Az 1868. évi XXX. törvényczikkben, mely Magyarország és Horvátország közt létre jött egyezményről szól, ki van mondva, hogy Fiume város és területe, a magyar koronához csatolt külön testet (separatum sacrae regni coronae adnexum corpus) képez.

Minthogy 1848-tól 1867-ig Fiume város és területe közvetlenül Horvátországhoz tartozott, úgy a város, mint az egész úgynevezett Fiume vármegye részére, Fiuméban egy kir. törvényszék létezett. Miután Fiume a magyar kormányzat alá helyeztetett, a magyar képviselőháznak 1870. márczius 15. és a horvát-szlavon országgyülésnek ugyanazon évi junius 20-ik napján hozott határozata alapján felállították a fiumei kir. törvényszéket s hatóságának ideiglenes szabályozása tárgyában az 1871. szeptember 14-én 3870. I. M. E. sz. a. kelt miniszterelnöki, igazságügyminiszteri és horvát-szlavon-dalmát báni rendelet intézkedett, mely szerint Fiuméban egy magy. kir. törvényszék (Tribunale) állíttatik fel s az egyes (járás) biróságnál (Pretura) pedig a teendőket ezen törvényszék elnöke által kirendelendő egyik törvényszéki biró végzi. A városi hatóságnak árvaügyekben való, valamint az 1860. május 26-án kelt birodalmi miniszteri rendelet alapján alkotott községi biróságnak jelen hatásköre érintetlenül marad.

A fiumei kir. törvényszék hatósága alá tartoznak e rendelet szerint:

a) Fiume sz. kir. város és kerület, Buccari kerület és Fiume megye tengerpartja, tengerjogi ügyekben.

b) Fiume város és kerülete minden büntető, valamint polgári peres és peren kivüli ügyben.

A városi telekkönyvi hivatal szintén a kir. törvényszéknek rendeltetik alá.

Másodfokban a birói és fegyelmi hatóságot a budapesti kir. itélő tábla, harmadfokban a magy. kir. Curia gyakorolja.

A fiumei kir. törvényszék hatósága alá eső ügyekre a fennálló törvények, szokások és rendeletek továbbra is érvényben maradnak.

A fiumei kir. biróság hivatalos nyelve: az olasz.

Ez a rendelet 1871. évi november hó 1. napján lépett hatályba.

Az emlitett rendelet alapján érvényben maradtak mind azok a törvények, melyeket a Bach-kormány alatt léptettek életbe.

Megjegyzendő azonban, hogy a tengerjogi ügyekre nézve még mindig a Code Napoleonnak illető része áll fenn, melyet Napoleon maga léptetett életbe akkor, midőn Fiume városát és Horvátországot Károlyvárosig elfoglalta s az általa alakitott illir királyságba kebelezte.

Nem érdektelen megjegyezni azt sem, hogy telekkönyvi ügyekben 160még mindig az 1843-iki magyar kormányzósági rendelet, a "Regulamentum in merito manipulationis librorum fundualium, inscriptionum et intabulationum pro libero Districtu Fluminensi Altissimo Loco Ratihabitum, Ope B. C. Intimati Exelsi Consilii R. Locumt. Hungarici D. D. 27 Decembris 1843 No. 46429 Dimissum" érvényes. Ellenben 1871 óta már több magyar törvényt léptettek életbe Fiuméban, mint pl. a magyar büntető törvényt, a csődtörvényt, a közjegyzői törvényt, a vallásszabadságról, izraeliták recepciójáról, az állami anyakönyvvezetésről szóló és a házassági törvényt.

A fiumei magyar kir. törvényszék az 1871. év november 1-ső napjától működik. Ekkor vette át az addig működött horvát kir. törvényszéktől az ott folyamatban levő és az új törvényszék hatáskörébe utalt ügyeket. A fentemlitett rendelet szerkesztésében, a törvényszék működésének meginditásában és a kezdet nehézségeinek legyőzésében dr. Celligoi Bódognak, a fiumei kir. törvényszék első elnökének kétségen kivül a legnagyobb elismerésre méltó érdeme volt.

Az első törvényszéknek az elnökön kivül négy birája volt, névszerint Bolmarcich János, Mattiassi József, Marceglia Antal és Carvin Domokos. Ügyész dr. Kuscher Nándor. A személyzet ezenkivül még következő volt: Colombis György és Brelich Ferencz jegyzők, Goglia Antal igazgató, három irnok, egy telekkönyvvezető és egy segédtelekkönyvvezető.