« IPAR ÉS KERESKEDELEM NYITRAVÁRMEGYÉBEN. Irta Szabó Endre. Az ipartelepekre vonatkozó részt Vende Aladár. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

VIZSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRVÉDELEM NYITRAVÁRMEGYÉBEN. Irta Mezey Gyula. »

401A PÉNZ- ÉS HITELÜGY NYITRAVÁRMEGYÉBEN.
Irta dr. Thúróczy Vilmos
A vármegye hitelügye csak a jelen század utolsó évtizedeiben indult fejlődésnek, a váltóképesség kiterjesztésével, a telekkönyvek rendezésével s a kölcsönök nyujtására alakult pénzintézetek létesítése útján lehetett csak a kölcsönök elhelyezésének biztosítékait megadni s magukat a kölcsönügyleteket a szabadon garázdálkodó uzsorások és ezek közvetítőinek kezeiből kiragadva, az adós és hitelező kölcsönös előnyére szolgáló kölcsönügyletek létesítésének lehetőségét megteremteni.
A vármegye közgyűléseiről vezetett jegyzőkönyvek bőséges bizonyítékokat nyujtanak a múlt idők birtokos-osztályának kölcsönügyletei nehézkességéről s köztudomású az a körülmény, hogy egy-egy ily hatósági közbenjárás által megerősített "obligatio" folyósítása több időt követelt a makacs adósság szemben folytatott pereskedés lassú volta miatt, mint a mennyit jelenleg egy szövevényes csődügynek lebonyolítása megkiván.
Ily körülmények között érthető, hogy a hitelező pénzét nem szívesen helyezte el ily bizonytalan jövőjű ügyletbe s a pénzt kereső kénytelen volt az uzsorásoknál és ezek közvetítőinél hallatlan magasságú kamatláb mellett a szükséges pénzt felvenni.
A birtokos középosztály vagyoni hanyatlásának mérséklése és a tényleges szükséglet és a kivánalmak kielégítése végett létesült az első vármegyei takarékpénztár 1848. évben Érsekujvárott.
Habár e pénzintézet ügymenetének fellendülése a várakozásokat messze felülmúlta s így az intézet létesítői, tőkéjük elhelyezése, valamint a pénzt kereső közönség a kölcsönök előnyös feltételeivel nagyon meg lehettek elégedve, a jó példa csak hazánk alkotmányos életének ujjáébredése hajnalán talált a nyitrai takarékpénztárban követőre, mely 1863-ban alakult.
Nyitrai takarékpénztár. Uj takarékpénztárak.

A NYITRAI HITELBANK ÉPÜLETE.
Lőger felv.
A hatvanas évek bizonytalan politikai viszonyai adják meg az okát annak, hogy ujabb 5-6 év telt el, míg a vármegye élénkebb kereskedelemmel biró helyein, a vármegye két pontján már létesült, élénk forgalmú és követésre biztató 402vállalat utánzásra talált. Így alakult 1868. évben Szakolczán, az 1869-ik évben Nagy-Tapolcsányban és Vág-Ujhelyen egy-egy takarékpénztár és ugyancsak 1869-ben Nyitrán egy népbank.
Alapítások 1870 után.
Ez utóbbi pénzintézet alapításával megtörtnek látszik az ilynemű vállalatok létesítésétől tartózkodóknak bizalmatlansága és ezen körülmény, de még inkább a 70-es évek elején a szomszéd Ausztriából hazánkra is átterjedt merész vállalkozási hév megteremtette megyénkben e téren is a túlprodukcziót. 1871-től 1873-ig nem kevesebb mint 10 pénzintézet létesült a vármegye területén, melyek közül 6 mint takarékpénztár, 4 pedig mint bank- és váltó-forgalomra berendezett pénzintézet a helyi viszonyoknak megfelelő nagyságú részvénytőkével alapíttatott. Ezen rövid fellendülési korszak szomorú vége a tőkét ismét tartózkodóvá és bizalmatlanná tette, úgy hogy ujabb 10 év telt el, míg a vármegye területén egy pénzintézet létesítése ujra lehetővé vált.
A fennálló pénzintézeteknek álénk forgalma és jó üzleti eredményei a vállalkozási kedvre serkentőleg hatottak, ujabb és ujabb takarékpénztárak és bankok létesültek, úgy hogy jelenleg alig van a vármegyének 4-5000 lakost számláló oly községe, melyben ily részvénytársaság, több-kevesebb jó eredménynyel ne működnék.

A NYITRAI TAKARÉKPÉNZTÁR.
Lőger felvétele.
Pénzintézetek ma.
Jelenleg a vármegyében 27 pénzintézet áll fenn, melyeknek alapítási éveit, tényleg befizetett részvénytőkéit, tartalék-alapjait, betéteit, váltó- és jelzálogkölcsönei állását, valamint az 1896. évben fizetett osztalékokat az alábbi táblázat tünteti fel.
A közel 2 millió forintnyi befizetett részvénytőkével szemben, a tartalékalapok az utolsó 12 év alatt 1/4 millióról közel 1 millióra emelkedtek; a forgalom növekedése 104 milliót tesz ki s a betétek állaga megkétszereződött. A betétek összegének növekedő magassága, a vagyonosodás előrehaladása és a takarékossági hajlam öregbedése jeleként magyarázható.
A pénzin-
tézet czime:
Ala-
pitási év
Tényleg befi-
zetett alaptőke
Tartalék-alapForgalomBetétekVáltó-kölcsönJelzálog-kölcsönOsztalék
1884189618841896188418961884189618841896
Chinoráni népbank189425,000-50-556,238-93,785-68,351-45,9318.-
Érsekujvári takarékpénztár1848300,00055,59790,00011.604,90531.373,8841.752,4512.373,582837,4241.198,7741.054,7523.548,10994.-
Érsekujvári népbank187250,00027,50734,4863.446,9268.252,075857,946789,640105,839618,70495,338163,56820.-
Galgóczi takarékpénztár187236,00030,77539,9222.913,6014.661,630310,230512,250333,574622,00149,55376,6359.-
Galgóczi hitelintézet187350,000354022,4442.143,7315.336,842144,034156,668246,195346,08531,20531,5617.-
Miavai takarékpénztár188630,0009174,300334,7551.278,75925,882169,37446,520324,1381,9302,4223.30
Miavai bank189330,000-6,902-2.354,176-151,363-156,801-12,1434.-
N.-surányi takarékpénztár188860,000-50,80041,000227,7755,33662,55818,595157,083-4,81112.-
N.-tapolcsányi takarékpénztár1869100,000-13,2653.691,8946.658,473489,080896,741500,079912,53871,590137,25715.-
N.-tapolcsányi hitelbank189289,390-17,500-2.511,376-183,290-356,795-10,1806.-
N.-tapolcsányi kereskedelmi és iparbank1895100,000-1,790-1.457,334-58,947-210,951-800-
Nyitrai takarékpénztár1863140,000-118,2206.061,87611.839,6191.521,7861.924,942650,907982,886649,5211.125,15120.-
Nyitrai népbank1869100,00021,51115,1066.349,9018.558,226598,499839,409612,249434,399114,048494,33511.-
Nyitrai hitelbank1872100,00017,22064,0009.931,39933.053,756337,9661.317,749539,6021.048,36114,850574,38620.-
Nyitrai kereskedelmi és hitelintézet1872100,00011,74320,0009.988,8779.695,942516,6381.133,946624,116971,13286,839318,61215.-
Nyitrai iparbank1883100,00038150,0001.267,73613.432,39978,198794,616293,670924,8223,412130,73615.-
Nyitra-zsámbokréthi takarékpénztár187350,0008723,9272.103,3672.639,771235,425791,248199,756561,678137,323275,61310.-
Pöstyéni takarékpénztár188421,000-13,292624,1101.567,00178,107245,82776,011203,54410,55090,9956.-
Privigyei takarékpénztár187130,00018,56238,0671.698,1962.822,625270,262643,167218,131432,96293,479134,89415.-
Sasvári takarékpénztár189520,000---141,198-47,79329,02136,654-
Szakolczai takarékpénztár186840,00014,89427,191467,206870,218137,179425,22441,91044,943125,459413,20212.-
Szeniczi takarékpénztár187260,00015,38723,2831,233,7792.628,651364,489833,879148,225441,072276,304454,61610.-
Tardoskeddi takarékpénztár188930,000419,97298,3661.724,07817,54678,31051,569338,0632949,8574.-
Vágsellyei takarékpénztár187335,0008,50018,0001.721,0262.164,545132,497257,305254,779189,6269,043151,3428.-
Vágujhelyi takarékpénztár186945,00019,84237,3992.125,8026.217,160344,607470,226227,318490,25569,56982,7505.20
Vágujhelyi hitelbank189060,000-15,043-4.521,796-146,127297,90125,5374.50
Verbói takarékpénztár187330,00014,36029,3401.900,0452.752,842220,616430,286254,779338,4379,04398,2975.-
Összesen-1.861,090260,786844,29965.247,998169.298,3898.505,80815.858,2526.311,74212.861,3233.017,5548.450,395 
Kölcsönök.
Ellenben az a körülmény, hogy a váltó- és jelzálogkölcsönök összege a betétek nagyságát 5 millióval felülmúlja s hogy ezen két tárcza összege az utóbbi 12 év alatt 11 millióval növekedett, akként magyarázható, hogy a vármegye lakosságának gazdálkodása, a szenvedőleg vagyoni állapot szomorú terjedését mutatja. Csakhogy ezen szempontból a váltótárcza állása el nem bírálható, mert a váltókölcsönök növekedő összegének oka bizonynyal nem 404kizárólag az eladósodásban, hanem a kereskedelmi viszonyok fellendülésében is keresendő, mely fellendülés a váltóforgalom szükségszerü öregbedését vonja maga után.
Ellenben az a teher, mely a vármegye birtokos-osztályának ingatlanára nehezedik és mely az utóbbi 12 év alatt 5 milliónyi növekedést mutat, gazdaközönségünk vagyoni állapotát alkalmas kedvezőtlen színben feltüntetni.
Tényleg kedvezőtlen is, mert, ha tekintjük azon adatokat, melyek a vármegye területén levő ingatlanok megterheltetésére vonatkoznak s azon különbözetet, mely az uj teher bekebelezése és a régi terhek törlesztési összegei között fennáll, az 1883-1893. évek közötti évtized alatt e különbözet - amint az dr. Thuróczy Károlynak, Nyitravármegye közgazdasági és közművelődési viszonyairól szóló értekezésében látható, 10 milliónyi teherszaporulatot tesz ki, mely összeg mint uj adósság, a vármegye birtokososztályának ingatlanaira nehezedik.
Némi vigaszt meríthetünk azon tudatból, hogy míg Magyarországon a teherszaporulat ezen 10 év alatt fejenként 46 frtot, az e vármegyében csupán 27 frtot tesz, s hogy a terület-arány megterheltetése szempontjából is az ország átlagos viszonyainál kedvezőbben állunk; a mennyiben egy kilométerre Magyarországban 2487 frt, e vármegyében pedig csupán 1904 frt teherszaporulat jut.

ÉRSEKUJVÁRI TAKARÉKPÉNZTÁR.
Saját felvételünk.
Végül némi megnyugvást meríthetünk azon körülményből is, hogy az ingatlanokra nehezedő terhek szaporulatának egy része uj szerzemények vásárlásának közvetítésére is fordíttatik.
A megyei pénzintézeteknél feltüntetett jelzálog-terhek összege a tényleges állapotot nem mutatja, a mennyiben a jelzálog-kölcsönök jelentékeny részét, mint törlesztéses kölcsönöket, bécsi, budapesti és pozsonyi pénzintézetek folyósítják s azzal pénzintézeteink üzleti forgalma jelentékenyen károsodik. Eme körülmény kellő méltatását tanúsítják az érsekujvári, nyitrai takarékpénztárak s még nehány nagyrészt nyitrai pénzintézet, midőn a törlesztéses jelzálogkölcsönök folyósítását is üzletkörükbe vonják.
Csakhogy a rendelkezésre álló betétek és tartalékalapok összege, ezen kölcsönmód kiterjedt alkalmazásának az intézetek legtöbbjénél útját állják, a mennyiben ők maguk is 4-5% kamatláb mellett kénytelenek visszleszámítolási kölcsönöket felvenni s ekként a legelőnyösebb, vagyis alacsony kamatláb mellett hosszú időközre kötött törlesztéses kölcsönök nyujtására nem képesek.
405Szövetkezetek.
A közgazdasági viszonyok fellendítésére irányított törekvések következményeként tekinthetők a gazdaközönség kölcsönös segélyezésére alakult szövetkezetek.
A vármegyében jelenleg mintegy 17 hitelszövetkezet működik, mintegy 2000 taggal, tényleg befizetett 2.930,000 frt üzletrészszel és körülbelül 20,000 frt betéti összeg mellett váltó- és kötvénytárczájuk meghaladja a 150,000 frtot, a nyujtott hitel kielégítésére 109,000 frtnyi központi hitelt vesz igénybe és a tagoknak 10%-ot ad nyereség czímén.

ÉRSEKUJVÁRI TAKARÉKPÉNZTÁR.
Saját felvételünk.

« IPAR ÉS KERESKEDELEM NYITRAVÁRMEGYÉBEN. Irta Szabó Endre. Az ipartelepekre vonatkozó részt Vende Aladár. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

VIZSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRVÉDELEM NYITRAVÁRMEGYÉBEN. Irta Mezey Gyula. »