Vácz rendezett tanácsú város az északi szélesség 47°47'36", a Ferró-szigettől számított keleti hosszúság 36°47'55.49" alatt 118.198 méter magasságban fekszik a tenger színe fölött, a Duna balpartján azon a ponton, hol a széles folyam keleti irányát megváltoztatva, hirtelen kanyarodással délnek fordul. A várossal szemben elterülő Szentendre-szigeten túl huzódnak a Kis-Duna mellett a Pilis hegység ágai, melyek az Alpesek hegyrendszeréhez tartozó Vértesek nyulványai, miért is Vérteseknek szokták mondani. Ez erdős hegysorok alakjukat lépten-nyomon változtatva, fölötte bájos vidékké varázsolják a Duna eme festői szépségű völgyszorosát, mely Esztergomtól Váczig terjed és a Kis-Magyar-Alföldet a Nagy-Magyar-Alföld medenczéjével köti össze. Vácz a Nagy-Magyar-Alföld budapesti medenczéjében fekszik, melyet a magyar szigethegység rögei vesznek körül. A Visegrád előtt két ágba szakadt Duna hömpölygő árja méltóságos lassúsággal folyik ismét már déli irányban az ország szíve felé. Balpartján alacsony emelkedéssel kezdődnek és fokozatosan magasodnak a váczi hegyek, melyeken túl egyszerre szökken föl a 652 méter magas Naszály impozáns hegylánczolata.

A Naszály tulajdonképen szerves folytatása a Dunántúl szigethegyeinek: a Bakonynak, Vértes-Gerecsének és Pilisnek. A Naszály elszakadása valószínűleg a magyar Alföld lesülyedésével egyidőben történt. A lesülyedés következtében azután felnyomult a Visegrád-Szentendrei andezithegy. A Duna mostani medre a geológiai harmadkor végén alakult ki, midőn az Esztergom-Visegrádi szorost hátráló erózió következtében lassanként áttörte. Vácz határának kiváló jelentőséget kölcsönöz az, hogy talaját legnagyobbrészt finom lősz borítja, a mely tudvalevőleg kitünő termőtalaj. Fölismerték ezt már az ősnépek is, mert Vácz és környéke állandóan lakott hely volt. Jelentőségét földrajzi fekvése adta meg, de ugyanez vonta meg a korlátot is továbbfejlődésének útjában. Az ország kellős közepén, a Duna kanyarulatánál - a legtermészetesebb közlekedési vonal középpontján - a Keletet a Nyugattal összekötő vasuti fővonal közepén fekszik és látszat szerint az a rendeltetése, hogy világforgalmi góczpont legyen.

Ha egy vonalat húzunk - mondja Kohl, a kiváló földrajzi író - az Adriai tenger éjszaki végéről éjszakkeleti irányban az orosz és magyar pusztákat elválasztó kárpáti iszthmusz felé s egyet a Dunának dévény-pozsonyi kapujától délkeletre moldva-orsovai kapuja felé, akkor a két vonallal megjelöljük a főtengelyeket, a melyeken a magyar medenczének egész történelme mozgott. A Duna váczi hajlatának csúcsa közel esik Magyarország matematikai középpontjához és itt érintkeznek a legjelentősebb ellentétek, melyeket az ország belseje mutat. Magyarország egész politikai és közlekedési történelme a Dunának ama nevezetes nagy hajlása s a középhegység tengelye körül forgott, mint kerék az agya körül. (Die geogr. Lage der Hauptstädte Europa's 249.)

498Vácz valóban hatalmas versenytársa volt Pestnek és Budának. I. Géza és Szent László királyok szerették volna az ország fővárosává is tenni, mégsem lett soha az ország középpontja. Ennek az oka épen földrajzi fekvésében rejlik. Az országot átszelő közlekedő vonalak, melyek a keleti és nyugati, az éjszaki és déli részeket összekapcsolják, a Duna kanyarulatánál találkoznak és itt metszik egymást. Az éjszaknyugatról délkeletre menő út azonban nagy kerülőt tesz, ha Váczon szeli át a Dunát, mert a közbeeső Szentendre-sziget útját állja. Váczot a középkorban a rév tette fontos várossá. Nagy baja volt a város fejlődésének az a körülmény is, hogy nincsen szabad tere, a mely egy nagy város terjeszkedéséhez feltétlenül szükséges. A váczi hegyek emelkedése már a Duna partján kezdődik és a város fejlődését meggátolja. Ez az oka, hogy a város alakja hosszú, keskeny szalag. Vácz általában mindíg elég nagy város volt és hadászatilag is nagy jelentőségre emelkedett.

A város területét minden oldalról természetes határ veszi körül. Éjszaki része Nógrád vármegyével szomszédos. Éghajlati viszonyai kedvezők. A környező hegyekből azonban gazdag, üde levegőt hoz le szüntelen a nyugati szél, a miért a hőmérséklet három fokkal állandóan alacsonyabb, mint a fővárosban. E hőfok-különbözet annak a jele, hogy levegője sűrűbb és ruganyosabb. Jóllehet Vácz nem emelkedik felül a vele egyenrangú vidéki városok kisvárosias jellegén, mégis kedvező benyomást gyakorol az idegenre. Közvilágítása villammal történik. A villamos telep a város tulajdona, üzemét azonban a Ganz-féle részvénytársaság tartja bérleti kezelésben. Szép rakodópartja versenyre kelhet akármelyik dunamenti várossal. A külvárosok egyes részlete egészen falusias szinezetű. Az itt honoló néma csend a természet szépségének miliőjén kellemesen hat a főváros nyüzsgő sokaságának idegbontó zaja után. A város területe a hozzátartozó Alsópencz és Sügyi pusztákkal 10,513 kat. hold. Ebből 1760 kat. hold van szőlővel beültetve. Útakra, vizekre, temetőkre és befásított területekre 1836 kat. hold esik. Szántóföldje nem sok. Legelője aránylag kevés, ennek is a legnagyobb része homokos. Vácz vidékét geológiai szempontból most veszi föl a múzeum-egyesület kérelmére Horváth Károly dr. tanár.

A Naszály keleti oldalán gazdag kőbánya van. Tulajdonosa, a püspöki uradalom, az üzemet mindig bérlőkre bízta. Az innét fejtett homokkőből alapozták a budapesti lánczhídat is. Az új bérlő, a Löwinger Testvérek czég, néhány év előtt tervszerű üzembe vette és évenként 1000 köbmétert termel ebből a hídépítés czéljára nagyon alkalmas homokkőből, egy újabban föltárt bányából pedig 500 köbméter finom sárga márványt hoz üzleti forgalomba. A völgyekben kékesszürke, igen csillámos és homokos márga fordul elő.

Vácz az egykorú okiratokban és följegyzésekben mindíg civitas néven szerepel, később Nógrád varmegye oppidumai között találjuk felsorolva, de mint posessióról, sohasem történik róla megemlékezés. I. Ulászló király 1440-ben kelt egyik adománylevele mégis azt bizonyítja, hogy magánosok birtokában is volt. Az Orsz. Levéltárban a Neoregestrata Acta 1665. csomójának 68. iratából azt olvassuk, hogy Némai Jakab fiát, Kolos Jeromost, hűtlensége miatt a király megfosztja Vácz birtokától és a várost Saápi János fiának, Harcsa (Harcha) Pálnak adományozza, mert ez férfiasan küzdött Győr várának visszafoglalásakor és tevékeny része volt Czillei Ulrik gróf elfogatásában. Noha az Árpádházbeli királyok sokféle szabadalommal és kiváltsággal ruházták föl a város lakosait, a város maga mégis mindenkor jobbágyváros volt. Földesúri jogot eleinte kizáróan a püspök gyakorolt fölötte. Ezt a jogát azonban később a káptalannal osztotta meg. Azokat a jogokat és szabadalmakat, melyeket a város lakosai a királyoktól kaptak, Vácz püspökei mindíg megerősítették vagy megújították, úgy hogy a város inkább pártfogóját, mint földesurát tisztelte püspökeiben. Althann Károly gróf püspöksége idejében a város oly felosztást nyert, hogy egynyolczad részét a káptalan bírja, hétnyolczadát pedig a püspök. Mind a két városnak tulajdon bírája és tanácsa volt. Hivatalos elnevezése Püspök-Vácz és Káptalan-Vácz város volt. Az ikervárosok 1859 február havában egyesültek.

Közigazgatásilag a város egységes, csakis a kézbesítéseket teljesítő negyedmesterek szerint oszlik négy részre. A községi képviselőválasztásnál három kerületre oszlik (Alsóváros, Középváros és Felsőváros). A katholikus plebániák területe is két részre (Alsóvárosra és Felsővárosra) osztja a várost. A még manapság is szokásos külvárosok szerint való felosztás (Kisvácz, Tabán, Krakkó, 499Luxenburg, Burgundia, Kukuricza-város) inkább történeti emlékű, az Alsó- és Felső-Czigányváros elnevezés pedig csak etnografiai értékű. Alakját tekintve, Vácz a soros községek közé tartozik, vagyis egy hosszabb utcza mentén sorakoznak a házak jobbról és balról. Az egész várost hosszában átszelő főutcza volt az összes utczák történeti kifejlődésének tengelye. Vácz legrégibb házai mind a főúton vannak. Ez az egyutczás típus a XVII. és XVIII. századbeli Vácz térképein is kivehető. A lakosság szaporodtával, mivel már úgyis hosszú volt a város, kezdtek keresztben építkezni és így keletkeztek a kis zugok, keskeny utczák és szabálytalan közök, a melyek élénken tarkítják Vácz helyszínrajzát. A főczél persze mindíg az volt, hogy minél közelebb legyenek a Dunához. Ez az oka, hogy olyan sűrűen, szinte egymás hátán vannak a házak a Dunaparton, a Tabánban és a Burgundiában egyaránt.

Az utczák egyébként rendezettek. A forgalmasabbak szélesek, a somosújfalusi bazaltbányából szerzett koczkakövekkel vannak kirakva és fákkal szegélyezve. Az építkezés modora a város belső részén egészen városias. A Konstantin-tér és Székesegyház-tér házai jórészt emeletesek. A mellékutczákon leginkább földszintes házakat találunk. Ezek túlnyomóan cseréppel vannak fedve. Csak a városvégeken akad itt-ott egy-egy zsindelyes és szalmafödeles ház. A lakóházak száma a város belső területén 1676, a külső területen 219, összesen 1895. - A házak szaporodása nincs arányban a lakosság gyarapodásával. Budapestről is sokan telepednek ki Váczra, ezért állandó a lakáshiány.

Akár vasúttal, akár gőzhajóval érkezünk Váczra, néhány percz alatt a városban vagyunk. A város közepe a főtér, melyet a fejedelmi bőkezűséggel tett alapítványairól híres Schuster Konstantin püspök nevéről Konstantin-térnek hívnak. A tágas teret a széles főút alkotja a belé nyíló Széchenyi- és Káptalan-utczákkal. A városi élet középpontja ez. Az üzleti forgalom itt nyer lebonyolítást, itt tartják a hetivásárokat és itt van a legtöbb előkelő üzlet. A tér közepén a városháza előtt - rostélylyal körülvett - kicsi virágos kert áll. Ebben fogják fölállítani Konstantin püspök szobrát.

A városháza épülete minden külső díszt nélkülöz. A Konstantin-téri homlokzata előugrásán (resalitján) szoborcsoportozat van. A középső kőszobor az igazság istenét ábrázolja. Balkezében serpenyőt, jobbjában pallost tart, szeme bekötve. Mellette két alak fekszik, a jobboldali a magyar czímert, a balfelőli pedig Migazzi püspöknek, a város akkori földesurának czímerpajzsát tartja kezében. A párkánymezőn a város relief czímere látható: a Szűz Mária képe, két oldalról liliomokkal környezett holdüregben, baljában jogart, ölében a gyermek-Jézust tartva. A nyitott erkély művészi kivitelű, barokk izlésben készült vasrácsozattal van ellátva. A hatalmas póznán városi ünnepeken: a váczi csata évfordulóján, márczius idusán, Rókus és Mária névnapján, a város színeit jelentő vörös-kék zászló lobog. A városháza építését még Althann M. Frigyes püspök kezdte meg 1735-ben, befejezése azonban Mária Terézia látogatásának emlékéhez fűződik. Néhány év előtt nagy költséggel, de szerencsétlen kézzel az Esterházy-utczai szárnynyal bővítették.

Tőszomszédságában találjuk az irgalmasrendiek társházát. Azelőtt papnevelő volt. A humánus szerzetet Migazzi telepítette Váczra 1763-ban. Mai házukban 1780-ban helyezkedtek el, a kápolnát is ekkor építették. Itt van a rend gyógyszertára és kórháza.

Szemben áll vele a siketnémák intézetének kétemeletes háza. Eredetileg püspöki rezidenczia volt, benne szállott meg Mária Terézia is, a mikor 1766-ban a várost meglátogatta. Homlokzatán ez a felírat olvasható: Fovendis Instituendisque Surdomutis, Franciscus Imp. Aug. et Rex Apostolicus. A kapu alatt a falban márványtáblák hirdetik az alapítók emlékét. Az udvaron I. Ferencz király márványszobra áll, Vaszari siketnéma szobrász műve. A hazai siketnémaoktatás alapját Jólészi Cháczár András vetette meg 1799-ben. A váczi intézet 1802-ben nyílt meg. Nem csupán beszélni, írni és olvasni, hanem kézügyesítő gyakorlatokat is tanulnak itt a növendékek, úgy hogy a mikor az intézettől megválnak, a társadalom hasznos polgárokat nyer bennök. Az évszázados intézet berendezése mintául szolgálhat és a tanítás módja oly czélszerű, hogy a külföldi szakférfiak figyelmét is fölkeltette. Közel egy évszázadon át kizárólag a váczi intézet teljesítette hazánkban a siketnéma-oktatást. A decentralizálás munkája az utólsó évtizedben történt, de a váczi intézet régi tekintélyével ma 500is a vezető szerepet játsza. 1902-ben, az intézet fennállásának századik évében, a kerti részen új palotát emeltek. Tágas termek és világos helyiségek állanak ebben a tanítás czéljára. Említésre méltó az épületben a Cházár András-féle, mintegy 5000 kötetet magában foglaló könyvtár, melyet a százados jubileum idején ajándékozott az intézetnek a rozsnyai evangélikus főesperesség. Az egész intézetet az igazgatótól megállapított időben a közönség megtekintheti.

A siketnéma-intézet mellett, szintén önállóan áll a barokk-stilben épült nagy préposti palota. Ebben az épületben kezdte meg működését három beteggel 1850-ben az országos hírű Schwartzer-féle elmegyógyító intézet.

A Konstantin-térnek ez a része már a főutczába nyúlik és a Középvárosi-főút nevét veszi föl. Ezen a széles úton folytatva sétánkat, a város legnagyobb lakóházához, a kir. fegyintézethez jutunk. Az óriási épületnek főutcza felőli kis részére csak befalazott kapukat és vasrácsos emeleti ablakokat látunk, a Dunára menet két emeletesre magasodik és folyton füstölgő kéménye miatt hatalmas gyár benyomását teszi. A várszerű épület mellett az egymástól rövid távolságban fölállított faköpönyegek között fegyveres őrök sétálnak. Kisvácz felé néző oldalát szépen rendezett árnyas kert határolja. Belül valóságos labirintus, udvaraival és folyosóival. Egész kis város. Van benne egy anglikán csúcsíves kápolna, iskola, kórház, több óriási munkaterem és raktárhelyiség. Meglepő az itt uralkodó rend és tisztaság. Az épületet Migazzi 1777-ben a Terezianumnak nevezett és Bécsbe áthelyezett nemes ifjak nevelő-intézete részére emelte. Ezért hívja a nép még ma is konviktusnak. 1808-tól a Ludovika Akadémia volt benne elhelyezve és a mikor ezt 1825-ben az ez évi XVII. t.-cz. rendelkezésére Pestre helyezték át, gróf Nádasdy püspök vásárolta meg és 1836-ban az ekkor tartott országgyűlésen az alapítandó tébolyda czéljaira ajánlotta föl. De az elmebajosok intézetét Budán állították föl s az épület sokáig gazdátlanul maradt. Végre 1855-ben az osztrák igazságügyi kormány kezébe került. Ez letartóztató intézetté alakította. Ez idő szerint a 2 évtől 15 évig terjedő fegyházbüntetésre itélteket tartják itt fogva. Számuk 800-1000 között váltakozik. A fegyenczek büntetésük egyharmad részének (három évnél hosszabb elitélés esetén egy év) kitöltése után kerülnek csak a közös munkásterembe, hol különböző ipari foglalkozást űznek. Az igazgatóság, a kisipar elnyomásának kerülésével, megbízható czégek útján, a gyártmányoknak lehetőleg külföldön biztosít kelendőséget.

A nem aljas okból eredő bűnök (párbaj és politikai vétségek) megtorlására szolgál az államfogház, melynek épülete a közvetítő intézettel függ össze. Bejárója a Horváth Mihály-utcza dunamenti részén van. - Azokat, a kik büntetésük kétharmad részét, vagy az élethosszig elitéltek büntetésük tíz évét már kitöltötték, hogyha reményt nyujtanak a javulásra, a közvetítő intézetbe szállíttatják. Ezt az épületet a fegyház közelében a Kőkapuval szemben találjuk. Az ebben letartóztatottak enyhébb bánásmódban részesülnek és külső munkát teljesítenek.

Az egykori Kisváczot a Kőkapu választotta el a várostól. Mária Terézia látogatásakor Kisvácz még Nógrád vármegye területéhez tartozott és a város határa ezen a ponton kezdődött. Azért állítatta Migazzi erre a helyre a diadalkaput fejedelmi vendégei tiszteletére. A kőből és téglából empire-stílusban épült kapu tervét Caneval udvari építész készítette. Méretei a következők: Magassága 20 méter, szélessége 12 és vastagsága 4 méter, az ív nyílása 10 méter magas és 5 méter széles. A magaslat oldalain csőrükben virágfűzért tartó sasok ülnek, a homloklapokon pedig az uralkodóház tagjainak körbezárt domborművű képei között felíratos márványtáblák vannak elhelyezve. A Kisvácz felé eső oldalon Mária Terézia és Ferencz császár mellképe, a város felé: jobboldalon II. József és Lipót főherczeg közös körbefoglalt képe látható. A főherczegek képei között elhelyezett márványtáblába nagy betűkkel ez a két szó van bevésve:

Csodálatos találkozása a véletlennek, hogy egy évre a kapu felállítása után, épen azon a napon, (1795 augusztus 18-án) a mikor Ferencz császár Innsbruckban meghal, a váczi kőkapu falába illesztett medaillonját a mennykő leüti. Ugyanezen a napon történt Bécsben, hogy a Szent István-templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.

A Kőkapun túl falun érezzük magunkat. Az egyenesen haladó széles utczák akácz- és gyümölcsfákkal vannak beültetve. Különösen sok az eperfa, ezeket Migazzi ültette, hogy a selyemtenyésztést meghonosítsa. A kicsi, de tiszta házak 501nincsenek egymással összefüggő lánczolatban, nem alkotnak zárt házsorokat, mert a beltelek felé vannak építve, úgy hogy a kapufal az összekötő kapocs közöttük. A sajátságos dialektusáról híres Kisvácznak érdekes a története. Kolonich Zsigmond püspök 1716-ban a református vallást követőket a városból kitiltotta. Ezek a városon kívül telepedtek le és új községet alapítottak. Ennek az élén a várostól független bíró állott. A lakosság szaporodtával a telep és a város között levő részt házakkal építették be, úgyhogy a két helység összeért. A Nógrád vármegyéhez tartozó Kisvácz csak 1769-ben veszítette el közigazgatási önállóságát. Ekkor kebelezték Pest vármegyébe és egyesítették Váczczal.

A Kőkapu közelében áll az a ház, a melyben a polgári életben az Aszakovics nevet viselő Füredy Mihály, a Nemzeti Színház híres énekese élt és mint kovácslegény dolgozott. Ha egyenes irányban folytatjuk sétánkat, csakhamar föltünik a református templom csillagos tornya, de még jó messzire kell mennünk, hogy eljussunk oda. A paplak mellett elhúzódó nagyon szűk Takács Ádám-utczán át jutunk az iskolaépülethez és a mellette egymagában álló templomhoz, mely 1785-ben épült. A Duna felé eső térségről pompás kilátás kinálkozik.

Tovább haladva, néhány percz alatt a város végére jutunk. Apró kalibák állanak itt, tarka összevisszaságban. Czigányok lakják. Mindenütt a Duna mentén sétálva, csakhamar elérjük a hires fekvésű Buki-szigetet. Útunkat éjszaki irányban folytatva, elragadó panorámát nyujtó tetőre jutunk. A magában álló domb kettős körsánczának kivehető alakja elárulja az egykori vár helyét. A Duna partján a Gombkötő-sziget irányában emelkedő halom egész fennsíkja sánczczal van körülvéve. A vár lakói ezekkel az erődítésekkel védték telepüket a vadállatok és ellenséges néptörzsek támadásai ellen. A vár egyik sánczszögletében 1881-ben a felső vékony fekete földréteg alatt hamuval kevert, égetett agyagra akadtak. Ebben szétszórtan edények, őrlőkövek, orsógombok, kő- és csonteszközök, agyagkúpok és állati csontok fordultak elő. A halomnak Duna felé eső lejtős oldalán lehetett a temető, mert itt sok hamvvedret találtak. A 151 darab tárgyat a városi múzeum őrzi. 1865-ben egy bécsi régészeti társaság is rendezett itt ásatásokat és mintha a saját területén lett volna, jelentést sem tett erről senkinek, a lelt tárgyakat pedig magával vitte Bécsbe. A parasztok is gyakran fúrnak gödröket és kutatnak kincsek után. A halom, melyet a nép ma is Vártetőnek nevez, a kisváczi telkesgazdák tulajdona. Az ő szűkkeblűségükön múlik, hogy a váczi múzeum-egyesület rendszeres ásatást nem végezhet.

A megtett úton visszatérve, ismét a főtérre jutunk. Csonka tornyú templom vonja magára figyelmüket. Előtte magas talapzaton a gyermek-Jézust tartó Szent József színesre festett kőszobra áll. A templom homlokzata monumentális jellegű és a fal üregébe illesztett három szobor díszíti. Úgynevezett jezsuita-barokk stílben épült és a Domokosrendi barátoké volt, a kik tudvalevően fehér szerzetesi öltönyt viseltek, emiatt nevezi a nép még ma is Fehérek templomának. Belsejének művészi ízlése tekintetében a város első temploma. A kapu fölött levő márványtáblán a templom építésére vonatkozó följegyzéseket találjuk. (1769.) A művészi oltárképek kellemes összehangzásban vannak az oltárok faragványaival és szobraival. A torony a templom hátulján emelkedik és alacsony kalap födi. 1774-ben leégett és azóta nem építették föl újra. A templom mellett, azzal mintegy összeforrva, a nyugalmazott papok modern épületét találjuk. Ezen a téren állott a Dvornikovich püspöktől 1699-ben Szent-Mihály tiszteletére épített székesegyház, melyet a XVIII. század közepén helytartótanácsi rendeletre lebontottak. A nyugalmazott papok bérháza mellett van a Kúria-szálló saroképülete. Kapualjának belső boltívéről egy a mohácsi vészt átélt faragott kő tekint reánk ezzel a fölírattal: Curia Capituli Vaciensis 1520. Két ház leszámításával az egész piaczot emeletes házak határolják. A városháza mellett menjünk az Esterházy-utczán át a Dunára. Balfelé, a szűk Görög-utczába tekintve, a görögkeletiek 1793-ban épült templomát látjuk. A palotaszerű sarki ház földszintjén van elhelyezve a váczi járás főszolgabírói hivatala.

A Duna-partra érve, elragadó kép tárul szemünk elé. A széles folyam túlsó oldalán emelkedő Vértesek hegyláncza Visegrád felé húzódik s a messzeségben háttérbe kerülő jobbarti hegyekkel mintegy összetorlódva, óriási patkó-alakban zárja be a Duna szőke vizét, melyből mint valami hatalmas tóból, látszanak kiemelkedni a csipkés hegyek. Ebben a bűbájos környezetben mosolyog reánk három zöldelő sziget. Túl a Dunán, kicsiny erdőség közepette, a Pokol-csárda 502látszik. Hátterében a pilisi hegyek lánczolata déli irányban húzódik vissza s a Duna baloldala síksággá egyenesedik, csak a csörögi hegy szakítja meg utóljára a rónaságot. A Mária Terézia névre keresztelt rakodópartot 1889-ben emelték, ugyanekkor ültették be fákkal és a kőfalat díszes vasrácsozattal vették körül. A Sörház-utczára nyíló s erkélylyel bíró sarki házban született Hanusz István, a jeles természetrajzi író. Fölfelé folytatva sétánkat, egy magtár düledező épülete szúr szemet; átellenben a püspöki kert egy pavillonnal koronázott kilátást adó bástyája áll. Ettől kezdődően az alacsony kőfallal és vasrácscsal elkerített díszkert határolja a Petróczy-utczát.

Egyszerre csak egy merész ívű kupola szökken föl előttünk, majd oszlopok alakja tünik elő, végül óriási kőpillérek meredeznek felénk: előttünk áll a nagytemplom impozáns alakja. A hatalmas épülettel szemben áll a barokk-stílű püspöki rezidenczia, balról a kegyesrendiek terjedelmes épülete, jobbról a középvárosi elemi iskola és papnevelő-intézet, az ezek határolta nagy teret pedig csinos park tölti be. A parkon áthaladva, egymással szemben Szűz Mária és Szent József arany-leples szobrát találjuk. Rendesen a római Szent Péter-templomhoz hasonlított olasz renaissance ízlésben, de a XVIII. század második felében uralkodott klassziczizáló stílusnak erős hatása alatt épült székesegyház építését gróf Esterházy Károly 1760-ban kezdette meg. Mikor két év múlva egri püspök lett, gróf Migazzi Kristóf folytatta a megkezdett munkát és 1777-ben fedezte be. Az alaprajzot Caneval (vagy Ganneval) franczia születésű bécsi udvari építész készítette, de a munkálatokat Oswald Gáspár iglaui (Csehország) születésű piarista fráter vezette. A templom külső hossza 76 méter, szélessége 32, magassága pedig (aljától a kereszt csúcsáig számítva) 68 méter. A föléje boruló kupola 42 méter magas, belső átmérője 19 méter. A fölötte emelkedő laternának nyolcz ablaka van s e fölött még egy kisebb kupola emelkedik, melynek rézfödelén két méter átmérőjű rézgömb áll s ezen hat méter magas rézkereszt.

A jobb és balszárnyon 40 méter magasságú, ballustrade-dal koronázott tornyok emelkednek és közrefogják az előcsarnokot, melyet 12, csekély entarsissal bíró, kettős sorban álló korinthuszi oszlop tart. A fölöttük nyugvó homlokzaton hat kőszobor díszeleg. A Boldogságos Szűz, József, Péter, Pál, János és Jakab szentek szobrai ezek. Mögöttük oszlopos párkány emelkedik. Alattuk a homloklapon nagy aranyozott betűkkel ez a fölírás olvasható: D. O. M. - IN. HONOREM. ASSVMTAE. IN. COELVM. VIRGINIS. - ET. S. MICHAELIS. ARCHANGELI. Az oszlopcsarnok kilencz lépcsőtől alkotott krepidomán áll és nagy kőlapokkal van kirakva. Az ajtók fölött csinos féldomborművek vannak elhelyezve, a melyek az evangéliumból vett jeleneteket és Migazzi czímerét ábrázolják. A kapu fölött ez a fölírat olvasható: Christoph. Card. A. Migazzi hauc faciem et Ecclesiam a fundo erext. - Inceptum MDCCLXIII. - Perfectum MDCCLXXVII. Belseje, mely 61 m. hosszú és 27 m. széles, bár egyszerű, mégis meglepi a belépőt arányaival, magasságával s a kupola művészi freskóival. A kupola falfestménye, Maulpertsch Antal Ferencz bécsi festő művészi alkotása, mely a szentháromság és a szentek dicsőségét ábrázolja. A pendentifeken a négy evangelista alakja látható. Ezeket is Maulpertsch festette. A kékes színű főoltár 30 méter magas. A tetején arany kereszt ragyog, alatta pedig ezek a szavak olvashatók: Deo servatori sacrum. A. MDCCLXXIV. Krisztust a keresztfán ábrázoló oltárkép Schmidt János Márton kremsi festő műve. Alatta Maulpertsch falfestménye van: Mária látogatása Erzsébetnél. Ez Migazzi művészi ízlését nem elégítette ki, azért takartatta el a Schmidt által festett Kálvária-képpel. A négy mellékoltár vörös márványból van vésve. Szintén Schmidt munkája a főbejárat jobb és bal oldalán látható két oltárkép, melyek egyike Nepomuki Szent Jánost, másika pedig Szent Miklóst ábrázolja. Az oldalajtók mellett levő oltárok képei Szűz Mária mennybemenetelét és Szent Mihály főangyalt ábrázolják. Az oltárképeken a festék összerepedezett, megbarnult. Mikor Kazinczy Ferencz 1831-ben Váczon járt, ezt a följegyzést írta naplójába: "Egy figyelmet keltő képe sincs, elbarnulva állanak az elsőn kezdve az utólsóig, barnák már a festéskor is. Mindet ki kellene hányni." E szigorú kritika hatása alatt a templom belsejének átalakítását czélzó legutóbbi munkálatoknál szobrokat állítottak elébük.

A gyóntatószékek előtt újabban fölállított üvegburkolatok jelentékeny területet foglalnak el a mellékoltárok elől. A kart négy pár barokizált dóri oszlop tartja. A régebbi orgona a feloszlatott Pálosok márianosztrai (Hont vármegye) 505templomából került ide; helyette gróf Csáky Károly Emánuel jelenlegi püspök készítetett hatalmas, 75 változatú orgonát 1904-ben. A kupolát tartó négy pilléren a templom felépülte után meghalt s kriptájában nyugvó három püspök és a templomot építő Migazzi mellképe és vörösmárvány-emléktábla van befalazva. Közöttük Migazzié művészi értékű római mozaik-munka. A templom hajója kő- és vaskorláttal van a három lépcsővel magasabban fekvő szentélytől elkülönítve. Itt találjuk a Schuster Konstantin püspöktől fölállított díszes főpapi trónust és a kanonoki székeket. A sekrestyében őrzött Cortonai Szent Margitot és Szent Veronikát ábrázoló képek valószínűen XVIII. századbeli spanyol festők művei s Migazzi, útján kerültek a székesegyházba. Szent Január vértanu festménye állítólag Julio Romanotól, Rafael tanítványától való.

A székesegyház kincstárában az egyházi műkincsek meglepően gazdag tárházát találjuk. Alapját még Migazzi vetette meg, de elődjeitől is maradtak fenn becses dolgok, így pl. Kollonits Zsigmondtól (1709-16) egy művészi szentségmutató, gróf Forgách Pál püspöktől (1757-59.) nehéz barokk-kehely, Althann és Migazzi püspökök közös ajándéka a gróf Csáky Károly Emánuel püspöktől kiegészített s igen becses smaragdokkal ékesített szentségmutató; gróf Althann püspöktől is maradt becses főpapi ornátus. Több rendbeli misekészlet, sok aranyfonatú selyem-díszöltöny, püspöksüveg, pásztorbot, számos ereklyetartó s efféle, az isteni tisztelet czéljaira szolgáló művészi kivitelű egyházi tárgy látható ebben. Egyik érdekessége Mária Terézia casulája, melyet a nagy királynő sajátkezével hímzett. A kincstár egyéb kézimunkáját is őrzi, valamint azt az arany mellkeresztet, a melyet Migazzi a váczi látogatás emlékére kapott tőle. Gróf Csáky Károly Emánuel a jelenlegi megyés püspök kiváló gondozása következtében a kincstár egészen új alakot nyert és sokféle ajándékokkal gazdagodott. A nagyértékű misemondó ruhákat egytől-egyig megújíttatta s újabb adományozással valóban művészi példányokkal gyarapította. Az egyházmegyéből is összegyűjtötte a művészi becsű ruhákat s megfelelően renováltatta, igen szép példányok pl. a dorozsmai, szentesi, farmosi casula. A kincstárakat, püspöki engedelemmel a kincstárnok (rendszerint egyik karkáplán) mutatja meg az érdeklődőknek. A templom alatt levő sírbolt 39 méter hosszú és 28 méter széles, 12 oszlopon nyugszik és három részre van felosztva, a szerint, a mint a püspökök, kanonokok vagy magányosok temetkező helyéül szolgál. A püspökök számára fenntartott sírboltok falán az oltár mellett találjuk Báthory Miklós püspök vörös márványba vágott czímerét, mely a reneszánsz-művészetnek egyik ékesen szóló emléke.

A székesegyházból kijövet, a kétemeletes püspöki palota tünik szemünkbe, de csak déli szárnyát látjuk és az angolkertet, a mely etruriai minta szerint készült kőívekkel van a tértől elkerítve. A 70 méter hosszú és 42 méter széles épület alapját gróf Althann Mihály Frigyes püspök rakatta le, de Migazzi építtette Majzel bécsi építész, tervei szerint, a ki 1774-ben fejezte be. Nyolcz dór oszlop tartja a Migazzi-térre eső bejárati boltozatát. A lépcsőház hat dór oszlopon nyugszik. A díszes épület kétemeletes. A püspöklakta elsőemeleti lakosztály fejedelmi fénynyel van berendezve és gróf Csáky Károly Emánuel püspök ízlését dicséri.

A rezidenczia homlokzatával szemben a püspöki könyvtár tetszetős épülete áll. A 60,000 kötetnyi könyvtár alapját Peitler Antal József püspök vetette meg a püspöki, káptalani és papnöveldei gyüjtemények egyesítésével, 1878-ban, a mikor azok befogadására külön épületet emeltetett.

A földszinten van elhelyezve a váczi Múzeum-egyesület helyisége. Három nagy szobában van itt a város tulajdonát tevő múzeum gyűjteménye. A város és vidék múltjának leletekben és képekben, érczben és kőben gazdag emlékei tárulnak itt a szemlélő elé.

Mielőtt tovább folytatnánk útunkat, nézzünk be a kegyesrendiekhez, a kiket gróf Kollonich Zsigmond püspök 1714-ben telepített Váczra. A nagy épület földszintjét a hírneves főgimnázium tantermei foglalják el, az emelet főutczai részét a hazafias tanítószerzet tagjainak magánszobái, az udvari részt az újoncznövelde, a térre eső frontot pedig rajztermek, múzeumok és egyéb iskolahelyiségek foglalják el. A rendház könyvtára 16,000 kötet. Természetrajzi és fizikai tanszergyűjteményei becsesek. Régészeti múzeuma 1848-ban a rend pesti házába került. A főutczai szárnyhoz épített barokk homlokzatú templomot 1745-ben építették. Magas két tornya impozáns. A kapu fölött jobbra s balra művészi szoboralakok vannak kivájt üregekben elhelyezve. Bent hét egyszerű oltára van; 506szentségszekrényét, melyet Olaszországban tükörből készítettek, gróf Forgách Pál püspök ajándékozta.

A templom bejáratával szemben tiszti barokk-stílben épült Szentháromság-szobor emelkedik. Egyike ez e nemben az ország legszebb szoborműveinek. Azt hiszik, hogy Dunainszky Lőrincz alkotása. Alapját 1750-ben rakták le, azóta az idő vasfoga erősen megviselte. 1827-ben volt utóljára renoválva, mint a fölírat mondja: Posita 1755., Renovata 1827. Hátulsó oldalán két gyönyörű domborkép van szobrászati barokkművű keretbe (cartouches) foglalva és Szűz Máriát ábrázolja. Az egyik, a liliomos (Regina Csoeli) a volt Püspök-Vácz város, a másik, a jogaros, (Patrona Hungariae) az egykori Káptalan-Vácz város czímere. E téren van a halpiacz, mely a pénteki hetivásárok alkalmával mozgalmas képet nyujt.

A sörház-utczai kiugró sarokházban született Argenti Döme, a hírneves orvosdoktor. A Piarista-utczán át kis térre jutunk. A város díszpolgára tiszteletére Kossuth-térnek nevezték el. A befásított térség-közepén Szűz Mária szobra áll. Története Mária Terézia látogatásával függ össze. Azelőtt a Főutczának a városház és siketnéma intézet között elterülő részén állott. Migazzi püspök ajándékából a Káptalan-város helyezte ide. A valamikor híres Csillag-vendéglő hátulsó része helyén a kegyes alapítványok pénztárának díszes új épülete áll. Falába illesztve boldog Vácz remete szobra látható, a legendai szarvas alakjával. Szemben vele a kispréposti épületet találjuk. Oswald piarista fráter emelte. Barokk kapuhomlokzata figyelmet érdemel. Sajnálatos, hogy nincs megtisztítva a vakolattól.

A Székesegyház-tér hátulsó részén mindenütt kanonoki házakat találunk. Az egyik, a Lauchas-alapítványi ház helyére gróf Csáky Károly Emánuel a kath. leányiskola díszes épületét állította és kegyelmes emlékként édes anyja nevével jelölte meg. Ha a Gasparik-utczán végigmegyünk, annak végében, a Szent Miklós-téren magában álló emeletes épületet találunk. Ez is katholikus iskola. Csávolszky József kanonok kezdeményezésére épült. Három évtized előtt itt az ú. n. rossz templom állott, melyet az alsóvárosi hívek használatára ideiglenesen építettek akkor, mikor a Konstantin-téren állott régi székesegyházat lebontották. Húsz évig volt használatban, a míg a mai Nagytemplom fölépült. Ekkor magtárnak alakították át, végre 1886-ban köveiből a mostani épületet emelték. Az oldalán álló Szent István-szobrot Migazzi lebontott hídjáról hozták ide.

Az Iskola-utczán át a Géza király-térre jutunk. A téren több kőszobor áll, körülöttük gesztenyefák. Ezek mellett elhaladva, a Ferencziek templomához jutunk. A magas homlokzatba vájt üregekben szentek szobrai vannak elhelyezve. Kívülről is, belülről is jó benyomást gyakorol a szemlélőre. Az oltárokon és falakon sok a kép és szobor, czikornyás a díszítés, dús az aranyozás és élénk a színezés. Alkalmas arra, hogy a hívő lélekben áhítatot keltsen, bárha művészi szempontból kifogás alá vehető. A templommal összefügg a terjedelmes kolostor. Vastag falak, nehéz bolthajtások tartják a nagy épületet. A szerzetesek 33 kis czellájába három folyosó visz. Egyik szárnya kétemeletes, a rend noviciatusa számára építették. Ebben a rengeteg házban ma már csak két tagja él a kihaló szerzetnek. A monda szerint ezen a helyen állott Géza király temploma, melyet a mogyoródi csata napján tett fogadalma értelmében állított a Boldogságos Szűz tiszteletére. Az kétségen felül áll, hogy ezen a helyen állott Vácz hajdani várának székesegyháza, a melyet Báthory Miklós püspök épített. Mikor ugyanis gróf Althann M. Frigyes 1719-ben behozta a Ferencz-rendieket és gróf Koháry István számukra a kolostort és templomot építtette, az alapmunkálatoknál fölfedezték Báthory püspök sírjának márványfödelét, a melyből a szerzetesek a refektóriumban látható fejmosó-medenczét készítették. Ugyancsak az ebédlőben látható a most említett Kohárynak, a ki Lipót rendületlen híve volt és az időben kiváló költő, latin emléksorokkal ellátott arczképe. A rend könyvára több ezer kötetet, közötte sok becses ősnyomtatványt tartalmaz. A magasan fekvő kertből gyönyörű kilátás nyílik a városra és a Duna kanyarulatára. Az udvar óriási terjedelme a rend posztógyárának emlékét őrzi. Nem csupán a magyarországi, hanem a bosnyák tartomány tagjai részére is itt gyártották az öltözék anyagát.

A régi Vácz várfalának omladékai még ma is megláthatók a barátokkal szomszédos ház udvarában. Távolabb a 6. honvédhuszárezred kétemeletes palotája vonja magára figyelmünket. Tovább haladva, az utcza másik oldalán az alsóvárosi elemi iskola tornyos épületét pillantjuk meg, szemben vele a Fűz-utcza visz a Dunára. Sarki háza falába kőtábla van beillesztve s az 1838. évi 507pusztító árvíz magasságát mutatja. Egy kis kőhídon át jobbra visz a már kövezetlen országút Budapest és Gödöllő felé.

A vám sorompóján túl feltünik a barokk stílben épült csonkaszentes híd, a mely alatt a Gombás patak folydogál. A hídat 1753-ban építették, 1759-ben pedig Szent Kamilló, Borbála, Nepomuki Szent János, Péter és Pál, Veránc és Judás szobraival díszítették. E hídhoz fűződik vitéz honvédeink egyik legszebb győzelmének emléke. 1849 április 10-én Földváry Károly, a váczi hős, a vörössipkások élén, zászlóval kezében, kartácszápor között vette be a hídat. Két lovat lőttek ki alóla, 14 golyó fúrta át köpenyegét, de ő maga sértetlen maradt. Az ellenség vezére, Götz Keresztély császári tábornok azonban ott lelte halálát. A híd szobrai ekkor rongálódtak meg.

A hídon átlépve a nemzeti lövöldözőház bejárata előtt állunk. A kerítés falába illesztett kőtábla fölirata szerint 1836-ban szervezték. De 1793-ban már működött. A Splényi püspöktől ajándékozott nagykiterjedésű kert közepén áll.

A szórakozás e víg tanyáját keskeny dűlőút választja el a halál birodalmától. Az alsóvárosi temető díszes sírkövekkel jelölt és kegyeletes kéz ápolta virágos hantjai alatt sok érdemes férfiú pihen. Igy Karcsú Antal Arzén, a város történetírója, Ulrich Károly kiváló zeneműíró, Drágfy Sándor országgyűlési képviselő, a takarékpénztár alapítója, Hamernyik János a Magyar Tudományos Akadémia egyik legnagyobb alapítványtevője, Rákosi János, a magyar közélet és irodalom terén nagynevű Rákosi Jenő és Viktor édesatyja stb. A névtelen hősök közös nyugvóhelye fölött szerény homokkő-obeliszk áll, rajta e fölírás: Honvédek. - MDCCCXLIX. Az elesett Götz tábornok is itt van eltemetve.

A temető virágos kertje és a Hétkápolna árnyas fasora között az országút mentén magában álló domb tetején díszes vasszobor áll. A váczi csatákban elesett honvédek emléke ez, melyet nyomban az elnyomás után állított a város kegyeletes közönsége. A szabályos négyszögalakú domb mesterségesen van fölhányva. Keleti oldaláról kőlépcsők visznek föl reá. A díszes vasrácscsal körülvett piramis lépcsőszerű talapzaton nyugszik és négy méter magas. Csúcspontján ágyúgolyó lángol. Felső oldallapjait a magyar czímer díszíti, alább ágyúgolyó és koszorúk fogják körül, alattuk fehér táblákon a következő felíratokat olvashatjuk:

Ez utólsó napon évenként összegyűl a város hazafias közönsége a Honvéd-emlék körül, hogy lerója hálája adóját a Vácz védelmében elesett hősök iránt. A város hivatalos ünnepet ül. Az Alsóváros kanonokplebánosa gyászmisét mond a Hétkápolnánál, mely után a hatóság küldötteinek vezetésével a Honvéd-emlékhez vonul a közönség. Eléneklik a Szózatot és a Himnuszt, az erre fölkért szónok ünnepi beszédet mond s az emlékművet megkoszorúzzák.

A honvédemlék közelében erdős dombháton csinos kápolna alakja tünik fel. Évszázados faóriásokkal szegett sétaút visz hozzá, az ú. n. hét szenvedési állomás hét kis kápolnája mellett. Ettől a hét kápolnától vette a nevét is. Helyéhez monda fűződik. A krónikások szerint a kápolna helyén rengeteg erdőség volt és szentéletű remete lakta. Vat, Vath vagy Vácznak hívták. Géza 1072-ben itt pihentette meg az Ottó morva hadaival egyesült seregét, hogy előkészítse a Salamon ellen vezetendő döntő ütközetre. A remete győzelmet és trónrajutást jósolt neki s miközben hadseregének csatarendbe állításán tanácskozott, öcscse László angyalt látott megjelenni, a ki Géza fejére koronát illesztett. Géza erre fogadalmat tett, hogy ha győzni fog, a Boldogságos Szűz tiszteletére díszes templomot épít. A mogyoródi diadalmas csata után egy évre Lászlóval együtt 508Váczra jött, hogy az építendő egyháznak alkalmas helyet keressen. Ugyanazon a helyen, hol egy év előtt az angyal koronát tett fejére, tüzes agancscsal ékesített szarvas törtetett elé. Üldözőbe vették és egészen a Dunapartig mentek utána. Itt egy sziklacsúcson hirtelen megállt, s noha a király és kisérete rányilaztak, nem mozdult helyéről, mikor pedig egészen közelébe jutottak, a Dunába ugrott és eltünt. Mindezek emlékére a hűvös forrás mellett lévő halmon Géza, Szent Péter tiszteletére kápolnát emelt, míg a fogadalmi templomot azon a helyen építette meg, a hol most a Ferencz-rendiek temploma áll.

A most fönnálló kápolnát Althann Mihály Frigyes püspök idejében kezdték építeni 1718-ban, de Migazzi fejezte be 1780-ban. Oltárképét Kámánházy László püspök szentelte föl 1815-ben, a Szent Szűz nevének tiszteletére s csak ez idő óta búcsújáró hely. 1770 óta prépostsággal van összekötve, 1808-ban pedig Károly Ambrus főherczeg váczi püspök egyesítette a felsővárosi plebániával. A kápolna főérdekessége a főoltáron elhelyezett csodatevő Mária-kép, melyet e nemben hazánk egyik legrégibb képének tartanak. A kép a máriavölgyi kegyszobor másolata, melyet egy szegény asztalosmester hálából helyezett egykor az általa gallyakból és lombokból készített kápolnába. A vörösfenyő-deszkára húzott kegykép a gyermek-Jézust balkarján tartó Szűz Máriát ábrázolja. Mindkettőjök fejét drága kövekkel kirakott aranykorona diszíti, ruházatuk pedig ezüstfonalakkal áttört selyem. A kápolna és sekrestye oldalai tele vannak aggatva szív, szem, láb, kar és más alakot feltüntető ezüst vagy viaszból készült apró tárgygyal. A lelki bajokból (szív) vagy különböző testi (szem, láb, kar) betegségükből felgyógyultak ajánlották föl ezeket a Boldogságos Szűznek.

A kápolna lábánál malomkő alatt üde forrás kristályos vize bugyog, melynek gyógyító erőt tulajdonítanak. Különösen szembetegség ellen használják. Néhány lépésnyire ettől faköpönyeggel körülvett forrás vize csörgedez. Ez a város legjobb ivóvize. A néphit ama tulajdonsággal ruházta föl, hogy a ki iszik belőle, annak a szíve visszavágyik Váczra.

A források mellett elhaladva, jól gondozott gyalogúton jutunk a városligetbe. Az egykor mocsaras árterületet az emberi kéz szorgos munkája valóságos paradicsommá tette. A labirintus-szerűen alkotott ösvényeket árnyatadó lombsátrak fonják körül. Egészen a Dunapartig húzódnak, hol a Szépkilátás (Belle vue) pontján remek panorámában gyönyörködhetünk. A liget többi sétaútja szépen ápolt virágos ágyak mellett visz el a Derecskei tóhoz. Tél idején mozgalmas itt az élet, mert itt van a jégpálya. A tó partján áll a korcsolyázó-egyesület 1887-ben épült csinos csarnoka.

Ha a tó mellett kanyargó úton megyünk ki, akkor a lövőházi hídhoz jutunk. A vámház mellett jobb felé irányítva lépteinket, az erre húzódó Zöldfa-utczán át a Malom-utcza püspök-uradalmi házában találjuk az ú. n. Isten-malmot, melynek épülete romban áll. Itt van a szája annak a hatalmas vízműnek, a mely török világban ivóvízzel látta el a várost. Távolabb magában álló hegyet pillantunk meg. Innét tekintve, óriási gúlának tünik föl a Csörög-hegy, melyen 1849-ben az oroszok hadállása volt.

Magyarország legősibb lakosai valamennyien a vizek mentén laktak és így jogos a föltevés, hogy Vácz mai helyén, a Duna kanyarulatánál a történelem előtti időben is jelentékeny telep lehetett. Az első nép, a melyről tudjuk, hogy a Duna kanyarulatánál lakott, a dák volt és így a város területének, ha Strabo leírása hitelt érdemel, kétezer éves a története. A római hódoltság korában a szarmata származású jászok (metanastae jazyges) birtokába jutott a város mai területe. Jóllehet a másik barbár néppel, a germán fajhoz tartozó kváddal szövetséges viszonyban voltak, határaikat ezek ellen is védelmezték. A Dunától a Tiszáig hat méter széles és három méter mély árkot vontak s ezt hívják Csörsz ároknak, melynek két ága volt. Tehát a város mai területén az ó-korban három ország határa futott össze. A Duna széles medre akadályozta a két barbár nép további terjeszkedését Pannonia felé s a tulsó oldalról a római katonaság nézett farkasszemet az ő burguszából. A Hétkápolna körül állott földhányással szemben volt a rómaiaknak 500 fegyveres emberét befogadó castruma, az úgynevezett Bolhavár: a város éjszaki határában álló Pogányvárral szemben pedig, a mai Dunabogdány község közelében a Cirpi, Cirpimansio vagy Carpis castellum nevű városukat építették.