A magyar Grid projektek áttekintése

Kacsuk Péter

MTA SZTAKI

kacsuk@sztaki.hu

www.lpds.sztaki.hu

2000 szeptembere óta 6 Grid projekt futott ill. fut hazánkban, melyek szoros kölcsönhatásban voltak és vannak egymással. Az előadás röviden áttekinti ezeknek a projekteknek a céljait és a bennük elért eredményeket. Ezek alapján felvázolja a magyar Grid rendszerek jövőképét.

a. VISSZKI projekt

A VISSZKI projekt keretében tanulmányoztuk a de facto standardnak tekinthető Globus middleware rendszert és a Condor jobkezelő rendszert. Értékeltük ezeket a rendszereket és megvizsgáltuk, hogy hogyan használhatók fel egy magyarországi Grid rendszer kiépítéséhez. Ebben a projektben heterogén klaszterek összekapcsolásán volt a hangsúly és ennek megfelelően az itt elért eredmények nagy mértékben hasznosultak mind a KlaszterGrid, mind a DemoGrid projektben. A KlaszterGrid projekt a Condor tapasztalatokat használja fel, míg a DemoGrid projekt a Globus tapasztalatokra épít.

b. DemoGrid projekt

A DemoGrid projektben a fő hangsúly a Grid használatának demonstrálásán volt négy olyan alkalmazási területen keresztül (agykutatás, asztrofizika, aerodinamika, részecskefizika)

, amelyek egyrészt a Grid széleskörű alkalmazhatóságát bizonyítják, másrészt azt demonstrálják, hogy különböző jellegű algoritmusosztályok esetén milyen módon alkalmazható a Grid technológia. Emellett a projekt foglalkozott middleware kutatással és fejlesztéssel a következő területeken: tároló alrendszer, monitorozó alrendszer, biztonsági alrendszer. Ennek a projektnek volt infrastruktúra fejlesztési aspektusa is. Az ELTE, és az RMKI közösen jelentős értékű PC-klaszter és diszk rendszer kiépítését célozta meg a projektben.

c. SzuperGrid projekt

Noha a SzuperGrid projekt az OM által támogatott IKTA projekt, alapvetően a Műszaki Tanács által beindított Szuperszámítógépes projekthez kapcsolódóan jött létre, annak a célkitűzéseit vitte tovább a Grid szintjére. A projekt célja a magyarországi szuperszámítógépek és nagyméretű klaszterek összekapcsolása egy nagyteljesítményű Grid rendszerbe, ill. azon szoftver eszközök (portál, számlázó rendszer, biztonsági rendszer, magas szintű Grid programfejlesztő rendszer) kidolgozása, melyekkel ez a cél megvalósítható. Egy, a Paksi Atomerőmű reaktorának élettartamát modellező alkalmazás hivatott a projekt eredményeit demonstrálni.

d. KlaszterGrid projekt

Ezt a projektet a NIIFI kezdeményezte a Műszaki Tanács által beindított Szuperszámítógépes projekt céljainak megvalósítása érdekében, az OM által a felsőoktatási intézmények számára kiírt laboratóriumfejlesztési pályázathoz kapcsolódóan. A projekt célja, hogy a pályázatban elnyert 99 számítógép laboratóriumot (mindegyik 20 PC-t és egy szerver gépet tartalmaz) éjszakánként (este 6-tól reggel 8-ig), ill. a hétvégeken egymáshoz kapcsolva, mint egy nagy Grid rendszert lehessen alkalmazni, melyen nagy mennyiségű és nagy számításigényű jobok futtathatók. Az így létrejött grid rendszert használhatják a felsőoktatási intézmények oktatói és diákjai a nagyszámításigényű kutatási feladatok megoldására. Ebben a programban egyszerűsítő tényező, hogy ez egy homogén rendszer, tehát inkább hasonlít egy szuperklaszterre, mint egy igazi heterogén Grid rendszerre. Méretét tekintve már Európában is jelentős programnak mondható és sikeres végrehajtása Európai léptékkel mérve is kiemelkedő eredménynek fog számítani.

e. JiniGrid projekt

A Veszprémi Egyetemen Juhász Zoltán vezetésével folyik egy Jini alapú Grid rendszer kutatása. A kutatócsoport kiterjesztette a Jinit egy távolsági hálózaton is alkalmazható Grid bróker rendszerrel. Az így létrejött rendszert tesztelték a Veszprémi Egyetem és a SZTAKI gépeiből kialakított Jini Grid rendszeren. Az eddigi eredmények alapján a Veszprémi Egyetem, a SZTAKI, az ELTE és a Sun Microsystems Magyarország Kft. egy közös IKTA-5 projekt kezdett 2003 januárjában, melynek célja a Jini Grid rendszer részletes kimunkálása és a Web Services technológiával való együttműködésének vizsgálata.

f. KémikusGrid projekt

A SZTAKI kifejlesztett egy olyan Grid rendszert (TotalGrid), melynek segítségével egy intézményen belül a heterogén informatikai erőforrások összefogása és igény szerinti allokálása megvalósítható. A TotalGrid felső szintjei (P-GRADE, PERL-GRID, GRM) a SZTAKI fejlesztési eredményei, alsóbb szintjei pedig bárki által elérhető standard rétegek (Condor, PVM). A TotalGrid működését az 5. EU DataGrid konferencián a SZTAKI és az OMSZ munkatársai demonstrálták az OMSZ ultra-rövidtávú előrejelzést biztosító MEANDER programcsomagjának Grid végrehajtásával. Az eddigi eredmények alapján a SZTAKI, az OMSZ, a Kémiai Kutatóintézet és az ELTE Kémiai Tanszéke közös IKTA-5 projekt kezdett 2003 januárjában, melynek célja egy szakma-specifikus Grid rendszer, nevezetesen egy kémikus Grid rendszer kialakítása és annak alkalmazása szmog riadók elkerüléséhez alkalmazandó intézkedések hatásmechanizmusának modellezésére. Ez utóbbi feladat egyben a Grid rendszerek alkalmazását is demonstrálni fogja kollaboratív rendszerek kidolgozására.