« ELŐSZÓ Irta Kállay András. KEZDŐLAP

Szabolcs vármegye

Tartalomjegyzék

SZABOLCS VÁRMEGYE GEOLOGIÁJA. Irta dr. Jósa András, revid. Treitz Péter. »

1SZABOLCS VÁRMEGYE FEKVÉSE, HATÁRAI, TERÜLETE ÉS VÍZRAJZA.
Irta dr. Jósa András, revideálta Lóczy Lajos
Nagyítható kép
Szabolcs vármegye térképe.
Rajzolta Bannwarth Th. Kartografiai műintézete. (Czímkép)
Fekvés.
A nagy magyar alföldi medenczének északi határvonalán fekszik Szabolcs vármegye, az északi szélesség 47'31'-48'28' és a keleti hosszúságnak (Ferrótól számítva) 38'40'-40'15' fokai között. Alakja legmegközelítőbben háromszöghöz hasonlítható. Legszélesebb a keleti határán, a hol Bereg, Szatmár és egy kis vonalon Bihar vármegyével érintkezik. Nyugat felé haladva, mindinkább keskenyedik a területe. Délről Hajdu vármegye erősen benyúlik a Tisza-Polgár határában csúcsosodó háromszögbe. Az éjszaki határvonalon a Tisza délnyugati irányban húzódó folyása adja a háromszög harmadik oldalát, a mely Zempléntől és Borsodtól választja el Szabolcs vármegyét.
Terület.
Területe: 4639.03 km; egészben a tenger színe fölött 200 méteren alól fekvő mély síkság, a mely a vármegye északnyugati csúcsán 100 méter alá száll. A vármegye területének legnagyobb részét a T.-Eszlár, Nyíregyháza és Új-Fehértó határain délről északra irányuló vonaltól keletre fekvő, - délről északra nyúló, - mintegy 4825 km területü Nyír képezi, melyből Szabolcs vármegyére körülbelül 3349, Szatmárra 290, Biharra 380, Hajdu vármegyére pedig 806 km esik.
A Nyírnek enyhén lejtő nyugati határán túl a legaczélosabb búzát termő, - televényben gazdag, - homokos terület: T.-Polgár, T.-Dob, T.-Dada, T.-Büd, Büd-Szt.-Mihály, T.-Lök, T.-Eszlár, Nagyfalu, részben Nyíregyháza és Uj-Fehértó nagyterjedelmű határaiban fekszik.
A Nyír.
A Nyír észak felé a szemnek észrevehetetlenül lejt és határát itt a Berkesztől Vencsellőig vonuló, - mintegy 50 km. hosszu - 1880-tól 1883-ig épült Lónyay-gyüjtőcsatorna képezi, a mely a Nyírből a Rétköz felé rohanó nagymennyiségü csapadék-vizeknek útját állja, felfogja és Vencsellőnél a Tiszába vezeti - és választja el az úgynevezett Rétköztől, mely mintegy 140,000 holdnyi terület, a hol a Tisza-szabályozás előtt, - kivéve a községeknek belterületét és ezek határainak egyes kisebb-nagyobb homokos szigeteit, - a vizimadarak Európában ismert csaknem minden fajainak milliárdja, csíkok és halak éltek és szaporodtak; sőt azután is addig, míg a Nyírvizeket felfogó gyűjtő-csatorna el nem készült, a mely művelet a Nyírvíz-szabályozásnak előmunkálatát képezte.
2Keletre keskeny és csakis a Kraszna mellett mocsaras szegély választja el a Nyírt a Tiszától és Krasznától, mely helyen meredeken, másutt lejtősen megy át a környező agyagos lapályba.
A déli bihari oldal, mely meredeken hajlik a Berettyó és Ér folyó medenczéjéra, oly élesen válik el a szomszédos televényes agyagtalajtól, hogy az uralkodó szelek a homokot mintegy reáborítják az egészen elütő természetü talajra és a Nyírnek határát, lassan bár, de mindinkább délre tolják.
Míg éjszak felé a Nyírnek homokja lejtősen és elmosódottan, addig itt meredeken határolódik.
Szabolcs vármegyének kőzetei, hegyei egyáltalában nincsenek.
A Nyír egy a síkságból kiemelkedő homokmagaslat, melynek keletkezéséről alább lesz szó, és a mely kiemelkedést egy zegzúgos vonal egy nagyobb éjszaki és egy kisebb déli részre oszt.
A déli rész mintegy negyedét képezi az éjszakinak.

Szabolcs vidéke Tokaj felé.
Saját felvételünk.
Vízválasztó.
A vízválasztó vonal Vásáros-Naménynál kezdődik és Ilk, Nyír-Mada, Papos, Jármi, Hodász, Császári, Nyír-Bátor, Mihálydi, Nyír-Béltek községek határain át Hadházig vonul.
A vízválasztó vonalnak gerincze V.-Namény közelében 139, Ny.-Béltek határában már 186, Hadház és Böszörmény között pedig megint csak 162 méter magasságban fekszik a tenger színe felett, míg a Tiszának null pontja Naménynál 113, Tokajnál 97, Tisza-Polgárnál pedig 93.
A vármegyét határoló, némely helyen átszelő Tisza medrének 223 km. útjában tehát 20 méter esése van.
A Bodrog és a Takta, a mely utóbbi csak a közeli Tarczal tájékán szedi össze magát mocsarakból folyóvá és csak is csapadékos időben folyik, máskor pedig álló víznek tekinthető, csak torkolatuk közelében néhány kilométer hosszuságban érintik Szabolcs vármegye határát.
A Nyír, bár agyagban, televényben, tehát termőképességben is jóval 3magasabban áll, mint például a pestmegyei homokterület, mégis alá van vetve a szél hatalmának.
Miután pedig nálunk az északi szél uralkodó és valószinüleg az ősidőkben is az volt, a völgyületeknek főiránya is ezen tényező befolyása alatt csak is északról délnek felfelé lejtőleg irányulhatott. A vízválasztó vonalon túl pedig - szélenyhében - a homok rövid távolságban meredeken rakodott le völgyképződés nélkül, hasonlóan, mint azt telenkint hófuvások alkalmával észleljük.
Az északi szél után, gyakoriságban és erőben, a nyugoti következvén, a homokdomboknak többnyire a keleti része meredekebb, mint a nyugoti.
A domboknak és völgyeknek említett elhelyezkedése azonban csakis a fővonásokban áll, mert a számba veendő különböző szeleknek behatása következtében, az említett irányoktól eltéréseket is tapasztalunk.
Az egyes domboknak a környező részből való kiemelkedése ritkán haladja meg a tíz métert. Legtöbbször azonban ezen magasság alatt áll.
Vízrajzi tekintetből a mai Nyírnek északi szomszédja - a Rétköz - alig hasonlít a Tisza- és Nyírvízszabályozás előttihez.
A Rétköz.
A régi óriási Rétköz ingovány-mocsár volt, a honnan tavaly is egy álló helyzetben elsülyedt Cervus alcesnek agancsos koponyája került a szabolcsi muzeumba Ibrány közeléből. A hol évezredek alatt a vízinövények mindíg víz alatt álló maradványaiból vastag tőzegrétegek, levegő hatásának is kitett korhadékaiból pedig méternyi vastag humus-rétegek képződtek, ma áldást osztó gazdasági kultúra van, mely távolról sem engedi sejteni azt, hogy pár évtized előtt ott pákászok élték víg napjaikat.
A Nyírvíz-szabályozásnak 1888-ban történt befejezése óta a Nyírnek képe is megváltozott.
A homokdombok között elterülő mélyedésekben ősidőktől fogva képződött, - egy vékásnyi, ezer holdnyi - kárászokban, csukákban, pontyokban bővelkedő, nádas, gyékényes, szíkes-tavakat a Nyírnek északi lejtőjén, hét völgyületen át a Tiszába vezették le és a tavak szántófölddé, kaszálóvá változtak át.
Voltak ugyan a Nyírvíz-szabályozás előtt is itt-ott szivárgások, ezek azonban csak csekély részét - és mintegy rohamokban, nem egyenletesen - vezették le a felesleges vizeket. De olyan jelentéktelenek voltak, hogy nem is tartották érdemesnek azokat külön névre elkeresztelni.
Levezető csatornák.
Az újonnan készült levezető csatornákat a völgyeknek fontosabb helyei szerint nevezték el.
Ezek a következők:
A csatorna neve Főfolyás hossza
kilométerekben
Mellékágak és
szivárgók száma
A csatorna hálózat
hossza mellékágak- és
szivárgókkal együtt
kilométerekben
A főcsatorna fenékpontjának
tengerszin feletti magassága
méterekben
kezdetén végén
Berkeszi4740160146.16098.676
Demecseri37.541216148.74897.627
Bogdányi5.717.0100.44796.947
Sényői18.7744.0114.15696.598
Kemecsei54.652230156.19496.520
Kótaji47.040176139.86095.835
Simai31.5742118.89595.502

Nagyobb mellékfolyások
Thass-pátrohai77
Demecser-berkeszi1111
Pazony-kemecsei1010
Főösszeg320.0188903

« ELŐSZÓ Irta Kállay András. KEZDŐLAP

Szabolcs vármegye

Tartalomjegyzék

SZABOLCS VÁRMEGYE GEOLOGIÁJA. Irta dr. Jósa András, revid. Treitz Péter. »