A szerzői jog által védett anyagokhoz való hozzájutás közérdek

2. RÉSZ - MENEDZSELÉSI ÚTMUTATÓK

A szerzői jog által védett anyagokhoz való hozzájutás közérdek

ÖSSZEFOGLALÁS

TÉMAKÖR

Ennek az útmutatónak az a célja, hogy a közkönyvtárak szakmai irányítóinak a szerzői joggal kapcsolatos témákban való eligazodást és a legjobb gyakorlat kialakítását. A könyvtárakat tömörítő szakmai szervezeteknek ismereteket adjanak, hogy a tagkönyvtáraknak segítséget nyújthassanak, a kormányoknál lobbizva tisztában legyenek a szerzői joggal kapcsolatos törvényekkel, és kapcsolatba léphessenek a jogtulajdonosokkal a megfelelő módosítások érdekében.

STRATÉGIAI KÉRDÉSEK

A copyright, azaz szerzői jog a szellemi terméket védi és a szellemi munkát végző alkotókat (írókat, művészeket, stb.) illeti meg, meghatározott időtartamra szól, amely idő alatt védelmet élveznek a jogtalan felhasználókkal szemben. Az egyes országokban érvényes szerzői jogi törvényeket a nemzetközi egyezményekben és szerződésekben foglalt elvek alapján fogalmazzák meg. A különböző egyezményekre, szerződésekre majd utalunk. 1988 óta az Európa Tanács - az egységes piacra számítva - a szerzői jogok egységesítésén dolgozik az Európai Unióban. Ennek eredményeképpen a tagállamokban a szerzői jogra vonatkozó törvények - ha nem is teljesen azonosak - nagyon hasonlóak.

Nélkülözhetetlen - és a nyilvánosságnak is érdeke - hogy a könyvtárosok engedélyt kapjanak a másolásra azért, hogy az eredeti példányt megőrizzék, és a másolatot megvitatás vagy egyéb célra elérhetővé tegyék.

A szerzői jogi törvények nem-kereskedelmi célú közkönyvtári kölcsönzésre korábban nem terjedtek ki.

A jogtulajdonosokat aggasztja, hogy a digitális korszakban munkájukat nem védi teljes mértékben a jog. Minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy új technikai megoldások felhasználásával szigorítsák alkotásaik jogvédelmét.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A könyvtári hálózat működésének sikere attól függ, hogy a felhasználók milyen tartalmakhoz férhetnek hozzá. Nagy mennyyiségűnem-digitális anyag lesz a gyűjteményben, amelyet jó lenne a számítógépes hálózaton keresztül közreadni. A hálózaton való terjesztés előtt azonban - a védett munkák esetében - a szerzői jogokat tisztázni kell. A könyvtárosoknak ezért fel kell készülni a jogtulajdonosokkal való tárgyalásra, hogy hozzájárulásukat megszerezzék. A jogtulajdonos lehet a kiadó, a szerzők társulása, a jogdíjak beszedésével foglalkozó szervezet, vagy maga a szerző, illetve a szerző jogutódja, ha a szerző már nem él.

Mielőtt a nyilvános könyvtárak fontolóra veszik a hálózaton való közreadást, meg kell ismerniük a jelenleg hatályban lévő és a közeljövőben megjelenő szerzői jogi törvényeket, jogi tanácsot kell kérniük és - felmérve azt, hogy milyen szolgáltatásokat kívánnak nyújtani - ki kell dolgozniuk szerzői joggal kapcsolatos stratégiájukat. A szerzői jogot minden olyan esetben tisztázni kell, amikor nem a könyvtár a jogtulajdonos. Le kell majd győzni a jogtulajdonosoknak - többnyire a kiadóknak - nyomtatott műveik digitalizálásával kapcsolatos várható ellenállását.

Távlati tervek

A könyvtárak szakmai szervezeteinek figyelőszolgálatot kell fenntartaniuk. A nemzetközi és az egyes országok szerzői joggal kapcsolatos törvényhozását figyelemmel kell kísérniük ha lobbizni akarnak azért, hogy minden állampolgár hozzájuthasson az információhoz, és ha gyakorlati segítséget kívánnak nyújtani. Az európai könyvtárosoknak ugyancsak figyelemmel kell kísérniük minden olyan témát, amely valamilyen módon kapcsolódik a szerzői vagy a szellemi tulajdonhoz való joghoz (IPR), és fel kell készülniük arra, hogy az EU által kiadott irányelvekhez hozzászóljanak.

TÉMAKÖR

Az irányelvek az alábbi témákat ölelik fel:

Be aware of what copyright means Mit jelent a szerzői jog?

What are the rights? Melyek a jogok?

Differences in legal traditions Különbségek a jogi hagyományokban

EU Harmonisation Jogharmonizáció az EU-ban

Guidance on planning a library network Hogyan tervezzük meg a könyvtári hálózatot?

STRATÉGIAI KÉRDÉSEK

Ez az útmutató a közkönyvtárak könyvtárpolitikusainak készült, hogy a szerzői joggal kapcsolatos témákban való eligazodáshoz és a legjobb gyakorlat kialakításának érdekében.

A könyvtárakat tömörítő szakmai szervezetekhez is szól azért, hogy a tagkönyvtáraknak segítséget nyújthassanak a szerzői joggal kapcsolatosan, a kormányoknál lobbizva a törvényekkel tisztában legyenek, valamint a jogtulajdonosokkal kapcsolatba léphessenek a megfelelő módosítások érdekében. Alkalmas arra is, hogy emlékeztesse a kormányokat az országos könyvtári hálózatok megtervezésekor ne feledkezzenek meg a szerzői jogokról.

Az útmutatóban foglaltak csak irányelvek és nem rendeletek, nem helyettesíthetik a megfelelő jogi tanácsot. Azt minden szükséges esetben ki kell kérni.

A szerzői jog nagyon összetett téma, ezért fontos, hogy a könyvtárosok a lehető legjobban ismerjék az országukban érvényes, idevágó törvényeket.

Sok mindent kell tekintetbe venni akkor, ha a gyűjtemény szerzői joggal védett állományát kívánja valaki felhasználni.

Az útmutatóban azokat a szempontokat körvonalazzuk, amelyeket egy digitális könyvtári hálózat tervezésénél figyelembe kell venni. Nem kétséges, hogy a most formálódó - szerzői joggal kapcsolatos - elképzelések komoly feladat elé állítják a közkönyvtári hálózatot.

Mit jelent a szerzői jog?

A copyright, azaz szerzői jog a szellemi terméket védi és a szellemi munkát végző alkotókat (írókat, művészeket, stb.) illeti meg. Meghatározott időtartamra szól, amely idő alatt védelmet élveznek a jogtalan felhasználókkal szemben. Az egyes országokban érvényes szerzői jogi törvényeket a nemzetközi egyezményekben és szerződésekben foglalt elvek alapján fogalmazzák meg. A jelenleg érvényben lévő nemzetközi szerzői jogi törvények alapja a Berni Egyezmény néven ismert szerződés (Berni Egyezmény az Irodalmi és Művészeti Alkotások Védelmére). Ezt már számos alkalommal módosították bevezetése óta, és újabb szerződések is születtek másfajta alkotások védelmére. Két másik szerződést is aláírtak 1996-ban, melyek szerzői jogi védelmet biztosítanak a digitalizálás korában. Ezek a WIPO Szerzői Jogi Szerződés (Copyright Treaty -WTC) és a WIPO Előadások és Hangfelvételek Szerződés (Performances and Phonograms Treaty - WPPT). Az előadóművészek és lemezkészítők jogainak megerősítésén túl még újabb jogokkal is bővült.

A Szerzői Jogi Szerződés (WCT) tartalmazza a Nyilvános Közlés Jogát (Right of Communication to the Public). Ez Internet Jogként is ismert. (lásd Links).

Melyek a jogok?

A szerzőket többféle kizárólagos joggal ruházza fel a törvény, hogy szellemi termékükkel kívánságuk szerint rendelkezzenek. Eladhatják, átruházhatják vagy engedélyezhetik felhasználását a következő jogok segítségével: sokszorosítási jog, kiadási jog, átdolgozási jog, bérbeadás vagy közkölcsönzés joga, nyilvános előadás joga, sugárzás vagy hálózaton való elhelyezés joga. Mindezeken felül a szerzőt erkölcsi jogok is megilletik, nevezetesen az hogy őt mint szerzőt feltüntessék (szerzőség joga), valamint hogy alkotását méltatlan módon ne használják fel (tisztesség joga). Az európai közkönyvtárak valamennyi gyűjteményét - nyomtatott, analóg vagy digitális formában (beleértve az adatbázisokat, intranetet és weboldalakat) - védi a szerzői jogi törvény.

Különbségek a jogi hagyományokban

Az európai kontinens országai a magánjog szerint járnak el, míg az Egyesült Királyságban és az Ír Köztársaságban más - az angolt beszélő - országokkal ( Egyesült Államok, Ausztrália, Dél-Afrika, stb.) együtt a közjogot alkalmazzák.

A magánjog szerint a szerzőknek elidegeníthetetlen joguk van szellemi alkotásukhoz. Más szóval ez állampolgári joguk. A közjog szerint azonban a szerzői jog nem alanyi joga az egyénnek: azt törvényben kell garantálni. Ez lényeges különbség, és megmagyarázza azt, hogy az Európai Unió tagállamaiban miért okozhat nehézséget a szerzői jogokkal kapcsolatos törvények összehangolása.

Az Egyesült Királyságban és Írországban honos tisztességes kereskedés és az Amerikában honos tisztességes felhasználás fogalma jól példázza a különbségeket. A magánjogú országokban ezeket nem alkalmazzák.

Jogharmonizáció az EU-ban

1988 óta az Európa Tanács - az egységes piacra számítva - a szerzői jogok egységesítésén dolgozik az Európai Unióban. Ennek eredményeképpen a tagállamokban a szerzői jogra vonatkozó törvények ha nem is teljesen azonosak, azért nagyon hasonlóak. Különbségek főleg a kivételekben illetve korlátozásokban találhatóak (lásd az alábbiakban).

Minden országnak megvan a bevált gyakorlata a másolás és felhasználás engedélyezésére. Az EU Irányelvek 2001/29/EC bevezetését követően azonban (melyet az Európa Parlament és a 2001. május 22-i tanácskozás után készítettek el, és amelynek témája a szerzői és az ahhoz kapcsolódó jogok bizonyos területeinek harmonizációja az információs társadalomban 2002. végén) rosszabbak lettek a lehetőségek, mivel szűkült a kivételezett anyagok köre.

A szerzői jog és hatása a hozzáférésre - kivételek és korlátozások

A szerzői jog nem alanyi jog, és a világ legtöbb országában felismerték azt, hogy a szerzők kizárólagos jogát bizonyos különleges körülmények között korlátozni kell. Ezek a korlátozások és kivételek biztosítják, hogy a kutatással, oktatással és stratégiai célokkal kapcsolatos információk feleslegesen ne essenek szerzői jogi korlátozás alá. A könyvtárosok világszerte úgy vélik, hogy bizonyos kivételekre szükség van. Így biztosítható a mindenki számára szabad hozzáférés az információhoz és a kulturális örökséghez. Lásd IFLA Állásfoglalás Paper - szerzői jogok a digitális környezetben.

Ezek nélkül a kivételek nélkül a szerzői jog monopol helyzetet teremtene. Csak kiegyensúlyozott szerzői jogi törvényekkel érhetjük el, hogy a társadalom mint egész fejlődjön. Egyik oldalról erős és hathatós védelmet kell nyújtani a szerzőknek és jogtulajdonosoknak, a másik oldalon azonban - indokolt esetben - biztosítani kell a felhasználóknak a hozzáférést, így ösztönözni őket az alkotásra, újításra, kutatásra, tanulásra és művelődésre.

Szerzői jog és megőrzés

A közgyűjtemények esetében az archiválás vagy megőrzés céljából készült másolás a könyvtári illetve informatikai szakma felelőssége. Létfontosságú - és a nyilvánosságnak is érdeke - hogy a könyvtárosok kivételes engedélyt kapjanak a másolásra azért, hogy az eredeti példányt megőrizzék, és a másolatot, hasonlóan az eredetihez betekintés vagy egyéb célra elérhetővé tegyék. Az EU Szerzői Jogi Irányelveiben az EU tagállamok számára lehetővé teszi bizonyos munkák archiválását és megőrzését, valamint szigorú feltételek mellett a hozzáférést is. Ha ilyen kivételek nem szerepelnek az ország törvényeiben, akkor ezt a jogot meg kell szerezni. (Lásd: 5.3 szakasz a Copyright Directive c. munkában.) Lásd még digitisation. A szerzői jog akadályozhatja az egyes országokban a kulturális örökség megőrzését, mivel az ez alóli felmentésre vonatkozó kivételes engedélyek megszerzése nehézkes és költséges.

A szerzői jog hatásai a közkölcsönzésre

A nem-kereskedelmi célú közkönyvtári kölcsönzésre korábban nem terjedtek ki a szerzői jogi törvények. A kölcsönzésre mindig szükség volt azért, hogy a kulturális és oktatási anyagok mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, és a jövőben is annak kell lenniük. Az információ - legyen bármilyen formátumban - eddig is a kölcsönözhető állomány részét képezte és ezután is azt fogja. Mindazonáltal az európai könyvtárakban az EU bérlésre és kölcsönzésre vonatkozó utasításai az irányadóak. (Lásd: Az Európa Tanács Irányelvei 92/100/EEC a bérlés és kölcsönzés jogáról, valamint a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szerzői jogokról. Ezek előírják, hogy a közkönyvtárak csak jogtiszta anyagokat kölcsönözhetnek. Ez azt jelenti, hogy bizonyos anyagok használatáért a szerző térítést kérhet.

Szerzői jog és technikai védekező rendszerek

A jogtulajdonosokat aggasztja, hogy a digitális korszakban alkotásukat nem védi teljes mértékben a törvény. Minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy új technikai megoldások felhasználásával védjék meg munkájukat. A technikai védelmet, amely az anyagok másolását és/vagy továbbítását hivatott ellenőrizni, biztosíthatja egy a jogokat digitálisan kezelő rendszer (Digital rights management system - DRM) vagy pedig egy az elektronikus ellenőrzést kezelő rendszer (Electronic control management system - ECMS). Az EU Szerzői Jogi Irányelveiben ezek a technikai védekezőrendszerek külön védelmet kaptak, hogy a törvényt ne kerülhessék meg (6. cikkely).

Ezek a rendszerek azonban nehézséget okoznak azoknak is, akik egy - korlátozás alá nem eső - anyagról szeretnének másolatot készíteni. Ha kivételesen megengedjük például azt, hogy egy csökkentlátó ember számára egy bizonyos műről más formátumban másolat készüljön, ez lehetetlen lesz akkor, ha a művet az ECMS védi, ami nem engedi a jogtalan másolást és újraformázást. A kivételes engedély tehát értéktelen. Az Irányelvekben foglalkoztak ezzel a kérdéssel, és megengedik a kormányoknak, hogy probléma esetén közbelépjenek. A könyvtárosoknak és más felhasználó csoportoknak fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy hogyan valósulnak meg ezek a gyakorlatban.

GYAKORLATI JAVASLATOK

Hogyan tervezzük meg a könyvtári hálózatot?

A könyvtári hálózat sikere azon múlik, hogy a nyilvánosság milyen tartalmakhoz férhet hozzá. A könyvtári állományban sok olyan - nem digitális - mű is szerepel, melyeket hasznos lenne a hálózaton is elérhetővé tenni.

Fontos megjegyeznünk, hogy bár lehet hogy a könyvtár az birtokolja a dokumentumot magát nem feltétlenül illetik meg a szerzői jogok. Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a törvény kivételt tesz és engedélyezi a könyvtáraknak egy nyomtatott mű digitalizálását abból a célból, hogy azt egy - a nyilvánosság által hozzáférhető - hálózaton közreadják.

A szerzői jogot illető kétségeket még a mű digitalizálása és a hálózaton való megjelentetése előtt tisztázni kell. A könyvtárosoknak ezért fel kell készülniük arra, hogy tárgyaljanak a jogtulajdonossal, legyen az a kiadó, a szerzők társulása, a jogdíjak beszedésével foglalkozó szervezet, vagy éppen a szerző vagy a szerző jogutódja.

A könyvtárosoknak tárgyalniuk kell majd arról is, hogy a digitális formában már meglévő művekhez való hozzáférés jogát megvásárolják. Ezért ahhoz, hogy egyenlő félként tárgyalhassanak, kívánatos, hogy tisztában legyenek a szerzői jogi törvényekkel és azzal, hogy mit kell egy szerződésnek tartalmaznia.

A különböző megállapodások, licencszerződések megkötésének rengeteg buktatója van, így fennállhat az a veszély, hogy a könyvtár költséges pereskedésre kényszerül. Ezért fontos az, hogy a könyvtárat képviselő szakemberek megismerjék a jogi szakkifejezéseket és a szerződéskötések anyagi kihatásaival is tisztában legyenek. Lásd: Giavarra A digitális állomány engedélyeztetése, avagy hogyan kerüljük el a jogi buktatókat. 2. kiad. 2001.

Mielőtt a könyvtár egy mindenki által elérhető hálózatot hoz létre, figyelembe kell vennie az alábbiakat.

Tisztában kell lennie az érvényben lévő és a bevezetés előtt álló szerzői jogi törvényekkel és jogi tanácsot kell kérnie. (A szerzői joggal és az ehhez kapcsolódó jogokkal kapcsolatos információk megtalálhatóak a WIPO www.wipo.int weboldalán. Lásd még EU Copyright Directive)

A könyvtári szolgáltatás céljait felvázolva meg kell terveznie szerzői jogi stratégiáját. Ezekből a célokból következik, hogy milyen felhasználást engedélyez. Le kell szögezni pl. azt, hogy kinek biztosít a könyvtár hozzáférést és milyen célból, dönteni kell a hálózat védelméről és arról, hogy hogyan ellenőrzi a másolást és a felhasználást. Lesz-e technikai védelmi rendszer, vagy elegendő lesz a hozzáférés ellenőrzéséhez a személyazonosság megállapítása, a nyilvántartásba vétel és a jelszó megadása? Felkínálja-e a könyvtár a hálózaton keresztüli hozzáférést a védett művekhez?

Döntenie kell a digitalizálni kívánt állományról és meg kell állapítani, hogy a védett művek szerzői joga kit illet. Azoknak a műveknek az esetében, ahol nem a könyvtár a jogtulajdonos, rendezni kell a jogviszonyokat. Néhány mű már bizonyára megjelent elektronikus formában, így engedélyt kell szerezni a kiadótól ahhoz, hogy a linken keresztüli hozzáférést biztosíthassa a könyvtár.

Ki kell akakítania a jogrendezés mechanizmusát és ha szükséges, az engedélyezésről tárgyalnia kell, lehetőleg jogi tanácsadó bevonásával.

Mérlegelnie kell, hogy a már létező elektronikus művekhez való hozzáférésről egy konzorcium tagjaként tárgyaljon-e. A könyvtárosok előnyösebb helyzetben tárgyalhatnak a kiadókkal, ha összegyűjtve az információkat és tudnivalókat konzorciumot hoznak létre. Sok könyvtáros úgy gondolja, hogy a kiadók és más jogtulajdonosok erejével szemben a konzorcium szerződés Consortia licensing a megoldás. Elképzelhető, hogy egyes országokban a kormányokat meg lehet arról győzni, hogy támogassák a konzorciumok megállapodásait. Eddig már több ilyen konzorcium egyesítette erőit azért, hogy az engedélyezéssel kapcsolatos infromációit megossza és kialakítsa a licencszerződések alapelveit. Lásd: ICOLC megállapítások és IFLA A licencszerződések alapelvei ( Relevant further reading - International).

A kiadók számára megszokottá vált a konzorciumokkal való tárgyalás, de ha "modell licencszerződést" kérnek tőlük, vonakodnak azt megadni. Ilyen modell licencszerződések azonban léteznek. Lásd LIB-LICENSE Best practice linkek - International - és a NESLI, Best practice linkek - UK.

A könyvtárnak tudnia kell, hogyan küzdje le a jogtulajdonosok - elsősorban a kiadók - ellenállását azért, hogy a nyomtatott művek digitalizálását engedélyezzék. Meg kell őket győzni arról, hogy nem élnek vissza jogaikkal és anyagi veszteség sem éri őket. Egy szerző vagy kiadó nem szívesen ad korlátozás nélküli felhatalmazást ahhoz, hogy művét elektronikusan hozzáférhetővé tegyék, ha ugyanakkor nem kap garanciát arra, hogy nem élnek vele vissza és nem küldik a hálózaton keresztül esetleg olyan helyre, ahol a szerzői jogvédelem nem megfelelő. Ezért mindezeket alaposan át kell gondolni, mielőtt a hálózaton közrebocsátanának egy anyagot. Például ha a felhasználók közvetlenül elérhetik a weboldalt, át kell gondolni, hogy ezt hogyan fogják ellenőrizni a könyvtárak. Jó példa erre a SCRAN. Lásd: UK Best practice link. Lásd még: TECUP project, Best Practice links - European.

Tisztában kell lenni a szerződésben rögzített kikötésekkel és a könyvtár felelősségével. A szerződések kizárhatnak bizonyos felhasználókat. A szerződésekben gyakran rögzíthetik, hogy a felhasználóknak csak a nem kereskedelmi célból történő másolást engedélyezik. Ha a könyvtár ezt elfogadja, át kell gondolnia, hogyan ragaszkodik ennek a pontnak a betartatásához, és milyen veszélyekkel járhat az, ha ez nem teljesül. Azok is igénybe vehetik a könyvtári hálózatot - akár személyesen, akár közvetett úton - akik a versenyszférában dolgoznak. Hogyan lehet majd különbséget tenni a kereskedelmi és a nem kereskedelmi felhasználás között?

Ideális esetben a könyvtár weboldalának szerzői joga teljes egészében a könyvtárat illeti meg. Különösen fontos tehát az, hogy ha a weboldalt valamely más személy vagy szervezet továbbfejleszti, beszerezze a könyvtártól a megfelelő engedélyt (átruházás vagy a szerzői joggal védett anyag felhasználása), mielőtt az új weboldal élni kezdene. A könyvtár ezután szabadon felhasználhatja az ebből származó előnyöket. Bármely digitalizált könyvtári állomány adatbázisként is működik, védi a szerzői jog és az adatbázisra vonatkozó jog, és a könyvtár tulajdonát képezi. Ez független azoktól a jogoktól, amelyek az állomány egyes darabjaira vonatkoznak. Ezeket saját jogon illeti meg a védelem, és a jogtulajdonos nem feltétlenül a könyvtár. Lásd: az Európa Tanács Irányelvei (No 96/9/EC ) az Adatbázisok Jogi Védelméről.

Távlati tervek

A könyvtárakat tömörítő szervezeteknek figyelőszolgálatot kell fenntartaniuk, amely nyomon követi a szerzői jogi törvényhozást nemzetközi és országos szinten. Így lobbizhatnak azért, hogy minden állampolgár hozzáférhessen az információhoz és segíthetnek a gyakorlati megvalósításban.

Az európai könyvtárosoknak ismerniük kell más - a szerzői joghoz és az IPR-hez lazán kapcsolódó - területeket, témákat is, és fel kell készülniük arra, hogy az EU által kezdeményezett tanácskozásokon (Green papers) részt vegyenek vagy az Irányelvekben megfogalmazott témákhoz hozzászóljanak.

Valószínű például az, hogy a következő területeken ilyen konzultációra sor kerül: a szerzői társulás hatékonysága, digitális jogok kezelésének rendszere (DRMS) és az információ felhasználása a nyilvános szektorban.

A közkönyvtárosoknak fel kell készülniük arra, hogy összegyűjtsék azokat az eseteket, ahol a szerzői jogi korlátozások akadályozták a könyvtári szolgáltatásokat, hívják fel az országos könyvtári szövetségek és intézmények figyelmét ezekre. Mivel az EU Irányelveit rendszeresen felülvizsgálják, indokolt esetben - elméletileg - lehetőség van annak módosítására.

Támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, ahol a könyvtárosok és jogtulajdonosok együtt próbálják rendezni a vitás kérdéseket. Ilyenek az ECUP és a TECUP projektek. Lásd: europa linkek.

A közkönyvtárak szakmai irányítóinak támogatást kell nyújtaniuk, és együtt kell működniük az EBLIDA -val. (A Könyvtári, Informatikai és Dokumentációs Szövetségek Európai Irodáját 1992-ben hozták létre. A kormánytól független, non-profit szervezet a könyvtárakat képviseli európai szinten. Biztosítani kivánja azt, hogy a szerzői jogi törvények ne akadályozzák egy Európai Információs Társadalom céljainak megvalósulását. A szervezetnek jól működő szerzői jogi szakértő csoportja van ( Copyright Expert Group), melyben a legtöbb EU tagország képviselteti magát.)

LINKEK

Nemzetközi

ICOLC

A Könyvtári Konzorcium Nemzetközi Koaliciójának megállapításai a kilátásokról és kívánatos gyakorlatról az elektronikus információk kiválasztásához és megvásárlásához (ICOLC), 1998.

http://www.library.yale.edu/consortia/statement.html

IFLA

Az IFLA licenc elvei szintén hasznosak.

http://www.ifla.org/V/ebpb/copy.htm

LIBLICENSE

Ezt a projektet - melyet az Egyesült Államokban alapított Könyvtári és Információs Források Tanácsa finanszíroz - azért hozták létre 1996-ban, hogy tájékoztassa és továbbképezze az információ ellátással foglalkozó szakembereket arról, hogyan tárgyaljanak hatékonyan az elektronikus információs forrásokkal kapcsolatos szerződésekről. A weboldalon modell licenc, az ezzel kapcsolatos fogalmak és magyarázatuk, weboldalak jogvédelmével kapcsolatos országos kezdeményezések, (national site licence initiatives) valamint egy címlista szerepel.

LIBLICENSE

Coalition for Networked Information (CNI) Hálózati Információs Egyesülés

Ez a szervezet azért jött létre az Egyesült Államokban, hogy támogassa az elektronikus információs hálózatok kiépítését a tudományos párbeszéd és a szellemi termékenység gazdagítása érdekében. Tartalmaz egy tervezetet Az információhoz való elektronikus hozzáféréssel és továbbítással kapcsolatos jogok projektből. Ez segítséget nyújt abban, hogyan tárgyaljunk az információs hálózattal kapcsolatos szerződésekről és licencengedélyekről.

http://www.cni.org/

World Intellectual Property Organisation (WIPO) a Szellemi Tulajdon Világszervezete

Általános tudnivalók találhatók itt a szellemi tulajdon minden vetületéről, valamint a Berni Egyezmény szövegeiről, a szerződő felekről és más - a szerzői joggal kapcsolatos - egyezményekről.

www.wipo.int

UNESCO

Információk az UNESCO tagországok copyright tevékenységéről, ezen belül a szerzői jogi egyezményekről és a szerzői jogi törvényeket ismertető linkekről.

http://www.unesco.org/culture/copyright

Európa

EU Copyright Directive - EU Szerzői Jogi Irányelvek

Az Európa Parlament 2001/29/EC és a 2001. május 22. tanácskozás által közreadott Irányelvek tárgyalják a szerzői és az ahhoz kapcsolódó jogok bizonyos területeinek harmonizációját az információs társadalomban. Lásd még az EBLIDA weboldalán: részletek és lobbi tevékenység.

European Copyright User Platform (ECUP) Szerzői Joghasználók Európai Fóruma

A TECUP projekt célja az volt, hogy elemezze hogyan működik a gyakorlatban az elektronikus termékek továbbítása, archiválása és felhasználása a különböző tartalmak tulajdonosai illletve különböző típusú könyvtárak esetében.

http://www.eblida.org/ecup/

http://gdz.sub.uni-goettingen.de/tecup/

TECUP Emlékeztető a megállapodásról 2001 (TECUP projekt beszámoló D6.4)

http://gdz.sub.uni-goettingen.de/tecup/mou.pdf.

A Frankfurt Group Consensus Forum a tudományos és kutatási információkról a TECUP projekt továbbfejlesztése.

http://www.sub.uni-goettingen.de/frankfurtgroup/.

Professor Thomas Dreier

Megegyezés útján: Tudományos publikációk elektronikus felhasználása a könyvtárakban - stratégiai kérdések és ajánlások. 2001 (TECUP projekt beszámoló D6.6).

http://gdz.sub.uni-goettingen.de/tecup/towacons.pdf

Council of Europe/EBLIDA Európa Tanács

Irányelvek a könyvtári törvényhozáshoz, könyvtárpolitikához Európában.

http://culture.coe.fr/books/eng/ecubook%20r.3.htm

Emanuella Giavarra: A digitális állomány engedélyeztetése, avagy hogyan kerüljük el a jogi csapdákat. 2.kiadás, 2001.

http://www.eblida.org/ecup/publica/

Franciaország

Az oldal bemutat egy - a szerkesztőkkel aláírt - egyezményt, amely a könyvtárak digitalizált állományának kölcsönzését és felhasználását kívánja elősegíteni.

http://www.addnb.org/fr/docs/convent2.htm

Az oldalon konkrét megoldásokat találunk licenc anyagok kölcsönzéséhez, valamint egy összeállítást a szerzői jogokkal és kölcsönzéssel kapcsolatos információkról.

http://www.addnb.org/fr/docs/pretlogi.htm

http://www.abf.asso.fr/dossiers/droitdepret/

http://www.addnb.org/fr/docs/borzeix.htm

Magyarország

A szerzői jogok és hálózatok aktuális kérdései
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/netwsh97/klicsu.hun

Tóth Péter Benjamin
A digitális könyvtár és a szerzői jog
http://www.hpo.hu/ipsz/200206/a_digitalis.htm

Dr. Faludi Gábor: Az új szerzői jogi törvény főbb vonásai
http://www.artisjus.hu/dokumentumok/tanulmanyok_02.html

Dr. Tóth Péter Benjamin: A szerzői jog könyvtárakra vonatkozó rendelkezései
http://www.artisjus.hu/dokumentumok/tanulmanyok_03.html

Magyar válaszok az internet szerzői jogi kérdéseire
http://www.artisjus.hu/dokumentumok/tanulmanyok_01.html

Dr. Tóth Péter Benjamin: Jogi felelősség hiperlink alkalmazásakor
http://www.artisjus.hu/dokumentumok/tanulmanyok_0601.html

Hollandia

FOBID

Az NBLC szintén foglalkozott CD-ROM-on hozzáférhető újságkivágásokkal, szerzőkről készült CD-ROM-ok készítésével, a kultúra tanításával stb. A FOBID - amely egy jogi bizottság - tudományos könyvtárakkal együttműködve könyvtárbarát szerződések elemzésével és kidolgozásával foglalkozik.

http://www.surfbureau.nl/fobid/home.html

Kranetenbank

Eddigi eredményük az, hogy a közkönyvtárakban hozzáférhető egy - hat napilap anyagából válogatott - adatbázis. A területi könyvtári központok tárgyalhatnak arról is, hogy az IT termékek elérhetővé váljanak a hálózatba bekapcsolt helyi könyvtárakban is.

www.krantenbank.nl

NBLC

Ez egy olyan bizottság, amely licencszerződésekről és új média tartalmak kedvezményes árú beszerzéséről tárgyal.

www.nblc.nl

Svédország

Swedish archives - Svéd archívumok

Az alábbi weboldalon megtalálható dokumentum körvonalazza az EU Szerzői Jogi Irányelveinek a svéd archívumokra gyakorolt hatását.

www.dik.se.

Egyesült Királyság

NESLI (National Electronic Site Licensing Initiative)

Ez a program országos szolgáltatásként egy elektronikus újságot kíván eljuttatni az Egyesült Királyságban a felsőoktatásban és a kutatás területén működőknek. A NESLI szorgalmazza azt, hogy a kiadók széles köre egy szabványos weboldal licencet fogadjon el.

http://www.nesli.ac.uk/

PA/JISC irányelvek

az Egyesült Királyság felsőoktatási szektora és a kiadók között létrejött egyezmény eredménye. Azt tárgyalja, mit lehet elektronikus úton másolni engedély nélkül (tisztességes felhasználás).

NESLI. http://www.ukoln.ac.uk/services/elib/papers/pa/clearance/study.doc

SCRAN (Scottish Cultural Resources Access Network)

A projekt célja egy multimédiás alapállomány közreadása a hálózaton. Ez Skócia történelmével és tárgyi emlékeivel ismertetné meg a felhasználókat, akik csak engedéllyel és szigorú feltételek betartásával férhetnének hozzá az anyaghoz.

http://www.scran.ac.uk