Ajánló

Hegedűs Gábor versei lineáris vonalvezetésűek. A mélyebb értelem szorosan tapad az elsődlegesen megjelenő tartalomhoz. Példaképeit nyíltan vállalja, verseik témájához is kapcsolódik. A világképe kiolvasható nyelvtani szerkezeteinek hangulatfestéséből is. Eredetiségét részben az egyszerűség, a világos gondolatvezetés adja.
A köteten átvonul a csendes rezignáció és a lázadó istenkeresés. A kötetben felelhetők a bibliai utalások, a keresztény európaiság szelleme. Az olvasó érdeklődését fenntartják az újabb kísérletek, amelyek a világ és a felsőbb hatalom kettősségének feloldására irányulnak. 
Hasonlóképpen ambivalens a viszonya szerelme tárgyához. Mindig vissza-visszatér az elérhetetlenség tudata, a nosztalgia és a ragaszkodás. Parafrázisai nem utánérzések, filozófiája mind ennek ellenére elutasítja a halált, a megsemmisülést legyőzi az élni akarás. Rímes versei őszintén vállalják a romantikát. Kedveli a hasonlatokat, a bővített mondatokat. A jelzőkkel ugyanakkor takarékosan bánik. Bár nem kerüli a szépnek tartott szavakat, a közhelyek elkerülik a verseit.
Hegedűs Gábor nem egy túlélt, meghaladott versvilág reprezentánsa, életérzése a huszonegyedik század érvényes leképezése.

Radnai István