« ÉRSEKUJVÁR KÖZIGAZGATÁSA. Irta G. Mihálcz János. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

AZ EGYHÁZI KÖZIGAZGATÁS NYITRA VÁRMEGYÉBEN. Irta Dedek Crescens Lajos. »

455NYITRAVÁRMEGYE TÖRVÉNYKEZÉSE.
Irta Horváth József

A PÖSTYÉNI PELLENGÉR.
(Kezdő betü) Saját felvételünk.
Nyitramegyében is, mint egyebütt 1848. előtt a jobbágyok ügyeit az úri székek intézték el, - egyes perekben a szolgabírák bíráskodtak, - a nemesek örökösödési, birtok stb. pereiben pedig a megyei törvényszék, s a szabad kir. városok polgárainak pereiben a városi tanács itélt első fokon.
Pallosjog.
Nyitravármegye területén joghatóságot gyakorló hiteles helyek voltak a nyitrai és nagyszombati káptalan. Bűnügyekben nemcsak a megyei törvényszék birt pallos-joggal, vagyis hogy halálos itéletet hozhatott, hanem Szakolcza szabad kir. városa s egyes nagyobb uradalmak is, melyek azt külön kiváltságképen nyerték.
Csejtei pör.
A legnevezetesebb pör, melyről a történelem említést tesz, Nyitramegyében Csejte vár úrnőjének, Báthory Erzsébetnek, Báthory István volt erdélyi fejedelem s akkoron már lengyel király nővérének bűnpöre volt, mely nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is nagy feltünést keltett.
A vizsgálatot maga az ország nádora vezette, mert Báthory Erzsébetet azzal vádolták, hogy több mint 300 szűz leányt ölt meg, s azoknak vérében fürdött, hogy szépségét fentartsa.
A vizsgálat kideritette, hogy a híres szépségü úrnő szolgáinak, különösen egy vén asszonynak s egy kovácsnak segítségével számtalan fiatal leányt csalogatott a vidékről a városba, ahol őket halálra kínozta.
Vajjon őrültség, vad szenvedély, avagy szépségének fenntartása végett babonás hite vitte-e őt ezen borzasztó gyilkosságokra, arra nézve a vizsgálat biztos adatokat nem szolgáltat. A nádor azonban bűnösnek mondta ki a szörnyeteg asszonyt, s csakis fivérének, a lengyel királynak köszönhette, hogy halálos büntetését örökös rabságra változtatták át.
Érdekes ezen perben, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvek nagy része magyar nyelven vétetett föl, ami az mutatja, hogy a vár népe többnyire magyar volt, s a Csejte vára alatt fekvő tót falvakban még most is találkozunk ilyen nevekkel: Abafi, Zrinyi, Nagy, Ifju, Gyermek, Vizvári stb.
A megyei törvénykezésben nevezetes fordulat állott be 1726. évben.
456Uj rendezés 1726.
Az 1726. évi február hó 27-én Erdődy László Ádám gróf, nyitrai püspök és kanczellár, mint örökös főispánnak elnöklete alatt a galgóczi várban megtartott megyei közgyűlésen elhatározták ugyanis, hogy ezentúl az igazságszolgáltatási ügyekben az alispán elnöklete alatt egy mágnás, egy egyházi férfiu és hat köznemesből álló törvényszék biráskodjék, melynek tagjait, a táblabírákat, a főispán nevezi ki.
Az első állandó táblabírákká a főispán kinevezte: a mágnások közül Berényi András grófot, az egyházi rendből Prileszky Miklós nyitrai kanonokot, s a nemesek közül Sándor Bélát, Bossányi Gábort, Korláthkeöy Lászlót, Sipeky Mihályt, Bossányi Pétert, Czingell Gáspárt, Hunyady Istvánt és Mérey Lászlót rendes táblabírákká; helyettesekké pedig: Pestvármegyey Józsefet, Bossányi Miklóst, Bossányi Eleket, Bossányi Józsefet, Almássy Ferenczet, Farkas Gáspárt, Hrabovszky Lászlót, Csery Imrét, Ocskay Sándort, Schlossberg Ferenczet és Vranovics Györgyöt.
Akadályoztatás esetén a mágnást s az egyházi bírót a főispán a megyei közgyűlésekre megjelentek közül helyettesítette, a nemesrendi táblabírák közül pedig ha hatan nem voltak jelen, az alispán hívott be a szükséges szám kiegészítésére a kinevezett helyettesekből annyit, amennyi hiányzott.
Ugyanakkor azt is elrendelte a megyei közgyűlés, hogy a háborús idők folyama alatt feledésbe ment peres ügyek számbavétessenek, a még befejezetlenek véglegesítése siettessék, azok pedig, melyek már itéletileg eldöntettek, a per állása szerint a kir. táblához s illetve a hétszemélyes táblához terjesztessenek föl.
Nyitramegye törvényszékének életéből említésreméltó még, hogy 1831. évi deczember hó 14-én, Ocskay Ignácz másodalispán elnöklete alatt tartott ülésében latin nyelven fogalmazott terjedelmes emlékiratot fogadott el fölterjesztésre, melyben az igazságszolgáltatás minden ágára kiterjesztve figyelmét, az akkori időknek megfelelő számos reformot indítványoz, melyek kiváló jogtudásról és valódi szabad szellemről tesznek tanúságot. - Hová terjesztették föl ezen emlékiratot, arra nézve a megyei levéltárban adatot szerezni nem sikerült.
A közgyűlési jegyzőkönyveket már 1831. évben kezdték ugyan egyes jegyzők magyar nyelven vezetni, sőt egyik-másik 1832. év óta magyarul itélkezett, de általánosan hivatalossá csak az 1836. évben lett a magyar nyelv.
Abszolutizmus.
A szabadságharcz leveretése után az osztrák abszolut kormány Nyitravármegyét kétfelé választván, két megyei törvényszéket szervezett, s ezek közül Alsó-Nyitramegyének székhelye volt Nyitra, Felső-Nyitramegyéé pedig Nagy-Szombat.
1860.
Ezen felosztás azonban az 1860. évi októberi diploma kibocsátása után megszünt s a törvényszék Nyitrán ujra egyesíttetett, melynek tagjait az 1871. évi bírósági szervezésig a megyei közgyűlés választotta.
Törvénykezés elválasztása 1871.
Az 1871. évi VIII. és XXXI. tcz. az igazságszolgáltatást államosítván, Nyitramegyében két törvényszék és 11 kir. járásbíróság állíttatott fel, melyek működésüket 1872. évi január hó 1-én kezdték meg.
Az egyik törvényszék székhelye volt Nyitra. Első elnöke volt: Thuróczy Bálint, bírái: Névery Miksa, Buzna Lajos, Ghyczy Ágoston, Bossányi Vincze, Zerdahelyi Adolf, Máthis János, Rákóczy József és Szále István. Nyitrai kir. járásbíróvá kineveztetett: Thuróczy Vilmos, később elnök, majd főispán; ügyészszé Csenkey Géza. A nyitrai kir. törvényszék alá tartoztak: a nyitrai, galgóczi, vágujhelyi, séllyei, érsekujvári, nagy-tapolcsányi, zsámbokréti és privigyei járásbíróság.
457A második törvényszék székhelye volt Szenicz. Ennek személyzete állott: elnök: Wrchovszky Nándor; bírák: Berencsy Lajos, Rébay Arnold és Lőrinczy Gyula; ügyész: a nyitrai kir. ügyésznek alárendelve Gábel Ferencz. Területéhez tartozott a szeniczi, szakolczai és miavai kir. járásbíróság.
Telekkönyvi hatósággal csak a két törvényszék és a szakolczai kir. járásbíróság volt felruházva.
Szeniczi törvényszék megszünik.
Az 1875. évi XXXVI. tczk. a bírósági szervezetet három évre felfüggesztette, s megengedte a kormánynak, hogy a fölöslegeseknek látszó bíróságokat szüntesse meg s ujakat szervezzen.
Ezen felhatalmazás alapján azután az igazságügyi miniszter a szeniczi kir. törvényszéket 1875. évi október hó 1-én 2722/g. m. 75. sz. rendeletével feloszlatá s egész területét a nyitrai kir. törvényszékhez csatolta, 1878. évben pedig a zsámbokréti kir. járásbíróságot szüntette meg.
Most tehát Nyitramegye területén van egy törvényszék és tíz járásbíróság.

SÁNDOR GÉZA törvényszéki elnök.
Nyitrai törvényszék.
A nyitrai kir. törvényszék személyzete ez idő szerint a következő. Elnök: Sándor Géza. Birák: Sevcsik Gáspár, kir. táblai birói czimmel és jelleggel felruházva; VII. fokozatban: Rákóczy József, Szále István, Török Vincze, Rébay Arnold, Berzeviczy Szilárd, Prónay István, Mazóly Antal, továbbá a VIII. fokozatban: Horváth József, Névery Ignácz, Miklóssy Arthur, Szeybold János, Palásthy Vilmos, dr. Argay Béla és dr. Ehrenfeld Gyula. Albirák: Frantz Gyula és Dröxler Gusztáv. Összesen elnök, 15 biró, 2 albiró, azonfelül 8 jegyző s aljegyző és 4 joggyakornok.
Ügyészség.
Az ügyészség tagjai: kir. ügyész: dr. Kubinyi Lajos, alügyészek: dr. Bencsik János, Reinichovszky és dr. Csernyánszky Aladár.
A kir. törvényszék ügyforgalma az 1897. évben a következő volt. Beadványok: elnöki 4825, polgári 16,341, telekkönyvi 9522, büntető 13,032 és fegyelmi 72, összesen 43,892, 1896. évi hátralék 274, elintéztetett 43,843, hátralékban maradt 323 beadvány.
Ügyforgalom.
Polgári per folyamatban maradt 1896. év végén 554. 1897. évben érkezett 211 birtokbirósági, 46 örökösödési, 26 házassági válóper, egyéb 102, az év végén folyamatban maradt 549 per és 76 örökösödési ügy és per.
Csődügy érkezett 1897. évben 38, hátralékos volt 31, befejeztetett 31, elintézetlen maradt az év végén 32. Váltókereset érkezett 1897. évben 2380, kereskedelmi 28, 1896. évről hátralékos volt 249, 1897. év végén folyamatban maradt 180. Urbéri ügy 1896. évről 33, érkezett 23, elintéztetett 9, hátralékban maradt 47.
A kir. járásbiróságoktól felebbezett sommás felebbviteli ügyekben 1896. évről hátralékban volt felülvizsgálati (vagyis 50 frton aluli) ügy 20. 1897. évben érkezett 102, hátralékban maradt 9, felfolyamodási hátralék 1, az év folyamán érkezett 39, elintézetlen maradt 1, az 50 frt értéket felülhaladó perekben volt hátralék 1896. év végén 179, az 1897. évben érkezett 492, folyamatban maradt 186. Tárgyalást tartott a felebbezési tanács 648-at.
Bünügyekben. Vizsgálatokban hátr. 77, az év folyamán érkezett 382, elintéztetett 382. Bünper maradt 1896. évről 688, 1897. évben befolyt 1718. Ezekből elutasított feljelentés 185, az eljárás megszüntettetett 1144, felmentő itélet hozatott 111, marasztaló itélet 328, az év végén folyamatban maradt 638 bünper.
A kir. törvényszék által elitélt személyek száma volt az 1897. évben: büntettekért 701, az előző évnél 62-vel kevesebb, vétségekért 321, az előző évinél 140-el kevesebb.
Ezek közül hatóság elleni erőszak miatt elitéltetett 35 férfi és 7 nő, kik közül volt 40 róm. kath. és 2 izraelita, anyanyelvre 20 magyar, 2 német és 20 tót, korra nézve a legtöbb vagyis 26 a 24-50 korra esett, s a nők közül a nagyobb rész, 4, huszonnégyévesnél fiatalabb volt, 50 évesnél idősebb nő pedig egy sem itéltetett el, ellenben az 50 éves kort meghaladó elitélt férfiak száma 2 volt, a 60 éves koron tul egy sem. Az elitéltek mind 458magyar honosok voltak s magasabb miveltséggel csak 1 birt (köztisztviselő) s előbb még büntetve nem volt 25 férfi és 6 nő, már büntetett 10 férfi s 1 nő.

DR. KUBINYI LAJOS kir. ügyész.
Magánosok elleni erőszak miatt elitéltetett 51 férfi és 9 nő, és pedig 15 magyar és 45 tót, róm. kath. 59, izraelita 1. A nők közül nagyobb rész (5) 20-24 éves volt, s a férfiak közül 50 évnél idősebb volt 8 és 20 évnél fiatalabb 16, honosságra nézve az összes elitéltek magyarok voltak.
Vallás elleni büntett vagy vétség miatt elitéltetett 8 férfi és 2 nő, mindannyi 20 éven aluli korban s ezek közül volt 4 magyar, 1 német és 5 tót, vallásra nézve 8 róm. kath., 1 ág. ev. és 1 izraelita, mind magyar honosok.
Személyes szabadság megsértése miatt elitéltetett 15 férfi és pedig 13 magyar, 1 német és 1 tót, korra nézve 16-30 évesek, róm. kath. 13, ág. ev. 1 és izr. 1, magasabb müveltségü volt 1.
Hamis eskü, hamis tanuzás és hamis vád miatt elitéltetett 49 férfi és 2 nő. A nők 16-23 évesek voltak, mig a férfiak közül 21 esik a 21 éven aluli korra és csak egy a 40 évet meghaladó korra. Anyanyelvre 30 magyar, 18 német és 3 tót, vallásra 48 róm. kath. és 3 izr., magasabb miveltségü 2, mind magyar honos.
Szemérem elleni büntett vagy vétség miatt 4 férfi és 2 nő. A férfiak mind 24 éven aluli korban, az egyik nő 16 évnél fiatalabb, a másik 20 évet már betöltött, de 23 évnél nem idősebb, mindannyi róm. kath. s magyar honos, anyanyelvre pedig 4 magyar és 2 német, nős volt 1 férfi, törvényesen elvált 1 nő, özvegy 1 nő, a többi nem házas.
Rágalmazás miatt: 30 férfi és 5 nő, mindannyian 16-40 éves korban s közöttük 25 magyar, 1 német és 9 tót, vallásra 30 róm. kath. és 5 izr., mind magyar honosok.
Ember élete elleni büntettek és vétségek miatt elitéltetett 42 férfi és 17 nő. A férfiak közül szándékos emberölésért 27, nő 3, gyermekölésért 10 nő és magzatelhajtásért 3 nő, anyanyelvre 17 magyar, 1 német és 41 tót, róm. kath. 50, izr. 9, korra nézve 10 nő 20 éven alul, a többi 20-40 éves, a férfiak közül 20 éven alul 1, 20-40 éves korban 38, 40-60 éves korban 3, nős vagy férjes volt 18, elvált 2, a többi nőtlen s illetve hajadon, még pedig a gyermekölésért 8 hajadon és 2 özvegy, magzatelhajtásért 2 férjes nő s 1 özvegy, mind magyar honos.
Vagyon elleni büntettek- és vétségekért elitéltetett 469 férfi és 26 nő. Ezek közül 16 éven aluli korban lopásért 101 férfi, sikkasztásért 15 férfi, jogtalan elsajátításért 8 férfi, orgazdaságért 1 nő, csalásért 5 férfi, gyujtogatásért 10 férfi, más vagyonának megrongálásáért 12 férfi. A bünösök közül 50 évnél idősebb volt 12 férfi, a többi a 16-50 éves korra esik, még pedig legnagyobb számban (120) a 40-50 éves korra s a nők közül legtöbb (16) a 24-40 éves, vallás tekintetében 436 róm. kath., 12 ág. ev. és 47 izraelita.
Okirathamisításért elitéltetett 20 férfi, 3 nő, mind 24-60 éves korban, köztük 4 magasabb miveltséggel biró.
A kir. ügyészség beadványainak összes száma volt 15,504. a mi mind elintéztetett.
Járásbíróságok.
A nyitrai kir. járásbiróság személyzete: járásbiró Juhász Vincze (VII. fok.), albirák: dr. Kovách Ödön, dr. Gáspár Lajos és Krécsy József. A beadványok száma 1897. évben: polgári 19,887, bünvádi 4953, elnöki 324, 1896. évi hátralék volt 124, 1897. év végén maradt 135. Sommás per indittatott 1897. évben 1551, hátralék volt 515, az év végén maradt 388. Fizetési meghagyást kértek 459 esetben. Vétségi és kihágási ügy volt 1896. év végén 346, érkezett uj ügy 904, az év végén folyamatban maradt 356. Örökösödési ügy volt az év folyamán összesen 429, melyekből 187 a hagyaték átadásával és 11 perre utasítással fejeztetett be.
A nagy-tapolcsányi kir. járásbíróságnál van alkalmazva: kir. járásbiró: dr. Girtler Aladár, albirák: Havel József, Váray József és Kenessey Kálmán s egy aljegyző. A beadványok száma volt: polgári 9376, telekkönyvi 6045, bűnvádi 5971 és elnöki 686, melyek mind elintéztettek. Polgári per hátralékos volt 201, 1897. évben érkezett 1402, elintézetlen maradt az év végén 290, fizetési meghagyás kéretett 660.
Bűnvizsgálat hátr. 19, újonnan érkezett 187, befejezetlen 25. Vétségi és kihágási ügyekben hátr. 183, új 947, az év végén folyamatban maradt 128.
Örökösödési ügy érkezett az év folyamán 315, folyamatban maradt (az előző évi hátralékot is beszámítva) 276.
Privigyei kir. járásbiróság személyzete: járásbiró Tivadar László, albiró Oravecz Béla s egy aljegyző. Ügyforgalma: polgári beadványok: hátralék 30, érkezett 8784, telekkönyvi hátralék 20, érkezett 3101, bűnvádi hátralék 20, érkezett 2384, elnöki 418. Elintéztetett mind.
Polgári perek: hátralék 493, újonnan érkezett 673, folyamatban maradt 777. Fizetési meghagyás kibocsáttatott 594.
Bünvizsgálat: hátralék 31, új 61, az végén folyamatban maradt 22. Vétségi és kihágási ügy hátralék 120, érkezett 347, hátralék az év végén 52.
Örökösödési ügy 1897. évben folyamatba tétetett 401, elintézetlen maradt (a hátralék betudásával) 276.
Galgóczi kir. járásbiróságnál: járásbiró: ifj. Sándor Géza albirák: Nagy Ármin, Panghy Ignácz és Turtsányi Károly s egy aljegyző. Ügyforgalma: polgári hátralék 29, érkezett 11,108, elintézetlen maradt 385, telekkönyvi beadvány-hátralék 89, érkezett 7276, 459elintézetlen 196, bűnvádi beadvány érkezett 3318, elintézetlen maradt 141, elnöki érkezett 421.

PONGRÁCZ KÁLMÁN nyitrai kir. körjegyző, kamarai elnök.
Polgári per: hátralék 1238, érkezett új 776, befejezetlen 1525 (ezek közt a felek meg nem jelenése miatt szünetelő 1359 per). Fizetési meghagyás kéretett 560.
Bünvizsgálat: hátralék 51, új 197, folyamatban maradt 51. Vétségi és kihágási ügy: hátralék 121, érkezett 588, elintézetlen maradt 192.
Örökösödési ügy érkezett 1897. évben 366, folyamatban maradt (a hátralék betudásával) 182.
A vág-sellyei kir. járásbiróságnál: járásbiró Ruttkay János, albiró Ruszel János s egy aljegyző. Az 1897. évben érkezett polgári beadvány 6533, hátralék volt 62, az év végén elintézetlen maradt 70, telekkönyvi beadvány volt 6088, hátralék 195, elintéztetett mind, büntető beadvány volt 2124, hátralék 50, mind elintéztetett, elnöki beadvány 498.
Polgári per érkezett 474, hátralék volt 188, hátralékban maradt 359. Fizetési meghagyás volt 567.
Bünvizsgálat érkezett 88, hátralék 24, az év végén folyamatban maradt 38. Vétségi és kihágási ügy hátralék volt 119, érkezett 323, elintézetlen maradt 76.
Örökösödési ügy folyamatba tétetett 307, az év végén befejezetlen maradt (a hátralékkal) 154.
Az érsekújvári kir. járásbiróságnál: járásbiró: dr. Szirányi György, albirák: Druga János, dr. Köves Antal és dr. Martényi Árpád s egy aljegyző. 1397. évben érkezett polgári beadvány 13,956, telekkönyvi 6825, büntető 4598 és elnöki 608, elintéztetett mind.
Polgári per érkezett 1465, hátralék volt 1526, folyamatban maradt az 1460 szünetelő perrel együtt 2203. Fizetési meghagyás kéretett 863.
Bünvizsgálat volt hátralék 60, érkezett 141, folyamatban maradt 38. Vétségi és kihágási ügy hátralékos volt 223, érkezett 472, befejezetlen maradt 206.
Örökösödési ügy volt 300, folyamatban maradt 73.
A vágújhelyi kir. járásbiróságnál: járásbiró: dr. Fityma Sándor, másod járásbiró: Kochanovszky György, albiró: Scheffer Miklós s egy albirói állás üresedésben, továbbá egy aljegyző. 1897. évben érkezett 11,377 polgári beadvány, elintéztetett 11,139, telekkönyvi beadvány hátralék volt 269, érkezett 5476, elintéztetett 5596, bűnvádi beadvány érkezett 2506, elintézetett 2311, elnöki beadvány 500.
Polgári per hátralék volt 545, érkezett 1250, elintéztetett 1176, hátralék 617, ezek közt 356 szünetel.
Bünügyi vizsgálat hátralék 16, érkezett 71, befejeztetett 53. Vétségi s kihágási ügy hátralék volt 52, érkezett 366. Fizetési meghagyás kéretett 587. 1897. évben folyamatba tétetett 471 ügy, folyamatban maradt az év végén 311.
Miavai kir. járásbiróságnál járásbiró: Jeszenszky Béla, albirák: Penoczky Endre és Krenedits. Polgári beadvány hátralék 118, érkezett 1897. évben 5745, elintéztetett 5664. Telekkönyvi beadvány hátralék 225, érkezett 5905, elintéztetett 5885. Bünvádi beadvány hátralék 40, érkezett 2505, elintéztetett 2504. Elnöki beadvány 500.
Polgári perhátralék volt 433, érkezett 662, befejeztetett 462, a 633 hátralékosból 467 szünetel. Fizetési meghagyás kéretett 647.
Bünvizsgálat hátralék 29, érkezett 69, befejeztetett 65. Vétségi és kihágási ügy hátr. volt 123, érkezett 311, befejezetlen maradt az év végén 139.
Örökösödési ügy érkezett 1897. évben 238, folyamatban maradt a régiekkel együtt 158.
Szeniczi kir. járásbiróságnál, járásbiró: Martényi Sándor, albirák: Simonffy Gyula és Táborszky Károly. Polgári beadvány hátralék volt 263, 1897. évben érkezett 7344, elintéztetett 7607, telekkönyvi hátralék 147, érkezett 5688, elintéztetett 5688, bünvádi beadvány érkezett 2282, elintéztetett mind, elnöki 553.
Polgári per hátralék volt 269, érkezett 869, befejeztetett 955, hátralék maradt 183. Fizetési meghagyás kéretett 321. Örökösödési ügy érkezett 328, folyamatban maradt 91.
Bűnvizsgálat: hátralék 12, érkezett 96, befejezetlen az év végén 25. Vétségi és kihágási ügy hátralék 66, érkezett 339, hátralék maradt 61.
Szakolczai kir. járásbiróságnál, járásbiró: Hamar Gyula, albiró: Selley Ármin s egy aljegyző. Polgári beadvány érkezett 1897. évben 7351, telekkönyvi 4481, bűnvádi 2437, elnöki 416, elintéztetett mind.
Polgári per hátralék volt 59, érkezett 517, befejeztetett 539. Fizetési meghagyás kéretett 147. Bűnvizsgálat volt hátralék 34, érkezett 72, befejeztetett 62. Vétségi és kihágási ügy hátralék volt 37, érkezett 215, befejezetlen maradt 32. Örökösödési ügy érkezett 1897. évben 329, folyamatban maradt (a régieket is betudva) 154.
Telekkönyvi értékforgalom 1897. évben a következő: 1. A nyitrai telekkönyvi hatóságnál tulajdonváltozás szerződés alapján 796 esetben 1.351,181 frt 89 kr., birói árverés 136 esetben 51,637 frt 50 kr., haláleset következtében 239 és pedig 303,572 frt 82 kr. zálogjogi bekebelezés, kötelező vagy más okirat alapján 712 esetben 1.394,578 frt 54 kr., igazolt előjegyzés 26, összesen 13,399 fr. 70 kr., végrehajtás útján 375 esetben 116,443 frt 73 kr., hagyatéki uton 140 esetben 86,730 frt 45 kr. Törültetett 841 esetben 770,526 frt 19 kr. 2. A nagy-tapolcsányi kir. járásbiróságnál tulajdonváltozás szerződés alapján 589 esetben 608,384 frt 87 kr. értékben, birói árverés utján 156 esetben 115,487 frt 85 kr., haláleset folytán 107 esetben 105,738 frt 10 kr. értékben. Új zálogjogi teher keletkezett kötelező vagy más okirat alapján 914 esetben 968,923 frt 44 kr., igazolt előjegyzés 20 esetben 17,384 frt 74 kr., végrehajtás 460utján 390 esetben 96,045 frt 22 kr., hagyatéki átadás által 9 esetben 2947 frt 71 kr. Töröltetett 678 esetben 682,462 frt 79 kr. 3. A privigyei kir. járásbiróságnál tulajdonváltozás szerződés alapján 532 esetben 377,236 frt 48 kr. értékben, birói árverés utján 20 esetben 4582 frt 62 kr., haláleset következtében 348 esetben 120,172 frt 81 kr. Új teher bekebeleztetett kötelező alapján 300 esetben 69,864 frt 3 kr., igazolt előjegyzés 3 esetben 667 frt 96 kr., végrehajtás utján 38 esetben 13,551 frt 58 kr., hagyaték-átadásra 1 esetben 85,000 frt. Törültetett teher 411 esetben 63,185 frt 48 kr., 456 frt váltópénz és 1000 frt pengőpénz. 4. A galgóczi kir. járás biróságnál tulajdon-átruházás szerződés alapján 1498 esetben 579,945 frt értékben, birói árverés utján 260 esetben 27,895 frt, hagyatéki uton 189 esetben 80,456 frt. Új teher keletkezett kötelező alapján 1302 esetben 801,243 frt, igazolt előjegyzés 40, összesen 15,333 frt, végrehajtási zálogjog bekebelezése 301 esetben 35,777 frt., hagyatéki átadás folytán 65 esetben 18,789 frt. Töröltetett teher 690 esetben 114,108 frt. 5. Vágsellyei kir. járásbiróságnál tulajdonváltozás szerződés alapján 626 esetben 250,84 frt 90 kr. értékben, árverés utján 20 esetben 274,555 frt. hagyatéki uton 201 esetben 183,819 frt. Új teher bekebeleztetett kötelező alapján 755 esetben 202,405 frt 50 kr., végrehajtási zálogjegy 97 esetben 7445 frt 75 kr., igazolt előjegyzés 13, összesen 9735 frt, hagyatéki átadás utján 29 esetben 5569 frt 32 kr. Törültetett 753 esetben, összesen 870,289 frt 8 kr. teher. 6. Az érsekújvári kir. járásbiróságnál tulajdonváltozás szerződés alapján 591 esetben 614,884 frt 16 kr., árverési uton 28 esetben 72,608 frt értékben, haláleset következtében 219 esetben 217,987 frt 20 kr. Új teher keletkezett kötelező alapján 172,207 frt 72 kr., továbbá 230,879 korona, igazolt előjegyzés 7 eset 2438 frt, végrehajtási zálogjog 238 esetben 104,090 frt 19 kr., hagyatéki átadás által 6 esetben 638 frt 31 kr. Törültetett teher 454 esetben 311,614 frt 49 kr. 7. A vágujhelyi kir. járásbiróságnál tulajdonváltozás szerződés alapján 1076 esetben 250,336 frt értékben, árverés által 63 esetben 44,722 frt 75 kr., haláleset következtében 445 esetben 102,397 frt 67 kr. Új teher kebeleztetett be kötelező alapján 295 esetben 128,675 frt 69 kr. és 900 frt évi életjáradék, igazolás utján 15 esetben 7363 frt 9 kr., végrehajtási zálogjog 132 esetben 17,500 frt 8 kr., hagyatéki átadás 168 esetben 6070 frt 41 kr. Törült teher 499 esetben 105,314 frt 47 kr. és 1410 frt 48 kr. pengő pénz. 8. A miavai kir. járásbiróságnál tulajdonváltozás szerződés alapján 866 esetben 147,819 frt 50 kr. érték, birói árverés által 62 esetben 11,548 frt haláleset következtében 320 esetben 197,214 frt. Új terhek keletkeztek kötelező alapján 546 esetben 38,250 frt 75 kr., előjegyzés igazolása 54 esetben 5460 frt, végrehajtási zálogjog 196 esetben 18,931 frt, hagyatéki átadás 3 esetben 2450 frt. Törült teher 64 esetben 9894 frt. 9. A szeniczi kir. járásbiróságnál tulajdonváltozás szerződés alapján 1017 esetben 322,411 frt 78 kr. érték, birói árverés utján 9 esetben 3558 frt 30 kr., haláleset következtében 291 esetben 28,950 frt 49 kr. Új terhek kebeleztettek be kötelező alapján 961 esetben 935,730 frt 54 kr., igazolt előjegyzés 9, összesen 2928 frt 45 kr., végrehajtási zálogjog 221 esetben 110,804 frt 6 kr., hagyatéki átadás 39 esetben 15,021 frt 51 kr. Törültetett 379 esetben 200,369 frt 99 kr. teher. 10. A szakolczai kir. járásbiróságnál tulajdonváltozás szerződés alapján 532 esetben 372,980 frt 55 kr., árverés által 29 esetben 9456 frt 49 kr., haláleset következtében 171 esetben 174.580 frt 63 kr. Új terhek kebeleztettek be kötelező alapján 475 esetben 167,914 frt 29 kr., igazolt előjegyzés 7, összesen 1217 frt 89 kr., végrehajtási zálogjog 175 esetben 14,698 frt 50 kr., hagyatéki átadás 1 esetben 1800 frt. Törültetett 322 esetben 96,417 frt 61 kr., 130 frt váltó- és 2828 frt 66 kr. pengő pénz.

A PÉNZÜGYIGAZGATÓSÁG NYITRÁN. (ENGEL JÓZSEF HÁZA.)
Lőger felvétele.
Az egész megye területén 6 kir. közjegyző van, és pedig Nyitrán, Nagy-Tapolcsányban, Érsekújvárott, Vágújhelyen, Szeniczen és Szakolczán. A kamara Pozsonyban van, a kamara elnöke azonban Pongrácz Kálmán kir. közjegyző Nyitrán.
Az ügyvédek létszáma Nyitrán 35, Nagy-Tapolcsányban 9, Privigyén (s a járásban) 6, Érsekújvárott 10, Vág-Sellyén 3, Galgóczon 8, Vágujhelyen 8, Miaván 5, Szeniczen (s a járásban) 9, Szakolczán (és Holicson) 5. A kamara székhelye Pozsony.

« ÉRSEKUJVÁR KÖZIGAZGATÁSA. Irta G. Mihálcz János. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

AZ EGYHÁZI KÖZIGAZGATÁS NYITRA VÁRMEGYÉBEN. Irta Dedek Crescens Lajos. »