Képek négy sorban
A hó
Érintetlen, fehér, lágy,
mint a frissen vetett ágy.
Gyűrött, mocskos, tapadó,
ringyes-rongyos takaró.
A tél
Jégvirág, fény ötvözet,
szagtalan fehér közeg,
monotonság, keménység,
kopár, néma szegénység.
A tavasz
Gyöngyvirágos illatfelhő,
tarka-barka barkaerdő,
trillázó, lágy csobogás,
langyos szellő, lobogás.
Nyár volt
Nyár volt, lehet, hogy este,
a gondolatnak nem volt teste,
de virágok nyíltak az égen
és illatoztak úgy, mint régen.
Távol egymástól
Visz a zakatolás,
tovanyargal velem.
Te ott, én meg itt
nem találom helyem.
Ints és mondd
Ints, hogy jöjjek és én megyek.
Ints, hogy maradj és szenvedek.
Mondd, hogy kellesz és én futok.
Mondd, hogy várj és elpusztulok.
Hanyatlás
Nem volt hullócsillag,
de a sárga földig hullt,
most mögötte a jelen
és előtte a múlt.
Helyzetjelentés
Kemény szelek fújnak,
nehéz esők esnek,
régiek és újak
új utat keresnek.
Valami
Megvetettem ágyam, s az megvetett engem,
indulni akartam, sehová se mentem.
Elkerült az álom, a falon pók szaladt,
lidércek táncoltak, valami itt maradt.