˝Boldogok a lelki szegények˝

Egy istent imád a föld nagy része
Mégis dúlnak vad vallásháborúk
Nincs már az embernek ép elméje
Hisz istent játszik, oly elvakult.
Dogmákat tanít az első emberpárról
Kinek bűnét a nyakunkba varrja
Kígyót melenget keblén a mámor
Miközben a tanítást megtagadja.

Ellenségkép az ami ma fontos.
Nem értesz egyet? Sutba veled.
Agysejted az agymosástól rojtos,
Gondolkodnod nem kell, nem lehet.
A hit világa is a hatalomra épül
Boldog csak az, ki lelki szegény
Kapkodja fejét és szinte szédül
Kit nem csapnak be a hazug mesék.
 
Káin és Ábel, rossz meséket ír
Égig ér ma is a testvér-gyűlölet
Megosztott világ, de közös a sír
Melybe mindenikünket eltemet
Az idő, mert lét-percünk nullát mutat
Ha buzdító munka-dal nem hallható
Vagy a természet türelme megszakad
Akkor, új reggel nem köszönt: hahó.