A kín
Felborította a megénekelt rendet itt belül
és letarolt mindent, ami szép volt,
mindent, ami igaz volt valamikor.
Ő tette ezt: a fájdalom fia,
kegyetlen bátyja minden szenvedésnek.
Most üszkös lelkem
pernyeillatú pitvarából les ki a világba
sápadt arcom ablakán keresztül,
és csak a mosoly redőnyét lehúzva
bírom elrejteni torz fintorát,
de ő elpusztíthatatlan és örökké létezik,
mert kín, ha látlak és kín, ha nem.