Számítógép-használat oktatása a Közép Európai Egyetem Számítógép és Statisztikai Központjában
Balogh Anikó
instruktor
1) Bevezető_______________________________________________________________ 2
2) Az Egyetem_____________________________________________________________ 2
3) A diákok_______________________________________________________________ 3
4) A hálózat______________________________________________________________ 4
5) A tanfolyamok__________________________________________________________ 5
6) Összefoglalás___________________________________________________________ 7
1) Bevezető
Az alábbiakban szeretném bemutatni a Közép Európai Egyetem Számítógép és Statisztikai Központját. Elöljáróban néhány szót szólnék magáról az egyetemről, a diákokról, és az egyetem számítógép-rendszerének technikai jellemzőiről. Végezetül a Számítógép- és Statisztikai Központ munkáját, és az itt oktatott kurzusokat ismertetem részletesebben, és ennek kapcsán szeretnék néhány következtetést levonni az egyetemi szintű számítógép-használat oktatásának tapasztalatairól.
2) Az Egyetem
Munkahelyem a budapesti Közép Európai
Egyetem[1]
Számítógép és Statisztikai Központja[2].
Először néhány szóban szeretném ismertetni az egyetem profilját,
tevékenységét, és azt, hogy miben különbözik más felsőoktatási
intézményektől.
A Közép Európai Egyetem magánegyetem,
amely másoddiplomás képzést nyújt, tehát olyan diákok jönnek ide tanulni,
akiknek van már egy diplomájuk valamilyen más felsőoktatási
intézményből.
Az egyetem amerikai rendszerű,
úgynevezett Master of Arts (MA) diplomát ad, amely önmagában is értékes, de
belépő lehet más külföldi egyetemekre, illetve tovább lehet tanulni a
Közép Európai Egyetemen belül is doktoranduszi programokon (PhD). Az egyetemnek
évente körülbelül 1000 hallgatója van.
Egyetemünk általában humán
jellegű, a következő tanszékek találhatóak itt:
v
filozófia
v
jogi továbbképzés különböző specializációkkal
v
környezetvédelem
v
középkori tanulmányok
v
közgazdaságtan
v
kulturális antropológia
v
matematika
v
nacionalizmus
v
nemzetközi kapcsolatok
v
politikatudomány
v
szociológia
v
történelem
A Számítógépközpont az egyetem azon
egysége, amely a számítógép-használat oktatásával foglalkozik. Állandó létszámunk
3 fő, a tanszékvezető, egy oktató, és egy koordinátor. Ezen kívül
több részmunkaidős óraadó oktatót is foglalkoztat. A technikai feltételek
biztosításáért egy nagyobb egység felelős, az ún. Informatikai és
Technikai Szolgáltatóközpont (a továbbiakban IT Központ), ők biztosítják a
gépeket, a hálózatot, és a technikai segítséget.
A egyetemen 7 számítógépes terem
található, mindegyik teremben 20-25 különböző konfigurációjú Pentium
személyi számítógéppel. Ezen kívül az egyetem kollégiumban, valamint a könyvtárban
is van egy számítógépterem, illetve a kollégium mindegyik szobájában van
számítógép. Elmondhatjuk tehát, hogy a
diákok gépekkel jól el vannak látva.
3) A diákok
Diákjaink a már végzett egyetemi,
főiskolai hallgatók közül kerülnek ki. Ebből következően a
legfiatalabb is legalább 22 éves, de van 40 év körüli tanítvány is. Minden
jelentkező pályázhat ösztöndíjra, ami biztosítja az egyéves tandíjat,
ösztöndíjat, és más költségeket, mint pl. egészségbiztosítás, utazástámogatás,
stb. A hasonló képzést nyújtó nyugati egyetemekhez képest intézményünk még ha a
diák nem is kapja meg a teljes ösztöndíjat, olcsónak számít, és sok -
főleg amerikai - fiatalt vonz a számukra egzotikus, közép-európai
országban való tanulás lehetősége. A diákok legnagyobb része a volt
szocialista országokból, és a FÁK országaiból érkezik.
Az oktatás nyelve angol, tehát a
felvételi egyik alapvető része egy igen erős nemzetközi angol
nyelvvizsga (TOEFL). A felvételihez viszonylag magas pontszám szükséges.
A diákok főleg humán beállítottságúak (kivéve a közgazdasági és a nemrég alakult matematika tanszék diákjait), tehát a számítógépekkel mint felhasználók szereztek tapasztalatokat. Olyan diák, akinek programozói ismerete is van, csak elvétve fordul elő. Vannak olyanok is, főleg az idősebb korosztályban, akiknek szinte semmi gyakorlatuk nincs a számítógépekkel (pár évvel ezelőtt még az is előfordult, hogy az egér és a billentyűzet használatát is meg kellett tanítanunk, ez ma már nem jellemző), és ezért érthető módon idegenkednek a számítógép-használattól, viszont minden diáknak tudni kell középfokon használni a gépeket, mivel a dolgozataikat kötelezően elektronikus formátumban, ill. szövegszerkesztővel írottan, kinyomtatva kell beadniuk. Ezen kívül a különböző kurzusokra való jelentkezés teljesen automatizált, a helyi hálózaton, webes felületen keresztül folyik, tehát feltétlenül szükséges, hogy mindenki tisztában legyen legalább a böngésző használatával. A kapott érdemjegyeiket is így ellenőrizhetik, tehát motiváltak is a számítógépek használatához.
4) A hálózat
Az egyetemen a gépek Novell hálózatra vannak kötve, Windows 95 operációs rendszerrel. Az egyetem mindenképpen biztosítani szerette volna, hogy azonos teljesítményű gépek álljanak minden diák rendelkezésére. A gépek használata ezért erősen korlátozott: az Office és internet-alkalmazásokon kívül csak azok a szoftverek futhatnak a gépeken, amik a belső hálózaton megtalálhatóak, tehát nem lehet letölteni programokat az internetről, vagy lemezről installálni. Ez a korlátozás kettős célt szolgál: egyrészt elejét venni annak, hogy a gépek memóriája megteljen a diákok által telepített programokkal, másrészt megakadályozni azt, hogy illegális szoftverek kerüljenek a gépekre. A technikai személyzet munkája is könnyebb így: nem kell naponta-hetente újrainstallálni a gépeket, így is eléggé leterheltek, mivel folyamatosan segítséget nyújtanak a diákoknak esetleges technikai problémák esetén.
A hálózat és a különböző applikációk használatához legalább 3 jelszóra van szükség:
ˇ Belépés a hálózatba
ˇ Belépés az e-mail-be, amely a Novell hivatalos levelező szoftvere, a GroupWise
ˇ Belépés az egyetemi Intranetbe, ahol az általuk felvett kurzusokat kísérhetik figyelemmel
Ezen kívül lehet még jelszavuk a saját weblapjukhoz, illetve más web-alapú levelezőrendszerekhez is.
El tudjuk tehát képzelni, hogy mennyi probléma adódhat ennek a bonyolult rendszernek a használatából úgy a technikai oldalon, mint a diákok részéről.
Legjellemzőbb a jelszó elfelejtése, de az is előfordulhat, hogy a diák nem jelentkezett ki egy másik gépen, és ezért nem jelentkezhet be újra. Ezt csak technikai segédlettel lehet megoldani. Az is előfordul, hogy egy olyan szoftvert szeretne használni, ami nincs telepítve a hálózatra. Ebben az esetben kérnie kell az IT központot, hogy biztosítsa a szoftver használatát, megindokolva, hogy ez miért szükséges a tanulmányaihoz. Az IT Központ kínosan ügyel a szoftverek tisztaságára, semmilyen illegális program nem futhat ugyanis az egyetemi gépeken.
Problémát jelenthet még, hogy a GroupWise levelezőrendszer más formában érhető el az egyetem épületeiben, mint az egyetemen kívül. Kintről ugyanis csak webes felületről lehet levelezni, ez is okozhat néha technikai problémákat, pl. a rendszer egyszerűen nem fogadja el a jelszót, így a hallgatók nem tudják elolvasni a mailjeiket ha pl. hazautaznak kutatni.
Biztonsági okokból nem lehet telnetezni az egyetemi gépekre, így a hallgatók a saját hálózaton lévő dokumentumaikat csak az egyetemi épületeken belül tudják használni, vagy ha otthon szeretnének rajta dolgozni, akkor lemezen, e-mailben juttatják ki az egyetemről, ami a vírusok problémáját is felveti. Azok a diákok, akik a kollégiumban laknak, jobb helyzetben vannak, mert az ottani gépek kapcsolódnak az egyetemi hálózathoz, de ezekre a gépekre szintén a szoftver-telepítési korlátozás vonatkozik.
5) A tanfolyamok
1998 óta tanítok az egyetemen, és az
utóbbi pár év alatt érezhetően javult a diákok számítógép-kompetenciája,
sokkal magabiztosabbak, gyakorlottabbak, mint 2-3 évvel ezelőtt. Ezt
egyébként számszerűen mérjük is minden év elején. A tanévkezdés első
hetében ugyanis minden diáknak le kell tennie egy vizsgát, ami a
legalapvetőbb képességeket teszteli. Ezek a következők:
v
egy weboldal megnyitása böngészővel
v
az itt található utasítások követésével egy text fájl megkeresése a helyi
hálózaton egy megosztott mappában
v
a fájl átmásolása a saját hálózati könyvtárukba
v
ennek megnyitása Microsoft Word szövegszerkesztővel
v
formázási feladatok elvégzése (betűtípus, méret, sorköz)
v
a Word dokumentum csatolt fájlként való elküldése egy megadott e-mail címre
Aki sikeresen elküldi a helyesen
formázott dokumentumot, az átment, aki nem, az részt vesz a következő két
hétben tartott alapfokú órákon Internet, szövegszerkesztés és alapfokú
fájl-kezelési ismeretek témákban. Ez az alapozás a további munkájukhoz az
egyetemen.
A tanszéken tanított kurzusok két
csoportra oszthatók: Microsoft Office programok és egyéb. A Microsoft Office 97
programcsomagból a következő szoftverek részei a tananyagnak:
v
Word
v
PowerPoint
v
Excel
v
Access.
A nem Microsoft Office-alapú kurzusok a
következők:
v
Weblap-készítés, Netscape Composer (kezdő)
v
Webgrafika, Gimp (középhaladó)
v
Weblap-készítés, Macromedia DreamWeaver (haladó)
v
Bibliográfia-készítés, EndNote
v
Linux alapismeretek
v
Statisztika, SPSS
Ezek a tanfolyamok nem kötelezőek,
tehát csak az veszi fel őket, akinek kedve, és ideje van hozzá. Ez azért
is jó, mert motiváltak a diákok. Általános jelenség viszont, hogy a kezdeti
lelkesedés után, különösen a web-tanfolyamon, amikor kiderül, hogy egy kicsit
dolgozni is kell az eredmény érdekében, lanyhul a lelkesedés, és kezdenek
elmaradozni az óráról. Az ezt követő webgrafika, illetve haladó weblapkészítés
folytatásra pedig csak az igazán "kemény mag" marad, akik tényleg
lelkesek, és általában szépen fejlesztik lapjukat a továbbiakban is.
A prezentáció és bibliográfia-készítés
kurzusokat a Politikatudományi tanszék kötelezővé tette mint az év eleji
alapozás részét. Ezekkel a diákokkal folyamatosan konzultálok az év során,
hiszen az EndNote programot nagyon jól tudják használni az év végén megírandó
szakdolgozat szigorú formai követelményeinek (lábjegyzetek, idézetek,
bibliográfia, referenciák) megvalósításához.
Emellett minden kurzus anyagából tartok
utólagos konzultációkat, folyamatos segítséget nyújtva ezzel a diákoknak ahhoz,
hogy rendszeresen használják a szoftvereket, ezek gyakorlati alkalmazása
készséggé váljon és beépüljön mindennapjaikba.
6) Összefoglalás
Két fontos tény van, amit
hangsúlyoznunk kell: az egyetemi számítógép-használattal kapcsolatban. Egyrészt
nem lehet probléma, vagy ellenérv az, hogy nincs elég számítógép, vagy
nincsenek meg a megfelelő technikai feltételek, mivel láttuk, hogy minden
diák számára biztosítva van a számítógép-használat lehetősége. Másrészt a
diákok teljes mértékben motiváltak, mert az Intraneten keresztül folyik a
kurzusokra való jelentkezés, a kurzusokra kapott osztályzatokat így tudják meg.
Minden dolgozatukat szövegszerkesztőn írva kell beadniuk, illetve a
tanszéki koordinátor e-mailben értesíti őket a tanszék aktuális történéseiről,
követelményekről. Elmondhatjuk tehát, hogy a számítógép használata a
diákok mindennapjainak szerves része. Emellett sok diák él a lehetőséggel,
hogy részt vegyen a nem kötelező, ingyenes számítógép-kurzusokon,
gyarapítsa tudását és ezt felhasználja a továbbiakban tanulmányai, és
tudományos működése során.
Néhány adat:
Az 1998/99-es tanévben 55 diák
készített személyes weboldalt, az 1999/2000-es tanévben 135, a 2000/01-es
tanévben 94, és a 2001/02-es tanévben 85.
Látható, hogy az elkészült weboldalak
száma az elmúlt három évben folyamatosan csökkent. Az érdeklődés
csökkenésére a magyarázat az lehet, hogy a website-ok egyre bonyolultabbak
lettek, az igazán profi oldalak elkészítéséhez designeri, programozói
ismeretekre van szükség, és ez talán elriasztja a diákokat az egyszerű,
személyes oldalak készítésétől.
A Számítógép és Statisztikai Központ által szervezett nem kötelező számítógépes kurzusokon való részvételt az 1999/2000-es tanévtől a következő ábra mutatja.
Itt viszont érzékelhető, hogy a részvevők száma növekszik. Ez is bizonyítja, hogy erős az érdeklődés a kurzusok iránt.
Ezek tehát a pozitívumok. A
negatívumokra már kitértem, most csak felidézném, hogy ezek főleg a
technikai limitáltságból adódnak. A sok felhasználó miatt maximális biztonságú
rendszert igyekszik kiépíteni az IT Központ, és ez értelemszerűen
korlátozásokkal jár (szoftver-telepítési megszorítások, jelszavak sokasága).
Sajnos még ezek a korlátozások sem garantálják a rendszer zökkenőmentes
működését.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a
Számítógép és Statisztikai Központ oktatási tevékenysége iránt nagyfokú az
érdeklődés a diákok részéről. A weblapkészítéssel kapcsolatos
kurzusok iránt csökkent az érdeklődés, míg a Microsoft Office szoftverek
iránt nőtt. Az egyetemre érkező diákok általános számítástechnikai
felkészültsége javult az elmúlt évek során, és mivel egyetemi tanulmányaikhoz
is szükséges a számítógép-használat, ez a mindennapjaik részévé vált. Akik
alacsonyabb szinten használták a számítógépet, azok is elsajátították az alapvető
ismereteket készségszinten, az érdeklődők pedig felső-középfokú,
haladó szintre jutottak el a tanfolyamokon. Újra szeretném hangsúlyozni, hogy a
tanfolyamaink 90%-a nem kötelező, mégis igen magas a részvétel, ez is
mutatja a nagyfokú motiváltságot.
Összefoglalásképpen megállapíthatjuk,
hogy az egyetemen megvan arra a lehetőség, hogy a diákok olyan "e-diákokká" váljanak, akik természetes
ténynek tekintik a számítógép, az Internet, és az Intranet kezelését, valamint
további tanulmányaik és munkájuk során a számítógép használata nem cél, hanem
eszköz lesz számukra. Remélhetőleg ha visszatérnek saját hazájukba, akkor
is alkalmazni fogják az egyetemen megszerzett tudást, és ezt a tudást másoknak
is átadják.