| « NYITRAI JÁRÁS. | KEZDŐLAP | PÖSTYÉNI JÁRÁS. » |
105NYITRA-ZSÁMBOKRÉTI JÁRÁS.
A zsámbokréti járás Bars- és Trencsénvármegye közt, északkeletre nyúló keskeny szárnyával, a privigyei járást kapcsolja a vármegye testéhez. Területe 64166 kat. hold, 37 községében 18294 lakos van, népességre nézve tehát legkisebb járás. A lakosok, 821 magyaron és 870 németen kivül, mind tótok; 428 ág. evangelikus és 929 izraelita kivételével r. katholikusok. A járás székhelye Nyitra-Zsámbokrét.
NYITRA-ZSÁMBOKRÉT.
Nyitra-Zsámbokrét.
Nyitra-Zsámbokrét a Nyitra jobb partján, 937 lakossal, kik közt magyar van 420, német 127, tót 383. Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben van. A községnek hajdan, a XIII. században "Sábakeréki" (Sabakereky) volt a neve. Kath. temploma a XVI. században épült. Kegyura a nyitrai püspök. Az izraeliták zsinagógája is nagyon régi, amennyiben már a mult században, a 70-es években építették. Itt volt Róbert Károly vadászkastélya, melynek egy ép sarokrésze még maig is fennáll. A kastély a XVII. században a Zsámbokréty családé volt, azután Ürményi püspöké, jelenleg pedig Petrikovich Vincze örököseié.
NYITRA-ZSÁMBOKRÉT.
Saját felvételünk.
A község határában 3-400 éves ezüstpénzeket találnak. Az itt fennálló iskola hatalmas terjesztője a magyarosodásnak, mely aránylag gyors léptekkel halad előre. Van itt több urilak is, köztük a Zsámbokréty, Simonyi, Petrikovich és Justh családé.
Alsó-Vesztenicz.
Alsó-Vesztenicz, tót falu, mely a veszteniczi völgyben, a Chotoma és Dielcze nevü hegyek közt fekszik 633 lakosa r. kath. vallásu. Kis templomát a község könyöradományokból emelte 1894-ben. A falut 1876-ban nagy tűzvész pusztította el, mely alkalommal a régi templom is porrá égett. A faluban botgyár is van. A lakosok nagyban űzik a gyümölcsfatenyésztést és a gyümölcscsel való kereskedést. E község 1349-ben a zobori konvent birtoka volt. Későbbi földesurai az Eszterházyak voltak. Jelenleg a nyitrai káptalannak van itt nagyobb erdőterülete.
Bácskafalu.
Bácskafalu, a Nyitra bal partján fekvő kis tót falu, 105 r. kath. és ág. ev. lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. A községet a XIII. században "Baska" néven nevezték. A XIV. században mint Baskafalva szerepel, amikor a Bacskádyak és Bossányiak birtoka volt (a Bacskády-családnak akkor Bacskafalussy volt a neve.) A Bacskády-család jelenlegi kuriájának helyén, a XVI. században egy földszíntes épület állott, melyre a XVII. században emeletet építettek, később pedig egy szárnynyal megtoldották. Midőn II. Rákóczy Ferencz fejedelem a teplai ütközet után sebesülve visszavonult, a bácskafalui kastélyban is megpihent.
Chinorán.
Chinorán, nagyközség, a járás legnagyobb helysége, a Nyitra jobb 107partján. Lakosainak száma 1627, kik általában tótajkuak. Vallásuk r. kath. Postája és vasútállomása van; távirója Nyitra-Zsámbokrét. A XIV. század végén kir. birtok volt s mint ilyen "Hynyeren" néven említtetik. A XVII. század közepén két temploma volt, de ezek elpusztultak. A jelenlegi 1878-ban épült. Kegyura az esztergomi érsek. A község két 1650-ből és 1710-ből származó királyi szabadalomlevelet őriz. Van itt egy XVII. századbeli, a község tulajdonát képező nagyobb épület, mely azelőtt a kincstáré volt és az adó- és sóhivatal volt benne elhelyezve. A község két ízben majdnem teljesen leégett, u. m. 1840-ben és 1863-ban. A lakosok "Chinoráni népbank részv.-társaság" czímmel pénzintézetet tartanak fenn. Földesura az esztergomi érsekség volt.
Chudo-Lehota.
Chudo-Lehota, a sissói u. n. szárazvölgyben fekvő falu, összesen 107 tótajku r. kath. vallásu lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomása N.-Tapolcsány. Földesurai 1401-ben a Tordamezeyek voltak, később pedig a nyitrai székeskáptalan.
Dvornik.
Dvornik, község a veszteniczi völgyben, a Plieska és a Drienov-Vrch nevű hegyek alatt fekszik, a Belanka-patak mellett. Lakosainak száma 482, akik tótajkuak, és vallásuk r. kath. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. A XIII. században nyitrai várbirtok volt és mint ilyen "Udvarnok" (Vduornuk) név alatt szerepelt. A falut 1832-ben árviz pusztította el. Lakosai nagyobbrészt gyümölcstermeléssel és kereskedéssel foglalkoznak. Földesura az Eszterházy-család és a nyitrai székes káptalan volt, mely utóbbinak itt ma is nagy kiterjedésü erdőségei vannak.
Felső-Vesztenicz.
Felső-Vesztenicz, tót község, a hasonnevű völgyben. Két sorban épült házai közt a Csihocz nevü hegyi patak foly keresztül. Lakosainak száma 449, vallásuk r. kath. Postája Dvornik, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. Kath. temploma a falun kivül, egy Huorka nevü dombtetőn áll. Építési ideje ismeretlen, de tény, hogy 1500-ban már fennállott. Kőfallal van körülvéve. A falu 1866 óta három ízben majdnem teljesen leégett. Lakosainak nagy része gyümölcstermeléssel és kereskedéssel foglalkozik. E község - úgy mint Alsó-Vesztenicz - a XIV. század közepén a zobori konvent birtoka volt. Későbbi földesurai az Eszterházyak és a nyitrai székeskáptalan voltak.
Janófalva.
Janófalu, a tőkés-ujfalusi völgyben, Chinorántól délkeletre fekvő tót község 315 r. kath. lakossal. Postája Tőkés-Ujfalu, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. A XV. században "Janova" és "Janfalva" nevek alatt, mint a Bossányiak birtoka szerepel. A községben levő úrilakot a Langhammer-család építtette. Jelenleg báró Pidol Károlynak van itt nagyobb birtoka.
Kis-Bélicz.
Kis-Bélicz, tót község a Nyitra jobb partján, 268 r. kath. lakossal. Postája és vasúti állomása Nagy-Bélicz, távirója Nyitra-Zsámbokrét. A község már a XII. században a nyitrai püspökség birtoka volt. A falu közelében fekszik a kis-béliczi kénes fürdő, melyről más helyen bővebben irunk. Itt van a Pollák testvérek régi kastélya, mely valaha a Batthyányiaké volt. Ezektől került a Rudnay-család birtokába. Gosztonyi Jánosné szül. Rudnay Izabellától került vásárlás útján a Pollák testvérek tulajdonába, kiknek itt nagyobb birtokuk és gazdasági szeszgyáruk is van.
Kis-Bossány.
Kis-Bossány, tót község a Nyitra bal partján, csupán 175 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. A faluban a Bossányi-családnak díszes kastélya állott, mely azonban teljesen elpusztult. Előbb királyi birtok volt, később a Bossányiak lettek földesurai.
Kis-Vendég.
Kis-Vendég, az Inovecz-hegy alatt, az u. n. Száraz-völgyben fekvő tót falu, 331 r. kath. lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Kath. temploma a mult század végén épült. Kegyura báró Stummer Ágoston. Földesurai 1329-ben Bechend Comes unokái voltak; a mult század végén pedig a gróf Traun-család, később Colloredo, azután az Erdődyek. Jelenleg báró Stummer Ágostonnak van itt nagyobb birtoka.
Nyitra-Kolos.
Nyitra-Kolos, a hasonnevü völgyben, a Tribecs-hegység alatt. Tót falu 523 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. E község 1293-ban "Clus" néven említtetik. A faluban jó minőségü, 108feketetarka és alabástrom-fehérségü márványt adó bányák vannak, melyek rendszeres üzemben állanak. Lakosai a földmívelésen és márványfejtésen kivűl a seprő- és parasztláda-készítéssel foglalkoznak, mint jövedelmező háziiparral. Hajdan a község a templáriusok birtoka volt, most pedig közalapítványi birtok. A F. M. K. E kisdedóvót tart fenn a községben.
Kolos-Hradistye.
Kolos-Hradistye, Kolostól északra fekvő tót község 435 r. kath. vallású lakossal. Postája Kolos, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. Kath. temploma az Árpádházi királyok idejéből való; építésének ideje ismeretlen, de 1332-ben már fennállott; ma is fallal van körülvéve. Kegyura a vallásalap. A faluhoz tartozó Vrchhován nevü erdőben a templáriusok egykori kolostorának és templomának romjai láthatók. Ugyanitt egy várszerü építkezésnek csekély maradványai is vannak. A község határában fekete- és fehérmárvány-bánya van. A község neve 1430-ban "Radycza" volt.
Kolos-Jeskófalu.
Kolos-Jeskófalu, Kolostól nyugotra fekvő tót falu 395 r. kath. vallásu lakossal. Postája Kolos, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. E falut "Jeskova" néven 1460-ban a Bossányiak alapították. Később a templáriusok birtokához tartozott, de a rend eltörlése óta a vallásalapítványra szállott. Lakosai a nyirfaseprő és a szuszák nevezetü parasztládák (hombárok) készítését űzik, mely háziipar szép mellékjövedelmet juttat nekik.
Krencs.
Krencs, tót község, a Tribecs alatt, Nagy-Tapolcsánytól keletre, 10 kilométerre, 681 lakossal, akik közül 327 kath., 320 ág. evangelikus. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. A XII. század végén "Kernulch", a XIII. század közepén pedig "Kernuch" elnevezéssel, mint a Divék nemzetség birtoka szerepel. Későbbi földesura az Ordódyak voltak. Jelenleg gróf Matuska Györgynek van itt nagyobb birtoka és úrilaka.
Libichava.
Libichava, az Inovecz-hegység keleti oldalán, a sissói völgyben fekvő kis tót falu 112 r. kath. vallásu lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Lakosai nagyon szegények, mert határában a jégverés nagyon gyakori. A falu a XIV. század elején "Libaha" név alatt Bechend Comes birtoka volt. Későbbi földesurai az Erdődyek, Jeszenszkyek és Kelecsényiek voltak.
Livina.
Livina, kis tót falu, a Bebrava-patak mellett, Chinorántól északra, mintegy 6 kilométerre, 154 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Sztricze (Trencsén m.), táviró- és vasúti állomása Nyitra-Zsámbokrét. A községnek 1340-ben "Levna" volt a neve. Kath. temploma 1750-ben épült. Földesura a Batthyány, Hódossy és Vietorisz család volt.
Livina-Apáti.
Livina-Apáti, Nyitramenti tót falu, 212 r. kath. lakossal. Postája Nagy-Sztricze, távirója és vasúti állomása Ny.-Zsámbokrét. Kath. temploma 1670-ben épült. Földesura a XIV. században a zobori apátság volt és később a nyitrai székeskáptalan.
Nadlány.
Nadlány, tót község, Chinorántól nyugotra, 3 kmre, 552 r. kath. vallásu lakossal. Postája Chinorán, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Zsámbokrét. Szintén egyike a vármegye legrégibb községeinek, melyről már egy 1113-iki összeírás is megemlékezik. Régi kath. templomát 1860-ban lebontották és ujat építettek helyébe. A faluban gazdasági szeszgyár is van. Földesurai az Apponyiak voltak. Gróf Apponyi Lajosnak most is van itt nagyobb birtoka.
Nagy-Bélicz.
Nagy-Bélicz, tót község, a Nyitra jobb partján, a Belanka-patak torkolatánál, 643 r. kath. és ág. ev. vallásu lakossal. Van postája, távirója és vasúti állomása. Egyike a legrégibb községeknek. Szent-László királynak 1078-ban kelt adománylevele "Beluk" néven említi, amikor a községet a nyitrai egyháznak adományozta. Kath. temploma 1620-ban épült. Földesura a Majláth-család volt. Jelenleg Birly Lajosnak van itt birtoka és csinos úrilaka, melyet Kvassai Károly ny. őrnagy építtetett és a mostani tulajdonos nagyobbíttatott meg. Az úrilakot szép park veszi körül. A F. M. K. E. itt is tart fenn kisdedóvót.
Nagy-Bossány.
Nagy-Bossány, a Nyitra balpartján, Kis-Bossány mellett, 1201 túlnyomóan tótajku, kevés magyar és német lakossal. Vallásuk r. kath. Van postája, távirója és vasúti állomása ("Bossány"). Kath. temploma 1776-ban épült. Kegyurai a Schmitt József örökösei és Rudnay-Bossányi Mária. A községben 109egy régi érdekes alakú várkastély és egy ujabb emeletes szép kastély van.
Mind a kettő a Schmitt Adolf és társa czég tulajdonát képezi, melynek főnöke barsi Leidenfrost Gyula. Mind a két kastélyt a Bossányiak építették. A régi várkastélyt még a XV. században - ez most tiszti lakul szolgál - az ujabbat pedig 1776-ban. Később Klingensteini Hutten báró tulajdonát képezte, azután néhai Schmitt József tulajdonába került, ki azt mostani alakjában átalakittatta. Az uj kastély nagy választékossággal és izlésesen van berendezve. Körülötte díszes park terül el. A szomszédságban vannak a tulajdonosok szép gazdasági épületei, melyek a nagyterjedelmü, mintaszerüen vezetett uradalomhoz tartoznak, melynek marhatenyésztése nevezetes. Ugyancsak ide tartozik a nagyszabásu bőrgyár is, mely egyike a legnagyobbaknak az egész országban és a hadsereg számára is dolgozik. A gyár és a hozzá tartozó épületek óriási területet foglalnak el. Tömérdek munkás dolgozik itt és Nagy-Bossány lakosainak jó része állandó és biztos keresetet talál a gyárban, melynek saját tűzoltó-csapata is van. A községet csak a közelmultban, 1872-ben, nagy csapás érte, a mennyiben majdnem teljesen leégett. A községnek 1183-ban, a mikor a nyitrai vár tartozéka volt, csupán "Bossán" volt a neve. A F. M. K. E. itt is tart fenn ovodát.
NAGY-BOSSÁNY. - A BOSSÁNYI-FÉLE KASTÉLY. (Schmitt Adolf és társa tulajdona.)
Saját felvételünk.
Nagy-Vendég.
Nagy-Vendég, a Sucho-dolina nevü völgyben, Kis-Vendégtől délkeletre, 329 r. kath. vallásu tót lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. E község 1329-ben Bechend comes unokáinak birtoka volt. Későbbi földesura a mult század végén a gróf Traun, azután a Colloredo család volt, később az Erdődyek. Jelenleg báró Stummer Ágostonnak van itt nagyobb birtoka.
Návojócz.
Návojócz, a Belanka-völgyben, Nagy-Bélicztől északra fekvő tót község, 218 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. 1324-ben "Návoj" (Nawoy) elnevezés alatt a Simonyi-család birtoka volt. Később a Majthényiak lettek földesurai.
Nedanócz.
Nedanócz, tót község a Nyitra balpartján, Chinoránnal szemben, 507 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. Földesurai az Apponyiak voltak. Jelenleg gróf Apponyi Lajosnak van itt nagyobb birtoka. 1352-ben "Nadán" név alatt szerepelt.
Nedasócz.
Nedasócz, Trencsénmegyével határos tót község, Nagy-Bélicztől északra, 351 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. A község határában márványbánya van, mely Káhn Károly tulajdonát képezi. A községet 1232-ben "Nádas" név alatt, mint nyitrai várbirtokot említik.
Nyitra-Szucsány.
Nyitra-Szucsány, a Rokos, Szova és Borsina nevű hegyek közt, a Belanka-patak fölött fekszik. Fekvése elég regényes; két sorban épült házai közt egy kis patak tör keresztül a Belanka felé. Lakosai tótok, számuk 875. Vallásuk r. katholikus. Postája Dvornik, táviró- és vasúti állomása N.-Bélicz. Katholikus temploma 1765-ben épült. Kegyura a nyitrai székes káptalan. A község 1249-ben mint nyitrai várbirtok szerepelt. Későbbi földesura 110az Eszterházy-család, azután pedig a nyitrai székeskáptalan volt, melynek itt most is nagyobb erdőbirtoka van.
Pochabán.
Pochabán, tót község az úgynevezett Szárazvölgyben, Nagy-Vendég és Kis-Vendég közt, 165 r. kath. lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. 1329-ben "Pobohán" néven mint a Huntpázmán-nemzetségbeli Bechend comes unokáinak birtoka szerepel. Földesura később a gróf Traun és a Coloredo család volt, azután pedig az Erdődyek. Jelenleg báró Stummer Ágostonnak van itt nagyobb birtoka.
Ó-Széplak.
Ó-Széplak, nyitramenti tót község, 287 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. E község már egy 1295-iki oklevélben szerepel. Kath. temploma 1332-ben épült. Kegyura a nyitrai püspök. Itt van báró Friesenhof Gergely úrilaka és meteorológiai intézete. Az épületeket az Odescalchy herczegi család építtette, mely a Migazzy családdal a község földesura volt. Most báró Friesenhof Gergelynek van itt nagyobb birtoka.
Práznócz.
Práznócz, a Nyitra balpartján, Nagy-Tapolcsánytól északra, 341 túlnyomóan tótajku r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. A községben csak kápolna van, mely 1776-ban épült. Földesurai gyakran változtak. Előbb a XIII. században "Preznicse" néven mint nyitrai várbirtok említtetik, később a Bossányiak, majd pedig a Bacskádyak és az Ordódyak voltak földesurai.
Racsicz.
Racsicz, a Belanka-völgyében fekvő tót falu, Dvornik mellett, 513 r. kath. vallásu lakossal. Postája Dvornik, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. Lakosainak nagy része gyümölcstermeléssel és gyümölcskereskedéssel foglalkozik. A XII. század elején nyitrai várbirtok volt. Később az Eszterházy család volt a földesura, azután a nyitrai káptalan, melynek itt ma is nagy kiterjedésü erdőbirtoka van.
Rajcsány.
Rajcsány, Chinorántól nyugotra 3 kilométerre, a Bebrava-patak mellett, 407 r. kath. vallásu, túlnyomóan tót, kevés magyar lakossal. Postája Koros, táviró-hivatala N.-Tapolcsány, vasúti állomása N.-Bossány. Kath. temploma 1780-ban épült. Földesura 1328-ban a Divék nemzetségbeli Rajcsányi és a Szászy család volt. A községben Sándor Géza földbirtokosnak csinos uriháza van.
Sissó.
Sissó, az u. n. Száraz-völgyben fekvő tót község, 219 r. kath. és kevés izr. vallásu lakossal. Három községből alakúlt, u. m. Alsó- és Felső-Rédek és Sissó falvakból. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. E község már a XII. században szerepel és ekkor "Sis", a XVI. században pedig "Sisnik" (Sysnyk) név alatt találjuk feljegyezve. Kath. temploma a mult század vége felé épült; plébániája azonban már a XIII. században volt. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, melyet a hetvenes években építettek. Van itt egy régi nemesi kuria, melynek birtokosai gyakran változtak. Jelenlegi tulajdonosa Krohn Albert Fülöp, kinek nagyobb birtoka és szeszgyára van itt. A község azelőtt a tavarnoki uradalomhoz tartozott.
Szkacsány.
Szkacsány, barsi határszéli tót község a Belankavölgyben, 1091 tótajku, r. kath. vallásu lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. A legrégibb községek egyike; a XI. század második felében már a nyitrai egyház birtoka volt. Kath. temploma 1804-ben épült. Kegyura a nyitrai káptalan, melynek itt nagy kiterjedésü birtokai vannak. A községben azelőtt más templom állott, mely azonban 1803-ban romba dőlt. A török világban itt váracs is volt. Ennek ma már kevés a nyoma. Egy kisdedóvó is van a községben, melyet a F. M. K. E. tart fenn.
Szkacsány-Hradistye.
Szkacsány-Hradistye, Szkacsánytól éjszakra, a Belanka-patak mellett, 487 tótajku, r. kath. vallásu lakossal. Postája Szkacsány, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. Kath. temploma a XV. század elején épült és kőfallal van körülvéve. Kegyura a nyitrai káptalan. A község határában a Pravda nevü sziklatetőn valaha vár, vagy várszerü építmény állott, melynek szilárd alapfalai még ma is láthatók. A hagyomány szerint a vár tulajdonosának Pravda volt a neve. A sziklában a templom felé irányuló üregek vannak, viszont a templom alatt a sziklák felé vonuló barlang nyílik, melybe jó távolságra be lehet hatolni. A hagyomány szerint e barlang hajdan a várral volt összeköttetésben. 1533-ban a nyitrai püspök volt földesura a községnek.
