Szatmár-Németi sz. kir. város közegészségi intézményei még nem állanak ugyan a fejlettségnek azon a fokán, mely a kor követelményeinek megfelel, de a közegészségi viszonyok még sem kedvezőtlenek.

A statisztikai adatok legutóbbi négy évi átlagos eredménye szerint a népesség természetes szaporodása 1000 lélekre 7,7% s igy Szatmár-Németi a törvényhatósági városok közt a negyedik helyet foglalja el.

Ugyanez áll a fertőző betegségekre és halálozási viszonyokra is. 1906-ban előfordult 615 haláleset, s halálokok szerint a következő eredményt mutatja: Fertőző betegség, mint halálok, 129 esetben mutatkozott, a mi a halandóság 21%-át teszi. Egyéb természetes halálokok 454 esetben fordultak elő, a mi ismét 73,8%. Nem természetes halál-ok 32 esetben merült fel. Ez pedig a halandóság 5,2%-a. Ennél kedvezőbb eredmény mindössze öt városi és négy vármegyei törvényhatóságnál állapítható meg az egész országban. Jellemző körülményként említendő föl, hogy a rendkívül kiterjedt külterület s egyes lakott helyek nagy távolsága ellenére 100 haláleset közül átlag 93 olyan, hol a beteg orvosi kezelésben részesült.

A közegészségi viszonyok javítása érdekében a városi hatóság az utóbbi évtizedek alatt sok üdvös intézkedést tett.

A műgyalogjáró készítésének kötelezővé tételével és a kocsiút-burkolatok kiterjesztésével a porban és sárban rejlő fertőző anyagok ellen erős védelmet talált a lakosság.

A jó ivóvíz hiányán a város közönsége a belterületen és Szatmárhegyen összesen 20 mély fúrásu közkúttal segített; de ezeken kívül más számos középületnél (iskolák, laktanyák) is készültek hasonló kútak.

A víz-ellátás kérdését azonban a törvényhatóság ezzel megoldottnak nem tekinti, sőt igen erősen foglalkoztatja az illetékes tényezőket a vízvezeték készítése s ezzel kapcsolatban az általános csatornázás is. A földmívelésügyi minisztérium közegészségi osztálya el is készítette a vízvezetéki és csatornázási terveket s már meg is indúltak a tárgyalások a vízművek kiépítési módozatainak megállapítása iránt. Eddig az építést a pénzügyi kérdés gátolta, de most már ez sem akadály, mert a város ismételten kijelentette, hogy semmi áldozattól sem riad vissza.

A különféle fertőző betegségek ellen való védekezés czéljából tett öntudatos megelőző intézkedések a Jéger Kálmán dr. törvényhatósági tiszti főorvos működési idejére esnek.

1873 óta a cselédszerző-intézetek, vendéglők, szállodák, kávéházak, élelmiszer- és gyümölcs-kereskedések, új építkezések, halottkémlés, vérbocsátás, kisdedóvás, orvos-rendőri felügyelete és szigorú ellenőrzése tekintetében sikeres intézkedések történtek. Majd a közgyűlés mellé a törvényhatóság közegészségi bizottságot is alakított az egészségügy ellenőrzésére.

A közegészségügy érdekében tett fontosabb intézkedések közül emlékezetes a fűlencsés-tó lecsapolása és feltöltése. Ennek fontossága kitűnik az alábbiakból.

1705-ben a szatmári vár leromboltatván, a Szamos mellett épült palánkvár elvesztette jelentőségét. Miután senki sem gondolt többé annak újból való felépítésére, a várral együtt szigetbe zárt város fejlődése is új irányt vett. A Szamosnak 72azt az ágát, mely a várat s a várost körülvette, elzárták s lassanként feltöltötték. Ennek a fokozatosan feltöltött medernek a maradványa volt az az 5 kat. holdat meghaladó posványos terület, mely a Kinizsi- (régi Giród) utczára és Kisfaludi- (régi Kántor) utczára nyíló telkek között feküdt s állandóan veszélyeztette a környék közegészségét.

A város végre 1897. és 1898. években kimeríttette a tó ágyát s azt homokkal betömette. A feltöltés 20.000 koronába került.

A következő években a város betömette az Árpád-utczai, majd a Csokonai-utczai és Bocskay-közi nyílt árkokat, a melyek ugyancsak sok panaszra adtak okot. Helyökbe fedett betoncsatornák kerültek.

A köztisztasági felügyelet, más alföldi városokhoz viszonyítva, kielégítő. Az utczák, terek tisztántartására a város 20 fizetett utczatakarítót alkalmaz állandóan. A nyersbőrvásárt, valamint az ócskaszer-árúsítást a hatóság kihelyezte a város szélső részeire, a hol kevésbbé veszélyesek az egészségre.

A vásári rendtartás kellően gondoskodik a piaczi rend és tisztaság megóvásáról. Ujabban pedig a városi tanács 24 asztalt készíttetett az élelmiszerek, különösen tejtermékek piaczi árúsítására s szigorúan megtiltotta a földön való kirakást, a hol por és szenny tapadhat az élelmiszerekhez.

A közegészségügy javításához tartozik még az utczák, terek fásítása és a város pompás parkjának, a Kossuth-kertnek fentartása.

Alig van már utcza vagy tér, mely akáczokkal, vadgesztenyékkel, hárssal vagy másféle ültetvénynyel szegélyezve ne lenne, sőt már a közútak befásítása is igen szépen előrehaladt.

A közegészségügyi szolgálatot Szatmár-Németi sz. kir. városban egy törvényhatósági tiszti főorvos és két kerületi orvos, a Szatmárhegyen egy kerületi orvos látja el. Ezeken kívül 11 orvos és 3 fogorvos folytat itt orvosi gyakorlatot. Ez idő szerint hatósági orvosok: Jéger Kálmán dr. tiszti főorvos és Vajay Imre dr., Wallon Gyula dr. és Halász Lajos dr. kerületi orvosok. Magángyakorlatot folytató orvosok: Egry Károly dr., Fekete Samu dr., Gőbel Alajos dr., Heller Gyula dr., Kölcsey Ferencz dr., közkórházi főorvos, Lacheta Brunó dr., Lehóczky János dr., Muhy Zsigmond dr., Tanódi Márton dr., Török István dr. k. kórházi rendelő-orvos és Weisz Károly dr. Fogorvosok: Bakcsy Domokos, Erdélyi Miksa dr. és Fodor Ferencz dr.

A városban 18 okleveles szülésznő működik. A gyógyszertárak száma 7 és egy gyógyszer-árúüzlet is van a városban.

Az eddig elmondottakból megállapítható, hogy a közegészségügy terén a hatósági intézkedések inkább a fertőző s más betegségek elleni védekezésre s a bajok megelőzésére irányúltak. E téren jóformán csak a vízvezeték és csatornázás kiépítése van még hátra, míg a betegápolás terén, vagyis a már jelentkező betegségek vagy balesetekkel szemben való segélynyújtás dolgában már több a kívánni való.

A városi közkórház 1880 november 1-én nyílt meg 72 ágyra. Később az ágyak száma 100-ra emelkedett. Az alig negyedszázados kórház ma már annyira nem felel meg a közszükségletnek, hogy a belügyi kormány 1907-ben felhívta a város közönségét új közkórház építésére, s a mennyiben a felhívásnak eleget nem tenne, kénytelen volna megvonni a jelenlegi városi kórháztól a közkórházi jelleget.

A város közönsége tehát elhatározta, hogy 600.000 korona befektetéssel új kórházat épít. A tervezésre pályázatot hirdetett és a beérkezett pályatervek közül Podhraczky Olivér, valamint Bálint és Jámbor pályaművei nyerték el a megosztott első díjat, a második díjat pedig Scheiber Miklós. A mint a kormányhatóság a tervek fölött dönt, megindulnak az építkezés végrehajtására vonatkozó tárgyalások.

A fennálló betegápolási intézmények a következők: Az irgalmas-rend kórháza, a katona-kórház, a járványkórház, a közkórház, és a kir. ügyészség fogházi kórháza.

A városi közkórház 1907. évi betegforgalma a következő volt: Felvettek 1367 beteget. Elbocsátottak 1197-et gyógyultan. Meghalt 80 és ápolás alatt maradt 90 beteg.

Az irgalmas-rend kórházába 1907-ben fölvettek 42 beteget. Elbocsátottak gyógyulva 25-öt, javultan 14-et, gyógyulatlanul kettőt és ápolás alatt maradt egy. Halálozás nem fordult elő.

75A járványkórházban 1907-ben fölvettek 54 beteget, elbocsátottak gyógyultan 44-et, meghalt 10.

Az elsősegély nyújtásra berendezett Önkéntes mentő-egyesület intézménye Tankóczi Gyula főkapitánynak köszönheti keletkezését. Ő szervezte az önkéntes mentő-egyesületet az önkéntes tűzoltó-testület kebelében, s 1901 nyarán a Kossuth-kertben rendezett nagyarányú népünnepély jövedelméből beszerezte az első mentő-kocsit s a szükséges fölszereléseket. A város közönsége a fizetéses tűzoltó-legénység létszámát tízre fölemelvén, a mentő-tevékenységet is kötelességükké tette. Mentő-orvos: Vajay Imre dr. kerületi orvos. 1907-ben az önkéntes mentő-egylet 117 esetben nyújtott segélyt. Ez az egyetlen számadat is eléggé mutatja az egylet áldásos működését.

A fertőző betegségektől inficziált lakások, lakásberendezések és ruhák fertőtlenítését a város kezdettől fogva hatósági feladatnak tekintette. A fertőtlenítést ez idő szerint egy hatósági fertőtlenítő és két fertőtlenítő szolga teljesíti. A rendelkezésre álló eszközök még hiányosak, a mennyiben egy régi szerkezetű gőzfertőtlenítőn és egy karbol-fecskendőn kívül csupán egy újabb szerkezetű Lingner-féle fertőtlenítő gép van használatban. Azonban a városi tanács újabban két Bukovszky-féle formal-dehyd fertőtlenítő-gépet rendelt s egy stabil gőzfertőtlenítő-gép, valamint egy betegszállító kocsi beszerzése végett most folytat tárgyalásokat. A fertőtlenítést a hatóság Vajay Imre dr. kerületi orvos felügyelete alá helyezte.