Királyságunk első századaiból kevés adat maradt ránk, melyből Bihar vármegye közoktatásügye keletkezésének a képét megalkothatnánk; de ez a kevés adat is sejteti, hogy mihelyt Bihar vármegye kereszténynyé lőn, az egyházak emelését, lelkészségek, prépostságok, monostorok alapítását, szerzetesek betelepítését a népoktatás nyomon követte.

A XI. században a kereszténység és művelődés eszméi hazánk tiszántúli részében még nem vertek erős gyökeret; csak Szent László uralkodására vezethetők vissza Bihar vármegye népoktatásának szálai, melyekben közoktatásügyünk mai örvendetes állapota gyökerezik.

Tudva van, hogy Szent László 1083-1095 között alapította a nagyváradi prépostságot, melyet később püspöki egyházzá emelt.

Az egyházmegye területén egymásután egyházak keletkeztek, s mihelyt valamely egyház felépült és valamely község lelkészt kapott, megnyilt az első iskola is. És ezek a falusi iskolák a tananyagot és az irányt az akkor is szélesebb látókörrel bíró monostorok iskoláitól vették át. Minthogy pedig a vidéki monostorok egyikéből sem hiányozhatott az olvasó-szervezés, a kinek kötelessége a tanitás volt, kétségtelen, hogy Bihar vármegye számos helye lőn ébresztője a tudás vágyának, egyengetője az oktatás terjesztésének.

A XV. és XVI. században tartott hazai zsinatok azoktól is, a kik az egyházi rendeket fel akarták venni, a kellő életkoron, jó erkölcsön s törvényes származáson kivül csak annyit kivántak, hogy "jól tudjanak olvasni, énekelni s az elemi ismeretekben némikép jártasak legyenek."

Hogy mely egyházak mellett állottak fenn iskolák? Erre nézve annyit tudunk csak, hogy a falusi iskolákat nemcsak a felnőttek, hanem gyermekek is látogatták; hogy Nagyváradnak a XIV. században oly iskolái voltak, melyeket nemcsak helybeliek s az egyházi pályára készülők, hanem vidékiek és világiak is felkerestek. Helyesen mondja Bunyitay: Minthogy ily kifejlődésre idő kellett, Várad iskoláinak fennállását már e körülménynél fogva is bizvást tehetjük a korábbi századokra. De bizvást tehetjük azon körülménynél fogva is, hogy az abban az időben is már aránylag elég bő anyagi forrásokkal rendelkező s a vármegye közepén lakó, hivatásuknál 397fogva magasabb képzettségű püspökök anyagi segélyezésének, udvaraik és az őket környező papság szellemi hatásának, a velük sűrübben érintkező vidékekre, minden kétség nélkül ki kellett hatni.

Ekkor még sem a renaissance, sem az azt követő reformáczió, de a gör. keletiek beözönlése sem befolyásolta az iskolai állapotokat. Az "iskola" fogalmához nem csupán a róm. katholikus, - hanem a római katholikus egyházias jelleg is tartozott.

A XVI. században a reformáczió alatt nagy megpróbáltatások érték hazánkat, melyekből Bihar vármegyének is bőven kijutott. E kor eseményeinek ismertetése nem tartozván e fejezet keretébe, itt csak annak az iskolaügyre vonatkozó hatását óhajtjuk kiemelni.

Az ország kétfelé szakadása után a politikai zavarok közepett a hitújítási törekvések Erdélyben mind nagyobb tért hódítottak s azon viszonynál fogva, mely Bihar vármegye és az elszakadt Erdély között politikailag fennállott, természetes, hogy a vallási átalakulás, melytől az iskolák sorsa is függött, Bihar vármegyében is csakhamar gyökeret vert.

A vallás átváltozásával az iskolák jellege is változott, az addig róm. kath. iskolákat a reform. iskolák váltották fel. 1553-ban Szegedi Kiss István, a reformáczió buzgó terjesztője, némely monografusaink szerint, Belényesen, a nagyváradi püspök uradalmának egyik székhelyén tanítói tisztet teljesít. Első helyen áll az új iskolák között a reformátusok nagyváradi főiskolája, melynek tanulói 1660-ban, midőn a nagyváradi várat a török ostromolta, a vár védelmezésében hősiesen vettek részt; a vár feladása után pedig Mártonfalvi György tanár vezetése alatt Debreczenbe vonultak.

A közbe eső korszak azonban, a politikai s vallási küzdelmek és harczok meg-megújulása miatt, Bihar vármegye területén épp úgy nem kedvezett az iskolai állapotoknak, mint a nagyváradi várnak 1660. augusztus 27-én történt elvesztése után a török uralom. Az elpusztult községekből az életben maradt lakosok nagy része, ezek között a papok, tanitók elszéledtek, a felgyujtott templomokkal s lakásokkal az iskolaházak is elhamvadtak.

A törökök kiűzetése után ismét új élet vette kezdetét a vármegyében. "Alig van hazánkban időszak, a midőn annyi iskolát létesítettek volna, mint a XVII. század második felében és a XVIII. század első részében. Az országgyűlések ismételve elrendelték az új iskolák alapítását, a felekezetek vetélkedtek tanintézetek szaporításában" - mondja boldogemlékezetű tudósunk, Cséplő Péter, a nagyváradi róm. kath. főgimnázium 1896-ik évben kiadott történetében. Azonban e kijelentéssel szemben élénken illusztrálja az akkori nagyváradi állapotokat Keresztesi József 1784-iki naplója, melyben panaszolja, hogy "az udvaron pedig, a más háznál, mely oskolának volt elrendelve, bort kezdtek mérni, egy krajczáron itczéjét, holott egyebütt 3 kron költ a bornak itczéje; oda borivókat, lármázókat szereztek és gyűjtöttek s mind kinn, mind benn, minden illetlenséget elkövettek."

A jezsuiták a nagyváradi várat ostromló sereggel visszatértek Nagyváradra és hozzáfogtak a régi közoktatási intézetek visszaállításához. A legkisebb tért újból meg kellett hódítani, mert a vármegye megfogyatkozott magyar lakossága a reformált vallásnak volt a híve. Nagy akadálya volt a nemzeti nevelésnek a görög-keleti rácz és oláh elem, mely már a XVIII. század elején kezdette magába szívni az itt-ott fenmaradt magyarságot.

A nagyváradi gimnázium a jezsuiták vezetése alatt 1722. november hóban nyílt meg, de első nyomai 1718-ig vezetnek vissza. - Két tanteremben, két osztályban 1735-6-ban már mint teljes hat osztályu jelentkezik. A jezsuita rendet Nagyváradon 1773-ban oszlatták fel s minden ingó és ingatlan javaikat a tanulmányi alap javára foglalták le. Ez intézet fejlődéséről alább részletesebben fogunk szólni. 1761-ben br. Patachich Ádám püspök szervezte a szemináriumot s liczeumot is állított fel két bölcseleti osztálylyal.

Az 1777-ik év a biharvármegyei iskolai viszonyokat két irányban is befolyásolta. Egyik irányban a Ratio Educationis és a nyomában kelt intézkedések, a második a nagyváradi görög püspökség feállítása.

A Ratio Educationis az országot nyolcz kerületre osztotta ugyan, de ezek közül csak négy, köztük a nagyváradi, nyert gróf Károlyi Antal személyében főigazgatót, kinek hatásköréhez a megye közoktatásügyének összes 398- az 1780-ban bölcsészeti szakkal megnyílt akadémia felállításának kérdése és előkészítése is tartozott.

A görög katholikus püspökség fölállításával az egyházi fenhatósága alá tartozó iskolák ügyei a lat. szertartásuakétől szintén elváltak.

1792-ben II. Lipót király ma is "Teneri mei Romano-G. C." feliratot viselő nevelő intézetet alapított Nagyváradon; a nagyobb községekben pedig, a hol görög katholikus lelkészségek voltak, csakhamar az elemi oktatás is megkezdődött.

József császár koráról, a XIX. század nemzeti ébredéséről, az 1848-iki s azt követő korszakról, valamint az 1868-iki törvényhozásnak alapvető munkájáról, közoktatásügyünk s a fennálló iskolák s intézetek történetéről alább lesz szó.

Nagyvárad törvényhatósági joggal felruházott város közoktatásügye napjainkban hazánk bármely hasonló városának tanügyével előnyösen versenyez. A bölcsődei gondozástól az óvóintézeti neveléstől, az elemi és középfokozatokon keresztül az akadémiai előadásokig, nem is érintve a róm. kath. papnöveldét, melyet a közoktatásügy keretébe nem illeszthetünk, - az ifjú, fejlődése minden korában megtalálja képzésének megfelelő forrását.

Bihar vármegye és Nagyvárad népoktatási intézetei a biharvármegyei tankerületbe csoportosulnak, mig Bihar vármegye és Nagyvárad középiskolái a nagyváradi tankerületnek, vagyis a nagyváradi tankerület főigazgatóságának, a nagyváradi közép kereskedelmi iskola követetlenül a miniszteri biztosnak, az iparos tanoncziskolák az országos iparoktatási főigazgatónak joghatósága alá tartoznak; ez utóbbiaknál a kir. tanfelügyelőség, az országos iparoktatási főigazgatóság szervezése óta, ennek úgyszólván csak segédkezik.

A nagyváradi kir. akadémia 1788-tól, vagyis alapításától kezdve 1850-ig a nagyváradi tankerület főigazgatójának hatósága alá tartozott. 1850. óta, a midőn a tanulmányi főigazgatóságokat s itt a bölcsészeti kart megszüntették, 399az akadémia-igazgató lépett a kerületi főigazgatók hatáskörébe, ki előbb a helytartó-tanácscsal érintkezett közvetetlenül, jelenleg pedig a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez terjeszti föl jelentéseit.

Mielőtt Nagyvárad, később Bihar vármegye közoktatási intézeteiről számot adnánk, a mindenik fölé emelkedett nagyváradi kir. jogakadémiát kivánjuk fejlődésében ismertetni.

Mária Terézia királyné uralkodása nem nagyon volt kedvező a magyar faji és nemzeti törekvések gyámolítására. De a közoktatás, a helyett, hogy a magyart a latin nyelv altató sajkájából a germanizáczió karjaiba hurczolta volna, terjedelmesebb faji s nemzeti öntudat ébresztésének eszköze lett.

Gróf Károlyi Antal, a Ratio Educationis alapján kinevezett első nagyváradi főigazgató buzgólkodott leginkább, hogy a tiszántúli részben, különösen Nagyváradon is állítsanak akadémiát. Ez intézet azután 1780. november hó elején nyilt meg, egyelőre csak bölcsészeti tanszakkal, és 1788-ban egészítették ki jogtudományi karral. Nem egy adat van arra, hogy ezt az akadémiát már kezdetben a germanizáczió szolgálatába akarták állítani; de egyes eseteket kivéve, a tudományos képzés feltételeit bírta és igazgatásának irányzatában a nemzeti megerősödés is elég sikeresen érvényesült.

A nagyváradi kir. jogakadémiának fennállása első évében 20 joghallgatója volt, mely szám az 1850-1-iki iskola-évig, a midőn a bölcsészeti kar megszünt, 1844-5-ben érte el a legmagasabb fokát, a mennyiben e tanévben a joghallgatók száma 136 volt. A bölcsészek száma az 1839-40. tanévet kivéve, 1850-1-ig mindig felülhaladta a joghallgatókét.

A nagyváradi kir. akadémia alapításakor a főgimnáziummal, felső elemi népiskolával s az Alapy-féle konviktussal együtt a lat. szert. püspök elhagyatott palotájában, a Szt-László templommal szemben álló terjedelmes fatornyu földszintes épületben nyert elhelyezést, miután ez időtájban készült el a kétemeletes püspöki rezidenczia.

A Bach-féle rendszer alatt új szabályzatot adtak ki, mely a bölcsészeti kart megszüntette s e helyett a gimnáziumokhoz 7-ik és 8-ik osztályt szervezett, egyelőre meghagyván - négy tanszékkel - a jogi akadémiánál a két évfolyamot. Mivel az intézők úgy gondolkoztak, hogy veszedelmes, ha a magyar politizál, vagy csak ha sejt is hozzá valamit, a politikai tudományok előadását megszüntették. 1855-ben a szervezetet némileg módosították, a mennyiben hat tanárral és egy segédtanárral három évfolyamúvá fejlesztették ki, s a tantárgyaknak tetszés szerint való hallgatását megszorították, a három év mindegyikére megszabván a tananyagot, melylyel a hallgatónak végeznie kell és e mellett szigorúan meghagyták, hogy 1856-tól a tanulók a német nyelv általános használatára előkészítendők.

1861-1867. között a m. kir. kanczellária az egy ideig kiszorított észjog és a jog- és állam-encyklopédia, valamint a politikai tudományok tanítását újból elrendelte. A rendszer buzgó eszközeit a feltámadt magyar viszszahatás állásaikból eltávolítván, helyettük alkalmas s képzett új igazgatási elemekre volt szükség. - Ez a szükség magyarázza meg a nemzeti önbizalom felébredése mellett azt, hogy a Bach-korszak után a jogi képzést fiatalságunk az előzőnél sokkal nagyobb számarányban kereste föl. Igy történt Nagyváradon is, a hol a kir. jogakadémia hallgatóinak száma 1859-60-ban 60 s fokozatosan emelkedve 1867-68-ban már 214 volt.

Végre az alkotmány s a magyar királyi független miniszterium visszaállítása után az akadémia ismét új korszakba lépett. Törvény ugyan most sem szabályozta az akadémiák szervezetét, de báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezése után csakhamar intézkedett alkalmas akadémiai tanárok kiképzésére, a tanterv és a tanárok anyagi helyzetének javítására nézve. Fiatal tanerőket bővebb kiképzés czéljából állami ösztöndíjjal külföldre küldött.

A nagyváradi kir. jogakadémia még ekkor is régi és czélszerűtlen helyiségében szorongott, mig végre ő Felsége, báró Eötvös József miniszter javaslatára megengedte, hogy a régi épület Nagyvárad városának örök áron eladassék s e vételárából, valamint a tanulmányi alapból még hozzáveendő összegből új épület emeltessék. 1872. junius 8-án kezdették meg a díszes, kétemeletes jogakadémia építését, mely egyszersmind a nagyváradi róm. kath. 400főgimnázium elhelyezésére is szolgál. 1874 deczember 2-án a nagyváradi kir. jogakadémia tanártestülete jog- és államtudományi karrá történt átalakításának s az új épület használatba vételének ünnepélyét már az új épület dísztermében ülhette meg. Hallgatóinak száma alapítása óta megközelíti a tízezret, kik között miniszterek, főrendiházi tagok, országgyűlési képviselők, miniszteri és osztálytanácsosok, egyetemi tanárok, táblai és törvényszéki elnökök, fő- és alispánok, főszolgabírák és polgármesterek, kanonokok, esperesek, jeles ügyvédek és írók stb. nagy számmal váltak ki.

A kir. jogakadémiának kisebb alapítványai is vannak. a Jedlicska-Kondé-Szenczy alapítvány, melynek kamatai 5 r. kath. vallásu akadémiai joghallgató között osztatnak szét a tanév végén, alig haladja meg a 6000 koronát. A néhai Olteanu János nagyváradi gör. kath. püspök alapítványa, melynek kamatai a jog- és államtudományok köréből kitűzendő pályakérdés megjutalmazására szolgálnak, évi 25 koronát kamatoz; harmadik a betegsegélyező alap, melynek kezdetben egy "akadémiai kórház" létesítése volt a czélja, nem egészen 5000 koronára rúg; az idők fejlődése azonban az eszmét túlszárnyalván, az "akadémiai kórház"-alap kamataiból szegény joghallgatók gyógyítási költségeit fedezik; negyedik a Fogarasi Mihály-féle ösztöndíj-alapítvány, mely 420 korona s melynek évi kamatját egy r. kath. vallásu, kifogástalan magaviseletű, jeles előmenetelű joghallgatónak adományozzák. A jogakadémia kebelében a joghallgatók segélyegylete és olvasóköre is fennáll és évről-évre gyarapodik.

A kir. jogakadémián kívül a képző intézetek, a közép- és a népoktatás keretébe illeszkedő, valamint a szakirányú iskolák Nagyváradon számosak s a közoktatási követelményeknek ez idő szerint teljesen megfelelnek. Van Nagyváradon: róm. kath. főgimnázium, állami reálegyesületi közép kereskedelmi iskola, róm. kath. és gör. kath. tanító-, továbbá róm. kath. tanítónő-, r. kath. püspöki óvónő-képző intézet. Tehát négy képző intézet. Van községi polg. fiu-, polg. leány-, három róm. kath. polg. leány-, orth. izr. polg. fiu- és polg. leány-, magán polg. leány-, szakszerűen szervezett iparos, valamint kereskedelmi tanoncziskola, sikeresen vezetett női-kereskedelmi tanfolyam, községi róm. kath.-, gör. kel-, ágost. evang.-, izr. és magán elemi iskola, melyekre alább külön-külön kiterjeszkedünk.

Az itt felsorolt iskolákkal kapcsolatban említjük meg azokat az intézeteket is, melyek czéljuknál, szervezetüknél fogva a közoktatás ügyével szintén 401szorosan összefüggnek. Ilyenek: az állami és községileg segélyezett magán kisdedóvó intézetek, az árvaházak és internátusok. Itt megemlítjük még azt is, hogy Nagyváradon kívül Belényesen gör. kath., Nagy-Szalontán ev. ref. gimnázium s ugyancsak Belényesen gör. kath. polg. leányiskola van.

A nagyváradi róm. kath. főgimnázium története messze visszanyúlik a multba. 1660-ban, midőn a törökök a nagyváradi várat elfoglalták, mint tudjuk, a nagyváradi főiskola ev. református volt. A mostani róm. kath. főgimnázium első alapját Benkovics Ágoston püspök tette le 1699-ben 6000 rénes frt. adományozásával. A törökök kiűzése után a Jézus-társasági atyák viszszatértek ugyan, azonban évek múltak el, mig társházuk és a gimnázium felépülhetett s a tanítást megkezdhették. 1718-ról már vannak nyomok, melyek sejtetik, hogy az elemi ismeretek tanításával Schmernicz Ádám jezsuita a gimnázium némely tárgyát is tanítani kezdette. De a gimnáziumi tanítást az elemi oktatástól elváltan, csak 1722-ben, - midőn a mediát és syntaxist megnyitották s a kis gimnázium épületét felemelték, - lehetett megkezdeni.

1735. évi november 9-én Okolicsányi János nagyváradi püspök, Bécsben kelt okirat szerint 3000 rénes forint adományozásával a nagyváradi gimnáziumban a poézist és a rethorikát állította fel. A tanárok között világi is volt.

A Jézus-társaságot 1773-ban a XIV. Kelemen bullája feloszlatta s már ugyanez év november havában a kir. ügyész a nagyváradi jezsuiták ingó és ingatlan javait, a személyes tulajdont kivéve, a tanulmányi alap javára lefoglalta. A rend eltörlésével a nagyváradi gimnázium tanárait vesztette el. A Ratio Educationis megjelenéséig (1777) a gimnáziumi tanítás csak tengett. Patachich Ádám püspök vette oltalmába a tanítás ügyeit és támogatta oly mértékben, a milyenben az adott viszonyok engedték.

A nagyváradi gimnázium fentartásának terhét 1773-ban a feloszlatott Jézus-társaság nagyváradi rezidencziájától az országos tanulmányi alap vette át s egész 1808-ig viselte. Könnyen tehette, mert a nagyváradi jezsuiták társházának eladott ingó és ingatlan javaiból 133,302 frt 34 kr folyt be; mig a gimnázium fentartása még 1792-ben is csak 2900 ezüst forintba került.

A nagyváradi gimnázium 1808-ban került a premontrei kanonok-rend bölcs és hazafias vezetése alá, mely rend századokon át Nagyváradot is otthonának tekintette. Ferencz király 1802-ben visszaállította a jászói premontrei prépostságot, melyhez a nagyváradi hegyfoki prépostság javait is csatolta. A visszaállító okirat az egyesített prépostságnak kötelességévé teszi a nagyváradi gimnáziumnak tanárokkal való ellátását is. A visszaállított konviktus a pálosok zárdáját nyerte helyiségül.

Az 1850. november 12-én kelt pátenssel Magyarországra is kiadták az "Entwurf für Organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich" czímü germanizáló tervezetet. De a nagyváradi főgimnázium hazafias tanártestülete az Entwurf-fal keletkezett intézkedéseknek - még némely gyászmagyar által is növesztett - sárkányfogait letördelte, elannyira, hogy az intézet nem válhatott német tannyelvűvé.

A nagyváradi főgimnázium a hat különböző felekezeti vallás-tanítón kívül 19 rendes tanára és több mint 500 nyilvános tanulója van, kik közül 12 ösztöndíjas; az évi ösztöndíj összege: 4300 korona. Ezen kivül hat alapítvány volt és pedig: a Jedlicska-Szenczy-Kondé féle 6122 korona 68 filléres, a Krausz G. László-féle 2000, a Winkler József-féle 2000 korona, a Végh János-féle alapból 75 korona 88 fillér, a Makróczy-féle 902 korona 88 filléres alapnak 42 korona 08 fillér kamatja s minden második évben izr. tanulók segélyezésére a Brüll-féle alapítvány jövedelme.

A vármegyében fennálló gimnáziumok közül, a nagyváradi után, első sorban a belényesi gör. kath. főgimnáziumot említjük meg.

A gör. kath. püspökség felállítása és Drágos Ignácz, továbbá Darabant püspök halála után 1806. évi október 25-én Vulcan Sámuel lépett a püspöki székbe. Vulcan Belényesen, a gör. kath. püspök uradalmainak központján, 1827-ben a gör. kath. népiskolát még egy osztálylyal gyarapította s a gimnázium előkészítő iskolájává alakította át, 1828. október 6-án pedig aláirta azt az alapító levelet, mely szerint Vulcan 30,000 pengő forintot tett le a pedagógium, vagyis a négy osztályból álló gimnázium alapjául és "minthogy - úgymond az oklevél - ezen intézet mindenekelőtt a románokért van 402alapítva (ad quoniam hoc Institutum praefenter pro Natione Valachica fundatum est): különös súly legyen fektetve az ős latin betűkkel írt oláh helyesirásra, nyelvtanra és irodalomra". A gimnáziumot 1818/9-ik tanévben nyitották meg s mint kis gimnázium működött egész 1837/8-ig, a midőn a két humaniorai osztály szervezésével, az akkori tanügyi viszonyokhoz képest, hat osztályu gimnáziummá vált. 1835. február havában Vulcan Sámuel a már ekkor 35,000 pengő forintra emelkedett alapítványát újabb 40 ezer pengő forinttal gyarapította, úgy hogy a gimnázium alapja ekkor 75 ezer pengő forintra emelkedett. Emez alappal és szervezettel jutott a gimnázium az "Entwurf" korszakáig. A belényesi gimnáziumnak, hogy az teljes nyolcz osztályu lehessen, két kézzel nyújtott az országos tanulmányi alapból 3500 pengő frt évi segélyt, s engedélyezte a belényesi főgimnáziumnál a román tannyelvet; 1853. márczius 7-én 3069/214 sz. a. kelt rendeletében a cs. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterium nagy kegyesen azt is megengedvén, hogy a más ajku növendékektől mindaddig, míg az oláh tannyelvet elsajátítják, a feleleteket azok nyelvén is el kell fogadni s ehhez képest magyarázni a tantárgyakat.

A rendszer kétszínüsége emez intézkedésekből is kitetszik. Azonban 1861. október 21-én a helytartó-tanács elrendeli, hogy a tannyelv magyar legyen, s a román mint segédnyelv használtassék; de ugyanazon év deczember 20-án már változtat e rendeleten és kimondja, hogy a belényesi főgimnáziumban a magyar tannyelv mellett a román és német nyelv is egyenrangú tannyelvül használtassék.

A gimnázium tanrendje s tanmenete ezután is az általános szabályzatokhoz alkalmazkodott s szívós kitartással mindig előbbre vitte az oláh tannyelvnek hatályát. Anyagiakban a fokozódott intézeti s a jogosult tanári igényeket kielégíteni nem bírván, míg a nagyváradi gör. kath. püspöki széket 1879. junius 8-án Pável Mihály jelenlegi püspök el nem foglalta. Pável püspökösködése kezdetén a tanári kar megélhetéséről akként gondoskodott, hogy őket egyszersmind a közelben levő lelkészségekre is alkalmazta, s a parochiák jövedelmével szaporította szerény fizetésüket. Azonban ez csak az egyházi 403ténykedéséből folyt, melyet székében minden püspök megtehetett volna; de a mi ennél sokkal több, sokkal nagyobb, a mivel az egyháznagyok körében is nagy ritkán találkozhatunk, az, hogy a főpásztor, lemondván a díszes állásával járó igények legtöbbjéről, uradalmai jövedelmének nagy részét népének s híveinek javára takarította meg.

1887-ben megalkotta a "Pável-féle egyházmegyei kisegítő alapítványt", ennek javára megvette a gimnázium épülete mellett fekvő telkeket s még azon évben letette az új gimnázium s tápintézet alapkövét, s az építkezést és átalakítást 1888-ban befejezte. A két épület 54,640 frt 40 krba került.

A belényesi gimnázium mellett Vulcan püspök óta "kenyérkiosztó alapítvány" volt szegény tanulók segélyezésére. Az 1888-ban emelt internátus-épületben Pável 1891-ben 12 ingyenes helyet alapított, mely intézet az alapító kiapadhatatlan bőkezűségéből most 22 tanulónak egészen ingyenes, 20 tanulónak fél fizetésért, 48-nak mérsékelt fizetésért, 6-nak némi szolgálatokért teljes ellátást nyújt. 1895. január 24-én ezer koronát tett le a belényesi gör. kath. főgimnáziumi tanárok nyugdijalapja javára, mely már azon évben 48,525 korona 94 fillérre emelkedett.

Az említett Pável-féle internátuson kívül a belényesi gimnázium tanulói részére van még: 1. a Vulcan által alapított gimnáziumi kenyér-alapítvány, 4967 pengő forint; 2. a Papp János-féle 5000 frtos; 3. a Zsiga Miklós-féle 1000 frtos; 4. a Mihák-Zakovics-féle 4000 frtos alapítvány.

A belényesi gimnáziumnak az alapítás évében csak 17 beírt növendéke volt, azóta mindig emelkedett, úgy hogy ma már rendesen a negyedfélszázat is meghaladja a tanulók száma.

A gimnáziumokkal kapcsolatban a nagyszalontai gimnázium történetének rövid előadására térünk át. Nagy-Szalontát 1847-ben nagy tűzvész pusztította el, mely alkalommal gimnáziuma is elhamvadt s így közoktatásügyét, különösen a gimnázium régibb történetét, csak hézagosan lehet megírni. Bizonyos az, hogy a nagyszalontai gimnázium már 1714-ben, sőt valószinüleg valamivel előbb is fennállott. Az itt megjelölt évről egy rektori fizetéslevél maradt fenn. A rektorok névsorát valamivel előbbről ismerjük. 1732/3-ról megvan a szalontai iskolai törvények rövid foglalatja, latin nyelven; mert ebben az időben szigoruan büntették a tanulókat, ha a törvényeket áthágták, vagy ha a "latinság gyakorlására kijelölt helyen magyarul beszélni merészeltek". A törvények ellen vétőket többnyire 3-25 denár pénzbüntetéssel 404sujtották. A tanulók kézadással s a törvények aláírásával fogadták meg azoknak megtartását. 1797. junius 27-én az egyháztanács újra szerkesztette a törvényeket, melyek még az óra-beosztásról is intézkedtek. "Hétfőn, kedden, csütörtökön szorgalmatosság idején a poéták taníttatnak reggel 6 órától fogva 7-ig. NB. Mikor ezek nincsenek, ez óra üres is lehet vagy az orátorok tanítására fordíttathatik. 7-től fogva 8-ig vagy 8-tól fogva 9-ig az orátorok, 9-től fogva 10-ig a syntaxisták, 10-től 11-ig a grammatisták. Az alsóbb osztályok pedig 9-től fogva 11-ig. Délután ugyanezen napokon 1-2-ig a poéták és orátorok tanulják magok között, a mire reggel tanittattak". Igy tovább, a nyári s téli szakra beosztja a szorgalmi időt s tanítást. És az összes osztályokat egyetlen "rektor" tanítja, kinek segítségére, ha nagyobb volt a népesség, az alsó osztályok tanításában a "korrektor", az elemiekben pedig a legfelső osztály tanulói: a praeceptorok voltak, kiknek tanulásáról, erkölcseiről, öltözékeiről, praeceptori hivatalukról, harangozásukról - mert hiszen a praeceptorok harangoztak is, - a halottak temetésénél való részvételükről részletesen intézkednek az iskolai törvények. A nagyszalontai gimnázium fényét emeli az a körülmény, hogy ennél az intézetnél az 1838/9 és 1839/40-ik tanévben hazánk koszorus költője Arany János, Nagy-Szalonta halhatatlan szülöttje, mint "korrektor" működött.

A nagy-szalontai gimnázium 1714-től 1727-ig öt, 1727-től 1848-ig pedig hat osztályu volt; mint a fentebbiekből is kitetszik, voltak: poéták, orátorok, syntaxisták és grammatisták, s ezen négy czímbe hat osztály volt beillesztve. De az osztályokból néha egy-két osztály, kétségtelenül tanulók hiányában, hiányzott. 1851/2-ben négy, utána már csak három osztály van; 1852/3-ban pedig a gimnázium megszünik s a rektor csak elemi osztályokat tanít. 1854/5-ben újra felébred s ismét megnyilik az I.-III. gimnáziumi osztály 30 tanulóval, de a következő évben megint leapad az osztályok száma kettőre s így tart ez 1859/60. tanévig. 1861/2-ben megint négyre emelkednek a gimnáziumi osztályok, 1862/3-ban már az akkori rektor, Gere Ferencz mellé segéd-tanárt is alkalmaznak s megnyitják a gimnázium V., 1863/4-ben pedig a VI. osztályt: három tanerővel, két-két, úgynevezett "kombinált páros osztály"-lyal. 1874-ben az V., 1875/6-dik tanévre pedig a VI. osztályt szüntetik meg, mely eljárást a kombinált páros osztály-rendszer magyarázza meg.

405Midőn a gimnáziumi V-VI. osztályt megszüntették, ugyanakkor a gimnáziumot fentartó ev. ref. egyház, szövetkezve a polgári községgel, a gimnáziummal kapcsolatban felállította, a népoktatási törvények hatása alatt, a polg. iskola négy osztályát négy tanerővel. 1881. márczius 28-án, majd 1885. évi április 30-án a nagy-szalontai ev. ref. egyház és Nagy-Szalonta polgári község ujból szerződnek, hogy "egy felekezeti jelleg nélküli hat osztályu, polgári iskolával összekötött gimnáziumot állítanak és tartanak fenn", s arra törekszenek, hogy ez az intézet gimnáziumnak tekintessék. Nagy nehezen tudta a fentartó testület az így szervezett iskolának a nyilvánossági jogot évről-évre kieszközölni. E bizonytalanságnak az előbbi szerződő felek között 1887. május 12-én kötött az a szerződés vetett végett, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter is jóváhagyott, s mely szerint az intézetet, mint kizáróan négy osztályos gimnáziumot a polgári iskola elejtésével kivántak fentartani.

Ámbár Nagy-Szalonta községe, és az ottani ev. ref. egyház mindent megtettek, hogy a gimnáziumot a kor szinvonalára emelhessék, ezt az anyagi források hiányos volta miatt nem érhették el, s így, az 1883. évi XXX. t.-cz. alapján, az államhoz fordultak állandó segélyért, a mit el is nyertek. A tanulók száma az utóbbi években 120-160 között váltakozott.

A középiskolák között a nagyváradi állami főreáliskola kiváló helyet foglal el; új díszes épületét 1896-ik évi október 18-án avatták fel. Nagyvárad polgárai már a 60-as években a reáliskola felállítása mellett foglaltak határozott állást. A közgyűlés 1868. október 24-én a tanügyi bizottság javaslatára a reáliskola számára ingyen telket és 2000 frt évi segélyt ajánlva meg, megbízta az akkori országgyűlési képviselőt, hogy a városi közgyűlés végzését a vallás- és közokt. miniszteriumhoz juttassa. Mindazonáltal a kérdés 3 évig pihent s csak 1871. június 24-én elevenítette föl ismét az ügyet Gyalókay Antal. Indítványát, melyben a többi között alkalmas épületen kívül a város részéről 4000 frtnyi hozzájárulást javasolt, a közgyűlés elfogadta s az ügy beható tanulmányozására bizottságot küldött ki, a minek meg is volt az óhajtott eredménye. 1872-ik évi április 19-én létrejött a vallás- és közokt. miniszterium és Nagyvárad város közönsége között a szerződés, melynek alapján a reáliskolát 1873. október 1-én I-IV. osztálylyal, a mai kir. itélő tábla helyiségében, megnyitották. Az 1874-75. évben az iskola a Szent-László-téri régi jogakadémia és gimnázium épületébe költözött és 22 éven át végezte ott a tanítás munkáját. Új épületének felállításához 1895. évi márcziusában fogtak hozzá és 1895. november 19-én fejezték be.

Az iskola felépítése a tornacsarnoknak a reáliskolára eső részével s a telek értékével együtt 139,247 frtba került. A város anyagi áldozata az építési költségnek 5%-át számítva s hozzávéve a 4000 frt készpénz hozzájárulását, évi 12,000 frtra tehető. Az államé, levonva a tandijakat, 21,000 frtra.

Fennállása óta közel 200 tanuló tett érettségi vizsgálatot. A rendes tanárok száma 13, a hitoktatóké 8 és 1 egészségtan-tanár. Az utóbbi években a latin nyelvet, a gyorsírást, a műéneket és a zenét is mint rendkívüli tárgyakat tanítják.

A felső kereskedelmi iskolát Propper N. János mint magánvállalkozó Nagyvárad városa és a társadalom támogatásával 1888-ban alapította. Nagyvárad városa 3000 frttal segélyezte az iskola-tulajdonost és igazgatót, a felső-, akkor még közép-kereskedelmi iskolával kapcsolatba hozott kereskedelmi tanoncziskola tanításáért; a társadalom pedig hat évre "kereskedelmi iskolát pártoló egyesület"-et alakított; tagdíját a most szóban forgó iskola támogatására fordította. Propper N. János az iskolát kezdetben magán-házban helyezte el. Növendékeinek száma az 1888/9-ik, vagyis az első tanévben 37 volt. Fokozatosan három osztályuvá fejlesztetvén, a nyilvánossági és érettségi vizsgázási jogot megnyerte. A három osztály nyilvános és magántanulóinak száma 1896/7-ben már 161-re emelkedett. 1898-ban az iskola tulajdonjogát egy erkölcsi testület, a "Nagyváradi kereskedelmi csarnok" vette át, az új tulajdonos a saját palotájában meghagyta az intézetet, s a felügyelet gyakorlására iskola-bizottságot alakított. Az iskola, melynek élén dr. Kovács S. János igazgató áll, versenyez hazánk minden hasonló iskolájával. Elhelyezése, felszerelése mintaszerű. A rendes tanárok száma az igazgatón kívül 7. Az iskola növendékei a gyárakhoz és a kereskedelmi góczpontokhoz kirándulásokat 406tesznek, sőt nem egyszer már a külföldet is meglátogatták. Az intézet végzett növendékeinek kellő alkalmazásáról is gondoskodni törekszik.

Mielőtt a középiskolák rövid leírását befejeznők, helyén valónak tartjuk megemlíteni, hogy Derecskén is volt algimnázium, olyanforma szervezettel, mint Nagy-Szalontán. 1861/2-ben állították fel s fejlesztették fokozatosan 1866/7-ig hat osztályuvá 3 tanerővel; ez azonban már 1872-ben megszünt. Ily nyomok Bihar-Diószegen szintén tanúsítják ev. ref. gimnázium fennállását, de a további adatok hiányzanak.

A népoktatási és népnevelési intézetek feladatai teljesítésének biztosításán kívül a tanerők képesítéséről kellett gondoskodni.

Nagyváradon a gör. kath. finevelő intézet épületében van elhelyezve a gör. kath. tanítóképző-intézet, melyet 1848-ban szerveztek s a tanulmányi alapból tartanak fenn. 3 rendes és 3 rendkívüli tanára van. A tanfolyam négy évig tart, de váltakozó rendszerrel; egyik évben az első és harmadik, - másik évben a második és negyedik osztály volt felállítva. A kapcsolatos nevelő intézetben 30 alapítványi hely van, mely szám idővel 22 magánalapítványi helylyel megszaporodott; Pável Mihály gör. kath. püspök bőkezüsége pedig a növendékeknek ruházattal való ellátására megfelelő alapítványt tett. A növendékek az ott levő tanítóképző- intézetet és a róm. kath. főgimnáziumot támogatják.

Ugyancsak Nagyváradon van r. kath. tanítóképző-intézet is, melyet a tanulmányi alap és a nagyváradi róm. kath. püspökség 1854-ben alapított és tart fenn. Dr. Schlauch Lőrincz biboros-püspök az intézet számára 1895-ben házat vásárolt. A róm. kath. tanítóképző-intézetnek legutóbb már 33 hallgatója és két rendes tanára volt.

A Szent-Orsolya nevét viselő nőszerzet nagyváradi rendházát Szenczy István nagyváradi apátkanonok 1771. június 10-én alapította és hat rendtag részére tett alapítványt, melyet időközben a nagyváradi lat. szert. püspök és a káptalan tagjai, a tehetősebb rendtagok és néhány világi jótevő is gyarapítottak. A rendtagok a zárda alapítása óta mindig tanítással foglalkoztak és pedig mind a belső leánynevelő intézetben, mind a leányiskolában, mely kezdetben 2, majd 3 elemi osztályu volt. 1859. január 7-én 407iskoláik a nyilvánossági jogot megnyervén, csakhamar a tanítóképző-intézetet szervezték, mely az 1868. évi 38. t.-cz. rendelkezéseihez alkalmazkodik s ez is csak 3 éves tanfolyammal bír. A zárda-épületben van róm. kath. polgári és elemi, - úgynevezett külső és belső leányiskola.

Nagyváradon népnevelési kisdedóvónő-képző intézet is van, melyet dr. Schlauch Lőrincz bibornok-püspök alapított s a Szent Vincze nénék egyik zárdájában telepített le. Ezt a nagyváradi lat. szert. püspökség tartja fenn. Az intézet számára, a nagytudományu és hazafias alapító egyháznagy, 1898-ban díszes épületet emeltetett.

Még két képző-intézet van Nagyváradon, illetőleg Bihar vármegyében: Nagyváradon az állami bába-, Bihar-Diószegen pedig az állami vinczellérképző-intézet. Ezekről más helyen van szó.

A Ratio Educationis az elemi iskolák szervezetéről is intézkedett. A mely községben a lakosság egy vallásu volt, a létesített iskolát - mai felfogásunk szerint - bátran községi jellegünek mondhatnók, mert a polgári község tartotta fenn; az úgynevezett "Nemzeti iskolák"-ba pedig a gimnázium több anyagának tanítását is bevitték. Az ettől lehúzódó bizonytalanságnak az "Entwurf", de határozott alakban az 1868: 38. t.-cz. vetett véget.

Nagyváradon az 1868 : 38. t.-cz. életbeléptetése után a reformátusok megszüntetvén iskolájukat, 1869-ben szervezték az első községi elemi fiu- és leányiskolát és a községi jellegü polgári fiu- és községi felső leányiskolákat.

Az 1868-ik évben dr. Nógáll János r. kath. kanonok, felszentelt püspök, Nagyváradon saját alapítványából bölcsödét és kisdedóvodát állítván, ehhez 4081871-ben négy, 1883-ban 5-ik és 6-ik elemi osztálylyal leányiskolát csatolt; 1893-ban pedig az ötödik és hatodik elemi osztály megszüntetésével, négyosztályra polgári leányiskolát állított. Az iskolák vezetését a gráczi irgalmas nénékre bízta. Míg ezeket az intézeteket az alapító a róla nevezett Nógáll János-utczában szervezé, Nagyvárad városának egy másik részében, a Német-, most Nagy-Teleki-utczában szintén emelkedik a Vincze-nénéknek hasonló intézete, mely elemi leányiskola és kisdedóvó mellett, később a polgári leányiskolát és az óvónőképző-intézetet is kebelébe fogadja. A Szent-Vincze nénéknek Nagyváradon még egy harmadik zárdája és elemi leányiskolája is van: Várad-Váralja városrészben.

Az Orsolya-apáczák is fejleszték iskolájukat; előbb négy osztályú (külső és belső) elemi, azután felső leányiskolát szerveztek, melyből később négy osztályu polgári leányiskola lett.

A róm. kath. püspök és káptalan elemi fiuiskolákat is állítottak fel és tartanak fenn, úgyszintén a görög-katholikusok és görög-keletiek is. Az orth. izraeliták elemi, majd fiuiskolájukhoz elemi és polgári leányiskolákat állítottak.

A város is folyton serénykedik a községi iskolák fejlesztésén: új és új elemi iskolákat s tanítói állásokat szervez, a községi felső leányiskolát polgári iskolává alakította, - a Katona-városrészben már kezdetben elemi fiu- és leány, - később, az állami reáliskola építésével egyidejüleg s ehhez illeszkedve, a polgári fiu-iskola számára kétemeletes épületet emelt s a törvényes 5%-os iskolai adónál száz-százhúsz ezer koronával többet költ évenként az iskolákra. A kereskedő és iparostanoncz-iskolákat a város mintaszerűen szervezte s nagy anyagi áldozatok árán tartja fenn. Ezek mellett a tanítói magánvállalkozás is talált működési tért. Auspitz Adolf tanító magán elemi fiu- s leány- és polgári iskolát alapított és tart fenn.

A kormány 1875-ben kezdte meg Bihar vármegye területén Csohaly, Serges és Alsó-Lugos községekben az állami elemi iskolák szervezését s fokozatosan szaporítja, úgy hogy most már 40 községben van állami, részben vegyes, részben fiu- és leányiskola.

A községi iskolák szervezése, Nagyváradon kívűl, nehéz volt eddig, nehéz lesz ezután is. Csak Sarkadon létesült felső fiu- és leányiskola, ez is 409inkább alapítványból, mint községi forrásból. Községi elemi iskola kettő van a vármegyében. Jákó-Hodos és Szalárd községekben.

Az 1868 : 38. t.-cz. a róm. kath. és ev. ref. felekezeti iskolákat csaknem a mostani teljes számban találta. A gör. kel. iskolák, melyek 1848. után vettek nagyobb lendületet, 1868. óta mind számukban, mind belső szervezetükben jelentékenyen fejlődtek. Ágostai evang. iskola csak egy volt s van ma is és pedig Nagyváradon.

Belényesen, hol a kormány állami elemi leányiskolát mindjárt az elsők után állított, Pável Mihály gör. kath. püspök az 1896-ik évben papi árva-leánynevelő intézettel kapcsolatban gör. kath. polg. leányiskolát szervezett, s egyéni áldozatából oly kiváló berendezéssel és szervezettel tart fenn, mely magának a magyar államnak és a magokat magyarnak tartó felekezeteknek méltán szolgálhatna mintául, ha czélját, foglalkozását, tanítási nyelvét és szellemét teljesen a magyar nemzeti érdekekhez illesztené.

Pusztáikon vagy gyártelepeiken saját költségükön népiskolákat állítottak: a nagyváradi r. kath. káptalan két pusztán, a nagyváradi r. kath. püspökség - ennek pusztai iskolája azonban nehány év óta szünetel, - gr. Almássy Kálmán, Tisza Kálmán két-két pusztájukon, gr. Károlyi Gyula, továbbá a nagyváradi kisprépost, végre az Egyesült Magyarhoni Üveggyár részvénytársaság.

Az elemi oktatás kiegészítő része az ismétlő iskolázás. A vallás és közoktatásügyi miniszter két évvel ezelőtt az ismétlő iskoláknak oly irányban való fejlesztését rendelte el, hogy azok a gazdasági ismeretek hatékony terjesztésére fektessék a fősúlyt. Ma már Bihar vármegye minden állami iskolájával kapcsolatban van "gazdasági ismétlő iskola" és állami segélylyel női kézimunka tanítás.

Bihar vármegyében ez idő szerint a gazdasági ismétlő iskolák száma: 60. Ezeken felül Nagy-Szalontán és Derecskén önálló gazdasági ismétlő iskola is van szervezve.

A kisdedóvásról alkotott 1891 : 15-ik t.-cz. mély nyomokat vetett Bihar vármegyében. Magában Nagyváradon tíz állami kisdedóvó felállítása van folyamatban. Ezenkívül van Nagyváradon három róm. kath. rendes kisdedóvó a Szent Vincze nénék vezetése alatt és négy, községileg segélyezett magán-óvó. Bihar vármegyében van: 8 állami, 36 községi, 2 alapítványi, 1 róm. kath, s igy Nagyváradon és Bihar vármegyében a kisdedóvók száma: 59. Állandó gyermekmenedékházak száma: 12, - a nyáriaké: 87. A 44,437 óvóköteles gyermek közül óvodába jár: 5452, - állandó gyermekmenedékházba: 1086, - nyáriba: 5312, összesen: 11,850. A többiek házi gondozásban részesülnek.

A népoktatási iskolák támogatására, az iskoláztatás iránti közérdeklődés ébresztésére és ébrentartására még az 1885-ik évben megalakult a "Bihar-vármegyei Népnevelési Egyesület" melyről más helyen van szó.

A tanítótestületek száma: 5, melyek között első az általános tanítótestület. Van r. kath. tanító-egyesület, ev. református három és pedig: a bihari, az érmelléki és a szalontai ev. ref. egyházmegyék tanító-egyletei.