« SZABOLCS VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irta Vende Aladár, revid. dr. Borovszky Samu. KEZDŐLAP

Szabolcs vármegye

Tartalomjegyzék

NYÍREGYHÁZA VÁROS TÖRTÉNETE. Irta Leffler Samu, revid. dr. Borovszky Samu. »

77NYÍREGYHÁZA.
Irta Geduly Henrik, revid. dr. Borovszky Samu
Fekvés.
A város, mely Szabolcs vármegye székhelye, a háromszög alakú vármegyének meglehetős központján, a tokaj-kolozsvári és debreczen-ungvári hadászati fontosságú, bár törvényhatósági kezelés alatt álló útvonalak kereszteződésénél, tehát geografiailag, eléggé kedvező helyen fekszik.
Nyíregyháza elhelyezése, belső berendezkedése azonban épenséggel nem elégítheti ki azon igényeket, a melyek egy megyei székhelyhez és egy, ma már az ország városai között számottevő városhoz fűződhetnek.
Utczái - kivéve a legujabbakat - úgyszólván minden rendszer nélkül s olyan erős kanyarulatokkal építvék, hogy megfelelő tervszerű rendezés és szabályozás csaknem teljesen ki van zárva. Terei is - az egy buzateret kivéve - szabálytalan sokszög alakuak s inkább csak több utcza találkozásából képződtek.
Legérdekesebb sajátsága azonban az, hogy a város a közepén a legkeskenyebb, míg a délkeleti oldalon elterülő, régebben "alvég"-nek nevezett rész és az északnyugaton elterülő, régebben "felvég"-nek nevezett rész sokszorta szélesebb.
Mindezeknek magyarázata abban rejlik, hogy régebben, még e század első felében is, a város délnyugati és északkeleti oldalán egy-egy hatalmas mocsár terült el s az alvéget és felvéget csak egy aránylag keskeny dombhát kötötte össze.
A város külseje.
Ez a két mocsár - a mostani "Bujtos" és "Ér alatti" kertek helyén - valamint úgy az alvégen, mint a felvégen elterülő kisebb mocsarak (nagy és kis "sirák", "csincsa" stb.) szabták meg az építkezések helyét és az utczák irányát.
A mai Nyíregyháza, amelyet az 1753-iki telepítés előtti Nyíregyházával csak a hely és a név azonossága köt össze, a telepítés idején ezen mocsarak között kiemelkedő magaslatokon épűlvén, nem lehet csodálkozni azon, ha berendezésében nélkülözi a tervszerűséget.
Sőt ellenkezőleg. Csodálkozni lehet azon, hogy ily talajviszonyok mellett miként emelkedhetett alig másfél évszázad alatt oda, ahol most áll s az elfogulatlan szemlélő csak bámulattal adózhat annak, a vármegye területén teljesen idegen, jövevény népnek, a mely az ecsedi uradalomhoz tartozó pusztából ilyen virágzó várost teremtett, a mely különösen a legutóbbi 78három évtized építkezései következtében ma már külsőleg is elég kellemes látványt gyakorol a szemlélőre.
Igaz, hogy a külső városrészekben a házak még túlnyomólag náddal vannak fedve; utczáinak alig harmadrésze van kőburkolattal ellátva és akad nehány mellékutcza, a melyeknek még egyik oldalán sincs kőjárda; ámde ezzel szemben nem szabad szem elől téveszteni, hogy a betelepített népnek előbb magát a földterületet, az egész határt meg kellett vennie - s ezt alig 60 évi itt tartózkodása után megcselekedte - s csak azután gondolhatott az akkor már sajátjává lett város külső csinositásáról. És nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a mai nemzedék még jól emlékezik a mostani városház-palota helyén állott hosszú, földszintes, alacsony épületre, valamint arra, hogy a város egyik legélénkebb utczáján, a mai iskola-utczán, esős időben egyszerűen lehetetlen volt a szekérrel való közlekedés. És jól ismert dolog az is, hogy a magyar alföldi városok, kő hiányában, a messziről szállított kő drágasága miatt csak a vasútak kifejlődése óta gondolhatnak a még mindig felette költséges útburkolásokra.

Nyíregyháza: Részlet a főtérről.
Hunyadi L. felvétele.
Építkezések.
Maga az építkezés az újabb időben erős lendületet vett. Az utolsó 7 év alatt, 1892-1898-ig Nyíregyháza bel- és külterületén összesen 543 ház épült, tehát - a mennyiben az ugyanott található összes lakóházak száma 3873 - az összes lakóházaknak egy hetedrésze, míg ugyanezen idő alatt egy évre átlag 80 új lakóház építése esik, a mi - tekintettel Nyíregyháza népességére - oly feltünő gyarapodás, hogy egyedül az utolsó években tapasztalható rohamos fejlődésben és azon szintén idevonatkozó tényben leli magyarázatát, hogy a földmíves nép szomszéd nagybirtokok vásárlása és parczellázása következtében ott magának új tanyákat volt kénytelen berendezni.
Utak, utczák és épületek.
Egyébként a város belterülete 904 kataszteri holdat és 631 négyszögölet tesz s az ezen területen épült 2126 lakóházat 61 utcza s 8 köztér foglalja magába. Leghosszabb utczája, egyúttal a bevándorolt őslakosság egyik első letelepülési helye az 1.4 km. hosszúságú Szarvas-utcza, mely nagyobbrészt még ma is a gazdálkodó osztály lakóházait foglalja magában. Legélénkebb s legimpozánsabb köztere, egyúttal az ünnepi manifesztácziók, díszfelvonulások s a néha-néha kifejlődő korzó színtere: a Városháztér, a pénzügyigazgatóságot, kir. adóhivatalt, tűzoltó-laktanyát is magában foglaló, könnyed renaissance stílben épült monumentális városházával, mely egyúttal a város legstílszerübb kivitelü épülete, 79továbbá a római kath. templom és plébánia-épületek, oldalt az orosi-utcza felőli részen a kir. törvényszék palotájával, a mely terjedelemre nézve ugyan a legtekintélyesebb középületek egyike, de stílszerüség tekintetében a sikerültebbek közé alig sorolható. A törvényszéki palota szomszédságában terül el a magyar kir. posta- és távirda-hivatal jelenlegi bérháza, míg a városház-palotával szemközt, a pazonyi- és selyem-utczák közé fogott épületcsoport élén látható a kettős homlokzatu, rendkivül izlésesen megépített, modern kényelemmel és fényüzéssel berendezett "Korona"-szálló, melynek fényes dísztermében találkozik a város bálozó közönsége s szokott lefolyni a közélet egyes ünnepi jelentőségü eseményei alkalmával rendeztetni szokott díszebéd. A városháztérből ágazik ki a "tokaji utcza", melynek elülső részén, a városháztér északnyugati oldalával, különösen a legtekintélyesebb helyi pénzintézet - a takarékpénztár bérhelyiségéül szolgáló magánépülettel határosan terül el a másik impozáns köztér: a "Vármegyeháztér", melynek - mint neve is mutatja - legelőkelőbb épülete a hármas kupola-rendszerben tagolt impozáns homlokzatu vármegyei székház-palota, mely úgy a szemlélőre feltétlen meglepő hatással levő nagy arányainál, mint különösen czélszerű kivitelénél és izléses berendezésénél fogva, egyike az ország legszebb és legelőkelőbb megyei székházpalotáinak. Két oldalszárnya a főispán és alispán lakosztályait foglalja magában, míg a tulajdonképi főépületben a hivatalos helyiségek s ezek élén a közgyűlések színhelyét képező, fényesen dekorált díszterem foglalnak helyet. A székházpalotával szemközt látható parkozott köztér közepén áll a magyar renaissance-kori irodalom zászlótartójának, Bessenyei Györgynek emlékszobra. Csinos keretül szolgálnak még a vármegyeház-tér számára, a város újabbkori építkezésének ízlésességét bizonyító Grosz L. H., Korányi Imre és Glück J.-féle magánházak, melyek közül az utóbbi egyúttal a szolid bázison nyugvó "Szabolcsi Hitelbank" bérhelyisége. A tokaji-utcza folytatását megtöri a legnagyobb beltér, az úgynevezett "buzatér", mely a szerdai és szombati hetivásárokon, különösen őszszel és tavaszszal, jelentékeny forgalmánál fogva, szinte országos vásár benyomását gyakorolja. A tokaji utczával párhuzamosan a városháza déli sarkából kiindúlólag halad a tágas "Szentmihályi"-utcza (mely nevét a szomszédos Büdszentmihály község felé való haladásától kapta), első harmadrészében az 1896-ban épült, kettős tornyú, stilszerű berendezéssel és impozáns oltárral bíró görög kath. templommal, majd valamivel tovább az utcza déli oldalából kiágazólag elterülő "szénatér"-rel, mely hetivásárok alkalmával a takarmányfélék piaczát képezi, de tulajdonképeni nevezetessége mégis a csinos szinházépület, a melyet a 90-es évek kezdetén egy áldozatkész részvénytársaság emelt, majd többnyire szomorú változatokban bővelködő küzdelmes sors után a város vett meg 25.000 frtért; végül az utcza nyugati oldalán, az Ér folyó balpartján terül el a sertéspiacz. E piacz végén a nagyforgalmú közvágóhíd, ettől balra a vasúti temető, míg északnyugati irányban a villamvilágítási részvénytársaság üzemtelepe fekszik. A városháza déli sarkából kiágazólag halad az úgynevezett "városház-utcza", melynek déli torkolata képezi a "Széchenyi-tér" egy részét. Az ezen tér és a városház-utcza által képezett sarkon terül el kényelmes helyiségeivel, az egyesület tulajdonát képező kaszinó-épület. Ugyane téren látható a csinos Széchenyi-szálló épülete. Végül ugyane térbe nyílik a városház-utczával párhuzamosan haladó vármegyeház-utcza, melynek egyik látványossága a magaslaton épült s a 90-es években izlésesen renovált ev. ref. templom, másik nevezetessége pedig az az emlékoszlop, melyet a millennium alkalmából az ezen templom előtt elterülő s parkozott térségen Szabolcs vármegye közönsége a "Nyírség" első templomának emlékezetére emelt. A Széchenyi-tér délnyugati sarkából kiágazólag, a szentmihályi- és tokaji-utczákkal majdnem párhuzamosan halad a város legnagyobb forgalmi vonala, 80a "vasúti út", kétoldalán faraktárokkal, Májerszky Barnabás jónevű gépgyárával, Schlichter Gyula "Julia" gőzmalmával, a "Gőbel és Wagner"-féle vasöntővel, végül a városi gőz- és kádfürdővel, a mely mögött s a vasúti út kanyarodásának keleti oldalán terül el a tágas "népkert", egyike Nyíregyháza legszebb pontjainak, mely parkszerű berendezésnél gondosan ápolt kertészeténél fogva bármely nagy város díszét képezhetné, csakhogy kissé távoli fekvése miatt kevesen keresik fel. Délnyugati bejáratával s az e mellett fekvő "polgári vendéglő"-vel szemben van a m. kir. államvasutak nyíregyházi állomásépűlete és pályaudvara. Mindkettő az ujabb időben növekvő forgalom miatt tetemesen bővíttetett. Az állomásépület déli oldalával határosan terülnek el a "Közraktár" r. t. hatalmas raktárhelyiségei; ugyancsak a pályaterület mentén találhatók egyes gabonakereskedő-czégek - és azontúl a m. kir. dohánybeváltó-hivatal tágas raktárai és helyiségei, a melyek különösen a beváltás időszakában, a téli hónapokban, élénk forgalomnak színhelyei. Ha innen délnyugati irányban a pályatest mentén egész a simai út kanyarulatáig haladunk, egy egész külön kis városrész vonja magára figyelmünket, számtalan kisebb-nagyobb épületének szabályos egyformaságban, csinnal és rendszerességgel való kivitele által egyaránt kedvező hatást gyakorolva reánk: ez a cs. és kir. 10-ik huszárezred pavillonrendszerben épült laktanyája. Igazi látványosság, - csak az a kár, hogy nem a város beépített területének valamely egyik hozzátartozó alkotórészét képezi, hanem már jóval a városon kívül, elég érzékeny távolságban fekszik, a mi úgy a polgárság és katonaság egymással való érintkezését, mint a város forgalmi viszonyait hátrányosan befolyásolja. A "népkert" és a vasúti út által határoltan fekszik az úgynevezett "Éralja", a "Nyírvíz-társulat" tulajdonát képező Ér-csatorna melléke, a mely a területén mind nagyobb mérvben űzött gyümölcs- és szőlőtermelésről nevezetes s egyébként a város egész környékén a legtermékenyebb talajú területek egyike. A Széchenyi-tér déli oldalába nyílik a város leghosszabb utczája, a "Szarvas"-utcza, melynek egyetlen kiválóbb nevezetessége a nemrég újonnan felszerelt, villamvilágításra berendezett izraelita imaház s az 1897-ben épült s az imaházzal szoros szomszédságban levő egyemeletes elemi iskolai épület. Ez utczával párhuzamosan a városháztérről kiindúlólag halad az iskola-utcza, a községi polgári leányiskolának emeletes épületével, a mely azonban a városi jótékony nőegylet által fentartott nőipariskolának is barátságos otthont juttat, - továbbá az ág. hitv. ev. egyház két lelkészlakával, végül ugyanezen egyház kikövezett magas dombon fekvő, villamvilágításra is berendezett - egyúttal Nyíregyháza város legrégibb és legnagyobb - templomával és monumentális palotaszerű központi elemi iskolai épületével. Az iskola-utczából délkeleti irányban ágazik ki a "Kállai-utcza", közepetáján az ág. h. ev. főgimnázium ízlésesen megépített, emeletes épületével, végén pedig a m. kir. dohánybeváltó-kerületi felügyelőség hivatalos helyiségeivel. Ugyancsak a Kállai-utcza végébe nyílik déli irányból a honvéd-utcza, melyet, mint neve is mutatja, az ott megépített m. kir. honvédlaktanyáról neveznek. Ha még megemlítjük, hogy az iskola-utczából kiágazó debreczeni útczát egy helyen a város egyik volt polgármesteréről elnevezett "Hatzel-tér" töri meg, mely afféle kisebb hetivásári piacz s különösen ócskaságok árusító-helye; továbbá, hogy az országos vásárok színhelyéül a Kállai-utcza végén elterülő hatalmas négyszögü pusztaság szolgál, hogy a törvényszéki palota, és illetve kerületi fogház északi falazata mögött ki egész a Pazonyba vezető kocsiútig, keletfelé pedig a "Zöldség-térig" terül el az úgynevezett "Bujtos", közepén a "Széchenyi-liget" - mely 81belvizeinek lecsapolása óta a legkitűnőbb gyümölcs- és takarmánytermő terület, míg közepén egy máig rendezetlen, elhanyagolt, bár természettől fogva szép ligettel bír, - hogy a Bujtoson épült a Barzó és Vojtovics építő czégnek, valamint Király Sándornak, a szarvasi útczán túl, a rozsréti dülőút mentén pedig a Führer-czégnek téglagyára; végül, hogy a debreczeni út végén elterülő pázsitok mentén van az úgynevezett alvégi vagy debreczeni-úti, - a Bujtoson túl északi irányban az úgynevezett felvégi vagy pazonyi-utczai temető, míg az oldal- vagy vasúti temető a nyíregyháza-szerencsi pályatest mentén a közvágóhíd és a dohánybeváltó hivatali raktárhelyiségek közt terül el: - ezzel vázlatosan megadtuk Nyíregyháza város beépített 904 holdjának topografiai és építkezési - valamint közlekedési képét, - nem különben megemlítettük azon főbb középületeket is, a melyekben Nyíregyháza közélete nyer lebonyolítást. Álljon még itt röviden annyi, hogy a tokaji út és a mező-utcza keresztezésénél fekszik a régi és ma még primitiv berendezésü városi szegényház, mely egyúttal hosszu időn keresztül a szegények kórházául is szolgált; továbbá, hogy ugyancsak a tokaji út mentén terül el a járvány esetére fentartott barakkórház és ettől nem messze a cs. és kir. 10. huszárezred modern hygieniai szempontok szerint megépített kórháza, végül a Kállai-utczának végén, ott, a hol a legelső nyíregyházi temető állott, épült fel a közelmúltban a pavillon-rendszerben tagolt, tágas megyei közkórház, a melyet Szabolcs vármegye a millennium emlékére emelt.

Egy nyíregyházi bokortanya udvara.
Saját felvételünk.

A városi "Korona"-szálló.
Hunyadi L. felvétele.

Nyíregyháza.
Hunyadi L. felvétele.
Fásítások.
A mi ezek után a város külső képén az idegennek még feltünik, az a város nagymérvű befásítása. Mintha érezték volna a lakosok, hogy nem elég a város közvetlen szomszédságában, az északi oldalon elterülő erdőség s nem elég üdülést nyújt az e szép erdőben való tartózkodás, igyekeztek magát a várost a tartózkodásra nézve kellemesebbé tenni. A 40-es évekre vezethető vissza az a törekvés, hogy a gyakori száraz szeleket enyhítsék. S ma már bármely városrészben forduljon meg az idegen, - különösen nyáron, - igen kellemes benyomást gyakorol reá az utczák két oldalán díszlő akáczfasor, melynek gondozott volta csin és egészségügyi tekintetben egyaránt a lakosok helyes érzékére vall. S igaz ugyan, hogy a város közvetlen környékén elterülő szőlőskertek, mint pl. az ó-szőlő, új-szőlő, hímeskert, kisteleki, orosi szőlők stb. a szeles, viharos, vagy forró nyár idején kellemes oázist képeznek a lakókra nézve, de már a távolabbi vidéknek, a messzebb nagy szétszórtságban elterülő tanyák fekvésének a szemlélőre nézve különben egyhangú voltát egyedül az itt különösen díszlő akáczfaültetés teszi változatossá.

Városi "taligás".
Saját felvételünk.
Vármegye.
Az ekként külső megjelenésében szemeink előtt elvonult város belső életének irányát a benne összepontosult közhivatalok, tanintézetek, magán és közvállalkozások szabják meg. Mint Szabolcsvármegye székhelyének legfontosabb közhivatala a vármegyei központi hivatal, mely heves harczok, kitartó küzdelem után az 1876. évi XXXIII. t.-cz. rendelkezése értelmében került ide a vármegye ősi székhelyéről, Nagy-Kállóból, a magával hozott nagyszámú intelligens családok beköltözése által egyrészről nagy mértékben gyarapítva Nyíregyháza intellektuális és kulturális fejlődésének eszközeit, 82másrészről, hogy itt, e minden ízében modernnek indult városban, képviselője legyen az ősi magyaros társadalmi érintkezésmódnak, felfogásnak és életmódnak. A vármegyei közélet főbb jelenségeiből pedig legyen elég idéznünk csak annyit, hogy az minden ízében megőrizte ősi, magyaros, szigorúan alkotmányos és szabadságszerető jellegét. Közgyűlési termeiben nem egyszer hangzanak el fényes politikai szónoklatok s a megyei társadalom színe-java ma is az ősi függetlenségi hagyományokat szolgálja úgy erkölcsi, mint politikai értelemben. Maga megyénk adminisztrácziója kifogástalan s különösen fényesen megállotta helyét a legutóbbi évek alatt több ízben és az egész vármegyére kiterjedő szoczialisztikus mozgalmakkal szemben.

Honvédlaktanya.
Hunyadi L. felvétele.
Törvényszék.
A másik nagyjelentőségű közhivatal a kir. törvényszék. Már a vármegye székházának Nyíregyházára való áttétele előtt, 1872. augusztus 17-én, került ide s természetesen szintén erős lökést adott a modern Nyíregyháza kifejlődésének. Eleinte a városház-palotában talált elhelyezést, majd 1890-ben a város tetemes áldozatkészségének igénybevételével, az igazságügyminiszterium költségén 220,000 forinton felépült az igazságügyi palota s azóta a királyi törvényszék, ügyészség és kerületi fogház ebben teljesíti hivatását.
Pénzügyi hivatalok.
A pénzügyi hivatalok közül első helyen kell megemlítenünk az 1889. augusztus 1-e óta fennálló kir. pénzügyigazgatóságot. Szervezése óta állandóan a városház-palotában van elhelyezve. Ügyforgalma megközelíti a 60,000 számot. A közvetetlen hatósága alá helyezett kir. adóhivatal 1851 óta székel itt, addig, mivel Nyíregyháza csak e század közepe óta kezdett emelkedni, Nyír-Bogdányban volt elhelyezve. Ugyancsak a pénzügyi hatóságok közt kell felemlítenünk a m. kir. pénzügyőri biztosságot, melynek élén egy pénzügyőri főbiztos áll, kinek hatásköre a nyíregyházin kívűl a büdszentmihályi, gávai, kemecsei és újfehértói szakaszokra terjed ki.
Dohánybeváltási felügyelőség.
A m. kir. dohánybeváltási felügyelőség 1890-ben szerveztetett Nyíregyházán. Az itteni, továbbá a nyírbátori és kis-várdai, a Beregmegyében lévő vásáros-naményi és a Zemplénmegyében levő nagy-tárkányi dohánybeváltó hivatalok azelőtt a debreczeni dohánybeváltási felügyelőség kerületéhez tartoztak, de mivel ezen felügyelőség hatásköre más megyékben levő hivatalokra is kiterjedt, kerülete oly nagy volt, hogy az adminisztráczió és a szakteendők helyesen csak a legnagyobb nehézségekkel voltak keresztülvezethetők, miért is a fentemlített dohánybeváltási kerületek a debreczeni felügyelőség hatásköre alól kivétettek s 1890-ben azok élére Nyíregyházán új dohánybeváltó felügyelőség állíttatott.
Tisztikar beosztása.
A városi tisztikar beosztása a következő: van polgármestere, ki egyszersmind a tanácsülések, a jogügyi, köznevelési ,gazdasági és pénzügyi, ipariskolai és színügyi szakosztályok, illetve bizottságok és a képviseleti közgyűlések elnöke; jegyzői karának tagjai a főjegyző, a tanácsjegyző s a II-od aljegyző, ki egyszersmind a munkásbérszerződések hatósági ellenőrzését végzi, van gazdasági, tanügyi és adóügyi tanácsosa, tiszti ügyésze, számvevősége egy főszámvevővel, egy alszámvevővel és egy pénztári tiszttel; orvosi hivatala egy orvosfőnökkel és két orvossal; mérnöki hivatala egy főmérnökkel, egy segédmérnökkel és egy útibiztossal; pénztári hivatala egy házipénztárossal, segédpénztáros-számtiszttel, adópénztárossal, házipénztári és adópénztári ellenőrrel, árvapénztári könyvvezetővel; árvaszékének tagjai egy elnökhelyettes-ülnök (rendszerinti elnöke a polgármester), egy ülnök és a közgyám, van 4 adóhivatali rendes- és egy helyettes-számtisztje, rendőrkapitánya, alkapitánya, kiknek 83hatáskörében 8 rendőrbiztos segédkezik; fogyasztási és gazdasági hivatala 4 borbiztossal és egy kertgazdával, egy levéltárnoka, 8 irnoka, egy községi birája, egy közigazgatási kiadója és iktatója, 2 közigazgatási, 6 adó-, egy községi bírósági végrehajtója, egy községi állatorvosa, egy közvágóhidi biztos-állatorvosa, egy mértékhitelesítője, egy háznagya, továbbá három városi szülésznője, végül, mint már állami, de a község életével szoros kapcsolatban álló közigazgatási szerve: az állami anyakönyvvezetői hivatal egy anyakönyvvezetővel s egy anyakönyvvezető-helyettessel. Az erdőt az állami erdőtiszt kezeli.
1900. évi költségvetés.
A képviselet havonként egyszer, rendszerint a hó első pénteki vagy keddi napján rendes, azontúl pedig a szükséghez képest rendkívüli közgyűlést tart s ezeket a fontosabb tárgyak napirendre kerülése alkalmával rendszerint számos képviseleti tag látogatja. A város költségvetése az 1900. évre 662,234 korona bevételt, 803,526 korona kiadást tüntet fel, az így keletkező 141,292 korona hiány fedezésére pedig majdnem 54%-os községi pótadó szolgál. Ezen költségvetésnek mindenesetre előnyös oldalát mutatja be az, hogy a közegészségi és jótékonysági intézmények istápolására 30,318 korona, az iskolák és kisdedóvók fentartására, a főgimnáziumnak adott alapítványi összeg kamatain, valamint a helyi egyházaknak adott patronátusi hozzájárulás járandóságain kívül, 29,209 korona irányoztatik elő.
Városi vagyon.
Egyébként a város közvagyona meghaladja a 8 millió koronát, a rajta levő terhet leszámítva a tiszta vagyon pedig meghaladja a 3.900,000 koronát. Az így keletkező teher nagyságát megmagyarázza az a számos alkotás, melyet az utolsó évtizedekben Nyíregyházán létesítettek.
A városi kormányzat elébe még a közvetlen jövő is nagy feladatok megoldását tűzi. Ilyen azon szerződés foganatosítása, a melyet ez év kezdetén a város a "Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" cz. budapesti czéggel az iránt kötött, hogy a vasúti állomástól kezdődőleg, végig a város főterén és Kossuth Lajos-utczán, ki a Sóstó-fürdőig villamvasútat építsen; ilyen a dr. Járossy Sándor előmunkálati engedélyes által tervbe vett s már traszirozott vasút az ú. n. ártérre, ilyen a Nyíregyháza állomástól Vásáros-Namény felé vezetendő s Vidovich Menyhért által tervezett vasút.

Részlet a nagy lovas-laktanyából.
Hunyadi L. felvétele.
Felekezeti élet.
Ritka hely az országban, hol a felekezetek között oly áldásos béke és testvériség uralkodnék, mint Nyíregyházán. Hazánk összes nevezetesebb felekezetei itt szervezett egyházakban, gyülekezetekben vannak képviselve, ám egymásközt nem a hatalomért, befolyásért, hanem a kezökben levő eszközök segítségével, a kultúra terjesztéséért, a jó erkölcsök és hazafias kötelességérzet ápolásáért folytatnak nemes versenyt. S ez a nemes verseny egyaránt termi gazdag gyümölcseit, úgy a felekezeti iskolák magas színvonalon álló taneredményében, mint a városi lakosság sorában nemzedékről-nemzedékre szinte hagyományként szálló felekezetközi béke áldásaiban.
Földmíves osztály.
A földmíves osztály igen vallásos és erkölcseiben egyszerű, tisztes életet 84él. Templomait látogatja; dolgos, takarékos. Házát, gazdaságát rendben tartja, inkább szerez, mint költ. Előljáróit megbecsüli, a békét szereti, a törvény szentségének szívesen hódol. Ősi egyszerűségében a modern intézményekkel - különösen mivel azok rendszerint új megterheltetéssel is járnak - egyhamar ugyan meg nem békül, de ellenükben nem is fejt ki szívós ellenállást, úgy, hogy rendészeti és közegészségügyi intézményeink szép fejlődése is ez okra vezethető vissza.
A város egyházairól, társadalmi és tanügyi életéről és a nyíregyházi népről és szokásairól, az illető fejezetekben emlékszünk meg részletesebben.
Képviselőtestület.
A város képviselőtestülete ez idő szerint, a szavazati joggal bíró tisztviselőkön kívül 100 választott és 100 legtöbb adót fizető - virilis - tagból áll.
A tanács tagjai a polgármester, főjegyző, három tanácsos, rendőrkapitány, tiszti ügyész és orvosfőnök; jegyzője az egyik aljegyző.
Az árvaszék elnöke a polgármester, tagjai két árvaszéki ülnök, jegyzője az egyik aljegyző.

Részlet a Sóstó fürdőből.
Hunyadi L. felvétele.
Bencs László. Városi tisztikar.
A város jelenlegi polgármestere Bencs László, szül. Nyíregyházán, 1841. aug. 4-ikén. Iskoláit elvégezvén, 1868-ban ügyvédi oklevelet nyert. 1869-ben városi tanácsos lett, 1878-ban főkapitány, 1879-ben ismét I. tanácsos. 1874-76-ban az ág. ev. egyház felügyelője volt, később pedig iskolaszéki elnök. 1890-ben Nyíregyháza város polgármesterévé választotta és mint ilyen, a város ujabb rohamos fejlődése és adminisztrácziója körül nagy érdemeket szerzett. A jelenleg itt virágzó lótenyésztés, a népkert alakítása, a városi gőzfürdő építése, a villamos világítás bevezetése, stb. stb. az ő kezdeményezései. A nyíregyházi gimnázium helyettes felügyelője és a takarékpénztár igazgatósági tagja. A város főjegyzője: Májerszky Béla, rendőrkapitány Kertész Bertalan. Tanácsosok: Sexty Gyula, Sztempák Jenő, Kovács P. Pál. Tiszti ügyész Hudák Károly. Orvosfőnök dr. Trajtler Soma; orvosok: dr. Konthy Gyula, dr. Saáry Sándor; aljegyzők: Moesz Béla, Oltványi Ödön. Főmérnök: Klein István. Főszámvevő: Huray Sámuel. Alkapitány helyettes: Velenczey László, alszámvevő: ifj. Sexty József, házipénztáros: Kovács Ferencz, ellenőr: Marsalkó Gusztáv, adópénztáros: Jánószky Endre, ellenőr: ifj. Gaál Ede. Községi bíró: Szűcs Gyula, levéltárnok: id. Gaál Ede, kiadó: Juhász Péter, iktató: László József, számtiszt: ifj. Motoska Sámuel, adótisztek: Susztek Pál, Tomasovszky Lajos, Murányi Géza. Állatorvos: Mihályi Imre; közvágóhídi állatorvos: Kovács Kálmán. Az árvaszéknél árvaszéki ülnökök: Bogár Lajos, Saáry Pál. Közgyám: Soltész Gyula, ellenőr könyvelő-helyettes: Csapkay Géza.
85Ezeken kívül van még 2 tollnok, 7 irnok, 14 dijnok, 9 végrehajtó esküdt, 9 hites őr, 1 rendőrellenőr, 7 rendőrbiztos, 6 biztos-helyettes, 30 gyalog, 5 lovas rendőr, 2 börtönőr, 1 hajdu őrmester, 1 káplár, 8 hajdu, 8 kézbesítő, 1 városgazda, 4 kocsis, 2 hetes, 1 városi, 3 tanyai szülésznő, 1 kertész és 1 nyomdász.
A városi hivatalok ügyforgalmáról a következő adatok szolgálhatnak tájékozásul: közigazgatási iktatott ügydarab volt az 1898. évben 12,630, adóügyi 6921, árvaszéki 3497, községi bírói 4944, rendőri 5182. Összesen: 33,224 darab.
Pénztári forgalom.
A város házi pénztárának forgalmáról az 1898. évi zárószámadás a következő adatokat tünteti fel:
I. Bevételek: Erdőből 18,358 k. 50 f.; határbeli földbirtokból 78,189 k. 92 f.; pusztai földbirtokból 109,614 k. 24 f.; városi épületek 58,994 k. 18 f.; tőkékből és alapítványokból 111,998 k. 64 f.; rendőri intézményekből 54,954 k. 50 f.; katonaszállásolásból 121,689 k. 64 f.; közegészségi és jótékonysági intézményekből 214,65 k. 60 f.; iskolák és kisdedóvókból 9376 k. 68 f.; átmeneti és vegyes bevételek 451,458 k. 72 f.; közmunka-alap 10,632 k. 40 f.; pénztári maradvány 4440 k. 36 f.; összesen 1.051,069 k. 38 f.
II. Kiadások: Erdőre 8423 k. 50 f.; határbeli földbirtokra 53,434 k. 40 f.; pusztai földbirtokra 22,837 k. 30 f.; városi épületekre 21, 585 k. 50 f.; kövezetvámra 21,618 k. 94 f.; tartozások és alapítványokra 339,248 k. 08 f.; közigazgatásra 142,742 k. 80 f.; rendőri intézményekre 95,345 k. 64 f.; katonaszállásolásra 20,184 k. 12 f.; közegészségi és jótékonysági ügyekre 32,265 k. 74 f.; iskolák és kisdedóvókra 28,316 k. 56 f.; átmeneti és vegyes ügyekre 238,986 k. 42 f.; közmunkákra 13,746 k. 56 f.; mezőrendőri ügyekre 8151 k. 56 f.; összesen 1.046,890 k. 42 f.
Vagyonleltár.
A város 1898. évi vagyonleltára a következő adatokat tünteti fel.
Követelések bér- és egyéb hátrányokból 153,551 k. 82 f.; értékpapirok 851,100 k.; alapítványok 392,520 k. 16 f.; anyagok és termények 20,188 k. 62 f.; erdő 285,700 k.; határbeli földbirtok 992,351 k. 94 f.; n.-kállói határbeli földbirtok 1.326,476 k. 40 f.; épületek 3.661,310 k. 84 f.; ipartelepek 281,000 k.; üres háztelkek 19,000 k.; bútorok és felszerelések 48,598 k. 16 f.; összesen 8,291,599 k. 12 f.
Ezzel szemben tartozások 3.919,462 k. 04 f.; alapítványok 519,691 k. 80 f.; összesen 4.439,154 k. 94 f.
Tiszta vagyon 3.952,444 k. 18. f.

Nyíregyházi bokortanya.
Saját felvételünk..

« SZABOLCS VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irta Vende Aladár, revid. dr. Borovszky Samu. KEZDŐLAP

Szabolcs vármegye

Tartalomjegyzék

NYÍREGYHÁZA VÁROS TÖRTÉNETE. Irta Leffler Samu, revid. dr. Borovszky Samu. »