« SZŐLŐMÍVELÉS ÉS GYÜMÖLCS-TERMELÉS. Irta dr. Kossuth János. KEZDŐLAP

Zemplén vármegye

Tartalomjegyzék

VADÁSZAT. Irta gróf Mailáth József. »

200ERDÉSZET.
Irta gróf Mailáth József
Erdőterület.
A vármegye területén elterülő összes erdőségek kiterjedése 313378 kat. hold, azaz a vármegye összes területének 28.7%-a. Az összes erdőségekből kötött birtok s az 1879 évi XXXI t.-cz. 17 §-a értelmében rendszeres gazdasági üzemterv szerint, szakképzett erdőtisztekkel kezelendő 99210 kat. hold, azaz az összes erdők 31.6%-a; magán jellegű, korlátlan forgalmú s rendszeres gazdasági üzemterv szerint és szakképzett erdőtisztekkel való kezelésre nem kötelezett erdő 214168 kat. hold, azaz az összes erdőnek 68.4%-a.
Kijelölt véderdő van 410 kat. hold - 0.1%. Feltétlen erdőtalajon fekszik s így az 1879 évi XXXI t.-cz. 4. §-a értelmében erdő gyanánt állandóan fentartandó 285516 kat. hold = 91%. Feltételes, azaz más mívelési ágakra u. m. szántóföldre, rétre, legelőre stb. állandóan alkalmas területen fekszik 27452 kat. hold = 89%. Fanemek szerint van: Tölgy-erdő 77358 kat. hold, azaz 25%. Bükk, gyertyán és más lombfa-erdő 233004 kat. hold, azaz 74%. Fenyő-erdő 3016 kat. hold, azaz 1%.
Erdőségek eloszlása.
Az erdőségek eloszlását, a többi mívelési ágakhoz való arányát, a tulajdonos jogi minőségét, a talaj minőségét és a fanemek elegyarányát, járások szerint, a következő táblázat tünteti fel:
Sor-
szám
A járás neve A lakos-
ság lélek száma
A közsé-
gek száma
A község
határán
Az
összes
mívelési
ágakhoz
tartozó
terület
kiterje-
dése
Az erdő
kiterjedése
s a többi
mívelési
ágakhoz
való
aránya
A törvényhatóság
és járás összes
erdőterületéből
a tulajdonos jogi minősége szerint talajminőség szerint fanemek szerint
Az 1879.
évi XXXI.
t.-cz.
17 § alá
tartozik
magán-
erdő
véd-
erdő
feltétlen erdő-talajon álló erdő nem
feltétlen
erdő-
talajon
álló erdő
tölgy-
erdő
bükk-
és más
lomb-erdő
fenyő-
erdő
erdő
van
erdő
nincs
kat.
hold
kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
%
1Szerencsi járás434442617910460495789389040568860--883692742893039726936-
2Tokaji járás25711151417120127910394476152343485--25866922044816875601103540--
3Sátoraljaújhelyi járás320384430149521220083219833431025057--1459567548833183019117829--
4Bodrogközi járás46385502822137115115048862375288125----11504100763266387234--
5Gálszécsi járás297033724138324417221103906231331577--1324877397823951055771145--
6Nagymihályi járás34088443113871291061912181812930188--6923653696357255683357327-
7Varannai járás23191464068558827302321031937169386341012689299--2034814604906642
8Sztropkói járás151316565-8880036697419104242759376--36697100--1107335264963261
9Homonnai járás3391874722155072645544129700463485454--64554100--11262618349615942
10Szinnai járás1690650491169006844455016606196783981--84445100--750183276984191
11Sátoraljaújhely r. t. város1649711-12434346528143641202959--3455100--3465100----
Összesen32760345237191108940531337828.7992113221416768410128551691274528977358252330047430161

Báró Vécsey Alfonz "Hancsa" agara

Cseley Lajos agarászatából

A gróf Andrássyak vécsei falkája a parnói parkban.
201Legtöbb erdő van tehát a szinnai járásban: 50%, és legkevesebb a bodrogközi járásban: 8%. Kötött erdőbirtok, mely az 1879 évi XXXI t.-cz. 17 §-a alá tartozik, legtöbb van a bodrogközi járásban: 75%, és legkevesebb a nagymihályi járásban: 12%. Az összes erdők feltétlen erdőtalajon fekszenek a törvényhatóság négy felső járásában u. m. varannai, sztropkói, homonnai, szinnai járásokban és Sátoraljaújhely város határán, míg ellenben a bodrogközi járásban semmi feltétlen erdőtalajon álló erdő nincsen.
Uralkodó fanemek.
A tölgy uralkodó fanem a vármegye hat alsó járásában, u. m. a szerencsi, tokaji, sátoraljaújhelyi, bodrogközi, gálszécsi, nagymihályi járásokban és a Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város határán elterűlő erdőségekben, a hol 50%-nál mindenütt nagyobb mennyiségben fordul elő, míg a felső négy járásban 10%-on mindenütt alól marad.
A bükk uralkodó fanem és 90%-nál nagyobb mennyiségben fordul elő a négy felső járásban, a hat alsó járásban pedig 50%-on mindenütt alól marad s a Sátoraljaújhely r. t. város határán elterűlő erdőkben már nem is alkot elegyarányt.
A fenyő számot tevő mennyiségben csak négy felső járásban fordul elő, de 2%-nál többre egy járásban sem emelkedik.
Kezelési viszonyok.
Az 1879 évi XXXI t.-cz. 17 § alapján kezelendő erdők közűl, az egyházi testületek, iskolák, községek erdei, továbbá a volt úrbéres és nemesi közbirtokosságok osztatlan közösben használt erdei, minthogy kis területük és csekély jövedelmezésük mellett birtokosaik nem tudták törvényesen képesített, szakképzett erdészekkel kezeltetni, a Zemplén vármegye és a földmívelésügyi m. kir. miniszter között kötött szerződés értelmében, 1893 évi márczius hó 1-én állami kezelés alá vétettek. Azóta e szerződés, s később az 1898 évi XIX t.-cz. alapján, államilag kezeltetnek s ez erdő-birtokokon a kezeléssel, birtokviszonyok rendezésével s az egyes erdei munkálatok vezetésével, a vármegye területén szervezett s 1899 évi július hó 1-ig a sátoraljaújhelyi m. kir. központi erdőgondnokságnak s 1899 évi július hó 1-étől a sátoraljaújhelyi m. kir. állami erdőhivatalnak alárendelt négy m. kir. járási erdőgondnokság van megbízva.
A m. kir. járási erdőgondnokságok beosztása a következő:
1. Sátoraljaújhelyi m. kir. járási erdőgondnokság. Székhelye: Sátoraljaújhely. Kerülete kiterjed a szerencsi, tokaji, sátoraljaújhelyi, bodrogközi, gálszécsi, nagymihályi járásokra és Sátoraljaújhely városra. 2. Varannai m. kir. járási erdőgondnokság. Székhelye: Varannó. Kerülete kiterjed a varannai és sztropkói járásokra. 3. Homonnai m. kir. járási erdőgondnokság. Székhelye: Homonna. Kerülete kiterjed a homonnai járás területére. 4. Szinnai m. kir. járási erdőgondnokság. Székhelye: Czirókabéla. Kerülete kiterjed a szinnai járás területére.
Az erdők állománya, terület, fanem és a tulajdonos jogi minősége szerint, folytonos változásoknak van alávetve, mely változások az erdőterületek írtásából és más mívelési ágakká u. m. szántóföld, rét, legelő stb. való átalakításából, birtokrendezésekből, tagosításokból s a fahasználatok és újra erdősitésekből s végül a telekkönyvi, tagosítási és kataszteri adatok összeegyeztetéséből és helyesbítéséből származnak.
Az erdőbirtokoknál ugyanis még fokozottabb mértékben, mint a többi mívelési ágaknál, azok az eltérések mutatkoznak, melyek a telekkönyvi, tagosítási és kataszteri adatok össze nem egyeztetéséből származnak, s a végeredmény igen különbözik, a szerint, a mint a számítás az egyiknek, vagy a másiknak adatai szerint történik, s mindaddig, míg meg nem történik minden egyes birtokra az összeegyeztetés: a telekkönyv, tagosítás és kataszter nem fognak egyező adatokat szolgáltatni.
Az erdőállományokban történt változások.
Az erdőgondnokságok szervezése óta, azaz 1893 évtől 1901 végéig, az erdők állományában történt változásokat, a földmívelésügyi m. kir. miniszter évi jelentései alapján összeállítva, a tulajdonos jogi minősége, talajminőség s fanemek szerint, az állami kezelés alatt álló erdőknél történt változásokkal együtt, az alábbi táblázat tünteti fel:
Évszám A törvény-
hatóság
területén
lévő
összes
erdők
területe
A törvényhatóság összes erdőterületéből
A tulajdonos jogi
minősége szerint
talajminőség szerint fanemek szerint állami kezelés alatt
álló erdőterületek
az 1879.
évi XXXI.
t.-cz.
15 §-a alá
tartozó erdő
magánerdő véderdő feltétlen
erdőtalajon
álló erdő
nem feltétlen
erdőtalajon
álló erdő
tölgyerdő bükk-
és más
lomberdő
fenyőerdő birto-
kok
száma
kiterje-
dése
aránya
összes
erdő-
höz
17. §.
alatti
erdőhöz
kat.
hold
kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% kat.
hold
% %
18933133789921032214168684100,128551691274528,977358252330047430151381423331342
18943133789921032214168684100,128551691274528,977358252330047430151381419301342
18953110109791031213100694100,128311091274908,975392242326747529441391406901341
18962112239799731213226694100,128320091276138,9756652423261475299441408417921342
1873108659603231314833694100,128302491274318,975497242324247529441401411161342
18983108639604231314821694100,128301791274368,975508242324117529441401411161342
18993105789402430216554704100,128301491271548,975410242320477531111465456621549
19003092549338530215869704100,128252591263198,975000241311437531111482459501549
19013083839257530215808704100,128229391256808,974296242310217530661486457071549
Mint a táblázatból látható, az 1893. évben, a törvényhatóság területén levő összes erdőbirtokok kiterjedése 313,378 kat. hold volt, mely terület 1901 végéig 308,383 kat. holdra apadt le, tehát az összes erdőállomány kilencz év alatt 4995 kat. holddal 1.6%-kal apadt.
A valóságos apadás azonban ennél jóval nagyobb, minthogy a magánerdők irtását kellőleg ellenőrizni és pontosan nyilvántartani nem lehet, a magán-erdőbirtokoknál az erdő állományában történt változásokat nem lehet pontosan feltüntetni s a nyilvántartásokban csakis a miniszteri engedélylyel irtott erdőterületek vannak feltüntetve és apadásba hozva.
A fenti eredmények szerint, a magán erdőknél 1640 kat. hold- 0.7% szaporodás, a 17. §. alá tartozó erdőknél pedig 6635 kat. hold- 6.6% apadás mutatkozik.
E változások a birtokviszonyok rendezéséből, erdőnek minősített, de a tagosításkor legelőül kiadott területeknek elkülönítéséből és törléséből a 17. §. alá tartozott erdőbirtokoknak magán-tulajdonba való átmeneteléből, a 17. §. alá tartozó erdőkkel osztatlan közösben használt magán-erdők elkülönitéséből, hibásan minősített erdőbírtokok jogczímének helyesbítéséből származnak; de az erdőállomány apadása legnagyobbrészt onnan származik, hogy a törvényhatóság hat alsó járásában, az állami kezelés alatt álló erdőbirtokok tulajdonosai, a volt urbéres közbirtokosságok, a nem feltétlen erdőtalajon álló erdejöket miniszteri engedélylyel kiírtották, legelővé, szántófölddé és rétté alakították át s a helyett, csereképpen, a törvényhatóság felső járásaiban, vagy más vármegyék határán, magán-birtokosoktól vásárolt, feltétlen erdőtalajon álló erdőterületeket adnak állami kezelés alá.
Ilyen miniszterileg engedélyezett erdőcserével összekötött írtás történt: 1. a tokaji járásban három község határán 539 kat. holdon; 2. a sátoraljaújhelyi járásban négy község határán 291 kat. holdon; 3. a bodrogközi járásban három község határában 2161 kat. holdon; 4. a gálszécsi járásban 2 község határán 466 kat. holdon; 5. a nagymihályi járásban egy község határán 52 kat. holdon. Összesen tizenhárom község határán tizennégy birtokon 3509 kat. holdon, a mi az összes apadás 6635-1640-4995 kat. holdnak 70%-át teszi.
A fent felsorolt írtott területek helyett a birtokosok magán-birtokosoktól új erdőterületet vásároltak: a homonnai m. kir. járási erdőgondnokság kerületében, hét község volt úrbéres közbirtokosai összesen 675 kat. holdat; - a varannai erdőgondnokság kerületében négy község volt úrbéresei és a tőketerebesi gör. kath. lelkész 1024 kat. holdat, egy község volt úrbéresei pedig Máramaros vármegyében, egy másik község volt úrbéresei meg Ung vármegyében vásároltak újabb erdőterületeket.
Fanemek szerint, a táblázatban feltüntetett kilencz év alatt legnagyobb apadás történt a tölgynél 3062 kat. hold, azaz az összes apadás 60%-a; azután 203a bükknél 1983 kat. hold, azaz az összes apadás 39%-a; és legkisebb a fenyőnél 51 kat. hold, azaz az összes apadás 1%-a.
Az állami kezelés alatt álló bírtokoknál 1893-1901 év végéig 3364 kat. hold szaporodás mutatkozik, mely szaporodás, mint a táblázat is mutatja, csaknem teljesen az 1899. évben történt. E szaporodás onnan származik, hogy az 1898 évi XIX t.-cz. értelmében, 1899 julius elsején, a törvényhatóság területén, az egyházi testületek és egyházi személyek, iskolák, köz- és magánalapítványok, kis- és nagyközségek s a volt úrbéres közbírtokosságok tulajdonát tevő s az 1879. évi XXXI t.-cz. 165 §-a és az 1894 évi XII t.-cz. 13. és 14. §-ai értelmében, közgazdasági szempontból, beerdősítésre kijelölt kopár és vízmosásos területek szintén állami kezelésbe vétettek.
A szaporodás legnagyobb volt a varannai m. kir. járási erdőgondnokságban, a hol 2573 kat. holdat, azaz az öszszes szaporodás 79%-át tette; ezzel szemben a sátoraljaújhelyi m. kir. járási erdőgondnokságban, az erdőcserék és írtások következtében, apadás történt.
Az egyes fanemek.
Áttérve már most az előforduló fanemekre, ezek a következők: kocsányos és kocsánytalan tölgy, bükk, gyertyán, közönséges és virágos kőris, hegyi és fürtös juhar, jávorfa, nyir, nyár, éger, fűz, ákácz, erdei-, jegenye-, fekete-, lucz- és vörös fenyő, mogyoró, vadcseresznye, alma, körte, berekenye, som, boróka, és a mérsékelt égöv alatt előfordúló cserjék nagy része. Uralkodó fanem a vármegye hat alsó járásában és a Sátoraljaújhely város határában elterülő erdőségekben a tölgy, a felső négy járásban pedig a bükk. Mind a mellett, hogy a vármegye területén fekvő összes erdőterületeknek a tölgy csak negyedét, a bükk pedig háromnegyedét borítja: értékességét és használhatóságát tekintve, a vármegye fő faneme a tölgy, s az okszerű erdőgazdaság főfeladata e fanem fentartása és szaporítása.
A tölgy két válfaja közűl a kocsányos tölgy a lapályi és előhegységi erdőkben átlag kétszáz méter tengerszint fölötti magasságig terjed. A kocsánytalan tölgy a középhegységek faneme, hol tiszta állabokat a déli, délkeleti és délnyugati oldalokon alkot, míg ellenben az északi, északkeleti és északnyugati oldalokon csak kis mértékben fordul elő, a bükk közé keverve.
Tenyészetének felső határául hatszáz méter tengerszint feletti magasságot lehet tekinteni és zárt állabokban, északra, egészen az északi szélesség 49°10'-ig található, de egyes példányokban és csoportokban, a völgyek alján és a déli oldalokon egészen uj nevét Dricsnáig, azaz az északi szélesség 49° 20'-ig, található.
Az elszórtan a bükk között mindenütt előforduló tölgycsoportokból és egyes példányokból látszik, hogy a tölgy régebben, a négy felső járásban is, sokkal nagyobb mértékben fordult elő és összefüggőbb erdőségeket alkotott, de a folytonos írás, legeltetés s a felújítással és erdőápolással való nemtőrödés következtében, állandóan apadt s a tenyésztésre legalkalmasabb talajokat is lassanként a sokkal szívósabb, igénytelenebb, a viszontagságoknak s különösen a legeltetésnek inkább ellenálló bükk és gyertyán foglalta el.
A bükk, az előhegységektől kezdve, a legmagasabb hegycsúcsokig, mindenütt előfordul s hatszáz méteren alól inkább csak az északi, északkeleti és éjszaknyugati oldalokon uralkodó, míg ellenben hatszáz méteren felül, a magas hegységerdőkben egyedüli uralkodó fanem.
A többi fanemek csak alárendelt mennyiségben s leginkább a tölgy és bükk között elszórva és egyes foltokban fordulnak elő s nagyobb kiterjedésű, összefüggő erdőségeket sehol sem alkotnak. Közülök a fűzek és nyárak, a lapályi erdőkben; a kőris, juhar, szil a lapályi erdőktől, kilenczszáz méter magasságig, a déli melegebb oldalokon; az éger a talajvizes, savanyú humusban gazdag lapályokon és hegyoldalokon; a nyir, rezgőnyár és kecskefüz a szárazabb fekvésű s a legeltetéssel tönkretett fiatalosokban; az ákácz a kopár vízmosásokban; a fenyők pedig nagyobbrészt ott, a hol talajjavítás vagy állabátalakítás czéljából megtelepítése szükségesnek mutatkozik.
Természetes úton a jegenyefenyő a Simonka hegységnek Opálhegy (azelőtt Zamutó) község határába eső részén a "Rosztoka" völgyben, a "Jedle" patak két partján elterűlő hegységekben 400-900 m magasságban fordul elő; az erdei fenyő pedig Homonnától kezdődőleg Felsőkrucsóig terjedő összefüggő vonalban Mislye, Topolóka, Mogyorósfalu, Istvántelek, Kárna, Gerlefalva, 204Várjeszenő, Holcsik, Giglócz, Nagydomása, Kelcse, Kisterebes, Valkó, Bodzás és Lomna községek határain fordul elő nagyobb mennyiségben, ezenkívül még kisebb-nagyobb foltokban a vármegye négy felső járásának legtöbb községében található s minthogy könnyű magját a madarak és a szél nagy területeken széthordják, ma már a négy felső járásban alig van község, melynek határán erdei fenyőt ne lehetne találni.
Az erdősítéseknél, különösen a négy felső járásban, újabban igen sok fenyőt ültetnek ki. A különféle fenyő-fajoknak nagyobb mennyiségben való megtelepítése részben a csekélyebb értékű bükkösök, nyiresek és égereseknek értékesebb fanemekkel való kicserélése, azaz állab-átalakítás, részben pedig a rendetlen rabló-gazdasággal s a fiatalosok folytonos legeltetésével teljesen kizsarolt és elsoványodott, eredetileg tölgytalajok megjavítása s a tölgy-tenyésztésre ismét alkalmassá tétele czéljából történik. A fenyők ugyanis azon tulajdonságaiknál fogva, hogy tűiket bőven hullatják és tuskóik nem sarjadzanak, talajjavítás és átmeneti fanem gyanánt legalkalmasabbak.
Fakészlet és hozam.
Az állami kezelés alatt álló erdőbirtokok összes fakészletét és jelenlegi évi fahozamát, továbbá az üzemtervekben tervezett szabályos állapotnak megfelelő szabályos fakészletét és szabályos évi fahozamát s az állami kezelés alatt álló erdők birtokosainak évi faszükségletét s az évi szükséglet fedezésénél mutatkozó hiányt az alábbi táblázat tünteti fel. A táblázat az erdőgondnokságok új területfelmérései és becslései alapján összeállított s miniszterileg jóváhagyott rendszeres gazdasági üzemtervek adatai alapján van szerkesztve, de szabályos készlet számításánál a jelenlegi fanemeknek, ezidőszerinti eloszlása mellett elérhető fahozama és készlete van feltüntetve s az üzemtervekben tervezett állab-átalakítások figyelmen kívül maradtak.
Fanem Az állami kezelés alatt álló erdők Az erdőbirtokosok évi összes
kiterjedése jelenlegi szabályos évi fa-
szükséglete
az évi szükséglet
és hozam közt
mutatkozik
fakészlet évi fahozam fakészlet évi fahozam fölösleg hiány
kat. hold köbméter köbméter köbméter
I. Szálerdő üzemmód.
Tölgyerdő8,844378,2438,870745,69517,77737,948-29,078
Bükk- és egyéb lomberdő25,4631.406,90517,3031.834,31550,256135,264-117,961
Fenyőerdő553,5701145,417149700-586
Összesen34,3621.788,71826,2872.585,42968,182173,912-147,625
II. Sarjerdő üzemmód.
Tölgyerdő4,780113,60616,327130,8578,30320,714-4,387
Bükk- és egyéb lomberdő2,723125,4653,384125,3464,37316,370-12,986
Akáczerdő65--5,3822731,488-1,488
Összesen7,568239,07119,711261,58512,94938,572-18,861
Összesítés.
I. Szálerdő üzemmód34,3621.788,71826,2872.585,42968,182173,912-147,625
II. Sarjerdő üzemmód7,568239,07119,711261,58512,94938,572-18,861
Főösszeg41,9302.027,78945,9982.847,01481,131212,484-166,486
Mint a táblázatból látható, az állami kezelés alatt álló erdők jelenlegi évi fahozama, a tulajdonosok évi 212,484 m3 faszükségletéből csakis 45,998 m3-t - 21%-ot fedez s a birtokosok, az évi szükségletükből hiányzó 166,486 m3 fát más erdőbirtokosoktól kénytelenek beszerezni s mint a táblázat mutatja, még ha a rendszeres kezelés mellett sikerül is az évi fahozamot, a szabályos évi fahozamnak megfelelően, a jelenlegi fahozam kétszeresére emelni, még akkor is, a birtokosok évi szükségletével szemben, körülbelől 60% hiány mutatkozik az évi fahozamban.
Minthogy az állami kezelés alatt álló erdők kiterjedése mellett, a legbelterjesebb és okszerűbb gazdálkodással sem lehet elérni azt, hogy a tulajdonosok 205fatömegben évi szükségleteiket fedezhessék, az erdőgondnokságok hivatása: oly értékes fanemek és faválasztékok előállítása, a melyek évi hozamának értékesítéséből befolyó pénzzel, a tulajdonosok, a szomszédos birtokosoktól, összes faszükségletöket beszerezhessék.
A fenti faszükséglet megállapításánál a vármegyei lakosság több mint 2/3-adának szükséglete vétetett számításba, mert az állami kezelés alatt álló erdőkben jogosult urbéresek, zsellérek stb. a vármegye lakosságának 2/3-ánál nagyobb részét teszik.
Az alábbi táblázat, az alkalmazott üzemmódok szerint elkülönítve, a vármegye területén levő összes erdők jelenlegi fakészletét, jelenlegi évi fahozamát, szabályos fakészletét, szabályos évi fahozamát, az összes lakosság évi faszükségletét - lélekszám szerint átlag 1 m3 faszükségletet számítva - és a fahozamban mutatkozó többletet és hiányt tünteti fel.
Fanem A vármegye területén levő összes erdők Az összes lakosság
kiterjedése jelenlegi szabályos évi fa-
szükséglete
az évi növedék
és szükséglet
közt mutatkozik
fakészlet évi növedék fakészlet évi növedék fölösleg hiány
kat. hold köbméter köbméter köbméter
I. Szálerdő üzemmód.
Tölgyerdő31,0661.304,77256,2292.392,08271,44250,0006,229-
Bükk- , gyertyánerdő214,57611.801,680364,77918.238,960557,898190,000174,779-
Kőris-, juhar-, szilerdő98639,4121,97275,92223,6785,000-3,028
Fenyőerdő2,658166,4706,919366,58410,15120,000-13,084
Összesen249,28613.312,334429,89621.073,548663,169265,000181,00816,112
II. Sarjerdő üzemmód.
Tölgyerdő45,1001 082,40055,7451.668,700112,75030,00025,745-
Bükkerdő9,427282,81012,595471,35023,56720,000-7,405
Nyirerdő5,611224,44014,454342,27116,833   
Fűz- és nyárerdő2,18087,2006,278132,9806,540   
Égererdő1,31652,6403,39080,2703,93813,00011,814-
Kőris-, juhar-, szilerdő2064,94433610,300515   
Ákáczerdő2527,56032612,600630   
Összesen64,0921.741,99493,1542.118,471164,77363,00037,5597,405
Összesítés.
I. Szálerdő üzemmód249,28613.312,334429,89621.073,548663,169265,000181,00816,112
II. Sarjerdő üzemmód64,0921.741,99493,1542.118,471164,77363,00037,5597,405
Főösszeg313,37815.054,328523,0523.192,019827,942328,000218,56723,517
Az e fejezet megírásához szükséges szakbavágó adatok megszerzésénél Bodor Gábor m. kir. főerdész is segédkezett.

« SZŐLŐMÍVELÉS ÉS GYÜMÖLCS-TERMELÉS. Irta dr. Kossuth János. KEZDŐLAP

Zemplén vármegye

Tartalomjegyzék

VADÁSZAT. Irta gróf Mailáth József. »