Dr. Dósa Imre:

Elektronikus oktatási infrastruktúra kialakítása a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi és Államtudományi Karán.

Súlyponteltolódás a távoktatási technológiáról a tartalmi, módszertani kérdések irányába

I. Történeti háttér: Szabványos technológia sikere

II. Könnyen kezelhető, informatív felületek (adatbázis szemlélettel)

a. Tananyag átadása

b. Konzultáció, párbeszéd

c. Hirdetmények

III. Tartalmi kérdések

a. Tananyagcsomagok

b. Ellenőrző kérdéssorok

IV. Módszertani csomópontok

a. Személyes kapcsolattartás - távjelenlét

b. Ügyvitel támogatás

V. Technológiai kihívások

a. Kreditek

b. Eseményvezérelt működés

I. Történeti háttér: Szabványos technológia sikere

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán 5 évvel ezelőtt kezdődött az elektronikus oktatási infrastruktúra fejlesztése. A fejlesztés fókuszát mindvégig az aktuális cél határozta meg.

Kezdetben az alapkérdés az volt, hogy miként lehet a tantermek méretének korlátját ledönteni.

Internet kapcsolat hiányában a szolgáltatás BBS rendszeren indult. A World Wide Web térhódításával párhuzamosan a technológiák közelítettek egymáshoz: Amint a BBS rendszer megnyitotta kapuját az Internet felé, a hallgatók és üzemeltetők áttértek a kényelmesebb kezelésű WWW technológia alkalmazására.

Az útkeresés időszaka a későbbi fejlesztés mérföldköveit is kijelölte. Egyértelművé vált, hogy WWW-re, email-re alapított technológia lehet hosszú távon sikeres. A szolgáltatás megbízhatóságát az akadémiai hálózat rendelkezésre állása megfelelően biztosítja. A biztonságos WWW, tehát a https (Secure HyperText Transfer Protocol) alkalmazása elegendő védelmet nyújt a betörési kísérletek ellen.

II. Könnyen kezelhető, informatív felületek (adatbázis szemlélettel)

Az eszközöket tehát sikerült kiválasztanunk. Következhetett egy izgalmasabb kérdés: mire használjuk? Az oktató munka elektronikus támogatását felhasználók számára ez kulcskérdés. Ha megfelelő célokat találunk, használni fogják a rendszert. Ellenkező esetben tetszetős, de üres rendszerünk lesz.

A tanulást segítő rendszer felhasználói név és jelszó megadásával érhető el. Rendszerünk üdvözlő felülete a hozzáértő számára azonnal egyértelművé teszi, hogy adatbázis szemlélet vezette a rendszer kialakítását.

1. számú ábra: A rendszer üdvözlő felülete

A menüsor a rendszer szolgáltatásaihoz vezet el.

A tananyagok területén a tantárgyak neve mellett egyszerű táblázat tájékoztatja a rendszer használóját. Számszerűsítve tekinthető át a rendszerben rögzített tanulást segítő anyagok száma, az utolsó módosítás dátuma. A táblázat tájékoztat a visszaküldendő kérdéssorok számáról is. Ezeken felül a hallgató azt is áttekintheti, mely tantárgy tartogat számára újdonságokat.

a. Tananyag átadása

Az oktatástámogató informatikai rendszer lelkét a tananyagok átadása képezi.

2. számú ábra: Példa egy tantárgy állományaira

Egy adott tantárgy területén is táblázatos felület tájékoztat az állományok fontos jellemzőiről. A leírásban alkalmazott színek is az áttekinthetőséget szolgálják: a dokumentum jellegéről tájékoztatnak. Maga a dokumentum kattintással nyitható meg, illetve tölthető le.

A beküldendő feladatsorok mögött található dátum a visszaküldés határidejét mutatja. A hallgatói felület a határidő lejárta előtt a visszaküldéshez szükséges elemekkel egészül ki. A határidőt követően pedig a megoldások olvashatók.

3. számú ábra: Példa beküldendő feladatsor hallgatói felületére

b. Konzultáció, párbeszéd

Az oktatás folyamatában az információk áramlása nem csak egyirányú. Nem elegendő az oktatóknak "előadni". Bár a megoldandó feladatsorok esetében az információ áramlás fordított irányú (hallgatótól az oktatóhoz), ezek inkább a dolgozatíráshoz hasonlíthatók. Biztosítani kell a párbeszéd lehetőségét is.

Erre az e-mail, a levelezőlisták és a hírcsoportok alkalmasak. Mindegyikük használata közismert az Interneten. Az interperszonális kapcsolatokra elsősorban az e-mail alkalmas. Hallgatói csoportnak szánt üzenetek levelező lista igénybe vételével juttathatók célba hatékonyan. Konzultációra, csoportos párbeszédre a hírcsoport használata vált be.

4. ábra: Fórumok - a rendszer hírcsoportjai

A használat tapasztalatai azt mutatják, hogy a hallgatók szívesen használják a hírcsoportokat arra, hogy egymással véleményt (vagy akár jegyzeteket) cseréljenek.

c. Hirdetmények

A rendszer üzenetek továbbítására alkalmas felülettel is rendelkezik. Új üzenet esetén az üdvözlő képernyő tartalmazza azt. Bár az üzenetek számos tulajdonsága beállítható, az oktatók szívesebben üzennek a tananyagok felületének igénybe vételével. Így az üzenet szorosabban kötődik a tantárgyhoz.

III. Tartalmi kérdések

A technológiai háttér célja, hogy áttekinthető, informatív eszközt biztosítson. Keret, melyet tartalommal csak akkor tölthetünk meg, ha tekintettel vagyunk az elektronikus oktatástámogatás sajátosságaira.

a. Tananyagcsomagok

A jogi alapoktatás általában egységes tankönyvállományra támaszkodik. Ennek öntevékeny feldolgozását segítik a tananyagcsomagok. Ezekben a tananyag egyéni feldolgozását önellenőrző kérdések segítik. Megválaszolásukkal a hallgató felmérheti tanulási hatékonyságát, azt hogy felismerte-e a tananyag csomópontjait.

b. Ellenőrző kérdéssorok

Az ellenőrző kérdéssorok tartalmukat tekintve leginkább a zárthelyi dolgozatok elektronikus megfelelői. A gyakorlatban bevált tudásszint ellenőrző eszköz. A meg nem engedett segítség igénybe vételének technikai korlátozása jelenleg nem oldható meg gazdaságosan. Ezért a tartalom, a kidolgozásra, beküldésre rendelkezésre álló idő segíti oktatóinkat.

IV. Módszertani csomópontok

Az oktatás elektronikus támogatásáról, mint rendszerről szóltam. A rendszer kiemelkedően fontos eleme a módszertani kérdések tudatos rendezése. A cél egyszerű, mégis komplex feladatokat hoz létre: a számítógépe előtt ülő hallgatót olyan helyzetbe kívánjuk hozni, mintha az egyetem falai között lenne. Ezért a hagyományos kommunikációs formák elektronikus leképezésére kell törekedni. Nem hagyhatók figyelmen kívül még az olyan kommunikációs csatornák sem, mint az előadások utáni kötetlen beszélgetések vagy a hirdetőtáblák.

a. Személyes kapcsolattartás - távjelenlét

Az oktatás ismeretátadó funkciója mellett fontos a szakmai magatartásformák közvetítése is. A tapasztalatok szerint az elektronikus kapcsolattartás sebessége és kötetlensége folytán egészen hatékonyan ver hidat az oktatók és hallgatók közé. Ezért hamarosan kialakul a személyes konzultációk igénye. Ezek az oktatási ciklusok elejéhez, végéhez kapcsolódnak. Ezek után a távjelenlét gyakorta intenzívebb lesz, mint a hagyományos személyes jelenlét.

b. Ügyvitel támogatás

Az ügyviteli támogatás iránti igény a hallgatóban általában akkor merül fel, amikor az elektronikus távjelenlét oktatási rutinjai megszilárdulnak. Tipikusan a tanulmányi ügyintézés, vizsgákra jelentkezés feladatát szeretnék a hallgatók számítógépen keresztül ellátni. Az elektronizált ügyintézés bevezetésekor biztosítani kell a hagyományos ügyintézéssel valló összhangot. A feladat komplexitása önálló rendszer, a Neptun bevezetését indokolta.

V. Technológiai kihívások

Az oktatástámogató rendszerek dinamikusak. Fejlesztésük új és újabb technológiai kihívásokat hoznak felszínre.

a. Kreditek

A kreditek bevezetése a rendszerrel szemben új igényt támaszt. Biztosítani kell a tantárgyak felvételének lehetőségét. Szerencsére az adatbázis háttér ehhez jó technológiai alapot biztosít.

b. Eseményvezérelt működés

A fejlesztés kézenfekvő iránya a rendszer használatát online kurzusok sajátosságaihoz közelíti. Az eseményvezérelt működés során valamely rendszeresemény generálja a következő rendszereseményt. Tehát például egy megfelelt minősítésű ellenőrző kérdéssor teszi lehetővé a további tananyagokhoz való hozzáférést.

Dr. Dósa Imre
adjunktus, PPKE JÁK
dosa@jak.ppke.hu
http://www.dosa.ini.hu