« SZATMÁRVÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSE. Irta Domahidy Sándor. KEZDŐLAP

Szatmár vármegye

Tartalomjegyzék

KÖZOKTATÁSÜGY. Irta Bodnár György. »

321EGÉSZSÉGÜGY.
Irta Aáron Sándor
Szatmár vármegyében a közegészségre ható viszonyok vidékenként eltérnek egymástól és változatokban nagyon gazdagok.
Éghajlat.
A klímatényezők közül még a levegő a legáltalánosabb hatású, mert a lélegzőszervekre gyakorolt hatásával csak két részre osztja a vármegye egészségügyi viszonyait. A síkságon a magyar Alföld jellegzetes légköri viszonyai találhatók, sok szél télen és tavaszszal, nagy lehűlések minden átmenet nélkül gyakoriak, még némely nyáron is. Az összes gyakorló-orvosok egybehangzó tapasztalata szerint, itt novembertől májusig a lélegzőszervek hevenyes-hurutos és gyuladásos megbetegedései számban túlszárnyalnak minden más betegséget. A hirtelen lehűlések, nyári hónapokban, az emésztőszervek megbetegedési számához is hozzájárulnak.
Az egészségre közvetlenül károsan ható szelek itt, habár közvetve, de nagy szolgálatot is tesznek a közegészségügynek azzal, hogy a már lecsapolt ecsedi láp vidékén és az Alsó-Szamos mindkét partján elterülő, rendkívül nagy kiterjedésű áradásos hordalékok televény-talajában végbemenő korhadási folyamatokból a felszínre kerülő és az egészségre ártalmas talajleget elűzik.
Utóbbi időben e vidék befásítása a közútakon és községi utczákon, továbbá magánosok birtokain jelentékenyen fejlődött, a mi a szelek hatását mindenesetre korlátozza, s a szinte tűrhetetlen nyári, forró hőmérséket is elviselhetőbbé teszi.
A hegyidék.
A hegyvidék, mely keleten a vármegye egyharmadát teszi, légköri viszonyaival nem oly egységesen hat a lélegzőszervekre, mint a síkságon tapasztalható.
A Bükk-hegység éjszaknyugati lejtőinek vidéke zord és még szelesebb, mint a sík; hatása a lélegző-szervekre olyan, hogy azok hevenyes megbetegedése a vármegyében e tájon a legnagyobb számban fordul elő egész éven át. Az összes megbetegedéseknek 72%-át teszi. Az Avas-hegység által védett fensíkon a lélegzőszervek heveny-megbetegedése csak alárendelt számban fordúl elő. Nagyban eltérők ezektől a nagybányai és nagysomkúti hegyvidék által befolyásolt légköri viszonyok e járásokban. E járásokat az éjszaki és éjszakkeleti szelektől magas hegyláncz védi, közöttük a Rozsály és Guttin; a hegység egyéb alakulatai olyanok, hogy a Szamosvölgye a délnyugatról jövő légáramlatoknak, a Láposvölgye pedig a délkeletről jövő légáramlatoknak maradt nyitva. Végeredménye e talajalakulásnak, hogy a nyár itt nem elviselhetetlenül meleg, az ősz, egy-két kritikus napot leszámítva, nem hoz sok csapadékot; a levegő napi hőmérséke csak szűkebb határok között ingadozik, és a szél kevesebb. Hatása a lélegzőszervekre olyan, hogy azok hevenyes megbetegedése e vidéken ritkaságszámba megy.
A síkság.
A talajviszonyok a XIX. század utolsó tizedéig, míg az ecsedi láp le nem csapoltatott és a Szamos ártere óriási terjedelemmel bírt, sokkal kedvezőtlenebb befolyást gyakoroltak a közegészségre, mint ma. Azelőtt a malária a síkságon, tehát a vármegye túlnyomó részében, uralkodó betegség jellegével bírt; ma már csak szórványosan és ritkán fordúl elő; de már nem az áradásos hordalékok síkjain, a hol eddig hazája volt, hanem a Nyirvidéken, a homokdombok közé ékelt, kisebb terjedelmű, lapos területekre összegyülemlő csapadékvízből és az erdődi járás hullámos felszínű agyagtalaján összegyülemlő vadvizekből hordja szét a szúnyog, elvétve; szórványosan. Az ilyen malária-fészkek száma is rohamosan apadásban van, a folyton terjedő kulturmérnöki talajszárító művek alkotásával.
322Száraz nyári időben a síkvidéken mélyen felporhanyúl az úttest, s ha szél is járul hozzá, porral telik meg a forró levegő; behatol az udvarokba és lakásokba. A Nyirvidéken ezek az egészségre káros viszonyok már kora tavaszszal kezdődnek, de kárpótlást nyer érte azzal, hogy míg a televény fekete föld és agyag vidékein őszi és tavaszi esőzéskor az egész út sárrá válik, addig a homoktalaj útjai esőben megjavulnak. Maga a por a tuberkulozis elterjedésének előmozdításával befolyásolja itt az életviszonyokat. A Nyiren a por olykor tömegesen okozta a szemhurutot. A sáros, nehéz utak viszont az erdődi, gyarmati és csengeri járásokban egyebek között az egészségügyi szolgálatot megbénítják.
A vízszolgáltatás sokféle a vármegyében. A szamos- és tiszamenti községek, egész a legutóbbi időig, a folyó vízét itták. A kolerajárvány elleni védekezés megindította a mozgalmat, hogy az összes folyómenti községek mély fúrásu közkútakkal legyenek ellátva, mert eddig az egész vármegyében csak 60 községben volt ilyen kút.
A magas hegyvidéken kitünő forrás- és kútvizet isznak. A síkságon és a hegyvidék alantabb fekvő községeiben magasan helyezkedik el a talajvíz; a feltalajba ásott kútakba rövid úton jutnak az állati és növényi bomló anyagok; ezért ihatatlan rosszak az árterek feltalajába ásott kútak vizei.
A Bükk alján kevés a kút, mert mélyen helyezkedik el a talajvíz, sőt Sándorfaluban, Alsó- és Felsőboldádon már kizárólag csak vízgyűjtő-medenczékbe szedik a csapadék vizeit és azt isszák. Sándorfaluban államsegélylyel most tesznek kísérletet egy mélyfúrású közkút létesítésére. A mezei kutak fertőzöttsége is több ízben kiindulási pontja volt hasi hagymáz-járványoknak, így Nagyecseden, Vállajon és Kálmándon.
Fürdők.
Fürdők tekintetében a vármegye nagyon szerencsésen van megáldva. Keleti hegyes részében számos gyógyforrása van, de sajnos, csak keveset aknáznak ki közülök. Van azonban nehány fürdője, a melyek a kor színvonalán állanak.
Bikszád.
Legelső Bikszád. Kétszáznál több magyar fürdőnk között is elsőrangú; szerencsés vegyalkatú vize pedig egyedül áll a maga nemében. Vizének gyógyító erejét már a XVIII. században is ismerték, s nemcsak a környék földesurai, hanem a szomszéd vármegyék fürdőközönsége is elkocsikázott ide és kedves s a mi fő, gyógyulással teljes nyarat töltött itt. A múlt század első évtizedeiben fedezték fel orvosaink, hogy milyen kincs a bikszádi víz, s azóta egész kis irodalom keletkezett a fürdő és gyógyvíz balneotherapiai hatásáról. Mind a hazai, mind a külföldi, hírneves szaktekintélyek megállapították, hogy égvényes, konyhasós ásványvize fölötte áll minden e fajta ismert ásványvíznek. Már 1848-ban ezt írja róla Tognio tanár: "Országszerte, de egész Európában is kevés gyógyvíz van, mely a bikszádihoz hasonló. Vajha megszívlelné ezt tulajdonosa, s emlékezetükben tartanák Magyarország orvosai. Valóban különös, hogy míg Pesten a lengyel scsavniczai vizet árulják, a sokkal jobb Bikszádiból egyetlen csepp sem látható".
Kovách Imre tr., jeles balneologusunk pedig a bikszádi fürdőről írt czikkét így fejezi be: "Im' ily kincsek hevernek Bikszádban a nagy közönségre nézve parlagon. A magyar Luhatschoviczot csak a környék látogatja, s vízüzlete a seltersi mellett eltörpül".
A múlt század utolsó évtizedeiben érte el Bikszád az igazi föllendülés korát. Különösen pedig azóta, hogy kiépült a szatmár-bikszádi szárnyvasút s így közvetetlen összeköttetésbe került az ország vasúthálózatával. 1905 tavaszán egyszerre kezdték meg a vasút és a fürdőtelep új épületeinek építését. Mikor az első vonat berobogott, már 160 kényelmesen berendezett szoba várta a vendégeket.
A fürdő kisebb-nagyobb hegyek koszorujába foglalva, mintegy öt négyszög-mértföldnyi völgymederben fekszik. E völgy csodálatos szép; alacsony kis hegyláncz választja el a Nagy Alföldtől; rónáit kristályvízű patakok szelik át, dúsan termő szántóföldek táblái tarkítják, odább szálas és cserjés erdők teszik változatossá. S kilátni az egész Avasra, a mely egyik legszebb része a vármegyének.
A telep egészséges, zord áramlatoktól s éjszaki széltől védett fekvésü, 204 m. magasságban van a tenger színe fölött. Levegője portalan, ózondús, illatos, ívóvize bőséges és jó. Klímája szelíd és állandó, a reggeli és esti hőingadozások szelíd átmenetűek. A csapadékok mennyisége arányos s többnyire derűs, száraz idő jár, kivált a szezon derekán. Fontos előnye ennek a hosszú időn át tartó derült klímának, hogy május és szeptember is teljesen alkalmas idő a kúrára. Pompás klímájáért szokták "a hurutosok Mekkájának" mondani.

Bikszád. - Anna-lak.

Bikszád. - Gyertyánfasor.

Bikszád. - Mária-lak.

Bikszád. - A nagy vendéglő.

Bikszád. - A nagy vendéglő étterme.

Bikszád. - A nagy vendéglő terrasza.

Bikszád. - Ásványos vízfürdők.

Bikszád. - A tennisz-pálya.
329A rég, ihatalmas ősparkot száz holddal toldották meg az új berendezés alkalmából a szintén százados tölgyekkel és hatalmas fenyőkkel borított környékből. Impozáns vendéglőt, fürdőházat, inhalatóriumot, szénsavas fürdőket, hidegvíz-gyógyintézetet, napfürdőket és kedves, bizalmas pavillonokat emeltek. Az öszszes épületek s a park, vízvezetékkel vannak ellátva és a modern igényeknek teljesen megfelelően szerelve fel, s acetylen-világítás van a helyíségekben.
Három gyógyforrása van a fürdőnek. A források faragott kövekkel vannak körülfogva és a csinos vasrácsos pavillon megóvja azokat mindennemű fertőzéstől. Névszerint a következők: 1. A Klára-forrás, leggazdagabb a három forrás között. Az ívó-csarnok közepén található. Egy méter átmérőjü, két és fél méter mély, igen bő víztartalommal. A víz tiszta, színtelen és szagtalan; erős, csípős, égvényes, sós utóízzel. Esős időben erősen kénszagu. Hőmérséke (20 C°-os időben) 16° C. Palaczkozásra és ívókúrára csak ezt használják. 2. Az István-forrás, az előbbitől délre fekszik 4 méter távolságban; 22 cm. átmérőjü, 2 m. mély. Hőmérséke 20°-os időben 15° C. 3. Az Endre-forrás, a legnagyobb az összes források között. A Klára-forrástól nyugatra fekszik, kb. 1·5 m. távolságban. Foglalata kerek, hossza 3·30 méter, szélessége 1·31 m., mélysége 193 m. Vízmagasság (legnagyobb vízállásnál) 1.32 m. Hőmérséke: 15·5° C. Felületén időnként sárgásbarna élenyülési termék úszkál; vize egyébként színtelen, tiszta, szagtalan. Ize kifejezetten sós, lúgos. Vizét jórészben fürdővíznek használják a kádfürdőkhöz.
A "Bikszádi Klára-forrás" a legjelesebb konyhasós égvényes savanyúvizekkel bátran kiállja a versenyt, a mint az kitünik a következő összehasonlításból, a melyet Lengyel Béla egyetemi tanár, a víz vegyelemzője készített:
Emsi Kränchen 0,97 s.-r. konyhasót, 1,98 natrium-hydrocarbonátot.
Gleichenbergi Johannesbr. 0,47 konyhasót, 2,83 natrium-hydrocarbonátot.
Niederseltersi 2,2 konyhasót, 1,25 natrium-hydrocarbonátot.
Bikszádi Klára-forrás 2,30 konyhasót, 6,02 natrium-hydrocarbonátot.
A bikszádi lúgos-sós víz tehát a külföldi hasonló összetételü ásványvizekkel, nevezetesen az emsi, gleichenbergi és seltersi forrásokkal nem csupán egyenrangú, hanem azokat gazdagabb szíksó (natrium hydrocarbonat) tartalmával sokszorosan felülmúlja, a gleichenberginél háromszor s a seltersi vizeknél csaknem hatszor annyi natrium hydrocarbonatot tartalmaz. Lengyel tanár, a kiváló vegyészprofeszszor, vizsgálatai befejezésével indíttatva érezte magát, hogy azok eredményéről az országos magyar kir. balneologiai egyesült kongresszusán nyilvánosan beszámoljon. A szép és tanúlságos felolvasás tudományos eredménye általános érdeklődést keltett s a kevéssé méltányolt vizet egyszerre országszerte keresetté tette. A víz forgalma ma már a két milliónyi palaczk évi fogyasztást meghaladja.
A víz töltése, palaczkolása és dugaszolása mintaszerű. A palaczkozó helyiségek, a tágas raktár, az expediálás és a czélszerű készülékkel berendezett palaczkmosó helyiség látványosságszámba mennek. A belföldi orvostanárok és vegyészek egybehangzó véleménye szerint, a bikszádi víz a legideálisabban kezelt ásványvizek között is a legelső helyen áll. Bakteorologusok által végzett ismételt vizsgálatok a mellett bizonyítanak, hogy a víz, hosszabb idei állás után is csíramentes, friss és élvezhető marad. A bikszádi viznek ma már országos hírneve bizonyára a mintaszerű kezelésben leli magyarázatát. Az ásványosvíz kezelése Teller Ferencz fürdőigazgató személyes felügyelete mellett történik, ki ismert szaktekintély e téren.
A bikszádi víz gyógyító hatását tapasztalni lehet különösen a légutak és emésztő szervek idült hurútos bántalmainál, vesekő, húgyhomok, pyelitis és idült hólyagbántalmaknál, a görvély-kór különféle nemeinél (különösen a scrophulosis torpidánál, ) az angolkórnál és régi izzadmányoknál. A fürdő volt orvosai: Jelenffy Károly, Török József, Vajay Imre és Ecsedy Gedeon s mostani főorvosa, dr. Rottenbiller Ödön a következő gyógyjavallatokat állították össze.
1. Szokványos székrekedésnél, a gyakran vele járó aranyérnél s az epepangásból eredő sárgaságnál. A vesék tevékenységét is észrevehetően fokozza. 2. Az emésztőcsatorna (gyomor és bél) elnyálkásodásánál s a tökéletlen emésztés, rendetlen bélműködés kapcsán jelentkező gyomorsav-túlképződés eseteiben. 3. A légzőszervek, különösen az u. n. felső légútak (gége és légcsőhurútok) idült bántalmainál; az énekléssel és túlhajtott dohányzással járó meg-megújuló rekedtségnél. 330Az újonnan épített s a modern hygiene követelményeinek megfelelő, fényesen berendezett inhalatoriumban (belégző-helyiség a fürdőépületben) a bikszádi sós-lúgos víz elporlasztva egyenesen a beteg helyekre kerül. 4. Idült gyomorhurutnál. A bikszádi víz évtizedes tapasztalat szerint valóságos specificum e betegség számára, de csakis előírt, pontosan megtartott diéta mellett. 5. A kerek, u. n. peptikus gyomorfekélynél. A gyógyulást gátló gyomorsav közömbösítése révén. 6. Ideges emésztési zavaroknál (Dispepsia nervosa). 7. Idült bélhurutnál főleg enyhe bélmassage-al kapcsolatban. 8. Czukorbetegségben szintén kitünően bevált gyógyszer. Legalább a czukortartalom csökkentését illetőleg. A megfelelő diéta előírása a vezető fürdőorvos dolga, ki egyben arról is gondoskodik, hogy a czukorbeteg a vendéglőben, a megszabott ételeken kívül, egyebet ne kapjon. 9. Idült hólyaghurútnál valósággal unikum. Rendszeres fürdőhasználat az ivókúra hatását azután csak fokozza. 10. A szénsavas fürdők a szív idült betegségeinek s szervi szívbajoknak kezelését is lehetővé teszik. De az ideges szívbajok számára is kitünőek, nemkülönben nemi tehetetlenségnél és terméketlenségnél sokszor meglepő hatásúak. 11. Gazdag konyhasótartalmú ásványos vize igen jól beválik a női ivarszervek bajainál is. 12. A sósfürdők által megindított fokozott anyagcsere, kapcsolatban megfelelő diétával és az alkaliás víznek bőséges ivásával a csúzosak és köszvényesek gyógyulását is nagyban elősegíti. 13. Tekintve végül egészséges klímáját, ózondús, portalan levegőjét és szelektől védett fekvését, súlyosabb betegség után üdülőhelynek is kitűnő, s nyári tartózkodási helyül olyan idegbajoknál és gyengeségeknél is beválik, a melyek vérhiányon, fehérvérűségen avagy nagyfokú kimerülésen alapulnak. Különös jó hírnek örvendenek a lúgos-sós vizek a görvélyes gyermekek hurutos bajainál, gyomor- vagy bélhurut, vagy a légző-szervek, avagy az uropoetikus rendszer-gyulladása. Gyakran alkalmazzák a bikszádi vizet a gümőkóros betegeknél is, kiknél az idült tüdőhurúthoz étvágytalanság társul. Ilyen betegeknél a lúgos, konyhasós vizek rendszeres élvezete nemcsak a kínzó hurutot csökkenti, hanem étvágyukat is visszaadja.
A fürdőzőknek nyolcz pavillon ad lakást, a Berta, Anna, Móricz, Mária, Svájczi, Turul, Orient és Alföld lak nevű épületek, összesen 160 szobát. A napi szobaárak 1·40-től 7·20 korona között váltakoznak. A gyógyítás minden módozatát használhatja a beteg, illetőleg mindenki csak azt, a mit az orvosi vizsgálat reá nézve hasznosnak ítél.
Hogy milyen arányban fejlődik a fürdő, mutatja az, hogy a múlt század közepén még egy-egy nyáron csak 15-20 környékbeli család szokott itt megfordulni s hosszabb-rövidebb ideig tartózkodni. 1900 körül a látogatók száma 350 körül volt, s a bikszádi vasút megnyílta, 1906 óta 1200-nál több vendége volt egy-egy idényben. A fürdő tulajdonosa Szent-Ivány Gyula, a ki nagy áldozatkészséggel és nagyarányú tevékenységgel emelte az elhagyatott kis üdülőhelyet európai fürdő szinvonalára.
Szatmár vármegye másik fürdője a Máriavölgyi, Turvékonya határában, és a Büdössár fürdő Vámfalu község határában. Mind a kettő a gróf Vay Gábor uradalmához tartozik s ő tart fenn szerényebb igényű, de csinos és gyógyító hatására nézve kitünő fürdőt.
Máriavölgyi fürdő.
A vámfalvi és túrvékonyi határok összeszögellésénél, körülbelül az avasi síkság közepén fekszik a fürdő, ős tölgyfaerdőtől környezve, a Máriavölgyben, melynek ásványvizekben való gazdagsága ritkaság számba megy. Alig félholdnyi területen tizenegy különféle ásványvíz-forrás fakad. Vannak itt szénsavas, kénes, vasas, égvényes, sós, földes és glaubersós-források. Ezenkívül kissebb-nagyobb mennyiségben minden forrás jódtartalmú. A Gábor-forrás nagymennyiségű hydrothion-gázt is tartalmaz.
A fürdőből szép kilátás nyílik az Avas-hegység ormaira. Levegője enyhe, egyenletes, portalan hegyi levegő, melyet a környező hegység és erdőség ózondussá és üdévé tesz. A máriavölgyi fürdő a környező hegyek és erdő által a viharoktól és hőmérséki ingadozásoktól teljesen védett. A viharoknak csak a hangja hallható itt. Éppen azért ez a fürdő olyan betegeknek vagy üdülőknek, a kiknek egyenletes, enyhe, portalan, ózondus, üde hegyi levegőre van szükségük, kitünő és kellemes üdülőhely.
Hankó Vilmos Dr., chemiai elemzéseiben a "Gábor"-forrást nagyon értékes lúgos-sós savanyúvíznek, a "Mártha"-forrást a legértékesebb alcalikus sós-savanyúvizek 331egyikének, a "Mária"-forrást a hazai és külföldi alcalikus sós savanyúvizek között a legelsők sorába tartozónak, a "Kurucz"-forrást még ennél is kitünőbbnek találta s azt mondja róla, hogy a nagy natriumhydrocarbonat, konyhasó, széndioxid tartalma mellett eltörpülnek a vízcsoport opusai gyanánt ismert seltersi, gleichenbergi források is. Gyógyító hatásukról Korányi Frigyes a következőket mondja: "Kiváló hatásúnak bizonyultak ezen források első sorban az idült gyomor- és májbajok egy sora ellen. Hatásuk a gyomornedvelválasztás szabályozásában, az emésztési folyamat élesztésében, az emésztés és bélműködés serkentésében nyilvánul. Kedvező hatást gyakoroltak azon májbetegségek, bélzavarok, köszvényes bántalmak ellen, melyek a hasi vérpangásokkal állanak kapcsolatban. Nem kevésbbé hatásosak ezen gyógyvizek a légzőszerv és más nyálkahártyák hurútos idült bántalmai és a görvélyes bántalmak ellen. Ezen eredmények alapján a máriavölgyi gyógyforrásoknak ivását és fürdőkben alkalmazását a betegségeknek ezen tág-terén melegen ajánlom."
Büdössár fürdő.
A Büdössár-fürdőt Vámfalu vasút állomásával lóerőre berendezett magán-vasútvonal köti össze, melynek végállomása éppen a fürdő közvetetlen közelében van. Minden oldalról őserdővel borított, magas, vadregényes hegyek környezik, gyönyörű kilátást nyitva a Mike-hegység gerinczeire és völgyeire, melyek a fürdővel éppen szemben emelkednek. A fürdő levegője enyhe, portalan hegyi levegő, melyet a körülfekvő magas, erdővel borított hegyek és kristálytiszta patakok páratlanul üdévé és egyenletessé tesznek.
A fürdő kénes-bromos, jodos és lithium tartalmú ásványvizei egész Európában magukban állanak és reumatikus, csúzos, köszvényes bántalmakban, bőrbajokban és mindazon betegségekben, a melyekben a kénes vizek használatát ajánlják, rendkívüli kedvező hatásúak.
Óvári fürdő.
Ujabb keletű gyógyfürdő van Óvári község határában; 1905-ig csupán ösztönszerű tapasztalatok után tódult ide a környék népe s csak ekkor épített rajta tulajdonosa, Bányász László egyszerű fürdőt. Neumann Zsigmond dr. 1892-ben vizsgálta meg chemiai vegyelemzéssel a forrás vizét s erre az eredményre jutott: "Az óvári forrás hazánk vasas fürdői között méltó helyet foglal el. Összetételére a víz leginkább a búziási melegített fürdő vizével hasonlítható össze. Utóbbi felett az óvárinak az az előnye, hogy körülbelül egyenlő vastartalom mellett, az óvári víz csak félannyi calciumsókat tartalmaz, mint a búziási. Az óvári víz továbbá 1·219 s. r. összes szilárd alkatrészek mellett 19·56% egyenértékű vasat, a búziási ellenben 1·345 s. r. szilárd részek mellett csak 3·82% egyenértékű vasat mutat fel.
Ezt a vasas vizet a következő betegségekben javasolják: 1. A női ivarszervek zsongtalan jellegű bajaiban, milyenek a rendetlen havadzás, fehérfolyás, sápkór. 2. Az általános gyöngeség és kimerültségben. 3. Vérszegénységben.
Van a fürdőnek 32 szobája a vendégek számára, mérsékelt díjszabással, van vendéglője és szórakozást nyújtó berendezése is.
Krasznabéltelek.
Krasznabélteken is van népfürdő, a melyről még vegyelemzés nem mutatta ki a hatóanyagokat.
Bajfalu.
Bajfaluban, a nagybányai járásban, hideg, kénes-ásványvíz-fürdő van. A bányakincstár tulajdona, alsó részében a bányakerület munkásai részére üdülőhely van berendezve. Nyáron át több száz bányász használja a fürdőt és üdülés végett nyer itt teljes ellátást; minden díj fizetése nélkül. A felső része bérbe van adva; ide a vidék csúzos népe jár gyógyulást keresni, sokszor jó eredménynyel.
Felsőbánya város, hogy kitűnő helyi viszonyait felhasználja, nagy buzgósággal és nagy áldozatkészséggel igyekszik nyaralótelep szervezésén. Erről a város leírásában bővebben szólunk.
Lakás-viszonyok.
A vármegyében a lakásviszonyok a vagyon és talajviszonyok szerint alakulnak. A nagykárolyi járásban lakik legjobb viszonyok között a lakosság. Van 2 utczai és 2 udvari padimentumos szoba, de rendesen csak két szobában élnek, télen az egyikben főznek is. A betegnek orvosi tanácsra külön szobát nyitnak; könnyű a fertőző-beteg elkülönítése a családtól. A zsellérek rendesen csak 2 kisebb, de tiszta szobában laknak. Élelemi czikkek a szobában sohasem állanak, külön kamarája van mindeniknek. A fehérgyarmati és csengeri járásokban csak 2 padimentumos szobája van a népnek, egyikben lakik, másikban vendéget lát, közbül a konyha. A régiek többnyire padimentum nélkül valók, sok a nedves lakás. A szegény néposztály ezekben a járásokban kevésszámú, egyetlen földes szobában 332lakik, télen benne is főz. A szatmári járásban túlnyomóan fából összerótt, sárból vert falú, szűk kis épületekben laknak, a szoba nedves, földes, alacsony, zsúfolt; ezenfelül legnagyobb baj, hogy egy udvaron sok lakás van, néhol 7 is sorakozik a telek mélyében egymásután. Az erdődi járásban ritka a jó lakás, különösen a Bükkalján igen nedvesek. A Nyirben majd minden családnak 1-2 szobás a lakása. A szegényebb néposztálynál a lakás kevésbbé megfelelő, mert szobájuk alacsony és sötét; - de száraz és mindég nagyon tiszta. - A szinérváraljai járásban 1 szobás lakásban lakik a nép, 70%-a télére beszögezi az ablakát, hogy ne lehessen szellőztetni. - A nagybányai járásban jó száraz talajon, jó építkezési anyagból, de csak egyszobás lakásban laknak. A nagysomkúti járásban a jómódú fensíklakók Butyásza, Berkeszpataka, Jóháza, Varulja lakosai tiszták, tiszta házuktájéka, sok a gyermek, a hadköteles mind beválik, mert józan életűek. Az alkoholisták a legförtelmesebb piszokban laknak. A kecskével vagy borjúval egy szobában, magas hegyvidéken sokan laknak.
Az egyszobás lakásokban, legfőképen a szatmári járásban, a káposztás hordót és a burgonyát és más téli főzelék-félét is a szobában lehet látni; tavaszra e szűk szobák lakói mind igen fakó, szenvedő arczszínűek és lesoványodnak. A fertőző betegek elkülönítése az egyszobás lakásban lehetetlen.
Táplálkozási viszonyok.
A táplálkozási viszonyok szorosan a talajviszonyok szerint változnak. Legjobb az Alsó-Szamos mentén a csengeri járásban és általában a fekete televény termőtalajon; a nagykárolyi és gyarmati járásokban mindenütt főtápszer a búzakenyér, szalonna, hús, tej, tojás, hüvelyes vetemények, káposzta és csak igen kevés burgonya. A szatmári járásban nagyobb a burgonyafogyasztás; a tengeri liszt a főtápszerek közé emelkedik, búzalisztet csak a vagyonos családok fogyasztanak. A nyirvidéken rozskenyeret esznek és nagy a burgonyafogyasztás, végül a tej; szalonnát és húst ezek csak aratás idején esznek. Az erdődi agyagos talajon főtápszer a tengeri és búzakenyér, továbbá a napraforgó olaj; csak nagyon kevés húst és szalonnát fogyasztanak itt. Az Avasban egész éven át tengeri liszt, tej, vaj, olaj a főtápszer; nyáron szilva és alma. A nagybányai járás népe 1-2-szer eszik naponta. Vörös-hagyma, foghagyma, tej, száraz tengeri-kenyér megsózva; savanyútej; nyáron paszuly; ünnepnapon túrós palacsinta és nyers káposzta. A nagysomkúti járás józanéletű és jómódú része szalonnával is táplálkozik az előbbieken felül, az alkoholista családok a rendes étkezési időt nem ismerik, a főtt málé, puliszka mindég ott rotyog a fazékban, a ki éhes, belenyúl s hagymával, sóval, bőjt idején besózott hallal fogyasztja.
A táplálkozás és testi fejlettség közötti összefüggés felismerhető az újonczozás eredményében is. Jól érvényesül a csengeri járás tiszta faja, józanéletű magyar népével, a hol a 21 éves újonczok 70%-a vált be 1907-ben. A nagykárolyi járásban nehány homoktalaju község 50%-ra szállította le ugyanakkor az újonczok átlagát; a gyarmati járásban a pálinka 34·4%-ra, a szalkaiban 30·9%-a, váraljaiban 32·50%, a szatmáriban pálinka miatt 27%, az erdődiben 25.1%. Nagykároly városban 31%. Azonban dús táplálkozás nélkül is van jó testi fejlettség, mutatja az egészséges klímájú nagybányai járás 37·4%-al, Felsőbánya város 48%-al; ugyanakkor a somkúti járás fensíkjának jómódú pásztorlakosa, a józanéletű Butyásza, Berkeszpatak, Jóháza és Varulja 21 éves ifjai 1907-ben a sorozáson egytől-egyig beváltak. Ezek jó testi fejlettségüket a szabadban élésnek köszönhetik; nem szenvedik el a zsúfolt, egészségtelen lakás hátrányait. Annál szomorúbbbak e járás alkoholista családjainak 21 éves ifjain tett tapasztalatok; ezek csak ritkán alkalmasak a hadi szolgálatra,
A csecsemők táplálkozása terén nagy hibák történnek. Ugyanis mezei munka idején az anyák kora reggeltől naplementig a mezőn dolgoznak, csecsemőiket otthon aggok és gyermekek ápolására bízzák. Ezek többnyire káros, meg nem felelő ételekkel tartják őket, úgy hogy tömegesen betegszenek meg gyomorbélhurutban; ápolásuk is ugyanezen értelmetlen kezekben marad, azért nagy a csecsemőhalálozás. 100 egy éven aluli gyermek közül elhalt 1907-ben a csengeri járásban 30.6%, a nagykárolyiban 36.7%, a gyarmatiban 28%, a szalkaiban 25%, a szatmáriban 35%, az erdődiben 28%, a váraljaiban 30%, Nagykároly városban 32%, a nagysomkúti járásban 17%, a nagybányai járásban csak 5%. Nagybánya városban 6%. Ez utóbbi 3 alacsony halálozási százalékban gyomorbélhurut nem is szerepel mint halálok; holott az előbbi csoportban a halálok túlnyomó nagyrészét gyomorbélhurut okozta; ennek okát abban lehet találni, hogy a nagysomkúti és nagybányai járásokban kisebb keretei vannak 333a földművelésnek, a csecsemők táplálásában az anya részéről nincsen fennakadás; sem a korai elválasztás okai fenn nem forognak.
Ruházkodás.
A férfiak czélszerűen ruházkodnak a sík vidékeken. A hegyvidéken a férfiak és nők ruházata nem felel meg az éghajlatnak; hogy mégis jól tűrik, annak tulajdonítható, hogy a napi hőmérsék keveset ingadozik. A nagybányai járásban mind a férfiak, mind a nők ruházata télen-nyáron egyforma. A nép gyermekeinek ruházata mindenütt az edzés rendszerét szolgálja; egyebekben a felnőttek formáinak kicsinyített utánzatai. Arról azonban csak ritkán gondoskodnak a szülők, hogy a napközben beállott hősülyedés vagy csapadék miatt a gyermek ruházata kiegészítést kívánna. Ennek elhanyagolása növeli a lélegző szervek nagyszámú megbetegedését a sík vidék gyermekeinél. 1906-ban a 7-ik életéven alul meghalt a vármegyében 4887 gyermek. Ebből viszonylag 100 halálesetre 52.2, és 100 élveszülöttre 35.4 hétéven aluli haláleset jut.
Alkoholizmus.
A pálinkaivás legnagyobb mértékben a hegyvidéki járásokban, ezek között különösen a nagysomkúti járásban és Nagybánya város vidékén van elterjedve. A nagysomkúti járásban Nagynyiresen 1400 lakosnak 7 pálinkamérése van, minden 200 lélekre egy. Nagysomkúton 2500 lélekszámnak 12 pálinkamérése van. A 11.500 lakosú Nagybánya, 80.000 koronát kap italmérésekből; nyilvános kórházában az utolsó 15 év alatt 72 alkoholos elmezavar fordult elő; a bűntettek 95%-át alkoholista követte el. Orvosi megfigyelés, hogy a nagysomkúti járásban a pálinkaivás nemcsak szegénynyé, de butává is tette a népet s a mely községben a korcsmák tömege éktelenkedik, ott az átlagos életkor 30-40 évre sülyedt; a 25 éves már 50 évesnek látszik; ruházata piszkos, lakása undorító; az iskolában sok a vézna, bágyadt tekintetű gyermek.
E járásban különben a józan paraszt kitünően ruházkodik, vegyes tápszerrel él, szorgalmas, munkabiró, erkölcsös, kis betegséggel orvoshoz fordul, a részeges csak akkor, ha látleletet vesz, hogy vérbelijén bosszút álljon.
Az alföldi részeken a szatmári és gyarmati járásokban terjedt el a pálinka legnagyobb mértékben. A gyarmati járás 31.000 lakosságából 272 notórius alkoholista; a 70 életéven felül ma 339 egyén él. A legjózanabb községek: Milota, Csécse, Tiszakóród, Istvándi és Kömörő. Ezekben 3600 lakosból 71 él ma 70 éven felül, ellenben Cseke 2000 lakosa között ma csak 5 él 70 éven felüli korral. Csekében van a pálinka legjobban elterjedve. Ujonczozáskor a józan életű községek 21 éves fiai még egyszer akkora százalékkal soroztatnak be, mint a járás alkoholista vidékeiről. A hasonló talajú - és vagyoni viszonyokkal biró, - de józanabb lakosságú szomszédos csengeri járásból, midőn a 21 éves újonczok 70 százaléka vált be, ugyanakkor a gyarmati járásban a 21 éveseknek csak 34·4 százalékát sorozták be; ez már a pálinka hatása az utódokra.
Nagykárolyban a pálinkafogyasztás évek óta csökkenőben van, a borfogyasztás emelkedik. A nyirvidéken a bortermelés fellendülése óta, csak a legszegényebb munkásnép rétegei között találhatók a pálinkaiszákosok. Ezek a síró gyermekeket is pálinkába mártott kenyérbéllel csillapítják. A népesedési mozgalomra gyakorolt hatása leginkább abban nyilvánult, hogy az életkor jelentékenyen megrövidült és az utódok kevesebb ellentálló képességgel bírnak.
Fertőző betegségek.
A vármegye összlakosságának nagyobb része kisközségekre van deczentralizálva. A vármegyében 285 kisközség van, ezek közül is 100 olyan, a hol a lélekszám a hatszázas számkörnek jóval alatta marad. A 18 nagyközség lélekszáma is csak 3000-6000 közötti. A lakosságnak ilyen jelentékeny deczentralizácziójában birja a vármegye egészségügye egyik természetes védőszervét a fertőző betegségek elharapódzása ellenében.
1906-ban fertőző betegségekben a következő halálesetek fordultak elő: hólyagos himlőben 9, kanyaróban 229, vörhenyben 278, szamárhurutban 179, roncsoló toroklobban 82, hasihagymázban 183, gyermekek hasmenésben 76, vérhasban 22, gümőkórban 1366, kiütéses hagymázban 1, pokolvarban 19, orbánczban 26, gyermekágyi lázban 16, összesen 2486.
A fertőző betegségek elleni küzdelemnek sok helyen akadálya az egyszobás lakás; ily lakásban a családközi elkülönítés télen kivihetetlen. Ezt nem tekintve, minden óvóintézkedés kivihető, a hol lelkes orvos és erélyes főszolgabíró van.
A fertőtelenítési készültség áll 8 járási és 3 városi gőzfertőtelenítő gépből. Ezenkívül a formalin-fertőtelenítést szerzik be járványok idején incidentaliter az érdekelt községek, illetőleg körjegyzőségek. Végül az öszszes 334községek a nagyság arányában fel vannak szerelve carbollal, lysollal és égetett mészszel.
A gümőkór legnagyobb jelentőségü alakja, a tüdővész elterjedése a vármegyében nem egyenletes. 1907-ben legkevesebb áldozatát szedte Nagykároly városában, 41 halálesettel az összes halálesetek 9·21 hányada és a szatmári járásban, 120 halálesettel 9·54% hányada. A nagykárolyi járásban 147 halálesettel 11·51 hányada volt. Legjobban a fehérgyarmati és nagybányai járásokban; továbbá Nagybánya városban van elterjedve; valószínű, hogy e helyeken az alkoholista, s a bányász-életmóddal összefüggő helyi körülmények lánczolatában találja okát; a szalkai járásban pedig valószinűleg a hosszú tartamú poros időszak ád alkalmat a fertőzésre. A fehérgyarmati járásban 118 tüdővészes halálesettel, az összes halálesetek 16·25 hányadát, a nagybányai járásban 142 halálesettel, az összesnek 15·63 hányadát, Nagybányán 50 halálesettel az összes haláleset 15·01 hányadát, a mátészalkai járásban 162 tüdővészes halálesettel az összes halálesetek 14·18 hányadát, a csengeri járásban 77 halálesettel 11·61; az erdődiben 101 halálesettel 11·82 hányadát tette. Felsőbánya egészséges klímájára vall, hogy ott, annak ellenére, hogy ott sok bányász él, mégis csak 9·30 hányadát tette az összes haláleseteknek.
Pellagra a váraljai és erdődi járásokban fordul elő, mint tájkór, oly helyeken, a hol kizárólag kukoriczával táplálkoznak az emberek. A trachoma jelenleg 90 beteggel van képviselve a vármegyében; ezek közül 40 csak legutóbb jött haza Amerikából. A legtöbb trachomás az erdődi s a mátészalkai járásban van.
Népesedési mozgalom.
A népesedési mozgalom elég jó. 1906-ban az egész vármegyében 1000 lélekre esett 38·3 élveszületés és 26 halálozás. Járásonként a népesedési mozgalom 1907-ben a következőképen oszlott meg: Ezer lélekre esett a gyarmati járásban 37 élveszületés, 25 haláleset, a csengeri járásban 34 élveszületés, 19·2 haláleset, a szatmári járásban 28·4 élveszületés, 29·1 haláleset, a szalkai járásban 39·1 élveszületés, 26·5 haláleset, az erdődi járásban 43·1 élveszületés, 26·2 haláleset, a nagykárolyi járásban 45 élveszületés, 29 haláleset, a nagybányai járásban 1000 lélekre 42·1 élveszületés, 28·3 haláleset, Nagykároly városban 30·8 élveszületés, 28·1 haláleset, Nagybánya városban 37·2 élveszületés 25·2 haláleset, Felsőbánya városban 40·83 élveszületés, 33·33 haláleset.
Kórházak.
A vármegye közegészségi viszonyaira jelentékeny befolyással vannak a kórházak, a melyek azonban még mindig nem elegendők arra, hogy az összes betegségi szükségleteknek megfeleljenek. Nagy kórházak vannak a vármegyében Nagykárolyban, Nagybányán, Felsőbányán városi, Fehérgyarmaton és Erdődön vármegyei, Nagysomkúton községi kezelésben, mind nyilvánossági jellegűek. Bővebben az egyes városok leírásában szólunk róluk. Járványkórház van: Nagykárolyban 3 szobában 12 ágygyal; Nagybányán 22 ágy és 4 külön szoba; közvetetlen hozzáépítve, jól berendezett korszerű fertőtelenítő helyiségek vannak; Felsőbányán 12 ágyra van berendezve és 104 olyan községben, melynek lakossága az 1000 lélekszámot meghaladja, községenként a lakosság arányában 2-10 ággyal vannak felszerelve. A bányakincstár Nagybányán a bánya- és kohómunkások számára tart fenn kórházat.
A vármegyei orvosi kar.
Szatmár vármegye közegészségügyi szolgálatában Aáron Sándor dr. vármegyei tiszti főorvossal élén, kilencz járásorvos áll. Halász Jenő dr. a fehérgyarmatiban; Csuka Mihály dr. az erdődiben; Bajnóczy Géza a szinérváraljaiban; Egry Károly dr. a szatmáriban; Diósi Adolf dr. a csengeriben; Csató Sándor dr. a mátészalkaiban; Czukor Lajos dr. a nagykárolyiban; Olsavszky Viktor dr. a nagysomkútiban; Gondos Mór dr. a nagybányaiban. Ezeken kívül három városi tiszti orvos van és pedig Schönpflug Béla dr. Nagykárolyban, Herczinger Ferencz dr. Nagybányán és Csausz Károly dr. Felsőbányán; továbbá 2 városi orvos van, Doby Zsigmond dr. Nagykárolyban, Nagy János sebész Nagybányán és Berksz Aurél Felsőbányán.
Mint körorvos a vármegye területén jelenleg 21 orvos működik. Hét kör csak helyettesekkel van ellátva. A csengeri egészségügyi körben Kápolnay Kálmán dr., az erdődiben Róth Sándor dr., az erdőszádaiban Hengye Titusz dr., a fehérgyarmatiban Grósz Rezső dr., a gacsályiban Majtényi Lajos dr., a királydarócziban Hajós Fülöp dr., a krasznabéltekiben Nádai Lipót dr., a kölcseiben Markovics Vilmos dr., a mátészalkaiban Vida József dr., a hodásziban Rosenberg Ignácz dr., a nagyecsediben Glatter A. Béla dr., a nagykárolyiban 335Schönpflug Béla dr., a II-ik nagykárolyiban Somossi Ignácz dr., a nagydobosiban Belényessy László dr., a nagysomkúti I-ben Goldstein Ármin dr., a nagysomkúti II-ikban Kovács Mór dr., a nagybányaiban Winkler Jenő dr., a szaniszlóiban Láng György dr., a szatmáriban Lacheta Brúnó dr., a sárközújlakiban Telts Róbert dr., a szinérváraljaiban Ember Elemér dr. Az üresedésben levő avasfelsőfalui, érendrédi, felsőbányai, krassói, remetemezői és nagypaládi körorvosi állások teendőit, mint helyettesek, a járásorvosok végzik. Az összes orvosi körök túlterheltek. Az üresedés oka a csekély javadalmazás. Mindezeken kívül Nagykárolyban még 6 magángyakorló orvos működik.
A nagybányai m. kir. bányaigazgatóság kerületének szatmár-vármegyei részén működnek, Nagybányán Kádár Antal dr. bányakerületi főorvos, Wagner Sándor dr. bányaműorvos és egy segédorvos, Felsőbányán Tóth Gábor dr., Kapnikbányán Kulcsár Viktor dr. bányaműorvosok.
A törvényhatóság területén összesen 47 orvos működik, ezek közül orvostudor 45, sebész 2. Hat állás üres. Gyógyszertárat önállóan kezelő gyógyszerész van 28; a gyógyszertárakban alkalmazott okleveles segédek száma 7.
Három rendezett tanácsú városban 25,-180 községben 186 okleveles bába működik. Ezeken kívül 27 községben 27 másodrendűleg képzett bába, 100 községben 100 parasztbába működik.
A védhimlő-oltást 1907-ben 30 orvos 30 oltókerületben teljesítette. Először oltatott 14.300, újraoltatott 13.000, összesen 27.300 egyén.
A három rendezett tanácsú városban és 15 községben a halottkémlést összesen 18 orvos végezte. Képesített halottkém van 223 községben. 68 községben nincs halottkém, ezekben a községi elöljáróság teljesítette a halottkémlést.

« SZATMÁRVÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSE. Irta Domahidy Sándor. KEZDŐLAP

Szatmár vármegye

Tartalomjegyzék

KÖZOKTATÁSÜGY. Irta Bodnár György. »