Felsőoktatásban alkalmazható e-learning tananyagok fejlesztésének módszertani problémái

Bodó Balázs, BME Média Oktató és Kutató Központ

Az Apertus Közalapítvány által a felsőoktatásban hasznosítható e-learning tananyagok fejlesztésére kiírt pályázat keretében a BME Szociológia tanszéke, és ezen belül a Média Oktató és Kutató Központ egyszerre vállalt konkrét tananyagfejlesztési, illetve az e-learning tananyagfejlesztés módszertanára vonatkozó kutatási feladatokat.

Alapproblémák

A megvalósítás során az alábbi módszertani problémák vizsgálatával foglalkoztunk:

- a szövegek digitális reprodukciója megszünteti azok integritását:

o linearitását, ha hypertextes környezetbe kerül

o befejezett, végleges formáját, amennyiben újabb és újabb verziói jönnek létre,

o védettségét, amennyiben egy digitálisan létrehozott dokumentumot nehéz az ellenőrizhetetlen külső változtatásoktól megóvni,

o a hozzá fűződő jogokat, ha a digitális feldolgozás során eddig ismeretlen szerzőtársak, a csak a digitálisan hozzáadott érték létrehozói is megjelennek,

- a szövegekkel szemben a képek, a textualitással szemben az interakció és a vizualitás kerül előtérbe:

o az alapvetően szövegek összekapcsolásának igényére választ adó hypertext a World Wide Web megjelenésével álló és mozgólépek, hangok, illetve a felhasználói visszajelzések átvitelére is alkalmassá vált,

o a technikai fejlődés előrehaladtával és a sávszélesség növekedésével egyre inkább az addig a végberendezésekre jellemző grafikus interfészek kerültek előtérbe, megnövekedett a vizuálisan kódolt információk száma és szerepe.

o Az elektronikai eszközök elterjedésével a tanulás, ismeretszerzés eddig ismeretlen formái is elérhetővé váltak, mint például:

§ Elektronikus játékok készségfejlesztő hatása

§ Az interakció beépítése az elektronikus adatáramba

§ Az elektronikus alapokon szerveződő közösségek létrejötte.

A módszertani kérdéseket 24, a magyar felsőoktatásban bevezethető tananyag fejlesztésén keresztül vizsgáltuk. A tananyagok között egyaránt megtalálhatók természet- és társadalomtudományi bevezető tantárgyak (fizika, matematika, szociológia, médiaelmélet, társadalomtörténet), illetve az egyetemi környezetben újdonságként készség- és képességfejlesztést szolgáló tananyagok (vállalkozási ismeretek, konfliktuskezelés, időmenedzsment), pontosan azért, hogy egymástól markánsan eltérő pedagógiai, módszertani megközelítést igénylő tudások digitális médiumra adaptálhatóságát tudjuk vizsgálni. A cél ugyanis a felsőoktatásban meglévő oktatási tapasztalat és tudás hatékony digitális adaptációja, illetve a digitális médium lehetőségeire alkalmazott, interaktív elemekben gazdag tananyagok létrehozása volt. Ennek megvalósításához azonban hiányzott azonban a magyar felsőoktatás igényeire optimalizált e-learning tananyagfejlesztési módszertan, illetve az erre a módszertani alapra épülő tartalomközvetítő technológia.

A megvalósítás módja, eredményei

Avval, hogy nem kívántunk egyetlen létező technológiai keretet sem elfogadni, elkerültük, hogy a rendelkezésre álló technológia a tananyagfejlesztési módszertant és az elektronikus taneszközök tartalmát egyaránt alapvetően determinálja.

A programban -az itthon megszokottól eltérően- a módszertan-fejlesztés eredményeinek felhasználásával zajlott a taneszközöket közvetítő technológiai környezet specifikációja és megvalósítása.

A fejlesztés eredményeképpen kialakult módszertan és megvalósult technológiai környezet legfontosabb erénye a kifejlesztett tananyagokban kódolt tudásszerkezet nyomon követésének képessége.

A tananyagok feldolgozásánál túlléptünk a megszokott technológiai adottságokon, és megteremtettük a szövegek műfaji és funkcionális megkülönböztetésének és leírásának, annotálásának lehetőségét. Ennek köszönhetően lehetővé vált többek között a tudományos kísérlet, az életrajz, a képlet és a levezetés, a kommentár, az idézet a technológián belüli megkülönböztetése. A taneszközöket felépítő tananyagelemek száma és definíciója rugalmasan igazítható a feldolgozandó tudás belső szerkezetéhez.

Avval, hogy a tananyag feldolgozása során megkülönböztetjük annak építőelemeit, a következő lépcsőben lehetőség nyílik ezeknek az elemeknek valamely nemzetközi szabvány (LOM, SCORM) szerinti leírására, annotálására és katalogizálására.

A taneszközök és tananyagelemek ily módon feltárt és katalogizált gyűjteménye nyilvános és mindenki számára szabadon hozzáférhető tudás archívum kialakulását hordozza magában.

Az előadásban az alkalmazott módszertan mellett bemutatjuk a kifejlesztett technológiát, és a szabadon elérhető tananyagokat is.

A program keretében fejlesztett tananyagok:

Szerző	Cím
Szabó Anita	Infobrókeri alapismeretek
Dr. Orosz László et al.	Fizikai alapismeretek I. -termodinamika
Hirsch Tibor	Mozi a mozi után, mozgóképelmélet
Dr. Orosz László et al.	Fizikai alapismeretek I. - mechanika, termodinamika és statisztikus fizika
Komenczi Bertalan et al.	E-learning tananyagfejlesztés módszertana a felsőoktatásban
Szabó-Bakos Eszter	Mikrogazdaságtan
Dr. Horányi Özséb et al.	Bevezetés a társadalmi kommunikáció vizsgálatába
Andorka Rudolf- Dr. Szántó Zoltán et al.	Bevezetés a szociológiába
Pléh Csaba, Dr. Kovács Gyula et al.	Kognitív pszichológia I. - Alapfogalmak
Zelenka Ilona	Vállalkozási alapismeretek
Dr. Berentés Éva	Konfliktuskezelés
Murvai Piroska	Eladási készségek
Murvai Piroska	Üzleti etikett
Murvai Piroska	Időmenedzsment
Dr. Berentés Éva	Változásmenedzsment
Boros Mária	Jutalmazás és promótálás
Boros Mária	Teljesítménymenedzsment
Mátay Mónika	Médiaelmélet és -történet
Fokasz Nikosz	Bevezetés a kvantitatív társadalmi dinamika matematikájába
Schulz Róbert	Számítástechnikai alapismeretek
Szabó-Bakos Eszter	Makrogazdaságtan
Nemeslaki András	Projektmenedzsment alapok
Murvai Piroska	Ügyfélkapcsolati alapismeretek
Dr. Maróti György et al.	Matematikai alapismeretek