NWS 2003, Pécs

Dr. Pitlik László egyetemi docens, tanszékvezető (pitlik@miau.gau.hu)

Pásztor Márta egyetemi tanársegéd (marta@miau.gau.hu)

Popovics Attila egyetemi tanársegéd (popovics@miau.gau.hu)

Bunkóczi László egyetemi tanársegéd (blaszlo@miau.gau.hu)

Pető István PhD-hallgató (ipeto@miau.gau.hu)

Szent István Egyetem (SZIE), Gazdaság és Társadalomtudományi Kar
Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet, Gazdasági Informatika Tanszék

Tartalomszolgáltatás agrár-specifikus minőségbiztosítási előfeltételei
az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán

1. Bevezetés

Az előadás a MEH által, az elektronikus kormányzat fejlesztése kapcsán kiírt pályázat (SZT-2002-EG-2) keretében az agrárgazdaság tartalomszolgáltatási problémáinak egyik központi kérdésével, vagyis a szolgáltatott tartalom minőségbiztosításának (jogi, technológiai, szervezeti és menedzsment) aspektusaival foglalkozik. A SZIE Gazdasági Informatika Tanszéke évek óta követi a hazai és a nemzetközi agrár tartalomszolgáltatás alakulását, ill. maga is aktív szolgáltatóként lép fel demonstrációs jelleggel. Az eddigi tapasztalatok alapján számos kritikus pontra derült fény, melyek kapcsán bizonyos, a hibás szolgáltatások elkerülését elősegítő (egyelőre hipotézis jellegű) intézkedések (lásd: [3.] és [4.]) fogalmazhatók meg, melyek egy fajta ajánlásként is felfoghatók. Néhány kritikus (nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető) szempont/jelenség, melyek kezelése szükségszerű/reális:

- Ma nincs (jogi és szervezeti) felelőse az agrár (vidékfejlesztési) adat-, térkép- és dokumentumvagyon jelentős részének, ebből is következők, hogy nincs metaadatbázis a rendelkezésre álló erőforrásokról, nem tisztázottak a hozzáférési jogosultságok és technológiai kiszolgálás minimuma. Nincs agrárinformatikai stratégia.

- Az egyes adatgyűjtésben érintett szervezeteken belül nincs (kiforrott) konzisztencia-ellenőrzési módszertan és szervezeti/jogi keretrendszer, így egyes adatok (s ezen keresztül az ezekre épülő alkalmazások) ellentmondásossága bizonyítható.

- Az elemzések szolgáltatói nincsenek versenyhelyzetben, így például az elemzések beválásának követése és ezen referencia-értékű adatsorok publikálása esetleges.

- A K+F tevékenység keretében (legitim irányelvek, világos célok hiányában és a pályázati rendszerek koordinálatlansága következtében) jórészt csak előre kalkulálhatóan végrehajtható tevékenységek folynak, így a módszertani megújulás, az innováció terjedése és valódi elméleti problémák kezelése ad hoc jelleggel folyik. Hiteles az a K+F rendszer, ahol minden pályázat egy sikertörténet?

- Az adatszolgáltatók együttműködési készsége alacsony szintű, még akkor is, ha kizárólag kutatási projektet érint a megkeresés, tehát nem forog veszélyben a szolgáltató vélt vagy valós piaci érdeke.

- Nincs világos rendszere a hibás szolgáltatások javításának, felfedésének, szankcionálásának.

Mindaddig, amíg a jogi, technológiai, ellenőrzési szempontok, ill. a stratégiák szintjén nincsenek egyértelmű fogódzók a leendő tartalomszolgáltatók előtt, a részlegesen átgondolt, részlegesen ellenőrzött szolgáltatások számos jogi és marketing dilemmát vethetnek fel az alkotmányosságtól, az adatvédelmi és verseny-szabályokon át, a fogyasztóvédelem kérdéséig.

2. Az online kommunikáció szabályozandó / szabványosítandó elemei

Az alábbiakban egy potenciális tartalomszolgáltatási adatlap egyes rovatai kerülnek nagyító alá (kérdés, miért fontos, milyen módon válaszolható meg, melyek a válaszadás előfeltételei - részletek és vitairat a mellékletben:[7.]).

Az online kommunikáció szabályozandó / szabványosítandó elemeinek az alábbiakban leírt sorrendje a jelenség komplexitása folytán jelen pillanatban még sem átfedés-, sem kihagyásmentesnek, ill. szigorúan szekvenciálisan értelmezhetőnek sem tekinthetők.

A szabályozás és szabványosítás fogalmai a vizsgálatok jelen állása szerint sokkal inkább szabályszerűségek felállításának sokszínű igényeire, mintsem a jogalkotási formákat specialitásaira kellene, hogy felhívják a figyelmet.

A kérdésekben megfogalmazott igények nem a potenciálisan érintett szervezetek jelenlegi szolgáltatásainak minősítését szolgálják, hanem azok fejlesztési lehetőségeinek feltárását szeretnék elősegíteni.

3. Szolgáltatott tartalom

Az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán fel kell tételezni egy engedélyezési eljárást, mely keretében a portál szakmai üzemeltetője eldönti, vajon a szolgáltatni kívánt tartalom hasznos- / szükséges- / kívánatos-e a portál keretében.

A kormányzati portálra kerülés elképzelhető feltételei (általános szempontok):

- Teljes mértékben államilag finanszírozott tartalomról van-e szó? Az állami feladatok és szerepvállalások demokratikus környezetben automatikusan (alkotmányos jogként) feltételezik, hogy minden egyes (egyéb jogi védelem alá nem eső) tartalom hozzáférhetősége adott legyen, más szóval: a nem védett tartalmakhoz való hozzáférés biztosítása az állam kötelezettsége. Hogy ez valóban így van-e, arról pl. az Alkotmánybíróság értelmezésének felmutatása feltehetően nem kerülhető meg. Ez a gondolat egyben átcsatol a következő fejezethez, vagyis a jogi keretrendszerhez...

- Mi a helyzet, hanem teljes mértékben államilag finanszírozott adatgyűjtésből, elemzésből származó adatokkal és dokumentumokkal? Ki tekinthető tulajdonosnak? Milyen feltételekkel bocsátható a nyilvánosság elé a tartalom? Érvényesíthetők-e az alábbi, szigorú, jelenleg talán sokak szemében teljesíthetetlennek tűnő minimum feltételek ezekkel szemben is?

- Kinek kell felügyelnie, hogy az agrárinformatikai adatvagyon-gazdálkodás (meta-adatbázisok, hozzáférési jogosultságok, adatminőség) eléri-e a jogilag és technológiai indokolt minimális szintet?

- Van-e nevesített költségvetési fejezet a potenciális szolgáltatók esetén a tudásvagyonhoz való minél szélesebb körű hozzáférés minél olcsóbb és színvonalasabb biztosítására (web/OLAP)?

- A tartalom nemzetközi összehasonlítására (benchmarking) rendelkezésre áll-e a közös kódszótár (legalább az alapadatok esetén az egyes fogalmak ugyanazt a tartalmat takarják-e)?

4. Jogi aspektusok

Keretfeltételek kialakításához megválaszolandó kérdések:

- Ki vizsgálja, hogy összhangban vannak-e az alkotmányos jogok, és a mindennapos ügy(fél)kezelés?

- Rendelkezésre áll-e az Alkotmánybíróság állásfoglalása arról, milyen módon kell, hogy eleget tegyen a mindenkori kormányzat a polgárok információhoz való jogának valódi érvényesüléséhez?

- Létezik-e a felhasználó hibajelzéseire reagáló ügymenetre eljárási rend (ki, mikor, mennyi idő alatt válaszol/küszöböli ki a hibát?

- Kezelhető-e jogilag és költségvetési szinten a minimális szolgáltatások technológiai színvonalának kötelezettsége?

5. A tartalom minőségének aspektusai

A tartalom minőségének szempontjából fontos, a szolgáltatás típusától függetlenül (tehát mindegyik esetben: adat, dokumentum, térkép) az adatvédelmi korlátozások ismerete, ez jelzi ugyanis a felhasználó felé az adatok értékét. A hozzáférés korlátozása lehet pl. egyedi adatok védelme miatt, esetlegesen (nem közhasznú adatok esetében) piaci megfontolások miatt késleltetett hozzáférés is elképzelhető.

Az adatvédelmi szempontokból következik, hogy fel kell tüntetni:

- Milyen formátumban lehet hozzáférni a szolgáltatáshoz?

- Ki az adat, dokumentum kizárólagos (eredeti) birtokosa?

- Mikor keletkezett az eredeti adat (dokumentum)?

- Mikor került katalogizálásra?

- Várható-e frissítés, korrigálás (ha igen, mikor)?

- Milyen időintervallumban, (elő)feltételekkel érvényes a közölt adat (dokumentum)?

- Hozzáférési korlátozások formái?

5.1. Adatvagyon

Az adatvagyon minőségének megítéléséhez ismerni kell adatok származásának, előkészítésének és esetleges feldolgozási folyamatainak és feldolgozottságának kérdéseit, melyek az adatok értelmezéséhez adnak segítséget, pl. az adatgyűjtő íveken milyen kérdéseket kellett megválaszolni, azok hogyan értelmezhetők, vagy a számított adatok milyen módszertan alapján keletkeztek. A szemponthoz kapcsolódó főbb kérdések:

- Hol férhetők hozzá az adatgyűjtő ívek, kitöltési útmutatók, egyéb módszertani leírások?

- Tartalmaz-e származtatott adatokat a szolgáltatás, ha igen, hol férhető hozzá a számításmenet módszertani leírása?

- Tartalmaz-e a szolgáltatás aggregált adatokat, ha igen, hol férhető hozzá az agrregációk módszertani leírása?

- Tartalmaz-e a szolgáltatás mérlegszerű kimutatásokhoz alkalmas adatokat, ha igen, hol férhető hozzá a számításmenet módszertani leírása?

- Ugyanazon jelenség hány mértékegység mellett kerül kimutatásra?

- Tartalmaz-e az adatelőkészítési folyamat minőségi ellenőrzéseket, ha igen, hol férhető hozzá a számításmenet módszertani leírása?

- Milyen az egyes adatok státusza (pl. egyedi adat kérdőív alapján, aggregált adatok kérdőív alapján, korrigált adat konzisztencia-vizsgálatok alapján, becsült adat, számított adat, korrigált adat...)?

- Milyen formában kerülnek az adatok publikálásra (pl.: gyorsjelentés, végleges adatközlés, revidiált adat)?

- Milyen időterv van érvényben az adatok gyűjtésétől, a publikációk formáin át a revízióig?

- Adatrevízió esetén hogyan értesíthetők a hibás (elavult) adatot birtokló felhasználók?

- Van-e lehetőség az adatrevíziók, adatfrissítések automatikus átvételére (EDI)?

- Vannak-e a szolgáltatás keretében olyan saját adatok, melyek idősorba csak akkor fejthetők, ha az egyes adat-felvételezések fogalmi konszolidáción esnek át?

Az alternatív adatgyűjtésekhez kapcsolódó kérdések megválaszolása félreértések elkerülését támogatja, ha a szolgáltatás hatáskörébe eső jelenségek alternatív adataira a szolgáltatás felhívja a felhasználó figyelmét.

- Milyen szervezet gyűjt hasonló tartalmú adatokat?

- Folyik-e hivatalos szakmai egyeztetés az alternatív adatok gyűjtőivel?

- Van-e fogalmi, módszertani konszolidáció érvényben az alternatív adatokkal kapcsolatban?

5.2. Dokumentumvagyon

A dokumentumvagyon a módszertani leírások, értékelést tartalmazó szakértői cikkeket, jelentéseket tartalmazza. Részben ideértendők az elemzések és az előrejelzések is, a számszerű adatokat (előrejelzett értékeket) viszont az adatok között kell nyilvántartani, és itt különösen fontos az alternatív adatokkal való összehasonlítás.

A tartalomszolgáltatás minősítéséhez megválaszolandó kérdések:

- Melyek a dokumentum kulcsszavai (szakmai thesaurus)?

- Kik alkotják a dokumentum célcsoportját?

- Készültek-e (automatikus, szakértői, szerzői) kivonatok a dokumentumból?

- Milyen nyelvi változatokban hozzáférhető a dokumentum, a nyelvi változatok hogyan készültek (automatikus, szakértői, szerzői fordítás)?

- Tartalmi jellemzők (táblázatok, ábrák)?

- Melyek a kapcsolódó dokumentumok (hivatkozások)?

- Ki hagyta jóvá a dokumentum tartalmát (lektor, konzulens, szakértői, megrendelő)?

- Ki és hogyan ellenőrzi a közölt eredmények reprodukálhatóságát?

- Az elemzéseket tartalmazó dokumentumok esetében a beválási arány (jóság) ismert-e, illetve létezik-e az azt igazoló szervezet?

- A szakértői tudás a dokumentum mellett szakértői rendszer formájában is megfogalmazásra került?

5.3. Térképek

A térképek elkészítésük és előkészítésük specialitásai miatt alkotnak külön csoportot. A térképek szolgáltatásánál a szokásos (felbontás, jelmagyarázat, lépték stb.) ismérvek feltüntetésén túl fontos az alábbi kérdések megválaszolása:

- A térkép előállításának módszere (raszter, poligon, egyéb)?

- Raszter-szintű azonosság más térképekkel?

- Poligon szintű metszet más térképekkel?

- Mit tartalmaz a térkép?

- Melyek a tartalom és objektum szerint kapcsolható térképek?

6. Összefoglalás helyett, avagy az elektronikus kormányzat tartalomszolgáltatása és az EU-csatlakozás kapcsolata

Egy kétségtelenül aktuális kérdés: az EU-csatlakozásra való felkészülés kérdése. Az elektronikus kormányzat tartalomszolgáltatási potenciáljának növelése szempontjából a feladat nem más, mint azon információ-áramlás keretfeltételeinek megteremtése, mely hozzásegíti az összes érintettet ahhoz, hogy világosan lássa, pl. a következő 36-48 hónapban várható ár- és árarány-változásokat (alapvetően "csak" trend jelleggel) a piac minden szegmensére vonatkoztatva. Ilyen típusú elemzéseket csak akkor vállal fel bármely magára valamit is adó szakértő(csapat),

- ha az alapadatokhoz való hozzáférés úgy jogilag, mint technológiailag rendezett,

- ha az elemzési módszertanok a közölt, publikus eredmények versenyén keresztül szelektálódhatnak, fejlődhetnek.

- ha finanszírozás sikerorientált, de stabil.

- ha az új felismerések beépülnek az oktatásba és a szaktanácsadásba, vagyis annak ideális rendje és módja szerint egye helyesebb döntéseket váltanak ki a jövőképek tudományos megalapozottsága által.

Egy ilyen folyamat nem olcsó, s nem is kötelező, ha elhisszük, hogy a döntéshozók átlagos, intuitív teljesítménye (jövőbe látása) van olyan jó, mint egy versenyben kiérlelt, ellenőrzött módszertan esetén előálló jövőkép helyessége.

Az szolgáltatások hasznosságának realizálása szempontjából érdemes rámutatni arra a komplexitásra, vajon az oktatás, a kutatás vagy a szaktanácsadás (gazdasági döntések előkészítése) igényli-e jobban a rendezett tudásvagyont?

Felhívás

Ezúton kérünk minden érintettet és érdeklődőt, hogy írásos véleményét legyen szíves a miau@miau.gau.hu címre eljuttatni a tovább-feldolgozás érdekében.

7. Irodalom

[1.] Kornai G. 2003: Az informatikai tanácsadásról, in: Business Online 2003/1-2., 54-57. oldal

[2.] Magda Sándor (2003): Informatika a szaktanácsadásban és a felnőttképzésben az MTA-FVM-MAGISZ szervezésében megrendezett "Agrárinformatikai Fórum" előadás anyaga: http://miau.gau.hu/magisz/2003/mta/magda.ppt

[3.] Pitlik, L. 2001: Agrárinformációs rendszer, agrárstatisztika az EU-ban és Magyarországon, "Az agrárinformációs rendszerek időszerű kérdései Magyarországon" c. tréningen elhangzott előadás kivonata
miau.gau.hu/miau/38/kshphare.ppt

[4.] Pitlik, L. (2002/a): Nyilatkozat-tervezet in: MAGISZ-honlap
(Napló: http://miau.gau.hu/magisz/magisz.php3,
dokumentum: http://miau.gau.hu/magisz/2002/magisztervezet.doc)

[5.] Pitlik, L. (2002/b): Bírálati szempont-tervezet a MAGISZ-pályázathoz in: MAGISZ-honlap (http://miau.gau.hu/magisz/2002/birszem.doc)

[6.] Pitlik, L. et. al. (2003/a): NWS 2003: Tartalomszolgáltatás agrár-specifikus minőségbiztosítási előfeltételei az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán (kivonat) in: MIAÚ for NWS2003:
http://miau.gau.hu/miau/53/rezum.doc, http://miau.gau.hu/miau/53/rezum_en.doc

[7.] Pitlik, L. et. al. (2003/b): NWS 2003: Tartalomszolgáltatás agrár-specifikus minőségbiztosítási előfeltételei az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán (vitairat melléklet) in: MIAÚ for NWS2003:
http://miau.gau.hu/miau/55/nwsmell.doc

[8.] Pitlik, L. et al (2003/c): IDARA-report,
in MIAÚ: http://miau.gau.hu/miau/51/idarabsc.doc

[9.] Szenteleki, K (2001): A szőlő és borágazat információs rendszerei, ISBN 9630087499, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

[10.] MIMIR: http://miau.gau.hu/news/

[11.] MIVIR: http://miau.gau.hu/news/

[12.] IIER: http://miau.gau.hu/news/