« GALGÓCZI JÁRÁS. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

NAGY-TAPOLCSÁNYI JÁRÁS. »

69MIAVAI JÁRÁS.
E járás területileg is legkisebb járása a vármegyének. A Javorina és Brezovai hegység közt fekszik; összesen 10 községet foglal magában, 49,017 kat. hold területtel. Lakóinak száma 27,081, a kik nagyon kevés kivétellel mind tótok; magyar csupán 139, német 820 iratott össze. Vallásra nézve 2000 katholikuson és 800 izraelitán kívül valamenynyien ág. evangelikusok. Székhelye Miava.
MIAVA.
Miava.
Miava, Nyitra és Érsekujvár után a megye legnépesebb városa, a Kis-Kárpátok hegylánczához tartozó Javorina-hegy délkeleti oldalán, a Miava patak mellett fekszik. Lakosainak száma 9997, kik 67 magyar és 365 német kivételével tótok. Vallásra nézve ág. evangelikus 9082; róm. kath. van 546, izraelita aránylag csak kevés, összesen 342. Posta és táviró helyben van, vasúti állomása pedig Vágujhely vagy Pöstyén. Miava község abban az időben keletkezett, mikor a huszitákat Morva- és Csehországból kiűzték. Akkor mostani helyétől távolabb, egy mélyebben fekvő völgyben feküdt, de később fölebb húzódott, vízben bővebb, alkalmasabb helyre. A vízfolyástól vette nevét is, mert Miava vízmosást jelent; 1262-ben "Majova" néven mint folyó említtetik, 1436-ban pedig már mai elnevezése alatt, mint Csejte várához tartozó paszta szerepel. Van két temploma és egy zsinagógája. Kath. temploma kőfallal van körülvéve és 1701-ben épült. Szép, nagy evangelikus temploma 1785-ben, az izr. imaház pedig 1846-ban. Az ág. ev. egyház birtokában egy XVII. századbeli érdekes kehely van. Miava az idegenre csinos, rendezett város benyomását teszi. Széles főutczáján számos szép épület áll, impozáns templomán kívül a csinos, emeletes parasztházak sora a lakosok szorgalmára és tisztaságára mutat s festői képet nyujt. A Miava fölötti hegyekben ered a Miava folyó, mely a község hosszában, a házak mögött folyik tova. A lakosok földmívelésen kivül malomszitaszövéssel, továbbá kender- és lenvászonszövéssel is foglalkoznak. Két pénzintézetük van: a "Miavai takarékpénztár" és a "Miavai bank részvénytársaság". Az erősen elszigetelt magyar lakosok magyar társaskört alakítottak. Földesurai az Erdődyek.

MIAVAI UTCZARÉSZLET.
Saját felvételünk.

MIAVA. - A FŐUTCZA.
Saját felvételünk.
A járás többi községei következők:
Brezova.
Brezova nagyközség 5689, általában tót lakossal, kik közt csak néhány magyar család és 300 német él. Vallásra nézve 250 r. kath., 5159 ág. evangelikus és 270 izraelita. Postája és távirója van, de vasúti állomása Jablonicz. 70A község a Bradló-hegy alatt, nagy területen, szétszórtan fekszik és csak két összeépített utcája van. Mellette a Miavka-patak folyik, melyet a lakosok, kik nagyobbrészt a tímárságot, gyapjúmosást, szűrszövést és a takácsmesterséget folytatják, ipari czélokra használnak fel. A kisebb gyapjúmosókon kívül 4 gyapjúmosó és 3 enyvfőző-gyár van a községben; a tímároknak külön egyesületük van. Ezen kívül a községben önsegélyző-egyletet is tartanak fenn. A községet - hagyomány szerint - a hussziták alapították és a r. kath. templomot 1650-ben is ők építették. E feltevést azonban megdönti az a körülmény, hogy a községről már 1262-ben "Brizoua" név alatt van szó. A XIV. század végén "Brystow" név alatt a berencsi vár tartozéka volt. Templomának kegyura báró Springer Gusztáv. A két ág. ev. templom közül az egyik a "Košariszko" nevü irtványon 1875-ben, a belközségbeli ág. ev. templom pedig 1799-ben épült és 1873-ban restaurálták. Az izraelitáknak is van itt zsinagógájuk, mely még a mult század vége felé épült. A helység sok megpróbáltatást szenvedett. 1813-ban vízáradás, 1817-ben éhinség és 1863-ban nagy tűzvész pusztította. 1706-ban a község határában levő Brezovki nevű réten a kuruczok és labanczok közt véres harcz volt, mely alkalommal a kuruczok a körülbelül 500 főnyi labanczcsapatot teljesen felkonczolták. Földesurai az Erdődyek, a Révayak, Csákyak és Homonnayak voltak.
Bukócz.
Bukócz falu, a Kis-Kárpátoknak egyik regényes völgyében, a Miava-patak mellett. Lakosainak száma 782, akik tótajkúak és vallásuk ág. ev., r. kath. és izr.; az ág. ev. vallásuak száma túlnyomó. A XVII. század elején a berencsi vár tartozéka volt. Ág. ev. temploma 1829-ben épült, a kath. pedig 1579-ben. Kegyura br. Schmertzing István. Földesura a Jeszenák- és az Amadé-család volt.
Hrachovistye.
Hrachovistye, tót falu a hasonló nevű hegy alatt. Lakosainak száma 876, vallásra nézve 589 r. kath., 277 ág. evangelikus. Postája Ó-Tura, vagy Csejte, távirója Ó-Tura vagy Vág-Ujhely, vasúti állomása Vág-Ujhely. 1392-ben mint Csejte várának tartozéka szerepelt. Kath. temploma 1757-ben 71épült. Kegyura az esztergomi káptalan. A lakosok a kosárfonást mint jövedelmező háziipart űzik. Földesurai a Csákyak voltak.
Kosztolna.
Kosztolna, a Javorina-hegység lábánál, Ó-Turától 6, Vágujhelytől mintegy 10 kilométerre fekvő nagy tót falu, 2063 lakossal, a kik kevés r. kath. és izraelita kivételével ág. ev. vallásuak. Postája és távirója Ó-Tura, vasúti állomása Vág-Ujhely. Ág. ev. temploma 1790-ben épült. Lakosai közt a legtöbben a takácsmesterséget űzik. Földesurai azonosak voltak Csejte földesuraival, amennyiben e község már a XIV. században Csejte vár tartozéka volt.
Krajna.
Krajna, a Drenovicza-hegy alján, a Jablonka-patak mellett fekvő nagy tót község, 2736, majdnem kizárólag ág. ev. vallásu lakossal. Postája és távirója Miava, vasúti állomása Pöstyén. A falu a XIV. század végén Csejte várához tartozott. Két temploma van. Az ág. ev. templom 1784-ben épült, a katholikus azonban még a husziták idejéből való. Kegyura a báró Springer-család. Földesurai az Erdődyek, Mednyánszkyak és Zayak voltak.
Podkilava.
Podkilava, a Nedzo-hegységhez tartozó Kilava-hegy alatt fekvő tót község, mely nevét is e hegytől vette. 893 ág. ev. vallásu lakossal. Postája és távirója Miava, vasúti állomása Pöstyén. E község 1709-ben még csak mint irtvány szerepel. Földesurai az Erdődyek voltak. Jelenleg br. Springer-testvéreknek van itt nagyobb birtokuk.
Turoluka.
Turoluka, a Miava-patak mellett, Miavától nyugotra, 3 kilométerre. Nagy tót falu, 2603 lakossal, kik 210 katholikuson és 128 izraelitán kívül, ág. evangelikusok. Postája van, táviró- és vasúti állomása Szenicz. Kath. temploma 1586-ban épült, ág. ev. templom kegyura báró Schmertzing István. Haberfeld Gyulának itt nagyobb kiterjedésü birtoka van. A XVI. század végéről származó feljegyzések Thura Luka néven, a XVII. században pedig latinosan Thuropoliának irták. A község Berencs várának tartozéka volt.
Vagyócz.
Vagyócz a Nedzó-hegység alatt, Vág-Ujhely közelében, Kosztolna mellett. Tót község 1089, túlnyomó számban ág. ev. és kevesebb r. kath. lakossal. Postája és távírója Ó-Tura, vasúti állomása Vág-Ujhely. Daczára a katholikusok kisebb számának, mégis csak e hitfelekezetnek van itt temploma, 72mely 1414-ben épült. 1876-ban az egész helység leégett. A lakosok nagy része takácsmesterséggel foglalkozik. Földesurai a Platthyak és a Csákyak voltak. A község már egy 1414-iki oklevélben szerepel, de néhány évtizeddel később "Wadowich" néven említik.
Visnyó.
Visnyó, Csejtétől nyugotra eső, a csejtei vár alatt fekvő tót község, 353, túlnyomó számban ág. evangelikus lakossal. Posta- és távíró-állomása Ó-Tura, vasúti állomása Vág-Ujhely. A község hajdan a csejtei uradalomhoz tartozott. A XIV. században "Bisnő" (Bysnew) néven szerepel.

« GALGÓCZI JÁRÁS. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

NAGY-TAPOLCSÁNYI JÁRÁS. »