1. RÉSZ -SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYELVEK

INFORMÁCIÓ-HOZZÁFÉRÉS ÉS SZOLGÁLTATÁSOK A FIZIKAILAG ÉS ÉRZÉKSZERVILEG, VALAMINT A NYOMTATOTT ANYAGOK HASZNÁLATA TEKINTETÉBEN FOGYATÉKOS EMBEREK SZÁMÁRA

ÖSSZEFOGLALÓ

TÉMAKÖR

Ez az útmutató azzal foglalkozik, hogy miképpen férhetnek hozzá a fogyatékossággal rendelkező emberek, azokhoz a közkönyvtárakban található információkhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek az általános használatra rendelkezésére állnak. Vonatkozik ez azokra a személyekre is, akik csupán átmenetileg szenvednek fogyatékosságban - pl. baleset folytán -, illetve akik korukból kifolyólag vannak hátrányos helyzetben.

STRATÉGIAI KÉRDÉSEK

Az elektronikus szolgáltatások fontos célcsoportjai a fogyatékos emberek Az Információs Társadalom Technológiái (Information Society Technologies), továbbiakban ITT különösen sokat ígérők a fogyatékos emberek szempontjából, mivel segíthetik őket hátrányaik leküzdésében. Azonban ennek a lehetőségnek a felhasználása bizonyos alapfeltételekhez kötött: nevezetesen az IT (Információs Technológia) eszközök technikai korlátjainak megszüntetéséhez, segítő technológiák, szoftverek és web-tartalom meglétéhez.

A tanulmányok hangsúlyozzák, hogy az u. n. "fogyatékossági űr" nehezen szüntethető meg. A számítógép és az Internet sokkal kevésbé hatol be a fogyatékos emberek körébe, és kevésbé intenzíven használják az online szolgáltatásokat. Jelenleg nincs Európa-szerte egyöntetű kormányzati politika ennek kezelésére, jóllehet a Web-hozzáférhetőségi kezdeményezés (WAI [= Web Accessibility Initiative]) irányelvei kínálnak teljesítményértékelési programot az általánosan elfogadott hozzáférési elvek megfelelésének mérésére.

Jelenleg a közkönyvtárak túlnyomó többségében nem kielégítő a fogyatékos embereknek nyújtott szolgáltatások minősége és hozzáférésük biztosítása, nem is lehet számítani az igénybe vétel növekedésére, mindaddig, amíg fizikailag és intellektuálisan nem alakítják ki számukra a megfelelő használatot.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A közkönyvtárak szolgáltatásai, hozzáférhetőségük és alkalmasságuk a fogyatékosságban szenvedők számára három fő területre csoportosíthatók:

    • fizikai hozzáférés (az épületekhez, szolgáltató-pultokhoz, munkahelyekhez, polcokhoz stb.);

    • intellektuális hozzáférés (az információhordozók tartalmához, beleértve az alternatív formátumú anyagok rendelkezésre állását, az adaptált munkahelyeket és a speciális szoftvereket);

    • a könyvtári dolgozók képzése a fogyatékosok kiszolgálására.

A legtöbb kérdés - legalábbis a fizikai hozzáférést és a dolgozók képzését illetően - egyaránt érvényes és releváns a múzeumok és levéltárak tekintetében is.

A fogyatékos embereket megfelelő könyvtárpolitika és tervezés segítségével kell bevonni a szolgáltatások teljes mérvű hasznosításába. Méltányosságot érdemelnek mind az általános szolgáltatásokhoz, mind pedig az információs szolgáltatásokhoz való hozzáférést illetően. Képeseknek kell lenniük a szolgáltatásokhoz való a hozzáférésre és önálló, közvetítők nélküli használatára.

TÁVLATI TERVEK

Mivel a digitálizáció kiterjesztése társadalmi szükségszerűség, a következő évtizedben a közkönyvtárak egyik fő feladata és kihívása az lesz, hogy a közösség valamennyi tagjának az elektronikusan kezelt információkhoz való megfelelő hozzáférést biztosítsák, megelőzzék az "információ-szegény" csoportok kialakulását.

A potenciális hátrányos helyzetű könyvtárhasználók számításba vétele létfontosságú a közkönyvtárak számára ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak. Mivel az európai lakosságban növekszik az idős korúak aránya, egyre több lesz a csökkent látóképességgel vagy egyéb fogyatékossággal élő ember. Az európai közkönyvtárak, ha nem hoznak különleges intézkedéseket, azt kockáztatják, hogy az európai lakosság tíz százalékát kizárják a potenciális könyvtárhasználók köréből.

TÉMAKÖR

Ez az útmutató az alábbi kérdésekkel foglalkozik:

Fizikai hozzáférés

Intellektuális hozzáférés

Speciális eszközök

A könyvtári dolgozók képzése

Együttműködés

STRATÉGIAI KÉRDÉSEK

Ez az útmutató azokra a kérdésekre keres választ, hogy miképpen férhetnek hozzá a fogyatékossággal rendelkező emberek, azokhoz a közkönyvtárakban található információkhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek az általános használóknak rendelkezésére állnak. Vonatkozik ez azokra is, akik csupán átmenetileg szenvednek fogyatékosságban - pl. baleset folytán -, illetve akik korukból kifolyólag vannak hátrányos helyzetben.

A "fizikai fogyatékosság" kifejezés csökkent mozgékonyságra, kézműködésre, egyensúlyra, testi erőre és/vagy magasságra vonatkozik. AZ érzékszervi fogyatékosságok körébe a csökkent látás és/vagy hallás tartozik. A "nyomtatott anyagok használata tekintetében való fogyatékosság" kifejezés is vizuálisan, mentálisan és fizikailag fogyatékosokat, valamint diszlexiásokat fed, akiknek nehézséget okoz a hagyományos nyomtatás olvasása.

Az elektronikus szolgáltatások fontos célcsoportjai a fogyatékos emberek Az Információs Társadalom Technológiái (Information Society Technologies), továbbiakban ITT különösen sokat ígérők a fogyatékos emberek szempontjából, mivel segíthetik őket hátrányaik leküzdésében. Azonban ennek a lehetőségnek a felhasználása bizonyos alapfeltételekhez kötött: nevezetesen az IT (Információs Technológia) eszközök technikai korlátjainak megszüntetéséhez, segítő technológiák, szoftverek és web-tartalom meglétéhez.

Ezt a lehetőséget nem lehet kellően kihasználni, ha a fogyatékos emberek nem juthatnak hozzá támogató technológiákhoz, vagy ha nincs biztosítva az ITT-eszköz vagy a web-tartalom hozzáférhetősége.

A tanulmányok több tagországban (például Svédországban és Portugáliában) hangsúlyozzák, hogy a "fogyatékossági űr" nehezen szüntethető meg A számítógépet és az Internetet, az online szolgáltatásokat a fogyatékos emberek kevésbé intenzíven használják, mint a társadalom más tagjai. Mindeddig nem alakult ki Európa-szerte egyöntetű kormányzati politika ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan (a regionális, országos és nemzetközi dokumentumok és útmutatók tekintetében lásd a Mellékletet). Azonban jó néhány kezdeményezést indítottak be azzal a céllal, hogy a fogyatékos embereknek specifikus on-line szolgáltatásokat nyújtsanak és ösztönözzenek új ITT- munkalehetőségek kihasználására, ITT képzésben való részvételre, a nyilvános és magán ITT hozzáférési rendszerek támogatására

Az Internet web-oldalakhoz és tartalmukhoz való hozzáférés számtalan problémát vet fel a fizikai, érzékszervi vagy kognitív hátrányokkal küszködőknek. Például előfordulhat, hogy a web-helyek inkompatibilisek a képernyő-leolvasókkal és egyéb segítő technológiákkal, túl komplex multimédia prezentációt nyújtanak, vagy oldalbeosztásuk nehezen érthető. Például a nyilvános web-helyeknek az azokat nyújtó szolgálatokon keresztül kell vezetniük olyan formában, amely mindenki számára hozzáférhető és mindenki által könnyen használható. Ez alapvető követelmény az e-kormányzat rendszerben, annak érdekében,hogy valamennyi állampolgárhoz eljuttassák a hatósági ill. közhasznú információkat.

A Web-hozzáférhetőségi kezdeményezés (WAI [= Web Accessibility Initiative]) teljesítményértékelési programot tartalmaz annak a mérésére, hogy az ilyen jellegű hozzáférés az általánosan elfogadott követelményeknek megfelel-e mérésére. Ezeket az irányelveket - amelyeket a Világháló [World Wide Web] konzorcium fejlesztett ki az Európai Bizottság anyagi támogatásával - a hozzáférhető web-helyek tervezése de facto globális szabványának ismerik el.

A közkönyvtárak által nyújtott szolgáltatások, hozzáférhetőségük és alkalmasságuk a fogyatékosságban szenvedők számára három fő területre csoportosítható:

    • fizikai hozzáférés (az épületekhez, szolgáltató-pultokhoz, munkahelyekhez, polcokhoz stb.);

    • intellektuális hozzáférés (az információhordozók tartalmához, beleértve az alternatív formátumú anyagok rendelkezésre állását, az adaptált munkahelyeket és a speciális szoftvereket);

    • a könyvtári dolgozók képzése a fogyatékosok kiszolgálására.

A legtöbb kérdés a fizikai hozzáférést és a dolgozók képzését illetően egyként érvényes és releváns a múzeumok és levéltárak tekintetében is. Ami azonban az intellektuális hozzáférést illeti, a problémák és a lehetséges megoldások múzeumok és levéltárak esetében egészen mások, mint a közkönyvtárak esetében; ezekkel ezek az irányelvek nem foglalkoznak.

Jelenleg a közkönyvtárak túlnyomó többségében nem kielégítők a fogyatékosoknak nyújtott szolgáltatások és hozzáférésük biztosítása. Ezt gyakran azzal indokolják, hogy jelentéktelen a szolgáltatásaikat felhasználó fogyatékos könyvtárlátogatók száma. De a fogyatékosok nem is fogják a közkönyvtári szolgáltatásokat használni mindaddig, amíg fizikailag és intellektuálisan megfelelő hozzáférést nem biztosítanak számukra. A közkönyvtáraknak inkább elébe kell az igényeknek menniük [act], mint a már felmerülőket kielégíteni [re-act].

GYAKORLATI JAVASLATOK

A fejlesztés szükségessége

Miután a közkönyvtárak teljesítménye elválaszthatatlanul összefügg társadalmi felelősségükkel, csak akkor fognak optimálisan teljesíteni, ha katalizátor szerepet töltenek be a fogyatékos emberek életében azáltal, hogy elősegítik teljes mértékű részvételüket a társadalomban.

A potenciális hátrányos helyzetű könyvtárhasználók számításba vétele fontos a közkönyvtáraknak, annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak: ahogyan az európai lakosságban egyre magasabb az idős emberek aránya, növekszik a csökkent látású vagy egyéb fogyatékossággal élő emberek száma. Az európai közkönyvtárak, ha nem fejlesztik az ilyen irányú szolgáltatásaikat, az európai lakosság tíz százalékát (becslés szerint ekkora a fogyatékossággal élő emberek százalékaránya Európában) kizárhatják a potenciális könyvtárlátogatók közül.

Fejlesztendő területek

    • Elsősorban a fizikai hozzáférést kell lehetővé tenni minden egyes közösség minden egyes tagjának számára, aki (akárcsak ideiglenesen is) csökkent járás- vagy tájékozódó-képes, vagy a kerekesszéket használ.

    • Másodsorban a könyvtáraknak garantálniuk kell az intellektuális hozzáférést azáltal, hogy hátrányos helyzetű felhasználóiknak alternatív formátumú anyagokat bocsátanak rendelkezésre, vagy pedig speciális műszaki eszközöket nyújtanak, amelyekkel a nyomtatott kiadványokat hozzáférhetővé teszik a látáscsökkenteknek, rosszul olvasóknak vagy tanulási nehézségekkel küzdőknek.

    • Harmadsorban ki kell alakítani a könyvtári dolgozók körében a fogyatékosság-tudat kultúráját, úgy hogy kellően megértsék a fogyatékosok igényeit. A fogyatékosság megértésére nevelés az alapfokú könyvtáros-képzés elválaszthatatlan része, de a könyvtáros-továbbképzésnek is alkotóeleme legyen.

A közkönyvtárakban az információ-hozzáférés és szolgáltatások három alapelven - befogadás, jogosultság, önállóság - alapuljanak. "A fogyatékosokat a szolgáltatások teljes körű felhasználóiként kell befogadni megfelelő politika és tervezés útján; jogosultak legyenek mind általában a szolgáltatásokhoz, mind pedig különösen az információs szolgáltatásokhoz való hozzáférésre; és képesek legyenek önállóan, segítők nélkül hozzáférni a szolgáltatásokhoz és használni azokat. Azok a vezetők, akik nem reagálnak erre a kihívásra, hatékonyan kizárhatják a fogyatékosokat a könyvtári és információs szolgáltatások használatából." (Prof. Andrew McDonald: Könyvtárak szolgáltatás-politika és vezetés. [Library Service Policy and Management.])

Az ebben az útmutatóban tárgyalt három terület tekintetében ez az alábbiakat jelenti:

Fizikai hozzáférés

Míg az összes strukturális akadály leküzdése nehéz - ha ugyan nem lehetetlen -, lényeges, hogy erre a leküzdésre vállalkozzunk, ha "könnyen kivitelezhető". Ez az alábbiakra terjedhet ki:

1. megfelelő, szabadon nyíló, vagy önműködő ajtókkal rendelkező bejáratok (előnyben részesítendő ajtószélesség: 900 mm);

2. rámpák az épületen kívül és belül; lépcsők esetében: nem nyitott lépcsőfokok, mindkét oldalon korlátok; ideális esetben: felvonók;

3. akadálymentes (padlószőnyegek és bútorok nélküli) folyosók;

4. színkontraszt a szőnyegekben és a falakon (amely figyelmeztetőül is szolgáljon a lépcsők és ajtónyílások közelében);

5. hatékony világítás;

6. jól hozzáférhető asztalok, számítógéphelyek és közönségszolgálati pultok (asztalmagasság és -szélesség, hely a fordulásra, ergonomikus székek, világítás);

7. jól hozzáférhető közterületek, úm. mosdók és nyilvános telefon;

8. polcok: ideális esetben a padlószinttől számítva 750-2000 mm magasak;

9. feliratok: egyszerű betűtípusok (talpnélküliek, úm. Helvetica, Univers vagy Arial) a jelöléseken és a web-helyeken;

10. jól hozzáférhető parkolók;

11. vizuálisan látható riasztórendszerek.

Ha házhoz kötött szolgáltatásokat kínálunk, azok ugyanolyan minőségű hozzáférést nyújtsanak az állományról szóló információkhoz, és ugyanolyan könyv-előjegyzési vagy igénylési lehetőséget biztosítsanak, mint a tényleges könyvtár-épületbéli szolgáltatások. Laptop-számítógépek használhatók a katalógusban való keresésre, és mobil telefonok biztosíthatják a tudakozódások gyors megválaszolását.

Mindezeknek az intézkedéseknek a kivitelezhetősége és költségvonzata nagymértékben a meglévő infrastruktúra és források függvénye, valamint azoknak a meglévő vagy potenciális könyvtárhasználóknak a demográfiai körülményei is befolyásolják, akiknek érdekében ezeket a szolgáltatásokat fejleszteni óhajtják. Ezekről ebben az útmutatóban lehetetlen megfelelő listát közölni.

Intellektuális hozzáférés

Az információ hozzáférést igen sokféle szinten kell lehetővé tenni, amelyeknek mind műszaki, mind humán vonatkozásai vannak. Alternatív formátumú anyagokat - beleértve a Braille-írást, öregbetűs könyveket, audio-kazettákat és digitális fájlokat kell szolgáltatásokba építeni (részletes leírás tekintetében lásd: P. Craddock & Wallace M.: Alternatív formátumú anyagok.) De míg egyrészt az összes alternatív formátumban kiadott művek százalékaránya még mindig sajnálatosan alacsony (még a legfejlettebb országokban is csak 2-5%), a digitalizálás folyamatos fejlődése megnyitja a lehetőségeket ezen anyagok tekintetében. Speciális eszközök (lásd alább) segítségével a digitális dokumentumok (például e-könyvek) hozzáférhetők és átalakíthatók a felhasználó egyéni igényeire szabott formában (mint pl. Braille-írás vagy öregbetű). A digitális dokumentumok arra is képessé teszik a könyvtárakat, hogy felleljék, letöltsék és speciális formátumokban reprodukálják az anyagokat. Jegyezzük meg, hogy az Európai Közösség 2001/29/EK rendelete fontos törvény(ek) meghozatalához vezethet az alternatív formátumú anyagok termelésének és a fogyatékos felhasználók rendelkezésére bocsátásában .

A digitális dokumentumok hozzáférhetővé tételére szolgáló különleges eszközök

Számítógépes hozzáféréshez általában:

    • billentyűzet-adaptálások;
    • alternatív billentyűzetek;
    • egér-alternatívák;
    • hang-input;
    • segítő technológiai szoftver.

Vakok vagy csökkentlátásúak számára (az alábbi megoldások közül több megfelel diszlexiások és tanulási zavarokkal küzdők számára is):

    • magnetofonra vett anyagok;
    • fényvédő képernyők és nagy feloldóképességű, széles képernyőjű monitorok;
    • olyan rendszeropciók, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára a képernyőkontraszt, betűméret és szín változtatását;
    • nyomtatásnagyító eszközök;
    • képernyő-leolvasó szoftver;
    • beszélő-gép ("szövegről beszédre")
    • optikai karakter-felismerő rendszerek (amelyek letapogatják a szöveget, és visszaolvasási lehetőséget nyújtanak);
    • Braille-írást fordító szoftver;
    • olyan hardver és szoftver, amely lehetővé teszi a Braille-írás közvetlen betáplálását a számítógépbe.

Az egyes tételek leírását és irányárát lásd: http://www.abilityhub.com/ vagy http://www.abledata.com/Site_2/search.htm. A közkönyvtáraknak ajánljuk, hogy konzultáljanak saját országuk vakok-könyvtárával, és tudakolják meg, hogy melyek az illető országbeli preferált/támogatott műszaki eszközök és szoftver.

Minden olyan könyvtárnak, amely digitális dokumentumokat kezel és/vagy online információkat (például katalógusokat, általános felhasználói információkat) szolgáltat, tisztában kell lennie a web-hozzáférhetőség életbevágóan fontos mivoltával. Ennek velejárója, hogy bárkinek, aki bármilyen web-böngészési technológiát alkalmaz, képesnek kell lennie bármelyik web-hely felkeresésére és teljes mértékben meg kell értenie az abban foglalt információkat, valamint képesnek kell lennie a web-hellyel való teljes interaktivitásra. A hozzáférhetetlen web-helyek nemcsak a bizonyos fogyatékosságokkal rendelkezőknek (különösen a látási zavarokkal küszködőknek) okoznak súlyos problémát, hanem a szövegalapú böngészőket használóknak, a lassú modem-kapcsolatokkal rendelkezőknek, és az audio-vizuális alkalmazásokkal nem rendelkezőknek is. Az egyedi web-oldalak hozzáférhetőségi fokának gyors és hatékony ellenőrző eszköze a "Bobby".

A könyvtári dolgozók képzése

Valamennyi munkatársnak - függetlenül attól, hogy hol dolgozik a könyvtáron belül - érzékelnie és ismernie kell:

    • a fogyatékosságok különféle formáit;
    • azt, hogy a különböző körülmények miképpen befolyásolják az általános felhasználóknak kialakított szolgáltatások és épített/fizikai környezet igénybe vételét.

A speciális képzést az alapfokú könyvtáros-oktatási program integrált részeként, valamint a könyvtáros-továbbképzés formájában kell nyújtani. A képzésnek ki kell kiterjednie:

    • a fogyatékos emberekkel (különösen a csökkent látóképességűekkel, süketekkel, vakokkal) való bánásmódra
    • a viselkedési szabályokra
    • csökkent látóképességűek esetében a megfelelő nyelv és a deszkriptív eljárások alkalmazására. Az alternatív kommunikálási módok (mint például a jelbeszéd) komoly előnyt jelentenek.

Együttműködés:

Azoknak a közkönyvtáraknak, amelyek fenti szempontok bármelyike szerint fejleszteni akarják a képzést ill. a szolgáltatásaikat, figyelembe kell venni az együttműködési lehetőségeket a helyi szakintézményekkel (fogyatékos-egyesületekkel, kisegítő iskolákkal, gondozóintézetekkel, speciális érdeklődésű csoportokkal stb.). A könyvtárak értékes szaktanácsokat nyerhetnek a meglévő és ismeretes fizikai és intellektuális akadályokról, a helyes kommunikálásról, az érzékenységről stb. Ráadásul a hely, források és személyzet megosztása más releváns intézményekkel lehetővé tenné olyan közös projektek kezdeményezését, amelyeket sem a könyvtárak, sem ezek az intézmények önmagukban nem tudnának megszervezni.

Publicitás: Mivel az a cél, hogy a fogyatékos felhasználókat behívjuk a könyvtárba, a szolgáltatások mindennemű fejlesztéséről, a rendezvényekről széles körben hírt kell adni. Meg kell hírdetni például a helyi sajtóban, a könyvtárak "hangos újságjaiban", s a fentebb említett intézmények és szervezetek körében. További információk tekintetében lásd: Dr. Gillian Burrington: Könyvtárak és szolgáltatások tervezése és adaptálása.

Helyzetkép

A PULMAN tizenkét különböző ország könyvtáraiban felmérést végzett annak feltárására, hogy mennyire ismeretesek a fogyatékos emberek szükségletei és milyen újabb információ hozzáférés- és szolgáltatás-fejlesztések történtek. Néhány könyvtár kivételével - ahol már beindítottak releváns projekteket - még mindig nincs biztosítva az információ hozzáférés a fogyatékos emberek számára és hiányoznak a speciális szolgáltatások. Becslések szerint az európai lakosság mintegy tíz százaléka szenved valamilyen fogyatékosságban, ezt összevetve azzal az adattal, hogy - a könyvtárhasználóknak átlagosan kb. 1%-a fogyatékos (az összes elvégzett felmérés durva átlagában), világosan kitűnik, hogy Európában a közkönyvtárak a megfelelő szolgáltatások tekintetében még nem állnak társadalmi felelősségük magaslatán.

Érdekes, hogy mindazokban a közkönyvtárakban, amelyek speciális szolgáltatásokat vezettek be a fogyatékosok számára, növekedett százalékarányuk a könyvtárhasználók körében. Egyes intézményekben - mint például a bulgáriai Pazardzsiki körzeti könyvtárban négy év alatt nem kevesebb, mint 600%-kal!

Fizikai hozzáférés

A felmérésben részt vett közkönyvtárak az utóbbi években javították az épületeikbe való bejutást és az épületeiken belüli hozzáférést. Ez legtöbb esetben azt jelentette, hogy a régimódi forgóajtókat lecserélték, vagy felvonókat építettek. Minden válaszadó könyvtár tudatában van azonban annak, hogy még mindig maradtak fizikai akadályok. Legtöbben a polcok túl magas vagy túl alacsony voltát említették. Említésre méltó eredményről adnak számot a hollandiai Nijmegen és Oss közkönyvtárai, amelyek együttműködő információs kapcsolatot építettek ki más intézményekkel. Új épületeiket a Werkgroep Integratie Gehandicapten (Fogyatékosokat integráló egyesület), illetve a Stichting Integratie Gehandicapten in de Maatschappij (Fogyatékosok szociális integrációs alapítványa) segítségével tervezték meg.

Intellektuális hozzáférés

A legtöbb közkönyvtár állományához való hozzáférés jelenleg korlátokba ütközik azok számára, akik látási vagy olvasási zavarokkal és tanulási nehézségekkel küzdenek, illetve akik nem tudják mozgatni a kezüket vagy a karjukat.

Az alternatív formátumú anyagok - miután viszonylag kicsi a célcsoportjuk és nagy az előállítási költségük - legtöbb országban csak centralizált előállítási és terjesztési rendszerek útján kaphatók. Míg öregbetűs és audio-könyveket több közkönyvtár is bocsát olvasói rendelkezésére, csak kevesen tartanak az állományukban Braille-könyveket vagy adaptáltak munkahelyeket. Azonban számos könyvtárnak sikerült leleményes és kreativ módon ezt a hiányosságot kiküszöbölni (lásd: Kapcsolatok alatt). Jóllehet ezeknek a projekteknek a legtöbbje könnyen bevezethető más régiók és országok könyvtáraiban is, jegyezzük meg: a digitalizálás az, ami egyre fontosabb szerepet fog játszani a hasonló kezdeményezések terén.

A könyvtári dolgozók képzése

A felmérés azt mutatta, hogy a munkatársak képzése iránt a közkönyvtárak többsége nem érdeklődik, azoknak a kivételével, amelyekben speciális projekteket indítottak be. Kevés könyvtáros rendelkezik gyakorlattal az alternatív kommunikáció - mint például a jelbeszéd - terén. A legtöbb országban (Magyarország kivételével) a könyvtáros-képzés iránt felelős főiskolák, intézetek, egyetemek sem nyújtanak semmiféle olyan modult, amely a fogyatékossággal kapcsolatos. Viszont számos könyvtár jelenti, hogy munkatársainak nem okoz problémát a fogyatékosok kiszolgálása, főleg a (különösen a süketekkel vagy a szellemileg fogyatékosokkal való) kommunikálás szempontjából, és arra is szakítanak időt, hogy segítsenek a kerekes-székes vagy a vak könyvtárlátogatóknak.

A dán Vakok könyvtára (DBB) említésre méltó projektet vezetett be, amely a közkönyvtárakban is bevezethető. Öt félnapos oktatási modulból állt, amelyhez a DBB meghívott orvosokat, kutatókat, szociális munkásokat és egy sereg felhasználót, akik a különféle fogyatékosságokban szenvedők csoportjait képviselik. Minden résztvevő rendkívül hasznosnak ítélte a kihívásokról és igényekről, óhajokról és érdekekről, gyakorlati és humán vonatkozásokról és megoldásokról folytatott vitákat.

Végezetül az Egyesült Királyságbeli Bristoli egyetem információ hozzáférési részlege - számos partnerrel együtt - olyan videó készítését tervezi, amely a sokféle fogyatékosságot megismerteti az összes könyvtári dolgozóval.

Távlati tervek

A fogyatékos emberek számára az ITT-eszközök és a web-tartalom hozzáférhetőségének fokozására irányuló erőfeszítéseket fel kell gyorsítani. A Web-hozzáférhetőségi kezdeményezés (WAI [= Web Accessibility Initiative]) bevezetésére irányuló e-Európa akciók megvalósításával, az e-hozzáférhetőség elveivel konform törvények meghozatalával, együttműködéssel a "Tervezés mindenki számára" című tananyag elsajátítására, és a "Tervezés mindenki számára" szabványok publikálásával.

A fogyatékosok embereknek szóló szolgáltatásokat a fokozódó részvétel, az egyenlő esélyek, az életen át tartó tanulás és a helyi közösséggel való kapcsolat jegyében kell kialakítani A megfelelő szolgáltatások már csak azért is döntőek lesznek a könyvtárak jövőbeli versenyképessége szempontjából, mert a mozgási, látási és hallási problémákkal küszködő potenciális könyvtárhasználók száma várhatóan növekedni fog, összefüggésben az európai társadalmak elöregedési folyamatával. A tervezés során figyelembe kell venni ezt a hozzáférhető eszközök és szolgáltatások iránti fokozódó igényt.

Fizikai hozzáférés

Jóllehet a könyvtáraknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük az épületeikhez és az azokba való könnyű hozzáférés/bejutás biztosítása érdekében, mindenki problémájának megoldására nem lesz mód, sőt előfordulhatnak konfliktust okozó követelmények is. Ezért a fizikai hozzáférés lehetővé tételének lényeges tényezője lesz, hogy a könyvtári dolgozóknak legyen elegendő idejük segítség nyújtására, amikor arra szükség van.

Intellektuális hozzáférés

Az Egyesült Királyságbeli Loughborough(-i) egyetem könyvtári és információs statisztikai részlege kimutatta, az ország csökkentlátású lakosságának átlag 23%-a használ számítógépet információk nyerésére. A fiatalabb korcsoportok körében sokkal magasabb a számítógép-használók százalékaránya (a 25 év alattiaknál 98%, a 25-64 éveseknél 53%). Európa-szerte várható az átlagos felhasználók - akikről gondoskodni kell - százalékarányának gyors növekedése.

A "számítógép-írástudók" számának rohamos növekedésének a fogyatékossággal rendelkezők (különösen a rosszul látók) körében messzemenő digitalizálási beruházásokat kell eredményeznie. Mivel a letapogatott anyag speciális eszközök segítségével konvertálható a fogyatékos felhasználók igényeinek legjobban megfelelő formátumba (öregbetű, Braille-írás, audió stb.), a digitalizálás részben mentesítheti a könyvtárakat a korrigált állománygyarapítási politikával és az alternatív formátumú anyagok rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos pótlólagos beruházások alól is.

Az elektronikusan kezelt információk mennyiségének növekedése további kihívásokkal jár. A fogyatékosokat, a szövegalapú böngészők használóit, a lassú modem-kapcsolatokkal rendelkezőket és az audio-vizuális felhasználói programokkal nem rendelkezőket az a veszély fenyegeti, hogy olyan alárendelt társadalmi osztállyá válnak, amely ki van rekesztve az információkhoz való hozzáférésből és a tanulásból. Ez paradoxon, különösen speciális igényű emberek esetében, minthogy "a technológia megkönnyítheti társadalmi integrálódásukat" (Erkki Liikanen, az Európai Bizottság tagja: Az e-Európa akcióterv jövője. 2002. február.) Amikor a digitális világba való bevonás "a jóléti állam társadalmi követelményévé és kötelességévé" válik, az "információban szegény" alárendelt társadalmi osztály kialakulásának megelőzése a közkönyvtárak egyik legfőbb felelőssége és kihívása lesz a közvetkező évtizedben, azáltal, hogy a közösség minden tagjának biztosítják az elektronikusan kezelt információkhoz való megfelelő hozzáférést -

A könyvtári dolgozók oktatása

Ha a közkönyvtárak versenyképesek akarnak maradni, létfontosságú számukra, hogy megteremtsék a fogyatékosság-tudat kultúráját. Ez a felelősség egyaránt reá hárul az alapfokú könyvtáros-képzési programmal foglalkozó intézményekre és magukra a közkönyvtárakra. Tekintettel a számítógép technológia fokozódó fontosságára, minden (segéd-) eszközzel kapcsolatosan is biztosítani kell a könyvtári dolgozók rendszeres képzését. Ha maguk a könyvtárosok is bizonytalanok az elektronikus eszközök használatában, nem szívesen fognak segédkezet nyújtani a felhasználóknak, és valószínűtlen, hogy elő fogják mozdítani az ügyet.

Egyéb kérdések

Fejlesztésre még azokban a könyvtárakban is mód van, amelyekben az anyagiak hiánya megakadályoz bármiféle nagyobb arányú strukturális vagy technikai módosítást. A jelenlegi fizikai hozzáférhetőség kiértékelése és a könnyen végrehajtható javításokra irányuló javaslatok megkaphatók a fogyatékosok egyesületeitől, gondozó-központoktól és speciális igények iskoláitól. A Várnai regionális könyvtár és a kolumbiai közkönyvtár kiváló példa arra, hogy miképpen lehet költségmentesen speciális szolgáltatásokat nyújtani az intellektuális hozzáférés terén. A fogyatékosság-tudat kultúrájának megteremtése felé az első, semmibe sem kerülő lépést úgy tehetjük meg, ha követjük a DBB munkatárs-képzési példáját.

Fontos eredmény, hogy azok a könyvtárak, amelyek fizikailag hozzáférhetők és fogékonyak a fogyatékosok igényei iránt, mindenki más számára is könnyebben hozzáférhetők és mindenki más által könnyebben használhatók lesznek.

Linkek

Az alábbiakban azokat a könyvtárakat soroljuk fel, amelyektől adatokat kaptunk arról, hogy milyen mértékben fejlesztették a fizikai és intellektuális hozzáférést, a könyvtárosok oktatását, és mennyire voltak képesek az információkat és a projekt során tapasztaltakat átadni más könyvtáraknak.

Bulgária

Pazardzsiki körzeti könyvtár

Egy speciálisan fogyatékosokat megcélzó projekt keretében 1995-ben "Fogyatékosoknak nyújtott könyvtári és információs szolgáltatások központja" létesült, amely könnyű fizikai hozzáférést, hozzáférhető katalógusokat, adaptált munkahelyeket, hangos könyveket és ingyenes Internet-kapcsolatot nyújt. A különleges szolgáltatásokba bevont kilenc könyvtáros külön képzésben részesült. 1995 óta a fogyatékos könyvtárlátogatók száma hatszorosára (!) nőtt.

Várnai körzeti könyvtár

Szorosan együttműködik az Országos szociális rehabilitációs központtal és a Várnai fogyatékos-központtal a könyv-házhozszállítás, költők és írók részvételével különféle fogyatékosságban szenvedők számára rendezett irodalmi estek és fórumok szervezésében.

http://www.libvar.bg/

Kolumbia

Add kölcsön a szemed

Közkönyvtári kezdeményezésű projekt, 170 főből álló csoport, tagjai önkéntesen felolvasnak látáshibásoknak.

Dánia

Ringstedi közkönyvtár

A Ringstedi könyvtár külön számítógépes és Internet-hozzáféréses területet jelölt ki fiatalok, idősek és látáshibások számára. Az idősek területén adaptált munkahely áll rendelkezésre. A könyvtár alternatív anyagokat is tart az állományában. Az összes munkatársat kiképezték a fogyatékosok kiszolgálására a 2001-ben beindított "Internetet mindenkinek" projekt keretében.

http://www.ringstedbib.dk/

Franciaország

Bordeauxi közkönyvtár

A maradéktalanul hozzáférhető "Espace Didérot" 4 lapozó-készülékes olvasókabinból, vetítővászonra nagyítókból, letapogató készülékekből, speciális szoftverekből, beszédszintetizálóból és egyénileg beállítható világításból áll. Alternatív formátumú anyagokat is rendelkezésre bocsát. A munkatársak rendszeres képzésben részesülnek, egyikük a jelbeszédet is megtanulta. A bordeauxi könyvtár szaktanácsadást végez az ország többi közkönyvtárának.

Görögország

Macedóniai könyvtáros-egyetem, Thesszaloniki

Az intellektuális hozzáférést úgy biztosították, hogy minden tananyagot átírtak digitális formátumba, és (képernyő-leolvasóval, beszédszintetizáló készülékkel, Braille-írásvetítővel és -printerrel, vetítővászonra kinagyítóval, letapogató készülékkel) adaptált munkahelyet, valamint hozzáférhető web-helyet bocsátanak rendelkezésre. Mindegyik munkatárs két figyelemfelhívó/együttérző tanfolyamon vett részt, és kiképzést kaptak az adaptáló készülékek használatára.

http://www.lib.uom.gr/english/index.html

Magyarország

Verseghy Ferenc megyei könyvtár, Szolnok

A könyvtár 1998 óta 1000 hangoskönyvet, Braille-katalógust, a könyvtár Braille-térképét, Internet-hozzáférést és szövegről-beszédre átalakító számítógépet szerzett be. Megszervezték a különleges szolgáltatásokba bevont könyvtárosok képzését, s a könyvtár alkalmaz egy jelbeszédben jártas könyvtárost is. Kerekesszékes hozzáférési helyeket alakítottak ki. Céljuk, hogy konzultációs és tréning könyvtári központot létesítsenek Szolnokon.

Hollandia

Anders Lezen Punten ["Másképp olvasási" sarkok]

Az eindhoveni, hellendoorni, maastrichti és nijmegeni közkönyvtárakban a szolgáltatás adaptált olvasnivalókból (hangos-könyvekből, hangos-újságokból és -magazinokból, olvasási segédletekből, beszéd-szintetizálós és vetítővászonra nagyítós számítógépekből) áll. Az olvasók egyre nagyobb mértékben használják ezeket, de különösen a diszlexiások, idősek, és krónikus betegségekben szenvedők.

Stadsbibliotheek Haarlem [Haarlemi városi könyvtár]

Olvasási nehézségekkel küszködő gyerekek hamarosan élvezhetik a "Makkelijk Lezen Plein"-t ("könnyen olvasni sarok"), ezt a megvalósítás alatt álló új projektet.

Zeeuwse Bibliotheek

Külön részleget létesített BEZIG (Bibliotheek voor Bejaarden, Zieken en Gehandicapten / Idősek, betegek és fogyatékosok könyvtára) néven, amely a fogyatékosoknak nyújtott szolgáltatásokra koncentrál, és egy sereg alternatív formátumú anyagot bocsát rendelkezésre.

http://www.zebi.nl/

Portugália

Nemzeti könyvtár

Díjmentesen Braille-írásban, kinyomtatva és floppyn bocsátja rendelkezésre a könyvtári katalógust és egy magazint.

Svédország

Nyitott média / nyitott tanulási projekt

A Göteborgi csökkentlátású-klinika, a Foglalkoztatási intézet, a Göteborgi városi könyvtár, 18 egyéb könyvtár és speciális készülékeket gyártó cég összefogásával beindított projekt célja a hátrányos helyzetű emberek számára -munkalehetőségek teremtése, a könyvtári használat elősegítése, könyvtárhasználó százalékarányuk növelése volt. Adaptáló készülékeket telepítettek a részt vevő könyvtárakba, és fogyatékosokat toboroztak nyitottmédia-asszisztensnek. A kiképzés után mindegyik könyvtár egy-egy asszisztenst alkalmazott, és olvasóasztalt állított be csökkentlátásúak számára.

http://www.stadsbiblioteket.goteborg.se/avdelning6/openmedia2.html

Svédország

Härnösand megyei könyvtár

A londoni Fogyatékos gyermekek országos könyvtára példáján felbuzdulva a Härnösand megyei könyvtár létrehozta az Apple [Alma] nevű könyvtárat fogyatékos gyermekek számára. A könyvtár könyveket kínál vakoknak, adaptált munkahelyeket és szakmai segítséget a süketeknek, süket-vakoknak stb.

http://www.sambiblioteket.bib.mh.se/

Egyesült Királyság

Essex grófsági könyvtár

Az essexi könyvtár postai magnókazetta-szolgálatot és ingyenes hozzáférést biztosít a hangoskönyvekhez, videókhoz és CD-khez az olvasási zavarokkal küszködőknek. Továbbá bevonja a látászavarokkal küszködőket a könyvbeszéd-tevékenységbe. Rendszeresen tart rövid megbeszéléseket a könyvtár dolgozóinak a fogyatékosság tudatosítására. A hozzáférési technológiát jelenleg számos könyvtárban vezetik be a könyvtárosok távoktatásának segítségével.

http://www.nlbuk.org/bpm/chapter17.html - 17.6

Manchesteri könyvtárak

A könyvtár olvasógépet és "VI-egységeket" bocsát rendelkezésre (VI: visually impaired [csökkentlátású]). A csökkentlátásúakkal foglalkozó könyvtárosok félnapos képzési csomagját gördülő programként szervezik meg, hogy a szolgálat minden szintjén elérje a munkatársakat.

http://www.nlbuk.org/bpm/chapter17.html - 17.6

FÜGGELÉK

A fogyatékosok hozzáférésével és a nekik nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi törvények, ajánlások és irányelvek.

Belgium

Információ a Vzw Toegankelijkheidheidsbureau (Koorstraat 1, Hasselt) útján való hozzáférésről.

A Steunpunkt Toegankelijkheid Vlaanderen létrehozás alatt áll.

Bulgária

1. sz. rendelet, 1995. január 10.

Törvény a fogyatékosok védelméről, rehabilitációjáról és társadalmi integrálásáról, 1995, módosítva 2001-ben.

Észtország

Az Észt Köztársaság közjóléti törvénye, a 94., 1158., 1999. sz. törvények függeléke

Németország

Gátak nélküli építés, DIN 18024-2, 1996 november.

Görögország

A 2831/2000. sz. törvény, http://www.tee.gr/info.htm

"Könyvtári szolgáltatások fejlesztése csökkentlátásúak számára: Vezérfonal a görög könyvtárak számára"

Különleges irányelvek "A fogyatékosok hozzáférhető szállításának és önálló életének tervezéséről", Görög Környezetvédelmi, Fizikai Tervezési és Közmunkaügyi Minisztérium, 1986-2000.

http://www.minenv.gr/1/162/16203/g1620300.html

Magyarország

Az 1998. évi 26. sz. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről.

Egyészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium: http://www.eszcsm.hu

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége: http://www.sinosz.hu/

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége: http://www.mvgyosz.hu/

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége: http://www.meosz.hu

Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége: http://www.c3.hu/~efoesz/

Autisták Érdekvédelmi Egyesülete: http://www.esoember.hu/

A krónikus betegek és fogyatékkal élők országos szervezetei:
http://www.disability.hu/adatok_gyujtemenyek/index.html#kbefeoesz

Országos Fogyatékosügyi Tanács: http://www.szikoraweb.hu/fogyatekos/

Fogyatékosok Esélye Közalapítvány: http://www.fogyatekosok-eselye.hu/

Fogyatékossággal Élő Emberek Európai Éve 2003: http://fogyatekosokeve.hu/

Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány: http://www.c3.hu/~motiv/magyar/index.html

Világhalló szoftver: irodalmi alkotások vak és csökkentlátók számára: http://www.vilaghallo.hu/

Varázsdoboz beszédkorrektor: http://www.rcs.hu/varazsdoboz/index.htm

Fogyatékos.lap.hu (linkgyűjtemény): http://www.fogyatekos.lap.hu/

Másfogyatékos.lap.hu (linkgyűjtemény): http://masfogyatekos.lap.hu

A Látó-tér Alapítvány (http://www.latoter.hu) vak-info.hu portál oldala: http://www.vakinfo.hu

A vakok információszerzésének lehetőségei:
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/alkalmaz/varhelyi/varhelyi.mek

Rehabilitációs modellek 2.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/kozgazd/munka/rehab2/rehab2.mek

Legeza Ilona könyvtára
http://web.matavnet.hu/ilegeza/

Fekete sas kiadó - öregbetűs könyvek
http://www.feketesas.hu/_2001/2001.htm

A vakok és gyengénlátók olvasási lehetőségei Magyarországon
(Részlet egy szakdolgozatból) A magyarországi Braille-írású könyvtári állományok története
http://www.elender.hu/~pille/vv/1998/3.htm#4

Válogatás a MEDINFO Lakossági Közhasznú és Sajtófigyelési Adatbázisából (KOMPENDIUM)
Az eredeti dokumentumok a MEDINFO Egészségügyi Szakkönyvtárában találhatóak meg (1088 Budapest, Szentkirályi u. 21., tel/fax: 266-0405)
http://www.medinfo.hu/weblap/kozhasznuinf2.htm

Kertésziskola mozgáskorlátozottaknak
http://www.lions.hu/thelion200103/kertesziskola.htm

Írország

Környezetvédelmi és Helyi Önkormányzati Minisztérium: Egy új dolog: egy új közkönyvtári szolgáltatás, 1998 december.

http://www.environ.ie/press/publib.html

Hollandia

NBLC "Statuut voor de Openbare Bibliotheek"

Wijk, M. et al. (1955): "Geboden Toegang" (kézikönyv).

http://www.bk.tudelft.nl/d-arch/dfa/publi.htm.

Lengyelország

A Térgazdálkodási és Építési Minisztérium 1994. december 15-i rendelete az épületek és elhelyez(ked)ésük iránti követelményekről.

Törvény a fogyatékosok jogairól: a Lengyel Köztársaság Szejmjének 1997. augusztus 1-i határozata.

A Fogyatékos-rehabilitálási Közalapítvány 1999. május 26-i 212/99. sz. határozata.

Portugália

A 123/97. (május 22.), 95/99. (augusztus 25.), 96/99. (augusztus 26.), 97/99. (augusztus 26.) sz. törvény.

Románia

Az 1999. június 29-i 102. sz. sürgős szabályrendelet.

A 2000. április 25-i 40. sz. sürgős szabályrendelet.

A 2001. március 29-i 47. sz. sürgős szabályrendelet.

A 2001. április 25-i 649. sz. utasítás.

Egyesült Királyság

2. Ad: Forrás - Múzeum-, Levéltári és Könyvtári Tanács: Fogyatékos-címjegyzék (útmutatást ad múzeumoknak és -képtáraknak arra vonatkozólag, hogy hogyan javítsák a valamennyi fogyatékosnak nyújtott szolgáltatásaikat).

http://www.resource.gov.uk/information/publications/00pubs.asp.

Ad: Forrás - Múzeum-, Levéltári és Könyvtári Tanács: Tanulási és hozzáférési stratégia (útmutató múzeumok, levéltárak és könyvtárak számára a holtig tanulás, társadalmi átalakulás és községfejlesztés támogatásához).

http://www.resource.gov.uk/information/publications/00pubs.asp.

Kulturális, Média- és Sportminisztérium (Könyvtári, Információs és Levéltári Főosztály): Átfogó, hatékony és korszerű közkönyvtárak - szabványok és felmérés, 2001. február 12.

http://www.culture.gov.uk/heritage/libraries papers.html

Az 1995. évi fogyatékos-diszkriminációs törvény.

http://www.nlbuk.org/bpm/chapter3.html.

Ad: Forrás - Múzeum-, Levéltári és Könyvtári Tanács: Könyvtári szolgáltatások csökkentlátásúaknak: a legjobb gyakorlat kézikönyve.

http://www.natlib.co.uk/bpm/.

"Nincs szem előtt, de nem feledkezünk meg róla." A csökkentlátásúak perspektívái a könyvtári és információs szolgáltatásokkal kapcsolatban. 29. sz. LISU esettanulmány, 2001 november.

Wales

Walesi Nemzetgyűlés: Átfogó, hatékony és korszerű könyvtárakat Walesnek. Szabványok és monitoring, 2001 szeptember.

EU

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK sz. rendelete a copyright és a hozzá kapcsolódó jogok bizonyos aspektusairól az információs társadalomban.

http://www.eurorights.org/eudmca/CopyrightDirective.html.

Kanada

Kanadai irányelvek a fogyatékosoknak nyújtott könyvtári és információs szolgáltatásokról, 1997 február.

http://www.cla.ca/about/disabils.htm.

IFLA

Fejlesztési útmutató - A közkönyvtári szolgálat. IFLA Publications. 97. évf. 2001. ISBN 3-598-21827-3.

USA

Törvény a fogyatékos amerikaiakról. P. L. 101-336. 1990. II. és III. fejezet.

Az 1998. évi Rehabilitációs törvény 508. szakasza.

A Smithson-féle hozzáférési program, Igazgatói hivatal: A hozzáférhető kiállítási dizájn Smithson-féle irányelvei.