Internet Kalauz, 1997. szeptember
http://www.ink.hu/

Nyomtatott könyvek helyett - Internet

Az alexandriai könyvtár leégése óta is felbecsülhetetlen értékű könyvgyűjtemények semmisültek meg, ezért jó dolog, hogy ma nemcsak hagyományos könyvtárak léteznek. Az Interneten bárki számára nyitva áll a magyar irodalmi alkotásokat őrző Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), ahol a klasszikusok mellett a kortárs művek közül is egyre több olvasható. Andrassew Iván író, újságíró szívesen vállalt közvetítő szerepet a hatalmas vállalkozásban.

- Hogyan lett a MEK munkatársa?

- Amikor kb. egy évvel ezelőtt beléptem az Internetbe, első dolgom volt, hogy bementem a Magyar Elektronikus Könyvtárba, sok értékes irodalmi művet találtam ott. Kérdeztem, hogy a saját könyveimet hogyan vihetném föl? E-mail-en elküldtem őket és bekerültek a gyűjteménybe. A MEK-et háttérben dolgozó, kiváló könyvtárosok hozták létre: Moldován István, Drótos László és Kokas Károly. Megkértek, segítsek meggyőzni a magyar írókat, költőket, milyen fontos, hogy - a klasszikus irodalom mellett - a modern irodalmi polcokat is megtöltsük.

- A klasszikus gyűjtemény fokozatosan gyarapszik. Gondolom, nincs ez másként a kortárs művekkel sem.

- A Magyar Elektronikus Könyvtár a legutóbbi időkig úgy épült, hogy akinek kedve volt, az szeretetből begépelt, beszkennelt műveket. Óriási előrelépést jelentett a MEK és az Arcanum Kiadó néhány hónappal ezelőtti közös vállalkozása. Az Arcanum 17 klasszikus magyar költő összes verseit megjelentette lemezen, a MEK gyűjteményében található művek felhasználásával. Cserébe vállalta, hogy fél éven belül az egészet visszaadja a könyvtárnak - ingyen. Így valamennyi klasszikus magyar költő versei olvashatók lesznek a MEK-ben, Vörösmartytól József Attiláig.

- A kortárs művek mikorra kerülnek a "polcokra"?

- Ez egy lehetetlen vállalkozás, sohasem lesz teljes a gyűjtemény. Azt tűztem ki célul, hogy 2000-re a modern magyar irodalom - legalább jelképes módon - ott legyen. Ha egy költőtől öt vers, egy novellistától 3 novella, akkor annyi, de mindenképpen kerüljön föl az Internetre. Az írók és költők lemezen vagy E-mail-en elküldik hozzám a műveiket, én pedig továbbítom a MEK-be. Szerencsére minden író-csoportosulás megértette, hogy ez miért fontos, és munkánkat nagyon erősen támogatják. Sok kiadót sikerült már meggyőznöm, hogy az Internet nem versenytárs. Ha átadják azokat a könyveket, amelyeket már eladtak, és nem valószínű, hogy újra megjelentetik, akkor azok felkerülnek az Világhálóra, ahol megjelöljük, melyik kiadótól származnak. Előzeteseket is szívesen bemutatunk, pl. készülő verseskötetből néhány költeményt. Később természetesen az egész könyv a könyvtárba kerül. Akárcsak a színdarabok, amelyeket a színházak homepage-éről kérünk le. A folyóiratok sajnos még nem értették meg a vállalkozás jelentőségét, ahelyett, hogy nekünk adnák, három hónapon belül letörlik a megjelent anyagokat. Nem is gondolnak rá, micsoda kincseket dobálnak a szemétbe. Remélem, hamarosan megszűnik ez a döbbenetes pazarlás. Ha valamennyi folyóirat, színház és könyvkiadó átadná az anyagait a gyűjtemény számára, nagyságrenddel növekedne az Interneten elérhető állomány. Eljön az a pillanat, amikor mindez intézményesülni fog. Az Írószövetségben és az Írók Társaságában szívesen bemutatom a MEK-et, és elmondom, mi mindenre nyílik lehetőség az Interneten keresztül, amiről néhány éve álmodni sem mertünk.

- Egyetért azokkal, akik szerint az Interneten olvasható könyv hamarosan kiszorítja a papírra nyomtatott műveket?

- Azt hiszem, a következő évtizedben már nem nagyon fog megjelenni magyar irodalom. Becsülendő, de reménytelen harc folyik a könyvpiacon a fennmaradásért. Kiváló költőket 300, novellistákat 1000 példányban adnak ki, így szinte csak a rokonoknak, ismerősöknek jut belőlük. Már az egyetemistáknak sem, akik a tandíj bevezetése óta nem tudják megfizetni. Kötelességünk felkészülni arra, hogy valamikor majd csak az Interneten jelennek meg az írók. Ami engem illet, a következő könyvem már ilyen lesz. Bár ma még drágának tűnik az Internet-használat, szépen lassan - Nyírő András szavaival élve - a szegények könyvtára lesz.

- Ön a nemrég alakult első magyar virtuális könyvkiadó, a VirtuArt szerkesztője. Kiket adnak ki?

- Olyan írókat, költőket, akiknek az első kötete állami vagy egyéb támogatással megjelent, de a másodikra már nem kapnak pénzt sehonnan sem. Ezt a hézagot töltjük be azzal a sorozattal, amelynek első darabja nemrég jelent meg az Internettón. Terveink szerint kéthavonta adunk ki új kötetet, főleg verseket, mert a költők rosszabb helyzetben vannak. Sohasem használjuk ki a szerzőinket, nem ingyen kérjük a kéziratokat. A nálunk való megjelenés semmilyen szerzői jogi következménnyel nem jár, máshol is bármikor publikálhatók a művek. Az Inter-Európa Bank támogat bennünket, köteteink a MEK-be kerülnek, amelynek értékes gyűjteménye a jövőben a nemzeti virtuális könyvtár alapja lehet.

- Milyen számítógépekkel dolgoznak a MEK munkatársai?

- Moldován István és Drótos László 386-os, elavult gépekkel viszik az Internetre ezt a hatalmas anyagot - könyvtárosi elhivatottságból, ingyen. Szeretném elérni, hogy legyen olyan cég, amelyik legalább néhány notebook-ot ad, nem kell a legmodernebb, és a támogató is jól jár, hiszen reklámot kap. Ez valóban nemzeti érdek.

- Milyen új lehetőségeket ad az Internet egy író számára?

- Az egyikre véletlenül jöttem rá. Leveleim végére mindig odaírtam, hogy aki kéri, annak szívesen elküldöm az összes írásomat. Gondoltam, talán 30-40 embert, ismerőseimet, barátaimat érdekelheti a dolog. Tévedtem! Eddig 176 levelet kaptam a világ minden tájáról. Fantasztikus, egészen új interaktív kapcsolat jön létre köztem és olvasóim között. Kínától Amerikáig, Romániától Svédországig olvassák a magyarok, amit írok, egyre többen. Elküldöm és egy órán belül választ, kritikát kaphatok rá. Több szakértő-barátom segít az Interneten keresztül. Mindenféle információt azonnal megkapok tőlük, bármilyen témában. Kínából már remek ételrecepteket is kaptam...

- 15 millió olvasóra tehet szert - percek alatt!

- Az Interneten keresztül személyes olvasó-réteghez juthatok el, olyan emberekhez, akik kíváncsiak az írásaimra, hisz ha nem így lenne, lemondanák "az előfizetést". Öt-tíz év alatt kialakulhat egy rendszer, amelyben minden alkotó személyes olvasó-táborhoz jut. Egy ismert író művei mindenhová eljuthatnak. Nem tartom emberellenesnek, ha azon a virtuális felületen, ahol alkot, könyvesboltot vagy utazási irodát reklámoz, így a támogató cég legalább az író költségeit fedezni tudja.

- Mit szól John Updike vállalkozásához, aki olvasóival közösen ír regényt az Interneten?

- "Képregény" c. könyvemhez állandóan hozzászólnak az olvasók, amely az Internettón és a saját hírlevelemben is megjelenik. A képeket, melyek alapján a főhős elképzeli nem létező családját, Tettamanti Béla rajzolja. Amit Updike csinál, jó játéknak tartom, biztos, hogy előbb-utóbb mi is írunk majd egy virtuális regényt.

- Tettamanti Bélával a Hócipőben is van közös rovatuk. Ön az újság Internet-főszerkesztője.

- Fantasztikus visszajelzéseket kapok a világ minden tájáról, Emberek ülnek a munkahelyükön a számítógép előtt és könnyesre röhögik magukat. A hűvös japánok, svédek persze nem tudják mire vélni a dolgot...

- Az irodalom mellett az Internet mely oldalait lapozza fel a legszívesebben?

- A festészetet és a zenét nagyon szeretem. Éjszakánként, ha csak tehetem, bemegyek egy nagy képtárba. Lenyűgöző a látvány, a klasszikus európai festészet alkotásai mellett 1300 csodálatos magyar kép - kinagyíthatóan, kiváló minőségben. A zene is nagyon fontos számomra, Weszely Ernő ír a homepage-emhez muzsikát, új műfajt teremtve.

Sajó Yvette