« TEMES VÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA. Írta Ottlik Péter közgazdasági előadó. KEZDŐLAP

Temes vármegye

Tartalomjegyzék

TEMES VÁRMEGYE KÖZOKTATÁSÜGYE. Írta Vértesy Gyula dr. kir. tanfelügyelő. »

180TEMES VÁRMEGYE IPARA, KERESKEDELME ÉS PÉNZÜGYE.
Írta Lendvai Jenő, a ker. és iparkamara titkára
Ipar. Története.
Délmagyarország iparának és kereskedelmének történetére nézve csak igen kevés kútfő maradt fenn. Bárány Ágoston Temes vármegye emléke (1848) czimű munkájában így jellemzi a legrégibb kort: "Korán megzördült a temesi ugarokon az ekevas, midőn más részről fegyvert villogtatott a nép. Czigányok foglalkozása volt a fegyver-, sőt golyókészítés is az alsóbb részeken. Temesvár szép palotája, a vármegye sok vára s csinos kastélyai, tömérdek egyháza, apátságai s zárdái, számos kézmívest igénylének s a népes városok ipar, szorgalom és űzérkedés vállalatira szinte meghivák." "A Temes s más folyamok munkásan s ernyedetlenül görgeték a vidék őrlőmalmait s Temes vármegye a korábbi századokon is a királyi kincstárra nézve gyümölcsöző lőn." "Lippa falai között is élénken működött a szorgalom a kézműben és az üzérkedés más nemeiben."
Temesvár mellett hajdan Lippa volt Délmagyarország egyik legnevezetesebb helye. Márki Sándor szerint a középkorban Lippa, Aradmegye legiparosabb városa volt. Az Anjouktól dédelgetett városban alkalmasint már akkortájt keletkeztek egyes czéhek, határozottan azonban csak 1550-ből olvasunk róluk, a mely évben Uloman pasa felgyujttatta Lippa külvárosát, melyben "nagy számmal voltak czéhek és kereskedők s legtöbben kalaposok". Az 1514. évből tudjuk, hogy a Mázsás-család két forintért adta el Sebesy János lippai polgárnak Lippán, a Maroson, a Molnár Mátyás és Csery Tamás malma között levő malmát. (Márki i. m. I. k. 426. 1.) Evlia Cselebi török író, a ki 1660-tól 1664-ig beutazta az ország jó részét, elmondja, hogy itt gyapothoz hasonló szíjat készítenek és az olajos szíjat hengeres gombolyítóra hajtják fel. Az egész határszéli nép lószerszámát és a lovak szügyelőjét ebből a szíjból készíti. Sajok nevű posztót is gyártanak itt. (Evlia Cselebi Magyarországi Utazásai 1660-1664, Magy. Tud. Akadémia, 1904. 21. old.)
A töröknek az országból való kiszorításával, helyesebben gróf Mercy Florimundusnak a Bánság kormányozójává történt kinevezésével a széleskörü telepítési akczió felvirágoztatta az ipart is, mert a kormányzó adómentesség és egyéb kedvezmények biztosításával számos külföldi kézmívest helyezett el a vármegyében. Különös gondja az ipari növények termelése volt. Az olajmag- és indigótermelés mellett, főleg a selyemtenyésztést karolta fel. Rossi selyemtenyésztési felügyelőnek feladatává tette, hogy az egész vármegyét eperfákkal ültesse be és hogy Olaszországból minél több családot telepítsen.
Gróf Mercy utódai közül báró Engelshofer és gróf Perlasz váltak ki az iparfejlesztés terén. Griselini említi 1750-ben Bécsben megjelent munkájában, hogy Mária Terézia királynő letelepülési engedelmet adott a czigányoknak, vagy a hogy őket akkor elnevezték az "uj bánátiaknak", a kik ügyes vándoriparosoknak bizonyultak. Kovács-, lakatos- és kisebb pipereárúkat készítettek.
Czéhek.
A czéheknek a vármegyében való keletkezéséről csupán a XIX. századot illetőleg van biztos tudomásunk. Miután azonban Lippán már a XVI. században volt czéh, bizonyára másutt is volt. Ebből az időből például Verseczen virágzó ötvösiparról emlékeznek meg a kútfők. A czéhek a mesterek eme szervezetei a török hódoltság idején megszünhettek, mert csak a XVIII században esik róluk ismét szó. Az adminisztráczió azonban nemcsak, hogy nem támogatta, hanem inkább meggátolta fejlődésüket. A XVIII. század ipari viszonyairól is sok anyagot tartalmazó Baróthi-féle Adattárban összesen csak kétszer van szó a kézmivesség emez érdekképviseletéről. Az 1727 aug. 23. keletet viselő rotulus szerint a helytartóság 181azért tagadta meg két hámoros és posztónyíró mesterjogának elismerését, "hogy a Bánátban a kézmívesek czéheket ne alkossanak".
A temesmegyei czéhek keletkezésének ideje tehát a XIX. század elejére esik. A negyvenes évekig a következő czéhek alakultak a vármegyében:0
Csák: timárok, csizmadiák, szíjgyártók és mások 1817. Kőmívesek, ácsok, asztalosok és mások 1817, szücsök, szabók és mások 1817: Detta: kőmívesek, ládakészítők, lakatosok, kerékgyártók, kovácsok, kádárok, órások, pékek, szabók, szitakötők, szíjgyártók, nyereggyártó, kalaposok, kötél gyártók, borbélyok, vargák, csizmadiák, timárok, molnárok, mézeskalácsosok, bábsütők és szűcsök 1842. Hidegkút: takács, kovács, kötélgyártó, asztalos, kádár, esztergályos, szerfestő, kerékgyártó, "czipővarró", varga, szabó, kalapos, sütő, borbély, bádogos, szűcs, lakatos, nyereggyártó, fazekas, szűrszabó, kőmíves, ács, könyvkötő, sárgarézmíves, bábsütő, órás, fésüs, szitás, arany- és ezüstmíves, "kolompár"; üveges, rézmíves, csizmadia, szappanos, puskamíves és bőrgyártó mesteremberek 1846. Angyalkút (Kisfalud) kovácsok, kerékgyártók 1819. Kisszentmiklós: lakatosok, kerékgyártók 1819. Molnárok 1843. Lippa: fazekasok 1819, kádárok, kőmívesek, ácsok, asztalosok és mások 1820., kádár, ács, kőmíves, asztalos, lakatos, üveges, kőfaragó, esztergályos, órás, timár, mészáros, varga, csizmadia, süveges, nyereggyártó, szíjgyártó, fésűs, kötélgyártó, szitakötő, rézmíves, viaszöntő, kovács, kerékgyártó, bádogos, pék, molnár, kéményseprő, szabó, takács, gombkötő, szűcs, szappanos, puskamíves, arany- és ezüstmíves-mesterek 1841. Németszentpéter: kovácsok 1819. Szépfalu: kovácsok, kerékgyártók 1819., asztalosok 1819. Újarad: kádárok, kerékgyártók, kovácsok, viaszöntők és mások 1819, kőmívesek, ácsok, asztalosok 1819., kalaposok 1821., molnárok Zsigmondházával együtt 1843. Versecz: csizmadiák, bocskorkészítők és kordovánkészítők 1817, patkó- és szegkovácsok és mások 1817, kádárok, esztergályosok, órások, kötélgyártók 1817, magyar- és németszabók és paplankészítők, szűrszabók, posztónyirók, festők, sapkakészítők, gombkötők és fésüsök, rézmívesek, ötvösök, bádogosok és puskamívesek, pékek, viaszöntők, molnárok, serfőzők és kéményseprők, kőmívesek, cserepezők, ácsok és mások; szűcsök és papsüvegkészítők, timárok mészárosok, szíjgyártók, nyergesek, vargák, nyirók és tarisznyacsinálók, szappanosok, - külön-külön 1817-ből, - kalmárok 1825. Vinga: asztalos, paplanos, ács, bádogos, kádár, borbély, gombkötő, sarkantyús; esztergályos, fazekas, festő, fésűs, kordovános, kéményseprő, kerékgyártó, késes, könyvkötő, kovács, kötélgyártó, kőmíves, kalapos, lakatos, timár, szabó, szűcs, viaszöntő, mészáros, molnár, varga, nyerges, órás, pék, pokróczcsináló, puskamíves, szitakötő, rézmíves, szappanos, szegkovács, szíjgyártó, szűrszabó, takács, timár, csizmadia és üvegesmesterek 1835. Zádorlak: kovácsok, kerékgyártók, vargák és mások 1819, asztalosok 1819, molnárok 1843.
XIX. százd elején.
A mult század elején Temes vármegyében 2414 mesterembert és 700 segédet találunk. Gyár a vármegyében alig volt. Említést érdemel a verseczi selyemgombolyító és több sörgyár, melyek közül a murányi sörgyár termékét tartották a legjobbnak. Kézmíveseinek számával és ügyességével Újarad, Vinga, Lippa, Csák, Detta, Denta és Versecz tűnt ki. A vármegyei összeirás szerint 1830-ban 160 asztalos, 62 timár, 16 aranymíves, 14 mézeskalácsos, 228 csizmadia, 321 kovács, 155 fazekas, 9 tarisznyás, 37 szűrszabó, 5 órás, 81 kőmíves, 13 fésüs, 153 szűcs, 58 kalapos, 37 pék, 203 bognár, 146 szabó, 45 szappanos, 165 német csizmadia, 2 tőrkészítő, 1 harangöntő, 2 könyvkötő, 2 "tobákos", 158 takács, 48 borbély, 155 kádár, 19 üveges, 4 üstös, 3 cserző, 30 ács, 8 serfőző, 2 kordoványos, 6 szitás, 6 szegcsináló, 11 rézmíves, 11 nyerges, 28 lakatos, 2 pipakészítő 1 kolbászkészítő, 38 kötélverő, 1 enyvfőző, 1 cserépfedő, 4 bádogos, 34 mészáros, 1 kőmetsző, 57 szíjgyártó, 10 gombkötő, 3 posztónyiró, 4 bocskoros, 1 kalácssütő, 5 puskamíves, 5 kéményseprő, 3 bádogos, 4 festő, 13 esztergályos, 1 saruszövő, 2 herélő űzte a vármegyében mesterségét. Vízimalom 159 és közötte 132 egykerekű, 18 kétkerekű, 8 háromkerekű és 1 négykerekű volt. Azonkivül 404 szárazmalmot, 36 kézimalmot, 12 olajsajtolót és Verseczen egy szélmalmot tartottak üzemben. (Fényes: Magyarországnak mostani állapotja, IV. kötet, 338. oldal.)
Mai állapot.
A mai állapot szerint Temes vármegyének és Versecz városnak együtt 9788 iparosa van. Jóllehet az iparosok számát illetőleg a törvényhatóság viszonylag felülmulja az ország több vármegyéjét, mégsem állítható, hogy az iparilag kiváló 182vármegyék közé tartozik. A temesmegyei iparost általánosságban a fogyasztási körének megfelelő közepesség jellemzi, a melyen túl való haladást a viszonyok nem követelik meg. Temesvárnak ipari tekintetben való dominálása a vármegyében oly annyira közvetetlen, hogy a finomultabb igényekkel fellépő fogyasztó közönség ipari szükségletének javarészét itt fedezi.
Vas- és fémipar.
A vármegye ipara a következőképen tagozódik:
Vas- és fémipar, Temes megyében 1311, Versecz városban 86. Gépek és közlekedési eszközök gyártása, a megyében 627, Verseczen 52. Kő-, föld- és agyagipar, a megyében 117, Verseczen 16. Fa- és csontipar, a megyében 820, Verseczen 83. Bőripar, a megyében 158, Verseczen 34. Fonó- és szövőipar, a megyében 171, Verseczen 29. Ruházati ipar, a megyében 2205, Verseczen 276. Papirosipar, a megyében 8, Verseczen 3. Élelmezési és élvezeti czikkek gyártása, a megyében 1331, Verseczen 150. Vegyészeti ipar, a megyében 115, Verseczen 7. Epítőipar, a megyében 1031, Verseczen 120. Sokszorosító és műipar, a megyében 25, Verseczen 19, Szállodás, vendéglős és kávésipar, a megyében 897, Verseczen 97. Összesen Temes megyében 8816, Verseczen 972.
A vas- és fémipar egyes ágai közül számszerint a kovács-, lakatos- és bádogosmesterség válik ki; a többi iparág üzőinek száma jelentéktelen. Versecz városával együtt így oszlik fel a csoport:
Kovács, Temes megyében 971, Verseczen 34. Gépész, a megyében 34. Szerszámgyártó, a megyében 3, Verseczen 2. Reszelőgyártó, a megyében 3, Verseczen 1. Drótgyártó, drótfonó és szövő, a megyében 1. Késgyártó, a megyében 8, Verseczen 6. Lakatos, a megyében 150, Verseczen 15. Arany- és ezüstmives, a megyében 10, Verseczen 3 Rézmíves, rézhámor, sárgarézöntő, a megyében 4, Verseczen 4. Bádogos, a megyében 127, Verseczen 21.
Gépgyártás.
A gépkészítés és közlekedési eszközök gyártásának csoportjában csupán a kocsigyártásnak van jelentősége. Ez az iparág jó minőségű árút hoz forgalomba, mely a szomszédos vármegyékre is kiterjed. Az iparcsoport ekként tagozódik:
Gépkazán- és hajógyártó, Temes megyében 3, Verseczen 4. Fegyvergyártó, a megyében 4, Verseczen 2. Varrógép- és kerékpárjavító, a megyében 1. Kocsigyártó, a megyében 576, Verseczen 32. Villamos szerelő, a megyében 1. Közhasználatú villamos áramfejlesztő telep, a megyében 2, Verseczen 1. Egyéb hangszeripar, a megyében 1. Órás, a megyében 32, Verseczen 6. Orvosi műszerek és taneszközök gyártása, a megyében 7, Verseczen 7.
Agyagipar.
A kő-, föld- és agyagiparhoz tartozó téglagyártás a vármegye egyik szépen fejlődő nagyipari ága, mely mellett a fazekasság, a törvényhatóságnak ez a régi, annak idején jellegzetes mestersége, nem tud ellentállni a versenyviszonyoknak. Az idetartozó mesterségeket számszerint ennyien űzik:
Mész-, magnezit- és gipszkészítő és kavicskiaknázó, Temes megyében 1. Czement- és gipszárúgyártó, a megyében 5, Verseczen 1. Kőbányász és kőfejtő, a megyében 3. Kövek mehanikai megmunkálása, a megyében 7, Verseczen 3. Tégla- és tűzálló agyaggyár a megyében 64, Verseczen 5. Fazekas, a megyében 37, Verseczen 7.
Faipar.
A faipar egyike azoknak a csoportoknak, a melyeknek egyes ágai a vármegye határán jóval túl ismertek. Az asztalosság általában is figyelmet érdemel, egyes helyeken pedig, mint például Verseczen, szembetűnő fejlettséget mutat. A verseczi bútor, ízlés, elegánczia és kivitel tekintetében a legkényesebb követelményeknek megfelel. A vármegye jóminőségű hordókat készít, melyek az egész országban piaczra találnak. A gyártás helyei közül Lippa a legismertebb. A vármegye faipara a következő ágakra oszlik fel:
Fűrészgyártó. Temes megyében 8, Verseczen 3. Parkettagyártó, a megyében 1. Hordógyártó, a megyében 120, Verseczen 27. Kaptafavágó, Verseczen 2. Asztalos, a megyében 620, Verseczen 38. Esztergályos, a megyében 35, Verseczen 4. Aranyozó, a megyében 3, Verseczen 2. Fából való szerszámok készítése, a megyében 1. Szitakötő, a megyében 10, Verseczen 2. Szalmafonadékkészítő, a megyében 1. Czirokseprőgyártó, a megyében 2. Kosárfonó, a megyében 8, Verseczen 3. Fésüs, a megyében 16, Verseczen 2.
Bőripar.
A bőrgyártás különösebb fejlettségről nem ad számot. Egyes ágai ezek:
Bőrgyártó és bőrfestő, Temes megyében 73, Verseczen 16. Bőröndös, a megyében 1. Szíjgyártó és nyerges, a megyében 72, Verseczen 14. Sörte-, szőr- és tollipar, a megyében 12, Verseczen 4.
Fonás, szövés.
A fonó- és szövőipar Temes vármegyében alig haladta túl a kezdetlegesség fokát. Iparágai között számbelileg a kötélgyártás említendő elsőnek. A csoportban az alább felsorolt iparágakat találjuk:
Gyapjúipar, Temes megyében 6. Len- és kenderkészítő, kötélgyártó, a megyében 59, Verseczen 8. Len-, kender-, szövőipar, vattagyártó, a megyében 36. Harisnyakötő, a megyében 5, Verseczen 1. Gombkötő, a megyében 2. Kelmenyomtató, kékfestő, a megyében 44, Verseczen 9. Kárpitos, a megyében 19, Verseczen 11.
Ruhaipar.
A ruházati iparban találjuk a vármegye legnépesebb iparágait, közöttük háromnak ötszáznál több űzője van. Az adatok összefoglalása a következő:
Szabó, Temesmegyében 534, Verseczen 59. Szűcs, a megyében 175, Verseczen 27. Fehérneműkészítő, a megyében 3, Verseczen 1. Nyakkendőkészítő, a megyében 1. Női divatárúkészítő, a megyében 5, Verseczen 7. Varrónő, Verseczen 1. Keztyűgyártó, Verseczen 1. Kalapos, a megyében 18338, Verseczen 3. Czipész és csizmadia, a megyében 708, Verseczen 103. Bocskoros, a megyében 24, Verseczen 3. Papucsos, a megyében 27, Verseczen 19. Ruha- és folttisztító, a megyében 2, Verseczen 3. Mosó- és vasaló, a megyében 7, Verseczen 7. Borbély, a megyében 685, Verseczen 42.
Papiripar.
A papirosipart a vármegyében mindössze 8, Versecz városában pedig 3 mestertől folytatott könyvkötészet képviseli, mely természetesen nem jelentős.
Élelmezési ipar.
Az élelmezési és élvezeti czikkek gyártásának népes csoportjában a főleg számra nézve szembeötlő, mészáros- és hentesmesterséget nem tekintve, a malomipar válik ki, a mely egyes helyeken és pedig Dettán, Fehértemplomban, Kisbecskereken és Verseczen szép fejlettséget mutat. Ebben az iparcsoportban a dentai rizshántoló külön említést érdemel. Az ideosztott iparágak ezek:
Malomiparos, Temes megyében 284, Verseczen 4. Sütő, a megyében 122, Verseczen 26. Czukrász, a megyében 23, Verseczen 6. Czukorkagyártó, a megyében 82, Verseczen 5. Mézeskalácsos, a megyében 37, Verseczen 6. Hentes, a megyében 322, Verseczen 60. Mészáros, a megyében 263, Verseczen 21. Béltisztító, a megyében 5, Verseczen 2 Szalámigyártó, a megyében 1, Verseczen 1. Egyéb hús- és zsíripar, a megyében 15. Konzervgyártás húsanyagból, Verseczen 1. Sajt-, turó- és vajgyártó, a megyében 9. Sör- és malátagyártó a megyében 4, Verseczen 1. Szeszgyártó, a megyében 8, Verseczen 1. Eczetgyártó, a megyében 4, Verseczen 2. Konyak-, likőr- és pálinkagyártó, a megyében 1, Verseczen 2. Ásványvizkiaknázó, a megyében 1. Szikvízgyártó, a megyében 84, Verseczen 8. Jéggyártó, a megyében 1, Verseczen 1. Marhahízlaló, Verseczen 1. Sertéshízlaló, a megyében 115, Verseczen 2.
Vegyi ipar.
Vegyészeti iparról itt tulajdonképpen nem beszélhetünk. A hivatalos beosztás szerint a következő iparágak tartoznak ide, melyek azonban nem számottevők.
Világítógázgyártó, Temesmegyében 1. Keményítőgyártó, Verseczen 1. Növényolajgyártó, a megyében 100. Gyertya-, szappan- és illatszergyártó, a megyében 10, Verseczen 4. Aszfalt- és kátránygyártó, Verseczen 1. Egyéb vegyészeti czikkek gyártása, a megyében 1. Gyepmester a megyében 3, Verseczen 1.
Építőipar.
Az építőipar egyes ágai teljesen kielégítők. A csoport ekként oszlik fel:
Építész, Temesmegyében 14, Verseczen 4. Közútépítész, a megyében 1. Kőmíves, a megyében 546, Verseczen 35. Ács, a megyében 320, Verseczen 20. Cserepező és palafedő, a megyében 4, Verseczen 2. Üveges, a megyében 18, Verseczen 5. Szobafestő, a megyében 58, Verseczen 18. Fényező és mázoló, a megyében 25, Verseczen 20. Czímfestő, a megyében 6, Verseczen 8. Kövező és aszfaltozó, a megyében 5, Verseczen 1. Kútásó, a megyében 13, Verseczen 2. Kéményseprő, a megyében 19, Verseczen 5. Köztisztasági vállalkozó, a megyében 2.
Sokszorosító ipar.
A sokszorosítóiparban, különösen a nyomdászat érdemel említést, mely főleg Verseczen a vidéki színvonalat meghaladja. A vármegyében 11, Verseczen pedig 8 vállalatot felmutató nyomdaipar mellett még ezeket az iparágakat találjuk:
Fényképész, a megyében 11, Verseczen 7. Vésnök, a megyében 1, Verseczen 1. Festő és képfaragó, a megyében 1, Verseczen 1. Egyéb műipar, a megyében 1, Verseczen 2.
Vendéglősipar.
A szállodás-, vendéglős- és kávésipar statisztakája végül a következő:
Vendéglős, szállodás, kocsmáros, Temesmegyében 856, Verseczen 84. Markotányos és kifőző, a megyében 12, Verseczen 1. Kávéházak, a megyében 26, Verseczen 8. Fürdős, a megyében 3, Verseczen 3.
Gyáripar.
A vármegye gyáriparában a malomipar és a téglagyártás dominál. A temesi lisztből sokat visznek ki különösen Ausztriába. Specziális gyárai közül meg kell említeni a szintén kivitelre dolgozó két verseczi gép- és rézárúgyárat, az ugyancsak ottani bútorgyárakat, a szépfalusi kosárgyárat, a lippai hordógyárat, a verseczi czipőgyárat, a nagykárolyfalvi és verseczi szalámigyárat, az újaradi, verseczi és lippai sörgyárat, a verseczi szeszgyárat, az élénk exportot felmutató verseczi konyakgyárat, a verseczi keményítő- és a buziásfürdői szénsavgyárat.
A temesmegyei gyárak statisztikája a következő: 3 gépgyár 110 munkással, 4 villamostelep 36 munkással, 1 kőbánya 250 munkással, 18 téglagyár 466 munkással, 2 gőzfűrész 165 munkással, 1 hordógyár 35 munkással, 2 bútorgyár 36 munkással, 2 kosárgyár 600 munkással, 1 czipőgyár 40 munkással, 2 szalámigyár 30 munkással, 3 sörgyár 100 munkással, 1 konyakgyár 5 munkással, 3 szeszgyár 50 munkással, 131 gőzmalom 2686 munkással, 1 jéggyár 6 munkással, 1 gázgyár 2 munkással, 1 keményítőgyár 70 munkással, l szénsavtöltő 36 munkással.
Háziipar.
A vármegye háziipara szépen fejlett. Hála a kereskedelmi kormány gondoskodásának, az állami szubvencziót nyert vállalkozók ma 1500-1600 nőt foglalkoztatnak a téli hónapokban himzéssel. A temesi varrottast az egész országban ismerik és kedvelik, de piacza van az árúnak Ausztriában, Német- és Angolországban, sőt a tengeren túlon is. A népies motivmok mellett művészektől készített minták szerint is dolgoznak, a melyeknek ruhákon, blúzokon, terítőkön stb. való megfelelő alkalmazása, az árúknak itthon és a külföldön kelendőséget biztosít. A varrottason kívül a fehér és színes alapú arany- és ezüsthimzés is széleskörű. Ezeknek a háziipari munkáknak, melyeket túlnyomólag a román lakosság végez, Temesvár, Széphely, Nagytopoly és Csák a gyűjtőhelye.
184Figyelmet érdemel a háziipari kosárfonás is, melynek terjesztésén a Temesmegyei Gazdasági Egyesület fáradozik eredménynyel.
Ipartestületek.
A három délmagyarországi vármegye közül Temes vármegyének van a legtöbb ipartestülete. Ezeknek túlnyomó része azonban a tagoknak csak kisebb számával rendelkezik s így szervezett irodát csupán Verseczen, Fehértemplomon és Lippán találunk. A vármegye 16 ipartestületétől nyilvántartott mestereknek, segédeknek és inasoknak ez a száma: Buziásfürdő 97 mester 12 segéd, 74 inas, Csák 176 mester, 50 segéd, 119 inas, Detta 168 mester, 164 segéd, 230 inas, Fehértemplom 440 mester, 700 segéd, 380 inas, Homokbálványos 138 mester, 33 segéd, 59 inas, Homokos 135 mester, 89 segéd, 68 inas, Károlyfalva 150 mester, 44 segéd, 96 inas, Liebling 166 mester, 20 segéd, 29 inas, Lippa 382 mester, 221 segéd, 177 inas, Móriczföld 140 mester, 15 segéd, 37 inas, Nagyzsám 107 mester, 28 segéd, 47 inas, Temeshidegkút 270 mester, 21 segéd, 34 inas, Temeskutas 99 mester, 15 segéd, 45 inas, Újarad 181 mester, 97 segéd, 112 inas, Versecz 948 mester, 691 segéd, 617 inas, Vinga, 125 mester, 29 segéd, 57 inas.
A vármegye nevezetesebb gyárai a következők:
Gyárak és ipartelepek.
Buziásfürdő. Muschong J. és Társa buziási gyógyfürdője. A hazánkban nagy elterjedtségnek örvendő "Phönix" ásványvíz gyártásával foglalkozik a Muschong Jakabtól 1907-ben alapított vállalat. A fürdőhelyen levő rendkívül bő forrású természetes szénsav gyűjtése és palaczkozása egyik főága az üzemnek. A gyár az egész Balkánra exportál. 700 m2 területen épült és a hajtóerőt 300 HP. gőzgép és 60 HP. villamosmotorok alkotják. A munkások száma 36.
Detta. Első dettai hengermalom, Scheirich és Heldenwanger r.-t. A malmot 1882-ben alapították és 1911-ben részvénytársasággá alakult át. Örlőképessége 850 q. 24 óránként, mihez a hajtóerőt egy 300 lóerős gőzgép szolgáltatja. A malom állandóan 70 munkást foglalkoztat, kizárólag búzát őröl és gyártmányait nagyobbrészt Ausztriában értékesíti. Mellékágként a vállalat egy 60 HP. Diesel-motorja szállítja Detta község világítására a villamos áramot.
Detta. Bánáti műmalom részvénytársaság. Az 1911. évben 1231 m2 területen épült malom a legmodernebb berendezéssel dolgozik. Évi termelése 1800 waggon. A hajtóerőt egy 260 lóerejű gőzgép adja. A munkások száma 30.
Lippa. Lippaí sörfőzde, Bondy és Társa. A sörfőzőt 1803-ban alapították, 3500 m2 területen. Termel dupla márcziusi sört, baksört és az évi termelés mennyisége 8000 hektoliter. A hajtóerőt egy 50 HP. Diesel-motor és egy 110 lóerejű gőzgép alkotja. A munkások száma 45. Fiókja van Lugoson, Petrozsényben, Vulkánon, Facsádon és Aradon.
Lippa. Weszely Béla első lippai hordógyára. A gyár 1895-ben keletkezett. 1600 m2 területen épült. Évenként mintegy 4000-4500 darab mindenféle nagyságú hordót készít, melyeknek legnagyobb részét hazánkban értékesíti, kisebb része pedig Ausztriában, Boszniában, de főkép Romániában talál piaczot. A hajtóerőt egy 16 lóerős gőzgép alkotja. A munkások száma 30.
Nagykárolyfalva. Herz és fia szalámigyára. 1873-ban alapították. A gyár 4000 m2 területen fekszik. Egy 8 lóerős benzinmotor tartja üzemben a legmodernebb gépekkel felszerelt telepet. Gyártmánya a magyar szalámi, mellékterménye a disznózsir, szalonnaneműek, kolbászfélék. Piacza egész Magyarország; kivitele Ausztriába van.
Temesrékas. Temesrékasi téglagyár r.-t. 1894-ben 40,000 korona alaptőkével alakult s az alaptőke lassanként 180,000 koronára emelkedett. A gyár 23 hold területen épült és két, összesen 100 lóerejű Diesel-motor hajtja a modern gépeket. A foglalkoztatott munkások száma a főidényben 150-200; gyárt évenként mintegy 6 millió téglát és tetőcserepet. Gyártmányai a környéken és Délmagyarországon találnak elhelyezést.
Újarad. Báró Nopcsa Elekné uradalmi sörgyára. Ötvenesi Lovász Zsigmond alapította 1783-ban. Készít sört és malátát. Különlegességei a "Bika"-sör és "Diadal" 14 fokos sötét malátasör. A gyár 5 holdnyi területén hat épület áll. A hajtóerőt egy 35 lóerejű gőzgép és egy 25 HP. Diesel-motor alkotja. Gyárt évenként 60,000 hektoliter sört. A munkások száma 80. Piacza egész Magyarország.
Versecz. Délmagyarországi kiviteli gőzmalom, Lukács és Krausz. A malom 1882 óta áll fenn. A telep 3 hold területen fekszik, melyből az épületek körülbelül 450 m2 területet foglalnak el. Teljesítő képessége napi 4 vaggon őrlemény. A hajtóerőt egy 180 HP. gőzgép szolgáltatja. Alkalmazottainak száma 40. Legnagyobbrészt búzát és tengerit őröl, melyből Ausztriába kivitele is van.
Versecz. Neukomm Bálint Fiai gépek és rézárúk gyára. A gyárat a jelenlegi tulajdonosok atyja 1842-ben alapította. Hajtóerő egy 14 HP. gőzgép és 12 HP. benzinmotor. Különlegességei a Neukomm-féle szab. konyakfőzőgép, szab. bormelegítő készülék, folytonos működésű borsajtó, "Archimedes", törköly- és seprőégető készülék, "Automat" szőlőeke peronoszporafecskendővel kombinálva: A gyár eddig 24 kül- és belföldi kitüntetésben részesült. A foglalkoztatott munkások száma 16.
Versecz. Seidl-féle gépgyár, vas- és érczöntőde. Alapította 1878-ban Seidl Gyula. A gyár mintegy 3700 m2 területen épült. A gyártmányok legnagyobb részét az erőhajtásra alkalmazott borsajtológépek alkotják, melyekből tekintélyes kivitele van Ausztriába. A hajtóerőt egy 21 lóerős gőzgép és több villamos és benzinmotor alkotja. A munkások száma 60-80.
Versecz. Matejics-féle szalámigyár. A gyár 3 kat. hold területen 1882-ben épült. Gyárt szalámit és disznózsírt, körülbelül 70,000 kg. évi mennyiséget. Hajtóerő egy 5 lóerős benzinmotor. A munkások száma 20. Piacza egész Magyarország és Ausztria.
Versecz. Első verseczi bútorgyár (tul. Apfelbaum Hugóné). A gyár 1865-ben keletkezett 1012.5 m2 területen. 1902-ben modern famegmunkáló gépekkel és egy 12 lóerős benzinmotorral 187bővült. Gyárt szobaberendezéseket és mindenféle egyéb bútorokat. A munkások száma 20. Piacza Délmagyarország, kivitele Szerbia.
Versecz. Frisch Gyula első szeszgyára és finomítója. A szeszgyár 1885-ben épült. A telep területe 12,000 m2, melyhez még 12,000 m2 területen takarmányrakodó és tengeri-górételep tartozik. Gyártmányai finomított és nyers szesz, különlegességek: rum és likőrök. Hajtóerő egy 25 HP. gőzgép és egy 15 HP. villamosmotor. A gyári alkalmazottak száma 20, míg a hízlalásnál 15 munkás van alkalmazva; évente 600 hízott marhát szállít Bécsbe. A gyár évi termelése 4000 hektoliter szesz, mely belföldön talál elhelyezést.
Versecz. Union keményítőgyárak, Beimel & Basch. A gyár a budapesti "Union keményítőgyárak, Beimel és Basch" czég egyik gyárosztálya, mely 1890-ben alakult körülbelül 4800 m2 területen. Hajtóerő egy 200 lóerős gőzgép. Gyárt darabos és kristályos tengeri keményítőt, keményítőlisztet és szárított tengeri moslékot. A munkások száma 75. Tekintélyes exportja van.
* * *

Versecz. - Délmagyarországi Kiviteli Gőzmalom. Lukács és Krausz.

Versecz. - Seidl-féle gépgyár, vas- és érczöntő.

Gróf Karátsonyi Jenő rizshántoló gyára és műmalma Dentán, a Karácsonyi rizstelepen.

Detta. - A Scheirich és Heldenwanger r.-t. hengermalma.

Detta. - Bánáti Műmalom r.-t.

A temesújfalusi gőzmalom.
Kereskedelem. Története.
Forgalmi tekintetben. Temes vármegyének már régen nagy szerepe volt. Dél-magyarországot az ország belsejével, Erdélylyel és folytatólag a Kelettel összekötő közutak szelték a vármegyét, melynek egyes városai fontos helyei voltak az átviteli kereskedelemnek. A vízi közlekedés szempontjából is nevezetes Lippa a Levante felé irányuló kereskedelemnek volt híres góczpontja. A XVI. században raguzai kereskedők is arra vették útjukat, s mikor Ferdinánd a várat ostromolta, sok olasz kereskedő telepedett meg ott. 1514-ben Brandenburgi György egyik káplánja, a solymosi és lippai őrség fenntarthatására egy lippai aranyváltótól vett kölcsön száz forintot. (Márki: Arad vm. és város monografiája.) Evlia Cselebi szerint Lippa "lakossága többnyire az erdélyországi Torda nevű várból a Maros folyón hajókon kősót hord és azzal kereskedik; a váron kívül néhány száz sóraktár van, ott hajókra rakják s a Maros folyón a Tisza folyóra, onnan a Duna folyóra jönnek és az iszlám birodalomban a sót jól eladják". Ugyancsak ő tőle tudjuk, hogy "a város igen gazdag és még Erdélyországból is évente néhány ezer élelmiszert szállító hajó jön-megy". 1660-ban Lippának kétszáz boltja volt és kereskedői magyarul beszéltek. (Evlia Cselebi Magyarországi utazásai, 18-21. oldal.)
A török uralom alatt a fejlődésnek induló kereskedelem megszűnt. Gróf Mercy közgazdasági politikája a kereskedelmet is pártolta ugyan, de ebben a tekintetben Temesvárnak jutott a haszon túlyomó része. Mercy azonban komolyan vette a kereskedelem ügyét is. 1722-ben az adminisztráczió javaslatot kér a teknősbékákkal való kereskedés meghonosítása ügyében. Árúforgalommal annak idején szerbek, görögök és törökök foglalkoztak, önállóan és társasagokká szervezetten. 1726-ban már működik a kereskedelmi társaság, a mely a viasz és méz vásárlására kizárólagos jogot nyert. Ez a társaság, melynek Olaszországba is volt kivitele, a falvakban raktárakat tartott fenn. Egymásután keletkezett ezután a rácz és görög kereskedelmi társaság, továbbá a marha- és bőrkereskedelmi társaság. 1741-ben a rácz, 1750-ben a görög társaság kapta meg a kicsinyben való kereskedés jogát, melyet két évvel később évi 2000 forint bérért mind a kettőre ruháztak. (Baróti: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez.)
A hajózás felvirágzásával a vármegye kereskedelme is mindinkább fejlődött. A XVIII. század elején Lippa, Ujarad és Versecz voltak a vármegye legélénkebb forgalmú helyei. A két maros-menti góczpont az Erdélylyel való összeköttetést tartotta fenn és különösen tutajon szállított fával kereskedett. Versecz bor- s mustárkereskedelméről volt nevezetes. Az utóbbi árúból sokat szállított Pestre és Bécsbe is. A verseczi kereskedők 1825-ben már czéhet is alakítottak. A vármegye több állatvásárát jól ismerték az egész országban és különösen csáki marhavásároknak volt sok látogatójuk. A vármegyei összeírás szerint 1830-ban 241 kereskedő volt, közöttük 20 első-, 40 másod-, 1 harmadrendű; 39 szövetárús, 9 vasárús, 6 gyógyszerárús, 13 fűszerárús és 49 marha- és gabonakereskedő. (Fényes: Magyarország mostani állapotja, IV. kötet, 339. oldal.)
Mai állapot.
A temesvári kereskedelmi és iparkamara 1910. évi kimutatása szerint Temes vármegye kereskedőinek száma 3780, Verseczéinek száma 647. Az egyes kereskedelmi ágak igy oszlanak fel:
Állatokkal, mezőgazdasági, valamint állati termékekkel való kereskedés:
Lókereskedő, Temesmegyében 2. Marhakereskedő, a megyében 52. Verseczen 3. Sertéskereskedő, a megyében 32, Verseczen 8. Juhkereskedő, a megyében 3. Élőbaromfikereskedő, a megyében 105, Verseczen 37. Hal- és rákkereskedő, a megyében 7, Verseczen 3. Gabonakereskedő, a megyében 103, Verseczen 7. Lisztkereskedő, a megyében 68, Verseczen 9. Terménykereskedő, a megyében 75, Verseczen 38. Főzelékkel való kereskedő, a megyében 14, Verseczen 4. Gyümölcs- és szőlőkereskedő, a megyében 11. Élőfa- és virágkereskedő, a megyében 1. 188Pamut- és juttakereskedő, a megyében 1. Verseczen 1. Nyersbőrkereskedő, a megyében 4. Csontkereskedő, a megyében 1. Tollkereskedő, a megyében 5, Verseczen 1.
Fával, erdei termékekkel, bányászati és ásványi anyagokkal való kereskedés:
Fakereskedő, Temes megyében 91, Verseczen 11. Szénkereskedő, a megyében 2, Verseczen 1. Agyag-, homok- és mészkőkereskedő, a megyében 42, Verseczen 3.
Vas- és fémárúkkal, gépekkel, háztartási czikkekkel, műszerekkel:
Vaskereskedő, Temesmegyében 25, Verseczen 5. Egyéb fémárúkkal kereskedő, a megyében 1, Verseczen 2. Gazdasági gépekkel kereskedő, a megyében 7. Varrógép- és kerékpárkereskedő, a megyében 6, Verseczen 2. Háztartási és honyhaberendezési czikkekkel kereskedő, a megyében 7. Műszaki czikkekkel való kereskedés, a megyében 6, Verseczen 1. Látszerészeti czikkekkel való kereskedés, a megyében 7, Verseczen 3. Hangszerkereskedő, Verseczen 1.
Az agyag- és üvegipar készítményeivel való kereskedés:
Tégla- és tetőcserépkereskedő, Temesmegyében 8. Agyag- és üvegkereskedő, a megyében 33, Verseczen 3.
Fa-, díszmű- és norinbergi árúkkkal, író- és rajzszerekkel való kereskedés:
Bútorkereskedő, Temesmegyében 4, Verseczen 4. Bőrkereskedő, a megyében 25, Verseczen 8. Díszmű és norinbergi árúkereskedő, a megyében 17, Verseczen 5. Papir- és írószerkereskedő, a megyében 9, Verseczen 1.
A fonó-, szövő- és a ruházati ipar körébe tartozó árúkkal való kereskedés:
Kötél- és kötélárúkereskedő, Verseczen 1. Kézmű- és rövidárúkereskedő Temesmegyében 108, Verseczen 31. Divatárúkereskedő, a megyében 42, Verseczen 14. Posztókereskedő, a megyében 1. Czipőkereskedő, a megyében 12, Verseczen 3. Ruhakereskedő, a megyében 7, Verseczen 6. Rongykereskedő, a megyében 1, Verseczen 2.
Élelmezési és élvezeti czikkekkel való kereskedés:
Déligyümölcs- és czukorkakereskedő, Temesmegyében 24, Verseczen 16. Fűszerkereskedő, a megyében 31, Verseczen 12. Fűszer- és vaskereskedő, a megyében 6. Szatócs, a megyében 1216, Verseczen 144. Tojás-, tej- és vajkereskedő, a megyében 103, Verseczen 2. Vadkereskedő, a megyében 3. Hentes- és húsárúkereskedő, a megyében 4, Verseczen 3. Élelmiszerkereskedő, a megyében 18, Verseczen 3. Dohány- és sókereskedő, a megyében 3, Verseczen 4. Borkereskedő, a megyében 35, Verseczen 16. Sörkereskedő, a megyében 4, Verseczen 1. Szesz-, eczet- és likőrkereskedő, a megyében 10, Verseczen 41. Ásványvízkereskedő, Verseczen 2.
Gyógy- és vegyészeti árúkkal való kereskedés, fűszerkereskedés nélkül:
Vegyészeti és gyógyszerárúkkal való kereskedés, Temesmegyében 5, Verseczen 3.
Könyv- és műkereskedő:
Könyv- és zeneműkereskedő, Temesmegyében 14, Verseczen 6. Mű- és régiségkereskedő, a megyében 1. Zsibárus, a megyében 4, Verseczen 7. Vegyeskereskedő, a megyében 526, Verseczen 17. Fogyasztási adóbérlő, a megyében 19. Vásári helypénz vagy vásárjogbérlő, a megyében 12. Cselédszerző, a megyében 3, Verseczen 2. Szállítók és bizományosok, a megyében 12, Verseczen 9. Egyéb kereskedelmi ágak, a megyében 458, Verseczen 25. Kereskedők kereskedelmi ág megnevezése nélkül, a megyében 14, Verseczen 28.
Az árúkereskedelem segédágai:
Ügynökök és alkuszok, Temesmegyében 98, Verseczen 77. Takarékpénztárak és bankok, a megyében 233, Verseczen 37.
Fontosabb kereskedelmi ágak.
A vármegye kereskedelmének egyes ágai közül az állatkereskedés válik ki. A hivatásos kereskedelem a vármegyében és messze vidéken megszerzett legkitünőbb anyagot nemcsak az országban, hanem a Balkán államaiban, Német-, Franczia- és Olaszországban értékesiti. A törvényhatóság marhakereskedői a hazai piaczokon kívül főleg Bécscsel vannak összeköttetésben. Az állatvásárok találkozó helyei a bel- és külföld érdekeltségének. Temes vármegye több állatvására országos hírű. Ezeknek 1910. évi forgalmát a következő adatok tüntetik fel:
FelhajtottakEladtak
szarvas-
marhát
lovat és
csikót
juhotsertéstszarvas-
marhát
lovat és
csikót
juhotsertést
Csák12,9009,40022,1103,2108,3003,9471,3301,980
Lippa5,7191,35620,4001,0403,92291017,300840
Versecz8,3003,3201358405,8572,01339474
Az élő és levágott baromfival való kereskedés szintén ismert foglalkozási ága a vármegyének. Verseczről és Fehértemplomról sok árú megy Ausztriába és Németországba. A baromfikereskedéssel kapcsolatosan folytatott tojáskereskedésnek szintén Versecz és Fehértemplom a középpontja.
Igen élénk a vármegye gabona- és terménykereskedelme. A vármegye főterményei tudvalevőleg a búza, a tengeri, a rozs és a burgonya, melyek a közvetítő kereskedelem útján kerülnek forgalomba. A malmok szívesen veszik az aczélos temesi búzát, melyből a mult évben 2,908.169 q termett. Mind a búzával, mind az 1910. évben körülbelül három és fél millió q-nyi hozadékot adó tengerivel való kereskedésnek főhelyei Versecz, Fehértemplom, Detta és Temesrékas. Meg kell azonban jegyezni, hogy a forgalom zöme mégis Temesvárott bonyolódik le.
189A vármegye fakereskedelme szintén fejlett. Góczpontjai: Versecz, Fehértemplom, Lippa és Újarad, honnan nagy mennyiségű tűzi-, épület- és bognárfát adnak el.
Híres ágazata a vármegye kereskedelmének a borkereskedés. Versecz városa már régi idők óta nevezetes szőlőtermelő hely, melynek bora a kora századokban ismeretes volt. H. Ulászló király udvarában már verseczi bort is ittak, melynek hordójáért 10 1/2 aranyat fizettek. Versecz mellett Fehértemplom mutat fel élénk borkereskedést. Mind a két hely borát főleg osztrák kereskedők vásárolják.
Figyelmet érdemel a fűszer- és gyarmatárúnagykereskedés is, melynek különösen Dettán vannak számottevő lépviselői. Kiválik e tekintetben Újarad is.
A helyi és környékbeli szükséglet fedezésére hivatott rövid- és divatárúkkal való kereskedés Verseczen, Fehértemplomon, Dettán, Újaradon, Lippán, Búziásfürdőn, Csákon és Vingán szép forgalmat bonyolít le.
Közlekedés.
A vármegye árú- és személyforgalmát a szárazföldi közlekedés bonyolítja le. A Bega-csatornának hajózhatóvá való tételével ez a vízi út is felhasználható ugyan, szerephez azonban nem juthat, mert a csatorna mentén jelentéktelen községek feküsznek, melyeknek kereskedelmi forgalmuk nincsen.
Közutak.
Temes vármegye közútai elég sűrű hálózatúak és állapotukat illetőleg jónak mondhatók. Állami út három szeli a vármegye területét: a debreczen-temesvár-báziási, melyből 168.824, a szeged-temesvár-szászsebesi, melyből 70.219 és a versecz-pancsovai, melyből 27.329 km. esik a vármegyére. Az ide tartozó törvényhatósági közútak a következők:
Temesvár-Németszentmihály 17.519 km. Temesvár-Újpécs 7.988 km. Temesvár-Szentandrás-Pécska 41.196 km. Temesvár-Lippa 55.645 km.Temesvár-Buziásfürdő-Lugos 43.516 km. Vinga-Varjas-Perjámos 23.637 km. Újarad-Nagyfalu-Perjámos 33.466 km. Újarad-Lippa 25.850 km. Újarad-Temesfüves 21.119 km. Máslak-Aga 18.831 km. Lippa-Facsád 19.680 km. Lippa-Nagytopoly 42.830 km. Kiszető-Lippa 37.330 km. Panyó-Vásáros 2.489 km. Temesvár-Végvár 21.405 km. Detta-Boksánbánya 37.087 km. Detta-Bánlak 2.316 km. Gátalja-Ermény 20.357 km. Temesmóra-Nagyzsám 12.300 km. Alsósztamóra-Nagygáj 6.414 km. Versecz-Boksánbánya 19.965 km. Versecz-Oraviczabánya 17.690 km. Fehértemplom-Temesőr-Homokszil 15.545 km. Fehértemplom-Oraviczabánya 8.878 km. Fehértemplom-Fejérdomb 5.895 km. Fehértemplom-Kevevára 39.378 km. Gerőcz-Jám 2.300 km. Kevevára-Pancsova 18.960 km.
Összesen 618.586 km., melyből csupán 38.455 km. a kiegészítetlen rész. A vármegye viczinális útjainak hossza 989, közs. közdülő útjainak hossza pedig 2168 km.
Vasutak.
A vármegye vasúti vonalainak hálózata kielégítőnek jelezhető. A szép számmal meglevő helyiérdekű vonalaknak a fővonalokhoz való kapcsolódása a követelményeknek megfelel. A törvényhatóság vasúti vonalai a következők:
Fővonalak: Budapest-Orsova (1857., 1876.) 63 km. 14 állomás és megállóhely. Temesvár-Báziás (1858., 1856.) 167 km. 15 állomás és megállóhely, Arad-Temesvár (1851.) 58 km. 7 állomás és megállóhely, Vojtek-Németbogsán (1874.) 31 km. 4 állomás és megállóhely, Valkány-Varjas (1888.) 5 km. 1 állomás és megállóhely.
Helyiérdekű vonalak: Temesvár Jv.-Máriaradna (1897.) 63 km. 12 állomás és megállóhely, Temesvár Jv.-Buziásfürdő (1896.) 37 km. 7 állomás és megállóhely, Temesvár Jv.-Módos (1897.) 17 km. 4 állomás és megállóhely, Temesvár Jv.-Nagyszentmiklós (1895.) 18 km. 3 állomás és megállóhely, Zsebely-Liebling (1906.) 16 km. állomás és megallóhely, Zsebely-Csák-Bóka (1895.) 15 km. 4 állomás és megállóhely, Torontálszécsány-Versecz (1891.) 15 km. 5 állomás és megállóhely, Versecz-Kevevára (1894.) 49 km. 7 állomás és megállóhely, Temesvár-Varjas (1908.) 29 km. 4 állomás és megállóhely, Versecz-Lugos-Marosillye (1896., 1898.) 90 km. 10 állomás és megállóhely.
Posta, távíró, távbeszélő.
A posta, távíró és telefon egyike a vármegye mintaszerű intézményeinek. A temesvári igazgatóság nagyméretű gondoskodásának köszönhető, hogy a forgalom fokozatosan emelkedik. Arányait ezek az adatok tükröztetik vissza:
Levél, levelező-lap,
nyomtatv., árúminta
PénzeslevélCsomag
feladottérkezettfeladottérkezettfeladottérkezett
Temesmegye4,553.0687,031.18027.97624,856151,971351.313
Versecz város1,651.9361,782.3004,7844,836118,634351.313

190PostautalványokTávirat
befizetettkifizetettdarabbeszedett
dijak
korona
kézbesített
darab
továbbadott
átmenő
darab
darabkoronadarabkorona
Temesmegye626,10335,640.868498,85032,221.26672.44656.21089,68326,477
Versecz város64,6053,854.621107,8344,248.44724.46220.65126,16417,263
Hitelügy.
Pénz- és hitelügyi tekintetben a statisztika szerint Temes vármegyében majdnem mindegyik községére egy pénzintézet esik. Ezek azonban általában korántsem bonyolítják le azt a forgalmat, a mely élénk hitelélet megállapítására ad alapot. Temes vármegye pénzintézetei közül 64 részvénytársaság, 151 pedig szövetkezet és ez utóbbiaknak az üzleti köre alig terjed túl a székhely határán. A részvénytársasági pénzintézetek között viszont több van, mely számottevő üzleteket bonyolít le. A kisebb helyeken, például a Dettán, Ujaradon működő hitelintézetek sorában is akad takarékpénztár, mely üzleti tevékenységét szélesebb körre terjeszti ki.
A versecziekkel együtt a vármegye részvénytársasági pénzintézeteinek 1910. évi üzleti eredménye ez volt:
Befizetett részvénytőke 12,147.000 korona, tartalékalap 4,063.000 korona, takarékbetét 59,341.300 korona, váltótárcza 54,483.076 korona, kölcsön és előleg 1,811.524 korona, jelzálog kölcsön 21,925.083 korona, nyereség 1,675.242 korona.
Az Osztrák-Magyar Banknak ez időszerint a vármegyében nincsen fiókja, de már megtörtént a döntés arra nézve, hogy Versecz bankfiókot nyerjen.
Szakoktatás.
A szakoktatás ügyét a vármegyében a következő iskolák szolgálják.
A lippai felső kereskedelmi iskolának az 1910/11. tanévben összesen 141 tanulója volt, kik közül 51 az alsó, 47 a középső és 43 a felső osztályt látogatta.
Iparosinasiskolája a vármegyének 17 van. Ezeket az intézeteket 2237 tanuló látogatta. Az 1909/10. tanévben Homokbálványosnak 56, Buziásfürdőnek 85, Csáknak 136, Dettának 216, Fehértemplomnak 363, Nagykárolyfalvának 75, Lieblingnek 35, Lippának 154, Móriczföldnek 35, Nagyzsámnak 45, Temeshidegkútnak 35, Kevevárának 152, Temesrékasnak 42 inastanulója volt. A temesmegyei iparosinasiskolák fenntartása 38.480 koronába került.
A kereskedőinasiskolák száma négy. Az iskolákat összesen 221 tanuló látogatta. A legtöbb tanulója (81) Fehértemplomnak volt. Verseczen 70, Lippán és Újaradon 35-35 inas járt az iskolába.
Temes vármegye kereskedőinek és iparosainak hivatalos érdekképviselete a temesvári kereskedelmi és iparkamara, melyről bővebben Temesvár város közgazdasági leírásában emlékezünk meg.

0. Dr. Szádeczky Lajos: A czéhek története stb.

« TEMES VÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA. Írta Ottlik Péter közgazdasági előadó. KEZDŐLAP

Temes vármegye

Tartalomjegyzék

TEMES VÁRMEGYE KÖZOKTATÁSÜGYE. Írta Vértesy Gyula dr. kir. tanfelügyelő. »