviselőit egyesíti. 1868-ban alakult, tagjainak száma a 70-es években felülhaladta az 500-at. Van szép könyvtára. Jelenlegi elnöke: Mezey Mihály, kir. közjegyző.
Katholikus kör.
Ujabban alakult a "Nagyváradi Katholikus Kör" (1896), melyet a katholikus társadalom buzgalma hozott létre. Védnöke: dr. Schlauch Lőrincz bibornok-püspök. Első világi elnöke gróf Batthyány József volt, kinek elhunyta után br. Gerliczy Félixet választották meg. Egyházi elnöke Palotay László apátkanonok. Világi alelnök: Dús László. Titkár: dr. Imrik Gusztáv. Háznagy: Stark Gyula. Könyvtára 1870 kötetből áll.
349V.-velenczei népkör.
A várad-velenczei lakosság, a maga szellemi és társadalmi igényeinek kielégítésére, már régebben szintén alakitott kört: "Várad-Velenczei Népkör" czímen. Elnöke: dr. Dési Géza ügyvéd.
Kath. Legényegylet.
A "Katholikus Legényegylet" 1898-ban alakult, a r. k. püspökség és káptalan hathatós pártfogása és támogatása mellett. Saját házzal és megfelelő berendezéssel bír. Keletkezésekor Nógáll János nagyprépost 4000, Winkler József mostani nagyprépost 2000, és Schlauch bibornok 2600 forintot adományozott az egyletnek. Védnöke Schlauch Lőrincz bibornok-püspök. Elnökei: Dr. Vucskics Gyula és Kugler Albert; nagytevékenységü igazgatója: Pálfi Béla.
Tanitó-kör.
A "Nagyvárad Tanitó-Kör" az 1885-ik évben alakult, Sipos Orbán, Bihar vármegye tanfelügyelőjének kezdeményezésére. Díszelnökei: Ritoók Zsigmond táblai elnök; Zajnay János apátkanonok. Elnöke: Sipos Orbán, alelnökei: Özv. Rechtné Bauer Zsófia és Bérczi János; gazda: Réz Mihály.
Nagyvárad. A róm. katholikus kör.
Fekete S. felvétele.
Keresk. ifjak köre.
A 80-as években létesült a "Nagyváradi Kereskedő-ifjak Köre". Elnöke: Kunz Gusztáv, titkára: Kelen Béla volt. Későbbi elnökei voltak: Janky József és Glacz Antal.
48-as kör.
Politikai kör csak egy áll fenn Nagyváradon, a "48-as kör", melynek jelenlegi elnöke Szokoly Tamás ügyvéd.
Népnevelési egyesület.
Közművelődési egyesületeink a következők: A "Biharmegyi Népnevelési egyesület" 1885-ben keletkezett. Szerény anyagi erővel 15 évi fennállása és működése óta elismerésre méltó eredményt képes felmutatni. Czéljainak előmozdítására, tagjainak szellemi érintkezése végett, havonként kétszer a "Népnevelési Közlönyt" adja ki, melyet az egyesületnek megalakulása óta titkára:Winkler Lajos tanár szerkesztett (1898. év végéig.) Első elnöke volt: Beőthy Andor, Bihar vármegye alispánja; alelnökei: Ritoók Zsigmond és Sipos Orbán; titkára: Winkler Lajos; pénztárosa: dr, Tóth Mihály. Beőthy Andor halála után Szunyogh Péter alispánt választották meg. A lemondott titkár és pénztáros helyébe: Réz Mihály és Békési János léptek.
Nemzeti szövetség.
A "Nagyváradi Nemzeti Szövetség", mint az "Országos nemzeti szövetség" fiókja, 1898. márczius 6-án alakult meg, Gyalokay Lajos kir. törvényszéki elnök vezetése alatt, kinek elhunytával elnökökül: dr. Bulyovszky József és Szunyogh Péter, alelnökökül: dr. Berkovits Ferencz, Hlatky Endre és dr. Nagy Ernő választattak meg. Titkár: dr. Márkus László; pénztáros: Réz Mihály.
350Szigligeti társaság.
Egyik legtevékenyebb (irodalmi) egyesülete Nagyváradnak: a "Szigligeti társaság". mely kilencz évi fennállása óta nemcsak a város és vármegye közönségének, hanem hazánk irodalmi köreinek elismerését is kivívta. Elnöke: Rádl Ödön; alelnökei: dr. Imrik Péter táblabíró és Sipos Orbán; titkárai: Bodor Károly, dr. Adorján Ármin és Winkler Lajos. Tiszteletbeli tagjai: dr. Schlauch Lőrincz, Ritoók Zsigmond, Bunyitay Vincze, Endrődy Sándor, Dobsa Lajos, dr. Bozóky Alajos, (a kir. jogakadémia igazgatója) és Sal Ferencz kir. tanácsos. Több kitünően sikerült irodalmi felolvasást rendezett (néhányat a vidéken is), pályadijakat tűzött ki, kebelbeli írók műveit részben kiadta, részben támogatásával kiadásukat elősegítette; vezérszerepet visz városunk művészeti és társadalmi életében, évenként megünnepli Szigligeti Ede születésének évfordulóját, továbbá tartalmas évkönyveket ad tagjainak s megragad minden alkalmat, mely által a közönségnek élvezetet nyujtson. Egyik elismerésre méltó ténykedése a népkönyvtár felállítása.
Régészeti és tört. egyesület.
A "Biharmegyei régészeti és történelmi egyesület" alakítása néhai Rómer Flóris kanonok, Bölönyi Sándor és Gyalókay Lajos emlékéhez fűződik. A 80-as években alakult s azóta serényen működik. Elévülhetetlen érdeme: a "Biharmegyei Múzeum" létesítése, mely az egyesület saját épületében van elhelyezve. Jelenlegi elnöke: Beőthy László főispán, titkára: dr. Karácsonyi János; múzeumi őr: Középesy Gyula és dr. Némethy Gyula.
Dalkör.
Az ev. ref. egyház kebelében két dalkör működik. A régi, híres, pályadijakat nyert "Nagyváradi Dalárda" évek óta megszünt.
Astra.
Legújabban alakult meg Nagyváradon az "Astra" fiókja, melynek czéljául a román nép művelődésének előmozdítása van megnevezve. Központja Nagy-Szebenben van. Elnöke Zigre Miklós ügyvéd.
Tankerületi tantestület.
A "Biharmegyei tankerületi tantestület" 1872-ben alakult, s azóta szünet nélkül működik. Kebelében "Tanitó Otthon"-t létesített, melyben megyebeli néptanítók gyermekei nyernek teljes ellátást ingyen, vagy csekély dij mellett. Réz Mihály, közs. iskolai felügyelőigazgató kezdeményezésére létesült.
Tanitók segélyegylete.
A "Nagyváradi Tanítók Segélyegylete" egyike a legüdvösebben működő egyesületeknek. 1874-ben alakult. 42 tagja van. Elnöke ennek is: Réz Mihály; pénztárosa fennállása óta: özv. Rechtné Bauer Zsófia.
Róm. kath. tanitóegylet.
A "Nagyvárad-vidéki róm. kath. tanító-egylet" 1884-ben alakult. Könyvtára 698 kötetből áll. Elnöke: Zajnay János 1. sz. prépost-kanonok, a vaskoronarend lovagja; alelnöke: Stark Gyula el. isk. igazgató; jegyzők: Domonkos Andor és Madics Károly.
Zenekedvelők egyesülete.
Fontos és általános elismeréssel kísért hivatást teljesít a "Nagyváradi Zenekedvelők Egyesülete", mely Mezey Mihály kir. közjegyző kezdeményezésére 1890-ben alakult. A nemesebb irányu zeneművelést, hangversenyek, zeneestélyek rendezését, különösen zeneiskola létesítését tűzte ki czéljául; ezt alig 10 évi működésével el is érte és az iskolát 1896-ban nyitotta meg. Az egyesület elnöke: Mezey Mihály; igazgatója: Réz Mihály.
Orvos-egyesület.
A "Biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi Egyesület 32 év óta áll fenn. Működéséről e munka egészségügyi részében van szó.
A "Biharmegyei Orvos Egyesület" 1868-ban alakult. Elnökei dr. Lukács János és dr. Fuchs József voltak. Mindketten e vidék leghíresebb orvosai közé tartoztak. Tizenöt év óta dr. Konrád Márk, bábaképző igazgató-tanár, kir. tanácsos áll az egyesület élén; alelnök: dr. Berkovits Miklós. Az orvos szövetség nagyváradi fiókjának elnöke szintén dr. Konrád Márk; alelnöke: dr. Kornstein Lajos.
Szépítési egyesület.
Eredményesen működik a "Nagyváradi Szépítési Egyesület", mely 1883-ban alakult. Első elnöke: Jereniczky Ferencz, később br. Dőry József, Bihar vármegye főispánja volt. Jelenleg dr. Beőthy László főispán az elnök, dr. Bulyovszky József polgármester az alelnök, dr. Adorján Ármin a jegyző, Kertész Miksa a pénztáros és Géczy Lajos a felügyelő.
Jogászok egyesülete.
Újabban alakult a "Nagyváradi Jogászok Egyesülete", melynek elnöke: Ritoók Zsigmond, kir. itélőtáblai elnök. Hetenként az egyesület kebelében szakszerü felolvasásokat tartanak, megvitatva a jog- és igazságszolgáltatás napirenden levő kérdéseit.
351Pinczér-egylet.
A "Nagyváradi Pinczér-egylet" 1873-ban alakult, hogy tagjait betegség és keresetképtelenség esetén segélyezze. Elnöke: Stern Herman, titkára: Sarkady Ignácz, ker. és iparkamarai titkár.
Szállodások stb. társulata.
A "Nagyváradi szállodások, vendéglősők és korcsmárosok társulata" 1899. év elején alakult. Elnöke Czeglédy Sándor, alelnöke Hillinger Miksa.
Ipartestület.
Kiválóan élénk és eredményes működést fejtett és fejt ki, az 1886-ik évben alakult: "Nagyváradi ipar-testület", melynek elnöke Bertsei György. Az ipartestület rövid idő alatt nemcsak szép házat szerzett, hanem "Menház"-at is létesített, melyben munkaképtelen, elaggott iparos-polgárok találnak életfogytiglan ellátást. Az ipartestület kebelében, az elnök kezdeményezésére iparos-kör, önképző-egylet, betegsegélyző-pénztár alakult. Ugyancsak Bertsei György elnök az iparosok körében hitelszövetkezetet is alakított, melynek szintén ő az igazgató-elnöke.
Kiskereskedők társulata.
1898-ban a nagyváradi és biharmegyei kiskereskedők is társulatot alakítottak, anyagi és erkölcsi érdekeik előmozdítására. Elnökül Veintraub Mór, titkáruk és jogtanácsosuk: dr. Adorján Ármin ügyvéd. Érdekeinek előmozdítására heti lapot is ad ki.
Biharm. és nagyv. nőegylet.
Legnagyobb számmal vannak városunkban a jótékonysági egyesületek. Ezek között első helyen áll: a "Biharmegyei és nagyváradi nőegylet". 1886-ban alakult özv. br. Gerliczy Félixné gr. Korniss Lujza csillagkeresztes hölgy, az Erzsébet-rend tulajdonosa kezdeményezésére. Jelenleg is ő az elnöke.
Már 1876-ban létrehozta a "Biharmegyei nőegylet" árvaházát s annak alaptőkéjét annyira növelte, hogy ma már közel 50 árva nyer ellátást, nevelést és később is szeretetteljes gondozást. Az egyesület kebelében, a szegény nők segélyezésére segélypénztárt létesítettek, mely közel 139,334 korona, az árvaházi pénztár pedig a gyönyörü árvaházzal és kertjével 298,878 korona tőkét képvisel. Az elnöknő buzgósága számos alapítótagot szerzett a nőegyesületnek. Ő maga 8000 koronát, néhai Bogdándy Vinczéné 20.000 koronát, néhai Gorove Jakab 8000 koronát adtak e czélra.
Az egyesület tiszteletbeli elnöknője: Tisza Kálmánné Degenfeld Ilona grófnő. Munkatársai voltak a nőegyletnek: néhai Lakatos Károlyné alelnök, Winkler Lajos jegyző, dr. Molnár Imre pénztáros, Ritoók Zsigmond ügyész és ellenőr; mostani alelnök özv. Grünwald Henrikné, jegyző Böszörményi Géza.
Az árvaház 1879-ben vette fel az "Erzsébet-árvaház" czímet. Ő Felsége is meglátogatta 1890. szeptember havában, gr. Szapáry Gyula és br. Orczy Béla akkori miniszterek kíséretében. 1888-ban Károly Lajos főherczeg és Mária Terézia főherczegnő, br. Dőry József, Zichy grófnő, 1892-ben József Ágost és László kir. főherczegek, Császka György érsek, Csáky Albin, Zichy Nándor és Eszterházy Miklós grófok, Bubics Zsigmond, br. Hornig, Dessewffy, Steiner püspökök, Fehér Ipoly főapát látogatták meg az intézetet.
Egyik legnagyobb jóltevője: dr. Schlauch Lőrincz biboros-püspök, ki évenként 7200 koronát ajándékoz a "Biharmegyei Nőegyesület" által gondozott szegények segélyezésére.
Izr. nőegylet.
Méltó társa a "Nagyváradi Izraelita nőegylet", mely 1867-ben alakult. Elnöke volt Schwartz Jakabné, kinek működését nagy siker kísérte. Az egyesület alaptőkéje: 60,000 korona, évenként 8000 koronára rúg a jótékonyságra fordított összeg.Ezenkivül évenként legkevesebb 100 szegény iskolás gyermeket (valláskülönbség nélkül) meleg ruhával lát el és más jótékony intézeteket támogat tetemes összegekkel. Jelenlegi elnöke özv. Schwarcz Ábrahámné, titkára dr. Sarkadi Lajos kamarai titkár.
Bölcsőde egylet.
Valóban pótolhatatlan intézete Nagyváradnak az "Erzsébet fejedelemasszony"-ról nevezett "Bölcsöde egylet", mely 1855-ben keletkezett. Első elnöke Fogarassy Mihály nagyváradi cz. püspök és 1. sz. kanonok volt; pénztárosa néhai dr. Hoványi Lajos jogakadémiai igazgató. Utolsó elnöke néhai Nógáll János püspök-nagyprépost volt (35 évig). Az ő buzgalmának köszönhető, hogy a "Bolcsöde egylet" három városrészben, három bölcsödét és óvodát létesített. Jelenlegi alelnöke: Palotay László apátkanonok és dr. Molnár Imre jogtanár, pénztárosa: dr. Hoványi Géza, titkára: Böszörményi Géza.
Gyermekbarát egyesület.
A szegény iskolás gyermekek nemtője és védője: a "Nagyváradi Gyermekbarát Egyesület". Alakult 1888-ban, alakulása óta évenként a téli hónapokban 100-120 iskolás gyermeknek 91,000 ebédet szolgáltatott ki 20,422 352korona költséggel. Ruházattal ellátott 1000 gyermeket 12,000 korona költséggel. A szőlőhegyi gyermekek elszállásolására kb. 800 koronát fordított. A "Gyermekbarát"-ot Ritoók Zsigmond alapította és vezeti mint elnök. Alelnöke: dr. Berkovits Ferencz, titkára: Winkler Lajos és dr. Adorján Ármin.
Fehér-kereszt egylet.
Ugyancsak ez egyesület kebelében keletkezett a "Fehér-kereszt Egylet" Nagyváradon létesítendő fiókjának eszméje és dr. Bulyovszky József polgármester támogatásával és buzgólkodásával meg is alakult. Elnöke: dr. Bulyovszky József, elnöknő: özv. Des Echerolles Kruspér Sándorné, másodelnöknők: dr. Bulyovszky Józsefné, Mezey Vilma és Bognár Sándorné; társelnökök: dr. Konrád Márk, dr. Kornstein Lajos és Mezey Mihály, titkárok: Winkler Lajos és dr. Gyémánt Jenő, igazgató-főorvos: Rácz Ödön.
Koldus-ápoló.
Jótékony intézeteink legrégibbje a "Nagyváradi koldus-ápoló" intézet, mely 1842-ben a bihari nemzeti kaszinó néhány kiváló tagja (dr. Hoványi Lajos, dr. Lukács János, Nagy József, Csengery Imre, Ambrus József, Baróthy Pál, Tokody Bertalan, Szacsvay Imre, Komlóssy Antal, Lukács György), kezdeményezésére alakult. Első elnöke: Róna Ferencz 1. sz. kanonok, jegyzője: Csengery Imre volt. Pénztárosa 35 éven át néhai Hoványi Lajos kir. jogakadémiai igazgató volt. 1886-ban nagy jelentőségü forduló pont elé jutott az egylet. Ugyanis Winkler József püspök, nagyprépost 10,000 koronát ajánlott fel, ha a felállítandó figyermek-menedékházat a Paulai Szt.-Vinczéről nevezett irgalmas nénék kezelésére és gondozására bizza, a mit a közgyűlés el is fogadott és a menedékház 1887-ben már megkezdte működését. Jelenleg 230.000 korona alaptőkével rendelkezik az intézet, melyben most már 62 szegény nyer teljes ellátást.
Winkler József, áldozárságának 50-ik évforduójakor, újabb 40.000 korona alapítványt tett, a mi lehetővé tette, hogy megfelelő, nagyszabásu épületet emelhetett. Alapítványokat tettek: néhai Szaniszló Ferencz, megyei püspök 22.846 korona, Winkler József cz. püspök nagyprépost: 69,148 korona, Winterhalter Antal apátkanonok: 14,553 korona, ki 1877-től 1899-évig volt az intézet bőkezü elnöke; néhai dr. Szy József ügyvéd: 22.000 korona, néhai Petrovics Ferencz kanonok: 10.000 korona, Dajbukát Katalin és Dajbukát Antal 36,768 korona, Pavel Mihály gör. kath. püspök 4000 korona, gróf Haller Ferencz apátkanonok: 5896 korona. A most már Szt.-Lászlóról nevezett figyermek-menedékház és koldusápoló-egyesületben kifogyhatatlan jóltevői: Schlauch Lőrincz bibornok püspök és a 1. sz. káptalan.
Jelenlegi tisztikara: elnök Palotay László apátkanonok, ki az intézet udvarán, saját költségén remek gót-stilü kápolnát is építtetett, titkár: Baróthy Sándor, pénztáros: dr. Hoványi Gyula, orvos: dr. Baróthy Ákos, ügyész: Böszörményi Géza.
Keresk. kóroda egyesület.
A "Nagyváradi Kereskedelmi Kóroda Egyesület" (az 1891. 14. törvényczikk alapján elismert betegsegélyző-pénztár) 1868-ban alakult. Alapítása óta elnöke: Janky József, ipar és kereskedelmi kamarai elnök, főorvosa: dr. Bodor Károly, titkára: Fuszek Lajos, pénztáros: Farkas László. Az egyesületnek van saját kórháza s mintegy 6000 korona alaptőkéje.
A m. szt. korona országai "Veres-kereszt egyesületé"-nek nagyváradi választmánya 1899-ben alakult. Elnöke: dr. Beőthy László főispán, társelnök: dr. Hoványi Géza, elnöknő: özv. Des Echerolles-Kruspér Sándorné, társelnöknő: Mezey Vilma; orvos: dr. Fráter Imre, titkár: dr. Gyöngyössy Zoltán. Az egyesület általánosan ismert czélját 40 tagu választmány szolgálja, mely mentőegyesület létesítését tűzte ki Nagyváradon.
Munkás betegsegélyző egyesület.
A "Nagyváradi első általános munkás betegsegélyző Egyesület" 1885-ben jött létre. Első alapítója és most is elnöke: Muntyán János, alelnöke és alapítója: Hillinger Lipót, jegyzője: Nagy József. Alaptőkéje 25.000 korona.
Rabsegélyző egyesület.
A "Biharmegyei és Nagyváradi Rabsegélyző Egyesület" 18 év óta áll fenn. Elnöke: Szabó József, vezetője: dr. Nagy Géza kir. ügyész, titkára: Korn Lajos. A rabiskola tanítója: Vértesi Andor. Rabok segélyezésére évenként 1200 koronát fordít. Az egyesület vagyona 33,000 korona. A m. kir. igazságügyminiszter évenként tetemes segélyben részesíti. Ez egyesület körül kiváló érdemeket szerzett első titkára: K. Nagy Sándor, jelenleg pestvidéki törvényszéki bíró, ismert iró.
3531848/49 honvédegyesület.
A "Nagyvárad városi és biharmegyei 1848/49-iki honvédegyesület" 1868-ban alakult Gáspár András honvédtábornok elnöklete alatt. Később dr. Fuchs József, ennek elhunyta után Szunyogh Albert, majd Beőthy Andor, Bihar vármegye volt alispánja állottak az egyesület élén. Utolsó elnöke: Némethy Károly, Szüts István főjegyző és a választmány a segélyre szorult honvédbajtársak gyámolításán buzgólkodnak.
Önk. tűzoltó-egyesület.
A "Nagyváradi Önkéntes Tűzoltó Egyesület" 30 év óta áll fenn. Kezdeményezői: Lukács György (polgármester, később belügyminiszteri államtitkár), Teleszky István (igazságügyi államtitkár), Győrffy Gyula (orsz. képviselő) és Mezey Mihály (ügyvéd). Ez utóbbi mint főparancsnok szervezte és anyagi alapját is ő vetette meg az egyesületnek. Elhunyta után néhány évig néhai dr. Fuchs József, Bihar vármegye közkórházának igazgatója volt elnöke; 1877-től fogva pedig Mezey Mihály kir. közjegyző. 1883-ban alakította meg Mezey Mihály az "Önkéntes tüzoltók nagyváradi szövetség"-ét, mely Bihar-, Szilágy- és Hajdu vármegyék területére is kiterjed. Zászlóanya: özv. Des Echerolles-Kruspér Sándorné, elnöke: Cziffra Kálmán; h. elnök és főparancsnok: Mezey Mihály, alparancsnok: Hegedüs Géza (városi főpénztáros, jegyző: Rácz Mihály, pénztáros: Hering Sándor. Az önkéntes tüzoltók száma 54, a városi (fizetett) tüzoltóké 25.
Nagyvárad. - A sporttér.
Fekete S. felvétele.
Szabadkőmüves páholy.
Van még városunkban a "Szt. László király szabadkőműves páholy", melyet 1876-ban dr. Berkovits Zsigmond orvos alapított s mely fivére, dr. Berkovits Ferencz ügyvéd, főmester vezetése alatt virágzásnak indult. Most a páholy vezetője dr. Várady Zsigmond.
A humanitást szolgálják még, az "Izraelita Szt. Egylet", a "Br. Hirsch Egylet" és az izr. orth. nőegylet által létesített népkonyha, mely Kurländer Rafaelné vezetése alatt működik.
Polgári lövészegylet.
Sportegyesületeink között első helyen áll a "Polgári Lövészegylet". Alakult 1835-ben. Első elnöke: Klobusitzky János volt, később gróf Frimont Albert és Müller Ferencz (ny. táblabíró.) Tagjai egyedül a céllövészetet gyakorolták 1848-ig; ekkor a tagok nagy része a szabadságharczban vett részt; 1849-ben az orosz tábor katonái ütöttek tanyát az egyesület épületében; 1850-ben az abszolut kormány rendeletére feloszlatták a lövészegyesületet, az épületet a zsandárok foglalták el és a fegyvereket elkobozták. Csak 1856-ban sikerült Mezey Mihály ügyvédnek az egyesületet újra megalakítani; rétszentmiklósi 354Des Echerolles-Kruspér Károly (örökös tiszteleti főlövészmester) 1859-től fogva minden évben értékes ezüsttárgyat ajándékozott a szabadlövészet első díjául. Emlékezetes működést fejtettek ki 1876-tól 1888-ig Lipovniczky Sándor és Mezey Mihály lövészmesterek. Ez utóbbi buzgólkodására Nagyvárad város 1885-ben átadta az egyesületnek a Rhédey-kertet és faiskolát, rendezés, fentartás és fejlesztés végett. Kebeléből indult meg a város üdülő tereinek alkotása, utczák rendezése és befásítása, sportegyesűletek (korcsolya, kerékpár, labdajáték) alakítása. 1890-ben Ő felsége a király is meglátogatta az egyesületet szabadlövészeti ünnepélye alkalmával és díszes, aranyozott serleggel ajándékozta meg. 1891-től fogva Des Echerolles-Kruspér Sándor volt a főlövészmester. Jelenlegi elnöke: Janky Antal, főlövészmestere: Mezey Mihály.
Kerékpár egyesület.
A "Nagyváradi Kerékpár Egyesület" 1897-ben alakult. Elnöke: Kunz Gusztáv nagykereskedő. Már több kerékpárversenyt rendezett, melyeken más sportegyesületek is képviselve voltak.
Torna-kör.
A "Nagyváradi Tornakör" 1889-ben létesült. Elnöke: Mezey Mihály. Nyilvános torna- és vívóversenyeivel már több ízben fényesen beigazolta tagjainak kiváló ügyességét.
Vadásztársulat.
A "Nagyváradi vadásztársulat" 1889-óta áll fenn. Az általa bérelt vadászterület 16.000 hold. Elnöke: Rádl Ödön.
Sakk-kör.
A "Nagyváradi Sakk-kör"-nek dr. Hoványi Gyula jogtanár az elnöke. A kör 1899-ben igen sikerült versenyt rendezett, melynek különösen nagy érdeket kölcsönzött az azóta elhunyt Charousek Rezső személyes közreműködése.
Keresk. csarnok.
A közgazdasági érdekeket szolgálja a "Nagyváradi kereskedelmi csarnok", mely 1869-ben alakult. Elnöke Brüll Lipót lett, alelnökök: Janky József és Adler Ignácz, titkár: Váradi Mór ügyvéd.
Fontosabb ténykedései közül felemlítjük, hogy az "Osztrák-Magyar Bank" nagyváradi fiókjának szervezése neki köszönhető, a nagyváradi önlló kereskedelmi és iparkamara felállítása tárgyában a kereskedelmi miniszterhez intézett felterjesztésére a kereskedelmi-iparkamara már 1891-ben megalakult, megfelelő társulati palotát építtetett s abban a "Felső kereskedelmi iskolát" helyezte el és résztvett minden, a hazai és helyi ipar érdekeinek előmozdítására megindult akczióban, több esetben mint kezdeményező.
A csarnoknak 12 éven át Brüll Lipót volt az elnöke. Húsz év óta azoban Reismann Mór áll az élén. Alelnöke és a kereskedelmi iskolai bizottság elnöke dr. Hoványi Géza, Váradi Mór pedig 31 év óta titkára és jogtanácsosa a csarnoknak, mely 1896-ban ülte meg fennállásának 25-ik évfordulóját.
