« Bihar vármegye közoktatásügye. Irta Sipos Orbán. KEZDŐLAP

Bihar vármegye és Nagyvárad

Tartalomjegyzék

A görög-katholikus egyház szervezete és közigazgatása. Irta Bulk Kornél. »

410A nagyváradi lat. szert. püspökség szervezete és közigazgatása.
Irta Zsák J. Adolf

Szaniszló püspök szobra Nagyváradon.
Fekete S. felvétele.
Bihar vármegye politikai és kulturális történetének csaknem összes mozzanatai közvetetlen okozati viszonyban állanak a századok folyamán területén fennállott kath. egyházi jellegü intézményekkel, első sorban pedig ezek fejével: a nagyváradi latin szertartásu püspökséggel.
A váradi püspökök azon tényezőkön és kapcsokon kívül, melyeket kiváló közjogi állások, a megye területén létezett nagyszámú és széles kiterjedésü latifundiumaik, a kezökben összpontosuló erkölcsi hatalom és az állásuk követelte értelmi supremaczia alkottak, különösen tényleg gyakorolt, örökös főispánságukkal nyúltak mindenha irányítólag és döntőleg e vármegye életnyilvánulásaiba. E körülmények sok századra vonatkozólag számos tekintetben elválaszthatatlanná teszik Bihar vármegye s a nagyváradi lat. szert.püspökség általános történetét.
A most mondottakban keresse tehát az olvasó annak a kulcsát, hogy e műben a váradi lat. szert. püspökség multjának ismertetése nem nyert külön fejezetet, hanem a vármegyéével együtt, az utóbbi általános történetébe olvasztatott be.
A régi egyházmegye közigazgatási beosztása.
Mégis van a váradi püspökség multjának egy pontja, melyet itt röviden elő kell adnunk; mivel egyrészt tárgyunktól csak időben különböző, másrészt pedig a vármegye általános történeti fejezetében, sajátlagos természeténél fogva, úgyszólván meg sem volt említhető. E pont: a régi váradi egyházmegye közigazgatási beosztása.
411Egyházmegyénk régibb fennállásában (- 1557.) kiterjedett Bihar és Békés vármegyékre egészen, továbbá a mai Arad, egykor pedig Zaránd-megyének a Fehér-Körös jobbparti részére s a mai Kolozsvármegyében az úgynevezett Kalotaszegre, mely eredetileg, csaknem a középkor végéig, Bihar vármegyének része volt.

Nagyvárad. - A Szent-László templom.
Fekete S. felvétele.
Az egész egyházmegyében összesen hat főesperesség volt: a székesegyházi, vagy mint sokszor nevezik: bihari, mely Bihar vármegyének Váradon felüli részét foglalta magában s öt alesperességre oszlott: a biharira, melyhez húsz plébánia tartozott; a bagosira, tizennégy plébániával; a keresztesire, huszonkilencz; a derecskeire, tizenkilencz; s a szalacsira, negyvenhárom plébániával. A homorogi főesperesség Bihar-megyének Váradon aluli részére terjedt ki s összesen hatvannégy plébániából állott; felső területe két alesperességre oszlott: a jánosdira, huszonhárom plébániával s a belényes-ujlakira, kilencz plébániával. E főesperesség alsó területe, mely összesen harminczkét plébániát számlált, nem alkotott külön alesperességet, hanem a főesperes közvetetlen ellenőrzése, felügyelete és igazgatása alá tartozott. A harmadik főesperesség a szeghalmi volt, Békés vármegye északkeleti részén; alesperességre nem oszlott, mert csak huszonkét plébániát foglalt magában. A következő főesperesség a kalotai volt, melynek egyházi felosztása a politikait követte. Két részből állott: külső és belső Kalotaszegből; az előbbihez tizenkettő, az utóbbihoz pedig a XIV. század végén politikailag Kolozs- s a mai Szilágy-megyébe osztatott be. Az ötödik főesperesség a békési volt: harmincznyolcz plébániára terjedtek ki határai; alesperességeiről, - voltak-e, vagy nem? - mit sem tudunk. Az utolsó főesperesség: a köleséri; a Fehér- és Fekete-Körös közötti területre szorítkozott, összesen hatvan plébániával; keleti részén egy alesperesség volt: a béli, huszonnégy plébániával; a többi harminczhat plébánia a főesperes kövzetetlen igazgatása alá tartozott. Ezekhez hozzáadva Váradnak 412öt plébániáját, az egyházmegye összesen 339 plébániából állott. Volt még négy káptalan, nagy számmal volt oltárintézmény és tetemes szerzetesház: Váradon, Debreczenben, Gyulán, Gerlán, Körösszegen, Mező-Telegden, Szalárdon, Szent-Jobbon, Szent-Jánoson, Szent-Miklóson, Egyeden stb. Az áldozópapság létszámáról mit sem tudunk ugyan, de az előzményekből következtetve, száma legalább is 500-at tett.
Ez, dióhéjba szorítva, a váradi egyházmegye képe 1556. körül.

Nagyvárad. - Barátok temploma.
Fekete S. felvétele.
A török uralom után.
Mikor Bihar vármegye, illetőleg Várad 1692-ben megszabadult a töröktől, ismét csak az volt, a mi hajdan, Szent-László korában: puszta, rom.
Újra kellett mind politikailag, mind egyházilag kezdeni és alkotni mindent. Akkori püspöke, Benkovics Ágoston, ki oly szerencsés volt, hogy tizennégy elődjének (1556-1681) csupán "igéret földjére", székhelyére, el is juthatott és nagynevü utóda, gr. Csáky Imre bírtak elegendő akarattal s kitartással Szent-László szétdúlt művének helyreállítására. Az egyházmegye régi birtokait nagyrészt visszaszerezték, majd templomokat építve, plébániákat alapítva s szerzeteseket telepítve, teljesítették a rekonstruálási feladatot. Rendkivül nehezen ment minden. Míg a XVI. század közepén, alig másfél évtized alatt, a reformáczió a váradi egyházmegye 339 plébániáját elseperte minden kath. jellegü intézményeivel együtt, addig a katholiczizmus immár több mint két százada ötödrészében sem képes eddigi területét visszahódítani.
Megalakult a visszaállított egyházmegye is a régi területen, de némi változással, s e formát megtartotta napjainkig; de erről alább.
Jelenlegi szervezet.
A nagyváradi lat. szert. püspökség jelen szervezetét és közigazgatását a következő adatok tüntetik fel:
Schlauch Lőrincz. Irta dr. Vucskics Gyula
Püspök: dr. Schlauch Lőrincz bibornok.
Dr. Schlauch Lőrincz bíbornok, váradi püspök, új-aradi német családból származik. Édes atyja, Schlauch Pál volt, tekintélyes jómódú építő, édes anyja, kit még öt éves korában elvesztett: Jost Katalin. A nagytehetségü gyermek középiskoláit Aradon és Szegeden végezte; ez utóbbi helyen lett a német fiuból szívvel-lélekkel, nyelvben, aspiráczióiban magyar ifjú. Innen került föl Pestre, mint csanádi kispap, a központi papnevelő intézetbe, hogy az egyetemi tanulmányokat elvégezze. Theologiai tanulmányait 1846-ben befejezvén, Lonovics József püspök udvarába rendelte levéltárosnak, hol Mihálovich, később zágrábi érsek és Fábry Ignácz, utóbb kassai püspök nagyrabecsülését érdemelte ki.
Fiatal lévén, főpásztora csak 1847. április 3-án szentelhette föl, május 2-án mutatta be első áldozatját a Mindenhatónak, szülővárosa kis templomában. Ez év júliusától 1849. szeptemberéig nagy-szent-miklósi káplán volt s mint ilyen, szorgalmasan folytatta tanulmányait, melyekben a közbejött viharos idők megzavarták. A hazáért szenvedni kellett neki is, s így 1848. szeptemberében Oraviczára került; politikai indokokból eredt jóakaratú áthelyezés következtében 1850-ben Pécskán, majd ismét Nagy-Szent-Miklóson, végre Temesvár-Belvárosban találjuk, mint káplánt, theologiai tanárt (dogmatika) és szegények ügyvédjét egy személyben. 1851-ben dogmatikai tanszékét az egyházjogival és egyháztörténelmivel cserélte meg s így kedvencz tárgyát tanítva, jobban neki adhatta magát tanulmányainak. 1859-ben mercyfalvi plébános lett. 1863-ban temes-gyarmatai plébános és alesperes és így közel jutván a megyei központhoz, nagyobb szabásu és általános érdeklődést keltő tevékenységet fejthetett ki. Jogbölcseleti, egyházjogi, művelődéstörténeti tanulmányai mellett, ez időtől kezdődik szereplése a vármegyei 413közéletben, de ez időtájt lett főpásztorának, b. e. Bonnaz püspöknek is bizalmas, annyira meghitt embere, hogy a jótékonyságáról híres főpap többször maga kereste föl plébániáján jeles papját. Sokoldalú elfoglaltsága daczára is megszerezte a kánonjogi diplomát 1867-ben.
A bekövetkezett alkotmányos korszak autonomikus mozgalmai jelentőséggel teljes fordulópontot jeleznek dr. Schlauch Lőrincz életében, a mennyiben akkori szereplése magára vonta a legmagasabb körök figyelmét. 1868-ban és 1871-ben egyházmegyéje autonomiai követté választotta meg, ki azután az országos gyűléseken beszédeivel rendkívüli figyelmet keltett. Haynald érsek Simor herczegprímás estélyén sietett megismerkedni a híres plébánossal, ki ekkor ismerkedett meg a katholikus közélet akkori nagyjaival: Mayláth Györgygyel, Sennyey Pál báróval, Apponyi, Csáky grófokkal. A legnagyobb feltünést 1871. márczius 16-án mondott nagy, beszéde keltette. Nemsokára Gyczy Kálmán képviselő mind a házban, mind pedig egy "Észrevételek" czímű röpiratban azt vitatta, hogy az autonomiai kongresszus munkálatait nem ő Felsége, hanem az országgyűlés elé kellett volna terjeszteni megerősítés végett. A gyarmatai plébános hatalmas "Válaszában" kimutatta, hogy a "paritás"-sal homlokegyenest ellenkeznék éppen csak a kath. egyház önkormányzatát vetni alá más vallásu képviselőkből is álló parlament hatalmának, holott a többi vallásfelekezetek autonomiájukat csak ő Felségének vetették alá. Mindenki elismerte, hogy Ghyczy olyan ellenfelet talált, a ki előtt meg kell hajolni annak is, a ki az ellenkező nézetet vallja.
1872-ben csanádi kanonokká nevezte őt ki a király. Ugyanez évben ő tartotta Buda-várában a Szent-István-napi szónoklatot s félév múlva - 1873. márczius 17-én - a szatmári püspöki székbe ültette őt az apostoli király kegye. Simor herczegprimás az esztergomi bazilikában 1873. szeptember 21-én szentelte őt püspökké, Schopper György és Pauer János püspökök asszisztencziája mellett.
Püspöki egyházmegyéjében főtörekvése volt, hogy az Isten házának tanújele az a gyönyörü lourdesi kápolna is, melyet - 20,000 korona költséggel - püspöki székesegyházában építtetett. Nagy áldozattal rendbe hozta a tanítóképző-intézetet s mellé internátust állított. A jogi- és magyar történeti szakban páratlan, 10,000 kötetet számláló Török-féle könyvtárt megszerezte s egyházmegyéjének adományozta, mely Bibliotheca Laurentiana név alatt őrzi ezt az értékes gyüjteményt. 1877-ben megválasztatott a Szent László-társulat elnökévé s azóta e társulat közgyűlései politikai és irodalmi eseménynyé lettek, azon fényes elnöki megnyitó beszédek révén, melyeket Schlauch püspök mondott. A Főrendiházban tevékeny részt vesz s előkelő vezérszerepet visz mindenkor. A főváros társadalmi, egyleti és művészeti életére is nagy befolyással volt sokoldalu talentuma. Az Országos Zeneakadémiának elnöke, a Vörös-Kereszt és Poliklinika jótékony egyesületeknek alelnöke lett. 1880-ban valóságos belső titkos tanácsos lett, 1884-ben az I. oszt. vaskoronarend lovagja, 1886-ban római gróf és pápai trónálló, 1887-ben váradi püspök; 1893. június 12-én pedig elnyerte a legmagasabb díszt és méltóságot, mit magyar főpap elérhet: a római anyaszentegyháznak áldozár bibornokjává kreálta őt XIII. Leó.
A nagyváradi egyházmegyében a plébániák és iskolák fentartására 400.000 koronás fejedelmi alapítványt tett. Egyházmegyéjében több szép templom hirdeti áldozatkészségét. A bihar-püspöki román stílban épült, 60,000 koronába került templom szép emléke a bibornok aranymiséjének és kizárólag az ő alkotása, de tetemes áldozattal járult a magyar-pataki, csorvási, sarkadi és érmihályfalvi templomok építéséhez; a budapesti jezsuiták és karmeliták templomának orgonái, a mária-zelli aranykorona s a radnai márványoltár is áldozatkészségét hirdetik. A debreczeni Svetics-intézetnek 60,000 koronába került palotát építtetett, a nagyvárad-ujvárosi zárdában óvónő-képzőt létesített és tart fenn s 40,000 koronába került épületszárnyat emelt; a nagyváradi kir. kath. tanitó-képzőnek tetemes áldozattal új hajlékot szerzett; a szilágy-somlyói gimnáziumnak megszerezte a nyilvánossági jogot s évenként ezreket költ fentartására; a debreczeni kegyesrendü főgimnáziumra a püspökség részéről 300,000 koronával, a gyulaihoz 200,000 koronával járult. 1892-ben, Szt. László király hétszázados jubileuma alkalmából, országos fényes ünnepélyt rendezett, Link ötvössel remek művü hermát (ereklyetartót) készíttetett a nagy király fej-ereklyéjének s káptalanával együtt felállíttatta székvárosa főterén a nagy királynak pompásan sikerült bronzszobrát.
1897. május 2-án tartotta a bibornok aranymiséjét. XIII. Leó pápa sajátkezüleg írt levélben üdvözölte őt és drágagyöngyökkel díszített medaillont (a pápa arczképe) küldött kedves bibornokjának, a király pedig a Szent István-rend nagykeresztjét adományozta kedvelt hivének, kinek tanácsát mindig kikérte, s a ki 1890-ben püspöki palotájában vendégül is látta. Aranymiséje alkalmából 200,000 koronás alapítványt tett egyházmegyéjében egyházi és iskolai czélokra és felépíttette a bihar-püspöki templomot. 1898. szeptember 21-én negyedszázados püspöki jubileuma emlékére Nagyvárad-Ujvároson az Immaculata intézetben új épületszárnyat emelt.
Az egyházpolitikai reformok idején külön kikérte a király a bibornok tanácsát és véleményét a tervezett reformokról. A bibornok terjedelmes Memorandum alakjában nyujtotta be véleményét a királyhoz. Schlauch bibornoknak, mint politikai szónoknak, legszebb alkotása az a mommentális beszéd, melyet Bihar-megye milleniumi ünnepélyén mondott el. Egyházi és politikai beszédei két sorozatban, négy vaskos kötetben jelentek meg, 1890. és 1898-ban. Bunyitay Vincze, a kiváló történetiró rendezte azokat sajtó alá. Tudományos és szónoki érdemei elismeréseül a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tagjává választotta.

Nagyvárad. - A püspöki palota és a székesegyház.
Fekete S. felvétele.
Püspöki udvar.
Udvara: irodaigazgató titkár: Fetser Antal, oldalkanonok s csolti apát. Titkár: Szemethy Géza, pápai kamarás. Levéltárnok s szertartásmester: Majer Antal, pápai tb. káplán. Könyv- és sortárnok: Nyáry Ignácz.
Székeskáptalan.
Székeskáptalan: Nagyprépost: Winkler Jószef, sardicai v. püsp., liptói prépost; aranymisés pap. Olvasókanonok: Zajnay János, pápai főpap, várad-hídi 415prépost, a vaskorona-r. III. o. lovagja. Éneklőkanonok: Széchényi Jenő, tipultai apát. Őrkanonok: Schiefner Ede, p. főpap, adonyi prépost, Ferencz-József r. lovagja, aranymisés. Székesegyházi főesperes: Radnai Farkas, p. főpap, sági prépost. Békési főesperes: Andrásy János, p. főpap, delbachi apát, aranymisés. Krasznai főesperes: Fraknói Vilmos, arbei v. püsp., sz.-jobbi apát, több tudományos társ. tiszteletbeli-, igazgató-, rendes- és levelező tagja. Szolnoki főesperes: Wolafka Nándor, makáriai vál. püsp., Szt.-László prépostja. Mesterkanonokok: Belopotczky Kálmán, tábori püspök; Palotay László, p. főpap, monostori apát; Bunyitay Vincze, felsőgagyi apát, több tudományos társ. tagja; Bognár István, apát, a pesti kir. tud. egyetem volt "rector magnificusa"; Fetser Antal, csolti apát, oldalkanonok, püspöki irodaigazgató; Kucsovszky Lajos; Grócz Béla, dráveczi prépost és Steinberger Ferencz, szegszárdi apát, papnevelő intézeti igazgató s pápai kamarás. Tiszteletbeli kanonokok: Nogely István, Vidovich György, Lindenmayer K., Kny Antal, Dencs János és Széchenyi Lajos. A káptalani testülethez még két praebendatus azaz karkáplán is tartozik. - Számban kifejezve: a székeskáptalan áll tizenhat valóságos és hat czimzetes kanonokból; az előbbiek közül hat irodalmi stallummal bír.
Az egyházmegye területén tizenhat apátság és tizenhét prépostság van. Az előbbiek közül csak egy reális azaz javadalmas, az utóbbiak közül pedig három; a többi mind czimzetes.

A régi szalárdi klastrom (most ev. ref. templom).
A Bunyitai Vincze tulajdonában levő eredeti rajz után.
Apátságok.
Apátságok: szent-jobbi (reális), apátja: Fraknói Vilmos; meszesi, apát: Szekeres János, rozsnyói nagyprépost; mező-telegdi, apát Liptay Ferencz szepesi nagyprépost; gurlai, apát Makáry István, czeglédi plébános; egyedi, apát Molnár János, p. főpap, orsz.-gyűl. képviselő; kertzi, apát Dollenz József, csanádi kanonok; tormovai: Fertsek Ferdinand, szepesi kanonok; szent-imrei: Pór antal, p. főpap, eszterg. kanonok; tordai: Lechner János, pécsi kanonok; kereki: Várzély Mátyás, szepesi kanonok; csolti: Fetser Antal, váradi kanonok: hévjói: Boromisza Tibor, kalocsai kanonok; gáborjáni: Károly Ignácz, pécsi plebános; bihari: Eigl József, futtaki plebános; telki: Csávolszky József, váczi kanonok; ugrai: Szentkláray Jenő, csanádi kanonok; szent-jánosi: a királyi könyvekbe nincs bevezetve.
Prépostságok.
Prépostságok: székesegyházi nagyprépostság (reális): 1. káptalan; Szent-László nagyváradi prépostság (reális) prépost: Wolafka Nándor; Nagy-Várad-előhegyfoki prépostság (reális), prépost: Takács Menyhért, jászói praelatus: nyir-adonyi prépost: Dobszay Antal, pécsi kanonok; aicskai prépost: Keller János nagyszombati kanonok; adonyi prépost: Schiefner Ede, p. főpap, pozsonyi kanonok; monostor-pályi prépost: br. Horeczky Ferencz, p. főpap, pozsonyi prépost; nagyváradi hídi prépost: Zajnay János, váradi kanonok; nyirpályi prépost: Major János, Szombathely-egyházmegyei pap; herpályi prépost: 416Bogisich Mihály, v. püspök. Szent-György vértanúról nevezett nagyváradi prépostság következik most, mely azonban tulajdonképen az esztergomi egyházmegyéhez tartozik s csak téves magyarázat folytán került a királyi könyvek váradegyházmegyei prépostságai közé, prépost: Podráczky István; gáborjáni prépost: Turdy Ignácz, Nyitra egyházmegyei pap; ábrahámi prépost: Magyar János, veszprémi kanonok és végül a Bold. Szüz nagyvárad-várbeli prépostságának czímét Hemmen Ferencz, csanádi kanonok viseli.
A püspöki szentszék.
A püspöki szentszék, mely egyházi peres és bűnvádi ügyek elintézésénél a püspöknek segélyt nyujtani van hivatva, a következő szervezettel bír: Rendes elnöke maga a püspök, helyettes elnöke pedig az általános ügyhallgató: Winkler József, püspöki helytartó; ülnökei: valamennyi valóságos és tiszteletbeli kanonok s határozatlan számban a püspöktől kinevezett papok, jelenleg tizennyolczan; továbbá áll két házassági kötelék és szerzetesi fogadalom védőjéből, egy-egy jegyző, ügyész, orvos és szegények ügyvédjéből.
Az egyházmegyei zsinati vizsgálóbizottság élén a püspök vagy a püspöki helytartó áll s négy albizottságra oszlik, összesen tíz taggal; feladata az egyházi javadalmakra igényt tartó lelkészek alkalmas voltának a megvizsgálása.
Van még egy vizsgálóbizottsága az egyházmegyének, mely a középiskolai hittanári állásra pályázókat vizsgálja meg, s mely szintén a püspök, illetőleg helynöke elnöklete alatt áll s négy tagot számlál.

A régi templom Fugyin (most az ev. reformátusoké).
A Bunyitay Vincze tulajdonában levő eredeti rajz után.
Papnevelő.
Az egyházmegyei papnevelő és képző intézet Várad-Olasziban van s két részből áll: a liczeumból és szemináriumból. Előbbi élén egy főigazgató, egy dékántanár és még három pap és két világi tanár áll. A szemináriumi előljáróságot pedig egy igazgató, egy aligazgató, egy spirituális és egy tanulmányi felügyelő alkotja. A theologus növendékpapok száma kb. 20. E szám felét a nagyváradi gör. kath. püspökségnek növendékpapjai teszik.
***
Midőn 1688-ban a váradi püspökség tényleges állapotba visszahelyeztetett, nem nyerte vissza egyszersmind előbbi területét is teljesen. Az új egyházmegye határai, különösen keleten és délnyugaton, szintén újak, szükebbem lettek; amaz irányban elveszett a régi egyházmegyéből az úgynevezett Belső-Kalotaszeg, emitt pedig a Fehér-Körös jobbpartján szintén jókora terület. E veszteségekkel szemben viszont északon a régi Kraszna- és Közép-Szolnok vármegyéket nyerte meg. A most vázolt határok között terjed el ma is a váradi lat. szert. püspökségi egyházmegye.
Az egyházmegye közigazgatási beosztása és további szervezete a következő: főesperesség van négy, alesperesség tizenkettő, plébánia hatvanhat és négy kuráczia.

Schlauch Lőrincz.
Fekete S. felvétele.
Főesperességek.
Főesperességek: 1. székesegyházi; nyolcz alesperességre oszlik, kiterjed Bihar-megyének csaknem teljes területére. 2. békési; két alesperességből áll, Békés vármegye területét foglalja magában; 3. krasznai; csak egy alesperességet alkot; végül 4. közép-szolnoki főesperesség, szintén egy alesperessége van, határai részben Szilágy, részben Bihar vármegyében vannak.
Alesperességek, plébániák, kurácziók.
Alesperességek, plébániák és kurácziák. A székesegyházi főesperesség alesperességei a következők: I. A váradi, alesperes: Dencs János cz. kanonok, váradolaszi plébános; ebben öt plébánia van, u. m.: 1. Olaszi, 2. Ujváros, plébános: Vuskics Gyula dr. sz.-széki ülnök. 3. Velencze, Gabriely Lajos, sz. széki ülnök. 4. Tarján, Gresinszky K. 5. Ujpalota, Richter Jenő. II. Az 417élesdi, alesperes: Vidovich György, p.-szőlősi plébános, cz. kanonok; szintén öt plébániát számlál, u. m.: 1. Élesd, Leffelholtz Gyula; 2. Mező-Telegd, Névery Aurél. 3. Pecze-Szent-Márton, Lencsés J. 4. Pecze-Szőlős, l. fent. 5. Sólyomkő, Sumichraszt László. III. A bihari, alesperes: dr. Karácsonyi János, püspöki plébános, sz.-széki ülnök s a tud. akad. tagja; hasonlóképpen öt plébániából áll, u. m.: 1. Bihar, 2. Bihar-Püspöki, l. fent. 3. Csatár, Badzey Gy. 4. Mező-Keresztes, Alacs K. 5. Tóttelek, Vagaszky J. IV. A margittai, alperes: Zelinka János; ez is öt plébániára terjed ki, u. m.: 1. Bodonos-Pataka, Jávori J. 2. Margitta, Sperk J. 3. Micske, Rozemberszky Gy. 4. Szent-Jobb, Lahner Ignácz. 5. Széplak, Gahér M. V. A székelyhídi, alesperes: Kaczvinczky Sándor diószegi plébános; plébániák száma mint az előzőké: öt, u. m.: 1. Asszonyvására, Velkey Dénes. 2. Diószeg, az alesperes. 3. Ér-Adony, Kovács M. 4. Ér-Keserü, betöltetlen. 5. Székelyhíd, Szebeny Gy. VI. A bárándi, alesperes: Wolafka Nándor cz. makáriai püspök, debreczeni plébános; hét plébániára terjed, u. m.: 1. Báránd, Vég Vincze. 2. Berettyó-Szent-Márton, Bihari F. 3. Debreczen, az alesperes. 4. Derecske, Karsch L. dr. 5. Furta, Csomák J. 6. Hosszú-Pályi, Imrik S. 7. Mező-Peterd, Rézmán L. VII. A tenkei, alesperes: Lindenmayer K. tenkei plébános; ez is hét plébániát foglal magában, u. m.: 1. Bél, Dóczy J. 2. Bélfenyér, Sárkány J. 3. Bikács, Müller K. 4. Görbed, Kópis J. 5. Nagy-Szalonta, Vitkovszky F. 6. Sályi, Tarnay K. 7. Tenke, az alesperes. Az utolsó alesperesség: VIII. a belényesi, alesperese: Németh S. belényesi plébános; csak négy plébániából áll: 1. Belényes, az alesperes. 2. M.-Cséke, Trenhäuser J. 3. Rézbánya, Görgényi J. 4. Vaskoh, Somossy Viktor. Káplánok a főesperesség területén: Debreczen, Belényes, Sólyomkő, Várad-Olaszi és Várad-Ujvároson vannak. A békési főesperesség alesperességei, számra kettő, a következők: I. A gyulai, alesperes: Kny Antal békési plébános, határai hat plébániát és két kurácziát foglalnak magukban, u. m.: 1. Bánfalva, Szaner L. 2. Békés, az alesperes. 3. B.-Csaba, Nemeskey A. 4. Csorvás, kuráczia, Kozma G. 5. Gyula, Groh F., apát. 6. Mező-Berény, kuráczia, Apostol Ubald, p. kamarás. 7. Orosháza, Bázár Gy. 8. Sarkad, Kreznerich Gy. 9. Uj-Kígyós, Tárkányi P. II. Az endrődi, alesperes: Spett Gyula, p. kamarás, gyomai plébános; hét plébániára terjed ki, u. m.: 1. Endrőd, Zelinka J. 2. Gyoma, az alesperes. 3. Kondoros, Bedák M. 4. Körös-Ladány, Chilko L. 5. Szarvas, Szirmay A. 6. Szeghalom, Szabó S. 7. Sz.-András, Dunay A. E főesperesség területén: Gyulán, Csabán, Békésen, Endrődön, Szarvason és Szent-Andráson vannak káplánok. A krasznai főesperesség csak egy alesperességet alkot: a szilágy-somlyóit, alesperes: Trusza L. szilágy-somlyói plébános; határain belül négy plébánia és három kuráczia van: plébániák: 1. Ilosva, Szilágyi R. 2. Kárásztelek, Gubicza J. 3. Magyar-Patak, Dorogi P. 4. Szilágy-Somlyó, az alesperes. Kurácziák: 1. Görcsön, Szentkirály J. 2. Kraszna, Eszes B. 3. Szilágy-Cseh, Serly B. E főesperesség területén csupán Zilahon és Sz.-Somlyón vannak káplánok. A közép-szolnoki főesperesség szintén csak egy alesperességből áll: a tasnádiból, alesperese: Turner M. ér-mindszenti plébános; öt plébániája van, u. m.: 1. Ér-Mindszent, az alperes. 2. Király-Darócz, Nábráczky S. 3. Szalacs, Hoza J. 4. Tasnád, Balássy B. 5. Tasnád-Szántó, Dávid K. Káplán a főesperesség területén csak Tasnádon van.
Szerzetes rendek.
Az egyházmegye területén több szerzetes (férfi és női) rend bír rend- vagy társházzal; tagjaik tanítással, neveléssel és betegápolással foglalkoznak, az egyik rend ezeken kívül lelkipásztorsággal is. Férfiszerzetek közül öt telepedett le az egyházmegyében, u. m.: 1. Premontreiek: társházuk, Nagyváradon és Pecze-Szent-Mártonban van; az előbbi ház u. o. főgimnáziummal bir, s tizennyolcz tagból áll, Kotunovics S. házfönöksége és igazgatósága alatt; a pecze-sz.-mártoni társház pedig a rend nyugalmazott tagjainak befogadására szolgál; van e rendnek az egyházmegye területén két plébániája is, melyeken a lelkipásztori teendőket rendtagok végzik; e plébániák: P.-Sz.-Márton és Asszonyvásáron. 2. Piaristák; csak egy társházzal birnak: Debreczenben, hol egy négy osztályu algimnáziumot vezetnek; a ház öt tagból áll. 3. Minoriták; szintén egy társházzal: Szilágy-Somlyón; hasonlóképpen egy négy osztályú algimnáziumot s egy elemi iskolát vezetnek; a tagok száma nyolcz. 4. Kapuczinusok; egy társházzal: Váradon, tagok száma hat, házfőnök: Mesterházy 418J. 5. Irgalmasrendiek; egy társházzal, hat taggal, házfőnök: Wimmer J.: a tagok gyógyszerészek, orvosok és betegápolók: a társházban kórház van. - Nőszerzet négy van az egyházmegyében, u. m.: 1. Orsolyarend egy zárdával: Váradon, huszonöt tagot számlál; tagjai neveléssel és tanítással foglalkoznak. 2. Miasszonyunkról nev. rend egy társházzal; Debreczenben, tagjai a Sveticsféle intézetben neveléssel és tanítással foglalkoznak, a tagok száma öt. 3. Ferenczrend: tizennégy nővér a Várad-Olasziban levő megyei kórház betegeit gondozza. 4. Paulai-Szent-Vincze szabályait követő irgalmas nénikék hét társházzal birnak: 1. V.-Olasziban, tizenheten a Nógáll-féle nevelő intézetet és iskolát vezetik. 2. V.-Ujvároson, szintén tizenhét tagból álló nevelő és tanintézetet vezetnek. 3. V.-Velenczén tizenegy taggal, szintén nevelő és tanintézet élén állanak. 4. Gyulán tizenegy tagból álló társház van árvaházzal egybekötve. 5. U. o. egy társház a megyei kórházban való szolgálatra van alapítve tizennyolcz taggal. 6. Gyomán szintén egy társház négy taggal a Wodianer-féle árvaházzal kapcsolatban. 7. Várad-Olasziban a Szent-Lászlóról nevezett koldusápoló-intézetben hat tagból álló társház.

Az Új-palotai róm. kath. templom.
Saját felv.
Nevelés- és tanügy.
Az egyházmegye vezetése alatt áll még két nevelő- és árvaintézet. Az egyik a csíkrákosi Salamon Józseftől alapított és a Némethy, Lajcsák meg Szaniszló-féle alapítványokkal növelt, Szent-Józsefről nevezett fiunevelő-intézet Nagy-Váradon; élén egy fő, egy aligazgató s két tanulmányfelügyelő áll; valamennyien egyházmegyei papok. Alapítványos helyeinek száma hatvan körül van. A másik intézet: vegyes árvaház, Terézianum-néven ismeretes, Debreczenben; élén két egyházmegyei pap áll, míg az előbb tárgyalt Sz. József-intézet kizárólag fiukat nevel, addig ez leányárvákat is. Alapítványi helyeinek száma 50 körül jár.
A kath. tanügy is egyházmegyeileg van szervezve, azért erről is röviden meg kell emlékeznünk: mindenekelőtt a kath. tanerőket az egyházmegye 419területén képző intézetekről. Három ily intézete van az egyházmegyének, valamennyi Váradon: az egyik: tanitó-képző, melynek tanári testülete az igazgatóval együtt nyolcz tagból áll, a tanitójelöltek száma rendesen harmincnál több. A másik ily intézet: tanitónő-képző, az Orsolya-szűzek zárdájában; a tanári kar, melynek élén igazgató áll, két képző tanárt (egyházmegyei papok) és négy Orsolya-apácza tanítónőt számlál; a tanítónőjelöltek száma negyvenen felül van. A harmadik intézet: a kisdedóvónő-képző, az irgalmas nővérek újvárosi zárdájában; tanítókara: egy tanárigazgató és három irgalmas nővér tanítónő; az óvónő jelöltek száma ötven körül van. A tanügy élén az egyházmegyei tanfelügyelő áll: Palotay László p. főpap, váradi kanonok. A többi fokozatok: kerületi tanfelügyelő: a kerületi esperes; és az iskolaigazgató: a helyi lelkész. Ezek szerint tehát minden esperesi kerület egyszersmind egy tankerületet is alkot s következésképpen a tankerületek, kerületi tanfelügyelők és iskolaigazgatók száma összeesik az alesperességek és plébániák számával. Az egyházmegyei felülgyelet alá tartozó iskolák: óvodák, elemi és felsőbb népiskolák, még pedig fiu, leány vagy vegyes iskolák. A tanintézetek száma százhatvanhat.
A mi a vallásgyakorlatban való nyelvhasználatot illeti, egyházmegyénknek e tekintetben való állapota nemzeti nyelvünkre igen előnyös; ugyanis hatvankét lelkészségben egyedül a magyar, négyben a némettel együtt, ötben a szlávval együtt, egyben a magyar, német és szláv és csak egy oly lelkészség van, melyben csak idegen, a szláv nyelv használata általános.
Az egyházmegye katholikusainak száma: 130,310, melylyel szemben 410,720 helv. hitv; és 93,807. ág. hitvallásu lakosság áll, hogy a görög és zsidó vallásuakat meg se említsük.

« Bihar vármegye közoktatásügye. Irta Sipos Orbán. KEZDŐLAP

Bihar vármegye és Nagyvárad

Tartalomjegyzék

A görög-katholikus egyház szervezete és közigazgatása. Irta Bulk Kornél. »