449AZ IPAR, KERESKEDELEM ÉS HITELÜGY VASVÁRMEGYÉBEN.
E fejezetek ipari és kereskedelmi részét Deutsch Tivadar,
Kormos Pál és Szabó Endre irták a hitelügyi részt Kormos Pál;
az egészet átnézte Kormos Alfréd
A SÁRVÁRI CZUKORGYÁR (fejkép). Saját felvételünk.
Közgazdasági jelentőség.
GYORSABB fellendülést az ország kevés részének közgazdasága mutathat fel, mint Vasvármegyéé. Pedig Vasvármegye, természeti fekvésénél fogva, kiválóan a földmívelésre lévén utalva, ipara és kereskedelme a multban igen csekély jelentőségü volt s a jelenben sem állítható párhuzamba az ország ama részeinek iparával és kereskedelmével, melyek helyzetüknél fogva ezen gazdasági ágak nagyobb szorgalommal való kultiválására vannak utalva. Ha azonban a dunántúli részt különválasztva vesszük figyelembe, Vasvármegyét a dunántúli megyék közt az ipar és kereskedelem tekintetében, ha nem is az első, de mindenesetre jelentékeny hely illeti meg. A multban az osztrák örökös tartományokkal való szomszédságánál fogva kétségkívül nem kis szerepe volt e megye egyes jelentékenyebb városainak amaz élénk forgalom közvetitésében, mely Magyarország mezőgazdasági terményeit Ausztriába, főleg Stájerországba eljutatta s viszont az osztrák iparczikkek Magyarországban való elterjesztését közvetítette.
Szinte látni véljük, hogy ama transverzális uton, mely Győrtől egész a Dráva mentéig az ország határszélén huzódott, miként haladnak a gabonával megterhelt járművek Stájerország felé s miként jönnek ugyanazon az úton a nehéz társzekerek, melyek a külföldi piaczok produktumait Magyarországba szállították. E tranzitó-forgalmat, természetesen, csak részben közvetítették Vasvármegye lakosai, de mindenesetre egyik közvetítőjévé váltak amaz ipari fejlettségnek, melyet e megye nagyobb városai, jelesül Szombathely, Kőszeg, Vasvár, Pinkafő, stb. már a XV. században felmutatnak.
IPAR.
Czéhrendszer.
Ami első sorban az ipar helyzetét illeti, az e megyében is a czéhrendszer hatályos közreműködésében gyökerezett.
Szombathely városa már 1407-ben nyert szabadalmat ipari kiváltságok és jogok engedélyezésére, mely azonban kezdetben csak a korcsmáltatási jogra terjedt ki, később azonban a város feljogosíttatott czéhszabályok jóváhagyására is. E jog azonban hosszú ideig korlátolt volt, a mennyiben a város kegyura, a győri püspök, fentartotta magának a város által kiadott szabadalmak és engedélyek approbálását. Igy 1633-ban a város felfolyamodott ifj. Draskovich János akkori győri püspökhöz, hogy a városnak a czéh-privilégiumok osztogatása tekintetében önálló jogot engedélyezzen, ami meg is történt, de később e jog gyakran megnyirbáltatott.
Az első czéhlevelet Szombathely városa 1604. január 28-án a szabó-czéh részére állította ki, melyet Augusztus 10-én Hetesi Pethe Márton kalocsai érsek hagyott jóvá. E czéhlevél a bevezetés és záradék latin szövegétől eltekintve magyar nyelven van szerkesztve s nyelvészeti szempontból is érdekes okmány, a mennyiben az akkori körülményekhez képest tiszta magyarsággal van fogalmazva. De érdekes azért is, mert világot vet az akkori iparosok erkölcsi és vallási életére. Például: határoztatott, hogy "ha nőtlen férfi vétetik fel a mesterek közé, egy év alatt megnősülni tartozik, ha pedig valamely mester után fiatal özvegy vagy felnőtt leányárva maradt vissza, azok illő férjhez adásáról a czéh gondoskodik." A czéhlevél kizárással sujtja, tehát kenyérkeresetektől fosztja meg azon mestereket, akik a rájok bizott posztóból ellopnak, avagy avatatlan posztóból készítenek ruhát.
RÉSZLET A SÁRVÁRI CZUKORGYÁRBÓL. Saját felvételünk.
Fontosabb királyi privilégiumokkal, nevezetesen egyedárusági és árumegállítási joggal a megye egyik városa sem bírt s részben ennek tulajdonítható, hogy Vasvármegye ipara és kereskedelme a középkorban nem emelkedhetett ama nívóra, melyen az ipart és kereskedelmet védő és előmozdító királyi szabadalmakkal ellátott városok bírtak. Ennek daczára a megye egyes városai, nevezetesen Kőszeg, nemzetközi jelentőségre emelkedett a külföldi iparcikkek behozatala és a belföldi termékek kivitele tekintetében, amennyiben a Bécsből Velencze felé vezető, Bécsujhelyt, Sopront, Kőszeget, Körmendet, Pettaut, stb. érintő főút egyik állomás-helye volt és, mint ilyen, felvette s tovább adta a külföldi forgalmat.
Kiviteli tilalmak, árlimitácziók.
A megye szintén nem fejtett ki az ipar előmozdítása érdekében oly buzgalmat, mely annak nagyobb lendületet adhatott volna s megelégedett egyes iparczikkek kivitelének tilalmazásával és a szokásos árszabások időnkénti megállapításával, mely a fogyasztó-közönséget a czéhrendszerből folyó árcsigázások ellen megvédte.
1688. junius 16-án a megye a nyers marhabőrnek külső tartományokba való kivitelét az áru elkobzásának terhe alatt tilalmazza.
4511724. május 22-én tartott a megye közgyűlésében elrendeli, hogy a mesteremberek műveikre nézve megállapított árszabály áthágása miatt cserében portékájuktól megfosztassanak és hogy a keresztények mindennemü szerek megvételében a zsidók előtt elsőbbséggel bírjanak.
1749. október 1-i közgyűlés: "A mértéknek egyforma megtartására nézve jövendőre az egész megyében szinte a tavaszi gabona is lecsapott mértékkel adatni elhatároztatik."
1756. február 22-i közgyűlés; "Mindennemü szerek, melyek a pozsonyi mértéktől különböző mértékkel adatnak vagy vétetnek, elfoglaltatni rendeltetnek."
1724-iki árszabály.
Az árszabály, melyre az 1724. május 22-iki határozat vonatkozik, kiterjed a többek között a csizmadiákra, német vargákra, váltómíves szabókra, kalapcsinálókra, keztyűcsinálókra, üvegesekre, asztalosokra és lakatosokra. Nevezetesebb tételei:
A csizmadiákra vonatkozólag: egy pár legöregebb csizma 1 frt 75 denár, (5 denár számitott 3 krajczárt, vagyis egy garast), kisebb kordován csizma 1 frt 25 denár, asszonynak való kordován csizma 1 frt, öregebb kordovánból való czipelés 50 denár, legöregebb kocsisnak való fekete csizma 1 frt 70 denár, szattyánból való asszony-csizma 85 denár, legöregebb csizmának fejelésétül 55 denár, karmafinból vagy más jóféle fekete bőrbül való deli-csizma 1 frt 25 denár, egy ár karmafin-csizma selyem zsinórral 3 frt.
A német vargákra vonatkozólag: egy pár asszonynak való, kordovánból vagy más jóféle fekete bőrből való czipelés 85 denár, legjobb és föstött bőrbül való czipelés 1 frt, egy pár, asszonynak való pantofli 85 denár, kilencz-tiz esztendős leánykáknak való czippelés 50 denár.
A váltómíves szabókra vonatkozólag: egy selyem posztóból való dolmánnak varrásátúl 75 denár, egy selyem posztó mente varrásátul 60 denár, bélelt nadrágtól 30 denár, közönséges posztóbul szolgarendnek való dolmántul 40 denár, mentétül 35 denár, egy posztóval bélelt kalpagtól 12 denár, egy főasszonynak való prémes váltul 1 frt, közönséges váltul halcsonttal. 60 denár, anélkül 28 denár, egy főrendnek való csipkével meghányt-bélelt szoknyátul 50 denár, egy köpönyegvarrástul 25 denár, német köpönyegvarrástul prém nélkül 50 denár, prémmel 60 denár.
A kalapcsinálókra vonatkozólag: a legjobb gyapjuból csinált kalap béléssel és zsinórral együtt 1 frt 40 denár, alább való 1 frt.
A keztyűcsinálókra vonatkozólag: egy pár szarvasbőrből fonott keztyű, melyet maga ád a mester, dupla anglúsi varrással 80 denár, csupán a varratásért 40 denár, bak erős bőrbül való pár keztyü 70 denár.
Az üvegesekre vonatkozólag: egy közönséges pintes palaczk 20 denár, egy itczés palaczk srauffal együtt 10 denár.
Az asztalosokra vonatkozólag: két embere való közfödeles föstött ágy 2 frt 25 denár, egy embernek való födeles föstött ágy 1 frt 50 denár, két emberre való födetlen föstött ágy 1 frt, egy emberre való hasonló ágy 70 denár, egy föstött öreg koporsó tunbával 2 frt, paraszt öreg koporsó 1 frt, egy föstött bölcső 1 frt 55 denár, egy föstött öreg láda fiókostul 70 denár, diófából való karszék 24 denár, ha napszámra valamely uraságnál dolgoznak, minden napra rendeltetik, ha enni nem adnak 30 denár, ha pedig enni adnak, 20 denár.
A lakatosokra vonatkozólag: egy ajtóra való dupla fekete pléh, hozzátartozandó sarokkal együtt és heveder fölszegezésével 2 frt 24 denár, egyes pléhtül, hasonló eszközzel, mind fölszegezésével együtt 1 frt 50 denár, egy pár csizmapatkolástul simán 10 denár, magas sarku patkolástul pallérozva 12 denár, egy pár sarkantyuért és fölveréseért 18 denár, egy pár ólmos kengyelvasért, az öregért 45 denár, kisebb 35 denár, kocsislónak való ólmos lánczos zablátul 60 denár, magyar fejérvári zablától 35 denár, darabos vagy csillagos zabláért 30 denár, kalányos zabláért ólmossan 20 denár és fekete zabláért 11 denár.
A limitáló vármegye azonban kénytelen volt tapasztalni, hogy, kellő végrehajtás hiányában, az iparosmesterek a hivatalos árszabályokon minden nagyobb lelkiismeretfurdalás nélkül túlteszik magukat. Ebből a tapasztalásból indult ki tehát, midőn az 1813. november 3-án tartott közgyűlésen elrendelte, hogy "a limitationak végrehajtását a tisztviselői hatalomnak fentartásával ennekutána a járásbeli vagy, amennyiben azok elegendők nem volnának, böcsületből szolgáló és minden járásban az illető szolgabiró urak által kinevezendő esküdtek eszközöljék, oly meghagyással, hogy azok a limitationak megszegőit járásaikban a törvénynek, jelesen az 1659. LXXI. törvényczikknek szoros értelme szerint a 12 forinton alul lévő műveknek 453és portékáknak elfoglalásával, az 12 forintokon felül érőkre nézve pedig 12 forintoknak megvételével büntessék."
RÉSZLETEK A SÁRVÁRI CZUKORGYÁRBÓL. Saját felvételünk.
Nem kevesebb gondot és fáradságot okozott a malomipar rendezése és a molnároknak fékentartása. 1759. márczius 17-én a megye arra kötelezi a kőszegi uradalomhoz tartozó német-gencsi molnárokat, hogy szegődjenek a Gyöngyös vizén levő molnárok czéhegyesületébe, a melybe czéhpénzfizetés nélkül befogadandók, 1761. február 16-án tartott közgyűlésen a molnárczéhgyülekezetek alkalmával gyakoroltatni szokott azon embertelen bánásmódot, hogy a czéhmester bizonyos, evégre készült eszközzel, a mestertársakat majd haláláig verette, 100 frt büntetés terhe alatt eltiltja. Az 1763. szeptember 5-én tartott közgyűlés határozata értelmében azon molnárok, kik alattomos csalfa mesterkéléssel malmaiknak fejét előbbi helyzetüknél feljebb emelik, annyiszor amennyiszer 50 pálczával büntettetni rendeltetnek.
Czéhek szabályozása.
A XVIII. század elején már több intézkedéssel találkozunk a czéhek szabályozása tekintetében. Igy Szombathely városának 1711-iki közgyűlése elrendelte, hogy a czéhbe belépő ebéd vagy reggelire 16 frtot, ezenkívül 70 frtot tartozik fizetni, mely utóbbi összegből a városi bírót és tanácsosokat az ebéden való megjelenés helyett 10-10 frt illeti meg, a többit pedig a czéh tagjai maguk közt feloszthatják.
A SZENT-GOTTHÁRDI ÓRAGYÁR. Saját felvételünk.
1712-ben a pestis az iparosok számát is jelentékenyen leapasztotta, annyira, hogy Szombathelyen az asztalosok közül csak egy maradt életben.
Szombathely városa nagy erélylyel védte a czéhbeliek érdekeit s a többek közt 1716-ban azon határozatot alkotta, hogy a város lakosai csak czéhbeli mestereknél dolgoztathatnak s aki ez ellen vét, 4 rénes frt büntetést fizet, viszont azonban a czéheknek sem volt szabad tagul mást felvenni, mint aki a tanács által a város polgárává felavattatott.
Kőszegen, mely város iparosai és kereskedői még I. Lajos király idejéből származó, a későbbi uralkodók által többször megujított vámmentességi jogot élveztek, a czéh-rendszer már a XVI. században szintén ki volt fejlődve s a város szabadalmai alapján, a czéh-szabályokat a városi közgyűlés hagyta jóvá. Azonban Kőszegen a mesterjogot nem a czéhek, hanem a városi tanács osztogatott olykép, hogy megbírálta a mesterjogért folyamodó képességeit és előéletét, őt, ha a polgárjogot már elnyerte, mesterré avatta s csak ennek megtörténtével lehetett az illetőt bizonyos díj lefizetése után a czéhbe felvenni. 1742-ben, akkori feljegyzések szerint, Kőszegen következő iparosok voltak: szűrszabó 23, tímár 6, asztalos 7, gombkötő 10, német varga 12, szíjgyártó 4, csizmadia 39, váltómíves (szabó) 25, bodnár 6, lakatos 7, kovács 4.
454A czéhek a következő nevezetesebb emlékeket hagyták hátra: a gombkötő-czéh pecsétje 1641-ből, a mészáros-czéh kelyhe 1714-ből, a vépi kovács-czéh pecsétje 1633-ból, a körmendi csizmadia-czéh korsója 1750-ből, a szabari csizmadia-czéh korsója 1735-ből stb.
Posztóipar.
1787-ben királyi rendelettel oly egyének küldettek Vasvármegye városaiba is, a kik a népet, különösen a gyermekeket, a gyapjú-fonásban ingyen oktatták. Vasvármegyében ez intézkedés már előkészített talajra talált, a mennyiben Pinkafőn és Kőszegen a posztókészítés akkor már meglehetős fejlettségnek örvendett, valószinű azonban, hogy az a magas fokú fejlettség, melyet ezen iparág különösen Pinkafőn később elért, a fenti intézkedés eredménye volt.
Gyáripari fejlődés.
A XVIII. század második és a XIX. század első felében Vasvármegye ipara lényegesebb fejlődést nem mutat, sőt némi gyengülés jeleivel találkozunk, a mennyiben az osztrák iparczikkek importját látjuk kifejlődni, mely a határmegye iparosainak veszélyes versenytársául lépett fel. A czéhek meggyengültek, a mesterek száma fogyott s a szombathelyi, kőszegi, körmendi iparosok, kik korábban a szomszéd megyékben tartott vásárokat is felkeresték, többnyire már csak a helyi szükséglet szűk körében fejtettek ki tevékenységet. Még az ötvenes években sem mutat az ipar lényegesebb fejlődést, habár már akkor a gyáripar fejlődésének is mutatkoznak némi nyomai.
Ekkor már a posztószövés a megye több pontján, de különösen Pinkafőn és Kőszegen, jelentőségteljes és jól jövedelmező iparággá vált és gyárszerűleg üzetett.
RÉSZLET A SZENT-GOTTHÁRDI ÓRAGYÁRBÓL. Saját felvételünk.
Kőszegen, 1844-ben, részvényvállalati alapon nagyszabású posztógyár alapíttatott, de az igazgatásnál és művezetésnél szakképzettséggel nem biró egyének alkalmaztatván, a gyár folyvást veszteséggel dolgozott. Ehhez járult, hogy a vállalat 1849-ben a magyar papírjegyek bevonása folytán jelentékeny károkat szenvedett, mely okokból néhány évi pangó működés után 1850-ben megszünt s épületei gőzmalommá és fürdőkké alakíttattak át, de néhány év mulva ez a vállalat is csődbe jutott s az épület ma kaszárnyául szolgál.
A söripart főleg Kőszegen és Szombathelyen betelepült német lakosok gyakorolták, de a helyi szükségletnek is alig voltak képesek megfelelni.
Csak a hatvanas évek derekán, a déli vasút sopron-kanizsai vonalának megnyíltával, nyert nagyobb lendületet a megye több városának ipara, de különösen Szombathely város emelkedett ki e tekintetben a megye többi pontjai közül s ipari tekintetben is nemcsak Vasvármegye, de a Dunántúl egyik legjelentékenyebb városává küzdötte fel magát.
Vasvármegye a soproni kereskedelmi és iparkamara területéhez tartozott és tartozik s kivált addig, mig e kamara területe nem korlátoltatott, e részről a vasvármegyei ipar csak csekély támogatásban részesült és úgyszólván 455teljesen önerejére volt utalva. A fejlődésre nézve kedvező körülmények azonban nem hiányoztak; mind több és több vasútvonal vezettetett a megyén keresztül, a megye vagyonos lakossága számos iparczikknek biztosított kelendőséget, de a közlekedési eszközök alkalmas volta már a szomszéd megyék lakosait is bevonta Vasvármegye ipari piaczai körébe. A gyáripar is sietett felkeresni e megye nyers-terményekben és vízi erőkben gazdag pontjait, ezek sorából azonban leginkább Szombathely vált ki, mely az utóbbi évek folyamán jelentékeny ipari góczponttá fejlődött.
A fontosabb iparágak és ipartelepek mai képét a következőkben mutatjuk be:
Gépipar.
Első helyen áll a mezőgazdasági gép-ipar, melyenek fogyasztási területe hazánk határain túl terjed s a külföldi versenynyel szemben magának előkelő pozícziót vívott ki. A Szombathelyen levő két nagyobb gyáron kívül kisebb gazdasági gépgyárak vannak még Sárvárott és Körmenden. Meg kell emlitenünk még a m. kir. államvasutak szombathelyi műhelyét is, mely 2-300 munkást foglalkoztat.
A Mayer E. fiai czég gazdasági gépgyára, vas- és fémöntödéje Szombathelyen, e szakmában az ország elsőrangu ipartelepei közé sorakozik és versenyképesség tekintetében kiváló helyet foglal el. Mayer Emil, Ede és Károly alapították 1875-ben. A gazdasági gépek gyártásán kívül malomberendezéseket is gyárt és üzeme a vas- és fémöntésre is kiterjed. A gyár tulajdonképen két telepből áll: az egyik a városban van, a másik pedig a városon kivül.
MAYER E. FIAI GÉPGYÁRA SZOMBATHELYEN (A VASUT MELLETT.) Eredeti rajz után.
A két telep együtt 38.000 □ m. területet foglal el és 17 épületből áll. A hajtóerőt egy 30 lóerejű stabil gőzgép és egy 10 lóerejű locomobil szolgáltatja. A gyár átlag 300 munkást foglalkoztat; Magyarországon kivül az osztrák tartományokba, sőt Oroszországba, Romániába, Szerbiába és Bulgáriába is van kivitele. A gyár számos kiállításon és versenyen elsőrendü kitüntetéseket nyert.
Pohl E. és fiai gazdasági gépgyára Szombathelyen 1856-ban alapíttatott. A gyár területe 1570 □ öl és 11 épületből áll, melyekben átlag 100 munkás dolgozik. Hajtó erő egy 20 lóerejü gőzgép. E czég szintén egyike a legversenyképesebb vidéki gyáraknak.
Czementgyártás.
A czementgyártás különösen Szombathelyen örvend nagy virágzásnak. Szombathelyen 3 gyár foglalkozik e nemü tárgyak előállításával, melyek közül többen a külföldi kiállításokon is kitüntetésekben részesültek. E nemü vállalatok még Körmenden, Kőszegen, Rohonczon, Pinkafőn és Kis-Czellben vannak, melyek czementáru-pordukcziója évenkint körülbelül 600,000 drb czemet-tárgy.
Deutsch testvérek és társa czementárú-gyárát Szombathelyen 1883-ban Deutsch Henrik alapította. A telep 1350 □ ölnyi területen 7 épületből áll. A munkások száma átlag 16, miután ez az iparág nagy munkaerőt nem igényel. Mint erőgép egy hidraulikus sajtó van alkalmazásban. A gyár évenkint 100 vaggon czementet képes feldolgozni. Köszörü- és kaszaköveket is gyárt.
Agyag- és téglaipar.
Az agyag- és téglaipar Szombathely rohamos fejlődése következtében szép lendületet vett. Szombathelyen 6 nagy körkemencze van, melyeknek termelési képessége évenkint 20 millió tégla. Azonkivül a vármegye minden nagyobb helyén van körkemencze s majdnem minden faluban van téglaszín.
456Brenner János 1886-ban alapított körkemenczéje Szombathelyen, faltéglákat és cserépzsindelyt állit elő. A telep 21,800 □ öl területet foglal el és 10 épületből áll. A munkások száma 45; ezek közt 15 női munkás van. A gyár termelési képessége a hat havi üzemidő alatt egy millió tégla. Vasvármegyén kivül a szomszéd vármegyékbe is szállítja gyártmányait.
Wälder Alajos két Szombathelyi körkemenczéje közül az egyik 1888-ban, a másik 1894-ben épült. A telepek 68,000 □ öl területet foglalnak el és 18 épületből állanak, melyekben 100 munkás nyer foglalkozást. E gyárak a közönséges téglán kívül iszapolt fa- és burkolati téglát is állítanak elő, helyi fogyasztásra. Termelőképesség 6 hó alatt 4 millió.
A "Szombathelyi téglagyár"-at a Fischer és Faludi czég 1894-ben alapította Szombathelyen. A telep területe 11,220 □ öl és 10 épületből áll. A munkások száma 40. Termelőképessége 6 hó alatt körülbelül 1 millió.
Az Első szt.-gotthárdi téglagyár részvénytársaság telepének termelőképessége, a szokásos évi munkaidő alatt, 1 1/2 millió darab. Az üzem nemcsak a közönséges fali téglára, hanem fedőcserépre, préselt, párkány- és kövezet-téglára is kiterjed és a községen és környéken kivül Stájerországban is van piacza. A társaság alaptőkéje 20,000 frt.
Bezerédj Adorján nagybirtokosnak Rum-Haraszton van téglagyára, melyet 1894-ben építtetett. A téglagyár préselt téglát és zsindelyt állít elő és 8000 téglát képes naponta késziteni.
MAYER E. FIAI GÉPGYÁRA SZOMBATHELYEN (VÁROSI GYÁR). Eredeti rajz után.
Faipar.
A megye dúsgazdag erdői és a közlekedési eszközök fejlettsége következtében tekintélyes faiparral bír. Szombathelyen van 5 gőzfürész, azonkivül Pinkafőn, Kőszegen, Lékán, stb. vannak gőzfürészek, a melyek nagymennyiségü műfát, épületfát és parkettet készitenek. E cikkekben a kivitel egész nyugotí Európára kiterjed.
Wolf Jakab és társa fürésztelepe Szombathelyen csupán deszkák előállításával foglalkozik. 3000 □ m.-nyi területet foglal el, melyen két épület áll, ahol 20 munkás dolgozik. A hajtóerő egy 40 lóerejü gőzgép. A fürésztelepet évenkint 400 vaggon fát képes feldolgozni.
Geiszt Lajos 1893-ban alapította gőzfürészét Szombathelyen. Ez a vármegye legnagyobb és legversenyképesebb gőzfürésze. A telep 6000 □ öl területet foglal el, 5 épületből áll és 35 munkással dolgozik. A hajtó erőt egy 50 lóerejü gőzgép szolgáltatja. E gőzfürész évenkint 700 vaggon metszett anyagot képes előállítani és piacza nagyon kiterjedt.
Holczheim Kálmán szombathelyi ablak-, ajtó- és butorgyára több mint 7000 □ m.-nyi területen van és 10 épületből áll. Hajtóerő egy 20 lóerejü gőzgép. A munkások száma átlag 30, akik évenkint 40,000 frt értékü árut képesek előállítani,.
457Bőripar.
A bőripar a nyers anyagok s a produkczió kitünősége következtében igen jelentékeny. Szombathelyen van 3 bőrgyár, melyeknek termékei Németországban, Ausztriában, Stiriában és Horvátországban nyernek elhelyezést s kitünő keresletnek örvendenek. Kisebb bőrgyárak vannak még: Sárvárott, Kőszegen és Pinkafőn.
A Grünwald J. fia szombathelyi bőripari betéti társaság és a Szombathelyi bőrgyár-részvénytársaság együtt évenkint kb. 10,000 darab bőrt munkálnak meg és dolgoznak fel. E gyárak a modern technika követelményeinek megfelelően vannak berendezve és versenyképességük az elsőrendü ipartelepek sorába helyezi őket. A Szombathelyi bőrgyár-részvénytársaság alaptőkéje 81.600 frt, tartalékalapja 17.602 frt, 1896. évi nyeresége 8023 frt.
Fonó- és szövőipar.
A szövő-ipar a megyében ősrégi. Legjelentékenyebb a pinkafői pokrócz- és szűrposztógyár, mely a bécsi kiállításon nagy figyelem és kitüntetés tárgyát képezte, valamint a lékai darócz-, illetve pokrócz- és posztógyár. Termékeiknek összege 250,000 méter. Van egy kisebb mű-szövőde is Körmenden. A len- és kenderfonás, valamint szövés a megye őrségi kerületének községeiben üzetik háziiparképpen s nagymennyiségü közönséges lenvásznat állítanak elő.
Putsch Sándor pokrócz-, daróczposztó- és gyapjuárú-gyára Pinkafőn egyike Magyarország legnagyobb és legversenyképesebb vállalatainak e szakmában. A mintaszerüen berendezett és kitünő vezetés alatt álló gyárat a jelenlegi tulajdonos 1878-ban alapította. A telep nyolcz épületből áll. Mint hajtó erő, a 20 lóerejü vizi erőn kivül egy 75 lóerejü gőzgép van alkalmazásban. A munkások száma körülbelül 80. A gyár évi termelőképessége 7000 vég pokrócz, ami 50,000 párnak felel meg. Mint különlegességet úgynevezett "montán-takarókat" gyárt; hegyi vidékre különösen alkalmas lótakarók. Az árúknak Magyarországon kívül Ausztriában és Romániában is jó piaczuk van. A gyár a legjobb rendszerü, a legkitünőbb gépekkel felszerelve.
BEZERÉDJ ADORJÁN TÉGLAGYÁRA RUM-HARASZTON. Saját felvételünk.
Malomipar.
Nagyon tekintélyes a megye mezőgazdasági termékekben való gazdagsága folytán a malomipar. A gőzmalmok közül többen, mint a szombathelyi, sárvári, körmendi, kis-czelli, rumi és kőszegi, a malomipar terén kiváló jelentőséggel bírnak, kitünő termékeik nemcsak nálunk, hanem a külföldön is keresettek. Kisebb jelentőségűek a jánosházi, orbánfalvi és répczelaki gőzmalmok. Azonkívül minden községben van egy kisebb jelentőségü malom, melyek a belszükségletet fedezi.
A Berger és Geiszt czég mű- és gőzmalmát 1875-ben Horváth János alapította Szombathelyen. 1891-ben Berger Zsigmond tulajdonába ment át, 1893-ban pedig megalakult a jelenlegi czég, mely egyszersmind a mintaszerüen berendezett és a legkényesebb igényeknek megfelelő gőz- és kádfürdőt is építtette. A telep területe 3600 □ öl és 8 épületből áll. Vizi hajtóerőben 10 lóerő és azonkívül egy 50 lóerejü gőzgép áll rendelkezésükre. A munkások száma 18, az évi produkczió 200 vaggon.
Ungár Zsigmond "Püspök-hengermalma" Szombathelyen, egyike az ország legrégibb vidéki műmalmainak. 1821-ben építtette perlaki Somogyi Lipót püspök és innen nyerte "Püspök-malom" elnevezését. A jelenlegi tulajdonos 1891-ben alakíttatta át, azonban az átalakítási munkálatok még nincsenek teljesen befejezve. A malom jelenleg 1400 □ m. területre van szorítva és 4 épületből áll. Vizi erőben 30 lóerő áll rendelkezésére és azonkivül egy 80 lóerejü gőzgép. A munkások száma 18, termelési képesség évenkint 35,000 mmázsa, mely árunak Magyarországon kívül Ausztriában és Stájerországban is van piacza.
Az "Ella" elektromos műmalmot Sárvárott 1897-ben nyitották meg. A magas őrlésü malomban 5 hengerszék és 3 őrlőjárat van 150 mm. napi munkaképességgel. A síkmalomban 3 hengerszék és 4 őrlőjárat van 50 mm. munkaképességgel. A malom hajtó erejét 3 elektromótor szolgáltatja, összesen 130 lóerővel. A villamos áramot a malom az 5 kilométernyi távolságban fekvő ikervári turbina-telepről nyeri.
Bezerédj Adorján rúm-haraszti gőzmalma 1895-ben létesült s napi termelő-képessége 250 mm. Hajtó-erő egy 60 lóerejü gőzgép. A munkások száma 50.
A Kemenesaljai gőzmalom részvénytársaság (Kis-Czell) gőzmalma Dömölkön van 458(Kis-Czell mellett) s egyike a nagyobb hasonnemü vállalatoknak. A malom 1894-ben helyeztetett üzembe. A társaság alaptőkéje 80.000 frt, 1896. évi nyeresége 7189 frt volt.
Az élelmi szereket előállító gyárak között nagy jelentőségü a Vasmegyei czukorgyár részvénytársaság czukorgyára Sárvárott, mely 1895. végén kezdte meg üzemét. E vállalat hazánk czukorgyárai között elsőrangu helyet foglal s a vármegye gazdasági visszonyaira nézve rendkívül jó hatással bír.
Czukoripar.
A Vasvármegyei czukorgyár részvénytársaság székhelye Budapesten van, a gyár maga Sárvárott. A részvénytársaság elnöke Hatvany Deutsch József, az igazgatóság élén Hatvany-Deutsch Béla, Hatvany-Deutsch Sándor, Hatvany-Deutsch Károly, Koppely Géza és Dorner Károly állanak. Az alaptőke 750,000 forint. A társaság 1894-ben alakúlt s a gyár már a rákövetkező év szept. 23-án üzembe hozatott. 11 kazánnal s 700 lóerővel bír. Naponkint 80-90 ezer mm. répát dolgozik fel, melynek 10%-a lesz czukorrá. Munkaidő: 100 nap szünet nélkül, éjjel-nappal. A gyárnak saját villanytelepe van, de legközelebb a világítást az Ikervárott létesített vizmű- és elektromos telepről fogja kapni. Van továbbá saját iparvágánya és kórháza. A gyártelep 33 kat. holdat foglal el a Rába mellett, 1/4 órányira a várostól, Péntekfalu határában. Átlag 500 munkást foglalkoztat (üzemidőben); a tisztviselők és az állandó alkalmazottak száma 35.
A BERGER ÉS GEISZT-FÉLE GŐZMALOM ÉS GEISZT LAJOS GŐZFÜRÉSZE SZOMBATHELYEN. Saját felvételünk.
Konzervgyártás.
A Bogdány-féle első osztrák-magyar rántott-leves-anyaggyár Rohonczon a hadsereg számára rántott-leves konzervet készit, még pedig nemcsak Ausztria-Magyarország, hanem Németország számára is. A gyár területe körülbelől 2300 □ m. és hat épületből áll. Hajtóerő egy 10 lóerejü gőzgép, a munkások nagyobb része nő és számuk átlag 22. A gyár naponként 10,000 kg. konzervet képes előállítani.
Körmenden Leitner János pótkávégyártáshoz szükséges félgyártmányokat állít elő, amennyiben nagyban üzi a czikória- és répa-aszalást, mely terményekből a mult évben körülbelől 70 vaggon-rakományt szárított. E czikket az osztrák pótkávégyárosok vásárolják.
Sajtgyártás.
A sajtgyártás az utolsó években szintén figyelemre méltó lendületet vett a vármegyében. Sajtgyárak vannak Sárvárott a herczegi uradalomban, gróf Erdődy Ferencz jánosházai uradalmában, Muraszombaton gróf Szápáry Géza uradalmában, továbbá Kemény-Egerszegen, ahol a répczevölgyi tejszövetkezet gyárt nagyobb mennyiségü sajtot.
Szesz és szeszes italok gyártása.
A szeszipar és szeszes italok gyártása szintén jelentékeny iparággá fejlődött az utolsó évtizedekben, főleg Szombathelyen és Kőszegen. Van egy jelentékeny mezőgazdasági szeszgyár Keléden, a jaáki szeszgyár pedig nem régen 459kezdte meg működését. Azonkívül van számos kisebb szeszfőző. Szombathelyen 3 szép forgalmú eczetgyár van, továbbá Körmenden és Sárváron 1-1. Az általuk felhasznált szeszmennyiség: 1024.98 hl.
Hoffmann Samu fiai szombathelyi eczet- és szeszgyára, egy szabadalmazott készitési mód szerint dolgozik. A telep területe 500 □ m. és 6 épületből áll. Évi termelőképesség 3600 hektoliter.
Guttman L. J. eczet- és szeszgyára 1845-ben alapíttatott. A gyár területe 500 □ m. és 2 épületből áll. Hajtóerő egy 3 lóerejü villamos dinamógép. Évi termelőképesség 10,000 hektoliter eczet, melynek Ausztriában is van piacza.
A Kőszegi serfőzde részvénytársag 1895-ben alakúlt. Hajtóerő egy 16 lóerejü fekvő gőzgép és egy 8 lóerejü dinamó-mótor. Termelőképessége évenkint 8000 hektoliter. A társaság készítményeit a város és a vármegye határain túl is kedvelik.
Kirbisch Ferencz muraszombati rum- és likőrgyár 1873-ban keletkezett s 1893. óta a czégnek Vaslakon is van fiók-gyártelepe. Gyárt, a különböző pálinkanemeken kívül, sósborszeszt, gyümölcslikőröket, eczetet, aszalt és konzervált gyümölcsöt. A termelés nagysága az évenkénti gyümölcsterméstől függ.
A vegyészeti ipar képviselői a megyében:
Vegyészeti ipar.
Mayer Mór gyufagyára, mely 1869-ben alapíttatott Szombathelyen. A gyár 650 □ m. területen fekszik és 3 épületből áll. A munkások száma 55, akiknek nagyobb része nőkből áll. A czég Ausztriában is talál piaczokat gyártmánya számára.
RÉSZLETEK A PINKAFŐI POKRÓCZGYÁRBÓL. Saját felvételünk.
Engel I. L. fiai szombathelyi szappangyára a következő szappannemeket állítja elő nagyobb mértékben: színszappant, gyanta-szappant, fehér "Sabaria"-szappant, sárga házi szappant, kókuszolaj-szappant, mandula-szappant, gliczerin-szappant és borotváló-szappant, mely utóbbi czikk a gyár különlegessége.
Leitner János gőz-magpergető-gyára Körmenden egyedüli a nemében hazánkban; a különféle magok kikészitését űzi.
Óragyártás.
Óragyártással egy szent-gotthárdi gyár foglalkozik a megyében, mely ez iparczikket az országban egyedül állítja elő gyárszerüen.
A szent-gotthárdi Első magyar óragyárrészvény társaság fényes és mintaszerűen berendezett telepét 1896-ban alapították. A gyár területe 2600 □ öl és két díszes épületből áll. A telep villamos erőre és villamos világitással van berendezve. A munkások száma 300; ezek között mintegy 100 női alkalmazott. E nagyszabásu gyár évenkint körülbelől 66,000 zsebórát képes gyártani. A gyár vezetése kiváló szakemberek kezében van és úgy ez, mint ama körülmény, hogy 460a telepen a modern technika minden vívmánya alkalmazva van, kétségtelenné teszik, hogy e czég nemsokára ki fogja szorítani a külföldi óragyárak gyártmányait. A társaságot svájczi tőkepénzesek alapitották; alaptőkéje 350,000 frt.
Dohánygyár egy van a megyében: a szent-gotthárdi.
Dohánygyár.
A szt.-gotthárdi m. kir. dohánygyárat 1895-ben építették. Ugy ez, mint az óragyár valóságos áldása a vidéknek, mert itt is körülbelől 400, nagyobbára nőimunkás van alkalmazva. E gyár kezdetben leginkább rövid szivarok előállításával foglalkozott, hogy munkásait ez olcsó szivarok készitése által gyakoroltassa be a finomabb szivar-fajok gyártásába. A gyár fennállásának első évében 6.500,000 drb szivart állított elő.
Vasipar.
A vasipart a megyében csupán egy kisebb jelentőségü vashámor képviseli; a fémipar terén az antimon-gyártás emelkedik ki. (L. "Bányászat és Kohászat.")
Fuith Károly felső-eöri vashámora ma már a hámoriparnak egyetlen képviselője Vasvármegyében. Gyárt ásót, kapát és fejszét. E hámor valaha virágzó ipartelep volt, de a nagy verseny szűk körre szorította üzemét.
UNGAR S. PÜSPÖK-HENGERMALMA SZOMBATHELYEN. B. Kiss Zoltán felvétele.
A Miller J. M. és társa czég antimón-gyára egyik érdekes különlegessége Vasvármegyének. A gyárat Körmendy József Ede alapította 1865-ben, de nem rendelkezvén az intenziv üzemhez szükséges megfelelő tőkével, a telep a jelenlegi tulajdonosok kezeibe került, kik nagy szakértelemmel és megfelelő tőkével, virágzó ipartelepet teremtettek itt. A gyártási ág: antimón crudum és antimón-regulus. A telep 5 m. holdnyi területet foglal el és 25 épületből áll. A hajtóerőt három gőzgép szolgáltatja, összesen 42 lóerőre. A munkások száma 200. Termelési képesség 3600 mm. antimón regulus és 500 mm. antimon crudum. A gyártmányoknak hazánkban csak Pozsony a piacza, de kivitel Ausztrián kívül Német-, Orosz-, Olasz- és Törökországba is van. A gyár szakképzett vezető igazgatója Rochata Károly.
Szombathelyen a világosságot a légszesztársulat produkálja.
Légszeszgyár.
A Szombathelyi légszeszvilágitási társulat 1873-ban keletkezett, alaptőkéje 100,000 frt, igazgatója Brenner József. A gyár 3000 □ ölnyi területen 4 épületből áll és csőhálózata 20 kilóméternyi tekintélyes hossztávolságot tesz. Szombathely tudvalevőleg egyike az ország legjobban világított vidéki városainak, ami a vezetés kitünőségét és a telep nagy üzemképességét bizonyítja.
Elektromos művek.
Nagy fellendülésnek néz eléje a megye, különösen Szombathely és Sárvár gyár- és kézműiparának fellendülése az ikervári elektromos művek 461űzembe helyezése folytán, mely nagyszabásu vállalat Szombathely, Sárvár és vidékének szolgáltatja az elektromos erőt és világitást, de üzemét fokozatosan az egész Dúnántulra ki szándékozik terjeszteni.
A Vasmegyei elektromos művek részvénytársaság 1895-ben alakutl 1 millió frt alaptőkével, Szombathely székhelylyel. Telepe és üzemberendezése Magyarországban egyedül áll a maga nemében. A villamos áramvezeték hossza 66 kilométer. E vezeték 9 mm. átmérőjü elektrolitikus vörösrézsodronyból áll és Szombathely, Sárvár és Ikervár községeket köti össze, villámos világitás és erőátvitel czéljából.
A vízduzzasztó-mű Ikervárnál van. E czélra felhasználták a Rába két kanyarulatát, melyeket átvágással kötöttek össze és a duzzasztógátat az így nyert uj mederben alkalmazták keresztben. A fölösleges víz a gát koronája fölött és a két-ajtós zsilipen át a Rábába ömlik. A Rába vize a saját medrében duzzasztatik és a három nyilású beeresztő zsilipen át a műcsatornába ömlik.
A műcsatorna-fenék 158.27, a rendes vízszin 160.27 magasságnyira fekszik a tenger szine fölött. A felső vizet vezető műcsatorna hossza a turbina-állomásig 5080 méter. A víz a 23-as hektométerig ásott mederben folyik és innen két gát közt a terepmagasságu mederbe ömlik. A víztükör 20 méternyi szélessége mellett a rendes vízállás mindenütt 2 méter, úgy, hogy a turbinák hajtásához másodperczenkint 20 m3 vízmennyiséget szolgáltat.
BEZERÉDJ ADORJÁN GŐZMALMA RUM-HARASZTON. Saját felvételünk.
A turbina-állomás Ikervár közelében van. A csatorna-fenék 157.63, a víztükör 159.63 magasságban fekszik a tenger színe fölött. A Rábából levezetett víz a műcsatornán át folyik a turbinákhoz. A mű 5 turbinába van berendezve, egyelőre azonban csak 3 turbina van felszerelve. Minden turbina hajtó ereje 4250 l. másodperczenkénti vízmennyiség felhasználásával 300 lóerőnek felel meg, úgy, hogy jelenleg 900 lóerő áll rendelkezésre.
A turbinák (Jouval-rendszer, actialis injectióval) vízszintes tengelylyel vannak szerkesztve és 7.55 m. esésnél és perczenként 180 fordulatu gyorsaságnál, lendkerék nélkül, egyenkint két közvetlenül kapcsolt, hatsarku egyenáramu dinamógépet hajtanak. Mindegyik dinamó perczenkénti 180 fordulattal, egy 65 Ampéres, 1500 Volt alatti feszültséggel bíró áramot állít elő. A 3 csoport generátorai egymás után vannak kapcsolva és csupán egy áramkörön dolgoznak, mely a villamos energiát Szombathelynek, Sárvárnak, Ikervárnak és az áramkörbe eső községeknek és gazdasági telepeknek szolgáltatja.
A 3 csoport teljes megterhelésénél az összes feszültség a kiinduló állomásnál 9000 Volt-ra rúg, mig az áram intenzitása állandóan megtartja a 65 Ampéres-t. Ez az állandó áram látja el a transzformátorok motorait, valamint az ipari motorokat. A soros-kapcsolásu motorok gyorsaságát a sebesség-szabályzók teszik egyenletessé és állandóvá. A turbina-állomás világitási csoportja egy nagyfeszültségü motorból áll, mely az első delejes áramkörbe van kapcsolva és 30 Ampére és 110 Volt feszültségü dinamót hajt.
A felső víz a turbinákon át a 3520 m. hosszú alsó csatornába folyik és innen a Rábába. A turbinák által fel nem használt víz a szabad zúgó fölött az alsó csatornába folyik.
A villamos áramot a 462turbina-állomás generatorai a fővezetéken át a központokba, u. m. Szombathelyre, Sárvárra és Ikervárra vezetik, ahol a soros-kapcsolású motorokat táplálja. E magas feszültségü motorok a másodlagos egyenáramú generátorokat hajtják, melyek a Raffard-féle rendszer szerint közvetlenül vannak kapcsolva és a 150 Volt feszültségre redukált áramot az osztóvezetéken át (hármas vezetékü rendszer) a fogyasztókhoz vezeti. Ez osztóvezetékek Ikerváron és Sárváron a föld fölött, Szombathelyen a föld fölött és alatt vannak vezetve.
A SZOMBATHELYI LÉGSZESZGYÁR. B. Kiss Zoltán felvétele.
Az űzem teljes biztosítása czéljából a szombathelyi központban egy körülbelül 200 indikált lóerejü gőzgép állíttatott fel, a hozzávaló kazánteleppel együtt.
A kezdeményezés érdeme gróf Batthyány Lajos ikervári nagybirtokos, orsz. képviselőé, ki herényi Gothard Jenő és Edelmann Sebő kiváló szaktudósaink és dr. Károlyi Antal alispán közreműködésével valósította meg e nagyszabású és messze földön egyedül álló művet.
Kisipar.
A kis, illetve kézműipar az utóbbi évek folyamán szép fejlődésnek indúlt. Nagyobb kézműipar a Szombathelynek, Körmendnek, Kőszegnek, Sárvárnak és Kis-Czellnek van. Jelentékeny számmal vannak e városokban műasztalosok, műlakatosok, szíjgyártók, szabók, czipészek, kiknek izléses, szép munkái előkelő kiállitásokon részesültek kitüntetésekben.
A VASMEGYEI ELEKTROMOS MŰVEK IKERVÁRI VIZDUZZASZTÓ-MŰVE. Knebel I. felvétele.
Ipari népesség.
Az 1890. népszámlálás adatai szerint Vasvármegye ipari népessége a következő:
Tulajdonképeni iparral foglalkozik 17.569 férfi és 1349 nő, élvezeti és személyes szolgálati iparral 1647 férfi, 1666 nő, vándor-iparral 37 férfi, 4 nő, háziiparral 320 férfi és 67 nő, összesen 19.623 férfi és 3086 nő. Ezek között önálló vállalkozó 8367 férfi és 173 nő. Az iparűző lakosság a megye népességének 5·82 %-át teszi, tehát megközeliti Sopronvármegyét, melynek iparűző lakossága 6·43 5 % és elhagyja Somogyvármegyét 4·74 és Zalavármegyét 4·37 %-ra emelkedő iparűző lakosságával. A megye két legnagyobb iparos városában az iparűző lakosok száma: Szombahelyen 2316 férfi és 391 nő, Kőszegen 1041 férfi és 140 nő.
Husznál több ipari munkást 1890-ben a következő iparvállalatok foglalkoztattak:
| egy ács | 22 | munkást |
| egy bőrgyáros | 35 | munkást |
| három épitész | 20-30 | munkást |
| két épitész | 50-60 | munkást |
| 463egy gépgyár | 114 | munkást |
| egy gyapjufonó | 20 | munkást |
| egy gyapjufonó | 60 | munkást |
| egy gyufagyár | 35 | munkást |
| egy malom | 26 | munkást |
| egy malom | 32 | munkást |
| két téglagyár | 20-20 | munkást |
| egy téglagyár | 43 | munkást |
| egy vasuti műhely | 178 | munkást |
Az iparosok fent kimutatott létszáma az egyes iparcsoportok szerint következőleg oszlik meg:
| ács | 862 |
| ágy és paplan-készítő | 7 |
| aranyozó | 8 |
| aranymüves | 9 |
| arczképfestő | 2 |
| asztalos | 1218 |
| bádogos | 76 |
| béltisztító | 2 |
| bognár | 491 |
| bőrgyártó | 44 |
| conserv-készítő | 1 |
| cserepező | 161 |
| csizmadia | 1025 |
| czementgyártó | 8 |
| czipész | 2596 |
| czukrász | 28 |
| czukorka-készítő | 13 |
| dohánygyártásnál | 868 |
| enyvgyártó | 6 |
| építészetnél | 405 |
| esernyő-gyártó | 2 |
| esztergályos | 91 |
| fametsző | 1 |
| fazekas | 231 |
| fegyvermüves | 2 |
| fémárú-gyártó | 16 |
| fényező | 3 |
| fényképész | 14 |
| fésűs | 19 |
| gépész | 206 |
| gombkötő | 8 |
| gőzfűrészet | 7 |
| gyapjufonál-szövő | 306 |
| gyertya- és szappangyártó | 76 |
| gyufagyártó | 36 |
| halász | 5 |
| hangszerkészítő | 1 |
| harangöntő | 2 |
| hentes | 86 |
| kádár | 259 |
| kalapos | 112 |
| kályhás | 12 |
| kaptafa-készítő | 2 |
| kárpitos | 25 |
| kosárfúró | 5 |
| kátránygyártó | 5 |
| kefekötő | 20 |
| kményseprő | 72 |
| kékfestő | 35 |
| kertész | 123 |
| késes | 6 |
| keztyűs | 3 |
| kocsigyártó | 14 |
| kocsis | 1390 |
| kőfaragó | 171 |
| kőmüves | 1795 |
| könyvkötő | 32 |
| könyvnyomdász | 68 |
| kötélgyártó | 60 |
| kötszerész | 2 |
| kövező | 1 |
| kútmester | 4 |
| lakatos | 359 |
| légszeszgyártó | 6 |
| malomiparnál | 1088 |
| mészáros | 406 |
| mézeskalácsos | 63 |
| nyerges | 88 |
| órás | 48 |
| orgona-készítő | 7 |
| pamutfonó | 47 |
| papirgyártó | 3 |
| pék | 418 |
| posztó-nyíró | 6 |
| pótkávégyártó | 16 |
| reszelővágó | 8 |
| rézműves | 6 |
| rézöntő | 2 |
| ruhafestő | 24 |
| sajtkészítő | 5 |
| sajtos | 3 |
| serfőző | 2 |
| szabó (férfi) | 1558 |
| szabó (nő) | 163 |
| szerkovács | 4 |
| szeszgyártó | 5 |
| szíjgyártó | 75 |
| szíkvízgyártó | 10 |
| szitakötő | 43 |
| szobafestő | 76 |
| szűcs | 37 |
| szűrszabó | 12 |
| takács | 675 |
| téglagyártó | 292 |
| tímár | 109 |
| üveggyártó | 81 |
| vasgyártó | 11 |
| vasúti jav. műh. szakmunkás | 178 |
| zongora-készitő | 1 |
Nem szükség mondanunk, hogy ezen kimutatás a népszámlálás óta lefolyt hét év alatt jelentékenyen, és pedig a megye iparának fejlődése szempontjából előnyösen változott meg. Egyes iparágakat, különösen a gyáriparban, ma kétszer-háromszor annyi egyén képvisel, uj iparágak keletkeztek s csak azok hanyatlottak Vasvármegyében is, melyeket a megváltozott viszonyok lassanként mindenütt leszoritanak a küzdtérről.
1887. évi vasmegyei iparkiállítás.
Az iparfejlesztésnek jelentékenyebb tényezője volt az 1887. évi vasmegyei iparkiállítás, mely Szombathelyen a közép kereskedelmi és ipariskola uj épületének tornacsarnokában tartatott meg. A kiállitás eszméjét 464Varasdy Károly akkori polgármester penditette meg, hozzá csatlakoztak az iparosok legjobbjai, kik a vármegye és város közönségétől támogatva, a kiállítás eszméjének testet adtak. A vasmegyei iparkiállítás a vidéki kiállítások egyik legszebbikének mondható.
Ipari társulás.
Az ipari társulás a megyében még kezdetleges állapotában van s az ipartestületek működésében konczentrálódik.
Ipari szakoktatás.
Az ipari szakoktatás már fejlettebb; minden városban van alsófokú ipariskola, Szombathelyen pedig az államilag segélyezett ipari és felső-kereskedelmi iskola áll a nagyobb szabású ipari szokoktatás szolgálatában.
KERESKEDELEM.
Főbb kereskedelmi ágak.
Már a bevezető sorokban vázoltuk ama körülményeket, melyek Vasvármegye kereskedelmi viszonyaira irányadó befolyást gyakoroltak. A mezőgazdasági termelés egyik jelentékeny színtere lévén Vasvármegye, a kereskedelem is ennek támogatására irányult és főleg mezőgazdasági termények adásvételének közvetitésére terjedt ki. Gabona-kereskedéssel a megye csaknem minden pontján foglalkoztak, míg a bor- és fakereskedés góczpontja Kőszeg volt, melynek kereskedő lakosai Sopronyon és Pozsonyon át időnként jelentékeny mennyiségü bort szállítottak Németország és Lengyelország felé s a szállítás tekintetében úgy ezen, mint több más czikkre nézve a középkorban többféle kiváltságokat nyertek királyainktól.
RÉSZLET A VASMEGYEI ELEKTROMOS MŰVEKBŐL. Knebel I. felvétele.
Belkereskedés.
A belkereskedés szűk körre szorítkozott; közvetitette a külföldről behozott árúk elhelyezését, egyebekben pedig kénytelen volt az iparüzőkkel versenyre kelni, kik szintén boltokban és sátorokban árusították készítményeiket s féltékenyen őrködtek a fölött, hogy a kalmárok a verseny teréről le ne szorítsák őket.
Czéhrendszer.
Idegen kereskedők letelepedése felette meg volt nehezítve; a városokban a kalmárok szintén czéhszerű testületekké szervezkedtek, a városoktól szabadalmakat vívtak ki maguknak, melyek közt az volt a legjelentékenyebb, 465hogy idegen származású kalmár csak a grémium engedélyével telepedhetett le s nyithatott üzletet, de ezen engedély megadása a polgárjog előzetes megszerzéséhez volt kötve. Igy például 1687-ben Szombathely czéhmesterei és kalmárai a városi közyűléshez kérvényt intéztek a városban házaló izraelita kalmárok ellen, mire a város a zsidó kereskedőket területéről kitiltotta s csak vásárok alkalmával engedte meg nekik az adás-vételt.
Zsidó kereskedők.
Általában a megye minden városában akadályokat görditettek a helyi hatóságok a zsidó kereskedők letelepedése elé s csak szükségből türték meg ezek üzleti müködését. Az 1712-iki pestis alkalmával például Szombathely kalmárai majdnem mindnyájan elhaltak, minél fogva a városban a kereskedelmi forgalom jóformán szünetelt. Ennek daczára csak 1718-ban engedte meg a város egy rohonczi származású Marko nevü zsidó kereskedőnek a letelepedést, azonban felette súlyos feltételek mellett; nevezetesen nem volt szabad feleségét és gyermekeit Szombathelyre hozni, boltját vasár- és ünnepnapokon egész nap köteles volt zárva tartani, oly árút, melyet a városban lakó czéhbeli emberek készitenek, árúsitania nem volt szabad, végül ügyes-bajos dolgaiban vagy vétség elkövetése esetén a rohonczi zsidó biróhoz nem fordulhatott, hanem Szombathely város bíráját tartozott illetékesnek elismerni. 1772-ben azonban a város teljes megtiltotta a zsidóknak a bolt-nyitást s mivel ennek daczára mégis boltokat kezeltek s a városi iparosokkal versenyre léptek, 1736-ban a városi közgyülés az összes zsidó kalmárokat kiutasította a város területéről. Hasonló eljárást követett Kőszeg városa is és a zsidó kalmárok e városokban csak a XIX. század derekán nyertek letelepülési és üzletnyitási jogot.
RÉSZLET A VASMEGYEI ELEKTROMOS MŰVEKBŐL. Knebel I. felvétele.
Árlimitáczió.
A kereskedelmi árúk árát épp úgy, mint az iparczikkek árait, koronként a megyehatóság, illetve a szabadalmas városokban a városi hatóság limitálta s az árszabás áthágóit szigorúan büntette. 1802-ben a franczia háború folytán Magyarország gabona-készletei és marha-állománya az inséggel küzdő Ausztriába vitetvén ki, a termények ára rendkivül magasra 466emelkedett, Szombathely városa ekkor a lényegesebb termények árát, az általános drágaságnak megfelelően, következőleg limitálta:
| egy pozsonyi mérő | buza | 6 | frt | 50 | kr. |
| egy pozsonyi mérő | rozs | 6 | frt | 45 | kr. |
| egy pozsonyi mérő | árpa | 5 | frt | 18 | kr. |
| egy pozsonyi mérő | zab | 3 | frt | 18 | kr. |
| egy pozsonyi mérő | kukoricza | 5 | frt | 51 | kr. |
| egy bécsi font | marhahus | - | frt | 7 | kr. |
| egy bécsi font | borjuhus | - | frt | 8 | kr. |
| egy bécsi font | gyertya | - | frt | 24 | kr. |
| egy bécsi font | szappan | - | frt | 24 | kr. |
| egy bécsi font | tojás | - | frt | 4 | kr. |
Kereskedelmi fejlődés. Szombathely fejlődése.
A XIX. század derekán az általános fellendülés Vasvármegye kereskedelmét is emelte, mely úgy a Dunántúl, valamint a szomszéd osztrák tartományokban mind távolabb piaczokra terjesztette ki üzletkörét, de csakis a nyers termények forgalmának közvetitése tekintetében. A megye összes városai közül ekkor már Szombathely állott első helyen s ennek a piaczán folytak le ama népes vásárok, melyeken távol vidékek lakosai cserélték ki árúikat, noha Kőszeg és Körmend vásárai is elég jelentékenyek voltak.
Az 1857-59. években a szombathelyi piaczon a következő forgalom volt: Buza 38,000 mérő, rozs 30,000 mérő, árpa 18,00 mérő, zab 13,000 mérő, tengeri 2000 mérő, összesen 101,000 mérő gabona, 315,000 frt értékben. 1859-ben 3000 drb ökör és tinó, 2500 drb tehén hajtatott a szombathelyi piaczra; az ökrök ára átlag 77 frt volt, a teheneké 43 frt. Hizlalt sertés késő őszszel és télen körülbelül 1000 darab hajtatott fel, fontszám 18-24 krért.
Szombathely volt lerakodó helye az erdődús Vasvármegye, valamint Stájerhon fatermékeinek. Tüzifa évenkint körülbelül 225-340 ezer osztrák öl hozatott forgalomba. Hetenkint 400 szekér deszka, 70-80 szekér épületfa, 50-60 fuvar lécz és 20-25 fuvar zsindely hozatott Szombathely piaczára.
A hatvanas években Vasmegye kereskedelme jelentékeny ingadozásokat tüntet fel. 1860-ban a franczia sovány termés következtében egy időre lábra kapott gabona-export némi élénkséget idézett elő, a pénz értéke is javulást mutat fel.
Vasvármegye főkereskedelmi czikke ez időben is a gabona volt. Szombathely jelentősége azonban a budapest-prágerhofi, valamint a bécs-győri vasutvonalak kiépítése folytán tetemesen csökkent; a kereskedelem fejlődését akadályozta a bécsujhely-kanizsai vonal építésének oly hosszú évek során való elhalasztása. Szombathely és Kőszeg rovására óriási módon növekszik Kemenes-Hőgyész jelentősége ugy Győrhöz, mint az ország ekkori legnagyobb gabona-emporiumához való közelsége miatt. Az előbb jobbára a szombathelyi piaczra hozott gabonát most egyedül a győri kereskedők vásárolják össze.
A helyzet lényegesen előnyös megváltozása 1865-ben következett be, midőn a déli vasut sopron-kanizsai vonala a forgalomnak átadatott. Habár e vasút rég óhajtott kiépülése az egész megye gazdasági helyzetének lényeges javulását idézte elő, mégis különösen Szombathely ipara és kereskedelme lendült fel a vasúti összeköttetés létesülése következtében. Egyszerre látjuk eltünni az előbb sokkal jelentékenyebb Kőszeg és Kemenes-Hőgyész kereskedelmét, sőt még Sopron is megérzi ennek hatását s Szombathely lakossága rövid idő mulva megkétszereződött.
Jelen állapot.
Az uj alkotmányos élet hajnala ily talajt talált Vasvármegyében a kereskedelem terén s talán felesleges mondanunk, hogy az ország életműködésének felpezsdülése e megyében is emeltyűjévé vált a kereskedelemnek. A forgalom felélénkült, a kereskedők száma szaporodott s az alkotmányos úton alkotott üdvös törvények e megyében is előmozdították a kereskedelem fejlődését. Sajnálni lehet azonban, hogy Vasvármegyének az ország fővárosától távol fekvése s a vasúti összeköttetések alakulása következtében e 467megye behozatali kereskedelme inkább Bécs, mint Budapest felé gravitál s az osztrák iparczikkek nagy tömegének biztosít kelendőséget.
1872-ben a győr-kis-czelli és a székesfehérvár-gráczi vasutak a forgalomnak átadatván, a megye egyre több pontja vonatott be a kereskedelmi tevékenység körébe. Így Kis-Czell és Sárvár, melyek azelőtt e tekintetben alig tarthattak igényt a felemlítésre, most aránylag gyorsan emelkedtek ki s különösen Kis-Czell kereskedelmi szempontból is virágzó góczponttá küzdötte fel magát s megvetette szép jövőt igérő fejlődése alapját.
Az 1873-iki pénzügyi és gazdasági válság a megyét és különösen a Bécscsel szoros üzleti összeköttetésben állott Szombathelyt érzékenyen sujtotta. Egy pénzintézet és több kereskedő merült el a bukás örvényében és a válság sokáig nyomot hagyott maga után.
A nyolczvanas évek elején a marha- és sertéskereskedés nyert az eddiginél nagyobb fellendülést, míg a jelen évtized a fakereskedés fellendülésével köszöntött be. 1889-ben a szombathely-pinkafői, majd 1891-ben a pozsony-szombathelyi vasutak megnyittatván, Szombathely városa nyolcz irányban elágazó vasuti hálózatnak vált középpontjává.
A SÁRVÁRI I. TAKARÉKPÉNZTÁR HÁZA. S f.
Vasvármegye kereskedelmének jelen helyzetét röviden a következőkben vázoljuk:
Gabonakereskedés.
Legjelentékenyebb ágazata a kereskedelemnek ma is a gabonakereskedés, mely Alsó- és Felső-Ausztriába, Stájerbe, sőt Svájczba és Németországba is közvetíti a megye és a szomszédos vídékek mezőgazdasági terményeit. Legjelentékenyebb gabonapiaczai a megyének Szombathely, Kis-Czell, Sárvár, Körmend és Molnári.
Borkereskedés.
A borkereskedés vesztett ugyan régi jelentőségéből, de még ma is élénknek mondható s főleg a soproni, zalai és baranyai borok forgalmát közvetíti, ami évenként mintegy 60-70 ezer hektolitert tesz ki.
Állatkereskedés.
Az állatkereskedés az ujabb időkben nyert lendületet; középpontja Szombathely, de Kis-Czell és Körmend vásárai is nagy forgalmúak. A megye piaczán éven át mintegy 90-120 ezer darab szarvasmarha kerül eladásra. A ló-, sertés- és baromfikereskedés szintén jelentékeny és egyre fejlődik.
Fakereskedés.
A fakereskedés régibb idő óta állandóan virágzik és fejlődik; főtelepei a kereskedés ezen ágának Szombathely, Csákány, Pinkafő és Felső-Eőr. Az évi forgalom tüzifában mintegy 300,000, épületfában 600,000, dongafában 160,000 mm.
468Egyéb kereskedelmi ágak.
A füszer-, gyarmat-, rövid-, kézmű-, vas-, üveg-, edény- stb. kereskedés a jólétben élő lakosság fogyasztó képességének felel meg. Szombathely, Kőszeg, Körmend, Sárvár, Kis-Czell gazdagon felszerelt üzletekkel birnak, melyek jelentékeny forgalmat érnek el s több nagyobb czég a detáil-üzlet mellett a nagykereskedést is gyakorolja.
Kereskedők száma.
A megye kereskedéssel foglalkozó lakossága az 1890-iki népösszeirás adatai szerint a következő:
| Férfi | Nő |
| Önálló | 1099 | 145 |
| Üzletvezető | 73 | 1 |
| Családi kisegitő | 46 | 520 |
| Segéd | 402 | 9 |
| Tanoncz | 181 | - |
| Munkás | 8 | 5 |
| Napszámos | 9 | 2 |
| Szolga | 141 | 8 |
| Összesen | 1959 férfi, | 690 nő. |
E szám a lakosság 0·3 százalékának felel meg.
A megye két jelentékenyebb kereskedő városának kereskedéssel foglalkozó népessége a következő:
| Férfi | Nő | Összesen |
| Szombathely | 482 | 97 | 579 |
| Kőszeg | 133 | 23 | 156 |
A kereskedés elágazásai szerint volt:
| Agyagárú | 40 |
| Ásványvíz | 1 |
| Baromfi | 9 |
| Butor | 8 |
| Cser | 1 |
| Csont | 3 |
| Diszmű | 7 |
| Divatárú | 30 |
| Dohány | 19 |
| Ékszer | 2 |
| Élelmiszer | 3 |
| Épit. anyag | 14 |
| Fa | 39 |
| Fűszer | 566 |
| Gabona | 101 |
| Gyümölcs | 6 |
| Juh | 1 |
| Kézmű- és rövidárú | 245 |
| Könyv | 11 |
| Liszt | 44 |
| Só | 9 |
| Mag | 2 |
| Bél | 4 |
| Bor | 21 |
| Bőr | 53 |
| Marha | 47 |
| Műszaki szer | 1 |
| Ócska árú | 2 |
| Papir | 1 |
| Posztó | 14 |
| Ruha | 9 |
| Sertés | 45 |
| Sörkereskedés | 3 |
| Szatócs | 663 |
| Szállitó | 7 |
| Szénkereskedés | 2 |
| Szücs-árú | 8 |
| Tojás | 9 |
| Toll | 3 |
| Varrógép | 3 |
| Vas | 75 |
| Vegyi szer | 2 |
| Vegyes | 429 |
Kereskedelmi szakoktatás.
A kereskedelmi szakoktatás csak az ujabb időben emelkedett magasabb színvonalra. Alsófokú kereskedelmi iskolák Szombathelyen és Kőszegen vannak, a többi nagyobb helyeken a kereskedő és iparos osztály közösen tart fenn szakiskolát. Szombathelyen több év óta áll fenn és szép eredménynyel működik a polgári iskolávak kapcsolatos, államilag segélyezett közép-, illetve most már felső kereskedelmi iskola. Két év előtt pedig a városi iskolaszék buzgólkodása folytán szépen látogatott női kereskedelmi tanfolyam nyilt meg. Az önképzést Szombathelyen 1884-ben alakult "Kereskedő ifjak önképző- és betegsegélyző-egylete" mozdítja elő. Az egylet jelenleg 120 tagot számlál s 2000 frt értéket meghaladó vagyona van.
Soproni kereskedelmi és iparkamara.
Vasmegye a soproni kereskedelmi és iparkamara területéhez tartozik, mely körülmény e nagy megye iparának és kereskedelmének fejlődése szempontjából nem lévén előnyös, 1895-ben az érdekelt kereskedők és iparosok memorandumot intéztek a kereskedelemügyi miniszterhez a végett, hogy Vas- és Zalamegyék területe részére, Szombathely székhelylyel, külön kereskedelmi és iparkamara állítassék fel. E kérelem, mely a két megye vitális érdekét érinti, eddig nem nyert elintézést.
469PÉNZ- ÉS HITELÜGY.
Vasvármegye iparának és kereskedelmének haladásával, csak a legujabb időkben, a 70-es és 80-as években, fejlődött ki hitelintézeti hálózata. Legrégibb pénzintézete a Kőszegi takarékpénztár, mely 1844-ben alakult; utána csak 1865-ben létesült ismét pénzintézet: a Vas-zalamegyei első takarékpénztár Körmenden, melyet 1867-ben a Szombathelyi takarékpénztár követett. 1869-ben ísmét két pénzintézet létesült, 1870-ben 1, 1871-ben 1, 1872-ben 5, 1873-ban 3, 1876-ban 2, 1880-ban 1, 1882-ben 2, 1891-ben 1, 1892-ben 1, 1893-ban 2, 1894-ben 4, 1895-ben 1, 1896-ban 2, 1897-ben 1. A megyében összesen 38 részvénytársulati pénzintézet (bank és takarékpénztár), továbbá 35 hitelszövetkezet van. A 38 részvénytársulati hitelintézet összes alaptőkéje 1.917,500 frt, összes tartalékainak összege 757,852 frt, a betétek összege kerek számban 26.700,000 frt. A szövetkezetek kisebb jelentőségűek s alig egy-kettő éri el a részvénytársulati pénzintézetek átlagos forgalmát; az általuk kezelt betétek 3 millió, részjegytőkéjük összege 120.000 frtra becsülhető.
Pénzintézetek.
Alhón kisebb szövetkezet áll fenn.
Barkóczon kisebb hitelszövetkezet van.
Battyándon kisebb szövetkezet áll fenn.
Borostyánkő. Hitelszövetkezete van.
Csánig. Szövetkezetét a község alapitotta.
Peczölön hitelszövetkezet áll fenn.
Csörötneken szintén hitelszövetkezet működik.
Egerváron hitelszövetkezet áll fenn.
Felső-Lövőn Felső-lövői önsegélyző-egylet mint szövetkezet czég alatt nagyobb szövetkezet áll fenn, melynek részjegy-tőkéje 82,565 frtra, nyeresége évi 10,000 forintra emelkedik. A szövetkezet 82,000 forintnyi kölcsönt adott ki s 8000 forint értékpapir-tárczával is bír.
Felső-Eőrött három részvénytársulati pénzintézet van, melyek között a legrégibb az 1872-ben alakult Felső-eőri takarékpénztár. Alaptőkéje 60,000 frt (600 drb 100 frtos részvény). Az intézet egyike a legerősebbeknek; betéteinek összege eléri az 1 millió forintot, a kiadott jelzálogkölcsönök öszege kerek 1/2 millió ftt, a váltó-tárcza 440,000 frt, az értékpapir-tárcza 50,000 frt. A nyereség az utolsó években 2000-2500 frt között ingadozik s az osztalék évek óta 15 1/2 %. Az igazgtóság élén Schaffer Endre áll. - A másik két pénzintézet 1894-ben alakult. A Felső-eőri általános takarékpénztár részvénytársaság alaptőkéje 30,000 frt (600 drb 50 frtos részvény), a betétek összege 53,000 frton felül van. Az intézet által kiadott kölcsönök összege 114,000 frt. Az intézet kisebb visszleszámítolási hitelt is vesz igénybe. Nyeresége 1896-ban 2092 frt volt, az osztalék 6%. - A Felső-eőri járási takarékpénztár rézvénytársaság alaptőkéje szintén 30,000 frt (300 drb 100 frtos részvény), a betétek 122,639, a kiadott kölcsönök 66,000 frtra rugnak s a váltótárcza kerek 100,000 frt. Nyeresége 1896-ban 2791 frt volt, az osztalék 5%.
Guáron kisebb szövetkezetet tartanak fenn a lakosok; úgyszintén
Halmoson is.
Jaákon egy nagyobb szövetkezet áll fenn Jaáki önsegélyző-egylet mint szövetkezet czég alatt.
Jánosházán két részvénytársulati pénzintézet és egy nagyobb szövetkezet van. A legrégibb az 1873-ban alakult Jánosházi takarékpénztár, melynek alaptőkéje 17,500 frt (500 drb 35 frtos részvény). Az intézet, melynek élén Krása Manó elnök és vezérigazgató áll, 17,500 frt alaptőkéje mellett 24,341 frt tartalékalappal bír s betéteinek összege majdnem eléri a 300,000 frtot. A váltótárcza 350,000, a jelzálogkölcsönök összege 30,000 frtra rug s az intézet 60-80,000 frt visszleszámitolási hitelt is vesz igénybe. Az évi nyereségek 5500-6500 frt közt ingadoztak s az osztalék 5-6 1/2% volt az utolsó években. Az intézet sokat áldozott köz- és jótékony-czélokra is és hivatalnokai számára nyugdíjalapot gyüjt. - A másik intézet Jánosháza vidéki takarékpénztár részvénytársaság czég alatt 1896-ban alakult. Alaptőkéje 25,000 frt (500 drb 50 frtos részvény), a betétek 75.091, a váltótárcza 225,000, a jelzálog-kölcsönök összege 30,402 frtra rug. Az intézet 150,000 frt hitelt is vesz igénybe; nyeresége az előző évben 2868 frt volt. - A Jánosházai első önsegélyző szövetkezet befizetett üzletrészeinek összege 40,222 frt, a betétek 84,783, a kiadott kölcsönök 125,320 frtra rugnak.
Kemenes-Szent-Péteren hitelszövetkezetet tartanak fenn a lakosok.
A KIS-CZELLI TAKARÉKPÉNZTÁR HÁZA KIS-CZELLBEN. S f.
470Kis-Czellben három részvénytársulati pénzintézet igyekszik a város és nagy környékének növekvő hitelforgalmi igényeit kielégíteni. A legrégibb ezek között a Kis-czelli takarékpénztár, mely 1869-ben alakult s hosszas működése alatt a bizalomban megerősödött, mit mutatnak mérlegeredményei, melyek szerint az intézet 50,000 frt alaptőke (250 drb 200 frtos részvény), mellett ma már 39,885 frt tartalékkal és 8000 frt nyugdíjalappal bír s betéteinek összege meghaladja az 1 millió forintot. Az intézet által kiadott kölcsönök is jelentékenyek; váltóra majdnem 1 millió frtot, jelzálogra 200,000 frton felül, kötvényekre 70,000 frtot adott ki. Az intézet segélyegyletet is tart fenn, melynek befizetései 60,000 frtot, kölcsönei 138,000 frtot tesznek ki. Az igénybe vett hitel 375,000 frt volt 1896. végén. A takarékpénztárnak díszes háza is van. A nyereség eléri az évi 9-10,000 frtot, melyből 10-11% osztalékot kapnak a részvényesek. Az intézet, melynek élén dr. Havassy Béla elnök-igazgató áll, jótékony czélra is nagy összegeket áldoz. - Utána legfontosabb a Kemenesaljai közgazdasági hitelbank részvénytársaság, mely 1893-ban alakult. Alaptőkéje 100,000 frt (1000 drb 100 frtos részvény) s tartalékalapja is majdnem a 20,000 frtot éri el. Az igazgatóság, melynek élén Háczky Sándor elnök, dr. Berzsenyi Jenő alelnök és Lengyel Mór igazgató állanak, gyors felvirágozásra juttatta az intézetet, ugy, hogy a fiatal takarékpénztár ma már áldásdús működését minden tekintetben érezhetővé tette az egész Kemenesalján, úgyis, mint bő hitelforrás, úgyis, mint fontos tényező az iparvállalatok alapítása terén. Az intézet ugyanis rövid fennállása alatt létrehozta a Kis-czelli lakházépítő részvénytársaságot, mely, bár csak rövid ideig állott fenn, jelentékeny mérvben hozzájárúl Kis-Czell fejlődéséhez; megalapította továbbá a Kemenesaljai gőzmalom részvénytársaságot, mely a nagy vidék legnagyobb e nemű vállalata. Az intézetnél elhelyezett betétek a 380,000 frtot meghaladják s ezenkivül 175,000 frt idegen pénzzel is dolgozik, úgy, hogy váltókra több mint 1/2 millió frtot, jelzálogra kerek 100,000 frtot, egyéb biztosítékokra 25,000 frtot adhatott kölcsön 1896. végén. Az intézet nyeresége 7-8000 frt közt ingadozik s osztalék 7%. - A Kemenesaljai takarékpénztár részvénytársaság 1889-ben alakult. Alaptőkéje 20,000 frt (400 drb 50 forintos részvény), a takarékalapok 10,000, a betétek 485,000 frtra rugnak. A váltótárcza 1896. végén 235,000 frtot tett ki, jelzálogra 100,000 frtot, folyó-számlára 180,000 frtot adott ki a takarékpénztár s emellett 17,000 frtnyi értékpapir-tárczával is bir. Az utolsó évek nyeresége 5000 frton felül van; az osztalék 12-13%. Az igazgatóság élén Hollósy Jusztinián elnök és Bisiczky Ödön vezérigazgató állanak.
Körmenden három részvénytársulati pénzintézet van. A Vas-zalamegyei első takarékpénztár Körmenden ezek közt a legidősebb, mely intézet Vasmegye összes pénzintézetei között úgy korra, mint forgalmának nagyságára nézve ma is előkelő helyet foglal el. Az intézet, mely 1865-ben alapíttatott, működését nemcsak Körmendre és közvetlen környezetére, hanem az egész vármegyére, sőt a szomszéd megyékre is kiterjesztette; fióktelepeket tartott fenn a megye főbb pontjain s közreműködött uj pénzintézetek létesítésében is. Alaptőkéje 100,000 frt (1250 drb 80 frtos részvény), az osztalék az utolsó években 8-5 frt között ingadozott. Az igazgatóság élén Josa Kornél és Ajkay Sándor elnökök és Udvary Ferencz vezérigazgató állanak, akiknek czéltudatos működése emelte az intézetet szerény kazdetből arra a tekintélyes polczra, melyet ma elfoglal. A 100,000 frt alaptőke mellett az intézet 56,239 frt tartalék- és 25,302 frt nyugdíj-alappal bír, amihez 365,000 frt takarékbetét, 170,000 frt kisbírtokosok földhitelintézete-kölcsön és 100,000 forinton felüli visszleszámolási hitel járul. A váltótárcza ezzel szemben 300,000 frt, a 471jelzálog- és előlegkölcsönök összege 167,000 frt; a törlesztés jelzálogkölcsön 170,000 frtra rúg. Az intézetnek 117,000 frtra becsült ingatlana is van. Az évi nyereségek 6-8000 irtot tesznek ki, melyből az intézet az évek során jelentékeny összeget fordított jótékony czélokra, 25 éves fennállása alkalmából alapítványokat tett s alkalmazottjai számára 25,000 frtos nyugdíjalapot létesített. - A második 1871-ben alapított intézet a Körmendi takarékpénztár, mely 30,000 frt alaptőkéje mellett (300 drb 100 frtos részvény), ma már 50,000 frton felüli tartalékalappal bír. A betétek 877,000 frtot, a visszleszámitolási hitel 40,000 frtot tesznek ki; ezzel szemben a kiadott váltó- és egyéb kölcsönök összege eléri az 1 millió frtot. A takarékpénztár 60,000 frt értékpapir-tárczával és 18,000 frtra becsült ingatlannal is bír; segélyegyletet is tart fenn. Vezérigazgatója Babos István, helyettes igazgatója Rosenbaum Zsigmond. - A Körmendi általános takarékpénztár részvénytársaság a legfiatalabb intézet; 1895-ben alakúlt. Az alaptőke 50,000 frt (500 drb 100 frtos részvény), melyből azonban csak 50% van befeizetve. A betétek összege 125,000 frt; a váltótárcza 240,000, a többi kölcsönök összege 21,000 frt. Az évi nyereség megközeliti a 6000 frtot, melyből a részvényesek 8 1/2% osztalékot kaptak. Az igazgatóság élén dr. Szakács Manó és Grünbaum Béla állanak.
Kőszegen van Vasvármegye legrégibb pénzintézete, a Kőszegi takarékpénztár, mely 1844-ben alakult s forgalomra úgy, mint gazdaságra nézve Vasmegyének ma is egyik legelőkelőbb hitel-orgánuma. A forradalom előtti idők kezdeményezése ma már életerős tölgygyé erősödött, mely megtartotta az elődök szlid üzleti elveit, a részvénytársulati alap daczára fő-czéljának a közérdeket tekintve s igyekszik a kereskedelem és ipar igényeit olcsón kielégiteni, a nép hitel-szükségletén lehetőleg segiteni, másrészt pedig biztos megőrzője nagy vidéke megtakaritott filléreinek. Az intézet alaptőkéje ma már 120,000 frt (1200 drb részv.) s hasonló összegre rúg a rendes tartalékalap, mely mellett 59,000 frtnyi rendkívüli tartalék, 45,000 frtnyi nyugdíjalap és 45,000 frtnyi egyéb alap mutatja a takarékpénztár gazdagságát. A betétek majdnem elérik a 4 1/2 millió frtot s az intézet igyekszik úgy saját, mint rendelkezésre álló idegen tőkéit lehető jól elhelyezni, 365,000 frtot fektetve értékpapirokba, 4.100,000 frton felüli összeget kölcsönökbe, közel 200,000 frtot váltókba, 160,000 frtot pedig idegen pénzintézeteknél kamatoztat. Az intézet évi nyeresége ma már meghaladja a 70,000 frtot, melyből 160%-os osztalékot fizet ki, évente jelentékeny összegeket fordít jótékonyczélra, alapítványokat tesz kulturális és közművelődési czélokra s nem egy, a város fejlődését előmozdító intézmény létesitéséhez járult hozzá áldozatkészségével. A takarékpénztár élén Pötzelberger Károly elnök-igazgató és Lauringer János alelnök állanak. A takarékpénztár helyiségei saját díszes palotájában vannak. - A második kőszegi pénzintézet a Kőszegi általános takarékpénztár, mely 1876-ban alapíttatott; alaptőkéje 25,000 frt (500 drb 50 frtos részv.). Ez intézet is már körülbelül 23,000 frt tartalékkal s 10,000 frtos nyugdíjalappal bír; betétjei meghaladják a 600,000 frtot, a kiadott kölcsönök összege pedig 60,000 frton felül áll. Igazgatója Riedl József, aligazgatója Seybold Kálmán.
Kukméron önsegélyző-szövetkezet áll fenn.
Magyar-Gencsen két hitelszövetkezet (Magyar-gencs-hőgyészi önsegélyző-egylet és Magyar-gencsi takarék- és segély-egylet) van, melyek mindegyike jelentékenynek mondható; üzletrészeik 40,000 frtra rúgnak s összesen mintegy 300,000 frt betétet kezelnek.
Monyorókeréken a Pinkavölgyi takarék- és önsegélyző-szövetkezet részjegytőkéje meghaladja a 60,000 frtot; a betétek összege 114,000 frt.
Muraszombaton két részvénytársulati pénzintézet van. A Muraszombati takarékpénztár részvénytársaság 1873-ban alakult; alaptőkéje 30,000 frt (150 drb 200 frtos részv.), mely mellett 32,000 frt tartalékja van. A betétek összege 672,000 frt, a kiadott kölcsönöké közel 800,000 frt. A nyereség 17-18,000 frt, az osztalék az utolsó 6 évben állandóan 25 frt. Vezérigazgató Péntér Géza. - A Délvasmegyei takarékpénztár részvénytársaság 1894-ben alakult, alaptőkéje 50,000 frt (500 drb 100 frtos részvény). A betétek összege 210,000 frt, a kiadott kölcsönöké 370,000 frt. A nyereség évente 10,000 frt körül ingadozik, az osztalék 8%. Elnöke Czipott Zoltán dr., igazgató, Olajos Sándor.
Nemes-Magasin hitelszövetkezet áll fenn, melynek befizetett üzletrészei 56,000 frtra rúgnak.
Német-Szent-Gróthon kisebb hitelszövetkezet van.
Német-Ujvárott két részvénytársulati takarékpénztár van. A Németujvári takarékpénztár mint részvénytársulat 1876-ban létesült, alaptőkéje 30,000 frt, (600 drb 50 frtos részvény), mely mellett 15,000 frt tartalék van. A betét 400,000 frt, a kiadott kölcsönök majdnem hasonló összegre rúgnak. A nyereség évente 7-8000 frt, az osztalék 14-16%. Igazgató Laybold János. - A Német-ujvári takarék és hitelpénztár részvénytársaság 1894-ben alakult; alaptőkéje 20,000 frt, (400 drb 50 frtos részvény). A betétek összege kerek 100,000 frt, a kiadott kölcsönöké 135,000 frt. A 3000 frtra 472rúgó nyereségből 10% osztalék jut a részvényeseknek. - Ezenkivűl egy hitelszövetkezet is áll fenn a községben Német-Ujvár és környéke önsegélyző egylet mint szövetkezet czég alatt.
Német-Szt-Mihályon egy pénzintézet van, a Német-szent-mihályi takarékpénztár részvénytársulat. 1872-ben alakult s alaptőkéje 30,000 frt (300 drb 100 frtos részvény) tartalékalapja 22,500 frt. Betét 475,000 frt, kiadott kölcsönök 485,000 frt, nyereség 6500 frt, osztalék 12%.
Pápóczon hitelszövetkezet van.
Pinkafőn két részvénytársulati takarékpénztár van. A Pinkafői községi hitelpénztár 1872-ben alakult. Alaptőkéje 30,000 frt (300 drb. 100 frtos részvény). A betétek meghaladják a 800,000 frtot, a kiadott kölcsönök összege majdnem ugyanannyi. A nyereség 7-8000 frt közt ingadozik. - A Pinkafői takarékpénztár 1870-ben létesűlt, alaptőkéje szintén 30,000 frt (300 drb 100 frtos részvény), mely mellett 47,00 frtos tartalékalapja van az intézetnek. A betétek összege 600,000 frt, a kiadott kölcsönöké 625,000 frt. A nyereség 7000 frt körül van, az osztalék 15-16%. A takarékpénztár élén Putsch Sándor áll, mint elnök és vezérigazgató. - Kisebb jelentőségű a Pinkafői kisegítő-egylet mint szövetkezet.
Puszta-Szt.-Mihályon hitelszövetkezetet tartanak fenn a lakosok.
Rába-Keresztúron szintén hitelszövetkezet van, valamint Rába-Szt.-Mártonban is.
Rohonczon egy takarékpénztár áll fenn Rohonczi takarékpénztár czég alatt, 15,000 frt alaptőkével, (300 drb 50 frtos részvény), mely mellett közel 25,000 frt-nyi tartalékja is van az intézetnek. Betét 300.000 frt, kiadott kölcsönök 300,000 frt, értékpapir-tárcza 20.000 frt, nyereség 4800 frt, osztalék 16%. - Ezenkivűl a községben van hitelszövetkezet is, Rohoncz és vidéke első önsegélyző szövetkezete czég alatt.
A SZOMBATHELYI TAKARÉKPÉNZTÁR HÁZA. S f.
Sárvárott két takarékpénztár van. A Sárvári első takarékpénztár 1869-ben alakult s alaptőkéje 60,000 frt, (300 drb 200 frtos részvény), míg tartalékai 60,000 frtnál többet tesznek ki s 21,000 frtos nyugdijalapja is van. A betétek 1,215.000 frt, melyből az intézet váltótárczába 370,000, jelzálog-kölcsönökbe 770,000, ingatlanokba 90,000, értékpapirba 15,000 frtot fektetett s 10.000 frtot más pénzintézeteknél helyezett el. A gazdag pénintézet nyereségei is jelentékenyek s a 18-19,000 frtnyi évi haszonból sokat fordít jótékony czélokra és ezenkivül 15-17 1/2%-os kamatozást nyujt a részvényeseknek. Az igazgatóság élén Szegedy Béla és Hafenscher Károly igazgatók állanak. - A Sárvárvidéki takarékpénztár 1872-ben létesűlt. Alaptőkéje 40,000 frt, (400 drb 100 frtos részvény), tartalékalapja 25,000 frt. 200,000 frtnyi betét-állománya mellett 100-125,000 frt visszleszámítolási hitelt vesz igénybe, mig kintlevőségei: váltótárcza 267,000 frt, jelzálogkölcsönök 36,000 frt, kötvénykölcsönök 32,000 frt. Nyeresége évente 8000 frton felül van, osztaléka 9-10%. A takarékpénztár elnöke Kárik Ferencz.
Város-Szalonak. A Város-szalonaki takarékpénztár részvénytársaság 1882-ben alakult, alaptőkéje 30,000 frt (600 drb 500 frtos részvény). Az intézet már hosszú idő óta 14% osztalékot fizet részvényeseinek s gazdag vidéke folytán 414,295 betéttel bír. Az intézet kölcsönökben mintegy 450,000 frtot adott ki.
Szent-Elek. A Szent-eleki takarékpénztár részvénytársaság 1891-ben alakult 18,000 frt alaptőkével (600 drb 30 frtos részvény) s rövid fennállás alatt máris szép forgalmat ért el, úgy, hogy ma már kerek 20% osztalékot fizethet ki részvényeseinek. A betétek összege 147,914 frt, a kiadott kölcsönöké 154,000 frt. - Szent-Eleken ezenkivül Szent-Elek község és környéke önsegélyző egylete czég alatt kisebb szövetkezet is áll fenn.
473Szent-Gotthárdon három pénzintézet van. A legrégibb ezek között az 1871-ben alakult Szent-gotthárdi takarékpénztár mint részvénytársaság, mely 300,000 frt alaptőke (300 drb 100 frtos részvény) 32,000 frt tartalékkal s 1 millión felüli betétállománynyal bír. A váltótárcza 167,000 frt, a jelzálogkölcsönök összege 880,000 frt, az egyéb kölcsönöké 53,000 frt. Jelentékeny évi nyereségei folytán (11-12,000 frt) ma már 26%-os osztalékot adhat részvényeseinek. Az intézet élén Hambek Alajos elnök, Friedrich Jakab alelnök áll. - 1882-ben alakult a Rába-lapincsvölgyi takarékpénztár részvénytársaság 60,000 frt alaptőkével (600 drb 100 frtos részvény). A betétek 160,000 frtot tesznek ki, a kiadott kölcsönök összege 270,000 frt. A takarékpénztár mintegy 100,000 frt visszleszámítolási hitelt is vesz igénybe; évi nyeresége 4000 frtról 2500 frtra apadt s osztaléka is 8-9%-ról 1896-ban 5%-ra hanyatlott. - A Szent-gotthárdi általános takarékpénztár részvénytársaság ujabb (1892. évi) alapítás. Alaptőkéje 60,000 frt (300 drb 200 frtos részvény), melyből azonban csak 18.000 frt van befizetve. Tartaléka 8500 frt, betéteinek összege 600,000 frt. A takarékpénztar 1896. végén 600,000 frton felül adott ki váltó- és törlesztéses kölcsönöket. Az évi nyereség 8-9000 frt, az osztalék 10%. Elnök Wollinger Károly, titkárügyész dr. Lipp Ferencz. - Ezenkivül egy hitelszövetkezet is van a községben, a Szent-Gotthárd és vidéke első polgári önsegélyző szövetkezet.
Szergényben hitelszövetkezet áll fenn.
Szombathelyen, mint a megye kereskedelmének és iparának góczpontján, találjuk a legnagyobb és legerősebb pénzintézeteket, melyek nagyrészt ujabb alkotások ugyan, de máris minden tekintetben túlszárnyalták a többi megyebeli pénzintézeteket s működésüket az egész megyére, sőt azon túl is kiterjesztik. Legrégibb az 1867-ben alakult Szombathelyi takarékpénztár részvénytársaság, mely egyszersmind a leggazdagabb és legnagyobb forgalmú is. Az intézet, melynek élén mindig a megye vezérlő férfiai állottak, 120,000 frt alaptőkével (600 drb 200 frtos részv.), bír, de tartalékalapja is majdnem ily magas és betéteinek összege 3·2 millió frtot meghalad. Az intézet 1896. végén jelzálogkölcsönökbe 2.107,279, váltótárczába 893,366, lombard-kölcsönökbe 10,220, ingatlanokba 97,999, értékpapirokba 366,291 frtot fektetett s évi nyeresége 46,353 frt volt, melyből 50 frt (25%) osztalékot fizetett az előző évek 15-20%-os osztaléka után. A takarékpénztár élén Szabó László vezérigazgató és Nigsty József aligazgató áll. Az intézet hivatalnokai számára 60,000 frtos nyugdíj-alapot alkotott; helyiségei saját házában vannak. - 1872-ben alakult a Szombathelyi általános takarékpénztár, melynek alaptőkéje 60,000 frt (600 drb 100 frtos részv.), a tartalékalap pedig 75,000 frton felül áll. A betétek immár meghaladják a 1 1/2 millió frtot, melyhez körülbelül 100,000 frt takarékegyleti betét járul, a takarékpénztár által saját kebelében alkotott takarékegylet révén. Az intézet által kiadott jelzálogkölcsönök összege több, mint 1 millió frt, a kötvénykölcsönöké 132,000, a lombardé 81,000 frt; ezenkívül váltóra 538,000, folyó-számlára 55,000 frt hitelt engedélyezett. Az évi nyereségek folyton emelkedést mutatnak s 1896-ban elérték a 28,000 frtot; az osztalék lassankint 20%-ig emelkedett. A takarékpénztár, melynek élén Reiszig Alajos elnök, Zimmermann Károly alelnök, továbbá Eredits Ferencz titkár és ügyész állanak, hivatalnokai számára 25,000 frtos nyugdíjalapot létesített s jelentékeny összegeket fordított jótékony czélra is. - A Vasmegyei takarékpénztár részvénytársaság 1885-ben alakult; alaptőkéje 34,000 frt (340 drb 100 frtos részvény 65%-kal befizetve.) Az alapítás érdeme az intézet elnökéé Egerváry Miklósé. Az intézet alelnöke Rőthy István, főkönyvelője közel 1 millió frt, a kiadott kölcsönök összege pedig váltókra 361,000 frt, jelzálogra 370,000 frt. Az évi nyereség 14-15,000 frt, az osztalék 10%. - A Szombathely városi takarékpénztár részvénytársaság 1893-ban alakult 60,000 frt alaptőkével (300 drb 200 frtos részvény), melyből azonban csak 18,000 forint van befizetve, ifj. Udvardy Ferencz igazgatása alatt áll. Betéteinek összege 317,000 frt, a kiadott kölcsönöké 300,000 frt. Az évi nyereség 1300 frt, az 1895/96. évi osztalék 7 frt volt. A legujabb alapítás a Mezőgazdasági takarék- és hitelbank részvénytársaság, mely 1897-ben létesütl s alaptőkéje 250,000 frt (2500 drb 100 frtos részvény). Elnök herényi Gothard Sándor, 474alelnökei dr. Ernuszt József és Hatvany-Deutsch Béla, ügyvivő igazgató Teleki Ignácz. - Tiszti egylet szövetkezet czég alatt ezenkivül hitelszövetkezet is áll fenn a városban, melyet hivatalnokok tartanak fen.
A VASMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR HÁZA. Saját felvételünk.
Urai-Ujfalun községi hitelszövetkezet van.
Vasvár. A Hegyháti takarékpénztár részvénytársaság 1873-ban alakult 25,000 frt alaptőkével (500 drb 50 frtos részvény), melyhez 13,000 frt tartalékalapot gyűjtött. A betétek összege 211,000 frt, a kiadott kölcsönöké 289,000 frt. Az évi nyereség mintegy 10,000 frt, az évi osztalék 14%. - 1896-ban két új pénzintézet is alakult, a Vasvárjárási népbank részvénytársaság és a Vasvári takarékpénztár részvénytársaság. Az előbbi 30,000, az utóbbi 40.000 frt alaptőkével.
Vép. A Vépi takarékpénztár részvénytársaság 1896. évi alapítás. Részvénytőke 30.000 frt (300 drb 100 frtos részvény), melyből 7.000 frt van befizetve; betéteinek összege 16.000 frt, a kiadott kölcsönöké 30,000 frt.
Vönöczkön két hitelszövetkezet áll fenn.
Rétfalun hitelszövetkezetet tartanak fenn a lakosok.
A KEMENESALJAI HITELBANK HÁZA KIS-CZELLBEN. Saját felvételünk.
