On-line információkeresés és szolgáltatás a LibInfóban
- Tartalmi feltárás és megújult működés -
A LibInfo stratégiája
A magyar könyvtárosok és könyvtárak konzorciumi keretek között működő internetes tájékoztató szolgáltatása jelenleg olyan könyvtári stratégiának megfelelően fejti ki a tevékenységét, amelyet három pontban lehetne röviden összefoglalni. 1) Új technikai eszközök segítségével kívánjuk bizonyítani a könyvtárak életképességét, a megváltozott, modern körülmények közepette is fennálló értékességét.[1] 2) Nem csupán a könyvtárak jelenkori érvényét és értékét szeretnénk demonstrálni, hanem a digitalizálás, az Internet stb. nyújtotta új lehetőségeket a hagyományos könyvtári értékek időbeni meghosszabbítására, megőrzésére kívánjuk fordítani. 3) Saját lehetőségeink keretei között igyekszünk hozzájárulni az Internet tartalommal való feltöltéséhez, a modern eszközök nemesebb célokra való felhasználásához, és megfelelő használatához. A LibInfo működésének ezen alapelvei összhangban állnak az Országos Széchényi Könyvtár - a szolgáltatás moderátorának és koordinátorának - jelenlegi stratégiai terveivel.[2]
Úgy véljük, a fenti első pont nem igényel részletesebb magyarázatot. Fontos kiemelnünk azonban, hogy a szolgáltatás működése ez idő szerint nem kizárólag modernizációs törekvésekre épül, hanem nagy hangsúlyt fektet a hagyományos olvasási kultúra értékeinek (könyv, személyes kutatás, könyvtár és így tovább) fenntartására és továbbítására (2. pont). Tudatosan törekszünk arra, hogy a hozzánk érkezett kérdésekre rövid, de könyvtári-könyvtárosi minőséget képviselő, releváns válaszokat adjunk, amelyek mintegy könyvtárakba csábítják az érdeklődőket, az újabb olvasói generációk érdeklődését is felkeltve azok iránt. Sok esetben, ha a kérdezők internetes forrásokat keresnek, hagyományos alapműveket és lelőhelyeket is megadunk. Noha a válaszadás anonim, "az Internet-könyvtáros" nevében történik, a közreműködő könyvtárak számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy saját elérhetőségeiket a szolgáltatás révén is népszerűsítsék. Lényeges még, hogy az Internetet nemcsak passzív felhasználóként használjuk, hanem aktív, építő és orientáló módon (3. pont). Működésén túl a LibInfo különböző adatbázisok építésével (válaszarchívum, internetes hivatkozásgyűjtemény) és kulturálisan orientáló on-line forrástájékoztatással is igyekszik hozzájárulni az Internet tartalommal való feltöltéséhez.
Fel kell ismernünk, hogy végső soron minden fejlesztést egyedül az a cél legitimálhat, aminek a jegyében és érdekében végrehajtják. Ha nincs mit tovább adnunk, ha nem akarunk valódi értékeket tovább adni vele, akkor a fejlesztés értelmetlen és öncélú. Ezt a LibInfo minden jövőbeli irányítójának is figyelembe kell majd vennie.
Az információbróker és az Internet-könyvtáros
Az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatjuk az információbróker kifejezést. Ahhoz, hogy a LibInfo mibenlétét és működését tisztán lássuk, érdemes röviden összehasonlítani az "információbrókerséget" az on-line könyvtári tájékoztatással.
Mikulás Gábor definíciója szerint, az információbróker olyan "képzett és piacképes szakember", aki "a megrendelő igényeire szabott (minőségi) információt állít elő térítésért, általában önállóan". Az Internet-könyvtáros hasonlóképpen információt szolgáltat, ám ezt általában és elsősorban nem térítésért teszi, munkáját pedig intézménye és kollégái is segítik. Mindketten az Internet segítségével keresnek (noha egyaránt használnak off-line forrásokat is), az Internet-könyvtáros azonban nagyobb gyakorisággal használ hagyományos nyomtatott forrásokat (vagy azok adatbázisait), mint az információbróker. Az információ-kereskedő felkutatja az információs igényeket, megrendelőket keres, az on-line könyvtári tájékoztatás ezt nem (vagy igen kevéssé) teszi. Az előbbi csaknem bármilyen témában közvetít információkat, míg például a LibInfo nemcsak a tudakozók kompetenciájába tartozó kérdésekre nem válaszol (vagy csak ritkán válaszol), hanem üzleti, jogi, orvosi tanácsokat sem ad.
Ebből a rövid összevetésből is látható, hogy a hasonlóságok ellenére az Internet-könyvtáros nem tekinthető információbrókernek. Amíg az információ-kereskedő alapvetően a gazdasági élet és piac szereplője, addig az Internet-könyvtárosnak továbbra is döntően a kulturális élet tényezőjének kell maradnia.
A LibInfo válaszok tartalmi feltárása
1999 szeptemberétől, a szolgáltatás kezdeteitől 2003 márciusáig a LibInfo (és elődje, a MIT-HOL) mintegy 11 000 kérdésre adott választ. Amíg 2001-ben összesen 3033 kérdést válaszolt meg, addig 2002-ben ennek 144%-át, évi 4357 kérdést.
Havi bontásban mind a 2001-es, mind a 2002-es év adatai azt mutatják, hogy márciusban és az őszi hónapokban érkezik a szolgáltatáshoz a legtöbb kérdés, a legkevesebb pedig nyáron.
Egy hét viszonylatában szerdai és csütörtöki napokon legmagasabb a kérdések száma.
Egy napra vetítve 12 és 14 óra között teszik fel a legtöbb kérdést.
A kérdések éves számában megfigyelhető látványos emelkedés azt mutatja, hogy a LibInfo egyre ismertebbé válik. A havi bontás eredményei arra utalnak, hogy a leginkább iskolai tanulmányokhoz veszik igénybe (március a szakdolgozatok írásának ideje, az ősz az iskolakezdésé és a szemináriumi dolgozatoké), míg a napi bontás eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a munkahelyekről élnek az Internet e lehetőségével is.
Tartalmi szempontokra térve és a felhasználási területeket tovább vizsgálva, 1999 novemberében a kérdések 34%-a kapcsolódott iskolai tanulmányokhoz (szakdolgozat-disszertáció, tanulmányok-dolgozatok), 66%-a pedig többé-kevésbé független volt a tanulástól (munkavégzés, tudományos munka, személyes érdeklődés, egyéb).[3] 2002 decemberében ugyanez az arány már 50-50% volt.
- ábra. Felhasználási területek 1999
novemberének kérdései alapján (Forrás: Payer
Barbara)
- ábra. Felhasználási területek 2002
decemberének kérdései alapján
A szolgáltatás a kérdések 110-120%-át válaszolja meg, ami azt jelenti, hogy bár vannak nemleges válaszok, az összválaszok száma 10-20%-kal meghaladja a kérdésekét.
1999 novemberében a válaszok 11%-a tartalmazott kevés információt. Három évvel később, 2002 decemberében már csak 5%-uk.
Tartalmi szempontból a megadott források alapján is vizsgálhatjuk a válaszokat. Lehetnek csak könyvtári (nyomtatott), csak internetes és mindkét forrástípust tartalmazó (vegyes) válaszok. Ez a vizsgálódás azt mutatja, hogy egyre inkább nő a könyvtári és internetes forrásokat egyaránt megadó válaszok száma, vagyis ma az Internet és a hagyományos könyvtári források együttesen jelentik az információs bázist:
- ábra. A LibInfo válaszok források szerinti
megoszlása, 1999 novembere (Forrás: Payer
Barbara)
- ábra. A LibInfo válaszok források
szerinti megoszlása, 2002 decembere
A LibInfo által adott válaszok tartalmi feltárásának legkifejezőbb módja a témakörök szerinti áttekintés. Két, egymástól három év távolságban lévő hónap esetében a különböző tárgykörök iránti érdeklődés a következőképpen alakult:
|
Témakörök |
Kérdések 1999. nov. |
Válaszok
1999. nov. |
Kérdések
2002. dec. |
Válaszok 2002. dec. |
|
Általános
információ |
11 |
15 |
4 |
5 |
|
Biológia |
1 |
1 |
5 |
5 |
|
Egyéb |
0 |
0 |
6 |
8 |
|
Élelmiszeripar |
3 |
5 |
1 |
2 |
|
Életrajz -
Családtörténet |
2 |
1 |
10 |
10 |
|
Építészet |
0 |
0 |
1 |
2 |
|
Európai Unió |
1 |
1 |
5 |
7 |
|
Filozófia |
2 |
4 |
8 |
8 |
|
Földrajz -
Helytörténet |
1 |
2 |
8 |
8 |
|
Gasztronómia -
Vendéglátás |
1 |
1 |
0 |
0 |
|
Hadtörténet |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Helytörténet |
0 |
0 |
1 |
1 |
|
Hobby |
1 |
2 |
3 |
3 |
|
Informatika -
Internet |
5 |
5 |
18 |
19 |
|
Ipar, gazdaság |
2 |
5 |
0 |
0 |
|
Irodalomtudomány |
12 |
13 |
50 |
53 |
|
Jog |
10 |
16 |
6 |
6 |
|
Képzőművészet |
0 |
0 |
3 |
3 |
|
Könyvkeresés |
0 |
0 |
26 |
27 |
|
Könyvtártudomány |
2 |
3 |
18 |
21 |
|
Környezetvédelem |
1 |
2 |
2 |
2 |
|
Közgazdaság |
11 |
20 |
3 |
4 |
|
Marketing,
menedzsment |
6 |
9 |
2 |
2 |
|
Matematika - Fizika |
4 |
4 |
6 |
6 |
|
Média - Film -
Kommunikáció |
0 |
0 |
7 |
8 |
|
Mérnöki tudományok
- Technika |
3 |
5 |
10 |
11 |
|
Mezőgazdaság |
10 |
19 |
6 |
9 |
|
Művelődéstörténet |
8 |
12 |
5 |
6 |
|
Néprajz |
0 |
0 |
9 |
10 |
|
Nyelvészet |
1 |
1 |
7 |
7 |
|
Orvostudomány |
6 |
14 |
13 |
14 |
|
Pedagógia |
4 |
3 |
12 |
12 |
|
Pénzügy, bank,
piac, kereskedelem |
6 |
6 |
13 |
14 |
|
Politika,
kisebbségek |
2 |
4 |
5 |
6 |
|
Pszichológia |
0 |
0 |
3 |
3 |
|
Sport |
2 |
4 |
1 |
1 |
|
Szociológia |
2 |
1 |
6 |
7 |
|
Társadalomtörténet |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Történelem |
1 |
2 |
11 |
13 |
|
Turizmus - Utazás |
1 |
1 |
6 |
6 |
|
Vallás |
1 |
1 |
5 |
6 |
|
Zene |
1 |
2 |
0 |
0 |
Összesen
|
124 |
184 |
305 |
335 |
5. ábra. A LibInfo kérdések és válaszok témakörei két hónap
összehasonlításával
A legnagyobb számban tehát irodalomtudománnyal kapcsolatos kérdéseket tesznek fel, s továbbra is magas az általános információt kérők aránya (sokan nem a könyvtárak kompetenciájába tartozó kérdések esetében is igénybe veszik a szolgáltatást). Ezen kívül jogtudományi, mezőgazdasági kérdésekkel találkozhatunk nagy arányban, valamint a ma oly divatos tudományterületekre, a menedzsment-marketingre vagy az informatikára vonatkozó kérdésekkel. Azonban a könyvtártudománnyal kapcsolatos kérdések száma is növekszik.
Mindebből
egy szerteágazó érdeklődés kielégítésének feladata tűnik ki, amelynek
a szervezett szakreferensek mellett csak széleskörű érdeklődéssel
bíró válaszadók tehetnek eleget.
A LibInfo válaszok teljes körű tartalmi feltárása folyamatban van. Ezt maguk a szolgáltatás közreműködői végzik, akik az eddigi, archivált kérdéseket-válaszokat az Országos Széchényi Könyvtár által használt tezaurusz alapján egyenként tárgyszavazzák, s feltüntetik a válaszban adott tájékoztatási tevékenység módját (témabibliográfia, forrásszolgáltatás, lelőhely tájékoztatás stb.). Ilyen módon 6000 kérdés és válasz feldolgozása történt meg eddig, de a LibInfo új működési rendszere már közvetlenül a válaszadáskor lehetővé teszi a tárgyszavazást.[4]
Megújult működés
A LibInfo 2003 áprilisában
megújuló honlapja nemcsak grafikai és küllembeli változásokat foglal magában,
hanem az eddig bevált keretek figyelembevételével kialakított gyökeresen új
működési rendszert is.[5]
A változtatások elsősorban a válaszadás technikai menetét és a
szolgáltatás hátterét érintik. Törekedtünk arra, hogy a kérdezők az eddigi
gyakorlatnak megfelelően járhassanak el, ugyanakkor részletesebben
ismertetett, könnyebben elérhető, biztonságosabb szolgáltatást kapjanak.[6]
A megújulás, az új rendszer alapvetően két dolgot jelent: áttérést a (csaknem teljesen) web alapú, közvetlenül az Interneten történő válaszadásra, másrészt adatbázis alapú honlapot és szolgáltatási hátteret.
Az eddigi webhely és a szolgáltatás koordinálását biztosító különböző nyilvántartások korábban egyszerű táblázatos formában készültek. Ez azzal járt együtt, hogy a változó adatokat több helyütt kellett javítani, külső és belső használatú nyilvántartásokban, listákban külön-külön. Nehéz volt ezeket egymással szinkronban tartani, a változó és bővülő adatokat folyamatosan követni, a megfelelő részeket naprakészen nyilvánosságra hozni. Az adatbázis alapú honlap és szolgáltatási háttér mindezt könnyebben és pontosabban teszi lehetővé.
A megújult szolgáltatás öt adatbázis alapján működik, és a jövőbeli kívánalmaknak megfelelően továbbiakkal bővíthető. A jelenlegi adatbázisok a következők: a beérkezett megválaszolandó kérdések adatbázisa; az összes beérkezett válasz adatbázisa; az archivált kérdés és végső válasz adatbázisa; a szolgáltatás internetes linkgyűjteményének adatbázisa; a szolgáltatás válaszadó taglistájának adatbázisa. Valamennyi nélkülözhetetlen a szolgáltatás működéséhez, kettő ezen kívül a nyilvános információkat, egy pedig a személyre szóló információkat is biztosítja.
Az adatbázis alapúvá váló szolgáltatás és webhely mellett a leglényegesebb változás kétségtelenül az, hogy az olvasók levelező program használata nélkül, webfelületen is megtekinthetik a kérdéseikre adott válaszokat.[7] Ez logikus pluszszolgáltatás, hiszen magát a kérdést eleve Internet-oldalon teszik fel. Így megoldottá válik a megtelt elektronikus postafiókok problémája, minthogy ezekben az esetekben korábban nem tudtuk eljuttatni a kérdezőkhöz válaszainkat. Függetlenítve a LibInfót, leválhatunk a levelezést eddig biztosító (és archiváló) listáról és programról.[8] Megteremtjük a bővítés és a korszerűsítés lehetőségeit is, lerakva például a fizető szolgáltatás lehetőségének technikai alapját (nagyobb terjedelmű csatolt dokumentumok esetében). Mindemellett az új rendszer az eddigi gyakorlatnak megfelelően e-mailben is továbbítja a választ, azokra gondolva, akik nem rendelkeznek olcsó Internet-hozzáféréssel és elektronikus postafiókjuk kedvezőbb hozzájutást biztosít a válaszhoz.
Az előbbiekkel egyidejűleg a válaszadás is webfelületen, a honlap "Iroda" aloldalain történik. A szolgáltatás közreműködői bármikor beléphetnek ide (jelszóval), kiválaszthatják azt a kérdést, amit meg tudnak válaszolni, majd a "válaszadás" mezőre klikkelve, írható válaszűrlapon válaszolhatják meg. Az internetes irodában a sokrétűen kereshető és rendezhető internetes linkgyűjtemény, valamint a korábbi válaszok szintén különböző szempontok alapján kereshető és rendezhető archívuma segíti munkájukat. A kész válaszok a moderátor kollégához érkeznek, aki - szintén internetes felületen, más jelszóval belépve és mást látva - megformázza és véglegesíti azokat, majd elérhetővé teszi a kérdezők számára.
Az Országos Széchényi Könyvtár LibInfo csoportját, vagyis a moderátorokat leszámítva a válaszadóknak nem kötelességük mindig figyelemmel kísérniük a kérdéseket. A moderátor elektronikus levélben értesíti őket (szintén webfelületről), ha olyan kérdés érkezik, amely a szakterületükbe vág (közli annak számát, hogy mi a kérdés stb.).
Mint már említettük, a közreműködők természetesen maguk is választhatnak a kérdések közül. Azok különböző színei alapján látják, hogy mely kérdés megválaszolt, megválaszolatlan vagy valakinek már moderált, látják, hogy melyiknek jár le két napos válaszadási határideje stb.
6. ábra. A folyamatban lévő kérdések, ahogy azokat a válaszadó látja
Az új rendszer továbbra is lehetővé teszi, hogy egy kérdésre több választ adjunk, így a már megválaszolt vagy moderált kérdésekre is lehet újabb választ adni (ha az érdemi információkat tesz a korábbi válaszhoz, mely az archívumból kereshető vissza). A moderátor csak egy hét után törli a már megválaszolt, helyet foglaló kérdéseket. Azok kiegészítő megválaszolására - webfelületen - tehát egy hétig van lehetőség. Utána már csak az archívumban találhatók meg.
A válaszok internetes hozzáférése dacára nem hagyható el teljesen a korábbi honlapról ismert "Gazdátlan válaszok" gyűjtemény. Habár a megtelt postafiókok problémáját az új működési rend megoldja, arra az esetre gondolva, hogy valaki elírja email-címét, és nem is jegyzi meg a válasz elérhetőségét (amelyet a rendszer a kérdés elküldése után írt ki), továbbra is fenntartjuk a gazdátlan válaszok nyilvános elérhetőségét. A bizonyosan hibás email-című kérdések válaszait azonban szintén nem "manuálisan" helyezzük el a szolgáltatás webhelyének meghatározott oldalán, hanem miután a moderátor felismerte az elírt email-címet, a végső válasz elküldését megelőzően a "rossz cím" mezőre klikkel: az ilyen válasz az archívum mellett így a "Gazdátlan válaszok" gyűjteménybe is bekerül, amely közvetlenül elérhető a honlapról.
Végül megemlítjük, hogy a moderátor nem tudja elérhetővé tenni a kérdező számára a választ mindaddig, amíg azt az említett tárgyszavakkal el nem látta. Ennek következtében a tömör, de szándékaink szerint minőségi válasz egyszersmind feldolgozott, a LibInfo archívumából szakszerűen visszakereshető válasz is lesz.
7.
ábra. A moderátor válaszűrlapja a végső válaszhoz
A főbb pontokat kiragadva, tehát ezek biztosítják a LibInfo megújult működését.