« NYITRAVÁRMEGYE LAKOSSÁGA. Irta dr. Sziklay János. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

A KÖZOKTATÁS NYITRAVÁRMEGYÉBEN. »

216NYITRAVÁRMEGYE TÁRSADALMA.
Irta Lőrinczy György

A F. M. K. E. LOBOGÓJA.
(Fejkép.) Saját felvételünk.
Nyitravármegye társadalmi életének fejlődését és mai állapotát azon befolyások szerint kell megitélnünk, melyek reá tartósabb és erősebb hatást gyakoroltak. Felülről - az éjszaki vármegyék túlnyomóan szláv népessége, Nyitravármegye benszülött lakosságának szláv hagyományait igyekezett konzerválni; nyugoti határairól állandó erővel tört utat a fejlett német kultúra; míg délfelől a magyar Kis-Alföld erős nemzeti szelleme, magyar irányzata adott erőt, lökést a nyitramegyei társadalom magyar nemzeti törekvéseinek.
Mindahárom befolyás nyoma, eredménye ma is feltalálható a megye társadalmi életében. Leginkább a szláv áramlat gyöngült meg, mely a pánszláv agitáczió minden erőlködése ellenére is a megye éjszaki, félreeső községeiben tudott magának medret ásni s maig is fenntartani. Nyugottal - kivált Bécscsel - az egész vármegye folytonos érintkezésben lévén, korán kezdett átszivárogni a műveltebb nyugot társadalmi szelleme, továbbá nagyszámú főúri és nemesi családjai, melyek hazánk történelmében évszázadokon keresztül s ma is nevezetes szerepet játszanak, a külföldről behozott kultúra terjesztéséhez nagyban hozzájárultak, azonban a nemzetiességüket, a társadalomnak magyar jellegét mindenkor megőrizték és fenntartották.
Kiváló társadalmi hagyománya s ma is jellemző sajátsága tehát Nyitramegye társadalmának az, hogy a nemzeti érzést és a dinasztikus hűséget tapintatosan összeegyezteti és egyaránt ápolja. Erről tanúskodnak összes társadalmi intézményei, melyek azon közszükségleteknek kielégitésére 217s azon feladatoknak megoldására alapíttattak, a melyeknek megvalósítására a hivatalos erők vagy nem elégségesek, vagy nem teljesen alkalmasak. Ez intézmények a társadalmi élet minden részletét felölelik: a közgazdaságot, a műveltségnek, művészetnek, irodalomnak és a magyar nyelvnek ápolását és terjesztését, a jótékonyságot.
A társadalmi élet fejlettségének a közügyek iránt való nagy érdeklődésnek egyik jele és bizonysága az is, hogy az ezen irányú tevékenységgel szerzett érdemek folytán e megyében a legfelsőbb helyről érkező kitüntetések is oly gyakoriak. Ez idő szerint a következő királyilag kitüntetettek laknak Nyitramegyében:
Cs. és kir. valóságos belső titkos tanácsosok: gróf Apponyi Lajos, gróf Erdődy Ferncz, gróf Forgách Károly, gróf Hunyady Imre, Zékelyi Tóth Vilmos.
Cs. és kir. kamarások: gróf Apponyi Lajos (1878.), Bartakovics Árpád (1888.), Boronkay István (1893.), gróf Erdődy Ferencz (1855.), gróf Erdődy Imre (1882.), gróf Hunyady Imre (1858.), herczeg Odescalchi Livius (1891.), gróf Pálffy József (1881.), Rakovszky Ferencz (1888.), báró Steiger Albert (1882.), Tarnóczy Béla (1871.), Thuróczy Vilmos (1895.), Uzovics Pál (1873.), gróf Zamoyszki Jenő (1887.), gróf Zedtwitz Kurt (1879.), gróf Zedtwitz Utz (1880.), báró Weisz Pál (1896.)
Csillagkeresztes hölgyek: özv. gróf Apponyi szül. gróf Sztáray Zsófia, gróf Apponyi Lajosné szül. Scheer-Toss Margit grófnő, gróf Erdődy Ferenczné szül. gróf Oberndorf Helén, gróf Erdődy Imréné szül. gróf Migazzy Irma, gróf Hunyady Imréné szül. gróf Győry Feliczia, báró Mednyánszky Dénesné szül. Ghyczy Ágota, özv. herczeg Odescalchi szül. gróf Zichy Anna, özv. Rakovszky szül. báró Majthényi Helén, báró Steiger Albertné szül. gróf Zamoyszki Mária, Thuróczy Vilmosné szül. zékelyi Tóth Zsuzsánna.
Palotahölgyek: özv. gróf Apponyi szül. gróf Sztáray Zsófia, gróf Apponyi Lajosné szül. Scheer-Toss Margit grófnő, gróf Erdődy Ferenczné szül. gróf Oberndorf Helén, gróf Hunyady Imréné szül. gróf Győry Feliczia, özv. gróf Károlyi Alajosné szül. gróf Erdődy Francziska, herczeg Odescalchi Gézáné szül. Andrássy Etelka.
Érdemrend vagy érdemkereszt-tulajdonosok: Tóth Vilmos: Lipót-rend nagykeresztje, gróf Erdődy Ferencz: Lipót-rend lovag keresztje, id. Ocskay Rudolf: Szt-István-rend kis keresztje, báró Stummer Ágoston: II. oszt. vaskorona-rend, báró Stummer Sándor ugyanaz, Kuba János: III. oszt. vaskorona-rend, Craus István ugyanaz, Szirányi György: Ferencz József-rend lovagkeresztje, Laucsik Máté ugyanaz, Rudnay János ugyanaz, Engel József ugyanaz, Felber Vilmos: Ferencz József-rend lovagkeresztje és a koronás arany érdemkereszt, Lippmann Lipót: Ferencz József-rend lovagkeresztje, és III. oszt. vaskoronarend; Ferráris Arthur, Ferencz József rend lovagkeresztje; Bobok Géza: koronás arany érdemkereszt, Ronchetti Rezső: arany érdemkereszt, Friss Endre, Vályi Márton, Deák István, Lőffy Gyula: koronás ezüst érdemkereszt, Rossival Mihály, Isaák József, Kovár Pál, Drahos Pál, Berger József, Berger János, Hraska József, Juhász Ferencz: ezüst érdemkereszt, Szentiványi Zsigmond, dr. Lőwinger Mór: koronás arany érdemkereszt, Divisch Jakab: koronás ezüst érdemkereszt, Szloboda János: ezüst érdemkereszt.
Külföldi érdemrend- vagy kereszt-tulajdonosok: Tóth Vilmos: német csász. vörös sasrend nagykeresztje, Koronthály Béla: württembergi koronarend lovagkeresztje, dr. Fodor Kálmán: württembergi Frigyes-rend I. oszt. lovagkeresztje, Trsztyánszky Lajos: württembergi Frigyes-rend II. oszt. lovagkeresztje, gróf Erdődy Ferencz: bajor Szent-György-rend lovagkeresztje, gróf Erdődy Imre: ugyanaz.
Királyi tanácsosok: Libertiny Gusztáv, Kapisztóry Ferencz, Lévay Antal, Magyary Miklós, Sándor József, dr. Thuróczy Károly.
Az 1896-ik évi budapesti ezredéves országos kiállításon érmet, díszoklevelet vagy másnemű elismerést kaptak: "A felvidéki magyar közmüvelődési egyesület"; Sziebenliszt Gézáné; Fenyves-Chvojniczai gyermekjáték-tanműhely; kath. főgymnázium, Nyitrán; Püspöki papnövelde, Nyitrán; Nyitravármegye; Pöstyéni gyógyfürdő; Holecz János, Vág-Ujhely; Kozák Nándor és fia, Szenicz; Miavai szitakötő-egylet; Eiser Izidor, Vágujhely; Herzog Fülöp, Verbó; Spitz Zsigmond, Rasztocsnó; Nyitrai serfőző és malátagyár, Nyitra; Tauber Mihály fiai, Vág-Ujhely; Lubina község; Ó-Tura község, Skopecz István, Nagy-Tapolcsány; Marticska János, Darázs; Lőrinczy György, a F. M. K. E. titkára, Nyitra; Endrődy Gyula, tanár, Nyitra; Kollmann Irma, Nagy-Tapolcsány; Kropácsy István, Szakolcza; Kálniczkyné Krivaczi Erzsébet, Szenicz; Simon Ferencz, Pöstyén; Stubner Simon, Galgócz; Szavlon Károly, Nagy-Bossány; Lantos Ignácz, Nyitra; Schablin Simon, Nagy-Surány; Zőhls József, Nagy-Surány; dr. Weisz Ede, Pöstyén; Billig Samu, Vág-Ujhely; Matschek Henrik, Szenicz; Privigyei kártoló és fonó-szövetkezet, Privigye; Németprónai posztószövetkezet; Balla István Nyitra; Huszár István, Nyitra; Lőwinger S. és fia, Vág-Ujhely; Blum Márk, Verbó; Langer Jakabné, Trebete; Czillér Margit, Galgócz; Eisler Dániel és fia, Galgócz; Sasvári uradalom bérlősége Szenicz; Mitták Nándor, Szakolcza; Sartory Mihály, Szakolcza; a sasvári uradalom főbérlősége; Érsekujvári gőztéglagyár részvénytársaság; Barsi József, mézeskalácsos; Érsekújvári csizmadiák gyüjteményes kiállítása; Bossányi József, tanműhely-igazgató.
TÁRSADALMI EGYESÜLETEK.
A társadalmi élet elevenségéről és a különféle irányú társadalmi tevékenység élénkségéről tanúskodnak a nagyszámú közművelődési, jótékonysági és közgazdasági egyesületek, melyek felvirágoztatása iránt megyeszerte 218általános és meleg az érdeklődés. Ezen egyesületek között a legjelentékenyebbek a következők:
A felvidéki magyar közművelődési egyesület (F. M. K. E.); székhelye Nyitra. Kiterjed a felvidék tiz nagy törvényhatóságára: Nyitra, Trencsén, Árva, Turócz, Zólyom, Liptó, Bars, Hont, Nógrád és Szepesvármegyére és Selmeczbánya szab. kir. városra, mind e helyeken autonom törvényhatósági választmánya van. Ez az egyesület a legelső a hazai magyar kulturegyesületek között, 1881-ben alakult. Létrejöttét leginkább azon lelkes és fáradhatatlan agitácziónak köszönheti, melyet Libertiny Gusztáv kir. tanácsos, tanfelügyelő, lapjában a "Felvidéki Nemzetőr"-ben 1880-ban és 1881-ben fejtett ki a német Schulverein és különösen azon pánszláv izgatás ellensúlyozására, mely a hetvenes évek folyamán erősen lábra kapott. Első alakuló közgyűlése az egyesületnek 1883. november 20-án volt Nyitrán s elnöknek herczeg Odescalchi Gyulát, titkárnak Libertiny Gusztáv kir. tanácsos tanfelügyelőt választották meg. Ez egyesület lankadatlan és eredményes tevékenysége adott impulzust a ma már virágzó, dúsgazdag Erdélyi magyar közművelődési egyesület megalakítására is. A "F. M. K. E." sikeresen szállott szembe a szláv agitácziókkal, munkásságát leginkább kisdedóvodák alapítására fordította. Tizenöt év alatt összesen 45 kisdedóvodát állított föl, melyekből időközben tizenegyet állami, illetőleg községi kezelésbe adott át, hogy újakat állíthasson; 34 kisdedóvodát ma is fenntart s ebből 14 esik Nyitravármegyére. Ezenkivül több nyári menedékhelyet állított s ma is segélyez. Baross Gábor kereskedelmi miniszter támogatásával létesítette a chvojniczai gyermekjáték-tanműhelyt, mely ma már a Bossányi József plébános, tanműhely-igazgató vezetése alatt állami gondozás mellett virágzik s egy egész nagy vidéknek nyújt tetemes jövedelmet. A F. M. K. E.-nek harmincznyolcz ifjusági magyar dalosköre is van, továbbá jutalmazza a magyar nyelv sikeres tanításában buzgólkodó tanítókat. Kisdedóvodáinak fenntartására évenkint átlag 22,000 frtot fordít, melyhez a vallás- és közoktatásügyi miniszterium 2000 frt államsegélylyel járúl. Magyar könyvtárakat szervez most Nyitrán, Turócz-Szent-Mártonban, Breznóbányán, Érsekújvárott, Ujbányán, Zólyom-Lipcsén, Szakolczán; iskolai könyvtárakat Kunosvágásán, Rózsahegyen és Nyitrán. Tizenötéves történetéből megemlíthető még, hogy az elébb Libertiny Gusztáv által szerkesztett "Felvidéki Nemzetőr"-t, 1888-ban az egyesület vette át s azontúl három éven át dr. Gyürky Géza szerkesztette Dombay Ede és Simonffy Gyula közreműködésével. Éveken át segélyezte az egyesület a területén megjelenő magyar nyelvü hirlapokat, valamint a magyar szintársulatokat is. 1889-ben kisdednevelési kiállítást rendezett Nyitrán s résztvett ugyanazon évben a budapesti kisdednevelési, 1896-ban pedig az ezredéves országos kiállításon; ez utóbbin a millenniumi nagy éremmel tüntettetett ki. A magyar alföldre letelepített 63 tót gyermeket s azok magyar szellemü kiképeztetését előmozdította. Ez egyesület felvirágoztatásában Nyitramegye társadalma kezdettől fogva ma is vezető szerepet játszik. Kezdetben Pozsonyvármegye is az egyesülethez csatlakozott, de alig két év múlva különvált és külön közművelődési egyesületet alakított. A "F. M. K. E." vagyona alig 200,000 frt, melyben benne foglaltatik a tizenegy törvényhatósági választmány külön-külön kezelt vagyona is, valamint a Körmöczbányán 1895-ben Simó Máriától örökölt négy nagy ház, melyek egyikéből a F. M. K. E. nagy áldozatokkal a "Szarvas" szállodát építtette s ebben a "Körmöczbányai magyar egyesület" támogatásával magyar szinházat. A F. M. K. E. tevékenység tekintetében ma is legelső a magyar közművelődési egyesületek között. Odescalchi Gyula herczeg után 1888-ban Szalavszky Gyula, majd 1893-ban gróf Károlyi István választatott meg elnökké. Közgyűléseit a területén lévő városokban szokta megtartani, 1896-ban azonban kivételképen Budapesten, az ezredéves kiállítás ünnepélyek-csarnokában tartotta közgyűlését, valamint a közművelődési egyesületek ezredéves együttes országos kongresszusát is, melynek úgy előkészítésében, mint létrehozásában és lefolyásában tevékeny részt vett. Az egyesület titkárai voltak: Libertiny Gusztáv után dr. Rudnay Béla, dr. Gyürky Géza, Dombay Ede, dr. Kostenszky Géza. Ez utóbbi 1895-ben halt meg s a nyitrai temetőben lévő sírja fölé a F. M. K. E. 1897-ben díszes síremléket 219állíttatott. 1895 óta a F. M. K. E. rendszeresítette a titkári állást, olyformán, hogy a titkár kizárólag az egyesület ügyeivel foglalkozzék s más hivatalt ne viseljen. Jelenleg van az egyesületnek 570 alapító és 6103 rendes tagja. Tisztikara a következő: Védnök: József főherczeg ő császári és kir. fensége. Tiszteletbeli tag: gróf Csáky Albin. Tiszteletbeli elnökök: Bende Imre nyitrai püspök, Csáky Gyula gróf, Gyürky Ábrahám gróf, Justh Kálmán, Kürthy Lajos, Thuróczy Vilmos, Majláth István, Majthényi László báró, Odescalchi Arthur herczeg, Radvánszky Béla báró, Roszner Ervin báró, Szmrecsányi György, Rákosi Jenő, Jókai Mór, Szmrecsányi Pál, Szalavszky Gyula, dr. Rudnay Béla, N. Szontagh Pál. Elnök: gróf Károlyi István. Alelnökök: Craus István orsz. képv. (ügyvivő alelnök) és Csipkay Károly közigazgatási bíró; helyettes ügyvivő alelnök: dr. Gyürky Géza; titkár: Lőrinczy György; ügyész: dr. Mészáros Károly; jegyzők: dr. Kostyál Miklós, Majthényi Géza, dr. Gáspár Lajos, Hevera János; pénztáros: Mercáder Ede; számvevő: Géczy József; irodatiszt: Steffek Ferencz. A központi igazgató-választmánynak a tisztviselőkön kivül 300 tagja van. Az egyesület nyitravármegyei választmányának elnökei: gróf Pongrácz Adolf, Libertiny Gusztáv és dr. Gyürky Géza; titkára: dr. Kostyál Miklós; jegyzői: Majthényi Géza, Zalka Ármin, Szmida Kálmán; pénztárosa: Ocskay László; számvevője: Simonovánszky György. Az egyesület állandó és bőkezű támogatója Bende Imre, Nyitra fenkölt lelkü püspöke, de kivüle az egyesület felvirágoztatásán rendkivüli buzgalommal és odaadással fáradozik a magyar közélet minden vezető tényezője, kivált pedig Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, főispán és Libertiny Gusztáv kir. tanácsos, tanfelügyelő, továbbá Craus István, Csipkay Károly és dr. Gyürky Géza ügyvivő-alelnökök, (ez utóbbi kezdettől fogva nagy buzgalommal dolgozott mindig az egyesület érdekében s jelenleg az ügyvivő-alelnök teendői mellett a nyitramegyei választmány ügyeit is intézi); Horváth Béla főispán, ifj. Justh György orsz. képviselő, Baross Jusztin és Markhot Gyula, Török Zoltán, Csibulya László alispánok, stb.

NYITRA. - A MENEDÉKHÁZ.
Plcho felvétele.
A "F. M. K. E." aegise alatt s czéljainak irodalmi úton való propagálására alakult 1896-ban:
A "felvidéki irók köre", mely a F. M. K. E. naptárát szerkeszti, művészi és irodalmi estéket, felolvasásokat rendez és a felvidéki magyar nyelvü hirlapokat irodalmi művekkel támogatja. Elnöke: Dombay Hugó. Tiszteletbeli 220elnöke: Pósa Lajos, tiszteletbeli tagjai: Thuróczy Vilmos, Bende Imre, Craus István, dr. Gyürky Geyza, Libertiny Gusztáv, Wagner József, Horvát Sándor, Csipkay Károly, Rákosi Viktor, Bársony István, Rákosi Jenő, Zala György, Tarnay Alajos. Alakuló közgyűlése 1896. április 12-én volt nagy ünnepségekkel Nyitrán s akkor az előbbiek mellett alelnökökké Cseh Lajos és Lőrinczy György, titkárokká: Dingha Béla és G. Mihálcz János, pénztárossá: Kenézy Csatár választatott. Tagjainak száma 63.
Jelentékeny szerepet játszanak a vármegye közéletében a kaszinók és olvasókörök s ezek kivált a megye székhelyén, Nyitrán, a vármegyei társadalom központjai. Ezek közül a legtevékenyebbek:
1. A nyitravármegyei szabadelvű pártkör és megyei kaszinó 1895-ben egyesült a nyitrai torna- és vívó-körrel s azóta tagjainak száma tetemesen megszaporodott. Díszelnökei: Tóth Vilmos v. b. t. t. főrendiházi elnök és Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, Nyitramegye főispánja. A kör elnöke gróf Forgách Károly v. b. t. t.; igazgatója: dr. Lakits István; háznagy: dr. Rudnay Sándor; titkár: dr. Kostyál Miklós. Legutóbb a diszelnökök arczképét megfestette a kaszinó, Thuróczy Vilmosét 1896. deczember 29-én leplezték le, mikor az ünnepi beszédet Horváth Sándor főigazgató tartotta.
2. A nyitrai katholikus kör. Ugyanazon kulturális hivatást szolgálja, mint a megyei kaszinó, azonban irányára nézve a katholikus szellem erősítésén fáradozik könyvtára és társas estélyek által. Elnöke: Wagner József kanonok.
3. A katholikus legényegylet. Főleg a kath. vallású iparos-ifjúság önképzésén munkálkodik. Saját helyisége van Nyitrán. Elnöke: Hevera János.
A megye nevezetesebb kaszinói még: az érsekujvári, a privigyei, nagytapolcsányi, melynek szép könyvtára is van, továbbá kaszinó van még Galgóczon, Vág-Újhelyen, Miaván, Szeniczen, Holicson, Vág-Sellyén, Nagy-Surányban, Sasvárott stb. A szakolczai kaszinó az ottani Gvadányi-körrel egyesülten élénkíti a társadalmi életet és a nemzeti szellemet. Szakolczán kitünő zene-egyesület is van, mely a zeneművészetet kultiválja; hasonló czélú egylet van Nyitrán is: a zenekedvelők egyesülete, melynek karnagya Artmann Ede.
Ezeken kívül különös figyelmet érdemel még a Nyitrán legujabban (1897.) alakult "szépítő-egyesület", mely Nyitra és vidékének szépítését tűzte ki czéljául s ez érdekből igen serényen fogott nemes munkájához. Elnöke: dr. Thuróczy Károly kir. tanácsos, vármegyei főorvos, igazgató: Metzger Ede.
A nyitravármegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egyesület, kivált az orvosok és gyógyszerészek testületi életének élénkítésén s a hivatásukkal járó tudományok fejlesztésén munkálkodik. Évenkint terjedelmes tudományos tartalmú évkönyvet ád ki. Elnöke: dr. Thuróczy Károly kir. tanácsos, megyei főorvos, alelnök: báró Friesenhof Gergely, titkára: dr. Biringer Ferencz.
JÓTÉKONY EGYESÜLETEK.
A jótékonyczélú egyesületek között legnagyobb s legtevékenyebb:
A nyitrai szegénysegélyző keresztény nőegylet. Vagyona már eddigelé 18,300 forint. Elnöke Thuróczy Vilmosné, sz. zékelyi Tóth Zsuzsánna, csillagkeresztes hölgy, a ki Nyitramegyének úgy a közjótékonyság, mint a közművelődés és a társadalmi élet minden terén példaadó buzgósággal, fáradhatatlan tevékenységgel és áldozatkészséggel jár elől. Az ő nagy gondosságának köszönhető leginkább ezen áldásos egyesület felvirágzása. A nyitrai szegénysegélyző keresztény nőegyesületnek jelenleg 245 tagja van. Fenntart egy mintaszerű menedékházat, melyben 150 egyén nyer állandó ellátást; ebből 40 tanulónak mintegy 4000 frtnyi ellátási költségét Bende Imre nyitrai püspök viseli. A menedékház gondozására 5 nővér, a házi munkákra 2 cseléd van alkalmazva. Pénzbeli segélyben részesíti az egyesület a szegénysorsu és munkaképtelen családokat, a szemérmes szegényeket és naponként a koldusokat. A menedékház orvosa: dr. Munels Lajos. Az egyesület alelnöke: Tombor Kornélné, titkára: Csillaghy György, kir. anyakönyvi felügyelő.
221A nyitrai izraelita nőegyesület, az előbbihez hasonló czélokat szolgál az izraelita hitfelekezet körében. Elnöke Engel Józsefné, titkára Stark Samu.
Tűzoltó-egyesületek a megye minden városában, sőt nagyobb községeiben is vannak, ezek közül legjobban szervezett a nyitrai, melynek főparancsnoka Ronchetti József.
GAZDASÁGI EGYESÜLETEK.

THURÓCZY VILMOSNÉ.
A közgazdaság előmozdításán a nyitramegyei társadalom már száz évvel ezelőtt kezdett egyesületeket alapítani. Ezek között a legrégibb a ma is fennálló:
Bodoki segélyegylet, mely kezdetben a magtár-egylet intézménye volt s azon czélból alakíttatott, a volt bodoki járásban lakott földbirtokosok által, hogy a földbirtokosok takarék-magtára lévén, a járás lakosságának vetőmagszükséglete mindig biztosítva legyen. Idővel úgy a bodoki járás átalakult, valamint a jelen század első felében virágzott magtár-egyleteket ujabb, modernebb hitelintézmények mindinkább háttérbe szorítván, a bodoki segélyegylet megmaradt mintegy 28,000 frtnyi vagyonának jövedelme nagyobbára egyrészt kölcsönzésre, másrészt a volt bodoki járáshoz tartozott száz község kulturális érdekeinek támogatására fordíttatik. Az egylet a vármegye felügyelete és ellenőrzése alatt áll; ügyeit a vármegye közgyűlése által választott 21 tagból álló választmány végezi, melynek elnöke Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, főispán, a kinek indítványára az 1898. február havában tartott közgyülés elhatározta, hogy évenkint 400 frtot ád a F. M. K. E. czéljaira, hogy ez a volt bodoki járás községei kisdedóvási ügyeinek előmozdítására szolgáljon.
Nyitravármegyei gazdasági egyesület. Nyitravármegye tekintélyesebb gazdái az 1861. évben a mezőgazdasági kultura terjesztése, a gazdasági ismeretek fejlesztése s a gazdatársadalom erősbítése czéljából alakították meg a Nyitramegyei Gazdasági Egyesületet.
Az egyesület az alapítók intenczióihoz hiven iparkodik a gazdáknak mindenben segitségükre lenni. Főczélja az egyesület munkásságának a gazdák figyelmét minden olyan jelenségre felhivni, mely az ő érdekeiket érinti.
A mezőgazdasági kultúra fejlődését előmozdítja az egyesület:
Növénytermelési kisérletekkel.
Jó és olcsó apaállatok kiosztásával.
Gépbemutatások rendezésével.
Tenyészállat-dijazásokkal és vásárokkal.
Jutányos kölcsönök közvetitésével.
A jelzálogkölcsönök jutányos konvertálásával.
Téli gazdasági tanfolyam rendezésével.
Az egyesület nagyobb tevékenysége 1881. év óta kezdődik, amidőn az állandó titkári állás szervezése elhatároztatott. A legintenzívebb müködés pedig a 90-es évek elejére esik, midőn a gazdatársadalom országszerte élénkebben kezdett érdeklődni saját dolgai iránt.
Az egyesület elnökei voltak: gróf Berényi Ferencz, Roskoványi Boldizsár, 222gróf Berchtold László, Juhász Antal, báró Weisz Pál, Szirányi György, Sztankovics Ferencz, Emődy József. Titkárok voltak: Mazóly István, Pázmán Dániel, Szakács Péter. Ügyészek volt: Sulyovszky Gusztáv és dr. Guttwill Pál. Pénztáros: Brezányi János.
Jelenleg az egyesület elnöke Emődy József, suránkai földbirtokos. Alelnökök: Mezey Gyula és Markovics János. Pénztáros: Kubinyi Endre. Ügyész: dr. Würmer Károly. Titkár: Meskó Pál.
A régi alapszabályok nem felelvén meg a jelenlegi viszonyoknak, szükségesnek tartotta az egyesület ezek módositását, mi a földmivelésügyi minister jóváhagyásával meg is történt.
Az egyesület legutóbbi tevékenységét a következő adatok illusztrálják:
Az egyesület 1890. évben egy 4 hold terjedelmü amerikai szőlőtelepet létesített, melyről a vármegye talajviszonyainak megfelelő Riparia Portalis, Rupestris Monticola, Vitis Solonis szőlővesszők (évenkint mintegy 150,000 drb) a vármegyei szőlőbirtokosok között kiosztatnak.
1894-ben az egyesület egy 700 holdas közös csikólegelőt létesített, mely azonban a Vág folyó kiáradása következtében megszünt. Ugyanekkor létesített az egyesület egy mintaraktárt, honnan az egyesületi tagok összes gazdasági szükségleteiket jutányosan beszerezhetik. Létesített 1894. évtől kezdve 20 községi hitelszövetkezetet, melyek a földmívelő nép javára áldásosan müködnek. További szövetkezetek létesítése folyamatban van. Közvetítő intézménye van az egyesületnek tagjai összes gazdasági szükségleteire nézve, illetőleg az egyesület tagjainak bevásárlásainál kedvezményeket eszközöl ki.
1884. évben az egyesület a barsmegyei gazdasági egyesülettel karöltve az érsekujvári nemzetközi lóvásárt létesítette, hová évenkint mintegy 1000 ló hajtatik fel s hol a forgalom átlag 60-100 ezer forint.
Létesített az egyesület 1895. évben Nyitrán téli gazdasági tanfolyamot, hol az első 4 hónapig tartó tanfolyamban 24 földmívesgazda nyert oktatást. Gépbemutatásokat rendezett s ezáltal előmozdította a jó gépek elterjedését. Bemutatta minden évben a legjobb és legujabb talajmívelő eszközöket. Állattenyésztési alapot létesített s ebből szegényebb sorsu községeknek tenyészbikákat és tenyészkanokat szerez be. Az 1892. évben rendezett az egyesület kiállítással egybekapcsolt tenyészállatvásárt.
Termelési kisérleteket tett az egyesület komlóval, kenderrel, czukorrépával, burgonyával, árpával és tengerivel. Lóversenyeket rendezett az egyesület 1892-től 1894-ig. Szőlőmívelési tanfolyamokat rendezett az egyesület 1892-től minden évben. Ugyanezen évben a vármegye különböző községeiben különféle gazdasági előadásokat rendezett.
Nagymérvü akcziót inditott az 1890. évben a fölvidéken uralkodó ragadós tüdőlob kiirtása tárgyában. Javaslatokat tett egy, a felvidéken létesítendő huskonzerv-gyár felállítására. Javaslatot tett egy, a felvidéken létesítendő huskonzerv-gyár felállítására. Javaslatot tett a nyerskender-kikészítő telepek felállítása tárgyában. Vármegyei szabályrendeletet készített a peronoszpora elleni védekezést illetőleg. Szabályrendeletet készített a vármegyei állattenyésztésre vonatkozólag.
Jelenleg az egyesület leginkább a gazdasági ismeretek terjesztésén fáradozik s a gazdák egyesülését, vállvetett munkálkodását s a közös czélokra való összetartást igyekszik minden lehető módon előmozdítani. Növénytermelési kisérletek által a termelést tökéletesíteni, tenyészállatok kiosztásával és olcsó beszerzésével leginkább a szarvasmarhatenyésztést iparkodik fejleszteni. Községi hitelszövetkezetek létesítését szintén egyik legfőbb feladatának tartja.
Tagjainak száma a 90-es évek elején kezdett emelkedni s most már meghaladja a 600-at.
Vagyona 26,000 frt, mely takarékbetétekből és kint lévő alapítványi tőkékből áll.
Hasonló czélokat szolgál szintén nagyon tevékenyen és az előbbi egyesülettel ugyanazon irányban a Nyitravölgyi gazdasági egyesület, melynek elnöke Kosztolányi László, alelnöke báró Friesenhof Gergely.
223Mindezeken kívül még igen nagyszámú közművelődési s kivált jótékonysági egyesületben nyilvánul Nyitravármegye társadalmi életének elevensége és fejlődöttsége. Vannak aggharczos-egyesületek, különféle hitfelekezetű temetkezési egyesületek. A nyitrai főgymnáziumban Dugonics-önképzőkör és segélyző-egyesület.
Különleges helyet foglal el ezen egyesületek között az Országos magyar vöröskereszt-egyesület nyitravármegyei választmánya, mely természetesen ezen országos egyesület kötelékébe tartozik s annak czéljaira évenként tetemes összeget szállít be a központi pénztárba. Elnöke gróf Forgách Károly v. b. t. t., társelnök: Thuróczy Vilmosné, sz. zékelyi Tóth Zsuzsánna csillagkeresztes hölgy; ügyvezető elnöke: Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, főispán; alelnökök: herczeg Odescalchi Géza, herczeg Odescalchi Gézáné, szül. gróf Andrássy Etelka, palotahölgy; titkár: dr. Kostyál Miklós megyei főjegyző; orvos: dr. Thuróczy Károly kir. tanácsos, megyei főorvos; pénztárnok: Sinkovics Károly, megyei főpénztárnok. A választmányi tagok száma 20. Ezen választmány alá tartozik a nyitravárosi fiókegylet is, melynek elnöke Páva Emil cs. és kir. tábornok, társelnöke: Thuróczy Károlyné, sz. zékelyi Tóth Erzsébet, alelnökök: Sándor Géza kir. törvényszéki elnök és Pongrácz Kálmánné, jegyző ifj. Bokross János. Szintén 20 választmányi tagja van.

KOSZTENSZKY GÉZA SIREMLÉKE.
Lósy Géza felvétele.

« NYITRAVÁRMEGYE LAKOSSÁGA. Irta dr. Sziklay János. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

A KÖZOKTATÁS NYITRAVÁRMEGYÉBEN. »