« Jolsva. Írta Baltazár János. KEZDŐLAP

Gömör-Kishont vármegye

Tartalomjegyzék

Gömör-Kishont vármegye népe. Írta Komoróczy Miklós. »

150Nagyrőcze.
Írta Dancsházy Gusztáv
A város fekvése.
Nagyrőcze rendezett tanácsú város, az é. sz. 48°, 41', 22" és a k. hossz. 37°, 47', 57" alatt és 303.6 m. magasságban fekszik.
Északnyugaton Hosszúréttel (4.7 km. távol), nyugaton Szirkkel (12.8 km. távol), északon Kisrőczével (2.8 km. távol), délkeleten Vizesréttel (3.8 km. távol) határos.
Széchi Mária sas-fészke: a murányi vár alatt, a várhegy keleti oldalán igénytelen patakocska ered, mely több csermelylyel egyesülve a Murány-folyó (murányi Sajó) egyik ága. A másik ág a Sztoski délnyugati oldalán fakad, a Rdzavó nevű gyönyörű völgyszoroson lekanyarodik Murány község alá, a hol amazzal egyesül. Egyesülten Murányhosszúrétnél felveszi a Djel és Osztricza hegytetők alatt alakuló s Muránylehotán át délkeletnek húzódó patakot, a Lehoczka Vodát. Tovább vonulásában jobbról is, balról is kisebb-nagyobb vizekkel gyarapodik, melyek közül a Murányhutánál eredő, Zdichava községen, Kisrőczén, Nagyrőczén átfolyó Zdichava patak a nevezetesebb. Vizesrét, Lubenyik és Hisnyóvíz községek körül több apróbb patakkal találkozva, folyik tovább Jolsva város felé, a hol a Murány-völgye végződik. Jolsvától már Jolsvai Sajó néven folyik tovább. Útjának hossza forrásától Nagyrőczéig 101/2 km., szélessége 2-6 m., mélysége 0.3-1.5 m. közt váltakozik, esése 110 méter, hajózásra, tutajozásra nem való. A Murány folyó völgye ott a legszélesebb, 1000 méter, a hol a Murányka (a folyó népies neve) felveszi a Zdichava patakot. E két víz alkotta T betű két szegletében épült Nagy-Rőcze városa; a Zdichava a város piaczán és házsorai közt rohan a Muránykába.
A murány-nagyrőczei völgytekenőbe, a vele párhuzamosan húzódó hegylánczok közül több kisebb völgy nyílik. Így Murány község körül, a várbeli oldalról, észak felől lekanyarodik a Hutai völgy; a vár délnyugati oldalán a murányi hegyek rengetegeibe vezet a Rdzavó völgyszoros. Hosszúrétnél összeolvad a délnyugatról jövő muránylehotai, Nagyrőcze körül a Zdichava, Dolina, Kieskova és Rudnó patak völgytekenőjével, végre a Podhora tető alatt ingoványos síkjait megnyitja a Turcsok községbe vezető kanyargós völgynek.
A Murány folyó csak 18-20° hidegben fagy be, vize igen bő, a pisztráng valamikor dúsan tenyészett benne, de ma már csaknem kipusztult. A Dolina völgyben van Nagyrőcze kies fekvésű fürdője, melyről alább lesz szó.
A Nagyrőczét környező hegycsúcsok közül egyik-másik jelentékeny magasságig emelkedik. Legmagasabb a rőczei vagy Fekete-Havas csúcsa a Kakas (Kohut), mely 1411.8 m. magas (viszonylagos magassága a rőczei vasúti állomás felett 1108.2, a rőczei piacz felett 1094.8 méter). A Kakas mellett, ugyanabban a lánczolatban van a magasabb Sztolicsnó nevű csúcs, 1450.4 méter, de ez Rőczéről nem látható.
A Kakas-hegy oldala fenyővel van benőve, tetején több ritka növény van. Ha a tűlevelű erdőket elhagytuk s feljebb megyünk, a csúcsról, tiszta 151időben Váczig is láthatunk. A Kakason kívül a nevezetesebb hegytetők a következők: Nagyrőczétől északkeletre, a Zdichava patak jobb partján van a Szklenicsárka, Martinova, Stefanova, Brezova, Hammerskó, stb. Nagyrőczétől északra, a Zdichava jobb partján van a Nadsturmanova, Podjávor, Nad-Stengerausch, Zubova. Nagyrőczétől keletre, a Zdichava bal partján van a Kakas (Kohut), a Kis-Kakas (Mali Kohut), Ukorova, (Kisrőcze, Nagyrőcze, Vizesrét határa), mely lassan emelkedik a város felé és a Szkalka nevű hegyvonalban végződik. Nagyrőczétől délnyugatra, a Murányka jobb partján, a Dolina patak körül van a Vinicska, Csertova (Ördög-hegy), a nagyrőczei-hosszúréti határvonalon Na-Stob vagy Buki, Taschenberg, Rovienka; Banski, Frebrova, Za-Krizs (Trikopecz, kereszt mögötti) délre kanyarodva a Smiczkiár, Koncskova, Hodosov-lesz, Trubacska, Michlovo, Csunyeszo Vrch.

Nagyrőcze főtere.
Saját felv.
Ez a völgykatlan Fürdő-völgy néven ismeretes; növényzete buja, friss forrásokban bővelkedik, sok gyümölcsöskert van benne. Nagyrőczétől délre a Kieskova völgy fölött levő nyergen átjutunk a Hjeg-re. A Hlasni és Blatne dolinky közt folyik le a Rudnó patak, e fölött van a Rudnó-hágó, melyen át az út a vashegyi bányákhoz vezet.
Éghajlat.
Az éghajlat a Nagyrőcze-Murány völgyszakaszon kellemesebb, mint a minőnek azt a hely magasságából ítélnők. A kellemetlen, zord időt hozó levegő-áramlások hatását a hegyek előnyösen mérséklik, noha a szélsőségek a Murányvölgyet sem kímélik. A szél uralkodó iránya északnyugati, de épen ezen a tájon magas hegyek környezik a völgyet s azért a levegő elég nyugodt, a nagyobb szelek ritkák, mérgüket a hegyeken ontják ki, a hol aztán annál több kárt okoznak.
A nyugati szél egyenesen e völgy felé áramlik, néha, még nyáron is, hideget hoz és az esős napok előhírnöke. Az északi levegőáramlás a Zdichava patak völgyén vonul el, néha olyan viharosan, hogy házfedeleket sodor el, a több éves fákat kettétöri, kitépi. Irányát szerencsére a Kakas-hegy megtöri s keleti vagy délkeleti irányba tereli. Az északkeleti áramlás fergeteggel, villámlással jár; akármerre folytatja útját, országos esőt szokott hozni. A keleti levegőáramlás leggyakrabban a nyári esők után érezhető, az erdőket, szántókat, útakat gyorsan kiszárítja és hosszabb ideig tartó meleg napokkal kedveskedik.
A tavasz márcziusban köszönt be, május elsejére a lomb zöld szokott lenni. A késői fagyok nem ritkák, de néha teljesen elmaradnak. Általában a klima 2-3 héttel hátrább van az alföldi klimánál.
152A nyár rekkenő forróságát a földrajzi helyzet és a levegő-áramlások csökkentik; hosszabb esőzés vagy hideg időjárás nyáron át ritka. Kevés vihar, jégeső, záporeső néha megszakítja a csendes, kellemes nappalokat.
Az ősz november közepéig tart, egyenletes, igen szép időjárással. A tél hosszú, néha tartós hideggel köszönt be.
Lakosság.
A lakosság számáról legelőször az 1715-iki összeirásban van szó. Ekkor Nagyrőczén 44 "mezővárosi polgár" háztartása találtatott, ebből magyar 3, német 8, tót 33; zsellérség, jobbágyság külön nem volt. Egy háztartás lélekszáma átlag hat lélek, tehát Nagyrőczén 1715-ben körülbelül 264 lakos lehetett. 1720-ban már a polgári háztartás száma 36-ra csökkent. Sokkal pontosabb adatokat tüntet fel az 1869-ik évi összeirás, a mikor 2058 lélek találtatott. 1880-ban csak 1897 volt a lélekszám. 1890-ben 1817 lakos találtatott, 1900-ban csak 1808. Tehát 1869-től 1900-ig, 31 év alatt a lakosság nem hogy szaporodott, hanem körülbelül 350 lakossal fogyott. 1869 után a beköltözött idegenek száma (hivatalok, iskolák, vasút tisztviselői) százon felüli s a lakosság száma ezekkel együtt is alig éri el az 1810-et.
Az 1900. évi nevezetesebb statisztikai adatok a következők: A lakosság száma az itthon tartózkodott 4 katonát is számítva 1812. Ezek közül ág. h. ev. 1105 (60.9%); r. kath. 521 (28.7%); izraelita 100 (5.5%); (15 évvel ezelőtt az izraeliták száma 4 volt); ev. ref. 60 (3.3%); g. kath. 26 (1.4%). Magyar 844 (46.6%); német 30 (1.6%); tót 933 (51.4%); oláh 1 (0.05%); horvát 1 (0.05%); egyéb 3 (0.16%). Férfi 848 (46.8%); nő 964 (53.2%); nőtlen 947 (52.2%); házas 671 (37.0%); özvegy 193 (10.6%). Írni, olvasni tud 1356 (71%). Lakóház van 327; a gazdaságok száma 382. Szántó 1297 kat. hold (29.9%); kert 135 kat. hold (3.1%); rét 469 kat. hold (10.8%); legelő 170 kat. hold (3.9%); erdő 2090 kat. hold (48.2%); nem termő 171 kat. hold (3.9%); összesen 4332 kat. hold.
Az 1715-iki összeirás szerint volt szántó 236 1/4 köblös (à 1200 négyszögöl), rét 84 köblös.
Foglalkozás.
A lakosság foglalkozása nagyon sokféle. Az iparosok száma elég nagy. A legtöbb polgár két, három foglalkozást folytat, mindeniket kevés haszonnal, mert nincs üzleti tőkéje, kellő kitartása. A kisipar pusztulóban van, gyáripar nincs, a fuvarozás is megcsappant. Nagy hiba, hogy a polgár képesnek ítéli magát bármilyen keresetmódra; kapkod az egyik, másik, harmadik foglalkozás után, noha a kor kivánalmait teljesen figyelmen kívül hagyja. A helyi iparnak egymásközt, vagy kifelé való versenyéről szó sem lehet.
A város határa termékeny, de alig fizet valami hasznot, mert okszerű gazdálkodásnak nyoma sincs. Némely gazdának a határ minden irányában, hegyen, völgyön egyaránt van földje, de csak apró darabkák, melyeket művelni csakugyan nagy feladat. De azért jaj annak, a ki a kommasszálást emlegeti. Az állattenyésztésről nincs mit mondani; ez a házi szükséglet kielégítésén túl nem terjed.
Jellemzés.
A lakosság életmódján ma sem sokat változtatott. Egy-egy, lyuknak is alig nevezhető szobában néhol több család szorul össze. A ház környéke nem tiszta, itt-ott a ház ablaka olyan kicsiny, hogy a napsugár is alig találja meg. A város képe mégis kellemes benyomást tesz, mert csinos sétatere, piacztere van, a fő útvonal nagyobb szakasza fával van kiültetve.
A polgárság vallásos érzülete szeretettel tölti meg a szívét családja tagjai iránt. Hazáját, a magyar nyelvet szereti, a haza iránt tartozó kötelességét minden időben becsülettel rótta le. A nyelve tót, de szívesen adja gyermekét magyar iskolába. A nagyobb számú, hazafias érzelmű lakosság megtörte a pánszláv áramlás minden hullámát; teljes erejéből segített elsodorni a hirhedt gimnáziumból és tanítóképzőből kiáradt aknamunka minden utóhatását; ezért hozott a kulturális czélokra áldozatokat, ezért bízta az állam kezére oktatási és nevelési intézeteit az egész vonalon.
A viszálykodás, gyanusítás, idegen iránt való ellenszenv sokszor élénken nyilvánuló hajlamok, melyek rugója, istápolója talán a városi, illetve polgári vagyon. Ugyanis e vagyonnak előnyeit, aránytalanul bár, de csakis ők élvezik.
153A rőczei polgár ügyes, számító, észjárása jobb sorsot is biztosítana számára, ha az idő értékét ismerné és ha a nyereség eshetősége perlekedővé nem tenné. Mulatságaiban fesztelen, lármás, haragjában határtalan, a veszély pillanatában elszánt.
A polgárság a város részéről sok jótéteményben részesül; ha szükségben szenved: felsegíti; adó nem terheli, mert a polgár föld-, ház-, I. és II. oszt. kereseti adóját, a közmunkát a várostól őrzött polgári kaszsza jövedelméből fizetik. A város részéről beszerzett dolgokat mind beszerzési áron kapja (pl. meszet, téglát, zsindelyt, stb.).
A város vagyona.
A város és a közjólét egyik alapfeltétele a város vagyona. A vagyon ingatlan és készpénz. Ingatlan vagyon: a városháza, a vendéglő, két korcsma, postaépület, szántók, rétek, az erdők és a fürdő.
A város jövedelme az 1852-ben vasolvasztókba fektetett, 1881-ben készpénzben visszakapott összeg kamata. Ez az összeg a bécsi Bank-Vereintól a rima-murányvölgyi vasmű-egyesület megvásárlásáért a város 71 11/20 részvényeért kifizetett 372,000 frt. Ez a vagyon a polgárok kizárólagos vagyonának tekintetik, jövedelméből a polgárok és a város terheit könnyítik.

Nagyrőcze. - A városháza.
Saját felv.
Ma a polgári és városi ingó vagyon összege 938,313 korona. Es pedig kötvényekben, állampapirokban 675,700 K, részvényekben 89,800 K, takarékpénztári betétekben 152,807 K, a pénztárilag külön kezelt alapok és szegényalap 24,006 K.
A korcsmák, vendéglő, vadászat, halászat, földek, erdők, stb. jövedelme a város gazdasági pénztárába folyik be s ez tisztán a város terheinek fedezésére szolgál.
A város évi jövedelme a gazdasági pénztárba folyt összeg 41,511 korona, a polgári pénztárból 34,811 korona; összesen 76,322 korona, ezzel szemben összes kiadása volt 65,376 korona. Ez összegben benfoglaltatik az adók és pótadók bonifikácziója 7002 korona, az egyházak segélye, a polg. lelkek arányában, összesen 4668 korona. Az állami elemi isk. 1200, a polg. iskolának nyújtandó évi 1000 korona segély.
A város ingatlan vagyonának értéke 485,900 korona. Tehát az összes vagyon értéke 1.424,213 korona.
A város még 1876-ban felvett egy 50,000 frtos kölcsönt 50 évre, évi 1687 forintnyi visszafizetés mellett.
A polgárjog.
A polgári jogból folyó előny a nem polgárokkal szemben igen nagy, azért a polgári jogot újabb időben többen megváltották. Nagyrőczei polgár lehet, a ki az 1781-iki tűzvész után a városban lakott polgár leszármazottja; a ki az 1791-iki, a tanács felhívására improtokolált polgár leszármazottja, 154a ki, vagy a kinek elődje 1791-től a mai napig eső valamely időben a jogot bizonyos összegért megvásárolta, vagy érdemeiért polgárrá választatott. 1791-ben a polgári jog megváltásának ára 10 váltó frt volt, 1865 óta 400 frt. A ki polgár leányát veszi feleségül, a polgári jogot 400 koronáért megválthatja. Polgár még az is, vagy annak leszármazottja, a ki 1807-ben a tanács rendeleteit a hámorok ügyében pontosan teljesítette, vagy midőn Schramkó András 2/25 részvénye 50,000 frton megvétetett, a városnak pénzt előlegezett.
A város kiadásai évről-évre növekednek, a jövedelem nem gyarapszik s mégis a város anyagi viszonyait kedvezőknek kell mondani, mert csaknem száz esztendő alatt a város oly terheket rótt le, melyek nagyon is megingathatták volna; pl. az 1809-iki franczia háború 5544 frtjába került, az 1848-ik év 40,000 frt veszteséget okozott (ennyi értékű Kossuth-bankót szolgáltatott be), az 1852-iki pör az uradalommal 50,000 frtját nyelte el. 1853-ban jobbágyi terheit az uraságtól 80,000 frton váltotta meg. Az államkölcsön 25,000, a vasút 30,000 frtját kötötte le (az utóbbi jövedelem nélkül). A vendéglő 100,000 frtot, postaépület felépítése 30,000 frtot vitt el, a fürdőre is elköltöttek 1880-ban 40,000 frtot, stb.
Közgazdasági állapot.
A városi lakosság jelenlegi állapotát közgazdasági szempontból nagyon kedvezőtlennek kell minősíteni. Annyira, hogy ha a hivatalok0, az iskola (mely maga 140-160 idegen tanuló útján 50,000 frtot juttat forgalomba) Rőczéről elvonulnának, e körülmény a mai viszonyok mellett alig volna kisebb csapás, mint az, melyet a kohók beszüntetése az egész völgy-szakasz lakosságára mért. Ugyanis a "Rimamurány-Salgótartjáni Vasmű-részvénytársulat" a rőczei vasolvasztó-telepeket (Rudnát, Kieskovát, Srankovát) beszüntette. Ez a három kohó évenként 123-125 ezer métermázsa nyers vasat termelt, 420-430 ezer hektoliter faszenet fogyasztott, 250-260 ezer q. vaskövet, 26 ezer q. mészkövet dolgozott fel, 255 bányásznak, 74 kohómunkásnak s ugyanannyi napszámosnak adott kenyeret. Évenként 22-23 ezer frt bért, favágásért 7000 frtot, szénégetésért 28,000 frtot, szénfuvarért 66,000 frtot, vasérczfuvarért 29,000 frtot, egyéb költségekkel összesen 226,000 frtot, havonként átlag 12,000 frtot fizetett ki. Tíz év óta ez a kereset megszünt, a vasút pedig a kívánt fellendülést nem hozta meg. A határban levő uradalmi fürész (az Ukorova alatt) Kisrőcze népét foglalkoztatja.
Nemcsak szocziális, hanem nemzeti politika szempontjából is kiváló jelentőségű volt az a helyes intézkedés, mely Nagyrőczét járási székhelylyé tette. Nagyrőczén van kir. járásbíróság telekkönyvi hatósággal, kir. adóhivatal, kir. közjegyzőség, posta-, távíró-hivatal, Coburg hg. erdőhivatala, állami elemi iskola 4 tanítóval, mely 1900 jan. 1-én ment át az ág. h. ev. egyház tulajdonából az állam tulajdonába. Az állami kisdedóvó, melyet 1900 előtt, 15 évig a gömörmegyei közművelődési egyesület tartott fenn, áll. polgári iskola két tanárral (1875-től 1896-ig államilag segélyezett), állami felső kereskedelmi iskola négy tanárral (1890-től 1896-ig államtól segélyezett községi), esti iparos tanoncz-iskola, gazdasági ismétlő iskola, r. kath. elemi iskola (osztatlan, I-VI. osztály egy tanítóval). A tankötelesek száma 180-200 közt változik. A rőczei gyermek az óvodában kezdve, 18 éves koráig Rőczén járhat iskolába.
Középületek.
A város nevezetesebb épületei a városháza, a r. kath. templom, az ág. h. ev. templom, az izraelita imaház, az állami polg. iskola, az állami felső keresk. iskola, az állami elemi iskola. A nagyvendéglő (dísztermében a műkedvelő társulat állandó szinpadja), a kohótelepek.
Egyesületek.
Egyesületei: a magyar olvasó- és társalgó-egyesület (alapíttatott 1861-ben 66 taggal). A műkedvelő-társulat (alapíttatott 1882-ben). Ez az intézmény a város fellendülésén, magyarosodásán sokat munkált, a közjóért, közművelődésért sokat fáradt, sok áldozatot hozott. Az ifjúsági segélyző-egylet, mely a polgári és kereskedelmi iskola szegénysorsú tanulóit segélyezi pénzzel, tanszerekkel, könyvvel, tápintézeti ellátással; 20 év óta körülbelül 50,000 koronát költött a jelzett czélra s ma 21,000 korona vagyona van. A temetkezési egylet 1896-ban alakult. A tűzoltó-egylet 1878-ban alakult. Vadásztársulat. 155A "Nagyrőczei tkp. részvénytársaság", alapíttatott 1872-ben. Ez intézetet a hűtelen kezelés 1877-ben 13,000 frttal megkárosította. A "Népbank" (Vzajomnrá Pomocnica, kölcsönsegélyző egyesületből 10 évvel ezelőtt alakult részvénytársaság), a nemzetiségi és politikai iránynak sok időn át középpontja volt. Az Óvoda-egylet 15 éven át volt a helybeli óvoda támogatója. 1903-ban megalakult a Nagyrőczei daloskör is.

Nagyrőcze. - Részlet a róm. kath. templomból.
Saját felv.
Társadalom.
A társadalom a honorácziorokból s az ezekhez szegődött hazafias polgári elemből alakult. Ez a társadalom az utolsó 30 év küzdelmében bámulatos erőt, kitartást s olyan áldozatkészséget tanúsított, melyre az embert csakis a hazaszeretet éltető tüze, a testvéri érzület nemes alapokon nyugvó nyilvánulásai képesítik. Fájdalom, hogy társadalmi életünk különböző, néha kicsinyes okok miatt, belső egységéből, a kölcsönös bizalom jellegéből sokat veszített, darabokra tört. De van még egy pont, mely bármelyik perczben egy testté, egy lélekké egyesíti így is az elemeket s ez a pont a magyar nemzeti érdek védelme, érvényesítése.
Hatóságok.
Nagyrőcze rendezett tanácsú város belső ügyeit, kormányzását az 1871. évi XVIII. t.-cz., illetve 1886. évi XXII. t.-cz. értelmében és korlátai között önállóan gyakorolja a képviselőtestület, a tanács, a polgármester s az 1877. évi 20. t.-cz., az 1885. évi 6. t.-cz., az 1886. évi 7. t.-cz. alapján az árvaszék útján. A képviselőtestületnek 24 virilis és 24 választott, összesen 48 tagja van. A tanács négy tanácsnokból áll; van főjegyző, ügyész, erdőmester, főgondnok, tiszti orvos, aljegyző és árvaszéki ülnök. A város tisztviselői:
Stefancsok Károly polgármester, született Nagyrőczén, 1836 július 16-án. 1861-ben a Nagyrőczén kiszállt megyei törvényszék jegyzője volt; 1863-ban városi jegyzővé, később főjegyzővé választatott. E tisztet 1870-ig viselte. 1880-ban a városi árvaszék ülnöke, 1884 január 23-tól a város egyhangúlag választott polgármestere lett s e tisztét azóta megtartotta. Polgármestersége alatt felépült a városi fürdő, államosíttatott az óvoda, az ág. h. ev. népiskola, a polgári iskola és felső kereskedelmi iskola. Az ág. h. ev. egyháznak is hű szolgája s ez egyház felügyelői tisztét 20 év óta viseli. A nagyrőczei népbank igazgatója, az áll. polgári iskola gondokságának tagja, az áll. elemi iskola gondnokságának elnöke. A tűzoltó-egylet elnöke, védnöke; az ifjúsági segélyző-egylet díszelnöke; a kaszinó-, a dalárda- és a megyei közmívelődési egylet választmányának tagja.
Prekopa Károly, 1870 óta a város főjegyzője; árvaügyi előadó, a takarékpénztár vezérigazgatója, a város polgármesterének tevékeny segítő társa. 156Tanácsnokok: Homola András 1870 óta, Remenyik Dénes tanácsos és közgyám 1884 óta, Nandrássy Gusztáv tanácsos és számvevő 1880 óta, Petermann Keresztély tanácsos és városi gazda 1884 óta, dr. Vieszt Károly városi ügyész 1896 óta, dr. Posevitz Albert városi orvos 1880 óta, Lieszkovszky Géza rendőrkapitány 1898 óta, Greiner Lajos erdőmester, 1880 óta, dr. Hozáczy Ferencz árvaszéki ülnök 1896 óta, Schmiedt János árvaszéki jegyző, városi aljegyző 1890 óta.
A város külső szépítése még sokat kíván, de ha a tervezett kövezés és elektromos világítás megvalósul, Nagyrőcze hazánk csinosabb városai közé fog tartozni.
A fürdő.
A nagyrőczei fürdő vizét 1829-ben a megye akkori fizikusa, Marikovszky György megvizsgálta s a vizsgálat eredményét egy kis füzetben közrebocsátotta. (A város ezért is 100 aranyat adott ki.) A chemiai analysis eredménye a mai állapotnak megfelelő adatként nem fogadható el. Marikovszky leirása szerint, a fürdő forrását 1829-ben a város akkori főbírája, Moravek József fedezte fel. Ezt a forrást, mint Marikovszky megjegyzi, a szájhagyomány emlegette s annyit tudott róla, hogy a Dolinában orvosvíz volt, de hogy hol, mikor veszett el, azt senki sem tudja már.
A fürdő a várostól negyedórányira van, csinos parkban. Épületei a fürdőház, vendéglő, fedett tánczhely, kuglizó. Van tennis-pályája és gyönyörű fenyvese. Az üdülni óhajtó közönség a természetben bőven gyönyörködhetik.
A fürdő forrása 3 érből egy közös kútba fakad s innen szivattyúzzák fel a használatra. A víz szennyes-barna színű, mintha vasrozsdával volna telítve, szaga nincs, hőfoka 10° R. A vízről kielégítő chemiai vizsgálat ma sincs. A régi vizsgálatokból ítélve a víz timsós-vasas víz, mely az eddig szerzett orvosi tapasztalatok alapján idegkimerülés, szellemi megerőltetés, testi gyöngeség, gerincz-bántalmak, hűdés, gyomorgyengülés, szívbaj, sápadtság, köszvény ellen hatásos orvosszernek bizonyult, a nemesebb szervek működésében rendellenességet nem okoz. Mint klimatikus gyógyítóhely is kitűnő, mert üde, portól mentes levegője van. Gömörmegye nevezetességeihez: a murányi várhoz, a tiszolczi fogaskerekű vasúthoz, a vashegyi bányákhoz, a hisnyóvizi Árpádkori templomhoz, a hisnyói vasolvasztó-telephez, a pelsőczi telepekhez, az aggteleki barlangba, a híres csetneki templom, szlabosi papirosgyár, a krasznahorkai vár, a dobsinai jégbarlanghoz, a Királyhegy, a Kakas-hegyhez, stb. közel fekszik. A völgyet vasútvonal szeli végig, melyen 9 óra alatt Budapestre lehet jutni. A fürdői útról igen szép kilátás van a városra, a Kakas-hegyre, a murányi mészsziklákra, a murányi várra.
Történeti áttekintés.
Nagyrőcze multjáról az Árpádházi királyok idejéből semmi bizonyosat nem tudunk. IV. Béla 1243-ban a Bors család uradalmait Bebeknek adományozta, az adománylevélben meg vannak említve a jolsvai várművek is s a Jolsva fölötti birtokrész ugyanazon okmányban Mártonföldének (terra Martini) neveztetett. E kerületbe kellett tartoznia Rőcze városának is. Annyi bizonyos, hogy Nagyrőcze Revche, Nogrewche néven 1427-ben Jolsva tartozéka volt, mert itt az akkori jolsvai uraknak 70 portájuk volt. A husziták e portákat 1440-ben elfoglalták s felépítették a mai róm. kath. templom felét, a szentélyt, melyet az idő vasfoga sem tudott elpusztítani. Az itt lakó nép szájhagyománya sokáig emlegette Mátyás nevét, tehát Mátyás király alatt a város lakóinak nem lehetett rossz sorsuk.
A huszita-invázió előtt Nagyrőcze lakosai germán eredetű bányászok, kohósok voltak s csak a csehek letelepülése után népesült be jobban a vidék szlávokkal. Tassenberg, Stengerausch, Humbriber, Masach, Kessl, Schebistok, Hjeg stb. ma is használt nevek, eredetileg német lakosság szavai voltak. Sőt Petermann, Sturmann, stb. családnevek is német eredetre vallanak.
Midőn Giskra rablócsapatait a murányi várból kiverték, valószinűleg Rőcze is felszabadult s 1500-ig a murányi vár parancsnoksága alá helyeztetett. Mátyás király Murány várát és a város területét Szapolyai Istvánnak, ez pedig Tornallyay Jakabnak adományozta. Ennek fia Jánoska, teljesen gyámja, a rabló Basó Mátyás hatalma alatt állott. Végre a murányi várat 157Basótól Szalm Miklós pozsonyi gróf, Bebekkel szövetkezve, 1549 augusztus 15-én elfoglalta.
Tornallyay Luther tanának hódolt és vallási meggyőződését a lakosság is magáévá tette.
A törökök 1556-ban állitólag Rőczét is elpusztították. A szájhagyomány szerint ekkor égett el a levéltár is.
Murány várát 1605-ben a Rottál grófok megvették. Rottál Jánostól Széchy Tamás megvásárolta a hozzátartozó uradalmakkal együtt. Bethlen Gábor 1620-ban az egész birtokot Széchy Tamás fiának, Széchy Györgynek adományozta.
Rőcze város a Széchyekben kiváló patronusokra talált, a kik teljes jó szívvel igyekeztek a város javát elősegíteni s azért a várost sok adományban, jótéteményben részesítették.

Nagyrőcze. - Részlet a fürdőből.
Saját felv.
Széchy Tamás 1612-ben kiadott levelében, melyet magyar nyelven írt, Rőczének a szabad bor- és sörmérést megengedte, mondván "... hogy mi alkudtunk meg az mi Revczey jobbágyinkkal az korcsma dolgában ilyen okkal, hogy az bor és sör árultatást mindenestül fogva őnekik engedteök, mely bor és sör árultatástól minekünk egy esztendeig negyedfélszáz magyar forintot tartoznak adni. Azt pedig kétszer egy esztendőben, az mikorban az Tiszttartó kívánja..."
Még nevezetesebb a második levél, melyet Széchy György 1616-ban a vásárjog megerősítése tárgyában írt a rőczeiekhez:
"... My Szechy Georgi Murány és Balogh Váraknak szabados ura, fölséges Romay Császárnak szentelt vitéze adjuk értésére, az kiknek illik, az my levelünknek rendiben, hogy tekintve a my Murányhoz tartozó Rőcze nevű városunknak fogiatkozását, állapotiát; annak okáért mint hogi az mi előttünk való urak jelenben és minden . . . . . . . . Vasárnapokon szabad vásár . . . . . hogi minden embernek szabad volna adni és venni az ő értéke szerint mint szintén Jolsván és több vásáros városokban. My és az ily nevezett Rőcze városunkat mindenekben az ő régi szabadságukban és terveniökben megtartjuk, sőt meg is confirmáljuk hogi valamint szintén Jolsván, itt és 158a szerint szabad legyen adni és venni és minden tisztességes keresettel kereskedni. Ez mellett meg másutt is megengedtük nekik, hogi az my még Murányhoz való, ugy mint vasat, faggiut, viaszt, sót és egyebet mindenből . . . . . . Hírül adjuk nektek ez my levelünket. Datum in arce nostra Murány 15 die feb. 616. Georgius Széchy de Rimaszécs . . ."
E levél tartalmát illetőleg az is nevezetes, hogy Rőcze mint város e levélben említtetik legelőször s a város régi szabadságára és törvényeire van hivatkozás. A miből az következik, hogy az 1764-iki Koháry-féle oklevél csak megerősítése azon jogoknak, melyeket a város már régóta gyakorolt.
Széchy György alkalmazván magát a régi szokásokhoz ("mint annakelőtte urok megengedte"), a rőczeieket az urasági munkától, fuvarozástól, szántástól, aratástól, stb. évenként fizetendő 200 magyar forintért 1613-ban felmentette. Az erről szóló oklevél is a városi levéltárban van.
A Széchy Mária és Wesselényi közt támadt viszony s Murány várának Wesselényitől 1644 júl. 5-én történt elfoglalása, majd Wesselényi halála után a vár elfoglalása Károly lotharingi főherczegtől, sok zaklatást okoztak a rőczeieknek is. Murány vára s az egész vidék 1670-ben teljesen a császári hadak tanyája volt már, a kik kegyetlenül sarczolták a népet. Majd bekövetkezett a legteljesebb vallási villongás s a Rákóczy-, Thököly-féle fölkelés. E mozgalmak hullámai e várost sem kímélték s erejét annyira kimerítették, hogy a nép a legnagyobb mérvű szegénység keserű sorsára jutott. Igazolja ezt Lessenyei Nagy Ferencz következő levele:
"En, Lessenyei Nagy Ferencz recognoscálom per praesentem, hogy méltóságos gróf Rima-Széchy Széchy Anna Mária Palatinusné asszonyom eő Nagysága a nagy szegénységekre nézve Rőcze nevű mezővárosnak megenghedte volt, szokott adóikból ezelőtt nehány esztendővel eötven forintot, melyet nem prodstáltak. Adom azért ezen városnak Recognitiomat. In Murányalja die 5. Julis. Lessenyei Nagy Ferencz."
A murány-völgyi lakosság már 1540-ben a reformácziónak hódolt. Gróf Salm, Murány elfoglalása után, az evangélikusokat buzgalommal pártfogolta. Ő nevezte ki 1560-ban Friedt Cypriánt murányi prédikátornak. Ez időben Nagyrőczén a huszitáktól épített templom az evangélikusoké volt, 1593-ban már e templomban a rőczeiek első evangélikus lelkésze, Zamostene Benedek (más nevén Emericzi) prédikált. Az első visitáczió 1596 febr. 4-én történt (lásd "Protocollum primi fraternitatis Gömöriensis"-féle okmányt). Ez alkalommal a murányi czikkelyeket az említett rőczei ev. lelkész s a város előljárói is aláírták. A második protestáns lelkész 1609-1620-ig Christián Imre volt, utána következett: 1620-1633-ig Corodinus Ádám, 1633-1641-ig Mazarnik Christián, 1641-1643-ig Mezer Crystophanus. 1643-ban Lestachius Simon volt a lelkész. A második visitáczió 1610-ben történt. 1673-tól 9 évig, 1689-től 14 évig, 1712-től 72 évig az evangélikus egyház lelkész nélkül volt. A mostani lelkész 1852-től Reuss Lajos. A róm. kath. lelkész Beliczky Gusztáv. A rabbi-helyettes Atlasz Adolf anyakönyvvezető.
A Széchyek alatt a protestantizmus virágzásnak indult, miről Széchy György 1623 május 16-án és Homonnay Mária 1636 május 20-án kelt levele tanúskodik. A nemességnek, jobbágyságnak büntetés terhe alatt megparancsolták, hogy a protestáns papokat támogassák.
Wesselényi Ferenczet Széchy Máriával 1645-ben Lestachius Simon rőczei pap eskette egybe. De ezek azután a róm. kath. hitre tértek át, a minek szomorú következményei lettek. Kőszegi István murányi prédikátort 1646-ban száműzték s ezzel a protestánsok üldözése e völgyben is napirendre került. A kassai rendelet alapján a jezsuiták a rőczei lelkészt és Coszili György tanítót 1673-ban elkergették.
Thököly Imre, 1683-ban Murány várát elfoglalva, azonnal utasította Letenyei Mártont, hogy a kiűzött lelkészeket és tanítókat egyházaikba helyezze vissza. Ez meg is történt, de 1689-ben ismét elűzettek. II. Rákóczy Ferencz 1703-ban történt felkelése a protestánsoknak ismét szabadabb útat nyitott. A rőczei protestáns egyház ismét papot, tanítót kapott. Ez időben a rőczeiek szerepléséről Bercsényi Miklós következő levele tanúskodik:
159"Én, Szekcsi Gróff Bercsényi Miklós, nemes Ungvár megyének Fő Ispánja és Méltóságos Fejedelem Rákóczy Ferencz kegyelmes urunk Ő nagysága és a Magyar haza szabadságáért Isten által fegyvert fogott Generálisa. Adom tudtára mindeneknek, a kiknek illik, e levelemnek rendében, hogy mivel Nagy-Rőczei lakosok - megértvén édes hazánk felszabadítása mellett való indulatunkat és édes hazánkhoz való hűségeket magok megjelenésekkel bizonyítván, kívánták protectionalis levelemet mind Személyek, mind Jószágok iránt, kiket méltóknak ítélvén ezen Pecsétes Protectionalis levelem által, Méltóságos Fejedelem Rákóczy Ferencz urunk Ő nagysága hűsége alatt levő mint Lovas és Gyalog Tiszteinek és Hadainak közönségesen parancsolom, sem személyekben, sem jószágokban, hazájokban házokon kívül, erdőn vagy mezőn levőkben, Templomokban, Parochiájokban, Ischolájokban egyszóval semmi néven nevezendő Jószágokban meg ne károsítsák! Másként valakik ezen Parancsolatom ellen cselekszenek és a megírt helynek lakosait a megnevezett Jószágokban avagy Személyekben megháboríttyák, háboríttattyák, károsittyák, károsíttattyák, kemény büntetésemet el nem kerülik. Költ Tokaj alatt levő Táborban. Die 4 octobris 1703. G. B. Miklós."
A murányi uradalom 1700-ban Koháry István birtokába került. Ekkor Kohárynak, mint a protestánsok ellenségének, első dolga volt Leporini András rőczei papot 1712-ben a templomból (a mai róm. kat. templom) katonáival kiűzetni. Ez időtől számítva 71 évig a rőczei protestáns egyház pásztor nélkül maradt és a hívők Ratkóra, Bisztróra vagy Tiszolczra jártak Isten igéjét hallgatni.
II. József türelmi parancsa a rőczei protestánsokat is életre hívta. De Koháry az elfoglalt templomot nem adta vissza. Más templom építését határozták el, de e templom helye miatt Koháry özvegyével elegyedtek vitába s csak a megyebeli buzgó nemességnek köszönhető, hogy a rőczei protestánsok az egyesektől felajánlott telken és adományokból 1785-ben a mai lutheránus templomot felépíthették. E templomban az első istentisztelet 1785 okt. 16-án volt. A templomra legtöbbet adakozott Schramkó András. Még ebben az évben nagy tűzvész pusztított Rőczén. Leégett 179 ház, az összes melléképületekkel, a városház és a plébánia. Az egész lakosság fedél nélkül maradt. Ekkor égett el a város levéltára másodizben. A kegyetlen sors, mely a várost végső inségre juttatta, nem elégelte meg a csapást: a város 1791-ben ismét elhamvadt. Ekkor Koháry Gabriella a károsultaknak 3000 forintot adományozott. Koháry Ferencz 1791-ben a murányi uradalmat meglátogatta, Nagy-Rőczén is megállapodott és ekkor történt, hogy az őt kísérő evang. és róm. kath. papoknak e szavakat mondta: "Éljetek egyetértésben, imádkozzatok érettem s én atyátok leendek." Nagy-Rőcze 1806-ban harmadszor is leégett.
A város anyagi jólétére kiválóan nevezetes az 1807-ik év. Nagyrőcze városa ugyanis 1807 február 17-én Sturmann Márton kir. tanácsostól több hámort, épületet, telket, vasbányát, felszerelést 42,964 frt örökáron megvásárolt és ez összegből 12,964 frt 32 krt azonnal kifizetett. A város Schramkó András hámorossal szövetkezve (kinek hasonló értékű hámora volt) megkezdte a vastermelést s ez olyan nagy haszonnal folyt, hogy 1810 szept. 10-én a 30,000 frt adósságot is kifizette. E szerencsés vétel és foglalkozás idejétől a város anyagi viszonyai napról-napra javulnak, jövedelme emelkedik, úgy hogy 1811-ben a város jövedelme már 69,954 frt volt s 1814 nov. 26-án megvette Schramkó András 2/25-öd részvényét is 50,000 frtért.
1809-ben kezdték meg a városháza építését. A franczia háboru költségeihez 5544 frttal járult a város.
1815-ben a város censualis tartozása egyezség utján 4000 frtban állapíttatott meg, melyért a város az erdőt, a sör-, pálinka- és bormérést szabadon kezelhette; a dézsma terhét csak bizonyos irtványok után viselte; az uradalmi munkára nem volt kényszeríthető. E dologra vonatkozott már az 1689-ben kiadott camerális levél is, Szent-Iványi s mások aláirásával. 1829-ben felfedezték a fürdőt. 1835-ben az uradalom a várost 6500 frt census fizetésére szorította, a város ennyit fizetni nem akart s a lakosság 1840-ben ellenszegült, míg végre a dolog békés megoldást nyert.
1601842-ben építették a Vashegyre vezető útat; de mert a város ez út építését az uradalmi erdőkön is átvezetni megengedte, a várost az uradalom beperelte. A per 1852-ben a város javára dőlt el, de a városnak 50,000 frtjába került.
Az 1848/49-iki magyar szabadságharczból a rőczei polgárság is kivette a maga részét. Mint nemzetőrök a murányi csatát vívták a jolsvaiakkal, pelsőcziekkel együtt, Latinák Frigyes vezetése mellett. A tótok Hurbán vezetése mellett özönlöttek Murányba, de szétverték őket. A város ágyut öntetett, négy lovát odaadta, 100 verbunkost adott s igen sokan a veressapkásoknál teljesítettek önkéntes szolgálatot. A szabadság, egyenlőség, testvériség első ünnepét 1848 május 15-én nagyszabású vendégséggel a város régi fürdőjében ünnepelték meg; ott volt az egész Murányvölgy lakossága.
A szabadságharcz után 40,000 frt értékű Kossuth-bankót szolgáltatott be a város megsemmisítésre az osztrák kormánynak. Ekkor bocsátott ki a város szükségpénzt a következő szöveggel:
"Szám . . . . . 15 tizenöt karjczárt váltóban Nagy-Rőcze város ezen jegyért az azt átadónak fizetni tartozik."
A rőczei polgárság régen foglalkozott az uradalmi terhek alól való felszabadítás eszméjével és azzal, hogy az erdőt, melynek csak zaklatott bérlői voltak, megváltsák. Az uradalom nem idegenkedett ez eszmétől s Mihalik Pál uradalmi ügyész munkájának köszönhető, hogy 1853-ban a város 80,000 frtért megváltotta magát s ezzel boldogulásának, fejlődésének újabb tényezőjéhez jutott.
1831-ben királyi adományozzással a földesúri jog az 1826-ban kihalt hg. Koháry család örökösséé, Koháry Ferencz vejéé, Szász Coburg gothai Ferdinándé lett. Tőle váltotta meg magát Nagyrőcze is.
Rőcze város történetében, a mint az már az előadottakból is kitűnik, nevezetes szerepe van a murány-völgyi vasiparnak is. Nem érdektelen tehát ez iparral is futólag foglalkozni.
Bányászat és vasipar múltja.
A nagyrőczei határ egyik-másik szakaszának neve, a bedüledezett bányák nyomai, a sok helyen található vas-salak arról tanúskodnak, hogy Nagyrőcze határában s az ezzel szomszédos völgy-szakaszokban a lakosság ős idők óta bányászattal, vasércz-olvasztással foglalkozott. A régi vaskiválasztási munka nagyon tökéletlen lehetett, mert a talált salakban igen sok vas maradt. A kezdetleges, egyszerű munkát a tót-kemenczékkel való munka váltotta fel. A XVI. században a tót-kemenczék birtokosai czéhbe állottak, hogy bizonyos szabályok betartásával folytassák a munkát, fokozzák a közjólétet. Idővel a czéh elavult szabályait - Hirberstein Gyula murányi várparancsnok engedelmével - 1585-ben kiigazították, a kohósok, szénégetők és stellárok (kemencze-tulajdonosok) kötelességeit és jogait világosabban körvonalazták. Az 1713-iki szabályzat is hiányos volt még s csak az 1808 szept. 30-án Sturmann Márton és Schramkó András közbejöttével történt egyesülés adott nagyobb lendületet az olvasztó-iparnak. Ez uniónak az alapját az 1793-ban kiadott Koháry Ferencz-féle rendelet adta meg. Koháry a stellároknak megparancsolta, hogy olvasztó-kemenczéjüket gyakrabban újítsák meg s olcsóbb és tisztább vas termelésére törekedjenek és e tekintetben részletes utasítással látta el őket.
A stellárok, mint szabad birtokosai a kohóknak, a Schramkó- és Sturmann-féle közbenjárásra történt unio után "Gewercz" néven szerepelnek; az olvasztást kohászokra (Huttmann) bízták, kiket Bestellereknek is neveztek. A régi stellárok közé tartoztak: Benkó, Czibur, Frenó, Bartó, Smid, Borcs, Soltis, Piscator, Sturmann, Mazauch, Ganaj, Clementis, Kaszár, Schramkó, Zimann és Benkár. Az első unionális igazgató volt Schramkó András, utána következtek: Czibur Ádám, Benkár Pál, Gömöry János, Gloss Samu, Gömöry András, Benkár József. Az unióhoz tartozott hámorok nevei voltak: Makszinó, Csarvena, Schramkova, Winicska, Kieskova, Ukorova, Rudnó, Laszicz, Treszkova (ezek mind Rőcze határában), Bartova, Lubenyik, Márványkő, Melegviz. Az unio Coburg Ferdinánd herczegnek emlékoszlopot is emelt, mely Jolsvától 1/4 órányira, jobbra az országút mellett, 1874-ig fennállott.

Nagyrőcze.
Saját felvételünk.
161Az olvasztásra szükséges faszén drágább lett. Végre e völgyben nem is kaptak már elég szenet, minek következtében több kohó a munkát beszüntette. A nagyobb baj megelőzése czéljából az unio (melynek a Schramkótól történt vétel alapján Nagyrőcze város is tagja volt), szövetkezett a Rima-völgyön alakult koaliczióval. Amaz gazdag vasérczbányáit, emez terjedelmes erdeit bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére. Egyesülten a következő iparágakat űzték: faszén előállítást az egyesület, Nagyrőcze és egyesek erdejében; kőszén-bányászást, vasércz-bányászást, vasércz-olvasztást. Az üzlet a "Rima-Murányvölgyi Vasmű Egyesület" czíme alatt folyt, nagy hasznot hajtott és a Felvidék leggazdagabb társulata lett. Az egyesület részvényeit 1881-ben a bécsi Bank-Verein 5400 frtjával megvásárolta, Rőcze 71 11/20 részvényért 372,000 frtot kapott s így az 1807-ben szerzett vagyon hatalmas összegre gyarapodott, a mellett, hogy a város önállóságát megváltotta, bajait rendezte.

Részlet Nagyrőczéről.
Saját felv.
Ipar.
A vasolvasztó iparon kívül, különösen 1780-1800. évben virágzott a posztó-, szövő-, fazekas-ipar és nagyban folyt a deszka-kereskedés.
A csizmadiák 1833-ban; a csapók 1834-ben; a timárok, vargák 1834-ben, a szíjgyártók 1833-ban újították meg czéh-szabályzataikat.
A pánszláv mozgalmak és azok hatása.
1862-ben a gömöri evangélikus esperesség s később a kerületi és egyetemes gyűlés, sőt a kormány segítségével létesült a nagyrőczei szláv gimnázium és tanítóképző. Az előadás nyelve tót volt. Alig kezdte meg az iskola működését, csakhamar tapasztalható volt az a szerencsétlen irány, mely a magyar haza, annak törvényes intézményei iránt való gyűlöletet plántálta az ifjúság lelkébe. Ez a mindig élesebben megnyilvánuló körülmény felköltötte a helybeli hazafias érzésű egyének figyelmét is, a kik azután nem késtek emlékiratukkal az egyház és a kormány figylemét felkelteni; emberi erőt meghaladó munkával fogtak hozzá az adatgyüjtéshez s a végső eredmény az lett, hogy az iskolát 1874 aug. 20-án bezárták. Ez ügyben kiválóan nevezetes az az okmány, mely a magyar pártnak 1874. február 18-án kelt emlékirata és melyet a következők irtak alá: Bartoffy András polgármester, Prekupa Károly főjegyző, Cseh József aljegyző, Antalik Márton, Arvay Sámuel, Árvay József, Damrély Pál, dr. Marczell János, Szepesi József, Vieszt József, Remenyik Gyula, Mihalik Dezső.
162Kulturális intézmények.
1882 aug. 29-én megalakult a nagy-rőczei műkedvelő-társulat Mihalik Dezső elnöklete mellett. A társulat czélja volt a hazafias elemek összetartása, a hazaellenes áramlat csökkentése, a társadalmi tevékenység azon színvonalra emelése, melyen az a siker, az eredmény biztos reményével szállhat síkra; kiváló czélja volt a tudás és igazság világító sugara előtt egyengetni, tisztogatni az útat az ifjúság szívéhez és támogatni a fiatal polgári iskolát; ezt a czélt elérte, feladatát oly sikerrel oldotta meg, a milyenhez hasonlót ilyen maroknyi társadalom nem sok helyen mutathat fel. A polgári iskola, a gömörmegyei közmívelődési egylet, ez egylet rőczei fiókköre, a veres kereszt-egylet, az ifjúsági segélyző-egylet, a gömörmegyei általános tanító-egylet, a rőczei árva-egylet, mind részesültek a társulat jövedelméből, a mely estélyekből, bálokból és műkedvelői előadásokból folyt be.
1883-ban megnyílt a polgári iskolával kapcsolatosan az asztalos-tanműhely, mely 7 évig állott fenn. - 1886-ban megnyílt a polgári iskolával kapcsolatban az edényfestő-tanműhely és 3 évig állt fenn. - 1888-ban újra épült a fürdő, mely építkezés a városnak 40,000 frtjába került. - 1890 szeptember elsején megnyílt az államilag segélyezett felső kereskedelmi iskola. - 1892-ben megnyílt a murányvölgyi vasút. - 1895-ben július 18-án államosíttatott az állami és községi polgári és felső kereskedelmi iskola. - 1900 január 1-től államivá lett az ág. h. ev. népiskola és az óvoda is.
Műemlékek.
A város nevezetesebb műemlékei közé tartozik a r. kath. templom szentélye, mely a legtisztább gótikus építmény. Az oltártól jobbra, közvetetlen a fal mellett, faragott kőből épített tornyocska van, melynek fülkéje szentségtartó volt és alakja a bécsi Szt-István templom tornyára emlékeztet, 1286-ban készült. Az oltár is igen régi és kinyitható szárnyakkal volt ellátva. Fából készült és hátulsó részén 1569 és 1578, más helyen "Joannes Hamar" van bevésve. A nem régen új orgonával kicserélt régi orgona 1765-ben épült.
A templomot lövőrésekkel ellátott vastag kőfal vette körül. A templom udvarán különálló torony volt és ebben voltak a harangok elhelyezve, de ezt a tornyot 1894-ben lebontották.
30 évvel ezelőtt a r. kath. egyház birtokában 3 kehely volt, de az aranyból való, a legbecsesebb és igen értékes régiség eltünt.
Érdekes régiség a templom tornyában levő Quirin nevű harang. Gót betűkkel a következő írás van rajta: "O + facta + est + campana + ista + in honorem + dei + omnipotenti + in + honorem + sancti + Quirini + inb. + anno + domini # 706." Ha ez a felirás való, akkor ez a harang egyike a világ legrégibb harangjainak. A harang alakja kolomphoz hasonló. Rómer Flóris szerint a harang a XII. században már újra öntetett. Honnan került ide, nem tudni; a hagyomány szerint a husziták hozták ide. Ez nem valószinű, mert 30 mázsás harangot nem oly könnyű hurczolni.
A harangot egy tűzeset alkalmával oly erővel verték félre, hogy megrepedt, de hangja még így is szép.
A r. kath. egyháznak van egy pecsétnyomója 1509. évből a következő felirással: "Sigill. Eccl. N. Rötz ad. s. Laur. Mart. 1509."
Nagyrőcze város őrizete alatt van a város pecsétnyomója 1711-ből, irása: "S. Quirinius Rauschenbach." Egy másik régi pecsétnyomója 1791-ből való.
A csizmadia-czéh pecsétje 1691-ből; a hámorosoké 1721-ből; a kovácsoké, órásoké, lakatosoké 1803-ból, az ácsmestereké 1797-ből való.
A város legrégibb protokolluma 1788-ból való, a határfelmérési jegyzőkönyv 1793-ból. A r. kath. egyház anyakönyve 1785-től, az evangélikusoké 1783-tól kezdődik. A város őrizete alatt van Széchy György levele 1613-ból, ugyanattól 1616-ból; Bercsényi Miklós levele 1713-ból; I. Ferencz királytól kiadott oklevél 1799-ből; Kohárytól a Stúrmann családot érdeklő levél 1756-ból.
A város kiváló szülöttei.
Nagy-Rőcze város kiváló szülötteiről is meg kell emlékeznünk e fejezet keretében:
Moravek József a város jegyzője, majd bírája volt. A mai piacz területe azelőtt mocsaras, apró faházakkal körülépített tűzfészek helye volt. Moravek ezt, valamint a jolsvai és murányi utczát rendbe hozta, a városházát, a kőhídat ő építtette, a fürdőt is ő fedezte fel és felépíttette s végre a város vagyonát nagyban gyarapította.
163Sturmann András a murányvölgyi unio alkotója. A városnak 1815-ben 2 részvényt ajándékozott, kettőt pedig megszerzett; a Szkalka-pinczét, mely fölé házat építtetett, a városnak adta; az ág. h. ev. templomnak 800 frtos csillárt készíttetett és 1000 frtot a lelkész, 1000 frtot pedig a tanítók javadalmazására, 500 forintot a tanuló ifjúságnak és 800 forintot a kórházra hagyományozott.
Mihalik Dezső a Coburg-uradalom ügyésze, a polgári isk. gondokságának és számos testületnek elnöke, buzgón munkálkodó tagja. A nagyrőczei társadalom vezérlő embere, a ki egész életet szentelt annak, hogy e város és környéke lakosságának megingott hazafias érzülete a helyes irányú alapra állíttassék. A pánszláv gimnázium és tanítóképző bezárásának egyik főmunkása volt s azóta több olyan intézmény életrekeltője, mely nélküle Nagyrőczén soha sem lett volna megalkotható. Törhetetlen hazafias érzülete, szakadatlan munkálása a társadalom, oktatás, nevelés és minden közügy terén, királyi elismerésben is részesült, a mikor Ploszkói előnévvel a nemességet megkapta. Feltétlenül demokratikus jelleme s érzülete nevét a város történetében megörökítette, tiszteltté, becsültté teszi.
A város bírái.
A város bíráinak névsorát, a mennyiben a hézagos adatok alapján lehető volt, a következőleg állítottuk össze:
Suchar András 1647-ben, Zatroch Mihály 1699-ben, Plockó Mihály 1718-ban, Hruska Imre 1730-ban, Schramkó Mihály 1762-ben, Schramkó József 1772-ben, Bartó István 1776-ban, Szuchray János 1777-ben, Szomola Pál 1787-ben, Szobhaj Márton 1788-ban, Král György 1789-ben, Schramkó András 1795-ben, Zatroch Péter 1802-ben és utána Tóth Károly, Moravek József, Ferdynándy János, Jankó Pál, Sebők Márton, Stefancsok Márton (polgármester is volt, meghalt 1860-ban), Kalina György, Vieszt András, Nandrási Mátyás, ez utóbbi három a német világ ideje alatt főbíró volt. Polgármesterek voltak: Cseh Lajos, Bartoffy András, Árai József és 1884 óta Stefancsok Károly.
* * *
Források: Hunfalvy János: "Gömör és Kishont t. e vármegyék leirása". - "A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása". - Emericzi Jenő: "Meine barometrischen Höhenmessungen etc." - Dr. Marczell János jegyzettöredékei "Nagyrőcze multja, jelene és jövője" czímű munkához. - Dr. Lovassy Sándor: "A Murányvölgy murány-nagyrőczei szakaszának földrajza". - "Az Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben". - Nagyrőcze rövid leirása a polgári iskola 1881-82-ik tanévi értesítőjében Felmer Alberttől. - Bartholomaeides László: "Inclyti superioris Ungariae Comitatus Gömöriensis Notitia historico-geographico-statistico, Leutschoviae 1806-1808". - Nagyrőcze város levéltára. - Saját feljegyzések.

Nagyrőcze régi czímeres pecséte.

0. 1902. évben a n.-rőczei m. kir. adóhivatal a rőczei tisztviselőknek 74,950 koronát fizetett ki. Ebből a vallásügyi tárcza terhére 40,350 koronát, igazságügyi tárczára 23,650 koronát, a pénzügyire 9650 koronát, földmívelésügyire 1300 koronát.

« Jolsva. Írta Baltazár János. KEZDŐLAP

Gömör-Kishont vármegye

Tartalomjegyzék

Gömör-Kishont vármegye népe. Írta Komoróczy Miklós. »