« KŐSZEG KÖZIGAZGATÁSA. Írta Wittinger Antal, revideálta Tipka Ferencz. KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

AZ ÁGOSTAI HITVALLÁSU EVANGÉLIKUS EGYHÁZ VASVÁRMEGYÉBEN. Írta Fülöp József. »

279A RÓM. KATHOLIKUS EGYHÁZ VASVÁRMEGYÉBEN.
Írta Barabás György, a püspökök életrajzát Horváth István,
a dömölki apátság történetét Villányi Szaniszló, a szent-gotthárdiét Laszczik Bernárd;
az egészet átnézte Kiss János és Hoch János

A Jaáki templom. Saját felvételünk.

EGERVÁRY PÜSPÖK SIREMLÉKE AZ EGERVÁRY-TEMPLOMBAN. (Fejkép.) Saját felvételünk.
Római korszak.

Kezdőkép. A kőszegi levéltárban őrzött biblia inicziáléja. Landherr Gyula rajza.
EGYHÁZI történetírók állítják, hogy ős Sabaria római tartományban a keresztény hitet már maguk az apostolok terjesztették. Megfordult itt szent Pál, a "nemzetek nagy apostola", sőt Farlati Dániel azt állítja, hogy a pannóniai népeket az apostolok fejedelme, szent Péter, térítette meg, kinek segítségére volt az ő buzgó tanítványa szent Kelemen. A híres nikeai zsinaton (325.) hozott határozatok aláírói között már a "Domnus provinciae Pannoniae episcopus" is szerepel, sőt a 326-ban Ariminumban tartott zsinaton már hét pannoniai püspököt említenek, ezek között a sabariait is. Szent Quirint, a tántoríthatlan püspököt Amantius tartományi főnök halálra itélte és malomkövet köttetvén nyakára, a Sibaris (Gyöngyös) vizébe dobatta (állítólag a mai Sárvár közelében) 303. jun. 4-én. Holttestét a keresztények titokban fölkeresvén, az üldözés megszűntével a vértanúság színhelyén épített kápolnába helyezték, honnét később a sabariai bazilikába vitték.
Szombathelyi püspökség.
Több történetíró állítása szerint Szombathelyen már a IV. században virágzó püspökség volt. A mai szombathelyi püspökség eredetét azonban III. Károly király idejében kell keresnünk, a ki a magyarországi püspökségeket ujra akarván beosztani, Szombathely székhelylyel uj püspökséget 280óhajtott felállítani, sőt az uj püspöki székre ifj. ghymesi gr. Forgách Pál pozsonyi prépost és nagyváradi kanonok ki is volt jelölve. Ebből azonban a király halála miatt egyelőre semmi sem lett, míg végre Mária Terézia, meggyőződvén arról, hogy a győri, veszprémi és zágrábi egyházmegyék kormányzása, roppant kiterjedésök miatt, igen nagy nehézségekbe ütközik, elrendelte, hogy a nevezett egyházmegyékből két uj, - a szombathelyi és a székesfehérvári - hasíttassék ki s ebbeli szándékát 1777. február 17-én kiadott királyi levelével végre is hajtotta. Ennek értelmében a szombathelyi püspöki megye alkotó részei lőnek: egész Vasvármegye a győri püspökségből, Zalavármegyének egy része a veszprémi püspöki megyéből s a Murán inneni kerület Zalavármegyében a zágrábi egyházmegyéből. Az uj püspöki megyének első kormányzására Szily János tinnini püspök, győri prépost és kanonok hívatott meg.

A JAÁKI TEMPLOM PORTÁLÉJA. Saját felvételünk.
Vasvár-szombathelyi káptalan.
Régi időkben a vármegye székhelye nem Szombathely, hanem Vasvár volt és ugyanitt székelt a győri káptalan kiegészítő részét képezett vasvári káptalan is. Azt állítják, hogy a szent Mihályról nevezett vasvári társas káptalant szent István első apostoli királyunk alapította, mivel azonban a káptalani 281levéltár 1311-ben a nagy tűznek martalékává lőn, alapításáról bizonyosat nem lehet mondani; annyit azonban egy a XI. század végéről való s a levéltárban levő adománylevélből megtudunk, hogy a káptalan III. Bélától Szent-Mihályfalvát és Lapsát nyerte. Zsigmond király idejében a káptalannak a préposttal együtt 12 tagja volt, e szám azonban idő folytán 6-ra, 5-re, végre 4-re olvadt.
A levéltár Vasvárott folytonosan veszélyben forogván, az 1573-ik évben Pozsonyban tartott országgyűlésnek 20. törvényczikke kimondotta, hogy: "Capitulum Castriferrei, una cum sigillo et protocollo, Sabariam, veluti tutiorem locum transferatur, cum ejusdem Capituli bona, citra Rabam fluvium, majori ex parte habeantur." Ennek folytán a káptalan Szombathelyre költözött. (Egyházm. Névt. 1895.) E levéltár annak idején (1647. évi 120. t.-cz.) igen híres volt, mert működési köre kiterjedt a szomszéd megyékre is, és
"mert a távol eső győri káptalanon kívül ez vala az egyetlen hiteles hely, mely a szerencsétlen mohácsi vész után szakadatlanúl és több száz éven át a veszprémi káptalan helyreállításáig (1635-85) egyedül folytatta működését." (L. u. o.)

A JAÁKI TEMPLOM ALAPRAJZA.
A szombathelyi püspökség felállításával (1777.) a társaskáptalan is székeskáptalanná lett és a pápóczi perjelség javadalmaival (kemenes-szentpéteri uradalom) megadományoztatván, tagjainak száma hatra emelkedett.
A székeskáptalan jelenlegi tagjai:
1. nagyprépost: Puli György pápai prelátus, sz. Benedekről cz. tereskei apát, székesegyházi főesperes; szül. Zala-Egerszegen 1825. febr 25-én.
2. Dr. Stegmüller Károly olvasó kanonok, pápai prelátus, püspöki vikárius, b. sz. Mária hegyéről cz. apát, német-újvári főesperes, papneveldei igazgató egyházmegyei főtanfelügyelő.
3. Schwarcz Mihály éneklő kanonok, sz. Jakabról cz. sümeghi apát, sárvári főesperes.
4. Dr. István Vilmos őrkanonok, cz. prépost, őrségi főesperes.
5. Ratkovics Vendel pápóczi perjel, zala-egerszegi főesperes.
6. Illés Ferencz alsó-lendvai főesperes, az egyházmegyei nyugdíj egyesület főgondnoka.
Apátságok.
A szombathelyi püspöki megye területén létező apátságok a következők:
Javadalmas apátságok:
Peczöli apátság.
1. Kisasszonyról, az angyalok királynéjáról czímzett peczöli apátság, melyet eredetire nézve Szt.-Benedek-rendi apátságnak tartanak. A török uralom idejében elpusztult s javai a Segelbach, majd pedig az Erdődy grófi család birtokába kerűltek. Jelenlegi apátja dr. Déghy István vépi plébános, aranymisés.

AQUILA JÁNOS FALFESTMÉNYE A VELEMÉRI TEMPLOMBAN. Vende Aladár rajza.
Jaáki apátság.
2. A Szent-Györgyről czímzett jaáki apátság a XIII. században már fennállott s országos hirű apátsági templomát 1256-ban szentelték föl. V. László 1457-ben a kegyuraságot monyorókeréki Ellerbach Bertoldnak ajándékozta a pornói apátság kegyuraságával együtt. A XVI. században a törökök elpusztították, azután világi kezekre került, míg végre az Erdődy-család, 282mint az Ellerbachok utóda, az apátságot visszaállította s most mint kegyúr adományozza. Jelenlegi apát gróf Széchényi Miklós esztergom-főegyházmegyei áldozópap, prímási titkár.
Szent-gotthárdi apátság.
3. A cziszterczi rendi szent-gotthárdi vagy szent-gróthi apátság III. Béla királynak köszöni létét, ki azt 1183-ban alapitotta, Péter, citeauxi (cisterciumi) főapát kérelmére s a főapát még azon év folyamán a Francziaországban és saját birodalmában ekkor fennállott apátságokéval egyenlő kiváltságokban részesítette.
A szent-gotthárdi apátság kerülete számos faluval és majorsággal van népesítve. Hozzátartozott azelőtt Almás Zalamegyében, továbbá Szent-Iván, Saár, Boldogasszonyfalva és Monyorókerék.
A monostor első keletkezésekor Szent-Gotthárd, melyet a köznép Gothónak nevezett, csekély majorság volt még. A hagyomány szerint 1664-ben sem volt itt egyéb, mint egy malom, egy kisebb erődítvény és egy hid; a Széchyek által várrá alakított nagy kolostornak pedig csak a romjai voltak meg. Az erődítvény nem volt valami várszerű, hanem csak földsánczok által körülvett castellum, egy vízvezető árokkal övezve. A kolostornak "vár" elnevezése a nép ajkán máig is fennáll. Szent-Gotthárd a török pusztítások után lassankint növekedvén, iparosok betelepedése, polgári házak emelkedése és látogatott vásárai révén jelentékeny mezővárossá vált.

A JAÁKI TEMPLOM SZENTÉLY-ZÁRADÉKA. Saját felvételünk.
Az apátság virágzása 1183-1391.
Maga az apátság időről-időre szintén gyarapodván, 1183-tól 1391-ig a magyar birodalom legtekintélyesebb apátságainak sorában díszlik. Tanusítják ezt az alapító királynak adományozása mellett azon sokszerű kiváltságok, melyekkel, mint nagygyá fejlődése elemeivel, mindjárt 1185-ben III. Lucius, 1187-ben III. Orbán pápák bulláikban kitüntették s a melyekben 1214-ben III. Incze és 1243-ban IV. Incze pápa megvédé és megerősíté azokat. Hasonló kitüntetésben részesült az alapító III. Béla után több fejedelem és főleg Nagy Lajos király részéről, ki 1347-ben.
"az apátságot és annak apátjait, konventjét és jobbágyait, mint saját közvetlen védnökük a király oltalma alatt állókat, csakis az országbíró elé vagy kiket a király bírájokul rendel, idézhetőknek mondja ki."
Széchyek. 1391-1550.
A szent-gotthárdi apátság két százados virágzása után Széchy Jánosnak, néhai Széchy Miklós nádor fiának 1391. évi karácsony előtt az apátság és minden hozzátartozóságok fölötti védnökség jogát a maga és fivérei Frankó és Miklós, valamint örököseik és minden utódaik részére sikerült Zsigmond királytól kieszközölnie s abba, miután 1401-ben IX. Bonifácz pápa beleegyezését és megerősítését is megnyerték, György, a vasvári káptalan prépostja és borytházi Borith által 1429-ben ünnepélyesen beiktatták őket.
Az így kinyert joggal első élvezői nem éltek vissza, amennyiben a Romában megerősített adománylevél kikötése szerint a megürült apáti székbe négy hónap alatt a cziszterczi rend tagjai közül szabályszerüen megválasztott új apátot neveztek ki. hetet egymásután; nem érintve egyenlőre a 283védelem örve alatt a szerzetesek belső életrendjét és javadalmait. Előtűnt azonban a rejtett czél a két Széchy Miklós utódjának, Tamásnak és a harmadik Miklósnak, valamint az ezután következett Tamásnak és Istvánnak magatartásában, kik úgy védelmezték a szent-gotthárdiakat, hogy az lőn közöttük a szerencsésebb, a ki oltalmuk elől elmenekülhetett.
Hosszas panaszokban rajzolja le Heimb, az apátság történetírója, az apátsági templom szentségtelen kipusztítását és az embertelen bánásmódot, melyben nemcsak a jobbágyok, hanem a birtok területén élő lelkészek is részeltettek. A három Széchy 30 évnél tovább bitorolta az apátság javait, a kolostorban 12-13 helyett 4-5, vagy legfeljebb 6-8 szerzetest tartván, apát nélkül, oly szigorral, hogy többen futással voltak kénytelenek hatalmaskodásuk elől menekülni.
Végre Mátyás király 1480-ban három királyi parancsot adott kí, melyekben Széchy Miklósnak tudtára adja, hogy Szent-Gotthárd kormányát és teljes jogu birtoklását Henrik apátra ruházza vissza; hogy az apátságot és annak védnöki jogát ugyanazon Henrik apátnak haladék nélkül átadja és megbizza a vasvári káptalan két tagját, hogy két világi törvényes embert is magukhoz véve, az apátság összes ingatlan és ingó javait összeírják, a Széchyektől átvegyék és Szent-Gotthárd apátjának tulajdonába visszahelyezzék. Azonban e fejedelmi közbelépés eredménytelen maradt a közbejött politikai viszonyok folytán s csak I. Ferdinánd alatt 1527-ben adta ki Széchy István tényleg az apátság birtokait és 1550-ben az apátság már a cziszterczi rendü Betha Jánosnak, Miksa király hires természettudósának adományoztatik.
Bertha apát kormánya alatt hívta fel I. Ferdinánd a reini apátot, hogy Szent-Gotthárdot vizsgálja meg és helyezzen oda több olyan rendtagot, kik magyarul tudnak. Betha elhunytával, 1556-ban, főleg a reini apát közbenjárására, egyik szerzetesnek, a magyar születésű Achácz Miklósnak adományoztatik az apátság, de 1557-ben már ismét Széchy Tamás leánya, Margit limbachi grófnő, gróf Salmis Miklós neje foglalja el fegyveres erővel és a Széchyek ismét hosszú éveken át birják az apátságot.

A JAÁKI TEMPLOM APSIS-ZÁRADÉKA. Saját felvételünk.
1675-ig maradt az apátság a Széchyék kezén, mely után már egyházi kezekbe került ugyan, de még mindig nem eredeti rendeltetése szerint, a jogosult czisztercziek kezére.
Cziszterczi renden kivüli apátok. Bekebelezés a szent-kereszti apátságba.
A szent-gotthárdi apátság súlyos viszonyai ekkor már mégis jobbra látszanak fordulni, annyiban, hogy Széchenyi György kalocsai érseknek sikerül végre, 284 év után, Szent-Gotthárdot a birtokló Széchyek utolsójától, gróf Csáky Lászlótól, I. Lipót király jóváhagyása mellett, végleg visszaváltani.
Később gróf Kollonics Lipót biboros-érsek nyerte meg az apátságot királyi jóváhagyással és 1700. augusztus 2-án az apátság birtokába iktattatta magát, de egy hónap leteltével annak összes birtokait, Gonzales Thyrsus jezsuita rendfőnök közbenjöttével, e rendnek adományozta, minek erejénél fogva az csakhamar, Ravasz Ferencz kőszegi jezsuita-házfőnök személyében, a birtokba törvényesen be is vezettetett. Mivel ez adományozás Széchenyi Pál szent-gotthárdi apátnak és kalocsai érseknek még életében történt, ami 284a hazai és kánoni jogba ütközik, az ellen óvás jelentetett be. Széchenyi Pál halálával az apátság birtokjoga továbbra is fűggő maradt, mert arra ugy a cziszteriták, mint - Kollonits adományozása folytán - a jezsuiták igényt formáltak. I. József 1710-ben egy harmadikra, Piláti József olmüczi kanonokra ruházta az apátságot, ami csak növelte a zavart. Midőn végre az ügyet a két érdekelt fél ismételve megsürgette, a kir. kincstár kiküldötte Majthényi Jánost, hogy az ügyet vizsgálja meg. Majthényi a törvény, igazság és lelkiismeret nevében a cziszterczi rend javára mondott itéletet, melynek végrehajtása azonban Piláti haláláig elhalasztatott. Bekövetkezett ez is, de III. Károly király 1723-ban gróf Csáky Imre kalocsai biboros-érseknek adományozta ismét Szent-Gotthárdot és csak ennek elhunytával, 1734-ben adatott vissza az apátság eredeti rendeltetésének, a midőn III. Károly király 1734. julius 29-én kelt adományozó levelében Róbert szent-kereszti cziszterczita apátnak adományozza Szent-Gotthárdot. Az uj apát első tette volt, hogy birtokát az alsó-ausztriai szent-kereszti apátsággal egyesítette, azon kötelezettség mellett, hogy az anya-apátság a szent-gotthárdi apátságot terhelő adósságokat tisztázva, ott alkalmas monostort állítson s azt a rend szabványai szerint rendezze be.

AZ APÁTSÁGI TEMPLOM SZENT-GOTTHÁRDON. Saját felvételünk.
Róbert apát kezdeté meg 1740-ben a mai kolostor építését, melynek alapkövét Hauer Gellért cziszterczi rendi adminisztrátor tette le. A nagyszerü építkezés 10 évig tartott; mihelyt a keleti és nyugoti szárnyak elkészültek 1746-ban, a rendtagok, elhagyván düledező lakhelyüket, átköltöztek uj otthonukba.
A mai diszes apátsági templomot is ő kezdte építtetni, de már be nem fejezhette. Az uj templom alapkövét 1748-ban Mayr Károly szent-gotthárdi perjel és adminisztrátor tette le augusztus 16-án.
Szent-gotthárdi kolostor.
A kolostor a templom déli oldalához van ragasztva s csak 12 rendtagra berendezett egy emeletes épület. Az apátsági könyvtár, mely ma 6000 kötetet számlál, díszes könyvállványokkal van felszerelve, melyek, pazar aranyozásokkal ellátva, az asztalos munka remekei; mennyezete a négy tudományszak allegórikus alakjait feltüntető freskóival van díszítve. A nagy nyári ebédlő szintén pompás freskókkal van ékesítve, a boltozaton Szent-Gotthárd püspököt tüntetve fel és a kolostor rajzát, egészen az eredeti terv szerint. Oldalán van felállítva egy szószék, mely valóságos műremek. A nagy társalgóterem mennyezete mythologiai tárgyu nagy freskóval van ellátva. A könyvtár, ebédlő és társalgóterem falfestményeit Gusner Mátyás, a díszes műasztalos munkákat pedig Schrezenmayer Gáspár cziszterczi rendtagok készítették. Az apátsági díszterem falai a mennyezettől a padozatig olajfestésű óriási kartonokkal vannak bevonva Dorfmeistertől. A nyugati falon III. Béla király, az apátság és kolostor alapítója, régi magyar öltözetü országnagyokkal és az 285első 13 franczia cziszterczitával van feltüntetve; a keletin Leeb Róbert apát, háttérben az ujonnan felépült kolostorral és templommal; az éjszaki oldalon a mohácsi és szent-gotthárdi ütközet, végre a déli falon az épülőfélben levő szombathelyi templom, Marián apáttal. Koll Malakiás szerint ez utóbbi kép a szombathelyi líczeüm alapítását tünteti fel, melynek alapítója Marián apát volt.
Apátsági templom.
A barokstílben épült uj apátsági templomot, mely 3000 embert képes befogadni, 1764. augusztus 7-én áldotta meg Alberik apát, melyet 1779. márczius 16-án, miután teljesen elkészült, Szily János szombathelyi püspök szentelte fel ünnepélyesen. A templom hossza 50, szélessége 13, magassága 28 méter. Ezen arányos remeknek szépsége megragadja a belépőt. Összesen 10 oltára van és pedig 6 a templomban, 1 a baloldali kápolnában, 1 a sekrestye feletti oratóriumban és 1 a kriptában, mely ujabb időben megszünt; végre a főoltár, mely Nagy Boldogasszony képével van díszítve és négy márványozott oszloppal környezve. Maga az oltár szabadon áll, kisebb oszlopokkal díszítve, a melyeknek közeit a Megváltó és a Szűz Anya szobrai, két szélét pedig két Cherub-szobor ékesíti. A szentély korlátja fekete márványból készült. A templom hajójában négy oltár van elhelyezve, nagy olajfestményekkel és aranyozásokkal díszítve; továbbá a magas és két óriási oszlop közt függő szószék. A templom hajójában egy üveg koporsóban nyugosznak, drága öltözetbe foglalva, szent Vincze vértanu csontjai, melyeket Herzán bibornok, szombathelyi püspök hozott Rómából és a templomnak ajándékozott.

A SZENT-GOTTHÁRDI APÁTSÁGI TEMPLOM BELSEJE. Saját felvételünk.
A templom magas boltozatát mindkét részről 6-6 óriási oszlop tartja a falakhoz tapadva, melyek közé benyúlva, kápolna formában díszeskednek a mellékoltárok, festett és aranyozott szép faragványokkal, két-két aranyozott fejezetű oszloppal és szentek szobraival ékesítve. A főbejárat fölött van a nagy chórus, abban 23 változatú szép nagy orgona és 20 stallum - szerzetesi karszék - művészi faragványokkal. A templom három kápolnája freskókkal van díszítve; és pedig a szentély felett szent János titkos látása a báránynyal, Dorfmeistertől, a középkúpon a diadalmaskodó anyaszentegyházat festette Gusner Mátyás, cziszterczi rendtárs, a chorus feletti kúpon pedig Dorfmeister István bécsi akadémiai festő, 1784-ben festette meg gyönyörű költői felfogással a szent-gotthárdi ütközetet.
A templom éjszaki oldalán levő folyosón befalazva három márvány síremlékkő látható, melyeket akkor találtak, midőn a templom alapjait felásták. Ezek egyike Zrinyi György grófnak és nejének, Julia grófnőnek, ki Ortenburgi Ernfrid leánya volt, halálozásuk helyét és évét jelöli; a másik Darabos György, szent-gotthárdi apáté. A harmadik sírkőnek csak egy része van meg, mely két fejű sast ábrázol. (Széchy-czimer.)
Az apátság kormányát 1824-ben Seidemann Xaver Ferencz vette át, ki Szent-Keresztnek és, visszaállítása után, Szent-Gotthárdnak első magyar apátja volt. Utódjául az apáti székbe ismét magyar ember lépett, Komáromy Ödön, akit 1841. szeptember 1-én választottak meg Szent-Kereszt és egyszersmind 286Szent-Gotthárd apátjává. Komáromy Ödön 36 éven túl kormányozván az apátságot, meghalt 1877. április 10-én és egyszersmind bezárta a szentkereszti apátságba kebelezett szent-gotthárdi apátok sorát.
Bekebelezés a zircz-pilis-pásztói apátságokba.
1877. április 10-én a vallás és közoktatásügyi miniszterium kezdeményezéséből Szent-Gotthárd a zircz-pilis-pásztói egyesített apátságokba kebeleztetett át s az egyesítés fénye az eddigi hármas apátság főpapjának, Rezutsek Antalnak, 1878. november 4-én szent-gotthárdi apáttá is történt kineveztetésében nyerte befejezését. És ezzel a szent-gotthárdi apátság története beleolvadt a most már négyes, zircz-pilis-pásztó-szent-gotthárdi apátság történetébe.
A magyar cziszterczita rend e négyes apátsága ma négy főgymnáziumot lát el saját tagjaiból - az egrit, székesfehérvárit, pécsit és bajait - egyetemeken képesített okleveles tanárokkal és viseli a fentartási költségeket; továbbá 15 plébániát tölt be képzett lelkészekkel, szintén saját tagjaiból viselvén 15 plébánián a patronátusi terheket és végül fentart Budapesten, saját rendi növendékei részére, egy tanárjelölt-szemináriumot. A rend összes személyzetének létszáma: apát 1, áldozópap 102, egyszerű fogadalmat tett növendék 14, ifjabb növendék 14, ujoncz növendék 5, összesen 136.

RÉSZLET A SZENT-GOTTHÁRDI TEMPLOM KÓRUSÁBÓL. Saját felvételünk.
Dömölki apátság.
4. A Boldogságos Szűz Máriáról czimzett Szent-Benedek-rendi dömölki most kis-czelli apátság alapitásánál fogva, az úgynevezett nemzetségi kolostorok közé tartozott, a mennyiben a Kemenesalján birtokos Merse nemes családban tiszteli alapítóját. Az apátság megalapítása a XIII. század első felére esik; az apátság kegyúri jogát is hosszú időn át az alapító család gyakorolta s a kegyúr ajánlatára a győri püspök, mint felettes egyházi hatóság, szokta volt megerősíteni a konvent által választott vagy a kegyúr által egyszerűen kinevezett apátokat.
Középkori okleveleink Demunk, Demenk, Demeulch és Dömölk név alatt említik ez apátságot, mely a hitélet s a keresztény művelődés terjesztésében kétségkivül 287az egész Kemenesaljára kiterjedő jótékony hatást gyakorolt. Miként egyebütt, úgy a dömölki apátság életében is a virágzás és hanyatlás korszakai váltakozva jelentkeznek. A középkorban az apatság, a XIV. században élte fénykorát; mert e század első felében mint hiteles hely is szerepel, sőt apátja 1400-ban pápai megbizatásban is részesült. (Vatic. oklevélt. I. s. IV. köt. 235. l.)

A SZOMBATHELYI SZÉKESEGYHÁZ MENNYEZETKÉPE.
Az apátság birtokai régente a jelenleginél jóval nagyobb terjedelmüek voltak. Birtokai zömét Pór-Dömölk, máskép Kis- vagy Egyházas-Dömölk képezte. Egyházas-Dömölktől jobbra és balra, egész Kocsig és Körmendig 288terjedő vonalban feküdtek az apátság birtokai. A XV. és XVI. század folyamán az apátságnak huzamos ideig tartó pere folyt a Kocs faluban és Kis-Dömölkön lakó apátsági nemesekkel a tized- és hadpénz fizetésének megtagadása miatt. 1459-ben, végre egyezség utján, az apátság győzőtt, de a XVII. század folyamán ujólag kitört viszály 1643-ban a kir. curiánál az apátság vereségével végződött.

A SZOMBATHELYI SZÉKESEGYHÁZ MENNYEZETKÉPE.
A régibb apátok közül csak néhánynak okleveles emléke maradt ránk; 289igy Jakab apát (1252), János (1321), Mór (1338), Sebestény (1409), Miklós (1340-48), János (1459).
A XV. század folyamában a többi szerzetes rendekkel együtt Dömölk is hanyatlásnak indult. A korszellem kedvezőtlen iránya, a zavarteljes közállapotok s különösen a commendator-apátok rendszere féregként rágódott az apátság életfáján. Máté, a pannonhalmi főapát (1500-1534) nevéhez füzödő reformtörekvés szaka sem volt képes többé uj életre kelteni a dömölki apátságot, mely a mohácsi vész után, Bálint apát idejében, hazánkkal együtt, csakhamar a sír szélére jutott.
Hogy már Bálint életében mennyire alászállott az apátság, arról a kapornoki benczés konvent oklevele is élénken (1538.) tanuskodik. E szerint Bálint apátnak egyetlen frátere volt, kivel együtt lakott Egyházas Dömölkön, és a kivel évek hosszú során át úgy élt együtt, hogy voltakép azt sem lehetett tudni, hogy melyikük az igazi apát.

A SZENT-GOTTHÁRDI APÁTSÁGI TEMPLOM MENNYEZETKÉPE.
A zavarteljes közállapotok daczára, a dömölki apátság Baranyai Pál főapátsága idejében is be volt töltve. Baranyait azzal vádolták, hogy a dömölki apátot (1593.) elűzte volna maga mellől, pedig az 1595-ben a pozsonyi káptalan által eszközölt vallatásból kitünt, hogy az apát Pannonhalmáról saját akaratából vonult el dömölki apátságába. Mindkét apátság ez időben oly szomorú állapotba jutott, hogy egyiküknek sem volt konventje s egyáltalán rendtársa, tehát egyedül laktak kolostorukban.
II. Gyula pannonhalmi főapát a X. Leó pápa és Ulászló királytól nyert kiváltságlevelek értelmében Tolnai Máté főapátsága, tehát a XVI. század elejétől fogva az összes magyarországi Szent-Benedekrend örökös praesidense és feje lett, kinek az összes apátok hűséggel és engedelmességgel tartoztak. Ez alapon utódai, a pannonhalmi főapátok, az összes hazai benczés 290apátságokat tőlük függő fiókapátságok gyanánt tekintették, melyek összes érdekeinek képviselete első sorban őket illeti. A magyar kath. egyház általános hanyatlása folyamában, a protestántismus terjeszkedése, majd a katholikus részről előtérbe lépő ellenhatás korában, tőlük telhetőleg igyekszenek megmenteni a Benedek-rend számára az erőszakosan lefoglalt vagy eladományozott apátságokat s a hozzájuk tartozó birtokokat.

A DÖMÖLKI TEMPLOM ROMJAI. Saját felvételünk.
Fönt jelzett álláspontjuk s a jogérvényessé vált gyakorlat alapján, a XVII. század óta a dömölki apátságot is állandóan a főapátok adományozták. Az adományosok kezdetben világi papok, a XVII. század közepe óta azonban már állandóan benczéseket találunk az apáti székben. Igy váltják föl egymást Keöntheös János, őrsi prépost és soproni plébános; Dienesovich György, kinek Himmelreich főapát még tanuló korában adományozta az apátságot, de Bethlen Gábor adományozásából tényleg Vizkeleti János birta az apátságot 3 éven át; Dienesovich utóbb egyuttal győr-szt.-mártoni plébános lett s mint ilyen később a rendbe is belépett; Seifrid Imre, egyúttal pannonhalmi perjel; Győri László, pannonhalmi perjel; Diener Benedek; Pozsgay Béla; Diancsevich György; Miskolczy Bernát, ki aggkora miatt 1698-ban lemondott; Karner Egyed, 1699. óta egyuttal főapát; Csatay Jeromos.
A XVIII. század második felétől kezdve 1738-ig a dömölki apátság volt azon egyetlen szilárd pont, mely kath. részről rendületlenül ellent állott s az egész Kemenesalján nagy túlsúlyra jutott protestantizmus további terjedésének gátat vetett. E nehéz és küzdelmes időkben az apát, ki 1725-ig egyuttal tényleges plébános is volt, kezdetben jobbadán egyedül, majd (1725. óta) néhány rendtársával látta el az egész vidék kath. híveinek lelki szükségletét.

AZ APÁTSÁGI TEMPLOM KIS-CZELLBEN. Saját felvételünk.
Már 1672-ben Fráter Miklós, mint vati plébános szerepel. Az 1698. évi canonica visitatió szerint a Dömölkhöz tartozó Sághon, a Zsákfához (Izsákfa) tartozó Kócson, továbbá Belső-Vaton, Mersén és Tokorcson az apátsági plébánia végzi a lelkipásztori 291teendőket. Az 1725-1737-ig terjedő időközben is Ságh, Izsákfa, Kocs, Boba, Mesteri, Simonyi, Tokorcs-Mihályfa, Sömjén, Szent-Márton, Vönöczk, Magasi, Külső-Vat, Merse, Szalók és Vinár községek kath. hívei még mind a kis-dömölki plébániához tartoznak. A kir. helytartótanács 1731. ápr. 6-iki rendelete értelmében a protestánsok csak a beczikkelyezett helyeken gyakorolhatták a nyilvános isteni tiszteletet. Ennek alapján a Csatay Jeromos apát idejében Kis-Dömölkön lakó rendtagok, u. m. Maracskó Anzelm, Lancsics Bonifácz és Mákóczy Imre, (1731-1736.) nagy és nehéz küzdelmek árán 16 szomszédos egyházat foglaltak vissza a halálos fenyegetések közt ellentálló protestánsoktól. (Pannonhalmi levéltár, 1734. fasc. 79, nr. 25.) E helységek plébániáit a győri püspök 1738-ban szervezte és saját egyéneivel töltötte be, úgy, hogy ezóta az apátsági plébánia működési köre csakis Pór- vagy Kis-Dömölk és Nemes-Dömölk községekre szorítkozott az apátok kegyurasága alatt.

A KISCZELLI APÁTSÁGI TEMPLOM BELSEJE. Saját felvételünk.
Dömölki apátsági templom és kolostor.
A régi apátsági templom romjai most is láthatók Pór-Dömölkön. A templom északi szomszédságában fennállott egyemeletes kolostor azonban már a mult század elején puszta romhalommá vált, melynek anyagát a kisczelli kolostor építéséhez használták fel.
A csúcsíves izlésben épült apátsági templom építési ideje a XIV. századra tehető. Szentélyében az "Annuntiatiót" ábrázoló freskó-kép egy része még most is elég tisztán látható. Déli kapuja is szép és elég ép. 1698-ban fa-toronynyal volt ellátva s maga a templom teteje zsindelyezett. Egyetlen oltára volt; a tabernaculum a templom oldalfalában volt elhelyezve. Boltíves hajója fölött több czella épült, a lelkigyakorlatokat végző vagy a világtól teljesen visszavonulni akaró rendtagok számára. Minthogy a kolostor még ismeretlen időkben romba dőlt, a rendtagok az apáttal együtt, még 1731-ben is e czellákat használták lakóhelyiségül. A templomtól keletre - haranglábakon - volt elhelyezve a templom 3 harangja.
A mióta Kis-Czell felépült, nagyon ritkán tartottak benne isteni tiszteletet. A templom előtornáczát 1787-1834-ig sírboltul használták; 1787. óta isteni tiszteletet sem tartottak többé a templomban, mely lassankint pusztulásnak indult. Polgár László jószágkormányzó 1860-ban úgy a czellákat, mint a roskatag boltívezetet leszedette, az egész templomot szalmával fedette és azóta az egész helyiség gazdasági czélokra szolgál. A templom hosszúsága 28.44 méter, szélessége 7.38, magassága pedig a czellákkal együtt vagy 8 méter lehetett. A sírboltul használt 292helyiség (a torony alatt nyugatra) hossza északtól délnek értve 5.89 m., szélessége 4.25, magassága 4 m.
Koptik Ottó.
Jeromos apát utódja, Koptik Ottó, uj korszakot jelez a dömölki apátság életében; mert az ő apátsága idejében emelkedett országos hírnévre a Boldogságos Szűz csodákat mívelő szoborképe álal. A kis-dömölki apátság birtok határában megalakult Kis-Czell, ma virágzó mezőváros, de akkoron még mezőség, szintén e kegyhelyi jellegének köszöni eredetét és gyors felvirágozását.0
Koptik Ottó a stájerországi Szent-Lambertről czímzett benczés kolostor (Mária-Czell) tagja és kincstárnoka, majd a salzburgi benczés egyetemnek évek során át hírneves tanára volt. Sajghó Benedek főapát kiváló érdemei iránt való tekintetből, külföldi volta daczára, 1739-ben Koptik Ottónak adományozta a dömölki apátságot.
Koptik az apáti szék elfoglalása után első sorban oda törekedett, hogy a vezetése alatt állott mária-czelli nemesi nevelő-intézet jövőjét biztosítsa. Magyarországban, magyar benczések vezetése alatt tervezte annak felállítását, de terve meghiusult a támogatására hivatott tényezők szűkkeblüségén és részvéthiányán. Egyébiránt az általa felvetett eszme nem enyészett el nyomtalanúl; Mária-Terézia az ő eszméje alapján állította fel Bécsben a nevéről elnevezett és máig virágzó intézetet (Theresianum).

A KISCZELLI MÁRIA-FOGADALMI EMLÉK. Saját felvételünk.
Koptik Ottót a fényes tehetség és magasfokú képzettség mellett nagy erély és mélyen érző vallásos buzgalom jellemezte. Mária-Czellből elhozta az ottani híres Boldogságos Szűz-kegyszobornak fából készített másolatát, melynek elhelyezése czéljából a kis-dömölki kolostortól keleti irányban elterülő és 1/4 órányira fekvő mezőségen kis fa-kápolnát emeltetett. E kápolna a mai kolostortól északra, attól néhány méternyi távolban feküdt; előtte egy földalatti lakóhelyiséget készíttetett s ez volt kedves tartózkodási helye, hol távol a világ zajától - ima és szent elmélkedések között - töltötte ideje nagy részét, a Mária szobor előtt. Utóbb fából egy ideiglenes és földszintes kolostort is építtetett a kápolna mellett, majd a kápolnát is "Szent-Anna" neve alatt, megnagyobbított alakban, s kőből újjáépíttette.
Koptik jámborságát és a Bold. Szűz tiszteletében kifejtett mélyen vallásos buzgalmát az égi kegy megjutalmazta azon csodák alakjában, melyek hosszú lánczolatának kezdete a kápolna mellé ásott kút történetéhez fűződik. Midőn a kutat készítették, a fölhalmozott kőrakásból véletlenségből egy súlyos kődarab zuhant le a kút mélyébe, mely a fenéken dolgozó kőmíves fejére esett, koponyacsontját megrepesztette és agyvelejét is megsértette. A csakhamar odaérkezett orvos a kőmíves halálát bizonyította. A megrémült apát erre leborult Szűz Mária szobra elé s könnyek között esedezett segedelméért. S ime, a bezúzott fejű ember, kinek halálát ugyanazon orvos később eskü alatt is bizonyítá, fölkelt, sebe begyógyult s még több éven át is folytatta mesterségét. A lezuhant kődarab, lánczra fűzve, maiglan látható a kis-czelli templom Szt.-Anna oltára előtt.
A megtörtént csodálatos eseménynek csakhamar nagy híre futamodott, mire ezeren és ezeren sereglettek ide a jámbor hívek. Szegények és gazdagok az ország főúri családjaival együtt minden irányból idesiettek, dicsőitve és magasztalva Istennek szent anyját, annál is inkább, mert a Bold. Szűz szobra előtt csakhamar egymást érték a csodás meggyógyulások. A vakok visszanyerték látásukat, a némák beszélő képességüket, a süketek hallásukat s egyéb gyógyíthatatlan betegségben szenvedők is hirtelenül és csodálatos módon meggyógyultak.
293Gróf Zichy Ferencz, a győri megyés püspök 1745-ben két ízben is bizottságot küldött ki eme csodák megvizsgálására és a bizottság, megdönthetetlen és esküvel hitelesített tanúvallomások és orvosi bizonyítványok alapján, e csodák valódiságát állapította meg. Ezek következtében a püspök 1745. nov. hó 17-én kiadott ünnepélyes főpásztori végzésében kijelentette, hogy a szoborkép nemcsak isteni malasztokkal teljes, hanem csodákkal is tündöklő, következőleg a kegyszobor a nyilvános istentiszteletekre nemcsak kitehető, hanem ki is teendő. E főpásztori végzés 1745. évi nov. 21-én a dömölki mezőn vagy 20,000 ember jelenlétében ki is lőn hirdetve.
A csodálatos gyógyulások a következő években is folyton szaporodtak. Igy történt, hogy a hivők ezrei messze földről is évről évre növekvő számban (évente 40-50,000) keresték fel a kegyhelyet, elannyira, hogy az apát által alkalmazott 25 ferenczrendi áldozó pap nem győzte végezni a gyónásra jelentkező hívek kihallgatását.

A CSEMPESZ-KOPÁCSI TEMPLOM. Saját felvételünk.
Ismeretes tény, hogy a kath. köröknek ez időben uralkodó eszméjük vala, hogy Magyarország - miként a rég letünt időkben - ismét "Mária országa" (regnum Marianum) legyen. Kis-Czell is jelentékenyen hozzájárult ezen eszme érvényesüléséhez és térfoglalásához. Mindenfelé megalakultak és szaporodtak a Bold. Szűz tiszteletére alakult "Mária-congregatiók", melyekben a felsőbb és alsóbb kath. társadalmi rétegeket erősen képviselve találjuk.
A föntemlített események hatása alatt és III. Károly felhívására úgy a főapát, mint Koptik Ottó már 1744-ben hozzáfogtak a most is fennálló díszes és tágas kis-czelli templom építéséhez, mely máiglan is az apátság és a plébánia templomául szolgál. A főapátság és a zarándok-hívek adományából befolyt költségen az építkezést néhány év alatt befejezték; de már a második évben az építkezés annyira előrehaladt, hogy gróf Zichy Ferencz győri püspök 1746. szept. 13-án (közel 50,000 hivő jelenlétében) a templom szentélyében ünnepélyesen elhelyezhette a kegyszobrot s ez alkalommal a gróf Erdődy-család által felajánlott, aranyból készült s drágakövekkel ékesített koronával is feldiszítette.
Kis-czelli búcsu.
Ugyancsak 1745-ben kelt XIV. Benedek búcsu-engedélye is, melynek kieszközlése czéljából Koptik személyesen járt Rómában. E bulla értelmében a pápa a Kis-Czellbe zarándokló híveknek, évenkint egy napra, teljes búcsut enged a szokásos áhitatossági feltételek alatt.
Kis-czelli apátsági templom.
A nagy arányokban épült kettős tornyú kis-czelli apátsági templom barokk-stilra vall.
294A templom belseje 50 m. hosszú és 10 1/2 m. széles hajót képez, magas boltívezettel. A templom oldalfalainál 13 mellékoltár látható ugyanannyi fülkében. Ezek fölött karzat vonul végig, hová a choruson át lehet jutni. A mellékoltárok és e karzatok megvilágítása érdekében a templom oldalfalain és homlokzatán kettős ablaksor van alkalmazva emeletszerűen. Maga a főoltár a templom hajójának közepén áll, egy kápolnaszerü helyiségben, hol a főoltár fölött a Boldogságos Szűz felöltöztetett kegyszobra látható. A főoltár mögött van 3 sekrestye s ezek fölött az úgynevezett kincstár helyisége. Ide, valamint a főoltárnok kápolnájába - mely egyszersmind "Tárház"-nak is neveztetik - szokták elhelyezni mindama kegyeleti tárgyakat (mankók, fegyverek stb.) és értékeket, miket a Boldogságos Szűz iránt érzett hódolatból és hálából a hívek fel szoktak volt ajánlani örök emlékül. Sajnos, hogy a rend eltörültetésekor (1787.) II. József mindezen értékes és műbecscsel is biró emléktárgyakat elkoboztatta. Ma már csak az apátság visszaállítása óta összegyült emléktárgyak láthatók e helyiségekben. A gyönyörű változatú orgona 1833-ban készült; a templom belső kifestése is ujabb keletü.

A CSEMPESZ-KOPÁCSI TEMPLOM PORTÁLÉJA. Saját felvételünk.
Apátsági kolostor.
Az uj templom kiegészítéseül 1760-1764. évek közt felépült a mai díszes egyemeletü kolostor is, mire a rendtagok s velük a plébánia-hivatal is a Koptik építtette földszintes kolostorból (hová a negyvenes évek elején vonultak) átköltöztek az uj kolostorba.
A plébánia mindamellett 1790-ig még mint pór-dömölki plébánia szerepel: a Kis-Czell elnevezés csak akkor lett közkeletűvé és általános érvényre akkor emelkedett, midőn II. Lipót király a pór-dömölki határban alakult uj községet 1790-ben Kis-Czell név alatt mezővárossá emelte és különféle szabadalmakkal ellátta. Tényleg ugyan már Koptik életében a megépült új templom vált a kis-czelli plébánia anyaegyházává, a tőle 1/4 órányira fekvő Pór- és Nemes-Dömölk fiókegyházakkal.
Koptik az általa kezdeményezett átalakulások befejezését nem érhette meg. Sajghó főapát évről-évre növekvő bizalmatlansággal nézte Koptik viselt dolgait és törekvéseit: végre, midőn nyilvánvalóvá lett, hogy apátságát teljesen önállóvá s a főapátságtól függetlenné akarja tenni, e törekvése megfosztotta őt minden eddigi fáradozása gyümölcseitől. A viszályos kérdés elintézése a trón elé jutott, hol Koptik ügye teljes vereséget szenvedett. Mária Terézia 1750-ben Koptikot megfosztotta apátságától s 400 frtnyi csekély évdíjjal az Ausztriában fekvő gottveihi benczés-kolostorba bekeblezte. 1755-ben bekövetkezett halála csakhamar véget vetett a jobb sorsra méltó férfiú küzdelmes életének.
Sajghó Benedek 1768-ban bekövetkezett haláláig nem is nevezett ki többé dömölki apátot, hanem kormányzókkal kezeltette az apátságot. Utódja, Somogyi Dániel főapát, Makóczy Imrét nevezte ki apáttá; ennek 1783-ban bekövetkezett halálával Nemes Gáspárt pannonhalmi perjelt, kinek apátsága idejében II. József császár 1787-ben a Szent-Benedek-rendet, tehát a dömölki apátságot is eltörülte. Ez idő óta 1802-ig, vagyis a rend visszaállításáig, a plébánia kegyura a vallásalap volt.
Az eltörlés daczára Nemes Gáspár apát ott maradt a kolostorban 1801-ben bekövetkezett haláláig. Azonfelül a még mindig nagy számmal 295megjelenő búcsujárók iránt való tekintetből a kormány még több rendtárs ottmaradását is megengedte, oly módon, hogy egyikük vigye a lelkészi teendőket, a többi négy rendtag pedig a gyóntatásban, stb. segédkezzék.
A plébánia egyébiránt 1777-ig a győri megyés püspök joghatósága alá tartozott; de midőn Mária Terézia a szombathelyi püspökséget megalapította, az egész kemenesaljai esperesi kerülettel együtt, ez az apátsági plébánia is a szombathelyi püspökséghez csatoltatott.
A visszaállítási oklevél értelmében a pannonhalmi Szent-Benedek-rendhez tartozó dömölki fiókapátság betöltési joga a főapátot illeti, ha a viszonyok megengedik. Ez esetben a főapát a rend véleményének meghallgatásával kinevezi az apátot s megerősítés végett a kormány útján felterjeszti a királyhoz.
1802-től fogva 1832-ig az apáti szék üresedésben állott; ez idő alatt az apátsági székház előljárója vitte a lelkészi tisztet. 1832-től mindig a székház valamely tagja van a plébánosi joghatósággal felruházva, mint plébánoshelyettes (administrator). A kegyúri jog is visszaszállott az apátra. A konvent, élén a perjellel, 4-5 tagból szokott állani.
Dömölki, azaz kisczelli apátok e században: Wekerle Gottfried (1832-1836.) Gácser Leó (1839-1856.) Getheő Dömjén (1865-1873.) Jahn Mainrád (1873-1874.) dr. Hollósy Justinián, 1874-től maiglan.
A király ő felsége az 1895. évi hadgyakorlatok alkalmával az apátsági kolostort szemelte ki lakásául; a kolostor ez alkalomból fényesen megujíttatott. Ekkor történt, hogy a biztosabb közlekedés szempontjából a kolostor előtt az utczában északra fekvő Szt.-Anna kápolna püspöki engedélylyel leromboltatott, de a királylátogatás után a kápolna mellett levő kút ismét helyreállíttatott.

A SÁMFALVI TEMPLOM. Saját felvételünk.
Az apátság jelenlegi összes birtoka a sághegyi és somlyói szőlővel (4 hold) együtt, 569 katasztralis holdra tehető.
Molnárii apátság.
5. A Nagy-Boldogasszonyról czímzett molnárii apátságot 1857-ben tolnai Festetich György gróf alapította és a szent-tamási plébániával van összekapcsolva.
II. Czímzetes apátságok:
Borchii czimz. apátság.
1. A Szent-Benedekről czímzett borchii apátság, melynek még hollétét sem tudjuk.
Német-ujvárhegyi czimz. apátság.
2. A Boldogságos Szűz Máriáról czímzett német ujvárhegyi apátság, melyet Walter gróf alapitott a XII. században s azt a Szent-Benedek-rendnek adományozta. III. Béla király elfoglalta és a kolostort erősségé alakíttatta át; IV. Béla helyette a szerzetnek 1263-ban Vágujhelyet adá, végre II. Lajos király 1525-ben Batthyány Ferencznek adományozta.
Pornói czimz. apátság.
3. A Szent-Margitról czímzett pornói apátság, melyet Chepan, vagyis 296István nádornak egyetlen fia, István alapított 1221-ben. Ő ugyanis maga is cziszterczi-rendű baráttá lett és egész örökségét a szerzetnek adta. A birtok Pornó és Monyorókerék mezővárosokon kívül 13 helységből és az egész keresztesi hegységből állott. Később elpusztult, majd 1531-ben Verancz Antal nyerte el, ki két év mulva pécsi püspökké lett. A XVII. század közepén a soproni jezsuiták kapták meg, utóbb nyoma veszett.
A szombathelyi püspöki megye területén létező prépostságok:
Székesegyházi prépostság.
1. A székesegyházi nagyprépostság, a káptalannal egy eredetű.
Pápóczi pérpostság.
2. A Megváltóról czímzett pápóczi prépostság, melyet gelsei Csap Margit, özv. Magyar Pálné alapított 1365-ben. Sok viszontagság után a győri káptalanba kebeleztetett be.
Pápóczi perjelség.
3. Ugyancsak Csap Margit alapította 1363-ban a Szent-Ágoston-rendi remeték számára a Boldogságos Szűz Máriáról czímzett pápóczi perjelséget. A mohácsi vész után ez is elpusztult; később a sárvári plébániával együtt adományoztatott, de 1777-ben Mária Terézia királynő ettől elszakítván, részben az ujonnan felállított soproni társas, részben a szombathelyi székeskáptalannak ajándékozta.
Szerzetesházak.
Szerzetesházak a Szombathelyi püspöki megye területén:
1. Csorna-premontrei kanonokrendi társháza Szombathelyen. E rend Ferencz király által 1802-ben visszaállíttatván, a főgimnázium ellátása reá bizatott.
2. Szent-Benedek-rend társháza Kőszegen. Alapította Széchenyi György kalocsai érsek a Jézus-társasági atyák részére, később a kegyesrendiek, 1815-ben pedig a benczések vették át.
3. Ugyanazon rend társháza Kis-Czellben.
4. A III. Béla király által 1183-ban alapított cziszterczi-rend konventje Szent-Gotthárdon.
5. A Draskovics György győri püspök által 1638-ban alapított Szt.-Domonkos-rend konventje Szombathelyen, melyet a Batthyány és Erdődy grófi családok gazdagítottak. A zárda-templom alatt van az Erdődyek sírboltja.
6. A Szent-Domonkos-rend társháza Vasvárott. A kolostor és a templom IV. Béla király által alapíttatott, de a XVI. században a törökök által elpusztíttatván, 100 évnél tovább hevert, míg végre Széchenyi György kalocsai érsek mindkettőt újra fölépíttette.

A RŐTI TEMPLOM. Eredetije Kőszegi József tulajdona.
7. A Kálmán győri püspök által 1360-ban alapított Szent-Ferencz-rend konventje Szombathelyen; tagjai a XVI. század közepén eltávozni kényszerültek, de 1630-ban Sennyey István győri püspök úgy a templomot, mint a zárdát újra építtette.
8. A Batthyány Ádám gróf által 1649-ben alapított Szent-Ferencz-rend konventje Német-Ujvárott, melynek templomát Püszky János győri püspök 1652-ben szentelte föl; alatta van a Batthyányak családi sírboltja.
Apácza-zárdák.
Apácza-zárdák a szombathelyi püspöki megye területén:
1. Magyarországi boldog Margitról nevezett Szent-Domonkos-rendi apáczák zárdája Kőszegen, melyet a Szent-Domonkos-szerzet hozzájárulásával, a D'Azula-család adományából alapítottak 1868-ban.
2. Ugyanezen rendi apáczák zárdája Vasvárott, mely 1888-ban alapíttatott "Szenczy Ferencz néhai szombathelyi püspök alapítváénya" czímén, s melyet 1889. évi október 15-én áldott meg Hidasy Kornél jelenlegi szombathelyi püspök.
3. A Batthyány Francziska, született Széchenyi grófnő által 1852-ben alapított Paulai Szent-Vincze szabályait követő irgalmas nénikék társháza Pinkafőn.
4. Ugyanezen nénikék társháza Kőszegen. (1853.)
5. Ugyanazoké Sárvárott, melyet Esztei Ferencz modenai herczeg alapított 1865-ben.

A máriafalvi templom. Landherr Gyula rajza.
2976. Ugyanazoké Lékán, melyet Eszterházy Pálné herczegné, szül. Trautmannsdorf Mária grófnő alapított 1874-ben.
7. A legsz. Üdvözitőről nevezett nővérek társháza Rohonczon. (1877. Hauser Ádám-féle alapítvány.)
8. Paulai Szt.-Vincze szabályait követő irgalmas nővérek az emberbaráti egyesület kórházában Szombathelyen. (1891.)
9. Az isten szeretetről czímzett nővérek társháza Kis-Czellben, mely dr. Hollósy Jusztinián jelenlegi dömölki apát és a pannonhalmi főapátság adományából alapíttatott 1880-ban.
Kath. vallásuak száma.
A szombathelyi püspöki megyében 20 alesperesi kerület van, a kath. hivők száma 415,356.
Istentisztelet nyelve.
Nyelvhasználat a vallásgyakorlatban: magyar 102 plébániában, német 35-ben, horvát 3-ban, vend 9-ben, magyar és német 8-ban, magyar és horvát 2-ben, magyar és vend 8-ban, magyar, horvát és német 6-ban, magyar, német és vend 1-ben, német és horvát 12-ben, vend és német 1-ben.

A VELEMÉRI TEMPLOM. Landherr Gyula rajza.
Szily János.
A szombathelyi püspöki megye első főpásztora felső-szopori Szily János volt.
Született 1735. augusztus 30-án Sopronmegye Felső-Szopor nevü községében. Iskoláit Sopronban és Győrött végezvén, hittanulmányai befejezésére Rómába küldetett, honnan 1758-ban mint római hittudor érkezett vissza. Rövid idő alatt a győri, majd a szt. Béláról nevezett droszói prépostságra és 1775-ben a tinnini püspöki méltóságra emeltetett; ugyanakkor püspökének oldalkanonokává, később segédpüspökké lőn. Felállíttatván 1777-ben a szombathelyi püspöki egyházmegye, ennek kormányzására hivatott meg. Püspöki székét 1777. augusztus 20-án foglalta el, mely emlékezetes ünnepélylyel kezdődik életének ama szaka, melyben, lehet mondani, csudadolgokat művelt. Szombathelyen a papnöveldét, a püspöki palotát, a székesegyházat építtette, a püspöki kert neki köszöni eredetét, a mostani prépostház legnagyobbrészt az ő költségén épűlt, több templomot megujíttatott és megnagyobbíttatott, a püspöki uradalmakat gazdasági épületekkel szerelte fel, stb. Az ő fáradozásának köszönhető, hogy a községi árvaház felépűlt és az alapitványi árvák Pozsonyból Kőszegre visszahozattak. Az ő közbenjárása eszközölte, hogy Szombathelyre a bölcsészeti tanfolyam is behozatott. Meghalt 1799. jan. 2-án.
Herzán Ferencz.
Utóda gróf Herzán Ferencz, egy ma már kihalt cseh grófi család ivadéka lett.
Prágában született s tanulmányait ugyanott végezte. Rómában hallgatta a hittani előadásokat és a belé helyezett várakozásnak fényesen megfelelvén, ugyene kollégiumban tanúlmányi felügyelővé lőn. Élete 24. évében a boroszlói püspök által kanonokká, nemsokára pedig a prágai káptalan dékánjává és almádi apáttá neveztetett ki. Mária Terézia királynő, felismervén kitünő államférfiui képességét, a parmai követség vezetésével bizta meg, majd 1770-ben Ausztria részéről a római 298legfelsőbb törvényszék, úgynevezett "rota" elnökévé lőn. 1770-ben val. b. t. tanácsosi rangot nyert. 1779-ben a római udvarnál teljhatalmú osztályminiszterré s a jeruzsálemi szt. keresztről cz. koronabibornokká neveztetett ki. 1780-ban Bécsbe távozott, hol II. József császártól a Szt.-István-rend nagykeresztjét és a "Protector Germaniae" czímet kapta. Midőn VI. Pius a császári kormány önkényű intézkedéseinek megszüntetése czéljából 1782-ben Bécsbe utazott, Herzán is kormányának meghagyásából kiséretéhez csatlakozott. A franczia hadak elől 1796-ban Görzbe menekűlt, anélkül azonban, hogy a császári udvarral hivatalos összeköttetése megszűnt volna. De itt sem volt maradása és a franczia hadak előnyomulása miatt a biztosabb Gráczban, majd a határos Magyarországban keresett, menedéket. 1800-ban történt Herzán gróf szombathelyi püspökké való kineveztetése. Püspöki megyéje kormányzását 1800. november 11-én tényleg átvevén, gondoskodásának főtárgyát a növendékpapság s a szegények képezék. Kormánya alatt készültek a székesegyház szobrászati művei, Procop Fülöp bécsi művésztől. A szentélyben a püspöki szék átellenében levő, s szt. Pál megtérését ábrázoló remek olajfestmény is az ő ajándéka. Bécsben gyakran tartózkodott és e helyütt érte el a halál 1804. év junius 1-én.

HIDASSY KORNÉL. Eredeti fénykép.
Somogyi Lipót.
Gróf Herzán bíboros püspök halála után a püspöki szék 2 éven át üresen maradván, 1806. junius 15-én perlaki Somogyi Lipót Márton neveztetett ki szombathelyi megyéspüspökké.
Született 1748. november 10-én a sopronmegyei Szent-Mártonban. A bölcsészeti tanúlmányokat Bécsben és Győrött kitünő sikerrel befejezvén, a győri püspöki megye papnövendéjébe vétetett fel. 1773-ban a győri akadémia erkölcstani székére hivatott meg, 1776-ban káptalani karkáplán, székesegyházi hitszónok s szentszéki jegyző, 1780-ban győrvárosi plébános, 1783-ban egyházmegyei titkár és ker. esperes, 1887-ben kis-mártoni plébános, 1790-ben győri székesegyházi kanonok és papnöveldei igazgatóvá, 1794-ben győr-belvárosi plébános és prépost, 1802-ben királyi táblai praelatus és országgyűlési követté lőn s 1805-ben a pápóczi prépostság is neki adományoztatott.
1806-ban hivatott meg a szombathelyi püspöki megye főpásztori székére s 299főgondja odairányult, hogy a szombathelyi székesegyház befejeztessék. Az ő költségén épült 1816-ban az elaggott papok intézete s egész élete a jótékonyság szakadatlan lánczolata volt. Elhunyt 1822. február 19-én.
Bőle András.
Utódja Bőle András lőn.
Született 1762. junius 5-én Szarvaskenden, Vasmegyében. Iskoláit Kőszegen és Sopronban, bölcsészeti tanúlmányait Győrött végezte. 1787-ben az ujonnan felállított szombathelyi papnöveldében hittanulók correpetitorává s csakhamar a papnevelő aligazgatójává s káptalani káplánná neveztetett ki. 1795-ben Szombathely város plébánosa, 1810-ben káptalani kanonok és a papnövelde igazgatójává lett, 1820-ban a gyengélkedő Somogyi Lipót püspöki helynökévé választá, 1821-ben székeskáptalani nagypréposttá, 1822-ben pedig Somogyi halála után káptalani helynökké választatott s mint ilyen emeltetett a szombathelyi püspöki méltóságra. Meghalt 1843. junius 4-én.
Balassa Gábor.
Bőle Andrást a szombathelyi püspöki széken Balassa Gábor követte.
Született 1783. márczius 22-én, Mentshelyen, Veszprémmegyében. A veszprémi növendékpapok sorába lépett 1799-ben s mitn ilyen az akkor Nagy-Szombatban virágzó papnöveldébe küldetett, 1807-ben püspöki titkárrá lőn, 1831-ben sümegi plébánossá s kerületi alesperessé neveztetett ki, de e minőségében csak rövid ideig működött, mert 1832-ben már veszprémi kanonokká lett. 1836-ban püspöki helynök, 1838-ban a magyar udvari kanczelláriánál udvari tanácsos. Végre 1844-ben szombathelyi püspök lett, meghagyatván neki kitünő érdemeiért a kapornoki apátság is. Meghalt 1851. augusztus 11-én.
Szenczy Ferencz.
Utódjává a szombathelyi püspöki széken Szenczy Ferencz neveztetett ki.
Született 1800. szeptember 17-én Szombathelyen. 1817-ben Somogyi püspök által a szombathelyi egyházmegye növendékpapjai közé felvétetvén, jeles tehetségei miatt a pesti központi papnöveldébe rendeltetett. 1823-ban áldozárrá szenteltetvén, a szombathelyi papnöveldében a dogmatica tanárává neveztetett ki, 1839-ben. Tanári működése mellett az irodalom terén is figyelemre méltó eredménynyel dolgozott. Méltó feltünést keltettek a valódi tudós komolyságával írt és a "Religio és Nevelés" czímű egyházi folyóiratban közölt, többnyire polemikus tartalmú czikkei, nevezetesen a "szombathelyi levelek". 1845-ben czímzetes, 1850. évben pedig valóságos kanonokáká s nemsokára püspökké neveztetett ki. A megye kormányzásában a nagynevű Szily püspök elveit akarván feleleveníteni az ujabb kor változásaihoz idomítva, 1855-ben kiadta annak "Instructio"-ját, melyben a lelkészi teendők minden ága oly kimerítően van tárgyalva, hogy azt ma is minden pap haszonnal olvassa. A magyar püspökök külön tanácskozmányaiban, de főleg a birodalmi püspöki kar együttes üléseiben bátran és lelkesen felszólalt a magyar egyház ősi jogainak és érdekeinek megóvása és fenntartása mellett. Főpásztori levelei közül kitűnik az első, melylyel papságához beköszöntött és azon szép egyházi beszéde, melyet ugyanekkor a néphez mondott, továbbá a b. szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról szóló hitágazat kihirdetésére vonatkozó encyclica és ugyanakkor a néphez tartott remek szentbeszéde. Miután 1868-ban valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki, életének hátralevő napjait többnyire félrevonultan szerette tölteni. Meghalt 1869. február 19.
Szabó Imre.
Szenczy Ferencz utódja a püspöki széken Szabó Imre lett.
Született 1817. október 10-én Békáson, Veszprémmegyében. 1831-ben végezte be a bölcsészeti tanfolyamot. Tanulmányai mellett egész lélekkel csüngött a magyar, főként az egyházi irodalom művelésén. 1837-ben áldozárrá szenteltetett, ugyanazon időben Karád mezővárosba küldetett segédlelkészi minőségben. Ezen időben, sőt korábban is már, híres volt az egyházi szónoklat terén. S midőn püspökének figyelmét költeményei által is magára vonta, az őt 1838. szeptemberben a veszprémi papnövelde felügyelőjévé és helyettes tanárrá nevezte ki. Veszprémben szónoki tehetségének kifejtésére előkelőbb tér nyílott. 1845. évben a csicsói plébániát nyerte. 1847-ben a pesti tud. egyetem hitszónokává neveztetett ki. 1850-ben a felső-iszkászi plebániát nyerte el. 1867-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumhoz az I. ügyosztály szakosztály-tanácsosává neveztetett ki. 1869-ben veszprémi kanonoknak neveztetett ki; ugyanazon évben miniszteri tanácsossá és az Akadémia a nyelv- és széptudományi osztályának tiszteletbeli tagjává lett. 1869-ben Szenczy Ferencz szombathelyi püspök utódjává lett. Egyházmegyéjét, melynek 12 éven át volt főpásztora, erélylyel, de szeretettel kormányozta. Papjait igazán szerette, mit bizonyít, hogy ő alapította a "Szent-Imréről" nevezett papi nyugdíj-intézetet. Az iskolai ügyet különös éberséggel kisérte. 1880-ban v. b. t. tanácsossá neveztetett ki. 1881. márczius 1-én meghalt.
Hidassy Kornél.
Utódja a püspöki széken Hidassy Kornél lett.
1828. junius 13-án Komáromban született, hol atyja városi tisztviselő volt. 1842-ben Nagyszombatba ment, hol a philosophiát, 1847-1851-ig a budapesti egyetemen a theologiát végezte. 1851-ben pappá szenteltetvén, Drégely-Palánkon 300működött, mint segédlelkész. Ez állásáról neveztetett ki Nagyszombatba a gimnázium tanárává, hol közel 24 évet töltött.
Tanári pályája kezdetén a gimnázium összes osztályaiban a magyar nyelvet és irodalmat adta elő. Később papnöveldei tanulmányi felügyelővé, majd lelkiigazgatóvá, a convictus aligazgatójává és végül gymnasiumi igazgatóvá s ez utóbbi minőségben czímzetes kanonokká neveztetett ki.
1875-ben a vallás- és közoktatási miniszteriumba hivatott meg osztálytanácsosnak. Nemsokára valóságos esztergomi kanonokká, majd választott püspökké neveztetett ki. 1882. október 8-án pedig a szombathelyi püspöki méltóságra emeltetett és miután 1883. évi márczius 13-án megerősíttetett, ugyanazon évi május hó 3-án Simor János herczegprimás által Szombathelyen püspökké szenteltetett.

A KŐSZEGI PLÉBÁNIA-TEMPLOM SZENTSÉGTARTÓJA. Kőszegi József felvétele.

0. H. Eszterházy Pál szerint a dömölki apátsági templomban már 1446-ban látható volt egy kép, mely a Bold. Szüzet ábrázolta s csodáiról igen híressé vált. E képet a XVI. század folyamán valamely jámbor szerzetes - a törökök pusztításai elől - a csallóközi Dénesd falu templomába vitte, a hová a hívek most is seregesen zarándokolnak Szűz Mária tiszteletére. (Wekerle Gottfried "Mária-czelli zarándok".)

« KŐSZEG KÖZIGAZGATÁSA. Írta Wittinger Antal, revideálta Tipka Ferencz. KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

AZ ÁGOSTAI HITVALLÁSU EVANGÉLIKUS EGYHÁZ VASVÁRMEGYÉBEN. Írta Fülöp József. »