« Fiume egészségügye. Írta (a martin-schizzai vesztegintézettel együtt) Richtmann Mór, felülvizsgálta Csapodi István. KEZDŐLAP

Fiume és a Magyar-Horváth tengerpart

Tartalomjegyzék

A fiumei kikötő. Írta Gonda Béla. »

174Fiume időjárási viszonyai.
Közli Héjjas Endre

Fiume tengerparti fekvésénél fogva időjárás tekintetében sokban elüt hazánk többi vidékeitől.
Éghajlata a tropikus felé hajló.
Évi közepes hőmérséklete husz évi (1871-90.) megfigyelés alapján 13.5 C°, tehát a legenyhébb klimáju vidék az egész országban.
Hőmérséklet.
A télnek 5.7, a tavasznak 12.3, a nyárnak 21.7 s az ősznek 14.0 C° az átlagos hőmérséklete. Leghidegebb a január (átlaga 5.2 C°) s legmelegebb a julius (átlaga 23.0 C°).

Tramontana az Adrián.
(Eredeti rajz)
A hőmérséklet évi menetét már e husz évi megfigyelés elég pontosan megszabja. Ez abból is kitünik, hogy ha az utolsó 15 év (1881-95) feljegyzéseit vesszük számitásba - a mely időközben, t. i. a megfigyelés mindig egy és u. a. helyen eszközöltetett - 13.6 C°-ot nyerünk évi átlagul, a mely az előbbi adattal majdnem teljesen megegyezik.
A hőmérséklet menetéből hiányzik a kontinensek hőmérsékletének éppen nem ritka abnormis ingadozása; az egymásra következő évek átlagos hőmérsékletében itt alig mutatkozik számbavehető eltérés.
175Ugyanezt mondhatjuk az egyes napszakok (a leolvasási terminusok) átlagos hőmérsékletéről, mely szintén csak kisebb eltéréseket mutat az egyes években. A reggeli (7 órai) évi átlagos hőmérséklet 11.5, a déli (d. u. 2 órai) 16.8 s az estéli (9 órai) 12.5 C°.
A mi a hőmérséklet abszolut szélsőségeit illeti, a maximum-minimum hőmérők adataival nem rendelkezvén, be kell érnünk a terminleolvasások nyujtotta szélső értékekkel, a melyeknél a valódi extrém értékek természetesen többnyire valamivel nagyobbak.
Ezeket az értékeket érdekességüknél fogva az utolsó 15 évről egyenkint felsoroljuk:
Év Maximum Minimum
1881 31.2 C° jun. 24 -5.6 C° jan. 24
1882 31.9 C° jul. 21- 1.8 C° febr. 1
1883 32.1 C° aug. 22-3.6 C° jan. 26
1884 31.4 C° jul. 18-1.5 C° nov. 21
1885 33.5 C° jul. 19-4.9 C° decz. 13
1886 32.9 C° jun. 26-4.6 C° márcz. 12
1887 31.4 C° aug. 1-7.5 C° febr. 18
1888 34.7 C° aug. 15-4.3 C° febr. 1
1889 32.4 C° jul. 13-4.2 C° febr. 14
1890 35.1 C° aug. 17-6.6 C° decz. 13
1891 32.4 C° jul. 19-5.4 C° jan. 21
1892 36.6 C° aug. 21-2.5 C° jan. 21
1893 32.4 C° aug. 23-8.1 C° jan. 13
1894 35.6 C° jul. 24-7.6 C° jan. 4
1895 35.4 C° szept. 4-7.3 C° febr. 17
Átlag 33.5 C°-5.0 C°
Eszerint az utolsó 15 évben a hőmérséklet legmagasabbra emelkedett 1892. aug. 21-én 36.6 C°-al és legmélyebbre sülyedt 1893. jan. 13-án -8.1 C°-al. Eszerint az abszolut ingadozás maximuma 44.7 C°. Maga az abszolut ingadozás az utolsó 15 évben 32.9 és 43.2 C° között változik s az átlagos abszolut ingadozás 38.5 C° (mindig szem előtt tartva, hogy itt csak a terminleolvasások nyujtotta szélső értékek szerepelnek s hogy a valódi abszolut ingadozás ezen értékeknél rendszerint valamivel nagyobb.)
A fenti táblázat szerint a hőmérséklet maximuma többnyire (még pedig egyforma gyakran) juliusban és augusztusban, minimuma pedig januárban és februárban szokott beállani.
A hőmérséklet eme szélsősége is az ebből nyerhető abszolut ingadozások a legjobban feltüntetik Fiume hőmérsékletének sajátosságait. A maximumok ugyanis nem érik el hazánk kontinentális részeinek maximális hőmérsékleteit, a minimumok pedig még meg sem közelitik a kontinentális részek minimumát.
Ebből nyilvánvaló a tenger mérséklő hatása, mely nyáron a nagy meleget csökkenti, télen pedig a nagy hideget igen nagy mértékben enyhíti.
Csapadék.
A csapadékviszonyok is több sajátszerüséget tüntetnek fel. Ezek közül emlitendő egyfelől a csapadék bősége, másrészt a maximum és minimumnak a kontinentális részektől elütő elhelyezkedése.
Erre vonatkozólag idézzük Raum Oszkár közelebb megjelenendő művéből, - A Magyar korona országainak csapadék viszonyai - a következő részt:
176"Fiume, általában véve pedig az egész tengerpartvidék, a szubtropikus esőzések befolyása alatt áll, a hol ugyanis a minimum julius hóra, tehát a nyári évadra esik, mig az első maximum októberben jelentkezik. Az esőzésnek ezen különös eloszlása Csáktornya és Pécs irányában a Dráva és Száva mentén egészen a Balaton déli részéig észlelhető, azzal a különbséggel, hogy az emlitett meneten a kontinentális klima már némi változást idéz elő főleg a minimumban, mely Keszthelyen körülbelül a hőmérsékleti minimummal esik össze."

Scirocco az Adrián.
(Zemplén Győző rajza)

Buccari.
Saját felvételünk.
Fénynyomat.
A csapadék 25 évi (1871-95.) átlaga 1591 m/m; a főmaximum októberre 177esik 242 m/m-el (e mellett a szeptember és november is gazdag), a főminimum pedig juliusra 66 m/m-el. Egy másodrendű maximum juniusban s egy másodrendű minimum februárban ismerhető fel. Hazánk kontinentális részein forditva áll a dolog; a főmaximum esik többnyire juniusra s a főminimum februárra; a másodrendű maximum októberre s a másodrendű minimum juliusra vagy augusztusra.
A mi a csapadék évszakonkénti eloszlását illeti, az őszre esik a csapadéknak 37.5, a télre 20.0, a tavaszra 23.0 s a nyárra 19.5 százaléka.
A csapadék bőségét tekintve a tengerpart hazánknak csapadékban leggazdagabb vidéke, a maximum azonban nem közvetlenűl a tengerparton van, hanem Fiumétől kelet-északkeletre, a hol is Fuzsine hét évi átlagul 2492 m/m évi csapadékmennyiséget mutat fel, tehát mintegy 900 m/m-el többet mint Fiume.
A csapadék gyakorisága követi a mennyiségek eloszlását az évben; a főmaximum októberre esik, a mely hónapban átlag 17 nap esős, de közel áll hozzá a junius 15 csapadékos napjával; a főminimum augusztusra esik 9 csapadékos nappal s egészen közel áll hozzá február 8 csapadékos nappal.
Az egész évben átlag 142 nap a csapadékos, vagyis az eső gyakorisága nagy.
A mi az egy nap (24 óra) alatt esett csapadékmennyiségeket illeti, a tengerpart e tekintetben is páratlanul áll hazánkban. Erre nézve Raum fentebb idézett művében ezeket mondja:
"Hazánkban a tengerpartot kivéve a 100 m/m-es napi csapadék ritkán fordul elő, sőt a magas hegyvidéken (Máramarosmegyében), hol az esőzésnek tulajdonképen egy maximális czentruma fekszik, egyáltalán véve még nem méretett (24 óra alatt) 100 m/m-t meghaladó csapadék."
Itt a tengerparton pedig elég gyakori a 100 m/m-t megközelítő, sőt azt nem ritkán meg is haladó csapadék-quantum.
A 24 órai nagy csapadék-quantumok tulnyomóan az őszi hónapokra esnek. Emlitésre érdemesnek tartjuk az utolsó 25 évről a következő nagyobb csapadék-quantumokat, melyek Fiuméban egy 24 óra lefolyása alatt estek:
1883. junius 18-án 162 m/m.
1883. november 9-én 174 m/m.
1884. augusztus 28-án 129 m/m.
1889. október 20-án 140 m/m.
1892. szeptember 30-án 201 m/m.
1892. október 1-én 268 m/m.
1895. szeptember 12-én 235 m/m.
1892. évi szeptember 30-ika és a rákövetkező nap összesen 469 m/m-nyi 48 órai csapadékquantumával példátlanul áll hazai időjárási annaleseinkben.
A csapadék alakja többnyire eső, a hó aránylag ritka, de azért évről-évre megjelenik; az utolsó 15 évben 1882-ben esett legkevesebbszer hó (csak 1 napon) s 1895-ben a legtöbbször (18 napon); a havas napok száma átlag 5 az évben, vagyis a hó ritka. A jégeső sem gyakori, az utolsó 15 évben 1 és 7 között váltakozik a napok száma, melyeken jégeső esett s az évi átlag 3 nap.
Égiháborúk.
Az égiháborúk igen gyakoriak; e tekintetben a tengerpart az első helyet foglalja el hazánkban. A zivataros napok átlagos száma az évben 39.4, az egyes zivatarok évi átlagos száma pedig 53.9. Égiháborúk az év minden szakában lépnek föl s a téli zivatarok sem ritkák; a maximum mindamellett a nyári hónapokra esik. A zivatarok többnyire a kora délutáni órákban törnek ki s a vonuló zivatarok legtöbbnyire délfelől s legritkábban kelet felől jönnek.
Szél.
A szél-viszonyok tekintetében hivatkozunk Hegyfoky Kabos közelebb 178megjelent munkájára: A szél iránya a magyar Szt.-Korona országaiban. (Kiadja a kir. magy. term.-tud. társulat; Budapest 1894.)
E munkában ugyan Fiuméra vonatkozólag csak 10 év (1876-85) feljegyzései vannak feldolgozva, de ez is eléggé tájékoztat bennünket az uralkodó szélirányokra nézve.
Mindenekelőtt álljonn itt a szél és szélcsend átlagos gyakorisága napokban kifejezve még pedig külön-külön az egyes évszakokra s külön az egész évre.
É Ék K Dk D Dny NyÉny Csend
Tél 15.5 25.3 17.3 8.45.7 5.93.1 4.44.7
Tavasz 9.4 18.3 15.8 9.2 7.5 10.4 8.6 7.5 5.3
Nyár 12.3 16.6 12.3 7.0 3.7 11.0 11.0 10.2 7.9
Ősz 14.5 22.0 16.6 6.1 8.7 6.6 6.1 5.8 4.6
Év 51.7 82.2 62.0 30.7 25.6 33.9 28.8 27.9 22.5
A táblázat bővebb magyarázatra nem szorul, a számok napokat jelentenek.
A tenger partján és ennek környékén uralkodó szélviszonyokra nézve Hegyfoky a következő eredményre jut:
"Az Adria partján az uralkodó északkeleti szél jóval gyakoribb, mint a távolabbi vidéken. A másodrendű szél itt nem az északi, mint a főcsoportnál (mely alatt 13 állomás értendő az Adria környékén Zágrábig, Petrinjáig és Gospicsig) hanem a keleti. Valamint az északkeleti szél annál gyakoriabbá válik, mennél inkább közeledünk a tengerhez, épp úgy válik bár nem oly mértékben gyakorivá a délnyugati áramlat, mennél jobban hatolunk be a szárazföldre".
Áttérve az egyes évszakokra a következőket mondja:
Télen az Adria környékén Csáktornyától, Belovártól kezdve északkeleti szél fú leggyakrabban. Ez a bóra vidéke, melyen télen a hideg, északkeleti szél dühöng. Országunk egy vidékén sem fú télen valamelyik uralkodó szél oly gyakran, mint itt az északkeleti. Gyakoriak az északi és keleti áramlatok is, melyek a főszéllel együtt a bóra nevén ismeretes szelet teszik.
A többi évszakban szintén az északkeleti szél az uralkodó. Nyáron mutatja fel az északkeleti szél maximumának legkisebb értékét.
Szélcsend van az évben átlag 23 napon, szélvihar pedig 12 napon, bár e tekintetben az egyes évek nagy változatosságot tüntetnek fel, amennyiben az utolsó 15 évben a viharos napok száma 2 és 25 között váltakozik. Az évszakokat tekintve legcsendesebb a nyár, legnyugtalanabb a tél s az ősz.
Az uralkodó szélirányok és a légnyomási viszonyok közötti kapcsolatot keresve, arra a nevezetes eredményre jut, hogy "a Kapella hegységben is egész éven át nagyobb a légnyomás, mint az Adrián, ezért is fú e vidéken minden évszakban az északkeleti szél leggyakrabban". A tengerparton következőleg nevezik a különböző irányu szeleket: Levante (keleti), Scirocco (délkeleti), Ostro (déli), Libeccio (délnyugoti), Ponente (nyugoti) Maestro (északnyugoti), Tramontana (északi, hegyentúli) Greco (északkeleti), ennek mellékalakja a Bora (KÉK). Legjellegzetesebb a bora és a sirocco; az előbbi rohamos lökésekben fellépő, száraz, nagy hideggel jár, pusztitva halad utjában, elsodorja a zsenge növényzetet, elhordja a háztetőket is, ha nincsenek kellőleg megerősítve, sőt vasuti vonatot is dobott le a töltésről, miért külön borafalakat kellett ellenre építeni. A scirocco tikkasztó, vizpárákkal telt, rendesen esőt hoz és nagy hullámzást okoz a tengeren. (L. a néprajzi, a közlekedésről és a tengerről szóló fejezeteket. Szerk.)

179Borino az Adrián.
(Zemplén Győző rajza)
Itt van helye megemlékeznünk Fiume légnyomási viszonyairól. Mivel azonban ez közvetlenül nem függ össze a klimával, röviden csak annyit említünk meg, hogy Róna Zsigmond számításai alapján 30 évi (1861-90) 180- szomszédos állomások hozzávonásával homogénná tett - megfigyelésből a 0 C°-ra redukált légnyomás évi átlagos értéke 761.2 m/m, amidőn is a barométer magassága a tengerszín felett 4.9 m. A légnyomás maximuma januárra esik (763.6 m/m), minimuma pedig márcziusra (759.3 m/m).
Légköri nedvesség.
Hátra van még, hogy szóljunk valamit a levegő nedvességéről s a felhőzetről Fiuméban az utolsó 15 év megfigyelései alapján.
Az u. n. abszolut nedvességről, azaz a m/m-ben mért páranyomásról csak annyit említünk fel, hogy ennek évi átlagos értéke 8.9 m/m s maximuma (14.1 m/m) juliusra, minimuma (4.6 m/m) pedig januárra esik, vagyis követi a hőmérsék menetét, amelytől legnagyobb részt függ is.
A levegő relativ nedvességének évi átlagos értéke 70.6%; főmaximuma (77.7%) októberre, főminimuma (67.1%) pedig juliusra esik; másodrendű maximuma (72.8%), juniusban, másodrendű minimuma (67.2%) pedig februárban van, vagyis követi a csapadék évi menetét, amelylyel tehát szorosan összefügg. Ami az egyes napszakokat illteti, reggel 75.6, délben 62.9 és este 73.6% az évi átlagos relativ nedvessége a levegőnek.
Felhőzet.
A felhőzet nagyságát 10-es skálában becsülve (ahol 0 egészen derült, 5 félig borult és 10 egészen borult), a borulat évi átlagos foka 5.6, vagyis valamivel több mint félig borult. A felhőzet maximuma (6.8) októberre, minimuma (3.9) augusztusra esik; egy másodrendű maximum áprilisban s egy másodrendű minimum februárban ismerhető fel, azaz a felhőzet is nagyjában a csapadék menetét követi, ami nem is lehet másként, lévén a borulás az esőnek rendes előhírnöke.
Záradékul megemlítjük, hogy Fiuméban 1868 óta folynak rendszeres meteorologiai megfigyelések. A műszerek felállítása 1881-ben megváltozott; addig 23 méter magasságban állt az állomás a tengerszín felett, 1881-ben 18 méterrel mélyebb pontra helyezték át a műszereket. 1868-tól 1875-ig bezárólag Stahlberger Emil tengerészeti akadémiai tanár 1876-tól napjainkig pedig dr. Salcher Péter tengerészeti akadémiai tanár vezeti az észleléseket.

« Fiume egészségügye. Írta (a martin-schizzai vesztegintézettel együtt) Richtmann Mór, felülvizsgálta Csapodi István. KEZDŐLAP

Fiume és a Magyar-Horváth tengerpart

Tartalomjegyzék

A fiumei kikötő. Írta Gonda Béla. »