Egy új könyvtári szoftver: a KisTéka bevezetésének
tapasztalatai az MTA Nyelvtudományi Intézet Könyvtárában
A Nyelvtudományi Intézet
(http://www.nytud.hu) 1949. szeptember 12-én a Vallás- és Közoktatásügyi
Minisztérium intézményeként alakult meg. Az önálló Nyelvtudományi Intézetté
való átalakítás határidejét a Magyar Tudományos Tanács Társadalomtudományi
Szakosztálya 1949. június 30-ában jelölte meg: igazgatónak Telegdi Zsigmondot,
az Országos Könyvtári Központ elnökét javasolta. A Nyelvtudományi Intézet más
kutatóintézetekkel együtt 1951 elején a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
kötelékéből az 1949-ben átszervezett Magyar Tudományos Akadémia
kutatóintézeteinek hálózatába került át. A könyvtár létrehozása egybeesik az intézet
megalakulásával.
A tudományos kutatás minősége, miként a
demokratikus államé is, elsősorban a teljes információs szabadságon és
önrendelkezésen múlik: a kutatónak joga és módja legyen mindahhoz a tudományos
információhoz hozzájutni, amelyet "létrehozója" a tudományos nyilvánosságnak
szánt. A Nyelvtudományi Intézet pedig a magyarországi nyelvtudomány kitüntetett
információs központja kell, hogy legyen, amihez minden adottsága megvan.
Feladatom a mintegy negyvenezer kötetes
könyvtár korszerű informatikai eszközökkel való feldolgozásának
irányítása, szakmai információs centrum kialakítása, és ezek érdekében aktív
pályázati munka végzése. Az 1986 óta használt könyvtári rendszer a Micro-ISIS
fejlesztését szükségesnek tartottam. Az intézet jelenleg két főállású
szakképzett könyvtárossal támogatja az intézeti kutató és oktató munkát. A
könyvtár heti nyitvatartási ideje 33 óra. Az intézet különös hangsúlyt helyez a
korszerű informatikai eszközök használatára. A könyvtár évente elkészíti
az intézeti kutatók publikációs és hivatkozási jegyzékét valamint az éves
gyarapodási jegyzéket. A kutatói igényeket támogató gyarapítási politikát
követünk. A könyvtár támogatja a valós és potenciális olvasói igények gyors és
korszerű formában történő kiszolgálását.
Szükséges
a hagyományos nyomtatott folyóirat-rendelés részleges kiváltása korszerűbb
elektronikus folyóiratok megrendelésével. Evvel egy időben a hazai és
nemzetközi nyelvészeti és bibliográfiai adatbázisok jelenleg könyvtárban
hozzáférhető körének bővítését tervezzük. Az oktató-kutató munka
nagyobb körű támogatását a full text adatbázisok szélesebb körben
történő használata erősíti. A belső intranet hálózat
lehetőségeinek mélyebb kihasználása tovább csökkenti a hagyományos
nyomtatott dokumentumok számát. A könyvtár elkészíti az intézeten belül saját
honlapját, ami biztosítja a fent említett adatbázisok hozzáférhetőségét.
Elsőként szükséges volt egy
korszerű integrált könyvtári szoftver beszerzése, ami alapja lesz a
könyvtári tájékoztató munkának. Az előzőleg használt Micro-ISIS
program 2200 tételét konvertáltuk az új rendszerbe. Az akadémiai hálózat
felügyelete megszűnt: nem várható a rendszerválasztásban sem a segítsége,
az intézetek könyvtári tevékenységének összehangolása. A könyvtár a korszerű könyvtári célok elérésének
érdekében folyamatosan pályázik, de szükséges az intézeti önrész vállalása is.
Az éves gyarapodás kiszámíthatósága érdekében biztosítani kell a könyvtár
részére éves költségvetési keretet.
A szállítónak garantálnia kellett, hogy a rendszer
akár több tízezer kötettel, több terminállal is kifogástalanul üzemel majd. A
rendszertől megkívántuk az Ethernet-alapú hálózaton a TCP/IP protokoll
szerinti működést, elsősorban Windows interfészt és ennek
megfelelően harmonikus grafikus felhasználói felület meglétét. Elvárható a
megfelelő rugalmasság: azaz az igényeinkhez való igazítás, a testreszabás
lehetősége, a magyaron kívül legalább a teljes latin karakterkészlet
kezelése, ami a mi esetünkben rendkívül fontos.
Az Akadémiai Könyvtárban az Aleph integrált könyvtári
rendszert használják, nekünk nem volt lehetőségünk ebbe bekapcsolódni,
pedig nem lenne hiábavaló, ha egy adott könyvtári rendszeren belül egyféle
szoftvert használnak. De az utóbbi tíz esztendőben megszűntek ezek a
könyvtári hálózatok, viszont megszületett a világháló, ami fényes
lehetőségeket biztosít a könyvtáraknak is például a feldolgozás, vagy éppen
a szövegfeldolgozás területén. Első lépésben árajánlatokat kértünk,
viszont sajnos szóba sem kerülhettek a nagy rendszerek: az előbb említett
Aleph, vagy a Corvina, ami kiváló lehetőség lenne éppen egy ilyen kis
könyvtár számára az egyszeri feldolgozás, többszöri felhasználás elve miatt is.
Csak elvi tájékozódás szintjén került szóba a SZIRÉN:
beszerzését és bevezetését nem támogatta sem az intézet, sem én. Kaptunk
bíztató ajánlatot a debreceni StigInfo Bt-től is. Szóba került a TinLib
is, ám ugyancsak az ára elviselhetetlen teher lenne az intézetnek. Itt kell
megjegyeznem hogy a jelenlegi pályázatok már nem támogatják a
rendszerválasztást, hiszen azt már szinte mindegyik könyvtár használja. Így jár
az, aki viszonylag korán: a nyolcvanas években választ egy DOS alapú szoftvert.
Végül azonban az MTA SZTAKI új rendszere: a KisTéka
mellett döntöttünk. Bíztató az ára és, hogy egy akadémiai kutatóintézet a
fejlesztő: megnyugvással töltött el. Így lettünk az országban
elsőként KisTéka felhasználók. Bíztató a PHP-nyelven írt program és a
MySQL adatbáziskezelő.
A katalogizáló modul legördülő
menüje: Rendszeradminisztráció, Keresés, Katalogizálás, Kölcsönzés, Segítség.
A rendszeradminisztráción belül
beállításokra, kimutatások készítésére, rekordok exportjára, cédulanyomtatásra
és kimutatások készítésére van lehetőség.
Keresni kétféleképpen: rekordra, vagy
példányra lehet. Az első tulajdonképpen a rendszer OPAC modulja. A második
keresésben lehet vonalkódra és szakjelzetre keresni. Természetesen
mindkettő esetén működik a csonkolás lehetősége, például a
000017* keresőkérdésünkre megkapjuk az összes 0000170-0000179 között
lévő vonalkóddal ellátott dokumentumot. Az Ia* keresőkérdésre pedig
az összes Ia-s jelzető könyvet kapjuk: íme egy egyszerű ötlet a
könyvtárosnak, ha valamilyen szempot/ok szerinti listát szeretne
előállítani.
Katalogizálni többféleképpen is lehet:
lehetőség van új rekord előállítására: ilyenkor a könyvtárosnak kell
kitölteni a három űrlapot, amiből az első kettő a
bibliográfiai rekordra, az utolsó pedig a példányrekordra vonatkozik.
Módosítás/Törlés lehetséges kereséssel, vagy böngészéssel, a találat/ok
természetesen rögtön korrigálhatók: ez a cél. Menteni külön kell a
bibliográfiai és a példányrekordot. Egyébként törlésnél is ilyen dupla
mechnizmus van beépítve. Importra HunMarc fájlból és a KisTékából van
lehetőség. Gondolom ez a lehetőség a közös adatbázis létrehozása után
működ/het/ne. Értéklisták a következő mezőkben vannak:
Nyelvi kód,
Országkód, Osztályozás, Szerző
neve, Megjelenés helye, Kiadó neve, Sorozat címe, Tárgyszó
Kölcsönzéskor a kölcsönzőpult
találóan elnevezett ablakához jutunk, ahol kereshetünk a kölcsönzői
adatbázisban névre, azonosítóra, vonalkódra, vagy böngészhető egy enter
leütésével. Ezután kölcsönözhetünk, visszavehetünk, vagy előjegyezhetünk
könyvet vonalkód vagy raktári jelzet szerint. Előjegyzési értesítő
nyomtatására is van lehetőség. Ugyan megvásároltuk a kölcsönzési modult is
annak teljes körű bevezetése az állomány feltártságára való tekintettel
csak később kerül bevezetésre.
A program használatára kétféle lehetőség
is van: 1. helyben telepíteni vagy 2. távolról használni. Az 1. előnye,
hogy helyben van az adatbázis, nem kell hálózaton keresztül
dolgozni. Hátránya, hogy több munkát és felelősséget jelent az adatok
mentése, a
háttérszolgáltatások üzemeltetése (Mysql szerver, Web
szerver). A 2. előnye, hogy nem kell a helyi telepítésből adódó -
előbb leírt - hátrányokkal számolni, hátránya, hogy ki van szolgáltatva a
hálózati kapcsolatnak. Nálunk megfelelő az internet kapcsolat
(sávszélesség, köznapian szólva gyorsaság: 100 Mbit/s, ill. megbízható a
kapcsolat). Az első megoldás mellet döntöttünk, mert így helyben maradtak
a rekordjaink. Természetesen mindkettő esetén adott a szerver/kliens
architektúra, hiszen a PC Web-szerverként is üzemel. Későbbiek során
megfontolandó lehet egy szerényebb képességű szerver beállítása, így nem
keveredik a mindennapos munkával a könyvtári munka.
Egy HUNMARC rekord a MOKKA adatbázisból:
245$a=Vizsgálatok a cigánygyermekek magyar nyelvi
oktatása-nevelése köréből
245$c=összeállította Réger Zita
700$a=Réger
700$j=Zita
700$4=összeáll.
700$a=Baktay
700$j=Patrícia
700$d=1952-
Import után kis átalakításra
szorul, mert a KisTékában:
245$a=Vizsgálatok a
cigánygyermekek magyar nyelvi oktatása-nevelése köréből
245$c=összeállította Réger Zita
100$a=Réger Zita
100$d=1944-2001
700$a=Baktay
700$j=Patrícia
700$d=1952-
Az egységesített testületi nevek
és a tárgyszavak esetében létrehozhatunk saját utalókat, amik automatikusan
zárójelbe kerülnek:
Országos Széchényi Könyvtár
(Budapest)
Az alárendelt testületek
egységesített formája viszont már gondot okoz, mert az alábbi szintaktikát már
nem tudja tükrözni a KisTéka:
Magyar Tudományos Akadémia
(Budapest) Nyelvtudományi Intézet helyett:
Magyar Tudományos Akadémia
Nyelvtudományi Intézet (Budapest), vagy
Magyar Tudományos Akadémia
(Budapest) (Nyelvtudományi Intézet), ahol az első változatot követjük.
Tárgyszavaknál pedig:
Finn szótár (értelmező)
Finn szótár (etimológia)
szintaktikát követjük.
Ugyanez a helyzet
a szerzői névváltozatok kapcsán, ahol érdemes utalóban közölni az
eltérő névhasználatot!
Homeros ('Omeros)
A bibliográfiai rekordban pedig: 100 10 $a'Omeros$di. e. 8. sz. ?240 00 $aIlias245 10 $aIliász$cHomérosz
Címek esetén sajnos a KisTékában csak a sorozati címek esetén van lehetőség egységesítésre, az előző példánál maradva nincs lehetőség a megkülönböztetésre, mert csak fő-, párhuzamos- és alcímmezőt találunk.
Ezeknél a rekordoknál elkülönülnek a közös és
a kötetadatok azoknál a mezőknél, ahol ez lényeges. Ilyen mező lehet
az ISBN, a szerző/k, cím, terjedelem, sorozat stb. Ezért nagyon fontos a
bibliográfiai szint megválasztása a gyűjteményes műveknél. A
megjelenítése rendkívül egyszerű a KisTékában, mert aktív linkek
szolgálnak erre. Problémát rendszerint a kötetcímek jelenthetnek, mert ahol,
például egy lexikon kötetcímeinél: 1. kötet, vagy A-K ott nem szerencsés, ha
ilyen címek kerülnek be a katalógusba. Ahol viszont önálló kötetcímek vannak,
ott a KisTékában egyelőre nincs lehetőség ennek közlésére, csak az
alcím mezőben.
Az import ékezetkezelése a
standard ISO 8859-1 (latin 1) vagy ISO 8859-2
(latin 2) jelkészletet várja. Ha ettől eltérő az input, akkor bizony
nem voltak
jók a karakterek. Az OSZK LibriVision rendszeréből, például nem jól jöttek
át a
rekordok, mert az MARC kódolást használ, amire a Kistéka nem volt az első
változatban felkészítve. Ugyancsak gondot okozott az MND CD-ről való
import, mert a CD-n
egyáltalán nincs szabványos jelkészlet. A DOS-852-es készletéből kiindulva
speciális kódokat használnak. Jelenleg az OSZK honlapján elérhető HEKTOR
adatbázisból és a KELLÓ Web-felületéről ill. az MNB floppy
szolgáltatásáról lehet ISO kódkészlettel
rekordokat leszedni. Ezek gond nélkül betölthetők a Kistékába. Az
esetleges
kódkonverzió kérdése megoldott. A további fejlesztések irányát nagymértékben a
felmerülő
igények szerint majd alakítható.
A következő probléma, ami általában mindig
felmerül egy online adatbázis építésekor pedig az, hogy mi legyen azokkal az
ékezetekkel, melyek a magyarban nincsenek, de más európai nyelvekben igen,
például a különféle francia, cseh,
portugál betűk. Ezekkel a következő dolgok lehetnek:
1. Úgy hagyjuk, ahogy van, ennek előnye,
hogy nem kell vele nekünk dolgozni,
viszont a konverzió után, nekem kellett kézzel kijavítanom: még így is maradt
benne jócskán, például az eltérő névhasználat miatt nem ártana egyszer
tényleg egységesíteni a neveket a MySQL segítségével.
2. MOKKA előirás szerinti konverzió,
tehát a magyar ékezetek, illetve az
ä, és a cirill transzliteráló karakterek konvertálandók, de a többit le kell
butítani a hozzá legközelebb álló magyar jelre, például a ç-t c -re stb.
Ennek előnye, hogy nem nehezíti meg a kereső dolgát, tehát a
távoli gépen Capek-re és Camoes-re lehet keresni, mert az idegen karaktereket
esetleg nem tudna beírni. Ezt a megoldást támogatom, mert például szerző
esetén a # 100-as MARC mező a
mérvadó. Tehát: # 245 $c almezőbe kerülne a tükrözött eredeti forma, azt
úgysem indexeli semelyik rendszer. Ez igaz a szerzőre. Címeknél pedig
javaslom a lehető legteljesebb konvertálást, legfeljebb keresésnél
használnom kell a helyettesítő és csonkoló karaktert.
3. Mindent konvertálunk legjobb tudásunk
szerint, ekkor a távoli kereső
dolga lesz megnehezítve, nekünk rengeteg munka, viszont esztétikus és pontos.
Az alábbi szempontok merültek föl az oldalak
készítésekor és tesztelésekor:
ˇ
az információ
elrendezés
ˇ
oldaltervezés
ˇ
tartalmi
tervezés
ˇ
hivatkozási
stratégia
ˇ
a szerver
válaszideje
ˇ
gyors-e a
letöltés, ami azért a kapcsolat sebességétől is függ (modem, ISDN, ADSL)
Szerver számítógép:
IBM kompatíbilis személyi
számítógép, amelyre Windows 95, 98, 2000, NT, XP operációs rendszerek
valamelyike telepítve van.
Ajánlott konfiguráció:
Pentium II 900 processzor,
256 MB RAM, 1,44 MB floppy, 40 GB winchester, CD ROM olvasó, monitor, nyomtató,
vonalkód olvasó.
Kliens:
IBM kompatibilis személyi
számítógép, amelyen IE 6.0 WEB böngésző
működik.
A szerver és kliens
számítógépeknek TCP/IP kapcsolatban kell lenniük.
A mentéseket a könyvtáros készíti
el, oly módon, hogy a mentés során az adatokat és az esetleges beállításokat
tartalmazó fájlokat, illetve az adatbázisról mysqldump eljárással készült
mentési állományt, átmásolja a kívánt helyre a kívánt néven. Szükség esetén a
mentéskori állapot az illető fájl visszamásolásával helyreállítható. Igény
esetén a másolási eljárást automatikussá lehet tenni.
Előnyben részesítem a CD-re
írást, mert egy esetleges rendszerösszeomlás után is megmarad az adatbázis egy PC-től független adathordozón.
Konkrét példák alapján szeretnék
bemutatni egy-egy keresőkérdésre adott találati listát. Kersesni lehet
szerzőre, címre, tárgyszóra, nyelvi kódra, osztályozásra, ETO jelzetre,
ISBN számra és a megjelenés évére. Böngészni sajnos az OPAC-ban nem lehet. Az
and/or/not logikai operátorok használata lehetséges. A találati listát
rendezhetjük cím/szerző/év csökkenő, vagy növekvő sorrendben. Az
régi keresőkérdésünk törlésére gomb is szolgál.
A Kenesei István szerző
szerinti kérdésre hét találatot kapunk. A Kenesei% István kérdésre viszont már
nyolcat, mert egy esetben Kenesei, Istvánként szerepelt a bibliográfiai
rekordban. Szintén ugyanezt a találati listát kapjuk a Kenesei*
keresőkérdés megfogalmazásakor. Az utolsó találat URL-címet tartalmaz,
mint az kiderül a kis gombból. Erre kattintva ezt a hasznos elektronikus
hozzáférést biztosítjuk. Előnyösnek tartom a rekordok importját a Library
of Congress adatbázisából, mert így felhívjuk a figyelmet az elektronikus
hozzáférésre, ami esetleg a nyomtatott könyv egészéből nem is derülhetne ki.
Jelen esetben a tartalomjegyzékhez vezető URL-t található.
A hazai és nemzetközi nyelvészeti
szakirodalom szerzői névhasználatának gyakorlatát vette át a könyvtári
adatbázis, amiben nem is ritka eset, hogy egy-egy szerző neve akár három
változatban is megtalálható, például:
ˇ
É. Kiss Katalin
ˇ
É. Kiss, Katalin
ˇ
Kiss Katalin, É.
Könyvtári szempontból természetesen a hátravetett forma a megszokott, de ez teljesen eltérő az intézeti gyakorlattól.
Könyvtár - információs központ
Hardver és operációs rendszer
feltételek