« A DOLGOZATOKAT FELÜLVIZSGÁLTÁK:. KEZDŐLAP

Szatmárnémeti

Tartalomjegyzék

KÖZGAZDASÁGI VISZONYOK. Irta Ferencz Ágoston tanácsjegyző. »

ELŐSZÓ
Irta Vajay Károly dr. polgármester
Nagyítható kép
SZATMÁR-NÉMETI szab. kir. város TÉRKÉPE.
Szatmár-Németi sz. kir. város lakossága ősidők óta, hasonlóan a többi síkföldi városokhoz, őstermeléssel is foglalkozott; azonban a város kedvezőtlen fekvése következtében s mert a belső pártviszályokból eredő, valamint a külellenséggel való harczoknak útvonalába esett, nagyobb és belterjesebb gazdaságok nem keletkezhettek, a mihez még a talaj kevésbbé jó minősége is hozzájárult. Mindazonáltal a város lakosságának őstermeléssel foglalkozó része évszázadokon át tisztességgel élt s a városnak mindenkor megbízható polgársága maradt.
Ugyancsak a város alapításának idejére nyúlik vissza az iparűzés kezdete is, mely azonban a kisipar körét századokon át nem haladta túl; és habár a város polgárainak túlnyomó részét a virágzó czéhekben egyesült vagyonos iparosok alkották, nagyipar nem fejlődött ki, részben az őstermelés fejlesztésére kedvezőtlen, s az iparra is hasonlóan kiható okokból, - részben mert a középponti kormányzás részéről, a város közönsége, erős nemzeti magatartása miatt, támogatásban nem részesült. Különben pedig az iparosoknak a czéhektől biztosított foglalkozása oly kedvező anyagi helyzetet teremtett, hogy nem érezték hiányát és szükségét a kormányhatalom támogatásának.
Viszont a kereskedelem már ősidők óta virágzásnak indult. A nagy népmozgalmak, a szabadságharczok viharai, már századokkal ezelőtt ide vonzottak és kényszerítettek a közeli Erdélyből, több kereskedéssel foglalkozó görög és örmény családot, - a kik egyrészt megvetették egy virágzó kereskedelem alapjait, másrészt pedig számos itteni lakost a kereskedelem űzésére kitanítván, népes kereskedői osztálynak lettek alapítói, - a mit igazol, hogy a kereskedői társulat csaknem másfélszáz évvel ezelőtt már megalakult. Kedvezően hatott a kereskedelem felvirágzására a város középponti fekvése is, a mely nagy vidék természetes központja. - Ide futnak össze a vidék kereskedelmi szálai. Ezt a czélt szolgálja a város közönségének vasúti politikája, a mely Szatmár-Németi sz. kir. várost az éjszakkeleti Magyarország vasúti középpontjává óhajtja tenni. S ennek joggal várt eredménye nem lehet más, mint hogy a fekvése által erre kijelölt város előbb-utóbb nagy vidékének minden tekintetben természetes középpontja lesz, a mi a város vezetőségének is állandó törekvése.
Szatmár-Németi sz. kir. város lakossága, sok bajok és viharok közepett, mindenkor a saját erejére volt utalva. Ebben azonban soha sem csalatkozott. A városi polgárság mindenkor megértette a korszellemet. A nemzeti küzdelmekben mindig a nemzeti ügy mellett állott, az elnyomatás korszakában pedig békén tűrte sorsát s várta a jobb idők bekövetkeztét.
A városi magisztrátus az egyházi vezető férfiakkal és a külső tanácscsal nagy körültekintéssel és puritán erkölcsökkel intézte a város dolgait. A város vagyonát okos politikával századokon át gyarapította, a mit a város nagy kiterjedésű ingatlanai igazolnak. E hagyományos politika az utókorra is átszállott s így vagyoni tekintetben a város ma is az elsők közé tartozik.
Közigazgatási szervezete még a régi intézmények nyomait viseli magán. A külső tanácsból kialakult közgyűlés, újabb elnevezése szerint törvényhatósági bizottság s a szélesebb alapokra fektetett belső tanács utódja: a tanács intézi a már-már rohamosan szaporodó ügyeket, a melyek a csaknem 30 év óta változatlanul álló hatósági szervezetnek átalakítását sürgetik. Bizton remélhető, hogy a jelenlegi döntésre jogosult tényezők buzgalmának és áldozatkészségének nem sokára meg lesz az az eredménye, hogy az immáron virágzó és a modern városi életre vágyakozó lakosságnak méltán megkövetelt jó közigazgatását, a kor színvonalán álló, képzett és sorsával megelégedett tisztikar fogja intézni.
Vajay Károly dr.

Szatmár-Németi város czímere.

« A DOLGOZATOKAT FELÜLVIZSGÁLTÁK:. KEZDŐLAP

Szatmárnémeti

Tartalomjegyzék

KÖZGAZDASÁGI VISZONYOK. Irta Ferencz Ágoston tanácsjegyző. »