« NAGYSZOMBAT. Írta Marton József dr. KEZDŐLAP

Pozsony vármegye

Tartalomjegyzék

BAZIN. Írta Vende Aladár. »

201MODOR.
Írta Vende Aladár

Modor.
Saját felvételünk
Modor rendezett tanácsú város a Kiskárpátok alján, kies és szép vidéken fekszik. Észak és nyugat felé erdőkkel koszorúzott hegyek övezik és termékeny szőlődombok határolják, míg dél és kelet felé kertek és szántóföldek veszik körül. A várost a Modra vize szeli át és az egyik oldalon a vágvölgyi vasút vonala közelíti meg, melynek Modor-Senkvicz néven egyik fontosabb állomása. A város Pozsonytól mindössze 26 kilométernyi távolságra esik.

Modor czímeres pecsétje.
Eredetije a város tulajdona
A város neve.
A város neve a névfejtőknek és a történetíróknak már sok fejtörésre adott okot. A városnak egyik XVIII. századbeli monografusa magyar alapon kísérelte meg e helynév magyarázatát olyképen, hogy azt a Mod és az Ur szavakból eredőnek jelentette ki, a minek az volna a magyarázata, hogy a város a saját ura volt. Némely névkutatók a Modúrban viszont személynevet véltek fölfedezni, mely szerint tehát a város egyik ősi birtokosától, vagyis Mod úrtól vette volna a nevét. Ezt a verziót Bél Mátyás is említi, de mint az előbbieket nem, úgy ezt sem támogatják semmiféle oklevelek. Némelyek a Madár szóból eredőnek vélik; de ennek sincsen több alapja, mint hogy az országban és pedig Komárom vármegyében tényleg van egy Madár nevű helység, mely régi oklevelekben Modor alakban van említve. Ennek azonban szintén csak annyi az alapja, a mennyi annak a föltevésnek, hogy a Modor szó a Magyar szónak régi alakja és ezt azzal támogatják, hogy a vármegyében fekvő Moderdorf vagyis Magyarfalu egy XIII. századbeli oklevélben szintén Modor néven van említve. Még a legtöbb elfogadható okot hozzák fel azok a névkutatók, a kik nevét a Modor személynévből eredőnek tartják, mert tény, hogy ez a név elég sűrün fordul elő a középkori oklevelekben.
Mindeme névmagyarázók után ismert nevű tudósunk és kutatónk Ortvay Tivadar dr. a város nevét a szláv nyelv segélyével igyekszik megfejteni. Ezt kísérli meg Bél Mátyás is, midőn azt hiszi, hogy a város neve a szláv Modry szóból ered és ezt a város vidékére vonatkoztatja, mely magas hegyeivel és erdeivel mintegy kék színben látszik úszni. Erre is találunk hasonlatot a nógrádmegyei Kékkőben, mely tudvalevőleg szintén kékes színben úszó szikláitól kapta nevét, mely tótul: Modry-Kamen. Erre nézve Ortvay megjegyzi, hogy "nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy Modor neve Modra és Modern alakban is használatos és hogy e neveknek diplomatikai jogosultságuk is van, a mennyiben néha egy és ugyanazon okiratban a Modor és a Modra nevek fölváltva használtatnak" és ő e név alkalmazásának okát nem a vidék színhangulatában, hanem a Modra patakban keresi, mert beigazolt tény, hogy a legtöbb helység a mellette elfolyó víztől kapta elnevezését. 202Legelfogadhatóbbnak látszik azoknak a föltevése, a kik a város nevének eredetéről a legjobb magyarázatot II. Géza királynak 1158-ban kelt adományozó levelében találják, melynek idevonatkozó része így hangzik: "Donavi etiam villam meam Modor condicionalem prope regnum Theutonicorum, prope montem existentem, ubi falcatores mei existebant..." Akkoriban tehát kaszások (falcatores) laktak Modorban, kiknek német nevük úgy a középkori, mint a mostani népidioma szerint Mâder (mély hangzású a-val); tehát nagyon valószínű, hogy Modort és vidékét "Mâhdern" névvel nevezték.
Az Árpád-házi királyok alatt.
E város a vármegyének egyik legrégibb helysége, melyről már a XII. században szó van, a mikor Géza király mint királyi birtokot 1158-ban a nyitrai egyháznak adományozta, a hol a királyi falcatoresek, vagyis kaszások laktak. 1256-ban IV. Béla király egyik oklevelében Modur néven van említve, mely oklevélből azonban az is kitűnik, hogy Géza király 1158-ban nem az egész helységet adta a nyitrai egyháznak, hanem csak egy részét, míg annak másik érsze tovább is királyi várbirtok maradt. V. István királynak 1271-iki oklevelében még mindig a nyitrai püspök birtokaként szerepel. 1273-ban Ottokár cseh király Pozsony vidékével és a határában fekvő helységekkel együtt Modort is feldúlta. Valószínű, hogy Modor IV. László király alatt szünt meg királyi várbirtok lenni, mert e király 1287-iki oklevele már magánkézben levőnek említi; de hogy egészben-e vagy csak részben, az az okiratból nem tünik ki, de kitünik belőle az, hogy a város a XIII. század közepe után erősen hanyatlott, mert ez az oklevél már csak prediumnak, vagyis pusztának nevezi, a mi különben - földúlatása után - érthető is. Ez időben Henrik fiainak a birtoka volt, kiktől IV. László, mert az Apor vajdához való átpártolásukkal hűtlenségbe estek, elveszi és Péterfia János comesnek és örököseinek adományozza. Ez a Péterfia János pozsonyi főispán volt s Apor vajdát legyőzte. A XIII. században még csak 1294-ben találkozunk a város említésével terra Modor vocata néven.
Ez időtől kezdve ismét fejlődésnek indul a város. A XIV. században már önálló lelkészsége van és az 1332-37 közötti időből való pápai tizedjegyzékben is előfordul Jakab nevű papja, a ki jövedelmét harmadfél márkára becsülte és így, ha ezt e jegyzéknek ez időből való megyebeli hasonló egyházainak jövedelmével összehasonlítjuk, igazoltnak látszik, hogy Modor ekkor már a jelentékenyebb helységek közé tartozott.
Nagy Lajos szabadalomlevele.
Modor város első ismert szabadalomlevelét Nagy Lajos királytól kapta 1361-ben, melyet 1374-ben újból megerősített. Erre azért volt szükség, mert a város pecsétjét, mely a szabadalomlevélen is alkalmazva volt, ellopták, minek következtében a modoriak jónak látták szabadalmaikat átiratni és új pecséttel elláttatni.
A Stiborok birtoklása.
1388-ban Zsigmond király e királyi helységet, villam regalem Modur, Stiboriczi Stibor pozsonyi grófnak és testvéreinek, Endrének és Miklósnak adományozta és kihaltáig ez a család bírta. Úgy látszik azonban, hogy a Stibor család nem élvezhette nyugodtan e birtokát, mert Stibor és testvérei a beiktatás után csakhamar új határjárás megtartását kérték, sőt 1397-ben panaszt emeltek a szempcziek ellen, hogy őket birtoklásukban háborgatják. 1398-ban újból szükségesnek tartották, hogy őket Zsigmond király az adományozott birtokokban ismételve megerősítse.
1404-ben Stibor erdélyi vajda, a város földesura különféle szabadalmakat adott a városnak, melyekben kimondja, hogy idegen egyén csak az esetben vehet Modorban házat, ha ott lakik is, továbbá ha modori háztulajdonos utódok nélkül halna el, házát csakid modori lakos veheti meg és végre, hogy az itteni szőlőbirtokosok csak akkor adhatják el szőlőiket idegeneknek, ha azt modori polgár megvenni nem akarja. E privilégiumot Zsigmond király 1406-ban megerősítette. Stibor vajda 1414-ben meghalt és birtokait, közöttük Modort is, fia örökölte.
A pozsonyi káptalannak 1439-iki oklevele ez időből a városnak több kisebb nemesi birtokosát is említi; ez oklevélben több ház- és szőlő birtokosa is szerepel. Így Petényi Jánosné volt itt birtokos, ki utóbb Váczy István neje lett, továbbá Erdsmyd és Pintér János is mint háztulajdonosok emlittetnek. Bizonyos Anna úrnőnek szőlői voltak itt, melyeket korábbi birtokosaik után Preydl-, Puch- és Freytag-szőlőnek neveztek. Ez alkalommal két szőlőhegyének 203a nevét is megismerjük, melyek közül az egyik Scheywn, a másik Oberberg. Ez oklevélben még említve van a Cleyen, az Oed, a Posinger, a Schreiber-, az Oberberg- és a Trucht-szőlő.

Modor. - A városkapu.
Saját felvételűnk
A Guthi Országh család birtoklása.
A XV. század közepe táján a Guthi Országh család lép a Stibor család örökébe. E család 1440-ben I. Ulászló királytól kapta Modort, a király és haza szolgálatában szerzett nagy érdemeiért. Hogy a várost, illetőleg lakosait régi szabadságaikban fenntartotta, bizonyítja egyebek között V. László királynak 1456. évi oklevele, melyben tizedszedőjének megparancsolja, hogy a modori népektől a bortizedet, szabadalmaik értelmében, ne készpénzben, hanem borban szedje be. Ország Mihály halála után Modor tovább is családja kezén maradt.
Újabb kiváltságok.
1515-ben II. Ulászlótól és később I. Ferdinándtól kaptak a modoriak újabb kiváltságokat. Ferdinánd király vámmentességet biztosított nekik, s guthi Országh Kristóftól is kaptak 1564-ben újabb szabadalmakat. 1567. október 9-én Országh Kristóf örökösök nélkül meghalt és Modor a koronára szállott.
A földesúri jogok megváltása.
A lakosok attól tartva, hogy a város vétel, zálog vagy adományozás útján ismét magánkézbe kerül, lépéseket tettek a királynál, hogy magukat a földesúri jogok alól megváltsák. Ez sikerült is nekik és miután 6000 forintot lefizettek és arra kötelezték magukat, hogy a kamarának évenként 640 forintot fizetnek és hajóépítés czéljaira bizonyos mennyiségű fát szolgáltatnak be, a megváltás végbement. Az elvállalt czenzust 1610-ig fizették; de ez évtől kezdve, királyi engedélylyel, a Pálffy grófi család kapta e czenzust egész 1654-ig, a mikor Pálffy Pál gróf nádor meghalt. Ez időben Lippay György egri püspök a bécsi ú. n. "aranyhegyi papnevelőház" javára váltotta magához e czenzust, hogy abból egyházmegyéje számára lelkészeket neveltessen. Az alapítványi összeg 16,000 forintra rúgott, idővel azonban 12,800 forintra apadt, melynek kamatait az említett czélra fordították; de mivel Modor távol esett és a czenzus fizetése körül nehézségek merültek föl, Fenessy György egri püspök 1687-ben az összeget a nagyszombati kollégiumnak juttatta.
Modor sz. kir.város.
Modor a királyi adót lefizetve, királyi hatalom alatt állott. II. Miksa király 1569-ben a szabad királyi városok rangjára emelte s szabadalmaikat biztosította részére; a követküldés jogát is megadta a városnak és azt a jogot is, hogy tulajdon czímerrel és pecséttel élhessen stb. Habár Modor a követküldés jogát megszerezte és szabad királyi város is volt, de mivel mint ilyen törvényesen beczikkelyezve még nem volt, Illésházy István nádor a város követét 1600-ban az országgyűlésből kirekesztette. Ennek az volt a következménye, hogy a város e sérelem után II. Rudolf királyhoz fordult, a ki 1607-ben Modort ismételve szabad királyi városnak jelentette ki és a nagyobb tárnoki városok közé sorolta.
204A Wéber-féle lázadás.
Ebben az időben a város nyugalmát sajnálatos esemény zavarta meg. Wéber Bálint ugyanis, a város egyik nemes polgára, 1608-ban párthíveivel együtt föllázadt a városi hatóság ellen, melyet hivatalától megfosztottnak nyilvánított. A saját híveiből új magisztrátust állított össze, a királyt és donáczióit kigúnyolta és a közvagyont is károsította. Wébernek e vakmerő föllépése hosszú, kellemetlen perbe keverte a várost. Az ország több városát véleményadásra szólították fel. A király előbb vegyes bizottság elé utasította az ügyet, de a modoriak kérelmére, a kik szabadalmaikra hivatkoztak, II. Mátyás király kijelentette, hogy a modoriak aggályait helyesnek ítéli és Andreasócz Mátyás altárnokmester útján értesítette a várost, hogy a Wéber-féle bűnügy elintézésére május 11-re határnapot tűz ki. A tárgyalás Pozsonyban folyt le és azon kimondatott, hogy az ügy rendes tárnoki székülésen tárgyaltassék. A pert azonban csak 1612-ben fejezték be, a mikor Wéber Bálint polgárt, mint a béke és a nyugalom megzavaróját, mint összeesküvőt és lázadót, összes polgári jogaitól megfosztották.
Ebben az időben még más baj és szenvedés is érte a várost. Az 1609-iki háború óriási terheket rótt a lakosokra. 1610-ben föl is jajdultak a terhes hadiadók miatt, különösen, mikor a nádor a várost felszólította, hogy bizonyos számú csapatokat állítson ki és tartson el. Panaszuk azonban mit sem használt, mert II. Mátyás király 1610 július 29-én megparancsolta a modoriaknak, hogy az elrendelt katonaállítástól vonakodni ne merészeljenek. 1611 július 19-én a király felszólítja a várost, hogy a felső részeken garázdálkodó hajdúk megfékezésére egy hónapra katonákat állítson ki.
A városfalak.
A város falai és bástyái, melyeknek egy része ma is fennáll, az 1610 és 1646 közötti időben épültek. Ú. n. bazini kapuján fönnállásig, építésének ideje MDCXVIII. is olvasható volt, valamint ez a felirat is:
DEO. M. POT. Ausp.
DIVO MAX. II.D. RUD. II.
D. MATTH. IMP. ET REG.
AUG. UT P. P. AD IMMORT. MEMOR.
BENIGNITIS. LIB. E. PUBLICAE.
M. DC. XVIII.
A mas is fennálló felsőkapun a következő fölírás olvasható:
Nisi Dominus custodiverit Civitatem, frustra vigilant, qui custodiunt eam.
A már lebontott alsó kapun a következő fölírás volt:
Der Herr ist unser Schirm und Schild, der Herr ist unser Schutz.

Modor. - A hajdani ev. imaház mennyezete (most Maier Vilmos háza).
Saját felvételünk
205II. Mátyás a városnak 6 országos vásárt engedélyezett; II. Ferdinánd király pedig 1631-ben vámszedési jogot adott a városnak, miáltal jövedelmi forrásait tetemesen gyarapította.

Modor. - A plébánia-templom.
Saját felv.
Az egyházak.
A protestantizmus Modorban 1573-ban lépett föl először nyiltan, Wolf Jakab prédikátorsága alatt. 1594-ben Agricola Gáspár jött ide Nürnbergből és itt alkotta iskolai szabályzatait. Hogy lakosai mily nagy súlyt helyeztek a művelődésre, bizonyítja, hogy a wittenbergi egyetem anyakönyveiben több modori hallgatónak a nevével találkozunk. Pázmány érsek jegyzékében a város, Modra néven, a pozsonyi prépost alatt álló plébániaként van fölemlítve, a mi azt bizonyítja, hogy itt az új hit terjedése nem semmisítette meg, legfeljebb gyengítette a katholikus vallást, sőt 1659-ben ennek újabb gyarapodásával találkozunk, mert ekkor szervezték újból parochiális egyházát, míg 1674-ben a szentbenedekrendiek kapták azt a templomot, melyet a tótajkú ág. h. evangélikusok építtettek. E mellé építették a benczések székházukat is, melyben a rend megszüntetéséig laktak. Mielőtt az evangelikusok templomukat felépitették, magánházban (most Maier Vilmos tulajdona) tartották istentiszteletüket. Ez a ház ma is a város egyik legérdekesebb műemléke, mert érdekes, régi bolthajtása remek stukkódiszítésekkel van ékesítve.
A város ma egyházi tekintetben felerészben katholikus, felerészben pedig ág. h. evangélikus. A Fő-utczában levő parochiális temploma Szent István tiszteletére van szentelve és 1873-ban épült. Ugyancsak a Fő-utczán állanak egymás mellett a német és a tót evangélikus egyházak. Ezek közül a németajkúaké 1680-tól 1834-ig épült. Építésének hosszú idejét az magyarázza meg, hogy egy izben a Rákóczy-hadai, majd pedig, 1708-ban a császári csapatok dúlták föl. Az ú. n. tót templom 1826-ban épült. Mindkettőt újabban renoválták és ezek is díszére válnak a városnak.
Közoktatás.
Modor közoktatásügye igen régi. Polgári iskolája 1648-ban keletkezett. 1769-ben az evangelikusok főgimnáziummá emelték, de anyagi erő hiányában később algimnáziummá, s végre 1870-ben polgári iskolává lett. 1870-ben keletkezett itt a mintaiskolával összekötött és valóban mintaszerű, impozáns épületben elhelyezett állami tanítóképző intézet. Új épületét 1888-ban építették és internátussal kötötték össze; benne 120 növendék talál helyet. Impozáns és mintaszerű épület még a dunáninneni ág. h. ev. kerület 4 osztályú polgári leányiskolája és internátusa, mely legújabban, 1902-ben épült. Fönnáll itt még a Szent Orsolyáról nevezett nagyszombati apáczák vezetése alatt egy 6 osztályú elemi leányiskola, míg az állami polgári 4 osztályú fiúiskola bérházban van elhelyezve.
206A város a XVI. és XVII. századbeli háborus idők alat sok viszontagságon esett át. 1605-ben Bocskay seregei foglalták el és a már említett 1609-iki sanyargatásokon kívül még 1663-ban a törökök dúlták föl. 1705-ben és 1729-ben óriási tűzvész pusztította, úgy hogy templomai is leégtek.
Hogy mind e csapások ellenére is fenntartotta jelentőségét, azt lakosai szorgalmának, szőlőinek és jómódú iparosainak köszönhette, a kik közül régibb okiratok különösen a posztósokat, bodnárokat, molnárokat, fazekasokat és csizmadiákat emelik ki. Ezenkívül bányászata is volt, a hol aszbesztet és ólmot bányásztak. Főterméke azonban bora, mely mindenkor keresett és jól fizetett árúczikk volt.
A város alsó kapuját 1874-ben, u. n. bazini kapuját pedig 1882-ben bontották le, állítólag azért, mert a közlekedést akadályozták. A bazini kapun alkalmazva volt czímeres és föliratos kőlap a városházán van elhelyezve.
Népmozgalmi statisztika.
A város falai egy részének eltávolításával a külső városrészek egybeolvadtak a belvárossal. 1719-ben 380 ház volt Modorban, míg 1819-ben 586 házat mutat ki a népszámlálás; ez azonban aligha helyes, mert 1828-ban 412-őt, 1833-ban pedig már éppen csak 400-at említ a kimutatás. 1867-ben, tehát mindössze 34 évvel később már 580 a házak száma; de 1880-ban csak 575, míg az utolsó népszámlálás alkalmával 675 házat írtak össze.
Hasonló ingadozást mutat a város lakosságának a száma is. 1819-ben 995 családot és 5385 lelket írtak itt össze, 1828-ban 3855-öt, két évvel később 3641-et. 1833-ban 4810-et, 1864-ben 3640-et, 1877-ben 5056-ot, 1888-ban pedig már csak 4729-et, a mi, ha az akkori felületes összeírás megbízható volna, 1426 különbözetnek felelne meg. 1890-ben 5230 és 1900-ban 5279 volt a lakosok száma és pedig nem szerint: 2595 férfi és 2684 nő. Életkor szerint: 6 évnél fiatalabb volt 884, 6-11 között volt 646, 12-14 között 314, 15-19 között 476, 20-39 között 1340, 40-59 között 1068 és 60 évnél idősebb 551. Családi állapot szerint: nőtlen és hajadon volt 2795, házas 2106, özvegy 376 és törvényesen elvált 4. A lakosok anyanyelv szerint a következőleg oszlanak meg: magyar 288, német 616, tót 4350 és egyéb nyelvű 25, de a 418 magyarral együtt magyarul beszélni tud 1044. Vallás szerint van róm. kath. 2228, ág. h. ev. vallású 2868, ev. ref. 13 és izraelita 170, mely szám annál föltünőbb, mert a XVII.században és pedig 1786-ban mindössze egy zsidó tartózkodott itt, kiről Korabinszky szükségesnek tartja megjegyezni, hogy: "Seit mehreren Jahren erhält sich allhier auch ein jüdischer Handelsmann, welcher in der Hauptgasse der Stadt sein eigenes Haus besitzt". 1828-ban minössze még csak 11, az 1830-ból való egyházi összeírás 207szerint csak 18, 1864-ben pedig mindössze 20 izr. lakosa volt. A város 5279 lakosa közül csak 3749 tud írni és olvasni.

Modor. - A két ág. h. ev. templom.
Saját felvételünk

Modor. - Részlet a "Harmonia" nyaralótelepből.
Saját felv.
1825-ben több nagyobbszabású épülete volt a városnak, ú. m. a gróf Stahrenberg-féle, a báró Zay-féle, a kaszárnya és városháza, mely a XVIII. század elején épült. Ez időből fel van jegyezve, hogy az egyik várostorony 47 mázsa vörösrézzel volt födve és négy haranggal ellátva, melyek közül az egyik 65 mázsás volt.
A város czímere.
A város czímere függőlegesen arany- és vörös mezőre osztott pajzsot tüntet föl, melynek jobboldali mezejében, hármas zöld halmon, három szőlővessző látható szőlőfürtökkel, a bal vörös mezőt pedig három fehér pólya szeli, melyek Modor három folyóvizét jelzik.
Ipar.
Modor hajdani tekintélyes iparát nemcsak a megnövekedett verseny, hanem közlekedési eszközeinek elégtelensége is tönkretette. A város korábbi vezetőinek és lakosainak a hibája az, hogy mikor a vágvölgyi vasút épült, azt nem Modor alatt, hanem Senkvicz felé engedték vezettetni, úgy hogy az állomás most a várostól mintegy félórányira van. Ennek következtében hajdan híres vásárai, kereskedelme és virágzó ipara hanyatlásnak indult annyira, hogy míg a mult század első felében még 44 posztókészítő és posztónyíró működött itt, addig ma egy sem; posztókallója, melyet XVIII. századbeli írók még említenek, szintén már rég megszünt, épp úgy papirmalma és bányászata is. Újabb időben a kereskedelem és az ipar terén némi lendület észlelhető.
Iparosai közül nagyszámúak voltak a fazekas-iparosok is és úgy ezeknek, mint a posztósoknak is, külön utczájuk volt. Azonban az itteni fazekasok nem tudtak versenyezni az újabb gyári termeléssel és ez az iparág lassanként annyira hanyatlott, hogy ma már csak néhány mester űzi. Az állam itt agyagipar-iskolát is alapított, de csakhamar beszüntette, és a helyiséget itteni fazekasok bérlik. Pedig a modori cserépipar termékei azelőtt messze földön keresettek voltak. A lakosok főterméke ma is a bor és itt csaknem mindenki szőlő-gazda. A szőlő-terület nagysága több mint 1000 hold és az 208átlagos évi bortermés, középtermést véve alapul, holdanként 18-25, tehát összesen 24-25.000 akóra tehető.
A "Harmonia".
A város határa 8600 kat. hold, melyből 4220 kat. hold a város tulajdona. Ennek nagyrészét ritka szép erdőség alkotja, mely a város fölött terül el és "Harmónia" néven mint nyaralóhely az egész országban ismeretes. E nyaralótelep megteremtése Boruta Pál jelenlegi polgármesternek az érdeme, ki itt oly telepet alkotott, mely messze földön ritkítja párját. E telepen számos csinos és kényelmes nyaraló áll az itt lakók rendelkezésére, azonkívül két vendéglő és kitünő tennis-pálya. E helyet, melynek levegője rendkívül ózondús, tiszta és enyhe, nyaranta számos üdülő keresi föl az egész országból, sőt Ausztriából is, de gyönyörű sétányain és jó karban tartott erdei utain a kirándulók is örömest megfordulnak. Az itt nyaralóknak orvos is rendelkezésére áll és a városnak állandó felügyelője lakik itt.
A városi hatóság több becses, régi ereklyét őriz. Ezek között van néhány érdekes, régi kép, továbbá egy hóhér-pallos, több czéhpecsét, a város hajdani ezüst pecsétnyomója és egy XVII. századbeli mértékhitelesítő mérő pálcza a következő fölirattal:
Eim wisen Rath
Und gmeiner Statt
Modor bekandt
Im Ungarlandt
Macht diese Wisier
Zu Schuldiger Gbür.
Stephan Rittaler, Messerer, im Jar Christi.
Wann MIt Vnns gott aLLeIn Ist, Wer kan WIDer
Wnns seIn. Modor 1645.

Modor. - A régi hóhérpallos és a mértékhitelesítő pálcza.
Saját felvételünk
Társadalmi intézmények.
A városnak több oly intézménye van, melyek társadalmi életében fontos tényezőkként szerepelnek. Ilyenek a modori olvasókör, a római katholikus olvasókör, a polgári kaszinó, a modori jótékony nőegyesület, a modori turista-egyesület, az önkéntes tűzoltó-egyesület,és az önsegélyző-egylet, mint szövetkezet. Van itt azonkívül egy szesz-, vegyészeti termék- és cognac-gyár, melynek tulajdonosa Wágner János.
A város tisztikara.
A város 1876 óta megszünt törvényhatósági joggal fölruházott város lenni és azóta, szabad királyi városi czímének megtartásával, rendezett tanácsú város lett. A város ügyeit a tisztikaron kívül 52 bizottsági tag intézi, kik közül 26 virilista és 26 választott. A tisztikar élén Boruta Pál polgármester és árvaszéki elnök áll. A főjegyző Machovich Antal, a ki egyszersmind helyettes polgármester, ügyész és levéltáros. Városi kapitány Dobovszky József. Tanácsnok és adóelőadó Müllner Géza. Számvevő és ellenőr Pausz Dani. Házi- és árvapénztárnok Brunovszky Lajos. Városi orvos dr. Horrony Vincze. Város erdőmester Filipek Sándor. Város adószedő Taubinger Kornél. Adóellenőr Schnell Gyula. Városi gazdatiszt ifj. Dubovszky Pál. Városi tiszt és gazdasági jegyző Mudroch János. Írnok Konecsny György. Városi végrehajtó Mojta Károly. Városi kir. állat-orvos Pakoszta Ferencz. Kórházgondnok Vestsik Nándor. Faraktár-kezelő Jankó József. A városi fűrésztelep vezetője Dokupil Mihály.

« NAGYSZOMBAT. Írta Marton József dr. KEZDŐLAP

Pozsony vármegye

Tartalomjegyzék

BAZIN. Írta Vende Aladár. »