ELOSZTOTT TUDÁSBÁZISÚ HÁLÓZATI OKTATÁS
A NATO ORSZÁGOK HADSEREGEIBEN
Vörös Miklós
ZMNE BJKMFK
Repülőműszaki Intézet
BEVEZETÉS
Az
információs és kommunikációs technológia (ICT) korszerű eszközei lehetővé
teszik, de meg is követelik a tanítási-tanulási környezet átalakítását, a
korszerű információs és kommunikációs eszközök ismeretét, használatát.
Uralkodóvá válik az egész életen át tartó tanulás, a
hagyományos oktatást egyre több helyen felváltja a tanulásmenedzselés, a hagyományos oktatási intézményeket pedig a nyitott
tanulás és a művelődés virtuális környezetei. Az USA védelmi minisztériuma által kezdeményezett Advanced Distributed
Learning (ADL) projekt a legkorszerűbb technológiai eszközök és
tartalomfejlesztési eljárások, szabványok felhasználásával olyan web-alapú
tanulási környezetet kíván kialakítani, melyben a tananyag egy világméretű
elosztott tudásbázisból a tanuló személyére szabottan kerül kialakításra:
A web-en
keresztül elérhető Valós idejű, személyre Tanulás tetszőleges
eszközök és
tartalmak szabott
tananyag-küldés időben és helyen
1. ábra Az
ADL vázlata
A tervek szerint a NATO tagországokon kívül a NATO Partnerség a Békéért (NATO Pertnership for Peace - NATO PfP) résztvevő országainak oktatási intézményei is bekapcsolódnának az oktatási környezet és a tananyagok kialakításába, fejlesztésébe.
Előzmények
Az USA világméretű szerepvállalása és jelenléte, az új veszélyforrások megjelenése (terrorizmus, szervezett bűnözés, kábítószer- és fegyverkereskedelem, politikailag és gazdaságilag instabil országok és térségek, migráció...), valamint a NATO bővítésének szükségessége egy olyan oktatási és kiképzési rendszer alapjainak megteremtését követeltemeg, mely időtől és földrajzi helytől függetlenül biztosítja a magas színvonalú ismeret-elsajátítást és ez által a tagországok és a csatlakozni kívánó nemzetek közötti interoperabilitás megteremtését, illetve szintjének emelését.
1997-ben az USA védelmi minisztériuma és a
Fehér Ház Tudományos és Technológiai Eljárások Hivatala (Office of Science and
Technology Policy) elindították az Advanced Distributed Learning (ADL)
kezdeményezést. A cél bárhol és bármikor elérhető, magas színvonalú, személyre
szabható hálózati tananyag előállítása volt. A katonai és
a munkaerőpiaci igényeknek egyaránt megfelelő, széleskörű nemzeti és nemzetközi
együttműködésen alapuló oktatási szoftverektől a piac élénkítését is várják.
KÖZÖS Célok
Az ADL kezdeményezés elindítását a közös érdekek és a közös tevékenység alapozta meg:
- a közös kihívások és a közös megoldások lehetőségének felismerése;
- a közös értékek és jövőkép;
- közös célok és elvárt eredmények;
- közös stratégia a célok megvalósítására;
- az új tanulási környezet funkcionális követelményeinek kidolgozása;
- partnerség a kutatásban, a fejlesztésben, a tesztelésben, az erőforrások megteremtésében és megosztásában;
- a változások iránti igény motiválása.
Az új tanulási környezettel szemben az alábbi követelményeket támasztották:
- elérhetőség (a rendszer komponensei bárhonnan elérhetőek legyenek, illetve a hálózaton bárhova el lehessen juttatni őket);
- interoperabilitás (egy adott helyen és platformon kidolgozott tananyagok bárhol és más platformon is alkalmazhatóak legyenek);
- újrafelhasználhatóság (az oktatási anyagok más rendszerekben is felhasználhatóak legyenek);
- tartósság (az oktatási anyagok technológiaváltás után is felhasználhatóak maradjanak);
- hatékonyság (a tanulás hatékonyságának növelése az idő és a költségek csökkentésével egy időben).
A web-alapú tanulási környezet kialakítása során megfogalmazott legfontosabb kiindulási feltételek:
- hálózati alapú technológia alkalmazása;
- objektum-orientált, nyitott környezet kialakítása;
- platform-független, újra-feldolgozható tartalom létrehozása;
- széleskörű kormányzati és ipari együttműködés ösztönzése a közös szükségletek kielégítésére;
- közös specifikáció, eljárások, szabványok kidolgozása;
- alacsony előállítási költség, költséghatékonyság;
- hatékonyságnövelés intenzív és új generációs technológiákkal;
- a szervezeti és kulturális változások ösztönzése.
Az ADL megvalósulásához az út sokoldalú feltételrendszer kielégítésén keresztül vezet:
- elterjedt, olcsó, szélessávú hálózati hozzáférés;
- a személyi számítástechnikai eszközök széleskörű terjedése, áruk csökkentése;
- könnyen használható szolgáltatások és eszközök;
- nagy számú, könnyen megtalálható és hozzáférhető tananyag (tananyag-elem);
- olyan oktatás- és tanulástámogató rendszer (OTR) kialakítása, mely biztosítja a hálózaton keresztül összegyűjtött tananyag-elemekből egy komplett tananyag/kurzus összeállítását;
- megbízható hálózati kapcsolat az OTR és a tananyag-elemeket tároló helyek, valamint az OTR és a felhasználók/tanulók között.
Az új tanulási környezet kialakításának legnagyobb kihívását nem a technológia kidolgozása és a hálózat megteremtése, hanem a létrehozott hálózati infrastruktúra kihasználása jelenti: a bárhol, bármikor megvalósítható tanulás igényének és képességének kialakítása.
A rendszer működéséhez elengedhetetlen olyan tudásbázisok (~könyvtárak, ~raktárak) létrehozása, ahol a katalogizált tananyag-elemek széles körben hozzáférhetőek és meg-oszthatóak. Az ilyen elemek megléte a feltétele annak, hogy valós időben, egyénre szabottan összeállítható legyen a tananyag. A tananyag összeállítást végző OTR a megbízható hálózati szolgáltatásokra támaszkodva, a tudásbázisok tartalmát használva biztosítja a különböző tanulási technológiák alkalmazását (egyéni tanulás, kapcsolat egy-egy, egy-több és a több-több egyén között).
Az ADL kezdeményezés nem csak lehetővé teszi, hanem el is várja, hogy az új, objektum-orientált tanulási környezetet leíró irányelvek és szabványok kidolgozása a felhasználók, a fejlesztők, a gyártók széleskörű együttműködése során alakuljon ki. Az irányelvek az oktatási szoftverek hozzáférhetőségére, adaptálhatóságára, interpoerabilitására, tartósságára, újra-felhasználhatóságára és megfizethetőségére helyezik a fő hangsúlyt.
Az ADL kezdeményezés megköveteli a kormányzat, az ipar és az oktatás együttműködését. Az ADL fórumot biztosít az igényeknek megfelelő tananyagok (~elemek) megvalósítási lehetőségeinek bemutatására, kipróbálására, értékelésére - az elfogadott megoldások fogják képezni az ADL irányelveinek bázisát. Az ADL szoros együttműködésben tevékenykedik a NATO egyéni kiképzési és képzési-fejlesztési munkacsoportjával (Working Group on Individual Training and Education Developments - NATO WG/ITED).
A Co-Laboratory Network (Co-Lab)
A Co-Lab az ADL támogatására létrehozott integrált hálózati laboratórium. Munkatársai oktatási és információ-technológiai szakértők, akik fejlesztik, támogatják, alkalmazzák és tesztelik az ADL irányelveit és szabványait. A Co-Lab alkalmas oktatási eszközök, tartalmak, tananyagok megosztására is. A Co-Lab tevékenysége során kormányzati, felsőoktatási szervezetekkel működik együtt:
2. ábra
A Co-Lab szponzorálja az ADL prototípusok kifejlesztését és értékelését, előmozdítja a felek közötti együttműködést és a források megosztását, tananyagokat gyűjt, koordinál és terjeszt, ADL alkalmazásokat és technológiákat mutat be és oktat, az ADL- használó globális tanulóközösségeket támogat. A Co-Lab európai partner-laboratóriumai Zürichben és Genoában találhatóak.
modellek
Az ADL kialakítása során elengedhetetlen közös specifikációk (szabványok) kialakítása, mivel a rendszernek biztosítania kell:
- tanfolyamok átvitelét egy adott web-alapú oktatástámogató rendszerből egy másikba;
- egy tanfolyam tudásanyagának egy másik oktatástámogató rendszerben történő felhasználását;
- olyan tudásbázisok létrehozását, melyek különböző oktatástámogató rendszereken keresztül is elérhetőek.
Az ADL rendszerben a SCORM (Sharable Content Object Reference Model) a tanulási objektumokra vonatkozó tartalmi modellek és a futtatási környezetet definiálásának az eszköze: összefüggéseket, kapcsolatokat definiál egy kurzus komponensei, adatmodelljei és protokolljai között, a web-alapú tananyag-tartalomra vonatkozó technikai specifikációt és irányelvet tartalmaz. A SCORM felhasználja a jelenlegi technológiai fejlesztéseket, más szervezetek által kidolgozott specifikációkat[1] és irányelveket adaptál egy új, komplettebb, jobban alkalmazható modell kidolgozása érdekében:
3. ábra A SCORM szerepe a tudásbázisok 4. ábra Nemzetközi szervezetek részvétele
kialakításában részvétele az ADL működésében
A SCORM az ADL-en belül az első fontos lépés ahhoz, hogy a tananyag ne a tanulás helyén kerüljön előállításra. Célja a tartalom hálózaton történő megosztásához szükséges technikai feltételek, eszközök biztosítása. Az ADL ebben a vonatkozásban integráló és tesztelő szerepet játszik, mely célja a fejlesztések és az ipari befogadó készség közötti szakadék áthidalása.
Összefoglalás
Az ADL rendszer működése során biztosítani tudja:
- a magas szintű oktatást és kiképzést helytől és időtől függetlenül;
- a költségcsökkentést a kidolgozás, fejlesztés és a megosztás során;
- a közösen kidolgozott specifikációk alapján az oktatási-tanulási eszközök és a tananyagok interoperabilitását, újrafelhasználhatóságát, tartósságát, adaptálhatóságát;
- a széleskörű együttműködést és áttekinthetőséget a fejlesztés során nemzetek és szervezetek között.
Tanulmányok szerint az ADL használata során
a kiadások (30-60)%-al, a képzési idő
(20-40)%-al, a képzés hatékonysága mintegy 30%-al, a tanulók tudása és
teljesítménye
(10-30)%-al nőtt, továbbá javult a szervezeti hatékonyság és termelékenység is.
Az ADL az oktatási komponensek távoli helyekre történő eljuttatásával
(hálózaton) és a drága eszközök szimulációjával csökkenti a költségeket és
növeli a hatékonyságot.
Felhasznált forrásanyagok
- NATO PfP ADL, 2001. CD-ROM, NATO kiadvány
- www.adlnet.org
- www.jointadlcolab.org
- www.pfpconsortium.org
- pfplms.pfpconsortium.org