Újrafelhasználhatóság a protokolltervezésben

Papp András, Harmatné Medve Anna, Dr. Tarnay Katalin

 

A valós idejű, illetve a kritikus rendszerek fejlesztésében egyre elterjedtebben alkalmazzák, a magyar irodalomban formális nyelvek fogalmaként elterjedt, formális módszereket (formal methods technique). A protokolltervezésben általánossá vált az SDL (Specification and Description Language) formális nyelv grafikus változatát támogató fejlesztő környezetek használata. Az SDL ábrázolás előnye, hogy a rendszer statikus és dinamikus viselkedése együttesen megadható, a kommunikáló funkcionális egységek jól elhatárolhatók, ami főleg a tesztelés és ellenőrzés során jelent előnyt, így annak eldöntése, hogy a rendszer megfelelően működik-e, már jóval az implementálás előtt megállapítható.

Az előadásban bemutatjuk egy protokoll tervezésének menetét, különös hangsúlyt fektetve a reuse-elv, azaz az újrafelhasználhatóság alkalmazására. Egy korábban elkészített esettanulmányon, az OTP bankautomata SDL specifikációján bemutatunk egy funkcióbővítést az SDL-beli újrafelhasználhatóság szemléltetésére, végül pedig a kész SDL leíráson végrehajtott validálás során meggyőződhetünk a rendszer működésének helyességéről.

 

Kulcsszavak:              protokoll tervezés, SDL, validálás, reuse