Decoration

Életemhez...

Kopott gitárom húrjait pengetem,
Régi dallamok, édes melódia.
Az idő, mint macska játszik velem,
Szép, fájó emlékek végtelen sora.

Miért a fájó múlt, képét kergetem?
Régi álmok, vágyak egész sora.
Hagyom, a jelen, elmenjen mellettem?
Betemet a múlt, már ködös mocsara.

De új zenét játszom, mit e kor kíván,
Gitárom hangja is most már vidám.
A pergő múltnak... mint homokszemeknek

Melyek a szél hátán tűnnek tova...
Szűnik meg lassan kábító mákonya.
Hogy újra élek, köszönöm. Szeretlek.