Szatmár-Németi sz. kir. város ingó vagyona az 1906. évi zárószámadás szerint 154,215 kor. 80 fillér értékű. Az ingóságok a városi hivatalos helyiségek berendezéseiből, a városi színház felszereléseiből, gazdasági instrukcziókból, gépekből, kútfúrási eszközökből, közvágóhídi géptartalék-alapból és csatornázási alapból állanak, melyeket a városgazda, kútmester, főerdész és a városi pénztár számadásaiban kezelnek.

A város tulajdonában levő közpapírok és készpénzalapok, - az úgynevezett "törzsvagyon-alap" - állapota 1906 végén 1.978,783 kor. 46 fill. volt.

A város ingatlainak és vámjövedékeinek értéke ugyancsak 1906 végén 10.390,408 kor. 95 fillérre rúgott. A város ingatlanai a következőkből állanak: I. Külső birtok és pedig: szántóföld 1005,⁰ kert 12, rét 194, legelő 1057, szőlő 1, erdő 7920 kat. hold a város határában; ebből 5700 kat. hold erdősített terület, a többi a földmívelésügyi miniszter engedélyével most szabadúlt föl az erdőmívelés alól és most kerül mezőgazdasági mívelés alá. Ezenkívül van még a városnak Avasfelsőfalu község határában 4100 k. hold erdőbirtoka. Földadó alá nem eső terület 1364 hold.

A szamos-jobbparti határrészen tervbevett birtokrendezésre való tekintettel, a város közönsége az 1907-ben még mintegy 350 k. hold külső birtokot vásárolt,¹ ezzel együtt a külsőségek mennyisége eléri összesen a 16,000 k. hold területet. Becsértéke 3.035,970 kor. 95 fill.²

II. Belsőség 41 k. hold 529 □-öl, becsértéke 1.064,213 kor. Ebből 702.964 kor. nem jövedelmező érték.

III. Épületek, 3.173,415 korona értékben, melyből 1.164,420 kor. nem jövedelmez.

Az összes ingatlanok és épületek jövedelme az 1908. évi költségvetési előirányzatban 342,547 koronában van fölvéve.

A vámok és jövedékek 1906. év végén 3.198,040 koronára voltak értékelve. A vegyes beruházások ingatlanokra 228.770 kor. értéket képviselnek. - Összegezve valamennyit, kiadják az elől kitüntetett 10.390,408 kor. 95 fillér vagyonértéket, melyhez hozzáadva az 1907. évi 310,000 korona értékű újabb szerzeményt,³ az ingatlanok és tartozékaik, valamint a jogok és jövedékek mai összértéke 10.700,408 kor. 95 fillér.

A város külső birtokai, az erdők kivételével, a melyek házi kezelés alatt állanak, bérbe vannak adva, épp úgy, mint a belsőségek és épületek egy része, míg az épületek és belsőségek másik részének különleges rendeltetésük van s közvetetlen hasznot nem hajtanak. Ilyen pl. a város legnagyobb, 22 hold kiterjedésű belsősége, a Kossuth-kert. Az e parkban épült gőzfürdő és kioszk azonban bérbe van adva.

A város középületei: 1. Városháza, 2. a színház, 3. a 11 állami népiskolai telep,⁴ melyek közül négy belterületen, kettő külterületen és három a Szatmár-hegyen 24épült, továbbá egy-egy gazdasági ismétlő-iskola a szatmári külterületen és a Szatmár-hegyen. 4. Ferencz József-laktanya (közös), 5. József főherczeg-laktanya (honvéd), 6. áll. méntelep, 7. tűzoltó-őrtanya és csendőr-laktanya, 8. közvágóhíd, 9. villamtelep, 10. róm. kath. plébánia, 11. Kossuth-kerti kioszk, 12. Kossuth-kerti gőzfürdő, 13. közkórház, 14. járvány-kórház. 15. Pannonia-szálló és vigadó-épület, 16. Kossuth-kerti vízvezeték- és szivattyú-telep. A monumentális építkezések között még a közúti vashíd említendő és a város jelentékeny anyagi hozzájárulásával épült m. kir. államvasúti nevelő- és tápintézet és a m. kir. dohánybeváltó hivatal.

A hasznothajtó jogok s jövedékek szintén házi kezelésben vannak. Ilyen a középponti vámhivatal, a vámsorompók, a fogyasztási adók, melyeknek beszedési jogát a kincstárral kötött szerződés biztosítja a város részére. A város évi 116,000 kor. megváltási összeget fizet a kincstárnak az állami- bor és húsfogyasztási adókért. A régi és újabb jövedékek és közvetett jövedelmek részletezve a következők: hídvám, mely az útalap mérlegében 226,220 korona értékkel szerepel, a vásárvám 43,124 kor., a kövezetvám 38,696 kor., a halászat 70 kor., a vadászat 1101 kor., átírási díjak⁵ 27,129 kor, a városi fogyasztási adó 37,361 kor. és az ásvány- és szikvízadó 12,621 kor. évi átlagos jövedelemmel, a mi összesen 169,902 kor. - Ez a jövedelem húszszorosa adja a 3.198,040 kor. értéket, melylyel e jogok tőkésítve a vagyonleltárba föl vannak véve.

A város 1906. évi zárszámadásában a fentebb részletezett ingó és ingatlan vagyon a közpapírokkal s 295,259 kor. 61 fill. tartaléktőkével, 196,768 kor. 08 fill. cselekvő hátralékkal és 16 kor. 21 fill. közpénztári készlettel 13.014,461 kor. 11 fillér. Ennyi volt a város összes vagyona 1906 deczember 31-én. Ezzel szemben ugyanakkor volt a városnak 3.006,233 kor. 76 fillér kölcsöne a Magyar Jelzáloghitelbanknál, és 17070 kor. 82 f. szenvedő hátraléka; ilyképen

9. 991,146 kor. 54 fillér tiszta vagyon mutatkozik egyenlegként.

A város háztartásáról már a XVII. század elejétől kezdve vannak rendszertelen és hiányos számadások. Az első rendszeres kimutatást a községi háztartás eredményéről és a város törzsvagyonáról, Baudisz József számvevő bocsátotta közre nyomtatásban, 1859 deczember 6-ikán.

Akkor a város tiszta vagyona egy millió forint értéket képviselt. Azóta, helyes gazdálkodás mellett csaknem megtízszereződött, bár a mult század nyolczvanas évei felé, a város pénzügye egy ízben zilált helyzetbe jutott; azonban az egyensúly, Novák Lajos jelenleg is működő főszámvevő vezetése alatt, csakhamar helyreállott.

Félszázad alatt nagyot fejlődött a város háztartása. Akkor a város összes rendes és rendkívüli szükséglete 250,000 forint volt, s ugyanennyi fedezetről kellett gondoskodni. Ma a házi-szükséglet az 1908. évi költségvetés szerint 1.204,059 korona 63 fillér.

A város fejlődésével hova-tovább nagyobb költséggel jár a közigazgatás s a város vagyonának kezelése. A közrendészeti, közegészségi, köztisztasági igények napról-napra fokozódnak s egyre nagyobb anyagi áldozatot követelnek. Azonkívül a kulturális és közgazdasági érdekek is újabb meg újabb befektetéseket kívánnak. Ilyen arányban kell aztán a város jövedelmeinek fokozásáról is gondoskodni. Sok hasznos beruházás ma már szépen jövedelmez s az újabb adónemek behozatala, valamint a terhek arányos megosztása, konszolidálták a város pénzügyi helyzetét.

Az említett évi szükséglettel szemben 1.022,559 kor. 63 fillér fedezetet nyújtanak a város ingó és ingatlan javainak jövedelmei, tőkéinek kamatai, a jogok, jövedékek és díjak. A hiány 181,500 korona, mely 275,000 kor. állami egyenes adó-alap után, 66 % községi pótadó kivetésével nyer fedezetet. E 66 %-ban benne foglaltatik a kereskedő- és iparos-tanoncziskolai kiadások fedezésére törvényesen engedélyezett 2 % pótadó is. Így a tulajdonképeni házi pótadó 64 %.

1870-től 1880-ig a házi adó százaléka 33-36 % volt. Már az 1881. évtől kezdve a pótadó százaléka 55, 60, 70. és 80 %-ra emelkedett. Ennek oka az volt, hogy a költségvetés az 1879-80. évben nem lévén reális, az előirányzott bevételek nem folytak be s e miatt a kiadások fedezésére saját alapjaiból s a helyi 25pénzintézetektől kellett a városnak kölcsönt fölvennie. A város pénzügyi viszonyainak rendezése óta azonban a felemelt községi pótadó összhangban van a tényleges állapottal s midőn e pótadó 80 %-ról 64 %-ra leszállott, ez a város egész adózó közönségének valóságos megkönnyebbülést okozott.

A várostól külön kezelt alapok vagyoni állása és jövedelmei a következők:

1. Szatmár-Németi sz. kir. város tisztviselői, segéd- és kezelő-, valamint a szolgaszemélyzet nyugdijalapjának vagyona 1906 végével 170,662 kor. 76 fillér volt. E tőkének a kamatai azonban nem fedezik a nyugdíjalap kiadásait s így a közpénztár minden évben kisebb-nagyobb összeggel segélyezi azt. 1906-ban például 22.383 kor. 41 fillér volt a közpénztár segélye.

2. A városi pénztár által külön kezelt villamvilágitási alapnak ma még csak az a rendeltetése, hogy a közvilágítás költségeit fedezze, illetőleg a villamvilágítási berendezés üzemben tartását biztosítsa s az erre fordított nagy beruházásokat törlessze.

Midőn a város közönsége 1891-ben a villamvilágítást bevezette, a villamos technika még nagyon fejletlen volt. Így történt azután, hogy a város a nagy költség mellett czélszerűtlenül rendezkedett be. Eleinte a színházközben felállított lokomobil szolgáltatta a hajtóerőt, nemcsak a színház, hanem az első utczai világításhoz is, mialatt a Szamos melletti villamos telep felépült. A városi színház telkén elhelyezett akkumulator-battéria azonban a villamos gépháznak figyelemreméltó távolságban történt felállítása után is ott maradt, míg Markó Kálmán mérnök a villamvilágítási művek igazgatását átvette s ezt leszereltette. Markó Kálmán villamvilágítási igazgató nagy buzgalommal látott a villamos üzem gyökeres rekonstruálásához, melyre a város közönsége 1906-ban 450,000 koronát szavazott meg. A munkálatok most már a teljes befejezés előtt állanak. A Siemens és Schuckert-gyárnál készült két termelő csoport a legmodernebb alkotás a maga nemében. A gépek 1200 lóerőre vannak berendezve, már üzemben is vannak és kitűnően beváltak. A gépház nagyobb mérvű kibővítése is elkészült s a vezeték-hálózat átrakása is csaknem be van fejezve.

A villamvilágítási alap a végrehajtott rekonstrukczió után 1.179,343 kor. 34 fillér vagyon fölött rendelkezik, de ugyanannyi tartozás terheli. Mindazonáltal az alaptól fentartott villamos üzem hasznot hajtó, mert a folyton emelkedő magánfogyasztásból (évi 114,873 kor.) s az alap egyéb jövedelmeiből a 245,557 kor. 73 fillér évi kiadás kitelik, sőt a magánfogyasztók részére szolgáltatott áram díjának leszállítása is lehetővé vált. 1907 július 1-től az alapár 6 fillér. Ezenfelül az 1906-ban elért 31,027 kor. 24 fillér pénztári maradványt a tartalék-alaphoz lehetett csatolni, miáltal az 55,308 kor. 66 fillérrel emelkedett. Ha tehát a villam-alap idővel letörleszti terheit, akkor a villamos művek, nagy jövedelmet fognak a városnak biztosítani.

3. Lehóczky János és neje árvaházi alapítványa. 5730 kor. 55 fill.

4. Lehóczky János-féle lelencz-alap 2000 kor.

5. Közkórházi alap 10,073 kor. 56 fill.

6. Szatmárvármegyei nőegyleti alap 5373 kor. 56 fill.

7. Városi szegényalap 89,243 kor. 28 fill.

8. Iparkiállítási alap 2459 kor. 47 fill.

9. Koós Lajosné-féle lelenczház-alap 521 kor.

10. Hérmán Mihály jutalom-alap 2000 kor.

11. Hét éven felüli elhagyott gyermekek segélyalapja 1547 kor.

12. Kossuth Lajos-segélyalap 2083 kor.

13. Az 5. sz. cs. és kir. gyalogezred alapításának 150 éves évfordúlója alkalmából a várostól tett alapítvány 200 kor.

14. Munkás-segélyalap 19 kor. 73 fill.

15. Közoktatási alap 31,934 kor. 96 fill.

16. Wallon-féle lelencz-alap 135,095 kor. 74 fill.

17. Tűzoltó-alap 456 kor. 29 fill.

18. Árva tartalék-alap. Jövedelme a gyámhatósági kiadásokra fordítandó. Vagyona 111,408 kor. 59 fill.

19. Balog Mihály és neje-féle szegény-alap 12,563 kor. 38 fill.

20. Kiszely Tiborcz-féle szegény-alap 169,077 kor. 68 fill.

21. Tartalék-tőkealap, esetleges hiány, vagy sürgős előirányzaton kívüli szükséglete fedezésére. Állaga 1906. év végén 295,259 kor. 61 fill.

2622. A róm. kath. plébánia-épület fentartási alapja 110,463 kor. 47 fill.

23. Az 1890. évi I. törvényczikk értelmében alkotott közuti alap. Vagyona (közúti vashíd, fekvőségek, jogok, vasúti részvények, pénztári maradvány) 542,219 kor. 25 fill., összes terhek 355,510 kor. 19 fill., tiszta vagyon tehát 186,709 kor. 06 fill.

24. A gyámpénztár 1906. évi állása a következő volt. Fedezet: betétkönyvek, adóslevelek, letétek, pénzmaradvány összesen 576,446 kor. 82 fill.

Ezzel szemben a gyámoltak és gondnokoltak követelése 531,911 kor. 32 fill., gyámpénztári töblet 44,635 kor. 50 fill. Ebből az 1901. évi XXI. t.-cz. értelmében az elhagyott gyermekek segélyalapja javára átutaltatott 3889 kor. 15 fill. Az árva-tartalékalap 1907. évre 44,535 kor. 50 fillérben volt megállapítva.

25. Legvégül említjük a Szerdahelyi Ágoston féle szegény-alapot, mely 1907-ben keletkezett 4000 korona alapítványi összeggel.