« SZENTENDRE. Irta Kada Mihály. KEZDŐLAP

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II.

Tartalomjegyzék

VÁCZ. Irta Tragor Ignácz dr. »

471UJPEST.
Irta Ugró Gyula dr.

Ujpest czimere.
Azon a helyen, a hol ma Ujpest, hazánk egyik legnépesebb ipari és kereskedelmi városa terül el, ott még mintegy 80 évvel ezelőtt egyetlen ház sem állott; csak a gróf Károlyi uradalom megyeri gazdasága míveltette a silány termőtalajt. Mintha csak a földből nőtt volna ki e város, úgy lett az alig képzelhető rövid idő alatt, egészen amerikai módon az ország egyik legfejlettebb, modern városává.
Ujmegyer megalakulása.
1831-ben gróf Károlyi István megyeri pusztájából nagyobb területet hasított ki szőlőültetés czéljából és azt úgynevezett "árendadíj" ellenében vállalkozók kezelésébe adta át. E vállalkozók egyike: Mildenberger Márton 1832-ben engedélyt kért és kapott arra, hogy az akkori pesti határkocsma tőszomszédságában, a mai közúti villamos vasút végállomása mellett, Ujpest területén az első házat megépíthesse. Csakhamar más települők is követték őt, annyira, hogy 1840-ben Ujmegyeren már 28 házhelyen 24 ház állott, 106 lakossal.
1840 április hó 5-én a gróf Károlyi uradalom intézője megalakulásra hívta össze az Ujmegyer nevet viselő telep lakosait. Az akkor lefolyt tárgyalásról felvett jegyzőkönyvnek az újpesti irattárban levő szövege szószerint a következő:
"A tekintetes Pest vármegyében bekebelezett, tekintetes Fóthy uradalomban helyeztetett szabad újmegyeri gyarmaton tekintetes Burg Károly uradalmi inspektor úr előülése alatt az összes gyarmati lakosok a szerződési szabályok III-ik czikk első szakasza értelmében közgyűlést tartván, tekintetes Hutiray Sándor uradalmi ügyész úr, mint az úri jussok fenntartója jelenlétében tárgyalás alá vétettek:
1. Felolvastatott s kihirdettetett az alap-szerződési szabályok szerkezete.
2. Melynek 1. czikk 3. szakaszára, a lakosok által azon észrevétel tétetett, hogy azon pontban világosan nem foglaltatnék a bor- és pálinkamérési jussok egyenként minden házzal bíró lakosnak az Uraság általi átengedése, mely tettleg mindakkoráig általok szabadon gyakoroltatott.
Mely pont a III. czikk I-ső szakasz B. alatti szabály szerint az Uraság által oly formán magyaráztatott, hogy a bor és pálinka mérési juss szabad gyakorlata egyenként minden házzal bíró lakosnak örökösen átengedtetett, minden ezen czím alatt tartozó külön adózási teher nélkül.
3. Ugyan az I-ső czikk 7-ik szakasza felvilágositása kéretett az iránt: ha vajjon valamely ház birtokosa, az ilyen közgyűlésre meg nem jelenhetne, szavazatját megbizottja által kijelentheti-e? Község lakosai óhajtása szerint oly formán határoztatott, hogy az ilyen közgyűlésen való megjelenésre akadályozott, szavazatát akárki által is kijelentheti, ha az arra nézve megbizottja tulajdon kezével aláírott bizonyság-levelet előmutat, vagy ha azon megbízás az Uraság, vagy a Község bírája előtt történt.
4. Minthogy a zsellérek, vagy egész házat bérlők, kik bérlet házban, vagy a házrészben másod, s ezek ismét harmad zselléreket s így tovább fogadnának, az ilyen másod és harmad és a többi zselléreket fogadó zsellérek, vagy házbérlőkre nézve is kiterjesztetik, a II-ik czikk 2-ik szakasz rendelete oly formán, hogy az ilyen másod és harmad zsellérek bizonyítványait, a befogadó házbérlők vagy zsellérek, ugyanazon büntetés alatt az uraságnak bemutatni tartoznak, mire nézve a házbirtokosok az esetben, ha azon bűndíj azokon a vagyonhiány vagy rögtöni eltávozások miatt meg nem vétethetnék, azokért felelni tartoznak.
5. A II. czikk 5. szakaszára, mi az adó pontos beszedését illeti, hogy t. i. a pénztárnok az e szakaszban kitett határnapokban az uradalmi pénztárba az egész adót egy összegben befizethesse, 472szükséges, hogy az azon határnap előtt jóval beszedessék, azért leginkább, hogy a fizetésben hátramaradtak ellen, ha szükség lenne, törvényes végrehajtás is eszközöltethessék.
Jónak tartják a gyarmati lakosok, hogy mind a házzal bíró lakosok, mind pedig a zsellérek adóbeli tartozásukat Sz. György és Szent Mihály hó 1-ső napján a pénztárnoknak befizessék.
8. III. czikk 1. szakasza C. alatti pont rendelete a folyó évre, midőn még tudniillik a gyarmat csak kevéssé lenne mindekkoráig benépesítve, határoztatott: hogy csak két tanácsbeli választassék, melynek egyike pénztárnok, a másik pedig jegyzői hivatalt viseljen, továbbá hogy mind ezeknek, mind pedig a Főbírónak hivataloskodások ideje csak f. év végéig tartson, midőn ismét újak választatnak. Melyek után szavazati tübbséggel Főbírónak választatott Lőwy Izsák. Jegyzőnek s egyszersmind tanácsnoknak Holló József. Pénztárnoknak s tanácsnoknak Neuschloss Bernhard. Meghiteltetésük folyó hó 12-re határoztatott.
7. Ezen szerződési szabályok berekesztő pontjára nézve: kijelentette tekintetes elnök úr, hogy a méltóságos gróf Földesúr hazajöttével az eredeti szerződési szabályok a fent tisztelt uraság által aláírva a Községnek kiadatni fognak, az egyes házzal bíró lakosoknak pedig hason nyomtatott példányai tekintetes Burg Károly uradalmi inspektor úr aláírásával és uradalmi pecséttel megerősítve kiadattak.
8. Továbbá a gyarmat összeírása és a lakosság bizonyság leveleinek megvizsgálása minden nehézség nélkül eszközöltetett.
9. A megválasztott bírák megfontolván azt, hogy a község a bírák fizetésével még most tetemesen erőtleníttetnék, ez évre fizetés nélkül szolgálatjokat ajánlották, mely dicséretes ajánlat a község lakosaitól köszönettel fogadtatott. Kelt Uj-Megyeren, április 5-én 1840. Burg Károly s. k. inspektor, Lőwy Izsák s. k. bíró, Holló József s. k. jegyző."
Alapító oklevél.
Az ezen jegyzőkönyv 1-ső folyószáma alatt kihirdetett szerződési szabályok illetőleg az alapítási oklevél szövege pedig a következő volt:
"Én Nagy Károlyi Gróf Károlyi István, Ő Császári Királyi Apostoli Felsége Arany Kulcsosa, mint a Tekintetes Nemes Pest, Pilis és Solth törvényesen egyesült Vármegyékben helyeztetett Fóthy Uradalomnak tulajdonosa, adom tudtára mindenkinek: hogy a nevezett Uradalomhoz tartozó Káposztás-Megyeri pusztámon felállítandó, s Uj-Megyer nevet viselendő gyarmaton megtelepedni kívánó lakosok részére következő örökös, magamat és maradékaimat kötelező szerződést adtam légyen ki, ugymint:
I. Minden megtelepedő kap az uraságtól:
1-ör. Háromszáz azaz 300 négyszög ölekre terjedő házhelyet, melyhez azonban semmi némű külső illetőségek nem adatnak, a mint is eziránt minden letelepedett személy magáról írásbeli Térítményt az Uradalomnak adni tartozik.
2-or. Az illyes házhelyek közül egy személy többet is vállalhat fel; ellenben ha az e végre szánt házhelyek benépesítve lennének, az Uraság nem köteleztethetik új házhelyek kiosztására.
3-or. Minden megtelepedő házzal bíró lakosok mindenféle gyárakat szabadon állíthatnak és akárminémű kézi mesterséget vagy kereskedést a hazai törvények korlátai között szabadon folytathatnak; a mészárszéki, serfőzés és mérés és épületfával való kereskedési jussok kivételével.
Ellenben a Zsellérek, kik tudniillik házzal nem bírnak, és a házbirtokosoknak nem szegődött cselédjei, kézi mesterségnél és művészetnél egyebet csak akkor folytathatnak, ha a házbirtokosok ebbeli jussokat ezeknek engednék át.
4-er. Káposztás-Megyeri Duna parton az Uraság által kimutatandó helyen való kikötő minden lakos által szabadon és közösen használtathatik, úgy mindazonáltal, hogy a Duna hajókázás és azzal egybekötött hajó vontatás akadályozva ne légyen.
5-ör. Minden házzal bíró lakos a kiosztott házhelyen tett épületeket és javításokat akárkinek szabadon eladhatja, és mind ezek, mind a Zsellérek minden, akár ősi, akár szerzett ingó és ingatlan vagyonokról szabadon rendelkezhetnek; önként értetődvén ebből, hogy az Uraság örökösödésének csak a végrendelés nélküli magvaszakadás esetében lészen helye.
6-or. Előbbeni lakhelyekről nyert elbocsátó úti és előbbeni élet módjokról szóló bizonyság levelekkel ellátott zselléreket a háztulajdonosok befogadhatnak.
7-er. Minden házzal bíró lakos alább leírt módon a község igazgatásában befoly.
8-or. A megtelepedő község kap az Uraságtól minden bérfizetés nélkül Templomra, Temetőre és Községházára házhelyet.
9-er. Jussa vagyon a községnek magok részére egyedül a község lakosait kötelező és a hazai törvényekkel nem ellenkező rendszabályokat (statutum) az Uraság hozzájárultával alkotni.
10-er. A külső elleni minden némű ügyekben az Uraság pártfogásával él a község.
II. Köteleztetik minden megtelepedő.
1-ör. Házhelyet vállaló, vagy házat vevő honi lakos a törvények által meghatározott, ha pedig idegen tartománybeli, a legfelsőbb rendelések által kiszabott mód szerint előbbeni lakhelyétől nyert tanúbizonyság, és illetőleg elbocsátó levelét az Uraságnak bemutatni tartozik.
2-or. Tartoznak a háztulajdonosok a házokban befogadandó Zselléreknek bizonyságleveleit az uraságnak 20 pengő forint büntetés terhe alatt bemutatni, mely Zsellérek befogadásában mindazonáltal a házbirtokosokat az Uraság helyes ok nélkül nem akadályozhatja.
3-or. Egy-egy 300 négyszögölből álló házhelyért és az átengedett jussok használatáért minden háztulajdonos fizet az Uraságnak évenként 25 pengő forintot három cs. kir. ezüst huszast egy finom Koloniai márkába számítva. A zsellérek pedig egy, azaz 1 pengő forintot tartoznak évenként az Uraságnak fizetni.
4-er. Minden vállalkozó köteles az Uraságnak azonnal 100 forintokat ezüst pénzben Cautió képpen előre lefizetni és a felvállalt telken a vállalkozás idejétől számítandó egy esztendő alatt az építendő házának legalább falát felépíteni, ellenkező esetben a lefizetett Cautiója és minden netalán tett fizetések és költségek elvesztése mellett, a felvállalt telke tettleg másnak fog adatni, mely ponti rendelet az esetre is kiterjesztetik, ha valaki akár gyarmati lakos, akár idegen, puszta házhelyet venne, az ilyes tartozik ezt a Cautiót az átíratásnál hasonló kötelezés mellett letenni.
5-ör. Az esztendei adót minden egyes házzal biró lakostól az evégre közülök választott pénztárnok az elüljáróság befolyásával szedi be oly formán, hogy azt egy sommában, félesztendőnkét 473előre, ú. m. Szt. György és Sz. Mihály napján az Uraságnak lefizethesse. Mely sommának pontos lefizetésére nézve az Elüljáróság kezeskedni tartozik oly formán: hogy ha a fizetés akármely okból elmaradna, az elüljáróságnak minden ingó és ingatlan javaikból valóságos végrehajtással sommás uton fog az megvétetni.
6-or. Zsellérektől évenként fizetendő egy ezüst forintot a háztulajdonosok tartoznak beszedni és azt a kiszabott időben a pénztárnoknak átaladni, mit ha elmulasztanának, vagy valamely háztulajdonos a kiszabott időben tulajdon tartozását sem fizetné le, hasonló sommás elmarasztalás, és végrehajtás útján fog az ilyes házbirtokosokon az megvétetni.
7-er. Ezen új gyarmat díszítése, és a tűzkár elmellőztetése végett köteleztetnek a vállalkozók és minden építeni kívánók házokat homlokkal az utcza felé építeni és úgy, hogy oda semminemű dísztelen és a jóizléssel ellenkező épületek ne tétessenek, a tető cserépből vagy zsindelyből legalább, a kerítés pedig kőfal, vagy deszkából engedtetik, sövényezés és körülárkolás egyáltalában tiltatik, melyek szélirányos eszközöltethetésére megkívántatik, hogy minden építeni kívánó az építési mintát az Uraságnak jóváhagyás végett bemutassa.
8-or. Hogy a gyárak, mesterségek és kereskedés minél előbb virágozhassanak, a megtelepedni kívánóknak előre is alá kell magokat vetni azon szabálynak (statutum), melynél fogva magok között sem czéheket formálni, sem az ipart megszorító, kirekesztő kiváltságos leveleket (exclusivum privilegium) szerezni nem fognak; hanem mindnyájan ugyanazon egy jussal élhessenek, kivévén azon jussokat, melyeket az Uraság I. a 3-ik szám alatt magának feltartott és a melyeket vagy maga gyakorolhat, vagy külön szerződés útján egynek, vagy többeknek átaladhat.
9-er. A kereskedésnek és mesterségnek pedig főrugója lévén a hitel, melyet leginkább az igazság gyors kiszolgáltatása tart fel, annak okáért aláveti magát minden gyarmati lakos azon szabálynak, minélfogva a törvénykezés útját az igazság gyors kiszolgáltatásában akadályozó bírói parancsolatokkal élni nem kiván, ellenkező esetben olyanok a bíróságnál el nem fogadtatnak, lemondván egyáltaljában az ellentállássali éléstől (oppositions remedio.)
10-er. A házhelyeket akár osztály, akár eladás végett 300 négyszögölesnél apróbb darabokra elszaggatni egyáltalában tilalmas; és azért a legnagyobb házhelyek is, melyek úgy osztatnak fel, hogy a felosztott házhely minden része egy egész, két, három, vagy több 300 négyszög ölekből álló házhelyet tegyen.
11-szer. Az ilyes nagyobb házhelyek elosztását, vagy több egész házhelyeknek összekapcsolását tartoznak az osztozók, vagy vevők az Uraságnak bejelenteni, ki az osztály lehetőségét megvizsgálja és a helyben-hagyás után megtörténtet a birtok könyvbe beiktatja és a szerződéseket a történt esetre alkalmaztatja, mely végett a gyarmat évenként össze fog íratni.
12-szer. Minden birtok eladásnál tartozni fog a vevő az adás-vételbeli sommából vételrészképen (laudemium) 100 frtól 3 frt 30 kr, a ki pedig végintézet mellett jut a birtokhoz és a végrendelkezőnek nem egyenes örököse, annak becsárából 100 frttól 5 frtot tartozni fog az uraságnak fizetni, értvén egyedül ingatlan vagyont, másból az Uraság vételrészt nem kap.
13-or. Minden házvétel, mely az Uraság tudta nélkül történik, a törvény előtt erőnélkülinek fog tekintetni, annak okáért az Uraság előtt történendő olyas adás-vételi átiratásnál, ha a vételbeli somma az uraság kijátszására a vevő által csalárdul eltitkoltatnék, valamint, ha a végrendelet útján birtokba lépő nem egyenes örökös, a törvényes megbecsülésnél valamely csalárdkodással élne, az ilyes csalárdkodó költségén tartandó Uriszéken kétszeres vételrész fog vagyonából kivétetni.
14-szer. Hasonlóan, ha valaki a lakosok közül az átalengedetteken kívül akármely jussok gyakorlásába avatkoznék, az ilyes költségén tartandó úri széken 100 ezüst forint büntetésben sommás úton fog elmarasztaltatni és az elégtétel az ő vagyonából végrehajtás útján eszközöltetni.
15-ször. Köteleztetik a község az Uraságtól Templomra, iskolára és a Község házára ingyen nyert házhelyen egy esztendő alatt az építéshez hozzáfogni, ezen házhelyek más czélra leendő fordítása egyáltaljában tiltatik.
16-szor. Az Uraság képviselőségét elismerni tartozik.
17-szer. Szavazati többséggel és az Uraság helybenhagyásával alkotott új szabályokat elfogadni és azokhoz magát alkalmazni minden gyarmati lakos köteles."
III. A belső rendszer, község igazgatása és a közjó előmozdítására nézve:
1-ör. Köteles a Község minden esztendőben és ugyancsak Januárius 1-ső és utána következő napjain egy Közgyűlést tartani, ha pedig a körülmények azt egyébbkor is szükségessé tennék, az Uraság által határidő rendeltetik és legalább 8 nappal előbb közhírül tétetik, mely közgyűlésben:
a) Helye és szavazata vagyon minden házzal bíró lakosnak.
b) Az Elnökségre az Uraság hívatik meg.
c) A Tanácskozási tárgyat szavazati többség dönti el.
d) Minden végzés csak az Uraság helybenhagyása után nyeri kötelező törvényes erejét.
Az ilyes közgyűlésen:
A) Magok részére egyedül a Községet és ennek lakosait kötelező, a hazai törvényekkel nem ellenkező és egy harmadik jussaiban nem vágó szabályok (statutum) az Uraság megegyezése hozzájárulásával alkottatnak.
B) Az ezen Szerződés kétséges pontjai az Uraság által felvilágosíttatnak, felmaradván a meg nem elégedő közönségnek a törvényes úton való keresete.
Megjegyeztetvén e pontnál, hogy a kétség és félreértés esetében a német nyelvű fordítás elmellőzése mellett, a magyar tekintetik eredeti szerkezetnek.
C) Jussa és kötelessége van a községnek az Uraság által minden hit, vallás és nemzet különbsége nélkül előterjesztett házzal bíró három lakos közül választani:
1-ör. Egy Bírót; 2-szor. Egy pénztárnokot, ki egyszersmind tanácsbeli hivatalt is visel és 3-szor. Három Tanácsbelit.
A Fő-Bíró és Pénztárnok minden három évben újra választatik, úgy szinte a Tanácsbeliek is, mindazonáltal, ha időközben akármelyik tisztviselő valamely bűn, a büntetés által terheltetnék és abban elmarasztaltatnék, azonnal Hivataljából a közgyűlési kihirdetés után kimarad, felmaradván birtokon kívül per úton lehető keresetek.
474Megszaporodván idővel a gyarmat és több Elüljárókat, vagy épen rendezett tanácsot kivánna, azok választásában hasonló módon fog befolyni az Uraság. Jegyzőt szintén az Uraság beleegyezésével fog a Község választani.
Az eképpen választott Elüljáróság a földes Uri főfelügyelési jussnak fenntartása mellett:
1-ször. Tartozik minden vagyonával kezeskedni a Pénztárnok kezelése alá bízott pénztárról és az esztendei úri adó rendes és pontos fizetéséért.
2-szor. A számadók számadásait előlegesen megvizsgálni és bővebb vizsgálatul és megbírálásul az uraságnak legföljebb egy negyed esztendő alatt bemutatni.
3-szor. A lakosok árváira való gondviselés és vagyonokra nézve kezelés, mi végett az árvák vagyonának legalább két Tanácsbelinek jelenlétében leendő összeírás, az Uraság helybenhagyásával gyámatya rendelése, a tőkék biztos helyre való kiadása és mind azokról, mind azok kamatairól felelőség, az az árvák jó és czélirányos nevelésökre és a szükséges oktatásokra felügyelés, a gyámatya számadásainak megvizsgálása és azok megbírálásául az Uraságnak leendő benyujtása és mindaz, a mi a szülők kötelessége lehetne, helyettök az árvákért elkövetni főkötelességük leend.
4-szer. A Község szolgáinak felfogadása és azok elbocsájtása hatalmában vagyon.
5-ször. Tartozik végre a belső jó rendre felügyelni, a község gazdaságát nevelni, kisebb vétségeket megfenyíteni, a polgári viszonyokból eredő ügyekben az alább meghatározott sommáig bíráskodni, szóval a hazai törvények, közigazgatás, bevett jó szokás és fennállott és állítandó szabályok szerint az egyes lakosok és innen eredő község javát előmozdítani.
D) Minden egyéb a községet érdeklő politicus tárgyak, melyeket a helybeli Tanács el nem intéz, vagy ennek intézetével a közönség be nem elégszik, a közgyűlés eleibe terjesztetnek.
2-szor. Magára vállalván az Uraság a Község pártfogását és védelmezését, de egyébiránt tulajdon jussai fenntartása, és védelmezése tekintetéből is, köteleztetik a község, vagy egyes lakosa, ha t. i. ilyeseknek az egész községre, vagy az uraság jussaira befolyással lennének, minden külsőkkel kötendő társaságok, egyességek, és más minden néven nevezendő szerződésekről, úgy minden ügyről, melyeket külsőkkel, vagy egész társaságokkal, vagy községekkel kezdendnek, minden kérelmeket, melyek az ilyesekhez intézendők lennének, az Uraságnak bejelenteni, bepanaszolni, minden akár vérengző, akár polgári megbántásokat, hogy eképpen mint tulajdon jussait, ha netalán sértve lennének, fenntarthassa és illetőleg visszaszerezhesse, mint pedig pártfogása alatt lévő gyarmati lakosait oltalmazhassa.
IV. A polgári viszonyokból támadható perekben következő idomu bíróságoknak tartoznak magokat alávetni minden Uj-Megyeri lakosok, ú. m.:
1-ször. A hazai törvények értelme szerint szabadon élhetnek választott birósággal (compromissium) mely bíróságnak tagjai, idoma, köre, határa a felek írásban foglalt megegyezésüktől függ; ha tehát a Felek valamely polgári ügyben választott bírósággal kivánnak élni, az erről szóló írásba foglalt egyességnek párját az uraságnak, a ki által mindazonáltal törvényes ok nélkül ezen jussokban nem akadályoztathatnak, beadni kötelesek.
2-szor. A község Bírája két Tanácsbelivel szóbeli summás úton bíráskodik.
a) Mindennemű polgári ügyekben, melyekre nézve magokat a Felek szóval vagy írásban ezen bíróságnak alávetik. b) Minden világos vagy könnyen tisztába hozható adósságokban, melyek 20 ezüst forintokat felül nem haladnak. c) Az adófizetésben hátra maradó lakosok ellen, ha bármi nagy sommát tenne adóbeli tartozások. A birtokon kívül föllebbvitel az Úriszékre engedtetik meg. Perbeli költségek a vesztő felet terhelik.
3-szor. Az Uraság vagy ennek a bíróságra különösen kijelölt törvényt tudó megbízottja, sommás szóbeli rövid úton bíráskodik: a) Mindennemű polgári ügyekben, ha a felek szóval, vagy írásban ezek bíróságnak magukat alávetik. b) Minden világos és könnyen tisztára hozható és 100 ezüst forintokat fölül nem haladó adósságokban. c) Az esetben, ha az Úri adó az elüljáróság tartozó befolyásával a pénztárnok által az Uraság pénztárába a kiszabott időre be nem fizettetnék. A birtokon kívüli följebbvitel a nemes Vármegye törvényszékére engedtetik meg. Perbeli költségeket a vesztő fél köteles vinni.
4-szer. Az Úri Szék, mely kirekesztőleg az Uj-Megyeri lakosok ügyeire nézve külön tartatik és melynek elnöke és két meghívott közbírája a földes úr, vagy annak tisztjei lehetnek, a szavazattal bíró törvényes bizonysággal következő ügyekben formás úton bíráskodik.
a) Azon viszonyok és esetekre nézve, melyek ezen szerződésből és általjában a födes úr és lakosok, úgy nemkülönben az Elüljáróságnak a lakosokkal és viszonti viszonyaiból eredhetnek, ha t. i. a község közgyűlésében el nem intéztethettek.
b) A vétel és örökösödési rész (laudemium) felett történt csalárdkodásokban.
c) A királyi haszonvételekben, úgy nem különben minden az Uraság által feltartott jussokban való beavatkozások esetében.
d) Mindennémü polgári ügyekben, melyek az előbb leírt sommás útú bíróságok körét és határát túlhaladják és melyekre nézve magokat a felek más bíróságnak alá nem vetették.
e) A számadók megvizsgált számadásai megítélésében.
f ) A község bírájától följebb vitt ügyekben.
A birtokon kívüli följebb vitel a Nemes Vármegye törvényszékére engedtetik meg.
Az Úri Széki költségek, kivévén az a) alatti ügyekben, melyek a községet terhelik, mindig a vesztő félen vétetnek meg, melyre szükséges arányt az Úri-Szék készíti és a keresetbeli ügygyel együtt megítéli. Mely ekképpen leírt szerződési pontokat és szabályokat részemről és maradékaim részéről megmásolhatatlanul úgy adtam ki: hogy az csak a község jólléte úgy kívánván, az ezen szerződés rendében leírt módon, az én, vagy maradékaim megegyezése hozzájárultával módosíttathatik, megváltoztathatik, a később hozandó új törvények értelméhez és a község korszelleméhez arányoztathatik. Mely szerződés két egyenlő példánya általam aláírva és élő pecsétemmel erősítve, egyike a Nemzetségem, másika pedig a község Levéltárába letétetik, hason nyomtatott példányai pedig minden házbirtokosnak Uradalmi főtisztem aláírásával és Uradalmi pecsétemmel kiadatik.

Ujpest. - 1. A református,

2. az izraelita,

3. az evangélikus,

4. a róm kath. templom.

Ujpest. - 1. A kikötő.

Ujpest. - 2. A Győrffy-féle ércz- és fémárugyár.

Ujpest. - 3. Az ipartestület hitelszövetkezeti butorcsarnoka.
Nagyítható kép
Ujpest népessége 1838-1909.
A fejlődés föltételei.
Ujpest alapítója nemes lelkének fényes tükrét tárja elénk ez az alapítási oklevél. Korának szellemi, politikai és közéleti szabadsága iránti küzdelmeiben részt vevén, a harczok hosszú és nagy tusái után sokkal később elért sikereket 478ő már az alapítási oklevélben megvalósította. Jól tudta, hogy állam és társadalom csak úgy lesz erős és hatalmas, ha a haladás útjára lép, s az államot és társadalmat alkotó nép csak akkor lesz boldog és megelégedett, ha a szabadság lesz éltető ereje.
A modern államok felvirágoztatásának legerősebb alapja a szabad ipar és a szabad kereskedelem. S akkor, midőn évszázados városok nyögtek még az elavult rendszer békói alatt, az új telepen már kizárták a czéhrendszert és a kiváltságos leveleket, de e helyett a szabad forgalom és a szabad ipar honosult meg. A magántulajdon szabad használatának biztosításával s a közjogok általános egyenlő alapon való rendezésével az alapító a haladás szellemét szolgálta; az úgynevezett "úri jussok" átengedésével pedig a 48-as eszmék dicső apostolainak munkáit előzte meg. Előrelátó gondossága a nép boldogulását, a fentebb előadottakon kívül, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás gyors és olcsó lebonyolításában is keresi, mert ezzel az ipar és kereskedelem éltető erejét, a hitelt akarja biztosítani. Évtizedek után bekövetkezett sok üdvös törvényhozási intézkedés magvát leljük az alapító oklevélben; de sajnos, hogy eme szerződést később az uradalom egyoldalúlag minden jog és indok nélkül megváltoztatta s ma már egész más alapon áll fenn a jogviszony a házbirtokosok és az uradalom között, miként az alapító oklevél szerint fennállania kellene.
Pótolhatatlan hátránya és végzetes hibája is van azonban az alapítási oklevélnek, még pedig az, hogy az örökhaszonbéres jogviszony megszüntetésére, illetőleg a telek megváltására nézve semmiféle intézkedést sem tartalmaz, miért is az örökhaszonbéreseket a mindenkori tulajdonostól megszabott megváltási feltételektől teszi függővé, s ez a szerződésbeli hiány mindkét félre nézve már igen sok kellemetlenségnek volt a szülőoka.
Ujpest név fölvétele.
Megindult tehát a szervezett községi élet Ujmegyer telepen s megalakult az új gyarmat, melynek Ujpest neve először csak az 1841. évi január hó 17-én megtartott közgyűlésen hangzott el. Minden különös indítvány vagy határozat nélkül az Ujpest név 1844 óta állandóan szerepel az irattárban levő közokiratokon s ugyanakkor végleg eltünik az Ujmegyer elnevezés.
Szabadságharcz.
A szabadság szelleme talpra állította a fiatal községet is s bár a lakosság legnagyobb része idegen nyelvű és nemzetiségű volt, az 1848-iki szabadságmozgalomból mégis szívvel és lélekkel kivették részüket és adakozásokkal, a magyar hadseregbe való önkéntes belépéssel, valamint a hátramaradt családtagok támogatásával rótták le hazájok iránti kötelességüket. Az 1849. évi szomorú események megakasztották a város fejlődését, úgy hogy 1850-ben még csak 47 ház és 673 lakosa volt az új községnek. A közigazgatási berendezkedés azonban akadálytalanul folyt tovább. Az 1860-as években Ujpest jövő rohamos fejlődését már előre lehetett sejteni, a mit különben az ide mellékelt ábra is igazol.
Kiegyezés után.
A 18 évig tartó abszolutizmus nyomasztó adóztatási rendszere, valamint a rendezetlen magán- és közjogi viszonyok, bénítóan hatottak ugyan az új község fejlődésére; de a lendület annál nagyobb lett, midőn az 1867. évi szeptember hó 24-én megtartott közgyűlésen, az alkotmányos élettel együtt, új elüljáróság vette kezébe Ujpest sorsának irányítását. Az agilis elüljáróság azonban a világ minden részéről ide sereglett lakossággal szemben, különösen a rendfenntartás tekintetében, nehezen boldogul, mert ez minden hatósági intézkedésnek ellenszegül. A hatóság folyton kellemetlenségekkel állott szemben, habár hivatásának minden tekintetben megfelelni törekedett. Ezek a rendetlenkedők rontották Ujpest jó hírét, sőt 1874 márczius 7-én a lakosság nyilt lázadásban tört ki a rendet teremteni akaró elüljáróság ellen, s féktelenségükben a községházát felgyujtották s úgyszólvan földig lerombolták. Ez időtől kezdve azután a rend fenntartása czéljából, éveken át katonaság tartózkodott a községben. Közben Ujpest területe folyton növekedett, lakosságának száma szaporodott és hatalmas léptekkel haladt a fejlődés útján előre, úgy hogy míg 1870-ben csak 6722, 1880-ban már 11.669 lélekből állott a község lakossága. A fejlődés következtében mindjobban kezdte érezni a lakosság a községi szervezet nehézségét és mindinkább megnyilvánult az óhaj arra nézve, hogy Ujpest a községi szervezet bilincsét levetve, várossá alakulhasson át.
R. t. várossá alakulása.
A várossá való átalakulási mozgalom komolyabban csak az 1880-as évek közepe táján kezdődött, míg végre az 1906 szeptember 19-én megtartott képviselőtestületi közgyűlésen a község utólsó bírája előterjesztette azt az indítványát, 479hogy Ujpest rendezett tanácsú várossá alakíttassék át. Az átalakulási kérelmet 1173 adófizető polgár írta alá. A felsőbb hatósághoz felterjesztett kérvényre a belügyminiszter határozata a következő volt:
"5381./1907. III. szám. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségének Budapest. Ujpest nagyközség képviselőtestületének 1908. évi október 1-én 215. sz. a. hozott határozata, valamint a vármegye törvényhatósági bizottságának 1906. november hó 27-én tartott rendes közgyűlésében 32003/1785.1906. sz. a. hozott véghatározata folytán Ujpest nagyközségnek rendezett tanácsú várossá leendő átalakulását az 1886: évi XXII. t.-cz. 150. és 151. §§-ai alapján ezennel megengedem. - A bemutatott iratok tanúsága szerint ugyanis az átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely a községben fizetett összes egyenes állami adónak felénél jóval nagyobb részét fizeti, s egyúttal igazoltatott, hogy a község az ezen átalakulás folytán reá nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkezik, s ekként mindazon körülményeknek, a melyek a rendezett tanácsú várossá átalakulása előfeltételéül az 1886: évi XXII. t.-cz. 151. §-ban megállapítva vannak, a jelen esetben elég tétetett. Minthogy továbbá az átalakulás iránti kérelem a községi képviselőtestület és a vármegyei törvényhatósági bizottság határozataival is támogattatik és ezek hozatala alkalmával sem felebbezés, sem pedig ellenkérvény előterjesztve nem lett s így az átalakulás az egész lakosság és birtokosság egyhangú óhajául jelentkezik, mindezeknél fogva az átalakulás megengedését indokoltnak találtam. A felterjesztett ügyiratokat oly felhívással küldöm meg a vármegye közönségének, hogy a község rendezett tanácsú várossá való átalakulásának tényleges keresztülvitele czéljából szükséges intézkedéseket mielőbb tegye meg és az eredményről ide jelentést tegyen. Budapest, 1907. évi május hó 29-én. Andrássy s. k."
E miniszteri rendelet következtében Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja 17672/kig. 1907. szám alatt a következő rendeletet adta ki:
"A váczi járás Főszolgabírájának. A belügyminiszter úr f. é. 5381. sz. a. kelt rendeletét, a mely szerint Ujpest nagyközségnek r. t. várossá való átalakulását megengedi, a mellékleteivel együtt oly felhívással küldöm meg, hogy azt Ujpest nagyközség képviselőtestületének haladéktalanul összehívandó rendkívüli közgyűlésében hirdesse ki. Az átalakulás, illetve a r. t. város legfőbb szervezetének, a képviselőtestületnek megalakítása iránt a következő intézkedések teendők:
1. A jelenlegi képviselőtestület az új képviselőtestület virilis tagjai névjegyzékének az 1896. XXII. t.-cz. 33. és 34. §§-ai értelmében leendő összeállítására egy küldöttséget választ. A virilisek névjegyzéke, tekintettel arra, hogy az új képviselőtestület előreláthatólag még ez évben megalakul és így a virilisek megbízatása csak f. év deczember hó 31-ig fog tartani, az 1906. évi állami adók alapján állítandó össze. - A képviselőtestület által a virilisek névjegyzékének megállapítása tárgyában hozott határozata ellen netalán beadott fellebezések hozzám közvetlenül (vagyis a főszolgabíró) mellőzésével terjesztendők fel. A virilisek számát addig is, míg a városi képviselőtestület által megalkotandó szervezeti szabályrendelet meghatároztatni fog, az 1886. XXII. t.-cz. 32. §-ának ama rendelkezése alapján, hogy a képviselők számának meghatározásánál minden 100 lélek után egy veendő, de az legfeljebb 200-at tehet ki és annak a fele virilisekből áll, és figyelemmel arra, hogy Ujpest lakossága az 1900. évi népszámlálás szerint 41858 lélekből áll, 100 (egyszáz)-ban és a póttagok számát 25 (huszonöt)-ben állapítom meg. - 2. Ugyancsak a jelenlegi képviselőtestület a községi választók névjegyzékének összeállítására a községi törvény 39. §-a értelmében egy választmányt alakít. - A választók névjegyzéke az 1905. és 1906. évi állami adók alapján és pedig tekintettel arra, hogy a választók száma a 600-at előreláthatólag meg fogja haladni, a törvényhatóság által 1906. évi 15118/1066. sz. a. helybenhagyott községi határozattal megállapított öt választókerület szerint állítandó össze. A névjegyzék összeállítására nézve egyébként az 1886. XXII. t.-c. 36-39. §§-ai az irányadók. Arról, hogy a választmány munkálatai ellen észrevételek, illetve az észrevételek elintézéséről szóló értesítések ellen felszólamlások adattak-e be, a községi elüljáróság részéről hozzám közvetlenül azonnal jelentés teendő a végből, hogy az igazoló választmányt összehívjam, esetleg a képviselőtestületi tagok választásának napját kitűzzem. - 3. A választók névjegyzéke ellen beadott észrevételek elintézéséről megalakított választmány részéről adott értesítések ellen beadott felszólalások, valamint a választási eljárás ellen netalán beadandó panaszok elsőfokú elintézésére hívatott igazoló választmányba a községi törvény 51-ik §-a értelmében a jelenlegi képviselőtestület két tagot választ. A főszolgabíró úr pedig a jelenlegi községi képviselők névsorát hozzám felterjeszti és az igazoló választmányba a község részéről kijelölt két tag nevét mielőbb bejelenteni a végből, hogy a magam részéről is két tagot kiküldhessek az elnökletem alatt működő igazoló választmányba. 4. A községi elüljáróság, esetleg a mennyiben a képviselőtestület e czélra egy külön bizottságot küld ki, e bizottság a r. t. város szervezési szabályrendeletének tervezetét a képviselőtestületnek 1906. évi október hó elsején 314. sz. a. hozott és törvényhatóság által részben jóváhagyott határozata figyelembevételével mielőbb készítse el, hogy az új képviselőtestület azt megalakítása után azonnal letárgyalhassa. Budapest, 1907. évi június hó 18-án. Fazekas alispán."
Az átalakulás oly gyorsan valósult meg, hogy már augusztus hó 12-én a 100 városi képviselőt is megválasztották, a kik a 100 virilis képviselőtársaikkal együtt ugyanazon hó 14-én Fazekas Ágoston alispán elnöklete alatt megalakultak s az augusztus hó 19-én tartott első tisztújítószéken a polgármestert és tisztviselőket is megválasztották. E tisztújítószék jegyzőkönyve a következő:
"Jegyzőkönyv. Felvétetett Ujpesten, 1907. évi augusztus hó 19-én a város képviselőtestületének tisztújítószéki ülésén. - Ujpest r. t. városban 3 kgy. 1907. számú véghatározattal szervezett polgármester, árvaszéki ülnöki, főszámvevői, pénztárosi, főügyészi és közgyámi állásoknak választás útján való végleges betöltésére. - Fazekas Ágoston vármegyei alispán, mint a tisztújítószék elnöke, a bemutatott kézbesítési ívekből megállapította, hogy a képviselőtestületi tagok szabályszerűen meghívattak, a tisztújító széket megalakultnak nyilvánította s a jegyzőkönyv vezetésére Vrányi Teofilt hívta fel. - Azután előadta az elnök, hogy a 3. kgy. 1906. számú határozattal megalakított jelölő választmány a beérkezett pályázatok alapján az egyes állásokra a jelölést elvégezte, mielőtt azonban ennek eredményét közölné, az 1886. XXII. t.-cz. 8. §-a értelmében szavazás esetére a 480szavazatszedő küldöttségbe a következőket nevezi ki: elnök: Jakab Géza, küldöttségi tagok: Csermák Károly és Héderváry Soma dr, küldöttségi jegyző: Vrányi Teofil. A községi törvény 78. §-a alapján elnöklő alispán a tisztújító szék helyeslésével a bizalmi férfiakul Vanyek Béla, Pohl Károly, Perich Károly és Fornheim Zsigmond városi képviselőket nevezte ki. Ezek után közölte az elnök, hogy a polgármesteri állásra egyedül Ugró Gyula dr, a község utólsó bírája pályázott s minthogy a törvényben előírt képesítést okmányokkal igazolta, a jelölő választmány őt jelölte, mire a képviselőtestület Ujpest r. t. város polgármesterének egyhangu felkiáltással Ugró Gyula drt választotta, ki a közgyűlés színe előtt a hivatali esküt nyomban letette. Az árvaszéki ülnöki állásra pályáztak: Adamis Lajos, Pap Szilágyi Tibor, Deutsch Jenő és Fehér Márton dr. - Minthogy az utóbb nevezett három pályázó az 1886. XXII. t.-cz. 73. §-ában előírt feltételeknek nem felel meg, a mennyiben nem községi választók, a jelölő választmány Adamis Lajost jelölte, kit a közgyűlés egyhangúan árvaszéki ülnöknek választott. A főszámvevői állásra a jelölő választmány az egyedüli pályázót, Kiszela Vilmost jelölte, kit a képviselőtestület egyhangúan főszámvevőnek választott. A pénztárosi állásra a jelölő választmány az egyedüli pályázót, Radics Dávidot jelölte, a kit a képviselőtestület egyhangúan városi pénztárosnak választott. A közgyámi állásra a jelölő választmány az egyedüli pályázót, Emmerling Rezsőt jelölte, a kit a képviselőtestület egyhangúan közgyámnak választott. A főügyészi állásra hét helybeli ügyvéd pályázott, a kik valamennyien a törvényben előírt minősítéssel bírnak, ennélfogva őket a jelölő választmány következő sorrendben jelölte: 1. Miklós Antal dr., 2. Darvas Béla dr., 3. Korbay Károly dr., 4. Kálmán Ödön dr., 5. Arady Béla dr., 6. Boross Mór dr. és 7. Cserba Dezső dr. Elnök közli, hogy Arady Béla dr. most benyujtott beadványában pályázati kérvényét visszavonja. A jelenlevő Cserba Dezső dr. élőszóval kijelenti, hogy pályázati kérvényét szintén visszavonja. Elnök felszólítására, hogy az öt kijelölt közül a képviselőtestület válasszon, 26 városi képviselő írásban névszerinti szavazást kért, mire elnök az 1886. XXII. t.-cz. 80. §-a alapján elrendelte a szavazást és annak foganatosítására felhívta a tisztújító közgyűlés elején megalakított szavazatszedő küldöttséget; a szavazás tartamára elnök a tisztújító széket felfüggesztette. A tisztújító szék újbóli megnyitása után a szavazatszedő küldöttség elnöke bejelenti a szavazás eredményét, melyek közül egy érvénytelen volt; a 158 érvényes szavazatból Boross Mór dr. kapott 92, Miklós Antal dr. 47, Kálmán Ödön dr. 18 és Darvas Béla dr. 1 szavazatot. Minthogy ezek szerint Boross Mór dr. nyerte el az általános szótöbbséget, elnöklő alispán Boross Mór drt jelenti ki megválasztott városi főügyésznek. A választási eljárás ezzel befejezve lévén, úgy a most választott, mint a 3. kgy. 1907. sz. városi és illetőleg 314. kgy. 1906. sz. községi képviselőtestületi határozattal a községi szervezetből a város szervezetébe átvett tisztviselők a hivatali esküt a közgyűlés színe előtt letették. Ezek után elnöklő alispán a közgyűlést berekesztette. Kmft. Fazekas s. k. alispán, Perich Károly s. k., Vanyek Béla s. k., Pohl Károly s. k., Fornheim Zsigmond s. k. bizalmi férfiak, Vrányi Teofil, s. k. tanácsjegyző.
Ezzel az aktussal az ország ez ideig legnagyobb községe a rendezett tanácsú városok sorában is egy csapásra a legelső helyre került.
A város rohamos fejlődését az ide mellékelt táblázat tanusítja a legfényesebben, mely a 10 évenként beépített terület folytonos növekvését tünteti fel.
Fekvése.
Újpest a Duna baloldalán, a székesfővárostól és Rákospalota nagyközségtől határolt, nagyobbrészt sík területen fekszik. Természetes határa csak a város nyugati részén elvonuló Duna. A város összes területe 1172 hold és 1053 -öl, mely egészben belterületet alkot. A város területén ez idő szerint 98 utcza van beépítve, a melyek, az Árpád-út kivételével, egyenes vonalban vannak kihasítva, és párhuzamosak, illetőleg egymást keresztezik. Az egész város néhány mérsékelt emelkedést leszámítva, sík területen fekszik. A lejtmérési adatok szerint a város színvonalának átlagos magassága a Duna szempontja felett +13 méter, a város legmagasabb pontja pedig +17, a legalacsonyabb 6+7 méter között váltakozik. Ujpesten a Dunának eddig észlelt legmagasabb vízállása az 1838. és 1876. években volt, a mikor a víz magassága a +8 méteren felül emelkedett. A további években észlelt magasabb vízállások +6 és +7 méter között váltakoztak, míg ez ideig a legkisebb vízállás az 1889. évben volt, a mikor a víz állása +0.67 méterre apadt. A város egész területe úgyszólván árvízmentes, csak a Duna mentén közvetetlenül elterülő kisebb rész árvizes terület.
Ujpest város népessége a szaporodás szempontjából, hazánkban az első helyen áll, a mit legfényesebben bizonyít az is, hogy míg 1890-ben a lakosok száma 23.521, addig 1900-ban már 41.858 lélek volt, s ha csak az aránylagos fejlődést vennők számítási alapul, akkor a lakosság száma ma legalább is 58.000 volna, holott az ez idő szerint a 60.000-et is meghaladja. A lakosság nem szerinti megoszlása az országos átlagot mutatja, a mennyiben az 1900-iki népszámlálás kimutatása szerint 20.214 férfi és 21.344 nő lakosa volt a községnek. A város lakosságának anyanyelv szerint való megoszlása a magyarság erőteljes fejlődését bizonyítja, a mennyiben az 1900-iki népszámlálás adatai szerint úgyszólván a világ minden részéből ide sereglett lakosok közül magyar anyanyelvű volt 35.277, a magyar nyelvet pedig tényleg 38.735 beszélte; az 1910. évi népszámlálás mindenesetre még örvendetesebb eredményt fog e téren is feltüntetni. Érdekes adatul szolgálhat az is, hogy az 1900. évi összeírás szerint Ujpest területén tartózkodó 24 éven felüli 9872 férfi közül írni és olvasni tudott 9019.
Nagyítható kép
Újpest r. t. város fejlődési térképe.
481Épitkezés.
A város területén ez idő szerint mintegy 2500 különálló épület van, a melyek túlnyomóan földszintesek. A földszintes épületek magassága 5-6 méter között váltakozik. Az egyes épületekben az 1908. év végi összeírás szerint 1 szoba s konyhából álló lakás volt 8800, 2 szoba s konyhából álló lakás 1500, 3 szoba s konyhából álló lakás 500, 4 szoba s konyhából álló lakás 200, és több szoba s konyhából álló lakás 200, vagyis összesen a lakások száma 11.200. Utczai bolthelyiség volt 950, műhely és raktár pedig 755. Az építési kedv aránylag kedvezőtlen a fővárost környező többi községgel szemben, úgyszintén kevés az emeletes épület is, de a megvalósítás küszöbén álló vízvezeték e tekintetben 482lényeges változást fog teremteni. Különben a várossá való átalakítás következtében a hosszabb adómentességi kedvezmény máris fokozza az építési kedvet.
Kövezés.
Nagyítható kép
Újpest r. t. város utburkolatainak térképe.
Ujpest községnek 1896. évig csak két műútja volt. Az egyik a budapest-vácz-kassai állami, a másik az újpest-vácz-gödöllői törvényhatósági út. 1896-tól kezdve Újpest útainak rendezésére nagyobb gondot kezdett fordítani s ma már igen sok kövezett utczája van, mint azt az ide mellékelt táblázat mutatja, mely az 1910. évben foganatosítandó úttest-kövezéseket is feltünteti. Úgy hogy ezzel a város minden főbb útvonala kövezett lesz; a gyalogjárók azonban már az egész városban rendezettek.
483Csatornázás.
A város utczái közül 44 már el van látva beton-gyüjtőcsatornával. A gyüjtőcsatornák hossza 32.500 fm., építési költsége pedig 768.728 korona. A vízvezetékkel egyidejűleg tervbe van véve a többi utczák gyűjtőcsatornáinak a kiépítése is. A már meglévő csatornákat a mellékelt ábra tünteti fel.
Nagyítható kép
Újpest r. t. város csatornázási térképe.
Közvilágítás.
Ujpest város utczáinak közvilágítása ez idő szerint légszeszszel és olajjal történik, a légszeszvilágítási szerződést 1870-ben kötötték az általános osztrák-magyar légszesztársulattal, a mely szerződés Budapest székesfőváros szerződésével egyidejűleg 1910 deczember hó 15-én jár le. A hatóságnak tehát megfelelő világításról kellett gondoskodnia. Több vállalattal történt hosszas tárgyalás után a "Phőbus" villamos vállalattal kötötte meg a város a konczessziós szerződést 484a köz- és magánvilágítás ellátására. E szerint a nevezett vállalat 1800 darab 50 gyertyafényű és 50 wattos Wolfram-lámpát bocsát teljesen ingyen és dijtalanul a város utczáinak és tereinek közvilágítására. A konczesszióért a város kap a vállalkozótól 200.000 koronát és ezenfelül a társaság a városnak részesedés czímén 50 éven át átlag 23.100 korona minimumot biztosított a magánfogyasztásért befolyó összegből; 50 év mulva pedig a vállalkozó az akkori technika vívmányainak, valamint a közszükségletnek megfelelő új telepet épít a saját költségén és azt teljesen ingyen és tehermentesen a város tulajdonába bocsátja. A szerződés szerint az első 5 évben ingyen szereli fel az összes magánfogyasztók részére a belső vezetékeket. A világítást a magánfogyasztók részére 300 égési óráig 6 fillérért, a 300 világítási órán túl 3.9 fillérért, 500 világítási órán túl 3 fillérért és 700 világítási órán túl pedig 2.5 fillérért adja a vállalat. A motorikus áram alap-ára hektowatt óránként 1000 óra használatig 2 fillér, 3000 óra használatáig 1.5 fillér, ezentúl pedig 1.2 fillér, a motorikus áram nappali használata esetén azonban az eddig felsorolt árakból még 25% árkedvezményt kap a fogyasztó. Ilyen alapon sikerült a legmodernebb világítást páratlan előnyös feltételek mellett a város részére biztosítani.
Vízvezeték.
Ujpest területén a kútak szolgáltatták eddig az ivóvizet, melyek azonban a talaj tisztátalansága miatt emberi élvezetre teljesen hasznavehetetlenné váltak, sőt a székesfőváros vízművének Ujpest határában történt megépítése következtében el is apadtak. Most fejezték be a tárgyalásokat a vízmű tekintetében s az eredmény az, hogy az is konczessziós alapon lenne felépítendő, teljesen a székesfőváros vízműrendszere szerint, ugyanolyan alapárak mellett, azonfelül a városnak a bruttó bevételből részesedése lenne, közszolgáltatásra pedig ingyen-vízmennyiséget kapna és az egész vízműberendezés 50 év mulva ingyen és tehermentesen a város tulajdonába száll át, úgy hogy Ujpest városnak, a lehető legrövidebb időn belül, teljesen megfelelő mennyiségű és kifogástalan ivóvize lesz s a város közönségének évtizedes óhajtása valósul meg.
Közlekedés.
Ujpest város területén a személyforgalmat a Budapest vidéki közúti villamos vasut, a Budapest-Ujpest-Rákospalotai villamos vasut, a magyar királyi államvasútak, a Dunagőzhajózási társaság hajójáratai és a budapest-esztergomi, valamint a budapest-vácz-gödöllői helyi érdekű vasútak bonyolítják le.
A kereskedelmi forgalmat kifogástalanul szolgálják, az eddig említett közlekedési eszközökön kívül, még a helybeli postajáratok is, a melyek egy kincstári főpostahivatal és négy szerződéses fiók-posta szolgálatára állanak. A főposta az érkezett pénzt és csomagokat naponta kétszer négy kocsin kézbesítteti, a levélpostát pedig 13 levélhordó naponként háromszor hordja szét. A táviratokat két kerékpáros kézbesítő hordja szét, a város különböző utczáin kifüggesztett 32 levélszekrényből a leveleket részben kocsin, részben gyalog, naponta 11-szer szedik ki. Az ujpesti postaforgalom nagyságát bizonyíthatja az, hogy 1910 január 1-től 3-ig 1,600.000 darab postaszállítmányt kézbesítettek.
Ujpest távbeszélő állomásai a budapesti magyar királyi távbeszélő hivatalba vannak közvetetlenül bekapcsolva, s annak a múlt évben 138 előfizetője volt. A postaszolgálat akadálytalan elláthatása czéljából a postakincstár 1910-ben nagyobbszabású postapalotát építtet, telefonközponttal együtt.

Ujpest. - 1. Ferencz József-téri polg. fiu- és elemi iskola.

Ujpest. - 2. Az Attila-utczai,

Ujpest. - 3. az Erzsébet-utczai elemi iskola.

Ujpest. - 1. A budapesti vizművek újpesti főtelepe.

Ujpest. - 2. A városi szegények háza.

Ujpest. - 3. A kir. járásbiróság.
Ipar.
Ujpest város területe ezelőtt, a mint már említettük, az "őstermelés czéljaira szolgált, a mit azonban a városi élet fejlődése lépésről-lépésre kiszorított, s így a város klasszikus példáját nyújtja ama fejlődési proczesszusnak is, a mely a többi városok fejlődési iránya lesz. Az őstermelés majdnem teljes megszüntével van a városban megmentésre váró, mindennapi léttel küzdő kisiparos-osztály és vannak rohamos fejlődésnek indult nagyipari üzemek. Minthogy pedig minden hatósági közegnek az iparpolitika helyes irányítására kell törekednie, mert nemcsak a nagyipar fejlődése, hanem a kisiparos-osztály fenntartása is a városok fejlődésének és így az ország boldogulásának az alapja: ezért kell a városi iparpolitikába a kis- és nagyiparos osztály érdekének előmozdítása mellett még magyar érzést, magyar törekvést, hazafiasságot és becsületes munkát is bevinni.
Ujpest lakosságának a zömét már keletkezési idejében is, az ipar és kereskedelemmel foglalkozók alkották. Ez idő szerint e városban az ipari szakmáknak 159 ága van képviselve, bár a kisiparnál a faipari s ebben különösen a butor- és épületasztalos-szakma van legjobban elterjedve, de más iparágak is tekintélyes számú tagot számlálnak s fényes eredménynyel működnek. Az önálló 487ipart űzők között van 230 asztalos, 169 czipész, 75 szabó, 80 lakatos, 43 kőmíves, 25 ács, 18 bádogos, 14 építész, 22 esztergályos, 14 kalapos, 22 kovácsmester stb. stb. Az 1904. évi XVII. t.-cz. életbe lépte óta Ujpest városában 5079 iparigazolványt adtak ki, iparbeszüntetést pedig 1209 esetben jelentettek be. Az újpesti ipartestület tagjainak száma 1908-ban 1138 volt és hogy a testület hivatását mindenkor kellő módon töltötte be, arról elért fényes sikerei tanúskodnak.
A helybeli iparososztály szellemi és anyagi előmozdítását czélzó intézmények között, melyeket az ipartestület tagjai öntudatosan és állandóan fejlesztenek, kiválik az újpesti ipartestület kezdeményezésére, az 1898. évi XXIII. t.-cz. alapján megalakított ipai hitelszövetkezet, mely működését 1900-ban 127 taggal és 264 üzletrészszel kezdette meg. Bár a szövetkezésben rejlő gazdasági erőt az iparosság megérezte, mégis csakhamar arról győződött meg, hogy egyedül kölcsönök nyujtásával a nehéz viszonyok között élő kisiparos-osztályon segíteni nem lehet, ennek következtében 1903-ban tehát egy árúcsarnokot is alapítottak, a melynek czélja megmenteni a kisiparosokat attól, hogy ipari termékeit potom árért elkótya-vetyélje, hanem azt beraktározva, bevárhassa a kedvezőbb keresletet, a mikor is munkájának rendes árát megkapja. Ez árúcsarnoknak köszönheti Ujpest, hogy különösen a faiparban, legkivált pedig butor-iparban, a legremekebb munkákat készítik itt s ezzel az ujpesti piacz annyira versenyképessé lett, hogy nemcsak helyi, hanem országos, sőt külkereskedelmi forgalmat is bonyolíthat le. Az első évben az árúcsarnokban az iparosok 62.000 korona értékű árút helyeztek el és hogy mily hatalmas lendületet okozott az iparfejlesztés terén az árúcsarnok, legfényesebben bizonyítja az, hogy azóta keletkeztek Ujpesten a legmodernebb gépmunkára berendezett asztalos-műhelyek. 1907-ben az árúcsarnokban már 326.655 korona értékű butor volt elhelyezve és ugyanez évben maga a szövetkezet is a közszükséglet következtében nagyobbszabású famegmunkáló-gyárat alapított. Mindezek az adatok élénken igazolják a szövetkezet kiváló gazdasági és iparfejlesztő jelentőségét és azt, hogy a szövetkezet hatalmas segítője és támasza a kisiparos-osztály becsületes, munkás törekvéseinek. A vegyes ipartestületen kívül működik a városban még az "Ujpest-Rákospalota és Vidéke építőiparos-szövetsége" és a "vendéglősök, kocsmárosok és szállodások ipartestülete". Mindkettőnek czélja tagjainak közös ipari érdekeit a törvény határai között előmozdítani.
A városban nemcsak a munkaadók, hanem a munkások is óriási szervezetekben tömörültek, a mi - ha rendes, törvényes formák között történik - a gazdasági rend érdekeinek felel meg. Ujpesten az iparos-munkások szakszervezete a viszonyokhoz képest erősnek mondható. A bőrmunkások országos szövetségének Ujpesten van a székhelye és itt jelenik meg a szaklapjuk, "A Bőrmunkás" is, a többi ipari szakmák közül pedig a Budapesten székelő központi szövetségnek helyi csoportjai a következők: 1. szobafestők, fényező és czímfestők, 2. hajóácsok, 3. építőmunkások, 4. bőröndös és szíjgyártó-munkások, 5. ácsmunkások, 6. vas- és fémmunkások, 7. famunkások, 8. szabómunkások, 9. czipészek, 10. kereskedelmi alkalmazottak. A munkás-szakszervezetek tagjaik anyagi érdekeinek megvédésén és szellemi művelésén kívül a munkaközvetítéssel és a munka nélkül levő tagok segélyezésével foglalkoznak és legutóbb építették meg saját erejükből munkás-otthonukat is. Ujpesten a munkásságnak két fogyasztási szövetkezete van, de mindkettő még a kezdet nehézségeivel küzd, s szerényebb tevékenységet fejt ki. Az egyik az újpesti famunkások, a másik az újpesti szabómunkások termelő-szövetkezete. A munkásság gazdasági szervezkedése a kedvezőbb munkabéreket és munkaidőt eredményezte. Igy például a munkabér 1898-ban az asztalos-iparnál 3 K 20, f volt, ma 4 K, a munkaidő pedig 10 és 1/2 óra volt, ma pedig 9 óra. A kádár-iparágban a munkabér 1898-ban 3 K volt, ma pedig 4 K, a munkaidő ellenben 1898-ban 12 óra volt, míg 1908-ban 10 óra. stb.
E városban a nagyipari üzemek szaporodását leginkább az okozza, hogy a székesfővárosban a gyáripari czélra szolgáló telek ára drágább, mint itten s így a vállalkozók szívesebben teszik át telepeiket Ujpest határába. Ujpesten a 20-nál több munkást foglalkoztató nagyipari üzemek száma ez idő szerint 30. A jelentékenyebb gyártelepek a következők:
Az "Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T.", mely ez időszerint 2000 munkást foglalkoztat, azonban a gyár bővítés alatt áll, a melynek befejeztével 4883000 munkásnak is adhat majd kenyeret. Évente mintegy 2 1/2 millió korona munkabért fizet ki munkásainak. A gyár 18.500 -öl területen épült. A vállalat izzólámpákon kívül telefon- és távíró-berendezéseket és vasúti biztonsági berendezéseket szállít a külföldre. A vállalatnak saját gázgyára, vízvezetéke, villamvilágítási telepe és iparvágánya van, a melyen évente 1500 wagon rakomány, 1000 wagon szén és 100 wagon izzólámpaüveg szállíttatik a gyárba. Munkásvédelmi és biztonsági intézményei mintaszerűek.
A "Magyar Pamutipar R.-T.", 30.000 orsóval dolgozik éjjel-nappal, a mi e szerint 60.000 orsónak felel meg, valamint 5000 szövőszékkel, 1200 munkásnak ad kenyeret, a kik évente egy millió korona munkabért keresnek. A gyár szövőfonalak fonásával, valamint a nyers anyagok tarkán-szövésével, vásznak, innlettek és siffonok szövésével és kikészítésével foglalkozik. A vállalat munkásainak érdekeit azzal is elősegíti, hogy a modern követelményeknek megfelelő munkásházat építtetett, a hol 75 család kap olcsó és jó lakást. Azonkívül a munkások részére elkülönített pinczehelyiségek, mosókonyhák és fürdők vannak.
Ujpest egyik legrégibb gyára, mely egyuttal a város rohamos fejlődésére a legnagyobb befolyását gyakorolta, a Wolfser Gyula és Társa bőr- és hadi felszerelések gyára, a hol ez idő szerint 1000 munkás keresi kenyerét, de napról-napra több munkáskéznek biztosít megélhetést. Termelési czikkei a talpbőr, gépszíj- és hadfelszerelési czikkek és gyapjúmosás. A legmodernebb berendezéssel felszerelt gyár egész üzeme villamos erőre van berendezve és munkásai anyagi és szellemi érdekeinek előmozdítására minden áldozatot meghoz.
Mind ez a bőrgyár, mind az előbb említett vállalat is, főleg kiviteli czikkek gyártásával foglalkozik és a nemzeti vagyon gyarapítását ez úton is elősegítik.
Modern gyártelepek, melyek munkásjóléti intézményekkel is rendelkeznek, valamint kiviteli czikkek előállításával foglalkoznak, még a következők:
Egyedi Lajos szeszgyára, hol állandóan 200 munkás dolgozik; a Mautner Testvérek és Társai folyton fejlődő bőrgyárában pedig ez idő szerint mintegy 380 munkás dolgozik; Győrffy Kornél ércz, fém- és vasárú gyára, réz- és vasépületvasalással és butor-vasalással, galvanizálással foglalkozik; valamint gyárt még gazdasági gépekhez szükséges vetőkorongot, magházat és tolókákat is. A legmodernebb berendezéssel 200 munkásnak ad állandóan kenyeret, tanonczotthona, mintaszerű berendezéssel, 60 tanuló elhelyezésére és kiképzésére szolgál. A "Hazai kovácsolható vas- és aczélöntvény gyár" tulajdonosa Werkner Artur, kinek lágy tompor, aczél és szürke öntvények gyárában 150 munkás foglalkozik állandóan. Folytonosan fejlődő és mindig több és több munkást foglalkoztató gyárak sorában említendő a Leiner Fülöp Fiai, valamint a Leiner Testvérek csupán kivitelre dolgozó enyv-gyárai, Kohn és Fried kátránytermékek gyára, Keleti dr. és Murányi festék-, ólomfehér- és lysoform gyára, Weisz Mór bőrgyára, Lőwy Ármin és Fiai parkett- és furnir-gyára, a hol már ez idő szerint is 250 munkás dolgozik állandóan, a Nicholson gépgyár r.-t. hajógyára, Schreiber Henrik eczetgyára, az újpesti ipartestületi-szövetkezet famegmunkáló gyára, Elsner Rezső és Társa bőrápoló és konzerv-szerek, padló-festék- és halzsír-gyára, Ehrenwald László, Kirschner Lipót és Sternthal Miksa famegmunkáló telepei, Krayer Ede és Társa kencze- és padlófénymáz-gyára, Juhász, Nád és Társa fésü-, hajtű-, díszmű- és czipőhúzók gyára, ifj. Perich Károly lakatosáru gyára, Winternitz Gyula szappangyára, Gerő Zsigmond bádogos és dobozgyára stb. stb.
Ujpest területén van továbbá a székesfőváros vízműveinek hatalmas telepe, a mely már napi 240.000 m3 víz szállítására elégséges berendezéssel van ellátva. Két egymástól független gép- és kazánháza van, melyek mindegyike 120.000 m3 napi vizmennyiséget szállíthat. Az I. sz. gépházban 3 álló és 2 fekvő Worthington rendszerű gőzszivattyúgép, a II. gépházban 2 fekvő Worthingtongép és 2 lendítőkerekes gőzszivattyúgép van elhelyezve. Ezek mindegyike háromszoros expanzióval működik s az elhasznált gőzt középponti kondenzátor sűríti. A gépek munkabírása 3600 lóerőre tehető (indikált lóerő.) A szükséges 12 atm. gőzt 12 drb, egyenként 260 m2 fűtőfelülettel bíró Babcock-Wilcox rendszerű gőzkazán termeli, melyek közül 6 az 1. és 6 a II. kazánházban működik. A kazánok füstjét 3 hatalmas kémény szállítja a magasba. A szivattyúgépeken kívül a II. gépházban két dinamóval kapcsolt 25 lóerejű gőzgép is van, mely a telep és a vele kapcsolatos hivatalnoki lakóház világítására szükséges áramot gerjeszti. A telep részére szükséges nagymennyiségű 489szenet (jelenleg 10-12 vaggon) vasúti kocsikban szállítják a telepre, hol a kazánházak mellett pinceszerűen elhelyezett szénraktárakba kerül. A telepet díszes vasbeton-kerítés övezi.
Kereskedés.
Ujpesten az ipartermeléssel egyidejűleg a kereskedelmi forgalom is tért hódított, a mi természetes is, mert a javaknak a termelőktől a fogyasztókhoz való juttatására itt a legnagyobb tér kínálkozott. Hogy Ujpest kereskedelmi vállalatai míly arányban szaporodtak, arról a budapesti kereskedelmi czégjegyzői hivatal a legfényesebb tanúbizonyságot szolgáltathatja, azzal is, hogy ott 338 czégjegyzés szerepel Ujpest területéről, de bizonyíthatja még az is, hogy e városban a sok válfajú kereskedelmi vállalat között van 144 szatócs, 74 ügynök, 27 fűszerkereskedő, 13 divatáru-kereskedő, 26 fa- és szénkereskedő, 11 ékszerkereskedő, 4 csemegeüzlet, 43 dohány- és szivarárús, 5 könyvnyomda-vállalat, 6 zálogház, 6 papir- és könyvkereskedő, 14 tej- és vaj kereskedő, 4 vaskereskedő stb.
A kiskereskedelemben ezenkívül még egy fontos tényező jut mindjobban előtérbe: a fogyasztási szövetkezetek. Ujpesten a Háztartásnak, Hangyának, az Államvasuti tisztviselők fogyasztási szötvetkezetének és az Általános fogyasztási szövetkezetnek vannak fiókjai.
E város legelső kereskedői Löwy Izsák és Löwy Bernát voltak, kik 1836-ban telepedtek le Ujpesten. Löwy Izsák épületfával kereskedett s különösen Budapest fővárossal s a szomszédos Dunakeszi, Fót, Mogyoród és Rákospalota községekkel tartott fenn élénk összeköttetést. Utóda a Löwy Dávid és Fiai czég lett. Löwy Izsák egy kis üzleti helyiségében fűszer- és lisztkereskedést folytatott, ennek utóda a Löwy Ármin és fiai czég, mely már nemcsak a fogyasztó közönséget látja el élelmiszerekkel, hanem Ujpest kisebb fűszerkereskedőinek egy részét is. Egy másik czég, melynek alapítási ideje összeesik Ujpest telepítésével, az Ehrenwald czég, melynek alapítása ugyancsak 1836-ig nyúlik vissza. Ez időben ugyanis Neuschloss Bernát telket kapott gróf Károlyi Istvántól, hogy azon épületfa-kereskedést kezdhessen. Neuschloss Bernát 1852-ben Budapestre tette át üzletét s azt Ehrenwald Lipót vezette tovább fiával, Ehrenwald Simonnal. E czég később kettévált s az egyiknek Ehrenwald Vilmos, a másiknak pedig Ehrenwald László a tulajdonosa. Számos régi czéget sorolhatnánk még fel, melyek kereskedelmi tevékenységükkel a város fejlődését előmozdították s annak üzleti életét élénkké és virágzóvá tették. A kereskedelmi élet megszilárdulását legjobban elősegítették Ujpesten a pénzintézetek, a melyek évtizedes tisztes működés mellett, a hitelnyujtás terén időközönként felmerülő megrázkódtatásokat, mindenkor a legfényesebben kiállották. E pénzintézetek alakulásuk sorrendje szerint az Ujpesti Takarékpénztár, az Ujpesti Kereskedelmi és Iparbank, az Ujpestvidéki Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ujpesti fiókintézete és a Polgári Takarékpénztár. E pénzintézetek mellett egy-egy szövetkezet is működik, a melyek a helybeli kereskedelmi és ipari élet fellendítését, valamint a gazdasági jóllét előmozdítását hathatósan támogatják.
A lakosság rohamos szaporodásával a hatóságnak nem kis munkát okozott az élelmi czikkek fokozott drágasága elleni védekezés is. Csakhogy sajnos, a városi hatóságnak nem áll módjában az általános bajon segíteni, tevékenysége csak a bajok igen kis részének a megszüntetésére irányulhat. Ezt pedig elérheti a czéltudatos piaczi rendtartás megteremtésével, a termelők és fogyasztók közvetetlen összeköttetésének előmozdításával, az élelmi czikkek minőségének ellenőrzésével, legkivált pedig azzal, hogy a leginkább szükséges élelmiszerek felhalmozását előmozdítja. Az élelmi czikkek árusításával foglalkozik Ujpesten a fent már felemlített szatócsokon és fűszereseken kívül, 41 hentes, 30 mészáros, 28 pék, 14 tej- és vajkereskedő, 17 gyümölcsárus stb. A közélelmezés czéljára 3 piacz szolgál, melyek azelőtt bérbe voltak adva, ez idő szerint azonban házi kezelés alatt állanak, a mi nemcsak hogy több jövedelmet biztosít a városnak, hanem még a piaczi árusok is kevesebb helypénzt fizetnek, minthogy a bérlő rendesen az árusok kiaknázására törekedett. Ujpest a magyar városok élelmezése tekintetében - sajnos - egyike a legdrágább városoknak, mert ha az egyes élelmiszerek átlagos árát vesszük tekintetbe, az élelmi czikkek árai az utólsó 10 év alatt e városban a következő százalékos emelkedést tüntetik fel: marhahús (pecsenye) ára 48%-al, marhahús (leveshús) 42%-al, borjuhús eleje 44%-al, hátulja 46%-al, sertéshús 64%-al, a tojás 50%-al, a vaj 40%-al, a tej pedig 33%-al stb. emelkedett. Ujpesten hetenként háromszor van hetivásár, 490és pedig kedden, pénteken és vasárnap, ezenkívül minden nagyobb ünnepet megelőzőleg idénypiaczokat tartanak. Országos vásár van négy, még pedig a február, május, július és október hónapok 15-ikét követő vasárnapokon, állatfelhajtással együtt. Ujpest városnak közvágóhídja ez idő szerint régi, elavult rendszerű. Azonban a minden közegészségügyi követelménynek teljesen megfelelő modern új közvágóhíd, 600.000 korona költséggel, már építés alatt áll. A helybeli húsfogyasztás mennyiségét feltüntetik a következő adatok: 1908-ban a vágóhídon levágtak 247 bikát, 1691 ökröt, 1654 tehenet, 19 növendék-marhát, 31 üszőt, 4 bivalyt, 3631 borjut, 1582 juhot, 29 kecskét, 40 bárányt, 15.769 sertést, 119 malaczot, 121 lovat, összesen 24.938 darab állatot, melyeknek súlya 2,109.208 kilogramm, azonkívül a közvágóhídon kívül levágott kisebb állatok súlya mintegy 40.000 kg. volt, szárnyas állat pedig kb. 100.000 darab kelt el.
Közegészségügy.
Ujpest város hatósága törvény szerinti kötelezettségének határán túl, mindent megtesz az általános közegészségügy javítása tekintetében. E téren a megvalósítás stádiumában levő vízvezeték a legjelentőségteljesebb eredményekkel kecsegtet, mert Ujpest városában ez idő szerint valóságos vízinség van. A város területén levő 2505 kút közül 500 teljesen használhatatlan, a többinek a vize pedig legnagyobbrészt az egészségre ártalmas. Ez készteti leginkább a város hatóságát arra, hogy a vízvezetéket a lehető legrövidebb időn belül megépíttesse. Az általános közegészségügy védelmére szolgál a hatóságnak ama ténykedése is, hogy a vízvezetékkel karöltve az összes utczák csatornázási kérdését is megoldja, ezenkívül pedig a város legtöbb utczáinak kikövezése, ezek rendszeres öntözése, mind a közegészségügy javítását czélozzák.
Ujpesten a közegészségügyi szolgálatot a városi főorvos, két kerületi orvos, öt kerületi szülésznő és két fertőtlenítő altiszt látja el. A város területén ez idő szerint 22 gyakorló orvostudor működik és két nyilvános jellegű kórház, még pedig az újpesti szegény-gyermek-kórház-egyesülettől 50 ágygyal fenntartott gyermekkórház, és a gróf Károlyi Sándortól 80 fekvőhelylyel alapított gróf Károlyi-kórház áll a közegészségügy szolgálatában. Az 1907. évi XIX. t.-cz. értelmében megalakított "Budapesti kerületi munkásbiztosító-pénztár" Ujpesten a pénztári tagok számára rendelő-intézetet rendezett be, a hol a rendeléseket 17 orvos teljesíti. Van itt ezenkívül a m. kir. államvasutak gépgyárának, továbbá a kereskedelmi alkalmazottak országos egyesületének és végül a Magyar pamutipar r.-t.-nak betegpénztára. Ujpest város területén 42 okl. szülésznő folytat gyakorlatot s ez idő szerint hat gyógyszertár és egy drogueria van engedélyezve. Ujpest területén egy nyilvános kő- és kádfürdő van, ezenkívül az egyes gyárak munkásaik részére rendeztek be fürdőket, a hol a gyárak munkásai díjtalanul fürödhetnek, a hatóság pedig a legújabb telepengedélyezéseknél feltétel gyanánt köti ki a gyárosok részére, hogy gyári fürdőket és egyéb munkásjóléti berendezéseket állítsanak föl. A közönség rendelkezésére áll még nyáron a dunai uszoda is. A város a közegészségügyi kiadásokra évente 20.000 koronát fordít.
Rendőrség.
A város lakosságának folytonos fluktuácziója a közbiztonság tekintetében tagadhatatlanul nagyobb gondot és nehezebb feladatot hárít a hatóságra, mint bárhol másutt s ez kényszerítette a m. kir. belügyi kormányt arra, hogy a székesfővárosi államrendőrség hatáskörét 1890. év január hó 1-ével Ujpest területére is kiterjeszsze. Azóta az általános közbiztonsági szolgálatot Ujpesten a magy. kir. államrendőrségnek helyben székelő kerületi kapitánysága látja el, a melynek kötelékébe ez idő szerint egy rendőrtanácsos, két fogalmazó, egy segédfogalmazó, egy rendőrfelügyelő, egy hivataltiszt és három dijnok, egy polgári rendőr, nyolcz rendőr-altiszt, 50 gyalog és 10 lovas rendőrbiztos tartozik. A közbiztonság és a közigazgatási szolgálat akadálytalan lebonyolításának legnagyobb akadálya, hogy mindezideig Ujpesten bejelentő hivatal nincs, holott azt már 25 év óta sürgetik, legutóbb pedig a képviselőtestület elhatározta, hogy autonom hatáskörében is felállítja, de a minisztérium ezt mindezideig nem engedélyezte. Az 1879. évi XXXX. t.-cz.-be ütköző kihágások és egyéb kormány-, valamint szabályrendeletekkel megállapított kihágások fölött a jogi szolgáltatást részben az államrendőrség helybeli kerületi kapitánysága, részben pedig a városi önkormányzat szerve, a városi tanács részéről kirendelt tanácstag látja el.
Tüzoltóság.
A közbiztonsággal kapcsolatos tűzrendészeti feladatnak a hatóság a legteljesebb mérvben igyekszik megfelelni, a mennyiben a tűzoltói szervezet intézményszerű megalkotásával és a tűzoltóságnak a modern követelményekhez 491képest megfelelő tűzoltószerekkel és eszközökkel való ellátására a város anyagi erején túl is nagyobb áldozatot hoz. Ujpest hivatásos tűzoltó-testülete ezidőszerint áll: egy tűzoltó-parancsnokból, egy őrparancsnokból, egy gépmesterből, három csővezetőből, három segédcsővezetőből, 12 rendes tűzoltóból és két tűzoltó-kocsisból. A tűzoltói szerek és felszerelések értéke 90.000 korona. A költségvetésben a tűzoltói intézmény fenntartására a város évente 42.000 koronát áldoz. A hivatásos tűzoltói szervezet mellett a városban működik még az 1870-ik évben megalakult "Ujpesti önkéntes tűzoltó-egyesület" s az "Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T."-nak, a Wolfner Gyula és Társa bőrgyárának, a Magyar pamutipar r.-t.-nak és a Mautner Testvérek bőrgyárának gyári tűzoltósága.
Közigazgatás.
Ujpest varos közigazgatóságának teendőit 5 ügyosztály latja el, u. m. a közigazgatási, a gazdasági, az adó és pénzügyi, az elnöki és a főjegyzői ügyosztály. Ez ügyosztályokon kívül közigazgatási segédszolgálatot teljesítenek még a számvevőség, a városi tiszti főorvosi hivatal s a városi főügyészi hivatal. Kezelési hivatalok a városi pénztár, az iktató-hivatal, a kiadóhivatal. a városi levéltár, a városi gazdai hivatal és a javadalmi hivatal. Ezeken kivül müködik még helyben az önálló szervezettel biró árvaszék is.
Ujpestnek várossá történt átalakulása következtében, valamint a szükségszerű fejlődés követelményeihez képest, a hatóság legrövidebb időn belül igyekezett megalkotni mindazokat a szabályrendeleteket, melyekre a megváltozott viszonyok következtében szükség volt. Igy megalkotta a gazdasági és a kultúrális erők támogatására, azok intenziv kiaknázására, továbbá a közjólét előmozdítására, a közrend fenntartására, a közegészség és a testi épség megvédésére irányuló, valamint a tisztviselői karra vonatkozó és végül az általános szocziális érdekeket védő és a rendet fenntartó városi szabályrendeleteknek egész sorozatát.
Tanügy.
A kultúrális szükségletek kielégítésére szolgáló eszközök és intézmények sorát Ujpesten az iskolák nyitják meg. Az elemi iskolákban az 1908. év végén működött 30 férfi és 46 női tanerő, a tanulók száma 2208 fiú és 2291 leány volt.
A polgári fiúiskolában tanított 15 tanár, a növendékek száma pedig 607 volt. A polgári fiú-iskolával kapcsolatban megalakult, mind a város, mind a törvényhatóság anyagi és erkölcsi támogatása mellett a mintegy 250-300 növendékből álló tanzászlóalj és ez rövid két évi fennállás alatt a katonás szabad gyakorlatok és czéllövészet terén oly fényes eredményeket ért el, hogy a záróvizsgálatokon megjelent tanügyi és egyéb hatósági közegeknek és a honvédelmi minisztérium kiküldöttjének a legnagyobb elismerését érdemelte ki.
A polgári leányiskolában, mely 1908-ban ünnepelte 25 éves fennállását, a tanerők száma 30, a tanulóké pedig 700 volt. Ez iskolában van még műhímző szakosztály, fehérnemű- és szabó-varróiskola, és tanítják még a bársonyégetést és a bőrvésést is.
A gimnázium, a mely mint községi nyilvános gimnázium, 1905 szeptember 1-én nyilt meg, 1908 szeptember 1-én állami kezelésbe ment át és fokozatosan fejlesztve, 1909-ben már a 6. osztálylyal bővítették. Ez idő szerint a gimnáziumban 15 tanár és 352 növendék van. A gimnázium most csak ideiglenesen a városi tisztviselői nyugdíjalap házában van elhelyezve, de a vallásügyi kormány már 1910-ben 700.000 kor. költséggel megfelelő épületet óhajt emelni, a várostól kapott 3000 -öl nagyságú területen.
Az újpesti zeneműkedvelő egyesület konzervatóriumja gróf Zichy Géza védősége alatt működik, a hol is 7 tanár vezetése mellett 122 növendék részesül a legalaposabb zenei kiképzésben.
A magy. kir. állami faipari szakiskola 1895-ben alakult meg és azóta a helybeli iparfejlesztés terén számottevő eredményeket ért el. Ez intézet három részre tagozódik, 1. a mesteri tanfolyam, 2. az iparos továbbképző-tanfolyam, 3. a szakirányu asztalos-ipari szakiskola.
Az iparfejlesztés szempontjából nagy horderejű intézmény Ujpesten a várostól fenntartott iparosinas-iskola is, melyet 1889-ben állítottak fel; akkor még csak egy tanerőt alkalmaztak, ez idő szerint pedig abban három igazgató vezetése mellett 26 tanerő működik, a kiknek 1052 tanítványuk van.
Van még a városban ezenkívül 8 községi és 2 állami kisdedóvó, a hol ugyanannyi óvónő vezetése alatt 977 gyermek részesül nevelésben.
492Az iskolákon kívül a város területén még mintegy 70 egyesület áll a közművelődés szolgálatában, a városi költségvetésben pedig a közművelődési kiadásokra évenként 75.000 korona szerepel.
Ujpesten ez idő szerint még csak mozgókép-színházak vannak s ezek között legnagyobb az "Éden"-színház, a melyik a mozgóképek bemutatásán kívül színdarabok előadására is szolgál. Nagyobbszabású állandó színház építésére most folynak az előmunkálatok s az a közel jövőben már meg is valósul.
Társadalmi élet.
A társadalmi tevékenység Ujpesten legelőször a szegénysegélyezés terén kezdett érvényesülni s a magánjótékonyság leginkább a szegény iskolásgyermekekkel szemben nyilvánult meg. A jótékony egyesületek közül a legnagyobb tevékenységet a gróf Károlyi Lászlóné elnöklete alatt működő "Szt. Erzsébet-egyesület", valamint az izraelita hitközség kebelében alakult "Izr. nőegylet" fejti ki. E hivatásból részt kér magának a "Gyermekbarát-egyesület" is. Ezek és több asztaltársaság évenként átlag 500 iskolásgyermeket látnak el téli ruházattal. Ugyancsak az iskolásgyermekek érdekében alakult a "Napközi otthon-egyesület" is. Ujpest város költségvetésében a szegénysegélyezés 25.300 K-val szerepel, a városi szegényházban pedig 30-40 szegény van elhelyezve.
A gyermekvédelem tekintetében is nagy teher hárul a hatóságra. Az áll. gyermekmenhely részéről külső gondozásba adott gyermekek közül Ujpesten 467 van elhelyezve, kiknek egészsége felett a hatósági orvosok teljesítik a felügyeletet. Azonkívül az állami gyermek-menhelyben ez ideig 292 olyan helybeli illetőségű gyermeket helyeztek el, kiket szülőik eltartani nem tudtak.
A társadalmi tömörülés terén úttörő munkát végez évtizedek óta az "Ujpesti Közművelődési Kör", melynek tagjai sorában ott látjuk a szellemi élet összes munkásait. E kört 1877 augusztus folyamán 18 lelkes ifjú alapította, kik közül többen még ma is tagjai a körnek.
A társadalmi élet fejlesztésén munkálkodnak továbbá a dalkörök is, melyek között az 1871-ben alakult "Ujpesti Dalkör" már több országos dalárversenyen tünt ki és aratott fényes sikert.
A felekezeti egyesületek közül nagy tevékenységet fejt ki a "Katholikus Kör", a "Református Kör", az "Izraelita iparosifjak köre", a "Katholikus legény-egylet" stb.
Társadalmi munkásságukkal szolgálják a közérdeket a különféle egyesületek is: a "Lujza-leányegyesület", a "Kossuth nőegylet" stb. Továbbá az "Iparoskör", az "Iparos-ifjak köre", a "Műkedvelők köre", a "Türr István hadastyán-egylet", a "Nándoregylet", a "Régi hívek köre", a "Magántisztviselők egyesülete", s egyéb testületek is. A sport-egyesületek sorában az "Ujpesti torna-egylet" (Ute) jó hírnévre tett szert. Politikai körök: az "Ujpesti függetlenségi és 48-as (Kossuth) kör" és a "Községi demokrata-kör"; az itt felsoroltakon kívül azonban még számos egyesület s még több asztaltársaság munkálkodik a társadalmi élet fejlesztésén.
Róm. kath. egyház.
Az ujpesti róm. kath. egyház alapkövét a község legelső lakosa, Mildenberger Márton rakta le, ki a nyilvános gyűjtés útján befolyt pénzből, melyhez ő maga is tekintélyes összeggel járult, 1840-ben a régi temető közepén kápolnát építtetett és azt berendezte. A róm. kath. vallású lakosság egyre növekedő száma szükségessé tette, hogy, mint újonnan alakult fiókegyház, Ujpest község valamelyik anyaegyházhoz csatoltassék. Földrajzilag erre legalkalmasabb volt Mogyoród s az újpesti róm. kath. fiókegyház tényleg hozzácsatoltatott és 1845-ig oda tartozott. Mikor a közelebb eső Fót község, mely eddig szintén fiókegyház volt, önálló lelkészséggé alakult, az újpesti róm. kath. fiókegyház elszakadt a mogyoródi anyaegyháztól és a fóti anyaegyházhoz csatlakozott. Az istentiszteletet majd Fót, majd az ugyancsak leányegyházzal rendelkező Rákospalota segédlelkésze végezte.
1869-ben szükségesnek látta a váczi püspök, hogy Ujpestre segédlelkészt nevezzen ki, a ki a fóti plebános joghatósága alatt állott. De a hivek még ugyanebben az évben küldöttségileg jelentek meg a váczi püspök előtt, a ki is az önálló lelkészség felállítására irányuló kérelmüket jogosnak és méltányosnak találta, miért is gróf Károlyi István kegyúrral történt megállapodáshoz képest, 1870 febr. 26-án az újpesti egyházközséget a fóti plebániából kikebelezte és plebániai joghatósággal bíró káplánságra emelte. 1870-ben kötötték meg az egyháztanács és az önálló lelkész között a lelkész évi járulékára 493és a lelkészi lakra vonatkozó szerződést, melyet a váczi püspök és Pest vármegye alispánja is jóváhagyott.
Gróf Károlyi István a kegyúri jogról 1874-ben lemondott s így a kegyúri jog a váczi püspökre szállott át. Az egyháztanács meg akarta szerezni a kegyúri jogot s ezért 1874 február 25-én szerződésileg elvállalta a kegyurasággal járó terheket. De mivel a kegyúri jogot csak ő felsége adományozza, azt a püspök útján kérelmezték is. A felség 1874 november 23-án a kegyúri jogot az újpesti róm. kath. egyháznak adományozta, hogy ezt a választott egyháztanács gyakorolja.
Az 1840. évben épült kápolna az 5000-6000 róm. kath. hívő befogadására már nem volt elegendő, megfelelő templom építéséről kellett gondoskodni és ennek czéljára az egyház 1873-ban pénzügyminiszteri engedélylyel sorsjátékot rendezett, mely 20,000 forintot jövedelmezett. De ez nem volt elegendő, mire a tanács a gróf Károlyi Istvántól adományozott telken ebből az összegből a még ma is fennálló és a róm. kath. egyház tulajdonában levő bazárt építtette, melyet kereskedőknek bérbe adott s a befolyt bérösszeget a templomalaphoz csatolta. Azonban az 1875. évi április hó 4-én a váczi püspök a káplánt plebánossá nevezte ki. A templomtéri bazár építési költségén felül megmaradt összegből, a bazár-épület és az e czélra rendezett hangversenyek és mulatságok hozzácsatolt jövedelmeiből 1875 szeptember 29-én hozzáfogtak végre az immár annyira óhajtott templom felépítéséhez; de alig állottak a falak, midőn gróf Károlyi István és Peitler Antal váczi püspök a templom-építésre ígért segélyt hirtelen beszüntették, miért is az építkezés pénz hiányában megakadt és 1880 február végéig szünetelt. Ehhez járult még, hogy a hitközségnek a róm. kath. jellegű iskolákat is fenn kellett tartania. Hogy tehát ettől is megszabaduljanak, az egyháztanács 1876-ban az iskolákat az államnak adta át.
1880 február 25-én gróf Károlyi Sándor, gróf Károlyi István fia és örököse azt ajánlotta az egyháztanácsnak, hogy ő a templom-alapból, a kormány hozzájárulásából és a saját adományából a megkezdett templomot felépítteti, ha az egyháztanács a tervezettnél kisebb templommal is megelégszik. Az egyháztanács beleegyezvén, a templom 52.000 frt költséggel elkészült s 1881 nov. 27-én fel is szentelték. A templom azonban torony nélkül épült, a tornyot csak 1888-ban, közadakozásból szerzett 10.000 forinton építhették fel. A hivők számának szaporodása következtében az új templom is csakhamar szűknek bizonyult s az 1908. év folyamán az egyháztanács az egyhajós templomot két oldal hajóval bővíttette ki. A katholikusok száma most az összlakosságnak 80%-át teszi, az egyházi adót fizetők száma pedig 7052.
Ref. egyház.
A református egyház 1873 augusztus 17-én alakult egyházközséggé s az első rendszeres összeírás alkalmával 476 lelket számlált. Templomát 1878. évi szeptember 29-én szentelték fel, addig pedig az iskolai helyiség szolgált az istentisztelet czéljaira; anyaegyházzá 1895 május 19-én lett, addig a rákospalotai egyházhoz tartozott. Híveinek száma ez idő szerint 6027. A templom és paplak az egyház tehermentes tulajdona.
Ág. ev. egyház.
Az ágostai hitvallású evangélikus egyház 1874-ben alakult meg és a hívők száma akkor 600 volt; a templomot még az évben hitelre felépítették, de mivel fizetési kötelezettségüknek nem tehettek eleget, a templomot 1875 végén bíróilag elárverezték. Az időközben 1200 lélekre szaporodott egyház a hivők kitartó szorgalma és áldozatkészsége következtében 1886-ban templomát visszavásárolhatta és azóta az egyház vagyona szaporodik. A hívők száma ma 2000, vagyonuk pedig a templom és paplak.
Izr. hitközség.
Az izraelita hitközség megalakulása a község alakulási idejével esik össze 1836-ban már előimádkozója is volt a hitközségnek, s 1840-ben pedig iskolát is állítottak. 1844-ben megalakult a "Chevra Kadischa", melynek akkor 30 tagja volt; míg a hívők száma 1870-ben 700, 1895-ben 3500 és 1908 végén 5000 lélek volt, kik között 1300 az egyházi adófizető. Az egyház vagyonának értéke 107.350 kor. 38 fillér s 1906-ban csupán jótékonysági czélokra 15.049 korona 39 fillért költött. Kebelében működő jótékonysági egyesületek az 1871-ben alakult "Izraelita Nőegylet" s ennek leányárvaháza, az 1901-ben alakult "Maskil El Dal-egylet" és a "Bikkur Cholim" betegsegélyző és temetkezési egyesület.
Az aut. orthodox izraelita hitközség 1866-ban alakult meg. Ma körülbelül 90 család tagja van, vagyona nincs.
494Baptista hitközség.
A baptista hitközség 1880-ban alakult meg, azonban még 1901-ben is csak 24 tagja volt. 1903-ban a saját házába költözött és a tagok száma ma már 286-ra emelkedett; az eleinte német egyház teljesen a magyarosodás útján halad.
Ujpest város hasznothajtó ingatlan vagyonnal, vagy egyéb tőkével nem rendelkezik, s kiadásait egyedül a regále-bérletből, a helypénz bevételekből, a vágóhídi jövedelemből és a pótadóból fedezik. E jövedelmek mikénti kihasználásától függött mindíg a lakosság teherviselésének a kötelezettsége. A város lakosságának közteher-viselési képességét az adóalapok tüntethetik fel, a melyek az 1909. évben a következők voltak: Földadó 1699 K 96 f., házbéradó 345.518 K 35 f., adómentes házak után eszményi adó 46.449 K 32 f., I. oszt. kereseti adó 15.521 K 50 f., II. oszt. kereseti adó 14.816 K, III. oszt. kereseti adó 110.207 K 68 f., IV. oszt. kereseti adó 31.668 K 16 f., tőkekamat és járadékadó 5624 K 65 f., nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója 10.012 K 06 f., általános jövedelmi pótadó 99.150 K 39 f., összesen 680.668 K 07 f., ebből községi pótadó-kivetési alapot nem alkot 101.995 K 43 f., tehát a pótalap az 1909. évben 578.672 K 64 f. Az adózók száma főkönyv szerint: 5835 rendes, 2815 közmunka és útadó-minimálista és 60 vállalat. Ujpest r. t. város közszükségleteinek ellátása czéljából az állami adókra 34%-os pótadó van kivetve. A város vagyoni leltárát a következő táblázat tünteti föl.
CzímRovatTárgyEgyenkéntÖsszesenJövedelem
kor.fill.kor.fill.kor.fill.
A) Cselekvő állapot.
I.Ingatlanok:
a)épületek, telkek és utczák:
hasznot hajtó: 541.80022.400-
hasznot nem hajtó: 5.462,2256011025-
b)befektetések és közművek1878254-7889279-
II.Jogosítványok2035650-83506-
III.Alapítványok és alapok:
a)takarékpénztári betétek1190090
b)cselekvő követelések1133930712529397
IV.Állami kötvények130190875192-
V.Takarékpénztári betétek8007-
VI.Pénztári maradványok1364272
VII.Cselekvő követelések27715367
VIII.Ingóságok11737246
Cselekvő állapot összesen1059658969
B) Szenvedő állapot.
I.Szenvedő hátralékok44736466
II.Kölcsöntartozások239232032
Szenvedő állapot összesen283968498
Mérleg.
a) Cselekvő állapot1059658969
b) Szenvedő állapot283968498
Mutatkozik tiszta cselekvő vagyon775690471
Hivatalok.
Ujpest város területén a járásbíróság, Fót és Rákospalota községekre kiterjedőleg, 1900 január 1-én kezdette meg működését. Személyzete áll: egy ítélőtáblai vezető járásbíróból, két járásbíróból, két albíróból, három jegyzőből, két joggyakornokból, két telekkönyvvezetőből, egy iroda-tisztből, három irnokból, hét díjnokból, két végrehajtóból és megfelelő szolgaszemélyzetből. A járásbíróság 1909 szeptember havában a városházáról, a hol 10 éven át volt elhelyezve, az államtól épített új otthonába költözött.
A jogszolgáltatást a járásbíróságon kívül a községi bagatel- és a kihágási bíráskodás útján még Ujpest városa is végzi. A bagatel-bíráskodást a képviselőtestülettől megbízott tisztviselő látja el és 1908-ban panaszt felvettek 12624, végrehajtást foganatosítottak 3006 és árverést kértek 1837 esetben. Kihágási bíráskodás tekintetében Ujpesten részben az államrendőrség, részben pedig a tanács által kiküldött tanácstag ítél elsőfokúlag. 1908-ban az újpesti kerületi kapitánysághoz 7399 kihágási esetet jelentettek fel, a tanácstag pedig 611 kihágást 496intézett el és a kihágások miatt feljelentett személyek 7027 korona pénzbüntetésben részesültek.
A kihágási rendészetnek egyik fontos ága a cseléd-ügy. Ujpesten körülbelül 4000 cseléd szolgál, a kiknek 70%-a nem marad 14 napon túl, de legritkább az, hogy a cseléd egy évnél tovább maradjon egy helyen. E tarthatatlan állapotok megakadályozása czéljából a tanács hatósági cselédközvetítő felállítását határozta el, a mit a közel jövőben fog megvalósítani.
Helyben működik még a földmívelésügyi minisztérium alá rendelt dunai kikötőfelügyelőség is. A kikötő, melynek közigazgatását ez a hívatal látja el, csak részben terül el Ujpest területén és az a múlt század 50-es éveiben épült. Bejárati szélessége 40 méter, mélysége átlag 3 méter, hosszúsága pedig 400 méter és így mintegy 32 hektárnyi területet foglal el; évente átlag 600 hajó telel benne. A kikötő kereskedelmi forgalma leginkább téglára, terméskőre, épületfára, repczére és csekély részben tengeri-árú szállítására szorítkozik. A nyers anyaggal befutott teherhajók száma 1908-ban 735 volt.
Nagyítható kép
Ujpest költségvetései 1870-1909.
Czimer.
A rendezett tanácsú várossá való átalakulás következtében a törzskönyvi bizottság a város czímerét is újból megállapította és az a belügyminisztérium 144580/907. I. számú leírata szerint, álló csücsköstalpú pajzs, melynek vörös mezejében arany horgony lebeg. A pajzsra arany korona van helyezve. A város pecsétje köralakú, melynek közepét a fent leírt czímer alkotja, e körül pedig "Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ujpest r. t. város 1907" körírat van.

« SZENTENDRE. Irta Kada Mihály. KEZDŐLAP

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II.

Tartalomjegyzék

VÁCZ. Irta Tragor Ignácz dr. »